Okány: község Békés megye Sarkadi járásában.Nevének eredetére nincs biztos magyarázat.

A honfoglaló
magyarok sámánista vallása Okan főistenének a neve azonban feltűnő hasonlóságot mutat a település
nevével, így elképzelhető, hogy erre vezethető vissza. A falu neve Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai
szótára című műve szerint egyáltalán nem rejtélyes: a szerb-horvát Okan családnévből keletkezett.
Kérdésként legfeljebb az merül fel, hogy a birtoklást kifejező Okanj ([okany], tkp. ’Okáné’) formában
került-e a magyarba, vagy Okan formában, és a szó végi [n] a magyarban vált [ny]-nyé. Az Okan jelentését
Kiss ’nagy szemű ember’ formában adja meg, ám a névben ’nagy’ jelentésű elem nincs, tehát a ’szemes’
fordítás lenne pontosabb.A Békés megyei Okány mellett van Vokány is, méghozzá Baranya megyében. Ez
a szótár szerint a Vukan személynévből keletkezett – ennek jelentését a szótár nem adja meg, de minden
bizonnyal a vuk ’farkas’ szóval függ össze. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy szó eleji o (esetenként u)
előtt több szláv nyelvjárásban megjelenik egy [v] hang, ezért első pillantásra nem zárható ki, hogy Okány
és Vokány neve azonos tőről fakad.Jelentését tekintve Okány nevéhez a Szemes nevű települések (ma:
Balatonszemes, Pusztaszemes) állhatnak közel. Ezek a szem főnévből keletkeztek, és valószínűleg arra
utalnak, hogy a településen őrszemek laktak – ugyanakkor ebben az esetben sem elképzelhetetlen, hogy
a Szemes személynévből keletkezett.

Heréd Heves megye nyugati határánál, Hatvantól északnyugatra 6 km távolságban fekszik. A település
neve egy 1138-ban keltezett oklevél 1329-es átiratában bukkan fel először Kerudy, majd Herudy alakban,
csak 1461-ben említik Herédként. A szó a palóc népnyelvben eredetileg valamilyen foglalkozási ágat vagy
eszközt jelenthetett - vagyis eszerint nincs sok köze a férfi testrészhez, míg mások úgy tartják, a
kétértelmű falunév a kényelmes életmódot folytató lusta herékre utal. Az írásos emlékek szerint a
település lakói a honfoglalás idején pásztorkodással foglalkoztak: az állatokat a dús legelők felé terelték,
melyekből nem volt hiány a falu környékén, a lóherében bővelkedő mezők pedig végül nevet adtak a
községnek.

Nőtincs ezeréves múltra visszatekintő község Nógrád megye délnyugati részén, a Rétsági járásban. A falu
nevének eredete bizonytalan. Kiss Lajos 1978-ban kiadott, Földrajzi nevek etimológiai szótára című
könyvében a szláv Netyko névből származtatja, ugyanis a 11. századtól kezdve többször telepedtek le
szlávok, illetve a magyar seregekben szolgáló, Baltikumból származó vitézek a területen. Mások szintén a
szláv eredetű netecs, netecsa szavakból eredeztetik, melynek jelentése: nem folyó víz. Ez a falut régen
kettéosztó, mára lecsapolt tóra, illetve a Lókos-patak lápos, mocsaras területére utalhat. A
szájhagyomány szerint a Zsukma-völgyben, a Török-dombon állt a nógrádi basa háreme. Az ott
fogvatartott magyar lányok hajfonataikból kötelet készítettek, majd ennek segítségével ereszkedtek le a
kastély ablakából. A lányok menekülésük alatt szétszórták a hajfonatokat, a falut innen nevezték el a
törökök Nőtincsnek.

Ragály község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Putnoki járásban, Miskolctól 46 km-rel északra

található. A település neve valószínűleg a szláv rogalj szóból származik. Jelentése: szarv, szaru. Első
temploma már a 13. században állt. A lakosság nagy többsége a 16. században a református hitre tért át.
A török megszállástól sokat szenvedett; a törökök 1558-ban felégették a falut. Legnagyobb birtokos
családja a Balassa család volt.

Szalonna Miskolctól 50 kilométerre, Szendrőtől 7 km-re, a Rakaca-patak széles völgyében, a Szalonnai-

hegység déli széle alatt (a Szár-hegy déli nyúlványánál), a Rakaca-víztározó és a Bódva közelében terül el.
A falu neve vagy személynévből származik, vagy a szláv (lengyel?) slana (= sós) szóból, közelében ugyanis
enyhén sós vizű forrás található. Először 1249-ben Zolouna alakban írva említik egy oklevélben; később a
Zolona és a Zelenna alakok is előfordulnak. Anonymus szerint a honfoglalás előtt ezen a vidéken szlávok
éltek, akiket a bolgár kagán telepített ide.

Visznek Heves megye déli részén, a Gyöngyös-patak jobb partján, Gyöngyös várostól 22 km-re
délkeletre, a Mátra által északról védett sík területen fekszik. Visznek nevével már a tatárjárás (1241)
előtt találkozunk a krónikák könyvében. Templomát és nevét - Viznek alakban - 1262-ben említi a forrás.
Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben Vysnuk néven fordul elő. (A szájhagyomány szerint úgy lett
Visznek-ké, hogy a régi község helyét a víz gyakran elöntötte, s emiatt az ősök azt mondták: gyerünk
feljebb a "víznek".)

RinyaújnépBarcstól északnyugatra, a Rinya patak mellett, Bakháza és Rinyaújlak között fekvő település,
meglehetősen kis, kb. 50 fős lélekszámmal. A községről szóló első írásos említés 1352-ből való, akkoriban
Wynep alakban jelenik meg. A rinyáláshoz sajnos semmi közük a település lakóinak.

Fucking

A zavarbaejtő nevű Fucking község Salzburgtól északra található, népessége mindössze 93 fő, és többek
között arról nevezetes, hogy Ausztriában legtöbbször ennek a településnek a névtábláját lopják el.
Globális ismertségre a II. világháború idején tett szert, amikor a Salzburg közelében állomásozó amerikai
és brit katonák körében felkapott lett a hely, elsősorban persze neve miatt. Bizonyára számtalan vidám
pillanatot töltöttek itt a haderők, közben rengeteg fotót is készítettek. Így indult be a turizmus az ausztriai
Fuckingban. A község neve természetesen nem ebben a formában született, hanem egy XI. századi
szóalak torzulásából származik. Eredetileg a Foco névből, illetve a régi germán – ing képzőből
formálódott, mely a valakihez tartozást fejezte ki. Focing eredeti jelentése tehát “Foco népe” volt.Fucking
községét egyébként nemcsak azért érdemes felkeresni, hogy a névtáblájával szelfizzünk, hisz a település
hamisítatlan osztrák falu. Harsogó zöld lankák ölelik körül, csend van és nyugalom, talán csak a tehenek
bőgése hallatszik messziről. Ha olyan úti célt keresel nyaralásra, mely távol van a tömegtől, válaszd
Fuckingot, de ne feledd el felkeresni Felső-Ausztria legnépszerűbb, mesés városait, többek között Linzet
és Bad Ischlt is!

Condom

A délnyugat–franciaországi Gers megyében található Condom festői kisvárosa is többet érdemelt volna a
sorstól. Vicces nevének persze semmi köze nincsen a fogamzásgátló segédeszközhöz, a névazonosság
csak véletlen egybeesés. Miután kikacagtuk magunkat, érdemes megkeresni a legjobb szálláshelyet a
környéken és elutazni ide, hisz a középkorban alapított kisváros számtalan érdekességgel várja a kíváncsi
turistákat.Condom fekvésénél fogva a régi időkben fontos megállóhelye volt a Santiago de Compostelába
tartó zarándokoknak, ennek köszönhetően fejlődött a város. És persze hozzájárult ehhez a híres
Armagnac brandy, melyet itt készítettek és innen exportáltak. A városkában lépten-nyomon
visszaköszönnek az elmúlt századok. Condom legjelentősebb épülete a XIV. században épült Szent Péter
katedrális, mely mellett áll a turisták egyik kedvenc fotózkodási helyszíne, a négy muskétást ábrázoló
szoborcsoport.Az óváros kis utcáit a XVIII. században épült házak is színesítik, szerda reggelente pedig a
katedrális mellett található piacon vásárolhatnak az idelátogatók. Kihagyhatatlan élmény egy
hajókirándulás a várost átszelő gyönyörű Baise folyón is.

Kissing

A szerelmes hangulatú nevet egy bajor város viseli, mely Augsburgtól 10 kilométerre fekszik. A települést
Chissingen néven először egy X. században keletkezett dokumentum említi, de régészeti leletek alapján a
tudósok arra következtetnek, hogy a vidék már a kőkorszakban lakott lehetett. A középkorban a jezsuiták
jelentős befolyással bírtak a német városban, s a Kissingbe látogató turisták erről meg is győződhetnek,
hisz számos évszázados templom hirdeti ezt a városban. Kissingben sok más program elérhető
családoknak kisgyermekkel is. Kerékpáros utak és babakocsival is bejárható túraútvonalak várnak, ha
pedig a strandolni szeretnétek gyerekekkel, látogassatok el a Weitmannsee tóhoz. Itt óriási napozó- és
játszóterek, éttermek, túrautak és strandröplabda pálya is működik. Bajorország leghíresebb városaiban,
Münchenben és Nürnbergben is számtalan programot találsz.

Batman

Igen és igen, Batman valóban létezik! Ha képeket szeretnél nézegetni róla, ezúttal ne a DC Comics
univerzumban keresgélj. A mi Batmanünket Törökország térképén találod, merthogy egy nyüzsgő
nagyvárosról van szó. Az ország délkeleti részén fekvő település nevét egyébként „botmon”-nak kell
ejteni, és azt a közelben csörgedező Batman-folyóról kapta. A folyót pedig a szintén arrafelé magasodó
Bati Raman hegyről nevezték el. 2008-ban a „Sötét Lovag” című aktuális Batman – film bemutatóját
meglovagolva a polgármester kitalálta, hogy nagy dérrel-dúrral be fogja perelni a Warner Brothers
stúdiót névbitorlás miatt. Ez persze, nem történt meg, de PR akciónak és a turizmus fellendítése céljából
remek ötlet volt.

Pornóapáti

Természetesen nekünk, magyaroknak sem kell külföldre utaznunk ahhoz, hogy meghökkentő
településneveket találjunk. Erről tanúskodik a Szombathelytől 16 kilométerre, az osztrák határ közvetlen
közelében fekvő Pornóapáti községe is. Már az 1200-as években is Porno néven említették, habár a
település neve valószínűleg szláv eredetű. Az „apáti” utótagot az itteni ciszterci apátság miatt kapta.
Mosolyogtató neve ellenére Pornóapátiban meglehetősen komoly események történtek az évszázadok
során. Számtalanszor cserélt földesurat, a trianoni békeszerződés után pedig Ausztriához csatolták, ám a
lakói népszavazáson úgy döntöttek, Magyarországhoz szeretnének tartozni. A II. világháború után itt élt
néhány évig Páger Antal színművész is. Pornóapáti napjainkban sem szűnt meg különlegesnek lenni:
2005-ben itt épült meg a Nyugat-Dunántúl első biomasszán alapuló bio-szolár falufűtőműve. Nyugat-
Magyarország tavasszal, télen és ősszel is rendkívül sokszínű programokkal vár. Látogass el Szombathelyre
és Kőszegre, tégy kirándulást a közeli osztrák településeken is! Történelmi emlékek, túraútvonalak,
városnéző séták várnak Nyugat-Magyarországon.