Húsvéti népszokások

1.Húsvéti locsolkodás:
Ez a szokás egy régi vidéki szokásra tekint vissza. Húsvéthétfőn a fiatal
mezőgazdasági munkások ez vödör hidegvizet önthettek azokra a lányokra, akik
házasulandó korúvá váltak, de néhány leányzó nem úszta meg ennyivel, és a
közeli patakhoz vitték, ahol megmártóztatták őket. Ma már a legtöbb helyen a
vödör vizet leváltotta a kölni, habár a vidéki településeken még mostanában is
hallani a szódás palackból lelocsolt lányok sikoltozását húsvéthétfőn. A
locsolkodásba mára már az idősebb korú nőket is bele szokás venni, függetlenül
attól, hogy házasok-e vagy sem, legyen szó, családtagokról, vagy ismerősökről.

Ettől függetlenül ez a nap még mindig különleges jelentőséggel bír a hajadon

lányoknak és nőknek. Általában csinos ruhában várják a bejelentés nélkül
érkező látogatókat, azaz a locsolókat. A versmondással egybekötött locsolkodás
után a locsolók díszített hímes tojásokat, süteményeket, a felnőttek pedig
általában valamilyen házi készítésű alkoholos italt kapnak. Ez után irány a
következő háztartás, a többi locsolnivaló virágszállal. A vízzel történő öntözés
és az ajándékba adott húsvéti tojások a kereszténység előtti időkből származó
termékenységi szimbólumok, így a húsvétnál is jóval öregebbek.

2.Húsvéti tojások:
Habár a tojások a kereszténység megjelenése előtt is a termékenység
szimbólumai voltak, díszesre festésük nagyjából csak ezer évre nyúlik vissza. A
piros szín Krisztus vérét jelképezi, a tojás maga pedig az örök életet. Más
színeket csak nagyjából három évszázaddal ezelőtt kezdtek el használni a
tojások díszítésére. A magyar húsvéti tojásokat általában népművészeti
motívumok (többnyire virágok), vagy egyszerű alakzatok, rajzok díszítik.
Időnként feltűnik egy-két ősi szimbólum (például a nap) is

3.Húsvéti tojásfestés:
Az egyik legnépszerűbb tojásfestési módszerhez viaszt szokás felhasználni – ehhez
egy madártollra vagy fogpiszkálóra van szükség, amelynek hegyes végét olvadt
viaszba kell mártani, majd azzal felfesteni a motívumokat a tojásra. A tojást ez után
teljesen beszínezik, végül pedig enyhén felmelegítik, éppen csak annyira, hogy a
viasz leolvadjon róla, felfedve ezzel eredeti körvonalait azonok a részeken, ahol a
festék nem érhette a tojáshéját.3
A vésés egy másik módszer, amihez először teljesen be kell festeni a tojást. A mintát
ez után egy késsel vésik bele a héjba. A vésett rész árnyalata attól függ, hogy milyen
mélyen vésik meg a héjat (a mélyebb vésések fehérebbek).
Egy egyszerűbb technika hagymahéjjal összefőzni a tojásokat, ami szép sötét színt
kölcsönöz azok héjának. Ez után a tojásokat szalonnabőrrel fényesre csiszolják. A
tojás díszítése általában levelekkel történik – elég csak ráhelyezni egy vagy több
levelet a tojásra, amik megakadályozzák, hogy az adott részen színessé váljon.
Léteznek még apró, fémből készült lópatkókkal díszített tojások is, azonban ezeket
csak tanult mesteremberek tudják elkészíteni.
Csokitojások sem léteztek mindig – ezek a XIX. században jelentek meg, a
cukrászok pedig előszeretettel díszítgették őket. Néhány különleges alkotás még az
újságokban is megjelent – az egyik ilyen tojás az akkoriban még épülőfélben lévő
Lánchíd képét viselte magán.

4. Húsvétvasárnap:
Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére
letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka
és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi.
A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a
családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a
családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha
valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel
fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak. A húsvét
ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem
nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még több héten át húsvéti idő van.3
Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére
letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka
és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi.
A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a
családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a
családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha
valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel
fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak. A húsvét
ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem
nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még több héten át húsvéti idő van.

Forrás: https://www.magyarorszagom.hu/husveti-szokasok_img-2.html (ezt

dobta ki nekem)

UI: Lassu Luca (Kellemes húsvéti ünnepeket!)

Küldöm az üdvözlő lapot!!