Мikulásra, karácsonyra

ünnepi foglalkoztatókönyv
óvodásoknak, kisiskolásoknak

Írta és szerkesztette: Csörgő Anikó

Rajzolta: Füzesi Zsuzsa

Csodaország kiadó
 © Csörgő Anikó – Füzesi Zsuzsa
Csodaország Könyvkiadó
Műszaki szerkesztő: Giricz László
A kiadásért felel a kiadó igazgatója
Csodaország Könyvkiadó Kft., Budapest, 2015
ISBN 978-963-9180-58-1

Nyomta és kötötte: Belvárosi Nyomda Zrt.

www.belvarosinyomdazrt.hu
Felelős vezető: Derecskey László
 BEVEZETŐ

Kedves Szülők!
Ismét egy új Csodaország! A sorozatban ez a hatodik kötet. Az ötletek sokasága közül az ünnepi
foglalkoztatókönyv elkészítésére szavaztunk. Reméljük, sok örömre és értelmes időtöltésre lelnek
benne a gyerekek.
Az ünnep előtti készülődés izgalma nemcsak a felnőtteket, hanem a gyerekeket is magával
ragadja. A legjobban addig izgulunk az ünnepeken, amíg a gyerekek hiszik, hogy a Mikulás és a
Jézuska hozza az ajándékot. Lehetőleg minél hosszabb ideig legyen részük ebben az izgalommal
teli várakozásban!
Az óvodában, az iskolában temérdek tennivaló vár a gyerekekre. Dalokat, verseket, szerepeket
tanulnak, ajándékokat készítenek szüleiknek, testvéreiknek, egymásnak, miközben türelmetle-
nül számolják a napokat, mennyit kell még aludni ahhoz, hogy jöjjenek az ünnepek. Talán eb-
ben az időszakban tudjuk legkönnyebben lekötni a gyerekek figyelmét.
Ünnepi kötetünkben szeretnénk a szülők, a nevelők és a gyerekek segítségére lenni. Úgy ál-
lítottuk össze a könyv anyagát, hogy mindenki megtalálja benne azt, ami őt legjobban érdekli.
Megtaníthatjuk gyermekeinket újabb Mikulás- és karácsonyi versekre, énekekre. Együtt ké-
szíthetünk velük bábukat, karácsonyi díszeket. Játékos feladatokkal kicsit megmozgathatjuk a
fantáziájukat, a színezőkkel, kifestőkkel kézügyességüket fejleszthetjük, de nem árt, ha a számo-
lással is megbirkóznak. A labirintusokból, az útvesztőkből nem könnyű kijutni, de milyen öröm
elérni a kitűzött célt! Ha éppen társasjátékozni van kedvünk, az sem okoz gondot, csak bábuk
és dobókocka kell hozzá. Hideg, téli estéken sok játékot, verset, mesét, éneket taníthatunk meg
a gyerekeknek a könyvből. Ők is kivehetik a részüket az ünnepi készülődésből, ha segítségünk-
kel ajándékot készítenek szüleiknek. Számtalan módja van annak, hogyan kössük le a gyerekek
figyelmét, hogy jól szórakozzanak, játsszanak a Csodaországgal.
Reményeink szerint ez a kötet is, akárcsak a többi, ugyanazt a célt szolgálja: együtt örülni,
játszani, olvasni, tanulni gyermekeinkkel. Minél több időt tölteni velük, minél több mindenre
megtanítani őket, hadd okosodjanak, ügyesedjenek. A karácsonyi készülődés élménye maradan-
dó emlék marad gyereknek, szülőnek egyaránt. Abban a reményben, hogy mindez minél több
családban valóra válik, meghitt, boldog, szeretetteljes ünnepeket kívánok minden Csodaország
olvasónak.
Csörgő Anikó

5
6
7
Téli jeles napok
Az év utolsó hónapjának legszebb és legnevezetesebb ünnepe ka-
rácsony, Jézus születésének napja. A karácsonyi csengettyűk várva
várt hangját, a gyertyagyújtást, az ajándékbontást a hónap jeles napjai
előzik meg.

A karácsonyi előkészületekhez hozzátartozik a hajnali misék – ro-

ráték – hangulata. November 28-ától karácsonyig minden reggel
megkondulnak a misére hívó harangok.

December 4-e Borbála napja. A néphagyomány szerint Borbála

asszonyi dologtiltó nap. Sokfelé elterjedt szokás ilyenkor borbálaágat
hajtatni. Cseresznyefáról letört ágacskát vízbe tesznek, és ha kihajt,
hamarosan férjhez megy a ház eladósorban lévő kisasszonya. Borbá-
la a bányászok védőszentje, ezt a napot korábban munkaszünettel
ünnepelték.

December 6-át legjobban a gyerekek várják. Ez a nap a keleti egy-

házak legtiszteltebb szentjének, Miklós püspöknek a névnapja. Rész-
letesen a 9. oldalon szólunk róla.

A hónap közepén, december 13-án van Luca napja. Ezen a napon

kezdik ácsolni a „Luca-széket”. A történet szerint a széket elviszik az
éjféli misére, és arra fölállva, felismerik a falu boszorkányát.
Luca-napkor szokás búzát csíráztatni, amit a karácsonyi oltárra és a
betlehemhez tesznek.

8
December 17-e Lázár névünnepe. Jézus támasztotta fel halottaiból.
Sírját a szentföldi zarándokok ma is látogathatják. Lázár a betegek vé-
dőszentje.

December 21-én a Tamások ünneplik névnapjukat. Ő volt az egyedüli

apostol, aki csak akkor hitte el Jézus feltámadását, amikor megjelent
neki, és maga is látta őt.

December 24-e Jézus, a Megváltó születésének napja: a szeretet, az

öröm, a békesség, a család, az otthon ünnepe. Jézus születésének tisz-
teletére díszítünk karácsonyfát, énekelünk karácsonyi énekeket, kívá-
nunk egymásnak boldog ünnepeket.

A karácsonyi ünnepkör szokásai közül a betlehemezés hagyományai

még élnek. A betlehemező gyerekek karácsony délutánján kezdik el
járni a környező házakat. Otthon készített egyszerű jelmezekbe bújva
adják elő a betlehemi játékot, vagy saját készítésű betlehemmel men-
nek házról házra. A betlehemezés vallási eredetű szokás, a gyerekek
mégis a tréfás mondókák, a pásztorok ugratásai miatt kedvelik.

Szilveszter az év utolsó napja. Éjfélkor megkondulnak a harangok, fel-

hangzik a Himnusz, majd az emberek pezsgőbontással, koccintással
kívánnak egymásnak boldog új évet. Vannak országok, ahol tűzijátékkal
ünneplik az új esztendőt.

9
Csanádi Imre
Első hó köszöntő
Hó, hó, friss hó,
angyalváró,
gyöngyen hulló
gyöngyvirág-hó, –

csupasz bokrok
csipkézője,
fák fodros
fejkötője,
kerítések
keszkenője,
hegyek-völgyek
ünneplője.

10
December 6-a
Mikulás napja

Minden gyermek izgatottan várja ezt a napot. De-

cember 5-én már szépen sorakoznak az ablakban
a gondosan kitisztított csizmák, cipők. Kis gazdáik
izgatottan hallgatóznak, nem hallják-e a Mikulás bácsi
szánkójának csilingelését.
December 6-a Szent Miklós püspök napja. Miku-
lás-élményeinket a kisázsiai város, Myra püspökének, a ke-
leti egyház máig legtiszteltebb szentjének köszönhetjük. A 4. században
élt. Legendája a bizánci egyházban később, a 6. században bontakozott
ki, átterjedt Itáliára, majd kultusza a nyugati egyházban is villámgyorsan
meghonosodott.
Ma minden bizonnyal ő a legnépszerűbb, legismertebb szent a világon.
A halászok, révészek, vízimolnárok és diákok pártfogójának tekintették.
A legenda szerint apja halála után nagy vagyont örökölt, amiből a véd-
teleneket támogatta, segített, akinek tudott. Ő maga egyszerű ember
volt, szinte szűkölködve élt, de a rászorulókat bőkezűen megsegítette.
Miklós püspök különösen a gyerekeket szerette. Kíséretével – az ör-
döggel, illetve a krampusszal – olyan házakba tért be, ahol kérdezgette,
imádkoztatta őket, majd tudásuk, viselkedésük alapján virgácsot vagy
ajándékot osztott szét közöttük. Évszázados szokás volt az ilyen és ha-
sonló Miklós-játék. A mai Mikulás-nap megtartása a magyar népszoká-
sok között újabban terjedt el, valószínűleg a szomszédos országokból
vettük át. Finnországba, ahol a Mikulás lakik, a gyerekek a világ minden
tájáról küldenek neki levelet, amire természetesen segítő kezek bevo-
násával válaszol is.
A Mikulás nemcsak az ablakba kirakott csizmákat tömi meg ajándék-
kal, hanem ellátogat az óvodákba, iskolákba is. Előfordul, hogy néhány
gyerek a mikuláscsomag mellé virgácsot is kap, de erre csak az igazi
„rosszcsontok” számíthatnak.

11
Veress Miklós
Mese
a Mikulásról

Hókastélyban jéglakás:
ott lakik a Mikulás –
szél a szánja – mégse fázik,
úgy repül egy messzi házig.

Csengője a hópehely.
Szánkójának énekelj,
mintha dallal idehúznád,
s tedd ki ablakba a csizmád.

Ne lesd meg a Mikulást,

rajta a varázs a palást,
leshetsz reggelig magadban,
mert ha eljön, láthatatlan.

Mert ha tudnád, hol lakik,

s odaérnél hajnalig,
jutnál mesebeli tájra –
elolvadna palotája.

Megriadna és tova-
röpítené fagylova,
a helyén meg, ide nézz csak,
sírdogálna ezer jégcsap.

Ne lesd meg a Mikulást,

hadd suhogjon a palást,
jöjjön, jöjjön láthatatlan
éjszakában és havakban.

Táncolj, örülj, énekelj,

mint kerengő hópehely.
Csengőjüket fenyők rázzák,
telis-teli cipőd, csizmád.

12