Régi farsangi szokások

A régi farsang két legjellemzőbb formája a bakkuszjárás és a farsangi dőrejárás. Csallóközi eredetű népszokás. A jelmezes
adománygyűjtő neve a dőre. Férfiak egy csoportja különböző jelmezbe öltözik, például női ruhába, katonának, koldusnak,
cigánynak, menyasszonynak, vőlegénynek. A farsang hossza és naptári zárónapja minden évben más és más. Ezért is
soroljuk a mozgó dátumú ünnepek csoportjába. Ennek az az oka, hogy bár a farsang világi ünnep és ősi hagyományai az
pogány ókorba nyúlnak, mégis keresztény egyházi ünnepekkel van szoros összefüggésben.

Videók:

https://www.youtube.com/watch?v=EDL_pjWb4To

https://www.youtube.com/watch?v=FUL4BiEUptU

Játékok:

https://wordwall.net/hu/resource/45461072/olvas%c3%a1s/farsangi-sz%c3%b3keres%c5%91

https://wordwall.net/hu/resource/52051988/nyelvtan/farsangi-kv%c3%adz
A farsang elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az Anjouk és Mátyás király
udvarából itáliai hatásra utaló adatok is. A falvakban a legények szervezték a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak
a kiszemelt legénynek, aki a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjára tűzte. A báli szezon és táncmulatság lényege az
eljegyzés volt. Miután az egyház az ősi pogány ünnepet keresztény tartalommal töltötte meg, a farsang népszerűsége
megállíthatatlanul nőtt, ennek köszönhetően számos olyan tradíció, hiedelem alakult ki, amelyek közül több ma is népszerű.
Régen a Velencei karnevál
A Velencei karnevál világszerte ismert, ősi hagyományokra épül, a gondolák és a lagúnák városában. A velencei karnevál
hamvazószerda előtt két héttel kezdődik, és hamvazószerda előtti napon, húshagyókedden ér véget. A karneválnak a Dionüszosz
ünnepekkel való rokonítása nem teljesen alaptalan, ugyanis az ókori Görögországban volt egy olyan Dionüszosz-ünnep, ami éppen a
mai farsangi időszakkal esik egybe. Ez a kis Dionüszia, amelyet a falvakban és december-januárban ünnepelték. Az ekkor rendezett
vidám mulatságokat hangos, álarcos felvonulások kísérték. Ezekből alakult ki később az athéni vígjáték. (A nagy Dionüszosz ünnepek
tavaszra estek, ilyenkor, március-áprilisban az újbort, a szőlő új virágzását ünnepelték, elsősorban a városokban. Ezen ünnepeken
drámai versenyeket is rendeztek, s a folyamatos fejlődés során ebből alakult ki az athéni tragédia.)

Egy videó a Velencei karneválról:

https://www.youtube.com/watch?v=rd-J-1UZlmg
KÉSZÍTETTE: KOVÁCS ÁBEL