A húsvét nemcsak az izgalmas hagyományokról de vallási háttere is
van. Húsvétkor véget ér egy negyven napos böjt amit úgy hívnak, nagyböjt. Ez idő alatt nem lehet a keresztényeknek húst enni. A Húsvéti ünnepek a virágvasárnap, nagyhét, nagypéntek, nagyszombat. Virágvasárnapnak nevezzük a Húsvét előtti vasárnapot. A nagyhétnek nevezzük a nagyböjt utolsó hetét. Nagypénteknek pedig a Húsvét előtti péntek. És végül nagyszombat a Húsvét előtti nap. Ez az ünnepkör a Pünkösdel zárul le. Az emberek abban is hisznek hogy Pünkösdkor jó lesz a bortermelés. Húsvét ideje mindig változó de legkorábban március 22-re legkésőbb pedig április 25-re esik. A nap és a hold mozgásától függ hogy mikorra esik ez az ünnep.
Mi a húsvétot nem nagyon ünnepeljük és a nem is tartjuk a
szokásokat de sonkát és tojást mindig eszünk. De régebben még amikor falun éltünk mindig mentünk locsolkodni és tojást festeni. Házról házra mentünk és locsolkodtunk. Mára ez a hagyomány elveszett. Mindig lilahagymát, áfonyát és répát használtunk tojás színezékként. Mostmár a húsvét csak egy étkezésről szól nálunk. Igaz hogy jó sok étel került az az asztalra de mégis hiányolom a régi hagyományokat, szokásokat. Bár lehet hogy idén mégis lesz locsolkodás mivel megyünk le vidékre a nagynénémhez és az unokatesómhoz. Azt is észrevettem hogy falun sokkal jobban ünneplik a húsvétot és egyéb ünnepeket mint itt városban.