Munkácsy Mihály

Munkácsy Mihály 1844 február 20.-án született a

Magyar Királyság idejében. Édesapja Lieb Leo Mihály,
édesanyja Reök Cecília. Szülei elhunynak, és 1851-ben a
nagybátyjához kerül, ahol asztalosnak tanul. Később
betegsége miatt vissza kellett térnie ide.
Az első olajképét megfesti, és elnyeri a Budapesti
Képzőművészeti Társulat támogatását. Felveszik a
bécsi Képzőművészeti Akadémiára, ahonnan végül
eltanácsolják, mert a tandíjjal nem tudott
elszámolni. 1866-ban kiköltözik Münchenbe, ahol
festészetet tanult a Wagner Sándor műhelyben.
Lieb Mihály nevet lecseréli. Munkácsy 26 évesen a
világváros leghírhedtebb művésze lett.
1871-ben Párizsba költözik, ahol kibérel egy
műtermet. Depresszióba esik, öngyilkosságot is
kísérel el. Házasságot köt De Marches báró
özvegyével, Cecile-lel. 1878-ban Párizsban a
Világkiállításon a Milton című festményével nagy
sikert arat, és elnyeri a nagy aranyérmet.
Kereszténységet is meg akarja valósítani
művészetben. El is készül a Krisztus Pilátus előtt
című festménye. 1887-ben felkéri egy bécsi
múzeum, hogy fesse meg a mennyezetképet.
Az egyre romlóbb idegállapota miatt
szanatóriumokba szállították. 1900 május
1-én hunyt el. Fiatal korában szifiliszt
kapott, amiből kigyógyult, ám idősebb
korában nem élte túl.