Vincent van Gogh a Hollandia déli részén fekvő Észak-Brabant tartománybeli Groot-Zundertben született

1853. március 30-án, Theodorus van Gogh (1822–1885), református lelkipásztor és Anna Cornelia
Carbentus (1819–1907) első gyermekeként. Vincent öt testvére – Anna Cornelia (1855–1930), Theodorus
(1857–1891), Elisabeth Huberta (1859–1936), Wilhelmine Jacobina (1862–1941), Cornelius Vincent
(1867–1900) – közül a nála négy évvel fiatalabb Theóval alakított ki szorosabb kapcsolatot, aki szellemileg
és anyagilag is támogatta bátyját. A családnak szoros kötődése volt a művészethez: három nagybátyja
műkereskedelemmel foglalkozott.

Van Gogh tanulmányait egy zunderti falusi iskolában kezdte, majd kilenc hónap után egy nevelőtől
sajátította el ismereteit. 1862-ben készültek első rajzai: A falra mászó macska és a Kutya. Középiskolába
internátusokba járt, előbb Zevenbergenben, ahol rajzórákat vett, valamint megtanult angolul, franciául és
németül, később pedig Tilburgban. 1868-ban otthagyta az internátust és visszatért szülői házába,
Zundertbe. Egy év múlva, csupán 16 évesen beállt a hágai Goupil & Cie Galériába, melynek egyik
üzlettársa nagybátyja volt. Hága után Brüsszelben, Londonban és Párizsban dolgozott.

1876-ban otthagyta munkáját, mert apja lelkipásztori tevékenységét akarta folytatni. Teológiát tanult és
egyházi felettesei a belga Borinege-ba küldték a szénbányászok közé. A gyerekeket tanította írni, olvasni
és katekizmusra, beteget ápolt, szabadidejében pedig rajzolt. Ebből az időből származnak első tájképei.

Dr. Gachet arcképe (második változat, 1890)

1880 őszén hazatért, és testvére, Theo, valamint unokatestvérének férje, Anton Mauve, az ismert festő
biztatására tovább festett. Az édesapjával való összekülönbözés után Hágába ment, ahol Theo
segítségével műtermet rendezett be. Itt elvonulva tanulta a festészet hagyományait. Munkái
tanulmányok, de nagy akaratról és komoly hivatástudatról vallanak. Ezután az antwerpeni akadémián
felfedezte a japán metszeteket, többet le is másolt.

Egy szerencsétlen szerelmi ügy miatt családja és ismerősei megszakították vele a kapcsolatot. 1885-ben
meghalt az apja, ezután a családja – Theo kivételével – örökre elzárkózott tőle. Theóval életük folyamán
állandóan leveleztek, ebből a levelezésből 650 darab maradt fenn. Ezekből származik a legtöbb
információ van Gogh életéről.

1886-ban Párizsba utazott testvéréhez, aki ekkor a Goupil Galéria párizsi fiókját vezette. Van Gogh
beiratkozott Fernand Cormon festő műhelyébe, itt ismerkedett meg Henri de Toulouse-Lautreckel.
Miután Cormon akadémizmusa nem felelt meg nekik, együtt hagyták ott. Theónál – aki szerette és
gyűjtötte az impresszionistákat – meglátta Monet egyik alkotását, amely lenyűgözte. De impresszionista
korszaka csak rövid ideig tartott, a saját útját kereste. Úgy gondolta, hogy délen megtalálja a megfelelő
fényt és színeket, ezért 1888-ban Arles-ba utazott. Távozásának másik oka az lehetett, hogy szégyellt a
testvére pénzén élni, de Párizsban megélni nem tudott.