A vita tanítása IKT-eszközök segítségével - Káplár-Kodácsy

Kinga

(Forrás: http://www.kre.hu/ebook/dmdocuments/oktatasi_segedanyag/chap_9.html )

1. Bevezetés.

Jelen tanulmány célja felvázolni egyfelől a vitamódszer és az IKT-eszközök világának

összeegyeztethetőségét és szükségességét, másrészt ezen írás olyan digitális feladatokat,
gyakorlatokat, tananyagokat mutat be, amelyek könnyebbé, életszerűbbé és nem
utolsósorban igen élvezhetővé teszik a retorika vitaanyagának elsajátítását.

2. A vita és a disputázás lehetőségei a tanórán és azon kívül.

A vita módszertana időről időre kidolgozottabban és bővebben jelenik meg a magyar oktatási
rendszerben. Ez részben köszönhető az egyre sürgetőbb és az új alaptantervvel megvalósulni
látszó oktatáskorszerűsítésnek, és annak a felismerésnek, hogy a diákoknak versenyképes
tudásra és felhasználható ismeretekre van szükségük az életben. Ugyanakkor a vita
módszerének terjedésében nagy szerepe van azoknak a szervezeteknek, amelyek kitartóan
kínálják fel a disputázás különböző lehetőségeit, vonzó és jól hirdetett versenyekkel keresik a
fiatalok figyelmét, amelyek divatot teremtenek, és ami még fontosabb, kedvet csinálnak
tanár és diák számára (legfőképp magyar és angol nyelven folyó, Karl Popper formátumban
zajló) vitaeseményeken való részvételre. A versenyek népszerűsége természetesen felkeltette
az iskolák érdeklődését, és bár az érvelés technikájának elméleti és gyakorlati ismeretét a
korábbi alaptanterv is elérendő célként tűzte ki, a 2013-ban érvénybe lépő NAT több helyen
is tartalmazza a vitamódszer tanításának gyakorlati szükségességét.
Az új Nemzeti alaptanterv az előzőre alapozva, de azt megújítva olyan irányadó célokat
fogalmaz meg, amelyek a vitamódszer alkalmazásának elérendő céljaival, a fejlesztendő
kompetenciákkal még inkább összhangban van, mint a korábbi. Ezek a szándékok a
következők:

„[…] a Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: NAT) a köznevelés feladatát alapvetően a

nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadásában, megőrzésében, az
egyetemes kultúra közvetítésében, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság
elmélyítésében jelöli meg. Feladata továbbá a tanuláshoz és a munkához szükséges
képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos
teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi
összetartozás és a hazafiság megerősítése. Célja továbbá, hogy a családdal együttműködve
cselekvő elkötelezettségre neveljen az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt,
fejlessze a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi,
társas és testi képességeket. Ezáltal járul hozzá ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék

 a haza felelős polgárává váljék;

 kifejlődjék benne a hazafiság érzelemvilága;
 reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert;
 megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka
világában;
 törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására;
 legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsát
illetően;
 váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre;
 ismerje meg és értse meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket,
folyamatokat;
 tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését”
(110/2012. [VI. 4.] kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv a köznevelés feladatáról
és értékeiről).

Az új alaptantervben meghatározott fejlesztési területek és nevelési célok között szerepel az

állampolgárságra és demokráciára nevelés. A demokratikus nevelés feltételeként jelenik meg
három fontos fejlesztési terület: a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és
a vitakultúra fejlesztése. Ugyanakkor az erkölcsi nevelés, mint megkívánt nevelési cél az
életszerűségének fontosságát hangsúlyozva eszközként jelöli meg a vitát: „Az erkölcsi nevelés
lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző
megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására” (110/2012. [VI. 4.]
kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv a fejlesztési területekről és célokról). Fontos tehát
kiemelni, hogy az új NAT a világ megértéséhez szükségesnek tartja a diákokban és
tanárokban felmerülő kérdések megvitatását is.

Az anyanyelvi kommunikáció mint első számú kulcskompetencia van jelen az alaptantervben.

Az anyanyelvi kompetencia alatt az alaptanterv nem csupán jól megtanult tényeket, vagy
kifejtetlen érzések szóbeli és írásbeli kifejtését érti, hanem önálló vélemény kinyilvánítását
vagy annak megértését is. Így az anyanyelvtanítás során kiemelt szerepet kap az anyanyelvi
kompetencia fejlesztése és ennek egyik lehetséges eszközeként az intézményes oktatás
megkezdésétől a csoportos beszélgetés, majd a szervezett vita. Az első osztálytól
évfolyamonként egymásra épülő tanterv a saját vélemény szóbeli kifejtésétől jut el a vitában
való részvételig a középiskolában; ekkor a diák már képes saját véleményt formálni és
alátámasztani, vélemény korrigálni és más véleményét cáfolni.

A formális vita módszerének elsajátítása már az általános iskola felsőbb évfolyamaiban

megkezdődhet, sőt ez megkívánt ahhoz, hogy ez a tanulási forma tantárgyi kereteken belül is
alkalmazható legyen később, elősegítse az elsődleges cél megvalósulását, vagyis a
demokráciára, állampolgári felelősségvállalásra való nevelést. Azonban be kell vallanunk,
hogy az anyanyelv órán csiszolt részképesség komplex alkalmazására a jelenlegi kerettantervi
tartalmak elsajátítása miatt csak ritkán nyílik lehetőség. A diákok többségének világról
alkotott képe, önismeretük, kombinációs képességeik, kritikai gondolkodásuk 14-15 éves
korukra fejlődik olyan szintre, ahogy azt egy szervezett vita egy előre meghatározott
vitatémában megkívánná. Az anyanyelvi óraszámok nem teszik lehetővé a tanulási forma
következetes és összetett gyakoroltatását, csak egyes részképességek fejlesztését, rövidebb
feladatok elvégzését.

Az óraszámok és az idő korlátozottsága mellett a másik probléma, hogy az oktatásban

alkalmazott formális vita sémáit és a didaktikai módszereket a magyar közoktatás többnyire
nyugati államok oktatásából vette át, leginkább a vitázás hosszú hagyományával rendelkező
Egyesült Államokból (Hunya 1998: 11). Azonban az eltérő irányelvekkel és
fundamentumokkal rendelkező amerikai oktatás már a ’60-as évek idején jóval nagyobb teret
engedett a vitának, hiszen az oktatás struktúrája és lehetőségei időben, térben egészen
másképpen alakultak, mint a magyaré. A magyar közoktatás erősen megszabott időbeli és
fizikális tanórai keretei gyakran nem adnak lehetőséget arra, hogy a tananyag elsajátítása
beolvadjon egy vita keretébe. Azt mondhatjuk tehát, hogy a fizikai megvalósulás, vagyis egy
szervezett vita kivitelezése csak ritkán lehetséges a tanórán.

A kulturált és komplex vita megvalósulásának előfeltétele, hogy a formális vitához szükséges

kompetenciákat külön-külön is fejlesszük. Mivel a szükséges részképességek fejlesztése rövid
és megszakított időkeretben is lehetséges ez jelentősen megkönnyíti a tanár helyzetét,
amikor a körülmények megteremtésén dolgozik. A tanár munkáját segíti továbbbá, hogy a
vita több más szempont mellett a differenciált tanulásszervezést is lehetővé teszi, ezért a jól
szervezett vitaóra egyszerre, viszonylag rövid idő alatt igen sok területen fejlesztheti a diákot.
A hatékony vitatanítás a tanuló belső motivációját fokozza, egy jól megválasztott vitatéma és
a vita kereteinek megadása előmozdítja az önszabályozó funkció fejlődését is. A vita minden
esetben a diákok közötti kooperációra épít, a spontán alakult csoportokat a közös érvelés
vagy cáfolás csapattá formálja, a csapatban pedig minden tanulónak megvan a lehetősége
arra, hogy aktívan részt vegyen a véleménycserében. A vita előzetes ismeretre épít, legyen az
jóval korábban vagy célzottan a vitára való felkészülés során megszerzett tudás. A vita
lehetőséget ad interdiszciplináris tudás alkalmazására és az esetleges tévedések, tudásbeli
hiányosságok kijavítására. A jól megszervezett vita pedig mindenekfelett a konstruktív
problémamegoldást támogatja a már eddig felsorolt alapokon (Szivák 2010: 25). A jól
megszervezett vita kellő körültekintéssel ugyan beszorítható az adott idő- és fizikai korlátok
közé, de leggyakrabban csak részképességekre összpontosító feladatok megoldása valósul
meg a tanórán (Hunya 2002: 114−128). „Az érvelés szóban és írásban, valamint a vitázás az
Anyanyelv és irodalom műveltségi területen tananyag. Alapjaiban e terület – tantárgyainak –
keretében kell megtanulniuk a diákoknak, hogyan gyűjtsenek információt, és hogyan
használják fel azt. El kell sajátítaniuk a véleményformálás és -kifejezés kulturált módját, a
manipulációs szándék felismerését, mások véleményének tolerálását, tiszteletét. Ez azt
jelenti, hogy az információszerzéssel és -felhasználással kapcsolatos technikai ismeretekkel,
valamint az érvelés és cáfolás technikájával is ezen a műveltségi területen belül kell
felvértezni a tanulókat. Csak így képzelhető el, hogy a más műveltségi területeken megkívánt
alkalmazás hatékony lesz.” (Hunya 2002: 128),

3. Az IKT és a vita érintkezési területei.

A feladat tehát az lehet, hogy a teljes és komplex vita beépülését a tanórai keretek közé
megvalósítsuk, az időkorlátot és a fizikai kereteket maximálisan kihasználva létrehozzuk a
vitázás képességének teljes gyakoroltatását a tanórán. Azonban a sokféle szempont és feltétel
megteremtése olykor lemondásra készteti a mindenre kész pedagógust és egyszerűbbnek
tűnő, könnyebben megszervezhető módszerekkel próbálkozik. Ezekben az esetekben
segíthetnek az IKT-eszközök.

Nézzük, hogyan egyeztethető az alapvetően nyelvi kreativitásra, szóbeli kommunikációra

épülő vita módszere, az időigényes tervezést, utánajárást, virtuális írásbeliséget és bonyolult
megértést megkövetelő IKT világával. Mielőtt számba vesszük a vitamódszer és az IKT
lehetséges érintkezési területeit, érdemes a Nemzeti alaptanterv IKT-ra vonatkozó egyes
szándékait is megvizsgálni. A digitális kompetencia az új NAT-ban kulcskompetenciaként
jelenik meg. Az információs és kommunikációs technológia ismerete és önálló használata
elvárás a diákok felé, ami a NAT szerint a következő készségeken alapul: „az információ
felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és
cseréje; digitális tartalomalkotás és megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az
interneten keresztül” (110/2012. [VI. 4.] kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv a
kulcskompetenciákról).

Ami a vitamódszer szempontjából mégis kiemelten fontos és a digitális kompetencia egyik

pillére, hogy a megszerzett, elcserélt, megosztott és a világ felé kibocsátott információt a diák
képes legyen kritikusan értékelni. Meg tudja ítélni érvek és ellenérvek mérlegelésével,
tanárai, társai, családja bevonásával az adatok relevanciáját és értékét. Az információ
befogadása és előállítása ideális esetben csak ezt a lépést követhetné. Természetesen a
felelősségteljes alkalmazás nem mindig ellenőrizhető, de a diákok kritikai gondolkodásának
fejlesztésével talán egyre közelebb kerülhetünk a kívánt cél eléréséhez, azaz az IKT-eszközök
segítségével egy kulturális, társadalmi és szakmai célokat szolgáló jó érvekkel dolgozó és
kritikus közösség megteremtéséhez.

Beláthatjuk, hogy a vita és az IKT egyik és talán legfőbb érintkezési területe az a feltétel, hogy
a diákok legyenek képesek kritikusan gondolkodni elvont fogalmakról, jól tudjanak megítélni
fogalmakat, eszközöket, kérdéseket, képesek mérlegelni veszélyeket, hátrányokat, valamint
hasznos és értékes tulajdonságokat. A kritikai gondolkodás tehát elengedhetetlen feltétel. A
kritikai gondolkodás a készségek egységének is forrása, az egyszerű befogadáson túl lehetővé
teszi az információ aktív, proaktív és interaktív alkalmazását. A kritikai gondolkodás képessé
tesz az ismeretek összevetésére, viszonyok meghatározására, következtetés levonására és új
érvek, fogalmak teremtésére. Ahhoz, hogy a fiatalabb tanulók is képesek legyenek kritikusan
gondolkodni fogalmakról, már korán elkezdődhet a komplex fejlesztés, akár a vita
módszerének segítségével is (Pethőné 2007: 42–43). A kritikai gondolkodás együtt fejlődik az
érvelési készségekkel, a hatásos érvek, a reális értékelés, a kérdésekre adott válaszok
megalkotásával (Galambos – Grohe – Kiss – Mikó – Takács –Vajnai (szerk.): 2010: 9–10).

A kritikai gondolkodás támogatásában a tanárnak nagy szerepe van, a bátorításon, a

tolerancián, a tiszteleten és az ezt támogató értékrenden kívül az is, hogy időt biztosítson a
diák számára a gondolatok szóbeli kifejezésére, az előzetes ismeretek feltárására. Türelemmel
kell kivárnia, hogy a meglévő tudást szóban kifejezze a diák, hogy a tanár és a társak reflexiói,
a továbblépés megtörténhessen (Steele 2001: 4; Pethőné: i. m. 43–47.).

Egy másik lehetséges közös terület, ahol az IKT és a vitamódszer találkoznak a kooperáció,
vagyis a tanórai és órán kívüli együttműködés lehetősége. A vitázás csapatmunkára épít, ahol
résztvevőknek együtt kell dolgozniuk egy-egy feladaton. A csapattagoknak lehet önálló
kutatási területük, de ezeknek eredményeit meg kell osztaniuk, segítséget kell kérniük, és a
csapattársakkal együtt kell a komplexitáshoz jutniuk. Így alakul a vita egy projektté, amelynek
megvalósításához a csapat a stratégiát közösen és demokratikusan dolgozza ki. A
kooperációnak pontosan az a különlegessége: nem kell mindenkinek mindenhez hiánytalan
tudással rendelkeznie, de arra szükség van, hogy saját területükön otthonosan mozogjanak, a
rájuk bízott feladatot elvégezzék és legyen rálátásuk a többi a csoporttag munkájára (Kagan,
S. – Kagan, M. 2001). A tanórai munka során egymás munkájának szemmel tartása nem
nehéz, mivel azonban a hatékonyabb és gyorsabb munka miatt az időkeretek kitágítása
elengedhetetlen, az egyik célunk, hogy a csoport projektjével tanórán kívül is foglakozzon.
Ahhoz pedig, hogy szívesen együttműködjenek a csoport tagjai olyan kommunikációs
csatornát kell biztosítanunk számukra, amely az élőbeszédhez hasonló gyorsasággal és
hatékonysággal működik. Ráadásul a kutatást, az egyéni és csoportos ismeretszerzést
leggyakrabban a virtuális térben végzik a diákok, tehát ésszerű, ha az ismeret megosztása,
felosztása is itt történik nagyobb részt.

Az IKT-eszközöket és faladatokat ért leggyakoribb kritika, hogy pontosan ezt a kooperatív

tevékenységet nem képesek támogatni, holott a jól és célorientáltan használt eszközök
felpörgetik és elősegítik a jobb együttműködést. Természetesen csak a megfelelő eszköz
megtalálása esetén érhető el a kívánt eredmény, de ha tudatosan és nem céltalanul nyúlunk
IKT-s segítséghez, akkor olyan kooperatív tevékenységek is megvalósulhatnak, amik az
eszközök nélkül lehetetlenek lennének (Nádori – Prievara 2012: 8–9). Az IKT-eszközök
elsősorban meggyorsítják a feladat kivitelezését, a csoportok munkáját és kommunikációját;
a digitális apparátus segédeszközként van jelen, hogy egyszerűsítse a diákok és a mi
munkánkat is. Az osztálytermen kívüli együttműködést ma már számtalan eszköz segíti, a
legtöbbek által használt webes eszközök, mint a Skype, Twitter, Facebook és a különböző
levelezőrendszerek. Ezen platformok használata a diákok számára teljesen természetes, napi
tevékenységük részét képezi. A virtuális eszmecsere elengedhetetlen egy-egy összetett vita
megtervezéséhez, a tételmondat kidolgozásához, a feladatok kiosztásához, vagy egyszerűen
az elvégzett feladatok ellenőrzéséhez. Beláthatjuk tehát, hogy a NAT egyik célkitűzése, hogy a
diák később „megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a
munka világában” mindenképpen megköveteli a tanórán kívüli együttműködést. Ahhoz, hogy
a diák tudjon hatékonyan együtt dolgozni másokkal elengedhetetlen a virtuális
kapcsolattartás. A munkatárs, társ bevonását a megszülető döntésekbe a legtöbb munkahely
ma már megköveteli.

A web 2.0-es eszközök, vagyis a közös megosztáson alapuló technikai háttér teret ad olyan
tartalmak megjelenésének az interneten, amelyek a csoportban dolgozókat további
fejlesztésre, előrehaladásra ösztönözhetik. A megosztás lehetővé teszi az internetes
kapcsolattal felszerelt gépeken az azonnali információcserét, megosztást, amivel egy projekt,
például egy adott vitatéma kidolgozása jelentősen felgyorsul. A webkettő világában az
információ forrása nem egyedül a tanár vagy a projekt vezetője lehet, hanem a társak vagy a
külső megosztók is. A többcsatornás rendszer persze az információ torzulásának veszélyét is
magában rejti, ezért ismételten szükségszerű a digitális kompetencia és a kritikai gondolkodás
párhuzamos fejlesztése.

Összefoglalva tehát a vitamódszer és az IKT világának két legelőnyösebb, a fejlődés

szempontjából legígéretesebb területe a kritikai gondolkodás fejlesztése és az osztálytermi és
tanórán kívüli kooperáció lehetőségének felgyorsítása és egyszerűsítése.

4. Gyakorlatok.

Ebben a részben olyan sikeresen megvalósult, kipróbált gyakorlatokat mutatok be, amelyek a
módszer és az eszköz eredményes használatát bizonyítják. A gyakorlatokat 8−12. évfolyamos
diákok végezték el, részben anyanyelv órához kapcsoltan, részben egy vitakör keretein belül.
Elöljáróban meg kell említenem, hogy nem minden próbálkozás zárult sikerrel, amikor a
vitamódszer alkalmazásakor IKT-eszközök használatával kísérleteztünk, hiszen a vita erősen
szóbeli kontaktusra épít. Ugyanakkor az esetleges kisebb sikertelenségek vezettek el odáig,
hogy a kényes egyensúlyt megtaláljuk a virtuális és a valóságos eszközök használatában, így a
digitális eszközök nem lassították, hanem felgyorsították, eredményesebbé tették a közös
munkát. Ebben a fejezetben terjedelmi korlátok miatt csak olyan gyakorlatokat közlök,
amelyek mind a tanár, mind a diákok számára eredménnyel zárultak.

4.1. Részkészségek fejlesztése

4.1.1. Kreativitás és elfogadás. Ebben a gyakorlatban arra kértem a diákokat, hogy az

kivetítőn látható képről mondják el véleményüket (1. ábra). A következő egyszerű kérdéseket
tettem fel nekik: mit ábrázol a kép?; mi lehetne a kép címe;? hasonlít-e a kép, olyan
alkotáshoz, amit már korábban látattok?; szép ez a kép? A kérdések sorrendje kép tartalmától
függetlenül változtathatatlan, hiszen a kérdésekre adott válaszokkal feltételezünk egy
magasabb belátást.

Az okostáblán kivetített kép előnye, hogy a képen látható objektumok azonnal mozgathatók,
így miután feltettük a fenti kérdéseket, a képet azonnal átrendezhetjük. Ekkor arra kérjük a
diákokat, hogy vonatkoztassanak el a korábbi ötleteiktől és próbáljanak valamilyen, az előző
gondolattól minél távolabbi absztrakciót találni, amikor a képre néznek. Ennek a feladatnak
az a célja, hogy a diákok meg tudjanak szabadulni a korábbi feltételezéseiktől, gondolatikat
gyorsan frissíteni tudják és más szemszögből is képesek legyenek azonosnak látszó
fogalmakat, ismerteket, információkat feldolgozni. A gyakorlat a gyors nézőpontváltáson kívül
lehetőséget ad a kreativitás, a kreatív gondolkodás fejlesztésére.

A feladat következő lépcsőjén már arra kérjük a diákokat, hogy a harmadik kialakított
kompozíciót próbálják meg „eladni” párjuknak. Ekkor már nem csupán befogadják és
értelmet adnak a látszólag értelmetlen kompozíciónak, hanem a kép lehetséges
értelmezéseit is közvetítik társuk felé, akinek a feladata az, hogy a kép értékét megcáfolja. A
feladat ezen részében már a meggyőzés technikái, az érvelés, a kompromisszumkészség is
hangsúlyt kapnak.

4.1.2. Kritikai gondolkodás. A gyakorlat célja, hogy a médiában futó reklámkampányok

leggyakrabban használt érveit kritikusan hallgassák a diákok, és azokra ne mint programozott
közönség, hanem tudatos vásárló válaszoljanak. A gyakorlatot megelőzően arra kértem a
diákokat, hogy a gyűjtsenek olyan reklámokat, amelyek szerintük tartalmazzák azokat a
sztereotípiákat, amelyek időről időre megjelennek bizonyos termékek hirdetésében. A
gyűjtést a már korábban kialakított Facebook csoportban kértem, ahol csak a webkettes
alkalmazások linkjét kell csak megadni. Azzal, hogy azt kértem tőlük, a gyűjtést a virtuális
közösségi térben osszák meg, időt nyertünk, hiszen az órai elmesélés helyett a diákok már
korábban vizuális tapasztalatot nyernek, másrészt már a zárt fórum felületén megindulhat a
források véleményezése. Az órán már csak azok a reklámok kerültek elő, amelyek a
legnagyobb érdeklődést váltották ki a diákokból a fórumon, vagy valamilyen szempontból
hasznosnak találtam kiemelésüket. Miután közösen megnéztük ezeket a rövidfilmeket, arra
kértem a diákokat, hogy egy T-táblázatban szedjék össze az egyes reklámok pozitívumait és
negatívumait, vagyis mi az, ami a reklámban a terméket eladhatóvá, vonzóvá teszi, és mely
momentumok, amelyek komolytalanok, vagy elcsépelt érvekkel manipulálnak. Az eddigi
gyakorlat azt mutatja, hogy a jól kiválasztott téma a közös megbeszélés során mindig vitát
gerjesztett. Voltak, akik kifejezetten jónak láttak egy-egy reklámot és voltak, akik
nevetségesnek.

A vita e korai szakaszában nem érdemes rendezni a támogató és ellenző oldalt, elég, ha egy, a
tanár által kézben tartott közös vitát teremtünk. Ez a vita gyakran válhat indulatossá, mégis az
ilyen típusú vita jó alkalmat ad arra, hogy megismerjük diákjaink érvelési képességeit a
tantárgyi keretektől elrugaszkodott témában. A feladatot projektmunkává is alakíthatjuk,
amennyiben arra kérjük a kialakított diákcsoportokat, hogy az órán megnézett és az
interneten megosztott reklámok nyomán készítsék el saját hirdetésüket egy véletlenszerűen
kiosztott termékről. Érdemes olyan termékeket választani, amelyek a leggyakrabban
fordulnak elő a médiában: dezodor, üdítőital, biztosítás, mosópor stb. A csoportok vegyék fel
videóra reklámjaikat és osszák meg a webes fórumon. Ha szeretnénk, díjat is adhatunk a
legtöbb ’like’-ot kapott videó készítőinek.

4.1.3. Véleménykifejtés, nyilvános beszéd. Hasonlóan az előbb ismertetett feladathoz itt is a

fórumcsoportban működő virtuális közösségre építünk. A nyilvános beszéd gyakorlásának
egyik legjobb módszere, amikor a diákok önmagukat filmezik, és azt később visszanézik.
Minden esetben saját magukkal szemben a legkritikusabbak és legőszintébbek, ezért az ilyen
feladatok igen látványos fejlődést eredményeznek. Ez a feladat egyénileg vagy csoportban is
elvégezhető tanórán kívüli feladat, de az eredmények bekerülnek a közösségbe, akár a
világhálón, akár tanórai vetítés során. A feladat fejleszti a diákok önbizalmát, önismeretét,
empátiáját, az érvelési készséget, metakommunikációt és a kutatási készségeket is. A
gyakorlat többféle feladatot ölel fel, amik lépésről lépésre egyenként vagy részfeladatként is
elvégezhetők. Nem kérünk mást a diákoktól, csak hogy filmezzék le magukat vagy társukat a
követező feladatok közben:

 egy híres ember bemutatása folyamatos és monologikus szövegben (3 perc),

 egy kedvenc tárgy bemutatása kiemelve a beszéd hármas tagoltságát: bevezetés,
kifejtés, befejezés (3 perc),
 egy híres beszéd felolvasása megfelelő mondat- és szövegfonetikai eszközökkel,
ügyelve a szemkontaktusra és a mimikára,
  egy saját tárgy eladását célzó rövidfilm (3-5 perc),
 egy teljes beszéd megtartása motiváló üzenettel (5 perc),
 egy humoros videó készítése, stand-up comedy.

A videókat zárt videó megosztókra (pl: YouTube) töltsék fel a diákok, ahol lehetőséget kapnak
egymás videóinak véleményezésére felkészültség, megformáltság, előadásmód szerint.

4.1.4. Az érvelés. Az érvek és ellenérvek megítélése, értékelése, vagy szabad, de bizonyított

és jól felépített véleményalkotás talán a legnehezebb a diákok számára. A fiatalok gyakran
meg tudják mondani, hogy egy érv sántít vagy tautologikus, de ritkán tudják megállapítani,
hogy hol csúszik el az érvelési struktúra. Ugyanez a probléma a saját érvek megalkotásakor is.
Az érvek gyorsan és spontán módon jönnek, de a bizonyítás, a rendezés, a szelektálás, a
logikus összekapcsolás sok esetben csak hosszas gyakorlás után valósul meg. Ezt a folyamatot
gyorsíthatja fel az a pár internetes játék (magyar nyelven egyelőre csak néhány elérhető),
amelyek pontosan ezekre az imént felsorolt készségekre összpontosítanak, és azokat
gyakoroltatják. Én számonkéréshez, tanórai és otthoni gyakorláshoz használtam ezeket a
feladatokat, de a legnagyobb hasznát mégis akkor láttam, amikor a diákok már elért
pontszámaikat összehasonlítva kezdtek versenybe otthon.

Az első ilyen feladat a tételmondat, érv és ellenérvek helyes elrendezését célozza meg. A
megadott kártyák közül a diákoknak ki kell választaniuk, hogy melyik kártyán látható a
bizonyításra szoruló tételmondat, a tételt igazoló érv és a példaként, adatként, tényként
megjelenő bizonyíték (2. ábra).1

Egy másik feladatban az érveket a megfelelő ellenérvekkel kell összepárosítani. Az érvek és

ellenérvek nyelvtani helyességén túl igazságtartalmukra is oda kell figyelni (3. ábra). A
megadott érvekre releváns cáfolatot kell választani a gép által felkínált lehetőségek közül. 2
Végül ebben a témakörben egy olyan játékot mutatok be, amelyben a megadott érvek
ésszerűségét kell megítélni. A választott szerepben (művész vagy rajongó) kell az illegális
zeneletöltés vagy a legális hanghordozó mellett érvelni egy beszélgetés keretein belül (4.
ábra). Amennyiben nem sikerül a beszélgetésben az érvrendszert jó válaszokkal felépíteni,
úgy a kedvenc énekes sem ad majd autogramot a rajongónak. 3

4.2. Komplex vita. Egy teljes Karl Popper vita értékeléséhez a leghasznosabb, ha videóra
vesszük diákjainkat. Az okostáblával és esetleg kiegészítő eszközeivel felszerelt tanteremben a
videó levetítése nem csupán egy szaggatottan elindított-megállított-elindított felvétel, hanem
valóban interaktív élménnyé alakítható értékelés. A felvétel megtekintése előtt vagy közben
bizonyos megfigyelési szempontokat határozunk meg, ezeket kell egyes diákoknak,
csoportoknak figyelniük. A csapatok korábban megosztott vagy dokumentumkamerával
kivetített érvrendszereit összehasonlíthatjuk a megvalósult vagy hiányzó elemekkel a vitában.
Osztott képernyővel összehasonlíthatjuk az elhangzott érvet és annak cáfolatát és
értékelhetjük a hatékonyságot. Amennyiben szavazórendszer is csatlakoztatható a táblához,
lehetőség nyílik a vitázó csapatok egyszerű és gyors értékelésére is.

5. Összefoglalás és értékelés.

Véleményem szerint az IKT-eszközök használata hasznos és ma már elengedhetetlen az

osztálytermekben. Az egyre változó és bővülő lehetőségek gyakran elbátortalanítják a
tanárokat és eleve kizárják bizonyos tananyagok feldolgozásakor a digitális eszközöket. Kellő
ismeret, a diákokét megközelítő digitális tudás nélkül valóban nehezen tudják a tanárok
összeegyeztetni az élő szóra, improvizációra alapozó módszereket ezekkel az eszközökkel.
Azonban tapasztalatom szerint a kutatás, egy rövidebb utánanézés százszorosan is meghozza
gyümölcsét. A diákok otthon is szívesen foglakoznak majd az eddig tanórához kötődő
érveléstechnikákkal, bátran szállnak vitába a virtuális térben, mert olyan eszközt vesznek a
kezükbe, amelyet egyébként is nap, mint nap használnak, de gyakran értelmetlenül. A
céltudatos felhasználás meglátásom és tapasztalatom szerint büszkeséggel tölti a
felhasználót, amit szülei, tanárai és társai is értékelnek majd.

Hivatkozott irodalom

Galambos Rita – Adam Grohe – Kiss László – Mikó Gábor – Takács Viktória –Vajnai Viktória
(szerk.): Dilemma, Disputa, Demokrácia. Kézikönyv a vitakultúra fejlesztéséhez. Budapest,
2010, Demokratikus Ifjúságért Alapítvány, 9–10.

Hunya Márta: A disputa program. Budapest, 1998, Soros Alapítvány, 11

Hunya Márta: A vitakultúra és a magyar oktatás I. Új Pedagógiai Szemle 2002. szeptember,

114−128.

Kagan, Spencer Dr. – Kagan, Miguel: Kooperatív tanulás. Budapest, 2001, Ökonet Kft.

Nádori Gergely – Prievara Tibor: IKT módszertan. Kézikönyv az info-kommunkiációs eszközök

tanórai használatához. Digitális kiadás, 2012, tanarblog.hu, 8–9.

Nemzeti alaptanterv. In. Magyar Közlöny, 2012. június 4. 10635–10848.

Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv. Budapest, 2007, Korona Kiadó, 42-47.

Steele, Jeannie L.: Reading and Writing for Critical Thinking Project: A Framework for School
Change. In D. Klooster, J. Steele, P. Bloem (szerk.): Ideas Without Boundaries:International
Educational Reform through Reading, Writing and Critical Thinking. 2001, International
Reading Association, 4–5. http://www.rwctic.org/The-Reading-and-Writing-for-Critical-
Thinking-Project-2.pdf

Szivák Judit: A vita. Budapest, 2010, Gondolat Kiadó, 25.

Internetes hivatkozások
http://www.szoval.eu/jatek/vitacooltura-2 Utolsó elérés: 2012/10/28

http://www.szoval.eu/jatek/ervelo-2 Utolsó elérés: 2012/10/28

http://www.szoval.eu/jatek/cafolj-ha-tudsz-2 Utolsó elérés: 2012/10/28

Jegyzetek

1 Forrás: http://www.szoval.eu/jatek/ervelo-2

2 Forrás: http://www.szoval.eu/jatek/cafolj-ha-tudsz-2

3 Forrás: http://www.szoval.eu/jatek/vitacooltura-2