Kováts Zsuzsánna Ildikó azonosító:554

A zenei nevelés kognitív hatásai – Zenei tevékenységek transzferhatásai

A zenetanulásnak rövid- illetve hosszútávú hatása van a kognitív teljesítményre és a

figyelmi funkciókra. Számos tanulmány igazolja a zenei tevékenységek hatását a nyelvi

képességekre, a matematikai teljesítményre vagy a társas készségek magas szintje között. A

zenei nevelés, a beszéd, a figyelem és a fegyelem egymásra hatását már az ókori görögök

gondolkodói bizonyítottnak, s mintegy magától értetődőnek tartották. (Gergely, 2020)

A zenepszichológia nemzetközi hírű kanadai kutatója, Schellenberg szerint az új

tudomány feladata napjainkban nem az, hogy ott van-e a zenei tevékenységek helye az

iskolában, hanem az, hogy konkrét vizsgálatokkal lehessen alátámasztani, milyen hatással

van a zene tanulása a megismerő folyamatokra, valamint, hogy megbízható adatokra

támaszkodva a zene eszköze legyen a gyermek fejlődésének. (Csépe, 2016)

A zenei aktivitás számos módon hozzájárul a kognitív képességek és az érzelmi-társas

készségek fejlődéséhez. Minél korábban kezdődik a zenei tréning annál kifejezettebbek a

pozitív hatások, a verbális képességek, a verbális memória, a téri- és időorientációs

képességek. A zenetanulás kedvező következményei között első helyen említik a nyelvi

képességre vonatkozó pozitív hatást, a diszlexiások között is igazolták a zenei tréningek

hatékonyságát. Több kutatás bizonyítja, hogy a zenei képzésben részt vevő gyerekek körében

megfigyelhető képességjavulást a zenei transzferhatások eredményezik (Janurik, 2020)

A Kodály Musical Training Institute által végzett kísérlet, melynek alapja a Kodály-

módszer volt, összefoglalójában öt területen összegzi az amerikai pszichológusok

benyomásait, a módszer lehetséges transzferhatásait:

1. A nyelvi oktatásban

2. A matematikai oktatásban
 3. Az emlékezet és figyelem

4. A mozgási képességek

5. Az együttműködés képességek (Gombás, 2014)

A zenei nevelés longitudinális elemzése az általános iskolás gyermekek

végrehajtó funkcióiról – 2018

A vizsgálat kezdetekor 6 általános iskola 230 tanulóját kérték fel részvételre, 176

résztvevőt teszteltek induláskor. A végső elemzést 147 résztvevőre végezték el.

Az alapmintát 4 csoportra osztották:

1. Zene+ (38 résztvevő, átlagéletkor 6,3 év)

2. Zene (42 résztvevő, átlagéletkor 6,4 év)

3. Vizuális művészetek (29 résztvevő, átlagéletkor 6,6 év)

4. No arts kontrollcsoport (37 résztvevő, átlagéletkor 6,2 év)

A kutatás hipotézise: a strukturált zenei tevékenységek hatással lehetnek-e a

tanulmányi eredmények hátterében álló végrehajtó funkciókra. A résztvevőket 2,5 éven át

követték nyomon, 6 havonta azonos neuropszichológiai teszteket végeztek. A tesztek

nehézsége fokozatosan nőtt.

A vizsgált területek a tervezés, a gátlás, a rövidtávú és a munkamemória voltak.

Eredmények:

Az összes eredményt összesítve a tanulmány igazolja a zenei nevelés és tanulmányi

teljesítmény közötti távoli transzferhatásokat. (Jaschke et al., 2018)

Irodalomjegyzék:

Csépe, V. (2016). Zene, agy és egészség.

Gergely, J. (2020). SZAKDOLGOZAT PORTFÓLIÓ.

http://midra.uni-miskolc.hu/document/35060/31585.pdf

Gombás J. (2014). A zenei tevékenységek pszichológiai hatásai. Torgyik Judit (szerk.),

Sokszínű pedagógiai kultúra, 239-243.

Janurik, M. (2020). A zenetanulás transzferhatásairól nemzetközi és hazai kutatások

tükrében. http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/24086/1/transzfer_2020.pdf

Jaschke, A. C., Honing, H., & Scherder, E. J. (2018). Longitudinal analysis of music

education on executive functions in primary school children. Frontiers in

neuroscience, 103.