I.évfolyam 1.szám 2016. április 4.

Gyümölcsész Hírmondó

Csukás István
Tavaszi vers
Az ablakhoz nyomul az orgona,
az ablaküvegen át rám nevet,
amit nem tudok megunni soha,
a kékszemű tavaszi üzenet.

Gyerek leszek egy percre újra én,

örökzöld időmből kipislogok,
a létezés halhatatlan ívén
a teremtésig visszacsusszanok.

Boldog részecske, együtt lüktetek,

s kinyílok mohón, mint tavaszi ág,
ledobjuk, unt kabátot, a telet,
s szívemmel ver a születő világ.

Mert jó élni, e gyermeki hittel

így fordulok én is a fény felé,
s tudom, hogy majd a többi szelíddel
lelkem földi jutalmát meglelé!
2 Beköszöntő
Kedves Olvasó!
Nagy reménységgel indítjuk útjá­
ra lapunkat, mely akár a „Gyümöl­
csész Jóhírmondó” nevet is
kaphatta volna. Híján vagyunk a jó
híreknek, noha vágyunk rájuk,
hogy aztán ­ akár szájról­szájra ­ to­
vábbadhassuk őket.
Az első igazán jó hírünk, hogy
egy olyan program keretében szü­
lethetett meg az újságunk, amely
sok ember összefogásával, önzet­
len önkéntes munkájával valósult
meg.
A „Gyümölcsészháló”­ban hat
dunántúli megye civil szervezetei,
kisközösségei dolgoztak együtt
azért hogy minél többen megismer­
kedhessenek a természetközeli gaz­
dálkodás egy olyan rendszerével,
amely mélyen gyökerezik a Kár­
pát­medencei hagyományokban.
Ez a rendszer ­ amely sokkal több,
mint egy gazdálkodási forma ­ az
alkalmazkodó gyümölcsészet. Amit kí­
nál e kizökkent világban: a termé­
szeti, társadalmi és gazdasági
fenntarthatóság. Célja, hogy a ter­
mészettel egységben és harmóniá­
ban élő ember megtalálja helyét és
feladatát, megteremtve ezzel a bol­
dog, megelégedett élet lehetőségét.
14 hónapos programunk végéhez
közeledve él bennünk a vágy,
hogy minél több emberrel meg­
oszthassuk eredményeinket, ta­
pasztalatainkat. Azt reméljük,
hogy az első számok ebben nagy
segítségünkre lesznek. Hiszünk
benne, hogy „jóhírmondónk”
mind térben, mind időben messze
túlmutat a „projekten”, melynek
keretében útjára indíthatjuk.
Szeretnénk, ha idővel egy olyan
szakmai lappá válna, amely a ma­
gas szintű tudásátadás mellett fo­
lyamatosan segítené az emberi
közösségek újraéledését, hozzájá­
rulva egy élhető világ megteremté­
séhez.
Lázár Péter
Gyümölcsészháló
„A Göcsej Természetvédelmi
Alapítvány vezetésével 2015. már­
cius 15­én elindult az a 13 hónapos
projekt, amelynek célja egy erős, 6
dunántúli megyére (Baranya, So­
mogy, Tolna, Vas, Veszprém és
Zala) kiterjedő gyümölcsész háló­
zat létrehozása. A 15 civil szerve­
zet együttműködésével induló
hálózatépítés olyan egymásra épü­
lő közös tevékenységeken keresz­
tül valósul meg, mint pl.
gyümölcsészeti oktató és ismeret­
terjesztő anyagok létrehozása, be­
mutató gyümölcsösök tervezése és
 Beköszöntő
létesítése, a gyümölcsészetet széles
körben megismertető vándorkiállí­
tás anyagának összeállítása.
A hatékony hálózati munkától a
benne tevékenykedő civil szerveze­
tek gazdasági és szervezeti megerő­
södését, társadalmi aktivitásának és
elismertségének növekedését, erő­
forrásaik fejlesztését és tudatos
hasznosítását várjuk.
Az alkalmazkodó gyümölcsészet
társadalmi jelentőségét többek kö­
zött az adja, hogy hátrányos helyze­
tű térségekben megoldást kínál a
megélhetésre, a helyben végezhető
értelmes munkára és a fenntartható
gazdálkodásra. Szemléletében köz­
ponti szerepe van ember és termé­
szet elválaszthatatlan egységének
és harmonikus együttműködésé­
nek.” Ez a "Gyümölcsészháló" pro­
jekt hivatalos összefoglalója.
Mint minden közös program ez is
véget ér 14 hónap után, de a közös
munkának folytatódnia kell. Nem
tévedésből írtam 14 hónapot, az ere­
deti 13 hónapot egy meghirdetett és
megnyert kiegészítő pályázattal
meg tudtuk hosszabbítani. A félidő­
ben elszámolt munka eredménye,
mely látszik az Alapítvány honlap­
ján és a Facebook oldalán is, vala­
mint a jó ötlet további lehetőségeket
biztosít számunkra.
Az alapítványnál már „hagyo­
mány”, hogy nem hagyjuk elveszni
a fonalat, megtaláljuk a módját a kö­
zös munka folytatásának támogatá­
sok nélkül is. Így volt ez 2010­ben,
az első gyümölcsész programnál is,
hiszen a lezárás utáni évben ment
minden tovább különösebb támoga­
3
tás nélkül. A szükséges anyagiak a
résztvevők befizetéseiből, bérmun­
kából, önkéntes munkából mindig
összejöttek.
A 14. hónapban, 2016. áprilisában
kicsúcsosodó „Nyitott kert” akció
is azt a célt szolgálja, hogy minél
többen ismerjék meg és keressék fel
a mintakerteket. Legyen közös fó­
rumuk, programjaik, támogató kö­
rük, „holdudvaruk”. Célunk, hogy
az ezévben kapott lendület tartson
ki sokáig, adjon energiát a hosszú
távú folytatáshoz. Minél több köve­
tője legyen ennek az életformának,
amit a gyümölcsészek képviselnek,
mert szerintünk ez a túlélés záloga.
Darázsi Zsolt a GTA elnöke
Alkalmazkodó gyümölcsészet
Az emberi tevékenység során
egyre nagyobb területeken egyre
kisebb fajszámban szerepelnek a
termesztett növények. Ez ellentétes
a természet törvényeivel és ezek­
ben a kultúrákban egyre nagyobb
gondot jelent a növények egészsé­
gének fenntartása. A megjelenő
kártevő könnyen terjed tovább a
szorosan egymás mellett, nagy te­
rületen lévő azonos fajú növénye­
ken. Megoldást ebben az esetben a
növényvédőszerek megjelenése je­
lentette. De nem sokáig, hiszen a
vegyszerek okozta mérgező hatá­
 Tűrés és teremtés
4
sok újabb megterhelést okoztak a
bioszféra számára.
A gyümölcsész teljesen másként
gondolkodik. Kertjében a termé­
szet egyensúlyát, a növények, álla­
tok egységét, harmóniáját
igyekszik megvalósítani. Ez kiter­
jed a talaj élővilágától a fák csúcsá­
ig. Az élő rendszerek, igen
bonyolult, kis közösségek egymás­
ra gyakorolt, előnyös kölcsönhatá­
sával alakulnak ki. Ehhez viszont
nagy fajszámú növény és állatfaj
kell, megfelelő egyedszámmal. Így
a kert nagyban hasonlít a természe­
tes táj életviteléhez. Azonban az
így kialakított kert, méretei és a
nagyüzemi módszerekkel gazdál­
kodó szomszédai miatt, mégis érzé­
kenyebb, mint egy természetes
rendszer, ezért a gyümölcsésznek
gyakran és nyitott szemmel kell jár­
nia a birtokán.
Egy beállt, természetes kertben
idővel eltűnik a hasznos, káros fo­
galma, marad az egység a nagy
egész, a fenntartható egyensúly.
Madarak a gyümölcsösben
A Magyar Királyi Madártani In­
tézet Herman Ottó vezetésével az
1800­as évek végén még hasznos,
káros, közömbös kategóriákba so­
rolta a madarakat. Természetesen
ez az emberi szemszögből végzett
besorolás alig tartotta magát ötven
évig, máris kiderült téves volta. A
felismeréshez nagyban hozzájárul­
tak a gyümölcsösökben végzett
kutatások.
Már a múlt század elején megje­
lentek az intenzív ültetvények ­ és
velük együtt a kártevők soha nem
látott tömege. Sok töprengés után
a kutatók észrevették, hogy az ül­
tetvény erdővel határos részein
sokkal kevesebb a rovarok okozta
kártétel, mint a terület belsejében.
A problémára adott volt a válasz;
madarakat kell csalogatni a gyü­
mölcsfák közé. Legkézenfekvőbb
lehetőségnek az odúlakó madarak
betelepítése látszott. Így indult el a
kísérletezés különböző típusú
odúkkal.
Az első ismert kísérletben egy 3
km hosszú almafasor egyik felét
látták el madárodúkkal, mivel a té­
li araszoló lepke hernyója évről év­
re megsemmisítette a termést.
Eredmény már az első évben is
mutatkozott, a második évben pe­
dig ­ a madaraknak köszönhetően
­ hatszorosára emelkedett a ter­
més. A madarak munkájának
eredményét a kihelyezett hernyó­
csapdák is igazolták: A mentesített
fákon 50­szer (!) kevesebb téli ara­
 Tűrés és teremtés
szolót találtak. Számítások szerint
egy széncinege pár és éves átlagos
szaporulata kb. 65­90 kg rovart fo­
gyaszt el évente. A napi élelem
szükségletük a saját súlyuknak
megfelelő mennyiség is lehet.
A madarak onnan hordják a táp­
lálékot fiókáiknak, ahol az minél
nagyobb mennyiségben, minél ki­
sebb helyen fordul elő. Ez eredmé­
nyezi a legkisebb befektetéssel
elérhető legnagyobb hozamot.
Így mindig a felszapo­
rodott kártevők ke­
rülnek először
sorra, közvet­
lenül segítve
munkánkat.
A további
kísérletek is
azt bizonyítot­
ták, hogy meg­
felelő
környezetben (ahol pl.
különböző fészkelő és búvó­
helyek találhatók) a madarak haté­
kony védelmet nyújtanak a
rovarkártevők ellen.
A különböző fajok felosztják egy­
más között az elérhető táplálékot
és a területet a kertben. A rigófélék
elsősorban a talajon keresgélnek,
forgatják a faleveleket, benyúlnak
a fűcsomók közé. A poszáták főleg
a bokrok, fák leveleiről, ágairól sze­
dik le tetveket, atkákat. Rozsdafar­
kúak, légykapók röpülő
rovarokra, pókokra vadásznak. Ci­
negék a fákon lévő hernyókat ré­
szesítik előnyben. Az időjárástól
és az évszaktól függően, a táplálko­
zó hely és a táplálék változik. A ro­
varok nyugalomba vonulásával az
5
itt telelő rovarevők áttérnek a
magevésre és az ide érkező északi
vendégekkel együtt nagymennyi­
ségű gyommagot is elfogyaszta­
nak.
Az induló, új telepítésű gyümöl­
csészetben ­ ahol azonos korcso­
portú, fiatalabb fák alkotják a
lombkoronaszintet ­ a harkályok
nem tudnak természetes odúkat
készíteni az énekesmadarak szá­
mára. A „hagyományos” öreg
gyümölcsösökben sem jobb
a helyzet, mert ezekből
is kivágják az örege­
dő, rosszul termő
fákat, hogy a fiata­
labbaknak élette­
ret biztosítsanak.
A harkályok az ül­
tetvény jellegű er­
dők („papírnyár”,
újabban „energiaerdő”)
térnyerése és a mezőgaz­
dasági területeket elválasztó faso­
rok, facsoportok fogyatkozása
miatt sem képesek kiszolgálni az
odúlakó fajok igényeit. A termé­
szetes odúban ráadásul többnyire
csak egyszer költenek a madarak.
(Ez igaz a mesterséges odúra is, ha
nem takarítjuk ki gondosan a röp­
tetés után.) Az előzőekben említett
kísérleti eredmények alapján
könnyű belátni, hogy a zömében
rovarokkal táplálkozó odúlakó
madarak megtelepedésének előse­
gítése az alkalmazkodó gyümöl­
csészetek egyik legkifizetődőbb
beruházása.
6 Nyitott kertek

ásóvillával lazítjuk a talaj felső ré­

szét, érett istállótrágyával és kom­
poszttal javítunk a szerkezetén és
igyekszünk folyamatos takarást biz­
tosítani szalmával, friss csalánnal
vagy egyéb mulccsal.
A kaszálógyümölcsösben hagyo­
mányos tájfajta gyümölcsöket talá­
lunk. Sok a szilvafa, ezek többsége
Besztercei vagy más néven Hosszú­
szilva, körtéből Tüskéskörte, Vér­
körte, almából többek között
BEMUTATKOZIK A GOMBOSSZEGI Édesalma, Pirosló bőralma és Hús­
MINTAKERT véti rozmaring terem. A gyümöl­
Gombosszeg tipikus göcseji falu,
dombháton elhelyezkedő házai mö­
gött a völgy felé hosszan elnyúló tel­
kekkel. Ebben, az alig 40 fős zalai
faluban található a mi kertünk. Ne­
héz agyagos, inkább savanyú talaján
nem könnyű a gazdálkodás. A helyi
adottságok a kaszálógyümölcsösök
kialakulásának kedveztek, ahol a jó­
szágnak termeltek takarmányt és a
gyümölcsöket is hasznosították. Fő­
leg alma­, körte­ és szilvafákat ültet­
tek. Régen minden portán volt
fatüzelésű aszaló és messze földön
híres volt a göcseji pálinka.
A kertben az öreg kaszálógyümöl­
csös foglalja el a legnagyobb terüle­
tet, de kialakításra került egy
veteményes is, amelyben vegyes nö­
vénykultúrás termesztést folytatunk.
A veteményesben családi fogyasztás­ csösben az elpusztult fák pótlását
ra termesztünk zöldségeket, gyümöl­ szintén tájfajtákkal végezzük. A
csöket. Kémiai növényvédelem kerthez tartozik egy sokáig intenzív
helyett természetes, szelíd növényvé­ szántóként művelt területrész is,
delmi módszereket alkalmazunk. A amelyen a kaszálógyümölcsös foly­
veteményes talajának javítására külö­ tatását kezdtük el friss telepítések­
nösen sok gondot fordítunk: a hagyo­ kel. A gyümölcsfacsemeték tág
mányos ásós talajforgatás helyett térállással, az öreg gyümölcsöshöz
 Nyitott kertek
illeszkedve kerülnek elültetésre, köz­
tük azok a csemeték is, amelyeket a
kert öreg gyümölcsfáiról szedett ol­
tóvesszővel oltottunk át.
Természetvédelmi szakemberek­
ként fontosnak tartjuk, hogy a táji
adottságoknak megfelelő, természet­
közeli gazdálkodást folytassunk. A
meglévő természeti értékek megőr­
zését kiemelt feladatunknak tekint­
jük. Szerencsésnek mondhatjuk
magunkat, hogy egy olyan kertet
tudhatunk magunkénak, amely bő­
velkedik idős fákban, őshonos cser­
jékben és gyepekben ami megfelelő,
mozaikos élőhelyet biztosít számos
növény­ és állatfaj számára. Kiemel­
kedő botanikai érték a kaszálógyü­
mölcsösben található három védett
orchideafaj: agár sisakoskosbor, to­
jásdad békakonty, sömörös pettyes­
kosbor. Egyedeik fennmaradását a
kaszálás idejének megfelelő megvá­
lasztásával biztosítjuk.
A virágos növények sokasága
vonzza a nappali lepkéket, gyakori
a sakktáblalepke, a nappali páva­
szem, atalanta lepke, de előfordult
már c­betűs lepke, valamint bogáncs­
lepke is. Európa legnagyobb lepkéje,
az éjjel repülő nagy pávaszem is
megtalálja élőhelyét az öreg gyümöl­
csösben a nagy szarvasbogárral
együtt. A nyíltabb gyepekben imád­
kozó sáska és darázspók vadászik.
A veteményesben a meztelencsigák
miatt szívesen látott és gyakori ven­
dég a lábatlan gyík. Az erdei béka
az öreg fák árnyékot adó, hűvös alj­
növényzetéből szokott szem elé ke­
rülni.
7
A kertben 10 madárfaj költését si­
került megfigyelni. Az öreg, odvas
fáknak köszönhetően költ a zöld
küllő és a seregély, a sűrű bokrok­
ban tövisszúró gébics és fekete rigó
fészkel. A kihelyezett mesterséges
odúkat kék­ és széncinegék, vala­
mint mezei verebek foglalták el. A
változatos élőhelyek megfelelő táp­
lálékot biztosítanak más madárfaj­
nak is. Rendszeres vendég a
rovarokra vadászó füsti fecske, az
öreg fák kérgét átvizsgáló csuszka,
közép és nagy fakopáncs, az örök­
zöldeken bujkáló búbos cinege és a
kert csúcsragadozója, a karvaly is. A
költési időszakot követően az odú­
kat nagy pelék foglalják el, a mada­
rak számára kihelyezett itatókra
gyakran jár szomjat oltani a mókus,
az éjszaka repülő rovarokból pedig
a denevérek lakmároznak.
Kertünkben szeretnénk megmu­
tatni látogatóinknak , hogy az em­
ber is lehet része a tájnak úgy, hogy
együtt élve vele, csak annyira for­
málja át, amennyire feltétlenül szük­
séges számára, teret hagyva a
természet egyéb élőlényeinek is.
Oszkocsil Zoltán és Kertész Krisztina
8 Aktuális
Amikor életre kel egy múzeum
Tavaszi gyümölcsésznap a
szennai Skanzenben
A szennai Skanzen adott otthont
a „Gyümölcsészháló” program ke­
retében megrendezett somogyi
Gyümölcsész Családi Napnak.
Az első igazi tavaszi vasárnap a
gondos szervezők és házigazdák –
a Lázidombi Kulturális Egyesület
tagjai és a Skanzen dolgozói – jó­
voltából igazi ünneppé vált.
A tavaszi gyümölcsészeti munka
témaköreiben tartott gyakorlati be­
mutatók, elméleti előadások és az
örömteli szabadidős tevékenysé­
gek minden korosztály számára
vonzó elfoglaltságot jelentettek,
így a program nem csak nevében
volt „családi”, hanem egy igazi,
négy generációs közösségi találko­
zóként zajlott.
A gyümölcsfák tavaszi oltásáról
és annak népi hagyományáról Dr.
Szani Zsolt tartott előadást, mely­
nek folytatásaként délután gyakor­
lati oltás bemutatót tartott és oltást
tanított a résztvevőknek. Az oltás
minden korosztályt megmozga­
tott. Jó érzés volt látni, ahogy férj
és feleség, szülő és gyermek, nagy­
szülő és unokája együtt oltott. A
szervezőket dicséri, hogy sokféle
és jó minőségű alany állt rendelke­
zésre az oltáshoz. A szokásos ala­
nyokon kívül volt sajmeggy,
vadkajszi és keserűmandula is!
A Visznyeszéplaki Kulturális
Egyesülettől Korpics József az
öreg fák felújító metszéséről tar­
tott bemutatót. A felmerülő kérdé­
sek azt mutatták, hogy nagy
szükség lenne ennek a tudásnak
széles körű átadására. Sok az elha­
nyagolt, öreg fa, amelyek felújítá­
sával, gondozásával kapcsolatban
a – többnyire új ­ tulajdonosok ta­
nácstalanok.
Igazi kuriózum volt a szintén
visnyeszéplaki Zaja Péter által ve­
zetett gyümölcsmustra, ahol több,
mint egy tucat kiváló állapotban
lévő, paraszti körülmények között
eltárolt tájfajta almát kóstolhattak
meg a résztvevők, közben megis­
merkedve a fajták legjellemzőbb
tulajdonságaival. A magbörzét
ugyancsak a szakmai mentorként
közreműködő Visnyeszéplaki Fa­
luvédő és Közművelődési Egyesü­
letnek köszönhetjük.
Szép eseménye volt a napnak,
amikor a szennai iskola első osztá­
 Aktuális
lyos gyermekei néhány szülő segít­
ségével elültettek egy „Ilonka kör­
te” fát a Skanzen kertjében, mely
ezután a saját fájuk lesz, és remélhe­
tőleg felnövekedése, termőre fordu­
lása után nem csak ők, hanem még
gyermekeik, unokáik is élvezni fog­
ják ízletes termését. (LP)
Tájfajták megőrzése
Somogyvámoson
A Kárpát­medencei Gyümölcsész
Hálózat partneri programjában a so­
mogyvámosi Öko­völgy Alapít­
vány is aktív résztvevő. Az elmúlt
években felmértük a Somogyvá­
mos területén található gyümölcs
tájfajtákat. Az elöregedő, pusztuló
gyümölcsösök előrevetítik a helyi
értékek sorsát. A genetikai örökség
védelme érdekében kezdeményez­
tük egy tájfajta bemutató gyümöl­
csös létrehozását.
A program a „Gyümölcsészháló”
segítségével indulhatott el. A Gö­
csej Természetvédelmi Alapítvány
szorgalmazta azt az együttműkö­
dést, amely a helyi gyümölcsész
9
mozgalom és Somogyvámos Ön­
kormányzata között alakult. A táj­
fajták megmentése érdekében első
lépésként 2016. március 12­én egy
helyi oltónapot tartottunk a Kár­
pát­medencei Gyümölcsész Háló­
zat szakembereivel. Az oltás
elméleti hátterével és gyakorlatá­
val Lantos Tamás segítségével is­
merkedhettek a résztvevők.
Többféle alma­, körte­ és helyi szil­
vafajta oltására volt alkalom, s
emellett nem csak a növényeket, de
a helyi érdeklődő gazdákat is újra
lehetett „oltani” ezen a napon. A
tájfajták az önkormányzat kerté­
szetében kerülnek továbbnevelés­
re, hogy majd ősszel a község arra
kijelölt részén elkezdődhessen álta­
luk a tájfajta gyümölcsös telepítése.
A folytatásban ismételt oltóna­
pok, valamint új ültetési helyszí­
nek is szerepelnek. A
fenntarthatóság érdekében szeret­
nénk, ha az általános iskolának új­
ra tankertje létesülne, amelyben a
tájfajta gyümölcsöket a gyerekek
oltanák, gondoznák.
Pőcze Vilmos
Öko­völgy Alapítvány, Somogyvámos

10
R. Csheidze: Facsemeték
Zaja Péter filmajánlója
Hamvas Béla írja mesterművében,
a Karneválban, hogy a világiroda­
lom eszenciája valójában megtalál­
ható hét könyvben. Tehát létezik
hét alapmű, amelyet elolvasva már
képet kap(hat) az ember a világ tes­
ti, lelki, szellemi teljességéről. A
forma végtelen sok lehet, az alap
variálható, színezhető, de a tarta­
lom mindig visszavezethető ezek­
re a művekre. Ez a hét könyv
egyénre szabott: mindenkinek meg­
vannak a maga alapművei (a sok
átfedésből persze kikristályosod­
hatnak az abszolút "igaziak"...). A
filmművészetben is hasonló a hely­
zet: tisztán kiválaszthatók az alap­
filmek, melyek megérintik az
ember lelkét. Nekem (és mindazok­
nak, akik már látták) egyik legked­
vesebb, leglélekmelengetőbb
filmem a címben szereplő "Facse­
meték".
Az alaptörténet az igazán értékes
alkotásokra jellemzően rendkívül
egyszerű (valójában tanmese): haló­
dik a kis grúz hegyi falucska ős­
öreg körtefája. Ez a hecsecsuri
körte, amely hatalmas növésű fájá­
ról és különleges ízű, mézédes gyü­
mölcséről híres. Felkerekedik hát
nagyapó (Luka) és kis unokája (Ka­
ha) a távoli állami gazdaságba,
ahol talán még nevelnek hecsecsu­
ri csemetét. Vándorlásuk története
a film.
Az út során folyamatosan tanúi le­
Ajánló
hetünk a múlt és a jelen szellemi­­
lelki ütközési pontjainak. A bölcs
Luka apó képviselte örök értékek,
az időtlen tradíciók, erkölcsi útjel­
zők szembesülnek az ún. haladó
civilizáció zavaros eszményeivel, a
Természet rendjének és értékeinek
semmibevételével, a korlátlan ha­
szonelvűséggel; s mindezek értő
tanúja a kis unoka ő a szebb jövő
ígérete.
Egy látszólag ártatlan (ám jóval
mélyebb értelmű!) alapkonfliktus
vonul végig a történeten: A hecse­
csuri fa jellegzetessége, hogy első
termését 12­15 év után hozza. Ez­
zel sorsa megpecsételődött ebben
a fogyasztói világban, hiszen ter­
melése úgymond gazdaságtalan.
A tszelnök, az amerikai tudósfar­
mer, a "haladó" grúz paraszt állás­
pontja ugyanaz, mondhatnánk a
kor tükre: Nincs időnk várni. Az
egyik leggroteszkebb jelenet, mi­
kor az állami gazdaságban, útjuk
végcélján, hőseink találkoznak az
elnökkel, aki egy traktor által hú­
zott fémlemezen állva (mellette
egy termetes pálma utazik...) adja
ki utasításait, és hárítja el Luka
apó igényeit: Nekünk teljesíteni
kell a tervet! Nincs időnk 12 évet
várni egy körtére! Jelzés értékű az
is, hogy végül egy látszólag félbo­
lond kertésznél, a "szigeten" lelnek
rá hecsecsuri csemetékre.
Olyan mozzanatai vannak a film­
nek, olyan párbeszédek hangza­
nak el, hogy a néző
elgondolkodik, miként mehettek
 Ajánló
át ezek annak idején a cenzúrán?
"Micsoda erdők voltak hajdanán!
Mindenütt forrásba botlott az em­
ber! És mi a helyzet ma... A baltát
kellene kiverni a kezükből!" (Talán
tudatos, talán nem, de hőseink
szinte végig kopár, erdőtlen tája­
kon vándorolnak, kétszer villan
csak be az "ősök virágzó kertje".)
Vagy ez: "Meg kell tanítanunk a
gyermekeinket a régi, szép grúz
dalokra, hisz a rádióban, a tan­
könyvekben már nem találod meg
ezeket." Nem kis merészség kellett
1972­ben egy Szovjetunióban ké­
szült filmben halkan elsiratni egy
duzzasztóműépítés miatt az el­
árasztás elől kitelepített falut.
Megrázó szimbólum, ahogy gyá­
szolják a halottat, az elhunyt "Tisz­
teletreméltót", aki valójában a falu
lelke volt s a falu maga halt meg
általa a kiköltöztetetés előestéjén.
Igaz, ezek a képek, mondatok na­
gyon finoman, árnyaltan bukkan­
nak elő, talán ezért nézték el őket.
(Az is elképzelhető, hogy többszö­
ri megnézés után előbukkanó ap­
róbb dramaturgiai hibák, valamint
egykét gyors átvezetés a követke­
ző jelenetbe nem baki, hanem kény­
szercsonkításból ered.) De ezen
hiányosságok felett a magával ra­
gadó lendület, a letisztult történet­
vezetés miatt simán átsiklik a
néző.
Végtelenül egyszerű eszközökkel
dolgozott Csheidze: nincsenek bra­
vúros kameramozgások, sem brili­
áns operatőri felvételek, sem
11
zseniális színészi alakítások; van
viszont játékosság, valóban csoda­
szép grúz dalok, és a sorok között
a világ átalakulása felett érzett
csendes szomorúság. A film leg­
fontosabb jelenete, a happy end
helyetti áldozathozatal, ahol az
előtörő ősi élettisztelet felülmúlja
a józan, ám mégis önző egyéni ér­
deket. S lehet elmélkedni a szük­
ségszerűségről, a szerzés
öröméről, az elvesztés fájdalmáról,
de mindent megvilágít Luka apó
bölcsessége: a "jövőre is lesz ta­
vasz" optimizmusa. Ő tudja, hogy
a remény hal meg utoljára...
Talán, ha minden iskolás gyermek
és persze minden felnőtt megnéz­
né ezt a "keleti gyöngyszemet", ak­
kor előrébb, illetve máshol
tartanánk a környezeti nevelésben
is.
Maga a film itt megtekinthető:
1. rész:
https://www.youtube.com/watch?v=ZZTmPWbJ040
2. rész:
https://www.youtube.com/watch?v=CiNZtHJ_pXI
12 Olvasnivaló

A „Gyümölcsészháló” program­ Az „Ingyen napszámosok” –

ban több szakmai kiadványt jelen­
tettünk meg, melyek közül az
elsőt, az Ingyen napszámosokat
ajánlom a Kedves Olvasó figyelmé­
be a füzethez írt előszó egy részle­
tével:
„Az iparszerű mezőgazdasági
technológiák – más „élettelenítő”
emberi tevékenységek mellett –
napjainkra oly mértékben lepusztí­
tották az élő rendszereket, hogy a
tudatosan létrehozott és fenntar­
tott természetszerű gyümölcsösre
úgy tekinthetünk, mint a vízözön
idején Noé bárkájára. Nemcsak az
erdők madarait, mezők liliomait,
füveit, bogarait őrzi meg, hanem
az újjászületés reményét és az élet
tiszteletén alapuló emberi bölcses­
séget is. Helyet és tartós megélhe­
tést biztosít a gyümölcsésznek és
családjának, szépséggel, örömmel
és harmóniával ajándékozza meg
az érte felelősséget vállaló embert.
A gyümölcsész füzetekkel az al­
kalmazkodó gyümölcsészet szem­
léletének megismerését és
gyakorlatának alkalmazását szeret­
nénk segíteni.
melynek szerzői nagy elméleti tu­
dással és széleskörű gyakorlati ta­
pasztalatokkal rendelkező
természetvédelmi szakemberek –
arra ösztönöz, hogy elkezdjük fi­
gyelemmel kísérni gyümölcsösünk
élőlényeit, szerepüket megértve
megtűrjük azokat is, amelyeket
eddig „károsnak” vagy nemkívá­
natosnak gondoltunk, felfedezzük
azoknak a szépségét is, amelyektől
eddig tisztes távolságot tartottunk.
Mindemellett praktikus és azonnal
alkalmazható ismereteket ad gyü­
mölcsösünk „éltetéséhez”, élettel
történő gazdagításához.„
A füzet februárban került ki a
nyomdából, és az első kiadás pél­
dányai már gazdára találtak. Ol­
vasható viszont a Göcsej
Természetvédelmi alapítvány hon­
lapján:
http://www.gocsejta.hu/index.php/ki­
advanyok/fuezetek/ingyen­napszamo­
sok
Lázár Péter

Kiadja a
Göcsej Természetvédelmi Alapítvány
www.gocsejta.hu; www.nyitottkertek.hu
A kiadásért felelős: Darázsi Zsolt
Szerkesztő: Kovács Ágota és Lázár Péter
2016.