I.évfolyam 2­3.összevont szám 2016. április 21.

Gyümölcsész Hírmondó

Reményik Sándor
Vizek ha találkoznak
Harsogva jő két vadpatak,
Egy harmadik, egy negyedik,
Külön kis völgyből mindenik, ­
De egymás felé tartanak.
Alább a sodruk sebesebb,
Alább már malmot hajtanak,
Fűrészt lendítnek rönköt vágni.

Mennek ­ és nem fognak megállni!

A forráspontjuk messze­messze
Rejlik az Ünőkő alatt,
Egyiké itt, a másiké amott.
De álmukban már látják társukat,
Akihez vágy ragadja őket,
S a testvér felé küzdik magukat.
Vadul birkóznak fával, kővel. ­

És győznek ­ egyesült erővel.

(Kép forrása: nadasdiszabo.blogspot.hu)

2 Aktuális
LÉGY EGY NAPRA ÉDENKERTÉSZ!
­ VAN ÉLET A VÁROSON TÚL...
(http://wmn.hu/2016/04/15/legy­egy­
napra­edenkertesz­van­elet­a­varoson­tul/)
Észrevetted, hogy városlakóként már úgy
vásárolsz be, hogy szinte nem is
gondolkodsz? A megoldást készen kapod, az
automatizált folyamat közben eszedbe sem
jut, honnan jött, mi van benne, hogy kerül
eléd… Pedig jó néha megállni, és legalább
egy napra megnézni, hogyan is zajlik ez
máshol. Ott, ahol az ember és a természet
nincs olyan nagyon messze egymástól,
mint a városban. Ilyen programot ajánl
április második felére egy igazi városlakó,
Szigeti Éva.
Mindig mindent az utolsó pillanatban
csinálok meg. (Ha nem tudom az utolsó
utánira hagyni.) Eleven emlék
egyetemista koromból az utolsó
éjszakák masszív parája: egy éjszakám
van, mi lesz, ha elmegy az áram?! Nem
tudom, miért és honnan költözött
belém ez a félelem, soha nem történt
meg, de a titkos rettegés végig elkísért
(igen, akkor is, ha volt gyertyám).
Ezt különben, amikor vége lett az
egyetemnek, meg akartam jegyezni
életrevaló tanulságul: akkor megyünk
át a hídon, ha ott leszünk – majd, ha
elmegy az áram, gyújtunk gyertyát,
átmegyünk valakihez tanulni a másik
városrészbe, elhalasztjuk a vizsgát,
bármi.
MINDIG van legalább háromféle
megoldás.
Egész jól el is jutottam a felnőttlétbe
ezzel az úgyis mindent megoldunk
(vagy, ha eleget várunk, megoldódik
magától) mentalitással, mígnem pár
hónapja úgy alakult, hogy néhány nap
különbséggel két üvegkancsót sikerült
eltörni otthon. Gyakorlatilag az
összeset. Nem rohantam le azonmód
újat vásárolni, és a beszerzési projekt
különféle okok miatt tolódott is. De a
gyermek egyszer csak teát akart inni.
Komolyan eltelt egy kis idő, amire
összeraktam (jó, én azt hiszem, pusztán
a fáradtság miatt…) hogy lehet teát
készíteni másban, másképp is – annyira
be voltam állva a megszokott sínre
teaügyben.
Ezen aztán később muszáj volt
elgondolkodnom, hova jutottam
rugalmatlanságban.
Hogy kicsit beszűkültem a belvárosi
tetőtérben. Hogy mindenre kész
megoldások vannak; olyanok,
amelyeket a világ ad nekünk,
gondolkodnunk sem kell hozzá. Ha
kell valami, elmegyek a boltba,
leveszem a polcról. Ha elromlik
valami, szívfájdalom nélkül kidobom.
És mindig lesz másik.
Már teljesen beszippantott a városnak
az a lusta romlottsága, hogy nem
kérdőjelezem meg a saját életformám
viselhetőségét, vállalhatóságát,
egészségességét, mert kényelmes, mert
ebben most nincs választás, mert mi
gondom lehetne, amikor MINDEN
megoldható?
Pedig amellett, hogy talán nem is lesz
mindig így, van élet a városon túl.
(Örülnék, ha a gyerekem ilyet is látna.)
Van élet a szupermarketeken túl. A
felfújt gyümölcsökön, a hűtéssel
szinten tartott importzöldségeken, a
machinált húsokon, a vajszínű rántottát
eredményező tojásokon túl. Egyáltalán:
a vegyszeren túl.
Vannak, akik vállalták, hogy
(átmenetileg) felhagynak a komfortos
élettel, hogy megdolgoznak az
egészséges táplálékért és életért. Mert
jól akarnak élni, egészségesen, és
 Aktuális
sokáig. Ez az ő megoldásuk a vállalható
életre.
Nem kell rögtön világgá menni,
földet venni, kapálni, kaszálni. Vannak
fokozatok a vegyszermentes
háztartástól a további természetes
megoldásokon át az önfenntartó
gazdálkodásokig. De akit foglalkoztat a
„hogyan tovább”, megnézné, mások
hogyan csinálták, és vannak kérdései,
az ne hagyja ki a lehetőséget. Hat
megyében 12 kert és önfenntartó
gazdálkodás nyitja meg kapuit az
érdeklődők előtt.
Szigeti Éva
A NYITOTT KERTEK NAPJA:
Április 23.
A kertek listája és programkínálata
megtekinthető:
www.nyitottkertek.hu
Ízelítő az április 23­i "Nyitott kertek"
nap programkínálatából
VISNYESZÉPLAK
A Visnyeszéplaki Faluvédő és
Közművelődési Egyesület és a Dunántúli
Gyümölcsész Háló szervezésében a
házigazdák délelőtt 9 órától, a Faluház
előtti téren színes programmal várják az
„alkalmazkodó gyümölcsészet” iránt
érdeklődőket
9 órakor ­ Megnyitó: Korpics József és
Zaja Péter
9.15 ­ Berecz András: A szennai
gyümölcsész képzés tapasztalatai,
lehetséges folytatása
10.15 ­ Füszfás Balázs polgármester: Az
3
önellátó falu víziója
10.45 ­ Gyümölcsmustra
11.00 ­ Bemutatókertek megtekintetése
szakmai vezetéssel két csoportban
12­13 óra között ­ Ebédszünet.
Az étkezést mindenkinek saját magának
kell megoldania. Terveink szerint lehetőség
lesz helyi termékek (bio élelmiszerek)
vásárlására.
13.00 ­ Fenyvesi Csaba: Méhek, méhlegelő,
megporzás
14.00 ­ Zaja Péter: Gyümölcsészetről
másként
14.30 ­ Bemutatókertek megtekintése
szakmai vezetéssel
Bejelentkezés: Zaja Péter,
namzi@tvn.hu vagy 30­9742567
xxxxx
GOMBOSSZEG
8984 Gombosszeg, Petőfi u. 1.
A mintakert nyílt napi programja:
– természeti értékek bemutatása egy
kaszálógyümölcsösben (növénytani értékek,
növényhatározás, madármegfigyelés,
természetvédelmi berendezések gyakorlati
alkalmazásának megtekintése)
– madárodú készítés
– kóstoló a gyümölcsösben termett helyi
termékekből (aszalvány, almalé)
Bejelentkezés: oszkocsil@gmail.com vagy
06­30­923­5041
xxxxx
KÁVÁS
Külterület
Délelőtt 10­13­ig: Ismerkedés a zalai
agyagos földdel, a vetőmagokkal, az
ültetéssel és a palántákkal, szalmatakarás
alkalmazása iskoláskorú gyerekek és szüleik
részére.
 Aktuális
4
Gyakorlati tevékenység!
(kéziszerszámokat, kerti ruhát és kesztyűt
hozzon mindenki)
Délután 15­18­ig: Kötetlen beszélgetés az
önellátás előnyeiről és hátrányairól.
Szabad állattartás és hálózat nélküli élet
bemutatása az elmúlt 5 év tapasztalatainak
alapján.
Gyerekeknek kreatív alkotások készítése
fűből ­fából ­virágból. Tojás keresés 4
hektáron. Gyógynövények felismerése.
Állatok (ló, tehén tyúk, kecske)
gondozásában való aktív részvétel.
Bejelentkezés: Burucs Andrea 20­452­
2670, aburucs@gmail.com
xxxxx
NAGYSZÉKELY
7085 Nagyszékely, Dózsa György u. 15.
www.aldottmenedek.blogger.hu
Felnőttek részére:
Délelőtt két turnusban a bemutatókert
megtekintése szakmai körbevezetéssel.
Kezdési időpontok: 9:00 és 10:30.
Délután kötetlen beszélgetés.
Gyermekek részére:
Délelőtt az Ökologistic Környezetvédelmi
Alapítvány játékait próbálhatják ki.
Délután 13­15 óra között ismerkedés
játékosan a természet értékeivel.
12­13 óra között ebédszünet
Büfé salátákkal és szörpökkel helyi
alapanyagokból, kézműves és termelői
vásár, kiadványok várják
látogatóinkat. (Főtt ételt nem tudunk
biztosítani!)
Bejelentkezés: Bócsó Renáta,
neonata@freemail.hu vagy 70­4293843
ORFALU
Orfalu, Fő út 44.
Vadvirág méhes és füveskert
Kitárjuk „kapuit”az öreg, kaszáló
gyümölcsösünknek, hogy a hozzánk
látogatók megismerkedhessenek
gyümölcsösünk ősi szellemiségével, a kert
és az ember hagyományokon alapuló
kapcsolatával.
9.00 ­ 9.15­ig ­ Megnyitó
9.15­10.00­ig ­ Hagyományos
gyümölcsfajtáink (Darázsi Zsolt)
10.00­10.20­ig ­ Csörgőalma
gyümölcsöskert az Őrségi Nemzeti
Parkban (Havas Márta az ŐNP erdészeti
szakfelügyelője)
10.20­11.00­ig ­ Mezitlábas méhészkedés
(Galambos Gyula méhészmester)
11.30­12.10­ig ­ A gyümölcsös ehető és
gyógyító növényei (Gyenes Csilla
fitoterepauta)
13.00­13.30­ig ­ Gitár muzsika (Alaitner
András és Rónai Zsolt gitárművészek)
13.30­14.10­ig ­ Ökológiai séta a birtokon
(Gyenes Csilla, Darázsi Zsolt, Faragó
Ádám)
14.10­15.00­ig ­ A gyökérben erő (Kökény
Attila talajdoktor)
15.00­16.00­ig ­ „Ha pálinka nem
vóna…” (Komoróczi Lajos okleveles
pálinkász)
Megelevenedik az egykori vendvidéki
porta, ősi mesterségeket lehet tanulni,
kemencében sült ételeket lehet enni,
mézeket, lekvárokat, pálinkát lehet
kóstolni. Mindenki kipróbálhatja a
gyógyító méhesház áldott hatását is.
Oltvány és palánta vásár.
Bejelentkezés: Gyenes Csilla,
Galambos Gyula 06­20­340­8735; 06­
20­390­2061;
vadviragmeheskert@gmail.com
xxxxx
 Aktuális
OROSZTONY
8744 Orosztony, Temesvári u. 8.
1.) Baglyok, kertek, falvak – élő
bagolybemutatóval egybekötött
VidÉkességeink tanösvény bejárás 9:00,
11:00 és 13:00 órai indulással.
2.) Közös odúkészítés a természetvédelmi
műhelyben (B odú elvihető)
3.) Almamagtól az almaléig:
gyümölcsfacsemeték ápolása, fenntartható
almás tavalyi 100% almalékostolóval és
gazolással egybekötve
Bejelentkezés: Dr Klein Ákos 06­20­
322­5620, vagy kleinakos@gmail.com
xxxxx
PÉNZESGYŐR
8426 Pénzesgyőr, Béke út 57.
A Breuer László Természetvédelmi
Oktatóközpont és Erdei Iskola gazdasága
Szent György napi népi Nyitott kert a
Pangea Egyesületnél
A korán érkezőkkel harmatszedés és
jószágkihajtás. Bőség és egészségvarázslás
Szent György­napi hagyományai.
Csutkapanna és csuhévirág készítés.
Gyógynövénytúra 10­12 óráig és 15­17
óráig
Illóolaj lepárlás, előadás a parfümkészítés
és illóolajos növényvédelem rejtelmeiről.
Gyógynövény palánta vásár.
Bejelentkezés: Szász Domokos 06­20­
311­0362, szaszdomokos@gmail.com
xxxxx
5
SOMOGYVÁMOS
Öko­völgy Alapítvány,
Isodyana Botanikus Kert, Krisna­völgy
IKKB
8699 Somogyvámos, Fő u. 38.
A látogatók bejárhatják az ökológiai
gazdálkodás tanösvényt, megtekinthetik a
kertészeteket, szaktanácsot kaphatnak,
néhány terméket kóstolhatnak.
Szakvezetést csak előre bejelentett
csoportoknak vállalunk.Tájfajta
gyümölcsgyűjtemény.
Bejelentkezés: Pőcze Vilmos,
botanikuskert@krisnavolgy.hu, +36­85­
540­002;+36­30­206­7332;
www.krisnavolgy.hu
xxxxx
VINYE
8431 Bakonyszentlászló Vinye 9
Vezetett kertbejárás 10:00, 13:00, 15:00
kezdésekkel.
Gyülekező a szomszédos Vinye.hu büfé
előtt.
A kertbejárást követően mirabolán lekvár
és medvehagyma pesto kóstolót tartunk
amihez tönköly­tallérokat sütünk!
A kertbemutatónkat inkább családiasra,
mint nagyon szakmaira tervezzük, saját
tapasztalatok, élmények, sikerek, kudarcok
megosztásával.
Bejelentkezés: Hernády Endre 06­
20/245­2219, 06­30/325­3520;
info@ultessfat.hu
6 Nyitott kertek
BEMUTATKOZIK
KÉT VISNYESZÉPLAKI KERT
ZAJA PÉTERÉK KERTJE
A kerttulajdonosok a kilencvenes
évek legelején döntöttek úgy, hogy sze­
retnének kialakítani egy önfenntartó kö­
zösséget. Járták az országot, hogy
alkalmas helyet találjanak, amely megfe­
lel az előzetesen kialakított követel­
ményrendszerüknek (tiszta víz, tiszta
levegő, lehetőleg érintetlen környezet,
ipari üzemek ne legyenek a közelben,
erdő, vizek viszont igen stb.). Nehéz
volt a választás, ám Visnyeszéplak, a
maga „romlott romlatlanságában”, a
szeptember pompázatos színeiben s lép­
ten­nyomon változatos gyümölcsökbe
ütközve, rabul ejtette az otthonkereső­
ket, és tudták: nem kell tovább keresni­
ük. Adott tehát egy kis földi
paradicsom a Zselici dombság délnyu­
gati csücskében, a Zselici Tájvédelmi
Körzet közvetlen szomszédságában, Ka­
posvártól kb. 30 km­re.
Az ingatlanvásárlás akkor sem volt
egyszerű, mint ahogy ma még problé­
másabb, de kitartásuk jutalmául végül
az egyik legszebb porta romos házacs­
káját vehették birtokba. A telekhez tar­
tozott pár idősebb gyümölcsfa is, ami
alapja lett a jelenlegi kertnek.
Végül hosszú évek kellettek ahhoz,
hogy a kilencvenes évek zűrös kárpót­
lási anomáliái során hozzájussanak a
maguk kb. 7,5 hektárjához. A megszer­
zett terület azonban kiválóan illeszke­
dik az önellátás általuk elképzelt
modelljébe. A fele erdő (elöregedő
akácos, szakadékokkal tarkított mese­
beli helyen, rengeteg diófával tűzdel­
ve), a maradék java rét, legelő,
elvadult­elerdősödött­begyümölcsösö­
dött telek. Mai szemmel kiváló alap
egy sokszínű „alkalmazkodó gyümöl­
csös” létrehozásához.
A kert tulajdonosai évek óta tervezik
egy Visnyeszéplaki Gyümölcsészeti
Tanösvény létrehozását, ami gyakorla­
tilag mára létrejött, csak be kell lakni. A
“Gyümölcsészháló” projekt keretén be­
lül csupán a technikai megvalósítás, ki­
sebb kiegészítések maradtak hátra.
A kertet járva egy folyamatos érési
sort találunk, ahol május elejétől egé­
szen decemberig (a csipkét, kökényt
ideszámítva februárig) frissen érő gyü­
mölcsöt szedhetünk a fákról. A korai
feketétől indulva a hólyagos cseresz­
nyén át a különféle meggyek, almák,
körték, kajszifélék, őszibarackok, szil­
vák színes világát tesztelhetjük. Tovább
szélesítik a gyümölcsök világát a min­
den elhagyott területet elfoglaló diók,
mogyorók, gesztenyemagoncok. A
gyümölcsök java helyi, környékbeli táj­
fajta (Visnyeszéplaki korai cseresznye,
 Nyitott kertek
hólyagos cseresznye, vörös szilva, na­
gyon korai kajszi, húsvéti rozmaring,
Atilla király, vörös körte, batul, kanizsai
alma, Bódis alma, citrom körte stb). A
fajták sok esetben régi tájfajtáknak a
helyhez, a Dél­Zselici viszonyokhoz al­
kalmazkodott, idomult változatai.
A kertben almából található a legtöbb
(jelenleg 60­70 különböző fajta), de körté­
ből (25­30), cseresznyéből (10), szilvából
(8), őszibarack, kajszi, meggyből (6­6 faj­
ta) is nagy a változatosság. Az augusz­
tus­szeptemberi időszakban valóságos
ízkavalkádot tesztelhetünk.
Mivel ez nem csak egy Bemutatókert,
hanem az itt élők életének szerves része,
így a ház, a kert, a gyümölcsös, az erdő,
az állatok szerves egységet alkot. A házi­
állatok: mind az apró baromfik, mind a
behemót kárpáti borzderes marhák a
rendszer fontos elemei. Nélkülük már el­
képzelhetetlen a gyümölcsös. Az ég ma­
darait is kiváló élőhelyekkel,
mesterséges odúkkal s téli etetéssel csá­
bítják a mini Édenbe. Bár cseresznyesze­
zonban kissé nehéz az együttműködés
(az igazságos elosztás…), ők is nélkülöz­
hetetlen elemei a gyümölcsösnek. A
hely kiváló adottságai révén a méhészek
paradicsoma a Zselic, így a jó megpor­
zás kérdése csupán az időjárás függvé­
nye.
A gyümölcsösben megfigyelhető ele­
mek a spontán erdősülő legelők átalakí­
tása, szűzterületből (elhagyott,
7
begyepesedett szántó) gyümölcsligetek,
utak, ösvények mentén kialakított faso­
rok, s besűrűsödött szilvásokból,
meggyesekből szilva­, illetve meggyli­
getek kialakítása. A kisléptékű feldolgo­
zás egyszerű technikai eszközeit
(napaszaló, prés, lékészítő daráló, alma­
hámozó stb.); valamint az alma­, s kör­
tetárolás saját módszerét egyaránt
megtekinthetik az érdeklődők.
Minden érdeklődőt szeretettel várnak a
visnyeszéplaki Édenben!
Zaja Péter
KORPICS JÓZSEFÉK KERTJE
A gyümölcsös bemutatókert Visnye­
széplakon egy közel három és fél hektá­
ros terület, amely 2002­ben került
mostani tulajdonosai birtokába. Akkor
még sásos terület volt az elhagyott sző­
lők és felhagyott szántók helyén. Ezen
kívül voltak még az erdősülés kezdeti
szakaszában lévő területek, illetve aká­
cosok. Költözéskor a család a dombte­
tőn található közel két hektáros terület
északi szélében egy hét méter széles er­
dősávot telepített csemeték ültetésével
és magvetéssel. Ezzel egyidejűleg mál­
nacsemeték is kerültek a földbe: amíg
nem nőttek meg a fák, addig a málna
8 Nyitott kertek
biztosított haszonvételt erről a részről. dák. Öt­hat évre van szükség ahhoz,
Ebben a sávban, ami északról védi a te­ hogy felnőjön és láthatóvá váljon az
rületet, több mint húszféle fafaj és több eredmény, persze a sűrűsödés miatt fo­
mint tízféle cserje található. A déli olda­ lyamatosan nyírni kell.
lán nőtt magonc őszibarackok már több A termő fák mögött ugyanezen a terü­
éve látják el a családot gyümölccsel. leten van egy rész, ahol a szeder folya­
Nem csak enni, hanem lekvárt főzni is matos visszaszorítása zajlik. A szeder
tudnak belőle. Található még itt egy­két helyén 50 méter hosszan kosárkötésre
gyümölcsfa – alma, körte, szeder –, de alkalmas füzek oltványai vannak.
benn a sávban van dió, birs, mirabolán, A nyugati lejtőn folyamatosan telepí­
vadcseresznye és meggy is. tettek gyümölcsfákat az elmúlt 12 esz­
A kezdeti időszakban szinte alig volt tendőben. Ennek az alsó és a felső része
olyan terület, amit hasznosítani lehetett, bozótos volt. Itt már 50 gyümölcsfa
mert a sás nem engedte a kaszálónak va­ van, ezek egy része ültetett, másik ré­
l szét pedig helyben felnövő vadkörte,
ó vadalma és galagonya magoncokra ol­
e tották. A fölső rész kezd szép lassan
g kaszálóvá, illetve legelővé alakulni, a
y lenti bozótban pedig csak a gyümölcsfá­
­, kat tisztították körbe, hogy fényt kapja­
é nak.
s Három olyan terület van, ahol valami­
k kor ház állt. Ezeket onnan lehet megis­
merni, hogy szilva, vagy meggy
bozótosok vannak a házak helyén. A
meggy kezd összeomlani, a szilva még
étnyáriak betelepülését. Aztán a kaszá­ tartja magát, de ezek inkább már csak
lásnak köszönhetően kezdett szépen tűzifát adnak. A sarjtelepek szélein a
egyre inkább normális legelővé, kaszáló­ bozót visszaszorításával, és egy­két sarj
vá válni. Eleinte az erdőben és a bozótos­ meghagyásával jutottak termő gyü­
ban főleg tűzifát, vagy rőzsét lehetett mölcsfákhoz.
szedni. Mindössze 5­6 nagyon öreg ter­ Az egész területen folyamatos átala­
mő fa volt, bozóttal benőve. Az első idő­ kulás, változás zajlik, és ennek megfele­
szakban ezek ki lettek tisztítva, melynek lően változik a haszonvételek
eredményeképp most már nem csak lehetősége. Például a bozót visszaszorí­
csipkebogyót, kökényt és az öreg fák ter­ tásával a kecskék lombtakarmányát si­
mését lehet betakarítani. Néhány évig került biztosítani, ahol pedig már
több család termesztett közösen búzát a visszaszorult, ott a kaszálók biztosítják
kitisztított területen, jelenleg pedig szép a takarmányukat.
kaszálók és lucernások adnak jó minősé­ A pusztuló szőlők helyett közel 70 tő
gű szénát. szőlőt ültettek, és eljött az az idő, hogy
A kaszálók szélén már kezdenek ter­ a fák félárnyékába bogyósokat – fekete
mőre fordulni a gyümölcsfák, melyek ribizlit, jostát, egrest – lehetett telepíte­
vadkártól történő védelme komoly prob­ ni.
lémát jelent. A vadak távoltartására élő Vannak olyan bozótos foltok, amelyek
sövénnyel zajlik kísérlet, amiből eddig megmaradtak. Ezek összeomló állomá­
száz méteres szakaszt telepítettek a gaz­ nyában tölgyek, juharok nőnek fel. Ez a
 Nyitott kertek
spontán alakuló állomány is segíti azt a
törekvést, hogy egyre több és egyre több­
féle haszonvétel legyen a területen, mely­
hez hozzátartoznak azok a meghagyott,
vadon növő növények, melyeknek termé­
sét csak le kell szedni, mint például a kö­
kény, a csipkebogyó, vagy a galagonya.
De ide sorolható a maguktól felnövő fia­
tal diófák termése és a mogyoró is, mely­
ből a tisztítás során szép számmal
hagytak meg bokrokat.
Jelenleg nincs gabonatermelés, de van
egy olyan 4000 m2­es terület, amelyet
bármikor vissza lehet állítani szántónak.
Az egyre növekvő vadveszély miatt egy
ilyen lépés mindig nagy körültekintést
kíván.
A gyümölcsös egy nyolcfős család nö­
vekvő mértékű önellátását biztosítja.
Egyre több gyümölcsfa fordul termőre,
de a téli tárolható fajtákból még nem te­
rem annyi, ami teljesen ellátná a csalá­
dot, viszont a nyári és őszi fajtákból a
friss fogyasztás mellett már bőven jut lek­
várnak és pálinkának is. A baromfiállo­
mányt és a négy fejős kecskét bőven
ellátja a terület a szaporulatukkal együtt.
A kert tulajdonosa úgy látja: a sok mun­
kát és figyelmes gondoskodást meghálál­
ja a természet, és másfél évtized
elteltével a bőség időszaka következik;
4­5 év múlva már akár feleslegekre is le­
het számítani.
Korpics József
9
Zaja Péter visnyeszéplaki gyümölcsész
barátunk három, házilag elkészíthető
faseb kezelő szer receptjét osztotta meg
velünk:
1.recept
Hozzávalók: Egyenlő arányban méhviasz,
tiszta gyanta, finom terpentin (jó a terpinol
is), ipari szesz, vagy egészségügyi szesz.
Elkészítése: Egy edényben a méhviaszt
felolvasztjuk, hozzákeverjük a gyantát.
Ha mind felolvadt, levesszük a tűzről. A
terpentint csak akkor keverjük hozzá,
amikor az majdnem teljesen kihűlt. Vé­
gül hozzáadjuk a szeszt. Az állaga kép­
lékeny, könnyen kenhető legyen. Ha
megkeményedne, szesszel könnyen kép­
lékennyé lehet tenni.
Tárolhatjuk akár műanyag edényben,
kiüresedett kézkrémes tégelyben, vagy
befőttes üvegben is.
Az oltóviasszal bekent sebzett felület –
akár még egy teljes ág eltávolításánál is
– idővel szépen begyógyul.
A hozzávalók – így fenyőgyanta is – na­
gyon olcsón beszerezhetők Budapesten
az Erdőkémiánál: http://erdokemia.hu/ter­
mek.html
2.recept
1 rész agyagot, 1 rész friss marhatrá­
gyát, 1 rész friss tehénvizeletet és 0,5
rész növényi olajat jól összekeverünk, és
már kész is! Nem tárolható, csak friss
felhasználásra alkalmas!
3.recept
Hozzávalók: 4 rész gyanta, 1 rész méhvi­
asz, 1 rész lenolaj vagy marhafaggyú.
A lassú tűzön felolvasztott gyantához
adjuk a méhviaszt, majd állandó keverés
közben adjuk hozzá a lenolajat (vagy a
faggyút). Ha a méhviasz arányát duplá­
jára emeljük, akkor hidegen is kenhető­
vé válik.
 Tűrés és teremtés
10
TERMÉSZETES MEGPORZÓK A
GYÜMÖLCSÖSBEN
A rovarmegporzás hatását a terméskö­
tődésre és termésre már sokszor igazol­
ták. A vizsgálatok eredményei
számtalanszor bebizonyították, hogy a
mézelő méhek tevékenysége nélkül
nem várhatunk jó terméseredménye­
ket.
Almatermésűeknél például a megpor­
zó rovarfaunában a mézelő méhek ará­
nya 80 – 90% között van. A többi részen
leginkább a hónapban
különböző
vadméh fajok
osztoznak.
Ezek értékes
megporzók le­
hetnek gyü­
mölcsösünkbe
n, munkájuk jól kiegészítheti a házi
méhek fokozott szerepét is. Vadméhek
nagy előnye a kora tavaszi megjelené­
sük, rendszerint gyors röptűek, több vi­
rágot látogatnak meg egy repülés alatt,
mint a mézelő méhek. Különösen a pol­
lengyűjtők az értékesek, számos képvi­
selőjük teste erősen szőrözött sok
nagytestű képviselője is van, ezek már
méretüknél fogva is jó beporzók.
Másik nagy előnyük, hogy a kora ta­
vaszi gyakran hűvös időben, a virágzás
idején jóval aktívabbak, hűvösre kevés­
bé érzékenyek, mint a mézelő méhek.
Gondot „csak” az okoz, hogy a tavaszi
időben ezen fajok kevés egyedszámmal
fordulnak elő, így a megporzási teljesít­
ményük is alacsony a tömeges mézelő
méhekhez viszonyítva. Létszámuk ala­
kulásában nem csak a fokozott peszti­
cid használat jelenti a fő gondot, hanem
élőhelyeik eltűnése, beszűkülése. A vad­
megporzók „alkalmazásának” kulcsa
gyümölcsösünkben az, hogy a megfele­
lő időpontban kellő mennyiségben
(megfelelő egyedsűrűség) legyenek
gyümölcsfáink megtermékenyülésé­
hez, a megfelelő terméskötődés elérésé­
hez. Tehát számuk növelését célszerű
elősegíteni élőhelyek kialakításával is.
A poszméhek családot nevelnek,
melyben az anya, a dolgozók és a he­
rék élnek. A család kialakítása nem fo­
lyamatos, a házi méhekkel ellentétben,
így ősszel elpusztulnak és csak a fiatal
megtermékenyített anya telel át a talaj­
ban. Tavasszal a hőmérséklet emelke­
désével a legtöbb faj március­április
jön elő téli
rejtekéből
és fészket
keres a ta­
lajban, ta­
lajfelszínen
hagyott
mulcs/széna között, kőrakásban stb.
Nekiáll a táplálkozásnak és hamarosan
fiasítani kezd. Az első tojásrakástól
számított 4 – 5 napon belül kelnek ki a
lárvák, további 8 – 9 nap múlva bebá­
bozódnak, és az első dolgozók a 23. na­
pon jelennek meg. Addig az anya eteti
őket. Az első dolgozók megjelenését
követően az anyák egyre kevesebbet
hagyják el a fészket, a dolgozók táplál­
ják. A herék csak később jelennek meg.
Az anya ősszel elpusztul a következő
tavaszt már csak az új anyák élik meg.
Egy ciklus egy évig, az anya élettartal­
mával azonos ideig tart. A dolgozók
csupán 25 ­30 napig élnek, így az anya
folyamatos peterakással biztosítja a
család fenntartását. Tavasztól őszig faj­
tól függően 100 – 400 dolgozó jön vi­
lágra.
A poszméhek kétfajta táplálékot fo­
gyasztanak. Az egyik fehérje, melyet a
virágpor gyűjtéséből, a másik energia­
forrásként cukorból áll, melyet a virág
nektárjából nyernek.
 Tűrés és teremtés
Viráglátogatás alakalmával több gyü­
mölcsfát felkeresnek, mint a mézelő
méh, így a megtermékenyítésben is ki­
emelkedő szerepet játszanak. Megtele­
pedésük elősegítéséhez kulcskérdés a
téli menedék megléte, valamint a fész­
kelőhely megléte. Mindkettőt biztosíta­
ni tudjuk bolygatatlan talajfelszínnel.
Ahhoz azonban, hogy poszméheink
számára ne csak a virágzási időben biz­
tosítsunk táplálékot a gyümölcsösben,
célszerű évelő növények telepítése is. A
poszméhek a bonyolult szerkezetű pil­
langós virágú növényeket szeretik leg­
inkább, így célszerű ezen növények
telepítése. Bolygatás elkerülése miatt
célszerű évelő növényekben gondolkod­
ni, az igazán kívánatos telepítésben egy
és többéves fajok is vannak.
A telepítés évében az első éves fajok
(pohánka, facélia, bíborhere) odavonz­
zák a poszméheket, melyek az őszi idő­
ben, már megfelelő telelőhelyet
találnak a kialakított állományban.
Kora tavasszal a telepítésben fészkelő­
helyet alakítanak ki és a fészek környé­
kére járnak, ezáltal segítve a beporzást.
Poszméhekkel kapcsolatban még egy
dolog megjegyzendő, hogy a mézelő
méheknél hosszabb napi aktivitásuk,
ennek megfelelően tervezzük az egyes
növényvédelmi beavatkozásokat.
Megtelepítésüket elősegítendő a 2009­
ben indított Beporzó programban sze­
replő telepítési lehetőségek (Méhlegelő
keverék) jól adoptálhatók a gyümölcsö­
sökbe is. A program mintaterületei kö­
zött több gyümölcsös is van, ahol
kedvező eredményeket tapasztaltunk.
Az faliméh fajok szintén hatékony be­
porzók lehetnek más művészméhekkel
együtt, melyek főként a kis területű ház
körüli kertekben lehetnek gyakoriak. Itt
egyedszámuk is jobban növelhető, mint
a nagy területű gyümölcsösben. A fali­
méhek megtelepedését elősegíthetjük
az MME Madárbarát Kert programjá­
11
ban szereplő „Darázs garázs” megol­
dással, melynek lényege, hogy
fakugliba, vagy fába lyukakat fúrunk
és kihelyezzük faliméheinknek, melyek
utána ebbe települnek be. Egyszerű, de
szintén jó megoldás kisebb nádkévék
vízszintes kihelyezése is. A „berende­
zések” tájolásánál ügyeljük, hogy fő
széliránnyal ellentétes oldalon legyen a
bejárati nyílás. Az előbbi fajok nagy
előnye, hogy a mézelő méhek betegsé­
gei nem károsítják őket. A faliméhek
hímjei is hatékony viráglátogatók, a
megporzásban hatékonyan képesek
részt venni.
Hatékony beporzók lehetnek a bá­
nyászméh fajok, mely nevükből adódó­
an talajlakók. A virágport nagyobb
testfelületen gyűjtik, mint a mézelő mé­
hek, egyes vizsgálatok alapján 3 – 6­
szor annyit. A gyűjtés alkalmával rend­
szerint hű marad a gyümölcsöshöz.
Megtelepedésük elősegíthető, ha talál­
nak gyümölcsösünkben olyan, legtöbb­
ször puszta vagy részben puszta
talajfelszínt, ahol járataikat el tudják
készíteni. A legalkalmasabb egy déli tá­
jolású rézsű, melyben előszeretettel
megtelepednek, vagy akár a rovartelel­
tető bakhát is.
A vadméhek általi irányított megpor­
zás kísérleti eredményei bíztatóak nagy
gyümölcsösökben is. Kis ráfordítással
és odafigyeléssel, élőhelyek kialakításá­
val és megtartásával, ugyanakkor
könnyebben, és eredményesebben a
magunk szolgálatába állíthatjuk ezeket
a természetes beporzókat, a hagyomá­
nyos kisterületű, vagy háztáji gyümöl­
csösökben.
Benke Szabolcs
12 Hálózat
TOLNA MEGYEI KÖRKÉP
Már 2007 óta foglalkozunk gyakorlat­
ban az Alkalmazkodó Gyümölcsészet
megvalósításával, és kerestük a fejlődé­
sünkre alkalmas lehetőségeket, így a
"Gyümölcsészháló" programcsomag szá­
munkra egy nagy lehetőség volt. A pá­
lyázat összhangban volt felépítését,
tartalmát és időzítését tekintve is saját
céljainkkal. Remekül volt felépítve a cé­
lok eléréséhez, és találtunk a környeze­
tünkben olyan civil szervezeteket, akik ­
mint mentorált szervezet – bekapcsolód­
tak a munkálatokba.
A gyümölcsész­napot Nagyszékelyben
rendeztük meg a Két­Torony Faluegylet
által biztosított háttérrel, a tanfolyamot,
oltónapot és magbörzét pedig a Kisszé­
kelyi Kulturális Egyesülettel karöltve
Kisszékelyben bonyolítottuk le. Szeret­
ném kiemelni Horváth Andrást, Kisszé­
kely alpolgármesterét, aki fontos
szakmai és emberi értékeket képviselve
segítette végig munkánkat.
A Kisszékelyi Önkormányzat nagy le­
hetőségként tekintett a programsorozat­
ra hosszútávú terveikhez alkalmazkodó
szemlélete, a helyben megszerezhető
fenntartható tudásbázis és az ide von­
zott résztvevők, mint potenciális helyke­
resők révén egyaránt. Egy közmunkást
beregisztráltak tanfolyamunkra, akire az
önkormányzati gyümölcsös gondozását
szeretnék rábízni. Ha ideje engedte, a
polgármester­asszony, Pajor Ágnes is
megtisztelte előadásainkat.
A közel 100 főt még szakadó esőben is
csábító Gyümölcsész nap, a 30 fős tanfo­
lyam és a több mint 60 főt megmozgató
oltónap és magbörze, illetve a progra­
mok utáni visszajelzések megerősítette
bennünk a reményt, hogy kialakulhat a
környezetünkben egy Gyümölcsész csa­
pat.
A folytatásra való igény sok résztvevő
felől érkezett, így megszületett a Tolna
megyei gyümölcsészháló levelezőlista,
mely segíthet a kapcsolatok hatékony
fenntartásában, információk terjesztésé­
ben, új érdeklődők bekapcsolódásában.
Jó volt belelátni egy ilyen volumenű
projekt szervezésébe, és saját erőnkkel
hozzátenni, színesíteni, gazdagítani,
tudva azt, hogy fenntartható célokat
szolgálunk vele. Ebben a pár hónapban
rengeteget fejlődtünk szakmailag, gya­
korlatot szereztünk különböző célú, fel­
építésű programok szervezésében,
előadások megtartásában, kommuniká­
cióban, informatikai eszközök alkalma­
zásában stb. Sok új emberrel
ismerkedtünk meg, meghatározó kap­
csolatok jöttek létre és mélyültek el. Az
új információk inspirálóak voltak, új
utakat jelöltek ki számunkra.
Próbáltuk programjainkat családiasra
szervezni, hogy ne csak felnőtteknek
szóló szakmai alkalmak legyenek. Eze­
ken felül a helyi óvodás és alsó tagoza­
tos korosztályt megcélozva teszünk
időnként kísérletet a játékos szemlélet­
formálásra. Ezt a közösségépítés szem­
pontjából is kulcsfontosságúnak
érezzük!
Közvetlenül érinti meg az embereket
az élmény, amikor megmutatjuk élette­
 Hálózat
rünket. Megérezhetik a különbséget,
mennyire más ez a rendszer a mai, átla­
gos életmódhoz képest. A gyermekek
számára is sokkal izgalmasabb megfog­
ni, megkóstolni, mint feladatként megol­
dani az iskolapadban ülve. Ezért
izgatottan várjuk az idei Föld napját,
mert most az eddig csupán felnőtteknek
szóló kertbemutatás mellett a gyerme­
kek környezeti nevelésére irányuló dél­
utáni játéksorozat első alkalommal várja
az érdeklődő családokat. Hosszú távon
is szeretnénk ebbe az irányba lépéseket
tenni, akár eljuttatni idővel egy gyümöl­
csész nyári életmódtábor szervezéséig a
folyamatot.
A tavalyi programkínálatunkon is
érezhető a pályázat lendítő hatása. A ter­
vek szerint évszakonként egy gyümöl­
csész szakmai napot mindenképpen
szeretnénk megszervezni a kisszékelyi
csapat segítségével. A tervek szerint
ezek a tanfolyam elméleti anyagára rá­
építhető gyakorlati tapasztalatcserék, ok­
tatások illetve közösségépítő
összejövetelek lesznek.
Az eddigi programokról élménybeszá­
molóinkat és várható programjaink hir­
detését is megtalálják az olvasók
blogunkon, melynek címe: www.aldott­
menedek.blogger.hu
Bócsó Renáta
Áldott Menedék
Nagyszékely
TANFOLYAMRA JÁRNI
­ HOBBIBÓL, ÖRÖMMEL
Sikeresen lezajlottak a projekt vala­
mennyi helyszínét érintő Gyümölcsész­
képzések, amelyen sok hasonló érdeklő­
désű, de alapvetően különböző helyről
érkező és eltérő motivációjú ember vett
13
részt a várandós kismamától a nyugdí­
jas tanárig. Idézet az egyik résztvevő le­
veléből, ami bizonyítja számunkra,
hogy a képzésekre valóban szükség
volt.
Ezúton szeretném megköszönni, hogy lehe­
tőségem volt résztvenni az idei gyümölcsész
tanfolyamon.
Szeretném külön kiemelni, hogy minden
előzetes ismeret nélkül érkeztem, minden
előadással gazdagodtam. Nagyon tetszett a
tanfolyam során, hogy annyi témát sikerült
átölelni, minden részletre időt szakítani.
Természetesen nem tudtunk egy­egy témát
teljesen kimeríteni, de legalább felkeltette az
érdeklődésünket és tudjuk tovább folytatni,
ha éppen érdekel bennünket. Ami különösen
tetszett, hogy nem akadémiai előadások vol­
tak ezek, hanem a gyakorlatban is megmé­
rettetett emberek, akik pontosan tudták,
hogy miről beszélnek. Nem hiányzott az el­
mélet, de nem volt túlsúlyban, hanem konk­
rét és azonnal használható tudást kaptunk.
Nagyon köszönöm a lehetőséget!!!
Azzal tudom meghálálni, hogy igyekszem a
gyakorlatba átültetni amit tanultunk a tan­
folyam során.
Remélem sokan lesznek még akik utánam
jönnek és hasonló módon fognak gondolkod­
ni.
Sok erőt és egészséget kívánok és nagyon
sok lelkes követőt!!!
Mezei Judit
14 Olvasnivaló
AMBRUS LAJOS
TÖRTÉNETI ALMÁSKERTEK
– GÖCSEJ ÉS ŐRSÉG ALMÁI
Az alma (Malus domestica) a mérsé­
kelt égöv legnagyobb gyümölcsterüle­
tet elfoglaló kultúrnövénye (termesztett
fajtája) – egyben az ember kultúrtörténe­
tével szinte egyidős növény.
Történeti jelenléte a bibliai időket idé­
zi – s mint Szíria, Észak­Palesztina és a
Kármel hegység kedves gyümölcse,
már a Biblia számos helyén is szerepel.
Fája ugyanis mindenhol kiválik az erdő
fái közül – árnyékában kívánatos ülni,
gyümölcse valódi gyönyörűsége az íny­
nek, erősen illatos és aranyszínű; jellem­
vonásai erősen csábítóak. Az emberiség
kedves gyümölcseként számos nép köz­
mondásában, szólásmondásában, nép­
dalában­népművészetében szerepel:
Addig úszkál az alma, míg el nem me­
rül. Alma nem esik messze a fájától. Az
ifjúság arany alma, nehéz megőrizni.
Három alma meg egy fél, kérettelek,
nem jöttél stb. A népies egyházi közhit
szerint az alma a paradicsomi jó és go­
nosz tudásának a fája; gyümölcsének
csutkája akadt meg Ádám torkán
(Ádám csutkája). Ugyanakkor a históri­
ában mindenkor a szerelem és a termé­
kenység jelképe, mindemellett azonban
a tudás és a szellem szimbóluma is.
A klasszikus ókori irodalomhoz, kul­
túrtörténethez hasonlóan gazdag a ma­
gyar írott és emlékezetanyag is – a
magyarság legkorábbi okleveles forrása­
iban az alma sokat szerepel például ha­
gyásfa értelmében, mint a kora
középkori erdőirtások során megkímélt
legjobban termő gyümölcsfák egyike.
Egyszerre jelöli a környék legszebb és
legjobb gyümölcsöt termő fáját, egyben
a tájegység határrészét, egyben a korai
Kárpát­medencei gyümölcstermesztés
kezdetét is. Írott emlékeinkben kiváló
tulajdonságai révén azonban közel sem
mindig hagyásfát, dűlőt, határt vagy ha­
tárrészt jelöl, sokszor a tágabb helység
nevét is. Az Almakút, Almahatár, Alma
mellyék, Almád, Almás, Almáspatak,
Almástelek, Almaszeg stb. a középkori
helynevekben szereplő alma elő­ vagy
utótagú földrajzi név előfordulása mel­
lett még személynév változatában is
gyakori. A török eredetű, de magyar
nyelven jelölt alma köznév első okleve­
les felbukkanása 1225­re datálható;
1335­ben viszont már fajtajelölőként,
mint Pónyik alma szerepel („pomi, que
wlgo ponica alma dicitur) – ettől fogva
felbukkanása egyre gyakoribb a latin,
majd magyar nyelvű szójegyzékekben
és kódexekben.
A Kárpát­medencei almafajták töme­
gesebb megjelenéssel Szikszai Fabricius
Balázs 1590­es latin­magyar szójegyzé­
kében szerepelnek. (Szikszai Fabricius
Balázs: Nomenclatura seu dictionarium
latino­ungaricum. Debrecen, 1590.; In.:
Szikszai Fabricius Balázs latin­magyar
szójegyzéke 1590­ből. Közzétette, beve­
zetéssel és magyarázatokkal ellátta Me­
lich János. Budapest, 1906.) Itt a
sárospataki református prédikátor
Szikszai tizenhat közismert almafajtát
sorol fel, melyek felbukkanása arra
utal, miféle fajták lehettek országszerte,
legalábbis Felső­Magyarországon a leg­
elterjedtebbek és leggyakoribbak, egy­
ben a legnépszerűbbek is.
„Gyümölczös kert. Alma: Eleue erö al­
ma, Telelö alma, Apro piros alma, Mus­
kotal alma, Igen edes alma, Mohos
alma, Keregded alma, Leani czeczü al­
ma, Mag neköl valo alma, Sömös.közöt
alma, Vad alma, Sauanya alma, Puha
alma, Hegyes alma, Piros alma, Bor izo
alma”.
Az almafajták első részletesebb jellem­
zését, termesztési és alaktani leírását a
fajtanevek említésén túl az első magyar
kertészeti szakkönyv szerzője, a jezsui­
ta Lippay János végzi el, nem kevésbé
híres Posoni kert című, 1667­ben ki­
adott munkájában. Lippay rövid alak­
tani jellemzéssel és tulajdonságokkal
 Olvasnivaló
ellátott almafajtái: Sz. Ivány alma, Da­
rás alma, Más vörös alma, Métet alma,
Posoni Perlinger, Fontos alma, Leány al­
ma, Pazaman alma, Boldog Asszony al­
mája, Muskatal alma, Páris alma,
Szegletes alma, Zöldmuskatal, Bonabu­
ruttya, Kormos alma, Mesinki vagy
Majner alma, Szent Benedeki alma, Se­
lyem alma avagy Posoni alma, Bószniai
alma, Tót­piros alma, Báling alma. S ha
a mai pomológiai (gyümölcsészeti) ku­
tatás a régi magyar fajták eredetét
igyekszik megtalálni, Lippay munkája
a legelső hiteles források közé tartozik.
A középkori magyar gyümölcs törté­
netében ugyanakkor számos forrás em­
lékezik meg kiváló hazai
gyümölcsfajok és fajták bőségéről – ma­
gyar és külföldi utazók egész sora zeng
dicshimnuszt a magyar földön termett
gyümölcsök kiválóságáról. A „régi ma­
gyar gyümölcs” hírnevéről, de különö­
sen a nemzetközi vándorlásában és
Magyarországról való elterjedéséről a
levéltáros történész Takáts Sándor
(1860­1932) volt az, aki legelőször gereb­
lyézte át szisztematikus módszeresség­
gel a középkori oklevéltárak levelezési
anyagait és számos érdekes adattal és
összefüggéssel szolgált a törökkori ker­
tészkedés forrásairól.
A kiváló magyar gyümölcsök nemzet­
közi útjára (karrierjére) vonatkozó legis­
mertebb közlései között találjuk Miksa
király (1527­1576) 1573­as keltezésű le­
velét, amelyben a magyar király közvet­
lenül, személyesen utasítja Verancsics
Antal esztergomi érseket, hogy a bíbo­
ros haladéktalanul küldje meg neki bi­
zonyos hazai gyümölcsök oltóvesszeit.
A második magyar Habsburg­uralkodó
e levelében mindent meg is jelöl: miből
mennyit és hogyan. De nem kész olt­
ványt, nem kész fácskákat kér – szaporí­
tásra szolgáló oltóvesszőket. Hogy
aztán udvari kertésze továbbszaporítva
e kiváló fajtákat és saját gyümölcsfa­kü­
15
lönlegességekkel kedveskedhessen más
királyi udvaroknak. A latin nyelvű le­
velében jól azonosítható 16. századi
magyar gyümölcsnevek szerepelnek:
”ewrwgh zemew fekethe cheresnye”
(öregszemű fekete cseresznye), „feke­
the ewlwedy” (Ölyvedi cseresznye),
vagy „Kathalan zylva” (Katalánszky
szilvája).
De tudjuk, a bécsi udvarnak kiváló
primőr gyümölcsökkel kedvében jártak
mások is – így már a korábban kuliná­
ris kuriózumokkal is kedveskedő Ná­
dasdy Tamás nádor, aki l559­ben a
királyi trónus mellől nem felejti otthon
ülő feleségét bizonyos primőr gyümöl­
csök azonnali megküldésére kérni. „Én
mind azon sápolódtam, hol tehessem
szerét az idén az előérő körtvélynek” –
kezdi levelét a nagyúr, a magyar Kár­
mán körte korai muskotályos változa­
tára utalva. „Azon közbe jöve hozzám
Makkos Ambrus, és az ő Muskotály­
körtvélyét, ki az ő szőlőjében vala, ne­
kem adá ajándékon. Mondá, hogy Poór
Albertnek is, Pereszleginek is volna az
ő szőlőjében egy előérő körtvélyfa, de
meg nem őrizhetik a sok lézengő nép­
től. Azért, ha azt akarod, hogy királyné
asszonynak körtvélyt küldj, idején
hagyjad az ispánnak, hogy megőriztes­
se szépen őket.” Válaszként, júnus 16­
ikán az l559­ikben, Nádasdyné Kani­
zsai Dorottya asszony fel is küldte a
csomagot Bécsbe. Majd megérkezett
Bécsből a nádori nyugta: „A Musko­
tálykörtvélyt, kit te küldtél, tegnap
hozták meg későn, és ma királyné
asszonynak te szóddal küldém, kit jó
néven vett tőled.” Maga Nádasdy főúr
olykor korai sárgadinnyét vagy késő
érésű ropogós cseresznyét, sőt még
zöldborsót is tett az udvar asztalára
május elején, s az udvari népek nem
győztek az ajándékon csodálkozni. „Az
nagyságod kertje igen szépen vagyon,
Székely Lukács uram (híres gyümölcs­
termelő) benne volt, s amint mondá,
16
hogy soha szebb kertet nem látott en­
nél”, jelenti gazdájának Kerty István de­
ák a sárvári kertből – amelyet tehát
sikeresen meg is védtek nemcsak állati
és növényi kártevőktől, hanem a „sok lé­
zengő néptől” is.
A sokféle gyümölcsöt termő, sokszor
háborúk, végveszélyek sanyargatta ma­
gyar termőföldön a gyümölcsösök sorra
alakulnak ki a bővizű folyók, Maros,
Duna, Tisza, Körösök, Dráva, Zala, Rá­
ba, Ipoly, Vág ártereiben is, s mint ha­
szonvételek adják mindenfelé az ártéri
gazdálkodás egyik alapját. S akár Er­
délyben, a Dunántúlon, s hogy csak a
kézenfekvő példákat mondjam, a nagy­
szerű gyümölcsösöket felvonultató Zalá­
ban, Somogyban, Baranyában, de a
Felföldön is – ahol sok helyütt még ma
is feltalálni a régi magyar kertek és gyü­
mölcsök maradvány­nyomait. Leg­
alább tizenöt­húsz, ma már alig ismert
almafajta volt mindenfelé telepítve, alig
kevesebb körtefa, méhesház kasos mé­
hészettel, esetleg filegória vagy szerszá­
mosház és persze pince vagy földbe
vájt nagyobbacska verem. Tudunk róla,
hogy egyes vidékek sokszor egyedüli
táplálkozási forrása a gyümölcs volt.
(folytatjuk...)
Ajánló
sok­sok zöldség, gyümölcs. Hazai, a
vendéglátók kertjéből való.
Így is lehet? Nem kell semmi alternatív
hókuszpókusz ahhoz, hogy valami
egészségeset, laktatót, finomat alkossunk
gyorsan és egyszerűen? Semmi drága
alapanyag és különleges adalék, vagy
eljárás? A zöldségeken kívül szinte nem
kell más, csak egy kis konyhai alapismeret,
bátorság, kreativitás és alkotókedv?
Milyen lehetne egy jó gyümölcsész
szakácskönyv? Hagyományőrző, vagy
sokkal inkább modern, ami figyelembe veszi
a fellelhető tudományos táplálkozási
elveket? De mi a helyes táplálkozási elv ma,
amikor a kínálat végtelen?
Egy gyümölcsész értéket őriz. Az élet
önfenntartó körforgása, a rendelkezésre álló
természeti kincsek, a napfény, a friss víz, a
szellő és a termőföld értékét. Lehetőleg
minél egyszerűbb formában, a legkevésbé
beavatkozva a természet munkájába.
És, ami a kertünkben gyümölcsözik
kezünk munkája által, amit ajándékként
kapunk az életet vigyázó Nagy Kertésztől,
azt fogyasszuk el minél kevesebb
változtatással, testünk és lelkünk épülésére!
Nincs kétség, ami természetes, az
egyszerű! És ebben rejlik a csodája.
S, hogy mit együnk, hogyan készítsük el
ételeinket ennek az értékőrzésnek a
szellemében? A Gyümölcsész konyha című
kiadvány írója előttünk jár, mutatja az
utat. Menjünk bátran a nyomában!"

GYÜMÖLCSÉSZ KONYHA A kiadvány megjelent a "Gyümölcsész

füzetek" sorozatban a Göcsej
„Látványfőzés” – állt a plakáton. Természetvédelmi Alapítvány kiadásában
Gondoltam, ezt megnézem magamnak! Az a "Gyümölcsészháló" program
asztalon tálak, kések, vágódeszka, keretében.
húsdaráló, víz, semmi extra tartozék, …és Kovács Ágota

Kiadja a
Göcsej Természetvédelmi Alapítvány
www.gocsejta.hu; www.nyitottkertek.hu
A kiadásért felelős: Darázsi Zsolt
Szerkesztő: Kovács Ágota és Lázár Péter
2016.