dr.

Szent-Györgyi Albert szavai:

„A természet hatalmas, az ember parányi, ezért aztán az ember léte
attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel...”
Föld napját 1970-ben tartották meg először.Célja , hogy a világ környezetvédőinek
lelkiismeretét felébressze az egész Föld veszélyesztetettsége iránt. A Föld napján való
megemlékezések alkalmat adhatnak arra , hogy az emberiség mérlegelje, hogy
kíméletesen bánik a környezetével, s mit tesz a, hogy ember és természet
egészségesen éljen együtt. Hagyományteremtés is, hiszen a természet, a környezet
szépségét és hasznosságát csak az tudja megmutatni másoknak, aki maga is felfedezi
a természet szépségét, aki maga is értő szemmel figyeli a madarat, de észreveszi alatta
a fát, a fán a bogarakat, megérti a környezetvédelem fontosságát, s azt maga is
feladatának tekinti. Ezen a napon felhívhatjuk a gyerekek, szűlők figyelmét, hogy
ruházatukon legyen zöld szín.

A természet varázsát ontja bőven

A fűben, a virágban és a kőben.
Ó nincs a földön oly silány anyag,
Mely így vagy úgy ne szolgálná javad,
De nincs oly jó, mely ne volna vész,
Ha balga módon véle visszaélsz”!”
(Shakespeare)
 Beszélgetőkör :
 Föld : bolygó, élete, szükséges életfeltételek: levegő, víz, oxigén,fény
-Mi veszélyezteti a Földet?
- Mi a környezetszennyeződés.?Környezeti problémák: levegőszennyezés stb..
Lakóhelyünk veszélyeztetettsége: .levegőtisztasági vizsgálatok: porszennyeződés
kimutatása
-Mit tehetünk a környezetünkért?
 Föld. Hol lakunk?A föld és égi testvérei. A föld és a világ.Legközelebbi
szomszédunk a hold.
( Gyermekenciklopédia : A mi világunk)
 Földgömb: hat kontinenst és Földünk érdekesebb tájait kikeressük. A földön élő
emberek (eszkimó, színesbőrűek, stb.) Hol élnek?Szárazföld, óceán stb. Milyen
országokról hallottál már,milyen nemzetek élnek ott, hogyan beszélnek?)
Magyarországon élünk, magyarok vagyunk. Hazaszeretetre nevelés ( Csodaország Kék
könyv (esetleg nyaraéási élmény, fényképek nézegetése)

 Természetes és mesterséges ( épített ) környezet:

Az állatok alkalmazkodása környezetükhöz.
Az ember védekezése a környezet hatásai ellen.
A környezet védekezése az ember átalakító hatása ellen. .

 Természeti jelenségek: aszály,árvíz, szívárvány, napfogyatkozás, vulkánlitörés.

földrengés,( Csörgő Anikó:Kék csodaország 80-81, 108.o.9. Képtár Természet
különleges jelenségek.

 Fogalmak: talajminta, kéregminta, levéllenyomat

 Növényvilág:védett növények, gyógynövények, mérgező növények

Állatvilág: veszélyeztetett, védett állatok, kihalt állatok, kártékony állatok.

 Világörökség kincse: Hortobágy, Nemzeti parkjaink. Csodaország Zöld könyv

40-41.o
 Séta az óvoda körül, mesterséges környezeti tényezők listázása. Milyen
növények, állatok élnek környezetünkben?
 Gyűjtőmunka:, képek,, képeslapok, termések, kőzetek, kavicsok, csigaház,
kagylók stb. (érzékelő -játékokhoz) Első természetbúvár könyvem 10-11.o.

 Térkép olvasás (domborzati),

- melyeken elhelyezzük a kontinensre jellemző ott élő jellegzetes állatot ( pingvin, bálna,
zsiráf, kenguru, stb)Könyvek : -Csodaország Zöld könyv: 42-43.o.Kék
könyv:14-15.o.
-Nagy világatlasz
-Képtár állatok.

 Terepasztal homokból, dombok, vízek alakítása. (homokozó)

 Kirándulás:Tájvédelmi környezet-Tájház, Nagyerdő, ,Debrecen

nevezetességeinek megtekintése, Botanikus kert, Állatkert , Hármashegy ismerkedés a
túristajelzéssel, erdei figyelmeztető , figyelemfelhívó táblák megismerésével.tűzgyújtási
tilalom, védett fa,

 Talajtípusokat hasonlíthatunk össze: homok, agyag, kavics kőzet, termőföld.

Ismerkedés : tapintás, kézzel, lábbal. csukott szemmel.Formálható, nem
formázható, alakítható
Megfigyelések, tapasztalatok szerzése: mi történik ha vízet öntünk rá?
Kísérlet: dobozokba téve a különböző talajtípusokat magvakat, vagy virágot
ültetünk bele. Melyikben lesz szebb a növényünk,megmarad-e?

 "Szemetes ösvényen" való sorverseny szervezése, szemétgyűjtés akció-

családokkal együtt.

 Talajvédelem: komposztálás.Bepillanthatunk a helyes talajművelés, a

komposztálás, valamint a „szelíd növényvédelem” titkaiba.A komposztálható anyagok
összegyûjtésének fontosságának megláttatása.A kerti komposztáló létrehozása révén
megismerik a szerves hulladékok kezelésének és újrahasznosításának egyik lehetséges
és hatékony módját
 Gilisztafarm készítése. Első természetbúvár könyvem 40-40.o.
Kukackelepce első természetbúvár könyvem 26-27.o.

 A szelektív hulladékgyûjtés az Öko-Pannon Kht játékos feladatai a hulladékok

újrahasznosítására hívja fel a figyelmet. (Az anyagok csoportosítása) Papírgyűjtő akciót
szervezhetünk. Hulladékos zsákbamacska- érzékelés . Feldolgozott (átalakított)
anyagok, pl.a papír a textil, az üveg, a fémek, a műanyagok.
Az anyagok érzékelhető tulajdonságai, az egyszerű anyagi tulajdonságok
megismerése.
 Az anyagok formálhatósága, alakíthatósága, felhasználása.
Hulladékhasznosítás. Egyszerűbb tárgyak készítése papír és műanyag hulladékból.
Újrapapír készítése- tárgyak újrapapírból.

 Kuka tündér -társasjáték.

 Fák, virágok ültetése a z óvoda udvarán

Szenzitív környezeti játékok: Környezetem valódi megfigyelésének megtanulása
Ezek a játékok a gyermekek számára megkönnyítik, hogy környezetük intenzív
megfigyelésére koncentráljanak, hogy meglássák önmagukat a környezetükben,
kapcsolatba lépjenek azzal, és lépésenként felismerjék a különböző megkülönböztető
jeleket.
Az egyformák szívesen barátkoznak egymással
A játékosok zenére mozognak egy teremben. A játékvezető utasítására az azonos
ismertetőjeggyel rendelkezők csoportot alakítanak (például azok, akiken tornacipő van
vagy valamilyen piros ruhadarab, akiknek egyforma a szemük színe stb.). Ha összeállt a
csoport, újra elindul a zene, a csoport felbomlik, és a játékosok ismét elkezdenek a
teremben sétálgatni, míg el nem hangzik az újabb ismertetőjegy.
Ismertetőjegyek keresése maguktól
Éppúgy játsszuk, mint az első játékban, csupán annyi a változás, hogy nem a
játékvezető adja meg az ismertetőjegyeket, hanem a játékosok felszólításra maguk
neveznek meg egyet.
Mozgások utánzása
A játékoson nagy körben állnak, a játékvezető áll középen, és egy bizonyos
mozdulattal közeledik az egyik játékos felé. Most ez a játékos megy be a kör
közepébe és az odafelé vezető úton megpróbálja utánozni ezt a mozgást. Középről
kifelé egy saját maga által kitalált mozdulatot talál ki és azzal közeledik egy másik
gyerek felé.
A játékok utáni kiértékelő beszélgetés során a gyermekek spontán elmondhatják
benyomásaikat. A további fontos kérdések lehetnek például: Miben voltam jó? Mi esett
nehezemre? Mi tűnt fel nekem? Mi a közös bennem és a többiekben? Miben
különbözöm én a többiektől?
Dramatikus játék:- évszak eljátszása zenére, mi történik, ha elbújik a nap, elered az
eső,
-kerekerdő fái vagyunk, te milyen fa vagy,
-hegyet mászunk, nagyon meredek
-átkelünk a tengeren: evezünk, úszunk.
"Segíts a kispatakunk tisztántartásában!" - horgászjátékkal rámutattunk a vizek,
vizes élõhelyek megóvására.Madártollat tiszta vízbe, majd olajos vízbe mártunk

Mi nem illik a képbe?

A játékvezető átalakítja a természetes környezetet, és oda nem illő tárgyakat helyez el
szokatlan helyeken: A fenyőfán alma nő, a mohán egy kólás doboz stb. A játékosokat
egyenként vagy párosával kiküldjük a területre, hogy minél több "feltűnő dolgot"
jegyezzenek meg, és később számoljanak be ezekről. ( készülhet feladatlap)
Mindig a fonal mentén!
A játékvezető kb. 1,20 méter magasságban kifeszít egy hosszú zsinórt a területen,
lehetőleg minél több "tapasztalási hely" mellett (pl. fatörzseknél, különböző
aljnövényzetnél, köveknél, pocsolyáknál, virágoknál). A játékosok páronként indulnak el.
Egyiknek kendővel bekötjük a szemét, ő fogja a fonalat. Miközben ő a fonal mentén
megy, látó társa "védelmezi" és segít, hogy lehetőleg minél többet tapasztaljon, érezzen
és szagoljon a természetből,( természete sillatok,virágok,fakéreg, kagyló, moha, , a
végén a szerepcser

Érezni a természetet
Minden résztvevő keres legalább egy tárgyat a természetben, melyet jól ki lehet
tapogatni.
A tárgyakat beletesszük az "érzékelések dobozába". A gyermekek bedugják a
kezüket a dobozba és elmondják a csoportnak, hogy mit éreznek. Most pedig ki kell
találni, hogy melyik tárgy lehet az( termések, madártoll, gyapjú, fakéreg kagyló, stb. )
 Ennek a játéksorozatnak a kiértékelésében sokat segítenek a következő kérdések:
Mely tapasztalatok voltak számotokra újak? Mely tapasztalatok voltak kellemesek és
melyek kellemetlenek?

Természeti hangzások
A játékosok körben ülnek, mindegyiknél van egy hangszer vagy "zajcsináló". Először
minden hangszert bemutatunk. Ezután bekötjük az egyik játékos szemét. Most pedig
először egy hangszerrel, majd egymás után különböző hangszerekkel és végül sok
hangszerrel egyszerre keltünk zajt. A játékosnak meg kell mondania, hogy melyik
irányból jönnek a hangok és mely hangszerek hangját hallotta (fa, kő, avar, vízcsorgás,
stb)

 Akadályverseny:Lehetséges hel yszínek: erdő, park (esetleg arborétum), de

természetesen az óvodában is megvalósítható. A helyet, az útvonalat úgy kell
megválasztani, hogy az egyes állomásokról ne lehessen átlátni a többire.Az állomáson
induló füzetekbe vagy pecsétet kapnak a gyerekek, vagy egy -egy puzzle darabkát, amit
a megfelelő helyre kell beragasztani.és összegyűjteni.
Állomás (indítóhely)
Állomás („kéregtapi”)
Állomás (természetvédelem – tesztállomás)
Állomás (rejtőzködő madarak – madárparádé, hol lakom?keresd az
árnyképhez a madarat. )
Állomás(Milyen állat lehet a bokorban? /hangfelismerés/)
Állomás (talajtípusok kíválasztása csukott szemmel))
Állomás( Terméspárosító-fa. levél)
Állomás(fűszer és gyógynövényeket, gyümölcsöket, zöldségeket ismernek
fel tapintás, szaglás útán)
Bővíthető : hajóraszállás-átkelünk az óceánon-horgászjátékkal
egybekötve,(kinek sikerül kifogni az aranyhalat, vagy húz a gy. egy képet,
keresd meg azt a halat, melynek a mintázata egyforma képpel, amit
kihúztál)
nyomolvasás ( cipő, állatnyom, kerék,)
barlangba érketünk -alagúton áthaladás mit tapintottál a barlangban( fű,
kő, föld,moha , avar, toll stb)
piramisra kell feljutnod (mászókán, vagy építs piramist dobozokból)

Film : Az élet bolygója, Az élő bolygó, Táncoló szafari

Kézműves technikák :
Kiscsoport: - agyagozás, sározás,
-festés: tenyér és alkar lenyomata (fa), ujjbegy(levél)
középső csoport: -életfakészítés(festés, papirragasztás különböző anyagokból,
(hullámkarton,merített papir, gyűrt papír színespapír, selyempapír
stb.),
- levélhajtogatás,
- levéllenyomat, terméslenyomatok( festés)
-képalakítás préselt levélből, illatos kép magvakból, termésekből
nagycsoport: - montázs képalakítás (kivágott képeket ragasztunk fel, rajzold meg
a hátterét (pl piramis,, hajó-tenger stb.)
-kasírozás, földgömbkészítés,
-homokrajz üveglapon
-szélforgó , szélmalom( nyírás,ragasztáa)
- indiánsátor készítése indián fejdísz készítés,
-merített papir készítés, papírbatikolás
-pókháló fonás két leszúrt bot között, papirlapon, hurkapálcikán
-térképrajzolás, ( az óvoda udvara,óvoda környezete, utcák,
buszmegálló , útvonal, merre mentünk a csoprttal)

Szólások, közmondások:
Úgy elfelejtette, mint a föld.
Olyan süket, mint a föld.
Nem esik a földnél lejjebb.
Majd a föld alá süllyed.
Én bírom, csak a föld is bírja.
A földbe gyökerezetta lába
Olyan piszkos, mint a föld
Imbolyog alatta a föld.
Kihúzza a földet valaki alól.
Fekete teremben terem a jó búza.
Nem minden föld termi a z észt.
Megötötted a földet.
A föld is öregszik

Találóskérdések.
-Körbeforog, körbejár, nem szédül el soha már.
-Télen fehér, nyáron tarka.(föld)

Mondóka

- Megy a hajó a Dunán, lemarad a kapitány,

kiabál, kiabál, de a hajó meg se áll.(Kis csop.)
Dombon törik.a diót.....( Kis csop)
-Kimentem az erdőbe
Fát csipegetni,
Utánam jött apám, anyám,
Bottal veregélni,
Nád közé ugrottam,
Nádsípot csináltam,
Az én sípom azt fújja.
Dir-dár daruláb,
Tarka kutya fut az utcán mezítláb.(középső csop.)

vers
Tamkó Sirató Károly:Egy kis kertet

Egy kis kertet kerteltem,

benne vermet vermeltem
répát, retket termeltem.

Répa, retek megérett

piros héja , de fénylett
ki megettte - de szép lett.( kis csop)

Orbán Ottó: A Föld

A Föld gömbölyű
nagy labda,
a téren egy srác rugdalja.
Fölszáll,
jön a nyár. ( középső csop)

Szabó Boglár Erzsébet:

A természet szépsége
A természet sok szépet ad,
Lombos erdőt, füveket,
Illatozó virágokat,
Tarka szárnyú lepkéket.

Síkság
Ha a síkság füves táj,
Legeltet a birkanyáj.
Legelhetnek tehenek,
Friss zöld füvet szeretnek.

Völgy
Völgy a hegynek jó szomszédja,
Amerre megy, el nem hagyja.
Kette együtt oly szép világ,
Beborítja erdő s virág.
Patak
A patak a forrás vize,
Mélyből tör a felszínre.
Kristálytiszta gyöngyburék
Ragyog fel a felszínre.

Tenger
A tenger nagy , óriásvíz,
Temérdek hal világa.
Ott él a sok szép korall is:
Tengeri kincs "virága".(nagy)

Birta Erzsébet: Ha nagy leszek

Ha nagy leszek, erdész leszek
védem a fát, s a réteket.
Védem a szép virágokat,
erdőszéli királyokat
Erdő , mező sok lakóját,
mókust, farkast, őzet, rókát.
Megvédem a hűs vizeket,
folyót, tavat, tengereket.
bálnát, harcsát, gyors pisztrángot,
kecskebékát siklót, rákot.
Bevarrom az ózon lyukat,
Föld mélyébe fúrok kútat.
Vigyázok az anyaföldre,
Ha rámbízzák nem megy tönkre.
Megszépül a földi élet,
ami élő, téged éltet.
Szalai borbála: Csodálatos beszéd
Földfolyónkon
más- más nyelven beszélnek az emberek...
Ha nem értemszavaikat
hányja a hab lelkemet.

Vajon miről beszélgetnek?

ugyan, mit is mondanak?
szavaik az én fülemnek
idegenül hangzanak.

Miért nincs egy

olyan beszéd
-fejem ezen törtem én-
melyet megért
minden ember
kerek e nagy földtekén?

S rádöbbentem , van!
A mosoly!
Csodálatos, meglepő:
mnden nyelven
egyet jelent,
s szavak nélkül érthető !

Zelk Zoltán.A kis kertész.

Gazdag Erzsi : Ringató

Mese:
A koró és a kismadár( Gyermekirodalmi szöveggy.)
A hős egér ( A hárompillangó )

Csodaország:
Zöld könyv (Csörgő Anikó) 36.Erdei iskola..36.o.

Fésűs Éva. Ezüsthegedű:

A pajkos napsugár
Gyümölcsmese
Dalok
Európai gyermekdalok:
Hová árad hej
Kicsi lány, gyere át
A mező közepén, Jegenyefa suhogó,
Csobbanó folyó
Ézó
Most jöttem Bécsből
A kállói szőlőbe,
Én kis kertet kerteltem,
Búj, búj zöld ág,
Széles a Tisza,
Négy vándor jár,
Fönn az ég,
Törzsök:Széles a Duna,
Hegytövi szép zöld fák,
Debrecennek van egy
Nyári dal, Ragyogj fel,
Hallod-e pajtás
Vers:Zelk Zoltán Anyú végy egy hegyet nékem(Nézz körül =9.

Könyvajánlat
Húsvétra
Gyermekenciklopédia: A mi világunk.
Első természetbúvárkönyvem
Fűzesi Zsuzsa: Kék csodaország
Csodaország 1 ,
Zöld csodaország
Tarbay Ede Játék a természetről
VARGÁNÉ BIHARVÁRI GABRIELLA (összeállította): ZÖLD OVI
Ötletgyűjtemény
Kisgyermekek környezet- és természetvédelmi neveléséhez
Tisza Klub Füzetek 7. (Szolnok, 1997.)
A Tisza Klub 99 oldalas kiadványa kisgyermekek környezeti neveléséhez jól használható módszertani
segédanyag. A szöveges részeket fekete-fehér ábrák, színezhető madárképek teszik változatossá. A
kiadvány nyolc fejezetből áll. A fejezetek végén az adott témához irodalmi ajánlást találunk. A Bevezető
részben képet kapunk arról, hogy a természet- és környezetvédelmi nevelést az óvodapedagógusok
milyen népes tábora tartja fontosnak, s hogy ez valóban napi gyakorlatuk, a kiadvány létrehozásához
elküldött ötleteik, programjaik bizonyítják, melyek az ország különböző területeiről érkeztek. A második
fejezetben a Környezeti elemek védelme cím alatt értelmezik röviden egy-egy környezeti elem fogalmát –
föld, élővilág, levegő, víz, táj és település -, majd ismertetik a velük való játék, vizsgálódás (kísérlet)
lehetőségeit. A kötet újramegjelenésekor a fogalmak természettudományos tartalmának pontosságára
nagyobb figyelmet kell fordítani. Igen terjedelmes a harmadik fejezet, amelyben megtaláljuk az
Évszakonkénti környezeti és természeti ismeretek bővítése a szabadban és a csoportszobában
cselekvési lehetőségek gazdag választékát. Az évszakonként rögzített megfigyelések, vizsgálódások,
tevékenységek „tudományos” tartalmuk mellett manuális tevékenységekkel irodalmi, zenei anyaggal
kiegészülve komplex módon szolgálják a környezeti nevelés céljait. A negyedik fejezetben, amelynek
címe: Hányat lép a veréb egy esztendőben? az óvodai nevelés országos alapprogramjának
szellemiségével összhangban a környező világ matematikai összefüggései tárulnak fel. A halmazok, a
relációk, a sorozatok, a geometriai alakzatok a mindennapi tevékenységek során játszva elsajátítható
fogalmak, miközben a gyermekek természet iránti szeretetet is fokozni tudjuk játékos formában. Erre
vonatkozó ötletek sokaságát tartalmazza ez a fejezet. Az ötödik fejezetben Gyermekek az emberbarát
környezetért cím alatt Vereb Dér Ferencné tanácsait olvashatjuk a gyermekek kertészkedésével
kapcsolatban. Cserépben is lehet kertészkedni. az erkélyen is lehet „kiskertet”, sőt komposztálót is
készíteni. Az óvoda udvarán is létesülhet kis kert, komposztáló. Ennek titkait tárja fel a fejezet. A hatodik
fejezet címe: Gyógynövénykert kialakítása az óvodában. Nagyon fontos, hogy a gyógynövények
jótékony hatásairól tudjanak a gyermekek, tapasztalják meg szépségüket, a termesztésükkel járó munka
nehézségeit. A gyűjtésre ajánlott növények néhány kivétellel véleményem szerint óvodás gyermekeknek
fogyasztásra nem javasolhatók. Elég a kóstolás a saját termesztésű növényből. A jól hasznosíthatók
(fekete bodza virága, vadrózsa áltermése, a csipkebogyó, a kis- és nagylevelű hárs virága) pedig
megfelelő helyeken, sétákon és kirándulásokon is gyűjtendő. A hetedik fejezet A környezet
megismerését szolgáló játékok, találós kérdések, mondókák gyűjteménye. Társasjátékok, mozgásos
játékok, szituációs játékok sokasága adja az ötleteket. Találunk a fejezetben egy gyorsan és a
természetben gyűjthető növényekből olcsón elkészíthető salátareceptet is. Találós kérdések
csalafintasága irányítja rá a figyelmet egy-egy természeti jelenség szépségére, érdekességére. A
nyolcadik fejezet a Függelék. Dalokat, „erdei óvodai” programjavaslatot, mesét, színezhető
madárképeket, manuális tevékenységhez – növényi részekből készíthető játékok – ötleteket tartalmaz. A
módszertani kiadvány sokrétű, változatos, gazdag. Sokféle tevékenységhez ad ötleteket. A jelzett
pontosításokkal széles körben jól használható szakirodalom.

KÖNCZEY RÉKA – NAGY ANDREA: ZÖLDKÖZNAPI KALAUZ

(Föld Napja alapítvány, 1993)
A szerzőpáros 246 oldalas könyve újrahasznosított, környezetbarát papírra készült.
A nap, mint nap hallható, környezetszennyezésről szóló rossz hírek áradatában feltesszük-e még
magunknak a kérdést: „Mit tehetek én, hogy lakható maradjon a Föld?” A könyv szerzői feltették ezt a
kérdést önmaguknak és válaszolnak is rá. A gondolkodásra ösztönző adatok, a magyarázatok
összefüggéseket feltárva, feleletekre ösztönöznek. Segítenek megtalálni azt az életmódot, amelynek
alapja nem környezetünk teljes kizsákmányolása. A könyv azoknak szól, akik szeretik a természetet és az
életet. Azoknak is szól, akik az egyszer használatos termékek látszólagos kényelmében élnek. A könyv
tartalmi része nyolc fejezetből épül fel. A második fejezettől kezdve a fejezetek végén hasznos címeket
találunk. A harmadik-hetedik fejezetvégén ez még kiegészül ajánlott olvasnivalók jegyzékével. Az első
fejezetben Az ember és a Föld címmel az ember, mint élőlény környezet átalakító tevékenysége tárul fel.
Tények és adatok tükrében kapunk képet globális problémáink kialakulásáról, azok következményeiről,
azaz életterünk mai állapotáról. A szeméttermelés és vásárlás a témája a második fejezetnek. A
háztartási hulladékok mennyisége megdöbbentő, kezelése nem megoldott. A csökkentésére ajánlott
megoldások valóban a megoldáshoz vezethetnének: az emberek szemléletének, s ennek következtében
magatartásának a változásai, az újrahasznosítás, a csomagolóanyagok, a veszélyes hulladékok
megfelelő kezelése. S nem utolsósorban a környezetbarát vásárlás. Véges az energiánk! figyelmeztet a
harmadik fejezet címe. A meg nem újuló energiahordozók eltűnnek, a megújuló energiaforrások pedig
még nem kellően hasznosíthatók. Nélkülözhetetlen az energiatakarékosság otthonunk felépítésében,
életkörülményeink alakításában, mindennapi tevékenységeink során. Ételed-italod címmel a negyedik
fejezetben az elfogyasztott ételek és italok mennyiségéről és minőségéről gyűjtött adatok tükrében
láthatjuk, hogy mit meg nem eszünk-iszunk. Tisztázzunk mindent?! az ötödik fejezet címének
felszólítása alapján. Hol és hogyan? A háztartási munka zömében, mosogatás, mosás, takarítás,
tisztogatás. S mindehhez vizet és mindenféle háztartási szereket használunk. A háztartásokban
kezdődhet a vizek védelme és a víztakarékosság! A környezetbarát termékek, a természetes anyagok
használata jó megoldásnak ígérkezik. Szelíd anyagok és módszerek is hatékonyak lehetnek. A hatodik
fejezet témája A kert. Egyre kívánatosabb a biokertészkedés, ami többek között magába foglalja az
organikus és biodinamikus gazdálkodás módokat, így segítve a föld hosszú távú „életképességének”
megtartását. Bepillanthatunk a helyes talajművelés, a komposztálás, valamint a „szelíd növényvédelem”
titkaiba. Az Utakon történő környezetszennyezés okait, a közlekedéshez kapcsolódó, kárt okozó
tevékenységeket, iparágakat tárják fel a szerzők a hetedik fejezetben. A közúti károk még egyre nőnek,
azonban csökkentésükre vannak lehetőségek, csak észre kell venni, és fel kell használni azokat! A
nyolcadik fejezet a Szabadidőben megvalósítható tevékenységekhez ad jól használható ötleteket,
tanácsokat. Érdekes és élvezetes a szabad ég alatt az erdőben kirándulni, táborozni, vizeken, vizek
mentén járni-kelni. A játék és sport testet-lelket üdítő hatásának élvezete, kedvenc állataink gondozása
értelmes, hasznos tevékenység. Természet- és környezetvédő akciók támogatásával, szervezésével
szűkebb-tágabb közösségünk környezeti állapotát javíthatjuk. Sok-sok ötletet kapunk hozzá a könyvből. A
Búcsúszó erejé-vel kitöltött teszt „méri” környezetbarát voltunkat. A tesztet időnként újra kitöltve
szembekerülhetünk azzal, változott-e életmódunk. Nagyon jó stílusban, olvasmányosan megírt mű.
Állításai tényekkel, adatokkal igazoltak. Óvodapedagógusoknak, szülőknek egyaránt ajánljuk a környezeti
nevelést segítő szakirodalmi gyűjteményükbe

áíóíóíőá5. COLVIN, L. – SPEARE, E.: AZ ÉLŐVILÁG KISENCIKLOPÉDIÁJA

(Park Könyvkiadó, Budapest 1995.)
A 127 oldalas könyv jól áttekinthetően szerkesztett, jó minőségű képekkel gazdagon illusztrált munka. Az
enciklopédia címszavai, melyek a lap tetején található, jelzik a két lap tartalmát. Az állatok, növények
közötti eligazodást segíti a Mutató használata. A nehezebb szakkifejezések magyarázatát a lapalji
lábjegyzet, valamint a szómagyarázat tartalmazza. A címszavak rendkívül változatos témaköröket
tartalmaznak, szám szerint tizenkettőt. Az első témakörben a Föld történetének bemutatásától a
környezet jellemzésén, az évszakok változásain át a természet körforgásáról, a növények és az állatok
életéről találunk érdekes adatokat, információkat. A második témakörben a tengerek, óceánok,
folyótorkolatok csodálatos világát, élőlényeit mutatják be. Nehéz eldönteni, hogy az óceánok mélyén, vagy
a korallzátonyokon csodálatosabb-e az élet. A harmadik témakörben a szigeteket, élővilágukat írják le
sokoldalúan. A negyedik témakörben a füves puszták növényeit és állatait jellemzik, az együttélés
különböző formáit, a túlélés módozatait, a föld alatti életet. Az ötödik témakörben a sivatagokról szólnak.
Az állatok és növények hihetetlen küzdelméről, életfeltételeik lehetőségének megteremtéséről, a
szárazsággal, a hőingadozással vívott állandó harcukról, „túlélési technikáikról”. A hatodik témakörben
az erdők világának jellemzőit mondják el: a mérsékelt égövi erdők különböző szintjein élőket (lombkorona,
talaj), a tajgát és élővilágát, Ausztrália forró, száraz erdőségeit. A hetedik témakörben a sarkvidékekkel
ismerkedhetünk meg, betekintve az ott élő kevés növény- és állatfajjal. A nyolcadik témakörben a
hegyvidékek élete tárul fel előttünk, a magassági övezetek jellemzői, a nehéz életfeltételek, az
elszigeteltség hatására kialakuló hasonlóság, a ritka fajok érdekességei.
A kilencedik témakörben a vízi világ szépségeivel találkozhatunk a folyók és tavak élőlényeinek életével.
Táplálkozásuk, szaporodásuk titkait tudhatjuk meg, a vízimadarak világába nyerünk bepillantást. A tizedik
témakörben a trópusi esőerdők varázslatos világát leshetjük meg. A különböző szinteken élő növények
és állatok életébe kapunk bepillantást. A tizenegyedik témakörben az emberekkel együtt élő, települések
sajátosságaihoz alkalmazkodó növényeket és állatokat mutatják meg a szerzők. Tájékozódhatunk az
emberben, az emberen élősködő állatokról is. A tizenkettedik témakörben veszélyeztetett növény- és
állatfajokat gyűjtöttek össze, feltüntetve veszélyeztetettségük okait is. Megtaláljuk az élőlények különböző
országainak, csoportjainak leiratát, rövid jellemzését. A Szómagyarázat világos, érthetően van
megfogalmazva. Az óvodai környezeti nevelésben jól használható szakirodalom.
áíóíóíőá3. JAVNA, J.: HOGYAN MENTSÜK MEG A FÖLDET 50 JÓTANÁCS
GYEREKEKNEK
(Springer Hungarica, 1993.)
A szerző szándéka szerit, melyet a gyermekeknek írt előszavában fejtett ki – a gyermekek könyve. A
gyermekeké, akiknek ereje óriási, s ami számukra fontos, azt a felnőtteknek meg kell hallgatniuk, arra a
felnőtteknek oda kell figyelniük. A könyv arról szól, mit tehetnek ők, a gyermekek bolygónk védelmében.
Játékos és komoly feladatok megoldása során ismerhetik meg a lehetőséget, sőt vannak olyanok is,
amelyek kapcsán taníthatják szüleiket. Szülőknek, nevelőknek írt előszavában arra bíztatja őket, tegyék
lehetővé, hogy a gyermekek ne érezzék tehetetlennek magukat, ne gondolják, hogy a környezeti
problémákkal nem lehet megbirkózni. Meg kell mutatni, hogyan lehet hasznos dolgokat tenni, hitet kell
plántálni beléjük. A 155 oldalas érdekes, értékes könyv nyolc fejezetből áll. A könyv szellemiségét
sugározza már maga a megjelenése is, hiszen újrafelhasznált papírra nyomtatták. A különböző fejezetek
címe jelzi a benne szereplő feladatok jellegét. Az első fejezetben a Mi történik a Földdel? kérdésre
válaszolva környezetünk globális problémáit veszi sorra, röviden, érthetően megfogalmazva. A könyv
elején kifejtett felfogásához híven, minden probléma felvázolása után azonnal hozzá is teszi, hogy mit
tehetnének maguk a gyermekek, hogy azt a gondot meg lehessen oldani, ne bonyolódjon tovább a dolog.
A második fejezettől kezdve egészen a hetedik fejezetig egységesen építi fel a tartalmi részt. Minden
feladatot egy találós kérdéssel kezd. A kitalálandó kérdésre három válaszlehetőséget ad, amelyből egy
igaz. A helyes megoldás kiválasztása nem okoz megoldhatatlan gondot a gyermekeknek, tehát kedvük
támad további kutakodáshoz. Ezután a kérdésben megfogalmazott problémakörből ad rövid, lényegre törő
információt. Majd: Tudod-e? kérdésre saját maga válaszolva tényeket sorol fel az adott témakörben.
Következő kérdése: Mi a teendő? válaszában a helyes magatartási formákat, szokásokat fogalmazza
meg. Kevés kivétellel találunk még egy Járj utána! felszólítást egy- egy témakör után. Az itt
megfogalmazott probléma megoldása a gyermekektől aktív tevékenységet, problémamegoldó
gondolkodást kíván. S ezt a feladatot elvégezve, már tettek valamit. A feldolgozott témák, mint azt a
fejezetcímek is jelzik, érdekesek, aktuálisak: Védjük rejtett kincseinket, Óvjuk meg a tengereket, folyókat,
tavakat és patakokat, Az állatok védelme, Hogy a Föld zöld maradjon, Gazdálkodj okosan az energiával!
Taníts! öko-gyakorlatok. A gyermekeken kívül a velük foglalkozó pedagógusok is sok ötletet meríthetnek,
ennek alapján a dolgokat továbbgondolhatják, s így van remény a Föld megmentésére. Ezért ajánljuk a
könyvet óvodapedagógus kollégáinknak.

Adorján Rita (szerk.): Magonc. Természetismereti játékok az erdőben. Mecseki

Erdészeti Részvénytársaság. Pécs, 1998.
Bali József – B. Dancsó Irén: Mestervizsga-Mesterpistából. Calibra Kiadó. Budapest,
1993.
F. Nagy Zsuzsanna (szerk.): Természetismereti játékgyűjtemény. Ökológiai Intézet a
Fenntartható Fejlődésért Alapítvány. Miskolc, 2001.
Fodorné Gyalog Éva – Ubán Ágnes (szerk.): Uccu az uccára! FSC Tereptanulmányi
Központ Alapítvány. Budapest, 2000.
Horváth Miklós (szerk.): Árnyékban – fényben. Környezetvédelmi megfigyelések,
kísérletek. Pont Kiadó. Budapest, 1995.
Madárné Gyurján Ildikó (szerk.): Madarak és fák napja. Környezetvédelem a
századfordulón. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum. Budapest, 2001.
Mester Zsolt: Természet- és környezetvédelmi vetélkedők iskolásoknak. Natura
Környezet- és Természetvédő Közösség. Hatvan, 1999.
Nádai Magda: Varázslatos vízivilág. AQUA Kiadó. Budapest, 1990.
Papp János: Játékos természetismeret. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest, 1990.
Sallai R. Benedek (szerk.): Zöld szemmel. „Nimfea” Természetvédelmi Egyesület.
Szarvas, 1998.
Vásárhelyi Tamás: Szitakötészet. Független Ökológiai Központ. Budapest, 1994.
Schmidt Egon: Madárvédelem a ház körül – a Magyar Madártani és Természetvédelmi
Egyesület könyvtára, 7. kiadvány (1121, Budapest, Költő u. 21.) -
Könczey Réka – Nagy Andrea:
Zöldköznapi kalauz. (Föld Napja Alapítvány Bp., 1993).
Bihariné Krékó Ilona (szerk., 2002): Környezeti nevelés az erdőben
Öko-Fórum Alapítvány, Budapest.
Csonka Csabáné (szerk., 1996): A környezeti nevelés az iskolarendszer egészében és
az óvodában
Ökológiai Kultúra, Ökológiai Nevelés. Természet- és Környezetvédő Tanárok
Egyesülete, Budapest
ISBN 963 064 206 0
Ez a lap a(z) http://www.prof.iif.hu/iucn/docs/szakirod.doc címen
1. Óvodai Nevelés 89/10. 337.o. Környezetvédelem a gyakorlatban
2. ON 89/10. 331.o. Gyerek a közlekedésben
3. ON 89/11. 378.o. Közlekedésre nevelés a nagycsoportban
4. ON 78/2. 67-68.o. Tavaszváró hajtatás, A magvak csíráztatása
5.ON 89/6. 193.o. A környezetkárosító tényezők megfigyeltetése
6. Fejlesztő pedagógia Eperjesy Barnabásné: Fenntartható fejlődés és az óvoda
7. ON 92/2. Kanczler Gyuláné dr.: Milyen természeti jelenségek figyeltethetők meg a
gyerekekkel szeptemberben, októberben...
8. ON 89/4. 127.o. Pipicz Gáborné: Talajvédelem
9. ON 89/5. 161.o. Pipicz Gáborné: Levegővédelem
10. ON 89/5. 157.o. Pipicz Gáborné: Vízvédelem
11.ON 92/3. Kanczler Gyuláné dr.: Milyen természeti jelenségek figyeltethetők meg a
gyerekekkel télen
12. ON 92/7. Kanczler Gyuláné dr.: Milyen természeti jelenségek figyeltethetők meg a
gyerekekkel februárban, márciusban...
13. ON 92/10. Kanczler Gyuláné dr.: Milyen természeti jelenségek figyeltethetők meg a
gyerekekkel áprilisban, májusban...
14. Élet és Tudomány 1989/13. 400.o. Betegséget kedvenceinktől
15. ÉT 1988/41. 126.o. Vízipók, csodapók és a többiek
16. ÉT 1990/36. 1113.o. Miért három alapszín van?
17. ÉT 1990/36. 1150.o. A felhők és az eső
18. ÉT 1990/54. 1438.o. A harmattól a jégesőig
19. Eperjesy Barnabásné – Varga Istvánné: Erdei óvoda másképpen
Fejlesztő Pedagógia 1999/2-3. 9-10.o.
20. Eperjesy Barnabásné: Milyen az erdei óvoda?
Óvodai Nevelés, 2003/8. 311.o.