Eredmény összefoglalás, fogalmak

ráfordítások

költségek

Ráfordítás: gazdasági események olyan eredményt csökkentő hatásai, melyek:

 Kiáramoltatott és vállalkozás szempontjából megszűnő E-k és F-ok bekerülési,
előállítási értéke (Pl: termék értékesítéshez kapcsolódó ktg/ráfordítások; pl:
eladott áru beszerzési értéke; emberi erőforrás használatának „ára”; bérjárulék)
 pl: vezet év közben készletet, amikor készlet csökken (ktg) ráfordítás
keletkezik…
 Beáramoltatott E-k közvetlen hatása (pl: kamat fizetés „használatra” kapott
pénzeszköz után; opciós díj; jutalék; )vagy nem vezet készletet év közben, bejön a
készlet és azonnal ktg/ráf-ként elszámolásra kerül…
 Tevékenységet szolgáló és nem szolgáló E-k és erőforrások megszűnéséből (pl.
eladott értékpapír; tárgyi eszköz könyvszerinti értékének kivezetése) vagy emberi
erőforrás „ára”
 Tevékenységet szolgáló E-k és erőforrások el/felhasználása (pl: écs, értékvesztés
elszámolása, terven felüli écs)

Költség: Mindig a tevékenység érdekében el/felhasznált erőforrások pénzben

kifejezett értéke. A költség a gazdasági tevékenység során felhasznált termelési
tényezők pénzben kifejezett értéke. A kibocsátott (gyártott; előállított;) anyagi és
nem anyagi javak bekerülési értékét jelenti.

1
 költségek

megjelenés reálfolyamat
(költségnemek) (termelés) szerinti
szerinti csoportosítás csoportosítás

anyag jellegű
közvetlen
személyi jellegű
közvetett
értékcsökkenés

forgalmi költség típusú

összköltség típusú EK EK
kieg.melléklet kieg.melléklet
vezetői számvitel

Éves beszámoló és egyszerűsített éves beszámoló

Az eredménykimutatás előírt tagolása (összköltség eljárással)
01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele
02. Exportértékesítés nettó árbevétele
I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02)
03. Saját termelésű készletek állományváltozása
04. Saját előállítású eszközök aktivált értéke
II. Aktivált saját teljesítmények értéke (+03+04)
III. Egyéb bevételek
2
Ebből: visszaírt értékvesztés
05. Anyagköltség
06. Igénybe vett szolgáltatások értéke
07. Egyéb szolgáltatások értéke
08. Eladott áruk beszerzési értéke
09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
IV. Anyagjellegű ráfordítások (05+06+07+08+09)
10. Bérköltség
11. Személyi jellegű egyéb kifizetések
12. Bérjárulékok
V. Személyi jellegű ráfordítások (10+11+12)
VI. Értékcsökkenési leírás
VII. Egyéb ráfordítások
Ebből: értékvesztés
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I+II+III-IV-V-VI-VII)

78. § (1) Az anyagjellegű ráfordítások között kell kimutatni a vásárolt és

felhasznált anyagok értékét, az igénybe vett (vásárolt) szolgáltatások - le nem
vonható általános forgalmi adót is magában foglaló - értékét, az egyéb
szolgáltatások értékét, az eladott áruk beszerzési értékét és az eladott
(közvetített) szolgáltatások értékét. (vagy el/felhasználáskor, mert addig
készleten, 2-es forgó eszközben volt, vagy azonnal bekerüléskor, mert nem veszi
készletre, nincs 2-es
(az anyag jellegű ráfordításon belül):
(2) * Anyagköltségként (51 anyag ktg) az üzleti évben felhasznált vásárolt
anyagok bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt
összegével növelt bekerülési) értékét, továbbá a vásárolt növendék-, hízó- és
egyéb állatok bekerülési értékét kell kimutatni. A termelés, a tevékenység, a
szolgáltatás során keletkezett hulladékok, haszonanyagok értékével, az anyagok
bekerülési értékében figyelembe vett vámteher, jövedéki adó, termékdíj
visszatérített összegével az anyagköltséget csökkenteni kell.

3
 „logikai” kapcsolat választott készlet nyilvántartás költség könyvelés (költség
„besorolás”) között

anyag vásárlás

anyag felhasználás
készlet
bekerülési értéke?
„logikai” kapcsolat választott készlet nyilvántartás
költség költség könyvelés (költség „besorolás”) között
(de mennyi?

(3) Az igénybe vett szolgáltatások (52 szla csop) értékeként az üzleti évben
igénybe vett anyagjellegű és nem anyagjellegű szolgáltatások bekerülési értékét
a - le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló - számlázott,
fizetett, szerződésben meghatározott összegben kell elszámolni. Gépszállítás?;
anyag szállítás? Taxi szolgáltatás? Export számlázott szállítása?Javítás?
Oktatás? előfizetési díjak? Fizetett bérleti díj? Könyvelési díj?

(4) * Az egyéb szolgáltatások (53 szla csop) értékeként az üzleti évben

felmerült, az eszközök bekerülési értékében el nem számolt (figyelembe nem
vehető) illetéket, jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díjat,
egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díjat, bankköltséget (a fizetett,
fizetendő kamat kivételével) és a negatív hozamként felszámított összeget
(negatív kamatot), biztosítási díjat, továbbá a saját előállítású termékeknek a saját
kiskereskedelmi egységbe történő kiszállításakor, illetve (saját) üzemben történő
felhasználásakor megfizetett adót, járulékot, termékdíjat a számlázott, a fizetett,
a szerződésben meghatározott (számított), a bevallott összegben kell kimutatni.

79. § (1) Személyi jellegű ráfordítások (54-55-56 szla csop) az

alkalmazottaknak munkabérként, a szövetkezet tagjainak munkadíjként elszámolt
összeg, a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése
ellenértékeként kivett összeg, továbbá a személyi jellegű egyéb kifizetések,
valamint a bérjárulékok.
(2) * Bérköltség(54 szla csop)minden olyan - az üzleti évhez kapcsolódó -
kifizetés, amely a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megillető, az
érvényes rendelkezések szerint bérként vagy munkadíjként elszámolandó
járandóság, ideértve a természetes személy tulajdonos (tag) személyes
közreműködése ellenértékeként kivett összeget is, az alkalmazásban állók és a
munkavégzésre irányuló további jogviszonyban állók részére az üzleti évre
4
bérként számfejtett, elszámolt összeg (ideértve az üzleti év után elszámolt,
jóváhagyott prémiumokat, jutalmakat, valamint a 13. és a további havi fizetést is),
amely elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek,
függetlenül attól, hogy az ilyen címen kifizetett összegek után kell-e
személyi jövedelemadót fizetni vagy sem, illetve alapját képezi-e vagy sem
a bérjárulékoknak.
(3) A személyi jellegű egyéb kifizetések (55 szla csop) közé tartoznak a
természetes személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként
kifizetett, elszámolt összegek, beleértve ezen összegek le nem vonható általános
forgalmi adóját, továbbá az ezen összegek után a vállalkozó által fizetendő
(fizetett) személyi jövedelemadó összegét is.
(4) * Bérjárulékok (56 szla csop) a szociális hozzájárulási adó, a szakképzési
hozzájárulás, továbbá minden olyan adók módjára fizetendő összeg, amelyet a
személyi jellegű ráfordítások vagy a foglalkoztatottak száma alapján állapítanak
meg, függetlenül azok elnevezésétől.

Az eredménykimutatás előírt tagolása (forgalmi költség eljárással)

01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele
02. Exportértékesítés nettó árbevétele
I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02)
03. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége
04. Eladott áruk beszerzési értéke
05. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
II. Értékesítés közvetlen költségei (03+04+05)
III. Értékesítés bruttó eredménye (I-II)
06. Értékesítési, forgalmazási költségek
07. Igazgatási költségek
08. Egyéb általános költségek
IV. Értékesítés közvetett költségei (06+07+08)
V. Egyéb bevételek
Ebből: visszaírt értékvesztés
VI. Egyéb ráfordítások
Ebből: értékvesztés
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (+III-IV+V-VI)

Önköltség:
51. § (1) Az eszköz bekerülési (előállítási) értékének részét képezik azok a
költségek, amelyek
a) az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése,
rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása
során közvetlenül felmerültek,
b) az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, továbbá
c) az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, jellemzők segítségével
elszámolhatók

5
 (2) Az elvégzett, a nyújtott, a teljesített szolgáltatás bekerülési (előállítási)
értékének részét azok a költségek képezik, amelyek
a) a szolgáltatás végzése, nyújtása, teljesítése során közvetlenül felmerültek,
b) a szolgáltatás végzésével, nyújtásával, teljesítésével szoros kapcsolatban
voltak, továbbá
c) a szolgáltatásra megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók
(együttesen: közvetlen önköltség).
(3) Az előállítási költségek között kell elszámolni [és így a bekerülési (előállítási)
érték részét képezi] az idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz a
beruházó által biztosított (az idegen vállalkozó felé nem számlázott) vásárolt
anyag bekerülési (beszerzési) értékét, továbbá a saját előállítású termék, nyújtott
szolgáltatás közvetlen önköltségét a vásárolt anyag, a saját előállítású termék
tényleges beépítésekor, a szolgáltatásnyújtással egyidejűleg.
(4) Értékesítési költségeket és az előállítással közvetlen kapcsolatba nem
hozható igazgatási és egyéb általános költségeket - az eszközértékelés alapjául
szolgáló - közvetlen önköltség nem tartalmazhat.

vállalkozás •reál folyamatok

működése •pénzügyi folyamatok

•vállakozási "alap"
tevékenységek - értékesítés
reál folyamatok nettó ÁB
•vállakozási "kiegyészítő"
tevékenységek -egyéb bevétel

pénzügyi •pénz és befektetéseének ára

illetve hozama pü bevétel-pü
folyamatok ráf

72. § (1) * Az értékesítés nettó árbevételeként (91-95 szla csop) kell

kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített
vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások
ártámogatással és felárral növelt, engedményekkel csökkentett - általános
forgalmi adót nem tartalmazó - ellenértékét.
a gazdasági társaságnál a jegyzett tőkének tőkekivonással történő
leszállításakor a bevont részvények, üzletrészek, egyéb társasági
részesedések ellenében átadott vásárolt és saját termelésű készletek -
általános forgalmi adót nem tartalmazó - számlázott, a létesítő okiratban,
annak módosításában, illetve az arra jogosult testület határozatában rögzített
értékének összegét,

6
 spec eset 2020 óta:

Megrendelő Ztr - Kivitelező Kft

Szerződést köt pl egy lakópark építésére, kivitelezési idő 36 hónap
szerződést követő hónap 1. napjától. ( szerződési szabadság!
Kivitelező Kft szerződésnek megfelelően állítja ki a számlákat.
Vagyis lehet, hogy „előfinanszíroztat” Megrendelő Zrt-vel. Ekkor Megrendelő
Kft kivitelezési idő elején lévő beszámolóban több ÁB-t számol el TAO
adóalap nő, míg később kevesebb bevételt, de több költséget  TAO adóalap
csökken (esetleg negatív lesz)
És fordítva is elképzelhető..
Ezért:
4a) * Az értékesítés nettó árbevételét:
a) növeli az az összeg, amellyel a szerződés elszámolási egysége -
általános forgalmi adót nem tartalmazó - teljes szerződéses
ellenértékének teljesítési fok arányában számított összege meghaladja
a szerződés elszámolási egységével kapcsolatban elszámolt árbevételt
b) csökkenti az az összeg, amellyel a szerződés elszámolási egységével
kapcsolatban - az e bekezdés, a (2)-(4) bekezdés és a 73. § alapján -
elszámolt árbevétel meghaladja a szerződés elszámolási egysége -
általános forgalmi adót nem tartalmazó - teljes szerződéses
ellenértékének teljesítési fok arányában számított összegét.

11. * szerződés elszámolási egysége:

a) jogilag - a szerződés felek által meghatározott tárgya alapján - egy
egységet képező - a megrendelővel kötött, a megrendelő által meghatározott
jellemzőkkel rendelkező termék vagy szolgáltatás létrehozására és
értékesítésére vonatkozó - szerződés egésze (a szerződés összes
részteljesítése, összes teljesítési kötelme együttesen, függetlenül attól, hogy
a szerződés egy vagy több részteljesítést, teljesítési kötelmet tartalmaz);
b) az ugyanazzal a megrendelővel kötött a) pont szerinti szerződések egy
csoportja, amennyiben:
ba) a szerződések csoportjának feltételeit egyetlen csomagban tárgyalták,
bb) a szerződések egymással annyira szoros kapcsolatban állnak, hogy
valójában egy közös nyereséghányaddal rendelkező egyetlen projekt részeit
képezik, és
bc) a szerződések egyidejűleg, vagy egymást szorosan követően
valósulnak meg.
12. * teljesítési fok: , amely a ténylegesen elvégzett munkáknak az
elvégzendő összes munkához viszonyított - a számviteli politikában
meghatározott módszer szerinti - arányát fejezi ki.
13. * készültségi fok: a befejezetlen termelés vagy a befejezetlen
szolgáltatás készültségének mértéke, amely a már elvégzett
tevékenységeknek a félkész termék, illetve a késztermék (kész szolgáltatás)
7
előállításához elvégzendő összes tevékenységhez viszonyított - a számviteli
politikában meghatározott módszer szerinti - arányát fejezi ki.

Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a szerződés elszámolási egysége -

általános forgalmi adót nem tartalmazó - teljes szerződéses ellenértékének
mérlegfordulónapi teljesítési fok arányában számított összege azon részét,
amely meghaladja a szerződés elszámolási egységével kapcsolatban az előző
üzleti év(ek)ben és a tárgyévben együttesen - a 72. § (2)-(4a) bekezdés és 73. §
alapján - elszámolt nettó árbevételt.
Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a szerződés elszámolási
egységével kapcsolatban az előző üzleti év(ek)ben és a tárgyévben együttesen
- a 72. § (2)-(4a) bekezdés és a 73. § alapján - elszámolt nettó árbevételnek azt
a részét, amely meghaladja a szerződés elszámolási egysége - általános
forgalmi adót nem tartalmazó - teljes szerződéses ellenértékének
mérlegfordulónapi teljesítési fok arányában számított összegét.

77. § (1) * Egyéb bevételek (96 szla csop) az olyan, az értékesítés nettó
árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres
tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, és nem minősülnek pénzügyi
műveletek bevételeinek.
(2) * Az egyéb bevételek között kell elszámolni:
a) a káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételeket, pl károkozó fizeti a
kárt
b) a kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási
költségátalányok, kártérítések, sérelemdíjak összegét,
c) a behajthatatlannak minősített - és az előző üzleti év(ek)ben hitelezési
veszteségként leírt - követelésekre kapott összeget,
d) a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség
nélkül - belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, illetve természetes személytől,
valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől
kapott támogatás, juttatás összegét, (kapcsolódik PIE! Elhatárolás!)
e) a termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódó, terméktanácsok által fizetett
termékpálya-szabályozás összegét,
ha az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódik és
azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték.
Az egyéb bevételkénti elszámolásnak nem feltétele a mérlegkészítés időpontjáig
történő pénzügyi rendezés, ha külön jogszabály eltérően rendelkezik, illetve
a d) pontban foglalt támogatás esetén, ha a támogatási szerződés alapján a
mérlegkészítés időpontjáig a támogatással való elszámolás megtörtént.
(3) Az egyéb bevételek között kell kimutatni:
a) a 41. § (1)-(2) és (4) bekezdése szerint képzett céltartalék összegének
felhasználását (csökkenését, megszűnését);
b) * a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség
nélkül - az adóhatóságtól, jogszabály által meghatározott szervezettől megkapott,
illetve az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig - a vonatkozó
8
jogszabályi előírásoknak megfelelően - igényelt (járó) támogatás, juttatás
összegét;
c) *
d) * az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott
(engedményezett) - forgóeszközök között kimutatott - követelés engedményes
által elismert értékének és könyv szerinti értékének a különbözetét, amennyiben
az elismert érték meghaladja a könyv szerinti értéket, a követelés átruházásakor;
e) * az immateriális jószág, a tárgyi eszköz értékesítése esetén (ideértve azt is,
ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz a mérlegben, a könyvekben nincs
kimutatva), továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz 72. § (4)
bekezdés a)(kötelezettség teljesítése miatt átadott, cserébe adott, és c) pontja
tőke kivonáskor tulajdonosnak adott eszköz szerinti jogcímen történő átadása
esetén az értékesítésből, az átadásból származó bevétel és a könyv szerinti érték
különbözetét, amennyiben a bevétel meghaladja a könyv szerinti értéket, az
értékesítéskor, az átadáskor;

f) a biztosító által fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig elfogadott,

visszaigazolt - tárgyévi, illetve a tárgyévet megelőző üzleti évi káreseményhez
kapcsolódó - összeget;
g) * a követelés eredeti jogosultjánál - ha a követelésre korábban értékvesztést
számolt el - a követelés könyv szerinti értékét meghaladóan realizált összeget;
h) * a nyereség jellegű kerekítési különbözetet; pénztár; adófolyószla
i) * a vagyonrendelőnél a bizalmi vagyonkezelésbe adott eszközök bizalmi
vagyonkezelési szerződés szerinti értékét;
j) * a vagyonrendelőnél a kezelt vagyon részbeni vagy teljes kiadásakor az átvett
vagyon vagyonrendelőnek járó összegét;
k) * a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba
bevitt, értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő vagyontárgyak, vagyoni
értékű jogok nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott
értékének a különbözetét, amennyiben a létesítő okiratban meghatározott érték a
több;
l) * a tartozásátvállalás során harmadik személy által - ellentételezés nélkül -
átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, továbbá a
hitelező által - osztaléktartozásnak nem minősülő - elengedett, valamint az elévült
kötelezettség összegét, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik;
m) * a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, a (2) bekezdés d) pontja alá
nem tartozó, illetve nem fejlesztési célra kapott támogatás, véglegesen átvett
pénzeszközök összegét;
n) * térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatások piaci - illetve jogszabály
eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti - értékét;
(4) * Egyéb bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el
kell határolni:
a) az elengedett kötelezettség összegét akkor, ha az részesedésnek vagy
értékpapírnak nem minősülő beszerzett eszközhöz kapcsolódik, legfeljebb az
elengedett kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett eszköz könyv szerinti
értékének összegéig;

9
 b) fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg
rendezett támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök összegét;
c) a térítés nélkül - visszaadási kötelezettség nélkül - átvett, az ajándékként, a
hagyatékként kapott, a többletként fellelt, részesedésnek vagy értékpapírnak nem
minősülő eszközök piaci - illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a
jogszabály szerinti - értékét;
d) a tartozásátvállalás során harmadik személy által - ellentételezés nélkül -
átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, ha az
részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő beszerzett eszközhöz
kapcsolódik, legfeljebb az átvállalt kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett
eszköz könyv szerinti értékének összegéig. ezek majd akkor lesznek tényleges
egyéb bevételek, ha ktg elszámolás törénik….
(5) Egyéb bevételként kell elkülönítetten kimutatni az értékvesztések visszaírt
összegeit [ideértve az immateriális javak, a tárgyi eszközök 53. § szerint elszámolt
terven felüli értékcsökkenésének visszaírt összegét, továbbá a követelések 55. §
(3) bekezdése, a készletek 56. § (4) bekezdése szerint visszaírt értékvesztésének
összegét], valamint a kereskedelmi áruk nyereségjellegű leltárértékelési
különbözetének összegét.
(6) * Egyéb bevételt csökkentő tételként kell elszámolni a (3) bekezdés e) pontja
szerint értékesített és a szerződés szerinti feltételek teljesítésének későbbi
meghiúsulása miatt visszavett, a két időpont között használt eszköz - 73. § (2)
bekezdés d) pontja szabályai szerinti - visszavételkori értékét.
(7) * Egyéb bevételként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen
alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve
kapcsolódó, nem számlázott - utólag kapott (járó) engedmény szerződés szerinti
összegét, ideértve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti közvetett
pénz-visszatérítési akció keretében kapott (járó) engedmény - általános forgalmi
adóval csökkentett - összegét is.
Gyakorlatilag ezen gazdasági események „ellentetje” (fordított előjelű gazdasági
eseménye) lesz az egyéb ráfordítás
(2) * A pénzügyi műveletek bevételei közé tartoznak: a kapott (járó) osztalék
és részesedés, a részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek, a
befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó
bevételek, árfolyamnyereségek, az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű
bevételek, a pénzügyi műveletek egyéb bevételei.
(3) * A pénzügyi műveletek ráfordításai közé tartoznak: részesedésekből
származó ráfordítások, árfolyamveszteségek, a befektetett pénzügyi eszközökből
(értékpapírokból, kölcsönökből) származó ráfordítások árfolyamveszteségek, a
fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások, a pénzügyi műveletek
egyéb ráfordításai, a részesedések, az értékpapírok, a tartósan adott kölcsönök,
a bankbetétek értékvesztése.
Gyakorlatilag ezen gazdasági események „ellentettje” (fordított előjelű gazdasági
eseménye) lesz a pénzügyi ráfordítás

10