Tóth Krisztina: Néz

Bámul, takaróminta-arc,
úgy néz, beletelik a hold,
bele a gyerekkor, sárga hordó,
alján esővízírta szó,
végtelen nyarak üledéke,
elázott kert és száradó kert,
fényszem a lombok közt, opál
macskaszem, szőlőszem,
emlékidőben emlék-
szem, néz.