SZAKDOLGOZAT

Fekete Bálint
2022
 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar
gazdálkodási és menedzsment alapszak

Hálózatok a gazdaságban, különös tekintettel a pénzügyi szférára

Készítette: FEKETE BÁLINT

Témavezető: Tóth-Bozó Brigitta

Budapest
2022
 Tartalomjegyzék

1. Bevezetés........................................................................................................................................6
2. Gráfelméleti alapoktól a valóságos hálózatokig.............................................................................7
2.1. Euler felfedezése....................................................................................................................7
2.2. Hálózat-gráf kettősség egyértelműsítése...............................................................................8
2.2.1. Irányítatlan és digráf hálózatok....................................................................................9
2.3. Az összehasonlíthatóság alapja: fokszám..............................................................................9
2.3.1. Fokszámeloszlás...........................................................................................................9
2.3.2. Szomszédsági mátrix....................................................................................................9
2.4. Valóságos hálózatok feltérképezése....................................................................................10
3. Véletlen hálózatok........................................................................................................................12
4. Kisvilág hálózatok........................................................................................................................14
4.1. Láncszemek.........................................................................................................................14
4.2. Távolság értelmezése a 21. században.................................................................................14
4.2.1. Erdős-szám.................................................................................................................15
4.3. Watts-Strogatz modell.........................................................................................................15
4.4. A Poisson-eloszlás nem írja le a valóságos hálózatok fokszámeloszlását...........................16
5. Skálafüggetlen hálózatok..............................................................................................................17
5.1. Kapcsolatbrókerek...............................................................................................................17
5.2. Hatványfüggvény-eloszlás...................................................................................................18
5.2.1. Pareto-elv....................................................................................................................18
6. Barabási-Albert modell.................................................................................................................19
6.1. Növekedés és preferenciális kapcsolódás............................................................................19
6.2. Az első csomópont a nyerő?................................................................................................19
6.3. Fokszámeloszlás BA modellben..........................................................................................20
7. Hálózatok gazdasági vonatkozása................................................................................................21
7.1. Mikroökonómiai vonatkozás...............................................................................................21
7.1.1. Hubok szerepe a marketingben...................................................................................22
7.1.2. Strukturális hatékonyság, avagy miért praktikus a skálafüggetlenség.......................22
7.1.3. Hálózati externália......................................................................................................23
7.2. Makroökonómiai vonatkozás...............................................................................................24
7.3. Data Science........................................................................................................................25
8. Hálózatelméleti alapok összegzése...............................................................................................26
9. Platformgazdaság, az új struktúra.................................................................................................27
9.1. Platformvállalkozások.........................................................................................................27
9.1.1. Forradalmi felismerések: Uber (2009), Airbnb (2008), Amazon (1994)...................27
9.2. Hálózati hatás és preferenciális kapcsolódás a gyakorlatban..............................................29
9.2.1. Melyik platformhoz csatlakozunk, és melyik profiltól vásárolunk?..........................31
9.3. Értékteremtés, verseny és szabályozás................................................................................32
9.3.1. Platformértékek...........................................................................................................34
9.4. Átalakulás és alkalmazkodás...............................................................................................34
9.4.1. Ellátási lánc helyett kínálati ökoszisztéma.................................................................35
9.4.2. Alkalmazkodás...........................................................................................................36
10. Pénzügyi hálózatok.......................................................................................................................37
10.1. Pénzügyi platformok........................................................................................................39
10.1.1. Egy nemzetközi példa: Revolut Ltd...........................................................................39
10.1.2. Egy magyar példa: Instacash......................................................................................40
10.2. Jogi háttér és támogatás...................................................................................................41
10.2.1. TPP-k..........................................................................................................................42
3
 10.2.2. MNB és a FinTech vállalatok.....................................................................................43
10.3. P2P a pénzpiacon, a blokklánc technológia.....................................................................44
10.3.1. Ethereum, a jövő hálózata?.........................................................................................46
10.3.2. Non - Fungible Token, NFT.......................................................................................46
10.3.3. Stablecoinok...............................................................................................................47
10.3.4. Létezhet deflációs környezet a blokkláncon alapuló hálózatokon belül?...................47
10.3.5. A blokklánc nem egyenlő a kriptovalutákkal.............................................................48
11. Platformgazdaság és pénzügyi hálózatok rész összegzése...........................................................49
12. Fintech szektorral kapcsolatos felhasználói ismeretek és informáltság felmérése.......................50
12.1. Bevezetés.........................................................................................................................50
12.2. Demográfiai adatok..........................................................................................................51
12.3. Pénzügyi és Fintech szektorbéli tájékozottság felmérése................................................51
12.4. Befektetések, a bizalmatlanság a meg nem értésből fakad..............................................52
12.5. Klasszikus bankrendszer, vagy neobankok?....................................................................54
12.6. BigTech cégek pénzügyi szolgáltatásai...........................................................................56
12.7. Az informáltság nem feltétlenül egyén szintjén vizsgálandó...........................................56
12.8. Eredmények összefoglalása.............................................................................................57
13. Összegzés......................................................................................................................................59
14. Irodalomjegyzék...........................................................................................................................60
15. Mellékletek...................................................................................................................................62
15.1. Kérdőív.............................................................................................................................62
15.2. Saját gondolatok a kérdőívet kitöltőktől..........................................................................72

4
 Tartalmi kivonat
Szakdolgozatom fő témája a hálózatelmélet alapjainak, valamint gazdasági hálózatok
bemutatása, kiemelten a pénzügyi szektorra fókuszálva. A hálózatelmélet napjaink egyik
legnagyobb érdeklődésnek örvendő és legszélesebb körben alkalmazott tudományterülete,
melynek köszönhetően az emberiség képes felismerni hasonlóságokat különböző
hálózatokban, így ezek alakulása, szerveződése és fejlődése modellezhetővé válik. A
tudományterület számos elméleti fázison esett át, mígnem napjaink elismert professzora,
Barabási – Albert László megalkotta azt az átfogó ismeretanyagot, mely lehetőséget ad
számtalan tudományág fejlődésére, köztük a közgazdaságtan fejlődésére is. A gazdaság
hálózati értelmezése új képet alkot világunkról, hisz azt állítja, hogy a kialakuló hálózatok
hasonló mechanizmusok mentén képződnek, jellemzően megfigyelhetők olyan tendenciák,
melyeket a legtöbb hálózat követ, például a folyamatos növekedés és a preferenciális
kapcsolódás, mint a skálafüggetlen hálózatok jellemző tulajdonságai.
Gazdasági értelemben mikro-és makroökonómiai környezetben is alkalmazható a
hálózatelmélet, akár az ellátási lánc feltérképezésére, vállalati kapcsolattérkép készítésére és
elemzésére, terjedési jelenség leírására, de akár válságelőrejelzésre is. Azonban a teljes piacon
megfigyelhetők változások, hisz tendencia van a vállalatok átalakulására a klasszikus
modellek irányából a platformiasodás irányába. A fogyasztói igények folyamatos és hirtelen
változása a gazdaság változását is megköveteli. Egyes elméletek szerint komoly hátrányban
vannak és még komolyabban lesznek azok a vállalatok/vállalkozások, melyek nem
csatlakoztak és nem is kívánnak platformokhoz csatlakozni és elfogadni a Peer-to-Peer modell
felé támasztott igényeket. A piaci verseny piaci együttműködésekké alakul át és az ellátási
lánc minden szintje megteremti saját összhangját kereslete és kínálata között, adatintegrált
platformok segítségével, kialakítva így egy teljesen új, egy sokkal hatékonyabb gazdaságot.
A gazdasági fejlődés elkerülhetetlen kulcsa egy innovatív pénzügyi szektor, mely szintén
együttműködésen és nem piaci versenyen alapul. A kereskedelmi bankok és Fintech
szolgáltatók között megfigyelhető feszültséget fel kell oldani, együttműködésre kell késztetni
ezen piaci szereplőket egy jobb jövő céljából. Ehhez meg kell teremteni azt a szabályozási
környezetet, melybe hajlandóak csatlakozni az innovatív pénzügyi startupok. A kínálati oldal
fenntartható pályára állításával egyidejűleg a fogyasztói oldal edukálásával is foglalkozni kell.
El kell érni, hogy a felhasználók bízzanak azon harmadik felekben, akik pénzüket,
befektetéseiket kezelik. A bankszektorba vetett bizalom a történelem során többször
megingott, ez pedig újabb technológiák fejlődését eredményezte. A Peer-to-Peer technológia
alkalmazható a pénzpiacon is, csupán meg kell tanulni értelmezni és alkalmazni a pénzügyi
intézményeknek és ügyfeleiknek egyaránt.
Kutatásom a Fintech szektorral kapcsolatos ismeretek és informáltság felmérésére
fókuszál, kitérve a klasszikus kereskedelmi bankok és neobankok, Bigtech cégek pénzügyi
szolgáltatásaira, valamint a blokklánc technológiára. Fő hipotézisem, miszerint a fiatalabb
generációk fogékonyabbak a Fintech újításokra, a kérdőíves kutatás során beigazolódott,
ahogy az is, hogy a társadalom igényt tart a hagyományos pénzintézeti, banküzemtani
ismeretek mellett a modern pénzügyi technológiák oktatására is.
Ezen dolgozat elolvasását azoknak ajánlom, akik szeretnének megismerkedni a
hálózatelmélet alapjaival, valamint fokozottan érdeklődnek a gazdasági-pénzügyi innovációk
iránt. Remélem, hogy szakdolgozatom elősegíti az olvasók hálózati gondolkodásának
kialakulását, vagy fejlődését, és értékes gondolatok születését eredményezi.

5
 1. BEVEZETÉS
Az elmúlt évtizedek egyik leggyorsabban fejlődő tudományterülete a hálózatelmélet. Ennek
oka, hogy számtalan tudományágban okozott áttörést a rákkutatástól a járványmodellezésig, a
kereskedelmen át az ellátási lánc újraértelmezéséig, de a pénzügyi szektor törvényszerűségeinek
elemzésében is. A világunkat jellemző néhány folyamat modellezhető a hálózatelmélet figyelembe
vételével. A különböző területekről érkező hálózatok struktúrája meglepően sok hasonlóságot mutat
(Barabási, 2016, 42).
Dolgozatomban első felében egyfelől a hálózatelmélet keletkezésének rövid történelmi hátterét,
fejlődésekor alkotott modelleket mutatom be, kitérve a gráfelmélet alapjaira, a véletlen-hálózatokra,
a kis-világ jelenségre, valamint a skálafüggetlen hálózati topológiára, a Barabási-Albert modellre. A
modellek leírása alapszintű matematikai összefüggésekkel, a fokszámok eloszlásának
bemutatásával, bizonyos esetben példákkal alátámasztva olvasható. Másfelől megemlítek néhány
potenciálisan, a gazdaságban alkalmazható hálózati megközelítést, kitérve mikro- és
makroökonómiai alkalmazhatóságra, a piac újradefiniálására, hálózati marketingstratégia alkotásra,
hálózatok externális hatásaira, válság-előrejelzési lehetőségekre, valamint a Data Science újonnan
megjelenő és fejlődő szakterületére.
A dolgozat második felének célja bemutatni a piac újfajta berendezkedését, a versenyhelyzet
változását, valamint ezek hálózati vonatkozásait. Elsőként a platformgazdaság jellemzőin keresztül
mutatom be a gazdasági verseny aktualitásait, kitérve a hálózati hatás gyakorlati bemutatására,
valamint a platformokon belüli többdimenziós preferenciális kapcsolódás kérdésére. Ezt követően
kitérek a pénzügyi hálózatok bemutatására, a pénzügyi szektor platformjaira, valamint az open
banking és a blokklánc-technológia lehetőségeire.
Dolgozatomat saját kutatásom bemutatásával és az eredmények ismertetésével zárom, mely
célja felmérni a különböző generációk pénzügyi informáltságát és az új technológiákkal szemben
támasztott elfogadó, vagy épp elutasító magatartását.

6
 2. GRÁFELMÉLETI ALAPOKTÓL A VALÓSÁGOS HÁLÓZATOKIG
Hálózatnak nevezzük egy komplex rendszer elemei és közöttük fennálló kapcsolatok által
alkotott összefüggési térképet. A hálózattudomány - mint interdiszciplináris tudományterület -
alapját a gráfelmélet eszköztára biztosítja. A gráfelmélet azon kevés matematikai terület egyike,
melynek keletkezéséről pontos történelmi ismeretek és dokumentációk állnak rendelkezésünkre.
A ma orosz fennhatóság alatt álló Kalinyingrád nevű város 1255 és 1946 között a Königsberg
nevet viselte. Königsberg történelme során végig központi szerepet betöltő, gazdag kereskedelmi
város volt, így a városvezetés megengedhette magának, hogy hét, a Pregel folyón átívelő hidat
építsen, mely összeköti a városhoz tartozó Kneiphof nevezetű szigetet a város többi részével. A kor
találós kérdése az volt, hogy létezik-e olyan útvonal, melyen végig haladva minden hídon egyszer
és csak egyszer sétálunk át. A korabeli jómódú városlakók kedvelt szokásai közé tartozott, hogy e
probléma megoldásának szándékával mindig különböző útvonalon próbáltak átkelni a hidakon, de
nem találtak megfelelő útvonalat.

2.1. Euler felfedezése

A Königsberg-i hidak problémájának megoldása tehát a város életében központi szerepet töltött
be egészen 1735-ig. Ekkor ugyanis Leonhard Euler (1707-1783) svájci származású matematikus és
fizikus a gráfelmélet létrehozásával bebizonyította, majd később „Solutio problematis ad
geometriam situs pertinentis” (Euler, 1741) címmel publikálta, hogy nem létezik a feladatnak
megfelelő útvonal.

1. ábra: Königsbergi hidak problémája

Forrás: saját szerkesztés

Az ábrán (1. ábra) Königsberg négy különálló szárazföldi területe látható, melyeket a Pregel
folyó választ el egymástól. A piros négyszögek jelölik a hét híd elhelyezkedését. Euler a négy
szárazföldi területet betűjelekkel látta el (A, B, C, D) és csúcsoknak nevezte, majd ezeket

7
vonalakkal (élekkel) kötötte össze - mely élek a szárazföldek közötti hidak által létrejövő
kapcsolatot mutatta - így létrehozva egy négy csomópontú hét éllel rendelkező gráfot. A gráf jól
szemlélteti, hogy a feladat lehetetlen, hiszen ahhoz, hogy minden hídon egyszer és csak egyszer
keljünk át a kezdőpont és a célpont kivételével minden csomópontnak páros számú éllel kellene
rendelkeznie. Ebből adódóan, mivel ebben a gráfban kettőnél több olyan csomópont van, amely
páratlan számú kapcsolattal rendelkezik, nem létezhet a keresett útvonal. Abban az esetben, ha A és
C terület között is létesítenénk kapcsolatot a probléma megoldódna, hiszen akkor a csomópontok
közötti kapcsolatok összege páros számot adna, lehetővé téve a minden hídon való egyszeri
áthaladást.

2.2. Hálózat-gráf kettősség egyértelműsítése

A hálózatkutatás rohamos mértékű fejlődésének alapját az a felfedezés tette lehetővé, hogy
hiába a különbözőség, az összes hálózatban törvényszerűségek figyelhetők meg. Ezen
törvényszerűségek feltérképezése teszi lehetővé a komplex rendszerek megértését. Vegyünk
példaként egy öt fős családot és egy öt fős baráti társaságot. Egy családon belül minden egyes fő
családi kapcsolatban áll a másik négy fővel. Feltételezem, hogy egy 5 fős baráti társaság minden
egyes tagja baráti kapcsolatban van a másik négy taggal. A két vizsgált szociális hálózat ábrázolása
gráfokkal ugyanazt a képet fogja mutatni, mivel ugyanannyi csúcsponttal és éllel rendelkeznek (ld.
2. ábra). Bár két különböző hálózatról beszélünk, valójában matematikailag mindkettő ugyanúgy
jellemezhető. Természetesen két hálózat között lehet átfedés (példaként két különböző baráti
társaság), de minden egyes hálózati vizsgálat más-más kérdésekre keresi a választ, így külön
kezelendők. Barabási Albert-László (2016) könyvében két fontos eltérést említ hálózat és gráf
között. Az egyik a lexikalitás alapjainak különbözősége, nevezetesen: a gráf csúcsokból és élekből
épül fel, míg a hálózat csúcspontokból és a közöttük létrejövő kapcsolatokból. A másik fontos
különbség, hogy a hálózatok gyakran létező jelenségek feltérképezésén alapulnak, míg a gráfok
csupán ezen rendszerek megértését segítő matematikai ábrázolások.

8
 2. ábra: N =5 csomóponttal, L=10 kapcsolattal és ⟨ k ⟩ =4 átlagos fokszámmal leírható gráf.
Forrás: saját szerkesztés

2.2.1. Irányítatlan és digráf hálózatok

Két csomópont közötti kapcsolat jellemezhető annak irányával. Irányítatatlan egy kapcsolat, ha
az általa összekötött két csomópont között korreláció áll fent, és irányított, ha a két csomópont
között a vizsgált jellemző alapján van kapcsolat, de az nem kölcsönös. Egy hálózat irányítatlan, ha
minden benne leírható kapcsolat irányítatlan, és digráf, ha minden benne leírható kapcsolat
irányított.

2.3. Az összehasonlíthatóság alapja: fokszám

H ( N , L) egy N számú csomóponttal és a közöttük fennálló L számú kapcsolattal leírható
hálózat. A hálózatok elemzésének legfontosabb kérdése, hogy a benne kialakuló kapcsolatok
milyen eloszlást követnek. Egy hálózatban jelen lévő i csúcspont k fokszáma (továbbiakban k i), az
adott csúcspontot érintő kapcsolatok száma. Irányítatlan hálózatot tekintve ez az összes olyan
kapcsolat, melyben az i -edik pontnak érintettsége van. Digráf hálózatban megkülönböztetünk ki- és
be-fokszámot. Egy irányított hálózat be-fokszáma az arra a csúcspontra mutató kapcsolatok
összege, míg ki-fokszáma az adott csúcspontból kifelé (más csúcspontokra) mutató kapcsolatok
összegét jelenti. Fontos fogalom még az átlagos fokszám (jele ⟨ k ⟩ ), mely nevéből adódóan a hálózat
összes csúcspontjához tartozó fokszámokból vett átlag.

2.3.1. Fokszámeloszlás
Egy hálózat vizsgálatakor meghatározhatjuk annak fokszámeloszlását, mely annak a
valószínűségét adja meg, hogy egy véletlenszerűen kiválasztott csomópont fokszáma éppen k
valószínűségi változó. A fokszámeloszlást a szakirodalom pk -val jelöli és normál hisztogrammal
ábrázolja.

2.3.2. Szomszédsági mátrix

Egy N csúcsponttal rendelkező hálózat kapcsolatai leírhatók ún. szomszédsági mátrix
segítségével, mely mátrix sorainak és oszlopainak száma egyenlő a csúcspontok összegével. Aij
mátrix bármely eleme – a főátló elemeit kivéve – 0 vagy 1 értéket vehet fel annak függvényében,
hogy j pontból mutat-e kapcsolat i pont irányába. Például, ha A 41 1 értéket vesz fel, az azt jelenti,
hogy a hálózat 1-es eleméből indul olyan kapcsolat, mely a 4-es elem felé mutat. Egy digráf hálózat
szomszédsági mátrixában szereplő számok összege, míg egy irányítatlan hálózatban ugyanezen
számok fele megadja a hálózatban létrejött összes kapcsolat (L) számát. Szükség esetén lehetőség
van a hálózaton belüli kapcsolatok súlyozására. Ebben az esetben a szomszédsági mátrix elemei
9
nem kizárólag 0 és 1 értéket vehetnek fel, hanem a kapcsolati értékeket reprezentáló súly
számszerűsített értékét is. Szemléltetésként íme egy N=5 csomóponttal és L=5 kapcsolattal
rendelkező ⟨ k ⟩ =2 átlagos fokszámú irányítatlan hálózat és az azt leíró szomszédsági mátrix:

( )
0 0 0 1 1
0 0 1 0 1
Aij = 0 1 0 0 0
1 0 0 0 1
1 1 0 1 0

3. ábra: Irányítatlan hálózat és az azt leíró szomszédsági mátrix

Forrás: saját szerkesztés

2.4. Valóságos hálózatok feltérképezése

Az eddigiekben bemutatott matematikai eszközök csupán egy nagyon kis részét fedik le a
gráfelmélet illetve a hálózatelmélet folyamatosan bővülő eszköztárának. A két csomópont közötti
utat illetve legrövidebb utat, valamint a hálózat méretét, mint fontos jellemzőket a későbbiekben
mutatom be konkrét modellekkel kapcsolatban.
A hálózatkutatás alapjait az informatika megjelenése és rohamos fejlődése jelentette.
Valóságos, világunkban jelen lévő óriási méretű hálózatokat nem lehetne szoftverek nélkül
elemezni. Több mint hét milliárd ember él a Földön és mind egy hatalmas társadalmi hálózatot
alkotunk. Nem szükséges azonban rögtön a Föld teljes lakosságára gondolni, elég magunkban
keresni olyan hálózatot, melynek elemszáma olyan sok és kapcsolatai olyan szerteágazóak, hogy
informatikai segítség nélkül lehetetlen lenne feltérképezni. A dezoxiribonukleinsav –ismertebb
nevén DNS – az emberi szervezet alapjának magjában, a sejtmagban fellelhető örökítőanyag.
Biológusok a humán genom projekt keretein belül génszekvenciálással fel tudták térképezni az
emberi nukleotidpárokat, mely kutatás során kiderült, hogy az emberi génállomány 21 500 génből
áll (McMillan, 2011, 18). Egy ilyen sokelemű hálózatot feltérképezni nem kis feladat, de
segítségével rengeteg választ kaptunk az emberi betegségek és a különböző gének, géncsoportok
kapcsolatára, sőt napjainkban már elérhetőek olyan genetikai vizsgálatok, melyek segítségével meg
tudják állapítani bizonyos betegségek kialakulási valószínűségét. A térkép elkészítése és annak
értelmezése informatika nélkül viszont lehetetlen lett volna. Mi több maga az internethálózat az
egyik legnagyobb hálózat, mely hihetetlen mértékben növekszik tovább.
10
 Barabási Albert-László (2016) könyvében a hálózati gondolkodás megjelenésének két fontos
hatását említi: társadalmi- és tudományos hatás. Társadalmi hatásként jelenik meg a már említett
orvos- és gyógyszertudományi fejlődés elősegítése, annak megreformálása. Társadalmi hatás
azonban korunk állandó háborúja, a terrorizmus elleni küzdelem is. A terrorista hálózatok
feltérképezése és nyomon követése, valamint a terroristasejtek mindent átszövő hálózatokká
szerveződő erejének megértése teszi egyedül lehetővé, hogy legyőzzük a terrorizmust. Nem
mehetünk el azonban a kérdés aktualitása mellett: a hálózattudomány az az eszköz, mely lehetővé
teszi vírusok terjedésének modellezését, valamint a kontaktkutatást, mely nem kérdés, szintén
társadalmi hatásként jelenik meg. Továbbá meg kell említeni a gazdasági hatást is, az internet-
hálózat fontosságát, valamint a vállalati struktúra feltérképezését is, a hálózattudománynak
köszönhetően ugyanis lehetőség van komplex vállalati rendszerek feltérképezésére elősegítve azok
hatékonyabb megértését. A hierarchikus berendezkedést a kapcsolatalapú berendezkedés fogja
felváltani. Ma már léteznek olyan cégek, melyek kifejezetten vállalati kapcsolatrendszerek
feltérképezésére és értékelésére fejlődtek ki. Képesek tudományos alapon javaslatot tenni a
fluktuációs számok csökkentésére, valamint sales jellegű tevékenységek optimalizálására. A
hálózatkutatás tudományos hatása nem vitás, hisz egy interdiszciplináris tudományterület, rengeteg
különböző tudományos ágazat fejlődésének alapjául szolgál a matematikán és a fizikán át a
társadalomtudományokig.
A mai világban különböző programok állnak rendelkezésünkre, melyek segítenek hálózatok
feltérképezésében. Algoritmusok feltérképezik a rendszereket, az adatokat adatbázisokba rendezik,
az adatbázisok segítségével számos program (pl.: Gephi, Cystoscape, NetworkX) képes elvégezni a
gráfpartícionálást és vizuális segítséget nyújt az értelmezéshez, de gyakori példa ezen hálózatok
műalkotásként való értékelése is.
Világunk tele van érdekesebbnél érdekesebb hálózatokkal, a kérdés az, hogy az emberiség a
bennük lévő lehetőségeket mennyire használja ki. A további fejezetekben bemutatásra kerülnek a
különböző hálózatelméleti modellek és azok jellemzői, a véletlen hálózatok elmélete, a kisvilág
elmélet valamint a skálafüggetlenség és a Barabási-Albert modell.

11
 3. VÉLETLEN HÁLÓZATOK
A véletlen hálózati modell két csomópont kapcsolódásának véletlenszerűségét feltételezi. Erdős
Pál és Rényi Alfréd (1959) két kiemelkedő magyar matematikus publikációjukban a hálózatok
szerveződő erejét teljesen véletlenszerűnek tekintik. Egy véletlen hálózat létrejöttének algoritmusa
az alábbi lépésekkel írhat le (Barabási, 2016, 92):
1. Vegyünk N darab egymástól független csomópontot!

2. Válasszunk ki két ni csomópontot és egy számot 0 és 1 között. Abban az esetben, ha ez a

szám magasabb, mint p (valószínűség), kialakítjuk, ha kisebb, nem alakítjuk ki a
kapcsolatot a két pont között!
N ( N−1)
3. A második lépést ismételjük meg a hálózatban jelen lévő összes
2
csomópontpárral!

A véletlen hálózatokat a szakirodalom két modellel írja le, ezek a G(N , L) és a G ( N , p )

modellek. Előbbi működési elve, hogy egy hálózatban jelenlévő N számú csomópontot
véletlenszerűen L számú kapcsolat köt össze, míg az utóbbi modellben a jelenlévő N számú
csomópont bármely két pontja között p valószínűséggel jön létre kapcsolat.
Fokszámeloszlás tekintetében véletlen hálózatok esetén egyaránt használhatunk binomiális és
Poisson-eloszlást elemzések során, azonban a szakirodalom általánosságban a Poisson-eloszlást
részesíti előnyben. Ennek oka, hogy Poisson-eloszlással egyetlen paraméter segítségével becsülhető
a hálózat fokszámeloszlása. Ez a paraméter a fokszám várható értéke, melyet ⟨ k ⟩ átlagos
fokszámmal közelítünk. Binomiális eloszlással számolva a várható értéken felül a fokszámok
szórását is figyelembe kellene venni, így lényegesen egyszerűbb Poisson-eloszlással becsülni.

4. ábra: Binomiális- és Poisson-eloszlás szemléltetése

Forrás: saját szerkesztés
12
 Az Erdős-Rényi féle véletlen hálózati topológia demokratikussága 1 aligha írja le a természetben
létrejövő hálózatok tulajdonságait. Társadalmi kapcsolatok tekintetében a 21. század jelensége a
kapcsolatokért (követőkért2) való küzdelem. Abban az esetben, ha a társadalmi kapcsolatok
szerveződő ereje valóban véletlenszerű és teljesen demokratikus lenne, minden – az adott
hálózatban vizsgált – egyén követőtábora3 nagyjából azonos méretű lenne. A valóságban azonban
látható, hogy ez nem így van. Egyes csomópontok csupán egy-két követővel rendelkeznek, míg
mások több millióval. Azok az egyének, akiket több millió ember követ hatalommal bírnak, így
hálózaton belüli értékük a valóságban jóval magasabb, mint a véletlen hálózati modellben.
Annak ellenére, hogy a két neves matematikus modellje nem fedi le az igazságot, a
gráfelméletet alapjaiban változtatták meg, és a hálózattudomány mai napig hálás munkásságukért,
ezért a modellt a szakirodalom Erdős-Rényi modellnek nevezi, tisztelegve teljes munkásságuk előtt.

1
Demokratikusság alatt a fokszámeloszlás-béli esélyegyenlőséget értem.
2
A közösségi média nyelvén követőnek nevezzük azt a felhasználót/profilt, aki/ami lényegében feliratkozik egy másik
felhasználó megosztott tartalmainak elérésére. A gyakorlatban ez általában azért történik, mert a felhasználó érdekes,
vagy a követő számára értékes, érdeklődési körének megfelelő tartalmakat oszt meg, mely tartalmak megjelenéséről a
követő értesülni szeretne.
3
A követőtábor egy közösségi média felületre regisztrált felhasználó/profil követőinek összessége.
13
 4. KISVILÁG HÁLÓZATOK
Bizonyára mindenkivel megesik, hogy nem várt helyen találkozik közeli ismerősökkel Egy
ilyen szituációban általánosan használatos szólás: „Kicsi a világ”. A hálózattudomány talán
legnépszerűbb elmélete a kis világ jelenség, közismertebben a hat lépés távolság elmélet.

4.1. Láncszemek
A gondolat először Karinthy Frigyes (1929) Láncszemek című novellájában vált ismertté,
melyben az író Földünk - nem fizikai értelemben vett - kis mivoltát igyekszik bizonyítani:
„Tessék egy akármilyen meghatározható egyént kijelölni a Föld másfél milliárd lakója közül,
bármelyik pontján a Földnek — ő fogadást ajánl, hogy legföljebb öt más egyénen keresztül, kik
közül az egyik neki személyes ismerőse, kapcsolatot tud létesíteni az illetővel, csupa közvetlen —
ismeretség — alapon…” (Karinthy Frigyes)
A novellában Karinthy először Lagerlöf Selma Nobel-díjas írónővel köti össze magát, majd
miután ennek egyszerűségét hangsúlyozta, egy Ford üzembéli szögecselőmunkáshoz is leírja a
társas kapcsolatokon alapuló utat. Bár Karinthy idejében csak másfél milliárd fő körül volt a Föld
lakossága, hálózatelmélet segítségével kimutatták, hogy ma bármely két ember között lehetséges
kapcsolatot létesíteni 6 lépésben (Travers, Milgram, 1969)4.

4.2. Távolság értelmezése a 21. században

A 20. század legnagyobb vívmánya az internet és az informatika fejlődése, a 21. századé pedig
ezen eszközök tömegesen elérhetővé válása. A fizikai értelemben vett távolság mára már nem
elsődleges távolság, hisz néhány pillanat alatt bárki bárkivel kapcsolatot tud teremteni. A
globalizációs5 folyamatok térnyerése, a szabad kereskedelem lehetővé tette multi- illetve
transznacionális vállalatok megjelenését. Ezen vállalatrendszerek (hálózatok) irányítása,
koordinálása korábban elképzelhetetlen lett volna a nagy fizikai távolságok végett, ma azonban
teljesen megszokott, hogy egy transznacionális vállalat vezetése egyetlen irodából történik.
Napjainkban két ember közti távolságot a társadalmi hálózatot figyelembe véve kell értelmezni.
Induljunk ki egy társadalmi hálózatból, melynek átlagos fokszáma ⟨ k ⟩ =100, azaz a hálózat összes
tagjának ismerőseiből vett átlag 100 fő. Ebben a hálózatban egy csomóponttal átlagosan 100 másik
4
A kisvilág elmélet legkorábbi ismert bizonyítása Stanley Milgram amerikai szociológus nevéhez fűződik, aki 1967-es
kísérletében véletlenszerűen próbált összekötni egymástól fizikai értelemben véve távoli személyeket, és azt vizsgálta,
hogy köztük milyen nem fizikai értelemben vett – kapcsolatokon alapuló – távolság figyelhető meg. A kutatásról
bővebb leírás Milgram és társa közös tanulmányában olvasható
5
Anthony Giddens megfogalmazása szerint: „A globalizáció a világot átfogó társadalmi kapcsolatok
intenzitásának növekedése, amely révén távoli helyek úgy kapcsolódnak össze egymással,
hogy az egyik helyen bekövetkezı eseményeket sok kilométernyi távolságban lejátszódó
folyamatok befolyásolják, és viszont.” (Giddens, 1990, 64)
14
csomópont áll közvetlen kapcsolatban, míg azok további 1002=10.000 csomóponttal vannak
közvetlen kapcsolatban, és így tovább. Ha Karinthy 5 lépéséből indulunk ki, átlagos fokszámmal
számolva egy csomóponttól 1005=10.000 .000 .000 csomópont található 5 lépésnyi távolságra
ebben a hálózatban. Összességében egy hálózatról elmondható, hogy egy kiválasztott csomóponttól
d távolságnál távolabb lévő pontok száma (Barabási, 2016, 106):
d+1
⟨ k ⟩ −1
N (d )≈ (1)
⟨ k ⟩−1
Természetesen minden vizsgálható valóságos hálózat korlátolt elemszámában, így N ( d ) nem lehet
nagyobb a hálózat csomópontjainak N elemszámától.
Matematikai értelemben a kis világ elmélet a hálózatok maximális átmérőjének valóban kis
mivoltán alapul. Egy hálózat átmérőjét (d max ) az alábbi képlettel lehet kiszámolni6:
lnN
⟨d⟩≈ ( 2)
ln ⟨ k ⟩

4.2.1. Erdős-szám
Az Erdős-szám a matematikai tudományos élet meghatározó száma, megadja, hogy
matematikusok publikációk alapján milyen távolságra találatók meg Erdő Pál neves
matematikustól. Erdős Pál Erdős-száma értelemszerűen nulla. Azok a személyek, akik publikáltak
vele, Erdős-számuk egy. Egy matematikus erdős száma kettő, ha közvetlenül nem dolgozott együtt
Erdőssel, de dolgozott együtt egy olyan matematikussal, akinek Erdős-száma egy és így tovább. A
tudományos élet szereplőinek Erdős-számáról az Oakland University „Erdös Number Projekt”
néven rendez adatbázist.

4.3. Watts-Strogatz modell

Duncan J. Watts ausztrál szociológus és Steven H. Strogatz amerikai matematikus (1998) közös
modelljükben a kis világ jelenség létrejöttének algoritmusát igyekeztek feltérképezni. Tiszteletükre
a nevük alaján Watts-Strogatz-modellnek keresztelt hálózati struktúra algoritmusa úgy működik,
hogy kezdetben adott N csomóponttal rendelkező hálózat, melyben a csomópontok K szomszédos
csomóponttal létesítenek kapcsolatot, így minden csomópont K /2 kapcsolattal rendelkezik. Ezután
6
Álljon itt egy példa: gondoljunk egy multinacionális cégre, mely alkalmazottainak összes száma 30.000 fő. Ez a
30.000 fő eloszlását tekintve több kontinensen helyezkednek el különböző irodákban. Tegyük fel, hogy egy felmérés
során kiderült, hogy a cég egy alkalmazottjának levelezési listáján átlagosan 175 másik alkalmazott email címe található
meg. A (2)-es képlet alapján e hálózat átmérője:
ln ( 30.000 )
⟨ d ⟩ ≈ lnN ≈ ≈ 1,996
ln ⟨ k ⟩ ln ( 175 )
Tehát e multinacionális cég tekintetében az alkalmazottak hálózatát vizsgálva két alkalmazott között legfeljebb két
email váltással kapcsolatot lehet teremteni.
15
az algoritmus végig menve az összes csomóponton p valószínűséggel véletlenszerűen kialakít
kapcsolatokat távolabbi csomópontokkal, így drasztikus mértékben lecsökken a hálózat átmérője,
azaz a legrövidebb utak leghosszabbika.

4.4. A Poisson-eloszlás nem írja le a valóságos hálózatok fokszámeloszlását

Valóságos hálózatok tekintetében - mint már kifejtettem a 3. fejezetben – jól látható jelenség a
központi szerepet betöltő csomópontok kialakulása. Ezeket figyelembe véve a fokszámeloszlás nem
vizsgálható Poisson-eloszlással, a tapasztalható szerveződés nem ennyire demokratikus. A valóság
megértéséhez meg kell ismernünk a skálafüggetlenség fogalmát és a hatványfüggvény-eloszlást.

16
 5. SKÁLAFÜGGETLEN HÁLÓZATOK
A valóságban megfigyelhető hálózatok többsége skálafüggetlen. Skálafüggetlennek akkor
nevezhetünk egy hálózatot, ha fokszámeloszlása hatványfüggvény-eloszlást követ.
Skálafüggetlenek a szociális hálózatok, a vírusok terjedését modellező hálózatok, az internet, a
különböző szervezetek kapcsolati hálózatai, de a populáris zenék kottaképeinek legtöbbje is. A
társadalomtudományokon belül elsősorban a szociológia foglalkozik a kapcsolati tőke
fontosságával. Abban az esetben, ha a kapcsolatok eloszlását a véletlen hálózati modell, ezen belül
a fokszámok eloszlását a binomiális-eloszlás írná le, a csomópontok fokszámát μ várható érték
körül σ szórással határozhatnánk meg. Ez azt jelenti, hogy a csomópontok nagytöbbsége
ugyanannyi kapcsolattal rendelkezne, szélsőséges esetek mindekét irányba csak nagyon ritkán
lennének megfigyelhetők. Érezhetően nem megfelelő módszer társadalmi hálózat leírására az imént
tárgyalt eloszlás.

5.1. Kapcsolatbrókerek
A szociológia kapcsolatbrókernek nevezi azt az egyént, aki elszigetelt társadalmi hálózatok
között kapcsolatokat tud teremteni. A kapcsolatbrókerek azok a személyek, akik hálózati
megjelenése lényegesen csökkentik a hálózat átmérőjét.

5. ábra: Kapcsolatbrókerek szerepe

Forrás: saját adatbázis Gephi programmal vizualizálva

Az 5. ábrán csupán egy lokális képet láthatunk egy társadalmi hálózatról, a valóságban a
kapcsolatbrókerek azok a személyek, akik jóval több kapcsolattal rendelkeznek társaiknál és
képesek különböző társadalmi csoportok közötti szociális kapcsolat kialakítására. Ők az ún. hubok,

17
vagy középpontok. Ritkák, és sebezhetőségük veszélyezteti komplex hálózatok működését,
ugyanakkor létezésük szervezi hálózattá a kevesebb kapcsolattal rendelkező csomópontokat.

5.2. Hatványfüggvény-eloszlás
Körbe nézve különböző social media felületeinken azt tapasztalhatjuk, hogy ismerőseink
többsége néhány tíz vagy száz követővel rendelkezik, de vannak olyanok, akiknek több ezer,
tízezer, százezer követője van. Hálózatként értelmezve rengeteg kis fokszámmal rendelkező
csomópont és kevés nagy fokszámmal rendelkező csomópont van velünk összeköttetésben. A
kevés, rengeteg csomóponttal kapcsolatot létesítők lesznek a hálózat középpontjai, vagy hubjai. Az
ilyen jellegű eloszlást hatványfüggvény-eloszlásnak nevezzük. A hatványfüggvény-eloszlást a
−γ
pk k képlettel közelítjük (Barabási, 2016, 135), ahol γ a fokszámkitevő becsült értéke.

6. ábra: Hatványfüggvény-eloszlás
Forrás: saját szerkesztés

5.2.1. Pareto-elv
A hatványfüggvény-eloszlást szokás Pareto-eloszlásnak is nevezni, ugyanis Vilfredo Pareto
olasz származású közgazdász volt az első, aki lejegyezte a jelenséget. Pareto – aki az egyenlőtlen
vagyoneloszlásra kívánt rámutatni – megfigyelte, hogy az olasz földek nagy része (~80%) a
társadalom szűk részéhez (~20%) tartozik. Közismertebben ezt nevezzük 80/20 szabálynak, és
számos más jelenség is leírható vele. A minőségmenedzsment például a TQM7 filozófia folyamatos
javítás elvéhez gyakran alkalmaz Pareto-elemzést, hogy beazonosítsák azokat a hibaokokat, melyek
a hibák legnagyobb részét okozzák. Üzleti szempontból is gyakran használt fogalom a
hatványtörvény, ugyanis általánosságban elmondható, hogy egy vállalat bevételeinek 80%-a, az
értékesített termékek 20%-ából származik, de marketinggel foglalkozó szakemberek is
megfigyelték, hogy a hirdetések 20%-ából származik az összes hirdetésből befolyt nyereség 80%-a.

7
Total Quality Management
18
 Számos tudományterület említi szakirodalmában a neves közgazdász felfedezésén alapuló
jelenségek különböző megfogalmazásait. Ez is bizonyítékul szolgál arra, hogy a világot átszövő
hálózatok legnagyobb része skálafüggetlen. Talán itt és érvényes a 80/20 szabály.

19
 6. BARABÁSI-ALBERT MODELL
Az internethálózat kutatása során Barabási Albert-László és Albert Réka hálózatkutatók
realizálták, hogy a korábbi statikus hálózati modellezés nem alkalmas a skálafüggetlen hálózatok
értelmezésére. A korábbi modellek változatlan csomópontszám mellett fogalmaztak meg állításokat
hálózatokról. A skálafüggetlen hálózatok azonban két nagyon fontos tulajdonsággal rendelkeznek:
folyamatosan növekednek, azaz csomópontjaik és kapcsolataik száma nem állandó, valamint a
növekedés során az új csomópontok preferenciálisan alakítanak ki kapcsolatot a már meglévő
csomópontokkal. A modellt a szakirodalom a felfedezők tiszteltére Barabási-Albert (BA)
modellnek nevezi (Barabási, 2016, 182-222).

6.1. Növekedés és preferenciális kapcsolódás

A növekedés a skálafüggetlen hálózatok természete velejárója. Létezésük során folyamatosan új
csomópontok kapcsolódnak a hálózathoz. Az internethálózat bővül, amint egy új ügyfél bekötteti
szolgáltatójával, a World Wide Web több milliárd felhasználója naponta tölt fel dokumentumokat a
világhálóra, ezzel növelve a hálózat méretét, de Barabási Albert-László hivatkozási hálózata is nő
ezen szakdolgozat elkészítésével. Az új csomópontok azonban nem véletlenszerűen csatlakoznak a
hálózathoz. Megfigyelhető, hogy az újonnan csatlakozó csomópontok sokkal inkább a magas
fokszámmal rendelkező csomópontokkal létesítenek kapcsolatot. Ezt nevezzük preferenciális
kapcsolódásnak. A preferenciális kapcsolódás lényege, hogy nagy valószínűséggel az előszőr
létrejövő csomópont fog a legmagasabb fokszámmal rendelkezni, ugyanis minden N +1-edik
csomópont preferenciálisan a már hálózatot alkotó csomópontok közül legnagyobb valószínűséggel
a legmagasabb fokszámú csomóponthoz fog kapcsolódni. Matematikailag az újonnan kapcsolódó
csomópont i -edik csomóponthoz való kapcsolódásának valószínűsége az i -edik csomópont k i
fokszámának függvénye:
ki
Π (ki )= (3)
∑ kj
j

6.2. Az első csomópont a nyerő?

A preferenciális kapcsolódás valójában egy természetes dolog, mely mindennapi életünkben is
szerepet játszik, növelve az egyenlőtlenséget. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy mindig a
hálózat először létrejövő csomópontja rendelkezik a legmagasabb fokszámmal. A Google
keresőmotorok egy adott keresésre az alapján tesznek javaslatot, hogy a korábbi keresések során
mely URL címekre kattintottak a legtöbben, így gondolhatunk arra, hogy adott témával

20
kapcsolatban a legrégebben megalkotott weboldal linkje fog megjelenni, hisz nagy valószínűséggel
arra kattintottak a legtöbben. Megfigyelhető azonban, hogyha más sorrendben írjuk be a szavakat a
keresőbe, vagy ugyanarra máshogy megfogalmazva keresünk rá, már egész más sorrendet állít fel a
kereső. Egy másik példa: gondoljunk az ügyvédi hálózatra. Általánosságban igaz, hogy az idősebb
tapasztaltabb ügyvédek gyakrabban kapnak megbízásokat, azonban a megbízások nem a csomópont
hálózathoz való csatlakozási idejétől függnek, hanem a népszerűségtől (jelen példában a nyert
perektől). Abban az esetben, ha tegyük fel egy fiatal bűntetőjogász kilátástalannak tűnő pert nyer, és
ennek híre megy, hírtelen rengetegen szeretnének a képviselete alá tartozni. A preferenciális
kapcsolódás valójában csak az új csomópontok kapcsolódási szokásainak valószínűségére mutat rá,
a komplex hálózatok szerveződési mechanizmusa váratlan eseményekkel befolyásolható, nem
törvényszerű a fokszámbéli monopólium kialakulása. Mivel azonban valószínűségi mechanizmusról
beszélünk, általánosságban igenis van jelentősége a kapcsolódás idejének.

6.3. Fokszámeloszlás BA modellben

A Barabási-Albert modell lényegében a skálafüggetlen hálózati topológián alapul, így
hatványfüggvény-eloszlást követ. A modell azonban konkrét és állandó számokat vezet be a
fokszámeloszlás skálafüggetlen értelmezésébe. A BA modellel jellemezhető hálózatok
fokszámeloszlása pk =2m1 / β k−γ , ahol m az újonnan létesített kapcsolatok száma, β a dinamikai
exponens és γ a fokszámkitevő. A BA hálózatok növekedése nemlineáris, törvényszerűen β=1/¿2
dinamikai exponenssel jellemezhető, a fokszámkitevő β állandóságát feltételezve γ=1 /β +1=3 . Az
imént leírt megközelítést folytonos elméletnek nevezi a szakirodalom (Barabási, 2016, 193). A
2 −3
folytonos elmélet alapján tehát a BA hálózatok általánosan jellemezhetők pk =2m k
fokszámeloszlással, ez az egyenlet azonban nem adja meg pontosan a szorzótényezőket. A
linearizált húrdiagram (LCD) (Bollobás et al. 2001), illetve az alábbi képlet segítségével írható le
pontosan a Barabási-Albert modell fokszámeloszlása:
2 m (m+1)
pk = ( 4)
k (k +1)(k +2)

Az alábbi képlet nagy k esetén leegyszerűsíthető pk k −3 egyenletre.

A hatványfüggvény-eloszlással leírható, azaz skálafüggetlen hálózatok a valóságos komplex

hálózatok jelentős részét képezik. Tulajdonképpen végtelen olyan hálózat van, amely leírható ezen
topológiával, így szükséges volt egy olyan stacionárius modell létrehozására, mely független a
hálózat méretétől, és az időtől, a növekedés gyorsaságától. Barabási Albert-László és Albert Réka
sikerre vitték a skálafüggetlen modellezést, a (4)-es képlet ugyanis független mind a hálózat
méretétől, mind az idő múlásától.
21
 7. HÁLÓZATOK GAZDASÁGI VONATKOZÁSA
A hálózatelmélet egy virágkorát élő interdiszciplináris tudományterület, ami azt jelenti, hogy
lényegében minden tudományterületen reformokat indított, így a gazdaságtudományokban is. A
komplex rendszerek könnyebb irányítása reményében a hálózati gondolkodás egyre nagyobb
népszerűségnek örvend lényegében minden gazdaság- és társadalomtudományi szakterületen.
A piac kifejezés általános értelmezése az a hely, ahol eladó és vevő között – személyes –
értékcsere zajlik, ahol fogyasztási cikkeket lehet pénzért vásárolni. Közgazdasági értelemben véve a
piac a kereslet és a kínálat találkozása, az eladók és a vevők tranzakcióinak összessége. Adam
Smith Nemzetek gazdagsága (1776) című könyvében a piacot szabályozó mechanizmusnak az ún.
láthatatlan kezet („The invisible hand”) nevezte meg. A klasszikus közgazdaságtani elmélet szerint
minden kínálat megteremti a maga keresletét ennek a piacot koordináló ismeretlen jelenségnek
köszönhetően. Bár John Maynard Keynes később kritikával illette Smith állítását, a mai napig sokan
hívei az elméletnek.
Barabási Albert-László (2003, 164) Behálózva című könyvében új értelmezést adott a piacnak.
Értelmezése szerint a piac nem más, mint egy irányított hálózat, mely alapján a korreláció
kimutatható adott szereplők között. Egyéni szintet tekintve az áru iránya az eladótól a vevő
irányába, az ellenérték vagy pénzmozgás iránya a vevőtől az eladó irányába mutat. A teljes
gazdaság tekintetében globális hálózatként értelmezhető az egyes piaci szereplők egyéni ügyleteitől
az aggregált szektorok közötti gazdasági tranzakciókig tulajdonképpen minden gazdasági esemény.

7.1. Mikroökonómiai vonatkozás

Egy vállalat – mint minden más – tekintetében lehetőségünk van számtalan hálózat
feltérképezésére és elemzésére. Dolgozatomban azonban csupán kétféle megközelítést említek,
amelyek véleményem szerint a legrelevánsabbak, valamint viszonylag könnyen feltérképezhetők és
elemezhetők.
Az első megközelítés maga az ellátási lánc hálózatként való értelmezése. A beszállítók és a
vállalat, a vállalat és a vevők, valamint a beszállítók és a vállalat versenytársai közötti interakciók
összessége. Megkülönböztethetünk külső és belső hálózatokat. Külső hálózat a már imént említett
különböző vállalatok közötti kapcsolatok valamint a teljes ellátási lánc. Egy vállalati hálózat
szempontjából a külső hálózatnak része minden olyan entitás, amely közvetlenül vagy közvetetten
hatást gyakorol a vállalat üzleti tevékenységére. Belső hálózatként a vállalat egyes részlegei,
valamint multinacionális tekintetben az anyavállalat és a leányvállalatok közötti korrelációt
jellemezhetjük.

22
 A másik megközelítés amelyet említek a belső hálózat egy még mélyebb szintjén kezelendő. A
vállalat belső kapcsolati hálózata, melyet az egyének – a vállalat dolgozói – és a közöttük fennálló
információáramlás alkotnak. Egy vállalati kapcsolattérkép fontos információkat hordozhat a
menedzsment számára, ugyanis beazonosíthatóvá teszi a központi szereplőket, akiket figyelembe
véve hatékonyabbá tehető az információáramlás.
A mikroökonómia közgazdaságtudományi irányzat szerint a fogyasztók és a termelők
haszonmaximalizáló és költségminimalizáló viselkedéssel írhatók le. Ez a megfogalmazás azonban
nem ad valós képet a gazdasági szereplőkről, ugyanis nem veszi figyelembe a szereplőt érintő
szociális környezetet. Egyéni szinten befolyással bír adott gazdasági szereplő döntésére az őt
körülvevő szociális hálózat. A cselekvő egyén nem minden esetben haszonmaximalizáló és
költségminimalizáló. Onnantól válik azzá, ha érzelemmentes döntéshozatalra képes, amely
képesség a mesterséges intelligencia privilégiuma. Döntéseinket befolyásolják a bennünket
körülvevő embertársak, rokonaink, barátaink, ismerőseink, akik véleménye fontos bizonyos
döntéshozatalok alkalmával, így hálózatalapon nem tekinthetjük a gazdaság szereplőit teljesen
racionális viselkedésűnek. A racionalitás kritikája már korábban is felmerült a teljes informáltság
hiányának tükrében, mára azonban világossá vált, hogy senki nem képes teljesen – gazdaságilag –
racionális életvitelt folytatni.

7.1.1. Hubok szerepe a marketingben

Marketinggel foglalkozó szakemberek – mégha nem is készítenek pontos térképet – a
kommunikációs hálózatot használják fel annak érdekében, hogy a lehető leghatékonyabban ültessék
el emberek fejében az eladni kívánt terméket. Ennek módszere, hogy olyan csomópontokat bíznak
meg adott termék népszerűsítésével, akik központi szerepet töltenek be egy-egy szociális, vagy
társadalmi hálózatban. Ők azok a hubok, akik az átlagosnál jelentősen több kapcsolattal
rendelkeznek, a köznyelvben elterjedt influencerek, avagy véleményvezérek. A Rogers-féle
termékelfogadási görbe8 (Rogers, 1962) alapján ezen hubok lényegében innovátorok, vagy
kapcsolat az eladó és az innovátorok között. Őket fogják követni a korai elfogadók, korai többség,
majd a kései elfogadók, végül a lemaradók.

7.1.2. Strukturális hatékonyság, avagy miért praktikus a skálafüggetlenség

A véletlen hálózati struktúra definíciójából adódóan nem túl hatékony, azonban tulajdonképpen
sebezhetetlen szerveződés. A csomópontok véletlenszerűen kapcsolódnak egymáshoz, így
lényegében bárki kapcsolódhat bárkivel. Sok csomópont sok kapcsolattal, azonban a hálózat mérete
8
Everett Rogers szerint a fogyasztók 5 csoportba sorolhatók (újítók, korai elfogadók, korai többség, kései elfogadók,
lemaradók) az alapján, hogy egy új terméket megjelenésétől számítva milyen időtávlatban vásárolnak meg. A Rogers-
féle termékelfogadási görbe egy haranggörbeként ábrázolható.
23
éppen ezért nagyobb, hosszabb a legrövidebb út, mint a skálafüggetlen hálózatokban. Egy másik
hálózati jelenség az ún. csillag struktúra, melyben egy központi szereplő áll kapcsolatban sok, nem
klaszterezett csomóponttal. Az ilyen hálózatokban bármely két különböző csomópont között
legfeljebb két lépésben kialakítható kapcsolat a középponton keresztül. Ebben az esetben a
középpont lényegében monopolhelyzetben van, a hálózat bármely két szereplője (őt bele nem értve)
kizárólag rajta keresztül képes kapcsolatot teremteni. Az ilyen hálózatok hatékonyak, azonban
rendkívül sebezhetők, ugyanis a középpont szervezett kiiktatásával a hálózat darabjaira esik szét,
tulajdonképpen megszűnik létezni. A skálafüggetlenség ezen két típus közötti átmenetként
hatékonyabb, mint a véletlen hálózati struktúra, és kevésbé sebezhető, mint a csillag hálózat. Így
elmondható, hogy jelenleg a legpraktikusabb hálózati struktúra a skálafüggetlen szerveződés.

7. ábra: Véletlen-, csillag- és skálafüggetlen hálózat szemléltetése

Forrás: saját szerkesztés

7.1.3. Hálózati externália

Externális hatásról beszélünk, amikor adott gazdasági szereplő viselkedése, gazdasági döntése
hatást gyakorol egy másik gazdasági szereplő helyzetére. A hatás jótékony/értéknövelő, vagy
kártékony/értékromboló mivolta alapján megkülönböztetünk pozitív, illetve negatív külső gazdasági
hatásokat. Hálózati értelemben az üzleti szférában externális hatás számtalan helyen megfigyelhető.
Egy vállalat gazdasági környezete (beszállítók, partnerek, konkurencia, pénzintézetek, stb.)
különböző módon befolyásoló hatással bír a vállalat gazdasági helyzetére:
Abban az esetben, ha a konkurencia adott vállalattal azonos beszállítóval dolgozik, az input
termékek ára a konkurencia preferenciái alapján a vállalat input áraira is befolyást gyakorol.
A konkurenciák árazási stratégiája ügyfélszerzési, ill. vesztési kockázattal bír.
Adott iparág egyetlen szereplőjének csődje a teljes hálózatot érinti.
Egy vállalat beszállítójának banki elvándorlása pótlólagos költséget jelent a vállalat számára.
A partnerek preferenciális döntéseinek befolyása pedig magától értetődő.
24
 7.2. Makroökonómiai vonatkozás
Makrogazdasági szintet tekintve a hálózatelmélet leggyakrabban iparági elemzések során
alkalmazandó. Segítségével feltérképezhetők és értelmezhetők adott szektorok szereplőinek
együttműködési ill. konkurenciális, a globális gazdaságot befolyásoló tevékenységei.
Egy ennél magasabb közérdeklődést élvező makrogazdasági alkalmazás a válság előrejelzés. A
komplex rendszerek feltérképezése során alkotott modellek lényege, hogy közös viselkedési
vonásaikat felhasználva képesek legyünk következtetéseket levonni az ugyanazon modellbe tartozó
összes hálózat viselkedéséről, majd előrejelzést készíteni. Ennek következménye, hogy valamilyen
szinten jósolhatóvá válik a jövő.
Ashadun Nobi, Seong Eun Maeng, Gyeong Gyun Ha, és Jae Woo Lee Network Topologies of
Financial Market During the Global Financial Crisis (2013) című tanulmányukban 185 KOSPI9-n
jegyzett vállalat részvényárfolyamainak összekapcsoltságát vizsgálták, a 2008-as világválság
vonatkozásában. A részvényösszekapcsoltsági hálózatot három időbeli részegységre osztották 2006
és 2010 között: válságot megelőző, aktívan válságos, valamint válság utáni időszak. Maga a hálózat
csomópontjai a vizsgált részvények, a közöttük fennálló kapcsolatok pedig az együtt mozgás, illetve
együtt nem mozgás függvényei, tehát abban az esetben jönnek létre, amennyiben adott két részvény
árfolyama együtt mozog. A tanulmányból kiderül, hogy recessziós időszak alatt a részvények
keresztkorrelációs együtthatójában növekedés figyelhető meg, a részvények összekapcsoltabbá
válnak, majd az újabb konjunktúra alatt a válságot megelőző időszakhoz képest is jóval magasabb
volatilitás jellemzi azokat. Következésképp a részvényárfolyamok keresztkorrelációs
együtthatójának változása már a krízist megelőzi időszakban megfigyelhető.

8. ábra: 185 KOSPI-n jegyzett vállalat részvényárfolyamának keresztkorrelációs együtthatói valószínűségi eloszlása a
2008-as világválságot megelőző, aktív, valamint követő időszak tekintetében
Forrás: Nobi, A. at al. (2013) Network Topologies of Financial Market During the Global Financial Crisis 2.o

9
KOSPI (Korea Composite Stock Price Index): kóreai tőzsdén jegyzett részvények árfolyamindexeinek összessége
25
 7.3. Data Science
A Data Science egy viszonylag új tudományterület, melyet a hatalmas informatikai adatbázisok
hívták életre. Lényege, hogy a hálózatokba tömörülő összefüggő adathalmazok törvényszerűségeit
feltárva üzleti döntéseket támogasson. Napjainkban számtalan Data Scientist képzés kínálatai közül
válogathatunk, melyek segítenek az óriási adattömegekből értékes információkat kivonni.
Ezen fejezetcím alatt megemlíthető Benedek Gábor, Lublóy Ágnes és Szenes Márk A
hálózatelmélet banki alkalmazása (Benedek, 2007) című tudományos cikke, mely a
hálózattudomány segítségével több aspektusból mutatja be a bankszektori alkalmazhatóságot.
Egyfelől megemlíti az ügyfélelvándorlás/ügyfél-veszélyeztetettség, valamint ügyfélérték
meghatározási lehetőségeit. Másfelől a járványmodellezéshez hasonlóan leírja a
szolgáltatásterjedési modelleket, egyfajta fertőzéshez hasonlítva. A tanulmány továbbá részletesen
leírja a gazdaság szektorális hálózatainak egymásra gyakorolt hatásait, a vállalat-beszállító
pénzpiaci elvándorlásának egymásra gyakorolt hatásait, valamint említést tesz a hálózati árazási
stratégiákról. Annak oka, hogy a tanulmányt a Data Science fejezetcím alatt említem az, hogy a
stratégiai döntések meghozatalához óriási mennyiségű adatból szükséges kevés, de fontos
információt kinyerni. A feltérképezési feladatot érdemes olyan szakmájában jártas Data Scientistre
bízni, aki otthonosan mozog hatalmas adatbázisok sorai közt, valamint különböző tanulási
folyamatok programozásával állandóan használhatóvá képes tenni adatbázisokat, létrehozva így egy
változó rendszert.

26
 8. HÁLÓZATELMÉLETI ALAPOK ÖSSZEGZÉSE
A hálózatelmélet folyamatos fejlődése újabb és újabb alkalmazhatósági területeket nyit meg az
interdiszciplináris tudományterület előtt. Dolgozatomban a gráfelmélet történelme és alapvető
matematikai eszközeinek ismertetése, valamint a hálózat definiálása után bemutatásra kerültek
Erdős Pál és Rényi Alfréd matematikusok munkásságának áttörései, a kis-világ jelenség, majd
Barabási Albert-László reformfelfedezései, melyeknek köszönhetően ma számos területen
értelmezhetővé váltak komplex rendszerek és viselkedésük.
A hálózati gondolkodás nem kerülte el a társadalomtudományokat sem. A szociológia
erőszeretettel használja társadalmi viselkedések leírására, kulcsszereplők beazonosítására,
kapcsolatrendszerek elemzésére. A közgazdaságtant az ellátásilánc-menedzsment, valamint a
válság-előrejelzés kapcsán, de leginkább a viselkedési közgazdaságtan újragondolása során
befolyásolta. A marketing a terjedési jelenség, valamint a kapcsolati hálózatok középpontjainak
beazonosítását szolgáló modelleket alkalmazza. A politikatudomány szintén a terjedési jelenséget
használja. Gyakran használt menedzsmentterületeken is strukturális modellezésre, valamint a Data
Science kiváló döntéssegítő alkalmazása sem ritka. Vezetői megközelítésben szintén említésre
méltó az operációkutatás, a rendszerelmélet egyik gyakorlati megjelenése. Hadtudományi
alkalmazása állandó, a terrorizmus elleni harcot, valamint kémhálózatok kulcsszereplőinek
felderítését szolgálja.
A 2019 óta tomboló koronavírus-válság modellezése és döntéstámogató háttere a
hálózatelmélet összefüggései és matematikai rendszerei nélkül bizonyosan nem tette volna lehetővé
az alapszintű tervezhetőséget sem. Talán társadalmi szinten a legígéretesebb hatás mégis az
orvostudomány fejlődése, a rákkutatás lehetőségeinek bővülése, nem véletlen, hogy ma már neves
egyetemek orvosdiagnosztikai részlegein megtalálhatók hálózati gyógyászati kutatóintézetek.
Összességében levonható következtetés, hogy a hálózati gondolkodás és modellalkotás nem
elhanyagolhatatlan eleme a gazdasági életnek, azonban rávilágít olyan problémákra, melyek újfajta
gondolkodásmódot igényelnek, valamint megkönnyíti a gazdasági szereplők mindennapjait.
Struktúrák feltérképezésével növelhető a hatékonyság, és lehetővé teszik az esetleges problémák
gyors azonosítását.
A továbbiakban térjünk át a reál- és pénzügyi szféra hálózati összekapcsoltságának
bemutatására, mely egyfelől egy újfajta versenymegközelítést tár fel P2P modellekben, másfelől a
pénzügyi hálózatok sajátosságait és innovativitását taglalja, kitérve a magyar és nemzetközi
szabályozási környezetre, valamint a blokklánc technológia alapjaira.

27
28
 9. PLATFORMGAZDASÁG, AZ ÚJ STRUKTÚRA
A XXI. század komplexitása, a globalizációs folyamatok, az internet természetessé válása,
valamint ami a legfontosabb, látens fogyasztói igények felfedezése egy újfajta gazdasági struktúra
születésének folyamatához vezetett, ahol már nem működnek a klasszikus elméletek. Say, francia
közgazdász klasszikussá vált elmélete, miszerint „minden kínálat megteremti a maga keresletét”
(Say, 1803) többé már nem tekinthető dogmatikusnak, hisz a tendencia a fogyasztók preferenciái
felé mozdul el. Az internet tömegesen elérhetővé válása minden ember számára lehetőséget nyújtott
a minél tökéletesebb informáltság eléréséhez. A vállalatok viselkedése, a kínálat meghatározása
nem önkényes gazdasági döntések összessége, hanem a fogyasztók igényeinek minél tökéletesebb
és szélesebb körű kiszolgálása.
A platformvállalkozások megjelenése minden eddiginél széleskörűbb termékmenedzsmentet
igényel, melynek célja egyfajta fogyasztókra irányuló hűség megtartása. A vállalatok korábbi
árversenyre irányuló stratégiái egy kapcsolati hálózat kiépítésére helyeződnek át.

9.1. Platformvállalkozások10
A platformvállalkozások elsődleges célja a kereslet és a kínálat összehangolása egy
folyamatosan frissülő interaktív platform segítségével, ahova bármikor szabadon léphet be és ki
terméket, vagy szolgáltatást kínáló, valamint kereső entitás. Leggyakrabban startupként kezdik
működésüket, és belső kultúrájuk, valamint a hálózati hatás végett kirobbanó gyorsasággal képesek
növekedni.

9.1.1. Forradalmi felismerések: Uber (2009), Airbnb (2008), Amazon (1994)

Az Uber egy 2009-ben alapított platformvállalkozás, melynek célja a közösségi közlekedés
forradalmasítása volt egy olyan platformmal, amely később számos más stratup vállalkozás
indítását ösztönözte. A platform egy úgynevezett P2P (peer to peer) modellen alapul, lényege, hogy
a kereslet és a kínálat közvetlenül, decentralizáltan tudjon egymással információt megosztani. A cég
erre fejlesztette ki mindenki által ismert applikációját, melyre bárki felcsatlakozhat bármikor, és
egyaránt szerepelhet a piac keresleti és kínálati oldalán. Mindenki lehet fuvarozó és fuvarozott,
csupán csatlakoznia kell a platformhoz. A cég felismert egy valódi problémát, a centralizált
taxitársaságok hatékonyságbéli hiányosságait, és fejlesztett rá egy platformot, ami közvetlen
kapcsolatot generál a kereslet és a kínálat között úgy, hogy a vállalkozás hozzáadott értéke csupán
annak létrehozása, fejlesztése és karbantartása, valójában fizikailag nem nyújt terméket. Magyar
10
A platformvállalkozások olyan vállalkozások, melyek az ügyfelek (platform ügyfelei, akiket részben a hálózati
externáliák vonzanak a platformhoz) közötti interakciók megkönnyítésével teremtenek értéket (Evans, Schmalensee,
2010).
29
vonatkozásban a Bolt (észt központú, de Magyarországon is működő) személyszállító applikáció az,
amely hasonló tulajdonságokkal rendelkezik.
Az Airbnb (AirBed & Breakfast) vállalkozást San Franciscoban alapították 2008-ban azzal a
céllal, hogy kielégítsék a fogyasztók változó igényeit utazásaik során való megszállásukkal
kapcsolatban. Az alapítók felismerték, hogy a fogyasztói igények változását nem tudják lekövetni a
hatalmas szállodák, szállodaláncok. Ennek oka a szállodarendszerek méretéből adódó
rugalmatlanság. Az utazási – és megszállási – preferenciák a szállodák nyújtotta konstans ajánlat
felől a rugalmas, otthonos megoldások felé irányultak, melyre felületet biztosított a platform.
Működési elvük szintén a kereslet és a kínálat összehangolása, és szintén minden felhasználó
(regisztrált tag) szerepelhet egyaránt keresleti és kínálati oldalon. A kínálat a felhasználók saját
tulajdonában, vagy bérleményében álló ingatlanok, melyeket – általában rövid távra – kiadásra
kínálnak. A fogyasztók a platform különböző – folyamatosan fejlődő – szűrési funkcióival
megtalálhatják az igényeiknek legmegfelelőbb szállást, melyet néhány gombnyomással le is
foglalhatnak. Peer to peer modellről beszélünk, hisz a szállást kereső személy a foglalást követően
közvetlenül a szállást kínáló személlyel kerül kapcsolatba. A kínálatnak csupán saját szolgálatásaik
fejlesztésével kell foglalkozniuk, melyhez a fogyasztói igények felmérését a platform
szolgáltatásként nyújtja, a szolgáltatások azonban akár egyedileg is személyre szabhatók, hisz ez a
P2P által nyújtott rugalmasság, mely lehetőségeit mind a keresleti, mind a kínálati oldalnak tudnia
kell kihasználni. A klasszikus, korábban akár monopolhelyzetben lévő szállodák/komplexumok
hatalmas méretük végett nem képesek ilyen fokon rugalmas megoldásokat kínálni. A Koronavírus-
járvány azonban az Airbnb piacot is átrendezte. Boros Lajos és Kovalcsik Tamás (2021)
tanulmányukban a válság, budapesti Airbnb piacra gyakorolt hatását vizsgálták. A tanulmány kitér
arra, hogy a recesszió előtti időszakban a vizsgált területen több, mint 11 ezer Airbnb piacra szánt
ingatlan volt elérhető, mely a válság következtében egy év alatt majdnem a felére csökkent ezen
ingatlanok száma. Sok bérbeadó kivonta lakását a piacról és inkább hosszú távon kezdtek el
gondolkodni. Itt fontosnak tartom megjegyezni, hogy hosszú távon, a vendéglátó iparra vonatkozó
konszolidációs időszakot követően ez a hatás a szállodaiparnak kedvezhet, hisz a hosszú távra
bérbeadott ingatlanokat a szerződés lejártáig nem kínálhatják a platformon, így nem feltétlenül
várható a korábbi évekhez hasonló növekedés e piac tekintetében.
Az Uber és az Airbnb két rendkívül nagy adatbázissal rendelkező szolgáltatás alapú platform. A
következőkben bemutatom azt az óriást, aki termékalapú platformvállalkozás révén ma termékek
legszélesebb skáláján képes a teljes kínálatot az egyéni keresletre szabni.
Egy 1994-ben garázsvállalkozásként indult könyvértékesítést, mint üzleti célt szem előtt tartó e-
kereskedelmi vállalkozás ma a világ legnagyobb kereskedelmi platformja. Az Amazon
30
sikertörténete mindenki számára ismert, hisz az egyszemélyes garázscég mára már közel másfél
millió munkavállalót foglalkoztat és mérlegfőösszege a négyszáz-milliárd dollár felé közelít 11. A
vállalat működési struktúrája ugyancsak egyszerű, a kereslet és a kínálat közötti finomhangolás, a
platform nyújtotta szolgáltatások széleskörű terjesztése, valamint minél szélesebb termékskála.
Bárki vásárolhat és kereskedhet az Amazon felületén. A vásárlók különböző szűrési funkciók
segítségével tudják kiválasztani a számukra legmegfelelőbb terméket, így az azonos terméket
kínálók közötti verseny lényegében a kínálók kreativitásán múlik. Magyar vonatkozásban példaként
az eMAG piacteret említem, mely működését tekintve ugyanúgy egy termékforgalmazókat gyűjtő
és rendszerező platform, melyen szintén kereskedhet és vásárolhat bárki, aki csatlakozik a
hálózathoz.

9.2. Hálózati hatás és preferenciális kapcsolódás a gyakorlatban

Az eddig leírt platformok értelmezésének lehetőségét a hálózatelméleti modellek teszik
lehetővé. Az Uber és az Airbnb esetén csomópont maga a platform, mely információáramlási
csatornát nyújt a szolgáltatást nyújtó és igénybe vevő személyek között. Kapcsolat van tehát a
felhasználók és a platform között, valamint kialakulhat kapcsolat az egyes felhasználók között a
szolgáltatás igénybevételének lokációs és időbeli lehetőségei szerint. Az Amazon annyiban
máshogy működik, hogy bár ugyanúgy minden felhasználó kapcsolatban áll a hub-bal – mely hub
jelenleg a platform – és ugyanúgy kapcsolatban állhatnak egymással, azonban az Amazon bár egy
szolgáltatás, valós, fizikai termékek disztribúcióját segíti elő, így a tranzakció többirányú is lehet
annak függvényében, hogy milyen szolgáltatási csomagot vesz igénybe az eladó és a vevő.
A klasszikus közgazdasági modell szerint a keresleti függvény egy lineárisan csökkenő
meredekségű egyenes. Adott termék, vagy szolgáltatás eladott mennyisége annak árától függ oly
módon, hogy minél olcsóbb, annál nagyobb a ráirányuló kereslet. Platformcégek esetében azonban
a keresleti görbe teljesen más alakot vehet fel, ugyanis kezdetleges értékük nincs. Tekintsünk egy
bármilyen startupként induló platformvállalkozást. Kezdetben a vállalkozás elindításakor létezik
egy csomópont. Ahhoz, hogy ennek a csomópontnak bármilyen hálózati értéke legyen szükséges,
hogy csatlakozzanak hozzá más csomópontok. Kezdetleges értéke tehát nulla. Azonban ahhoz, hogy
független csomópontok kapcsolódjanak hozzá, szükséges, hogy értéket képviseljen a hálózat. Ebből
látható, hogy a hálózat abban az esetben keltheti fel csomópontok érdeklődését, ha már néhány
csomópont csatlakozott hozzá. Kezdetben tehát akár mesterséges úton, de kapcsolatokat kell
teremtenie a hubnak. Amikor a hálózat eléri azt a kritikus pontot, hogy felkelti egyéb potenciálisan
kapcsolódni vágyó csomópontok érdeklődését, onnantól kezd el értéket képviselni. Abban az
11
Az Amazon.com INC 2021 Q3-as konszolidált beszámolója szerint a tárgyidőszakban foglalkoztatottak száma
1,468,000 fő, a vállalat mérlegfőösszege pedig 382,406 millió dollár.
31
esetben emelkedhet egyszerre a csatlakozás ára és az irányába támasztott kereslet, ha a
csomópontok körébe megjelenik a lemaradástól való félelem, így tömegesen kezdenek el
csatlakozni a hálózathoz. Amikor tömegesen megjelennek a csomópontok a hálózatban, onnantól
válik klasszikusan negatív meredekségűvé a platform iránt támasztott keresleti görbe, ugyanis attól
a ponttól kezdve törvényszerűen többen fognak csatlakozni egy hálózathoz az ár csökkenésének
függvényében. Hisz akik ilyenkor csatlakoznak már nem a lemaradástól tartanak, hanem valódi
értéket vélnek felfedezni a hálózatban, melyhez egyéni preferenciájukat tekintve megéri
csatlakozni. A hálózat minden egyes új csomóponttal értékesebb lesz önmagát tekintve és a
potenciális, csatlakozásra készülő csomópontok számára is.
Az 1. ábrán látható, hogy ebben a hálózati externáliával kibővített modellben a kereslet
nemlinearitása végett léteznek olyan pontok az ártengelyen, melyekhez nem egy, hanem két
mennyiségi érték tartozik. A modell szerinti piacon a kereslet alakulása a fogyasztók várakozásaitól
függ. Amennyiben a várakozás az, hogy nem fognak sokan a hálózathoz kapcsolódni, az ábra
szerinti Q1-es pont jellemezte kereslet fog kialakulni. Azonban, ha a várakozás az, hogy sokan
fognak kapcsolódni, a Q2-es pont kereslete fog kialakulni a piacon.

9. ábra: Hálózati gazdaságban létrejövő inverz keresleti görbe

Forrás: saját szerkesztés

A platformcégekre jellemző, hogy miután elkezdtek profitot termelni, a forgalmuk nagyobb

arányban növekedik, mint az összes költségük. A 2. ábrán az Amazon INC. teljes nettó
árbevételének és teljes működési költségének összevetése látható az Amazon reporting felületén
közzétett adatok alapján 2017 és 2020 között (minden év Q4-es adata).

32
 400.000

350.000

300.000

250.000

200.000

150.000
2017 Q4 2018 Q4 2019 Q4 2020 Q4

Total Net Sale Total Operating Expense

10. ábra: Az Amazon teljes nettó árbevételének és teljes költségének alakulása 2017 Q4 és 2020 Q4 között,
millió Dollárban

Forrás: Saját szerkesztés az Amazon.com INC reporting felületén található adatokból

9.2.1. Melyik platformhoz csatlakozunk, és melyik profiltól vásárolunk?

A platformokon való vásárlás némi kockázatot von maga után, hisz a klasszikus vásárlási
formákkal ellentétben nem tudjuk valóságban megtekinteni, esetleg kipróbálni a terméket. Az
információk, amik vásárlás során rendelkezésünkre állnak: a termék ára, a forgalmazó leírása,
szállítási ár és az ehhez kapcsolódó információk, valamint leggyakrabban megjelennek képek, és a
vásárlók által írt – hozzáteszem manipulálható – vélemények. A valódi vásárlás előtti termékélmény
így tehát elmarad, mely azt eredményezi, hogy nem feltétlenül az árverseny lesz az a tényező, ami a
keresletet befolyásolja. Két, funkcionalitását tekintve ugyanolyan eszköz közül előfordulhat, hogy a
vásárló a drágábbat veszi bízva abban, hogy megbízhatóbb a termék és forrása.
Dolgozatom 6. fejezetében bemutattam a Barabási-Albert modell által, a hálózati értelmezésbe
integrált preferenciális kapcsolódásnak nevezett viselkedési mechanizmust, melynek lényege, hogy
egy folyamatosan növekvő skálafüggetlen hálózatban az újonnan kapcsolódó csomópontok
legnagyobb valószínűséggel a legnagyobb fokszámú csomóponthoz, azaz a legtöbb kapcsolattal
rendelkező hubhoz fognak kapcsolódni. Mint írtam ez nem törvényszerű, csupán valószínűségi
mechanizmus, ami máris elegendő ahhoz, hogy lássuk, a legtöbb csomópont leggyakrabban ezt a
viselkedési folyamatot követi. Platformok esetén fontos különválasztani magát a platformhoz való
kapcsolódást, és magát a vásárlási folyamatot (hisz ez is egy kapcsolódási pont). Mindkét esetben
megjelenik a skálafüggetlenség, és a preferenciális kapcsolódás.
Vegyük először magához a platformhoz való kapcsolódást. Kínálati oldalról12 értelemszerűen
akkor éri meg csatlakozni, minél több regisztrált felhasználója van egy adott platformnak. Azonban
12
A kínálati oldal jelen esetben a platformon való értékesítést jelenti, ugyanis a platform minden felhasználója
(terméket értékesítő és vásárló) a platform fogyasztója.
33
keresleti oldalról is akkor éri meg csatlakozni, hisz ugyanannyi energiabefektetéssel (regisztráció)
szélesebb kínálatból tudunk válogatni. Preferenciálisan tehát a kapcsolódás valószínűsége a
platform összes kapcsolatának összegétől függ. Egy potenciális vásárló két platform közül nagyobb
valószínűséggel fog azon a platformon vásárolni, amelyik eleve több regisztrált felhasználóval13
rendelkezik. Ez azonban együtt értelmezendő a platformon belüli tranzakció szintű kapcsolódással
is, azaz, hogy a vásárló a kínálati oldal mely szereplőjénél fog fogyasztani. Ez pedig bizalmi kérdés
is.
Tekintsünk két regisztrált értékesítőt egy adott platformon. Mindkét profil által értkesített
terméknél ugyanazokat a pontokat véljük felfedezni, melyek a következők: termék neve, termék
ára, termék jellemzői, termék leírása, néhány kép a termékről, szállítási feltételek, szállítási idő és
ár, valamint a legfontosabb, vásárlói vélemények. A vásárló nem tudja hányan vásároltak adott
értékesítő profiltól, viszont látja hányan és milyen hozzászólásokat fűztek egy profil értékesített
termékéhez. Minél többen vásárolnak adott profiltól, annál többen írják le véleményüket a
termékmix-szel kapcsolatban, azaz magáról a termék minőségéről, a szállításról, és gyakran a
hozzáfűződő érzelmekről. Minél többen hagynak hozzászólást, annál valószínűbb, hogy a
hozzászólások pozitív megerősítést nyújtanak a vásárlás biztonságát illetően, hisz egy
megbízhatatlan termékhez fűzött hozzászólások hosszú távon nem növekednek olyan mértékben,
mint egy megbízható terméké, ugyanis a véleményeket olvasó potenciális vásárlók a pozitívan
megerősített eladótól fognak vásárolni. Így tehát minél több a hozzászólás, annál nagyobb
valószínűséggel nő a pozitív megerősítésűek részaránya, és minél több a pozitív hozzászólás, annál
nagyobb a valószínűsége, hogy egy potenciális vásárló megvásárolja a terméket adott profiltól. A
vásárló tehát a hozzászólások mennyiségét látja, ami összefügg a tranzakciók mennyiségével, így
tehát elmondható, hogy adott platformon belül is a magasabb fokszámú (több eladást eszközölt)
csomóponthoz fogunk kapcsolódni (tőle fogunk vásárolni).

9.3. Értékteremtés, verseny és szabályozás

Molenaar (2020) A verseny vége című könyvében a hálózati gazdaság hatására elemzi a
versenyhelyzet alakulását és tesz predikciót annak feltételes megszűnésére. Az értéket már nem
lehet csupán pénzben mérni, a negyedik ipari forradalom valódi értéke az adat. Azok a tranzakciók,
amik online vásárlással jönnek létre értékesebbek annál, amelyek fizikálisan egy üzletben. Mi az a
komponens ami értékesebbé teszi az online tranzakciókat? A vásárlók egyedi algoritmusai.
Molenaar a piaci működést az alábbi három lehetőség alapján látja:

13
A regisztrált felhasználókat itt mind a keresleti, mind a kínálati oldalra értem, hisz mindkettő releváns. Minél több a
regisztrált felhasználó kínálati oldalon, annál nagyobb a választék, és minél több a regisztrált felhasználó keresleti
oldalon, az egyrészt vonzza a kínálatot, másrészt visszajelzésükkel megbízhatóságot teremtenek a platformon.
34
 1. Csatlakozás egy meglévő platformhoz
2. Saját platform fejlesztése
3. Niche szereplővé válás
Az első két esetben felváltja a digitális működést a digitális létezés. Abban az esetben, ha egy
vállalat nem kíván platformhoz csatlakozni, vagy platformot fejleszteni niche szereplővé válik, és
életben maradásának feltétele az egyedi termék- illetve szolgáltatásnyújtás lesz, ami értelemszerűen
egyediségében teremt értéket.
A hagyományos vállalatoknál azonban nem látható a tendencia a digitális létezésre való
átállásra, inkább a digitális működési fázisban ragadnak és azt tökéletesítik. Az idő azonban fontos,
hisz amennyiben a verseny kikényszeríti a platformhoz való csatlakozást, azok a szereplők akik
korábban csatlakoztak előnyre tehetnek szert a preferenciális kapcsolódás jelensége miatt. A
valóságban az látszik, hogy a vállalatok nem képesek meglépni ezt a lépést, és gyakran az új piaci
modell szabályozatlansága miatt panaszkodnak.
A legtöbb ember számára ismert az Uber körül létrejött botrány, hazánkban be is tiltották
versenytorzító hatással indokolva (Környei, 2016). Jobban belegondolva, ténylegesen torzította a
versenyt azzal, hogy versenyt teremtett. A taxitársaságokat kimozdította oligopol helyzetükből, ők
azonban ahelyett, hogy fejlesztésen, üzleti modellváltáson gondolkodtak volna, lobbijuk révén
visszanyerhették monopolhelyzetüket. Ugyancsak ismert az Airbnb elleni lobbi, melyet a
szállodaipar eszközöl azért, mert méretükből adódóan nem képesek rugalmasan változásokat
eszközölni, nem képesek a váltakozó fogyasztói igényekre időben reagálni. Emellett nyilvánvalóan
óriási költségekkel működnek. Pedig nyilvánvalóan több ember számára nyújt lehetőséget az
utazásra, akik ugyanúgy fogyasztanak, pénzt hoznak a gazdaságba, csupán esetleg nem engedhetik
meg maguknak a drága szállodákat. Az Airbnb pedig – akárcsak egy szálloda – munkahelyet teremt
és adózik. Gazdaságilag nem lenne racionális betiltani a működését, habár New Yorkban a
szállodaipar lobbija miatt elképzelhető, hogy az Airbnb működési engedélyét megvonják. Az
Amazon ellen is számos fellépés ismert tisztességtelen versenyhelyzet teremtésének vádjával, az
Európai Unió is kétségeket támaszt vele szembe annak ellenére, hogy rengeteg ember megélhetését
jelenti (Euronews, 2020).
A kérdés az, hogy a versenyhivatalok és a kormányzatok hol, és hogyan értelmezik ezeket a
fellépéseket, képesek-e észrevenni a piaci igények változását, és képesek-e igazságos döntéseket
hozni. A szabályozás valóban nem egységes és nem kiforrott, de nyilvánvalóan nem lehet
eltekinteni tőle.

35
9.3.1. Platformértékek
Choudary (2015) tanulmányában a platformok üzleti modelljét vizsgálva az alábbi három
alaptőkét vélte felfedezni a legtöbb platformcégnél:

 Hálózat – piaci közösség

 Infrastruktúra

 Adatok

Ahhoz, hogy egy platform értéket tudjon képviselni, szükséges egy infrastrukturális réteg
kialakítása, mely magában foglalja a hálózati szabályozást, valamint a platform nyújtotta
szolgáltatásokat. Az infrastruktúra kiépítése elsődleges és kulcsfontosságú folyamat, hiszen ennek
hatására választják felhasználók az adott platformot. Fontos a mindkét oldalnak megfelelő
biztonságot, ugyanakkor kellő szabadságot nyújtó szabályrendszer, és azon szolgáltatások
kiforrottsága, ami a csatlakozási hajlandóságot előidézi, illetve növeli. Az ökoszisztéma kiépülése
folyamatos, fejlődése adatalapú. Egy platform fő hozzáadott értéke az adattárolás- és szolgáltatás,
melynek köszönhetően a termelők olcsó információkhoz jutnak a fogyasztók viselkedéséről. Ezeket
az adatokat elemezve kulcsfontosságú következtetéseket tudnak levonni az ügyfelek lojalitásának
kialakítása és megtartása érdekében, valamint az oldalon fellelhető tartalom relevanciájáról,
helyéről, az információ érdeklődést felkeltő, vagy fel nem keltő mivoltáról. Data scientistnek 14
nevezzük azokat a szakértőket, akik képesek algoritmusokat kialakítani, és óriási adattömegekből
értékes információkat kinyerni.

9.4. Átalakulás és alkalmazkodás

A világgazdaság egyértelműen nagyívű átalakulásokon megy keresztül, melynek alapja a
keresleti várakozások alakulásának kérdése, valamint a kínálat koncepciójának növelése, az
együttműködés. Egy hálózat részének lenni tranzakciófeletti 15 értékkel bír a hálózat minden egyes
tagja számára, így a tagok együttműködése is értéket képvisel. Az átalakulás felismerésének hiánya,
vagy tagadása súlyos következményekkel járhat a jelen termelőinek. Bár a gazdaság jövője a
fogyasztók viselkedésétől függ, kétségtelen, hogy a modell működőképesnek látszik. Az
együttműködés olcsóbb. A platform előnye, hogy profitot realizálhat fizikai termék birtoklása
nélkül, nem feladata a kereskedelem, a termék tényleges eladása, hisz egy szolgáltató vállalat,
melynek feladata a platformhoz tartozó infrastruktúra és az adatbázis megteremtése és fejlesztése. A

14
ford.: adat tudós
15
Tranzakciófeletti érték alatt azt értem, hogy a korábbi kifejezetten értékcserére, és ebből profitszerzésre irányuló piaci
jelenségekkel ellentétben a hálózati hatás valójában nem fejezhető ki teljesen egzaktul pénzben. Tehát a hálózati hatás
nyújtotta érték az áru/szolgáltatás-ellenérték felett áll.
36
partnereknek olcsóbb az üzleti lét, hisz rengeteg költséget spórolhatnak meg úgy, mint
marketingköltség, szállítási költség, üzlethelyiségek üzemeltetése, kereskedők fenntartása, stb.
1. táblázat: A gazdasági átalakulás új eszközei Choudary (2015) szerint

Forrás: Saját szerkesztés

(idézetek a hivatkozásban megjelölt tanulmányból, saját fordítás)

Idézet Fordítás

„The ecosystem is the new warehouse” Az ökoszisztéma az új raktár

„Data is the new dollar” Az adat az új dollár

„Community management is the new human Közösségmenedzsment az új humán-erőforrás

resources management” menedzsment
„User journeys are the new sales funnels” A felhasználói utak az új értékesítési csatornák

„Data science is the new business process

Az adattudomány az új üzleti folyamatfejlesztés
optimization”
„Social feedback is the new sales commission” A közösségi visszajelzés az új értékesítési jutalék

„Algorithms are the new decision-makers” Az algoritmusok az új döntéshozók

Az újfajta gazdasági berendezkedés értelmezése érdekében Choudary (2015) Platform Scale

című könyvében a jelen eszközeit összeveti a jövő potenciális eszközeivel, jól érzékeltetve a
különbségeket, melyek közül néhányat az 1. táblázat tartalmaz.

9.4.1. Ellátási lánc helyett kínálati ökoszisztéma

A hagyományos kereskedelmi struktúra lineáris ellátási lánccal írható le mind gyártási
folyamat, mind kis- és nagykereskedelem terén. Egy termék létrejötte leggyakrabban többfázisú,
ahol gyakran több fázis külön entitás, általában hierarchikus berendezkedésű és működését tekintve
információs elszigeteltségben működik. B2B piacon az információáramlás csupán elengedhetetlen
adatok megosztása. A termék elérve a kereskedelmi láncot először a nagykereskedelembe kerül,
majd a kiskereskedelembe, ám ezen láncszemek között sincs a kötelezőn felüli információáramlás.
A teljes ellátási lánc B2C piacra fókuszál, ahol valódi információátadás, és végleges értékcsere
zajlik.
A hálózatalapú gazdasági modell lényege, hogy a hagyományos ellátási lánc minden
láncszemét tekintve kialakul egy-egy platform, mely létrehozza adott piac ökoszisztémáját, és a
közös információs adatbázist. A lényeg tehát az optimalizálás. A hagyományos ellátási lánc
hiányosságait pótolni tudja egy adatintegrált kínálati ökoszisztéma. A költségek megosztása révén
jóval gyorsabb fejlődésre képesek azok az entitások, akik csatlakoznak ehhez az ökoszisztémához.

37
9.4.2. Alkalmazkodás
Míg a vállalatok vezetői a tagadás fázisában vannak, és nem hiszik el a piac változását, a
platformcégek minden változásra rendkívül gyorsan képesek reagálni, köszönhetően az
algoritmusoknak. Az algoritmusok gyakorlatilag majdnem azonnali visszajelzést tudnak nyújtani
vásárlói tömegekről, így gyorsan lekövethetők a változások.
A koronavírus válság hatására láthattuk, hogy a válság sújtotta szektorok egyes szereplőinek
életben maradását akár kizárólagosan egy platformhoz való csatlakozás tette lehetővé. A lezárások
végett csökkent a kereslet például a személyszállítás iránt, hisz nem mozdultak ki az emberek,
ugyanakkor megnövekedett az igény például az autóbérlés, valamint a termékházhozszállítás iránt.
Láthattuk, hogy egyes platformok miként reagáltak a változásra. Egész egyszerűen közvetítőként
közreműködtek az aktuális kereslet és kínálat között, a kínálati oldal pedig könnyen és gyorsan
követni tudta a változásokat.
Példaként vegyük az éttermek helyzetének alakulását. A Mathias Corvinus Collegium, az IFKA
Közhasznú Nonprofit Kft. és az Evolúció – Megújuló Vállalkozások Programja, A Koronavírus-
járvány hatása a magyar vállalkozásra (Szepesi et al. 2021) című közös kutatásukban a
Koronavírus-válság, vállalkozásokra gyakorolt hatását vizsgálták, kitérve többek között a
vendéglátás helyzetére. A tanulmány rávilágít egy problémás helyzetre, miszerint a fővárosi
éttermek nagyobb része működik bérleményben, és kisebbik részük saját tulajdonú ingatlanban.
Értelemszerűen a bérelt ingatlanban üzemeltetett vállalkozás magasabb állandó költségei miatt
nehezebben tudott életben maradni a válsághelyzetben.
Azok az éttermek, akik csatlakoztak egy platformhoz könnyebben életben tudtak maradni, hisz
az intézménylátogatási tilalmak ellenére a fogyasztás továbbra is kivitelezhető maradt, csak nem a
megszokott helyen. Akik nem csatlakoztak, gyakran nem voltak képesek megszervezni a
változáshoz szükséges új koncepciót, és a magas költségek miatt – csökkentett fogyasztás mellett –
nem voltak képesek életben maradni
Az igény természetesen folyamatosan a platformok irányába mozdult, így a válsághelyzet
kifejezetten kedvező hatású volt a platformgazdaságok fejlődését tekintve.

38
 10. PÉNZÜGYI HÁLÓZATOK
A Magyarországon működő bankrendszer felépítését tekintve kétszintű bankrendszer. Alsó
szinten helyezkednek el a kereskedelmi bankok, akiknek elsődleges feladata a betétgyűjtés és a
hitelezés. A kereskedelmi bankok felügyeleti szerve a független Jegybank, azaz a Magyar Nemzeti
Bank (MNB), akik felügyeleti jelentéseken keresztül folyamatosan ellenőrzik a kereskedelmi
bankok likviditását, eszközállományát, hitelezéseit, és tulajdonképpen minden releváns
tevékenységét. A Nemzeti Bank a kereskedelmi bankoknak nyújt hitelt, de a lakosságnak nem, a
kereskedelmi bankok pedig nyújthatnak egymásnak is, a kormányzatnak is, illetve a lakosságnak is,
viszont a felügyeleti rendeletek megkövetelik kötelező tartalékok képzését a kihelyezett
hitelállomány után. Az MNB szerepe gyakorlatilag a pénzügyi biztonság makrogazdasági
fenntartása. A pénzt a kereskedelmi bankok teremtik hitelkihelyezéssel, pénzhasználatért kamatot
számolnak fel, mely kamat a kereskedelmi bankok egyik bevételi forrása. Készpénzt az MNB képes
forgalomba hozni, illetve forgalomból kivonni.
A pénzkereslet és a pénzkínálat közötti kapocs tehát a kereskedelmi bankok tevékenysége, akik
betét formájában gyűjtik a pénzkínálatot (az összes szektorból) és azt a pénzkereslet rendelkezésére
bocsátják, ezzel segítve a vállalati, kormányzati és lakossági beruházásokat, s így a gazdaság
fejlődését. Habár a hiteligénylések releváns része a vállalati szektortól érkezik, így koncentráltan
magasabb összegekről beszélünk, a kereskedelmi bankok magasabb kamatot számolnak fel, mint
amekkora kamatot fizetnek a pénzkínálatnak, pénzük használatáért. A 3. ábrán látható, hogy egy
fenntarthatóan növekvő gazdaságban a megtakarítások – azaz az el nem fogyasztott jövedelmek –
képezik a banki betétek alapját, mely betétért – és ezzel a pénzhasználatért – a pénzintézet kamatot
fizet a betét tulajdonosának. A kereskedelmi bankok elsődleges feladata ezen betétek disztribúciója,
a megfelelő helyre koncentrálása. A betétek hitellé, a hitel beruházássá lesz. A bank a kihelyezett
hitelért magasabb kamatot számít fel, mint amennyit a betétek után fizet (K > k), a kettő
különbözete tehát a bank eredményéhez járul hozzá. A minimum kamatszintet a felügyeleti szerv
határozza meg jegybanki alapkamat formájában. Ennek alakulása rendkívül komplex módon hat a
gazdaságra, így kulcsfontosságú az ország monetáris politikáját tekintve. A jegybank különböző
gazdaságélénkítő programokkal segítheti a fejlődést, a hazai- és nemzeti össztermék gyarapodását,
illetve társadalmi felelősségvállalásától függően számtalan pozitív társadalmi hatással rendelkező
tevékenységet folytathat.
A magasfokú szabályozottság és a szigorú adatszolgáltatási kötelezettség gyakorlatilag erősen
zárt versenyt eredményezett a pénzügyi piacon. Ez azt jelenti, hogy az újonnan belépni vágyó
vállalkozások, potenciális bankok, pénzintézetek piacra lépése nehézkes, esetenként lehetetlen.
39
Nem véletlen, hogy bizonyos FinTech vállalatok, vagy neobankok (pl.: Revolut) nem kívánnak
teljes értékű bankként Magyarországon működni, hisz nem lennének képesek felvenni a versenyt
azokkal a bankokkal, akik évtizedek óta a magyar szabályokra, rendeletekre alapozzák
fejlesztéseiket, vagy ha képesek is lennének kialakítani ezt a rendszert, nem kívánják, hisz rendkívül
drága informatikai megoldásokról beszélünk.

11. ábra: A bankok elsődleges feladata: a pénzteremtés ,a pénzkereslet és pénzkínálat összehangolása

Forrás: Saját szerkesztés

40
 10.1. Pénzügyi platformok
A kereskedelmi bankok számos tevékenységgel foglalkoznak, értékpapírokkal kereskednek,
különböző fedezeti ügyleteket kötnek a banki kockázatok csökkentése érdekében, devizákkal
kereskednek, és még számtalan más szolgáltatást nyújtanak. Legfontosabb és elsődleges
tevékenységük azonban a betétgyűjtés és a hitelezés, valamint a pénzforgalmi tevékenységek
lebonyolítása. A pénzforgalmi tevékenységek lebonyolítása az informatika folyamatos fejlődésével
a fiókhálózati ügyintézésről az akár teljes mértékben otthonról elvégezhető netbank platformokon
történő ügyintézésre helyeződött át. Ezeken a platformokon önállóan indíthatunk utalást,
követhetjük a fennálló egyenlegünket, kiadásainkat, de akár termékeket is vásárolhatunk (pl.: hitel,
megtakarítási számla, biztosítás, stb.). Különbség a korábban bemutatott platformokhoz képest,
hogy minden bank saját netbanki platformmal rendelkezik, így szolgáltatásbéli eltérések lehetnek a
feladó és a fogadó fél között. Ezek fejlesztési lehetőségei korlátlanok, a váltakozó igények
kielégítésére fókuszálnak.
A versenyt azonban nem csak a bankok generálják egymás közt, hanem a különböző pénzügyi
szolgáltatások innovátoraiként létrejövő FinTech megoldások, pénzügyi startupok.

10.1.1. Egy nemzetközi példa: Revolut Ltd.

A londoni központú orosz startupot Nikolay Storonsky és Vlad Yatsenko alapította 2015-ben
azzal a céllal, hogy korszerű megoldást kínáljon a pénzügyi ügyintézésre, megreformálja a
felhasználók pénzügyi szokásait. A kezdetben csak utalási és pénzváltási szolgáltatásokat kínáló
startup mára már 15 millió magán, 500 ezer üzleti ügyféllel rendelkezik, és több, mint 35 országban
van jelen. A platform létjogosultságát a rendkívül széles skálán mozgó szolgáltatások nyújtják, ezek
a teljesség hiánya nélkül a következők:
Azonnali utalás több, mint 30 devizanemben rejtett költségek nélkül
Költségvetés elemzés, heti és havi szintű jelentések készítése a kiadásokról
Csoportos fizetési lehetőség, számla szétosztása a Revolut felhasználók között, valamint junior
számlanyitási lehetőség
Virtuális széfek létrehozása, valamint az ezekhez való hozzájárulási lehetőség fizetéskori
felkerekítésekből
Különböző befektetési lehetőségek (kriptovaluta, vállalati részvények, árucikkek)
Szállásfoglalás, repülőtéri kényelmi szolgáltatások
Biztosítási csomagok
Revolut shopper, valamint egyszerhasználatos virtuális kártya

41
 A vállalat kommunikációját tekintve központi szerepet tölt be a gyors és kedvező díjú
pénzforgalmi lehetőségek mellett a biztonság. Erre kívántak megoldást nyújtani shopper
rendszerükkel, melynek lényege, hogy egyszeri online vásárlások során az appban – ami
bővítményként számítógépes böngészőkben is elérhető – lehetőség van egyszeri virtuális kártya
létrehozására, mely rendelkezik egyszer használatos kártyaszámmal valamint biztonsági CVV
kóddal, és lejárata a vásárlás időpontja. A virtuális kártyára csupán a vásárlási összeg kerül, és a
vásárlással azonnal megszűnik, így ellenáll a csalásoknak. A magasfokú biztonságnak megvannak a
hátrányai is, ugyanis előfordulhat, hogy a rendszer, gyanúsnak vélt tranzakciók után befagyasztja a
kártyát.
A legnagyobb bizalmatlanságot a platformban a külföldi felügyelet okozza. A neobank nem
rendelkezik Magyarországon bejegyzett leánybankkal, felügyeleti szerve a Lietuvos Bankas, azaz a
litván nemzeti bank. A Revolut tehát nem az MNB felügyelete alá tartozik, nem ugyanazok a
szabályozások érvényesek rá, mint a hazai bankokra. Ezen túlmenően a betétek biztosítását sem az
OBA16 garantálja, így az esetlegesen felmerülő fogyasztóvédelmi problémák esetén a litván
betétbiztosítási rendszer szabályai a mérvadók, melyek bár az Európai Unió jogszabályain
alapszanak, mégis megnehezítik az ügyintézést. A magyar felügyelet és a neobank folyamatos
egyeztetés alatt állnak. Az MNB értelemszerűen leánybankként szeretné üdvözölni a Revolutot, ám
ez mindeddig nem történt meg, vélhetően a bonyolult felügyeleti rendszer miatt, aminek a bank nem
kíván eleget tenni, mitöbb a rendszer kiépítése komoly anyagi befektetést igényelne, ami nem
javítana a még veszteséges FinTech vállalat eredményén.
Mindenesetre a Revolut jelenléte mind magyar viszonylatban, mind nemzetközi szinten
megmozgatta a pénzintézeteket, jelentősen élénkítette a versenyt, a hazai bankok érezhetően
kiemelt figyelmet fordítanak a netbanki platformok fejlesztésére.

10.1.2. Egy magyar példa: Instacash

Az Instacash egy integrált részletfizetési platform, mely a BNPL 17 elvre épül. A Fintrous Group
– platformot fejlesztő cég – arra a piaci igényre kíván megoldást nyújtani, hogy a vásárlások során a
vásárlók aktuális igényeiket szeretnék kielégíteni akkor is, ha abban a pillanatban nem áll
rendelkezésükre a követelt összeg. A platform a kereskedelmi bankok hitelajánlatait gyűjti össze,
melyeket a jövőben a fogyasztóknak egy saját fejlesztésű online hitelezési folyamatba integrálva,
szolgáltatásként nyújtanának, teljes egészében online keretek között. A FinTech megoldás remek
lehetőséget biztosíthat olyan hirtelen felmerülő, nem várt magas költségek esetén, mint például a

16
Országos Betétbiztosítási Alap
17
Buy Now Pay Later, azaz vásárolj most, fizess később.
42
sürgős utazások, egészségügyi számlák, létfontosságú műszaki termékek meghibásodása, vagy akár
biztosítás hiányában felmerülő káresemény helyreállításának költsége.

10.2. Jogi háttér és támogatás

A digitalizációval és a fogyasztói viselkedés változásával a bankok és pénzintézetek folyamatos
fejlesztési kényszer alatt vannak. Ezek az intézetek méretükből és szervezeti felépítésükből adódóan
képtelenek gyorsan reagálni a hirtelen változó elvárásokra. A fogyasztók már nem fáradnak
személyes ügyintézéssel, nem kérnek személyes tanácsadást, olcsó, és megbízhatóan működő
pénzügyi megoldásokat szeretnének, és mindezt online, akár a mobiltelefonjukról intézve. A
korábban felsorolt platformok számos más FinTech18 megoldás mellett ezen fogyasztói igények
kielégítésének céljával jöttek létre. Ahhoz azonban, hogy egy innovatív pénzügyi szolgáltatás piacra
tudjon lépni, fel kell vennie a versenyt a nem kis piaci előnnyel rendelkező óriásokkal. Nem elég
valami újat kínálniuk, ismerniük kell a piacot, amit új belépőként meghódítanának. Ami pedig
lehetőséget biztosít ezeknek a cégeknek az nem más, mint az adat. A nyílt banki
alkalmazásprogramozási interfészek, azaz az API19-k.
Az Európai Unió 2015. november 25-én kiadott PSD2 20 (EU 2015/2366) (Revised Payment
Services Directive) irányelve a második uniós pénzforgalmi irányelv, melynek címzettje minden
tagállam. A magyar jogrendbe 2017-be bekerült törvény (2017. évi CXLV. tv.) célja a különböző
FinTech megoldások (AISP, PISP, CISP) támogatása nyílt banki szolgáltatásokkal, API-nek
nevezett interfészeken keresztül.
Az EBA szabályozási keretrendszere alapján az Európai Unió Bizottságának 2017. november
27-én kiadott rendelete (EU 2018/389)21, az RTS (Regulatory Technical Standards) szabályozza az
interfészek alapvető kötelességeit. A standard előírja többek között az erős ügyfélhitelesítés
biztonsági szabályait, valamint a hitelesítés alóli kivételeket, a felületek összekapcsoltságának és
átjárhatóságának követelményeit, a kockázat-elemzési követelményeket, valamint a csalási arányok
kiszámításának követelményeit. Ezek közül a legfontosabb és az ügyfeleket érintő követelmény az
SCA (Strong Customer Authentication), azaz az erős ügyfélhitelesítés. A többlépcsős azonosítási
folyamat célja, hogy tranzakciót csak az arra jogosult személy indíthasson. A szabályozás az online

18
Financial Technology, azaz pénzügyi technológia. A FinTech vállalatok digitalizációs folyamatok útján, a pénzügyi
szektor innovátorai.
19
Application Programming Interface
20
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 Irányelve (2015. november 25.): a belső piaci pénzforgalmi
szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet
módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről.
21
A Bizottság (EU) 2018/389 Felhatalmazáson Alapuló Rendelete (2017. november 27.): az (EU) 2015/2366 európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek az erős ügyfél-hitelesítésre, valamint a közös és biztonságos nyílt kommunikációs
standardokra vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről
43
térben történő vásárlások során előírja az erős ügyfélhitelesítést, redukálva ezzel a visszaélések
lehetőségét.

10.2.1. TPP-k
Az API-k tehát olyan bankszektor által kötelezően biztosított felületek, melyek lehetőséget
biztosítanak külső felhasználóknak, azaz harmadik feleknek, hogy hozzáférjenek a bank által tárolt
számlainformációs adatokhoz. Ezen harmadik feleket nevezzük TPP-knek (Third Party Providers):
AISP – Account Information Services Provider
PISP – Payment Initiation Service Provider
CISP - Card Issuer Service Provider.
Az AISP-k úgynevezett számlainformációs szolgáltatók, akik felügyeleti megfelelés esetén
jogot kapnak a bankok ügyféladataihoz való hozzáféréshez. A PISP-k tranzakciókat kezdeményező
szolgáltatók, akik megfelelés esetén az ügyfelek kifejezett hozzájárulásával és engedélyével
tranzakciók indítására és kezelésére jogosultak. Végül a CISP szolgáltatók azok, akik kártyaalapú
megoldásokat fejlesztenek. Az egyes szolgáltatók hazánkban az MNB felügyelete alá tartoznak, és
csak külön engedély megszerzésével férhetnek hozzá az API-khez. Visszaélés esetén a felügyeleti
szerv jár el, azonban fontos, hogy az egyes TPP-k csak azokhoz az adatokhoz férnek hozzá, mely
adatok API-be történő felviteléhez adott bank ügyfele kifejezetten hozzájárul, mely hozzájárulás
felülvizsgálható, és megszüntethető.
A PSD2 direktíva lényegi elemei nem csak az Európai Unió tagországaiban terjedtek el. Az
Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban is láthatók hasonló rendelkezések. Ezeket
összefoglaló néven Open Banking szolgáltatásoknak nevezzük. A kifejezés Magyarországon is
használatos, az irányelv megjelenése óta a bankok erőszeretettel tudatják ügyfeleikkel a nyitott
bankolásban rejlő lehetőségek jóságát. Az EU célja ugyanis nem egy hátrányos helyzet kialakítása
volt a bankok számára, sokkal inkább egy együttműködési hálózat, egy olyan ökoszisztéma
alapjainak megteremtése, melyben a bankok, pénzintézetek és a különböző FinTech vállalatok
egymást kiegészítő tevékenységeket tudnak folytatni, valamint ösztönzőleg hatnak a versenyre. A
bankok ugyanis biztonságos hitelezési és egyéb szolgáltatásokat nyújtanak, de platformjaik nem
elég fejlettek az ügyféligények teljeskörű kielégítésére, valamint csak a saját maguk támogatására
jöttek létre. A különböző FinTech cégek viszont dinamikusan tudnak reagálni az ügyféligények
változására és integrált rendszereket, felületeket tudnak biztosítani. A fejlődés kulcsa tehát az
együttműködés.

44
10.2.2. MNB és a FinTech vállalatok
Magyarországon az MNB 2020 óta kiadott FinTech és digitalizációs jelentése nyújt valós képet
a magyar FinTech ökoszisztémáról és a banki digitalizációs folyamatok fejlődéséről. A
jelentésekből kiderül, hogy a magyar bankszektor digitalizációs szintje az MNB vizsgálatai alapján
közepes fejlettségű, valamint a magyar FinTech-ek többsége B2B (business to business) piacon
működik és exportorientált tevékenységet folytatnak.
A 2021-es jelentésben szereplő adatok alapján jól érezhető a PSD2 hatása. Az EU-n belüli
FinTech cégek száma 2013-ról 2020-ra megháromszorozódott. A legnagyobb növekedés 2013 és
2016 között tapasztalható (a PSD2-t 2015. november 25-én adta ki az EU), ahol a szektor éves
átlagos növekedése 31,3%/év volt. Magyarország tekintetében a legutolsó (2021-es) beszámoló
alapján a FinTech cégek száma folyamatosan növekszik, számuk elérte a 130-at. Legnagyobb
részük pénzügyi szoftverfejlesztéssel és rendszerintegrációval (24%), fizetési szolgáltatások
fejlesztésével (21%), valamint AI alapú adatelemzéssel foglalkoznak (20%), de megjelennek
kiberbiztonsági (7%), valamint kriptovaluta-szolgáltatásokat kínáló vállalatok (7%) is. A szektor
által foglalkoztatottak száma több, mint 6000 fő, éves szinten 15%-os növekedési ütem jellemző.
Létszámuk 2015 óta megduplázódott, 50 százalékukat 2020-ban az adatelemzés és üzleti
intelligencia fejlesztését célzó vállalatok foglalkoztatták. Jövedelmezőségük tekintetében a szektor
éves árbevétele 2015-höz képest több, mint duplájára emelkedett, elérte a 130 milliárd Forintot.

12. ábra: Aktív FinTech tevékenységgel foglalkozó cégek számának alakulása Magyarországon

Forrás: Az MNB 2021-es FinTech és Digitalizációs Jelentése (28.o)

Számos országban elérhető Regulatory Sandbox-ok alapján a régióban elsőként, 2019-ben az

MNB is létrehozta saját szabályozói tesztkörnyezetét. A Jegybank célja, hogy a pénzügyi stabilitást
nem veszélyeztető módon támogassa az innovatív pénzügyi megoldások elterjedését, ingyenes

45
konzultációkkal, jogtárral és IPT22-vel. A tesztkörnyezet segítségével a potenciális piacra lépő
FinTech vállalatok valós felhasználókkal tesztelhetik megoldásaikat, és a tesztelés ideje alatt
felmentést kapnak bizonyos kötelezettségek alól.
Az MNB az Innovation Hub elnevezésű platform segítségével láthatóan minden lehetséges
eszközzel támogatni kívánja a pénzügyi innovációt elősegítő cégek működését, elkötelezett abban,
hogy a hazai FinTech ökoszisztéma versenyképes legyen.

10.3. P2P a pénzpiacon, a blokklánc technológia

A peer to peer hálózati modell az internet elődjének (ARPANET) feltalálásával jött létre,
lényege pedig a két csomópont közti közvetlen adatmegosztás. A hálózaton belül minden
csomópont egyenrangú, az adatátvitel közvetlen. A pénzügyi piac tekintetében legnagyobb áttörést
a Satoshi Nakamoto nevéhez fűződő blokklánc-technológia hozta meg. Bizonyára a sokak számára
ismeretlen rendszer titokzatosságát az is befolyásolja, hogy a feltaláló személye nem ismert, csupán
a technológiáról írt publikációit ezzel a fantázianévvel írták alá. A technológia egy alternatív
megoldást kínál a jelenleg centralizált, bizalmi elven alapuló rendszerek helyett, egy decentralizált,
blokkokba rendezett tranzakciós lánc létrehozásával.
A bankok által kínált pénzügyi termékek fogyasztói/felhasználói az egymás közötti tranzakciók
lebonyolításához egy harmadék fél, a bank közbenjárását kérik. A csomópontok rendelkeznek
számlával, azonban a tranzakció indításakor a három szereplőből kettő ismeri csak annak részleteit,
az indító és a bank, akinél a számláját vezeti. A fogyasztó szemszögéből kockázatos a pénz banki
számlán történő tárolása, hisz recesszió esetén előfordulhat, hogy az intézet egyoldali
szerződésmódosítással megváltoztatja a tranzakciós díjakat, extrém esetben pedig akár be is
fagyaszthat számlákat. A legnagyobb kockázatot azonban talán az jelenti, hogy minden
egyenleginformáció a bank által birtokolt főkönyvön vezetett, amihez az ügyfeleknek nincs
hozzáférése, így esetleges vitás ügyek intézésében az intézet közbenjárására van szükség, hisz
mindig a banki rendszerek által tárolt adatok a relevánsak. A bankok tudják kizárólag a tranzakciók
időbeliségét vizsgálni. Ezen tranzakciós kockázat elkerülése lehetséges egyfelől a készpénzes
fizetéssel, másfelől erre kínál megoldást Nakamoto (2008) rendszere, mely lehetőséget biztosít
online értékküldésre harmadik fél (bank) bevonása nélkül.
A BTC23 alkotójának rendszere a tranzakciók alapjának egy olyan digitális pénzérmét tekint,
mely valójában digitális aláírások láncolata. A tranzakciók úgynevezett hash-kóddal azonosíthatók,
a tulajdonosok pedig rendelkeznek nyilvános és privát kulcs-csal. Egy új tranzakció az azt
megelőző tranzakció hash-kódjának, valamint a következő tulajdonos nyilvános kulcsának
22
Innovációs Pénzügyi Tesztkörnyezet
23
Bitcoin (kriptovauta)
46
aláírásával jön létre. A hagyományos modellhez hasonlóan a tranzakciós ellenőrzés kulcsa az
időbeliség. Ahhoz, hogy adott digitális pénzérmét egy felhasználó ne tudjon egynél többször
elkölteni, szükség van a tranzakciók idejének feljegyzésére. A blokklánc különlegessége, hogy ezen
információk nem egy intézmény birtokában vannak, hanem a blokkban, mely blokkok ún.
időbélyegekkel vannak ellátva. Egy szerver minden blokk azonosítóját időbélyegzi, majd
nyilvánosságra bocsátja, úgy, hogy minden bélyeg a korábbi adatblokkok azonosítóját is magában
foglalja, így minden egyes új tranzakciós közeg az összes korábbi megerősítésére is szolgál. A
proof-of-work hitelesítési algoritmus befektetett munka alapon (hitelesítési erőfeszítés) a hosszabb
blokkot zárja le először (amiben több tranzakció szerepel), növelve ezzel a biztonságot. A több
tranzakció több aláírást, azaz több hitelesítést jelent. Tehát, mivel mindig a leghosszabb blokk
kapcsolódik a hálózathoz, és a hálózat minden egyes újabb blokkal az összes korábbi blokkban
tárolt tranzakciót megerősíti, a hálózat robosztussága megkérdőjelezhetetlen. Adott blokkban
bekövetkező változás minden korábbi blokk hash-kódjának megváltoztatását vonná maga után,
köszönhetően a blokkok egymásra épültségének. A külső támadások e tulajdonságból adódóan
rendkívül kis valószínűséggel okozhatnak kárt a rendszerben. A rendszer bedöntésének feltétele,
hogy a kártékony támadók többen legyenek, mint a jótékony felhasználók, a hálózat építői. Ugyanis
egyetlen blokk megváltoztatásához az összes blokkban szereplő, és korábbi hitelesítést meg kellene
erősíteni. Ebből következik, hogy minden egyes blokk lánchoz történő hozzáadásával csökken a
támadások sikerességének valószínűsége. Nakamoto (2008, 8-10) írása alapján annak
valószínűsége, hogy egy kártékony támadó rendszerhibát tud okozni az alábbi képlettel
kiszámítható:

( () )
z ( z−k )
λk e− λ q
P=1−∑ 1− ,
k=0 k! p

ahol:
p a nem kártékony csomópont sikerének valószínűsége
q a kártékony csomópont sikerének valószínűsége
z az összes blokk száma (hány blokk van a rendszerben)
p
λ=z , a támadó potenciális haladása Poisson-eloszlás-t követ, λ ennek várható értéke
q
k a vizsgált blokk száma (hányadik blokktól tud kártékonyan haladni a csomópont)

A képlet ismeretében kiszámítható a rendszer bedőlésének valószínűsége, mely a blokkok

számának növekedésével exponenciálisan csökken. A szerző publikációjában néhány eredményt is
közöl, miszerint q=0,1 és z=10 esetén p=0,0000012, azaz abban az esetben, ha a kártékony

47
támadó sikerességének valószínűsége 10% és a rendszerben 10 blokk található, annak a
valószínűsége, hogy egy kártékony csomópont rendszerkárosodást tud okozni 0,00012%.
A szakdolgozat e szakaszának megírásakor a Bitcoin kriptovaluta rendszerében szereplő blokkok
összege 712.750 blokk (202112.05. 19:23).
Nakamoto a rendszer alapjaként egy fehér könyvet említ, mely gyakorlatilag a blokkok
elosztott főkönyve, fehérségét/tisztaságát pedig a rendszer átláthatósága és nyíltsága adja. A
különbség, és a rendszer legfőbb pozitívuma, hogy ezeket a fehér könyveket minden, a blokkban
szereplő és a blokkal kapcsolatban álló csomópont ismeri, ellenben a bank főkönyvével, melyről
információt csak az intézmény képes kinyerni. A kérdés csupán az, hogy a pénzügyi termékek
fogyasztói a bankokban bíznak jobban, vagy az algoritmusokban.

10.3.1. Ethereum, a jövő hálózata?

A Bitcoin blokklánca mellett fontos megemlíteni a talán jelenleg legtöbb mindenre
felhasználható láncot is, az Ethereum hálózatot. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy a hálózaton belül
két csomópont teljes decentralizáltsággal hozzon létre tranzakciókat egy előre megírt algoritmus
segítségével. Ezeket az algoritmusokat okos szerződéseknek nevezzük. Az okos szerződések
gyakorlatilag automatikusan képesek összehangolni a digitális valuta keresleti és kínálati oldalát
TPP közbeavatkozása nélkül. Ezeket a szerződéseket – melyek informatikusok és rendszerfejlesztők
általi auditokon futnak keresztül – létrehozhatja bárki, aki képes a láncon fejlesztőként
tevékenykedni. Az Ethereum hálózat tehát sokkal inkább képes kiszolgálni a csomópontok fejlődő
és bővülő igényeit, mint a Bitcoin rendszere, hisz utóbbi nem programozható, a scriptet fejlesztők
előre megírták, és tudjuk pontosan hány darab létezik BTC-ből. Az Ethereum lánc más,
közérthetőbb algoritmusokkal dolgozik, és arra született, hogy a hálózaton belül újabb és újabb
szolgáltatások jöhessenek létre, melyek értékesebbé teszik a tagságot. Ilyen szolgáltatások lehetnek
például kriptovaluta-alapú hitelezési és befektetési szolgáltatások, decentralizált szerencsejáték
platformok, NFT-k vásárlása, DAO24-k teljeskörű működtetése, vagy akár metaverzumok
fejlesztése.

10.3.2. Non - Fungible Token, NFT

A Non - Fungible Tokenek (magyarul: nem helyettesíthető tokenek) célja a digitális tulajdonjog
bejegyzése egy blokkláncba. Ez a fogalom korábban értelmezhetetlen volt, hisz az internet
létrejöttével a hálózatra feltöltött nyilvános információk minden felhasználó számára elérhetővé,
24
Decentralized Autonomous Organization: decentralizált autonóm szervezetek. Olyan szervezetek, melyek a
megszokott vállalati struktúra helyett teljes mértékben előre megírt automata folyamatokkal, scriptekkel működnek. Az
ilyen szervezeteken belül valóban minden esemény decentralizáltan, algoritmusok automatikus működésével valósul
meg. A DAO hálózatok teljesen demokratikusan működek, a jövőbeni események kimenetelére irányuló döntéseket a
csomópontok határozzák meg – a többség dönt.
48
letölthetővé váltak. Ezidáig nem volt olyan technológia, mely biztosítani tudta bármilyen online
alkotás eredetiségét és tulajdonosának kivoltát. Az NFT-k ezt a célt szolgálják. Lehetőséget
teremtettek arra, hogy digitálisan tulajdonolhassunk immateriális javakat.
Az NFT-k közt léteznek olyanok, melyek tisztán műalkotásként vannak számon tartva és
beárazva, és vannak olyanok is, melyek mögöttes tartalommal, funkcióval rendelkeznek. A
funkcionális NFT-k csoportjába tartozhatnak például belépőjegyek különböző eseményekre,
meghívók, vagy bármilyen adás-vételt megtestesítő tokenek akár a fizikai létben, akár
metaverzumban. Léteznek olyan metaverzum projektek, ahol földterületet lehet vásárolni NFT-k
formájában. Az így megvásárolt token nem csak magát az NFT-t ruházza át a vásárlóra, hanem a
projekten belül vásárolt digitális földterületet is. Csupán néhány lépés, a kiforratlan szabályozottság,
és a tájékozatlanság – mely bizalmatlanságot szül – az, ami elválaszt minket attól, hogy valódi
ingatlanok tulajdonjoga is ily módon, blokkláncon legyen bejegyezve.

10.3.3. Stablecoinok25
Gyakran megfogalmazódó kritika a kriptovalutákkal szemben, hogy kockázatos befektetés, hisz
nincs mögöttük fedezet, és rendkívül volatilisek. Valóban, a kriptovaluták többsége mögött jelenleg
nincs kézzelfogható fedezet, ám léteznek olyanok, melyek mögött igenis van. Ezek a stablecoinok.
A stablecoinok ötvözik a decentralizált berendezkedés és a kockázatmérséklő beruházási stratégia
előnyeit, hisz a tranzakciók ugyanúgy blokkláncon futnak, viszont fedezettel rendelkeznek. Az ilyen
coinok mögött leggyakrabban Amerikai Dollár (USD) áll, mint fedezet, de léteznek arany- sőt
kriptofedezetű stabil virtuális érmék is. A működési filozófia, hogy a kereskedési volumen
figyelembe vétele mellett Amerikai Dollár – vagy arany, vagy kriptovaluta – vásárlással és
eladással gyakorlatilag mindig 1$ körül tartható egy USD fedezetű stablecoin árfolyama. A
stablecoinok még közelebb hozzák a potenciális felhasználókhoz a blokklánc technológiát azzal,
hogy biztosítják a decentralizáltságot és biztonságosabb, stabilabb, kiszámíthatóbb, befektetési
lehetőséget nyújtanak.

10.3.4. Létezhet deflációs környezet a blokkláncon alapuló hálózatokon belül?

A korábban már említett PoW26 mechanizmus befektetett energia alapon – a matematikai
problémák megoldásával – rendezi sorba a tranzakciókat, valamint a blokkokat. A matematikai
problémák megoldásáért, azaz új blokkok csatolásáért a bányászok (akik hitelesítik és blokkokba
rendezik a tranzakciókat) a lánc valutájából részesülnek. Ezen felül a tranzakciókat indítók által

25
Stablecoin (stabil érme): fedezettel rendelkező, stabil, alacsony mértékű árfolyamingadozással jellemezhető
kriptovaluta.
26
Proof of Work
49
fizetett, úgynevezett gas fee27 is a bányászokat illeti. A gas fee az ellenőrzésre szoruló új
tranzakcionális bejegyzések után fizetendő (valutaváltás, NFT mintelés, vagy bármilyen bejegyzés a
blokkláncba).
A Bitcoin lánca ezzel a Proof of Work hitelesítési algoritmussal működik, és egyenlőre a többi
ismert blokklánc is ezt a mechanizmust használja. A rendszer azonban az Ethereum lánc esetében
átalakulni kényszerül. Tudjuk, hogy 21.000.000 BTC érme létezik, ezután a rendszer nem enged
többet kitermelni. Az összes kitermelt érmével születő hálózat zéró inflációs, hisz nem lehet többet
új fizetőeszközt kibocsátani, így akik hisznek a digitális valutákban azaz várakozásaik a
kriptovaluta-piac hosszútávú legitimitásának fennállására irányulnak –, remek értékmegőrző
lehetőséget láthatnak ebben a környezetben. Az Ethereum láncra írható érmék mennyiségének
azonban nincs szigorúan vett korlátja, valamint a hitelesítés is újabb és újabb érmék generálását
indikálja, így észrevehető, hogy a nem szigorúan vett határ nem fog tudni fenntarthatóan zéró
inflációs hálózatot teremteni az Ethereum láncon. De vajon létezhet deflációs környezet is?
A PoW algoritmus korábban a legjobb megoldásnak tűnt, ám az Ethereum által publikált EIP
1559 (2021) indítvány alapjaiban rendezi át a kriptovalutákról alkotott képünket. A javaslat az
úgynevezett Proof of Stake algoritmus, melyben a hálózaton belüli bányászok a továbbiakban
kizárólag hitelesítési, validációs feladatokat látnak el. A rendszer a korábban tárgyalt gas feet két
részre osztaná. Az egyik részét a hitelesítéssel a rendszerben meg kell semmisíteni – el kell égetni –,
másik részét pedig tulajdonképpen a validátorok egyfajta jutalékként könyvelhetik. Ezzel a
módszerrel az érmekitermelés leállítását követően deflációs környezet állhat be az Ethereum láncon
belül, ugyanis a csökkenő virtuális pénzmennyiség növekvő értéket eredményez.

10.3.5. A blokklánc nem egyenlő a kriptovalutákkal

A blokklánc-technológiát a legtöbben a kriptovaluta-piachoz kötik. Tény, hogy a mechanizmus
alapjait a BTC elektronikus valutarendszer teremtette meg, azonban számos más hasznos
felhasználási lehetősége van. Valóban a kripto-piac az elsődleges élvezője, azonban nem
privilégiuma a decentralizált rendszeren alapuló értékküldés. Alkalmazása előnyös, hisz nem
bizalmon alapszik. A titokzatos innovátor áttörése napjainkra számos szektor működését
reformizálta. Használják a közszférában, növelve az ügyintézés gyorsaságát és nyomon
követhetőséget, a kereskedelemben, az ellátási láncok átláthatóságának biztosítására, de akár a
járműipar jövőjének jogi kérdéseit is a blokklánc döntheti el.

27
Blokkláncon belüli tranzakciós díj
50
 11. PLATFORMGAZDASÁG ÉS PÉNZÜGYI HÁLÓZATOK RÉSZ ÖSSZEGZÉSE
A peer to peer modell lehetőségei nem csupán lehetőségek. Az egyes szektorok reformszereplői
leggyakrabban P2P üzletekkel érik el sikereiket. Az Amazon, a világ legnagyobb e-kereskedelmi
platformja, az Airbnb, a turizmus megújítója, az Uber, a taxitársaságok kihívója mind az ügyfelek
közti kommunikációra épülő, decentralizált rendszerrel váltak naggyá. Centralizált
versenytársaikkal ellentétben gyorsan képesek reagálni a piaci változásokra, és fejlődési
potenciáljuk a mesterséges intelligencia által biztosított adatelemzési megoldásoknak köszönhetően
magas. A platformgazdasági modellek szerint a jövő kulcsa az együttműködésekben rejlik, a
versenyt teljes mértékben a kereslet fogja szabályozni, és az ellátási lánc minden szintje meg fogja
teremteni a saját platformját. A online kereskedelem azonban kivitelezhetetlen a pénzügyi piac
kikerülésével.
A kereskedelmi bankok, a pénzteremtés és a gazdasági növekedés kulcsai teremtik meg a hidat
a pénz kereslete és kínálata között azáltal, hogy ügyfeleik megtakarításait betétként gyűjtik, majd
hitelezési folyamat során a beruházni vágyó entitások rendelkezésére bocsátják. A bankok helyzete
a digitalizációs folyamatok felgyorsulásával átértékelődött. Platformjaik elavultak, és nem képesek
olyan mértékben fejlődni, mint azok a FinTech vállalatok, akik szervezeti felépítése jóval
rugalmasabb a pénzintézetek hierarchikus berendezkedésénél. Akárcsak a reálszféra, úgy a
pénzügyi szektor jövőjének kulcsa is az együttműködésben rejlik. A PSD2 direktíva olyan
ökoszisztéma kialakulását támogatja, melyek motorja a bankok és a FinTech cégek (AISP-k, PISP-
k, CISP-k) együtt-fejlődésében rejlik. Az innovatív pénzügyi megoldások a pénzintézetek által
kötelezően rendelkezésre bocsátott interfészeken keresztül képesek fejlődni, fejlődésük pedig a
bankok platformjainak folyamatos fejlesztését és újragondolását indikálja.

51
 12. FINTECH SZEKTORRAL KAPCSOLATOS FELHASZNÁLÓI ISMERETEK ÉS
INFORMÁLTSÁG FELMÉRÉSE

12.1. Bevezetés
A pénzügyi tudatosság egy egzakt leírással nem definiálható, ám közérezhető kifejezés. A
racionális cselekvés nem feltétele a tudatosságnak, ahogy a tudatosság sem feltétele annak, hogy
egy gazdasági szereplő racionálisan viselkedjen, ugyanis ösztönös cselekedeteink is lehetnek
racionálisak. A racionális cselekvés gátjaként azonban felmerülhet az informáltság hiánya. Az
informáltság mérhetőbb, mint a tudatosság, arra adhat választ, hogy a vizsgált szereplők mennyire
informáltak környezetükről, az őket körülvevő gazdasági helyzetről és azokról a lehetőségekről,
melyek ismerete alapján racionálisabb döntést képesek hozni. Egy gazdasági szereplő teljes
informáltság esetén is hozhat olyan döntést, ami egy másik gazdasági szereplő számára irracionális,
ennek oka pedig a bizalom. Abban az esetben, ha valaki teljesen informált, de nem bízik egy jobb
lehetőségeket kínáló ajánlatban, irracionális cselekvőnek tűnik egy olyan szereplő szemében, aki
bízik ugyanabban az ajánlatban. Ez alapján belátható, hogy a racionalitás egy soktényezős fogalom,
melyet nyilvánvalóan befolyásol az informáltság és a bizalom megléte, vagy hiánya is, de a minket
körülvevő hálózatok is.
Szakdolgozatom kutatási témájaként a Fintech szektorral kapcsolatos ismereteket és
informáltságot mértem fel kérdőíves kutatás segítségével, melyet a Google forms felületen
készítettem. Első hipotézisem, hogy a fiatalabb (Z-Y) generációk fogékonyabbak a Fintech
újításokra, míg az X és a baby boomer generációk kevéssé elfogadóbbak, inkább a hagyományos
technológiákban bíznak. Ez azt is jelenti, hogy a fiatalabb generációk gyakrabban használnak
modern Fintech eszközöket, valamint szívesebben fektetnek be például blokklánc technológián
alapuló eszközökbe. Második hipotézisem, hogy a kitöltők magukat egy magasabb informáltsági
szintre helyezik, mint ahol valójában vannak, ennek oka pedig szintén maga az informáltság
korlátozottsága. Harmadik hipotézisem, hogy a hagyományos pénzintézeti, banküzemtani ismeretek
mellett a modern pénzügyi technológiák oktatására is igény van a hazai felsőoktatásban. Végül
negyedik hipotézisem, hogy a kitöltők hosszú távon a blokklánc-technológiára épülő pénzügyi
rendszer kiépülésében látják a piac alapját.
A kérdőív továbbá kitér a Revolut nevű neobank szolgáltatásaira és az ezzel kapcsolatos
fogyasztói viselkedésre, a BigTech cégek pénzügyi szolgáltatásaiba vetett bizalomra, a kitöltők
adott befektetési állományára, valamint arra, hogy milyen hatással vannak döntéseinkre barátaink
döntései, illetve a social média felületeken tapasztalt trendek.

52
 12.2. Demográfiai adatok
A kérdőívet 130 fő töltötte ki 2022.03.27. és 2022.05.01. között. A nemek és a kitöltők
generációs eloszlását a 13. ábra mutatja. A válaszadók 85%-a aktív tanuló, 12%-a tevékenykedik
pénzügyi szektorban, 6%-a vállalkozó, összesen 36%-a aktív munkavállaló.

13. ábra: Kérdőíves kutatás demográfiai adatai – nemre és generációra vonatkozó adatok
Forrás: Saját szerkesztés a befolyt adatok alapján

A kitöltők nagytöbbsége (78%) jelenleg felsőoktatásban tanul, így a legmagasabb iskolai

végzettségre vonatkozó adatok alapján 83% középfokú, 15% BSc, míg 3% MSc végzettséggel
rendelkezik.

12.3. Pénzügyi és Fintech szektorbéli tájékozottság felmérése

A kérdőív kiértékelésének elején egy érdekes ellentmondást véltem felfedezni két kérdésre
adott válaszok között. Az egyik kérdés, hogy a kitöltő tanulmányai során hallgatott-e már olyan
képzéseket, kurzusokat, melyek pénzügyi ismeretekre fókuszáltak (pl: Közgazdaságtan,
Banküzemtan, Pénzügy, stb.). Erre a kérdésre a válaszok 94%-a igen volt. Egy másik kérdés arra
vonatkozott, hogy az illető ismeri-e azt a kifejezést és jelentését, hogy Fintech. Erre a kérdésre a
pozitív megerősítések aránya jóval csekélyebb, 46%. Ez egy edukációs probléma, nevezetesen,
hogy a pénzügyi ismeretekre fókuszáló kurzusokat hallgatók 52,5%-a nem ismeri a Fintech
kifejezést és annak jelentését, mitöbb, a válaszok alapján pénzügyi szektorban tevékenykedők 20%-
a sem ismerte a kifejezést.
A kérdőív a továbbhaladás előtt egy rövid (mellékletben megtalálható) leírással segítette a
kitöltés előremenetelét, ami után a válaszadóknak egy listából kellett kiválasztaniuk azokat a
Fintech szektoron belül alapvetőnek tekintett kifejezéseket, melyek fogalmával tisztában vannak, és
mely kifejezések szakdolgozatomban is megjelennek (14. ábra). A diagramon jól látható, hogy a
válaszadók nagy része (84%) ismeri és tisztában van a Bitcoin jelentésével, viszont csak 64%-uk
ismeri a Blokklánc technológia fogalmát, valamint 42%-uk a Peer-to-Peer üzleti modellt, ami a

53
blokklánc valódi célja. További érdekesség, hogy 64 fő ismeri az Ethereum láncot, viszont kevesen
a ráépülő technológiai megoldásokat, lehetőségeket, mint Smart Contract (28%), vagy DAO (8,5%).

14. ábra: Fintech kifejezések ismeretére adott válaszok száma

Forrás: Saját szerkesztés a befolyt adatok alapján

12.4. Befektetések, a bizalmatlanság a meg nem értésből fakad

A kérdőív során fel szerettem volna mérni, hogy milyen befektetésekkel rendelkeznek a
kitöltők. A 15. ábra az általam megadott befektetési kategóriákra érkező válaszok számát mutatja.
Sajnálatos módon a kitöltők 27,5%-a egyáltalán nem rendelkezik befektetett vagyonnal, azonban a
legfiatalabb kitöltők nagyobbik része is fektetett már be valamilyen eszközbe. Különös figyelmet
igényel, hogy a felsorolt lehetőségek közül második leggyakoribb elem a kriptovaluta, az ennél
népszerűbb befektetési forma a banki betét, ami lássuk be nem igazán nevezhető időtálló
befektetésnek, ugyanis a kamatok az inflációs szintet sem érik el, így a pénz vásárlóereje romlik e
befektetési forma választása esetén. Amennyiben a kriptovalutákat és az NFT formájú
befektetéseket együtt vesszük figyelembe, blokkláncon alapuló technológiába a válaszadók 32%-a,
a befektetett vagyonnal rendelkezők 44%-a fektetett be, ezen felül további 21% tervez
kriptovalutába fektetni. Akik nem terveznek és nem is terveztek blokklánc technológiába fektetni
(41%) a leggyakoribb indokként a tőke és az informáltság hiányát hozták fel. Itt fontos
megemlíteni, hogy egy viszonylag új technológiáról beszélünk, amit kevesen értenek meg. A
blokklánc technológiába fektetők még a korai elfogadók csoportjába tartoznak, még nincsenek

54
megfelelő minősítéssel rendelkező edukációs anyagok. Léteznek erre vonatkozó törekvések,
léteznek elérhető kurzusok, viszont ezek még nem kiforrottak, még nem vált el a technológia
informatikai és gazdasági oktatása. A kérdőív kitöltői többnyire nem felsőfokon informáltak a
technológia mechanizmusáról, ám a csoport nagytöbbsége fogékony ennek elsajátítására.
Százalékban kifejezve 87% venne részt olyan képzéseken, melyek kielégítő ismereteket képesek
nyújtani blokklánc alapú pénzügyi modellekről annak érdekében, hogy jobban megismerjék a
piacot. Erre a kérdésre az X generáció 1/3-a nemmel válaszolt, míg a Z generáció 89%-a, az Y
generáció 86%-a igennel, azaz a fiatalabb generációk jobban érdeklődnek a technológiai újítások
iránt. A modern pénzügyi lehetőségek ellenőrzött és professzionális körülmények között történő
oktatásával szemben támasztott igény a közoktatásban és/vagy felsőoktatásban azonban kirívóan
magas, a válaszadók 93%-a úgy gondolja, hogy erre feltétlenül szükség van a XXI. századi
információs társadalomban. Fontos továbbá, hogy a kitöltők 81%-a hosszú távon a blokklánc
technológiát tekinti egy jövőbeli pénzügyi piac alapjának.

15. ábra: A kitöltők befektetéseinek eloszlása

Forrás: Saját szerkesztés a befolyt adatok alapján

A kérdőív kitöltése közben hagytam lehetőséget bizonyos szakaszok után, hogy a kitöltők saját
szavaikkal is leírhassák gondolataikat, melyek közül egyet kiemelten fontosnak tartok megosztani:
„A korábbi kérdéseknél például, hogy mely fogalmakat ismerem elkeserítőnek találom, hogy leendő
közgazdászként mindössze a töredékéről hallottam, és még kevesebbet ismerek. A felsőoktatásban
véleményem szerint az ilyen fontos, aktuális témákra is érdemes lenne kitérni”. Emellett többen
kiemelték, hogy hiányként merül fel diplomájuk megszerzése során a modern pénzügyi

55
technológiák ismerete. Az erre a kérdésre adott válaszok megtekinthetők a mellékletek 15.2
pontjában.

56
 12.5. Klasszikus bankrendszer, vagy neobankok?
A Fintech fogalom tisztázása után következő kérdés arra vonatkozott, hogy melyek azok a
Fintech szolgáltatások, melyek adott pillanatban eszébe jutnak az illetőnek. A 16. ábra az erre a
kérdésekre befolyt válaszok alapján algoritmus által (befolyt válaszok mennyiségének
függvényében méretezve) összeállított szófelhő.

16. ábra: Ismert Fintech szolgáltatók

Forrás: Saját szerkesztés a befolyt adatok alapján

A kérdésre adott leggyakoribb válasz, így a kitöltők körében legnépszerűbb Fintech szolgáltató
az angol központú orosz neobank, a Revolut, melyről rövid leírás a dolgozat 10.1.1. pontjában
található. A szektort erőteljesen befolyásoló neobankok szolgáltatásaiban sokszor kedvezőbb
feltételeket biztosítanak a hagyományos kereskedelmi bankoknál, viszont a kiforratlan rendszer, az
innovatív struktúrákkal szemben támasztott kétség és a hosszú idejű veszteségtermelés okán
kockázatosabb neobankokban tárolni nagyobb, nem betétvédett vagyont. További fontos
kockázatnövelő tényező, hogy ezen neobankok egy stabil pénzpiaci ökoszisztémába kívánnak
beilleszkedni, aminek cseppet sem garantált a sikere, emiatt képesnek kell lenniük a gyors és
rugalmas változásokra, mely változások gyakran túl gyorsak ügyfeleik számára.
A kitöltők 52%-a rendelkezik neobanknál – vagy bármilyen AISP szolgáltatónál – vezetett
számlával, akik 90%-a használja a Revolut szolgáltatásait. A bizalom hiánya érezhető, ugyanis a
Revolut fiókkal rendelkezők 90%-a másodlagos számlaként tekint Revolut-számlájára, ők
mindannyian a standard alapcsomagot használják. Éppen emiatt, mert nem elsődleges számlaként
használják a többség (64%) nem tart attól, hogy a Revolut ügyfelek betéteit magyar alap nem
garantálja, így érdekeiket csupán a litván illetékes szerveknél tudják képviselni esetleges problémák

57
esetén. Emellett a válaszadók 69%-ának felhasználói szokásain a bank magyar IBAN azonosítóinak
forgalomból történő kivonása sem változtat, ami szintén azt bizonyítja, hogy egyenlőre a Fintech
vállalat nem alkalmas a magyar ügyfelek pénzpici igényeinek teljeskörű kielégítésére. Arra a
kérdésre azonban, hogy elsődleges számlaként használnák-e Revolut accountjukat abban az esetben,
ha a Fintech óriás magyar banki engedéllyel és OBA betétvédelemmel rendelkezne, az aktív
felhasználók 62%-a igennel felelt.
A neobank fiókkal rendelkező kitöltők 87%-a ugyanannyira elégedett, vagy elégedettebb
neobankja szolgáltatásaival, mint klasszikus kereskedelmi bankja szolgáltatásaival, és csupán 13%-
uk választotta klasszikus bankját jobbnak szolgáltatásai alapján. A nagyobbik csoport 53%-a adott
magasabb értéket neobankja szolgáltatásaival kapcsolatos elégedettségére, míg 47%-uk ugyanolyan
elégedett klasszikus kereskedelmi bankja szolgáltatásaival, mint neobankjáéval. Ebből az a
következtetés vonható le, hogy általánosságban a kitöltők nagyobbik része elégedettebb azokkal a
szolgáltatásokkal, melyeket az újdonsült pénzintézetek, pénzügyi platformok, applikációk
nyújtanak. A 17. ábra azokat a szolgáltatásokat és az azokra érkezett szavazatok számát mutatja,
melyeket a kérdőív kitöltői jobbnak gondolnak neobankjuk, mint klasszikus kereskedelmi bankjuk
szolgáltatásai körében. Természetesen vannak olyan szolgáltatások, melyek jobban működnek a
klasszikus kereskedelmi bankok kínálatában, ezek a válaszadók szerint a következők: pénzfelvétel,
ügyfélszolgálat, magasabb fokú biztonság, tranzakciók gyorsabb átfutási ideje, valamint 100.000
Euróig OBA-garantált betét.

17. ábra: Azon szolgáltatások, melyeket a kitöltők jobbnak véltek neobankjuk, mint klasszikus kereskedelmi bankjuk
szolgáltatásai körében.
Forrás: Saját szerkesztés a befolyt adatok alapján

58
 12.6. BigTech cégek pénzügyi szolgáltatásai
Az utóbbi egy-másfél évtized látható trendje, hogy a BigTech cégek szeretnének betörni a
Fintech piacra különböző – jellemzően PISP – szolgáltatásokkal. Ennek oka, hogy
tevékenységükből adódóan óriási adattömeget birtokolnak, amit AI (mesterséges intelligencia)
segítségével feldolgozva személyre szabottabb ajánlatokat képesek nyújtani. Jól érezhető ezen
vállalatok előretörése abból, hogy a kérdőív alapján ugyanannyian preferálják elsődleges fizetési
mechanizmusként a mobileszközös fizetést, mint a bankkártyás fizetést (42-42%), s a kitöltők
csupán 16%-a választotta a készpénzt. További érdekes eredmény, hogy a beérkezett válaszok 71%-
a szerint azzal, hogy a BigTech vállalatok által nyújtott pénzügyi szolgáltatások nem a vállalatok
elsődleges tevékenysége, kedvezőbb és megbízhatóbb ajánlatokat tudnak nyújtani, valamint
esetleges hitelezési engedély birtoklásával likvidebbek tudnak maradni a kereskedelmi bankoknál.
Mindezek ellenére a válaszadók csupán 23%-a tart attól, hogy a Fintech szektor hosszútávon
disztruptív hatást gyakorolhat a bankrendszer működésére.

12.7. Az informáltság nem feltétlenül egyén szintjén vizsgálandó

Ahogy korábban írtam az informáltság növelésével a szereplők képesek lehetnek racionálisabb
döntéseket hozni a gazdasági életben. Az informáltságra azonban számos tényező hatással van, mint
például a fogékonyság, vagy az a közvetlen hálózat, mely körül vesz minket és képes befolyásolni
személyes döntéseinket. Kérdőívemben felmértem az egyéni beismerésen alapuló, pénzügyi
döntésekre ható befolyás mértékét a baráti társaság illetve ismeretségi kör, valamint a social média
felületek irányából.

17. ábra: Pénzügyi döntéseinkre irányuló befolyás mértéke (1 = egyáltalán nem gyakorol hatást az illetőre az adott
kérdés, 5 = nagy hatást gyakorol az illetőre az adott kérdés, gyakran hoz ez alapján döntéseket)
Forrás: Saját szerkesztés a befolyt adatok alapján

59
 A 17. ábra jól szemlélteti, hogy a kitöltők 88%-a beismeri, hogy valamilyen mértékben hatással
vannak pénzügyi döntéseire baráti társasága illetve ismeretségi köre pénzügyi orientációja, valamint
75%-uk azt is elismeri, hogy a social média felületeken elérhető tartalmak is hatást gyakorolnak
ezen döntésekre. Azon kitöltők, akik gyakran hoznak social média felületeken megjelenő tartalmak
alapján pénzügyi döntéseket, inkább informatív, figyelemfelkeltő hatással (80%) jellemzik ezeket, s
kevéssé cselekvést megerősítő (20%) tartalmakként.
A pénzügyi informáltságra tehát hatással vannak azok a klaszterek, melyek szerves részét
képezzük, azok a csomópontok, melyekkel közvetlen kapcsolatban állunk és megbízunk bennük,
valamint azok a hubok, melyek méretükből és erejükből fakadóan képesek csomópontok
bevonzására, a bizalom kiépítésére. Nyilvánvalóan mindannyiunk informáltságára hatást gyakorol
az internet, valamint ismerőseink gondolkodása, azonban jól látszik, hogy a kitöltők többségének
döntésére is közvetlenül hatást gyakorolhatnak ezen tényezők, ami összefügg azzal, hogy ki
mennyire meggyőzhető.

12.8. Eredmények összefoglalása

Kérdőívem keretes szerkezetét az a kérdés adja, hogy mennyire tartják magukat pénzügyileg
tájékozottnak a kitöltők, hisz ez a kérdés felmerül az első kérdések között is, valamint az ív utolsó
kérdéseként is. Az erre a kérdésre érkező válaszok azonban más eloszlást mutatnak a kitöltés
kezdetekor és befejezésekor, melyek a 18. ábrán láthatók.

18. ábra: Pénzügyi tájékozottságról szóló önértékelés a kérdőív elején és végén (1 = az illető egyáltalán nem tartja
magát pénzügyileg tájékozottnak, 5 = az illető teljes mértékben tájékozottnak tartja magát pénzügyileg)

Forrás: Saját szerkesztés a befolyt adatok alapján

60
 A válaszadók 31%-a kevésbé gondolta magát tájékozottnak a kérdőív kitöltése után, mint előtte,
ez azt jelenti, hogy már a kérdőív kitöltése is informatív volt számára, tudott újat mutatni a
pénzügyi, főként a Fintech szektorról.
Összefoglalásként visszatérek négy hipotézisemre, és megvizsgálom igazak-e, vagy sem ezzel a
mintával dolgozva. Első hipotézisem – mely a generációk pénzügyi újításokra vonatkozó
fogékonyság közti különbségeket veti fel – valóban igaz, hisz a fiatalabb generációk nagyobb igényt
támasztanak az új technológiák magasfokú oktatásának irányába, valamint befektetéseik és
bankrendszerről alkotott képük is a Fintech irányába terelik fogyasztói szokásaikat. Második
hipotézisemet – miszerint a kitöltők magukat egy magasabb informáltsági szintre helyezik, mint
ahol valójában vannak – a 18.ábra igazolja. Harmadik hipotézisem, miszerint a jelenlegi pénzügyi
oktatási struktúra átalakításra szorul oly módon, hogy a hallgatók számára a modern pénzügyi
technológiák megismerését is lehetővé tegye szintén igaznak látszik, hisz erre a válaszadók 87%-a
igényt tartana. Ezen minta alapján negyedik hipotézisem is beigazolódni látszik, hisz ahogy a 12.4.
fejezetben írtam, a kitöltők 81%-a hisz abban, hogy a pénzpiac jövőjét hosszú távon a blokklánc
technológia fogja meghatározni.

61
 13. ÖSSZEGZÉS
Szakdolgozatom megírásához elengedhetetlen volt megismerni a hálózatelmélet releváns
szakirodalmát, hisz dolgozatom első része a hálózatelmélet alapjainak bemutatásával foglalkozik.
Azért választottam ezt a témakört, mert tanulmányaim során egyetlen tárgy sem érintette e
témakört, ezért egy új kihívásként tekintettem rá. Amióta feldolgoztam a témát a mindennapi
életben is az összefüggéseket keresem, és sokat gondolkodom azon, hogy a leírt modellek miként
működhetnek a való életben. Azóta mindent az egész egy részének, mindenkit egy hálózat
csomópontjának, és minden hálózatot egy növekvő, fejlődő entitásnak tekintek. Ez a szemléletmód
vezetett ahhoz, hogy dolgozatom második felét a platformgazdaságoknak és pénzügyi hálózatoknak
szenteljem, hisz a felvázolt új gazdasági modell és a pénzpiac megismerése megköveteli a hálózati
gondolkodást.
Természetesen a pénzügyi hálózatok megismerése során is rengeteget tanultam, jobban
megismerkedtem a Fintech szektor aktuális helyzetével és szabályozásával, valamint a blokklánc-
technológiával, a decentralizált pénzügyi rendszert ígérő Peer-to-Peer hálózattal. Ekkor merült fel
bennem a kérdés, hogy a társadalom tagjai milyen szinten informáltak és milyen mértékű bizalmat
támasztanak az újonnan születő pénzügyi hálózatok iránt, és mik a várakozásaik. Ezen kérdések
megválaszolása céljából alkottam meg kérdőívemet, mely a Fintech szektorral kapcsolatos
felhasználói ismeretek és informáltság felmérésére fókuszált. A kérdőív kérdései megtalálhatók a
15.1. fejezetben. Négy hipotézist állítottam fel, melyek mindegyike igaznak bizonyult azon minta
alapján, akik a felmérésben részt vettek.
A pénzpiac jövője a fogyasztók bizalmán alapszik. Az egyik lehetőség, hogy marad a
hagyományos pénzügyi rendszer, a bankóriások, biztosítótársaságok, stb. bizalmára építve esetleg
bizonyos neobankokkal és fizetési rendszert fejlesztő vállalatokkal kiegészítve, vagy képesek
leszünk meglépni azt, hogy a bizalom kulcsa a matematika és az algoritmusok legyenek. Képesek
leszünk-e elfogadni a nyílt-főkönyvi rendszerek sajátosságait, és egy újfajta fizetési rendszert
kezelni. Nyilvánvaló, hogy idegen attól a rendszertől, melynek ismeretét az előző generációktól
örököltük, és lehet arra hivatkozni, hogy a blokklánc bonyolult. A bankok és pénzintézetek
működése is bonyolult, csupán elfogadtuk létezésüket. A legtöbb ügyfél egy bank működéséből az
őt érintő lényeges információkat birtokolja, a mögöttes mechanizmusokat nem ismeri. Amennyiben
sikerül elfogadni a technológia nyújtotta lehetőségeket, és megelégszünk azzal, hogy ebben a
rendszerben is csak a minket érintő lényeges eszközöket ismerjük, akkor a jövő kulcsa e tekintetben
is az együttműködés, a blokkokba rendezett nyilvános főkönyv nyújtotta biztonság megragadása.

62
 14. IRODALOMJEGYZÉK
Barabási A. L. ford. Kirchner E. (2016): A hálózatok tudománya. Libri Kiadó, Budapest

Barabási A. L. (2003) Behálózva, Libri Kiadó, Budapest

Benedek G. at al. (2007) A hálózatelmélet banki alkalmazása, Közgazdasági Szemle, LIV évf.,
2007. július-augusztus (682-702.o)

Bollobás, B. et al. (2001): The degree sequence of a scale-free random graph process

Boros L., Kovalcsik T. (2021) A COVID-19-járvány hatása a budapesti Airbnb-piacra

Choudary, S.P. (2015) Platform Scale: How a new breed of start-ups is building large empires with
minimum investment

D.S. Evans and R. Schmalensee (2010) Failure to Launch: Critical Mass in Platform Businesses

Euronews (2020) Az Európai Unió eljárást indít az Amazon ellen

https://hu.euronews.com/2020/11/10/az-europai-unio-beperelte-az-amazont (2021.11.06.)

Giddens, A. (1990): The consequences of Modernity. Polity Press, Cambridge, 64.o

J. B. Say (1803) Traité d'Économie Politique

J. J. O’Connor and E. F. Robertson (1998): Leonhard Euler

https://mathshistory.st-andrews.ac.uk/Biographies/Euler/ (2021.03.15.)

Környei M. (2016) Uber vs Magyarország

https://arsboni.hu/uber-vs-magyarorszag/ (2021.11.06.)

Magyar Nemzeti Bank (2021) Fintech és Digitalizációs Jelentés

McMillan, B. ford. Király R. (2011): Az emberi test atlasza. Pannon-Literatúra Kiadó, Kisújszállás,
18-20

Molenaar C. (2020) ford. Máté K. A verseny vége: a hálózati gazdaság hatása

Nobi, A. at al. (2013): Network Topologies of Financial Market During the Global Financial Crisis

Rogers, E. (1962): Diffusion of Innovations. A Division of Macmillan Publishing Co., New York

Satoshi Nakamoto (2008) Bitcoin: A Peer-to-Peer Electronic Cash System

Szepesi B. et al. (2021): A Koronavírus-járvány hatása a magyar vállalkozásra

63
Smith, A. (1776): An Inquiry into the Nature and Causes of the Wealth of Nations

Travers, J. and Milgram, S. (1969): An Experimental Study of the Small World Problem.
Sociometry, 32:425-443

Watts, D.J. and Strogatz S.H. (1998) Collective dynamics of ’small-world’ networks. Nature,
393:440-442

64
 15. MELLÉKLETEK
15.1. Kérdőív
Fintech szektorral kapcsolatos felhasználói ismeretek és tudatosság felmérése – kérdések:
1. Az Ön neme:

 Férfi

 Nő

2. Az Ön életkora

 -15

 16-18

 19-21

 22-26

 27-34

 35-41

 42-49

 50-57

 58-65

 66-76

 77-

3. Az Ön foglalkozása (kérem válasszon kategóriát):

 Tanuló

 Pénzügyi szektor

 Kereskedelem

 Logisztika

 Oktatás

 Tudományos tevékenység

 Informatika

 Közigazgatás

 Egészségügy

65
  Ipari tevékenység (építőipar, járműipar, stb.)

 Vendéglátás

 Ingatlan piac

 Mezőgazdaság

 Egyéb szolgáltatás

 Vállalkozó

 Egyéb

4. Az Ön legmagasabb iskolai végzettsége:

 Általános iskola

 Szakiskola

 Szakközépiskola

 Gimnázium

 Felsőoktatás (BSc)

 Felsőoktatás (MSc)

 Felsőoktatás (PhD)

 Egyéb

5. Jelenleg folytat valamilyen tanulmányt? (Csak akkor válaszoljon, ha igen, és kérem írja le
mit!)

 Hosszú szöveges válasz

6. Ön tanulmányai során hallgatott olyan képzéseket, kurzusokat, melyek pénzügyi

ismeretekre fókuszáltak? (Pl: Közgazdaságtan, Banküzemtan, Pénzügy, stb.)

 Igen

 Nem

7. Mennyire tartja magát pénzügyileg tájékozottnak?

 Likert skála 1-5, ahol:

o 1 = Nem vagyok tájékozott

o 5 = Teljes mértékben tájékozott vagyok

8. Hallotta már azt a kifejezést, hogy "Fintech", és tisztában van jelentésével?

 Igen
66
  Nem

Mi az a Fintech? – rövid leírás:

Amennyiben az előző kérdésnél a "Nem" opcióra kattintott kérem olvassa el ezt a rövid leírást.
Amennyiben az "Igen" opciót választotta, opcionális, hogy elolvassa-e, a továbbhaladás
szempontjából azonban elengedhetetlen, hogy tisztában legyen a szó jelentésével.
A Fintech az angol "Financial Technology" kifejezésből alkotott szóösszetétel, mely magyarul
annyit tesz: pénzügyi technológia. A Fintech a pénzügyi szektorban létrejött innovatív
vállalkozások, a digitális pénzügyi szolgáltatások fejlesztését célzó ág. Lehet innovatív pénzügyi
szolgáltató, vagy informatikai rendszer egyaránt. A szektor szabályozása az Európai Unió PSD2
direktíváján alapul, melynek köszönhetően a pénzintézetek API-ken (Alkalmazás programozási
interfészek) keresztül kötelesek hozzáférést biztosítani bizonyos információkhoz, adatbázisokhoz,
programozási kódokhoz az ezekhez engedélyt megszerzett Fintech szolgáltatóknak, akik lehetnek:
- AISP (Számlainformációs szolgáltatók)
- PISP (Tranzakciókat kezdeményező szolgáltatók), vagy
- CISP (Kártyakibocsátó szolgáltatók)-k.
Fő területei:
- Költségkövetés
- Pénzküldés
- Fizetés
- Közösségi tőkefinanszírozás
- Közösségi hitelezés
- Robot tanácsadás
- Bankolás
- Biztosítás
- Blokklánc
9. Kérem sorolja fel azokat az Ön által használt Fintech szolgáltatókat, melyek most azonnal
eszébe jutnak !

 Hosszú szöveges válasz

10. Kérem válassza ki, az alábbi banki szolgáltatások közül miket vesz igénybe a hagyományos
bankolás tekintetében!

 Általános számla vezetése

67
  Bankkártya birtoklás és használat

 Hitelkártya birtoklás és használat

 Megtakarítási számla vezetése

 Devizaszámla vezetése

 Értékpapír-számla vezetése

 Hitelfelvétel (korábban)

 Hitelfelvétel (aktív, vissza nem fizetett)

 Biztosítás

 Egyéb

11. Kérem az alábbi skálán jelölje be mennyire elégedett kereskedelmi bankja szolgáltatásaival!

 Likert skála 1-5, ahol:

o 1 = Nem vagyok elégedett

o 5 = Teljes mértékben elégedett vagyok

12. Kérem jelölje be azokat a kifejezéseket, melyek fogalmát ismeri!

 Open banking (Nyílt bankolás)

 P2P (Peer-to-Peer)

 PSD2 (Revised Payment Services Directive

 API (Application Programming Interface)

 AISD (Account Information Service Providers)

 PISP (Payment Initiation Service Providers)

 CISP (Card Issuer Service Providers)

 BNPL (Buy now pay later)

 AI (Artificial Intelligence)

 Blockchain (Blokklánc)

 BTC (Bitcoin)

 Big Data

 Insurtech

 ETH (Ethereum)

68
  DeFi (Decentralized Finance)

 Smart Contract (Okosszerződés)

 Stablecoin

 DAO (Decentralized Autonomous Organisation)

 CBDC (Central Bank Digital Currency)

13. Kérem az alábbiak közül jelölje meg, milyen befektetései vannak jelenleg (amennyiben
van)!

 Banki betét

 Megtakarítási számla

 Kincstárjegy

 Állampapír

 Vállalati kötvény

 Részvény

 Strukturált befektetési csomag

 Ingatlan, műtárgy, nemesfém

 Kriptovaluta

 NFT

 Nincs befektetésem

 Egyéb

14. Tervezett korábban, vagy tervez kriptovalutába, vagy bármilyen blokkláncon alapuló
technológiába fektetni?

 Már van kriptovalutába fektetett vagyonom

 Tervezte korábban

 Tervezek jelenleg is

 Nem

15. Amennyiben tervezett, vagy jelenleg is tervez kriptovalutába, vagy bármilyen blokkláncon
alapuló technológiába fektetni, miért nem tette (még) meg?

 Hosszú szöveges válasz

69
16. Ön úgy gondolja, jobban tisztában van egy kereskedelmi bank működésével, mint a
blokklánc-technológia adta lehetőségekkel?

 Igen

 Nem

17. Ön részt venne olyan képzéseken, melyek kielégítő ismereteket képesek nyújtani a
blokklánc alapú pénzügyi modellekről annak érdekében, hogy jobban megismerje a piacot?

 Igen

 Nem

18. Ön szerint a XXI. századi információs társadalom megköveteli, hogy a modern pénzügyi
lehetőségek ellenőrzött és professzionális körülmények között oktatva legyenek a
közoktatásban és/vagy felsőoktatásban?

 Igen

 Nem

19. Kérem amennyiben idáig bármilyen gondolat megfogalmazódott Önben a korábbi

kérdésekkel kapcsolatban, ide írja le, munkámat ezzel segíti legnagyobb mértékben! Engem
az érdekel, Ön mennyire érzi magát komfortosnak a szóban forgó témákkal kapcsolatban,
illetve mitől érezéné magát komfortosabbnak!?

 Hosszú szöveges válasz

20. Rendelkezik Ön neobanknál (Pl.: Revolut), vagy egyéb hasonló számlakezelő Fintech
szolgáltatónál vezetett számlával?

 Igen

 Nem

21. Mik azok a szolgáltatások, melyekben jobbnak gondolja neobankját klasszikus

kereskedelmi bankjánál?

 Átláthatóbb, kezelhetőbb platform

 Kedvezőbb díjstruktúra

 Olcsóbb devizakereskedés

 Szélesebb körű szolgáltatások

 Széleskörűbb befektetési lehetőségek

 Modernebb megtakarítási módszerek/eszközök

70
  Nyomon követhetőbb költekezés és reporting rendszer

 Biztonságosabb online vásárlás, virtuális kártya-szolgáltatások

 Egyéb

22. Kérem válassza ki, mely hagyományos kereskedelmi bank(ok)nál vezetteti

számláját/számláit!

 OTP Bank

 ERSTE Bank

 Budapest Bank

 MKB Bank

 Takarék Bank

 Raiffeisen Bank

 K&H Bank

 CIB Bank

 Gránit Bank

 UniCredit Bank

23. Mik azok a szolgáltatások, melyek tapasztalatai alapján jobban működnek klasszikus
kereskedelmi bankja kínálatában?

 Hosszú szöveges válasz

24. Kérem nevezze meg az(oka)t a neobanko(ka)t, illetve Fintech pénzügyi szolgáltató(ka)t,
melye(ek) szolgáltatása(i)t igénybe veszi!

 Rövid szöveges válasz

25. Kérem az alábbi skálán jelölje be mennyire elégedett neobankja szolgáltatásaival!

 Likert skála 1-5, ahol:

o 1 = Nem vagyok elégedett

o 5 = Teljes mértékben elégedett vagyok

26. Rendelkezik regisztrált Revolut fiókkal?

 Igen

 Nem

27. Ön elsődleges, vagy másodlagos számlaként tekint Revolut számlájára?

71
  Elsődleges

 Másodlagos

28. Ön milyen Revolut előfizetéssel rendelkezik?

 Standard

 Plus

 Premium

 Metal

29. Kérem az alábbi skálán jelölje be mennyire elégedett a Revolut szolgáltatásaival!

 Likert skála 1-5, ahol:

o 1 = Nem vagyok elégedett

o 5 = Teljes mértékben elégedett vagyok

30. Ön tart attól, hogy a Revolut nem magyar, hanem litván felügyelet alá tartozik, így esetleges
csődeljárás során az OBA nem vállal garanciát a neobanknál tartott betéteire?

 Igen

 Nem

31. A Revolut 2022. április 1-től kivonja szolgáltatásai közül a magyar (HU-val kezdődő)
IBAN azonosítókat, és helyettük a litván (LT-kezdetű) azonosítók lesznek használandók.
Ennek köszönhetően a korábban magyar számláról magyar számlára történő utalás is
nemzetközinek fog minősülni, melynek magasabb díjai lesznek. Az Ön Revolut-
felhasználói szokásain ez a módosítás változtatni fog?

 Igen

 Nem

32. Amennyiben jelenleg másodlagos számlaként használja a Revolutot, de a Revolut a jövőben

rendelkezne magyar banki engedéllyel és az OBA garantálná betétei biztonságát,
megfontolná elsőleges számlaként történő alkalmazását?

 Igen

 Nem

33. Ön ajánlja másoknak a Revolut szolgáltatásait?

 Igen

 Nem
72
 34. Ön tart attól, hogy a Fintech szektor hosszútávon disztruptív (romboló) hatást gyakorol a
bankrendszer működésére?

 Igen

 Nem

35. Személyes vásárláskor Ön többnyire milyen fizetési mechanizmust preferál?

 Készpénzes fizetés

 Bankkártyás fizetés

 Mobileszközös fizetés

36. Használ Ön bármilyen BigTech cég által tulajdonolt és kezelt Fintech platformot?
(Apple/Samsung/Google/etc. Pay, Google/Amazon Wallet, Pay Pal)

 Igen

 Nem

37. Mit gondol? Azzal, hogy a BigTech vállalatok által nyújtott pénzügyi szolgáltatások nem a
vállalatok elsődleges tevékenysége, kedvezőbb és megbízhatóbb ajánlatokat tudnak
nyújtani, valamint esetleges hitelezési engedély birtoklásával likvidebbek tudnak maradni?

 Igen

 Nem

38. Amennyiben az előző kérdésekkel kapcsolatban felmerült Önben bármi, kérem ossza meg
velem gondolatait!

 Rövid szöveges válasz

Blockchain – rövid leírás?

Bizonyára hallotta már az alábbi kifejezést: blockchain, blokklánc-technológia. Az emberek
nagy része találkozott már a kifejezéssel, ám nem mindenki van tisztában a mögötte meghúzódó
technológiai vívmányokkal. A kulcskérdés a bizalom. A technológia létjogosultságát a
pénzintézetekbe vetett hit gyengülése adja. A blokklánc fundamentális értéke a decentralizáltságban
rejlik, azaz, hogy a tranzakciók létrejöttének nem feltétele egy elszigetelt adathalmazokkal dolgozó
intézmény (harmadik fél) közreműködése, a tranzakciók blokkokba rendezettek, melyek
nyilvánosak és nagyobb biztonságot is jelentenek, ugyanis az egyes algoritmusok úgy vannak
megírva, hogy matematikailag exponenciálisan csökken a megtámadhatóság valószínűságe a
blokkok számának növekedésével. A technológia nem csak a pénzpiacok működésében okozott

73
áttörést, számos más szektorban is, mint például az önvezető autók információinak tárolása, vagy az
állami szféra ügyintézési idejének csökkentése, és magának ez ügymenetnek az egyszerűsítése.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank Elnöke 2022.03.16-án megjelenő "A jegybankokat
fel kellene hatalmazni digitális jegybankpénz kibocsátására" című közleményében is megjelentette,
hogy a feltételesen létrejövő jegybankpénz bevezetésével felhasználhatóvá válna a blokklánc-
technológia, vagy akár a kriptovaluták alkalmazása magyar felügyeleti szerv jelenlétével, s ennek
köszönhetően magától értetődő, hogy jobb, gyorsabb, hatásosabb beavatkozásokat lehetne
eszközölni a Jegybank céljainak eléréséhez (inflációs ráta csökkentése).
39. Ön hisz abban, hogy a pénzpiac jövője a blokklánc technológián alapszik?

 Igen

 Nem

40. Amennyiben nem, miért?

 Hosszú szöveges válasz

41. Ön hisz abban, hogy jegybanki felügyelettel a blokklánc technológia áttörő sikereket érhet
el az inflációs szabályozás kérdéseiben, valamint kevésbé volatilis befektetési lehetőségeket
kínálna?

 Igen

 Nem

42. Amennyiben nem, miért nem?

 Hosszú szöveges válasz

43. Ön jobban bízik egy pénzintézet számlavezetésében, mint az algoritmusok
megkérdőjelezhetetlenül matematikán alapuló és nyilvános tranzakciós nyilvántartásában?

 Igen

 Nem

44. Kérem, amennyiben bármi eszébe jutott ehhez a fejezethez vonatkozóan írja le ide, sokat
segít, ha látom mire gondol, mi az ami elnyerte bizalmát a technológia kapcsán, illetve mik
az esetleges aggályaik!

 Hosszú szöveges válasz

45. Kérem a következő skálán jelölje be mennyire vannak hatással pénzügyi döntéseire barátai,
ismerősei döntései és tanácsai!

 Likert skála 1-5, ahol:

74
 o 1 = Egyáltalán nem hallgatok e-kérdésben barátaimra/ismerőseimre

o 5 = Sok döntésemben barátaimra/ismerőseimre hallgatok

46. Kérem a következő skálán jelölje be mekkora hatással van az Ön pénzügyi döntéseire a
social média és az ott megjelenő erre irányuló tartalmak!

 Likert skála 1-5, ahol:

o 1 = Egyáltalán nincs rám hatással

o 5 = Nagy hatással van rám, gyakran hozok ezalapján döntést

47. Amennyiben gyakran hoz social médiában megjelenő tartalom alapján döntést, inkább
megerősítő jelleggel hat önre a média, vagy inkább ezeken a felületeken találkozik a
különböző lehetőségekkel?

 Inkább megerősítő hatású

 Inkább informatív, figyelemfelkeltő hatású

48. A következő, és egyben utolsó kérdést már feltettem a kérdőív kitöltésének elején, azonban
az érdekel, most is ugyanúgy gondolja-e!? Mennyire tartja magát pénzügyileg
tájékozottnak?

 Likert skála, ahol:

o 1 = Nem vagyok tájékozott

o 5 = Teljes mértékben tájékozott vagyok

15.2. Saját gondolatok a kérdőívet kitöltőktől

Kérdés: Kérem amennyiben idáig bármilyen gondolat megfogalmazódott Önben a korábbi
kérdésekkel kapcsolatban, ide írja le, munkámat ezzel segíti legnagyobb mértékben! Engem az
érdekel, Ön mennyire érzi magát komfortosnak a szóban forgó témákkal kapcsolatban, illetve mitől
érezéné magát komfortosabbnak!?
Az értelmezhető válaszok (a kérdőívből pontosan kimásolt gondolatok):

 Ez még mindig egy fekete folt, teljes homály a többség számára mit is jelent valójában a
fintech és hogyan lehetne biztonságosan használni. A bankkártyás fizetés sem
biztonságos, sokszor lopják, masolják a kártyaadatokat, nem beszélve egyéb
szolgáltatókról akiket nem is ismernek a magyar piacon.

 Véleményem szerint manapság már nem feltétlenül szükséges átlátni az egész rendszert,
annak használatához. Például amikor elindult a Bitcoin a legtöbb ember nem tudta
egyáltalán, hogy mi az, mégis rengetegen vettek, vagy másik a GME, az első részvény

75
 amit én vettem, semmit sem tudtam ekkor még a piac ennek a részéről, mégis elég
sikereses voltam (szerencse).

 Jobban örülnék neki, ha már középiskolában elkezdenék felkészíteni a gyerekeket, vagy

nagyobb hangsúlyt fektetnének a pénzhasználatra, befektetési lehetőségek ismertetésére,
és nem csak arra készítenék fel a fiatalokat, hogy a későbbiekben 9-5 munkákból
keressék meg az összes jövedelmüket.

 Előnyös lenne mindenkinek, ha jól összegyűjtött, könnyen elérhető tudást szerezhetne a

modern pénzügyi lehetőségekről.

 A korábbi kérdéseknél, pl. hogy mely fogalmakat ismerem elkeserítőnek találom, hogy
leendő közgazdászként mindössze a töredékéről hallottam, és még kevesebbet ismerek.
A felsőoktatásban véleményem szerint az ilyen fontos, aktuális témákra is érdemes
lenne kitérni.

 Komfortosságom mértékének növelése érdekében folyamatosan tájékozódom a

pénzügyi szektor híreiről és történetéről, legyen az interneten vagy könyveken keresztül.

 Ha pl. többet tanulhattam volna a témákról, illetve ha több időm lenne tájékozódni.

 Rövid átfogó tájékoztatás mail formában ill. appon keresztül az adott újítási
lehetőségekről.

 Véleményem szerint ez egy fontos piac, aminek az oktatása kimarad (talán

szándékosan) a tantervekből. Ennyi év után már jobban ismernünk kéne a technológiát.

 Számomra nagyon fontos lenne, ha lenne lehetőség iskolai kereteken belül (mind
középszinten, mind felsőoktatásban) modern pénzügyi technológiákról és lehetőségekről
tanulni.

 Egyetemen szükségszerű lenne oktatni az újabb pénzügyi technológiákról is, de

igazából másoknak is jól jöhet ez a tudás.

 Tantárgy kellene hogy legyen a blokklánc és crpyto oktatás.

 Nem ismerem a technológiát, ezért nem fektetek bele. Ha lenne időm beletanulnék.

76