A rendszeren belüli személy cselekvőképességét kell tervezett
tevékenységének alapjául venni.
Emberi megbízhatóság
Az emberi megbízhatóság értelmezéséhez az ember-gép kapcsolatot,
rendszert kell alapvetően vizsgálnunk
Az ember-gép rendszer vizsgálata rendszerszemléletű és
interdiszciplináris megközelítést igényel, mivel a tervszerű emberi
tevékenységek hatékonyabbá tételéhez antropológiai, fiziológiai,
pszichológiai és általános menedzsment ismeretek szükségesek.
A vizsgálatok középpontjában a műszaki szempontok szerint
megtervezett környezettel kölcsönhatásban lévő ember áll.
Ezek:
> a cselekvés reakcióideje;
> a fizikai erőkifejtés képessége;
> mozgási képesség térben és időben;
> érzékszervi reakciók az ingerhatásokra;
> az információk befogadóképessége.
Fontos feladat az érintkezési felületek tervezése.
Az információcsere kétirányú: a műszerfalakon elhelyezett kijelzők
megjelenítik a működéssel, üzemeltetéssel kapcsolatos információkat
a rendszerben szereplő ember számára, a kezelőelemek pedig
információkat fogadnak az embertől.
1
 A nagy kockázatot jelentő téves cselekvések megakadályozására egy
A kezelőelemek tervezésénél törekedni kell könnyű logikai ÉS kapcsolaton keresztül alkalmazott biztonság-redundancia,
felismerhetőségükre olyan külső jegyek alapján, mint a formájuk, amely a funkciót indító cselekvés mellé egy kiegészítő mozdulatot,
méretük, elhelyezésük, színük. vagy gondolati elemet helyez.

A repülésirányítás területén alkalmazott előírt fónia, egységesített

betűzési rend Alpha Bravo Chalrie Delta
alkalmazása:
Echo Foxtrot Golf Hotel
India Juliet Kilo Lima
Mike November Oscar Papa
Quebec Romeo Sierra Tango
Uniform Victor Whisky X-Ray
Yankee Zulu

2
repülőgépek üzemeltetése során alkalmazott úgynevezett vasút átjárónál a gyalogosok számára készített korlátlabirintus,
olvasókártyák alkalmazása (szintén konkrétan előírt válaszokkal) amelyen végighaladva kénytelen a vasúti pályát jobbról és balról is
megnézni

számítógépen alkalmazott megerősítő kérdések például egy törlés

Aszimmetrikus vagy mással fel nem cserélhető alkatrészek és
parancs előtt
csatlakozások alkalmazása.

3
kézsérülést okozó gépeken alkalmazott kétkezes indítás

„Eject! Eject!” Az emberi hibák kialakulását két állapot mellett érdemes

vizsgálni:

> a kritikus szituációt megelőző folyamatoknál elkövetett

> kritikussá vált szituációban elkövethető

hibák.

4

> ezek gépi eszközökkel való kiváltása, vagy ahol szükséges a
Az emberileg elkövethető hibák megelőzésének legjobb elemei:
> gondolati vagy fizikai úton rávezetni az ellenőrzésre;
> sztereotípia (rutinszerű cselekvéssorozat) kialakításának
kiküszöbölése, funkcionálisan azonosra kialakítható helyiségek
vagy eszközök közti eltérések kialakítása, például kicsi és nagy
kémcső alkalmazása kémiai laboratóriumban, vagy más színűre
festett technikai helyiségek egy atomerőmű blokkjaiban;
> a döntéseknél egyértelmű, igen-nem típusú válaszadás
alkalmazása például alkatrészek ellenőrzése etalonokkal,
idomszerekkel, amelyek a műszeres mérésnél előforduló
emberi hibákat csökkenthetik;
beavatkozások feletti döntést ember-gép célszerű együttese
végezze.
Emberi tényező szerepe felhasználó-termék esetén
A felhasználó-termék, azaz lakossági használatra készült
technikai eszközök esetén külön kérdéskörként jelenik meg az
emberi megbízhatóság.
Fontos ugyanis annak hangsúlyozása, hogy ebben az esetben a
végrehajtó, illetve az alkalmazó operátor alkalmassági
vizsgálata, kiképzése lényegében nem történik meg az eszköz
használatbavétele előtt.
5
 Az emberi megbízhatóság HCR vizsgálati módszere

A HCR (Human Cognitive Reliability — Emberi Kognitív

Megbízhatóság) is az eseményfák használatán alapul.

Az emberi megbízhatóság fő meghatározójának a teljesítendő

feladatok időigényét tekinti

A kezdeti eseményből kiindulva a lehetséges operátori döntéseket

veszi sorra.

A Reason-féle „Svájci sajt modell”

A modell szerint a teljesítményt befolyásoló tényezők a
Az elgondolás lényege az, hogy a hibához hozzájáruló tényezők között végrehajtáshoz szükséges idő mediánjára hatnak.
minden esetben találhatunk olyanokat, melyek a maguk szintjén
hiányosságokat, – a sajt hasonlatnál maradva lyukakat – hordoznak. A T1/2névl névleges mediánt a K1, K2 és K3 tényezőkkel módosítva
Ezek a hiányosságok engednek utat a hiba, súlyos következményekkel kapjuk meg T1/2 értékét:
járó balesetté fejlődésének.
Reason a hiba kifejlődésekor
dinamikus és statikus elemeket
különböztet meg.
Statikus elemek között olyan elemeket
találunk, mint a rendszerben megbúvó
látens hibák és körülmények.
A dinamikus elemek közé a biztonság sérelméért felelős akciókat,
a különféle szándékos és önkéntelen emberi hibákat sorolja.

6
7