Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campus

7400 Kaposvár, Guba Sándor utca 40.

A gyermekjóléti alapellátás és a gyermekvédelmi szakellátás pszichopedagógiai

aspektusai

Gyógypedagógus szak

Levelező tagozat
2. évfolyam, I. félév

Oktató:
Kátainé Lusztig Ilona
Iváncsik Réka
Készítette:
Plecskó Annamária Viktória
(NC90BJ)

2022/2023

1
 Intézmény bemutatása

Az EGÉSZSÉGDOKK Közhasznú Alapítvány 2021. szeptember 1-jén alakult meg, gyermek-

és ifjúságaddiktológiai rehabilitációs Intézményként Székesfehérváron.
Az intézmény 12-18 éves lányokat fogad addiktológiai- és pszichiátriai bentlakásos
rehabilitációs programjába, melynek időtartama 3-6 hónap, egyéni terv szerint. A rehabilitációs
otthon helyszíne Székesfehérvár belvárosa.
A rehabilitációs program a kognitív viselkedésterápia, sématerápia, dinamikus rövidterápia és
a Portage-program elemeit használja, emellett élménypedagógiai elemekkel teszik színesebbé
a hétköznapokat.
A program fontos része az iskolai oktatás, az ellátottak pedagógus segítségével tudnak haladni
évfolyamuk tananyagával (állapottól függően). Szükség szerint, ha az ellátott állapota
indokolja, magántanulói státusz kérvényezése szükséges, melyhez az intézmény szakvéleményt
ad.
A programmal párhuzamosan a hozzátartozókkal folytatott családterápia teszi teljessé a
gyermekek és serdülők rehabilitációját.
A szolgáltatásokat igénybe vevők felvétele és előgondozása a gyermek- és ifjúságaddiktológiai
járóbeteg szakellátásban történik. Az előgondozás része a motivációs interjú, HIV, Hepatitis
szűrés, illetve mellkasröntgen. Ezen kívül pszichiáter és klinikai szakpszichológus állapítja meg
a rehabilitációs programban való részvétel indokoltságát.

Az intézmény bemutatása az én szemszögemből

A beadandóm témájának az intézménylátogatást választottam, ahol jelenleg dolgozom. Ez egy

fiatalkorú lányoknak létrehozott rehabilitációs bentlakásos intézetben, ahol terápiás
munkatársként foglalkoztatnak. Ezek a fiatalok a szerhasználat/függőségük mellett
rendelkeznek valamilyen mentális betegséggel is (bipoláris zavarok, Borderline-
személyiségzavar, depresszió stb.). Az intézet, másnéven a „Tini-rehab” kettős diagnózisú
gyermekekkel foglalkozik.
Az intézet azért jött létre, mert úgy érezték, a kiskorúaknak nincs sok lehetőségük ilyen
rehabilitációs ellátásra az országban. A járóbeteg szakellátást biztosító alapítványban
nyilvánvalóvá vált, hogy a kezelésben résztvevő gyermekek nem csak a szerhasználat okozta
kirekesztéssel, függőséggel, problémákkal szembesülnek a mindennapjaikban, hanem

2
majdnem minden esetben társul egy mentális betegség is. Ezáltal létrehoztak egy duál-
diagnózisú gyermekeket befogadó bentlakásos intézetet. Először koedukált intézetként
működött, majd a hely adottságai nem lették lehetővé az elszeparálást, illetve az ilyen jellegű
problémákkal küzdő fiatalok nagy része lány.
Számos tinédzser viselkedésére jellemző a deviancia, vagyis a normálistól való eltérés. Ez
alapesetben életkori sajátosságuk, ám legtöbb esetben ennél sokkal többről van szó. Minden
terápiában résztvevő fiatalkorú lány önsértő vagy öngyilkossággal kapcsolatos gondolatokkal
küzdenek, egyes esetekben kísérletet is végrehajtottak. Náluk a szerhasználat másodlagos,
elsődleges a pszichiátriai diagnózis.
Az intézetnek sajátos szemlélete van, miszerint ez nem egy teljeskörűen zárt rehabilitáció,
hanem a bent lakó fiatalok az alapítvány addiktológiai központjában kapnak meg számos
fejlesztési lehetőséget, részesülnek egyéni-, csoportos-, illetve családkonzultációban is.
Részben ennek az is az oka, hogy nem egy helyszínen található a járóbeteg és a fekvőbeteg
szakellátás.
Az szakellátás rendelkezik saját gyermekpszichiáterrel, gyermekpszichológusokkal, szociális
munkásokkal, szociálpedagógusokkal, gyógypedagógusokkal, pedagógusokkal, terapeutákkal.
A személyi és tárgyi feltételek egyaránt megfelelőek a gyermekek számára.
Több gyermek gyermekotthonból, nevelőszülőktől, lakásotthonból érkezett
.

A terápia fázisai/szakaszai

A kompetenciacsoportok kereteit a szakmai vezető határozza meg, 4 szakaszt különböztetünk

meg, ami arra szolgál, hogy a terápiában részt vevő fiatalok megtanulják az elapvető
kompetenciákat a szükséges absztinens élethez.

I. Belépő fázis
A belépő szakaszban a szakaszelvárások mellett a részképességek kapnak prioritást, ezen belül:
1. tisztálkodás
2. rendrakás
3. csoporton való pontos megjelenés
4. ébresztő és lámpaoltás időkereteinek betartása

II. Újonc fázis

Újonc szakasz képességei:
1. felügyelet elfogadása
2. segítségkérés

3
 3. programban való aktív részvétel
4. csapatmunka
5. megfelelő önkifejezés

III. Gyakorló fázis

A gyakorló szakasz kompetenciái:
1. megbízhatóság tanúsítása
2. objektivitás
3. következetesség
4. kezdeményezőkészség
5. jó kommunikációs készség
6. önreflexió
7. tervezőképesség

IV. Mester fázis

A mester szakasz kompetenciái:
1. empátia
2. problémamegoldó és döntéshozó képesség
3. társaid bátorítása
4. pontos énkép

Szociális munkás bemutatása

Több évtizede szociális munkásként dolgozik. Az alapítványnál a rehabilitációs ellátásában ő

az intézményi részlegvezető. Korábban hajléktalanszállón, idősgondozásban tevékenykedett. A
terápiában résztvevők családkonzultációját vezeti.
A szociális munkát humanitáriusnak és demokratikusnak éli meg, hisz az értékek és az
egyenlőség megteremtésében, az emberi méltóság tiszteletében. Mindig az igazságosságra
törekszik. Szakmai szolidaritást vállal a hátrányos helyzetű szenvedélybetegekkel.
Hisz abban, hogy a gyógyulás, felépülés a személyes kapcsolatok mentél, közösségben tud
elindulni, működni.
A családkonzultáció során is elsődleges szempontnak tartja a megfelelő kommunikációt, a
múltbeli fájdalmak feltárását, a későbbi gyógyulás, együttműködés érdekében.

4
 Terápiában részvevő gyermekek élményei

Több lányt kérdeztem meg, hogyan élik meg a terápiát. Mindegyik lány már hosszabb ideje
tartózkodik az intézetben. Megfogalmazták, hogy kicsit félelmetes a terápia végéhez közeledve
a kinti életbe való kiépítkezés lehetőségei.
A terápiáról ambivalens érzéseik vannak. Hasznosnak, élményekkel telinek, de emellett
hosszúnak, olyakor fájdalmasnak élik meg. A terápia elején elveszett, reményvesztett,
kétségbeesett, hitetlen érzéseket fogalmaztak meg, sokáig tagadták problémájukat, traumáikat,
ellenségesek voltak az egész világgal. Később elfogadták, megértették, hogy jó helyen,
biztonságban vannak, ahol csak az ő érdekeit tartja szem előtt az összes munkatárs.
A terápia végéhez közeledve motiválja őket, hogy a fiatalabb terápiás társainak tudnak segíteni,
motiválni őket. A közösség gyógyító erejében hisznek, elfogadják egymást, második
családjuknak tekintenek a terápiás közösségre.
Hosszú és rövidtávú célok elérésében kapnak segítséget a terápiában és a terápia után egyaránt.

Összegzés

Már kiskorom óta megfogalmazódott bennem, hogy segítő szakmát szeretnék választani. A
közvetlen környezetemben is ezt a példát láttam.
A feladat elkészítésénél egyértelmű volt számomra, hogy a jelenlegi munkahelyem
bemutatásáról szeretnék írni. Bár nem kifejezetten gyermekvédelmi téma, mégis azt gondolom,
szorosan összefügg a gyermekjóléti ellátással, hiszen ezeknek a gyermekeknek elengedhetetlen,
hogy egy biztonságos, megfelelő környezetben éljenek, megtanuljanak szerhasználat, önsértés
nélkül élni az életüket.
Teljesen más szemszögből figyeltem meg az intézetet, nem, mint terápiás munkatárs, hanem
mint egy kívülálló. Érdekes volt az intézményvezetővel való kisebb interjú, hiszen
megismerhettem az ő tapasztalatait. Plusz tudással, ismerettel gazdagodtam, ami a későbbi
szakmai továbbfejlesztésekhez is nagyon fontos lesz.