Szeretnők az egész dolgozatot közölni községi népiskola nagy lelkesedéssel állíttatott be az
idén. Egy füldmivelési iskola létesítésén pedig a
teljesen,, de ezt terünk nem engedvén, kö­
zöljük legalább két utolsó f e j e z e t é t .
Ezen közleményből is eléggé kitűnik,
hogy „nem mind arany a mi fénylik;“ s
ha felültetett touristák mintaszerűnek állítot­
ták is a szász föld iskolaügyi helyzetét, a
magyar kormánynak van munkája itt is
elém Itt következik az emlékiratból vett
mutatvány.
A úiányok összefoglalása.
и §.
Brassó városban 2199 növendék látogatja az
elemi-, nép- és magániskolákat (1 §); s minthogy az
iskolakötelesek száma 5387 (2 §): 3 000n él több
n ö v e n d é k e s ik a m u la sztó k rovatáb a.
Ha az itt hiányzók egy része nyer is oktatást
középiskolákban, az arány nein igen változik, mert
már az elemi osztályokban is sok az idegen, és azok
beszámíttattak a 2199 közé (3 §).
B r a ssó v á ro sn a k n in cs e lé g n é p is k o la ­
h e ly is é g e ; a meglevők alig fogadhatnak többet be
a most feljáró növendékeknél (4 §).
Brassó városban a három gyakorolt nyelv közül
egyikre sincs elégséges iskola; k ü lö n ö s m ostoh a
a h e ly z e t m a g y a r n y e lv ü e k r e n é z v e (5 §).
Brassónak, a 26,OOOnél több lakóval, öOOOnél
több iskolakötelessel biró tekintélyes városnak mind
e napig n in cs felső b b n é p is k o lá ja , sem ism é tlő
is k o la , sem felső b b n é p is k o la , sem p o lg á r i
is k o la czim en (6 §).
Brassó városnak az 1868 XXXVHI.' t. ez. kö­
rébe tartozó tanintézetei közül e törvénynek csupán
három magántanintézet felel meg (10 §). Megköze­
lítik azt az evangélikusok központi leányintézete (7 §);
a g. keletiek és rom. katholikusok központi intézetei
és a g. keletiek leányiskolája (8 §). Egészen más
czélra működnek és néposkoláknak nem tekinthetők
az evangélikusok központi fiuintézetei (7 §). Igen
sok tekintetben hiányosak, és a törvénynek épen
nem felelnek meg: az ev. reformátusok, a magyar
evangélikusok iskolái és minden felekezet külvárosi
iskolái (7, 8, 9 §§). (Folytatása következik).
(Brassó intézményei közt) sok olyan van még,
a melyeket más vidéki ember alig tartana lehetsé­
geseknek. Ez alkalommal arról emlékezünk meg, hogy
itten az utak fenntartására minden lakos egyenlő ro­
vatait fizet. Akár milliomos bankár, akár napról napra
tengődő napszámos, e nemű adója évenkint 1 fr. 20
kr. Es ezt az intézményt még védeni is tudják; de
milyen bölcsen! Azt mondják, hogy az utakat gazdag
és szegény egyaránt használhatja. Be nagy kár, hogy
ezt a bölcs elvet az államok törvényhozói még nem
találták föl! Milyen egyszerűekké válnának az adó­
szervezetek , ha az ország minden polgárára ugyan
azon összeget vetnék ki, csupán azon okból, hogy
személye és vagyona biztosítását miudenik egyenlőn
igényelheti.
Megrónék a belügyminisztériumot, ha feltennők,
hogy ez a képtelenség tudomásával történik; az ellen­
kezőt téve föl, csak figyelmeztetjük.
(Az Öreg Nemerét) nagyon szidja egy háromszéki
levelezőnk. Elpanaszkodva a sok sár, ocsmány rósz
utak és egészségtelen levegő miatt, igy folytatja:
„En azt a sok ezer éves „Nemere-szelét“ vá­
dolom, hogy a vén lusta — miért hevert az idén
olyan sokat barlangjában. Hisz neki nem szabad
megvénülni; mert őtet úgy teremtette a természet
hatalmas ura, hogy előtte ezer esztendő anyi le­
gyen, mint a tegnapi nap, mint egy rövid óra. Tud
ő — az ezer éves suhancz — elsárgult levelekkel,
hópelyhekkel, — sőt még gyakran letépett zöld lom­
bokkal is játszani — mint akármelyik vásott gyerek;
tud száguldozni, mint egy huszár, — vihogva, nye­
rítve nyargalni, mint féket veszített szilaj csikó;
tud ordítani, mint hegyről lerohanó bősz oroszlán.
I)e most bizonyosan ott múlatoz valahol szülötte föl­
dén — a mogorva öreg „Boreas“ barlangjaiban —
ott valahol Siberiában, vagy pedig az Ural, vagy
Kaukázus hegyei közt rumozgatnak öreg apjával, —
vagy pedig „iszánkodni“*) ment az éjszaki jeges
tengerre.
(Az II,j esztendő) pompás hideg idővel köszön­
tött be. Megelőző napokban utálatos sár és köd ural­
kodott. Meglátszik, bogy a mi „Nemerénk“ tisztele­
tére az öreg Nemere is kibújt barlangjából, a mi be­
csületére válik a öregnek.
(Sejjsi-Sz.-György) Háromszék fővárosa, élénk
fejlődésnek indult. Piaczán diszes árucsarnok emel­
kedett, mely a befejezéshez közel áll és ha elkészül,
nem lesz párja Erdélyben. Más oldalon az ev. re­
formátusok gyrnnasiuma épül szakadatlan buzgalom­
mal. Mentői hamarább uj templomot is szándékoznak
épiteni a reformátusok ugyancsak a piaczon.
A felnőttek oktatása példányszerüleg foly. A
') „Iszánkodni-1 s/.ékelyszó = csícsonkázni, jégen si­
klani.
úgy hogy április végéig az éhségtől nincs
megyei bizottság és az iskolatanács egyenlő buzga­ mit tartania.
lommal működnek. Egy szóval Háromszék lelkes liai : Egy főrangú urnák Nizzából irt levele
nemcsak a csatákban tudtak példányul szolgálni. i fekszik előttünk, a ki rendes lakását Páris-
(Rézdi-Лásál'lielylt) a jó módú és talpra esett ban szokta tartani; udvari személyzete most
székely városban a mint halljuk, panaszkodnak reánk
azért, hogy nem kaptak elég példányt a „Nemere“
!is ott van. írja, hogy tudósítást kapott lég­
előfizetési felhívásaiból. Kérjük, ne róják hibául ös- hajón, a mely szerint Parisban jóllét és ren-
meretségeink korlátoltságát, és a kikhez felhívásunk Idületlen bizalom uralkodik; s az egész kül­
nem jutott volna el, vegyék tudomásul im a lapból, földön sokkal több bizalommal tekintenek
hogy a „Nemere“ él és működik, s fölajánlja szol­ : a francziák, mint a németek ügye elé.
gálatait minden igaz székely érdeknek.
(Előbbi jelentésünk) más vidékek lelkes fiainak A Deczember második felében vivott
is szól, minthogy bizony sokakat kifeledhetett kor­ csatak semmi elhatározó győzelmet nem ad­
látolt figyelmünk. Vegyék tekintetbe, hogy a „Ne­ tak egyik résznek is. Annyiról meggyőződ­
mere“ nem a miénk, de az önöké mindnyájan; ez hettek a németek, hogy a francziák loiri és
okból csak akkor haragudjanak meg rá, a mikor saját ; nyugati hadsergeit nem oly könnyű meg-
magokra is meg tudnának haragudni.
Isemmisíteni, mint ők első tekintetre hitték.
(Fogaras vidéken) Heczember folytán azon hir
terjedett cl, hogy a mostani főkapitány Tamás László Hogy a német vezetők magok is csüg-
a minisztériumba fölvitetik és helyébe egy megneve­ gedezni kezdenek, kitetszik a következő je­
zett székely képviselő neveztetik ki. Ezen hir a ro­ lekből :
mánok közt igen rósz hatást tett; a mint tudjuk, 1. Angol lapok arról értesítenek, hogy
értekezletet tartottak ennek következtében; a Gazet- Bismarck gróf legkevésbé sem bánná, ha a
tában pedig kifejezték, hogy nagy kár épen most
ingerelni a románokat, midőn jelentékeny lépéseket Pontus-kérdésben összeülendő európai con-
tettek az engesztelödés felé, ferentia a német-franczia viszályt is kiegyen­
Annyit mi is örömmel jegyezhetünk föl, hogy lítené. A mint tudjuk, eddig, a mig a fran­
a múlt év nagy eseményei jelentékenyen gyarapí­ cziák tökélletes leveretését reméllette, semmi
tották azon románok pártját, a kik fajok üdvét és nemű beleszólást sem akart elfogadni.
felvirágzását csakis a magyarral együtt működve re­
mélik.
2. A második nevezetes jel az, hogy a
Az említett hírnek hogy komoly alapja volna, német császárság visszaállitását oly udvarias,
nem tudjuk. Kosz vért csináló személy változtatáso­ lekötelező iratban jelentette Bismarck gróf
kat nagy okok nélkül nem helyeslenénk. Bécsbe, a minőhez tőle senki sem volt szokva.
(Erzsébetvárosból) Felső Fejérmegyének Kü- Most keresi és kéri az osztrák-magyar bi-
kíillömegye területén fekvő fővárosából nem valami
ürvendetes híreket hallunk a Decz. 15-én megtartott
radalom jó akaratát, a melyet eddig nem­
megye-bizottmányi gyűlésről. Mondják, hogy a meg­ csak számba nem vett, de igen gyakran
szokott személyeskedések ugyancsak napi renden vol­ durván elutasított.
tak s hir szerint olyan tettlegességekkel végződtek Ilyeu nagy változások oknélkül nem
volna, a minőket meghallani se szeretünk. Felső történek.
Fejérnek igen tekintélyes értelmisége van; de a mig
pártjai két ember magán érdekei szerint alakulnak
nem remélhetjük közügyei felvirágzását és híressé K e l e t .
vált botrányai megszűnését. A szom széd R o m á n i á b a n megint
(BÜrkÖSrÖl) írják nekünk, hogy az ottani ma­
gyar iskolába nemcsak a vidék elszórtan élő ma­
élére állottak a dolgok. A minisztérium a-
gyarjai, de más nemzetiségek is jelentékeny számmal zon okból, mert a kamara az uj kölcsön-
adták gyermekeiket az idén. törvényt megerősíteni vonakodott, beadta le­
mondását. A lemondás elfogadtatott és K á­
roly herczeg uj minisztériumot nevezett ki,
külföld.
öt évi uralkodás alatt a kilenczediket, ha
Az elmúlt esztendő felrázta az egész jól tudjuk.
Európát, Olyan események történtek, a A miniszter-változásnál még sokkal ne­
melyekre senki sem számíthatott ; a melyek vezetesebb azon körülmény, hogy londoni
hírek szerint Károly herczeg egy közlést
fontosságuknál fogva nevezetes helyet fog­
lalnak el a világtörténelemben. intézett a több hatalmasságokhoz, a mely­
Ismétlésekbe kellene bocsátkoznunk, ol­ ben fejtegeti, hogy Romániában a helyzet
vasóink előtt jól ismert tényekről beszél­ tarthatatlan, ez okból ő a török védurság
nünk, ha a mostani helyzetnek hű képét alól menekülni szándékszik s még azt is
sürgeti, hogy Romániának más alkotmány
akarnék adni. Mivel ezt hiba volna ten­
nünk, arra szorítkozunk, hogy most röviden adassák.
vázolva a helyzelet, pontosan hírül adunk A kívánat első részét illetőleg Török­
folyvást minden feltűnő változást. ország már igen erélyesen tiltakozott min­
den elszakadási törekvés ellen. Igen figye­
N y u g a t . lemre méltó, hogy a „Románul,“ a romá­
niai nemzeti párt (vörösek) közlönye is el­
A n ém et-fran czia h á b o rú eredménye lene mond ezen függetlenségi törekvésnek.
még bizonytalanabb, mint a minőnek az E czikk igy szól: „Nagy és szép e független­
ősz folytán látszott. A német hatalom min­ ségi eszme, de igen korai, méltó egy túlzó költőhöz,
den erejét megíesziti, s jól szervezett, győ­ vagy az ország ellenségéhez.
zelemhez szokott sergeiben bizva nem lát­ Felszerelt hadsereg nélkül, egy krajezár pénz
szik hajlandónak az engedésre az utolsó nélkül, közigazgatási rendszer nélkül; üres kezzel és
egy nem eléggé felvilágosodott néppel, mely meg sem
lehetőségig. értené az áldozatot, melynek kitenni akarnék, le
Ezzel szemben a francziák a legbámu­ akarunk rázni egy jármot, mely nekünk legkevesbe
latosabb és legtisztelétre méltóbb áldozatokat sem alkalmatlan, talán azért: hogy alávessük magun­
hozzák folyvást. Sereg helyett seregek te­ kat egy oly vasjáromnak, mely ma rózsák alá van
ugyan rejtve de mely holnap végveszélylyel fenye­
remnek elő és sokkal kevésbé gondolnak a
get, ugyanazon mészárszékre hajtván bennünket, hova
békére, mint a seclani vagy metzi fegyver- Lengyelország jutott, és megnépesitvén velünk Szi­
letétel után. A családapáitól, legjobb mun­ béria vadonjait.
kaképes polgáraitól megfosztott Németor­ Ma midőn csak névleg állunk Törökország suze-
szág azt az újévi ajándékot k ap ta, hogy rainitása alatt (mert tényleg legkevésbé sem vagyunk
növekedő ifjait, a jövendő reményeit is csata­ szabad mozgásainkban gátolva), minden európai ha­
talomnak érdekében áll területünk sértlietlenségét
térre kell küldenie. biztosítani, érdekelve lévén miudenik a bennünket
Francziaország emberekben nem szen­ protegáló Törökországot fentartani. De a roman ki­
ved hiányt. Egy előttünk fekvő tudósítás rályságot. mely csak úgy létesülhetne, ha lemondana
szerint csupán Páris őrsége 520,000 fegy­ Törökország suzerainitásáról, s következőleg az euró­
pai hatalmak protectiójáról, hogy Oroszország karjai
veresre megy; és nyugaton, délen, északon közé vesse magát, mely századok óta leselkedik ezen
mindenütt hadsergek állanak készen s foly­ alkalomra, — ki fogja pártfogolni? Talán a czár?
vást uj erőkkel gyarapodnak. Gyászos bátorság azok részéről, kik azt kívánják,
Élelmiszerekkel is jól el van látva Páris, hogy higyjünk ezen eszme valóságában.