Kivonatos Füzet - 2022

Állam- és jogtudomány
Zsűrik:
● Dr. Vallasek Magdolna
● Oláh Emese
● Tasnádi István Szilárd
Szekcióvezető:
● Benő Krisztina
Résztvevők:
● Horváth-Kovács Mátyás és Ambarus-Egyed Ágnes
● László Tas
● Papp Zsófia és Lupescu Zsófia-Kata
● Sófalvi Zsuzsána-Aliz
1. Horváth-Kovács Mátyás és Ambarus-Egyed Ágnes: A kolozsvári magyar egyetemisták

hallgatói jogokról szóló ismereteinek feltérképezése és azok széleskörű ismertetése egy
hallgatói kisokos által
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Jogtudományi kar, Jog szak, BA III. év

Kolozsvári Műszaki Egyetem, Civil mérnöki - angol kar, Építőmérnöki szak, BA II. év
Témavezető: dr. Vargancsik-Thörik Krisztina Iringó egyetemi adjunktus, Marosvásárhelyi

Művészeti Egyetem
2021-ben dolgozta ki a Kolozsvári Magyar Diákszövetség és a Kolozsvári Magyar Joghallgatók

Szervezete azt a bizonyos kutatást, amely a kolozsvári magyar diákság hallgatói jogaival, illetve
kötelezettségeivel kapcsolatos ismereteit szándékozta feltérképezni. A kutatás alapjául szolgáló
kérdőívet 1302 diák töltötte ki, több különböző egyetemről, szakról, illetve évfolyamról. A feldolgozott
információk és adatok kiindulópontként szolgáltak a diákszövetségeknek, erős alapot teremtve olyan
érdekképviseleti tevékenységek létrehozásához, amelyek érdemben is szolgálni tudják a kolozsvári
magyar diákságot. A kutatás azon fejezetében, amelyben a jogokat és kötelezettségeket ismertető
módszerek voltak előtérbe helyezve, az derült ki, hogy a kitöltők közel 80%-a tartja fontosnak egy
hallgatói kisokos létrehozását. Ez mindmáig hiánycikknek számított az erdélyi magyar
felsőoktatásban. A kisokos célja ismertetni a diákokkal a hallgatói minőségre vonatkozó jogokat és
kötelezettségeket, hiszen a jogsértéseket csak akkor lehet elkerülni, ha tisztában vagyunk a
bennünket érintő szabályokkal.
2. László Tas: 3D nyomtatók és szkennerek a bűnözésben és a bűnüldözésben
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Jogtudományi kar, Jog szak, BA II. év
Témavezető: Dr. Szabó Csaba PhD., Nemzeti Közszolgálati Egyetem - Budapest, Állam és
jogtudományi kar
Mik is a 3 dimenziós nyomtatók szkennerek?

– kisebb történelmi felvezetés bemutatása, használatuk a mindennapokban (például
háztartásokban/vállalatoknál): -> itt arra gondoltam, hogy ki is találta fel, melyik évben, mikor lett
szabadalmaztatva és melyik évben került nyilvánosságra, valamint a mindennapokban az emberek,
hogy és mikor kezdték el használni
- A 3D nyomtatók és szkennerek működésének bemutatása/leírása (nagyvonalakban): - itt
egy egyszerűbb felépítés és működéssel kapcsolatos dolgok leírása
- Hatásuk a hétköznapi életre
A téma bemutatása:
- A 3 dimenziós nyomtatóval nyomtatott fegyverek és szkennerek
bemutatása(nagyvonalakban): - a fegyverek tervrajzainak bemutatása például, hogyan néz ki a
nyomtatási és tervezési folyamat, illetve a szkennerek részén a képfeldolgozás
- A 3 dimenziós nyomtatóval nyomtatott fegyverek működési elve (nagyvonalakban): - itt a
kész fegyverre gondoltam, hogy nyomtatás után mire van még szükség, hogy működőképes legyen,
például a különböző típusú fegyvereknél mik azok az alkatrészek akár, amiket nem nyomtathatnak ki,
mitől nem olvad meg a nyomtatott fegyver
- A 3 dimenziós nyomtatóval nyomtatott fegyverek elterjedése a bűnözésben: - melyik év
volt/évtized, kik kezdték el először használni és miért
- A 3 dimenziós szkennerek elterjedése a bűnüldözésben/helyszíni felderítésben:
- (pontosságuk az hagyományos bűnügyi helyszíneléshez használt módszerekhez képest,
megkönnyítik-e a nyomozók munkáját és a bűnügyi eljárás folyamatát, megtérülő befektetés-e a
hatóságok számára)
- A 3D nyomtatóval nyomtatott fegyverek hatása a bűnözésre (mennyire használhatók,

pontosságuk, veszélyességük, lekövethetőségük)
- Bűnözők, akik ezt a módszert használták gyilkosságokhoz, gyilkosságokban való szerepük
(például van-e olyan elkövető az elmúlt időszakban, akik csak 3D nyomtatóval nyomtatott fegyvereket
használt az elkövetéshez)
- A 3D nyomtatóval nyomtatott fegyverek jogi szabályozása, ezekről szóló törvények, olyan
államokban, ahol már elterjedtebbnek számít (+ ezeknek a jogi normáknak átláthatósága,
pontossága, használhatósága), hol és mikor jöttek ki az első jogi szabályozások
Befejezés:
- A 3D nyomtatóval nyomtatott fegyverek és szkennerek hatása a jövőben: - milyen hatásuk
lehet a bűnözésben, illetve a bűnüldözésben, visszaszortíthatóak-e a 3D nyomtatott fegyverek, a 3D
szkennerek mennyire könnyíthetik meg statisztikailag a helyszínelést és a bűnüldözést
-Helyszíneléssel kapcsolatban
- Terrorizmus terjedésében
3. Papp Zsófia és Lupescu Zsófia-Kata: Egyházi iskolaépületek visszaszolgáltatásának

összehasonlító elemzése
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Jogtudományok kar, Jog szak, BA III. év

Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Jogtudományok kar, Jog szak, I. év
Témavezető: Dr. Veress Emőd,egyetemi tanár, intézetigazgató, Sapientia Erdélyi Magyar

Tudományegyetem, Jogtudományi Intézet
Dolgozatunkban a kommunizmus hajnalán államosított iskolák rendszerváltás utáni

visszaszolgáltatásával foglalkozunk. Az 1950-ig lezajló kommunista hatalomátvétel minden területre
kiterjedt, a tanügyben elsősorban államosítás formájában jelent meg: nagyon sok, addig egyházi
kézben levő iskola, államosítás útján, az állam tulajdonába került. Ez az állapot több évtizedig tartott,
és csak az 1989-es forradalom után merült fel ezen iskolák visszaszolgáltatásának kérdése. Az elmúlt
30 évben számos különböző jogszabály született, melyekre hivatkozva az egyházak
visszakövetelhették régi intézményeiket, több esetben évekig húzódó pereket folytatva. A
dolgozatban négy ilyen pert szeretnénk összehasonlítani: a mai János Zsigmond Unitárius Kollégium
nevet viselő iskola (Kolozsvár), a Kolozsvári Református Újkollégium, az egykori kolozsvári Marianum
katolikus leánynevelő intézet és a mai Păltiniș, egykori Voluntarilor utca 6. szám alatt található volt,
brassói magyar evangélikus iskolaépület ügyét, ezáltal lefedve a négy erdélyi magyar történelmi
egyház egy-egy ingatlanát.
4. Sófalvi Zsuzsána-Aliz: Az oktatáshoz való jog és az iskolai szegregáció roma szemszögből
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Jogtudományok kar, Jog szak, BA III. év
Témavezető: Dr. Laczkó Réka, társult oktató, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,

Jogtudományok kar
Dolgozatom témáját az oktatáshoz való alapvető jog és az iskolaelhagyás vizsgálata képezi, kitérve a
diszkriminatív gyakorlatok jelenségére és következményeire. Tekintettel arra, hogy a romák alkotják
az Európai Unió legnagyobb etnikai kisebbségét, az említett alapvető jogot, illetve jelenséget
elsősorban roma szemszögből vizsgálom. Témaválasztásomat az indokolja, hogy a roma közösség
az egyik leginkább nélkülöző népcsoport Európában, amelyet ugyanakkor társadalmi kirekesztés és
az oktatáshoz való egyenlőtlen hozzáférés sújt. Továbbá, a korai iskolaelhagyás egy komplex
problémakör, és az egyik legjelentősebb kihívás az oktatási szakpolitika területén. Kutatásomban
ezért kitérek az iskolaelhagyás jelenségére, amelyet elsősorban jogi szempontból vizsgálok. Például,
elemzem az erre vonatkozó jogszabályokat, jogokat és kötelezettségeket, illetve szankciókat. Az
oktatásnak különleges szerepe van a hátrányos helyzet kezelésében, illetve következménye lehet a
korábbi kirekesztettség időszakainak és egyben előzménye a jövőbeni hátrányoknak.
Következtetésképpen, érdemes figyelmet fordítani az említett témakörök tanulmányozására.
Biológia
Zsűrik:
● Dr. Benedek Klára
● Dr. Macalik Kunigunda
● Dr. Jakab Endre
Szekcióvezető:
● Pákai Zsófia
Résztvevők:
● Balaji Beatrix
● Ferencz Kamilla
● Lászlo Szilvia és Tompos Gellért
● Szőcs Izabella-Szidonia
● Varga Gergő
1. Balaji Beatrix: A magterjesztési képesség szerepe idegenhonos növényfajok inváziós

sikerének meghatározásában
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Biológia és Geológia kar, Biológia szak, BA III. év
Témavezetők:
Ruprecht Eszter, docens, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Biológia és Geológia kar
Miholcsa Zsombor, doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Biológia és Geológia kar
A növények diszperziója egy olyan térbeli mozgást tesz lehetővé, amely által a növények
propagulumai (magvak, termések vagy terméságazatok) eltávolodnak az anyanövény közvetlen
közeléből. Ezáltal csökken a fajon belüli kompetíció, megvalósul a génáramlás, mely hozzájárul a
populációk genetikai diverzitásához, és diszperzió által a növényfajok új területeket képesek
kolonizálni. Az idegenhonos fajok, behurcolásukat követően saját diszperziós képességeik szerint
terjeszkednek tovább. A legsikeresebbek gyors térbeli terjedésük által inváziós fajokká válnak,
amelyek sok esetben komoly veszélyt jelentenek a biológiai sokféleségre és az őshonos
ökoszisztémák szerkezetére, működésére. Feltételezhető tehát, hogy a sikeres magterjesztési
képesség hozzájárul ahhoz, hogy az idegenhonos növényfajok invázióssá váljanak. Kutatásunk célja,
hogy átfogó képet kapjunk a Romániában idegenhonos fajok epizoochoria és szél általi
magterjesztési képességéről. Arra a kérdésre kerestünk választ, hogy vajon ez a két diszperziós mód
mennyiben járulhat hozzá az invázió sikeréhez. Ennek érdekében összehasonlítottuk a
meghonosodott vagy alkalmi kivaduló fajok csoportját az inváziós fajokéval az epizoochoria és szél
általi terjedési képességük függvényében, összesen 88 növényfajra (50 meghonosodott vagy alkalmi
kivaduló és 38 inváziós. Az epizoochoria tesztelésére birkagyapjúba való beakadási képességet
vizsgáltunk, a szélterjesztés tesztelésére meghatároztuk a propagulumok velocitását. Eredményeink
azt mutatják, hogy az állatszőrben való terjedés és a szél általi terjedési képesség külön-külön nem
járul hozzá a hazai idegenhonos fajok inváziós sikeréhez, hiszen a két csoport, inváziós és
meghonosodott vagy alkalmi kivaduló között nem találtunk különbséget. A megvizsgált fajok
hozzávetőlegesen 10%-a epizoochoria által nagyon jól terjed, ezeknek a fajoknak a magvai
rendelkeznek beakadást segítő képletekkel, pl. horgokkal, tövisekkel, esetleg pappusszal. A szél által
kimondottan jól terjedő propagulumok pedig jellemzően pappuszosak vagy szárnyasak. Ezen felül a
magvak velocitása szorosan korrelált a magtömeggel.
2. Ferencz Kamilla: Heteromorf termések: csak csírázási stratégiájukban különböznek vagy
befolyásolják a felnőttkori rátermettséget is?
Témavezető: Fenesi Annamária, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,

Biológia és Geológia kar
A termés heteromorfizmus azt jelenti, hogy egy növényegyed több típusú termést hoz létre, melyek
morfológiailag és ökológiailag is jelentősen különböznek egymástól. Leginkább terjedési
képességükben és csírázási gyorsaságukban mutattak ki különbséget a terméstípusok között. Eddig
18 zárvatermő családból jeleztek heteromorf fajokat, leginkább a fészkesek (Asteraceae) és a
libatopfélék (Chenopodiaceae) családjában. Feltételezik, hogy a heteromorf termések a változatos és
kiszámíthatatlan környezetű élőhelyeken előnyösek, mint például sivatagokban vagy sós
mocsarakban. Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy (1) az eltérő terméstípusok valóban különböző
csírázási stratégiákat takarnak-e, és azt, hogy (2) kimutatható-e a különbség az eltérő termésekből
kinevelt felnőtt növények esetén is? Ehhez négy növényfaj (Calendula officinalis, C. arvensis,
Galinsoga ciliata, G. parviflora) magjait gyűjtöttük be, csíráztattuk, majd kineveltük a növényeket, és
teszteltük allokációs stratégiájukat és fenotípusos plasztikusságukat. Egyértelműen kimutattuk az
eltérő termések különböző viselkedését mind a csírázás, mind a felnőttkori rátermettség szintjén.
3. Lászlo Szilvia és Tompos Gellért: SARS-CoV-2 vírus kimutatása RNS extrakció nélkül
RT-qPCR-el
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Csíkszeredai kar, Génsebészet szak, BA III. év

Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Csíkszeredai kar, Génsebészet szak, BA III. év
Témavezetők:
Dr. Bálint Emese-Éva, egyetemi adjunktus, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem,
Csíkszeredai kar, Biomérnöki tanszék
Drd. Ing. Salamon Pál, egyetemi tanársegéd, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem,
Csíkszeredai kar, Biomérnöki tanszék
A súlyos akut légzőszervi szindrómát okozó koronavírus (SARS-CoV-2) gyors terjedésével 2019-ben
napjainkig tartó világjárványt okozott. Fontossá vált molekuláris diagnosztikai módszerrel azonosítani
a fertőzötteket, erre kvantitatív reverz transzkriptáz PCR bizonyult a legmegbízhatóbb módszernek. A
járvány elején azonban világszerte korlátozott mennyiségben voltak elérhetőek a minták
feldolgozásához szükséges anyagok és eszközök, amelyek a qRT-PCR-t megelőző RNS
extrakcióhoz, valamint magához a PCR-hez kellettek. Mindezek mellett ezen folyamat időigényes,
amely a sürgősségi minták feldolgozása szempontjából nem kedvező. Kutatásunk célja a javasolt
RNS extrakció, majd RT-PCR módszer optimalizálása a SARS–CoV-2 vírussal fertőzött kórházi
betegek diagnosztizálására, amely során RNS extrakció nélkül is detektálható a vírus. Ezáltal
jelentősen csökken a tesztelés időigénye, a költségek alacsonyabbak lesznek, mindeközben
egyszerűbb lesz a módszertan, ugyanakkor kisebb környezeti terheléssel is jár a folyamat. Munkánk
során az izolálást kiváltó hőkezelés megfelelő paramétereit határoztuk meg annak érdekében, hogy
az így végzett mérések eredménye, valamint az extrakcióval mért eredmények között a korreláció
megfelelő mértékű legyen. Mérési eredmények kiértékelése nyomán azt a következtetést vonhatjuk
le, hogy a teljes extrakciós eljárás kiküszöbölhető SARS-CoV-2 vírussal fertőzött betegek RT-PCR
módszerrel való diagnosztizálása során. A mintából megfelelő arányban való hígítással és optimális
hőmérsékleten való kezeléssel ugyanolyan hatékonysággal nyertük ki a detektálni kívánt RNS, mint
extrakcióval. Ezáltal bizonyítást nyert, hogy a SARS – CoV - 2 vírus jelenlétét egy mintában ki lehet
mutatni izolálás nélkül, csupán hőkezeléssel.
4. Szőcs Izabella-Szidonia: Kérészlárvák (Insecta, Ephemeroptera) faji szintű azonosítása

integratív módszerek alkalmazásával, esettanulmány a Meleg-Szamos forrásvidékéről
(Erdélyi-szigethegység, Románia)
Témavezető: Dr. Keresztes Lujza, egyetemi docens, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,

A kérészek (Ephemeroptera) a biológiai vízminősítés meghatározó szervezetei. Közösségeik faji

szintű szerkezete a víz ökológiai integritásának tükre. Kutatásunk célja az integratív módszerek
hatékonyságának tesztelése a Meleg Szamos forrásvidékén élő kérészlárvák esetében. 2021-ben a
folyó felső szakaszán 41 mintavételi pontot jelöltünk ki, közel 10.000 kérészlárvát gyűjtöttünk standard
„Multihabitat” módszerrel. Ezzel párhuzamosan a folyóvizek mentén a kifejlett kérészeket is
vizsgáltuk. Összesen 18 kifejlett kérész-fajt azonosítottuk, melyekből szövetmintát vettünk, majd ezt
további 142 lárvából származó mintával egészítettünk ki. Molekuláris markerként a mtCOI gén 658 bp
szakaszát használtuk. Szekvenciáinkat a BOLD algoritmusával taxonómiai egységekbe (OTU)
csoportosítottuk, melyek egyedi BIN kóddal lettek jelölve. Eredményeink azt mutatják, hogy a Meleg
Szamos forrásvidékén magas a kriptikus fajok száma.
5. Varga Gergő: Hazai inváziós fajok mag-jellegei és csírázásbiológiája
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Biológia és Geológia kar, Ökológia és természetvédelem

szak, BA III. év
Témavezető: Fenesi Annamária, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,

A tömegesen megjelenő inváziós fajokat költséges és nehéz kiírtani, ráadásul nagy a veszélye az
újrafertőzésnek. A legjobb megoldás, akárcsak egy betegség esetén, a megelőzés lenne, ezzel
megakadályozva az újabb inváziós fajok térhódítását. Kutatásunk során 82 idegenhonos lágyszárú
növényfajjal dolgozunk: összehasonlítottuk sikeres inváziós és nem- sikeres idegenhonos fajok
magjainak jellegeit (tömegét, alakját) és csírázásbiológiáját. Ehhez a magvakat többféle körülmény
között csíráztattuk (őszi, kora tavaszi és késő tavaszi hőmérséklet- és fényviszonyok között), majd
csírázási arányokat és csírázási niche-szélességet számoltunk fajonként. Az elemzésünk során nem
sikerült jelentős különbségeket feltárni a sikeres és nem sikeres fajok között, ezért dolgozatunkban
lehetséges magyarázatokat tárgyalunk meg.
Filozófia
Zsűrik:
● Lang Márk
● Dr. Sutyák Tibor
● Biró Noémi
Szekcióvezető:
● Ábrahám Tekla
Résztvevők:
● Biró Botond
● Condrea-Ilyés Ágnes
● Csabay István
● Horváth Mihály
● Ilyés Zalán-György
● Ónya Balázs
● Zágorhidi-Czigány Domonkos
● Zsupos Norbert
1. Biró Botond: Az emergens kultúra politikai-esztétikai aspektusai a Bacurau című filmben
Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi kar, Szabadbölcsészet szak, BA III. év
Témavezető: Dr. András Csaba PhD, Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi kar
Jelenlegi kutatásomban Kleber Mendonça Filho és Juliano Dornelles közös rendezésében készült
Bacurau (2019) című filmjét elemzem. A filmet a Cinema Novo brazil kulturális és művészeti
mozgalom hagyományához kötöm, illetve bemutatom az utóbbi sajátosságait és legfőbb célkitűzéseit
egy, a mozgalom szempontjából kulcsfontosságú rendező, Glaubert Rocha „éhség esztétikája”
elméletén keresztül. Jelenlegi kutatásom célja a film politikai-esztétikai elemzése a Raymond
Williams-i emergens kultúra András Csaba által megalapozott politikai-esztétikai kategóriáján
keresztül. Arra világítok rá, hogy a film miképpen rendelkezik a Raymond Williams által emergens
kultúrának bélyegzett kategóriának az aspektusaival, a felhasznált kulturális kódokon és esztétikai
fogásokon keresztül, illetve hogyan képes az emergens kultúrára jellemző, a politikai képzeletet
tágító, a fennálló határán létrejövőt létrehozni, amely egyben ki is van téve a domináns kultúra
inkorporációjának.
Kulcsszavak: esztétika, politika, Raymond Williams, emergens kultúra
2. Condrea-Ilyés Ágnes: A kelet-európai államszocialista rendszerek giccskultúrájának öröksége
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Történelem és Filozófia kar, Filozófia szak, BA III. év
Témavezető: Gregus Zoltán, adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Történelem és

Filozófia kar
Porcelán nippek a polcon, csipketerítők és üveghalak a televízión... Feltételezem ismerősek ezek a

belső lakberendezési tárgyak az olvasó számára. A kelet-európai államszocializmusból örökölt
giccstárgyak sokrétű kérdéseket hordoznak magukban, melyekre igyekszem rámutatni
dolgozatomban. Egyrészt giccs mivoltuk esztétikai kérdéseket vetnek fel, számos gondolkodó
számára problémát jelentve maga a giccs meghatározása és ennek kapcsolata a művészettel,
másrészt ezen tárgyak eredete társadalomfilozófiai kérdések remek tárgyává teszik őket.
Dolgozatomban olyan kérdéseket fogok érinteni, mint a giccs meghatározása, a kultúra
eldologiasodása az ipari tömegtermelés következtében, az ízlés és a nevelés közötti kapcsolat,
hiszen ezek mind lehetséges magyarázatot adnak nem csak önmagában a dolgozat tárgyára, de arra
az intergenerációs tapasztalatra és oppozícióra, melyet ezek a tárgyak nyújtanak. Végül a felvetett
probléma árnyalása érdekében a bukaresti Romániai Giccsmúzeum tárlatát is elemzem, arra
fókuszálva ebben, hogy milyen kiállításpolitika érvényesül a hétköznapi tárgyak múzeumi környezetbe
helyezésével, s ez milyen következményekhez vezet a témát illetően.
3. Csabay István: Bűn és büntetés mint ok és okozat – Arányosság és ideatársítás Cesare
Beccaria büntetőelméletében
Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi kar, Filozófia szak, MA II. év
Témavezető: dr. Pete Krisztián, egyetemi adjunktus, Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészet-

és Társadalomtudományi kar
Tanulmányomban Cesare Beccaria A bűnökről és a büntetésekről (1764) című büntetőelméleti

művében szereplő, a bűncselekmények és a büntetések közötti arányosságra vonatkozó
megállapításait vizsgálom. Az értekezést markánsan meghatározó haszonelvű elköteleződések
ellenére számos olyan értelmezés született, amelyek Beccaria büntetőelméletének (negatív)
retributivista jellegét hangsúlyozzák. Ezen értelmezések főbb érveinek rekonstrukcióját követően arra
kívánok rámutatni, hogy egyrészt a negatív retributivista interpretációk képtelenek elszámolni
bizonyos eszmetörténeti problémákkal; másrészt, hogy az arányosság fogalma a műben két
különböző viszonyt is jelöl. Ezt követően arra teszek kísérletet, hogy az arányosság mindkét
koncepcióját – a negatív retributivista állásponttal szemben – egy haszonelvű perspektívából
értelmezzem. Végül az értekezés főbb téziseit az emberi elme működésére vonatkozó premisszái
felől vizsgálom. Meglátásom szerint az empirista hagyományban gyökerező asszociacionista elv
meghatározó szerepre tesz szert Beccaria elméletében, miután az elrettentést a bűn, illetve a
büntetés ideáinak összekapcsolása alapozza meg. Beccaria emberi természetre vonatkozó
meggyőződéseinek feltérképezése nemcsak a büntetőpolitikai nézeteinek mélyebb megértését teszi
lehetővé, de egy plauzibilisebb értelmezési keretet is biztosít a negatív retributivista interpretációkkal
szemben.
4. Horváth Mihály: Variációk konszenzuális kultúratermelésre
Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi kar, Szabadbölcsész szak, BA II.év
Témavezető: dr. Csönge Tamás, adjunktus, Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi

kar
Korábbi kutatásaim során egy későavantgárd csoportosulás – A Szituacionista Internacionálé –

művészetkoncepciójának politikai aspektusaival foglalkoztam. Munkásságuk feltárása során egyre
nagyobb szükségét láttam egy olyan kultúraelméleti keret kijelölésére, amelyen keresztül a
szituacionisták taktikáinak erényeit és hibáit egyaránt lehet elfogulatlanul megvilágítani.Jelen
munkám egy adekvát kultúraelméleti keret kijelölése köré szerveződik. Napjaink kulturális- politikai
válságát megelőző/feloldó kulturális formációk feltárásának/konstruálásának célkitűzését két
programadó szövegben, Bagi Zsolt Az esztétikai hatalom elmélete – Kulturális Felszabadítás egy
Újbarokk korban, valamint András Csaba Az emancipatorikus kultúra és a képzelet paralízise című
munkájában vizsgáltam meg. A két szöveg elméleti fókuszpontjainak összevetése mentén, az
alkalmazott fogalmak ütköztetésén és a lehetséges megoldások felvázolásán keresztül, egy olyan
teoretikus keretet ismertem meg, amelyen keresztül nem csak a szituacionisták törekvéseit lehet
kimerítően értékelni, valamint pontosan meghatározni egy tágabb kulturális tendencián belül, de
amely kiegészítést is nyújthat a választott kultúraelméleti modellekben kirajzolódó, a politikai
emancipációhoz szükséges kulturális feltételekhez.
Kulcsszavak: kultúraelmélet, emancipáció, filozófia
5. Ilyés Zalán-György: A szuverenitás-paradoxon ontológiai megalapozása Giorgio Agamben

filozófiájában
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Történelem és filozófia kar, Filozófia szak, BA III.év
Témavezető: Szigeti Attila, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,

Történelem és filozófia kar
Giorgio Agamben írásainak figyelmes olvasói megfigyelhetik, hogy Agamben összes írásában egy
paradoxon munkál. Ennek a paradoxonnak talán a legismertebb kifejtése képezi Agamben
főművének, a Homo Sacernek az első fejezetét, melyben a szerző a kivételes állapotot – melyről a
szuverén dönt – úgy határozza meg, mint azt a megkülönböztethetetlenségi zónát, mely a phüszisz
és a nómosz, a természet és a törvény között húzódik. Ehhez a definícióhoz Agamben úgy jut el,
hogy megvizsgálja a szuverenitás-paradoxon „topológiáját”, azaz feltérképezi a paradoxon alapvető
struktúráját. A szóban forgó fejezetnek van azonban egy alfejezete (Potencialitás és törvény),
melyben a szerző arra hívja fel az olvasók figyelmét, hogy a szuverenitás-paradoxon visszavezethető
egy jóval alapvetőbb problémára, mely már nem a politikai filozófia, hanem az első filozófia, azaz az
ontológia tárgykörébe tartozik. Ahhoz tehát, hogy igazán megérthessük a szuverenitás-paradoxont,
előtte az azt megalapozó ontológiai paradoxont kell megértenünk. Mivel azonban a
szuverenitás-paradoxon csupán egy a számos paradoxon közül, melyek Agamben írásaiban
fellelhetőek, az ontológiai paradoxon nem csupán a szuverenitás-paradoxont, hanem az imént
említett összes más paradoxont is megalapozza, ennyiben pedig kijelenthető, hogy Agamben
filozófiájának a magját, centrumát alkotja. Kutatásom ennek az ontológiai paradoxonnak a
feltérképezését, topológiájának feltárását tűzi ki célul.
6. Ónya Balázs: A metodológiai naturalizmus kihívásai
Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi kar, Filozófia szak, MA II.év
Támavezető: dr. Kocsis László PhD, egyetemi adjunktus, Pécsi Tudományegyetem,

Bölcsészet- és Társadalomtudományi kar
Dolgozatom fő kérdése, hogy a társadalmi fajták egy bizonyos értelmezése összeegyeztethető-e a

naturalizmussal. Először összefoglalom az ontológiai és a metodológiai naturalizmust, kitérve azokra
a főbb jellemvonásokra, amelyek kihívást jelenthetnek a társadalmi fajták naturalizálhatóságával
kapcsolatban. Ezt követően rekonstruálom a természeti és társadalmi fajták közti distinkciót, majd
kitérek az általam leginkább alkalmasnak vélt demarkációs jelöltre, a fogalmi konstitúcióra, valamint
felvázolok egy, a társadalmi fajtákkal kapcsolatos mérsékelten realista álláspontot, amely lehetővé
teszi ugyan, hogy a társadalmi fajtákra vonatkozó kijelentéseink ne legyenek szubjektívek, mégsem
állíthatjuk azt, hogy ezen fajták példányai objektív vizsgálódás tárgyává tehetők. Dolgozatom végén
amellett érvelek, hogy a társadalmi fajták általam nyújtott értelmezése nem kompatibilis a
metodológiai naturalizmussal, amely szerint minden tudományterületnek ugyanazon módszertani
elvek mentén kéne eljárnia, továbbá védelmembe veszem a metodológiai regionalizmust, amely
elmélet képviselői szerint a tudományok módszertana attól függően különbözik, hogy mit állítanak
vizsgálódásuk fókuszába.
7. Zágorhidi-Czigány Domonkos: A lélekfogalom korlátai -- Arisztotelész lélekfilozófiája és

következményei
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi kar, Filozófia szak, MA II. év
Témavezető: Bodnár István, egyetemi tanár, Eötvös Loránd Tudományegyetem,

Bölcsészettudományi kar
Arisztotelész pszükhé terminusa A lélek című munkájában játszik központi szerepet: a fordításokban
legtöbbször lélekként szereplő fogalom egyfajta vitalitást, „élet-elvet” jelent (így a növények is
rendelkeznek lélekkel, hiszen élőlények). Ám az arisztotelészi lélek-fogalom nem valamilyen a testtől
elkülönült, annak lététől független, akár örök életre képes szubsztanciát jelöl (ez legfeljebb a legfelső
lélekrészre, a núszra lehet igaz: de ez az egyik legnehezebb értelmezési kérdés a De Anima
kapcsán), hanem a testtel hülomorfikus egységet alkotó forma: a lélek a test formája, az egyik nem
létezhet a másik nélkül. Ebből azonban az is következni látszik, hogy ha az élőlények
megkülönböztető jegye az, hogy rendelkeznek lélekkel és nincs lélek test nélkül, se fordítva, akkor az
Élet (az „élet elve”, princípiuma) és az élő (az egyed) nem gondolható el egymástól függetlenül.
Vagyis nem lehetséges meghatározni, hogy mi is az önmagában vett „élet”, hiszen kizárólag csak az
élő egyedben és annak esetlégességeivel vehető szemügyre. De lehetséges-e meghatározni, hogy
mi az az élet? Eugene Thacker After Life című munkájában az élet ontológiájának kidolgozására tesz
kísérletet az arisztotelészi lélekfogalom kritikáján keresztül. Fő állítása az, hogy a pszükhé mint
vitalitás-elv önellentmondó, azaz az arisztotelészi életkoncepció nem-logikusan épül fel. Így mint, ami
a logika alapvető szabályát sérti, egyben a gondolkodás határát is kijelöli. Thacker eljárásmódja nem
mindennapi: az élet fogalmának új elgondolására az emberitől idegen életformák fikciós
(természetfeletti horror) leírásainak felhasználásával tesz kísérletet. Szakdolgozatomban két
célkitűzésem van: i) egyrészt a De Anima értelmezési nehézségeit bemutatni, különös tekintettel a
fent említett problémákra, ii) másrészt Thacker eljárásmódját megvizsgálni, hogy a pszükhé eddigi
értelmezéseihez mennyire tud új, koherens megközelítést adni, karöltve annak firtatásával, hogy az
általa felhasznált fikciós (horror) művek, vajon tényleg rendelkeznek-e azzal a filozófiai potenciállal,
hogy új fényt vessenek a problémára.
8. Zsupos Norbert : Individuum és multitudo. Az állam konstitúciója Spinoza filozófiájában
Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi kar, Filozófia szak, MA II. év
Témavezető: Dr. Bagi Zsolt, egyetemi adjunktus, Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészet- és

Társadalomtudományi kar
Dolgozatomban az állam konstitúciójának Spinoza filozófiájában betöltött szerepét vizsgálom.

Spinoza az állam megalapozásának problémáját többféle szempontból mutatja be. A Teológiai-
politikai tanulmányban (TPT) az állam alapját – a hobbes-i szerződéselméleten nyugvó – társadalmi
szerződés alkotja. Hobbes-tól eltérően azonban Spinozánál az állam nem a szuverén reprezentációja,
hanem az individuumok társulása vagy interakciója, amely szerint hatalmukat közössé teszik. A
Politikai tanulmányban (PT) a társadalmi szerződés kérdése háttérbe szorul. A PT-ben az államot a
multitudo hatalma teszi lehetővé. Az individuumok interakciója révén létrejövő multitudo egyetlen
elmét és testet alkotva fejezi ki az állam hatalmát és formáját. A multitudo, és így az állam hatalmát az
individuumok közössé tett hatalma, azaz közös joga (jura communia) foglalja magában. A
dolgozatban amellett érvelek, hogy Spinoza gondolkodásában az állam alapját az individuumok között
létrejövő interakciók határozzák meg oly módon, hogy ezen interakciók bizonyos arány (certa ratio)
szerint konstituálódnak. Értelmezésem szerint az individuumok közötti interakciókat meghatározó
arány lehetővé teszi a multitudo bevezetését a politikai szférába, amely ezáltal nemcsak
megalapozza az állam hatalmát, de ezzel együtt kiemeli az állam individuális jellegét. Spinoza
filozófiájában a multitudo fogalma így nem egyszerűen a politikai szféra ontológiai aspektusát
domborítja ki azáltal, hogy az állam létezését, valamint „lényegét” tematizálja. A multitudo fogalmával
Spinoza olyan valós történelmi és politikai jelenségekre reflektál, amelyek alapján a „tömeget” és a
„tömegmozgalmakat” a modern politikai diskurzus meghatározó kiindulópontjává emelte.
Fizika
Zsűrik:
● Járai-Szabó Ferenc
● Kovács Katalin
● Lázár I. Zsolt
Szekcióvezető:
● Simon-Zsók Anett
Résztvevők:
● Bálint Zsuzsánna
● Bănică-Solymosi Írisz
● Benedek Kristóf
● Herczeg Ágnes és Harkó Csanád
● Péntek Balázs
1. Bálint Zsuzsánna: Egyszeres és többszörös Rutherford-szórás elméleti vizsgálata
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Fizika kar, Fizika szak, BA II.év
Témavezető: Dr. Nagy László, egyetemi tanár, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Fizika kar
Az atom magmodelljének megalkotása Rutherford nevéhez f ̋uzodik, aki feltételezte, hogy az ̋

atomban a pozitív töltés kis térfogatban, az atommagban s ̋ur ̋usödik össze. Az elméletet Geiger és
Marsden kísérletsorozata igazolta. A kísérletek során változó vastagságú fémlemezeket bombáztak
α-részecskékkel, és a lemezen szóródott részecskék szögeloszlását vizsgálták. Az α-részecskék
rugalmasan ütköznek az atommaggal, ezt nevezzük Rutherford-szórásnak. A tankönyvekben a
Rutherford-szórás leírásánál feltételezik, hogy egy α-részecske legtöbb egy atommagon szóródik. Ez
csak nagyon vékony lemezek esetén érvényes. Tanulmányunk fo ̋ célja, hogy megvizsgáljuk ennek a
modellnek a határait, és mutassuk ki, hogyan változik a szórt részecskék szögeloszlása, ha
vastagabb lemezt alkalmazunk, amikor egy részecske többször is szóródhat. Munkánk során a
Rutherford-szórást vizsgáljuk sztochasztikus számítógépes szimuláció segítségével. A szimuláció
lehetové teszi az egyszeres és a többszörös szóródás ̋ vizsgálatát is. Akárcsak az eredeti
kísérletben, itt is megvizsgáljuk és összehasonlítjuk a részecskék szóródási szög szerinti eloszlását
olyan paraméterek függvényében, mint a fémlemez vastagsága, az α-részecskék energiája, az
atomok atomtömege.
2. Bănică-Solymosi Írisz: Gini index egy evolúciós modell stacionárius állapotaira
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Fizika kar, Fizika szak, BA III.év
Témavezető: Néda Zoltán, egyetemi tanár, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Fizika kar
Az egyirányú növekedési és reszetálási folyamatok sikerrel alkalmazhatók a komplex rendszerekben

megfigyelt eloszlások modellezésére. Egyszerű és gyakorlatilag releváns növekedési, illetve
reszetálási ráták esetén a stacionárius állapotok például a jólismert exponenciális-, Tsallis-Pareto,
illetve a normál-eloszlásokhoz vezethetnek. A jelen dolgozat keretében ezen eloszlásokban levő
egyenlőtlenségek mértékét vizsgáljuk a Gini-index kiszámításával. Az előzőleg említett három
eloszlás Gini-indexe jól elkülöníthető tartományokba esik a [0,1] intervallumon. Ezt az eredményt
felhasználva az evolúciós folyamat rátáit úgy lehet beállítani, hogy a rendszer stacionárius állapota a
kívánt egyenlőtlenségi fokot eredményezze. Alkalmazásként a társadalomban levő vagyon-, illetve
jövedelemeloszlási egyenlőtlenségek optimalizálását tekinthetjük. Megvizsgáljuk ugyanakkor a véges
méret effektusokat is a Gini-indexre.
3. Benedek Kristóf: Szimmetriasértés inhomogén komplex rendszerekben
Témavezetők:
Néda Zoltán, egyetemi tanár, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Fizika kar
Dr. Sándor Bulcsú, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Fizika kar
Kölcsönható oszcillátor sokaságokban a rendszert jellemző paraméterek homogén megválasztása a

kollektív viselkedésnek egy erős stabilitásához vezet. Nemrég megmutatták, hogy létezhet azonban a
paramétereknek egy olyan heterogén kiosztása, amely ennél is stabilabb megoldást eredményez. Ez
a nemvárt szimmetriasértés komplex fizikai és biológiai rendszerekben számos gyakorlati
alkalmazással rendelkezik. Kutatásaink során kimutattuk ezen szimmetriatörés jelenlétét különböző
topológiájú dinamikus rendszerekben. Két egyszerű és nagyon általános fizikai modellt
tanulmányoztunk: rugó-tömb rendszereket, illetve Kuramoto típusú oszcillátorokat. Megfigyeltük ezen
nemtriviális szimmetriasértés jelenségét lineáris rugó-tömb rendszerek esetén, és két lehetséges
megvalósítást adunk aszimmetrikus optimális paraméter kiosztásra. Kutatási módszereink a
dinamikus rendszerek stabilitás vizsgálataira és számítógép-szimulációs kísérletekre alapszanak.
4. Herczeg Ágnes és Harkó Csanád: Hatlábú robotok irányítása oszcilláló neuronokkal

Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Fizika kar, Fizika szak, BA IV.év
Témavezető: Dr. Sándor Bulcsú, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,

Fizika kar
Napjainkban a robotok vezérlésének elmélete rohamosan fejlődik. A klasszikus robotika, valamint a

mesterséges intelligenciára épülő módszerek mellett újabb, az önszerveződő mechanizmusokkal
foglalkozó irányzat is kezd egyre fontosabbá válni. A hagyományos módszerek esetében a lépkedő
robotok helyváltoztatása jól koordinált mozgásokat feltételez, mely során az egyes csuklók közötti
fázisviszonyokat a megfelelő paraméterek beállításával pontosan tudjuk szabályozni. Számos
eredmény azonban arra utal, hogy a mozgásokhoz szükséges dinamika önszerveződő módon is
kialakulhat. Dolgozatunkban egy PhantomX típusú hatlábú robot egy lehetséges vezérlési modelljét
vizsgáljuk. A tizennyolc csuklója közül tizenkettőt osszcilláló neuronokkal irányítunk, melyek direkt
módon, valamint a lábak csuklószögeinek mérésén keresztül vannak csatolva. A modellt először egy
számítógépen szimulált fizikai környezetbe helyezzük, majd egy valós roboton is teszteljük. A
neuronok közötti csatolás erősségének függvényében mindkét esetben többféle lépésmintázat is
létrehozható, melyek részben önszerveződő módon alakulnak ki.
5. Péntek Balázs: Az agyterületek strukturális hálózatának tanulmányozása a vizuális jelek

feldolgozásának szempontjából: a hol- és mi-rendszer megkülönböztetése
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Fizika kar, Fizika-informatika szak, BA III.év

Témavezető: Dr. Ercsey-Ravasz Mária, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Fizika kar
Az agy strukturális hálózatát a funkcionális zónák szintjén szokták definiálni. A hálózati kötések fizikai
kapcsolatokat jelölnek (a fehérállományon áthaladó axonok mennyisége), amelyeket kísérleti
módszerekkel mérnek le. Eddig a látókéregben lévő zónákat (V1, V2, stb.) a nagy méretük ellenére
egy-egy csomópontként kezelték, viszont az elmúlt években felmerült, hogy a vizuális jelek
feldolgozása szempontjából a zónák különböző részei más-más szerepet játszanak. Mi-rendszernek
nevezhető az agy azon része, mely felelős különböző tárgyak felismeréséért, állóképek vizsgálatáért
(ventral stream), ebben a vizuális zónák alsó részei játszanak szerepet. A mozgó képek
feldolgozásáért, valamint a tárgyak térbeli elhelyezkedésének felismeréséért pedig a hol-rendszer
(dorsal stream) felelős, ebbe főleg a felső vizuális zónák tartoznak bele. Új kísérleti mérések alapján,
most egy olyan hálózatot vizsgálunk, amelyben ezek a különböző részek külön csomópontokként
vannak kezelve. A költséges kísérleti mérések csak a hálózat egy részét tárják fel, de gépi tanulással
70-80%-os pontossággal meg tudták már jósolni a teljes súlyozott hálót. Mi ezt tanulmányozva
mutatjuk meg a különböző vizuális zónák tulajdonságai közötti különbségeket, a szerepüket a
hálóban, valamint próbáljuk meghatározni, hogy mely agyterületekből áll a mi-, illetve a hol-rendszer.
Földrajz + Területfejlesztés - turizmus
Zsűrik:
● Dr. Nagy Egon
● Dr. Talpas János
● Dr. Réti Kinga
Szekcióvezető:
● Vrencan Andrea
Résztvevők:
● Gáll Johanna
● Héjja Barbara
● Kádár Noémi-Stephani
● Kamenitczky Anna
● Matuz-Vitus Roland-István
● Mihály Hunor
● Szakács Gábor
● Troznai Boglárka-Dorottya
1. Gáll Johanna: A Feketeügy felső szakaszának szilárd szennyezőanyagai
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Földrajz kar, Földrajz szak, BA III.év
Témavezető: Sebestyén Tihamér Tibor, adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Földrajz

kar
A dolgozatban, egy az elmúlt évben történt patak meder takarítás után beérkezett adatokat dolgoztam
fel. Számos szempontot érintve, arra is kitértem a dolgozatomban, hogy a hulladék milyen arányban
oszlik meg vidéki települések és városi település közt. Emellett tárgyalásra kerül, hogy a patak és
bele áramló mellék patakok mely részén halmozódik fel nagyobb hulladék tömeg. A dolgozat végén
átfogó képet kapunk arról, hogy ebben a térségben, vidéken és városon milyen arányú a szennyezés.
Annak fényében, hogy az itt élők mennyire vigyáznak a természeti kincsekre esetünkben az állandó
folyóvizeikre.
2. Héjja Barbara: Románia szárazföldi ökoszisztémáinak védelme a Fenntartható Fejlődés 15.

céljának tükrében
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Földrajz kar, Turizmus és területi fejlődés szak, MA II.év
Témavezető: Dr. Török Ibolya, egyetemi docens, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Földrajz

kar
A Fenntartható Fejlődés napjainkban egyre égetőbb és fontosabb problémává válik. Először a

fogalommal az 1980-as években foglalkoztak; a jelenlegi formáját a 2012- es Rió-i konferencián
nyerte el. 2015-ben az ENSZ 193 tagállama aláírta az „Agenda 2030” névre hallgató fejlesztési
keretrendszert. Románia az egyezmény aláírásával vállalta, hogy a tizenhét célkitűzés teljesítésére
eszközöket teremt és törekszik a gazdasági és társadalmi fejlődés előremozdítására és a környezet
védelmére. A módszertan a nemzetközileg is kidolgozott és elfogadott számítási módozatokon alapul.
Kutatásom során Románia megyéit vizsgálom annak tükrében, hogy milyen helyzet figyelhető meg
jelenleg az SDG15 (Szárazföldi ökoszisztémák védelme) célkitűzés tekintetében, illetve milyen
törekvések léteznek a célok elérések érdekében. Célom az ország megyéinek összehasonlítása 22
indikátor alapján, mely által sikerül feltárni a problémás területeket, ahol nagyobb hangsúlyt kell
fektetni a célok elérésében, illetve pozitív példákat is megfigyelhetünk a jól működő területek kapcsán.
3. Kádár Noémi-Stephani: Hulladékok lebomlási dinamikája és a körkörös gazdasági elvek

alkalmazása a csomagoló anyagok előállitásában
Témavezető: Sebestyen Tihamer Tibor, lektor, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Földrajz kar
A tanulmány a hulladékok kezelésével és azoknak a természetbeni lebomlásáról szól. A bevezető

szakirodalmi bevezetőben elemzi a természetes környezetben a részlegesen vagy teljesen lebomló
külömböző csomagoló anyagokat, kitérve a biológiailag lebomló zacskókra, az újrahasznosított
műanyagokra és a műanyagokra. A második fele a tanulmánynak teret ad az elemzésre került 12
különböző kémiai összetételű csomagoló anyaggal való kisérletezés bemutatására, amely során
értékelve lesznek azok lebomlási fázisai, gyorsasága és a környezeti hatásuk. Ez alapján objektív
érvek lesznek megfogalmazva, hogy miért és melyik csomagoló anyag rendelkezik gyorsabb
lebomlási dinamikával. A tanulmány harmadik egységében kérdőív segítségével feltérképezésre kerül
az, hogy melyik korosztály él inkább környezetbarát életmódot, hogy ha választani kell akkor inkább
milyen csomagoló anyagot választanak vásárláskor. A tanulmány negyedik része tartalmazza a
körkörös gazdaság elvén alapuló jó példának a bemutatása, egy csomagoló anyagokat gyártó
gazdasági egység átállása a lineáris gazdasági megközelítésről a körkörös gazdaságra. Itt
megismerhetjük, hogy hogyan tér át lépésről lépésre környezetbarát módszerekre és biológiailag
lebomló anyagok gyártására és az újrahasznosításra egy gazdasági egység. Végül a tanulmány
megfogalmazza azokat a konkluziókat amelyek a vizsgálat alapján objektíven megfogalmazásra
kerültek.
4. Kamenitczky Anna: Borszék, Székelyföld fürdőkultúrájának miliője
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Földrajz kar, Turizmusföldrajz szak, BA III.év
Témavezető: Dr. Máthé András-Árpád, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,

Földrajz kar
A 2022-es ETDK dolgozatom címe Borszék, Székelyföld fürdőkultúrájának miliője. A dolgozatom

témája Borszék történelmi múltja, visszafogott jelenje és virágzó jövője a fürdőkultúráját, forrásait,
ásványvizeit, és különleges villáit tekintve. Kutatásom során először ismertetem Borszék létrejöttét,
fiatal történelmét, nagyobb hangsúlyt fektetve az Osztrák- Magyar Monarchia alatti kivételes
állapotára és a rendszerváltás utáni időkre. Ezután részletesen bemutatom az ásványvizek
tulajdonságait és szerepüknek fontosságát Borszék életében, valamint a villák eredeti rendeltetését
és jelenlegi állapotukat. Végső sorban kifejtem milyen turisztikai potenciállal rendelkezik a város és
milyen mértékben hasznosíthatóak lehetőségei. A kutatásomat első sorban szekunder adatok
elemzésével végzem, legyenek ezek akár könyvek, cikkek, levéltári adatok, statisztikai adatbázisok,
valamint primer adatok gyűjtésével, mely ebben az esetben interjút jelent egy borszéki lakossal, aki
egykori tanár és idegenvezető is egyben, tehát több oldalról meg tudja közelíteni a problémát, ezáltal
pedig egy átfogóbb képet tudunk kapni a város helyzetéről.
5. Matuz-Vitus Roland-István: A COVID-19 pandémia hatásainak elemzése Románia légi
közlekedési rendszerére
Témavezető: Máthé Csongor, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Földrajz

kar
A tanulmány a romániai légiközlekedési rendszerben a COVID-19 pandémia következtében

végbement változásokat állítja fókuszpontjába úgy a légitársaságok, mint a repülőterek tekintetében.
A pandémia alatt jelentős változások következtek be az európai, valamint a romániai
légiközlekedésben egyaránt, melyek hatással voltak a légi összeköttetések intenzitására valamint a
légi utasforgalom jelentős csökkenésére. Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy e drasztikus
külső és váratlan hatás hogyan érintette a hazai légiközlekedés szereplőit, hogyan változott a belföldi-
és külföldi légi összeköttetettség. Románia legfontosabb légi csomópontja a Henri Coandă
nemzetközi repülőtér, melyet a Kolozsvári és Jászvásári nemzetközi repülőterek követnek, melyek
egytől egyig drasztikus járat- és utasszám csökkenést tapasztaltak a pandémia alatt. Románia
legnagyobb légitársaságai nagy veszteségeket halmoztak fel a világjárvány következtében létesített
utazási korlátozások és a korlátozott utazási kereslet következtében. A román piac legnagyobb
utasszámot lebonyolító légitársasága a magyar hátterű WizzAir diszkont légitársaság, amely a román
nemzeti légitársaság (TAROM) számára a legnagyobb konkurenciát is jelenti. A TAROM légitársaság
hosszú évek óta nehéz pénzügyi helyzetben van, ezt tovább fokozta a koronavírus pandémia negatív
hatásai.
6. Mihály Hunor: Csíkszereda és Székelyudvarhely a fenntartható fejlődés tükrében
Témavezető: Török Ibolya, egyetemi docens, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Földrajz kar
Szakdolgozatom témája Csíkszereda és Székelyudvarhely összehasonlítása a fenntartható fejlődési

célkitűzések mentén. A témaválasztás oka, hogy igazoljam vagy megcáfoljam azt a sztereotípiát, mi
szerint annak ellenére, hogy Csíkszereda a megyeszékhely, Székelyudvarhely fejlettebb,
előrehaladottabb állapotban van. Az összehasonlítás megvalósításához a fenntartható fejlődési
célkitűzéseket vettem alapul, amelyek egy átfogó képpel szolgálnak a települések fejlettségi szintjéről.
Ezek a célkitűzések olyan globális és égető problémák mentén fogalmazódtak meg, mint az éhezés,
a szegénység, a minőségi oktatás, illetve a tiszta víz hiánya, a zöld területek méretének drasztikus
csökkenése stb. A kutatás feltárja a vizsgált települések Hargita megyéhez viszonyított helyzetét, így
arra is választ kapunk, hogy valóban húzóerőt képviselnek-e a térségben. A végső konklúzió mellett
célom rámutatni, hogy mi okozhatja a gyengébb vagy jobb teljesítményt, felhasználva a szakirodalmi
forrásokat és további statisztikai adatokat a mutatók esetében, ezzel elősegítve a megoldását és a
továbbfejlesztését. A kutatásom strukturálisan követi a fenntartható fejlődési célkitűzések sorrendjét,
illetve a Benedek és szerzőtársai által meghatározott indikátorok fogják az összehasonlítás alapját
képezni. Az összehasonlítás elvégzésére saját módszert dolgoztam ki (nem alkalmazható hatékonyan
az SGD-index számítás), aminek alapja a városok Hargita megyéhez vett helyzete. Minden mutató
esetében a megyei átlagot vettem az összehasonlítás alapjáúl, ehhez hasonlítottam a település színtű
adatokat külön-külön, így megkaptam a városok helyzetét Hargita megyéhez képest, és ez által
egymáshoz képest is. A megyei adatokat 100%-kal jelöltem, ami nem a teljességre utal, csupán így
volt a leghatékonyabb az összehasonlításokat elvégezni és ez mutatja legegyértelműbben az
eltéréseket. Ebből adódóan a települések számadatai is átalakultak százalékos adattá, így
megmutatták, hogy mennyivel van az éppen vizsgált település kedvezőbb, vagy elmaradottabb
helyzetben. Ennek a módszernek a segítségével kaptam az indikátorokra, a célkitűzésekre és a teljes
tanulmányra is eredményeket. A beszerzett adatok két nagy csoportba sorolhatóak aszerint, hogy az
előrehaladás vagy az elmaradottság mértékét mutatják, ezáltal két különböző szempontból is választ
ad a kutatás a feltett kérdésekre.
7. Szakács Gábor: Környezeti hatások vizsgálata hegyvidéki turista ösvényeken
Témavezetők:
Imecs Zoltán, egyetemi docens, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Földrajz kar
Gál Andrea, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Földrajz kar
Dolgozatom témája a környezeti hatások vizsgálata a hegyvidéki turistaösvényeken. A tanulmány

több kérdésre keresi a választ. Mindezt turistaútvonalakra levetítve végeztem el, tehát a dolgozat fő
célja, hogy meghatározzuk, hogy egy útvonalat mennyire károsít külső környezeti hatás. A mérések
terepen történtek mérőszalag segítségével, valamint hagyományos módszereket is alkalmaztam az
adatok vizsgálata során. Az útvonal rögzítése alatt, segítségemre volt egy mobiltelefon és a Locus
Map nevű alkalmazást használtam, amely segítségével olyan pontokat is fel tudtam venni, ahol
megfigyelés történt, ilyen pontok többek között az árkos erózió nyomai, az állati tiprás. Továbbá
készültek olyan térképek is, amelyek segítenek abban, hogy a terület lejtését valamint kitettségét
ábrázolják. Ezek azért segítenek, mert így könnyebb elmagyarázni, hogy hol alakul ki nagyobb
mértékben erózió a lejtés miatt. Dolgozatom továbbá egyfajta figyelemfelhívás a környezet
védelmére. A Gyergyói- havasokban található turistaútvonalak védelme érdekében egy helyi szintű
összefogás is indult, melynek az a célja, hogy felhívja az útvonalhasználók figyelmét, hogy ne
károsítsák azt, és próbálják megőrizni az útvonal eredeti állapotát és a későbbiekben ne csak az
útvonalat, hanem a tájat is rekultiválják.
8. Troznai Boglárka-Dorottya: Ködös múltból tiszta jelenbe Marosvásárhely környékén

(1971-2021)
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Földrajz kar, Földrajz szak, BA I.év
Témavezető: Bartók Blanka, docens, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Földrajz kar
A Marosvásárhelyi Meteorológiai Állomás a XVII. században épült, elhelyezkedése a Maros

völgyében van. Az állomás kezdetétől méréseket végeznek, és ezen korai megfigyelésekkel
kapcsolatos feljegyzések (hőmérséklet, csapadék, nedvesség mérés) megtalálhatók a XIX. századi
folyóiratokban, könyvekben. A mérés eredményeként egyaránt szolgáltak napi és havi adatok is.
Jelen tanulmány célja jellemezni ezen Meteorológiai Állomás ködjelenségekkel kapcsolatos adatait,
megfigyeléseit. Az 1971-től 2020-ig terjedő adatsorból havi és napi adatokkal dolgozunk. A havi
adatokat évszakokra osztottuk, így a 4 évszaknak megfelelően kiszámoltuk a ködös napok számát, és
az ezt befolyásoló szél és légnyomás átlagát. Az eredményeket diagram segítségével ábrázoljuk,
továbbá a közel 50 éves adatsoron trendanalízist végeztünk, mely a múlt és jelen adatai közötti
eltérést, pontosabban a köd éves csökkenését tükrözi.
Geológia
Zsűrik:
● Wanek Ferenc
● Poszet Szilárd
● Kövecsi Szabolcs
Szekcióvezető:
● Babos Gábor
Résztvevők:
● Bakó Gabriella
● Keresztes Tamás
● Kovács Dániel
● László Ákos
1. Bakó Gabriella: Az ásványvizek és gázömlések kapcsolata a földtani környezettel Borszék-

Bélbor és Tölgyesi-medencékben
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Biológia és Geológia kar, Geológia szak, BA III.év
Témavezető: Kis Boglárka-Mercédesz, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai

Tudományegyetem, Biológia és Geológia kar
Hargita megye ÉK-i része ásványvíz forrásokban és gázömlésekben bővelkedő terület. A térség a
Keleti Kárpátok kristályos-mezozoós övében található, amelyet egy pliocén kori vulkáni üledékes
összlet fed. Emellett negyedidőszaki üledékeket is találunk, tőzeget és a borszéki travertínót, amely
jelenléte az ásványvíz forrásokhoz kapcsolódik. Dolgozatunk célkitűzése megvizsgálni az ásványvíz
források hidrogeokémia fáciesét, a gázömlések összetételét és ezek kapcsolatát a földtani
környezettel. Az ásványvizek vizsgálatát illetően a fizikai paraméterek mérése terepen történt és a
vegyi elemzéseket laboratóriumban végeztük. Ásványvizeink kémhatása savas jelleget mutat, a
redoxpotenciál értékeit ezzel összevetve elmondhatjuk, hogy vizeink reduktív savas közegben
mozognak. A vizeink átlag hőmérséklete 7.5 ̊C, ami hideg víznek sorolható be. A felszíni illetve felszín
alatti vizek sótartalma 100-1000 mg/l között változik. A vegyi analíziseket követő vízkémiai fácieseket
különítettük el a következő módon: Borszéken és Gyergyóhollón dominál a Ca kation és HCO3 anion,
ami tipikusan a Ca-HCO3 vizeket írja le. Bélbor területén az anionok esetében észrevehető, hogy
nagyobb mennyiségű Na-K oldatot tartalmaznak, viszont még mindig a Ca-HCO3 fáciesbe sorolhatjuk
és az anionok értéke is változatlan.
2. Keresztes Tamás : A Retyezát gránit kőzettana és deformációs fejlődéstörténete
Témavezető: Dr. Mosonyi Emilia, adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Biológia és

Geológia kar
A Déli Kárpátok variszkuszi (300Mé körüli) és alpi (100Mé) tektonikai események, takarós
szerkezetek keletkezésének eredménye. A varuszkuszi tektonikai események alatt a Danubi
egységen belül, a Dragsani terrén kőzetei rátolódtak a Lainici Paius terrén kőzetösszletére. A Danubi
egységet ugyanakkor elözönlötte egy sorozat granitoid intrúzió, ezek közé tartozik a Retyezát gránit
is. Az alpi tektonikai események a Géta szerkezeti egységeket tolták rá a Danubira, miközben a kettő
közé becsipődött a Szeverin óceáni maradvány és rányomták bélyegüket az alpi takaró (Géta)
kilométers vastagságú nyírási zónájába került kőzetekre, így a Retyezát gránitra is. A gránit
ásványparagenetikai és alakváltozási története, mely a jelenlegi dolgozat célkitűzése, hozzásegíthet a
Géta takaró nyírási zónájának pontosabb térképi behatárolására. A gránit sík alakváltozás mérésére 2
módszert is alkalmaztunk, az úgynevezett Rf- Φ módszert és a Fry módszert. Erre a célra a kőzet XZ
szerkezeti síkja menti csíszolt felszínt használtuk. Az 5 megszerkesztett közül, a legnagyobb
ellipticitással rendelkező véges deformációs ellipszoid térbeli helye jelzi a géta takaró határát a
térképen.
3. Kovács Dániel: A Dél-Hargitai shoshonitok magmakeveredésre utaló makroszkópos és

mikroszkópos-ásványtani jegyei
Témavezető: Gál Ágnes, tanársegéd, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Biológia és Geológia

kar és Szakács Sándor, tudományos főmunkatárs, Román Akadémia, Geodinamikai Intézet
A Dél-Hargita-hegységben található málnásfürdői kőfejtők shoshonitjai a Keleti- Kárpátok

Kelemen-Görgényi-Hargita neogén vulkáni vonulatának a legdélebbi és egyben egyik legfiatalabb
előfordulását képezik. A vulkáni vonulat elterjedtebb kőzettípusai a mészalkáli andezitek és
bazalt-andezitek, ritkábban magas kálium-tartalmú dácitok, viszont a vonulat legdélebbi részén két
kisméretű alkáli összetételű kiömléses vulkáni képződmény (dóm) jelenik meg (Kismurgó és Lüget),
mindkettő shoshonitos összetétellel. Munkám során a málnási kőfejtők egyikének (Lüget) a
shoshonitjaiban a magmakeveredés kimutatható és makroszkóposan megfigyelhető jegyeit kutattam
terepi megfigyelés és laboratóriumi kőzettani vizsgálatok segítségével. A begyűjtött kőzetminták
petrográfiai (szövet-szerkezeti) és geokémiai vizsgálatát először makroszkóposan, majd polarizációs
mikroszkóp, végül pásztázó elektronmikroszkóp segítségével végeztem el. A magmakeveredés
észlelt makroszkópos jegyei közül a leggyakoribb a következő: helyenként a kőzeten látható
változatos mintázatok két különböző színárnyalatú (főleg világos szürke és sötét szürke) elegyrész
kombinációjából áll, amely a porfíros és holokristályos szövetű kőzet alapanyagának a különböző
összetételére, egyúttal az összetevők mechanikai keveredésére (mingling) utal. Az egymástól
makroszkóposan megkülönböztethető alapanyag feltehetően különböző kémiai összetétellel bír,
azonban ennek részletes vizsgálata a további kutatásom egyik célpontja. Az ásványtani jegyek két,
egymástól különböző összetételű magma keveredésére utalnak, amely során a keveredő magmák
egy köztes összetételű homogén elegymagmát képezhettek (mixing), amelyben viszont a benne
képződött fenokristályok még magukon viselik a magmakeveredés nyomán a magmakamrában
kialakult kémiai egyensúlytalansági állapot jegyeit. A kőzetben megjelenő magmakeveredésre utaló
ásványparagenézisek, illetve átalakulások a következőek: rezorbeált és beöblösödött kvarcok,
szitaszerkezetű plagioklászok, piroxénesedett amfibolok, glomeroporfiros klinopiroxének,
ilmenitesedett titanitok és euhedrális olivinek. E jelenség ásványkémiai dokumentálása folyamatban
van, mint ahogy a keveredési folyamatban résztvevő két különböző összetételű magma azonosítása
és jellemzése is. Következésképpen, az eddigi kutatás eredményei alapján feltételezhető, hogy a
Dél-Hargitai shoshonitok magmakeveredési folyamatok során jöttek létre, amelyekben felimerhetőek
úgy a mechanikai elegyedés (mingling) mint a kémiai homogenizáció (mixing) jelenségei.
4. László Ákos: Az Entzia macrescens a széki sós mocsarakból
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Biológia és Geológia kar, Geológia szak, BA I.év

Témavezető: Silye Lóránd, adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Biológia és Geológia
kar
Az Entzia macrescens egy agglutinált foraminifera, amely lapos trochospirális vázzal rendelkezik.
Érdekessége, hogy e fajt először Daday Jenő E. tetrastomella néven írta le 1884-ban egy Déva közeli
sós mocsárból gyűjtött példányok alapján. Így az egyedüli modern foraminifera faj, amely az
Erdélyi-medencében előfordul. Azonban e faj típuslelőhelye és egykori élőhelye már nem fellelhető.
Ellenben 2011-ben, egy Torda melletti sós mocsárban meglelték az E. macrescen példányait és azt
gondolták, hogy ez az egyetlen előfordulási helye Erdélyben. 2018-ban azonban sikerült élő és
szubfosszilis példányait megtalálni Széken. Kutatásom célja a széki sós mocsarakban felelhető, élő
E. macrescens morfológiájának és populációjának a vizsgálata a környezeti paraméterek
függvényében. Az élő és elpusztult egyedeket bengali vörössel való színezéssel különítettük el
egymástól. A morfológiai vizsgálat a kezdőkamra (proloculus) átmérőjére, a kamrák számára, az
apertúra és az alak változékonyságára stb. szorítkozik. Ezek alapján meghatározhatóak a
szaporodási periódusok és a morfológiai változékonyság a környezeti paraméterek kapcsolata.
Gyógypedagógia + Gyógytorna - Testnevelés és sport
Zsűrik:
● Dr. Radványi Katalin
● Dr. János Réka
● Dr. Marschalkó Eszter
● Baloga István
● Dr. Szabó - Cifó Barna
● Maniu Emese
● Szatmári Éva
Szekcióvezetők:
● Takács Boglárka
● Füzesi Mátyás
Résztvevők:
● Benedek Boglárka
● Kósa - Kovács Mária
● Szabó Stefánia
● Tamás Zsolt
● Tőkés Szilvia-Rita
● Vencel Tímea
1. Benedek Boglárka: A sportteljesítmény és testösszetétel vizsgálatának kutatása 11-14 éves

úszóknál
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Testnevelés és sport kar, Testnevelés és sport szak, BA

III.év
Témavezető: Dr. Boros-Bálint Julianna, egyetemi docens, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,

Testnevelés és sport kar
Az úszás az egyik legelterjedtebb sport a mai ember életében. Nehezen lehet lesérülni a testmozgás
végzése közben, de minden testrészt igazán átmozgat. Az élsport szintjén, fontos szem előtt tartani,
hogy a sportolók bizonyos teszteken keresztül menjenek, így a tesztek, mérések által kapott
eredmények segítséget nyújtanak úgy az edzők, mint a sportolók számára. Ezek az eredmények
rávilágítanak arra, hogy milyen edzéstervet kell készítsen az edző, mire képes a sportoló, illetve, a
fejlődést is nagyon szépen lehet velük követni. A testösszetétel mérés eredményei alapján, kiderülhet,
hogy testalkat szempontjából, ki milyen sportban lehet eredményesebb, illetve, hogy milyen
sportteljesítményre képes. Kutatásomba az úszókat vizsgálom, hogy testösszetételük alapján, milyen
teljesítményt tudnak nyújtani. A gyerekeknél mért testösszetétel vizsgálat, már a korai sportolási
időszakban rávilágíthat arra, hogy a gyermek a számára megfelelő sport mellett köteleződött-e el
vagy sem. Ez a mérés megmutathatja a sportteljesítmény és testösszetétel kapcsolatát, amiből
következtetéseket lehet levonni. Vizsgálatomban megmértem a gyerekek testsúlyát, magasságát,
karfeszttávolságát, testtömegindexüket és testzsír százalékukat, ezek után meg lemértem 25m
gyorsúszásukat. Ezekből a mutatókból számoltam eredményeket. Érdekes számokat kaptam, amiket
összesítettem, összehasonlítottam a fiúk, majd lányok eredményeit külön-külön, majd a két nem
eredményeit is összehasonlítottam.
2. Kósa - Kovács Mária: Futósérülések és az izmok fasciarendszere (myofascia) közötti
kapcsolat: Esettanulmány az Instrumentális Manuálterápia fájdalomcsökkenésre gyakorolt
hatásáról elülső térdfájdalommal küzdő futónál
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Testnevelés és sport kar, Kinetoterápia a mozgásszervi

panaszok kezelésére szak, MA II.év
Témavezetők:
Dr. Buldus Codruta Florina, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,
Dr. Boros-Bálint Julianna, egyetemi docens, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Testnevelés és
sport kar
A futók körében igen gyakoriak a térdet érintő sérülések, amelyek nagy része a túlterhelés illetve a
myofasciális zavarokkal hozható összefüggésbe. Emiatt egyre nagyobb figyelmet kap a fascia
rendszer működésének és a futásban betöltött szerepének elemzése. Ez a fasciális szemléletmód
számos új és hatékony kezelési lehetőséget tár elénk a futósérülések kezelésében. A kutatásunk
során azt vizsgáltuk, hogy a myofasciát célzó, speciálisan erre kifejlesztett Richelli eszközökkel
végzett manuálterápia milyen hatással van a szabadidős futó térdfájdalmának csökkenésére. A
vizsgálat során alkalmazott mérések: a fájdalom mérésére a Vizuális Analóg Skála (VAS), az ízületi
mozgásterjedelem mérése goniométerrel, valamint a dinamikus egyensúly mérése az Y Balance
teszttel. Mindemellett kérdőívek segítségével vizsgáltuk azt, hogy a vizsgálati személy térdfájdalma
hogyan befolyásolja a futóteljesítményét, illetve azt is, hogy a fájdalom milyen hatással van az
életminőségére. Az eredményeink alapján az Instrumentális Manuálterápia hatékony kezelési
módszernek bizonyult a futó elülső térdfájdalmának csökkentésében, mindemellett a myofasciális
rendszer jobb működése hozzájárult egy jobb futóteljesítmény eléréséhez is.
3. Szabó Stefánia: Specifikus tanulási zavaros gyerekek olvasási képességét fejlesztő komplex
program hatása a figyelem és a memória fejlődésére
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Pszichológia és Neveléstudományok kar, Gyógypedagógia

szak, BA III.év
Témavezető: Dr. Orbán Réka, adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Pszichológia és

Neveléstudományok kar
John Hattie (in Juhász, 2018) új-zélandi oktatáskutató több tanulmány összevetése után arra a
következtetésre jutott, hogy az olvasást és ennek képességét leginkább meghatározó tényezők
napjainkban a szókincs fejlesztő programok, az ismételt olvasásprogram, a fonématudatosságot, a
szövegértést és a vizuális percepciót fejlesztő, illetve a több hetes olvasásfejlesztő programok.
Dolgozatunkban bemutatjuk az általunk kidolgozott olvasásfejlesztő komplex programot, amely során
azt vizsgáltuk, hogy fejlődik-e három specifikus tanulási zavaros, harmadik osztályos gyerek figyelmi
és emlékezeti képessége. A kutatáshoz a következő eszközöket használtuk: Személyi adatlap,
Kognitív Profil Teszt, Teljesítményszintet leíró, olvasást és íráskészséget vizsgáló teszt és
Szenzo-motoros fejlettséget és lateralitást vizsgáló skála. Az olvasásfejlesztő komplex programunk
online zajlott a Google Meet felületen keresztül. Az ülésekre Canva-ban szerkesztettük meg a
feladatokat amelyeket a gyerekek szóban oldottak meg. A programunk során és által fejlődés
figyelhető meg a gyerekek figyelmi és emlékezeti képességeiben.
4. Tamás Zsolt: A testnevelés órai verbális agresszió gyakoriságának mérése az erdélyi magyar
közoktatásban
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Testnevelés és sport kar, Testnevelés és sport szak, BA

III.év
Témavezető: Balla Béla-József, egyetemi tanársegéd, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,

Iskolai bántalmazás és verbális agresszió terén, Románia több kutatás szerint a kicsit sem előkelő
második helyen áll. Rendkívül sok, 10-ből 7 diák élt már át verbális bántalmazást az iskolában. Az
agresszió egy pedagógiai intézetben többféle kapcsolatban jelenhet meg: a leggyakoribb a diák-diák
viszony, diáktól a tanár felé irányuló, de nagyon sok esetben előfordul, hogy a tanár bántalmazza,
sértegeti szavakkal a diákot. A testnevelés óra mozdíthatja ki a tanulókat az iskolapadból és egy
olyan környezetet biztosíthat ahová a diákok jókedvvel mennek és ideális körülmények között
fejleszthetik magukat. A tanulók motiváltságát és órai hozzáállását nagyban segítheti a tanár jelleme,
oktatási stílusa, szakmai felkészültsége, tanulóihoz való viszonyulása, ezért korántsem mindegy
milyen személy lép be a testnevelés óra megtartására. Kutatásomban arra szeretnék választ kapni,
hogy az általános iskolás diákok milyen mértékben élnek át verbális támadást a tanár részéről a
testnevelés órák ideje alatt, esetleg iskolai sportkörökön. Az adatgyűjtés elsődleges eszközéül a
kérdőíves megkérdezés szolgált.
5. Tőkés Szilvia-Rita: Szárnyaló szavak olvasásfejlesztő program hatásvizsgálata
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Pszichológia és Neveléstudományok kar, Gyógypedagógia,

BA II.év
Témavezető: Orbán Réka, adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Pszichológia és

Manapság elterjedtek a tanulási zavarok. Kutatásunkban különösen két formájának vizsgálatára

térünk ki részletesebben. Diszlexiáról (Lazzaro et al., 2021) akkor beszélünk, amikor az olvasás terén
zavarok jelentkeznek, míg a diszgráfia esetében az írás terén jelentkező problémákról beszélhetünk.
Dolgozatunk fő céljául egy negyedik osztályos tanulási zavaros gyermek fejlesztését tűztük ki a
mesék által. A gyermekek kifejezetten kedvelik a mesét, mivel az elemei összeegyeztethetőek az ők
képzeletbeli világukkal, beleélik magukat, így a fejlesztésük játékosan és hatékonyan megy végbe
(Ghaderi et al., 2017). Kutatásunkban egy komplex fejlesztési programot dolgoztunk ki, melynek
alapjául Varga Katalin Mosó Masa mosodája és Gőgös Gúnár Gedeon című meséskönyve szolgált.
Hipotézisünk: a program hatására fejlődik a gyermeknél az emlékezet, a fonématudatosság és a
fonológiai tudatosság. A fejlesztés során általunk összeállított feladatlapok alapján dolgoztunk. A
preteszt hat alkalomból, a fejlesztés hat mérésből, valamint a posztteszt hat alkalomból állott. A
felmérésnél a Fonológiai Tudatosság Tesztet, a CBCL-t és a Kognitív Profil Tesztet alkalmaztuk,
hipotéziseink igazolást nyertek.
6. Vencel Tímea: Kreatív program: Az én filmem, mint fejlesztő módszer az autizmus

spektrumzavarral élő serdülők életében
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Pszichológia és Neveléstudományok Kar,

Gyógypedagógia, BA III.év
Témavezető: Orbán Réka, adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Pszichológia és
A jelen tanulmányban két autizmus spektrumzavarral (ASD) élő serdülő vett részt, amely során egy
kreatív filmkészítési folyamat résztvevői voltak. A kutatás fő célkitűzései a két fiú szociális
képességeinek, szociális kommunikációjának és érzelemszabályozási képességeinek fejlesztése volt,
amelyet a „peer buddy” megközelítés révén hajtottunk végre, melynek célja, hogy a két résztvevőnek
a közös munka és egymás segítése révén minél nagyobb lehetősége legyen a fejlődésre. A program
során felhasználásra kerültek különböző audiovizuális eszközök, valamint művészetalapú terápiás
elemek beemelését is előnyben részesítettük. A videó- és filmkészítés folyamata során megtanulták a
videókamera/ fényképezőgép használatát vizuális támogatás és képkártyák alkalmazásával, ezt
követően pedig egymásról és saját magukról készített videófelvételekből, képekből összeállítottunk
egy-egy rövidfilmet. Ezt a folyamatot egy terápiás elemekkel történő mozizás, majd egy
videókonfrontáció zárta. Az egyszemélyes kísérleti dizájn által a fejlődésmenet folyamatos
monitorozását vettük alapul. Az eredmények a változók pozitív irányú fejlődését mutatták ki az összes
mért területen.
Informatika I.: elméleti módszerek, kísérletek, szimulációk + Matematika
Zsűrik:
● Lukács Andor
● Dr. Iclănzan David Andrei
● Csató Lehel
● Bodó Zalán
Szekcióvezető:
● Keresztes Béla
Résztvevők:
● Fazakas Edina - Szylvia
● Nagy Anita - Enikő
● Pelok Balázs - István
● Szallós Kis Csaba
● Tempfli Levente
1. Fazakas Edina - Szylvia: Regressziós B-spline görbék és felületek alakoptimalizálása

kvadratikus energiafunkcionálokkal
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Matematika es Informatika kar, Informatika szak, BA III.év
Témavezető: Róth Ágoston-István, docens, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Matematika es

Informatika kar
A legkisebb négyzetek módszerével előállított regressziós görbéket és felületeket általában zajos

mintavételezésből származó rendezetlen pontfelhők alakjának közelítésére használják valamilyen
statisztikai, geometriai modellezési, fizikai, csillagászati, mesterséges intelligenciai vagy numerikus
analízishez kötődő jelenség tanulmányozása érdekében. Részletgazdag pontfelhők közelítése esetén
a regressziós görbéket és felületeket általában lokális alakváltoztatást biztosító bázisfüggvényekkel,
például a nem feltétlenül egyenletes csomóvektorú normalizált B-spline keverőfüggvényekkel írják le,
amelyek napjaink számítógéppel segített geometriai modellező- és tervezőrendszereiben a
szabványként alkalmazott B-spline görbéket/felületeket is származtatják. A klasszikus regressziós
módszerek általában csak a rendezetlen pontfelhő elemeitől vett négyzetes távolságok
összegzéséből származó hibafunkcionál minimalizálására épülnek. A dolgozat és a hozzátartozó
saját fejlesztésű alkalmazás célja azonban nemcsak a rendezetlen pontfelhőket közelítő klasszikus
regressziós B-spline görbék és felületek előállításában, hanem azok alakjának további
optimalizálásában és szépítésében rejlik úgy, hogy az előállítandó regressziós görbék/felületek
mentén első- és magasabb rendű (parciális) deriváltaktól függő további kvadratikus
energiafunkcionálokat (és azok súlyozott összegét) is minimalizálni fogjuk. A hatékonyság növelése
érdekében az alkalmazás működését vezérlő numerikus algoritmusok implementálása OpenMP-alapú
többszálas programozással történik. A C++ objektumorientált programozási nyelvre épülő alkalmazás
platformfüggetlen felhasználói felülete és hardveres gyorsítást támogató megjelenítő ablakrendszere
a Qt SDK szoftverfejlesztői csomagra, illetve az OpenGL grafikus függvénykönyvtár használatára
épül.
2. Nagy Anita - Enikő: Poincaré sorok gráfokon
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Matematika és Informatika kar, Matematika szak, BA III.év

Témavezető: László Tamás, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,
Matematika és Informatika kar
Kutatási témánk az algebrai gráfelmélet, a kombinatorika és az algebrai geometria matematikai

tudomány területek határán helyezkedik el, ezek friss kutatásaiból és eredményeiből merítkezik
A dolgozat a Poincaré sorok gráfelméleti aspektusait vizsgálja. A Poincaré sort gráfokra M.
Manjunath értelmezte 2020-ban megjelent kézíratában a R. Bacher, P. de La Harpe, T. Nagnibeda
által kidolgozott gráfelméleti divizorelmélet segítségével. A dolgozat célja ezen Poincaré sorok
megértése és és különböző gráfokon való kiszámolása.
A dolgozat elején a gráfokon értelmezett divizorelmélet alapjait mutatjuk be és tárgyaljuk
példákon keresztül. Ezt követően a gráfok Jacobi csoportját fogjuk vizsgálni, amely egy véges Abel
csoport és számossága megadja a gráf komplexitását, vagyis feszítőfáinak számát. A dolgozat
harmadik részében a gráfok divizorjain értelmezett Poincaré sorokat vizsgáljuk. Manjunath igazolja,
hogy ezek a Poincaré sorok racionálisak, vagyis polinomok hányadosaként állíthatóak elő, ez
lehetőséget ad arra, racionális függvényekre alkalmazott módszerekkel és algoritmusokkal tudjuk
vizsgálni őket.
3. Pelok Balázs - István: Gyógytorna gyakorlatok helyességének becslése gépi tanulás

segítségével
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Matematika és Informatika kar, Informatika szak, BA III.év
Témavezető: Sándor Csanád, tanársegéd, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Matematika és

Informatika kar
Ennek a projektnek a célja, hogy elősegítse a lúdtalpas gyerekek és gyógytornászaik közti

kooperációt, illetve, hogy lehetőséget biztosítson a gyerekek számára, hogy szakképzett
gyógytornász felügyelete nélkül is elvégezhessék a szükséges gyógytorna gyakorlatokat. Ezt, az
általuk elvégzett gyakorlatok helyességének vizsgálata által próbáljuk megvalósítani. Gépi tanulási
technikák segítségével olyan videókat dolgozunk fel, amelyeken az alanynak csak a lábfeje és
lábszára látható. Az így adódó feladat kis mértékben kutatott, illetve limitált specifikus, hozzá
kapcsolódó adat érhető el, aminek következtében szükségessé válik a gépi tanulási módszerek,
optimalizációs algoritmusokkal való kombinálása. Konkrétan, a beérkező felvétel képkockáit először
szegmentáljuk neurális háló segítségével, majd előzőleg begyűjtött adatok, és optimalizációs
algoritmusok segítségével mintaillesztést végzünk. Végül, az illesztett képek illetve előzőleg
feldolgozott videók alapján igyekszünk kategorizálni az elvégzett gyakorlatot, egyúttal számszerűsítve
annak helyességét.
4. Szallós Kis Csaba: Valós idejű optikai karakterfelismerés Braille-írógépeken
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Matematika és Informatika kar, Adatelemzés és

modellezés szak, MA II.év
Témavezető: Bodó Zalán, docens, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Matematika és

Informatika kar
Látássérültek számára elősegítve az oktatási folyamatot, a jelen projekt célja egy mechanikus
Braille-írógép kimenetét figyelő okostelefon videófelvétele alapján valós idejű felismerése a
Braille-karaktereknek. A feladat bonyolultsága egyrészt abból adódik, hogy az állványon lévő telefon
egy bizonyos szögből mutat képet az írógépről, így a videó képszeletein különféle transzformációt kell
végrehajtani. Az így kapott egységes képek ezután szegmentálva lesznek, az egymás mellett levő
karakterek egymástól elválasztva, külön-külön osztályokba kerülnek. A dombornyomott pontok - a
Braille-ábécé, számok, írásjelek - különféle kombinációi alkotják tehát az osztályokat. Ezekre az
osztályokra hajtjuk végre a dolgozatban taglalt különféle módszereket, osztályozó algoritmusokat,
ezek pontosságát és valós idejű alkalmazhatóságát egymással összehasonlítva. Egy telefonos
alkalmazás is fejlesztés alatt áll, mely felhasználja majd a dolgozatban vázolt adatfolyamot (a képek
előfeldolgozásától kezdve, szegmentáláson keresztül az osztályozásig). Az alkalmazás a magyar
mellett számos más nyelvet is natívan támogat, és reményeink szerint számos látássérült diák
fejlődését fogja a jövőben segíteni.
5. Tempfli Levente: HierNet: Képfelismerés hierarchiába rendezett konvolúciós hálózatokkal
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Matematika es Informatika kar, Informatika szak, BA III.év
Témavezető: Sándor Csanád, tanársegéd, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Matematika es

Informatika kar
A konvolúciós neurális hálózatok (CNN) hatékony módszernek bizonyultak a képfelismerés kihívást

jelentő feladatának megoldására a képek jellemzőinek a kinyerésével és a bemeneti adatok belső
reprezentációjának megtanulásával, de hagyományosan figyelmen kívül hagyják a bemeneti adatok
hierarchiáját. Szeretnénk bevezetni egy új módszert a CNN-nek egy kvázi döntési fába szervezésére,
ahol az élek a CNN-rétegeket és azok jellemző kivonási operációit, a csomópontok pedig az
útválasztókat vagy osztályozókat jelentik. Így a bemeneti kép kategóriájának eldöntése úgy történik,
hogy a nem levél csomópontnál követjük a besorolások útvonalát, a széleken alkalmazzuk a
konvolúciós rétegeket, és a végső döntést egy levél csomóponton hozzuk meg. A döntési fa az
adatok hierarchiáját képviseli, például a „járművek” csomópontjában az „autó” és a „teherautó”
gyermekcsomópontok. Kis számú kategória esetén ez a fa manuálisan is felépíthető, de bevezetünk
egy egyszerű, felügyelet nélküli módszert, amellyel több kategória esetén is létrehozhatunk hasonló
fát. A teszteket a CIFAR10, CIFAR100 és a Tiny ImageNet adathalmazokon végezzük, amelyek
hierarchiáját automatikusan építjük fel. A CNN gerinceként hagyományosan jól teljesítő modelleket
használunk, mint például a ResNet és a VGG16, és összehasonlítjuk megközelítésünket az eredetiek
teljesítményével.
Informatika II.: innovatív számítástechnikai termékek, alkalmazások szekció
Zsűrik:
● Sulyok Csaba
● Pável Szabolcs
● Szenkovits Annamária
● Antal Margit
Szekcióvezető:
● Opra Júlia
Résztvevők:
● Fekete Árpád-Bence, Ferencz Dániel és Faragó Richard
● Györfi Endre és Balázs István - Lehel
● Mihály Dénes és Székely Szilárd - Lehel
● Nagy Tifani - Franciska, Jánosi Borbála és Csibi Zsolt
● Péter Katalin és Füstös Ferenc
● Petkes Kinga és Szopos Dávid
● Pop Cornel - Nicolae
● Szász Lilla - Emese és Daczó Dávid
● Tana Alpár és Daczó Dávid
● Tarisnyás Tamás
● Tasnádi Márton és Kiss Alpár
● Varga Matild - Katalin
1. Fekete Árpád-Bence, Ferencz Dániel és Faragó Richard: Adrenaline Eye: Automatikus

fénykép készítés kalandpark látogatók számára gépi látás segítségével

Témavezető: Dr. Sulyok Csaba, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,

Kalandparkokban a pályák kialakítása miatt gyakran körülményes a látogatókról fényképeket

készíteni, miközben átkelnek egy-egy akadályon. Megfelelő számú fényképész alkalmazása és a
számukra szükséges infrastruktúra biztosítása jelentős többletköltségekkel járhat. Az Adrenaline Eye
projekt célja egy automatikus fényképezőrendszer megvalósítása a kalandparkokban felszerelt
kamerák segítségével. Első lépésként a kamerák képeket készítenek, amelyeken egy neurális háló
sisakfelismerést végez. A detektált sisakon a rendszer felismeri a számot, társítva a képeket a
megfelelő felhasználóhoz sisakszám és látogatási idő alapján. Az elkészült album megtekinthető egy
webes felületen keresztül. A rendszer több modulból áll, melyek üzenetsorok segítségével
kommunikálnak. Két komponens a kamerák kezelésével és a fotók készítésével foglalkozik. További
kettő a képeket dolgozza fel gépi látást alkalmazva, valamint egy szolgáltatás gondoskodik a
csoportosításról és tárolásról.
2. Györfi Endre és Balázs István - Lehel: APIA APP - Támogatásokat kezelő mobilalkalmazás
gazdák számára
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Villamosmérnöki kar, Számítástechnika szak,

BA IV.év
Témavezetők:
Dr. Sulyok Csaba, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Matematika és
Informatika kar
Dr. Iclănzan David Andrei, docens, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem,
Matematika-Informatika kar
Románia nagy összegeket kap az Európai Uniótól agrár-környezetvédelem illetve mezőgazdasági

termelésben résztvevő személyek támogatására. A Milvus egyesület szerint a hazai gazdáknak
gondot jelent a támogatások lehívása, és amennyiben megnyerik a pályázatot, a feltételek betartása.
A jelen dolgozat bemutat egy alkalmazást, melynek célja, hogy segítséget nyújtson a romániai
gazdáknak a földterületeikhez tartozó támogatások kiválasztásában és kezelésében. Az
alkalmazásban a gazdáknak lehetőségük nyílik a kiválasztott településben elérhető támogatások
böngészésére, ezek feltételeinek megismerésére. Ezen kívül segítséget nyújt a már megnyert
támogatások feltételeinek követésében és betartásában az által, hogy értesítések formájában
emlékezteti a gazdát. A dolgozat bemutatja az alkalmazás működését, megvalósításához használt
technológiákat, kitérve az architektúrára és a funkcionalitások bemutatására.
3. Mihály Dénes és Székely Szilárd-Lehel : Helpline

Témavezető: Dr. Simon Károly, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,

A kisebb vállalkozások és önkéntes szervezetek esetében jellemzően gondot jelent a központi

telefonra beérkező hívások célba juttatása a megfelelő alkalmazottakhoz. Ezt a problémát sok
esetben körülményes megoldásokkal kényszerülnek kezelni, mivel a szükséges költségvetés
hiányában nincs lehetőségük a piacon található drágább rendszereket igénybe venni. A Helpline
projekt célja egy olyan költséghatékonyan üzembe helyezhető és fenntartható rendszer elkészítése,
ami automatikusan átirányítja a beérkező hívásokat egy időbeosztás alapján. Az alkalmazás két fő
része közé tartozik egy webes felület, ahol a szervezetek vezetői és az alkalmazottak közösen
szerkeszthetik órarendjüket egy interaktív naptáron. A szervezet központi telefonjára kitelepített
Android alkalmazás, kizárólag a készülék alapfunkcionalitásait használva irányítja át a beérkező
hívásokat az időbeosztás szerint éppen aktív alkalmazott telefonjára. A dolgozat bemutatja a
rendszer részletes működését, a használt technológiákat és részletezi a funkcionalitásokat.
4. Nagy Tifani - Franciska, Jánosi Borbála és Csibi Zsolt: Athletimeter: Atlétika versenyek
szervezését támogató szoftverrendszer


Az Athletimeter projektet a székelyudvarhelyi Török Béla Atlétika Emlékverseny inspirálta. A verseny

lebonyolításához szükséges adatok kezelése eddig "papíron" történt, ami megnehezítette a
szervezok és a néz ˝ ok számára az eredmények követését. A projekt célja, hogy ezt a folyamatot
digitalizálja, ezáltal megkönnyítve az adatok feldolgozását. A szervezoknek lehetőségük van egy
webes és mobiltelefonos alkalmazáson keresztül versenyszámok, versenyzők és eredmények
felvezetésére és kezelésére. A mobilalkalmazás egy beépített stopperórát és egy QR kód olvasót is
biztosít, ezzel megkönnyítve az eredmények rögzítését, illetve a versenyzők azonosítását. A verseny
nézőinek lehetőségük van valós időben látni a különböző versenyszámok jelenlegi állását a webes
alkalmazás megfelelő oldalán, vagy a verseny helyszínén kivetítve. A szoftverrendszer három részre
osztható: egy mobil alkalmazásra, egy webalkalmazásra, illetve egy felhőben futó szerverre. A
dolgozat bemutatja az alkalmazás működését, részletezve a funkcionalitásait, architektúráját és
különböző komponenseit, valamint ismerteti a felhasznált technológiákat és eszközöket.
5. Péter Katalin és Füstös Ferenc: Raspberry Kube: Kubernetes platform felépítése és

menedzselése Raspberry Pi eszközökön
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Matematika és Informatika kar, Matematika-Informatika

szak, BA III.év
Témavezetők:
Dr. Sulyok Csaba, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Matematika és
Informatika kar
Mátis Szilárd-Gábor, Codespring szoftverfejlesztő
László Norbert-Péter, Codespring szoftverfejlesztő
Szabó Zsolt, Codespring szoftverfejlesztő
Az algoritmusok és programozás tanítása és tanulása során számos kihívással szembesülünk. Ezek

közül az egyik legmeghatározóbb a tanulási motiváció hiánya, illetve azon lehetőségek
korlátozottsága, amelyek a tanulást a Z és alfa generáció számára is érdekessé tehetik. A tanulási
motiváció fejlesztésére és a tanulás élvezetessé tételére egy lehetőséget kínál a gamifikáció
módszere. A dolgozat célja egy olyan webalkalmazás bemutatása, mely főként a 12 és 15 év közötti
korosztályt célozza meg és lehetőséget biztosít az algoritmizálás ismeretkörének elsajátítására
játékos környezetben. Ebben a virtuális világban számos lehetőség biztosítja a diákok számára az
élményszerű tanulást: virtuális kisállatokat nevelhetnek, nyomon követhetik fejlődéseiket,
párbajozhatnak egymással, vagy akár küldetéseket is teljesíthetnek. Ugyanakkor természetesen az
ismeretek elsajátítása a fő cél, ugyanis ebben a virtuális világban a tanulás és a gyakorlás a valuta.
A webalkalmazás létrehozása során több keretrendszert is használtunk, ezek közül a legfontosabb
backend oldalon a Spring-, míg frontenden a React keretrendszer, míg az alkalmazás hátterében
egy multimodell NoSQL adatbázis, az ArangoDB áll. A webalkalmazás az infoZOOk nevet kapta,
amely várja a lelkes tanulókat.
6. Petkes Kinga és Szopos Dávid: SIRECO: Intézményeken átívelő foglalási rendszer

Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Matematika és Informatika kar, Informatika szak

A SIRECO (Sharing Infrastructure and Resources for Events and Communities) projekt egy foglalási
rendszert biztosít, amely intézmények infrastruktúrájának bérlését teszi lehetővé. Általában az
intézmények rendelkeznek olyan belso rendszerrel, amely lehetővé teszi saját eszközeiknek és
termeiknek foglalását, viszont a SIRECO alkalmazás egy több intézményt összefogó felületet
biztosít, a publikusan is bérelhető termek és eszközök foglalásához. A elsődleges célközönséget
konferenciák, képzések, fesztiválok szervezői képezik, akik olyan eseményt szeretnének rendezni,
aminek keretén belül párhuzamosan több épületben és több teremben zajlanak a programok. A
másik célközönséget intézmények és bérelhető infrastruktúrát biztosító cégek képezik, akik a saját
termeiket, és a termekhez tartozó eszközöket tehetik elérhetővé. A szoftverrendszer rendelkezik egy
központi szerverrel, valamint három kliensalkalmazással: egy iOS és egy Android alkalmazással,
melyek elsősorban a teremtulajdonosoknak biztosítanak gyors hozzáférést a foglalási kérésekhez,
valamint egy webes felülettel, amely elsosorban a rendezvényszervezők számára nyújt hatékony
keresési és foglalási lehetőségeket. A dolgozat részletezi a projekt felépítését, illetve a fontosabb
komponensek megvalósítását, kitérve a fejlesztés során felhasznált technológiákra és eszközökre,
valamint bemutatja az alkalmazás működését.
7. Pop Cornel - Nicolae: Útkereső algoritmusok összehasonlítása és optimalizálása

számítógépes játékokban
Témavezető: Pătcaş Csaba György, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,

A modern számítógépes játékok egyik legnagyobb problémáját az útkereso algoritmusok helytelen

használata és helytelen implementációja jelenti. A projekt a közismert valamint a kevésbé ismert
útkereső algoritmusok összehasonlítására valamint lehetséges optimalizálására hivatott segítséget
nyújtani. Útkereső algoritmusok használatakor olyan kritikus szempontok maradhatnak a fejlesztők
figyelmén kivül amelyek jelentősen ronthatják egy számítógépes játék minőségét. Ilyen hibák
kategóriájába sorolható például, útkereső algoritmus egyenkénti meghívása több kijelölt entitás
esetén, két entitás útjának kereszteződése. Az ezekhez hasonló hibák, ronthatják egy számítógépes
játék bemenetre való válaszolási idejét, a felhasználó játékélményét valamint a játék piacról való
visszavonását is eredményezheti. Az alkalmazás széleskörű útkereső˝ algoritmusok
implementálására és összehasonlitására ad lehetőséget, egy általunk módosítható játékmezőn,
azáltal növelve annak esélyét hogy a nemkívánatos hibákat időben kiszűrjük. A dolgozatban az
alkalmazás funkcionalitásainak, felépítésének és megteremtésében felhasznált eszközöknek a
bemutatására kerül sor.
8. Szász Lilla - Emese és Daczó Dávid: Madarak megfigyelése kutatás és szórakozás céljából

A Madármegfigyelő alkalmazás célközönsége magába foglalja nem csak a madarakat tanulmányozó

zoólógusokat, hanem az amatőr madárlesőket is. A projekt célja, hogy egy alkalmazásrendszert
biztosítson tudományos célú adatgyűjtésre, statisztikai kimutatások generálására, és hobbi szintű
madárkövetésre is. Erre van kifejlesztve egy mobil- és webalkalmazás is, melyek egy központi
szerverhez csatlakoznak. A webalkalmazással minden felhasználó meg tud jeleníteni korábban
megfigyelt egyedeket a térképen, valamint ezeket tudja több szempont szerint szűrni. Tudósok
képesek adatok listázására és felvitelére. A mobilalkalmazás az egyszerű felhasználó számára van
elképzelve, aki, mint a webes felületen, képes adatmegjelenítésre és -szűrésre, és ezek mellett
lehetosége van értesítések beállítására, amelyek a jelenlegi helyzethez közeli megfigyelésekről
tartalmaznak információkat.
9. Tana Alpár és Daczó Dávid: MedVal: az elektronikus egészségtárca


Az egészségügyi vizsgálatok során begyűjtött adatmennyiség növekedésével, az eredmények

rendszerezése és kezelése, illetve a megfelelő információk kinyerése az adatokból egyre nagyobb
kihívást jelent az orvosok számára. Ezen próbál segíteni a MedVal applikáció. A projekt célja egy
platformot biztosítani több különböző forrásból érkező korlap és orvosi adat összesítésére, illetve
automatizált elemzési szolgáltatásokat nyújtani az adatok feldolgozásához. Az applikáció
segítségével a páciensek digitális formában feltölthetik a vizsgálati dokumentumokat. A
dokumentumok automatikus feldolgozását követően, az applikáción keresztül a felhasználó
megtekintheti az összes eddig beküldött dokumentum elemzésének eredményeit, egy egységes
formában (EHR szabvány szerint). Egy következő vizsgálatkor, az orvosnak már nem kell
végigolvasni és értelmezni az összes dokumentumot, hanem egy rendezett formában tudja
megtekinteni a vele megosztott adatokat. Az alkalmazás így időt takarítana meg az orvosok
számára, csökkentve az esetleges tévedések előfordulásának valószínűségét is.
10. Tarisnyás Tamás: BAware - A hétköznapi orientációt elősegítő Android alkalmazás

látássérültek számára

Témavezető: Varga Levente, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,

Több olyan, leginkább mobiltelefonra készült alkalmazás létezik, amely a látássérült egyének
mindennapi életét hivatott megkönnyíteni. Egyesek bankjegy azonosításban segítenek, mások egy, a
telefon kamerája által rögzített szöveget olvasnak fel hangosan. Léteznek természetesen egyszerű,
viszont annál hasznosabb objektum vagy színfelismerő szolgáltatások is. Az általunk készített
BAware nevű alkalmazás szintén a látássérültek számára lett kifejlesztve. Fő célja az utcán,
potenciálisan megjelenő objektumok azonosítása és ezeknek a felhasználótól való távolságának
meghatározása, ezáltal elősegítve az akadályok kikerülését a lehetséges balesetek
megakadályozása végett. Emellett az alkalmazás más, kiegészítő funkciókat is tartalmaz, amelyek a
felhasználó további biztonságos közlekedését segítik elő. Az objektum felismerés egy előre betanított
TensorFlow modell továbbtanításával valósul meg, melynek identifikálási pontossága és gyorsasága
alkalmas erre a feladatra, illetve melynek célja a távolság kiszámításakor történő becslés
precizitásának növelése. Ennek az alkalmazásba való beágyazása határozza meg tulajdonképpen az
applikáció fő funkcionalitásának működőképességét.
11. Tasnádi Márton és Kiss Alpár: Ebihalak: Úszótanfolyamok adminisztrációját elősegítő

szoftverrendszer


Az Ebihalak projekt célja megkönnyíteni egy úszásoktatással foglalkozó egyesület adminisztratív

ügyeinek intézését. Egy közös felületen elvégezhetoek az olyan, amúgy időigényes feladatok, mint
például a jelentkezések kezelése, az edzések beosztása, illetve a jelenléti lista és a fizetések
nyilvántartása. Lehetőséget nyújt új tanfolyamok meghirdetésére, valamint a diákokkal, a
tanfolyamokkal, az edzésekkel és pótlásokkal kapcsolatos információk tárolására, megjelenítésére
és napirenden tartására. A gyereküket vagy más hozzátartozójukat úszótanfolyamra írató szülőknek
is könnyen kezelhető, felhasználóbarát felületet biztosít az iratkozáshoz, hiányzások előrejelzéséhez
és ezek pótlásának megjelöléséhez. A szoftverrendszer két fő részből áll: egy központi szerverből,
valamint egy interaktív webes felületből, amely egyaránt használható asztali számítógépen és
mobileszközön is. A dolgozat részletes leírást tartalmaz az Ebihalak szoftverrendszer
megvalósításához használt technológiákról, az alkalmazás felépítéséről, a főbb komponensek
megvalósításáról és működéséről. Végül pedig egy útmutatást nyújt az alkalmazás használatához.
12. Varga Matild - Katalin: ARBIRA: Ipari robotok kiterjesztett valóság alapú prezentációit kezelő
szoftverrendszer
Témavezető: Dr. Kolumbán Sándor, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,

Világszerte az ipari robotok használata egyre elterjedtebb, azonban számos projekt elbukik
felesleges költségek vagy az elemzési és tervezési fázisban még előre láthatatlan akadályok miatt.
Az ARBIRA projekt az előbb említett problémák kiküszöbölését, az ipari robotok kezelését és
gyártási folyamatuk optimalizációját, valamint a robotok szervezeteknek való bemutatásának
elősegítését tűzi ki célul. Az alkalmazás két típusú szervezetet különböztet meg. Egy rendszer
integrátor típusú szervezetnek lehetősége van projektek formájában megosztani egy ügyfél típusú
szervezettel egy ipari robotot, s annak kiterjesztett valóságra (augmented reality) támaszkodó
szimulációját. Mivel a végtermék tervezésén, “élőben” való vizualizációján és a hibák mihamarabbi
felfedezésén van a hangsúly, az alkalmazás egy olyan felületet is biztosít az egyes projekthez
tartozó felhasználók számára, ahol a megjelenő szimulációkhoz megjegyzések és rajzok
hozzáadásával a partnerek felé továbbíthatják ötleteiket és észrevételeiket. A szoftverrendszer két
részből áll: egy adatokat szolgáltató és karbantartó szerver, illetve egy cross-platform
mobilalkalmazás a különböző szervezetekhez tartozó felhasználók számára, melyek minőségét a
fejlesztés során írt unit-, frontend-, illetve end-to-end tesztekkel biztosítottuk. A dolgozatban
tárgyaljuk a rendszer architektúráját, működését, a fejlesztés során használt eszköztárat, valamint a
megvalósított funkcionalitásokat.
Kémia I.-II.: Biokémia és szerves kémia és Analitikai, fizikai és szervetlen
kémia szekció
Zsűrik:
● Dr. Gál Emese
● Dr. Bodoki Ede
● Dr. Tőtős Róbert
● Dr. Deák Noémi
Szekcióvezető:
● Iszlai András
Résztvevők:
● András Bernadett
● Mandel Réka
● Nagy Blanka-Eszter
● Szász Balázs
● Szőke Kálmán
1. András Bernadett: Felcsíki természetes ásványvizek kémiai és mikrobiológiai vizsgálata
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Kolozsvári kar, Környezettudomány szak, BA

II.év
Témavezetők: Dr. Zsigmond Andrea-Rebeka, egyetemi adjunktus, Sapientia Erdélyi Magyar

Tudományegyetem, Kolozsvári kar
Kutatásunk során tizenkét székelyföldi ásványvízforrást vizsgáltunk meg kémiai és mikrobiológiai

szempontból. 2021. júliusában 12 mintát gyűjtöttünk be Felcsík hét falujából. A kémiai vizsgálatok
során meghatároztuk a fontosabb kationokat (kalcium, kálium, magnézium, nátrium) és anionokat
(bikarbonátion, kloridion, szulfátion). Megvizsgáltunk pár fontosabb ivóvízminőségi mutatót
(ammóniumion, foszfátion, nitrátion, nitrition, alumíniumtartalom és kémiai oxigénigény). Kiemelten
értékes vizeknek minősültek a magas magnéziumtartalmú források (Szederjesi, Sörkerti, Bogáti,
Dugásfűrdői). A forrásvizekből meghatároztuk a baktériumok összcsíraszámát 22 °C-on és 37
°C-on, illetve vizsgáltuk higiéniai szempontból fontos baktériumok (koliformok, Escherichia coli,
fekális Enterococcus-ok, Clostridium-ok) jelenlétét. Mikrobiológiai szempontból kiváló minőségű
víznek tekinthető a Dugásfűrdői, a Bogáti, Borvízutcai, és Sörkerti borvíz. A biztonságos fogyasztás
szempontjából elmondható, hogy a kémiai mutatók szerint a vizek megfelelnek az
ivóvízminőségnek, míg egyes források
2. Mandel Réka: Enzimatikus kaszkád aromás ketosavak és D-fenilalaninok előállítására
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kémia és Vegyészmérnöki kar, Vegyészmérnöki szak, BA

IV.év
Témavezető: Dr. Bencze László Csaba, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai

Tudományegyetem, Kémia és Vegyészmérnöki kar
A D-fenilalanin származékok fontos királis építőelemek és széles körben alkalmazhatók a
gyógyszeriparban, ezért fokozott az érdeklődés a funkcionalizált D-aril-alaninok biokatalitikus
szintézise iránt. Kutatómunkánk során célunk egy több lépéses, egyetlen reakcióedényben
megvalósuló, enzimatikus kaszkádrendszer tervezése és optimalizálása volt, mely során könnyen
elérhető aromás aldehidből kiindulva a megfelelő ketosavakat, ill. D-fenilalanin származékokat
kapunk. Az általunk kidolgozott kemo-enzimatikus kaszkádhoz elsődlegesen három enzimet
használunk fel, Arabidopsis thaliana-ból származó fenilalanin-ammónia-liázt (AtPAL), a Proteus
mirabilis-ből származó L-aminosav-deaminázt (PmLAAD) és az Ureibacillus Thermosphericus-ból
származó D-aminosav-dehidrogenázt (UtDAADH). Az utolsó enzim működéséhez elengedhetetlen a
Bacillus subtilis-ből származó glükóz-dehidrogenáz (BsGDH), mely segédenzimként szolgál a
kofaktor újrahasznosításához. A kemo-enzimatikus szintézist a benzaldehid származék és malonsav
oldatából indítjuk, majd a képződő transz-fahéjsav származékot ammónium-hidroxidba oldjuk be,
hozzáadva az egész sejtes AtPAL-biokatalizátort, mely a transz-fahéjsavat átalakítja a neki
megfelelő L-fenilalanin származékká, melyből a PmLAAD aromás ketosavat képez. Végső lépésben
az UtDAADH és BsGDH együttese az aromás ketosavat a kívánt D-fenilalanin származékká alakítja.
3. Nagy Blanka-Eszter: PET-lebontó rekombináns enzimek aktivitás vizsgálata

IV.év
Témavezetők:
Dr. Bencze László-Csaba, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kémia és
Vegyészmérnöki kar
Boros Krisztina, PhD hallgató, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kémia és Vegyészmérnöki
kar
A polietilén-tereftalát (PET) az egyik leggyakoribb felhasználású polimer, melynek jelenlegi használat

utáni kezelése jelentős környezetszennyezési problémát okoz. Ennek megoldására napjainkban
egyre több figyelmet fordítanak, a jelenleg alkalmazott módszerek azonban számos hátránnyal
rendelkeznek: a termokémiai úton való PET-újrahasznosítás roncsolja a polimer számos mechanikai
tulajdonságát, míg a kémiai úton való PET-lebontás toxikus melléktermékek képződéséhez vezet. Az
előzőekben felsorolt módszerek hátrányai miatt a közelmúltban a környezetbarát módszerek
kifejlesztése előtérbe került, az enzimatikus úton való PET lebontás feltérképezésére. Egy
biokatalízisen alapuló hatékony PET lebontási módszer kifejlesztésénél a tesztelt PETáz enzimek
akitvitásának pontos mérése elengedhetetlen. Kísérleteink során alkalmaztuk az irodalomban eddig
ismert PETáz enzim-aktivitás-mérési módszereket, továbbá célkitűzésünk új HPLC aktivitás-mérési
módszer kidolgozása, ahol belső standard használatával kizárjuk a korábbi módszerekben
jelentkező alacsony reprodukálhatósági fokot. Az általunk kidolgozott módszerrel vizsgáltuk a
laboratóriumokban izolált egyik legismertebb PET lebontó biokoatalizátor az LCC (leaf branch
compost cutinase) rekombináns változatainak aktivitását.
4. Szász Balázs: Fe(II)-komplexek szintézise α-dioximokkal, alkalmazhatósági lehetőségeik,

valamint fizikai-kémiai és biológiai vizsgálatuk

IV.év
Témavezető: ifj. Várhelyi Csaba, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,

Kémia és Vegyészmérnöki kar
A vasra szervezetünknek számos funkcióhoz szüksége van. Segíti izmainkat az oxigén
tárolásában és felhasználásában, valamint számos más fehérje és enzim része is. Ezáltal a
kutatások kiterjedtek a vas-komplexek biológiai aktivitásának a feltárására. Alkalmazzák analitikai és
biokémiai reagensként, gombaellenes, antibakteriális szerként. Emellett ipari alkalmazásra is
találtak, gyógyszerek és mezőgazdasági vegyszerek szintézisében.
Ezek ismeretében a dolgozatom célja, különböző α-dioximokkal és különböző aminokkal
képzett Fe(II)-komplexek előállítása, amelyek az alábbiak:
[Fe(fenil-metil-DioxH)2(diizopropil-amin)2],
[Fe(fenil-metil-DioxH)2(1-H-1,2,4-triazol-amin)2],
[Fe(fenil-metil-DioxH)2(imidazol)2],
[Fe(metil-butil-DioxH)2(difenil-amin)2],
[Fe(metil-butil-DioxH)2(2-metil-imidazol)2],
[Fe(metil-butil-DioxH)2(n-butil-amin)2],
[Fe(metil-butil-DioxH)2(2-amino-4-metil-piridin)2],
[Fe(metil-butil-DioxH)2(3-pikolin)2],
[Fe(metil-butil-DioxH)2(1-H-1,2,4-triazol -amin)2].
Az előállított Fe(II)-komplexeket több vizsgálatnak vetettük alá. Mikroszkópikus és
elektronmikroszkópiás vizsgálatokkal a komplexek felületét vizsgáltuk. UV-Vis, infravörös (IR), távoli
infravörös (FIR) és RAMAN spektroszkópiás mérések a szerkezetek felépítését és integritását adták
meg. Hőbontási (TG) mérések a komplexek stabilitást mutatták meg, valamint a bomlási
mechanizmusukra enged következtetni. Porröntgen diffrakciós (XRD) mérések a vizsgált anyag
kristályosságát határozta meg. Mössbauer mérések a komplexekben jelenlevő Fe(II) jelenlétét és
spin-állapotát mutatta meg.
5. Szőke Kálmán: Szerves Rb sóval módosított ZnO nanorészecsék kitozán vékonyrétegben

történő tanulmányozása Zn hordozón elektrokémiai módszerrel
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kémia és Vegyészmérnöki kar, Szerves anyagok kémiája

és technológiája, kőolaj- és szénkémia szak, BA IV.év
Témavezető: Dr. Szabó Gabriella Stefánia, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai

Tudományegyetem, Kémia és Vegyészmérnöki kar
A dolgozat célja a 10-etil-1H-fenotiazin-3-il-karbonsav rubídium sójával módosított kitozán

vékonyréteg elektrokémiai viselkedésének tanulmányozása cink hordozón. Ennek a sónak a
látványos tulajdonsága az UV fény alatti fluoreszkálása, mely alkalmassá teheti a réteg sérülésének
kimutatására. A kitozán- rubídium-só különböző tömegarányban (0,05%, 0,1%, 0,5%-os w/w)
létrehozott oldataiból vékony rétegeket alakítottunk ki Zn lapokon. Ezeket elektrokémiai méréseknek
vetettük alá, vizsgálva azt, hogy milyen hatással van az így létrehozott réteg a Zn korróziójának
sebességére. A bevonatok mártásos eljárással (dip-coating) készültek. Az elektrokémiai mérések
során nyílt körű potenciált (OCP), polarizációval szembeni ellenállást, valamint korróziós
áramsűrűséget határoztunk meg. Továbbá tanulmányoztuk a kitozán rétegek viselkedésének időbeni
változását, valamint a pH-tól való függését is. Ezeket a méréseket elvégeztük mesterségesen
megsérült lemezek esetében is.
Kommunikáció és újságírás szekció
Zsűrik:
● Dr. Vincze Hanna Orsolya
● Drd. Varga Szilvia
● Dr. Tőkés Gyöngyvér
● Nagyi Orsolya
● Demeter Zsuzsa
Szekcióvezető:
● Kolumbán Karola
Résztvevők:
● Csóka-Antal Erika-Zita
● Jancsó Helén
● Kiss Szabó Regina Erzsébet
● Mészáros Ferencz
● Müller Ágnes
● Szőcs Noémi
● Tamás Endre
● Urbán Fanni
● Vaida Cynthia
1. Csóka-Antal Erika-Zita: A GIF-ek és a populáris kultúra
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar,

Kommunikációs készségfejlesztés szak, MA II.év
Témavezető: Keszeg Anna, Phd, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,

Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar
Online beszélgetéseinkben egyre nagyobb teret nyer a vizualitás, és az igény, hogy érzéseinket és
reakcióinkat minél gyorsabban, valósághűbben továbbítsuk, erre szolgálnak az emojik és a GIF-ek.
Előzetes kutatásom bizonyította, hogy az online térben történő érzelem- és reakciókifejezés a
GIF-ek által intenzívebben, humorosabban és személyre szabottabban történik. Továbbá a kettő
között az egyik legalapvetőbb különbség az, hogy az emojik rendelkeznek sajátos jelentéssel, míg a
GIF-ek megértéséhez szükség van egy komplexebb értelmezési rendszerre, egyfajta vizuális,
digitális és popkulturális műveltségre ahhoz, hogy a partnerek közötti kommunikáció sikeres legyen.
Kutatásom során azt vizsgálom, hogy ebben a megértési folyamatban, milyen szerepet játszik a
popkultúra, mennyire függ össze a beszélgetés sikeressége a partnerek sajátos popkulturális
ismereteivel, illetve mennyire határoznak meg azok a GIF-ek, amelyeket használunk.
Kulcsszavak: vizualitás, vizuális műveltség, digitalizáció, gif, popkultúra
2. Jancsó Helén: Van-e élet a Facebookon túl? Magyarországi EP képviselők Twitter jelenléte.

Kommunikáció és Közkapcsolatok szak, BA III.év
Témavezető: Dr. Benedek István, egyetemi tanársegéd, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,
Dolgozatomban 18 magyarországi Európai Parlamenti képviselő Twitter jelenlétét és annak

funkcionalitását vizsgálom. Nyugati országokhoz képest a magyarországiak körében nem
elsődleges kommunikációs platformként szolgál a Twitter, azonban politikai kommunikációra több
személy is használja. Kutatásom során vizsgálom az interakciókat a választott politikusok között, a
nyelvhasználatot, illetve kapcsolati hálózatot: ki kit követ, mit reagálnak egymás posztjaira, illetve
milyen külsős személyek jelennek meg a követői bázisban. Tanulmányom során konkrét példákon
keresztül mutatom be a Twitter erejét és lényegességét: a történelem során több hír és esemény is
származott innen (példa: arab-tavasz). Kitérek a digitalizált korszakokra, a twitter szerepére,
statisztikáira és az Európai Parlament szerepére.
3. Kiss Szabó Regina Erzsébet: Falumárkázás Kalotaszegen - Türe márkázási tervének

elméleti háttere - identitás felmérés és értékkutatás

Témavezető: Dr. Kádár Magor, egyetemi professzor, habil, Babeş-Bolyai

Tudományegyetem, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar
A dolgozatom témája számomra egy személyes ügy. Türében nőttem fel és értelmiségi
korszakom idején tudatosult bennem az a tény, amelyet gyermekként sokszor óbégató emberek
szájából hallottam: Türe régi fényét már rég elvesztette és egyenesen halad lefelé a lejtőn. A
tudatosulás óta úgy döntöttem, hogy aktívan kiállok az ügy mellet és eszköztáramhoz mérten
segítek.
Türe etnográfiai szempontból Kalotaszeghez tartozik, aminek köszönhetően fénye még nem
múlt el teljesen, de mint falu, egykori hírneve már rég fakó lett. Ennek ellenére az értékei és az
emberektől származó közösség irányú igények még nem múltak el teljesen. Egy tervezés, egy irány
az, ami papíron segíthet ennek a településnek, magyarán egy márkázási terv, majd pedig később
egy olyan irányú pozícionálás, amelynek köszönhetően egyedi helye lesz a régió neves helyek
palettáján.
A márkázás világa szép, lépésről lépésre felépíthető, azonban tény, hogy sok munkát
igényel és az alaposság egy kihagyhatatlan elvárás, hiszen ruhát sem lehet vásárolni valakinek
akiről semmit sem tudunk, maximum egy kalapot. Lévén, hogy az idő köt, két részre osztottam a
márkázási folyamatot, elemzés és tervezés szakaszra, melynek első részét kívánom feldolgozni
ebben a dolgozatban. Megkeresni a márkapilléreket, a márkázási folyamatot elindítani oly módon,
hogy megszabom ennek elméleti kereteit, illetve elvégzek egy olyan kutatást, amely a helyi
közösségre alapozva határozza meg a falu identitás képét, és az örökös értékviseletét.
A kutatási módszerem ilyen módon három típusú: helyzetelemzés, tartalomelemzés és
félstrukturált interjú. A helyzetelemzés tulajdonképpen egy település kutatás, amely a régi és
jelenlegi helyzetét állítja szembe egymással, megfigyeli az okokat, és lejegyzi azokat a történéseket,
amelyek a közelmúltban és most is kihatnak a település életére. A tartalomelemzés egy külső
szemszögből történik (már amennyire ezt a személyes kötődéssel rendelkező kutató, én engedi).
Türe médiatartalmait kívánom elemezni és számszerűsíteni. Ez a rész az identitás kutatásom során
lesz hasznos, hiszen míg az értékek a településben lelhetőek fel, addig az identitás egy tova terjed
fogalom, mely külső szemlélők esetén is releváns. A harmadik kutatási módszerem pedig a főfogás,
mely konkrétan rávezet minket az értékek és az identitás megfogalmazására, hiszen olyan helyi
kulcsemberekkel kívánok interjút venni, akik meghatározó jelleggel bírtak a falu történetében. Ezt a
belső szemszöget a fent említett okokból egy külső szemszöggel, illetve egy párhuzammal is ki
szeretném egészíteni, amely a faluval kapcsolatban lévő kulcsemberekkel való beszélgetés
formájában valósul meg, és egy másik, nem régiben erős identitással felruházott település esetéről
való értekezlet, mely szintén egy interjún keresztül történik.
Az elvárt eredményeim az említett identitás és egy értékháló lesz, melyek a következtetés
résznél már jól átgondolt márkapillérekként funkcionálnak. Mindezt a kiterjesztett kutatásomnak
köszönhetően egy régió béli jellemábra is követi, mely kitekint a faluból és szét néz a környéki
településeken is, összegezve azok márkázási vonásait. A konkrét aspektusokon kívül, megnézem,
hogy melyek azok a tényezők, mely ezeket befolyásolják, illetve konkrétan leírom, hogy Türe
esetében hogyan vélekednek erről a megkérdezett alanyok.
A dokumentum összességében egy alapot képez az egész márkázási folyamatnak,
konkrétan leírja az értékeket, amelyekre érdemes egy egész brandet felépíteni. Ezeket alátámasztja,
és egy teljes körű kutatást alkalmaz a végett, hogy egyszer s mindenkor örökérvényű igazságokat
határozzon meg a településről.
A dolgozatom kulcsszavai: márka, márkázás, márkaimázs, márkaidentitás, márkaarculat,
helymárkázás, falumárkázás, pozicionálás.
4. Mészáros Ferencz: Interaktivitás a streamingszolgáltatók esetében

Kommunikáció és Közkapcsolatok szak, MA II.év
Témavezető: Keszeg Anna, PhD, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,

A streaming video on demand szolgáltatások (SVOD) alapvetően megváltoztatták

tartalomfogyasztási szokásainkat, a gyors és sikeres térhódításuk következtében pedig már sokkal
inkább azon megy a verseny, hogy hogyan legyenek képesek megtartani pozíciójukat, korábbi
befolyásukat. Jelen kutatásom során megpróbálom feltérképezni a Kelet-Európában is elérhető
legnagyobb streaming szolgáltatók felületein, illetve a konkrét tartalmaikban rejlő interaktív
lehetőségeket, eszköztárat melyek segítségével ezek a szolgáltatók igyekeznek különböző opciókat
kínálni a felhasználók számára, hogy meggyőzzék/megtartsák meglévő – és potenciális –
közönségüket. A kutatás keretében három komoly felhasználóbázissal és potenciállal rendelkező
SVOD szolgáltató, mégpedig a Netflix, mint a jelenleg legsikeresebb streaming szolgáltató, az
Amazon Prime Video, valamint ezen az európai térfelén nemrég debütált HBO GO-t váltó HBO Max
streaming szolgáltatók kerülnek összehasonlításra. A vizsgálat során egy általam
megalkotott/létrehozott elemzési keretrendszerben fogom összevetni a szolgáltatókat, olyan
kategóriák segítségével, melyek ötvözik a felhasználói felület/user interface design (UI) elemeit, a
különböző affordanciákat, és az ezzel összefüggésben megvalósuló interaktív jellemzőket is.
5. Müller Ágnes: A paródiák helye a transzmediális világépítésben. A Star Trek univerzum

paródiái

Kommunikáció és Közkapcsolatok szak, BA I.év
Témavezető: Dr. Keszeg Anna, PhD, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,

A Star Trek első sorozata az 1960-as években indult, azóta pedig a science-fiction műfaj egyik
meghatározó univerzumává vállt. Az 55 éves történelme alatt egy transzmediális franchise épült ki
az alkotó, Gene Roddenberry víziója köré, kiterjedve a TV képernyőkön és mozivásznon túlra is.
Ugyanakkor tagadhatatlan befolyása van a média- és mozitörténetre – inspirációként szolgálva
műfaján belül több ezt követő tartalomra. A Star Trek világára játszik rá a The Orville című sorozat, a
Galaxy Quest című film, illetve a Black Mirror című sorozat USS Callister című epizódja. Ezen ó
paródiák szatirizálják magát a forrás tartalmát, a fikciót, a cselekményelemeket, a motívumokat, a
szereplőtípusokat. Ezek mellett viszont a franchise transzmediális jelenlétére is reflektálnak, mint
például a rajongói találkozókra vagy a videójátékok jellegére. Felmerül tehát a kérdés: hogyan tudja
a paródia egyszerre megragadni a transzmediális világ építését és franchising eljárásait?
Dolgozatomban arra keresem a választ a Star Trek viszonylatában, hogy miként tud a paródia
párbeszédet folytatni egy transzmediális univerzum különböző szintjeivel és milyen módosításokat
hajt végre az univerzumon.
6. Szőcs Noémi: Hogyan podkesztelünk? Erdélyi podcast hallgatás az egyetemisták körében

Témavezető: Dr. Benedek István, egyetemi tanársegéd, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,

Szakdolgozatomban egy viszonylag felkapott jelenséget vizsgálok meg, ami a podcasthallgatás. A

podcastelés 2014 után lett igazán felkapott Amerikában, és mivel már bárki lehet tartalomgyártó az
internet világában a web 2.0 miatt, ezért nagyon sok formáját lehet már felfedezni. Nálunk,
Erdélyben még nem készült felmérés arról, hogy mi is az ami miatt működhet, vagy épp
ellenkezőleg, nem működhet a podcast. Magyarországi és romániai adatok vannak az elmúlt két
évből, viszont szeretném megvizsgálni azt, hogy mi jellemző a podcast hallgatási szokásaikra az
erdélyi fiataloknak. Egyetemisták körében fogom kutatni azt, hogy akár az oktatásban, vagy a
mindennapi életben jelen van-e a podcast mint auditív médiaforma. Történeti áttekintésként
megvizsgálom, hogy a rádiózás hogyan vonta maga után az on demand tartalomfogyasztást, miért
lehet sikeres a podcast. Megvizsgálom a covid hatásait, a globális adatokat, a magyarországi és
romániai adatokat, és ezután kutatom azt, hogy mi jellemző nálunk, köztünk- Erdélyben, az
egyetemisták körében.
7. Tamás Endre: Médiahírnév és -befolyás a divatiparban a 21. században

Kommunikáció szak, MA II.év
Témavezető: Keszeg Anna, PhD, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,

Napjainkban elképzelhetetlen reklámkommunikációról beszélni anélkül, hogy ne említenénk meg a

közösségi médiát, vagy a véleményvezéreket. Az elmúlt két évben, a koronavírus-járvány
következtében a divatipari szereplőknek teljes újra kellett gondolniuk a működésüket. A sokat
említett fenntarthatóság, lelassulás elengedhetetlen volt, mert a vírus mindenkit a kispadra
kényszerített. Ezzel párhuzamosan az influencer marketing újabb rekordokat ért el, hiszen ebben a
nehéz időszakban mindennél fontosabb volt az emberekkel való személyesebb kapcsolat, amelyet
az influencerek tudnak biztosítani. Bár amerikában az influencerek és a sztárok között, illetve a
sztárok és a szakújságírok között meglehetősen nagy fogalombeli különbségek vannak, a romániai
szférában és a magyarban összemosódnak a meghatározások, a szerepek, illetve a különböző
szereplők által közzétett tartalmak az Instagramon. Dolgozatom elsődleges célja a divat és az
Instagramon jelen levő szereplők viszonyának tisztázása, majd ennek gyakorlati bemutatása, illetve
a médiaszereplők tevékenységi körének változása az influencerek hatására.
8. Urbán Fanni: Az elégtelentől a jelesig. Társadalmi problémák bemutatása A Tanár című

televíziós sorozatban

Újságírás szak, BA III.év
Témavezető: Vallasek Júlia, egyetemi docens, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Politika-,

Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar
Kutatásomban az RTL Klub saját gyártású A Tanár című televíziós sorozatát vizsgálom tartalom- és
narratívaelemzéssel, arra fókuszálva, hogyan viszi a televíziós sorozat képernyőre a társadalmi
problémákat, milyen értelmezési keretben tárgyalja azokat. Ez egészül ki egy kisebb
recepciókutatással, amelyben a közösségi média sorozathoz kötődő tartalmait elemzem. Ez a
2018-ban indult, immár a negyedik évadnál tartó magyar tévésorozat olyan aktuális problémákkal
foglalkozik, mint a válás, a függőségek, a homoszexualitás, a fogyatékossággal élők integrálása a
társadalomba, a családon belüli erőszak és hasonlók.
9. Vaida Cynthia: Az internetes aktivizmus és az erdélyi magyar Z generáció

Témavezető: Dr. Kádár Magor, egyetemi professzor, habil, Babeş-Bolyai

Tudományegyetem, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar
A Z generáció beleszületett az ingergazdag világba, számos olyan kérdés és ügy kerül

terítékre, amiben ők maguk is érintettek, és fontos számukra. A világjárványból kilábalás közepette
egy klímakatasztrófa küszöbén folyamatosan éri őket a cselekvést megkövetelő nyomás, hiszen
kezükben van a jövőjük sorsa. Éppen ezért aktivista cselekvéseket folytatnak úgy offline, mint online.
Az Az internetes aktivizmus és az erdélyi magyar Z generáció című dolgozatban a WWW
megjelenésétől az aktivista közösségi média bemutatásáig járom körbe az online érzékenyítés,
tudatosítás és aktivizmus jelenségét. A Z generáció vizsgálatlával olyan vizsgálati kérdésekre kapok
választ, mint például, hogy milyen típusú tevékenységekre használják a közösségi médiát,
jellemző-e rájuk az internetes aktivizmus, és ha igen, milyen formában, mindezt erdélyi magyar
vonatkozásban.
Jelen kutatás egy primer lekérdezéses kutatás, mely az erdélyi magyar Z generáció
közösségi média aktivizmusban való részvételét méri fel Arra is következtethetünk, hogy az efféle
aktivizmus jelen van életükben és gyakorolják is e különböző formáit, de leginkább úgy teszik, hogy
igyekeznek közben nem hosszú távon állást foglalni, semlegesen maradva.
Közgazdaság- és gazdálkodástudomány I.: Marketing szekció
Zsűri:
● Dr. Alt Mónika Anetta
● Dr. Csepeti Ádám
● Drd. Pop Rebeka
● Dr. Berezvai Zombor
Szekcióvezető:
● Csáki Alpár
Résztvevők:
● Darvas Andor
● Székely Krisztina- Evelin
● Tamas Robert
● Valkai Tímea
1. Darvas Andor: Elektromos pénztárcás fizetéssel szembeni ellenállás a romániai lakosság

körében
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi kar, Digitális

Marketing szak, MA II.év
Témavezető: Dr. Seer László, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,

Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi kar
A koronavírus világjárvány elterjedése magával vonta az érintésmentes fizetési eszközök gyakoribb

használatát, csakhogy ennek a szükségessége nem jelenti azt, hogy ezek el is terjednek. A mobillal
való fizetés egy olyan szolgáltatás, amely NFC (Near Field Communication) technológia
segítségével lehetővé teszi, hogy a felhasználó a hagyományos pénztárcájába tárolt bankkártyáit
digitalizálja és a mobiltelefonján keresztül használja. Már a világjárvány előtt is elterjedt a világon,
két legismertebb változata a Google Pay, ami 2011 óta van jelen (Romániában 2020 óta), és az
Apple Pay, ami 2014 óta használható (Romániában 2019 óta). Ebben a tanulmányban az
Innovációvalszembeni ellenállás modellje öt elemének, a használati akadály, az értékkorlát, a
kockázati korlát, a hagyománykorlát, és az imázs korlát segítségével elemezzük azt, hogy az
okostelefon felhasználók miért állnak ellen a technológiának. A szakirodalmi áttekintő és az iparág,
valamint a technológia ismertetése után bemutatásra kerülnek a kutatási eredmények.
2. Székely Krisztina- Evelin: Mentális torzítások és heurisztikák az oltakozási kampányra adott

lakossági reakciókban
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi kar, Marketing

szak, BA III.év

A járványhelyzet alkalmával társadalmi jelenség lett az oltásra adott óvatos lakossági válasz.
Természetesen az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés közvetlen és közvetett költségei
fontos meghatározói a szuboptimális oltóanyag-felvételnek, de ezeket itt nem tekintjük át, inkább az
oltóanyag-elfogadást egyéni szinten befolyásoló pszichoszociális tényezőkre összpontosítunk.
Ennek következtében fontos tanulmányoznunk a kognitív gondolkodásmódunk és felismerni mi az
ami torzíthatja befogadóképességünk. Ezen tanulmány célja, megismerni és elemezni a társadalmi
gazdasági viselkedést és döntéshozatalt kimutatva a kapcsolatot a társadalmi célú reklámok és a
Covid-19 elleni oltás beoltottsági rátája között. Elméleti modellként a vakcina hezitálás fogalmi
modelljét vettem alapul, kutatásomhoz mintaként pedig erdélyi magyar lakosokat választottam.
Kutatási eredményeimmel szeretnék hozzájárulni a társadalmi jólét és a beoltottsági ráta
növeléséhez, felmérve, hogy a Covid-19 és más hasonló jellegű esetben, hogyan lehetne leginkább
motiválni a lakosságot, hogy hozzájáruljon a probléma megoldásához.
3. Tamas Robert: Marketing szemléletmód a politikai közösségi média kampányokban.


A dolgozat témája: Jelen dolgozat bemutatja a közösségi médiát, mint reklámfelületet, valamint
ennek használatát a politikai kampányok során. A dolgozat célja megvizsgálni a Meta felületein
megjelenő politikai reklámokat és marketing stratégiai szempontból elemezni azokat egy-egy konkrét
választási kampány esetében. A dolgozat tartalmi összefoglalója: A dolgozat szakirodalmi
áttekintőjében bemutatásra kerül a a közösségi média, mint reklámfelület, a politikai reklám fogalma,
annak eredete és az elmúlt években történt térnyerése a közösségi médiában, valamint a vásárlói
tölcsér és vásárlási döntési folyamat elmélete. A kutatás során különböző választási kampányok és
azok szereplői kerülnek röviden bemutatásra, utána pedig a Facebook Hirdetéskönyvtárban tárolt
reklámok a tartalomelemzés és megfigyelés módszerével történő elemzése során levont
következtetésekről van szó. A megszerzett adatok elemzésének célja egy, a Meta felületein
megjelenő politikai reklámokra alkalmazható elemzési keret felállítása, amely segít megérteni és
vizsgálni az érintett felhasználók magatartásbeli változását.
4. Valkai Tímea: Online tartalomfogyasztók kognitív torzításainak vizsgálata


Az álhíreket összesen 6 csoportra oszthatjuk, mikor a hatodikat olvasod... Leesik az állad! Bizonyára
sokan találkoztunk már hasonló hírcímekkel különböző online platformokon, és egyes esetekben a
kattintás áldozatává váltunk. Ez annak köszönhető, hogy sikerült a figyelmünket megragadni, és az
agyunkban elindítani egy kognitív folyamatot, amelynek eleget téve kattintottunk. Legtöbb esetben
az ilyesfajta címek nem hordoznak magukkal semmilyen tényszerű információt, azaz álhírek. Sok
ember azonban a kognitív torzítások következtében valódinak ítélheti meg ezeket. Kutatásomban az
álhírek egy alfaját fogom boncolgatni, a clickbait hírcímeket, tágabb értelemben ezek hatását az
online tartalomfogyasztók döntési szokásaiban, ugyanis hajlamosak vagyunk címek és címkék
alapján cselekedni, anélkül, hogy bővebb információk után kutassunk. Kutatásomban azt mértem fel,
hogy mennyire támaszkodnak az emberek egy előzetes információra (előzetes horgonyra), valamint
ezen előzetes horgonyok hatását a döntéshozatali szándékaikra.
Közgazdaság- és gazdálkodástudomány II.: Menedzsment
Zsűri:
● Györfy Lehel-Zoltán
● Berényi László
● Kerekes Kinga
Szekcióvezető:
● Székely Noémi
Résztvevők:
● Barabás Hajnal
● Barabási Tamás
● Bartus Virág
● Czilika David
● Demény Klaudia
● Fazekas Réka és Füleki Sándor Botond
● Madaras Álmos
● Nagy Miriám
● Réti Dávid-Árpád
● Tofalvi Nóra - Eszter
● Varga Tímea
● Veres Andor
1. Barabás Hajnal: Beruházásértékelés alternatív hasznosítási lehetőségek mentén-

esettanulmány a Kujbusvill Kft. vállalatnál
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Közgazdaság és gazdálkodástudományi kar,

Menedzsment szak, BA III.év
Témavezető: Dr. Szász Levente, egyetemi tanár, dékán helyettes, Babeş-Bolyai

Tudományegyetem, Közgazdaság és gazdálkodástudományi kar
A dolgozat célja, hogy megvizsgáljam hogyan lehet statikus és dinamikus módszerek valamelyikét
használva megállapítani egy beruházázs későbbi hasznosságát, azaz a vállalat bérbeadja vagy
pedig saját felhasználásra szánja. Dolgozatom fő témája a Kujbusvill Kft. beruházási projektjének
bemutatása és értékelése. Azért választottam ezt a témát, hogy segítsem a Kujbusvill Kft. munkáját
a beruházással kapcsolatosan. A beruházás egy csarnok megépítéséről szól, amit a projekt
befejeztével vagy bérbe adnak ki vagy pedig saját felhasználásra tartják fenn. A célom elérése
érdekében bemutatom a lehetséges értékelési módszereket, amelyekből kiválasztva a
legrelevánsabbat, értékelni fogom a beruházást. Ennek érdekében felhasználok primer és
szekunder adatokat egyaránt. Interjút készítek a vállalat könyvelőjével és menedzserével, ezen felül
számításaimhoz felhasználom a vállalat által rendelkezésemre bocsátott beruházási adatokat. A
szakirodalmi áttekintés elsősorban a beruházás értékelési módszereket és a bérbeadást tárja fel.
Ezt követi egy nagyon rövid bemutató a Kujbusvill Kft.-ről, majd pedig a dolgozatom legnagyobb
részét a beruházás feltárása és értékelése teszi ki. Mindezek után bemutatom a beruházás
végkifejletét és eredményeit, megfelelően alátámasztva az optimális vezetői döntést.
2. Barabási Tamás: Az etnikai-vallási sokszínűség hatásai a gazdasági versenyképességre:
romániai helyzetkép vizsgálata

Vállalkozásmenedzsment szak, MA II.év

A dolgozatomban azt kutatom, hogy Románia szintjén milyen hatása van az etnikai-vallási
sokszínűségnek, vagyis a diverzitásnak a gazdasági növekedés mértékére. A kutatás fő kérdései,
hogy melyek azok az aspektusok vagy részeredmények, amelyekben a kapott eredmények eltérnek,
és melyek azok, amelyekben nem térnek el (miért és hogyan) az általános szakirodalmi véleménytől,
valamint melyek azok befolyásoló tényezők, amelyeken keresztül a diverzitás kifejti a hatását a
gazdasági növekedésre nézve. Annak érdekében, hogy az etnikai-vallási sokszínűség hatását a
gazdasági növekedésre számszerűsítve mérni tudjam, a szakirodalom alapján felépítek egy
regressziós modellt, amely segítségével egy reális képet kapunk a jelenség Romániát érintő
gazdaságot befolyásoló hatásairól.
Azért lehet érdekes a kutatás az elméleti szakemberek, illetve a gyakorlat számára
egyaránt, mert noha világszinten viszonylag sok kutatás született a jelenség globális hatásainak
vizsgálatáról, Románia szinten ez egyelőre egy relatív alulkutatott téma, másrészt pedig a kutatás
gyakorlati relevanciája onnan adódik, hogy a kutatás segít előre látni, hogy a romániai
etnikailag-vallásilag diverz régiókban milyen többlet kockázatokkal vagy éppen lehetőségekkel kell
szembenézniük a vállalatoknak.
3. Bartus Virág: Élményszolgáltatások fejlesztése a lovasturizmusban


A lovaglás, a ló és ember munkája összefonódik a történelemben az erdélyi régió fejlődésével.

Régen a kölcsönös egymásrautaltság, míg ma, a lovaglás inkább egyfajta önkifejezési forma, hobbi,
és egy kiszakadási lehetőség a szürke hétköznapokból, célom, hogy egy nap majd saját
vállalkozásban nyújthatok élményszolgáltatást a lovak segítségével. Meglátásom szerint az erdélyi
régió turisztikai lehetőségei kiaknázatlan forrásokat rejtenek a lovasturizmus, mint
élményszolgáltatás szintjén is Kutatásaim során az élményszolgáltatás, mint iparági forma
kialakulását és fejlődését tárom fel, majd az erdélyi lovasturizmus múlt és jelenlegi állapotát
vizsgálom, az esteleges jövőképeket feltárva. Kutatásom módszertanának alapját a vállalat
szolgáltatásaira vonatkozó adatok elemzése, az élményszolgáltatások fejlesztésére vonatkozó
tudományos cikkek tanulmányozása, továbbá egy kérdőíves felmérés képezi. Elemzéseimet két
külön korosztály mentén csoportosítom: első sorban 6-14 éves gyerekek véleményére vagyok
kíváncsi, hogy nekik mi nyújt élményt egy nyári táborban, hisz a jövő rajtuk múlik, és ahol egyszer
szép emlékeket szereztek, oda visszatérnek majd. A második kérdőív külföldi turistákat céloz, hogy
ők milyen szempontokat tartanak fontosnak az úticél kiválasztásában, illetve mi teszi az utazást
élménnyé. Reményeim szerint a kérdőív olyan eredményekkel szolgál majd, melyek segítenek
felmérni az élményszolgáltatások színvonalát az erdélyi lovasturizmusban, illetve azt, hogy a
felfedezett hiányosságokra mely eszközök fejlesztése, kidolgozása szolgál megoldásként az
elemzett vállalatnál.
4. Czilika David: A Sequoia panzió stratégiai elemzése

Témavezető: Dr. Rácz Béla-Gergely, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,

Közgazdaság és gazdálkodástudományi kar
Témaválasztásomban a szakmai kíváncsiság vezérelt, amikor a panziót jobban kezdtem

megismerni, sok érdekességet figyeltem meg és célul tűztem ki ennek részletes megvizsgálását
stratégiai szempontból. Hosszú távú céljaim közé tartozik egy hasonló panzió üzemeltetése. A
dolgozatom első részében elméleti oldalról közelítem meg a vállalkozás indításának folyamatát,
majd az ezt követő fejezetben a panzió bemutatásával fogok foglalkozni, megvizsgálva és elemezve
mindezt turisztikai és gazdasági szempontból. A panzió elemzését több szempont szerint végzem,
mivel fontos, hogy átfogó és reális képet kapjunk ennek turisztikai és gazdasági előnyeiről.
Szakdolgozatom témája Székelyjó helységben kialakított szálláshely, azaz a Sequoia panzió
megvizsgálása és elemzése turisztikai és üzleti szempontból. Mindig is izgatottság fogott el, ha
eszembe jutott az a gondolat, hogy egyszer lesz egy saját vendéglátó egységem. Véleményem
szerint egy közgazdás szakember egyik kiteljesedése az lehet, ha a vezetés szépségeit és persze
nehézségeit is, egy saját vállalkozás menedzselésével és irányításával tapasztalja meg.
Egyértelműen az az egyik vágyam, hogy a jövőben ezt megtapasztalhassam, így adott volt, hogy
ezzel a témával fogok foglalkozni és így talán kicsit közelebb kerülhetek céljom megvalósításához.
A kutatás célja és módszertana.
A kutatás célja, a vállalat stratégiai feléptésének megvizsgálása, illetve annak a fejlesztése.
Megvizsgálom a panzió történetét, pénzügyi helyzetét, a Covid hatását, és a terjezkedés, illetve a
projektek kockázatát, kiadásait illetve az annak köszönhető bevételeket.
Fontos az, hogy megismerjük a vállalat kulturáját, ahoz, hogy szervezeti változtatásokat tudjunk
javasolni
Tartalmilag a szakdolgozatom 6 fejezetböl épül fel:
● Szakirodalmi attekintes
● Kutatás modszertana
● Adatok
● Elemzés
● Eredmények
● Következtetes
5. Demény Klaudia: Vállalkozások a magvető szakaszban. Egy kávézó üzleti terve

Témavezető: Dr. Györfy Lehel-Zoltán, egyetemi docens, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,

Dolgozat tárgya a vállalkozások magvető szakaszában az üzleti terv fontossága. Bemutatom az

általam választott vállalaton keresztül, hogy a vállalkozások számára fontos az üzleti terv kialakítása,
már a magvető szakaszban, ezt elméleti vonatkozásokkal támasztom alá, ahol elsősorban a
vállalkozás elméleti leírása kerül a középpontba. A dolgozat elején a vállalkozásokat
általánosságban írom le, majd ezek különböző szakaszait, kiemelten a magvető szakaszt. Majd ezt
követően bemutatom az üzleti terv elméleti megközelítését és fontosságát, az üzleti terv
összetételét. Ezután rátérek a gyakorlati részre, ahol a saját fiktív vállalatom megalapításával
bemutatom, az üzleti terv gyakorlati megközelítését, számszerű adatokkal határozom meg a piacot,
előre jelzem a keresletet és felvázolom a vállalat jövőjét. Mindezt statisztikai adatokra, valamint saját
magam által összeállított kérdőíves megkérdezésre alapozva. Egy olyan kávézót alapítok, melynek
különlegessége a személyre szabott kávékban rejlik. A kávék különlegessé tétele abban rejlik, hogy
egy kávéhabdekoráló gép segítségével bármilyen fotót, feliratot, mintát a kávé tetejére lehet
varázsolni.
6. Fazekas Réka és Füleki Sándor Botond: Sikeres stratégia receptje, avagy a Mercedes-Benz
Manufacturing Hungary stratégiai elemzése
Partiumi Keresztény Egyetem, Gazdaság és Társadalomtudományi kar, Vállalkozások

fejlesztésének menedzsmentje, MA I.év
Partiumi Keresztény Egyetem, Gazdaság és Társadalomtudományi kar, Vállalkozások
fejlesztésének menedzsmentje, MA I.év
Témavezető: Dr. Nábrádi András, PhD, Partiumi Keresztény Egyetem, Gazdaság és

A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. bizonyára minden ember számára ismert, azonban
nem mindenkinek elérhető, hiszen egy luxautómárkáról van szó. Minket egyetemi közgazdász
hallgatókat hajt a kíváncsiság megtudni, milyen stratégia alapján épül fel és az adódó gazdasági
változásokra, hogyan reagál és miként tartja meg pozícióját a piacon. Még a Covid19 járvány adta
akadályokat is sikeresen küzdötte le, valamint a környezetvédelemre is nagy hangsúlyt fektet a
hybrid, elektromos autók értékesítésével és a gyártási folyamat egyre inkább környezetszennyezés
mentessé tételével. A különböző stratégiai elemzési módszereket követve szeretnénk átfogó képet
kapni a vállalat működéséről. A külső és belső faktorok értékelésével olyan információ birtokába
kerülhetünk, amely a mélyebb elemzési módszerek alkalmazásában nyújt nagy segítséget. A
versenytárs értékelés stratégiai menedzsment eszköztárában fellelhető módszer alkalmazásával az
eddigieken túl pedig arra kerestük a választ, hogy a Mercedes hol sikeres, és hol nem a fogyasztói
sikertényezők kielégítésének mértékében.
Jelkódok: stratégia (L10), makrokörnyezet (B22), mikrokörnyezet (B21), versenytárselemzés (D40)
7. Madaras Álmos: Fesztiválszervezés kockázatmenedzsmentje


Kutatásunk célja, hogy kielemezzük milyen kockázatok járnak egy fesztivál szervezésével,
mind a szervezési időszak, mind pedig a rendezvény leforgása alatt. Mindezen lehetséges
kockázatok meghatározása után, egy olyan útmutatót alakítunk ki, amely segítséget nyújthat a
fesztiválok szervezőinek a lehetséges észhelyzetek kezelésére.
Annak érdekében, hogy beazonosítsuk a rizikó tényezőket, először meg kell értenünk a
logisztikai hátterét egy ilyen rendezvénynek, hiszen a legtöbb kockázat a nem megfelelő logisztika
következménye.
Kutatásunk során nem csak elméleti síkon gondolkodtunk, hanem erdélyi fesztiválokkal is
egyeztettünk, azonosítottuk a kockázatokat, majd megoldást kerestünk rájuk, oly módon, hogy ezek
általánosan alkalmazható gyakorlati minták legyenek.
Eredményeinkből kiderül, hogy a bekövetkező veszélyek két nagy csoportba sorolhatóak:
külső és belső. A külső veszélyek esetében, olyanokra gondolunk, amelyek felett nincs kontrollunk
(pl. időjárás, érdektelenség). A belső veszélyek szervezetlenség, humánerőforrás hiány, vagy nem
megfelelő logisztika szüleményei. Elvárásaink alapján a külső veszélyekre úgynevezett vészterv a
megoldás, míg a belsőkre az általunk kialakított ajánlások. Ezeknek a módszereknek az
alkalmazásával egy eredményesebben megszervezett rendezvény érhető el.
8. Nagy Miriám: Módszerek az ellátási láncok feltérképezésére: összehasonlító elemzés a

szolgáltató szektorban
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi kar,


Szakértők egyre gyakrabban kiemelik azt, hogy az ellátási láncok hatékonyságának javításához
alapvető feltétel a lánc feltérképezése. Emellett viszont annak is hangot adnak, hogy a feltérképezés
a legtöbb esetben termelő vállalatokra történik, így a szolgáltató szektorra ebből a szempontból
kevésbé fókuszálnak. Kutatások ugyanakkor azt is alátámasztják, hogy szolgáltató vállalatoknál
hasonlóan meghatározó az ellátási láncok feltérképezése a hatékonyságjavítás szempontjából.
Kutatásomban elsőként áttekintem mind a termelő, mind pedig a szolgáltató vállalatok számára
létrehozott, ellátásilánc-feltérképezéséhez alkalmazott eszközöket, kiemelem az eszközök közötti
hasonlóságokat és különbségeket, illetve bemutatom a feltérképezéssel kapcsolatos legfontosabb
elméleti fogalmakat. Kutatásomnak elméleti és gyakorlati vetülete is van, hiszen a Siegel Eastern
Europe által biztosított adatok felhasználásával a vállalat ellátási lánc-térképét fogom elkészíteni a
bemutatott eszközök segítségével, majd az eszközök elemzése és összehasonlítása által a kutatás
eredményeként következtetéseket vonok le arra vonatkozóan, hogy melyik az a szakirodalomban
alkalmazott feltérképezési mód, amely a legcélravezetőbb a szolgáltató szektorban.
9. Réti Dávid-Árpád: Folyamatfejlesztési terv kidolgozása a fontosság-teljesítmény mátrix

alkalmazásával


A vállalatok kulcsfontosságú célja a profitmaximalizálás az által, hogy fogyasztóinak olyan terméket

vagy szolgáltatásokat kínál, amelyek valódi értéket teremtenek. Annak érdekében, hogy a vállalatok
versenyképesek maradhassanak a tevékenységüket folyamatosan fejleszteniük kell. A fejlesztések
kidolgozásához két szempont figyelembevételére van szükség: 1. egy adott folyamat mennyire
fontos a vevők számára, és 2. a vállalat, hogyan teljesít ezen a téren a versenytársakkal szemben. A
dolgozat a fontosság-teljesítmény mátrix elméletére épít, amely által mind a két szempont egyszerre
alkalmazható az elemzésben. Dolgozatom gyakorlati részében első sorban egy interjút végeztem a
vizsgált vállalat ügyvezető igazgatójával a termelési képességek meghatározása érdekében, majd
ezeket egy kérdőívbe foglalva elküldtem a vállalat klienseinek is. Az eredmények segítségével
sikerült egy fejlesztési prioritási sorrendet felállítani, amire újítási javaslatokat ajánlottam a
vállalatnak. Az újításoknak egy ütemtervet is készítettem a zökkenőmentes beiktatás érdekében.
10. Tofalvi Nóra - Eszter: Szolgáltatás helyreállítása, avagy hogyan formálhat a hibákból
hűséges fogyasztókat a vállalat?


Elkerülhetetlen, hogy egy szolgáltató vállalat a mindennapi tevékenysége során ne ejtsen hibákat,
ezzel elégedetlen és dühös fogyasztókat hagyva maga után. A vállalat panaszokra adott megfelelő
reakciója ugyanakkor nem csak kielégítheti a fogyasztó elvárt igényeit, hanem azokat felülmúlva
még hűségesebbé teheti a fogyasztót. Annak ellenére, hogy a „szolgáltatás helyreállítása” fogalom
még gyerekcipőben jár a magyar szakirodalom szótárában, a vállalatok mégis alkalmazzák
valamilyen formában, még ha nem is mindig tudatosan. Dolgozatom célja összefoglalni és bemutatni
a szolgáltatás helyreállításának folyamatait és feltárni előnyeit a vállalatok számára. Kutatásom
eredményeit egy valós szolgáltató vállalat példáján keresztül fogom alátámasztani kvalitatív kutatási
módszert alkalmazva: a kritikus incidensek módszerét egy kérdőív formájában.
11. Varga Tímea: Az élőzene szerepe a digitális technológia által átalakuló zeneiparban


A kulturális és kreatív iparágakra a korábbi merev ideológiák és értékhierarchiák átalakulásainak

köszönhetően jelentős figyelem irányult. A digitalizáció elterjedése gyökerestől felforgatta a zeneipar
addigi struktúráját. A művészeti ágazatokat kutató közgazdászok és szociológusok jelentős
kihívásokat vázoltak fel az élő előadóművészetben tevékenykedő szereplők számára. Állításuk
szerint az élőzene-ágazat a közvetített zenei termékek és élmények egyre növekvő választékával
szemben vesztésre áll, azonban paradox módon, a zene tárolásának és terjesztésének digitális
forradalma kiemelte az élőzene kulturális és gazdasági jelentőségét. Dolgozatom célja az élő
előadóművészetekre, koncertekre vonatkozó elméletek relevanciájának vizsgálata a gyakorlatban, a
digitális technológia által átalakuló zeneiparban. Kutatásomban az esettanulmány módszertana
mellett félig strukturált interjúk készítését alkalmaztam, amelyeket a budapesti Gold Record zenei
menedzsmentügynökség szakembereivel készítettem. A korábbi elméletek dacára bebizonyosodott,
hogy az élőzene- ágazat működését a digitális világ alátámasztja és elősegíti, mintsem hanyatló
hatásokateredményezne. Az élőzene szerepe továbbra is az élő élményben, a megismételhetetlen
pillanat értékében összpontosul, amely továbbra is kuriózum marad.
12. Veres Andor: Üzleti tervezés egy újonnan induló személygépjármű kereskedelmi vállalat
esetében
Témavezető: Dr. Györfy Lehel-Zoltán, egyetemi docens, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,

Szakdolgozatom keretén belül a „üzleti tervezés egy újonnan induló személygépjármű

kereskedelmi vállalat esetében” témáról fogok részletesen beszélni és bemutatni két részben,
amelyek az elméleti és a gyakorlati részeket foglalja magába.
Elsősorban a témával kapcsolatos szakirodalmat gyűjtöttem össze és dolgoztam fel,
amelyek a szakdolgozatom elméleti részét képezik. Ezek a részek rendre a vállalkozó és a
vállalkozás fogalmakat tisztázzák, amelyeket minden vállalkozónak tudnia kellene, ez után néhány
vállalkozói életciklus modelleket részletezek, amelyek megmutatják, hogy hogyan néz ki egy
vállalkozás életciklusa, megmutatják, hogy mikor milyen stratégiát tudunk alkalmazni a
fenntarthatóság miatt. Ezután felvázolom, hogy hogyan is kell kinézzen egy üzleti terv és milyen
szerepe van, amely segítségével egy olyan üzleti tervet tudunk készíteni vállalkozásunknak, amely
egy fenntartható és sikeres jövőképet mutat. Az elméleti rész utolsó pontjában egy iparágelemzést
készítettem az adott iparágra, amely szerves részét képezi az üzleti tervnek és egy jövőbeli képet
tud mutatni a vállalkozásról.
A szakdolgozatom második része a gyakorlati rész, amely a gépjárműkereskedő vállalkozás
üzleti tervét foglalja magába. Itt részletesen bemutatásra kerül a vállalkozás, a marketingterv, vagyis,
az, hogy milyen stratégia szerint fog működni a leendő vállalkozás, majd nem utolsó sorban a
pénzügyi terv, amely számokban is bemutatja nekünk a vállalkozást, amely elengedhetetlenül fontos
a fenntarthatóság érdekében, mivel innen kapunk minden olyan adatot, amelyek segítségével
hatékonyabban és nagyobb teljesítménnyel tudunk működni.
E két rész segítségével olyan következtetéseket tudunk levonni, amelyek megmutatják a jó
irányt egy személygépjármű kereskedelmi vállalat létrehozásához és egy fenntartható működést
képes felvázolni a vállalkozónak.
Fő célom, hogy az üzleti terv segítségével egy versenyképes vállalkozást tudjak felépíteni,
ami majd megfogja állni a helyét a piacon, továbbá megtaláljam a versenytársak esetleges hibáit,
hiányait, amik szintén hozzájárulnak vállalatom sikerességéhez.
Közgazdaság-és gazdálkodástudomány III.: Pénzügy
Zsűri:
● Dr. Benedek Botond
● Sallai Zsolt-István
● Dr. Nagy Bálint Zsolt
● Dr. Dézsi-Benyovszki Annamária
Szekcióvezető:
● Benedek Orsolya
Résztvevők:
● Boga Balázs
● Bukur Tamás
● Bukur Tamás, Balázs Ákos-Miklós és Berdefi Zita
● Hollanda Tekla-Andrea
● Máró Ágota
● Megyesi Rebeka
● Molnár Eszter
● Nemes Szidónia
1. Boga Balázs: Az oltásellenesség gazdasági és társadalmi meghatározó tényezői

Romániában a COVID-19 világjárvány idején
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Közgazdálkodás- és Gazdálkodástudományi kar,

Vállalkozásmenedzsment szak, MA I.év

A koronavírus-járvány mély nyomot hagyott társadalmainkon, úgy szociális, mint gazdasági

szempontból. Az oltások tekinthetők a leghatékonyabb eszközöknek a járványok megállításában, így
arra kerestem választ a kutatásban, hogy melyek a fő determinánsai az oltások elfogadásának és
elutasításának a népesség körében. Gazdasági, szociális és demográfiai mutatókat vizsgáltam, és
elemzésem azokat a faktorokat tárgyalja, amelyek szignifikánsan befolyásolják az oltási arányt a
települések szintjén, Romániában. Az oltásellenesség egy összetett jelenség, így fontos, hogy a
döntéshozók tudományos bizonyítékokra támaszkodhassanak. Mindezeken kívül két gyakorlati
javaslatot is tárgyalok a kormányzás kiszámíthatóságára és az oktatási rendszer megreformálására
vonatkozóan – ezekkel is nyomatékosítani szeretném a kutatásalapú politikai döntéshozatal
fontosságát. Munkámban keresztmetszeti OLS regressziókat használtam.
2. Bukur Tamás: Egyenlőtlenségimport? A külföldi vállalatok hatása a magyarországi

béregyenlőtlenségre
Budapesti Corvinus Egyetem, Közgazdaságtan Intézet, Közgazdasági elemző szak, MSc

II.év
Témavezető: Dr. Telegdy Álmos, egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem,

Közgazdaságtan Intézet
Ebben a dolgozatban a külföldi tulajdonú vállalatoknak a magyarországi béregyenlőtlenségre
gyakorolt hatását vizsgálom. A kutatás alapjául egy olyan munkáltatókat és munkavállalóikat
tartalmazó párosított adatbázis szolgál, amely 2003 és 2011 között szolgáltat longitudinális
munkaerőpiaci információkat a magyar dolgozó népesség véletlenszerűen kiválasztott 50%- áról és
az őket foglalkoztató munkáltatókról. A dolgozat első részében az egyes években mért
béregyenlőtlenséget egy varianciadekompozíciós módszertan mentén cégek közötti és cégeken
belüli béregyenlőtlenségre bontom fel. A felbontás eredményei azt mutatják, hogy a vállalatok közötti
komponens nagyobb részét teszi ki a teljes egyenlőtlenségnek és erőteljesen meghatározza annak
alakulását. A dekompozíciós megközelítésből kiindulva becslést végzek a külföldi tulajdonlásnak a
vállalatok közötti és a vállalatokon belüli béregyenlőtlenségre gyakorolt hatására vonatkozóan,
feltételezve, hogy a hatás két különböző csatornán keresztül jelentkezik. Az egyszerű OLS-becslés
eredménye szerint a külföldi vállalatok magasabb átlagbérrel és vállalaton belüli bérszórással
rendelkeznek, még bizonyos vállalati jellemzőkre és a munkavállalók összetételére való kontrollálás
után is. Az endogenitás kiszűrésének céljából olyan, kezdetben belföldi vállalatokat vizsgálok,
amelyek külföldi tulajdonba kerültek, és összehasonlítom őket azokkal, amelyek nem estek át ilyen
változáson. Egy kiegyensúlyozott, fontosabb kontrollváltozók szerint párosított mintán fixhatásos
becsléseket végzek, amelyek eredményei azt mutatják, hogy a külföldi tulajdonlás csekély és
néhány esetben inszignifikáns pozitív hatással van a vállalati szintű átlagbérre és a vállalaton belüli
bérszórásra, ha a vállalati fix hatásokra kontrollálunk. A hatás a kezelés után fokozatosan növekszik,
a második évben jelentkezik a legerőteljesebben, majd a későbbi periódusokban legyengül.
3. Bukur Tamás, Balázs Ákos-Miklós és Berdefi Zita: Amikor a verseny csökkentheti a jólétet -
Egy hirdetési intenzitásban versenyző közösségi média platformokat leíró modell

II.év
II.év
II.év
Témavezető: Bakó Barna, egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem, Közgazdaságtan

Intézet
Ez a tanulmány a közösségi médiaplatformok egy modelljét mutatja be egy újszerű megközelítéssel.

A korábbi modellekkel ellentétben, ahol a platformok a két oldal árainak megválasztásával
maximalizálták a nyereségüket, itt az egyetlen döntési változójuk a hirdetési intenzitásuk. Az
egyensúly ebben a modellben háromféle piaci szereplő, a platformok, a hirdetők és a felhasználók
közötti szekvenciális játékban jön létre. Két különböző specifikációt vizsgálunk. Az első esetben csak
egy monopolista platform van, míg a második esetben két platform alkot versenyző duopóliumot
(ahol a felhasználók csak egy, a hirdetők mindkét platformon jelen vannak). Fő kutatási kérdésünk
az, hogy a platformok közötti verseny hogyan befolyásolja az aggregált jólétet a gazdaságban. A
kérdés megválaszolásához mindkét esetre levezetjük az aljáték-tökéletes Nash-egyensúlyokat, és
összehasonlítjuk a két eredményt. Azt találjuk, hogy nincs egyértelmű reláció a monopol és a
versenyzői jólét között. Az, hogy melyik a nagyobb, a modell paramétereinek értékeitől függ. Ezért a
klasszikus elképzelés, miszerint a verseny mindig jobb, mint a monopólium, nem feltétlenül érvényes
a közösségi médiaplatformok esetében. Ez egy nagyon érdekes eredmény, amely különösen fontos
a közösségi hálózatok szabályozásának módjáról szóló legújabb vitákban. Mivel a társadalmilag
optimális megoldás piacról piacra változik, a társadalmi tervezőnek nagyon óvatosnak kell lennie, és
minden rendelkezésre álló információt össze kell gyűjtenie a szabályozni kívánt piacról.
4. Hollanda Tekla - Andrea : A nemkonvencionális monetáris politika hatása a
munkanélküliségre az eurózónában
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi kar, Bank és

Pénzügy szak, BA III.év
Témavezetők:
Székely Imre, egyetemi tanársegéd, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Közgazdaság- és
Gazdálkodástudományi kar
Dr. Szabó Tünde Petra, egyetemi docens, abeş-Bolyai Tudományegyetem, Közgazdaság-
és Gazdálkodástudományi kar
Kutatásom során megvizsgáltam a 2008-as pénzügyi- és gazdasági válságot, a 2012-es görög

adóssági válságot és a 2019-es koronavírus járvány miatt kialakult 2020-as válságot, valamint az
ezen időszakban alkalmazott nem konvencionális monetáris politikát az alternatív munkanélküliségi
rátákra az eurózónában. Annak érdekében, hogy egy pontos képet tudjunk kialakítani a monetáris
politika ezen eszközének hatásairól, kutatásom során az Európai Központi Bank által használt nem
konvencionális politika eszközeit vettem figyelembe – mely a mennyiségi enyhítés – a válságokon
belüli, valamint előtte és utána időszakban. Ennek vizsgálatát egy ökonometriai modellel végeztem
ez pedig a Markov-típusú rezsimváltó autoregresszív modell. Ennek lényege, hogy pontosabban
képes felismerni a válságok hatását a munkanélküliség ezen mutatóira, hiszen különböző
rezsimekbe sorolja be a válságos időszakokat és az azon kívülieket, majd megmutatja melyik
változónak volt hatása egyes rezsimekre.
5. Máró Ágota: A lakásárak mozgatórugói világszerte

Témavezető: Dr. Szabó Tünde Petra, egyetemi docens, abeş-Bolyai Tudományegyetem,

Az általam készített tanulmány témája a lakásárakat befolyásoló tényezők feltárása és

elemzése.
Az elemzésem célja, hogy meghatározzam azon változókat, amelyek irányítják a
lakásárakat, ezáltal hatást gyakorolva a gazdaságra, hiszen a lakásáraktól függ a népesség
lakhatásának megfizethetősége, háztartások hitelfelvételének volumene, és még sok más tényező,
mely befolyással bír a gazdaság alakulására.
Elsősorban elméleti szempontból közelítem meg a témát, majd kiválasztom a szakirodalom
által alátámasztott változókat, melyeket felhasználok az elemzésem során.
A kutatásom során egy panel adatbázist állítottam össze, mely az EU 27 országáról
tartalmaz adatokat 2011-2020-as időszakra vonatkozóan. Ezt felhasználva, differencia-GMM modell
segítségével becsülöm a lakásárak kapcsolatát különböző makrótényezőkkel, és vizsgálom azok
hatásait.
Ezt követően, értelmezem a kutatás során elvégzett tesztek és becslés eredményeit, és
levonom a következtetéseket, párhuzamot vonva a szakirodalomban olvasottakkal.
6. Megyesi Rebeka: Makrogazdasági tényezők hatása a munkanélküliségi rátára

Témavezető: Dr. Szabó Tünde Petra, egyetemi docens, abeş-Bolyai Tudományegyetem,

A dolgozat fő tematikája a munkanélküliségi rátát befolyásoló tényezők azonosítása. A

COVID-19 világjárvány nagy hatással volt a munkaerőpiacra, azon belül is a munkanélküliségi
rátára, emiatt ez az egyik fő változó, aminek a hatását vizsgálni hivatott a dolgozat.
A kutatás három kvantitatív módszerből (korrelációszámítás, varianciaanalízis és
többváltozós lineáris regresszió) álló keresztmetszeti adatokat feldolgozó ökonometriai elemzésre
épül. Varianciaanalízis segítségével kimutatom, hogy van-e különbség a munkanélküliségi ráta
várható értékei között fejlettség és a populáció nagysága szerint. Többváltozós lineáris regresszió
segítségével meghatározom azokat a független tényezőket, amelyek hatással vannak a
munkanélküliségi rátára. Végezetül összevetem eredményeimet a szakirodalomban fellelhető
eredményekkel.
7. Molnár Eszter: A termelési hálózatok szerepe az iparági növekedés modellezésében
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Közgazdálkodás- és Gazdálkodástudományi kar,

Témavezetők:
Dr. Szász Levente, egyetemi tanár, dékán helyettes, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,
Csala Dénes, vendégtanár, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Közgazdálkodás- és
Gazdálkodástudományi kar
A termelési hálózatok szerkezete meghatározza a lokális sokkhatások terjedési mechanizmusait és

így az iparágak együttmozgását is. Ez azt eredményezi, hogy a gazdasági növekedés
modellezéséhez minél pontosabban meghatározott termelési hálóra van szükségünk.
Tanulmányunkban Leontief input-output modelljét hálózattudományi szemszögből elemezzük.
Célunk a termelési háló olyan módon való felépítése egy nemzetgazdaságra, amely lehetővé teszi
az iparági növekedést előidéző változások (innovációk) továbbterjedési mechanizmusainak
legprecízebb modellezését. Ezt úgy vizsgáljuk, hogy a szakirodalomban népszerű küszöbértéket
bíráljuk felül, amely azt határozza meg, hogy a monetáris tranzakciók hány százalékát veszik
figyelembe a kutatók a hálóban. Hipotézisünk az, hogy a küszöbérték változtatásával nagy
mértékben változik a háló struktúrája és a központi iparágak is. Ez azért jelentős, mert amennyiben
a termelési hálózat szerkezetét nem definiáljuk pontosan, az ebből származtatott belső terjedési
mechanizmusok is torzítani fognak, ezáltal pedig az iparági növekedést befolyásoló innováció
diffúzió modellezés sem lesz pontos. Különböző küszöbértékek mellett, a hálózat topológiájának és
centralitási mérőszámainak vizsgálatával az Egyesült Államok 2007-es és 2012-es input-output
számláinak adataiból származtatott hálózaton bizonyítjuk hipotézisünket.
8. Nemes Szidónia: A COVID-19 világjárvány hatása az európai gyógyszeripari vállalatokra

Témavezető: Dr. Fekete-Pali-Pista Szilveszter, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai
Tudományegyetem, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi kar
A COVID-19 világjárvány jelentősen befolyásolta a különböző iparágak alakulását az elmúlt két

évben. Ezen iparágak közül a dolgozat témájának a gyógyszeripar elemzését választottam, és olyan
kérdésekre keresem a választ, mint például: Milyen irányú változásokat hozott a világjárvány az
iparágra nézve? Élt-e a gyógyszeripar a koronavírus adta lehetőségekkel, egy új piac
bevezetésével? Milyen számbeli változások történtek az iparágon belüli vállalatok eredményeiben?
Célom, hogy bemutassam miként reagált a gyógyszeripar a világjárvány megjelenésére, és hogyan
sikerült rekordidő alatt megoldást találva profitálni a helyzetből. A dolgozatomban az európai
gyógyszeripari vállalatokra fordítok nagyobb hangsúlyt, azonban szükségét érzem globális szinten is
elemezni az iparágat, hogy átfogó képet kapjunk Európa elhelyezkedéséről, hogy miként tartja fent a
versenyt a konkurens államokkal. Az elemzésemben különböző iparági modellek alkalmazásával,
valamint a vállalatok éves jelentéseinek adataiból számolt gazdasági mutatószámok elemzésével
hasonlítom össze az országok eredményeit, majd arányait Európa szinten.
Magyar irodalom I.: A középkor és a kora újkor irodalma + Magyar irodalom
II.: Klasszikus magyar irodalom és 18–19. századi világirodalom
Zsűri:
● Dr. Szilágyi Márton
● Dr. Milbacher Róbert
● Dr. Szajbély Mihály
● Asztalos Veronka Örsike
● Dr. Zabán Márta
● Dr. Dohi Zsuzsa
Szekcióvezető:
● Forró Károly-Márk
Résztvevők:
● Biró Kinga Brigitta
● Buna Blanka-Boróka
● Csorba Melinda-Erzsébet
● Gudor Noémi
● Kolcsár Andrea
● Kozma Eliz-Timea
● László Zsuzsanna Csilla
● Márton Nóra
● Patakfalvi Anita
● Tiboldi Timea
1. Biró Kinga Brigitta: A kószálás mint otthontalanság. Flâneurök a kapitalista Budapesten a

századfordulós magyar regényekben
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi kar, Magyar-komparatisztika szak,

BA III.év
Témavezető: Dr. habil. T. Szabó Levente, habitált egyetemi docens, Babeş-Bolyai

Tudományegyetem, Bölcsészettudományi kar
Dolgozatom azt vizsgálja, hogy a kószáló(flaneur) toposz hogyan ábrázolódik a századvégi magyar
irodalomban. Különösen érdekel, milyen közös és eltérő vonások figyelhetők meg a női és a férfi
kószálók esetében, valamint az, hogy milyen módon hatnak a kószálók személyiségére a különböző
kapitalista érdekek. Továbbá, dolgozatomban arra világítok rá, hogy a századvégi magyar irodalmi
művek hogyan ábrázolják a nagyvárosi tereket, milyen jelentésekkel ruházódnak fel, illetve hogyan
függ össze a nagyvárosi térhasználat a tömeg magatartásával és a kószálókkal.
2. Buna Blanka-Boróka: Nő, feleség, anya, Isten szolgálója. Az asszonyszent típusának belső
ellentmondásai és azok feloldása Árpád-házi Szent Erzsébet legendáiban.
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi kar, Magyar nyelv és irodalom szak,

BA I.év
Témavezető: Farmati Anna, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,

Jacques Le Goff szerint a 12-13. század fordulója sokkal kézzelfoghatóbb változást jelent a nyugati
kultúrkör számára, mint a reneszánsz. Az egyházi és társadalmi élet minden szintjét átható
szemléletváltás új női szenteket hív életre, amire addig nemigen volt példa az ókereszténység óta. A
jelenség különösen érdekes aspektusát képezik a korban szentté avatott házas asszonyok, hiszen
az ő életútjuk több ponton is élesen ütközik a szentség általános kritériumaival. Az életrajzírók
kísérletei ezen ellentétek feloldására, illetve a pápai Decretales értelmében szükségessé váló
részletes dokumentáció a szentségre jelöltek életéről és csodáiról igencsak gazdag és újszerű
legendakészleteket eredményeznek. Dolgozatomban, a kor általános viszonyainak és
gondolkodásmódjának kontextusában, Árpád-házi Szent Erzsébet legendáiban fogom nyomon
követni az asszonyszent-életrajz ellentmondásait és azok feloldását.
3. Csorba Melinda-Erzsébet: Műfaji, szerkezeti sajátosságok és felekezetek közötti viszonyok

egy 18. századi vitairatban
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi kar, Magyar-finn szak, BA III.év
Témavezető: Gábor Csilla, egyetemi tanár, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,

A dolgozat elején a polémiáról szeretnénk elmondani néhány általánosabb információt, illetve

megfogalmazni problémaként azt a kérdést, milyen módon illeszkedik be a szöveg a vitairat
műfajába. Fontosnak tartom, hogy a szerzőről is beszéljek, ismertessem életét, munkásságát, amely
különösen a történelemírás területén igen jelentős. Ezt követően a szöveget vizsgálnám, történeti és
filológiai szempontból is, majd hosszasabban kitérnék külön-külön a szerkezeti egységeire. Végül
pedig szeretnék választ adni a problémaként felvetett kérdésre.
4. Gudor Noémi: Az érzékenység változatai Kármán József: Fanni hagyományai és Samuel

Richardson: Pamela
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi kar, Magyar- angol szak, BA II.év
Témavezető: Dr. Biró Annamária, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,

Dolgozatom több szempontból is megközelíti a két, az érzékenység korában keletkezett kiemelkedő

regényt, például az érzelmek megjelenítési módjait az alkotások műfaji kérdéseinek függvényében,
kiemelve sajátosságaikat is. A szereplők kapcsolatrendszere által reflektált érzelmeket is
megvizsgálom, ahol a szülő–gyerek kapcsolat pozitív, illetve negatív hatásait emelem ki a szereplők
érzelemvilágára kivetítve. Az érzékeny hősök életében viszont nem csak a szülői kapcsolatoknak
volt nagy hatása, hanem a környezetnek, baráti viszonyoknak is. Az érzékenység változatait a két
mű összehasonlítása által vizsgálom.
5. Kolcsár Andrea: Femme fatale-értelmezések a 19. század végének magyar irodalmi

kultúrájában
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi kar, Magyar-norvég szak, BA III.év

A filmiparban igen elterjedtek a csábító, gonosz ördögi női szereplők, kulturális toposzok lettek, de
ezeknek eltűnt irodalmi eredetük. Dolgozatomban ilyen femme fatale-okat. Eddigi munkám leginkább
a Salomé típusú femme fatale-ról szól. Oscar Wilde Salomé című drámája vízválasztó, az az előtti
Salomé-ábrázolásokhoz képest. Munkámat eddig két részre tudnám osztani, egyik része a Wilde
előtt ábrázolt Salomékkal foglalkozik, míg a másik Wilde Salomé-ját vizsgálja. Wilde előtti
ábrázolásként átnéztem Jósika Kálmán Salome című darabját, Gustave Flaubert: Heródiás meséjét,
Jules Massanet és Paul Milliet Heródiását, Sudermann Hermann: Keresztelő János tragédiáját.
Jósika Kálmán darabját emelném ki, mivel az öve kitűnik a többi ábrázolás közül, mivel ő aktuálissá
teszi művét, és nem csak a bibliai Salomé történetet veszi alapul, hanem egy berlini per ihleti meg a
mű megírásához. A többi mű Keresztelő János halálát dolgozza fel, meghagyva a bibliai keretet,
viszont mindegyik másképp oldja meg a történet feldolgozását. Wilde is meghagyja a bibliai keretet
az értelmezéséhez, viszont Salomé egyik nagyon lényeges tulajdonságában teljesen eltér a többi
ábrázolástól, emiatt is lesz egy olyan mű, amelyről önmagában is érdemes beszélnünk.
6. Kozma Eliz-Timea: A Verne-féle hagyomány sikertörténeteinek átirata A jövő század

regényében
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi kar, Magyar nyelv- és

irodalomtudomány szak, MA I.év

Dolgozatomban a korabeli legmeghatározóbb világirodalmi trendek és magyar egyedi technikák

kapcsolódási módjainak feltérképezését, továbbá Jules Verne regényeinek korabeli
népszerűségéből levont tanulságokat egy új perspektívából mutatom meg. A korabeli magyar sci- fi
darabjai eltérő természetűnek tűnhetnek, látszólag nem folyamatos a szövegtípus alakulástörténete.
A Jövő század regényének megjelenése előtti évtized Verne-ről szóló sajtós recepciójának és a
magyarra fordított Verne-szövegeknek vizsgálatából azonban az derül ki, hogy nem egy szórványos
történettel állunk szemben. A dolgozatom innen is magyarázza azokat az összefüggéseket, amelyek
a Verne és Jókai sci-fi-szövegei között felfedezhetők. Jókai sci-fije ugyanis a műfaj globális és
magyar változatának számos külön-külön létező paradigmáját ötvözi sajátosan, hibridizálja ezeket s
ugyanakkor új, a korabeli világirodalmi tendenciákhoz képest is újszerű poétikai és világképi
megoldásokkal próbálkozik. Kutatásomban három kiemelkedő részprobléma mentén értelmezem ezt
a hibridizációt, különös tekintettel arra, hogy Jókai hogyan integrálja a világirodalmi sci-fi korabeli
sikertörténeteit, kiemelten a Verne-féle hagyományt.
7. László Zsuzsanna Csilla: Egy kortárs Madách-átirat: a Madách 2.0
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi kar, Magyar-olasz szak, BA I.év
Témavezetők:
Dr. habil. T. Szabó Levente, habitált egyetemi docens, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,
Dr. Zabán Márta, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,
Dologaztomban Madách Imre főművét és annak hagyománytörténetét későbbi illetve kortárs
feldolgozások fényében vizsgálom. Középpontban a székesfehérvári Vörösmarty Színház nagy
volumenű, több rednező által létrehozott változat áll, illetve ennek érdekessége, a második rész
szintén ennek a színháznak a felhozatalában, melyet kortárs, ismert és elimsert írók tolla keltett
életre.
8. Márton Nóra: A magyar századfordulós irodalmi dekadencia és Csáth Géza írói világa
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi kar, Magyar-román szak, BA III.év

Dolgozatom témája a századvég-századelő dekadenciája. Az egyik pillér mentén korabeli sajtós

források segítségével azt rekonstruálom, hogy az 1880–1910-es években mit értenek dekadencia és
dekadens irodalom alatt. Ebben a rendkívül összetett, számos feszültséget és vitát eredményező
közegben kívánom elhelyezni Csáth Géza novellisztikájának minden jel szerint dekadens, a
szakirodalom által ilyen összefüggésben nem vizsgált prózapoétikáját.
9. Patakfalvi Anita: A vendégjáték mint sajátos színházi helyzet és kommunikációs forma az

1870-es években a kolozsvári társulat életében
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi kar, Magyar- és összehasonlító

világirodalom, BA III.év

Dolgozatomban a vendégjátékot mint sajátos színházi helyzetet/kommunikációs formát vizsgálom

kolozsvári esettenulmányokon keresztül. Kutatásomban többek között Jókainé Laborfalvi Róza,
Bulyovszkyné Szilágyi Lilla, Kassainé Jászai Mari színésznők vendégjátékainak az elemzésére
vállalkozom, mely által a vendégszereplés jelenségét, természetét járom körül összehasonlító
módon.
10. Tiboldi Timea: A Forradalmi és csataképek 1848- és 1849-ből és a csatakép vizuális

hagyománya
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi kar, Magyar nyelv és irodalom -

Világ- és összehasonlító irodalom szak, BA III.év

Kutatásom és dolgozatom szakmai tétje nem más, mint az, hogy körüljárjam és pontosan
megértsem Jókai Mór forradalomszemléletének poétikáját. Ehhez a szépirodalmi alkotásaiból, az
1850-ben kiadott Forradalmi és csataképek 1848-1849-ből című novellaciklust a csatakép festészeti
műfajának Jókai Mór általi szépirodalmi keretbe ültetése és újraértelmezése mentén ragadom meg.
A később kiadott Tarka élet és Véres könyv című novellaciklusok is belekerülnek az értelmezésbe,
amelyet szintén Jókai Mór csataképértelmezési szempontrendszere szerint érintek és fejtek ki.
Magyar irodalom III.: Modern és kortárs irodalom, irodalomelmélet
Zsűri:
● Dr. Szolláth Dávid
● Dr. Orbán Gyöngyi
● Dr. Varga Zoltán
Szekcióvezető:
● Varga Nóra
Résztvevők:
● Balog Alexandra
● Fenyő Dániel
● János Tamás
● Kádár Gergő
● Kovács Péter Zoltán
● Lukács Laura Klára
● Teleki Réka
● Zsiga Szidónia
1. Balog Alexandra: Az asszony ügye a 20. század első felének női irodalmában. Kaffka Margit
Színek és évek és Erdős Renée A nagy sikoly című művének összehasonlító vizsgálata.
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi kar, Magyar-angol szak, BA III.év
Témavezető: Dr. Berki Tímea, társult oktató, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,

Az utóbbi évszázad magyar irodalomtörténetében egyre gyakrabban találkozunk női szerzőkkel,

egyre nagyobb elismertségnek örvendenek, ismerjük a feminista irányzatok fontosabb mozgalmait,
viszont a nőirodalomról alkotott képünket nem tekinthetjük teljesnek. Ferdített válaszokat kapunk, ha
csupán a nemiség szempontjából közelítjük meg az irodalomnak ezt a szeletét, de az is problémát
okoz, ha ettől teljesen eltekintünk. Dolgozatomban Kaffka Margit Színek és évek, valamint Erdős
Renée A nagy sikoly című művét vizsgálom, összehasonlítva egymással a két regényt, és a bennük
felfedezhető identitáskoncepciókra ható tényezőket körüljárva. A két regényben megjelenő
karaktereket a századelején az irodalomban is hangsúlyossá váló tudományterületek, azaz a
feminista irányzatok, valamint a szubjektumfejlődésre vonatkozó elméletek, azok tudományos és
vallási megközelítései perspektívájából értelmezem. Célom rávilágítani az új (de mégis korabeli)
megközelítési lehetőségekre, melyekkel a kánonba bekerült, illetve az abból kieső munkák
vizsgálhatók, és ezáltal az irodalomtörténet zártságára és a többségében alkalmazott elemzési
stratégiák nagyszámú lehetőségeire is felhívni a figyelmet.
2. Fenyő Dániel: Önértelmezés és ítélet: Esterházy Péter és a Magyar Műhely kapcsolata
Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi kar, Osztatlan

magyar-történelemtanári szak, MA IV.év
Témavezető: Takáts József, egyetemi adjunktus, Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészet- és

Előadásomban Esterházy Péter és a Magyar Műhely folyóiratának kapcsolatán keresztül vizsgálom
a posztmodern és a neoavantgárd irodalom szétválaszthatóságának problémakörét. Kiindulópontom
egy 1985-ös esemény: a Magyar Műhely által szervezett kalocsai találkozón mutatták be a lap 70.
számát, amelyben Nagy Pál, a Magyar Műhely egyik szerkesztője kritikát közölt a laphoz addig közel
álló Esterházy Péter Daisy című művéről. A kritikát elolvasva az író elhagyta a találkozót. Petőcz
András Élet és Irodalomba írt vitaindító esszéjében ezt az eseményt a neoavantgárd és a
posztmodern közti szakításként értékelte. Állítása árnyalható, ugyanakkor rámutat arra, hogy
Esterházy indulásának elemzésekor nem hagyható figyelmen kívül a neoavantgárd kontextusa. Az
előadásban arra keresem a választ, hogy Esterházy művei milyen kapcsolódási lehetőségeket,
illetve kihívásokat jelentettek a neoavantgárd művészet számára. Ehhez elsősorban az
Esterházy-próza, valamint a posztmodern fogalmának korai, neoavantgárd felőli recepcióját
vizsgálom, amelynek elemzése által láthatóvá válik a neoavantgárd posztmodernnel szembeni
kritikája, amely kijelöli, hogy e két irodalomtörténeti paradigma – a neoavantgárd belső
perspektívájából tekintve – milyen fogalmak mentén tűnt elkülöníthetőnek.
3. János Tamás: Solaris: A szingularitás ökológiája
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi kar, Magyar főszak - román nyelvű

komparatisztika mellékszak (MA-LC), BA III.év
Témavezető: Dr. Berszán István, egyetemi docens, intézményvezető, Babeş-Bolyai

Dolgozatomban az ökológiai és az ökokritikai gyakorlat filozófiai megalapozásának egy lehetséges

útvonalát vázolom Stanislaw Lem Solaris c. regényének esettanulmányként való olvasása közben:
az állandó ontológiai metamorfózist művelő bolygó ugyanis számos ponton párhuzamba állítható
Gilbert Simondon ontogenetikus filozófiájával. A francia filozófus nem riad vissza a lét radikális
befejezetlenségének hangoztatásától, amit azonban nem hiányként, hanem produktív potenciálként
tár fel. Ha a lét feltétele a metastabilitás, a változásra való készenlét, már nem az egyéni létező,
hanem az individuáció folyamata kap kiemelt figyelmet: az individuum fogalmát felváltja a sohasem
befejezett és sohasem totalizálható szingularitás. A Solarisban sem a holizmus jelenik meg
megoldásként: a bolygó nem az élet egy mágikus egysége, ahol az egész több, mint a részek
összessége, hanem egy törékeny, változásra fogékony szingularitás, amelynek létéért Kris közvetlen
módon felelős. A simondoni etikai felfogás konzekvensen következik az ontogenetikus filozófiából,
és ammenyiben az egyént már nem önazonos szubsztanciaként, hanem a viszonyok nyílt
végtelenségének szinguláris pontjaként fogjuk föl, a simondoni ouvre az ökozófia számára is igen
termékeny talaj lehet.
4. Kádár Gergő: Kassák Lajos A ló meghal a madarak kirepülnek c. költeményének

pszichoanalitikus olvasata
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi kar, Magyar-angol, BA III.év
Témavezető: Balázs Imre József, egyetemi docens, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,

Jelen háromosztatú dolgozat Kassák Lajos A ló meghal madarak kirepülnek című versét helyezi el a
korában, olvassa pszichoanalitikus szellemű fogalomtárral, illetve helyezi az így konstruált olvasatot
kritikai reflexiók kereszttüzébe. Elsősorban a századelő magyar irodalmi mezejének a mozgásait
igyekszik tetten érni, hogy kiemelhesse az avantgárd költemények poétikája által a korabeli
befogadók elé állított – leküzdhetetlennek bizonyuló – kihívásokat. Másodszor az avantgárd
alkotással „versenyképes” vetélytársként tünteti fel a pszichoanalízist, hogy aztán annak a
továbbgondolt kategóriái mentén az alapszöveg- pszichotextus viszonyt tételezze a kassáki
autobiográfia, az Egy ember élete és a hosszúvers között. Ezek analitikus összeolvasásából arra a
következtetésre jut, hogy az ekképpen konceptualizált írások között a hagyománytörés mint az
apával való leszámolás tudattalan komplexusával jellemezhető szövegformáló transzformáció
munkál. Harmadszor kétellyel illeti a létrehozott olvasatot etikai szempontból, mondván, hogy a
pszichoanalitikus olvasat voltaképpen belefojtotta az avantgárd szöveg poétikáját a saját képzeteibe:
feloldotta a másik másságát az ugyanazban.
5. Kovács Péter Zoltán: „Senki nem szól a dologhoz semmit. Ez a dolgok rendje.” Bodor Ádám
Sinistra körzet c. regényének pragmatikai vizsgálata
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi kar, Magyar Nyelvészeti és

Irodalomtudományi Tanulmányok szak, MA II.év

A dolgozatban azt fogom körbejárni, hogy Bodor Ádám Sinistra körzet című regényében a szereplők
által beszélt furcsa, szokatlan, bonyolult, a mindennapi nyelvhasználattól eltérő nyelv hogyan írhatók
le nyelvészeti szempontból, a nyelvészeti pragmatika kurrens elméleteinek segítségével.
Dolgozatom célkitűzése: Bodor Ádám körzet-regényeiben megvizsgálni a szereplők viszonyainak
konvencionalitását. (Mennyire felel meg a szereplők beszéde a társadalmi normáknak? Ha
normasértő, akkor ez problematizálódik-e stb.) A vizsgálat gyakorlati szempontjait a nyelvészeti
pragmatika fogja biztosítani. Ezen belül a fő fogódzót az H. P. Grice nevéhez fűződő
implikatúrafogalom, Erving Goffman szociálpszichológiai alapú homlokzat- elmélete, valamint
George Lakoff, Bruce Fraser, valamint Penelope Brown és Stephen Levinson udvariasság-elméletei
fogják biztosítani.
6. Lukács Laura Klára: Visszatükrözők és virtuális narráció a Tintin-képregényekben
Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi kar, Francia és angol nyelv

és kultúra tanára, MA V.év
Témavezető: Dr. habil. Maksa Gyula PhD, Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészet- és

Dolgozatomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy Hergé (Geroges Prosper Remi) Tintin
kalandjai képregénysorozatában milyen típusú visszatükröző eszközök találhatóak, és mi a szerepük
a narratívában. Kiemelten érdekes számomra, hogy ezek milyen narratológiai szempontból
különleges jelenségekhez, mint például a virtuális narráció eseteihez vezethetnek. Marie-Laure Ryan
szerint a virtuális narráció előfeltétele, hogy a szöveg világában megjelenjenek olyan általa
visszatükröző eszközöknek nevezett médiumok, mint a film, fotó, más szövegek, vagy festmények.
A visszatükrözők ábrázolhatnak az elsődleges diegézis szintjéhez, de egy beágyazott narratívához
tartozó történetet is. Az elbeszélő ezen reprezentációk leírásán, a virtuális narráción keresztül,
megidézheti a saját diegetikus világának képét, de ezeken a másodlagos szintű reprezentációk
tükreivé válhatnak a hozzájuk képest külső, elsődleges diegetikus világnak is. A virtuális narráció
esetei mellett az is érdekes számomra, hogy az elsődleges narratív szint történetéhez tartozó
visszatükrözők milyen szerepet kapnak a cselekmény bemutatásában. Elemzésem a
képregénysorozat albumainak szoros olvasásán, és a releváns narratológiai szakirodalom
feldolgozásán keresztül szerzett tapasztalatokból indul ki.
Kulcsszavak: Hergé, képregény, narratológia, Tintin, virtuális narráció.
7. Teleki Réka: Poszt-antropocentrikus figyelemgyakorlatok Závada Péter Gondoskodás című

verseskötetében
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi kar, Magyar-angol szak, BA III.év

Dolgozatomban azt kutatom, milyen költői kísérletekkel vállalkoznak a kortárs magyar líra egyes
alkotásai a humán és nonhumán közti hierarchikus viszonyok lebontására. Kiindulópontként
fogadom el, hogy újra kell gondolni azt, az ökológiai krízis kialakulásában is jelentős szerepet játszó
antropocentrikus szemléletet, amely a nem emberit az emberi alárendeltjeként határozza meg – és a
kutatás alaphipotézise szerint a költészet ebben hatékony segítség. A dolgozat a centrum–periféria
viszony kimozdítására tett költői kísérleteket vizsgálja Závada Péter Gondoskodás című kötetében.
A versek kivezetnek abból a bejáratott poétikából, hogy a nem emberit a középpontban levő emberi
leírására használjuk, ahogyan ez a hagyományos költészetben gyakran történik. Itt olyan
„nézésgyakorlatok” kerülnek előtérbe, amelyek a hierarchikus viszony irodalmi újratermelése helyett
ember és természet összekapcsoltságára irányítják a figyelmet – arra, ahogy újratanuljuk a másikat
és magunkat egymás közelségében.
8. Zsiga Szidónia: Az ökológiai válság és a mesei archívum válaszpotenciálja
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi kar, Francia-Komparatisztika szak,

BA III.év

Dolgozatomban Jean-Pierre Davidts kanadai író 1997-ben megjelent Találkozás a kis herceggel
című meseregényét vizsgálom ökokritikai szempontból. A vizsgálat kiindulópontját Roy Scranton
amerikai kutató tézise képezi, aki Learning to die in the Anthropocene című könyvében az
emberiség jövőjét csak a jelenlegi civilizációnkból és életmódunkból való kihalás révén látja
lehetségesnek. A meghalni tanulásában az irodalmi-bölcseleti archívum felhasználása és önmagunk
újra kitalálása játszik központi szerepet. Scranton indítványozását Náray-Szabó Gábor konzervatív
evolúció elméletével egészítem ki, melyet az irodalmi-bölcseleti, azon belül a mesei hagyományra
alkalmazok. Kutatásom célja megvilágítani a mesében fellelhető konzervatív evolúciós
mechanizmusokat, amelyek hozzájárulhatnak önmagunk scrantoni értelemben vett
újragondolásához, de annak akadályozóivá is válhatnak.
Művészet és művészettudomány
Zsűri:
● Gál Zsófia
● Boros Judit
● Vécsei Hunor
Szekcióvezető:
● Sípos Ottilia
Résztvevők:
● András Bernadett- Andrea
● Bujdos Boglárka Alexandra
● Dimény-Varga Fanni
● Pakulár Sára
● Vén-Vinceffy Anna
1. András Bernadett- Andrea: Szervátiusz munkássága és a kolozsvári Szervátiusz Múzeumban

levő művei
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Történelem és Filozófia kar, Művészettörténet szak, BA

III.év
Témavezető: Dr. Pál Emese, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,

Történelem és Filozófia kar
„Sokszor úgy érzem, tíz karom kellene legyen ahhoz, hogy mindent, ami bennem van, anyagba tudjak
faragni,” mondja Szervátiusz Jenő Banner Zoltán művészettörténésszel való beszélgetése során.
Valóban, egy olyan termékeny és példátlan munkakedvvel rendelkező művész számára, mint
Szervátiusz, a folytonos munka éltető elem volt. Ezt bizonyítja a több, mint 1000 számontartott szobra
és domborműve, melyek jelentős része a kolozsvári Szent Mihály Plébánia Szervátiusz Múzeumában
kapott méltó helyet. Szervátiusz hiánypótló szerepet töltött be a korabeli Kolozsvár művészeti
életében, alkotói közösségében. Műterme jelentős összművészeti központ volt, ugyanis nem csak
képzőművészekből álló kör látogatta, hanem írók, újságírók és ideológusok is. Életútja rengeteg
izgalmat rejtett, számtalan helyen lakott, faluról-falura, városról-városra vándorolt fiával, ezáltal
mélyen megismerte népe életét, szellemi kincseit, örökségét. Szervátiusz Jenő művészete
hangsúlyosan antropocentrikus, alkotásainak főszereplője az egyszerű, falusi ember. Bevonja nézőit
a korabeli népmesék, balladák világába, ugyanakkor megőrzi a realitás elemeit, ami által a mai ember
is képes azonosulni műveivel.
2. Bujdos Boglárka Alexandra: A holló nyomában. Hunyadi jános képzőművészeti ábrázolásai a

középkortól a 19. század elejéig

III.év
Témavezető: Pakó Klára, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Történelem

és Filozófia kar
Hunyadi János a magyar történelem egyik legmeghatározóbb alakja. Elképesztő
gyorsasággal emelkedett a magyar arisztokrácia körébe, mind ezt köszönve páratlan katonai
tehetségének. Neve már saját korában is Európa-szerte ismert volt, halálát követően pedig végleg
beírta magát a történelemkönyvekbe.
Habár saját korából nem maradt fenn róla ábrázolások, csak fia, Mátyás idejéből ismerjük a
legkorábbi példákat, az utána következő korszakokban már bővelkedhetünk Hunyadit ábrázoló
alkotásokban.
A legkorábbi Hunyadi Jánost ábrázoló emlék a Thuróczy-krónikában található. Az itt kialakult
hősies hadvezér típusát – amelynek attribútuma a teljes testes vértezet – adaptálták a későbbi
századokban is. A leghíresebb ilyen mű a Nádasdy Mausoleum metszetei között rejlik, amelyek
széles körben elterjedtek és szolgáltak más, magyar történelemmel vagy csak magyar uralkodókkal
kapcsolatos alkotások ábrázolásainak alapjaként. Ezeknek a legkiemelkedőbb példáit nemesi
családok ősgalériájában találhatjuk, de megtalálhatjuk ezt a figurát allegorikus ábrázolásokon is.
A 18. század végére a hősies hadvezér megjelenés háttérbe szorul, és egyre nagyobb teret
nyer a magyar főúri öltözetben való megjelenítése.
3. Dimény-Varga Fanni: „Egy kapoccsal több”. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat

1890-es kolozsvári kiállítása a korabeli sajtó tükrében

III.év
Témavezető: Dr. Pál Emese, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,

„Örüljünk, ha ifjaink, lányainknak alkalma nyílik szép képek figyelmes szemlélete útján tanulni.”
üdvözli az Ellenzék c. napilap az 1890 tavaszán, Kolozsváron megnyíló képzőművészeti kiállítást. Az
Országos Magyar Képzőművészeti Társulat, 1883-ban szervezte meg Erdélyben az első csoportos
kiállítást, amelyet fokozott figyelemmel követett a sajtó. Az erre irányuló, korábbi kutatásomat most a
második, 1890-es kiállítás történetével folytatom. Dolgozatomban igyekszem rekonstruálni a korabeli
sajtó híradásainak segítségével a kiállítás történetét, a kezdeményezők indítékait, a fogadtatását és
értékelését. Végül összevetem a két kiállítás történetét, kiállítási anyagát, illetve eredményeit. Az
1890-es vándorkiállítás célja, ugyanaz volt, mint amit már hét évvel korábban is megfogalmaztak:
rendszeres tárlatok szervezésével bekapcsolni a várost a hazai művészeti élet körforgásába. Ahogy
az Ellenzék írja: „Ha ez sikerül: egy kapoccsal több lesz, mely bérczes hazánk szellemi központját az
ország szívével: a fővárossal összeköti.”
4. Pakulár Sára: Királyi Katolikus Főgimnázium. Egy szecessziós iskolaépület a 20. század eleji
Szatmárnémetiben

III.év
Témavezetők:
Dr. Pál Emese, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Történelem és
Filozófia kar
Dr. Kovács Zsolt, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Történelem és
Filozófia kar
Kutatásom középpontjában Szatmárnémeti egyik legjelentősebb iskolaépülete áll, mely az egykori
Királyi Katolikus Főgimnázium számára épült, jelenleg pedig a Mihai Eminescu Főgimnázium
épületeként működik. A település képében is hangsúlyos szereppel bíró emlék a szecessziós stílus
geometrizáló irányának egyik remek példája. Monumentális megjelenése, korabeli modern
felszereltsége, kiemelkedő művészi részletei egyaránt árulkodnak jelentőségéről. Dolgozatom célja
áttekintést nyújtani a korszak és Szatmárnémeti városának társadalmi, demográfiai jelenségeiről,
melyek szükségszerűvé tették nagyméretű iskolaépületek létrehozását, az iskola történetéről,
magáról az épületről, annak szerkezeti és funkcióbeli változásairól, különös figyelmet szentelve a
művészettörténeti jelentőséggel bíró (fennmaradt vagy már elpusztult) részleteire. Vizsgálatom
tárgyát képezi ugyanakkor a tervező építész (Kotál Henrik) további munkássága is, mely által ez az
iskolaépület beilleszthetővé válik egy tágabb építészeti folyamatba és stílusképbe. A kutatás fő
forrásait a korabeli sajtóanyag, az iskola történetéről szóló szakirodalom, valamint levéltári anyag
képezik.
5. Vén-Vinceffy Anna: Milyen szerepük lehet a múzeumoknak a fenntartható jövő fele vezető
úton? A Székely Nemzeti Múzeum és intézményei vizsgálata
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Európai tanulmányok kar, Nemzetközi kapcsolatok és

Európai tanulmányok szak, BA III.év
Témavezető: Dr. Monica Meruțiu, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Európai tanulmányok kar
A múzeumok, mint a kulturális és a természeti környezet megőrzői, gyűjtői, bemutatói nem csupán
arra hivatottak, hogy a múlt értékeit tárják fel a jelenkor látogatói előtt, hanem arra is, hogy biztosítsák
a jövő generációi számára a hozzáférést azokhoz a műtárgyakhoz, amelyeket ma láthatunk. Első
olvasásra ez a kontinuitás természetesnek tűnik, de a napjainkat jellemző túlzott fogyasztás, a
természeti környezetünk károsítása valamint a társadalmi egyenlőtlenségek jelenléte felteszik azt a
kérdést, hogy vajon a jövő generációinak is lesz-e lehetősége arra, hogy megismerje jelenünk
értékeit. A múzeumok, mint megbecsült, elismert intézményei a társadalomnak azáltal, hogy
értelmezik a múlt történéseit, utat mutathatnak a jelen embere számára egy fenntarthatóbb jövő fele.
Ezek az intézmények a 21. század aktuális globális problémáit helyi szinten értelmezhetik. Az alábbi
dolgozat interjú és internetes források segítségével kívánja vizsgálni, hogy miként áll a Székely
Nemzeti Múzeum és tagintézményei a fenntarthatóság három pilléréhez (gazdasági, környezeti,
társadalmi), mik a nehézségeik, mik a terveik. Emellett a tanulmány törekszik arra is, hogy
összehasonlítsa a székelyföldi tevékenységeket a jelenlegi magyarországi kutatások eredményeivel.
Pszichológia I.: Szociál-iskolapszichológia + Pedagógia
Zsűri:
● Dr. Di Blasio Barbara
● Dr. Orbán Réka
● Drd. Barta Andrea
● Drd. Bartalis Ágnes
● Drd. Opriș Edina-Timea
● Bálint Svella Éva
Szekcióvezetők:
● Károlyi Kinga
Résztvevők:
● Ardai Beatrix
● Imets Sarolt Édua, Naphegyi-Boldis Zsuzsanna, Boldizsár Krisztina, Kajántó Mária és Sütő
Viktória - Barbara
● Köteles Nikolett
● Rottler Lili
● Sorbán Beáta
● Szabó Anita
● Tokaji Balázs András
1. Ardai Beatrix: Tanulási zavarok, fejlesztő gyakorlatok az elemi oktatásban
Nagyváradi Egyetem, Neveléstudományi Tanszék, Óvó- és Tanítóképző szak, BA III.év
Témavezető: Dr. Pető Csilla, egyetemi adjunktus, Nagyváradi Egyetem, Neveléstudományi

Tanszék
A dolgozatom címe, amivel szeretnék jelentkezni, a Tanulási zavarok, fejlesztő gyakorlatok az elemi
oktatásban. A tanulási nehézségekkel, zavarokkal rendelkező gyerekek segítése lesz a fő téma,
különböző módszerek által. Ezt követően helyet kapnak a különböző tanulási nehézségek köré épített
elméletek, a tanulási zavarokat kiváltó okok. Készítettem egy rövid tartalomjegyzéket, amely
összefoglalja a dolgozatomat, és annak témáit.
2. Imets Sarolt Édua, Naphegyi-Boldis Zsuzsanna, Boldizsár Krisztina, Kajántó Mária és Sütő
Viktória - Barbara: A mesék és rajzfilmek szereplőinek befolyása a gyermekek énképének és
jövőképének alakulására
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Pszichológia és Neveléstudományok kar, Óvodai és Elemi

Oktatás Pedagógiája szak, BA II.év
Témavezetők:
Dr. Birta-Székely Noémi, egyetemi docens, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Pszichológia és
Gál Éva, doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Pedagógia és Alkalmazott
Didaktika Intézet
„A mese az egyetlen irodalmi műfaj, amely utat mutat a gyermeknek, hogyan fedezze fel identitását,
és hogyan találja meg helyét az életben; ráadásul még azt is elmondja, milyen tapasztalatokra van
szüksége jelleme továbbfejlesztéséhez.” (Bettelheim, 1976) A pedagógiai és gyermeklélektani
kutatások lényeges megállapítása, hogy a mesék erőteljes hatást gyakorolnak a gyermek érzelmi
állapotára. Dolgozatunkban arra keresünk választ, hogy az érzelmi befolyáson túl, hogyan hatnak a
gyermek énképére és jövőképére a mesék és azok szereplői, ugyanakkor a rajzfilmek bevonásával
korunk kihívásaihoz igazodunk. Mindennek kutatatására a kérdőíves felmérés módszerét
alkalmazzuk, melyet Erdély különböző régióiba juttatnánk el többszáz gyermekhez. A kérdések által
azt mérjük fel, hogy a gyermekek kedvenc szereplői és az általuk nyújtott példa hogyan mutatkozik
meg abban, miként látják magukat a jövőben. Kutatásunk központi feltevése, hogy a kedvenc
szereplő jelleme igenis hatással van a gyermekek jövőbeli képére. Ennek alátámasztása irányt
mutathat a gyermeket nevelő személyek meseválasztásában.
3. Köteles Nikolett: Éles vagy elmosódott határvonalak? A mentális zavarral élőkkel szembeni
előítéletesség előrejelzése, valamint a jelenség és a szociális távolságtartás igényének
csökkentése a mentális zavar kontinuum értelmezésének fokozása révén
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Pszichológia és Neveléstudományok kar, Pszichológia

szak, BA III.év
Témavezető: Dr. Kotta Ibolya, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,

Pszichológia és Neveléstudományok kar
Első kutatásunkban a mentális zavarral (MZ) élőkkel szembeni előítéletesség prediktorait vizsgáltuk.
Második kutatásunkban a jelenséget és a szociális távolságtartás igényét az által szerettük volna
csökkenteni, hogy a mentális egészség-mentális zavar kontinuum megközelítését fokozzuk. A mintát
77 személy képezte, a résztvevők körülbelül fele diák, fele munkavállaló volt, az átlagéletkor 29,36 év
volt (SD = 13,52). Az első kutatás keresztmetszeti korrelációs elrendezésre épül, önbeszámolós
kérdőívek kitöltését foglalja magába, ezek megbízhatónak bizonyultak. A második, kísérleti
kutatásban a résztvevők a mentális zavar kontinuum vagy kategoriális megközelítés feltételében
részesültek, mely egy rövid tájékoztató szöveget jelentett, vagy kontrollcsoportként nem részesültek
egyik feltételben sem. Az eredmények azt mutatták, hogy a jobboldali tekintélyelvűség, szociális
dominancia orientáció és nyitottság szignifikánsan előrejelezte a MZ-ral élőkkel szembeni
előítéletességet, az ismeret a familiaritás és rosszindulat (alfaktor) kapcsolatát mediálta. A kontinuum
csoportban az előítéletesség nem, viszont a szociális távolságtartás igénye jelentősen alacsonyabb
volt.
4. Rottler Lili: Az Anya-gépezet – Jegyzetek az anya-lánya kapcsolat pszichoanalitikus és

feminista vizsgálódásaihoz
Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi kar, Pszichológia szak, BA
III.év
Témavezető: Csapó Gyöngyvér, PhD, Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészet- és

Az anya-lánya kapcsolat és annak elemzése kitüntetett szerepet élvez pszichoanalitikus és feminista

diskurzusokban is egyaránt. Bár elméleti keretekbe való elhelyezésének pillanatában másodlagos
szerepet töltött be az Ödipusz-komplexus (tehát az anya-fia kapcsolatok) vizsgálata mellett,
mechanizmusának fejtegetése és szimbólumokkal való felruházása temérdek szakirodalmat tudhat
magáénak.
Dolgozatom célja az anya és lánya között létrejövő kapcsolat teoretikus vizsgálata a freudi
pszichoanalízisen belül, melyet a fejlődési folyamat két legfontosabb fázisának részletes feltárásával
alapozok meg. A preödipális és ödipális szakaszok újraértelmezésével, a pszichoanalízis és a
feminizmus szintetizálásával, a sztereotip anyai alak képes lesz így valósághű szerepet felvenni.
Kulcsszavak: pszichoanalízis, anya-lánya kapcsolat, feminizmus
5. Sorbán Beáta: Intézményi elhelyezésben élő gyermekek érzelmi és megküzdési sajátosságai
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Pszichológia és Neveléstudományok kar, Pszichológiai

tanácsadás és beavatkozás szak, MA III.év
Témavezető: Dávid-Kacsó Ágnes, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,

Szociológia és Szociálismunkás-képző Kar
Amióta világ a világ, mindig voltak, és lesznek olyan gyermekek, akiket szüleik nem tudnak vagy nem
akarnak nevelni, és akik ennek következtében nevelőotthonokba kényszerülnek. A
nevelőotthonokban eltöltött idő, az érzelmi elhanyagolásnak a személyiség különböző területeire, így
az érzelmi intelligencia, megküzdés, alkalmazkodó képességre kifejtett hatásairól számos szerző
kifejtette véleményét. Az intézeti lét, a maga szervezeti formájával önmagában is károsítja az ott
lakókat, amihez hozzáadódik az otthonról való elszakadás traumája és a gyermeket ért negatív
megkülönböztetés, előítéletek. Ezek a gyerekek így számos negatív élménnyel találkoznak életük
során, nagyobb stressznek vannak kitéve a mindennapokban. A kutatás célja feltárni, hogy az intézeti
lét hatással van a serdülők érzelmi intelligenciájára, a használt megküzdési stratégiáikra, illetve
megvizsgálni a különbségeket a családban és az intézetben élő gyermekek között ezen faktorok
tekintetében. A kutatásban réztvevők olyan 14 és 16 év közötti serdülők (N = 65), akik Háromszék
területén élnek családjukkal vagy Kovászna megyei nevelőintézetekben nevelkednek. A kérdőívek
kitöltése személyes formában történt, melyekben az érzelmi intelligenciáról, valamint az alkalmazott
megküzdési stratégiákról kaptunk átfogó képet. Az eredmények arra világítanak rá, hogy különbség
van az intézetben élő és családban felnövő gyermekek érzelmi intelliegnciájának szintjében, és az
alkalmazott megküzdési stratégiák milyenségében.
Kulcsszavak: nevelőotthonokban eltöltött idő, család, érzelmi intelligencia, megküzdési stratégiák.
6. Szabó Anita: Az internethasználat, információkba vetett bizalom mint a kognitiv disszonancia

prediktorai

szak, BA III.év
Témavezető: Dr. János Réka, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,
A kognítiv disszonancia az a jelenség amelynek során olyan információkkal találkozunk amelyek

szembeütköznek addigi ismereteinkkel és ennek következtében létrejön egy pszichológiai diszkomfort
amelyet mi csökkenteni szeretnénk. Kutatásunk célja, hogy felmérjük a Leon Festinger által
meghatározott kognitív disszonancia jelenséget összefüggésbe hozva az internethasználattal, a
szociális platformokkal mint prediktor változók a kutatásba belevonva a húsfogyasztási szokásokat is
mint eredményváltozók. Feltételezzük, hogy az internethasználat és húsfogyasztási szokások közötti
kapcsolatot meditálja a kognitív disszonancia,illetve hogy az internethasználat negatív
következményekkel járhat. Továbbá feltételezzük, hogy a kognitiv disszonancia összefüggésben
állhat az olvasási motivációval. A felmérés során inger anyagot használtunk , amely egy szerkesztett
Facebook bejegyzésben levő infografika volt amelyen a húsfogyasztás hosszútávú negatív
következményeit tüntettük fel egy tudományos cikkre alapozva, ezzel előidézvén a kognitiv
disszonanciát. Feltételezzük, hogy a húsfogyasztási attitüd összefüggésben áll a Facebook intenzív
használatával. Az ingeranyagra fektetve a hangsúlyt több eszközt is kiválasztottunk az adatok
felmérésére. A kutatásba 18 év feletti személyeket vontunk bele, akik nem követői egyetlen étkezési
stílusnak sem.
7. Tokaji Balázs András: Tanulási motiváció és tananyagszervezés a Storyline módszerrel
Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképző kar, Ének-zene tanár képző

szak, MA I.év
Témavezető: Dr. Szenczi Árpád, Károli Gáspár Református Egyetem, Károli Gáspár
Református Egyetem Pedagógiai kar
Dolgozatomban annak egy lehetséges módját mutatom be, hogyan lehet a gyermekek intenzív
meseorientációs, majd mítoszorientációs korszakában a tananyagot kerettörténetek segítségével
érdekesebbé, képszerűbbé és érzelemgazdagabbá tenni a Storyline módszer felhasználásával. A
gamifikáció elemeként számon tartott Storyline módszert 1960-as években, Skóciában fejlesztették ki,
de jelentősen épül a reformpedagógiák módszertanára is, jelentősen növelheti a tananyag
interaktivitását, kreatív felhasználását. Meggyőződésem, hogy az ifjúság nevelésében jelentős
szerepe van az elmélyülés képességének kifejlesztésére, melyben a tematikusan felfűzött,
koncentrált, tananyagszervezés nagy segítséggel lehet. A legsikeresebb motivációs és metodikai
kerettörténeteteket célszerű lenne összegyűjteni és opcionális módszertani kiadványként elérhetővé
tenni azon pedagógusok számára, akik szeretnék minél inkább kihasználni az oktatási témákban rejlő
mesei képeket, érzületi-lelkületi és morális értékeket.
Pszichológia II.: Kognitív pszichológia
Zsűrik:
● Dr. Mérő László
● Dr. Tamás Borbála
● Dr. Dan Rusu
Szekcióvezető:
● Kiss Csenge
Résztvevők:
● Fazakas Noémi
● Ferenczi Rita-Katalin
● Ilyés Boglárka
● Keresztes Mária-Gertrúd
● Matuz Zsófia-Kata és Tallian Anna-Kincső
● Nemes Andrea
● Sorbán Zsolt
● Székely Timea
1. Fazakas Noémi: A testi tudatosság, a mentális egészség és a flow-élmény vizsgálata táncos

és nem táncos személyeknél

szak, BA III.év
Témavezető: Dr. Kálcza Jánosi Kinga, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,

Cél: A kutatásunk során célunk feltárni a táncos és nem táncos személyek csoportja közötti
különbségeket három konstruktum (testi tudatosság, a mentális egészség és a flow) mentén.
Módszerek: A kutatásban 504 személy vett részt, pontosabban 424 nő, 79 férfi és egy egyéb
nemű. A mérőeszközök, amelyeket a kutatás során alkalmaztunk a következőek voltak:
Többdimenziós Interoceptív Tudatosság Skála (MAIA) 37 itemes angol változata, Mentális Egészség
Teszt (MET) 18 itemes magyar változata és a Flow Állapot Kérdőív (FÁK) 20 itemes magyar
változata.
Eredmények: A táncosok és a nem táncosok csoportja között jelentős különbség mutatható ki
az Alkotó-végrehajtó hatékonyság mentén, a táncos személyek gyakrabban tapasztalnak flow
élményt a nem táncos társaikhoz képest, valamint a flow élmény és a testi tudatosság prediktív a
jóllétre nézve.
Következtetések: Az eredményeink alátámasztották a feltételezéseinket, amelyek hasonlóak
az előzetes kutatások eredményeivel.
Kulcsszavak: testi tudatosság, mentális egészség, flow élmény, jóllét, táncos és nem táncos
személyek, tánckategóriák
2. Ferenczi Rita-Katalin: Tánccal vagy tánc nélkül? Különbségek a téri vizuális vázlattömbben
és a motoros imagisztikában a néptánc függvényében
szak, BA III.év
Témavezetők:
Barta Andrea, doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Pszichológia és
Dr. János Réka, egyetemi adjunktus, abeş-Bolyai Tudományegyetem, Pszichológia és
Az előző pár évtizedben lezajlott kutatások alapján a motoros imagisztika és téri vizuális vázlattömb
kapcsolatáról nem vonható le egyértelmű következtetés. Habár bizonyított, hogy a tánclépések
elsajátításához egyértelműen szükséges egy explicit tanulási folyamat, amely szoros kapcsolatban áll
a téri vizuális vázlattömbbel, illetve a motoros imagisztika bizonyítottan ugyanolyan folyamatokat
igényel, mint a fizikai mozdulatok elvégzése, még mindig nem jelenthető ki pontosan, hogy milyen
kapcsolatban áll a két konstruktum a tánccal. Jelen kutatás célja, hogy megvizsgáljuk, milyen
különbségek fedezhetőek fel a motoros imagisztika és a téri vizuális vázlattömb terén a néptáncban
aktívan jelen levő, néptáncban egyáltalán nem aktív, és azon személyek között, akik a múltban
folytattak néptánc tevékenységet, de ezt már abbahagyták. Célunk elérésének érdekében a motoros
imagisztika mérésére a TAMI (Test of Ability in Movement Imagery) eszközt alkalmaztuk, illetve a téri
vizuális vázlattömb felmérésére a MASMI (Measure of the Ability to Form Spatial Mental Imagery)
mérőeszközt használtuk fel. Az eredmények kimutatták, hogy a motoros imagisztikában jelentősen
jobban teljesítenek azok a személyek, akik a jelenben aktívan és rendszeresen részt vesznek
néptánc tevékenységeken. Ezzel szemben a téri vizuális vázlattömb esetén nem mutatható ki
különbség a kutatásban részt vevő három csoport között. Az előzetes és ezen eredmények fényében
az a következtetés vonható le, hogy a motoros imagisztika mutat eltéréseket a néptánc
függvényében, viszony a téri vizuális vázlattömb nem. A néptáncban szerzett szakértelem előrejelzi a
motoros imagisztikában nyújtott teljesítményt. A téma további tanulmányozást igényel, hiszen jelen
kutatási eredmények nem teljesen állnak összhangban az előző kutatási eredményekkel.
Kulcsszavak: téri vizuális vázlattömb, munkamemória, motoros imagisztika, néptánc, explicit motoros
tanulás.
3. Ilyés Boglárka: A metakognitív startégiák,mint a hatékony online tanulás eszközei: Az online

önszabályozó tanulás,az online oktatással való elégedettség és tanulmányi teljesítmény
kapcsolata egyetemisták körében

szak, BA II.év
Témavezetők:
Drd. Barta Andrea, egyetemi tanársegéd, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Pszichológia és
Dr. János Réka Márta, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Pszichológia
és Neveléstudományok kar
Jelen kutatás célja az online önszabályozó tanulás és az online online tanulási készségek
dimenziói,valamint az online oktatással való elégedettség közötti összefüggés feltárása volt, valamint
a tanulmányi teljeseítmény prediktorainak és korrelátumainak meghatározása az előző három
konstruktum függvényében. További célunk a segítségkérés, mint metakognitív stratégia és
tanulmányi teljesítmény közötti kapcsolatra vonatkozó ellentmondó szakirodalmi eredmények
felülvizsgálata. A kutatásban 19-33 év közötti egyetemisták vettek részt, melyek többsége a
Babeș-Bolyai Tudományegyetem alapképzéses diákjai voltak. Az online önszabályozó tanulás
mérésre a Jansen és mtsai. (2017) által validált Önszabályozó Online Tanulás Kérdőívet alkalmaztuk,
valamint az online tanulási készségek mérésére a Hung és mtsai. (2010) által kifejlesztett Online
Tanulási Készségskálát használtuk. Az online oktatással való elégedettség mérésére Wei és Chou
(2020) Online Oktatással Való Elégedettségi Skálája szolgált eszközül (Hung et al., 2010; Jansen et
al., 2017; Wei & Chou, 2020). A kutatásban korrelációs stratégiát alkalmaztunk és prediktív
kapcsolatokat vizsgáltunk a változók között. Az eredmények alapján szignifikáns összefüggés
mutatható ki az online önszabályozás és az online tanulási készségek dimenziói és az online
oktatással való elégedettség között, valamint szintén szignfikáns összefüggés található a tanulmányi
teljesítmény és az online tanulási készségek között.
Kulcsszavak: online önszabályozó tanulás, metakognitív stratégiák, online tanulási készségek online
oktatással való elégedettség, tanulmányi teljesítmény
4. Keresztes Mária-Gertrúd: Érzelmek vagy ráció? Opciók a környezetbarát viselkedés

bátorítására, és azon tényezők vizsgálata, melyek előrejelzik, mennyire is tartjuk hasznosnak
ezeket a viselkedéseket.

szak, BA III.év
Témavezetők:
A klímaváltozás, míg egy igen sürgető, ugyanakkor komplex probléma is. Ebből kifolyólag fontos
meghatározni annak, és elsősorban a környezetbarát viselkedésnek, a pszichológiai dimenzióit. Az
első kutatásban megvizsgáltuk, hogy a klímaváltozáson való gondolkodás és az ökológiai lábnyomra
adott visszajelzés hogyan befolyásolja a környezetbarát viselkedést és a viselkedési szándékot. A
második kutatás célja az volt, hogy megvizsgálja, a globális és személyes veszélyészelés, a szociális
bizalom és az önhatékonyság, úgy direkt, mint indirekt módon, előrejelzik-e a hatások enyhítésébe
vetett hitet. Az első kutatásunkban N = 24 (életkor M = 21.79, SD = 5.45), míg a második
kutatásunkban N = 83 (életkor M = 25.07, SD = 7.70) résztvevővel számoltunk. Az első kutatás
eredményei azt mutatják, hogy egyik csoportban sem történt szignifikáns változás a felmérések
során, bár a gondolkodás feltételében részesülő csoport tendenciát mutatott a környezetbarát
viselkedés változására. A második kutatás eredményei azt mutatták, hogy a veszélyészlelés és az
önhatékonyság szignifikáns módon előrejelzik a hatások enyhítésébe vetett hitet, azonban a szociális
bizalom nem.
5. Matuz Zsófia-Kata és Tallian Anna-Kincső: Az ízészlelést befolyosoló tényezők – előzetes

tudás és szakértőtől származó információk hatása a bor ízének észlelésére és a vásárlási
hajlandóságra

szak, BA II.év
szak, BA II.év
Témavezetők:
Kutatások kimutatták, hogy számos olyan kívülről érkező tényező van, ami befolyásolja azt, ahogyan
egy bor ízét észleljük. A kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy milyen befolyással vannak egy kóstolón
elhangzó információk arra, hogy a résztvevők hogyan értékelik a bort: mennyire ízlik nekik, milyen
ízeket és illatokat éreznek rajta és mennyire lennének hajlandóak azt megvenni, illetve, hogy a borról
való előzetes tudás befolyásolja-e hogy a személy milyen valószínűsggel venné meg a bort az
elhangzó információ hatására. A kutatásban 50 személyt mértünk fel, és 45 személy alkotta a
végleges mintát, kvázi-kísérleti, preteszt-posztteszt designt alkalmaztunk. A kutatásban a résztvevők
kétszer megkóstolták ugyanazt a bort, bemutatás nélkül, utána pedig egy szakértő rövid előadásának
keretében. A kísérleti személyek mindkét kóstolást követően kitöltötték az általunk, szakértő
segítségével összeállított kérdőívet, amely az említett változókra kérdezett rá. Az eredmények alapján
az elhangzó információk befolyásolták a preferenciát, az észlelt ízeket és illatokat, viszont nem
befolyásolta sem a kóstolón elhangzott információ, sem az előzetes tudás a vásárlási hajlandóságot.
Kulcsszavak: ízészlelés, illatészlelés, vásárlási hajlandóság, elhangzó információ, előzetes tudás
6. Nemes Andrea: Az ökológiai lábnyomra kapott visszajelzés hatása a környezetbarát

viselkedésre
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Pszichológia és Neveléstudományok kar, Pszichológiai

tanácsadás és beavatkozás szak, MA II.év
Témavezető: Dr. Antal Imola, egyetemi docens, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,

Szociológia és Szociálismunkás-képző kar
A klímaváltozás problémájára, közösen kell találnunk megoldásokat, melyek legtöbbször

megkövetelik a viselkedésünk és a környezetünk megváltoztatását is. Kutatásunkban azt vizsgáltuk,
hogy a résztvevők ökológiai lábnyomára adott visszajelzés befolyásolja-e a környezetbarát
viselkedésüket. Figyelembe véve az előző kutatások eredményeit, azt feltételeztük, hogy az ökológiai
lábnyomra adott visszajelzés kedvezően befolyásolja a környezetbarát viselkedést. A kutatásban N =
27 (életkor M = 21.52, SD = 5.13) személy vett részt. A résztvevők online töltötték ki a kérdőívet a
Google Forms felületen. A beavatkozás során a résztvevők egy általunk kifejlesztett programba kellett
beiktassanak adatokat a környezetbarát viselkedéseikről (például: hány alkalommal kapcsolták le a
villanyt, mennyi ideig zuhanyoztak, milyen közlekedési módszert használtak), egy héten keresztül. Az
adatok alapján a program automatikusan generált egy visszajelzést, melyben a résztvevő
viselkedéseit az átlagpopulációhoz viszonyította. Az eredmények azt mutatják, hogy az ökológiai
lábnyomra adott visszajelzésnek nem volt rövidtávú hatása a környezetbarát viselkedésre.
7. Sorbán Zsolt: Az elsődleges szociális kapcsolat szerepe nehéz, bonyolult, illetve dühítő
élethelyzetekben
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Pszichológia és neveléstudományok kar, Pszichológia

szak, BA III.év
Témavezető: Dr. Kálcza Jánosi Kinga, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,
Pszichológia és neveléstudományok kar
A szakirodalom áttekintése alapján elmondható, hogy az adaptív kötődési stílus adaptív coping
stratégiák növekedett használatával, maladaptív coping stratégiák csökkentett használatával és a
rezilienciával jár együtt., kutatásunk célja az volt, hogy a megvizsgáljuk ezt kapcsolatot romániai
Magyar populáción is. Az adatokat online kérdőív segítségével gyűjtöttük, amelyet megosztottunk a
facebook közösségi oldalon. A kötődés mérésére a „The inventory of parent and peer attachment
(IPPA)” anyához való kötődés és társakhoz való kötődés két alskáláját használtuk. A stresszel való
megküzdés mérésére a „Coping inventory for stressful situation (CISS-21)” kérdőívet használtuk. A
reziliencia mérésére a „Connor Davidson reziliencia” skálát alkalmaztuk. A kutatásunkban összesen
113 személy vett részt, akiknek az adatait feltudtuk használni. A társakhoz való kötődés és a
probléma fókuszú coping között nincs szignifikáns kapcsolat; viszont a társakhoz való kötődés és az
elkerülő coping stratégia között szignifikáns negatív korreláció van. Az anyához való kötődés és a
probléma fókuszú coping között nincs szignifikáns kapcsolat; az anyához való kötődés és az elkerülő
coping stratégia között szignifikáns negatív korreláció van. Az anyához és társakhoz való kötődés
nem jelzik előre a rezilienciát, azonban a probléma fókuszú coping nagy mértékben előrejelzi. A
probléma fókuszú copingot alkalmazó csoport tagjai és az elkerülő copingot alkalmazó csoport közt
nincs szignifikáns különbség a rezilienciában. Az anyához való biztonságos kötődési stílus magasabb
rezilienciára mutat tendenciát az elkerülő és az ambivalens csoport tagjaihoz képest, azonban
eredményeink nem szignifikánsak. A társakhoz való biztonságos és bizonytalan kötődési stílus
hasonló és magasabb mértékű rezilienciára mutat tendenciát az ambivalens csoporthoz képest
azonban eredményeink nem szignifikánsak.
Kulcsfogalmak: coping, reziliencia, kötődés
8. Székely Timea: A halálszorongás és az egészségmagatartások összefüggései

szak, BA III.év
Témavezető: Dr. Kotta Ibolya, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,

Kutatásunkban a halálfélelem, az egészségmagatartások, az egészségkontrollhely és a kognitív

érzelemszabályozási stratégiák összefüggéseit vizsgáltuk. A kutatásban összesen 208 személy vett
részt, amelyből 198 személy adatait tudtuk felhasználni. A kutatásban egyszerű lineáris regressziót,
valamint moderációt használtunk a feltevéseink ellenőrzésére. A kutatás eredményei arra utalnak,
hogy szignifikáns hatása van az egészségmagatartásokra nézve az egészségkontrollhelynek. A
halálfélelemnek nem volt jelentős hatása az egészségmagatartásokra nézve, és a kognitív
érzelemszabályozási stratégiák adaptív és maladaptív stratégiái sem moderálták a kettő közti
kapcsolatot. Valamint az egészségkontrollhely sem jelezte előre a halálfélelem mértékét.
Összességében elmondható, hogy a hipotéziseink nem teljesedtek be, csupán az
egészségmagatartások és egészségkontrollhely esetében találtunk összefüggést.
Kulcsszavak: halálfélelem, egészségmagatartások, egészségkontrollhely, kognitív

érzelemszabályozás
Régészet szekció
Zsűri:
● Dr. Demjén Andrea
● Dr. Vass Lóránt
● Drd. Szebenyi Tamás
● Dr. Urák Malvinka
Szekcióvezető:
● Csergő Zsófia
Résztvevők:
● Ballai Álmos Dániel
● Barabás-Ágoston Béla
● Csibi Krisztina
● Lőrincz Adrienn
● Nagy Zsolt-Szabolcs
● Süket Levente-Mátyás
● Szekernyés László
1. Ballai Álmos Dániel: Paleolitikum a Nádas mentén?
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Történelem és Filozófia kar, Régészet szak, BA II.év
Témavezetők:
Gyurka Orsolya, óraadó tanár, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Történelem és Filozófia kar
Dr. habil. Kovács-Molnár Zsolt, egyetemi docens, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,
Történelem és Filozófia
Az Erdélyi medence paleolitikumáról szerzett tudományos ismereteink szegényesek a többi

korszakhoz képest. Kutatásom célja a Nádas patak régiójában található, szakirodalomban ismert
pattintott kőkorszaki lelőhelyek lokalizálása és hitelesítése, az írásos feljegyzések kritikus vizsgálata
és olyan nondestruktív régészeti módszerek által, mint az intenzív terepbejárást, a légirégészetet és
térinformatika.
2. Barabás-Ágoston Béla: Elpusztult udvarhelyszéki udvarházak: A siménfalvi Székely Mózes

udvarház
Témavezető: Dr. Petruț Dávid, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,

A nemesség rétege többféle módon fejezte ki nemesi mivoltát az idők során, az egyik ilyen
reprezentatív hagyaték az udvarházakban testesül meg. Ezen építmények méreteikben kimutatják a
tulajdonosuknak anyagi, valamint társadalmi pozícióját. Így láthatjuk azt az udvarházak
felszereltségében, de egyúttal az struktúrájukban is. Ebből kifolyólag egy heterogenitás figyelhető
meg az udvarházak között, hála a tulajdonosaik között fellelhető különbségeknek. Az általam kutatott
területen, Udvarhelyszéken, ezekre az építményekre elsődlegesen a középkor végétől meg az
újkorból vannak adataink, mint például a siménfalvi Székely Mózes udvarház. Azért fontos ez az
udvarház, mert a tulajdonosa egy jól példázata, annak idején miképpen tudott egy székely, a
székelység speciális társadalmi struktúrájának köszönhetően magas társadalmi pozíciókat elérni.
Dolgozatomnak célul azt tűztem ki, hogy elemezzem Székely Mózes udvarházát. Ezzel jobb
betekintést nyerve a székely nemesség társadalmi helyzetébe.
3. Csibi Krisztina: A tövisi késő avar kori temető női sírmellékletei
Témavezető: Dr. Dobos Alpár, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Történelem és Filozófia kar,
Az Erdélyi-Medence tanulmányozása során viszonylag sok régészeti-történeti probléma

merül fel, ugyanis például a késő avar kor kutatása viszonylag elhanyagolt, mivel csak kevés feljesen
feltárt lelőhelyet ismerünk. A hiányos adatok ellenére viszont mégis körvonalazódik egy regionális
központ a Maros völgyében, aminek része a tövisi temető is. A sírok egy kavicsszedő gödörben
kerültek elő, a mentőásatást 1938-ban Mihai Moga és Ferenczi Sándor végezték. Összesen 60 sírt
tártak fel, a temető vegyesen tartalmaz férfi, női és gyerek sírokat is, emellett az 53. sírból egy teljes
ló csontváza is előkerült.
Dolgozatomban a női sírmellékletek feldolgozását tűztem ki célul, tehát tartalmazni fogja a
lelőhely elhelyezkedését és kutatástörténetét, a mellékletek katalógusát, a temetkezések típusait és
sajátosságait és a mellékletek tipológiai kiértékelését. Mivel a temető feltárása a 30-as években
történt, így a dokumentáció és a hozzá tartozó szakirodalom hiányos és részleges, ezáltal kutatásaim
hozzájárulhatnak a már meglévő információk kiegészítéséhez és pontosításához egy részletesen és
alaposan kivitelezett dolgozat formájában.
4. Lőrincz Adrienn: A kolozsmonostori ispánsági vár fémleletei
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Történelem és Filozófia kar, A kulturális örökség kutatása

és hasznosítása szak, MA II.év
Témavezetők:
Molnár-Kovács Zsolt, PhD, egyetemi docens, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Történelem
és Filozófia kar
Szőcs Péter Levente, társult oktató, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Történelem és
Filozófia kar
Jelen kutatásom célja a kolozsmonostori Kálvária-tető területén, 1970 és 1992 között – Petru Iambor
és Ștefan Matei által – végzett régészeti ásatásokból származó fémleletanyag bemutatása,
tipokronológiai és statisztikai elemzése, továbbá az eddigi kutatási eredmények összegzése. A terület
ma már Kolozsvárhoz tartozik, de a középkorban itt földvár, majd a bencés rend monostora és
körülötte egy önálló településként létezett. A több rendbeli régészeti kutatások eredményei csak
részlegesen ismert, a szisztematikus feldolgozás az erdélyi régészet régi és fontos adóssága. A
feldolgozásra szánt – jelenleg az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum raktárában őrzött – leletanyag
157 darab fémtárgyat foglal magába, melyből 135 darab bronz- és ezüsttárgy, a maradék 22 pedig
vas- és réztárgy. A leletek nagy része az első ásatási periódus során feltárt, Árpád-korra keltezhető,
templom körüli temetőből került elő. Az adott leletegyüttes elemzése mellett, e dolgozat részét képezi
a Kolozsmonostor történetének, illetve természeti környezetének a rövid bemutatása. Mindemellett
bemutatásra kerül a lelőhely, valamint – a Kárpát-medencében fellelhető és korszakban megegyező –
egyéb Árpád kori ispánsági várak és monostorok kutatástörténete. Végül, a leletek anyagtípusát is
figyelembe véve, külön fejezet taglalja a középkori fémtárgyak régészetben való értékelését és
kutatását, továbbá a fém, mint nyersanyag feldolgozását, a fémtárgyak Kárpát-medencén belüli
elterjedését és a kolozsmonostori ispánsági vár területén feltárt fémleletanyag elemzését.
5. Nagy Zsolt-Szabolcs: Római íjjászok Mikházán
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Történelem- Filozófia kar, Arheologie și studii clasice szak,

MA I.év
Témavezető: Pánczél Szilamér-Péter, óraadó tanár, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,

Történelem- Filozófia kar
Jelen kutatás tárgyát a Maros megyei Mikházán előkerült római nyílhegyek képezik melyek a 2013.
óta zajló ásatások során láttak napvilágot. Az itt állomásozó keleti eredetű cohors I Augusta Itureorum
nevet viselő segédcsapatot, egyes források sagittariorum jelzővel látták el. A nagyszámú nyílhegy és
íjtartozék is azt tanúsítja, hogy a csapat jelentős részét íjjászok, esetleg lovasíjjászok, képezhették. A
formai jegyei alapján feldolgozott közel 200 nyílhegyet három fő kategóriába sorolhatjuk. A leletek
tipológiai osztályozása a tárgyak funkcionalitásának meghatározásában segíthet. A nyílhegyek
leltösszefüggéseinek elemzése, fontos adatokat szolgáltathat a nyílhegyek eredetéről és egykori
használatáról. Az EME külső kutatási programjának köszönhetően a feldolgozni kívánt leletek közül
reprezentatív mintákat XRF módszerrel vizsgáltuk, melyek a nyílhegyek archeometriai lábnyomának
tisztázásában segíthetnek.
6. Süket Levente-Mátyás: Késő-középkori, kora-újkori kúria a Csíki-medencéből. A csíkvacsári

»Sándor«-kúria.
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Történelem és Filozófia kar, Kultúrális örökség védelme és

hasznosítása szak, MA II.év
Témavezető: Molnár-Kovács Zsolt, PhD, egyetemi docens, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,

Az alábbi dolgozat célja a Csíkvarácsiban található „Sándor”-kúria néven elhíresült romkert pontosabb
megismerése, amely által a tágabb értelemben vett csíki-medence késő-középkori és kora-újkori
társadalmának, anyagi kultúrájának és épített környezetének fejlődéséhez kerülhetünk közelebb. A
kutatásunk során olyan történelmi forrásokat és régészeti módszereket vettünk igényben, amelyek
lehetővé tették, hogy többet tudjunk meg a régészeti lelőhelyen található épületek létrejöttéről
ezeknek lehetséges birtokosairól. Sikeresen megállapítottuk, hogy a lelőhely már az árpád-korban és
a 14. században is házhelyeként szolgált, illetőleg a 2012-ben és 2013-ban a Csíki Székely Múzeum
munkatársai és az ELTE középkori régészeti tanszéke által feltárt kőépületről szolgálunk pontosabb
építéstörténeti adatokkal.
7. Szekernyés László: Liszt és kenyér, őrlési kisérletek a római kézimalommal
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Történelem és Filozófia kar, Arheologie și Studii Clasice

szak, MA I.év
Témavezető: Molnár-Kovács Zsolt, PhD, egyetemi docens, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,

A dolgozat témája
A római korban termesztett gabonafajták feldolgozása, őrlési kisérletek egy II. századi római
kézimalom replikával. Az őrlemény tisztítása, a dara és liszt típusok használata a korabeli római
élelmezésben. Kásafélék, kenyérfajták, péktermékek készítése.
Tartalmi összefoglaló
A II. században termesztett gabonafajták ismertetése, ezek feldolgozása különböző liszt
készítményekké. Élelmiszeriperi tulajdonságok összehasonlítása a jelenkori gabonákéval. Hogyan
hatott a gabona és ezek feldolgozása a római táplálkozáskultúrára, és a római kézimalom technikai
jellemzőire.
Őrlési kisérletek, a liszt tisztítása. Az őrlési folyamatok vizsgálata, hatásfokok a különböző
magvak őrlése esetén. Lisztfinomság mérése, szennyezőanyagok vizsgálata. Etnoarchaeológiai
párhuzamok, és korabeli őrlőköves illetve nagyüzemi feldolgozás hatásfokának az összehasonlítása a
kézimaloméval.
Az őrlemény feldolgozása. Kenyérfajták, péktermékek ismertetése. Korabeli receptek alapján
elkészített termékek minőségi elemzése, összehasonlítása a jelenkori péktermékekkel.
A kísérleti eredmények összefoglalása, és következtetések.
Szociális munka, Szociológia és antropológia, Humán erőforrás, Néprajz
szekció
Zsűrik:
● Dr. Dobre Nóra
● Dr. Plainer Zsuzsa
● Dr. Kiss Dénes
● Dr. Müller Andrea
● Dr. Peti Lehel
● Dr. Bakos Áron
Szekcióvezető:
● Simion Emőke
Résztvevők:
● Apetroae Lucas-Matteo
● Gegő Virág
● Incze Henrietta
● Molnos Frida-Aletta
● Nagy Bernadett
● Szabó Adrienn
1. Apetroae Lucas-Matteo: Vállalatok pszichológiai manipulációhoz kapcsolható kibervédelmi

kihívásai az EU-ban és Romániában
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Közgazdasági- és Gazdálkodástudományi kar, Gazdasági

informatika szak, BA III.év
Témavezető: Dr. Csala Dénes, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,

Közgazdasági- és Gazdálkodástudományi kar
Kiberbiztonsági szempontból a leggyengébb láncszemnek az ember bizonyul, egy vállalati

rendszerbe való engedélyezetlen belépésnek a legszámottevőbb oka az emberi tényező, az
alkalmazottak megtévesztése. A nagyvállalatok, illetve a kis- és középvállalkozások különböző
erőforrásokat használnak fel, így a kibertámadásokhoz kapcsolódóan különböző kihívásokkal kell
szembenézniük. Jelen tanulmány a kihívások közötti különbséget, valamint a leggyakoribb támadási
formát, a pszichológiai manipulációt elemzi a következő fő kérdések mentén: milyen kihívásokkal kell
szembenézniük az Európai Unió területén elhelyezkedő vállalatoknak a pszichológiai manipuláción,
és ezek különböző változatain alapuló kibertámadásokkal szemben? Hogyan készíthető fel a humán
erőforrás? Milyen különbségek vannak egy nagyvállalat és egy KKV kibervédelmi kihívásai között,
illetve milyen következtetéseket vonhatunk le a vállalati mélyinterjúkon megismert példákon
keresztül? A mélyinterjúk továbbá azt hívatottak bizonyítani, hogy a pszichológiai manipuláció lehet
az egyetlen rés, aminek következtében nem lehet tökéletes a kibervédelem egy vállalat életében.
2. Gegő Virág: Szexuális nevelés az iskolában. Attitűdvizsgálat erdélyi magyar tanárok körében
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Szociológia és Szociálismunkás-képző kar, Szociális

munka szak, BA III.év
Témavezető: Dr. László Éva, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,
Szociológia és Szociálismunkás-képző kar
Annak ellenére, hogy a vonatkozó szakirodalmak a szexuális ismeretekre vonatkozó hiány, a nem
biztonságos szexuális magatartás és a kiskorú szülőség okaként (többek között) az intézményesített
szexuális nevelés hiányát jelölik meg (Rada, 2014, UNICEF 2021), Romániában ennek a bevezetése
egy nagyon megosztó téma. És bár gyakran merülnek fel a közbeszédben a tanárok
felkészültségével kapcsolatos kételyek, nem sokat lehet tudni a tanárok véleményéről a témát
illetőlen. Ezért dolgozatom témája az erdélyi magyar pedagógusok szexuális neveléssel kapcsolatos
attitűdje. A tanulmány célja egy kvalitatív (interjús) kutatás segítségével felmérni a tanári attitűdöket,
tapasztalatokat, ismereteiket, fenntartásaikat és igényeiket a szexuális neveléssel és annak iskolai
keretekben történő beiktatásával kapcsolatban. A kutatásomban 6 személlyel vettem fel félstrukturált
interjút, akik erdélyi magyar kontextusban a szexuális nevelés területén tapasztalattal rendelkeznek,
illetve az iskolai szexuális nevelés megvalósítása szempontjából kulcsszerepük van. Az interjúban a
szexuális neveléssel kapcsolatos tapasztalatukról, az intézményi környezetükben a szülők, diákok,
iskolavezetőség hozzáállásáról, a konformitást, illetve a sikeres oktatást segítő és gátló tényezőkről,
az iskolai szexuális nevelés bevezetésének szükségességéről, megfelelő koráról és tartalmairól
kérdeztem interjúadóimat.
3. Incze Henrietta: Az erdélyi magyar egyetemisták karriertervei és jövőképe
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Szociológia és Szociális Munka kar, Humánerőforrás szak,

BA III.év
Témavezető: Dániel Botond, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,

Szociológia és Szociális Munka kar
Dolgozatomban az erdélyi magyar egyetemisták karrierrel és jövővel kapcsolatos terveit,

elképzeléseit vizsgálom egy mennyiségi adatokra épülő kutatás alapján. A kutatásom célja, hogy
megismerjem, mit terveznek az egyetemisták jelenlegi képzésük befejezése után rövid– és
hosszútávon. Továbbá, arra is kíváncsi vagyok, hogy milyen háttértényezők mentén különböznek
ezek a jövőbeli elképzelések. A vizsgálat során olyan kérdésekre kaphatunk választ, hogy az erdélyi
magyar egyetemisták a továbbtanulást vagy munkakeresést választják-e, hol szeretnének élni,
dolgozni közvetlen az egyetem után és hosszútávon, illetve milyen jövedelemre vágynak majdani
munkájuk során. Ilyen és hasonló kérdések állnak dolgozatom központjában.
A dolgozatom empirikus hátterét egy nagymintás egyetemista – kutatás adatai adják. Az
online úton lekérdezett kérdőíves kutatást 2020 decemberében valósították meg, melynek
célcsoportját a romániai felsőoktatásban résztvevő magyar hallgatók képezték. A kutatás során több
témakör szerint vizsgálták az egyetemistákat: rendezvények a koronavírus járvány előtt és alatt,
oktatás a járvány előtt és alatt, az egyetemisták jövőképe és megélhetése. Dolgozatomban a
hallgatók jövőképével kapcsolatos témakör eredményeit mutatom be.
4. Molnos Frida-Aletta: Erdélyi ifjúsági ernyőszervezetek önkénteseinek motivációs mintázatai
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Szociológia és Szociálismunkás-képző kar, Humán

erőforrás szak, BA III.év
Témavezető: Dániel Botond, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,

Szociológia és Szociális Munka kar
A dolgozatom témája az erdélyi ifjúsági ernyőszervetekben tevékenykedő önkéntesek
motivációjának vizsgálata. A motiváció az önkéntes menedzsment fontos része, hozzájárul az
elégedettség fenntartásához, a produktív munkavégzéshez és a szervezeti lojalitáshoz. Annak
érdekében, hogy a szervezeteket hatékonyan koordinálhassuk, fontos a motivációs mintázatok
ismerete, illetve fejlesztése. Ennek érdekében kvanitatív, kérdőíves kutatásom arra épült, hogy
feltérképezzem mi ösztönzi az önkénteseket tevékenységeikre.
Teljeskörű mintavétel alapján vizsgáltam a célcsoportomat, vagyis a kijelölt magyar ifjúsági
ernyőszervezetek tagszervezeteinél önkénteskedő főként 14-35 éves fiatalokat. Az általam vizsgált
négy ernyőszervezet a Magyar Ifjúsági Tanács, Országos Magyar Diákszövetség, Romániai Magyar
Középiskolások Szövetsége, illetve a Magyar Ifjúsági Értekezlet.
A kutatás hozzájárul ahhoz, hogy átláthassuk ezen négy ernyőszervezet tagszervezeteinek
helyzetét. Feltérképezhetjük, hogy melyek azok a tényezők, amelyek motiválják a fiatal önkénteseket,
és akár ösztönzési stratégiákat is kiépíthetünk a nyert eredmények által.
Dolgozatomban kutatásom eredményeit foglaltam össze, a fiatal önkéntesek motivációs
mintázatairól, elégedettségi szintjéről nyerünk általa tisztább képet.
5. Nagy Bernadett: Kitalált hagyomány és a nemzeti identitás kapcsolata a gyergyói fiatalok

körében
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi kar, Néprajz szak, BA III.év
Témavezető: Szabó Árpád Töhötöm, PhD, egyetemi docens, Babeş-Bolyai

Kutatásom középpontjában szülővárosom, Gyergyószentmiklós egyik neves líceumának, a Salamon

Ernő Líceumnak (továbbiakban: SEL) a kitalált hagyománya áll. Ez a kitalált hagyomány a 2000-es
évek eleje óta minden évben megrendezett Hagyományőrző Napok, mely keretén belül nagy szerepet
kapnak a hagyományok, a viselet, a történelmünk, a nemzeti értékeink. A kutatás célja, hogy ezt a
már hagyománnyá vált rendezvényt tudományos szemszögből is szemügyre vegye és feltérképezze,
hogy válságban van-e a régi identitásunk a globalizáció világában, van-e helye ilyen és ehhez
hasonló rendezvényeknek a mai fiatalok körében és milyen értékeket szereznek, milyen benyomások
csapódnak le bennük, mennyire alakítja és erősiti meg az identitásukat, a kultúrához való
viszonyulásukat. Véleményem szerint erre a kutatásra szükség van, hiszen meg kell ismerni a fiatalok
viszonyulását a témában, mert ezáltal meg tudjuk ismerni azokat a problémákat, amelyek a magyar
nemzeti identitás kialakulását gátolhatják. Mivel saját szülővárosomról van szó, ezért kiemelten
fontosnak tartom, hogy erre a kérdéskörre is kellően ráirányítsam a figyelmet. Az utóbbi két évben
elmaradt a rendezvény, és úgy tűnik, következő alkalommal sem lesz lehetőség a megrendezésére,
ezért különösen fontos, hogy ez a terület figyelmet kapjon és kutatási kérdéseket tegyünk fel vele
kapcsolatban. Ahogy a címben is szerepel, a kutatásom fő célja, hogy a fent bemutatott esemény által
megtudjam, milyen szerepe van ennek a kitalált hagyománynak a gyergyószéki fiatalok magyar
nemzeti identitásának a kialakulásában, formálásában. Manapság az erdélyi magyarok gyakran
kerülhetnek hátrányos helyzetbe identitásuk miatt, gyakran érezhetik magukat kirekesztve,
degradálva. Felmerülhetnek olyan kérdések, hogy ez mennyire játszhat össze a román nyelv, illetve a
románokhoz való viszonyulásukhoz? Hiszen, ha egy egyén fenyegetve érzi magát vagy ellenséges
hozzáállást tapasztal a másik fél részéről, ő is inkább negatívan reagál rá, támadóan közelítheti meg
a másik felet, ami csak körkörösen konfliktust generál. A konfliktushelyzetek mellett kialakulhat
egyfajta szégyenérzet is a magyarságukat illetően, ami meg tovább vezethető a bizonytalan
identitásra. Egy ilyen esemény fontos lehet egy közösség életében, főleg a fiatalok életében, hiszen a
hagyományok által könnyebben megérthetik hovatartozásukat, saját magukat, identitásukat. Ezáltal
az esemény által egy pozitív érzet, büszkeség is társulhat a nemzeti identitás és a hovatartozás
gondolataihoz, mivel a közösség, a közösséghez való tartozás rásegít erre, biztonságérzetet nyújt.
Viszont mindenképpen fontos megvizsgálni más szocializációs háttereket, mint például a család. Ki
milyen családból jön, milyen ideológiákat hoz otthonról? Ezek az ideológiák mennyire befolyásolhatók
az iskolai környezet, akár a Hagyományőrző Napok által? Az iskolázottság is nagyban befolyásolhatja
az egész hozzáállást ebben a témában, de több tanulmány leírja azt is, hogy a népi kultúrának
szintén mekkora szerepe van a nemzetépítésben.
6. Szabó Adrienn: Homoródabásfalvi zenészek
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi kar, Néprajz, BA III.év
Témavezető: Dr. Könczei Csilla, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi kar
Dolgozatom témája a Homoródabásfalvi cigányzenészek. Homoródabásfalva egy kis falu Hargita

megyében, 20 kilométerre Székelyudvarhelytől. Homoródabásfalván két nagyobb hagyományőrző
zenekar él, akik muzsikájukkal gazdagítják az utókort, illetve biztosítják a talpalávalót különböző
eseményeken. Esküvők, táncházak, szülinapok, névnapok alkalmával a környéken rendszeresen
meghívják őket. Kutatásom csak az egyik, a Kelem zenekarra terjed ki. A zenekar hat tagú, és
mindenki külön hangszeren játszik, de ha szükséges, akkor egymásén is tudnak játszani. Fontos
tudni róluk, hogy a kottát nem ismerik, zeneiskolába nem jártak. A szüleiktől, rokonoktól, híres
muzsikusoktól tanultak zenélni, leginkább hallás alapján. Azonban fontos számukra a szakmai
fejlődés, tudás bővítése. Erre a modern technológia adottságait is előszeretettel használják. Vannak
tagok, akik fejlesztik magukat és a könnyű zene irányába is betekintenek a jobb megélhetés
reményében. Kutatásom során választ keresek arra, hogyan pozícionáljak önmagukat ezek a
zenészek, illetve hogyan változott az évek során a zenei igény, és ennek ők hogyan tesznek eleget.
Teológia I. : Protestáns teológia, Teológia II.: Római Katolikus teológia szekció
Zsűri:
● Dr. Lakatos Sándor
● Péter István
● Dr. Nóda Mózes
● Dr. Zamfir Korina
Szekcióvezető:
● Bíró Beatrix
Résztvevők:
● Ambrus Mózes
● Balaș Zoltán Attila
● Bertalan Tímea Magdolna
● Hover Zsolt Sándor
● Jónás Norbert Ferenc
● Nagy Dávid
● Nagy Eszter
1. Ambrus Mózes: Teológiai tanárok munkássága a Református - Szemle tükrében a második

bécsi döntést megelőzően és azt követően
Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, Református Teológia kar, Lelkészképzés szak, MA

VI.év
Témavezető: Buzogány Dezső, egyetemi professzor, Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet,

Református Teológia kar
A II. bécsi döntés kedvező fordulatot hozott az Észak-Erdélyben élő magyarság számára, ami
megmutatkozott a tudományos életben is. Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy a teológiai tanárok
munkásságára milyen hatással volt az anyaországhoz való visszatérés. A Református Szemle az
erdélyi reformátusság egyik legjelentősebb sajtóorgánuma volt, így dolgozatomban az ott megjelent
írásokat kutatom. Először azt tárgyalom, hogy a II. bécsi döntés előtt hány írást közöltek a tanárok a
Református Szemlében. Az összegfoglaló táblázat összesíti a Teológiai Fakultás tanárainak
Református Szemlében megjelent publikációit. Azoknak a tanároknak a munkásságát vizsgáltuk, akik
1940-1945 között a teológián tanítottak. A táblázatban csak akkortól vizsgáltuk a tanárok
munkásságát, amikortól azok elkezdtek tanítani a teológián. Tavaszy Sándor 1920-tól tanított, ő tehát
a második világháborúban is a teológián tanító oktatók közül a legrégebben ott munkálkodó személy
volt. 1921-ben csatlakozott a tanári karhoz Imre Lajos, 1926-ban Gönczy Lajos és Nagy Géza.
Maksay Albert csak egy évvel később, 1927-ben csatlakozott a tanári gárdához, végül utolsóként
Nagy András 1937-ben. A Református Szemle folyóiratban azokat a cikkeket vizsgáltuk, amelyek
vezércikként vagy tanulmányként jelentek meg. Nem vizsgáltuk azokat a cikkeket, amelyeket a
teológia igazgatósága írt alá, noha tudjuk, hogy a kiadás évében ki vezette az intézetet, és hogy ki
lehetett az írás szerzője. Szintén nem vizsgáltuk azokat az egyházi rendelkezéseket, amelyeket
Tavaszy Sándor püspökhelyettesi minőségében írt alá. Ezt követően grafikonok segítségével
vizsgálom, hogy a tanárok milyen arányban jelentettek meg cikkeket a lapban. Ezt követően azt
vizsgálom, hogy a visszacsatolás a publikációk számának és jellegének változását hozta e magával.
Az 1940-es év írásait részletesebben vizsgálom. Ebben az évben négy tanárnak (Tavaszy, Gönczy,
Imre, Nagy) jelentek meg írásaik a Református Szemlében, így az ő írásaikat elemzem, hogy
megtudjam: változott-e írásaik stílusa, mondandója, témája a II. bécsi döntést követően.
2. Balaș Zoltán Attila: A keresztség sákramentumának gyökerei a Második Templom korabeli

judaizmusban
Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, Protestáns Teológia kar, Református szak, BA IV.év
Témavezető: Papp György, egyetemi adjunktus, Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet,

Protestáns Teológia kar
A keresztyénség vallásfejlődési szempontból való vizsgálata nem újkeletű kérdés, már több
évszázada foglalkoznak vele, ennek során pedig rendszeresen összehasonlítják a többi vallással. Mi
is hasonlóképpen igyekszünk tenni, ami a vízzel való szokások és a keresztség kapcsolatát illeti.
Jelen dolgozatban a kapcsolópontokat csupán formai szempontból vizsgáljuk, teológiaiból nem. Azt
tisztán látjuk, hogy történelméből kifolyólag, a zsidóságra több nagy kultúra is hatást gyakorolt,
melyeknek nyomait véljük felfedezni a keresztség és bemerítés bizonyos gyakorlataiban és azok
fejlődésében. A kérdéskör pedig újabb árnyalatokkal színesedik, amikor a jézusi misszió kilép Júdea
tartomány határin kívülre. Hol találunk hasonló szokásokat a környező népek között? Hogyan alakul
Izráel népének felfogása a rituális tisztaságról a környező népekkel való kölcsönhatásban?
Fontosabb-e a körülmetélkedés, mint a folyamatos tisztán maradás? Ezeket a kérdéseket igyekszünk
figyelembe venni, valamint megválaszolni, miközben ismertetjük a keresztség sákramentumának
gyökereit, melyek forrása a kultúra és a történelem mélyéből fakad.
3. Bertalan Tímea Magdolna: „Feminista vagyok, meg nem is…” A feminizmushoz való
hozzáállás a római katolikus vallásosság tükrében
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Római Katolikus Teológia kar, Pasztorális tanácsadás szak,

MA II.év
Témavezető: Csiszár Klára, egyetemi tanár, Katholische Privat-Universität Linz,

Pastoraltheologie
Dolgozatomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy miért okoz gondot a feminizmus mint
társadalomkritikai eszme pozitív megítélése elsősorban a kelet-európai (posztkommunista)
kontextusban, és ez milyen összefüggésben áll a (római katolikus) vallásgyakorlással. Ehhez először
részletesen körüljárom, hogy mi a feminizmus, amire elsősorban nem mint mozgalomra, hanem mint
társadalomkritikai eszmére, attitűdre tekintek, figyelembe véve, hogy a kettő nem választható el teljes
mértékben egymástól. Ezt követően az elhatárolódás okaira térek ki, elsősorban a feminizmusra és a
feministákra vonatkoztatott sztereotípiákra, részletezem a kifejezetten Kelet-Európára jellemző
elhatárolódási pontokat, majd pedig a római katolikus egyház álláspontjára térek ki, és arra, hogy a
vallásgyakorlás hogyan hat a női egyenjogúság eszméjére. A dolgozat második felében empirikus
kutatással mérem fel, hogy az elméleti bevezetőben áttekintett aspektusok hogyan mutatkoznak meg
a konkrét gyakorlatban. Ehhez három olyan nővel készítettem interjút, akik a Római Katolikus
Teológia Kar diákjai, vagy azok voltak. A félstrukturált interjúkat a megalapozott elmélet (grounded
theory) egyes elemeit felhasználva elemzem, hogy világossá váljon, a megkérdezettek hogyan látják
a nők helyzetét az egyházban, hogyan viszonyulnak a nemi sztereotípiákhoz és a feminizmushoz,
illetve feministának tartják-e magukat, vagy sem.
4. Hover Zsolt Sándor: Az 1873-as kolerajárvány a kolozsvári sajtó és az egyházi levéltárak
tükrében
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Református tanárképző és zeneművészeti kar,

Egyháztörténelem szak, MA I.év
Témavezető: Dr. Lukács Olga, dékán, egyetemi professzor, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,

Református tanárképző és zeneművészeti kar
A dolgozat témája: A 19. század végi kolerajárványról szóló híradások, cikkek és

vélemények, amelyek a kolozsvári újságokban, illetve az egyházi levéltárakban maradtak fenn.
Kutatási területem az Arcanum adatbázisában fellelhető korabeli cikkek, amelyek a Kolozsvári Híradó,
A kelet, illetve Kolozsvári közlöny hasábjain fennmaradtak. Emellett a kolozsvári állami levéltárban
hozzáférhető egyházi anyakönyvek, nyilvántartások.
Tartalmi összefoglaló: A járványok azóta nehezítik meg az emberiség életét, amióta a nomád
életformát felváltotta a letelepedett életvitel. Az évszázadok során az emberiség szinte ugyanazokat a
válaszreakciókat adta a járványokra, mint napjainkban, bármennyit is változott az orvostudomány, a
hozzáállásunk a világjárványokhoz ugyanaz maradt. A rövid vírustörténeti áttekintés után a dolgozat
az 1873-as kolerajárvány hatását vizsgálja meg a kolozsvári közösségben. 19. században a
kolerajárvány több ízben is végigsöpört Erdélyben, ám ezek közül az a hullám kapta a legnagyobb
sajtófigyelmet, ami a század végén jelenik meg. Az előző hullám épp a szabadságharc idejére tehető,
ezért a sajtó hasábjain nagyobb hírértékkel bírtak azok az események, amelyek a frontvonalon
zajlottak. A fennmaradt híradási anyagok szépen tükrözik a polgárosodó kolozsvári közösség
hozzáállását a járványhoz, illetve megtudhatjuk, hogy milyen álhírek kaptak szárnyra, vagy éppen
milyen házi praktikákkal próbáltak védekezni a súlyos fertőzések ellen.
A dolgozattal a célja rámutatni arra, hogy bármennyit is változott az orvostudomány és a
technika, illetve bármilyen széles skálán mozognak ma a média csatornái, az emberi
megnyilvánulások, amelyeknek a legtöbb esetben a félelem a mozgatórugója, ugyanazok maradtak.
A dolgozatommal az a szándékom, hogy párhuzamot vonjak a múlt századi és a mai ember
hozzáállása között, amely által olyan következtetésekre juthatunk, amik reálisabb rálátást
biztosítanának a jelenlegi járványhelyzetre.
5. Jónás Norbert Ferenc: Prozeliták, avagy betérés a zsidóságba
Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, Protestáns Teológia kar, Református Teológia szak,
BA IV.év
Témavezető: Dr. Adorjáni Zoltán, egyetemi professzor, Kolozsvári Protestáns Teológiai

Intézet, Protestáns Teológia kar
Az ókori Izráel népe vallásilag és társadalmilag zárt tömbnek tekinthető, és a körülöttük élő
népek, illetve a közötük lakozó idegenek és jövevények iránt tanúsítandó magatartásukat a Tóra és a
többi ószövetségi könyv szabályozta, pontosabban azt, hogy mint választott népnek egyrészt milyen
vonatkozásban kell elkülönülnie a pogány népektől, másrész pedig miben kell nyitottnak lennie
irányukban.
A „prozelita” kifejezés a babiloni száműzetés utáni zsidóság szókincséből származik. A
száműzetés utáni diaszpórai zsidóság kebelében az a felismerés erősödött meg, hogy nekik
misszióiküldetésük van abban a pogány környezetben, amelyben él. Ezért az ószövetség görög
fordításában a „prozelita” szóval fordították a héber „jövevény” (gér) fogalmát, és ezzel új
jelentéstartalmat adtak az eredetileg Izráel népe kebelében élő „pogány jövevény” státus jelentő
kifejezésnek: olyan pogányok, akik nemcsak érdeklődést tanúsítanak a zsidó nép monoteista hite
iránt, hanem hivatalosan betagolódnak Izráel kultikus közösségébe.
Dolgozatomban tehát a prozelitizmus kérdéskörével foglalkozom. Megvizsgálom a
prozelitizmus ószövetségi és intertestamentális gyökereit, illetve megítélését, végül kitekintek azokra
az újszövetségi szövegrészletekre, ahol prozelitákról esik szó.
6. Nagy Dávid: Közigazgatási határmódosítások az Erdélyi Református Egyházkerületben

(1868-1905)
Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, Református Teológia kar, Lelkészképzés szak, MA

V.év
Témavezető: Dr. Kolumbán Vilmos József, Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet,

Református Teológia kar
Az Erdélyi Református Egyházkerület közigazgatásának történetéről viszonylag keveset

tudunk. A 19. század második felében ugyan jelentős területi változások következtek be, ám
mindezek csak részlegesen vannak dokumentálva. Jelen dolgozat igyekszik egy átfogó képet nyújtani
az Erdélyi Református Egyházkerület helyzetképéről, kiemelve a fontosabb határozatokat,
történéseket, melyek területi változásokat idéztek elő az említett időszakon belül.
A szakdolgozat szerkezetéről elmondható, hogy a címben szereplő kezdődátum nem
véletlen. Mindenekelőtt arra keresi a választ, hogy az 1867-es Kiegyezés gyakorolt-e bármiféle hatást
az Erdélyi Református Egyházkerület közigazgatására vonatkozóan. Ezt követően olyan
sarokdátumok és zsinati határozatok segítségével és kiemelésével mutat rá a leglényegesebb
eseményekre, amelyek a témát érintőleg meghatározóak. Itt meg kell említenünk az 1876–1878- ban
történt egyházközségek csoportosítását, melyet az egyházmegyék új beosztásának tervjavaslata
követ 1879-ben. Úgyszintén jelentős a körlelkészségek megjelenése, illetve a századfordulót követő
újabb területi módosítások.
7. Nagy Eszter: A korai anya–gyerek kapcsolat és annak kihatása a gyermek lelki fejlődésére és
a felnőtt létre a kötődéselmélet fényében, különös tekintettel a lelkipásztor szolgálatára
Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, Protestáns teológia kar, Református teológia szak,
BA IV.év
Témavezető: Dr. Kiss Jenő, egyetemi professzor, Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet,
Protestáns teológia kar
„A kötődés a bölcsőtől a sírig létfontosságú szerepet játszik az ember életében.”– vallja John Bowlby
pszichológus, a kötődéselmélet atyja. A korai anya–gyerek kapcsolat és annak kihatása a gyermek
lelki fejlődésére és a felnőtt létre a kötődéselmélet fényében, különös tekintettel a lelkipásztor
szolgálatára című dolgozatomban hidat képezek a kötődéselmélet pszichológiai síkon megalapozott
elmélete és a pásztorálteológia között. Célom arra rávilágítani, hogy a gyermekkorban kialakuló
kötődési minták (biztonságos, szorongó–elkerülő, szorongó– ambivalens és dezorganizált) hatással
vannak a felnőtt létre, jelen esetben a lelkipásztorok, mint a gyülekezet élén álló vezető személyek
kapcsolati rendszereire. Ennek feltérképezéséhez az empirikus kutatás módszereit segítségül hívva
kérdőívek és azok eredményeinek SPSS-módszerrel való feldolgozása által kívánom felmérni a
lelkipásztoroknál megnyilvánuló kötődési mintákat, különös tekintettel a nem biztonságos kötődési
mintákra.
Történelem és kultúrális turizmus, Jelenkor és nemzetközi kapcsolatok
szekció
Zsűri:
● Dr. Telegdi Andrea
● Beke Ibolya
● Dr. Sipos Gábor
● Dr. Hunyadi Attila
● Dr. Nagy Róbert-Miklós
Szekcióvezető:
● Máté István
Résztvevők:
● Balló Hunor
● Bartos-Elekes Imre
● Bilibok Otília-Ágnes
● Biró István
● Bodó Ágota
● Csoma Nikol
● Póti Vivien - Tamara
● Téglás Hunor
1. Balló Hunor: Szabadságharcos és politikus – Bokros Elek közéleti pályafutása
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Történelem és Filozófia kar, Történelem szak, BA III.év
Témavezető: Dr. Pál Judit, egyetemi tanár, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Történelem és

Filozófia kar
Bokros Elek országgyűlési képviselő élete 1893. október 1-jén tragikus véget ért. Arról, hogy milyen
okok vezettek halálához, megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint megrázó véletlen, míg mások
szerint Bokros Elek önmaga vette életét, menekülve az őt ért vádak és a pénzügyi csőd elől. De
kétségtelen, hogy a közvéleményt megrázta a kor egyik ismert politikusának hirtelen halála. Nagyon
fiatalon elszökött otthonról jóbarátjával, Schilling Rudolffal garibaldistának, de tulajdonképpeni
pályafutása az 1860-as évek második felében kezdődött, Kolozsvár közéletében fokozatosan
kiemelkedő személyiséggé vált. 1875-ben a Deák-párt és a Balközép Párt egyesüléséből létrejött
Szabadelvű Párt színeiben Kolozsvár alsó választókerületének országgyűlési képviselője lett, amely
tisztséget 1881-ig töltött be. 1884-ben rövid ideig Kolozsvár polgármestere volt, majd 1887-től haláláig
a nagyiklódi kerület képviselőjeként, a képviselőház alelnökeként működött. Tanulmányomban
részletesen tárgyalom közéleti pályafutásának fontosabb állomásait, rávilágítva a városi és országos
politikában, illetve a Szabadelvű Pártban betöltött helyére, valamint az életét és karrierjét
meghatározó konfliktusokra.
2. Bartos-Elekes Imre: A Galilei Körtől a Tanácsköztársaságig. Turnowsky Sándor pályafutása

(1889-1919)
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Történelem és Filozófia kar, Jelenkor története és

nemzetközi kapcsolatok szak, MA I.év
Témavezető: Dr. Fodor János, egyetemi tanársegéd, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,
A két világháború közötti időszak marosvásárhelyi, nagyváradi sajtóját böngészve szemünk

megakadhat Turnowsky Sándor, szociológus, ügyvéd, politikus nevén. A korabeli újságokat lapozva
az az érzésünk támadhat, hogy Turnowsky Sándor népszerűtlen közéleti szereplőnek számított:
„magyar kömmünben” kifejtett tevékenysége visszatérő téma volt a marosvásárhelyi közbeszédben.
Mint a Galilei Kör egykori elnökét is támadta a cionista sajtó. Megítélésén ugyanakkor kicsit javított,
hogy a helyi lapok néha szociológiai kutatásai kapcsán is megemlítették. 1945 után jelentősen
változott a megítélése: a marxista helytörténetírás egyértelműen pozitív színben tűntette fel. Jelen
kutatás célja árnyalt képet rajzolni Turnowsky Sándor 1889 és 1919 közötti közéleti pályafutásáról.
Dolgozatom első felében bemutatom Turnowsky családi és szociális hátterét, neveltetését, majd a
második felében a Galilei Körben és 1918 és 1919 során kifejtett tevékenységét vizsgálom.
Kutatásom során leginkább a helyi és országos sajtóra hagyatkoztam, továbbá Turnowsky személyes
irathagyatékára.
3. Bilibok Otília-Ágnes: Puskás Lajos cserkésztevékenysége
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Történelem és Filozófia kar, Nemzetközi kapcsolatok szak,

BA III.év

A cserkészet egy több, mint 110 éves világmozgalom és nagyjából 38 millió aktív taggal rendelkezik.
Mivel Erdélybe is elterjedt az 1910-es évek elején, így hazánkban is nagy hatása volt. Ekkor már
számos lelkes önkéntese volt, akikhez tartozik Puskás Lajos is, aki a kolozsvári cserkészcsapat
parancsnoki tisztségét töltötte be, és tette ezt oly módon, hogy nevelő, formáló nyomot hagyott az
ifjúságban és az erdélyi magyar cserkészetbe. Felkarolta és támogatta a cserkészetet, hogy az
nemzeti, közösségi felelősségtudatra formálja a fiatalokat. Jelen dolgozatban törekszem választ adni
azokra a kérdésekre, hogy mit is jelent a cserkészet, a magyar cserkészet és az erdélyi cserkészet,
illetve, hogy miért is jelentős Puskás Lajos személye az erdélyi cserkészet szemszögéből. Ezen
túlmenően pedig reflektálok Erdély egyik első cserkészcsapatára és annak működésére. Vizsgálatom
az említett különleges karakterrel rendelkező Puskás Lajos cserkésztevékenységének állomásait,
módszereit, szemléletét hívatott bemutatni.
4. Biró István: A kolozsvári felekezetközi egyetem története
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Történelem és Filozófia kar, Jelenkor története és

nemzetközi kapcsolatok szak, MA II.év
Témavezető: Toth Szilárd, egyetemi docens, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Történelem

és Filozófia kar
1918. november 15-én a magyar egyházak vezetői egyetemi tanárokkal együtt értekezletet
tartottak Kolozsváron, ahol annak az egyházi és oktatási együttműködésnek az alapját fektették le,
amely mozgatórugója volt az impériumváltás alatti és az azt követő időszak erdélyi magyar
társadalomszervezésének. Ez leginkább az oktatás terén bontakozott ki. 1919 májusában a Ferencz
József Tudományegyetem kolozsvári működése megszűnt. A helyzet orvoslására a már említett
egyházi vezetők és egyetemi tanárok kerestek megoldást, akik egy felekezetközi magyar egyetem
létrehozását kezdeményezték 1920 júniusában.
A különböző politikai bonyodalmak és sajtóviták után az egyetem végül nem kezdhette el
működését, mindazonáltal az akkori kolozsvári református teológiai fakultás (a mai Kolozsvári
Protestáns Teológiai Intézet) épületében egy tanéven keresztül működött egy felekezetközi
tanárképző, melynek működését 1921 őszén szintén betiltották a hatóságok. Jelen dolgozat célja
pontos kimutatást közölni ennek az egyetemalapítási kísérletnek az alakulásáról az 1918–1922
közötti időszakban.
5. Bodó Ágota: Székely Géza és a csíki turizmus fejlődése
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Történelem és Filozófia kar, Kulturális turizmus szak, BA

III.év

Filozófia kar
Dolgozatomban Székely Géza (Brassó, 1901. – Csíkszereda, 1987.) sokoldalú pályafutásának egy
szeletét mutatom be. Újságíróként 1940-ig Brassóban több lapnál dolgozott (Brassói Lapok, Brassói
Napló). Titkára volt a Brassói Turista Egyesületnek. 1940-től az Országos Magyar Idegenforgalmi
Hivatal csíkszeredai kirendeltségének élére nevezik ki. Személye „hol tollal, hol pedig lapáttal vett
részt a korszak csíki turistalétesítményeinek létrehozásában.” Irányítása alatt ebben az időszakban
fejlesztették a várost, a környék gyógyfürdőit, kirándulóhelyeit. Nagy hangsúlyt fektettek a téli
sportokra is. Több színvonalas síversenyt szervezett (Erdély visszatért, Csaba serleg) a város melletti
Suta nevű erdős helységen, ahol az ország második legnagyobb síugrósáncát hozták létre.
Tevékenysége 1944 után is érzékelhető. Román és magyar nyelvű lapokban egyaránt közölte
turisztikai témájú írásait (Vörös Zászló, Informația Harghitei). Munkássága hozzájárult a korszak csíki
idegenforgalmának kiépítéséhez.
6. Csoma Nikol: Parázna, istenkáromló, avagy tisztességes asszony. Házastársi viszonyok a 18.
századi Nagybányán
Témavezető: Lupescu Makó Mária, egyetemi docens, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,

Sokáig a házasságra szolidaritáson alapuló érdekszövetségként tekintettek, melynek legfőbb célja a

vagyon megőrzése, illetve a család fennmaradásának biztosítása. A házastársi szeretet fogalma
korántsem volt megegyező a napjainkban ismert és alkalmazott jelentéssel. Egy olyan korban, ahol
az egyháziak tanítása szerint a testi szerelem és szenvedély túlzott élvezete különbféle betegségeket
okozhat, a házastársak egymás iránt táplált érzelmeiket leginkább kedves szavak gesztusok által
közvetítették. A 18. századi Nagybánya városának tanácsi jegyzőkönyveiben szereplő bejegyzések,
valamint a korból származó testamentumok remek alapot szolgáltatnak az erkölcsös nő és családja
megélhetésének érdekében munkálkodó férj képének megformálásában. Mindamellett rávilágítanak
arra a jelenségre is, miszerint a házastársak gyakran kivetkőznek a rendeltetésszerűen nekik szánt
szerepekből és ellenszegülnek a közösségükben uralkodó normáknak, ezek áthágásáért viszont
közmegvetés és súlyos büntetés járt. Dolgozatomban betekintést nyújtok azokba, a kor társadalmát
megbontránkoztató esetekbe, amelyeknek főszereplői elcsábított hajadonok, fiatal legények,
paráználkodó férjes asszonyok, feleségeiket elhagyó parázna férfiak és istenkáromlóű özvegyek
egyaránt lehetnek.
7. Póti Vivien - Tamara: Női bűnözők a Szatmár megyei törvényszék előtt 1880-1885 között.
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Történelem és Filozófia kar, Történelem szak, BA II.év

Filozófia kar
Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy milyen bűncselekményeket hajtottak végre a nők

Szatmár megye területén, 1880 és 1885 között, felhasználva azokat az információkat, amelyeket a
Szatmár megyei levéltárban található törvényszéki jegyzőkönyvekben találtam.
A téma megértéséhez szükséges a korban használt büntető törvénykönyv ismerete, melyre
folyamatosan hivatkozni fogok, összevetve a benne szereplőket azokkal az információkkal, melyeket
én találtam. Ezt követően a következő bűncselekményeket fogom kiemelni: abortusz vagy
gyermekgyilkosság, emberölés, lopás, csalás, hamis tanúvallomás, okirat hamisítás. Kiemelek
néhány különlegesebb, nem mindennapi esetet, és összehasonlítást végzek majd a nők és férfiak
között, hogy milyen arányban fordulnak elő az adott bűncselekmény esetében férfi vagy nő elkövetők,
és milyen különbségeket vagy hasonlóságokat találok köztük. A dolgozatomat egy összefoglalóval
zárnám.
8. Téglás Hunor: Általános videojátékos tendenciák a Történelem és Filozófia kar hallgatói

körében
Témavezető: Fehér Andrea, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,

Mindenki számára egyértelmű, hogy egy megosztott, kultúráját, valamint életfilozófiáját tekintve
igencsak sokszínű világban élünk. Ez a tény különösen igaz a videojátékokhoz való hozzáálláshoz,
illetve azok elfogadásához/ alkalmazásához kapcsolódó tendenciákra is. Amíg az Egyesült
Államokban például az emberek csaknem 60 százaléka „gamernek” tartja magát, és Nyugat-Európa
is hasonló magatartást tanúsít ebben a témában, addig úgy gondolom, országunk és régiónk eltérően
viszonyul a jelenséghez. Dolgozatom célja a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Történelem és
Filozófia karán magyarul tanuló hallgatók videojátékhasználatának vizsgálata. Véleményem szerint
kifejezetten fontos, hogy a nyugattal szemben a mi régiónk is képes legyen felmutatni olyan adatokat,
amelyek tükröznék az átlagember videojátékos tendenciáit, ez a dolgozat pedig az egyik első lépést
szeretné megtenni ezen a hosszú, de reményeim szerint érdemleges úton.
Zeneművészet szekció
Zsűri:
● Dr. Fekete Miklós
● Dr. Gergely Zoltán
● Dr. Lakner Tamás
Szekcióvezető:
● Suchart Evelin
Résztvevők:
● Casian Imola
● Jenei Brigitta-Deborah
● Kovács-Pistuka Abigél
● Simó Kamilla
● Suhárt Evelin-Cynthia
● Todor Áron
1. Casian Imola: Észak-mezőségi alkalmi dalok és előadásmódjuk
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Református Tanárképző és Zeneművészeti kar,

Zenepadagógia szak, BA III.év
Témavezető: Dr. Sófalvi Emese, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,

Református Tanárképző és Zeneművészeti kar
Kulcsszavak: Erdély dialektusterület, Észak-Mezőség kistáj, kutatástörténet, történelmi

adatok, szokások, hiedelmek, alkalmi dalok, vokális népzene, vokális előadásmód Észak-Mezőség a
magyar népzene negyedik dialektusterületéhez, Erdélyhez tartozik, Mezőség nagytáj egyik kistája.
Kallós Zoltán területi behatárolása szerint három egységre tagolható: Borsa völgye (Kide, Válaszút,
Kolozsborsa, Kolozsgyula, Bonchida, Kendilóna), erdőháti falvak (a Kis-Szamos baloldali
mellékfolyóinak medrétől Bábolnáig), Széktől keletre és délkeletre helyezkedő falvak (Ördöngösfüzes,
Szépkenyerűszentmárton, Vice, Bálványosváralja, Várkudu, Buza, Feketelak).
Észak-Mezőség kistájának összesített bemutatását követően az alkalmi dalok vokális
előadásmódját szeretném minél részletesebben vizsgálni. Célom megfigyelni és beazonosítani azokat
a technikákat, díszítéseket, azt a jellegzetes előadói stílust, amelyet Észak-Mezőségen alkalmaztak
és a mai napig alkalmaznak. Kutatásom célja, hogy különböző felvételeket, illetve kortárs adatközlők
előadásmódját összehasonlítva vonjak le következtetéseket kistáj alkalmi dallamainak
előadásmódjára, a következő kritériumokat figyelembe véve: stílusérzék, díszítettség,
hangmagasság, hangfekvés, hangszín, levegő-beosztás, kifejezőképesség, szövegejtés/artikuláció,
szövegváltozatok.
2. Jenei Brigitta-Deborah: Zene, szabadság, fejlődés - rockzenei élet rendszerváltás után

Erdélyben

Zeneművészet szak, BA II.év
Dolgozatomban azt szemléltetem, hogy az 1989-es forradalom utáni eseménysorozat milyen hatással
volt az erdélyi zenész közösségre, különösen a rockzene közösségekre. Az 1970-es évektől a
rendszerváltásig sokat változott ez a fogalom, hogy ,,zenei ipar”, viszont a rendszerváltástól ismét
újrafogalmazott. Dolgozatomban olyan kérdésekre keresem a választ, mint például:,, A már ismert
zenei fesztiválok továbbra is sikert jelentettek? Maga a fesztivál fogalom ugyan az lenne
rendszerváltás után, mint előtte? A rockzene még mindig uralja a fiatalság zenei ízlését? Mit jelent a
több nyelvű repertoár? Fejlettebb felszerelések és a technika ördögei hozzánk is elértek?“. A műfajok
szabadon keveredtek, a dalszövegek nem voltak cenzúrázva, a színpadi produkciók határtalan
látvánnyal uralkodtak. A rockzene nem szűnt meg Erdélyben. A repertoár, a nyelv, a hangszer minden
zenekarnál változott. Kutatásom során a szakirodalom vizsgálatával és az oral history segítségével
állítom össze azt az összképet, mely által a fenti kérdésekre keresem a választ.
3. Kovács-Pistuka Abigél: Átváltozások a mise műfajában. Kodály Csendes miséje háborús

időkre.
Gheorghe Dima Zeneakadémia, Elméleti kar, Karvezetői szak, BA I.év
Témavezetők: Dr. Banciu Katalin, egyetemi tanár, Gheorghe Dima Nemzeti Zeneakadémia,
Elméleti muzikológiai kar és Dr. Orbán Ágnes, „Sigismund Toduță” Zenei Főgimnázium
Az egyház mindegyik művészetet felkarolta, a magáévá tette s a maga nemében mindegyik

művészet csodálatos alkotásokat hozott létre. Míg a többi művészetek a liturgiának csak külső fényét
emelik, addig az ének szervesen bekapcsolódik a liturgiába és az emberi szíveket belülről feldíszítve
maga is a liturgiává és imádsággá válik. Töprengés nélkül gondolhatunk a mise zenei műfajára
amikor az egyházzene fogalmával találkozunk. Hiszen ez a zenei műfaj a XIV. századtól napjainkig
megbecsülésnek és népszerűségnek örvendett úgy a zeneszerzők, mint a hívők köreiben.
A dolgozat során végig követhetjük a mise, mint a liturgiából átalakult zenei műfaj születését
és annak századokon átívelő átváltozásának történetét. Guillaume de Machaut Rheimsi koronázó
miséjétől folyamatos változásokat figyelhetünk meg úgy a műfajban, mint a zenei mű üzenetében és
annak aktualitásában. Míg eljutunk Kodály Zoltán Missa Brevis alkotásához, melynek alcíme
„...tempore belli” („Háború idején...”). A közel 80 éve komponált mű a jelenlegi események kapcsán is
aktuális üzenettel rendelkezik. Az átváltozások úgy a mise műfajában, mint az emberi, társadalmi
világban tetten érhetőek, az utóbbiban mikor pozitív, mikor negatív kimenetelűek. Minden háborgó
légkör ellenére mi az, ami csendet és nyugalmat tudna biztosítani az ember számára? Mint ahogy a
Kodály miséjének a címe is sugalja a XXI. században is szükséges, hogy el tudjunk csendesedni a
háború idején.
4. Simó Kamilla: Székelykeresztúr vidékének népzenéje

Zeneművészeti szak, BA I.év
Témavezető: Dr. Sófalvi Emese, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,

Az Székelykeresztúr vidékének népzenéje című dolgozat Székelyföld egy sajátos kistáját
mutatja be. Keresztúr vidékének népzenéjét annak egyik meghatározó eleme, a férfi verbunkos
táncok alapján szemlélteti.
A dolgozat első része röviden ismerteti a magyar népzene IV. dialektusterületét,
Székelyföldet, majd Udvarhelyszék és Marosszék vidékét. Ezeken a területeken a verbunkos tánc
igen elterjedt.
A dolgozat harmadik, egyben utolsó fejezetében Székelykeresztúr vidéke, e népzenei
szempontból Udvarhelyszék és Marosszék peremvidékének számító kistáj vokális és hangszeres
muzsikájáról olvashatunk. A kutatástörténeti adatok tükrében az egykori Keresztúrszék településeinek
népzenei hagyományainak, a cigányzenészek és leszármazottaik szerepének, valamint a vidék egyik
meghatározó tánctípusa, a verbunkos részletes ismertetésére kerül sor. A magyar férfitáncok sorában
a verbunkos már előzményei, dallami és koreográfiai jellegzetességei miatt is méltán tarthat
érdeklődésünkre számot. A kistáj népi kultúrájában betöltött helye és szerepe hangsúlyos, hisz egyedi
jelleget kölcsönöz Keresztúr vidéke népzenéjének.
5. Suhárt Evelin-Cynthia: Zenei mediáció és közönségfejlesztés

Zeneművészeti szak, BA III.év
Témavezető: Toadere Dalma-Lidia, egyetemi tanársegéd, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,

A Zenei mediáció és közönségfejlesztés című dolgozat célja bemutatni a zenei mediációt,

valamint azt, hogy hogyan lehet elérni a klasszikus koncertek közönségének fejlesztésével azt, hogy
többen és rendszeresebben látogassanak klasszikuszenei intézményeket.
A dolgozat első fejezetében a közönség témakörét tárgyaljuk. Olyan kérdések jelennek meg,
mint például: miért kell az embernek a klasszikus zene? Valamint vizsgálatra kerül a közönség
problematikája és a közönségfejlesztés, mint potenciális megoldás a hallgatóság csökkenésére.
A dolgozat második fejezetében az előadóművész mediátor van a középpontban. Ebben a
fejezetben visszatekintünk az előadóművész az elmúlt évtizedekben betöltött szerepére, a
közönséghez való viszonyulására. Ez után a zenei mediációról szóló alfejezet kap helyet, melyben
bemutatásra kerül a szakterület története.
A dolgozat harmadik fejezetében új koncertformátumokról olvashatunk, melyek a felnőtt
közönséget célozzák. Ezt is egy alfejezet követi, a gyermekeknek szánt nevelőkoncertekről, melyek
ideális teret nyújtanak a zenei mediáció kibontakozására.
Az utolsó fejezetben zenei mediátor által vezetett tevékenységek leírása, mediációs elemek
és eszközök kapnak helyet.
A dolgozat összefoglalójában a fontosabb kutatások eredményei a leendőbeli mediátoroknak
és a közönségfejlesztőknek egyaránt nyújtanak segítséget.
6. Todor Áron: A Rock and Roll kulturális eredete és fogadtatása

Zeneművészeti szak, BA II.év

Kutatásomban a Rock & Roll zenei műfaj születését és elterjedését vizsgáltam, valamint,
hogy a zenei elődjeinek népszerűsége, azoknak körülményei hogyan befolyásolták azt.
A Rock ‘n’ Roll születési körülményeinek megértéséhez, először a ‘Fekete zene’ műfajait,
azok körülményeit, népszerűségét és hatásait kellet megvizsgálnom. Az úgynevezett ‘race music’,
egy gyűjtő fogalom volt, mely minden afro-amerikaiak által játszott zenére vonatkozott. Ezek a ‘fekete
lemezek’, a populáris zene egyik első képviselői, noha a kor szegregációját és diszkriminációját
átemelték a kereskedelmi forgalmú zenébe, segítettek a kissebség kulturális önkifejezésében és az új
műfajok terjesztésében.
A háború okozta körülmények és változások is nagy szerepet játszottak az új műfaj
létrejöttében, és a technológiai újdonságokat, mint az erősítő, mikrofon és elektromos gitár, a
kialakulóban lévő műfaj tette magáévá elsőként.
A Rock & Roll az egyik első igazi populáris zenei műfajnak tekinthető, mivel már létrejöttében
kulcsfontosságú szerepet játszott más műfajok népszerűsége és megítélése, és születésének
története sokat mond a művészet és a világ kölcsönhatásáról.

Kivonatos Füzet - 2022

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Kivonatos Füzet - 2022

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Állam- és jogtudomány

1. Horváth-Kovács Mátyás és Ambarus-Egyed Ágnes: A kolozsvári magyar egyetemisták

Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Jogtudományi kar, Jog szak, BA III. év

Témavezető: dr. Vargancsik-Thörik Krisztina Iringó egyetemi adjunktus, Marosvásárhelyi

2021-ben dolgozta ki a Kolozsvári Magyar Diákszövetség és a Kolozsvári Magyar Joghallgatók

2. László Tas: 3D nyomtatók és szkennerek a bűnözésben és a bűnüldözésben

Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Jogtudományi kar, Jog szak, BA II. év

Mik is a 3 dimenziós nyomtatók szkennerek?

- A 3D nyomtatóval nyomtatott fegyverek hatása a bűnözésre (mennyire használhatók,

3. Papp Zsófia és Lupescu Zsófia-Kata: Egyházi iskolaépületek visszaszolgáltatásának

Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Jogtudományok kar, Jog szak, BA III. év

Témavezető: Dr. Veress Emőd,egyetemi tanár, intézetigazgató, Sapientia Erdélyi Magyar

Dolgozatunkban a kommunizmus hajnalán államosított iskolák rendszerváltás utáni

4. Sófalvi Zsuzsána-Aliz: Az oktatáshoz való jog és az iskolai szegregáció roma szemszögből

Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Jogtudományok kar, Jog szak, BA III. év

Témavezető: Dr. Laczkó Réka, társult oktató, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,

1. Balaji Beatrix: A magterjesztési képesség szerepe idegenhonos növényfajok inváziós

Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Biológia és Geológia kar, Biológia szak, BA III. év

Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Biológia és Geológia kar, Biológia szak, BA III. év

Témavezető: Fenesi Annamária, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,

Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Csíkszeredai kar, Génsebészet szak, BA III. év

4. Szőcs Izabella-Szidonia: Kérészlárvák (Insecta, Ephemeroptera) faji szintű azonosítása

Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Biológia és Geológia kar, Biológia szak, BA III. év

Témavezető: Dr. Keresztes Lujza, egyetemi docens, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,

A kérészek (Ephemeroptera) a biológiai vízminősítés meghatározó szervezetei. Közösségeik faji

5. Varga Gergő: Hazai inváziós fajok mag-jellegei és csírázásbiológiája

Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Biológia és Geológia kar, Ökológia és természetvédelem

Témavezető: Fenesi Annamária, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,

1. Biró Botond: Az emergens kultúra politikai-esztétikai aspektusai a Bacurau című filmben

Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi kar, Szabadbölcsészet szak, BA III. év

Témavezető: Dr. András Csaba PhD, Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi kar

Kulcsszavak: esztétika, politika, Raymond Williams, emergens kultúra

2. Condrea-Ilyés Ágnes: A kelet-európai államszocialista rendszerek giccskultúrájának öröksége

Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Történelem és Filozófia kar, Filozófia szak, BA III. év

Témavezető: Gregus Zoltán, adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Történelem és

Porcelán nippek a polcon, csipketerítők és üveghalak a televízión... Feltételezem ismerősek ezek a

Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi kar, Filozófia szak, MA II. év

Témavezető: dr. Pete Krisztián, egyetemi adjunktus, Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészet-

Tanulmányomban Cesare Beccaria A bűnökről és a büntetésekről (1764) című büntetőelméleti

4. Horváth Mihály: Variációk konszenzuális kultúratermelésre

Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi kar, Szabadbölcsész szak, BA II.év

Témavezető: dr. Csönge Tamás, adjunktus, Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi

Korábbi kutatásaim során egy későavantgárd csoportosulás – A Szituacionista Internacionálé –

Kulcsszavak: kultúraelmélet, emancipáció, filozófia

5. Ilyés Zalán-György: A szuverenitás-paradoxon ontológiai megalapozása Giorgio Agamben

Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Történelem és filozófia kar, Filozófia szak, BA III.év

Témavezető: Szigeti Attila, egyetemi adjunktus, Babeş-Bolyai Tudományegyetem,

6. Ónya Balázs: A metodológiai naturalizmus kihívásai

Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi kar, Filozófia szak, MA II.év

Támavezető: dr. Kocsis László PhD, egyetemi adjunktus, Pécsi Tudományegyetem,

Dolgozatom fő kérdése, hogy a társadalmi fajták egy bizonyos értelmezése összeegyeztethető-e a

7. Zágorhidi-Czigány Domonkos: A lélekfogalom korlátai -- Arisztotelész lélekfilozófiája és

Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi kar, Filozófia szak, MA II. év

Témavezető: Bodnár István, egyetemi tanár, Eötvös Loránd Tudományegyetem,

8. Zsupos Norbert : Individuum és multitudo. Az állam konstitúciója Spinoza filozófiájában

Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi kar, Filozófia szak, MA II. év

Témavezető: Dr. Bagi Zsolt, egyetemi adjunktus, Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészet- és

Dolgozatomban az állam konstitúciójának Spinoza filozófiájában betöltött szerepét vizsgálom.

1. Bálint Zsuzsánna: Egyszeres és többszörös Rutherford-szórás elméleti vizsgálata

Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Fizika kar, Fizika szak, BA II.év

Az atom magmodelljének megalkotása Rutherford nevéhez f ̋uzodik, aki feltételezte, hogy az ̋

2. Bănică-Solymosi Írisz: Gini index egy evolúciós modell stacionárius állapotaira

Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Fizika kar, Fizika szak, BA III.év