Universitatea Babeș–Bolyai

Facultatea de Științe Politice, Administrative și ale Comunicării

Specializarea Comunicare și Relații Publice

LUCRARE DE LICENȚĂ

Absolvent: Profesor coordonator:

Salló Krisztina dr.Vincze Hanna Orsolya

Cluj Napoca
2016
 Babeș–Bolyai Tudományegyetem
Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar
Kommunikáció és közkapcsolatok szak

A KÖZÖSSÉGI MÉDIA SZEREPE KRÍZISHELYZETBEN.

A COLECTIV-TRAGÉDIA LENYOMATA A FACEBOOKON

Végzős hallgató: Tudományos szakirányító:

Salló Krisztina dr. Vincze Hanna Orsolya

Kolozsvár
2016
Tartalomjegyzék

I. A vizsgálat tárgya és célja.......................................................................................................4

1.A közösségi média szerepe krízishelyzetben......................................................................4
2. Az események rövid bemutatása........................................................................................7
3. A diszkótűztől a nemzeti tragédiáig...................................................................................9
4. Romániai előzmények......................................................................................................11
II. Krízis, kommunikáció, közösségi média - fogalmak és elméletek.....................................13
1. Krízishelyzet és közösségi média.....................................................................................13
2. A közösségi média kommunikációs funkciói...................................................................14
3. A Facebook mint kommunikációs felület.........................................................................21
III. A vizsgálat módszere..........................................................................................................23
IV. A Colectiv-tragédia lenyomata a Facebookon....................................................................25
1. A Facebook mint a tájékoztatás és információszerzés felülete........................................25
2. Online gyászmunka..........................................................................................................31
3. Politikai részvétel.............................................................................................................37
V. Összefoglalás és kitekintés..................................................................................................42
Bibliográfia..............................................................................................................................45
Forrástár...................................................................................................................................47
 I. A vizsgálat tárgya és célja

1.A közösségi média szerepe krízishelyzetben

Dolgozatom a közösségi média krízis esetén betöltött szerepét kívánja vizsgálni egy
esettanulmányon, valamint a közösségi médiával kapcsolatos kommunikációelméleti
szakirodalom áttekintésén keresztül. A 2015. október 30-i Colectiv-tragédia esetének
vizsgálatán keresztül arra keresem a választ, hogy krízishelyzetek esetén milyen
kommunikációs funkciókat tölt be a Facebook közösségi oldal, ezáltal hogyan befolyásolja a
krízis alakulását, illetve megoldását és milyen online diskurzusokat eredményez.
A létező kommunikációelméleti szakirodalom, a hasonló krízishelyzeteket kutató
tanulmányok, valamint közösségi oldalon a krízis idején és az azt követően létrejött,
felhasználók által létrehozott online tartalmak elemzésével és csoportosításával azt vizsgálom,
hogy a Colectiv-tragédiához hasonló krízisek esetén hogyan és miért válnak a közösségi
oldalak az események valós idejű, legpontosabb lenyomataivá, és a gyors informálódás
helyévé, ezzel megelőzve az online médiafelületeket is. Az elemzés során az általam
feltételezett kommunikációs funkciók létezését kívánom bizonyítani, vagy cáfolni. Az általam
feltételezett funkciók a következők: a Facebook mint a gyors informálódás helye, a
történtekről folytatott viták, valamint a véleményalkotás fóruma, a szolidaritás és gyász
kifejezésére alkalmas felület, a tüntetésekre és civil demonstrációkra, illetve azok
szervezésére alkalmas csatorna, végül a Facebook mint politikusok arculathordozója.
Témaválasztásomat az a jelenség indokolja, hogy az elmúlt évek különböző
krízishelyzetei során egyre jelentősebb szerepet játszottak a krízis körül kialakuló
diskurzusokban a közösségi média felületei és azok felhasználói, mivel a közösségi média-
felhasználók, ez esetben szemtanúk és tudósítók által létrehozott és feltöltött, valósidejű,
dokumentumértékű tartalmak esetenként hamarabb láttak napvilágot, illetve előbb
informáltak, mint akár az online médiafelületek. Emellett a Facebook, egyéb online
fórumokhoz és felületekhez hasonlóan alkalmas hely arra, hogy később is a számtalan,
krízisben érintett, érdeklődő, véleménynyilvánító, szolidarizáló vagy éppen lázadó,
elégedetlenkedő szereplő egyszerre vegyen részt a kialakult diskurzusokban A Facebook teret
ad a vitáknak, információközlésnek, segítségnyújtásnak és szervezési folyamatoknak a közös
érdeklődés, probléma vagy cél körül kialakuló közösségek, csoportok vagy események
létrehozásának lehetőségével (Vieweg et al., 2008; Oh et al., 2013; Parapatics & Veszelszki
2014).

4
 Az elmúlt évek különböző krízishelyzetei során az online médiafelületek és a
közösségi oldalak, a válsághelyzet megoldásában játszó szerepét számos kutatás is
bizonyította az adott terrorcselekmény, természeti katasztrófa, vagy politikai krízis online
lenyomatainak és azok következményeinek vizsgálatával. Vieweg és társai a 2007-es virginiai
műszaki egyetemen történő, több mint harminc halálos áldozattal járó lövöldözés utólagos,
közös, online feldolgozásainak megjelenéseit vizsgálják. A kutatás eredménye számos, az
online közösségi interakció köré szerveződő, a kollektív problémamegoldást céljául kitűző
kommunikációs jelenség feltárása és bemutatása (Vieweg et al. 2008).
A 2008-as, Mumbaiban történt terrortámadást követő online tartalmak vizsgálatán
keresztül bizonyították, hogy a vizsgálthoz hasonló extrém események azt mutatják, a Twitter
és más mikroblog-szolgáltatások, azaz a közösségi média az a domináns eszköz, amely segíti
az információk gyors terjedését különböző szociális válságok idején, ugyanis ez az az online
nyilvános közeg, ahol az első helyzetjelentések helyet kapnak és mindez segít az érintett
csoportnak a történtek közös feldolgozásában és a sokkal való megbirkózásban (Oh et al.
2013).
Purohit és társai több különböző krízishelyzet vizsgálatán keresztül arra a
következtetésre jutottak, hogy a válságok idején az érintettek, az érintetteknek segítséget
nyújtók, illetve a megfigyelők mindannyian a közösségi médiafelületeken létrejövő
csoportokhoz csatlakoznak, hogy a történteket közösen vitassák meg és dolgozzák fel.
Tanulmányuk szerint az ilyen esetekben ad-hoc módon gyülekező csoportok gyakran osztanak
meg egymással hasznos információkat és releváns válaszokat, amelyek az együttműködést és
a krízis megoldását segítik elő (Purohit et al. 2014).
Nemcsak természeti katasztrófák, terrorcselekmények vagy egyéb szociális
válsághelyzetek esetén bizonyult a közösségi média az egyik legjelentősebb szereppel bíró
felületnek, látványosan és mérhetően befolyásolta különböző politika események kimenetelét
is a civil társadalom kommunikációs eszközeként. Egy 2011-es tanulmány szerint az arab
tavasz néven ismert kormányellenes tüntetéssorozatok során a közösségi média központi
szerepet játszott a politikai viták alakításában, az online, forradalmi hangvételű
kommunikációból alakultak ki az offline tüntetések, illetve a közösségi média segítségével
terjedtek országhatárokon átívelve a demokratikus eszmék (Howard et al. 2011).
Egy hasonló témájú kutatás szerint a 2009-es iráni választási válság során a közösségi
médiafelületek, ez esetben a Twitter új kihívást jelentett a döntéshozók számára: a közösségi
média hálózatai tették lehetővé a hétköznapi emberek számára az elnyomó rezsimek elleni
tüntető fellépést (Burns & Eltham, 2009).

5
 Bár a közelmúlt legfrissebb terrorcselekményeinek és egyéb természetű kríziseinek
online leképeződését még nem vizsgálták ilyen alapossággal, a közösségi média szerepének
jelentősége különösebb elemzés nélkül is megállapítható az elmúlt hónapok krízishelyzetei
során is. A 2015 novemberében végrehajtott párizsi terrortámadás során a legelső
helyzetjelentés, amely a hirtelen kitört káoszban elsőként fogalmazta meg, hogy mi zajlik
Párizsban egy Twitter-bejegyzés formájában látott napvilágot. A későbbiekben is a közösségi
média segítségével tudósítottak a szemtanúk és szintén ezen felületek segítségével szervezték
meg az áldozatok mentését: a megbénult tömegközlekedés miatt idegenek fogadtak be
áldozatokat éjszakára, továbbá az áldozatok a Facebook Safety Check nevű applikációja
segítségével tudathatták ismerőseikkel a leggyorsabb és leghatékonyabb módon, hogy
biztonságban vannak a terrortámadást követően. Mindezt a közösségi média nyújtotta
kommunikációs lehetőségek segítségével.1 A 2016 júniusában, Orlandóban történt
terrorcselekmény során is a Facebook közösségi oldalon történt a legelső, valósidejű
információ megosztása a történéssel kapcsolatban. Helyszíni riasztás:"Everyone get out of
pulse and keep running".2
Krízishelyzetek esetén tehát nem hagyható figyelmen kívül a közösségi médiában
kialakuló kommunikáció és az ennek mentén létrejövő diskurzusok. Dolgozatom az ilyen
módon létrejövő kommunikációs funkciók feltárását tűzte ki célul egy aktuális, helyi
krízishelyzet vizsgálatán keresztül.

1
How the Paris attacks unfolded on social media. BBC. http://www.bbc.com/news/blogs-trending-34836214
[letöltve: 2016. 04. 23.]
2
Jenni Ryall and Jason Abbruzzese: Gunman kills 50 at Orlando club in deadliest mass shooting in U.S. history
[letöltve: 2016. 06. 13.]

6
 2. Az események rövid bemutatása3
A krízishelyzet kialakulásának körülményeit a média első beszámolói alapján mutatom
be. 2015. október 30-án este, a Bukarest 4. kerületében található gyárcsarnoképületből
szórakozóhellyé alakított Colectiv Klubban, a Goodbye to Gravity nevű zenekar ingyenes
lemezbemutató koncertje alatt tűz ütött ki. A koncert során alkalmazott pirotechnikai
eszközök lobbantották lángra a klub zajszigetelésére használt poliuretán anyagot, majd a tűz
átterjedt a helyiség egészére. A koncerten több, mint négyszáz fiatal vett részt. A helyszínen
27 ember veszítette életét, további 184 résztvevő pedig súlyosan megsérült. A halálos
áldozatok száma az eseményt követő kórházi kezelések ellenére hétről hétre emelkedett, a
Colectiv-tragédia során összesen hatvannégy ember veszítette életét.
A helyet működtető tulajdonosok, Alin Anastasesu, Costin Mincu és Paul Ganea a
klubhelyiség szigetelését végző céggel megegyeztek, hogy az olcsóbb, de nem tűzálló,
gyúlékony hangszigetelést választják, közvetlenül ez vezetett a tragédiához. Emellett a klub
nem rendelkezett az előírt füstérzékelőkkel, sem tűzoltó berendezéssel. A romániai előírások
szerint ilyen méretű tömeg esetén a helyiségnek hat kivilágított vészkijárattal kell
rendelkeznie, ennek ellenére, itt csak egyetlen ajtó állt a menekülők rendelkezésére. A
tulajdonosok több szerződésbe is belefoglalták, hogy a klub maximum 80 embert fogad majd
be, ezzel ellentétben a száz fő befogadására alkalmas helyen aznap este több, mint négyszázan
voltak. Erről tudomása volt mindhárom tulajdonosnak, ugyanis a zenekarral olyan szerződést
kötöttek, mely kimondja, hogy abban az esetben nem kérnek bérleti díjat a zenekartól, ha
annak sikerül több, mint négyszáz embert bevonzania az este folyamán.
A tulajdonosokon kívül a klub működésével kapcsolatos törvénytelenségekről és
3
Az összefoglaló az alábbi hírforrások alapján készült: Tragedia din Colectiv: Cine sunt cele 64 de victime care
au murit în urma incendiului. Artişti, fotografi, jurnalişti, olimpici şi studenţi străini, printre cei dispăruţi.
Mediafax. http://www.mediafax.ro/social/tragedia-din-colectiv-cine-sunt-cele-64-de-victime-care-au-murit-
in-urma-incendiului-artisti-fotografi-jurnalisti-olimpici-si-studenti-straini-printre-cei-disparuti-galerie-foto-
14878395 [letöltve: 2016. 03. 21.]; 5 nereguli care au dus la dezastrul din Colectiv. Click
http://www.click.ro/news/national/5-nereguli-care-au-dus-la-dezastrul-din-colectiv [letöltve: 2016. 01. 10.];
Ce au spus proprietarii clubului Colectiv in fata anchetatorilor dupa incendiu. Libertatea,
http://www.libertatea.ro/ultima-ora/ce-au-spus-proprietarii-clubului-colectiv-in-fata-anchetatorilor-dupa-
incendiu-1175869 [letöltve: 2015. 12. 10.]; Faptele inspectorilor ISU au avut consecinte. Agerpres.
http://www.agerpres.ro/justitie/2015/11/13/-colectiv-faptele-inspectorilor-isu-au-avut-consecinte-
6.%20catastrofale-vinovati-sunt-si-de-la-nivel-legislativ-si-administrativ-motivare--11-05-23 [letöltve: 2015.
12. 10.]; A korrupt hatóságokat okolják a bukaresti diszkótűz miatt. Index.
http://index.hu/kulfold/2015/11/02/bukarest_diszkotuz/ [letöltve: 2015. 12. 10.]; Gondatlanságból elkövetett
emberöléssel gyanúsítják a bukaresti klub tulajdonosait. Transindex. http://itthon.transindex.ro/?cikk=25583
[letöltve: 2015. 12. 10.]; Contract intre Club Colectiv si Goodbye to Gravity: Daca formatia asigura peste
400 de spectatori, nu platea nicio chirie (oficial). Hotnews. http://www.hotnews.ro/stiri-esential-20553657-
contract-intre-club-colectiv-goodbye-gravity-daca-formatia-asigura-peste-400-spectatori-nu-platea-nicio-
chirie-oficial.htm [letöltve: 2015. 12. 10.]; Bukaresti tragédia: leváltották a fogyasztóvédelem vezetőjét.
Maszol.
http://www.maszol.ro/index.php/tarsadalom/55464-bukaresti-tragedia-levaltottak-a-fogyasztovedelem-
vezet-jet. [letöltve: 2015. 12. 10.]

7
szabálytalanságokról több vezető politikus és köztisztviselő is tudott, köztük a kerület
polgármestere, Cristian Popescu Piedone, a katasztrófavédelmi felügyelőség két munkatársa,
George Matei és Antonina Radu, akik csúszópénzért cserében nem vonták meg a hely
működési engedélyét. November 3-án a miniszterelnök menesztette az Országos
Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) vezetőjét is, Marius Duncát, mert a péntek este kigyulladt
klubban fogyasztóvédelmi szabálytalanságok is voltak, amelyeket a hatóság büntetlenül
hagyott.
A Colectiv Klubban történő tűzeset az imént, a krízishelyzetet kiváltó okként említett
gondatlanság, megvesztegethetőség, politikai korrupció és az emberek nyereség reményében
való kihasználása miatt vált szinte azonnal a romániai rendszerváltás óta történő
szabálytalanságok és az országban dúló korrupció jelképévé. A Colectiv Klubban történtekből
levont következtetés, mind a média, mind a közösségi médiafelületek részéről az volt, hogy a
korrupció öl: “CORUPŢIA şi LĂCOMIA" autorităţilor au provocat tragedia din Clubul
Colectiv.4 A „Corupţia ucide” mottó kísérte végig a történet feldolgozását az említett
felületeken, illetve vált a későbbi tüntetések során leggyakrabban elhangzott mondattá. 5 A
tragédia áldozatait a média és a közösségi média is angyalokként emlegeti, a tragédiát pedig
az angyalok éjszakájaként.6
A Colectiv-tragédia, illetve annak következményei elemzésekor nem hagyható
figyelmen kívül a krízishelyzetet megelőző, az országban uralkodó általános feszültség és
elégedetlen közhangulat, amelyet többek közt a miniszterelnök és a belügyminiszter körüli
botrányok okoztak. Victor Ponta román miniszterelnök ellen néhány hónappal a Colectiv-
tragédia előtt indított eljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA) okirat-hamisítás,
pénzmosás és adócsalás vádjával, illetve néhány nappal a tragédiát megelőzően, október 20-
án Gabriel Oprea belügyminiszter magánútja során jogtalanul alkalmazott rendőri kíséretet,
amely kizárólag hivatalos útjai során illeti meg a belügyminisztert és az út során történő

4
Feri Predescu: “CORUPŢIA şi LĂCOMIA" autorităţilor au provocat tragedia din Clubul Colectiv. EVZ.
http://www.evz.ro/coruptia-si-lacomia-autoritatilor-au-provocat-tragedia-din-clubul-colectiv-constantean-
revoltat-nu-au-invatat-nimic-dupa-moartea-a-trei-tinere-in-incendiul-de-la-restaurantul-beirut-.html
5
CORUPTIA UCIDE. 15.000 de oameni au protestat pentru schimbare in Piata Universitatii. "Uniti putem sa
dam jos un sistem". http://stirileprotv.ro/stiri/actualitate/coruptia-ucide-a-treia-zi-de-proteste-in-piata-
universitatii-cu-demisiile-nu-rezolva-situatia-continuam.html [letöltve: 2015. 04. 17.]; Corupția ucide.
Community. Facebook. https://www.facebook.com/coruptia.ucide/?fref=ts; [letöltve: 2015. 04. 17.]
6
Alaturi de ingeri – Un omagiu adus tragediei colectiv din 30.10.2015. Bihorstiri. http://bihorstiri.ro/alaturi-de-
ingeri-un-omagiu-adus-tragediei-colectiv-din-30-10-2015/ [letöltve: 2015. 04. 17.]; Noaptea îngerilor.
DOSARUL COLECTIV. Șocul e atât de mare încât doar 60 dintre victime au depus plângeri la Parchetul
General | A 13-a zi de doliu. EVZ. http://www.evz.ro/noaptea-ingerilor-dosarul-colectiv-socul-e-atat-de-
mare-incat-doar-60-dintre-victime-au-depus-plangeri-la-parchetul-general-a-13-a-zi-de-doliu.html.[letöltve:
2015. 04. 17.]; Când îngerii pleacă dintre noi. http://www.ziuaconstanta.ro/stiri/deschidere-editie/cand-
ingerii-pleaca-dintre-noi-serian-mavi-din-constanta-victima-incendiului-din-club-colectiv-galerie-foto-
571635.html. [letöltve: 2015. 04. 17.];

8
balesetben életét vesztette az Opreát kísérő egyik fiatal motoros rendőr. Mindkét esetet
közfelháborodás és tüntetések követték: “Sute de bucuresteni au iesit in strada - chiar peste
1.000, dupa unele estimari - pentru a cere demisia lui Gabriel Oprea. (…) Oamenii striga
"Girofar, girofar, catre penitenciar", "General de mucava, iti cerem demisia" si "Oprea face
crime, Ponta il sustine", informeaza corespondentul Ziare.com.”7
Látható tehát, hogy a bukaresti tűzesetet megelőzően is kiélezett volt a hangulat az
országban, a rengeteg fiatal áldozattal járó tragédia csak az utolsó, ám legsúlyosabb történés
volt, mely életre hívta az elmúlt évek egyik legjelentősebb civil tüntetéssorozatát, mely során
több százezren követelték a kormány lemondását, illetve az országban létező korrupció
megszüntetését.
Az ügy azonban nemcsak az időzítés, vagy a tragikus következmények miatt válhatott
ennyire jelentőssé, később jelképessé, fontos, hogy mindez a figyelem középpontjában, a
fővárosban történt, áldozatai pedig ártatlan fiatalok voltak. "Voi, copii nevinovaţi, nici nu ştiţi
de ce aţi ars într-o ţară vai şi-amar."8, "Prea tineri pentru a muri".9

3. A diszkótűztől a nemzeti tragédiáig

Mindazt, hogy az ország szintjén milyen fontos jelentőséggel bírt az október végi,
később országos következményekkel járó tragédia, tökéletesen illusztrálja az a jelenség, hogy
míg a romániai román és magyar sajtó is szinte kivétel nélkül minden esetben Colectiv-
tragédia vagy bukaresti tragédia néven említi a történteket, addig nemcsak a magyarországi,
de a nemzetközi sajtó is bukaresti diszkótűzről vagy balesetről beszél. Az ügy hazai
jelentősége tehát a sajtóban is mérhető: míg más országok beszámolói balesetként,
tűzvészként emlegetik a történteket, addig az ország nemzeti tragédiaként éli meg. Néhány
példa a külföldi hírportálokról: Bukaresti diszkótűz: meghalt a dobos is, Magyarországon
kezelhetik a bukaresti diszkótűz néhány sérültjét, Bukaresti tűzvész: nőtt a halálos áldozatok
száma, Halálos Halloween Bukarestben, Hatalmas tüntetést eredményezett a bukaresti
diszkótűz, Bucharest nightclub fire leaves Romania stunned, Bucharest nightclub fire: death
toll reaches 45 as drummer of band dies, Shocking moment fireworks start deadly inferno at
Bucharest heavy metal concert that left at least 27 dead in Halloween horror, Bucharest
7
Diana Robu, Camelia Sisea: La Bucuresti s-a cerut demisia ministrului de Interne: "Oprea face crime, Ponta
il sustine!". Ziare http://www.ziare.com/gabriel-oprea/ministru-de-interne/la-bucuresti-s-a-cerut-demisia-
ministrului-de-interne-oprea-face-crime-ponta-il-sustine-1389637 [letöltve: 2015. 04. 17.]
8
"Voi, copii nevinovaţi, nici nu ştiţi de ce aţi ars într-o ţară vai şi-amar". ProSport.
http://www.prosport.ro/sport-life/special/voi-copii-nevinovati-nici-nu-stiti-de-ce-ati-ars-intr-o-tara-vai-si-
amar-prosport-publica-poezia-scrisa-de-un-antrenor-roman-in-memoria-victimelor-de-la-colectiv-14896153
[letöltve: 2015. 04. 17.]
9
Egy gyászoló Facebook-bejegyzés az elemzésnél hasnzált mintából.

9
nightclub fire kills 27.10
Ezzel ellentétben az országot sokkolta az eddigi egyik legtragikusabb krízishelyzet, az
országos román és magyar média az első pillanattól szinte csak tragédiaként említi a
történteket: TRAGEDIA din Colectiv: Cine sunt cele 64 de victime care au murit în urma
incendiului, Patru luni de la tragedia din #Colectiv, Tragedia din Colectiv, minut cu minut.
Ce au surprins camerele de supraveghere, Tragedia din Clubul Colectiv: ultimul rănit
decedat, fotograful Liviu Zaharescu, Új vádakat fogalmaztak meg a Colectiv-tragédia
kapcsán, A Colectiv-tragédia 19 sérültje van még kórházban, Négy hónappal a Colectiv-
tragédia után újabb sérült hunyt el.11
Látható tehát, hogy bár a Colectiv Klubban történt tűzeset önmagában is az elmúlt
évtizedek legtragikusabb, legtöbb áldozattal és sérülttel járó romániai krízishelyzete volt,
jelentőségét nagymértékben befolyásolta az esetet megelőző országos politikai hangulat, a
helyszín, illetve a baleset körülményei és annak kiváltó okai.
A Colectiv-tragédiát követő online és offline reakciók mérhető következményekkel
jártak. Többek közt a 2015. november 4-i kormányváltást, Victor Ponta miniszterelnök

10
Bukaresti diszkótűz: meghalt a dobos is. Index.
http://index.hu/kulfold/2015/11/08/bukaresti_diszkotuz_meghalt_a_dobos_is/ [letöltve: 2016. 04. 01.];
Magyarországon kezelhetik a bukaresti diszkótűz néhány sérültjét. 444.
http://444.hu/2015/11/08/magyarorszagon-kezelhetik-a-bukaresti-diszkotuz-nehany-serultjet [letöltve: 2016.
04. 01.]; Bukaresti tűzvész: nőtt a halálos áldozatok száma. MNO. http://mno.hu/kulfold/bukaresti-tuzvesz-
nott-a-halalos-aldozatok-szama-1313971 [letöltve: 2016. 04. 01.]; Halálos Halloween Bukarestben. MNO.
http://mno.hu/kulfold/huszonhatan-meghaltak-egy-bukaresti-szorakozohelyen-1311664 [letöltve: 2016. 04.
01.]; Hatalmas tüntetést eredményezett a bukaresti diszkótűz. HVG.
http://hvg.hu/vilag/20151103_Hatalmas_tuntetest_eredmenyezett_a_bukare [letöltve: 2016. 04. 01.]
Bucharest nightclub fire leaves Romania stunned. BBC. http://www.bbc.com/news/world-europe-34684973
[letöltve: 2016. 04. 01.]; Bucharest nightclub fire: death toll reaches 45 as drummer of band dies. The
Guardian. http://www.theguardian.com/world/2015/nov/08/bucharest-nightclub-blaze-death-toll-reaches-45-
drummer-metal-band-dies [letöltve: 2016. 04. 01.]; Shocking moment fireworks start deadly inferno at
Bucharest heavy metal concert that left at least 27 dead in Halloween horror. Daily Mail.
http://www.dailymail.co.uk/news/article-3297600/Romanian-nightclub-blast-leaves-25-dead-dozens-injured-
officials.html#ixzz45XGzuzK6 [letöltve: 2016. 04. 01.]; Bucharest nightclub fire kills 27. The Telegraph
http://www.telegraph.co.uk/news/worldnews/europe/romania/11967239/bucharest-nightclub-explosion-fire-
deaths.html [letöltve: 2016. 04. 01.]
11
Patru luni de la tragedia din #Colectiv. Digi24.
http://www.digi24.ro/Stiri/Digi24/Actualitate/Stiri/Patru+luni+de+la+tragedia+din+Colectiv [letöltve: 2016.
04. 01.]; Tragedia din Colectiv, minut cu minut. Ce au surprins camerele de supraveghere. Antena3.
http://www.antena3.ro/actualitate/tragedia-din-colectiv-minut-cu-minut-ce-au-surprins-camerele-de-
supraveghere-322403.html [letöltve: 2016. 04. 01.]; Tragedia din Clubul Colectiv: ultimul rănit decedat,
fotograful Liviu Zaharescu. Gândul Info. http://www.gandul.info/tragedia-din-clubul-colectiv/tragedia-din-
clubul-colectiv-ultimul-ranit-decedat-fotograful-liviu-zaharescu-14880275 [letöltve: 2016. 04. 01.]; Új
vádakat fogalmaztak meg a Colectiv-tragédia kapcsán. Marosvásárhelyi Rádió.
http://marosvasarhelyiradio.ro/hirek/uj-vadakat-fogalmaztak-meg-a-colectiv-tragedia-kapcsan.html [letöltve:
2016. 04. 01.]; A Colectiv-tragédia 19 sérültje van még kórházban. Maszol.
http://www.maszol.ro/index.php/tarsadalom/58582-a-colectiv-tragedia-19-serultje-van-meg-korhazban
[letöltve: 2016. 04. 01.]; Négy hónappal a Colectiv-tragédia után újabb sérült hunyt el. Transindex.
http://itthon.transindex.ro/?hir=42134 [letöltve: 2016. 04. 01.]; Victor Ponta lemond a bukaresti klubtragédia
nyomán. Krónika. http://kronika.ro/belfold/ponta-lemond-miniszterelnoki-tisztesegrol [letöltve: 2016. 04.
01.];

10
lemondását is a tűzesetet követő civil reakciók eredményeként tartják számon 12. Jelen
dolgozat az október 30-i krízishelyzetet követően létrejött online reakciókat vizsgálja,
pontosabban a Facebook közösségi oldalon, felhasználók által létrehozott, a Colectiv-
tragédiával kapcsolatos tartalmakat.

4. Romániai előzmények

Arra a kérdésre, hogy Románia esetén relevánsnak tekinthetőek-e a Facebookon

található, a román állampolgárok által létrehozott online tartalmak, illetve valóban tükrözik-e
véleményüket, nemcsak a számok, hanem az elmúlt évek előzményei is válaszolnak.
Az Internet World Stats 2015 novemberi felmérése13 alapján Románia 19 861 408 fős
lakosságának 56,3 százaléka, azaz 11,178,477 fő tekinthető internethasználónak és az ország
Facebook-felhasználóinak számát nyolcmillió-százezer főre becsüli. A Statista 14 tovább
pontosít: egy szintén 2015-ös mérés alapján a 16–24 éves közötti korcsoport 86 százaléka, a
25–34 évesek 82 százaléka, a 35–44 közöttieknek pedig 69 százaléka tekinthető napi szintű
internethasználónak. Ez a 45–54 közöttieknél 64 százalék, az 55 évesnél idősebb lakosságnál
58 százalék. Egy 2012-es, Burean és Badescu által készített, a romániai online és offline
politikai részvételt vizsgáló tanulmány kérdőíves kutatása szerint a romániai diákok, azaz a
19 és 26 év közöttiek 89 százaléka használja a Facebook közösségi oldalt (Burean& Badescu,
2013, 12).
Ugyanez a tanulmány bizonyítja az utóbbi évek romániai politikai tüntetései és civil
mozgalmai, valamint az online szerveződések közti összefüggést a fiatalok körében, illetve
hogy az online médiumokon, a felhasználók által kifejezett elégedetlenség és a megosztott
tartalmak az online aktivizmuson túl, offline demonstrációkra is motiválják a fiatalokat
(Burean & Badescu, 2013, 17).
A 2014 novemberi romániai elnökválasztás során szintén jelentős szerepe volt a
Facebook felületén létrejövő tartalmaknak és ebben az esetben is utcai civil tüntetések
követték a közösségi oldalon történő felhívásokat és szerveződéseket. Klaus Iohannis
jelenlegi államfő győzelmét Victor Pontával szemben az országos és külföldi média is a
Facebookon szerveződő folyamatoknak tulajdonította és kiemelten kezelte a közösségi oldal

12
Victor Ponta lemond a bukaresti klubtragédia nyomán. Krónika. http://kronika.ro/belfold/ponta-lemond-
miniszterelnoki-tisztesegrol [letöltve: 2016. 04. 01.];
13
Internet Stats and Facebook Usage in Europe November 2015 Statistics.
http://www.internetworldstats.com/stats4.htm [letöltve: 2016. 04. 10.]
14
Romania in 2015, by age group. Statista. http://www.statista.com/statistics/348061/daily-internet-usage-age-
group-romania/ [letöltve: 2016. 04. 10.];

11
és az azon létrejövő fórumok szerepét a választási győzelem után. Egyes hírportálok
egyenesen Facebook pártként15 nevezték a Facebookon szerveződő mozgalmak szervezőit és
résztvevőit, melyek a lakosságot szavazásra motiválták, máshol meg a Facebook-
generációnak tulajdonítják Iohannis választási győzelmét16 A Román Értékelési és Stratégiai
Intézet (IRES) választások utáni elemzése is kiemelt szerepet tulajdonít a Facebooknak és a
választók online megnyilvánulásainak.17
A másik legjelentősebb romániai példa az évek óta folyó, verespataki ciános
technológiájú aranykitermelés megvalósítása ellen tüntető civil mozgalom, mely az
operativitását és kitartását többek között különböző közösségi felületeken, leginkább
Facebookon terjedő online jelenlétének és online szerveződéseinek köszönheti18.
Mind a romániai lakosság online jelenlétét leíró adatok, mind az elmúlt évek
előzményei, azaz a civil mozgalmak és az azok szerveződésében és artikulálódásában játszott
fontos szerepe bizonyítja, hogy a későbbiekben elemzett, a Colectiv-tragédia reakciójaként,
felhasználók által létrehozott online bejegyzések és tartalmak ebben az esetben is
reprezentatív véleményként kezelhetőek, ugyanis az elmúlt években a Facebook bizonyult az
egyik legrelevánsabb nyilvános fórumnak, ahol a közügyek megvitatásában a legtöbb szereplő
részt vesz szándékainak artikulálásával és olyan mozgalmak megszervezésével, melyek aztán
az online közegből kilépve, offline is megvalósulnak.

15
Cum a functionat "Partidul Facebook" in ziua victoriei lui Iohannis. Cifre: rezultatele online ale candidatilor
si topul articolelor virale. Hotnews. http://economie.hotnews.ro/stiri-media_publicitate-18598966-analiza-
hotnews-cum-functionat-partidul-facebook-ziua-victoriei-lui-iohannis.htm [letöltve: 2016. 04. 10.]
16
Generaţia Facebook a decis numele preşedintelui. Monitorul Expres. http://www.monitorulexpres.ro/?
mod=monitorulexpres&p=mozaic&s_id=141752 [letöltve: 2016. 04. 01.]; Dönt a Facebook-generáció.
NOL. http://nol.hu/kulfold/dont-a-facebook-generacio-1498653 [letöltve: 2016. 04. 01.]; Csoda történt
Romániában: megnyerte a választásokat a Facebook-generáció. Átlátszó.
http://vilagterkep.atlatszo.hu/2014/11/17/csoda-tortent-romaniaban-megnyerte-a-valasztasokat-a-facebook-
generacio/ [letöltve: 2016. 04. 01.]
17
Generația facebook și convergența media au dus la victoria lui Klaus Iohannis. IRES.
http://www.ires.com.ro/articol/282/genera-ia-facebook-%C8%99i-convergen%C8%9Ba-media-au-dus-la-
victoria-lui-klaus-iohannis [letöltve: 2016. 04. 01.]
18
Allison Martell, Ioana Patran: Analysis: Social media empowers anti-mining activists. Reuters.
http://www.reuters.com/article/us-mining-media-analysis-idUSBREA060OA20140107 [letöltve: 2016. 04.
01.]

12
 II. Krízis, kommunikáció, közösségi média - fogalmak és elméletek

1. Krízishelyzet és közösségi média

Krízishelyzet alatt természeti katasztrófa, emberi mulasztás, technikai probléma,
gazdasági összeomlás vagy terrorcselekmény okozta hirtelen bekövetkező, váratlan, a létező
rendet megbontó, emberi életeket fenyegető, vagy emberi áldozatokkal járó eseményeket
értünk. A krízisekként változó, egyedi kiváltó okok és körülmények ellenére a különböző
válsághelyzetek közös következménye a stabilitás megbomlása, valamint az ezzel járó
kihívás, hogy az emberi élet, a tulajdon, a kontroll vesztesége által okozott szigorú nyomás
alatt is az alapvető prioritások szem előtt tartásával, a megfelelő döntések szülessenek.
(Manso & Manso, 2012; Boin et al., 2006).
A közösségi médiának számos meghatározása létezik, jelen dolgozat azonban
Parapatics és Veszelszki tanulmányából kölcsönzi a több, különböző szempontot figyelembe
vevő definíció közös pontjait összegző meghatározását az online közösségi médiának: “a
közösségi média olyan internetalapú eszközök vagy oldalak összességét jelenti, amelyek a
felhasználói részvételre, közösségi interakcióra és a felhasználók generálta – képes, szöveges,
videós vagy az ezeket egyesítő multimédiás – tartalomra épülnek. A felhasználók létrehozta
tartalom mások által megosztható, megvitatható, módosítható és másokkal együtt alkotható.”
(Parapatics & Veszelszki, 2014). Ugyanezen meghatározás szerint a közösségi médiát
részvétel, nyitottság, kommunikáció, közösség és összekapcsoltság jellemzi. A közösségi
média ezen jellemzői teszik alkalmassá arra, hogy felhasználói véleményüket, a birtokukban
lévő információikat megosszák egymással, ezáltal ösztönözve a közös vitákat és a különböző
kapcsolatok létrejöttét.19 Más szerzők is hasonló kulcsfogalmakat társítanak a közösségi
médiához: párbeszéd, közösség, összetartás (Veil et al. 2011).
A felsorolt értékekből indul ki Castells is, aki az internet biztosította felületekben véli
megvalósulni a Habermas által definiált nyilvános szférát (Castells, 2008). Habermas a
nyilvánosság alatt leggyakrabban a közönség, publicitás, publikálás fogalmait és azok
metszéspontjait érti. A nyilvánosság szervei közé az állami szerveket vagy a közönség
kommunikációját szolgáló szerveket sorolja (Habermas, 1999). Castells szerint a technológia
és közösségi média, azaz az internet biztosította új kommunikációs formák következtében jön
létre az a nyilvánosság, melynek köszönhetően a globális civil társadalom többé nem függ
sem a politikai hatalomtól, sem a tömegmédiumoktól. Ugyanakkor a szerző kiemeli, hogy a
19
Communicating with the outside world . Guidelines for all staff on the use of social media. European
Commission http://ec.europa.eu/ipg/docs/guidelines_social_media_en.pdf. [letöltés: 2016. május 21.]

13
civil mozgalmak hatásossága a közügyek és közbeszéd alakításában továbbra is nagy
mértékben függ attól, hogy az így létrejövő vitákat beemeljék az államhatalmi szférába
(Castells, 2008).

2. A közösségi média kommunikációs funkciói

A krízishelyzetek és online közösségi oldalak összefüggéseit vizsgáló
kommunikációelméleti szakirodalom tanulmányozása után, illetve a 2015 novemberében
történt Colectiv-tragédia online visszhangjának ismeretében három különböző
kommunikációs funkciót kívánok megkülönböztetni, amelyek mentén létrejöttek a Colectiv
Klubban történő krízishelyzetre reagáló, felhasználók által, a Facebook közösségi oldalon
létrehozott tartalmak. A három feltételezett kommunikációs funkció a következőképpen osztja
fel a közösségi oldalt: a Facebook mint az információnyújtás, információszerzés, tájékoztatás,
véleménynyilvánítás és az eset körül kialakuló viták felülete, a Facebook mint a szolidaritás
és a gyász kifejezésére alkalmas felület, illetve a politikai állásfoglalásra és a tüntetések
megszervezésére alkalmas hely.
Válsághelyzetekben rendkívüli igény van a tájékoztatásra. A krízishelyzet váratlansága
miatt a krízis körülményei és okai annak beálltakor és az azt követő néhány órában, esetleg
napban ismeretlenek, emellett az eseményt követően megváltozott helyzet, a sérültek,
áldozatok miatt rendszerint általános pánik követi a katasztrófákat, így a különböző
krízishelyzetek esetén a szereplők legfontosabb törekvése a mentés mellett az
információszerzés és az informálás (Shklovski et al. 2008). Éppen ezért a különböző krízisek
során kulcsfontosságú a gyors és pontos kommunikáció. Az információ ellenőrzése és
megerősítése azonban időigényes és csökkenti a gyorsaságot, így a hatékonyságot is. A
krízishelyzetek kommunikációját vizsgáló tanulmányok szerint, amikor a tömegmédia és a
helyi sajtó elmulasztja a tájékoztatást, olyankor a helyi civilek veszik át ezt a szerepet és saját
tapasztalataikon és információikon osztoznak (Shklovski et al. 2008).
Az elmúlt években gyakori krízishelyzetek során bebizonyosodott, hogy az online
közösségi médiának fontos szerepe van a krízishelyzetek során, hatékonysága a gyors
információmegosztásban rejlik: egyszerre teszi lehetővé, hogy a felhasználók a
rendelkezésükre álló híreket megosszák az online felületeken, illetve az itt lévő információhoz
bárki hozzáférhessen. A legfontosabb tényező, hogy mindez valós időben történik (Manso &
Manso, 2012).
A közösségi média a maintsream médiával ellentétben szabályozatlan közeg, így a
krízis körüli információk rendszerint hamarabb látnak napvilágot az online közösségi

14
felületeken, mint a hagyományos média híradásaiban a már említett ellenőrizhetőség és
gyorsaság arányainak átalakulása következtében. A különbséget fokozza, hogy mivel az
online közösségi médiában bárki létrehozhat tartalmat, aki a krízisesemény alatt a helyszínen
tartózkodik, tehát a résztvevőkből és szemtanúkból válnak hírforrások, addig a hagyományos
média rendszerint később érkezik a az események helyszínére. A krízishelyzetek során
megszokottá vált, hogy a történteket először egy, a helyszínen tartózkodó szemtanú jelenti
valós időben, mobileszközéről az internetre csatlakozva, majd ezt veszik át később más
médiafelületek (Oh et al., 2011; Oh et al.,2013).
A közösségi média krízishelyzetben való szerepének vizsgálatakor megállapították,
hogy azokban a helyzetekben, amikor a hagyományos média, például a televíziós híradás a
magas nézettség reményében szenzációhajhász beszámolókat készít a történtekről, vagy nem
rendelkezik a megfelelő információkkal, a közösségi média felületein történő
információszerzés és -megosztás bizonyul a leghatékonyabbnak (Manso & Manso, 2012).
A felsoroltak mellett az online közösségi média előnye a hagyományos médiával
szemben krízishelyzet esetén, hogy nemcsak az információ megosztására ad lehetőséget,
hanem mindenki számára biztosítja a részvételt, a hírek befogadói is hozzászólhatnak,
helyreigazíthatnak vagy hasonlóképpen megoszthatják tapasztalataikat. Az online közösségi
médiát nyitottság, párbeszéd, közösség, összetartás jellemzi. Technikai előnyeinek
köszönhetően pedig tartalma könnyebben továbbítható így hatékonyabban terjed és
gyorsabban ér el szélesebb csoportokat. (Veil et al. 2011)
A különböző válsághelyzetek során a közösségi médiafelületek két irányba működnek:
egyszerre képesek tájékoztatni a krízis résztvevőit a mentés, segítségnyújtás és a biztonság
helyreállítása céljából, de a megelőzést is segítheti vagy a krízishelyzet körül lévőket is
megmenthetik, ha a krízis résztvevői gyors tájékoztatást nyújtanak környezetüknek (Perlman,
2012).
A krízishelyzetek során a közösségi médiafelületeken és egyéb online fórumokon is
gyakran megjelenik az úgynevezett citizen journalism, azaz a civil újságírás, amely során a
civilek aktív szerepet játszanak a hírek és információk gyűjtésének, elemzésének,
értelmezésének és terjesztésének folyamatában (Watson et al., 2014; Bowman & Willis,
2003). Krízishelyzetekben a szemtanúk helyszíni fotói, videói, vagy akár a szöveges
beszámolói is szolgálhatnak bizonyítékokként és segíthetnek feltárni és tisztázni a krízis
keletkezésének körülményeit (Watson et al., 2014). Míg Watson és társai egy 2014-es, a
krízishelyzetek során kialakuló civil újságírást vizsgáló tanulmánya a jelenséget kritikusan
közelíti meg és az krízishelyzet résztvevőinek és áldozatainak sebezhetőségét hangsúlyozza

15
az internetre korlátlan mennyiségben feltölthető és szabályozatlan információk következtében
(Watson et al., 2014), addig egyéb szerzők hatékony módszernek találják a történtek
feltárásakor (Shklovski et al. 2008).
A közösségi oldalak térhódítása és a civil újságírás pontos definíciója előtt már
azonosítják azt a műfajt, amelyben nem hivatásos újságírók, hanem civilek az internet
biztosította fórumokon osztják meg egymással az információkat, véleményeket ezáltal
közösen hozva létre történeteket. Már ekkor úgy vélik, az internet sikere arra vezethető
vissza, hogy az általa biztosított fórumok támogatják az emberek kapcsolat iránti szükségletét,
azt, hogy akadályok nélkül kapcsolatba lépjenek más emberekkel valós időben, vagyis az
internet maga egyfajta kommunikációs infrastruktúra, amelyben az online (civil) újságírás
kihasználja az internet által kínált kommunikációs lehetőséget, hiszen fórumot biztosít
vélemények, ötletek, történetek másokkal való megosztására. Az így megvalósuló online
újságírást a hálózati számítógépes környezet legfontosabb tulajdonságait jellemzik:
hipertextualitás, multimedialitás és interaktivitás (Deuze, 2003).
A közösségi média nemcsak a krízishelyzet okainak és körülményeinek tisztázása
idején szolgál információs felületként, fontos szerepe van az események után is a mentés,
illetve segítségnyújtás és annak megszervezése során, továbbá a krízis okán, spontán létrejövő
online közösségek fórumai segítenek a krízis következményeivel való megbirkózásban, illetve
lehetőséget nyújtanak a szolidaritás kifejezésére (Manso & Manso, 2012).
A kommunikációs technológiák másik előnye, hogy többféleképpen is lehetőséget
adnak a kommunikációra, a történtek megismerésére és megvitatására, az így létrejövő
redundancia pedig segít megbirkózni a válsághelyzettel és annak következményeivel, illetve
segít a felépülésben (Shklovski et al. 2010).
A közösségi média részvételen alapuló média. Krízis esetén a kezdeti pontos
jelentések, beszámolók később rendszeresen kiegészülnek akár a résztvevők, akár a későbbi a
probléma megoldásában részt vevő „virtuális önkéntesek” (Reuter et al., 2013) szubjektívebb
hangvételű, véleményeivel, meglátásaival, személyes következtetéseivel. Krízishelyzetben
tehát a kezdeti objektivitásra törekvő jelentések, amelyek segítenek megérteni a történteket,
később kiegészülnek véleményekkel, ez a már említett módon segíti a tragédia résztvevőit, de
annak környezetét is a történtekkel való megbirkózásban, a tragédia feldolgozásában.
Bár a véleménynyilvánítás minden általam vizsgált kommunikációs funkció része,
hiszen egyértelműen jelen van a későbbi politikai hangvételű bejegyzésekben, a tüntetések
online szervezésében, de a gyászt feldolgozó bejegyzések, a részvétnyilvánító posztok is
gyakran tartalmaznak személyes véleményt, elemzésemben a történteket feldolgozó

16
Facebook-bejegyzések kronológiáját követve a véleményt az első, tájékoztató és informáló
kommunikációs funkciónál tárgyalom, hiszen ennek mentén alakulnak ki a későbbi
bejegyzések.
A közösségi oldalt, mint a gyász online feldolgozására alkalmas felületet vizsgálja
számos kutatás, ahogyan azt Parapatics és Veszelszki szintén a témát leíró tanulmánya is
összefoglalja. Ezek a kutatások az online közösségi oldalt, a magyar szerzőpáros kifejezetten
a Facebookot vizsgálják, mint a részvétel és részvét felületét, azaz a gyászolók gyülekezésére,
kommunikációjára és érzelmeik kinyilvánítására alkalmas felületet. Ez a tanulmány
érzelemkifejező, tájékoztató, felhívó, fatikus, metakommunikációs, illetve esztétikai
funkciókat különböztet meg az online gyász megjelenési formáinál (Parapatics & Veszelszki,
2014). Az online gyász tehát több, egymástól elkülöníthető funkcióban is megnyilvánul. Az
érzelemkifejező funkció a halállal kapcsolatos, illetve részvétnyilvánító üzenetek nyilvánvaló
és elsődleges funkciója. A szerzőpáros szerint a többi funkció is szinte kivétel nélkül ezzel
együtt jelenik meg, azaz minden a gyász kifejezésével, részvét kinyilvánításával kapcsolatos
bejegyzésnek van érzelmi kapcsolódási pontja. A tájékoztató funkció a halálhírt közzé tevő
bejegyzésekben nyilvánul meg, célja a tájékoztatás. A tanulmány a felhívó funkció alatt,
Marwick és Ellison egy 2012-es tanulmánya nyomán azt érti, amikor bejegyzés célja a
haláleset kapcsán felmerült társadalmi problémára való figyelmeztetés. Az elhunyttal való
kapcsolat felvételét és megtartását szolgáló bejegyzések fatikus funkcióval bírnak,
metakommunikációs funkciójuk pedig azoknak az online tevékenységeknek van, amelyek bár
nem szövegalapúak, nem hoznak létre új bejegyzést, mégis egyéb módon kommunikálnak,
például lájkkal, a poszt feljelentésével fejezik ki véleményüket. A közösségi média nemcsak
szövegalapú tartalmak létrehozására alkalmas, így az esztétikai funkció is teljesülhet. Az
esztétikai funkciót többnyire videó- és képalapú bejegyzések töltik be, ez azonban gyakran
más funkcióval együtt jelenik meg (Parapatics & Veszelszki, 2014).
A Facebook nemcsak egyedi halálesetek alkalmával működik az online gyász
helyeként. Tömeges halálesetek során, a halál körülményeinek kegyetlensége, illetve a sokk
következményeként hasonló módon, de jelentősen több felhasználó vesz részt a digitális
gyászmunkában, ahogy az a későbbiekben, a Colectiv-tragédiával kapcsolatos tartalmak
vizsgálatakor is látható lesz.
Nemcsak az egyéni halálesetek során beszélhetünk a közösségi médiában megjelenő
gyászturizmusról (Parapatics & Veszelszki, 2014). A krízishelyzetek gyakran járnak
nagyszámú áldozattal, ilyenkor a tragédia ereje is nagyobb, illetve az olykor szenzációba
átcsapó, de mindenképp nagy érdeklődésnek örvendő tömeges haláleseteket még gyakrabban

17
látogatják az úgynevezett online gyászturisták, azaz a felhasználók, akik a halállal és
tragédiákkal összefüggésbe hozható helyekre, ez esetben az áldozatok közösségi oldalaira,
illetve a haláluk körülményeivel kapcsolatos bejegyzéseknek helyet adó felületekre
kíváncsiak.
A közösségi médiának hasonlóan fontos, ám gyakran vitatott szerepe a politikai
tüntetések során van. Valenzuela a közösségi média és a tüntetők magatartása közötti
kapcsolatot vizsgáló tanulmányában több kutatásra is hivatkozik, melyek bizonyították, hogy
a közösségi média több eszközzel is motiválja és befolyásolja a kollektív cselekvést: olyan
híreket és információkat szolgáltat, amelyek más médiafelületeken nem elérhetőek,
megkönnyíti a tüntetések szervezését, azok összehangolását, bárki számára lehetővé teszi a
csatlakozást, a kiállást különböző politikai ügyek mellett, illetve lehetőséget teremt a
másokkal való eszmecserére. Emellett úgy találták, hogy a közösségi média felületein történő
politikai véleménynyilvánítás lehetőséget biztosít információk részletesebb kifejtésére,
mélyebb érvelésre, ezzel segítve elő a politikai elköteleződést, majd mobilizálást (Valenzuela,
2013).
Ahogyan a kommunikációs csatornák egyre sűrűbbé és komplexebbé válnak, a
hálózati társadalom egyre több és részletesebb információhoz fér hozzá a közösségi
médiafelületek által, mindez lehetővé teszi a nyilvános beszédben való részvételt és elősegíti a
kollektív fellépést. Úgy vélik, a kommunikációs szabadság elősegíti a politikai szabadságot.20
Castells a politikai részvétel növelésére szolgáló leghatékonyabb módszernek az
internet nyújtotta kommunikációs lehetőségek kihasználását látja, rábírva a politikai hatalmat
és a civil társadalmat egy gyümölcsöző és együttműködő kapcsolatra. A szerző szerint ez a
multimodális kommunikációs tér mi minősül az új globális nyilvános szférának (Castells,
2008).
Papacharissi egy 2003-as, az internetről mint a társadalmi nyilvánosságról szóló
tanulmányában azt vizsgálja, hogy az internet politikai használata hogyan hat a társadalmi
nyilvánosságra. Annak a kérdésnek a megválaszolására tett kísérletében, hogy a virtuális
szféra képes-e átalakítani a társadalmi nyilvánosságot mind az általa technoutópistáknak
nevezett, mind a szkeptikusok álláspontját és érveit részletesen ismerteti. Ekkor úgy vélik, az
internetalapú technológiák adattárolási és visszakeresési tulajdonságai másképp elérhetetlen
információkkal látják el a politikai viták résztvevőit, ugyanakkor az akkori
internethasználattal kapcsolatos adatok tükrében az egyik legjelentősebb akadályát annak,
20
Clay Shirky: The Political Power of Social Media. Technology, the Public Sphere, and Political Change.
Foregn Affairs https://www.foreignaffairs.org/articles/2010-12-20/political-power-social-media [letöltve:
2016. 05. 31.]

18
hogy az internet demokratizálja a társadalmi nyilvánosságot, abban látják, hogy a virtuális
szféra reprezentatív jellegét csökkentik az információ-hozzáférés és az új médiához szükséges
írástudás terén jelentkező egyenlőtlenségek (Papacharissi, 2003). Ez az állítás mára
elveszítette aktualitását, hiszen míg Papacharissi még arról beszél, hogy legfőképpen azért
elsietett az internet demokratizáló hatásáról beszélni, mert a Föld népességének hat százaléka
rendelkezik internet-hozzáféréssel, addig ma már a világ hétmilliárd fős lakosságának szinte a
fele, pontosabban 46,1 százaléka tekinthető napi szintű internetfelhasználónak. 21
Természetesen ez a szám nem egyenlő arányú megoszlást jelent a világon, azaz nem kezelhető
úgy, mintha csak minden második lakosnak lenne hozzáférése a világhálóhoz, hiszen
egyértelmű, hogy nem homogén eloszlásról van szó, az Internet Live Stats 2016-os adatai
szerint például a legtöbb európai országban, illetve a tengeren túl minden esetben a lakosság
nyolcvan-nyolcvanöt százalékát meghaladó napi szintű internet-felhasználó van.22 Így tehát az
egyik, akkor még legfontosabbnak tűnő kérdés megoldódott, a világhálóhoz hozzáférők
száma a technológiai fejlődésnek köszönhetően évről évre növekszik.23
Az idézett tanulmány szerint az internet és a hozzá kapcsolódó technológiák
megnövelhetik a személyes kifejezés terét, és polgári aktivitásra sarkallhatnak, de az így
megvalósuló politikai részvétel nem tükrözi a valóságot és nem helyettesíti, a valódi
állampolgári részvételt, de a szerző nem tartja kizártnak, hogy az egyének a politikai vitán
keresztül felismerhetik annak a rendszernek a problémáit, amelyben élnek s dönthetnek úgy,
hogy fellépnek ellene (Papacharissi, 2003).
A szerző által egyik legfontosabbnak vélt kérdés, hogy a kölcsönös összekapcsoltság
milyen hatással van a vitára. Emellett az internet fragmentáltságát is hangsúlyozza: szerinte
az online viták a kérdésnek csak az egyik oldalát mutatják meg, vagy éppen véletlenszerűen
összeállított véleményekből vagy állítólagos tényekből tevődnek össze: „ahogy a virtuális
tömeg egyre kisebb és kisebb vitacsoportokra válik szét, úgy tűnik el a sok embert összekötő
ideális nyilvánosság, ugyanakkor a külön csoportok létrehozása számtalan online
nyilvánosság kifejlődéséhez vezet, amelyek mindegyike a tagjainak kollektív ideológiáját
tükrözi. Habermas is kávéháznyi csoportok vitáit képzelte el.” (Papacharissi, 2003).
Krízishelyzetek online lenyomatainál természetesen kisebb, jól körülhatárolt, egy bizonyos
probléma, válsághelyzet mentén gyülekező csoportról van szó. Így ez a fragmentáltság nem
csökkenti az ilyen módon kialakuló online diskurzusok erejét, vagy offline hatásait, sőt

21
Internet users of the world. http://www.internetlivestats.com/internet-users/ [letöltve: 2016. 05. 31.]
22
Internet users by country http://www.internetlivestats.com/internet-users-by-country/ [letöltve: 2016. 05.
31.]
23
Internet users in the world http://www.internetlivestats.com/internet-users/#trend [letöltve: 2016. 05. 31.]

19
eredményesebb kommunikációhoz vezet, ha tematikus online fórumok adnak helyet ezeknek
a vitáknak. A tanulmány egy másik fontos kérdése, hogy vajon a szövegek testetlen cseréje
helyettesíti-e a szemtől szembeni kommunikációt és egyáltalán össze lehet-e a kettőt
hasonlítani, de azt belátja, hogy az internet és a hozzá kapcsolódó technológiák politikai vitára
ösztönöznek és fórumként szolgálnak az eszmecseréhez, információk megosztásához.
Annak a vizsgálatakor, hogy az internet és a különböző online felületek milyen
társadalmi nyilvánosságot biztosítanak, természetesen nem hagyhatóak figyelmen kívül a
Papacharissi által összefoglalt felvetések, ugyanakkor az internet és a különböző online
felületek gyors fejlődése és állandó átalakulása következtében állandóan frissítenünk kell az
online jelenségekről és felületekről való tudásunk és ennek ismeretében kell feltennünk az
újabb kérdéseket, hiszen a tanulmány keletkezése alatt eltelt, több mint tíz év alatt, nemcsak a
már imént pontosított részvételi adatok változtak, hanem amíg Papacharissi még online
hírmédiáról beszél és az abba vetett vakhitről, amely szerinte nem elég az erősebb és
tisztességesebb nyilvánosság megteremtéséhez, addig ma, amikor online politikai részvételről,
vagy online civil mozgalmakról beszélünk, elsősorban közösségi médiafelületekre gondolunk.
Ezek az online felületek már más műfaji sajátosságokkal bírnak, ahogy az a közösségi média
meghatározásánál is látható volt: kevésbé szabályozottak kívülről és teljes mértékben
felhasználói részvételre, közösségi interakcióra és a felhasználók generálta tartalomra
épülnek, az így létrehozott tartalom mások által megosztható, megvitatható, módosítható és
másokkal együtt alkotható (Parapatics & Veszelszki, 2014). Ezáltal a kétezres évek elején még
a legnagyobb problémának, a demokratizálódás akadályának tekintett műfaji jellemzők is
változtak és átalakultak. Természetesen a technológia fejlődése sem oldott meg minden
problémát, vagy válaszolt meg minden kérdést, így még ma is aktuálisak a Papacharissi által
leírt jelenségek: az online kommunikáció vizsgálatakor figyelembe kell venni, hogy a
kíbertér egyszerre működik nyilvános és magántérként. Ez természetesen ma is igaz a
közösségi médiafelületekre. Továbbá, bár a kíbertér kitágítja kommunikációs csatornáinkat,
de nem változtatja meg radikálisan a kommunikáció természetét (Papacharissi, 2003).
Castellshez hasonlóan tehát – aki szerint a technológia és az internet biztosította új
kommunikációs formák következtében létrejöhet az a nyilvánosság, melynek köszönhetően a
globális civil társadalom többé nem függ sem a politikai hatalomtól, sem a
tömegmédiumoktól, azaz megvalósulhat a társadalmi nyilvánosság, de csak azzal a feltétellel,
hogy az így létrejövő viták és az ezek eredményeként születő politikai kritikák továbbjutnak
és bekerülnek a politikai beszédbe is (Castells, 2008) – Papacharissi sem tartja úgy, hogy az
online felületek létezése kizárólagosan elegendő a teljes körű társadalmi nyilvánosság

20
létrejöttéhez. Úgy véli, hogy bár az internetnek és a hozzá kapcsolódó technológiáknak
sikerült új nyilvános teret létrehozniuk a politikai viták számára és ez a nyilvános tér
előmozdítja a nyilvános szféra újjászületését, de az információhoz való gyors, olcsó és
kényelmes hozzáférés nem feltétlenül tesz minden állampolgárt tájékozottabbá és nem
ösztönöz mindenkit a politikai eszmecserében való aktívabb részvételre (Papacharissi, 2003).

3. A Facebook mint kommunikációs felület

A Facebookon jelen lévő és tartalmakat létrehozó felhasználók, valamint az általuk
létrehozott Facebook-csoportok, oldalak és egyéb Facebookon található fórumok működése
kommunikációs szempontból leginkább a Terestyéni által megalkotott fogalmakkal írható le.
Horányi nyomán ágensnek nevez „minden olyan rendszert, mint egységet, amely problémát
képes felismerni és/vagy megoldani”. Terestyéni szerint az ágensek jellemzően individuális
emberek, olyan entitások, melyek nem természetes módon, vagyis szándékok nélkül állnak
elő, „hanem valamilyen konceptualizáció és konstitúció hívja életre őket.” Terestyéni az
ágensek jellemzőjének tartja, a racionalitást, továbbá azt, hogy aktivitásuknak valamilyen
célja van, valamilyen változást szándékoznak elérni, „meg vannak győződve arról, hogy ez a
cél, ez a megvalósítandó állapot valamiképpen a javukat szolgálja, érdekükben áll”, illetve
„feltételezik, hogy aktivitásuk és az elérendő célállapot között ok-okozati összefüggés van”
(Terestyéni, 2006, 239).
Kommunikációs szempontból tehát ilyen ágenseknek tekinthetőek a közösségi média
felhasználói, a közösségi médiafelületeken általuk létrehozott, műfajtól független tartalmaik
által, amelyekkel kommunikálnak.
Az ágensek alkotta szerveződéseket Terestyéni a következőképpen definiálja:
„Ágenseknek az olyan rendszerszerű együttesét, amelyben az ágensek azért hangolják össze
és koordinálják egymással cselekvéseiket, aktivitásaikat, hogy együttműködjenek egy közös
probléma megoldásán, egy közös cél elérésén, szerveződésnek nevezzük.” Továbbá a
szerveződések legjellegzetesebb típusai azok a szervezetek, amelyek valamilyen szükséglet
kielégítésére, vagy egy bizonyos feladat végrehajtására jöttek létre (Terestyéni, 2006, 240).
Ilyen szerveződésnek tekinthető tehát minden, a közösségi oldalon felhasználók által
létrehozott csoport és fórum, amelyek egy konkrét ügy vagy probléma mentén jöttek létre és a
felhasználók csoportban való kommunikációja és tevékenysége, jelen esetben
tartalomgyártása, bejegyzései olyan értelemben koordináltak, hogy az egyéni bejegyzések a
közös cél elérését, probléma megoldását szolgálják.
A szerveződések fajtái közt megkülönbözteti az alkalmi szerveződést „amikor az

21
ágensek egy csoportja csak addig tart fenn egy együttműködő struktúrát, amíg sikerül egy
partikuláris problémát vagy feladatot megoldani.” „Az alkalmi szerveződésre példa lehet egy
olyan, sebtében létrehozott munkamegosztás, amely egy hirtelen veszedelemmel szembeni
védekezés céljára jött létre, és veszedelem elmúltával funkcióját veszti és feloszlik.”
(Terestyéni, 2006, 241).
A krízishelyzetet követő, a válsághelyzetet okozó, vagy a válsághelyzet
következményei okozta problémák mentén, Facebookon létrejövő oldalak, csoportok és
események, mint esetünkben a számtalan Colectiv-tragédiával kapcsolatos Facebook-oldal,
csoport, esemény, amely a történtek feltárását, megértését, feldolgozását kívánják elősegíteni,
vagy a segítségnyújtás, szolidarizálás, esetleg valamilyen reakció megszervezése a céljuk,
minden esetben alkalmi szerveződésként értelmezhetőek.
Az esettanulmány során a különböző, Colectiv-tragédiával kapcsolatos, vagy arra
reakcióként, felhasználók által létrehozott Facebook-felületeket ilyen alkalmi
szerveződéseknek, a bejegyzéseket közzétevő felhasználókat pedig ágenseknek tekintem.

22
 III. A vizsgálat módszere

A reprezentatív adatgyűjtést megnehezíti, hogy a Colectiv-krízishelyzet tragikus

kimenetelének, eddig nem tapasztalt visszhangjának és látványos következményeinek
köszönhetően átláthatatlan mennyiségű felhasználók által létrehozott szöveges és képi
tartalmat eredményezett a Facebookon. A reprezentatív adatgyűjtést a következő tényezők
nehezítik: a Colectiv-tragédiával kapcsolatba hozható, felhasználók által létrehozott
bejegyzések nem mindegyike publikus, azaz kapcsolat nélkül nem hozzáférhetőek,
amennyiben a beállításuk nem nyilvános; a bejegyzések nem egy behatárolható területen,
csoportban, vagy oldaltípuson jöttek létre, hanem már létező Facebook-felületek alakultak át a
Colectiv-tragédiával foglalkozó oldalakká és a krízist követő néhány órában is számtalan
tematikus oldal született; a többféle típusú Facebookon létrehozható felületforma (személyes
profil, csoport, esemény, oldal: community page,local business, organization, brand, band,
cause stb.) miatt nem egységes a felület és a bejegyzések megoszlása; illetve nem kezelhető
mennyiségű a tartalom, ugyanis jelenleg (a krízist követően hat hónappal) is születnek új,
kapcsolódó bejegyzések.
Mindezek következtében a későbbiekben vizsgált anyag egy rövidebb időintervallum
hozadéka, a krízishelyzet kirobbanásának estéje és a Colectiv-tragédia következtében
létrejövő, online szerveződő civil tüntetések nyomására, a Victor Ponta vezette román
kormány lemondása közötti öt nap. A 2015. október 30. és november 4. közötti időintervallum
használatát indokolja, hogy ez az időintervallum egyaránt tartalmazza a krízist követő
azonnali reakciókat, a felhasználók véleményét, az általuk megfogalmazott politikai kritikát,
illetve az ennek következtében szerveződő civil tüntetések szervezésének részleteit, továbbá a
krízis kirobbanása és a krízishelyzet következményeként számon tartott kormányváltás
keretezi.
A vizsgált minta tartalmaz szöveges bejegyzéseket, fotókat, videókat és kommenteket
minden típusú, a Colectiv-tragédia következtében létrejött vagy már létező, a tragédiára
reagáló bejegyzést tartalmazó Facebook-felületről (személyes profil, minden oldaltípus,
esemény, csoport, az áldozatok személyes profiljaiból emlékoldallá alakított felületek), illetve
a bejegyzések kereséséhez használt hashtagek alapján talált posztokat. A vizsgált krízishez
kapcsolódó tartalmak megkülönböztetésére, a felhasználók által használt hashtagek a
következők: #colectiv, #colectivclub, #clubcolectiv, #coruptiaucide, #revolutiacolectiv.
Az elemzett korpusz tartalmazza az összes, a krízist követően néhány hónappal később
is elérhető, 2015. október 30. és november 4. között létrejött Facebook-bejegyzést a már

23
említett formákban. A Colectiv-tragédiával kapcsolatos Facebook-bejegyzések utólag a
következőképpen voltak elérhetőek: a krízissel kapcsolatos kulcsszavas kereséssel
megtalálhatóak a krízishez kapcsolódó Facebook-oldalak, csoportok és események, ezek
egyaránt tartalmaznak az oldal működtetője, vagy esemény létrehozója által és más
felhasználók által, az oldalra bejegyzett tartalmakat is.
A már említett mintavételi nehézségeken a következő két módszer segített: a
hashtageken keresztül történő keresés segítségével megtalálhatóak olyan nyilvános tartalmak
is, amelyek a felhasználók saját Facebook-profilján kapnak helyet és nem a krízissel
kapcsolatos Facebook-oldalakra jegyezték be őket, illetve a Colectiv Club oldalán összesítve
megtalálható minden olyan, szintén saját profilra szánt bejegyzés, melyben a témát nem
hashtag segítségével jelölte meg a felhasználó, hanem a Colectiv Klubot jelölve meg
tartózkodási helyéül, még ha fizikailag nem is tartózkodott ott. E két gyűjtési módszer segített
egy szélesebb minta létrehozásában.
A mintavétel során tehát teljes anyagként a mintavétel időpontjában, a krízist követően
négy hónappal, az említett keresési módszerek segítségével elérhető összes bejegyzés értendő.
A teljes minta nagysága, illetve a bejegyzések hosszúsága miatt a következő fejezetben
található elemzés és csoportosítás során nem kerül bemutatásra minden bejegyzés, amelyet a
vizsgált minta tartalmaz. Kvalitatív kutatásról lévén szó a későbbi elemzés menetét
természetesen alakítja, hogy a különböző kommunikációs funkciókat milyen, a teljes mintából
véletlenszerűen választott példákkal illusztrálom. A dolgozatban megjelenő példák során a
bejegyzésekben a nevek és az egyéb, azonosíthatóságra utaló adatok nem szerepelnek, a
példák dőlt betűvel, fordítás nélkül, betűhűen (változtatás és helyesírási javítás nélkül)
szerepelnek. A szöveges példákban nem teszek különbséget a bejegyzések és a hozzászólások
között, illetve nem közlöm a bejegyzés keletkezésének szerzőjét, pontos időpontját és helyét.
Azokat a Facebook-oldalakat, amelyekről a szövegben megjelenő bejegyzések származnak a
dolgozat végén található forrástár foglalja össze.

24
 IV. A Colectiv-tragédia lenyomata a Facebookon

1. A Facebook mint a tájékoztatás és információszerzés felülete

A krízishelyzetet okozó tragikus tűzbaleset 2015. október 30-án, este fél tizenegy
körül történt. A történtekkel kapcsolatos információszerzés és információnyújtás céljából
létrehozott Facebook-bejegyzések a történet kronológiáját követik. Bár a vizsgált minta nem
tartalmazza, de jelen dolgozat szerzője a tragédia másnapján találkozott azokkal a
bejegyzésekkel a koncert Facebook-eseményén, melyekben az áldozatok barátai és ismerősei,
a tűzesetet követően néhány perccel a személyek teljes nevét kiírva keresték őket és
érdeklődtek hogylétük felől. A túlélők a koncert Facebook-eseményére bejegyzett tartalmak
alá kommentálták, hogy mit tudnak a kérdéses személyről. Volt, aki a Facebook segítségével
találta meg ismerősét, barátját, de az első halálhíreket is ott közölték, a bejegyzések alatt,
komment formájában. Nem sokkal a tragédia után a klub által létrehozott eseményt törölték a
Facebookról, valószínűleg az ilyen és hasonló tartalmak miatt, így az esemény Facebook
oldalával együtt ezek a bejegyzések is megsemmisültek, ezért nem szerepelnek az elemzés
során használt mintában, ám a bejegyzések súlya és fontossága miatt nem hagyhatóak említés
nélkül.
Az említett példából látható, hogy a krízist követő pánik első néhány percében az sms
és mobilhívás, valamint a hagyományos média között helyezkedik el a közösségi média, ahol
bár személyes kommunikációt kezdeményeztek a túlélők és hozzátartozók, nem smsben vagy
telefonhívással keresték barátaikat, hanem egy nagyobb, de a megfelelő nyilvánossághoz
fordulva, azokhoz akik szintén a helyszínen tartózkodtak, értesültek az eseményről, vagy épp
jelen voltak.
A helyszínen lévők tájékoztatását követte az események nyilvánosságra hozatala, a
részletesebb beszámolók. A tragédiát követő rövid időn belül kezdetét vette az események
kifelé való kommunikálása a helyszínről az érintettek, vagy az arra járók Facebook-
bejegyzésein keresztül. Az egyik legelső helyzetjelentés: „25 morti 89raniti foarte grav in
centrul vechi”.
Ahogy azt a kríziskommunikációs szakirodalom is megfigyelte az eddigi
esettanulmányok vizsgálatán keresztül, az eseményeket ezúttal is egy résztvevő dokumentálta
először és osztotta meg a Facebookon (Oh et al., 2013). Az ő helyszíni felvételeit vette át
később szinte mindegyik médiafelület, illetve osztotta meg számtalan Facebook-felhasználó.
A résztvevők nemcsak a helyszíni pánik során, hanem később is Facebookon
kommunikálva érdeklődtek a helyszínen tartózkodó ismerőseik felől. Egy résztvevő

25
bejegyzése, aki bejelentkezett a helyszínre és az azt követő hozzászólások: „#1: Toti suntem
bine? #2: Tu esti acolo? Ai fost?! O, Doamne!!! #3: Oana de Teo stii ceva? #4: Nu se stie
nimic de Teo. Era in club. #4: Ai fost in club si tu? #5: Noi suntem acasa. Pironiti in fata
televizorului, alaturi de toti cei care trec prin clipe de groaza... speram sa fie toata lumea
bine. Avem prieteni care locuiesc chiar langa acel club.
Ezt követően nem sokkal születtek azok a bejegyzések, melyek célja a segítségnyújtás,
illetve a segítségnyújtás megszervezése volt. Nemcsak a tematikus, erre a célra létrejött
Facebook-oldalak tájékoztatták a felhasználókat, a felhasználók maguk is folyamatosan
hoztak létre hasznos és hasznosnak tűnő információkat a megfelelő hashtagek használatával,
illetve a megfelelő Facebook-felületekre posztolva: „21 206 92 91 La acest nr se va putea
suna pentru informatii daca se afla printre victime persoane cunoscute ce au petrecut in
clubul Colectiv din Bucuresti, se poate suna sa se anunte daca persoane cunoscute sau copii
care se stie ca se aflau acolo si nu au ajuns acasa. Dati-l mai departe va rog, nu te doare
mana 1 secunda.”/ „26 de morti si 88 de raniti in CLUBUL COLECTIV , din Bucuresti in
cazul in care aveti prieteni sau cunoscuti care erau acolo este un nr la care puteti verifica
starea lor! 021/206.92.91 anuntati-va intre voi!”. A telefonszámon kívül folyamatosan
megosztották a hatóságoktól érkező, az áldozatokkal kapcsolatos egyéb információkat is:
„[csatolt fotóval] Lista persoanelor din Club Colectiv aflate in spitalele din Bucuresti pentru
cei care au avut pe cineva in club in timpul incidentului. Dati pe fiecare poza pentru a afla
Spitalul pentru fiecare lista.”
Az áldozatok ellátáshoz szükséges véradásra nemcsak bejegyzések szólítottak fel,
eseményeket is hoztak létre a felhasználók a figyelem felhívása céljából: „Doneaza Sange,
bani, materiale sanitare. Orice ii poate ajuta pe cei in suferinta!” /„[esemény link]
informatiile necesare pentru donatori.”/ „Este nevoie UEGENTA de pansamente grassolind
10x20 la spitalul universitar. Nr. Tel. 0766441496”/ „Formular online pentru programarea
celor care doresc sa doneze sange la Spitalul Universitar de Urgenta Bucuresti: [link].” A
tragédia másnapján, egy felhasználó által létrehozott Mobilizare! DONĂM SÂNGE pentru
victimele incendiului din Club Colectiv!24 nevű esemény, mely pontos leírást adott a
fővárosban történő véradással kapcsolatos összes tudnivalóról, közel nyolcvanhatezer
felhasználóhoz jutott el, ebből ötezer jelezte, hogy részt vesz az eseményen, azaz önkéntesen
vért ad az áldozatok ellátásához.
Az általános segítségkérésen és az általános segítségnyújtás megszervezésén kívül

24
Mobilizare! DONĂM SÂNGE pentru victimele incendiului din Club Colectiv!
https://www.facebook.com/events/1640694776213950/?active_tab=highlights [letöltve: 2016. április 20.]

26
konkrét felhívásokat is tettek közzé: „Probabil ati auzit de cei 5 copii ramasi orfani. Mama
lor lucra la Colectiv. Copiii au ramas cu un unchi si un bunic paralizat. Stau cu chirie, pe
care risca sa o piarda, pe strada Ciresilor nr. 20. 0786398756 este nr unchiului, [név]. Vă
rugăm să ajutați cum puteți.”; „Aceasta pagina este exclusiv utilizata pentru cazul celor 5
copii ramasi orfani. Distribuiti! Donati! Ajutati! [link]”; „Inca nu avem un cont bancar
deschis de catre noi. Probabil maine ne vom mobiliza si vom face si acest pas. Momentan,
putem sa ne intalnim si maine la adresa celor 5copii pentru a dona alimente,hainute sau
ajutor material. Va multumim din suflet pentru tot! [cím].” Mindhárom bejegyzés célja egy, a
szórakozóhelyen takarítóként dolgozó, a tragédia során elhunyt nő családjának és árván
maradt gyerekeinek segítése. Látható, hogy a segítségnyújtás megszervezése során a „virtuális
önkéntesek” (Reuter et al., 2013) az online felületekről kilépve, a valóságban is segítettek az
áldozatokon.
A Facebook nemcsak a felhasználók közti kommunikációt segítette, hanem lehetővé
tette, hogy más szereplők, cégek, egyesületek felajánlásaival is élhessenek az érintettek. Míg
más médiafelületek ezt nem tették lehetővé, a megfelelő Facebook-oldalak, vagy felhasználók
a Facebookon hirdették ezeket az információkat: „Se pare ca un eveniment neplacut scoate la
iveala si calitati umanitare rar vazute in randul romanilor. Felicitari! Share pentru a ajunge
la urechile celor ce au nevoie de ajutor! #colectiv - cazare gratuita in Bucuresti pentru rudele
victimelor de la [cégnév], [cégnév], [cégnév]; mancare si bautura pentru medici si donatori
de la [cégnév], [cégnév], [cégnév], [cégnév], [cégnév], [cégnév], [cégnév], [cégnév],
[cégnév], [cégnév], [cégnév]; bilete de avion pentru rudele de gradul 1 si 2 din strainatate de
la [cégnév]; [cégnév] ajuta cu transport gratuit pentru donare; [cégnév] ofera tratament in
regim abulatoriu; [cégnév] doneaza produse pentru vindecarea plagilor arse; [cégnév] ofera
consiliere psihologica - programul de 6 sedinte de asistare psihologica de criza este oferit
gratuit.” „În această după-amiază am fost contactați de către un reprezentant al clubului
[cégnév] din Cluj. Ne-a spus că vor dona încasarile. Suma este subtanțială. Le mulțumim
pentru sinceritate. Dacă aveți detalii despre familiile care au nevoie de ajutorul nostru, vă
rugăm să ne trimiteți informații printr-un mesaj privat pentru a le comunica și celor de la
[cégnév].
Ugyanezen szereplők, oldalak és felhasználók folyamatosan tájékoztattak az áldozatok
állapotáról és számáról is: „Lista celor 29 de persoane decedate: [fotó]”/”Acum 2 minute am
fost anunțați că Bilanțul morților a ajuns la 29. Ne pare nespus de rău”/ „Din pacate,
numarul celor care nu mai sunt printre noi, a ajuns la 30...Dumnezeu sa-i odihnească!”;
„[név], fata care a decedat în urmă cu 2 ore. Dumnezeu să o ierte! [fotó].”

27
 Az eseményekről történő tájékoztatás egyik másik formája az online szereplők
részéről az okok feltárása és a felelősök meghatározása céljából történt. A közösségi média
felületén ad-hoc módon létrejövő kis csoportok és önkéntes elemzők próbálták megnevezni a
kiváltó okokat, megelőzve a hatóságok és a hagyományos média vizsgálódásait: „Facem o
lista cu toate normele de protecție pe care orice local din România trebuie să le respecte.
Cautam oameni cu expertiza in acest domeniu sa ni se alăture in acest demers. UPDATE - Nu
am găsit încă legislația în legătură cu transformarea sau folosirea unei clădiri cu bulina
roșie ca si locație comerciala. De exemplu am aflat de la un arhitect, nu avem exact articolul
de lege, căci orice locație care găzduiește mai mult de 18 persoane trebuie să aibă ușile cu
ieșire spre exterior. Adu-ți aminte ultima oara când ai fost într-o locație, cum se deschidea
ușa ? Sau : dacă ai un club cu o capacitate de peste x sute de oameni, trebuie sa asiguri x
minim ieșiri de siguranță.(...) Dacă stai și te aștepți ca autoritățiile să rezolve singure acest
aspect, te cam minți pe tine însuși.” A történet a különböző felhasználóktól érkező apró
részletekből és találgatásokból rajzolódott ki a közösségi oldalon a hatóságok vizsgálata előtt:
„A doua usa era BLOCATA CU LACATUL de la clubul Colectiv, fosta fabrica Pionierul.”/
„Un alt martor care a supraviețuit tragediei spune că a mai fost la concerte în Club Colectiv
și a mai asistat la efecte pirotehnice aici. [név] spune că, de data aceasta, problema a fost că
artificiile au fost poziționate perpendicular pe stâlp. De altfel, el este cel care a făcut una
dintre fotografiile cu focul de artificii din club, chiar înainte de izbucnirea incendiului. El a
spus că circa 400 de persoane erau în club în vineri seara în momentul în care a izbucnit.”
„Firma care a realizat lucrarile de izolatie fonica si tratament acustic in clubul #colectiv a
sters de pe site-ul lor articolul referitor la aceste lucrari.Este inca accesibil in google cache,
si am facut un screenshot before-after, atasat acestei postari. De ce au sters articolul de pe
site? Poate ca nu a fost in regula tot acel lemn pus pe tavan? Sau toti cei 400 metri patrati de
burete "ignifugat"? Ce clasa de ignifugare avea? Cum a fost proiectat sistemul de prevenire a
incendiilor? Cine este inginerul acustician care a realizat proiectul? S-a facut aprobarea
normelor generale de prevenire a incendiilor? Cine a dat aceasta aprobare? Sa speram ca
aceste intrebari isi vor gasi raspunsul la Parchetul de pe lângă Tribunalul Bucureşti, in
cadrul dosarului penal care s-a deschis pentru acest tragic eveniment. Articolul asa cum
arata acum: [link] Articolul asa cum arata acum cateva zile: [link] Si un alt articol, de pe
blogul lor, care a ajuns in atentia presei: [link]”/ „Vă rugăm să ne scrieți mesaje dacă ați
fost martori la cele întâmplate! Vrem să ținem pe cei interesați de cele întâmplate la curent!!”
Mindez a már említett citizen journalism műfajának minősül, ugyanis civilek és
szemtanúk gyűjtik össze, elemzik, értelmezik és terjesztik a híreket (Watson et al., 2014;

28
Bowman & Willis, 2003), jelen esetben a krízishelyzet kiváltó okait keresik és a felelősök
megkeresésén dolgoznak, ebben is megelőzve a hagyományos szerveket.
A krízishelyzetet követő néhány napban tehát megfigyelhető egy önszervező és
önszabályozó krízisfeldolgozás, mely során a Facebook-felhasználók önkéntes alapon, igen
nagy számban vesznek részt az online segítségnyújtásban és egy leginkább nyomozáshoz
hasonlítható folyamatban, mely során a történtek kiváltó okait próbálják közösen felfedni.
A fent említett példákon keresztül is jól látható, hogy a folyamatnak ebben a részében
a Facebook leginkább közvetítő közegnek tekinthető, mely összegyűjti és továbbadja az
információkat, felhívásokat.
A krízist követő eltelt időben tovább haladva az elemzéssel be kell látnunk, hogy bár a
kutatási kérdésben meghatározott kommunikációs funkciók tartalmilag elkülöníthetőek
egymástól, ezek nem egymástól függetlenül léteznek, hanem egymásba láncolva, egymás
okozataiként kezelhetőek. Az imént látott civil újságírásnak is tekinthető, a Facebook
felhasználók által elkezdett találgatás és a baleset felelőseinek és okainak megismerése
irányába tett próbálkozások eredményei, az időközben a hagyományos médiából is érkező
információk és az áldozatok folyamatosan növekvő száma átalakította a Facebook felületét.
Az információmegosztó felületből a véleménynyilvánítás fórumává alakult át. A felhasználók
által megfogalmazott vélemények és kritikák hasonló hangulatúak és néhol azonos
problémákat vetnek fel: „Ma simt ca un gladiator pentru fiecare zi de supravietuire in tara
mea! - construim Catedrala Neamului dupa ce avem mii de biserici; - preotii poarta straie si
coroane din aur si conduc limuzine de lux dar nu sunt impozitati; -ministrii, primarii,
parlamentarii care: plagiaza,tradeaza, fura, omoara politisti, mint, dorm si se relaxaza pe
banii nostri; - ANAF da amenzi firmelor care au furat 5% dar inchide ochii la marii hoti; -
Presa si televiziunea manipuleaza; - Politia aresteaza iar Justitia le da drumul; - Presedintele
tarii isi tripleaza salariul in primele luni de la instalarea in functie; - demolam autostrazi in
loc sa le construim;- marim preturile la toate serviciile si produsele dar mentinem salarii
mici; - impozitam contribuabilul pe tot ce se poate si pe viitor chiar si pe aer; - Ni se fura
haotic toate padurile; - Poluam fara sa ne pese; - Parlamentarii isi voteaza singuri de capul
lor pensii speciale;- Sistemul de votare este musamalizat; -Mortii voteaza; -Iliescu nu este
condamnat; - Sucursale bancare cate 10 intr-o intersectie; -Farmacii cat vezi cu ochii; -
Demolam fabrici si ridicam zeci de mall-uri - Nu construim spitale pentru ca nu este nevoie...
o sa ne rugam la miracole in Catedrala Neamului; (...) Asta în contextul în care, în ultimii
cinci ani, tot mai mulţi români au ajuns în spatele gratiilor; -etc”
Látható, hogy a bejegyzések hasonló problémákat neveznek meg az ország

29
működésével kapcsolatban. Minden ilyen megjegyzést ugyanaz a kiábrándult, keserű
hangvétel jellemez, és megfigyelhető, hogy a Colectiv-tragédia hátterében sejthető korrupció
ürügyén az országot jellemző összes vélt vagy valós problémát felsorakoztatják a bejegyzések
írói: „Va întrebări de ce pleac din tara tot mai mulți tineri ? Uite din acest motiv , pentru felul
in cre a ajuns aceasta tara sa functioneze. Ne lasam condusi de hoti stand in casa barfindui
in loc sa iesim in strada si sa ii dam jos pentru a le asta a aceasta tara nu este condusă de
parlamentari , ci de peste 20 de milioane de oameni. Pe strada si in parcuri nu putem sta
deoarece colcăie de Drogați , iar acum nici in localuri/cluburi/terase nu mai putem sta . Sa le
fie Rușine tuturor celor din conducerea clubului si mai ales celor ce conduc aceasta tara !
Haideti sa luam atitudine deoarece doar noi putem schimba viitorul țării si viitorul nostru !!
Condoleante familiilor celor decedate si Dumnezeu sa le dea putere celor Ce sunt in
spitale !”
Minden esetben szerepel az ország politikai vezetőivel, az egészségügy helyzetével és
az egyház kiváltságaival kapcsolatos elégedetlenség:„Da' Fuckk?! Deci asa ceva numai la
noi se poate intampla , sa inghesui 300-500 de oameni intr-un club aflat intr-un bloc cu o
singura iesire de urgenta si sa dai artificii in interiorul acelui club :|. De cata minte trebuie
sa ai nevoie sa faci asa ceva ?!? Sii pe langa faptul ca au distrus zeci de familii care si-au
pierdut rudele ca "sobolanii" mai intervine si cealalta problema micuta din tara noastra
draga , 18000 de biserici si 400 de spitale :| . Daca nu facem fata unui "eveniment" cu 100 de
raniti imaginati-va ce se va intampla cand va veni acel cutremur urias despre care se
vorbeste! Dumnezeu sa-i odihneasca pe cei care au decedat in aceasta seara si insanatosire
grabnica celor raniti !”
„Va întrebări de ce pleac din tara tot mai mulți tineri ? Uite din acest motiv , pentru
felul in cre a ajuns aceasta tara sa functioneze. Ne lasam condusi de hoti stand in casa
barfindui in loc sa iesim in strada si sa ii dam jos pentru a le asta a aceasta tara nu este
condusă de parlamentari , ci de peste 20 de milioane de oameni. Pe strada si in parcuri nu
putem sta deoarece colcăie de Drogați , iar acum nici in localuri/cluburi/terase nu mai putem
sta . Sa le fie Rușine tuturor celor din conducerea clubului si mai ales celor ce conduc
aceasta tara ! Haideti sa luam atitudine deoarece doar noi putem schimba viitorul țării si
viitorul nostru !! Condoleante familiilor celor decedate si Dumnezeu sa le dea putere celor
Ce sunt in spitale !”
Összefoglalva elmondható, hogy a krízist követő vélemények többnyire a kormánnyal,
az ország vezetésével, az egyházzal és az egészségügy helyzetével kapcsolatban
megfogalmazott kritikát és elégedetlenség tartalmazzák. A leggyakrabban szereplő

30
motívumok a korrupció és a lopás. Tulajdonképpen a Colectiv-tragédia teljes online
leképződése a „Corupția ucide!” jelmondatra épül. Ez a kijelentés tartalmazza a több tucat
fiatal áldozatot követelő tragédiának a mindenki által elfogadott kiváltó okát, okozóját és a
baleset kapcsán felmerülő korrupció indította, az imént illusztrált kritikák sorát.
Itt talán szükséges nyitni egy zárójelt és megemlíteni azt a néhány bejegyzést, melyek
az események kimenetele szempontjából nem bírnak különösebb jelentőséggel és nem
alakítják a közvéleményt, de a diskurzus szempontjából érdekesek. Egy, a közösségi
médiában a krízishelyzetet követő rémhírek születését vizsgáló tanulmány a téma
szakirodalmát áttekintve úgy határozza meg a krízishelyzetben történő híresztelést és
rémhírkeltést, mint egy olyan együttműködésen alapuló, kollektív tevékenység, amely során a
közösség tagjai a kialakult feszültséggel, a hiányos információkkal úgy próbálnak
megbirkózni, hogy egy új, közös értelmezést adnak a történteknek (Oh et al., 2013). Az ehhez
hasonló összeesküvés-elméletek gyártása, a hiányzó részletek sajátos magyarázata a Colectiv-
válság során is megtörtént: „Eu zic ca a fost aranjat !”/”Prietena mea cea mai bun a fost
aseara in colectiv si a murit.. Incerc ca scriu asta fara sa plang, vreau doar sa zic ca tot ce s
a intamplat a fost planuit! Vorbeam cu ea la telefon si mi a zis ca er un barbat langa ea care
a zis "ce surpriza o sa aiba astia diseara" Condoleante pentru toti!!„ A rémhírkeltés egy
másik, képi formája volt megfigyelhető, amikor egyértelműen és láthatóan nem a bukaresti
tragédia helyszínén készült, hanem például ázsiai gyerekek holttesteit ábrázoló képeket
terjesztettek, mint helyszíni felvételek. Az ilyen félretájékoztató képek és az említettekhez
hasonló összeesküvés-elméletek elenyésző mértékűek voltak a valódi információk
terjesztéséhez és a segítségnyújtás megszervezéséhez képest.

2. Online gyászmunka
A történtekkel kapcsolatos véleményeket és kritikákat tartalmazó bejegyzések által
megteremtett hangulatban fogalmazódtak meg később a kormányellenes vádak és váltak
egyre hangosabbá a kormányváltást követelő hangok, így születtek a mobilizáló tartalmak, a
tüntetések Facebook-eventjei. A tüntetések online lenyomatainak vizsgálata előtt azonban
fontos előbb az online gyászmunka témáját körüljárni.
Az áldozatok családjaival való szolidaritás és a gyász online megjelenési formáinak
vizsgálatakor a nagyon hasonló megjelenési formák miatt a Parapatics és Veszelszki, a
közösségi oldalakon megjelenő gyászmunkát vizsgáló tanulmányában használt funkciókat
kölcsönzöm és ezen kategóriák mentén csoportosítom a szolidarizáló, gyászoló bejegyzéseket.
Ezek a típusok az érzelemkifejezés, a tájékoztatás, a felhívás és fatikus, illetve esztétikai

31
funkciók (Parapatics & Veszelszki, 2014).
Az említett tanulmány többek közt azt a megfigyelést tette, hogy az érzelemkifejező
funkció a halállal kapcsolatos, illetve részvétnyilvánító üzenetek nyilvánvaló és elsődleges
funkciója, így a többi szinte kivétel nélkül emellett, ezzel együtt jelenik meg. Ez a jelen
helyzetet is jellemzi. Mindegyik bejegyzés elsősorban érzelemkifejező, kisebb eltérések
azonban mutatkoznak, hiszen amíg a szerzőpáros különböző, egymástól független halálesetek
online leképződéseit vizsgálja, addig jelen esetben tömeges elhalálozásról van szó. Tragikus
kimenetelű krízishelyzetről lévén szó, ezek a halálesetek sokkal nagyobb nyilvánosságot
érintettek, így a mintában nemcsak a hozzátartozók, ismerősök részvétnyilvánításai jelennek
meg, többségben vannak az ismeretlenek részvétnyilvánító bejegyzései: „Dumnezeu sa-i
odihneasca pe cei care au mers cu drag la lansarea unui album rock dar au sfarsit in chinuri
infioratoare, arsi in club.Multa sanatate celor internati in spital. Multa putere familiilor !” /
„Condoleante tuturor pentru cei dragi pierduti si Dumnezeu sa-i odihneasca pe acei tineri
frumosi care acum nu mai sunt printre noi.” / „Sper sa nu mai moara nimeni. Vreau in primul
rand sa le spun condoleante famililor,prietenilor,apropiatilor acestui carnagiu..! sanatate
multa celorlalti” / „Chiar dacă sînt departe de casă vă susţin din tot sufletul! Fiţi tari...doar
aşa puteţi reuşi!! Dumnezeu sa-i ocrotească pe toţi fii lui...vii sau morţi!!!” / „Dumnezeu sa
va ierte si sa va aiba in paza Lui!condoleante si multa putere familiilor!Iar celor ce sunt in
viata multa sanatate si putere pentru a lupta cu viata!” / „Duumnezeu sa-i ierte, sincere
condoleante familiilor indurerate! Insanatosire grabnica celor raniti!”. „Multa sănătate
victimelor si D-zeu sa-i ierte pe cei trecuti in nefiinta !!! :((((((„
A tájékoztatás esete a halálhír közzététele: „Ea este [név]. Decedată și ea în clubul
Colectiv. Ce privire cristalină. S-a dus prea repede de lângă părinții ei. Dumnezeu să o ierte și
să o odihnească! [fotó]”
Felhívó jellegűek azok a bejegyzések, melyek a gyászoló közösséghez való
csatlakozásra, a megemlékezéseken való részvételre buzdítanak, de egyben tájékoztatnak is:
„Azi, 01.11.2015, începând cu ora 18:00 în Piața Operei, județ Timiș, Oraș Timișoara, ne
vom întâlnii pentru a aprinde o lumânare pentru cei care și-au pierdut viața si inca una
pentru cei care se lupta pentru ea! Vă așteptăm!” / „Mâine, 1.11.2015, va avea loc un
moment de reculegere la Elice (faleza superioara) din GALAȚI, orele 16:00 - 20:00. Cei care
puteți fi prezenți, sunteți așteptați! P.S: Vă rugăm, cei care mai organizează momente de
reculegere în orașele lor, să ne trimită un mesaj privat să putem informa pe toți cei care ne
urmăresc! „ / „Luni, 2.11.2015, în Oradea, ora 15:00 în Parcul 1 Decembrie va avea loc un
moment de reculegere pentru cei ce au decedat ieri noapte în Clubul Colectiv. Cei ce doresc

32
să participe sunt așteptați Luni (02.11.2015) la ora 15:00 în Parcul 1 Decembrie. Cei ce vor
venii, sunt rugați să aibă fiecare o lumânare. Vă așteptăm în număr cât mai mare.” / '' Maine
sper ca vom tine si noi la Satu Mare un moment de reculegere/silent walk de la ora 15:00 in
Parcul Central. '' Az online szervezett megemlékezésekrpl rendszerint tudósítanak is a
résztvevők. „Rude, frați, prieteni, sau necunoscuții celor ce sunt decedați, s-au strâns cu toți
astăzi la București pentru a aprinde o lumânare. Dumnezeu să-i ierte și să-i odihnească!
[fotó]„ / ”Dumnezeu să vă odihnească suflete nevinovate...Respect celor care au venit să
aprindă o lumânare si celor care s-au mobilizat pentru a ajuta familiile tinerilor plecați mult
prea devreme dintre noi.. [fotó]
Szintén felhívó jellegűnek definiálja a szerzőpáros azokat a bejegyzéseket, amelyek a
halálesettel kapcsolatos társadalmi problémára hívják fel a figyelmet. Esetünkben
megfigyelhető egy átfedés ezen típusú tartalmak és a már tárgyalt kormánykritikák,
véleménynyilvánítások között: „Într-o țară în care nimic nu merge iar cei"deștepți"fac bani
de pe urma unor copii nu e de mirare ca acea cladire veche era un club cu o capacitate de
500 persoane și cu o singura ieșire,cu toate avizele în regula și ultima inspecție fusese făcută
cu doar 10 zile înainte. Sunt sigur ca oamenii găsiți vinovați vor fi probabil femeile de
serviciu. Sincere condoleanțe pentru familiile celor decedați. Dumnezeu sa îi odihnească! !!”
A kormányt, korrupciót, a kerület polgármesterét, vagy akár a klubtulajdonosokat
kritizáló, a halálesetet az ő felelősségüknek tulajdonító bejegyzések, a véleménynyilvánítások
a kritika megfogalmazása mellett rendszerint részvétnyilvánítást is tartalmaznak: „Din pacate
din inconstienta unora acum 27 de familii sunt in doliu si altele 180 stau cu sufletul la gura .
Doar in Romania se putea intampla asa ceva .... Condoleante famiilor si sanatate celor care
au nevoie pentru asi revenii .„
Fatikus funkcióval bírnak az elhunytakhoz írt szerelmi vallomások és az egyéb, az
áldozattal való kapcsolattartó bejegyzések: „Nu am crezut niciodata ca daca ieri ai fost
aici,azi nu mai esti... Regret ca nu am putut face nimic sa te scot de acolo...nu o sa.ti uit
niciodata privirea si mereu o sa te iubesc.. Mai regret faptul ca te.am rugat sa plecam mai
repede si nu te.am injurat sa vii cu mn.. Si faptul ca pt asta m.ai lasat suparata ..”
A hozzátartozók néhol egyenesen az elhunytat nevezik meg: „Buna [név], sper ca te
distrezi acolo sus si ca totul s-a linistit Imi pare rau ca m-am inselat si imi pare rau ca a
trebuit sa te mint in acele momente, dar nu stiam ce sa fac! Nu stiam cum sa-ti spun ca s-ar
putea sa fiu ultimul chip pe care it vezi. Andrei era vis a vis de noi, cu parul ars si abia
respira. Doctorul i-a spus ca este ok, ca are 100% respiratia, exact cum mi-a spin si mie, din
pacate in 10-20min a inceputsa verse si a intrat in coma.....atunci am intrat in panica! Uneori

33
ma surprind in mijlocul zilei ca it and pe baiatul de langa tine cum striga dupa mama lui, imi
aduc aminte de frisoanele reci care te incercau atunci cand imi spuneai ca ai terminat dreptul
si ca esti practician in insolventa, raspunsuri la intrebarile mele, la incercarile mele stangace
de a te linisti. Madalina asvrea din tot sufietul sa iti spun ca nimic din ce s-a intimplat nu a
fast in zadar, mi-as dori sa iti spun ca Romania s-a zguduit din temelii si prietenii tai stau
drepti si cu fruntea sus, ca au iesit pe strazi iar cei ce au permis ca tara asta sa ajunga aici
nu mai sunt, dar te-as mint! Am iesit Madalina in prima zi cand am reusit sa merg, am fast
acolo la Colectiv sa aprind o lumanare si sa le smulg camerele de pe umeri, sa urlu in
microfoane, sa urlu Madalina, sa urlu pentru ca nu poti sa dai afara un amarat de la
protectia consumatorului, iar Piedone sa vina acolo sa tina conferinte de presa! Am urlat
Madalina asa cum am crezut eu, cum am stiut si cum puteam eu in acele momente, iar
poporul s-a trezit in acea zi! ROMANII AU IESIT IN STRADA! (...)„ Látható, hogy a példák
mindegyike, az elhunyttal való kapcsolat felvételét és megtartását szolgálja, ezért egyenesen
az elhunythoz címezik a bejegyzést és bár a bejegyzések formája nyilvános, egy jól látható,
publikus felületen születnek, tartalmuk személyes.
Az esztétikai funkciót szinte kivétel nélkül vizuális és audiovizuális tartalmak
hordozzák. Ezek közül is a leggyakoribb a képalapú bejegyzés. Gyakoriak a fekete négyzet
közepén látható gyertya és az alatta található #colectiv felirat (1. kép), a szintén fekete alapon
megjelenő, a B.U.G mafia nevű román hip-hop zenekartól kölcsönzött dalszöveg „Ard îngeri
în spitale, dracii dansează-n catedrale. N-am alte cuvinte să descrie agonia, poate unul
singur: România!”(2. kép), a fekete háttér és a gyertya egyéb szöveges tartalommal társítva
(3. kép), illetve a történtekre utaló „Nobody should die on the dancefloor”felirat szintén
fekete háttéren (4. kép). Ezenkívül a tragédia estéjén koncertező Goodbye to Gravity zenekar
videoklipjei és egyéb zenés videók tekinthetőek a gyászolók kommunikációjának
esztétikumhordozó bejegyzéseinek.
A képalapú bejegyzések jelentős részét teszik ki a megemlékezésekről fotókkal
tudósító bejegyzések. A megszámlálhatatlan mécsest, virágot ábrázoló helyszíni fotók a
legjellemzőbb képi tartalmak a gyász a kategóriájában. Ezekben az esetekben a különböző
funkciók keveredése figyelhető meg. „Am fost si noi sa aprindem o candela pentru tinerele
suflete plecate mult prea devreme si mult prea brutal din aceasta lume! Dumnezeu sa ii
ierte!!! [fotók]”

34
 1.) Gyászkifejező fotóbejegyzés 1. forrás: 2.)Gyászkifejező fotóbejegyzés 2 forrás:
www.facebook.com www.facebook.com

3.)Gyászkifejező fotóbejegyzés 3 forrás: 4.)Gyászkifejező fotóbejegyzés 4 forrás:

www.facebook.com www.facebook.com

A gyász kapcsán a felsorolt típusú tartalmakon kívül megjelenik egy másik műfaj: a
felhasználók bejegyzéseit kritizáló, az áldozatok személyiségi jogait védeni próbáló, az
áldozatok hozzátartozóival szolidarizáló bejegyzések: „Am observat ca multi posteaza sau
dau share la pozele, de dupa incendiu... Sunteti bolnavi mintal?!? Sunt familii distruse, sunt
familii disperate... si voi da-ti share la asta?!? Oamenii astia chiar daca nu or sa vada acum
pozele... tot or sa le vada odata... si chiar daca o sa fie intr-o luna... intr-un an... or sa vada
pozele si o sa ii aduce-ti in aceeasi stare de disperare... le bagati o imagine in cap... o
imagine pe care nici o mama, tata, sora, frate, prieten, ar trebuii sa o aiba... opriti-va!!!”

35
 Látható, hogy a tragikus kimenetelű krízishelyzet online leképződésének egy nagyon
számottevő része és erőteljes formája az online gyászmunka. A felhasználók
részvétnyilvánító, gyászoló bejegyzései pedig tartalmukat és szerzőjüket tekintve egymástól
elkülöníthető funkciókkal rendelkeznek, ám ugyanúgy, ahogy az az előző fejezetben vizsgált
információs funkciónál is bebizonyosodott, a gyász sem tiszta műfajként jelenik meg:
tartalmilag kapcsolódik az előző fejezetben vizsgált információ és vélemény műfajához,
illetve utal a következő fejezetben vizsgált tartalmakra is. A gyászolók később a gyászt
felhasználva mozgósítanak: „TOTI IN PIATA SFATULUI PT OAMENII MORTI IN Clubul
#COLECTIV”.
A fent bemutatott példákon keresztül látható, hogy a módszertani fejezetben
bemutatott keresési módszerek segítségével egyetlen magyar nyelvű bejegyzés sem található a
vizsgált mintában, amely a Colectiv-tragédiával kapcsolatosan érzett gyász online
megnyilvánulásaként értelmezhető. A magyar felhasználók online gyászmunkája a romániai
magyar sajtóban mérhető. Publicisztikákról, a hírportálok vélemény rovatában található
cikkekről, illetve olvasói levelekről és az azokra reagáló kommentekről lévén szó, ezek a fent
elemzett Facebook-bejegyzésekhez hasonlóan, személyes hangvételű, szubjektív, egyéni
véleményekként kezelhetőek. A romániai magyar felhasználók körében két különböző
álláspont született. Az egyik a dolgozatban is bemutatott, online, gyászkifejező bejegyzéseket
túlzónak, hisztérikusnak, esetenként képmutatónak találja: „A halálos áldozatok száma 32-re
növekedett, amikor ezt a szöveget írom. Ugyanakkor epével a számban állapítom meg, hogy
az eseményeket követő „köztéri” hisztihőhullám is rettenetes. A médiacsatornákon, közösségi
oldalakon parttalanul terjed a legkülönbözőbb mirigyek leve. Mint a futótűz (…) Akik erkölcsi
piedesztálra helyezik saját magukat: itt vagyunk, tessék, mi gyászolunk, mi bakacsinra
mázoljuk a Fb-profilképünket.”.25 A másik álláspont szerint az ország magyar állampolgárai
nem eléggé szolidárisak és gyászuk nem jelentkezik online tevékenységeik során. A
következő cikkrészlet ezt az álláspontot hivatott alátámasztani. A cikk érdekessége, hogy
maga is egy Facebook-posztot idéz: „Talán itt az idő nekünk, magyaroknak is többször együtt
érezni ezzel az országgal.(...)Például ma reggel elolvastam [név] posztját, miszerint mintha
két Facebook-csatornája lenne péntek óta: „Péntek este óta két Facebookom van. Vagy két,
egymással párhuzamos hírfolyamom. Egyiken csak gyászos, kétségbeesett, szomorú vagy
dühös hangvételű posztok, TÖBBNYIRE román ismerőseimtől. A másikon, a magyar
ismerősöktől, a szokásos tartalom – mintha semmi sem történt volna. Ijesztő, hogy ezek a

25
Szántai János: És magasra csap a kollektív hiszti lángja. Főtér.
http://foter.ro/cikk/20151103_es_magasra_csap_a_kollektiv_hiszti_langja [2016.05.20.]

36
Déli-Kárpátok milyen magasak még most is.”26
Az idézett cikkek alatt is két táborra oszlanak a kommentelők. Vannak, akik szerint a
gyász nem az online közösségi felületekre való: „Csak az gyászol aki gyászos tartalmakat
posztol a facebookon? Mert ami nincs a facebookon az nincs is? Hogy kér bárki bárkit
számon ,hogy az gyàszole vagy nem vagy éppen hogy gyászol? Számon kérni rengeteg
emberen az együttérzést? Hm.” / „Ezúton is szeretném megkövetni összes ismerősömet, és az
ismerőseim ismerőseit is azért, mert úgy érzem, a gyász helye nem a Facebookon, egy
Coelho-idézet és egy cuki kisbaba között van. Elnézést mindenkitől, amiért úgy gondolom, a
megrendülés és együttérzés nem világgá kürtölendő (ebben a formában végképp nem, de az
összes többi kinyilvánítási módja is ugyancsak kényes dolog).”
Egy másik kommentelő: „10 hónappal ezelőtt mindenki Charlie volt...”. Ez a
hozzászólás egy olyan problémát vet fel, amellyel külön is foglalkozik a romániai magyar
média. Ez az álláspont az imént bemutatottaktól különbözik és azt találja problémásnak egy
későbbi, a Colectiv-tragédiától független krízishelyzet során, a párizsi terrortámadás után,
hogy a romániai magyar felhasználók szolidárisabbak külföldi tragédiák elszenvedőivel, mint
a Colectiv-tragédia áldozataival: „A székelyek többsége a Colectiv-tragédiánál döbbenten
hallgatott, nem adva semmilyen megnyilvánulást közösségi oldalon a tragédia kapcsán.”27

3. Politikai részvétel
A krízishelyzet online visszhangjainak politikai vonatkozásai két részre oszthatóak: a
civil szerveződésekre és a politikusok online közösségi felületeire bejegyzett tartalmakra. A
politikusok esetében a gyász kisajátítása pozitív politikai arculathordozókat eredményezett. A
romániai politikusok közül az államelnök, a miniszterelnök és az egyik politikai párt
társelnöke reagált profilképváltással, vagy egyéb gyászra utaló bejegyzéssel a történtekre.28
Krízishelyzetben a közösségi média nemcsak az áldozatoknak és résztvevőknek
nyújthat segítséget. Egyes szerzők úgy vélik, a közösségi média használata a kormány
számára is egy új kommunikációs stratégiát jelenthet a krízishelyzet kezelésében, ugyanis is
így hatékonyan érheti el a krízis által érintett külső nyilvánosságot, mert a közösségi média
feltehetően támogatja azokat a PR szakembereket, akik a kormány és a hatóságok nevében

26
Farkas András: Gyászolok. Ti? Transindex. http://reply.transindex.ro/?cikk=447 [letöltés: 2016.05.20.]
27
Tamás Attila: Gyász vagy képmutatás? Székelyhon. http://www.szekelyhon.ro/penna/gyasz-vagy-kepmutatas
[letöltés: 2016.05.20.]
28
Internauti romani, precum si politicieni, si-au schimbat fotografiile de profil de pe Facebook in semn de
doliu pentru victimele tragediei din clubul Colectiv. HotNews. http://www.hotnews.ro/stiri-esential-
20546101-internauti-romani-precum-politicieni-schimbat-fotografiile-profil-facebook-semn-doliu-pentru-
victimele-tragediei-din-clubul-colectiv.htm

37
tájékoztatják az érintetteket (Perlman, 2012). Ezzel a lehetőséggel mind a miniszterelnök,
mind az államelnök élt.
A politikusok esetében a számok ismeretében nem túlzás arculathordozónak nevezni a
krízishelyzetre való reakcióként létrehozott bejegyzéseket. Az államelnök első reakciója:
„Sunt cutremurat și profund îndurerat de tragicul eveniment care s-a produs în această seară
în centrul Capitalei. Este un moment foarte trist pentru noi toți, pentru națiunea noastră și
pentru mine personal. În aceste momente dureroase, îmi exprim întreaga compasiune și
solidaritate față de familiile celor afectați de această tragedie. Totodată, asigur familiile
afectate de acest eveniment zguduitor de întregul sprijin al celor implicați în operațiunile de
salvare și îi rog să aibă încredere că instituțiile responsabile depun toate eforturile pentru ca
efectele catastrofei să fie cât mai limitate. (…)”. Ez több, mint ötvennégyezer lájkot és több,
mint háromezer megosztást eredményezett. A profilképe harmincnyolcezer, a borítóképe
negyvennyolcezer lájkot ért el. A képi és szöveges tartalmon kívül közzétett egy videót is
hasonló tartalommal, ez szintén harminckétezer lájkot és közel ötezer megosztást kapott. A
számok jelentőségét tovább növeli, hogy nemcsak felhasználók, hanem a tragédia online
feldolgozása során fontossá és forgalmassá vált, több ezer követővel rendelkező Facebook-
oldalak is megosztották ezeket a bejegyzéseket, így az még nagyobb nyilvánosságot nyert.
Természetesen nem minden felhasználó tolerálta, hogy az elsősorban a segítségnyújtás
és a felelősök megkeresése céljából létrejött Facebook-oldalak politikai tartalmakat, például
az államelnök által posztolt videót megosztják: „Ah, am gresit dand like acestei pagini. Mea
culpa! Retrag.”/ „Da si el din gura. II doare in cot de coruptie. Nu a sa se schimbe nimic. In
2luni doar saracii din spitale. prietenii si parintii vor mai suferi si vor duce greul .pt multi din
pacate sunt niste satanisti care isi meritau soarta.” Ebből is látszik, hogy a krízishelyzettel
kapcsolatos, tájékoztatás és segítségnyújtás céljából létrejött felületek, illetve a később a
korrupció és a politikai elit ellen szerveződő online mozgalmak, illetve az ezeken mentén ad-
hoc módon létrejött csoportok valóban minden létező politikai szereplőtől, vagy párttól
független kommunikációt kívántak létrehozni az állampolgárok között.
Már az előző bejegyzések esetén is érezhető volt a fokozódó feszültség. Ez a
feszültség a baleset körülményeinek nyilvánosságra hozatalával, a felelősök és a korrupt
szálak megnevezésével, illetve a napról napra növekvő áldozatok számával arányosan nőtt.
Láthattuk, hogy a részvétnyilvánító bejegyzések is szinte kivétel nélkül tartalmaztak
valamiféle szemrehányást vagy kritikát az országgal vagy a vezetésével kapcsolatban. Mindez
és a bevezetőben említett országos előzmények hívták életre a kormányváltást követelő és
egyéb változásokat remélő tüntetéseket. A Facebookon közzétett egyéni vélemények és

38
kritikus hangvételű bejegyzések hamar öltöttek szervezett formát Facebook-események
formájában, melyek nemcsak tájékoztatták, hanem mobilizálták is a Facebook-felhasználókat.
A gyakran több tízezer felhasználóhoz eljutó eseményt és felhívást nem szervezetek,
hanem rendszerint magánszemélyek, azaz felhasználók hozták létre. Ezekkel a számokkal is
jól szemléltethető a közösségi média kommunikációs teljesítménye és az abban rejlő
lehetőségek. Mint ahogyan az előző évek eseményei során is bebizonyosodott, akár az
elnökválasztás, akár a verespataki aranybányászat elleni tüntetések során, a politikai
aktivizmus nem rekedt meg az online felületek szintjén, ugyanis aki az online közösségi
médián keresztül elköteleződött, az rendszerint offline is jelen volt. A több tízezer, a
demonstrációkon való részvételi szándékát online jelző állampolgár, az utcai tüntetéseken is
részt vett.29
Az üzenetek és felhívások központi motívumai az előző példákhoz hasonlóan itt is a
korrupció megszüntetésének követelése, a politikai elittel szembeni elégedetlenség volt. Az
online demonstrációk és a tüntetések mottói: „Corupţia ucide.”, illetve a „Bunicii la război
părinţii la revoluţie, este rândul nostru”.
A tüntetések Facebook-eseményei hasonló leírásokat tartalmaznak: „În deplină
SOLIDARITATE faţă de mişcările de la Bucureşti şi din alte oraşe. Cu HOTĂRÂRE împotriva
guvernului Ponta, care trebuia să iasă din scenă încă de la finalul anului trecut, şi a
sprijinitorilor lui, mai ales a UNPR, cu generalul Oprea şi primarul Piedone. Cu FURIE
împotriva tuturor corupţilor din România. Cu NEÎNCREDERE în actualul Parlament şi
ATENŢIE la toate deliberările şi deciziile lui. Cu SCEPTICISM faţă de întreaga clasă
politică, inclusiv faţă de actuala "opoziţie".Cu un mesaj clar: NU VĂ MAI TOLERĂM. Pe
niciunul. Deocamdată, direcţionat în contra celor care deţin puterea astăzi. Însă nu pentru a-
i ajuta pe profitorii care îşi aşteaptă rândul. Nu pentru a muta resursele din mâinile
actualilor corupţi în ale celor următori. PÂNĂ LA CAPĂT; ACUM, pentru a da jos actuala
Putere coruptă, incompetentă, rău intenţionată, dar mai ales SFIDĂTOARE, de prea multă
vreme cocoţată în poziţiile de decizie şi control. Dar NEAPĂRAT şi DUPĂ ce această Putere
va cădea - cu atenţie continuă asupra fiecărui gest al politicienilor, al decidenţilor, al
29
PROTESTE COLECTIV. Zeci de mii de oameni în stradă şi după demisia Guvernului. Romania Tv.
http://www.romaniatv.net/live/bucurestenii-se-strang-si-miercuri-in-piata-universitatii-dupa-demisiile-lui-
ponta-si-piedone_254912.html#ixzz4733vO09q [letöltve: 2016. 04. 20]; CORUPTIA UCIDE: Peste 35.000
de oameni au ocupat strazile Capitalei. Proteste de amploare au avut loc in toata tara. ProTv.
http://stirileprotv.ro/stiri/actualitate/noi-proteste-sunt-anuntate-si-pentru-miercuri-seara-ce-vor-manifestantii-
sa-se-intample-dupa-caderea-guvernului.html [letöltve: 2016. 04. 20]; Mars gigantic in Bucuresti dupa
tragedia de la Colectiv: 25.000 de participanti au mers la Guvern si Ministerul de Interne si au cerut demisia
lui Ponta, Oprea si Piedone. HotNews. http://www.hotnews.ro/stiri-esential-20553815-miting-piata-
universitatii-pentru-demisia-primarului-cristian-popescu-piedone.htm [letöltve: 2016. 04. 20]

39
autorităţilor.” Látható, hogy az általános elégedetlenség és politikai feszültség rövid időn
belül konkrét követeléssé válik, a tüntetők a kormány leváltását kívánják elérni.
A tüntetések Facebook-eseményei azonban nemcsak a tüntetések idejének és helyének
meghatározására alkalmasak, hanem a létrehozásukat követően rendszerint politikai
hangvételű fórumokká válnak, melyek az eddigi Facebook-felületekhez képest jobban
körülhatároltabbak és tematikusak: „Oameni buni, trebuie sa ne organizam local si national.
Altfel toate protestele vor esua. Ne trebuie lideri. Trebuie sa fim organizati la proteste. Nu
grupuri grupulete care striga fiecare ce apuca. Nu grupulete de infiltrati politic care sa ne
dicteze ce sa strigam. Fara "Oleee oleee" ca nu suntem la meci. Fara injurii. Atentie! Trebuie
cerute schimbari si la nivel local. Vedeti nebunia din Consiliul Judetean. Trebuie sa oprim
coruptia de jos in sus! Suntem condusi local de incompetenti numiti politic....”/ „Poate se
trezeste Romania asta odata... Ca am asteptat destul 26 de ani”/„Ce vreau eu in continuare:
Parlament mai mic, revizuirea constitutiei, fara imunitate parlamentara”. „jos
guvernul!!!!!!!”
A megemlékezések szervezéséhez hasonlóan, a Facebookon a tüntetések esetén sem
csak egy irányba történik a kommunikáció: a tüntetésekkel kapcsolatos szervezési
folyamatokon túl, ebben az esetben is jellemző a folyamatos helyzetjelentés a helyszínről,
illetve a tüntetések dokumentálása és azok Facebookon való közzététele. Többek közt ez is
egy módja a felhasználók motiválásának és mobilizálásának (Burean& Badescu, 2013):
„Protestele au inceput. Peste 25.000 de oameni au cerut demisia lui Ponta, Oprea şi Piedone.
#colectiv #protest #Universitate #Bucuresti [fotók]”
Az első tüntetések már a krízishelyzet másnapján helyet kaptak. Három nap leforgása
alatt az elmúlt évek leglátványosabb civil mozgalmára volt példa az országban, amely
előkészítésére és megszervezésére a közösségi média biztosított kommunikációs felületet:
„Coruptia ucide de ceva vreme in Romania, ucide pe strazi, ucide in spitale, in scoli si
efectele se vor vedea in urmatorii ani cand se vor surpa autostrazile, podurile, pasajele si alte
constructii realizate in aceasta perioada. Spagile date guvernantilor, primarilor, presedintilor
de consilii judetene, directorilor, etc. pentru a inchide ochii la nereguli .... Ponta vrea sa
legalizeze spagile, vrea ca cei care au furat sa se bucure in continuare de averile lor ilicite
platind un impozit de 16% pentru averea pe care nu o pot justifica (o aberatie, trebuie sa li se
confiste aceste averi...). Avem nevoie de o noua REVOLUTIE!!! In '89 lucrurile erau tulburi
si nu stiam ce vrem, dar acum am vazut cum ar trebui sa traim, am vazut pentru ca am
calatorit in occident si vrem sa avem in tara noastra conditii bune de trai, servicii de calitate
pentru ca platim impozite si suntem cinstiti.”

40
 A tüntetések során, ahogy az az előzményekből várható volt, nemcsak Victor Ponta
miniszterelnök lemondását kérték, hanem Gabriel Oprea belügyminisztert és Cristian
Popescu Piedone, Bukarest negyedik kerületének polgármesterét is hivatalukból való
távozásra szólították fel.
A miniszterelnök november 4-i lemondását a média és a közösségi oldalak is a
tüntetők sikereként könyvelték el30 de a tüntetők ezzel sem elégedtek meg: „Haideti
FRATILOR!!! BATE-TI FIERUL CAT E CALD. SA SCAPAM DE CORUPTIE” / „Multi
protesteaza, stiu ca nu traim bine, dar nu stiu ce sa ceara, inafara demisiei anumitor lideri
politici. Demisia a venit repede, ceea ce nu este o victorie. Demisia a venit repede pentru a ne
da iluzia de victorie. Ei, ceea ce avem nevoie este un sistem nou care garanteaza lipsa
coruptiei. Doresc sa informez poporul despre tehnocratie, multi cunosc acest sistem dar nu il
inteleg destul incat sa-l sustina....”
Látható tehát, hogy már a tragédia estéjétől fogva folyamatosan létrejövő bejegyzések,
a tájékoztatás és segítségnyújtás szándéka mellett tartalmazták azokat az elemeket,
amelyekből az informáló, véleménynyilvánító, valamint az ezt követő részvétnyilvánító és
gyászoló, felhasználók generálta tartalmakon keresztül létrejöhettek az online politikai
részvételre buzdító hangok, azaz a kormánykritikus szólamok, vélemények megfogalmazása,
a szándékok összehangolása, a közös fellépés tüntetések formájában történő megszervezése,
illetve a mobilizálás.

30
Mark Tran: Bucharest nightclub fire: PM and government resign after protests The Guardian.
http://www.theguardian.com/world/2015/nov/04/romanian-government-resigns-nightclub-fire-victor-ponta

41
 V. Összefoglalás és kitekintés

A Colectiv-tragédiával kapcsolatos, a Facebook online közösségi felületen,

felhasználók által létrehozott tartalmak láthatóan befolyásolták a krízis alakulását és bizonyos
szempontból segítették annak megoldását. Bár mindhárom, a kutatási kérdés felvetésekor
feltételezett kommunikációs funkció meglétét sikerült bizonyítani a példákon keresztül, a
három műfaj nem különül el olyan egyértelműen egymástól, mint ahogyan azt az elemzés
elején feltételezni lehetett.
A Colectiv-tragédia esetén a krízishelyzetre adott online reakciók célja, a történtekkel
kapcsolatos információk megosztása, a krízis okának és körülményeinek feltárása, az
áldozatok és hozzátartozók segítése, illetve a krízishelyzet okozta sokk online feldolgozása.
Emellett a Facebook alkalmasnak bizonyult az események közös feldolgozására, az azzal való
megbirkózásra és az online gyászmunkára.
A bejegyzések létrejötte folyamán megfigyelhető egy bizonyos kronológia: a
bejegyzések a későbbi tartalmakhoz képest semleges, objektív hangvétellel indulnak, ezek
elsődleges célja valóban a tájékoztatás, informálás, illetve a mentés és segítségnyújtás
megszervezése. Természetesen a kezdeti posztok is tartalmaznak egy-egy szubjektívebb
gondolatot, de az események előrehaladtával, a körülmények napvilágra kerülésével, a halálos
áldozatok számának növekedésével, illetve a felelősök megnevezésével párhuzamosan nő a
bejegyzésekben érezhető feszültség és jutunk el rövid idő alatt a krízishelyzettel kapcsolatos
tájékoztatáson és részvétnyilvánításokon keresztül explicitebb politikai tartalmakhoz, erőteljes
kormánykritikus hangokhoz, illetve a közös fellépés megszervezéséig és az ahhoz szükséges
mobilizálásig.
A krízishelyzet következményeként létrejött online tartalmak egyik leghangsúlyosabb
és leglátványosabb következménnyel bíró része a véleménynyilvánításon és a tüntetések
megszervezésén keresztül megvalósuló politikai részvétel. A kormányváltás és a tüntetések
közötti összefüggés vizsgálata alaposabb kutatást igényel és jelen dolgozat szerzője, sem a
dolgozat folyamán, sem most nem tartja a civil tüntetéseket a miniszterelnök lemondásának
egyetlen okaként. Ennek ellenére a Colectiv-tragédiát követő online és a közösségi
médiafelületek segítségével megvalósuló offline politikai részvétel jelentősége és mérete
vitathatatlan.
Az elemzés során megfigyelt ad-hoc módon, közös célok (az áldozatok segítése,
véradás megszervezése, a baleset felelőseinek megnevezése, a korrupció megszüntetése, a
kormány leváltása) vezérelte közösségekké alakuló Facebook-felhasználók önszerveződése

42
bár látványos méreteket öltött és példaértékű volt, nem szabad elfelejtenünk, hogy a Facebook
nem előidézője, csak közvetítő felülete a történteknek, mely egy demokratikus fórumként
helyet biztosított a fent illusztrált civil tevékenységeknek és mindenki számára az eddigi
fórumoknál egyszerűbb, könnyebb lehetőséget nyújtott a részvételre és az információkhoz
való hozzáférésre. Az online felületek nyújtotta lehetőségek tehát kitágítják kommunikációs
csatornáinkat, de nem változtatják meg radikálisan a kommunikáció természetét
(Papacharissi, 2003).
Mind a jelen elemzés, mind a már említett egyéb romániai előzmények alkalmával
megfigyelhető, hogy a Facebook, csak az azonnali, rövid távú megoldásokra alkalmas,
ugyanis mind a 2014-es elnökválasztás, mint a 2015-ös kormányváltás gyors és látványos
sikerét hosszútávon nem követte érezhető változás, vagy megújulás, de a példákban is
szereplő azonnali segítségnyújtásra és a rövid távú célok elérésére alkalmas. Ez is bizonyítja,
hogy nem új módszer születésének lehetünk szemtanúi, mindössze egy új, az eddigieknél
demokratikusabb fórum születéséről van szó, amelyhez az eddigieknél egyszerűbben és
könnyebben férhetnek hozzá az eddigieknél szélesebb tömegek. A Facebook nem előidézője,
csak közvetítője a történéseknek, egy olyan kommunikációs felület, mely teret ad a bemutatott
kommunikációs funkciók mentén létrejövő problémák tematizálásának és biztosítja, hogy a
tömegmédiumokhoz hasonló, vagy annál szélesebb tömegekhez jussanak el az információk és
vélemények. Mindezt az eddigi médiumoktól eltérően egy teljesen szabályozatlan, külső
ellenőrzéstől mentes térben. Bebizonyosdik tehát Castells feltevése, amely szerint az internet
biztosította új kommunikációs formák következtében létrejöhet az a nyilvánosság, melynek
köszönhetően a globális civil társadalom a politikai hatalomtól és a tömegmédiumoktól
függetlenül működhet, de az is egyértelmű az elemzett példán keresztül, hogy a civil
mozgalmak hatásossága továbbra is attól függ, hogy az ilyen módon szerveződő és létrejövő
viták, problémák bekerülnek a felsőbb, államhatalmi diskurzusokba és a politika figyelembe
veszi-e azt. A Facebook tehát könnyű hozzáférést és részvételt, valamint szabályozatlan
közeget nyújtó felületként, alkalmas a problémák felvezetésére, megvitatására, a látványos de
rövid távú célok elérésére és nagyfokú mobilizálásra, az azonban, hogy az így felvetett
problémák, a civilek által, közösen kidolgozott megoldások vagy javaslatok életbe léphetnek-
e az már ezektől a felületektől független (Castells, 2008).
A munka több, az elemzett példákon keresztül megfigyelt egyéb jelenség mentén is
folytatható. Érdekes kérdés lehet, hogy egy olyan szabályozatlan és hierarchiát nélkülöző
hálózatban, mint a Facebook, külső beavatkozás nélkül milyen minta szerint jönnek létre a
megfigyelt, ad-hoc módon, külső beavatkozás nélkül, a közös problémamegoldás céljából

43
alakuló ideiglenes szerveződések (Terestyéni, 2006). Emellett külön kutatás anyagául
szolgálhatnak az általam is vizsgált Facebook felületek a jelenlegi állapotukban, ugyanis
különösebb elemzés nélkül is látható, hogy néhány, a krízishelyzet során fontos és hatékony
Facebook felület lassan általános témájú, egyéb tartalmakat is megosztó, vegyes témájú
gyűjtőfelületté alakult, de arra is van példa hogy egyes, a krízishelyzet megoldásában fontos
szerepet játszó Facebook-oldalak, az esetet követően hat hónappal is még mindig az októberi
helyzet fejleményeiről tájékoztatnak, az áldozatok hozzátartózóiról, vagy a Colectiv-üggyel
kapcsolatos politikai következményekről szóló vagy egyéb aktuálpolitikai beszámolókat
tesznek közzé.

44
 Bibliográfia

Boin, A., Ekengren, M., & Rhinard, M. (2006). Functional security and crisis
management capacity in the European Union. National Defence College.
Bowman, S., & Willis, C. (2003). We media. How audiences are shaping the future of
news and information. The Media Center at The American Press Institute
Burean, T., & Badescu, G. (2013). Online and offline political participation in
Romania. Available at SSRN 2304567.
Burns, A., & Eltham, B. (2009). Twitter free Iran: An evaluation of Twitter's role in
public diplomacy and information operations in Iran's 2009 election crisis.
Castells, M. (2008). The new public sphere: Global civil society, communication
networks, and global governance. The aNNalS of the american academy of Political and
Social Science, 616(1), 78-93.
Deuze, M. (2003). The web and its journalisms: considering the consequences of
different types of newsmedia online. New media & society, 5(2), 203-230.
Habermas, J. (1999) A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása, Budapest, Osiris
Howard, P. N., Duffy, A., Freelon, D., Hussain, M. M., Mari, W., & Mazaid, M.
(2011). Opening closed regimes: what was the role of social media during the Arab Spring?.
Available at SSRN 2595096.
Manso, M., & Manso, B. (2012). The Role of Social Media in Crisis: A European
holistic approach to the adoption of online and mobile communications in crisis response and
search and rescue efforts. In Proceedings of the 17th International Command & Control
Research & Technology Symposium.
Oh, O., Agrawal, M., & Rao, H. R. (2013). Community Intelligence and Social Media
Services: A Rumor Theoretic Analysis of Tweets During Social Crises. Mis Quarterly, 37(2),
407-426.
Oh, O., Agrawal, M., and Rao, H. R. 2011. “Information Control and Terrorism:
Tracking the Mumbai Terrorist Attack through Twitter,” Information Systems Frontier (13),
pp. 33-44.
Papacharissi, Z. (2003). A virtuális szféra. Az internet mint a társadalmi nyilvánosság
tere ford, Szakács Judit In. Médiakutató 2003/tavasz
Parapatics, A., & Veszelszki, Á. (2014). A részvételtől a részvétig. A halál megjelenése
és gyászmunka a közösségi oldalakon. MAGYAR NYELVŐR, 138(2), 179-199.
Perlman, B. J. (2012). Social media sites at the state and local levels operational

45
success and governance failure. State and Local Government Review, 44(1), 67-75.
Purohit, H., Bhatt, S., Hampton, A., Shalin, V. L., Sheth, A. P., & Flach, J. M. (2014).
With Whom to Coordinate, Why and How in Ad-Hoc Social Media Communications during
Crisis Response.
Reuter, C., Heger, O. and Pipek, V. (2013) Combining real and virtual volunteers
through social media, Proceedings of the 10th International ISCRAM Conference. T. Comes,
F. Fiedrich, S. Fortier, J. Geldermann and T. Müller, eds.
Shklovski, I., Burke, M., Kiesler, S., & Kraut, R. (2010). Technology adoption and use
in the aftermath of Hurricane Katrina in New Orleans. American Behavioral Scientist, 53(8),
1228-1246.
Shklovski, I., Palen, L., & Sutton, J. (2008, November). Finding community through
information and communication technology in disaster response. In Proceedings of the 2008
ACM conference on Computer supported cooperative work (pp. 127-136). ACM.
Terestyéni, T. (2006). Kommunikációelmélet. A testbeszédtől az internetig. Budapest:
Akti-Typotex.
Valenzuela, S. (2013). Unpacking the use of social media for protest behavior the roles
of information, opinion expression, and activism. American Behavioral Scientist, 57(7), 920-
942.
Veil, S. R., Buehner, T., & Palenchar, M. J. (2011). A work in process literature review:
Incorporating social media in risk and crisis communication. Journal of contingencies and
crisis management, 19(2), 110-122.
Vieweg, S., Palen, L., Liu, S. B., Hughes, A. L., & Sutton, J. (2008). Collective
intelligence in disaster: An examination of the phenomenon in the aftermath of the 2007
Virginia Tech shootings. In Proceedings of the information systems for crisis response and
management conference (ISCRAM).
Watson, H., Baruh, L., Finn, R. L., & Scifo, S. (2014). Citizen (in) security?: social
media, citizen journalism and crisis response. In ISCRAM 2014 Conference Proceedings-11th
International Conference on Information Systems for Crisis Response and Management.

46
 Forrástár

Ajutor Colectiv. Community. https://www.facebook.com/ajutorcolectiv/

CLUJ PÂNĂ LA CAPĂT! Event. https://www.facebook.com/events/895390927198456/
Colectiv Club. Local business. https://www.facebook.com/pages/Club-
colectiv/910101935690329?ref=ts
Colectiv. Community https://www.facebook.com/TragediaColectiv/?ref=br_rs
Corupția ucide. Community. https://www.facebook.com/coruptia.ucide/?fref=ts
Generatia Colectiv. Community https://www.facebook.com/GeneratiaColectiv/?ref=br_rs
Grup Gratuit de Suport si Consiliere pentru supravietuitorii incendiulu. Event.
https://www.facebook.com/events/963162420406483/
Klaus Iohannis. Public Figure. https://www.facebook.com/klausiohannis/?fref=ts
Protest #colectiv - Corupția ucide. Event.
https://www.facebook.com/events/438456586359850/
R.I.P – Colectiv. Page. https://www.facebook.com/Colectiv2015/?fref=ts
Voluntariat Victime Colectiv. Community. https://www.facebook.com/Voluntariat-Victime-
Colectiv-1110770548934917/

47