Szász Péter 1

VU6G54
I.
A kultúrális antropológia diszciplínája

Dolgozatom első felében megpróbálok egy rövid leírást adni a kulturális antropológiáról.

A szakterület pontos terminológiáját illetően nem létezik univerzális, konszenzuson alapuló

definíció. A kultúra terminus szintén nélkülözi az egyértelmű meghatározást és a fogalom
jelentésének dekódolása komplex és gyakran vitatott témakör. A "cultura" lexémával
eredetileg valaminek a művelését asszociáljuk (lásd pl. „növénykultúra”).
A kultúra fogalmát ebben a kontextusban úgy lehetne adekvátan definiálni, hogy a kultúra az
emberek élete során az adaptáció és a társadalmi integráció folyamatát támogató eszközöket
és viselkedési normákat jelenti. Gyakorlatilag életvezetési útmutatások és stratégiák
repertoárjaként jelenik meg, amelyek transzgenerációsan adódnak tovább.

Az antropológia eredetileg evolúciós szemszögből vizsgálva, az emberi entitásokkal és

csoportokkal foglalkozik, multidiszciplináris megközelítéssel azonosítva és interpretálva azok
kulturális és/vagy biológiai jellemzőit egy holisztikus keretrendszerben. Ezen belül a
kulturális és szociális antropológia vizsgálatának tárgykörébe tartozik a geográfiai lokalizáció,
a társadalmi, politikai, gazdasági dimenziók, a nyelvhasználat, a vallás, valamint az étkezési
szokások. Célkitűzése az eltérő kulturális jelenségek okainak felderítése, nem pedig az
azonosságok dekódolása.

Segíti a különböző kulturális háttérrel rendelkező emberek és csoportok megértését, ami

elősegíti az elfogadásukat és az empatikus interakciót. A diszciplína betekintést nyújt más
társadalmak szerkezetébe, működési mechanizmusaiba, értékrendjébe és szokásaiba. Az
antropológiai vizsgálatok segítségével megfigyelhetjük egy adott kultúra vagy szubkultúra
struktúráját, evolúcióját, és átalakulásait, ami hozzájárul saját kultúránk és szokásaink
mélyebb megértéséhez.

A kultúrális antropológia főként a saját kultúránktól eltérő kultúrákat vizsgálja, célja a

kulturális diverzitás megismerése és megértése annak érdekében, hogy képesek legyünk
harmonikus együttélésre és interkulturális kommunikációra ösztönözni az embereket. Az
Szász Péter 2
VU6G54
antropológiai kutatások célja, hogy biztosítsák az egyének és csoportok közötti megértést és
elfogadást, figyelembe véve az emberek közötti különbségeket.

A kultúrális-antropológiai tanulmányok nem korlátozódnak egyetlen területre vagy

témakörre, hanem magukban foglalják a vallás, a művészet, a politika, a gazdaság, és a
technológia aspektusait is. Mindezek révén elősegíti, hogy jobban megértsük a társadalom
különböző rétegeit és azoknak a mindennapi életünkre gyakorolt hatását.

Mindezeken túl segít abban, hogy a kultúra ne korlátozó, hanem összekötő erő legyen. Az
emberek a világ minden tájáról származó kultúrákat ismerhetnek és érthetnek meg és ezáltal
hozzájárulhatnak a globális összetartozás érzésének erősítéséhez. Ez a tudományág segítséget
nyújt ahhoz, hogy a kultúrális különbségek ne akadályok, inkább hidak legyenek az emberek
közötti kapcsolatok építésében.

A kultúrális antropológia módszertanának fejlődésében központi szerepet játszott a résztvevő

megfigyelés, mely a kutató személyes tapasztalataira épül. Ez a megközelítés a diszciplína
legelterjedtebb gyakorlati módszere lett. A kutató immersziója az adott közösség életében
lehetővé teszi, hogy megismerje a közösség belső logikáját, viselkedési szokásait, normáit és
értékrendjét. Egy ilyen mélyreható megértés csak hosszú távú terepmunka révén érhető el,
amely során a kutató aktívan részt vesz a közösség mindennapi tevékenységeiben, és
folyamatosan interakcióban van annak tagjaival.

Az etnográfia, mint módszertan a résztvevő megfigyelésen alapul. Egy adott közösség

mindennapi életének hosszabb idejű megfigyelése során az etnográfus megpróbálja
feltérképezni és dokumentálni a közösség társadalmi szokásait, értékeit, szabályait és
hiedelmeit. Az etnográfia hiteles és részletes képet ad a kultúráról a belső perspektívából, és
ezáltal mélyebb betekintést nyújt a kultúrák közötti különbségekbe.

A kutatások során rendszerint szóbeli és írásbeli interjúkat is alkalmaznak, amelyeket a

helyszínen készítenek. Ezek az interjúk lehetnek strukturáltak, részben strukturáltak vagy
strukturálatlanok. A strukturált interjúk során előre meghatározott kérdéseket tesznek fel, míg
a részben strukturált és strukturálatlan interjúk során a kérdések inkább nyitottak és
Szász Péter 3
VU6G54
rugalmasak, lehetővé téve a kutatónak, hogy a beszélgetés során újabb kérdéseket tegyen fel
és reagáljon az informátor válaszaiban felmerülő újabb témákra.

Az alkalmazott módszerek között szerepelnek még a vizuális és digitális technikák, mint

például a fotográfia, a film és a hangfelvételek. Ezek a módszerek képesek a kutatás alatt
szerzett tapasztalatok vizuális és auditív aspektusait is rögzíteni és ezáltal hozzájárulnak az
adott közösség életének és kultúrájának mélyebb megértéséhez.

Az antropológusok gyakran használnak összehasonlító módszertant is, amelyben két vagy

több kultúrát vagy társadalmat hasonlítanak össze. Ezzel a módszerrel az antropológusok
jobban megérthetik az emberi viselkedés különböző formáit és felfedezhetnek általános
mintázatokat vagy különbségeket.

A "life history" módszer egy másik gyakran használt módszer, ahol az antropológusok egy
egyén életét követik nyomon, és így mélyrehatóbb betekintést nyernek a személyes
tapasztalatok és a kulturális mintázatok összefüggéseibe.

Az antropológiai kutatások széles skálájának köszönhetően, a kutatók képesek a

legkülönbözőbb nézőpontokból megközelíteni a vizsgált közösséget, és így komplex képet
alkothatnak az emberi társadalmakról.

Az antropológiai kutatások fejlődésében a 21. században is megfigyelhetők voltak új

megközelítések és módszertani innovációk. A technológia rohamos fejlődésével új eszközök
váltak elérhetővé a kutatók számára, mint például a digitális adatgyűjtés és elemzés eszközei,
valamint az internet és a közösségi média révén az emberek kultúráinak globális
megfigyelése.

A digitális antropológia az egyik ilyen új irányzat, mely a digitális technológiák és a

társadalmi élet közötti kölcsönhatás vizsgálatára fókuszál. Az emberek online jelenlétük és
kommunikációjuk által kialakított új társadalmi normák, viselkedések és hálózatok vizsgálata
fontos a modern kultúrák megértéséhez.
Szász Péter 4
VU6G54
Az antropológia emellett egyre inkább összpontosít a globalizáció és a transznacionális
mozgások vizsgálatára. A migráció, a nemzetközi kereskedelem, a környezeti változások és
az információtechnológia térhódítása által létrejött változások szempontjából a kultúrák
közötti interakciók és befolyásolások elemzése kulcsfontosságú.
A multi-sited etnográfia például a különböző földrajzi helyszíneken végzett terepmunka
összekapcsolására összpontosít, és lehetővé teszi az antropológusok számára, hogy a globális
folyamatok és a helyi kultúrák közötti kapcsolatokat vizsgálják.
Az empatikus antropológia egy másik fontos fejlemény, mely arra ösztönzi a kutatókat, hogy
mélyebb, emberközpontú megközelítést alkalmazzanak, és nagyobb hangsúlyt fektessenek az
együttérzésre és az empátiára az emberek és közösségeik megértése érdekében. Ez a
megközelítés szorosan kapcsolódik az emberi jogok kérdéseivel és az etikai gyakorlattal,
ahogy az antropológusok megpróbálják megérteni és segíteni a hátrányos helyzetű vagy
marginalizált közösségeket.

A vizuális antropológia továbbra is fontos terület marad, de a technológia fejlődésével egyre

több eszköz áll rendelkezésre a vizuális anyagok, mint például fényképek és videók
felhasználására és elemzésére. Ezek az eszközök nem csak a kutatók számára teszik
elérhetővé az emberek életének jobb vizuális megértését, de a kutatási eredmények
közvetítésében is hasznosak, lehetővé téve a szélesebb közönség számára a kulturális
élmények és jelenségek vizuális megtapasztalását.
Azokban a kultúrákban, ahol a vizuális információ kulcsfontosságú a kommunikációban, a
vizuális antropológia segíthet jobban megérteni az üzeneteket és a jelentéseket. Továbbá, a
digitális média és az internet által hozzáférhetővé tett archívumok révén a vizuális
antropológusok újraelemzhetik a múltbeli vizuális adatokat, ami új nézőpontokat és
összefüggéseket fedhet fel a kultúrákban.

Ezeken túlmenően a virtuális és kiterjesztett valóság-technológiák lehetővé teszik az

antropológusok számára, hogy immerszív és interaktív módon vizsgálják és mutassák be az
adott kultúrákban megfigyelt jelenségeket. A korszerű technológia és a vizuális antropológia
összekapcsolása így új lehetőségeket teremt az antropológiai kutatásban és gyakorlatban.

A technológia fejlődése szintén szerepet játszik a vizuális antropológia oktatásában. Az egyre

elérhetőbb digitális technológia és a szoftverek lehetővé teszik a diákok számára, hogy
Szász Péter 5
VU6G54
interaktívan tanulmányozzák és alkalmazzák a vizuális antropológia módszereit. Ez a fajta
digitális képzés növeli a diákok kritikai gondolkodását, és hozzájárul a vizuális kultúra jobb
megértéséhez.

A szociális-média is egyre fontosabb szerepet játszik a vizuális antropológia területén. A kép-

és videómegosztó platformok, mint például az Instagram, a YouTube és a TikTok lehetőséget
kínálnak az embereknek, hogy saját maguk meséljék el vizuális történeteiket. Ezek a
platformok segíthetnek a kutatóknak a közösségi csoportok, személyes identitások és a
vizuális kommunikáció dinamikájának megértésében.

Bár a technológia új lehetőségeket nyit a vizuális antropológiában, fontos vizsgálni a

technológia és a digitális média etikai aspektusait is. Ilyen például a vizuális anyagok szerzői
jogainak és a személyes adatok védelmének kérdései, valamint az, hogy hogyan kerülnek az
anyagok felhasználásra és értelmezésre a kutatás során.

Összefoglalva: a kulturális antropológia - melyet az Egyesült Államokon kívül gyakran

szociális antropológiának is neveznek - az antropológia egyik ága, amely az emberi kultúrális
változatosság tanulmányozására összpontosít. A kulturális antropológusok a világszerte
található életmódok sokféleségét vizsgálják, igyekeznek megérteni a különböző társadalmak
által megosztott és eltérő kultúrális mintázatokat és gyakorlatokat.

A kulturális antropológusok számos témát vizsgálnak, így a rokonságot, a vallást, a nemeket,

a politikát, a gazdaságot, a nyelvet, a gasztronómiát, a társadalmi interakciót és a technológiát.
Gyakran alkalmaznak különböző módszereket, mint például a résztvevő megfigyelés, az
interjúk és a dokumentumok elemzése, hogy mélyebb betekintést nyerjenek az egyes kultúrák
belső működésébe.

A kulturális antropológia magában foglalja a történeti és a kortárs társadalmak

tanulmányozását.
A diszciplína az elmúlt évszázadokban fejlődött és változott, ahogyan a tudományos
gondolkodás és a társadalmi értékek is változtak. Korábban a kulturális antropológia gyakran
összpontosított az u.n. "primitív" kultúrák megértésére, különösen a gyarmatosítók által
ilyennek tartott nem-európai társadalmak értelmezésére, de az elmúlt évtizedekben a tudósok
Szász Péter 6
VU6G54
egyre inkább a saját társadalmuk és a globalizáció által összekötött világ tanulmányozására
összpontosítanak.

A kulturális antropológia átfogó megközelítése, amely magában foglalja a szociokulturális

rendszerek komplex elemzését, felbecsülhetetlen értékű az emberi társadalom megértésében,
és segít abban, hogy jobban megértsük a világ különböző kultúráit, valamint a bennük élő
egyének saját életének megélését és értelmezését. Mindez segíthet abban, hogy
szembenézzünk a globális kihívásokkal, valamint elősegítheti a különböző kultúrák közötti
tisztelet és megértés fejlesztését.

II.
A nembináris szubkultúrák antropológiai analízise

A kulturális paradigmák fejlődését és evolúcióját nagymértékben befolyásolják a társadalmi

identitáskonstrukciók változásainak megértése, különösen azoknak, amelyek a nemekhez
kapcsolódnak. Egyre gyakoribb jelenség a kortárs társadalmakban (sajnos nem a miénkben) a
nembináris nemek elismerése és elfogadása.
A kérdés vizsgálata már csak azért is legitim, mert a nembináris genderkérdés cunamiszerűen
öntötte el a nyugati világot az elmúlt 7-8 év alatt és még mértéktartó társadalomtudósok is
gyakran „genderőrületként” hivatkoznak a jelenségre. Dolgozatomban abból a feltételezésből
indultam ki, hogy a mozgalmat az identitás és kultúra kettőssége jellemzi és a kulturkör
társadalomtudományi feldolgozása még nem történt meg, vagy legalább is ilyen témájú
tanulmányt még nem publikáltak (vagy csak én nem találtam meg).

Az LMBTQI+ mozgalmon belül a nembináris identitás első sorban a nemi identitások

kontextusában értelmezhető. A hagyományos bináris nemi rendszer a férfi és nő
komplementaritáson, vagyis azon a feltételezésen alapul, hogy a nemet kizárólag a biológiai
nem határozza meg. Ugyanakkor már Alfred Kinsley 1948-53-as tanulmányaiban (Sexual
Behavior in the Human Male és Sexual Behavior in the Human Female) megkérdőjelezte ezt
az álláspontot és a nemi identitás meghatározásában a viselkedést javasolta a középpontba
állítani, ami egy szélesebb skálát jelentett az emberi nemek sokféleségében.
Szász Péter 7
VU6G54

A nembináris identitások az LMBTQI+ mozaikon belül a transznemű ernyő alá sorolódnak. A

transzneműek olyan személyek, akiknek a nemi identitása eltér attól a nemtől, amit
születésükkor rendeltek hozzájuk. A „nembináris” azonban maga is egy gyűjtőfogalom,
amelyben az identitások közös nevezője, hogy az ilyen személyek magukat kifejezetten a
hagyományos „férfi” vagy „nő” kategóriákon kívül azonosítják.

A „nembináris” olyan nemi identitásokat foglal magába, amelyek nem felelnek meg a bináris
nemi paradigmának. Ide tartoznak olyan identitások, mint a gendergenderfluid (ingadozó
nemi identitás), a nemmentes (nem hiánya), az aszexuális, a kétnemű (két nemhez való
azonosulás), és mások. Bár ezek az identitások is sokfélék, közös jellemzőjük, hogy
meghaladják a bináris nemi rendszert.

A nembináris identitások megkérdőjelezik a nemek társadalmi normáit, miszerint a nemet

szigorúan a biológiai nem határozza meg. Felborítják azt a feltételezést, hogy a nemi
szerepek, viselkedések és megjelenések az ember hozzárendelt nemétől függenek. Ebben az
értelemben a nembináris identitásokat aktív ellenállásként is lehet értelmezni a nemekkel
kapcsolatos normák és sztereotípiák ellen, egy olyan tágabb, inkluzívabb nemi értelmezést
kínálnak, amely lehetővé teszi az egyén tapasztalása útján az önazonosság meghatározását.

Min t már említettem, a nembináris identitások fogalma nem új, sőt, a nyugati paradigmán
kívül sok kultúra már évszázadok óta ismer el kettőnél több nemet.
Ugyanakkor a nyugati LMBTQI+ mozgalmakon belül a nembináris identitások elismerése és
értelmezése viszonylag új fejlemény. A Google keresőjében például először 2015-ben
bukkant fel a kifejezés. Azt azonban el kell ismerni, hogy egyetlen polgárjoginak nevezhető
mozgalomnak sem sikerült ilyen rövid idő alatt, ilyen sikeresen tematizálnia a közbeszédet,
sőt jogi, jogalkotási sikereket is elérnie, mint a nonbináris mozgalmaknak.

A nembináris szubkultúrát vizsgálva meg kell állapítanunk, hogy azok nem monolitikusak,
hanem jelentős a változatosságuk és sokszínűségük. Minden egyes személy nemi
identitásának tapasztalata egyedi, személyes és idővel változhat. Így a nembináris
szubkultúrák is dinamikusak és fluid természetük gyakran kihívást jelent a hagyományos,
merev nemi értelmezések számára.
Szász Péter 8
VU6G54
Kialakulása és hatása:

Történelmileg számos kultúra ismert el több mint két nemet (pl. hijra Dél-Ázsiában, két-lélek
Észak-Amerikában, māhū Óceániában), azonban a legtöbb társadalomban a bináris nemi
normák váltak dominánssá, marginalizálva a nembináris identitásokat. A nembináris
szubkultúrák kialakulása és elismerése az elmúlt évtizedek történelmi, társadalmi, politikai és
kulturális tényezői összefüggésének eredménye. A polgárjogi mozgalom, a feminista elmélet
és később a queer elmélet hatást gyakoroltak a merev társadalmi normákra, ezáltal
inkluzívabb környezetet teremtve, amely elősegítette a nembináris szubkultúrák
kibontakozását.

Ezzel egyidejűleg az internet és a közösségi média platformok megjelenése nagymértékben

befolyásolta a nembináris szubkultúrák kialakulását és elterjedését. Ezek a platformok
eszközöket biztosítanak szerte a világban élő embereknek a kapcsolatfelvételre, identitásuk
kifejezésére, tapasztalataik megosztására és támogató közösségek kialakítására. A nembináris
személyek online is találhatnak példaképeket, ami jelentős hatással lehet önismereti és
önelfogadási folyamatukra.

Szerepek és rituálék:

Az LMBTQI+ emberek egyik legfontosabb rituáléja az előbújás (közismert angol

elnevezésével „coming out”), egy jelentős lépés, amikor valaki nyilvánosan felvállalja a nemi
identitását. Lehet a felszabadulás, a zavar, a félelem vagy ezek keverékének pillanata. Ha úgy
vesszük, ez egyben beilleszkedési rítus is a nembináris közösségbe és gyakran foglalja
magában az egyén önazonosságának tárgyalását is a nyilvános térben.
Más rituálék és összejövetelek, mint a meleg-büszkeség felvonulásai (pride), a közösségi
találkozók és támogató csoportok tovább erősítik a kötelékeket a nembináris közösségben.
Ezek az események biztonságos teret biztosítanak a nembináris személyek számára, hogy
nyíltan kifejezzék identitásukat, ezzel is erősítve az összetartozás érzését.
Szász Péter 9
VU6G54
Szimbólumok és nyelv:

A nembináris szubkultúrák jelentősen hozzájárultak a nyelv fejlődéséhez. Az indo-európai

nyelveket használó közösségek átvették és népszerűsítik a nemsemleges névmásokat, mint a
'they/them' és a 'ze/hir', hogy megerősítsék identitásukat. Ezek a nyelvi változások
befolyásolták a mainstream nyelvhasználatot, a szótárak is elkezdték ezeket elismerni és több
országban (pl. Németországban és Norvégiában) törvénybe is iktatták a használatukat.

A divat és a személyes stílus szintén szimbolikus a nembináris szubkultúrákban. A

hagyományos nemi normákon túlmutató ruházat lehetőséget nyújt az egyének számára, hogy
fizikailag kifejezzék identitásukat. Ez befolyásolta a divatipart és hozzájárult az unisex
ruházati vonalak felemelkedéséhez.

Kihívások és diszkrimináció:

Annak ellenére, hogy jelentős előrelépéseket tettek az identitásuk láthatósága és elismertetése

terén, a nembináris szubkultúrák továbbra is jelentős kihívásokkal néznek szembe, melyek a
sztereotípiákból, előítéletekből és diszkriminációból erednek. A nembináris személyek
gyakran tapasztalnak diszkriminációt különböző területeken, beleértve a munkaerőpiacot, az
egészségügyet és az oktatást. Ők is rendszeres mikroaggressziókkal, rossz nemű
megnevezéssel és a jogi védelem kizárásával találkoznak számos jogrendszerben a nembináris
nemek elismerésének hiánya miatt.
A transzneműekkel kapcsolatban még az LMBTQI+ közösségen belül is léteznek
ellenérzések, mert a biológiai nemi jellegtől való elvonatkoztatást itt sem tudja mindenki
teljes mértékben elfogadni.
A kihívások és diszkrimináció miatti elbizonytalanodás egyik friss példája az a napokban
megjelent hír, miszerint egy amerikai szinész(nő?) a jövőben inkább újra nőként azonosítja
magát, mert elkedvetlenítette, hogy folyton magyarázkodnia kellett a gendersemleges névmás
használata miatt.
Szász Péter 10
VU6G54
Hatás a szélesebb kultúrára:

Ahogy a bevezetőben említettem, a nembináris szubkultúrának jelentős hatása volt a

mainstreamre. Befolyásolta a divatot, a nyelvet és a médiát, és arra ösztönöz, hogy
inkluzívabb reprezentációkat és lehetőségeket biztosítsanak minden egyén számára. Szemmel
láthatóan egyre több híresség azonosítja magát nyilvánosan is nembinárisnak, ami növeli a
nembináris identitások láthatóságát és elfogadottságát. Legszembetűnőbb hatása a Z-
generációra van, amelyben az Ipsos 2021-ben, 27 országra kiterjedő felmérése szerint
átlagosan 4% határozta meg magát valamilyen nembináris identitással, szemben például az X,
vagy az idősebb korosztályokkal, amelyekben ez az arány csak 1%, vagy kevesebb.

Összefoglalva, a nembináris identitások az LMBTQI+ mozgalmon belül helyezkednek el, és

olyan személyeket jelölnek, akik nem azonosítják magukat kizárólag férfiként vagy nőként.
Ezek az identitások, mint a genderfluid, az aszexuális, a kétnemű és mások, kihívást
jelentenek a bináris nemi rendszer számára.

A nembináris identitások megkérdőjelezik a társadalmi normákat és felborítják a feltételezést,

hogy a nemi szerepek és viselkedés az emberek biológiai nemétől függenek. A nembináris
szubkultúrák sokfélék, dinamikusak, és változhatnak az idők folyamán.

Történelmileg számos kultúra ismert el több mint két nemet, de a nembináris identitások
elismerése és elfogadása viszonylag új fejlemény. Az internet és a közösségi médiaplatformok
hozzájárultak a nembináris szubkultúrák kialakulásához és terjedéséhez, eszközöket biztosítva
a tapasztalatok megosztására és a támogató közösségek kialakítására.

A nembináris szubkultúráknak is vannak bizonyos rituáléik. A nyelvben is megjelentek

változások, például a gendersemleges névmások népszerűsödése és normává válásuk. A divat
is jelentős szerepet játszik a nembináris identitás kifejezésében, befolyásolva a divatipart és az
unisex ruházati vonalak felemelkedését.

Bár a nembináris szubkultúrák jelentős előrelépéseket tettek, még mindig szembe kell nézniük
a sztereotípiák, előítéletek és diszkrimináció kihívásaival. Mindazonáltal, jelentős hatást
gyakoroltak a szélesebb kultúrára, befolyásolva a divatot, a nyelvet és a médiát, és több
Szász Péter 11
VU6G54
híresség is nyilvánosan azonosította magát nembinárisnak, ami növelte a nembináris
identitások láthatóságát és elfogadottságát.

Gmunden, 2023.06.15.

Források:
• Kisdi Barbara: A kulturális antropológia története, elméletei és módszerei, PPKE
BTK (2012)
• Suman Nath: Anthropology for beginners (2010)
• John Monaghan, Peter Just: Social and Cultural Anthropology: A Very Short
Introduction, Oxford University Press (2000)
• H. R. Bernard: Handbook of methods in cultural anthropology, AltaMira Press
(1998)
• Michael Angrosino: Doing Cultural Anthropology: Projects for Ethnographic Data
Collection, Waveland Press (2007)
• Kenneth J. Guest: Cultural Anthropology: A Toolkit for a Global Age, Norton &
Company (2013)

• LGBT+ Pride 2021 Global Survey, Ipsos (2021)

• LMBTQI szószedet, Háttér Társaság (hozzáférés 2023.06.)
• Understanding Nonbinary People: How to Be Respectful and Supportive, National
Center for Transgender Equality (2023)
• Adnan Hossain: Beyond Emasculation, Cambridge Unuversity Press (2021)
• Alfred Kinsey, Wardell Pomeroy, Clyde Martin: Sexual Behavior in the Human
Male, W.B. Saunders (1948)
• Alfred Kinsey, Wardell Pomeroy, Clyde Martin, Paul Gebhard: Sexual Behavior
in the Human Female, W.B. Saunders (1953)
• Harry Barbee, Douglas Schrock: Un/Gendering Social Selves: How Nonbinary
People Navigate and Experience a Binarily Gendered World, Sociological Forum,
vol. 34, no. 3, (2019)
• Kit Heyam: Before we were trans, Hachette (2022)
• Lou Ferreira: Are trans and gender nonconforming identities new ‘trends’?,
openDemocracy (2021)
• Patricia Moreno: Demi Lovato: "Fue agotador explicar por qué me identificaba con
los pronombres neutros", GQ Hype (2023)
• Pauline Yanes: Non-binary Subcultures, Are.Na (2020)
• A. Reilly, J. Catalpa, J. McGuire,: Clothing fit issues of trans people, Fashion
Studies, 2/1 (2019)