Matek szóbeli érettségi tételek

1. Halmazok, halmazműveletek
Halmazok, részhalmazok
A halmazt alapfogalomnak tekintjük. Képezhetünk halmazt a kétjegyű pozitív számokból,
személyekből stb. Ezeket a halmaz elemeinek nevezzük. Egy halmaz elemeinek a száma
lehet véges, de halmaznak végtelen sok eleme is lehet. (például természetes számok
halmaza). A halmazokat nagybetűvel jelöljük, a halmaz elemeit kapcsos zárójelbe tesszük.
Azt, hogy a halmaz egy eleme a halmazhoz tartozik, az  jellel jelöljük. Beszélünk üres
halmazról is. Az üres halmaznak egyetlen eleme sincs. Az üres halmaz jele: 
Egy halmaz megadása az elemeinek egyértelmű meghatározását jelenti. Ha a halmaznak
véges sok eleme van, akkor az ilyen halmazt megadhatjuk elemeinek a felsorolásával. Egy
halmaz megadásánál olyan utasítást kell adnunk, amely alapján egyértelmű lesz, hogy
valamely dolog eleme-e a halmaznak vagy nem eleme.
Két halmazt akkor és csak akkor tekintünk egyenlőnek, ha az egyik halmaz elemei a
másik halmaz elemeivel azonosak. Más szóval: az M és N halmaz akkor és csak akkor
egyenlő, ha a  M esetén a  N is teljesül, és ha b  M, akkor b  N is igaz.
Definíció: Az A halmazt a H halmaz részhalmazának nevezzük, ha az A halmaz minden
eleme a H halmaznak is eleme. Jelölése: A  H A részhalmaz definíciója alapján minden
halmaz saját magának is részhalmaza. Az üres halmaz részhalmaza minden halmaznak.
Az n elemű halmaznak 2n darab részhalmaza van.
Definíció: Az A halmazt a H halmaz valódi részhalmazának nevezzük, ha az A halmaz
részhalmaza a H halmaznak, de nem egyenlő vele. Jelölése: AH
Definíció: Az [a, b] zárt intervallumon azoknak az x valós számoknak a halmazát értjük,
amelyekre a<=x<=b. Az ]a, b[ nyílt intervallumon azoknak az x valós számoknak a
halmazát értjük, amelyekre a<x<b.
Műveletek halmazokkal
Definíció: Két halmaz uniójának (egyesítésének, összegének) nevezzük azoknak az
elemeknek a halmazát, amelyek a két halmaz közül legalább az egyiknek elemei. Az A és
B halmaz uniójának jele: AB
Definíció: Két halmaz metszetének (közös részének, szorzatának) nevezzük azoknak az
elemeknek a halmazát, amelyek mindkét halmaznak az elemei. Az A és B halmaz
metszetének jele: AB

1
 Definíció: Az A és B halmaz (ebben a sorrendben tekintett) különbségének nevezzük
azoknak az elemeknek a halmazát, amelyek elemei az A halmaznak és nem elemei a B
halmaznak. Az A és B halmaz különbségének jele: A\B
Definíció: Az A és B halmaz szimmetrikus differenciáján értjük az (A\B)(B\A) halmazt.
Jelölése: A Δ B (A delta B).
Definíció: Egy H (nem üres) halmaznak legyen egy részhalmaza az A halmaz. Az A
halmaz H halmazra vonatkozó komplementerének (komplementer halmazának) nevezzük
a H\A halmazt. Ennek jele: Ā
Gyakorlati alkalmazás: halmazelmélet, számhalmazok.

2
 2. Számhalmazok, halmazok számossága
Számhalmazok
A 0, 1, 2, 3… számokat természetes számoknak nevezzük. Jele: N
Ha természetes számokkal összeadást, szorzást, végzünk, akkor az eredményünk is
természetes szám lesz.
A …-3, -2, -1, 0, 1, 2, 3… számokat egész számoknak nevezzük. Jele: Z
Ha egész számokkal összeadást, kivonást (összevonást) és szorzást végzünk, akkor az
eredményünk is egész szám.
Azokat a számokat, amelyek a/b alakúak, ha a és b egész számok (b0), racionális
számoknak nevezzük. (Latin szó, jelentése: arány). Jele: Q
A racionális számokat tizedes-tört formában is felírhatjuk, ami lehet véges, vagy
szakaszos végtelen tizedes-tört, azaz periodikus tizedes-tört.
Tétel: Minden racionális szám periodikus tizedes-tört alakban is felírható.
Bizonyítás: Ha az a/b törtnél az osztás folyamán mindig lesz maradék, akkor a b-vel való
osztásnál a maradék az 1,2, 3… b-1 számok valamelyike, tehát a maradék legfeljebb (b-
1)-féle lehet. Ezért előbb-utóbb ismétlődő maradékhoz jutunk és onnan kezdve az osztási
eljárás folytán periodikus ismétlődés lesz. Emiatt a hányados számjegyeiben is periodikus
ismétlődés mutatkozik. Ha olyan az osztás, hogy egyszer nem lesz maradék, azt úgy is
tekinthetjük, hogy a maradék 0, és ezért a hányadosban periodikusan ismétlődik a 0. Az
állítás fordítva is igaz: bármely periodikus tizedes-tört felírható két egész szám
hányadosaként.
A nem periodikus végtelen tizedes-törteket irracionális számoknak nevezzük. Jele: Q*
A végtelen tizedes-törtekkel megadható számokat valós számoknak nevezzük. Jele: R
A számhalmazok ábrázolása Venn-diagrammal történik.
Fogalmak, állítások
Két valós számunk van, a és b. Közülük a<b, ha van olyan d pozitív szám, hogy fennáll a
b= a+d. Ezt a rendezés definíciójának nevezzük.
A valós számok abszolútértékének definíciója:
|a|= a, ha 0<=a
-a, ha a<0.
A valós számok összeadása kommutatív és asszociatív tulajdonságú. A kommutatív
tulajdonság: a+b = b+a: két tag összeadásánál a két tagot felcserélhetjük, az összeg nem

3
változik. Az asszociatív tulajdonság: (a+b)+c = a+(b+c): több tag összeadásánál a tagokat
tetszés szerint csoportosíthatjuk.
A valós számok szorzása kommutatív és asszociatív tulajdonságú. A kommutatív
tulajdonság: ab =ba: két tényező összeszorzásánál a két tényezőt felcserélhetjük, a szorzat
nem változik. Az asszociatív tulajdonság: (ab)c = a(bc): több tényező szorzásánál a
tényezőket tetszés szerint csoportosíthatjuk.
A valós számok szorzása az összeadásra nézve disztributív tulajdonságú: (a+b)c =ac+bc:
ha a valós számok összegét szorozzuk egy valós számmal, akkor ugyanazt kapjuk, mintha
az összeg tagjait külön-külön szorozzuk a szorzóval, és a kapott szorzatokat összeadjuk.

4
 3. Nevezetes ponthalmazok a síkban és a térben
Nevezetes ponthalmazok
A szakasz felezőmerőlegesének definíciója: A síkban egy szakasz felezőmerőlegese
azoknak a pontoknak a halmaza, amelyek a szakasz két végpontjától egyenlő távolságban
vannak.
Egy szakasz két végpontjától egyenlő távolságban levő pontok halmaza a szakaszt felező
és a szakaszra merőleges sík.
Definíció: A körvonal az S sík egy adott O pontjától megadott r távolságban lévő síkbeli
pontok halmaza. Körvonal= {P | OP =r; O  S, P  S}.
A körlap az S sík egy adott O pontjától megadott r távolságnál nem nagyobb távolságra
lévő síkbeli pontok halmaza. Körlap = {P | OP<=r; O  S, P  S}.
Definíció: A kör érintője olyan egyenes, amely a kör síkjában van és a körrel pontosan
egy közös pontja van.
Tétel: A kör érintője merőleges az érintési pontjához húzott sugárra.
Bizonyítás: Indirekt módon. Tegyük fel, hogy az érintő-egyenes nem merőleges az érintési
ponthoz húzott sugárra. Ebben az esetben meg tudjuk húzni a kör középpontján átmenő,
az érintőhöz húzott merőlegest, ami viszont azonos lesz a kör érintőjének érintkezési
pontjával, vagyis a tételt bebizonyítottuk.
Definíció: A gömbfelület egy adott O ponttól megadott r távolságban lévő pontok
halmaza: gömbfelület = {P | OP = r}.
A gömbtest egy adott O ponttól megadott r távolságnál nem nagyobb távolságra lévő
pontok halmaza: gömbtest = {P | OP<=r}.
Definíció: A gömb érintő-egyenese olyan egyenes, amelynek a gömbfelülettel pontosan
egy közös pontja van.
Definíció: A gömb érintősíkja olyan sík, amelynek a gömbfelülettel pontosan egy közös
pontja van.
Tétel: A gömb érintő-egyenese merőleges az érintési ponthoz húzott gömbsugárra.
A gömbfelület egy pontjához végtelen sok érintő-egyenes húzható, ezek egy síkban
vannak, és ez a sík a gömb érintősíkja.
Tétel: A gömb érintősíkja merőleges az érintési ponthoz húzott gömbsugárra.
Egy adott egyenestől adott, egyenlő távolságban levő pontok halmaza a síkban az adott
egyenessel párhuzamos két egyenes. Egy adott egyenestől adott, egyenlő távolságban lévő
pontok halmaza egy körhengerpalást.

5
A síkban egy adott r sugarú körtől adott d távolságban levő pontok halmaza, ha, ha
a) d<r, akkor az adott körrel koncentrikus két kör, az egyik sugara r+d, a másik
sugara r-d;
b) d=r, akkor az adott körrel koncentrikus r+d sugarú kör és egy pont, a körök
középpontja.
c) D>r, akkor az adott körrel koncentrikus egyetlen kör, ennek sugara r+d.
Tudjuk, hogy egymást érintő két kör középpontja és az érintési pontjuk egy egyenesre
illeszkednek. Ekkor az érintési pontban közös egyenes az érintőjük. Két kör kívülről és
belülről érintheti egymást. Ha az O1 középpontú r1 sugarú k1 kör és az O2 középpontú r2
sugarú k2 kör kívülről érintik egymást, akkor középpontjaik távolsága: O1O2 = r1 + r2. Ha
az előző két kör érintkezésénél az egyik belső kör, akkor középpontjaik távolsága: O1O2 =
r1 – r2. Egy adott r sugarú kört kívülről érintő d sugarú körök középpontjainak halmaza az
adott körrel koncentrikus r+d sugarú kör. Egy adott r sugarú kört belülről érintő d (d<r)
sugarú körök középpontjainak halmaza az adott körrel koncentrikus r-d sugarú kör.

6
 4. Hatványozás, hatványfüggvények
Hatványozás definíciója:
1) Ha nN+, akkor an = aaaa…a aR
n darab
2) Ha n=0, akkor an = 1 aR\{0}
3) Ha nN+, akkor a-n = 1/an = (1/a)n aR\{0}
4) Ha n\Q és n = p/q, akkor ap/q = qap qN+\{1} pZ aR+
5) Ha nQ*, akkor an egy sorozat határértéke.
A hatványozás azonosságai
1) aman = am+n
2) am/an = am-n a0
3) (am)n = amn
4) (ab)n = anbn
5) (a/b)n = an/bn b0
a, b, n, mR
Számok normálalakja
Ha a számokat 10 egész kitevőjű hatványa segítségével írjuk fel, akkor azt úgy tesszük,
hogy a hatvány szorzója 1 és 10 közötti egész szám legyen. A számoknak az így felírt
alakját normálalaknak nevezzük.
Egy 0<x szám normálalakja x = N10k, ahol 1<=N<10 és kZ
A 10 hatványkitevője az x szám nagyságrendjére jellemző. Ezt a k kitevőt a szám
karakterisztikájának nevezzük.
Hatványfüggvények
A polinom-függvények közül az x2, x3… xn függvényeket hatványfüggvényeknek
nevezzük. Képük folytonos vonal. A másodfokú függvények képét parabolának nevezzük.
Az f: RR, f(x) = ax2+bx+c (a, b, c konstans, a0) függvényeket másodfokú
függvényeknek nevezzük.

7
 5. Gyökvonás, gyökfüggvény
Az n-edik gyök fogalma
Definíció: na az a valós szám, aminek n-edik hatványa a.
Feltételek: nN+\{1}
Ha n páros, akkor aR+{0}
Ha n páratlan, akkor aR
A gyökvonás azonosságai
1) nab = nanb
2) na/b = na/nb
3) nak = (na)k kR
4) nka = nka kN+\{1}
nN+\{1} a,bR+
Gyökfüggvények
Bármely n (nN+\{1}) gyökkitevő esetén az nx függvény mindenütt monoton növekvő,
azaz ha x1<x2, akkor nx1<nx2.
Ezért ha na = nb, akkor a = b

8
 6. A logaritmus. Az exponenciális- és logaritmusfüggvény
Az exponenciális függvények
Definíció: Az f: R  R, f(x)= ax (0<a és a1) függvényeket exponenciális függvényeknek
nevezzük.
Az így definiált ax exponenciális függvények értékkészlete a pozitív számok halmaza.
Képük folytonos vonal. Minden R  R, f(x)= ax exponenciális függvénynek x=0-nál 1 a
függvényértéke. A koordinátasíkon a képük az y tengelyt 1-nél metszi. Minden
exponenciális függvény monoton. Ha 1<a, akkor az ax exponenciális függvény monoton
nő, ha 0<a<1, akkor az ax exponenciális függvény monoton csökken. Az ax és az (1/a)x=
1/ax exponenciális függvények képei egymás tükörképei az y tengelyre vonatkozóan.
Az ax (0<a és a1) függvény monoton, és értékkészlete a pozitív számok halmaza. Emiatt
bármely pozitív szám felírható valamely a szám hatványaként.
A logaritmus fogalma
Definíció: A b pozitív szám a alapú (0<a és a1) logaritmusának nevezzük azt a kitevőt,
amelyre a-t emelve b-t kapunk. Jelölése: logab
A definíció röviden: alogab=b (0<a, a1, 0<b).
A logaritmus definíciójából következik, hogy bármilyen megengedett alap esetén loga1=0
és logaa=1.
Mivel a számrendszerünk alapja 10, gyakran dolgozunk 10-es alapú logaritmussal.
Megállapodunk abban, hogy a számok 10-es alapú logaritmusát egyszerűbben jelöljük.
Nem rakjuk ki a 10-es alapot, és log helyett lg-t írunk.
A logaritmusfüggvények
Definíció: Az f: R+  R, f(x)= logax (0<a és a1) függvényt logaritmusfüggvénynek
nevezzük. Más jelöléssel: x | logax
Az f(x)=logax függvények értelmezési tartománya a pozitív valós számok halmaza,
értékkészlete a valós számok halmaza.
A logaritmusfüggvények képe folytonos vonal. Minden x | logax függvénynek x=1-nél
0 a függvényértéke, azaz képük a koordinátasík x tengelyét 1-nél metszi. A
logaritmusfüggvény monoton. Ha 1<a, akkor az logax függvény monoton növekvő, ha
0<a<1, akkor monoton csökkenő.
Az azonos alapú exponenciális és logaritmusfüggvény egymásnak inverze, azaz az egyik
görbe egyenlete az x és y felcserélésével adódik. A két grafikus kép az y = x egyenletű

9
 egyenesre vonatkozóan egymás tükörképe. Ugyanis az x|ax függvény inverze az ax|x,
azaz ax|alogax függvény. Ebből az x|logax függvényhez juthatunk.
A logaritmus azonosságai
 Szorzat logaritmusa: loga(bc) = logab+logac
 Hányados logaritmusa: loga(b/c) = logab-logac
 Hatvány logaritmusa: logabk = klogab
Az e alapú logaritmus: természetes logaritmus (logaritmus naturalis): ln.
Egy szám új alapú logaritmusát megkapjuk, ha a szám régi alapú logaritmusát elosztjuk az
új alapú logaritmusával: logbk = logak/logab

10
 7. Első- és Másodfokú függvények, egyenletek
Elsőfokú függvények, lineáris függvények és a másodfokú függvények
Az f: R  R, f(x) = ax+b (a, b konstans, a0) függvényeket elsőfokú függvényeknek
nevezzük. Ezeknek a függvényeknek a képe egyenes.
Az f: RR, f(x) = ax2+bx+c (a, b, c konstans, a0) függvényeket másodfokú
függvényeknek nevezzük. A másodfokú függvények képét parabolának nevezzük.
Az egyenletek megoldási módjai
 Grafikus módszer
 Az alaphalmaz szerepe a megoldás keresésében
 Az értékkészlet szerepe az egyenletek megoldásában
 Megoldás keresése szorzattá alakítással
 Ismeretlen kifejezése egyenletrendezéssel: mérlegelv. Ekvivalens átalakításokkal.
Másodfokú egyenletek; megoldásuk, megoldó-képlet
A D = b2-4ac diszkriminánstól függ, hogy az ax2+bx+c = 0 (a0) egyenletnek van-e valós
gyöke. Ha D <0, akkor az egyenletnek nincs valós gyöke. Ha D> 0, akkor az egyenletnek
két különböző valós gyöke van. Ha D=0, akkor az egyenletnek két valós gyöke egyenlő (a
megoldásnak egyetlen eleme van).
A másodfokú egyenlet megoldó-képlete: x1,2 = -b+-b2-4ac/2a
Gyöktényezős alak, Viète-formulák
Minden olyan másodfokú egyenletet, amelynek diszkriminánsa nem-negatív, felírhatunk
a(x-x1)(x-x2)=0 gyöktényező alakban.
Ha az egyenlet ax2+bx+c=0 (a0), akkor x1+x2 = -b/a, x1x2 = c/a. Ezeket az
összefüggéseket Viète-formuláknak nevezzük.

11
 8. Adatsokaságok jellemzői, a valószínűségszámítás elemei
1. Az események algebrája
Alap fogalmak
Definíció: Véletlen jelenségek azok a jelenségek, amelyeket az ismert feltételek nem
határoznak meg egyértelműen. (A jelenségnek tehát van oka, okai, de azok nem ismertek
teljes egészében.)
Definíció: Kísérletet végzünk, ha egy véletlen jelenséget megfigyelünk. A kísérletet többször,
ugyanolyan körülmények között végrehajtjuk.
Definíció: Elemi eseménynek nevezzük a véletlen jelenségre vonatkozó kísérlet egy
kimenetelét. Jele: Ω. Az eseménytér elemeinek számát a szokásos halmazjelöléssel, |Ω|-val
jelöljük.
Definíció: Eseménynek nevezzük az eseménytér részhalmazát. Az események jelölése ezért a
halmazjelölésekkel egyezik meg: pl. A esemény. Az „A” esemény elemeinek számát |A|-val
jelöljük.
a Mivel az események részhalmazok, ezért az események közötti műveletek és a
halmazműveletek egymásnak megfeleltethetők.
b Minden eseményhez hozzárendelhető egy állítás (ítélet), nevezetesen az, hogy a
szóban forgó esemény bekövetkezik. Ezért az események közötti műveletek és a
logikai műveletek egymásnak megfeleltethetők.
Definíció: Biztos eseménynek nevezzük azt az eseményt, amely mindenképpen bekövetkezik.
A biztos eseménynek megfelelő halmaz a teljes eseménytér, ezért a biztos esemény jele: Ω
Definíció: Lehetetlen eseménynek nevezzük azt az eseményt, amely semmiképpen nem
következhet be. A lehetetlen eseménynek megfelelő halmaz az üres halmaz, ezért a lehetetlen
esemény jele: Ø
Definíció: Azt az eseményt, amelyik pontosan akkor következik be, amikor az A esemény
nem következik be, az A esemény komplementerének nevezzük és /felülvonás/A-val jelöljük.
Események közötti relációk
Definíció: Az A esemény maga után vonja a B eseményt, ha az A esemény bekövetkezése
esetén a B esemény is mindig bekövetkezik. Ezt a körülményt a c- jellel jelöljük: A c- B.
Definíció: Két esemény A és B egyenlő, ha a kísérlet bármely lehetséges kimenetele esetén
vagy mindkettő bekövetkezik, vagy egyik sem. Jelölése: A=B.
Műveletek eseményekkel

12
Definíció: Azt az eseményt, amelyik pontosan akkor következik be, ha az A illetve a B
események közül legalább az egyik bekövetkezik, az A illetve a B esemény összegének
nevezzük. Jele: A+B
a Az események összeadása megfelel a halmazok uniójának.
b Az események összeadása megfelel a „megengedő vagy” (diszjunkció) logikai
műveletnek.
Tétel: Véges számú eseményből álló eseménytérben minden esemény előállítható elemi
események összegeként. Ez az előállítás az összeadandók sorrendjétől eltekintve egyértelmű.
Definíció: Azt az eseményt, amelyik pontosan akkor következik be, ha az A illetve a B
események közül mindkettő bekövetkezik, az A illetve a B esemény szorzatának nevezzük.
Jele: A∙B, röviden AB.
a Az események szorzása megfelel a halmazok metszetének.
b Az események szorzása megfelel az „és” (konjunkció) logikai műveletnek.
Definíció: Egymást kizáró eseménynek nevezzük az A és B eseményeket akkor, ha egyszerre
nem következnek be, azaz A∙B=Ø. (Könnyen belátható, hogy ha E1 és E2 különböző elemi
események, akkor E1 és E2 kizáró események.)
Definíció: A és B esemény különbsége: A–B= A∙/felülvonás/B, azaz: A–B bekövetkezik, ha
A bekövetkezik, de B nem.
Definíció: Szimmetrikus differencia: Azt az eseményt jelenti, hogy A és B esemény közül az
egyik és csakis az egyik következik be. Jele: A˚B. Tehát A˚B=(A–B)+(B–A).
Definíció: Teljes eseményrendszernek nevezzük az A1, A2, A3, … An események halmazát, ha
teljesülnek a következő feltételek:
a A1, A2, A3, … An páronként kizáró események, azaz Ai∙Bj=Ø, ha i≠j.
b Egyik sem lehetetlen esemény, azaz Ai≠Ø.
c Közülük egy és csakis egy mindig bekövetkezik, azaz: A1+A2+A3+…+An=Ω.
2. A valósznűség fogalma
A valószínűség számítás feladata a véletlen tömegjelenségek vizsgálata. Pl. radioaktív
bomlás, gáz nyomása, gyártási selejt előfordulása, szerencsejátékok, stb.
Tekintsünk egy olyan kísérletet, amelynél a figyelembe vett körülmények a kísérlet
eredményét nem határozzák meg egyértelműen, hanem többféle kimenetelt engednek meg,
tehát egy véletlen jelenséget figyelünk meg. Legyen az A esemény ezen lehetőségek egyike.
Hajtsuk végre a kísérletet többször, azonos körülmények között. Ekkor az A esemény a
kísérletek egy részében bekövetkezik, más részében nem. Ez utóbbi esetekben tehát
/felülvonás/A következik be.

13
Definíció: Ha n kísérletből az A esemény pontosan k- szor következett be, akkor k-t az A
esemény gyakoriságának nevezzük.
Definíció: Ha n kísérletből az A esemény pontosan k- szor következett be, akkor a k/n törtet
az A esemény relatív gyakoriságának nevezzük.
Definíció: Azt a számot, amely körül egy véletlen esemény relatív gyakorisága ingadozik, az
illető esemény valószínűségének nevezzük. Jelölése: P(A).
Fontos megjegyzések:
a A valószínűség rögzített szám, a relatív gyakoriság pedig a véletlentől függ.
b Ha egy kísérletet n- szer hajtunk végre és az A esemény k- szor következik be,
akkor a 0≤ k ≤ n egyenlőtlenség szerint minden esetre 0 ≤ k/n ≤1 igaz. Tehát egy
esemény relatív gyakorisága mindig 0 és 1 közötti szám. Ezért nyilvánvaló, hogy
minden esemény valószínűsége is 0 és 1 közé esik. A két szélső eset: a lehetetlen
esemény valószínűsége 0, a biztos esemény valószínűsége 1.
c Ha az eseménytér elemi eseményei egyenlő valószínűségűek, akkor egy A
esemény bekövetkezésének valószínűségét kiszámíthatjuk a következő módon:
P(A)=K/N=| A|/|Ω|
Ahol K az esemény szempontjából kedvező esetek száma, (vagyis az A esemény
elemeinek száma) és N az összes lehetséges esetek száma (vagyis a teljes
eseménytér, Ω elemeinek száma). Ebben az esetben a valószínűség klasszikus
modelljéről van szó.
A valószínűségre vonatkozó legfontosabb tételek
Tétel: Ha az A esemény bekövetkezése maga után vonja a B esemény bekövetkezését,
akkor az A valószínűsége kisebb, vagy egyenlő, mint a B valószínűsége. Jelöléssel: Ha A c–
B, akkor P(A)≤P(B)
Tétel: Minden A esemény bekövetkezési valószínűségének és komplementere
valószínűségének az összege 1. Jelöléssel: P(A)+P(/felülvonás/A)=1.
Tétel: Ha az A1, A2, A3, … An események teljes eseményrendszert alkotnak, akkor
valószínűségeik összege 1: P(A1)+P(A2)+P(A3)+…+P(An)=1.
Tétel: Ha A és B tetszőleges események, akkor P(A+B)=P(A)+P(B)–P(AB).
3. Események függetlensége
Definíció: Ha N kísérletet végezve a B esemény pontosan n- szer fordult elő és e közül az n
kísérlet közül k esetben B- vel együtt az A esemény is bekövetkezett, akkor a k/n hányadost
az A eseménynek a B feltétel melletti feltételes relatív gyakoriságnak nevezzük. A feltételes
relatív gyakoriság a P(AB)/P(B) körül ingadozik, ezért ezt a számot nevezzük az A esemény

14
B feltétel melletti feltételes valószínűségének. A feltételes valószínűség jele: P(A|B). Tehát
az A eseménynek a B feltételre vonatkozó feltételes valószínűségét úgy számíthatjuk ki,
hogy A és B együttes bekövetkezésének valószínűségét osztjuk B valószínűségével.
(feltétel: P(B)>0): P(A|B)=P(AB)/P(B)
Definíció: Az A esemény független a B eseménytől, ha az A eseménynek a B eseményre
vonatkozó feltételes valószínűsége egyenlő az A esemény valószínűségével. Jelőlésel:
P(A|B)=P(A).
Megjegyzés: Ha A független B-től, akkor B is független A-tól. Ekkor azt mondjuk. Hogy A
és B függetlenek egymástól.
Tétel: Ha A és B függetlenek, akkor P(AB)=P(A)P(B).
Geometriai valószínűség
Milyen valószínűséggel esik egy kör belsejében kiválasztott pont a körbe írt szabályos
háromszögbe. (P=T /T )

15
 9. Első- és másodfokú egyenlőtlenségek, pozitív számok nevezetes közepei.
Definíció: Két pozitív szám számtani közepének a két szám összegének a felét nevezzük.
A számtan latinul aritmetika, ezért a számtani közepet aritmetikai középnek is nevezzük,
és A betűvel jelöljük. Két szám számtani közepét szokás az alábbi módon jelölni: A(a;b) =
a+b/2.
Definíció: Két pozitív szám mértani közepének a két szám szorzatának négyzetgyökét
nevezzük.
Két szám mértani közepének szakaszhosszakkal szemléletes értelmet is adhatunk. Ezért
kapta a mértani vagy geometriai közép elnevezést. Szokásos jelölése: G(a;b) = ab.
Definíció: Két pozitív szám harmonikus közepe a két szám reciprokából számított számtani
közép reciproka.
Szokásos jelöléssel: H(a;b) = 1/(1/a+1/b)/2
Definíció: Két pozitív szám négyzetes közepének nevezzük azt a számot, amelyet a két szám
négyzetének számtani közepéből négyzetgyökvonással kapunk: N(a;b) = (a2+b2/)2.
Két szám négyféle közepére az alábbi egyenlőtlenség áll fenn:
H(a;b)<=G(a;b)<=A(a;b)<=N(a;b).
Vizsgáljuk meg, hogy igaz-e két szám számtani és mértani közepe között a ab<=(a+b)/2
egyenlőtlenség.
Az egyenlőtlenség mindkét oldala pozitív, ezért a bal és a jobb oldal négyzete között
ugyanilyen irányú egyenlőtlenség áll fenn: ab<=(a2+2ab+b2)/4
0<=a2+2ab+b2-4ab=(a–b)2
Tehát valóban: G(a;b)<=A(a;b)
Ugyanezen elgondolás alapján a többi egyenlőtlenséget is be lehet bizonyítani.

16
 10.Számsorozatok
Számsorozat fogalma, megadása és ábrázolása
Számsorozaton olyan függvényt értünk, amelynek értelmezési tartománya a pozitív egész
számok halmaza, az értékkészlete pedig a valós számok egy részhalmaza.
Számtani sorozat
Az a1, a2, a3… an sorozatot számtani sorozatnak nevezzük, ha (a második tagtól kezdve)
bármelyik tagból kivonjuk a megelőző tagot, a különbség állandó. Ezt az állandót a
számtani sorozat különbségének vagy differenciájának nevezzük, és d-vel jelöljük.
an = a1+(n-1)d.
Az első tag kivételével a számtani sorozat bármelyik tagja a tőle (balra és jobbra)
szimmetrikusan elhelyezkedő két tag számtani közepével egyenlő. ak+i = ak+2i+ak/2
Tétel: Nem létezik olyan csupa pozitív egész számokból álló számtani sorozat, amelynek
minden tagja prímszám.
Bizonyítás: Legyen a sorozat első tagja a, a különbsége d. Az a legyen prímszám és a d
pozitív egész szám. Tekintsük a sorozat n=a+1-edik tagját. an=a+(n-1)d = a+ad = a(1+d).
Innen látható, hogy a sorozatban az (a+1)-edik tag nem lehet prímszám, mert osztható az
a>1 és a d+1>1 egész számokkal.
A számtani sorozat első n tagjának összege: Sn = n(a1+an)/2
Mértani sorozat
Az a1, a2, a3… an sorozatot mértani sorozatnak nevezzük, ha (a második tagtól kezdve)
bármelyik tagot elosztjuk a megelőzővel, a hányados állandó. Ezt az állandót a mértani
sorozat hányadosának vagy kvóciensének nevezzük, és q-val jelöljük.
A definícióból következik, hogy a mértani sorozat tagjai között a 0 nem fordulhat elő,
mert a 0-val osztani nem lehet.
A mértani sorozat n-edik tagjának kiszámítása: an = a1qn-1 (nZ+)
A pozitív számokból álló mértani sorozat bármelyik tagja a második tagtól kezdve a tőle
balra és jobbra szimmetrikusan elhelyezkedő tagok mértani közepe. ak+i = akak+2i
A mértani sorozat első n tagjának összege: Sn = a1(qn-1)/q-1
Korlátos, monoton sorozatok
Az {an} sorozat felülről korlátos, ha létezik olyan K valós szám, hogy minden n-re an<=K.
A K számot a sorozat felső korlátjának nevezzük.
Az {an} sorozat alulról korlátos, ha létezik olyan k valós szám, hogy minden n-re, an>=k.
A k számot a sorozat alsó korlátjának nevezzük.

17
 Az olyan sorozatot, amely alulról is és felülről is korlátos, korlátos sorozatnak nevezzük.
Az {an} sorozat monoton növő (fogyó), ha minden n-re an<= an+1 (an>=an+1). Ha szigorú
egyenlőtlenség teljesül, akkor szigorúan monoton sorozatról beszélünk.
Az {(1+1/n)n} sorozat korlátos.
Konvergens sorozatok
Egy a (valós) szám >0 sugarú környezetén az ]a-;a+[ nyílt intervallumot értjük. Az -
tól függő N természetes számot küszöbindexnek nevezzük.
Az {an} sorozat konvergens és határértéke az a szám, ha bármely (az a számot tartalmazó)
]a-;a+[ (>0) intervallumon kívül a sorozatnak csak véges sok tagja van. Az {an} valós
számsorozat konvergens és határértéke a, ha minden (>0) számhoz van olyan N
természetes szám, hogy ha n>N, akkor |an-a|<. Az N számot küszöbszámnak nevezzük.
Minden konvergens sorozatnak csak egy határértéke van. Minden konvergens sorozat
korlátos.
Ha {an} monoton növő (fogyó) és felülről (alulról) korlátos sorozat, akkor van határértéke.
Ha minden n-re an<= cn<= bn, és an  a és bn a, akkor cn a.
Ha an  + vagy an  -, akkor 1/an  0.
Feltételezzük, hogy az {an} és a {bn} sorozatok konvergensek, és an  a és bn  b. Ekkor
 limn(an+-bn) = limnan+- limnbn = a+-b
 limn(anbn) = limnan limnbn = ab
 limn(ca) = c limnan = ca (c tetszőleges valós szám).
 limn(an/bn) = limnan/ limnbn = a/b, feltéve, hogy bn0 és b0.
A mértani sor összege
Az s = a1+a2+a3…+an+… össszeget sornak nevezzük. Az összegben szereplő számok az
{an} sorozat tagjai.
Ha az s = a1+a2+a3…+an+… sor részletösszegeiből alkotott sorozatnak van határértéke,
akkor a sor összegét ezzel a határértékkel definiáljuk. Az ilyen sort konvergensnek
nevezzük.
limn(1+1/n)n = e.
A mértani sornak akkor és csakis akkor van összege, ha 0<|q|<1. Az összeg s = a/(1-q).

18
11.Függvények vizsgálata elemi úton és a differenciálszámítás felhasználásával
Függvények jellemzése (vizsgálata) elemi úton
1) Értelmezési tartomány: Pl.: Df = R; Értékkészlet: Pl. Rf = R
2) Menete: (szigorúan) monoton csökkenő (hol), és/vagy (szigorúan monoton növekvő.
3) Zérus-hely: ahol a függvény az x - tengelyt metszi.
4) Szélső érték: fajtája (minimum, maximum), helye (x), nagysága (y).
5) Korlátosság: Alulról korlátos vagy felülről korlátos vagy korlátos. (k, K értékei): az f
függvényt korlátosnak nevezzük, ha az értékkészlete korlátos számhalmaz
[k<=f(x)<=K, ahol k, KR és rögzített számok].
6) Periodikus függvény (p a periódus értéke)
7) Paritás, párosság: páros (y - tengelyre szimmetrikus) vagy páratlan (x- tengelyre
szimmetrikus)
8) Kölcsönösen egyértelmű e.
Függvényvizsgálat differenciálszámítás felhasználásával
1) Az értelmezési tartomány meghatározás Pl: Df = R.
2) Szakadási helyek; folytonosság; korlátosság; a függvény viselkedése + és –
végtelenben, az értelmezési tartomány szélein.
3) Zérus-hely, tengelymetszetek. (Zérus-hely: f(x) = 0. y tengelyen x = 0.
4) A helyi szélsőértékek megállapítása: A függvénynek abban az x0 helyen lehet
szélsőértéke, amelyben az első deriváltja 0. Azaz f’(x0)=0. Az x0-ban az f(x)
függvénynek maximuma van, ha az f’(x) függvény értéke az x0 környezetében előjelet
vált, mégpedig pozitívból negatívba megy át. Az f(x) függvénynek az x0 pontban
minimuma van, ha a fentieken kívül az f’(x) függvény az x 0 környezetében előjelet
vált, mégpedig negatívból pozitívba.
5) Az f(x) függvény az értelmezési tartomány [a;b] intervallumában konvex, ha:
a x1 x x2 b konkáv, ha:
a x1 x x2 b
A függvénygörbe alakja abban az intervallumban konvex, amelyben a második
derivált előjele pozitív. A függvénygörbe alakja konkáv abban az intervallumban,
amelyben a második derivált előjele negatív. Inflexiós pont: ahol egy konkáv és egy
konvex ív csatlakozik.

19
 12.A hasonlóság és alkalmazásai háromszögekre vonatkozó tételek
bizonyításában
Hasonlósági transzformáció és tulajdonságai
 A középpontos hasonlósági transzformáció fogalma, tulajdonságai
Definíció: Megadunk egy pontot, a középpontos hasonlósági transzformáció
középpontját (legyen ez O) és egy a számot (a0). Valamely ponthoz a következő
módon rendeljük a képét: Ha P=O, akkor a P pont képe önmaga. Ha QO, akkor a Q
pont képe az OQ egyenesnek olyan Q’ pontja, amelyre OQ’ = |a|OQ. Ha 0<a, akkor a
Q’ pont az OQ félegyenesen van, ha a<0, akkor a Q’ pont az OQ egyenesen Q-val
ellentétes irányban van. Az a (a0) számot a középpontos hasonlóság arányának
nevezzük.
A középpontos hasonlóságnál megadott középpont fixpont. A középpontos hasonlóság
szögtartó. Középpontos hasonlóságnál bármely szakasz képének és az eredeti
szakasznak az aránya állandó. (Ez az állandó a hasonlóság arányának abszolút-értéke).
 A hasonlósági transzformáció fogalma, tulajdonságai
Definíció: Középpontos hasonlóság és egybevágósági transzformáció szorzatát
hasonlósági transzformációnak nevezzük. A középpontos hasonlóság arányát a
hasonlósági transzformáció arányának nevezzük. A hasonlósági transzformáció
megadásánál fontos a sorrend!
Egyenes képe egyenes. A hasonlósági transzformáció szögtartó. Az a arányú
hasonlósági transzformáció bármely PQ szakasz hosszát |a|PQ hosszúságúra
változtatja. (A hasonlósági transzformáció aránytartó.)
Hasonló alakzatok
Definíció: Hasonlónak nevezünk két alakzatot, ha van olyan hasonlósági transzformáció,
amely az egyik alakzatot a másikba viszi át. A hasonlóság jele:
Bármely két kör hasonló.
Két háromszög hasonló, ha rájuk a következő feltételek egyike teljesül (ha egy teljesül,
akkor a többi is teljesül):
a Megfelelő oldalaik hosszának aránya egyenlő
b Két-két oldalhosszuk aránya egyenlő és az ezek által közrefogott szögek
egyenlők
c Két-két szögük páronként egyenlő

20
 d Két-két oldalhosszuk aránya egyenlő és e két-két oldal közül a hosszabbikkal
szemközt lévő szögek egyenlők.
Két sokszög hasonló, ha rájuk a következő feltételek egyike teljesül: megfelelő oldalaik és
megfelelő átlóik hosszának aránya egyenlő; vagy megfelelő oldalaik aránya egyenlő és
megfelelő szögeik páronként egyenlők.
Hasonló síkidomok területének aránya
A  (lambda) arányú hasonlósági transzformáció bármely szakasz hosszát -szorosára
változtatja meg.
Az új háromszög területét úgy kapjuk meg, hogy az eredeti háromszög területét szorozzuk
a hasonlóság arányának a négyzetével. t’ = ama/2=2ama/2 = 2t.
Tétel: Hasonló síkidomok területének aránya a hasonlóság arányának a négyzete.

21
 13.Derékszögű háromszögek
Összefüggés a derékszögű háromszög oldalai között
Ha egy háromszögről azt mondjuk, hogy derékszögű, akkor ezzel egy adatát megadtuk.
A derékszögű háromszög oldalai között szoros kapcsolat van. A közöttük lévő
összefüggést Pitagorasz tételének nevezzük.
Tétel: Derékszögű háromszögben a két befogó négyzetének összege egyenlő az átfogó
négyzetével.
Bizonyítás: Vegyünk két négyzetet, mindkettő oldalhossza legyen a+b. Ezeket bontsuk
részekre kétféle módon:
a+b a+b
a b a R b
a a2 a b c a
c Q
b b2 b S C2 c b
c
a
A a b B A b P a B
Ha mindkét nagy négyzetből elvesszük a minden méretében azonos (csak más helyzetű)
négy-négy derékszögű háromszöget, akkor a maradék területeknek is egyenlőknek kell
lenniük. A bal oldali nagy négyzetből két kis négyzet marad, ezek együttes területe a 2+b2.
A jobb oldali nagy négyzetből marad a középső négyszög. Ennek minden oldala c. A
maradék négyszög négyzet. (Mert minden oldala 90), területe c2. A kétféle módon kapott
maradék-területek egyenlő nagyságúak. Ezért a2+b2 = c2 A tétel megfordítható.
Thalész tétele
Tétel: Ha egy kör átmérőjének két végpontját összekötjük a kör bármely más pontjával,
akkor derékszögű háromszöget kapunk. (A kör átmérője a derékszögű háromszög
átfogója.)
Bizonyítás: Az O középpontú kör átmérőjére rajzolt megfelelő ABC háromszög A-nál
lévő szögét -val, a B-nél lévő szögét -val jelöljük. Az OC sugár meghúzásával az AOC
és a BOC egyenlő szárú háromszöget kapjuk. Ezek alapján a belső szögek összege:
++(+) = 180, + = 90 A tételt bebizonyítottuk. Thalész tétele megfordítható.

22
Derékszögű háromszögek oldalairól, oldalszakaszairól
Tétel: Derékszögű háromszögben az átfogóhoz tartozó magasság mértani közepe az
átfogó két szeletének. Ez a magasságtétel. m2=xy m=xy
Tétel: Derékszögű háromszögben az egyik befogó mértani közepe az átfogón lévő
merőleges vetületnek és az átfogónak. Ez a befogótétel. a2=cx, a=cx
A befogótétel kétféle módon történő megadása (a-ra és b-re), valamint ezek összeadása
megadja Pitagorasz tételét.
A derékszögű háromszög magasságtétele vagy befogótétele segítségével
megszerkeszthetjük két szakasz mértani közepét.

23
 14.A háromszögek nevezetes vonalai, pontjai és körei
A háromszögek oldalfelező merőlegesei
A háromszög oldalfelező merőlegesei az oldalszakaszok felezőmerőlegesei.
Tétel: A háromszög három oldalfelező merőlegese egy pontban metszi egymást.
Bizonyítás: Az ABC háromszög AB oldalának felezőmerőlegese az e, a BC oldalának
felezőmerőlegese az f egyenes. Legyen ef = M. Természetes, hogy Me és Mf, ezért
AM=BM és BM=CM. Ebből következik: AM=CM, azaz az M pont az AC oldal
felezőmerőlegesének is pontja. Egyetlen ilyen pont létezik. Az M pont egyenlő távolságra
van a háromszög mindhárom csúcsától, ezért az M pont egy olyan kör középpontja, amely
átmegy a háromszög mindhárom csúcspontján. Az oldalfelező merőlegesek metszéspontja
a háromszög köré írt kör középpontja. (Hegyes-szögűnél belül, derékszögűnél az átfogón,
tompaszögűnél kívül).
A háromszög magasságvonalai
A háromszög magasságvonalának a csúcsból a szemközti oldal egyenesére bocsátott
merőlegest nevezzük. Ennek azt a szakaszát, amely a háromszög egyik csúcsa és a
szemközti oldal egyenese között van, a háromszög egyik magasságának nevezzük.
Tétel: A háromszög három magasságvonala egy pontban metszi egymást.
A három magasságvonal közös pontját a háromszög magasságpontjának nevezzük. Azt a
pontot, ahol az egyik csúcsból húzott magasság a szemközti oldal egyenesét metszi, a
magasság talppontjának nevezzük.
A háromszög szögfelező egyenesei
A háromszög belső szögeinek szögfelező félegyeneseit röviden a háromszög
szögfelezőinek nevezzük. A külső szögek szögfelezőit külső szögfelezőknek mondjuk.
Tétel: A háromszög három szögfelezője egy pontban metszi egymást.
A háromszög szögfelezőinek M metszéspontja egyenlő távolságra van a háromszög
mindhárom oldalától, ezért az M pont egy olyan kör középpontja, amely érinti a
háromszög oldalait. Ezt a kört a háromszög beírt körének nevezzük, ezért a három
szögfelező közös pontját a beírt kör középpontjának mondjuk. A háromszög
szögfelezőinek metszéspontja a beírt körének középpontja.
Tétel: Bármely háromszögben egy belső szög szögfelezője a szemközti oldalt a
szomszédos oldalak arányában osztja két részre.

24
A háromszög középvonalai
Definíció: A háromszög két oldalának felezőpontját összekötő szakaszt a háromszög
középvonalának nevezzük.
Tétel: A háromszög bármely középvonala párhuzamos a háromszög harmadik oldalával,
és hossza fele a harmadik oldal hosszának.
A háromszög súlyvonalai
Definíció: Egy háromszög súlyvonalának a háromszög egyik csúcspontját a szemközti
oldal felezőpontjával összekötő szakaszt nevezzük.
Tétel: A háromszög súlyvonalai egy pontban, a súlypontban metszik egymást. A súlypont
a súlyvonalakat 2: 1 arányban osztja két részre. (A hosszabb szakasz a csúcs felől van).

25
 15.Összefüggések a háromszög oldalai és szögei között
Összefüggés a háromszög oldalai között
A háromszög bármely két oldalának összege nagyobb a harmadik oldalnál. Ezt a
kifejezést átalakítva: A háromszög bármely oldala nagyobb, mint a másik két oldal
különbségének abszolút-értéke. a >|b-c|
Összefüggés a háromszög szögei között
Tétel: A háromszög belső szögeinek összege 180
Bizonyítás: Az ABC háromszög A csúcsára húzunk egy BC oldallal párhuzamos
egyenest. Az ott látható  és ’ szögek váltószögek, tehát egyenlők, a  és a ’ szögek
egyállású szögek, azok is egyenlők. A háromszög A csúcsánál lévő három darab szög
együttvéve egyenesszög: +’+’=180. Mivel = ’ és =’, ezért ++=180
B

’
  ’
C A
Tétel: A háromszög bármely külső szöge egyenlő a nem mellette fekvő két belső szög
összegével.
Összefüggések a háromszög oldalai és szögei között
Tétel: Ha egy háromszögben két oldal egyenlő, akkor a velük szemközti szögek is
egyenlők.
A tétel megfordítható: Ha egy háromszög két szöge egyenlő, akkor az ezekkel szemközti
oldalak egyenlő hosszúak.
Az egyenlő szárú háromszög alapját felezi a szemközti csúcsból az alapra bocsátott
merőleges.
Tétel: Bármely háromszögben két oldal közül a hosszabb oldallal szemben nagyobb szög
van (rövidebb oldallal szemben kisebb szög van).
A tétel megfordítása is igaz: Bármely háromszögben két szög közül a nagyobb szöggel
szemközt hosszabb oldal van (kisebb szöggel szemben rövidebb oldal van).

26
 16.Húrnégyszög, érintőnégyszög, szimmetrikus négyszögek
Húrnégyszög
Definíció: Az a négyszög, ami köré kör írható. Oldalai az adott kör húrjai.
A húrnégyszög szögei közötti kapcsolat: Tétel: bármely húrnégyszögben a szemközti
szögek összege 180
Bizonyítás: A kör egy ívéhez tartozó kerületi és középponti szögek közötti összefüggést
használjuk fel. Az  kerületi szöghöz tartozik a 2 középponti szög, az  szöggel
szemközti  kerületi szöghöz tartozik a 2 középponti szög. 2+2=360, és ha 2-vel
osztunk: +=180 A fordítottja is igaz: ha egy négyszög szemközti szögeinek összege
180, akkor az húrnégyszög.
A húrnégyszög köré írható kör középpontját úgy kapjuk meg, ha az oldalfelező
merőlegeseket megszerkesztjük. Mind a négy oldal felezőmerőlegese egy pontban metszi
egymást. Ez a metszéspont a húrnégyszög köré írható kör középpontja. Fordítottja is igaz.
Érintőnégyszög
Olyan konvex négyszög, amelybe szerkeszthető mind a négy oldalát érintő kör. Belső
szögeinek szögfelezői egy pontban, a beírt kör középpontjában metszik egymást. Ha egy
négyszög érintőnégyszög, akkor szemközti oldalainak összege egyenlő. Külső pontból a
körhöz húzott érintő szakaszok egyenlő hosszúak. Egy konvex négyszög a síkon akkor és
csak akkor érintőnégyszög, ha a szemközti oldalainak összege egyenlő.
Szimmetrikus négyszögek
Definíció: Egy síkbeli alakzat tengelyesen szimmetrikus, ha van olyan síkbeli egyenes,
amelyre az alakzatot tükrözve, önmagát az alakzatot kapjuk. Az egyenes az adott alakzat
szimmetriatengelye.
Tengelyesen szimmetrikus négyszögek:
 Egyenlőszárú trapézok: egy szimmetriatengelyük van (az alapokat merőlegesen
felező egyenes a szimmetriatengely).
 Deltoidok: egy szimmetriatengelyük van (az egyenlő oldalak metszéspontjait
összekötő egyenes a szimmetriatengely).
 Rombuszok: két szimmetriatengelyük van (a rombusz átlói a szimmetriatengelyek).
 Téglalapok: két szimmetriatengelyük van ( a téglalap középvonalai ezek).
 Négyzetek: négy szimmetriatengelyük van ( a két átló és a két középvonal ezek).

27
Definíció: Egy síkbeli alakzat középpontosan szimmetrikus, ha van olyan síkbeli pont,
amelyre az alakzatot tükrözve, önmagát az alakzatot kapjuk. A pont az alakzat
szimmetria-középpontja.
Középpontosan szimmetrikus négyszögek:
 Paralelogrammák: szimmetria-középpontja az átlók metszéspontja.
 Rombuszok: szimmetria-középpontja az átlók metszéspontja.
 Téglalapok: szimmetria-középpontja az átlók metszéspontja.
 Négyzetek: szimmetria-középpontja az átlók metszéspontja.

28
 17.Sokszögek, szimmetrikus sokszögek
A sokszögekről
Azokat a sokszögeket nevezzük konvexeknek, amelyek bármely két pontjukkal együtt a
két pontot összekötő szakasz minden pontját is tartalmazzák.
Konkáv sokszögek azok, amelyeknek nem minden pontjára igaz, hogy összekötő
szakaszukat teljes egészében tartalmazza a sokszög.
Tétel: Az n- oldalú konvex sokszög bármely csúcsából n-3 átló húzható.
Bizonyítás: Az n- oldalú konvex sokszög bármely csúcsát tekintjük, abból saját magához
és a két szomszédos csúcshoz nem húzhatunk átlót, de minden más csúcshoz húzhatunk,
ezért az átlók száma n-3.
Tétel: Az n- oldalú konvex sokszögben húzható átlók száma n(n-3)/2
Tétel: Az n- oldalú konvex sokszög belső szögeinek összege: (n-2)180
Sokszögek területét háromszögekre bontással és a részterületek meghatározásával, majd
megfelelő összegzésével számíthatjuk ki.
Szimmetrikus sokszögek
Definíció: Azokat a sokszögeket, amelyeknek minden oldala egyenlő hosszúságú és
minden szöge egyenlő nagyságú, szabályos sokszögeknek nevezzük.
Minden szabályos sokszögnél találunk szimmetriát. Minden szabályos sokszög
tengelyesen szimmetrikus. Az n oldalú szabályos sokszögnek n darab szimmetriatengelye
van. Ha n páros, akkor a szimmetriatengelyek kétfélék: n/2 szimmetriatengely a szemközti
csúcsokra illeszkedő egyenes; másik n/2 szimmetriatengely a szemközti oldalak
felezőmerőlegese. Ha n páratlan, akkor mind az n szimmetriatengely egy-egy oldal
felezőmerőlegese.
Minden szimmetriatengely egy pontra illeszkedik, ezt a pontot a szabályos sokszög
középpontjának nevezzük. Ha az n oldalú szabályos sokszög középpontját összekötjük a
sokszög csúcsaival, akkor n egybevágó egyenlő szárú háromszöget kapunk.
A szabályos sokszög középpontjából rajzolhatunk egy olyan kört, amely átmegy a
szabályos sokszög minden csúcsán. Ezt a kört a szabályos sokszög köré írt körének
nevezzük.
A szabályos sokszög középpontjából rajzolhatunk egy olyan kört is, amely átmegy
minden oldalának a felezőpontján. Ezt a kört a szabályos sokszög beírt körének nevezzük.
Minden szabályos sokszög forgásszimmetrikus is.
A páros oldalszámú szabályos sokszög középpontosan is szimmetrikus.

29
18.A kör és részei, kör és egyenes kölcsönös helyzete, kerületi szög, középponti
szög
A kör középponti szöge, a körív hossza, a körcikk területe
A körben a középponti szög csúcs a kör középpontja, két szára a kör két sugara. A két
sugár két középponti szöget határoz meg. Mindkét középponti szög szárai között egy-egy
körív van. A két sugár félegyenesével és a közte lévő körívvel határolt körlap-részt
körcikknek nevezzük.
Tétel: Egy körben a középponti szögek nagyságai és a hozzájuk tartozó körívek hosszai
egyenesen arányosak.
Tétel: Egy körben a középponti szögek nagyságai és a hozzájuk tartozó körcikkek
területei egyenesen arányosak.
Bizonyítás: A körívek hosszára vonatkozó aránypár: :360= i:2r, ebből i=r/180
A körcikkek területére vonatkozó aránypár: :360=t:r2, ebből t=r2/360
i:2r = t:r2, ebből t=ri/2. Azaz a körcikk területét megadja a körívhosszúság és a
sugár szorzatának a fele.
Középponti és kerületi szögek tétele
A kör kerületi szögének nevezzük mindazokat a konvex szögeket, amelyeknek a csúcs a
kör kerületén van és két száruk vagy két húr, vagy egy húr és egy érintő.
Tétel: Egy körben az azonos ívhez tartozó középponti és kerületi szögek aránya 2:1.
Kerületi szögek tétele, látószögkörív
Tétel: Egy körben az ugyanahhoz az ívhez tartozó kerületi szögek egyenlők.
Bizonyítás: Egy körben, egy adott körívhez egyetlen középponti szög és végtelen sok
kerületi szög tartozik. Valamennyi kerületi szögre vonatkozik a középponti és kerületi
szögek tétele, ezért valamennyi kerületi szög egyenlő az egyetlen középponti szög felével.
Tétel: A síkon azoknak a pontoknak a halmaza, amelyekből egy adott AB szakasz adott
(0<<180) szögben látszik, két szimmetrikus körív (látószögkörív). Az adott szakasz a
két szimmetrikus körív közös húrja. Ennek végpontjai nem tartoznak a látószögkörívhez.
A körhöz húzott érintő- és szelőszakaszok tétele
Tétel: A körhöz egy külső pontból húzott érintőszakasz mértani közepe annak a két
szakasznak, amelyek a külső pontra illeszkedő bármely szelőn a ponttól a körrel alkotott
metszéspontokig terjednek.
Tétel: Ha egy körhöz egy külső pontból tetszőleges szelőket húzunk, akkor az egyes
szelőkön a P ponttól a körrel alkotott metszéspontokig terjedő szakaszok szorzata állandó.

30
 19.Vektorok
A vektor fogalma, elnevezések, jelölések
Az irányított szakaszokat vektoroknak nevezzük. Jelölésük: AB=a
A vektor hosszát a vektor abszolút-értékének nevezzük. Jelölése: |AB|=|a|
Ha két vektorhoz található olyan egyenes, amely mindkettővel párhuzamos, akkor ezeket
párhuzamos vektoroknak vagy egyállású vektoroknak nevezzük. Két vektort egyenlőnek
tekintünk, ha abszolút-értékük egyenlő, párhuzamosak (egyállásúak) és azonos
irányításúak. Ha két vektor abszolút-értéke egyenlő, párhuzamosak (egyállásúak) és
ellentétes irányúak, akkor a két vektort egymás ellentettjének nevezzük. Az a vektor
ellentettje -a. Azt a vektort, amelynek abszolút-értéke 0, nullvektornak nevezzük. Jele:
0 A 0 iránya tetszőleges.
Vektorok összegezése és különbsége
Definíció: Adott az a és a b vektor. Egy pontból kiindulva felmérjük az egyik vektort,
majd ennek végpontjába a másik vektort. A két vektor összege az a vektor, amely az első
vektor kezdőpontjából a másik vektor végpontjába mutat.
Két vektor összeadása kommutatív művelet. A vektorok összeadása asszociatív művelet.
Definíció: Az a–b különbségen az a+(-b) összeget értjük, azaz az a-hoz
hozzáadjuk a b ellentettjét.
Vektor szorzása számmal
Definíció: Adott egy a vektor és egy R szám. A) Ha a0, akkor az a vektor és a 
szám szorzata olyan vektor, amelynek abszolút-értéke |||a| és iránya 0< esetén az a
vektor iránya, <0 esetén az a vektorral ellentétes, =0 esetén a=0, iránya tetszőleges.
B) Ha a=0, akkor a=0.
A skalárral történő szorzás tulajdonságai: a+a és = (+)a, (a) = ()a,
(a+b) = a+b.
Azok a vektorok egysíkúak, amelyekhez van olyan sík, amelyekkel párhuzamosak.
Vektor felbontása összetevőkre
Tétel: Ha adott az a és a vele egyállású b vektor (a0), akkor az a vektorból a b
vektor skalárral történő szorzással előállítható. Azonos irányú a és b esetén:
b=|b|a/|a|.

31
 Bizonyítás: A vektorok nagyságukat látjuk. Egységvektoruk azonos: b/x = a/y, ebből
b=(x/y)a. Ugyanezzel a gondolatmenettel dolgozhatunk ellenkező irányú vektorok
esetén is.
Tétel: Ha adott a és b nem egyállású vektor, akkor bármely, velük egysíkú v vektor
egyértelműen felbontható az adott vektorokkal egyállású összetevőkre, azaz egyértelműen
felírható v= a+b alakban, ahol ,R. A v vektor előző felbontásánál a és b
vektorok bázisvektorok.
Vektorok a koordinátasíkon
Helyvektorok összegének koordinátáit az egyes helyvektorok megfelelő koordinátáinak az
összege adja meg. Az a (x1, y1) és b (x2, y2) helyvektorok összegének koordinátái:
(x1+x2; y1+y2). A helyvektorok különbségének koordinátáit is hasonló elgondolással
kapjuk meg. Egy vektor skalárszorosának koordinátáit az eredeti koordinátáknak
ugyanazzal a skalárral történő szorzásával kapjuk meg. Valamely v (x; y) helyvektor c-
szeresének koordinátái (cx; cy).

32
 20.Szakaszok és egyenesek a koordinátasíkon
Szakasz hossza, osztópontja, háromszög súlypontja
Szakasz hossza: |AB|=(b-a)2 = |b-a| = (x1-x2)2+(y1-y2)2 (Pitagorasz tételéből).
A szakasz felezőpontjának koordinátái: x= (x1+x2)/2 y= (y1+y2)/2
A szakasz adott arányú osztópontja: Az AB szakaszt m:n arányban osztó P ponttal
létrehozott AP és PB szakaszhosszakra fennáll: AP:PB =m:n AP = mAB/(m+n)
p=a+AP= a+m(AB)/(m+n)= a+m(b-a)/m+n= (ma+na+mb-ma)/m+n=
(na+mb)/m+n. Ebből: x= (nx1+mx2)m+n, y= (ny1+my2)/m+n.
Háromszög súlypontjának koordinátái: x= (x1+x2+x3)/3, y= (y1+y2+y3)/3.
Az egyenes helyzetét jellemző adatok
Definíció: Egy egyenes irányvektora az egyenessel egyállású bármely vektor, amely nem
zérus-vektor. Jele: v(x2-x1; y2-y1)
Definíció: Az (xy) síkban egy egyenes normálvektora az egyenesre merőleges, a zérus-
vektortól különböző bármely vektor. Jele: n(y2-y1; x1-x2)
Definíció: Az (xy) koordinátasíkon az egyenes irányszögének nevezzük az egyenes és az
x tengely pozitív iránya által bezárt szöget.
Definíció: A koordinátasíkon az egyenes irányszögének tangensét (ha létezik) az egyenes
iránytangensének nevezzük. Jele: m (m= tg = (y2-y1)/(x2-x1).
Valamely egyenes irányvektora és normálvektora merőleges egymásra, emiatt skaláris
szorzatuk 0: vn=0.
Ha két egyenes párhuzamos, akkor normálvektoraik és irányvektoraik egyállásúak,
iránytangensei és irányszögei egyenlők. Ez fordítva is igaz.
Ha két egyenes merőleges egymásra, akkor normálvektoraik és irányvektoraik is
merőlegesek egymásra, skaláris szorzatuk 0. Ez fordítva is igaz. Iránytangenssel
rendelkező egyenesek akkor és csak akkor merőlegesek egymásra, ha iránytangenseik
egymásnak ellenkező előjelű reciprok értékei.
Az egyenes egyenlete
Az egyenes az r0(x0; y0) helyvektorú P0(x0; y0) pontjával és az n(A;B) normálvektorával
adott. Az egyenes vektoregyenlete: n(r-r0)=0. A normálvektor koordinátáival felírt
egyenes egyenlete: Ax+By = Ax0+Bx0
Két egyenes metszéspontjának meghatározása a két egyenes egyenletéből álló
egyenletrendszer megoldását kívánja.

33
 21.A kör és a parabola a koordinátasíkon
A kör egyenlete
A kör középpontja legyen C(u;v) és sugara r. A kör tetszőleges P(x;y) pontjára igaz: PC=r
A PC szakasz hosszát, végpontjainak távolságát felírjuk koordinátái segítségével: (x-
u)2+(y-v)2=r (x-u)2+(y-v)2=r2
Bármely körnek az egyenlete másodfokú két-ismeretlenes egyenlet.
A parabola
Definíció: A parabola azoknak a síkbeli pontoknak a halmaza, amelyek a sík egy adott F
pontjától (a fókuszponttól) és egy adott v egyenestől (a vezéregyenestől) egyenlő
távolságra vannak (F nincs rajta v-n).
A vezéregyenes és a fókuszpont távolságát a parabola paraméterének nevezzük, és p-vel
jelöljük. A v egyenes és az F pont távolságának a felezőpontja a parabola tengelypontja
(csúcspontja), és a távolság egyenesként való értelmezése a parabola tengelye.
Bármely parabola, amelynek tengelye párhuzamos az y tengellyel, megfelelő eltolással
olyan helyzetbe hozható, amelyben tengelypontja az origó. A lefelé és felfelé nyitott
parabolák az x tengelyre történő tükrözéssel, egymásba átvihetők. Így elég a felfelé nyitott
parabolákat vizsgálnunk.
Tekintsünk olyan helyzetű parabolát, amelynek tengelye az y tengely; tengelypontja az
origó, és a parabola a koordinátasík I. És II. Negyedében van. A parabola paramétere p;
vezéregyenesének egyenlete y=-p/2; fókuszpontja F(0;p/2). A parabola tetszőleges pontja:
P(x;y). A parabola definíciója alapján: d(P;F) = d(P;v).ebbe behelyettesítve a
vezéregyenes és a P pont koordinátáit: x2+(y-p/2)2=y+p/2 ebből átalakítással kapjuk:
y=(1/2p)x2
Ezt a parabola tengelyponti egyenletének nevezzük. (vagy csúcsponti egyenlet).
Bebizonyítható, hogy bármilyen helyzetű is a parabola, egyenlete másodfokú két-
ismeretlenes egyenlet.

34
 22.Szögfüggvények és alkalmazásuk a geometriában
A szögfüggvények, trigonometria alkalmazásai
Földméréseknél, magasságmeghatározásnál, távolság-meghatározásoknál. A mérések
ugyanis nem adhatnak pontos eredményeket, de ha szögfüggvényekkel dolgozunk.
(emelkedési szög, depresszió szög, látószög), s ezeket matematikailag felhasználjuk,
akkor biztosan pontos eredményünk lesz.
A hegyesszögek szögfüggvényei, összefüggéseik
Definíció: Derékszögű háromszögben az  hegyesszöggel szemközti befogónak és az
átfogónak az arányát az  szög szinuszának nevezzük.
Rövidebben: Az  hegyesszögű derékszögű háromszögben: sin= (az  szöggel
szemközti befogó)/átfogó = a/c, cos= (az  szög melletti befogó)/átfogó = b/c, tg= (az
 szöggel szemközti befogó)/(az  szög melletti befogó) = a/b, ctg= (az  szög melletti
befogó)/(az  szöggel szemközti befogó) = b/a.
Egy szög sinusa egyenlő a pótszögének cosinusával. sin= cos(90-).
Pitagorasz-tétele alapján felírhatjuk a trigonometrikus Pitagorasz-tételt is: sin2+cos2=1.
Közvetlenül a definícióból következik: tg=1/ctg=sin/cos, ctg=cos/sin.
Néhány nevezetes szög szögfüggvényét felírhatjuk szabályos háromszögekből. Egyenlő
oldalú háromszög magasság vonalának meghúzásánál a 30, és a 60 szögfüggvényeit
kapjuk, az egyenlőszárú derékszögű háromszög a 45 szögfüggvényeit adja:
30: sin: ½, cos: (3)/2, tg: (3)/3, ctg: 3. 45: sin, cos: (2)/2, tg, ctg: 1. 60: sin: (3)/2,
cos:1/2, tg3, ctg: (3)/3.
Szögfüggvények általános értelmezése
Definíció: 1. Az  szög sinusa, a koordinátasíkon, az i vektortól  szöggel elforgatott
egységvektor y koordinátája. 2. Az  szög cosinusa, a koordinátasíkon az i vektortól 
szöggel elforgatott egységvektor x koordinátája. 3. Az  szög tangense a szög sinusának
és cosinusának hányadosa, ha ennek a hányadosnak van értelme: cos0. 4. Az  szög
cotangense a szög cosinusának és sinusának hányadosa, ha ennek a hányadosnak van
értelme: sin0.
A sin és cos szögfüggvény periódusa 360, a tg és a ctg szögfüggvény periódusa 180.
Ha 90<<180, akkor szögfüggvénye egyenlő a 180--val. Ha 180<<270, akkor a
szögfüggvénye egyenlő lesz az -180-kal. Ha 270<<360, akkor a szögfüggvénye
egyenlő lesz a 360--val.

35
 A háromszög területét is kiszámolhatjuk szögfüggvényekkel: T= ama/2= absin/2
Szögfüggvények közötti összefüggések
tgctg=1, ha k/2 (mivel a tg és a ctg szögfüggvények egymásnak reciprokai).
sin(90-)=cos, ami a többi szögfüggvényre is igaz páronként.

36
 23.Területszámítás elemi úton és az integrálszámítás felhasználásával
Sokszögek területe
A terület számértéke pozitív szám. Egybevágó síkidomok területe azonos. A síkidom
területe egyenlő a részei területének összegével.
Az a, b oldalhosszúságú téglalap területe: T= ab. Ha a téglalap minden oldala azonos
hosszúságú, azaz ha a= b, akkor az négyzet. Az a oldalhosszúságú négyzet területe: T=a2.
Ha a paralelogramma átalakítható azonos téglalappá, akkor területét már
meghatározhatjuk. Húzzuk meg az egyik magasságát, majd az azonos oldalból kiinduló
DC vektorral eltoljuk, s így már téglalap lesz belőle. Paralelogramma területét megadja az
egyik oldalhosszának és a hozzátartozó magasságának a szorzata: T= ama vagy T= bmb.
Egy háromszöget tükrözve az egyik oldalfelező pontjára, egy paralelogrammát kapunk,
amiben kétszer is megtalálható ugyan az a háromszög. A háromszög területét megadja az
egyik oldalhosszúság és a hozzátartozó magasság szorzatának a fele: T= ama/2.
Egy trapézt tükrözve egyik szárának felezőpontján egy paralelogrammát kapunk, amiben a
trapéz kétszer is megtalálható. A trapéz területét megadja középvonalának és
magasságának a szorzata, azaz a területet megkapjuk, ha a két párhuzamos oldal
hosszúságának összegét szorozzuk a magassággal és osztjuk 2-vel: T= (a+c)m/2.
A deltoid területe: T= ef/2.
Más sokszögek területét is háromszögekre bontás segítségével számíthatjuk ki. A
háromszögek területének az összege adja a sokszög területét.
Területszámítás integrálszámítás felhasználásával
Ha egy [a,b] intervallumban értelmezett folytonos f(x) függvény görbéje, az a és b
határpontokhoz tartozó ordináta-szakaszok, valamint az x-tengely által határolt (előjeles)
területet akarjuk meghatározni, akkor a függvény a-tól b-ig vett határozott integrálját kell
képeznünk: T= abf(x)dx.=[F(x)]ba= F(b)-F(a)
Az előjeles terület azt jelenti, hogy (a<b esetén) az x-tengely feletti terület pozitív, a
tengely alatti pedig negatív előjelű.
Alapintegrálok: Azokat az integrálokat, amelyeket valamilyen elemi függvény
deriválásának megfordításakor kapunk, alapintegráloknak nevezzük.
 dx= x+C,
 xndx=xn+1/n+1+C, ahol n bármilyen egész vagy tört lehet, de n-1.
 dx/x= ln|x|+C
 exdx= ex+C

37
 axdx= ax/lna+C, ahol a>0 és a1.
 sinxdx= -cosx+C.
 cosxdx= sinx+C.
 dx/cos2x=tgx+C
 dx/sin2x=-ctgx+C.

38
 24. Kombinatorika. A valószínűség kiszámításának kombinatorikus modellje
Kombinatorikai alapfogalmak
Az elemeket sorrendbe állítjuk Az elemek közül k darabot, kiválasztunk
(permutáció)
Az elemek mind Az elemek között A kiválasztott elemek A kiválasztott elemek
Különbözőek: k1 db azonos, k2 db sorrendje nem lényeges: sorrendje lényeges:
Ismétlés nélküli azonos, az előzőtől Kombináció Variáció
Permutáció Különböző…
Pn=n! Ismétléses permutáció Egy elemet Egy elemet Egy elemet Egy elem
Pnk1,k2…kr=n!/k1!*k2!*…kr! egyszer többször is csak egyszer többször
k1+k2+…+kr=n választhatok kiválaszt- választhatunk: is kivál-
ki: ismétlés hatunk: ismétlés nélküli asztható:
nélküli kombináció Ismétléses variáció ismétléses
Cnk=(n /alatt/ k) kombináció Vnk=n!/(n-k)! vari-
Cnk,i=(n+k-1 /alatt/ k) áció
Vnk,i=nk
n!=1*2*3*…*n
A binomiális tétel
A kéttagú összeg (binom) bármely n є N kitevőjű hatványa az alábbi módon írható fel:
(a+b)n=(n /alatt/ 0)an+(n /alatt/ 1)an-1b+…+(n /alatt/ n-1)abn-1+(n /alatt/ n)bn
ahol az (n /alatt/ k) binomiális együtthatókat a következő módon értelmezzük:
(n /alatt/ k)= n!/k!(n-k)!
∑nk=0(n /alatt/ k)an-kbk
Definíció: Ha az adott n különböző elemet (n є N+) minden lehetséges módon elrendezünk,
akkor a kombinatorika nyelvén azt mondjuk, hogy az illető elemeket permutáljuk, s ismétlés
nélküli permutációról beszélünk. A permutációk számát a Pn szimbólummal jelöljük.
Tétel: n (n єN+) különböző elem permutációinak száma Pn=N!
Bizonyítás: teljes indukcióval
1. Nézzük meg, hogy n=1 esetén igaz-e az állítás, vagyis az, hogy P1=1! Egy elemet csak
egyféleképpen lehet leírni, így P1=1=1! Tehát az állítás n=1 esetén igaz.
2. Tegyük fel, hogy n=k esetén (k є Z+) is igaz az állítás, vagyis k különböző elem
permutációinak száma Pk=k!
3. Következik-e ebből n=k+1 esetére is az állítás, azaz Pk+1=(k+1)!?

39
A k+1 elemből vegyünk ki egy tetszőleges elemet és helyezzük el az első helyre.
Ekkor a maradék k elemet k! módon tudjuk sorba rakni utána. Ha az első helyre
mindig más-más elemet választunk ki, akkor a lehetséges esetek száma k+1 és
mindegyik esetben az első elem után k! módon tudjuk sorrendbe rakni a többi k
elemet. Így tehát k+1 elem összes permutációinak száma
Pk+1=(k+1)k!=(k+1)k(k-1)(k-2)*…*3*2*1=(k+1)!
Eszerint abból, hogy valamely k є Z+ számára igaz a vizsgált tétel, következik, hogy
ez igaz a k+1 számra is. A teljes indukciós gondolatmenetnek tehát az, hogy Pn=n!,
minden pozitív egész szám esetén igaz.

40
 25. Bizonyítási módszerek bemutatása tételek bizonyításában
Tétel: Ha … /feltétel/ …, akkor … /állítás/ … .
1. Direkt bizonyítás
Tétel: Ha egy négyszög húrnégyszög, akkor szemközti szögeinek összege 180o.
Bizonyítás:

A Állítás: α+=180o
α =(360o-2α)/2=180o- α
D
360o-2α α+=180o
2α
További tételek: - oA háromszög szögfelezői egy pontban metszik egymást.
r
- Thales-tétele
β
B - Ha egy háromszög
C derékszögű, akkor a két befogó összege kisebb, mint az
átfogó és a hozzátartozó magasság összege. a+b<c+mc
2. Indirekt bizonyítás
Tétel: A 2 irracionális szám.
Bizonyítás:
2=p/q p,q є Z q<>0 (p,q)=1 legnagyobb közös osztójuk
q2=p
2q2=p2 ellenőrzés!
Tétel: Végtelen sok prímszám van.
Bizonyítás:
P1*P2*P3*…..*Pn+1
Mivel a feltételezésünk szerinti összes prímszámot összeszoroztuk és hozzáadtunk 1-et,
ezért egy újabb prímszámot hoztunk létre, tehát végtelen sok prímszám van.
Ezt a bizonyítást Euler találta ki.
3. Skatulya-elv
Tétel: 3 egész szám között mindig van kettő, amelyek összege osztható 2-vel.
Bizonyítás:
Páros, páros, páros
Páros, páros, páratlan
Páros, páratlan, páratlan
Páratlan, páratlan, páratlan
n=2 k=3 {páros, páratlan} ismétléses kombináció:
Ck,in = (n+k-1 /alatt/ k) = (2+3-1 /alatt/ 3) = (4 /alatt/ 3) = 4!/3!(4-3)! = 3!*4/3!*1! = 4

41
 További tételek: - 13 tanuló közt van legalább 2 olyan, aki ugyanabban a hónapban
született.
- 3 négyzetszám közt mindig van kettő, amelyek különbsége osztható
3-al.
4. Algebrai levezetés
Tétel: Ha n pozitív egész szám, akkor 120 osztója a következő kifejezésnek: n5-5n3+4n.
Bizonyítás:
n5-5n3+4n = n(n4-5n2+4) = n(n2-4)(n2-1) = n(n-2)(n+2)(n-1)(n+1) =
= (n-2)(n-1)n(n+1)(n+2)
120 = 2*3*4*5
n4-5n2+4=a2-5a+4=0
a1,2 = (5+-25-44)/2 = (5+-9)/2 = (5+-3)/2 = a1=4
a2=1
ax2+bx+c=0 a(x-x1)(x-x2)=0 – (a-4)(a-1)=0 – a2-5a+4=(a-4(a-1) a= n2
További tételek: - Másodfokú egyenlet megoldó képletének levezetése.
- Számtani – mértani sorozat összegképletének levezetése.
5. Teljes indukció
Ezt a bizonyítási módszert akkor szoktuk alkalmazni, ha a tétel a természetes számok
halmazára, vagy annak részhalmazára vonatkozik.
Tétel (hamis!): Ha n є Z+, akkor a következő kifejezés értéke nulla:
n4-10n3+35n2-50n+24
Bizonyítás:
n=1 14-10*13+35*12-50*1+24=0
n=2 24-10*23+35*22-50*2+24=0
n=3 34-10*33+35*32-50*3+24=0
n=4 44-10*43+35*42-50*4+24=0
n=5 54-10*53+35*52-50*5+24=0
n=6 64-10*63+35*62-50*6+24= nem egyenlő 0
Tétel: Ha n pozitív egész szám, akkor 6 osztója a következő kifejezésnek: n3-n.
Bizonyítás:
1. Bizonyítás n=1-re:
n3-n = 13-1=0
6|0  n=1-re igaz az állítás.

42
2. Feltételezés: n=k-ra igaz az állítás.
Feltételezzük, hogy 6| k3-k–nak, ha k є Z+
3. Bizonyítás n=k+1-re az indukciós feltevés felhasználásával.
Állítás: 6| (k+1)3-(k+1)
Bizonyítás:
(k+1)3-(k+1) = k3+3k2+3k+1-k-1 = k3-k+3k2+3k = k3-k+3k(k+1)
↓
Az indukciós feltevés miatt 6-al osztható.
A k(k+1) két egymás utáni pozitív egész szám, ezért a k vagy a k+1 egyike
biztosan páros. Így a 3k(k+1) kifejezés osztható 3-mal és páros, ezért 6-al is
osztható.
Mivel az összeg két 6-at osztható tagból áll, ezért ha összeadjuk őket, akkor is
oszthatóak lesznek 6-al.

43