‘dik, mindamellettezer galléx évjicadékkal és szép hivélt- sigokckal jac. A mi nagy Cocnclle-Onk mem kapott eny- ait. Elgyébirdne ne kivinjék, hogy sGsaletesen beszljle ite ezekril az angol daraboksél, amelyeknek oly nagy hive va- yok, vagy hogy idéexem Wicherley. vagy akée Congreve cay-egy szellemes mondisée avagy txélijéts a fysditisokon nem Iehet nevetni. Ha meg akarjé ismecni az angol vigii- van: Londooba utazni, angolal, 6s mindennap megaézni ezy-cey vigiétékot; nem tudom élvezn. sem Plau- tust, sem Acisztophanésat, ha olvasom: vajon miéet? Mext nem vagyok se gitbg, se rimai. A finom seellemességek, a célzisok, az utalisok mind elverznck a kilfoldi, szamira, ‘Nem Ggy a tragédifban: abba csak nagy seenvedélyele rl van 26 & eGgi, mesés vagy tieténeti wvedézekesnentesi- tette, hésies ostobasigokrdl. Oidipusz, Blektca éppigy a spanyoloké, az angoloké é a migak is, mint ahogy a gir giké; de a 76 vigitték egy nemzet komikus vondsainak besvéld képe, €5 ha nem ismerjik alaposan a newzetet, nem itélhetjak meg a festményt. Axialés Psi exakase Aa iis, cz az ételinker meghilnbizics ch vagy aor tiny, minden iamers ayclvben megicremtsee az 8 met forit, amcly ax ser exbval fees ia adc lp ségeinck vagy bidoyosnisnagh dcatisleés. Gyors meg Tinboatiés ex mine a sedjpsdlison a. oles. éppigy meget az elmcedét; ex is, mint p mist, Geatbenyen és aybaybrecl Toradia-a jot, & Copy. ndocal wealga el a rosszats gyakcan bizonytalan és sévetesy s nem tudja, tessdh-e neki, amit olykor, mint a misiknak, némi tapasztalisea van sziksége, hogy kifcilédjek. ‘Az {aléshez nem clegend6 meglétnunk é felismernink snitch tll, eg kl atidauak Se $ nem elég homalyos médon éreani, meghs ie [Babségee is kell tenntink ax acnyalatok ize. A gyors megkilabizterésack mindeat észxe kell veanie; ‘ebben megint havoalit az intellekwlis flés, a. mGvésai. ie. ls ax érzéhi faléshez: mere az inyene cSgtOn felismeri, ha DOsszekevertck két tale; a j6 (clés ember, az értd, az els6 seempillantasca észzeverzi, ha kée stilus keveredi; meglitia az erény melee a hibit; lelkesen olvassa a Haratias-nak cea a sorits ‘Hogy.gyésitt voina le bérmatt ~ Halt volna, megh de Snkéntelendl is viszolyog a kvetke25 sort olvasva: ‘Vagy myert volna csatd, mint hétscgheesett UL felvonds, VI. jelenet) Miként a cosse ielés ember csak a nagyon exipts, és 2 alzottan iszcezete tlt szerctiy ugyanigy: a. cosse_ mi: ‘vera ieléss ember csak a kiagyalt discltéseket kedveli, & ‘nem éraékeli a természetes scépstget ‘A. romlote tlés olyan éeleket vilaszt, amelyek uador, ral toltik el a tdbbicket; ex nem sis, mint valamiféle ei- imebsj. A romlott mivési f2lésnek olyantajta, mivek tet- seenck, amelyck elriasnijik a helyesen itélt; a burlesck jobban setszik ack a fennkbltael, a kényeskeds é modoros ‘az ggyszcri 8 temeésacts, ‘& Dizony szellemi betes; ég. A mivései falés kénnyebben formélbaté, mint. az é- zéki, mect ~ bic eldfordul, hogy megszeretky amiv6l az: clit ietdneunk ~ a természer nemigen tOcédik azzal, hogy SCormile: Horain (Klaoky Lal oe) nyfet tudjok ismerni, ami alalaban fontor & xximonkrs. De az inteliktlis ils kifel6déscher ebb ice van il stg. Bz Eealkeny, de anvltian fstalembec kendetben nem igen Képes megkdlonbizectst esy nagy zetel korus sla tmait; még nem lia a fexményen a7 Osicfdgatiker, a ‘fény-denyék jitélcot, a perspektivit, a szinek harméniajit, a rajz pontosségdt; de lassanként fille megtanul hallani, ‘szeme pedig latni: meg fog hatédni, amikor eldszir lit a szinpadon egy sxép tragédiat; igaz, nem érti meg a hirmas ‘egység lényegét, sem azt a finom mivészetet, hogy a sze- teplok em ok lel menack ki vaey jonnck be a sla- padea, nem ti, milyen nagy mivézet enybesttent tb féle problémat, & nem er, ailyen nehéaségeke. ll JegySzni. Csak a jctassig é az elmétkedés scgitségével keriilhet majd egyszerre csak rijénni az izéce annak, amit azcétt nem tudote megkilinbizteni. Fay nemmet tie fs “ha nem vole tle ~ ésrrevétent lala, mett az em- beck fassanként mapuitvi texik a j6 mivémek elle. és. Horzisookaak, hogy a Képeket Le Bron, Pousin, Le Sueue seomével ayes Toll fleet halls Quivavit meszendiett versity Ramearéval az ava te rimf®: nidkat. A kinyveket a j6 seed scllemében olastdk. Ha a mévésctck Sekordben egy ean nemzet srecttt olyan seertket, akiknck mdvel igen kSetoererick, meiye et mz utbkor mepvetétve stom, cx axért van, met eztk- nck a seeraBknek » miveiben sok a termésrcies arépéy, Amit mindenki-menéret: tkéletlenséstket felinmerni vi front mén. nem volta Képesek. A comaiak i sort Lucius, mig fledésbe nem bocttta Hocativs; Régniect erdveltk a franc, mig nem jt Boileay; + a mindun- talan boladondréxiftl cok ade Grnde meg nagy bed et, mert-nemetikben nem akadt cisrolt & yilastékos silos fc aki floytotza voloa a. sremeke, miként Ho- ratius a rémaiakndl, Boileau meg a francidknal tetre. Azt mondjak, hogy az ézléscé) nem kell vitatkozni, + iga- uk is van, ha csak az éeeki fled cloak, unde, amelyt némely del Kele beanie és andl, hogy mas esr et még jobban szeretink: ere vthrnl nem Sedemes, hse seerveink hibije ki nem javithaijal, De mia'a helpiee imiveszetcben, aol ald eepaegekkel van dolgank, 8 2 6 izlés felismeri, a rossz viezont nem; ex az izléshiba gyal tan Kijsvithaté. Vanna atin hide lek, &hamis seek lemek, fel nom hevithtdk, readbe' nem hozhatk: min hogy nincs izlésiik, nem érdemes vitatkozni veliik. ayes dolgokban: gy ha cuhaanyagrl, hazel vagy fogatcil van s2, vagys yan, ami nem Sti meg a sep amivésetck méréhet, bisony Onktnyes az inl; dienkor inkabb sxeselyl beesjunk, mere nem aisles, hanemn secmly hoz anny oj dvatot. Egy nemact fase meg is romolhaty ex a bj readsetriat 4 tokdleeiség éveedrada utdn verkeik bee A mivéek 8 tat Ketesoek, mee nem akarnae tinzdieé ‘vila, & tem kell agkik a mic meghéditoe sepag; ex az exer. #& sosem haszotalan,feledteti tain wyengtiket. Az Gj donsigoktee rajongs‘kSvoniégbilvinyonea, ket; azn megesimorlk, ex ijabb ener jOnnek, akik ame cake mindent megtesznek a sikerért; elédeiknél is jobban volodnak a természetl, ax ii mepromliky egyik Sidon. ‘sig feledreti a mésikat, a kizdnség nem tudja, hdayadin ll, & hidba sévérog. a tobbé soha vista nem téd j6 ids savada utin: ax mie caak raktir, ameiyet achiny inne sellem Griz, mene a tbmegtl Vanaak soppant napy orseigok, ahovd soem jutte el 42 ils: nzokl hese, abl aemigen fejldre a iesasd- i ele, aol fefiak €s nck egyltlén nem jonack One, aol némely mivészeet, mint ax éllényesbrioold fede. tet &s savbrisatttija a valle. Ha nny thesaadg,akor sleorvad a seem, exipuige elves nine mibl ti for: aysmilaia, Ha meg hidnyzik tobb mivésreti dg, akkor a meg- évok nemigen tudaak feanmaradai, mest mind csak eay- ‘mdsba kapcvolédva és exymistl fdggve léteznck. Bz az oka anak, hogy Azsidbaa alig ott létce jl formale mi, és hosy a irlés Eucépa néhiny aépénck a Kiviltsign macadt. Mésoditeseakase Van-e vajon j6 fel é rome (ols? Tgen, bizooyosaa van, toha ayakran kilénblnsk ax ember velemények, erklesok & saokisok, A legiobb fais mindea mtfajban a texmészet minél hi vebb, crtelesebb, keeseschb utinzsa, De vajon nem Sakényes-e a kecsesség maga? Nem, mis vel életet «kellemet 4d ax Sbrizoledoleoknale Ha kée embee Kitt az enyik durva, a. mis finom lel ke, mindenki egyetee aban, hogy a2 egyiknck jobb false van, mint masikaak. 'Még micleejobb idBk jBtck volna, Voituret ~ akiack semmiségeket cifeind kedve acha sok finomsigot &y kel- lemet is reteget ~ fay fe a betegséstl a nagy Condéaak:* Abrindoraéh mir valabviral Fo, bony éloezze életét! Gondoljon jobban Onmagéra! A.véschen hedoét leli még? Miért tor oly béovel nyomdbat Hee dnd volne oad tusén bevét nemveiném a szemére, 5 vakmerdnek nem mondanim. 136 Ande a kellem szadunten 4 fegyserceuht mess bussans 4 legnenmescbl basi vir — Heltdr avagy Nagy Séndor ontse ~ époly kéninyen bulla porondra, ‘min birmely senki barcoses sapés vlan egy pillanatra, ‘rink dermese6 Hell zuban, legszebb fejet is ordonan sétgishat ogy dlomdarabkal Ocja, inet 34 foie oan! ‘Soe kockiziasra seméiyét, Kinch erénye sedmtalan. Tekintsejavit, sa miénkit, 2 Grits a flee, wram. Barmiistangec tandeca, a wégetér natyahudse, ‘mind eserbenbagyith endaral; swram, sinandd meggyalizoa ay [lite pond bl (Episztola Condé hercegnek Németorszigbél valé visszatérésekor, 1645-bea) E sorokat olvasya még ma is sigy rezzik, hogy i6 te Hessel trodeak, & hogy Voieure:memigen ict ennél jobbat. Ugyanabban az idOben L'Estoile,* aki Lingésznek sai tort, é egy vole az dt kéztl, aki Richelien teagédiin dol- ‘gor0tt, L'Estoile, Corneille egyik biciléja viszont ilyenfajta socokat (rt (amelyek Malherbe* és Racan* socai mellett jelentek meg):? © Maton Zee fran, TRacam, Mayoatd, Botsobet, Moston, Lis! ‘de fraote sh. eps versinek tye: obb lad ie meticlee (Voltaire Jey ay‘A korcemit, te, bolt Kicdnom! (Ou dlem, hej, dubajvitdgom! [Nines anviak pari, tay bicony. Enyém, mit emenesoim ancy ronayor Rendéo is fizom Dottand vdsconnak litom dit Nines olvas6, aki el ne ismerné, hogy Voiture verse exy jé falés6 udvacone alkotisa, a L'Bstoile ellenben egy szel- Temtelen 6: kizinséges emberé. “Kar, hogy Voituredl azt kell mondanunk: ex egyszct {6 fleas volt. Mert excenyi verssoriban bizony hitvény 2% falés, mint példsul a kivetkeabkhen: Kedoes vdros volt ama Biscoény. int emegettihviltig ott, eblem is bin fobésckodott, ‘ig sak belém nem allt a hisroény. Biscodny és hiscoény, 5, mi 6, csudajé rimmek mondbaté! ‘Mér Ldtegott sqdetornye Gelésctek (fra eset, de scent igaz), ta dombtetdn zildelle a wi, s hala siréh tegelécatek, ‘sgy-hée ied is tnt aldb, s hapirgdlt nébiy birkalab (Woiture; Dal a Metei ténc dallamia) |A ponty levele a esnkibor cimi nevezetes vers, amely Voiture+t oly hiresé tette, vajon nem tilisha vite, nagyom- 9 MsudséZolein fois. na mgyon hots és belenkbat kimbdole ea? Vajon oem a finom é a kéxbnséges, a valédi és a hamis keveréke ez @ ‘vers? Szikséges volt vajon elmondani a nagy Condénal, akit az udvari téesasigban cswkdnak bivtak, hogy aewéce ana bud vereékbenGorak’y ts bogy @ cue el alte és svn eet Glial? Wo iise val ali, ha val flpion levle i, atk ody sbjtilathan @esiflodé eeekben Kimeuld lle smclge agyogtanta? Tat nem felhdbortd, anikor Voiture Duakerque bevé- scl Igy € Condénak: ~ Ast biserm, hogy a bold i befalasd what mond)sk, ext a kifcamodot ialée Voiturenck Max site sugltn, abi Medi Masia Kclyval apt. 3 rancnarigha, Voiture & Cosar® igen ayakran idee Tcyeeikben, mine Kivtendo pelt. Coodlik lest = ‘Gest, Spel ldnyid) © tz Kiya, aki tke Atojdn ‘aie, mehstiggl tc vitgoe Jost, udvaron ‘cot meg minisztert a zefirek buja csaladjéb6l valaszt, arany- conde hed, skal kdpeay vel. Aprilis scép lednya, ‘ele bajadon s birdlymd, hldelld cserie tiskés trénjn aid tandkiloe, virdgjogart fenséegel Jog hezeben; «sg minielere ongoa engi hori, zefireie ‘ise, pajein cralidjas ‘aranykorondt bord, 5 palésta bibor.® {0 ajay Zale fords 139Voituce lelkesen idézi Costacaak kildéxs harmincotsdik levelében Marini zeng6 piciayét, a bigé hangot, a tollba ‘lebubte 16 Icheletet, az énckl6 wollat, a szdenyalé dat, a ‘kis sestben a hacménia szelemét; pedig csak egy csalogiay- rl van $26. ‘Tollas bang, 610 sdb, libbend sx, ebelykbntdsben szdlé rope Isek, dale zengo puba pibe, sairnyas ének, Suagbangeatoktdl bucgé kicsiszellem &l elrejtbzoe ily esi wsigerchben.! Balzacuak* misféleképpen volt rossz ax islése; bizal- ‘mas leveleit fellengais stilusban ica. La Valet biboros- tak azt irja, hogy sem Libia sivatagjaiban, tem a tenger iélységeiben nem akndhae az isiészndl rettonctetebb sx0r- nyeteg, és hogyha a gyléletes emléki ssacnokoknak cen- ‘lle volna ily kinzseseki2, akkor a mlcticok isisze szenvedack vallisukéee, ‘A fellengzis tilzdsok, a levélstiushor semmiképp sem ill6, hompalyg6 kormondatok, a gicdg és latin kifejezések- Kel teletdadele egyhangi deklamécidk két cléggé kOzepes kKapesin, amely ellentétee szitott az udvar é a vie 10s kote, és A gyermeksyilhos Herddes cima szinalmas tragédiiedl: mindez olyan iddben sziletets, amikor sm: rem alakult ki az (lés, Még nem csiszolta ki sem a Cima, sem az egész nemactet meglep6 Vidéki levelek.* A szakérték megkilonbOztetik ugyanazokban az emberek- ben az iclés kifejl6désénck, a tokéletesség elécésének, majd 1 hanyatlis megindulisnak a korszakét, Ki ne érezné, ha csak egy kissé is mivel, hogy mily végtelen a kilinbeég a Cinna szép césaletei és ugyanazon szer2d ise utols tra sédidjénak résrletei kit? 1 Mjeayt Zot fon, ‘Mondd bit, Othon milan Camiltt dbitozte, © volte tébotyule? A haley volt cba szotyea? Heatott ¢ bodola, nagy volt, tenyigez? Hogy fogadea a bilgy? S 6 bogy tirtael6?® Ki ne ismerné {51 a2 irodalmirok kézil, hogy Boileaa falése Ars pocticd-aban eSkéletes, a Szatira Périzs bejairat cfg versében elleaben, ahol ax esdesatornin sétil ‘kikar fest, még nem az? Az egyik mint dbs tigris mydoog bordg0e, «a mdvik gy stole, nine siré csecserabccke, ‘és mindex semmi még: pathinyok s egerck acekdichal vajganak, ccak bogy Jotkelisenekt"® (VL. 7. stata) Ha mée akkoriban is j6 técsasighan él, biztosan azt a tandcsot kapja, hogy macskindl, packiinynil, egéenél mél- tdbb témékon kellene kiprbbilnia teetségés, ‘Ahogy egy mivész flése lassankéat alakul, éppigy las- san formélédik a nemzeté is. Seizadokon dt barbirsighan poshad: atin halovany hajnal hasad, végal felkel a nap: latina mir ctak a hossei és szomori alkony kévetkezi Mic j6 ideje dltalénos nézet, hogy noha TI. Ferene mis dent megtett Franciaorerigban a mivészetck icinti érdek- lidés felkeltése érdekéhen, a jo ites mégis crake XIV. Lajos suizadiban tadote meghoaosodai; & ma mie kedink is panasekodn szizadunk hanyatlisa miace. ‘A Keleti Birodalom girdgt clismerttk, hogy Peciklése 1 coeclle Otkon cin eagdija (156). (Majeay Zain fr edd "8 Majeoyi Zod fod, yt‘orinak az izlése adluk mac acm élt. A mai girigik el inmerik, hogy eyétalia nines és. Quisilianus"bevalia, hogy a tomaik tlése sx 6 kot ban keadett megromlat Litharuk a Drimirodalom cia cikkben, bogyan panaszkodot Lope de Vega a spanyolok cone ise, ‘Ax olasok vette dace cleback, bogy nem sokkal hal- hatatlan seicentdjuk" utéo, minden comlasnak indult niluk, gs hogy a legebb, taluk seremectemdvészcttlitea ci poset. ‘Addison* gyakran tdmadja honfitrsi ross ilésée cb aifajban is: bol amikor egy pacdkis tengecngy seobeia aginyolddik, Bol mikor a Komolyan basen” aijetkok rant mepretxicl berdl, vagy elileg sail acl, hogy tragédidkban bobcokatszerepeltetnek. Ha tehit egy orig legjobb elm cayetétenck abban, hogy bank ony ideig ulin a j6 fs, akkor a rom. seddok is écabere ugyanax, mint a hontticak; & aai- Kent agit enct6dd, hogy hiziliok is az egyik ember tek jo, 2 mévikaak meg rose az ilse, Gppigy magi6l ‘éctetddd, hogy két kortirs nemzet kézill ax egyik izlése -durva és kizdnséges, de a m: finom és tecmészetes. (Cok ata bj hogy amor ext az igazsigo kimondju, ax brintre nemaet folborodis, wayanigy, mine abogy a ovr ins ember is ctakori, he rendrestasijak, TLegobb tehit vir, mig ax id &s a példa 6 deca ve- vedi ahibis inlést nemvetet A spanyolok mae Keadik mes- feformalni sighiaikat, & a németck is jayckemmek mes feremten| a magukée Exgy-eay nemzet sajttosiclése Minden kornak é mindes orezignak megvannak a maga sxépségei, de vannak helyi s2épeégek is, Az ékessedlisnak ‘mindenitt- meggydz6nck kell leasie; a féjdalom mindig rmeghato, a harag féktelen, a bilesesség ayugodt; de egyes résletek, bic a londoni polgienak talén tetzeack, semmi izsiakra; ax angolok inkibb vehe- ikat és metaforiika a hajéséleebSl, mint a piczsiak, akike nemigen litnak tengeri hajét. Mindar, ami cay angol szabadsigaval, jogaival, szokisaival kapcrolatos, red sokkal nagyobb hatissal less, mint egy franciéra. ‘Az éghajlat adea himérséklet olyan épitészeti, bitor- és suhdzati izle tecemt egy hideg orszighan, amely, bir igen js, Romaban vagy Szicilisbaa nem hasanslhats. ‘Theoksitosz* és Vergilius cklopitkban az drayas & friss leveg6id viepartot dicsérték; Thomsonnak,* araikor ax év- szakokrél szilot, egészen misfata leirésokar kellete készi- tenie. Egy felvilagosult, de kevéssé tirsas hajlami nemnet ‘masképpen nevetséges, mint egy hatonldképpen stellemes és a tilaisig a edcsasdguak <1 memzet; Kivetkexésképpen a két nép vigiatckai mist és mist mutatnak be. Masfajta lesz a kbltészete annak a népnek, amely elaicja 4 ndket, mint azt, amely koréttalan szabadsigat ad né kik. ‘De mégis az az igazsig, hogy Vergilius szebben festette kKépeit, mine Thomson, é hogy a Tiberis partién jobb vole az inlés, mint a Themze-parton; hogy a Pastor fido* tec- észctabrizol6 jelenetei Osezehasonlithatatlanul magaabb- rendiek, mint Racan pésztorjelenetei, é hogy Racine Moliére isteni tehetsésa embecel a t3bbi seinpadi szctab hie képest. 135Ag drtbhe ilésérd ‘ ay sna ‘fino ios tlt alba a jen, bony fanmoge a nbs kon sepe Go splgek. Ke ine ‘ °A tayene mindic lismei ba Sozheverc ba how, de mgd mi ada a alk au 2 Obi vr Ag leaben ek tomalyoan vy hibisan Gai minders SVaon nem ivdes a litany, hogy Blsrenes, ba an enrages, hu jo sake vans see sbtor souan wogikdnink hbkon, seth a ova ageges 4 gy vei tlle at eigen ok vesttctnk? Van, ép ella, nem ‘War oti, hogy ck 10 Sea embe leet im, fc Ms men, weal, mea wt an * Po decay hevebe paki ember yeindt "ele, «fot, a tie, «Ut a em tas ana cyan Earl etapa, amelykel 9 tet nm Eck sine sncen meg hb fled tence fy Seine sfls sl ciak még Csban ij neck tha lide eldaye a css tk Tat remben, Aj ils eer még sts, «ball, Miss ic, mine © kovosen ember Atl SUM Refi iy cihdbctoisn, de cox hfe fone somes pono, Oral snikoréareve tow Linon eset tees ‘csen ariinyban apjuk termetével; viszont a ‘szobor Li =] Seen 2 8H a alg elena maa “Aes stben® todlne és Lage, aki 1. Paet, hats peer abet Kees jogos bela Me MilnacleMéserénc a tents 6 oa Kis bb span sely még ok nem fr Klee; de felkeen c= ia a ae tebe 134 Francia és angot tagédidkbt vet példae 46 és rosea else ‘Nei szlok itt azokr6l az angol szerzékesl, akik, miutin leforditotk, eldszavaikban gyalistik Molidre, sem azok- rl akike kée Racine-tagédiabl egyet sindleak, és még 5) réssleteket is tettek hozré, csak hogy jogot szecezzenck ‘maguknak e nagy FEefié nemes é vermékeny egyseertsée aéack a biedlatahor, Mindazon szerz6k kcbcl, akik Angliaban at ieésré, szel- eme6l € Képzcletcdl irk, = j6ran keitikéea trekedtek, Addisonnak van a legaagyobb tekintélye: muni cendkivil hhasznosak. Leafiliebb at sajndljuk, hogy nagyon gyakran feladta sajat ilését a parti kedvéért, meg hogy cl6segitie a Spectator-nak, a Iapnak, amelyet Steele lel egyitt ster kestett, a minél nagyobb kelenddeégét, Mindamellett volt merize néhdnyszot a pitisi satihé jobbaak iti a londonindl; kiemelte az angol seinhdz it, 6 mikor Catéjat tee, Gayele rf, nehogy Shakespeare stilusie utfaozza, Ha i tudja fejezi a szenvedélyckee, 4: letke heve felér stilusa méltsigaval, megreformalhatia vol- a nemzetét. Darabja, minthogy egy part Gaye volt, hatal- mas sikert atatott. De mihelyt a péttharcok eléltek, Cato ‘im teagédiab6l nem macade més, mint az igen szép ver. selés és a hidegeés. Shakespeare hatisét eonél jobban sem- smi sem dvelhette volna. A kéaBnséges ilésd ember, bho lis, nem értékeli a sup verset; és a kézBnséges angol a lege snemesehb 3 lexbileschb ékessz6lésndl ig jobban szereti a2 ‘aymést sxidalmaz6 hercegeket, a tzinpadon fetreng6.nB- ket, a gyilkossinokat, az aljas kivégnéscet, a szinhizat imegesen clirasztd kiséretekcet & vardzslOkat, Collies igen ol megérerte az angol sxinhée hibsit; de ‘minthory ~ valami barbir babona a megszsllotsdgig hatott 4 ~ a méfaj cllenséze volt, a nemset nem sokra tartotta, 6: nem kivint tanulai tle; gydlBlet és megvetts Sven.Warburton, Glocester pispike, Pope-pal* cayetéstésben kommentilta’Shakespeare-t: de csak a szavakat kommen tilja. A keitike alapelemei bicom kétetének a szerzbje b- tila adha Shakespeare is; de Racinet és més drima irdinkat még inkibb birdlja. ‘Az angol kritikusok fSként azt vetik a seminkre, hosy h6seink mind Franciak, olyan szereimes sepényalakok, ami- Iyenck a Clélie,* ar Astrée,* a Zaide® tbszereplbi. A bri- Fika alapelemei szeroBje KBl@ndsen ComeilleBl sabl sai- igontan, mert Caesact ~ Kleopitcihor ~ igy beszélet Csak bogy elnyeriem ¢ jogot,e nagybecst, Videyi ht harom csatézott mindenite, Pharseatosendl agar is hardot réntoa bészen = Hogy védjem Pompeiust, inkdbb mint boay leaybzzem. Leeybetern Bt, kidd, s a barcok istene Big’ kevésbé kegyelt, mint valéd helleme: Ovonta héven, 8 gytitotte [dnera merscern: Violsd miive, im, @ tales gySredelmem.® Jl tudjuk, hogy mivel Caesar valéban szerette Kleo- pitelt, Cocneillenck misképpen kellene 6 beszéltetni, és foként: a szerclem a Pompeius baléla clm6 tragédidban a3 yon is fzetlen, Tudjuk, hogy Corneille, bir minden ‘abjaban Abrizoljan szecelmet, sohasem volt Képes me- felel6 médon sla a svenvedélyrl, kivéve a Cid-nck né- hhéay spanyol ihletésd jelenctée. De ~ cbben minden nem- ct exyetért vellink ~ Vingelméjét izaratta a Cinmé-ban, a Hlorativs, a Ponspeius & a Polyencte tbh jclenettben & & Rodorue utolsS képghen; mindezoknek mély értelmet & marascendd szellemi er6t adott 15 Maitngt Zon fortis. 136 Tlismerjak, méghozzhcladként, hogy legtibb dacabjaban 4 szerelem wnalinas; mindnydjan egyctétiak abbas, boxy tizendt vagy tizenhat wtols6 darabjénak a hisci cial koe odék, E darabok verselése darabos, bomélyos, hacméaia 4 bij oélkil val. De ha legiobb korszaknak tragésiban iessze Shakespeare fOléemelkedet, a tabbiben sem zuhant tly melyre, mint 6; é ha saerenestlen médon azt js moo data Caesaecal: ‘Megnemeritette, a fogoly cimével, A gydctesnch cimét, végleges erdvel = az 6 Caesarja sohasem mond oly scertelenségeket, mint fa Shakespeareé, Hései nem szerelmeskednek Katalinnal, ‘mint V. Henrik, és nincs hercege, aki azt Kidltand, mint TL Richard: Kezemmetidodeile, dra [Ott Say siogetlak a hrdlyi él Ne udpild wrad ellenségeit, [Ne mpi faldnksdgubnae édesenyher, Allid kba mérges pokiaid S.asidyos puffando, rit oarangyot, Hlogy az drat labét triasse. Vérdellendgeim csipdscsalénnal Sha hebledf2l virdgért bajolnak Védd, héviek, ex bujkdlé viperéddal.® Cocnelle-nél nem taldlunk txéndrdkbst, aki oly kizvet- Ieniil heszdlgct hadverérével, mint Shakespeace-nél a wales hhereeg, aki Kés6bb IV. Henrie kicily let ‘A vexée meakérdi a hercegt6l, hiny éca van. A. herceg sta) “7 16 1, Ric, Somiyo Gyefgg vilaszol: Tem andchpljratintl a diltini padoubébisolistl olan risus esa letél, hogy azt is elfelejted, voltaképpen mit akareil kérdezni. Mi az dedigie akactil te az iddvel? Amig az érék nem asziskupik, a percek nem kappanok, a ha~ rangnyelvek nem kerit6ndk nyelvei, ax érik szémlapjai nem Sedmtanyék cégései, 6 maga ax Aldott nap nem egy s2ép, foreé szajha tdzszinG taforaban, addig nem tudom, miért Kkéedemnél olyan f5lsleges dolgot, hogy mennyi az dé. Hogyhogy Warburton aem pir el, amikor efféle gya- eatot gorombasigokeél bert? Hit nem a seinhiz & az anglikéa egyhiz becsBlecEe kizdéee? Kevés a j6 tesa ember Banatosan kell megillapitanunk, hogy ~ foként a hideg és redver éghajlat alate ~ az embertimegek legnagyobb 1é- snének egy ceepp ialése sincsen, nem tzeretnele semmi mi ‘véwetet, 6 nem is olvasnak toba; egyerek legfsljebb ha- vonta cgyszer dtlapoanak egy djsigot, ogy tudjak, mi er- talk, é hoay képesck Iegyenck kaplsbél olvantéle dolgok- 161 beszélni, amelyekrot csak homilyos fogalmaik Iehetack. Ha vidéki kisvdcosban jfrunk, legfoliebb egy-két kinyv- Kereskedést talélunk. De van olyan véros Is, amelybea cegyetlencay sem akad. A birdknak, kanonokoknak, a pispak- nek, helyettes hivatalnoknak, a képviselGnek, a s6ad6- swed6nek, senkinek sineven egyetlen kényve sem, é& seoki tem mivelt; semmivel rem vagyank eldbbre, mint a 12. swhzadban. $ mily citka a 6 flee a vidéli virosokban, még azokban is, ahol akadémia taléthat. ‘Ax falés labhelye csak egy nagy Kicilysig fOvarosa le- 7 1V. Homik. 1 hax L fel Mh, jlenet (Vat Mts onde) 138 het; # még akkor is csak nagyon kevesen részesilack be- le; a sokasig ki van rekesztve. Az felts ismeretlen a ppolgiti csalédokban, ahol folyvist csale vagyonnal, hiztac- tiseal torddnek, s idejiket kOzOnséges tétlenség meg neha vvalami jAték e6lti ki. Abol a jogszolgéltatist, pénzigyet, Kkereskedelmet agyon nagyba nézik, ote a mévészetnek ‘mic nom marad semmi hely. Nagy szégyene az emberi szel- Temes, hogy av ialés esak a disgazdag eéslenséagel egyatt kkap helyet. Ismectem egy versaillesi hivatal.tisztviel6e, aki szellemesnck sxletett, &sazt mondta: slgen, szerencsée- fen vagyok, mest aiace idém, hogy 6 ilésd legyek.” Egy olyan virosban, mint Péizs, ahol legalabb hatsai cece Télek él, nem hiszem, hogy hécomezemél tobb mi- ‘vésv ilésd ember akadna. Ha bemutataak egy-eay deémat remeket, ami igen ritkin sik meg (és nem is lehet mas- keént), ant szoktike mondanis Hgésx Parias el van ragad> tatva; de legfdljebb hétomezer példanye nyomaak beléle. He bejdcjak ma Azsiit, Afrikét é a fel svat, litle ‘alin valahol is az ékessablis, a koltévzet, a festécety a rmuzsika irdati hajlamoe? Barbée majdnem az egész villi. ‘Az {eléssel tohdt ugyanaz a helyzet, mint a filonbfidval: ivételes lelkek kis embercsoportjinak a kivéltsiga. Franciaorsedgnak az volt a szerencséje, hony akadt egy XIV. Lajosa, aki j6 fléstinek saaletett. Kit hedoe! Jupiter, vagy x brig emel fl erdny, Vasy pei ster srj mage is. Kézepén sii er, Ex a sitét Cécytuinak veszi kirbe dagélya.® Hisba mondta Ovidius (Metam. 1. 86.), hony Jstem azért teremtett benndnket, hogy az Gere tekintsink: .Brectos ad 8 Vertue: Aeneite VI. sp-ayis (Lion Tada Corie) 139sidera tollece vultus"; esaknem minden ember a fold felé sémayed. ‘Egy formétlan szobor, egy rosez kép, amelyen elferdsl- tek ax alakok, migse nem szmithatott sohasem remekmi- nek? Egy hitwény, ardnytalan héz mire nem tdnhetete s0- hhasem épitészeti remeknek? Hogyan van az, hogy a kelle- metlen & distzondns zenei hangok egyetlen filnek sem tetschetnek; rose, barbée stilusi teagédiak viszone sikert arattak, még Corneille nagyszerd jelenetci, Racine megharé tragédii uti is? ‘Csak a sinhaeban fordul el, hogy eay-egy poceék darab- oak, akie tcagikus, akdr komikus, sikere van. Mi az oka cennck? Az, hogy crak a szinhéaban uralkodik ax ills ar, hogy a siker kéchérom, s6t néha egyctlen sxinészen mi lik, & foként a2, hogy 2 fizcrett tapsol6k nagy exbfesx tésekee terenek, mikdzben a {6 flés6 emberek nem tesanck semmit, A fizetet tapsoldk hada gyakran czy exész nem- redék dletében mikédik. Annil is tevékenyebb, mert effin rnem annyita egy ser25 felomelése, mint egy mésik men- Duktatésa, Legalabb egy évseizadca van extksés, hony mea- Allapithassuke a mfvel ignsi értékét csak ebben a mifaj- ban. ‘De nagyobb tévlatban mésis a j6 telex emberck kor minyoroike a mivészet birodalmét. Poussinnck el Kellett hhanynia Franciaorsosgat, hony Atadja helyét czy rosea fer- ‘nek, Le Moine® Reétségbeeséséhen véget vetett ar éleré- rick. Vanloo* hajland6 volt mésutt_gyakorolni a tehetsé- dt. A hozzAéetSk segitették mindhiemokat ax Sket mes- flleté helyre. Gyakran Idtjoke més mGfajokban is, hogy egrosezabh mfvek haralmas sikert aratnak. Fléfordul, hogy f hibis fordulatokat, a barbariemosokat, a hamis ér7elme- kee, a lepnevetségesebb dapilyossigot sem ismeti fel senki egy bizonyos ideig, mere az érdcksnivetste Gs a KOzbnsé- ines emberek ostoba lelkesedése oly résrepséget olor, amely- 140 alee ater ov ae A den ‘kalonbség 8 legfelvilgosultabb && a legkOzinségesebb sei Mom eka sem all mis izlés nélkilick felett; de Périzsban épp elég Suivai Janos forditéca