2021

Állattenyésztés és -tartás
technológiái

DR. LUKÁCS AURÉL ISTVÁN

MAGYAR AGRÁR- ÉS ÉLETTUDOMÁNYI EGYETEM MŰSZAKI INTÉZET

Állattenyésztés és -tartás technológiái

Elektronikus tananyag

E segédanyagban szereplő képek, ábrák, kiemelt szövegrészek jórészt mind hivatkozások,

amelyek kattintásra megnyílnak.
A képek, ábrák, esetében a forrásanyagra mutat a hivatkozás, vagyis ezek megnyitásához
internetre van szükség.
A színesen kiemelt szövegrészek a dokumentum egy részére vagy internetes forrásra
hivatkoznak:
- a  kiemelés egy korábban még nem tárgyalt fogalom definícióját tartalmazó
magyarázathoz ugrik. A fogalomtár a tananyag végén önállóan is elérhető
- a  kiemelés a dokumentum egy másik fejezetéhez ugrik. Ennek célja, hogy az egyes
anyagrészeket később is összekösse, magyarázóbb legyen az anyag elsajátítása
- a  kiemelés internetes forrásra hivatkozik, célja az olvasót kibővített ismerettel
ellátni az adott témával kapcsolatosan.

Hivatkozás lejátszható filmanyagra (a filmek forrása az

internet)

Hivatkozás a tananyaghoz kapcsolódó (magyarázó jellegű)

érdekes internetes oldalakhoz, vagy dokumentumokhoz

Az internetes hivatkozások nem minden esetben mutatnak magyar nyelvű tartalomra. Ennek
részben az az oka, hogy nem minden témában érhető el megfelelő magyarnyelvű anyag, részben
pedig friss, korszerű tartalom bemutatása volt a cél.

Jegyzetpótló segédanyag a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Mezőgazdasági

Mérnök, valamint Agrármérnök szakos hallgatói számára.
A segédanyag jelenlegi készültségi állapotában még nem végleges, kézirat. Egyes fejezetei
átdolgozás alatt vannak, továbbá az ábrák, táblázatok és forrásanyagok hivatkozásai egyelőre
nem pontosak, esetleg hiányozhatnak.

1
Állattenyésztés és -tartás technológiái

Tartalomjegyzék

Elektromos karám ................................................................................................................................... 3

Az elektromos kerítések telepítése ..................................................................................................... 8
Telephigiénia ......................................................................................................................................... 14
A tisztítás-fertőtlenítés munkafolyamatai ......................................................................................... 14
Személyhigiénia ................................................................................................................................. 20
Ellenőrző kérdések ................................................................................................................................ 22
Forráslista .............................................................................................................................................. 23

2
Állattenyésztés és -tartás technológiái

Elektromos karám

A gazdasági állatok szabad mozgását az istállók közötti nyílt területen, az ideiglenesen, vagy
folyamatosan használt legelőterületeken korlátozni kell.

Erre részben azért van szükség, hogy az állatok mozgása csak arra a területre korlátozódjék,
ahol biztonságban vannak, részben pedig a legelőgazdálkodás szempontjából lehet ez fontos.

Az egyes legelőszakaszok elválasztását állandó kerítéssel oldhatjuk meg. A kerítés fából készül,
a kerítéshuzal anyaga azonban lehet acél, alumínium, szögesdrót vagy műanyag bevonatú fém.

A különböző állatfajok eltérő magasságú kerítést igényelnek. A ló számára 120-140 cm

kerítésmagasság szükséges, a szarvasmarha, juh és kecske 90-110 cm-es kerítéssel is
megtartható. Ha sertést legeltetünk, úgy számukra 50-60 cm-es magasság elegendő.

A legtöbb legeltetési módszerhez hozzátartozik az elektromos kerítések használata.

Állatfajonként eltérő magasságú és huzalozású villanykarámot alkalmaznak.

Elektromos kerítés vezetőinek telepítési magassága különböző állatfajok esetében

Az áttelepíthető elektromos kerítések telepítési költsége jellemzően csupán harmada az állandó

huzalkerítésnek. Ha megfelelően kerül kialakításra, érvényesülhet az összes többi előnye is:
- Könnyen és gyorsan telepíthető
- Hosszú élettartamú és nincs kitéve fizikai terhelésnek
- Gazdaságosan használható minden háziállathoz
- Könnyen áttelepíthető, alakítható
- A már meglévő kerítés is kiegészíthető villanypásztorral

3
Állattenyésztés és -tartás technológiái

- Ha az állatoknak át kell törniük a villanypásztorrendszeren (tűz, kutya stb.) általában

nem sérülnek meg

a) b)

c)
Fix telepítésű huzalkerítés néhány eleme a) sarok elem, b) kerítés oszlop, c) kapu

Bármilyen elrendezésű is a kerítés, arra a célra meg kell felelnie, hogy állatainkat adott területen
biztonsággal megőrizze.

Áttelepíthető elektromos kerítés

Az elektromos kerítés főbb részei:

- impulzusgenerátor (és áramforrása: akkumulátor vagy villamos hálózat),
- földelés (földelő vezeték),
- kerítéshuzal,
- szigetelők,
- kerítésoszlopok,
- egyéb tartozékok (villámhárító, akkumulátortöltő napelem).

4
Állattenyésztés és -tartás technológiái

Elektromos karám elvi felépítése

Az elektromos kerítések áramforrása lehet hálózati, telepes, de az utóbbi időben egyre inkább
terjed a napelemes karám is. Az állatok riasztására alkalmas több ezer voltos feszültséget és a
minimális áramerősséget (2,5mA) a különböző áramforrásoknak biztosítania kell.

A berendezés másodpercenként adhat impulzust, de amennyiben az állatok megszokják a karám

működését, kikapcsolt állapotban is elláthatja feladatát. Figyelembe kell venni, hogy az
áramütés mértékének és időtartamának más-más fiziológiai hatása van.

Az impulzusgenerátor az áramforrás által szolgáltatott feszültséget nagy feszültségű

impulzusokká alakítja át. A készülék pozitív pólusa fémes kapcsolatban áll a kerítés jó
vezetőképességű huzalával, amelyet a földtől, illetve a kerítésoszlopoktól gondosan
elszigeteltek. A negatív pólust földelő vezetékkel és a talajba telepített 1-2m hosszú fémrúddal
földelik.

a) b)
Impulzusgenerátor: a) hálózati/telepes, b) akkumulátoros

5
Állattenyésztés és -tartás technológiái

Így tkp. egy nyitott áramkör jön létre. A kibocsátott feszültségimpulzusok az egész
kerítéshosszon jelentkeznek a huzal és a föld között. Az áramkör akkor záródik, ha egy a talajon
álló állat a kerítés vezetőjéhez ér.

Az impulzusgenerátorok a tápláló áramforrás szerint a következők lehetnek:

- telepes készülékek,
- hálózati készülékek,
- hálózati/telepes készülékek,
- napelemes/telepes készülékek.

Tekintet nélkül az áramforrásra és az impulzusgerjesztő készülékek működési elvére,

valamennyi megoldástól megkívánjuk, hogy
- a készülék üresjárási impulzus-csúcsfeszültsége a legeltetni kívánt állatoktól függően, a
kerítésen 2000–15 000V legyen (sok készülék esetében ez állítható);
- a készülék (a legeltetni kívánt állatoktól függően) 0,75-1,25 másodpercenként adjon egy
0,001-0,1s hosszúságú feszültségimpulzust;
- 500 Ω ellenálláson keresztül a kerítés legtávolabbi pontján se csökkenjen az
áramimpulzus csúcsértéke 100 mA alá (300 mA a megengedett legnagyobb érték);
- az egy impulzus alatt leadható töltésmennyiség legnagyobb értéke: 2,5mAs legyen;
jóval kisebb nem lehet, mert jelentősen csökken az áramütésből származó riasztó hatás.

A feszültségimpulzus alakja fiziológiai okokból lényeges. Más élettani hatásokat vált ki

ugyanis egy hosszabb ideig tartó, de kisebb maximális csúcsértékű, mint egy rövid, de nagy
csúcsértékű áramimpulzus.

Az elektromos kerítésekre vonatkozó szabványok előírják a legfontosabb műszaki

követelményeket. Az értékek megadásakor nem térnek ki az egyes állatfajokra, viszont az
átfolyó áram az őrzendő állatokra különbözőképpen hat.

A korszerű készülékekkel szemben ma már követelmény, hogy a kerítésre kimenő feszültség

értéke változtatható legyen. Nedves időben az állatok nedves testfelületének jobb a
vezetőképessége, érzékenyebbek az áramütésekre. Ilyenkor a kimenő feszültséget célszerű
csökkenteni.

300 mA csúcsáramerősség és 2,5 mAs töltésmennyiség mellett a kerítésre kimenő feszültség az

őrzendő állatok szerint:

- ló 2000-3000 V;
- növendék marha 4000-5000 V;
- kifejlett szarvasmarha 5000-8000 V;
- sertés 5000-6000 V;
- juh, kecske 8000-15000 V.

Az előírt és kívánatos értékek az elektromos kerítések üzembiztos működésének legfontosabb

műszaki jellemzői.

A berendezés feszültségimpulzusainak lefolyását, alakját és csúcsértékét jelentősen

befolyásolja a kerítés hossza, huzalának anyaga, a huzalok összeerősítése, a szigetelőcsigák
alakja, anyaga, az időjárási viszonyok és a huzal föld feletti magassága stb.

6
Állattenyésztés és -tartás technológiái

Az impulzusgenerátor készülékek egy impulzusa által leadott árammennyiség

(töltésmennyiség) a legjellemzőbb élettani adat. Ez határozza meg az élő szervezetre gyakorolt
veszélyességet, de egyben a riasztás mértékét is.

A szabványokban meghatározott 2,5mAs érték nagy őrzési biztonságot nyújt. Túllépése - egyéb
tényezőkkel párosulva - az állatok időleges görcsös bénulását okozhatja. Tapasztalatok szerint
ez leggyakrabban akkor fordulhat elő, ha az impulzusgenerátor földelése jó, a szigetelők
hibátlanok, a legelőterület talaja és főként az állatok teste a kimerültség vagy csapadék miatt
nedves.

A 8–12 cellás „szárazelemmel” működő impulzusgenerátorok 1000–2000 órán át biztonságos

őrzést tesznek lehetővé. A hagyományos ólomakkumulátoros készülékek egyszeri töltésével
400–600 órán át üzemelnek megbízhatóan.

A kombinált energiaellátású impulzusgenerátorok 12V-os akkumulátorról, illetve hálózati

adapterrel 230V-os hálózatról üzemeltethetők. A hálózatról automatikusan megoldott az
akkumulátorok feltöltése is. Ha a hálózati feszültség bármily okból kimarad, az
impulzusgenerátor nem szünteti be a működését, mivel az akkumulátor továbbra is szolgáltatja
a tápfeszültséget.

Hálózati készülékek: 230±20V-os, 50 Hz-es hálózati feszültségre kapcsolhatók. Nagy

kiterjedésű legelőkön, szántók és erdők határain használhatók a leggazdaságosabban. A
készüléknek több nagyfeszültségű kivezetése is van, amelyekre egyenként 10-15 km hosszú
huzalhálózat kapcsolható.

Napelemes impulzusgenerátorok felépítésük alapjában hasonlítanak a hálózati és a telepes

készülékekéhez. A 0,15–0,4m2 felületű napelemük az impulzusgerjesztő készülék felett
helyezkedik el. Aktív felületét délkeleti irányba célszerű állítani. A napfény hatására a
napelemben keletkező áram a készülékben elhelyezett feszültségelosztóhoz folyik.

Tiszta, napfényes időben a napelem árama elégséges az impulzusgerjesztő táplálására, sőt a

vele párhuzamosan kötött akkumulátort is feltölti. Borult időben a szolgáltatott áram kisebb,
mint amennyi az üzemeltetéséhez szükséges. Ekkor az akkumulátor árama segíti a hatásos
üzemmód fenntartását. A napelemes készülékek – a legeltetés időszakában – külső áramforrás
igénybevétele nélkül használhatók.

7
Állattenyésztés és -tartás technológiái

Napelemes elektromos karám fejállomás

Elektromos karám telepítése

Az elektromos kerítések telepítése

Az impulzusgenerátort célszerű oszlopra, vagy talajba süllyesztett műanyag dobozba (hordóba)
szerelni. Így elkerülhető, hogy a földpotenciálon levő tárgyak vagy a fű kapcsolatba kerüljön a
nagyfeszültségű kivezetésekkel. A készülék tartóoszlopát legalább 500 mm-re a földbe kell
süllyeszteni - egyrészt a jó rögzítés, másrészt, ha az oszlop a földelés szerepét is ellátja - a
földelési ellenállás csökkentése végett.

A nagy földelési ellenállás hatására a feszültségcsúcsok kisebbek. A legtöbb telepes készülék

tartóoszlopa egyben földelő vezeték is. Ha a tartóoszlop erre nem alkalmas, külön földelőt kell
telepíteni. Ez lehet egy 20-30mm átmérőjű, hegyes végű acélcső, 500-700mm mélyen a földbe
szúrva (ekkor 140-160Ω átmeneti ellenállással lehet számolni. A földelés nedves, agyagos
talajokon igen jó, viszont száraz homokban és a kavicsos talajokon 5-10-szer nagyobb lehet az
ellenállás, amely a talaj beöntözésével csökkenthető.

Különálló földelő szonda

8
Állattenyésztés és -tartás technológiái

Alapvető követelmény, hogy a kerítéshuzal vezetőképessége jó legyen. Néhány használatos

huzalfajta ellenállása és kilométertömege a következő:
- horganyzott acélhuzal (2,5mm átmérő) 22-24Ω/km, 37,5kg/km,
- alumínium (2,5mm átmérő) 6-8Ω/km, 10,4kg/km,
- szögesdrót 22,0Ω/km, 100-13 kg/km,
- fémszál befonású műanyag huzalok 12–24 Ω/km, 11–13 kg/km.

A bonyolultnak látszó kerítésrendszerben fontos a huzalok helyzetének helyes kiválasztása. Az

állandó és a területet övező kerítéseket célszerű legalább két huzallal ellátni.

A kerítés vezetői többféle kivitelben és méretben (átmérő, szélesség) készülnek. A fémszál

befonású műanyag huzalok és szalagok olcsóbbak, rövidebb ideig hatásosak (részben az UV
sugárzás gyors öregítő hatása, részben a folyamatos szélmozgás miatt eltöredező fémszálak
miatt), és a befont fémszálak mennyisége szerint változik az áruk.

a) b)
fémszál befonású a) műanyag huzal, b) szalag

Ideiglenes elektromos karám telepítése

Az alumínium huzalok a jó vezetőképességük miatt a nagy hosszúságú karámrendszerekhez is

ajánlottak, egyenletes feszültséget garantálnak. Azonban ezeket a vezetékeket gyorsan
leszerelik, és eltulajdonítják a színesfém-értéke miatt. Helyettük a speciális, alacsony
ellenállású, horganyzott felületű, acél huzalokat használják, jellemzően állandó villanypásztor
kerítésrendszerekhez. Könnyen telepíthető, nagy szakítószilárdságú, rugalmas és könnyen
telepíthető alternatívaként a horganyzott acél sodrony lehet még alternatíva.

a) b) c)
9
Állattenyésztés és -tartás technológiái

Fémhuzalok elektromos karámhoz: a) alumínium, b) horganyzott acél, c) horganyzott acél

sodrony

Kistermetű állatok részére (baromfi, nyúl, juh, kecske) fémszál befonású műanyag huzalból
készült hálók is elérhetőek. Ezek az elektro-sokk hatáson túl optikai és jelentős mechanikai
visszatartó erővel is bírnak.

Villanypásztor háló

A kiszáradt, homokos, szikes legelőn a száraz talaj rossz vezetőképessége miatt csökken az
áramütés mértéke és egyben a riasztóképesség. Ezért az ilyen területek kerítéseit két vagy több
huzallal célszerű telepíteni. E villanypásztor jellegzetessége, hogy a huzalok közül az egyiket
az impulzusgerjesztő földpotenciál kivezetésére kötik. A két huzal közötti áramütés - a jó
vezetőképesség miatt - igen hatásos, és minden időszakban állandó. Ezért hasonló
megoldásokat alkalmaznak a juhok és sertések legeltetésekor is. Az állandó kerítések ilyen
jellegű kialakítása növeli a berendezés üzembiztosságát, és a földelés hatásossága kevésbé
befolyásolja a működést. A magas fűszálak is csak rövid időre tudják földelni a
vezetékszakaszokat. Ha a vezetékhez egyszerre ér két fűszál, az érintkezési pontokon
kiszáradnak, és vezetőképességük ezzel megszűnik.

A földpotenciálon levő huzalokat is célszerű szigetelőcsigákon elhelyezni, így ugyanis

egyszerű átkötéssel – szükség szerint – nagyfeszültség alá is helyezhetők.

A vezetőszálakat az oszlopokon, természetes (fák) vagy épített (épületek) tereptárgyakon külön

szigetelőkkel rögzítjük, még akkor is, ha a rögzítés helye aktuálisan elektromosan szigetel.
Csapadékos időben megváltozhat a tereptárgyak vezetőképessége, így az elektromos karám
akár teljesen hatástalanná is válhat.

Áttelepíthető, ideiglenes karámok esetében előnyösek a rugalmas és időjárásálló üvegszállal

erősített műanyag kerítésoszlopok. A gyakran áttelepítendő kerítések oszlopaival szemben
követelmény, hogy súlyuk ne legyen nagy, de mégis nagy mechanikai szilárdsággal és
rugalmassággal rendelkezzenek. Ezekre is szigetelőkön rögzítjük a vezető szálakat.

A vezető huzal tartása és a huzal földtől való gondos elszigetelése a legfontosabb feladatuk.
Általában keramikus anyagból vagy műanyagból készülnek. Felületi ellenállásuk nedves
állapotban sem lehet kisebb 1500Ω-nál. A kialakításuk aszerint változik, hogy milyen oszlopra
szerelik és milyen huzalt csatlakoztatnak rájuk.

10
Állattenyésztés és -tartás technológiái

Szigetelő típusok elektromos karám huzalokhoz és szalagokhoz

Igen fontos körülmény az állandó kerítéseken elhelyezett huzalok kifeszítésének erőssége. A

szabadban húzódó vezetékeken 60–80°C-os hőfokkülönbségek is előfordulhatnak. A túl
szorosra kifeszített vezetékek a nagy hidegben elpattanhatnak. A laza vezetékek a nyári
melegben megnyúlva egymáshoz érhetnek, esetleg kiakadhatnak a szigetelőcsigákból.

Gyakorlati tapasztalatok alapján ajánlható, hogy például 2–3 mm átmérőjű, horganyzott

acélhuzal középső belógása egy méteres távolságban alátámasztva 40–50 N erő hatására 10–15
mm legyen.

A hőtágulás miatt bekövetkező huzalnyúlás rugós huzalfeszítők beszerelésével kompenzálható

Rugós huzalfeszítő

Az elektromos kerítés környezetében levő élőlények életének biztonsága érdekében a kerítés

villámvédelméről is gondoskodni kell. A legjobb megoldást a fojtótekerccsel ellátott szikraköz
nyújtja. A szikraközt a készülékkel párhuzamosan, a huzal és a készülékföldelés között helyezik
el. A szikraköz „átütésekor” a fojtott áram azonnal a föld felé távozik.

Az elektromos karámok hosszan tartó és megbízható működéséhez mindössze néhány feltétel

folyamatos biztosítására van szükség.
1. A földelés biztosítása. A villanypásztor egyik pólusát mindig egy földelt fém elemhez kell
csatlakoztatni. Kerülni kell a kavicsos, homokos részeket, mert ezek vezetőképessége elég
gyenge, és ez leronthatja a villanypásztor hatékonyságát, a jelentősen megnőtt ellenállás

11
Állattenyésztés és -tartás technológiái

akár az impulzusgenerátor meghibásodását is okozhatja. A legbiztosabb megoldás az, ha

több szondát is alkalmaznak, és azokat egymástól pár méterre helyezik el.
2. Biztosítani kell, hogy a karám vezetőiben létrejövő feszültség ne tudjon távozni a
támrendszeren keresztül. Ez leggyakrabban a régi szigetelőkön keresztül történik. Ezek
műanyag bevonata ugyanis idővel megkopik, leginkább ott, ahol a vezetéket át kell fűzni
rajta. A vezetőszálat a szél folyamatosan mozgatja, és ezzel az érintkező felületeket
folyamatosan dörzsöli. Ha a szigetelő műanyag rétege túlságosan megkopik, akkor a
karámvezeték és a szigetelő belsejében levő fém túl közel kerül egymáshoz. Ilyenkor a
szigetelő már nem szigetelni, sokkal inkább földelni fog. Ezt a hatást egyébként úgy lehet
minimalizálni, hogy a vezetéket nem csak átvezetjük, de át is tekerjük a szigetelőn.
3. Tisztítani kell a karám nyomvonalát, hogy ne nőjenek rá növények. Néhány belógó fűszál
vagy falevél nem fogja megbénítani a rendszert, de minél több és minél nagyobb ilyen van,
értelemszerűen annál többet veszít erejéből. Ezért javasolt a rendszeres kaszálás vagy
gyomirtózás a karámvezeték alatt, és a környező fák, bokrok időszakos metszése.
4. Mindig figyelni kell rá, hogy akkumulátor megfelelően fel legyen töltve. A
villanypásztorok elektronikája ugyanis általában úgy működik, hogy csökkenő
akkufeszültség mellett csökken a kimenő teljesítmény is. Bizonyos határ alatt pedig
többnyire le is kapcsolnak, így, ha még marad is egy minimális erő az akkumulátorban,
azzal már nem működik a rendszer. Ennek kiküszöbölésére érdemes rákötni egy napelemet,
vagy szélgenerátort.
5. Ha hallható az impulzusok terjedése, akkor a vezetőszálak töredezettek (főleg a műanyag
huzalokban és szalagokban), és szikra keletkezik a vezetőszál végei között. Ez jelentős
energiaveszteséget jelent a rendszerben. Ha hallatszanak a kis pattanások, meg kell keresni
a helyét és javítani kell. A karám helyes működése mérhető, erre kaphatóak mérőeszközök,
amelyek segítik a karám hibáinak feltárását.

Elektromos karám feszültségmérő

6. A karámkapuk elektromos áthidalására gondolni kell a karám telepítésekor. Nyitott kapu

mellett ugyanis nincs feszültség a kapu utáni karámszakaszban. Ha pedig nyitva hagyják a
kaput, az állatok azokról a területekről is elvándorolhatnak, amelyek egyébként zárva
vannak.

12
Állattenyésztés és -tartás technológiái

Karámkapu elektromos áthidalása

A biztonságos működésről akkor is tudomást szerezhetünk, ha nem tartózkodunk a helyszínen.

Ma már léteznek olyan riasztók, amik mobiltelefonra küldött értesítésekkel tudatják, ha a karám
valamely működési paramétere a nem megfelelő tartományba kerül.

13
Állattenyésztés és -tartás technológiái

Telephigiénia

Az állatállomány betegségek, járványok elleni védelme alapvető fontosságú gazdasági érdek.

Hazánkban számos, nagy állatlétszámmal üzemelő állattartó telep működik. Ezeken a telepeken
jelentős veszteségeket okoznak a ciklikusan fellépő fertőző betegségek. A lokális vagy országos
méretű betegségek, járványok kialakulásának és elterjedésének megakadályozásában a
preventív fertőtlenítésnek igen nagy szerepe van. Ezen munkafolyamatok elvégzéséhez
hatékony fertőtlenítőszerekre, az előkészítő műveletekben és a hatóanyag kijuttatásában pedig
célszerűen alkalmazható gépekre van szükség.

Ma már nemcsak a tenyészállat, hanem az árutermelő, vágóállat-előállító telepeknek is szinte

létérdeke, hogy telepük ún. „hármasmentes”, SPF (Specific Pathogen Free) minősítést kapjon.
Ez annyit jelent, hogy az állomány mentes az Aujeszky, brucellózis és leptospirozis nevű
betegségek kórokozóitól.

Ennek érdekében a telepeken „fekete-fehér” öltözők vannak. Megtiltják, hogy idegenek

lépjenek be a telepre, illetve, ha ez elkerülhetetlen, a teljes átöltözés, személyi fertőtlenítés nem
kerülhető meg. Ugyan ez igaz a járművekre is. A telepre idegen jármű nem mehet be, a telepi
gépek nem hagyhatják el a telepet. Ha mégis el kell hagyniuk, visszatéréskor alapos
fertőtlenítést kell végezni.

Az állattartó telepen belül, az egyes termelési ciklusok végén, a következő állomány

ugyanazon istállótérbe telepítése előtt végzett tisztítás és fertőtlenítés célja, hogy
megakadályozza az állományban előforduló fertőző betegségek, valamint az esetlegesen
behurcolt kórokozó mikroorganizmusok szétterjedését.

A preventív védelem sikerének feltételei:

- telepre szabott tisztítási-fertőtlenítési technológia,
- hatékony fertőtlenítőszer,
- a tisztítási műveletek hatékony elvégzésére és a fertőtlenítőszer kijuttatására alkalmas
célgép,
- szigorú munkafegyelem,
- lelkiismeretes munkavégzés, tulajdonosi szemlélet.

A tisztítás-fertőtlenítés munkafolyamatai
Az istálló határolóelemei (falszerkezetek, térelválasztó elemek, kutricarácsok, padozat,
trágyarács), az etető-itató berendezésekben visszamaradt takarmány, valamint a trágyatapadék
a betegséghordozó kórokozóknak kiváló életteret, búvóhelyet jelentenek.

Ahhoz, hogy a fertőtlenítőszer hatásmechanizmusa megfelelően érvényesülhessen, a szerkezeti

elemek felületén, sarkaiban leülepedett por, takarmány- és trágyamaradványok fellazítása,
eltávolítása alapvető fontosságú feladat.

A preventív védelem első lépése tehát a tisztítás-tisztogatás. A tisztítás fázisai a következők:

- Száraz tisztítás: porolás, söprés, pókhálók eltávolítása, etetőberendezések kiürítése.
- Áztató lemosás: a porral vegyes szerves tapadékok felpuhítása, fellazítása.
- Tisztító lemosás: nagynyomású vízsugárral, vizes gőzzel, gőzsugárral és mechanikus
eszközökkel (súrolókefe) végzett alapos tisztogatás.

14
Állattenyésztés és -tartás technológiái

Minden vízzel végzett tisztítási munkafolyamatnál ügyelni kell arra, hogy csak az okvetlenül
szükséges vízmennyiséget használjuk fel (a hígtrágyamennyiség növelésének elkerülése!).

Az áztató lemosást a vízhálózatra csatlakoztatott tömlő (slag) helyett is a tisztító-fertőtlenítő

célgéppel kell elvégezni. Minden géphez rendszeresítettek széles sugarat adó porlasztót. Az
ilyen porlasztóval felszerelt tisztítószárral közepes nyomáson (2–3MPa), kis vízfelhasználással
(8–10dm3/min), nagy felületnedvesítési teljesítmény (10–20m2/min) érhető el.

Áztató lemosás vízben oldott detergenssel

Áztató lemosás vízben oldott detergenssel

Az áztató lemosást követően, az istálló méretétől, a berendezések bonyolultságától függően

néhány óra, fél nap elteltével végezhető el a tisztító lemosás. A tisztító lemosást a célgép éles,
„késpengeszerű” vízsugarat adó fúvókájával, géptípustól függően 8–16MPa nyomással kell
végezni.

Szarvasmarha istálló mosása magasnyomású mosó

berendezéssel.

A forróvíz-vizesgőz-gőzüzemű gépeknél a tisztítósugár nyomása alacsonyabb, 1–8MPa,

viszont a 80–100 °C hőmérsékletű sugárral hatékonyabb tisztítás érhető el. A célgépek tisztítási
teljesítménye 1–2m2/min között változik.

15
Állattenyésztés és -tartás technológiái

Fertőtlenítő mosás

Fertőtlenítésen (dezinficiáláson) a kórokozó mikroorganizmusok vegetatív alakjainak elölését

értjük. A fertőtlenítés elvégezhető száraz- vagy nedveshővel; sugárzó energiával (250–260nm-
es hullámhosszúságú UV-sugarak), valamint vegyszerekkel.

Az állattartásban a vegyszeres fertőtlenítés terjedt el. A fertőtlenítőszerek általában oxidatív

alapon károsítják, szétroncsolják a sejteket.

A fertőtlenítőszerekkel szemben támasztott néhány fontos követelmény:

- hatása legyen széles és gyors,
- ne legyen mérgező se emberre, se állatra,
- ne okozzon korróziót,
- gazdaságosan legyen alkalmazható.
-
A hatóanyagot ki lehet juttatni vizes oldatban, elgázosítva és aeroszol formájában.

A telepeken alkalmazott célgépekkel a hatóanyag-kijuttatás vizes oldatban és aeroszol

formájában történik. Jól zárható kisebb légterekben, például egyes sertéstelepek fiaztató
termeiben a nyílászárók tömítése után, a formaldehid vizes oldatával, gázosítás útján is
kijuttatható a hatóanyag. Ehhez a módszerhez célgépek nem szükségesek.

A tisztító-fertőtlenítő célgépeket legkevésbé a jódvegyületek károsítják. Alkalmazásuk

egyetlen hátrányának az tekinthető, hogy a szükséges, 0,5–2,0%-os koncentráció a gépeken
nehezen állítható be. A klórlúg (hidroxilénlúg, H-lúg) 3–5%-os vizes oldatának koncentrációját
ugyan jobban be lehet állítani, viszont a szer korróziót okoz.

A kórokozó baktériumok, vírusok jelentős része a fertőződött állatok köhögése, tüsszentése, az

áramló levegő felkavarta por útján terjed. Az aeroszolos légfertőtlenítésnek különösen nagy
jelentősége van a nagy állatkoncentrációjú telepeken. Az aeroszolképzés beépített, stabil
berendezésekkel, porlasztás útján vagy hordozható hőmechanikus aeroszolgenerátorokkal
oldható meg (melegköd képzés).

16
Állattenyésztés és -tartás technológiái

Istállófertőtlenítés melegködképző berendezéssel

Baromfi istálló fertőtlenítése melegködképző berendezéssel

A tisztító-fertőtlenítő gépek lehetnek

- hidegvizes üzemmódú gépek,
- melegvizes-gőzüzemű gépek és
- aeroszolgenerátorok.

A hidegvizes üzemmódú gépek k szennyezett felületek hideg vagy tápvízhálózatról nyert,

legfeljebb 90°C hőmérsékletű meleg vízzel történő tisztítására, valamint mosó-fertőtlenítő
szerek (hatóanyag) kijuttatására szolgálnak.

Biztonságos üzemeltetésükhöz, típustól függően, 10–16dm3/min hozamú víz- és 400/230 V

feszültségű elektromos hálózatra van szükség. Vannak belső égésű motorral hajtott gépek is.
Ezeket olyan területeken lehet alkalmazni, ahol a tisztítás idejére nem lehetséges/biztonságos
az elektromos hálózatot feszültség alá helyezni.

A gépek szerkezeti felépítése lényegében azonos. Főbb részeik: a villamos motorral hajtott,
fekvő elrendezésű dugattyús szivattyú, a légüst, a nyomásmérő óra, a vízmennyiség-
szabályozó, hatóanyag-adagoló és kombinált szelepek; az injektor, a hatóanyagtartály, a
vízhálózati csatlakozótömlő, a nagynyomású tömlő, valamint a szórópisztoly az
ikerszórószárral. Az automatikus üzemmódú gépek kiegészülnek még üzemmódváltó
kapcsolóval, állandó mágnessel és relével.

17
Állattenyésztés és -tartás technológiái

Hidegvizes tisztító-fertőtlenítő gépek működési vázlata (1 vízhálózati csatlakozó, 2 vízszűrő,

3 meghajtómotor, 4 dugattyús szivattyú, 5 kombináltszelep, 6 üresjárati szelep, 7 légüst, 8
mennyiségszabályzó szelep, 9 nyomásmérő óra, 10 injektor, 11 hatóanyag-adagoló szelep,
12 hatóanyagtartály, 13 szórópisztoly, 14 szórószárszelep 15 ikerszórószár a fúvókákkal)

A kombinált szelep üresjárati szelepe a szórópisztoly zárt állásánál a szivattyú által szállított
víz szívóoldalra történő visszavezetését, recirkulációját biztosítja. A nyomás, így a szállított
vízmennyiség változtatása, a kombinált szelepben lévő mennyiségszabályzó szeleppel
valósítható meg. Hatóanyag kijuttatásakor az injektorhoz csatlakozó szeleppel lehet a kívánt
koncentrációt beállítani. A szórószáron lévő szelep nyitása után a nyomás az injektor
bekapcsolási nyomása alá esik vissza, s a hatóanyagtartályból az ikerszórószár mindkét
fúvókájának működése közben megindul a vegyszerszállítás.

A korszerűbb, automatikus üzemmódú gépek a szórópisztolyról működtethetők. A kombinált

szelep utáni nyomóágba a vízáram által működtetett állandó mágnest szereltek, ami
automatikus üzemben (szórópisztolyról történő motor ki- és bekapcsolásával) a szórópisztoly
nyitásakor egy relével zárja a meghajtómotor áramkörét, így megindul a vízszállítás. A
szórópisztoly zárásakor a vízáramlás megszűnik, egy rugó alaphelyzetbe nyomja vissza a
mágnest, a relé megszakítja az áramkört, a motor leáll.

a) b)
Hidegvizes mosó-fertőtlenítő berendezések: a) elektromos, b) belső égésű motorral hajtott

18
Állattenyésztés és -tartás technológiái

A melegvizes-gőzüzemű mosó fertőtlenítő gépek felépítése a víz szállítását tekintve nagyrészt

megegyezik a fent tárgyalt hidegvizes berendezésekével, jelentős különbséget a víz
melegítésére szolgáló elektromos, vagy olajtüzeléses kazán jelent.

Melegvizes/gőzüzemű mosó-fertőtlenítő berendezés vázlata: 1) villanymotor, 2) szivattyú, 3)

vegyszer tartály, 4) automatikus olajégő, 5) gázolaj kazán, 6) vízhiány kapcsoló, termosztát,
7) szórópisztoly, 8) vezérlő relé, 9) vezérlés, 10) vegyszer injektor, 11) nyomáskapcsoló, 12)
tüzelőanyag tartály, 13) kazán külső tér, 14) kazán belső tér, csőspirál

A hálózati víz feltölti a kettősfalú kazánteret, ahol melegüzem esetén előmelegszik. A dugattyús
vízszivattyú innen nyeri a tápvizet, majd a nyomóágba épített kombinált szelepen, vezérlőrelén
és injektoron benyomja a kazántérben lévő csőspirálba.

Az injektornak hatóanyag-szállításnál, fertőtlenítésnél van szerepe. A szórószár mindkét

fúvókáját működtetve a nyomás az injektor bekapcsolási nyomása alá esik, így a
hatóanyagtartályból a fertőtlenítőszer az adagolószeleppel szabályozva be tud jutni a kazán
csőrendszerébe. Innen a mosóvíz vagy a fertőtlenítőszerrel adagolt mosóvíz vízhiánykapcsolón
és termosztáton keresztül jut a szórópisztolyhoz. A vízmennyiség-, illetve a nyomásszabályozó
szeleppel állítható be a kívánt üzemi nyomás.

A vízhőfok szabályozását a termosztát végzi, a beállított hőfoknak megfelelően, az olajégő ki-

és bekapcsolásával. A mágnesrelé a távvezérlést biztosítja, ami pisztolyról való üzemeltetést
(ki- és bekapcsolást) tesz lehetővé.

A saját melegvíz-előállító és üzemanyag-ellátó egységekkel rendelkező gépek

gázolajfogyasztása a hőmérséklettől csak jelentéktelen mértékben függ (pl.: 35 °C-on 6,63 kg/h,
100 °C-on 6,69 kg/h).

Az aeroszolképző levegőfertőtlenítő gépek 2500–3000 m3 térfogatú helyiségek és külső

területek aeroszolos elárasztására, kezelésére készült.

19
Állattenyésztés és -tartás technológiái

Működése a rezgőszelepes reaktív motorok elvén alapul. Az így előállított – nagy sebességgel
kiáramló – forró füstgázokat használja fel a porlasztásra. A kiáramló gázok vákuumhatása és a
hatóanyagtartályban lévő túlnyomás következtében – a porlasztófúvókán keresztül a forró
gáztérbe jutnak a fertőtlenítőszer cseppecskéi. A viszonylag nagyobb cseppecskék a hőhatás
következtében felrobbannak, és aeroszolt képezve az időközben lehűlt füstgázokkal együtt
távoznak.

Az időegység alatt kiszórható fertőtlenítőszer mennyisége, illetve a porlasztás mértéke a

porlasztófúvókák méretével változtathatók.

Személyhigiénia

Nem elegendő a telepek épületeinek, berendezéseinek és egyéb ragályfogó tárgyainak alapos

tisztítása és fertőtlenítése, ha nem helyezünk hangsúlyt a telepen dolgozók higiéniájára.

A telepet működtető dolgozó az egyik legnagyobb kockázati tényező, mivel akár kívülről,
akár a telepen belül közvetítheti a kórokozókat.

Minden olyan személy viszont, aki nem a telepen dolgozik, ez lehet a tulajdonos, aki csak
beszalad körülnézni, lehet az állatorvos, aki egy másik telep látogatása után oltja le az állományt
vagy a területi képviselő, akinek a legfőbb értékmérő tulajdonsága, hogy hány partnert
látogatott meg aznap, nem kívánatos személy.

Lehetőség szerint csökkentsük le a látogatói személyforgalmat minimálisra (mentes állattartó

telepeken esetenként tiltva van a látogatás). A telepre érkező látogatónak előre be kell
jelentkeznie, és a telepre belépőket regisztrálni kell egy látogatói naplóban.

Ki kell dolgozni a telepre érvényes, a látogatókra vonatkozó karantén szabályt. Biztosítani

kell egy helységet, hogy mód nyíljon a látogatóval úgy tárgyalni, hogy ne kelljen a telep
területére lépnie. Ha mégis be kell mennie, követeljük meg a higiéniai szabályok betartását
a telepre érkező idegentől is, különös tekintettel azokra, akik rendszeresen látogatnak más
állattartó telepeket (állatorvos, tehergépkocsi-vezetők, kereskedő cégek területi képviselői stb.).
A látogatók is használják a fekete-fehér öltözőt, kapjanak legalább egyszer használatos ruhát,
lábbelit, sapkát.

A saját dolgozóval szemben elvárás, hogy csak egy telepen dolgozhat, otthon nem tarthat
állatot. A dolgozók csak a kijelölt útvonalakon közlekedhetnek és csak az általuk ellátandó
istállókba lépjenek be. Az istállókba belépéskor mindenkinek kötelező a biológiai sorompó
használata. Személyes tárgyaikat (telefon, óra stb.) élelmiszert nem vihetnek be a telepre,
azoknak biztonságos tároló helyet kell fenntartani az öltözőben, étkezőben. Járműveiknek
parkoló vagy tároló helyet kell biztosítani a telepen kívül.

Rendszeresen ellenőriztetni kell a dolgozók egészségi állapotát, és biztosítani kell rendszeres

higiéniai képzésüket.

Otthonról hozott vagy utcai ruhában a telepre belépni tilos. Alakítsunk ki fekete-fehér öltözőt,
dolgozzuk ki a helyes használat szabályait. A legfontosabb, hogy a fekete és a fehér oldal
határozottan különüljön el egymástól, az átjárásnak fizikai akadálya is legyen (pl. egy padsor,
vagy maga a zuhanyzó).
20
Állattenyésztés és -tartás technológiái

Követeljük meg a zuhanyzók használatát munkakezdés előtt is. Minden dolgozónak

biztosítsunk több váltás méretének megfelelő munkaruhát, lehetővé téve a munkaruhák
rendszeres cseréjét, mosását és fertőtlenítését. Azokon a telepeken, ahol több munkahely vagy
több korcsoport van egyszerre jelen, érdemes színkódolt ruházatot bevezetni.

A telepi ruházatot műszakonként le kell cserélni. A munkaruhák ne kerüljenek ki a fehér

zónából, ott történjen a mosás, szárítás, tárolás. A lábbelik kiválasztásánál fontos szempont a
könnyű tisztíthatóság, tisztán tarthatóság.

Helyezzünk el lábfertőtlenítő tálcákat vagy ládákat a kapunál, valamint valamennyi olyan

épület ki- és bejáratánál, ahol emberek közlekednek. A lábbeli fertőtlenítő alkalmatosságokat,
azok méretét úgy kell kiválasztani és úgy kell kihelyezni, hogy azokat ne lehessen kikerülni
vagy átlépni. Mielőtt a fertőtlenítő fürdőbe lépnénk, lábbelinkről mossuk le vagy kefével, egyéb
kaparó eszközzel távolítsuk el a durvább szennyeződést, lerakódásokat.

Lábfertőtlenítő elhelyezése bejárati ajtó előtt

A tálcákba szivacsot rakjunk fűrészpor helyett, mert a szivacs nagyobb mennyiségű fertőtlenítő
oldatot képes tárolni, illetve a fertőtlenítő a lábbeli mellett felhabosodva hatékonyabb
fertőtlenítést végez. A ládákba gyorsan ható, oxidatív, lehetőleg színindikátoros
fertőtlenítőszert alkalmazzunk. A lábfertőtlenítő tálcákban, ládákban rendszeresen, naponta
(amennyiben komolyan szennyeződik akár többször is) cseréljük a fertőtlenítőszert.

Biztosítsuk és tegyük kötelezővé a kézfertőtlenítés lehetőségét a személybejárónál, kapunál,

valamint a kézmosás és kézfertőtlenítés lehetőségét valamennyi istálló bejáratánál, a kezelő
helyiségeknél és a szociális helyiségeknél.

Kézfertőtlenítésre pumpás adagolókban kihelyezett, alkoholos, elpárolgó fertőtlenítőszert

használjunk, sokkal higiénikusabb és bizalomgerjesztőbb, mint a lavórba kitett fertőtlenítő
oldat, amiben döglött legyek úszkálnak, valamint a „valamikor tiszta” törölköző. Kézmosáshoz
folyóvíz, papír kéztörlő és folyékony, fertőtlenítő hatású szappan szükséges.

21
Állattenyésztés és -tartás technológiái

Ellenőrző kérdések

1. Milyen részekből áll az elektromos karám?

2. Mi a feladata az impulzus generátornak?
3. Milyen feszültségű és áramerősségű impulzusokat kell egyes állatfajoknak beállítani?
4. Mekkora az elektromos kerítés által leadható legnagyobb töltésmennyiség?
5. Hogyan biztosítható az elektromos karám folyamatos működése a hálózati áram
kimaradása esetén?
6. Milyen vezetőszálak alkalmazhatók az elektromos kerítésnél? Melyiknek mi az előnye?
7. Miért kell szigetelőkre helyezni az elektromos karám vezető szálait?
8. Mik a feltételei az elektromos karámok hosszan tartó és megbízható működésének?
9. Mik a telepi higiénia megelőző védelem sikerének feltételei
10. Milyen munkafolyamatokból áll az istállók tisztítása, fertőtlenítése?
11. Milyen fertőtlenítési megoldásokat ismer?
12. Mik a telep tisztításának leghatékonyabb gépei? Hogyan működnek?
13. Mik a telepi személy-higiénia legfontosabb feltételei?

22
Állattenyésztés és -tartás technológiái

Forráslista

Mezőgazdasági géptan. Szerk. Szendrő P. Budapest: Mezőgazda Kiadó, 1998.

Tóth László: Állattartási technika, Szaktudás Kiadó Ház, 1998

Horn Péter: Állattenyésztés 1. Szarvasmarha, juh, ló, Mezőgazda Kiadó, 2000

Online források
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_1A_Book_15_Tartastechnologia/ch10s02.
html

https://www.agrar-fachversand.com/de/weidezaun/

http://electrifenc.blogspot.com/2012/05/electric-fence-kit-for-cattle.html

https://rojaker.hu/termekkategoria/alattartas/villanypasztorok/

https://agroshop.hu/villanypasztor-compact-power-b-240-multi-ako.html

https://megerizoldneklenni.hu/napelem-12v-os-akkumulatorok-toltesehez-45w.html

https://www.vadalarm.hu/hu/blog/41_villanypasztorok_foldelese

http://bentleyhungary.hu/allattenyesztes/speedrite-villanypasztor/villanypasztor-vezetek-
szalag/4mm-500m-villanypasztor-vezetek/

https://speedrite.hu/uzlet/villanypasztor-szalag-125mm-500m/

https://bosplus.hu/termek/211

https://bosplus.hu/termek/123

https://bosplus.hu/termek/288

https://fencee.hu/termek/fencee-villanypasztor-halo-kutya-nyul-szamara-magassaga-65-cm-hossza-
50-m-20-pozna/

https://www.fencemaster.de/Weidezaun-Seil-Verbinder-Spanner

https://villanypasztor-shop.hu/termek/fencee-villanypasztor-kerites-tesztelo-dioda-8-kijelzovel-
legfeljebb-8-kv-ig/

https://www.agroinform.hu/aprohirdetes_adatlap/gep/allattartas-gepei/villanypasztor-riaszto-
mikroprocesszor-vezerlessel-gyorsan-felszerelheto/h_5457572

http://nak.hu/en/?id=2799:aujeszky-betegsegtol-mentes-tagallam-lett-magyarorszag

https://www.agraroldal.hu/brucella-genus.html

https://www.agronaplo.hu/szakfolyoirat/2003/3/allategeszsegugy/sertesek-fertozo-eredetu-
szaporodasi-zavarai

https://www.meier-brakenberg.de/en/products/p/disinfection-soaking/-/foam-trolley/

23
Állattenyésztés és -tartás technológiái

https://www.conrad.com/p/lavor-stm-160-kit-2-pressure-washer-160-bar-cold-water-614803

https://www.homedepot.com/p/RYOBI-3000-PSI-2-3-GPM-Honda-Gas-Pressure-Washer-
RY803001/303316335

Online média források

https://youtu.be/FMUodNfhvq0

https://youtu.be/ud4N1DuvL2Y

https://youtu.be/_xig9r7g4oE

https://youtu.be/ulBU7yg50MQ

https://youtu.be/ulBU7yg50MQ

https://youtu.be/AF3yg1VTzsg

24