BME Hidak és Szerkezetek Tanszék Fa-, falazott és kőszerkezetek (BMEEOHSAT19)

Ikerház téglafalainak ellenőrző erőtani számítása

segédlet a falazat tervezési feladathoz
v3.2

Dr. Varga László, Dr. Koris Kálmán, Dr. Seres Noémi, Dr. Friedman Noémi

2014. szeptember
0. Alkalmazott szabványok, felhasznált szakirodalom
Alkalmazott szabványok: MSZ EN 1991-1-1 (Eurocode 1)
A tartószerkezeteket érő hatások. Sűrűségek, önsúly és az épületek hasznos terhei.
MSZ EN 1996-1-1 (Eurocode 6)
Falazott szerkezetek tervezése. Vasalt és vasalás nélküli falazott szerkezetekre
vonatkozó általános szabályok.
Felhasznált irodalom: Dr. Varga László: "Falazott szerkezetek tervezése", elektronikus
oktatási segédlet (a továbbiakban a segédlet-re való hivatkozáskor
erre az anyagra kell gondolni), forrás: http://www.hsz.bme.hu

1. Kiindulási adatok
1.1. Geometriai kiindulási adatok
A főfalak távolsága: l1 = 6m

Az épület hosszmérete: l2 = 10.6m

A belmagasság (fsz. és emelet): h = 2.70m

A belmagasság a pincében: h0 = 2.30m

Attikafal magassága: hat = 50cm

A vasbeton födém vastagsága: v = 20cm

A falvastagság: t = 300mm

A födémlemez felfekvése a falon: alem = 20cm

Külső, belső vakolat vastagsága: tvak = 20mm

1.2. Anyagok, anyagjellemzők

1.2.1. Falazat
Falazóelem

Az alkalmazott falazóelem típusa: UNIFORM (300x190x190)

A falazóelem átlagos nyomószilárdságának értékét
rendszerint az elem gyártója adja meg (szükség esetén
kísérleti úton is meghatározható a szilárdság):
N
f = 12
2
mm

A falazóelem szabványos átlagos nyomószilárdság ának számításakor egy δ szorzó-

tényezővel vesszük figyelembe a falazóelemek magasságának és szélességének a nyomó-
szilárdságra gyakorolt hatását. A δ tényező a falazóelem magasságának és kisebbik vízszintes
méretének függvényben táblázatból határozható meg ( lásd a segédlet 4.2. táblázatát) lineáris
interpoláció segítségével.
A δ tényező értéke a 4.2. táblázatból: δ = 1.14
N
A falazóelem szabványos átlagos nyomószilárdsága: fb = δ⋅ f = 13.68 ⋅
2
mm

-2-
Habarcs

Az alkalmazott habarcs szilárdsági osztálya: M5

N
A habarcs nyomószilárdsága a szilárdsági osztály f m = 5⋅
alapján: 2
mm

Falazat

kN
A falazat térfogatsúlya: ρfal = 12.8 (gyártó által megadott adat, lásd M1 Melléklet)
3
m

A falazat szilárdságát a falazóelem szabványos átlagos nyomószilárdságából, és a habarcs

nyomószilárdságából egy K tényező segítségével számíthatjuk. A K tényező értékét a
falazóelemek anyagának és csoportjának, valamint a habarcs típusának függvényében
táblázatból határozhatjuk meg (lásd a segédlet 5.1. táblázatát).

Jelen példában égetett agyag falazóelemünk van, melyet általános rendeltetésű habarccsal
falaznak, a falazóelem pedig a feladat kiírás szerint a 3. csoportba tartozik (általános esetben a
falazóelemek csoportba sorolását a segédlet 4.1. táblázata alapján lehet elvégezni).

A fenti adatok alapján, a falazat nyomószilárdságának meghatározásához szükséges K

tényező értéke az 5.1. táblázatból:

K = 0.35

A falazat nyomószilárdságának karakterisztikus értéke:

0.3 0.7 N
fk = K ⋅ fm ⋅ fb = 3.54 ⋅
2
mm

A falazat nyomószilárdságának tervezési értékéhez szükséges biztonsági tényező a

falazóelem osztályának, a falazat megvalósulási kategóriájának, valamint a habarcs
típusának függvényében táblázatból lehet meghatározni (lásd a segédlet 3.3. táblázatát).

A falazóelemeket I. vagy II. osztályba lehet sorolni, a feladatkiírás szerint most I. osztályú
falazóelemünk van (az I. és II. osztály pontos meghatározását az EN 771 1-6 része
tartalmazza). A falazóelemek megvalósulási kategóriája (besorolási osztálya) általános
esetben a kivitelezés körülményeinek függvényében a segédlet 3.4. táblázata alapján
határozható meg. A feladat kiírás szerint most 1. megvalósulási kategóriájú (besorolási
osztályú) falazatunk van.

A felhasznált habarcs lehet tervezett, előírt, illetve tetszőleges összetételű. A feladat kiírás
szerint jelen példában előírt összetételű habarcsunk van.
A fenti adatok alapján a falazat anyagának biztonsági tényezője a 3.3. táblázatból:

γM = 1.7

A falazat nyomószilárdságának tervezési értéke:

fk N
fd = = 2.08 ⋅
γM mm
2

-3-
Vakolat

kN
A vakolat térfogatsúlya: ρvak = 18
3
m

Megjegyzés: A vakolat térfogatsúlyát rendszerint a gyártó adja meg. Pontosabb adat hiányában a
következő térfogatsúlyok vehetők fel: mészhabarcsok esetén 12-18 kN/m3, javított
mészhabarcsok esetén 18-20 kN/m3, cementhabarcsok esetén pedig 19-23 kN/m3.

1.2.2 Talaj

Az altalaj típusa és főbb talajfizikai jellemzői a feladat kiírásban adottak. Jelen példában közepes
homok talajunk van, az ehhez tartozó adatok:

kN
A talaj térfogatsúlya: ρtalaj = 18.3
3
m

A belső súrlódási szög: φ = 30°

1.3. Terhek, hatások

A falazat ellenőrzése során figyelembe veendő terhek a feladat kiírásban vannak megadva.

kN
A közbenső födémek mértékadó terhe: pkd = 12.8
2
m
kN
A tetőfödém mértékadó terhe: pzd = 9.6
2
m
kN
A vízszintes szélteher tervezési értéke: wd = 0.8
2
m
kN
Térszíni teher tervezési értéke az épület mellett: qtd = 10
2
m

Az önsúly biztonsági tényezője: γg = 1.35

-4-
2. Igénybevételek számítása
2.1. Az F1 jelű fal igénybevételeinek számítása
A vizsgált F1 fal keresztmetszete állandó, a falban ébrdő erők pedig lefelé haladva nőnek, így
elegendő a legalsó - pincében lévő h 0 magas - szakaszt vizsgálni.

A szabvány szerint a teherbírást az adott falszakasz alján vagy tetején (ahol mértékadó), és
közepén kell ellenőrizni. A fal tetején rendszerint nagyobb a külpontosság értéke, míg a fal
alján nagyobb a normálerő, így többnyire csak számítással tudjuk eldönteni, hogy melyik hely
lesz mértékadó a teherbírás szempontjából. A falszakasz középső részét azért kell vizsgálni,
mert itt a falazat kihajlása során bekövetkező lassú alakváltozások (kúszás) révén megnőhet a
falban működő nyomóerő külpontossága.

Az elmondottak alapján tehát az ábrán látható A-A, B-B és C-C pincefal keresztmetszetekben
kell meghatároznunk az igénybevételeket.

Az egységnyi hosszúságú falszakaszra ható erőt a falazat önsúlyából, valamint a födémek

önsúlyából és hasznos terheiből kéttámaszú átvitel segítségével határozzuk meg (egyirányban
teherviselő födémet feltételezve). Az F1 falban a szimmetrikus elrendezés miatt csak
központos nyomóerő ébred.

Normálerő számítása az A-A keresztmetszetben

A tetőfödémről leadódó reakcióerő (ebben benne van a födém önsúlya és hasznos terhe):

 l1  kN
Rtetőf.F1 =  ⋅ 2 + t ⋅ pzd = 60.48⋅ Rte tőf.F1
2  m
pz d
Közbenső födémek reakcióereje (födém önsúly + hasznos teher): v
 l1  kN Nfal
Rf.F1 =  ⋅ 2 + t ⋅ pkd = 80.64⋅
2  m h
Fal súlya az emeleten és a földszinten (nyílászárók elhanyagolásával): Rf.F1
pkd
kN v
( )
Nfal = γg⋅ h⋅ t⋅ ρfal + tvak ⋅ 2⋅ ρvak = 16.62 ⋅
m
Nfal
Normálerő az A-A metszetben: h
kN Rf.F1
NF1.A = Rtetőf.F1 + 2⋅ R f.F1 + 2⋅ Nfal = 255.00 ⋅ pkd
m
v
Normálerő számítása a B-B keresztmetszetben A A
h0 kN
2
( )
NF1.B = NF1.A + γg⋅ ⋅ t⋅ ρfal + tvak ⋅ 2⋅ ρvak = 262.08 ⋅
m B B h0

Normálerő számítása a C-C keresztmetszetben

C C
kN
( )
NF1.C = NF1.A + γg⋅ h0⋅ t⋅ ρfal + tvak ⋅ 2⋅ ρvak = 269.16 ⋅
m

-5-
2.2. Az F2 jelű fal igénybevételeinek számítása
Az F2 falra a faltengelyhez képest külpontosan elhelyezkedő erők is hatnak, így a falban ébredő
nyomóerő külpontosságát is meg kell határoznunk.
t
A-A keresztmetszet
Az attika fal súlya:
kN ale m
( )
Nat = γg⋅ hat⋅ t⋅ ρfal + tvak ⋅ 2⋅ ρvak = 3.08 ⋅
m pzd
A tetőfödém reakcióereje:
Rf.F2
 l1  kN
Rtetőf.F2 =  + alem ⋅ pzd = 30.72 ⋅ alem/3
2  m
Közbenső födémek reakcióereje:

 l1  t/2 t/2
kN
Rf.F2 =  + alem ⋅ pkd = 40.96⋅
2  m
Na t
Normálerő az A-A metszetben:
kN p zd ha t
NF2.A = Nat + Rtetőf.F2 + 2⋅ R f.F2 + 2⋅ Nfal = 148.96 ⋅ Rtetőf.F2
m v
A normálerő külpontossága az A-A metszetben:
t alem  Nfal
(Rtetőf.F2 + 2Rf.F2)⋅  2 − 3 
 h
e0A = = 63.0 ⋅ mm
NF2.A
Rf.F2 p kd
B-B keresztmetszet: v
Normálerő a B-B metszetben:

h0 Nfal
kN
2
(
NF2.B = NF2.A + γg⋅ ⋅ t⋅ ρfal + tvak ⋅ 2⋅ ρvak = 156.0 ⋅ )
m
h

Vízszintes földnyomásból származó nyomaték alapértéke a B-B Rf.F2 p kd

q td
metszetben (alul-felül csuklósnak feltételezzük a falat): v
K0 = 1 − sin ( φ) = 0.50 (nyugalmi földnyomás esetén) A A
3
ρtalaj ⋅ h0 B B h0
kNm
MF2.B = ⋅ K0 = 6.96 ⋅
16 m
Az MF2.B nyomaték ellentétes előjelű a függőleges terhekből éb-
C C
redő nyomatékkal (azaz csökkenti a külpontosság értékét), így a
számításakor a biztonság javára való közelítésként elhanyagoltuk
az esetleges felszíni terhet, illetve a talaj súlyát alapértéken vettük
figyelembe. A normálerő külpontossága a B-B metszetben:
γg ·ρtalaj ·h 0·K0
qtd ·K0
 t alem 
(Rtetőf.F2 + 2Rf.F2)⋅  2 − 3  − MF2.B
e0B = = 15.6 ⋅ mm
N F2.B
Megjegyzés: A példában most nyugalmi földnyomással számoltunk, azonban a valóságban az
építési technológia függvényében másfajta földnyomás is kialakulhat. A földnyomási együttható
értéke aktív földnyomás esetén Ka=tg2(45°-φ/2), passzív földnyomás esetén pedig Kp=tg2(45°+φ/2).

-6-
C-C keresztmetszet:
Normálerő a C-C metszetben:
kN
(
NF2.C = NF2.A + γg⋅ h0⋅ t⋅ ρfal + tvak ⋅ 2⋅ ρvak = 163.1 ⋅)m
A normálerő külpontossága a C-C metszetben:

t alem 
(Rtetőf.F2 + 2Rf.F2)⋅  2 − 3

 = 57.5 ⋅ mm
e0C =
NF2.C

3. Falazat normálerő teherbírásának ellenőrzése

3.1. Az F1 falazat teherbírásának ellenőrzése központos nyomásra

A-A (felső) keresztmetszet ellenőrzése

kN
Nyomóerő nagysága a keresztmetszetben: NF1.A = 255.00 ⋅
m
A mértékadó külpontosság számítása a fal tetején:

Elsőrendű külpontosság a függőleges erőből: e0 = 0mm

A fal kihajlási hossza a peremeinek megtámasztási, illetve merevítési módjától függ (lásd
részletesebben a segédlet 6.3. fejezetében). A példában szereplő falat a kihajlási síkjára
merőlegesen 2 db szerkezeti elem támasztja meg (vasbeton lemez alul és felül), valamint a
külpontosság kisebb mint a falvastagság negyede (e 0=0 mm < 0.25·t=75 mm). Ebben az
esetben a fal magasságának csökkentő tényezője:

ρ2 = 0.75

A fal kihajlási hossza: hef = h0⋅ ρ2 = 1.72 m

Kezdeti külpontosság (építési pontatlanságok miatti külpontosság) átlagos kivitelezési

színvonal esetén:
hef
einit = = 3.8 ⋅ mm
450

  e0 + einit   3.8mm  
A mértékadó külpontosság: ei = max    = max     = 15.0 ⋅ mm
  0.05 ⋅ t   15mm  
2⋅ ei
A kihajlási csökkentő tényező: Φi = 1 − = 0.900
t
A fal nyomóerő teherbírása az adott mértékadó külpontosság esetén:
kN kN
NRd.A = Φi⋅ t⋅ fd = 562.26 ⋅ > NF1.A = 255.00 ⋅
m m

Tehát az F1 pincefal felső keresztmetszete megfelel.

NF1.A
A fal kihasználtsága az A-A metszetben: νA = = 0.45
NRd.A

-7-
C-C (alsó) keresztmetszet ellenőrzése
kN
Nyomóerő nagysága a keresztmetszetben: NF1.C = 269.16 ⋅
m
A mértékadó külpontosság számítása a fal alján:

Elsőrendű külpontosság a függőleges erőből: e0 = 0mm

Kezdeti külpontosság: einit = 0mm

(mivel alul az építési pontatlanságok még nem éreztetik a hatásukat)

  e0 + einit   0mm  
A mértékadó külpontosság: ei = max    = max     = 15.0 ⋅ mm
  0.05 ⋅ t   15mm  
A fal tetejéhez képest nem változott a mértékadó külpontosság, mivel mindkét esetben a
0.05·t alsó korlát volt a mértékadó. Ebből adódóan a Φ i kihajlási csökkentő tényező értéke
is ugyanakkora mint az előbb.
A fal nyomóerő teherbírása a fal alján:

kN kN
NRd.C = Φi⋅ t⋅ fd = 562.26 ⋅ > NF1.C = 269.16 ⋅
m m

Tehát az F1 pincefal alsó keresztmetszete megfelel.

NF1.C
A fal kihasználtsága a C-C metszetben: νC = = 0.48 > νA = 0.45
NRd.C
Tehát alul nagyobb a fal kihasználtsága!

B-B (középső) keresztmetszet ellenőrzése

kN
Nyomóerő nagysága a keresztmetszetben: NF1.B = 262.08 ⋅
m
A mértékadó külpontosság számítása a falmagasság felében:

Elsőrendű külpontosság a függőleges erőből: e0 = 0mm

hef
A kezdeti külpontosság: einit = 0.5 ⋅ = 1.9 ⋅ mm
450
A teher miatti külpontosság: em = e0 + einit = 1.9 ⋅ mm

A fal hatékony vastagsága egyrétegű fal esetén: tef = t = 300⋅ mm

A kúszási tényező végértéke égetett agyag falazóelemek esetén 0,5 és 1,5 között változik
(lásd a segédlet 5.3. táblázatát), jelen példában vegyük fel 1,0-re:

ϕ∞ = 1

hef
A kúszás miatti külpontosság: ek = 0.002 ⋅ ϕ∞ ⋅ ⋅ t⋅ em = 0.3 ⋅ mm
tef

-8-
  em + ek   2.2mm  
Mértékadó külpontosság: emk = max    = max     = 15.0 ⋅ mm
 0.05 ⋅ t   15mm  
A kihajlási csökkentő tényező számítása:
N
A falazat rugalmassági modulusa pontosabb adat hiányában: E = 1000⋅ fk = 3540⋅
2
mm
hef fk
A fal karcsúsága: λ = ⋅ = 0.182 < λc = 15
tef E

Megjegyzés: A λc =15 mértékű, vagy ennél kisebb karcsúságú falak esetén nullának szabad
venni a kúszás miatti ek külpontosságot. Jelen példában ennek nincs jelentősége, mivel a fal
magasságának felében számított mértékadó külpontosság esetén is a 0.05·t alsó korlát a
mértékadó.

λ − 0.063
u = = 0.177
emk
0.73 − 1.17 ⋅
t

emk
A 1 = 1 − 2⋅ = 0.9
t
2
−u
2
A kihajlási csökkentő tényező: Φm = A 1 ⋅ e = 0.886

ahol e a természetes logaritmus alapszáma.

Megjegyzés: A Φm csökkentő tényező a segédlet 6.2. ábráján látható grafikonról is leolvasható,

hef /t ef =5,75 és emk/t=0,05 értékek szerinti leolvasással. Ez alapján a csökkentő tényező értéke
közelítőleg 0,89-re adódik.

A fal nyomóerő teherbírása az adott mértékadó külpontosság esetén:

kN kN
NRd.B = Φm⋅ t⋅ fd = 553.52 ⋅ > NF1.B = 262.08 ⋅
m m

Tehát az F1 pincefal középső keresztmetszete megfelel.

NF1.B
A fal kihasználtsága a B-B metszetben: νB = = 0.47
NRd.B

-9-
3.2. Az F2 falazat teherbírásának ellenőrzése külpontos nyomásra
Az F1 falhoz hasonlóan itt is a pincében lévő falszakaszt fogjuk vizsgálni, mivel itt lesznek
mértékadók az igénybevételek.

A-A (felső) keresztmetszet ellenőrzése

kN
Nyomóerő nagysága: NF2.A = 148.96 ⋅
m
A mértékadó külpontosság számítása a fal tetején:

Elsőrendű külpontosság: e0A = 63.0 ⋅ mm

ρ2 = 0.75

A fal kihajlási hossza: hef = h0⋅ ρ2 = 1.72 m

hef
Kezdeti külpontosság: einit = = 3.8 ⋅ mm
450

  e0A + einit    66.8mm 

A mértékadó külpontosság: ei = max    = max    = 66.8⋅ mm
  0.05 ⋅ t    15mm 

2⋅ ei
A kihajlási csökkentő tényező: Φi = 1 − = 0.554
t
Az F2 fal nyomóerő teherbírása az adott mértékadó külpontosság esetén:

kN kN
NRd.A = Φi⋅ t⋅ fd = 346.32 ⋅ > NF2.A = 148.96 ⋅
m m

Tehát az F2 pincefal felső keresztmetszete megfelel.

NF2.A
A fal kihasználtsága az A-A metszetben: νA = = 0.43
NRd.A

C-C (alsó) keresztmetszet ellenőrzése

kN
Nyomóerő nagysága a keresztmetszetben: NF2.C = 163.12 ⋅
m
A mértékadó külpontosság számítása a fal alján:

Elsőrendű külpontosság a függőleges erőből: e0C = 57.5 ⋅ mm

Kezdeti külpontosság: einit = 0mm

  e0C + einit   57.5mm 

A mértékadó külpontosság: ei = max    = max    = 57.5⋅ mm
  0.05⋅ t   15mm 
2⋅ ei
A kihajlási csökkentő tényező: Φi = 1 − = 0.616
t

- 10 -
A fal nyomóerő teherbírása a fal alján:

kN kN
NRd.C = Φi⋅ t⋅ fd = 385.06 ⋅ > NF2.C = 163.12 ⋅
m m

Tehát az F2 pincefal alsó keresztmetszete megfelel.

NF2.C
A fal kihasználtsága a C-C metszetben: νC = = 0.42 < νA = 0.43
NRd.C
Tehát felül nagyobb a fal kihasználtsága!

B-B (középső) keresztmetszet ellenőrzése

kN
Nyomóerő nagysága a keresztmetszetben: NF2.B = 156.04 ⋅
m
A mértékadó külpontosság számítása a falmagasság felében:

Elsőrendű külpontosság a függőleges erőből és a vízszintes földnyomásból :

e0B = 15.6 ⋅ mm

hef
A kezdeti külpontosság: einit = 0.5 ⋅ = 1.9 ⋅ mm
450
A teher miatti külpontosság: em = e0B + einit = 17.5 ⋅ mm

A fal hatékony vastagsága egyrétegű fal esetén: tef = t = 300⋅ mm

A kúszási tényező végértéke: ϕ∞ = 1

hef
A kúszás miatti külpontosság: ek = 0.002 ⋅ ϕ∞ ⋅ ⋅ t⋅ em = 0.8 ⋅ mm
tef

 em + ek   18.3mm 
Mértékadó külpontosság: emk = max    = max    = 18.3⋅ mm
 0.05 ⋅ t   15mm 
A kihajlási csökkentő tényező számítása:

Az F2 fal karcsúsága ugyanakkora, mint az F1 fal karcsúsága, mivel mind méreteiben, mind
anyagában egyezik a két fal, és a megtámasztási viszonyaik is egyformák:
λ = 0.18

λ − 0.063
u = = 0.180
emk
0.73 − 1.17 ⋅
t

emk
A 1 = 1 − 2⋅ = 0.878
t
2
−u
2
A kihajlási csökkentő tényező: Φm = A 1 ⋅ e = 0.864

- 11 -
 Megjegyzés: Amint korábban említettük, kis karcsúságú falak esetén (λ ≤ λc ) a kúszás hatása
elhanyagolható a kihajlási csökkentő tényező számítása során. Ezt az elhanyagolást most nem
tettük meg a számításban. A kúszásból származó külpontosság elhanyagolásával Φm=0.869-es
csökkentő tényezőt kaptunk volna, ez a fal kihasználtságában ~1%-os különbséget jelentene.

A fal nyomóerő teherbírása az adott mértékadó külpontosság esetén:

kN kN
NRd.B = Φm⋅ t⋅ fd = 539.60 ⋅ > NF2.B = 156.04 ⋅
m m

Tehát az F2 pincefal középső keresztmetszete megfelel.

NF2.B
A fal kihasználtsága a B-B metszetben: νB = = 0.29
NRd.B

4. Az F4 falszakasz nyírási teherbírásának ellenőrzése

A feladatkiírásban megadott hosszirányú szélterhelésből származó vízszintes erőket
elsősorban az F3 és F4 keresztirányú végfalak fogják felvenni. A homlokzatra ható megoszló
szélnyomást a merev födémtárcsák koncentrált erőként adják át az F3 és F4 jelű falakra,
amelyek aztán továbbítják az erőket az alapozásra. A falak alul nem befogott szerkezeti
elemek, ugyanakkor a függőleges leterhelés miatt képesek - kizárólag nyomófeszültségek
keletkezése mellett - bizonyos mértékű nyomtékot felvenni.

4.1. Az F4 fal geometriai adatainak számítása

Az Eurocode szabvány a merevítő (nyírt) falazatok inerciájának számításánál bizonyos
feltételek mellett megengedi a csatlakozó keresztirányú falazatok adott Δ nagyságú
szakaszának, mint övnek figyelembevételét is, amint ez az alábbi ábrán látható.
2,90
ls = 10,00 m
4,20

wd
2,90

F4 F3
1,80 3,00 3,3 3,00 1,80

- 12 -
A merevítő fallal, mint gerinccel együttdolgozó keresztező falszakasz Δ hossza a szabvány
szerint az alábbi értékek legkisebbike:

• a merevítő fal teljes magasságának ötöde

• a keresztező falakkal összekapcsolt merevítőfalak távolságának fele
• távolság a fal végéig
• a szabad emeletmagasság fele
• a keresztező fal vastagságának hatszorosa

Az F4 merevítő fal teljes magassága: htot = h0 + 2⋅ h + 3⋅ v + hat = 8.80 m

A merevítőfalak távolsága: ls = l2 − 2⋅ t = 10.00 m

A keresztfal együttdolgozó szakaszának hossza:

 htot  
 
5
 
 ls   1.76m 
 2
  5.00m 
   
Δ = min  ls − 4.20m   = min   2.90m   = 1.15 m
 2
  1.15m 
   
 h0   1.80m 
 2 
 
 6⋅ t 
Az F3 falra vonatkozóan ugyanezt a Δ értéket vesszük figyelembe.

A falak szélessége

l3 = 3.3m l4 = 1.8m

A falak keresztmetszeti területe

( )
A3 = l3 + Δ ⋅ t = 13350⋅ cm
2
( )
A4 = l4 + Δ ⋅ t = 8850⋅ cm
2

A falak statikai nyomatéka

2 2 2
l3 l3 l4 t
6 3 5 3
S3 = ⋅ t + t⋅ Δ ⋅ = 2.20 × 10 ⋅ cm S4 = ⋅ t + ⋅ Δ = 5.38 × 10 ⋅ cm
2 2 2 2

A falak súlypontjának távolsága

S3 3.3m S4
xs3 = = = 1.65 m xs4 = = 60.8 ⋅ cm
A3 2 A4

A falak másodrendű tehetetlenségi nyomatéka

3 3
t⋅ l3 Δ⋅ t 7 4
I3 = + = 9.01 × 10 ⋅ cm
12 12

- 13 -
 3 3 2 2
t⋅ l4  l4  Δ⋅t  t 7 4
I4 = + t⋅ l4⋅  − xs4 + + Δ ⋅ t⋅  xs4 −  = 2.67 × 10 ⋅ cm
12  2  12  2

Ahhoz, hogy az egyes merevítő falakra jutó vízszintes erőt meg tudjuk határozni, szükség van
az F3 és F4 falak relatív merevségeire. Általános esetben a relatív merevség:

Ii
ξi =
n

 Ij
j =1

Most az F4 merevítőfalat vizsgáljuk, ennek relatív merevsége:

I4
ξ4 = = 0.186 (a vízszintes erő 18,6%-a fog a vizsgált F4 falra jutni)
2⋅ I 4 + I 3

t t

t t
xs4 1.80 3.30

xs3

4.2 Az F4 falra jutó igénybevételek számítása

kN
A szélnyomás értéke: wd = 0.80 ⋅
2
m
hat +2h+3v

Fwd.II

F3

Fwd.I F4

a falakra átadódó szélterhek, amelyek az

egyes falak között azok merevségének
Fwd.fsz [kN]
l2 arányában osztandók szét
wd ’ [kN/m] – a födémek síkjába redukált szélterhek
w d [kN/m 2] – felületi szélteher

- 14 -
A vizsgált baloldali F4 falra átadódó szélteher a tetőfödémnél:

l2
 h
Fwd.II = wd ⋅ ⋅  hat + v +  ⋅ ξ4 = 1.62 ⋅ kN
2  2
Az F4 falra átadódó szélteher az emeleti födémnél:

l2
 h
Fwd.I = wd ⋅ ⋅  v + 2⋅  ⋅ ξ4 = 2.29 ⋅ kN
2  2

Az F4 falra átadódó szélteher a földszinti födémnél:

l2 h
 
Fwd.fsz = wd ⋅ ⋅  + v ⋅ ξ4 = 1.22 ⋅ kN
2 2 

Igénybevételek az F4 fal aljánál:

M V N F4

F wd.I I

F wd.I

F wd.fsz

M Ed VEd NEd

Normálerő: ( )( )( )
NEd = hat + 2⋅ h + h0 + 3⋅ v ⋅ t⋅ ρfal + tvak ⋅ 2⋅ ρvak ⋅ l4 + Δ = 118.38 ⋅ kN

Megjegyzés: A födémeket egyirányban teherviselő lemezeknek tekintjük, így a födémek terhe az

F1 és F2 falakra adódik, az F4 merevítő falban pedig csak a fal saját súlyából keletkezik
normálerő (a Δ szakaszon átadódó födémterhektől most eltekintünk). A függőleges nyomóerőnek
a nyírásvizsgálat szempontjából kedvező (teherbírás növelő) hatása van, ezért egyrészt az
önsúlyból keletkező igénybevételt a biztonsági tényező alsó értékével számoljuk (γg,inf = 1.00),
másrészt a biztonság javára tett közelítésként a födémlemeznél lévő részt is a falazat - kisebb -
önsúlyával vesszük figyelembe.

Nyíróerő:
VEd = F wd.II + Fwd.I + F wd.fsz = 5.13 ⋅ kN

Nyomaték:

( ) ( ) ( )
MEd = Fwd.II ⋅ 2⋅ h + h0 + 2.5 ⋅ v + Fwd.I ⋅ h + h0 + 1.5 ⋅ v + Fwd.fsz ⋅ h0 + 0.5 ⋅ v = 28.3 ⋅ kNm

- 15 -
4.3. Az F4 falszakasz nyírási teherbírásának ellenőrzése
A falazat fvk nyírószilárdsága a kezdeti nyírószilárdságtól (f vk0) és a nyírt falszakaszban ható
átlagos nyomófeszültségtől (σ d) függ. A falban fellépő hajlítónyomaték miatt nem biztos, hogy
a teljes vizsgált falkeresztmetszet nyomott lesz, ezért az átlagos nyomófeszültség számítása
előtt ezt meg kell vizsgálnunk. Ezt a legegyszerűbben úgy tudjuk megtenni, hogy a falban ható
erő külpontosságát összehasonlítjuk a keresztmetszet magponti távolságaival (mivel tudjuk,
hogy a magpontokon belül ható nyomóerőből az egész keresztmetszetben csak
nyomófeszültség ébrednek).

A normálerő külpontosságának számítása

MEd
A normálerő külpontossága: eF4 = = 23.9 ⋅ cm
NEd

Wa I4
A belső magponti távolságok: mf = = = 25.3 ⋅ cm
A4 (l4 − xs4)⋅ A4
Wf I4
ma = = = 49.6 ⋅ cm
A4 xs4⋅ A 4

( )
eF4 = 23.9 ⋅ cm < min ma , mf = 25.3 ⋅ cm

Tehát a külpontos nyomóerő a magponton belül hat, azaz csak nyomófeszültséget okoz a
keresztmetszetben, így a vizsgált F4 falszakasz teljes keresztmetszete figyelembe vehető
az átlagos nyomófeszültség számításakor.

Az átlagos nyomófeszültség számítása

−NEd MEd N
A szélsőszál feszültségek: σmin =
A4
+
I4
( )
⋅ l4 − xs4 = −0.007 ⋅
2
mm

−NEd MEd N
σmax =
A4
−
I4
( )
⋅ xs4 = −0.20 ⋅
2
mm

σmax + σmin N
Az átlagos nyomófeszültség: σd = = −0.10 ⋅
2 2
mm

A nyírási teherbírás ellenőrzése

A kezdeti nyírószilárdság zérus nyomófeszültség mellett érvényes karakterisztikus értéke az

alkalmazott falazóelem és habarcs típusának függvényében táblázatból határozható meg ( lásd a
segédlet 5.2. táblázatát):
N
fvk0 = 0.20
2
mm

- 16 -
 A nyírószilárdság karakterisztikus értéke általános rendeltetésű habarcs és teljesen kitöltött
állóhézagok alkalmazása esetén:

 N 
 0.25 2  
 fvk0 + 0.4⋅ σd    mm   N
fvk = min = min = 0.25 ⋅
 0.065⋅ fb   N  2
   0.52 2  
mm
 mm  

A vizsgált F4 falazat nyírási teherbírása:

fvk
VRd = ⋅ A4 = 125.51 ⋅ kN > VEd = 5.13 ⋅ kN
γM

Tehát az F4 jelű fal nyírásra megfelel!

Megjegyzés: Amennyiben az N Ed normálerő külpontossága a magpontokon kívülre esik, azaz

húzás is fellép a vizsgált falkeresztmetszetben, akkor az átlagos nyomófeszültséget a hatékony
(nyomásra dolgozó) keresztmetszeti rész figyelembevételével kell számítani az alábbiak szerint:

A mértékadó nyomaték értéke legyen most: MEd = 60kNm

MEd
A normálerő külpontosságának ellenőrzése: eF4 = = 50.7 ⋅ cm
NEd

(
eF4 = 50.7 ⋅ cm > min ma , mf = 25.3 ⋅ cm ) Nem nyomott a teljes keresztmetszet!

A nyomott falszakasz területének számítása:

t
2 2
xny t F4
( )
SII xny = t⋅
2
+ Δ⋅
2
Δ
t⋅ xny
3 3 2 t
Δ⋅t  t
( )
III xny =
3
+
12
+ Δ ⋅ t⋅  xny − 
 2
xny

A semleges tengely helye az alábbi egyenletből számítható:

( )
III xny
= eF4
( )
SII xny

Az egyenletet xny -re megoldva: xny = 44.4 ⋅ cm

2
A nyomott falszakasz területe: Any = xny⋅ t + Δ ⋅ t = 4782.87 ⋅ cm

Az átlagos nyomófeszültség számítása:

NEd N
σd = − = −0.25 ⋅
A ny 2
mm

- 17 -
 A nyírási teherbírás ellenőrzése:

 N 
 0.31 2  
 fvk0 + 0.4⋅ σd    mm   N
fvk = min = min = 0.31 ⋅
 0.065⋅ fb   N  2
   0.52 2  
mm
 mm  

A vizsgált F4 falazat nyírási teherbírása M Ed = 60 kNm nyomaték esetén:

fvk
VRd = ⋅ Any = 84.12 ⋅ kN > VEd = 5.13 ⋅ kN
γM
Tehát az F4 jelű fal így is megfelel nyírásra!

5. Az F5 falszakasz teherbírásának ellenőrzése pecsétnyomásra

Az F5 jelű falszakasznak kell a nyílászáró fölötti kiváltóról átadódó terhet felvennie. A
feltámaszkodásnál ható erőkből származó feszültségeket a földszinti falszakaszon, a kiváltó
alatt (az erőbevezetés helyén) és a falazat magasságának a felében vizsgáljuk az EC6
szabvány előírásainak megfelelően.
t
5.1 Teherbírás ellenőrzése az erőbevezetés helyén
Az alkalmazott kiváltó gerenda: AD 42 jelű előregyártott áthidaló gerenda.

Jel Méretek 2 db AD 42
Vasbeton
f l s Határ- áthidaló
nyílásáthidalók Tömeg
nyomaték
nem névl.
hegesztett falköz hossz
hegesztett felfekvés

acélbetétekkel cm kg kNm
AD 9 ADh 9 90 119 14,5 102 8,6
AD 15 ADh 15 150 179 14,5 155 8,6
AD 21 ADh 21 210 239 14,5 208 15,9
AD 27 ADh 27 270 299 14,5 260 34,6
AD 30 ADh 30 300 359 29,5 312 26,3
AD 36 ADh 36 360 419 29,5 365 32,5

AD 42 ADh 42 420 479 29,5 418 44,5

A kiváltó gerendák falra átadódó reakcióereje (födém teher + gerenda önsúly):

4.20m l1 4.18kN
NEd.c = ⋅ ⋅ pkd + = 82.73 ⋅ kN
2 2 2
A feltámaszkodás hossza (katalógus alapján,
lásd M2 Melléklet):
s = 29.5cm

A feltámaszkodás szélessége (katalógus alapján,

lásd M2 Melléklet):
z = 2⋅ 11.5 cm = 23.0 ⋅ cm

- 18 -
Az erőbevezetés helyének vizsgálata

A feltámaszkodás szélének távolsága a falvégtől: al = 0m

A fal magassága a fal aljától az erőbevezetés síkjáig: hc = h − 29cm = 2.41 m

2
Az erőátadási felület: Ab = s⋅ z = 678.5 ⋅ cm

A hatékony teherviselő (felfekvési) hossz a fal magasságának felében meghatározva (60º-os

erőterjedés feltételezésével számítható):

hc
lef = s + ⋅ tan ( 30°) = 99.1 ⋅ cm
2
A hatékony teherviselő (felfekvési) felület
2
Aef = lef ⋅ t = 2972⋅ cm

Növelőtényező a koncentrált teherhez:

 al   Ab 
β =  1 + 0.3 ⋅  ⋅  1.5 − 1.1⋅  = 1.25
 hc   A ef 

A fenti összefüggésben az A b/Aef hányados nem vehető nagyobbra, mint 0,45.

 a 
 1.25 + 1  
A β tényező értékére vonatkozó korlátok: 1.0 ≤ β ≤ min   2⋅ hc  
 
 1.5 
A fal függőleges teherrel szembeni ellenállásának tervezési értéke koncentrált erő esetén:

NRd.c = β ⋅ Ab ⋅ fd = 176.46 ⋅ kN > NEd.c = 82.73 ⋅ kN

Tehát a kiváltó alatti F5 jelű falszakasz pecsétnyomásra megfelel!

NEd.c
Az F5 fal kihasználtsága pecsétnyomás esetén: νc = = 0.47
NRd.c

5.2 Teherbírás ellenőrzése a falmagasság felében

Normálerő a földszinti falszakasz közepén:
NEd.c kN
NEd = Nat + R tetőf.F2 + Rf.F2 + 1.5 ⋅ Nfal + = 183.20 ⋅
lef m
A normálerő külpontossága a földszinti falszakasz közepén:

 t alem  NEd.c  t 2⋅ 12.5 cm 

( )
R tetőf.F2 + Rf.F2 ⋅  −
2 3 
+ ⋅ −
lef  2 2


e0 = = 44.0 ⋅ mm
NEd

- 19 -
A mértékadó külpontosság számítása a falmagasság felében:

A csökkentő tényező (alul-felül megfogott fal): ρ2 = 0.75

A fal kihajlási hossza: hef = h⋅ ρ2 = 2.03 m

hef
A kezdeti külpontosság: einit = 0.5 ⋅ = 2.3 ⋅ mm
450
A teher miatti külpontosság: em = e0 + einit = 46.3 ⋅ mm

A fal hatékony vastagsága egyrétegű fal esetén: tef = t = 300⋅ mm

A kúszási tényező végértéke: ϕ∞ = 1

hef
A kúszás miatti külpontosság: ek = 0.002 ⋅ ϕ∞ ⋅ ⋅ t⋅ em = 1.6 ⋅ mm
tef

 em + ek   47.8mm 
Mértékadó külpontosság: emk = max    = max    = 47.8⋅ mm
 0.05 ⋅ t   15mm 
A kihajlási csökkentő tényező számítása:

hef fk
A fal karcsúsága:
λ = ⋅ = 0.213
tef E

λ − 0.063
u = = 0.277
emk
0.73 − 1.17 ⋅
t

emk
A 1 = 1 − 2⋅ = 0.681
t
2
−u
2
A kihajlási csökkentő tényező: Φm = A 1 ⋅ e = 0.655

A fal nyomóerő teherbírása az adott mértékadó külpontosság esetén:

kN kN
NRd = Φm⋅ t⋅ fd = 409.47 ⋅ > NEd = 183.20 ⋅
m m

Tehát a vizsgált földszinti falszakasz középső keresztmetszete megfelel!

NEd
A fal kihasználtsága a magasság felében: ν = = 0.45
NRd

- 20 -
 M1 Melléklet

A tervezési feladatban előforduló falazóelemek adatai

65
KISMÉRETŰ TÖMÖR TÉGLA
UNIFORM FALAZÓBLOKK
ρfalazat=16,3 kN/m3; f=18 N/mm2
ρfalazat=12,8 kN/m3; f=12 N/mm2

POROTHERM 38 HS FALAZÓBLOKK
KEVÉSLYUKÚ KETTŐSMÉRETŰ TÉGLA
ρfalazat=9,6 kN/m3; f=10 N/mm2 ρfalazat=14,8 kN/m3; f=18 N/mm2

17,5

30

POROTHERM 44 HS FALAZÓBLOKK B30-AS FALAZÓBLOKK

ρfalazat=9,4 kN/m3; f=10 N/mm2 ρfalazat=12,7 kN/m3; f=14 N/mm2

- 21 -
 M2 Melléklet
Előregyártott áthidalók adatai

POROTHERM A-12 áthidaló

Előfeszített kerámia kéregelemes nyílásáthidaló

ALKALMAZÁSI ELŐNYÖK
• Könnyen mozgatható, emelhető
• Jól vakolható égetett kerámia felületet biztosít

ALKALMAZÁSI FELTÉTEL
A POROTHERM áthidaló a rábetonozással vagy tégla ráfalazással együtt alkotja a nyílás-
áthidalást. A POROTHERM áthidaló képezi a szerkezet alsó húzott övét, a felső nyomott
övét pedig a kisméretű tömör tégla ráfalazás vagy rábetonozás biztosítja!

MŰSZAKI ADATOK*
AZ ÁTHIDALÓ MŰSZAKI ADATAI
Jellemzők
Keresztmetszet: 120/65 mm
Gyártási hossz: 1,00–3,00 m
Szabad nyílás: 0,75–2,75 m
Méretlépcső: 0,25 m
Tömeg: 14 kg/fm
Anyagminőségek
Kerámia kéregelem
Jele: T230
Kitöltőbeton
Betonminőség: C 30/37 XC3
Feszítőhuzal
ÖNORM B.4258/77 szerint St 180/200 φ 2,5
Feszítőhuzal szakítószilárdsága = 1960 N/mm2
Méretválaszték
Hosszúság Szabad nyílás Feszítőhuzalok Felfekvés Tömeg
száma
cm cm db cm kg/db
100 75 3 12 14
125 100 3 12 17,5
150 125 4 12 21
175 150 4 12 24,5
200 175 4 12 28
225 200 4 12 31,5
250 225 4 12 35
275 250 4 12 38,5
300 275 4 12 42
A KÉSZ NYÍLÁSÁTHIDALÓ SZERKEZET MŰSZAKI ADATAI
Felfekvés legalább 12 cm
A helyszíni rábetonozás legalább C 16/20
és koszorú minősége
A tégla ráfalazás minősége Kisméretű tömör tégla (átlagos nyomószilárdság
legalább 10 N/mm2), M3 cementhabarcs (átlagos
nyomószilárdság legalább 3 N/mm2), telifugás fala-
zással kötésben falazva I. osztályú minőségben.
MEGJEGYZÉS
Az áthidaló szerkezetek erőtani ellenőrzését a felhasználó tervezőnek minden
esetben el kell végeznie a megadott teherbírási táblázatok alapján.
TŰZVÉDELMI JELLEMZŐ
Tűzállósági teljesítmény (vakolatlan szerkezetre) R45
1 cm jav. mész- vagy gipszvakolat R60
1,5 cm perlitvakolattal R120
Tűzvédelmi osztály AI

Szabvány MSZ EN 845-2

Jogszabály 9/2008. ÖTM rend. (OTSz)
7/2006. TNM rend. (Energetika)

- 22 -
POROTHERM A-10 áthidaló
Előfeszített kerámia kéregelemes nyílásáthidaló

ALKALMAZÁSI ELŐNYÖK
• Könnyen mozgatható, emelhető
• Jól vakolható égetett kerámia felületet biztosít
• Jól illeszkedik a ház méretrendjébe

MīSZAKI ADATOK
AZ ÁTHIDALÓ MĥSZAKI ADATAI
JellemzĘk
Keresztmetszet 100/85 mm
Gyártási hossz 1,00-3,25 m
Nyílásméret 0,75-3,00 m
MéretlépcsĘ 0,25 m
Tömeg 18 kg/fm
AnyagminĘségek
Kerámia kéregelem T230
Beton C40/50-XC3-8-F6
ĭ5 mm, 1770.5 SK,
FeszítĘhuzal
MSZ 5720:1993
Nyírási vasalás -

Méretválaszték
Falköz FeszítĘhuzalok
Hosszúság Tömeg
(12,5 cm felfekvés) száma
[cm] [cm] (db) [kg/db]
100 75 18,0
125 100 22,5
150 125 27,0
175 150 31,5
200 175 36,0
1
225 200 40,5
250 225 45,0
275 250 49,5
300 275 54,0
325 300 58,5

TĥZVÉDELMI JELLEMZėK
TĦzállósági határérték vakolatlan szerkezetre R 30
1 cm perlitvakolattal R 120
TĦzvédelmi osztály A1

Szabvány MSZ EN 845-2:2003

Jogszabály 9/2008. ÖTM rend. (OTSz)
7/2006. TNM rend. (Energetika)

- 23 -
ÁTHIDALÓK

"A" JELÛ NYÍLÁSÁTHIDALÓK

Jel Méretek
Vasbeton nyílásáthidalók Feszített beton f l s Tömeg Határnyom.
nem hegesztett hegesztett nyílásáthidalók falköz hossz névl. felfekv. M Hx
acélbetétekkel cm kg kNm

A 12 Ah 12 Af 12 120 150 15 105 8.80

A 16 Ah 16 Af 16 160 190 15 132 11.00
A 20 Ah 20 Af 20 200 230 15 162 13.20
A 24 Ah 24 Af 24 240 280 20 198 18.10
A 28 Ah 28 Af 28 280 320 20 225 23.30
A 32 Ah 32 Af 32 320 360 20 252 29.40
Szabványszám: MSZ 15958

AD" JELŰ NYÍLÁSÁTHIDALÓK

Jel Méretek
Vasbeton nyílásáthidalók f l s Tömeg Határnyomaték
nem hegesztett hegesztett falköz hossz névl. felfekvés M Hx
acélbetétekkel cm kg kNm

AD 9 ADh 9 90 119 14.50 102 8.60

AD 15 ADh 15 150 179 14.50 155 8.60
AD 21 ADh 21 210 239 14.50 208 15.90
AD 27 ADh 27 270 299 14.50 260 34.60
AD 30 ADh 30 300 359 29.50 312 26.30
AD 36 ADh 36 360 419 29.50 365 32.50
AD 42 ADh 42 420 479 29.50 418 44.50
Szabványszám: MSZ 15958

- 24 -
A és AD jelű áthidalók
Különféle nyilászárók fölötti áthidalásra szolgál. Kétféle kivitelben készül. A nagyobb teherbírású
AD jelű áthidaló 0,9 - 4,2 m nyílásra, 60 cm-es méretlépcsőben készül. Az A jelű áthidaló 1,2 - 3,2
m nyílásra, 40 cm-es méretlépcsőben alkalmazható.

Jellemző adatok:

Jel Méretek Határnyomaték

Nem f l s Tömeg
MHX
hegesztett nyílás hossz felfekvés
acélbeté-
cm kg kNm
tekkel
A 12 120 150 15 105 8,8
A 16 160 190 15 132 11
A 20 200 230 15 162 13,2
A 24 240 280 20 198 18,1
A 28 280 320 20 225 23,3
A 32 320 360 20 252 29,4
AD 9 90 119 14,5 102 8,6
AD 15 150 179 14,5 155 8,6
AD 21 210 239 14,5 208 15,9
AD 27 270 299 14,5 260 34,6
AD 30 300 359 29,5 312 26,3
AD 36 360 419 29,5 365 32,5
AD 42 420 479 29,5 418 44,5

Szabványszám: MSZ 15958-1:87, MSZ 15958-2:87 ill. MSZ 15958-3:88

- 25 -
 M3 Melléklet

A tervezési feladathoz szükséges fontosabb táblázatok és diagramok

- 26 -
- 27 -
- 28 -
- 29 -