Minimumkérdések

(ÁO, FO és MB hallgatók)

Az egyes képzéseken számonkért kérdéseket az alábbi táblázat tartalmazza:

Képzés
Témakör ÁOK FOK MB
1 Alapvető fizikai fogalmak igen igen igen
Atomfizika, elektromágneses hullámok,
igen igen igen
2 röntgensugárzás
3 Abszorpció, lumineszcencia, lézerek igen igen igen
Geometriai optika, mikroszkópia,
igen igen igen
4 elektronmikroszkópia
5 Magfizika, radioaktivitás igen igen igen
Sugárzás kölcsönhatása az elnyelő közeggel, a
igen igen igen
6 sugárzások detektálása
Sugárbiofizika, dozimetria, a sugárzások
igen igen igen
7 biológiai hatása
Izotópok kísérletes és diagnosztikai
igen igen nem
8 alkalmazása, gamma kamera, CT, PET, SPECT
A magmágneses rezonancia (NMR) alapjai és
igen igen igen
9 orvosi/biológiai alkalmazásai.
10 Hang, ultrahang igen igen igen
11 Termodinamika nem nem nem
12 Diffúzió igen igen igen
13 Biológiai membránok és membrántranszport igen igen igen
14 Érzékszervek biofizikája igen igen nem
15 Biomechanika igen igen nem

Áramlás, vérkeringés és légzés biofizikája igen igen nem

16
Vizsgálati módszerek a biológiában,
igen igen igen
17 orvostudományban
Tartalomjegyzék
1 Alapvető fizikai fogalmak ..................................... 1
2 Atomfizika, elektromágneses hullámok,
röntgensugárzás ................................................... 2
3 Abszorpció, lumineszcencia, lézerek .................... 3
4 Geometriai optika, mikroszkópia,
elektronmikroszkópia........................................... 4
5 Magfizika, radioaktivitás ...................................... 5
6 Sugárzás kölcsönhatása az elnyelő közeggel, a
sugárzások detektálása ........................................ 6
7 Sugárbiofizika, dozimetria, a sugárzások biológiai
hatása ................................................................... 6
8 Izotópok kísérletes és diagnosztikai alkalmazása,
gamma kamera, CT, PET, SPECT ........................... 7
9 A magmágneses rezonancia (NMR) alapjai és
orvosi/biológiai alkalmazásai (képalkotás és
spektroszkópia). ................................................... 8
10 Hang, ultrahang .................................................... 9
11 Termodinamika .................................................... 9
12 Diffúzió ............................................................... 10
13 Biológiai membránok, membrántranszport....... 11
14 Érzékszervek biofizikája...................................... 13
15 Biomechanika ..................................................... 14
16 Áramlás, vérkeringés és légzés biofizikája ......... 14
17 Vizsgálati módszerek a biológiában,
orvostudományban ............................................ 15
1 Alapvető fizikai fogalmak
1. Definiálja képlettel és szavakkal a mozgási energiát
és adja meg egységét!
Egy m tömegű, v sebességgel mozgó test mozgásból
eredő munkavégző-képességét mozgási energiának
nevezzük:
1 Egy g gravitációs gyorsulással jellemzett nehézségi
Emozgási = mv 2
2
A mozgási energia egysége a joule.
2. Definiálja az elektronvolt (eV) fogalmát!
Az elektronvolt energiaegység, amely egyenlő azzal a
kinetikus energiával, amelyet egy elektron nyer, amikor
1 V elektromos potenciálkülönbségen keresztül gyorsul.
3. Definiálja az erő fogalmát!
Az erő a mozgásállapot-változtató képesség mértékét
leíró vektormennyiség.
4. Definiálja képlettel és szavakkal a gyorsulást!
A gyorsulás a sebesség változási gyorsasága:
dv , ahol a: gyorsulás, dv: a sebesség dt idő alatti
a=
dt
megváltozása.
5. Írja le Newton 2. törvényét szavakban és képlettel!
Egy test gyorsulását (a) a ráható eredő erő (Fe) és a test
tömegének (m) hányadosa adja meg:
Fe
a=
m
Minimumkérdések, 2021/2022, 1. oldal
6. Definiálja képlettel és szavakkal a centripetális
gyorsulást!
Centripetális gyorsulás (ac) a sebesség irányának
változási gyorsasága, melynek iránya merőleges a
sebességre:
v2
a=
c = ω 2 r , ahol v a sebesség, r a pálya sugara, ω
r
a szögsebesség.
7. Definiálja a szögsebességet szavakban és képlettel!
A szögsebesség (ω) a szögelfordulás (∆ϕ) és a hozzá
szükséges idő (∆t) hányadosa:
∆ϕ
ω=
∆t
A szögelfordulást általában radiánban mérik.
8. Definiálja a lendületet szavakban és képlettel!
Egy test sebességének (v) és tömegének (m) szorzatát
lendületnek vagy impulzusnak (p) nevezzük.
p = mv
9. Definiálja a tehetetlenségi nyomatékot szavakban és
képlettel!
A tehetetlenségi nyomaték (Θ) ugyanazt a szerepet tölti
be a körmozgás esetén, mint a tömeg az egyenes
vonalú mozgás esetében. A tehetetlenségi nyomaték
egy test szöggyorsulással (tehát a szögsebesség
megváltozásával) szembeni ellenállását jellemzi, és egy
pontszerű test esetében a következő képlettel lehet
kiszámolni:
Θ =mr 2 , ahol m a test tömege, r a test
forgástengelytől mért távolsága.
10. Definiálja a perdület fogalmát!
A perdület vagy impulzusmomentum a körmozgás
leírásában ugyanazt a szerepet tölti be, mint az egyenes
vonalú mozgás esetében a lendület. Egy test
tehetetlenségi nyomatékának és szögsebességének
szorzatát perdületnek nevezzük.
11. Definiálja a homogén gravitációs térben levő test
potenciális energiáját!
erőtérben levő, m tömegű, h magasságban levő test
potenciális energiája: E pot = mgh
12. Definiálja egy elektrosztatikus térben levő töltött test
potenciális energiáját!
Egy A pontban levő, Q töltéssel rendelkező test
elektrosztatikus potenciális energiája:
E pot = QU A , ahol UA az A pont referenciaszinthez
viszonyított feszültsége (azaz az A pont elektromos
potenciálja).
13. Definiálja a munkát szavakban és képlettel!
A munka egy erő által létrehozott energiaváltozás, amely
a következő képlettel számítható ki:
W = Fs , ahol W a munka, F az erő, s a test erőirányú
elmozdulása.
14. Definálja a felhajtóerőt szavakban és képlettel!
A nyugvó folyadék (vagy gáz) által a benne lévő testre
ható, felfelé irányuló erő, amely egyenlő nagyságú a test
által kiszorított folyadék (vagy gáz) súlyával
(Arkhimédész törvénye). F f = ρ f V ' g , ahol ρf a
folyadék (vagy gáz) sűrűsége, V’ a test bemerülő
részének térfogata, g a gravitációs gyorsulás.
15. Írja fel képlettel a munkatétel általános formáját, ill. Pozitívan töltött részecske esetén az E elektromos
elektromos és homogén gravitációs térben történő erőtérrel megegyező, míg a negatívan töltött részecske
mozgásra vonatkozó speciális formáit! azzal ellentétes irányú az erő. A részecske lineárisan
Általános forma: gyorsul az erőhatással megegyező irányban.
1
Emozgási , B − Emozgási=
,A m ( vB2 − v=
A)
2
WAB , m a test 22. Adja meg a B mágneses térben v sebességgel
2 mozgó, Q töltésű részecskére ható mágneses
tömege, vB és vA a test sebessége az A, ill. B pontban, Lorentz-erő nagyságát! Milyen szabály alapján
WAB a testen végzett munka az A és B pontok között. adható meg az erő iránya és milyen következménye
lesz a töltött részecskére?
Elektromos térben:
Emozgási , B − Emozgási , A =
QU AB , Q a test töltése, UAB az A =FL QvB sin Θ , ahol FL a mágneses Lorentz-erő, θ a
és B pontok közötti feszültség. sebesség és a mágneses mező iránya által bezárt szög.
Az erő iránya a jobbkéz szabállyal határozható meg. A
Homogén gravitációs térben:
töltött részecske a pillanatnyi sebességvektor és a
Emozgási , B − Emozgási , A =
mghAB , hAB az A és B pontok mágneses mező irányára merőleges irányba eltérül,
közötti magasságkülönbség. anélkül, hogy a mozgási energiája megváltozna.

16. Definiálja szavakban és képlettel a teljesítményt, és 2 Atomfizika, elektromágneses

adja meg egységét!
A teljesítmény az egységnyi idő alatt végzett munka,
hullámok, röntgensugárzás
amely a következő képlet segítségével számolható ki:
23. Adja meg egy f frekvenciájú foton energiáját és
W lendületét!
P = , ahol P a teljesítmény, W a t idő alatt végzett
t Egy f frekvenciájú foton energiája hf, lendülete
J
munka. A teljesítmény egysége a watt ( W = ).
h f c=h λ, ahol h a Planck állandó, c a fény
s sebessége vákuumban, λ a foton hullámhossza.
17. Adja meg a feszültség és mértékegységének
definícióját! 24. Rendezze sorba növekvő energia szerint az
Az A és B pont közötti feszültség az A és B pontok elektromágneses spektrum felsorolt komponenseit:
elektromos potenciáljainak különbségével egyenlő. A mikrohullámok, gamma, ultraibolya, látható fény,
feszültség mértékegysége a volt (V). Ha az A és B pont röntgen, infravörös, rádióhullámok.
között a feszültség 1 V (UB-UA=1V), akkor 1 coulomb Rádióhullámok < mikrohullámok < infravörös < látható
töltés A-ból B-be történő mozgatása 1 J munkavégzés fény < ultraibolya < röntgen, gamma.
árán lehetséges.
25. Mi a látható fény definíciója?
18. Adja meg az áramerősség definícióját és Az elektromágneses sugárzás emberi szem által
származtassa mértékegységét más SI egységekből! érzékelhető tartománya (kb. 400-750 nm).
Az áramerősség megadja a vezető keresztmetszetén
időegység alatt átáramló töltés mennyiségét. 26. Írja fel a fékezési röntgen-sugárzás
Mértékegysége az amper (A). határfrekvenciáját (fmax) V gyorsító feszültség
coulomb esetén!
A=
sec eV
f max =
h
19. Definiálja az ellenállást és adja meg e - elektron töltése, h - Planck állandó.
mértékegységét!
Ohm törvénye szerint egy vezető ellenállása (R) a 27. Nevezze meg a röntgen és γ sugárzás
vezető két végpontja között mérhető feszültség (U) és a abszorpciójának 3 fő mechanizmusát!
hatására létrejövő áram erősségének (I) hányadosa: - Fotoeffektus
U. - Compton-szórás
R=
I - Párképződés.
Az ellenállás mértékegysége az ohm ( Ω =V ). 28. Mi a fotoeffektus és a Compton-szórás közötti fő
A különbség?
20. Definiálja az elektromos dipólust és írja le, hogyan
A fotoefffektus során a röntgen (v. gamma) foton teljes
kell kiszámolni az elektromos dipólmomentumot!
energiája az atom ionizációját és a kilépő elektron
Az elektromos dipólus egy pozitív töltés
-q -q mozgási energiáját fedezi. Ezzel szemben a Compton
(+q) és egy tőle elválasztott, ugyanolyan
effektus során a foton energiájának csak egy része
nagyságú negatív töltés (-q). Az elektromos
fordítódik az ionizációra és a kilépő elektron mozgási
dipólmomentum (p) a következő egyenlet alapján
energiájára, a jelenséget egy alacsonyabb energiájú
számítható ki:
foton szóródása kíséri.
p = qr , ahol r a két töltés távolsága. Az elektromos
dipólmomentum vektormennyiség, amely a negatív 29. Mekkora minimális gamma energia szükséges a
töltés felől a pozitív felé mutat. párképződéshez (nem számszerűen)?
Amekkora fedezi egy elektron és egy pozitron nyugalmi
21. Adja meg az E elektromos térbe helyezett, Q töltésű tömegének megfelelő energiát az Einstein-féle tömeg-
részecskére ható elektromos Lorentz-erő nagyságát
energia ekvivalencia egyenlet szerint: E=(me+mp)c2,
és irányát! Milyen következménye lesz a töltött
részecskére? ahol me az elektron, mp a pozitron nyugalmi tömege; c a
FL = EQ , ahol FL az elektromos Lorentz-erő.
Minimumkérdések, 2021/2022, 2. oldal
 vákuumban mérhető fénysebesség, E pedig a 39. Sorolja fel a lézersugárzás szövetekkel kialakított
párképződés kiváltásához szükséges minimális energia. kölcsönhatásainak típusait!
- Fototermális hatások (melegítés) - lézertermia,
30. Miért szükséges a párképződéshez nehéz koaguláció, vaporizáció, karbonizáció
atommag? - fluoreszcencia, fotokémiai reakciók
Az impulzus megmaradás törvénye követeli meg. - fotodisszociáció
- multifoton ionizáció
31. Mit nevezünk szétsugárzásnak (annihilációnak)?
Azt a folyamatot, amelyben egy elektron és egy pozitron 40. Mikor nevezünk egy elektromágneses sugárzást
(általánosságban egy részecske-antirészecske pár) koherensnek?
egymással összeütközve megsemmisül, és a Ha megfigyelhető interferenciára képes fotonokból áll.
tömegüknek megfelelő energia két foton formájában
távozik. 41. Milyen alapjelenségeken alapul a lézer?
- populáció inverzió, mely a fényerősítés feltétele, és
32. Definiálja az interferenciát! minimálisan 3 energiaszint szükséges a kialakulásához
Az interferencia hullámok olyan szuperpozíciója, amely - indukált emisszió, mely biztosítja a lézer
új hullámmintázatot alakít ki. koherenciáját és monokromaticitását.

33. Mit nevezünk konstruktív és mit destruktív 42. Mekkora a lézer, ill. a klasszikus fényforrások
interferenciának? hozzávetőleges koherencia hossza?
Az interferencia akkor konstruktív, ha az eredő hullám 1010 cm, ill. néhány cm.
amplitúdója nagyobb, mint az interferáló egyedi
hullámoké. Destruktív interferenciáról akkor beszélünk, 43. Rendezze sorba növekvő energia-különbségek
ha az eredő hullám amplitúdója kisebb, mint az szerint a vibrációs-, elektron- és rotációs
interferáló egyedi hullámoké. átmeneteket!
rotációs < vibrációs < elektron-átmenet
34. Mi a maximális erősítés és gyengítés feltétele, ha két
azonos hullámhosszú haladó hullám interferál 44. Írja fel a Lambert-Beer törvényt és adja meg a
egymással? képletben szereplő mennyiségek jelentését!
Maximális erősítés akkor következik be, ha a két hullám J0
lg = ε=
cL A vagy= J J 010−ε cL
közötti útkülönbség (∆s) a hullámhossz (λ) egészszámú J
többszöröse: ∆s = l λ , ahol l=0,1,2,3… Ez akkor ahol
következik be, ha a két hullám hullámhegyei J – kilépő intenzitás
(maximumai) egybeesnek. Jo – belépő intenzitás
Maximálisan destruktív interferencia akkor jön létre, ha A – abszorbancia (extinkció)
ε - moláris abszorbciós együttható (moláris extinkciós
 1
∆s =  l +  λ , tehát ha az egyik hullám koefficiens)
 2 c – moláris koncentráció
hullámhegyei (maximumai) egybeesnek a másik L – optikai úthossz.
hullámvölgyeivel (minimumaival).
45. Milyen tényezőktől függ a moláris abszorbciós
35. Írja fel az erősítés feltételét c rácsállandójú együttható?
Anyagi minőség, fény hullámhossza, hőmérséklet,
kristályon elhajló λ hullámhosszúságú elektro-
oldószer/környezet minősége.
mágneses sugárzás esetére!
(beesési szög 90 fok)
46. Hogyan változik a fény intenzitása, ha olyan oldaton
c cosα = lλ , ahol l=0,1,2,3,...n, α=elhajlási szög.
halad át, amelynek abszorbanciája (extinkciója)
egyenlő eggyel?
36. Mi a transzverzális és a longitudinális hullám 1/10-ére csökken.
definíciója?
Transzverzális hullámban az oszcilláló részecskék 47. Mi a moláris abszorpciós együttható definíciója?
kitérése merőleges a hullám terjedési irányára. A moláris abszorpciós együttható megadja az 1 M-os 1
Longitudinális hullám esetében párhuzamos. cm rétegvastagságú oldat abszorbanciáját.

48. Hány nm-nél van a fehérjék és nukleinsavak

3 Abszorpció, lumineszcencia, jellegzetes fényabszorpciós maximuma?
lézerek Fehérjék: 280 nm, nukleinsavak: 260 nm.

49. Mely aminosavaknak van jelentős abszorpciója?

37. Mit nevezünk monokromatikus fénynek?
Tyr, Trp, Phe.
Azt a fényt, amelynek spektrumában csak egy
hullámhossz (szín) szerepel.
50. Mit nevezünk szinglet (S), illetve triplet (T)
állapotnak?
38. Milyen speciális tulajdonságokkal rendelkezik a
lézerek által kibocsátott fény? Szinglet állapotban nincsenek párosítatlan elektronok,
míg triplet állapotban a párosítatlan elektronok száma 2.
- monokromatikus,
Szinglet állapotban az eredő spin multiplicitás (2S+1)
- nagy koherencia-idő és -hossz,
értéke 1, tripletben 3.
- kis divergencia,
- nagy fénysűrűség.

Minimumkérdések, 2021/2022, 3. oldal

51. Általában milyen módon relaxálódhat egy molekula
gerjesztett elektronállapota (legalább 5
4 Geometriai optika, mikroszkópia,
meghatározás)? elektronmikroszkópia
- vibrációs relaxáció
- belső konverzió 62. Definiálja a törésmutatót!
- szinglet-triplet átmenet (intersystem crossing) Egy adott anyag törésmutatója (n) megadja a fény
- fluoreszcencia emisszió terjedési sebességét (c) az adott anyagban a következő
- foszforeszcencia emisszió
egyenlet szerint:
- késleltetett fluoreszcencia
- energia transzfer egy másik molekulára. c0
c= , ahol c0 a fény sebessége vákuumban.
52. Mit értünk fluoreszcencia élettartam alatt?
n
Azt az időt, mely alatt a kezdetben jelenlevő gerjesztett
molekulák száma e-ed részére (kb a kezdeti 37 %-ára) 63. Írja le a fénytörés Snellius-Descartes törvényét!
csökken. A fény törést szenved, ha egy n1 törésmutatójú közegből
egy n2 (n2≠n1) törésmutatójú közegbe lép. A fénytörést
53. Mit nevezünk szcintillációnak (a), kemilumineszcen- a következő egyenlet írja le:
ciának (b), ill. fotolumineszcenciának (c)?
sin α c1 n2 , ahol α és β a beesési, ill. törési szögek,
Különböző forrásokban kiváltott fotonemissziót, amelyet = =
rendre ionizáló sugárzás (a), kémiai reakció (b), ill. sin β c2 n1
fotonokkal történő gerjesztés okoz (c). c1 és c2 a két közegben mérhető fénysebességek.

54. Mit értünk a fluoreszcencia kvantumhatásfokán? 64. Mekkora a fénymikroszkóppal feloldható legkisebb
(Egy definíció elegendő.) távolság?
Azt az arányt, amely megadja, hogy a gerjesztett kb. 200 nm
állapotú molekulák hányad része emittál fluoreszcens
fotont, VAGY az emittált fluoreszcens fotonok és az 65. Hogyan növelhető a mikroszkóp felbontó
abszorbeált fotonok számának hányadosát VAGY a képessége?
fluoreszcens átmenet sebességi állandójának és az - csökkentjük a megvilágító fény hullámhosszát
összes lehetséges relaxációs mechanizmus sebességi - növeljük az objektív és a fedőlemez közötti anyag
állandói összegének hányadosát. törésmutatóját
- növeljük az objektív félnyílásszögét
55. Miért kisebb a fluoreszcencia kvantumhatásfok 1-
nél? 66. Mi a numerikus apertúra?
Mert a gerjesztett állapotból az alapállapotba való Az objektív félnyílásszöge szinuszának és a fedőlemez,
átmenet nemcsak fényemisszió révén valósulhat meg. valamint az objektív közötti közeg törésmutatójának
szorzata: nsinα.
56. Milyen tartományba esik a fluoreszcencia
élettartam? 67. Hogyan határozható meg a konvencionális
τ = 10-9 – 10-7s fénymikroszkóp feloldóképessége (f)?
1 2n sin α
57. Milyen tartományba esik a foszforeszcencia f= = , ahol n: közeg törésmutatója, α: az
élettartam? d λ
τ = 10-6 – 10 s objektív félnyílásszöge, λ: fény hullámhossza, d: a
legkisebb feloldható távolság.
58. Miért nagyobb a foszforeszcencia-élettartam a
fluoreszcencia-élettartamnál? 68. Mi a dikroikus tükör funkciója a fluoreszcenciás
Mert tiltott átmenet révén valósul meg. mikroszkópban?
Visszaveri a gerjesztő fényt, és átengedi az emittált
59. Miért tekinthető érzékeny távolságmérő módszernek fotonokat, ezért elválasztja egymástól a gerjesztési és
a Förster-típusú energia transzfer? emissziós fényutakat.
Az energiatranszfer hatásfoka a távolság negatív
hatodik hatványának függvénye. 69. Mi a gerjesztési szűrő funkciója a fluoreszcenciás
mikroszkópban?
60. Mire használható a Förster-típusú energia transzfer A gerjesztési szűrő csak a fluoreszcens molekula
detektálása a biológiában? gerjesztési spektrumának megfelelő hullámhossz
Inter- és intramolekuláris távolságok mérésére. tartományban átlátszó, ezért csak azok a fotonok érik el
a mintát, amelyek a molekulát gerjeszteni tudják.
61. Soroljon fel legalább 5 fluoreszcencia intenzitás
mérésével meghatározható sejt paramétert! 70. Mi az emissziós szűrő funkciója a fluoreszcenciás
(Válasz: bármely 5 a készletből!) mikroszkópban?
- a sejt DNS, RNS, fehérje és lipid tartalma, ill. bármely Az emissziós szűrő csak abban a hullámhossz-
olyan anyag mennyisége, amit fluoreszcensen tartományban transzparens, amiben a fluoreszcens
megjelöltünk molekula emittál, ezért a detektort csak a vizsgált
- a sejtmembrán intaktsága, permeabilitása fluoreszcens molekula által emittált fotonok érik el.
- intracelluláris enzimaktivitások
- sejtfelszíni ligand kötőhelyek száma 71. Soroljon fel a lencsék legfontosabb leképezési hibái
- membránpotenciál közül legalább hármat!
- intracelluláris kalcium szint - kromatikus aberráció
- intracelluláris pH - szférikus aberráció
- mitokondrium potenciál és a mitokondriumok - asztigmatizmus
sejtenkénti száma - kóma

Minimumkérdések, 2021/2022, 4. oldal

 - képmezőgörbület mennyivel kisebb, mint szabad alkotórészei tömegeinek
- párna, ill. hordó torzítás összege, azaz: Δm = (Z mproton + [A-Z] mneutron) - matom.
ahol mprot és mneutr a szabad állapotban levő proton, a
72. Írja fel a képtávolság (k), a tárgytávolság (t) és a szabad állapotban levő neutron tömege, matom az adott
fókusztávolság (f) közötti összefüggést! atom tömege.
1 1 1
+ = 82. Milyen kapcsolat van a mag teljes kötési energiája
k t f (ΔE) és tömeghiánya (Δm) között?
Az Einstein-féle tömeg-energia összefüggés írja le ezt a
73. Mi a dioptria és mi az SI mértékegysége? kapcsolatot: ΔE=Δmc2 (c: fény sebessége vákuumban)
A dioptria a lencse törőerejét adja meg.
D=1/f, ahol D a dioptria és f a lencse fókusztávolsága. 83. Írja le hogyan változik az egy nukleonra jutó kötési
SI mértékegysége: 1/m. energia a tömegszám függvényében!
Az egy nukleonra jutó kötési energiának az 55-60
74. Melyik két felfedezés eredményeképpen jöhetett tömegszám tartományban maximuma van (56Fe).
létre az elektronmikroszkóp?
- az elektronnyalábhoz a gyorsítófeszültségtől függő, 84. Milyen a magerők jellege, nagysága,
a fénynél rövidebb effektív hullámhossz rendelhető; hatótávolsága?
- megfelelő mágneses terekkel az elektronnyaláb A magerők a magok méreténél lényegesen kisebb
fókuszálható. hatótávolságú vonzóerők, kb. egy nukleonnyi
távolságúak, amelyek nagysága sokszorosan
75. Soroljon fel legalább három olyan jelet, amelyek meghaladja az elektrosztatikus erők nagyságát. A
elektronmikroszkópos mérésekkel detektálhatóak a magerők a kölcsönható részecskék töltésétől
nyaláb-minta kölcsönhatás során? függetlenek.
- visszaszórt elektronok
- szekunder elektronok 85. A zérus energiaszinthez képest milyen
- karakterisztikus röntgen-sugarak energiaszinten helyezkedik el egy (nyugvó)
- Auger-elektronok atommag kötelékébe tartozó nukleon?
- abszorbeált elektronok A kötött nukleon negatív energiájú állapotban van. (A
- katód lumineszcencia kötött nukleon potenciális energiája mindig negatív.)
- áteresztett elektronok
86. Sorolja fel a radioaktív sugárzások típusait és
76. Mi az elektronmikroszkópok két legfontosabb jellemezze az azokat alkotó részecskéket!
típusa? Az alfa-sugárzás (α) hélium atommagokból áll. A negatív
- transzmissziós elektronmikroszkóp (TEM) béta-sugárzás (β -) elektronokból, míg a pozitív béta-
- pásztázó elektronmikroszkóp (scanning electron
microscope, SEM) sugárzás (β +) pozitronokból áll. A gamma-sugárzás (γ)
elektromágneses sugárzás, nagy energiájú fotonokból
77. Mi a transzmissziós elektronmikroszkóp működési áll.
elve?
Egy vékony (jellemzően kb. 100 nm vastag) mintát 87. Hogyan változik a radioaktív elem tömegszáma és
elektronnyalábnak tesznek ki. A minta az elektronok egy rendszáma alfa-bomlás, mindkét féle béta-bomlás,
részét szórja (jellemzően nem nyeli el), és a mintán K-befogás, illetve gamma- bomlás esetén?
áthaladó elektronsugárzásból mágneses lencsékkel
képet alkotnak, amely a minta elektronszóró-képességét tömegszám-
rendszámváltozás
jellemzi. változás
α-bomlás −4 −2
78. Mi a pásztázó elektronmikroszkóp működési elve?
−1 (β+ bomlásban);
Egy vékony elektronnyalábbal a mintát β-bomlás 0
végigpásztázzák, és minden pontról detektálják az +1 (β- bomlásban)
elektronnyaláb által a mintából kiváltott, ún. másodlagos γ-bomlás 0 0
elektronokat. K-befogás 0 -1

5 Magfizika, radioaktivitás 88. Miért folytonos a béta sugárzás energiaspektruma?

Az elektron (vagy pozitron) kibocsátással egy időben
79. Definiálja az izotópok fogalmát! antineutrinó (vagy neutrinó) is keletkezik és a
Egy adott rendszámú kémiai elem eltérő tömegszámú felszabaduló energia véletlenszerűen oszlik el a két
(azaz különböző neutronszámú) atomjait nevezzük részecske között.
izotópoknak.
89. Mi a K-befogás és milyen hatást produkál?
80. Sorolja fel a hidrogén izotópjait, tömegszámaikat és Egyes elemek atommagjai bizonyos valószínűséggel
magjaik nukleon-összetételét! befoghatnak egy elektront a legbelső, K elektronhéjról, s
rendszámuk eggyel csökken. A K héjon így előálló
Tömegszám Összetétel üresedés magasabb energiájú elektronhéjakról
Hidrogén 1 1 proton betöltődik, s ezt karakterisztikus röntgensugárzás
Deutérium 2 1 proton + 1 neutron és/vagy Auger-elektron kibocsátása kíséri.
Tricium 3 1 proton + 2 neutron 90. Írja fel a radioaktív bomlástörvényt?

81. Mit értünk az atommagok tömeghiányán?

N = N 0 e − λt
A tömeghiány (Δm) megadja, hogy egy Z protonból és N0: elbomlatlan atommagok száma kezdetben (t=0)
(A-Z) számú neutronból felépült mag össztömege
Minimumkérdések, 2021/2022, 5. oldal
 N: elbomlatlan atommagok száma a vizsgált t 101. Miért nevezzük a gamma- és röntgensugárzást
időpillanatban indirekten ionizáló sugárzásoknak?
λ: bomlási állandó Az elsődleges (direkt) ionizáció csak az ionok 5%-ának
t: idő. előállításáért felelős, az ionok 95%-át az elsődleges
kölcsönhatások során kilépő nagy energiájú elektronok
91. Mi a radioaktív bomlási állandó fizikai jelentése? okozzák.
A bomlási állandó a radioaktív atommagok közepes
élettartamának reciproka. 102. Hasonlítsa össze az az α-részecskék és a negatív
béta-részecskék pályájának alakját anyagokon való
92. Milyen kapcsolat áll fenn a radioaktív bomlás áthaladás közben!
felezési ideje (T) és a bomlási állandó (λ) között? Alfa-részecske pályája egyenes, míg a béta-részecske
ln 2 pályája zegzugos.
T=
λ
ln2: 2 természetes alapú logaritmusa. 103. Milyen radioaktív sugárzások detektálására
alkalmas a GM cső?
93. Mi a biológiai felezési idő definíciója? α-, β- és γ-részecskék detektálhatók.
Az az idő, amely alatt egy adott radioaktív izotóp
atomjainak fele az anyagcsere révén bomlatlanul 104. Mi a fotoelektron-sokszorozó (photomultiplier)
eltávozik a szervezetből. működésének alapelve?
A fotonok a fényérzékeny katódból elektronokat
94. Mi az effektív felezési idő definíciója? szabadítanak fel, amelyeket elektromos térben gyorsítva
Megadja azt az időt, amely alatt a szervezetbe került további elektródokba (dinódákba) ütköztetnek. Ezekből
egyfajta radioaktív izotóp aktivitása (másképpen az elektródokból egy-egy becsapódó elektron hatására
fogalmazva a bomlatlan radioaktív magok száma) fizikai több, ún. szekunder (másodlagos) elektron lép ki, és így
bomlás vagy az anyagcsere révén a felére csökken. az egymást követő elektródákon az elektronok száma
lavinaszerűen megnő.
95. Az élő szervezetbe bevitt radioaktív izotópok
aktivitásának csökkenésekor milyen összefüggés 105. Mi az ionizációs detektorok működésének alapelve?
van a fizikai (Tfiz), biológiai (Tbiol) és az effektív (Teff) Az ionizáció során keletkező elektronokat és pozitív
felezési idők között? ionokat a detektorra kapcsolt elektromos erőtér
1 1 1 szétválasztja, az elektródákhoz vonzza, s elektromos
= + impulzusokká alakítja át.
Teff T fiz Tbiol
106. Mi a szcintillációs detektorok működésének
96. Az élő szervezetbe bevitt radioaktív izotópok alapelve?
aktivitásának csökkenésekor milyen összefüggés Egyes anyagokban az ionizáló sugárzások
van a fizikai (λfiz), biológiai (λbiol) és az effektív (λeff) fényfelvillanásokat hoznak létre (azaz a radioaktív
bomlási állandók között? részecske energiája fényenergiává alakul át), és a
λeff = λfiz + λbiol fényfelvillanásokat észleljük.

6 Sugárzás kölcsönhatása az elnyelő 107. Sorolja fel a radioaktív sugárzásokat a növekvő

áthatoló képesség sorrendjében!
közeggel, a sugárzások α<β<γ
detektálása 7 Sugárbiofizika, dozimetria, a
97. Adja meg a gamma-, ill. röntgensugárzás intenzitás sugárzások biológiai hatása
változását leíró egyenletet abszorbensen való
áthaladás során! 108. Mi a radioaktív sugárzások biológiai hatásának
J = J 0e − µ x alapja?
Az élő rendszerek atomjainak és/vagy molekuláinak
J0: kezdeti intenzitás; J: x mélységben mérhető
ionizálása, gerjesztése.
intenzitás; x: rétegvastagság. µ: gyengítési tényező
109. Milyen részecskék, kvantumok fejthetnek ki
98. Mi egy anyag gamma- vagy röntgensugárzásra
biológiai hatást?
vonatkozó gyengítési tényezőjének a definíciója? Mi
Azon részecskék, kvantumok fejtenek ki biológiai hatást,
a gyengítési tényező SI mértékegysége?
amelyek energiájukat részben vagy egészben átadják a
A gyengítési tényező annak a távolságnak a reciprok
biológiai objektumnak.
értéke, amelynél a sugárzás intenzitása a kiindulási
érték 1/e-ed (~37%) részére esik. [µ]=1/m.
110. Mi a találat a sugárbiológiában?
Találat, ha egy vagy több ionizáció jön létre a biológiai
99. Hogyan változik az α-sugárzás intenzitása a
objektum sugárérzékeny térfogatában.
sugárforrástól mért távolság függvényében?
Eleinte állandó, majd hirtelen nullára csökken.
111. Hogyan szerkeszti meg a dózis-hatás görbét?
Dózis-hatás görbe szerkesztése: a koordináta-rendszer
100. Miért nevezzük az alfa- és béta(-) sugázást direkten
vízszintes tengelyén az alkalmazott sugárdózist, a
ionizáló sugárzásoknak?
függőleges tengelyen pedig a sugárkárosodást nem
Töltésük révén az atomi elektronokkal kialakított
szenvedett egyedek számának (N) és az összes egyed
közvetlen elektrosztatikus kölcsönhatás vezet az
számának (N0) hányadosát tüntetjük fel.
ionizációhoz. Energiájuk csökkenését pályamenti
ionizációk sorozata okozza.

Minimumkérdések, 2021/2022, 6. oldal

112. Mi a valószínűsége, hogy D dózis esetén V térfogatot
pontosan ’n’ számú találat ér?
(VD )
n Elvileg egyetlen hf kvantum elegendő pontmutáció
Pn = e −VD
n!
113. Hogyan függ az egységnyi térrészben létrejött
ionizációk száma a sugárzás dózisától?
Az ionizációk száma egyenesen arányos a sugárzás
dózisával.
114. Adja meg a „túlélési görbe” képletét abban az
esetben, ha az életképesség megszűnéséhez
(inaktiváláshoz) egyetlen találat kell?
N modell szerint!
= e −VD , ahol N a túlélő, N0 az összes egyed száma,
N0
D a dózis, V a sugárérzékeny térfogat.
115. Mi a D37?
D37 azt a dózist jelöli, amely mellett a sugárzásnak kitett
objektumok 37%-a túlélő. Ha egy ionizáció elegendő az
inaktivációhoz, akkor a D37 esetén VD = 1, azaz a V
sugárérzékeny térfogatban átlagosan egy ionizáció,
találat várható. Ilyenkor D=1/V.
116. Mi a vízaktiválási elmélet lényege?
Vizes oldatokat besugarazva a víz (oldószer) molekulái
számosságuk miatt sokkal nagyobb valószínűséggel
ionizálódnak, mint az oldott anyag molekulái, így a
továbbiakban a sugárhatást a vízből keletkező különféle
gyökök, radikálok okozzák. Ezáltal a céltábla
„megnagyobbodik”.
117. Melyek a vizes oldat besugárzása során létrejövő,
biológiai objektumokat károsító termékek?
hidratált e–, H•, OH•, H2O2
118. Mi az elnyelt dózis definíciója?
Az elnyelt dózis (Da) bármely ionizáló sugárzásra nézve
a besugárzott anyag térfogategységének ionizáció útján
átadott energia és az azt abszorbeáló térfogatelem
tömegének hányadosa.
Egysége: Gray (Gy), 1 Gy= 1J/kg
119. Definiálja az ekvivalens (vagy egyenérték) dózis
egységét!
Egysége: 1 Sievert (Sv). 1Sv bármely ionizáló sugárzás
elnyelt dózisa, ha emberre nézve ugyanakkora biológiai
hatást fejt ki, mint 1 Gy elnyelt dózist létrehozó
hagyományos röntgensugárzás.
A hagyományos röntgensugárzás 250 keV energiájú
fotonokat jelent.
120. Mi az effektív dózis és mi teszi szükségessé
bevezetését az élő szervezetek sugárkárosodásának
vizsgálatakor?
Az effektív dózis az élő szervezet összes szövetére vagy
szervére vonatkozó, súlyozott egyenértékdózisok
összege. Használatára azért van szükség, mert a
sugárkárosodás mértékét a besugárzott szövet/szerv
sugárérzékenysége is befolyásolja. Az effektív dózis
kiszámításakor a szövetek/szervek eltérő
sugárérzékenységét az adott szövetre vagy szervre
specifikus súlytényezővel veszik figyelembe.
121. Sorolja fel a sugárérzékenységet befolyásoló fizikai
tényezőket.
A sugárzás kvalitása (az ionizációs sűrűségen és
áthatoló képességen keresztül befolyásolja a
sugárérzékenységet), időfaktor, hőmérséklet,
oxigénhatás, sugárzás ellen védő anyagok.
Minimumkérdések, 2021/2022, 7. oldal
122. Mennyi elvileg az a legkisebb dózis, amelynél
biológiai hatás létrejöhet?
létrehozásához, hiszen bármely ionizációt kiváltó
kvantum képes kémiai kötés felhasítására.
123. Hogyan hozhat létre kettős lánctörést az ionizáló
sugárzás a DNS-ben?
Létrejöhet egyetlen ionizációs esemény eredményeként
vagy két szimultán, egyszeres lánctörés következtében,
amelyeket két különböző ionizációs esemény hozott
létre.
124. Írja fel a túlélési hányadot a lineáris-négyzetes
N − (α D + β D 2 )
S (D
= ) = e
N0
ahol S(D) a túlélő hányad, D a dózis, α és β szövet- és
sugárzásfüggő állandók. Az α az egylépéses, a β a
kétlépéses kettős lánctörés valószínűségével arányos.
125. A sejtciklus mely szakaszában mutatják a sejtek a
legnagyobb, ill. legkisebb sugárérzékenységet?
legnagyobb – M fázis
legkisebb – S fázis késői szakaszában.
126. Hogyan függ az oxigenizáció mértékétől a
sugárérzékenység?
A jól oxigenált sejtek sugárérzékenysége nagyobb, mint
a hypoxiás sejteké, mert oxigén jelenlétében nagyobb
valószínűséggel keletkeznek radikálok.
127. Hogyan és miért befolyásolja a frakcionálás a sejtek
sugárérzékenységét?
A frakcionálás csökkenti a sejtek sugárérzékenységét,
mert a sugárzás által létrehozott károsodást a sejt a
sugárzási frakciók leadása között részben ki tudja
javítani.
8 Izotópok kísérletes és
diagnosztikai alkalmazása,
gamma kamera, CT, PET, SPECT
128. Sorolja fel a radioaktív izotópok alkalmazási
lehetőségeit az orvosi diagnosztikában!
- in vitro laboratóriumi vizsgálatok,
- testkomponensek térfogatának meghatározása,
- radioaktív izotópok eloszlásának két- és
háromdimenziós leképezése
129. Mi a direkt RIA (radioimmunoassay)?
Ezzel a módszerrel a vizsgált anyag nano- vagy
pikomoláris koncentrációját lehet meghatározni. A
vizsgált anyag ellenes antitestet szilárd hordozóhoz
kikötik (elfogó antitest). A vizsgált anyag elfogó
antitesthez kikötött mennyiségét egy másik, radioaktívan
jelölt elsődleges vagy másodlagos detektáló antitesttel
határozzák meg. A detektált radioaktivitás egyenesen
arányos a vizsgált anyag koncentrációjával.
130. Milyen elv szerint gyorsítják a részecskéket a
lineáris és ciklikus gyorsítókban?
Mind a lineáris, mind a ciklikus gyorsítókban a gyorsított
részecskék kinetikus energiájának növekedését
elektromos téren való többszöri áthaladással érik el. A
lineáris gyorsítókban egy vonal mentén elhelyezett sok
elektród között kialakult elektromos téren halad át a
részecske. A cirkuláris gyorsítókban az elektromos tér
 mellett mágneses tér is jelen van, ami biztosítja a
gyorsított részecskék körpályán tartását, ami által a
részecske ugyanazon elektródpár által létrehozott
elektromos téren többször is áthalad.
131. Hogyan működik a gamma kamera?
Radioaktív izotóppal jelzett anyagot (radiofarmakon)
juttatnak a szervezetbe. A kibocsátott γ-foton egy
kollimátoron keresztülhaladva egy szcintillációs
detektorba csapódik. A detektorhoz kapcsolt
fotoelektronsokszorozók beütésszáma alapján a γ-sugár
forrásának helye feltérképezhető.
132. Hogyan működik a SPECT?
Több irányból vesznek fel képeket egy
gammakamerával, és ezekből matematikai úton
előállítják az izotóp feldúsulásának térbeli képét.
133. Milyen izotópok használhatók pozitron emissziós
tomográfiában (PET)?
Kizárólag pozitív β-bomló izotópok.
134. Hogyan határozható meg a radioaktív izotóp helye a
pozitron emissziós tomográfia (PET) esetén?
A pozitív béta bomlás esetében keletkező pozitron a
bomlás 1 mm-es környezetén belül egy elektronnal
ütközve annihilálódik. Az így keletkező két gamma foton
egymással ellentétes irányban hagyja el az ütközés
helyszínét. A két gamma fotont egy körgyűrűben
elhelyezett detektorrendszer érzékeli. Ha két egymással
szemben levő detektor egyszerre érzékel becsapódást
(koincidencia), akkor az őket összekötő egyenes
mentén helyezkedik el a radioaktív sugár forrása. Több
ilyen egyenes metszése pontosan megadja a forrás
helyét.
135. Mi a CT működési elve?
Az emberi testről több irányból röntgenfelvételt
készítenek. Az így nyert képek alapján kiszámolják az
emberi test egyes térfogatelemeinek röntgensugár
elnyelő képességét (denzitását).
136. Mennyivel hordoz több információt a CT kép egy
hagyományos röntgenfelvételhez képest?
A hagyományos röntgenfelvétel csak a röntgensugár
elnyelő objektum vetületét ábrázolja, míg a CT kép
pontosan mutatja azt is, milyen mélyen helyezkedik el a
kérdéses objektum.
9 A magmágneses rezonancia
(NMR) alapjai és orvosi/biológiai
alkalmazásai (képalkotás és
spektroszkópia).
137. Milyen atommagok képesek NMR jelet adni?
Nullától eltérő eredő magspinnel rendelkező magok:
azaz ahol vagy a protonok, vagy a neutronok vagy
mindkettő száma páratlan. Ezen atommagok esetén a
mag eredő mágneses momentuma nullától különbözik.
138. Soroljon fel legalább három, a biológiai rendszerek
NMR vizsgálatában használható atommagot!
1H, 13C, 15N, 23Na, 31P
Minimumkérdések, 2021/2022, 8. oldal
139. Mi történik az elemi mágneses momentumokkal
külső mágneses térben?
A mágneses tér hatására a mágneses momentumok
rendeződése, ill. a mágneses tér körüli precessziója
figyelhető meg.
140. Hányféle állapota lehet a 1H magok mágneses
momentumainak külső mágneses térben?
A 1H mag spinje 1/2, így a hozzá kapcsolódó mágneses
momentum a külső térhez viszonyítva kétféleképp
rendeződhet.
141. Mi a rezonancia abszorpció feltétele magmágneses
rezonancia (NMR) esetén?
E2 − E1 = hf = g N µN B = γ N B
f: alkalmazott elektromágneses sugárzás frekvenciája
gN: az adott magra jellemző arányossági tényező (g-
faktor)
γN: az adott mag giromágneses hányadosa
μN: magmagneton
B: mágneses tér (mágneses indukció)
142. Definiálja (képlettel is) a giromágneses hányadost
(γN)!
A giromágneses hányados az adott magra jellemző
mennyiség, a mag mágneses momentumának (MN) és
saját impulzusmomentumának (spin; LN) hányadosa.
µN g N
= γN M =N LN

gN: a mag g-faktora
μN: magmagneton
 = h 2π , ahol h a Planck állandó.
143. Definiálja (képlettel is) a magmagnetont (μN)!
A magmagneton egy fizikai állandó, a nehéz
részecskék (pl. nukleonok, atommagok) mágneses
dipólusmomentumának egysége.
eh
µN = , ahol e: elemi töltés (proton töltése), mp a
2mp
proton tömege,  = h 2π , ahol h a Planck állandó.
144. Az elektromágneses spektrum mely tartománya
használható magspinek mágneses térben történő
gerjesztésére?
Rádióhullámok (~108 Hz)
145. Milyen tényezők befolyásolják a rezonancia
frekvenciát NMR esetén?
Az abszorbeáló mag minősége, kémiai környezete és a
külső mágneses tér.
146. Hogyan határozható meg egy NMR spektrumból az
abszorbeáló magok relatív koncentrációja?
A különböző magokhoz tartozó NMR abszorpciós
sávok alatti területekből.
147. Mit értünk kémiai eltolódáson NMR esetén?
A vizsgált atommag kémiai környezetének hatására az
atommag eredeti rezonancia frekvenciája megváltozik.
148. Mi a makroszkopikus szintű következménye a
magmágneses momentumok mágneses térben
történő rendeződésének?
Kialakul egy, a külső tér irányába mutató
makroszkopikus mágnesezettség (egyensúlyi vagy
longitudinális mágnesezettség).
149. Mi szolgáltatja a jelet az impulzus NMR
módszerben?
Rövid, intenzív rádiófrekvenciás impulzussal a külső
mágneses tér irányára merőleges síkban
makroszkopikus mágnesezettség komponenst (MXY)
hoznak létre, amelynek a külső mágneses tér körüli
precessziója elektromos jelet indukál a detektorban. A
precesszió frekvenciája azonos az adott magra jellemző
rezonancia frekvenciával.
150. Mi a spin-rács, ill. a spin-spin relaxáció?
A spin-spin relaxáció során a gerjesztő impulzus
hatására kialakuló transzverzális mágnesezettség (MXY)
lecsengése figyelhető meg, míg a spin-rács relaxáció az
eredeti longitudinális (külső tér irányába mutató)
makroszkopikus mágnesezettség visszaalakulásáért
felelős.
151. Miről hordoz információt egy MRI kép?
Az egy térfogatelemben levő 1H atommagok sűrűségéről
és ezek spin-spin és spin-rács relaxációs idejéről.
152. Mi biztosítja a jel lokalizációját a mágneses
rezonanciás képalkotás (MRI) esetén?
Az alap mágneses tér (B0) mellett a tér különböző
irányaiban lineáris mágneses tér gradienseket
alkalmaznak. Mivel a rezonancia frekvencia egyenesen
arányos a mag által érzékelt mágneses térrel, így a hely
kódolható a frekvencia alapján.
153. Mi az in vivo mágneses rezonancia spektroszkópia
(MRS) alkalmazásának alapja?
Metabolitok mennyiségi viszonyainak nyomon követése
a spektrumvonalak arányainak változása alapján az élő
szervezet adott vizsgálati térfogatában.
10 Hang, ultrahang
154. Adja meg az egészséges emberi füllel hallható hang
frekvenciatartományát!
alsó határ: 16 - 20 Hz
felső határ: 16000 - 20000 Hz.
155. Mit nevezünk ultrahangnak?
A 20000 Hz és 1010 Hz (20 kHz – 10 GHz) rezgésszám
tartományba eső hanghullámokat.
156. Adja meg a hangintenzitás definícióját és
mértékegységét!
A hangintenzitás a hang terjedési irányára merőleges
egységnyi felületen időegység alatt átáramló
hangenergia. Mértékegysége: Watt/m2.
157. Definiálja egy közeg összenyomhatóságát!
A közeg egységnyi nyomásnövekedés által okozott
relatív térfogatcsökkenése.
158. Definiálja egy közeg akusztikai keménységét! Adja
meg képlettel, hogy a közeg mely tulajdonságai
határozzák meg értékét! Az akusztikai keménység egy
anyagi állandó, amely azt jellemzi, hogy mennyire nehéz
a közeg részecskéit rezgésbe hozni a hang terjedése
során. Értéke (Z) a közeg sűrűségétől (ρ) és
összenyomhatóságától (κ) függ:
𝜌𝜌
𝑍𝑍 = � �𝜅𝜅
Minimumkérdések, 2021/2022, 9. oldal
159. Mitől függ a hang terjedési sebessége?
A hang terjedési sebességét a közeg akusztikus
impedanciája és sűrűsége határozza meg az alábbiak
szerint:
c=Z/ρ, ahol Z: akusztikus impedancia, ρ: sűrűség.
160. Sorolja fel az ultrahang előállítására alkalmas
legismertebb hatásokat!
- inverz piezoelektromos hatás
- elektrosztrikció
- magnetosztrikció
161. Milyen összefüggés van az ultrahang hatására
fellépő váltakozó nyomás (∆pmax) és az intenzitás (J)
között?
∆𝑝𝑝𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚𝑚 = �2𝑍𝑍𝑍𝑍 , ahol Z az akusztikai keménység.
162. Mi a kavitáció?
A folyadék részecskéi az ultrahang hatására fellépő
nagy húzóerők miatt egymástól elszakadnak és
mikroszkopikus méretű belső üregek képződnek.
163. Hogyan változik az ultrahang intenzitása adott
közegen történő áthaladáskor?
𝐽𝐽 = 𝐽𝐽0 𝑒𝑒 −𝜇𝜇𝜇𝜇
ahol J0 a közegbe lépő ultrahang intenzitása, µ az
abszorpciós állandó, x pedig a rétegvastagság.
164. Mitől függ az ultrahang visszaverődésének mértéke
(reflexióképesség) két közeg határán?
A visszaverődés mértékét a két közeg akusztikai
impedanciája határozza meg. Minél inkább eltér a két
közeg akusztikai impedanciája, annál nagyobb hányada
verődik vissza.
165. Mi az alapja az ultrahanggal való képalkotásnak?
A különböző akusztikai keménységű közegek határán
az ultrahang egy része visszaverődik. A visszaverődő
echo intenzitása és a transducert elhagyó impulzushoz
viszonyított késése alapján a különböző szervek határai
felderíthetők.
11 Termodinamika
166. Mi az izolált rendszer termodinamikai definíciója?
Az izolált rendszer sem anyag-, sem energiacserét nem
végez környezetével.
167. Mi a zárt rendszer termodinamikai definíciója?
A zárt rendszer csak energiacserét végez
környezetével, anyagcserét nem.
168. Mit nevezünk adiabatikus állapotváltozásnak?
Azt az állapotváltozást, mely során nincs hőközlés,
adiabatikusnak nevezzük.
169. Definiálja a hőt, és adja meg egységét!
A hő az az energia, amelyet egy magasabb
hőmérsékletű test ad át egy alacsonyabb
hőmérsékletűnek a hőmérsékletkülönbség hatására. A
hő egysége ugyanaz, mint az energiáé, tehát joule (J).
170. Az E1 energiájú energiaszinten N1, az E2 energiájú 182. Definiálja az entrópia és a termodinamikai
energiaszinten N2 számú részecske található. Adja valószínűség kapcsolatát!
meg az N1 és N2 közötti összefüggést leíró =S k ln Ω , ahol S: entrópia, k: Boltzmann-állandó, Ω:
Boltzmann-eloszlást! termodinamikai valószínűség
E2 − E1
−
N 2 = N1e , ahol k a Boltzmann állandó, T az
kT
183. Mi a termodinamikai valószínűség definíciója?
abszolút hőmérséklet. A rendszer makroszkópos állapotát leíró egymással
azonos valószínűségű mikroállapotok száma.
171. Mit nevezünk extenzív mennyiségnek?
Az olyan fizikai mennyiségeket, melyek értéke függ a 184. Milyen értékeket vehet fel a termodinamikai
rendszer méretétől (a rendszer egyes részei között valószínűség (Ω)?
összeadódnak), extenzívnek nevezzük. 1≤ Ω < ∞ .

172. Mit nevezünk intenzív mennyiségnek?
Azokat a paramétereket, melyek értéke nem függ a
rendszer méretétől (azaz nem adódik össze a rendszer
különböző részei között, hanem kiegyenlítődésre
törekszik).
185. Melyik állapotfüggvény határozza meg a kémiai
reakciók irányát izobar-izoterm (p=áll, T=áll)
folyamatok esetén? Adja meg képlettel is!
Szabadentalpia, G = H-TS, ahol H a rendszer entalpiája,
T és S az abszolút hőmérséklet és az entrópia.

173. Definiálja a belső energia fogalmát?

Egy test belső szerkezetével, tulajdonságaival 12 Diffúzió
összefüggő, a testet alkotó atomok, molekulák
mozgásában és köztük ható erőkben tárolt energiát
belső energiának nevezzük 186. Mi a kémiai potenciál definíciója?
Egy anyag egy mólnyi mennyiségére eső
174. Adja meg az egyatomos ideális gáz belső szabadentalpia mennyiség. Egy adott anyag kémiai
energiájának a hőmérséklettel való összefüggését potenciálja megadja, hogy mennyivel nő egy
leíró egyenletet! termodinamikai rendszer szabadentalpiája, ha az adott
3 anyagból egy mólt adunk a rendszerhez (állandó
Ebelső = NkT , ahol Ebelső a belső energia, N az atomok hőmérsékleten és nyomáson).
2
száma, k a Boltzmann állandó és T az abszolút
187. Egy molekula adott mozgási sebessége (v) esetén
hőmérséklet.
folyadék fázisban hogyan adható meg a molekulára
ható fékező súrlódási erő (Fs)?
175. Mekkora az entrópia értéke egy kémiailag tiszta,
Fs=-fv, ahol f az alakfaktor.
kristályos, szilárd test esetében, abszolút zérus
fokon?
188. Milyen összefüggés érvényesül a termikus
S=0
egyensúlyban levő egyatomos gázokat tartalmazó
rendszerekben a hőmozgás átlagos kinetikus
176. Extenzív vagy intenzív mennyiség a kémiai
energiája (Ekin) és az abszolút hőmérséklet (T)
potenciál?
között?
Intenzív mennyiség.
3
Ekin = kT
177. Két test termikus egyensúlyban van. (T1=T2) Lehet-e 2
közöttük energiacsere ilyenkor? ahol k a Boltzmann állandó.
Igen, de az egymásnak átadott átlagos energia
egyforma. 189. Mi a diffúzió?
Kémiai potenciál különbség hatására létrejövő, Brown
178. Az élő szervezet nyílt, zárt vagy izolált mozgáson alapuló nettó anyagáramlás.
termodinamikai rendszer?
Nyitott. 190. Mi a diffúziós állandó fizikai jelentése?
Azon fizikai mennyiség, mely megadja az egységnyi
179. Érvényes-e egy élő szervezetre a termodinamika II. keresztmetszeten, egységnyi koncentrációgradiens
főtétele és hogyan alkalmazható? esetén az időegység alatt átvándorló anyag-
Érvényes, de csak úgy alkalmazható, hogy az élő mennyiséget.
szervezetet – működéséhez nélkülözhetetlen
környezetével együtt – izolált rendszernek tekintjük. 191. Mi a diffúziós állandó egysége?
[D] = m2/s
180. Mikor van egy elegy termodinamikai egyensúlyban?
Ha az elegy valamennyi komponensének a kémiai 192. Adja meg egy D diffúziós állandójú részecske
potenciálja a rendszer minden pontján azonos. átlagos négyzetes elmozdulását t idő alatt!
∆x 2 =
2 Dt
181. Mi az entrópia megváltozásának klasszikus
ahol t az idő, ∆x 2 pedig az átlagos négyzetes
termodinamikai definíciója?
elmozdulás.
Q
∆S = rev
T 193. Írja fel Fick I. törvényét és adja meg a benne szereplő
ΔS: entrópia változás, mennyiségek jelentését!
Qrev: reverzibilisen felvett hő, ∆c
T: abszolút hőmérséklet. I v = − DA
∆x
Iv az egységnyi idő alatt Δc/Δx koncentrációgradiens
hatására az A felületen átáramló anyagmennyiség. D a
diffúziós állandó.
Minimumkérdések, 2021/2022, 10. oldal
194. Hogyan függ a D diffúziós állandó a hőmérséklettől
(T) és a molekula sugarától (r) gömb alakú
makromolekuláknál?
T - zsírsav oldalláncok hosszának növelése.
D∼
r
195. Írja fel a részecskék diffúziós állandója (D) és a
molekulák alakfaktora (f) közötti összefüggést!
kT
D=
f
T: abszolút hőmérséklet, k: Boltzmann állandó
196. Diffúzió során mely paraméterek egyenlítődnek ki?
A komponensek kémiai potenciálja.
197. Írja fel a van't Hoff törvényt!
Π = pozmózis = cRT, ahol Π = pozmózis - ozmózisnyomás, R:
egyetemes gázállandó, T: abszolút hőmérséklet, c: az
oldott anyag moláris koncentrációja.
198. Mi az ozmózis jelensége?
Szemipermeábilis hártyával elválasztott oldatok esetén
a hígabb oldat felől a töményebb felé irányuló oldószer
áramlás, mely az eredeti koncentrációkülönbség
csökkenését idézi elő.
199. Mi az ozmózis-nyomás?
Az a nyomás, amely éppen megakadályozza az
oldószer áramlását a szemipermeábilis hártyán át a
tiszta oldószerből az oldatba.
13 Biológiai membránok,
membrántranszport
200. Mi a permeabilitási állandó?
A membrán két oldala közötti egységnyi
koncentrációkülönbség hatására, a membrán egységnyi
felületén egységnyi idő alatt átáramló anyag
mennyisége.
201. Adja meg a koncentráció különbség hatására a
membránon keresztül kialakuló anyagáram-sűrűség
(fluxus, J) képletét!
J m = − p ⋅ ∆c
Ahol J az anyagáram-sűrűség (fluxus), ami az egységnyi
felületen időegység alatt átáramlott anyag mennyisége,
mértékegység: mol/(m2s)
p a permeabilitási állandó (m/s)
Δc a koncentráció különbség.
202. Mit jelent az, hogy a foszfolipidek amfipatikus
molekulák?
Hidrofil és hidrofób részekből épülnek fel.
203. Milyen lehetséges mozgásformái vannak a
sejtmembránban található lipidmolekuláknak?
- laterális diffúzió
- rotációs diffúzió
- transzmembrán flip-flop
- zsírsav oldalláncok flexibilitásából származó
mozgás.
204. Melyek a biológiai membránok lehetséges
fázisállapotai?
- Gélszerű állapot/ fázis
- Folyadékszerű állapot / fluid fázis
Minimumkérdések, 2021/2022, 11. oldal
205. A zsírsav oldalláncok milyen változásai növelik a
membránok fázisátalakulási hőmérsékletét?
- zsírsavak telített jellegének növelése,
206. Hogyan változtatja a koleszterin a lipid membránok
fluiditását?
Fázisátalakulási hőmérséklet alatt rendszerint növeli,
felette csökkenti.
207. Milyen nagyságrendű a lipidek és fehérjék laterális
diffúziós állandója biológiai membránokban?
lipidek: 10-8-10-9 cm2/s
fehérjék: 10-9-10-12 cm2/s.
208. Milyen módszerrel vizsgálható a fehérjék laterális
diffúziója?
- Fotokioltás utáni fluoreszcencia visszatérés (FRAP)
- Egyedi részecske nyomon követése (single particle
tracking; SPT)
- Fluoreszcencia korrelációs spektroszkópia (FCS)
209. Milyen molekulákra legnagyobb a biológiai
membránok permeábilitása?
A kisméretű, töltéssel nem rendelkező, apoláros
molekulákra: pl. O2, N2.
210. Hogyan csoportosíthatók a membránfehérjék
funkció szerint?
- transzport és csatorna fehérjék,
- receptor és jelátvivő fehérjék,
- enzimek
- strukturális membrán fehérjék.
211. Mekkora a Na+, K+ és Ca2+ ionok koncentrációja az
extra-, ill. intracelluláris térben?
extracell. intracell.
Na+ 140 mM 10-20 mM
K+ 5 mM 140-150 mM
Ca2+ 1-2 mM 10-4 mM
212. Mit nevezünk passzív transzportnak?
Azon transzportfolyamatokat, melyeknek hajtóereje a
koncentrációgradiens és/vagy az elektrokémiai
potenciálgradiens.
213. Mit nevezünk aktív transzportnak?
Azon transzportfolyamatokat, melyek az elektrokémiai
potenciálgradienssel szemben játszódnak le és
energiabefektetést igényelnek.
214. Mit nevezünk elsődlegesen aktív transzportnak?
A pumpafehérje ATP hidrolízisből nyert energiával juttat
át ionokat/molekulákat a membránon az elektrokémiai
gradienssel szemben.
215. Mit nevezünk másodlagosan aktív transzportnak?
A transzporter fehérje egy elsődleges aktív transzport
által létrehozott gradiensben tárolt energiát használja
egy másik ion/molekula gradienssel szemben történő
transzportjához.
216. Mit nevezünk a biológiai membránokon keresztüli
egyszerű diffúziónak?
Kisméretű, lipid oldékony molekulák membránon
keresztüli passzív transzportját, mely nem igényel
transzporter fehérjét.
217. Mit nevezünk facilitált diffúziónak?
A membránon önmagukban átjutni nem képes
molekulák/ionok (impermeabilis anyagok) transzport
fehérjékkel (karrier vagy ioncsatorna) elősegített
(facilitált) passzív transzportja a membránon keresztül.
218. Melyek a facilitált transzport jellemzői?
- a transzportált molekulák specifikusan kötődnek a
szállító fehérjéhez
- a transzport inhibitorokkal gátolható
- a transzport sebessége a transzportálandó anyag
koncentrációjának növelésével telíthető.
219. Milyen típusú ioncsatornákat ismer aktiválódásuk
alapján?
- ligand-vezérelt csatornák (receptor)
- feszültség-vezérelt csatornák
- másodlagos hírvivő által vezérelt csatornák
- mechanikai deformálódás (feszülés) vezérelte
csatornák.
220. Mi az ionofórok hatása?
Elősegítik az ionok szelektív átjutását a sejtmembránon.
221. Milyen csoportba sorolhatók az ionofórok az
iontranszport mechanizmusa alapján?
- karrier ionofórok
- csatornaképző ionofórok
222. Sorolja föl a nyugalmi membránpotenciál
fenntartásában szereplő tényezőket!
- diffúziós potenciál
- Donnan potenciál
- aktív (elektrogén) ionpumpák.
223. Írja föl a Nernst egyenletet!
RT [ x ]i
U 0, x = Ex = − ln
z x F [ x ]o
ahol U0,x (vagy Ex): az x ion egyensúlyi potenciálja,
R: egyetemes gázállandó,
T: abszolút hőmérséklet,
zx: az x ion töltése,
F: Faraday-féle szám,
[x]i és [x]o: az x ion sejten belüli, ill. sejten kívüli
koncentrációja.
224. Mit jelent egy ion egyensúlyi potenciálja?
Azt a membránpotenciál értéket, ahol az adott ion nettó
fluxusa zérus, azaz a rendszer az adott ion
szempontjából termodinamikai egyensúlyban van.
225. Élő sejtek esetén a membrán két oldalán lévő ionok
termodinamikai egyensúlyban vannak-e? Miért?
Nincs termodinamikai egyensúly, mert a nyugalmi
membránpotenciál mellett az egyes ionok nettó passzív
fluxusa nem nulla.
226. Nyugalmi membránpotenciált feltételezve milyen
összefüggés írható fel a főbb permeáló ionok nettó
fluxusára?
JNa+JK+JCl=0, ahol Jx az x ion fluxusa.
227. Definiálja a fluxus fogalmát és mértékegységét!
A fluxus a felületegységen időegység alatt átáramló
anyagmennyiséget jelenti. Mértékegysége: mol/(m2s)
Minimumkérdések, 2021/2022, 12. oldal
228. Írja föl a Goldmann-Hodgkin-Katz egyenletet!
RT pNa  Na  i + pK  K  i + pCl Cl  o
+ + −
U m = Em = − ln
F pNa  Na  + pK  K  + pCl Cl − 
+ +
o o i
Um = Em: nyugalmi membránpotenciál (diffúziós
potenciál),
R: egyetemes gázállandó,
T: abszolút hőmérséklet,
F: Faraday-féle szám,
[x]o és [x]i: az x ion sejten kívüli és belüli koncentrációi,
px: a sejtmembrán x ionra vonatkozó permeabilitása.
229. Mi a vezetőképesség és mi a mértékegysége?
G (vezetőképesség)=1/R (ahol R az ellenállás)
Mértékegység: 1/Ω =siemens (S).
230. Írja föl egy tetszőleges x ion sejtmembránon átfolyó
áramát Em membránpotenciál mellett!
=I x G x ( Em − E x )
Ix : az ionáram,
Gx: a sejtmembrán x ionra vonatkozó
vezetőképessége (G=1/R),
Em: aktuális membránpotenciál;
Ex: az x ion egyensúlyi potenciálja.
.
231. Hogyan értelmezzük az akciós potenciál kialakulását
az ionok permeabilitás változásai alapján?
Az akciós potenciál a Na+ és K+ ionok permeabilitásának
membránpotenciál és időfüggő változásának
eredménye. A depolarizációs fázisban a Na+
permeabilitás a domináns, az ezt követő repolarizációért
a Na+ permeabilitás csökkenése, ill. egyidejű K+
permeabilitás fokozódás a felelős.
232. Hogyan változnak a Na+ és a K+ intra- és
extracelluláris koncentrációi egyetlen akciós
potenciál során?
A Na+ és K+ csatornák rövid nyitvatartási ideje miatt a
Na+ és K+ koncentrációk elhanyagolható mértékben
változnak egyetlen akciós potenciál során.
233. Mi okozza egy neuron akciós potenciálja során a
gyors membránpotenciál-változásokat?
A membrán Na+ és K+ permabilitásának változása és a
következményes kicsiny befelé irányuló Na+ és kifelé
haladó K+ áramok a koncentrációgradiensek jelentős
eltolódása nélkül felelősek a neuronális akciós potenciál
során a gyors membránpotenciál-változásokért.
234. Mi a Na+/K+ ATPáz szerepe egyetlen akciós potenciál
során a membránpotenciál megváltozásában?
Miért?
A Na+/K+ ATPáz semmilyen jelentős szerepet nem tölt
be egyetlen akciós potenciál membránpotenciál-
változásaiban, mert (i) túl lassan transzportál ionokat
ahhoz, hogy néhány milliszekundum alatt jelentős
koncentrációváltozásokat vagy jelentős nettó ionáramot
tudna létrehozni; (ii) a Na+ és K+ koncentrációviszonyai
egyébként sem változnak meg egyetlen akciós potenciál
során, ezért ezeket nem kell visszaállítani.
235. Mit értünk feszültség-zár (voltage-clamp) technika
alatt?
A membránpotenciál kontrollált értéken tartását a
membránon átfolyó ionáramoktól függetlenül.
236. Milyen módszerekkel mérhető élő sejteken a
membránpotenciál?
- optikai módszerekkel, membránpotenciál érzékeny
fluoreszcens festékekkel,
- elektrofiziológiai módszerekkel (mikroelektróda, patch-
clamp), áram-zár (current-clamp) technikával.
237. Milyen jellegű ionáramok mérhetőek a patch-clamp
technika segítségével?
- egyedi ioncsatorna áramok (pl. "cell-attached"
konfiguráció)
- a sejt membránjában lévő ioncsatornák összességén
átfolyó áram ("whole-cell" avagy teljes sejt konfiguráció).
238. Működésük szempontjából melyek az ioncsatornák
legfontosabb tulajdonságai?
- szelektív permeabilitás: ioncsatornától függően csak
bizonyos ionok számára átjárható a csatorna,
- szabályozott nyitás-zárás: meghatározott jelek általi
vezérelhetőség.
239. A testfelület különböző pontjai közt mérhető primer
EKG jelek R hullámai milyen nagyságrendű
feszültséget képviselnek?
millivolt
240. Írja föl az Einthoven-Waller szabályt és adja meg a
benne szereplő mennyiségek jelentését!
R1 + R3 = R2, ahol R1, R2 és R3 a szív eredő elektromos
vektorának, az ún. integrál vektornak a vetületei az
Einthoven-háromszög oldalaira.
241. Mit jelent az EKG görbe unipoláris, ill. bipoláris
elvezetéseknél?
Unipoláris: a differens elektród potenciálját jelenti az
egyezményes 0 ponthoz képest (indifferens elektród).
Bipoláris: két differens elektród közti
potenciálkülönbséget jelenti.
14 Érzékszervek biofizikája
242. A szemlencse milyen fizikai tulajdonságai változnak
a távolsági alkalmazkodás során?
Domborulata (görbületi sugarak) és a törésmutató.
Ember esetében az előbbi dominál.
243. Hogyan jellemezhető a szem feloldó képessége?
Azzal a legkisebb látószöggel, amelynél még két
tárgypontot meg tud különböztetni a szem.
244. Mi a szem felbontó képességének fizikai, ill. biológiai
korlátja?
Fizikai: a megkülönböztetendő két pont távolsága ne
legyen kisebb, mint a megvilágításra használt fény
hullámhossza.
Biológiai: A megkülönböztetendő pontok képei nem
eshetnek ugyanarra a fényérzékeny receptorra, és
közöttük legalább egy nyugalomban levő receptornak
kell lennie.
245. Mit jelent az, hogy a fényreceptorok működésénél a
fotonoknak csak trigger szerepük van?
A receptorok a foton energiáját csak kémiai (jelátviteli)
folyamatok elindítására használják.
246. Hogyan hívjuk a retina azon receptor sejtjeit,
amelyek a színlátásért, ill. a szürkületi látásért
felelősek?
színlátás receptorsejtje: csap,
szürkületi látás receptorsejtje: pálcika.
Minimumkérdések, 2021/2022, 13. oldal
247. Mi a Young-Helmholtz elmélet lényege?
A színlátás alapját a vörös, a zöld és a kék fényre
érzékeny csapfajta képezi, melyek fotopigmentjei is
különböznek.
248. Mi az ERG?
Elektroretinogram: A retina ingerületi állapotának
elektromos jele. A retina elektromos potenciálváltozását
regisztrálja a retina ingerületi állapotában.
249. Mi a hallásküszöb és mennyi az értéke?
A hallásküszöb az 1000 Hz-es tiszta hangnak az az
intenzitása, amely ép emberi füllel még éppen hallható.
Értéke: kb. 10-12 Watt/m2.
250. Hogyan változik a hangosságérzet az inger-
intenzitás függvényében?
A relatív ingerintenzitás logaritmusával arányosan.
251. Mi az előnye a fon skálának a bel (decibel) skálával
szemben?
A fon skála használata esetében mind az aktuális, mind
a referencia inger intenzitását átkonvertáljuk a megfelelő
1000 Hz-es hang intenzitására, tehát a referencia
intenzitás az 1000 Hz-es hang ingerküszöbe (I≈10-12
Watt/m2), az aktuális ingererősség pedig annak az 1000
Hz-es hangnak az intenzitása, amely a vizsgált hanggal
azonos hangosságérzetet vált ki. Így a hallásküszöböt
bármely frekvenciájú hangra nézve 0 fonnak tekintjük.
252. Írja fel a Weber-Fechner törvényt!
aktuális ingererősség
= konst ⋅ lg
érzet
referencia ingererősség
253. Egy hanggenerátor J intenzitású, 2000 Hz
frekvenciájú hangot ad. Mekkora a hangosságérzet
a fon skála szerint?
J
H fon= 10 ⋅ lg 1000 (fon), ahol
J0
Hfon: hangosságérzet fonban;
J1000: annak az 1000 Hz-es hangnak az intenzitása,
melynek hangosságérzete egyenlő a J intenzitású 2000
Hz-es hang hangosságérzetével,
Jo: 1000 Hz-es hang hallásküszöbének megfelelő
intenzitás (10-12 Watt/m2).
254. Milyen relációt ábrázolnak az izofon görbék?
A frekvencia függvényében ábrázoljuk azokat a
hangintenzitásokat, melyek ugyanolyan hangosság-
érzetet keltenek.
255. Mekkora az 1000 és a 2000 Hz hangok hallásküszöbe
a fon skála szerint?
0 fon, u.i. minden hang hallásküszöbe ennyi.
256. Mi a son skála alapja?
Az érzet erőssége a Weber-Fechner törvénynél
pontosabban írható le az inger relatív erősségének
törtkitevőjű hatványával.
0.3
1  J 
H son
= ⋅   , ahol
16  J 0 
Hson a hangosságérzet sonban, J, ill. J0 rendre az
ingererősség és a referencia ingererősség.
257. Mi a légvezetéses hallás mechanizmusa?
A rezgés a hallójáratokon keresztül, a dobhártya-
hallócsontocska rendszeren keresztül jut a belsőfülbe.
258. Milyen fizikai törvényszerűségek miatt jön létre
nyomásfokozódás a kengyel talpán az eredeti hang
nyomásához képest?
- a kengyel és a dobhártya felszínaránya <1
- a hallócsontocskák emelőszerű működése miatt.
15 Biomechanika
259. Mit jelent az, hogy a bicepsz emeléskor mechanikai
hátrányt szenved?
A bicepsz csatlakozási pontja jóval közelebb esik a
forgástengelyt jelentő könyökízülethez, mint a kézben
tartott teher súlyának hatásvonala. Így mivel a bicepsz
erőkarja lényegesen kisebb, mint a teheré, ezért
arányosan nagyobb erőt kell kifejtenie, mint a teher
súlya.
260. Mi az összehúzódás egysége a harántcsíkolt
izmokban? Milyen filamentumokból épül fel?
Az összehúzódás egysége az aktin és miozin
filamentumokból felépülő szarkomer.
261. Mit jelent, hogy a csont mechanikailag anizotróp
tulajdonságú?
A különböző irányú és típusú mechanikai terheléseket
más-más mértékben viseli el.
262. Sorolja fel az ízület fajtákat a megvalósítható
mozgások típusa szerint egy-egy példával!
I. Egytengelyű ízületek:
csapó, vagy csukló ízületek, pl. térd, ujjperc, állkapocs
forgó ízület, pl. könyök, orsó+singcsont, bordák
II. Kéttengelyű ízületek
tojásízület, pl. csukló
nyeregízület, pl. hüvelykujj középcsont és kéztőcsont
közti izület
III. Soktengelyű ízületek
pl. váll, csípő (szabadízület)
263. Milyen mechanikai előnnyel rendelkezik a cső-szerű
(üreges) csont a tömör csonthoz képest?
A hajlítással szembeni merevség az átmérő negyedik
hatványával arányos. Adott tömegű üreges csont jóval
nagyobb átmérőjű, így sokkal merevebb lehet, mint egy
tömör csont.
264. Nevezze meg az emberi test leírásához használt
síkokat!
Koronális (vagy frontális), tranzverzális és szagittális
síkok.
265. Milyen sebességű összehúzódásnál adja le a
harántcsíkolt izom a maximális teljesítményt?
A maximális összehúzódási sebesség kb. harmadánál.
266. Mit nevezünk tollazott izomnak?
Az olyan izmokat, melyeknél az izom erőkifejtésének
iránya nem esik egybe az izomrostok lefutásának
irányával, azaz az izomrostok ferdén csatlakoznak az
ínhoz, ínlemezhez.
16 Áramlás, vérkeringés és légzés
biofizikája
267. Írja fel a kontinuitási egyenletet!
A1v1 = A2 v2 , ahol A1 és A2 az áramlási cső
keresztmetszetei, v1, ill. v2 a folyadék átlagos áramlási
sebességei az A1 és A2 keresztmetszetű részeken.
Minimumkérdések, 2021/2022, 14. oldal
268. Fogalmazza meg szavakkal a kontinuitási egyenlet
jelentését!
Összenyomhatatlan folyadékok esetében a térfogati
áramerősség a cső teljes hosszában állandó.
269. Fogalmazza meg szavakban Bernoulli törvényét!
Áramló folyadékok esetén az áramlási cső különböző
keresztmetszeteinél a statikai, a dinamikai (torló
nyomás) és gravitációból (hidrosztatikai nyomás) adódó
nyomások összege állandó.
270. Fogalmazza meg szavakban a Hagen-Poiseuille
törvényt!
Csőben áramló folyadék térfogati áramerőssége
egyenesen arányos a Δp/Δl nyomás gradienssel és a
cső sugarának negyedik hatványával, fordítottan
arányos a folyadék viszkozitásával.
271. Adja meg a Hagen-Poiseuille törvényt képlettel,
definiálja a változókat!
π
IV =− R 4 ∆p ∆l
8η
ahol IV a térfogati áramerősség, R a cső sugara, η a
folyadék viszkozitása, Δp/Δl pedig a nyomás gradiens.
272. Mitől függ egy áramló folyadék kritikus sebessége?
η
v krit = Re
ρR
ahol R az áramlási cső sugara, η és ρ pedig az áramló
folyadék viszkozitása, illetve sűrűsége. Re a Reynolds
szám.
273. Definiálja a lamináris és turbulens ármalást!
Lamináris áramlás: kis áramlási sebességnél a folyadék
keveredés nélküli, rétegekben törénő áramlása,
párhuzamos sebesség vektorok jellemzik.
Turbulens áramlás: a kritikus sebesség felett kialakuló
rendezetlen, kavargó áramlás, egymást keresztező
sebesség vektorok jellemzik.
274. Mi a tüdő compliance, és mennyi ennek az értéke?
A tüdő complience a tüdő térfogatának változása
egységnyi transzmurális nyomás változás hatására,
C=ΔV/ΔP=200 ml/vízcm
275. Mely tényezők határozzák meg a tüdő compliance-t?
A tüdő compliance legfontosabb meghatározói a szöveti
rugalmasság és a felületi feszültség.
276. Definiálja a felületi feszültséget!
A felületi feszültség a folyadékfelszín egységnyi
felülettel történő megnöveléséhez szükséges munka, ill.
energia. γ=W/ΔA, ahol γ a felületi feszültség, ΔA a
felület változása, W pedig az ehhez szükséges munka.
Egysége J/m2.
277. Fogalmazza meg Laplace törvényét alveólusokra és
definiálja a változókat!
p=2γ/r, ahol p a felületi feszültség miatt az alveóluson
belül keletkező nyomás, γ a felületi feszültség, r pedig az
alveólus sugara. Az összefüggés gyakorlati jelentősége,
hogy kisebb sugarú alveólusokban nagyobb a nyomás,
ill. hogy a felületi feszültség csökkentése csökkenti az
alveólusokon belüli nyomást.
278. Milyen emelőnek tekinthetők a bordák a légzés
folyamata során?
A bordák egykarú emelőként viselkednek a légzés
folyamata során. Az emelő egyik végén, a borda
gerincoszlophoz való csatlakozása tekinthető a
feltámasztásnak, azaz a tengelynek. Az emelést végző
 erő, amit a bordaközi izmok biztosítanak, az emelő
másik végén jelentkezik. A teher, ami a légzési
munkából adódik, a borda közepe táján lép fel.
17 Fizikai vizsgálati módszerek a
biológiában, orvostudományban
279. Sorolja fel az áramlási citometriás mérések során
detektált fő paramétereket! Miről adnak információt
ezek a paraméterek?
Előre irányuló fényszórás: sejtek mérete, törésmutatója;
Oldalirányú fényszórás: intracelluláris strukturáltság;
Fluoreszcencia jel(ek): a fluoreszcensen jelzett
sejtparaméter (pl. fehérje expresszió, DNS tartalom,
stb.) értékéről.
280. Hogyan szerkeszthető meg az áramlási citometriás
hisztogram?
A vízszintes tengelyen a jelintenzitást (vagy a
hozzátartozó sejtparaméter értékét), a függőleges
tengelyen pedig az adott intenzitással rendelkező sejtek
számát ábrázolják.
281. Mi a dot plot és hogyan szerkeszthető meg?
A dot plot a kétparaméteres adatábrázolás egyik
formája, ahol az egyes sejteket a koordináta-rendszerbe
rajzolt pontok jelzik. A két tengelyen két különböző
paramétert ábrázolunk. Az egyes sejteket reprezentáló
pontok X és Y koordinátái az X, ill. Y tengelyen ábrázolt
paraméter értékével arányosak.
282. Mit jelent a kapuzás az áramlási citometriában?
Az áramlási citometriás adatanalízis leszűkítése a sejtek
egy részére. A kapuzás során egy hisztogramon vagy
dot ploton kijelöljük a sejtek egy részét, és a kiértékelést
csak ezeken a sejteken hajtjuk végre.
283. Hogyan történik az áramlási citometriás
sejtszeparálás?
Az áramlási citométer fejét piezoelektromos kristály
segítségével rázatják, így a fejet elhagyó folyadékoszlop
cseppekre bomlik a megvilágítás helyétől meghatározott
távolságban. A leszakadó csepp felszínét a benne
található, előzőleg megvilágított sejtről detektált
fényszórás és/vagy fluoreszcencia jelek értéke alapján
töltéssel látják el, így a csepp elektromos térben eltérül
és külön kémcsőben felfogható.
284. Sorolja fel az áramlási citometria és az áramlási
citometriás sejtszeparálás (FACS) előnyös
tulajdonságait!
-az egyes sejtekről külön-külön nyerhető információ,
-adott sejtről egyidejűleg többféle információ is nyerhető,
-rövid idő alatt nagyszámú sejt vizsgálható,
-a sejtpopuláció homogenitása, ill. heterogenitása
kimutatható,
-sejtszeparálás lehetősége méret, ill. egyéb,
fluoreszcenciásan jelezhető tulajdonságok alapján.
Minimumkérdések, 2021/2022, 15. oldal
285. Hogyan működik a konfokális lézer pásztázó
mikroszkóp?
Kis átmérőjű apertúrával a nem fókuszsíkból érkező
nyalábokat kiszűrve a tárgy minden pontjáról jó
kontrasztú, éles képet kaphatunk, amelyet pásztázással
terjesztünk ki az egész síkra.
286. Mi az atomerő mikroszkópia működési elve?
Elektromos taszítás és a felfüggesztés gyenge
rugóállandója miatt a megfelelően „kihegyezett”
szilícium hegy atomjainak elektronfelhője nem hatolhat
a mintáéba, így képes „letapogatni” a minta akár atomi
szintű domborzati viszonyait.
287. Milyen feloldás érhető el atomerő mikroszkóppal?
Angström (0.1 nm) szintű feloldás.
288. Fogalmazza meg a tömegspektrometriás vizsgálat
célját és a vizsgálat elvét!
A tömegspektrometria célja a vizsgált partikulumok
tömeg/töltés arányának meghatározása. A vizsgált
anyag ionizált formáját gázfázisba viszik, majd
elektromos térben gyorsítják, végül a gyorsított ionok
tömeg/töltés arányát különböző módszerekkel
meghatározzák.
289. Milyen erők és milyen irányban hatnak egy ülepedő
molekulára egy centrifuga csőben?
Centrifugális erő a forgási tengelytől kifelé, súrlódási erő
és felhajtó erő a forgási tengely felé.
290. Mi a szedimentációs állandó és mi az egysége?
Egységnyi gyorsulás esetén mérhető ülepedési
sebesség, azaz ülepedési sebesség és a centripetális
gyorsulás hányadosa. Egysége: 1 Svedberg (S)=10-13
sec
291. Hogyan határozható meg egy makromolekula
sűrűsége szedimentációs kísérlettel?
Sűrűséggradiensben (pl. cézium klorid) történő
centrifugálással a saját sűrűségének megfelelő gradiens
sávban haladó mozgása megszűnik, így feldúsul.
292. Egyensúlyi centrifugálás esetén hogyan függ az
ülepedési egyensúly az alakfaktortól? Miért?
Független. Azért mert az ülepedési egyensúly beállta
után a molekula nem végez haladó mozgást (amely függ
az alakfaktortól).
293. Mit értünk elektroforetikus mozgékonyságon?
Az egységnyi elektromos térerősség hatására létrejövő
mozgási sebességet.
294. Sorolja fel egy makromolekula elektroforetikus
mozgékonyságát befolyásoló tényezőket!
- molekulatömeg,
- eredő töltés,
- közeg pH-ja,
- alakfaktor.
295. Mi az izoelektromos fókuszálás lényege?
pH gradiensben történő elektroforézis során a
makromolekulák addig mozognak, amíg eredő töltésük
nullától különbözik. Az izoelektromos pontnak megfelelő
pH-jú helyen a makromolekulák eredő töltése nulla, így
ezen a helyen megszűnik a rájuk ható mozgató erő és
„fókuszálódnak”.