AUTOGÉN TRÉNING

Ábrahám Lilla (CH0OEL)

Pszichológia BA 2. évfolyam
Autogén tréning története I.
• Schultz német pszichiáter, 1924 (Linden, 1993)
-> hipnoterapeuta, AT ~önszuggesztió
-> önszabályozás elsajátítása a cél
+ népszerű Európában, Japánban, Oroszországban
-> bizonyítás esettanulmányokkal is (Linden, 1993)

• Luthe német pszichiáter, 1961 (Linden, 1993)

- Angol nyelvterületen ő hozta be az AT-t
• pszichés betegek tüneteket produkálnak; ellenjavalt (Linden, 1993)
-> pszichoterápiás alkalmazás (Rivera,1997) MIT JELENT EZ? INDIKÁCIÓ?
HATÁSA?

-TESTI BETEGSÉGEKBEN HATÁSOS (VASU, 2021)

Autogén tréning története II.
• Luthe német pszichiáter???, 1961 (Linden, 1993)
• LEHET EGY EMBER EGY SOR, ÉS AKKOR RÁFÉR 1 DIÁRA
- Angol nyelvterületen ő hozta be az AT-t
• pszichés betegek tüneteket produkálnak; ellenjavalt ( Linden, 1993)
-> pszichoterápiás alkalmazás (Rivera,1997) MIT JELENT EZ?
INDIKÁCIÓ? HATÁSA?

-TESTI BETEGSÉGEKBEN HATÁSOS (VASU, 2021)

•
A módszer
• Relaxációs testhelyzet
• 6 alapgyakorlat: melegedés,
elnehezedés, nyugalom, légző,
keringés, központi EGY KÜLÖN
DIA EZEKKEL A KÉPEKKEL
• KIVITELEZÉS CÍMMEL LEHET
ÚJ DIÁN ÉS IDE JÖHET A
KONTRAINDIKÁCIÓ
• 3 hónap alatt a teljes módszer
elsajátítható
• Napi 2 AT a gyakorlási időszakban
Nyugalomgyakorlat: a csend és a koncentráció állapotát kell
megteremtenie. Tipikus képzelet: "Nyugodt vagyok. Semmi
sem tud megzavarni".
Nehézségi gyakorlat: a végtagokban nehézségi érzést kell
létrehoznia. Tipikus képzelet: "A karom és a lábam nehéz."
Melegséggyakorlat: hőérzet a végtagokban. Tipikus képzelet:
"A karom és a lábam meleg."
Légzőgyakorlat: koncentrált légzés. Tipikus képzelet: "A
légzésem nyugodt és szabályos."
Szívgyakorlat: További megnyugtatást kell okoznia. Tipikus
képzelet: "A szívem nyugodtan és rendszeresen ver."
Solar plexus gyakorlat: A cöliákus plexusra való
koncentrációnak elmélyítenie kell az ellazulást. Tipikus
képzelet: "A központ meleg.

EBBŐL VAN, DE ÍGY KÉNE MAGYARUL Vasu, D. T.,

Mohd Nordin, N. A., & Ghazali, S. E. (2021). Effectiveness of
autogenic relaxation training in addition to usual physiotherapy
on emotional state and functional independence of stroke
survivors. Medicine, 100(33), e26924.
https://doi.org/10.1097/MD.0000000000026924
•
AT hatása a vegetatív működésre
• Cél: szorongás miatti izomfeszültség megszüntetése
EZ A HARÁNTCSÍKOLT IZOM
• Agykéreg -> periféria (VÁZizomzat, érrendszer,
belső szervek) felé hatnak HOGYAN? AZ
ÉRRENDSZER ÉS A ZSIGEREK SIMA
IZMOK
• Csökkenthető a pulzusszám és a vérnyomás
HOGYAN?
• Megszünteti a negatív stresszt, javítja a memóriát
HOGYAN?
• HIVATKOTÁS KELL MINDENHOVA PL.
LUTHE, 1963 AZÓTA KI CSINÁLT ILYEN
MÉRÉSEKET?
 Az autogén tréning (AT) képzésről
• Magyar relaxációs és szimbólumterápiás egyesület akkreditált módszerspecifikus
képzése
• Elméleti, szupervíziós és sajátélmény modulok -> tanúsítvány
• 30 óra sajátélmény csoportosan; 1,5 óra/ alkalom, naplóírás
• Pszichológia BA 2. évétől elkezdhető
•
LUTHE CIKKÉBŐL 2 ÁBRA. MI A KÜLÖNBSÉG A
RÉGI GYAKOLRÓK, ÉS A RÖVID IDEJE GYAKORLÓK
KÖZÖTT AZ EEG-BEN. MILYEN HIPOTÉZISEKET
ÁLLÍTOTTAK?
,,Az autogén relaxációs tréning (AT) a leggyakrabban alkalmazott relaxációs
technika, amelyről megállapították, hogy pozitív hatást gyakorol különböző
állapotokra, például szorongásra, depresszióra, magas vérnyomásra és fájdalomra.
Az ART egy egyszerű, önmaga által végzett, alacsony költségű gyakorlat, amelyet a
fizioterapeuták is könnyen alkalmazhatnak. A mai napig nagyon kevés tanulmány áll
rendelkezésre az ART hatásairól a stroke-osok körében. Az ART a szokásos
fizioterápiába illesztve valószínűleg csökkentheti a szorongást és pozitív kilátásokat
biztosíthat, ami következésképpen elősegítheti a nagyobb funkcionális
függetlenséget. A tanulmány célja, hogy megvizsgálja az ART hatékonyságát a
szokásos fizioterápiával kombinálva, összehasonlítva a szokásos fizioterápiával
önmagában. A szokásos fizioterápia, amely általában funkcionális tréningből,
egyensúly- és járástréningből áll, az általánosan alkalmazott terápia a stroke-
betegek számára.” (Vasu, 2021)
Vasu, D. T., Mohd Nordin, N. A., & Ghazali, S. E. (2021).
Effectiveness of autogenic relaxation training in addition to
usual physiotherapy on emotional state and functional
independence of stroke survivors. Medicine, 100(33), e26924.
https://doi.org/10.1097/MD.0000000000026924

A résztvevők vérnyomását a beavatkozás előtt és után is

rögzítik. A résztvevőket arra utasítjuk, hogy a beavatkozás során
jelentsenek a fizioterapeutának minden szokatlan érzést,
amelyet tapasztalnak, mint például szédülés, hányinger vagy
légszomj.
Mindkét csoport heti 3 alkalommal (1 felügyelt és 2 nem
felügyelt) 12 héten keresztül, összesen 1 óra időtartamban
részesül az adott beavatkozásban. A résztvevők megfigyelésére
hetente kerül sor a felügyelt foglalkozás alatt, hogy biztosítsák a
nem felügyelt otthoni foglalkozások betartását, és hogy
felmérjék az esetleges káros hatások előfordulását.
 ELJÁRÁS
A résztvevőket a kiindulási szinten
és a beavatkozások 13. hetében
A kontrollcsoport 60 percig csak a szokásos fizioterápiát kapja.
egy olyan terapeuta fogja
A szokásos fizioterápia tartalma hasonló ahhoz, amit az AT-vel
értékelni, aki nem ismeri a
kiegészített fizioterápiás csoport kap. Minden egyes résztvevő
csoportbeosztást, és aki a
vérnyomását a beavatkozás előtt és után rögzítik. A
standardizált tesztek elvégzésére
résztvevőket arra utasítjuk, hogy a beavatkozás során a
képzett. A rögzített kiindulási
fizioterapeutának jelezzenek minden szokatlan érzést, amit
értékelési adatok nem lesznek
tapasztalnak, mint például szédülés, hányinger vagy légszomj.
hozzáférhetők a vakon értékelő
Mindkét csoport heti 3 alkalommal (1 felügyelt és 2 nem
számára a vizsgálat utáni
felügyelt) 12 héten keresztül, összesen 1 óra időtartamban
értékeléskor, hogy elkerüljék az
részesül az adott beavatkozásban. A résztvevők megfigyelésére
értékelési torzítást.
hetente kerül sor a felügyelt foglalkozás alatt, hogy biztosítsák a
nem felügyelt otthoni foglalkozások betartását, és felmérjék az
esetleges káros hatások előfordulását.
MÉRŐESZKÖZÖK
HIPOTÉZIS
• 1. ,,Arra számítunk, hogy azok a stroke-túlélők, akik a szokásos fizioterápia mellett ART-ban
részesülnek, a szorongás szintjének csökkenéséről, valamint a funkcionális képességek és az
életminőség javulásáról számolnak be.”
• 2. ,,Azt is előre jelezzük, hogy a kombinált beavatkozás megvalósítható lenne, és bevezethető lenne a
stroke utáni rehabilitáció fokozásának stratégiájaként, amely jelenleg aluloptimalizált.”
•
• EZ EGY ELŐZETES CIKK, MÉG NINCS EREDMÉNY, DE NAGYON SZÉPEN FEL VAN ÉPÍTVE,
EZT SZERETNÉM, HA BEMUTATNÁ
 Autogén tréning és memória
• Álmokkal kapcsolatos felidézési teljesítmény javul (Schredl, 1997) -> AT tanfolyam 112 résztvevője MI AZ ELMÉLETI
HÁTTÉR? MÓDSZER, A MÉRÉS? MIÉRT EZT VÁLASZTOTTÁK? EREDMÉNY?
• Befolyásolják a páciens korábbi élményei, aktuális lelki állapota, hipnábilitása stb.EZ NINCS BENNE A CIKKBEN! MI A
HIVATKOZÁS
• AT szövegének megjegyzésével, mantrázásával könnyebben hozható létre a módosult tudatállapot (Bagdy, 1989) EZ ITT
MIÉRT FONTOS?
•
• Jarraya, S., Jarraya, M., & Engel, F. A. (2022). Kindergarten-Based Progressive Muscle Relaxation Training
Enhances Attention and Executive Functioning: A Randomized Controlled Trial. Perceptual and motor
skills, 129(3), 644–669. https://doi.org/10.1177/00315125221080334
• Hashim, H. A., & Zainol, N. A. (2015). Changes in emotional distress, short term memory, and sustained
attention following 6 and 12 sessions of progressive muscle relaxation training in 10-11 years old primary
school children. Psychology, health & medicine, 20(5), 623–628.
https://doi.org/10.1080/13548506.2014.1002851
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
1. Luthe, w., Jus, a., & Geissmann, p. (1963). Autogenic state and autogenic shift: psychophysiologic
and neurophysiologic aspects. Acta psychotherapeutica et psychosomatica, 11, 1–13.
https://doi.org/10.1159/000285660
2. Bagdy, E., & Koronkai, B. (1989). Relaxációs módszerek. Budapest. Medicina
Könyvkiadó.
3. e Rivera, J. L. G. (1997). Autogenic psychotherapy and psychoanalysis. The body in
psychotherapy, 176-181.
4. Kneebone I, Walker SN, Swanston J, et al.. Relaxation training after stroke: potential to reduce
anxiety. Disabil Rehabil 2014;36:771–4.
5. Linden, W. (1993). The autogenic training method of JH Schultz. Principles and practice
of stress management, 205-229.
6.
7.
Schultz, J. H. (1960). Das autogene Training, Stuttgart: Georg Thieme Verlag.
SCHULTZ J. H. (1950). Das autogene Training in der Allgemeinpraxis [Autogenic training in Felhasznált irodalom
general practice]. Medizinische Klinik, 45(31).
8. Schredl, M., & Doll, E. (1997). Autogenic training and dream recall. Perceptual and motor
skills, 84(3 Pt 2), 1305–1306. https://doi.org/10.2466/pms.1997.84.3c.1305
9.
10. Shinozaki M, Kanazawa M, Kano M, et al.. Effect of autogenic training on general improvement in
patients with irritable bowel syndrome: a randomized controlled trial. Appl Psychophysiol
Biofeedback 2010;35:189–98. 
11.
12. Vasu, D. T., Mohd Nordin, N. A., & Ghazali, S. E. (2021). Effectiveness of autogenic relaxation
training in addition to usual physiotherapy on emotional state and functional independence of
stroke survivors. Medicine, 100(33), e26924.
https://doi.org/10.1097/MD.0000000000026924
13. Zannino LG. Bionomics, motivational systems and the autogenic state. Int J Autogen
Res 2017;1:01–16.