1.

óra
Alapok

- a régészet kezdetben csak egy társtudomány volt

- teológia nem azt kapta a régészettől, amit várt volna  nem igazolta a Biblia állításait
- régészet lassan függetlenedett a teológiától
o 2 háború között viharos elválási korszak
o ma már két külön terület, melyek néha összedolgoznak
- Palesztinai régészet
o terület neve az ókortörténeti kutatásban: Palesztina
 palesztin-izraeli konfliktus miatt problémás, de tudományosan Palesztina a
terület neve

Fundamentalizmus csapdájában

- fundamentum = alap  alapokhoz való ragaszkodás szélsőségesen

- mindig súlyosan kirekesztő  gyűlölet, csak a saját véleménye igaz, nem lehet vitatkozni
- vallásos fundamentalizmus
o bibliai régészetnek csak az a feladata, hogy a Biblia állításait igazolja
- racionalista fundamentalizmus
o cél: régészet megtaláljon vmit Izrael dicső múltjából
 régészet a szponzorok elvárásainak tesz eleget  eltorzítja a valós
történelmet, ami Izrael múltjából dicső, azt felnagyítja, ami nem, azt
megszépíti
- ezen a helyzeten a tudomány intézményei segítenek
o the hebrew university of jerusalem
o tel aviv university
o École Biblique – világ legjobb bibliai régészeti könyvtára
o albright institute
o DEIML – német evangélista
o Kenyon Institute
o Studium Biblicum Franciscanum

A geográfia fontossága

- Ibn Khaldún
o börtönben: ír egy könyvet a világ történetéből
o „a történelmi eseményeknek van területi meghatározottsága”
  történeti földrajz fogalma

Éghajlat

- Izrael: nagyon meleg nyár, enyhe tél

o szélsőséges

Geográfia

- É-D-i struktúrák
- tagolatlan part, csak 7 öböl
- parti síkság  emelkedik
 - dombvidékek: Galilea, Efraim, Júda
- Kármel-hegy: belóg a tengerbe
- Negev sivatag
- afrikai és ázsiai lemez távolodik egymástól  mély völgy
- Jordán folyó  Holt-tengerbe folyik bele
- 3 nép: ammón, moab, edom
- Földközi-tenger
o tenger alatti zátonyok  nem lehet kikötni  nem alakult ki tengeri kereskedelem
- Haifa-Bahai-kert
o indiai vallás  kb 3 ezer követő  hívei Palesztinában
- Kármel-hegy
o fontos paleolit lelőhely a világban
- Jezréel-síkság
o minden fontos csata itt zajlott
o  majd a végső csata is itt fog zajlani (Armageddon)
- Tábor-hegy
o tetején gyönyörű bazilika
o bibliai hagyományt követ
- Genezáreti-tó
o Golán-fennsík: legnagyobb páncélos csata
o ma is alá van aknázva
o innen ered a Jordán  nagyon kicsi folyó  nem folyamvölgyi kultúra
o vízszint csökken  1950 óta kipumpálják a vizet  óriási problémát fog jelenteni
- Júdeai dombvidék
o kősivatag
o vádik tagolják
o „vörös kanyon”
- Holt-tenger
o kocsonyás állagú a víz
o kozmetikumok
- Vörös-tenger
o korallokat könnyen meg lehet nézni
o sok cápa

2. óra
PALESZTINA NEVEI, RÉGÉSZETI KRONOLÓGIÁJA A PERZSA KOR ELŐTT, A KALKOLITHIKUM.

Egyiptomi elnevezések

- Az Újbirodalom kora után terjednek el.

- Reţenu:
o Alsó és Felső R. - határ: a Genezáreti tó
o Főként: XVIII. dinasztia
- Djahi:
o Főként a XIX. dinasztia.

Mezopotámiai elnevezések
  Hatti ország:
o fővárosa: Hattusas
 Törökország
o hettiták elvándoroltak  Észak-Szíria: újhettita államok
o Abdi-Hepa: Jeruzsálem királya – neve: hettita és héber  Hepa
(termékenységistennő Anatóliában) Abdi (szolga) - két nyelven összehozva
o 2Sám 11: Betsabe férje, a katonatiszt Uriyahu is hettita (Uriyahu: én világosságom,
Jahve - teljesen héberül van, de mindig hettitaként emlegetik)
 A Palesztina-név
o Hadrianus (Pannónia volt kormányzója)
o császárként adja a nevet a Bar-Kochba (=Csillagnak a fia) felkelés (Kr. u. 132-135)
után
 utána két elhatározás
 Jeruzsálem újjáépítése (mai óváros a Hadrianus által épített)
 zsidók ne keljenek fel
 előtte úgy hívták: Júdea (zsidókról van elnevezve)
 Hadrianus: Syria-Palaestina = a filiszteusok Szíriája
 = ideológiai büntetés (ellenségeskedés a filiszteusok
és a zsidók között)
 Filiszteusok
 Egyiptom: peleset (Medinet Habu)
 III. Ramszesz: háremben ölték meg (a főfelesége, három másik
háremhölgy segítségével)
 Asszíria: palastu
 Biblia: pelistim, palaistinoi (görög fordításában), palaestines (Vulgata - latin
fordításban)
 Palesztina:
 izraeli politikai nyelvben nem polkorrekt
 a tudományos nyelv Izraelen kívül ezt használja
 Eres yisrael:
 a palesztin politikai nyelvben nem polkorrekt
 a tudományos világ Izraelen kívül nem használja
 mai palesztinok:
 filiszteusokhoz próbálnak kapcsolódni, mint őseik
 valójában nagyrészt arabok

Korszak (mind Kr. e.) Amihai Mazar (Hebrew University) Helga Weippert (Uni Heidelberg)

neolitikum 8500-4300 8500-4000

kalkolithikum 4300-3300 4000-3200

korai bronzkor I. 3300-3050 3200-2200 (nincsenek

alperiódusok)

korai bronzkor II-III. 3050-2300 -

korai bronzkor 2300-2000 2200-2000

IV./középső bronzkor
I.
 középső bronzkor II. 2000-1550 (kerámiakészítés 2000-1550 (1550: egyiptomi
csúcspontja) újkirályság kialakulása)

késői bronzkor 1550-1200 (tengeri népek vándorlása) 1550-1150 (utolsó carthus

megtalálása)

vaskor I. 1200-1000 (Dávid trónralépése) 1150-1000

vaskor II. A 1000-925 (Salamon halála, addig 1000-900 (ekörül kezdődnek a

egységes királyság Júdára és Észak- föníciai és izraeli kapcsolatok
Izraelre oszlik) nyomai)

vaskor II. B-C 925-586 (Jeruzsálem pusztulása, 900-586

babiloni fogság kezdete)

babiloni kor 586-539 (perzsák elfoglalják Babilont - 586-539

papok engedték be őket a városba)

perzsa kor 539-331 (Nagy Sándor) 539-331

hellenisztikus kor 331-31 (aktiumi csata, Kleopátra 331-31

római kor 31 után 31 után

Ezután nehéz megállapítani, hogy mikor végződik az ókor Palesztinában

A neolit Jerikó
 Jerikó falainak lerombolása: összekülönbözött a régészet és a teológia
o nem találták se kürtöket, se a várost ebben az időpontban, amikor Jerikóról írtak →
nem létezett még akkor
 neolitikum:
o fazekasság és növénytermesztés
o falu és város
 Jerikó: Tell es Sultan (szultándomb)
o fal és torony
 kőfalak, száraz falazási technika (habarcs nélkül)
 csigalépcső
o Jordán völgyében
o lakóépületek
o preparált koponya
 orr helyén a koponyán lyuk van - agyaggal betapasztották, szemnyílásokba
kagylót raktak
o hét édesvizű forrás körülötte → földművelés
 a téli idő is nagyon enyhe

Kalkolithikum - kő-réz kor 

 fém olvasztása, öntése, megmunkálása
o sokáig egymás mellett használják a fémművelést, de a köveket is
o elsőként: fegyverkészítés
 Nahal-Mismar: topográfiai alapvetés
 o kétarcú Jordán-árok: nehezen megközelíthető, de nagyon kedvező környezet
o Nahal = wadi = vízmosás / mély völgy
o kincslelet
o mellékfolyók:
 csekély vízhozam
 alsó szakasz kanyonszerű
 barlang
o 50 m magasan függőlegesen a vízmosás felett
o a lelet in situ (=a megtalálás helyszínén)
o gyékénybe csomagolva, elrejtve
o 442 tárgy, 429 réz, de van kő és víziló-fog is
o Bar Koch-ba levelei és női szandálok
o C14 szénizotóp feleződése alapján megállapítva: Kr. e. 3500 körül: elterjedő réz,
olíva, datolya és tejtermékek
o származási hely:
 víziló: Jordán
 réz: Timna
 kb 100 km távolság egymástól
 korai kereskedelmi kapcsolatrendszert jelez
 komoly műszaki tudásra volt szükség a tárgyak elkészítéséhez
 Nevé Noy:
 a modern Berseba egy része
 leletmentő ásatás
 nahal-mismarival megegyező arzén-tartalom
 forma, díszítés hasonló
 mintákat találtak, melyek a Ciprusban levőkre hasonlítottak
 ?kereskedelmi kapcsolat?
 kié lehetett a nahal mismari kincs?
 En-Gedi szentélye: azonos korú, a szerkezete fontos, elhagyják, nem lerombolják
 sietve távozásra utal (ami a kincsek elrejtését is megmagyarázná)
 alaprajza: körülvéve temenosszal (elválasztó fal) 
 2 kapu
 emelvény: főisten szobra, annak családja
 tárológödrök: gabona tárolására → vagy áldozatnak, vagy templomot
ellátó gazdaság gabonájának őrzése
 tipp: En-Gedi templom kincse
 veszély miatt odavitték, és vmiért soha nem vitték vissza
 DE! En-Gedi templom körül nem volt település
 melyik kultúráé lehetett a templom??
 Tuleliat Ghazzul:
 Jordánia, a Holt-tengertől északkeletre
 egyidős En-Gedivel
 földnyelven, ovális házak, freskók
 volt egy nagy ház, amit freskók díszítettek → szentély?
 egész Palesztinára kiterjedő kultúra
 etnikumhoz kötni nem tudjuk
 falfestmények:
 Cameron értelmezése: kultikus felvonulás
 → a ghazzuli kultúra résztvevői építették az En-Gedi szentélyt, ők
vihették át Nahal-Mismarba a kincset
 szkeumorfia: egy anyagból próbálok imitálni egy másikat
  lehetséges, hogy a kincsek kőből készültek, ezt imitálták rézből
 összegzés:
 A kincs a ghazzuli kultúrához tartozó en-gedi szentély kincse, amelyet a
nahal-mismari barlangban rejtenek el.
 Hogy miért és ki elől – azt nem tudjuk.
 Amit tudunk: sosem jöttek el érte…

3. óra
A KORAI BRONZKOR KÉRDÉSEI

- nem tudjuk, hogy milyen nyelvet beszéltek

o nincsenek írásos emlékek

kronológiai elhelyezés

o Mezopotámia
 korai dinasztikus kor (3000-2400): 
 Gilgames: sumer és akkád történetek róla
 örök élet füve/vize
 agadei Sarrukín 
 anyja: Eritum papnő - nem szülhetett volna gyereket, kosárba tette a
gyerekét, Eufráteszbe tette a kosarat
 Mezopotámiát egy államban egységesítette
 III. Ur-i dinasztia
 virágzó civilizáció
 Egyiptom
 Óbirodalom (2800-2200)
 piramisok
 egyesíti a Nílus-völgyet
 4 millió lakos kb
 első átmeneti kor (káosz) (dezintegrációs kor)
 Szíria
 Ebla: Tell Mardikh pusztulása
 Paulo Mattie tárta fel az eblai nyelvet (lombardiai)
 Giovanni Pettinato a feliratkutató
 sémi nyelv - kb tízezer tábla, megfejtése máig zajlik
 Palesztina
 nincs írott forrás
 belső periodizáció kerámia alapján
 egyes városok datálásának nehézségei: nem lehet egy belső fejlődési vonalat
felrajzolni
 kerámia és városi építészet fejlődését nehéz összehozni
 kerámia etnikumhoz kötése írásos forrás nélkül szinte lehetetlen
 abydos edény: 
 Abydus: Nílus deltájában
 de ez egy palesztin eredetű edény, csak elkerült Egyiptomba
 működő kereskedelmi kapcsolatra utal (pl. cédrusfák)
 Anatóliában is találtak ilyet (Töröko.)
 Palesztina egy (föld)híd Egyiptom és a Közel-Kelet között
 közvetítő szerep
 → kulturális sokszínűség
  → sokszor lerombolják, mert a körülvevők az uralomért küzdenek
 Hilbert kerámia: főzőfazék – parázsba tették
 izohiéta: csapadékvonal - felette nagyjából azonos mennyiségű csapadékot kapnak, alatta
kevesebbet
 200 mm csapadék annyi, amennyivel még lehet a környezet viszonylataiban földet
művelni
 pl. Tel Arad és Megiddo
 forrás van a közelben vagy jó vízellátottság
 → jó lehetőségek a növénytermesztéshez
 alapvető szempont lesz a lakóhely megválasztásában

Tel Arad

 megmaradt egy nagy falrendszer belőle

 bronzkori város: tetején Salamon-kori citadella
 Narmer fáraó neve innen kerül elő
 bitumendarabok jönnek fel a tengerből
 városok kritériumai
 erődítés:
 szolid fal
 félköríves, fal síkjából előugró bástyák
 1. emelet magasságában palló - ezen állva lehetett harcolni
 poterna = kapu = hiány a falban (a védelmi rendszerben) 
 egyszerű nyílás, szekér nem fér át rajta
 csak egy ember/megrakott szamár
 vagy nem használtak szekeret, vagy direkt úgy építették meg, hogy a fal
előtt ki kelljen pakolni → védelmi szempontból
 lakóépületek
 papíron 2326: lakóegység
 Breitraum: téglalap alakú, ajtó a hosszabbik oldalon
 mélyített padlószint: 4-5 lépcső vezet le, mert a földbe van süllyesztve
 tetején perem → eső elvezetése (utána eltárolták)
 melléképületek: istállók, raktárak
 1 lakóegységben 1 család, kb öt fő
 sokszor mozaikcsalád
 gyerek- és anyahalandóság nagyon magas volt (továbbélési
arány: 30%)
 vízrendszer kérdéses
 valószínűleg eső esetén az utcákról egy központi gödörbe folyt a
víz, gyorsan fel kellett használni
 várostervezési modellek
 A) Amiran: sugárszerkezet
 valószínűleg nem így volt, mivel nem volt még ilyen rendezett
 B) Ze’ev Herzog: összevissza házak
 kb 800-1000 fős város (abban a korban ez nagyon nagynak számított)

Megiddo XVI. réteg

 3177-es a képen:
 palota-definíciók (hogyan tudjuk, melyik a palota)
 elkülönítjük a lakó- és a középületeket
 teljesen más méret
 beépített anyagok drágák
  beépített drága anyagok feldolgozásának minősége
 templom vagy palota?
 templom szent hely, alaprajza elég konzervatív (Breitraum szentély
alaprajz)
 600 m2
 folyosóval ketté van választva a király magánszférája (hárem) és hivatali
teendőinek helyszínét
 masszív falak: a városfalon belül is védte magát
 az elit elkülönülve lakik a köznéptől
 két épületszárny - funkciók
 4040-és a papíron:
 Breitraum szentély
 lineáris térszerkezet
 bejárattal szemben emelvény, rajta istenszobor
 templom centruma
 két tetőt tartó oszlop (alapzatát találták meg)
 nagyon vastag fal
 4017-es a papíron
 kőstruktúra
 lépcső vezet fel rá
 körülötte szűk utcák, alig fér el rajta vmi, de maga a kőstruktúra nagyon nagy
 régen állatáldozati oltárnak gondolták
 de nincs a templommal összeköttetése
 r=7m → 150 nm
 vitatott funkció
 Herzog rekonstrukciója:
 fölötte kúp alakú építmény
 gabonatárolásra alkalmazták
 múltba tekintés:
 földbirtokok ⅓-át a templom birtokolta
 templom = isten lakóhelye
 ecclesia (templom mint gyűlekezőhely keresztény újítás)
 istennek ételáldozat (szubsztanciáját szívja magába)
 templomgazdaság Mezopotámiában
 templom = templomgazdaság központja
 palotagazdaság Palesztinában
 gabonatartalék fenntartása
 kölcsönt adnak belőle, hogy legyen mit elvetni, innen etették nagy
éhínség idején a lakosságot
 templom adminisztratív, gazdaságirányító szerepe
 theljét már kb elhordták
 újfajta régészet alakul ki: régi ásatásokat értékelik újra
 modern módszerekkel a régi dokumentációt vizsgálják
 Hirbet Kerak (Bet-Yerah)
 furcsa alakzat, hasonló Megiddora, csak több ilyen gabonatároló komplexum
 regionális szentély - ezért a több komplexum

4. óra
A KÖZÉPSŐ BRONZKOR
 2300-2000 2200-2000

2000-1550 (kerámiakészítés csúcspontja) 2000-1550 (1550: egyiptomi újkirályság kialakulása)

I.

 Deurbanizált átmeneti periódus.

o Néhányan korai bronzkor IV. – ként jelölik.

o Egybeesik az első átmeneti korral.

 elvándorlás Palesztinából  A városok túlnyomó többsége elnéptelenedik:

o A peremvidékeken mindez sokkal kisebb mértékű.

 Renomadizálódás mint társadalmi reakció:

o Kiterjedt sírmezők jönnek létre.

 Kerámia visszaszorul:

o Néhány tucatnyi műhely Palesztinában.

o a legfontosabb korabeli ipar  társadalmi összeomlás áll előttünk

 oka:

o William Foxwell Albright:

 MAR.TU (a nyugat fiai) = amurrú vándorlás.

 migrációval magyarázza

o Paul Lapp:

 Kaukázusból érkező nomádok – de nincs a kettő között régészeti nyom

o Benjamin Mazar:

 Óbirodalmi hadjáratok – nincsenek egyiptomi források abból az időből

o Az ok: ismeretlen…

II.

 A klasszikus kánaáni kultúra időszaka.

 Új benépesülés:

o Fönícia és Szíria (Orontész-völgy) felől.

o Büblosz anyagi kultúrája palesztinai városokban.

 Súlypont:

o eltérés eddigi időszakokhoz képest: sok tengerparti település alakul ki

 A tengerparti régió – via maris.

  távolsági tengeri kereskedelem  gazdagság forrása

o Belső kereskedelmi utak – Királyok útja

 fűszerkereskedelem (bors – Indonéziából)

Leletek

 Egyiptomi tisztviselők pecsétnyomatai:

o egyiptomi irodalom fénykora

o Tell-Ajjul, Megiddó, Jerikó: az egyiptomi jelenlét helyszínei.

 Szkarabeuszok:

o Tell Ajjul + a mai Tel Aviv régiója mint súlypontok.

o Hükszósz királyok neveivel állátott darabok.

 Egyiptom északi részén átveszik a hatalmat

 lótenyésztés + idomítás  harci szekérhez (könyv is róla)

 kerámia: kiemelkedő minőségű

o vörös, majd krémszínű (Braun-auf-Weiss) máz

o Tell-Yehudieh-kerámia

o ciprusi import

 jó minőségű

 picike üveg: mákpollenek

 palesztin kerámiakészítés csúcspontja

 később is vastagabb fala van → ekkor volt a legfejlettebb a technológia

városi építészet

o új jelenségek: 

 kamrás kapu

 sánc

 Tel-Dan

 kamrás kapu

 kövezett ösvény a kapuhoz

 kövezett ösvény a városba

 eredeti kapu fennmaradt

 középső bronzkori

 fedett maga a kamrás rész

  mellette indul kétoldalt a sánc

 6-800 nm-es ilyen építmény is létezik

 tárgyalások: a kapuban

 piac

 bíróság

 Hácór

 sánc: tégla/kőfal, ráhordva a föld

 alsó és felső város

 sáncon belül 4 templom

 lakóépületeket nem találtak

 de kamrás kapu volt

 hükszószok kevesen voltak

 kamrás kapukat valószínűleg lakóépületnek használták

 ha támadás érte őket, akkor felvonultak a toronyba

 ha nagyobb támadás volt, a környébeliek is bemenekülhettek a sánc

mögé

 kamrás kaput még a rómaiak is építettek

népesség külső megjelenése

 ikonográfiai forrásanyag - speciális elemzési módszere

 az elit ruházata

 Hácór alsóvárosa, bronzplakett

 Beni-Hassan

 Kairótól 180 km-re délre, Nílus partján, nekropolisz

 II. Szeszósztrisz (1897-1879)

 vidéki előkelő sírja

 egy nagy anyagdarab a ruha

 nagy tűkkel összetűzve

 minél több redő, annál előkelőbb

 képen az előkelő imádkozik, mezítláb van

 köznép ruhája: hosszú, min. lábszárközépig érő köpeny (kaftánszerű)

  hosszú, ujjatlan, kapucnis köpeny rajta

 napszúrás ellen

 éjszaka hideg ellen takaró

 nincs fehérnemű

 mindenkinek egy ruhája van

 több ruha a gazdagság jele

Nomádok

 tarka ruhák

 ázsiai nomádok, akik mennek Egyiptomba Palesztinából

 kisállattartók

 haszonállat: kecske, juh

 lelegelték a növényzetet

 lemosta Palesztinát a víz, ezért lehet most ilyen kopár

 szállítás: szamár

 kiváltság volt rajta közlekedni

 nem ért le róla a lábuk (alacsonyabb átlagmagasság)

 gyerekeket viszik

 tárolóedények szállítása

 saját termékeiket viszik Egyiptomba → főleg tejtermékek

 vaj, joghurt, sajt (túrószerű)

 iparcikkeket várásoltak

 területen belüli nomadizmus

 letelepedettek és nomádok kereskedtek

 nincs különbség a férfi és női viselet között

 kb annyi nő, mint férfi

 nem volt elég vagyonuk több feleséghez

 minden férfi katona

 nomád birodalmak előnye: mindenki tud bánni a fegyverrel, nem kell betanítani

 íj: reflexíj (vagy annál is fejlettebb)

 összetett íj

 palesztinai nomádok: sokszor van éhínség Palesztinában

  átvonulnak Egyiptomba

 regisztrált migráció

 éhínség után kitessékelik őket

 Idrimi Alalakh királya

 ül - előkelő

 szakáll: férfi politikai pozíció jele

 bronzkori palota

 féri ékszerek: nyaklánc, fülbevaló

 előkelőkön és királyon hasonló sapka

5. óra
A KÉSŐI BRONZKOR ÉS A MEZTELEN ISTENNŐ(K)

1550-1200 (tengeri népek 1550-1150 (utolsó carthus megtalálása)

vándorlása)

termékenység: központi elem, nagy a gyerekhalandóság, gyereknemzés elengedhetetlen a túléléshez

történeti források

 el-Amarna archívum

o IV. Amenhotep idején krízis → Ehnaton

o főisten a fáraók idején: Ámon

 papsága olyan gazdag lett, hogy a fáraóéval vetekedett

 a gyerekükre is rá kellett bólintania Ámonnak, hogy legitim legyen

 túl nagy politikai hatalom

 új főisten: Aton - napisten

 nem tagadta a többi istent, csak megtiltotta a többi imádását = monolátria

 költözés Ahet-Atonba

 apjának, III. Amenhotepnek külpolitikai levelezésével együtt

 8 levél pl Jeruzsálemből

 akkád nyelvű archívum - közvetítő nyelv

  nagy nyelvészeti és történeti jelentőség

 történeti:

 helyi kiskirályok, adófizetés

 nyelvészeti

 ha vmiben nem voltak biztosak akkáddul, odaírták kánaiániul is

 Tutanhaton végül Tutanhamon lett - visszavette az Ámon nevet

 amarnarealizmus: reálisan ábrázolják

 istenképben változás: „lenyúl hozzánk és megsimogat”

 XVIII. és XX. dinasztia közti átmenet (Horemheb - katonatiszt)

a városi kultúra

 folytonosság a középső bronzkorhoz képest

 megmaradó városok

 kontinuitás az anyagi kultúrában

 de az idő előrehaladtával hanyatlás

 hódító háborúk pusztításai

 egyiptomi adóterhek

 munkaerő küldése Egyiptomba

 nemesfém - ez nem volt itt, hanem kereskedelemből kellett szerezni

 a tengerpart felértékelődik

 Pax Aegyptiaca

 Földközi-tenger keleti medencéje

 Tell Abu Hawam (a mai Haifa helyén)

 a kerámiaanyag

 nemzetközi kereskedelem általános feltételei jók

 kontinuitás

 export-import kerámiák

 Ciprus és Mykéné mint a horizont legnyugatibb pontjai

 réz

 Ciprus központi szerepe - innen szállították hajóval

 Lukka és a kalózok
  redisztribúció

 a palotának beszolgáltatják, ők osztják újra

Források

 Megiddo-plakett

 Othmar Keel: ikonográfia - Fribourg Schule

o az ikonok szimbolikusak, meg kell fejteni őket, mint az írott szövegeket

o tettetett naivitással kell közeledni a képhez, önmagában kell először értelmezni, a

kontextus figyelmen kívül hagyásával

o ha a szimbolikus jelentést megfejtettük, pontosan leírtuk a képet, utána lehet

összevetni a többi tudásanyaggal

o Tell el-Mutesellim: bútorlap díszítő elem elefántcsontból

o hatalmi szimbólum: oroszlán, bika

 Asera plakett

o Lákis, Kr.e. 14. sz. - Palesztina

 város-királyság egy központjából

 arany, repoussez-technika

 vékony aranylapba hátulról belekalapálják a minta negatívját

 a lelet anyaga önmagában is forrás értékű

 feltárás

 Starkey 1932-1938, Tufnell, Ussishkin

 stratigráfia: akkor beszélünk új rétegről, amikor a beépítés koncepciója

gyökeresen megváltozik

 Palesztina egyetlen lelőhelye, ahol a kerámiát évre pontosan tudták datálni

(írott forrás miatt)  ehhez hasonlítják a többit

 az akropolisz templom

 csarnok

 előudvar

 két oszlop - libanoni cédrusból

 színes padlókövek

 szentek szentje lépcsővel megközelíthető

 raktár - itt volt a lelet

  Háthor istennő

 a minta egyiptomi, de az ábrázolás nem az

 valószínű, hogy ez nem Háthor, de neki a palesztin megfelelője: Asera

 szinkretizmus: különböző vallások elemei keverednek

 meztelenség,ló

 diadém, lótusz

 lótusz = élet folytonos változását szimbolizálja

 kinyílva: ereje teljében

 lekonyulva: halál

 Háthor a harc istennője is: kánaáni megfelelője: Anat

 álló istenség, hordozó állaton, az állat mozog → dinamizmus

 agyag öntőforma → tömegtermék

 következtetések

 első a lelet leírása önmagában

 majd régészeti kontesxtus

 szöveges forrásoknál is gondos interpretáció

 két elem összekapcsolása az utolsó

 Asera és termékenységi kultusz a keleti Mediterráneumban

exkurzus
KLÍMAKUTATÁS ÉS ÉHÍNSÉGEK

paleo-klímakutatás
 A holocén (az utóbbi 10000 év) kutatása a Közel-Kelet vonatkozásában: elhanyagolt terület.
 Gleccserek hiány mint hátráltató tényező
o A gleccserekben megmaradnak a régió pollenanyagai  klímakutatás fontos eleme,
de itt nincsenek gleccserek
 4000 éve igen intenzív emberi tevékenység hatása Palesztinában
 módszerek
 favizsgálat - dendrokronológia
 cseppkő-analízis
 pollen-analízis
 vízszint-ingadozás mérése
o nagyon hektikus a mozgása Palesztinában
o magasabb vízszint mindig összefüggött a gazdasági fellendüléssel
o Holt-tenger: gátak -- csökkenő vízszint
 az archeobotanika teljes spektruma
Éhínségek az ókori Izraelben
 szerteágazó okok
o klímaváltozás
o háború
o földrengés
o aszály
o sáskajárás
 Kr.e. 14. sz. vége
o Horemheb sírja
 Kr.e. 13. sz. vége
o Merneptah-sztélé - Izraelnek nincs vetőmagja
 Kr.e. 9. sz. középső harmada
o Illés próféta versengése Baal prófétáival
 Kr.e. 6. sz. vége
o rossz termésű évek: Haggeus és Zakariás könyvei
 Kr.e. 5. sz. vége
o Nehemiás kora - Rut könyvének alaphelyzete

6. óra
A FILISZTEUS CIVILIZÁCIÓ

A filiszteus civilizáció
 politikai felhangok
 filiszteusok: a legismertebb tengeri nép
 palesztin eredet-mítosz
 Palesztina nevei
o Syria-Palaestina (Hadrianus)
o peleset - palaistinoi - filiszteus
 történeti érvek a jelenben
o megnehezíti a kutatást a téma politizálódása
 5 filiszteus város: Pentapolisz
o Gáza
o Ashkelon
o Ashdod
o Ekron
o Gat
 régebbi kutatás
o hazát kereső népek egyszeri inváziója - nagyon komoly migrációs hullám
 addigi civilizáció összeomlása
 1200 körül teljes összeomlás a Földközi-tenger keleti medencéjében
 egyik oka a vándorlás
 másik a csapadékhiány
 valószínű forgatókönyv
 kalózok csoportjai
 megbénul a palotagazdaságok fémellátása
 az első komoly ellenség (Egyiptom) megállítja őket
 ők is komoly veszteségeket szenvedtek
 az összeomlásban Egyiptom nagyhatalmi státuszát is elveszíti
lelet
 III. Ramszesz (akit a háremében öltek meg) halotti temploma: Medinet-Habu
  Nílus deltában zajlott csata részlet – mikor a tengeri népek át akartak kelni
 tolldíszes sisakosok tűnnek rajta a csata legnagyobb veszteseinek  ők lehettek a
filiszteusok – hasonlítanak Góliát leírására
kerámiaanyag
 mykénéi kerámia
 fehér mázon vörös és / vagy fekete díszítés (1,2,3,4)
 Balkánon keresztül érkeztek
 ciprusi eredetű anyag
 lapos bázis: 9, 10, 11
 egyiptomi eredetű anyag
 füles kanna: 15
 kánaáni eredetű anyag
 harang alakú tál: 13
 → filiszteusok nagyon kevert, multikulti nép voltak
 nyelvüket nem ismerjük
 két nevet ismerünk: Góliát, Ákis
 égei eredetű díszítés  500 évvel később: görög vázafestészet
 söröskancsó: sör – kenyérből és élesztőből: szita azért, hogy kiszűrje a kenyérdarabokat 
kalóriaszükségletük egy részét ebből fedezték
 nyakával hátranéző vízimadár  jellegzetes filiszteus díszítés

az anthropoid szarkofág
 kónikus cső - van egy fedele, a csőbe beleteszik a halottat
 fedél: arcot formázó
 elterjedése:
 Bét-Seán, Gáza (Deir el-Balah), Pella
 Bét-Seánba szögezték ki Saul király legyőzése után testének egy darabját
 Gáza: egyiptomiak palesztinai támaszpontja
 elkészítés:
 gyűrűk összedolgozása nedves állapotban, majd egyben kiégették
 etnikai kapcsolat:
 egyiptomi vagy filiszteus, vagy egyiptomi
mintát követő filiszteus

kultusz forrásai
 ószövetség: Dágón mint főisten - izraelita
interpretáció
 Ákis felirata, Ekrón, Kr.e. 7.sz - Ptgyh - Putigayah
 Tel-Qasile - a filiszteus szentély és Asdod
 megaron-típusú templom
 kultikus tárgyak
 kanyarodni kell a templomban (nem egy
nagy hajó)
 nem palesztinai templom
 „Asdoda”  A kép – székszerű lapos
cucc – nem tudni, micsoda, de nem
palesztin
 B kép: ivópohár, alja oroszlán – Rhyton
görögül
 D kép: libáció:
 italáldozat
  tej libáció: termékenység, gyermekágyas
varázslat?
 kéztartás: anthropoid szarkofágra
emlékeztet
 nincs filiszteus írott forrás, ezért nagy a homály

7. óra
IZRAEL ÉS JÚDEA RÉGÉSZETE – MINDENNAPI ÉLET

Filiszteusok sokáig meghatározzák Palesztina anyagi kulturáját

BIBLIA KÖVETKEZIK innentől (a terület szempontjából innentől releváns)

 A Biblia Isten szava = vallási szempontból normatív
o sugalmazott szövegek - Isten arra indít szerzőket, hogy amit Isten szavaként
azonosítanak, azokat lejegyezzék
o antropomorf módon ábrázolják Istent - emberformára
 Ószövetségben: emberi érzelmek - harag, féltékenység stb
 De: a régészet több gondot okoz, mint amennyit segít:
 pl. Jerikó esete…
 A biztosan rossz út:
 Werner Keller: Und die Bibel hat doch Recht…
 vaskor 1. még régészeti szempontú 
 1200-1000-ig
 utána Dávid trónralépése - innentől történeti szempontú kronológia
 Salamon: 925-ben halt meg kb
 Babiloni fogság: Kr. e. 587-86 - babiloni kor 
 → elszakad a kronológia a régészettől, történeti szempont alapján rendeződik
 nem történelemkönyv a Biblia
 ókori történettudomány (pl. Hérodotosz): helyismeret-szerű, leírja, hogy ki
uralkodott, mit viseltek stb.
 Bibliát a vallási elit írta: corpus nyelv
 más műfajok írásmódjáról nem tudunk (pl. hivatalos iratok, köznapi
szövegek, trágárság)
 nincs benne olyan szöveg, ami akkor született,
amikor maga az esemény játszódott, hanem jóval
később
 tudni kéne, hogy az egyes bibliai könyvek hogyan és mikor
keletkeztek
 de ez reménytelen
 az általunk vizsgált dolgok a hosszú időtartam
szempontjából vizsgálandók
 “longue durée” - francia Annales iskola, François Simiand
 a tenger nemcsak hullámokból áll, hanem áramlatokból is, csak a
hullámok elfedik
 nekünk az áramlatokat, a hosszú időtartamú kérdéseket kell
vizsgálnunk
  rövidtávú: eseménytörténet
 kerámia
 1. kép: háztartási kerámia a 10. sz-tól a babiloni fogságig
 vastagfalú edény, mert beletették a parázsba

 lencse, borsó, egyéb hüvelyesek
 14-15-16-17: klasszikus tárolóedények, pythosok
 olaj,  bor, gabona tárolása
 két fül: ketten tudják cipelni rudakkal
 vaskori edények bronzkorhoz képest: forma szempontjából nem változik, de a
minőség rosszabb lesz - vastagabb fal, durvább megmunkálás
 másik lap: első néhány edény - mákpolleneket találtak benne, korabeli drogozás :D
 5-ös kép: sör
 ciprusi edények: újra kiépült kereskedelmi kapcsolat
 900-tól kezdve egyre több
 nem tudjuk, hogy az edény vagy a benne levő valami volt a kereskedelem
tárgya

 dombvidékeken egymást érik a városok
 Izrael állam: nem városállam, hanem kiterjedt
 állam területén belül egyre több város
 nem a senki földjén próbálnak nagyobb területet elfoglalni
  városszerkezet sűrűbbé válik  városállami modell visszaszorul
 Fönícia és a filiszteus városok
 territoriális államok: Izrael és Júda
 új területek bevonódása az urbanizációba: dombvidékek
 a vaskorban mindegyik város kisebb lesz, mint a bronzkorban
o Hazor: láttuk, hogy felső város, mögötte nagy sánc
 70 hektár volt
 de 6 hektár lett belőle
 urbanizációs visszaesés
 edények minősége is megromlott
 miért ilyen kicsik a városok?
 átlag méret: 1-2 hektár
 ezen kb 200-250-en élnek
 pont akkora, hogy lehessen vérfertőzés nélkül házasodni
 palesztinai termőföld gyenge minőségű
 kicsi a népességeltartó képessége
 Jordán pici és rossz helyen van, eső szeszélyes, föld rossz
 1 család földigénye
 kb 7-8 hektár
 város - körülötte 6-8 kilométeres körzetben földek, ahol a
városiak dolgoznak
 ahol ennek vége van, ott kezdődik a következő város
ugyanilyen 6-8 km-es körzete
 ha ez valahol nagyobb, vmi speciális körülmény miatt van
 pl. Samaria - főváros
 Ashkelon, Ashdod - kereskedelem is, nemcsak
földművelés
 Ekron: olajtermelés exportra is
 népességbecslés
o Biblia: teljesen eltérő szám a régészeti adatoktól
o Mózes: sivatagban népszámlálást tart a pusztai vándorlásra
 később íródott: a letelepedés után következtettek vissza a számra
 Dávid népszámlálást rendel el: (ált. adózási vagy sorozási célzattal)
 Júdában 6-7 százezer fegyverforgató férfi, és Izraelben is ennyi
 tehát ez alapján 6-7 millióan éltek volna
 20. sz. elején britek népszámlálást tartottak, sose éltek ennyien
Palesztinában  → kicsit gyanús
 régészeti becslés: 3-4 százezer fő
 hatalmas eltérés oka: teológiai
 gyerekhalandóság 50% körül
 minél nagyobb Isten áldása → annál többen vagyunk 
 célja: Isten áldásának bizonyítása
 vaskor egy apály a városok és a népesség számában
 népességváltozások
 alacsonyabb: neolitikum
 magas: középső bronzkor
 késői bronzkor: csökken
 alacsony: 1200 körül megint
 magas: vaskor II.
 alacsony: babiloni fogság - régészetileg dokumentált a városok
pusztulásrétegei által
 magas: Heródes
Egy város építményei
 fal
o szolid: egy folyamatos vonal, min. 1,5-2 m vastag
 kazamata: szolid fal + szakaszos: megszakítások (bemélyedések): ezek a kazamaták:
lehet benne tárolni terményeket - háború idején feltöltik földdel: ezt nehezebb
betörni, mert a föld rugalmas - csak drágább megépíteni
 offset-inset-wall: szolid fal, de fűrészfogszerű forma: nagyobb felületen érintkezik a
földdel, az omladékos földön is stabilabb tud maradni
 Kapu: kamrás kapu
 szentély: Breitraum - téglalap alaprajz, bejárat hosszabbik oldalon
o Langraum megjelenik (Salamon temploma): szintén téglalap, de bejárat a hosszabb
oldalon
o space syntax theory: épületrészek és köztük lévő űr egymáshoz képesti értelmezése
 palota: Hofhaus - központi udvar, helyiségek az udvar köré rendeződnek - átrium
o boltív még nincs, gerendából csinálnak tetőt: cédrusfa hosszánál nem lehet nagyobb
egy terem: sok kis terem, ezért nagy össz alapterület
 lakóház: 
o 4 szobás ház
 raktározás
o oszlopos ház: nagy, Langraum, oszlopok, középen valószínűleg nem fedett, innen jött
a fény
 Megiddo: nagy a lóvizelet koncentrációja a ház alján
 multifunkciós épület: istállónak is használhatták
 vízellátás sokféle: rendszertelen csapadék, muszáj tárolni


 Tell es-Seba
o bibliai Beerseba?
o Ciklág? - Dávid könyvében említve
o 500 alatti lakosság
o rendszerezett alaprajz
 nem szerves fejlődéssel jött létre
  kazamatafal, kamrás kapu, oszlopos házak (kapu mellett)
 házak kb egyforma méretűek
 templom?? nem látszik
 palota: 32-es talán
 régész: Y. Aharoni
 Volkmar Fritz
 Z. Herzog elmélete a városról: (király nem lakott itt, de túl rendezett a szerves
fejlődéshez)
 “container of power” - regionális adószedő központ, azért ekkora oszlopos
házak a tárolásra
 black line: alatta eredeti, felette továbbépített, hogy jól nézzen ki

Lákis (Tell ed-Duweir)

 Azonosítás: a ninivei Lákis-relief.

 James Leslie Starkey:

o 1932-1938

o Olga Tuffnell

 David Ussishkin / TAU

o 1973-1994

 Yosi Garfinkel / HU

o 2013 óta

 a ninivei Lákis-relief

o Realizmus vagy fikció?

o Bizonyos részletekben lehet realizmus:

o Lákis ábrázolásában nem feltétlenül („liber bestiarium”-effektus).

o Az asszír hadsereg külseje, napi rutinjai terén várhatunk realizmust.

o Alapvetően propagandisztikus: a mindig győztes, „kigyúrt” asszír katonák...

8. óra
IZRAEL ÉS JÚDA RÉGÉSZETE – A MINDENNAPI ÉLET

survival-elmélet: bizonyos helyeken annyira el van maradva az élet, hogy egyfajta történeti
néprajznak használható  ablakok a múltra

munka és szokások Palesztinában  mintha az ókori Palesztinát látnánk, elmaradt a mainstreamtől

lakóház

- a négyszobás ház
- Breitraum típusú
 - udvart könnyű azonosítani
- élettér: maga egy breitraum
- nincs ablak  minden fényt az udvarról kap  családi intimitás megőrzése
- szárított trágyát eltüzelték
- tetőszerkezet: gerendák + rajta agyag  eső után mindig újra kellett csinálni
- kérdés: etnikum-marker-e?
o pro: domboldalon – izraeliták csak ezeket a helyeket tudták elfoglalni
o kontra: nincs írásos megerősítés

kerámia

- kánaáni formák tovább élnek

- izraeli kerámiaanyagot is azonosítottak
o vaskor II-től kezdve
- galléros peremű korsó
o etnikum-marker?
 ugyanott és ugyanakkor jelenik meg, mint a négy ablakos ház
o  azt mutatja, hogy megjelent egy új népesség, de nem egyértelmű, hogy a zsidók

farm

- 20.000 l bortároló kapacitást találtak

o kereskedtek vele
o Jeruzsálemnek adták el
- tárolóedényeket is találtak
o rajta felirat: LMLK (királyé/királynak)
o királyi birtok? ez az adó volt a királynak
- Jeruzsálem körüli falvak félkört rajzolnak
o = agglomeráció, ami ellátta Jeruzsálemet
o az agglomeráció együtt nő vagy csökken a várossal

az élelem mint tudományos téma

- Fernand Braudel:
o A történelem mint tenger: hullámok és áramlatok.
- Az élelem megszerzésének a módja az áramlatok szintjéhez tartozik – de állandó hatás a
hullámok szintjére és vissza:
o Jegyrendszer.
o Holodomor.
o Észak-Korea.
- Kutatása ezért igen fontos:
o De mivel örök kérdés: az eredmények akár érdekesek is lehetnek.
o Hiszen így étkezett: Mózes, Dávid, Salamon, Jézus Krisztus, Péter apostol…
o Sőt: mi is, ha épp Izraelbe vet a jó sorsunk…

mezőgazdasági adottságok

- rossz
- nincs nagy folyó
- eső
o kiszámítható időbeli eloszlás, de bizonytalanság
 - víz tárolása  ciszternák
o vakolt falú gödör
o háborús időkre vízellátó rendszer

flóra és fauna

- növényzet: tűlevelű erdők

- medvék
- Jordánban krokodilok
- antilopfélék
- szőlő, olajfa őshonos
- búza, árpa termelés a neolitikum óta
- csonthéjasok
- méz
- kígyók
- skorpiók

teraszosítás

- művelhetőség alapvető feltétele

- Kr.e. II. évezredre készül el
- támfalat folyamatosan karban kell tartani
o eső által lemosott földet vissza kell vinni
- a magvető példája
- óriási munkaerő igény

Táplálékok

- Mózes könyvében: Palesztina várható bősége: búza, árpa, szőlő, füge, gránátalma (hús nincs
benne)
- kenyér: alaptáplálék – 2-3 kg liszt / család / nap
o forma: pita
o fűszerekkel: kömény, koriander
- munka:
o őrlés – női munka
o vízhordás szintén  ekkor történt a legtöbb nemi erőszak
o sütés: kemencében / kövön
- olíva
o bogyót nem ették
o olaj  étel, kozmetikum, lámpa, tinta
o női munka
 szüret
 préselés
 szűrés
- tej és hús
o állattartás: juh és kecske
o tej: szezonális, eltartani nem lehet
 joghurt, sajt (kenhető állagú), vaj
o hús: nagyon ritka és ritualizált
 állatáldozat  elégetés (holokauszt szó innen ered)
  szőr is fontos nyersanyag
- pap: úgy kapott enni, hogy a családok ételébe egy háromágú villával belenyúlt, ami rajta
maradt, az volt az övé

italok

- víz:
o karsztvidék: források és patakok
o folyók vizét is itták  nincs környezetszennyezés
o városok: komoly vízrendszerek
- bor
o vizezik (tengervízzel)
o vörösbor
o borvidékek: Gileád, Kármel-hegy
o széles minőségi skála
- sör
o Egyiptomból érkezik Palesztinába a II. évezred végén
o kenyér, élesztő, víz
o kalóriabomba
o 4,1% körüli alkoholtartalom

munkamegosztás

- élelem előállítása: női munka ház körüli

- földművelés és állattenyésztés: erősebb férfi jelenlét
- Péld 31, 10-31
o androcentrikus kívánságlista a feleségről
o ideális feleség
o nőnek vannak jogai – pl. ingatlant vehet
o leírás a női feladatokról

9. óra
ERŐDÍTÉS ÉS VÍZELLÁTÁS

- holisztikus szemlélet: az az érdekes, hogy miért zajlott a csata, hogyan és mik lettek a
következményei
- katonai építészet: sok ideig ellen tudjon állni  étel és ital felhalmozása  szoros
összefüggésben a vízellátással

bibliai terminológia

- Őrtorony:
o migdal (de ez jelenti a csőszkunyhót is, Bábel tornyát is migdalnak hívták)
o sok van, de keveset tárnak fel, mivel kevés nyomot hagynak, mert kicsik
- Erőd, citadella:
o birah
o több katonai egység
- Erődített város.
o ir mibcar
A katonai építészet rendszere

- A katonai beruházások jellege: drága

- A város is lehet erődítmény: ld. Lákis!
- A városon kívüli rendszer:
o Déli határ: viszonylag jól feltárt.
o Jeruzsálem környéke: ugyancsak jól feltárt.
o Keleti határ.
o A Negev-régió.
- Júda a vaskorban  jól átgondolt rendszer

Kades-Barnea

- Negev-régió
- A 10. század óta adatolható rendszer két céllal:
o A vörös-tengeri kijárat biztosítása.
o A nomádok mozgásának ellenőrzése  tömjén kereskedelem
- Alapvető jellegzetességek:
o Kazamata fallal körülvett központi térség
 két párhuzamos fal, központi üres tér  katonai szemle miatt
o Méret-szélsőségek: 126 – 3750m2
- Kades-Barnea: e rendszer legdélebbi része.
o Erőd-funkció vagy karavánszeráj? valószínű mindkettő

Tel-Arad

- Izrael területe
- határrégió a letelepedettek és nomádok között
- Edom (Heródes itt született) – ellentétek Izraellel  Tel-Arad ellenőrzi
- egy régió katonai körzetének központja
- felettes: katonai parancsnok Jeruzsálemben
- feltárása: 1962-66 között – Johanan Aharoni és Ruth Amiran
- Tell alapvető jellegzetessége: alsóváros és citadella
- a citadella rétegei
o XI. – a citadella felépül – X. szd. 2. fele
o X. – IX. szd.
o IX. – VIII. szd.
o VIII. – VIII. szd. legvége – a templom vége
o VII. – VII. század
o VI. – VII/VI. szd. fordulója – az archívum
- osztrakonokat találtak: tintával van rajta szöveg, agyag cserépdarabokon  másolatok,
eredeti papiruszon
o ez azt sugallja, hogy nagyon fontos levelek
o náddal / lúdtollal
o tinta: korom vízzel + rossz minőségű olívaolaj
- archívum: üzemszerűen egy tevékenység közben keletkeztek

A katonai archívum

- Kr. e. 6-7. sz fordulója

 - Parancsnok: Elyašib –‫אלישב‬
- Témák:
o Görög zsoldosok ellátása  bor vizezik (hopliták: elit katonák, ellátásuk nagyon
drága)
o Csapatösszevonási feladatok megvalósítása.
o Kapcsolattartás a főparancsnoksággal.
- Kittim: nyugati eredetű idegen
o Kitionból származó ember?
o Általános értelemben: görög
o Itt: nehéz fegyverzetű gyalogos (hoplita).
- Ellátásuk:
o Liszt, bor, olaj, borecet, keverőedény.
- állam a bukás szélén áll, de arra még van pénz, hogy a világ legdrágább katonáit fizessék
- ellátás forrása: jeruzsálemi kincstár adóbevételei
- erődben kb 80-90 katona, ebből 15 hoplita
- másik levél:
o parancs a katonák átcsoportosítására egyik erődből a másikba az egészet
Jeruzsálemből koordinálták
- Arad megmutatja, hogy a katonai rétegek hogyan kommunikáltak egymással
- Elyašib pecsétje megmaradt – papirusz lezárása, hitelesítés

Jeruzsálem északi régiója

- A funkció:
o Kr.e. 925 után az ellenséges Izrael elleni védelem.
- Az első típus:
o Nagyobb erődítmény: Tell el-Ful (Gibea, Saul fővárosa?)
o Jeruzsálemtől 2,5 km észak felé.
- A második típus:
o Kazamata fallal körülvett térség.
o A közepén torony.
o Alapvetően kisebb méret.

VÍZELLÁTÁS, VÍZRENDSZER

Jeruzsálem

- forrás: városfalon belül (alapesetben kívül lenne)

- Dávid előtt bevezették a vizet egy medencébe
- Kr. e. 8-7. sz.: bevezették a vizet a városfalon belülre  Siloah alagút
o kb 600 m hosszú
o 0,06 az esése
o felirat az alagútban  el akarták lopni eltört

Hazor

- nincs forrás  teljesen más vízrendszer, mint Jeruzsálemben

- talajvíz  talajvíz medence
- vízhordó szolgálat szamárral
Megiddo

- be kell vezetni a vizet a városon belülre

- alagút
- forrás külső bejáratát befalazták
- víz folyamatosan áramlik
- 2 Sám 5: Dávid hogyan foglalta el Jeruzsálemet
o sokáig azt gondolták, hogy a víz alagútján keresztül foglalta el (ma már nem)
o Biblia: Dávid valahogy elrontotta a vízrendszert élethez elengedhetetlen a
vízellátás

10. óra
SZAKRALITÁS ÉS ARCHEOLÓGIA

 Rudolf Otto: Das Heilige

 Mircea Eliade: a szent és a profán

o világsíkok: alvilág, felvilág (?), emberek világa

o axis mundi: világtengely: átjárás térben és időben a világsíkok között

 térben pl. templom

 időben pl. ünnepek

 égő áldozat füstje felszáll az égiekhez

A falusi szint

 a család + falusi közösség szintje

 családi szint: Jer 7, 18

o italáldozat: libatio - kicsit kiöntenek az italból, amit isznak

o de nem Jahvénak áldoznak, hanem az ég királynőjének

 valószínűleg Asherah

 Jahvét is tisztelték amúgy → politeisták

 falusi szint: 

 Bamah = domb, magaslat - falusi kultusz helyszíne

 gyakran fa liget volt körülötte

 maccéba: kő, amit felállítanak vmilyen módon, általában befestették

 nők táncolnak szobor körül (fallikus szimbólum) - termékenység

 szobrok: nagy mellek - termékenységszimbólum - anyaság jelképe

 Kuntillet-Agrud, Kr.e. 9. sz.

  76-77-ben tárták fel, amíg Egyiptomtól elfoglalta Izrael a területet, ez idő
alatt

 “YHWH és az ő Aserája”

 samáriai és taimai YHWH - a 9. sz-ban nemcsak Jeruzsálemben volt Jahve

szentély, hanem más helyeken is

 de több helyen is lehet kegyhelye egy entitásnak

 Bész - egyiptomi eredetű isten, Palesztinában találtak róla képet - vallási

transzfer

 termékenység

 városi szint - a szentélyek listája

 csak bibliai említés: Jeruzsálem (templom) + Gilgal + Siló + Bétel + Dan

 feliratos említés (csak nincs kiásva): Samária, Taima

 feltárt és biztosan azonosított: Tel-Arad citadella

 a szentély az erődben: állami fenntartású, hivatalos vallásosság

 építési fázisok: fülke + breitraum + langraum + oltár, rombolás

 van maccéba

 oltár: kormos → égő áldozatra használták

 templomot betemetik

 Salamon temploma Jeruzsálemben

 helye: Északkeleti-domb, Templomhegy (Moriah)

 Golgota Jézus idején még a városon kívül van, most már belül (2. sz. óta)

 szöveges említés: 1Kir 6

 feltárás: több okból is lehetetlen (régészeti - sok minden épült rá,

lerombolódott + politikai)

 de: rekonstrukció

 lineáris elrendezés

 Langraum

 Előcsarnok → Szentély → Szentek Szentje (=legszentebb)

 cédrusból

 előcsarnok előtt két oszlop

 Jakin: vmi szilárdan áll

 Boaz: erőben
  kultikus tárgyak a templomból

 Salamon temploma: 

 Kr. e. 587: babiloni hadsereg kirabolja

 Frigyláda, mosdótál, öntött tenger

 öntött tenger: 12 ülő bika rajta - 12 törzs

 Heródes temploma:

 Kr.u. 70: a római hadsereg kirabolja

 Menóra, Titus diadalívén rómában 

 ábrázolja Jeruzsálem kifosztását

 főpap ruhája

 szöveges forrás: Ex 28,4

 Isten mondja Mózesnek, hogy milyen ruhák kellenek: hósen,

éfód, palást, köntös, süveg és öv 

 szöveg kora és jellegzetessége: fogság utáni, a viszonyok

visszavetítése, Mózes tekintélye alá rendelése

 képi forrása összevetése a szövegessel

 Umm el-Amed sztélé

 Umm el-Amed: Haifától 40 km északra, Libanon,

hellenisztikus

 pap fején: modius (karima nélküli kalap

 áldást osztó jobb kéz

 bal kéz: a hóna alatt valószínűleg tömlőt tart,

kenetet ad egy tálba

11. óra
A JERUZSÁLEMI TEMPLOMHEGY

a legtávolabbi mecset (Mekkától, az épülése idején)

Templomhegy
 a zsidó tradícióra utal
 muszlim források
o koraiak: Bajt al-Maqdis: a szentély
o 15-16.sz: Haram al-Sarif: a fenséges hely
 oszmán hódítás: 1517
 keresztény tradíció: Templomhegy
 kép:
 14: a Gyapjúkereskedők kapuja - ezen keresztül járhat,
aki nem muszlim
 4: a Maghreb-i kapu: muszlim negyed
  c: al-Aqsa mecset
 E: szikladóm
 m: a lánc kápolna
 falak: építés idején 30-40 m magasan (20 tonnás kövek is)
 szabálytalan alakzat: Heródes építi ki
 terület: 144.000 nm – Palesztina legnagyobb kiterjedésű ókori műemléke
 3 boltív: híd tartóoszlopai
 töltés a maghreb-i kapuhoz vezető úton: zsidó hívők imahelyének védelme
 a gyapjúkereskedők kapuja:
 ibn-Qualwún, mameluk szultán idején épült
 cseppkőboltív

az Al-Aqsa mecset:
 680 körül: Umar/Omart a pátriárka fogadta (nem tudták tartani a várost)
 baráti viszony, a templomba nem ment be imádkozni, mert akkor nem hagyhatná
meg
 Templomhegy közös megtisztítása
 Omar döntötte el, hogy a város muszlim szent helye a Templomhegy lesz, nem a
Szent Sír templom
 egyszerű imahely
 Omayyád-kor: 15 hajós bazilika (formájú) 1033-ig
 nagy földrengés → utána csak 7 hajó - 10. sz.
 keresztes kor: Templum Salomonis (azt hiszik, hogy Salamon temploma a mecset)
 Boullion Gottfried palotája
 átépítések francia stílusban: rózsaablak
 1187-ben Szaladin visszafoglalja, de nem változtatnak rajta
 20. sz-ban restaurálják, nem túl sikeresen

a szikladóm
 célja: eltérítés a Mekkába menő útról, Salamon temploma, a Szent Sír templom
 Mekkában nem volt jó az Omayyádok sajtója
 Mohamed innen ment a mennybe a Burak nevű lován
 a szikla: geometriai és eszmei központ
 Mohamed mennybemenetele
 Ábrahám itt áldozta fel Izsákot majdnem
 “az alvilág dugója” - ha arrébb rakják, az alvilági lények feljöhetnének
 jellege: oktagonális (8 szög alaprajzú), kommemoratív szentély (emléktemplom)
 fontos történelmi, szakrális szempontból fontos helyen
 691/692: elkészül
 mai forma: Nagy Szulejmán - csempeborítás örmény mesterektől
 (alul márvány)

a Lánc-kápolna
 első írásos említés (9. sz. Ibn Habib): Omayyád épületnek tartja
 a muszlim Dávid-hagyomány az alapja
 12 + 7 m átmérőjű koncentrikus körök
 funkciója?? 
 modell kicsiben, hogy működik-e? 
 kincstár?
 lánc: egy nagy pallos lógott egy hatalmas láncon, itt esküdtek a szerződő felek alatta, hogy ne
esküdjenek hamisan, mert akkor lesújt a kard
 a Mennybemenetel kápolnája
 igazából innen ment a mennybe Mohamed
 eredetileg: a Templum Domini baptisztériuma (keresztelőkápolna)

heródesi templom
 portikusz: oszlopcsarnok - itt tanítottak is
 királycsarnok: pénzváltók, kóser állatok eladása (hogy a zarándokok feláldozhassák)
 koncentrikus alakzatok - minél beljebb megy az ember, annál nagyobb szentség foka - de
egyre kevesebben léphetnek be
 pogányok udvara
 utána nem zsidók nem mehetnek tovább
 (zsidó) asszonyok udvara
 a Nikánor-kapu: hatalmas, 9 férfi tudta csak megmozdítani
 férfiak udvara
 papok udvara (égő áldozati oltár itt volt)
 a templom épület maga: csak a főpap mehetett be egyszer egy évben az engesztelés
napján
 ugyanolyan, mint a salamoni templom
 a szent helyek állandósága jellemző
 feljutás: 2 földalatti (Hulda - vakond) kapu
 Robinson-ív
 híd a Felsővárosba
 a fal nem függőleges, hanem befelé dől, mert így stabilabb
 most feleakkora magas, mert feltöltődött a város, ráépült az akkori szintre
 a Sátán ide vitte fel Jézust, és belátta az egész világot (ha az akkori szintkülönbségbe
gondolunk bele, érthetőbb)

- hithű zsidók nem mehetnek fel a Templomhegyre

- kronológia
o 1. Salamon
o 2. babiloniak elfoglalják
o 3. Kr. e. 2. sz. kibővítik a Templomhegyet
o 4. tovább bővíti Heródes É és D felé
o 5. Al-Aqsa mecset – Omayyád kalifa palota
kb. 1700 év telik el