Shakespeare: Rómeó és Júlia

William Shakespeare reneszánsz kori angol drámaíró volt. A 15-16.

században alkotott.

Rómeó és Júlia című művét 1595ben írta meg.

A műfaja lírai tragédia.

A mű témai: az igaz szerelem, a szabad párválasztás, az egyéni

szabadság.

A mű fő konfliktusa a reneszánsz (új) és a középkori (régi) értékeket,

értékrendet képviselők között alakult ki.

A reneszánsz értékrendet képviselte Rómeó, Júlia, Benvolio, Mercutio

azaz a szabad párválasztást, szerelmet, őszinteséget, baraátságot, és a
szabadságot.

A középkori értékeket képviselte Tybalt, Paris, Montague és a Capulet

szülők, tehát a házasság mint érdekkapcsolat, a pénz és a hatalom a
fontos.

A herceg az események fölött áll, Dajka és Lőrinc barát az

ellentmondásos szereplők voltak.
A Rómeó és Júlia szerkezete és cselekménye:
 
II. felvonás
Szerkezet Szín Cselekmény

bonyodalom 1. Mercutio Romeóval beszélget

(folytatás) a szerelemről (ugratás)
2. erkélyjelenet

3. Romeo Lőrinc baráttal

megbeszéli a titkos esküvőt
4. Mercutio Romeóval beszélget
A dadus jön, és Romeo általa
hívja Júliát Lőrinc baráthoz
(gyónás)
5. A dadus – Júliát ugratva –
lassacskán elmondja, mit
végzett
6. Titkos esküvő Lőrinc barátnál
 
III. felvonás
Szerkezet Szín Cselekmény
tetőpont 1. A párbajban előbb Mercutio, majd
Tybalt is meghal

késlelteté 2. Júlia kétségbeesik a hír hallatán

s
3. Lőrinc barát rábeszéli Romeót, 
hogy vigasztalja meg Júliát, 
aztán utazzon el

4. Capulet megegyezik Páris gróffal, 

hogy a gyász ellenére megtartják 
az esküvőt 

5. Romeo és Júlia hajnalban 

elbúcsúzik egymástól
Júlia tiltakozik az esküvő ellen, de
anyja elutasítja

 
IV. felvonás
 Szerkezet Szín Cselekmény

késleltetés 1. Lőrinc barát beavatja Júliát

(folytatás) a tervbe
2. Készülődés az esküvőre

3. Júlia kiissza az üvegcsét, 

és tetszhalott lesz

4. A család az esküvőre
készülődik
5. Fölfedezik, hogy Júlia halott

 
V. felvonás
Szerkezet Szín Cselekmény
 késleltetés 1. Romeo értesül Júlia haláláról,
(folytatás) de Lőrinc barát üzenetéről nem

2. Lőrinc barát megtudja, hogy

üzenete nem ért célba
katasztrófa 3. Capuleték kriptájánál Romeo
megöli Párist, majd mérget iszik
és meghal
Lőrinc barát, majd a fölébredő
Júlia fölfedezi holttestét, és Júlia
tőrt döf magába
A két család a fiatalok holtteste
mellett megbékél

Konfliktusok:
Capulet-Montague
Tybalt-Mercutio
Rómeo-Tybalt
Rómeo-Paris
Júlia-Paris
Júlia-Capulet
a Herceg-Capuleték, Montagueék
A műben a lázadás eredménye a tragédia  a kor még nem érett az
új eszmére.
Rómeo: idősebb Júliánál, kezdetben bolondos fiatalember, tragikus
hős lesz, szenvedélyes de indulata megragadja, tisztán akarja
megőrizni szerelmüket, Júlia iránti szerelem őszinte és természetes.

Júlia: eleinte még gyerek 14 éves, dajkával őszinte és bizalmas,

anyjával szófogadó, Romeóval való találkozása teszi önálló
személyiséggé, felnőtté kell válnia, kockázatot vállal (tetszhalál) és
tragikus hős lesz, felelős döntéseket hoz, és irányítani próbálja sorsát

Mercutio: Rómeo barátja, bolondos, hóbortos, játszva kockáztatja

életét, nagy kiábrándulások hordozója, a halálával bebizonyosodik
hogy csak álom a szabadság, a szabadságról ifjúság=szabadság.

Paris: ellenszenves- az apjának udvarol nem a lányának, jó

megjelenésű, előkelő, halála indokolatlan

Lőrinc barát: ellentmondásos szereplő, a jó szándék vezérli de balul üt

ki, együtt érez a fiatalokkal, Rómeóval atyai módon beszél,
gyávaösszeroskad a felelősség alatt

A dajka: közönséges, kotnyeles, Júliát őszintén, feltétel nélkül szereti,

képes a gyors válaszra, anak változtatására

A cselekmény és kérdései: 4 nap története, véletlenek sorozata, a

szenvedély hatalma, a boldog beteljesülésben benen van az elmúlás
fájdalma is, boldogság és boldogtalanság egyszerre, a szerelemben
eleve benne rejlik a tragikum, házasság, az igazán komoly szerelmet a
halál hitelesíti és teszi időtlenné.
A mű értelmezése:

 Az igaz szerelem lángoló, gyönyörű érzés

 Az igaz szerelmesek készek meghalni szerelmükért 🡪 mert nem
tudnak egymás nélkül élni

A mű Magyar fordítói:

Szász Károly, Kosztolányi Dezső, Mészöly Dezső

Filmfeldolgozások:

 1937. Czukor György

 1968. Franco Zeffirelli
 1996. Baz Luhrmann

Zenei feldolgozások:

 Prokofjev – balett
 Berlioz – drámai szimfónia
 Gounoud – opera
 Csajkovszkij – nyitány
 Bernstein – West Side Story – musical
 Gérard Presgurvic – musical