BESSENYEI GYÖRGY

1746-1811

- Bécs: 1765  Mária Terézia testőrsége

- Rádöbben: hazája és annak műveltsége, de önmaga is elmaradott  Önművelésbe fogott (felvilágosodás eszméi)
- Önképzőkört alakított  verseket jelentetett meg  Bessenyei György Társasága
- kilépett a testőrségből  Mária Terézia udvari könyvtárának címzetes őre
- Pusztakovácsi: visszavonult, gazdálkodott, alkotott  „bihari remete”

MUNKÁSSÁGA
- Mindhárom műnemben alkotott
- Értekező prózája: - Magyarság
- Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék
- A holmi

MAGYARSÁG (1788, röpirat)

- A nyelvművelés programja  közboldogság a cél
- akadályozó tényezői: - a tudatlanság
- a modern tudományok még ismeretlenek
- az anyanyelv alkalmatlansága
- A magyar nyelv művelése, „pallérozása”  - fordítások (az eredetiség nem követelmény)
- új alkotások
- könyvnyomtatás
- színházi előadások
- tudós társaságok
- nyelvtan, szótárak

„Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.”

MAGYAR NÉZŐ (1779, röpirat)

- sürgeti a változásokat, az újításokat
- az angol és a francia írók követése, fordítása

EGY MAGYAR TÁRSASÁG IRÁNT VALÓ JÁMBOR SZÁNDÉK (1781, nyílt levél a magyar nemesekhez)
- témája: a felállítandó Akadémia szabályai
- Majd Gróf Széchenyi István megvalósítja

E három művében körvonalazódik művelődési programja

A KLASSZICIZMUS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

- A harmónia iránti igény
- visszafordulás az antik világhoz
- A klasszicista embereszmény = világpolgár
- Műfajok: komédia, esszé, levél, óda, bohózat…

Klasszicizmusa:
visszatérő gondolata, hogy az irodalom hasznos legyen: tanítson, szépen szóljon, műveltséget terjesszen