ENERGETIKAI MÉRNÖK SZAK SZERKEZETTAN

10.15. Bolygóművek

A fogaskerék hajtóművek teherbírása megnövelhető, ha az erőfolyamot több fogkapcsolat

között megosztják: a meghajtó fogaskerék egyidejűleg több fogaskerékpáron keresztül hajtja
meg a kimenő tengelyt. A bolygómű is ilyen teljesítmény megosztással működő, nagy
teljesítmény sűrűségű fogaskerék hajtómű, amelyek nagy sebességű, korszerű változatai akár
140 MW teljesítmény átvitelére is alkalmasak, miközben hatásfokuk eléri a 99,2%-ot.
Ugyanakkor a bolygómű két szabadságfokú működésre is képes: teljesítményösszegzésre és
elágaztatásra egyaránt alkalmas (összegző-mű, differenciálmű). Emellett váltómű is készülhet
belőlük, hiszen még az egyszerű bolygóműnek is (91. ábra) 7 különböző áttétele lehet, attól
függően melyik a behajtó, melyik a kihajtó és melyik a rögzített elem (a 91. ábrán láthatók az
elemek: a-napkerék, b-bolygókerék, c-kar, d-gyűrűkerék, e-ház). Rendszerint az egyszerű
bolygóművek hatásfoka kedvezőbb, mint a fogaskerék áthajtóműveké. Megfelelő szerkezeti
kialakítással igen nagy áttételű bolygómű is készíthető. Különösen előnyös a többlépcsős
bolygómű, ha nagy áttételre van szükség, jó hatásfok mellett. A 92. ábra többlépcsős
bolygómű bolygókerék készleteit
mutatja be.
Korábban főleg a járművek
differenciálművei és osztóművei,
valamint automata sebességváltói
készültek bolygóműves kivitelben.
Az utóbbi időben azonban a nagy
teljesítmény sűrűségű bolygóművek
egyre szélesebb körben terjedtek el a
gépipar legkülönbözőbb területein.
Gyártanak nagy (több ezer kW)
91. ábra Egyszerű 92. ábra Többlépcsős bolygómű teljesítményű bolygóműveket
bolygómű generátor, szélerőmű, hajó,
bolygókerék készletei cementmalom stb. hajtására, de
orvosi műszerbe épített, néhány mm
átmérőjű, bolygóművet is.
Napjainkban a bolygómű fejlesztés
egyik területe a robot és
szerszámgéphajtás, amelyekhez
szűk hézagú, fokozott pozicionálási
pontosságú bolygóműveket
készítenek. Az ilyen bolygóművek
szerkezete rendkívül merev, elemeit
igen nagy pontossággal (IT5-IT6
tűrésminőség) gyártják. Egyes
típusaik kimenő tengelyének
pozicionálási hibája 3 szögperc alatt
93. ábra Cilohajtómű kapcsolódó elemei és a van.
megvalósított hajtómű

10.16. Ciklohajtóművek

A ciklohajtóműben kis fogszám különbségű külső/belső fogaskerékpár viszi át a hajtást,

lehetővé téve nagy áttétel megvalósítását (egy lépcsőben i=6-120). Működési elvét tekintve

BME Gépészmérnöki Kar Gépszerkezettani Intézet 72

 ENERGETIKAI MÉRNÖK SZAK SZERKEZETTAN

speciális (elemi B típusú) bolygómű, amelybe nyújtott ciklois fogazatú bolygókerekeket

építenek be. Emiatt profil kapcsolószáma lényegesen nagyobb lehet, mint az evolvens
fogaskerékpároké (ha a gyűrűkerék és a bolygókerék fogszám különbsége egy, egyidejűleg a
bolygókerekek fogainak akár fele is részt vehet a teljesítmény átvitelében). A különleges
fogalak és a nagy kapcsolószám miatt a ciklohajtómű teherbírása igen nagy, teljesítmény
sűrűsége (egységnyi tömegére vonatkoztatott átvitt teljesítménye) valamennyi hajtás közül a
legnagyobb. Miután egy időben nagyon sok fog van kapcsolatban, a hajtómű statikus
teherbírása igen nagy (rövid ideig a névleges teherbírásának ötszörösét is elviseli).
Folyamatos működés esetén a teherbírást a görgő-fog kapcsolat felszíni kifáradási szilárdsága
korlátozza.
A hatásfok növelése érdekében a ciklois fogazat csapágyazott görgőkhöz kapcsolódik, ahol
csúszó súrlódás helyett gördülő súrlódás keletkezik. Ez nagy áttétel esetén is kedvező
hatásfokot eredményez.
A gördülő súrlódás lehetővé teszi a ciklohajtómű előfeszítését úgy, hogy a bolygókerekeket
túlfedéssel építik be a görgősor közé. Az előfeszített ciklohajtómű gyakorlatilag játékmentes
hajtást tesz lehetővé, a kimenő tengely helyzetbe állítási (pozicionálási) pontossága 2-3
szögperc. Az előfeszítés ugyanakkor növeli az elemek terhelését és csökkenti a hajtás
hatásfokát.
Az előfeszített ciklohajtóműveket elsősorban nagy pontosságú robotok és szerszámgépek
hajtásrendszerébe építik be. Az előfeszítés nélkül készült ciklohajtóműveket fokozott
követelmények kielégítésére használják, pl. ott, ahol kis helyen kell igen nagy nyomatékot
kell átvinni, és nagyon megbízható hajtásra van szükség.

10.17. Hullámhajtóművek

A hullámhajtómű is nagy áttételű, nagy teherbírású fogaskerék hajtómű, amelyben kis

fogszám különbségű fogaskerekeket használnak a nagy áttétel létrehozására. A leggyakrabban
használt hullámhajtóművekben a belső fogazású merev gyűrűkerékben elhelyezett vékony
kerék radiális irányú rugalmas alakváltozásával hozzák létre a kapcsolatot a fogaskerekek
között (100. ábra).

94. ábra Hullámhajtómű kapcsolódó elemei négy különböző helyzetben

A deformációt létrehozó generátor forgásával a deformációs hullám vele együtt forog,

miközben a rugalmas kerék a merev gyűrűkeréken legördül. Egy generátor körbefordulás a
két fogaskereket fogszám különbségüknek megfelelő mértékben fordítja el egymáshoz képest.
A belső terhelés kiegyenlítés érdekében a generátor a rugalmas kereket szimmetrikusan
deformálja, ezért legalább két helyen jön létre a fogak kapcsolódása: a legkisebb fogszám
különbség a két kerék között 2. A nagy áttétel és a kis alakváltozás (kis hajlító feszültség)
érdekében nagy fogszámú kerekeket és kis modulú fogazatot használnak. A megvalósított

BME Gépészmérnöki Kar Gépszerkezettani Intézet 73

 ENERGETIKAI MÉRNÖK SZAK SZERKEZETTAN

hajtóművek áttétele egy lépcsőben 50-300, de kettős hullámkerékkel megvalósítható áttétel

elérheti a 15 000-20 000-t is.
A hullámhajtóműben a kapcsolódó fogak nem legördülnek egymáson, hanem alakkal zárással
viszik át a hajtást, miután a generátor a fogakat kapcsolatba hozta, ezért akár háromszög vagy
trapéz alakú fogak is használhatók. Gyártástechnológiai szempontból azonban előnyösebb az
evolvens fogazat.
A hullámkerékben rendszerint ellipszis alakú bütykös generátort helyeznek el, a generátor és a
rugalmas kerék közé pedig, a súrlódás csökkentése érdekében, vékony gyűrűs
golyóscsapágyat szerelnek. Ritkábban egyéb generátorok (pl. görgős, tárcsás, mágneses,
hidraulikus, pneumatikus) is előfordulnak.
A hullámhajtómű teherbírását a rugalmas kerék kifáradási szilárdsága korlátozza. A rugalmas
kereket a radiális deformációs hullám lengő hajlító igénybevétellel, az átvitt nyomaték pedig
lüktető csavaró igénybevétellel terheli. A csavaró igénybevétel csökkentése a rugalmas kerék
falvastagságának növelését igényli, ami viszont a hajlító feszültség növekedését okozza.
Tervezéskor ezért meg kell keresni a teherbírás szempontjából legkedvezőbb rugalmas kerék
falvastagságot.
A hullámhajtóműben egyidejűleg a fogak 30-40 %-a is kapcsolatban lehet, ezért fogtörés
gyakorlatilag nem fordul elő: a hajtómű rövid ideig névleges nyomatékának többszörösével
túlterhelhető.
A golyós bütykös generátorral készült
hullámhajtóműben a fogaskerekek
fogai előfeszíthetők, a hullámhajtómű
játékmentessé tehető. A sok
kapcsolódó fog miatt a fogazat osztás
hibája a mozgás átvitel pontosságát
95. ábra Űrjárművekbe építhető hullámhajtómű
alig befolyásolja, ezért az előfeszített
egység három változata
hullámhajtómű kimenő tengelyének
beállítási pontossága elérheti a 30
szögmásodpercet.
A hullámhajtóműveket gyakran használják nagy áttételű és pontos mozgást megvalósító
hajtásokra (robotok, szerszámgépek, műszerek, parabolaantennák), valamint olyan
szerkezetekben, ahol kis helyen nagy terhelést kell átvinni (közvetlen kerékhajtások, pl.
Holdjárók, Mars jármű stb., 95. ábra)

10.19. Lánchajtások

A lánchajtások olyan alakkal záró hajtások, amelyeknél a lánckerekek fogai nem közvetlenül
kapcsolódnak egymáshoz, hanem a lánc közvetítésével. Ily módon a mozgás nagyobb
távolságra levő tengelyek között is átvihető, sőt egyszerre több tengely is meghajtható
egyetlen láncon keresztül, anélkül, hogy külön közvetítő elemekre volna szükség.
Rendeltetésüktől függően megkülönböztetnek teheremelő, vonó-, szállító- és hajtóláncokat
Valamennyi lánc merev lánctagokból áll, amelyeket csuklók kapcsolnak egymáshoz. A
csuklók teszik lehetővé, hogy a lánctagok egymáshoz képest elforduljanak, és a lánc
vonóelemként működve körbefogja a lánckerekeket, továbbítsa a kerületi erőt.
A láncok teherbírását elemeik és csuklóik szilárdsága (a lánc szakító ereje, kifáradási
szilárdsága) határozza meg, élettartamukat azonban befolyásolja a csuklók kopása is. A
láncok működését ezért döntő mértékben meghatározza a kenés, mert hatékony kenéssel a
csuklók súrlódása és kopása jelentős mértékben csökkenthető, a lánc élettartama
többszörösére növelhető.

BME Gépészmérnöki Kar Gépszerkezettani Intézet 74

 ENERGETIKAI MÉRNÖK SZAK SZERKEZETTAN

96. ábra Görgőslánc 97. ábra Csapos (a) és mérlegcsuklós (b) fogaslánc

Hajtástechnikai célokra, két tengely között teljesítmény átvitelére elsősorban csapos,

hüvelyes, görgős vagy fogas láncokat használnak. A csapos és a hüvelyes láncok csak
alárendeltebb célra használhatók, pl. szennyezett környezetben, kis sebességű hajtásokra (0,3-
3 m/s), kis teljesítmények átvitelére, mert szilárdságuk kicsi, csuklóikban nagy súrlódás alakul
ki, nagy a súrlódási veszteség, erős a kopás, rövid az élettartam.
A görgős és fogas láncok (96. és 97. ábra) nagy teljesítmények átvitelére is alkalmasak
(4000 kW-ig), még erős dinamikus, lökésszerű igénybevételek esetén is. A gazdaságosan
elérhető legnagyobb láncsebesség a görgős láncoknál 30 m/s, a fogas láncoknál 35 m/s.
A görgős lánc a leggyakrabban használt lánctípus, amelyben a csuklóknál a csapok az egyik
lánctagban, a hüvelyek a másik lánctagban vannak mereven rögzítve, és a hüvelyeken, lazán
illesztve helyezkednek el a görgők. Ezek a görgők kapcsolódnak a lánckerékhez, kívülről
védik a hüvelyeket a kopástól, ezért kedvezőbb a csuklókban a kenésállapot, kisebb a
súrlódási veszteség és a kopás, mint a hüvelyes láncoknál. A láncszemek a kapcsolódás
szempontjából hengeres csapoknak tekinthetők, ezért a lánckeréken pálcás ciklois fogazatot
alakítanak ki, amit körívekkel közelítenek (98. ábra). Miután egyszerre több láncszem is
kapcsolódásban van, és ez kiegyenlíti a lánckerék fogazat gyártási hibáinak hatását, ezért nem
támasztanak olyan nagy követelményt a lánckerekek fogazatának pontosságával szemben,
mint a fogaskerekek esetében.
A görgős láncok teherbírását a láncszemek
szilárdsága határozza meg, ami a geometriai
méreteiktől (a lánc osztásától) és a láncszemek
anyagától függ. A nagy szilárdságú görgős
láncok elemei nemesített, a görgők edzett
acélból készülnek. Nagyobb erők és
teljesítmények átvitelére többsoros láncokat
használnak (99. ábra), ahol pontos gyártással
gondoskodnak arról, hogy az egyes sorok
98. ábra Görgős lánckerék profilja hosszúsága, és ezzel teherviselése, azonos
legyen.
A görgős láncok mellett a fogas láncok is nagy teljesítményű láncok, amelyekben a láncot
kétfogú lemez hevederekből építik fel úgy, hogy az egymás mellett elhelyezett lemezek a
szomszédos láncszemhez tartoznak. Ez biztosítja a lánc szélessége mentén az egyenletes
terheléseloszlást, valamint azt, hogy a szomszédos láncszemek osztása a kopás hatására
lényegesen ne térjen el egymástól. A láncszemeket rendszerint mérlegcsuklós csapokkal
készítik, ezért a csuklókban lényegesen kisebb a súrlódás és a kopás, mint a csuklós és görgős
láncok hagyományos csuklóiban, ezért nagyobb a fogas lánc hatásfoka és hosszabb az
élettartama. A mérlegcsuklók csak legfeljebb 30° szögelfordulást engednek meg, ezért az
ilyen láncokkal kapcsolódó lánckerekek minimális fogszáma 12. A fogas lánc elemei (a

BME Gépészmérnöki Kar Gépszerkezettani Intézet 75

 ENERGETIKAI MÉRNÖK SZAK SZERKEZETTAN

lánctagok) csak egy irányban hajlíthatók, ezért csak azonos irányban forgó lánckerekek
meghajtására alkalmasak (100. ábra).
A nagyobb fogas láncok vezetésére, közepén
vezető lemezeket építenek be, amelyek a
lánckerék körbe futó hornyába illeszkednek.
A keskenyebb láncokat kívül elhelyezett, a
lánckerék oldalaihoz támaszkodó, vezető
lemezekkel készítik. Ez a megoldás azonban
érzékenyebb a lánckerekek helyzet és
alakhibáira.
A fogas láncok csendesebbek, nagyobb
sebességgel futhatnak, mint a görgős láncok,
99. ábra Textilgép meghatása kétsoros de drágábbak, érzékenyebbek a lánckerekek
görgős láncokkal gyártási és szerelési hibáira, valamint a
környezeti hatásokra, gondosabb karbantartást
igényelnek.
A kenés kiküszöbölése, a karbantartási igény csökkentése érdekében készítik a görgős
láncokat önkenő szinterfém, vagy műanyag perselyekkel is. A műanyag perselyek víz
jelenlétében, sőt vízkenéssel is működhetnek, akadályozzák a korróziót, beágyazzák a szilárd
szennyeződéseket. Teherbírásuk ugyanakkor kisebb, az üzemeltetés kezdetén a lánc
hosszának növekedése nagyobb, mint az acél elemes láncoknál.
Kis terhelésekre készítenek láncokat csak műanyag elemekből. Ezek teljesen korrózióállók,
kenést, karbantartás nem igényelnek.
A legtöbb lánctípus mérete szabványosított, valamennyi
gyártótól beszerzett lánc csereszabatos, a kiválasztott
hajtásba beépíthető. Lánckerekeket is lehet készen
kapni, bár gyakran nem szerezhető be a kívánt méretű
lánckerék, és kénytelen azt a felhasználó saját maga
elkészíttetni. Ilyen esetekben a lánckerék geometriai
100.ábra Fogas láncok méreteit a lánc kialakításának megfelelően kell
kapcsolódása szabványban előírt módon meghatározni.
A lánckerekek szilárdságát anyaguk és szerkezeti
kialakításuk határozza meg. Megfelelően kialakított hajtásnál (ha az átfogási szög 120°-nál
nagyobb) fogtörés nem fordul elő: a lánckerék teherbírását és élettartamát a fogak kopása
korlátozza. Kisebb terhelésű hajtásokhoz ezért a kis lánckerekeket rendszerint szerkezeti
acélból, a nagy lánckerekeket pedig öntöttvasból készítik. Nagyobb teljesítményű hajtásokban
a kopás csökkentése érdekében betétedzett vagy felületi edzéssel keményített szénacél, vagy
ötvözött acél, acélöntvény, gömbgrafitos vasöntvény lánckerekeket használnak. Egyes
esetekben, például a korrózió megakadályozása, a kenés kiküszöbölése, a csendesebb üzem
stb. érdekében készítenek lánckerekeket rozsdamentes acélból, szinterfémből, textilbakelitből,
erősített poliamidból vagy más műanyagból.
A láncszemek merevek, ezért két tengely között a mozgás átvitelekor poligon hatás alakul ki:
a kerületi sebesség a minimális és maximális értéke között ingadozik (101. ábra), ami
egyenetlen mozgás átvitelt, járulékos terhelésnövekedést, magasabb zajszintet idéz elő. Minél
kisebb a fogszám, annál nagyobb a sebesség ingadozás, a poligon hatás, annál kedvezőtlenebb
a lánchajtás működése.

BME Gépészmérnöki Kar Gépszerkezettani Intézet 76

 ENERGETIKAI MÉRNÖK SZAK SZERKEZETTAN

Egyenetlenség, %
Fogszám
101. ábra Poligon hatás lánchajtásoknál

10.19. Fogasszíj hajtás

102 ábra Fogasszíj hajtás

A fogasszíj hajtásnál a hajlékony szíjon kialakított fogak a

szíjtárcsa fogárkaiba kapcsolódnak, ezért a lánchajtásokhoz
hasonlóan, alakkal zárással adják át a szíjtárcsák között a kerületi
erőt (102. és 103. ábra). A szíj szerkezete hasonló a következők
fejezetben ismertetésre kerülő ékszíjakéhoz: az erőt poliuretán
testbe ágyazott acélsodrony szálak vagy aramid szálak viszik át, 103. ábra Fogasszíj
meghatározva a szíj szakító terhelését (szilárdságát). A szíjtesten a hajtás a–elrendezés,
trapéz vagy körív keresztmetszetű fogak a hosszirányra b–a szíj szerkezete
merőlegesen helyezkednek el. A gyártók különböző fogosztásokat
választanak: van 5, 10 és 20 mm-es osztássor, 5, 8 és 14 mm-es osztássor, 3, 5, 8, 14 és 20
mm-es osztássor, sőt hüvelykben megadott osztású fogas szíjak is készülnek. A szíjakat
osztásuktól függően különböző szélességgel gyártják: vannak 10, 16, 25, 32, 50, 75 és 100
mm széles szíjak.
A szíjjal átvihető erőt korlátozza a szíj szakító szilárdsága. A szíjban a húzó erő mellett
azonban többlet igénybevételt okoz a szíj hajlítása, a centrifugális erő, a fogütközés, és a

BME Gépészmérnöki Kar Gépszerkezettani Intézet 77

 ENERGETIKAI MÉRNÖK SZAK SZERKEZETTAN

fogak súrlódásából származó hőfejlődés, ezért az átvihető kerületi erőt korlátozza a szíjtárcsa
átmérő és a kerületi sebesség. A kis osztású, egyszerűbb szerkezetű szíjakat kis teljesítményű
irodagépek, háztartási gépek, hűtőgépek stb. meghajtására használják. A nagyobb osztású,
fokozott pontossággal készült szíjak viszont akár 100-200 kW teljesítmény átvitelére is
alkalmasak.

10.2 ERŐVEL ZÁRÓ HAJTÁSOK

10.21. Szíjhajtások

A szíjhajtások, a fogas szíj kivételével, erővel záró hajtások, ahol a szíjtárcsák és a hajlékony
szíj között ébredő súrlódási erő viszi át a forgató nyomatékot a tengelyek között (akár kettőnél
több tengely esetén is). Az átvihető teljesítmény elsősorban a szíj szilárdságától (pl. szakító
erejétől) és a szíjsebességtől függ, de befolyásolja azt a kisebbik szíjtárcsa átmérője, az azon
kialakuló ß átfogási szög nagysága, és a szíj
hosszúsága is (104. ábra).
Sokféle szíjhajtást különböztetnek meg, amelyeket a
szíj profil szerint csoportosítanak (105. ábra).
Rendszerint laposszíjakat, normál és keskeny
ékszíjakat, többsoros ékszíjakat, ékbordás szíjakat,
széles ékszíjakat, kör keresztmetszetű szíjakat és kettős
ékszíjakat használnak, de ezeken kívül más profilú
szíjak is előfordulnak a gyakorlatban.
104. ábra Szíjhajtás jellemzőadatai Nagy teljesítmények átvitelére elsősorban a lapos és a
különböző ékszíj típusok, valamint a fogas szíjak
alkalmasak. A kettős ékszíjak egy síkban elhelyezett több különböző forgásirányú tárcsa
meghajtására készülnek, a széles ékszíjakat variátorokban használják (a nagyobb állíthatóság
elérése érdekében), a bordás ékszíjak hajlékonyabbak, mint a normál és a keskeny ékszíjak,
ezért kistárcsájuk átmérője kisebb lehet, mint az ékszíjaké, a körszíjak csak kis teljesítmény
átvitelére alkalmasak, viszont nem csak egy síkban elhelyezett tárcsák között viheti át a
hajtást.

a b c d

e f g h
105. ábra Gyakrabban használt szíj típusok a–lapos, b–normál ékszíj, c–keskeny ékszíj,
d–háromsoros ékszíj, e–ékbordás szíj, f–széles ékszíj, g–körszíj, h–kettős ékszíj

A szíjakat a kerületi erő átvitele érdekében (a szíjtárcsák távolításával) meg kell feszíteni,
hogy ne csússzak meg a szíjtárcsa futófelületén. Az átvihető kerületi erő a két szíjágban

BME Gépészmérnöki Kar Gépszerkezettani Intézet 78

 ENERGETIKAI MÉRNÖK SZAK SZERKEZETTAN

keletkező erők különbsége: F = F1 − F2 , amely függ a szíj és a tárcsa közötti µ súrlódási

tényezőtől, és a ß átfogási szögtől, miután a két ágerő aránya a kötélsúrlódás törvénye
F
szerint: 1 = e µβ . Ezért csak akkor vihető át az F kerületi erő a szíjtárcsával, ha a laza
F2
szíjágban is van erő: F2 〉 0 , a szíj az F erőnél nagyobb
erővel elő van feszítve.
A szükséges feszítő erő nagysága függ a szíj típusától.
Nagy előfeszítő erő szükséges a laposszíjaknál
((2,5...3)F), kisebb az ékszíjaknál és a körszíjaknál
((1,5...2)F). A fogas szíjak előfeszítése a legkisebb
Pmax/P

((1,2-1,4)F). Az előfeszítő terheli a szíjat, ezért nem

szabad azt a szükségesnél nagyobb mértékben
feszíteni. A szíjat a húzó erő mellett terheli a tárcsára
hajlításkor kialakuló hajlító igénybevétel, és a
szíjsebesség okozta tömegerőkből eredő
Sebesség, m/s húzófeszültség emelkedés is. A hajlító feszültség
csökkentése érdekében korlátozzák a használható
106. ábra Vonóelemes hajtások teher-
kistárcsa átmérőjét, a centrifugális erő okozta húzó
bírása a sebesség függvényében
1–görgőslánc, 2–fogaslánc, 3–Normál feszültség növekedés miatt, pedig a szíjsebességet.
ékszíj, 4–keskeny ékszíj, 5-fogasszíj, 6– Ezért a vonóelemes hajtások teherbírása a sebesség
laposszíj függvényében jelentősen változik, és a maximális
teljesítmény átviteléhez tartozó optimális sebesség
jelentős mértékben függ a hajtás típusától (106. ábra).

10.22. Laposszíj hatás

A laposszíjak rendkívül sok területen használhatók az

egészen kis teljesítményű irodagépektől, háztartási
gépektől, szórakoztató elektronikai berendezésektől
kezdve a több ezer kilowatt teljesítményű
kompresszorokig, szellőzőkig, őrlő berendezésekig.
Kisebb teljesítmények átviteléhez textil, bőr, gumi vagy
műanyag szíjakat használnak. A korszerű, nagy
teljesítményű laposszíjak rendszerint három rétegből
állnak: futófelületük a tárcsákhoz jól tapadó elasztomer
vagy bőr, a középső réteg nagy szilárdságú poliamid
szalag vagy poliészter kordszál sor, a szíj külső felületét 107. ábra Nagy teljesítményű
pedig poliamid szövet vagy elasztomer védőréteg burkolja. laposszíj hajtás
Az ilyen többrétegű szíjjal készült laposszíj hajtás (107.
ábra) jellemzői: nagy teljesítmény (5000 kW-ig), kis méretek, kis megnyúlás (nincs szükség a
szíj után feszítésére), jó hatásfok (> 98%), kis kopás, ellenállás az időjárási, a környezeti és a
vegyi hatásokkal szemben. Ezek a szíjtípusok 70-100 m/s kerületi sebességig használhatók. A
centrifugális erőből származó többletterhelés nem túl jelentős, ezért az átvihető teljesítményt
gyakorlatilag a megengedett legnagyobb szíjerő határozza meg. A szíjjal átvihető legnagyobb
erő azonban itt is függ a kis tárcsa átmérőjétől és az átfogási szögtől.
A laposszíj teherbírását, pl. az egységnyi szélességű szíjjal átvihető FN1 kerületi erőt, vagy PN1
teljesítményt, a gyártók katalógusai megadják. Ezek ismeretében a szíjhajtás méretezése
egyszerűen elvégezhető. Ha F1 ismert, az átviendő P teljesítményből a kis tárcsa n
fordulatszámának ismeretében a hajtó és hajtott gép dinamikai viszonyait figyelembevevő KA

BME Gépészmérnöki Kar Gépszerkezettani Intézet 79

 ENERGETIKAI MÉRNÖK SZAK SZERKEZETTAN

üzemtényező kiválasztása után számítható az FB mértékadó szíjerő, és a szükséges b szíj

szélesség:
P 2 F
FB = K A ,N; b = B , mm .
2π n d1 F1
Pontosabb számítások esetén az átfogási szög, a kistárcsa átmérő, a szíjhossz és a környezet
hatását (mérések, vagy gyakorlati tapasztalatok alapján meghatározott tényezőkkel) veszik
figyelembe.

10.23. Ékszíjhajtás

Az ékszíjhajtás (108. ábra) talán a legelterjedtebb vonóelemes

hajtás típus, amely a műszaki gyakorlatban szinte minden
területen előfordul, ahol a teljesítmény átvitel fontos. Az
ékszíjak a szíjtárcsák ék alakú hornyaiba illeszkednek, az
ékhatás miatt azok futófelületén nagy szorító erőt fejtenek ki,
ami azonos előfeszítő erő (tengelyhúzás) mellett jelentősen
megnöveli az átvihető kerületi erő nagyságát a laposszíj
hajtáshoz képest, és csökkenti a megcsúszás veszélyét.
A normál ékszíjak és a keskeny ékszíjak öt különböző szelvény
méretben készülnek. A szíjak anyaga elasztomer, amelyekbe a
108. ábra Hajtás három hajlítás tengelye mentén nagy szilárdságú kord szálakat vagy
ékszíjjal szövetet ágyaznak, és az egész szíjat rendszerint védő
szövetrétegekkel burkolják be a sérülési veszély és a kopás
csökkentése érdekében. Különleges körülmények között használnak oldalfelületükön nem
burkolt, csupasz szíjakat is a tárcsa és a szíj közötti tapadási tényező növelése érdekében.
Ezek a szíjak azonban könnyen megsérülnek, erősen kopnak, rövid az élettartamuk.
A szíj teherbírását (szakító erejét) a kordszálak határozzák meg. Az egy szíjjal átvihető
kerületi erő azonban nem csak a szakító erőtől, hanem a kistárcsa átmérőjétől, az átfogási
szögtől és a szíj sebességétől is függ.
A szíj szelvény vastag, ezért abban a szíjtárcsára ráhajlításkor jelentős hajlító igénybevétel
keletkezik, ami részben növeli a szíj igénybevételét, részben, a hiszterézis veszteség miatt,
emeli a szíj belső hőmérsékletét, csökkenti szilárdságát. A szíj hőmérséklet növekedéséhez
hozzájárul a szíj és a szíjtárcsa közötti rugalmas csúszás során keletkező súrlódási veszteség
is. A hajlításból eredő hátrányok csökkentése érdekében az egyes szíj szelvényhez előírják a
használható legkisebb tárcsa átmérőjét.
Az átfogási szög a tárcsa felületén kialakuló súrlódási erő nagyságát korlátozza, illetve azonos
erő átviteléhez kisebb átfogási szög esetén nagyobb szíjfeszítés szükséges, ami szintén
csökkenti a szíj teherbírását.
A szíj sebesség növelésével növekszik a szíj igénybevétele (a centrifugális erő miatt), ezért az
egy szíjjal átvihető teljesítmény nem lineárisan növekszik a szíjsebesség növelésével, hanem
olyan degresszív görbe szerint, amelynek maximuma van. Normál ékszíjaknál a maximális
teljesítményhez tartozó optimális szíjsebesség rendszerint 20-25 m/s, a keskeny ékszíjaknál
30-35 m/s. A nagyobb optimális sebesség értékek nagyobb átmérőjű szíjtárcsákhoz (kisebb
hajlító igénybevételhez tartoznak). Nagy teljesítmény átviteléhez olyan ékszíjhajtást kell
kialakítani, amely lehetőleg az optimális sebesség környezetében üzemel, mert akkor lesz a
hajtás mérete és tömege a legkisebb.
Az ékszíjak élettartamára hatást gyakorol az igénybevételek száma, a szíjfrekvencia, vagyis
az, hogy üzemeltetés alatt hányszor hajlik rá a szíj a tárcsára. Minél hosszabb a szíj, annál
kisebb a szíjfrekvencia, annál hosszabb az élettartam.

BME Gépészmérnöki Kar Gépszerkezettani Intézet 80

 ENERGETIKAI MÉRNÖK SZAK SZERKEZETTAN

Az ékszíj profilok méretét szabványosították. Egy választott profú szíjjal átvihető

teljesítményt a gyártók rendszerint a tárcsaátmérő és a tárcsa fordulatszám függvényében
adják meg. A kis tárcsa átmérő és fordulatszám, valamint az áttétel ismeretében kiválasztható
az egy ékszíjjal átvihető P1 teljesítmény, az üzemi viszonyoktól függően a KA üzemtényező,
valamint a c1 átfogási szög tényező, a c3 szíjhossz tényező, és számítható az adott P
K P
teljesítmény átviteléhez minimálisan szükséges ékszíjak z száma: z = A .
P1c1c3
E számításhoz természetesen ismerni kell a megvalósítandó tengelytávolságot, a szíjhajtás
áttételét, meg kell határozni a szíjtárcsa átmérőket és a szükséges szíj hosszát. A szíjtárcsa
átmérők szabványosak, a szíjak meghatározott szabványos hosszúságban készülnek.
Rendszerint a gyártmánykatalógusok megadják a szíjak adatait, sőt esetleg ismertetik a cég
által gyártott, készen kapható vagy megrendelhető szíjtárcsák méreteit is.
A különleges ékszíjakat elsősorban olyan területen használják, ahol azok valamilyen
szempontból előnyösebbek a normál illetve a keskeny ékszíjaknál. A kettős ékszíj teherbírása
viszonylag kicsi, de ez a szíj két irányban is hajlítható, ezért olyan hajtásokban használják,
ahol több különböző forgásirányú tárcsát kell a szíjjal egyszerre meghajtani. A bordásszíjak
teherbírása szintén kisebb a szabványos normál és keskeny ékszíjakénál, viszont
hajlékonyabbak, kisebb tárcsaátmérők is megengedhetők. A széles ékszíjakat elsősorban
fokozat nélkül állítható áttételű vonóelemes hajtásokban (széles szíjas variátorok) használják,
ahol a szíjakon a hajlékonyság és a keresztirányú merevség növelése érdekében bordákat
alakítanak ki a bordás ékszíjakhoz hasonlóan. Az ékszíjas variátorok áttétele állítható a
különleges kialakítású ékszíjtárcsák legördülő átmérőjének változtatásával.
Az ékbordás ékszíjak (Poly-V szíjak) szintén alkalmasak nagy teljesítmények átvitelére. Ezek
a szíjak egyesítik a lapos és az ékszíjak előnyös tulajdonságait, hajlékonyak, tömegük kicsi,
nagy sebességen is csendesen, lengésmentesen üzemelnek, ugyanakkor jól tapadnak az apró
hornyokkal ellátott ékszíjtárcsákhoz, ezért kis méretek, kis tárcsaátmérők, kis átfogási szögek
esetén is jól használhatók. Egy ilyen szíjjal akár 50-es
lassító áttétel is megvalósítható.
A fentiekben bemutatott lapos és ékszíjhajtások mellett
más szíjhajtásokat is használnak, bár az előzőkhöz képest
viszonylag ritkán. Különleges tulajdonságaik miatt
közülük talán a körszíjakat (109. ábra) érdemes kiemelni,
amelyek ugyan csak viszonylag kis teljesítmények
átvitelére alkalmasak, de térben tetszőlegesen elrendezett
tengelyek között is képesek a hajtást átvinni. Főleg a
textiliparban, faiparban, csomagológépeken, vegyipari
berendezéseken, és a finommechanikában használnak
körszíjakat.
109. ábra Hajtás körszíjjal
10.24. Dörzshajtások

A dörzshajtások előnyösek, mert egyszerűek, olcsók, megbízhatók, túlterhelés ellen védenek,

megfelelő kialakítás estén áttételük állítható. Ugyanakkor teherbírásuk és élettartamuk
viszonylag kicsi, áttételük a terheléstől függ, nagy a tárcsákat összeszorító erő és a
csapágyterhelés, ami hátrányos.
Összenyomott, egymáson legördülő henger, kúp, gömb vagy síktárcsa felületek között
kialakuló súrlódás viszi át a hajtást. Az átvitt kerületi erő az összeszorító erő és a súrlódási

BME Gépészmérnöki Kar Gépszerkezettani Intézet 81

 ENERGETIKAI MÉRNÖK SZAK SZERKEZETTAN

tényező nagyságától függ. A súrlódási tényezőt elsősorban az anyagpár és a kenésállapot

határozza meg.
Kis terhelések esetén kenés nélkül üzemelő dörzshajtásokat használnak, amelyben a súrlódási
tényező növelése érdekében fém/súrlódó anyag párokat használnak. A súrlódó anyag gumi,
műanyag, fém vagy műanyag kompozit, műszén, kerámia, bőr, sajtolt papír stb., amelyeket
rendszerint öntöttvas vagy acél elemmel párosítanak. A kialakuló súrlódási tényező 0,3-0,5.
Az összeszorító erő nem lehet nagy, mert a legtöbb súrlódó anyag szilárdsága és rugalmassági
modulusa kicsi, ezért a megengedett érintkezési feszültség alacsony. A teherbírás növelésére
gyakran több súrlódó párt építenek be.
A nem kent dörzshajtások súrlódó elemei között kialakuló érintkezési felület viszonylag nagy,
ezért azon belül jelentős csúszás alakul ki, ami nagy súrlódási veszteséget okoz, növeli a
felület hőmérsékletét és kopását, csökkenti a gördülő elemek élettartamát.
Nagy teljesítmény átvitelére olajjal kent, több edzett acél gördülőelem párral készült,
rendszerint fokozat nélkül állítható áttételű dörzshajtásokat (variátorokat) használnak. A
gördülő elemek gyakran golyók, kúpok, hengerek, sík vagy ívelt felületű (toroid) tárcsák
(110. ábra), amelyek legördülő
sugarát változtatva állítják az
áttételt.
Helyesen kialakított acélelemes
variátorban a terhelést átvivő
érintkezési felületek között EHD
kenőfilm alakul ki és viszi át az
erőt, miközben akadályozza a
110. ábra Toroid variátor működési elve, és elkészített szilárd felületek közvetlen
gördülő elemei a tengelyekkel érintkezését és kopását. A
kenéshez különleges molekula
szerkezetű szintetikus kenőolajokat (trakciós folyadékokat) használnak, amelyekkel
viszonylag nagy súrlódási tényező érhető el (µmax=0,1-0,13). Az ásványolaj alapú
kenőolajokkal kent variátorokban a legnagyobb súrlódási tényező, ugyanilyen körülmények
között, mindössze: µmax=0,03-0,035.
Az acélelemes variátorok teherbírását a futófelületek érintkezési feszültsége (Hertz feszültség)
korlátozza, amelynek megengedett értéke 1300-1500 N/mm2. Vannak számítási eljárások,
melyek lehetővé teszik a variátorok élettartamának meghatározását is.

Gyakorló feladatok

26. példa Mekkora d átmérőjű tengelycsonk szükséges P=35 kW teljesítmény átviteléhez

n=12 1/s fordulatszámon, ha τmeg=60N/mm2?
P Mt
A csavaró nyomaték: M t = = 464202 Nmm , az átmérő: d = 3 = 34mm ,
2πn 0,2τ meg

27. példa Határozza meg az Fr=5500 N radiális és Fa= 3200 N axiális erővel terhelt 22210E
típusú kétsoros beálló görgőscsapágy élettartamát, ha n=12 1/s, X=0,67, Y=3,9.
Az egyenértékű terhelés: P = XFr + YFa = 16165 N ,
p
C 6
  x10
Az élettartam Lh =  
P
= 9341 üzemóra
3600n

BME Gépészmérnöki Kar Gépszerkezettani Intézet 82

 ENERGETIKAI MÉRNÖK SZAK SZERKEZETTAN

28. példa Határozza meg az Fr=16000 N radiális és Fa= 1400 N axiális erővel terhelt mély
hornyú golyóscsapágy szükséges C dinamikus teherbírását, ha fordulatszáma n=8 1/s,
élettartama Lh=10 000 üzemóra, X=0,56, Y=1,8.
Az egyenértékű terhelés: P = XFr + YFa = 11480 N , a szükséges körülfordulás:
L ⋅10 6 = 3600 Lh n = 288 ⋅10 6 , a dinamikus teherbírás: C = P 3 L = 75812 N

29. példa Mekkora a siklócsapágy kenéséhez szükséges kenőanyag viszkozitása, ha a terhelés

F=25000 N, a csap fordulatszáma n=6/s, a megengedett felületi nyomás pmeg=3 N/mm2,
B/D=0,8, a relatív játék ψ=0,0012, a csapágy jellemző szám St=3,2 (a minimális kenőfilm
vastagság ho=12 µm)?
pψ 2
D=
F B
= 102mm , B = D = 82mm , η = = 0,036Pas = 36mPas
B D S tω
p
D

30. példa Mekkora a siklócsapágyban kialakuló súrlódási veszteség, ha a terhelés F=25000 N,

a csap fordulatszáma n=6/s, a megengedett felületi nyomás pmeg=3 N/mm2, B/D=0,8, a relatív
játék ψ=0,0012, a kenőolaj viszkozitása az üzemi hőmérsékleten η=52 mPas?
Fψ 2 3
D=
F B
= 102mm , B = D = 82mm , S = = 2,2 , µ = ψ = 0,0024,
BDηω
t
B D St
p
D
v = Dπn = 1,92m / s , Ps = Fµv = 117W

31. példa Mekkorák a fogaskerékpár jellemző köreinek átmérői, ha a=100 mm, z1=14, z2=36,
x1=0,6, x2= -0,6?
2a
A modul m = = 4, d1 = mz1 = 56mm d 2 = mz 2 = 144mm
( z1 + z 2 )
d a1 = d1 + 2m + 2 x1m = 68,8mm d a 2 = d 2 + 2m + 2 x 2 m = 147,2mm
d f 1 = d1 − 2,5m + 2 x1m = 50,8mm d f 2 = d 2 − 2,5m + 2 x 2 m = 129,2mm
d b1 = d1 cos α = 52,623mm d b 2 = d 2 cos α = 131,557mm

32.példa Mekkorák a fogaskerékpár jellemző köreinek átmérői, ha aw=100 mm, a= 98 mm,

z1=14, z2=35, x1=0,6, x2= -0,6?
2a
A modul m = = 4, d1 = mz1 = 56mm d 2 = mz 2 = 140mm
( z1 + z 2 )
d a1 = d1 + 2m + 2 x1m = 68,8mm d a 2 = d 2 + 2m + 2 x 2 m = 151,776mm
d f 1 = d1 − 2,5m + 2 x1m = 50,8mm d f 2 = d 2 − 2,5m + 2 x 2 m = 133,776mm
2a d w1
d w1 = = 57,143mm , d w 2 = 2( a − ) = 142,857mm ,
z2 2
1+
z1
d b1 = d1 cos α = 52,623mm d b 2 = d 2 cos α = 131,557mm

BME Gépészmérnöki Kar Gépszerkezettani Intézet 83

 ENERGETIKAI MÉRNÖK SZAK SZERKEZETTAN

33. példa Mekkora a fogazati erő tangenciális, radiális és axiális komponense, ha a=192,417
mm, aw=200 mm, z1=22, z2=39, α=20o, β=18o, P=45 kW, n1= 12 1/s?
2a
A gördülőkör átmérő: d w1 = = 144,262mm ,
z2
1+
z1
a
a homlok-kapcsolószög: α wt = ar cos( cos 20 o ) = 26,034 o .
aw
P 2M
A nyomaték: M = = 597 Nm . A kerületi erő: F = = 8274 N
2nπ d w1
A radiális erő: Fr = Ftgα wt = 4042 N , az axiális erő: Fa = Ftgβ = 2688 N

34. példa: Mekkorák a csiga és a csigakerék jellemző átmérői, és a tengelytávolság, ha z1=2,

z2=36, m=5, x=0,5, q=9?
d m1 = qm = 45mm , d a1 = d m1 + 2m = 55mm , d f 1 = d m1 − 2,5m = 32,5mm
d 2 = z 2 m = 180mm , d a1 = d 2 + 2m + 2 xm = 195mm , d f 1 = d 2 − 2,5m + 2 xm = 172,5mm
d1 + d 2
a= + xm = 115mm
2

35. példa: Mekkora a csigahajtópár tengelytávolsága és hatásfoka, ha a csiga hajt, i=45, q=11,
m=4 mm, z1=1, µ=0,06, αn=20o?
d + d2
d m1 = qm = 44mm , d 2 = z 2 m = 180mm , a = 1 + xm = 112mm
2
µ tgγ
γ = arctg(z1 /q) = 5,19 o , ρ ′ = arctg = 3,65o , η = = 0,584 = 58,4%
cos α n tg (γ + ρ ′)

36. példa. Mekkora a csiga és a csigakerékre ható fogazati erő radiális, axiális és tangenciális
komponense, ha z1=1, z2=55, m=6 mm, q=11, P=6 kW, n=24 1/s?
µ P
d m1 = qm = 66mm , γ = arctg(z1 /q) = 5,19 o ρ ′ = arctg = 4,87 o M = = 39,8 Nm ,
cos α n 2nπ
2M F1 cos ρ ′tgα n
F1 = = 1206 N = Fa 2 , Fa1 = = 6796 N = F2 , Fr1 = F1 = 2503N = Fr 2
d m1 tg (γ + ρ ′) sin(γ m + ρ ′)

BME Gépészmérnöki Kar Gépszerkezettani Intézet 84