IV. Évfolyam 1. szám - 2009.

március

Pap Andrea
Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem
pap.andrea@zmne.hu

A BEFOGADÓ NEMZETI TÁMOGATÁS ÉS A FOURLOG

LOGISZTIKAI KÉPZÉSI PROGRAM KAPCSOLATA

Absztrakt

A Befogadó Nemzeti Támogatás (Host Nation Support (HNS), továbbiakban:

BNT) a béketámogató erők logisztikai támogatási rendszerének részét képezi, a
nemzeti, és a többnemzeti logisztikai támogatással együtt. A béketámogató erők
logisztikai támogatása több forrásból valósulhat meg. A források kiválasztásánál
döntő tényező egy rugalmas, tartalékokkal rendelkező, hatékony, az adott egység
szervezetéhez igazodó és gazdaságos logisztikai (ellátási) lánc kiépítése, amely
biztosítja a kitűzött célok megvalósulását. A logisztikai ellátási lánc kialakítása
tehát fontos feladat, ezért azt a katonai felsőoktatási intézmények ilyen irányú
szakjain tanulóknak minden egyes NATO tagországban oktatni kell. A logisztikai
szervezési feladatok végrehajtásának gyakorlására nyújt kiváló lehetőséget a
FOURLOG Logisztikai Képzési Program, amely immáron több éve kerül
megrendezésre. Cikkemben bemutatásra kerülnek a BNT-hez, illetve a FOURLOG
megszervezéséhez, végrehajtásához kapcsolódó elméleti, és gyakorlati feladatok.

Host Nation Support (HNS), together with national and multinational logistic
support, forms part of the logistic support system of peace support operations.
Logistic support for forces taking part in peace support operations can be
provided using a wide range of sources. When choosing the sources, the most
important factor for consideration is the establishment of a flexible, effective and
economical logistic supply chain which has its own reserves, is in harmony with
the organizational structure of the given unit and ensures the achievement of the
objectives that have been set. The creation of the logistic supply chain is an
important task and therefore it has to be an integral part of the curriculum for
those who study logistics at the military higher educational institutions in each
NATO member country. The FOURLOG Logistics Training Program, which has
already been held for several years, provides an excellent opportunity to practice
carrying out logistics tasks. In this paper I will describe the theoretical and
practical tasks in connection with HNS and the organization and conduct of the
FOURLOG program.

Kulcsszavak: Befogadó Nemzeti Támogatás (BNT), többnemzeti logisztika,

béketámogató erők, logisztikai lánc ~ Host Nation Support (HNS), multinational
logistic, peace support operations, logistic supply chain

129
 A Befogadó Nemzeti Támogatás meghatározása,
elemei, alap- és irányelvei

A BNT meghatározása: „Egy befogadó nemzet által békeidőszakban, szükségállapotok,

válság, vagy konfliktus esetén a fogadó nemzet területén elhelyezkedő, működő, illetve
átvonuló szövetséges erők és szervezetek számára nyújtott polgári és katonai segítség. Az
ilyen segítségnyújtás alapját a fogadó nemzetek, a küldő nemzetek és / vagy a NATO illetékes
szervei között megkötött megállapodások képezik.”1
A BNT, mint szervezetszerű támogatás kiegészítése, kiemelkedő jelentősséggel bír a
válságreagáló erők logisztikai támogatásának rendszerében. Különösen felértékelődik a
jelentősége a hazai forrásoktól távol működő csoportosítások esetén a gazdaságosság
jegyében.
A Befogadó Nemzeti Támogatás elemei lehetnek:
- Létesítmények, objektumok;
- Kormányzati szervek, önkormányzatok, nemzetgazdasági szereplők;
- Kisegítő személyzet;
- Eszközök;
- Anyagi készletek és szolgáltatások igénybevétele.
A Befogadó Nemzeti Támogatás alapelvei2:
- Felelősség elve: a nemzetek és a NATO szervek kollektíven felelősek a NATO
tevékenységek Befogadó Nemzeti Támogatásáért. Azonban a NATO-nak átadott erők
támogatásáért a nemzetek felelősek.
- Az erőforrások biztosítása: a felvonultatott erők támogatásának egyik alapvető
kiegészítése, amelyről a fogadó nemzetek kapacitásaiknak megfelelően, a nemzeti
törvényhozás és a nemzeti prioritások alapján a legnagyobb mértékben fognak gondoskodni.
- Jogkör: a NATO parancsnok számára biztosítani kell a megfelelő jogkört a Befogadó
Nemzeti Támogatás megtervezésére, azonban ez a jogkör nem befolyásolhatja a küldő
nemzetek által megkötött egyezményeket.
- Együttműködés: nagyon fontos a fogadó nemzet, a küldő nemzetek és a NATO
szervek közötti együttműködés az erőforrások biztosítása tekintetében.
- Koordináció: nagyon fontos az erőforrásokért való versengés, valamint a hadművelet
eredményességének szempontjából a Befogadó Nemzeti Támogatás tervezésének és
végrehajtásának a NATO és a nemzeti szervek közötti koordinációja.
- Gazdaságosság: a Befogadó Nemzeti Támogatás tervezésének és végrehajtásának az
erőforrások leggazdaságosabb felhasználását kell tükröznie.
- Átláthatóság: a NATO erőket támogató megállapodásokra vonatkozó információkat
az illetékes NATO parancsnok és a küldő országok rendelkezésére kell bocsátani.
- Költségtérítés: a Befogadó Nemzeti Támogatás költségtérítése a fogadó nemzet, a
küldő nemzetek és a NATO szervek közötti megállapodás tárgyát képezi.
A NATO alapdokumentumokban lefektetett irányelvek meghatározzák a különböző szintű
és tartalmú BNT feladatok tervezésében és végrehajtásában alkalmazandó eljárásokat és a
szervezeti elemek tevékenységét.
A Befogadó Nemzeti Támogatás irányelvei a következő kategóriákba sorolhatók3:
1. általános irányelvek;
2. a NATO parancsnokra vonatkozó irányelvek;
3. a küldő nemzetre vonatkozó irányelvek;
4. a fogadó nemzetre vonatkozó irányelvek.

1
MC 334/1 7.o.
2
MC 334/1
3
MC 334/1

130
 1. Általános irányelvek
A) A Befogadó Nemzeti Támogatás tervezése:
A BNT tervezése a hadműveleti tervezés integráns része (ezzel egy időben történik) és a
logisztikai tervezésbe kell beintegrálni. A BNT tervének a lehető legrészletesebbnek és
legspecifikusabbnak kell lennie, hogy képessé tegye a fogadó országot az igények
kielégítésére, különösen akkor, amikor az a polgári erőforrások felhasználására irányul,
azonban a tervezésnek rugalmasnak is kell lennie, annak érdekében, hogy a feladat változása
esetén is biztosítható legyen a résztvevő csapatok támogatása. A fogadó nemzet és a NATO
parancsnokok felelősek a Befogadó Nemzeti Támogatás megtervezéséért és az Egyetértési
Nyilatkozat kialakításáért (Memorandum of Understanding, továbbiakban: MOU). A küldő
nemzetek meghatározása után az eljárási módszerekkel összhangban koordinációt kell
kialakítani a küldő nemzetek, a fogadó nemzet és a NATO parancsnokok között, annak
érdekében, hogy a MOU-t az igényeknek megfelelően kiegészítsék és módosítsák. A tervezési
eljárásokat egységesíteni, szabványosítani kell, annak érdekében, hogy bármely hadművelet
biztosításának végrehajtására eredményesen és rugalmasan lehessen reagálni.
B) A Befogadó Nemzeti Támogatási megállapodások kialakítása:
Amikor lehetséges, a Befogadó Nemzeti Támogatási megállapodásokat a tervezési
folyamat során a legkorábbi alkalommal meg kell kötni, illetve a hatékonyság érdekében a
NATO által koordinált BNT megállapodásokra kell törekedni, melyek számát, amennyire
lehetséges egyetlen MOU-ra kell korlátozni. A nemzeteknek és a NATO parancsnokoknak
megfelelő útmutatást kell biztosítaniuk a nem NATO tagországok részére, a BNT
megállapodások tárgyalása, kialakítása és megkötése során.
C) A Befogadó Nemzeti Támogatásért járó költségtérítés:
Az igénybevett erőforrásokért, szolgáltatásokért járó ellenérték finanszírozható nemzeti
alapból, vagy megosztott többnemzetiségű alapból, illetve NATO forrásból. A küldő ország
saját erejének támogatását a küldő nemzet pénzügyi alapjából finanszírozza, melyet csak saját
maga teljesíthet a megkötött BNT megállapodás alapján. A NATO közös alapból a NATO
testületek támogatása, valamint a hadszíntéri szintű támogatás is ebből kerülhet
finanszírozásra, azonban ezeket a megállapodásokat a NATO pénzügyi bizottságnak jóvá kell
hagyni, és az illetékes NATO parancsnoknak kell teljesíteni. A többnemzeti parancsnokságok,
szervezetek költségei, a benne résztvevő nemzetek közötti két-, illetve többoldalú
megállapodások alapján, részarányosan kerülnek megállapításra.
A minőségbiztosítás is nagyon fontos a BNT megállapodásokban, különösen az élelmiszer, a
víz és az egészségügyi támogatás tekintetében.

2. A NATO parancsnokokra vonatkozó irányelvek:

A NATO parancsnokok számára garantálva van azon jogkör, hogy a küldő országok
nevében eljárva, azok előzetes egyetértésével, letárgyalják és megkössék a BNT
egyezményeket.4 A NATO parancsnokoknak minden hadműveleti feladat esetében – ahol
szükség van BNT-re – ki kell alakítaniuk egy olyan folyamatot – az eljárási módszerekkel és a
doktrínával összhangban – amely megkönnyíti a tárgyalásokat a fogadó ország, a küldő
országok és a NATO parancsnokok között. A NATO parancsnokoknak biztosítaniuk kell a
megfelelő információkat a küldő és a fogadó nemzet számára a megfelelő tervezés és
végrehajtás érdekében, illetve ezen nemzeteknek is tájékoztatni kell a NATO parancsnokokat
az igénybevett erők-eszközök igénybevételéről.

4
NATO Logisztikai Kézikönyv, 1998.

131
3. A küldő nemzetre vonatkozó irányelvek:
A Befogadó Nemzeti Támogatás eredményes megtervezése és végrehajtása érdekében, a
küldő nemzeteknek biztosítani kell a megfelelő katonai és / vagy polgári kapacitásokat és
képességeket.
A küldő nemzetnek meg kell határozni a BNT igényeit minden egyes egység típus
esetében, valamint a befogadó nemzettel – ahol lehetséges a NATO parancsnokokkal – le kell
tárgyalni a BNT biztosítását, illetve az azokban bekövetkezett változásokról értesíteni kell a
befogadó nemzetet, vagy a NATO parancsnokot. A küldő nemzetnek jelentenie kell a NATO
parancsnok felé a BNT tárgyalások helyzetét, de a pénzügyi kötelezettségek rendezése is a
küldő nemzet feladata a BNT-ért.

4. A fogadó nemzetre vonatkozó irányelvek:

A működési területre beérkező vagy ott tevékenykedő béketámogató erők, nemzeti
lehetőségein felül helyi erőforrásokat tudnak igénybe venni. Az erőforrások igénybevételét
állami jogszabályok és államközi szerződések alapján elfogadott (SOFA5, MOU, TA6, SOR7),
a hadműveleti terv részét képező támogatási tervek garantálják. A BNT eredményes
megtervezéséhez és végrehajtásához biztosítani kell a fogadó nemzetnek a megfelelő katonai
és / vagy polgári kapacitásokat és képességeket. A fogadó nemzeteknek tájékoztatniuk kell a
küldő nemzeteket és az illetékes NATO parancsnokokat a BNT keretében nyújtandó
képességeikről és az ezekben bekövetkezett lényeges változásokról. A fogadó nemzeteknek
jelenteniük kell az illetékes NATO parancsnok felé a BNT-re vonatkozó tárgyalások
helyzetét. A fogadó nemzetnek, a korlátozott mértékű BNT erőforrások leghatékonyabban
történő felhasználásához biztosítani kell a polgári és a katonai szektorok közötti szükséges
együttműködést és koordinációt. A fogadó nemzetek megtartják a saját BNT erőforrásaik
feletti ellenőrzésüket, kivéve ha lemondtak ezen jogaikról, továbbá a fogadó nemzetnek meg
kell határoznia a BNT költségkalkulációjára alkalmazandó költségszabványokat.
Különbséget kell tenni a helyi szerződéskötések és a BNT között, mivel a BNT hivatalos
megállapodásokon alapul, minden esetben megköveteli a SOFA meglétét, a
szerződéskötéseknek nincs ilyen feltétele. A helyi szerződéskötés a logisztikai szükségletek,
az anyagi készleteknek és szolgáltatásoknak közvetlenül a helyi gazdaságtól történő
kielégítésének egy gyors – s bizonyos esetekben, a beszerzendő anyag jellegétől, illetve a
művelet honi területtől való távolságának függvényében – gazdaságosabb módszerét jelenti.

A Befogadó Nemzeti Támogatás tervezési rendszere

A BNT feladatainak tervezésére nemzeti szinten – a szövetségesi tervezési elvekhez és

eljárásokhoz kapcsolódva – egy jól működő tervező rendszer lett létrehozva, amely a
következőket foglalja magába:8
- a tervezés során követendő elveket, általános módszereket;
- a tervezés szintjeit;
- a tervezésben résztvevő állandó szerveket, azok feladatait, a feladatok végrehajtása
érdekében jogszabályokban rögzített jog- és hatásköreit, a kidolgozási felelősségeket;
- a tervező szervek közötti együttműködés rendjét;
- a tervezés során készítendő megállapodásokat, intézkedéseket, terveket,
tervdokumentációkat, azok egymásra épültségét, összefüggéseit;

5
Status of Forces Agreement (SOFA): Fegyveres Erők Jogállásáról Szóló Egyezmény
6
Technical Arrangement (TA): Technikai Megállapodás
7
Statement of Requirement (SOR): Szükségleti Jegyzék
8
A Befogadó Nemzeti Támogatás Tervezési Módszertani Útmutatója 2005

132
 - a nemzeti tervezés folyamatát és rendjét, kapcsolódási pontjait a NATO tervezéshez;
- a tervezés megvalósítása érdekében működtetett informatikai és híradó
alrendszereket;
- egyéb, a rendszer működése érdekében betartandó adminisztratív szabályokat.

A nemzeti tervezés fázisai:9

A szövetségesi elveknek és eljárásoknak megfelelően a nemzeti tervezés öt feladatában jól
elkülöníthető fázist foglal magába, amelyek a következők:
1. fázis: Ezen fázis a stratégiai tervezéshez köthető, amikor a Befogadó Nemzeti Támogatás
igényének benyújtása és az Egyetértési Nyilatkozat (MOU) kidolgozása, valamint aláírása a
fő feladat. Elsőbbséget élveznek a már meglévő MOU-k, vagy hasonló megállapodások,
amelyeket meg kell vizsgálni a művelethez való alkalmazhatóság végett.
2. fázis: A kiinduló Szükségleti Jegyzékek (továbbiakban: SORs) kidolgozásának fázisa.
Ekkor kerülnek végrehajtásra a NATO műveleti parancsnokság, a küldő nemzetek által a
helyszíni szemléknek a megszervezése, biztosítása és a feladat tisztázása.
3. fázis: A Befogadó Nemzeti Támogatás biztosítására irányuló Technikai Megállapodások
(továbbiakban: TA) kidolgozása, amelynek tartalmazni kell a BNT nyújtásának irányelveit,
módszereit, követelményeit és eljárásait. A TA tartalmazza a MOU-ból kimaradt pénzügyi
alapelveket és módszereket, a vámintézkedések pontosítását, a károsodás és veszteség
megállapítására vonatkozó megállapodások tisztázását, valamint a környezetvédelmi
feladatokat.10
4. fázis: A részletes Szükségleti Jegyzék (SOR) kidolgozása. A NATO parancsnokságtól és a
küldő nemzetektől megküldött Szükségleti Jegyzékek feldolgozása és a nemzeti tervek
kidolgozása. Ezen SOR tartalmazza a küldő nemzetek igényeit, illetve a befogadó nemzet
esetleges hiányosságait.
5. fázis: Az Összhaderőnemi Végrehajtási Megállapodás (Joint Implementation Arrangement,
továbbiakban: JIA) kialakításában való részvétel, amely magába foglalja a BNT terveinek
véglegesítését, jóváhagyását és a szerződések megkötését.
Az előzőekben ismertetett elméleti rész után most térjünk át a gyakorlati végrehajtásra. A
FOURLOG Logisztikai Képzési Programon keresztül bemutatom az egyes területek ellátási
módozatait.

A FOURLOG Logisztikai Képzési Program

A FOURLOG Logisztikai Képzési Programban részt vesznek a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi

Egyetem, Bolyai János Katonai Műszaki Kar, Hadtáp, Pénzügyi és Közgazdasági Tanszék, a
Brnoi Védelmi Egyetem, Katonai Vezetési és Védelemgazdasági Kar, valamint a Bundesheer
bécsi Logisztikai Iskolájának hallgatói.
A képzési program fiktív helyzetei egy béketámogató művelet forgatókönyvén alapulnak,
amely ENSZ felhatalmazás alapján folyik. A programban résztvevő feleket logisztikai
munkacsoportok szakbeosztásaiba beosztott hallgatók képviselik. A foglalkozásra való
felkészülést nemzeti keretek között, egymástól függetlenül hajtják végre. Az első ütemben
kerül sor a feladat végrehajtására való közvetlen felkészülésre a Bundesheer Logisztikai
Iskoláján. A második ütemben a munkacsoportok logisztikai szemrevételezést hajtanak végre
a hadműveleti területen, majd megtervezik a szakági ellátási feladatokat. A harmadik –
csehországi – ütemben kerül sor a logisztikai alegységek települési körletének
szemrevételezésére.

9
A Befogadó Nemzeti Támogatás Tervezési Módszertani Útmutatója 2005
10
AJP-4.5

133
 A program célja a résztvevő intézmények végzős gazdálkodási / ellátási és logisztika
szakjain tanuló hallgatóinak felkészítése a béketámogató műveletek során, többnemzetiségű
törzsekben várható szakfeladatainak végrehajtása. A foglalkozások keretében a tisztjelöltek a
gyakorlatban érzékelik a többnemzetiségű műveletek döntési mechanizmusainak és más
nemzetiségű szaktisztekkel való együttműködésének problémáit. A kidolgozás és a
végrehajtás folyamatában fel kell használniuk mindazon gyakorlati és elméleti ismereteket,
amelyeket a katonai felkészítés keretében elsajátítottak.
A FOURLOG Logisztikai Képzési Program időtartama alatt mindhárom nemzet
alkalmazza a Befogadó Nemzeti támogatást, mivel a támogatási koncepció a következőkön
alapul:
- az összes valós logisztikai támogatási szolgáltatást kölcsönösségi alapon a fogadó
nemzetek térítésmentesen biztosítják;
- minden fél kijelöli a program nemzeti logisztikai főnökét, aki felelős a Befogadó
Nemzeti Támogatás végrehajtásáért.

A következőkben részletesen ismertetem a program végrehajtásával járó logisztikai

feladatokat, figyelembe véve a BNT elemeit, alap- és irányelveit.
A logisztikai műveletek végrehajtása:
A gyakorlat végrehajtása során a résztvevők átcsoportosítása nemzeti feladat. Bécs –
Budapest és Budapest – Brno között az átcsoportosítást a cseh delegáció a magyar fél
autóbuszával hajtja végre. A beérkezés után a végrehajtás ideje alatt a fogadó nemzet
kötelessége a szállítási igények kielégítése.
A pihentetési feltételek megteremtése a fogadó nemzet feladata. A kirándulások és
kulturális programok végrehajtásának megszervezése és azok költsége a mindenkori fogadó
nemzetet terhelik.

Készletek, szolgáltatások és adminisztratív kérdések:

A) Készletek
1. Az élelmezési ellátás a mindenkori fogadó nemzet feladata, ezért élelmezési készletek
kiszállítása nem szükséges. Az étkezés a programon résztvevők számára ingyenes.
A törzsmunkához szükséges irodaszer készleteket a résztvevők a saját normáik alapján
alakítják meg és szállítják ki a program helyszínére. A nemzeti területekről szükséges
térképkészleteket a fogadó nemzet biztosítja.
2. Ruházat, felszerelés: a ruházat és a felszerelés nemzeti felelősség. A nem kiszállítható
eszközök, felszerelések biztosítása a fogadó nemzet feladata.
A végrehajtás időtartama alatt a teljes személyi állomány köteles hadi-(gyakorló) ruházatot
viselni.
3. Üzemanyag (POL): a feladatok végrehajtása során csak a fogadó nemzet eszközei
mozognak, így az üzemanyag biztosítása nemzeti feladat.
4. Megerősítő anyagok: nem szükségesek.
5. Lőszer: a program végrehajtásához lőszer nem szükséges.
B) Szolgáltatások
1. Zuhanyozási lehetőség rendelkezésre áll a szálláshelyeken.
2. A tanintézetek sportlétesítményeit (uszoda, sportpályák, tornatermek) a résztvevő állomány
térítésmentesen használhatja.

134
3. Postai szolgáltatások a polgári postán keresztül vehetők igénybe. Magánjellegű távbeszélő
összeköttetés a tanintézetekben rendelkezésre álló nyilvános állomásokon keresztül
biztosított.
C) Számítástechnikai támogatás
A program közlései és jelentései számítógépes támogatással történnek. Az ehhez szükséges
gépparkot, nyomtatót, papírt a fogadó nemzet biztosítja.
D) Szállás
A résztvevő állomány kollégiumi körülmények között kerül elszállásolásra, ami minden
esetben a fogadó nemzet feladata.
E) Étkezés
A kétoldalú egyezményeknek megfelelően térítésmentesen biztosított és a fogadó nemzet
feladata. A norma szerinti étkezéseken túl, a részvevők rendelkezésére állnak az
objektumokban üzemelő kereskedelmi létesítmények.
F) Egészségügyi biztosítás
A résztvevő felek számára az egészségügyi támogatást a fogadó nemzet biztosítja. Az utas- és
poggyászbiztosítás nemzeti felelősség. A sérülteket és a betegeket a lehető leggyorsabban a
legközelebbi egészségügyi intézménybe kell szállítani. A terepen folytatott tevékenységek
során a fogadó nemzet köteles mentőgépkocsit megfelelő szakállománnyal biztosítani. A
sérülteket vagy betegeket az orvosilag ajánlott legkorábbi időpontban haza kell szállítani, ami
az érintett nemzet feladata. A sérülést, megbetegedést azonnal jelenteni kell a nemzeti
társigazgatónak. A jelentés tartalmazza a sérülés dátumát, és idejét, a sérülés/megbetegedés
jellegét, a sérült/beteg teljes nevét, rendfokozatát, a sérülés okát, a helyszínt és a kezelő
létesítmény megnevezését, ahová beszállították. Sürgősségi egészségügyi támogatás
végrehajtására a tanintézetek saját mentőszolgálatán túl rendelkezésre áll a polgári
mentőszolgálat is. Haláleset bekövetkezésekor a testet addig nem szabad elmozdítani, amíg
erre a helyi hatóságok nem adtak engedélyt. A holttest hazaszállításának megszervezéséért a
nemzeti társigazgató felelős.
A program helyszíneit a tevékenység befejezésekor mentesíteni kell a hulladékoktól. A
terepen való tevékenység idejére az egészséges ivóvíz biztosításáért a fogadó nemzet a
felelős.
G) Biztonság
A biztonság a vendéglátó nemzet felelőssége. Az egyébként előírt biztonsági rendszabályokon
kívül nem szükséges más előírások bevezetése. A fogadó nemzet az első eligazítás alkalmával
köteles tájékoztatást adni a biztonsági helyzetről. Az objektumok őrszemélyzetét fel kell
készíteni a külföldiek mozgására és segítésére.
H) Híradás
A híradásért a mindenkori fogadó nemzet felelős.
Rendelkezésre álló eszközök:
- katonai távbeszélő hálózat;
- postai fizetett vonalak;
- hálózatba kötött számítógépek;
- a terepen való tevékenység idejére hordozható rádiókészülékek.

135
 Összegzés

Cikkemben bemutattam a BNT elméleti oldalát, illetve annak gyakorlati megvalósulását a

FOURLOG Logisztikai Képzési Programon keresztül. A leírtakból is látszik, hogy a NATO
által meghatározott interoperabilitás folyamatos javításához és a meglévő képességek
fenntartásához a tagországoknak együtt kell működniük, és ezt az együttműködést már a
tisztképzés során meg kell tanulniuk. Erre nagyon jó alkalom a FOURLOG Logisztikai
Képzési Program, ahol a leendő tisztek mind elméletben, mind gyakorlatban bizonyíthatják
logisztikai felkészültségüket. Összehangolhatják az egyes országok eljárási rendszerét, illetve
ötleteikkel, javaslataikkal segíthetik az „éles” gyakorlatok, missziók logisztikai ellátási
rendszerének kialakítását.

Felhasznált irodalom:
1. AJP-4.5 (ALP-12) Szövetséges Összhaderőnemi Fogadó Nemzeti Támogatási
Doktrína és Eljárási Módszerek (2000)
2. A Befogadó Nemzeti Támogatás Tervezési Módszertani Útmutatója (2005): A Magyar
Köztársaság Honvédelmi Minisztérium kiadványa
3. FOURLOG 2007 Logisztikai Képzési Program anyagai
4. MC 334/1 A Fogadó Nemzeti Támogatás (HNS) NATO alap- és irányelvei (2000)
5. NATO Logisztikai Kézikönyv (1998): A HVK Logisztikai Főcsoportfőnökség
kiadványa

136
 A logisztikai támogatás
funkcionális és ágazati rendszere

2022. 05. 22. 1

 Funkcionális területek
• Ellátás;
• Üzemben tartás;
• Mozgatás-szállítás (közlekedés);
• Infrastruktúra (elhelyezés)
+ az egyes területekhez köthető logisztikai
gazdálkodás

2022. 05. 22. 2

 Ágazati rendszer
A funkcionális feladatokat a szakágak valósítják
meg, illetve tagozódnak ágazatokba!
Az ágazatok ABC sorrendben szervezeti elemet is
jelentenek:
• Haditechnikai támogatás;
• Hadtáp támogatás;
• Közlekedési támogatás;
• Katonai elhelyezés és infrastrukturális támogatás.
2022. 05. 22. 3
 A logisztikai támogatás ágazati és szakágazati
(anyagnemi) rendszere

hadtáp katonai infrastrukturális, közlekedési haditechnikai

támogatás elhelyezési támogatás támogatás támogatás

élelmezési biztosítás páncélos- és gépjármű-technikai biztosítás

üzemanyag biztosítás fegyverzettechnikai biztosítás

ruházati biztosítás elektronikai biztosítás

tépképészeti műszaki technikai biztosítás

biztosítás
vegyivédelmi technikai biztosítás
humánanyag
biztosítás repülő-műszaki biztosítás

mérésügyi biztosítás
2022. 05. 22. 4
 Hadtáp támogatás
Fogalma:
A logisztikai funkciók, rendszabályok és tevékenységek
összessége, amelyek a honvédségi szervezetek (katonák és
haditechnikai eszközök) élelmezési, üzemanyag, ruházati,
humán és térképészeti szakanyaggal, valamint fenntartási
anyaggal történő biztosítására, a harckiszolgáló eszközök
üzemfenntartására, új eszközök és anyagok rendszerbe
állítására, kivonására, valamint a személyi állomány ellátása,
illetve a hadtáp szaktechnikai eszközök kiszolgálása érdekében
szolgáltatások nyújtására és igénybevételére irányulnak, mind
alaphelyzet, mind különleges jogrend időszakában. Egyben
magába foglalja a hadtáp támogatást végrehajtó
szervezeteket, azok szakirányításának rendjét.

2022. 05. 22. 5

 Hadtáp támogatás funkciói I.
Anyagi funkció:
• tárgya a szakanyagok, szaktechnikai eszközök,
fenntartási anyagok NG-ből való átvétele, klt-
képzése, felhasználásig, üzemfenntartása,
rendszerből való kivonása.
• Feladatai: szükségletek tervezése, klt-képzés,
felhalmozás, lépcsőzés, felhasználáshoz való
előkészítés, feldolgozás, elosztás,, kiutalás, kiadás,
felhasznált készletek pótlása.
2022. 05. 22. 6
 Hadtáp támogatás funkciói II.
Ellátási funkció: láncszerű tagozatos
kapcsolatrendszerben az anyagok és szaktechnikai
eszközök eljuttatása a felhasználókhoz. (folyamatokat
és tevékenységet jelent).
Üzemfenntartási funkció: az üzemképesség
fenntartása, technikai kiszolgálása, helyreállítás.

2022. 05. 22. 7

 Hadtáp támogatás funkciói III.
Szolgáltatási funkció: a személyi állomány szükségleteinek
kielégítése (élet – és munkakörülmény, védelem és védettség.
Forrása: saját, polgári, szövetséges, harmadik fél általi,
befogadó nemzet.
Gazdálkodási funkció: tárgya a költségvetési (erőforrás) és a
készletgazdálkodás.
• költségvetési (erőforrás) gazdálkodás: a pénzügyi források
hatékony tervezése és felhasználása.
• Készletgazdálkodás: készletszintek tervezése és felhasználás
szabályozása.

2022. 05. 22. 8

 Hadtáp támogatás funkciói IV.
A hadtáp támogatás szakági (anyagnemi)
tagozódása:
• élelmezési biztosítás;
• üzemanyag biztosítás;
• ruházati biztosítás;
• humánanyag biztosítás;
• térképészeti anyagbiztosítás

2022. 05. 22. 9

 Hadtáp támogatás V.
Időszakai:
• Alaphelyzet, különleges jogrend szerinti ellátás.
• A tervezés, végrehajtás alapja az egyes feladatok ellátása,
szervezetekre, személyekre és eszközökre előírt normák
(alaphelyzetben költségvetési előirányzatok).
• Kiemelkedő jelentősége van a Hadinorma és
készletképzési intézkedéseknek és SDOS-nak

2022. 05. 22. 10

 Haditechnikai támogatás I.
Fogalma:
A logisztikai funkciók, rendszabályok és tevékenységek összessége,
amelyek a honvédségi szervezetek páncélos- és gépjármű-technikai,
fegyverzeti, elektronikai, repülő-műszaki technikai, műszaki,
vegyvédelmi, mérésügyi szaktechnikai eszközzel, valamint
szakanyaggal, fenntartási anyaggal történő biztosítására, a technikai
eszközök üzemfenntartására, új eszközök és anyagok műszaki
követelményeinek kidolgozására, rendszerbe állítására, kivonására,
valamint a szaktechnikai eszközök kiszolgálása érdekében szakmai
tevékenység nyújtására és igénybevételére irányulnak, mind
alaphelyzet, mind különleges jogrend időszakában. Egyben magába
foglalja a haditechnikai támogatást végrehajtó szervezeteket, azok
szakirányításának rendjét.

2022. 05. 22. 11

 Haditechnikai támogatás II.
• Üzemfenntartási funkció: kiemelkedő funkció, amely arra
irányul, hogy haditechnikai eszközök üzemeltetése alatt az
üzemképesség biztosított legyen, a technikai
kiszolgálásokat és a helyreállítást foglalja magába.
• Anyagi funkció: tárgya az átvétel, rendszeresítés
(rendszerbeállítás), üzemfenntartás, rendszerből való
kivonás. Feladatai: szükségletek tervezés, klt-k
megalakítás, felhalmozása, lépcsőzése, a felhasználás
előkészítése, kiszállítás kiadás, szabályozás, a felhasznált
készletek pótlása.

2022. 05. 22. 12

 Haditechnikai támogatás III.
Ellátási funkció: láncszerű tagozatos kapcsolatrendszerben az anyagok
és szaktechnikai eszközök eljuttatása a felhasználókhoz. (folyamatokat
és tevékenységet jelent).
Szoláltatási funkció: a haditechnikai eszközök hadrafoghatóságának
fenntartása, üzemképességük helyreállítása, a szakanyagok
felhasználásra való előkészítése hadihasználható állapotban. Forrásai:
saját, polgári, szövetséges, harmadik fél általi, befogadó nemzet.
Gazdálkodási funkció: tárgya a költségvetési (erőforrás) és a
készletgazdálkodás.
• költségvetési (erőforrás) gazdálkodás: a pénzügyi források hatékony
tervezése és felhasználása.
• Készletgazdálkodás: készletszintek tervezése és felhasználás
szabályozása.

2022. 05. 22. 13

 Haditechnikai támogatás V.
A haditechnikai támogatás szakági (anyagnemi)
tagozódása:
• páncélos- és gépjármű-technikai biztosítás;
• fegyverzettechnikai biztosítás;
• elektronikai biztosítás;
• műszaki technikai biztosítás;
• vegyivédelmi technikai biztosítás;
• repülő-műszaki biztosítás;
• mérésügyi biztosítás.
2022. 05. 22. 14
 Haditechnikai támogatás IV.
Időszakai:
• Alaphelyzet, különleges jogrend szerinti ellátás.
Alaphelyzetben: üzemeltetés és üzemfenntartás feltételeinek
biztosítása, átfegyverzés, fejlesztés, harcanyag készletek
megalakítása (lőszer, műszaki harcanyag) esetleges pótlás.
Különleges jogrend hatálya alatt: helyreállítás, veszteség
pótlás, harcanyag ellátás.

2022. 05. 22. 15

 Közlekedési támogatás I.
Fogalma: A közlekedési támogatás a logisztikai
támogatás alrendszere, melynek keretében a katonai
szervezetek, technikai eszközök és anyagok
mozgatásának és szállításának tervezése, szervezése és
végrehajtása történik. A közlekedési támogatást a
katonai és polgári közlekedési szervek a katonai
közlekedési szükségletek kielégítéséért és a közlekedési
folyamatok fenntartása érdekében, országhatáron
belül, vagy kívül, egységes elgondolás és terv alapján
végzik.
2022. 05. 22. 16
 Közlekedési támogatás II.
Magába foglalja:
• a katonai célú igénybevételre tervezett közlekedési
kapacitások és alágazatok előkészítésével és
fenntartásával kapcsolatos feladatokat;
• a katonai mozgások és szállítások tervezését, szervezését;
• a végrehajtás irányítását, koordinálását, szabályozását,
felügyeletét;
• a szállító-, rakodó-, forgalomszabályzó-, szállítmánykísérő
erők és eszközök felkészítését, alkalmazásuk
megtervezését;
• a közlekedési szakanyag- és szaktechnikai eszköz
biztosítást, azok üzemeltetését és fenntartását.
2022. 05. 22. 17
 Közlekedési támogatás III.
Szakfeladatai I.:
• kijelölés: a kijelölés azon szervezési rendszabályok és
közlekedési szaktevékenységek összessége, amelyeket a
katonai műveletekre történő felkészülés során, a várható
katonai közlekedési szükségletek ismeretében, az igények
kielégítése és megfelelő tartalék kapacitások képzése
érdekében határoznak meg;
• felkészítés: a katonai és a polgári közlekedési hálózatoknak,
a szállító eszközöknek, szakanyag készleteknek a katonai
műveletek követelményei szerinti felkészítését jelenti;
• üzemeltetés: az üzemeltetés azon szaktevékenységek és
közlekedési rendszabályok összessége, amelyek a katonai
közlekedési infrastruktúra és szállítóeszközök folyamatos,
állandó működőképességének biztosítására irányulnak;
2022. 05. 22. 18
 Közlekedési támogatás IV.
Szakfeladatai II.
• technikai oltalmazás: a kijelölt polgári- és katonai
közlekedési hálózat működőképességének fenntartására, a
közlekedési támogatás folyamatosságának biztosítására
irányuló rendszabályok és tevékenységek összessége;
• helyreállítás: a közlekedési rendszer helyreállítása azon
tevékenységek és rendszabályok összessége, amelyek a
kijelölt katonai- és polgári közlekedési hálózaton
bekövetkezett rombolások miatt, a megszakadt mozgatási-
szállítási folyamatok mielőbbi megindítására, a műveleti
követelmények szerinti kapacitások biztosítására
irányulnak.

2022. 05. 22. 19

 Közlekedési támogatás V.

Időszakai:
Alaphelyzet, különleges jogrend szerinti
támogatás

2022. 05. 22. 20

 Közlekedési támogatás VI.
Alaphelyzeti feladatok I:
• a katonai mozgásokhoz szükséges katonai közlekedési hálózat kijelölése;
• a katonai közlekedési hálózat felkészítésével, alaphelyzeti és különleges
jogrend időszaki működéstől eltérő üzemeltetésével, helyreállításával
kapcsolatos követelmények kidolgozása;
• az országos közlekedési hálózat adatainak gyűjtése, értékelése;
• a szomszédos és a szövetséges országok katonai és polgári szervezeteivel a
szükséges katonai közlekedési együttműködés végrehajtása;
• az országos közlekedési hálózat katonai jellegű mozgásokra, szállításokra
történő felkészítésének szabályozása;
• az alaphelyzeti katonai szállítások tervezése, szervezése, végrehajtása;
• az anyagmozgatás, rakodásgépesítés és közlekedési szakanyagellátás
irányítása;

2022. 05. 22. 21

 Közlekedési támogatás VII.
Alaphelyzeti feladatok I:

• a közlekedési szakanyagok fejlesztése, szabványosítása;

• a helyreállító, karbantartó eszközök és anyagok felhasználásának
tervezése;
• szállítmánykísérési feladatok szervezése, végrehajtása;
• a katonai műveletek végrehajtásához a csapat- és
anyagszállításokhoz, a közlekedési feltételek megteremtése;
• szükség esetén ideiglenes átrakó körletek kijelölése és előkészítése;
• a tervezett közlekedési (mozgatási-szállítási) igények
figyelembevételével a közlekedési hálózat fenntartása, a szükséges
kapacitás biztosítása;
• a központi, haderőnemi szintű anyagi készletek decentralizálásához
szükséges szállítási tervek kidolgozása.

2022. 05. 22. 22

 Közlekedési támogatás VIII.
Különleges jogrend hatálya alá tartozó feladatok:
• a csapatok hadműveleti felvonulásánál a mozgatási-szállítási szakfeladatok
végrehajtása;
• a BNT közlekedési feladatainak szervezése és végrehajtása;
• mozgások és szállítások koordinálása, irányítása;
• a hazai közlekedési infrastruktúra adatbázisának naprakészen tartása;
• a szükséges adatszolgáltatás biztosítása és együttműködés az érintett hazai katonai
és polgári szervezetekkel a közlekedés támogatási tevékenységek végrehajtása
során;
• a katonai és a polgári közlekedési szervezetek szükséges mértékű mozgósítása;
• a katonai és a polgári közlekedési hálózat különleges jogrend időszaki üzemeltetése;
• a központi készletek széttelepítéséből adódó szállítási feladatok végrehajtása;
• a katonai szervezetek folyamatos utánpótlásánál a katonai szállítások tervezése és
végrehajtása;
• a katonai szállítások szempontjából fontos rombolt közlekedési hálózat

2022. 05. 22. 23

 Katonai elhelyezési infrastrukturális
támogatás I.
Fogalma:
A logisztikai funkciók, tevékenységek és rendszabályok
összessége, melyek mind alaphelyzet, mind pedig különleges
jogrend időszakában a honvédségi szervezetek munkahelyi,
pihenő és szakjavító épületeinek kialakítására, az energia
ellátás és a közmű szolgáltatások szakanyaggal és fenntartási
anyaggal történő biztosítására, az épületek és az
infrastrukturális hálózatok karbantartása, karbahelyezése,
valamint szakanyagok és technikai-eszközök üzemképesség
fenntartása érdekében szakmai tevékenység nyújtására és
igénybevételére irányulnak. Egyben magába foglalja a katonai
infrastrukturális, elhelyezési támogatást végrehajtó
szervezeteket, azok szakirányításának rendjét.
2022. 05. 22. 24
 Katonai elhelyezési infrastrukturális
támogatás II.
• Fenntartási funkció: tárgya: munkafeltételek és katonai
tevékenységek elhelyezési szükségletei kielégítése épületek,
tábori elhelyezési létesítmények üzemeltetése során a
használhatóság fenntartása, karbantartás, helyreállítás.
• Anyagi funkció: szükségletek tervezése, szakaynag
szükségletek magalapozás, felhalmozása lépcsőzése,
felhasználáshoz való előkészítése, szabályozás, a felhasznált
anyagok pótlása.

2022. 05. 22. 25

 Katonai elhelyezési infrastrukturális
támogatás II.
Ellátási funkció: folyamatok és tevékenységek összessége,
amelyet a feladatok végrehajtása érdekében folytatnak.
Szolgáltatási funkció: épületek, tábori elhelyezési létesítmények
és anyagok, infrastrukturális rendszerek karbantartása és
üzemeltetésnek biztosítása. Forrásai: saját, polgári, szövetséges,
harmadik fél általi, befogadó nemzet.
Gazdálkodási funkció: tárgya a költségvetési (erőforrás) és a
készletgazdálkodás.
• költségvetési (erőforrás) gazdálkodás: a pénzügyi források
hatékony tervezése és felhasználása.
• Készletgazdálkodás: készletszintek tervezése és felhasználás
szabályozása.

2022. 05. 22. 26

 Logisztikáról általában

2022. 05. 22. 21:02 1

 Az előadás tartalma
• Logisztika története;
• Logisztika értelmezése;
• „M” követelmények, mint a logisztika
küldetése;
• Logisztika fejlődése,

2022. 05. 22. 21:02 2

 Kötelező irodalom
• Ált/ 2017. Magyar Honvédség Összhaderőnemi Logisztikai
Támogatás Doktrína (3. Kiadás) MH DOFT kód: LOGD 4 (3). Magyar
Honvédség Kiadványa. Budapest 2015, 246 p.
• Magyar Honvédség Összhaderőnemi egészségügyi doktrína. 2.
kiadás MH DOFT kód: EÜD 4 (2). Magyar Honvédség Kiadványa.
Budapest 2013, 138. p.
• Magyar Honvédség Törzsszolgálati Szabályzat II. rész. Magyar
Honvédség Kiadványa. Budapest 2013, 262. p.
• Magyar Honvédség Közlekedés Támogatási Doktrína. MH DSZOFT
kód: 11421. Magyar Honvédség Kiadványa. Budapest, 2005. 89 p.
• Szegedi, Zoltán – Prenzenszki, Zoltán: Logisztikai menedzsment.
Budapest, Kossuth Kiadó. negyedik, átdolgozott bővített kiadás.
Budapest, 2010. 475 p.
•

2022. 05. 22. 21:02 3

 A logisztika történetének etimológiai
megközelítései
• VI. Leo (866-912) a „Háború művészetének összefoglaló
magyarázata” c. művében a következőket írta: „A logisztika
dolga, hogy a hadsereget zsolddal ellása, a feladatnak
megfelelően felfegyverezze és elossza, védelmi és harci
eszközökkel felszerelje a hadművelet minden igénye szerint,
időben és jól. Ez azt jelenti, hogy ki kell számítani a teret és
az időt. A terepet a haderő mozgásának megfelelően, és az
ellenség ellenállóereje szerint kell értékelni. Ezeknek a
feladatoknak megfelelően szükséges szabályozni, besorolni
a saját haderő mozgását.”
• Puysegur francia marsall a „raktárháborúk” időszakában a
logisztika tárgyát és tartalmát a mozgás megszervezésében,
illetve a mozgás és az anyagellátás összehangolásában
jelölte meg.

2022. 05. 22. 21:02 4

 A logisztika történetének etimológiai
megközelítései
• H. Jomini (1779-1869) tábornok a logisztika szót a francia
„Major général des logis”-ból származtatta (németül
Quartiermeister), vagyis olyan tisztek csoportjából,
akiknek a feladata a csapatok elszállásolása, oszlopban
rendezése, ellátása, raktárainak telepítése és tábori
elhelyezése.
• K. Clausewitz (1780-1831) a logisztikát nem tekintette a
hadtudomány részének, annak csupán kiszolgálási
funkcióit emeli ki. A clausewitzi nézetek elterjedése után
a porosz utas hadtudományban ellátó- és szállító
szolgálatról beszélnek, amelynek elmélete a harcászat,
hadművelet és hadászat elméletébe integrálódik.

2022. 05. 22. 21:02 5

 A logisztika történetének etimológiai
megközelítései
• Alfred Thayer Mahan (akit geopolitikusként ismerünk).
• Thorpe George C: Pure Logisctics, mérföldkő
• A „logistica” szó az olasz sajtóban jelenik meg újra az
1935-36-os olasz-abesszín háború ellátási problémái
elemzésével összefüggésben.
• A második világháborúban az angolszász hatalmak
ismételten logisztika kifejezést használják a hadsereg
ellátásával, felfegyverzésével, mozgatásával
kapcsolatban. 1945 után elmélete a nyugati
hadtudomány szerves részévé válik.
• Ez a megközelítés elfogadhatatlan
2022. 05. 22. 21:02 6
 Elemezzük a mestert
• VI. Leo (866-912) a „Háború művészetének összefoglaló
magyarázata” c. művében a következőket írta: „A
logisztika dolga, hogy a hadsereget zsolddal ellássa, a
feladatnak megfelelően felfegyverezze és elossza,
védelmi és harci eszközökkel felszerelje a hadművelet
minden igénye szerint, időben és jól. Ez azt jelenti,
hogy ki kell számítani a teret és az időt. A terepet a
haderő mozgásának megfelelően, és az ellenség
ellenálló ereje szerint kell értékelni. Ezeknek a
feladatoknak megfelelően szükséges szabályozni,
besorolni a saját haderő mozgását.”
• Vagyis a logisztika történetét nem lehet etimológiai
szempontok alapján elemezni
2022. 05. 22. 21:02 7
 Módszertani ajánlások
• politikai történet;
• társadalmi viszonyok és szokások;
• technika és fegyverzettörténet;
• a korabeli gazdasági viszonyok (ipar, mezőgazdaság,
szolgáltatások);
• a hadiipar fejlettsége, és teherbíró képessége;
• a korabeli közlekedési, szállítási viszonyok;
• vallási, kulturális, antropológiai jellemzők;
• a hadseregek szervezete, eljárásmódjai, vezetési rendje;
• a hadseregek logisztikai támogatásának szabályzói és lehetőségei;
• a háborúk, csaták, ütközetek eseménytörténete, és elemzéseinek
ismerete

2022. 05. 22. 21:02 8

 Logisztika fogalmi meghatározásai I.
• G. B. Ihde 1980-ban az alábbiakban határozta meg a
logisztikát: „a logisztika minden gazdasági folyamatot átfog,
amely meghatározza az árukészletek térbeni és időbeni
elosztását”

• A NATO meghatározása szerint: „ A logisztika az erők

mozgatásával, fenntartásával és végrehajtásával foglalkozó
tudomány. Legszélesebb értelemben az alábbi
tevékenységekre terjed ki: tervezés és fejlesztés, beszerzés,
raktározás, szállítás, elosztás, fenntartás, kiürítés és az
anyagok kiosztása.

2022. 05. 22. 21:02 9

 Logisztika fogalmi meghatározásai II.
„a logisztika alapanyagok, félkész- és
késztermékek, valamint a kapcsolódó
információ a származási helyről a felhasználási
helyre való hatásos és költséghatékony
áramlásának tervezési megvalósulási és
irányítási folyamata, a vevői elvárásoknak
történő megfelelés szándékával”.

Az Egyesült Államok Logisztikai Tanácsa maghatározása

2022. 05. 22. 21:02 10
 Logisztika fogalmi meghatározásai III.
• „a logisztika azon vezetési, szervezési és
műszaki tevékenységek tudománya, amely
meghatározott célok és tervek elérése,
valamint a működés érdekében az erőforrások
fenntartására és ellátására koncentrálnak”

Egyesült Államok Logisztikai Mérnöki Társasága (SOLE)

2022. 05. 22. 21:02 11

 Logisztika fogalmi meghatározásai IV.
• „az ellátásilánc-menedzsment (Supply Change Management – SCM)
az anyagok és információk áramlása révén a nyersanyag-beszállítók,
a gyártó üzemek, a disztribúciós (elosztási) szolgáltatók és a
fogyasztók kapcsolódó összehangolt vezetési és szervezési
tevékenységének összessége”
• A logisztika – az ellátásilánc-menedzsment (Supply
Change Management – SCM) részeként – alapanyagok,
félkész- és késztermékek, valamint a kapcsolódó
információk a származási helyről a felhasználási helyre
való hatásos és költséghatékony áramlásának tervezési,
megvalósítási és irányítási folyamata a vevői elvárásoknak
történő megfelelés szándékával”

Egyesült Államok Logisztikai Tanácsa által elfogadott logisztikai meghatározás 1998 az SCM
figyelembevételével
2022. 05. 22. 21:02 12
 Fogalom vagy kritérium?
Az utóbbit ajánlom olyan esetekben, ahol egzakt
definíció nehezen elfogadható.
Példák:
• terrorizmus;
• kritikus infrastruktúra védelem (létfontosságú
rendszerelemek védelme);
• logisztika
• Ellátási lánc.
• és sok egyéb tudományos probléma.

2022. 05. 22. 21:02 13

 Ebből következik:
• beszerzés, és alapanyag-ellátás;
• elosztás és árúterítés,
• készletgazdálkodás;
• raktározás;
• szállítás;
• szállítmányozás;
• rendelés-feldolgozás és kommunikáció;
• informatikai háttér

2022. 05. 22. 21:02 14

 Logisztikai folyamatok
• Alapvetések? Egy biztos, hogy
anyagáramlással és a hozzájuk kapcsolódó
információk áramlásával van
összefüggésben!!!
• Az informatika hatása a logisztikára –
szükséges – nélkülözhetetlen, de nem
elégséges alapfeltétel!!

2022. 05. 22. 21:02 15

A logisztika célja, küldetése az, hogy a piaci, termelési
stb. igényekhez igazodva 7M követelmény alapján

1. a megfelelő anyag (áru),

2. a megfelelő időpontban,
3. a megfelelő helyre,
4. a megfelelő mennyiségben,
5. a megfelelő minőségben
6. Megfelelő módon és eszközzel
7. a megfelelő költéséggel
eljuttatható legyen.
2022. 05. 22. 21:02 16
 Logisztika küldetése a 9 M követelményei
alapján

1. a Megfelelő információ; 5. a Megfelelő mennyiségben;

2. a Megfelelő anyagok; 6. a Megfelelő minőségben;

Jussanak el
3. a Megfelelő energia;
7. a Megfelelő időpontban;

4. a megfelelő személyek;
8. a Megfelelő helyre;

9. a Megfelelő költséggel
2022. 05. 22. 21:02 17
2022. 05. 22. 21:02 18
2022. 05. 22. 21:02 19
2022. 05. 22. 21:02 20
2022. 05. 22. 21:02 21
2022. 05. 22. 21:02 22
 Hagyományos elosztási csatornák

2022. 05. 22. 21:02 23

2022. 05. 22. 21:02 24
2022. 05. 22. 21:02 25
2022. 05. 22. 21:02 26
2022. 05. 22. 21:02 27
2022. 05. 22. 21:02 28
2022. 05. 22. 21:02 29
2022. 05. 22. 21:02 30
2022. 05. 22. 21:02 31
 Mit jelent az ellátási lánc a
gyakorlatban

Rendelés 2008 02. 18.

Gyártás 2008. 03. 24.
Az országba érkezett 2008. 04. 04.
Forgalomba helyezés 2008. 04. 09.
Átvétel 2008. 04. 10.

Származási hely Spanyolország, Valencia

2022. 05. 22. 21:02 32

 Hol működik az ellátási lánc?
• a globális térben;
• a regionális térben;
• a lokális térben,
• cyber térben.

2022. 05. 22. 21:02 33

 Az elosztási rendszerek ellátási láncok
hatásai a globális térben
A globális térben

Forrás: UK Dept. for Transport 2006,

2022. 05. 22. 21:02 34

2022. 05. 22. 21:02 35
2022. 05. 22. 21:02 36
2022. 05. 22. 21:02 37
 Vauver Viktor

vauver.viktor@hm.gov.hu

A NATO MŰVELETI LOGISZTIKAI LÁNC MENEDZSMENT

III. rész

A MŰVELET- ÉS KÜLDETÉS SPECIFIKUS LOGISZTIKAI MENEDZSMENT

MEGVALÓSÍTÁSA

Absztrakt

A cikksorozat befejező részében bemutatom a zavartalan anyag- és

információáramlást biztosító, a műveleti logisztika funkcionális területeit integráló
menedzsment eszközöket, illetve a menedzsment szinteket és szerepeket. A
műveleti fázisok kiemelt jelentőségű folyamatait a vezetési struktúra kulcsszereplői
közti tevékenységek és kölcsönhatások szempontjából vizsgálom, illetve keresem a
civil ellátási lánc menedzsment eszközrendszer segítségével fellelhető további
egyezőségeket.

Kulcsszavak: NATO Ellátási Lánc Menedzsment, OLCM, logisztika

Bevezetés

A készletmenedzsment mellett a műveleti logisztikai vezetés (OLCM) fő feladata

az áramlás- és a szűk keresztmetszet menedzsment, vagyis a mozgás és szállítás
szinkronizálása a teljes hálózat valamennyi elemének érintettsége, illetve kiemelt
csomópontok esetén is.

A hatékony végrehajtás alapját a szereplők információs rendszereit

összekapcsoló, valamennyi logisztikai funkciót átfogó rendszer képezi. A NATO-
műveletekben az információmegosztás elsődleges platformja a közös hadműveleti
kép (COP), ami valamennyi alárendelt alakulat harcászati és hadműveleti adatainak
aggregátuma. A COP a működési környezet értékelésén túl lehetővé teszi a
cselekvési változatok eredményességére vonatkozó következtetések levonását is
(Wilhelm és Klingelhöfer, 2007). Az OLCM láthatósági pillére biztosítja a közös
hadműveleti kép logisztikai aspektusát, a közös logisztikai képet (CLP), amely közel
valós idejű információt szolgáltat a rendelkezésre álló logisztikai területekről, és
valamennyi lehetséges résztvevővel tervez. Automatizált rendszer részeként
támogatja a hálózat kapacitásainak elosztását, a logisztika, a hírszerzés, a
megfigyelés és felderítés (Intelligence, Surveillance, Reconnaissance), valamint a
műveleti tervezés feladatainak összehangolását. A logisztikai kép kulcsinformációit
az igények/követelmények, erőforrások és folyamatok láthatóságának kombinációja
jelenti, amely valamennyi NATO és nemzeti irányítási szintre kiterjed.

5
 Az OLCM optimalizálása a tervezési folyamattal veszi kezdetét, és folyamatosan
halad, amíg a művelet tart. Magába foglalja a túltervezett készletszinteknek
köszönhető felesleges erőforrások vagy a kihasználatlan eszközök meghatározását
is. A felesleg megszüntetése lehetővé teszi a nagyobb keresletű cikkek
raktárkészletének növelését, a szabad kapacitások ismeretében pedig növelhető az
ellátási hálózat hatékonysága. Ezen irányelveknek való megfelelés a teljes ellátási
hálózatra kiterjedő, az anyag- és információáramlás folyamatait felölelő költség- és
teljesítményértékelő rendszerrel biztosítható, ami a polgári szektorban
legelterjedtebb, tevékenység alapú költségszámítás (Activity Based Costs) elvein
alapul.

1. Az anyagáramlás összehangolásának eszközei

1.1 Az OLCM hálózat általános elemei

A menedzsment eszközöket a céloknak és a szereplők igényeinek megfelelően,

de a betöltött szerepeket is figyelembe véve kell kialakítani. A lehetséges szerepek:

A szállításimód- menedzser (mode) az egyes szállítási módokat felügyeli, így a

légi-, vasúti-, vízi- vagy közúti szállítások esetén biztosítja a szállítás közbeni
láthatóságot (In-Transit Visibility, ITV), végrehajtja a be- és kirakodást, felelős a
szállított cikkek végső rendeltetési helyre, illetve visszaszállításáért. Katonai és
kereskedelmi képesség egyaránt lehet.

A csomópont-menedzser a logisztikai csomópontba érkező vagy ott tárolt

utánpótlást kezeli, felel érte. Kiegyensúlyozza az igényeket és képességeket, ennek
érdekében meghatározza a maximális be- és kimenetét (pl. darabszám, súly), tároló
kapacitását, veszélyesanyag-kezelési, hűtési képességeit és a maximális eszköz-
kihasználtság szintjét.

A mozgás-ellenőrző menedzser felügyeli a műveleten belüli mozgásokat,

beleértve a szállítmánykövetést, az után- és hátraszállítási szállítmányok és
eszközök be- és kirakodását, illetve segítséget nyújt a harcterületekre irányuló
mozgások szinkronizálásában, hogy a hadműveletek végrehajtását az utánpótlás
szállítása ne akadályozza. Feladatrendszeréhez tartozik az útvonaltervezés,
újratervezés, jóváhagyás és priorizálás.

Az utánpótlás menedzser („kategória menedzser”) a felelősségi körébe tartozó

bármilyen erőforrás vagy erőforrás-csoport raktározását, kezelését és továbbítását
végzi. Tranzakciós adatbázist vezet, katonai fuvarlevelet állít ki, rádiófrekvenciás
azonosító (RFID) címkét készít/olvas, pénzügyi tranzakciókat bonyolít, prioritásokat
jelöl ki, átfutási időt kalkulál.

Az elosztóhálózat belépési pont működtetése a fentebb részletezett bármely

szereplő feladata lehet. A szállítmányok disztribúciós hálózatba lépésének
ellenőrzésén túl (honnan, hova és kié) biztosítja a szállítmánykövetést, szállítást
igényel és meghatározza a további szállítási módot. Szükséges képességei közé
tartozik az RFID címke olvasása és készítése, a katonai fuvarlevél, a vízum és határ-
átlépés ügyintézési igények kezelése.

6
 A szállítmány-menedzser felelős a felajánlott anyagok, erők és eszközök
mozgatásának megvalósításáért. Kijelöli a szállítóeszközöket, összeállítja a
konvojokat, kíséretet és gépkocsivezetői állományt biztosít, felelős a szállítóeszközök
hadrafoghatóságáért.

A fogyasztó / az alegység az irányítási rendszerben az elsődleges igényeket

reprezentálja, fogyasztási adatainak ismeretében és feldolgozásával valósul meg a
számítógéppel támogatott rendelés.

1.2 A logisztikai hálózat menedzsmentjének szintjei és feladatai

1.2.1. A logisztikai csomópont menedzsmentje

A menedzsment első szintje a csomópont – méret (kapacitás), feladat és

szerep szerinti megfelelő irányítása. Az általános logisztikai csomópont
többnyire be- és kirakó kikötő, üzemanyag-töltő pont, ellátóraktár lehet,
amely rendelkezik az igények és erőforrások adatainak kezelésére és
továbbítására alkalmas adatkapcsoló felülettel (interfész) is.
Az általános csomópont menedzsment feladatait a szállítás, karbantartás
és az ellátás képezi. A csomópont szerep szerinti elsődleges
komponense mellett a további kettőt másodlagosként kezelheti, a
menedzsment funkciók mindhárom esetben megegyeznek:
a) belső irányítási funkció: tartalmazza a munkafolyamatok irányítását,
az eszközök használatát, a készletek kezelését, az igények
előrejelzését, a logisztikai erőforrásokat és folyamatokat, vagyis a
végrehajtás valamennyi tevékenységét, amelyek az egyes
komponensek esetén eltérőek lehetnek;
b) kommunikációs funkció: külső és belső jelentési rendszer, amely a
csomópont helyzetéről és kapacitásáról szóló információ felfelé, lefelé
és horizontális (komponensek közötti) továbbítását teszi lehetővé;
c) bemeneti / kimeneti funkció: az erőforrások kezelését biztosítja, a
továbbítás, karbantartás kezdeményezésén túl priorizál és a
folyamatban érintett csomópontokat vagy komponenseket tájékoztatja.

1.2.2. A logisztikai hálózat menedzsmentje

A második típusú logisztikai vezető – például a CJ4 főnök vagy a JLSG

parancsnok – a csomópontok hálózatát menedzseli komponens, terület, csomópont
vagy igény szerint elkülöníthetően. A saját menedzsment terület átláthatóságán túl
további információval kell rendelkeznie a hálózat egyéb összetevőiről is, hiszen azok
tevékenységének hatásaival is számolnia kell. A menedzsment képességcsomag
három összetevője:

a) szükségleti előrejelzés, vagyis az igények és rendelkezésre álló erőforrások

összevetése, a várható fogyás meghatározása;

b) a jelentés / kommunikáció, ami a rendelést, tájékoztatást, feladatszabást és

megerősítést támogatja;

7
c) a tervező funkció, amely az igények aktuális rendszeradatokon alapuló, a
műveleti tervekkel összehangolt, valós idejű frissítését biztosítja.

1.2.3. A szállítás, önálló mozgás és mozgáskoordináció menedzselése

Tekintettel arra, hogy a stratégiai szállítás a logisztikai csomópontok közti

csapatmozgások és anyagmozgatás a művelet valamennyi fázisát, illetve a
legnagyobb számú szereplőt érinti, a stratégiai célok érvényesülése érdekében.
centralizált menedzselés szükséges A szállítási menedzsment funkciói a már
ismertetett belső menedzsment, a kommunikációs és bemeneti /kimeneti funkciók.

A belső menedzsment funkció alrendszereit a munkafolyamatok menedzselése,

a feladatlista vezetése és az interoperabilitás fenntartása képezi. Az
interoperabilitás funkció a NATO (és partner-) tagországok eltérő képességeinek
összehangolását segíti, másik nemzeti erőforrás alkalmazhatóságának lehetőségét
vagy behatároltságát jeleníti meg, vagyis az alkatrészek, szállítóeszközök stb.
megfeleltethetőségét az eltérő nemzeti szabványoknak (cross-reference) ellenére
biztosítja.

A feladatlista személyre szabható, a felhasználók által előre meghatározott

erőforrások, igények és folyamatok megjelenítését és áttekinthető kezelését lehetővé
tevő eszköz. Piros-sárga-zöld színkód jelzi a megfigyelt elem állapotát, a rendszer az
előre meghatározott határértékek átlépése esetén figyelmeztetést (SMS, e-mail) küld
az érintetteknek vagy automatikusan „cselekszik” (pl. újrarendelést indít). Az előre
definiált határértékek a végrehajtó képességekre, a logisztikai folyamatok
teljesítménymutatóira vagy tevékenység monitoringra vonatkozhatnak. A
felhasználók kiválasztják a megfigyelendő elemeket és beállítják a határértékeket. A
rendszer – megfelelő hozzáférés esetén – statisztikai jelentést, trendelemzést, egyéb
követési adatokat is szolgáltat. Bemeneti adatait automatizált szenzorok, passzív és
aktív, eseményvezérelt monitoring rendszerek biztosítják (bemeneti adatok pl.
lőszerek lejárati ideje, tartály töltöttsége, előírt készletszint (DOS). Az adatok
áttekinthető megjelenítése több szinten történhet, elsősorban a logisztikai problémák
azonosítását és a gyors reagálást lehetővé téve. Elsődlegesen alkalmazható az
áttekintő nézet, ekkor valamennyi képesség és státuszadataik megjelennek. Az
erőforrás-adatok tovább szűkíthetők egyes funkcionális területek vagy tulajdonos
szerint is. A probléma nézetben lehetőség nyílik a hiányosságok, meghibásodások
listázására, a megoldás nézetben pedig megjeleníthetőek a helyettesítő erőforrások
és képességek vagy akár alkatrészek, készletek.

A szállítási feladatok (work flow) menedzsmentjét biztosító eszköz elemei:

A szállítóalegység képességeinek megjelenítése, vagyis a személyi állomány és

eszközök állapotának figyelemmel kísérése és nyilvántartása, beleértve a korlátozó
tényezőket is (hossz, szélesség, magasság, súly, karbantartási idő, gépkocsivezetők
pihentetése és váltása).

A szállítás igénylése hálózat alapú, valamennyi szereplő számára adott

képesség, a szövetségi közlekedési és szállítási rendszer (ADAMS) meghatározott
formátuma szerint. Táblázat tartalmazza a szállítmány adatait, a prioritást és a

8
szükséges eszközök paramétereit, továbbá az igényelt leszállítási dátumot.
Megjeleníthetőek a veszélyes, túlméretes vagy érzékeny (pl. delegáció) rakomány
részletes adatai is.

A mozgáskoordináció (felügyelet) valamennyi szállítás - rakomány, szállítási

mód és csomópont szerinti - irányítása és követése, RFID és bar kód alapú
technológia alkalmazásával történik. Érvényesíti és jóváhagyja a szállítási igényeket,
összeállítja a szállító- és kísérő járműveket, valamint felderítési és kommunikációs
(hívójelek és frekvenciák) tájékoztatót ad. A konvoj indulását jelzi a rendszernek, az
érkezést a fogadó fél viszi be. A disztribúciós menedzser mozgáskoordinációs
funkciója pl. a határokon keresztül történő mozgás tervezése, az útvonal és
menetrend meghatározása, ellenőrzése, szállítás közbeni láthatóság biztosítása és a
szükséges szállítóeszközök utalása.

A közlekedési rendszabályok funkció elsődleges célja a konfliktusmentesítés

megoldása. Használata megelőzi a torlódásokat és betartattatja a szállítási
prioritásokat. Feladata pl. a harctevékenység területéért felelős parancsnokság
tájékoztatása a konvoj-áthaladásokról, áthaladási engedély kérése és közvetítése.

A járművek berakodása eszköz a személyi állomány és felszerelés

nyilvántartását teszi lehetővé a szállítmányfelelős (load master) részére. Operatív,
rakományjegyzék összeállítását megvalósító, bar kód rendszeren alapuló képesség.
A nyilvántartás tartalmazza a szállítási igények, célállomások és átrakó pontok
aggregált adatait, melyek alapján a rakodótér kihasználása maximalizálható.

A menetoszlop összeállítás eszköz segíti a diszpécser (truck master) munkáját,

a megrakott járművek megfelelő menetoszlopba sorolását biztosítja. A műveleti
terület rendszabályait, a veszélyes és érzékeny szállítmányok adatait, a speciális
biztonsági igényeket, a nemzeti és NATO korlátozásokat, képességeket egyaránt
figyelembe veszi.

2. Az információ menedzsment eszközrendszere

2.1 Az információ menedzsmentjének elve, szintjei

A NATO és nemzeti logisztika részére az erőforrások láthatósága és az összesítő

jelentések továbbítása az elöljáró parancsnokság irányába egyaránt szükséges. A
jelentésre kötelezett információkat – a nemzetek egyetértése mellett - a logisztikai
főnök (CJ4) határozza meg, a művelet megkezdése előtt vagy végrehajtás közben. A
jelentések valamennyi vezetési szinten szabvány formátumban és tartalommal
készülnek, csak alkalmazói szintenként és funkciónként eltérő szűrő kerül
alkalmazásra. A szereplők a NATO SHAPE vagy a CJ4 által meghatározott
felhasználói területekhez kérhetik hozzáférésüket, melynek megadása – tekintettel
arra, hogy biztonsági kérdés is szó van – a betöltött feladatkörök (beosztások)
függvénye. A hálózati felhasználók és szerepeik grafikus megjelenítése földrajzi,
hálózati és szervezeti nézetben lehetséges, ami megkönnyíti a hozzáférés
szabályozását és a használat ellenőrzését.

9
 A CJ4 információszükséglete a helyzetnek és a műveleti fázisnak megfelelően
szűrt, automatikus jelentéseken alapul és a célkitűzések, készletszintek és
előrejelzések meghatározására, az ellátási késésekre, az ellátási ütemekre, a
trendek és a fogyasztási normák ismeretére épül. Ezért a CJ4 -nek biztosítani kell a
felhasználók által ellenőrzött adatokhoz való hozzáférést is, többek között a hálózati
teljesítmény elemzése érdekében. Fontos továbbá az információ a nemzetek és civil
szereplők közti egyezmények (MoU és TA, szerződés) részleteiről, ezért ezen adatok
központi adatbázisba történő feltöltése is szükséges.

A CJ4 kezeli a nemzetek külön igényléseit is, ha az igény sürgős vagy elsődleges
prioritású, vagy esetleg a teljesítés ütközik a nem-NATO (NGO, HNS, CIMIC), illetve
a NATO vagy a volt NAMSA (Támogató Üygnökség) ellátási lánccal. A JLSG
parancsnok szerepe jelentős mindkét esetben, értékeli az automatizált jelentéseket,
menedzseli az egyes termékcsoportok áramlását és szükség esetén a teljes ellátási
láncot, információt gyűjt és lehetséges döntési változatokat javasol a CJ4 számára.

2.2 Az információs rendszer és operatív alkalmazások

A NATO Automatizált Információs Rendszer (AIS) LOGBIDS eleme nem

helyettesíti vagy felügyeli a nemzeti rendszereket, csak összekapcsolja azokat a
logisztikai műveletek funkcionális területeit követve. A LOG FS CP
képességcsomagon keresztül a nemzeti rendszerek megoszthatják adataikat, melyek
egységes formátumban kerülnek a NATO jelentési rendszerbe. A LOG FS CP
hozzájárul a NATO közös műveleti kép (NCOP) kialakításához és biztosítja a
logisztikai láthatóság és a logisztika menedzsment eszközrendszerét. A
szoftverfejlesztés célja a meglévő eszközök és képességek maximális kihasználása,
további képességek kialakítása, az átfogó integráció fejlesztése, a teljes élettartamra
kiterjedő költségmenedzsment alkalmazása, a duplikálás megszüntetése és az
átfedő feladatok központosítása.

A teljes rendszer biztosítja az átláthatóságot, interoperábilis a LOGFAS, NATO

COP és C2 információs rendszerekkel, az adatok XML alapú formátumban exportálja
és importálja. A közös rendszer használata biztosíthatja valamennyi szereplő
számára a szükséges logisztikai információt, így lehetőség nyílik a nemzetek közötti
közvetlen koordinációra, az erőforrások közös igénybevételére, a szabad
kapacitások kihasználására.

Az OLCM információs rendszere a NATO logisztikai hálózat csomópontjainak

működését és kapcsolatait hivatott szolgálni, azonban a műveletben részt vevő
valamennyi együttműködőre ki kellene terjeszteni. A hozadék egyértelmű:
amennyiben valamennyi szereplő ugyanazt az eszközt használja, az adatcsere – a
résztvevők számától függetlenül – egyszerűbbé válik.

2.3 A termékinformáció áramlásának biztosítása

A művelet során használt logisztikai erőforrások széles körének és nagy

mennyiségének kezeléséhez azok azonosítása szükséges, melynek eszköze a
Jelentendő Cikkek Kódja (Reportable Item Code, RIC) (AJP 4.11, 2003). A RIC az
egyedi eszközökhöz, felszereléshez, anyaghoz, ellátmányhoz vagy személyi
állományhoz rendelt, a fő jellemzők alapján történő kategóriák megkülönböztetését
és szabvány formátumban történő megjelenítését lehetővé tevő hatjegyű,

10
alfanumerikus kód. A NATO-logisztika szempontjából az eszközök jellemzői
(hatótávolság, terhelhetőség stb.) bírnak jelentőséggel, nem a márka, így a RIC
kiegészítő tulajdonságokat határoz meg, egyedi azonosításra nem alkalmas. A
jelenlegi NATO RIC struktúra 20.000 kódot tartalmaz, ezek közül azonban csak kb.
3.000 alkalmazható átfogóan, valamennyi tagország esetén. A NATO-parancsnok
képesség-igényeket határoz meg, miközben az OLCM menedzselése elsősorban
szállítmány szinten, a RIC vagy NATO Raktári Szám (NATO Stock Number, NSN)
alapján történik. Az azonosításon túl feladatként jelentkezik erőforrások alkotta rész-
és átfogó képességek meghatározása és megjelenítése a képességmátrixban. A
műveleti tervben szereplő, napokra lebontott, helyszín szerint meghatározott
képességigények darabszám és NSN alapján történő hierarchikus felépítése jelenti a
hadműveleti igények logisztikai nyelvre fordítását.

A művelethez nélkülözhetetlen erőforrások megkülönböztetését szolgálja a

Jelentendő Cikkek Listája (Reportable Item List, RIL). A RIL azon eszközök RIC
kódjainak összessége, amelyek fontosnak minősülnek a művelet során,
tulajdonképpen egy szűrő. Az alárendelt alegységek RIC kód alapján jelentik
valamennyi erőforrásukat, az irányító szinteken azonban csak a RIL kerül
megjelenítésre. Ezáltal lényegesen lecsökken a feldolgozandó adatok száma. Az
eljárás megegyezik a nélkülözhetetlennek minősülő igények és folyamatok esetében
is. Az egyes műveletekben a RIL lista kb. 300 RIC kódot tartalmaz.

A művelet során egyes eszközök egyedi azonosítása (Unique Identification,

UID) is szükséges. A személyi állomány megkülönböztetésén túl bármely eszköz
egyedi azonosítása akkor szükséges, ha annak alkalmazhatóságában, állapotában,
jellemzőiben bekövetkező változása mérhető és dokumentálása szükséges (pl.
üzemóra-teljesítés). Az egyedi azonosítás képezi az eszközök életciklus
menedzsmentjének alapját, alkalmazása elsősorban pénzügyi megfontolásból, a
finanszírozó számára fontos.

A műveleti adatok legnagyobb része statikus és általános, a frissítés gyakorisága

alacsony. A fenntartási folyamat során a legtöbb dinamikus adat a CJ4 számára
másodlagos jelentőségű vagy nemzeti felelősségi körbe tartozik. Abban az esetben
azonban, amikor egy képesség vagy kapacitás hiányzik, szükségessé válik a
kockázat elemzése és a beavatkozás. Az általános felhasználású cikkek is kiemelt
jelentőséggel bírhatnak, mivel a küldetés vagy prioritások változásával e cikkek
fontossága is változhat. A legkézenfekvőbb megoldás, ha a nemzeti rendszerekben
nyilvántartott valamennyi adat a központi adatbázisba is bekerül, elkülönítve az
általános felhasználású cikkeket és a nemzeti igényeket. Ezáltal áttekinthetővé válik,
hogy a helyettesítő eszköz rendelkezésre áll-e a hálózatban. Az átfogó adatbázis
lehetővé teszi az adott terület menedzsere részére a gyors változtatás lehetőségét,
illetve a felhasználók (nemzetek) részére a rendszer sajátként történő használatát
(de csak az OLCM folyamatok keretein belül). A rendszer működésének alapvető
követelménye, hogy a nemzeti adatbázisok tartalmazzák legalább azt a maximum
300 RIC kódú cikket, ami a RIL listán szerepel.

Az információáramlást két tényező is befolyásolja. Egyrészt a nemzeti

fenntartások, másrészt jelenleg nem minden logisztikai erőforrás rendelkezik RIC
kóddal (pl. a személyi állomány, a szerződések, a költségvetés, állatok stb.).

11
3. A költség- és teljesítménymérés kérdései

Az OLC értékelése az alapvető teljesítménymutatók (Key Perfomance Indicator,

KPI) alapján történik. A logisztikai mérőszámok meghatározása és alkalmazása a
nemzetek és a NATO előzetes megegyezésén alapul és a teljes műveletre kiterjed. A
KPI rendszer felöleli a logisztikai láncra vonatkozó szabványos, leíró és következtető
statisztikákat, a döntéstámogatás hatásosságához kapcsolódó mérőszámokat,
valamint a technológiára, információforrásokra vonatkozó átláthatósági
jelzőszámokat. Az OLCM fő teljesítménymutatóihoz tartozhat pl. a megfelelő időben
és mennyiségben teljesítés aránya, rendelési ciklusidő, folyamat átfutási idő stb.

A megfelelő hozzáféréssel rendelkező felhasználók igényeiknek megfelelően

szűrhetik a mutatókat, az igénybevételi csúcsok és hiányosságok grafikus kimutatása
földrajzi koordináták szerint is lehetséges. A teljesítménymérés és -elemzés
szervezetre, hálózatra és meghatározott csomópontokra szűkíthető, vagyis az egyes
tranzakciók külön is vizsgálhatók, akár idő, akár műveleti fázis viszonylatban. A
kiválasztott mutatók alapján válik lehetővé az előrejelzés és a trendek vizsgálata. Ha
a logisztikai feladatokból származó adatokat (idő, feltöltési arány, költség,
kihasználtság stb.) és egyéb státusz-adatokat az ellenőrzőlista (Watchlist)
automatizált monitoring szolgáltatásával kombináljuk, akkor a felhasználó által
meghatározott egyedi kritériumoknak megfelelő, legjobb opciókat tudunk kialakítani.

Az ABC alkalmazása a felmerült költségek egyes termékekhez,

termékkategóriákhoz, szolgáltatásokhoz, folyamatokhoz vagy szereplőkhöz
rendelését célozza, így biztosítva a felesleges tevékenységek kimutatását és a
költségcsökkentést. A teljes műveleti ellátási hálózat esetén az ABC-alapú
teljesítménymérés alkalmazását nehezítik az OLCM kiterjedésének korlátai és a
logisztikai infrastruktúra közös használata. A hálózatba beléptetett termékekről csak
részleges információ áll rendelkezésre (pl. ár nem minden esetben), illetve a nemzeti
folyamatok és tevékenységek az OLCM rendszert megkerülhetik. A teljes műveleti
ellátási lánc teljesítménymérésének központi szereplői az egyes nemzetek, mivel az
OLCM-et megelőző, polgári szakaszok integrálása és értékelése a nemzeteknek
nemcsak kompetenciája, hanem érdeke is. Amennyiben a szereplők saját
teljesítménymérő rendszerüket az OLCM kritériumokhoz igazítják és hajlandóak az
információ-megosztásra, valamennyi szereplő számára lehetővé válik az ellátási
folyamatok átláthatósága, a költségek ismeretében azok csökkentése, a
hatékonyság növelése.

12
4. Hadszíntéri logisztikai műveletek végrehajtása

4.1 Telepítés és visszatelepítés, fogadás, állomásoztatás és előrevonás (RSOM)

végrehajtása

A katonai és polgári erőforrások, létesítmények, infrastruktúra és szállítási módok

használatának optimalizálása a méretgazdaságosság elvének figyelembevételével
történik. A stratégiai átcsoportosítás három szakasza különböztethető meg: (1) a
nemzeti szakasz a honi bázistól a berakókikötőig, (2) a stratégiai szakasz a berakó
és kirakó kikötők közt, (3) a műveleti szakasz a kirakó kikötő és települési körlet közt
megvalósuló szállítást jelenti. Az ellátási lánc ismét szakaszolt, a koordináció és a
teljes folyamat teljesítménymérése bonyolult feladat.

A telepítés közben szükséges az újracsomagolás, palettázás, az átmeneti

raktározás és szállás biztosítása, azonban a települő alakulatok műveleti képességei
behatároltak, önfenntartó képességük korlátozott. Az életkörülmények, fenntartás és
védelem ideiglenes képességekkel történő lefedése a JFC feladata. A csomagolási,
anyagkezelési, berakodási műveletek jelentős logisztikai támogatást igényelnek,
végrehajtásuk a Mozgatás és Szállítás, illetve a Befogadó Nemzeti Támogatás
funkciókkal integráltan történik. A telepítési fázist követően az RSOM-ot elősegítő
hálózat megfelelő szintre történő csökkentése szükséges.

A hadszíntéri gyülekezési körletnek (Assembly Area) számos feladata van:

vezetés, irányítás és koordináció (C3), az előrevonás, a biztonság, szolgáltatások és
ellátás, egyéb támogató funkciók biztosítása. A C3 magába foglalja a JFC
iránymutatásai alapján a felvonulási (Theatre Staging Base) és szétbontakozási
körlet, illetve az előrevonásra használható út/hálózat kiválasztását. A befogadó
nemzeti támogatási részleg feladata valamennyi, a befogadó nemzet által nyújtott
szolgáltatás koordinálása, pl. tolmácsszolgálat a helyi szerződéskötés és beszerzés
támogatásához. Az előrevonás magába foglalja a mozgáskoordinációt, a pályaudvari
rakodást és a konvoj-műveleteket.

A szolgáltatások és utánpótlás szerződéses biztosítása az elhelyezés, étkeztetés,

higiéniás szolgáltatások (WC, zuhanyzó, szemétszállítás), anyagkezelés,
egészségügy, üzemanyag ellátás, helyi szállítás és közlekedés, karbantartás és
tárolás, anyagkezelés/-mozgatás területein lehetséges. A műszaki támogatás,
tűzszerész feladatok ellátása, vegyivédelmi biztosítás és térkép-ellátás centralizáltan
és nemzetenként egyaránt megoldható, azonban a II. anyagosztály, a stratégiai
sérült-kiürítés és kegyeleti szolgáltatás nemzeti hatáskörben marad.

A haderő visszatelepítése művelet utáni feladatokat is tartalmaz (pl. táborok,

hadihidak elbontása, földterület rekultivációja). Megfelelően képzett polgári
szakemberek kiválthatják a katonai erőforrásokat a környezetvédelem,
ingatlankezelés, lőszer és egyéb készletek kivonása terén. Mégha e feladatokat a
szerződéses civil vállalkozók végzik is, az ellenőrzés és a helyi kártérítési igények
rendezése katonai feladat marad. Ebben a fázisban a gazdaságosság fontosabb,
mint a gyorsaság, a polgári erőforrások alkalmazása indokolt, jóllehet a
megbízhatóság, minőség, biztonság és költségek tekintetében a civil szféra
szolgáltatóinak aktív ellenőrzése szükséges.

13
 A telepítés és visszatelepítés, valamint RSOM műveletek központosított irányítása
és koordinációja lehetőséget teremt a méretgazdaságosság kihasználására. A
logisztikai létesítmények limitált száma és kapacitása, illetve a haderő nagy létszáma
és az erőforrások mennyisége miatt szükséges konfliktusmentesítés csak centralizált
irányítás mellett lehet hatékony. Az RSOM műveletek végrehajtását a JLSG irányítja,
a CJ4 utasításai alapján.

4.2 Disztribúció a művelet végrehajtási fázisában

A telepítést követően a JLSG aktiválja a hadszíntéri szállító hálózatot (Theatre

Transportation Network). A kulcs elosztó létesítményeket összekapcsoló légi és
felszíni hálózat - melyet a JLSG Egyesített Hadszíntéri Mozgatási Törzse (JTMS)
irányít - képezi a disztribúciós hálózat alapját. A hálózat bonyolultságát a NATO ISAF
misszióban tapasztaltak érzékeltetik. A műveleti területen elsődleges prioritású a légi
szállítás (cca. 85%). A hozzájáruló nemzetek a szükséges kapacitás 15%-át
biztosítják NATO felajánlásként (Intra Theatre Air Transport System, ITAS), a
fennmaradó nagyobb részt a nemzeti és polgári járatok teszik ki. A teherszállítás
képességhiányait kiváltó szerződéses szolgáltatókat a JFC Brunssum
parancsnokság integrálja a műveleti térség légi szállítási rendszerébe (Intra theatre
Civilian Air Transportation, ICAT).

Az alegység / fogyasztó logisztikai ellátást igényelhet közvetlenül a támogató

parancsnokságtól, melynek a művelet típusa szerint számos szintje lehet. Az elosztó
csomópont (HUB) NATO vagy több nemzet hálózatához kapcsolódik. Az egyes
cikkek iránti igények célt érhetnek a műveleti területen vagy közvetlenül kerülnek
továbbításra a nemzeti csatornán keresztül. Az erőforrások számos belépési ponton
át kerülhetnek az elosztó hálózatba, mindez a nagyfokú rugalmasságot és az
információ azonnali rendelkezésre állását igényli.

A nemzeti támogató elemek (NSE) összegzik és eljuttatják - a rendelkezésre álló

szállítóeszközök láthatóságán alapuló - konkrét szállítási igényeiket a JTMS részére.
Az ellátottak igényeinek ismeretében a JLSG meghatározza a rangsort és a
rendelkezésre álló erőforrásokat, tervezi az elosztást, valamint előre jelzi a
szükséges utánpótlást. Amennyiben probléma merül fel, a releváns információ
gyorsan – egy gombnyomásra - rendelkezésre állhat a megfelelő szinteken, lehetővé
téve a tervek szituációnak megfelelő változtatását.

A JTMS - a szállítmánykövető rendszer adatai alapján - web-alapú, automatizált

jelentést ad közre. A jelentés tartalmazza a kiindulópont, szállítmányozó, becsült
indulási és érkezési idő és szállítmánycímke adatait, melyek alapján az NSE-k
figyelemmel kísérhetik az anyagáramlási folyamatokat és rendeléseik teljesítésének
állapotát. Az NSE így információt biztosíthat a nemzeti kontingens parancsnoknak a
műveleti készenléti helyzetről (Operational Readiness Status, ORS), és lehetővé
teszi, hogy a nemzeti támogató elem az NSE saját készleteként kezelje a neki
címzett szállítmányokat, csökkentve ezzel raktári készletszintjét.

14
4.2.1. Általános használatú cikkek fogadása, raktározása és kiosztása

A JLSG fogadja, nyilvántartja, tárolja és osztja ki az általános felhasználású

termékeket. Ennek érdekében Hadszíntéri Logisztikai Bázist (TLB) telepít a berakó
kikötők közelében. A TLB-t a nemzetek is használhatják saját felszerelésük és
anyagaik tárolására, ez esetben a JLSG felelős ezek disztribúciójáért is. Ez a
szolgáltatás a Berakó Kikötőktől (POD) a TLB-n keresztül a harcászati környezetben
telepített Nemzeti Támogató Elemig történő szállítást jelenti.

Az OLCM „common used” cikkek disztribúciós folyamat kialakítása az afganisztáni

NATO üzemanyag ellátási lánc működési tapasztalataira figyelemmel történt. A
NATO ISAF misszió napi üzemanyag-fogyasztása 4.5 millió liter, a naponta - csak
közúton - szállított mennyiség ennek duplája. Az üzemanyag 60%-a pakisztáni
finomítókból származik, az ellátási problémákat a járművek határ-átkelőhelyeken
veszteglése és a fegyveres támadások okozzák. A NATO csak az általa üzemeltetett
tömegtárolókba (Bulk Fuel Installation, BFI) leszállított üzemanyagért fizet, a szállítás
közben felmerülő veszteség kockázatát a beszállítóra hárítja.

A rendelkezésre állás lokális veszélyeztetettsége a kritikus erőforrás közúti

szállításának központi irányítását és a tartalékkészletek növelését vonta maga után.
A közúti szállítás menedzselésére a Déli Regionális Parancsnokságon Kamion
Koordinációs Központ (ISAF RC-S Jingle Truck Coordination Centre, JTCC) került
felállításra. A rendszeresen járhatatlanná váló közutak és a műveleti tempó esetleges
növekedése is a viszonylag magas tartalékkészletek tartását indokolják (Richardson,
2009, ?), az ISAF tartalék üzemanyagkészlet 40 napi fogyasztásnak (DOS)
megfelelő. A hadszíntéri tartalék kezelése esetén a beszállító által menedzselt
készletek elve érvényesül. A tartalék üzemanyagot a beszállító a NATO
létesítmények közelében, a saját tárolójában tárolja, amíg az lehívásra nem kerül a
napi utánpótlás akadályoztatása miatt. A magasabb készletszint tartása
többletköltséget jelent, azonban ez kisebb mértékű, mint a végfelhasználói szinten
jelentkező átcsoportosítás extra szállítási és kisérési költségei, nem beszélve a
biztos rendelkezésre állásról.

A centralizált ISAF üzemanyag ellátási lánc hatékony működése ellenére egyes

nemzetek (USA) saját hatáskörű beszerzésről döntöttek. Az üzemanyag nemzeti
üzemeltetésű tároló-elosztó központba kerül, a beszállítók köre és az ellátási
útvonalak ugyanazok, az eltérés csak a nemzet és beszállító közötti kockázat- és
eredménymegosztásban jelentkezik. Az amerikai BFI a finomítót közvetlenül elhagyó
üzemanyagért fizet, vállalva ezzel a szállítás közbeni veszteség kockázatát. Az
eredmény az árban realizálódik, ami közel fele a NATO által fizetettnek.

A NATO ISAF misszióban nemcsak az üzemanyag-ellátás centralizált, a

műveletben részt vevő nemzetek többségének (90%) élelmezése és vízellátása egy
kézben összpontosul. A polgári cég a napi ellátáson felül a műveleti
tartalékkészleteket is biztosítja a szerződő feleknek, élelmiszer esetén 21,
palackozott víz esetén 14 DOS mennyiségben. Az ellátási keretszerződést a JFC
Brunssum J8 pénzügyi főnökség fogja össze, elsősorban az utánpótlási vonalak
rövidítése és a logisztikai hálózat tehermentesítése érdekében.

15
4.2.2 Az erőforrások újraelosztása, készletcsere

„Az OLCM támogatja a logisztikai együttműködést a civil és katonai szektorok,

illetve a nemzetek között” (SNLC, 2009., p. 9). Ennek egyik eszköze a műveleti
területen egy közös katonai hálózatalapú piactér (Common Military web-based
Market in AOR, COMMA) működtetése. Az internetes felületen a szereplők
eszközeiket, felszerelésüket és logisztikai erőforrásaikat tehetik közzé vagy
igényeiknek megfelelő ajánlatot kereshetnek. Az E-bay-hez hasonló felület – nevezik
Mil-bay-nek is – mind az ajánlatok, mind az igények releváns adatait megjeleníti:
eszköz, szolgáltatás, erőforrás, ár, kapcsolattartó, szerződési feltételek,
elhelyezkedés, státusz, időkeretek, korlátozások stb. A felajánló számára a
kapacitásainak maximális kihasználtsága, a vevő számára a hiányzó képességek,
erőforrások gyors biztosítása a hozadék. Az elszámolás a NATO kölcsönös
logisztikai segítségnyújtás esetén alkalmazandó szabványa (STANAG 2034) alapján
történik. A folyamat szereplői az igénylő, a támogatott, a könyvelő, az engedélyező,
a támogató és számlázó alegységek, ahol egy alegység több szerepet is elláthat.

Összegzés

A műveleti célhierarchia a végrehajtás során az anyagáramlási folyamatokban

realizálódik. Az OLC hálózat alapesetben a komplex erőforrások nagy mennyiségét
továbbítja, ekkor a menedzsment elsősorban a legjobb áramlásra, illetve a
hatékonyságra (maximális eszköz-kihasználtságára) koncentrál. A csomópont-
menedzsment legfontosabb feladata a leggyorsabb és legjobb áramlás biztosítása, a
lehető legolcsóbb módon, maximális kapacitás kihasználtság mellett. A zavartalan
anyagáramlást biztosító eszközrendszer vizsgálata során ECR (Efficient Costumer
Response) és CPFR (Collaborative Planning Forecasting and Replenishment)
eszközök azonosíthatók: közös tervezés és előrejelzés, fogyás, készlet- és
trendadatok megosztását lehetővé tevő elektronikus adatcsere,
kategóriamenedzsment, számítógéppel támogatott rendelés, folyamatos utántöltés, a
beszállító által menedzselt készletek, cross-docking és tevékenységalapú
költségszámítás. Mivel az ellátási lánc menedzsmentet motiváló tényezők egyeznek
a polgári szférában tapasztaltakkal, a szakirodalomban fellelhető „civil”
eszközrendszer – szinte változtatás nélküli – adaptálása figyelhető meg.

Az információ-megosztás a szereplők állandó, telepíthető és mobil információs

hálózatainak integrálásával, hang-, kép- és adatkapcsolatot lehetővé tevő
technológia alkalmazásán és az adatok szabványosításán alapul. A csatoló
felületeken keresztül történő hozzáférés biztosítja a különböző információs hálózatok
közti adatcserét, az interoperabilitás elérése azonban nemcsak az OLCM, hanem a
szereplők felelőssége is. A technikai megoldások léteznek, alkalmazásuk csak idő,
pénz és akarat kérdése. A polgári kereskedelmi rendszerek hatékony integrálása is
szükséges, amennyiben csatoló felület kialakítása lehetséges és költséghatékony. A
civil szféra esetén azonban a biztonsági előírások is akadályozhatják a csatlakozást,
ezért a rendszer elsősorban a NATO és a tagországok közti adatcserét támogatja.

A LOG FS CP programcsalád fejlesztése biztosítja a NATO közös hadműveleti

kép (COP) logisztikai aspektusát, egyidejűleg a többoldalú információcserét. A
jelenleg is működő (LOGFAS alapú) rendszerrel történő konszolidációján túl feladata

16
az egészségügyi, ellátási és hadműveleti területek, illetve a szállítmány- és
eszközkövető rendszerek integrálása. Az egyes logisztikai funkciókat vagy
folyamatokat lefedő, jelenleg létező informatikai megoldások (CORSOM, ADAMS,
EVE stb.) felhasználóbarát integrációja, így széleskörű alkalmazhatóságának
lehetősége az OLCM LOGBIDS fejlesztés egyik előnye lehet. Kulcskérdés a
felhasználók igényeinek és eltérő céljainak figyelembe vétele, amit a döntéstámogató
funkció, a személyre szabható Megfigyelési Lista (Watchlist) és a vizualizációs modul
biztosít.

Az OLCM kialakítása a NATO logisztikai lánc nemzeti és polgári láncokkal

összehangolt integrálását és koordinációját célozza. A műveleti végrehajtás
kulcsfolyamatainak irányítása a célhierarchia megvalósulását támogatja. A
fenntartási fázis disztribúciós folyamat irányítása termékcsoportonként megosztva
centralizált (CJ4 – I. és III. anyagosztály) és decentralizált (nemzeti – II.
anyagosztály), azonban a CJ4 a nemzeti ellátási folyamatot is ellenőrzi, a teljesen
központosított stratégiai és műveleti szállító hálózat felügyeletén keresztül. A nemzeti
alkalmazásban álló polgári szolgáltató feletti ellenőrzés a nemzeti csatoló felületen
keresztül feltöltött szerződés információinak megosztásával, közvetetten történhet.

Az OLCM-en belül a költségszerkezet megállapításának problematikája a

logisztikai infrastruktúra elemeinek közös biztosításából és használatából
eredeztethető, ami a költségek kimeneti teljesítményhez rendelését bonyolultá teszi.
A megoldást a NATO tagországok közti kölcsönös, átfogó támogatási egyezmények
megléte, a civil beszállítók integrálása, illetve a költségadatok megosztása jelentheti.

A gyakorlatban azonban számos integrációt és hatékony működést hátráltató

tényezők figyelhetők meg. A „need to know” paradigma helyett a „need to share”
kerül előtérbe, ami az információ gyűjtéséről az információ-megosztásra, illetve azon
túl az erőforrások és hatáskör megosztására, átengedésére helyezi a hangsúlyt. A
megosztott információ minősége, a szereplők hozzáállásának kérdése és a rendszer
csak a résztvevők kölcsönös bizalmán alapulva lehet működőképes és hatékony.

Az OLCM kialakítása véleményem szerint az ellátási lánc menedzsment fordított

evolúciós folyamatát követi. A központilag kialakított információs és menedzsment
rendszer a többnemzeti megoldások alkalmazása iránti bizalmat és az erőforrás-
megosztási hajlandóságot hivatott erősíteni. A rendszerhez való csatlakozást
követően – annak hozadékát érzékelve – nő a partnerek bizalma, ami az
információáramlás minőségében és a hatékonyság növekedésében realizálódik.
Mindenesetre az erőfeszítések csökkentik a NATO logisztikai „lábnyomát”,növelik a
szinergiát, biztosítják továbbá a műveleti támogató hálózat menedzselésének teljes
eszközrendszerét. A végponttól végpontig történő menedzsment megvalósításának
letéteményesei azonban a NATO tagországok, köztük hazánk is.

17
Irodalomjegyzék

1. ACO - Allied Command Operations (2008): User Operational Requirements

(UOR) for the Logistics Business Intelligence and Decision Support Service
(LOGBIDS) to support a NATO Operations Logistic Chain Management
Capability Part 2, Logistic Planning and Management, working draft Version 0.1

2. ACT - Allied Command Transformation (2008): User Operational Requirements

(UOR) for the Logistics Business Intelligence and Decision Support Service
(LOGBIDS) to support a NATO Operations Logistic Chain Management
Capability Part 2, Logistic Planning and Management, working draft version 0.2

3. AJP-4.11. (2003): STANAG 2292 Asset Visibility and STANAG 2291 E2 NATO
Asset Tracking Business Process Model “To Be”

4. Richardson, B. Lt Col. (CAN AF) (2009): Logistics Support to ISAF. Briefing to

ALTC, 2009. December 02.

5. SNLC (2009): NATO Operations Logistics Chain Management (OLCM) Concept

of Operations (CONOPS) version 1.4, dated 24 March 2009

6. Wilhelm, M. (Cdr.) and Klingelhöfer, J. (Ltc.) (2007): Background paper:

Visibility, Ottawa OLCM workshop, dated 11. November 2007.

18
4. A NATO, az EU és az ENSZ logisztikai elvei,
feladatai és szervezetei
A nemzetközi szervezetek (NATO, EU, ENSZ) nem rendelkeznek állandó jellegű,
műveleti alkalmazásra felkészített haderővel, így a haderő működtetését biztosító
logisztikai szervezetekkel sem. Ehelyett a szervezetek tagállamai különböző állami
szintű szerződésekben kötelezettségeket vállalnak arra vonatkozóan, hogy adott
esetben milyen típusú és létszámú haderőt bocsátanak a nemzetközi szervezet ren-
delkezésére a nemzetközi szervezet által vállalt feladatok vagy műveletek végre-
hajtásához.
Ezek az erők tehát – logisztikai elemeikkel együtt – nemzeti ellenőrzés alatt
maradnak mindaddig, amíg szükség nem lesz rájuk, és „le nem hívja” őket az adott
nemzetközi szervezet (NATO, EU, ENSZ): csak ilyenkor kerülnek a feladat vég-
rehajtására kijelölt nemzetközi szervezet parancsnokának felelősségi körébe.
Tény, hogy a NATO, illetve az EU ténylegesen rendelkezik csekély létszámú
állandó katonai erővel. Ezek azok a katonai törzsek (ezen belül logisztikai elemek
is), amelyeket az adott szövetség integrált katonai struktúrájában, a különböző több-
nemzeti parancsnokságokon dolgozó kis létszámú integrált állomány alkot.
A három szervezet logisztikájában közösnek tekinthető, hogy az általuk irányí-
tott, vezetett vagy szervezett műveletek logisztikai támogatásának módját, felada-
tait, követelményeit határozzák meg, illetve a közös tevékenység szervezésére, irá-
nyítására egészítik ki a különböző szintű nemzetközi parancsnokságokon meglévő
törzseket, illetve hoznak létre ideiglenes, feladatra szabott, végrehajtó szervezete-
ket. E szervezetek zökkenőmentes együttműködése érdekében határoznak meg
követelményeket (pl. szabványok, jelentési rendszer), és nem az egyes tagországok
logisztikai rendszerét kívánják befolyásolni. Természetesen a nemzetek érdeke,
hogy a nemzeti sajátosságok megtartása mellett a jobb együttműködés érdekében
ezekhez a követelményekhez, előírásokhoz, ajánlásokhoz alakítsák saját rendsze-
rüket.

4.1. A NATO-logisztika
A NATO-logisztika nem más, mint a tagországok fegyveres erői történelemi tapasz-
talatok alapján kialakított és kipróbált nemzeti logisztikai képességeinek összessé-
ge és gyakorlata. (Természetesen ez áll az EU- és az ENSZ-logisztikára is.)
A nemzetközi szervezetek ezeket a – nemzetektől egy feladat vagy küldetés vég-
rehajtására „kölcsönkapott”, „kikülönített” – logisztikai képességeket optimalizál-
ják, illetve igyekeznek úgy összehangolni, hogy egy hatékony, integrált, feladatra
szabott logisztikai struktúra alakuljon ki. Az optimalizálás, illetve az összehangolás
alapját azok a dokumentumok jelentik, melyekben konszenzusos alapon rögzítik az

87
együttműködés alapelveit és a logisztikai eljárások követelményeit egy többnemzeti
szövetségben való közös tevékenységhez.
A dokumentumok legfelső szintjén a Katonai Bizottság (MC) által jóváha-
gyott alapelvek, majd az ezekből az alapelvekből levezetett összhaderőnemi
(AJP–01) és logisztikai (AJP–4) alapdoktrínák állnak.

1.ábra.Alogisztikaidokumentumokhierarchiája

Ezekből a doktrínákból vezetik le az összes többi támogató, illetve komponens dok-

trínákat, majd azok alkalmazására dolgoznak ki technikai eljárásokat, módszereket,
útmutatókat. Az elfogadott dokumentumok (doktrínák és eljárások) egyben szab-
vánnyá (STANAG) is válnak.
Ezeket a dokumentumokat a tagállamok képviselőiből álló illetékes NATO-tes-
tület rendszeres időközönként – a nemzetközi és nemzeti követelmények tükrében –
felülvizsgálja, és szükség szerint módosítja. A nemzeti képviselő feladata az, hogy
képviselje országa álláspontját a szövetségesek előtt, és jelentést tegyen kormányá-
nak a többi szövetséges álláspontjáról. Jelenleg az MC 319/2 – „A NATO logiszti-
kai alapelvei és módszerei” – van érvényben. E dokumentum meghatározása szerint
a logisztika a haderő mozgatásának és fenntartásának tervezésével és végrehajtásá-
val foglalkozó tudomány.
A NATO-ban az MH-énál tágabb értelemben beszélnek logisztikáról, ami a leg-
szélesebb értelmezésben az alábbi katonai tevékenységi területekre terjed ki:

88
 – tervezés és fejlesztés, beszerzés, raktározás, szállítás, elosztás, fenntartás-kar-
bantartás, kiürítés és az anyagok kiosztása;
– személyek szállítása;
– létesítmények vásárlása vagy építése, karbantartása, működtetése és elosztása;
– szolgáltatások beszerzése vagy nyújtása;
– orvosi és egészségügyi szolgáltatás biztosítása.
Ez a meghatározás a NATO szervezetének különböző területeire eső felelős-
ségek széles körét öleli fel. Magában foglalja mind a készletek és képességek kia-
lakítását, mind a fegyverzet és a haderő harcképességének a fenntartását. Egymástól
jól elkülöníthető a logisztika három fontos területe, ha a forrásaikat az életciklus
szempontjából vizsgáljuk.
ÉLETCIKLUS

CnAD nAMso

Előállítói log. Fogyasztói log.

szolgálatban állás
alatti logisztika

2.ábra.Forrásokazéletciklusszerint

Az előállítói (beszerzői) logisztika (production logistics) a kutatással, a terve-

zéssel, a fejlesztéssel, a gyártással és az anyagi eszközök átvételével (elfogadásá-
val) foglalkozik. Ebből adódóan az előállítói logisztika körébe a szabványosítás és
interoperabilitás, a szerződéskötések, a minőség biztosítása, a tartalék alkatrészek
beszerzése, a megbízhatóság és a hibaelemzés, az eszközök, felszerelések bizton-
sági szabványai (munkavédelmi előírások), a specifikációs és gyártási folyamatok,
az üzemi próbák és tesztelések (beleértve az ehhez szükséges létesítmények bizto-
sítását is), a kodifikáció, az eszközök dokumentációja, a konfiguráció-ellenőrzés és
-módosítások tartoznak.
A szolgálatban állás alatti logisztika (in service logistics) a rendszer/eszköz
szolgálatban állási fázisa idejére betervezett működési képességeinek folyamatos
fenntartását biztosító támogató tevékenységek irányítása és végrehajtása.
A felhasználói (fogyasztói) logisztika (consumer logistics) az első termékek
átvételével, a tárolással, a szállítással, a karbantartással (beleértve a javítást és az üzem-

89
képességet is), az üzemeltetéssel, valamint az anyagok elosztásával foglalkozik.
Ebből adódóan a felhasználói logisztikához tartozik a készletgazdálkodás, a számára
szükséges létesítmények biztosítása vagy építése (nem tartoznak ide azok az anya-
gok, eszközök és létesítmények, amelyek az előállítói logisztika támogatásához
szükségesek), a mozgatás irányítása, a megbízhatósági és a meghibásodás-jelentési
rendszer működtetése, a tárolás biztonsági szabályai, a szállítás és az anyagkezelés,
valamint az ezekhez kapcsolódó kiképzés.

4.1.1. A NATO logisztikai alapelvei

Kollektív felelősség (collective responsibility). A nemzetek és a NATO-hatóságok

kollektív felelősséggel tartoznak a szövetség többnemzeti műveleteinek logisztikai
biztosításáért. Ez a kollektív felelősség ösztönzi a nemzeteket és a NATO-t arra,
hogy kooperatívan megosszák az ellátást, valamint a logisztikai kapacitások és erő-
források használatát a csapatok eredményes és hatékony támogatása céljából.
A szabványosítás, az együttműködés és a többnemzetiség a logisztikában együtt
adják az alapját a rugalmas és hatékony logisztikai támogatásnak, s ezzel járulnak
hozzá a műveletek sikeréhez.
Jogkör (authority). Lényeges egymásrautaltság van a felelősség és a jogkör
között. A felelősségnek, mellyel a NATO-parancsnokot felruházzák, párosulnia kell
a jogkörnek a nemzetek és a NATO általi delegálásával. A megfelelő szintű NATO-
parancsnoknak elegendő jogkört kell biztosítani a logisztikai erőforrások felett,
amelyek képessé teszik a nemzetek által kijelölt erők leghatékonyabb módon tör-
ténő fogadásához, alkalmazásához, fenntartásához és hadrendből való kivonásához.
Ugyanazt kell alkalmazni a NATO vezette hadműveleten belüli többnemzeti erők
nem NATO-parancsnokai esetében is.
A műveleti követelmények elsődlegessége (primacy of operational requirements).
A logisztikai támogatás erőfeszítéseit – úgy a katonai, mint a civil szektor részéről –
arra kell összpontosítani, hogy kielégítsék a küldetés sikerét garantáló műveleti
követelményeket.
Együttműködés (cooperation). A nemzetek és a NATO-hatóságok között létfon-
tosságú az együttműködés, mely a logisztika teljes keresztmetszetében – beleértve
a nemzetek civil és katonai képességeit is – a szűkös készletek legjobb kihasználá-
sát eredményezi. Az 5. cikkely hatálya alá nem tartozó tevékenységek (CRO) ese-
tén ezt az együttműködést szükség szerint ki kell terjeszteni a nem NATO-országok-
ra is.
Koordináció (coordination). A logisztikai támogatásnak a NATO és a nemzeti
hatóságok közötti igen fontos koordinációját minden megfelelő szinten végre kell
hajtani, továbbá ki kell terjeszteni az összes nem NATO-nemzetre és -szervezetre.
Az általános és előre megkötött egyezmények a koordinációs együttműködés esz-

90
közei. A koordináció teljes felelőssége a NATO-t terheli, és napi rutinfeladatként
kell végrehajtani.
Garantált ellátás (assured provision). A nemzeteknek akár egyénileg, akár együtt-
működési egyezményeken keresztül gondoskodniuk kell arról, hogy a NATO-nak áta-
dott erőik – békeidőszakban, válság és konfliktus esetén egyaránt – megfelelő lo-
gisztikai erőforrásokkal, támogatással rendelkezzenek.
Elégségesség (sufficiency). A logisztikai támogatásnak megfelelő mennyiségű-
nek és minőségűnek kell lennie ott és akkor, ahol és amikor a NATO a feladatrend-
szeréből fakadó feladatot hajt végre. Elvárás, hogy bármely NATO-feladat során,
tekintet nélkül a végrehajtás időszükségletére, a logisztikai támogatás folyamatos
legyen.
Hatékonyság (efficiency). A logisztikai forrásokat a lehető leghatékonyabban és
leggazdaságosabban kell felhasználni. A szükséges forrásigényeket idejében kell
megadni, hogy a kikülönítést és a hatékony felhasználást optimalizálni lehessen.
Rugalmasság (flexibility). A logisztikai támogatás rendszerének kellően rugal-
masnak kell lennie, hogy a feladat sikeres végrehajtása érdekében gyorsan és haté-
konyan tudjon reagálni a hadművelet során bekövetkező legkisebb változásokra is.
A rugalmasság növelhető, ha a tervezés során előrelátással tervezünk.
Áttekinthetőség és láthatóság (visibility and transparency). A logisztikai for-
rások láthatósága és áttekinthetősége az eredményes logisztikai támogatás érde-
kében nélkülözhetetlen. A NATO-parancsnok számára elengedhetetlen, hogy a
NATO és a nemzetek pontos és korrekt információáramlást tartsanak fenn, biztosítva
ezzel a szállítmányok priorizálását és a források esetleges újraelosztását.

4.1.2. A NATO-logisztika feladatai

A NATO-logisztika feladatai a NATO küldetését deklaráló dokumentumokból – a

NATO 1999-ben elfogadott stratégiai koncepciójából – vezethetők le. Ebben nagy
hangsúlyt kap a rugalmasság és a mozgékonyság, valamint az, hogy a NATO erői
alkalmasak legyenek új – béketámogató és válságkezelő – szerepek betöltésére, és
hatékony együttműködésre a nem NATO-tagországok haderőivel (a Többnemzeti
Összhaderőnemi Harci Kötelékek – CJTF – katonai koncepciója, és az ennek a lo-
gisztikai támogatására megalkotott Többnemzeti Összhaderőnemi Logisztikai Köz-
pont – MJLC koncepciója). Természetesen a kor kihívásainak megfelelően a NATO
is folyamatosan pontosítja a dokumentumokban megfogalmazott alapelveket, így
jelentős hatást gyakoroltak erre a koncepcióra a 2001. szeptember 11-i események,
melyek logisztikai szempontból is jelentős változásokat hoztak:
– 2002 májusában a reykjaviki külügyminiszteri találkozón a tagországok meg-
állapodtak, hogy a területvédelemről a közös érdekvédelmi koncepcióra térnek át;
– a 2002. novemberi prágai csúcstalálkozón a kormány- és államfők részvételé-
vel elfogadják a NATO Reagáló Erők (NRF) koncepcióját;

91
 – a 2004. júniusi isztambuli védelmi miniszteri találkozón a résztvevők megál-
lapodtak abban, hogy minden nemzet teljes szárazföldi haderejének 40 száza-
lékát a NATO vagy más védnökség alatti bevetéses műveletekhez kell meg-
szervezni, felkészíteni és felszerelni, és 8 százaléka vagy részt vesz, vagy elkü-
lönítetten készen áll folyamatban lévő műveletre.
A NATO-ban az úgynevezett funkcionális logisztika az elfogadott, mely szerint
a logisztikai támogatás feladatait a különböző – alább taglalt – logisztikai funkciók
összessége alkotja.
Ellátási funkció. Az ellátás átfogja a katonai erők eszközeiben felhasznált összes
anyagot és terméket, a haderő támogatását és fenntartását. Magában foglalja a kész-
letszintek meghatározását, a beszerzést, az elosztást és az utánpótlást.
Anyagi funkció. Az előállítói vagy beszerzői (termelői) logisztika a rendszeresí-
tésük első fázisától a rendszerből történő kivonásukig átfogja az anyagi eszközö-
ket. A ciklus első része – a specifikáció, a tervezés és az előállítás – tisztán előállí-
tói logisztikai funkció. Az eszközök szolgálatba állítása, szétosztása, tárolása, javí-
tása, technikai kiszolgálása, valamint kiosztása pedig tisztán felhasználói (fogyasz-
tói) logisztikai feladat. Mindamellett az eszközök tervezése során, amely az előállí-
tói logisztika része, figyelembe kell venni a felhasználó javítási és technikai kiszol-
gálási szempontjait, ebből adódóan be kell vonni mind a két diszciplínát.
Szolgáltatási funkció. A harcoló csapatok, illetve a logisztikai tevékenységeket
támogató élőerő és szakértelem biztosítása a különféle szolgáltatások – a harci után-
pótlás, a térképelosztás, a munkaerőforrások, a postai és futárszolgálatok, a kantin,
a mosatási és fürdetési létesítmények, temetések stb. – széles körét öleli fel. Ezeket
a szolgáltatásokat nyújthatja egy ország a saját haderejének vagy egy másik ország
erőinek. Hatékonyságuk a hadműveleti, logisztikai és a polgári tervezés szakembe-
rei közötti együttműködés függvénye.
Logisztikai információkezelési funkció. A logisztikai információkezelés páro-
sítja az elérhető információs technológiát a logisztikai folyamatokkal és gyakorlat-
tal, hogy megfeleljen a NATO-parancsnokok és a nemzeti logisztika követelmé-
nyeinek. A NATO és a nemzetek számtalan felhasználója igényli a különböző célú
(végrehajtási, vezetési, műveleti) logisztikai információkat. Az eredményes műkö-
déshez a logisztikai információs rendszernek elő kell segítenie, hogy a megfelelő
információ a megfelelő személyhez a megfelelő időben és a megfelelő információs
védelemmel eljusson. Ezeknek át kell fogniuk az összes logisztikai funkciót és az
egyes funkciók közötti határfelületet, valamint más szükséges funkcionális terü-
leteket. A NATO logisztikai rendszerei megkövetelik az interoperabilitást a jelen-
legi és a feljövő nemzeti és NATO-rendszerekkel. Ahol célszerű és költségkímélő,
ugyancsak megfontolandó az ipari rendszerekhez való kapcsolódás.
Eszközkiszolgálási és -javítási funkció. A technikai kiszolgálás/karbantartás az
anyagi eszközök egy meghatározott állapotban való fenntartására, illetve az abba

92
való visszaállítására irányuló tevékenységek összességét jelenti. A szárazföldi, ha-
ditengerészeti és légi erők hadműveleti hatékonysága nagymértékben függ az esz-
közök és a használatban hozzájuk kapcsolódó anyagi eszközök békeidőbeli, magas
követelmények szerinti megelőző karbantartásától. A javítás magában foglalja az
anyagi eszközöknek a lehetséges legrövidebb idő alatt hadra fogható állapotba tör-
ténő visszaállítása érdekében hozott összes rendszabályt. A harctéri károk helyreál-
lítása fontos tényező a hadműveletek során az anyagi eszközök igénybevehetőségé-
nek fenntartásában. A harctéri károk helyreállítását úgy tervezik, hogy a meghibá-
sodás okának figyelmen kívül hagyásával a sérült anyagi eszközöket a lehető leg-
gyorsabban vissza lehessen állítani. A kárfelmérést gyorsan el kell végezni, és nem
kell mindig megkövetelni az automatizált ellenőrző berendezések vagy a modern
szerszámok használatát. Az elsődleges szempont a sérülés behatárolása, a károso-
dás okának meghatározása, egy javítási terv elkészítése, továbbá az eszközök és a
kezelők veszélyeztetésének minimalizálása. A hadműveleti feladat végrehajtása
után viszont a helyszíni javítást egy szakirányú technikai kiszolgálásnak vagy javí-
tásnak kell követnie az eszköz teljes értékű hadra fogható állapotba való visszaállí-
tása érdekében.
Mozgatási és szállítási funkció. Követelmény, hogy a szövetség szerepkörei
és feladatai teljes skálájának a végrehajtása érdekében az erőknek a hadszíntéren
belüli és a hadszínterek közötti idejében történő mozgatására létezzen rugalmas
kapacitás. Ez a hadműveletek kialakításához és fenntartásához szükséges logiszti-
kai támogatásra is vonatkozik.
Fogadási, állomásoztatási és előre mozgatási funkció (Reception, Staging,
Onward Movement – RSOM). A bevetési folyamat fázisa, melyben az egységek, a
személyzet, az eszközök és az anyagok a kirakodási helytől (kikötőtől/repülőtértől)
bevetési (alkalmazási) helyükre érnek. Bár az RSOM műveleti feladat, a logisztikai
támogatás igen magas szintű végrehajtását követeli meg. Az RSOM tervezés és
végrehajtás, a mozgatás és szállítás, valamint a befogadó nemzeti támogatás a
logisztikai támogatással való nagymértékű integrációt igényel.
Üzemanyag-ellátási funkció. A NATO üzemanyag-ellátási lánca meg kell, hogy
feleljen a szövetséges műveletek követelményei teljes spektrumának, számolva a
bevetési távolságokkal és szétszórtsággal, s kiemelten figyelembe véve, hogy meg-
növekedett az együttműködés a NATO és a partner nemzetek, valamint katonai és
polgári hatóságaik között. Pénzügyi megfontolások, a gazdaságosság és az együtt-
működési képesség növelésének igénye szükségessé teszi az üzemanyag-ellátási
lehetőségek új és innovatív utjainak keresését.
Robbanóanyag-hatástalanítási funkció. A robbanóanyagok hatástalanítása a
fel nem robbant robbanóanyagok felkutatását, észlelését, behatárolását, megjelölé-
sét, kezdeti beazonosítását és jelentését, majd ezt követően helyszíni kiértékelését,
a biztonság helyreállítását, és a végleges hatástalanításukat foglalja magában. Ezen
kívül ide érthető még a sérülés vagy a rongálódás által veszélyessé vált robbanó-

93
anyag is. A NATO Robbanóanyag-hatástalanítási Technikai Információs Központ
tárolja az összes régi és a jelenleg használatos lőszerről és robbanóanyagról készí-
tett feljegyzéseket, továbbá azonnali tanácsadási szolgálatot biztosít a robbanó-
anyagok hatástalanításához.
Infrastrukturális műszaki biztosítás funkció. Az infrastrukturális műszaki biz-
tosítás (bár nem kizárólagosan logisztikai funkció) szoros egyeztetést igényel a
logisztikával, mivel a feladat – az utánpótlási vonalak megnyitása, a kiszolgáló léte-
sítmények megépítése – nagyon szoros kapcsolatban áll a logisztikával. A műszaki
biztosítási feladat a híd a logisztika és a hadművelet között, és szorosan kapcsoló-
dik a végső sikeréhez. A létesítmények beszerzése, építése és működtetése a NATO
Biztonsági Beruházási Program (NATO Security Investment Program – NSIP) alapja.
A szövetségnél rendszerint ezt a szakkifejezést használják a katonai erőket támo-
gató berendezésekre és létesítményekre.
Egészségügyi biztosítási funkció. Biztosítja a hatékony egészségügyi rendszert a
beteg, sérült és sebesült személyek ellátására és kiürítésére, a sérülés vagy betegség
miatti kieső napok számának csökkentésére, továbbá a gyógyultaknak a szolgálatba
történő visszaállítására. Az eredményesen működő egészségügyi támogatási rend-
szer így potenciális erősokszorozónak tekinthető. Annak ellenére, hogy rendszerint
nemzeti felelősség, a tervezésnek rugalmasnak kell lennie, és figyelembe kell vennie
az egészségügyi biztosítás többnemzetiségű koordinált megközelítését. A többnem-
zetiség fokozata a feladat körülményei szerint fog változni, és az integrált egészség-
ügyi támogatás bármelyik területén részt vevő nemzetek készségének a függvénye
lesz. Az egészségügyi gondoskodás létfontosságú szerepet játszik a kötelékek
védelmében is.
Szerződéskötési funkció. A tevékenységek végrehajtása szempontjából nő a szer-
ződéskötések fontossága, különösen akkor, amikor a tevékenységet a NATO fele-
lősségi körzetén kívül folytatják. A szerződéskötés igen nagy jelentőségű eszköz
arra, hogy gyorsan hozzáférhessenek az országon belüli erőforrásokhoz, és a pa-
rancsnok igényei szerinti anyagi készleteket és szolgáltatásokat beszerezzék.
Befogadó nemzeti támogatási funkciók. A BNT igénybevehetősége ellensúlyozza
a szervezetszerű katonai támogatási igényeket, és ebből adódóan befolyásolja a
hadművelethez felajánlandó harci kiszolgáló támogatás méretét és feladatát.
A fentiekhez az alább felsorolt funkciók kapcsolódnak.
Civil–katonai együttműködés. A civil–katonai együttműködés – különösen a
hadműveleti területeken – a hidegháború vége óta új lendületet vett. Az új helyzet
különféle követelményeket támasztott, és a válságkezelő műveletek parancsnokai-
nak ma teljesen új feladatokkal kell szembenézniük. A balkáni műveletek és az
afganisztáni ISAF-misszió tanulságai megmutatták, hogy a NATO-parancsnokok-
nak foglalkozniuk kell olyan feladatokkal, melyek elősegítik, hogy a misszió telje-
sítése érdekében a katonák hozzáférhessenek a polgári erőforrásokhoz.

94
 NATO-szabványosítás és -csereszabatosság. A szabványosítás az együttműködési
képesség megvalósításának fő eszköze, ami alapvető a logisztikai együttműködés
szempontjából, és közvetlen hatással van a művelet fenntarthatóságára és az erők
harci hatékonyságára. Az együttműködési képesség minimális követelményei a
fogalmak, doktrínák és eljárások hasonlósága, a berendezések kompatibilitása, a
harci ellátások felcserélhetősége. Ahol lehet, a polgári szabványokat kell alkalmazni.
A nemzeteknek arra kellene törekedniük, hogy átvegyék az egyeztetett NATO-szab-
ványokat.
Környezetvédelem. A nemzeti és nemzetközi törvényhozás és a környezetvé-
delemre vonatkozó megállapodások növekvő mértékben hatnak a katonai műve-
letekre, különösen a nem 5. cikkely szerinti válságkezelő műveletekre. A környezet-
védelem jelentőségét a logisztikai funkciók végrehajtása során számításba kell venni.
Ha a NATO-logisztikát a fenti funkciók teljesülési módjai szerint vizsgáljuk, két
további terület különböztethető meg.
Együttműködői logisztika. A NATO együttműködői logisztika azon két- és több-
oldalú előállítói és felhasználói logisztikai megállapodások összessége, amelyek
célja a NATO-erők logisztikai biztosításának optimalizálása úgy, hogy a gazdasá-
gos sorozatnagyságon és a hatékonyság növelésén keresztül költségmegtakarítást
érjen el a béke-, a válság- és a háborús időszaki logisztikai támogatás területén.
Az együttműködői logisztikai megállapodások kidolgozását nagymértékben segítik
a NATO gyártói és logisztikai ügynökségei, különösen az anyaggazdálkodás és a
beszerzés terén korszerű módszereket használó NATO Fenntartási és Ellátási Ügy-
nökség (NATO Maintenance and Supply Agency – NAMSA).
Többnemzeti logisztika. A többnemzeti hadműveletek szempontjából a logiszti-
kának mintegy hatékony erősokszorozóként kell funkcionálnia. Jelenleg, amikor a
kockázatok sokirányúak, a logisztikai erőforrások csökkennek, és alapelv a meg-
osztott felelősség, a többnemzeti logisztika felé irányuló fejlődés a lehető leg-
nagyobb fontossággal bír. A többnemzeti logisztika fogalmába tartoznak a nem tisz-
tán nemzeti jellegű logisztikai támogatási tevékenységek, mint például:
– a többnemzeti integrált logisztikai támogatás (Multinational Integrated
Logistic Units – MILU): többnemzeti integrált logisztikai szervezetet hoznak létre,
amikor egy vagy több nemzet vállalja, hogy logisztikai szervezetét a NATO-pa-
rancsnok alárendeltségébe helyezi, és e szervezetek az ő utasításai szerint a koalí-
ciós erők érdekében tevékenykednek.
– logisztikai szerepkörre szakosodott nemzet (Logistic Role Specialist Nation –
LRSN): A logisztikai szerepkörre történő szakosodás azt öleli fel, hogy egy adott
anyagféleség biztosítását vagy szolgáltatás nyújtását egy nemzet vállalja, a misszió
egészének vagy egy részének kizárólagosan ő biztosítja. A kritériumok, amelyek
segíthetik ezt a fajta megoldást, az egy kulturális környezetből való érkezés. Így
például sokkal könnyebben lehet az étkezési szokásoknak megfelelő élelmezési

95
ellátást biztosítani más ország katonájának. A technikai kiszolgálás területén a
hasonló vagy azonos technika könnyítheti meg a feladat elvégzését. A mosatás, az
egészségügyi szolgáltatások, a katonai rendészeti feladatok, a postaszolgálat, a
nyomdai szolgáltatások – nem is beszélve a szállításról, anyagmozgatásról, raktáro-
zásról – viszonylag gördülékenyen megoldhatók többnemzeti környezetben.
– a vezető nemzeti támogatás különböző módszerei: a logisztikai vezető nemzet
önállóan vagy a NATO felkérésére vállalja, hogy koordinálja és végzi a logisztikai
támogatás feladatait – vagy annak egyezményben vállalt részeit – a szerződött nem-
zetek, vagy a többnemzeti erő egésze számára. A feladatkör magában foglalja az
anyagok beszerzését, kiszállítását és szolgáltatások nyújtását.
A NATO ellátási anyagosztályokat az alábbi azonosítási rendszerben alakítják ki.
I. osztály: olyan cikkek, melyeket személyek vagy állatok – tekintet nélkül a
harcban vagy terepviszonyokban beállt helyi változásokra – megközelítőleg azonos
mértékben fogyasztanak (pl. élelmiszer, takarmány).
II. osztály: olyan ellátási anyagok, amelyek javadalmazásait a szervezeti és esz-
közállománytáblák határozzák meg (pl. ruházat, fegyverek, szerszámok, tartalék
alkatrészek, járművek).
III. osztály: mindenféle célú üzem- és kenőanyagok, kivéve a repülőgépek vagy
az olyan fegyverek, mint a lángszórók, illetve a működtetésére szolgáló anyagok,
pl. benzin, tüzelőolaj, zsírok, szén és koksz. (III/a. osztály – repülőgépek üzem- és
kenőanyagai.)
IV. osztály: olyan ellátási anyagok, amelyeknek a kezdeti javadalmazásait jóvá-
hagyott táblázatokban nem írják elő. Normális esetben ide tartoznak az erődítési és
építési anyagok csakúgy, mint a kezdeti kiadásra jogos (II. osztály) anyagokkal azo-
nos cikkek táblán felüli mennyisége.
V. osztály: a lőszerek, robbanó- és vegyi anyagok összes típusa.

4.1.3. A NATO logisztikai szervezetei

A NATO-n belül politikai és katonai dimenziók kezelésére önálló polgári Nemzet-

közi Törzset (International Staff – IS) és Nemzetközi Katonai Törzset (Internatio-
nal Military Staff – IMS) hoztak létre. Mindkét szervezet az Észak-atlanti Tanács-
nak, a NATO legmagasabb szintű döntéshozó testületének a munkáját segíti.
A Nemzetközi Törzsben a Védelmi Eljárások és Tervezés (DPP) és a Védelmi
Beruházások (DI), míg a Nemzetközi Katonai Törzsben a Logisztika és Források
(L & R) osztályai foglalkoznak logisztikai kérdésekkel.
A NATO katonai szervezetét a Katonai Bizottság ellenőrzi. Ez az Észak-atlanti
Tanács politikai fennhatósága alatt működő szervezet legmagasabb szintű katonai
hatósága.

96
 A NATO valamennyi műveleti funkciója egyetlen stratégiai parancsnokságban
– a Szövetséges Műveleti Parancsokságban (Allied Command Operations – ACO) –
összpontosul, amely a NATO teljes felelősségi területéért felelős. Ez a belgiumi
Monsban található parancsnokság áll a NATO háromszintű vezetési parancsnoksá-
gainak a csúcsán, mint a Szövetséges Haderők Európai Főparancsnoksága
(SHAPE), és amelynek az irányításáért a Szövetséges Európai Haderők Főparancs-
noka (SACEUR) a felelős.
A SHAPE-nek kettős rendeltetése van. Egyrészt stratégiai katonai tanácsokat ad
„felfelé” a NATO-központnak, másrészt stratégiai katonai irányítást „lefelé” az
ACO második vezetési szinthez tartozó parancsnokságainak.
A második vezetési szinten (hadműveleti szint) helyezkedik el a hollandiai
Brunssumban (JFC HQ Brunssum) és az olaszországi Nápolyban (JFC HQ Naples)
működő két Összhaderőnemi Haderő Parancsnokság, valamint a portugáliai Lissza-
bonban (J HQ Lisbon) működő Összhaderőnemi Parancsnokság. A brunssumi és a
nápolyi parancsnokságnak képesnek kell lenniük arra, hogy végrehajtsák a szövet-
ség hadműveleteinek teljes spektrumát, beleértve egy szárazföldi CJTF-parancs-
nokság biztosítását is. A korlátozottabb, de mégis robusztus lisszaboni parancsnok-
ság a CJTF-ek tengeri platformról történő irányítására összpontosít.
A harmadik vezetési szinten (harcászati szint) az úgynevezett „haderőnemi
parancsnokságok” (Componens Command: légi – ACC; haditengerészeti – MCC;
szárazföldi – LCC) találhatók.
A JFC Brunssum alárendeltségében: ACC Ramstein –Németország;
MCC Northwood – UK; LCC Heidelberg – Németország.
A JFC Naples alárendeltségében: ACC Izmir – Törökország;
MCC Nápoly – Olaszország; LCC Madrid – Spanyolország.
Ezek a haderőnemi parancsnokságok rugalmas vezetési állományt biztosítanak,
amelynek tagjai szakértői a saját szakterületüknek, és mindegyikük alkalmazható
bármelyik második vezetési szinthez tartozó parancsnokságon.
A kölcsönös kompatibilitás és a vezetési szintek közötti racionalizált munka-
folyamatok biztosítása érdekében a törzs felépítése minden szintű parancsnokságon
(stratégiai, hadműveleti és harcászati) az úgynevezett „J-kód” szerinti (harcászati
szinten A–4 légierő, N–4 haditengerészet és G–4 szárazföld) felosztásra és szer-
vezeti felépítésére tagozódik, és mindegyik igénybe veszi a többi szakértelmét.
A logisztikai szervezetek minden szintű parancsnokságon a J-4 törzskari ele-
meibe tartoznak és mindenhol megtalálható a hadműveleti tervező (Ops & Plans),
az egészségügyi (Medical), valamint a mozgatási és szállítási blokk (Movement &
Transportation), és a többnemzeti összhaderőnemi logisztikai központ (MJLC).

97
4.2. Az Európai Unió logisztikai elvei, funkciói
Az uniós megfogalmazás megegyezik a NATO-definícióval: a logisztika a haderő
mozgatásának és fenntartásának tervezésével és végrehajtásával foglalkozó tudo-
mány.
A legszélesebb értelmezésben az alábbi katonai tevékenységi területekre terjed ki:
– tervezés és fejlesztés, beszerzés, raktározás, szállítás, elosztás, fenntartás-kar-
bantartás, kiürítés és az anyagok kiosztása;
– személyek szállítása;
– létesítmények vásárlása vagy építése, karbantartása, működtetése és elosztása;
– szolgáltatások beszerzése vagy nyújtása;
– orvosi, valamint az egészségügyi szolgáltatás biztosítása.
A logisztika funkciói az anyaggazdálkodás (a beszerzéstől a kivonásig), ellátás,
fenntartás és javítás, szolgáltatások (pl. elszállásolás, temetés, vízellátás, mosás
stb.), mozgatás és szállítás, a logisztika műszaki funkciója, orvosi és egészségügyi
biztosítás, pénzügy, költségvetés, szerződéskötés és az ezekhez kapcsolódó admi-
nisztrációs ügyek.
Az EU vezette katonai válságkezelő műveletek logisztikai támogatási koncepció-
ja meghatározza az e műveletek logisztikai biztosítására vonatkozó elveket, logisz-
tikai eljárásokat, a felelősséget és struktúrákat. A műveleti követelmények igénylik
a harccsoport logisztikai erőkifejtésének optimalizálását. A feladatok végrehajtásá-
hoz az szükséges, hogy a logisztikai erők és készletek olyan rugalmasak legyenek,
mint a haderő maga.
Amikor a harccsoport különböző tagországok és meghívott harmadik államok
csapatrészeiből áll, az EU-tagország harccsoport-összekötőjének a többi résztve-
vővel együttműködve kell biztosítania, hogy – a többnemzetiséget és az interope-
rabilitást kihasználva, és növelve a hatékonyságot és a képességet – teljesen integ-
ráltak legyenek. Végül, a tagországok és a meghívott harmadik államok felelősek
saját csapataik támogatásáért, bár a közös támogatás és az alkalmazott logisztikai
képességek kiegyensúlyozása a csapatok között jelentősen csökkentheti a logisz-
tikai erők méretét. A felelősségükből adódó, logisztikához kötődő feladatok haté-
kony végrehajtása érdekében az EU-parancsnokoknak és törzseiknek minden szin-
ten az alábbi logisztikai elveket kell követniük.
A műveletek elsődlegessége és azok követelményei. A logisztikai támogatásnak
összhangban kell lennie azokkal a követelményekkel, melyek biztosítják a misszió
sikerét. A cél elérésének egyik kulcsa egy teljesen integrált, tiszta és egyértelmű
vezetési, irányítási és együttműködési lánc megvalósítása.
Kollektív felelősség. Az EU-hatóságok, a tagországok és a csapatokat felajánló
nem EU-országok kollektívan felelősek az EU vezette válságkezelő művelet logisz-
tikai támogatásáért. Ez a kollektív felelősség ösztönzi a tagországokat és az EU-

98
hatóságokat arra, hogy kooperatívan osszák meg az ellátást, a logisztikai kapacitá-
sok és erőforrások használatát a csapatok eredményes és hatékony támogatása cél-
jából. A szabványosítás, együttműködés és a többnemzetiség az alapja a logisztiká-
ban a rugalmas és hatékony logisztikai támogatásnak. A nemzeti erők erőforrások-
kal történő ellátása és a logisztikai támogatás tervezése a tagországok és a csapato-
kat felajánló nem EU-országok felelőssége.
Jogkör. A felelősséggel, mellyel az EU-parancsnokot felruházzák, együtt kell
járnia a jogkörnek a tagországok és csapatokat felajánló nem EU-országok által tör-
ténő delegálásával. A megfelelő szintű EU-parancsnoknak elegendő jogkört kell
biztosítani a logisztikai erőforrások felett, amelyek képessé teszik a tagországok és
csapatokat felajánló nem EU-országok által kijelölt erők leghatékonyabb módon tör-
ténő fogadásához, alkalmazásához, fenntartásához és hadrendből való kivonásához.
Együttműködés. Az EU-hatóságok, az egyes tagországok és a csapatokat fela-
jánló nem EU-országok, valamint más szervezetek között alapvető fontosságú a
többnemzeti együttműködés, mely hozzájárul a korlátozott erőforrások jobb fel-
használásához. Ez különösen fontos akkor, ha csapatokat felajánló nem EU-orszá-
gok vesznek részt a műveletekben, hogy tisztán értelmezzék a nemzeti képessé-
geket és korlátozásokat.
Koordináció. A logisztikai támogatás koordinációja az EU, az egyes tagorszá-
gok és a csapatokat felajánló nem EU-országok között alapvető fontosságú minden
szinten, szükség esetén más államokkal, nemzetközi és más szervezetekkel is.
A logisztikai koordinációt elősegítik az általános és előzetes megállapodások, me-
lyek igényelhetik a nemzeti képviselők vagy összekötő tisztek találkozóját, bizto-
sítva, hogy a tagországok és a csapatokat felajánló nem EU-országok tájékozottak
legyenek, és megfelelően reagáljanak a nemzeti és EU-prioritásokra, valamint eze-
ket a prioritásokat összehangolják. A rutinszerűen kezelendő koordinációért az EU-
hatóságok tartoznak általános felelősséggel.
Biztonságos és elégséges ellátás. A tagországok és a csapatokat felajánló nem
EU-országok egyénileg vagy együttműködési megállapodással a megfelelő logisz-
tikai erőforrásokat a kellő minőségben és mennyiségben kötelesek biztosítani csa-
pataik támogatására az EU vezette válságkezelő művelet folyamán. A logisztikai
erőforrások raktári készletszintjének és elosztásának elégségesnek kell lennie a
készenlét, a fenntarthatóság és a mobilitás biztosításához, és szükség esetén bizto-
sítsa a követelmény szerinti katonai képességet az EU válságkezelő műveletének
vezetéséhez.
Rugalmasság. A logisztikai támogatásnak a cél érdekében proaktívnak, adaptál-
hatónak és alkalmazkodónak kell lennie. A körülmények változását figyelembe
vevő, megfelelő tervezés növeli a rugalmasságot.
Egyszerűség. Az egyszerű tervek és utasítások, az egyszerű, küldetésközpontú
logisztikai szervezetek minimalizálják a zavart, és segítenek annak biztosításában,

99
hogy a nyújtott támogatás megfeleljen a műveleti követelményeknek. Az egyszerű
jelentési mechanizmusok biztosítják az információ pontos és hatékony továbbítását.
Időszerűség. Egy hatásos logisztikai szerkezet fejlesztése és megvalósítása je-
lentős tervezést és koordinálást igényel az EU-hatóságok, a tagországok és a csa-
patokat felajánló nem EU-országok között. Mivel a logisztikai feladatok végrehaj-
tásának legkritikusabb fázisa a bevetés és a kezdő műveletek elindítása, lényeges,
hogy a nemzeti és a multinacionális logisztika vezetési és irányítási elemeit és az
előkészítő erőket a fő bevetés megkezdése előtt hagyják jóvá és alakítsák meg.
Hatékonyság és gazdaságosság. A logisztikai erőforrásokat eredményesen, haté-
konyan és gazdaságosan kell használni, de nem szabad megfeledkezni a művelet
elsőségéről. A kölcsönös támogatás-szerkezeteket és mechanizmusokat – mint pél-
dául a multinacionális logisztikai szervezetek és a befogadó nemzeti támogatás – kell
felhasználni, valahányszor célszerű a méretgazdaságosságot megvalósítani, a tar-
talékkapacitást/képességet növelni és javítani. A cél ezeknek az előnyöknek a hasz-
nosítása és egyidejűleg a logisztika méretének a minimalizálása (logistic footprint).
Áttekinthetőség és átláthatóság. A logisztikai eszközöket és képességeket érintő
információk cseréje az EU-hatóságok, tagországok és a csapatokat felajánló nem
EU-országok között alapvető az EU által vezetett erőknek nyújtott támogatás haté-
kony irányítása és koordinálása szempontjából.
Szinergia. A szinergia a kiterjesztett haszon, amit úgy lehet elérni, hogy egy-
szerre alkalmazunk több logisztikai módszert. Szinergiaeredmények azok, mikor a
tagországok és a csapatokat felajánló nem EU-országok hozzájárulnak egy közös
célhoz, amivel a nettó haszon nagyobb lesz, mint a különálló hozzájárulásaik ösz-
szege. Igazán hatásosnak úgy lehet lenni, ha bármilyen multinacionális szervezetet
az alkotó komponensek erőire építünk. A multinacionális logisztikai támogatást az
általános koncepcióban a tagországok és a csapatokat felajánló nem EU-országok
egyéni logisztikai erőire kell alapozni. Ez arra szolgál, hogy hatékonyabb támoga-
tást nyújtson a teljes erőnek.
Szabványosítás. Az anyagok, erőforrások, szolgáltatások és eljárások szabvá-
nyosítása közvetlen hatással van az együttműködési képességre, fenntarthatóságra
és hatékonyságra.

4.2.1. Az EU logisztikai szervezetei

Az EU célok érdekében az EU Katonai Törzs (European Union Military Staff –

EUMS) Logisztikai és Erőforrás Osztálya felelős az összes logisztikai tervezésért és
értékelésért. A logisztikai képességeket mind mennyiségi, mind minőségi szem-
pontból állandóan újra kell értékelni. A műveletek alatti fokozott szakértői igény
biztosítása érdekében az EU Katonai Tanácsa kérheti a tagországoktól az EU kato-
nai törzs ideiglenes növelését. Egy művelet alkalmával, ha a műveleti parancsnok

100
kijelölése elhúzódik, az EU katonai törzs Logisztikai és Erőforrás Osztály – meg-
erősítve a tagországok által delegált szakértőkkel – szolgáltatja a szükséges logisz-
tikai információkat a döntéshozatali folyamat alatt.
Törzsstruktúra. A Hadműveleti Parancsnokság szervezetét és funkcióit – az álta-
lános EU Hadműveleti Parancsnokság állandó működési eljárásaiból és az EU
Haderő-parancsnokság irányelveiből kiindulva – folyamatosan fejlesztik. Mivel az
EU által vezetett hadműveletek pontos természetét nehéz előre megjósolni, a szer-
vezeti struktúrákat eseti alapon, a kialakult válság körülményeitől függően aktivi-
zálják.
Hadműveleti Parancsnokság Logisztikai Elem (OHQ Logistic Staff Cell). A had-
műveleti parancsnok kinevezése után a parancsnoksága alatt egy logisztikai törzs-
elemet állítanak fel. Ez a törzselem az ő logisztikai szervezetén alapulna, megnövelve
a tagországok és a csapatokat felajánló nem EU-tagországok logisztikai törzsével,
összhangban az EU Hadműveleti Parancsnokság Állandó Működési Eljárásokkal,
valamint a Hadműveleti parancsnokság Logisztikai Koordinációs Központ
(OHQLogCoC) támogatásával.
Az Erők Parancsnokság Logisztikai Elem (FHQ Logistic Staff Cell). A haderő
parancsnokának kinevezése után egy multinacionális logisztikai törzselemet állí-
tanak fel a vezetése alatt.

4.2.2. Az EU vezette válságkezelő művelet során aktivizált

koordinációs struktúra

EU Logisztikai Koordinációs Csoport (EU Logistics Co-ordination Group –

EULogCoG). A műveletek alatti fokozott szakértői igény biztosítása érdekében az
EU Katonai Törzs Logisztikai és Erőforrás Osztály szükség esetén megerősíthető a
tagországok logisztikai szakértőivel, és egy EU Logisztikai Koordinációs Csoportot
állíthatnak fel. A tagországokat, a csapatokat felajánló nem EU-országokat, a NATO-t
vagy más, a műveletben részt vevő szervezetet kérhetnek fel arra, hogy vegyenek
részt az eljárásokban. A csoport vezetője a logisztikai részleg főnöke az EU katonai
törzs Logisztikai és Erőforrás Osztály törzsfőnökének irányítása alatt.
Műveleti Parancsnokság Logisztikai Koordinációs Központ (OHQ Logistic Co-
ordination Centre – OHQLogCoC). A Műveleti Parancsnokságon megalakítják a
Műveleti Parancsnokság Logisztikai Koordinációs Központot, amely felváltja az
EU Logisztikai Koordinációs Csoportot. Állománya a Műveleti Parancsnokság
logisztikai törzséből, az EU-tagországok és a csapatokat felajánló nem EU-tagor-
szágok logisztikai szakértőiből, valamint az EU-tagországok Logisztikai és Anyagi
Eszközök Osztály összekötő eleméből áll. Ebben lehetnek NATO logisztikai szak-
értők is, ha a műveletben NATO-eszközöket és -képességeket is felhasználnak.
A központ vezetője a Hadműveleti Parancsnokság kiemelt logisztikai tisztje. A Mű-

101
veleti Parancsnokság Logisztikai Koordinációs Központ a műveleti terület kapcso-
lattartójaként – igazodva a stratégiai követelményekhez – koordinálja, rangsorolja
a logisztikai tevékenységet, megoldja a konfliktusos ügyeket.

4.2.3. Az Erők Parancsnokságának logisztikai struktúrája

Többnemzeti Összhaderőnemi Logisztikai Központ (MJLC). Az MJLC olyan multi-

nacionális logisztikai szervezet, melynek küldetése a Force Commander (az erők
felett rendelkező parancsnok) segítése a komponensek, a nemzeti támogató elemek,
a vendéglátó nemzetek és a nem kormányzati szervek közötti mozgáskoordinálás-
ban, a logisztikai támogatásban és más katonai funkciókban. Az MJLC felelős a
közös logisztikai funkciók központi koordinálásáért és/vagy vezetéséért. Az MJLC-
képesség létrehozható akár a CJ–4 törzs létszámának növelésével, akár abba integ-
rálva, akár egy másik támogató központban elhelyezve is. Egy összetett nagyméretű
műveletben önálló is lehet.
Ha MJLC-t nem alakítanak meg, a műveleti parancsnokság Logisztikai Koor-
dinációs Központját aktiválják. Ez az EU tagországok és csapatokat felajánló nem
EU-tagországok logisztikai szakértőiből (általában nemzeti támogató elemeikből)
és más szervezetekből áll. A műveleti parancsnokság kiemelt logisztikai tisztje ve-
zeti a központot, mely igazodva a műveleti követelményekhez a műveleti terület
kapcsolattartójaként koordinálja a logisztikai tevékenységet, megoldja a konfliktu-
sos ügyeket.
Többnemzeti Integrált Logisztikai Támogató Egység (MILU) Akkor létrejövő ka-
tonai szervezet(ek), amikor kollektív szerződés alapján, több mint egy tagország
és/vagy csapatot küldő nem EU-tagország beleegyezik, hogy logisztikai eszközöket
adjon egy többnemzeti logisztikai erőbe a műveleti parancsnok hadműveleti irá-
nyítása (OPCON) alatt az erők logisztikai támogatására.
Támogató Parancsnokság. A logisztika elvben nemzeti felelősség. Mindazonál-
tal egy multinacionális logisztikai szervezetben a logisztikai támogatás összhaderő-
nemi koordinálása több előnnyel is járhat. Ezért erre a feladatra célszerű létrehozni
a Támogató Parancsnokságot.
A parancsnok felelős a logisztikai támogatásért, ugyanolyan jogkörrel rendel-
kezik, mint a többi komponens parancsnok. Az összhaderőnemi műveleti területen
végbemenő logisztikai folyamatokban döntéseket hoz, rangsorol, megoldja a konf-
liktusos logisztikai ügyeket és tisztázza a logisztikai felelősségeket.
Nemzeti támogató elem (NSE). A nemzeti támogató elem (NSE) bármilyen nem-
zeti szervezet vagy tevékenység, amely az EU által vezetett erők részét képező
nemzeti erőket támogat. Az NSE-k a saját nemzeti hatóságuk parancsnoksága alatt
maradnak, és rendszerint nem részei az EU által vezetett erőknek. A feladatuk az
egységek nemzetspecifikus támogatása, valamint a nemzet által megtartott közös

102
támogatás végrehajtása. Az NSE-ket felkérik az EU-val és a vendéglátó nemzettel
való koordinációra, együttműködésre. Ha a hadműveleti helyzet lehetővé teszi a
csökkentést, a nagyobb együttműködés és a szolgáltatásoknak a NSE-k közötti
centralizálása jelentős megtakarításokat eredményezhet. Az egyeztetett SOFA-sza-
bályozások alkalmazhatók NSE-kre.

4.3. Az ENSZ logisztikai elvei, funkciói

A béketámogatónak tudnia kell, hogy a harctéren szükséges ellátás és szolgáltatá-
sok komplex támogatási rendszert alkotnak: a megfelelő időben és helyen komplex
támogatási rendszer eredményeként kerülnek biztosításra. Alapvető szükséglet a
víz, az étel, a ruházat és a menedék.
Egy ENSZ-küldetésben való szolgálat nem mindig tér el az otthoni szolgálattól.
Ugyanakkor, ha a békefenntartók egy misszióba készülnek, több nehézséggel néz-
hetnek szembe. Minden létesítményt, hasonlóan az otthonihoz, létre kell hozni, és
ebben megosztott felelőssége van az ENSZ-nek és a csapatokat küldő országnak.
Az ENSZ-műveletek logisztikai támogatása meglehetősen összetett. Nincs két egy-
forma művelet, különböző az ENSZ-nek a vendéglátó nemzet, a csapatokat fela-
jánló országok vagy a civil vállalkozók által nyújtott támogatás.
A békefenntartó műveletek logisztikai rendszere egy olyan átfogó ellátási lánc,
melynek elemei a beszerzés, raktározás, készletgazdálkodás, áruelosztás. Ebben a
rendszerben alapvetően a beszerzési és az elosztási stratégia az, ami meghatározza
a rendszer és azon keresztül a végrehajtó katonai szervezetek életképességét. Szá-
mos példa mutatja, hogy bizonyos esetekben az optimális költség fogalmát teljesen
ki kell zárni a feladat-végrehajtásból. Például, a szállítási feladatok megoldása so-
rán, polgárháborús helyzetben, a négyszer olyan drága katonai eszközöket bérli,
vagy kéri fel segítségül az ENSZ, mert azok megalkotása és személyzetük kiképzése
során felkészültek a szélsőséges körülményekre.
A békefenntartó feladatokban a mindenoldalú biztosítást úgy kell megszervezni,
hogy a nagy távolság, a lerombolt infrastruktúra, a szélsőséges időjárási és terepvi-
szonyok, a polgárháborús helyzet, az alacsony egészségügyi színvonal és a közbiz-
tonság hiánya ne okozzon zavart a szükséges anyagokat, eszközöket és berendezé-
seket magában foglaló felszerelés és szolgáltatás eljuttatásában a felhasználó csapa-
tok részére. Az ENSZ a logisztika feladatai közé sorolja a szükséges iratok beszer-
zését, mint vízum, adó és vámügyintézés, importjog és a szabad mozgás megterem-
tését.

103
4.3.1. Az ENSZ logisztikai funkciói

Az ellátás magában foglalja a beszerzést, elosztást, az anyagok raktározását és

szükség esetén mentését. Ezt többnyire megosztva végzik a civil és a katonai szak-
emberek, bár van olyan misszió is, ahol a katonák csak felhasználják az anyagokat,
de annak beszerzésében, készletezésében már nem vesznek részt. Minden egyes
anyagnemnek megvan a felelős szolgálati ág főnöke, aki a logisztikai főtisztnek van
alárendelve.
Az élelmiszer ellátás megszervezése során a csapatok élelmezési szolgálat főnöke
(Senior Supply Officer – SSO) a felelős mindenfajta élelem tárolásával és felhasz-
nálásával kapcsolatos kérdésben. Az egészségügyi előírások betartását, és így a fer-
tőzések megakadályozását az egészségügyi főnök (Chief Medical Officer – CMO)
ellenőrzi. A csapatraktárakba (első szintű ellátó raktár) általában havonta egyszer
történik az élelmiszer leszállítása az állománylétszám alapján, összeállított rendelés
szerint. Ezekben a raktárakban nem romlandó alapanyagokból, illetve készételek-
ből vésztartalékot képeznek annak eshetőségére, ha az utószállítás késik vagy nem
lehetséges a kialakult háborús helyzet miatt. A csapatoknak 7 napi, a második szintű
raktáraknak 10 napi – a havi utánszállításokon felüli – biztonsági készletet kell fel-
halmozni.
Az üzemanyag-szolgálati főnök (Senior Pol Officer – SPO) fontos feladata az
érkező szállítmányok mennyiségének, eredetének ellenőrzése és a minőségvizsgá-
lat elvégzése a felhasználhatóság megállapítása érdekében. A kialakult helyzetnek
megfelelően ezekből az anyagokból is biztonsági tartalékot kell képezni. Az üzem-,
kenő- és tüzelőanyag beszerzésének általában két módja van: vagy az ENSZ által
megbízott vállalkozás biztosítja külföldről, vagy a műveleti területen oldják meg a
beszerzést. Az ENSZ mozambiki missziójában (ONUMOZ) mind a gépjárművek,
mind pedig a repülőgépek üzemanyagainak ellátását a British Petrol végezte vagy a
saját töltőkútjainál, vagy az üzemanyag átadásával a megfelelő felszereltséggel ren-
delkező ellátó csapatok részére. Komoly gondot okoz az ENSZ számára az üzem-
anyag szállítása is. 1993-ban a volt Jugoszlávia területén (UNPROFOR) az ENSZ
csak késve tudta beszerezni a tartálykocsikat az ellátáshoz. Franciaország vállalta a
segítséget, hogy a téli ellátás ne szenvedjen hiányt, és a csapatok elláthassák fela-
datukat.
Az ENSZ meghatározott havi bérleti díjat fizet minden egyes fegyverért, amit a
kontingensek magukkal szállítottak a műveleti területre. A robbanóanyagokra a mű-
szaki alakulatoknak van szüksége aknamentesítési és bontási feladataik elvégzésé-
hez. A lőszerkészlet nagyságát és tárolásának szabályait minden esetben az anyaor-
szág előírásai határozzák meg. A lőszer és a robbanóanyag második szintű tárolását
általában nem a misszió területén, hanem egy ahhoz közeli bázison végzik. A kikép-
zésre felhasznált lőszerekért az ENSZ nem fizet térítési díjat.

104
 Az üzemben tartás és karbantartás során az anyagok, eszközök, felszerelések
üzemeltetésre alkalmas állapotát megőrzik, illetve visszaállítják azokat üzemelte-
tésre kész állapotba.
A szélsőséges környezeti hatások miatt a műveletben részt vevő felszerelések és
berendezések karbantartását nagyobb gyakorisággal kell végezni, mint ahogy azt az
anyaországban megkövetelik. Az erők parancsnokának karbantartásért felelős
főtisztje (Senior Maintenance Officer – SMO) tervezi, koordinálja és ellenőrzi a
javítási és üzemben tartási munkálatokat.
A javítás és karbantartás háromfokozatú rendszer. Az első fokozat feladatait a
felhasználó csapatok látják el, maximum 12 munkaóra ráfordítással. A második
fokozat feladatait szintén a csapatok végzik, de az általuk üzemeltetett szakműhe-
lyekben. A harmadik fokozatban missziószinten komoly központi javító műhelye-
ket állítanak fel, vagy igénybe veszik a befogadó ország ilyen kapacitását.
A szállítási feladatok végrehajtása során személyek, anyagok, eszközök mozga-
tását végzik. A műveleti területen mindenfajta anyag- és személyszállítást – úton,
vízen és levegőben – az ENSZ Adminisztrációs és Logisztikai Főosztály (FALD)
alárendeltségében lévő szállításkoordináló központ irányít. Ebben a központban talál-
ható a civil és a katonai szállítási főnök (Senior Military Transport Officer – SMTO).
A katonai szállításokat vagy maguk a kontingensek, vagy külön e célra felállított
csapat hajtja végre, mint például az IFOR/SFOR kötelékében, Bosznia egyik szek-
torában a BELUGA, a belga, osztrák, görög vegyes szállító század.
Az egészségügyi ellátás a baleseti, belgyógyászati és fogorvosi ellátás biztosítá-
sát, valamint a sebesültek mentését és továbbszállítását foglalja magában. Itt is több
szint lehetséges, a csapatok hozzák magukkal a saját szakembereiket, majd a misz-
szió is biztosít egy központi alapellátást, és ha szükséges, akkor befogadó nemzeti
támogatás vagy más megállapodások keretében evakuálást vagy más kiemelt egész-
ségügyi ellátást is biztosítanak a műveletben résztvevők számára.
Az egyéb szolgáltatások során biztosítani kell az élet- és munkafeltételeket, a ru-
házatot és a védőfelszereléseket, a szabadságolást, a pénzváltást és a regenerálódást.

4.3.2. Az ENSZ logisztikai szervezetei

A békefenntartó tevékenység során a műveleti területen nemcsak az ENSZ fegy-

veres békefenntartói tevékenykednek, hanem más, civil szervezetek is végeznek
humanitárius segítségnyújtást, aminek keretében szintén anyagokat, eszközöket és
szolgáltatásokat juttatnak el a rászorultak részére.
Ezek a civil szervezetek, amelyek lehetnek ENSZ-hez tartozók: Világ Élelme-
zési Program (WFP), ENSZ Fejlesztési Program (UNDP), vagy az ENSZ Mene-
kültügyi Hivatal (UNHCR), vagy az ENSZ-szel szerveződésben állók: Nemzetközi
Vöröskereszt (ICRC), Orvosok határok nélkül (MSF), vagy a Mentsétek meg a gyer-

105
mekeket (SAVE); a műveleti területen sok esetben igényt tartanak a fegyveres béke-
fenntartók segítségére a szállítási, őrzési és elosztási feladatok végrehajtásában.
Az ENSZ békefenntartó műveleteinek logisztikai rendszere két fő – polgári és
katonai – elemből áll, amelyek sokszor koordinálatlanul működnek.
Az ENSZ Béketámogató Műveletek Főosztályának Missziós Támogató Irodája
felelős a harctéri műveletek logisztikai és adminisztrációs támogatásáért.
A polgári rész elsősorban az ENSZ haderő-felépítés strukturális szempontjaival
foglalkozik, a katonai az erők napi működtetéséhez szükséges feladatok végrehaj-
tására koncentrál. A vezetés és irányítás rendszerében is felismerhető ez a tago-
lódás. A logisztikai rendszer vezetését az adminisztrációs főnök (Chief Administ-
ration Officer – CAO) végzi, akit a New Yorkban székelő ENSZ Békefenntartó Fői-
gazgatóság (Department Of Peace Keeping Operations – DPKO) jelöl ki, és aki
neki felel tevékenységéért. Az adminisztrációs főnök felelős az összes adminiszt-
ratív feladat hatékony és gazdaságos elvégzéséért, ellenőrzi a misszió költségve-
tését és költségfelhasználását, valamint e kérdésekben ő a fő tanácsadója a misszió
vezetőjének (Special Representative of Secretary-General – SRSG). A katonai egy-
ségek napi logisztikai ellátásának tervezését, irányítását és ellenőrzését a logisztikai
főtiszt végzi (Chief Logistic Officer – CLO), aki az adott katonai szervezet tagja.
Az adminisztrációs főnök – aki általában civil, és munkatársai a misszió katonai
kontingensének parancsnoka mellett tevékenykednek – a külső logisztikai biztosí-
tást koordinálja, ami a helyi anyagok, eszközök és szolgáltatások bérléséből,
beszerzéséből és finanszírozásából áll.
Az ENSZ felosztása szerint a békefenntartó tevékenységben részt vevő logiszti-
kai ellátó és kiszolgáló egységek a következők.
Híradó egységek. Biztosítják a kommunikációs összeköttetést a misszió veze-
tősége, az ENSZ civil szervezetei és a fegyveres erők között. Megvalósítják a hír-
adókapcsolatot a katonai vezetés különböző szintjei, illetve a katonai és civil szer-
vezetek között, valamint ellátják a kommunikációs eszközök szervizelését, javí-
tását, bevizsgálását és szükség szerinti cseréjét.
Repülő egységek. Biztosítják az anyagok és személyek gyors szállítását, az ellá-
tást. Végrehajtják a csapatok váltását, a légi felderítést, valamint a gyors egészség-
ügyi mentést (Medical Evacuation – MEDEVAC) és szállítást. Lehetővé teszik az
ENSZ biztonsági tartalékát képező fegyveres erőknek (Rapid Reaction Force –
RRF) a veszélyeztetett térségbe történő gyors eljuttatását, valamint a segélyszállít-
mányok légi úton történő ledobását a rászorultak részére. Végrehajtanak különböző
magasépítési feladatokat, az elektromos hálózatok és hídszerkezetek helyreállítását.
A repülő csapatok telepítése, kiszolgálása és feladataik koordinálása bonyolult és
rendkívül fontos feladat. Sok műveleti területen a repülőgép, a helikopter az egyet-
len közlekedési eszköz. A repülő csapatok összeállításakor és telepítésekor figyel-
met kell fordítani arra, hogy a kontingens repülésirányító, karbantartó, kommuni-

106
kációs és meteorológiai szakembereket, valamint hozzájuk tartozó berendezéseket
is magában foglaljon. Ilyen egységet ajánlott fel az Orosz Köztársaság a Sierra
Leone-i ENSZ misszióba (United Nations Observer Mission in Sierra Leone –
UNOMSIL). Azt azonban látni kell, hogy ilyen egységet ajánlanak fel a legkevésbé
a világszervezet számára, ezért afrikai misszióiban az orosz UTAir cégtől bérelt
gépekkel és pilótaállománnyal oldja meg a szállítási feladatok jelentős részét.
Általános rendeltetésű műszaki egységek. Feladatuk a misszióban részt vevő csa-
patok műszaki igényeinek kielégítése, épületek, vasutak, utak, hidak építése és kar-
bantartása. Elvégzik az aknafelderítési és -mentesítési feladatokat, megtisztítják az
utakat, termőföldeket a fel nem robbant lövedékektől és bombáktól. Itt is többféle
lehetőség van. Nyugat-Szaharában a misszió megindulásakor a norvégok egy olyan
tűzszerész csoportot küldtek, amely kutyákkal volt felszerelve. Sajnos néhány hó-
napon belül bebizonyosodott, hogy a szélsőséges körülmények (a könnyű sivatagi
por tönkretette a kutyák szaglását) és a helyi lakosok elutasító magatartása miatt
(a muzulmánok számára a kutya tisztátalan állatnak minősül!) az egység nem vál-
totta be a hozzáfűzött reményeket, így azt kivonták. Azóta, ha az ENSZ katonai
megfigyelői fel nem robbant lövedéket vagy aknát találnak, az adott területen tevé-
kenykedő felet (akár a marokkóiakat, akár a Polisario katonáit) kérik fel annak a
megsemmisítésére. Az egyéb műszaki tevékenységek elvégzésére pedig civil vállal-
kozókat fizet meg a logisztikai szolgálat.
Ellátó egységek. A nemzeti logisztikai csapatok kötelékében tevékenykednek,
feladatuk az ellátás, szállítás és karbantartás. Az ellátó csapatnak képesnek kell len-
nie az anyagi készletek fogadására, megfelelő szintű tárolására, kiszerelésére és kia-
dására, valamint visszavételezésére.
Szállító egységek. Feladatuk az összes szállítóeszköz és a katonai kontingensek
járműveinek nyilvántartása, tevékenységük koordinálása és mindennemű közúti
szállítási igény lehetőség szerinti végrehajtása.
Karbantartó és javító egységek. A csapatok javító és karbantartó eszközeinek
száma és típusa nagymértékben függ attól, hogy milyenek a műveleti területen a
beszerzési lehetőségek, és milyen típusú és mennyiségű technikai eszközt kell
kiszolgálni. (Az ENSZ-missziók nagy részében Toyota 4Runner és Nissan Patrol
típusú járőrkocsikat rendszeresítettek, éppen azért, hogy egyszerűbb legyen a kar-
bantartásuk és javításuk).
Az ilyen egység tevékenykedhet önállóan a nemzeti logisztikai csapatok kötelé-
kében, de nagyobb békefenntartó műveletekben, a többnemzeti logisztikai csopor-
tok alárendeltségében is. Ha nem áll rendelkezésre helyi beszerzés, vagy a művelet
megkezdését nem előzte meg szemrevételezés, akkor a felszerelés, anyag, eszköz és
személyzet összeállításakor a „legrosszabb eshetőségre” kell felkészülni. Ez az egy-
ség alapvetően az üzemképtelen gépjárművek mentését, motorikus, mechanikus,
elektronikus és karosszériajavítását végzi.

107
 Mozgásellenőrző egység. Feladatukat a hasonló rendeltetésű civil szervezetekkel
szorosan együttműködve hajtják végre (anyag- és személyszállítások tervezése,
szervezése és ellenőrzése, légi, földi, tengeri és vasúti szállítások).
Postai egység. Elvégzi a hivatalos és magán postai küldemények kézbesítését.
A kisebb missziókban a CAO alárendeltségében lévő iroda, vagy a katonai kontin-
gens személyügyi részlege látja el ezt a feladatot.
Egészségügyi egység. Az egység anyagainak, eszközeinek és személyzetének
összeállítását befolyásolja a műveletben részt vevő szervezetek nagysága, az egész-
ség- és életfenyegetettség mértéke, a földrajzi távolságok, a műveleti terület egész-
ségügyi infrastruktúrája, valamint a részt vevő csapatok egészségügyi ellátást bizto-
sító képessége és színvonala. Fontos szerepet kap a műveletek során a légi mentés
rendszerének kiépítése (MEDEVAC), hogy a rászorultakat nagy távolságról rövid
idő alatt be tudják szállítani az egészségügyi központokba, tábori kórházakba. Nem
katonai ellátók, szolgáltatók bevonása komoly koordinációs feladatokat jelent az
ellátást szervező, tervező és ellenőrző részére.

108
 NATO SZABVÁNY

AJP-4

SZÖVETSÉGES ÖSSZHADERŐNEMI
LOGISZTIKAI DOKTRÍNA

B Kiadás 1 változat
Végső tervezet
Hónap év

ÉSZAK-ATLANTI SZERZŐDÉS SZERVEZETE

Szövetséges összhaderőnemi kiadvány

Kiadó
NATO SZABVÁNYOSÍTÁSI IRODA (NSO) által
© NATO/OTAN

1
ÜRES OLDAL

2
 AZ ÉSZAK-ATLANTI SZERZŐDÉS SZERVEZETE (NATO)

NATO SZABVÁNYOSÍTÁSI IRODA (NSO) által

NATO HATÁLYBALÉPTETÉSI OKMÁNY

(Dátum)

1. A mellékelt szövetséges összhaderőnemi kiadvány AJP-4 B kiadás, 1 változat.

SZÖVETSÉGI ÖSSZHADERŐNEMI LOGISZTIKAI DOKTRÍNA, melyet a nemzetek a
Katonai Bizottság Összhaderőnemi Szabványosítási Bizottságban jóváhagyták és
közzé teszik. A nemzeteknek a kiadvány használatára vonatkozó egyezményét a
STANAG 2182 tartalmazza.

2. Az AJP-4 B kiadás, 1 változat kézhez kapás során lép hatályba és hatályon kívül
helyezi az AJP-4 A kiadványt, amelyet a dokumentumok megsemmisítésének helyi
szabályai szerint meg kell semmisíteni.

3. A kiadvány, vagy részei a kiadó előzetes hozzájárulása nélkül nem kerülhetnek

sokszorosításra, nem tárolhatók sokszorosító rendszerekben, nem használhatók
kereskedelmi forgalomban, nem illeszthetők be más dokumentumba, nem
továbbíthatók elektronikus, mechanikus, fénymásoló vagy egyéb eszközökkel. Ezen
tiltások – a kereskedelmi forgalomban történő értékesítés kivételével – a
tagnemzetekre vagy a NATO parancsnokságokra és testületekre nem vonatkoznak.

4. A kiadványt a C-M(2002)60 eljárásainak megfelelve kell kezelni.

Edvardas MAŽEIKIS
Dandártábornok, LTU Légierő
NATO Szabványügyi Iroda, igazgató

3
ÜRES OLDAL

4
A NEMZETI HATÁLYBA LÉPTETŐ LEVÉL SZÁMÁRA FENNTARTVA

5
ÜRES OLDAL

6
 FENNTARTÁSOK NYILVÁNTARTÁSA

FEJEZET NEMZETI FENNTARTÁSOK JEGYZÉKE

Megjegyzés: Ezen az oldalon a fenntartások csak a hatálybalépésig kerültek rögzítésre, így

előfordulhat, hogy a lista nem teljes. A fellelhető fenntartások teljes listáját a NATO Szabványosítási
Dokumentumok Adatbázisa tartalmazza.

7
ÜRES OLDAL

8
 EGYEDI FENNTARTÁSOK NYILVÁNTARTÁSA

[nemzet] [A fenntartás részletei]

Megjegyzés: Ezen az oldalon a fenntartások csak a hatálybalépésig kerültek rögzítésre, így

előfordulhat, hogy a lista nem teljes. A fellelhető fenntartások teljes listáját a NATO Szabványosítási
Dokumentumok Adatbázisa tartalmazza.

9
ÜRES OLDAL

10
 Tartalomjegyzék

Előszó ..........................................................................................................................15
Hatály .........................................................................................15
Cél ..............................................................................................15
Alkalmazás .................................................................................15
1. fejezet
Összefüggések ...........................................................................................................17
1. rész – Logisztikai definíciók...................................................17
2. rész– Alapelvek......................................................................17
3. rész - Közös logisztika ...........................................................19
4. rész - Hadműveleti szintű többnemzeti logisztikai támogatás.
....................................................................................................20
5. rész – Logisztikai támogatás .................................................23
2. fejezet
Feladatok és felelősségek,vezetés, irányítás és koordinálás ....................................27
1. rész - Nemzeti feladatkörök és felelősségek ........................27
2. rész – Feladatok és felelősségek ..........................................31
3. rész - Összhaderőnemi Alkalmi Kötelék feladatai és
felelősségei ................................................................................35
4. rész – A műveletek vezetés-irányítási rendszere .................37
5. rész – Logisztikai vezetés (LOGCON) ..................................41
6. rész – Logisztikai információ .................................................41
7. rész – A nem NATO szervezetekkel való koordináció .........43
3. fejezet
A NATO tervezés áttekintése .....................................................................................45
1. rész – Bevezetés ...................................................................45
2. rész – NATO védelmi tervezési folyamat ..............................45
3. rész – A hadműveleti tervezés ..............................................47
4. fejezet
Hadműveleti szintű logisztikai támogatás ..................................................................50
1. rész – Bevezetés ...................................................................50
2. rész – Logisztikai feladatok a telepítés során .......................51
3. rész – A fenntarthatóság logisztikai feladatai .......................51
4. rész – Logisztikai tevékenységek az átcsoportosítás során 52
5. rész – Logisztikai lábnyom ....................................................53
6. rész – Logisztikai kockázatok és lehetőségek ......................54
5. fejezet
Logisztikai funkcionális területek ................................................................................56
1. fejezet – Ellátás......................................................................56
2. fejezet – Anyagok- élettartam támogatás .............................57
4. fejezet – Eszközök karbantartása .........................................57
4. rész - Szállítás és mozgatás .................................................58
5. fejezet – Szolgáltatások.........................................................59
6. rész – Egészségügyi támogatás ...........................................60

11
6. fejezet
Logisztikai biztosításhoz kapcsolódó területek ..........................................................62
1. szakasz – Költségvetés és finanszírozás .............................62
2. rész – Katonai műszaki tevékenység ....................................63
3. rész – Kegyeleti ügyek ..........................................................63
4. rész – A műveletek beszállítói támogatása ..........................64
5. rész – Polgári-katonai kölcsönhatás .....................................65
6. rész - Állatgondozás ..............................................................66
7. rész – Katonai rendészet .......................................................67
A MELLÉKLET
A Szövetséges Műveleti Parancsnokság logisztikai vezetési, irányítási és
koordinációs kerete stratégiai szinten ........................................................................68
B MELLÉKLET
Többnemzeti logisztikai szervezetek ..........................................................................74
1. rész – Többnemzeti logisztikai egységek és többnemzeti
integrált logisztikai egységek .....................................................74
2. szakasz – Moduláris többnemzeti üzemanyag ellátó egység
....................................................................................................75
3. rész – Többnemzeti Egészségügyi Egység ..........................75
C MELLÉKLET
NATO anyagi-technikai ellátási kategóriái .................................................................76
Szószedet....................................................................................................................78
I. rész – Mozaikszavak és rövidítések.......................................78
II. rész Szakkifejezések és definíciók........................................80

12
 Kapcsolódó dokumentumok
PO(2010)0169 Észak-atlanti Tanács Stratégiai Koncepciója 2010.
november 19.
PO(2015)0580 Politikai Iránymutatás 2015. október 16.
AC/237- D(2010)0003 A NATO Válság-kezelési Rendszer 2010. évi
kézikönyvének jóváhagyása
PO(2010)0143 Átfogó megközelítés jelentés, 2010. október 13.
PO(2011)0141 Politikai-katonai keretek (PMF) a partnerek NATO
vezette hadműveletekbe történő bevonásához
PO(2011)0045 Aktualizált feladatlista
az Átfogó megközelítéssel kapcsolatos tevékenységek
és a Lisszaboni csúcsértekezlet átfogó megközelítésre
vonatkozó döntésének végrehajtására, 2011. március
07.
PO(2000)30- Rev 2 A NATO válságkezelési rendszerének kézikönyve 2016
SG(2006)0244 Rev 1 Az erők besorolása és felajánlása.
SG(2008)0806(INV) NATO Tapasztalat Feldolgozó Elvek, 2008. október 31.
MCM -077-00 A Katonai Tanács útmutatója a NATO politika és a
katonai doktrína közötti kapcsolatról
MC 0055/4 NATO Logisztikai Készenléti és Fenntartási Elvek
MC 0133/4 NATO Műveleti Tervezés
(MC 0319/3) A NATO logisztikai alap- és irányelvei
(MC 0326/3) Az egészségügyi támogatás NATO alap- és irányelvei
MC 0334/2 A NATO alap- és irányelvei a befogadó nemzeti
támogatásról
MC 0336/3 A NATO mozgatási és szállítási alapelvek és irányelvek
NATO Civil-katonai Együttműködési (CIMIC) és Civil-
katonai Kölcsönhatási (CMI) Katonai Irányelvei
MC 0400/3 A Katonai Tanács (MC) irányelvei a NATO Stratégia
koncepció katonai végrehajtásához
MC 0411/2 NATO Katonai alap- és irányelvek a Környezet
Védelméről
MC 0469/1 NATO Üzemanyag Ellátó Lánc - Alapelvek, irányelvek
és tulajdonságok
MC 0473/1 A NATO Eszköz Fenntartási alapelvek és irányelvek
MC 0560/2 A Katonai Tanács Katonai Műszaki irányelvei
MC 0586/1 MC irányelvek a Szövetségi Haderőkhöz és azok
műveleti alkalmazásához
MC 0593/1 A kiszolgáló képességek vezetésének és irányításának
minimális szintje a NATO által vezetett összhaderőnemi
többnemzeti műveletek támogatásában
AJP-01 Szövetségi Összhaderőnemi Doktrína

13
AJP-2 Szövetséges Összhaderőnemi Hírszerzési, Elhárítási
és Biztonsági Doktrína
AJP-3 Szövetséges Összhaderőnemi Doktrína a Műveletek
Végrehajtásáról
AJP-3.12 Szövetséges Összhaderőnemi Katonai Műszaki
Doktrína
AJP-3.13 Szövetséges Összhaderőnemi Doktrína az
Alkalmazásról és az Átcsoportosításról
AJP-3.19 Szövetséges Összhaderőnemi Civil-katonai
Együttműködési Doktrína
AJP-3.21 Szövetséges Összhaderőnemi Katonai Rendőri
Doktrína
AJP-4.4 Szövetséges Összhaderőnemi Mozgatási és Szállítási
Doktrína
AJP-4.5 Szövetséges Összhaderőnemi Befogadó Nemzeti
Támogatási Doktrína
AJP-4.6 Szövetséges Összhaderőnemi Doktrína a Logisztikai
Támogatási Csoportról
AJP-4.7 Szövetséges Összhaderőnemi Doktrína az
Üzemanyagokról
AJP-4.9 Szövetségi Összhaderőnemi Doktrína Többnemzeti
Logisztikai Támogatási Módokról
AJP-4.10 Szövetségi Összhaderőnemi Egészségügyi
Támogatási Doktrína
AJP-5 Szövetségi Összhaderőnemi Művelet Tervezési
Doktrína
AJP-6 Szövetségi Összhaderőnemi Doktrína a
Kommunikációs és Információ Rendszerekről
ALP-4.1 Többnemzeti Haditengerészeti Erők Logisztikája
ALP-4.2 A Szárazföldi Haderő Logisztikai Doktrínája
ALP-4.3 A Légierő logisztikai doktrínája és eljárásai
IMSM-0296-2017 Katonai Tanács Értékelése az ACO Logisztikai
Szereplőinek Áttekintett Feladatairól és Felelősségéről,
2017. június 30.
COPD COPD Szövetséges Műveleti Parancsnokság, Átfogó
direktíva a műveletek tervezéséhez, átmeneti verzió
2.0, 2013. október december 17.

14
 Előszó

Hatály
1. A Szövetséges Összhaderőnemi Kiadvány ((AJP)-4(B), a Szövetséges
Összhaderőnemi Logisztikai Doktrína az a NATO alap doktrínája az
összhaderőnemi hadműveleti logisztikai és egészségügyi feladatokról1 az
előkészítéstől a befejezésig. Az AJP-4 az AJP-01(E)-ben, a Szövetséges
Összhaderőnemi Doktrínában szereplő alapelvekre épül, az AJP-4 sorozat alap
doktrínája.

Cél
2. Bár minden művelet egyedülálló, a végrehajtás módja lehet hasonló. Az AJP-
4(B) az összhaderőnemi parancsnokok és törzseik számára egy általános keretet
nyújt a Szövetség összhaderőnemi logisztikai és egészségügyi műveleteinek a
vezetéséhez, irányításához és koordinálásához. Ez biztosítja számukra az
elveket és általános útmutatást nyújt a hadjáratok és műveletek összhaderőnemi
logisztikai és egészségügyi támogatásának a megtervezéséhez és
végrehajtásához.

Alkalmazás
3. Az AJP-4(B) elsősorban útmutatóként szolgál az összhaderőnemi NATO
parancsnokok és törzsek számára. A doktrína ugyanakkor oktató jellegű, és
hasznos alapot nyújt a NATO tagok, a partnerek és a nem NATO országok
koalíciója által végzett műveletek számára. Szintén referenciaként szolgál a
NATO és nem NATO civil szereplők számára.

1
MC 400/3 A Katonai Tanács irányelvei a Stratégia Koncepció Katonai Végrehajtásához

15
ÜRES OLDAL

16
 1. fejezet – Összefüggések

1. rész – Logisztikai definíciók2

1.1. Az erők mozgatásának és fenntartásának a tervezésével és végrehajtásával
foglalkozó tudomány. Szélesebb értelmezésben az alábbi katonai tevékenységi
területekre terjed ki:
• Tervezés és fejlesztés, beszerzés; raktározás, szállítás, elosztás,
fenntartás, kiürítés és hadianyagok elosztása;
• személyek szállítása;
• létesítmények vásárlása vagy építése, karbantartása, működtetése és
elosztása; 3
• szolgáltatások beszerzése vagy nyújtása;
• és orvosi és egészségügyi szolgáltatás biztosítása.4

2. rész– Alapelvek
1.2. Logisztikával kapcsolatos nemzeti és közös felelősség. A NATO és a nemzetek
kollektíven felelősek a NATO tevékenységek és feladatok logisztikai
támogatásáért. Mindazonáltal a NATO álláspont szerint a nemzeti erők
támogatásának végső felelőssége a nemzeteké. Következésképpen a NATO-n
belül a logisztikával kapcsolatos kollektív felelősség a NATO és a nemzetek
egyéni és nagyrészt kötelező jellegű tevékenységeinek egy sorozata, melynek
célja a NATO műveletek átfogó logisztikai támogatásának szervezése és
végrehajtása, figyelembe véve egymás igényeit és korlátait.5 A logisztikával
kapcsolatos kollektív felelősség tükrözi azt a tényt, hogy sem a NATO, sem egy
nemzet nem képes teljes mértékben vállalni a NATO által vezetett műveletek
logisztikai támogatását. Következésképpen a NATO és a nemzetek
kötelezettséget vállalnak arra, hogy együttműködnek a műveletek logisztikai
támogatásában oly módon, hogy közös erőfeszítéseik megfeleljenek az
igényeknek. Figyelembe kell vennie egymás igényeit és korlátait, és biztosítani
kell, hogy ez az elv már a Műveleti Tervezési Folyamat (OPP) kezdetén
megvalósuljon.
1.3. Hatáskör. Lényeges egymásrautaltság van a felelősség és a hatáskör között.
A NATO parancsnokra ráruházott bármilyen felelősségnek egyensúlyban kell
lennie a nemzetek és a NATO-tól kapott hatalmi jogkörökkel, azért, hogy a
NATO-nak a nemzetek részéről nyújtott fogadási, feladat végrehajtási,

2
MC 319/2 A NATO logisztikai alap- és irányelvei
3
Az infrastruktúra gazdálkodás az egy katonai műszaki (MILENG) szakterület (fejlesztés,
karbantartás, javítás), beleértve a polgári szerződéses technikai támogató cégeket is.
4
Az egészségügyi biztosítást Belgium, Csehország, Németország, Lengyelország, Szlovákia és az
Egyesült Államok nem tekinti a logisztikai részének.
5
MC 319/3 A NATO logisztikai alap- és irányelvei

17
 fenntartási és átcsoportosítási képességek leghatékonyabb módon való
végrehajtásához szükséges jogkörök megfelelő módon kerüljenek elosztásra.
1.4. A műveleti követelmények elsőbbsége. Szükség van mind a katonai, mind a
civil szektorból származó logisztikai támogatási erőfeszítések
összehangolására a szövetséges műveletek és feladatok sikerét garantáló
műveleti követelmények biztosítása érdekében.
1.5. Együttműködés és koordináció. A korlátozott erőforrások lehető legjobb
felhasználásához hozzájárul a logisztika teljes spektrumán keresztül történő
koordináció és együttműködés - beleértve a szövetségen belüli és a
szövetségesek közötti polgári és katonai ágazatot is. A logisztikai koordinációt
és együttműködést az általános és előre megkötött megállapodások segítik
megkönnyíteni. A koordináció általános felelőssége a NATO-t terheli és az
Észak Atlanti Szövetség fennhatósága alatt rutinszerűen kell végrehajtani. A
partner államokkal és az érintett nemzetközi szervezetekkel való
együttműködést és koordinációt a NATO szervezete és törzse hajtja végre.6
1.6. Megbízható ellátás. A béke, válság és konfliktus során a NATO számára
biztosított erők és képességek támogatása érdekében a nemzeteknek és a
NATO-nak biztosítaniuk kell a logisztikai forrásokat nyújtását.
1.7. Megfelelősség. A logisztikai támogatásnak a szükséges mennyiségben és
minőségben kell rendelkezésre kell állnia, ott, ahol és amikor szükséges a
NATO tevékenységek és feladatok teljes spektrumában. Ezt a NATO által
vezetett műveletekhez folyamatosan, a feladat teljesítéséhez szükséges ideig
kell biztosítani.
1.8. Hatékonyság. A logisztikai forrásokat és kapacitásokat hatékonyan és
eredményesen kell használni. Az erőforrások hatékony és eredményes
biztosításának optimalizálása érdekében a szükségletek időben történő
meghatározása szükséges. Ezért a NATO-nak és a nemzeteknek a műveleti
tervezési folyamat kezdetétől számításba kell venniük a többnemzeti
megoldásokat, mielőtt dönthetnek a nemzeti megoldások választásáról.
1.9. Egyszerűség. Az egyszerűsített feladat-orientált logisztikai szervezetek,
struktúrák és eljárások minimalizálják a félreértés lehetőségét és segítenek
abban, hogy a nyújtott támogatás megfeleljen a NATO parancsnok igényeinek.
Továbbá világos utasítások, egyszerű tervek és jelentési rendszerek biztosítják
az információk pontos és hatékony átadását, valamint a félreértések
minimalizálását.
1.10. Rugalmasság. A hatékonyság érdekében a logisztikai támogatásnak
alkalmazkodó képesnek és rugalmasnak kell lennie. A megfelelő tervezés
lehetővé teszi a NATO és a nemzetek számára, hogy időben reagáljanak a
műveleti helyzet és/vagy a követelmények változásaira.
1.11. Láthatóság. A logisztikai erőforrások és képességek láthatósága
elengedhetetlen a megfelelő és hatékony logisztikai támogatáshoz, és ezt a
NATO és a nemzetek logisztikai információ kezelési szervezetek biztosítják. A
6
MC 586 Irányelvek a szövetségi haderőkhöz és azok műveleti alkalmazásához

18
 nemzeti és a NATO logisztikai információs szervezetei megkönnyítik a
megfelelő információk átadását, hiszen a NATO parancsnok időszerű, pontos
és releváns információkat igényel a hatékony döntések meghozatalához,
valamint az összhaderőnemi műveleti terület (JOA) műveleteinek tervezése és
koordinálása érdekében. A nemzeti támogatási rendszerek (pl. kommunikációs
vonalak (LOC) és továbbító eszközök) láthatósága segíti a NATO parancsnokot
a szövetséges műveletek és feladatok tervezésében és végrehajtásában. Ezen
információkhoz a kulcs a logisztikai követelmények, források, képességek és
folyamatok láthatósága. A láthatóságnak ki kell terjednie a NATO, a nemzetek
és egyéb szereplők többszintű végrehajtási és vezetési szintjére, és biztosítania
kell az egyes szinteken szükséges információkat.

3. rész - Közös logisztika

1.12. A közös logisztika: „A NATO és a nemzeti eszközök, illetve szervezeti struktúrák
felhasználásával kapcsolatos együttes NATO és nemzeti szemlélet, melynek
célja a NATO-missziók, műveletek és gyakorlatok nemzeti és NATO logisztikai
képességekkel való támogatásának tervezése, létrehozása, szinkronizálása és
prioritásainak megteremtése”.
1.13. A közös logisztika a nemzetek és a NATO logisztikai képességeinek és
erőforrásainak az erők hatékony és eredményes támogatása érdekében
végrehajtott megosztását, illetve közös alkalmazását jelenti. A szabványosítás,
az együttműködés, a többnemzetiségű logisztika és a megbízható logisztikai
vezetés és irányítás (C2) együtt képezik a logisztikai támogatás rugalmas és
hatékony használatának az alapját, ezáltal hozzájárulva a művelet sikeréhez.7
1.14. A nemzetek felelősek azért, hogy a NATO alárendeltségébe került egységek és
harccsoportok megfelelő logisztikai támogatással rendelkezzenek a szövetség
műveleteihez és feladataihoz illeszkedő hatékony logisztikai szervezettől,
beleértve a hadműveleti szintű támogatási képességekhez való arányos
hozzájárulást is. A nemzetek feladata a haderejük felszerelése és egyéni vagy
kollektív megállapodások alapján a NATO alárendelt erők támogatásához.
szükséges logisztikai erőforrások és képességek biztosítása béke,
válsághelyzet és konfliktus során. Következésképpen létfontosságú, hogy a
nemzetek a lehető legkorábban jelezzék azokat a logisztikai képesség
hiányokat, amelyek hatással lesznek saját erőik részére nyújtott támogatási
képességükre. A nemzetek - ideális esetben a Nemzeti Támogatási Elemeken
(NSE) keresztül - kötelesek koordinálni és együttműködni a NATO
parancsnokkal és a befogadó nemzettel (HN). Az NSE feladata az egységek
nemzet-specifikus támogatása, valamint a nemzet által vállalt közös támogatás
végrehajtása. A telepített parancsnokságok hatékony támogatása, a NATO által
birtokolt felszerelés és az összhaderőnemi műveleti területen (JOA) lévő
képességek függnek a nemzeti hozzájáruláson keresztül megvalósuló közös
szemlélettől.

7
MC 319/2 A NATO logisztika alap- és irányelve

19
4. rész - Hadműveleti szintű többnemzeti logisztikai támogatás.
1.15. Általános. A hadműveleti szintű logisztikai műveletek többnemzeti logisztikai
támogatásában általában a kijelölt nemzeti, befogadó nemzeti erők, illetve
kereskedelmi támogató cégek vesznek részt, melyek optimálisan módon
használják a rendelkezésre álló forrásokat, A többnemzeti logisztika használata
olyan eszköz, mellyel a szövetség - a műveleti igényektől és az adott helyzettől
függően - növelheti a hatékonyságát és az eredményességét. Noha a
többnemzeti logisztikai támogatást nem célszerű önállóan alkalmazni, a
csökkentett NSE-k alkalmazásából és az erőforrások hatékony
felhasználásából jelentős előnyök származhatnak. A szövetséghez hozzájáruló
nemzeteknek kell dönteniük arról, hogy a többnemzeti megállapodásokból
hasznuk származik, vagy ütközik a nemzeti érdekeikkel. A hadműveleti szintű
logisztikai támogatás többnemzeti megközelítésének előnyei és korlátai a
következőek:
a. Előnyök:
(1) Erőforrás gazdálkodás. A más nemzetektől származó források
alkalmazása csökkentheti a nemzet katonai támogatási rendszerére
nehezedő terheket, különösen a munkaerő és a eszközök tekintetében.
Ez nagyobb lehetőségeket nyújt a további, vagy nagyobb kihívást jelentő
kötelezettségvállalások teljesítéséhez.
(2) Az alkalmazáshoz szükséges kisebb logisztikai igény. Ha az
alkalmazási források kiválóak, akkor a stratégiai szállítási kapacitás
felhasználható más eszközök szállításához, ami potenciálisan
felgyorsíthatja az erők összhaderőnemi műveleti területen (JOA) való
alkalmazási készenlétét.
(3) Speciális nemzeti képességek használata. Ha egy adott ország
műveletei számára egy képesség vagy szaktudás nem áll rendelkezésre,
akkor használható egy másik, speciális képességekkel rendelkező
nemzeté.
(4) A logisztikai erőforrások optimalizálása. A többnemzeti logisztikai
lehetőségek alkalmazásával a logisztikai erőforrások általános
alkalmazása optimalizálható és csökkenthetőek az infrastrukturális
igények.
(5) Megnövelt interoperabilitás. A többnemzeti logisztika alkalmazása
szabványosított anyagokat, eszközöket, gyakorlati végrehajtási
módokat, eljárásokat, technikákat és közös nyelvet igényel. Ez növeli a
szövetséges erők és adott esetben a partnerek és más nemzetek erőinek
kiképzési, gyakorlat végrehajtási és együttműködési képességeit a
kijelölt küldetések és feladatok közös, hatékony végrehajtásához.
(6) Csökkent költségek. A többnemzeti logisztikai lehetőségek
alkalmazása csökkenti a teljes költséget, hasznos mindegyik résztvevő
állam számára, és lehetővé teszi a résztvevők egy szélesebb körének a
használatát.
(7) Csökkent verseny. A többnemzeti követelmények meghatározása
csökkenti a források iránti versengést, így a költségek nem növekednek

20
 a kereslet növekedése miatt, és az erőforrásokhoz való hozzáférések
prioritásai összhangba kerülnek a hadműveleti tervvel.
b. Korlátozások:
(1) Elérhetőség és teljesítő képesség. Egy másik nemzet támogatási
szolgáltatásai nem feltétlenül elfogadhatóak, vagy nem rendelkeznek
megfelelő garanciával a fogadó nemzet követelményeihez. A NATO
szabványok alkalmazása és a összhaderőnemi alkalmi kötelék kollektív
kiképzése csökkenti ezt a kockázatot, segíti az Interoperabilitást és
javítja az alkalmazkodó képességet; Az összhaderőnemi alkalmi kötelék
(JTF) parancsnokságnak szoros kapcsolatot kell fenntartania a
szolgáltató országgal annak érdekében, hogy a műveleti igények
részletei kölcsönösen érthetőek legyenek.
(2) A támogatást nyújtó nemzetek hajlandósága. A támogatásokhoz való
megfelelő hozzáférés függ a támogatást nyújtó ország hajlandóságától
és prioritásaitól, valamint a megbízható számlázási/számlaadási
eljárásoktól. A politikai nyomás, a jogi korlátok vagy a saját erők
támogatásának az igénye akadályozhatja a korábban egyetértett
fontosabb támogatási elemekhez való hozzáférést. A JTF HQ logisztikai
törzs, az összhaderőnemi logisztikai támogató csoport (JLSG) HQ és a
nemzeti támogatási elemek közötti szoros összeköttetés alapvető
fontosságú, ugyanúgy, mint a hiányok pótlására kiegészítő kapacitás
létrehozási képesség.
A többnemzeti logisztikai támogatás alkalmazásának előnyeit az 1.1. ábra mutatja.

1.1 ábra: A logisztikai támogatás optimalizálása

1.16. Összhaderőnemi logisztikai támogató hálózat (JLSN). A közös funkciók,

valamint a többnemzeti interoperabilitás, a koordináció és a C2 erősítése
érdekében a logisztikai eszközöket egy közös logisztikai támogató hálózat
(JLSN) segítségével össze kell kapcsolni, megkönnyítve így JOA-ban lévő
támogatási láncot, valamint a fordított ellátási láncot.8 A JLSN az egy logisztikai
csomópontok összekapcsolt rendszere, amely tevékenységeket, infrastruktúrát
és multi modális útvonalakat tartalmaz; bár fizikai elemekkel rendelkezik,

8
A működésképtelen, illetve feleslegessé vált eszközöknek az összhaderőnemi hadműveleti területről
történő hátraszállítása.

21
 önmagában nem jelent földrajzi felelősségi terület. Ezen felül ez egy az érintett
szervezetek közötti hálózat is (az 1.1. ábrán látható módon). A JLSN
jellemzően, de nem kizárólagosan, az összhaderőnemi hadműveleti területre
vonatkozó be- és kilépési pontokat; a Kommunikációs Vonalak (LOC) mentén
létesített összpontosítási és átcsoportosítási pontokat; illetve a végső
rendeltetési helyeket foglalja magába, ahol az integráció és a fenntartás
folytatódik. Ez magában foglalja a kirakó és berakó kikötőket; LOC; logisztikai
bázisokat (beleértve a gyülekezési, várakozási és összpontosítási területeket);
menetoszlop támogató központokat; és az előretolt logisztikai pontokat, a
távolságok, a tárolási területek és a komponens logisztikai támogató pontok
függvényében.9

1.2 - Összhaderőnemi Logisztikai Támogató Hálózat (JLSN)

1.17. Összhaderőnemi Logisztikai Támogató Hálózat és a műveleti tervezési
folyamat. A JLSN nagyrészt a műveleti tervezési folyamat (OPP) során kerül
meghatározásra. A hálózat tervezésénél fontos szempontok a következőek: A
C2 és a résztvevők közötti kapcsolatok; a rendelkezésre álló források; a művelet
kiterjedése, időtartama és üteme; a fenyegetettségi elemzésből származó
fenyegetettségi mátrix.10 Az erők megóvása részét képezi a statikus és a mobil
logisztikai csomópontok és/vagy eszközök védelme. A műveleti összekötő és

9
Az SJO-L-en belül ezek a logisztikai támogató pontok lehetnek hadosztály, vagy dandár
harctámogató területek is.
10
Szövetséges Műveleti Parancsnoksági Utasítás E melléklet.

22
 felderítő csoport/összhaderőnemi logisztikai felderítő csoport11 felderítési
eredményei is befolyásolhatják a JLSN fejlesztését.
1.18. Műveleti Logisztikai Lánc Kezelési program. Az Műveleti Logisztikai Lánc
Kezelési program az egy módszer, amellyel a NATO szövetség a kollektív
logisztikai felelősségvállalást biztosítja. A NATO Műveleti Logisztikai Lánc
Kezelési program képes optimalizálni a NATO műveletek logisztikai
támogatásának együttes tervezését és összehangolását, beleértve a logisztikai
erőforrások optimalizálását, rangsorolását és összehangolását az erők
telepítése és fenntartása során. Mint ilyen, függ a nemzetek nemzeti információ
megosztási hajlandóságától, a kollektív logisztikai alapelvekkel összhangban.
A Műveleti Logisztikai Lánc Kezelési program működését a JLSN és a
pillanatnyi logisztikai helyzet segíti.12

5. rész – Logisztikai támogatás

1.19. Általános. Cél az MC 319/3 és MC 326/3 szerint, a kialakult körülmények
figyelembe vételével, illetve a logisztikai megoldások széles választékának
alkalmazásával egy koherens logisztikai támogatás nyújtása a JTF parancsnok
tervéhez. A logisztikai támogatási megoldásoknak egyensúlyt kell teremteniük
a külföldön való tevékenységre való alkalmasság és a megfelelő fenntartás
között, és minél korábban alkalmazni kell a többnemzeti, a befogadó nemzeti
(HN) és kereskedelmi támogatási megoldásokat. Ezek a megoldások
magukban foglalják a fordított ellátási lánc növekvő jelentőségét, mely a
szervizelésre alkalmatlan, vagy feleslegessé vált eszközök javítására, vagy
stratégiai készlet képzésére az összhaderőnemi műveleti területről történő
visszajuttatását jelenti.
1.20. Végrehajtás. A logisztikai támogatásnak olyan helyzetekben is hatékonynak
kell lennie, amikor a NATO-műveleteket befogadó nemzeti támogatás nélkül és
nem megfelelő infrastrukturális háttérrel történik. A JOA-n belüli logisztikai
csomópontok kialakításánál és a logisztikai támogatás végrehajtása során
fontos, hogy a környezet védelme érdekében a NATO a nemzetközi
törvényekkel (egyezményekkel), illetve a nemzeti jogszabályokkal és elvekkel
összhangban hozza meg a megfelelő intézkedéseit. A modern hadszíntérben a
JOA valószínűleg nem egy lineáris harctér, és több, egymással nem
összefüggő műveleti területeket is magában foglalhat, melyek bármikor
változhatnak. A logisztikai C2 struktúrának ezért megbízhatónak, reagáló
képesnek és adaptívnak kell lennie. A logisztikai forrásoknak képesnek kell
lenniük arra, hogy fenntartsák a dinamikus feladatokat végrehajtó, szétszórtan
elhelyezkedő, illetve szélsőséges terep és időjárási viszonyok között, az
állandó, biztonságos üzemeltetési csomópontoktól távol tevékenykedő erőket.
A források innovatív felhasználása szükséges lehet a hatékony logisztikai
támogatás biztosításához. Az anyag kezelését végző berendezések
összehangolt és szabványos használata, a logisztikai csomópontok közötti

11
Az összhaderőnemi logisztikai felderítő csoportról többet az AJP-4.6 Szövetséges Összhaderőnemi
Logisztikai Támogatási Doktrína tartalmaz.
12
Logisztikai Tanács dokumentum EAPC(SNLC)D(2008)0002, kelt 2008. február 11-én.

23
 minden szintű interoperabilitás, beleértve a közös elemek széles körű
használatát, a közös szolgáltatásokat, az eszközök láthatóságát, illetve az
átláthatóság és a nyílt kommunikációs vonalak növelik a többnemzeti logisztikai
támogatás hatékonyságát.
1.21. Támogatási vonalak. A következő 4 támogatási vonal létezik:
• első vonal. A szervezethez tartozó, vagy egy hajó, egység vagy század
részére kiutalt támogatási képességek.
• második vonal. A szervezethez tartozó, vagy egy harccsoport részére
kiutalt támogatási képességek.
• harmadik vonal. Egy katonai erő számára nyújtott hadműveleti szintű, vagy
a stratégiai kommunikációs vonalak mentén felállított létesítményekben
lévő támogatási képességek.
• negyedik vonal. Stratégiai szinten lévő forrásokból nyújtott támogatás,
mint például nemzeti raktárakból, beszállítóktól és az ipari cégektől.

1.22. Az egészségügyi támogatás tervezése.13 Az egészségügyi tervezés egyik

legfontosabb összetevője az időtényező. Az egészségügyi támogatás nem
szervezhető az előbb említett négy támogatási vonal mentén. Egy specifikus
művelet elgondolásához szükséges egészségügyi támogatás kidolgozása
során figyelembe kell venni a küldetés összes alapvető tényezőjével
összefüggésben a kezelési határidőket, az egészségügyi veszélyeket és a
veszélyeztetett személyzet helyzetét, mivel ezek az egészségügyi tervezésnél,
illetve az egészségügyi ellátó létesítmények elhelyezésénél általában nem
meghatározó tényezők.
1.23. A művelet szintjei és a támogatási vonalak közötti kapcsolat. 1.23 A
művelet szintjei és a támogatási vonalak között szoros kapcsolat van. Míg az
előbbi azt a szintet írja le, amelyen a támogatási feladatokat irányítják, az utóbbi
azt jelzi, hogy a katonai parancsnoki struktúrán belül hol támogatják az
eszközöket. Ennek következtében a hadműveleti szintű logisztikai feladatokat
ellátó egységek első támogatási vonalhoz tartózó készletekkel is rendelkeznek
a saját és a felettes alakulat fenntartására. A kapcsolat az 1.3 ábrán látható.

1.3 ábra - A művelet szintjei és a támogatási vonalak.

1.24. Komponens támogatás. Míg a NATO logisztikai koncepciója összhaderőnemi
megközelítést jelent, minden egyes haderőnemi komponens a feladatai
jellegéből adódóan egy kissé másképpen valósítja meg a többnemzeti
logisztikai koncepciót. Miközben a felvonult többnemzeti egységek specifikus

13
Lásd: AJP-4.10 Szövetséges Összhaderőnemi Egészségügyi Támogató Doktrína.

24
 támogatási módszerei különböznek, a támogatási igényeik nagyon hasonlóak.
Vagyis a támogató elemeknek rugalmasnak, mozgékonynak és a haderőnemi
komponens parancsnok szükségleteire reagáló képesnek kell lenniük. Ott, ahol
ez működik, az összhaderőnemi jelleget kell megtartani a lehető
legalacsonyabb szintig. Az komponens támogatás áttekintése az alábbiakban
található.
1.25. Haditengerészet. A feladatot végrehajtó többnemzeti haditengerészeti erő
támogatásának két összetevője van: a part menti támogatás és a tengeren
végrehajtott támogatás. A tengeren végrehajtott támogatás a tengerészeti erők
parancsnokának a felelőssége, aki a tengerészeti erőkhöz utalt összes
logisztikai erők feletti irányítással rendelkezik. A part menti támogatás a
Többnemzeti Haditengerészeti Erőt (MNMF) közvetlenül, szárazföldi bázisról
támogató logisztikai tevékenységeket öleli fel. A haditengerészeti szárazföldi
logisztikai támogatási koncepció az, hogy szárazföldi bázisú centralizált elosztó
és támogató pontokat biztosítson a tengeren lévő egységek kiszolgálásához. A
szárazföldi támogató szervezetnek a megfelelő koncentráció biztosítása
érdekében reagálásra képesnek kell lennie a parancsnok bármilyen felmerülő
szükségletei esetén. Az többnemzeti haditengerészeti erő támogatását az ALP-
4.1 Szövetséges Haditengerészeti Logisztikai Doktrína részletezi.
1.26. Szárazföldi haderőnem. A feladatot végrehajtó többnemzeti szárazföldi erők
támogatásához a hozzájáruló nemzeteknek érteniük kell, hogy a nemzeti
logisztikai szervezetek a többnemzeti struktúrában hajtják végre a műveletek
többnemzeti támogatását. Egy többnemzeti szárazföldi erő modern harctéren,
a konfliktus teljes spektrumán keresztül történő többnemzeti logisztikai
támogatása rugalmasságot és mobilitást igényel. A szárazföldi haderőnem
támogatása úgy kerül megtervezésre, hogy biztosítsa a szükséges szintű
támogatást mind a nemzeti, mind a többnemzeti erőknek. Figyelembe veszi a
nemzeti támogatási struktúrák eltéréseit és a többnemzeti logisztikai támogatás
multinacionális összetételét. A többnemzeti logisztikai támogatás a nemzeti
ellátáson és elemeken alapszik, a nemzetek megállapodásai szerint. A
szárazföldi haderőnem logisztikai támogatását az ALP-4.2 Szövetséges
Szárazföldi Logisztikai Doktrína részletezi.
1.27. Légierő. A légi logisztikai támogatást a hadműveleti követelményeknek
megfelelően kell kialakítani, és hatékonyan kell működtetni bármilyen
kedvezőtlen körülmény között is. A légierő által használt fegyverrendszerek
technikailag összetettek, és nagy terhet jelentenek a szárazföldi kiszolgáló/
javító létesítmények számára. Ráadásul, a NATO műveletek jellege
folyamatosan változik, beleértve a nagy távolságban lévő, gyakran üres
bázisokról és létesítményekből végrehajtott műveleteket. A légierő
logisztikának számos alapelve létezik, melyek célja a légi műveletek ütemének
megőrzése érdekében történő logisztikai folyamatok optimalizálása. A légierő
logisztikai támogatását az ALP-4.3 Légierő Logisztikai Doktrína és Eljárások
részletezi.
1.28. Különleges műveletek. Bár a követelmények kiterjedése, üteme és jellege
miatt a speciális műveleti komponens (SOC) fenntartása általában külön
hálózatokon keresztül történik, egyre inkább támaszkodik a hagyományos erők
logisztikai támogatására. Ebből adódóan a JTF parancsnokságnak terveznie
kell a SOC speciális igényeit és készen kell állnia a SOC nem szokványos
fenntartására, illetve hadműveleti szintű támogatására. A SOC logisztikai

25
 támogatása az AJP-3.5, a Szövetséges Összhaderőnemi Különleges Műveleti
Logisztikai Doktrína foglalkozik.
1.29. Összhaderőnemi logisztikai támogató csoport. Bár az Összhaderőnemi
Logisztikai Támogató Csoport (JLSG) nem haderőnemi szintű, de haderőnemi
szinten működik és a JTF parancsnok alárendeltségében felelős az erők
harmadik vonalba tartozó logisztikai támogatásának a vezetéséért és
végrehajtásáért. Az Összhaderőnemi Logisztikai Támogató Csoportnak
képesnek kell lennie önmaga fenntartására az első és második támogatási
vonalhoz tartózó készletekkel, mely történhet vagy a szervezetszerű erőivel,
vagy más haderőkkel történő megállapodások révén. A hadműveleti feladatai
logisztikai támogatásának a biztosítása érdekében a csoport parancsnoka ne
legyen kijelölve egy adott terület parancsnokának.14 A csoport együttműködik a
haderőnemekkel az általános szolgáltatások és támogatások terén, az egyedi
igényeinek kielégítése érdekében. A haderőnemi parancsnokok a
jogkörátadásnak megfelelően megadhatják az Összhaderőnemi Logisztikai
Támogató Csoportnak parancsnoknak a haderőnem harcászati eszközei feletti
vezetés jogát.15 A Összhaderőnemi Logisztikai Támogató Csoportról többet az
ALP-4.6(C), a Szövetséges Összhaderőnemi Doktrína a Logisztikai Támogató
Csoportról tartalmaz.

14
Lásd: AJP-3(C), a Szövetséges Összhaderőnemi Doktrína a Hadműveletek Végrehajtásáról, 2.33
bekezdés.
15
Például azért, hogy a tengeri műveletekre összpontosíthasson a tengerészeti haderőnem.
parancsnoka átadhatja tengerészeti part menti logisztikai támogató erők feletti vezetés jogát a JLSG
parancsnok részére.

26
 2. fejezet – Feladatok és felelősségek,vezetés, irányítás és
koordinálás
a. Általános. A többnemzeti logisztikai műveletek megkövetelik a NATO
parancsok és a NATO nemzetek, a nem NATO-államok, a Befogadó nemzetek,
illetve a hadműveleti területen lévő egyéb szervezetek és szereplők közötti
felelősség harmonizációját és szinkronizációját. Egy következetes logisztikai
koncepció létrehozása szempontjából létfontosságú, hogy irányelveket
állítsanak fel az elemek feladatainak a megtervezéshez, melyekkel
kapcsolódnak a többnemzeti logisztikai tevékenységekhez. A felelősségek a
résztvevő nemzetek és az érintett parancsnokságok beleegyezésével
módosíthatóak az egyes hadműveletek sajátos körülményihez igazodva.

1. rész - Nemzeti feladatkörök és felelősségek

b. Nemzetek:
a. A felajánlott erők támogatása. A nemzetek feladata a haderejük
felszerelése és egyéni vagy kollektív megállapodások alapján a NATO alá
rendelt erőik támogatásához szükséges logisztikai erőforrások és
képességek biztosítása béke, válsághelyzet és konfliktus során.
Amennyiben a nemzetek úgy döntenek, hogy a felajánlott erőket a nemzeti
ellátó rendszereiken keresztül támogatják, akkor képesnek kell lenniük
kapcsolódni a NATO többnemzetiségű logisztikai koordináló szervezethez.
b. Erőforrásokkal való hozzájárulás. A résztvevő nemzetek az adott művelet
elvégzéséhez biztosítják szükséges teljes személyi állományt és technikai
eszközöket, kivéve, ha ezt a NATO vállalja. Ezeknek az erőforrásoknak a
felajánlása vagy a had¬erő tervezési folyamat során betervezett
erőátadáson, vagy a váratlan hadműveleti tervezési folyamatban (OPP)
azonosított szükségleteken keresztül valósul meg. A nemzeti
hozzájárulásokat megállapodás alapján történő jogkörátadás módszerével
(TOA) vagy koordinációs és együttműködési megállapodások alapján
biztosítják a Szövetség részére, amit a speciális képességek és
forgatókönyvek támogatása érdekében közös eszközökkel egészítenek ki.
A logisztikai erők típusa és mérete, beleértve a TOA általi korlátokat,
döntően hatással van a NATO művelet működésének tényleges logisztikai
elgondolására. Ez különösen igaz az 5. cikkely hatálya alá nem tartozó
műveletek esetében, ahol az országok a haderő felajánlási folyamat során
tett javaslataik útján nagymértékben befolyásolják a logisztikai elgondolást.
c. Tervezés. A Szövetség parancsnokságai (HQ) végzik a műveletek
tervezését, és a nemzeteket számára javasolt az ebben való részvétel,
illetve a nemzeti és a szövetség terveinek a lehető legkorábban történő
összehangolása. Meg kell adniuk a meglévő kétoldalú/többoldalú
megállapodásaik részleteit, melyek alkalmazhatóak a többnemzeti
logisztikai támogatásban. A nemzetek számára javasolt a többnemzeti
logisztikai megoldások saját tervekben történő bedolgozása.
d. Nemzeti Mozgás Koordinációs Központ. Minden nemzetnek fel kell
állítania egy nemzeti mozgás koordinációs központot (vagy egy ezzel

27
 egyenértékű szervezetet), mely a NATO hadműveletek támogatása
érdekében jóváhagyja, koordinálja és ellenőrzi a határokon belüli
mozgásokat, és így biztosítja, hogy a végrehajtás a hadműveleti
követelményeknek megfelelően történjen. Ez magába foglalja a befogadás,
az összpontosítás, az előrevonás, a hátramozgás és a csoportosítási
feladatokat. Ezen kívül, a nemzeti mozgás koordinációs központ koordinálja
a saját haderők mozgását (a csapatokkal hozzájáruló nemzetek (TCN)
hazai bázisaikról a hadműveleti területükig és vissza, együttműködve a
megfelelő NATO hatóságokkal és a befogadó, illetve azokkal a
nemzetekkel, melyek területén az áthaladás történik).
e. Befogadó nemzeti támogatás. Amikor a NATO-államok befogadó
nemzetként szerepelnek, akkor el kell fogadniuk az ebben a kiadványban
szereplő alapelveket, és biztosítaniuk kell az általuk nyújtott támogatás
magas fokú rugalmasságát. A befogadó nemzeti támogatás (HNS)
csökkenti a feladatot végrehajtó logisztikai erők által létrehozott környezeti
terhelést, növeli a szövetséges erők támogatását és a hadműveleti
hatékonyságot. A nemzeteknek a Szövetség műveleteinek és
küldetéseinek a támogatására felajánlott Befogadó nemzeti támogatásaikat
teljes körűen láthatóvá kell tenniük. A NATO javasol egy befogadó nemzeti
támogatási katalógus vezetését. 16
f. Nemzeti támogató elemek. A nemzeti támogató elemek (NSE)
elhelyezése és összeállítása a nemzeti logisztikai támogatás nyújtása
érdekében a nemzeti hatóságok döntésének megfelelően történik,
feladatait az összhaderőnemi alkalmi kötelék parancsnok (JTF) koordinálja,
amennyiben felállításra került, akkor az összhaderőnemi logisztikai
támogató csoporton (JLSG) keresztül. Az ebből származó előnyök miatt a
nemzetek számára javasolt a multinacionális logisztikai támogatási
megoldások alkalmazása, és az NSE-k számára a következő feladatok
végrehajtása:
• a logisztikai támogató funkciók ellátása és koordinálása más résztvevő
nemzetekkel;
• a teljes logisztikai erőkifejtés folyamatosságának a biztosítása
érdekében a NATO logisztikai vezetési és irányítási szervezetekkel való
koordináció, valamint a számukra szükséges jelentések megtétele;
• a nem részt vevő országokkal kötött a független területek feletti
átrepülés, illetve áthaladás érdekében kötött egyezmények és
megállapodások végrehajtása;
c. Logisztikai vezető nemzet:
a. Általános. Egy nemzet vállalhatja a logisztikai vezető nemzet szerepét
(LLN), és egy egység, vagy parancsnokság egészének, vagy részének
teljes körű logisztikai támogatásának (beszerzés, ellátás) a felelősségét. A
logisztikai vezető nemzet a legtöbb esetben a teljes logisztikai támogatási
funkciót vállalja. Hadműveleti szinten az LLN általában a JTF parancsnok
részére felel a többi résztvevő ország logisztikai funkcióinak a ráruházott

16
Részletesen tartalmazza az AJP-4.5 Szövetséges összhaderőnemi doktrína a befogadó nemzeti
támogatásról.

28
 funkcionális és regionális felelősségi körön belül való koordinálásáért .
Felállítása esetén a logisztikai vezető nemzet tevékenységét a JLSG
koordinálja.
b. Felelősségek. Az LLN felelőssége a NATO által vezetett műveletekben a
műveletek fejlődésével változik. Az alapvető felelősségek a következőek.
(1) Felkészülési és tervezési fázis:
• megbeszéléseket folytat a Szövetséges Erők Legfelsőbb
Parancsnokságával (SHAPE), a JTF parancsnokkal és a csapatokat
küldő nemzetekkel, hogy meghatározza a felelősségek pontos
elosztását;
• áttekinti a Képességi Követelmény Listát (SOR), illetve
helyesbítéseket javasol. A Képességi Követelmény Lista nem csak
követelményeket tartalmaz, hanem feladatot ad a logisztikai vezető
nemzetnek (LLN) a képesség létrehozásához szükséges
szervezetek és források meghatározására;
• a SHAPE-el együtt végrehajt egy „erő generálási” folyamatot a
szolgáltatások nyújtásához és a források koordinálásához
szükséges szervezet létrehozására, mely történhet két-, vagy
többoldalú egyezmények révén;
• technikai megállapodásokat, illetve szervezeti és működési
szabályzatokat hoz létre. Ez magába foglalja a vezetés és irányítási
(C2), a saját támogatási és a pénzügyi kérdéseket;
• Hozzájárul a hadműveleti terv bizonyos részeinek (OPLAN) és a
LLN-ként hozzá tartozó funkciókhoz kapcsolódó támogatási terv
kidolgozásához; és
• azonosítja, kidolgozza és összeállítja az összes kapcsolódó
infrastrukturális és szerződéskötési követelményt.
(2) Fenntartási fázis. Az összhaderőnemi hadműveleti területre (JOA) való
érkezésekor az LLN a JTF parancsnok nevében:
• koordinálja és segíti a nemzetek logisztikai támogatási feladatait
azokban a funkciókban, melyek az LLN számára kiosztott felelősségi
területbe tartoznak;
• jelentést készít a saját logisztikai támogatási és koordinációs
tevékenységéről a JTF parancsnok pillanatnyi logisztikai helyzeti
utasításának megfelelően;17
• szükség szerint összeköti a Nemzeti Támogató Elemeket és a
csapatokat küldő nemzeteket;
• a JTF HQ J4 törzs, illetve a felállítása esetén a JLSG-n belül a
számára meghatározott feladatokhoz kapcsolódó speciális
funkcionális részlegek személyzettel történő ellátása és irányítása;
• gondoskodik a szükséges eszközök és erőforrások meglétéről,
amelyek az általa támogatott feladatok ellátásához szükségesek; és
17
A pillanatnyi logisztikai helyzet (RLP) részletesen a 2. fejezet 6. részben található.

29
 • az általa vállalt feladat(ok)hoz tartozó összes létesítmény kezelése.18
d. Logisztikai szerepre szakosodott nemzet:
a. Általános. Egy nemzet rendelkezhet különleges logisztikai erősségekkel és
képességekkel, amelyek lehetővé teszik számára, hogy egy adott
időszakra, egy meghatározott földrajzi területen belül egy adott erő egészét
vagy egy részét egy meghatározott szolgáltatással, vagy anyagi eszközzel
támogassa. Az MC 0319/3 (NATO Principles and Policies for Logistics)
dokumentum szerint az erőforrásokat egyetlen ország is beszerezheti, és
meghatározott támogatást nyújthat az erő egészének vagy annak egy
részének, míg az igénybe vevő nemzetek megtérítik a Logisztikai szerepre
szakosodott nemzetnek (LRSN) az általa biztosított támogatást. A legtöbb
esetben az LRSN felelősséget vállal egy logisztikai funkció egy bizonyos
részéért, pl. I. ellátási kategória katonai élelmiszeradagra vagy palackozott
vízre korlátozva, illetve a III. ellátási kategória minőség ellenőrzésre, vagy
üzemanyag ellátásra korlátozva.
b. Felelősségek. Logisztikai szerepre szakosodott nemzettől támogatást
kapó, vagy az azt igénylő csapatokat küldő nemzet felel a saját igényeinek
hat hónapra előre való tervezéséért. Az igényeket félévente felül kell
vizsgálni és frissíteni kell. A Logisztikai szerepre szakosodott nemzet
feladata a JTF parancsnok részére az adott logisztikai funkción belül egy
speciális logisztikai képesség vagy anyag nyújtása egy teljes katonai erő,
vagy annak részei számára.
(1) Felkészülési és tervezési fázis:
• a JTF parancsnokkal szoros együttműködésben meghatározza a
pontos támogatási kapacitást. Ez rendszerint a Képességi
Követelmény Listában (SOR) nem a szervezeti követelményektől,
hanem a képességektől függően kerül meghatározásra;
• felülvizsgálja a SOR-t, és dönt a képesség meglétéhez szükséges
szervezetekről és erőforrásokról;
• hozzájárul a hadműveleti terv (OPLAN) és a támogató terv azon
részeinek a kidolgozásához, mely funkció Logisztikai vezető
nemzetként (LLN) hozzá tartozik;
• A kölcsönös támogatás érdekében technikai megállapodásokat,
illetve szervezeti és működési szabályzatokat hoz létre, amelyek
szükségesek ahhoz, hogy a támogatott nemzetek/egységek
megkaphassák az LRSN által nyújtott szolgáltatást vagy anyagokat;
• meghatározza az infrastrukturális követelményeket és szükség
szerint részt vesz a létesítmények tervezésében; és

18
A katonai műszaki erők (MILENG) felelnek a NATO műveletek helyszínén lévő infrastruktúra
felügyeletéért és fenntartásáért.

30
 • kidolgozza a támogatott országoktól a költségek visszaszerzésére
szolgáló eljárásokat és módszereket.
(2) Fenntartási fázis: Az összhaderőnemi hadműveleti területre (JOA) való
érkezésekor az Logisztikai szerepre szakosodott nemzet (LRSN) a JTF
parancsnok nevében:
• koordinálja és kiszolgálja a csapatokat küldő nemzetek igényeit;
• jelentést ír a koordináló tevékenységéről a JTF parancsnok
pillanatnyi logisztikai helyzeti (RLP) utasításának megfelelően;
• szükség szerint összekötést biztosít a Nemzeti Támogató
Elemekkel;
• a JTF HQ J4 törzs, illetve a felállítása esetén a JLSG-n belül a
számára meghatározott feladatokhoz kapcsolódó speciális
funkcionális részlegeket személyzettel látja el és irányítja;
• gondoskodik a szükséges erőforrások meglétéről, amelyek az általa
támogatott feladatok ellátásához szükségesek;
• az általa vállalt feladat(ok)hoz tartozó összes létesítményt kezeli és
fenntartja;
• a nemzeti közbeszerzési hatóságokkal és a JTF parancsnokkal
koordinálva a szükséges szolgáltatás vagy áruk nyújtása érdekében
tárgyal és szerződéseket köt;
• többnemzeti megoldások esetén, beleértve a beszállítók
alkalmazását is, koordinálja az összes olyan költségvetési és
erőforrás könyvelési tevékenységet, olyan funkcióhoz tartozó feladat
esetén, mely a felelősségébe tartozik.

2. rész – Feladatok és felelősségek

2.5. NATO Parancsnokságok. A NATO parancsnokság a következőekért felelős:
a. Elvi módszer és útmutatás. Az Észak-atlanti Tanács (NAC) és a Védelmi
Tervező Bizottság (DPC) a nemzetközi törzsön keresztül széleskörű
stratégiai logisztikai irányelveket és útmutatásokat nyújt. Ezek lehetnek az
MC dokumentumokban lefektetett általános elvi útmutatások, vagy a tervek
és parancsok kialakítására vonatkozó specifikus tervezési irányelvek. A
NATO eljárások és útmutatások további részletezésre kerülnek a
nemzetközi katonai törzs által létrehozott NATO MC katonai logisztikai
eljárásokban és útmutatásokban, melyek MC dokumentumok formájában
jelennek meg. A támogathatóságot, a megfizethetőséget és a kiszervezés
lehetőségét az Erőforrás Tervezési és Politikai Bizottság által kiadott eljárás
és útmutató tartalmazza.
b. A támogatások jogi háttere. A NATO jogi tanácsadó koordinálja és fejleszti
azokat a jogi eszközöket, amelyek lehetővé teszik a NATO által vezetett
csapatok alkalmazását. A Politikai és Partnerségi Bizottság jóváhagyását

31
 követően a Főtitkár egyezményeket ír alá, mint a Fegyveres Erők
Jogállásáról Szóló Egyezmény (SOFA), és a befogadó országokkal kötött
tranzit megállapodások, beleértve az írásbeli levélváltásokat is, míg a
SHAPE megköti a szerződéseket, vagy az befogadó nemzeti egyetértési
megállapodás (MOU) és más többnemzeti logisztikai támogatási
megállapodások megkötésének a jogát átadja egy alárendelt
főparancsnokságnak.
c. Finanszírozás. A Erőforrás Irányelvek és Tervezési Testület meghatározza
a támogathatósági kritériumokat, az általános megfizethetőséget, és
beleegyezik bármely katonai képesség kiszervezésben a művelet, vagy
feladat finanszírozási megállapodásban. A Költségvetési Bizottság (MBC)
és az Befektetési Bizottság (IC) az Észak-atlanti Tanácstól (NAC) kapott
útmutatás alapján biztosítja a pénzügyi alapokat a NATO közös
finanszírozású projektekhez és kidolgozza a hadműveleti igények
támogatásának finanszírozási elveit.
d. Felügyelet és jóváhagyás. Az irányelvek és az útmutatás mellett az Észak-
atlanti Tanács (NAC) és a Védelmi Tervező Bizottság (DPC) gondoskodik
az összes stratégiai parancsnokság (SC) szintű NATO terv vizsgálatáról és
jóváhagyásáról, ideértve a műveletek logisztikai elgondolását is.
e. Logisztika. A Logisztikai Bizottság a NATO legmagasabb logisztikai
testülete felelős a polgári és katonai logisztikai ügyekkel kapcsolatos ajánlott
irányelvek kialakításának harmonizálásáért és koordinálásáért, valamint a
Szövetség logisztikai interoperabilitásáért és együttműködésért.
f. Robbanóanyag kezelési útmutató. A Nemzeti Fegyverzeti Igazgatók
Konferenciáján (CNAD) létrehozott Lőszerbiztonsági Csoport (AC/326)
felelős a lőszereknek a CNAD prioritásainak megfelelő életciklusáért. A
csoport fórumot biztosít a NATO-hoz kapcsolódó nemzeteknek a lőszerek
és a robbanó anyagok biztonságával kapcsolatos közös szabványok és
kezelési előírások kidolgozására, így segítve a NATO által vezetett
műveletek interoperabilitásának, a lőszerek cserélhetőségének és a
lőszerek és robbanóanyagok összehangolt beszerzésének az alapjait.
g. Egészségügy. A NATO Katonai Egészségügyi Szolgálat Egészségügyi
Vezetők Tanácsa (COMEDS) a katonai tanács (MC) tanácsadója a NATO-t
érintő katonai egészségügyi kérdésekben. A NATO Katonai Egészségügyi
Szolgálat Egészségügyi Vezetők Tanácsa a katonai egészségügyi elvekkel,
eljárásokkal és technikákkal kapcsolatban az MC irányító és koordináló
testületeként működik, a NATO és a nemzeti kikötéseknek megfelelően.
h. A haderő polgári szakértői támogatása. A Polgári Vészhelyzeti Tervezési
Bizottság a NAC nevében elvi iránymutatást és általános koordinációt nyújt
a NATO szintű polgári vészhelyzeti tervezéshez és készültséghez Ez
magában foglalja a polgári és kereskedelmi szakértők egy nagyobb
csoportjának a nyilvántartását, akik kérésre támogatást és tanácsadást
nyújtanak a NATO katonai hatóságainak és NATO szervezeteknek,

32
 beleértve a NATO műveletek és feladatok tervezésének és végrehajtásának
az összes fázisát.
2.6. Szövetséges Műveleti Parancsnokság. A Szövetséges Műveleti
Parancsnokság (ACO) és annak HQ SHAPE szerepe az Szövetséges
Műveletek és Küldetések (AOM) tervezése és végrehajtása. A logisztikai
felelősségei stratégiai szinten a következők:
a. Az alárendelt parancsnokságokkal együttműködve stratégiai szintű terv
kidolgozása. A tervezési és koncepció kialakítási munkájukat a
nemzetekkel együttműködve végzik. Munkájuk különösen a
szükséghelyzeti hadműveleti terveket (COP) támogató válságreagáló és a
stratégiai tervezésben fontos.
b. Az MC 133 „NATO’s Operational Planning System” szerint az alárendelt
parancsnokságok terveinek áttekintése és jóváhagyása.
c. A JTF parancsnoksággal és a csapatokat küldő nemzetekkel együtt a
befogadó nemzeti támogatási megállapodások, az Egyetértési
Megállapodások (MOU) vagy Technikai Megállapodások (TA) elkészítése
és megvitatása, a beszállítók műveleti támogatása és összhaderőnemi
végrehajtási megállapodások létrehozása.
d. A csapatokat küldő nemzetekkel együtt a kiképzési terv kidolgozása.
e. A nemzetek felkérése, az összhaderőnemi Képességi Követelmény Listán
(SOR) keresztül, hogy fegyveres erőkkel vegyenek részt egy művelet
támogatásában. A lehető leghamarabb figyelembe veszi a lehetséges
többnemzeti logisztikai megoldások alkalmazását. Ha az NSE-k logisztikai
képességeit is beszámolva az összhaderőnemi műveleti területen (JOA)
logisztikai támogatási hiányosságok vannak, akkor alternatívákat, például
beszállítói szolgáltatásokat alkalmaz. Meghatározza a JOA-ban szükséges
képességeket, és biztosítja, hogy azok szerepeljenek a Hadszíntéri
Képességek SOR-ban.
f. A részt vevő nemzetekkel együttműködve irányítás és útmutatás nyújtása a
JTF parancsnok számára a logisztikai C2 megállapodások érdekében.
g. A nemzeti alkalmazási és átcsoportosítási tervek összehangolása és a
konfliktusok megszüntetése. Az eredmény egy többnemzeti részletes
alkalmazási és átcsoportosítási terv. A nemzetek által szolgáltatott adatok
alapján szintén figyelemmel kíséri az alkalmazás és átcsoportosítás
végrehajtását.
h. A résztvevő államokkal együttműködve stratégiai egészségügyi támogatási
tervek kidolgozása és az egészségügyi létesítmények és egészségügyi
evakuálási (MEDEVAC) képességek/kapacitások minimális katonai
egészségügyi követelményeinek meghatározása.
i. A JFC Egészségügyi Tanácsadó feladata a hadszíntéri egészségügyi
támogatás tervezése, a szükséghelyzeti egészségügyi támogatás
tervezése, illetve tanácsadás az egészségügyi hadszíntéri eszközök

33
 elosztásáról (elhelyezéséről és elosztásáról) a hadműveleti
komponenseken keresztül.
j. Katonai műszaki (MILENG) támogatás nyújtása a logisztika számára,
beleértve az infrastruktúra építését, fenntartását, fejlesztését és kezelését,
a környezetvédelmet, illetve a mozgás támogatását.
2.7. Állandó Összhaderőnemi Logisztikai Támogató Csoport. Az Állandó
Összhaderőnemi Logisztikai Támogató Csoport az egy állandó
összhaderőnemi szervezet, amely egy kitartó, folyamatos és proaktív tervezési
és engedélyező folyamat végrehajtásával képessé teszi a NATO-erőket a
hatékony telepítésre és alkalmazásra, illetve szükség esetén az
Összhaderőnemi Logisztikának a NATO Nagyon Magas Készenlétű
Összhaderőnemi Kötelék (VJTF) érdekében történő alkalmazásával lehetővé
teszi a 360 fokos logisztikai támogatás gyors növelését, különösen a SACEUR
felelősségi területén (AOR). A feladatai a következők:
A SHAPE törzs részlegekről többet az A melléklet tartalmaz.
2.8. Szövetséges Transzformációs Parancsnokság. A Szövetséges
Transzformációs Parancsnokság (ACT) stratégiai szintű logisztikai feladatai és
felelőssége a következő:
a. Doktrína és eljárások. A Szövetséges Transzformációs Parancsnokság
(ACT) együttműködve a NATO Szövetséges Műveleti Parancsnoksággal
(ACO), és a kapcsolódó Kiválósági Központokkal kidolgozza a NATO
összhaderőnemi doktrínákat és eljárásokat, beleértve az egészségügyit is.
b. Készlettervezés. A készlettervezési folyamaton keresztül az ACT az ACO-
val és a nemzetekkel konzultálva meghatározza a logisztikai fenntartási
készletekkel szembeni követelményeket. A készlettervezés a NATO
védelmi tervezési folyamat része.
c. Logisztikai képességek. Az ACT segíti és irányítja a logisztikai
képességek fejlesztését a hadműveleti követelmények teljesítése
érdekében. Fontos feladata a NATO-n belüli interoperabilitás biztosítása
és közös szabványok kidolgozása.
2.9. A jelentések rendje. A Stratégiai Parancsnokságok meghatározzák a
logisztikai jelentések rendjét a két stratégiai parancsnokság (Bi-SC) Közös
Utasítása 80- 3, Jelentési Utasítás - V. fejezet – Logisztikai Jelentések
dokumentumban. A Logistic Functional Area Services szoftvercsomag
logisztikai jelentési komponense a NATO által preferált logisztikai jelentési
módszer.
2.10. NATO ügynökségek. Az olyan ügynökségek, mint a NATO Támogató és
Beszerzési Ügynökség (NSPA), vagy a NATO Kommunikációs és Információs
Ügynökség kérés esetén támogatást nyújthatnak a műveletekhez a
hatáskörükbe tartozó területeken. Ezek az ügynökségek „szolgáltatási díjas”
vagy a NATO szakkifejezés szerint "fogyasztói finanszírozású" ügynökségek,
és így ezektől az ügynökségektől, illetve a velük szerződött szolgáltatóktól
származó szolgáltatásokért a felhasználóknak kell fizetniük. Az NSPA által az
ACO nevében kötött előzetes megállapodások, például a gyorsan hozzáférhető

34
 képesség növelő anyagokról a nemzetek részére rendelkezésre állhatnak a
saját költségükön is. Az NSPA-t fel lehet használni kollektív beszállítói
megoldások kidolgozására is, hogy egy komplex beszállítói támogatás segítse
JOA-ban a támogatási feladatokat.

3. rész - Összhaderőnemi Alkalmi Kötelék feladatai és felelősségei

2.11. Az összhaderőnemi alkalmi kötelék (JTF) parancsnok. A JTF parancsnok
felelős a következőekért:
a. A logisztikai támogatás tervezése. Az OPLAN (Hadműveleti Terv)
logisztikai támogató elemeinek kidolgozása az ACO hadműveleti
elgondolásának megfelelően.
b. Támogatási követelmények azonosítása. A szükséges logisztikai
támogatás azonosítása, hogy megfeleljen a hadműveleti követelményeknek
a művelet összes végrehajtási fázisában.
c. Logisztikai vezetés és irányítás. A szervezeti C2 követelményeinek
megteremtése a tervezés és az azt követő erő generálás során. A
hadműveleti szintű logisztikai műveletek tervezése, koordinálása és
végrehajtása érdekében a JTF parancsnok ajánlásokat fogalmaz meg a
JLSG létrehozására, melyben leírja annak méretét és szervezetét.
2.12. Összhaderőnemi alkalmi kötelék (JTF) J4 törzs. JTF J4: tervezi, rangsorolja
és koordinálja a logisztikai támogatást, kezeli a hadművelet logisztikai
kockázatait és nyilvántartja az aktuális logisztikai helyzetképet (RLP).
Tájékoztatja a JTF parancsnokot a küldetés megvalósításához szükséges
logisztikai támogatásról, az RLP alapján A J4 törzsi elemek szerepe a logisztikai
tervek (hosszú és középtávú) elkészítése és a logisztikai funkcionális területek
koordinálása és irányítása, illetve a JOA hadműveletek támogatása folyamatos
értékeléssel, tanácsadással, ajánlásokkal és részletes tervezéssel (rövid távú).
A logisztikai törzs koordináló elemeinek feladata a saját szakértelmük
kiegészítése érdekében a funkcionális logisztikai területekkel való
kapcsolattartás, így biztosítva a JTF parancsnok számára a leghatékonyabb
logisztikai támogatást. Továbbá, az 5. fejezetben leírt logisztikai funkcionális
területek (az egészségügyi kivételével) szerepelnek az általános J4
struktúrában:
a. Általános feladatok. J4 törzsi elemek:
• hozzájárulnak a Hadműveleti Tervezési Folyamathoz (OPP), a logisztikai
elgondolás kidolgozásához és a JTF parancsnok logisztikai tervének az
elkészítéséhez;
• a hadműveletek támogatás érdekében logisztikai tervezést végeznek;
• meghatározzák a logisztikai követelményeket;
• tanácsot adnak a JTF parancsnoknak a javasolt hadműveletek vagy
tevékenységi változatok logisztikai kockázatairól;

35
 • logisztikai prioritásokat és feladatokat javasolnak a JTF parancsnok
útmutatójának megfelelően;
• logisztikai jelentési követelményeket határoznak meg és jelentésekkel
kapcsolatos útmutatást nyújtanak az alárendelt erőknek az aktuális
logisztikai helyzetkép (RLP) nyomon követése, elemzése és fenntartása
érdekében, konzultálva a nemzeti logisztikai törzsekkel;
• nyilvántartják a logisztikai kapacitásokat, képességeket és kockázatokat;
Ez magában foglalja a beszállítókat, szoros együttműködésben az ACO
Szerződéskötési Vezetőjével és a befogadó nemzeti támogatást, ahol
lehetséges; és
• együttműködve a részt vevő országokkal elősegítik a többnemzeti
logisztikai megoldások kidolgozását.
b. Specifikus feladatok. A J4 együttműködik a többi J-s részleggel és
szakemberekkel a következő tevékenységekben:
• logisztikai követelményeket meghatározása (beleértve a beszállítókat) a
JTF parancsnok és a csapatokkal hozzájáruló nemzetekkel között Ha a
követelmények beszállítók alkalmazását igénylik, ezek személyzete a
főparancsnokságon belüli beszerzési hatóságba kerül szervezésre, a
JTF szerződéskötési vezetőjének funkcionális irányítása alatt, a NATO
pénzügyi szabályainak és eljárásainak megfelelően;
• a logisztikai követelményeket összehangolása a műveleti tervezőkkel az
erők alkalmazására, fenntartására és átcsoportosítására szolgáló
priorizált mozgási terv kidolgozása során;
• a logisztikai követelmények összehangolása az egészségügyi
fejlesztések és az egészségügyi támogatási tervek, az egészségügyi
evakuálási tervek, és a megelőző egészségügyi tervek kidolgozásához;
• a logisztikai infrastruktúra követelmények elemzésének és
értékelésének, valamint a parancsnokok és az összhaderőnemi műszaki
erők számára való hozzáférés koordinálása;
• a hadműveleti szintű RSOM és RMSD tervek kidolgozása, beleértve a
befogadó nemzetekkel való koordinációt; és
• a JTF parancsnok kockázat kezelési döntésének támogatására a
robbanóanyag és lőszer biztonsági kockázat elemzés koordinálása és az
elemzéshez személyi állomány biztosítása.19
2.13. Egészségügyi törzs. A JTF egészségügyi tanácsadó közvetlen kapcsolatban
áll a JTF parancsnokkal és a kulcsfontosságú törzs elemekkel. A JTF
egészségügyi tanácsadója az egészségügyi törzs támogatásával egészségügyi
tervezést végez, kidolgozza az eljárásokat és az egészségügyi C2-t; illetve
egészségügyi támogató struktúrákat hoz létre. Ezen felül az egészségügyi törzs
végrehajtja, ellenőrzi, támogatja, kiértékeli és jóváhagyja az egészségügyi
támogatási feladatok széles körét.

19
Az ALP-16 szerint.

36
2.14. Összhaderőnemi logisztikai támogató csoport (JLSG). 20 A JLSG egy
logisztikára szakosodott, az erőkhöz tervezett, telepített, komponens-szerű
összhaderőnemi szervezet, amely az összhaderőnemi hadműveleti és
harcászati szintű logisztikai tevékenységek végrehajtásával hadműveleti szintű
feladatokat lát el. Parancsnoka a haderőnemi parancsnokok vezetés- irányítási
szintjével megfelelő szinten működik. Mint ilyen, a JLSG parancsnoka felelős a
JTF parancsnok érdekében történő hadműveleti szintű logisztikai támogatás
koordinálásáért és végrehajtásáért, a kijelölt nemzeti, befogadó nemzeti
és/vagy kereskedelmi erőforrások alkalmazásával. A JLSG szervezetét a
hadműveleti tervezési folyamat során felmerülő több tényező határozza meg,
beleértve a kiterjedést, az erők jellemzőit, és a művelet földrajzi körülményeit.
A telepített JLSG parancsnokság:
a. Tervezi, koordinálja és végrehajtja a hadműveleti szintű logisztikai
feladatokat a szervezetszerű és szakmai alárendeltségbe tartozó
csapatokkal, illetve együttműködik a nemzeti támogató elemekkel. Ezek a
kapcsolatok mindig a jogkörátadásban (TOA) meghatározott irányítási vagy
koordináló hatóság aktuális szintjétől függnek.
b. A hadszíntéri logisztikai bázis, az RSOM/RMSD egységek, az egészségügyi
létesítmények, a MILENG egységek, a tengerészeti part menti logisztikai
elemek, az előretolt logisztikai elemek, a katonai rendőri (MP) egységek és
a reptéri logisztikai elemek bevonásával tervezi, létrehozza és integrálja a
hadműveleti szintű logisztikai támogatást A felelősséget egyeztetni kell a
telepített hadműveleti parancsnoksággal, a haderőnemi
parancsnokságokkal és a csapatokkal hozzájáruló nemzetekkel.
c. Irányítja a hadműveleti fenntartási és ellátási szolgáltatások biztosítását,
beleértve a egészségügyi támogatást is.
d. Földtulajdon, ingatlan és infrastruktúra kezelése a közös logisztikai
támogató hálózaton (JLSN) belül.
2.15. Haderőnemi parancsnokok. A haderőnemi logisztika harcászati szinten kerül
végrehajtásra, és ezért a következő környezet specifikus doktrínában van
részletezve: Allied Logistic Publication (ALP) 4.1, Maritime; ALP 4.2, Land; ALP
4.3, Air; and Allied Joint Publication (AJP)-3.5, SOC.

4. rész – A műveletek vezetés-irányítási rendszere

2.16. Meghatározások.21 A vezetés és irányítás kifejezések szorosan kapcsolódnak
egymáshoz és rendszerint együtt használják őket, de nem egymás szinonimái.
• vezetés. A vezetés meghatározása: A fegyveres erőkben a katonai erők
irányítására, koordinálására és ellenőrzésére egyénileg felhatalmazott
személy.
• irányítás. Az irányítás meghatározása: Ezt a jogkört a parancsnok
gyakorolja az alárendelt szervezetek, vagy egyéb a parancsnoksága alá

20
A JLSG doktrínája az AJP 4.6.
21
Mint az AJP-01(E) tartalmazza.

37
 nem tartozó szervezetek felett, és magában foglalja a parancsok vagy
utasítások végrehajtási felelősségét.
2.17. Tervezési szempontok. A művelet típusa (harci vagy válságkezelési)
jelentősen befolyásolja a műveletek logisztikai elgondolását és a létrehozott
konkrét C2 struktúrát. A műveletek logisztikai elgondolásának illeszkednie kell
az egyes műveletekhez és a JOA-ban lévő kihívásokhoz, mivel a megszokott
szabványok alkalmazása nem valószínű, hogy eléggé rugalmas ahhoz, hogy
minden körülmények és méretek esetén sikeres legyen.
2.18. A művelet típusától és méreteitől függetlenül a JTF parancsnok minden esetben
a befogadó nemzettel együttműködve vezeti és irányítja a logisztikai
feladatokat. A JLSG főerők telepítését megelőző korai aktiválása és telepítése
hatásos erősokszorozó lehet, megkönnyítve a logisztikai támogatás
többnemzeti végrehajtásának a korai elfogadását. A válságreagáló
hadműveletekben (CRO) emelt szintű koordinációra lehet szükség a helyszínen
lévő vezetési struktúra, a megfelelő helyi infrastruktúra és a befogadó nemzeti
támogatás (HNS) hiánya miatt.
2.19. Összhaderőnemi Alkalmi Kötelék Parancsnok. Az Összhaderőnemi Alkalmi
Kötelék (JTF) parancsnoknak egyértelműen meghatározott jogosultsággal kell
rendelkeznie egy olyan támogató szervezet létrehozására, amely megfelel a
hadműveleti követelményeknek. A szándék a logisztikai műveletek
koordinálása, prioritások meghatározása és probléma mentesítése. A
logisztikai parancsnoki struktúrában a parancsnoknak olyan szintű hatalommal
kell rendelkeznie, mellyel képes a katonai erőnek a JOA logisztikai
erőforrásainak alkalmazásával történő támogatására, a nemzetek előzetes
egyetértésével. Így a JTF parancsnok:
a. Hadműveleti irányítási (OPCON) jogokat gyakorol a hozzárendelt logisztikai
egységek felett, beleértve azokat az egységeket is, melyek az erőgenerálási
folyamaton keresztül kerülnek hozzárendelésre, az egyes országok TOA-ban
(jogkörátadásban) rögzítetteknek megfelelően. A nemzetek megőrzik a saját
erőforrásaik feletti irányítási jogot, amíg a TOA megállapodások szerint át
nem ruházzák a JTF parancsnokra.
b. Felhatalmazással rendelkezik az erők általános támogatása érdekében a
nemzetek logisztikai kapacitásainak újraelosztására, az előre meghatározott
feltételek szerint, annak érdekében, hogy a nemzetek megtartsák az
irányítást a logisztikai erőforrások és képességek megosztásának a módjáról.
c. Felhatalmazással rendelkezik jelentések kérésére a meghatározott logisztikai
képességekről, melyekkel a parancsnoksága alatt lévő erőket támogatják. A
nem NATO-államok esetében ez magában foglalja a meghatározott
logisztikai egységek feladat ellátást és ellenőrzést megelőző hitelesítését is,
szükség szerint.
d. Felhatalmazással rendelkezik a befogadó nemzeti támogatásra vonatkozó
követelmények meghatározására, a HNS és a helyi erőforrások
felhasználásának a rangsorolásához. Ezen kívül, míg a HNS tervezése a
SHAPE-ben kezdődik, a JTF parancsnok támogatja a tervezést, és jogosult

38
 HNS megállapodások létrehozására a NATO parancsnokságok és más közös
finanszírozású szervezetek számára.
e. Felhatalmazással rendelkezik mozgatási és szállítási követelmények
meghatározására és a befogadó nemzeti támogatási egyezményekkel
összhangban a NATO feladatok támogatására JOA-n belüli mozgatások
kezdeményezésére, rangsorolására, koordinálására és a konfliktusok
megszüntetésére.
Ezek a felhatalmazások képessé teszik a JTF parancsnokot egy koherens, hatékony
és megfelelő szintű hadműveleti logisztikai támogatás biztosítására. Ugyanezek
vonatkoznak a NATO által vezetett műveletekben résztvevő többnemzeti, nem NATO
erők parancsnokaira is.
2.20. Összhaderőnemi logisztikai támogató csoport parancsnok. Az
összhaderőnemi logisztikai támogató csoport (JLSG) parancsnok az OPLAN-
ban meghatározott módon vezeti és irányítja a hozzárendelt hadműveleti szintű
logisztikai egységeket. A meghatározott C2 rendszernek hatékonyan működnie
kell egy művelet tervezése, a telepítés, a fenntartás és az átcsoportosítása
során. A JLSG parancsnok általában RSOM/RMSD feladatokat lát el. A 2.1
ábrán összefoglalva láthatóak a következő logisztikai C2 intézkedések, melyek
alapvető fontosságúak a JLSG feladata és küldetése végrehajtásához:
a. Hadműveleti irányítás. Ahol a JLSG parancsnok felhatalmazást kapott
arra, hogy a meghatározott feladatokat vagy küldetések végrehajtása
érdekében erőket irányítson. Ezek az erők jellemzően a következők
lehetnek: többnemzeti integrált logisztikai egység, többnemzeti logisztikai
egység,22 hadműveleti szintű logisztikai képességek (MILENG, ellátás,
szállítás, egészségügy, RSOM); Katonai Rendőrségi egységek, és JLSG
mindennapi életet/kommunikációs és információs rendszereket támogató
egységek.
b. Harcászati irányítás. A JLSG parancsnok rendelkezik az összhaderőnemi
logisztikai támogató hálózat csomópontjain áthaladó egységek harcászati
irányítási (TACON) jogával. Minden egység, beleértve a JLSG egységeket
is, a harctérért felelős személy harcászati irányítása alatt lesz, ha a JLSG
csomópontokon kívül tartózkodik.
c. Támogató/támogatott. A NATO katonai műveletek végrehajtását gyakran
a támogatott/ támogató viszonyrendszer fogja meghatározni, ahol egy
szervezet egy másik szervezetet támogat, véd, kiegészít vagy fenntart.23 A
JTF parancsnok utasítása szerint valószínű, hogy a JLSG parancsnoknak
kell lennie a támogatott parancsnoknak az RSOM és az RMSD során,
amikor ezek a tevékenységek jelentik a fő erőfeszítést. A JTF parancsnok
utasítása szerint a JLSG parancsnok támogató szerepet fog betölteni a
támogatott parancsnok számára a hadművelet egyéb szakaszaiban.
d. Koordináció. A JLSG parancsnok a JTF parancsnoktól kapja a feladatait. A
JOA belüli hatékonyság növelése érdekében, az irányítási szinttől
függetlenül, a logisztikai erőforrások és hálózatok esetében a JLSG
22
A többnemzeti integrált logisztikai egységek és a többnemzeti integrált logisztikai egységek leírása
a B. mellékletben található.
23
AJP-3(C).

39
 parancsnok rendelkezik koordináló jogkörrel, amivel képes a logisztikai
tevékenységek konfliktusainak a megszüntetésére valamennyi logisztikai
szereplő között. Ez a kapcsolat jellemzően haderőnemi logisztikai
eszközöket tételez fel (a haderőnemek nem tartják meg az irányítási jogot
harcászati szinten). Az egyszerű koordináción túl a logisztikai irányítási
(LOGCON) kapcsolat az 5. részben leírtak szerint a JLSG parancsnok és az
NSE-k között alkalmazható, a jogkörátadási megállapodásokban
meghatározott korlátozásoknak megfelelően.
e. Egyéb koordinációs intézkedések. Amint az a hadműveleti tervezési
folyamat során meghatározásra kerül, további C2 kapcsolatok magukban
foglalhatják harctéri parancsnokokat is a JLSN-hez rendelt logisztikai
infrastruktúrával együtt. Ebben az összefüggésben a JLSG parancsnokhoz
a küldetés támogatása érdekében nem-logisztikai erők is hozzárendelésre
kerülhetnek.

2.1. ábra: A JLSG-vel kapcsolatos logisztikai vezetési, irányítási és koordináló

intézkedések.
2.21. Logisztikai vezető nemzet. A JTF parancsnok a hatásköre bizonyos területeit
átruházza az logisztikai vezető nemzetre (LLN), az Egyetértési Megállapodás
(MOU), vagy hasonló megállapodásokban rögzítetteknek megfelelően. Az LLN
felelős az LLN tevékenységekhez rendelt egységek részére történő feladat
szabásért, de a nemzetek megtartják az LLN részére biztosított egységeik
nemzeti vezetés, irányítását.

40
2.22. Logisztikai szerepre szakosodott nemzet. A JTF parancsnok hatásköre
bizonyos területeit a Egyetértési Megállapodásban (MOU), vagy hasonló
megállapodásokban rögzítetteknek megfelelően átruházza a Logisztikai
szerepre szakosodott nemzetre (LRSN). Ha egy nemzet vállalja az LRSN
szereppel járó felelősségeket, akkor az ilyen tevékenységet folytató egységek
a JTF parancsnok harcászati irányítása alá kerülnek.

5. rész – Logisztikai vezetés (LOGCON)

2.23. A LOGCON definíciója:24 A logisztikai irányítás (LOGCON) egy NATO
parancsnok számára biztosított jogkör az összhaderőnemi műveleti területen
(JOA) az alárendeltségébe tartozó logisztikai csapatok és szervezetek fölött,
beleértve a nemzeti támogató elemeket (NSE) is, ami lehetővé teszi számára a
logisztikai funkciók és tevékenységek szinkronizálását, priorizálását, illetve
integrációját az összhaderőnemi küldetés teljesítése érdekében.
Megjegyzés: A LOGCON nem biztosít jogkört a nemzeti támogató elemek
(NSE) által birtokolt nemzeti erőforrások felett, kivéve ha a Jogkör Átadási
Jegyzőkönyvben (TOA) szerepel, illetve azokat az anyagokat, amelyeket a
NATO Logisztikai Alap- és Irányelvek dokumentum előír.
2.24. A LOGCON javítja a JTF parancsnok helyzetismeretét, csökkenti a
hadműveleti kockázatot és átláthatóvá teszi a műveletek teljes spektrumának
a láthatóság és egy aktuális logisztikai helyzetkép (RLP) biztosítása révén.

6. rész – Logisztikai információ

Logisztikai információkezelés
2.25. A logisztikai információkezelés párosítja a rendelkezésre álló információs
technológiát a logisztikai folyamatokkal és gyakorlati végrehajtási módokkal,
hogy megfeleljen a parancsnok, és a nemzetek logisztikai információs
igényeinek. Ahhoz, hogy hatékony legyen, a logisztikai információs
rendszereknek segíteniük kell a megfelelő adatok megfelelő személy részére
történő eljuttatását a megfelelő információ biztonsági védelemmel. A JTF
parancsnok felhatalmazást kap arra, hogy a parancsnoksága alatt álló erők
támogatására kijelölt erők logisztikai eszközeinek a minőségével és
mennyiségével kapcsolatban jelentéseket kérjen, illetve ellenőrzéseket
végezzen.25 Ezt az információt, mely a komponensektől és az egységtől
(beleértve az NSE-et is) kerül összegyűjtésre és rendszerezésre, aktuális
logisztikai helyzetképnek (RLP) hívjuk. A NATO előnyben részesített
logisztikai információs rendszere az RLP átadásához a Logisztikai funkcionális
területi jelentési rendszer (Logistic Functional Area Services - LOGFAS), mely
a nemzeti rendszereken keresztül érhető el. A LOGFAS, illetve a jövőben a
Logisztikai funkcionális jelentési rendszer (Logistic Functional Service -
LOGFS) biztosítja, hogy a parancsnok a kulcsfontosságú logisztikai
információkat egy szabványosított formátumban kapja, amely lehetővé teszi a
terv gyorsabb és pontosabb beépítését a tervezési folyamatba, illetve a
24
MC 319/3, NATO logisztika elvek.
25
MC 319/3, A NATO logisztikai alap- és irányelvei.

41
 műveletek végrehajtásába. Az aktuális egészségügyi helyzetképet, az RLP
részeként a LOGFS MEDICS által támogatott egészségügyi szakember
biztosítja.
Aktuális logisztikai helyzetkép
2.26. Általános. Az Aktuális logisztikai helyzetkép (RLP) az elfogadott hadműveleti
szintű logisztikai adatok összesítése, mely minden szinten segíti a
helyzetismeretet és a döntéshozatalt. A műveleti helyzetképhez nyújtott
egészségügyi adatoknak összhangban kell lennie a JTF parancsnok
útmutatójával. Az RLP a műveletek fejlődésével változik és elmélyül.
2.27. Az aktuális logisztikai helyzetkép felelőse. A JTF HQ J4 felelős a JTF
parancsnok felé az RLP kidolgozásáért és aktualizálásáért (az egészségügy
kivételével), a teljes műveleti logisztikai láthatóság, a koordináló intézkedések,
a jelentések és a beérkező adatok alkalmazásával. A JLSG parancsnok, a
csapatokkal hozzájáruló nemzetek, a komponens parancsnokságok
parancsnokai és a befogadó nemzetek együtt járulnak hozzá az RLP-hez.
2.28. Az aktuális logisztikai helyzetkép kezelése. A műveleti tervezés folyamán
a JTF parancsnok, a JTF J4 segítségével meghatározza az RLP tartalmát. A
logisztikai információk későbbi kezelését a JTF HQ J4 törzs végzi, szükség
esetén a JLSG HQ támogatásával. A hadműveleti tervnek ki kell terjednie az
ellenőrzések tárgyára, a jelentések rendjére és időpontjára, valamint az RLP
fenntartására vonatkozó jelentések mechanizmusára. Az RLP
alkotóelemeinek teljes láthatósága elengedhetetlen, ezt a LOGCON által
biztosított koordináció támogatja.
2.29. Az aktuális logisztikai helyzetkép összeállítása. Az RLP-t tartalmazó
elemeknek, az egyéb adatok mellett magukban kell foglalniuk a következőket:
az összhaderőnemi logisztikai támogató csoportnál, a komponens
parancsnokságoknál, a nemzeti támogató elemeknél és a HNS-nél (amelyik
hozzájárul a láthatósághoz), lévő ellátási osztályonkénti raktárkészleteket,
beleértve a napi élelmezési adagokat is, a szállítási kapacitásokat, a feladat
szempontjából alapvető fontosságú felszereléseket, illetve a JLSN helyzetét.
2.30. Kockázat. A hadművelet logisztikai kockázatainak, illetve a műveleti
helyzetképre (COP) gyakorolt hatásainak a megértéséhez elengedhetetlen
egy átfogó és naprakész RLP létrehozása, folyamatos vizsgálata, melyet a
teljes körű láthatóság tesz lehetővé. A kockázatkezelés alapvető fontosságú a
logisztika sikeres biztosításához a műveleti környezetben, és közvetlenül
hatással van a műveletek végrehajtási képességre, az erőforrásokra, a
munkaerőre és a teljes logisztikai lábnyomra.
2.31. Láthatóság. Egy pontos és átfogó RLP elengedhetetlen a hatékony
multinacionális logisztika és az AOM támogatásának a megvalósításához. Ez
nagymértékben függ a nemzetek által biztosított láthatóság mértékétől. Az
RLP elavulása káros hatásokkal jár, amelyek hatással lehetnek: a
hatékonyságra, a mozgásszabadságra és a műveleti helyzetkép (COP)
minőségére.
Eszköz láthatóság26

26
AJP-4.11, Szövetséges Összhaderőnemi Doktrína a NATO Eszközök Láthatóságról.

42
2.32. Általános. Az eszköz láthatóság javítja az RLP-t, lehetővé teszi a parancsnok
számára a NATO művelethez csatlakozott egységek azonosítását,
elhelyezkedését, méretét és állapotát, a személyi állomány és az anyagi
eszközök ismeretét.27 A hatékony eszköz láthatóságához, illetve az eszközök
kiutalása, fenntartása, tárolása és elosztása érdekében, valamint a
hadműveleti készség biztosításához az eszközökről teljes körű, és pontos
információkkal28 kell rendelkezni. Ez az információ a műveleti hatékonyság és
a jobb átláthatóság érdekében is szükséges. Az eszközök láthatósága
javíthatja a döntéshozatalt a tervezési feltételezésekkel, a tárolással és a
karbantartással kapcsolatban, és jobb kockázatkezelést tesz lehetővé.
2.33. Előnyök:
a. Nemzetek. Az átfogó logisztikai lábnyom a személyi állomány hatékonyabb,
összehangolt alkalmazásával és a támogató lánc funkciók lehetővé tételével
optimalizálható. Az eszközök csoportosítása úgy is optimalizálható, hogy csak
a szükséges képességek támogatására telepítünk eszközöket, és az eszközök
mozgatása az igények szerint történik. Az eszközök láthatóságának fokozása
optimalizálja a felesleges igényeket, és ha a nemzetek megállapodnak az
eszközök megosztásáról (például egyetértési nyilatkozatokban), az eszközök
láthatósága lehetőséget nyújt a hadműveletben a eszközök hatékony és az
igényeknek megfelelő alkalmazására.
b. NATO parancsnokok. Az eszközök láthatósága egyértelmű előnyöket jelent a
NATO parancsnok számára. A hadműveleti követelménynek megfelelő
műveleti támogatást tesz lehetővé. A műveleti eszközök és logisztikai láncot
magukban foglaló mechanizmusok jelentősen nagyobb láthatósága az aktuális
logisztikai helyzeten (RLP) keresztül biztosítható a NATO logisztikai vezetés,
irányítás, valamint a közös műveleti kép (COP) számára. Az eszközök
láthatósága biztosítja a támogatási lánc hatékonyabb reagálását a NATO
műveleti igényekre, és képes információt szolgáltatni, illetve alakítani a
hadműveleti tervet. Ezen kívül a JLSG parancsnok számára világos képet nyújt
a logisztikai helyzetről, lehetővé téve a hadműveleti szintű logisztika
hatékonyabb működtetését.

7. rész – A nem NATO szervezetekkel való koordináció

2.34. Általános. Az Szövetség hadműveletei és küldetései (AOM) magukba
foglalhatnak nem-NATO nemzeteket, regionális kormányzatokat és különféle
szervezetek széles körét, a NATO AOM-ra vonatkozó átfogó megközelítéssel
összhangban. A NATO-nak együtt kell működnie ezekkel a szervezetekkel,
különösen a helyi források felhasználásával kapcsolatban, és előfordulhat az is,
hogy támogatást kell nyújtania a tevékenységükhöz. Ezen kívül az ilyen polgári-
katonai közös tevékenységnek nyitottnak kell lennie, ezzel elkerülve az
átláthatósággal, az elszámoltathatósággal és a korrupcióval kapcsolatos

27
Az AAP-51 és STANAG 2291 szerint.
28
A STANAG 2291 1. kiadás, és az AAP-51 (NATO Consignment Tracking) szerint.

43
 kérdéseket, ugyanakkor védenie kell a szervezetek biztonságát és
sérülékenységét.
2.35. Az átfogó megközelítés támogatása érdekében29 fontos a versenyből adódó
olyan negatív hatások csökkentése, melyek az árak növekedésétől a helyi
erőforrások kimerüléséig terjednek, és előfordulhat, hogy szükség van a
kommunikációs vonalakban jelentkező zavarok megszüntetésére. Minden
erőfeszítést meg kell tenni a helyi lakosságot, a gazdaságot, a környezetet, az
infrastruktúrát, a fejlesztési munkálatokat és humanitárius szervezeteket érintő
káros hatások elkerülése érdekében. Ezért alapvető fontosságú, hogy a J4 törzs
a Polgári-katonai Együttműködési törzsön keresztül megvalósítsa a polgári-
katonai kölcsönhatások koordinációját.30
2.36. Egyesült Nemzetek Szervezete. Alapvető különbségek vannak a NATO és az
ENSZ között a missziók logisztikai támogatásával kapcsolatban. Először is, az
ENSZ megtéríti a csapatokkal hozzájáruló nemzetek (TCN) részére a nemzeti
katonai kontingenseknek és felszereléseknek az ENSZ békefenntartó
műveletekben való alkalmazásának a költségeit. Másodszor, az ENSZ megtéríti
a nemzeteknek a stratégiai alkalmazást. A TCN-k a kétoldalú tulajdonban lévő
eszközökről az ENSZ-el olyan jogilag kötelező érvényű megállapodást kötnek,
amely részletezi a nemzeti kontingensek pénzügyi és logisztikai
fenntarthatóságának valamennyi aspektusát. A NATO logisztikai tervezőknek
hivatkozniuk kell az ENSZ kontingens felszerelési kézikönyvére és a különböző
ENSZ okmányokra, amelyek tartalmazzák a Globális Terepen történő
Támogatás Rendszerét (Global Field Support System), hogy elősegítsék a két
különböző logisztikai rendszerekkel rendelkező nemzetközi szervezet közötti
koordinációt.
2.37. Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ-OSCE). Az
Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet nem rendelkezik katonai
erőkkel és logisztikai képességekkel. Ezért az Európai Biztonsági és
Együttműködési Szervezet küldetéseihez szükség lehet bizonyos logisztikai
támogatásra a bevetett NATO-erőktől. Ilyen esetekben a NATO logisztikai
tervezőknek létre kell hozniuk egy megfelelő összeköttetést az Európai
Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (OSCE).
2.38. Európai Unió. A „Berlin Plus”31 megállapodások szerint az Európai Unió (EU)
hozzáféréssel rendelkezik a NATO közös eszközökhöz és képességekhez az
uniós vezetésű katonai műveletek tervezésében és végrehajtásában. Ez
magában foglalja az EU-nak a NATO tervezési kapacitásokhoz való
hozzáférését, a NATO európai parancsnokság opcióinak az alkalmazását az
EU által vezetett katonai műveletekben, és az EU által előre meghatározott

29
AJP-01
30
Lásd MC 411/2, Katonai Irányelvek a Polgári- katonai Együttműködésről (CIMIC) és a Polgári-
katonai Kölcsönhatásról (CMI).
31
NATO SG levél SG/HR Ref SG (2003) 0350 kelt 2017. márc. 03; SG/HR levél NATO SG Ref
SGS3/2528 kelt 2003. márc. 17; MC 319/2 (BERLIN Plus Megállapodások).

44
 NATO közös eszközök és képességek EU általi felhasználását.32 A NATO
közös eszközeinek és képességeinek az EU által vezetett katonai
műveletekben való alkalmazása esetén az NSPA szerződés kötőnek tekinthető.
Amikor lehetséges, akkor az EU a létező NATO-doktrínákra támaszkodik, hogy
átfogó és elfogadható megközelítést biztosítson a többnemzeti erők és
egységek számára, így biztosítva harmonizált logisztikai támogatást minden
TCN-nek. A NATO felkérhető arra, hogy logisztikai szaktanácsadást és
támogatást nyújtson egy művelet logisztikai tevékenységeinek a
koordinálásához.

3. fejezet – A NATO tervezés áttekintése

1. rész – Bevezetés
3.1. A logisztikai tervezés, ahogy az a Katonai bizottság (MC) 319/3., A NATO
logisztikai alap- és irányelveiben le van írva a NATO tervezés szerves részét
képezi minden szinten. A logisztikai tervezés figyelembe veszi a telepített
katonai erők és polgári képességek előre megtervezett támogatását. NATO-
szemszögből a multinacionális hadszíntéri logisztikai képességek és a kollektív
logisztikai irányítás és ellenőrzés fontos részei ezeknek a megállapodásoknak.
3.2. A NATO tervezést a következő két kategóriába soroljuk:
a. Védelem. A NATO a NATO védelmi tervezési folyamata (NDPP) révén
közép- és hosszú távú képességfejlesztést végez. A Partnerség a Békéért
(PfP) egy ezzel egyenértékű módszert alkalmaz, amelyet PfP tervezési és
felülvizsgálati folyamatnak nevezünk.
b. Hadművelet. Az operatív tervezés célja a NATO felkészítése a Szövetség
hadműveleteinek és küldetéseinek (AOM) a végrehajtására.
3.3. Logisztikai tervezés. A logisztikai tervezés alapvető elemei a logisztikai
szabványok és a doktrína. Ezek biztosítják a közös alapot a NATO és a nemzeti
logisztikai tervezőknek a védelem tervezési és hadműveleti tervezési
eljárásokban. Fő feladatuk biztosítani, hogy a nemzeti tervek támogassák a
NATO célokat és Szövetség hadműveleteit és küldetéseit (AOM). A logisztikai
szabványok kiegészítik és elősegítik a politikai irányelvek és más tervezési
dokumentumok meghatározását. A nemzeteknek és a NATO-nak egyénileg
vagy közösen kell biztosítani a logisztikai erőforrások rendelkezésre állását,
támogatva a NATO részére felajánlott erőket béke, válság és konfliktus
helyzetben. A logisztikai fenntarthatósági tervezés arra összpontosít, hogy a
személyi állomány és a felszerelés megfelelő mennyiségben, minőségben és
időben rendelkezésre álljon.

2. rész – NATO védelmi tervezési folyamat

32
Részletezve van az előre meghatározott NATO képességek és közös eszközök jegyzékében, mely
vélhetően rendelkezésre áll az EU által vezetett katonai CMO-ban való használatra (SG (2003) 0192,
kelt 2011. február 18.) (NATO korlátozott, az EU-nak átadható).

45
3.4. Általános. Az NDPP és a PfP tervezési és felülvizsgálati folyamat határozza
meg a nemzeti és a NATO képességekkel szemben támasztott
követelményeket. A nemzetek olyan konkrét haderő elemeket ajánlanak fel,
amelyeket a NATO által vezetett konkrét hadműveletben a Hadműveleti
tervezési folyamat (OPP) részeként a Szövetséges Fegyveres Erők Európai
Legfelső Parancsnoksága és az Összhaderőnemi alkalmi kötelék (JTF)
parancsnok (COM) hívhat le. A védelmi tervezés célja annak biztosítása, hogy
a NATO által vezetett hadműveleteket megfelelő haderőstruktúrákkal és
képességekkel támogassák.
3.5. Logisztika. A logisztikai tervezés az NDPP és PfP tervezési és felülvizsgálati
folyamat egyik tervezési területe. Meghatározza azokat a polgári és katonai
logisztikai erőforrásokat és képességeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy
a NATO erőfeszítési szintjének megfelelően telepítsék, tartsák fenn és
csoportosítsák át a Szövetség erőit, és amelyet a Stratégiai Parancsnokságok
(SCs) a nemzetekkel és más érintett szereplőkkel konzultálva végeznek el. A
logisztikai támogatási koncepciókból, a struktúrából és eljárási módszerekből
adódóan, az illetékes erőkhöz és a rájuk vonatkozó alkalmazási
lehetőségekhez és támogatásokhoz kell igazítani. Az NDPP-n belül az
egészségügyi támogatás egy külön tervezési terület; következésképpen az
egészségügyi képességek biztosítására különálló folyamatok érvényesek.33
3.6. Minimális képességi követelmények. A Stratégiai parancsnoknak (SC)
biztosítania kell a logisztikai erők és képességek minimális képességi
követelményeinek időben történő és megfelelő beillesztését a képességi
követelmények felülvizsgálata által biztosított NDPP-be. Ezt felhasználhatják
arra is, hogy a nemzeteket - köztük a PfP-országokat - bátorítsák arra, hogy
egyénileg vagy multinacionális együttműködési megállapodások útján
megszerezzék, majd biztosítsák ezeket a képességeket a NATO által vezetett,
vagy a NATO által támogatott AOM során. A multinacionális logisztikai
rendszerek joghatóságát, felelősségét és finanszírozását még az OPP előtt
és/vagy közben meg kell határozni.
3.7. Stratégiai/hadászati mozgatás tervezés. A stratégiai mozgatási tervezés
meghatározza azokat a tengeri, szárazföldi és légi eszközökre vonatkozó
követelményeket, amelyek szükségesek a politikai iránymutatásban elképzelt
műveletek támogatásához szükséges források telepítéséhez, fenntartásához
és átcsoportosításához. A tervezőknek is meg kell határozniuk a
beérkeztetéshez szükséges eszközöket. A teljes követelmény és a nemzetek
által a védelmi tervezési kérdőívben (DPQ) vállalt stratégiai mozgatási
kötelezettségek közötti képesség-hiányt ki kell küszöbölni más erőforrásból,
mint például polgári szállító érdekeltségekkel kötött szerződésekkel,
megállapodásokkal.
3.8. Készlettervezés. A teljes NDPP-n belül a nemzetek generikus és hosszú távú
készlettervezésének a támogatása érdekében, a Stratégiai parancsnokságok
(SCs) felelősek a készletezési követelmények kidolgozásáért, és az MC 55/4
„NATO logisztikai készenléti és fenntarthatósági politikája" szerint a logisztikai
erőforrások biztosítására vonatkozó követelmények kidolgozásáért, és az
NDPP részeként a nemzetek részére történő közzétételéért. Mindkét

33
Lásd: AJP-4.10 Szövetséges Összhaderőnemi Egészségügyi Támogató Doktrína.

46
 hadászati parancsnokság tervezési útmutatót34 biztosít, mely a szárazföldi,
légierő és a haditengerészeti erőkre vonatkozik és ez az útmutató lefedi az
anyagtámogatási osztályok teljes terjedelmét, beleértve a gyógyszerészeti és
egészségügyi anyagok is. A NATO-követelményeit azonban figyelembe kell
venni a hazai védelem, a hazai kiképzés és más nemzetközi műveletekben
való részvétel esetén is, az egyéb nemzeti kötelezettségvállalások mellett.
Amennyiben a NATO ilyen útmutatást nem dolgozott ki, akkor a nemzeti
tervezésben az MC 0055 szerinti tényezőket kell alkalmazni.

3. rész – A hadműveleti tervezés

3.9. Általános. A szerepeire és feladataira történő felkészüléshez a NATO kettő fő
hadműveleti szintű tervezési kategóriát használ: az előzetes tervezést és a
válságreagálási tervezést. Az előzetes tervezést az esetleges jövőbeni
biztonsági kockázatok kezelése vagy a potenciális válságok előrejelzése
határozza meg. Ez olyan tervek elkészítését foglalja magában, amelyek
jelenleg nem aktív válsághelyzetek kezelésére vonatkoznak. Az előzetes
tervezés az Észak-atlanti Tanács által meghatározott követelmények alapján
széles körű tevékenységekre vonatkozó tervek kidolgozására szolgál. A
válságreagálási tervezés olyan körülményeken alapul, amelyek a tervezés
idején léteznek, és nem egy potenciális válságon alapulnak. A tervezési
tevékenységek hasonlóak az előzetes tervezési tevékenységekhez, de mivel
dinamikusan változó, valós körülményeken alapulnak, ezért a
válságkezeléseket egymás után vagy párhuzamosan lehet végrehajtani a
támogatási és a származtatott tervek egyidejű kidolgozásával.35 A tervezési
kategóriától függetlenül a NATO tervezés követni fogja az OPP-t.
3.10. Átfogó hadműveleti tervezési irányelvek. A Szövetséges Műveleti
Parancsnokság, az Átfogó Hadműveleti Tervezés Irányelvei (COPD)
részletezik a NATO stratégiai és hadműveleti tervezési szintjeihez az OPP-t a
NATO parancsnoki struktúráiban azért, hogy megkönnyítsék a NATO
válságkezelési folyamat (NCMP)36 támogatását célzó együttműködési
megközelítés elősegítését. Az Átfogó Hadműveleti Tervezés Irányelvei
(COPD) részletezi az alábbiakban leírt stratégiai és hadműveleti szintű
tervezési folyamatokat:
a. Stratégiai/hadászati szintű hadműveleti tervezés. A stratégiai szintű
OPP37 végrehajtása kifejezetten a következők kifejlesztését szolgálja:
stratégiai értékelések; tervezési végtermékek, irányelvek előállítása; és az
átfogó megközelítés keretein belül a politikai-katonai és operatív szintek
által megkövetelt, az NCMP támogatására irányuló parancsok kidolgozása.
b. Hadműveleti szintű tervezés. A hadműveleti szintű OPP-t a JTF
parancsnokságok (HQ) hajtják végre a parancsnokaik (COM) vezetésével.
34
A 2.1. Bi-SC készlettervezési kézikönyv tartalmazza.
35
AJP-5
36
A COPD az NCMP-t egy olyan folyamatként írja le, 'amellyel a Szövetség foglalkozik, a NAC
döntése alapján, és a célja a válság kezelése és megoldása'.
37
A COPD 3. fejezetében van leírva.

47
 Arra tervezték, hogy kifejlessze a tervezési végtermékekhez szükséges
hadműveleti szintű bemeneti információkat, a stratégiai és komponens
szintek által megkövetelt iránymutatásokat és parancsokat.
A Hadműveleti Tervezési Folyamat (OPP) alkalmazható
komponens/harcászati szinten is, ezért a logisztikai szervezeteknek olyan
kialakítást kell biztosítani, hogy azok az OPP-nek megfelelően működjenek.
Az Összhaderőnemi Logisztikai Támogató csoport (JLSG) parancsnok (COM)
és a JLSG Parancsnokság (HQ) támogatni fogja a J4 JTF HQ-t, és a JTF J4
által irányított Összhaderőnemi Hadműveleti Tervező Csoport része lesz.
Ezen kívül az Összhaderőnemi Logisztikai Támogató csoport (JLSG)
parancsnok (COM) fogja adaptálni a hadműveleti szintű OPP-t a JLSG
műveletek tervezésénél.
3.11. A tervezés sorrendje. Az OPP azokból a sorozatos tevékenységekből áll,
amelyet a Parancsnok (COM) és a törzse egy terv kidolgozásához végez.38 Az
OPP-t az Észak-atlanti Tanács Kezdeményező Direktívájának a kiadása
kezdeményezi. A Szövetséges Erők Legfőbb Európai Parancsnoka vagy a
hadműveleti szintű parancsnok (COM) ezután olyan kezdeti tervezési
útmutatást nyújt, amely a következők követésével küldetés elemzéshez fog
vezetni: cselekvési változatok(COA) kifejlesztése; COA elemzése; a
cselekvési változatok (COM) megvalósíthatósági értékelése és összevetése;
a parancsnokok (COM's)döntése a COA-ról; a hadműveleti koncepciók és a
tervek kidolgozása. Minden tervezési tevékenység során a logisztikai
lehetőségeknek és korlátoknak egyértelműeknek kell lenniük a COA-k
fejlesztésekor. Létfontosságú, hogy a logisztikai támogatás javasolt
hadműveleti magatartásra gyakorolt hatása világosan érthető legyen az OPP
megkezdésétől fogva.
3.12. Logisztikai műveletek tervezési szempontjai. A tervező törzs támogatása
érdekében a következő logisztikai szempontokat kell figyelembe venni az OPP
minden egyes szakaszában:
a. Cél. A rendeltetési hely logisztikai műveletekre gyakorolt hatásának
megértése érdekében a következő tényezőket figyelembe kell venni :
környezeti fenyegetettség; beazonosított rendelkezésre álló logisztikai
csomópontok; rendelkezésre álló infrastruktúra és annak logisztikai
műveletekre való alkalmassága; a fogadó ország támogatási képességei
és kapacitása; katonai együtt-alkalmazhatósági és együttműködési
megállapodások; környezetvédelem; éghajlat; és a terep.
b. Igény. Az igényt a figyelembe vett előjelzett mennyiségi és fogyasztási
szokások és az anyagok és a szolgáltatások felhasználása generálja. Az
igényt a következő tényezők fogják meghatározni: a kötelék jellege és
nagysága; a hadműveleti szintű elosztási politika; a fenntarthatóság
rendje;39 a műveletek üteme és intenzitása; pótlási ráta; az ellátási lánc

38
A tervezési tevékenységek részletes sorrendjét az AJP-5 (A) 4. fejezet tartalmazza.
39
A fenntarthatósági rend biztosítja a parancsnoki (COM) irányítást és útmutatást a törzs tervezőknek,
és meghatározza a művelethez szükséges erőforrások szintjét. Ez megadja azokat az alapvető
paramétereket, amelyek lehetővé teszik a csapatokat biztosító nemzetek számára, hogy
megtervezzék a nemzeti kontingensük logisztikai támogatását.

48
 visszaszállítási követelményei; a várható sérülési ráta; és a becsült
fogvatartottak rátája.
c. Időtartam. A hadművelet várható időtartama hatással lesz a logisztikai
tervre. A logisztikai terv időtartamának összhangban kell lennie a
hadműveleti terv kronológiájával. A rövidebb ideig tartó hadműveletek
képesek lesznek maximálisan kihasználni az ideiglenes és a telepíthető
infrastruktúrát, és kis készletállományokra támaszkodni. Ráadásul ezek
nagyobb mértékben támaszkodhatnak a költségesebb szállítási formákra,
beleértve a légiszállítás is. A hosszabb ideig tartó hadműveletek nagyobb
infrastruktúrát igényelnek ahhoz, hogy megfeleljenek a környezeti
feltételeknek és a szükséges követelményeknek, az Összhaderőnemi
hadműveleti területen (JOA) nagyobb készleteket kell, hogy tartsanak. A
szállítás olcsóbb formáit lehet használni, azonban az újrafeltöltési láncot
valószínűleg nagyobb mértékben kell igénybe venni.
d. Távolság. A JOA eléréséig tartó és a JOA-n belüli távolságok befolyásolják
a JTF támogatásához szükséges anyagok mennyiségét és a
szolgáltatások típusát. Ez befolyással lesz a logisztikai műveletekre és más
tényezőkre, mint például: az elosztáshoz szükséges szállítási
követelményekre; a tároló raktárak elhelyezésére; az egészségügyi ellátó
infrastruktúra elhelyezésére, az igény rátára a szállítás és az igény
megjelenésének gyakorisága miatt Ezen túlmenően a logisztikai
tervezőknek figyelembe kell venniük azt a lehetséges követelményt is,
hogy a hadműveleti terv támogatására érdekében ki kell terjeszteni az
utánpótlási vonalakat.
e. Kockázatok. Olyan hadműveletért felelős logisztikai szervezetet kell
létrehozni, amely megfelelő rugalmassággal rendelkezik az üzemeltetési
bizonytalanságból fakadó helyzetek kezelésére. A logisztikai kockázatot
folyamatosan értékelni kell a tervezési folyamat során a logisztikai
kockázatok hadműveletre gyakorolt hatásának a csökkentése érdekében.
A tervezőknek a következő károsan befolyásoló tényezőket kell figyelembe
venniük: környezeti tényezők; veszélyes anyagok; egészségügyi
kockázatok; fogadó nemzet törvényei és szabványai; és a bűnözői
tevékenységek.

49
 4. fejezet – Hadműveleti szintű logisztikai támogatás

1. rész – Bevezetés
4.1. A NATO hadműveletei olyan lényeges jellemzőkkel vannak kategorizálva,
amelyek megfelelően megkülönböztetik őket egymástól. Ezek a hadműveletek
két fő kategóriába sorolhatók:40
a. Fegyveres küzdelem. A NATO legfőbb agresszorok elleni közvetlen
védelme során még szükség lehet háborús szintű hadműveletekre. Ez
általában eltérő léptékű, gyakoriságú és intenzitású hagyományos erő - erő
elleni harcot eredményez a szemben álló államok fegyveres erői között.
b. Válságkezelés. A válságkezelési hadműveletek olyan többfunkciós
hadműveleteket foglalnak magukban, amelyek hozzájárulnak a konfliktus
megelőzéshez és - megoldáshoz, a humanitárius célokhoz vagy ennek a
válságkezeléséhez a kijelölt Szövetségi célok elérése érdekében.
Mindazonáltal a hadművelet típusától függetlenül a válságkezelést az
események logikai sorrendje határozza meg. Az egymást követő lépések között
a helyzettől és feladattól függően átfedések lehetnek, sőt, e lépések
párhuzamosan is megjelenhetnek, a művelet különböző szintjein. Ez a fejezet
azokra a logisztikai fenntarthatósági szempontokra összpontosít, amelyek
magukba foglalják a logisztikában rejlő alapvető felelősségi köröket, és
támogatják a hadműveleti logisztikai tevékenységeket.
4.2. A hadműveletek fenntartása megalapozza az Összhaderőnemi alkalmi kötelék
parancsnok (COM JTF) cselekvési szabadságát a kialakításhoz, a
szerepvállaláshoz, a kiterjesztéshez, a védelemhez és a fenntartáshoz. 41 A
COM JTF szemszögéből a logisztikai tevékenység fontos szerepet játszik a
hadjárat következő szakaszainak/fázisainak lehetővé tételével:
• telepítés.42 Erők otthoni bázisról, vagy másik műveleti területről egy az
Összhaderőnemi Hadműveleti Területen (JOA) belül kijelölt műveleti
területre való áthelyezése;
• fenntarthatóság. A harcérintkezésből hátravont erők feltöltését,
rehabilitációját vagy rotálását, a befogadó nemzeti támogatást, műveleti
bázisok és utánpótlási vonalak létesítését (LOC); és
• áttelepítés.43 az erők áthelyezése egy műveleti területről otthoni vagy más
műveleti területekre.
Ezek a szakaszokat/fázisokat egy hatásos és hatékony logisztikai támogatási
hálózat és egy pontos és átfogó elismert logisztikai helyzetkép létrehozása
támogatja. Ezen kívül a logisztikai törzs (személyzet) feladata annak

40
Részletesebben az AJP-3 (C), Hadműveletek végrehajtása, vannak kifejtve.
41
AJP-5(A) Szövetséges Doktrína a Hadműveletek tervezéséhez.
42
A telepítési doktrínához lásd az AJP-3.13, Szövetséges összhaderőnemi haderő telepítési doktrína.
43
Az áttelepítési doktrínához lásd az AJP-3.13, Szövetséges összhaderőnemi haderő áttelepítési
doktrína.

50
 biztosítása, hogy a COM-k ismerjék azokat a logisztikai kockázatokat és
lehetőségeket, amelyek befolyásolhatják a hadműveletet.

2. rész – Logisztikai feladatok a telepítés során

4.3. Általános. A J3 vezette telepítés egy a J4 által szorosan támogatott
multidiszciplináris folyamat. A különálló nemzeti és/vagy többnemzetiségű erők
egyszerre végezhetik el a telepítés elemeit. Ezért az ingatlanok, az erőforrások
és a létesítmények használatát priorizálni, koordinálni és konfliktusmentessé
kell tenni.
4.4. Stratégiai mozgatás. A Szövetséges Erők Európai Főparancsnoksága
(SHAPE) az áthaladási és a belépési engedélyek megszerzése (létrehozása)
(pl. Diplomáciai engedélyek, hozzáférés, alapozás és átrakodás) révén
optimalizálja a LOC képességét, és koordinálja a stratégiai szállítást a telepítési
követelményeknek való megfelelés érdekében.
4.5. Fogadás, állomásoztatás, előrevonás és integrálás. A Befogadás,
Állomásoztatás, Előrevonás, Integrálás (RSOC&I) az az egységek
befogadásának a folyamata a JOA-ba, és olyan erővé alakítása, amely készen
áll a COM JTF hadműveleti követelményeinek a teljesítésére. Ez a
következőkből áll: A Befogadás, állomásoztatás, előrevonás egy logisztikai
tevékenység, az integráció a J3 feladata.44 Az RSOM & I tempója számos okból
változhat a művelet során, de a JOA elégtelen támogatási lehetőségei
erőteljesen korlátozhatják.
4.6. Összhaderőnemi Hadműveleti terület képességfokozása. A logisztikai
képesség fokozók korai telepítése a kirakodási kikötőkhöz létfontosságú a
küldetés sikeréhez. Ebben a fázisban az Összhaderőnemi logisztikai támogató
hálózat (JLSN) fokozatosan aktiválódik az RSOM & I támogatásához és az erő
fenntartásához. A JOA megnyitása után a stratégiai mozgatás multinacionális
és nemzeti eljárásokat fog alkalmazni, hogy nemzeti kontingenseket telepítsen
a JOA-ba. Ha nem kerül sor Összhaderőnemi Logisztikai Támogató csoport
(JLSG) telepítésre, vagy a csoport telepítését megelőzően ezt a tevékenységet
a HQ JTF J4 törzse, a Befogadó nemzet (HN), vagy egy ezzel a képességgel
rendelkező nemzet koordinálhatja a JTF pk. nevében.

3. rész – A fenntarthatóság logisztikai feladatai

4.7. Általános. Az erőket és harci képességűket a hadműveletek valamennyi
fázisában fenn kell tartani. A fenntartás biztosítja a személyi állománynak a
hadművelet fenntartásához szükséges logisztikai és egyéb támogatását a
hadművelet sikeres befejezéséig. Ez magában foglalja a csapatok magas fokú
harci szellemének a fenntartását, az anyagok karbantartását, a
fogyóeszközökkel történő ellátását és a sérültek orvosi ellátását, illetve a
személyi állomány pótlását. A fenntarthatóság befolyásolja a hadműveletek
tempóját, időtartamát és intenzitását.

44
AJP-3.13, Szövetséges összhaderőnemi doktrína az erők alkalmazásáról.

51
4.8. Logisztikai fenntartás. A logisztikai fenntartás az a folyamat és mechanizmus,
amelyen keresztül az erők tartós jelenléte biztosítható, és magába foglalja a
fogyó eszközökkel és anyagokkal való ellátást, illetve a harci és nem harci
veszteségek pótlását megfelelő felszereléssel a harcképességnek a cél elérése
érdekében szükséges ideig tartó fenntartásához. A logisztikai fenntarthatóság
érdekében multinacionális összefüggésben a JTF pk. a következőket köteles
biztosítani:
• olyan támogatási tervet, amely magában foglalja azokat a tevékenységeket,
amelyek az erők harcképességének a fenntartásához szükségesek, és
ismerteti az átcsoportosítás módját;
• a támogatási terv végrehajtásához szükséges erőforrásokat;
• a JLSN menedzselését; és
• az aktuális logisztikai helyzetképet, beleértve a JTF pk. szándékával
kapcsolatos logisztikai helyzet folyamatos értékelését is.
4.9. Katonai bizottság 0055. A Katonai Bizottság (MC) 0055 „NATO logisztikai
készenléti és fenntarthatósági politikája” biztosítja a hadműveletek logisztikai
fenntarthatóságának koncepcionális kereteit. Ahhoz, hogy a JTF pk. részére
hatékony és eredményes támogatást nyújtsanak, a logisztikai erőknek annyira
kell koherenseknek, rugalmasnak, méretezhetőknek és gyorsnak lenniük,
amennyire az erők önmagukban azok. A logisztikai támogatást minden egyes
hadművelethez feladat-orientálttá kell tenni, és abból a logisztikai
fenntarthatósági koncepcióból kell felépíteni, amely tükrözi az 1. fejezet
logisztikai alapelveit, nevezetesen az erőfeszítés egységességét, az
átláthatóságot és a hatékonyságot.45

4. rész – Logisztikai tevékenységek az átcsoportosítás során

4.10. Általános. Az átcsoportosítás hasonlóan a telepítéshez a J3 által vezetett és a
J4 által szorosan támogatott multidiszciplináris folyamat.
4.11. Harcból való kivonás és hátramozgatás, várakozás, útbaindítás. A kivonás
a harcból és hátramozgatás, várakozás, útbaindítás (D & RMSD) az a folyamat,
amikor kivonják az egységeket a hadműveleti tevékenységekből és felkészítik
őket a JOA-ból történő útbaindításra. Ez a következőkből áll: kivonás (ez J3
feladat) és: hátramozgatás; állomásoztatás és útbaindítás, melyek logisztikai
tevékenységek. Az D&RMSD tempója számos okból változhat a művelet során,
de a JOA elégtelen támogatási lehetőségei erőteljesen korlátozhatják.
4.12. Összehangolt manőver. A képességek kivonását a JOA-ból szükséges
összehangolni a következők kivonásakor: személyzet; anyagok és a telepített
beszállítók. A többnemzeti átcsoportosítás részeként a nemzeti átcsoportosítási
adatbázisoknak, vagy terveknek hozzáférhetőknek kell lenniük minden
együttműködő és megfelelő jogkörrel rendelkező többnemzeti
parancsnokságok számára. A nemzetektől meg kell követelni az
átcsoportosítási terveik elemeinek konfliktusmentessé tételét és újratervezését,
hogy együttműködően és hatékonyan dolgozzanak együtt a többnemzeti
45
AJP-3(C), Hadműveletek végrehajtása.

52
 partnerekkel. Ezzel csökkenthető a fordított ellátási láncra nehezedő nyomás
és költségek.
4.13. Stratégiai mozgatás. A D & RMSD-t követően a stratégiai mozgatás fogja
visszaszállítani JOA-ból az erőket a nemzeti elhelyezési körleteikbe. A JLSG
pk. meg fogja könnyíteni a stratégiai légiszállítási berakodást a többnemzeti
részletes átcsoportosítási tervnek megfelelően, és a Szövetséges Erők Európai
Főparancsnoksága (SHAPE) az áthaladási és a belépési engedélyek (vám,
diplomáciai, átrepülési) biztosítása révén optimalizálja a LOC képességeit, és
koordinálja a stratégiai szállítást a telepítési követelmények szerint.

5. rész – Logisztikai lábnyom

4.14. Általános. A hadműveleteket támogató logisztikai funkciók összességét
logisztikai lábnyomnak nevezik. A logisztikai lábnyom a fizikai jelenlétet írja le,
beleértve a tartományt, a mértéket, a földrajzi területet, a személyi állományt és
a teljes logisztikai tevékenységeket, hogy támogassa a kívánt hadműveleti
hatást a JOA-ban, és döntően a HN-re gyakorolt hatást. Meghatározza a
földtulajdon hasznosítását és a források felhasználását, beleértve a emberi
erőforrást, felszerelést, infrastruktúrát; a környezet védelmét; azokat a
hadműveletekhez szükséges HNS és vállalkozói támogatásokat, amelyek a
műveletek logisztikai támogatásához szükségesek. Ez magában foglalja azokat
az erőforrásokat is, amelyeket a LOC mentén telepítenek, ahol erre a logisztikai
tevékenységre szükség van, és minden további az erők megóvásával
kapcsolatos eszközt.
4.15. Parancsnoki felelősség. A JTF pk. feladata, hogy kezelje a logisztikai
lábnyomot az erők fenntartása és a műveleti hatékonyság fokozása érdekében,
közben minimalizálva a harctérre gyakorolt hatást, a JLSN dinamikus
adaptálásával és a multinacionális megoldások ösztönzésével. A komponens
parancsnokoknak és a JLSG parancsnoknak ki kell jelölnie egy JTF
parancsnokot, akinek ismernie kell az erőstruktúrákban meglévő kockázatokat
és lehetőségeket. Az elérhető logisztikai képesség, a tervezett tevékenységek
és az átfutási idők hatással lesznek a logisztikai lábnyom méretére és
összetételére.
4.16. Logisztikai tevékenységek hatása. A logisztikai támogató erő nagysága a
logisztikai tevékenységek függvényében változik. A telepítési és
átcsoportosítási fázisok alatt viszonylag nagy logisztikai erőre van szükség a
fent leírt tevékenységek engedélyezéséhez és elvégzéséhez. Azonban a
fenntartási szakaszban a logisztikai lábnyomnak csökkennie kell. Az 1.
fejezetben vázolt alapelvek megfontolt alkalmazása lehetővé teszi a
parancsnok számára, hogy optimalizálja a logisztikai erőforrásokat és
csökkentse az általános lábnyomot. A logisztikai fázisok logisztikai lábnyomra
gyakorolt hatását a 4.1 ábrán mutatjuk be.

53
 4.1 ábra: Logisztikai lábnyom a erők összességének a lábnyomához
viszonyítva
4.17. Egyéb tényezők. Miközben a logisztikai támogató erő nagyságát közvetlenül
befolyásolják a fent leírt feladatok, vannak más tényezők is, amelyek
befolyással vannak a logisztikai támogató erő nagyságára. Következésképpen
a logisztikai erő mérete nem közvetlenül arányos a támogatott erő méretével,
és függ a hadművelet fázisától és összefüggéseitől.46 Más tényezők, amelyek
befolyásolják a logisztikai lábnyom méretét, és amelyeket a parancsnokoknak
figyelembe kell venniük, a következők:
• a hadműveletek változásai a szükséghelyzeti készenléti állapottól a
elhúzódó műveletekig;
• fenyegetettségi és az erők megóvási követelményei;
• a hadműveletek időbeli változása;
• változást a telepítésről fenntartásra vagy a fenntartásról átcsoportosításba,
fázisokat (az átfedés mértékét);
• környezetvédelmi kérdéseket;
• az erők széttelepülésének a méretét a JOA-ban; és
• azt ahol a szükséges logisztikai támogatás nagysága változatlan marad,
annak ellenére, hogy csökken a személyi állomány és az eszközök száma.

6. rész – Logisztikai kockázatok és lehetőségek

4.31. Általános. Egy hadművelet logisztikai támogatottsága az többszörös átadást
követel meg az Erő fenntartásához, amely nagymértékben függ a logisztikai

46
Például a bevetett harci repülőgépek számának megduplázása nem feltétlenül teszi szükségessé a
logisztikai támogatás megduplázását, míg a JOA földrajzi növekedése jelentősen megnövelheti a
logisztikai lábnyomot, nevezetesen a fegyvernemek tevékenységéhez kapcsolódó szállítóeszközök és
raktárhelyiségek számát.

54
 alapelvek alkalmazásától,47 és hatékony és dinamikus kockázatkezelést igényel
az egyes hadműveletek kihívásainak való megfelelés érdekében.
4.32. Lehetőségek és kockázatok. Minden egyes hadműveletben szükség lesz
annak biztosítására, hogy a JTF pk. megértse a műveletek és a feladatok
folyamataival kapcsolatos lehetőségeket és kockázatokat. Ezért a JTF HQ J4
aktív és dinamikus kockázatkezelési folyamatot fog végrehajtani a
hadműveletért felelős logisztikai szervezeten keresztül. A logisztikai törzsnek
következőket kell biztosítania:
• a jövőbeni követelményeket kielégítő tervezést a COM JTF igényei alapján,
a logisztikai lehetőségek, kockázatok és mérséklések tükrében;
• a logisztikai fenntarthatóság, lehetőségek és a kockázatok pontos
felmérését és értékelését, valamint a műveletekre gyakorolt hatásuk
jelentését;
• életképes cselekvési változatok nyújtását a JTF parancsnoknak a
lehetőségek kihasználása, és a műveletek lebonyolításával kapcsolatos
logisztikai kockázatok mérséklése céljából;
• a JOA készletszintjének (elsősorban a logisztikai funkcionális területi
szolgáltatókon keresztül) és az ellátási lánc kapacitásának a jelentése a
fenntarthatóság logisztikai kockázatának a felismerése érdekében;
• a nemzetek azon biztosított támogatottsági szintjeinek az ismertetése, ahol
fennáll a harci helyzet veszélyeztetése, és azon lehetőségek ismertetése,
amelyek enyhíthetik ezeket; és
• a hadművelet támogatásával kapcsolatos robbanásbiztonsági és
kockázatkezelési értékelés végzése, és az összes lőszerrel kapcsolatos
kockázat beazonosítása a COM JTF részére.

47
1. fejezet, 2. rész

55
 5. fejezet – Logisztikai funkcionális területek
5.1. Az alábbiakban ismertetett logisztikai funkcionális területek mindegyike az 1.
fejezetben leírt logisztikai alapelvek alkalmazását teszi szükségessé a
parancsnok (COM) hatékony és eredményes támogatása érdekében. Az
interoperabilitásból származó előnyöket ki kell használni, de bizonyos funkciók
továbbra is nemzeti vagy kétoldalú felelősségi körben maradnak.

1. fejezet – Ellátás
Általános
5.2. A logisztika ellátási funkciója magában foglalja az erők fenntarthatóságának
biztosításához szükséges valamennyi ellátási kategória időben történő
nyújtását (lásd a C. mellékletet). Az interoperabilitás és az átláthatóság
kulcsfontosságú a hatékony multinacionális környezetben történő ellátási
funkció biztosításához, és ezeket minden csapatokkal hozzájáruló nemzetnek
(TCN) támogatnia kell. A Összhaderőnemi Alkalmi Kötelék (JTF)
parancsnoknak a készletek szintjéről hatékony logisztikai információkkal és
irányítással kell rendelkeznie a kijelölt erők minden kategóriájának a
támogatásához. Ezeket az információkat eredetileg a Nemzetek biztosítják a
NATO védelmi tervezési folyamat és a hadműveleti tervezési folyamaton (OPP),
ezt követően pedig az Aktuális logisztikai helyzetképen (RLP) keresztül. A
műveletek során a nemzetek felelősek a létfontosságú anyagok és személyi
állomány folyamatos áramlásáért a meghatározott utánpótlási vonalak mentén,
és az összhaderőnemi logisztikai támogató csoporton (JLSG) keresztül
koordinált fő ellátási útvonalak mentén, az összhaderőnemi műveleti területen
A nemzetekkel egyeztetve, az OPP előtt és alatt a JLSG költségtérítéses alapon
általános felhasználói tételeket (azaz üzemanyagot, vizet stb.) szállít. Bár az
ellátás valamennyi eleme sajátos kihívásokkal jár, a tüzelőanyagok, az olajok
és a kenőanyagok (POL), valamint a lőszerek és a robbanóanyagok (A & E)
jelentős kockázatot jelentenek a pk. számára, éppen ezért a következő
bekezdésekben részletesebben foglalkozunk velük.
Tüzelőanyagok, olajok és kenőanyagok, valamint lőszerek és robbanóanyagok
5.3. Általános. A POL és az A & E anyagok menedzselése rendszerint az erre a
célra épített területeken a POL és A & E szakemberei révén valósul meg. A JTF
parancsnokságokon (HQ) és/vagy a JLSG HQ-n belül a törzs fog gondoskodni
a megfelelő szállítási eljárásokról beleértve a következőket; a készletek
elszámolása; a rendelkezésre álló eszközök átláthatósága a műveletek
támogatására; a biztonság fenntartása; és a termékek minősége.
5.4. Kockázat. A POL és az A&E veszélyes természete kockázatot jelent a személyi
állomány, az infrastruktúra, az eszközök és a környezet számára. Emiatt
elengedhetetlen, hogy a szakemberek által ajánlott POL és A&E
kockázatkezelési követelményei bele legyenek integrálva a műveletek
fenntarthatóságának a logisztikai tervezésébe. A fent kiemelt kockázatok
befolyásolják: a POL és a lőszertároló területek megfelelő helyét; az erők

56
 védelmére hozott intézkedéseket a lehetséges balesetek ellen; valamint a POL
és az A&E ellátásával és tárolásával kapcsolatos két- vagy többoldalú
intézkedések és megállapodások jellegét.
5.5. Tároló területek vezetése és irányítása. A POL tároló területek a JLSG pk.
parancsnok alárendeltségébe tartoznak. Bár a lőszerraktárak a JLSG pk.
irányítása alatt állhatnak, a lőszerekkel kapcsolatos menedzselés, nagy
valószínűséggel nemzeti vagy multinacionális alapon történik.

2. fejezet – Anyagok- élettartam támogatás

5.6. A logisztika anyagi funkciója lefedi az anyagok teljes életciklusát, és általában
nemzeti felelősségi körben marad.48 A multinacionális együttműködés azonban
képes növelni a nyújtott támogatás hatékonyságát és hatásosságát. Az
anyagok életciklusának minden fázisát az optimális támogathatóságra, és a
maximális interoperabilitásra kell összpontosítani. A korai szakaszban az
anyagmenedzsment folyamat valamennyi résztvevőjének ismernie kell és
figyelembe kell vennie a szövetségi műveletek és küldetések (AOM)
anyagtámogatási követelményeit, logisztikai képességeit és korlátait.
5.7. A NATO Életciklus Támogatási stratégiáját olyan anyagellátási támogatás
biztosítására kell használni, amely a leghatékonyabban megfelel a NATO és a
nemzetek műveleti igényeinek. Egy ilyen stratégia a beszerzési és a fogyasztói
logisztikai folyamatokat egyetlen zökkenőmentes folyamatba integrálja. A
követelmény-támasztási fázis korai szakaszában kell, hogy elkezdődjön azért,
hogy a lehető legnagyobb hatással legyen a tervezésre és a fejlesztésre, hogy
maximalizálja a fegyver rendszerek rendelkezésre állását a legkedvezőbb
anyagi kiadások mellett.

4. fejezet – Eszközök karbantartása

5.8. A karbantartás elengedhetetlen az erő technikai kapacitásának a
megőrzéséhez, melyet az erőknek a saját AOM-ben kell végrehajtaniuk. A
karbantartásnak magába kell foglalnia az összes eszközt, beleértve az ellátási
támogatást, a megelőző vagy javító intézkedéseket, valamint a helyreállítási
munkálatokat az eszközök működőképességének a megőrzéséhez és/vagy
helyreállításához. A karbantartás a berendezés tulajdonosának a felelőssége.49
5.9. Azok a nemzetek, amelyek üzemeltetnek vagy tervezik hasonló berendezések
üzemeltetését tervezik, kihasználhatják a multinacionális logisztika által nyújtott
lehetőségeket. Emiatt előnyök állnak rendelkezésre a berendezés
életciklusának bármely szakaszában, melyek optimalizálhatók, ha a
berendezés karbantartását támogató multinacionális logisztika a berendezés
beszerzési fázisának korai szakaszában figyelembe van véve. A multinacionális
és vállalkozók által biztosított karbantartási megoldások szintén növelhetik a
hatékonyságot és az eredményességet az AOM-ban, és a logisztikai

48
A NATO az anyagait úgy kezeli, mintha egy nemzet lenne.
49
MC 0533 A NATO alap- és irányelvei az eszközök karbantartásához.

57
 hadműveleti tervezési folyamat (OPP) kezdetétől kell velük számolni. Ráadásul
az olyan nemzetek csoportjainak, amelyek ugyanazt a berendezést
multinacionálisan szerezték be, multinacionális alapon meg kell egyezniük az
állandó és a telepített AOM-ben.
5.10. A nemzeti erők jogköreinek átruházása a NATO parancsnoknak nem adja át az
eszközök tulajdonjogát, a többnemzeti logisztika azonban támogathatja az
eszközök karbantartását. A multinacionális logisztika lehetővé tétele érdekében
hivatalos megállapodásokat kell kötni a részt vevő nemzetek között a
szolgáltatások egymás részére való nyújtását megelőzően. Ez biztosítja azt,
hogy a visszatérítéseket az érintett kormányok jóváhagyják ezen
tevékenységek esetén.
5.11. A karbantartási képességek csoportosítását a technikai segítségnyújtás
megkönnyítésére, a karbantartási feladatok elvégzésében való együttműködés
javítására, és az eszközök karbantartásából adódó környezeti terhelés
csökkentésére lehet felhasználni.

4. rész - Szállítás és mozgatás

5.12. A mozgatás az egységek, a személyzet és a felszerelés áthelyezése. A
mozgatási elgondolás a következő három fő elemet fogalja magában: a
mozgatási szervezet, a katonai és polgári közlekedési ügynökségek és az
érintett felek. A katonai egységeken felül, a személyzetük és az anyagaik
szintén érintettek lehetnek a mozgatási folyamatban, és a polgári szervezetek
is részt vehetnek benne. A szállítás a személyzet és a felszerelés hatékony
adott helyre történő eljuttatását szolgálja. Ezt a folyamatot a mozgatási
szervezet tervezi, irányítja, ütemezi és ellenőrzi. A mozgatási folyamat
várhatóan jelentős külső erőforrásokat igényel.
5.13. A mozgatási folyamat a következőkből áll: nemzeti mozgatás; stratégiai
mozgatás; és a hadműveleti mozgatás, ahogyan az a Szövetséges
Összhaderőnemi Kiadvány (AJP)-4.4, Szövetséges Összhaderőnemi
Mozgatási és Szállítási Doktrínájában szerepel. A mozgatás egyes
szakaszaihoz kapcsolódó jellemzők és felelősségek a következők:
a. Nemzeti mozgatás. A nemzeti mozgatás a következő mozgatásokból áll:
(1) Belföldi bázisról vagy más műveleti területről a berakási kikötőkbe
(POEs).
(2) A kirakási kikötőkből (PODs) a belföldi bázisra.
A nemzeti mozgatás az a nemzetek felelőssége, és koordinációra van szükség
a nemzeti szinten a POE-ba/POD-ba történő be- és onnan történő szabályozott
szállítás a biztosítása érdekében.
b. Stratégiai mozgatás. A stratégiai mozgatás az egységeknek a POE-ból a
POD-k felé irányuló mozgatása a stratégiai telepítés vagy átcsoportosítás
során. A stratégiai mozgatás feladatai a következők:

58
 (1) A Szövetséges Erők Legfőbb Európai Parancsnoka (a Szövetséges
Mozgatási Koordinációs Központon keresztül), a COM JTF és a TCN-el
szorosan együttműködve tervezi, rangsorolja, koordinálja és konfliktus
mentesíti a stratégiai mozgatást.
(2) A nemzetek tervezik és biztosítják a szállítást a saját erőik
mozgatásához.
(3) A nemzeti határokon, a légtéren és a felségvizeken át történő mozgatást
a fogadó ország támogatási megállapodásaival összhangban kell
támogatni.

c. Hadműveleti mozgatás. A hadműveleti mozgatás az az egységek

mozgatása a POD-ból a kijelölt műveleti területre a telepítés során és a
kijelölt területekről a POE-be történő átcsoportosítás. A hadműveleti
mozgatás feladatai a következők:
(1) A JTF pk. a nemzetekkel és a fogadó országgal (HN) együttműködve-
amennyiben van, tervezi és hajtja végre a fogadást, az állomásoztatást,
az előrevonást (RSOM) és az integrációt/kivonást és a hátramozgatást,
az állomásoztatást és az útbaindítást (RMSD). Az RSOM/RMSD
feladatokat általában a JLSG irányítja.
(2) A JLSG feladata, hogy a nemzetekkel szoros együttműködésben
hadműveleti szintű szállítást biztosítson.
(3) Egyéb szervezetek bevonása, amelyek már léteznek, vagy amelyek
létrehozhatók a NATO-erők gyors telepítésének megkönnyítése
érdekében a Szövetség reagálási képességének a fokozására.
(4) A nemzetek felelősek a nemzeti tervezésükért és azok mozgatási
adatokkal történő ellátásáért a COM JTF tervének megfelelően. Ha nem
áll rendelkezésre JLSG, a szállítás biztosítása és az erők mozgatásának
végrehajtása szintén nemzeti felelősség.
(5) A telepítéskor a JLSG végrehajtja az egységek mozgatásának az
irányítását az RSOM és az RMSD műveletek során, amely lehetővé teszi
a számára, hogy összehangolja a személyek és anyagok mozgatását az
összhaderőnemi logisztikai támogató hálózaton belül az adott harctérért
felelős személlyel. A hadműveleti követelmények és a harcászati
problémák közötti konfliktusok kezelését a JTF HQ végzi.

5. fejezet – Szolgáltatások
5.14. Általános. Más logisztikai szolgáltatásokra is szükség van a NATO-erők
támogatásához. Ezek közé tartoznak az emberi erőforrások és a készségek,
úgymint lakhatás/szállás, mosoda és tisztálkodás, étkezde és egyéb
szolgáltatások, mint például a térképek elosztása, a postai és futárszolgálatok
és a berendezések helyreállításának a biztosítása. A multinacionális és a
vállalkozói támogatási megoldások növelhetik a hatékonyságot és az
eredményességet, és a logisztikai hadműveleti tervezési folyamat (OPP)

59
 kezdetétől kell velük számolni, különösen azon kisebb nemzetek számára, akik
nem képesek teljes körű hadszíntéri támogatást nyújtani.50 Ahol az a
Csapatokkal hozzájáruló nemzetekkel (TCNs) egyeztetve lett, a hadműveleti
tervezési folyamat (OPP) előtt és alatt a JLSG költségtérítéses alapon
koordinálni képes az általános felhasználói szolgáltatásokat.

6. rész – Egészségügyi támogatás

5.15. Az egészségügyi támogatás magában foglalja a tervezést és a megelőző
ellátást a küldetések minden szintjén és a rehabilitációs egészségügyi ellátást
a katonai személyzet számára a sorozástól a nyugdíjba vonulásig a katonai
feladatok teljes spektrumán keresztül a szolgálati helyen és a telepítés során.
A hadműveleti szintű egészségügyi támogatási rendszer a következő öt fő
pillérből áll:
• egészségügyi vezetés, irányítás, koordinálás és kommunikáció, információ
és jelentés, beleértve az egészségügyi tanácsadás is;
• erők egészség megóvása;
• egészségügyi evakuálás;
• egészségügyi ellátás az egészségügyi létesítményekben;
• és egészségügyi logisztika.
• Az Egészségügyi ellátási ciklus magában foglalja az orvosi képességek teljes
spektrumát, és az elejétől a végéig tartó folyamat, a sérüléstől kezdve a TCN
országaiban végzet rehabilitációval végződik.

50
Az NSPA által a Szövetséges Műveleti Parancsnokság részére biztosított szerződés integráló
képesség összekötő kapocsként fog működni a NATO és a vállalkozók között a hadműveletek
folyamán.

60
ÜRES OLDAL

61
 6. fejezet – Logisztikai biztosításhoz kapcsolódó területek

1. szakasz – Költségvetés és finanszírozás

6.1. Általános.51 A NATO finanszírozási elve az, hogy az Észak-atlanti Tanács
(NAC) konkrét határozatai szerint osztja szét a finanszírozási kötelezettséget,
mely érvényes a hadműveletek, küldetések és gyakorlatok tervezésénél és
végrehajtásánál. Eközben a régi „ott kell biztosítani a pénzt, ahol arra szükség
van” NATO alapelv továbbra is érvényesül. A NAC speciális paramétereket
határozott meg a telepített Összhaderőnemi Parancsnokság (HQ) és az
Összhaderőnemi alkalmi kötelék (JTF) parancsnok (COM) vezetése és
irányítása (C2) alatt álló, a teljes hadszíntérre vonatkozó, az összhaderőnemi
hadműveleti területen (JOA ) elhelyezkedő összes erő közös finanszírozására.
Az olyan költségeket, amelyek nem tartoznak a közös finanszírozás felelősségi
körébe, azt annak a nemzetnek vagy azoknak a nemzeteknek kell viselniük,
akik részéről az felmerül. Ahol szükséges, a NATO a nemzeteket arra ösztönzi,
hogy kétoldalú, és multinacionális megoldásokat alkalmazzanak annak
érdekében, hogy megfelelő hatékonysággal és együttműködéssel vegyenek
részt a feladatokat végrehajtó erők támogatásában.
6.2. Finanszírozási meghatározások. A Védelmi Képesség Kezdeményezés négy
olyan finanszírozási mechanizmust határoz meg, melyek általánosságban a
NATO műveleteit és kezdeményezéseit támogatják az alábbiak szerint:
a. Közös költségek. A közös költség az a közös finanszírozási költség,
amelyet a megfelelő költségvetésen keresztül valamennyi NATO-tagország
visel. Ezek a költségek a NATO pénzügyi ellenőrzése alatt állnak.
b. Megosztott költségek. A megosztott költségek akkor jelentkeznek, amikor
több nemzet úgy dönt, hogy megosztja a költségeket egy NATO szervezet,
mint például a NATO Támogató és Beszerzési Ügynökség (NSPA), vagy az
NCIA segítségével. Ez a mechanizmus hasznos lehet a multinacionális
szerződések vagy vagyonkezelés esetén, egyes NATO szervezetek
jogállásának köszönhetően.
c. Többnemzeti költségek. A többnemzeti költségek azok az előzetesen
jóváhagyott költségek, melyek biztosítása több nemzet felelősségi körébe
tartoznak, és amelyeket az előre meghatározott költségmegosztási
megállapodásoknak megfelelően kell elszámolni. A költségek megosztására
irányuló multinacionális megállapodások az alábbiak lehetnek: egyetértési
nyilatkozatok; együttműködési megállapodások; műszaki megállapodások;
Összhaderőnemi Megvalósítási (Végrehajtási) Tervek (JIP); vagy egyéb
hasonló dokumentumok.
d. Nemzeti költségek. A nemzeti költségeket az egyes nemzetek viselik. A
személyi kiadások (fizetések és juttatások, lakhatás és vendéglátás)
általában a nemzeti költségek részét képezik.

51
A költségvetés és a finanszírozás a J8 felelőssége.

62
6.3. Kiadási kategóriák. A költségeket - akár NATO, nemzeti, vagy multinacionális
- két fő kategóriába soroljuk:
a. Működtetés és fenntartás. A működtetés és a fenntartás a szervezet
és/vagy létesítmény működtetéséhez kapcsolódó ismétlődő kiadások, illetve
a rendszerek és berendezések üzemeltetése vagy fenntartása során
felmerülő költségek.
b. Beruházások. Ezek tipikusan egyszeri kiadások, a jelentős fejlesztések
vagy új képességek ciklikus létrehozására, létesítmények, rendszerek vagy
berendezések ciklikus cseréjére. A meglévő képességek és létesítmények
felújítása, fejlesztése és módosítása szintén beruházási kiadásnak minősül.

2. rész – Katonai műszaki tevékenység

6.4. A JTF HQ Katonai műszaki tevékenységi (MILENG) tanácsadója,52 a MILENG
törzs támogatásával, tanácsokkal látja el JTF parancsnokot a fizikai
környezetnek a hadjárat vagy a hadműveleti célok támogatásához való
alakításával kapcsolatban. Ebben a minőségben a MILENG tanácsadó a
MILENG logisztikai támogatás valamennyi aspektusának a tervezését és
végrehajtását segíti a megfelelő JOA/TOO-n belül. Egy hadművelet adott
szakaszában a JTF pk. áthelyezheti a MILENG logisztikai támogatásának főbb
feladatait, és így szétoszthatja a mozgástámogató képességeket. Az alárendelt
parancsnokok MILENG-tanácsadói (beleértve a közös logisztikai támogató
csoportot is) felelősek a MILENG támogatás prioritásaiért és koordinálásáért a
saját felelősségi területeiken belül.
6.5. A NATO-erőknek törekedniük kell arra, hogy minimalizálják a környezeti
károkat, és betartsák az MC 469/1-ben lévő elveket és eljárásokat. További
utasítások és iránymutatások a NATO Szövetséges Összhaderőnemi
Környezetvédelmi Kiadványok sorozataiban (AJEPP) találhatók A NATO és a
csapatokkal hozzájáruló nemzeteknek közös felelőssége a környezet
megóvása, mindazonáltal minden nemzet a saját erői tevékenységeiért a
felelős. A hadműveletek, beleértve a logisztikai támogatás is, környezetre
gyakorolt hatásait azok megkezdése előtt figyelembe kell venni és értékelni kell.
A környezetvédelmi szabályokat ezután be kell építeni a hadműveleti tervekbe.

3. rész – Kegyeleti ügyek

6.6. A kegyeleti ügyek kifejezés széles körű tevékenységi területet fed le azzal a
céllal, hogy gondoskodjon a műveletek során eltűnt, illetve elhalálozott
személyekről. Ez magában foglalja az elhunyt személyi állomány keresését,
azonosítását, nyilvántartását, a róluk való gondoskodást, a hadműveleti
területről való evakuálásukat, a közeli hozzátartozó értesítését, a maradványok
végleges elhelyezését és az elhunyt személlyel kapcsolatos információk
nyilvánossá tételét. Ezek a tevékenységek magukban foglalhatják a polgári
alkalmazottakat is, különösen a tömeghalálozások és az ellenséges
személyeket érintő esetekben. A NATO elvek szerint a kegyeleti ügyek
általános felelőse a J1, és ez általában nemzeti felelősség. Azonban a JTF pk.

52
AJP-3.12 "Szövetséges összhaderőnemi doktrína a katonai műszaki tevékenységről".

63
 és a logisztikai hatóságok koordinációs szerepet vállalhatnak a logisztikai
támogató műveletek területén annak érdekében, hogy a JOA-ban
rendelkezésre álló eszközök és források felhasználásának a hatékonysága
érdekében. A nemzetek és a NATO hatóságok számára javasolt a kétoldalú
és/vagy multinacionális megoldások alkalmazása a kegyeleti ügyek
támogatásában.

4. rész – A műveletek beszállítói támogatása

6.7. A Hadműveletek beszállítói támogatása (CSO) az olyan tevékenység, mely
tervezett és/vagy ad hoc szerződéses kereskedelmi támogatást alkalmaz
bizonyos logisztikai szolgáltatásoknak a műveletek során való nyújtásához.
Lehetővé teszi az ipar számára, hogy bizonyos szempontok alapján
áruvásárláson alapuló olyan logisztikai támogatást nyújtson, amely olyan
szolgáltatásokat is tartalmaz, amelyek a haderő generálási folyamat során nem
kerülnek felajánlásra. Ez lehetővé teszi a NATO parancsnokok és a csapatokat
küldő nemzetek számára a katonai erőforrások és képességek optimalizálását
olyan helyzetekben, amikor a kereskedelmi megoldások a fenyegetettségi
szinttől és a biztonsági helyzettől függően igénybe vehetőek. A CSO tehát egy
olyan erő-sokszorozó tevékenység, amely különösen értékes lehet a Szövetség
hadműveleteinek és küldetéseinek (AOM) a fenntartási szakaszában, amikor
kedvezőbb és biztonságosabb az ipari szolgáltatások igénybevételére, illetve
csökkentett kockázatot jelent a mozgó hadviselés számára. Lehetővé teszi a
nemzetek számára, hogy csökkentsék a személyi állomány létszámát, illetve
egyszerűbb létesítményeket hozzanak létre a Szövetség Hadműveleteinek és
Küldetéseinek (AOM) az időtartamára. Ez ugyanúgy fontos a békés
környezetben történő átcsoportosítás alatt, amikor a gazdaság gyakran
magasabb prioritású, mint a csapatok telepítésének a gyorsasága. Azonban a
Hadműveletek Beszállítói Támogatása (CSO) a megbízhatóság, a minőség, a
biztonság és a növekvő költségek kockázatát hordozza magában, tehát
hatékony menedzselésre van szükség.53 Ezt szisztematikus
kockázatelemzéssel és irányítási eljárásokkal, valamint a NATO Tapasztalat-
feldogozási Irányelvek alkalmazásával kell végrehajtani. Ezért a Szövetséges
Műveleti Parancsnokságnak a CSO egy olyan tényezőjének kell lennie, amely
a NATO telepített parancsnokságok logisztikai támogatásának biztosításával
foglalkozik a cselekvési változatok kidolgozásának korai szakaszában a
nemzetek jóváhagyásra javasolt tervezett Működési Koncepciójának (COO) a
részeként. Ahol lehetséges, a nemzetek által létrehozott támogatható és
megfizethető folyamatoknak megfelelően kell figyelembe venni azokat a
elemeket, amelyek katonai eszközökkel történő szállítása elengedhetetlen.
Ezen kívül a Stratégiai parancsnokságoknak és a nemzeteknek arra kell
törekedniük, hogy szerződéses megállapodásokat hozzanak létre békeidőben
53
Támogatás kérhető a logisztikai szerződések integrátorától, legyen az egy kereskedelmi vagy egy
NATO ügynökség, figyelembe véve azt, hogy milyen lehetőségek vannak az iparban a javasolt
követelményeknek való megfeleléshez. Ez a beszerzési tervezés szerves része, amely a NATO-
szervezet Szerződéskötési Vezetőjének funkcionális hatásköre alatt áll a NATO pénzügyi
szabályainak és eljárásainak megfelelően.

64
 a vállalkozókkal a Szövetség Hadműveleteinek és Küldetéseinek (AOM) az
időtartamára.
6.8. A Hadműveletek Beszállítói Támogatása (CSO) nemzeti és/vagy NATO-
megállapodások alapján biztosított, és tartalmazhat gyorsan használható
szerződéseket. Mindazonáltal az ilyen szerződéses támogatásokat igénybe
vevő nemzet (ek) a " költségeket azok fizetik, akik előidézik" elve alapján
felhasznált árukért és/vagy szolgáltatásokért fizetnek, kivéve, ha a megfelelő
bizottságok és testületek kifejezetten felhatalmazzák őket. Mivel a
kiszervezésnek műveleti következményei lehetnek, ezért a parancsnoknak
támogatnia kell és meg kell értenie az összes résztvevő tevékenységét. A
nemzeteknek rálátást kell biztosítaniuk a szerződött támogatásokra és a
szerződött vállalkozók beazonosíthatóságára a helyszínen és/vagy az
utánpótlási vonalakon.
6.9. A NATO Pénzügyi Szabályzatával és Eljárásaival összhangban,54 a NATO
szervezet Szerződéskötési Vezetője a következőkért felelős:
a. A NATO-szervezet beszerzési politikájának, eljárásának és legjobb
gyakorlatának a kidolgozása, összehangolása és kihirdetése.
b. Annak biztosítása, hogy a beszerzési személyzet megfelelően képzett és
kiképzett legyen.
c. A beszerzési megoldások "legjobb gyakorlatának" az elősegítése a
dinamikusan változó műveleti környezet igényeinek kielégítése érdekében.
d. A méretgazdaságosság elősegítése a központi beszerzési forrásokon
keresztül, ahol ez megvalósítható és kivitelezhető.
e. A beszerzési tevékenység funkcionális felügyelete az adott NATO
szervezeten belül.
f. Tanácsadás a magasabb szintű szerveknek (hatóságoknak) a szerződések
és a beszerzések terén.
Ezen kívül, a beszerző és a szerződéskötő tiszt (ek) kizárólagos jogosultsággal
rendelkeznek a NATO szervezet nevében az áruk és a szolgáltatások
beszerzésére. A beszerző és a szerződéskötő tiszteket olyan egyértelmű
felelősségi körökkel kell felruházni, amelyek teljes egészében lefedik a
kötelezettségeiket, és tartalmazzák a hatáskörükre vonatkozó korlátozásokat.55
Ez vonatkozik a szerződést kötő saját személyzetre és a szerződést kötő
ügynökségre is. Ennek megfelelően az áruk és szolgáltatások bármilyen
beszerzését a Parancsnok (COM) által kijelölt szerződéskötő tisztnek kell
végrehajtani.

5. rész – Polgári-katonai kölcsönhatás

6.10. Polgári-katonai együttműködés. A Polgári-katonai Együttműködés (CIMIC)
egy olyan összhaderőnemi funkció, amely a küldetés célkitűzéseinek
54
3.1 Cikkely FRP.
55
3.1 Cikkely FRP.

65
 eléréséhez szükséges képességek egészét alkotja, és lehetővé teszi a NATO
parancsokság számára, hogy hatékonyan vegyen részt a Polgári-katonai
kölcsönhatás (CMI) széleskörű tartományában a nem katonai szereplőkkel.
Ezért a katonai, polgári ügynökségek és a helyi lakosság között megfelelően
működő kapcsolatot kell kiépíteni. A CIMIC megkönnyíti a koordinációt, az
együttműködést és a cselekvéseket a katonai erők és a polgári környezet
minden területén a JOA-n belül:
• A nem katonai szereplőkkel való kapcsolattartás, együttműködés és
koordináció elősegítésével (pl. nemzetközi szervezetek (IO-k), nem
kormányzati szervezetek (NGO-k) és nemzeti/helyi szereplők).
• Értékelések és ismeretek biztosításával a politikai, gazdasági, környezeti és
humanitárius tényezők tekintetében a katonai műveletek tervezésénél és
végrehajtásánál.
• A JOA-ban a katonai és polgári hatóságok, szervezetek, ügynökségek és
lakosság közötti hatékony kapcsolat kiépítésével.
6.11. A polgári-katonai összekötő mellett a CIMIC törzs szintén koordinálhatja a
katonai részvételt a humanitárius segítségnyújtási műveletekben. Kapcsolatot
fognak létrehozni a különböző polgári hatóságokkal és ügynökségekkel, és
ezáltal értékes információforrást hoznak létre a logisztikai tervezés és a
szélesebb körű katonai műveletek segítésére. Ez magában foglalja a katonai
vagy polgári használatú útvonalak kijelölését és szabályozását, a fogadó ország
támogatását és a polgári-katonai erőforrás-gazdálkodást. Mindazonáltal kellő
figyelmet kell fordítani arra, hogy a CIMIC-tevékenységeit olyan
partnerszervezetek, mint az IO-k vagy a nem kormányzati szervezetek (NGO-
k) ne tekintsék hírszerzői tevékenységnek.
6.12. Nemzetközi szervezetek, nem kormányzati szervezetek. A tapasztalat azt
mutatja, hogy a küldetések tartalma jelentősen változhat. Közös jellemző
azonban a szereplők komplex kínálata az összhaderőnemi hadműveleti
területen és azon túl. A helyi résztvevők és hatóságok és a felek mellett, a
katonai erők működését a területen jelenlévő más szereplők (például média,
diplomaták, nemzetközi szervezetek (IO), nem kormányzati szervezetek
(NGO)) teljes figyelembevételével kell megszervezni. Minden nem katonai
szereplő általában számos olyan alapelvet követ, amelyek szabályozzák a
munkájukat és a magatartásukat. Ezek nagymértékben különböznek
egymástól, különböző ütemterveket, struktúrákat és eljárásokat eredményezve.
6.13. Ennek a nagy sokféleségnek köszönhetően az egyik nem katonai szereplő által
folytatott kölcsönhatás nagyon gyakran különbözni fog egy másiktól. Néhány
nem katonai szereplő vonakodva működik együtt a katonasággal. A nem
katonai szereplők motivációjának megértése lehetővé teszi a katonai funkciók
és területek számára, hogy a CIMIC által megkönnyített CMI-k végrehajtása
során minimalizálják velük a súrlódást.

6. rész - Állatgondozás

66
6.14. A katonai műveletek minden fázisában az állatokról való gondoskodás és az
állategészségügyi ellátás iránymutatást nyújt a katonai feladatok végrehajtása
során. a hadsereg állatainak a gondozásával és az állatok egészségének a
megóvásával kapcsolatos kérdésekben. Ez magában foglalja az erők által
alkalmazott állatok kezelésének minden aspektusát, ideértve a feladat
végrehajtás előtti egészségügyi szűrést, az oltást, a szállítást, az elhelyezést, a
műveleti környezetben történő megelőző és állandó gondoskodást, valamint a
feladat végrehajtást követő visszaszállítás előtti megelőző tevékenységeket,
illetve vázolja az állategészségügyi erők felszerelési követelményeit, valamint a
kóbor állatok és a mezőgazdasági állatokról való emberséges gondoskodás
módját.

7. rész – Katonai rendészet

6.15. A katonai rendészet támogatja a parancsnok összhaderőnemi logisztikai
támogató csoportját az összhaderőnemi logisztikai támogató hálózat
menedzselése érdekében, a konfliktusok teljes spektrumán keresztül, a mozgás
biztosítási, a biztonsági, a fogva tartási, a rendfenntartást és a stabilitást
biztosító rendőri funkciók révén. Azonban a logisztikai tevékenység MP
támogatása a mozgás biztosítási támogatásban a leginkább hangsúlyos, ahol
a hangsúly a mozgatás tervezésére, megkönnyítésére és szabályozására
összpontosított a számos műveleti és harcászati tevékenységek folyamán,
valamint nagy általánosságban az utánpótlási vonalak mentén. Ez hozzájárul a
mozgás szabadságához a hadműveleti területen (AOO). Az MP
mozgástámogatása elérhető a mozgástervezéshez, a mozgásszabályozáshoz
és a mozgásbiztonsághoz való hozzájárulása révén. Ezek a hozzájárulások
magukban foglalják az útvonal és a terület felderítését (a műszakiakkal és a
logisztikusokkal közösen), a forgalomirányítást és a helyi hatóságokkal való
kapcsolattartást az útvonal kijelölésével a forgalom ellenőrző, kritikus pontok és
egyéb megállóhelyek személyzettel történő ellátásával, a lakóhelyüket
elhagyott és a szökésben lévő személyek kezelési és a területi kárelhárítási
tevékenységekkel.

67
A MELLÉKLET – A Szövetséges Műveleti Parancsnokság logisztikai
vezetési, irányítási és koordinációs kerete stratégiai szinten
A.1. Átfogó Válságkezelő Műveleti Központ. Az Átfogó Válságkezelő Műveleti
Központ (COMC) létrehozása és az ahhoz kapcsolódó COMC eljárások a
Szövetséges Fegyveres Erők Európai Legfelső Parancsnokságának (SHAPE)
a válasza a válságkezelésre és a műveletek végrehajtására. A következő
alapvető feladatok határozzák meg a COMC keretében végzett munkát:
• válságelemzés a potenciális válságok azonosítására;
• kezdeti stratégia helyzetkép biztosítása, és a rendelkezésre álló ismeretek
alapján történő körültekintő tervezés;
• katonai tanácsadás biztosítása a válságok széles körében;
• a folyamatban lévő műveletekre vonatkozó stratégiai kockázat értékelése;
• a stratégiai vezetés és irányítás biztosítása;
• a folyamatban lévő műveletek stratégiai szintű értékelésének a
megszervezése és végrehajtása;
• és a válságot követő elemzések végrehajtása.
Többféle információval és a szaktudással rendelkező szakértői részvétel
szükséges a SHAPE törzsben, akár a szervezetben meglévő, akár "képesség
növelők", avagy "segítők" alkalmazásával.
A.2. Logisztika. A SHAPE (J4) logisztikai főnöksége a J4 törzsfőnök helyettesének
(ACOS) az irányítása alatt felelős azon stratégiai szintű logisztikai tervek
kidolgozásáért, melyek támogatják a műveleteket és a gyakorlatokat, a tervek
végrehajtásának az összehangolásáért és ellenőrzéséért, illetve segítséget és
iránymutatást nyújtanak az alárendelt parancsnokságok részére. A főnökség 2
osztályból áll, melyek a következők:
a. Logisztikai Hadműveleti és Tervező Osztály. Ez az osztály felelős ACOS
J4-ben az alábbiakért:
• a stratégiai szintű logisztikai elemzések és értékelések készítése a
hadműveletek és a gyakorlatok támogatásához;
• vészhelyzeti stratégiai logisztikai tervezés és logisztikai hadműveletek
tervezése a hadműveletekhez és gyakorlatokhoz a NATO és nem
NATO katonai és polgári parancsnokságokkal és szervezetekkel
egyeztetve;
• a logisztikai tervek végrehajtásának koordinálása, irányítása és
ellenőrzése;
• a hadműveletekhez és gyakorlatokhoz a stratégiai logisztikai
erőforrások, képességek, adományozott eszközök és az ingyenes
felajánlások kezelése;

68
 • stratégiai fontosságú logisztikai alapanyagok (pld.: üzemanyag)
biztosításának a menedzselése;
• a logisztikai követelmények és a végrehajtási megoldások
beazonosítása, beleértve a válságkezelési műveletek sürgős
igényeinek a kielégítéséhez szükséges személyi állomány biztosítását
is;
• a műveletek és gyakorlatok multinacionális logisztikai támogatásának a
koordinálása a nemzeti hatóságokkal együttműködve;
• funkcionális támogatást a SHAPE Hadműveleti Tervező Csoport
számára, beleértve az összhaderőnemi képességi
követelmények/hadszíntéri követelmények kidolgozását;
• a befogadó nemzeti támogatás tervezését és koordinálását az
irányítása a hadműveletek és gyakorlatok támogatásához;
• funkcionális tanácsadás és útmutatás nyújtása a NATO és a nemzeti
szervezetek, valamint az alárendelt parancsokságok számára;
• hadműveleti támogatóként működik a NATO logisztikai információs
rendszereinek fejlesztése, hatékony felhasználása és kezelése terén;
• logisztikai tanácsadás és támogatás a SHAPE műveletek tervezési
folyamata során;
• logisztikai tanácsadás és támogatás a tervezéshez és koordinációhoz
kapcsolódó valamennyi szemponthoz az erők generálásával, az erők
kiképzésével és gyakorlataival, a kiértékelésével, a jóváhagyásával és
a minősítésével kapcsolatban;
• logisztikai tanácsadás és támogatás a SHAPE és a NATO megfelelő
törzsének a NATO védelmi tervezési folyamat támogatásához;
• a logisztikai irányelvek, tervek, koncepciók, doktrínák és képességek
fejlesztésének és végrehajtásának a támogatása; és
• a Szövetséges Műveleti Parancsnokság érdekeinek a képviselete az
érintett NATO testületekben, munkacsoportokban és gyűléseken,
beleértve a NATO Logisztikai Bizottság és a Logisztikai Bizottság
Vezetői Csoportját is.
b. Szövetséges Mozgatás Koordináló Központ. A Szövetséges Mozgatás
Koordináló Központ/ Mozgatási és Szállítási Osztály a következőkért felelős
az ACOS J4-nek:
• a stratégiai mozgatások koordinálására a NATO tervezési, ellenőrzési,
fontossági sorrend meghatározási, összeütközések elkerülési alapvető
feladatok segítése (beleértve a fogadást, az állomásoztatást és
továbbmozgatást (RSOM)) is, illetve az olyan fenntartási anyagok
áthelyezésének és szállításának a biztosítása, mellyel támogatják a
NATO, és a csapatokat felajánló nem NATO országokat a gyakorlatok
és a hadműveletek folyamán;

69
 • a hadművelet megkezdése után, annak figyelemmel kíséréséért,
értékeléséért és szabályozásáért;
• hadműveleti mozgatás biztosításáért az adott műveletek
támogatásához;
• hadműveleti támogatás biztosításáért az összes mozgatási információs
rendszerhez;
• a hadműveleteken belül a NATO-parancsnoki struktúráján keresztül
valamennyi NATO-motorizált szállítóeszköz mozgatásának a
menedzseléséért;
• a NATO mozgatásokkal és szállításokkal foglalkozó szakértők
biztosításáért a NATO testületek, munkacsoportok és nemzetek
számára, beleértve a kétoldalú és multinacionális megállapodások
fejlesztésének a támogatását is;
• a mozgatással és a szállítással foglalkozó szakértők biztosításáért a
követelmények megállapításához, a hadműveleti elképzeléshez, a
válságkezelési műveletek sürgős igényeinek a meghatározásához és
az összes rutinszerű személyzeti munkához.
• a NATO alapvető képességének a biztosításáért a nem NATO
nemzetek és szervezetek, az Európai Unió, az Egyesült Nemzetek
Szervezete, a nemzetközi szervezetek és a polgári ügynökségek a
humanitárius műveletek támogatása érdekében történő mozgatásainak
a koordinálásához ; és
• a NATO mozgatási és közlekedési doktrínájának, irányelveinek és
eljárásainak a kidolgozásáért, fejlesztéséért és végrehajtásáért.
A.3. Egészségügyi főnökség. A SHAPE-ben a vezérkari főnök helyettes (ACOS)
alárendeltségében lévő Összhaderőnemi Egészségügyi (JMED) főnök a
Szövetséges Egyesített Fegyveres Erők Legfelső Európai Parancsnok
(SACEUR) és az összes egészségügyi témával foglalkozó törzs vezető orvosi
tanácsadója. A JMED a következő átfogó felelősségekkel rendelkezik:
• egészségügyi tanácsadás biztosítása a stratégiai parancsnokságokon
belül az összes személyzeti ügyben;
• az összes alapelv, doktrína és stratégia összehangolása a NATO
alárendelt orvosi parancsnokságainak vezetésében és irányításában;
• az összes SHAPE főnökséggel való együttműködés, és részvétel az
egészségügyi kérdéseket érintő ügyekben;
• a Szövetséges Műveleti Parancsnokságok (ACO) Orvos Igazgatója/
Egészségügyi Tanácsadója irányításának és utasításának a
végrehajtása;
• a hatékony Kétoldalú Stratégiai Parancsnokság kapcsolatok
fenntartása a Szövetséges Transzformációs Parancsnokság
Egészségügyi Igazgatósággal közös ügyekben; és

70
 • az egészségügyi támogatáshoz szükséges képzési követelmények
meghatározása.56
A.4. Összhaderőnemi Műszaki Főnökség. A SHAPE-ben az Összhaderőnemi
Műszaki Főnök biztosítja és fenntartja a katonai műszaki tevékenység minden
területén a stratégiai szintű koordinációs és ellenőrzési képességeket, és így
támogatja a SACEUR vezetési funkcióját. Általános törzstámogatást, a
koordinációt és szakértői tanácsokat nyújt a katonai műszaki tevékenység
minden területén a parancsnok, az irányító csoport és a SHAPE törzsek
részére, beleértve az infrastruktúra, a környezetvédelem, a robbanóanyagok
megsemmisítése, a rögtönzött robbanó szerkezetek katonai felkutatásának és
megsemmisítésének a támogatása, illetve az erők megóvása kérdéseket is.
A.5. Állandó Összhaderőnemi Logisztikai Támogató Csoport. Az Állandó
Összhaderőnemi Logisztikai Támogató Csoport (SJLSG) szerepei és feladatai
a következők:
a. Szerepek:
(1) Logisztikai funkció. Az SJLSG HQ fő feladata, hogy biztosítsa a
parancsok és a nemzetek közötti átfogó funkcionális koherenciát a tartós
előkészítő és támogató tevékenység folytatásához, mely fontos a gyors
megerősítések és a fenntarthatóság érdekében. Ez a feladat
békeidőben és a hadműveletek végrehajtása folyamán folyamatos kell
hogy legyen, azért, hogy biztosítsa a SACEUR felelősségi területének
(AOR) a támogatását és a jövőbeli műveletek végrehajtásának a
képességét. A NATO ambíció szintjének a biztosítása érdekében az
SJLSG HQ-nak képesnek kell lennie arra, hogy több parancsnokságot
és résztvevőt alkalmazzon lehetőleg több mint egy összhaderőnemi
hadműveleti területen.
(2) Sürgős engedélyezés. Az SJLSG HQ-nak, mint állandó szervezetnek a
második feladata az, hogy idő kritikus helyzetekben képes legyen gyors
reagálásra egy változtatható összetételű telepíthető részével, ezáltal
lehetővé téve a logisztikai támogatás irányítása és vezetése részére a
NATO erők gyors telepítését és kezdeti fenntartását. Ez a második
feladat a telepítés közvetlen támogatása, vagy az erők telepítése, ami
nagy valószínűséggel a Nagyon Magas Készenlétű Összhaderőnemi
Alkalmi Harci Kötelék (VJTF) telepítésével kezdődik. Idő-kritikus
hadműveleti helyzetben lehet egy olyan időszak, amikor az
Összhaderőnemi logisztikai támogató csoport (JLSG) Parancsnoksága
(HQ) még nem került telepítésre, nem aktiválták, nem teljesen
működőképes, vagy még telepítés alatt áll. Ebben az időszakban az
SJLSG HQ szerepét és elsődleges felelősségét az RSOM
parancsnokság és a harcászati szintű összhaderőnemi logisztikai
vezetés és irányítás, (C2) a VJTF közvetlen támogatásával hajtja végre

56
Bi-SC 75-3, Stratégiai Egészségügyi Támogatási Képzési Terv, Aláírva 2015. április 14.

71
 addig, amíg a felelősségi kör nem kerül átadásra az aktivált JLSG HQ-
nak vagy egy másik parancsnokságnak.
b. Feladatai:
• logisztikai funkcionális parancsnokságot, irányító és koordináló hatóságot
biztosít hadműveleti szinten a SACEUR felelősségi területének (AOR)
folyamatos logisztikai előkészítése és feladat készség biztosítása érdekében
mind békében, mind hadműveletekben;
• támogatja az Összhaderőnemi parancsnokság/Összhaderőnemi Alkalmi
Harci Kötelék parancsnok és az ACO által vezetett hadműveleti szintű
tervezést és műveleteket;
• gyakorolja a logisztikai funkcionális parancsnokság, az irányító és
koordinációs hatóság feladatkörét hadműveleti szinten, annak érdekében,
hogy fenntartsa a funkcionális koherenciát, hatékonyságot és optimalizációt
a NATO-erők, valamint a nemzeti logisztikai támogatási képességeken
keresztül;
• támogatott parancsnokként felkészül a VJTF telepítésének és
fenntartásának a vezetésének, a koordinációjának és a végrehajtásának az
irányítására mindaddig, amíg a JLSG HQ át nem veszi a szerepét;
• felkészül a C2 telepíthető képességek hadművelet irányítási jogkörének
(OPCON) az átruházására egy JTF parancsnok részére, hogy lehetővé tegye
a VJTF hatékony telepítését, feladat végrehajtását és fenntartását addig,
amíg ezt a szerepet egy JLSG át nem veszi;
• felkészül arra, hogy vállalja a NATO részére utalt hadművelet irányítási
jogkört (OPCON) és a nemzeti logisztikai képességeket azért, hogy lehetővé
tegye a VJTF gyors telepítését és fenntartását mindaddig, amíg a JLSG HQ
át nem veszi a feladatot;
• felkészül arra, hogy magára vállalja az RSOM folyamatot végrehajtó VJTF
erők elemeinek harcászati irányítását; és
• ahol ez adott gyakorolja azon nemzeti logisztikai képességek feletti
logisztikai ellenőrzést, amelyek hozzájárulnak a NATO-erők logisztikai
támogatásához a nemzeti jogkörátadásokban leírtaknak megfelelően.

72
ÜRES OLDAL

73
 B MELLÉKLET – Többnemzeti logisztikai szervezetek

1. rész – Többnemzeti logisztikai egységek és többnemzeti integrált

logisztikai egységek
B.1. Meghatározások. A többnemzeti logisztikai egységek (MLU) és a többnemzeti
integrált logisztikai egységek (MILU) akkor jönnek létre, amikor két vagy több
nemzet hadműveleti és harcászati szinten egyetért abban, hogy logisztikai
támogatást nyújtson egy többnemzeti erőnek, és ezt a csapatokkal hozzájáruló
nemzetekkel történt technikai megállapodásokban rögzítették. Az MILU és az
MLU közötti főbb különbségek a következők:
a. Vezetés és irányítás. Az MLU rendszerint a nemzeti parancsnokság
vezetése és irányítása (C2) alatt áll, szemben az Összhaderőnemi alkalmi
kötelék (JTF) parancsnok hadműveleti irányítása (OPCON) alatt álló MILU-
val; az MLU tevékenységeinek összehangolása azonban átruházható az
Összhaderőnemi logisztikai támogató csoport (JLSG) parancsnokára is.
b. A művelet szintje. Egy MLU szervezhető alacsonyabb hadműveleti vagy
harcászati szinten, szemben egy MILU-val, amely csak hadműveleti vagy
magasabb harcászati szinten.
B.2. Szerep. Az MILU-k és az MLU-k képesek eleget tenni a rugalmas többnemzeti
logisztikai támogatási igényeknek. Ezek az egységek különösen hasznosak
lehetnek, ha egyetlen nemzet képes arra, hogy annak az egységnek és/vagy
parancsnoki struktúrának a magját biztosítsa, amely körül az egész egységet
más nemzetek egységeinek a hozzárendelésével, és/vagy kiegészítésével
kialakíthatóak. Az MLU-kat/MILU-kat alkalmazni kell a logisztikai
tevékenységek nyomainak a csökkentésére, a méretgazdaságosság
kihasználásával. Ezek olyan fontos mechanizmusok vagy elősegítő eszközök,
amelyekkel egyes országok hatékonyabban járulhatnak hozzá a teljes
hadműveleti erőfeszítéshez. Az MLU-k/MILU-k erő megújítási eszközökként is
hasznosak, különösen az alacsony intenzitású műveletekben vagy elhúzódó
időtartamú műveletekben, ahol a logisztikai támogatás együttműködés nélkül
bonyolult lenne. Leggyakrabban, és gyakorlati okokból az MLU minimális
mérete a század.
B.3. Vezetés és irányítás. Szükség van egy vezető nemzet kijelölésére, mely
felállítja azt az egységet, amely biztosítja a C2 struktúra, a híradó és informatikai
rendszerek és a harckiszolgáló támogatás keretrendszerét. A konkrét C2 és
hadműveleti megállapodásokat a résztvevő nemzeteknek kell létrehozniuk. Az
MLU/MILU parancsnokának egyértelmű irányítási jogosultsággal kell
rendelkeznie az alárendelt alegységek fölött, ez általában az OPCON. Az
egységek úgy vannak kialakítva, hogy bizonyos logisztikai támogatást
nyújtsanak ott, ahol a nemzeti erőket erre nem képesek, vagy jobban
alkalmazhatóak a parancsnok átfogó logisztikai támogatási tervének a
támogatására.
B.4. Szerepek és felelősségek. Az MLU/MILU szolgáltatásainak és támogatásának
a tervezése és végrehajtása nem különbözik lényegesen a nemzeti támogató

74
 egységekétől, viszont a szükséges C2 funkció jóval bonyolultabb. Ezért az
MLU-k/MILU-k szervezetéhez és felépítéséhez további összekötő tisztekre és
változatosabb kommunikációs eszközökre van szükség, a nyújtott szolgáltatás
és a támogatott erők függvényében.

2. szakasz – Moduláris többnemzeti üzemanyag ellátó egység

B.5. Általános. A Moduláris többnemzeti üzemanyag ellátó egységek (MCPU-k)
képesek üzemanyag ellátó szakemberek gyors telepítésére számos
környezetben, és képesek kis, illetve szükség esetén rövid időn belül megnövelt
méretekben is működni. Ezek az egységek megfelelő külső kapacitásokkal
kiegészített katonai kapacitásokkal rendelkeznek és ezáltal biztosítani tudják a
gyors hadműveleti üzemanyag elosztó rendszer telepítését. Az MCPU a NATO
partnerek és az érintett résztvevő felek multinacionális speciális elemeiből
állnak.
B.6. Vezetés és irányítás. Az MCPU rendelkezik OPCON jogokkal a JLSG és a JTF
parancsnok irányába, ha a JLSG nem kerül telepítésre.

3. rész – Többnemzeti Egészségügyi Egység

B.7. A Többnemzeti Egészségügyi Egységek a Szövetséges Összhaderőnemi
Kiadvány- 4.10. Összhaderőnemi Doktrína az Egészségügyi Ellátáshoz
kiadványban szerepel.

75
 C MELLÉKLET – NATO anyagi-technikai ellátási kategóriái
A NATO anyagi-technikai ellátási rendszere öt kategóriában került besorolásra:57
• I. kategória: Azok a cikkek, amelyeket a személyi állomány és az állatok (tekintet
nélkül a harcban vagy a terepviszonyokban történt változásokra) megközelítőleg
azonos mértékben fogyasztanak. Például: napi fogyasztási adag és takarmány;
• II. kategória: Olyan kellékek, amelyekre a kibocsátási mennyiségeket az
állománytábla és a rendszeresített felszerelési határozzák meg. Például: ruházat,
fegyverek, műszerész szerszámok, pótalkatrészek, járművek stb.
• III. kategória: Üzemanyagok és kenőanyagok minden célra, kivéve a repülőgép
üzemeltetéséhez vagy a fegyverek, például a lángszóró használatához. Példák:
kőolajtermékek, mint benzin, kerozin, dízelolaj, fűtőolaj, kenőolaj és zsírok,
valamint szilárd tüzelőanyagok, mint szén, koksz és fa. Légierő részére (III A):
Repülőgép-üzemanyagok és kenőanyagok;
• IV. kategória: Olyan ellátási anyagok, amelyek kezdeti javadalmazásait a
jóváhagyott táblázatokban nem szabályozták. Rendszerint az ilyen anyagok közé
tartoznak az erődítési és építési anyagok, csakúgy mint az állománytáblás (II.
kategóriájú) anyagokkal azonos cikkek, de ezen felüli mennyiségek, mint pl.: a
többlet-gépjárművek; és
• V. kategória: A lőszerek, robbanó- és vegyi anyagok összes típusa.
Meg kell jegyeznünk, hogy míg az egészségügyi eszközök és gyógyszerek a NATO II.
Kategóriába tartoznak, jelentős számú nemzet esetében az egészségügyi ellátást
külön kategóriába sorolják.

57
Összehasonlító táblázatok a nemzeti anyagi-technikai ellátó osztályokkal az AAP-19 (A), A NATO
Erők anyagi-technikai ellátó osztályaiban találhatók.

76
ÜRES OLDAL

77
 Szószedet

I. rész – Mozaikszavak és rövidítések

A Lexikon a Szövetséges Összhaderőnemi Kiadvány 4(B)-ben előforduló
mozaikszavakat és rövidítéseket, valamint kifejezéseket és meghatározásokat
tartalmazza, és nem tekinthető teljes körűnek. A rövidítések végleges és szélesebb
körű listája a NATO szakkifejezések listájában szerepel.
A&E lőszer és robbanóanyagok
ACO Szövetséges Műveleti Parancsnokság
ACOS vezérkari főnök helyettes
ACT Szövetséges Transzformációs Parancsnokság
AJP Szövetséges összhaderőnemi kiadvány
AOM Szövetséges tevékenységek és feladatok
AOR felelősségi terület
Bi-SC (mindkettő) Stratégiai Parancsnokság
C2 vezetés és irányítás
CIMIC civil-katonai együttműködés
CMI civil-katonai kapcsolatok
CNAD Nemzeti Fegyverzeti Igazgatók Konferenciája
COA cselekvési változat
COM parancsnok
COM JLSG összhaderőnemi logisztikai támogató csoport
parancsnok
COM JTF összhaderőnemi alkalmi harci kötelék parancsnok
COP közös hadműveleti kép
COPD Átfogó Hadműveleti Tervezési Irányelvek
CSO műveleteket támogató beszállító
D&RMSD kilépés a harcból és visszavonulás, várakozás és feladás
és küldés
EU Európai Unió
HN befogadó nemzet
HNS befogadó nemzeti támogatás
HQ parancsnokságok
IO Nemzetközi szervezet
JLSG összhaderőnemi logisztikai támogató csoport
JLSN összhaderőnemi logisztikai támogató rendszer
JOA összhaderőnemi hadműveleti terület
JTF összhaderőnemi alkalmi harci kötelék
LLN vezető logisztikai nemzet
LOC utánpótlási vonalak
LOGCON logisztikai irányítás
LRSN logisztikai szerepkörre szakosodott nemzet
MC Katonai Bizottság
MCPU Többnemzeti összhaderőnemi üzemanyag ellátó (al)-
egységek

78
MILENG Katonai műszaki
MILU Többnemzeti integrált logisztikai (al-)egység
MLU Többnemzeti logisztikai (al-)egység
MP katonai rendőrség
MOU Egyetértési megállapodás
NAC Észak-atlanti Tanács
NATO Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete
NDPP NATO védelmi tervezési folyamat
NGO Nem-kormányzati Szervezet
NSE Nemzeti Támogató Elem
NSPA NATO Támogató és Beszerzési Ügynökség
OPCON Műveleti irányítás
OPLAN Hadműveleti terv
OPP hadműveleti tervezési folyamat
PfP Partnerség a Békéért
POD berakó kikötő
POE kirakó kikötő
POL üzem-, hajtó-, és kenőanyagok
RLP pillanatnyi logisztikai helyzet
RMSD hátravonás, állomásoztatás és megindulás
RSOM Fogadás, állomásoztatás és továbbhaladás
RSOM&I Fogadás, állomásoztatás, előrevonás és integráció
SC Stratégiai Parancsnokság
SHAPE A Szövetséges Fegyveres Erők Európai Legfelsőbb
Parancsnoksága
SJLSG Állandó Logisztikai Támogató Csoport
SOC különleges műveleti parancsnokság
SOR követelmény lista
TACON harcászati irányítás
TCN Csapatokkal hozzájáruló nemzet
TOA Jogkörátadás
UN Egyesült Nemzetek
VJTF Gyorsreagálású összhaderőnemi alkalmi harci kötelék

79
II. rész Szakkifejezések és definíciók
civil-katonai együttműködés (Civil-Military Cooperation – CIMIC)
A küldetés teljesítése érdekében valamely NATO-parancsnok és a polgári szereplők
(a helyi lakosság és a hatóságok, valamint a nemzetközi, hazai és nonprofit
szervezetek és ügynökségek) közötti koordináció és együttműködés.
(NATO elfogadott)
kollektív logisztika
A NATO és a nemzetek kollektív szemlélete a NATO feladatok, műveletek és
gyakorlatok logisztikai támogatásának tervezése, létrehozása, szinkronizálása és
prioritásainak megteremtése érdekében, a közös folyamatok és szervezeti struktúrák
alkalmazásával.
(MC 319/3 A NATO logisztikai alap- és irányelvei)
vezetés, parancs, parancsnokság, ural, parancsnoklás
• A fegyveres erők irányítása, vezetése, koordinálása és felügyelete céljából egy
személyre ráruházott felelősség.
• A parancsnok által kiadott parancs, azaz a parancsnok akaratának kifejezése,
melynek célja egy meghatározott tevékenység végrehajtása.
• Egyetlen személynek egy csoport, szervezet vagy terület fölötti fennhatósága.
• Egy terület vagy helyzet hatalom alatt tartása.
• A parancsnoki hatáskör gyakorolása.
(NATO elfogadott)
koordinációs jogkör
A parancsnok vagy más kijelölt személy felelőssége, hogy két vagy több erőt,
parancsnokságot, szolgáltatást vagy szervezetet érintő konkrét feladatokat vagy
tevékenységeket koordináljon.
Megjegyzések: A parancsnokot felhatalmazták a résztvevő felekkel, vagy azok
képviselőivel való konzultáció összehívására, de az egyezmény kikényszerítésére már
nem. (NATO elfogadott)
telepítés
Erők otthoni bázisról, vagy másik műveleti területről egy az Összhaderőnemi Műveleti
Területen belüli kijelölt műveleti területre való áthelyezése. (Ez egy új kifejezés és
meghatározás, ami NATO Elfogadási eljárás alá kerül.)
harcból való kilépés
Az áttelepülés során az (al-)egységek abbahagyják a műveleti tevékenységet,
felkészítik az infrastruktúrát az átadásra, vagy kármentesítésre, illetve a személyi
állományt, és a technikai eszközöket a hátramozgatásra. (Ez egy új kifejezés és
meghatározás, ami NATO Elfogadási eljárás alá kerül.)
útbaindítás
Személyeknek és anyagoknak a várakozási területről (SA) a berakási pontba (POE)
való mozgatása, rendezése, kijelölése és a stratégiai szállító eszközökbe való
berakodása, illetve a összhaderőnemi hadműveleti területről (JOA) kilépő személyi
állomány és anyagi eszközök nyilvántartása. (Ez egy új kifejezés és meghatározás,
ami NATO Elfogadtatási eljárás alá fog kerülni.)
befogadó nemzet (HN)
Egy nemzet, mely megállapodás alapján:

80
 a. befogadja a NATO vagy egyéb nemzetek erőit és eszközeit, melyek saját
felségterületén, területéről, illetve azon keresztül végzik tevékenységüket;
b. engedélyezi eszközök és/vagy NATO szervezetek saját felségterületén való
elhelyezését; és/vagy
c. támogatást nyújt e célok elérése érdekében.
(NATO elfogadott)
befogadó nemzeti támogatás
Polgári és katonai támogatás, melyet békeidőben, krízishelyzetben vagy háború idején
nyújt egy befogadó nemzet a NATO vagy egyéb erőknek és NATO szervezeteknek,
mely a támogatást nyújtó nemzet területén helyezkedik el, tevékenységét ott vagy
onnan végzi, illetve áthaladáskor igénybe veszi a támogató nemzet felségterületét.
(NATO elfogadott)
integráció
Szinkronizálja a műveleti készséget elért egységeknek a többnemzeti összhaderőnemi
erők kötelékébe történő beillesztését. (Ez egy új kifejezés és meghatározás, ami
NATO Elfogadási eljárás alá kerül.)
összhaderőnemi logisztikai támogató hálózat
Az egymással folytonosan összekapcsolt logisztikai csomópontok, tevékenységek és
helyszínek, illetve az ezeket összekötő multimodális kapcsolatok rendszere a
felelősségi területen (AOR). (NATO elfogadott)
összhaderőnemi hadműveleti terület (JOA)
Az a szövetséges erők európai főparancsnoka által kijelölt ideiglenes terület, amin
belül az összhaderőnemi parancsnok hadműveleti szinten tervezi és végrehajtja a
meghatározott feladatát. Az összhaderőnemi műveleti terület és annak olyan jellemző
paraméterei - mint: az időtartam, a feladat jellege és a földrajzi terület kiterjedése –
vagy a helyzetből következnek, vagy feladat specifikusak, és általában kapcsolódik az
összhaderőnemi alkalmi harci kötelék műveleteihez. (NATO elfogadott)
logisztika
• Erők mozgatásának és fenntartásának tervezésével és végrehajtásával
foglalkozó tudomány. Szélesebb értelmezésben az alábbi katonai tevékenységi
területekre terjed ki:
• az anyagi eszközök tervezése, fejlesztése, beszerzése, tárolása, mozgatása,
elosztása, karbantartása, hátraszállítása és ártalmatlanítása;
• személyek szállítása.
• létesítmények bérlése vagy építése, karbantartása, működtetése és elosztása;
• szolgáltatások beszerzése vagy nyújtása;
• orvosi és egészségügyi szolgáltatás biztosítása.58
(NATO elfogadott)
logisztikai irányítás (LOGCON)

58
Az egészségügyi támogatást Belgium, Csehország, Németország, Lengyelország, Szlovákia és az
Egyesült Államok nem tekinti a logisztikai részének.

81
A logisztikai irányítás (LOGCON) egy NATO parancsnok számára biztosított jogkör az
összhaderőnemi műveleti területen (JOA) az alárendeltségébe tartozó logisztikai
csapatok és szervezetek fölött, beleértve a nemzeti támogató elemeket (NSE) is, ami
lehetővé teszi számára a logisztikai funkciók és tevékenységek szinkronizálását,
priorizálását, illetve integrációját a hadszíntéren zajló összhaderőnemi hadszíntéri
küldetés teljesítése érdekében.
Megjegyzés: A LOGCON nem biztosít jogkört a nemzeti támogató elemek (NSE) által
birtokolt nemzeti erőforrások felett, kivéve ha a Jogkör Átadási Jegyzőkönyvben (TOA)
szerepel, illetve azokat az anyagokat, amelyeket a NATO Logisztikai Alap- és
Irányelvek dokumentum előír.
(NATO elfogadott)
logisztikai fenntartás
A fenntartás folyamata és eszköze, mely célja egy fegyveres erő számára a fogyó
anyagok, valamint a harci és a nem harci veszteségek és eszközök pótlása annak
érdekében, hogy az erő a céljai eléréséhez szükséges időtartam alatt fenntarthassa
képességeit. (NATO elfogadott)
karbantartás, fenntartás, technikai kiszolgálás
1. Minden olyan tevékenység, amely az eszközöknek az adott körülményektől
függő megőrzését vagy helyreállítását szolgálja, beleértve az ellenőrzést, tesztelést,
szervizelést, szervizelésre való alkalmasság vizsgálatát, javítást, újjáépítést és
helyreállítást.
2. Egy erőnek a feladata végrehajtásához szükséges állapotban való tartása
érdekében végzett összes ellátási és javítási tevékenység.
3. Egy létesítmény (erőmű, épület, szerkezet, terep létesítmény, közüzemi
rendszer vagy egyéb ingatlan) fenntartásához szükséges, rendszeresen ismétlődő
munka, melynek a célja az eredeti vagy tervezett kapacitásban és hatékonyságban,
folyamatosan használható állapotban való tartás.
(NATO elfogadott)
mozgatás (szállítás)
A mozgatás az eszközöknek, a személyi állománynak vagy az anyagi készleteknek a
katonai tevékenység részét képező helyváltoztatását jelentő tevékenység. A mozgatás
megköveteli a mozgékonysági, szállítási, infrastrukturális és a mozgatás irányítási
képességeket, valamint a támogatási funkciókat. (TTF 1976-0037 kelt 2014. 08. 13-án
(nem NATO elfogadott)
nemzeti mozgatás
A stratégiai alkalmazás részeként történő, a hazai bázisról a berakási pontig (POE),
és a kirakási ponttól (POD) a hazai bázisig történő mozgatás. (Ez egy új kifejezés és
meghatározás, ami NATO Elfogadási eljárás alá kerül.)
előre mozgatás
Az (al-)egységek, a személyi állomány és a hozzájuk tartózó felszerelésnek a
várakozási körletből a kijelölt műveleti területig történő mozgatása. (Ez egy új kifejezés
és meghatározás, ami NATO Elfogadási eljárás alá kerül.)
hadműveleti mozgatás
A kirakási ponttól (POD) a kijelölt műveleti területig a fogadás, az állomásoztatás, az
előrevonás és integrálás (RSOM&I) során végrehajtott, illetve a kijelölt műveleti

82
területről a berakási pontig a hátravonás, mozgás, állomásoztatás és berakodás
(D&RMSD) során történő mozgatás. (Ez egy új kifejezés és meghatározás, ami NATO
Elfogadási eljárás alá kerül.)
hátramozgatás
Az (al-)egységek, a személyi állomány és a hozzájuk tartózó felszerelésnek a kijelölt
műveleti területről a várakozási körletbe történő mozgatása. (Ez egy új kifejezés és
meghatározás, ami NATO Elfogadási eljárás alá kerül.)
fogadás
A tengeri, légi és szárazföldi stratégiai kirakási pontoktól a gyülekezési körletig tartó
személyzet, felszerelés és anyagi eszközök fogadása, kirakodása, rendezése és
szállítása. (Ez egy új kifejezés és meghatározás, ami NATO Elfogadási eljárás alá
kerül.)
átcsoportosítás
A harcból való kivonást követően az erőknek a hazai bázisra, vagy másik műveletre
való áttelepítése. (Ez egy új kifejezés és meghatározás, ami NATO Elfogadási eljárás
alá kerül.)
állomásoztatás
1. Az alkalmazás során a beérkező személyi állományt és felszerelést összegyűjti,
ideiglenesen megtartja és egységekbe szervezi, felkészítve őket az előrevonáshoz és
a további tevékenységekhez.
2. Az átcsoportosítás során szétbontja, ideiglenesen tárolja és adminisztratív
mozgás komponensekbe szervezi a távozó személyi állományt és anyagokat, hogy
felkészítse a JOA-ból történő távozásra.
(Ez egy új kifejezés és meghatározás, ami NATO Elfogadási eljárás alá kerül.)
stratégiai telepítés
A nemzeti vagy a NATO erőknek a nemzeti bázisaikról a JOA-ba történő eljuttatása,
tartalmazza a nemzeti és stratégiai mozgatást is. (Ez egy új kifejezés és
meghatározás, ami NATO Elfogadási eljárás alá kerül.)
stratégiai mozgatás
Az egységek berakó kikötőből a kirakó kikötőbe való szállítása a stratégiai telepítés
vagy a stratégiai áttelepítés során. (Ez egy új kifejezés és meghatározás, ami NATO
Elfogadási eljárás alá kerül.)
stratégiai áttelepítés
A nemzeti vagy a NATO erőknek egy összhaderőnemi műveleti területről a nemzeti
bázisokra történő eljuttatása, mely stratégiai és nemzeti mozgatásból áll. (Ez egy új
kifejezés és meghatározás, ami NATO Elfogadási eljárás alá kerül.)
harcképesség fenntartó képesség
Egy kötelék azon tulajdonsága, mellyel képes a harcképességét a célkitűzései
teljesítéséhez szükséges időszakra fenntartani. (NATO elfogadott)
szállítás
A személyi állomány, áruk, felszerelés és hadianyagok egy helyről egy másikra történő
fizikai mozgatása.
Megjegyzés: A szállított felszerelés tartalmazhatja a szükséges anyagmozgató
berendezéseket. (NATO elfogadott)

83
AJP- 4 (B)(1)

84
Ált/217 sz. példány
„2011. évi CXIII. tv. 38. § (7) bekezdése alapján
„NEM NYILVÁNOS!”
2015. 09. 01-től számított 30 évig!”

MAGYAR HONVÉDSÉG
ÖSSZHADERŐNEMI LOGISZTIKAI
TÁMOGATÁS DOKTRÍNA
(3. KIADÁS)

MH DOFT kód: LOGD 4 (3)

A MAGYAR HONVÉDSÉG KIADVÁNYA

2015
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

Ezt a doktrínát a Magyar Honvédségnél a Honvéd Vezérkar

főnökének 211/2015. (HK 9.) HVKF szakutasítása léptette ha-
tályba.
Ezzel egyidejűleg a Honvéd Vezérkar főnökének 249/2015.
(HK 9.) HVKF szakutasítása hatályon kívül helyezte a Magyar
Honvédség Összhaderőnemi Logisztikai Doktrína 2. kiadását
(MH DSZOFT kód: 11410).

EREDETI II
,,Nem nyilvános!”
 A módosítás ideje

Kiemelt oldalszám

Behelyezett
oldalszám

III
Összes oldalszám

,,Nem nyilvános!”
,,Nem nyilvános!”

a módosítás után
NYILVÁNTARTÓ LAP

Megsemmisítési
jegyzőkönyv száma
a könyvben végrehajtott változásokról

Módosítást végző
személy aláírása

EREDETI
Ált/217
 Ált/217

A módosítás ideje

EREDETI
Kiemelt oldalszám

Behelyezett
oldalszám

IV
Összes oldalszám

,,Nem nyilvános!”
,,Nem nyilvános!”

a módosítás után
NYILVÁNTARTÓ LAP

Megsemmisítési
jegyzőkönyv száma
a könyvben végrehajtott változásokról

Módosítást végző
személy aláírása
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

ÖSSZESÍTŐ
a könyvben végrehajtott tartalmi változásokról

Megnevezés Módosítás állapota Érintett oldalak Összes lapszám

Bevezető eredeti I-XII 6
I. Fejezet eredeti 1-1 – 1-12 6
II. Fejezet eredeti 2-1 – 2-12 6
III. Fejezet eredeti 3-1 – 3-24 12
IV. Fejezet eredeti 4-1 – 4-28 14
V. Fejezet eredeti 5-1 – 5-20 10
VI. Fejezet eredeti 6-1 – 6-88 44
VII. Fejezet eredeti 7-1 – 7-36 18
Mellékletek eredeti M-1 – M-2 1
A. Melléklet eredeti A-1 – A-6 3
B. Melléklet eredeti B-1 – B-4 2
C. Melléklet eredeti C-1 – C-2 1
Összesen 123

V EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

ÜRES OLDAL

EREDETI VI
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

TARTALOMJEGYZÉK

NYILVÁNTARTÓ LAP..........................................................III

ÖSSZESÍTŐ.............................................................................V

ELŐSZÓ..................................................................................XI

I. FEJEZET: Bevezetés..........................................................1-1

1.1 Általános bevezető..........................................................1-1

1.2 Alkalmazhatóság.............................................................1-2
1.3 A logisztikai támogatás feladatrendszere........................1-3
1.4 Logisztikai támogatási alapelvek....................................1-5
1.5 Az MH logisztikai rendszere.........................................1-11

II. FEJEZET: Logisztikai szervezetek, képességek............2-1

2.1 A logisztikai szervezetek tagozódása..............................2-1

2.2 Katonai stratégiai szintű logisztikai szervezetek............2-1
2.3 Hadműveleti szintű logisztikai szervezetek....................2-3
2.4 Harcászati szintű logisztikai szervezetek........................2-4
2.5 Összhaderőnemi logisztikai képességek.........................2-6
2.6 Nemzeti támogató elem..................................................2-7
2.7 Nemzetgazdasági erőforrások.......................................2-10

III. FEJEZET: A logisztikai támogatás vezetése és

irányítása................................................................................3-1

3.1 A logisztikai támogatás vezetésének alapjai...................3-1

3.2 A logisztikai vezető szervek összetétele, működése.......3-5

VII EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

3.3 A logisztikai támogatás tervezése.................................3-12

3.4 A logisztikai rendszer felkészítése................................3-15
3.5 A logisztikai vezetés informatikai rendszer­
követelményei......................................................................3-18
3.6 A logisztikai állomány és szervezetek kiképzése,
felkészítése.......................................................................3-20

IV. FEJEZET: Logisztikai támogatás területei és funkciói.......4-1

4.1 A logisztikai támogatás rendeltetése...............................4-1

4.2 Ellátás, tárolás.................................................................4-2
4.3 Üzemben tartás.............................................................4-11
4.4 Élettartam menedzsment...............................................4-15
4.5 Mozgatás, szállítás........................................................4-18
4.6 Logisztikai gazdálkodás................................................4-20

V. FEJEZET: A logisztikai támogatás ágazati rendszere...5-1

5.1 Az ágazati rendszer elemei .............................................5-1

5.2 Hadtáp támogatás ..........................................................5-1
5.3 Haditechnikai támogatás.................................................5-6
5.4 Katonai infrastrukturális, elhelyezési támogatás..........5-11
5.5 Közlekedési támogatás..................................................5-15

VI. FEJEZET: Összhaderőnemi katonai művelek

logisztikai támogatása országvédelmi műveletekben.........6-1

6.1 A logisztikai támogatás célja, befolyásoló körülmények..6-1

6.2 Az erők különleges jogrend időszaki logisztikai
támogatása honi területen...............................................6-3

EREDETI VIII
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

6.3 Készenlét fenntartás és fokozás logisztikai támogatása...6-7

6.4 Hadszíntér logisztikai felderítés lehetőségeinek
elemzése........................................................................6-12
6.5 A nemzetgazdasági erőforrások igénybevétele.............6-17
6.6 A központi készletek széttelepítése és várható
felhasználás szerinti csoportosítása.............................6-22
6.7 Logisztikai csoportosítások felvétele, feladatai............6-25
6.8 A befogadó nemzeti támogatás a Magyarországot
megerősítő szövetséges erők érdekében.......................6-29
6.9 Műveletekben részt vevő erők telepítése......................6-34
6.10 Bázis objektumok igénybevétele, integrálása az
ellátási rendszerbe.........................................................6-37
6.11 Ellátási utak fenntartása az MH és a szövetséges erők
logisztikai támogatása érdekében.................................6-39
6.12 Támadó- és védelmi harc............................................6-42
6.13 Támadó harc (ellencsapás, ellenlökés) logisztikai
támogatása....................................................................6-50
6.14 Védelmi harc logisztikai támogatása..........................6-62
6.15 Katasztrófavédelmi feladatok logisztikai
támogatása..........................................................................6-73
6.16 Különleges műveletek logisztikai támogatásának
sajátosságai...................................................................6-84

VII. FEJEZET: Országhatáron kívüli többnemzeti

katonai műveletek logisztikai támogatása...........................7-1

7.1 Műveleti követelmények szerinti logisztikai képességek

kialakítása a műveletekben részt vevő MH kontingensek
részére.............................................................................7-1
7.2 Többnemzeti logisztikai támogatás................................7-6

IX EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

7.3 Műveleti területre irányuló utánpótlási szállítások

megszervezése...............................................................7-17
7.4 Műveletekből való kivonás (visszatelepítés)
logisztikai támogatása..................................................7-20
7.5 A logisztikai erők megóvása.........................................7-21
7.6 Humanitárius műveletek logisztikai sajátosságai.........7-23
7.7 Logisztikai támogatás sajátosságai tömegpusztító
(ABV) fegyverek alkalmazásának viszonyai között....7-25
7.8 Beszerzés, erőforrás tervezés........................................7-28
7.9 A logisztikai képességek fejlesztése.............................7-32

MELLÉKLETEK................................................................M-1
A. MELLÉKLET: Fogalmak és meghatározások..............A-1
B. MELLÉKLET: Rövidítések jegyzéke.............................B-1
C. MELLÉKLET: Referencia okmányok...........................C-1

EREDETI X
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

ELŐSZÓ

„A logisztika dolga, hogy a had-

sereget zsolddal ellássa a fel-
adatnak megfelelően felfegyve-
rezze és elossza védelmi és harci
eszközökkel, a hadművelet min-
den igénye szerint, időben és jól”
VI. (Bölcs) León (866-912)1

A logisztikai támogatás sikeres és eredményes megtervezé-

séhez és végrehajtásához egyértelműen megfogalmazott és
elfogadott doktrínára van szükség. A Magyar Honvédség
Összhaderőnemi Logisztikai Támogatás Doktrína 3. kiadás
(a továbbiakban: ÖLD 3.) a hazai doktrínafejlesztésbe illesz-
kedő, annak második szintjén álló doktrína, amely a Nemze-
ti Katonai Stratégiára, a szövetségi doktrínákra és a Magyar
Honvédség Összhaderőnemi Doktrína 3. kiadására (a további-
akban: ÖHD 3.) épül.
Célja, hogy összefoglalja a haderő alkalmazás logisztikai
támogatásának, a logisztikai támogatás vezetésének és irányí-
tásának alapelveit, általános szempontjait és követelményeit,
figyelembe véve a vezetési rendszerben meghatározottakat, a
logisztikai támogatás végrehajtásának nemzetközi és hazai ta-
pasztalatait. Determinánsai egységes alapot teremtenek a nem-
zeti és szövetséges műveletekben részt vevő magyar katonai
erők logisztikai támogatása tervezéséhez, szervezéséhez és
végrehajtásához.

1
VI. (Bölcs) León: A háború művészetének összefoglaló magyarázata.

XI EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

A doktrína alapelveket, gyakorlati megoldásokat és eljárásokat

foglal egységes keretbe. Világos megértése és elfogadása a műve-
letet végrehajtó erők által végrehajtandó valamennyi katonai tevé-
kenység logisztikai támogatása sikerének az előfeltétele. Úgy fej-
lődik, ahogy a politikai és stratégiai helyzet változik, és alakulását
a technika fejlődése, a megszerzett tapasztalatok és műveleti elem-
zések eredményei segítik.
A dokumentum az összhaderőnemi műveletek logisztikai tá-
mogatásának valamennyi doktrinális kérdésével foglalkozik, sze-
repe alapvető a műveletek logisztikai támogatásának előkészítésé-
ben, a tevékenységek végrehajtásában. Az Észak-atlanti Szerződés
Szervezetében (a továbbiakban: NATO) alkalmazott elvek, és eljá-
rások átvételével fontos szerepet tölt be a nemzeti katona logiszti-
kai elmélet megújulásában, a haderő felkészítésének és tevékeny-
ségének átfogó reformjában.
A doktrína alkalmazásának további célja az, hogy a Magyar
Honvédség (a továbbiakban: MH) logisztikai támogatásában részt
vevő állomány ezt a dokumentumot alkalmazza a szövetséges
alapelvek szerinti logisztikai támogatási eljárások során, továbbá a
doktrína tartalmazza az idevonatkozó definíciókat is, amelyek is-
merete követelmény – beosztásukból adódóan – a logisztikai tá-
mogatást irányító, tervező és végrehajtó állománnyal szemben.
A doktrína alkalmas ismeretbővítésre, szakmai ismeretformálás-
ra és hasznos segítséget nyújt a NATO elvárásoknak megfelelő ter-
vezési szemlélet kialakításához az MH logisztikai területein. Alapot
teremt a logisztikai szakállomány részére az MH logisztikai szer-
vezetei alkalmazásának tervezése, szervezése és alkalmazása terén.
Az MH logisztikai szervezeteinek ellátási, infrastrukturális,
üzemben tartási, szállítási és mozgatási folyamatainak, kiképzé-
si-, készletképzési és lépcsőzési rendszerének bemutatásával az
ÖLD 3. alapismereteket és útmutatást nyújt a logisztikai szakál-
lomány részére feladataik végrehajtása során.

EREDETI XII
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

I. FEJEZET
BEVEZETÉS

1.1 Általános bevezető

1.1.1 Az ÖLD 3. az MH Doktrína Hierarchia második szint-
jén elhelyezkedő kiadvány, amely összefoglalja a haderő-alkal-
mazás logisztikai támogatás tervezésének, szervezésének és vég-
rehajtásának, a logisztikai támogatás vezetésének és irányításá-
nak alapelveit és követelményeit.
1.1.2 Az ÖLD 3. alapot nyújt a nemzeti és szövetségi műve-
letekben részt vevő magyar katonai erők logisztikai támogatásá-
hoz. A kiadvány fontos szerepet tölt be az alapelvek, általános
szempontok és eljárások megismertetésében, valamint segítséget
nyújt a műveletek logisztikai támogatásának előkészítésében és
a tevékenységek végrehajtásában, az MH teljes személyi állomá-
nya, különös tekintettel a logisztikai támogatásban részt vevő pa-
rancsnoki és törzstiszti tagjai részére.
1.1.3 A logisztikai támogató erők feladata – a katonai, nem-
zetgazdasági, valamint a szövetségesek által biztosított erőfor-
rások optimalizált igénybevételével – végrehajtani a haderő nem-
zeti és koalíciós feladatainak logisztikai támogatását.
1.1.4 Az ÖLD 3. a haderő doktrinális rendszerének eleme,
a haderő működését szabályozó funkcionális elvi dokumen-
tum. A Nemzeti katonai stratégiában megfogalmazott követel-
ményeket és az ÖHD 3. általános elveit, és normatíváit alapul
véve, a katonai szervezetek logisztikai támogatási rendszerének
kialakítását, illetve a katonai műveletek logisztikai támogatá-
sát, működését szabályozó funkcionális doktrína.

1-1 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

1.1.5 Az ÖLD 3. az ÖHD-val, illetve a többi funkcionális

doktrínával összhangban alapját képezi a logisztikai szerveze-
tek kialakításának, a logisztikai támogatási rendszer működésé-
nek, eljárási elveinek, a katonai műveletek logisztikai támoga-
tása megtervezésének, megszervezésének és végrehajtásának.
1.1.6 Az ÖLD 3. iránymutató funkciót is betölt a haderőne-
mi szintű doktrínák logisztikai fejezeteinek, illetve a szakterü-
let működését szabályozó támogató (szakági) doktrínák, szak-
utasítások és szabályzatok kidolgozásánál. Fontos szerepet tölt
be a logisztikai támogatást tervező, szervező és irányító lo-
gisztikai törzsek és a végrehajtó szakállomány felkészítésé-
ben, logisztikai támogatást végző szervezetek működési el-
veinek, a szakfeladatok rendszerének kidolgozásában.

1.2 Alkalmazhatóság
1.2.1 A doktrínában megfogalmazott támogatási elvek, el-
járások és funkciók megfelelő referenciát jelentenek a logiszti-
kai támogatást szervező törzsek és végrehajtó szervezetek szá-
mára. Az ÖLD 3. részei egyben meghatározó jelentőséggel bír-
nak a haderő alkalmazása logisztikai támogatásának tervezése-
kor, szervezésekor, és a végrehajtásakor.
1.2.2 Az ÖLD 3-ban leírt elvek és eljárások segítséget nyúj-
tanak a nemzeti- és/vagy szövetséges irányítás alatt működő
haderő logisztikai támogatásának tervezésekor, szervezésekor
és végrehajtásakor. A doktrínában megfogalmazott alapelveket
alkotó módon, az adott haderőnem sajátosságait és a katonai
műveletek jellegét, tartalmát, végrehajtásának körülményeit fi-
gyelembe véve kell alkalmazni. A doktrína elősegíti a szakmai
terminológia helyes használatát és egységes értelmezését.

EREDETI 1-2
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

1.2.3 Szövetséges irányítás alatt működő katonai szerveze-

tek logisztikai támogatásának megtervezésekor, megszervezése-
kor, illetve végrehajtásakor, a logisztikai doktrína előírásai mel-
lett, figyelembe kell venni a szövetséges logisztikai támogatás el-
veit, normatíváit.

1.3 A logisztikai támogatás feladatrendszere

1.3.1 Általánosságban a logisztikai támogatás feladatrend-
szere, mind a polgári, mind a katonai területen – hazai és nem-
zetközi viszonylatban is – két alrendszerre osztható: előállítói- és
felhasználói2 logisztika, amelyek egységes rendszerben működ-
nek. Az előállítói és felhasználói logisztikai feladatok végrehaj-
tása különböző szinteken és szervezeteknél valósul meg. Az MH
logisztikai szervezetei végzik a stratégiai, hadműveleti és harcá-
szati szintű logisztikai támogatást, beleértve a befogadó nemze-
ti támogatási (a továbbiakban: BNT) katona logisztikai feladatait
és az országhatáron kívüli műveletek végrehajtásában részt vevő
erők nemzeti támogatását.
1.3.2 Az MH logisztikai támogatási rendszere lehetővé teszi
a szövetségi3 kötelékben megvalósuló katonai műveletek hazai
és külhoni támogatását. A logisztikai szervezetek magukban fog-
lalják a katonai logisztika valamennyi szakterületét, szintjüknek
megfelelően képesek mind nemzeti, mind többnemzeti logiszti-
kai erőforrások felhasználására és az azokkal való együttműkö-
désre.

2
A definíció a hazánk által ratifikált és promulgált NATO AJP-4-ben lett beve-
zetve az MH–ra vonatkozólag. A két alrendszer továbbra is létezik, de vezetési
szintekhez történő kötöttség nélkül.
3
Szövetségi: a NATO, EU, ENSZ, EBESZ által vezetett műveletek.

1-3 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

1.3.3 A logisztikai támogatás, a katonai műveletek támogatá-

si rendszerén belül, a harci kiszolgáló támogatás egyik alrendsze-
rét képezi. Olyan szakirányú tevékenységek összessége, amelyek
végrehajtása során a támogató logisztikai szervezetek a rendelke-
zésére álló szakági képességekkel és igénybevett polgári erőfor-
rásokkal támogatják a műveleteket végrehajtó katonai szervezete-
ket alaprendeltetésük végrehajtása közben. A logisztikai támoga-
tás térben és időben összhaderőnemi szemlélettel átfogja az MH
haderőnemei, fegyvernemei és szakcsapatai által békében és a kü-
lönleges jogrend időszakában végrehajtott műveleteit. A támoga-
tási rendszer elemei béke időszakban csökkentett kapacitással, kü-
lönleges jogrend időszakában a művelethez szükséges megnövelt,
vagy teljes kapacitással működnek.
1.3.4 A logisztikai támogatási rendszer teremti meg a művele-
tek, ezen belül elsődlegesen a harc anyagi-technikai bázisát, továb-
bá összeköti a nemzetgazdaságot – mint a katonai logisztikai szük-
ségletek kielégítésének alapvető bázisát – a műveleteket végrehaj-
tó katonai szervezetekkel. A katonai műveletekhez szükséges had-
felszerelés biztosításával, a készletek megalakításával és lépcsőzé-
sével, utánpótlásával; a haditechnikai eszközök hadrafoghatósá-
gának fenntartásával, az üzemeltetés során meghibásodott vagy
harci sérülést szenvedett haditechnikai eszközök helyreállításá-
val; a közlekedési és szállítási szükségletek; az elhelyezési igények
kielégítésével fenntartja a katonai szervezetek harci képességeit.
1.3.5 A nemzet haderejének megszervezését és a védelmi ké-
pességeinek folyamatos fenntartását nagymértékben befolyásolja
a nemzetgazdaság teherbíró képessége, valamint a szövetségi el-
várások, amelyek visszahatnak a haderő nagyságára, meghatároz-
zák hadfelszerelésének minőségét, a személyi állomány kiképzett-
ségének szintjét, végső soron a haderő védelmi képességeit. A lo-
gisztikai támogatás képességét a logisztikai támogató rendszerek
kapacitása, áteresztő képessége és hatékonysága határozza meg.

EREDETI 1-4
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

Ezek azok a képességek, amelyek a nemzetgazdasági erőforrá­

sokból származó ellátási javakat és üzemben tartási kapacitásokat
a haderő felé közvetítik.
1.3.6 A logisztikai támogató rendszer két meghatározó terü-
lete a katonai, nemzetgazdasági egyszóval a hazai, illetve szö-
vetségi forrásokból biztosított hadfelszerelés és a szolgáltatások
megfelelő hatékonysággal történő továbbítása a katonai szerve-
zetek felé, valamint az erőforrásokból származó anyagi javak és
más kapacitások stratégiai-, hadműveleti-, harcászati igényeknek
megfelelően történő elosztása.
1.3.7 A logisztikai támogató rendszerek működtetésénél a
megfelelő kapacitás, a hatékony működés, a továbbítási- és az
elosztási (újraelosztási) funkciónak a stratégiai-, hadműveleti- és
harcászati igényekhez való igazítása döntően hozzájárul a kato-
nai műveletek sikeréhez.

1.4 Logisztikai támogatási alapelvek

1.4.1 Általános
1.4.1.1 A logisztikai támogatás alapelvei részben azonosak a
katonai műveletek megtervezésének és végrehajtásának elveivel,
illetve részben kiegészítik azokat. A logisztikai támogatási alap-
elvek magukba foglalják:
1. a műveletek elsődlegességének;
2. az egyszerűségének;
3. a rugalmasságának;
4. a gazdaságosságának;
5. a rendelkezésre állásának (elérhetőségének és elégsé-
gességének);
6. a fenntarthatóságának;
7. a túlélőképességének;
8. a felelősségének elvét.

1-5 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

1.4.1.2 A logisztikai támogatás alapelveinek alkalmazá-

sa nagy hozzáértést, széleskörű hazai- és szövetségi ismere-
teket, összhaderőnemi szemléletmódot és kreativitást feltéte-
lez. Az alapelvek útmutatóul szolgálnak a parancsnokoknak,
a törzseknek, a logisztikai szervezeteknek (a szakállomány-
nak), a katonai műveletek logisztikai támogatásának megterve-
zéséhez, megszervezéséhez és végrehajtásához.
1.4.2 A műveletek elsődlegessége
1.4.2.1 A logisztikai támogatási rendszer biztosítja a műve-
let parancsnokának hadműveleti-harcászati elgondolása megva-
lósítását. A logisztikai támogatási rendszer erőkifejtése meg kell,
hogy egyezzen a műveleteket végrehajtó katonai szervezetek fő-
erőkifejtésével, ellenkező esetben a logisztikai támogatás összes
többi alapelve hatástalanná válik. A logisztikai tervezés a stra-
tégiai-, hadműveleti és harcászati tervezés szerves része, amely
biztosítja a parancsnok elgondolásának megfelelően az erőfor-
rások és a logisztikai képességek hatékony alkalmazását térbeli
és időbeli biztosítását a katonai szervezetek fenntarthatósága és
reagáló képessége érdekében.
1.4.3 Az egyszerűség
1.4.3.1 A logisztikai támogató rendszer kialakításakor a tá-
mogató elemek térbeli megosztásánál kerülni kell a túlzott de-
centralizálást. Az ellátási-, üzembenntartási-, közlekedési- és inf-
rastrukturális rendszerek működtetésekor, az erők és eszközök
lehetőség szerinti koncentrálása mellett, az áttekinthető rendsze-
rek kialakítására kell törekedni. A logisztikai támogatási rend-
szer működtetésénél a prioritásoknak megfelelően biztosítani
kell a szükséges támogató képességet, amely lehetővé teszi a pa-
rancsnok döntéseinek szabadságát.

EREDETI 1-6
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

1.4.4 A rugalmasság
1.4.4.1 A kialakított logisztikai támogatási rendszer rugalma-
san kell, hogy igazodjon a katonai szervezet feladatához, a kato-
nai műveletek várható jellegéhez, tartalmához, volumenéhez.
A logisztikai támogatási tervek alapja a parancsnok elgondolása
és következetesen alkalmazkodik a műveletre kialakított elkép-
zeléshez, a megkívánt működési rendhez, de gyorsan és rugal-
masan igazodik a megváltozott körülményekhez, a harchelyzet-
ben vagy a logisztikai támogatásban bekövetkezett változáshoz.
A logisztikai vezetési-irányítási rendszerrel szemben is követel-
mény a rugalmasság. A katonai szervezetek logisztikai támoga-
tásának tervezéséért a katonai szervezet logisztikai főnöke/veze-
tője felelős, az elöljáró katonai szervezet logisztikai vezetőjének
elgondolás alapján. A logisztikai támogatás szakfeladatainak irá-
nyítása és egyben a szervezetszerű logisztikai szakcsapatok ve-
zetése, a különböző szintű logisztikai törzsek útján valósul meg.
A katonai műveletek végrehajtása során, a logisztikai támogatást
befolyásoló körülményekben bekövetkező gyors és éles változá-
sok megkövetelik a logisztikai törzsek és logisztikai végrehajtó
szervezetek közötti szoros együttműködést, a rugalmas vezetési
stílust. A logisztikai erőforrások hatékony elosztása, a logisztikai
szervezetek szükségszerű csoportosítása, lépcsőzése és alkal-
mazása és a megfelelő tartalékok megalakítása alapvető felté-
tele a rendszer rugalmasságának.
1.4.5 A gazdaságosság
1.4.5.1 A gazdaságosság, mint logisztikai támogatási alap-
elv abban nyilvánul meg, hogy a katonai műveletek logiszti-
kai támogatási szükségleteit, igényeit a leghatékonyabban elé-
gítse ki. A katonai műveletek végrehajtása során az erőkkel, az
eszközökkel való takarékos gazdálkodás mindig fontos alap-
elve a logisztikai támogatás megtervezésének, megszervezésé-
nek és végrehajtásának. Az erőforrások elosztásánál, a logisz-

1-7 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

tikai támogatási prioritások kialakításánál mindig figyelembe

kell venni a gazdaságossági szempontokat is. Ez az elv egybe-
esik a háború egyik alapelvével, amelyet az erőkkel és az esz-
közökkel való takarékos gazdálkodásaként ismerünk. A logisz-
tikai erők és eszközök centralizált felhasználása, a logisztikai
szervezetek megfelelő csoportosítása elősegíti a logisztikai tá-
mogatás gazdaságosságát, javíthatja az erőforrások kihaszná-
lásának hatékonyságát, a rendelkezésre álló kapacitások alkal-
mazásának hatásfokát. Ugyanakkor a gazdaságosság túlhang-
súlyozása, az erők és eszközök túlzott centralizálása a rugalmas
reagáló képességet csökkentheti. A centralizált vezetés, irányí-
tás, a decentralizált végrehajtással párosulva, bizonyos egyen-
súlyt biztosít a gazdaságosság és a rugalmas reagáló képesség
között. A katonai szervezet parancsnokai, de a logisztikai törzsek
sem engedhetik meg maguknak az erőforrások és a kapacitások
felhasználásának olyan mértékű visszafogását, amely már gátol-
hatja a katonai szervezetek hatékony működését, veszélyeztethe-
ti a katonai műveletek végrehajtásának sikerét. A modern tech-
nikák és technológiák felhasználása növeli a képességek gaz-
daságos, célirányos igénybevételét. Ilyen lehet a diagnosztikai
eszközök széles körű felhasználása, valamint a konténerizáció
és multifunkciós eszközök mind szélesebb körű elterjesztése.
1.4.6 A rendelkezésre állás (Elérhetőség, elégségesség)
1.4.6.1 A katonai műveletek megkezdéséhez és sikeres vég-
rehajtásához a parancsnok számára biztosítani kell a logiszti-
kai erőforrások és szolgáltatások szabad, akadálytalan, folyto-
nos és zökkenőmentes elérhetőségét. A katonai műveletek elő-
készítése során a parancsnok elgondolásának megfelelően ele-
mezni kell a katonai műveletek várható logisztikai támogatá-
si szükségleteit, el kell végezni a kialakult logisztikai támoga-
tási helyzet értékelését, meghatározni az erőforrások elosztá-
sát és lépcsőzését, amelyek alapján ki kell dolgozni a logisz-

EREDETI 1-8
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

tikai támogatás koncepcióját és a logisztikai szervezetek mű-

ködésének rendjét. A tervezésnél figyelembe kell venni a pa-
rancsnok logisztikai támogatással szemben támasztott követel-
ményeit, a rendelkezésre álló, elérhető logisztikai erőforráso-
kat és kapacitásokat, a logisztikai támogató szervezetek lehe-
tőségeit. Amennyiben a logisztikai támogatási rendszer bárme-
lyik funkcionális/ágazati területén nem biztosítható a felmerült
igények és szükségletek kielégítése, az a katonai szervezet fel-
adat végrehajtását veszélyeztetheti.
1.4.7 A fenntarthatóság
1.4.7.1 A fenntarthatóság a katonai műveletek végrehajtá-
sának folyamatos logisztikai támogatását jelenti. A logisztikai
támogatási kapacitások kialakításánál, a támogató rendszerek
létrehozásánál figyelembe kell venni a logisztikai támogatási
szükségletek térbeli és időbeni alakulását, a támogató képes-
ségek, ezen belül a logisztikai támogató kapacitások fokoza-
tos csökkenését, a felhasznált erőforrások, készletek pótlásának
szükségességét. A katonai műveletek során biztosítani kell a lo-
gisztikai támogató rendszer folyamatos fenntartását.
1.4.7.2 A működőképesség huzamosabb időn keresztül törté-
nő biztosítása a készletekkel, az erőforrásokkal, a kapacitásokkal
való hatékony, átgondolt gazdálkodást, valamint a hadfelszerelés
feladathoz igazított lépcsőzését követeli meg. A fenntarthatóság
elve olyan logisztikai támogatási rendszerek alkalmazását teszi
szükségessé, amelyekkel úgy szabályozhatók a logisztikai támo-
gatási szükségletek, az erőforrások, a kapacitások és a szolgálta-
tások, hogy azok megfeleljenek a katonai szervezetek tényleges
igényeinek. A fenntarthatóság fontos eleme az ellátási-, utánpót-
lási- és helyreállítási rendszer kiépítése és működtetése.

1-9 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

1.4.8 A túlélőképesség
1.4.8.1 A szemben álló fél által veszélyeztetett célobjektumok
közé tartoznak a logisztikai rendszer elemei, amelyeknek megóvását
a megfelelő erők kirendelésével, a szükséges rendszabályok fogana-
tosításával kell biztosítani. Nagy jelentőséggel bír a közlekedési há-
lózatok és a közlekedési műtárgyak, ezen belül a vasút- és közúthá-
lózat, a kikötők, a repülőterek (összességében a közlekedési csomó-
pontok és a közlekedési műtárgyak) működőképességének fenntar-
tása, a raktárak, az anyagátadó helyek, a bázis objektumok, a javí-
tó- és szerelő létesítmények őrzése és védelme. A logisztikai támo-
gató rendszerek túlélőképességét, a logisztikai támogatási szerveze-
tek biztonságát fokozza a megfelelő mértékű széttelepítés, az erők
és az eszközök decentralizált elhelyezése, mélységben történő lép-
csőzése, a logisztikai támogató elemek működési körletének műsza-
ki megerősítése és az erők megóvásának rendszabályai és eszközei.
1.4.9 A felelősség
1.4.9.1 A katonai szervezetek és a katonai műveletek logisztikai
támogatásáért minden esetben a katonai szervezet parancsnoka a fe-
lelős. A parancsnok logisztikai döntés-előkészítését a logisztikai tör-
zsek végzik. A parancsnok a logisztikai támogatás vezetését az adott
katonai szervezet logisztikai szervének vezetőjén keresztül gyako-
rolja. A logisztikai támogató rendszer megszervezése, fenntartása és
működtetése az elöljáró tagozat felelősségén alapul.
1.4.9.2 A szövetségi műveletekben részt vevő katonai szerveze-
tek logisztikai szükségleteinek kielégítéséért a nemzeti- és a szövet-
ségi logisztikai vezető szervek, a megkötött megállapodások alap-
ján hatáskörükben felelősek. A szövetségi műveleteknél a nemze-
ti erők logisztikai támogatása alapvetően a nemzeti támogató rend-
szer által valósul meg, felhasználva a megállapodások alapján elér-
hető többnemzeti logisztikai és a befogadó nemzet, illetve harmadik
fél által biztosított erőforrásokat.

EREDETI 1-10
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

1.5 Az MH logisztikai rendszere

1.5.1 A katonai logisztikai feladatrendszer előállítói- és fel-
használói logisztikai alrendszerekre tagozódik.
1.5.2 Az előállítói logisztika általános feladatát tekintve a ka-
tonai logisztikai támogatási rendszer egyik alrendszere, amely a
logisztikai folyamatok működéséhez szükséges feltételeket bizto-
sítja. Az előállítói logisztika a hadfelszerelés kutatását, tervezését,
fejlesztését, beszerzését, rendszerbeállítását, a rendszerben tartás
felügyeletét, valamint a rendszerből való kivonását foglalja magá-
ba. Az előzőekben leírtak alapján az előállítói logisztika körébe tar-
tozik a katonai szabványosítás, a beszerzési eljárások lefolytatása, és
a minőségbiztosítás, az alkalmazhatóság feltételeinek biztosítása és
a hibaelemzés, az eszközök, az anyagok és felszerelések biztonsági
szabványai, a specifikációs és gyártási folyamatok, az üzemi próbák
és tesztelések, a termékazonosítás (kodifikáció), az eszközök do-
kumentációja, a konfiguráció ellenőrzés és módosítás.
1.5.3 Az előállítói logisztika célja a haderő logisztikai műkö-
dési feltételeinek folyamatos biztosítása. Az előállítói logisztika
széles körűen együttműködik a nemzetgazdaság termelő és szol-
gáltató szervezeteivel, valamint azok irányítását végző közigaz-
gatási szervekkel. Együttműködésük célja a nemzetgazdaságból
származó hadfelszerelés gyártásánál a minőség biztosítása, a had-
felszerelés és szolgáltatások időbeni, megfelelő mennyiségű és
minőségű biztosítása, a különböző szolgáltatások igényekhez iga-
zodó teljesítése.
1.5.4 A felhasználói logisztika a hadfelszerelés rendszerben
tartásával (átvétel, raktározás, szállítás, üzemben tartás), rendel-
tetésszerű működtetésével, valamint azok elosztásával foglalko-
zik. Ebből adódóan a felhasználói logisztikához tartozik a kész-
letek átvétele, nyilvántartása, tárolása, raktározása, az eszközök-
kel és anyagokkal való gazdálkodás, mozgatás-szállítás (disztribú-

1-11 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

ciós folyamatok) az alkalmazhatóság fenntartása és ellenőrzése, a

hibabejelentés, az eszközök, anyagok üzemben tartásához szüksé-
ges anyagok beszerzése, valamint a kezeléssel, az üzemeltetéssel,
felhasználással kapcsolatos kiképzés.
1.5.5 Az előállítói és a felhasználói logisztika az MH-ban
konkrét szervezethez nem köthető feladatrendszert és tevékenysé-
gi kört határoz meg. Az egymásra épülő feladatrendszerek és vi-
lágosan rögzített kapcsolódási pontok napi gyakorlattá teszik a lo-
gisztikai szervezetek vertikális, diagonális és horizontális együtt-
működését.
1.5.6 A logisztikai szervezetek vertikálisan hierarchikus
struktúrát alkotnak lekövetve ezzel a katonai szervezetek fel-
építését. A logisztikai szervezetek rendeltetését, tevékenységét,
szervezeti felépítését a támogatott katonai szervezet alaprendel-
tetéséből adódó feladatai, a műveletek térbeli és időbeni kiterje-
dése, a prognosztizált logisztikai szükségletek és feladatok jelle-
ge határozzák meg. Az MH-nál a következő vezetési szintek mű-
ködnek:
a) stratégiai;
b) hadműveleti;
c) harcászati.

1.5.7 Az MH minden vezetési szintjén logisztikai törzsek

működnek, amelyek alaprendeltetése a műveleti erők alkalmazá-
sához igazodva, a műveletek logisztikai támogatásának megter-
vezése és megszervezése. A különböző szinteken a logisztikai tá-
mogatás szakfeladatainak végrehajtását az adott szintű logiszti-
kai törzsek irányítják. A logisztikai támogatási szakfeladatok le-
bontása, a végrehajtókhoz történő lejuttatása szolgálati és szak-
mai alá- fölérendeltségi rendszerben történik.

EREDETI 1-12
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

II. FEJEZET
LOGISZTIKAI SZERVEZETEK, KÉPESSÉGEK

2.1 A logisztikai szervezetek tagozódása

2.1.1 A stratégiai szintű védelemgazdasági feladatokat ellátó
szervezetek a honvédelmi struktúrában a honvédelemért felelős
miniszter irányítása alatt működő szervezetekre, valamint a Hon-
véd Vezérkar főnöke (a továbbiakban: HVKF) közvetlen logisz-
tikai és annak szakmai irányítása alá tartozó szervezetekre tago-
zódnak. Feladataik alapvetően az előállítói logisztikai feladatrend-
szerhez köthető, illetve ezen feladatok szakmai irányításának vég-
rehajtásához.

2.2 Katonai stratégiai szintű logisztikai szervezetek

2.2.1 Katonai stratégiai szintű logisztikai szervezetek feladata
2.2.1.1 A honvédelmi igazgatás rendszerén belül a stratégiai
szintű logisztikai szervezetek feladata az MH alkalmazása logisz-
tikai támogatásának felső szintű megtervezése, megszervezése a
stratégiai célkitűzések teljesítése érdekében. A katonai logisztikai
stratégiai szintet a HVK logisztikai szervezete jelenti, amelynek fő
feladata az MH hadfelszerelése biztosítása tervezésének, szervezé-
sének, valamint a logisztikai támogatási rendszerének szakmai kö-
vetelményeinek meghatározása és irányítása. A logisztikai támo-
gatási rendszer stratégiai szintű feladatai eredményes végrehajtá-
sának alapja a HM és HVK logisztikai szervezetek szoros együtt-
működése. A stratégiai és hadműveleti szint együttműködésének
koordinálása a szakmai irányítási rendszerben történik.

2-1 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

2.2.1.2 A stratégiai szint alapvető feladata, hogy az alkalma-

zói igényeknek megfelelően meghatározza az MH készletkép-
zése és készletlépcsőzése rendjét, kidolgozza a hadfelszerelésre
vonatkozó hadinormát, amelyek figyelembevételével összesíti az
MH hadfelszerelés hadiszükségletét és intézkedik a hiányzó had-
felszerelés biztosításához szükséges katonai stratégiai tervek el-
készítésére, valamint a nemzetgazdasági lebiztosítást tervező tár-
caszintű szervezet részére történő megküldésére.
2.2.1.3 Meghatározza az MH készenlétének fenntartása és
fokozása, a különleges jogrend időszakra vonatkozó logiszti-
kai támogatási feladatait, követelményeit, részt vesz a logiszti-
kai erők készenlétének ellenőrzésében, valamint a tapasztalatok
feldolgozásában.
2.2.1.4 Folyamatos logisztikai együttműködést tart fenn a
szövetséges nemzetek és a szomszédos országok logisztikai szer-
vezeteivel. Tervezi a nemzetközi, két- és többoldalú logisztikai
együttműködést, előkészíti az együttműködési megállapodáso-
kat, azokat egyezteti a hadműveleti igényekkel, a szerződések
végrehajtását figyelemmel kíséri és kezdeményezi a szükséges
módosításokat.
2.2.1.5 Kidolgozza a logisztikai támogatás elveit, az ellátást
meghatározó szabályzókat, valamint koordinálja a NATO kato-
nai rendelkezések, elvek szükség szerinti adaptálását, jogharmo-
nizációját.
2.2.1.6 Megtervezi az ország területének hadműveleti célú
előkészítésével kapcsolatos MH szintű katonai logisztikai fel-
adatokat, kidolgozza a haderő hazai és országhatáron kívüli al-
kalmazása logisztikai támogatási elveit, követelményeit.
2.2.1.7 Kialakítja a BNT katona logisztikai feladatainak és a
nemzeti támogatás logisztikai elveit és követelményeit.

EREDETI 2-2
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

2.2.1.8 Az MH Műveleti Vezetési Rendszer (a továbbiakban:

MH MVR) részeként a stratégiai vezetési elem logisztikai szak-
állománya kidolgozza a művelet logisztikai támogatási tervét,
valamint a harcvezetési okmányok logisztikai fejezeteit.

2.3 Hadműveleti szintű logisztikai szervezetek

2.3.1 A hadműveleti szintű logisztikai szervezetek közpon-
ti rendeltetésű és nem központi rendeltetésű szervezetekre tago-
zódnak.
2.3.2 A központi rendeltetésű logisztikai szervezetek alap-
rendeltetése a központi ellátás körébe utalt logisztikai támogatá-
si feladatok tervezése, szervezése és végrehajtása, amely kihat az
MH valamennyi katonai szervezete képességének, működésének
fenntartására. A vezetési szintnek megfelelően tartozhat mind a
harcászati, mind a hadműveleti tagozatba.
2.3.3 A nem központi rendeltetésű logisztikai szervezetek
alaprendeltetése a műveleti feladatokban részt vevő erők honi tá-
mogatási feladatain túl az MH külföldi szerepvállalásának, a fel-
ajánlott készenléti erők, a tényleges missziós feladatokat ellátó
kontingensek nemzeti támogatása.
2.3.4 A nem központi rendeltetésű, hadműveleti szintű lo-
gisztikai szervezet alárendeltetéséből adódó feladatai kötődnek
mind az országhatáron belül, mind az országhatáron kívül végre-
hajtott különböző típusú műveletek hadműveleti szintű logiszti-
kai támogatásához.
2.3.5 Az országhatáron belül végrehajtott műveletekben a
nem központi rendeltetésű, hadműveleti szintű logisztikai szer-
vezet az összhaderőnemi hadműveleti feladat végrehajtására lét-
rehozott csoportosítással hadműveleti szintű logisztikai támoga-
tását hajtja végre.

2-3 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

2.3.6 Az országhatáron kívül végrehajtott műveletekben a

nem központi rendeltetésű, hadműveleti szintű logisztikai szer-
vezet az MH külföldi szerepvállalásának, a felajánlott készenléti
erők, a tényleges missziós feladatokat ellátó kontingensek nem-
zeti támogatását vezeti.

2.4 Harcászati szintű logisztikai szervezetek

2.4.1 A katonai szervezetek közvetlen logisztikai támogatá-
sát az adott egység-, alegység parancsnok szolgálati, valamint
az egység-, alegység logisztikai törzsek szakmai irányításával a
szervezetszerű – harcászati szintű – logisztikai alegységek vég-
zik. Tevékenységük átfogja a csapat (harcászati) szintű kato-
nai szervezetek egészét, és kiterjed valamennyi katonai műve-
letre. Rendeltetésük végrehajtó alegységként a rendelkezésükre
álló ellátó, fenntartó, szállítási kapacitásokkal biztosítani az egy-
ség, alegység logisztikai szükségleteinek teljes körű kielégítését.
Struktúrájuk és képességeik a támogatott egység, alegység alap-
rendeltetéséhez és műveleti követelményeihez idomulnak.
2.4.2 Csapatszintű logisztikai szervezetek a dandár (repülő-
bázis), ezred logisztikai zászlóalj és a zászlóalj (bázisrepülőtér)
logisztikai század. A repülőcsapatok logisztikai támogatásának
repülőműszaki biztosítási feladatait a repülőbázis repülőműsza-
ki zászlóalj látja el, ami végrehajtási funkciója mellett – a repü-
lőcsapat logisztikai főnökségével együttműködve – a szakági fel-
adatok esetén részbeni tervezési funkciókat is ellát.
2.4.3 A logisztikai zászlóalj feladata, a támogató képessé-
geinek maximális kihasználásával a dandár/ezred (repülőbázis)
technikai eszközeinek üzemben tartása, személyi állományának
ellátása, utánpótlása és az üzemeltetéshez szükséges anyagok és
szolgáltatások biztosítása laktanyai és tábori körülmények kö-
zött. A logisztikai zászlóalj javító-, ellátó és szállító századok-

EREDETI 2-4
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

ra tagozódik, amelyeket egy törzstámogató szakasz egészíthet ki

a zászlóalj vezetéséhez, híradó összeköttetéséhez szükséges biz-
tosítás céljából.
2.4.4 A javító század technikai kiszolgálási- és javítási fel-
adatokat lát el, amelyeket az eggyel alacsonyabb szervezetszerű
elem kapacitás – felszerelés vagy megfelelő szakállomány – hiá-
nyában nem tud végrehajtani. Szükség esetén feladatvégrehajtás
során közvetlen támogatást biztosít a végrehajtó zászlóaljak ré-
szére is. A javító század összetételét az alakulat alaprendeltetés
szerinti feladatai határozzák meg.
2.4.5 A logisztikai zászlóalj ellátó- szállító századának ren-
deltetése a katonai szervezet teljes személyi állományának el-
látása és személyi állománya, valamint technikai eszközei után
számvetett anyagi készletek tárolása, szállítása. A tárolás felada-
tai magukba foglalják az anyagi készletek kezelését, ellenőrzé-
sét, frissítését, szükség esetén azok cseréjét, felhasználás utáni
pótlását.
2.4.6 A zászlóalj szintű katonai szervezeteknél logisztikai
század működik. A logisztikai század feladata a zászlóalj és al-
egységei teljes körű logisztikai támogatása. Javító kapacitásával
végrehajtja a haditechnikai eszközök hadrafoghatóságát biztosí-
tó alegység szintű technikai kiszolgálásokat és javításokat, szál-
lító és tároló kapacitásával biztosítja az anyagi készletének táro-
lását, kezelését és szállítását, ellátó kapacitásával a személyi ál-
lomány ellátását.
2.4.7 A logisztikai század rendszerint ellátó, javító és szállító
szakaszokat foglal magában.
2.4.8 A század javító szakasza felelős a zászlóalj haditechni-
kai eszközei üzemben tartása terén a szakjavítói szintű karban-
tartások, kisjavítások, beszabályozások, időszakos ellenőrzések
végrehajtásáért.

2-5 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

2.4.9 Az ellátó és szállító szakasz feladata a személyi állo-

mány ellátása, az anyagi készletek málházása, szállítása, tárolá-
sa és mozgatása, ellátó-, főző- és anyag kiosztó pontok működ-
tetése. A szakasz szállítókapacitása kialakításával szemben alap-
vető követelmény, hogy a zászlóalj készleteit tekintve rakodásá-
ra és szállítására legyen képes.

2.5 Összhaderőnemi logisztikai képességek

2.5.1 Az összhaderőnemi logisztikai képességek a haderőne-
mi logisztikai erőforrások összehangolásával, megosztásával és
koordinált felhasználásával biztosítják az összhaderőnemi műve-
letek sikeres végrehajtásához szükséges cselekvési szabadságot.
A képességek megfontolt, célirányos egyesítésével megvalósít-
ható a korlátozottan rendelkezésre álló erőforrások műveleti si-
kerét biztosító megfelelő elosztása, a parancsnok számára lehe-
tővé téve a gyors reagálást a megváltozott követelményekhez.
2.5.2 Az összhaderőnemi logisztikai képességek alapvető-
en befolyásolják az integrált műveleti döntéshozatal lehetőségét,
biztosítva, hogy a műveletek tervezése, szervezése és végrehajtá-
sa során:
a) az összhaderőnemi logisztikai ellátási lánc a haderő-
nem feladataiban résztvevő csapatok igényeinek meg-
felelően kerüljön kialakításra;
b) az ellátás során az erőösszpontosítás, prioritás elve ér-
vényesüljön;
c) az integráltság a hadfelszerelésre, a szállításra, az anyag­
-mozgatásra és a szolgáltatásokra összpontosuljon;
d) az ellátási célok a felelősség és a műveletek elsődleges-
ségének elvére épüljenek;
e) a vezetés, az irányítás és információáramlás az össz­-
haderőnemi ellátási lánc minden szintjén integrált le-
gyen;

EREDETI 2-6
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

f) az összhaderőnemi ellátási lánc a támogatott csopor-

tosítások igényeire épüljön, rögzített szabályozók és
előírások szerint;
g) a szükséges utánpótlás időben megszervezhető és
végrehajtható legyen;
h) az egyszerűsítés az anyagáramlások végrehajtási fo-
lyamatának gyorsítását szolgálja.
2.5.3 Az összhaderőnemi logisztikai képességek kialakítá-
sát befolyásolják a katonai logisztika funkciói, a műveleti terü-
let jellemzői, a haderő összetétele, mérete, hadfelszerelése, fel-
adatrendszere, többnemzeti környezete. A műveletek során fel-
merülő képességigények túlmutathatnak a műveletben részt vevő
összhaderőnemi kötelék logisztikai szervezeti elemeinek képes-
ségein, ezért az MH-n kívüli erőforrások igénybevétele is szük-
séges, úgymint a nemzetgazdaságból, importból és szövetséges
felajánlásokból igénybe vett erőforrások, továbbá az országha-
táron kívüli műveleti területeken a szövetséges erők támogató
rendszere, a harmadik féltől -, valamint a BNT keretében igény-
be vehető felhasznált szolgáltatások és kapacitások.
2.5.4 A képességeknek az MH ambíciószintjéhez, feladata-
ihoz, vezetői prioritásaihoz alkalmazkodva biztosítaniuk kell a
„Műveleti követelmények és képességek érvényesülését, az MH
alkalmazására” tárgyú okmányban megfogalmazott követelmé-
nyek érvényesülését országvédelmi, és országhatáron kívüli mű-
veletek esetében egyaránt.

2.6 Nemzeti Támogató Elem

2.6.1 Országhatáron kívül, a szövetségi katonai műveletek-
ben részt vevő nemzeti katonai kontingensek logisztikai támo-
gatásának végrehajtását a Nemzeti Támogató Elem (a további-
akban: NTE) végzi. Az NTE-ben részt vevő logisztikai erők és

2-7 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

eszközök mennyiségét, összetételét alapvetően határozza meg

a nemzeti erők feladatrendszere, a műveleti parancsnok által
meghatározott képességek és elrendelt készletek nagysága,
azok hadszíntéri alkalmazhatóságának lehetőségei. A műveleti
követelmények biztosítása, célok elérése tehát nagyban függ az
alkalmazási területen igénybe vehető logisztikai képességektől,
a nemzeti erők felkészültségétől és feladataitól, a BNT lehe-
tőségeitől, a szövetségesek által nyújtott támogatásoktól, vala-
mint a többnemzeti logisztikai formációk műveletekben való
hozzájárulásának mértékétől, nagyságától.
2.6.2 Az NTE, – mint ideiglenesen létrehozott logisztikai tá-
mogató szervezet – állományát a katonai kontingens nagyság-
rendjének és feladatrendszerének megfelelő törzs, szállító-, ellá-
tó- és javító erők alkotják.
2.6.3 Az NTE ellátási, fenntartási, infrastrukturális, közleke-
dési és egyéb képességei alapján a magasabb logisztikai tagozat
támogatói szerepét tölti be, a felruházott jogokkal és kötelezett-
ségekkel. Az NTE összekötő kapocsként működik a műveleti te-
rületen működő katonai szervezetek logisztikai erői és az ellátá-
si források (hazai, befogadó nemzeti-, a szövetségesek által biz-
tosított és harmadik féltől igénybe vehető) között.
2.6.4 Az NTE az elöljáró által meghatározott készletek-
kel, ellátási, helyreállítási képességekkel, eszköztartalékokkal
és szállító kapacitással rendelkezik. Saját kapacitására támasz-
kodva, valamint a honi területről érkező utánpótlásból, a befoga-
dó nemzettől, szövetséges erőforrásból (többnemzeti logisztikai
szervezetektől), helyszíni beszerzésből igénybe vehető technikai
eszközök, anyagok és szolgáltatások felhasználásával folyama-
tosan biztosítja a műveletben részt vevő erők logisztikai támoga-
tását. Feladatát a nemzeti felelősség mellett, a nemzeti erőforrás-
ok igénybevételével, alapvetően hazai utánpótlásra támaszkod-
va látja el. Az NTE megmaradhat nemzeti alárendeltségben, ké-

EREDETI 2-8
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

pességei át és alárendelhetik a vezető nemzetnek. Speciális ese-

tekben a vezetés, irányítás joga és felelőssége – a képességek
vonatkozásában – a műveleti területen átadható a többnemzeti
összhaderőnemi harci kötelék parancsnokának.
2.6.5 Az NTE a katonai műveletek végrehajtásának körül-
ményeitől függően hazai bázison, műveleti területen, befogadó
nemzet területén vagy az alkalmazási körlet és a nemzeti támo-
gató rendszer közötti, közbülső helyen működhet.
2.6.6 Az NTE-vel szemben támasztott követelményeket az
alábbiakban lehet összefoglalni:
a) szervezete, mobilitása legyen mindenkor szinkron-
ban a támogatott (felajánlott) erőkkel (nemzeti, illetve
többnemzeti alkalmazás során);
b) készenléti kategóriája egyezzen meg a felajánlott
szervezetével;
c) szervezete kiegészülhet adminisztratív feladatok vég-
rehajtásához szükséges képességekkel és állomán�-
nyal;
d) legyen képes a szükséges készletek szállítására, raktá-
rozására, egységrakomány képzésére;
e) technikai felszereltsége biztosítsa a mobilitást, szük-
ség esetén a megosztott működést, az anyagok ideig-
lenes, megbízható tárolását, korszerű és gyors rakodá-
sát, a személyi állomány és az anyagi készletek védel-
mét és teljes körű ellátását.
2.6.6.1 Legyen képes:
a) a honi területtől való távolság és a szállítási körülmé-
nyektől függően, a támogatott szervezet után a műve-
leti parancsnokság által meghatározott (általában 23
napos) működést biztosító készlet tárolására, illetve
mozgatására;

2-9 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

b) az anyagi készletek felhasználási ütemének figyelem-

bevételével azok folyamatos pótlására;
c) a szükségszerű logisztikai csoportosítások felvételére,
telepítésére és működtetésére;
d) a sérült és meghibásodott technikai eszközök helyre-
állítására, illetve annak koordinálására;
e) tartalék technikai eszközök tárolására és a pótlás vég-
rehajtására;
f) a honi területről vasúti, vízi és légi úton eljuttatott
szállítmányok fogadására, kirakására, tárolására, elő-
készítésére és felhasználók felé való továbbításra;
g) kapcsolattartásra és együttműködésre a szövetséges
nemzetek logisztikai törzsével, valamint a logisztikai
parancsnokságokkal;
h) a sérültek és betegek megfelelő ellátásának, szükség
esetén honi területre történő szállításának megszerve-
zésére;
i) helyszíni beszerzési eljárások lebonyolítására;
j) többnemzeti logisztikai feladatban való részvételre.

2.7 Nemzetgazdasági erőforrások

2.7.1 Az MH különleges jogrend időszaki szükségleteit alap-
vetően már békeidőszakban megalakított védelmi készletekből
kell kielégíteni. Ezek a források lehetnek:
a) békében felhalmozott hadfelszerelés (védelmi célú
tartalékok);
b) nemzetgazdasági termelő- és szolgáltató kapacitások
(folyó termelés);
c) speciális import.

EREDETI 2-10
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

2.7.2 A nemzetgazdaság védelmi felkészítésének meghatáro-

zó eleme a védelmi célú tartalékolás. A védelmi célú tartalékok
lehetnek:
a) Gazdaságbiztonsági tartalék;
b) Állami egészségügyi tartalék;
c) Állami céltartalék (a továbbiakban: ÁC);
d) Pénztartalék készlet;
e) Rögzített hadiipari kapacitás.
2.7.3 A védelmi célú tartalékolás az államot és a társadal-
mat fenyegető, előre nem látható veszélyhelyzetek kezelésében,
az adott szituációk felszámolásában kulcsszerepet játszó, elsőd-
leges beavatkozó szervek (honvédelmi és rendvédelmi szervek),
illetve speciális feladatkörre létrejött civil szervezetek működé-
sét, a lakosság ellátását, valamint a gazdaság válsághelyzeti mű-
ködőképességének fenntartását biztosítja.
2.7.3.1 Védelmi célú állami tartalékok csoportosítása:
1. Gazdaságbiztonsági Tartalék: az átmeneti, vagy tar­
tós piaci zavarok, valamint a gazdaság mozgósítása
esetén járulhat hozzá a lakosság, a fegyveres erő és
a rendvédelmi szervek ellátásához.
2. Állami Egészségügyi Tartalék: a katasztrófa-egész-
ségügyi ellátáshoz szükséges többletigények kielé-
gítését szolgáló egészségügyi fogyóanyagok, gyógy-
szerek, valamint szükségkórházak és orvosi segélyek
telepítéséhez és felszereléséhez szükséges berendezé-
sek, orvostechnikai eszközök és egyéb anyagok felhasz-
nálásra alkalmas állapotban rendelkezésre álljanak, az
egészségpolitikáért felelős minisztérium követelmény-
támasztása alapján.
3. Állami Céltartalék: az érintett miniszterek gazdaság-
felkészítési- és mozgósítási feladataiban meghatározott
fontosabb termelési, szolgáltatási, védelmi és helyre-

2-11 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

állítási tevékenységek végrehajtásához nélkülözhetet-

len anyagokat, alkatrészeket, félkész és készterméke-
ket, tárgyi eszközöket, valamint a speciális célú termé-
kek különleges jogrend időszaki beszerzését szolgáló
nemesfém tartalékokat foglalja magába:
a) mezőgazdasági- élelmiszeripari termékek, kezelői:
több gazdálkodó szervezet;
b) az MH-nál rendszerben tartott harc- és gépjárművek
fenntartására, üzemeltetésére tartalékolt alkatrészek,
javító anyagok, üzem- és kenőanyagok;
c) lőszer, gránát, védelmi célú műszerek, személyi lég-
zésvédelmi eszközök, védőruhák gyártásához szük-
séges-, továbbá hőerőművek tevékenységének za-
vartalan működtetéséhez szükséges egyes eszközök;
d) többrendeltetésű, műveletek teljes spektrumában
alkal­mazható hídkészletek (pontonos vagy elemes
fémhíd);
e) a katasztrófavédelem szempontjából fontos eszkö-
zök, anyagok.
4. Pénztartalék készlet: az ország pénzforgalmának min-
denkori zavartalan biztosításához szükséges bankjegy-
tartalék, kezelője: Magyar Nemzeti Bank Zrt.
5. Rögzített hadiipari kapacitás: nagy tömegben al-
kalmazásra kerülő, honvédelmi vagy nemzetbizton-
sági szempontból alapvető fontosságú termékfélesé-
gek gyártására vagy javítására, változtatható volumenű
vagy adott időszakban aktivizálható kapacitások gaz-
dasági társaságok (vállalkozások) általi szerződéssel
történő biztosítását jelenti.

EREDETI 2-12
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

III. FEJEZET
A LOGISZTIKAI TÁMOGATÁS VEZETÉSE ÉS
IRÁNYÍTÁSA

3.1 A logisztikai támogatás vezetésének alapjai

3.1.1 A logisztikai vezetés alaphelyzetben (békében) a veze-
tési szinteken tagozódott logisztikai törzsek, szervezetek vezető-
in és parancsnokain keresztül, az MH MVR aktivizálását köve-
tően annak elemein keresztül valósul meg.
3.1.2 A logisztikai vezetők és szakágak felelőssége fenntar-
tása mellett az MH MVR részét képező logisztikai funkcionális
csoportok működnek.
3.1.3 A katonai szervezetek alkalmazásának időszakában a lo-
gisztikai támogatást érintő területek parancsnoki döntésének előké-
szítését az MH MVR logisztikai funkcionális csoportja(i) végzi(k).
3.1.4 A logisztikai támogatás vezetése és irányítása
3.1.4.1 A logisztikai támogatás vezetése az általános katonai ve-
zetés része, olyan céltudatos tevékenységek összessége, amelyek a
katonai műveletek előkészítésére és végrehajtására hozott parancs-
noki döntések logisztikai támogatására, a meghatározott művele-
ti célok maradéktalan végrehajtására, valamint a logisztikai szer-
vezetek eredményes alkalmazására irányulnak. A logisztikai veze-
tés tevékenységét a parancsnok szándéka, a logisztikai támogatással
szemben támasztott követelmények, a kialakult általános és logisz-
tikai helyzet, illetve az elöljáró tagozat logisztikai támogatási képes-
ségei határozzák meg. A logisztikai támogatás vezetésének feladata
a katonai szervezetek készenléte fenntartása, fokozása, a készenlét
elérése, valamint az alkalmazás feladatainak folyamatos és előrelátó
tervezése, szervezése, irányítása és ellenőrzése.

3-1 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

3.1.4.2 A logisztikai támogatás irányítása az alárendelt ka-

tonai szervezetek logisztikai törzseinek, illetve a szervezetsze-
rű logisztikai szakcsapatok tevékenységének szakmai irányítá-
sát foglalja magába, összhangban a katonai szervezet logisztikai
támogatásának koncepciójával. A logisztikai támogatás irányítá-
sa szolgálati és/vagy szakmai elöljárói és alárendeltségi rendben
történik.
3.1.5 A logisztikai támogatás vezetésének és irányításának
alapelvei
a) A vezetés egysége: A vezetés megvalósulásának alap-
elve a vezetés minden szintjén, biztosítani az egysé-
ges tervezés - szervezés, irányítás, végrehajtás és el-
lenőrzés feltételeit a békeidejű ellátásban, illetve a
műveletekben. Az MH vezetésének egységét az MH
MVR biztosítja, amely alapján a tervezés legkoráb-
bi szakaszában meg kell határozni egy adott művelet
irányítási és vezetési jogköreit. A vezetés egységének
biztosítása különösen fontos többnemzeti műveletek
előkészítésekor és végrehajtásakor. Azokban az ese-
tekben, amikor a vezetés egysége nem teljes mérték-
ben biztosítható, szigorú koordinációs rendszabályok-
kal kell biztosítani a műveletek egységes elvek szerin-
ti végrehajtását.
b) A vezetés folytonossága: A vezetés folytonosságának
fenntartása a vezetés egységének egyik alapvető felté-
tele, a sikeres tevékenység alapja, amelyet a műveletek
végrehajtásának teljes időszakában biztosítani kell.
c) A vezetés rendje: Az irányítás és vezetés rendszere
hierarchikus, pontosan meghatározott szolgálati és
szakmai alá-fölérendeltségi viszonyokra épül.

EREDETI 3-2
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

d) A vezetés integrálása: Az irányítási és vezetési

struktúrának a kitűzött célok teljesítése érdekében
biztosítania kell az alárendeltek logisztikai lehető-
ségeinek teljes és hatékony kihasználását. A veze-
tés integrációja a tisztán körvonalazott és minden-
ki számára egyértelmű parancsnoki vezetési rend-
ben biztosítható. Az MH MVR szintjének megfele-
lően a logisztikai támogatási feladatok vezetése ér-
dekében funkcionális logisztikai törzsek működnek,
mint a vezetési pontok logisztikai elemei. A vezeté-
si szintek logisztikai támogatásának tervezése, szer-
vezése és az információáramlás hatékony és folya-
matos biztosítása érdekében összekötőtiszti rendszer
működik.
e) Decentralizáció: a parancsnok egy személyben fe-
lelős a művelet vezetéséért, de a jog- és hatáskörök
egy részét átadhatja az alárendeltek részére. A de-
centralizáció segíti a kezdeményezést és a döntések
időbeni meghozatalát. A jogkörök decentralizált al-
kalmazásának alapvető feltétele, hogy az alárendelt
parancsnokok teljes mértékben értsék a parancsnok
szándékát.
A jogkörök megosztásával a parancsnok biztosítja az
alárendeltek cselekvési szabadságát annak érdeké-
ben, hogy váratlan helyzetekben is célirányosan te-
vékenykedjenek, és nagy önállósággal használják ki
a lehetőségeket.
Az irányítás és vezetés decentralizált módon történő
felépítése megköveteli:
1. a hatás- és jogkörök egyértelmű meghatározását,
valamint a jelentési rendszer szabályozását;

3-3 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

2. a tervezési és vezetési aktusok összhad­erőnemi

gondolkodásmódban történő megközelítését;
3. az alárendelt parancsnokok által az elöljáró szán-
dékának megértését, melynek segítségével megha-
tározott kereteken belül szabadon kezdeményez-
hetnek a meghatározott célok elérése érdekében az
elöljáró közvetlen jóváhagyása nélkül;
4. a doktrínákban megfogalmazott elvek alkalmazását
és fejlesztését.
f) Rugalmas megközelítés elve: a lendület, az ütem és
gyorsaság fenntartása, azok kombinált és váratlan al-
kalmazása megköveteli a logisztikai rendszer flexi-
bilitását és operativitását. A rugalmas megközelítés
érdekében a műveletek végrehajtásának teljes spekt-
rumában alkalmazandó logisztikai elvek:
a) a logisztikai támogatás vezetése a katonai művele-
tek teljes időszakát átfogja és szünetmentesen mű-
ködik;
b) a logisztikai támogatásnak a meghozott döntések-
hez való operatív illesztése, amely a szükségletek
és a lehetőségek reális számbavételén alapul;
c) a tervezési folyamatokban történő aktív részvétel
a logisztikai cselekvőképesség folyamatos fenn-
tartása érdekében;
d) időbeni reagálás a katonai műveletekben és a lo-
gisztikai helyzetben bekövetkezett változásokra;
e) azonos tervezési elvek és eljárások alkalmazása a lo-
gisztikai törzsekkel történő együttműködésben,
a kölcsönös információs támogatásban és annak fel-
dolgozásában.

EREDETI 3-4
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

3.1.6 A logisztikai támogatás vezetésével szemben támasz-

tott követelmények
a) a stratégiai-, hadműveleti-, harcászati- és logisztikai
helyzet folyamatos ismerete;
b) a tevékenységi változatok, döntések megalapozott
előkészítése;
c) a logisztikai támogatásra vonatkozó elhatározás idő-
beni kidolgozása;
d) a vezetési okmányok folyamatos naprakész vezetése;
e) az információk gyors feldolgozása és továbbítása;
f) az együttműködés megtervezése, megszervezése és
folyamatos fenntartása;
g) az ellenőrzések megtervezése, megszervezése, vég-
rehajtása.

3.2 A logisztikai vezető szervek összetétele, működése

3.2.1 A logisztikai támogatás vezetésének rendszere, tartalma
3.2.1.1 A logisztikai vezető szervek egy vertikálisan és hori-
zontálisan felépülő hierarchikus rendszert alkotnak. A stratégiai,
hadműveleti és harcászati szinteken működő logisztikai vezető
szervek integráns részei az adott szintű katonai vezető szervek-
nek. A logisztikai szervezetek rendeltetését, feladatait, tevékeny-
ségét, szervezeti felépítését a támogatott szervezetek és/vagy
műveletek térbeni és időbeni méretei, a logisztikai szükségletek
és feladatok nagysága határozza meg. A logisztikai vezető szer-
vek alaprendeltetése valamennyi szinten a katonai műveletek lo-
gisztikai támogatásának megtervezése, megszervezése, vezetése
és irányítása, továbbá végrehajtása. A katonai vezetés különböző
szintjén működő logisztikai törzsek vezetési- és irányítási rend-
szere magában foglalja:
a) a vezető szervek csoportosítását;

3-5 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

b) a vezetési pontok rendszerét, telepítését (elhelyezését);

c) a vezetési csoportokat;
d) a híradást, a vezetéstechnikai informatikai eszközöket;
e) a vezetési okmányokat.
3.2.1.2 Az MH műveleteinek tervezése és végrehajtása szem-
pontjából a békeidőszaki és a különleges jogrend viszonyai kö-
zötti irányítás és vezetés nem különbözik egymástól, a művele-
tek irányítása és vezetése az MH MVR kereteiben valósul meg.
3.2.2 Logisztikai szervezetek
3.2.2.1 Stratégiai szintű logisztikai szervezet(ek):
a) Megalakítja a HVK Stratégiai Vezetési Elem logiszti-
kai támogatást tervező csoportot és működteti azt.
b) A HM és HVK szervekkel együttműködve kidolgozza
a feladatra kijelölt erőkkel kapcsolatos vezérkar főnö-
ki intézkedés logisztikai területeit.
c) Tervezi, szervezi a műveletek stratégiai szintű logisz-
tikai támogatását, elemzi a kialakult helyzetet, és in-
tézkedik a szükséges feladatok végrehajtására, koor-
dinálja a vezetési szervezetek logisztikai támogatási
tervező és szervező tevékenységét.
d) A logisztikai intézkedések kidolgozása során elemzi
a megvalósítási lehetőségeket, prioritásokat állít fel a
HVKF részére a döntés meghozatala érdekében.
e) Összekötő tiszteket biztosít a részére meghatározott
MH MVR munkacsoportokba, a szövetséges parancs-
nokságok logisztikai elemeibe.
f) Szakterületét érintően részt vesz a Nemzeti Intézkedé-
si Rendszer működtetésében.

EREDETI 3-6
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

g) Végzi a BNT katonai logisztikai feladatai stratégiai

szintű tervezését, a megállapodások és szerződések
hatáskörébe tartozó fejezeteinek kidolgozását, koordi-
nálja a HVKF közvetlen alárendeltségében lévő szer-
vezetek szakmai tevékenységének vezetését és koor-
dinációját.
3.2.2.2 Központi rendeltetésű középirányító szintű logiszti-
kai szervezetek:
a) Középirányító szintű logisztikai szervezeteknek ne-
vezzük azt a parancsnokságot, központot, amely fel-
adatrendszerében a központi logisztikai gazdálkodás
megjelenik. A középirányító szerv feladata a stratégiai
(felsőszintű) logisztikai irányelvek, szakmai intézke-
dések szakmai kidolgozásában való részvétel, a vég-
rehajtás koordinálása, hatáskörében a központi felada-
tok irányítása.
b) A középirányító szintű logisztikai szervezetek vezeté-
si rendszere alaphelyzetben, illetve különleges jogrend-
ben igazodik a stratégiai logisztikai szervezet funkcio-
nális elemeihez.
c) Hatáskörében:
1. Tervezi, szervezi a műveletek szakmai - különös te-
kintettel központi - logisztikai támogatását, elemzi a
kialakult helyzetet, és intézkedik a szükséges szak-
mai feladatok végrehajtására, koordinálja a művelet-
ben részt vevő szervezetek logisztikai tervező, szer-
vező tevékenységét.
2. Tervezi, szervezi és irányítja az elrendelt készletek
megalakítását, a katonai szervezetek és az elrendelt
központi készletek feltöltését, a készletek folyama-
tos fenntartását, pótlását.

3-7 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

3. Folyamatosan elemzi a kialakult helyzetet, intézke-

déseket foganatosít a szakmai feladatok végzésére,
javaslatot tesz a hatáskörén túlnyúló intézkedések
meghozatalára.
4. Javaslatot dolgoz ki a hadfelszerelés és erők átcso-
portosítására.
5. MH szinten összesíti az igényeket és kezdeménye-
zi a beszerzéseket.
6. Koordinálja a BNT katonai feladatai rá háruló fel-
adatainak tervezését, szervezését és végrehajtását.
3.2.2.3 A középszintű (hadműveleti) logisztikai szervezetek:
a) A középszintű logisztikai szervezet(ek) feladata az MH
műveletei logisztikai támogatásának tervezése, szerve-
zése és a műveletek logisztikai feladatainak irányítása.
b) Tervezi, szervezi és vezeti a hatáskörébe tartozó BNT
katonai logisztikai feladatok végrehajtását.
c) A középszintű logisztikai szervezetek tevékenysége ki-
terjed a műveletekben résztvevő haderő egészére, tá-
mogató rendszerük átfogja a szárazföldi- és a légierő
haderőnem valamennyi a műveleti parancsnok aláren-
deltségében lévő katonai szervezetet. Kapacitása és for-
rásai biztosítják a műveleti parancsnok alárendeltségé-
ben lévő katonai szervezetek teljes körű béke és külön-
leges jogrend szerinti időszak logisztikai támogatását.
3.2.3 Központi rendeltetésű logisztikai végrehajtó szervezetek:
3.2.3.1 Raktárak:
a) A központi raktárak feladata a logisztikai szakanyagok
jogkörébe utalt beszerzése, bevételezése, nyilvántartá-
sa, tárolása, frissítése, kiadása, valamint visszavétele-
zése, kapacitásával a technikai kiszolgálási, javítási és
bevizsgálási feladatok végrehajtása.

EREDETI 3-8
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

b) Az érvényben lévő készletképzés és készletlépcsőzés

normák és előírások alapján megalakítják és kezelik a
központi anyagi készleteket, vezetik az MH központi
nyilvántartását.
c) A különleges jogrend időszakában biztosítják az MH
logisztikai szükségleteinek kielégítését, a központi tá-
rolású anyagok és eszközök katonai szervezetek részé-
re történő kiadását, a feleslegessé vált, illetve bevonás-
ra kötelezett eszközök és anyagok átvételét és központi
tárolását.
3.2.4 Javító szervezetek
3.2.4.1 A javító szervezetek feladata a katonai szervezetek ál-
tal javító kapacitással át nem fogható eszközök technikai kiszol-
gálása, vontatása és javítása.
3.2.4.2 A javító szervezetek az alaprendeltetésükből adódó
feladataikon túl egyéb speciális szaktevékenységeket is végez-
hetnek, úgy, mint:
a) Kalibrálás
b) Hitelesítés;
c) Hatósági és műszaki vizsgálatok;
d) Jogkörében üzemidő-, szavatossági idő hosszabbítás;
e) Gyártás és fejlesztés;
f) Bontás, megsemmisítés;
g) Események kivizsgálása.
3.2.5 Közlekedési szervezet(ek)
3.2.5.1 A közlekedési szervezetek (alegységek) feladata az
MH katonai szervezeteinek teljes körű belföldi és nemzetközi
viszonylatú csapat-, anyag-, személy- és speciális közlekedési,
szállítási valamint szállítmánykísérési, mozgáskoordinálási, ra-
kodási és szakmai kiképzési feladatainak tervezése, szervezése,

3-9 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

koordinálása, végrehajtása. Közlekedési szakanyag gazdálkodási

jogkörében biztosítja az MH közlekedési szakanyaggal való ellá-
tását, a szakanyagok központi javítását.
3.2.6 Logisztikai szervezetek (egység(ek))
3.2.6.1 A logisztikai egységek feladata a normál időszaki
működés és műveletek logisztikai támogatása. Felelősségi köre a
honi támogatási feladatokon túl kiterjed az MH külföldi szerep-
vállalásának, a felajánlott készenléti erők, a missziós feladatokat
ellátó kontingensek nemzeti támogatására. Részt vesz a BNT ka-
tonai, logisztikai feladataiban.
3.2.7 A katonai szervezetek logisztikai alegységei
3.2.7.1 A katonai szervezetek logisztikai alegységeinek fel-
adata az adott katonai szervezet tevékenységének intézményi lo-
gisztikai támogatása. Tevékenységük átfogja a saját, illetve a Lo-
gisztikai Utaltsági Rend alapján ellátásra kötelezett katonai szer-
vezetek egészét, hatáskörük kiterjed a katonai szervezet által
végrehatott műveletek egészére. A rendelkezésükre álló ellátó,
fenntartó, szállító kapacitások biztosítják a katonai szervezet lo-
gisztikai szükségleteinek teljes körű kielégítését. A katonai szer-
vezetek logisztikai alegysége szervezettől függően lehet logisz-
tikai zászlóalj, illetve logisztikai század. A repülőcsapatok repü-
lőműszaki biztosításának feladatait a repülőbázis repülőműszaki
zászlóalja látja el.
3.2.7.2 A logisztikai zászlóalj feladata a dandár, ezred szintű
szervezetek teljes körű logisztikai támogatása. Javító kapacitásá-
val végrehajtja az egységszintű technikai kiszolgálásokat és javí-
tásokat, szállító és ellátó kapacitásával biztosítja a dandár (ezred)
teljes személyi állománya és technikai eszközei után számvetett
raktári készletek tárolását, kezelését és szállítását.

EREDETI 3-10
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

3.2.7.3 A logisztikai század feladata a zászlóalj szintű szer-

vezetek teljes körű logisztikai támogatása. Javító kapacitásával
végrehajtja a haditechnikai eszközök hadrafoghatóságát biztosító
technikai kiszolgálásokat és kisjavításokat, szállító és ellátó kapa-
citásával biztosítja a zászlóalj anyagi készletének tárolását, keze-
lését és szállítását.
3.2.7.4 A repülőműszaki zászlóalj feladata a repülőeszközök
folyamatos hadrafoghatóságához és szabályos légi üzemeltetésé-
hez szükséges eszközök és anyagok biztosítása, a felelősségi köré-
be tartozó technikai kiszolgálások, ellenőrzések és javítások vég-
rehajtása.
3.2.8 A logisztikai támogatás vezetésének csoportosítása
3.2.8.1 A logisztikai támogatás vezetésének csoportosítása a
parancsnok elgondolása, illetve a szervezet hatályos műveleti el-
járása alapján történik:
a) funkcionálisan;
b) a művelettervezési időszakai szerint;
c) vezetési pont tagozódása szerint;
d) feladatorientáltan;
e) a műveleti terület ellátási felelőssége szerint.
3.2.8.2 A vezetés funkcionális felépítése megfelel a fő lo-
gisztikai területek szakági csoportosításának, úgymint hadi-
technikai-, hadtáp-, közlekedési és elhelyezési támogatást
tervező elemek, illetve történhet a logisztikai funkcionális
megosztása – ellátás, üzemben tartás, közlekedés, infrastruk-
túra – szerint. A logisztikai vezetés funkcionális csoportosításá-
nak előnye, hogy az alapidőszaki működési rendben a szakágan-
ként meghatározott szabályzók alkalmazásával a feladat- és
hatáskörök leszabályozottak.

3-11 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

3.2.8.3 A művelet tervezési időszakai szerint megalakított

logisztikai csoportosítások esetén a logisztikai elemeket úgy
kell megosztani, hogy mind a rövid- (folyó művelet) és mind
a hosszú távú (72 órán túli) vezetési elemekben biztosított le-
gyen a logisztikai támogatás teljes vertikuma. A logisztikai ter-
vező állomány arányát a feladat függvényében kell megoszta-
ni a csoportosítások között. A tervezéshez szükséges alapada-
tokat és számvetéseket a logisztikai törzscsoportok biztosítják.
3.2.8.4 A vezetési pont tagozódása szerint megalakított lo-
gisztikai csoportosítások esetén vezetési pontok alaprendelteté-
se miatt a mögöttes vezetési pontra kell a logisztikai támogatás
tervezői képességének hangsúlyát helyezni.
3.2.8.5 A feladatorientáltan megalakított logisztikai cso-
portosításokat a kapott feladat, a rendelkezésre álló idő szerint
úgy kell megalakítani, hogy a feladat logisztikai támogatásá-
nak megtervezése, megszervezése a feladat jellegének legin-
kább megfelelő legyen.
3.2.8.6 A műveleti és mögöttes terület ellátási felelőssége
szerinti csoportosításánál figyelembe kell venni az ellátandó
katonai szervezetek műveleti elhelyezkedését, összetételét és
feladatrendszerét, valamint az ellátási felelősségbe tartozó te-
rület nagyságát és földrajzi tulajdonságait.
3.2.8.7 A logisztikai vezetés csoportosításainak létrehozása,
működtetése egymással kombináltan is történhet.

3.3 A logisztikai támogatás tervezése

3.3.1 A logisztikai tervezés a műveleti tervezés szerves része,
olyan értékelő-elemző, döntés-előkészítő és döntési folyamatok
összessége, amelyek a katonai műveletek logisztikai szükséglete-
inek meghatározására, a szükségletek kielégítésére, a logisztikai
szervezetek hatékony alkalmazására irányulnak.

EREDETI 3-12
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

3.3.2 A logisztikai támogatás tervezése során a jóváhagyott lo-

gisztikai támogatási koncepció alapján a műveletek igényelt szük-
ségletei figyelembevételével ki kell alakítani a logisztikai szerveze-
tek csoportosítását, meg kell határozni a logisztikai szervezetek el-
látási felelősségét, a végrehajtás, együttműködés és vezetés rendjét,
valamint a rendelkezésre álló erőforrások elosztását.
3.3.3 A logisztikai támogatás tervezésének kulcs eleme a logisz-
tikai ellátási lánc kialakítása és folyamatos működésének biztosítá-
sa a katonai szervezetek készletszintjének fenntartása érdekében.
3.3.4 A logisztikai tervezéssel szemben támasztott legfontosabb
követelmény, hogy legyen összhangban a stratégiai-, hadművele-
ti-, harcászati tervezéssel, mind nemzeti, mind szövetségesi szinte-
ken, a műveleti tervezés elsődlegességének elvét szem előtt tartva,
ugyanakkor azokat a kereteket is meghatározva, amelyek között az
adott művelet végrehajtható és sikeres lehet.
3.3.5 A logisztikai támogatás tervezését a parancsnok elgondo-
lása, a katonai szervezetek igényei, normái és alkalmazói követel-
ményei határozzák meg, amelyek átfogják a katonai szervezetek
egészét, működésük teljes időtartamában. A logisztikai támogatás
tervezése magában foglalja a hadtáp-, a haditechnikai-, a közleke-
dési támogatás, a katonai elhelyezési feladatok, a logisztikai gaz-
dálkodás és a kapcsolódó szolgáltatások megtervezését. A logiszti-
kai támogatás tervezése adott esetben kiegészül a szövetséges csa-
patok irányába működő BNT katonai logisztikai szakfeladatainak
megtervezésével.
3.3.6 A többnemzeti összhaderőnemi műveletekben a lo-
gisztikai tervezés alapját a művelet vezetésére kijelölt parancs-
nokság által kiadott követelmények és műveleti tervek alkotják.
3.3.7 A katonai szervezetek megalakításának és alkalmazásá-
nak tervezésekor, a tervezési feladatok szerves része a logisztikai
szervezetek és támogatási képességek meghatározása. A logisz-

3-13 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

tikai támogatás tervezése az alkalmazási (műveleti) tervek kidol-

gozásával egy időben történik úgy, hogy az összhang a támoga-
tott és a támogató rendszerek között biztosított legyen, emellett
folyamatosan tartsa fenn a haderő harcképességét.
3.3.8 Az összhang egyrészt a katonai szervezet alaprendel-
tetéséhez, műveleti feladatainak megfelelő logisztikai képessé-
gekben, másrészt támogató és támogatott szervezetek készen-
léti kategóriájának szinkronjában nyilvánul meg. A logisztikai
képességek tervezésénél kiemelt figyelmet kell fordítani a tá-
mogatott katonai szervezetekkel szemben támasztott képesség-
követelmények biztosítására, a logisztikai támogatási rendszer
műveleti követelményeknek megfelelő működtetésére, vala-
mint a szükségletek teljes körű és mértékű kielégítésére.
3.3.9 Az országvédelmi műveletekben a logisztikai tervezés
magába foglalja az MH szervezetek logisztikai támogatásának,
valamint a BNT katonai logisztikai feladatainak koordinálását.
3.3.10 A logisztikai szervezetek, alegységek feladataikat a
logisztikai törzsek által kidolgozott és a parancsnok által jóvá-
hagyott logisztikai támogatási terv alapján hajtják végre. A mű-
veletek logisztikai tervezését végző törzseknek megfelelő in-
formációval és adatbázissal kell rendelkezniük a logisztikai tá-
mogatás különböző területeiről, amelyek minimálisan a rendel-
kezésre álló képességek vonatkozásában az alábbiakat tartal-
mazzák:
a) a katonai szervezetek anyagi-technikai harcértékét;
b) a nemzetgazdaságból igényelt és tervezetten biztosítás-
ra kerülő erőforrásokat;
c) a közlekedési képességeket és kapacitásokat;
d) a javító-vontató kapacitásokat;
e) a BNT lehetőségeit, kapacitásait;

EREDETI 3-14
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

f) a katonai infrastrukturális-elhelyezési lehetőségeket és

szükségleteket;
g) a logisztikai vezetési struktúrát.
3.3.11 A műveletek tervezésének stratégiai, hadműveleti és
harcászati szintű logisztikai fázisait, a tervezésért felelős szerve-
ket, a feladatok végrehajtásának rendjét és a kidolgozásra kerü-
lő okmányokat a mindenkor hatályos törzsszolgálati szabályzó
dokumentum és a katonai szervezet hatályos műveleti utasítása
alapján kell kidolgozni.

3.4 A logisztikai rendszer felkészítése

3.4.1 A logisztikai rendszer felkészítésének célja, hogy a tá-
mogatott szervezetekkel összhangban képessé tegyék a logiszti-
kai rendszert a tervezett műveletek támogatására. A logisztikai
rendszerek felkészítése magába foglalja:
a) a honvédelmi logisztikai lánc kialakítását;
b) a készenlét fenntartásának és fokozásának logisztikai
feladatait;
c) a szükségletek biztosításának tervezését;
d) a támogató képesség fenntartását;
e) a nemzetgazdasági erőforrások rendelkezésre állásának
biztosítását;
f) az ország és a kijelölt műveleti terület logisztikai célú
előkészítését;
g) a logisztikai szakállomány és szervezetek felkészítését.
3.4.2 A logisztikai felkészítés olyan rendszabályok összes-
sége, amelyek a logisztikai képesség fenntartása érdekében
szükségesek ahhoz, hogy a katonai műveletek végrehajtásához
szükséges eszközök és anyagok, szolgáltatások elegendő men�-
nyiségben és minőségben rendelkezésre álljanak. A logisztikai
képesség fenntartásának mutatóit úgy kell meghatározni, hogy

3-15 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

azok a haderő szükségleteit – mind nemzeti, mind többnemzeti

kötelékben végrehajtandó béke- és háborús katonai műveletek-
ben –, teljes mértékben fedezzék. A katonai szervezetek szükség-
lete az állománytáblákban, munkaköri jegyzékekben meghatáro-
zott, a hadinorma (normajegyzék) valamint a készletképzés- és
lépcsőzés elvei alapján számvetett, a katonai műveletek végre-
hajtására kijelölt szervezetek feladatához és létszámához igazított
hadfelszerelést foglalja magába. Az állománytáblában, a hadinor-
ma táblázatokban meghatározott hadfelszereléseket a mindenkor
hatályos a készenlét fenntartása és fokozása logisztikai támogatá-
sáról szóló szabályzó dokumentum alapján kell megalakítani.
3.4.3 A készletképzés a hadfelszerelés stratégiai-, hadműve-
leti- és harcászati szintű tervezése, felhalmozása és lépcsőzése,
amelynek alapja a szükségletek (várható) alakulása.
3.4.4 A katonai szervezetek hadfelszereléseinek azon része,
amelynek a helyszíni tárolását a készenléti kategóriája nem indo-
kolja, vagy tároló hely kapacitás nem teszi lehetővé, központi rak-
tárban, vagy szerződés alapján történő beszállítással kerül biz-
tosításra. Ezen eszközökre a központi ellátó szervezetek „köz-
ponti tárolási utalványt” állítanak ki, illetve megállapodást köt-
nek a katonai szervezetekkel az anyagok biztosítására vonat-
kozólag.
3.4.5 A nemzetgazdasági erőforrások biztosításának alapja tár-
ca szinten az MH Összesített Anyagi-technikai harcérték jelentés
alapján összeállított „Nemzetgazdasági igényterv”. A nemzetgaz-
dasági igénytervben szereplő hiányzó hadfelszerelések biztosítá-
sának rendjét a kormány rendeletben szabályozza. A kijelölt nem-
zetgazdasági erőforrások egy rendszerbe történő integrálásának
alapja a honvédelmi logisztikai ellátási lánc, amely egy rendszer-
be integrálja a honvédelmi, valamint a civil erőforrásokat és ké-
pességeket.

EREDETI 3-16
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

3.4.6 Az ország és a kijelölt műveleti terület logisztikai célú

előkészítése az ország honvédelmi felkészítésének keretében, il-
letve a kijelölt műveleti területen a logisztikai képességek, kapa-
citások és szolgáltatások optimalizálására irányul, amely alapve-
tően – a honvédelmi logisztikai lánc részeként – magában fog-
lalja:
a) a közlekedési infrastruktúra műveleti célú felkészítését;
b) az anyagi készletek, ellátási források, bázis- és raktár-
rendszer kijelölését és előkészítését;
c) javító kapacitások kijelölését és előkészítését;
d) infrastruktúra és katonai elhelyezési feltételek kijelölé-
sét és előkészítését.
3.4.7 A katonai műveletekre való közvetlen felkészítés része-
ként hajtják végre támogató (logisztikai) szervezetek készenlétének
fokozását, a logisztikai szervezetek csoportosítását, harcrendi ele-
mek megalakítását, a műveletek logisztikai támogatására való fel-
készítését.
3.4.8 A katonai műveletek tartalma, jellege, mérete a bevont
erők és eszközök mennyisége, minőségi összetétele, a végrehajtás
térbeni és időbeni paramétereinek alakulása és a logisztikai szerve-
zetek csoportosítása határozza meg a közvetlen felkészítés logiszti-
kai támogatási feladatait. Szövetséges kötelékben végrehajtott ka-
tonai műveleteknél – azokban az esetekben, amikor az ország a be-
fogadó nemzet szerepét is betölti – a nemzeti haderő szükségletein
felül figyelembe kell venni a szövetséges csapatok katonai képes-
ségekkel kielégíthető BNT szükségleteit és támogatási igényét is.
3.4.9 Az MH logisztikai szervezetei készenléte fenntartása és
készenlétük fokozása a támogatott katonai szervezetek készenlé-
ti szintjéhez igazodik. Ennek következtében a logisztikai támo-
gató szervezetek a támogatott szervezetek készenlétével egy idő-
ben képesek részeikkel vagy teljes szervezetükkel az alaprendel-

3-17 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

tetés szerinti feladataik megkezdésére és végrehajtására. A ké-

szenlét fokozásával valósul meg a katonai műveletek logiszti-
kai támogatásához szükséges – alapállapotban hiányzó – feltéte-
lek megteremtése.

3.5 A logisztikai vezetés informatikai rendszerkövetelményei

3.5.1 A logisztikai vezetés informatikai rendszereinek bizto-
sítani kell a műveletek logisztikai támogatása tervezéséhez, a pa-
rancsnoki döntések előkészítéséhez szükséges naprakész adato-
kat, prognosztizált igényeket, illetve elő kell segítenie a végre-
hajtás koordinációját, a feladatok nyilvántartását és a logisztikai
jelentési rend működését.
3.5.2 A hatékony és rugalmas logisztikai vezetés megkövete-
li a kor színvonalának megfelelő informatikai rendszerek alkal-
mazását, amely átfogja a teljes logisztikai rendszert.
3.5.3 A logisztikai vezetési informatikai rendszerekkel szem-
ben támasztott követelmények:
a) fedje le a logisztikai támogatási rendszer teljes verti-
kumát és funkcionális területeit;
b) biztosítson valós idejű információkat;
c) modulárisan illeszkedjen a szövetségi, kormányzati,
nemzetgazdasági információs rendszerhez;
d) adatbázisa biztosítsa a logisztikai tervezéshez szüksé-
ges alapadatok elérését, rugalmasan alkalmazkodjon a
változó műveleti helyzethez, követelményekhez;
e) biztosítsa a védett adatáramlást;
f) biztosítsa a könnyű hozzáférést, vezetési szintenként
legyen differenciált;
g) könnyen alkalmazható legyen;
h) támogassa a logisztikai jelentési rendszert.

EREDETI 3-18
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

3.5.4 A logisztikai támogatás vezetését támogató infor-

matikai rendszer nem működhet a központi tárolást, a raktári
technológiákat támogató információs rendszer nélkül. Az in-
formatikai rendszer irányítja és kezeli a raktári folyamatokat
a megrendelés, beszállítás, nyilvántartás, tárolás és kiadás vo-
natkozásában, valamint biztosítja az automatizált rendszerek
használatát, folyamatos információt biztosít a stratégiai szintű
döntések előkészítéséhez.
3.5.5 A raktári technológiákat támogató információs rendszer
biztosítja:
a) a rakterület optimális kihasználását;
b) a felhasználás előrejelzését;
c) a lejárat előtti felhasználást;
d) a magasabb szintű automatizáltságot (tárhely szintű
raktárkezelés, vonalkód, leltározás támogatása stb.)
e) az áttárolások központi kezelését (anyagnemeket át-
fogóan);
f) a központi kontrollingot;
g) az egységes, központi jelentési rendszert;
h) a karbantartás tervezését – eszköz életciklus növelését;
i) a szállítás szervezési hatékonyságát az egységrako-
mány-képzést;
j) a beszerzési folyamatok standardizálását;
k) a szállítási feladatok optimalizálását.
3.5.6 Logisztikai ellátási lánc informatikai támogatása:
3.5.6.1 A logisztikai ellátási lánc hatékony működéséhez
szükség van az elemzést segítő programokra, amelyek képesek
az ellátási láncok teljesítményének vizsgálatára. A műveleti el-
látási lánc menedzsment és ezen belül a logisztikai támogatással
összefüggő feladatok szintén megkövetelik a korszerű, művele-
teket támogató információs rendszerek alkalmazását.

3-19 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

3.5.6.2 A katonai szervezetek alaprendeltetéséből adódó fel-

adatai tervezésekor, valamint a különleges jogrend időszakában a
nemzetgazdasági szereplők logisztikai ellátási láncba történő in-
tegrálásának alapfeltétele a tárcák által használt közös informati-
kai rendszer megléte és alkalmazhatósága, az MH hadfelszerelés
hadiszükségletének és a műveletek fenntartása érdekében.
3.5.6.3 A műveleti parancsnokok és a logisztikai támogatást
irányítói számára kiemelkedő fontossággal bírnak az anyag- és
eszközáramlással, valamint a műveleti készenléttel kapcsolatos
valós idejű információk. A haderőnemek és a műveletben részt
vevő nemzetek közötti logisztikai interoperabilitás új, korsze-
rű műveleti logisztikai információs rendszer alkalmazását teszi
szükségessé.
3.5.6.4 A NATO Logisztikai Funkcionális Területi Rendszere
(Logistics Functional Area Services, LOGFAS4) a katonai logisz-
tika funkcionális területeit átfogó tervező moduljaival, a rendel-
kezésre álló erőforrások optimalizálására szolgáló programjával,
folyamatosan bővített logisztikai adatbázisával, egységes kód-
rendszerének alkalmazásával hatékonyan hozzájárul a logiszti-
kai ellátási lánc működtetéséhez, megfelelő interoperabilitást
biztosítva a katonai műveletben részt vevő nemzetek kontin-
gensei számára.

3.6 A logisztikai állomány és szervezetek kiképzése,

felkészítése
3.6.1 A logisztikai felkészítés az MH felkészítési rendszeré-
nek önálló jellegzetességekkel rendelkező része. Elemei megta-
lálhatóak a katonai oktatás-képzés, csapatkiképzés, – azon belül

4
A NATO-ban használatos logisztikai információs és tervező program.

EREDETI 3-20
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

a parancsnokok és törzsek kiképzése –, az önképzés és a tapasz-

talat-feldolgozás feladatrendszerében. Alapvető követelmény,
hogy ezek az elemek egymást kiegészítve, egymásra épülve biz-
tosítsák a logisztikai támogatási és műveleti követelmények sze-
rinti ismeretek megszerzését és rögzítését.
3.6.2 Katonai oktatás, képzés
3.6.2.1 A katonai logisztikai tiszt- és altisztképzés a katonai
felsőoktatási- és szakképzési intézményekben, meghatározott
szervezeti keretekben valósul meg. A képzési (szakképzési) kö-
vetelményeket a kijelölt képzési felelősök iránymutatása alap-
ján az érintett oktatási intézmény vezetése dolgozza ki, amelyet a
szintenként meghatározott jogszabályok hagynak jóvá.
3.6.3 A logisztikai csapatkiképzés
3.6.3.1 A logisztikai csapatkiképzés a katonák egyéni szaka-
lapozó- és szakkiképzését, a logisztikai kötelékek kötelékkikép-
zését és a logisztikai egység, alegység parancsnokok, valamint
törzsek hadműveleti-harcászati kiképzését foglalja magába.
3.6.3.2 A szakalapozó kiképzés tartalmazza a katonák ter-
vezett beosztásának megfelelő szakcsapat bemutatását, a hon-
védség logisztikai tevékenységi rendjében elfoglalt helyének és
szerepének, főbb feladatainak, anyagainak és eszközeinek, va-
lamint a tervezett beosztás megismertetését, és egyben lehető-
vé teszi a katonák számára a szakalegységekbe történő beillesz-
kedést és a kötelékkiképzés megkezdését. A szakalapozó kikép-
zés helyszíne kijelölt kiképzési bázis, vagy katonai szervezet.
3.6.3.3 A szakkiképzés az előrehaladó kiképzés részeként,
az egyéni képességek fejlesztése, szinten tartása, a bonyolul-
tabb feladatok végrehajtásához szükséges ismeretek, készsé-
gek megszerzése érdekében az egyéni szak- és kötelékkikép-
zés folyamán történik. A kötelék kiképzés célja, hogy a logisz-
tikai támogató szervezetek szakállománya alegység kötelékben

3-21 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

legyen képes a logisztikai támogatás rá háruló szakfeladatai-

nak végrehajtására. A logisztikai állomány számára a kötelék-
kiképzés meghatározott fázisában önálló, vagy a fegyvernemi
katonai szervezet harcászati gyakorlatára épített szakharcászati
gyakorlatot vezetnek le, ahol a katonák a katonai szervezet tá-
mogatásához szükséges – komplex, vagy részleges – szakhar-
cászati feladatokat hajtanak végre. A szakharcászati képzés ré-
szét képezi a tagozatnak megfelelő logisztikai harcrendi ele-
mek telepítése és működése elveinek, eljárásainak elsajátítása,
valamint begyakorlása.
3.6.3.4 A logisztikai alegység és egység parancsnokok, va-
lamint a logisztikai törzsek hadműveleti-harcászati kiképzése
parancsnoki és szakkiképzési foglalkozásokon, gyakorlásokon,
gyakorlatokon és hadijátékokon történik. Célja, hogy a parancs-
noki és törzsállomány képes legyen a tervezés-vezetés-ellenőrzés
szakfeladatainak végrehajtására, és biztosítsa a műveleti követel-
mények által meghatározott szakmai kompetenciák megszilárdí-
tását és fejlesztését.

3.6.4 A logisztikai szakkiképzés sajátosságai

3.6.4.1 A logisztikai alegységek szakkiképzésének sajátossá-
gait egyrészt a fegyvernemi egységek logisztikai alegységeinek
rendeltetése, másrészt a központi logisztikai szervezetek speciá-
lis felépítése és feladatrendszere határozza meg.
3.6.4.2 A logisztikai alegységeknek már a kiképzési ciklus
kezdeti időszakában is olyan kiképzettségi szintet kell elérnie,
ami biztosítja a logisztikai alegységek művelet- és kiképzés-tá-
mogatói tevékenységét. A logisztikai kötelékek kiképzésében is
érvényesülni kell az „egymásra épülés” elvének, a szakharcászati
foglalkozástól a szakharcászati gyakorlat végrehajtásáig tartó fo-
lyamat minden egyes eleme következetes végrehajtásának.

EREDETI 3-22
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

3.6.4.3 A kötelékkiképzést nem folytató központi logisztikai

szervezetek egyes szervezeti egységeivel szemben állított köve-
telmények miatt az állomány kiképzettségének a kiképzési cik-
lus elején is olyan szinten kell állni, hogy a folyamatos támoga-
tás képessége biztosított legyen. A központi logisztikai szerveze-
tek alaprendeltetéséből következően a szakállománynak képes-
nek kell lenni az MH szintű szakkiképzések végrehajtására, saját
támogatási feladataik ellátása mellett.
3.6.4.4 A fegyvernemi kiképzési követelményektől jelen-
tős és meghatározó eltérés, hogy a logisztika területén nem
a fegyvernemi-haderőnemi-összhaderőnemi, hanem a szakági-
funkcionális-összlogisztikai (illetve nemzeti, és szövetségi ke-
retek között megvalósuló) funkciók követelményei határozzák
meg az egyre magasabb kiképzettségi szintet.

3-23 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

ÜRES OLDAL

EREDETI 3-24
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

IV. FEJEZET
LOGISZTIKAI TÁMOGATÁS TERÜLETEI ÉS
FUNKCIÓI

4.1 A logisztikai támogatás rendeltetése

4.1.1 A logisztikai támogatás rendeltetése, hogy a honvédelmi
szervezetek feladatainak ellátásához a szükséges eszközök, anya-
gok és készletek – ideértve az elhelyezési szakanyagokat és kész-
leteket is –, valamint a szolgáltatások megfelelő időben, a költsé-
gek optimalizálása mellett, a megfelelő helyen, a szükséges men�-
nyiségben és az előírt minőségben rendelkezésre álljanak.
4.1.2 A logisztikai támogatás rendszer biztosítja a szemé-
lyi állomány teljes körű ellátását, munka- és elhelyezési fel-
tételeinek megteremtését és fenntartását, a technikai eszközök
hadrafogható, az anyagi készletek hadihasználható állapotban
tartását, az eszközök rendeltetésnek megfelelő, rendszer- és élet-
ciklus szemléletű üzemeltetését, a közlekedési hálózatok katonai
igénybevételét, a szállítási feladatok végrehajtását, a rendelke-
zésre álló erőforrások hatékony felhasználását.
4.1.3 A logisztikai támogatás funkcionális területei az ellá-
tás, üzemben tartás, mozgatás-szállítás, infrastruktúra, valamint
a mindegyik funkcióhoz köthető logisztikai gazdálkodás.
4.1.4 Az MH vezetési szintjeinek megfelelően, összhang-
ban a logisztikai támogatás funkcióival szakmai ágazati rend-
szer működik, amely minden egyes szakmai ágazatnál magába
foglalja a logisztikai funkcionális területeket. Ennél fogva az
egyes szakágazatoknál az üzemben tartás, az ellátás, a logiszti-
kai gazdálkodás megjelenik, amelyek a logisztikai szakági ve-
zetés alapját képezik. A szakági vezetési rendszerben a funkci-

4-1 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

onális területek funkciói ágazati – haditechnika, hadtáp, közle-

kedés, katonai elhelyezés – szervezetekben jelennek meg. Az
adott vezetési szint sajátosságainak megfelelően egyes szak-
ágak integrálódnak az ágazatokba.
4.1.5 A különböző vezetési szinteken – ahol nem egyértel-
mű – az ágazati tagozódás elemei és az azokhoz tartozó beosztá-
sok beazonosíthatóak.
4.1.6 A honvédelmi szervezetek feladatainak végrehajtá-
sához szükséges infrastruktúra, eszközök, anyagok, készletek,
pénzügyi és pénzügyi-számviteli, valamint egyéb szolgáltatá-
sok biztosítása érdekében az ellátást végző (ellátó) és az ellátott
(utalt) honvédelmi szervezetek között gazdaságossági, célszerű-
ségi szempon­tok alapján kialakított logisztikai utaltsági rend-
szer működik. A rendszer anyagnemenként és szaktevékenysé-
genként határozza meg az ellátó és ellátott honvédelmi szerve-
zetek kapcsolatát.
4.1.7 A logisztikai támogatási rendszert feladatoktól, illetve
jogosultságoktól függően horizontálisan és vertikálisan is elkü-
lönült szervezetek alkotják, ezen belül a szervezetek horizon-
tálisan közigazgatási és katonai, vertikálisan központi és csa-
pat (intézményi) szintű támogatási tevékenységeket folytatnak.

4.2 Ellátás, tárolás

4.2.1 Az ellátás mindazon tevékenységeknek, rendszabály-
oknak és folyamatoknak az összessége, amelyek biztosítják,
hogy a katonai szervezetek alap- és különleges jogrend idősza-
ki, valamint szövetségesi tevékenységéhez szükséges eszkö-
zök, anyagok és szolgáltatások a kellő időben, helyen, a szük-
séges mennyiségben, minőségben és formában rendelkezésre
álljanak.

EREDETI 4-2
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

4.2.2 Az ellátás elemei a készletképzés, a felhasználás,

frissítés és a pótlás (feltöltés). Ezek alapját a szükségleti és
ellátási számvetések, prognózisok, és a felhasználás normatív
szabályozásai képezik. Az ellátási folyamat alapfeladatai közé
a szükségletek megállapítása, a rendelkezésre álló források is-
merete, a beszerzés tervezése, a tárolás, a készletgazdálkodás,
az anyagmozgatás, a rakományképzés, a szállítás, a felhaszná-
láshoz történő előkészítés, az elosztás, a nyilvántartás és a se-
lejtezés tartoznak.
4.2.3 A készletképzés biztosítja az alap- és különleges jog-
rend időszaki, valamint szövetségesi tevékenységekhez szüksé-
ges anyagi készletek felhalmozását, lépcsőzését és a várható fel-
használáshoz igazodó csoportosítását.
4.2.4 A felhasználás a katonai szervezetek tevékenységei
anyagi-technikai szükségleteinek tényleges kielégítése. A fel-
használás a rendelkezésre álló anyagi készletekből történik, mér-
tékét alapvetően a katonai szervezet igénye, illetve egyes szakte-
rületeken anyag-felhasználási normák szabályozzák. Az anyag-
felhasználás mértéke több tényező függvénye, amelyek sorában
meghatározó helyet foglalnak el:
a) a műveleti környezet;
b) a szembenálló fél tevékenysége és képességei;
c) a tevékenységek jellege, intenzitása és tartalma;
d) a térbeli és időbeli kiterjedése;
e) az erők és eszközök mennyisége.
4.2.5 Az utánpótlás a katonai szervezetek tevékenységei so-
rán felhasznált anyagoknak a felhasználás üteméhez és mérté-
kéhez igazodó feltöltése. Az utánpótlás a feladatokhoz elrendelt
készletek megalakítása, fenntartása, illetve a feladat végére elő-
írt készletszint biztosítása érdekében történik.

4-3 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

4.2.6 A felhasználáshoz történő előkészítés biztosítja, hogy

meghatározott technológiai folyamatok végrehajtásával az anya-
gok és eszközök az ellátott szervezetek részére alkalmazáshoz,
illetve elfogyasztáshoz alkalmas állapotban kerüljenek.
4.2.7 Az egységrakomány képzés biztosítja, hogy az ellá-
tott szervezet az igényeinek megfelelő összetételű és mennyisé-
gű hadfelszereléssel, a korszerű csomagolási és rakományképző
technológiák felhasználásával, a rakodó és szállító kapacitás op-
timális kihasználásával legyen ellátva.
4.2.8 Az MH katonai szervezetei ellátásának alapvető forrá-
sait a meglévő központi- és csapat készletek, valamint a nemzet-
gazdaságból igénybe vett termelő- és szolgáltató kapacitások ké-
pezik.
4.2.9 A katonai műveletekben a katonai szervezetek ellátási és
egyéb szakanyag szükségleteinek kielégítése alapvetően a nem-
zetek felelősségi körébe tartozik. Ezen túlmenően, az anyagfaj-
ták függvényében a szövetséges katonai műveletekben, a szövet-
séges logisztikai szervezetek, illetve a befogadó nemzetek köte-
lezettséget vállalhatnak a katonai szervezetek bizonyos anyag-
féleségekkel történő ellátására. A szövetséges műveletben, vagy
BNT esetében, a megkötött egyezmények, megállapodások vagy
szerződésekben foglaltak alapján az ellátó nemzet felelős a ka-
tonai szervezet részére az egyezmény hatálya alá tartozó ellátá-
si területek biztosításáért. A többnemzeti logisztikai szervezetek
által biztosítható hadfelszerelés és szolgáltatások igénybevétel-
ének köre az interoperabilitás fokától is függ.
4.2.10 Az ellátás alapvető módszerei
4.2.10.1 A normán alapuló, úgynevezett „Tőlem (Push)”
rendszer: a katonai szervezetek ellátása a „tőlem” rendszer al-
kalmazása esetén a műveletre meghatározott, illetve a köze-
pes napi felhasználási (a továbbiakban: napi ellátmány, Day of

EREDETI 4-4
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

Supply(DOS)) normákon, illetve az igényléseknek megfelelő-

en alapul. Ennél az ellátási elvnél a készletszint a normákon és
a prognosztizált igényeken alapul. Ennek az ellátási elvnek az
alkalmazásánál a készletek feltorlódásának elkerülése szüksé-
gessé teszi a magas szintű koordinációt, a felhasználók és az el-
látók közötti széles körű együttműködést.
4.2.10.2 Az igényeken alapuló úgynevezett „Hozzám
(Pull)” rendszer: a „hozzám” típusú ellátási rendszer alkalma-
zásakor a csapatok ellátása a tényleges igényeken alapul. Az
utánpótlás térben és időben a csapatoknál bekövetkezett tényle-
ges anyagfelhasználáshoz igazodik. Ez az ellátási rendszer gaz-
daságosabb az előzőnél, de ugyanakkor nagyobb a kockázati
tartalma, mert az esedékes ellátmány elmaradása – a megfelelő
tartalékok hiánya miatt – anyaghiányhoz vezethet.
4.2.10.3 Az alap- és különleges jogrend időszaki (hadi) el-
látási rendszer alapja a logisztikai utaltsági rend (a további-
akban: LUR), valamint a műveletre kiadott logisztikai támo-
gatási intézkedés, amely meghatározza a központi anyagellá-
tás rendszerében az ellátó és az ellátott (utalt) katonai szerve-
zeteket. Az ellátási rendszer több szereplős, amelynek elemei
a központi ellátó szervezet és raktárai, a hozzá ellátásra utalt
katonai szervezetek.
4.2.10.4 A végrehajtó logisztikai képességgel nem rendelke-
ző katonai szervezetek ellátása a központi-, vagy az arra kijelölt
katonai szervezetek által történik.
4.2.10.5 Az MH katonai szervezeteinek a központi biztosí-
tású szakanyagokkal történő ellátása a vezetési szinteknek meg-
felelően tagozódó ellátási rendszerben valósul meg – a katonai
szervezetek igényei alapján – a felhasználó katonai szervezet ál-
tal történő vételezéssel, vagy kiszállítással kerül végrehajtásra.

4-5 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

4.2.10.6 A művelet végrehajtásakor a hadfelszerelés felül-

ről lefelé, a központi-, hadműveleti-, harcászati szintű ellátó
tagozatokon keresztül áramolnak a katonai szervezetek, a fel-
használók irányába. Abban az esetben, ha a katonai műveletek
támogatása során nem működik hadműveleti szintű logisztikai
rendszer, a katonai szervezeteknél felhasznált anyagi készletek
utánpótlása, a csapatok ellátása közvetlenül a központi tagozat-
ból történik. Az ellátás a katonai szervezetek ellátó szervezete-
ihez, illetve elosztó-, átadó pontokra irányul. Az ellátó szerve-
zetekig történő kiszállítás kedvezőbb a támogatottak számára,
mivel így teljes szállító kapacitását az alárendeltjeik ellátására
tudják fordítani. Az elosztó vagy átadó pontokra történő kiszál-
lítás az elöljáró ellátó tagozat munkáját egyszerűsíti.
4.2.10.7 Szükség esetén alkalmazható az ellátásban az alá-
rendeltek (támogatottak) vételezési módszerrel történő ellátása is,
amikor az alárendeltek meghatározott rendszerben, az elöljáró rak-
táraiból vagy a kijelölt központi forrásokból vételeznek. A művele-
ti tevékenységtől függően a nemzetgazdasági erőforrások közvet-
lenül is elérhetővé válhatnak a katonai szervezetek részére.
4.2.10.8 Az országhatáron kívüli műveletek végrehajtása-
kor a köztes ellátó tagozat szerepét az NTE biztosítja. A műve-
leti igényeknek megfelelően, illetve a normák alapján számve-
tett készleteket a központi raktárból az NTE-t megalakító szer-
vezet vételezi, megszervezi és végrehajtja a hadfelszerelés mű-
veleti területre történő átcsoportosítását, ahol az NTE végzi a
technikai eszközök és anyagok tárolását és elosztását.
4.2.10.9 A szövetséges vezetésű műveletben a logisztikai
tervezést végző törzs egyes részeinek tagozódása, az anyagok
és technikai eszközök tárolása a NATO anyagosztályokhoz iga-
zodva épül fel. A NATO elvek alapján a hadfelszerelést öt ellá-
tási osztályba sorolják.

EREDETI 4-6
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

a) I. osztály: azok a létfenntartási anyagok, cikkek, amelye-

ket személyek vagy állatok – tekintet nélkül a harcban
vagy a terepviszonyokban bekövetkezett változások-
ra – megközelítőleg azonos mennyiségben (változatlan
intenzitással) fogyasztanak (élelmiszer, takarmány stb.).
b) II. osztály: azok az ellátási anyagok és eszközök, ame-
lyek mennyiségét (javadalmazását) a szervezeti és esz-
köz-állománytáblák határozzák meg (pl. ruházat, e­gyé­
ni felszerelés, sátoranyag, szerszámkészletek, kéziszer-
számok, irodaszerek, ruházati cikkek, a térképek és
egyéb topográfiai anyagok, alkatrészek stb.).
c) III. osztály: mindennemű hajtó- és kenőanyagok,
minden eszközhöz, a repülőeszközök hajtó- és kenő-
anyagait kivéve.
d) III/a. osztály: a repülőeszközök hajtó- és kenőanyagai.
e) IV. osztály: építési és erődítési anyagok, telepített be-
rendezések, előre gyártott akadály anyagok (pl. e­rődí­tési
anyagok, fűrészáru, szögesdrótok, homokzsákok stb.).
f) V. osztály: lőszerek, robbanóanyagok és mindenfajta
kémiai hatóanyagok, magában foglalva a bombákat,
robbanóanyagokat, gyutacsokat, detonátorokat, piro-
technikai anyagokat, rakétákat, hajtótöltetet és más
kapcsolódó anyagokat.
4.2.10.10 A készletképzés rendje: a katonai szervezetek-
nél a műveletek végrehajtásához szükséges hadianyag készletek
meghatározott lépcsőzési elvek betartásával kerülnek megalakí-
tásra. A haderőszervezés általános elvei és az ellátás általánosan
elfogadott és alkalmazott stratégiái szerint, a haderőben alkalma-
zott hadfelszerelés:
a) központi (stratégiai) készletek: az ellátó központok-
ban, tárintézetekben a haderőnemek, a fegyvernemek
és a szakcsapatok igényeinek megfelelő mennyiség-
ben felhalmozott készletek, amelyek a csapatoknál

4-7 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

lévő készletekkel együtt, a haderő egészének alap- és

különleges jogrend időszaki szükségleteit fedezik;
b) hadműveleti készletek: a központi (stratégiai) kész-
letekből megalakított, és a hadműveleti területen, az
adott hadműveleti csoportosítás igényeihez igazodó-
an felhalmozott, meghatározott mennyiségű készle-
tek, amelyek a csapatoknál lévő készletekkel együtt,
egy hadművelet anyagszükségletét és a veszteségpót-
lást fedezik, biztosítva a folyamatos ellátást, a kész-
letszintek fenntartását;
c) harcászati (csapat) készletek: a katonai szerveze-
teknél, a létszám és a haditechnikai eszközállomány
függvényében, a várható harcászati igényekhez iga-
zodó mennyiségben megalakított és mobilizálható
hadianyag készletek, amelyek a harcászati igények
kielégítésére szolgálnak, és lehetővé teszik a csapa-
tok állandó hadrafoghatóságát, meghatározott szintű
és mértékű autonómiáját.
4.2.10.11 A készletek lépcsőzése a katonai szervezetek és
a logisztikai támogatási rendszer vertikális tagozódásához iga-
zodik. Ezek szerint alaphelyzetben zászlóalj- és dandár (ezred)
szinten harcászati (csapat) készletek; és a központi tárintézetek-
nél hadászati (központi) készletek kerülnek megalakításra. Egyes
műveleti feladatokban a fenti készletek mellett a haderőnemi
szinten hadműveleti készletek is megalakításra kerülhetnek.
a) zászlóalj készletek: a zászlóalj készletek a száza-
doknál, ütegeknél, a harcjárművekben, a harcoló ál-
lománynál, a tűzeszközök mellett, illetve a zászló-
alj ellátó szervezeteinél megalakított anyagi készle-
tek. A zászlóalj készletek a műveletek során keletke-
ző szükségletek közvetlen kielégítésére szolgáló, mo-
bilizáltan megalakított mobilizált készletek. A zászló-
alj készletek 5 átlagos napi felhasználást fedeznek;

EREDETI 4-8
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

b) dandár (ezred) készletek: a dandár (ezred) készletek,

a dandár (ezred) logisztikai alegységeinél, az ellátó
szervezetek raktáraiban megalakított, mobilizálható
anyagi készletek. A dandár (ezred) készletek a zászló-
aljak, (osztályok) anyagi szükségleteinek kielégítésé-
re, a zászlóalj raktári készletek pótlására szolgáló mo-
bilizált anyagok és technikai eszközök. A dandár (ez-
red) készletek a katonai műveletek során a szervezett-
szerű alegységek 2 átlagos napi felhasználásnak meg-
felelő hadfelszerelést tartalmaznak;
c) hadműveleti készletek: a hadműveleti készletek, az
összhaderőnem logisztikai egységénél, mobilizáltan
és stacioneren felhalmozott anyagi készletek és tech-
nikai eszközök. A hadműveleti készletek a műveletek
során a dandárok (ezredek) anyagi szükségleteinek ki-
elégítésére, a dandárok (ezredek) raktári készleteinek
pótlására szolgálnak. A hadműveleti készletek nagy-
ságát és a megalakításra kerülő szakanyagokat a mű-
veleti parancsnok határozza meg, amelyek a központi
készletből kerülnek megalakításra;
d) központi (stratégiai) készletek: a hadászati kész-
letek, az MH központi tárintézeteiben stacioneren
felhalmozott anyagok és – a veszteségpótlást biz-
tosító – technikai eszközök (Központi Hadműve-
leti Készlet). A hadászati készletek – a csapatoknál
lévő készletekkel együtt – a haderő béke- és hábo-
rús szükségleteit fedezik. A műveletek során a csa-
patok utánpótlása, a hadműveleti – harcászati -, (csa-
pat) készletek pótlása a hadászati (központi) készle-
tekből alapvetően kiszállítással történik. A hadászati
készletek a haderő 23 napi átlagos felhasználásának
megfelelő hadianyagot tartalmaznak.

4-9 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

4.2.10.12 Tárolás
a) A tárolás az ellátási folyamat egyik eleme, amely a
meglévő anyagok és eszközök állagmegóvására, meg-
őrzésére és rendszerezésére irányul az előirt technoló-
giai előírások betartása mellett.
b) Az anyagok és eszközök tárolása a honvédségi szer­
ve­zeteknél raktárakban (tároló helyeken) történik.
A szak­-ágak szakanyagai tárolásával kapcsolatos köve-
telmények a szakági szakutasításban, szabályzatokban
kerülnek meghatározásra.
c) Az anyagok tárolási idejét a természetes minőségrom-
lás, a tárolhatósági időtartam a gazdasági szempont-
ok figyelembevételével határozza meg. A szavatos-
sági idővel rendelkező, gyorsan romló, valamint a ve-
szélyes szakanyagok tárolását speciális rendszabályok
tartalmazzák.
d) A tárolás követelménye a haditechnikai eszközök és
anyagok tárolás alatti szakszerű, veszteségmentes ke-
zelése, mennyiségük, készletteljességük megőrzése,
minőségük (hadihasználhatóságuk, hadrafoghatósá-
guk) maradéktalan megóvása, valamint alkalmazás-
hoz, illetve felhasználáshoz történő gyors előkészít-
hetőségük biztosítása. A tárolás a használaton kívüli
állapot időtartamától függően 4 alapvető típusú lehet:
1. ideiglenes tárolás (konzerválás nélkül);
2. rövid idejű tárolás (egy év alatt, részleges konzer-
válással);
3. tartós tárolás (2-3 évig, teljes konzerválással);
4. hosszú időtartamú tárolás (5 évig, teljes konzervá-
lással).

EREDETI 4-10
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

4.2.10.13 A haditechnikai eszköz és anyag tárolás szakszerű-

ségének biztosítása érdekében csak az arra kijelölt és felkészített
szervezetek végezhetik e tevékenységeket. Az alegységek szint-
jén csak a tárolásba helyezett eszközök egyes ellenőrzési felada-
tai végezhetők el.

4.3 Üzemben tartás

4.3.1 Az üzemben tartás a haditechnikai eszközökre irá-
nyuló üzemfenntartási tevékenységek együttese a katonai
szervezetek előírt technikai hadrafoghatóságának fenntartása
érdekében. Célja az alap- és különleges jogrend időszaki ka-
tonai műveletek előkészítéséhez és végrehajtásához szüksé-
ges technikai eszközök meghatározott hadrafoghatósági szint-
jének fenntartása. Magában foglalja az üzemeltetés körülmé-
nyeinek és igénybevételi mutatóinak elemzésével, a technikai
kiszolgálással és javítással, a harci alkalmazást célzó felké-
szítéssel, az eszközveszteségek, illetve a harcanyag felhasz-
nálás prognosztizálásával, a megsérült és meghibásodott hadi-
technikai eszközök helyreállításával kapcsolatos feladatokat.
Az üzemben tartás egyrészt biztosítja az üzemeltetés hatásá-
ra fokozatosan csökkenő üzembiztonság időszakonkénti nö-
velését (lassítva ezzel a haditechnikai eszközök elhasználó-
dásának folyamatát), másrészt fokozza a haditechnikai eszkö-
zök alkalmasságát különleges körülmények közötti üzemelés-
re, illetve sajátos feladatuk végrehajtására.
4.3.2 Az üzemfenntartás mindazoknak a – többségében
tervszerű megelőző jellegű technológiai folyamatokban (rend-
szerekben) foglalt tevékenységeknek az összessége, amelyeket
a technikai eszközök üzemeltetése és tárolása során – megha-
tározott vezetési és végrehajtási szinteken – a technikai esz-
köz technikai hadrafoghatóságának, üzemkészségének (kész-
letteljességének és megbízható működésének) érdekében vé-

4-11 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

geznek. Az üzemfenntartás célja a haditechnikai eszközök állag-

megóvásának, folyamatos üzemképességének (technikai hadra-
foghatóságának) és megfelelő technikai állapotának fenntartá-
sa, üzemeltetési tartalékának visszaállítása, illetve eredeti állapo-
tot megközelítő helyreállítása. Az üzemfenntartási feladatokat az
eszközöket üzemeltetők (alkalmazók, alegységek) és a haditech-
nikai szakágak szakalegységei (karbantartó rajok, javító-, von-
tató szervek, technikai kiszolgáló állomások, időszakos besza-
bályozó csoportok stb.) végzik meghatározott rendszerben és
mélységben, tervszerű megelőző jelleggel különböző normák
szerint, feladatokhoz kötötten, vagy szükség szerint, esetileg.
Az üzemfenntartási tevékenységek körébe tartozik:
a) az üzemeltetés (használat) szakmai felügyelete;
b) az üzemeltető, kezelő állomány kiképzése, szakirányú
felkészítése;
c) a fenntartás tervezése, szervezése, irányítása;
d) a technikai kiszolgálások, javítások;
e) az igénybevételre, harci alkalmazásra történő felkészítés;
f) a harctevékenységek során a helyreállítás;
g) a tárolásba helyezés;
h) a műszaki-hatósági jellegű vizsgálatok, mérések és
hitelesítések;
i) időszaki (téli és nyári) igénybevételre történő felkészítés.
4.3.3 A haditechnikai eszközök fenntartási stratégiája, amely
meghatározza a fenntartási tevékenységek végrehajtásának okát,
esedékességét, tartalmát, elemeit és struktúráját, három alapvető
részre tagozódik:
4.3.4 A szükség szerinti fenntartás stratégiája, amikor javítást
csak a meghibásodás bekövetkezése után végeznek. Ekkor a meghi-
básodott, sérült alkatrészt vagy fődarabot megjavítják vagy cserélik.

EREDETI 4-12
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

4.3.5 Megelőző, ciklusrend szerinti fenntartási stratégia

(tech­nikai kiszolgálási rendszer), amikor a fenntartási tevékeny-
ségeket előre meghatározott rendszerben és tartalommal végzik
el, függetlenül az eszköz tényleges állapotától. Legelterjedtebb
változata a tervszerű megelőző fenntartási rendszer, amelynél
az előre meghatározott időpontban végzett vizsgálatok és javí-
tások alkalmával az elhasználódás mértékétől függetlenül ki-
cserélik, vagy megjavítják azokat az alkatrészeket, amelyek to-
vábbi élettartama várhatóan rövidebb, mint a következő rend-
szerelemig terjedő idő. Ez a rendszer csökkenti a váratlan meg-
hibásodások számát, ugyanakkor viszonylag nagyok a ráfordí-
tás igényei (költség, munkaidő). A tervszerű fenntartási rendszer
alkalmazása a nagyobb bonyolultsági fokú haditechnikai eszkö-
zöknél meghatározott alkalmazási, készenlét, műszaki és gazda-
sági szempontok fennállása esetén indokolt.
4.3.6 Műszaki állapot alapján végzett fenntartási stratégia,
amely az üzem közbeni, időszakos, vagy folyamatos állapotvizsgá-
lat (diagnosztika) alapján biztosítja az eszközök üzemképes állapotát.
4.3.7 A műszaki állapot rendszeres figyelése, dokumentálása,
illetve az elhasználódás tapasztalatainak ismeretében előre meg-
határozható a szükséges fenntartási tevékenység időpontja, vár-
ható terjedelme. Ez a rendszer gazdaságos, hatékonysága azon-
ban függ a diagnosztikai módszerek színvonalától, a diagnózis
pontosságától.
4.3.8 Az üzemfenntartási rendszer működéséhez elengedhe-
tetlen a vezetési szinteknek megfelelően a technológiák kidolgo-
zása, infrastruktúra fenntartása, a végrehajtó javító szervezetek
egymásra épülő tevékenységi rendjének és felelősségének meg-
határozása, az alkalmazó és szakjavító állomány felkészítése, a
feladatok tervesítése és nyilvántartása és a minőségbiztosítási el-
lenőrzés, a szükséges fenntartási karbantartó anyagok folyama-
tos biztosítása.

4-13 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

4.3.9 Helyreállítás az üzemfenntartási tevékenységeknek az

a köre, amely az üzemképtelenné vált, meghatározott üzemel-
tetési normáját (elhasználódási szintjét) elért haditechnikai esz-
közök üzemképességének (technikai hadrafoghatóságának) vagy
javítási normatartalékának helyreállítására irányul, amely magá-
ban foglalja a vontatást is. A helyreállítás műveleteit a szervezet-
szerű-, illetve a megerősítő haditechnikai támogató szervezetek,
a (HM alapítású/tulajdonú) haditechnikai részvénytársasá­gok,
valamint a polgári javító szervezetek hajtják végre.
4.3.10 Hadműveleti- és harcászati művelet előkészítése és
végrehajtása során a helyreállítás alapvetően a keletkezett esz-
közveszteségek visszatérítését valósítja meg.
4.3.11 A helyreállítás magában foglalja a sérült, meghibá-
sodott és elakadt haditechnikai eszközök technikai felderítését,
mentését, a javítás helyszínére történő vontatását, szállítását, az
eszközök javítását, valamint a visszatérítést, illetve újraelosztást,
amelyek részleteiben az alábbiakat jelentik:
a) Technikai felderítés, mentés: a technikai felderítés az
alkalmazás során megsérült, meghibásodott haditechni-
kai eszközök helyének, a meghibásodás, a sérülés mérté-
kének megállapítására, a helyszíni javítás, illetve a von-
tatás lehetőségeinek megítélésére irányuló tevékenység.
A technikai felderítést az üzemeltető (al)egységek szer-
vezetszerű javító-vontató elemei, illetve az azokat köz-
vetlenül támogató javító-vontató erők hajtják végre;
b) Vontatás, szállítás a javítás helyszínére: a vontatás
a megsérült, meghibásodott haditechnikai eszközök
összegyűjtésével és a javító szervekhez, kijelölt kör-
zetekbe történő vontatásával (hátraszállításával), illet-
ve az elakadt eszközök mozgásképességének helyre-
állításával kapcsolatos műveletek összessége, melye-
ket a vontató szervezetek, illetve a nehézgép szállító
kötelékek hajtanak végre;

EREDETI 4-14
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

c) Javítás: a javítás az alkalmazás során megsérült, meg-

hibásodott haditechnikai eszközök technikai hadra-
foghatóságának, üzembiztos működésének visszaállí-
tására irányuló szakmai műveletek összessége. A ja-
vítások elvégezhetők a meghibásodás, vagy a sérülés
helyszínén, a csapatszintű- és központi javító szerve-
zeteknél, illetve a nemzetgazdaság kijelölt javító bá-
zisain. Az üzemben tartó katonai szervezeteknél alap-
vetően alkatrész-, részegység, fődarab cserés kisjaví-
tási technológiát alkalmaznak. A központi javító szer-
vezeteknél, illetve a nemzetgazdaság javító szerveinél
alapvetően az alkatrészek, fődarabok felújítását magá-
ban foglaló közép- és nagyjavításokat végeznek;
d) Visszatérítés, illetve újraelosztás: a visszatérítés a hely-
reállítás folyamatának befejező fázisa. Az alsószintű lo-
gisztikai támogató szervezeteknél a visszatérítés min-
den esetben az állományilletékes egység alegységeihez
történik. A központi-, illetve a nemzetgazdasági szer-
vezeteknél elvégzett javításokat követően az eszkö-
zök tartalékként funkcionálnak, és a veszteségek függ-
vényében, a feltöltésre kialakított terveknek megfele-
lő elosztásban kerülnek vissza a csapatokhoz. A megja-
vított eszközök visszatérítését lehetőség szerint együtt
kell végrehajtani a személyi veszteségek pótlásával, il-
letve az anyagi készletek kiszállításával.

4.4 Élettartam menedzsment

4.4.1 Az élettartam-menedzsment a hadfelszerelés létrehozá-
sára vonatkozó koncepció kialakításától kezdve felöleli a kuta-
tás-fejlesztést, a minőségbiztosítást, a szabványosítást, a gyártást,
a teszteljárásokat, a beszerzést, az integrált logisztikai támogatást,
a fenntartást, az üzemeltetést, a korszerűsítést, az avulást (erkölcsi
kopást) egészen a hadfelszerelés rendszerből történő kivonásáig.

4-15 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

4.4.2 Az élettartam a hadfelszerelés jellemző sajátossága,

egyik specifikuma, amely magába foglalja a szükséglet (igény)
megállapítását, a kutatás-fejlesztést, bizonyos hadfelszerelések
ideiglenes használatát, a beszerzést, a rendszeresítést, a rendszer-
be állítást, a rendszerben tartást (ezen belül az üzemeltetést, az
üzemfenntartást és a tárolást), a fejlesztést (korszerűsítést) és
a rendszerből történő kivonási (selejtezést, értékesítést, megsem-
misítést) folyamatokat.
4.4.3 Az élettartam menedzsment szakaszai:
1. Kezdeményezési szakasz (gondolat szint) tartalmaz-
za a képességhiány realizálását, valamint a probléma
megoldási lehetőségeinek felmérését, számbavételét,
amely magába foglalja a hadfelszerelés stratégiai ter-
veken alapuló perspektivikus igényének megfogalma-
zását és megvalósíthatóságának, előzetes erőforrás-
igényének részletes elemzését.
2. Tervezési szakaszban (igény szint) a perspektivikus
hadfelszerelés fejlesztési feladat a program elgondo-
lással kerül kezdeményezésre és felvételre a hosszú
távú stratégiai és rövid távú tervekbe.
3. Beszerzési szakasz tartalmazza a rendelkezésre álló
költségvetési előirányzat alapján kezdeményezett
(köz)beszerzési eljárást, amely biztosítja a képesség-
nek megfelelő hadfelszerelést, annak kezelő, javító ál-
lományának kiképzését, a belátható időn belüli továb-
bi beszerzések feltételeit, illetve az üzemeltetéshez
szükséges speciális alkatrészek, fogyó és fenntartási
anyagok biztosításának a rendjét.
4. Üzemben tartási szakasz a hadfelszerelés élettar-
tamának két meghatározó és egymással összefüg-
gő fogalmát a rendszeresítést és a rendszerben tar-
tást tartalmazza. A hadfelszerelés rendszeresítése a

EREDETI 4-16
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

haderő logisztikai fejlesztésének keretében, a rend-

szerben tartás a haderő fenntartásának folyamata-
ként valósul meg.
a) A rendszeresítés az MH állománytábláiban (állan-
dó és ideiglenes), felszerelési jegyzékeiben, nor-
majegyzékeiben meghatározott szükségletek kielé-
gítésére beszerzett hadfelszerelés felvétele a hon-
védség rendszerébe.
b) A rendszeresítés folyamán – a rendszeresítési eljá-
rást kezdeményező koordinálásával – meg kell te-
remteni a hadfelszereléssel szemben előírt hadra-
foghatósági követelmények teljesítését biztosító
szervezeti, személyi, kiképzési, műszaki, infrast-
rukturális, munka-, tűz-, környezetvédelmi stb. jog-
szabályi követelmények minimális teljesülését, va-
lamint az eszközrendszert és a rendszeresített had-
felszerelés alkalmazási, üzemeltetési és állagmeg-
óvási feltételeinek, valamint az üzemeltetési doku-
mentációk folyamatos biztosítását a rendszerben
tartás teljes időtartamára.
c) A rendszerben tartás a haditechnikai eszközök élet-
tartamában a rendszerbe állítástól a rendszerből tör-
ténő kivonásig terjedő szakasz, amely az üzemelte-
tés, üzemfenntartás és a tárolás folyamatait, azokon
belül mindazon tevékenységeket foglalja magában,
amelyeket annak érdekében végeznek, hogy a ha-
ditechnikai eszközök rendeltetés szerinti feladataik
ellátására – üzem- és harckésszé tételüket követő-
en – alkalmasak és képesek, azaz technikailag had-
ra foghatóak legyenek.

4-17 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

d) A rendszerben tartáson belül a folyamatos, zavar-

talan és biztonságos üzemeltetés (használat) és tá-
rolás fő (fizikai) folyamatnak, míg az üzemfenntar-
tás (tervszerű megelőző karbantartás, ipari javítás
és szükségszerű javítás,) a technikai hadrafogható-
ság, illetve az üzemkészség biztosítása érdekében
működtetett folyamatok rendszerének tekinthető.
5. Kivonási szakasz tartalmazza a rendszeresített hadfel-
szerelés élettartamának a lezárását, a rendszerből tör-
ténő kivonását, átmeneti tárolását, értékesítését, vagy
megsemmisítését. A hadfelszerelés a jogszabályi, a
gyártói előírások (nyomástartó edények, szavatossági
idő), vagy műszaki technikai kialakítása alapján már
nem biztosítja a meghatározott (elvárt) képességet, to-
vábbá a korszerűsítése gazdaságtalan.
a) A rendszerből történő kivonás a rendszeresített
hadfelszerelés és a hozzá tartozó anyagok törlése
az MH állománytábláiból, felszerelési jegyzékei-
ből, normajegyzékeiből és a Lajstromból. A hadfel-
szerelés kivonásának előkészítését az illetékes köz-
ponti logisztikai szervezet végzi.

4.5 Mozgatás, szállítás

4.5.1 A mozgatás, szállítás a logisztikai támogatás egyik
funkcionális eleme, amelynek keretében a csapatok, haditechni-
kai eszközök és anyagok mozgatásának és szállításának tervezé-
se, szervezése és végrehajtása valósul meg.
4.5.2 A mozgatás, szállítás a katonai és polgári szervek a fel-
vonulási, átcsoportosítási, utánpótlási, hátraszállítási és az erők
visszavonási (kivonási) tevékenységeinek összessége, amelyet
országhatáron belül, vagy kívül, egységes elgondolás és terv
alapján végeznek.

EREDETI 4-18
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

4.5.3 A mozgatás, szállítás magában foglalja:

a) a katonai célú felhasználásra tervezett közlekedé-
si hálózat igénybevételének tervezési és szervezési
feladatait;
b) a katonai mozgások és szállítások tervezését, szer-
vezését;
c) a szállító-, rakodó-, forgalomszabályzó-, szállít-
mánykísérő erők és eszközök felkészítését, alkal-
mazásuk megtervezését;
d) a végrehajtás irányítását, koordinálását, szabályo-
zását, felügyeletét.
4.5.4 A mozgatás, szállítás tervezésének alapadatai:
a) a végrehajtandó feladatnak és az elöljáró parancsnok
szándékának az ismerete;
b) a menet távolságok és a rendelkezésre álló időkeretek
pontosítása;
c) a menetet végrehajtó erők tervezett csoportosításá-
nak és a forgalomszabályzásba bevont erők körének a
meghatározása;
d) a csapatmozgást követő tevékenység ismerete;
e) a szemben álló fél helyzetének és képességeinek érté-
kelése, beleértve az ABV (atom, biológiai, vegyi) fe-
nyegetettség értékelését;
f) a rendelkezésre álló úthálózat értékelése;
g) terep és időjárási viszonyok hatásának értékelése;
h) a területen zajló polgári közlekedés hatásainak a fi-
gyelembevétele;
i) az utak állapotának, a szükséges javítási, berendezési
és karbantartási igények értékelése.

4-19 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

4.6 Logisztikai gazdálkodás

4.6.1 A logisztikai gazdálkodás, mint funkcionális terü-
let a logisztikai támogatás végrehajtásához szükséges erőforrá­
sok tervezését és a lebiztosított erőforrások célirányos, tervszerű,
költséghatékony és elszámoltatható felhasználását jelenti. A logisz-
tikai gazdálkodás a honvédség logisztikai támogatásához, a had-
felszerelés rendszerbe állításához, rendszerbenntartásához, rend-
szerből történő kivonásához, az ingatlanállomány kezeléséhez és
fenntartásához kapcsolódó gazdasági feladatok tervezésére, szer-
vezésére, irányítására és működtetésére és ellenőrzésére terjed ki.
A logisztikai gazdálkodás – a különböző vezetési szinteken tago-
zódott – anyagnem felelős ágazati szervezetek, személyek gazdál-
kodási tevékenységének összessége.
4.6.2 A logisztikai gazdálkodás célja a tárca hosszú távú ter-
vében szerepeltetett erőforrások és rendelkezésre álló költségve-
tési előirányzatok gazdaságos, hatékony felhasználásával bizto-
sítani a honvédelmi feladatok végrehajtását, a védelmi képessé-
gek szinten tartását és fejlesztését.
4.6.3 A logisztikai gazdálkodás elvei:
a) az előrelátás elve: a katonai szervezetek várható jö-
vőbeni tevékenységeihez, megfelelő készleteket,
erőforrásokat szereznek be, hoznak létre, illetve mű-
ködtetnek;
b) az integráció elve: a logisztikai gazdálkodás integrált
egészként kezeli a hadtáp- haditechnikai-, közlekedé-
si-, és katonai elhelyezési támogatás feladatait;
c) a folyamatosság elve: a feladatok jelenlegi, illetve jövőbe-
ni változásainak nyomon követése, és ennek megfelelően
elvégezni az erőforrás elosztás módosításait;

EREDETI 4-20
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

d) a rugalmasság elve: a biztosított erőforrások minden-

kor álljanak arányban a katonai szervezetek feladataival,
kövessék azok változásait, elegendőnek bizonyuljanak
azok előírt képességeinek eléréséhez, fenntartásához;
e) az átláthatóság elve: a logisztikai támogatási rendszer-
nek képesnek kell lennie arra, hogy valós képet nyújt-
son a parancsnok részére az előkészítés, telepítés, vis�-
szatelepítés, alkalmazás során a kijelölt erők részére
biztosításra kerülő hadfelszerelési eszközökről és anya-
gokról, valamint a logisztikai rendszert működtető sze-
mélyi állományról.
4.6.4 A logisztikai gazdálkodás módszerei: a logisztikai
gazdálkodás folyamatában alkalmazott módszerek az értékelem-
zés, a költségelemzés, a kockázatelemzés és a strukturált döntés
analízis. A módszerek a logisztikai folyamatok elemzése során
alkalmazhatók külön-külön, illetve komplex módon.
a) Értékelemzés: az értékelemzés egy döntés előkészítő
vezetéstechnikai módszer, amely a döntés hatékonysá-
gának javítását, az információk teljes körű felmérésé-
vel, optimalizált modell felállításával szolgálja.
b) Költségelemzés: az erőforrások előállítása, elosztá-
sa, valamint a felhasználókhoz való eljuttatása, pénz-
ben kifejezhető költséget okoz. A költségelemzés nem
más, mint a döntés (választás) összetett problémájának
egy megközelítési módja. A költségelemzés egy eljá-
rási sorrend, melynek során felbecsüljük és felsoroljuk
a megkövetelt erőforrásokat, amelyek egy új képesség
előállításához szükségesek.
c) Kockázatelemzés: a kockázatok (politikai, gazdasági,
humán erőforrás) beazonosítása, csoportosítása, azok
értékelése, elemzése, kezelése a figyelemmel kísért fo-
lyamatokkal kapcsolatban.

4-21 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

d) Strukturált döntés analízis: a döntés eszközeinek vá-

laszt kell adniuk a perspektivikus lehetőségek és a va-
lóság közötti különbségre. A strukturált döntés analízis
az általános döntési folyamat része. A döntési folyamat
a következő részfolyamatokból épül fel: célok azonosí-
tása, a célok közötti konfliktus meghatározása, struktu-
rált döntés analízis, a terv célkitűzése, alternatív védel-
mi tervek elkészítése.
4.6.5 A logisztikai gazdálkodás vezetését és irányítását a
honvédelmi miniszter a védelemgazdasági területért felelős ve-
zető részére leadott felelősség és jogkör útján látja el. A HVKF
irányítja az MH katonai szervezetei központi és intézményi lo-
gisztikai gazdálkodását felügyelő és koordináló a HVK stratégi-
ai szintű logisztikai irányító szervet, valamint a központi és in-
tézményi előirányzatok felett rendelkezési joggal bíró más ma-
gasabb parancsnokság besorolású és középirányító jogosultság-
gal bíró szervezeteket.
4.6.6 A logisztikai gazdálkodás szabályozása a következő
alapelvek érvényesülését segíti elő:
a) a haderő és képesség fejlesztési programok és a nor-
matív működés feladatainak megalapozott gazdasági
tervezése;
b) a feladat alapú erőforrás és költségtervezés módszere-
inek minden tervezési szinten történő alkalmazása;
c) a költségvetési igények norma és normatíva valamint
részletes számvetéseken alapuló összeállítása;
d) a forráselosztás prioritási sorrendbe állított feladatok
szerinti megvalósítása;
e) a biztosított költségvetési és más erőforrások lehető
leghatékonyabb felhasználásának biztosítása;
f) az ellátási, üzembenntartási igények mind teljesebb
körű kielégítése;

EREDETI 4-22
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

g) a személyi állomány dologi szükségletei biztosítása és a

technikai hadrafoghatóság elsődlegességének betartása;
h) a honvédelmi szervezeteknél és a nemzetgazdaság-
ban elrendelt készletek megalakítása, a tárolt készle-
tek optimális arányának fenntartása;
i) a pontos és naprakész nyilvántartásokon keresztül a
gazdálkodási folyamatok átláthatóságának biztosítá-
sa, a pazarlás, illetve a visszaélések lehetőségeinek
megakadályozása;
j) a rendszeres gazdasági ellenőrzések hatékonyságának
fenntartása;
k) a gazdálkodási hiányosságokból eredő károk, veszte-
ségek megakadályozása, a környezetvédelmi előírá-
sok érvényesülésének előtérbe helyezése;
l) korszerű logisztikai gazdálkodási információs rend-
szer létrehozásából adódó gazdasági előnyök kiakná-
zására.
4.6.7 A logisztikai gazdálkodás szintjei: az érintett HM
szervek és MH szervezetek szabályzó tevékenysége alapján a lo-
gisztikai gazdálkodás stratégiai hadműveleti és harcászati (csa-
pat, illetve intézményi) szinteken valósul meg.
4.6.8 A stratégiai (központi) logisztikai gazdálkodás a sze-
replők funkcionalitása és a feladatok strukturálása alapján, több
szinten valósul meg. A központi feladatok a felelősségi kör sze-
rint a minisztériumi háttérintézmények és a középirányító vala-
mint a központi ellátó szervezetek között kerültek megosztásra.
4.6.9 A katonai logisztika területén a központi gazdálkodás
keretében valósul meg:
a) a haditechnikai eszközök, valamint a hadianyagok ku-
tatása és fejlesztése;
b) a lajstromban szereplő hadfelszerelés beszerzése;

4-23 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

c) a rendszeresítés, rendszerbe állítás;

d) az ipari szintű javítás, modernizálás;
e) a rendszerből történő kivonás;
f) a selejtezés, valamint a továbbhasznosításra történő
előkészítés.
4.6.10 A hadműveleti (középirányítói) logisztikai gazdál-
kodás során, a középirányítói parancsnokság szintjén mű-
ködő logisztikai szervek gazdálkodási feladataik a csapatok
ellátási-, javítási-, fenntartási igényeinek szabályozott rend
szerinti gyűjtésében, összesítésében és a központi gazdálko-
dó szervezetek részére történő továbbításában jelentkeznek
és részt vesznek az ágazati költségvetés tervezési folyama-
tában, alárendeltjeik részére a középirányítói szinten jóváha-
gyott költségvetés elosztásában.
4.6.11 A hadműveleti (középirányítói) szintű logisztikai
gazdálkodó szervezetek:
a) a központi logisztikai tagozat vezető szervei közvetlen
felügyeletével irányítják és felügyelik a csapatok lo-
gisztikai költségvetését és anyaggazdálkodását;
b) intézkednek a hatáskörükbe tartozó költségvetési elői-
rányzatok tervezésére, az adatszolgáltatások teljesítésé-
re, melynek alapján középirányítói összesített logiszti-
kai gazdálkodási (költségvetési) terveket dolgoznak ki;
c) kezdeményezik a logisztikai költségvetési előirányza­
tok átcsoportosítását;
d) szabályozzák a logisztikai gazdasági beszámoló jelen-
tések elkészítésének rendjét, valamint végzik a csapa-
tok logisztikai gazdálkodása ellenőrzése tervezését,
szervezését és végrehajtását;
e) részt vesznek az ágazatok gazdálkodása követelménye-
inek összeállításában, a normák és normatívák kidolgo-
zásában, hadfelszerelés rendszeresítési folyamataiban;

EREDETI 4-24
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

f) vezetik és irányítják az MH központi logisztikai ellátó

szerveit;
g) tervezik, szervezik és irányítják a honvédelmi szer-
vezetek szakanyagokkal, a szaktechnikai eszközök és
anyagok kiszolgálását, javítását és fenntartási anyaggal
történő ellátását.
4.6.12 A központi ellátást végző szervek a honvédelmi
szervezetek részére a központi logisztikai gazdálkodás köré-
be vont hadfelszerelést, valamint szolgáltatásokat (együttesen:
erőforrások) a normák és normatívák alapján illetményes és fel-
használható keretek terhére, az utaltsági rend szerint, térítés-
mentesen biztosítják.
4.6.13 A központi ellátást végző szervek:
a) közreműködnek a központi logisztikai gazdálkodás ter-
vezésében;
b) tevékenységi körébe tartozik mindazon gazdasági folya-
matok menedzselése, és végrehajtása, amelyek az anya-
gok, illetve technikai eszközök átvételével, közpon-
ti nyilvántartásával, tárolásba helyezésével, vagy kiadá-
sával, karbantartásával és frissítésével, állagmegóvásá-
val, hadrafoghatóságának, illetve hadihasználhatóságuk
fenntartásával, selejtezésével, vagy rendszerből törté-
nő kivonásuk előkészítésével, végül az elszámolásokkal
kapcsolatos feladatokat foglalják magukban;
c) megadják a központi beszerzések specifikált igényeit,
és részt vesznek a közbeszerzési eljárások előkészíté-
sében és lebonyolításában. Gazdálkodási tevékenysé-
gük állandó elemét képezi a szerződéses megrendelé-
sek fogadása, átvétele, tárolásba helyezése, nyilvántar-
tása, ezt követően az ellátási rend szerinti csoportosítá-
sok kialakítása, a vételezés, illetve a kiszállítás feltét-
eleinek biztosítása.

4-25 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

d) a logisztikai gazdálkodás rendszerében közvetlen kap-

csolatban állnak a polgári (nemzetgazdasági) gyártó, ter-
melő, szolgáltató szervezetekkel a közbeszerzési eljárá-
sokat követően kötött kétoldalú szerződések alapján;
e) felelősek a részükre jóváhagyott költségvetési előirány-
zatok törvényekben és jogszabályokban előírt módon
történő felhasználásáért, a rendelkezésre álló források
erejéig a csapatigények mind teljesebb körű kielégíté-
séért. Jogosultságuk a részükre jóváhagyott gazdálko-
dási terv önálló megvalósításában, a gazdálkodó szer-
vezetekkel való kapcsolattartásban, az ellátandókkal
történő együttműködésben és a különböző igények ki-
elégítésében ölt testet.
4.6.14 A harcászati (csapat-, intézményi) szintű logisz-
tikai gazdálkodás során, a szervezetek logisztikai vezető és
végrehajtó szervezeti elemeinek alaprendeltetése az adott hon-
védelmi szervezet logisztikai szükségleteinek a hadiszükség-
letet meghatározó szabályzók alapján, az ágazati – anyagnem
felelősi – körbe tartozó igények kielégítésének gazdálkodási
tervben történő rögzítése, illetve azon belül a feladatok végre-
hajtásához szükséges részletes erőforrások, költségek kimuta-
tása, továbbá a jóváhagyott költségvetés terhére beszerzett, il-
letve rendelkezésre bocsátott dologi eszközök szabályszerű fel-
használásának biztosítása.
4.6.15 A csapatszintű logisztikai gazdálkodást végző szerve-
zetek hajtják végre:
a) saját és az ellátásra utaltak részére éves erőforrás és
költség, valamint szakterületi bontású gazdálkodási
terv készítését;
b) a technikai eszközök üzemeltetésére, üzemfenntartá-
sára irányuló tevékenységek folytatása, a technikai ki-
szolgálás és csapatjavítás megvalósítását;

EREDETI 4-26
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

c) készletezést, tárolást és raktárgazdálkodást;

d) a tényleges ellátási, azon belül a szállítási feladatok
tervszerű végrehajtása;
e) a szakági készlet-, üzemidő-, javítás-, anyagmozgás-,
selejtezés nyilvántartások vezetését a csapatszámvitel
bázisán;
f) saját hatáskörű beszerzések lefolytatását;
g) az alegységek, utalt szervezetek gazdálkodó tevékeny-
ségének irányítását;
h) időszakos elszámolásokat, leltározásokat;
i) gazdálkodási beszámolók készítését.
4.6.16 A csapat (intézmény) szintű gazdálkodási folyamatok
megvalósítása a gazdálkodás tervezését és szervezését folytató
logisztikai törzsek szakállománya, valamint a végrehajtó logisz-
tikai (al)egység tevékenysége által történik. Végrehajtói szinten
a parancsnokok (intézményvezetők) felelősek a logisztikai gaz-
dálkodásért is, azon belül a különféle anyagi-, technikai- és más
erőforrásigények meghatározásáért, a rendelkezésre bocsátott
erőforrások, költségvetési előirányzatok és más különféle kere-
tek gazdálkodási szabályok szerinti felhasználásáért, a gazdálko-
dás belső szabályozói kidolgozásáért és érvényre juttatásáért, a
gazdasági beszámolók elkészítéséért és a belső ellenőrzés meg-
szervezéséért.
4.6.17 A csapat (intézmény) szinten zajló éves gazdálkodási
folyamatok, a valós ellátás, technikai kiszolgálás tervezése, szer-
vezése a logisztikai törzsben történik. A logisztikai törzs parancs-
noka felelős a szakszerű gazdálkodási tervek kidolgozásáért, az
igények teljesítésére épülő költségvetés erőforrás-tervekkel tör-
ténő alátámasztásáért, valamint a napi működéssel összefüggő
logisztikai gazdálkodás szakfeladatai meghatározásáért.

4-27 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

4.6.18 A végrehajtói szintű logisztikai gazdálkodás megva-

lósítása során a csapat (intézmény) logisztikai támogató szer-
vezetei közvetlen kapcsolatban állnak a nemzetgazdasági be-
szállítókkal, valamint a központi ellátó szervezetekkel (ellátó
központokkal). Kapcsolataikkal összefüggő főbb gazdasági fo-
lyamatok elkülönítésénél az alábbiakra kell tekintettel lenniük:
a) a kötelezettség vállalása vezetői feladat;
b) a kötelezettségvállalás ellenjegyzése pénzügyi feladat;
c) a teljesítés igazolása szakági feladat;
d) számla felülvizsgálat, ellenőrzés szakági feladat;
e) utalványozás vezetői és szakági feladat;
f) utalványozás ellenjegyzése pénzügyi feladat;
g) számlák, számfejtési okmányok ellenőrzése pénzügyi
feladat;
h) kifizetés, átutalás pénzügyi feladat.

EREDETI 4-28
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

V. FEJEZET
A LOGISZTIKAI TÁMOGATÁS ÁGAZATI
RENDSZERE

5.1 Az ágazati rendszer elemei

5.1.1 A Magyar Honvédségben a logisztikai szakmai felada-
tok tervezés és végrehajtása a logisztikai ágazati rendszerben,
szakmai irányítás mellett, az érvényben lévő szakági szabályzók-
ban meghatározottaknak megfelelően a szakágaknál, a logiszti-
kai funkciók együttes alkalmazásával történik. Az ágazati rend-
szer elemei:
a) hadtáp támogatás
b) haditechnikai támogatás;
c) közlekedési támogatás;
d) katonai elhelyezési és infrastrukturális támogatás;

5.2 Hadtáp támogatás

5.2.1 A hadtáp támogatás azon logisztikai funkciók, rendsza-
bályok és tevékenységek összessége, amelyek a honvédségi szer-
vezetek (katonák és haditechnikai eszközök) élelmezési, üzem-
anyag, ruházati, humán és térképészeti szakanyaggal, valamint
fenntartási anyaggal történő biztosítására, a harckiszolgáló esz-
közök üzemfenntartására, új eszközök és anyagok rendszerbe
állítására, kivonására, valamint a személyi állomány ellátása, il-
letve a hadtáp szaktechnikai eszközök kiszolgálása érdekében
szolgáltatások nyújtására és igénybevételére irányulnak, mind
alaphelyzet, mind különleges jogrend időszakában. Egyben ma-
gába foglalja a hadtáp támogatást végrehajtó szervezeteket, azok
szakirányításának rendjét.

5-1 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

5.2.2 A hadtáp támogatás alapvetően a logisztika had-

táp anyagi, ellátási, üzemfenntartási, szolgáltatási, gazdálkodá-
si funkcióit végzi.
5.2.3 A hadtáp támogatás anyagi funkciója a hadtáp támo-
gatás legfontosabb eleme, amely a hadtáp- és fenntartási anyagok,
hadtáp szaktechnikai eszközök termelői logisztikától (nemzetgaz-
daságtól) történő átvételétől, a készletképzésen és az ellátás folya-
matán keresztül a teljes felhasználásig (megsemmisülésig), üzem-
fenntartáson keresztül a rendszerből történő kivonásig terjed. Az
anyagi funkció alapvető feladatai közé tartoznak a szükségletek
megtervezése, a készletek képzése, felhalmozása, lépcsőzése, fel-
használáshoz történő előkészítése, feldolgozása, elosztása, fel-
használó részére történő kiszállítása (kiadása), a felhasználás sza-
bályozása, felhasználása, a felhasznált készletek pótlása.
5.2.4 A hadtáp támogatás ellátási funkciója az anyagi
funkcióhoz dinamikusan kapcsolódó (láncszerű) folyamatok és
tevékenységek összessége, amely során a hadtáp szakanyagok
és fenntartási anyagok, hadtáp szaktechnikai eszközök eredeti ál-
lapotukban, illetve valamilyen technológiai folyamatot követően
eljutnak a felhasználókhoz.
5.2.5 A hadtáp támogatás üzemfenntartási funkciója azon
feladatok összessége, amelyek a hadtáp szaktechnikai eszközök
(szakfelépítmények) üzemeltetése során azok üzemképességé-
nek folyamatos fenntartására, technikai kiszolgálására, a meghi-
básodott eszközök helyreállítására irányulnak.
5.2.6 A hadtáp támogatás szolgáltatási funkciója a hadtáp
támogatás rendszerében a személyi állomány szükségleteit kielé-
gítő, élet- és munkakörülményeit javító, védelmét és védettsé-
gét biztosító azon tevékenységek összessége, amelyek részben a
rendszeren belül biztosíthatóak, másrészt a rendszeren kívülről
(nemzetgazdaság) megvásárolhatóak.

EREDETI 5-2
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

5.2.7 A hadtáp támogatás gazdálkodási funkcióit a költség-

vetési (erőforrás), valamint a készletgazdálkodás képezi. A gazdál-
kodás a pénzügyi és anyagi erőforrások tervezését, a beszerzés-
re kerülő és a meglévő erőforrások célirányos, költséghatékony,
szabályos és elszámoltatható felhasználását jelenti. A költségve-
tési gazdálkodás feladatai a pénzügyi források hatékony tervezé-
sére és felhasználására, a készletgazdálkodás feladatai a készlet-
szintek tervezésére, és a felhasználás szabályozására terjednek ki.
5.2.8 A hadtáp támogatás célja: a Magyar Honvédség – kül-
detéséhez igazított – hadtápanyag és hadtáp szaktechnikai esz-
köz, hadtáp szolgáltatások szükségleteinek, igényeinek megfe-
lelő időben és helyen, mennyiségben és minőségben történő ki-
elégítése, a hadtáp szaktechnikai eszközök üzemképességének,
üzemeltetésének biztosítása. A hadtáp támogatás célja továbbá,
hogy a katonai műveletekre történő felkészülés és annak végre-
hajtása során az igények reális felmérésével, a készletek meg-
felelő mértékű felhalmozásával és lépcsőzésével, a felhaszná-
lás szabályozásával, a tényleges szükségletekhez igazodó had-
táp támogatási stratégia kiválasztásával, a biztosítás tervezésé-
vel, megszervezésével és végrehajtásával elősegítse a honvéd-
ségi szervezetek eredményes működését, a katonai szervezetek
műveleteinek sikeres végrehajtását. A hadtáp támogatás célja vé-
gül a további műveletek, az ismételt alkalmazás szükségleteinek
felmérése, a megfelelő készletszintek kialakítása, az alkalmazott
(igénybevett, felhasznált) katonai szervezetek készleteinek újra-
teremtése.
5.2.9 A hadtáp támogatás szakági (anyagnemi) tagozódása:
a) élelmezési biztosítás;
b) üzemanyag biztosítás;
c) ruházati biztosítás;
d) humánanyag biztosítás;
e) térképészeti anyagbiztosítás.

5-3 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

5.2.10 A hadtáp támogatás alaphelyzeti feladatai a rendszer

vezető- és végrehajtó elemeinek felkészítésére, a felkészítés,
kiképzés feltételeinek biztosítására, illetve a katonai szerveze-
tek működéséhez szükséges ellátási és hadtáp szakanyag szük-
ségletek számvetésére, a szükségleteknek megfelelő mennyisé-
gű és minőségű anyagok beszerzésére, rendszerbe állítására, az
ellátás megtervezésére és végrehajtására irányulnak.
5.2.11 Az alaphelyzeti hadtáp támogatás keretében a szük-
ségletek kielégítése – jellegüktől, illetve mennyiségi és minősé-
gi mutatóitól függően – részben központi ellátással, részben he-
lyi beszerzéssel valósul meg. Központi ellátás módszerével tör-
ténik általában a különböző hadtáp szakanyagok utánpótlása,
míg az általános rendeltetésű, nemzetgazdaság által is széleskö-
rűen használt ellátási anyagokat és a szolgáltatásokat helyszíni
beszerzésekkel, helyi kapacitások igénybevételével biztosítják.
5.2.12 A hadtáp támogatás tervezésének, végrehajtásának
és elszámolásának alapját az egyes feladatokra, eszközre, szer-
vezetre vagy személyre előírt normák és költségvetési előirány-
zatok alkotják. A haderő alaphelyzeti- és különleges jogrend
időszaki ellátási- és hadtáp szakanyag szükségletének megter-
vezése és lebiztosítása, egyaránt békeidőszakban kerül végre-
hajtásra.
5.2.13 A készletek nagyságának számvetési alapját a Ha-
dinormában és a készletképzési intézkedésben szereplő nor-
marendszer képezi. A normarendszer kialakításánál az átlagos
napi felhasználási értékek5 szolgálnak alapul. Ebben a számve-
tési egységben határozzák meg a különböző katonai művele-
tek során felhasználható ellátási és hadtáp szakanyagok men�-
nyiségét, valamint a különböző szinteken megalakítandó kész-

5
átlagos napi felhasználási érték – Standard Day of Supply (SDOS)

EREDETI 5-4
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

letek volumenét is. A napi felhasználás mértékén alapuló nor-

marendszer egzakt módon meghatározza azokat a készletszin-
teket, amelyek a személyi állomány folyamatos ellátását, felké-
szítését biztosítják.
5.2.14 Az alaphelyzeti ellátásnál, a hadiszükséglet meg-
alakításán kívül, meghatározzák a katonai szervezetek alap-
időszaki felkészítéséhez, a kiképzéséhez, a napi tevékenység
és az életkörülmények biztosításához szükséges anyagi készle-
tek szintjeit. Ezek a készletszintek a személyi állomány létszá-
mától, a szervezetek és objektumok nagyságától, az igénybe-
vett technikai eszközök számától és a kiképzési tervekben rög-
zített feladatoktól függenek. Az alaphelyzeti feladatok ellátásá-
hoz szükséges anyagi készletek megtervezése a felhasználók,
az üzemeltetők szintjén, a csapat tagozatban történik. Az egyes
vezetési szintek integrált ágazati rendszerben, anyagnemenként
és anyagfajtánként – folyamatos egyeztetést követően – össze-
sítik az anyagi szükségleteket, azt a biztosítás végrehajtása cél-
jából megküldik a központi logisztikai tagozatnak. A hadtáp-
biztosítás, a felterjesztett és jóváhagyott igények alapján, felül-
ről lefelé, a központi logisztikai tagozatból közvetlenül a csa-
patokhoz, a felhasználókhoz, az üzemeltetőkhöz irányul. Kivé-
telt képeznek a nem központi biztosítású anyagok, ahol a csa-
patköltségvetés által biztosított keretek terhére, helyi források-
ból végzik az anyagok beszerzését, az ellátást.
5.2.15 A katonai szervezetek hadtáp támogatásához kapcso-
lódó infrastruktúrát az objektumokban vagy azok környezeté-
ben, a technológiai sorrend szerint telepített létesítmények (rak-
tárak) rendszere képezi. A tároló létesítmények feladata: bizto-
sítani az anyagi készletek biztonságos, meghatározott feltéte-
lek szerinti elhelyezését, megőrzését és állagmegóvását, alkal-
mazáshoz való előkészítését, a felhasznált anyagi készletekből
keletkezett hulladékok (különös tekintettel a veszélyes hulladé-

5-5 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

kokra) gyűjtését és tárolását, vagy megsemmisítését. A hadtáp-

biztosítás speciális infrastrukturális hátterét képezik a nemzet-
gazdaságból térítés ellenében igénybe vett szolgáltatások.
5.2.16 A raktárak, tárolóhelyek technikai színvonalának, át-
eresztőképességének folyamatos fejlesztése, a hadtáp támogatás
feladata. A raktáraknak és tároló helyeknek mindenkor biztosí-
taniuk kell az adott katonai szervezet anyagi készleteinek táro-
lását, megfelelve azok tárolásával szemben támasztott követel-
ményeknek. A raktárak nagyságát és minőségét úgy kell kiala-
kítani, hogy azok feleljenek meg a különböző anyagok tárolásá-
val szemben támasztott biztonsági, és állagmegóvási követelmé-
nyeknek.

5.3 Haditechnikai támogatás

5.3.1 A haditechnikai támogatás azon logisztikai funkciók,
rendszabályok és tevékenységek összessége, amelyek a honvéd-
ségi szervezetek páncélos- és gépjármű-technikai, fegyverze-
ti, elektronikai, repülő-műszaki technikai, műszaki, vegyvédel-
mi, mérésügyi szaktechnikai eszközzel, valamint szakanyaggal,
fenntartási anyaggal történő biztosítására, a technikai eszközök
üzemfenntartására, új eszközök és anyagok műszaki követel-
ményeinek kidolgozására, rendszerbe állítására, kivonására, va-
lamint a szaktechnikai eszközök kiszolgálása érdekében szak-
mai tevékenység nyújtására és igénybevételére irányulnak,
mind alaphelyzet, mind különleges jogrend időszakában. Egy-
ben magába foglalja a haditechnikai támogatást végrehajtó szer-
vezeteket, azok szakirányításának rendjét.
5.3.2 A haditechnikai támogatás alapvetően a technikai esz-
közök üzemeltetéséhez és használatához szükséges anyagi, ellá-
tási, üzemfenntartási, szolgáltatási, gazdálkodási funkcióit végzi.

EREDETI 5-6
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

5.3.3 A haditechnikai támogatás üzemfenntartási funk-

ciója – mint legfontosabb elem – azon feladatok összessége, ame-
lyek a haditechnikai eszközök (szakfelépítmények) üzemeltetése so-
rán azok üzemképességének folyamatos fenntartására, technikai ki-
szolgálására, a meghibásodott eszközök helyreállítására irányulnak.
5.3.4 A haditechnikai támogatás anyagi funkciója a fenn-
tartási anyagok, a haditechnikai szaktechnikai eszközök vonat-
kozásában a logisztikai szakfeladatok végzése, amely kiterjed az
átvételétől, üzemfenntartáson keresztül a rendszerből történő ki-
vonásig terjed. Az anyagi funkció alapvető feladatai közé tartoz-
nak a szükségletek megtervezése, a készletek képzése, felhalmo-
zása, lépcsőzése, felhasználáshoz történő előkészítése, feldolgo-
zása, elosztása, felhasználó részére történő kiszállítása (kiadása),
a felhasználás szabályozása, felhasználása, a felhasznált készle-
tek pótlása.
5.3.5 A haditechnikai támogatás ellátási funkciója az anya-
gi funkcióhoz dinamikusan kapcsolódó (láncszerű) folyamatok
és tevékenységek összessége, amely során a haditechnikai szak-
anyagok és fenntartási anyagok, szaktechnikai eszközök eredeti
állapotukban, illetve valamilyen technológiai folyamatot követő-
en eljutnak a felhasználókhoz.
5.3.6 A haditechnikai támogatás szolgáltatási funkció-
ja – a logisztikai támogatás rendszerében – a haditechnikai esz-
közök hadrafoghatóságának fenntartását, üzemképességük helyre-
állítását, a haditechnikai szakanyagok hadihasználhatóságának és
felhasználáshoz történő előkészítését biztosító tevékenységek ös�-
szessége, amelyek részben a rendszeren belül biztosíthatóak, más-
részt a rendszeren kívülről (nemzetgazdaság) megvásárolhatóak.
5.3.7 A haditechnikai támogatás gazdálkodási funkció-
it a költségvetési (erőforrás), valamint a készletgazdálkodás ké-
pezi. A gazdálkodás a pénzügyi és anyagi erőforrások tervezé-

5-7 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

sét, a beszerzésre kerülő és a meglévő erőforrások célirányos,

költséghatékony, szabályos és elszámoltatható felhasználását je-
lenti. A költségvetési gazdálkodás feladatai a pénzügyi források
hatékony tervezésére és felhasználására, a készletgazdálkodás
feladatai a készletszintek tervezésére, és a felhasználás szabályo-
zására terjednek ki.
5.3.8 A haditechnikai támogatás célja: a Magyar Hon-
védség – küldetéséhez igazított – technikai eszköz, fenntartási
anyag, üzemfenntartási szolgáltatások szükségleteinek, igénye-
inek meg­felelő időben és helyen, mennyiségben és minőségben
történő kielégítése, a technikai eszközök üzemképességének,
üzemeltetésének biztosítása.
5.3.9 A haditechnikai támogatás célja továbbá, hogy a kato-
nai műveletekre történő felkészülés és annak végrehajtása során
az igények reális felmérésével, a készletek megfelelő mértékű
felhalmozásával és lépcsőzésével, a felhasználás szabályozásá-
val, a tényleges szükségletekhez igazodó haditechnikai támoga-
tási stratégia kiválasztásával, a biztosítás tervezésével, megszer-
vezésével és végrehajtásával elősegítse a honvédségi szerveze-
tek eredményes működését, a katonai szervezetek műveleteinek
sikeres végrehajtását.
5.3.10 A haditechnikai támogatás célja még, hogy a további
műveletekben jelentkező, az ismételt alkalmazáshoz szükséges
szükségleteket felmérje, a technikai eszközöket helyreállítsa, a
megfelelő fenntartási anyagokat és készletszinteket kialakítsa, az
alkalmazott (igénybevett, felhasznált) katonai szervezetek kész-
leteit újrateremtse.
5.3.11 A haditechnikai támogatás szakági (anyagnemi) ta-
gozódása:
a) páncélos- és gépjármű-technikai biztosítás;
b) fegyverzettechnikai biztosítás;
c) elektronikai biztosítás;

EREDETI 5-8
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

d) műszaki technikai biztosítás;

e) vegyivédelmi technikai biztosítás;
f) repülő-műszaki biztosítás;
g) mérésügyi biztosítás.
5.3.12 A katonai szervezetek kiképzésénél, működésénél a ha-
ditechnikai támogatás alapvető feladata a katonai szervezetek
működéséhez szükséges szükségletek kielégítése, a kiképzéshez,
és egyéb alaphelyzeti feladatok végrehajtásához szükséges hadi-
technikai eszközök, eszközcsoportok biztosítása, illetve a harc-
anyag biztosítás megszervezése.
5.3.13 A haditechnikai támogatás alaphelyzeti feladata a ha-
ditechnikai eszközök rendszerbe állítása, a békeidejű üzemel-
tetés- és üzemfenntartás feltételrendszereinek kialakítása. Sajá-
tos feladatot jelent a haderő struktúraváltásához, a hadrend vál-
tozásához, a katonai szervezet átfegyverzéséhez, az állomány-
váltáshoz kapcsolódó üzemben tartási feladatok megszervezése
és végrehajtása.
5.3.14 A rendszerben tartási folyamatok szakszerű végre-
hajtásának alapját az üzemeltető és üzemfenntartó személyi ál-
lomány kiképzése, és folyamatos továbbképzése teremti meg.
Ezen tevékenységek során az üzemeltetők és az üzemfenntartók
elsajátítják a haditechnikai eszközök szakszerű üzemeltetésének,
hatékony alkalmazásának szabályait, a technikai kiszolgálások
előírásait, követelményeit, a helyreállításhoz szükséges javítási
technológiákat, azok mesteri alkalmazásának és végrehajtásának
képességeit.
5.3.15 A haditechnikai eszközök rendszerbe állítása és rend-
szerből történő kivonása között, az üzemfenntartás és az üzemel-
tetés egymást feltételező folyamatelemei követik egymást. A bé-
keidejű üzemeltetés folyamata a haditechnikai eszközök rendel-
tetésének megfelelő szakszerű alkalmazását, használatát foglal-
ja magába. A haditechnikai eszközök, a békeidejű feladatok jel-

5-9 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

legétől és tartalmától függően, szakaszosan vagy folyamatosan

üzemelnek. Technikai állapotuk az üzemeltetés mértékétől, jel-
legétől, a hadműveleti területi körülményektől függően változik.
Az üzemeltetés részeként jelentkező karbantartási-, technikai ki-
szolgálási feladatokat az üzemeltető állomány hajtja végre.
5.3.16 Béke időszakban a katonai szervezet technikai infrast-
ruktúráját a telephelyek, a raktárak és a műhelyek alkotják, ame-
lyeket a technikai övezetben, az üzemfenntartási műveletek tech-
nológiai sorrendje szerint telepítenek. Az üzemfenntartási infrast-
ruktúra feladata megteremteni a haditechnikai eszközök biztonsá-
gos elhelyezésének, megőrzésének, állagmegóvásának, az alkal-
mazáshoz történő előkészítésének, az alkalmazást (használatot)
követő technikai kiszolgálásának és javításának feltételeit. A ha-
ditechnikai támogatás speciális infrastrukturális hátterét képe-
zik a központi tagozatban javító tevékenységet folytató logisz-
tikai támogató szervek. Ide sorolhatók a nemzetgazdaságból té-
rítés ellenében igénybe vett szolgáltatások, javító-szerelő kapa-
citások is.
5.3.17 A haditechnikai támogatás békeidejű feladata továbbá
a kiképzéshez szükséges harcanyag ellátás megtervezése, meg-
szervezése és végrehajtása. Ennek érdekében fel kell mérni a ki-
képzési feladatok, lőszer és műszaki- harcanyag szükségletét,
meg kell alakítani a szükséges harcanyag készleteket, gondos-
kodni kell azok szakszerű tárolásáról, állagmegóvásáról és ren-
deltetésszerű felhasználásáról. A haditechnikai támogatás felada-
tát képezi továbbá a haditechnikai eszközök állandó hadrafogha-
tóságának biztosításához, állagmegóvásához szükséges javító- és
karbantartó anyagszükségletek felmérése, a megfelelő anyagi
készletek felhalmozása, tárolása, felhasználásának szabályozása.

EREDETI 5-10
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

5.4 Katonai infrastrukturális, elhelyezési támogatás

5.4.1 A katonai infrastrukturális, elhelyezési támogatás
azon logisztikai funkciók, tevékenységek és rendszabályok
összessége, melyek mind alaphelyzet, mind pedig különleges
jogrend időszakában a honvédségi szervezetek munkahelyi, pi-
henő és szakjavító épületeinek kialakítására, az energia el-
látás és a közmű szolgáltatások szakanyaggal és fenntartási
anyaggal történő biztosítására, az épületek és az infrastruk-
turális hálózatok karbantartása, karbahelyezése, valamint szak-
anyagok és technikai-eszközök üzemképesség fenntartása ér-
dekében szakmai tevékenység nyújtására és igénybevételére
irányulnak. Egyben magába foglalja a katonai infrastrukturá-
lis, elhelyezési támogatást végrehajtó szervezeteket, azok szak-
irányításának rendjét.
5.4.2 A katonai infrastrukturális, elhelyezési támogatás fenn-
tartási funkciója azon feladatok összessége, amelyek az épüle-
tek és hálózatok üzemeltetése során azok használhatóságának fo-
lyamatos fenntartására, karbantartások végrehajtására, a meghi-
básodott rendszerek helyreállítására irányulnak.
5.4.3 A katonai infrastrukturális, elhelyezési támogatás
alapvetően az állomány elhelyezéséhez, munkafeltételei és
szaktevékenység biztosításához szükséges épületek, hálóza-
tok üzemeltetéséhez és használatához szükséges anyagi, ellátá-
si, üzemfenntartási, szolgáltatási, gazdálkodási funkcióit végzi.
5.4.4 A katonai infrastrukturális, elhelyezési támogatás
anyagi funkciója a fenntartási anyagok, a szaktechnikai eszkö-
zök vonatkozásában a logisztikai szakfeladatok végzése, amely
kiterjed az átvételétől, üzemfenntartáson keresztül a rendszer-
ből történő kivonásig terjed. Az anyagi funkció alapvető fel-
adatai közé tartoznak az elhelyezési szükségletek megtervezé-
se, a szakanyag készletek képzése, felhalmozása, lépcsőzése,

5-11 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

felhasználáshoz történő előkészítése, feldolgozása, elosztása,

felhasználó részére történő kiszállítása (kiadása), a felhaszná-
lás szabályozása, felhasználása, a felhasznált készletek pótlása.
5.4.5 A katonai infrastrukturális, elhelyezési támogatás el-
látási funkciója az anyagi funkcióhoz dinamikusan kapcsolódó
(láncszerű) folyamatok és tevékenységek összessége, amely so-
rán az elhelyezési szakanyagok és fenntartási anyagok, szaktech-
nikai eszközök eredeti állapotukban, illetve valamilyen techno-
lógiai folyamatot követően eljutnak a felhasználókhoz.
5.4.6 A katonai infrastrukturális, elhelyezési támogatás
szolgáltatási funkció az épületek és infrastrukturális hálózatok,
rendszerek felhasználhatóságának fenntartását, üzemképességük
helyreállítását, karbahelyezését, a szakanyagok hadihasználha-
tóságát és felhasználáshoz történő előkészítését biztosító azon
tevékenységek összessége, amelyek részben a rendszeren belül
biztosíthatóak, másrészt a rendszeren kívülről (nemzetgazdaság)
megvásárolhatóak.
5.4.7 A katonai infrastrukturális, elhelyezési támogatás gaz-
dálkodási funkcióit a költségvetési (erőforrás), valamint a kész-
letgazdálkodás képezi. A gazdálkodás a pénzügyi és anyagi erő-
források tervezését, a beszerzésre kerülő és a meglévő erőforrás-
ok célirányos, költséghatékony, szabályos és elszámoltatható fel-
használását jelenti. A költségvetési gazdálkodás feladatai a pénz-
ügyi források hatékony tervezésére és felhasználására, a készlet-
gazdálkodás feladatai a készletszintek tervezésére, és a felhasz-
nálás szabályozására terjednek ki.
5.4.8 Katonai elhelyezési feladatok
5.4.8.1 Az MH csapatainak katonai infrastrukturális, elhelye-
zési feladatai a logisztikai támogatás szerves részét képezik.
5.4.8.2 Az infrastrukturális, elhelyezési támogatás célja a ka-
tonai szervezetek alaprendeltetéséből adódó feladatainak ellátá-

EREDETI 5-12
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

sához szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése, ezen

belül az ingatlanok biztosítása, az objektumok és létesítmények
folyamatos fenntartása, üzemeltetése, illetve az ezzel kapcsola-
tos feladatok ellátása, kiemelten a vezetési pontok, kommuniká-
ciót, radarállomásokat működtető objektumok, valamint a repü-
lőterek és a kapcsolódó létesítményeik biztosítása.
5.4.8.3 Az infrastrukturális, elhelyezési támogatás feladatai
az MH katonai szervezetei infrastrukturális igényeinek gyűjtése,
rendszerezése, a megvalósítási tervek kidolgozása, a jóváhagyott
tervek végrehajtásának, megvalósításának szakmai irányítása,
ellenőrzése, valamint a laktanyai bázisüzemeltető szervezetek
szakmai tevékenységének irányítása, ellenőrzése és a katonai ob-
jektumok fenntartásának, üzemeltetésének és elhelyezési szak-
anyaggal való ellátásának szakmai felügyelete. Kiemelt jelentő-
ségű a nemzetközi szerepvállalásból adódó missziók, kontingen-
sek elhelyezési feltételeinek megteremtése, a táborok fenntartá-
sának, üzemeltetésének biztosítása.
5.4.8.4 A műveletek biztosítása érdekében – az infrastruktu-
rális feladatok komplexitása miatt – kiemelten fontos az együtt-
működés a műszaki erőkkel. Az egyes feladatok szakterületi fele-
lősségének (infrastrukturális, és/vagy műszaki) besorolása függ
a feladat jellegétől, a rendelkezésre álló erőforrásoktól, a művelet
időszakától, intenzitásától és a parancsnok elhatározásától.
5.4.8.5 Az országhatáron kívüli műveletekben való részvé-
telre kijelölt katonai szervezetek infrastrukturális támogatása ke-
retében kell megteremteni a feladatot végrehajtó erők elhelyezési
feltételeit. Ezen feltételek megteremtését saját erőből, valamint
az adott feladatra megkötött egyezmények alapján az erőforrá­
sok gazdaságos felhasználásával, a helyszínen rendelkezésre álló
többnemzeti logisztikai támogatással, BNT keretében, harmadik
féltől történő vásárlással kell biztosítani.

5-13 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

5.4.8.6 Az infrastrukturális támogatás ellátási funkciója az

elhelyezési szakanyagok, ezen belül a tábori elhelyezési szak-
anyagok biztosításának tervezése és végrehajtása.
5.4.8.7 Az objektumokat a benne települő katonai szervezetek
működéséhez, kiképzéséhez, készenlétük fenntartásához és fokozá-
sához szükséges állapotban kell fenntartani és üzemeltetni. Az ob-
jektumok üzemeltetése – egyedi esetektől eltekintve – jellemző-
en polgári szolgáltatások igénybevételével valósul meg.
5.4.8.8 A különleges jogrend időszakában az objektumok
üzemeltetését az alaphelyzetben működtetett rendszer elemei
biztosítják.
5.4.8.9 Az MH katonai szervezetei alkalmazása előkészíté-
se időszakában – a műveleti terület logisztikai felderítése alap-
ján – meg kell határozni a személyi állomány és a hadfelsze-
relés elhelyezési formáját. A műveletek időtartamától, a műkö-
dési körzet hadszíntéri sajátosságaitól, az időjárási viszonyoktól
függően, a személyi állományt lehetőleg erre alkalmas épületek-
ben, ennek hiánya esetén lakókonténerekben, sátrakban kell el-
helyezni. Az igénybevett elhelyezési ingatlanok (körletek, bérle-
mények), valamint a létesített táborok üzemeltetése, fenntartása,
elhelyezési kiszolgálása az ellátó szervezet feladata. Az infrast-
rukturális támogatási feladatokat a katonai szervezetek állomá-
nyában lévő elhelyezési, bázisüzemeltető szervezet végzi.
5.4.8.10 Hadműveleti és harcászati szinten alapvetően az el-
helyezési (tábori elhelyezés) támogatás, a tervezési és végrehaj-
tási alapadat biztosítás, illetve az operatív igénytámasztás, fel-
ügyelet jelentkezik. Az infrastrukturális feladatok megvalósítá-
sa a szakállomány szakmai irányítását ellátó stratégiai szintű inf-
rastrukturális feladatokat tervező, gazdálkodó szervezettel köz-
vetlen és szoros együttműködésben valósul meg.

EREDETI 5-14
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

5.4.8.11 Az infrastrukturális támogatás valamennyi szakte-

rületét érintő tevékenység az elhelyezési gazdálkodás, amelynek
célja a műveletek végrehajtásához szükséges erőforrások biztosí-
tása és felhasználása. A gazdálkodás tartalmazza a feladatok vég-
rehajtásához szükséges erőforrások tervezését, szervezését, biz-
tosítását, felhasználását (irányítás, felügyelet és ellenőrzés), va-
lamint a szakanyagok rendszerből történő kivonását. A gazdálko-
dási feladatkörbe beletartozik az elvégzett tevékenységek ellen-
őrzése és a szükséges elszámolások végrehajtása.

5.5 Közlekedési támogatás

5.5.1 A közlekedési támogatás a logisztikai támogatás al-
rendszere, melynek keretében a katonai szervezetek, technikai
eszközök és anyagok mozgatásának és szállításának tervezése,
szervezése és végrehajtása történik.
5.5.2 A közlekedési támogatást a katonai és polgári közle-
kedési szervek a katonai közlekedési szükségletek kielégítéséért
és a közlekedési folyamatok fenntartása érdekében, országhatá-
ron belül, vagy kívül, egységes elgondolás és terv alapján végzik.
5.5.3 A közlekedési támogatás magában foglalja:
a) a katonai célú igénybevételre tervezett közlekedési
kapacitások és alágazatok előkészítésével és fenntar-
tásával kapcsolatos feladatokat;
b) a katonai mozgások és szállítások tervezését, szerve-
zését;
c) a végrehajtás irányítását, koordinálását, szabályozá-
sát, felügyeletét;
d) a szállító-, rakodó-, forgalomszabályzó-, szállítmány-
kísérő erők és eszközök felkészítését, alkalmazásuk
megtervezését;
e) a közlekedési szakanyag- és szaktechnikai eszköz biz-
tosítást, azok üzemeltetését és fenntartását.

5-15 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

5.5.4 A közlekedési támogatás célja, hogy a polgári és a ka-

tonai közlekedési- és szállítási kapacitások integrált rendszerben
történő alkalmazásával a csapat-, személy-, eszköz és anyagszál-
lításoknak a stratégiai- hadműveleti- és harcászati igényekhez
igazodó végrehajtásával biztosítsa a katonai műveletek közleke-
dési-, szállítási szükségleteinek kielégítését.
5.5.5 A közlekedési támogatás a katonai közlekedési rend-
szer koordinálásával valósul meg. A katonai közlekedési rend-
szer a katonai szervezetek állományába rendszeresített és/vagy
ideiglenesen kiegészített katonai, valamint a védelmi célokra ki-
jelölt és célirányosan előkészített polgári kapacitások összessé-
ge, amelyet egységes elgondolás és terv szerint, a katonai köz-
lekedési vezető szervek irányításával komplexen alkalmaznak.
5.5.6 A közlekedési támogatás szakfeladatai:
a) kijelölés: a kijelölés azon szervezési rendszabályok és
közlekedési szaktevékenységek összessége, amelye-
ket a katonai műveletekre történő felkészülés során,
a várható katonai közlekedési szükségletek ismereté-
ben, az igények kielégítése és megfelelő tartalék ka-
pacitások képzése érdekében határoznak meg;
b) felkészítés: a katonai és a polgári közlekedési hálóza-
toknak, a szállító eszközöknek, szakanyag készletek-
nek a katonai műveletek követelményei szerinti felké-
szítését jelenti;
c) üzemeltetés: az üzemeltetés azon szaktevékenységek
és közlekedési rendszabályok összessége, amelyek a
katonai közlekedési infrastruktúra és szállítóeszközök
folyamatos, állandó működőképességének biztosítá-
sára irányulnak;
d) technikai oltalmazás: a kijelölt polgári- és katonai
közlekedési hálózat működőképességének fenntar-
tására, a közlekedési támogatás folyamatosságának

EREDETI 5-16
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

biztosítására irányuló rendszabályok és tevékenysé-

gek összessége;
e) helyreállítás: a közlekedési rendszer helyreállítása azon
tevékenységek és rendszabályok összessége, amelyek
a kijelölt katonai- és polgári közlekedési hálózaton
bekövetkezett rombolások miatt, a megszakadt moz-
gatási-szállítási folyamatok mielőbbi megindítására,
a műveleti követelmények szerinti kapacitások bizto-
sítására irányulnak.
5.5.7 A közlekedési támogatás feladatait a műveleti és mö-
göttes terület közlekedési infrastruktúrája, távolsága, domborzati
és vízrajzi viszonyai és éghajlata, a műveletek jellege és intenzi-
tása, a szállítandó erők összetétele határozza meg.
5.5.8 Alaphelyzeti közlekedési támogatás feladatai a követ-
kezők:
a) a katonai mozgásokhoz szükséges katonai közlekedési
hálózat kijelölése;
b) a katonai közlekedési hálózat felkészítésével, alap-
helyzeti és különleges jogrend időszaki működéstől
eltérő üzemeltetésével, helyreállításával kapcsolatos
követelmények kidolgozása;
c) az országos közlekedési hálózat adatainak gyűjtése,
értékelése;
d) a szomszédos és a szövetséges országok katonai és pol-
gári szervezeteivel a szükséges katonai közlekedési
együttműködés végrehajtása;
e) az országos közlekedési hálózat katonai jellegű mozgá-
sokra, szállításokra történő felkészítésének szabályozása;
f) az alaphelyzeti katonai szállítások tervezése, szerve-
zése, végrehajtása;
g) az anyagmozgatás, rakodásgépesítés és közlekedési
szakanyagellátás irányítása;
h) a közlekedési szakanyagok fejlesztése, szabványosítása;

5-17 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

i) a helyreállító, karbantartó eszközök és anyagok fel-

használásának tervezése;
j) szállítmánykísérési feladatok szervezése, végrehajtása;
k) a katonai műveletek végrehajtásához a csapat- és
anyagszállításokhoz, a közlekedési feltételek megte-
remtése;
l) szükség esetén ideiglenes átrakó körletek kijelölése és
előkészítése;
m) a tervezett közlekedési (mozgatási-szállítási) igények
figyelembevételével a közlekedési hálózat fenntartá-
sa, a szükséges kapacitás biztosítása;
n) a központi, haderőnemi szintű anyagi készletek decent-
ralizálásához szükséges szállítási tervek kidolgozása.
5.5.9 Az országvédelmi műveletek közlekedési támogatási
feladatai a következők:
a) a csapatok hadműveleti felvonulásánál a mozgatási-
szállítási szakfeladatok végrehajtása;
b) a BNT közlekedési feladatainak szervezése és végre-
hajtása;
c) mozgások és szállítások koordinálása, irányítása;
d) a hazai közlekedési infrastruktúra adatbázisának nap-
rakészen tartása;
e) a szükséges adatszolgáltatás biztosítása és együttmű-
ködés az érintett hazai katonai és polgári szervezetek-
kel a közlekedés támogatási tevékenységek végrehaj-
tása során;
f) a katonai és a polgári közlekedési szervezetek szüksé-
ges mértékű mozgósítása;
g) a katonai és a polgári közlekedési hálózat különleges
jogrend időszaki üzemeltetése;
h) a központi készletek széttelepítéséből adódó szállítási
feladatok végrehajtása;

EREDETI 5-18
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

i) a katonai szervezetek folyamatos utánpótlásánál a ka-

tonai szállítások tervezése és végrehajtása;
j) a katonai szállítások szempontjából fontos rombolt
közlekedési hálózat helyreállításának megszervezése.
5.5.10 Az országhatáron kívüli műveletek közlekedési támo-
gatási feladatai a következők:
a) az országhatáron kívüli műveletekben részt vevő ka-
tonai szervezetek műveleti területre történő kiszállí-
tásának szervezése és végrehajtása, együttműködve a
szövetségesek-, illetve a befogadó ország közlekedési
szervezeteivel;
b) a váltások és az utánpótlás során adódó szállítási fel-
adatok szervezése és végrehajtása,
c) a műveletek végrehajtása után az erők honi területre
történő szállítása, a szárazföldi, légi és vízi (tengeri)
szállítás feltételrendszerének kialakítása.
5.5.11 A közlekedési támogatás szakfeladatait a közlekedési
szervek és szervezeti elemek a meghatározott szolgálati és szak-
mai alárendeltségben, a kialakított szervezeti felépítésnek meg-
felelően, a logisztikai támogatási rendszer többi szakterületével
szoros együttműködésben végzik az alábbiak szerint:
5.5.11.1 Központi rendeltetésű (stratégiai szintű) közlekedési
szervezetek:
a) Az MH központi rendeltetésű közlekedési szervezete
az MH logisztikai rendszerébe illesztve végzi a katonai
szervezetek, csapatok belföldi és nemzetközi viszony-
latú közlekedés támogatási feladatainak tervezését, szer-
vezését, koordinálását, a végrehajtás irányítását és ellen-
őrzését, központi ki- és berakó állomások berendezését,
üzemeltetését, szállítmányok kisérését, valamint szakál-
lományt biztosít az alaprendeltetésből adódó feladatok

5-19 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

végrehajtásához. Támogatási felelőssége hazai műve-

letnél a hadműveleti logisztikai tagozat települési körle-
téig, az országhatáron kívüli művelet esetén a stratégiai
szállítások kirakodó állomásáig terjed.
b) Feladatkörében működteti a szövetséges közleke-
déstervező programokat, adatokat biztosít a hazai és
nemzetközi vezető szervezetek részére.
5.5.11.2 Hadműveleti szintű logisztikai közlekedési szervezetek:
a) A logisztikai hadműveleti tagozat végrehajtó közleke-
dési szervezetének feladata a műveleti területen lévő
erők közlekedési támogatásának tervezése, szervezése
és végrehajtása, a szállítások és mozgatások koordiná-
lása, a fő ellátási útvonalak kijelölése, berendezése és
üzemeltetése, a hadműveleti követelményekkel és a lo-
gisztikai rendszer működésével összhangban.
5.5.11.3 A csapatszintű (harcászati szintű) logisztikai szervezetek:
a) A csapatszintű logisztikai szervezetek saját tevékeny-
ségi körzetükben felelősek a közlekedési támogatás
megtervezéséért, megszervezéséért és végrehajtásá-
ért, összhangban az elöljáró tagozatok közlekedési
rendszerével.

EREDETI 5-20
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

VI. FEJEZET
ÖSSZHADERŐNEMI KATONAI MŰVELEK
LOGISZTIKAI TÁMOGATÁSA ORSZÁGVÉDELMI
MŰVELETEKBEN

6.1 A logisztikai támogatás célja, befolyásoló körülmények

6.1.1 A logisztikai támogatás célja: a katonai műveletek so-
rán a hadianyag készletek felhalmozásával és lépcsőzésével, a fel-
használt készletek pótlásával, a haditechnikai eszközök üzem-
ben tartásával, alkalmazásra történő felkészítésével, a megsérült,
meghibásodott eszközök helyreállításával, a mozgatási-szállítási
és elhelyezési feladatok végrehajtásával, a logisztikai szerveze-
tek hatékony alkalmazásával biztosítani a katonai szervezetek ál-
landó hadrafoghatóságát és harcképességének fenntartását.
6.1.2 A logisztikai támogatás célja elérhető:
a) a szervezetszerű, illetve a támogató logisztikai szer-
vezetek, valamint a nemzetgazdasági erőforrások ha-
tékony és gazdaságos felhasználásával;
b) a logisztikai eljárások rugalmas alkalmazásával, lehe-
tőségeknek és a logisztikai szervezeteknek a parancs-
noki elgondoláshoz, a csapatok alkalmazásának rend-
jéhez történő igazításával;
c) a parancsnoki vezetési- és irányítási rendszerbe szer-
vesen beépülő logisztikai vezetési módszerekkel.
6.1.3 A katonai szervezetek alaprendeltetéséből adódó fel-
adataik végrehajtása jól szervezett és hatékonyan működő lo-
gisztikai támogatást igényel, amely a művelet teljes időtartam-
ára, valamennyi szervezetszerű- és támogató katonai szervezetre
kiterjedően kell megszervezni.

6-1 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

6.1.4 Az ország fegyveres védelmével kapcsolatos katonai

feladatok logisztikai támogató rendszere az MH meglévő képes-
ségeiből, az ország közlekedési infrastruktúrájából és a nemzet-
gazdasági erőforrások – a logisztikai ellátási lánc által – egysé-
ges rendszerben történő működtetéséből épül fel. A katonai-, va-
lamint nemzetgazdasági képességek és erőforrások felhaszná-
lásának egységes rendszerben történő tervezése, szervezése és
végrehajtása a logisztikai ellátási lánc működtetésének alapja.
6.1.5 A legfontosabb befolyásoló körülmények:
a) a művelet tartalma, mérete;
b) a művelet végrehajtásának hadszíntéri körülményei;
c) a művelet helye és szerepe;
d) a műveletben részt vevő erők összetétele és nagysága;
e) az ellenség helyzete, célja és harceljárása;
f) az erőviszonyok alakulása;
g) az alkalmazott pusztító eszközök minősége;
h) a logisztikai szervezetek felkészültsége, összeko-
vácsoltsága;
i) a hadszíntér infrastruktúrája;
j) a háború (művelet) időszaka.
6.1.6 A logisztikai támogatás különböző integrált ágazati
területein a befolyásoló körülmények eltérő módon, eltérő mér-
tékben éreztetik hatásukat. A befolyásoló körülmények hatása
elsősorban az anyagfelhasználás mennyiségi mutatóiban, minő-
ségi összetételében, az utánpótlás végrehajtásának időigényé-
ben és fenntarthatóságában, a haditechnikai eszközveszteségek
alakulásában, a mozgatási-szállítási szükségletek, az elhelyezési
igények alakulásában mutatkozik meg.

EREDETI 6-2
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

6.2 Az erők különleges jogrend időszaki logisztikai

támogatása honi területen
6.2.1 A különleges jogrend időszaki logisztikai támogatás
vezetése és irányítása a katonai szervezetek meglévő logiszti-
kai képességeire, a központi logisztikai szervezeteknél megala-
kított készletekre, tárca által működtetett társaságok és a nem-
zetgazdaság kijelölt erőforrásaira támaszkodva, a logisztikai el-
látási lánc alapján egységes logisztikai rendszerben a műveleti
vezetési rendszer keretei között történik.
6.2.2 Az MH logisztikai támogató rendszerében létrehozott
képességek a katonai és polgári erőforrások optimalizált igény-
bevételével teszik lehetővé a haderő hazai területen végrehaj-
tott logisztikai támogatását.
6.2.3 A katonai szervezetek sikeres alkalmazásának, meg-
óvásának, illetve oltalmazásának egyik alapfeltétele a hadi-
szükségletnek megfelelő hadfelszerelés biztosítása és a hadra-
foghatóságuk, illetve hadihasználhatóságuk fenntartása.
6.2.4 A katonai logisztikai támogatási rendszer a haderő el-
látására, a haditechnikai eszközök üzemben tartására, továbbá
infrastrukturális (elhelyezési) hátterének biztosítására kiterjedő
feladatait tagozatoknak megfelelő, többcsatornás, rugalmas
működési rendszerben hajtja végre, ahol a tagozatokat a köz-
ponti ellátó szervek, logisztikai csoportosítások és a szervezet-
szerű logisztikai alegységek képezik.
6.2.5 A tagozatok képességei összehangoltan, egységes el-
vek, eljárások és szempontok alapján kerülnek kialakításra, il-
letve fejlesztésre, a műveleti követelmények és a szövetségi
rendszerben történő működés kritériumai és a rendszer elemei-
nek egymásra építése figyelembevételével.

6-3 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

6.2.6 A katonai szervezetek közvetlen támogatását a szervezet-

szerű logisztikai erők hajtják végre a meglévő haditechnikai esz-
közeik és anyagaik (csapatkészlet) felhasználásával. Az úgyneve-
zett követő logisztikai támogatást a hadműveleti szintű logisztikai
szervezet hajtja végre a részére biztosított készletből, erejét és fel-
építését a feladathoz és a műveletben részt vevő erőkhöz igazodva.
6.2.7 A műveletek logisztikai támogatásának alapját a stra-
tégiai szinten – a nemzetgazdaság bevonásával – kialakított lo-
gisztikai képességek, a művelethez igazított csoportosításban lét-
rehozott harcászati-hadműveleti logisztikai elemek, a csapat és
központi készletek, a szükség szerint kijelölt bázis objektumok
és az ország infrastrukturális hálózatának képességei képezik.
6.2.8 A központi készletek megalakítását, tárolását, kiadását,
széttelepítését a központi logisztikai szervezetek végzik, a lo-
gisztikai hadrendi elemek (ellátó pontok, sérült technikai gyűjtő
helyek, vontató-javító csoportok, komplex feltöltő helyek, anyag
átadó pontok stb.) megalakítását, telepítését és működtetését a lo-
gisztikai egységek/alegységek hajtják végre.
6.2.9 A művelet logisztikai támogatási terve csak abban az
esetben vizsgálható felül, amennyiben az ellátási-utánpótlási rend-
szer nem képes a csapatkészleten felüli kiegészítő készletet meg-
alakítani, illetve az utánpótlást a megfelelő ütemben biztosítani.
6.2.10 Alapelvként kell kezelni, hogy az át-alárendelt szerve-
zetek a szükséges – különösen a speciális – logisztikai képessé-
geikkel együtt csoportosíthatók át.
6.2.11 Az ellátási-utánpótlási rendszer működése a logiszti-
kai szervezetek mellett a kijelölt logisztikai elemek, létesítmé-
nyek felhasználásával történik.
6.2.12 A kijelölt bázisobjektum(ok) működtetését, az ellátási-
utánpótlási rendszerbe történő beintegrálását a műveleti terület
ellátására kijelölt logisztikai szervezetek végzik.

EREDETI 6-4
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

6.2.13 Az erők és a hadfelszerelés alkalmazási területre tör-

ténő átcsoportosítása az ország közlekedési hálózatának, a nem-
zetgazdaság és az MH erőforrásainak felhasználásával történik.
6.2.14 A logisztikai erők és eszközök megóvása, a folyama-
tos utánpótlás biztosítása érdekében a logisztikai szervezetek
előretolt és mögöttes csoportosításban hajtják végre alaprendel-
tetési feladataikat.
6.2.15 Az adott feladatra kijelölt logisztikai csoportosítás
összetétele az adott műveletre kijelölt erők nagyságától, a mű-
velet jellegétől, a várható anyagfelhasználás mértékétől, az után-
pótlás megszervezésétől függ.
6.2.16 A logisztikai erők vezetése a művelet vezetési rend-
szeren keresztül a logisztikai tervező csoportok alkalmazásával
valósul meg.
6.2.17 Az ellátási-utánpótlási rendszer alkalmazásának alap-
ját a minimum készlet szint meghatározásával – csapatkészlet
50%-a – a feladathoz igazított kiegészítő készletek megalakítá-
sával és folyamatos utánpótlás biztosításával érik el.
6.2.18 A mozgatási és szállítási feladatok végrehajtása a kije-
lölt ellátási útvonalakon a szükséges ellenőrző és a közlekedés-
koordináló erők alkalmazásával történik. A szállító eszközök al-
kalmazásainál a közúti, míg az alkalmazási területen a terepjáró
szállító eszközök felhasználásával tervezik végrehajtani.
6.2.19 A különleges időszaki logisztikai támogatás főbb alapelvei:
a) tagozatoknak megfelelő egy, vagy többcsatornás rend-
szer (központ – hadműveleti logisztikai szervezet – csa-
pat, nemzetgazdaság – központi logisztikai szervezet,
vagy hadműveleti logisztikai szervezet, vagy csapat);
b) a szükségletek igénylése kielégítésen alapuló megerő-
sítő logisztikai támogatás elve;

6-5 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

c) alkalmazási körletben kijelölt bázis objektumok üze-

meltetése;
d) készletek elöljáró általi kiszállításának elve;
e) nemzetgazdasági erőforrások, szolgáltatások bevoná-
sa a logisztikai támogatás rendszerébe;
f) az alkalmazói igények elsődlegességének érvényesítése;
g) logisztikai ellátási lánc szervezése és működtetése az
anyagáramlás folyamatossága érdekében;
h) logisztikai erőforrások feladat alapú, normára és nor-
matívákra épülő tervezése és felhasználása;
i) feladatorientált készletképzés és a helyszíni felhasz-
nálást elősegítő decentralizálás, optimalizált tarta-
lékképzés;
j) mobilitást lehetővé tévő, modul rendszerű logisztikai
szervezeti felépítés;
k) változó körülményekhez történő rugalmas alkal-
mazkodás;
l) jog-, területi és hatáskörök elosztása a logisztikai
erők között.
6.2.20 A nemzetgazdasági erőforrások igénybevételének alap-
ját képezi, hogy a különleges jogrend időszakában a békeidőszaki
gazdasági működés (alaphelyzet) megváltozik és szerepét a hadi-
gazdaság veszi át. A hadigazdaságra történő áttérést a nemzetgaz-
daság védelmi felkészítéséről szóló jogszabály rögzíti, amely kü-
lön-külön foglalkozik a különleges jogrendi igények tervezésé-
vel, a rögzített hadiipari kapacitásokkal és védelmi célú tartalé-
kolással. A honvédség meghatározó része és szereplője a védel-
mi gazdálkodás folyamatainak, mint igénytámasztó, illetve erő-
forrás felhasználó katonai elem.
6.2.21 A haderő logisztikai szükségletei közül az üzemanya­
gok és a műszaki erődítési anyagok meghatározó részét, az élelme-
zési szakanyagok egészét, a személyi felszerelések, a haditechni-

EREDETI 6-6
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

kai eszközöket és alkatész utánpótlásának kisebb hányadát, a szál-

lítási feladatok többségét, valamint a javítási és más szolgáltatáso-
kat a nemzetgazdaságban rendelkezésre álló erőforrások felhasz-
nálásával elégítik ki. A nemzetgazdaságból származó erőforrá­sok
katonai logisztikai támogatás rendszerében való felhasználása
mind a katonai szervezetek felkészítésének, napi életének idősza-
kában, mind az országvédelem, illetve a koalíciós műveletekben
történő részvétel időszakában tervezetten valósul meg.
6.2.22 A logisztikai erőforrások szerződéses alapon kerül-
nek biztosításra a nemzetgazdaságból. A központi szervezetek
a polgári szervezetektől veszik át a hadfelszerelést, a csatlakozó
(elosztó) ellátást a műveleti területre települt hadműveleti vagy
egység szintű logisztikai szervezet végzi.
6.2.23 A különleges jogrend életbe léptetésekor a logisztikai
erőforrások jogszabályi alapon a gazdasági és az anyagi szolgál-
tatások igénybevételével kerülhetnek be az ellátás rendszerébe.
6.2.24 A közlekedés támogatás koordinációját a műveleti terü-
leten a hadműveleti szintű logisztikai szervezet közlekedési alegy-
ségei, a műveleti területen kívül – országos hatáskörrel – a köz-
ponti rendeltetésű közlekedési szervezete hajtja végre.

6.3 Készenlét fenntartás és fokozás logisztikai támogatása

6.3.1 A készenlét fenntartása és fokozása logisztikai támogatása a
katonai szervezetek hadiszervezetre történő áttéréséhez és az alkalma-
zási képességük eléréséhez szükséges logisztikai erőforrások – ezen
belül a haditechnikai eszközök, anyagi készletek, elhelyezési-inf-
rastruktúra, közlekedési, valamint egyéb szolgáltatások – biztosítá-
sának tervezésével, szervezésével, az ellátással, az utánpótlással,
a haditechnikai eszközök hadrafoghatóságának fenntartásával, vala-
mint javításukkal és az anyagi készletek hadihasználható állapotban
tartásával kapcsolatos feladatok, rendszabályok összessége.

6-7 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

6.3.2 A készenlét fenntartása és fokozása logisztikai tá-

mogatásának rendszere biztosítja a katonai szervezetek felada-
tai végrehajtása érdekében meghatározott logisztikai készenléti
szint fenntartását, fokozását és a végrehajtásra való képesség el-
érését, szabályozott működési rend keretében.
6.3.3 A készenlét fenntartása logisztikai támogatási felada-
tainak végrehajtása biztosítja az alaphelyzetben meglévő erőkkel
a készenlét fokozás megkezdéséhez szükséges logisztikai felté-
telek kialakítását. A készenlét fenntartása logisztikai feladatai-
nak végrehajtása biztosítja, hogy a katonai szervezetek a részük-
re előírt időben megkezdjék a feltöltést, kiegészítést, megalakí-
tást és elérjék a készenlétüket, valamint a támogató katonai és
központi logisztikai szervezetek rendelkezzenek a részükre meg-
határozott készletekkel.
6.3.4 A készenlét fokozása logisztikai támogatási feladatai-
nak végrehajtása biztosítja az ellátó és az utalt szervezetek meg-
alakítását, feltöltését, kiegészítését és feladata végrehajtására
való képesség előírt időben történő elérését. A készenlét foko-
zás logisztikai feladatainak végrehajtása biztosítja, hogy a kato-
nai szervezetek megalakítsák csapatkészleteiket, a személyi állo-
mány rendelkezzen az előírt felszereléssel, a haditechnikai esz-
közök elérjék a harckész állapotot, a katonai szervezetek a meg-
határozott időben álljanak készen feladataik megkezdésére, a
központi készletek a meghatározott szintre történő feltöltését és
a készletszint fenntartása feltételeit.
6.3.5 A készenlét fenntartása és fokozása logisztikai támoga-
tásának feltételei:
a) a hadrendben meghatározott kategória szerinti – szemé-
lyi állománnyal, hadfelszereléssel való – feltöltöttség;
b) a logisztikai erők szervezeti felépítése, a készenlét fo-
kozás logisztikai feltételeit biztosító szervezetek, mun-
kacsoportok megalakítása feltételeinek biztosítottsága;

EREDETI 6-8
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

c) a szakmai állomány kiképzettsége, és a logisztikai tör-

zsek, egységek és alegységek összekovácsoltsága;
d) a hiányzó hadfelszerelésre vonatkozó igényterv alap-
ján a nemzetgazdasági lebiztosítás tervezése és szer-
vezése, a visszaigazolások megléte;
e) a katonai szervezetek igénye alapján a katonai igazga-
tási szervek által a nemzetgazdaságból igényelt techni-
kai eszközök, ingatlanok és szolgáltatások lebiztosítása;
f) a haditechnikai eszközök technikai hadrafoghatóságának
biztosítása, technikai kiszolgálási rendszer működése;
g) rendszeresen pontosított és koordinált logisztikai tá-
mogatási tervek, valamint a kapcsolódó okmányok,
munkatervek és munkajegyek;
h) folyamatos, megbízható és valós idejű logisztikai adat-
szolgáltatás, információ-biztosítás a saját helyzetről;
i) hatékony logisztikai vezetési rendszer a készenlét fo-
kozásának logisztikai vezetésére.
6.3.6 A készenlét fenntartásának- és fokozásának logiszti-
kai feltételeinek a megtervezése és a megszervezése alaphely-
zetben történik.
6.3.7 A meghatározott készenléti szint fenntartásának és fo-
kozásának logisztikai alapját a felkészített logisztikai támogató
szervezetek, az MH-ban meglévő hadrafogható technikai eszkö-
zök, hadihasználható anyagi készletek, valamint a nemzetgazda-
ságból felhasználásra tervezett, az ipar által előállított kész- és
félkész termékek, kapacitások és szolgáltatások, illetve az im-
port beszerzésből biztosítható hadfelszerelés összessége képezi.
6.3.8 Az MH-nak az alaphelyzeti feladatai végrehajtásá-
hoz, valamint a felajánlott és azonnali reagálású erők ellátásá-
hoz szükséges hadfelszereléssel folyamatosan rendelkeznie kell.
A készenléti idő és a katonai szervezet alaprendeltetésből adódó
feladatát figyelembe véve jelentősebb szerepet kell szánni a tech-
nikai eszközök nemzetgazdaságból történő lebiztosítására.

6-9 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

6.3.9 Az MH részére a feladatainak végrehajtására 30 köze-

pes intenzitású műveleti napra számvetett, illetve ennek folya-
matos utánpótlására 15 napos „nemzetgazdasági induló készle-
tet” kell biztosítani. A hadfelszerelés előírt szintre való kiegé-
szítése a központi államigazgatási szervekkel együttműködve az
alaphelyzetben elkészített és pontosított tervek alapján történik.
6.3.10 A katonai szervezetek a készenlétükkor rendelkeznek
a részükre előírt csapatkészlettel – amely magába foglalja az állo-
mánytáblában szereplő technikai eszközöket – valamint megala-
kításra kerül az utánuk számvetett központi készlet. A központi
készlet a DOS-ban kifejezhető anyagokból 23 SDOS, a DOS-ban
nem számvethető anyagokból a katonai szervezet készletének
százalékban kifejezett mennyisége, a haditechnikai eszközök vo-
natkozásában pedig az állománytáblákban szereplő eszközmen�-
nyiség százalékban kifejezett Központi Hadműveleti Készlet.
6.3.11 Készenlét fenntartás időszakának logisztikai támo-
gatási feladatai:
6.3.11.1 A készenlét fenntartás fő logisztikai feladatát ké-
pezi a szakállomány felkészítése – beleértve az önkéntes tarta-
lékos állományt is – a logisztikai törzsek és szakalegységek ös�-
szekovácsolása, a technikai eszközök technikai hadrafoghatósá-
gának és az anyagi készletek hadihasználható állapotban tartásá-
nak biztosítása.
6.3.11.2 A készenlét fenntartás időszakában kerül megterve-
zésre és megszervezésre a nemzetgazdasági erőforrások igény-
bevétele, amely a következő területeken valósul meg az alábbi-
ak szerint:
a) a katonai igazgatás rendszerén belül a megalakítás és
készenlét fokozás feltételei biztosításához szükséges,
a nemzetgazdaságból lebiztosítható technikai eszkö-
zök, szolgáltatások és ingatlanok vonatkozásában;

EREDETI 6-10
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

b) a védelem igazgatás rendszerében, a gazdasági tárca

által kidolgozott tervek alapján a gazdasági szereplők
folyó- (meleg kapacitás) és átprofilozható, illetve fel-
fejleszthető gyártási kapacitás (hideg kapacitás) szer-
ződéssel lekötött képességek igénybevételével, vala-
mint kész és félkész termékek MH részére történő tá-
rolásával, készletezésével és átadásával;
c) a szövetségesek országokkal megkötött hadfelszerelés
átadási egyezmények felhasználásával;
d) előre felmért import beszerzési források vonatkozásában.
6.3.11.3 A tervezés alapja az állománytábla, a hadinorma
(normajegyzék) és a készletképzési és készletlépcsőzési intéz-
kedés alapján a katonai szervezetek által elkészített szükségleti
számvetés és harcérték jelentés.
6.3.12 Készenlét fokozás időszak logisztikai támogatási
feladatai:
6.3.12.1 A katonai szervezetek az alaphelyzetben elkészí-
tett tervek és a központi szervezetekkel megkötött megállapodás
alapján végrehajtják a hadiszükségletükből hiányzó hadfelszere-
lés felvételét a központi raktárakból, valamint átveszik a más ka-
tonai szervezetnél a részükre Központi Tárolási (továbbiakban:
„KT”) utalványon biztosított anyagokat és eszközöket a nem-
zetgazdaságból lebiztosított haditechnikai eszközöket a katonai
igazgatási rendszer által meghatározottak szerint.
6.3.12.2 A békében nem élő, készenlét fokozás időszakában
megalakításra kerülő katonai szervezetnél elsőként a magalakí-
tást végrehajtó csoportokat kell felállítani, amelynek feltételeit
az alaphelyzetben kell megteremteni.
6.3.12.3 A nemzetgazdaságból lebiztosításra tervezett had-
felszerelés a központi ellátó szervezet útján kerülhet be az MH
logisztikai támogatási rendszerébe.

6-11 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

6.3.12.4 A központi ellátó szervezet a hadfelszerelést a köz-

ponti készlet kiadására vonatkozó tervnek, a kiadott „KT” utal-
ványoknak, a Megállapodásban rögzítetteknek megfelelően ka-
tonai szervezetenkénti bontásban készletezi és a meghatározott
időre előkészíti kiadásra.
6.3.12.5 A katonai szervezet a felvételezésre tervezett had-
felszerelés szállítására vonatkozó szállítási kapacitás számvetés
alapján kijelölt gépjárműveket a meghatározott időre, a tervek-
nek és előzetes egyeztetéseknek megfelelően útba indítják a köz-
ponti raktárakhoz.
6.3.12.6 A központi ellátó szervezet folyamatosan nyilván-
tartja a készletszint változásokat, amely alapján végzi a nemzet-
gazdasági erőforrások lehívását.

6.4 Hadszíntér logisztikai felderítés lehetőségeinek elemzése

6.4.1 A hadszíntér
6.4.1.1 A hadszíntér a stratégiai parancsnok által egy bizo-
nyos hadművelet végrehajtására és támogatására kijelölt műve-
leti terület, amely egy vagy több összhaderőnemi műveleti terü-
letet foglal magába. Országvédelmi műveletben a hadszíntér fo-
galma alatt az ország egész területét is érthetjük.
6.4.2 A logisztikai felderítés
6.4.2.1 A logisztikai felderítés a logisztikai támogató tevékeny-
ség szempontjából fontos területek, körletek, objektumok, létesít-
mények, útvonalak, valamint egyéb, a logisztikai és közlekedési inf-
rastruktúra elemét képező műtárgyak tulajdonságainak, kapacitás
adatainak feltérképezését és az adatok rendszerezését jelenti.
6.4.2.2 A logisztikai felderítési tevékenység szerves részét
képezi a begyűjtött adatok – a művelet adott szakasza szempont-
jából lényeges – információtartalmának kinyerése, ami elsősor-
ban az adatok elemzése és értékelése útján valósul meg.

EREDETI 6-12
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

6.4.3 A logisztikai felderítés feladata

6.4.3.1 A logisztikai felderítés fő feladata, hogy mind a mű-
veletek tervezésének, mind azok vezetésének időszakában lehe-
tővé tegye elégséges logisztikai információk rendelkezésre állá-
sát a művelettervezés részeként végrehajtott logisztikai támoga-
tás tervezéséhez és magához a támogatás végrehajtásához.
6.4.3.2 A felderítési feladat speciális jellegénél, illetve az
állomány összetételénél fogva igényli a végrehajtók célzott,
feladatspecifikus felkészítését.
6.4.4 A logisztikai felderítés típusai
6.4.4.1 Mivel a logisztikai felderítés végrehajtása szorosan
kapcsolódik a művelettervezési tevékenységhez, így azt a terve-
zés típusához igazodva feloszthatjuk:
a) előkészítő (előzetes) felderítésre;
b) reagáló (válságreagáló) felderítésre.
6.4.4.2 Az előkészítő logisztikai felderítés a védelmi tervezés-
hez, elsősorban az ország fegyveres védelmére való felkészü-
léshez kapcsolt békeidejű tevékenység, amely magába foglalja
mind a katonai, mind a civil szférát érintő olyan logisztikai szem-
pontból fontos területek, infrastrukturális elemek adatainak feltér-
képezését, amelyek egy műveleti tevékenység végrehajtásakor a lo-
gisztikai támogatás nyújtásának fontos elemét képezhetik.
6.4.4.3 A reagáló logisztikai felderítés már a műveletek köz-
vetlen tervezéséhez és végrehajtásához kapcsolt olyan tevékeny-
ség, amikor az adatok gyűjtése, elemzése és értékelése a felme-
rült krízishelyzetre (válságra) adandó minél gyorsabb válasz ré-
szeként történik. Példaként a műveleti irányok szempontjából
szóba jöhető felvonulási és utánpótlási útvonalak logisztikai fel-
derítése hozható.

6-13 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

6.4.5 A logisztikai felderítés módszerei

6.4.5.1 A logisztikai felderítés módszerét a választott adat-
gyűjtési eljárás alapján az alábbiak szerint határozhatjuk meg:
a) logisztikai szemrevételezés (helyszíni szemlék);
b) informatikai hálózat(ok) felhasználásával beszerzett
adatok (a modern informatikai és audiovizuális esz-
közök adta lehetőségek felhasználása).
6.4.5.2 A helyszíni szemlék végrehajtása a logisztikai fel-
derítés kulcseleme, nem pótolható semmilyen más felderítési
módszerrel, ezért minden esetben, amikor lehetőség van rá, ezt
kell alkalmazni a begyűjtött adatok pontossága és naprakészsé-
ge érdekében.
6.4.5.3 A helyszíni szemlék előkészítésére, valamint abban
az esetben, ha a helyszíni szemlék nem hajthatók végre, a terve-
zéshez szükséges elégséges adatszint biztosítható az informatikai
hálózatokon tárolt nyílt/zárt forrású képesség és kapacitásadatok,
valamint vizuális anyagok (fotók, légi fotók, filmek, navigációs
online alkalmazások adatai) begyűjtésével és értékelésével.
6.4.6 A logisztikai felderítés területei
6.4.6.1 A logisztikai felderítés a tartalmi követelmények
alapján a következő szakterületi bontásban értelmezhető:
a) ellátási erőforrások, objektumok;
b) üzemben tartási erőforrások, objektumok;
c) egyéb logisztikai szolgáltatások;
d) közlekedési infrastruktúra és nemzetgazdasági erő-
források;
e) infrastrukturális, elhelyezési erőforrások, objektumok;
f) BNT képességek felmérése.

EREDETI 6-14
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

6.4.6.2 A logisztikai felderítés a szakterületek vonatkozásá-

ban az alábbi adatok felderítésére és gyűjtésére fókuszál:
a) ellátási források helye, megközelítésének és átcsopor-
tosításának lehetőségei;
b) létesítmények, objektumok helye, kapacitás adatai,
megközelítésének lehetőségei;
c) tárolás és raktározás lehetőségei;
d) a személyi állomány elhelyezési lehetőségei: körle-
tek, munkahelyek, szolgálati helyek, közösségi léte-
sítmények;
e) haditechnikai eszközök elhelyezési és üzemben tar-
tási lehetőségei: telephely, műhelyek, karbantartás;
f) a közlekedési hálózatok, alágazatok adatai, azok álla-
pota: felvonulási, utánpótlási útvonalak, közlekedési
csomópontok, terminálok, ki- és berakó állomások,
anyagmozgatás, rakodás lehetőségei;
g) a logisztikai támogatást befolyásoló külső tényezők;
h) az ellátás folyamatosságának fenntarthatóságát bizto-
sító tényezők.
6.4.7 A logisztikai felderítéssel szemben támasztott követel-
mények
a) Időbeliség: A legpontosabb adat vagy felderítési in-
formáció is értéktelenné válik, ha azt túl későn gyűjtik
be és/vagy dolgozzák fel, elemzik és értékelik. Ezért
az adatok, információk időben történő elérhetősége a
logisztikai felderítés egyik kulcseleme.
b) Pontosság: A begyűjtött adatok pontossága biztosítja
a kinyert információk megbízhatóságát és ezáltal a lo-
gisztikai támogatás tervezésének és végrehajtásának
elvárt színvonalát. Nem engedhető meg, hogy a ma-
gas művelettervezési és vezetési ütem befolyással le-
gyen a begyűjtött adatok pontosságára.

6-15 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

c) Objektivitás: A felderítési tevékenység független és

pártatlan végrehajtása biztosítja, hogy a begyűjtött
adatokból kinyert információk nem torzulnak, amiatt,
hogy megfeleljenek bizonyos előre kialakított kon-
cepciónak, elgondolásnak vagy tervnek.
d) Hozzáférhetőség: A logisztikai felderítés által gyűjtött,
elemzett és értékelt információknak rendszerbe foglalt
formában elérhetőknek kell lenniük a logisztikai támo-
gatást tervezők és az azt irányítók számára egyaránt.
e) Folyamatos felülvizsgálat: A begyűjtött adatok, ki-
nyert információk folyamatos felülvizsgálata, az új
adatokkal való összevetése biztosítja az információk
naprakészségét és megbízhatóságát.
6.4.8 A felderítés végrehajtásának szabványosítása
6.4.8.1 A logisztikai támogatással szemben támasztott követel-
mények meghatározottak, vagyis a logisztika minden funkcionális
területén (szakágainál) jelentkező támogatási igények tipizáltak.
6.4.8.2 A logisztikai felderítés szabványosításának eszköze
egy, a logisztikai támogatás megvalósításának minden aspektusát
tartalmazó ellenőrzési lista összeállítása, amely az előre megal-
kotott ellenőrzési tételek rendszerbe foglalásával kiküszöböli az
emberi hibafaktort (szubjektivitást), valamint egységesített adat-
rendszert teremt az elemzést és értékelést végzők számára a meg-
felelő információk kinyeréséhez.
6.4.9 A hadszíntér logisztikai adattár
6.4.9.1 A logisztikai felderítéssel szemben támasztott köve-
telményeknek, elsősorban a hozzáférhetőség és időbeliség kö-
vetelményének történő megfelelés érdekében célszerű a logisz-
tikai felderítési adatokat egységes rendszerbe foglalni, ez által
biztosítva az elérhetőséget és egységes értelmezést a művelet-
tervezők és vezetők részére.

EREDETI 6-16
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

6.4.9.2 Az egységes rendszer alapja a hadszíntér logisztikai

adattár, amely a megfelelő tartalommal biztosítja az adatok min-
denkori elérhetőségét és az adatok feldolgozása után a műveleti
szakasznak megfelelő információtartalom rendelkezésre állását.

6.5 A nemzetgazdasági erőforrások igénybevétele

6.5.1 A nemzetgazdaságból származó erőforrások lo-
gisztikai támogatás rendszerében történő felhasználása mind
a katonai szervezetek felkészítésének időszakában, mind az
országvédelem, illetve a többnemzeti (szövetségesi) műveletek-
ben történő részvétel időszakában a logisztikai ellátási láncba in-
tegrálva, tervezetten történik.
6.5.2 Alaphelyzetben a logisztikai erőforrások szerződéses
alapon kerülnek biztosításra a nemzetgazdaságból. Az anyagi
készletek folyamatos utánpótlását beszerzési eljárások biztosít-
ják a jogszabályokban meghatározott eljárásrend szerint.
6.5.3 Különleges jogrend időszakában az MH alkalmazási ter-
veiben meghatározott feladatok végrehajtásához, a meghatározott
készletszint fenntartásához szükség van a nemzetgazdaságból igé-
nyelt – a hadiszükségletből hiányzó hadfelszerelés – technikai esz-
közök, anyagok, szolgáltatások és erőforrások biztosítására.
6.5.4 Az MH mint követelmény támasztó szervezet, megha-
tározza a hadiszükséglete alapján jelentkező hiány pótlásához, ki-
egészítéséhez a szükséges erőforrásokat. A különleges jogrend
időszaki igények magukba foglalják az MH hadikészletének fel-
töltéséhez szükséges hadfelszerelést, a műveleti alkalmazás során
az elrendelt központi készlet szintet biztosító igényeket. Az így
számított, összesített igényeket, azok teljesíthetőségét és a vissza-
igazolásokat a Védelemgazdasági Alapterv tartalmazza.

6-17 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

6.5.5 A Védelemgazdasági Alapterv a nemzetgazdaságért

felelős minisztérium – mint központi tervező szerv – koordiná-
ciójában összeállított dokumentum, amelyet a Kormány hagy
jóvá. A Védelemgazdasági terv elkészítésével egyidejűleg fel
kell terjeszteni a Kormány részére az ország különleges jog-
rend időszaki teljesítőképességéről szóló elemző jelentést is,
ahol lehetőség nyílik az esetleges beavatkozási javaslatok (dön-
tési változatok) megfogalmazására. A Védelemgazdasági alap-
terv – az évenkénti pontosításokkal – folyamatosan tartalmazza
az aktuálisan visszaigazolt különleges jogrend időszaki vagyo-
ni szolgáltatásokat. A nemzetgazdasági miniszter a védelemgaz-
dasági alapterv pontosításáról évente, szűkített jelentésben szá-
mol be a Kormánynak.
6.5.6 A különleges jogrend időszaki tervekben igénylésre ke-
rülő erőforrások biztosításának formáját a különböző igény-ki-
elégítési módok határozzák meg:
6.5.6.1 Rögzített hadiipari kapacitások aktivizálása:
a) A rögzített hadiipari kapacitásokat védelmi okokból
hazai termelésből kell biztosítani, következésképpen
esetükben – specialitásuk miatt – import nem alkal-
mazható.
b) A gyártó vagy javító infrastruktúrák működőképes ál-
lapotban tartása – a különleges jogrend idejében tör-
ténő szolgáltatás biztosítása érdekében – állami támo-
gatással történik.
c) A rögzített hadiipari kapacitások felhasználása során
3 időszakot különítünk el:
1. felfutó periódusú termelés/szolgáltatás időszaka
(pl. megelőző védelmi helyzetben);
2. kapacitás maximális kihasználásának időszaka
(pl. rendkívüli állapotban);
3. helyreállítás időszaka.

EREDETI 6-18
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

6.5.7 A felfutó periódusú termelés/szolgáltatás célja, hogy a

kapacitás maximális kihasználás időszakára az üzemi szolgál-
tatás teljes mértékben rendelkezésre álljon.
6.5.8 Tartalékok felhasználása:
a) A Kormány megelőző védelmi helyzetben elrendelhe-
ti az egyes miniszterek gazdálkodói hatáskörébe tar-
tozó Állami Céltartalékok összetételének, állapotának
felmérését, továbbá, a raktárkészleten lévő anyagok,
alkatrészek félkész- és késztermékek átadás-átvétel-
hez történő készletezését és kiadását.
6.5.9 Folyó termelésből és készletből történő biztosítás:
a) Az MH részére szükséges eszközök, anyagok és szol-
gáltatások azon köre, melyeket az alaphelyzetben üze-
melő hazai termelő-, szolgáltató kapacitások állítanak
elő (vagy készleteznek), és amelyekből a szükséges fel-
tételek biztosítása esetén a különleges jogrendi időszak-
ban jelentkező igény teljes mértékben kielégíthető. Ide
sorolhatók a hazai gyártókapacitások által előállításra
kerülő termékek, az igényelt szolgáltatások többsége,
energiahordozók, élelmiszerek, egyéb ipari és mező-
gazdasági termékek, a törvény alapján kötelező kész-
letezési előírás szerint a forgalmazónál tárolt anya-
gok (pl. üzemanyag) és a nemzetgazdaságban kész-
letezett, közvetlenül nem védelmi célú termékek (ter-
meléshez szükséges alapanyagok, egyes alapvető fo-
gyasztási cikkek stb.)
6.5.10 Importigény teljesítése:
a) Az importigények tervezésénél figyelembe kell ven-
ni, hogy az érvényben lévő nemzetközi egyezmények,
valamint a különleges jogrendi időszakban beveze-
tésre kerülő rendszabályok miatt az import szerepe

6-19 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

az igények kielégítésében csak korlátozott lehet. Fi-

gyelembe véve az importbeszerzések átfutási idejét,
az importbeszerzéseket úgy szükséges tervezni, hogy
azok már a veszélyeztetettségi időszak kezdetére tel-
jesüljenek.
6.5.11 Különleges jogrend időszakában az erőforrások
igénybevétele a Védelemgazdasági Alapterv aktualizálásával
kezdődik, amely során az MH felülvizsgálja a Védelemgazda-
sági Alaptervben szereplő igényeit.
6.5.12 A gazdasági-anyagi szolgáltatás során az elrendelést
végrehajtó szervek feladatai:
1. Nemzetgazdasági gazdasági és anyagi szolgáltatás
a) Amennyiben a honvédelem érdeke és a honvédelmi
feladatok ellátása más módon nem, illetve nem meg-
felelő időben, vagy csak aránytalanul nagy ráfordí-
tással elégíthető ki, a katonai szervezet parancsnoka
a honvédelmi feladatok különleges jogrend szerin-
ti végrehajtása – a hadi szervezeti erő által végrehaj-
tandó feladatok infrastrukturális, és a hiányzó techni-
kai eszközök biztosítása – céljából alaphelyzetben a
nemzetgazdaságból technikai eszközök, ingatlan (ob-
jektum) és szolgáltatás (étkeztetés, mosatás, fürdetés,
gépjárműjavítás stb.) kijelölését, különleges jogrend-
ben a nemzetgazdaságból kijelölt technikai eszköz,
ingatlan és szolgáltatás igénybevételét kérheti.
b) A nemzetgazdaságból technikai eszköz, ingatlan és
szolgáltatás biztosítása mindazon rendszabályok és
tevékenységek összessége, amelyek hozzájárulnak a
nemzetgazdasági erőforrások bevonásával a honvéd-
ség béke hadrendről és békeszervezetről háborús had-
rendre és hadiszervezetre történő áttéréséhez.

EREDETI 6-20
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

c) A gazdasági és anyagi szolgáltatás keretében:

1. a hadiszükségletből hiányzó technikai eszközök
biztosítására a nemzetgazdaságban meglévő eszkö-
zöket;
2. a katonai szervezet képességeit kiegészítő szolgál-
tatási igények kielégítésére, nemzetgazdaságból
szolgáltatást;
3. a műveleti feladatokra történő felkészülés és azok
végrehajtása érdekében szükséges feltételek bizto-
sításához polgári objektumokat (ingatlanokat) kell
igényelni és biztosítani.
d) A honvédelem feladatainak végrehajtása körében a
katonai szervezetek igényeinek biztosítása érdekében
a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfel-
dolgozó szerve, valamint a területileg illetékes kato-
nai igazgatási központ nyilvántartást vezet a jogsza-
bályokban meghatározott ingatlanokról, technikai
eszközökről és szolgáltatásokról.
e) A katonai szervezet a gazdasági-, anyagi szolgáltatási
igényeit a honvédség katonai igazgatási és központi
adatfeldolgozó szerve részére küldi meg, amely ható-
sági jogkörében eljárva – együttműködésben az illeté-
kes polgári hatóságokkal – előkészíti a kijelölést és az
igénybevétel elrendelését. A kijelölésre és igénybevé-
tel elrendelésére jogosult hatóságok határozatban vég-
rehajtják a kijelölést és az igénybevétel elrendelését.
f) Rendkívüli állapot és szükségállapot idején a műve-
letek végrehajtása érdekében szükséges gépjárművek,
műszaki munkagépek, üzemanyag-technikai eszkö-
zök, valamint a szükséges üzemanyag igénybevételét
az illetékes katonai szervezet parancsnoka is közvet-
lenül elrendelheti a szolgáltatásra kötelezettel közölt
határozattal.

6-21 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

6.6 A központi készletek széttelepítése és várható

felhasználás szerinti csoportosítása
6.6.1 A széttelepítés értelmezése
6.6.1.1 A széttelepítés a központi (stratégiai) készleteknek az
ország területén megfelelő időben, szélességben és mélységben
történő olyan széttagolási folyamata, amelynek eredményekép-
pen a készletek a védettség és felhasználás szempontjából kedve-
zőbb térbeli, mennyiségi és minőségi állapotba kerülnek.
6.6.2 A széttelepítés szükségszerűsége
6.6.2.1 Mivel a központi készletek szakáganként (ellátá-
si anyagosztályonként) centralizáltan az ország különböző ré-
szein található raktárbázisokon, tárintézetekben koncentrálód-
nak, azok egyrészt a modern felderítő és csapásmérő eszközök-
kel könnyen felderíthetők és pusztíthatók, másrészt előfordul-
hat, hogy a potenciális műveleti irányok figyelembevételével az
összhaderőnemi műveleti területen a várható katonai tevékeny-
ségek hatáskörén belül helyezkednek el. Mindkét esetben a szét-
telepítés szükségességét a készletek védelme, azok sebezhetősé-
gének minimális mértékre történő csökkentése generálja.
6.6.2.2 A készletek megóvását indukáló decentralizáción
felül áttelepítési szükségletet fogalmazhat meg a készletek egé-
szének, vagy egyes szakágankénti részeinek az adott műveletet
támogató logisztikai ellátó rendszerbe történő felhasználása, va-
gyis a készletek, vagy azok elemeinek adott műveleti irányba tör-
ténő átcsoportosítása.
6.6.2.3 Amennyiben a védelmi tevékenységet támogató
logisztikai rendszer három tagozatban kerül felállításra, akkor
a széttelepítés részeként értelmezhető a hadműveleti készlet
központi készletről történő leválasztása és áttelepítése is. Eb-
ben az esetben a központi készletből a manővererők után szám-

EREDETI 6-22
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

vetett 2-3 közepes intenzitású műveleti nap anyag és eszköz-

mennyiség a műveleti logisztikai támogatást végrehajtó szerve-
zethez kerül átadásra.
6.6.3 A széttelepítés tervezésének követelményei
6.6.3.1 A központi készletek széttelepítésének tervezése a
védelmi tervezéshez, elsősorban az ország fegyveres védelmére
való felkészüléshez kapcsolt alaphelyzeti tevékenység, amely
a potenciális műveleti irányonként külön-külön Eshetőségi Mű-
veleti Tervek formájában azonosítja a logisztikai támogatással
szemben támasztott követelményeket és azzal összhangban ha-
tározza meg a készletek diszlokációjával és a hadműveleti terület
előkészítésével kapcsolatos feladatokat.
6.6.3.2 A tervezés szerves részét képezi az előzetes (előkészí-
tő) logisztikai felderítés, amely kapcsán elsődlegesen a készletek
széttelepítésébe bevonható katonai és polgári bázisobjektumok
kerülhetnek azonosításra. A bevonható objektumok lehetnek:
a) üzemeltetésből kivont katonai bázisok;
b) állami tulajdonban lévő raktárkomplexumok;
c) nemzetgazdaságból igénybe vett bázisok;
d) a készletek vasúton történő állomásoztatására szolgáló
iparvágányok;
e) tengelyen történő állomásoztatására, vagy tárolásra
alkalmas telephelyek;
f) természetesen kialakult, vagy mesterségesen kialakí-
tott földalatti képződmények, vagy objektumok, mint
barlangok, bányászati tárnák, alagutak.
6.6.3.3 A logisztikai felderítés biztosítja a művelettervezési
folyamat támogatása érdekében a széttelepítés szempontjából
fontos egyéb logisztikai lehetőségek felmérését. Ilyen szem-
pont lehet például a széttelepítés közlekedéstámogatási feltét-
eleinek felderítése (bevonható szállítási alágazatok; a közpon-

6-23 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

ti raktár és a célobjektum belső közlekedési infrastruktúrája; a

készletek egységrakomány képzési lehetőségei; az objektumok
tömeges árukiadási és fogadási lehetőségei; a rendelkezésre
álló rakodó, anyagmozgató eszközök, konténerterminálok stb.)
6.6.4 A széttelepítés végrehajtásának követelményei
6.6.4.1 A központi készletek széttelepítése – a műveletek vég-
rehajtásában elfoglalt idejét tekintve – az összhaderőnemi műve-
letekre történő felkészüléshez kapcsolt előkészítő tevékenység,
vagyis a hadszíntér-előkészítés katonai feladatainak része.
6.6.4.2 A készletek széttelepítését elsősorban az MH köz-
ponti rendeltetésű logisztikai katonai szervezetei végzik a fel-
adatba bevonható polgári szállító kapacitások maximális ki-
használásával.
6.6.4.3 A központi készletek széttelepítését befolyásoló té-
nyezők az alábbiak:
a) a széttelepítendő anyag mennyisége és fajtája;
b) a központi raktár és az adott célobjektum lokációja,
kibocsátó képessége;
c) közlekedési infrastruktura állapota, rendelkezésre álló
civil és katonai szállítási kapacitás.
6.6.5 A széttelepítés elvei:
a) Funkció: az elv hangsúlyozza a készletek megóvási és
a műveleti ellátási rendszerbe történő integrálási funk-
ciók közötti harmónia szükségességét, vagyis egyik
funkció sem élvezhet prioritást a másik hátrányára.
b) Rejtettség: az elv a széttelepítés végrehajtási idejének
és módjának követelményeit fejezi ki annak érdeké-
ben, hogy a diszlokáló készletek felderítésének lehe-
tőségét a minimálisra csökkentse és így a készletek
maximális védettségét garantálja.

EREDETI 6-24
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

c) Szállítóeszközök komplex alkalmazása: az elv vala-

mennyi szállítási alágazat mind katonai, mind polgá-
ri kapacitásainak maximális bevonását fejezi ki an-
nak érdekében, hogy a széttelepítés koordináltan, az
igényhez igazodó maximális megfelelést, mind a gaz-
daságosság elvét szem előtt tartva az adott feladatnak
megfelelően kerüljön végrehajtásra.
d) Rugalmas tervezés: az elv a reagáló/operatív tervezés
követelményét fejezi ki, vagyis a széttelepítési folya-
mat legvalószínűbb változóinak figyelembevételével
többvariációs (több cselekvési változatos), alternatív
tervezési gyakorlatot követel meg.
e) Egységes vezetés: a széttelepítés végrehajtásának sok
összetevős, egyes elemeiben bonyolult feladatrend-
szere mindenképpen megköveteli egy egységes, köz-
pontosított és megfelelően rugalmas vezetési rendszer
meglétét, amely a stratégiai szintről kiindulva a veze-
tési szintek egymásra épült rendszerén keresztül ös�-
szehangolja a széttelepítéssel járó komplex anyagi fo-
lyamatok végrehajtását.

6.7 Logisztikai csoportosítások felvétele, feladatai

6.7.1 A logisztikai szervezetek a támogatott katonai szerve-
zetekkel szerves egységben, egy vertikálisan hierarchikus struk-
túrát alkotnak. A logisztikai szervezetek rendeltetését, feladata-
it, tevékenységét, szervezeti felépítését a támogatott szerveze-
tek és/vagy műveletek térbeni és időbeni méretei, a logisztikai
szükségletek és a harctevékenység fajtája határozza meg.
6.7.2 A logisztikai szervezetek csoportosítása lehetővé teszi a
logisztikai támogatás tagozatonként egymásra épülő rendszer mű-
ködését, a rugalmas és feladathoz igazodó reagálást, egyszersmind
a teljes körű, megbízható logisztikai támogatást a katonai szerve-

6-25 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

zetek fenntartása, a feladat végrehajtása érdekében. A logisztikai

csoportosítás a szakalegységekből létrehozott ideiglenes, a vég-
rehajtás fázisaihoz igazodó logisztikai harcrendi elemek megala-
kítása és egységes rendszerben történő működése. A csoportosí-
tásokkal működtetett hadrendi logisztikai elemek lehetnek staci-
oner (főleg védelmi harcnál, vagy meghatározott periódusra más
harctevékenységnél) és mobil (támadás, halogató harc), vagy egy
funkcionális ponthoz kötöttek, mint például üzemanyag-, lőszer
ellátó-feltöltő pontok, sérült technikai gyűjtőhelyek.
6.7.3 A logisztikai csoportosítások összetételét, feladatát,
meghatározó tényezők:
a) harctevékenység fajtája;
b) parancsnok szándéka;
c) terep, közlekedési infrastruktúra;
d) évszak, napszak, időjárási viszonyok;
e) elöljáró tagozat logisztikai vezetőjének elgondolása;
f) ellátási és szállítási prioritások (szervezeti, anyagnemi);
g) szemben álló fél helyzete, tevékenysége, ereje, főbb
fegyverei;
h) az adott szervezet képességei, személyi állománya,
szaktechnikai eszközei.
6.7.4 A logisztikai erők csoportosítása igazodhat a különböző
körzetekhez, funkcionális pontokhoz és terepszakaszokhoz, illet-
ve a művelet egyes fázisaihoz. Ellátási szintenként, valamint a
támogatott erő vonatkozásában (haderőnemenként és fegyverne-
menként) eltérő lehet.
6.7.5 A rugalmasság és gazdaságosság logisztikai elve-
it elősegíti a modern technikák és technológiák alkalmazá-
sa. A konténerizáció kiszélesítése biztosítja a javító szerveze-
tek gyors telepítését, átcsoportosítását, valamint az utánpótlást
biztosító hadfelszerelésből – az ellátandó szervezet igényeihez
igazodó – egységrakomány képzését és a rendeltetési helyen az
átadás, lerakodás idejének csökkentését.

EREDETI 6-26
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

6.7.6 A katonai szervezetek csoportosítása a képességek,

erők, eszközök csoportosításán túlmenően az anyagi készletek
lépcsőzését is jelenti. A különböző harctevékenységi formák
más-más lépcsőzést igényelnek a katonai szervezetek harcképes-
ségének fenntartása érdekében. Védelmi harctevékenységet foly-
tató szervezetek ellátásának folyamatossága érdekében a készle-
tek – a műveleti számvetések alapján történő – előre telepítése,
kiegészítő készletek megalakítása a mobilitás fenntartása mellett
hajtható végre, olyan számvetéssel, hogy szükség esetén a had-
felszerelés kivonható legyen a szemben álló fél pusztító fegyve-
rei hatása alól.
6.7.7 Támadó harctevékenység végrehajtásakor a kialakított
logisztikai csoportosítások a szervezeti és anyagnemi prioritások
figyelembevételével végzik feladataikat.
6.7.8 Az utánszállítási útvonalak alkalmazhatósága, terep és
növényzet általi fedettsége kihat a készletek lépcsőzésére, egy-
szersmind a logisztikai erők csoportosítására.
6.7.9 A logisztikai erők csoportosítása biztosítja:
a) a tagozatoknak megfelelő többcsatornás ellátást;
b) az alkalmazók igénye alapján a megerősítő logisztikai
támogatást;
c) a készletek elöljáró általi kiszállítását, az ellátási
lánc működtetését az anyagáramlás folyamatossága
érdekében;
d) a feladatorientált készletképzést,
e) a helyszíni felhasználást elősegítő decentralizálást;
f) az optimalizált tartalékképzést;
g) a mobilitást lehetővé tévő, modulrendszerű logisztikai
szervezeti felépítést;
h) a változó körülményekhez történő rugalmas alkalmaz-
kodást.

6-27 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

6.7.10 A logisztikai csoportosítás funkcionalitása homogén

és komplex lehet. A homogén (tisztán ellátó, utánpótlási) csopor-
tosítás alkalmazható egy szervezet napi ellátmányának biztosítá-
sára (főzhető alapanyag, ivóvíz) és a hiányzó készleteinek pótlá-
sára (lőszer, üzemanyag).
6.7.11 A komplex logisztikai csoportosítás egyszerre végzi
az adott szervezet hadfelszereléssel történő feltöltését és a sze-
mélyi állomány napi szükségleteinek biztosítását, a technikai
eszközök karbantartását és javítását a kijelölt bázison, vagy kör-
zetben. A logisztikai csoportok megerősítésre kerülhetnek egész-
ségügyi erőkkel.
6.7.12 A logisztikai csoportok alkalmazása és egy rend-
szerben történő működtetése nagyfokú koordinációt feltéte-
lez a logisztikai törzsek részéről. Gondos tervezést és össze-
hangolást igényel például a sérült technikai eszközök felderí-
tése, osztályozása, a kisjavítások helyszíni, vagy gyűjtőpon-
ton történő végrehajtása, a javítási kapacitással át nem fogott
eszközök tagozatonkénti – hátrahagyási terepszakasz, gyűjtő-
pont – hátra vontatása, szükség esetén ipari bázisra történő át-
csoportosítása.
6.7.13 Az anyagáramlás folyamatában a műveleti terüle-
ten fő és előretolt logisztikai bázis működhet, ahol a disztri-
búciós folyamatok végrehajtásával és egységrakomány kép-
zéssel biztosítják, hogy a katonai szervezetek irányába kijelölt
és berendezett anyagátadási-, valamint feltöltési körzetek és
pontok rendszerén keresztül a hadfelszerelés eljusson a ren-
deltetési helyére.
6.7.14 A légierő repülő alakulatainál a logisztikai erők szer-
vezetszerű működése stacioner bázison történik, kikülönített cso-
portosítás felvételét ideiglenes bázis esetén a haditechnikai esz-
közök földi kiszolgálásának rendszere indokolhatja.

EREDETI 6-28
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

6.7.15 A megalakított logisztikai csoportok végzik a művele-

ti területen települő, ott feladatot végrehajtó szervezetek logisz-
tikai támogatását. Az át-alárendelt szervezetek átcsoportosított
logisztikai képességeit be kell kapcsolni a műveleti logisztikai
láncba, a képességhiányokat meg kell szüntetni.
6.7.16 A közlekedési szervezetek csoportosításai biztosít-
ják az utánpótlási útvonalakon a szállítás és az anyagáramlás
folyamatosságát. A kialakított és berendezett ki-, illetve bera-
kó állomások, ellenőrző, áteresztő és szabályzó pontok rend-
szere biztosítja a szállítások hatékony egységes vezetés alat-
ti végrehajtását.

6.8 A Befogadó Nemzeti Támogatás a Magyarországot

megerősítő szövetséges erők érdekében
6.8.1 A BNT a katonai szervezetek logisztikai támogatásának
formája, a logisztikai szükségletek kielégítésének módja, amely
a befogadó nemzet erőforrásain alapul. A BNT alaphelyzetben
Magyarország területén végrehajtott, Észak-atlanti Tanács által
szervezett gyakorlatok végrehajtására, egy válság vagy művelet
esetén hazánkba érkező, illetve az ország területén átvonuló szö-
vetséges erők és a NATO szervezetek számára nyújtott polgári és
katonai támogatás.
6.8.2 A honi területen nyújtott BNT a honvédelmi tárca ve-
zetésével, de alapvetően a társtárcák szakmai koordinálásával,
az ország infrastruktúrájának-, illetve a nemzetgazdasági erőfor-
rások egyes részeinek igénybevételre történő kijelölésével való-
sul. A feladathoz történő katonai hozzájárulás kiemelt feladat, de
csak az MH szervezetei szabad kapacitásával biztosítható, figye-
lemmel a katonai szervezetek folyamatban lévő és tervezett mű-
veleti tevékenységére.

6-29 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

6.8.3 A támogatás alapja a NATO szövetségből vagy a foga-

dó nemzet, valamint a fogadó nemzet területén erőket működte-
tő NATO szervezetek és nemzetek közötti két-, vagy többolda-
lú megállapodásból származó kötelezettségvállalás. A BNT kere-
tén belül a felek megállapodásának megfelelő logisztikai támo-
gatás valósul meg a fogadó nemzet részéről, a támogatott kato-
nai szervezetek irányába. A BNT általában nem teljes körű, a lo-
gisztikai szükségleteknek csak egy meghatározott körét elégítik
ki ezzel a módszerrel. A BNT mellett általában a küldő nemzetek
saját nemzeti támogató rendszerei, a harmadik fél-, illetve a szö-
vetségesek többnemzeti integrált logisztikai szervezetei által biz-
tosított erőforrások igénybevétele is jellemző.
6.8.4 A BNT megtervezése, megszervezése, előkészítése és
végrehajtása a kormányzati szervek, nemzetgazdasági szereplők
és a katonai vezetés kiemelt feladata. A BNT sikeres végrehajtá-
sa szoros együttműködést feltételez a végrehajtó szervezetek kö-
zött. A BNT tervezésének célja, hogy a szövetségesi műveletek
támogatása érdekében bejelentett igények és felajánlások sze-
rint a kölcsönösen aláírt megállapodásokra alapozott szerződé-
sek megkötésével kijelölésre kerüljenek azok a szabad erőfor-
rások és képességek, melyek különböző helyzetekben biztosít-
ják a szövetséges erők támogatását.
6.8.5 A BNT fogalmi meghatározását, alapelveit, tervezési
módszereit, eljárásait, a NATO hierarchikus kiadványrendszeré-
ben különböző szinteken elhelyezkedő dokumentumok rögzítik.
6.8.6 Az MH logisztikai rendszere alapvetően – a szabad ka-
pacitás terhére, ideiglenesen, vagy folyamatosan – képességeket
és objektumokat biztosít a BNT feladatai végrehajtásához.
6.8.7 A befogadó nemzeti támogatás egyik alap tervező do-
kumentuma a BNT képesség katalógus. A BNT képesség ka-
talógus a NATO vezetésű műveletekben részt vevő, küldő nem-

EREDETI 6-30
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

zetek és a NATO szervek BNT tervezői számára – mint kezde-

ti tervezést segítő adattár – átfogó képet ad a befogadó nemzet
BNT képességeiről. A BNT képesség katalógus tartalmazza az
erők fogadása, összpontosítása, az alkalmazási körzetbe való
mozgása, ellátása és alkalmazása támogatásához igénybe vehető
nemzetgazdasági- és katonai kapacitásokat. Minden egyes mű-
velet és/vagy gyakorlat végrehajtása szempontjából, a BNT ké-
pességeinek (kapacitásainak) igénybevétele a BNT megállapo-
dások – az Egyetértési nyilatkozat, a Technikai Egyezmény és
az Összhaderőnemi végrehajtási megállapodás – tárgyát képezi.
6.8.8 A BNT hazai tervezésében részt vevő szervezetek fel-
adatait, felelősségeit, jog- és hatásköreit a hatályos jogszabá­lyok
tartalmazzák, amelyek alapján a BNT tervezése – a védelmi igaz-
gatási rendszer struktúráját is figyelembe véve – több szinten tör-
ténik.
6.8.9 A BNT tervezése
6.8.9.1 A BNT tervezésében és végrehajtásában érintett kor-
mányzati, nemzetgazdasági és honvédelmi tárca feladatait külön
jogszabály határozza meg. A tervezés alapja a BNT képesség ka-
talógus, az alaphelyzetben kidolgozott tervek és adattárak és elő-
készített megállapodások, egyezmények képezik.
6.8.9.2 A BNT katonai logisztikai támogatási feladatok ter-
vezését végrehajtó állomány felkészítését alaphelyzetben kell
végrehajtani, amelyhez elengedhetetlen a szövetséges szabály-
zók, elvek, eljárások és folyamatok beható ismerete.
6.8.9.3 A honvédségi logisztikai szervezetek feladatai a BNT
előkészítése és végrehajtása időszakában:
6.8.9.4 A stratégiai szintű logisztikai szervezetek szakál-
lományt biztosítanak a felső szintű BNT tervező csoportokba és
a BNT feladatait koordináló szövetséges szervezetekhez. Részt

6-31 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

vesznek a küldő nemzetek által megküldött igény jegyzék feldol-

gozásában, adatokat és szakállományt biztosítanak a BNT vég-
rehajtását meghatározó megállapodások és egyezmények kidol-
gozásához. Összehangolják a BNT katonai logisztikai feladatok
végrehajtása tervezését, szervezését és végrehajtását, valamint
biztosítják a HM kezelésű Zrt-k feladatba történő bevonását.
6.8.9.5 A központi rendeltetésű logisztikai szervezetek fel-
mérik és a megkötött megállapodások és egyezmények alapján
biztosítják az MH szabad raktározási, rakodási, bevizsgáló és
helyreállító kapacitását, a küldő nemzetek igényeinek megfele-
lően. Igény szerint szakállományt biztosít a BNT feladatait koor-
dináló csoportokba.
6.8.9.6 A nem központi rendeltetésű logisztikai szerveze-
tek részt vesznek a BNT katonai logisztikai feladatok tervezé-
sében és szervezésében. Az alárendelt MH katonai szervezetek
szabad logisztikai képességeivel végrehajtja a részére meghatá-
rozott feladatokat, biztosítja a kijelölt objektumok igénybevétel-
ét és üzemeltetését.
6.8.9.7 A BNT végrehajtásába bevonható katonai logisztikai
képességek és végrehajtható feladatok a következők:
a) közlekedés koordináló csoportok a fogadás, állomá-
soztatás és előrevonás szakfeladatai végrehajtásához;
b) részvétel a határnyitás feladataiban, valamint a szállít-
mányok kísérésében;
c) személy- és anyag szállító, illetve rakodó eszközök,
csoportok;
d) elhelyezési objektumok és tábori elhelyezési anyagok,
eszközök;
e) üzemanyag bevizsgálás;

EREDETI 6-32
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

f) stacioner és mobil élelmezési, üzemanyag szaktechni-

kai eszközök;
g) stacioner és mobil technikai helyreállító objektumok
és szaktechnikai eszközök;
h) repülőtéri és a földi lépcső logisztikai eszközei és ké-
pességei.
6.8.10 A BNT hazánkban történő igénybevételének tervezési
és szervezési folyamata:
6.8.10.1 Alaphelyzetben a BNT tervezése és végrehajtása a
szövetségesi elveknek és eljárásoknak megfelelően, nemzeti szin-
ten öt – feladatában jól elkülöníthető, egymásra épített – fázist fog-
lal magában, melyek az alábbiakban kerültek felsorolásra.
a) 1. fázis – A BNT nyújtására vonatkozó politikai dön-
tés meghozatalát és az ehhez kapcsolódó, a NATO pa-
rancsnokság, valamint a befogadó nemzet (Magyaror-
szág) által megkötött, a támogatás nyújtásának elveit
tartalmazó Egyetértési megállapodás (Memorandum
of Understanding, a továbbiakban: MoU) kidolgozá-
sából és aláírásából áll (amennyiben nincs állandó ha-
tályú BNT MoU).
b) 2. fázis – A NATO műveleti csoportosítás létrehozásá-
nak menetében a NATO műveleti parancsnokság, kül-
dő nemzetek Szükségleti koncepciójának (Concept
of Requirements, a továbbiakban: COR) megisme-
rését, a feladat tisztázását, a Küldő Nemzetek (a to-
vábbiakban: KN) részéről igényelt helyszíni szemlék
megszervezését, biztosítását, az Ellenőrző lista alap-
ján végrehajtott pontosításokat foglalja magában.

6-33 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

c) 3. fázis – A BNT nyújtása irányelveit, elveit, követel-

ményeit, módszereit és eljárásait tartalmazó Technikai
Egyezmény (Technical Agreement, a továbbiakban:
TA) kidolgozását és aláírását foglalja magában. A TA
részletesen tartalmazza a jogi, pénzügyi és egyéb sza-
bályozásokat, feltételeket, illetve azok teljesítését.
d) 4. fázis – Alapvető tartalma az igényelt helyszíni
szemlék megszervezése, biztosítása, az Ellenőrző lis-
ta alapján történő pontosítások végrehajtása, a NATO
parancsnokságtól, KN-ektől megküldött Szükségleti
Jegyzék (Statement of Requirements, a továbbiakban:
SOR) feldolgozása, és a nemzeti tervek kidolgozása.
A SOR tartalmazza mind a KN igényeit, mind a befo-
gadó nemzet esetleges kapacitás hiányait, mind a tá-
mogatási szűk keresztmetszeteket.
e) 5. fázis – A Végrehajtási megállapodás (Joint Im­ple­
mentation Agreement, a továbbiakban: IA) kidolgo-
zásában való részvételt, annak aláírását, a BNT terve-
inek véglegesítését, jóváhagyását, a szerződések meg-
kötését foglalja magában.

6.9 Műveletekben részt vevő erők telepítése

6.9.1 A műveletben részt vevő erők:
6.9.1.1 Mind szárazföldi, mind légierő kötelékek vonatkozá-
sában a műveletben részt vevő erőket értelmezhetjük úgy, mint
azok a manővererők, támogató és kiszolgáló erők, illetve repülő
és légvédelmi kötelékek, amelyeket a műveleti feladat végrehaj-
tására, támogatására, légi oltalmazásra az elöljáró kijelöl és azo-
kat az összhaderőnemi műveleti területen belül a katonai tevé-
kenységek végrehajtására alkalmaz.

EREDETI 6-34
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

6.9.1.2 Országvédelmi műveletek végrehajtásakor az össz­

haderőnemi műveleti területként az ország egész területe értel-
mezhető, így az MH teljes háborús kapacitása, gyakorlatilag
minden köteléke a műveletben részt vevő erők kategóriájába so-
rolandó.
6.9.2 Az erők telepítése:
6.9.2.1 Az erők telepítése – a műveletek végrehajtásában el-
foglalt idejét és célját tekintve – az összhaderőnemi műveletek-
re történő felkészüléshez kapcsolt olyan előkészítő tevékeny-
ség, amelynek általános célja, hogy a kötelékek a műveleti terv-
nek megfelelő műveleti felépítésben, időben, az alkalmazáshoz
való teljes készenlétben érjék el a számukra kijelölt körletet az
összhaderőnemi műveleti területen belül.
6.9.2.2 Ennek értelmében az erők telepítése megegyezik a
kötelékek mozgatásával, amely általában béke helyőrségeik,
vagy gyülekezési körleteik és összpontosítási, vagy alkalmazási
körleteik között végrehajtott tervszerű és szervezett, nagyobb tá-
volságú helyváltoztatás és csapatmozgás keretében valósul meg.
6.9.2.3 Az erők telepítését csapatmozgással hajtják végre,
amely felöleli a kötelékek menetét és szállítását, oltalmazását,
valamint az összpontosítási/alkalmazási körleten belül a kötelé-
kek szétbontakozását.
6.9.2.4 A csapatmozgások alapvető formája a menet, illetve
a szállítás. A menetet a katonai szervezetek a rendszeresített gép-
és harcjárműveiken, a meghatározott menetvonalakon, szabályo-
zott menetrendben, megfelelő logisztikai támogatás mellett hajt-
ják végre. A csapat- és anyagszállításokat általában vasúton, köz-
úton végzik.

6-35 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

6.9.3 Az erők telepítésének logisztikai támogatása:

6.9.3.1 Az erők telepítése logisztikai támogatásának fő fel-
adata, hogy a műveletben részt vevő erők haditechnikai eszköze-
inek menetre, szállításra történő felkészítésével, az anyagi kész-
letek szállításhoz történő előkészítésével, illetve a szállítás, a me-
net végrehajtása során a haditechnikai eszközök mozgásképes-
ségének, technikai állapotának fenntartásával, az anyagi készle-
tek megóvásával biztosítsa, hogy a kötelékek a telepítésüket tel-
jes harcértékben, a személyi állomány harcképességének, a ha-
ditechnikai eszközök hadrafoghatóságának fenntartása mellett
hajtsák végre.
6.9.3.2 Az erők telepítésének logisztikai feladatai:
a) anyagfelhasználás prognosztizálása;
b) a technikai pihenőkörletek kijelölése és felkészítése;
c) az anyagi készleteket szállító menetoszlopok, szállít-
mányok összeállítása;
d) a szállítást, a be- és kirakást végző ellátási elemek lét-
rehozása, alkalmazása;
e) a felhasznált anyagi készletek pótlása;
f) az igénybevétel, az üzemeltetés mértékének prog-
nosztizálása;
g) a menetek végrehajtása során a technikai záró részle-
gek alkalmazása;
h) a technikai biztosítási elemek létrehozása, alkalma-
zása;
i) az üzemben tartás feladatainak megtervezése és meg-
szervezése az adott szállítási mód és az adott szállító-
eszköz sajátosságainak figyelembevételével;
j) a telepítés ütemezésének, menetvonalainak, a szállítás
módjainak tervezése;
k) katonai közlekedéskoordinálás végrehajtása;

EREDETI 6-36
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

l) forgalomszabályozási/közúti kommendáns feladatok

végzése a rendvédelmi szervekkel szoros együttmű-
ködésben;
m) katonai szállítmánykísérés biztosítása.
6.9.4 A műveleti erők telepítési prioritásai:
6.9.4.1 Az ország közlekedési hálózatának kapacitáskorlátai,
illetve a polgári szállító kapacitások korlátozott rendelkezésre ál-
lása nem teszik lehetővé a műveleti erők telepítésének egy ütem-
ben történő végrehajtását. A műveleti erők telepítésének üteme-
zése a művelet közlekedési támogatásának feladatai közé tarto-
zik, amelynek prioritásait a hadműveleti tervezés keretében a
műveleti prioritások figyelembevételével határozzák meg a lo-
gisztikai tervezők számára.
6.9.4.2 A műveleti prioritások meghatározásánál figyelem-
be kell venni, hogy a logisztikai erők elosztása, menetvonala
és menetüteme biztosítsa a menetvonalak logisztikai támoga-
tását, valamint a menetcél körzetében a beérkező erők fogadá-
sát, ellátását és a haditechnikai eszközök feltöltését, helyreállí-
tását. Az erők telepítésének logisztikai támogatását a logiszti-
kai alegységekből létrehozott hadrendi elemek végzik egy egy-
séges rendszerben.

6.10 Bázis objektumok igénybevétele, integrálása az

ellátási rendszerbe
6.10.1 Az országvédelmi műveletekben részt vevő erők lo-
gisztikai támogatásának egyik módja a kijelölt bázisobjektumok
alkalmazása. A logisztikai támogatási rendszer a meglévő logisz-
tikai képességek alkalmazásával a kijelölt bázisobjektum(ok) in-
tegrálásával, logisztikai megerősítésével biztosítja a katonai szer-
vezetek támogatásának hadműveleti és harcászati végrehajtását.

6-37 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

6.10.2 A műveleti területen feladatot végrehajtó erők logisz-

tikai támogatásának egyik alapeleme az alaphelyzetben meglé-
vő, valós logisztikai képességekkel rendelkező, a feladatra ki-
jelölt bázislaktanya. Abban az esetben, ha a bázislaktanya elhe-
lyezkedése nem teszi lehetővé a folyamatos támogatás végrehaj-
tását, az ellátási-utánpótlási rendszer működtetése érdekében bá-
zisobjektum kerül kijelölésre és berendezésre, amelynek logisz-
tikai képességei a bázislaktanya rendszerére támaszkodnak, vagy
önálló logisztikai támogatási rendszert működtetnek.
6.10.3 A bázisobjektum általában az alkalmazási körzet hát-
só határán kerül kijelölésre, működését a hadműveleti szintű lo-
gisztikai szervezetek biztosítják, a központi ellátási-utánpótlási
rendszerbe történő integrálása a központi rendeltetésű logisztikai
szervezetek felelőssége.
6.10.4 A bázisobjektum logisztikai képességei határozzák
meg a működtetése érdekében megalakítandó logisztikai csopor-
tosítások összetételét. Az ellátási-utánpótlási rendszer működ-
tetése érdekében a műveleti feladat figyelembevételével anyagi
készletek megalakítása és megfelelő készletszinten tartása szük-
séges. A műveletben részt vevő erők logisztikai támogatása érde-
kében a bázisobjektumot működtető hadműveleti szintű logisz-
tikai szervezetek olyan képességekkel kell, hogy rendelkezze-
nek, amelyek biztosítják az adott feladathoz szükséges logiszti-
kai csoportosítások felvételét és vezetését.
6.10.5 A bázislaktanya meglévő logisztikai támogatási kapaci-
tása kiegészíthető, illetve megerősíthető, központi készletből, más
katonai szervezettől át-alárendelt képességekkel, valamint szükség
esetén polgári eszközök, szolgáltatások igénybevételével.

EREDETI 6-38
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

6.10.6 A logisztikai kapacitás megerősítésnek alapvető fel-

tétele a bázisobjektum infrastrukturális képességeinek (sza-
bad ellátási-, közmű kapacitások, telepítésre, raktározásra fel-
használható terület stb.) ismerete, amely a logisztikai felderítés
szerves részét képezi.
6.10.7 A bázisobjektumok igénybevétele során a tábori kö-
rülményekre vonatkozó előírások, normák, szabályok kerülnek
alkalmazásra.
6.10.8 Bázisobjektumok kijelölésénél az alábbi szempontok
kerülnek figyelembevételre:
a) megfelelő alap infrastrukturális hálózat megléte;
b) a működésnél felhasználható logisztikai létesítmények;
c) raktározási lehetőségek;
d) alegységek elhelyezésére alkalmas épületek;
e) ellátási-utánpótlási rendszer szempontjából fontos
közlekedési csomópontok megléte;
f) közegészségügyi-, higiéniai feltételek megléte.

6.11 Ellátási utak fenntartása az MH és a szövetséges

erők logisztikai támogatása érdekében
6.11.1 A be-, kirakó körletek és utánpótlási vonalak az erők,
anyagi készletek elosztási rendszerének kritikus fontosságú cso-
mópontjai.
6.11.2 A nyugvásban széttagolva elhelyezett egységek manő-
vereinek gyors végrehajtásához, a gyülekezési körletek elfogla-
lásához, a körletek elhagyásához és a kijelölt katonai útvonalak-
ra való kijutáshoz biztosítani kell számukra a rejtett mozgásuk-
hoz szükséges és elegendő számú útvonalat. A kijelölt manőver
utakon, katonai gépkocsi utakon a forgalomszabályozást és az el-
lenőrző-áteresztő, illetve szabályzópontokat kell szervezni az út-
forgalmi tervnek megfelelően.

6-39 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

6.11.3 Az anyagi készletek szállításának, az erők mozgatásá-

nak folyamatos biztosítására főellátási-, és ellátási-, vontatási-,
valamint haránt utak kerülnek kijelölésre. Az útvonalak kijelölé-
sénél figyelembe kell venni:
a) a műveleti terület közúti hálózatát, a közlekedési lehe-
tőségeket korlátozó tömeg- és méretadatokat; a közle-
kedési infrastruktúra állapotát;
b) a műveletben részt vevő katonai szervezetek számát,
nagyságát, feladatát, haditechnikai eszközeinek és ha-
dianyag készleteinek összetételét;
c) a szemben álló fél tevékenységét;
d) a terep jellegét;
e) az időjárás alakulását;
f) a rendelkezésre álló időt;
g) a forgalomszabályzó alegységek, a polgári helyreállí-
tó, katonai- és civil szolgáltatói képességeket.
6.11.4 A fenti szempontok alapján kijelölt útvonalnak alkal-
masnak kell lenni a csapatok hadműveleti területre történő átcso-
portosítására, a hadászati szintű készletek decentralizálására, a
rombolt útszakaszok helyettesítésére, az elszigetelődés megaka-
dályozására, a közlekedés folyamatosságának fenntartására.
6.11.5 Az ellátási, utánpótlási szállítások tervezését, az útvo-
nalak kijelölését, a mozgatások ütemezését, a közlekedés irányí-
tását és koordinálását, a katonai szervezetek közlekedési törzse
hajtja végre.
6.11.6 A szállítási módok meghatározásakor a közlekedési
támogatást tervező törzsek értékelik és vizsgálják
a) a közlekedési infrastruktúra állapotát, fejlettségét;
b) a földrajzi környezetet;
c) a katonai műveletek prioritásait;
d) a készenlét időpontját;

EREDETI 6-40
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

e) a szállítmányok fajtáját;
f) az átrakási lehetőségeket;
g) a rendelkezésre álló szállító erők- és eszközök állapo-
tát, mennyiségét, a fordulók időszükségletét;
h) a beérkezés megkövetelt időpontját, valamint a szállí-
tás gazdaságosságát.
6.11.7 A csapatok mozgatása közvetlenül kapcsolódik a ma-
nőverekhez, így a közlekedést tervező és irányító szervezetek
együttműködnek a hadműveleteket tervező törzsekkel és a lo-
gisztikai támogatás más területeit tervező szakállománnyal.
A katonai szervezetek mozgásainak megtervezéséhez fel kell
mérni, meghatározni és naprakészen tartani a katonai szerveze-
tek mozgatási szükségleteit. Ki kell dolgozni a katonai szerve-
zetek előzetes szállítási (felvonulási) terveit.
6.11.8 Szállítási kapacitások biztosítása az utánpótlási szál-
lítások érdekében
6.11.8.1 A közlekedési támogatás a katonai mozgások és
szállítások megtervezéséből, végrehajtásából és irányításából,
valamint a szállító-, rakodó- és anyagmozgató eszközök biztosí-
tásából tevődik össze.
6.11.8.2 A katonai közlekedési támogatás szakfeladatai:
a) a hazai közlekedési infrastruktúra adatbázisának (OK-
KER – Országos Katonai Közlekedési Elemző Rend-
szer) naprakészen tartása;
b) a végrehajtásba bevonható mozgatási-szállítási, szál-
lítmánykísérési kapacitások és lehetőségek felmérése,
biztosítása;
c) a kijelölt infrastruktúra (közlekedési hálózatok-cso-
mópontok, repülőterek, be-és kirakó állomások, rak-
tárbázisok) előkészítése, biztosítása;
d) az utánpótlási szállítások koordinálása, irányítása;

6-41 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

e) a szükséges adatszolgáltatás biztosítása és együttműkö-

dés az érintett katonai és polgári szervezetekkel a köz-
lekedés támogatási tevékenységek végrehajtása során.
6.11.8.3 Az utánpótlási szállítások végrehajtásához a katonai
és polgári erőforrásokból rendelkezésre álló szállítási kapacitást
kell biztosítani. A katonai és polgári mozgatási rendszereket és a
szállítási erőforrásokat úgy kell kialakítani, hogy azok képesek
legyenek a szükséges szállítási kapacitások megfelelő biztosítá-
sára. Ezzel együtt biztosítani kell az egységesített forgalomirá-
nyítást és koordinációt, a prioritásoknak megfelelően.
6.11.8.4 Az ország területén működő katonai közlekedési
szervezetek a nemzetgazdaság közlekedési szervezeteivel egysé-
ges közlekedési rendszert működtetnek. A közlekedési rendszer-
rel kapcsolatos követelményeket az MH szükségletei, valamint a
nemzetközi kötelezettségekből adódó szövetséges igények hatá-
rozzák meg.

6.12 Támadó- és védelmi harc

6.12.1 A katonai logisztika a haderő ellátására, haditechnikai
eszközök üzemben tartására, mozgatására, szállítására, továbbá
infrastrukturális (elhelyezési) hátterének biztosítására kiterjedő
feladatait hagyományosan kéttagozatos működési rendszerben
hajtja végre, ahol egyik tagozatot a központi tervezést és szakirá-
nyítást ellátó szervezetek képezik, míg a másik tagozatot a vég-
rehajtó csapatok szintje alkotja.
6.12.2 A két tagozat képességei összehangoltan, egységes el-
vek és szempontok alapján kerülnek kialakításra és fejlesztés-
re, amely vonatkozásában minden esetben döntő tényezőt jelen-
tenek az alkalmazói követelmények és a szövetségi rendszerben
történő működés elvi kritériumai.

EREDETI 6-42
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

6.12.3 Főbb logisztikai alapelvek:

a) tagozatoknak megfelelő, többcsatornás ellátás elve;
b) a szükségletek igénylésének kielégítésen alapuló meg­
erősítő logisztikai támogatás elve;
c) alkalmazási körletben kijelölt bázis objektumok üze-
meltetése;
d) készletek elöljáró általi kiszállításának elve;
e) nemzetgazdasági erőforrások, szolgáltatások bevoná-
sa a logisztikai támogatás rendszerébe;
f) az alkalmazási igények elsődlegességének érvénye-
sítése;
g) ágazati működés és anyagnem felelősség a csapat-ta-
gozatban;
h) célirányos beszerzésekkel az ellátási és üzemeltetési
biztonság fenntartása;
i) a katonai és nemzetgazdasági képességekből álló ellá-
tási lánc szervezése és működtetése az anyagáramlás
folyamatossága érdekében;
j) élettartam menedzsment funkciók egymásra építése
és összehangolása;
k) logisztikai erőforrások feladat alapú, normára és nor-
matívákra épülő tervezése és felhasználása;
l) feladatorientált készletképzés és a helyszíni felhasz-
nálást elősegítő decentralizálás;
m) mobilitást lehetővé tévő, modul rendszerű szervezeti
felépítés;
n) optimalizált tartalékképzés;
o) változó körülményekhez történő rugalmas alkal-
mazkodás;
p) jogok és hatáskörök elosztása a logisztikai vezető
szervek között;
q) többoldalú együttműködésre való készség.

6-43 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

6.12.4 A katonai logisztikai támogatás végrehajtásában

egyeztetett és elfogadott követelmények érvényesülnek. A köve-
telmények között nincs általános prioritási sorrend, ezeket alap-
vetően a műveleti körülmények határozzák meg, mivel adott fel-
adat, időszak során mindig más – és más követelmény kerülhet
előtérbe. Az elméleti és gyakorlati oldalról elvégzett értékelések
alapján a honvédség logisztikai rendszerével szemben az alábbi
főbb követelmények érvényesülnek.
6.12.5 Főbb logisztikai követelmények:
a) időbeni rendszerbe állás és folyamatos szervezeti mű-
ködőképesség;
b) logisztikai csoportosítás időben történő felvétele, egy-
másra épülő logisztikai lánc kialakítása;
c) telepíthetőség, mozgékonyság és manőverező képes-
ség az anyagi készletekkel;
d) minőségbiztosítás folyamatos fenntartása;
e) előírt készletek hadi használható állapotban tartása;
f) szaktechnikai eszközök hadrafoghatóságának folya-
matos biztosítása;
g) logisztikai képességek folyamatos fejlesztése;
h) beszerzések hatékonysága és a logisztikai erőforrások
gazdaságos felhasználása;
i) a logisztikai erők megóvása, védelmi képességeinek
növelése;
j) feladatorientált szervezeti kialakítás és szabályozott
működtetés;
k) együttműködési készség a nemzeti és a szövetségi
rendszerekben;
l) megbízható és szilárd szakmai vezetés;
m) logisztikai információs rendszer folyamatos fejleszté-
se, naprakész nyilvántartások biztosítása a döntések
előkészítéséhez;

EREDETI 6-44
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

n) vezetési - szakmai folyamatok automatizálása;

o) veszteségpótlási és helyreállítási képesség.
6.12.6 A háborús műveletek logisztikai támogatásának alap-
ját a stratégiai, hadműveleti szinten tervezett logisztikai szerve-
zetek, az előírt a háborús műveletek végrehajtását biztosítani hi-
vatott csoport, a központi készletek, a szükség szerint kijelölt bá-
zis objektumok és az ország infrastrukturális hálózatának képes-
ségei képezik.
6.12.7 A katonai szervezetek szervezetük logisztikai alegy-
ségei mellett a központi készletek megalakítását, tárolását, ki-
adását, széttelepítését, a logisztikai funkcionális elemek (ellátó
pontok, sérült technikai gyűjtő helyek, vontató- javító csoportok,
komplex feltöltő helyek stb.) létrehozását, telepítését és működ-
tetését a központi logisztikai szervezetek végzik.
6.12.8 A központi logisztikai szervezetek központi raktárak-
ból, szállító-, javító szervezetekből állhatnak, közvetlen kapcso-
latot tartva fenn a nemzetgazdasági szervezetekkel az előírt köz-
ponti készletszint biztosítása-, valamint az ipari javítások és szol-
gáltatások igénybe vétele érdekében.
6.12.9 A tagozatoknak megfelelő, többcsatornás ellátási
rendszernek megfelelően a katonai szervezetek ellátása az elő-
írt készletképzési és készletlépcsőzési elvek figyelembevételével
az igénylésen alapuló utánpótlási rendszer működtetésével való-
sul meg.
6.12.10 Az ellátási-utánpótlási rendszer működése a logiszti-
kai szervezetek mellett kijelölt logisztikai elemek, létesítmények
felhasználásával történik.
6.12.11 A kijelölt bázis-objektum(ok) működtetését, az ellá-
tási-utánpótlási rendszerbe történő beintegrálását a műveleti te-
rület ellátásáért felelős logisztikai szervezetek végzik.

6-45 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

6.12.12 Az erők és a hadfelszerelés alkalmazási területre törté-

nő átcsoportosítása az ország közlekedési hálózatának, a nemzet-
gazdaság és az MH erőforrásainak felhasználásával, továbbá a ren-
delkezésre álló szövetségesi kapacitások bevonásával történhet.
6.12.13 A logisztikai erők és eszközök megóvása, a folya-
matos utánpótlás biztosítása érdekében a logisztikai szervezetek
(előretolt és mögöttes) (szervezeti és központi) több csoportosí-
tásban települve hajtják végre alaprendeltetésű feladataikat.
6.12.14 Az adott feladatra kijelölt logisztikai csoportosítás
összetétele az adott műveletre kijelölt erők nagyságától, a mű-
velet jellegétől, a várható anyagfelhasználás mértékétől, az után-
pótlás megszervezésétől függ.
6.12.15 A logisztikai erők vezetése az MH Művelet Vezeté-
si Rendszeren keresztül a logisztikai tervező csoportok alkalma-
zásával valósul meg.
6.12.16 Az ellátási-utánpótlási rendszer alkalmazásának
alapját a minimum készlet szint meghatározása – csapatkészlet
50%-a – és folyamatos biztosítása képezi.
6.12.17 A mozgatási és szállítási feladatok végrehajtása, a ki-
jelölt ellátási útvonalakon, a szükséges ellenőrző és a közleke-
dés koordináló erők alkalmazásával történik. A szállító eszközök
vonatkozásában, az alkalmazási területre történő átcsoportosítás
közúti, míg az alkalmazási területen a terepjáró szállító eszközök
felhasználása kerül tervezésre.
6.12.18 A logisztikai szervezetek alkalmazásának tervezése
6.12.18.1 A logisztikai támogatás tervezését az MH Műveleti
Vezetési Rendszerében megalakított logisztikai törzscsoportok,
vagy kijelölt szakállomány végzi a törzsszolgálati utasításban
meghatározott-, valamint a jelen doktrínában lefektetett elvek és
eljárások figyelembevételével azok kreatív alkalmazásával.

EREDETI 6-46
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

6.12.18.2 A logisztikai támogatás tervezését az adott szint

logisztikai vezetőjének (HVK logisztikai szervezet vezető, MH
műveleti szintű szervezet logisztikai erők főnöke, dandár, ezred
logisztikai főnök) koordinálásával a törzsek logisztikai szervei
hajtják végre. A tervezésnél a kialakult logisztikai helyzetre tá-
maszkodva, a parancsnok elgondolását és a logisztikai támoga-
tással szemben támasztott követelményeit alapul véve alakítják
ki a cselekvési változatokat, tesznek javaslatot a parancsnok ré-
szére és dolgozzák ki a logisztikai támogatásra vonatkozó terve-
ket. A logisztikai támogatás feladatait, a támogatás elveit, a prio-
ritásokat, a követelményeket a parancsnok határozza meg.
6.12.18.3 A stratégiai szintű feladatokat a HVK logisztikai
szerve tervezi. Az MH egészére vonatkozóan kialakítja a haderő-
alkalmazás logisztikai támogatásának elveit, követelményeit, nor-
máit és normatíváit. Meghatározza a készenlét fenntartása és foko-
zása, valamint a különleges jogrendre vonatkozó logisztikai támo-
gatás követelményeit és szükségleteit. A logisztikai ellátási lánc
kialakításával a nemzetgazdasági erőforrások igénybevételének
tervezésével és integrálásával biztosítja a központi készletek után-
pótlását, a meghatározott készletszint fenntartását.
6.12.18.4 A központi rendeltetésű logisztikai szervezet vég-
zi a központi készletek megalakítását, a műveleti területen kívül
települt katonai szervezetek logisztikai támogatásának koordiná-
lását, tervezi és szervezi a műveleti területen feladatot végrehaj-
tó erők logisztikai támogatásához szükséges hadfelszerelés után-
pótlását, a kiegészítő készletek megalakításához meghatározott
hadfelszerelés központi készletből történő biztosítását. A kialakí-
tott logisztikai ellátási láncba integrálja a kijelölt, illetve lebizto-
sított nemzetgazdasági erőforrásokat és szolgáltatásokat, koordi-
nálja az igénybevételüket. Ellátási felelőssége a műveleti terület
hátsó határáig, a műveleti terület hadműveleti szintű támogatását
végrehajtó szervezet települési helyéig terjed ki.

6-47 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

6.12.18.5 A hadműveleti szintű feladatokat az MH műveleti

szintű szervezetének logisztikai szervei tervezik.
6.12.18.6 A hadműveleti szintű logisztikai szervezet terve-
zi az MH műveleti szintű szervezet alárendelt katonai szerveze-
tei működéséhez, harckiképzéséhez, készenlétük fenntartásához
és fokozásához szükséges logisztikai erőforrásokat. Kidolgozza
a logisztikai egységek, alegységek alkalmazásának elveit, koor-
dinálja az alárendelt katonai szervezetek logisztikai tervezési és
szállítási feladatait. Meghatározza az MH műveleti szintű szer-
vezet alárendelt katonai szervezetei készenlét-fenntartásának és
fokozásának logisztikai támogatási rendjét. Tervezi és irányítja a
missziós feladatok logisztikai támogatását.
6.12.18.7 Az üzembenntartásért és ellátásért felelős törzs
tervezi és irányítja az MH műveleti szintű alárendelt katonai
szervezetek működésének, harckiképzésének készenlét-fenn-
tartásának és fokozásának, valamint a műveletek logisztikai
támogatását. Szervezi a műveletek haditechnikai támogatását,
kidolgozza a légi jármű javításáért felelős üzem és a logiszti-
kai szakalegységek alkalmazásának elveit. A logisztikai erők
csoportosításával, a hadműveleti szintű logisztikai hadrendi
elemek megalakítása követelményeinek és feladatainak meg-
határozásával biztosítja a logisztikai rendszer működését, an-
nak vezetésének rendjét.
6.12.18.8 Szervezi a műveletek felelőségi körébe tartozó anya-
gi és anyagi jellegű szolgáltatásainak biztosítását, kidolgozza a lo-
gisztikai szakalegységek ellátó elemei alkalmazásának elveit.
6.12.18.9 Meghatározza a műveleti területen települt logiszti-
kai erők ellátási felelőségi körzeteit, a fő ellátási útvonal kijelölé-
sének, berendezésének és működtetésének rendjét, az anyagnemi
és szervezeti ellátási prioritásokat. Logisztikai hadrendi eleme-
ket működtet a sérült technikai eszközök helyreállítása, a mű-

EREDETI 6-48
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

veleti területen települt erők készlet szint fenntartását biztosító

utánpótlás érdekében, meghatározza a műveleti terület közleke-
dési koordinációs feladatait, szállítási prioritásait.
6.12.18.10 A harcászati szintű feladatokat az ezred (dan-
dár) törzs logisztikai főnökségei, illetve a zászlóaljak logisztikai
részlegei tervezik.
6.12.18.11 A dandár (ezred) logisztikai főnökség tervezi a
dandár, ezred alegységeinek működéséhez, harckiképzéséhez,
készenlét fenntartásához és fokozásához szükséges logisztikai
erőforrásokat. Tevékenysége kiterjed a személyi állomány ellá-
tására, a haditechnikai eszközök hadrafoghatóságának biztosítá-
sára, a logisztikai erőforrásokkal történő gazdálkodásra, a moz-
gatás és szállítás szervezésére. Vezeti az egész szervezetre vonat-
kozó nyilvántartásokat.
6.12.18.12 Megalakítja és működteti – a feladathoz igazo-
dóan – a következő logisztikai hadrendi elemeket, pontokat:
a) sérült technikai gyűjtőhely;
b) anyag átadó pont, terepszakasz, illetve körlet;
c) komplex feltöltési pont, terepszakasz, illetve körzet;
d) ellátó és feltöltő pontok;
e) javító, vontató, illetve javító-vontató csoportok;
6.12.18.13 A zászlóalj logisztikai részleg tervezi a zászló-
alj logisztikai szükségleteit. Tervezi a haditechnikai eszközök
és egyéni felszerelések technikai kiszolgálását, a raktári készle-
tek frissítését és cseréjét. Kidolgozza a készenlét fokozásának lo-
gisztikai terveit a tárolt készletek kiegészítésére, mobilizálására
és szállítására.

6-49 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

6.13 Támadó harc (ellencsapás, ellenlökés) logisztikai

támogatása
6.13.1 A logisztikai támogatás célja és a befolyásoló körül-
mények
6.13.1.1 A logisztikai támogatás célja
a) A támadó harc, hadművelet logisztikai támogatásá-
nak célja, hogy a fegyveres küzdelem végrehajtásá-
hoz szükséges hadianyag készletek megalakításával,
lépcsőzésével, a felhasznált anyagok pótlásával, a ha-
ditechnikai eszközök technikai kiszolgálásával, harci
körülmények közötti üzemeltetésre történő felkészíté-
sével, a megsérült, meghibásodott haditechnikai esz-
közök helyreállításával, a csapatmozgások és anyag-
szállítások optimális végrehajtásával, koordinálásá-
val, az erők megfelelő elhelyezési körülményeinek
biztosításával megteremtse a támadó harc, hadműve-
let logisztikai feltételrendszerét, és végrehajtsa a lo-
gisztikai támogatást.
b) A támadó harc, hadművelet végrehajtása során a lo-
gisztikai támogatás feladata, hogy a támogatott katonai
szervezetek részére teljes körűen és teljes mértékben
biztosítsa a logisztikai szükségletek kielégítését. A lo-
gisztikai támogatás alaprendeltetése támadásban, hogy
az ellátási, fenntartási, elhelyezési és mozgatási-szállí-
tási igények kielégítésével, a harcok során felhasznált
hadianyag készletek, kapacitások pótlásával, a harc-
képességek helyreállításával biztosítsa a hadrafogha-
tóság fenntartását, az ismételt harci alkalmazás feltét-
eleit. A támadó harc, hadművelet logisztikai támogatá-
sát a parancsnok elgondolásával, az elöljáró logiszti-
kai főnökség (törzs) koncepciójával összhangban kell
megtervezni, megszervezni, irányítani és végrehajtani.

EREDETI 6-50
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

A logisztikai támogatást a támadás teljes időtartamára,

valamennyi szervezetszerű- és támogató katonai szer-
vezetre kiterjedően kell megszervezni.
6.13.1.2 A logisztikai támogatást befolyásoló körülmények
a) A támadó harc, hadművelet logisztikai támogatásának
tervezésére, szervezésére és végrehajtására azok a kö-
rülmények gyakorolnak befolyást, amelyek között a tá-
madást végrehajtják. A logisztikai támogatás megszer-
vezésére és végrehajtására a hadszíntéri körülmények,
a támadó harc, a harc-, hadművelet tartalma, jellege és
mérete, a műveletet végrehajtó erők nagysága, az erő-
viszonyok alakulása, az ellenség tevékenysége, az al-
kalmazott pusztító eszközök minősége van hatással.
b) A támadó harc, hadművelet során ezek a befolyáso-
ló körülmények különböző módon, eltérő mértékben
hatnak a hadtáp támogatás, a haditechnikai támogatás,
az elhelyezési támogatás és a közlekedési támogatás
folyamataira. A fentiekben felsorolt befolyásoló kö-
rülmények az anyagfelhasználás mennyiségi- és mi-
nőségi mutatóinak alakulásában, a haditechnikai esz-
közök üzemeltetésében a veszteségek térbeli és időbe-
ni alakulásában, és nem utolsósorban az élőerő vesz-
teségeiben éreztetik hatásukat.
c) Az állomány ellátása érdekében a logisztikai hadren-
di elemek megosztottan, a támadás üteméhez igazod-
va rövid településsel hajtják végre feladataikat.
d) A legfontosabb befolyásoló körülmények:
1. a támadó harc, művelet célja, tartalma, mérete;
2. a támadó harc, művelet végrehajtásának hadszínté-
ri körülményei;
3. a támadó harc, művelet helye és szerepe;
4. a műveletben részt vevő erők összetétele és nagysága;

6-51 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

5. a művelet üteme, intenzitása;

6. műveleti terület közlekedési infrastruktúrája, járha-
tó irányok;
7. a szemben álló fél tevékenységének jellege;
8. az erőviszonyok alakulása;
9. az alkalmazott pusztító eszközök minősége.
10. a háború időszaka.
6.13.1.3 A támadó harc, hadműveletek logisztikai támogatá-
sának végrehajtása
1. A támadó harc, hadművelet hadtáp támogatása
a) A támadó harc, hadművelet végrehajtása során a hadtáp
támogatás tervezése az anyagfelhasználás várható mér-
tékétől, a katonai szervezetek anyagi szükségleteinek
alakulásától, az ellátó szervezetek lehetőségeitől, a ka-
tonai- és polgári források kapacitásaitól függ. A logisz-
tikai támogatás tervezésekor a legfontosabb feladat, a
támadás végrehajtásához szükséges hadtáp szakanyag
készletek felhalmozása és lépcsőzése. A készletek
nagyságrendjét, minőségi összetételét a harcrendi ele-
mek várható felhasználásához, illetve a rendelkezésre
álló szállító kapacitásokhoz célszerű igazítani. Az egy-
ség és alegység készletek tejes mennyiségét felmálház-
va, mobilizáltan kell tárolni. A támadó harcra, művele-
tekre történő felkészülés során, a csapatok szintjének
megfelelő készleteket alakítanak ki.
b) A hadtáp szakanyag készleteket a központi tárinté-
zetekben stacionálisan, a hadműveleti és a harcásza-
ti szinteken mobilizálhatóan alakítják meg és az elő-
írásoknak megfelelően lépcsőzik. A támadás kezdetén
várható tömeges anyagfelhasználás miatt, a csapat-
készleten felül a legfontosabb anyagféleségekből ki-
egészítő készlet is képezhető. A kiegészítő készleteket

EREDETI 6-52
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

a felhasználó alegységnél mobilizáltan, illetve a töl-

tőpontokon stacionálisan lehet felhalmozni. Hadmű-
veleti szinten az ellátó szerveknél a támadó hadmű-
velet teljes anyagszükségletét fedező ellátási- és had-
táp szakanyag készleteket kell megalakítani. A had-
műveleti készletek megalakításának egy formája lehet
a vasúti szerelvényeken, kirakó (tároló) állomásokon
történő felhalmozás.
c) A műveleti és a harcászati készletek folyamatos fenn-
tartásával biztosítható a katonai szervezetek állandó
hadrafoghatósága. Támadó harcban és hadművelet-
ben a hadműveleti- és harcászati készleteket a csapa-
tok térnyeréséhez igazodva áttelepítik, közelítik a tá-
madó csoportosításhoz, a csapatokhoz.
d) A katonai szervezetek által felhasználható ellátási-
és hadtáp szakanyagok mennyiségét hadműveleti- és
harcászati szinten a legszükségesebb esetben lehet
csak normatív eszközökkel szabályozni. A felhasznál-
ható hadtáp szakanyag készletek elosztásánál a külön-
böző csoportosításoknak, harcrendi elemeknek a tá-
madó harcban, hadműveletben elfoglalt helyét, szere-
pét, harc-, hadműveleti feladatának méretét, tartalmát
veszik figyelembe.
e) Az állomány ellátásánál kiemelt figyelmet kell fordí-
tani arra, hogy naponta legalább egy főétkezést meleg
étellel kell biztosítani és gondoskodni kell az évszak-
nak, időjárásnak megfelelő védőital biztosításáról.
f) A hadtáp szakanyag szükségletek kielégítésére a had-
erő szervezeti felépítéséből adódó többtagozatú ellátó
rendszert célszerű létrehozni.
g) Az anyagellátás alapvető formája a felülről lefelé a
csapatokhoz irányuló, a közbeeső tagozatok bevoná-
sával végrehajtott kiszállítás. A felhasznált készlete-

6-53 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

ket első ütemben közvetlenül az alegységek raktári

készleteiből pótolják. A támadásban a harcoló alegy-
ségek ellátását lehetőleg úgy ütemezik, hogy a had-
táp szakanyag készleteik a folyamatos harctevékeny-
séget biztosítsák. A megfelelő készletszintek folyama-
tos fenntartása garantálja a katonai szervezet megfele-
lő szintű autonómiáját. Minden eszközzel el kell ke-
rülni, hogy az ellátás elégtelensége, az estleges anyag-
hiány a harcképességet, támadó harc-, hadművelet si-
kerét kockáztassa.
h) Műveleti szinten a hadtáp szakanyag ellátása a staci-
oner- és a mobilizált raktárakra, a kirakó- (tároló) ál-
lomásokon felhalmozott ellátási- és hadtáp szakanyag
készletekre alapozható. Az ellátást ezekből a kész-
letekből kiszállításokkal, illetve vételeztetéssel le-
het végrehajtani. A vételeztetést, mint ellátási mód-
szert elsősorban a tartalékban lévő erőknél célszerű
alkalmazni. A hadműveleti készletek reprodukálása, a
központi raktárakból szükségszerinti kiszállításokkal
hajtható végre.
i) A központi hadtáp szakanyagraktárak készletei a had-
műveleti- és a csapatkészletekkel együtt alkotják a
haderő hadászati készleteit. Ezek a készletek fedezik
a művelet megkezdését. A támadó műveletek végre-
hajtása során figyelmet kell fordítani a felhalmozott
készletek megóvására, a felhasználókhoz történő kö-
zelítésére és a várható csapások alól történő kivonásá-
ra, decentralizálására.
j) A harcoló csapatok anyagszükségleteinek kielégítésé-
nél a központi források mellett az ellátásba a szük-
séges mértékben közvetlenül, az elöljáró tagozat által
koordináltan bekapcsolhatók a nemzetgazdasági for-
rások is. A nemzetgazdasági forrásokkal elsősorban az

EREDETI 6-54
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

üzemanyag- és élelmezési anyagellátásnál lehet szá-

molni. A kijelölt és igénybe vehető nemzetgazdasági
forrásokat, a helyzettől függően a harcászati-, illetve
hadműveleti szintű ellátási rendszerekbe célszerű be-
kapcsolni.
k) A hadműveleti-, harcászati készleteket a harcrend, il-
letve a hadműveleti csoportosítás mögött, a megfelelő
védettséget biztosító mélységben, a műveleti területen
található és felhasználható tároló kapacitásokat kihasz-
nálva kell elhelyezni. Kedvezőtlen esetekben a raktá-
rak, az ellátó szervezetek tábori körülmények között is
telepíthetők, illetve működtethetők. Az ellátó szerve-
zeteket a támadás alakulásától, a támadó csoportosí-
tás térnyerésétől függően fokozatosan előre vonják és
a harcoló kötelékekhez felzárkóztatják.
2. A támadó harc, művelet haditechnikai támogatása
a) A felkészülés során a haditechnikai eszközöket az
igénybevétel várható mértékének, az üzemeltetési kö-
rülmények alakulásának megfelelően készítik fel a
harci alkalmazásra. A haditechnikai eszközökön, esz-
közcsoportokon, a technikai állapotuktól, az üzemel-
tetési normatartalékaik nagyságától függően, kell vég-
rehajtani a szükséges technikai kiszolgálásokat, illet-
ve a terepjárás fokozást. A támadás készenlétére, a ha-
ditechnikai eszközöknél lehetőleg teljes üzemeltetési
normatartalékot képeznek, olyan számvetéssel, hogy
azok a támadó műveletek egész időtartamára bizto-
sítsák a megbízható üzemeltetést, valamint végrehajt-
ják az eszközök beszabályozását. A technikai kiszol-
gálásokkal egy időben hajtják végre a harci körülmé-
nyek közötti üzembiztos működést elősegítő speciális
felkészítési műveleteket. A technikai kiszolgálásokat,

6-55 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

a karbantartásokat, a támadó harc, hadművelet alatt a

helyzet alakulásától függően ismételten célszerű vég-
rehajtani.
b) A technikai kiszolgálások szintjét, végrehajtásá-
nak módját, a haditechnikai eszközök üzemeltetésé-
nek körülményei, technikai állapotuk alakulása hatá-
rozza meg. A katonai szervezeteknél a harcrendi ele-
mek állandó harcképességének fenntartása érdeké-
ben, a technikai kiszolgálásokat, megfelelő ütemezés-
sel, a tüzelőállásokban, tűzszakaszokon, illetve kivo-
nást követően a kijelölt körletekben hajtják végre le-
hetőleg olyan ütemezéssel, hogy a csapatok harcké-
pessége, tűzkészsége fennmaradjon.
c) A különböző haditechnikai eszközcsoportoknál, a vesz-
teségek az ellenség ellenállásától, a támadó csoporto-
sítások erőkifejtésétől, az alkalmazott pusztító eszkö-
zök minőségétől, az ellenséges védelem műszaki ki-
építettségétől, a támadásnál alkalmazott harceljárá-
soktól függően alakulnak. A haditechnikai vesztesé-
gek keletkezésének intenzitása az ellenség megköze-
lítésének mértékében fokozódik. A veszteségképző-
dés legintenzívebb időszaka az ellenség első állásai
ellen indított roham, az áttörés végrehajtása, illetve a
mélységben szervezett védelmi terepszakaszok leküz-
désének, az ellenlökések elhárításának időszaka. En-
nek megfelelően tömeges veszteségekkel elsősorban
az ellenség ellen intézett rohamnál, az áttörési szaka-
szokon, illetve a mélységben az ellenség ellenlökései-
nek térségében lehet számolni.
d) Támadásban a haditechnikai támogatás legfontosabb
feladatát a megsérült és meghibásodott haditechnikai
eszközök tűz alól történő kivontatása és helyreállítása
képezi a meghatározott – a harcrendben betöltött sze-

EREDETI 6-56
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

rep alapján megállapított – prioritás alapján. A javí-

tási-vontatási feladatok végrehajtására a haderő szer-
vezeti felépítéséből adódóan többtagozatos, egymásra
épülő helyreállító rendszert kell kiépíteni.
e) A tagozatosan felépített rendszer biztosítja, hogy a tá-
madás ütemének, a hadrendi elemek képességeinek
és fenntartási anyag készleteinek megfelelően a ha-
ditechnikai eszközök helyreállítása és visszatérítése a
lehető leghamarabb végrehajtásra kerüljön. Az adott
tagozat javítási kapacitásával át nem fogható üzem-
képtelen haditechnikai eszközöket– a meghatározott
körletekben, terepszakaszokon összegyűjtve, vagy
hátrahagyva – az elöljáró tagozat által kerül helyre-
állításra, illetve ipari javító bázisra történő továbbí-
tásra. A műveleti területen nem javítható, illetve vis�-
sza nem térülő veszteségként minősített haditechnikai
eszközöket – berakó állomáson kell összegyűjteni és a
központi logisztikai szervezet felelőssége mellett ipa-
ri javítóüzembe, illetve kijelölt nemzetgazdasági javí-
tó egységhez beszállítani
f) A harcászati szinten működő javító-vontató erők fő
feladata, az előrevonás és a támadás során megsérült,
meghibásodott eszközök felderítése, szükség szerinti
vontatása, illetve azoknak a helyszínen, illetve a javí-
tó szervezetek működési körleteiben történő megjaví-
tása. A technikai biztosító elemek feladata továbbá az
elakadt és mozgásképtelenné vált eszközök mozgás-
képességének helyreállítása, a nehezen járható terep-
szakaszokon a csapatok előremozgásának biztosítása.
A haditechnikai hadrendi elemeket – javító-, vontató,
javító-vontató csoportok – a szervezeti prioritás sze-
rinti területekre kell telepíteni.

6-57 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

g) A javító-vontató alegységek a harctevékenységi körlet-

ben, illetve a műveleti terület hátsó régiójában, a mö-
göttes területen települhetnek. Az alegység szintű ja-
vító-vontató szervezetek alapvetően a meghibásodás,
a sérülés helyszínén végzik a helyreállítást. Az álta-
luk nem javítható haditechnikai eszközöket az alegy-
ségek vontatói a sérült technikai gyűjtőhelyekre vontat-
ják, ahol megtörténik azok kijavítása, vagy átadása az
elöljáró tagozatnak. A csapatok mélységében az ellen-
ség tűzhatásán kívül telepítik a sérült technikai gyűjtő-
helyeket, a lehetőségektől függően kihasználva a helyi
adottságokat, ennek hiányában pedig terepen tábori kö-
rülmények között. A csapatoknál megjavított eszközö-
ket a javító szervek, késedelem nélkül visszatérítik az
állományilletékes alegységekhez, a harcrendbe.
h) Kéttagozatos helyreállítási rendszernél, a csapatok-
nál – időhiány, vagy a kapacitás elégtelensége miatt
– nem javítható haditechnikai eszközöket, közvetlenül
a központi tagozat javító üzemeibe szállítják hátra.
i) Tömeges veszteség esetében a központi javító szerve-
zetek mellett, a gépjárművek helyreállításába bevon-
hatók a hadműveleti területen, illetve a mögöttes terü-
leten működő nemzetgazdasági javító-szerelő kapaci-
tások is. A polgári javító szervezetek hatékony műkö-
déséhez a szükséges javítóanyag készleteket, szerszá-
mokat, felszereléseket biztosítani kell. A hadművele-
ti helyzettől függően ezek a polgári kapacitások va-
lószínűleg csak a támadó hadművelet kezdetén vehe-
tők igénybe. A támadás későbbi időszakában, amikor
a művetek a szemben álló fél által előzetesen meg-
szállt területekre helyeződnek át, ezekkel a kapacitá-
sokkal már nem lehet számolni.

EREDETI 6-58
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

j) A különböző szinteken megjavított eszközöket általá-

ban az állományilletékes alegységekhez célszerű vis�-
szatéríteni. A visszatérített eszközöket harc- és üzem-
anyaggal fel kell tölteni, szükség esetén a kezelőál-
lományt átcsoportosítással lehet pótolni. A felső-, ha-
dászati (központi) javító szervezeteknél helyreállított
haditechnikai eszközök tartalékot képeznek, melyeket
az anyagi- technikai feltöltés során, a veszteségek pót-
lására célszerű fordítani.
k) A vissza nem térülő veszteségként minősített eszkö-
zöket szükség esetén, az elöljáró tagozat engedélyé-
vel, alkatrész kinyerés céljából az egység és művele-
ti szintű javító szerveknél lehet hagyni, mint „donor”
eszközt. A donorként használt eszközök – amennyi-
ben a továbbiakban e célból nincs rájuk szükség – el-
szállításáról, vagy megsemmisítéséről a használó javí-
tó szervezet köteles gondoskodni.
l) A harcanyag felhasználás mértékét, a katonai szerveze-
tek szükségleteinek alakulását, a harcanyag ellátó szer-
vezetek lehetőségeit is figyelembe kell venni. A táma-
dó harcra, hadműveletre történő felkészülés során, a ha-
ditechnikai támogatás másik fontos feladata, a szüksé-
ges harc-, és fenntartási szakanyag készletek felhalmo-
zása és lépcsőzése. A készletek nagyságrendjét a vár-
ható felhasználáshoz kell igazítani. Harcászati tagozat-
ban a csapatok szintjének megfelelő harc-, és fenntar-
tási szakanyag készletet kell felhalmozni. A készlete-
ket, mobilizáltan célszerű megalakítani, és a felhasz-
nálás, az ellátás rendjéhez igazítva lépcsőzni. Tömeges
anyagfelhasználás esetén a csapatkészlet mellett, a leg-
fontosabb anyagféleségekből (pl. tüzérlőszer) kiegészí-
tő készletet is célszerű megalakítani. A kiegészítő kész-
leteket lehetőleg a felhasználókhoz közelítve, alegy-

6-59 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

ségszinten mobilizáltan kell létrehozni. A hadműveleti

szintű ellátó szerveknél olyan készletszintet kell kiala-
kítani, hogy az a csapatoknál felhalmozott készletekkel
együtt, a támadó hadművelet teljes harcanyag szükség-
letét fedezze. A hadműveleti készleteket lehetőleg mo-
bilizáltan, a hadműveleti területen kell megalakítani.
m) A felhasználható harc-, és fenntartási szakanyag
mennyiségét harcászati-, műveleti- és hadászati
szinten egyaránt normatív eszközökkel lehet szabá-
lyozni. Az anyagfelhasználás szabályozásánál, a fel-
használható harc-, és fenntartási szakanyag készle-
tek elosztásánál, az egyes katonai szervezetek támadó
műveletben elfoglalt helyét, szerepét, harcfeladatának
méretét, tartalmát kell mérlegelni. A felhasználható
harc-, és fenntartási szakanyagok mennyiségét, nor-
máit harcparancsban kell meghatározni. A harcanyag
felhasználás térbeli, időbeli alakulását, a támadó harc,
hadművelet lefolyása, a katonai szervezetek erőkifej-
tésének mértéke, az alkalmazott harceljárások jellege,
az erőviszonyok helyi alakulása, a támadó harc, had-
művelet időtartama befolyásolja.
n) A harcanyag felhasználási normákat a parancsnok a
harcparancsában határozza meg. A támadó harc, had-
művelet során a harcanyag felhasználás térbeli-, idő-
beli alakulását a támadás lefolyása, az alkalmazott
harceljárás, az erőkifejtés mértéke, az erőviszonyok
helyi alakulása, a támadó harc, hadművelet időtarta-
ma befolyásolja. Tömeges harcanyag felhasználással
a támadás megindításakor, az első állások elleni ro-
ham időszakában, illetve a támadás során az ellenség
ellenlökése-, ellencsapása időszakában, a tartalékok
harcbavetésekor kell számolni.

EREDETI 6-60
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

3. A támadó harc, művelet közlekedési támogatása

a) A támadó harc, művelet előkészítése során, stratégiai-
és hadműveleti szinteken a csapatmozgások, és anyag-
szállítások volumenének megfelelően kell kijelölni
és felkészíteni a közlekedési hálózatot, a közlekedé-
si eszközöket, rendszereket. A támadásra történő fel-
készülés során meg kell szervezni a közlekedési há-
lózat (közutak, vasutak) előkészítését, berendezését,
üzemeltetését, technikai oltalmazását és az esetleges
rombolások helyreállítását.
b) A csapatok felvonulását stratégiai- és hadművele-
ti szinteken a mozgatást-szállítást biztosító közle-
kedési szervezetek tervezik, együttműködésben az
összfegyvernemi törzsekkel. A közlekedési szerveze-
tek végrehajtják a be- és kirakó állomások berendezé-
sét és üzemeltetését, az erők kijelölt körletekben tör-
ténő fogadását, gondoskodnak azok szükség szerinti
mozgatásáról.
c) A katonai mozgatási-szállítási igények nagymérték-
ben függnek a csapatok és a támogató szervezetek fel-
adatától, a mozgatási-, szállítási szükségletektől, az
ellenség tevékenységétől, a tereptől, az időjárástól és
a rendelkezésre álló időtől, valamint a műveleti terü-
let közlekedési infrastruktúrájától.
d) A közlekedési irányok az utánpótlási zónától (közpon-
ti bázisok körzetétől) a hadműveleti terület, a csapatok
harctevékenységi körzete irányába mutatnak. A logisz-
tikai támogató elemek, a hadműveleti szintű bázisok és
raktárak, a be-, kirakó körzetek, a saját csapatok táma-
dási ütemétől, térnyerésétől függően települnek át, fo-
kozatosan felzárkózva a csapatokhoz és távolodva a
központi bázisoktól, raktáraktól. Támadó harcban, had-
műveletben a csapatok térnyerésének ütemében, a sike-

6-61 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

res támadás eredményeként, az ellátási távolságok fo-

kozatosan növekedhetnek. Az ellátási távolságok nö-
vekedésének megfelelően az utánpótlási lehetőségek
csökkenhetnek, amit az ellátás szervezésekor ajánlatos
figyelembe venni.
e) A támadó harc, hadművelet végrehajtása során az
anyagi készletek utánszállítására, a sebesültek és a be-
tegek, a meghibásodott eszközök hátraszállítására fő-
ellátási-, és ellátási utak, valamint harántutak kerül-
nek kijelölésre. Az ellátási, főellátási utak kijelölésé-
nél, a hadműveleti terület útvonalhálózatát célszerű fi-
gyelembe venni. Az ellátási utaknak biztosítaniuk kell
hadászati-, hadműveleti- és harcászati szinten a csapa-
tok mozgathatóságát, a folyamatos anyag- és eszköz-
szállítások végrehajtását. A kijelölt útvonalaknak al-
kalmasaknak kell lenniük a csapatok műveleti terület-
re történő átcsoportosítására, a hadászati szintű kész-
letek decentralizálására, a rombolt közlekedési útvo-
nalak helyettesítésére, az elszigetelődés megakadá-
lyozására, a közlekedés- szállítás folyamatosságának
fenntartására.

6.14 Védelmi harc logisztikai támogatása

6.14.1 A logisztikai támogatás célja és a befolyásoló kö-
rülmények
6.14.1.1 A logisztikai támogatás célja
a) A védelmi harc, művelet logisztikai támogatásának cél-
ja, hogy a szükséges műszaki erődítési anyagok időbe-
ni kiszállításával, a hadianyag készletek felhalmozásá-
val és lépcsőzésével a felhasznált anyagok pótlásával,
a haditechnikai eszközöknek a harci körülmények kö-

EREDETI 6-62
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

zötti üzemeltetésre történő felkészítésével, a megsérült,

meghibásodott haditechnikai eszközök helyreállításá-
val, a védelmi harcok során adódó csapatmozgások és
anyagszállítások koordinálásával, a mozgatási-szállítá-
si szükségletek kielégítésével megteremtse a védelmi
harc, hadművelet logisztikai feltételrendszerét, és meg-
valósítsa a logisztikai támogatást.
b) A logisztikai támogatás céljának eléréséhez meg kell
tervezni a védelmi művelet logisztikai támogatásá-
nak rendjét, meg kell szervezni a logisztikai támoga-
tó rendszer felkészítését, végre kell hajtani a különbö-
ző integrált szakági területek szakfeladatait, a fő ellá-
tó utak, ki- és berakó állomások kijelölését és beren-
dezését, valamint a logisztikai szakállomány és szak-
technikai eszközök felkészítését.
c) A védelmi harc, hadművelet logisztikai támogatásá-
nak feladata, hogy teljes körűen és mértékben bizto-
sítsa a katonai szervezetek logisztikai szükségleteinek
kielégítését. Az ellátási, fenntartási, mozgatási-szállí-
tási igények kielégítésével, a felhasznált kapacitások
pótlásával, a katonai szervezetek harcképességének
helyreállításával biztosítja a harcképesség folyamatos
fenntartását, az ismételt alkalmazás feltételeit. A vé-
delmi harc, művelet logisztikai támogatását a parancs-
nok elgondolásával összhangban, a harc, a hadműve-
let teljes időtartamára, az abban részt vevő valamen�-
nyi támogatott katonai szervezetre kiterjedően terve-
zik, szervezik és végzik.
6.14.1.2 A logisztikai támogatást befolyásoló körülmények
a) A logisztikai támogatást nagyban befolyásolják azok
a körülmények, hadműveleti területi adottságok, ame-
lyek között végrehajtásra kerülnek. A logisztikai támo-

6-63 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

gatás tervezésére, szervezésére és végrehajtására első-

sorban a védelmi harc-, hadművelet végrehajtásának
földrajzi körülményei, közlekedési infrastruktúra álla-
pota, azaz a hadszíntéri sajátosságok, a művelet tartal-
ma, jellege, mérete, a végrehajtásába bevont erők nagy-
sága és hadrendje, az erőviszonyok alakulása, az ellen-
ség célja, harceljárása, az alkalmazott pusztító eszkö-
zök minősége gyakorolnak döntő befolyást.
b) A logisztikai támogatás különböző integrált ágaza-
ti területein a befolyásoló körülmények eltérő mód-
ón, eltérő mértékben éreztetik hatásukat. A befolyá-
soló körülmények hatása elsősorban az anyagfelhasz-
nálás mennyiségi mutatóiban, minőségi összetétel-
ében, a haditechnikai eszközveszteségek és az egész-
ségügyi veszteségek alakulásában, a mozgatási-szállí-
tási szükségletek, az elhelyezési igények alakulásában
mutatkozik meg.
c) A legfontosabb befolyásoló körülmények:
1. a védelmi harc, művelet tartalma, mérete;
2. a védelmi harc, művelet végrehajtásának hadszínté-
ri körülményei;
3. a védelmi harc, művelet helye és szerepe;
4. a harcban, hadműveletben részt vevő erők összeté-
tele, felépítése és nagysága;
5. közlekedési infrastruktúra, járható irányok;
6. a szemben álló fél célja, harceljárása;
7. az erőviszonyok alakulása;
8. az alkalmazott pusztító eszközök minősége;
9. a háború időszaka.

EREDETI 6-64
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

6.14.1.3 A védelmi harc, művelet logisztikai támogatásának

végrehajtása
1. A védelmi harc- hadművelet hadtáp támogatása
a) A védelmi harc, művelet hadtáp támogatásának ter-
vezésekor, az anyagfelhasználás mértékét, a katonai
szervezetek szükségleteinek alakulását, az ellátó szer-
vezetek lehetőségeit, a katonai- és polgári szervezetek
kapacitásait kell figyelembe venni. A felkészülés idő-
szakában a hadtáp támogatás legfontosabb felada-
ta a szükséges ellátási és hadtáp szakanyag készle-
tek felhalmozása és lépcsőzése, a logisztikai hadren-
di elemek csoportosítása, működési- és ellátási fe-
lelősségi körzetük kijelölése. A készletek nagyság-
rendjét a várható felhasználáshoz, illetve a rendelke-
zésre álló szállító kapacitáshoz kell igazítani. Harcá-
szati tagozatban a csapatok szintjének megfelelő el-
látási és hadtáp szakanyag készletet kell felhalmozni.
A készleteket mobilizáltan célszerű megalakítani, és
a felhasználás, az ellátás rendjéhez igazítva lépcsőz-
ni. Tömeges anyagfelhasználás esetén a csapatkészlet
mellett, a legfontosabb anyagféleségekből (pl. üzem-
anyag) kiegészítő készletet is célszerű megalakítani.
A kiegészítő készleteket lehetőleg a felhasználókhoz
közelítve, egységszinten mobilizáltan kell létrehozni.
A hadműveleti szintű ellátó szerveknél olyan készlet-
szintet kell kialakítani, hogy az a csapatoknál felhal-
mozott készletekkel együtt a védelmi hadművelet tel-
jes anyagszükségletét fedezze. A hadműveleti készle-
teket lehetőleg mobilizáltan, a hadműveleti területen
kell megalakítani. A készletszintek folyamatos fenn-
tartásával biztosítani kell a hadműveleti csoportosítás
állandó hadrafoghatóságát.

6-65 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

b) A védelmi harc, hadművelet során felhasználható had-

táp szakanyagok mennyiségét harcászati-, hadműve-
leti- és stratégiai szinten csak szükséges esetben lehet
normatív eszközökkel szabályozni. Az anyagfelhasz-
nálás szabályozásánál, a felhasználható ellátási és had-
táp szakanyag készletek elosztásánál, az egyes katonai
szervezetek védelmi műveletben elfoglalt helyét, szere-
pét, harcfeladatának méretét, tartalmát kell mérlegelni,
az elöljáró tagozat prioritása alapján. Az anyagfelhasz-
nálás térbeli, időbeli alakulását a művelet lefolyása, a ka-
tonai szervezetek erőkifejtésének mértéke, az alkalma-
zott harceljárások jellege, az erőviszonyok helyi alakulá-
sa, a védelmi művelet időtartama befolyásolja.
c) A hadtáp szakanyag szükségletek kielégítésére tagoza-
tos ellátó rendszer kerül létrehozásra, a kialakított lo-
gisztikai láncnak megfelelően. A tagozatok közbenső
elemei végzik a továbbító-, egységrakomány képző,
felhasználáshoz előkészítő és újraelosztó funkciókat.
d) A felhasznált hadtáp szakanyag készleteket közvetle-
nül az egységek szervezetszerű ellátó szerveinek rak-
tári készleteiből kell pótolni. Az ellátást alapvetően az
egységek szükségletéhez igazítva, felülről lefelé, a fel-
használókhoz irányuló kiszállításokkal kell végrehaj-
tani. A harcoló egységek ellátását úgy kell ütemezni,
hogy ellátási és hadtáp szakanyag készleteik a folya-
matos harctevékenységet biztosítsák, készleteik szintje
ne csökkenjen a kritikus érték alá, hogy anyaghiány a
harcképességet ne kockáztassa. Műveleti szinten az el-
látás forrását a központi tagozat által biztosított stacio-
ner- vagy mobil raktári készletek, valamint a kirakó ál-
lomásokon felhalmozott készletek képezhetik. Ezekből
a készletekből alapvetően kiszállítással lehet pótolni az
egységek raktárainak felhasznált készleteit.

EREDETI 6-66
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

e) Az állomány ellátásánál kiemelt figyelmet kell fordítani

arról, hogy naponta legalább egy főétkezést meleg étellel
kell biztosítani és gondoskodni kell az évszaknak, időjá-
rásnak megfelelő védőital biztosításáról. A technikai esz-
közök feltöltését – a fedettség biztosítása mellett – a tűz-
előállásban, vagy komplex ellátást végrehajtó logiszti-
kai csoport alkalmazásával, részenként kivonva, feltöltő
körletbe kell végrehajtani. A komplex ellátást végrehajtó
logisztikai csoportba egészségügyi és javító-karbantartó
részleget is biztosítani kell.
f) A központi raktárak képezik a legfelsőbb szintjét az
anyagi ellátás rendszerének. Kiemelt figyelmet kell
fordítani a védelmi művelet kezdetéig a felhalmozott
készletek megóvására, a felhasználókhoz történő kö-
zelítésére és csapások alóli kivonására.
g) A műveletek anyagszükségleteinek kielégítésénél
a központi források mellett számolni kell a nemzet-
gazdasági források kapacitásaival, a haderő ellátá-
si rendszerébe történő bekapcsolásával a logisztikai
láncnak megfelelően. Ez az ellátási módszer elsősor-
ban az üzemanyag és élelmezési anyagellátásnál al-
kalmazható. A helyi nemzetgazdasági források köz-
vetlenül a harcászati-, illetve műveleti szintű ellátási
rendszerekbe kapcsolhatók be.
h) A különböző szintű ellátó szervezeteket a harcoló al-
egységek mögött, a szükséges védettség biztosítása
érdekében rejtve, a rendelkezésre álló tároló kapacitá-
sok kihasználásával, ennek hiányában tábori körülmé-
nyek között telepítik és működtetik. A védelmi harc,
hadművelet során az ellenség esetleges betörésétől, a
területfeladás mértékétől függően, az ellátó szerveze-
teket hátravonják és a harcászati- hadműveleti mély-
ségben, a tartalék települési körletekben helyezik el.

6-67 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

2. A védelmi harc- hadművelet haditechnikai biztosítása

a) A védelmi harc, művelet előkészítése időszakában ki-
emelt figyelmet kell fordítani a műszaki erődítési- és
harcanyagok meghatározott időre történő átcsopor-
tosítására, a harcanyag készletek megalakítására és
lépcsőzésére, valamint a haditechnikai eszközök fel-
készítésére. A művelet során a katonai szervezetek
harci alkalmazásának, a haditechnikai eszközök üze-
meltetésének és technikai állapotának függvényében
kell végrehajtani a technikai kiszolgálásokat. A kato-
nai szervezetek állandó harcképességének fenntartá-
sa érdekében a technikai kiszolgálásokat a védelmi ál-
lásokban, a fedezékekben végzik, olyan ütemezéssel,
hogy az egyes harcrendi elemek harcképessége és tűz-
készsége fennmaradjon.
b) A haditechnikai eszközveszteségek alakulása az ellen-
ség csapásaitól, az erőkifejtés mértékétől, az alkalma-
zott pusztító eszközök minőségétől, a védelem műsza-
ki kiépítettségétől, az erők-, eszközök alkalmazásának
rendjétől függ. Tömeges veszteségek elsősorban a vé-
delmi harc, hadművelet kezdetén az első állásokban,
a főerőkifejtés körzeteiben, illetve az ellenlökések, el-
lencsapások térségeiben, valamint a mélységben lévő
tartalék állások körzetében várhatók.
c) A védelmi harc, hadművelet során megsérült és meg-
hibásodott haditechnikai eszközök helyreállítására ta-
gozatos javító-vontató rendszert kell működtetni.
d) Harcászati szinten a javító-vontató erők főerőkifej-
tését a védelmi állásokban és tüzelőállásokban meg-
sérült, meghibásodott és egyúttal mozgásképtelenné
vált eszközök felderítésére és hátraszállítására (von-
tatására) kell összpontosítani. Az alegységek harc-
rendje mögött települő javító szervezeteknek elsőd-

EREDETI 6-68
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

leges feladata a technikai felderítés és a kisjavítások

végrehajtása. Az alegységek-, egységek szervezetsze-
rű javító erői védelmi harcban alapvetően javító-von-
tató csoportként működnek, illetve a sérült technikai
gyűjtő helyeken kisjavításokat végeznek. A megjaví-
tott eszközöket késedelem nélkül vissza kell téríteni-
ük a harcrendbe. A csapatszinten nem javítható eszkö-
zök a műveleti szinten működő javító szervezetekhez
kerülnek hátraszállításra.
e) A központi javító szervek béke elhelyezési körletük-
ben üzemi szintű közép, és nagyjavításokat végeznek.
A megjavított eszközöket az állományilletékes alegy-
ségekhez térítik vissza, illetve tartalékot képezhetnek
és az anyagi-technikai feltöltés során kerülnek ismét a
harcrendbe.
f) A központi javító szervezetek mellett a gépjárművek
és egyes berendezések helyreállításába szükség ese-
tén bevonhatók a műveleti területen, illetve a mögöt-
tes területen működő nemzetgazdasági javító-szerelő
kapacitások. Ezen kapacitásokat a hatékony működés
érdekében célszerű ellátni a szükséges szaktechnikai
eszközökkel, javítóanyag készletekkel.
g) A szemben álló fél esetleges térnyerése következté-
ben védelmi állások feladása, a visszavonulás elkerül-
hetetlen, azokat a védelmi állásokban megsérült, meg-
hibásodott és mozgásképtelen eszközöket, amelyeket
a helyszínen nem lehet megjavítani és idő-, vagy ka-
pacitás hiányában elvontatni sem lehet, az adott kö-
telék parancsnokának utasítására meg kell semmisí-
teni. A gazdaságosan helyre nem állítható eszközök-
ből – donor eszközként – az üzemképes alkatrészeket,
részegységeket kiszerelik és azokat a javítások végre-
hajtása során felhasználják.

6-69 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

h) A védelmi harc, hadművelet során a javító-vontató

erőket az alegységek harcrendje mögött, a megfele-
lő védettség biztosítása mellett, a helyi lehetőségeket
kihasználva javító üzemekben helyezik el. Ha erre
nincs lehetőség, akkor a javító szervezeteket tábo-
ri körülmények között működtetik. A védelmi harc,
hadművelet során a különböző alegységek, harcrendi
elemek az üzemeltetés alakulásától, a várható vesz-
teségektől függően javító-vontató erőkkel erősíthe-
tők meg. A szervezettszerű- és a megerősítésül ka-
pott javító-vontató kapacitás hatékony kihasználá-
sa érdekében, illetve a javítási szükségletek megfe-
lelő kielégítése céljából javítási prioritás alakítható
ki. Ennek megfelelően elsősorban azokat az eszkö-
zöket állítják helyre, amelyek meghatározó szerepet
játszanak az adott katonai szervezet harcrendjében,
tűzrendszerében, illetve azokat, amelyek minimális
idő és anyag ráfordításával megjavíthatók.
i) A haditechnikai támogatás tervezésekor, a harcanyag
felhasználás mértékét, a katonai szervezetek szükség-
leteinek alakulását, a harcanyag ellátó szervezetek le-
hetőségeit is figyelembe kell venni. A védelmi harcra,
hadműveletre történő felkészülés során, a haditech-
nikai támogatás egyik fontos feladata, a szükséges
harc-, és fenntartási szakanyag készletek felhalmozá-
sa és lépcsőzése. A készletek nagyságrendjét a várha-
tó felhasználáshoz kell igazítani. Harcászati tagozat-
ban a csapatok szintjének megfelelő harc-, és fenn-
tartási szakanyag készletet kell felhalmozni. A kész-
leteket, mobilizáltan célszerű megalakítani, és a fel-
használás, az ellátás rendjéhez igazítva lépcsőzni. Tö-
meges anyagfelhasználás esetén a csapatkészlet mel-
lett, a legfontosabb anyagféleségekből (pl. tüzérlő-

EREDETI 6-70
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

szer, harckocsi akna) kiegészítő készletet is célszerű

megalakítani. A kiegészítő készleteket lehetőleg a fel-
használókhoz közelítve, egységszinten mobilizáltan
kell létrehozni.
j) A műveleti szintű ellátó szerveknél olyan készletszin-
tet kell kialakítani, hogy az a csapatoknál felhalmo-
zott készletekkel együtt, a védelmi hadművelet teljes
harcanyag szükségletét fedezze. A hadműveleti kész-
leteket lehetőleg mobilizáltan, a hadműveleti területen
kell megalakítani.
k) A felhasználható harc-, és fenntartási szakanyag men�-
nyiségét harcászati- és műveleti szinten csak szüksé-
ges esetben lehet normatív eszközökkel szabályozni.
Az anyagfelhasználás szabályozásánál, a felhasznál-
ható harc-, és fenntartási szakanyag készletek elosztá-
sánál, az egyes katonai szervezetek védelmi művelet-
ben elfoglalt helyét, szerepét, harcfeladatának méretét,
tartalmát kell mérlegelni. A felhasználható harc-, és
fenntartási szakanyagok mennyiségét, normáit harc-
parancsban kell meghatározni. A harcanyag felhasz-
nálás térbeli, időbeli alakulását, a védelmi harc, had-
művelet lefolyása, a katonai szervezetek erőkifejtés-
ének mértéke, az alkalmazott harceljárások jellege, az
erőviszonyok helyi alakulása, a védelmi harc, hadmű-
velet időtartama befolyásolja.
l) A védelmi hadműveletek előkészítése időszakában a
védelem műszaki kiépítéséhez szükséges harcanya-
gokat, a telepítés, beépítés helyszínére, lehetőleg vas-
úton, a térségben üzemelő kirakó állomásokra kell ki-
szállítani. Az így megalakított kiegészítő készletet a
műszaki zárrendszer kiépítésének ütemében célszerű
a telepítés helyére kiszállítani.

6-71 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

3. A védelmi harc- művelet közlekedési támogatása

a) A stratégiai- és hadműveleti szinteken a védelmi mű-
veletek kezdetére elegendő közlekedési erőt kell biz-
tosítani a be-, kirakó körletek üzembe helyezésére, a
vasútvonalak, ellátó utak kialakítására, azok megerő-
sítésére, a mozgatások irányítására és a kommuniká-
ció támogatására. A be-, kirakó körletek és utánpót-
lási vonalak az elosztási rendszer kritikus fontossá-
gú csomópontjai. Stratégiai- és hadműveleti szinteken
a mozgatás-szállítás biztosítja az alegységeknek, az
anyagi készleteknek és az eszközöknek a be-, kirakó
körletekben való fogadását, gondoskodik azok szük-
ség szerinti mozgatásáról. A mozgatás-szállítás (köz-
lekedési támogatás) megszervezése és végrehajtása
nagymértékben függ a katonai szervezetek feladatá-
tól, az ellenség tevékenységétől, a tereptől, az időjá-
rástól és a rendelkezésre álló időtől, a műveleti terület
közlekedési infrastruktúrájától.
b) A művelet előkészítése időszakában a műszaki erődí-
tési- és harcanyag nagyarányú szállítási igényével kell
számolni, amelynek végrehajtása elsősorban a vasúti
alágazat igénybevételével történik.
c) A közlekedési irány a központi bázisok körzetéből a
csapatok működési körzete irányába mutat. A logisz-
tikai támogató elemek, a központi bázisok, a be-, ki-
rakó körzetek az ellenség térnyerésének függvényé-
ben áttelepülhetnek, fokozatosan közeledve a köz-
ponti bázisokhoz.
d) Az anyagi készletek szállítására főellátási-, és ellátási
utak, valamint haránt utak kerülnek kijelölésre. Az útvo-
nalak kijelölésénél figyelembe veszik a hadműveleti te-
rület közúti hálózatát, a katonai szervezetek feladatát, az
ellenség tevékenységét, a terep jellegét, az időjárás ala-

EREDETI 6-72
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

kulását, a rendelkezésre álló időt. A főellátási-, és ellá-

tási utak, valamint a haránt utak biztosítják a stratégiai-,
hadműveleti- és harcászati szinten a csapatok mozgatha-
tóságát, a folyamatos anyag és eszközszállítást. A kije-
lölt útvonalak alkalmasak a csapatok hadműveleti terü-
letre történő átcsoportosítására, a hadászati szintű kész-
letek decentralizálására, a rombolt közlekedési irányok
helyettesítésére, az elszigetelődés megakadályozására, a
közlekedés folyamatosságának fenntartására.

6.15 Katasztrófavédelmi feladatok logisztikai támogatása

6.15.1 Az MH katasztrófák elleni védekezésbe bevont erőinek
logisztikai támogatásának célja, hogy a védekezésben részt vevő
állomány normákban meghatározott ellátásával, a pihentetési fel-
tételek megteremtésével, a védekezés jellegének megfelelő védő-
felszerelés biztosításával a meglévő készletek és képességek szük-
ség szerinti kiegészítésével, a haditechnikai eszközök technikai
hadrafoghatóságának fenntartásával, a csapatoknál meglévő és ki-
egészített-, valamint a központi készletek felhasználásával biztosí-
tani a védekezési feladatok eredményes végrehajtását.
6.15.2 A katasztrófák kezelésének szintjei
a) nemzetközi (országhatárokon átívelő, csak nemzet-
közi összefogással kezelhető katasztrófa);
b) országos (kettő, vagy több megyét, országrészeket,
több katonai szervezetet vagy azok közvetlen kör-
nyezetét fenyegető katasztrófa) kezeléséhez országos
szintű intézkedés szükséges;
c) helyi (egy adott területet, katonai szervezetet, vagy
annak közvetlen környezetét fenyegető katasztrófa)
kezeléséhez a helyi szervek összefogása, helyi szintű
segítségnyújtás szükséges.

6-73 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

6.15.3 A katasztrófák elleni védekezés időszakai

6.15.3.1 A katasztrófák jellegüknél fogva váratlanul, vagy
rövid idejű előrejelzéssel következnek be, ezért a védekezés-
re kijelölt szervezetek készenléti foka, az intézkedési, irányítá-
si és együttműködési rend előkészítettsége, a végrehajtás gördü-
lékenysége meghatározó szerepet játszik a védekezés sikeressé-
gében. A katasztrófák okozta károk mielőbbi felszámolása és az
életfeltételek gyors helyreállítása olyan természetes társadalmi
követelmény, amely komoly szervezési és anyagi kihívás. Mind-
ezek alapján a katasztrófavédelem három fő, jellegében és fel-
adatrendszerében jól elhatárolható időszakra bontható:
1. felkészülés-megelőzés időszaka;
2. védekezés időszaka;
3. helyreállítás időszaka.
6.15.3.2 A katasztrófákra történő felkészülés és azok megelő-
zésének időszaka logisztikai szakfeladatai:
a) katasztrófavédelmi és a szakfeladatokra történő fel-
készítés folytatása a Honvédelmi Katasztrófavédelmi
Rendszerbe (a továbbiakban: HKR) kijelölt logiszti-
kai erők részére;
b) a végrehajtó erők munkacsoportjai gyakoroltatása,
részvétel az ágazati, országos és nemzetközi kataszt-
rófavédelmi gyakorlatokon;
c) a kijelölt erők és eszközök folyamatos alkalmazható-
ságának biztosítása;
d) a kijelölt munkacsoportok részére a vonatkozó szak-
utasításokban meghatározottaknak megfelelően szám-
vetett anyagi készletek megalakítása, elkülönített tá-
rolása, frissítése.

EREDETI 6-74
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

6.15.3.3 Az alaphelyzeti tevékenység fontos eleme, hogy a

katasztrófavédelmi feladatra kijelölt katonai szervezetek ren-
delkezzenek naprakész logisztikai adattárral – amely pontosított
változata az aktuális védekezési feladatra készített Logisztikai
támogatási Terv alapját és annak mellékletét képezheti –, amely
többek között tartalmazza:
a) Az egyes katasztrófa típusok kezeléséhez elrendelt
munkacsoportok hadfelszerelése helyzetét;
b) A katonai szervezet katasztrófavédelmi feladatokba
bevonható teljes képessége esetén a hadfelszerelés
biztosítottságának helyzetét;
c) Bázislaktanyaként történő üzemeltetés képességada-
tait, úgymint épületben és tábori körülmények között
elhelyezhető állomány, ellátási kapacitások, technikai
kiszolgálási és javítási kapacitások;
d) A katonai szervezetek meglévő képességeiből meg-
alakítható logisztikai csoportokra vonatkozó adato-
kat, a logisztikai szakutasításban meghatározottak fi-
gyelembevételével;
e) A szervezet bázislaktanyaként üzemeltetése esetén a
felelősségi körzetében bázisobjektumként igénybe ve-
hető polgári létesítmények adatait, a működtetésük-
höz szükséges logisztikai feltételek megteremtésének
alapadatait.
6.15.3.4 A katasztrófák hatásai elleni védekezés időszakának
logisztikai szakfeladatai:
a) a HKR vezető szervei logisztikai részlegeinek akti-
vizálása;
b) a végrehajtó erők riasztása, a felkészülés időszakában
előkészített készletek málházása;
c) a HKR-be kijelölt erők logisztikai támogatásának
megtervezése és megszervezése;

6-75 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

d) a HKR-be kijelölt erők és eszközök alkalmazásának

folyamatos logisztikai támogatásának biztosítása;
e) a katasztrófák elhárítását végrehajtó állomány élet, és
munkakörülményeinek biztosítása, különös tekintettel
a munkavégzés során a munkavédelmi-, környezetvé-
delmi és általános biztonsági rendszabályok betartásá-
hoz szükséges védőeszközök, anyagok biztosítására.
6.15.3.5 A helyreállítás időszakának logisztikai szakfeladatai:
a) a HKR helyreállítási munkákat szervező-, vezető szer-
vei logisztikai részlegeinek további működtetése;
b) a részt vevő végrehajtó erők további feladatorientált
működése folyamatos logisztikai támogatásának biz-
tosítása;
c) a HKR-be kijelölt további erők kivonásának, pihenteté-
sének és az eszközök karbantartásának megszervezése;
d) az eredeti helyzet visszaállításának megkezdése;
e) a helyreállítás, valamint az eredeti helyzet visszaál-
lítás során alkalmazott végrehajtó állomány élet és
munkakörülményeinek biztosítása.
6.15.4 Főbb logisztikai alapelvek és eljárások:
6.15.4.1 A katasztrófavédelmi feladatok logisztikai támoga-
tásának vezetése a HKR vezetési rendszerében, a beosztott lo-
gisztikai szakállomány útján valósul meg a béke logisztikai ve-
zetés felelőssége mellett.
6.15.4.2 A katasztrófavédelmi feladatok logisztikai támo-
gatását végző kijelölt katonai szervezetek, csoportok irányítá-
sa a HKR vezetési rendszerében történik – nem kerülnek sem
polgári, sem más szerv alárendeltségébe – feladataikat a ki-
rendelt katonai erők parancsnoka határozza meg a védekezés
helyszínén.

EREDETI 6-76
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

6.15.4.3 A katasztrófavédelmi feladatok logisztikai támo-

gatása végrehajtásának alapját a bázislaktanyák és a részükre
meghatározott ellátási felelősségi körzetek képezik. Bázislakta-
nyának kijelölhető minden olyan élő tárca kezelésében lévő ob-
jektum, ahol katonai szervezet települt, az alaphelyzetben műkö-
dő logisztikai támogatási rendszerrel rendelkezik, amely a szük-
séges logisztikai megerősítéssel képes a védekezési körzetbe át-
csoportosított erők teljes körű logisztikai támogatására, különö-
sen a pihentetés, élelmezési ellátás, fürdetés biztosítására, az át-
csoportosított anyagi készletek tárolására, a technikai eszközök
helyreállítására. A bázislaktanyában a szükséges feltételek biz-
tosíthatóak stacioner és mobil eszközök felhasználásával az elő-
re elkészített és pontosított elhelyezési és logisztikai támogatási
terv alapján. A bázislaktanyában lévő katonai szervezet élő szer-
ződéseit használja a logisztikai támogatáshoz szükséges alap-
anyagok és szolgáltatások biztosítására, illetve a központi ellá-
tásból biztosított hadfelszerelés is ide kerül átcsoportosításra.
6.15.4.4 Az egységes logisztikai vezetés érdekében az átcso-
portosított logisztikai erők, a teljes ellátási felelőségi körzet te-
rületén, a bázislaktanya/bázisobjektum logisztikai vezetőjének,
illetve a védekezési körzetben az operatív csoportba beosztott
logisztikai állomány szakirányításával és koordinációja mellett
hajtják végre szakfeladataikat, biztosítva a logisztikai támoga-
tás egységességét.
6.15.4.5 A bázislaktanya logisztikai támogatási képessége ki-
egészíthető, illetve megerősíthető más katonai szervezettől át-alá-
rendelt Tábori Ellátó Csoportokkal (a továbbiakban: TECS), ja-
vító-vontató csoportokkal, személyszállító csoportokkal és egyéb
logisztikai elemekkel. A védekezési területen feladatot végrehaj-
tó állomány ellátását a bázislaktanya szakállományából, vagy az
át-alárendelt TECS-ek állományából kialakított Ellátó Csoportok
hajtják végre.

6-77 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

6.15.4.6 Fontos alapelv, hogy a védekezési feladatra más ka-

tonai szervezettől át-alárendelt személyi állománnyal együtt a
küldő katonai szervezetek átcsoportosítják a védekezési feladat
jellegének megfelelő eszközöket, védőfelszereléseket és anya-
gokat, valamint az állomány felszerelése után számvetett raktá-
ri készleteket, illetve a speciális technikai eszközök után szüksé-
ges javító kapacitást.
6.15.4.7 A párhuzamosságok kiküszöbölése, valamint a lo-
gisztikai támogatás időben történő tervezhetősége a küldő kato-
nai szervezet a feladat elrendelését követően logisztikai összekö-
tő tisztet/altisztet indít útba a védekezési körzet kijelölt bázislak-
tanyájába, illetve bázisobjektumba. A logisztikai összekötő a bá-
zislaktanyájában, illetve bázisobjektumban pontosítja a feladat
végrehajtásához szükséges - a küldő katonai szervezettől - átcso-
portosítandó technikai eszközök és anyagok körét és mennyisé-
gét, elhelyezési feltételek biztosítottságát, jelenti az étkezési lét-
számot és a technikai harcértékét, tájékozódik bázislaktanya, il-
letve bázisobjektum logisztikai támogató rendszere igénybevé-
telének rendjéről és sajátos szabályairól, adatokat szerez be a fel-
használható raktárkapacitásról.
6.15.4.8 A védekezési körzet bázislaktanyától való távolsá-
gát, illetve a körzet megközelíthetőségét, az ellátási útvonalak
igénybevehetőségét figyelembe véve az érintett körzetben a me-
gyei-, fővárosi védelmi bizottság által kijelölt létesítményben,
bázisobjektum kerülhet felállításra és üzemeltetésre.
6.15.4.9 A gyors reagálás biztosítása érdekében, az alaphely-
zeti időszakban a katasztrófavédelmi feladatban felhasználható
bázisobjektumokra – a katonai szervezet felkérésére – a területi-
leg illetékes, a védelmi igazgatási szervezet állományába tarto-
zó honvédelmi referens tesz javaslatot, amely alapján az ellátási
körzetért felelős katonai szervezet kezdeményezi a területileg il-
letékes katonai igazgatási szervezetnél annak lebiztosítását.

EREDETI 6-78
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

6.15.4.10 A bázisobjektum minden esetben az ellátási fe-

lelősségi körzetben kijelölt bázislaktanya logisztikai támo-
gatási rendszerébe kerül integrálásra, igénybe véve annak
logisztikai képességeit és erőforrásait.
6.15.4.11 A bázisobjektum logisztikai képességei biztosíthat-
nak teljes körű-, illetve részleges – pihentetés, fürdetés, tisztál-
kodás és étel kiosztás – logisztikai támogatást, amely meghatá-
rozza a megalakítandó és átcsoportosításra kerülő a bázisobjek-
tumot üzemeltető, illetve a védekezési területen lévő erők logisz-
tikai támogatását végző logisztikai elemek összetételét.
6.15.4.12 A bázisobjektumba átcsoportosított erők feladatai
és kötelességei, illetve a hiányzó logisztikai képességek bizto-
sítása, az ideiglenes logisztikai csoportosítások működési elvei
megegyeznek a bázislaktanya vonatkozásában leírtakkal.
6.15.4.13 A katasztrófavédelmi feladatok logisztikai támoga-
tásának fontos eleme, annak biztosítása, hogy a védekezésben
részt vevő állomány rendelkezzen a katasztrófa típusnak megfe-
lelő egyéni védőeszközökkel és egészségvédelmi felszereléssel,
amelyek azonnali pótlása érdekében megfelelő készletek kerül-
jenek megalakításra.
6.15.4.14 A HKR bármely elemének aktivizálása esetén a
központi rendeltetésű logisztikai szervezet, valamint alárendelt
szervezetei kijelölt csoportjai is aktivizálásra kerülnek a közpon-
ti anyagellátás folyamatosságának biztosítása érdekében.
6.15.4.15 A vezető döntései előkészítésének, az operativitás és
logisztikai koordináció alapját a logisztikai jelentési rendszer adja.
6.15.4.16 Az operatív beavatkozás esetén, a logisztikai fel-
adatok megszervezésének egyik alapvető eleme a védekezésre
kijelölt, az útba indított erők alkalmazási helyszínen történő fo-
gadása, az erők alkalmazási területre történő irányítása, illetve a
több szervtől, az ország különböző területeiről, eltérő időpontok-
ba beérkező erők összehangolt felvezetése.

6-79 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

6.15.5 A katasztrófavédelmi feladatok logisztikai támogatá-

sának végrehajtása
6.15.5.1 A katasztrófavédelmi feladatok hadtáp biztosítása
a) A végrehajtó munkacsoportok részére a vonatkozó
szakutasításokban meghatározottaknak megfelelően
anyagi készletek (élelmezési, ruházati/munkavédel-
mi, elhelyezési szakanyag) kerülnek megalakításra,
valamint a végrehajtáshoz biztosításra. A védekezési
körzetben megalakított raktári készletek biztosítják az
állomány felszerelésének szükség szerinti cseréjét, il-
letve pótlását.
b) A tevékenységre kijelölt erők, munkacsoportok után 3
napi hideg élelmet kell megalakítani és a védekezési
körzetbe átcsoportosítani biztosítva ezzel az átmene-
ti ellátási problémák áthidalását. A romló útviszonyok
következtében fellépő katasztrófahelyzet esetén a ki-
rendelt, valamint a hosszú távú menetet végrehajtó ál-
lományt minden esetben el kell látni kiegészítő hideg
élelemmel.
c) A védekezés teljes időszakában biztosítani kell az ál-
lomány normaszerinti, a fokozott fizikai igénybevételt
és környezeti tényezőket figyelembe vevő, megfelelő
minőségű és összetételű élelmezési ellátását.
d) A tevékenységben résztvevő erők hadtáp biztosítása
alapvetően a kijelölt bázislaktanyák – kijelölt ellátó
katonai szervezetek – ellátási rendszerén alapulva ke-
rül végrehajtásra.
e) A bázislaktanyában - kijelölt ellátó katonai szervezet
bázisán - Ellátó Csoportok kerülnek kijelölésre, ame-
lyek alapvető feladata a védekezési területen feladatot
végrehajtó állomány ellátása. Az Ellátó Csoportok biz-
tosítják a rugalmas reagálást azokra az esetekre, ami-

EREDETI 6-80
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

kor a katasztrófa helyzet súlyosbodása, illetve a terüle-

ti kiterjedésének változása miatt nincs lehetőség a vé-
dekezési területen feladatot végrehajt állomány ellátás
érdekében történő kivonására, vagy az állomány gyors,
operatív átcsoportosítása válik szükségessé.
f) A bázisobjektumban a személyi állomány élelmezési
ellátását a bázisobjektumból biztosított nyersanyag fel-
dolgozásával a TECS végzi, de az ellátandó állomány
alacsony létszáma-, valamint az utánpótlási útvonalak
használhatatlanná válása esetén az élelmezési ellátást
nemzetgazdasági szolgáltatóval kötött szerződés alap-
ján is biztosítható. Bázislaktanya élelmezés ellátó, illet-
ve tároló kapacitása mobil eszközökkel bővíthető.
g) A pihentetést és fürdetést – a feladat jellegétől és helyszí-
nétől függően – alapvetően katonai objektumok igény-
bevételével kerül megtervezésre és biztosításra. A für-
detés végrehajthat a beérkező igények alapján a me-
gyei – fővárosi – védelmi bizottság által kijelölt polgá-
ri objektumokban, illetve a központi elhelyezési szerve-
zet által biztosított mobil eszközök igénybevételével.
h) Feladat elrendelése esetén a hajtóanyag készletre vo-
natkozóan kiegészítő készletet alakítanak meg. Kenő-,
karbantartó anyagból és hűtőfolyadékból a technikai
eszközök darabszámának megfelelően képeznek rak-
tári készletet. A feladatra kirendelt szervezetek üzem-
anyag biztosítása alapvetően a bázislaktanyában meg-
alakított és kiszállított készletből, a fogyasztási kere-
tek terhére történik. Bázisobjektumban az eszközök
hajtóanyaggal történő feltöltése üzemanyag szállí-
tó-töltő eszközökből, illetve elhúzódó védekezés ese-
tén ideiglenesen kialakított üzemanyagtöltő állomáso-
kon történik.

6-81 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

i) Repülőeszközök vonatkozásában alapvetően bázis­

repülőtéri üzemanyag kiszolgálással kell tervezni.
A bázisrepülőtéren kívüli üzemanyag kiszolgálás ér-
dekében a feladatra kirendelt repülőeszközök üzem-
anyag feltöltésére települési helyenként, 2 darab he-
likopter után legalább 1 darab terepjáró képességgel
rendelkező repülő üzemanyagtöltő gépkocsi biztosí-
tása szükséges. A tervezéskor figyelembe kell venni
a feladatok várható intenzitását, és az annak megfe-
lelő üzemanyag utánpótlás lehetőségét.
6.15.5.2 A katasztrófavédelmi feladatok haditechnikai biz-
tosítása
a) A kijelölt szervezetek feladataikat a rendszeresített
eszközeikkel tervezik, szervezik és hajtják végre.
b) A végrehajtó munkacsoportok részére – a vonatko-
zó szakutasításokban meghatározottaknak megfelelő-
en számvetett – kiegészítő anyagi készletek kerülnek
megalakításra, valamint a végrehajtáshoz biztosításra.
c) A leggyakrabban elforduló meghibásodások elhá-
rítása érdekében a kijelölt technikai eszközök után
fenntartási és javító anyag készletek kerülnek össze-
állításra, és elkülönítve tárolásra.
d) Az oszlopmenetek technikai biztosítását a küldő
katonai szervezetek hajtják végre, Technikai Záró
Részlegek alkalmazásával. A Technikai Záró Rész-
legek felkészülnek a meghibásodott technikai esz-
közök menet alatti vontatására, kisjavítására, vala-
mint a védekezés helyszínén előforduló meghibáso-
dások javítására.
e) A védekezés időszakában, a bázislaktanyában – objek-
tumban – javító-vontató csoport vagy csoportok ke-
rülnek megalakításra. A bázislaktanyák felkészülnek

EREDETI 6-82
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

a körzetükben feladatot végrehajtó kijelölt HKR

erők mentési, vontatási, valamint helyszíni javítá-
si feladatai végrehajtására. A helyszíni javító ka-
pacitást meghaladó technikai meghibásodásoknál a
meghibásodott haditechnikai eszközök bázislakta-
nyába történő bevontatásával, csereeszköz biztosí-
tásával terveznek.
f) A katasztrófavédelmi tevékenység befejezését köve-
tően a haditechnikai eszközök, hadinormás felszere-
lések technikai kiszolgálását, javítását a vonatkozó
utasítások előírásai alapján hajtják végre.
6.15.5.3 A katasztrófavédelmi feladatok közlekedési támogatása
a) A logisztikai feladatok megszervezésének egyik
alapvető eleme a védekezési feladatokba bevont, a
helyszínre útba indított erők alkalmazási helyszínen
történő első fogadása, az erők alkalmazási területre
történő irányítása, illetve a több szervtől, az ország
különböző területeiről, eltérő időpontokba beérke-
ző erők összehangolt felvezetése. Az oszlopok rend-
őri felvezetésének biztosítását a beérkezett igények
alapján a stratégiai vezető törzs koordinálja.
b) A feladatok végzésével kapcsolatos mozgások – me-
net, szállítás, kombinált – logisztikai támogatását és
a forgalomszabályzási feladatokat a csapatok saját
erőikkel és eszközeikkel – szükséges esetben a rend-
védelmi szervvel együttműködve – hajtják végre.
c) A katasztrófa elhárítási feladatokra kirendelt állo-
mány és technikai eszközök vasúti szállításához
szükséges gördülő anyag biztosítása a központi ta-
gozatban működő közlekedési szerv szervezésében,
a részére megküldött igények alapján történik a bé-
keműködési rendnek megfelelően.

6-83 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

d) Az oszlopmenetek, továbbá a túlsúlyos - túlméretes

eszközök közúti menetének végrehajtásához szüksé-
ges útvonalengedélyek kiadását a központi tagozatban
működő közlekedési szervsoron kívül biztosítja.
e) A lánctalpas eszközök közúti szállítását alapvetően
a katonai szervezeteknél lévő nehézgép szállító sze-
relvényekkel hajtják végre. Az igénybevétel jellegé-
hez igazodva szükség esetén a katonai szervezetek-
nél lévő eszközök felhasználásával Nehézgép Szállító
Részleg kerülhet megalakításra.

6.16 Különleges Műveletek logisztikai támogatásának sa-

játosságai
6.16.1 A különleges műveletek fajtái és végrehajtásuk köve-
telményei a logisztikai támogatás specializált képességeit kíván-
ják meg. A logisztikai képességeket leginkább alakító követel-
mények a rejtettség, az időbeliség, a művelet mélysége, a mű-
veletet végrehajtó csoportok feladatnak megfelelő összetétele és
nagysága (kiscsoportos tevékenység), az alkalmazott harceljárá-
sok, az önállóság, valamint a műveletekre megfelelően kialakí-
tott speciális felszereltség igénye. A logisztikai támogatást ennek
megfelelően úgy kell megszervezni, hogy akár az ellenséges te-
rület mélységében is biztosítsa a felmerült igényeknek megfele-
lő anyagokat és eszközöket, valamint a célterülethez minél köze-
lebbi rejtett szállítást, illetve az erők visszatelepítését, esetleges
evakuálását. A szállítás és az utánpótlás módjaiban előtérbe ke-
rül a rejtettséget leginkább lehetővé tevő légi, vagy vízi lehető-
ségek igénybevétele. A támogatás tervezésekor az integrált, nagy
logisztikai bázisok helyett a kisebb, a különleges erők műveleti
területén létesített regionális, vagy helyi logisztikai elemek mű-
ködtetését kell előtérbe helyezni.

EREDETI 6-84
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

6.16.2 Amennyiben rejtett logisztikai bázis létesítése nem

valósítható meg, úgy a rejtettség követelményeit nem veszélyez-
tető mértékben a művelet megszervezésének időszakában a hely-
színi beszerzés lehetőségeit kell felmérni. A logisztikai felderí-
tést a felderítő szervekkel együttműködve, akár egyénenkénti be-
szerzés (individuális támogató lehetőségek) lehetőségeit is figye-
lembe véve kell végrehajtani.
6.16.3 A logisztikai támogatói rendszernek mindezek mel-
lett biztosítani kell a különleges felderítés és közvetlen műve-
letek esetén megjelenő, megnövekedett anyagi igényeket (akár
periodikusan) is.
6.16.4 A különleges műveleti erők logisztikai támogatása
a nemzeti támogatás elve – amennyiben a nemzeti befogadás-
ra vonatkozó szerződések nem rendelkeznek másként –, illetve
többnemzeti hadszíntéri támogatás alapján valósulhat meg. Eb-
ben az esetben különösen fontos a koordináció, és az ellátási fe-
lelősök egyértelmű jog-, feladat- és hatáskörének tisztázása, a tá-
mogatási feladatok ütemtervének a művelet körülményeihez, di-
namikájához illő rugalmassága.
6.16.5 A műveletben résztvevők felszerelésének az egyén szint-
jén biztosítani kell a feladat végrehajtásához szükséges informáci-
ók küldésének, fogadásának, feldolgozásának képességét, az után-
pótlás korlátozott voltának megfelelő többfunkciós, megnövelt élet-
tartamú, és a rejtettség fokozását lehetővé tevő eszközök és anya-
gok rendelkezésre állását. A követelményeknek megfelelő felszere-
lés ugyanakkor nem korlátozhatja a mobilitást és a rejtettséget.
6.16.6 A logisztikai támogatás különleges műveleti speci-
fikumai
6.16.6.1 A különleges műveletek fajtái és végrehajtásuk kö-
vetelményei a logisztikai támogatás specializált képességeit kí-
vánják meg. A logisztikai képességeket leginkább alakító köve-

6-85 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

telmények a rejtettség, az időbeliség, a művelet mélysége, a mű-

veletet végrehajtó csoportok feladatnak megfelelő összetétele és
nagysága (kiscsoportos tevékenység), az alkalmazott harceljárá-
sok, az önállóság, valamint a műveletekre megfelelően kialakí-
tott speciális felszerelés igénye és a hozzájuk kapcsolódó speciá-
lis javító-, karbantartó igény.
6.16.6.2 A logisztikai támogatást a különleges műveletek tá-
mogatása esetén úgy kell megszervezni, hogy akár a műveleti (el-
lenséges) terület mélységében is biztosítsa – első sorban az állo-
mánynál lévő tartalék-készletekből és felszerelésből – a felmerült
igényeknek megfelelő anyagokkal és eszközökkel való ellátást,
valamint az utánpótlás célterülethez minél közelebbi rejtett kiszál-
lítását, illetve az erők visszatelepítését, esetleges evakuálását.
6.16.6.3 A logisztikai támogatás megtervezése és megszerve-
zése érdekében végzett logisztikai felderítést – a terület és éghaj-
lat elemzése, növényzet, vízvételi helyek – a felderítő szervekkel
együttműködve úgy kell végrehajtani, hogy a feladatot végrehaj-
tó állomány részére biztosítva legyen a feladathoz és annak idő-
tartamához igazodó felszerelés és ellátmány, valamint a felme-
rült szükségletek kielégítése terén az egyénenkénti beszerzés le-
hetőségei is felmérésre kerüljenek.
6.16.6.4 Amennyiben a tevékenységi körzetben, vagy annak
közelében rejtett logisztikai bázis létesítése nem valósítható meg,
úgy a rejtettség követelményeit nem veszélyeztető mértékben a
helyszíni beszerzés lehetőségeit is fel kell mérni és alkalmazni
szükséges, akár egyénenkénti beszerzés (individuális támogató
lehetőségek) lehetőségeit is felmérve kell végrehajtani.
6.16.6.5 A logisztikai támogatói rendszernek mindezek mel-
lett biztosítani kell a különleges felderítés és közvetlen műve-
letek esetén megjelenő, megnövekedett anyagi igényeket (akár
periodikusan) is.

EREDETI 6-86
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

6.16.6.6 A támogatás tervezésekor az integrált, nagy logisz-

tikai bázisok helyett a kisebb, a különleges erők műveleti terüle-
tén létesített regionális, vagy helyi logisztikai elemek működte-
tését kell előtérbe helyezni. A logisztikai alegységnek képesnek
kell lennie, hogy a feladathoz igazodva a csoportok kiinduló bá-
zisain előretolt logisztikai pontot hozzon létre és működtessen,
ahol biztosítva van az utánpótláshoz és az újrafeltöltéshez szük-
séges készletek, valamint a speciális technikai eszközök javításá-
hoz szükséges képesség, esetleg cserekészlet.
6.16.6.7 A műveletben résztvevők felszerelésének az egyén
szintjén biztosítani kell a feladat végrehajtásához szükséges in-
formációk küldésének, fogadásának, feldolgozásának képessé-
gét, az utánpótlás korlátozott voltának megfelelő többfunkciós,
megnövelt élettartamú, és a rejtettség fokozását lehetővé tevő
eszközök és anyagok rendelkezésre állását. A követelményeknek
megfelelő felszerelés ugyanakkor nem korlátozhatja a mobilitást
és a rejtettséget.
6.16.6.8 A műveleti biztonság a különleges műveleti felada-
tok sikerének első számú feltétele, amelyet a logisztikai támoga-
tó rendszernek is maximálisan figyelembe kell vennie. Korláto-
zott információk kerülhetnek napvilágra a különleges műveleti
erők számára rendelkezésre álló készletekről, azok felhasználá-
sának feltételeiről, az igénylés és az ellátás rendjéről, az utánpót-
lás lehetőségeiről, az elérhető szakemberek státuszáról stb.
6.16.7 Országhatáron kívül különleges műveletek logisz-
tikai támogatása:
6.16.7.1 Szövetségi műveleteknél a nemzeti erők logisztikai
támogatása alapvetően a nemzeti támogató rendszer tevékenysé-
gével, valamint a többnemzeti logisztikai erőforrások igénybevé-
telével, a befogadó nemzet által rendelkezésre bocsátott anyagok
és eszközök széles körű felhasználásával, valamint a harmadik

6-87 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

fél által biztosított erőforrásokból valósul meg. Ebben az esetben

különösen fontos a koordináció, és az ellátási felelősök egyértel-
mű jog- feladat- és hatáskörének tisztázása, a támogatási felada-
tok ütemtervének a művelet körülményeihez, dinamikájához illő
rugalmassága.
6.16.7.2 A különleges műveleti parancsnokságot és a végre-
hajtó erőket rendszerint a különleges műveleti keret- vagy veze-
tő nemzet – logisztikai támogatási egyezmények alapján – támo-
gatja. Ezt a logisztikai támogatást egészíti ki a saját nemzeti tá-
mogatás, illetve a befogadó nemzeti támogatás.
6.16.7.3 A különleges műveletek előkészítése során kiemelt
figyelmet kell fordítani az alkalmazásra tervezett haditechnikai
eszközök műveleti területre jellemző éghajlatnak, időjárási- és
terepviszonyoknak megfelelő felkészítésére (üzemanyag, kenő-
anyag, hűtőfolyadék, szűrőberendezések stb.) A végrehajtó cso-
portok kiinduló bázisain létrehozott előretolt logisztikai ponto-
kon biztosítani kell a speciális technikai eszközök javításához
szükséges képesség rendelkezésre állását – szakállomány, javí-
tó anyag készletek –, esetleg cserekészletet.
6.16.7.4 A különleges műveleti feladatokat végrehajtó erők
részére rendszerint a tevékenységi körzetben, vagy annak köze-
lében rejtett logisztikai bázis – az integrált, nagy logisztikai bá-
zisok helyett a kisebb, a különleges erők műveleti területén léte-
sített regionális, vagy helyi logisztikai elemek működtetését kell
előtérbe helyezni – kerül berendezésre.

EREDETI 6-88
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

VII. FEJEZET
ORSZÁGHATÁRON KÍVÜLI TÖBBNEMZETI
KATONAI MŰVELETEK LOGISZTIKAI
TÁMOGATÁSA

7.1 Műveleti követelmények szerinti logisztikai képes-

ségek kialakítása a műveletekben részt vevő MH kontin-
gensek részére
7.1.1 A műveletet végrehajtó parancsnok küldetése, a mű-
velet végcélja határozza meg a műveleti követelményeket,
azok a feladatokat, a feladatok pedig a képesség követelmé-
nyeket. A logisztikai képesség követelményeknek a művele-
ti követelményekkel kell összhangban lenniük úgy, hogy a lo-
gisztikai támogatás tegye lehetővé a műveletek sikeres végre-
hajtását és a küldetés teljesítését.
7.1.2 A logisztikai képességek szerint létrehozott logisz-
tikai támogató rendszer elemeit, a logisztikai lánc kialakítá-
sát úgy kell megtervezni és megszervezni, hogy biztosítsák
a műveletre települt erők teljes körű logisztikai támogatá-
sát. Az erők közvetlen támogatását végrehajtó logisztikai al-
egységnek és a hadszíntéri nemzeti támogatást végző – kö-
vető támogatást adó – Nemzeti Támogató Elemnek képes-
nek kell lennie a szövetséges logisztikai támogatást koor-
dináló Össszhaderőnemi Logisztikai Támogató Csoporttal
(Joint Logistic Support Group, a továbbiakban: JLSG) történő
együttműködésre, a műveleti területen rendelkezésre álló szö-
vetséges, harmadik fél, illetve a BNT keretében nyújtott támo-
gatás igénybe vételére.

7-1 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

7.1.3 A műveletre kijelölt erők logisztikai támogatásának

megtervezését – a logisztikai ellátási lánc kialakítását – megszer-
vezését és végrehajtását befolyásoló tényezők:
a) a műveleti tervben megfogalmazott követelmények;
b) műveleti feladat jellege, a végrehajtás várható ideje;
c) a műveleti terület távolsága, a stratégiai szállítás
lehetőségei;
d) a műveleti terület földrajzi és éghajlati jellemzői;
e) a műveleti terület infrastruktúrája;
f) a műveleti területen igénybe vehető – szövetséges,
harmadik fél, BNT – támogatások, erőforrások és
szolgáltatások.
7.1.4 A szövetséges műveletek logisztikai támogatásának
végrehajtása a küldő nemzet és a műveleti parancsnok közös,
megosztott felelőssége. Az NTE képességei igénybevételének
koordinálása a műveleti parancsnok részére átengedhető.
7.1.5 A műveleti területre átcsoportosításra tervezett erők
hadfelszerelését alapvetően meglévő készletből, szükség ese-
tén a jóváhagyott Központi Ellátási terv alapján beszerzésből
kell biztosítani.
7.1.6 A műveletre kijelölt erők logisztikai támogatásának
tervezése:
a) A többnemzeti műveletbe kijelölt erők logisztikai tá-
mogatása tervezése a vonatkozó – ratifikált – szövet-
séges doktrínákban lefektetett elvek és eljárások al-
kalmazásával, valamint a hazai szabályzókban meg-
határozottak szerint történik.
b) A művelethez történő csatlakozásra, illetve a felaján-
lásra vonatkozó döntés előkészítésénél vizsgálni kell
a logisztikai támogatás végrehajthatóságát és a feladat
végrehajtásának erőforrás igényét. A döntés-előké-

EREDETI 7-2
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

szítés szakaszában a stratégiai és központi logisztikai

szervezetek megvizsgálják a kijelölt erők hadfelszere-
lése biztosításának lehetőségeit, a művelet fenntartha-
tósága követelményeit, a stratégiai átcsoportosításhoz
szükséges szállítási kapacitás rendelkezésre állását és
összeállítják a feladat előzetes erőforrásigényét.
c) A tervezés korai szakászában együttműködést kell ki-
alakítani a művelet vezetésére kijelölt parancsnokság-
gal, hogy a műveleti terv kidolgozásával párhuzamo-
san megkezdődhessen a logisztikai támogatási rend-
szer, valamint a logisztikai ellátási lánc kialakítása.
d) A helyzetértékelés fontos lépése a logisztikai támoga-
táshoz szükséges információs igényt tartalmazó lista
kidolgozása, valamint a befolyásoló tényezők folya-
matos értékelése.
e) A szövetségesektől-, illetve a műveleti területen – BNT
keretében, harmadik féltől – lebiztosítható erőforrások
és szolgáltatások igénybevétele tervezése érdekében
már a tervezés korai szakaszában szükséges kidolgoz-
ni az Igény Jegyzéket, amelyet folyamatosan fejlesz-
teni, naprakészen kell tartani.
f) A kötelékben feladatot végrehajtó erők közvetlen lo-
gisztikai támogatását a szervezetszerű, vagy ideigle-
nesen megalakított logisztikai alegység hajtja végre.
A műveleti területen települt magyar erők követő lo-
gisztikai támogatását a jelen doktrínában meghatáro-
zott elvek alapján az NTE végzi.
g) A műveleti területre átcsoportosításra tervezett erők
hadfelszerelése az állománytáblában, felszerelési jegy-
zékben, valamint a műveleti parancsnok és a logiszti-
kai vezető nemzet követelményei alapján, a helyszí-
nen igénybe vehető erőforrások és szolgáltatások fi-
gyelembevételével kidolgozott és jóváhagyott – a rak-

7-3 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

tár készleteket is tartalmazó – Központi ellátási terv

alapján került megalakításra. A Központi ellátási ter-
vet a hadműveleti szintű logisztikai szervezet készíti
el, a központi rendeltetésű logisztikai szervezet kiegé-
szíti a központi készletből biztosítható anyagokkal és
technikai eszközökkel és javaslatot tesz a szükséges
beszerzések megindítására.
h) A logisztikai támogatási terv véglegesítése, valamint
a hadfelszerelés szükségletet tartalmazó Központi el-
látási terv jóváhagyása lehetőleg a műveleti területen
végrehajtott szemrevételezést követően történjen.
7.1.7 A kijelölt erő és a logisztika kitelepítése (stratégiai
szállítás)
7.1.7.1 A többnemzeti katonai kontingensek felvonultatásá-
nál a közlekedési támogatás feladatainak megtervezéséért, meg-
szervezéséért, végrehajtásáért és a szükséges szállító kapacitás
biztosításáért a nemzeti katonai közlekedési szervek a felelősek.
A NATO felelős a többnemzeti főparancsnokság és más közösen
finanszírozott elemek mozgatásához szükséges szállítási erőfor-
rások biztosításáért.
7.1.7.2 A több országon áthaladó átcsoportosítás esetén a sze-
mélyi állomány légi úton, a hadfelszerelés kiszállítása légi-, ten-
geri-, vagy vasúti eszközök igénybevételével történik.
7.1.7.3 Ahol alkalmazható és lehetséges, a nemzeteknek kö-
zös és megosztott használatra alkalmassá kell tenniük erőfor-
rásaikat és szabad kapacitásukat. Ezeknek meg kell felelniük a
NATO hadműveleti követelményeinek és a megfelelő szinten
kell őket koordinálni. A nemzetközi határokon való áthaladást
szabvány és egyeztetett magállapodások alapján kell biztosítani.

EREDETI 7-4
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

7.1.7.4 Mivel a tagországok hadseregeinek túlnyomó több-

sége nem rendelkezik megfelelő nagyságú stratégiai (légi és
tengeri) szállítókapacitással, ezért a polgári szolgáltatók szál-
lító eszközeinek igénybevétele szükséges. A polgári szállítási
erőforrások általában piaci feltételek mellett működnek, ezért
a NATO-nak és a nemzeti hatóságoknak tovább kell folytatni-
uk az alkalmas polgári erőforrásokhoz való gyors és megbíz-
ható hozzájutást biztosító kollektív megállapodások előkészíté-
sét, a polgári szállítási erőforrások ellenőrzésére vagy átirányí-
tására vonatkozó egyezmények megkötését, amennyiben a ke-
reskedelmi piac láthatóan nem képes kielégíteni az igényeket.
7.1.7.5 A közlekedési tervezést a megfelelő erőkhöz és az
azokkal kapcsolatos alkalmazási lehetőségekhez kell alakítani.
A nemzeti és NATO közlekedési tervezést a lehető leghamarabb
össze kell hangolni a hadműveleti tervezési eljárás ideje alatt.
7.1.7.6 A nemzeti mozgatást tervező törzsek az egységes el-
gondolás, tervezési metódus és formai követelmények érdeké-
ben a saját nemzeti terveiket az egységes Szövetséges Felvonu-
lási és Mozgatási Rendszer (Allied Deployment and Movement
System, a továbbiakban: ADAMS) alkalmazásával készítik el és
küldik meg a Szövetséges Mozgáskoordináló Központ részére az
egyeztetés és összehangolás céljából.
7.1.7.7 A stratégiai (nagytávolságú) szállításokra vonatkozó
nemzeti Részletes Felvonulási Tervet a Szövetséges Mozgásko-
ordináló Központ beilleszti a Többnemzeti Részletes Felvonulá-
si Tervbe, felszámolja az esetleges térbeni és időbeni ütközése-
ket együttműködve a kijelölt NATO parancsnok(ok)kal, a küldő
és befogadó nemzetekkel.

7-5 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

7.1.7.8 A stratégiai szállítást követő fogadás, állomásozta-

tás, az alkalmazási területre történő előrevonás a Fogadás, Ál-
lomásoztatás, Előremozgatás (Reception Staging Onward
Movement, a továbbiakban: RSOM) szövetségi tervezése a fel-
vonulás tervezési folyamat integrált része, amely a Többnemzeti
Részletes Felvonulási Terv alapján a Koaliciós Fogadás, Ál-
lomásoztatás, Előremozgatás Eszköz (Coalition Reception
Staging Onward Movement Tool, a továbbiakban: CORSOM)
rendszerrel kerül végrehajtásra. A befogadó nemzet – egyetér-
tésben a küldő nemzetekkel és a NATO parancsnokkal – veze-
ti a fogadás és az alkalmazási területre történő előrevonás terve-
zését annak érdekében, hogy maximalizálják a kirakóhelyek át-
eresztőképességét. Ugyancsak a befogadó nemzet együttműkö-
dése szükséges a fogadó, rendező, állomásoztató, valamint gyü-
lekezési körzetek és az egyes alakulatok végső rendeltetési he-
lyeihez vezető útvonalak kapacitásának magas fokú kihasználá-
sához annak érdekében, hogy betarthassák a parancsnok által az
alkalmazási helyre történő érkezésre megszabott időpontot. Eb-
ből a szempontból elsőrendű fontosságú a BNT és az infrastruk-
turális képességek előzetes meghatározása.
7.1.7.9 A felvonulás végrehajtása során a nemzetek folyama-
tosan biztosítják a Részletes Felvonulási Tervek naprakészen tar-
tását és az információk közlését a Szövetséges Mozgáskoordiná-
ló Központ részére.

7.2 Többnemzeti logisztikai támogatás

7.2.1 A többnemzeti logisztika egy olyan közös cél- és esz-
közrendszerben megvalósuló együttes támogatási forma, amely
a műveleti követelmények és speciális helyzetek függvényében
növelheti a gazdaságosságot és hatékonyságot.

EREDETI 7-6
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

7.2.2 A többnemzeti logisztika előnyei a következők lehet-

nek: teljes költségek csökkentése, egyes nemzetek lehetősége
arra, hogy arányos részt vállaljanak a támogatásban, a logiszti-
kai szervezetek méretének és számának csökkentése, a haderők
rugalmasságának javítása, a korlátozott helyi erőforrások megőr-
zése és speciális nemzeti szaktudás hasznosítása.
7.2.3 A logisztikai támogatás hatékony végrehajtása és a gaz-
daságosság figyelembevételével a többnemzeti logisztikai meg-
oldásokkal és lehetőségekkel már a logisztikai tervezési folya-
mat lehető legkorábbi szakaszában számolni kell.
7.2.4 A saját haderőket támogató nemzeti logisztikai megol-
dások mellett – ahol a nemzetek és/vagy a NATO parancsnokok
között keletkezett eseti kölcsönös megegyezések alapján nyújt-
ják a támogatást – a többnemzeti logisztikának az alábbi három
fajtájával számolhatunk.
a) Előre tervezett kölcsönös támogatási, befogadó nem-
zeti támogatási, harmadik fél által nyújtott támogatá-
si szolgáltatási szerződések, amelyek a NATO és/vagy
a nemzetek között két- vagy többoldalú megállapodá-
sok alapján biztosíthatóak.
b) Egy nemzet – nemzeti alárendeltségben maradva – hi-
vatalosan vállalja egyes támogatások, illetve szol-
gáltatások nyújtását a többnemzeti haderő egészének
vagy részeinek (pl. logisztikai vezető nemzet logiszti-
kai szerepkörre szakosodott nemzet). A feladatszabás
jog- és hatáskört a NATO parancsnok gyakorolja.
c) Egy vagy több nemzet hivatalosan vállalja a többnemzeti
haderő egészének vagy részeinek támogatását oly mó-
don, hogy a műveleti irányítás a többnemzeti parancs-
nok jog- és hatásköre marad.

7-7 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

7.2.5 Vezető nemzet logisztikai feladatköre

7.2.5.1 A szövetséges erők logisztikai támogatásánál, a meg-
felelő adottságokkal rendelkező ország elfogadhatja a felelőssé-
get vagy felkérés alapján elláthatja vezető nemzeti feladatát a lo-
gisztikai támogatás-beszerzés minden területén és/vagy a műve-
leti parancsnokságok információ-ellátása terén. Ebben az eset-
ben a logisztikai támogatás koordinálása, illetve a logisztikai
szükségletek meghatározó részeinek kielégítése céljából vezető
nemzetté lehet kijelölni.
7.2.5.2 A vezető nemzeti feladatának része a logisztikai ve-
zetési struktúra kialakítása a többnemzeti támogatás megterve-
zésekor. A vezető nemzet magára vállalja a logisztikai támoga-
tási rendszer teljes körű koordinációjának felelősségét, szerve-
zi, és/vagy biztosítja a hadszíntéren vagy a (műveleti) terület
egy meghatározott részén, az ott elhelyezkedő valamennyi nem-
zetközi erő és parancsnokság, vagy azok egy részének számá-
ra a logisztikai támogatás meghatározott részterületeit. Ez a fe-
lelősség magában foglalhatja az áruk és szolgáltatások beszerzé-
sét, a kikötők, repülőterek, vasúti kirakó állomások üzemelteté-
sét, a mozgatás és szállítás koordinálását, az ellátási útvonalak
fenntartását.
7.2.5.3 A NATO parancsnok delegálhatja jogköreinek egy ré-
szét a vezető nemzethez, aminek részletei egy MoU-ban vagy ha-
sonló szintű megállapodásban kerülnek rögzítésre. Amikor egy
nemzet elfogadja a vezető nemzeti feladatot, azt egyszer megál-
lapodás formájában (MoU), vagy hasonló szintű megállapodás-
ban rögzíteni kell a vezető nemzet és stratégiai/összhaderőnemi
parancsnok között vagy az erőgenerálási folyamat részeként kell
kezelni. Ennek a megállapodásnak tartalmaznia kell a nemzet ha-
táskörét a feladat végrehajtásra.

EREDETI 7-8
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

7.2.5.4 A logisztikai vezető nemzeti koncepció két- és több-

oldalú megállapodásokon alapul, amelyekben rögzítésre kerül a
logisztikai támogatás pénzügyi, tulajdonviszonyokra vonatkozó,
jogi felelősségvállalást tartalmazó és egyéb szerződésbeli részle-
tei. Ezeknek a részleteknek tartalmazniuk kell a vezetés rendjét
és részletes eljárásmódokat, amelyek lefedik az igénybevett/biz-
tosított eszközök és szolgáltatások ellentételezésének rendjét. Az
igényelt szolgáltatás szintjét logisztikai mellékletben kell szabá-
lyozni a logisztikai két vagy többoldalú megállapodás részeként.
7.2.5.5 Vezető nemzet szerinti logisztikai támogatás esetén
a költségtérítés az érintett felek közötti szerződés alapján törté-
nik. Ez nem csak katonai, hanem polgári szolgáltatás nyújtása
is lehet a vezető nemzet részéről.
7.2.6 Szerepkörre szakosodott nemzeti logisztikai feladatköre
7.2.6.1 A hivatalos NATO logisztikai doktrína szerint a szö-
vetség számos módon valósíthatja meg a többnemzeti logisztikai
támogatást országhatáron kívüli műveletekben.
7.2.6.2 A szerepkörre szakosodott nemzeti logisztikai támo-
gatás egy szűkebb logisztikai támogatási körre vonatkozik, pél-
dául meghatározott osztályú anyagok, vagy szolgáltatások be-
szerzésére, cserébe viszont korlátlan hadszíntéri forrásul szolgál-
hat. A többnemzeti logisztikai támogatási megállapodások célja,
hogy a nemzetek és/vagy NATO parancsnokságok egymás kö-
zött elkerüljék a párhuzamosságokat, illetve a feleslegek felhal-
mozódását a logisztikai támogatásban. Gyakorlatilag a szerep-
körre szakosodás során a nemzetek multinacionális, integrált lo-
gisztikai támogatási formát valósítanak meg, amikor meghatáro-
zott logisztikai szolgáltatás biztosítása érdekében „összeadják”
az erőket és eszközöket a hatékonyabb és költségkímélőbb meg-
oldások érdekében.

7-9 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

7.2.7 Többnemzeti logisztikai képességek

7.2.7.1 Több nemzet megállapodása alapján a többnemzeti
erő logisztikai támogatására, a NATO/EU parancsnok alárendelt-
ségébe tartozó többnemzeti képesség hozható létre, amely bizto-
síthatja a logisztikai támogatás rugalmasságát többnemzeti had-
erő alkalmazása során. A többnemzeti logisztikai képesség olyan
lehetőség a parancsnok számára, amely a műveleti követelmé-
nyek és speciális helyzetek függvényében növeli a gazdaságos-
ságot és hatékonyságot. A többnemzeti képességben való részvé-
tel lehetőséget teremt arra, hogy egyes nemzetek a lehetőségeik-
hez mérten arányos, valamint speciális nemzeti szaktudásukkal
részt vállaljanak a támogatásban, ezzel csökkentve a nemzeti lo-
gisztikai szervezet(eik) erőforrásigényét.
7.2.7.2 A többnemzeti logisztikai képesség a gyakorlatban
egy, az együttműködést deklaráló egyezményen alapuló, kö-
zösen működtetett többnemzeti katonai szervezet keretében
valósul meg.
7.2.7.3 A többnemzeti logisztikai szervezet rendelteté-
se a logisztikai támogatás végrehajtása azokon a területeken,
ahol a nemzeti támogatás nem biztosítható, vagy ahol hatéko-
nyabban alkalmazható a parancsnok általános logisztikai tá-
mogatási tervének megvalósítására. Ez különösen fontos az
olyan alacsony intenzitású, vagy hosszú idejű műveletek ese-
tén, ahol a logisztikai erők biztosítása nem valósítható meg
együttműködés nélkül.
7.2.7.4 A többnemzeti logisztikai szervezet feladatköre meg-
egyezik a hasonló nemzeti támogató logisztikai szervezetével,
azzal a különbséggel, hogy feladatát a többnemzeti erők parancs-
nokának alárendeltségében, a többnemzeti erő támogatása érde-
kében hajtja végre.

EREDETI 7-10
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

7.2.8 Befogadó Nemzeti Támogatás igénybevétele

7.2.8.1 A többnemzeti logisztikai támogatás keretében a
szükségletek kielégítése – jellegüktől, illetve mennyiségi és mi-
nőségi mutatóitól függően – részben központi (nemzeti) ellátás-
sal, a NATO és a részt vevő szövetséges nemzetek logisztikai
erőforrásaira támaszkodva a BNT igénybevételével, és részben
helyi beszerzéssel valósul meg. Általános elv azonban, hogy a lo-
gisztikai támogatás biztosítása mindig nemzeti felelősségi körbe
tartozó feladat.
7.2.8.2 A BNT különféle civil és katonai támogatást jelent,
melyet a befogadó nemzet biztosít a szövetséges nemzeteknek
és szervezeteknek, amelyek a befogadó nemzet területén tartóz-
kodnak, tevékenykednek, vagy azon haladnak át. A BNT elvei-
vel az AJP 4.5 kiadvány foglalkozik részletesen. BNT-ről külön-
böző gyakorlatok, hadműveletek, és válságreagáló műveletek so-
rán beszélhetünk.
7.2.8.3 A BNT nemzetközi jogi háttere:
a) Nemzetközi szerződések tartalmazzák a jogalapot
arra, hogy a NATO nemzetközi parancsnokságok kö-
telezettségeket vállalhassanak, bizonyos jogokat gya-
koroljanak, illetve, hogy bizonyos kedvezményeket,
és mentességeket élvezzenek.
b) A legmagasabb szinten megkötött megállapodás a
BNT biztosítását, és a költségtérítés módját tartalma-
zó BNT MoU. A BNT MoU alapján a további szabá-
lyozást igénylő kérdések ún. technikai egyezmények-
ben kerülnek szabályozásra. Egyes esetekben előfor-
dulhat, hogy a BNT biztosítására nem születik MoU,
csak egy Tranzit Megállapodás (Transit Agreement),
mely részletkérdései szintén technikai egyezmény
dokumentumokban pontosíthatók. A jogi hierarchia

7-11 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

elve alapján tehát elsőbbséget élveznek a nemzetkö-

zi egyezmények, és a kormányközi megállapodások,
majd utánuk következnek a tárcaszinten, illetve ala-
csonyabb szinten megkötött egyéb szerződések.
c) A legfelsőbb szintű szerződések adják meg tehát azt a
jogi keretrendszert, mely a BNT valamennyi szerep-
vállalójára nézve kötelező érvényű. Ezért is alapvető
fontosságú, hogy a BNT-t részletező szerződésekben
lefektetett szabályok összhangban álljanak a nemzet-
közi szerződésekben foglaltakkal.
7.2.8.4 A BNT igénybevétele:
a) A BNT igénybevehetősége a logisztikai támogatás
tervezésének egyik kulcsfontosságú tényezője. Ez
határozza meg a nemzeti támogatás, illetve a szövet-
ségesi támogatás szükséges mértékét és terjedelmét.
A BNT igénybevétele jelentős mértékben hozzájárul
az átfogó tervezési folyamathoz.
b) A befogadó nemzetek tájékoztatják a küldő nemzete-
ket és az illetékes NATO parancsnokokat a meghatá-
rozott igényekre vonatkozó befogadó nemzeti képes-
ségekről, továbbá a képességekben történt jelentősebb
változásokról. A NATO parancsnokok tájékoztatják a
küldő nemzeteket a BNT erők-, eszközök igénybeve-
hetőségéről.
c) Az erőforrások igénybevételét állami jogszabályok és
államközi szerződések alapján elfogadott, a hadműve-
leti terv részét képező támogatási tervek garantálják.
A BNT elemeinek (létesítmények, energia, munkaerő,
eszközök, anyagi készletek és szolgáltatások) döntő
része a polgári szféra kapacitásaként funkcionál.
d) A BNT keretén belül az erőforrások egy részét – füg-
getlenül a teljes körű nemzeti ellátási lehetőségek-

EREDETI 7-12
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

től – gazdasági-, vagy politikai megfontolás alapján,

a helyszínen veszik igénybe. A BNT fontos elemét ké-
pezik a felvonulási, szállítási útvonalak, az elhelyezé-
si körletek, gyakorlóterek, kiképzési objektumok, pá-
lyaudvarok, repülőterek stb. A BNT részeként műkö-
dő erőforrások másik részét, az üzemanyag-, élelmi-
szer ellátás, különféle szolgáltatások, a szállítási kapa-
citások képezik. Ezeket csak szükség esetén – a nemze-
ti- és a szövetséges támogatás mértékétől függően – ál-
talában költségtérítéssel veszik igénybe.
7.2.8.5 A befogadó nemzeti támogatás igénybevételének
alapelvei:
1. A BNT igénybevételének célja, hogy a logisztikai tá-
mogatás a megfelelő időben, és helyen a lehető leg-
kisebb erőforrás-befektetéssel kerüljön biztosításra.
Természetesen nem lehetséges minden igény BNT út-
ján történő kielégítése, azonban az ellátás tervezése
során a BNT-vel biztosítható szolgáltatásokat kell el-
sőbbségben részesíteni. A parancsnokoknak meg kell
találniuk az egyensúlyt a különböző ellátási források
igénybevétele között, mely gondos logisztikai terve-
zést és előkészítést igényel.
2. A BNT igénybevétele, illetve tervezése nagymérték-
ben függ az adott művelet jellegétől, azonban ahol a
megfelelő jogi háttér adott, ott ezekből a dokumentu-
mokból kell kiindulni. A BNT megállapodások szöve-
gének előkészítéséért a műveletet vezető NATO pa-
rancsnok logisztikai törzse felel. A BNT tervezése,
és igénybevétele a már hivatkozott AJP 4.5 szerint az
alábbi 5 fázisra bontható.
a) 1. fázis: A művelettervezés kezdetén be kell azono-
sítani azon ellátási területeket, ahol BNT szüksé-
ges. A tervezés alapja a küldő nemzetek által össze-

7-13 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

állított Igény jegyzék. Általában minden műveletre

eseti jellegű BNT MoU kerül megkötésre a befoga-
dó nemzetekkel. Ha már létezik olyan állandó hatá-
lyú BNT MoU az adott befogadó nemzettel, amely
valamennyi NATO műveletre és gyakorlatra vonat-
kozik, akkor új MOU megkötésére nincs szükség.
Ebben az esetben elegendő az igényeket egy igény-
kérő levélben megküldeni a befogadó nemzet ré-
szére. A küldő nemzetek az AJP 4.5 mellékletében
szereplő Csatlakozási nyilatkozat/Szándéknyilatko-
zat kitöltésével csatlakozhatnak egy már megkötött
BNT MoU-hoz.
b) 2. fázis: Végre kell hajtani az előzetes helyszíni be-
járást/felderítést, amely alapján össze kell állítani
és meg kell küldeni a befogadó nemzetnek (a küldő
nemzetek igényeit is figyelembe véve) a támogatás-
ra vonatkozó Szükségleti koncepciót. A koncepció-
ban megfogalmazott igény szolgáltat alapot a Tech-
nikai Egyezmény megkötéséhez.
c) 3. fázis: A Szükségleti koncepció elfogadása után a
BNT-t Szervező Közös Bizottság kialakítja és vég-
legesíti a Technikai Egyezmény szövegét, mely
minden érintett nemzet vonatkozásában részlete-
sen tartalmazza a BNT közös koncepcióját, eljárás-
rendjét, illetve a pénzügyi és jogi vonatkozású rész-
leteket. A Technikai Egyezményt a NATO művelet
parancsnoka, és a Befogadó Nemzet erre felhatal-
mazott szervezetének képviselője írja alá.
d) 4. fázis: A NATO parancsnok a helyszíni szemlék
végrehajtása után részletekbe menően kidolgozza a
Részletes Igény jegyzéket, melyet megküld a be-
fogadó nemzet részére. A befogadó nemzet a meg-
küldött Igény Jegyzék alapján visszaigazolja, hogy

EREDETI 7-14
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

mely szolgáltatásokat tudja a kérelemnek megfele-

lően biztosítani. Írásban tájékoztatja a NATO szer-
vezetet a befogadó nemzet, ha valamely területen
csak korlátozással, vagy nem képes a kért szolgál-
tatást biztosítani. A művelet parancsnokának joga
és kötelessége, hogy prioritási sorrendet állítson
fel a részt vevő nemzetek (küldő nemzetek) vonat-
kozásában, amennyiben a BNT keretében igényelt
szolgáltatásokat a befogadó nemzet csak korláto-
zott mértékben képes biztosítani. Az Igény jegyzék
aláírásával az aláíró felek kötelezettséget vállalnak
az abban foglaltak teljesítésére.
e) 5. fázis: A BNT utolsó fázisa a Közös Végrehaj-
tási Megállapodás, illetve az esetleges TA-k alá-
írása. Ezen megállapodások már az adott konkrét
helyszínre/területre vonatkozó módon, teljes rész-
letességgel szabályozzák a biztosítandó támogatá-
sokat. A Közös Végrehajtási Megállapodás aláírói
a NATO parancsnokság, és a befogadó nemzet ki-
jelölt képviselői.
7.2.8.6 A modern NATO műveletek támogatásában egyre na-
gyobb szerepet tölt be a rugalmasság, a gyorsaság, illetve a nem-
zetgazdaság kapacitásának lehető leghatékonyabb kiaknázása,
amely megköveteli, hogy a BNT tervezése a logisztikai tervezé-
si folyamat szerves része legyen.
7.2.8.7 NATO műveleti logisztikai lánc igénybevétele
a) Védelemben a nemzetgazdasági források közvetlenül
a harcászati-, illetve hadműveleti szintű ellátási rend-
szerekbe kapcsolhatók be. A nemzeti erők ellátása a
hadszíntéren felállított NTE-n, a vezető- és szerepkör-
re szakosodott nemzeteken keresztül, illetve közpon-
tilag a NATO Támogatási és Beszerzési Ügynökség

7-15 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

(NATO Support and Procurement Agency, a további-

akban: NSPA) által beszerzett szolgáltatás biztosításá-
val történhet. Amennyiben valamely szolgáltatást egy
másik nemzet biztosít, saját NTE működtetésére nincs
szükség. A NATO műveleti ellátási lánc igénybevéte-
le előtt tisztázni kell, hogy az ellátás igénybevételének
melyek a feltételei, illetve a korlátai.
b) A NATO műveleti logisztikai lánc logisztikai kapa-
citások és disztribúciós képességek ellátási útvona-
lak mentén működő hálózata, amely fogadja, szállítja,
tárolja, elosztja, és újra elosztja az anyagokat, illetve
a személyi állományt a megfelelő helyre. A műveleti
logisztikai lánc menedzsmentje egy képesség, amely
koordinálja, optimalizálja és rangsorolja a logiszti-
kai erőforrások és szolgáltatások áramlását a NATO
műveleti területen és azon kívül, a NATO parancsnok
szándékának megfelelően.
c) A műveleti logisztikai lánc menedzsment célja a mű-
veleti területen jelentkező túlbiztosítás csökkentése,
illetve az erőforrások hálózatközpontú kezelése és el-
osztása. Ezen kezdeményezés keretében jött létre az
összhaderőnemi logisztikai támogató csoport, illetve
a különböző többnemzeti kezdeményezések, mint pél-
dául a többnemzeti integrált logisztikai egység.
7.2.8.8 Helyszíni beszerzés igénybevétele
a) A hazai, és a szövetséges erőforrások, a NATO ellátási
lánc, a kormányközi megállapodásokon alapuló BNT,
valamint a különféle nemzetközi szerződések alap-
ján biztosított támogatás igénybevétele mellett a helyi
erőforrások is igénybe vehetők helyszíni beszerzések
formájában.

EREDETI 7-16
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

b) Az általános rendeltetésű, nemzetgazdaság által is

széleskörűen használt ellátási anyagok és a szolgál-
tatások helyszíni beszerzésekkel, helyi kapacitások
igénybevételével is biztosíthatók vagy ad-hoc, vagy
előre tervezett jelleggel. Alapvető különbség a hely-
színi beszerzések, és a BNT, vagy nemzetközi meg-
állapodások alapján biztosított támogatások között,
hogy a helyszíni beszerzések mögött nem mindig áll
nemzetközi megállapodás. A helyszíni források igény-
bevétele mindig a helyi lakosság alapvető szükségle-
teinek figyelembevételével kell, hogy történjen! A he-
lyi források igénybevételét ahol lehetséges a befoga-
dó nemzettel is egyeztetni kell, és szerződést kell köt-
ni a megfelelő szolgáltató szervekkel.
c) A helyszíni beszerzés nem ütközhet a BNT-vel, és
a beszerzés lefolytatását alapos piackutatásnak kell
megelőznie. A beszerzések lefolytatása során a köz-
beszerzésre vonatkozó általános nemzeti és nemzet-
közi törvényeket, és szabályokat, illetve a befogadó
nemzet törvényeit/szabályait kell alapul venni.

7.3 Műveleti területre irányuló utánpótlási szállítások

megszervezése
7.3.1 A NATO földrajzi határain kívül végrehajtott feladata-
inak előtérbe kerülése miatt a nagytávolságú (stratégiai) szállí-
tások megtervezése, megszervezése és végrehajtása a felvonu-
lás, az utánszállítás és a visszatelepülés időszakában egyaránt
kiemelt feladatként jelentkezik. A többnemzeti összhaderőnemi
katonai műveletekben alkalmazásra kerülő MH kontingensek
utánpótlási szállításainak megtervezéséért, megszervezéséért és
végrehajtásáért elsősorban a nemzeti katonai közlekedési szer-
vek felelősek.

7-17 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

7.3.2 A közlekedési támogatás célja a szükséges közlekedé-

si támogatási rendszer megteremtésével, a műveletek végrehaj-
tása során keletkező mozgatási-szállítási szükségletek kielégíté-
sével, a közlekedési szervezetek hatékony alkalmazásával támo-
gatni a műveletek sikeres végrehajtását, mint a műveleti logiszti-
kai ellátási lánc meghatározó eleme. Az országhatáron kívül tele-
pítésre kerülő MH erők alkalmazásához kapcsolódó utánpótlási
szállítások végrehajtásához megfelelően felkészített közlekedési
rendszer (elsősorban a nagytávolságú szállítókapacitás biztosítá-
sa vonatkozásában) szükséges.
7.3.3 A szükséges stratégiai szállítókapacitások biztosítása
a következő forrásokból történhet:
a) szövetséges országok nemzeti szállítókapacitásának
alkalmazása lehetőség szerint két-vagy többoldalú
megállapodás alapján (nemzeti légihidak);
b) nemzetközi egyezmények, megállapodások által biz-
tosított kapacitásokból polgári fuvarpiacon rendelke-
zésre álló kapacitásokból.
7.3.4 Az MH nagytávolságú szállításainak végrehajtására a
szükséges légi és tengeri szállító kapacitás biztosítása különböző
keret, illetve rendelkezésre állási szállítási szerződésekkel polgá-
ri vagy katonai eszközökkel történik.
7.3.5 A közlekedési támogatással kapcsolatos feladatok tar-
talma, mérete, a végrehajtás erőforrásai és módjai döntő mérték-
ben függnek a műveletek tartalmától, jellegétől. A közlekedési
támogatás feladatrendszere a különböző műveletek során lénye-
ges eltéréseket mutat. Mind a logisztikai szükségletek nagysága,
mind a közlekedési támogatás módja és formája a művelet végre-
hajtásába bevont katonai szervezetek nagyságától, feladatuk tar-
talmától, jellegétől és időtartamától függ.

EREDETI 7-18
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

7.3.6 Az utánpótlási szállítások szervezésénél a következő

körülményeket kell figyelembe venni:
a) a műveletek jellegét, tartalmát;
b) a hadszíntér, működési vagy alkalmazási térség (kör-
zet) távolságát, kiterjedését és földrajzi sajátosságait;
c) a művelet térbeli és időbeli kiterjedését;
d) a műveletben résztvevő katonai szervezetek összeté-
telét, állományát;
e) a szállítandó személyek számát, felszerelésük mennyi-
ségét (tömegét);
f) a szállítandó anyagok, eszközök mennyiségét, jellegét;
g) a különleges kezelést igénylő utánpótlási anyagokkal
kapcsolatos szállítási szabályokat;
h) az együttszállíthatóság szabályait;
i) a gazdaságosságot:
1. helyszíni beszerzés lehetőségének vizsgálata;
2. szállítási mód meghatározása;
3. szállítási kapacitás kiválasztása.
7.3.7 A fenti körülmények figyelembevételével kerül sor a tele-
pített, kijelölt erők utánpótlási szállításának megszervezésére. A ki-
jelölt erők logisztikai támogatását biztosító katonai szerv(ezet) a tá-
mogatott erők igényei alapján beszerzi, készletezi, szállításhoz elő-
készíti a kiszállítandó anyagokat, valamint elvégzi a vámügyinté-
zéssel kapcsolatos feladatokat. Ezután az elöljáró szervtől szállítóte-
ret igényel a kiszállítás végrehajtásához.
7.3.8 Az elöljáró szerv közlekedési szakállománya a fenti kö-
rülményeket mérlegelve, a rendelkezésre álló erőforrások figyelem-
bevételével dönt a kiszállítás módjáról. Ezután intézkedik a kato-
nai közlekedési szervezet irányába a megfelelő szállítókapacitás
biztosítására, valamint az ellátást biztosító katonai szerv(ezet) irá-
nyába a kiszállítandó anyagokkal/eszközökkel kapcsolatos további
teendőkről, végül tájékoztatja az ellátandó telepített erőt – vagy az
NTE-t – az utánpótlási szállítás végrehajtásának fontosabb adatairól.

7-19 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

7.4 Műveletekből való kivonás (visszatelepítés)

logisztikai támogatása
7.4.1 A többnemzeti műveletekben részt vevő nemzeti kato-
nai szervezetek kivonása, honi területre történő visszatelepítése
nemzeti felelősség, amelyet egyeztetni kell a műveletet vezető
parancsnoksággal. A műveletek befejezése után a nemzeti kato-
nai szervezetek visszakerülnek a nemzeti alárendeltségbe. A ki-
vonás végrehajtása már nemzeti alárendeltségben történik az el-
készült kivonási terv követelményei alapján, amely szerint kell a
logisztikai szervezeteknek a szükséges erőforrásokat biztosítani.
7.4.2 A kivonás nemzeti felelősség szerinti – de a szövetsé-
ges közlekedési szervezet által koordinált – végrehajtása nem
csak az ahhoz szükséges szállító eszközök meglétét feltételezi:
a végrehajtó nemzetnek a katonai szervezetei kivonásához szük-
séges komplex képességgel és ahhoz tartozó szállító kapacitással
kell rendelkezni, ami a következők szerint valósulhat meg:
a) polgári erőforrásból garantált rendelkezésre állási
szerződések alapján;
b) olyan szövetséges nemzetekkel létrejött két-, illetve
többoldalú szerződések alapján, amelyek rendelkez-
nek a szükséges kapacitással;
c) a szövetségi rendszeren rendelkezésre álló, több
nemzet által szállító kapacitás biztosítására létreho-
zott csoportokhoz csatlakozva.
7.4.3 A kivonás végrehajtásához kapcsolódó logisztikai tá-
mogatási feladatok:
a) a honi területre történő visszatelepüléshez szükséges
szállító eszközök biztosítása, a szükséges okmányok
előkészítése (berakási terv, vámokmányok, veszélyes
anyag nyilatkozat);

EREDETI 7-20
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

b) a kijelölt műveleti területről a személyi állomány és a

hadfelszerelés gyülekezési körletbe történő mozgatá-
sa, amely történhet közúti menet végrehajtásával, vas-
úti és közúti szállítással. A menetek és a különböző
szállítások (szállítási alágazatok szerint) végrehajtását
a többnemzeti katonai erő mozgáskoordináló szerve-
zeteivel, illetve a befogadó nemzet közlekedési szer-
veivel egyeztetni kell. A menetek és a szállítási felada-
tok végrehajtásához szükséges őrzés-védelmi, forga-
lom szabályozási feladatok végrehajtása nemzeti fele-
lősség, amelyhez a szövetséges, illetve fogadó nemze-
ti erők is segítséget nyújthatnak;
c) a gyülekezési körletben a személyi állomány részére a
rövid idejű tartózkodásához a szükségletek biztosítá-
sa (szállás, étkezés, tisztálkodás, egészségügyi ellátás,
mosatás) a hadfelszerelés részére ideiglenes tároló hely
biztosítása;
d) a gyülekezési körletben kijelölt berakó vasútállomás, re-
pülőtér, kikötő szemrevételezése, a berakási tervek alap-
ján a hadfelszerelés berakása logisztikai támogatás.

7.5 A logisztikai erők megóvása

7.5.1 Az erők megóvása magába foglal minden olyan rend-
szabályt és eszközt, amely csökkenti a személyi állomány, a had-
felszerelés, az információáramlás, a műveletek és tevékenysé-
gek sebezhetőségét, bármilyen fenyegetéssel, illetve kockázattal
szemben annak érdekében, hogy az erők cselekvési szabadságá-
nak, valamint működési hatékonyságának megőrzésével hozzá-
járuljon a küldetés sikeréhez.

7-21 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

7.5.2 A logisztikai erők esetében az erők megóvásának két

vetülete van:
a) Maguknak a logisztikai erőknek a megóvása: azon
rendszabályok, eljárások és eszközök összessége, me-
lyek a logisztikai erők aktív és passzív védelmére irá-
nyulnak, a támogatási képesség folyamatossága biz-
tosításának érdekében. Magába foglalja többek kö-
zött a logisztikai erők csoportosítását, széttelepítését,
a készletek lépcsőzését, az ellátási és utánpótlási útvo-
nalak (a harcoló erőkkel közösen), a logisztikai veze-
tés, a közúti menetoszlopok és a logisztikai infrastruk-
túra védelmét.
b) A logisztikai erők által biztosított olyan biztosított ké-
pességek, amelyekkel megvalósítható az erők meg-
óvásának négy területe: a biztonsági védelem, az aktív
védelem, a passzív védelem és a következmények ke-
zelése. A logisztika által biztosított képességek mind
a négy területen jelen vannak, és két fő tevékenységi
rendszerben nyilvánulnak meg:
1. az erők megóvása területeinek képességeit adó
erők eszközök és anyagok időben, térben, megfele-
lő mennyiségben történő biztosításában. A megóvás
megvalósításának legjellemzőbb logisztikai eszkö-
zei és rendszabályai a személyi és kollektív védőesz-
közök és felszerelések, a menetek és az utánpótlási
tevékenység rendszabályai, valamint az infrastruktú-
ra anyagi-technikai aspektusú fizikai védelme.
2. a logisztikai felderítés által az ellenség kritikus se-
bezhetőségére irányuló, logisztikai jellegű informá-
ciószolgáltatás által (aktív védelem).

EREDETI 7-22
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

7.6 Humanitárius műveletek logisztikai sajátosságai

7.6.1 A válságreagáló műveletek közé sorolt fegyver nél-
küli, humanitárius műveletek, természeti vagy technikai erede-
tű, ember okozta katasztrófák esetén egyértelműen a civil la-
kosság védelme és az emberi szenvedés mértékének csökken-
tése érdekében kerülnek megindításra, amikor a nemzeti ható-
ságok (kormányzati szerv, helyi katasztrófavédelmi erők) már
nem képesek vagy nem hajlandók garantálni a civil lakosság
élet- és vagyonbiztonságát.
7.6.2 A katonai erőt földrengés, árvíz, éhínség, radioaktív
vagy vegyi szennyezés, illetve az egyes háborúk következté-
ben kialakult, fegyveres beavatkozást nem igénylő feladatokban
(például: menekülthullám kezelése, adott etnikai csoportok vé-
delmezése menekülttáborokban) alkalmazhatják a humanitárius
műveletek során.
7.6.3 A háborús és a nem háborús műveletek esetében a lo-
gisztikai támogatás célja a műveleti követelményekkel össz-
hangban a műveletek sikeres végrehajtása és a küldetés telje-
sítése. A nem háborús, válságreagáló, fegyver nélküli humani-
tárius műveletek esetében a küldetés, amelynek sikere nagy-
ban függ a logisztikai támogató rendszer hatékony működésé-
től nem más, mint a:
a) katasztrófa következményeinek enyhítése;
b) menekült/hontalan személyek megsegítése;
c) humanitárius segítség, lakosság ellátása, megóvása.
7.6.4 A műveletek feladataiban megnövekszik a logisztikai
feladatok aránya, és a feladatok jellege, valamint az arányválto-
zás hatására a logisztikai támogatási rendszer kialakításának, a
készletek megalakításának arányai a fegyveres harc időszakának
logisztikai követelményeitől eltérnek. A művelet jellegéből adó-
dóan tömeges méretű harcanyag felhasználására nem kerül sor,

7-23 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

a javító és karbantartó anyagok igényét elsősorban a természetes

elhasználódásból eredő meghibásodások alkotják. A készletek
felhasználási szintjének növekedésére főleg az ellátási és a nem
harci jellegű műszaki anyagok, valamint egészségügyi anyagok
vonatkozásában számolhatunk.
7.6.5 A humanitárius segélyakciók logisztikai feladatai az
előzőekből következően magukba foglalják:
a) a katasztrófa elhárítás logisztikai feladatait;
b) élelmezési ellátás feladatait;
c) egészségügyi ellátás feladatait;
d) járványügyi tevékenységet;
e) elemi közintézmények kiépítésében való részvételt;
f) egészségügyi intézmények létesítését, berendezését;
g) elemi szállítási rendszerek kiépítését.
7.6.6 Mindezen feladatok végrehajtásánál szem előtt kell
tartani az erődemonstrációt sugalló megoldások elkerülését, és
a lakosság bizalmának növelését célzó intézkedések mielőbbi
meghozatalát.
7.6.7 Figyelembe kell venni, hogy a feladatok bizonyos része
csak légierővel oldható meg, ami a logisztikai felderítés idősza-
kában a légierő logisztikai bázisok (repülőterek, légi rakodóhe-
lyek) pontos felmérését igénylik.
7.6.8 A műveletek végrehajtásánál a polgári szervekkel való
együttműködés kiemelkedő fontosságú, a logisztikai szerveknek
szoros kapcsolatot kell tartani a polgári hatóságokkal és logiszti-
kai képességekkel rendelkező egyéb polgári szervekkel.

EREDETI 7-24
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

7.7 Logisztikai támogatás sajátosságai tömegpusztító

(ABV) fegyverek alkalmazásának viszonyai között
7.7.1 A katonai műveletek, illetve azok logisztikai támogatá-
sának tervezése, szervezése és végrehajtása során a tömegpusztí-
tó fegyverek alkalmazása, illetve azok pusztító hatásai teljes biz-
tonsággal nem zárhatók ki. Ezért kell kidolgozni azokat a kü-
lönleges rendszabályokat, amelyeket a logisztikai támogatási fel-
adatok végrehajtása során a tömegpusztító fegyverek hatásának
csökkentése érdekében alkalmazni kell.
7.7.2 A tömegpusztító fegyverek alkalmazása következté-
ben a műveletek logisztikai szükségletei, a logisztikai támoga-
tás lehetőségei nagymértékben megváltozhatnak. A tömegpusz-
tító fegyverek alkalmazása miatt a katonai szervezetek vesztesé-
gei a hadfelszerelés terén lényegesen megnövekedhetnek a ha-
gyományos fegyverekkel vívott műveletek veszteségeihez ké-
pest. A tömegpusztító fegyverek hatására nagy kiterjedésű szen�-
nyezett körzetek alakulhatnak ki, amelyek a harckiszolgáló-tá-
mogató szervezetek harcképességét, kapacitását, alkalmazásuk
lehetőségét (térben és időben) leszűkítik. A logisztikai támo-
gatás megszervezését, a logisztikai szervezetek alkalmazását a
megnövekedett szükségletek és a lecsökkent lehetőségek meg-
nehezítik.
7.7.3 A tömegpusztító fegyverek hatására a műveleteket tá-
mogató logisztikai szervezetek is súlyos veszteségeket szenved-
hetnek. Ezek a veszteségek olyan mértékűek is lehetnek, hogy
annak következtében a logisztikai rendszerek egyes tagozatai ki-
eshetnek, a katonai szervezetek teljes körű és teljes mértékű el-
látása meghiúsulhat.
7.7.4 A tömegpusztító fegyverek alkalmazásának viszonyai
között kiemelt feladattá válik a személyi állomány, és a hadfel-
szerelés mentesítéséhez szükséges anyagok felhalmozása, lép-

7-25 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

csőzése, illetve a szükségleteknek megfelelő kiszállítása. A tö-

megpusztító fegyverek hatásának kivédése, illetve csökkentése
céljából a logisztikai szakállományt – ezen belül az ellátó szerve-
zeteket és raktárakat – fel kell készíteni a különleges hatások ki-
védésére, a mentesítési feladatok végrehajtására, a csapások kö-
vetkezményeinek felszámolására.
7.7.5 Mind a központi logisztikai szerveknél, mind a csa-
patoknál törekedni kell az adott tagozatban felhalmozott had-
felszerelés megóvására. A tömegpusztító fegyverek alkalmazá-
sát követően haladéktalanul meg kell kezdeni a hadfelszerelés és
a szállító-tároló eszközök mentesítését. A szükséges mértékben
nem mentesíthető, és így biztonságosan fel nem használható el-
látási szakanyag készleteket meg kell semmisíteni.
7.7.6 A tömegpusztító fegyverek alkalmazásának viszonyai
között a haditechnikai eszközök üzemeltetése és üzemfenntartá-
sa bonyolultabbá válik, ugyanakkor a helyreállítást végző szak-
állomány lehetőségei lényegesen lecsökkennek. A tömegpusztító
fegyverek összetett pusztító hatása miatt a haditechnikai eszkö-
zöknél tömeges- és gócszerű veszteségek keletkezhetnek. Lénye-
gesen megváltozik az eszközveszteségek minőségi összetétele
is, mivel a hagyományos fegyverek által okozott harci sérülések
mellett, nagy számban következnek be olyan kombinált sérülések
is, amelyek többnyire az eszközök teljes hadrafoghatatlanságát,
pusztulását eredményezik.
7.7.7 A helyreállító-javító munkák tervezésénél és végrehaj-
tásánál a szakjavító állományt fel kell készíteni a technikai fel-
derítés, a vontatás és a javítás szakfeladatainak szennyezett kör-
zetekben, védőeszközök használata mellett történő végrehajtásá-
ra. Különös figyelmet kell fordítani a javításra váró haditechnikai
eszközök, illetve a szaktechnikai eszközök szükség szerinti rész-
leges- vagy teljes mentesítésére, amelyhez azok részleges meg-
bontását is el kell végezni (például a járművek és berendezések

EREDETI 7-26
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

légszűrőit kiemelten szennyezett gócként kell kezelni). Ezeknek

a feladatoknak az eredményes végrehajtása érdekében széleskö-
rűen együtt kell működni a vegyivédelmi alegységekkel.
7.7.8 A harcászati-, hadműveleti helyzet függvényében a javító-
vontató erőket a szennyezett körzeteken kívül telepítik és működtetik.
A szennyezett térségekben csak a legszükségesebb helyreállítási fel-
adatokat (technikai felderítés, vontatás) célszerű elvégezni. A felada-
tok végrehajtását követően ajánlott a javító-vontató erők késedelem
nélkül kivonása és a szükséges mértékű mentesítése.
7.7.9 A tömegpusztító fegyverek alkalmazásának viszonyai
között kialakuló szennyezett térségek miatt, a csapat- és anyag-
szállítási feladatok végrehajtása, a közlekedési támogatás meg-
szervezése bonyolulttá válik. A nagy kiterjedésű sugár- és ve-
gyi szennyezett körzetek miatt, a közlekedési rendszert az esetek
többségében át kell szervezni, kerülő útvonalakat kell kijelölni.
7.7.10 A közlekedési támogató szervek legfontosabb felada-
ta a szennyezett területek megkerülési lehetőségének kiválasztá-
sa, az ellátási útvonalak módosítása, a mozgások szigorú koordi-
nálása, forgalomszabályzó erőkkel a szennyezett területekre ve-
zető útvonalak lezárása, a műszaki csapatok lehetőségeinek haté-
kony kihasználásával a rombolt útvonalszakaszok helyreállítása.
7.7.11 A veszteségek csökkentése érdekében a csapatok átha-
ladását a szennyezett területeken gyorsított ütemben, megfelelő-
en tagolva, a meghatározott távközök betartásával ajánlatos vég-
rehajtani. A mozgások feszes szabályozásával el lehet kerülni a
megindulási-, a szabályozási pontokon (terepszakaszokon), a pi-
henőkörletekben a menetoszlopok torlódását. Az ellátási (főellá-
tási) útvonalak kiválasztásánál célszerű arra ügyelni, hogy azok
megfelelő áteresztő képességgel rendelkezzenek, biztosítsák a
forgalom zavartalan áramlását, és egymástól kellő távolságra he-
lyezkedjenek el.

7-27 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

7.8 Beszerzés, erőforrás tervezés

7.8.1 A beszerzési eljárások lefolytatásának alapját a rövid
és hosszú távra elkészített erőforrás-, költségvetési- és beszerzé-
si tervek képezik.
7.8.2 Erőforrás-költség-beszerzés tervezése:
7.8.2.1 Az erőforrás-tervezés alapját a stratégiai tervek ese-
tében a Tárcaszintű Védelmi Tervező Rendszer (a továbbiak-
ban: TVTR) Stratégiai Iránymutatási Alrendszerében, valamint
Képesség- és Feladat Tervező Alrendszerében készülő tervezési
okmányokban, a rövid távú tervek esetében pedig a jóváhagyott
stratégiai terv, továbbá a honvédelmi szervezetek szakmai alap-
feladataként meghatározott, vagy a minisztériumi vezetők dönté-
seiből eredő kötelező jellegű, valamint a korábbi évek halasztott
feladatai képezik.
7.8.2.2 Az erőforrás-tervezési feladatok a TVTR Erőforrás-
és Költségtervező Alrendszerében kerülnek végrehajtásra a kü-
lön szabályozókban meghatározott együttműködési rendben és
határidők betartásával.
7.8.2.3 Az erőforrás-tervezés célja, hogy a katonai képessé-
gek fejlesztéséhez, fenntartásához és alkalmazásához szükséges
erőforrás-szükségleteket megállapítsa, valamint feladatokhoz
történő erőforrás hozzárendelésével biztosítsa a feladatok végre-
hajthatóságát, az erőforrások felhasználásának átláthatóságát és
elszámoltathatóságát.
7.8.2.4 Az erőforrástervek a védelmi programok, illetve a
normatív működés megalapozását szolgálják. Az erőforrástervek
képezik a költségvetési és beszerzéstervezés kiinduló alapját, va-
lamint biztosítják a származtatott tervek közötti összhang meg-
teremtését.

EREDETI 7-28
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

7.8.2.5 A programok erőforrástervei – külön HM utasítás

alapján – a haderő fejlesztésére, valamint kiemelt, egyedi felada-
tok végrehajtására életciklus szemlélettel, a megvalósítás teljes
időtartamára készülnek.
7.8.2.6 A normatív működés erőforrás-szükségletei normák,
normatívák, azok hiányában a tapasztalati adatok felhasználásá-
val, a tervezett feladatok arányában elvégzett számvetések alap-
ján kerülnek megtervezésre.
7.8.2.7 A gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi
követelményeket a TVTR működését szabályozó HM utasítás és
az abban meghatározott tervek tartalmazzák.
7.8.2.8 A tervek végrehajtásának elemzését, értékelését és a
visszacsatolás módszerét a TVTR felsőszintű szabályozását tar-
talmazó HM utasítás határozza meg.
7.8.2.9 A Szervezeti Éves Beszerzés Terv (a továbbiakban:
SZÉBT) részletes feladatai külön intézkedés alapján kerül meg-
határozásra az 1 (+n) éves rövid távú terv részét képező rövid
távú erőforrás terv (a továbbiakban: RET) jóváhagyását követően.
7.8.2.10 A SZÉBT-ben a (köz)beszerzéseket az Éves Beszer-
zési Terv-tervtáblában rögzített kategóriák szerint elkülönítetten
kell szerepeltetni.
7.8.2.11 Beszerzés
a) A honvédelmi szervezetek visszterhes szerződés meg-
kötése céljából megadott tárgyú és értékű beszerzé-
seket kötelesek lefolytatni külön HM utasítás sze-
rint. A beszerzési eljárás saját hatáskörben, vagy a
HM utasításban kijelölt központi beszerző szerve-
zet megbízása alapján valósul meg.

7-29 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

b) A többszintű beszerzési jogkörök kialakításának cél-

ja, hogy a honvédelmi szervezetek igényei megfelelő
időben és megfelelő minőségben, valamint a legjobb
ár- érték arányban kerüljenek biztosításra.
c) A beszerzéssel összefüggő feladatok ellátása:
1. Intézményi (csapat) szinten elsődleges a saját és köz-
ponti raktárakból történő ellátás, a beszerzésre saját
hatáskörben – kivételes esetben – felső szintű szabály-
zókban meghatározott esetekben kerülhet sor.
2. Központi szinten történik a rövid és hosszú távú igények,
valamint az ezekkel összefüggő beszerzések tervezése, a
szükséges műszaki követelmények összeállítása.
3. Központi szinten történik továbbá az életciklus gaz-
dálkodással összefüggő költségvetés, erőforrás, be-
szerzések tervezése, központi beszerzési eljárások
lefolytatása.
4. A beszerzések lefolytatásának alapját az Európai
Unió direktívái határozzák meg. A haditechnikai esz-
közök és szolgáltatások (beleértve az infrastrukturá-
lis beruházást), a fegyverek, lőszerek és hadianya­
gok, valamint alapvető biztonsági érdeket érintő be-
szerzés terén kizárólag a központi beszerző szerve-
zet jár el, – tekintettel arra, hogy a fentiekre vonat-
kozó beszerzések lefolytatására speciális közösségi
(Európai Uniós) szabályozás vonatkoznak. Minden
más esetben a beszerzések lefolytatása az általános
közösségi szabályozás hatálya alá esnek.
5. A közösségi szabályozás alapján meghatározott ér-
tékhatárt (közösségi) elérő beszerzés esetén a hir-
detmények az EU hivatalos honlapján jelennek
meg. A közösségi értékhatárt el nem érő, de a nem-
zeti értékhatárt meghaladó beszerzések szabályozá-
sa nemzeti feladatkör.

EREDETI 7-30
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

6. Nemzeti szabályozás alapján egyes termékek és

szolgáltatások beszerzésére speciális eljárásrend,
valamint az eljárásba épített előzetes és utólagos
engedélyeztetés, ellenőrzés került kialakításra.
7. A beszerzések tervezése és lefolytatása során ki-
emelt szempontként szükséges kezelni az eltérő el-
járásmódok speciális feltételrendszerét, valamint az
eltérő eljárási időszükségleteket.
8. A beszerzendő termékek és szolgáltatások az adott
eljárásrendhez tartozó szabályzókban csoportosí-
tásra kerültek.
9. A védelmi beszerzések lefolytatása során a jogsza-
bályban feltüntetésre kerültek azok a fegyverek, lő-
szerek, hadianyagok, és kapcsolódó szolgáltatások,
amelyekre a védelmi irányelv kiterjed. Egyéb eset-
ben a csoportosítás alapját a Közös Beszerzési Ter-
mékazonosító (Common Procurement Vocabulary,
a továbbiakban: CPV) kódok tartalmazzák.
10. Az ellátás és beszerzések tervezése során töreked-
ni kell az időszakosan ismétlődő áruk és szolgálta-
tások több évre, egy beszerzési eljárásban történő
biztosíthatóságáról. A tárgyidőszakban felmerült,
továbbá az azonnali igényekre vonatkozó beszerzé-
sek – különösen indokolt esetben – az általánostól
eltérően, rövidebb határidővel is lefolytathatóak.
11. A beszerzések lefolytatása során törekedni kell a jog-
szabályokban, valamint a HM utasításokban előírt
informatikai feltételek megteremtésére, az eljárások
dokumentálására, az intézményi (csapat) beszerzési
szabályzat kidolgozására, a jelentések megfelelő for-
mában és időben történő végrehajtására.
12. Az intézményi (csapat) beszerzési eljárások lefoly-
tatásának rendjét külön HM utasítás szabályozza.

7-31 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

7.9 A logisztikai képességek fejlesztése

7.9.1 A Honvédelmi Tárca Védelmi Tervező Rendszerében
(a továbbiakban: HTVTR) külön fejezetet alkot a logisztikai ké-
pességek fejlesztésével összefüggő feladatrendszer. Alapvető és
meghatározó követelmény, hogy a honvédség alaprendeltetésé-
vel összefüggő feladatok végrehajtását korszerű és megbízható-
an működő katonai logisztikai rendszer támogassa. Ebből követ-
kezően a katonai logisztikai rendszer mindenkor elért képessé-
geinek fenntartására és azok folyamatos fejlesztésére van szük-
ség, amelynél minden esetben három alapvető tényezőt szüksé-
ges szem előtt tartani. A három alapvető tényezőt konkrétan az
alábbiak alkotják:
1. Szövetségi kötelezettségekkel összefüggő feladatok
teljesítése
a) A szövetség kollektív védelméhez történő hozzájá-
rulás, valamint vállalt kötelezettségeink teljesítése
egyaránt megkövetelik, hogy a különböző feladatok-
ban részt vevő katonai szervezetek logisztikai támo-
gatására kialakított rendszer – adott képességeivel
együtt – harmonikusan illeszkedjen a többnemzeti
kötelékekkel végrehajtott műveletek logisztikai tá-
mogató rendszeréhez. Ezen a területen egyértelműen
fogalmazódik meg a szövetség doktrinális tételek-
hez igazodás igénye a honvédség katonai logiszti-
kai rendszerét érintő képességcélok meghatározásá-
nál. Ez azt jelenti, hogy a mindenkor aktuális szövet-
ségi, szakmai képességcélok (elvárások) szem előtt
tartásával lehet és kell a saját képességcélokat meg-
fogalmazni, amelyek keretében elsősorban a mobili-
tás és manőverezőképesség, a telepíthetőség, az ellá-
tási lánc menedzsment, a működési biztonság és túl-
élőképesség területén jelennek meg feladatok. Eze-

EREDETI 7-32
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

ket a feladatokat a HTVTR rendszerében, különböző

időtávokra ütemezve úgy kell betervezni, hogy azok té-
teles erőforrás és eszköz igénye megfelelő alapul szol-
gáljon a költségvetési forrásfedezet megjelöléséhez.
b) Műveleti feladatokhoz kapcsolódóan a nemzeti ellá-
tó rendszer kiépítése, fenntartása és fokozatos, az élet
által igényelt fejlesztése elsőrendű prioritást élvez. Itt
jelennek meg azok a fejlesztési programok, amelyek
az egyéni és kollektív fegyverzettechnikai eszközök
korszerűsítéséhez, az egyéni és kollektív védőeszkö-
zök és felszerelések fejlesztéséhez kapcsolódnak. Az
elfogadott, konkrét fejlesztési programok egyik meg-
határozó alapját képezik az érintett logisztikai képes-
ségcélok elérésének.
2. Az országvédelemmel kapcsolatos logisztikai ké-
pességfejlesztések összetevői
a) A honvédség országvédelemre vonatkozó feladatai tel-
jesítésével összefüggésben, a megfogalmazott alkal-
mazói igények alapján számos olyan katonai logiszti-
kai képességcél fogalmazódik meg, amelyek szerepel-
tetése szintén szükséges a HTVTR-ben. Ezek a képes-
ségfejlesztési célok a nemzeti haderőfejlesztési prog-
ramok részét képező szakmai projektek megvalósítá-
sában jelennek meg.
b) A katonai logisztika képességfejlesztési céljai között
olyan meghatározó jelentőségű területek fejlesztése
jelenik meg, mint a raktározás központosítása és azon
belül a készletezés, anyagmozgatás és termékazonosí-
tás korszerűsítése egy Központi Logisztikai Bázis lét-
rehozásának igényével. Itt jelentkezik továbbá a szak-
mai feladatok ellátásához nélkülözhetetlen Logiszti-
kai Információ Rendszer létrehozásának szükséges-

7-33 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

sége, annak a teljes honvédségre kiterjedő vonzatai-

val együtt. Mindezeken túlmenően kiemelten fontos
szakmai fejlesztési területet képez a katasztrófavédel-
mi és polgári védelmi feladatok végrehajtásában érin-
tett honvédségi erők logisztikai támogatása.
c) A katonai logisztika rendszerének fejlesztése szaka-
szolható, ugyanakkor azt is figyelembe kell venni,
hogy a rendszerfejlesztés minden esetben egy maga-
sabb szintet feltételező, folyamatosan ismétlődő fel-
adatot jelent. Ezt a feladatot döntően, stratégiai szin-
ten, az arra hivatott és azért felelős szakmai szerve-
zetek konkrétan erre irányuló tevékenységével szük-
séges megvalósítani. Meghatározó jelentőségű a már
fejlesztett logisztikai képességek lehetőségeinek kiak-
názása, valamint azok gyakorlati hasznosítása szem-
pontjából, hogy egy elméletileg megalapozott, meg-
felelően tagolt felelősségi-, jog- és hatásköri vonatko-
zásokkal pontosan behatárolt, minden körülmények
között vezetett, illetve szakmailag irányított, továbbá
együttműködésre képes rendszer alakuljon ki. Ennek
a rendszernek magában kell hordoznia a folyamatos
kontroll és megújulás képességét.
3. Nemzetgazdasággal kapcsolatos logisztikai képesség-
fejlesztések alapjai
a) A honvédség logisztikai támogatása a szervezetszerű
szakmai erők mellett a nemzetgazdasági alapokra épül
és a nemzetgazdasági erőforrások igénybevételére tá-
maszkodik. Jogszabályban rögzített, különleges jog-
rend szerinti időszakokban a honvédségnek a békétől
eltérő igényei jelentkeznek, amelyekből az import igé-
nyek kivételével meghatározó részt képeznek a nem-
zetgazdasággal szemben támasztott igények. Ezeket az

EREDETI 7-34
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

igényeket folyótermelésből, rögzített ipari kapacitások-

ból, tartalékokból, valamint gazdasági, anyagi szolgál-
tatási kötelezettségek teljesítésével lehetséges biztosí-
tani. A katonai logisztikai rendszernek rendelkezni kell
az érintett időszakokra vonatkozóan a megfelelő szín-
vonalú tervezési képességekkel, továbbá azzal a felké-
szültséggel, és előkészítettséggel, amelyek kellő fede-
zetet biztosítanak a tervekben foglalt szakmai feladatok
mindenkori eredményes megvalósításához.
b) A logisztikai képességfejlesztés nemzetgazdasági
alapjaihoz tartozik a BNT szakmai feladatainak elő-
készítése. Ennek keretében elsősorban a NATO szö-
vetség adott tervezési folyamataiban történő felké-
szült részvétel képessége bír számottevő jelentőség-
gel. Ezen túlmenően a különböző típusú és szintű
megállapodások előkészítése, illetve megkötése, to-
vábbá Magyarország Képesség Jegyzékének aktuális
állapotban tartása és annak alapját biztosító Központi
Adatbázis alkalmazhatósága igényel folyamatos szak-
mai képességfejlesztést. Az igényelt képességfejlesz-
téshez minden tekintetben alapul szolgálnak a NATO
vonatkozó alap- és irányelvei, illetve doktrínái.
c) A katonai logisztikai képességek fejlesztése szoro-
san kapcsolódik a közigazgatási, azon belül a védel-
mi igazgatási szervek feladatrendszeréhez. Hangsú-
lyozott szerepet kap az együttműködés formáinak és
módszereinek hatékony alkalmazása az országos szin-
tű védelmi tervezési folyamatokban.
d) A katonai logisztikai képességek fejlesztésénél fi-
gyelembe kell venni az MH alaprendeltetéséből fa-
kadó katasztrófavédelmi feladatokhoz kapcsolódó
feladatrendszerét is.

7-35 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

ÜRES OLDAL

EREDETI 7-36
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

MELLÉKLETEK

M-1 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

ÜRES OLDAL

EREDETI M-2
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

A. MELLÉKLET
FOGALMAK ÉS MEGHATÁROZÁSOK
(A gyűjtemény a legalapvetőbb kifejezéseket tartalmazza.)

alaphelyzet A tervszerű napi és a váratlanul jelent-

kező békeidőszaki feladatok végrehajtá-
sát biztosító készenléti szint, a honvéd-
ség alapállapota.
anyagnemfelelős Az MH Logisztikai Központ szakmai fe-
lelősei, valamint a közlekedési szakanya-
gok és szaktechnikai eszközök vonatko-
zásában az MH ÖHP szakmai felelőse.
Befogadó Nemzeti Polgári és katonai támogatás, melyet bé-
Támogatás (BNT) keidőben, krízishelyzetben vagy háború
idején nyújt egy befogadó nemzet NATO
vagy egyéb erőknek és NATO szerveze-
teknek, mely a támogatást nyújtó nemzet
területén helyezkedik el, tevékenységét
ott vagy onnan végzi, illetve áthaladás-
kor igénybe veszi a támogató nemzet fel-
ségterületét. (AAP-6)
békében meglévő Állományilletékességbe helyezett sze-
mélyi állomány, technikai eszköz és
anyagi készlet.
békeidőszak Magyarország Alaptörvényén és a hatá-
lyos jogszabályokon alapuló, különleges
jogrendnek nem minősülő időszak.
békeszervezet Az alaphelyzetre meghatározott feladat
végrehajtására alkalmas szervezeti fel-
építés.

A-1 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

csapatkészlet Az adott katonai szervezet állománytáb-

lájában rendszeresített létszám, haditech-
nikai eszköz, a normajegyzékben, a szak-
ági hadinormákban, valamint ezek után a
készletképzési és lépcsőzési intézkedés-
ben meghatározott hadfelszerelés összes-
sége, amely a rendeltetés szerinti felada-
tok megkezdését biztosítja.
ellátási-utaltsági Azon katonai és nemzetgazdasági ellá-
rend tási forrásokat tartalmazó dokumentum,
amelyeket mind béke, mind különleges
jogrend időszakában igénybevételre – el-
látási felelősségre kijelöltek a katonai
szervezetek számára.
elvonuló katonai Azon katonai szervezet, mely alapren-
szervezet deltetésből adódó feladatát nem a béke
objektumából hajtja végre.
erő Meghatározott feladat végrehajtására al-
kalmas szervezet, szervezeti elem vagy
ideiglenes csoportosítás személyi állomá-
nya, technikai eszköze és anyagi készlete.
feltöltés Egységek előírt harci létszámának eléré-
séhez, valamint a gépjármű-, eszköz-,
anyag- és készletállomány meghatáro-
zott szintre emeléséhez szükséges folya-
mat. Az angol kifejezést alkalmazhatják
ezen kívül a folyamat megvalósításának
eszközeire is. (AAP-6)
feltöltöttség A rendszeresített szervezeti erő és a meg-
lévő személyi állomány, technikai esz-
köz, illetve anyag mennyiségének egy-
máshoz viszonyított aránya százalékban.

EREDETI A-2
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

hadfelszerelés A katonai szervezet feladat-végrehajtásá-

hoz szükséges anyagi készletei és techni-
kai eszközeinek – elhelyezési, haditech-
nikai, hadtáp és közlekedési eszközök és
anyagok – összessége.
hadi rendszeresített A háborús feladatok végrehajtására az ál-
lománytáblában meghatározott személyi
állomány és technikai eszköz.
hadiszervezet Az alaprendeltetés szerinti feladatok vég-
rehajtására alkalmas szervezeti felépítés.
hadiszükséglet A katonai szervezet hadiszervezete, hadi-
létszáma és hadi rendszeresített technikai
eszközei után számvetett személyi állo-
mány, hadfelszerelés összessége.
haditechnikai esz- Az üzemkész eszközök harci alkalma-
közök harckésszé záshoz történő felkészítése, valamint
tétele azok harcanyaggal való feltöltése.
hadrafoghatóság A rendeltetés szerinti feladat végrehajtását
biztosító meglévő –személyi és anyagi – fel-
tételek mennyiségi és minőségi mutatója.
honvédség külön- A honvédség háborús alkalmazása és a
leges jogrendi igé- veszteség pótlás időszakában felmerülő
nyei szükségletek alapján számvetett erőfor-
rások mennyisége, amelynek biztosítása
a folyó termelésből, a rögzített hadiipa-
ri kapacitásból és import beszerzések út-
ján történik.
katonai logisztikai A műveleti (hadműveleti, harci) kiszol-
támogatás gáló támogatás fajtája. A katonai szerve-
zetek ellátásának, mozgatásának és fenn-
tartásának tervezésével és szervezésével

A-3 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

katonai logisztikai kapcsolatos feladatok és rendszabályok

támogatás összessége. A logisztikai támogatás fel-
(folytatás) adatrendszerét integrált ágazati struktú-
rában hajtja végre. A logisztikai támoga-
tás feladatrendszerét a hadtáp támogatás,
a haditechnikai biztosítás, a közlekedési
támogatás, az infrastrukturális támogatás
és az adminisztrációs támogatás alkotják.
készenlét fenntar- A honvédség feladatai végrehajtása érde-
tásának és foko- kében megkövetelt készenléti szint fenn-
zásának rendszere tartását, fokozását és a végrehajtásra való
(KFR) képesség elérését biztosító szabályozott
működési rend.
készenlét fokozása Meghatározott feladat végrehajtására való
kezdeti vagy teljes műveleti készenlét el-
érése érdekében a honvédség, vagy egyes
szervezetei készenléti szintjének növelé-
se, jogszabályban feljogosított személy
intézkedésére bevezetett rendszabályok-
kal.
készenléti kategó- Az adott katonai szervezet alaphelyze-
ria ti készenléti helyzetének figyelembevé-
telével a teljes műveleti készenlét eléré-
séhez szükséges – számított – időtartam
szerinti besorolás.
kezdeti műveleti A honvédség előre kijelölt szervezetei
készenlét teljes műveleti készenlétbe helyezésével
elért azon állapota, amelyben a kijelölt
szervezetek képesek a rendeltetés szerin-
ti feladat végrehajtásának megkezdésére.
kiegészítés A katonai szervezet feltöltése, a meglévő
hiányok megszüntetése.

EREDETI A-4
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

kiegészítő készlet Elrendelt katonai feladat végrehajtásá-

hoz szükséges, csapatkészlet feletti kész-
letmennyiség.
központi hadműve- Központilag elrendelt, a csapat- és köz-
leti készlet ponti készlet feletti készletmennyiség.
központi készlet Az adott katonai szervezet után számve-
tett, a csapatkészlet feletti elrendelt kész-
letmennyiség.
logisztikai felté- A meghatározott feladat végrehajtását
telek biztosító logisztikai szervezeti elemek,
illetve szakállomány, technikai eszkö-
zök, anyagok és szolgáltatások megfele-
lő helyen, időben, mennyiségben és mi-
nőségben történő rendelkezésre állása.
logisztikai gazdál- A honvédelmi szervezet feladatainak
kodás végrehajtásához szükséges szolgálta-
tások tervezése, beszerzése, eszközök,
anyagok és készletek tervezése, beszer-
zése, rendszeresítése, üzemben tartása,
nyilvántartása, készletezése, tárolása, ke-
zelése és felhasználása, ezek rendszerből
történő kivonása, selejtezése, hasznosítá-
sa, megsemmisítése, a veszélyes anyag
kezelése, az ellenőrzés, valamint a fel-
használásról történő elszámolás, ide ért-
ve az infrastrukturális és egészségügyi
ellátással kapcsolatos feladatokat is. Ma-
gában foglalja továbbá a logisztikai, gaz-
dasági műveletek, folyamatok megterve-
zését, végrehajtását, valamint a gazdasá-
gi események összességének elszámolá-
sát (beszámolást).

A-5 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

megalakítás Új katonai szervezet létrehozása had-

rendbővítéssel, vagy békeidőszakban
nem élő hadrendi szervezet hadi szerve-
zeti ereje létrehozásának folyamata.
megalakítást előké- Hadrendbővítéssel létrejövő katonai
szítő részleg szervezet, vagy békeidőszakban nem élő
hadrendi szervezet megalakításának elő-
készítése és végrehajtása érdekében lét-
rehozott katonai szervezet.
számvetési alap- A honvédség anyagi szükségletének erő-
egység (SDOS forrás-számvetési alapegysége, mely az
– Standard Day of egy felhasználó részére egy közepes in-
Supply) tenzitású műveleti napra számvetett, SI –
Systéme International d’Unites – mérték-
egység rendszerben kifejezett természe-
tes számot jelöli.
zárolt technikai Meghatározott időn keresztül használa-
eszköz ton kívüli technikai eszközök, amelyek
alkalmazása – üzemeltetése – csak adott
feladatokra, vagy külön engedélyhez kö-
tötten, felkészítést követően lehetséges.
zárolt technikai A kikonzerválás, az előírt technikai ki-
eszközök üzem- szolgálás, a próbaüzem végrehajtása, va-
kész állapotba he- lamint a szükség szerinti feltöltések, kar-
lyezése bantartások és javítások összessége.

EREDETI A-6
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

B. MELLÉKLET
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

ANGOL RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

ACROSS Erőforrás Optimalizáló Szoftver (Allied

Command Europe Resources Optimisation
Software System)
ADAMS Mozgatás- és szállítástervező rendszer (Allied
Deployment and Movement System)
AMSCC Szövetségi Stratégiai Szállítási Koordiná-
ciós Központ (Allied Movement Strategic
Coordination Centre)
APOD/SPOD légi/tengeri kirakó pontok (Airport of
Disemberkation/ Sea Port of Disemberkation)
ATARES légi szállítás és légi utántöltés és egyéb ke-
reszt kiszolgálási szolgáltatás (Air to Air
Refuiling System)
COR Szükségleti Koncepció (Concept of Request)
CORSOM Koalíciós fogadás, állomásoztatás és elő-
re mozgatás rendszer (Coalition Reception,
Staging, Onward Movement)
DOS közepes napi felhasználási norma (Day of
Supply)
EDA Európai Védelmi Ügynökség (European
Defence Agency)
EU Európai Unió (European Union)

B-1 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

EVE Hatékony végrehajtást nyomon követő rend-

szer (Effective Visible Execution)
IA Végrehajtási megállapodás (Implementation
Agreement)
JIA Közös Végrehajtási Megállapodás (Joint
Implementation Agreement)
LDM LOGFAS adatkezelő modul (LOGFAS-Long
Distance Modul)
LLN logisztikai vezető nemzet (Logistic Lead
Nation)
LOGFAS Logisztikai Funkcionális Rendszer (Logistics
Functional Area Services)
LOGREP Logisztikai Jelentési Rendszer (Logistic
Reporting System)
LRSN Logisztikai szerepkörre szakosodott nemzet
(Logistic Role Specialist Nation)
MCCE Európai Mozgáskoordinációs Központ
(Movement Coordination Centre in Europe)
MILU Többnemzeti Integrált Logisztikai Egység
(Multinational Integrated Logistic Unit)
M&T Mozgatási és Szállítás (Movement &
Transportation)
MOU Egyetértési Megállapodás (Memorandum of
Understanding)
MSSC Többnemzeti Tengeri Szállítást Felügye-
lő Bizottság (Multinational Sealift Steering
Committee)
NATO Észak Atlanti Szerződés Szerveze-
te (North Atlantic Treaty Organization)
vvc cx

EREDETI B-2
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

NATO NSIP NATO Biztonsági beruházási Program (NATO

Security and Investment Programme)
NATO NATO Veszélyes-anyag Szállítási Cso-
TDGG port (NATO Transport of Dangerous Goods
Group)
PfP Partnerség a békéért (Partnership for Peace)
SALIS Átmeneti Stratégiai Légi Szállítási Megoldás
(Strategic Airlift Interim Solution)
SC Stratégiai Parancsnokság (Strategic
Command)
SPM Ellátást tervező modul (Support Planning Mo-
dul)
SDM Ellátó-elosztó modul (Sypply-Demand Modul)
SOFA Fegyveres erők jogállásáról szóló megállapo-
dás (Status of Forces Agreement)
SOR Szükségleti Jegyzék (Statement of
Requirements)
TA Technikai Megállapodás (Technical
Agreement)
TPLSS Harmadik fél által nyújtott támogatási szol-
gáltatás (Third Party Logistics Services)

B-3 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 ,,Nem nyilvános!”

MAGYAR RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

ÁC Állami céltartalék
BNT befogadó nemzeti támogatás
HETK Honvédségi Egységes Termék Kód
HKR Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer
HM Honvédelmi Minisztérium
HMK harcászati műszaki követelmények
HVK Honvéd Vezérkar
HVKF Honvéd Vezérkar főnök
HTVTR Honvédelmi Tárca Védelmi Tervező Rendszer
KNBSZ Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat
MH Magyar Honvédség
MH KKK MH Katonai Közlekedési Központ
MH MVR MH Műveleti Vezetési Rendszer
MH ÖHP MH Összhaderőnemi Parancsnokság
NTE Nemzeti Támogató Elem
OKKER Országos Katonai Közlekedés Elemző Rendszer
ÖHD 3. Magyar Honvédség Összhaderőnemi Doktrí-
na 3. kiadás
ÖLD 3. Magyar Honvédség Összhaderőnemi Logisz-
tikai és Támogatás Doktrína 3. kiadás
RB Rendszeresítési Bizottság
TECS Technikai Ellátó Csoport

EREDETI B-4
,,Nem nyilvános!”
 ,,Nem nyilvános!” Ált/217

C. MELLÉKLET
REFERENCIA OKMÁNYOK

1. Magyarország Alaptörvénye (2012. 01. 01.)

2. Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról szóló
1035/2012. (II. 21.) Korm. határozat
3. A Magyar Köztársaság Nemzeti Katonai Stratégiájáról szóló
1009/2009. (I. 30.) Kormány határozat
4. A Nemzeti Katonai Stratégiában foglaltak végrehajtásával
kapcsolatos feladatokról szóló 40/2009. (V. 27.) HM utasítás
5. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a külön-
leges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi
CXIII. tv. (Hvt.)
6. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a kü-
lönleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011.
évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet
7. A nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása fel-
adatai végrehajtásának szabályozásáról szóló 131/2003.
(VIII. 22.) Korm. rendelet
8. A Magyar Honvédség irányításának és felsőszintű vezetésé-
nek rendjéről szóló 2204/2001. (VIII. 8.) Kormány határozat
9. A Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának
alapelveiről szóló 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat
10. A Magyar Honvédség további fejlesztésének irányairól szóló
51/2007. (VI. 6.) OGY határozat
11. A honvédelmi tárca védelmi tervező rendszere felső szintű ter-
vezési szabályainak alkalmazásáról szóló 98/2009. (XII. 11.)
HM utasítás

C-1 EREDETI
,,Nem nyilvános!”
Ált/217 „Nem nyilvános!”

12. a Honvédelmi Minisztérium fejezet központi és intézményi gaz-

dálkodásának rendjéről szóló 89/2011.(VIII. 4.) HM utasítás
13. a honvédelmi szervezetek működésének az államháztartás mű-
ködési rendjétől eltérő szabályairól szóló 346/2009. (XII. 30.)
Korm. rendelet
14. a honvédelmi szervezetek beszerzéseinek eljárási rendjéről
szóló 48/2012. (VII. 19.) HM utasítás
15. Miniszteri irányelvek a védelmi tervezéshez (2012-2022)
16. Ált/27: Magyar Honvédség Összhaderőnemi Doktrína 3. ki-
adás (2012. MH DOFT kód: ÖHD (3)
17. NATO Crisis Response System (NCRS): Policy Guidelines
18. NATO Crisis Response System Manual
19. AJP-01 (D) Allied Joint Doctrine
20. AJP-3.13 Allied Joint Doctrine for the Deployment of Forces
21. AJP-3.14 Allied Joint Doctrine for Force Protection
22. AJP-4 (A) Allied Joint Logistic Doctrine
23. AJP-4.5 (B) Allied Joint Host Nation Support Doctrine &
Procedures
24. AAP-15 (2012) NATO Glossary of Abbreviations Used in
NATO Documents and Publications
25. AAP-42 (2011) NATO Glossary of Standardization Terms
and Definitions
26. Bi-SC Stockpile Planning Guidance (SPG)
27. STANAG 2352 – ABV védelmi felszerelések és műveleti
irányelvek
28. MC 319/2 – NATO Általános logisztikai elvei, eljárásai
29. MC 473 – NATO Üzemanyag ellátási folyamat direktíva
30. STANAG 2964 – NATO Ellátási osztályok
31. MC 55/4 – NATO Logisztikai készenléti és fenntartási elvei
Készült: 1 példányban
Sokszorosítva: 50 példányban
Pótsokszorosítva: 50 CD példányban
Egy példány: 123 lap
Kapják: az MH KDK vonatkozó elosztója szerint

EREDETI C-2
„Nem nyilvános!”
 Horváth Attila

2022. 05. 22. 1

Az előadás felépítése

1. Egészségügy biztosítás: Fogalmi megközelítések,

Történelmi megközelítések, Alapelvek, Funkcionális
felosztás, Veszteség, Sérülés ellátási szintek.

2022. 05. 22. 2

 Amire rá kell hangolódni…

 FŐ VESZÉLYFORRÁSOK:

2022. 05. 22. Dr. Pohl Árpád alezredes 4

 Amire rá kell hangolódni…
 Kiszáradás (magas pára)
 Hőguta (magas átlaghőmérséklet)
 Malária (szúnyog)
 Leismaniossis (homoki légy)
 Légúti panaszok (szálló por)
 Emésztőszervi betegségek
 Legyengülő szervezet
 STRESSZ
Higiénia:
 Csatornázás hiánya;
 Fertőzött ivóvíz
(palackok nyaka, oldala);
 Élelmiszerek nem megfelelő minősége
(húsboltok, piaci árusok);
 Köztisztaság hiánya
2022. 05. 22. Dr. Pohl Árpád alezredes (sem eszköz, sem ember nincs rá) 5
 Amire rá kell hangolódni…
A 2010. 04. 02-i tálib
Járdaszegélybe rejtett bomba lesállás következménye
hatása Kunduzban

2022. 05. 22. Dr. Pohl Árpád alezredes 6

 1. Az eü. biztosítás alapelvei
Megőrizni a harci erőt!

2022. 05. 22. Dr. Pohl Árpád alezredes 7

Fogalmi megközelítések
Több fogalom létezik:
 …….., a haderő személyi állománya egészségének
megőrzését, a műveletek végrehajtása során
megsérült, megbetegedett személyek ellátását célzó
tevékenységek és rendszabályok összessége.
 ……., (???)
 Kritériumok.

2022. 05. 22. 8

Történelmi megközelítések

 Hagyományok, társadalmi, gazdasági, tudományos

háttér.
 Bonaparte Napóleon, média 1853-1856 krími háború
 Harci morál,
 Tömeghadsereg – totális háború, növekvő társadalmi
elvárás (alacsony veszteségek)

2022. 05. 22. 9

 Alapelvek I.
 A humanitárius konvenció betartása;
 az egészségügyi ellátás szabványai – A NATO-ban
kompatibilitás, inetroprabilitás, csereszabatosság,
egységesség.
 egészségvédelem prevenció (szűrés és műveleti területen
rendszabályok)
 egészségügyi ellátás teljes spektruma (preventív medicina,
elsősegély életmentő beavatkozás, kiürítés és szakosított
segélynyújtás korábban a segélynyújtással egybekötött
rendeltetésszerű kiürítés).

2022. 05. 22. 10

Alapelvek II.
 az egészségügyi ellátás időfüggőség miatti korlátozása
(„aranyóra)
 osztályozás (sérült és beteg kezelés és a kapacitások
kihasználása)
 ellátás folyamatossága (pl. szállítás közben is)
 beteggel való kommunikáció elve
 orvosi titoktartás elve (csak egészségügyi okokból
meghatározott rendszerint)

2022. 05. 22. 11

Funkcionális felosztás I.
Felosztás alapja:
 Békeidőszaki (normál állapot)
 Különleges jogrend szerinti (áttérés)
 Műveleti (nem háborús és háborús)
Békeidőszaki (normál állapot)
 Egészségvédelem
 Gyógyító- megelőző ellátás
 Felkészítés- és felkészülés (tud kut, kiképzés)
 Egészségügyi logisztika (anyagi technikai biztosítás)

2022. 05. 22. 12

Funkcionális felosztás II.
 funkcionális vezetési irányítási és információs
rendszer,
 Egészségügyi kiürítés, gyógyítás;
 egészségügyi felderítés,
 gyógyító-kiürítő rendszer
 egészségvédelmi rendszer
 egészségügyi logisztika

2022. 05. 22. 13

A katona-egészségügy preventív
medicinát képviselő területei:

1. Pálya- és munkaköri alkalmasságvizsgálatok.

2. Egészségi szűrővizsgálatok.
3. K özegészségügyi és járványügyi biztosítás.
4. Egészségnevelési, egészségfejlesztési tevékenységek.
5. Pszichológiai tevékenységek.
6. Felülvizsgálati tevékenység.
7. Foglalkozás-egészségügyi tevékenységek.
8. Az atom, biológiai, vegyi, egészségügyi intézkedések és az
egészségügyi biztosítás védelemmel kapcsolatos tevékenységek.
9. Állat-egészségügyi tevékenység.
10. Kiképzés, felkészítés, továbbképzés.
11. Kutatás-fejlesztés.

2022. 05. 22. 14

 Veszteség
Veszteség – várható igény és faladatok tartalma
Kategóriák:
Személyi veszteség: Harci veszteség (elesett, fogság, eltűnt,
harci eü veszteség), nem harci eü veszteség.
Egészségügyi veszteség:
Harci eü veszteség: harci sérült + harci stressz, vagy shock
Nem harci veszteség: betegek + nem harci sérültek
Kritérium: több mint 24 óra harc és szolgálat képtelenség

2022. 05. 22. 15

 Veszteség II.
Befolyásoló tényezők:
 A tevékenység jellege.
 Harc hadművelet intenzitása
 A kötelék katonai szervezet helye szerepe az elöljáró
harcrendjében vagy hadműveleti felépítésében
 Alkalmazott fegyverek mennyiségi és minőségi összetevői;
 A személyi állomány védelmét szolgáló erők és eszközök megléte,
alkalmazása
 A köteléke kiképzettsége, harci tapasztalatai, morálja.
 Hadműveleti terület meteorológiai viszonyai;
 Terepviszonyok.
 Közegészségügyi és járványviszonyok

2022. 05. 22. 16

Egészségügy kiürítő rendszer
 Időjárástól, terepviszonyoktól és hadműveleti feladattól függetlenül,
 a hét minden napján, napi 24 órában el kell juttatnia
 a sérülteket, betegeket az állapotuknak megfelelő egészségügyi
 ellátást biztosítani képes ellátóhelyre.
 2. Az egészségügyi ellátás folyamatosságát, a sérült, beteg állapotának
 figyelemmel kísérését a szállítás teljes időtartama alatt
 biztosítani kell.
 3. S zabályoznia kell a betegáramlást, képesnek kell lennie a kiürítés
 alatti pontos betegkövetés biztosítására, többnemzeti környezetben
 történő alkalmazás esetén is.

2022. 05. 22. 17

Sérülés ellátási szintek
 Ön és kölcsönös (elsősegély)
 Hartéri mentő katona;
 Szaksegély
 Első orvosi segély
 Szakorvosi segély
 Speciális (szakosított).
Szervezeti szintek:
 Role-1 egészségügyi szakasz
 Role-2 egészségügyi század
 Role-3 egészségügyi z., harctámogató kórház
 Role-4 végleges ellátás

2022. 05. 22. 18

 Role 1 feladatai
Alapfeladatok:
 Napi betegellátás,
 Sérültek összegyűjtés és hátraszállítása
 Elsődleges osztályozás, életfunkciókat stabilizáló
beavatkozások,
 Első orvosi segély;
 Előkészítés hátraszállításra,
 Okmányok vezetése
Role 1+
Fektető kapacitás (szűk)
Fogászati ellátás
Alap laboratóriumi feladatok
Egészségvédelem
Háborús stressz kezelés
2022. 05. 22. 19
 Role 2 feladatai
Alapfeladatok Role 1 feladatok kiegészítve:

 Role 1-ről sérültek hátraszállítása, fogadása,

 Osztályozás ,előkészítés további hátraszállításra,

 Sérültek betegek nem harci eredetű sérülések elltása

(szakorvosi)

 Az első ellátási szint számára egészségügyi anyagok pótlása

2022. 05. 22. 20

 Role 2+ feladatai
Alkalmassá lehet tenni:
 Sürgősségi sebészet
 Intenzív ellátás,
 Posztoperatív ellátás
 Vérpótlás
 Alap laboratóriumi vizsgálatok
 Röntgen
 Fogászati ellátás
 Háborús stressz kezelés
2022. 05. 22. 21
 Role 3 feladatai
Alapfeladatok Role 2 feladatok kiegészítve:
 Sérültek, betegek, fogadása, osztályozása
 Sebészeti ellátás beleértve sürgőségi sebészetet is
 Intenzív és posztoperatív ellátás
 Betegápolás,
 Fektető kapacitás,
 Laboratórium, röntgen,
 Transzfúzió,
 Fogászat,
 Megelőző egészségvédelem
 Utánpótlás és sérültszállítás

2022. 05. 22. 22

 Role 3+ feladatai
Alkalmassá lehet tenni:
 Speciális sebészet (pl. idegsebészet, égési sebészet);
 Szakosított és speciális diagnosztika (CT, EKG)
 Speciális fogászat, szájsebészeti eljárások
 Speciális ápolási követelmények
 Környezeti csoport, speciális laboratóriumok

2022. 05. 22. 23

 Role 4 feladatai
Végleges ellátási szint:
 Definitív ellátás
 Rehabilitáció
Megjegyzés:
Hadszíntér kiürítési politikája
Többnemzeti műveletben nemzeti felelősség

2022. 05. 22. 24

 „ A béketámogató műveletek
logisztikai támogatása
NATO Logisztikai Kézikönyv, AJP 4. változatai
Hallgatói feladat, önálló feldolgozás

2022. 05. 22. Dr. Pohl Árpád alezredes 25

3. Többnemzeti műveletek ellátási
forrásai
 Logisztikai vezető nemzet;
 Feladatra szakosodott nemzet;
 Szerződés alapján harmadik fél által nyújtott anyagok,
szolgáltatások;
 Befogadó Nemzeti Támogatás,
 Nemzeti Támogató Elem

2022. 05. 22. 21:03 26

Logisztikai vezető nemzet
 Általános. Egy nemzet vállalhatja a logisztikai vezető nemzet
szerepét (LLN), és egy egység, vagy parancsnokság egészének,
vagy részének teljes körű logisztikai támogatásának (beszerzés,
ellátás) a felelősségét. A logisztikai vezető nemzet a legtöbb
esetben a teljes logisztikai támogatási funkciót vállalja.
Hadműveleti szinten az LLN általában a JTF parancsnok részére
felel a többi résztvevő ország logisztikai funkcióinak a ráruházott
funkcionális és regionális felelősségi körön belül való
koordinálásáért . Felállítása esetén a logisztikai vezető nemzet
tevékenységét a JLSG koordinálja.
 Hallgatói feladat: a többi forrás fogalmát kikeresni: Katonai
Terminológiai Értelmező Szótár, Zrínyi Kiadó, Budapest 2015,
Hadtudományi Lexikon (Krajnc Zoltán, szerk.) Budapest, 2020,
Ludovika Egyetemi Kiadó.
2022. 05. 22. 21:03 27
 Kérdések?

2022. 05. 22. 28

 Köszönöm a figyelmet

2022. 05. 22. 29

 A BNT ÉS A
TÖBBNEMZETI LOGISZTIKA

Oktatási kérdések:
1. A BNT fogalma, alapelvei és
eljárásai
2. A BNT tervezése
3. A többnemzeti logisztika
alapjai
4. A többnemzeti logisztikai
támogatás módjai

1
2022. 05. 22.
Befogadó Nemzeti Támogatás - BNT
Host Nation Support - HNS

A befogadó nemzeti támogatás célja:

Adott ország területén feladatot végrehajtó
szövetséges, nemzeti erők számára igénylésen és
visszaigazoláson alapuló támogatás (térítéses vagy
térítésmentes) nyújtása.

2
2022. 05. 22.
 A BNT fogalma(-i)
MC 334, AJP 4.5B, ÁLT/220 MH BNT Doktrína 2011. évi CXIII. tv. 80.§ (3) (hvt)
Magyarország, a Honvédség és a
honvédelemben részt vevő más szervek által
békeidőszakban, rendkívüli állapotban,
Polgári és katonai támogatás, melyet békeidőben, szükségállapotban, megelőző védelmi
krízishelyzetben vagy háború idején nyújt egy befogadó helyzetben, terrorveszélyhelyzetben, valamint
nemzet NATO vagy egyéb erőknek és NATO váratlan támadás esetén a szövetséges fegyveres
szervezeteknek, mely a támogatást nyújtó nemzet erőknek vagy más külföldi fegyveres erőknek
területén helyezkedik el, tevékenységét ott vagy onnan Magyarország területén tartózkodásuk vagy
végzik, illetve áthaladáskor igénybe veszi a támogató azon történő átvonulásuk során nyújtott,
nemzet felségterületét. (AAP-6) egyoldalúan vállalt vagy nemzetközi
szerződéseken és azok végrehajtási
megállapodásain alapuló polgári és katonai
támogatás.

2016. évi CLI. tv. NATO BNT Megállapodás kihirdetéséről (Magyarország, ACT, ACO)
Az a polgári és katonai támogatás, amelyet békeidőben, vészhelyzetekben, válsághelyzetben vagy konfliktushelyzetben a
Befogadó Nemzet biztosít a (befogadó nemzet) területén, vizein vagy légterében tartózkodó, tevékenységet végrehajtó vagy
áthaladó szövetséges erők és szervezetek részére. HUN Standing HNS Agreement – HNS MOU
3
2022. 05. 22.
 A BNT ALAPELVEI (AJP-4.5)
 Felelősség:
A nemzetek és a NATO szervek közösen felelnek a
NATO műveletek BNT-ért.
 Erőforrások biztosítása:
Békeidőben, válsághelyzetben és konfliktus
helyzetben a nemzeteknek egyénileg vagy közös
megállapodás révén.

4
2022. 05. 22.
 A BNT ALAPELVEI (AJP-4.5)
 Jogkör:
NATO pk-k felhatalmazása a BNT tervezésére,
kialakítására és végrehajtására, azonban nemzeti
megállapodások (szűkös erőforrások)
 Együttműködés:
Az érintett nemzetek (küldő, fogadó, NATO
szervezetek) együttműködése elengedhetetlen
(optimalizálás, verseny elkerülése).

5
2022. 05. 22.
 A BNT ALAPELVEI (AJP-4.5)
 Koordináció:
Az eredményesség, hatékonyság, verseny
elkerüléséhez elengedhetetlen a NATO erők és
nemzeti hatóságok között.
 Gazdaságosság:
A rendelkezésre álló erőforrások leghatékonyabb és
leggazdaságosabb felhasználása
(mérethatékonyság, hozzáférhetőség)

6
2022. 05. 22.
 A BNT ALAPELVEI (AJP-4.5)
 Átláthatóság:
A BNT nyújtásával kapcsolatos információk
átadása az illetékes NATO-parancsnok és küldő
nemzetek részére, a NATO BNT tervezési folyamat
támogatása (befogadó nemzet).
 Költségtérítés:
A befogadó nemzet, küldő nemzet és/vagy NATO
szervezet közötti megállapodás tárgya (nemzeti,
megosztott többnemzeti, NATO közös
finanszírozás), azzal a kitétellel, hogy adott fél csak
saját nevében tesz kötelezettségvállalást. 7
2022. 05. 22.
A BNT ELJÁRÁSAI

 BNT tervezése

 BNT végrehajtása

8
2022. 05. 22.
A BNT ELJÁRÁSAI
 BNT tervezése:

BNT igények meghatározása, a befogadó

nemzet képességeinek felmérése,
megállapodások előkészítése, a NATO
parancsnok kezdeményezésére, interaktív
folyamat és koordináció (küldő-, és
befogadónemzet, NATO szervezet).
A BNT tervezés és a művelettervezési
folyamat szoros kapcsolata (NATO védelmi
tervezési folyamat, művelettervezési
folyamat) 9
2022. 05. 22.
A BNT ELJÁRÁSAI
 BNT végrehajtása:

A BNT megszervezése az adott országtól

és katonai tevékenységtől függően más és
más.
Szervezése a műveleti és logisztikai
irányítási, vezetési rendszer, valamint a
befogadó nemzettel szemben támasztott
követelményekre alapul.

10
2022. 05. 22.
Feladat és Jogkörök

 Egyezmények (SOFA, MOU) letárgyalása

 Jogi, pénzügyi, polgári-katonai
együttműködési (CIMIC) és más
elemekkel való együttműködés,
 Az Összhaderőnemi Befogadó Nemzeti
Támogatást Irányító Bizottság (JHNSSC)
létrehozása
 Technikai Megállapodás, Összhaderőnemi
Végrehajtási Megállapodás kidolgozása
11
2022. 05. 22.
NATO feladat és jogkörök
 BNT igénylés tervezet kidolgozása, a BNT
tervezést megindítása,
 Állandó hatályú megállapodás megléte,
hiányában a követelmények kidolgozása,
 Tervezi a BNT igénybevételét, tárgyal a
befogadó nemzettel, megköti az
megállapodást,
 Létrehozza a Összhaderőnemi Befogadó
Nemzeti Támogatást Irányító Bizottságot
(társelnök),
12
2022. 05. 22.
NATO FELADATKÖRE
 Elismert befogadó nemzeti kormány
hiányában, közvetlenül köt szerződéseket,
 Felkéri a küldő nemzeteket a
megállapodásokhoz való csatlakozásra,
 Tájékoztatja a küldő nemzeteket a
rendelkezésre álló BNT eszközökről és
szolgáltatásokról
 Prioritások meghatározása

13
2022. 05. 22.
 A KÜLDŐ NEMZET
FELADATKÖRE
 Áttekintik a kidolgozott megállapodásokat és
bejelentik csatlakozási szándékukat,
 Részt vesznek a Összhaderőnemi Befogadó
Nemzeti Támogatást Irányító Bizottság
munkájában,
 Szükségleti Koncepció (COR) és Szükségleti
Igény (SOR) formájában eljuttatja a BNT igényét
a befogadó nemzet részére,
 Folyamatosan tájékoztatja a NATO parancsnokot
a kétoldalú tárgyalásairól.
14
2022. 05. 22.
A BEFOGADÓ NEMZET
FELADATKÖRE
 A megállapodásban foglalt kötelezettség
szerint BNT nyújt,
 Állandó hatályú megállapodás hiányában
intézkedik specifikus megállapodás
kidolgozására,
 Tájékoztatást nyújt:
•a BNT képességeiről, illetve annak
változásairól,
• a BNT nyújtásra hattással lévő egyéb
megállapodásokról, 15
2022. 05. 22.
A BEFOGADÓ NEMZET
FELADATKÖRE
 Gondoskodik a polgári és katonai szektor közötti
koordinációról,
 Törvényhozási körülmények és tervek felülvizsgálata
(polgári erőforrások felhasználása),
 Áttekinti és megválaszolja a BNT igénylést,
 Ellenőrzés alatt tartja a saját BNT- forrásait,
 ABV védelmet nyújt
 Honvédelmi Igazgatási Koordinációs Tárcaközi
Munkacsoport (HIKOM)
 Reception, Staging, Onward Movement (Erők
fogadása, Állomásozatása és Előrevonása) 16
2022. 05. 22.
A HIKOM
HIKOM – Honvédelmi igazgatási Koordinációs Tárcaközi Munkacsoport
• Honvédelmi Minisztérium
• Igazságügyi Minisztérium
• Belügyminisztérium
• Miniszterelnöki Hivatal
• Külgazdasági és Külügyminisztérium
• Nemzetgazdasági Minisztérium
• Mezőgazdasági Minisztérium
• Emberi Erőforrások Minisztériuma
• Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Feladatai:
• Nemzetbiztonsági Hivatalok • Koordinálja a BNT nyújtását, új
támogatási igények biztosítását,
• Rendőrség
• Kapcsolatot biztosít az erők és a
• Katasztrófavédelem helyi hivatalok között,
• Terror Elhárító Központ • Lehetővé teszi az erők telepítését
• NATO Force Integration Unit Hungary (NFIU és ellátását,
HUN) • Figyelemmel kiséri a BNT
nyújtásának hatásait,
- Országos Mentőszolgálat • Koordinálja a BNT-vel
- Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kapcsolatos szerződéseket és
- Nemzeti Közlekedési Hatóság pénzügyi megállapodásokat.
17
- Nemzeti Adó- és VÁM hivatal 2022. 05. 22.
2. A BNT TERVEZÉS
ÁLT/220 MH BNT doktrína
1. szakasz: A BNT iránti igény benyújtása és MOU kidolgozása (stratégiai szint)
2. szakasz: Szükségleti koncepció (COR) kidolgozása (hadműveleti szint)
3. szakasz: Szükségleti jegyzék (SOR) kidolgozása (hadműveleti szint)
4. szakasz: A BNT nyújtásáról szóló Technikai Megállapodás kidolgozása
(hadműveleti szint)
5. szakasz: Az Összhaderőnemi Végrehajtási Megállapodás (JIA - Joint
Imlementation Agreement) kidolgozása (harcászati szint)

Szükségleti Koncepció (COR) igényekre az előzetes válaszok kidolgozása.

A Szükségleti Igény (SOR) - előzetes, végleges, módosítás - megfogalmazott

igények visszaigazolása (katonai vagy polgári forrásból).

A küldő nemzet helyi szolgáltatóval kötött szerződése nem BNT!

18
2022. 05. 22.
A BNT TERVEZÉS
Néhány alapelv
Nemzetközi egyezmények és jogszabályok adják a keretrendszert,
Önkéntesség / szuverenitás
Térítés nélkül / költségtérítéssel
Katonai képesség –> polgári képesség
Azonos feltételek mellett / haszonszerzés
Együttműködés, koordináció (JHNSSC, HNSCC, konferenciák,
szemrevételezések)
Nemzeti prioritások / nemzeti korlátozások
Befogadó nemzet / NATO / küldő nemzet felelősségei
Átláthatóság (CapCat, számlák, bizonylatok)

19
2022. 05. 22.
A BNT TERVEZÉS
Küldő nemzet NATO Befogadó nemzet
SOFA
BNT Igény, Képesség
Elgondolás Katalógus
MŰVELET TERVEZÉS
Csatlakozási Egyetértési Bilaterális
Megállapodás megállapodások
Nyilatkozat
(BNT MOU)
Szükségleti koncepció Visszaigazolás
(COR) + Szükségleti Tervező konferenciák, szemrevételezések
Jegyzék (SOR)
Logisztikai
Támogatás

Szándék
Technikai Megállapodás
Nyilatkozat
(TA)

Összhaderőnemi
Végrehajtási
Megállapodás (JIA)
20
2022. 05. 22.
A BNT TERVEZÉS

Összkormányzati Megközelítés
(Whole of Government Approach)

Katonai Feladatok
(Military Tasks)

Katonai Logisztikai
Feladatok
(Military Logistics Tasks)
21
2022. 05. 22.
A BNT TERVEZÉS
Főbb katonai logisztikai feladatok
• Mozgatás, szállítás, szakkísérés
• Az erők fogadása, állomásoztatása,
tovább mozgatása, valamint
integrációjának támogatása (RSOM-
I)
• Anyagmozgatás katonai
eszközökkel
• Raktározás, tárolás
• Elhelyezési feladatok
• Ellátás
• Logisztikai szolgáltatások
• Logisztikai információs
menedzsment
• Eszközkövetés
• Javítás, karbantartás
• Műszaki mentés
Egyéb katonai feladatok a BNT-hez
• Egészségügyi támogatás
• Katonai rendészet
• Erők megóvása (FP)
• Szerződéskötés
• Adó-, vám- ügyintézés
• Diplomáciai engedélyezés
• Katonai igazgatás, regisztráció
• Híradó-informatikai támogatás
• Műszaki támogatás
• Környezetvédelem
• Infrastrukturális támogatás
• Jogi támogatás
• Polgári-katonai együttműködés (CIMIC)
• Geoinformációs és térképészeti
támogatás
• Meteorológiai támogatás
• Légiforgalmi irányítás 22
2022. 05. 22.
 Képességek jegyzéke
 Fogadó létesítmények (kikötő, rep. tér)
 Légi, tengeri bázislétesítmények
 Összpontosítási létesítmények
 Ag-i klt-ek; eü. támogatás; szállítás,
létesítmények, hírközlés, üza., mögöttes
terület védelme, elhelyezés, étkeztetés
 Mozgatás

23
2022. 05. 22.
 3. A többnemzeti logiszti-
kát befolyásoló tényezők
 A NATO és a nemzetek kollektív
felelőssége;
 Nemzeti felelősség;
 NATO-Pk-ok koordinációs jogköre;
 A NATO és az érintett ország közötti
egyeztetés;
 A feladat megkezdésekor önfenntartás;
 A NATO-Pk-nak jogkör a log. erő-
források irányítására.
24
2022. 05. 22.
Új Fogalmak, kategóriák
 Readiness Action Plan (RAP): Készenléti Akcióterv;
 Enhanced NATO Response Forces (eNRF): Megerősített
NATO Reagáló Erők, a korábbi NRF erőknél jóval
rövidebb készenléti idejű katonai szervezetek;
 Very High Rediness Joint Task Force (VJTF): Nagyon
Magas Készenlétű Összhaderőnemi Műveleti Erő;
 Graduated Response Plan (GRP): Lépcsőzetes Cselekvési
Terv;
 NATO Force Integration Unit (NFIU): NATO-erőket
integráló elem.

25
2022. 05. 22.
 Többnemzeti
hadműveletek log. kritériumai
 NATO és a nemzetek kollektív felelőssége
 Erőforrások biztosítása– nemzeti felelős-
ség
 NATO Pk. koordinációs jogköre
 A támogatás módja a nemzetekkel való
egyeztetés során dől el
 A nemzeti kontingensek kezdetben ön-
fenntartók
26
2022. 05. 22.
 Többnemzeti
hadműveletek log. kritériumai
 NATO Pk. log. irányítási jogköre

 Egyensúly a gazdaságosság és
hatékonyság között

 Szoros koordináció a nemzetközi

szervezetekkel

27
2022. 05. 22.
 NATO Pk. újraosztási
jogköre
Újraosztás: egy hdm-i feladat támogatá-
sában váratlanul fellépő nehézségek gyors
megszűntetésére szolgáló eljárás,
DE

nem cél a nemzeti készlethiányok

megszűntetése
28
2022. 05. 22.
Logisztikai erőforrások

Eszközök
Szem. ány.
képesség
Ag-i klt-ek
Szolgáltatások

29
2022. 05. 22.
 Az újraosztás tárgya

Közös felhasználású termékek

lőszer üza eü. ag. víz élm. ag.

30
2022. 05. 22.
 Az újraosztás tárgya

Közös támogató szolgáltatások

ellátás szállítás mű. mentés eü. szolgált. mosatás

fürdetés anyagmozgatás

31
2022. 05. 22.
 Az újraosztás korlátai
Nem alkalmazható:
- állandó helyi létesítményekre
- polgári erőforrásokra
- szem. ány. pótlására
- az erőforrások nem NATO-tagországnak
való átadására

32
2022. 05. 22.
 További korlátozások
 A nemzetek nem újraosztható erőforráso-
kat jelölhetnek ki
 Az újraosztás csak váratlan helyzetben,
ideiglenes megoldás lehet
 Nem veszélyeztetheti a biztosító nemzet
túlélőképességét
 Csak a hiányállapot megszűntetéséig
tarthat
33
2022. 05. 22.
 Az újraosztás folyamata
A Pk. az újraosztás
előtt értesíti a nem-
zeti hatóságokat és A szükségesség
az illetékes NATO megállapítása
Pk-ot

A NATO Pk. utasítja a

Visszapót- megfelelő alárendelt nem-
lás vagy zeti elemek Pk-ait az erő-
megtérítés források átadására

34
2022. 05. 22.
 NATO JLSG (AJP-4.6)
Összhederőnemi Logisztikai Támogató Csoport
Joint Logistic Support Group vagy JLSG
 Összhaderőnemi, Erőgenerált, Telepíthető logisztikai képesség,
 Aktiválását követően harcászati szinten irányítja a Joint Task Force parancsnok
alárendelt erőinek logisztikai támogatását.
 A NATO és nemzetek számára legelőnyösebb logisztikai támogató rendszer
működtetése érdekében:
– koordinálja az erők logisztikai támogatását (kivéve egészségügy) a nemzetek,
partnerek, befogadó nemzet, logisztikai vezető nemzet, szerepre szakosodott
nemzet, nemzetközi szervezetek, nem kormányzati szervek és
művelettámogató beszállítók között.

NATO erők Telepítése, Műveletiképeségének Fenntartása, Erők kivonása

Deployment (RSOM), Sustainment (RLP), Redeployment (RMSD)

35
2022. 05. 22.
 JLSG parancsnokság

Magyarázat:
ADV GP Tanácsadó csoport MED Egészségügyi részleg
CIMIC Civil-katonai Együttműködés MEDAD Egészségügyi tanácsadó
CIS Híradó – Informatikai részleg MILENG Katonai műszaki részleg
COMM Parancsnok M&T Közlekedés szállítás
COS Törzsfőnök NSPA NATO Beszerzési és Támogató Ügynökség
CBRN ABV részleg PAO Társadalmi kapcsolatok
CULAD Kulturális tanácsadó PERS Személyügyi részleg
DOS Törzsigazgató PM Katonai rendészeti vezető
FP Erők megóvása POLAD Politikai tanácsadó
HNS Befogadó Nemzeti Támogatás REG Ügyvitel
INTEL Hírszerzés RLS Valós biztosítás
IM Információ kezelő SMC Törzs üzenet központ
JLOC Összhaderőnemi Logisztikai SY Biztosító
Művelet Központ S&S Ellátás és szolgáltatások
LEGAD Jogi tanácsadó
LO Összekötőtiszt

36
2022. 05. 22.
JLSG szervezeti felépítése

Megjegyzés:
CATO Többnemzeti Repülőtér Üzemeltető Csoport
CSC Konvoj Támogató Központ
CIMIC Civil Katonai Együttműködés
CIS Híradó-informatikai rendszer
CSS Harckiszolgálói támogatás
ENG Műszaki
FP Erők megóvása
HQ Parancsnokság
MED Egészségügy
RAIL MGMT Vasút felügyelet
MOVCON Közlekedés irányítás
POU Kikötő Üzemeltető Csoport
RMSD Hátramozgatás, Állomásoztatás, Útbaindítás
RSOM Fogadás, Állomásoztatás, Előrevonás
SASU Állomásoztatóterület üzemeltető alegység
SPT Támogatás
TLB Hadszíntéri Logisztikai Bázis
TRC Hadszíntéri Fogadó Központ
TPT Szállítás

38
2022. 05. 22.
 A többnemzeti
logisztikai támogatás módjai
 Vezető nemzet általi támogatás
 Szerepkörre szakosodott nemzeti logisz-
tikai támogatás
 Többnemzeti támogatási megállapodások
 Közösen finanszírozott logisztikai erőfor-
rások
 Többnemzeti integrált logisztikai
támogatás
40
2022. 05. 22.
 4. A többnemzeti
logisztikai támogatás módjai
 Repülőgépek kölcsönös kiszolgálása

 Helyi szerződéskötések

41
2022. 05. 22.
 Vezető nemzet általi
logisztikai támogatás
 A megfelelő képességekkel rendelkező
nemzet vállalhatja fel

 Egynél több vezető nemzet is kijelölhető

 Kompenzáció/költségtérítés megállapodás
kérdése

42
2022. 05. 22.
 Harmadik fél által nyújtott
logisztikai szolgáltatás

Kellog Brown and Root

Supreme Foodservice

43
2022. 05. 22.
 Szerepkörre szakosodott
nemzeti log. támogatás
 Egy nemzet vállalja a teljes többnemzeti
erő számára egy meghatározott osztályú
anyag vagy szolgáltatás beszerzésének
felelősségét

 Kompenzáció/költségtérítés

44
2022. 05. 22.
 Többnemzeti
támogatási megállapodások
 Nemzetek és NATO hatóságok között két-
és többoldalú egyezmények

 Cél: egyéni terhek csökkentése, hatékony-

ság növelése

 A logisztikai támogatás minden területére

alkalmazható
45
2022. 05. 22.
 Közösen finanszírozott
logisztikai erőforrások
 Infrastruktúra, ingatlanok (Pl: raktárak,
repülőterek, táborok, parancsnokságok,
kikötők, és utánpótlási vonalak)
 Az infrastruktúra működtetése, a felhasz-
nálás koordinálása
 Hírközlési információs rendszerek eszkö-
zei
 A logisztika műszaki támogatása

46
2022. 05. 22.
 Többnemzeti
integrált logisztikai támogatás
 Államok közti megegyezés a többnemzeti
erő logisztikai támogatására
 Akkor előnyös, ha egy állam képes biztosí-
tani a parancsnoki struktúra zömét, mely
így megerősíthető
 Megelőzhető az erőkifejtések párhuza-
mossága és a feleslegek felhalmozódása
 Kompenzáció/költségtérítés

47
2022. 05. 22.
 Repülőgépek
kölcsönös kiszolgálása
 „A” fokozatú:
- fegyverrendszerek bizt-i rendszereinek be-
és kiszerelése
- üza-feltöltés
- Folyadékokkal és gázokkal való feltöltés
- Fékezőernyő-nyitó berendezések beállítása

48
2022. 05. 22.
 Repülőgépek
kölcsönös kiszolgálása
 „B” fokozatú kölcsönös kiszolgálás:
- „A” fokozatú
- Fegyverekkel vagy filmmel való ellátás
- Radarzavaró fémszalagok, infracsapdák
utánpótlása
- Előző bevetésből származó film értékelése

49
2022. 05. 22.
 Helyi szerződéskötések
 Ott alkalmazható, ahol a katonai tevékeny-ség
kereskedelmi szerződésekkel való tá-mogatása
gazdaságos
 A szerződéskötések nemzeti alapon történ-nek
 2010. Lisszaboni Csúcstalálkozó: Az NSPA
(NATO Support Agency) koordinál
Elődszervezetek: NAMSA
NAMA (NATO Airlift
Management Agency)
CEPMA (Central Europe
Pipeline Management Agency)

50
2022. 05. 22.
 NATO Agency
Reform
LISBON Summit (20 November 2010)

 NATO Agencies Reform (NAR) goals

 Maximum Effectiveness and Efficiency
• Maximum Sharing of Support Services

• Improved Governance – Transparency and

Accountability
• Greater Synergy and Eliminate
Duplication
• Savings...“running and personnel costs”
… while preserving capability and service
11 November 2013 delivery. Logistics Operations 51
  Evolution &
Footprint

created 1 st July
2012
Central Europe Pipeline System
(CEPS)
NATO Support Agency
 (NSPA) HQ

Logistics Operations
LUX
HUN

FRA
ITA NATO Airlift Management
Southern Operational Centre (NAM)
(SOC)

11 November 2013 Logistics Operations 52

 H.E. Amb. VERSHBOW
NATO Deputy Secretary General
“… the (NATO Agencies Reform) goals
are complex … a big task even for a high
quality and highly motived staff like you,
but it is certainly vital that you succeed
because your Agency plays a critically
important role in supporting all of the H.E. Ambassador VERSHBOW
NATO Deputy Secretary General

main NATO Strategic Priorities in terms Capellen, 7 June 2013

of our operations, our capabilities and

our partnerships.”

11 November 2013 Logistics Operations 53

 NSPA Mission
Provide responsive, effective and cost-
efficient …

… logistics, operational and systems

support and services …

tothe Allies, NATO Military

Authorities and partner nations,

individually and collectively,

Reference: NSPO Charter June 2012

in time of peace, crisis and war.

11 November 2013 Logistics Operations 54
 NATO Support
Vision

NATO's premier logistics and services provider team

with an integrated network of logistics capabilities
for NATO, and its Nations and partners.

11 November 2013 Logistics Operations 55

 Organizational
Design
NSPA
GENERAL MANAGER
 1224 Staff from 21 NATO Nations
 Located in 13 Countries
STAFF

CENTRAL EUROPE NATO AIRLIFT

LOGISTICS CORPORATE
PIPELINE SYSTEM MANAGEMENT
OPERATIONS SUPPORT
(CEPS) (NAM)

PROCUREMENT
FINANCE
HUMAN RESOURCES
INFORMATION TECHNOLOGY

BUSINESS UNITS SUPPORT FUNCTIONS

11 November 2013 Logistics Operations 56

 Main Geographical
Locations
Central Europe Pipeline System
(CEPS)

NATO Support Agency (NSPA)

Headquarters

ISAF Offices Logistics Operations

LUX HUN

FRA

ITA

Southern Operational
Centre (SOC)

11 November 2013 Logistics Operations 57

 Business Unit
Central Europe Pipeline System (CEPS)

•Integrated,cross-border pipeline and storage system

•Transport diesel, gasoline, domestic fuel and naphtha
•Largest pipeline system in NATO: ~5.600 km
•Military/Commercial business model
•Aviation fuel banking system (JET A-1), storage,
Product Quality Control
•Non-military co-use with Military Priority Clause
•Smart CEPS: rightsizing system
•6 Nations:

11 November 2013 Logistics Operations 58

 Business Unit
Central Europe Pipeline System (CEPS)

CEPS Layout
Connected to all major
seaports and refineries
•~5600 km of pipeline
•79 Pumping Stations
•31 Depots

11 November 2013 Logistics Operations 59

 Business Unit
NATO Airlift Management (NAM)

• Support to Strategic Airlift Capability (SAC)

• Support of three C-17s
– operated by the Heavy Airlift Wing (HAW)
– Nations use hours for national, NATO, EU and
UN commitment
 pre-agreed allocation of flying hours

• 12 Nations:

11 November 2013 Logistics Operations 60

 Flight Hour Allocation
SAC

• SAC funded by participant

nations

• Cost share based on

declared flight hours

• Contribution of personnel
based on declared flight
hours

• Every year actual

contribution is compared to
plan and equalized

11 November 2013 Logistics Operations 61

 Business Unit
Logistics Operations (LogOps)

• Cooperative logistics services provider

• Capability areas
 Weapon System Support
 Support to Operations
 Transportation
 Fuel Operations
 Project Management (PfP Trust Fund)
• Support Partnerships (currently 26) ,
Projects, Sales Agreements and other legal
frameworks
11 November 2013 Logistics Operations 62
 (Weapon) System Support

11 November 2013 Logistics Operations 63

 Fixed Wing Support
Partnership
Fixed Wing Support Partnership

Scope of SP Agreement
• to provide for the joint logistic support of
the Fixed Wing Aircraft
Support Services

Component Repair & Overhaul (R&O)

Aircraft Supported Aviation
• Aircraft on Ground (AOG)
Lockheed Martin C-130, P-3, C-5, F-16 Programme • Mutual Emergency Support (MES)
Transall C-160 • Fleet-wide major modifications
Boeing KC-135,F-15 • Simulator modifications
Fairchild – Republic Thunderbolt A -10 • Refurbishment
Beechcraft B-200 • Supply Brokerage
Pilatus PC-6/7 • Aircrew training
Alenia C-27J/G-222, MB-339CD • Integrated Logistics Support
Bombardier CL -215 ,CL-415
Saab 105
EADS CASA CN-235, CN-295
Airbus A-319

11 November 2013 Logistics Operations 64

 Opportunities
• GPS equipment
• Night Vision equipment
• LEOPARD, DINGO
• Unmanned Aerial Systems
• Training/simulation
• Communication and Information
systems
• Demilitarisation/ Dismantling and
Disposal

11 November 2013 Logistics Operations 65

 NSPA Funding Sources

Funding Sources (2012)

CUSTOMER FUNDING

82%

18%
COMMON
Total business FUNDING
MEUR 2.455 (2012)
11 November 2013 Logistics Operations 66
 NSPA Support to ISAF

Food Services Infrastructure

Infrastructure
Konduz
Infrastructure
Meymaneh

Food Services Bagram

Infrastructure

(KAIA)

Infrastructure Integrated Logistics Support (ILS)

(KAF)

Infrastructure
APOD & Real Life Support (RLS)

11 November 2013 Logistics Operations 67

 RLS & APOD (ILS) Services
Real Life Support Services

■ Food, Water
■ Power,
■ Laundry, cleaning, ablution & wash
rack
■ Sewage, waste & hazard. waste
disposal
■ Pest (vector) control
■ Pass & permits, Security vetting
■ Mortuary services
■ Demining, Equipment
Demilitarization
■ Morale, Welfare & Recreation
■ Vehicle rental, Jingle Trucks
■ Translation
■ Fuel (KFOR)

Airport of Debarkation
11 November 2013 Services Logistics Operations 68
 Infrastructure Capability

■ CIVIL WORKS
Hospital facilities; Accommodation and office
buildings, Airfield Facilities; Runways; Aprons;
Aircraft hangars

■ SPECIAL PROJECTS
Road and bridge enhancement projects; Fuel
installations; Waste Water Treatment Facilities;
Security infrastructures; Air traffic towers; O&M
support

■ TEAM
30 People; 50%Luxembourg 50%Theatre

■ High Priority

11 November 2013 Logistics Operations 69

 Support to Operations
Afghanistan

 Redeployment capabilities…
 Movement services (tactical/strategic)
 Infrastructure/base remediation
 Demilitarization, Dismantling, Disposal Services (D3)
 Customer re-Certification, Repair
 Material Handling Equipment (MHE) Services
 HAZMAT Disposal

 Identifying tasks to transition support from ISAF to

RSM
 ISAF contractor demobilization / transition

 Residual closeout actions in 2015

 Status of contractors will effect costs, e.g., taxes,

security
 Increased risks and cost associated with delayed
decisions
 APOD close-out activities
11 November 2013 Logistics Operations 70
 Procurement
philosophy (cont’d)

… and in addition: circumstances in theatre of operations

Theatre of
Operations

Theatre implementation
Capable Host Nation?
Economic environment?
Cultural specifics

11 November 2013 Logistics Operations 71

KÉRDÉS???

72
2022. 05. 22.
Harcászati szintű logisztikai
szervezetek
 Logisztikai vezetésről
A törzsek szervezete
A felelősségi terület kiterjedése alapján

Humán Felderítő Hadművelet Logisztikai

J/G/S 1 J/G/S 2 J/G/S 3 J/G/S 4

Had. terv. Híradó- Kiképzés Gazd Civil-katonai

Veszt.p. informatika J/G/S 7 pénzügy műveletek
J5 J/G/S 6 J8 J 9 (G,S 5)

A törzseket a feladatok, a felelősségi terület kiterjedése, az érvényben

lévő szabályok és utasítások alapján szervezik. 2
 Harcászati szintű logisztikai szervezetek

Parancsnok

Harcoló alegységy
(Lövész zászlóalj) Logisztikai zászlóalj pság G4

S4 részlegvezető

S4 részlegvezető-helyettes

S4 beosztott tiszt

S4 beosztott zászlós

Vezetési lánc
Szakmai irányítás

3
 G-4 (35 fő)
Log. 1 fő, alez.
főnök

Tervező 5 fő, 1 fő őrgy., 2 beo.ti., 2 beo. alti

rlg.

Hadtáp Htech. Közl.

rlg. rlg. rlg.
12 fő 14 fő 3 fő
1 fő őrgy. rlg. vez 1 fő őrgy. rlg. vez 1 fő őrgy. rlg. vez
1 fő beo.ti. rlg.vez.h. (élelm.) 1 fő beo.ti. rlg.vez.h. (pc.) 1 fő beo.ti. rlg.vez.h.
1 fő beo ti. (üza) 1 fő beo ti. (fegyverzet) 1 fő beo.alti. (diszpécser)
1 fő beo ti. (ruha) 1 fő beo ti. (elektronika)
1 fő beo.alti. (humán-térkép) 1 fő beo.ti (kiképzés)
3 fő beo.alti (élelm, ruha, üza) 1 fő beo.alti. (mérésügy)
4 fő nyilvántartó (élelm, ruha, üza, 4 fő beo.alti (pc, fegyverzet,
humán-térkép) elektronika, kiképzés)
4 fő nyilvántartó (pc, fegyverzet,
elektronika, kiképzés-mérésügy)
 Harcászati szintű logisztikai szervezetek,
logisztikai zászlóalj
Meghatározása: A dandár kötelékében lévő
csapatszintű logisztikai szervezete, melynek
parancsnoka közvetlenül a dandárparancsnoknak van
alárendelve, szakmai tevékenységét pedig a logisztikai
főnök irányítja.
Rendeltetése: A logisztikai támogató képességeinek
maximális kihasználásával a dandár technikai
eszközeinek üzemben tartása, az állomány ellátása és
az üzemeltetéshez szükséges anyagok biztosítása
állandó elhelyezési és tábori körülmények között.

5
 Dd. logisztikai zászlóalj (382 fő)
Pk.-ság: 3 fő (1 fő alez., 1 fő őrgy., 1 fő beo alti.
Törzs: 17 fő: 1 fő őrgy., 6 fő beo.ti., 10 fő beo.alti.

COS 2IC

Tötám szd.: 83 fő Ell. szd.: 173 fő Jav. szd.: 106 fő

Pk.ság: 9 fő Pk.ság: 10 fő Pk.ság: 8 fő
raktárak: 25 fő

Vegy.ag.
. száll. Fegyv. jav.
: 58 fő : 25 fő

Logisztikai
Törzsszakasz: 37 fő
szakasz: 37 fő
élelm.ell.raj: Lőszer száll.
13 fő : 53 fő Gép,-harcjm.
jav.: 35 fő
száll.raj: 13
fő ell.raj: 13 fő
Üza. száll. Klg. berend.
: 27 fő jav.: 38 fő
eü.raj: 8 fő
A logisztikai zászlóalj felépítése

Parancsnokság, törzs (17 fő)

Ellátó és szállító század (105 fő)

Javító század (120 fő)

Raktárak (23 fő)

Az ellátó és szállító század

Század-
parancsnokság

Ellátó és szállító Lőszerszállító Üzemanyag szállító

Étkezde
szakasz szakasz szakasz

Veszélyes anyag Üzemanyag szállító

Lőszerszállító raj
szállító raj raj

Üzemanyag szállító
Szállítóraj Lőszerszállító raj
raj

Üzemanyag szállító
Szállítóraj Lőszerszállító raj
raj

Élelmezési ellátó raj

Élelmezési ellátó raj

Vízszállító raj
A javító század

Század-
parancsnokság

Fegyverjavító Harcjármű javító Különleges berendezés

szakasz szakasz javító szakasz

Kerekes harcjármű Elektromos berendezés

Fegyverjavító raj
javító raj javítóraj

Kerekes harcjármű Felépítmény

Lövegjavító raj
javító raj javítóraj

Lánctalpas harcjármű Híradóanyag

Rakétajavító raj
javító raj javítóraj

Harckocsi fegyver Áramforrás javító és

Vontatóraj
javító raj akkumulátor karbantartó raj
Logisztikai század = 100 fő

9 37 27 27
Karbantartó
Század Szállító szakasz Ellátó szakasz
szakasz
törzs

Törzs Üzemanyag Törzs Élelmezés ellátó Törzs 2.

szállító raj raj Karbantartó raj

Vegyes anyag Lőszer Élelmezés ellátó Ellátó pont 1. Vontató

Szállító raj szállító raj raj részleg Karbantartó raj raj
 Dd. logisztikai zászlóalj (382 fő)
Pk.-ság: 3 fő (1 fő alez., 1 fő őrgy., 1 fő beo alti.
Törzs: 17 fő: 1 fő őrgy., 6 fő beo.ti., 10 fő beo.alti.

COS 2IC

Tötám szd.: 83 fő Ell. szd.: 173 fő Jav. szd.: 106 fő

Pk.ság: 9 fő Pk.ság: 10 fő Pk.ság: 8 fő
raktárak: 25 fő

Vegy.ag.
. száll. Fegyv. jav.
: 58 fő : 25 fő

Logisztikai
Törzsszakasz: 37 fő
szakasz: 37 fő
élelm.ell.raj: Lőszer száll.
13 fő : 53 fő Gép,-harcjm.
jav.: 35 fő
száll.raj: 13
fő ell.raj: 13 fő
Üza. száll. Klg. berend.
: 27 fő jav.: 38 fő
eü.raj: 8 fő
 Lövész zászlóalj= 677 (+232) fő (ZHCS esetén)
Összesen = 909 fő

885 BTR

41+11 435 100

33 40 9
Zászlóalj +15 1-3. Lövész Logisztikai Aknavető Műszaki HUMINT
parancsnokság század század szakasz szakasz csoport
145+5

42 4 PSYOPS
68 5 Légvédelmi
Törzs század Zászlóalj csoport
rak.szakasz
Tűztámogató
részleg

24 7 CIMIC
ABV
44 ROLE-1 szakasz csoport
egészségügyi
központ
25 6 Légi Irányító
Felderítő
szakasz Pont (TACP)
 S-4 (10 fő)
rlg. 1 fő, őrgy.
vezető

rlg.vez. 1 fő beo.ti (szds.)

h.

beo.ti beo.ti.
(hadtáp)
(htech)
3 fő 5 fő
1 fő beo.ti. (hadtáp) 1 fő beo.ti. (htech)
2 fő beo.alti (hadtáp) 3 fő beo.alti. (htech)
1 fő beo.alti. (diszpécser)
 Lövészzászlóalj logisztikai
századának szervezete
LOG

Század-
törzs

Szállító- Ellátó- Karbantartó

szakasz szakasz szakasz

Létszám: 100 fő
Logisztikai század törzs = 9 fő

1 Századparancsnok szds.
2
I/II-Terepjáró személygépkocsi
1 Technikus tiszthelyettes (gépjármű vezető) ftőrm
(BA-6) 1+8 zárt, PK-2 rádió klt- 1 x PK-2 gk.rád.klt.
el

1 Századparancsnok helyettes fhdgy. 1 x PK-3 gk.rádió klt

2 1 Vezénylő zászlós zls.

I/I-Terepjáró személygépkocsi
(BA-10) 1+8 ponyvás, PK-3 rádió
klt-el

1 Kiképző tts. (RPG-7 irányzó) ftörm.

2 1 Gépkocsivezető örv.-tiz.

III-Terepjáró tehergépkocsi, 5 t (H-14)

1 Elláto tts. ftörm.

3 1 Személyügyi tts. ftörm.
1 Gépkocsivezető örv. Tiz.

III-Terepjáró tehergépkocsi, 5 t (H-14)

Szállító szakasz = 37 fő
Szakasz törzs = 2 fő
1 Szakaszparancsnok hdgy. 1 x PK-3 gk.rád klt
1 Szakasz tiszthelyettes ftörm.
I/I-Terepjáró
személygépkocsi (BA-10)
1+8 ponyvás, PK-3 rádió
klt-el
Vegyes anyag szállító raj = 9 fő
1 Rajparancsnok (gkv.) tőrm
1 Rajparancsnok helyettes (gkv.) örm.
7 Gépkocsi vezető szkv.

4x
III-Terepjáró
tehergépkocsi, 8 t (H-
18)

III-Terepjáró
tehergépkocsi, 8 t (H-
18)

Tehergépkocsi, terepjáró,
önrakodó darus 7 t, (H.18)
Szállító szakasz (folytatólag)
Üzemanyag szállító raj = 5 fő
1 Rajparancsnok tőrm.
1 Rajparancsnok helyettes őrm.
3 Gépkocsi vezető szkv.

10 m3

3x
Üzemanyag töltő H.25 gk-n, 10
III-Terepjáró tehergépkocsi, 5 t (H-14) m3-es, PK-3 rádió klt-el

Lőszer szállító raj = 12 fő

1 Rajparancsok tőrm
1 Rajparancsnok helyettes őrm.
4 Lőszeres szkv.
6 Gépkocsi vezető szkv.

4x 2x
Lőszerszállító tehergépkocsi
III-Terepjáró tehergépkocsi, 8 t daruval, 7 t (H.18)
(H-18)
Szállító szakasz (folytatólag)
Műszaki harcanyag szállító raj = 9 fő
1 Rajparancsnok törm
1 Rajparancsnok helyettes őrm/törm
7Gépkocsi vezető szkv

10 x Kézi URH Rádióállomás

7x
III-Terepjáró tehergépkocsi, 8 t (H-18)
Pótkocsi, 5-6 t

III-Terepjáró tehergépkocsi, 5 t (H-14)

Ellátó szakasz = 27 fő
Szakasz törzs = 2 fő
1 Szakaszparancsnok hdgy. 1 x PK-3 gk.rád klt
1 Szakasz tiszthelyettes ftörm.
I/I-Terepjáró
személygépkocsi (BA-10)
1+8 ponyvás, PK-3 rádió klt-
1. Élelmezési ellátó raj el= 8 2. Élelmezési ellátó raj = 8 Ellátó pont raj = 9 fő
1 Rajparancsnok tts. (szakács) törm. 1 Rajparancsnok tts. (szakács) törm. 1 Rajparancsnok tőrm
1 Rajparancsnok h. (szakács) örm. 1 Rajparancsnok h. (szakács) örm. 1 Raktáros (rpk.h.) örm.
1 Főszakács szkv. 1 Főszakács szkv. 4 Raktáros (1 gkvez.) szkv.
2 Szakács szkv. 2 Szakács szkv. 3 gépkocsivezető tiz.-szkv.
3 Gépkocsivezető (konyhai kisegítő) örv.-tiz. 3 Gépkocsivezető (konyhai kisegítő) örv.-tiz.

3x 3x
III-Terepjáró tehergépkocsi, 5 t (H-14)
III-Terepjáró tehergépkocsi, 5 t (H-14) III-Terepjáró tehergépkocsi, 5 t (H-14)
Tábori mobil Tábori mobil
mozgókonyha uf- mozgókonyha
n uf-n Hűtő

Hűtő konténer H.25 gk-n

Ellátó

Általános ellátó konténer

H.25 gk-n

Kenyér

Kenyér szállító konténer

H.25 gk-n
Karbantartó szakasz = 27 fő

Szakasz törzs = 3 fő
1 Szakaszparancsnok hdgy. 1 x Hordozható URH rádió
1 Szakasz tiszthelyettes ftörm.
1 gk. vez (pc. tts.)
III-Terepjáró tehergépkocsi, 5 t (H-14)

2.karbantartó raj = 8 fő
1. karbantartó raj = 7 fő 1 Rajparancsnok törm.
1 Rajparancsnok törm. 1 Rajparancsnok helyettes (gk.vez.) örm.
1 Rajparancsnok helyettes (gk.vez) örm. 1 Optikai anyag javító szkv.
1 Aggregátor szerelő szkv. 1 Fegyver anyag javító szkv.
1 Híradó anyag javító szkv. 2 ker. hjmű. karb.-szerelő tiz.-szkv.
2 gjmű. karb.-szerelő tiz.-szkv. 1 Hjmű elektromos szerelő tiz.-szkv.
1 gjmű. karb.-szerelő tiz.-szkv. 1 gjmű. karb.-szerelő tiz.-szkv.

2x
Haditechn. karbantartó
2x Műhely gk.

Haditechnikai karbantartó konténer

H.32 gk-n, PK-3 rádió klt-el

Aggregá
1 x PK-3 gk.rád klt Akku töltő tor
Karbantartó szakasz
Vontató raj = 9 fő
1 Rajparancsnok törm.
1 Rajparancsnok helyettes (gk.vez) örm
2 MVJ kezelő (szerelő) tiz.-szkv.
2 autómentő kezelő (szerelő) tiz.-szkv
1 köz. ker. vo. vezető tiz.-szkv.
2 köz. ker. vo. Kezelő (szerelő) tiz.-szkv

IV-Terepjáró tehergépkocsi 10-

12 t Páncélozott mentő-vontató jármű
(BTR-80), PK-3 rádió klt-el

1 x PK-3 pc.rád klt

V-Nehéz nyerges tj. vontató pótkocsival IV-Mentő-vontató tj. gk.,10 t, PK-3 rádió klt-el

1 x PK-3 gk.rád klt

1 x PK-3 gk.rád klt
Egészségügyi központ = 44 fő
Központ parancsnokság = 4 Egészségügyi raj = 14 fő
1 Orvos (központ parancsnok ) őrgy. 1 Rajparancsnok tőrm.
1 Vezető asszisztens zls. 1 Rajparancsnok helyettes őrm.
1 Ellátó tts. ftőrm.. 1 Ápoló őrm
I/II-Terepjáró személygépkocsi 1 gk. vez. szkv. III-Terepjáró tehergépkocsi, 5 t (H-14) 11 Eü. Katona szkv.
(BA-6) 1+8 zárt, PK-2 rádió klt- 1 x PK-2 rád.klt. 14 x Kézi URH rádió
el
Gyógyító részleg = 12
Aggregá 1 Részleg vezető orvos szds.
Kötöző tor Víz 1 Szakasszisztens ftőrm.
2x 1 Asszisztens törm.
Konténer, multiliftes kötöző 2 Ápoló örm.
III-Terepjáró tehergépkocsi,
H.18 gk-n 1 ápoló-gjmű vez.örm.
8 t (H-18)
2 Kötöző (gépjárművezető) aggr. kezelő szkv.
1 kötöző( gjmű vez.) szkv
Ellátó Víz Fogászat
1 Részlegvezető-helyettes (fogorvos) szds
Általános ellátó konténer 1 Szakasszisztens ftőrm
H.25 gk-n 1 Kötöző-gépkocsivezető szkv

1. Harci kiürítő = 6 2. Kiürítő = 8 1 Ápoló örm.

4 x PK-3 gk.rád.klt.
1 Rajparancsnok törm. 1 Rajparancsnok törm. 1 Kötöző szkv.
1 Rajparancsnok hely örm. 1 Rajparancsnok helyettes örm. 4 Kötöző-gépkocsivezető szkv.
1 Egészségügyi tts örm.
3 Kötöző-harcjárművezető szkv.
3 PK-3 pc.rád.klt.

3x 4x
Sebesült szállító gépkocsi, I/III. kat.
Sebesült kihordó pc. jármű (BTR-80) (BA-9), PK-3 rádió klt-el
JELENTEM BEFEJEZTEM!
 Logisztika történeti
megközelítése

2022. 05. 22. 21:04 1

Az előadás tartalma
• Logisztika története;

2022. 05. 22. 21:04 2

 A KATONAI LOGISZTIKA ÉRTELMEZÉSÉNEK FEJLŐDÉSE
• VI. Leo (866-912) a „Háború művészetének összefoglaló magyarázata” c. művében a következőket
írta: „A logisztika dolga, hogy a hadsereget zsolddal ellássa, a feladatnak megfelelően
felfegyverezze és elossza, védelmi és harci eszközökkel felszerelje a hadművelet minden igénye
szerint, időben és jól. Ez azt jelenti, hogy ki kell számítani a teret és az időt. A terepet a haderő
mozgásának megfelelően, és az ellenség ellenállóereje szerint kell értékelni. Ezeknek a
feladatoknak megfelelően szükséges szabályozni, besorolni a saját haderő mozgását.”
• Puysegur francia marsall a „raktárháborúk” időszakában a logisztika tárgyát és tartalmát a mozgás
megszervezésében, illetve a mozgás és az anyagellátás összehangolásában jelölte meg.
• H. Jomini (1779-1869) tábornok a logisztika szót a francia „Major général des logis”-ból
származtatta (németül Quartiermeister), vagyis olyan tisztek csoportjából, akiknek a feladata a
csapatok elszállásolása, oszlopban rendezése, ellátása, raktárainak telepítése és tábori
elhelyezése.
• K. Clausewitz (1780-1831) a logisztikát nem tekintette a hadtudomány részének, annak csupán
kiszolgálási funkcióit emeli ki. A clausewitzi nézetek elterjedése után a porosz utas
hadtudományban ellátó- és szállító szolgálatról beszélnek, amelynek elmélete a harcászat,
hadművelet és hadászat elméletébe integrálódik.
• Alfred Thayer Mahan
• A „logistica” szó az olasz sajtóban jelenik meg újra az 1935-36-os olasz-abesszín háború ellátási
problémái elemzésével összefüggésben.
• A második világháborúban az angolszász hatalmak ismételten logisztika kifejezést használják a
hadsereg ellátásával, felfegyverzésével, mozgatásával kapcsolatban. 1945 után elmélete a nyugati
hadtudomány szerves részévé válik.
• Ez a megközelítés elfogadhatatlan

2022. 05. 22. 21:04 3

Módszertani ajánlások
• politikai történet;
• társadalmi viszonyok és szokások;
• technika és fegyverzettörténet;
• a korabeli gazdasági viszonyok (ipar, mezőgazdaság,
szolgáltatások);
• a hadiipar fejlettsége, és teherbíró képessége;
• a korabeli közlekedési, szállítási viszonyok;
• vallási, kulturális, antropológiai jellemzők;
• a hadseregek szervezete, eljárásmódjai, vezetési rendje;
• a hadseregek logisztikai támogatásának szabályzói és lehetőségei;
• a háborúk, csaták, ütközetek eseménytörténete, és
elemzéseinek ismerete

2022. 05. 22. 21:04 4

 Összhaderőnemi Ellátási
Lánc
MH logisztikai rendszere
Hadműveletek logisztikai támogatásának alapjai

Anyagpályák
2022. 05. 22. Pályi József alezredes
oktató
 Tartalom
• Időbeosztás
• Bemutatkozás
• Ajánlott irodalom
• MH logisztikai rendszer
• Logisztika
• Alapelvek
• Szervezet
• MHP LGCSF (főnökségek)
• Logisztikai gazdálkodás
• Logisztikai támogatás alapjai
• Készletek és lépcsőzésük
• Ellátási lánc
• Ellátási körzetek
• Támogatás rendje
• Nemzetközi műveletek (NATO) támogatása
• Befogadó Nemzeti Támogatás (BNT)
Nem nyilvános!
2/56
 Ajánlott irodalom

MH Összhaderőnemi Logisztikai Doktrína (MH ÖLD 3 / Ált 217)

Nem nyilvános!
3/56
 MH LOG TÁM Rendszere
Az MH logisztikai támogatási rendszere lehetővé teszi a szövetségi kötelékben
megvalósuló katonai műveletek hazai és külhoni támogatását.

A logisztikai szervezetek magukban foglalják a katonai logisztika valamennyi

szakterületét.

Szintjüknek megfelelően képesek mind nemzeti, mind többnemzeti logisztikai

erőforrások felhasználására és az azokkal való együttműködésre.

Nem nyilvános!
Forrás: MH ÖLD (3) 4/56
 Logisztika szavakban
Ellátás Üzembentartás Mozgatás-Szállítás Infrastruktúra
Haditechnikai
Hadtáp Vezető nemzet JLSG HQ
Közlekedési
Logisztikai információs rendszer Katonai elhelyezés
elektronika
Üzemanyag mérésügy
Tépképészet Humánanyag
Páncélos- és gépjármű-technika
Élelmezés Ruházat Felhasználói/ Fogyasztói
CSC Ft/₤/€/$
vegyivédelmi technika fegyverzettechnika műszaki technika
Előállítói / Termelői
Katonai ellátási lánc repülő-műszaki
Beszerzés
Konzerválás / Inkurrencia kezelés
Szükségletek meghatározása Elosztás / kiosztás
JLSN Többnemzeti megoldások
Tervezés
BNT / HNS RSOM Szállítás
NATO
Művelet KATONA
Logisztikai gazdálkodás 5/56
 Logisztika felosztása
FUNKCINÁLIS:
Ellátás Üzembentartás Mozgatás-Szállítás Infrastruktúra

ÁGAZATI:
Hadtáp Haditechnikai Közlekedés Elhelyezés

SZAKÁGAZATI (anyagnemi):
Élelmezés Pc- és gjmű
Üzemanyag Fegyverzet
Ruházat Elektronika
Térképészet Műszaki
Humánanyag Vegyivédelmi
Repülő műszaki
Mérésügyi 6/56
 MEGFELELŐ
Végeredmény…..

Anyagok és szolgáltatások biztosítása

o Megfelelő mennyiségben,
o Megfelelő minőségben,
o Megfelelő állapotban,
o Megfelelő helyen,
o Megfelelő időben,
o Megfelelő áron……..

7/56
 Alapelvek
MH MH ÖLD (3) NATO AJP 4 (B1, 2018)

Műveletek elsődlegessége Felelősség (responsability)

Egyszerűség Jogkör (authority)

Művelet elsődelgessége
Rugalmasság (primacy of OPR)
Együttműködés (co-operation)
Gazdaságosság Koordináció (coordination)

Műveletek elsődlegessége Ellátás biztosítása (provision)

Elérhetőség (egységesség)
Elégségesség (sufficiency)
Fenntarthatóság
Egyszerűség (simplicity)
Túlélőképesség
Rugalmasság (felxibility)
Felelősség
Láthatóság (Visibility)
Nem nyilvános!
8/56
Szervezeti felépítés

Nem nyilvános!
9/56
Szervezeti felépítés

Nem nyilvános!
10/56
 Magyar Honvédség Parancsnoksága
****
MH PK (HVKF)

Tervezési és
***
TÖF ***
Vezetési F-ség MH PKH (HVKFH) MH VZLS

** **
TÖF. MŰV.H. TÖF. TÁM.H.

** ** ** ** ** ** ** ** ** ** ** *
HSZSZF HSZLE HSZLOG HSZKM HSZKIB
FCSF HDMCSF HTCSF KIKCS SZCSF LGCSF IICSF
F
*
Parancsnoki Iroda
Központi Logisztikai és támogató Egyéb szaktevékenységet
Stratégiai Felderítő Művelettervező Főnökség Haderőtervezési Logisztikai Támogató Biztonsági Referatúra
Szárazföldi szervezetek Légierő szervezetek
szervezetek folytató szervezetek
Általános Katonai Kiképzési és Humánerőforrás-
Osztály Főnökség Képzési Főnökség Főnökség
támogató Főnökség MH 24. Bornemissza MH Légi Vezetési és
MH 5. Bocskai István Gergely Felderítő Ezred Irányítási Központ MH Katonai

Jogi és Igazgatási
Lövész-dandár (Debrecen) (Veszprém) MH MH Hadkiegészítő,
Képviselő
(Debrecen) Egészségügyi Felkészítő és Kiképző MH Katonai Hivatala
Központ Parancsnokság Rendészeti (Brüsszel)
(Budapest) (Budapest) Központ
(Budapest)

Műveleti Biztosító Karriertervezési és Logisztikai Műveleti Tervezési és Fejlesztési Főnökség

MH 43. Nagysándor József MH

Haderőszervezési
Híradó és Vezetéstámogató Logiszti

Szakkiképzési és
MH 25. Klapka György Ezred (Székesfehérvár) MH Pápa Bázisrepülőtér kai MH Nemzeti
(Pápa)

és Közlekedési
Lövész-dandár (Tata) Közpon Katonai

Humánerőforrás-
t Képviselet (Mons)

EHV Osztály Főnökség

(Budap

Főnökség
MH
est) Geoinformációs

Főnökség Kiképzésellenőrzési Főnökség

Szolgálat
MH Bakony (Budapest)

Főnökség
Harckiképző

gazdálkodási F-ség
Központ
MH 2. vitéz Bertalan Árpád (Várpalota)
Különleges Rendeltetésü MH 59. Szentgyörgyi MH Nemzeti
Dandár (Szolnok) MH Civil-katonai MH
Dezső Repülőbázis Összekötő
Együttműködési és Anyagellátó MH Katonai
(Kecskemét) Képviselet
Lélektani Műveleti Raktárbázis Igazgatási és (Norfolk)
Központ (Szentendre) (Budapest) Központi
Nyilvántartó
MH Béketámogató Parancsnokság
Kiképző Központ (Budapest)
(Szolnok)

Technikai Rendszerek Repülésbiztonsági

MH Katonai

Fegyvernemi
MH 37. II. Rákóczi Ferenc Közlekedési Központ

Stacioner Rendszerek
Műszaki Ezred (Szentes) (Budapest)

Nemzetközi Műveletek Humánszolgálati

MH 1. Honvéd Tűzszerész

Felderítő Rendszerek Osztály Gyakorlattervező

és Hadihajós Ezred MH 86. Szolnok MH Altiszti Akadémia
(Budapest)

Főnökség
Helikopterbázis (Szolnok) (Szentendre)

Képességtervező
MH 2. vitéz Vattay

Főnökség
Antal Területvédelmi

Főnökség Főnökség
Ezred (Debrecen)

Főnökség Főnökség
MH Légijármű
MH 93. Petőfi Sándor
Javítóüzem
Vegyivédelmi Zászlóalj
(Kecskemét)

Főnökség
(Székesfehérvár)
MH Ludovika Zászlóalj
(Budapest)

MH 12. Arrabona Légvédelmi

Rakétaezred (Győr)

MH vitéz Szurmay MH 6. Sipos Gyula

Sándor Budapest Területvédelmi Ezred
Helyőrség Dandár (Székesfehérvár)
(Budapest) MH Modernizációs
Intézet (Budapest)

Műveleti Felderítő Transzformációs Katonai Igazgatási és

Fegyverzetellenőrzési Légijármű Fenntartó Telepíthető Rendszerek MH 64. Boconádi Szabó
MH Görgei Artúr

Biztonságtechnikai Főnökség
Osztály
József Logisztikai Ezred

Toborzó Főnökség
Vegyivédelmi
MH 54. Veszprém (Kaposvár)
Információs

Főnökség
Radarezred (Veszprém) Központ

Főnökség Főnökség
(Budapest)

Főnökség MH Rekreációs,
Kiképzési és
Konferencia
Központ
(Balatonakarattya)

Különleges Műveleti Haderőfejlesztési Művelettámogató

Programok Főnökség Információvédelmi
Személyügyi Főnökség Ellátási Főnökség
Főnökség Főnökség Pénzügyi Gazdasági
Főnökség
Szf-i Hadfelszerelési Logisztikai Erőforrás
Nem-kinetikus Személyügyi
Rendszerek Fejlesztési és Költségvetési
Főnökség Főnökség
Főnökség Főnökség
Belső Ellenőrzési

X
Műveletvezető Légierő Hadfelszerelési Főnökség
Rendszerek Fejlesztési Menedzsment és Egészségügyi Műveleti
Főnökség
Főnökség Fejlesztési Főnökség Főnökség

Vezetési és Irányítási Élettartam-

Rendszerek Fejlesztési menedzsment
Főnökség Főnökség

Infrastrukturális
Főnökség

Nem nyilvános!
11/56
 MH Logisztikai rendszer
Vezetés Végrehajtás
MHP HSZ (LOG)
Stratégiai
szint

MHP LGCSF MH TTP

Hadműveleti MH ARB MH KKK MH LÉJÜ
szint
Logisztikai ezred

Dandár/ezred S4/A4 Közvetlen támogató Logisztikai és repülő mérnők

törzs logisztika műszaki zászlóalj
Harcászati
szint
Zászlóalj/osztály S4 Szervezetszerű logisztika Logisztikai vagy törzstámogató
törzs század

Alegység szintű logisztika

Nem nyilvános!
12/56
 MHP LGCSF
Logisztikai és Gazdálkodási Csoportfőnökség
LGCSF

Csoportfőnök
helyettes
Vezető
szakreferens

Logisztikai Műveleti Logisztikai Erőforrás

Logisztikai Légijármű Fenntartó
és Közlekedési és Költségvetési
Támogató Főnökség Főnökség
Főnökség Főnökség

Technikai Élettartam
Infrastrukturális
Ellátási Főnökség Rendszerek Menedzsment
Főnökség
Főnökség Főnökség

Nem nyilvános!
13/56
 Logisztikai Támogató Főnökség
• Hadinorma, készletképzés, készenléte fenntartás és fokozása hadfelszerelés biztosítás,
• Rögzített hadiipari kapacitások, a honvédelmi célú Gazdaságbiztonsági és Állami
Céltartalékok
• LGCSF KFR terv kidolgozása, pontosítása
• HKR normák kidolgozása, készletek meghatározása, HKR erők logisztikai ellenőrzése
• MVR logisztikai szakállomány biztosítása, felkészítés, és a vezetési rendszerek tervezése
• Kiképzések, gyakorlatok logisztikai fejezetek, normatívák kidolgozása
• Katonai szervezetek kiképzés tervezés logisztikai szakfeladatai koordinálása
• Stratégiai szintű hazai és nemzetközi gyakorlatok logisztikai támogatás tervezése
• Gyakorlatok logisztikai támogatási terveinek és logisztikai okmányainak véleményezése
• A nemzetközi gyakorlatok igények (SOR) nyújtásának koordinálása
• Készenléti erők ÁT, FJ, KET kidolgozás, készletek megalakításának koordinálása, ellenőrzése;
• Csapatok logisztikai szakkiképzésének tervezése, szervezése és ellenőrzése.
Nem nyilvános!
14/56
 Logisztikai Műveleti Közlekedési Főnökség
• Missziók logisztikai támogatásának felügyelete, az információáramlás biztosítása
• Missziók kialakításában való részvétel, a logisztikai támogatási lehetőségek vizsgálata,
javaslattétel
• Nemzetközi partnerekkel való együttműködés a missziók logisztikai támogatási egyezmények
kidolgozásában
• Katonai szervezetek logisztikai szakállományának felkészítése, az alegységek, kontingensek
átcsoportosítása, telepítése, nemzeti támogatása, váltása szervezése
• Katonai szervezetek, ideiglenes katonai szervezetek (nemzetközi békeműveletekben,
missziókban résztvevő alegységek, kontingensek) felszámolási feladatok koordinálása
• A külföldi fegyveres erők hazai, valamint a saját erők külföldön felhasznált anyagok,
eszközök és szolgáltatások ellentételezésének összehangolása
• MH képviselete a missziókkal kapcsolatos logisztikai fórumokon, munkacsoportokban és
bizottságokban
• MH közlekedés támogatási feladatok szervezése
Nem nyilvános!
15/56
 Ellátási Főnökség
• Felelősségi körébe tartozó közbeszerzések, egységes műszaki követelmények koordinálása;
• Gyakorlatok, rendezvények támogatási szakfeladatainak irányítása,
• Hadtáp anyagok-eszközök fejlesztés, beszerzés, tárolás, kezelés, kiadás, felhasználás –
elszámolás, és a technikai eszközök és fenntartásuk szakmai feladatainak irányítása
• A szervezetek szakanyaggal való ellátása
• Kiemelt szakági fejlesztési programok tervezése, végrehajtása
• Üzemeltetés, fenntartás, vagyonhasználat, anyag-, eszköz- és készletgazdálkodás rövid- és
középtávú hadtáp követelményei kidolgozása;
• Kapcsolattartás a szakági irányító, a követelménytámasztó, valamint az alkalmazó és a
megvalósítást végrehajtó szervezet és szerződött partner között;
• A szakterületek pénz- és anyagai normáinak, normatíváinak kialakítása, norma kifizetések
szabályozása;
• Csapathatáskörű beszerzések szakmai felügyelete.
Nem nyilvános!
16/56
 EF (ruházat)
• Katonai Ruházati Ellátó Pontok, ruházati műhelyek működtetése
• Csapatkarjelzés és ruházati anyagok rendszeresítés koordinálás, Bíráló Bizottságok részese
• Ideiglenes szervezetek ruházati felszerelésének meghatározása
• Kiképzés - ruházati ellátásának koordinálása;
• Nyomtatvány és irodai papírtermékek igénylése, megrendelés koordinálása;
• Mosatási szolgáltatás és egyéb csapathatáskörű beszerzések koordinálása;
• Ruházati illetménynormák meghatározása;
• Ruházati Utánpótlási Utalványfüzet kezelés szakmai felügyelete.

Nem nyilvános!
17/56
 EF (üzemanyag)
• A hajtóanyag fogyasztási keretek meghatározása és üza. Kártyák kezelése
• Üzemanyag jövedéki kérdésekkel kapcsolatos jelentéseket
• A bel-, külföldi, szárazföldi, repülős üzemanyag kártya igények kezelése
• Külföldi üzemanyag feltöltések teljesítés igazolása;
• HAW hajtóanyag ellátással kapcsolatos feladatok;
• Kiszállított hajtóanyagok átvételével kapcsolatos feladatok;
• Az üzemanyag laboratóriumok – Pusztavacs, Hetényegyháza, Pápa, Kecskemét, Szolnok –
minőségbiztosítási feladatainak irányítása;
• 34 telephelyen működő üzemanyag kiszolgáló rendszer működtetése karbantartásának,
javításának megszervezése;
• 2 NATO ( Pápa, Kecskemét) telephely üzemeltetése.

Nem nyilvános!
18/56
 EF (élelmezés)
• Szakterület pénz- és anyagai normáinak, normatíváinak kialakítása, norma kifizetések
szabályozása;
• KORK-ok élm. szakmai felügyeletével összefüggő feladatok ellátása;
• Kiegészítő élelmezési normakülönbözet felszámítás engedélyezése;
• Adagszám nélküli esetenkénti pénzilletmény felszámítás engedélyezés;
• Kiképzés - vásárolt élelmezés engedélyezés;
• Központi ellátású készletek minőségi kifogásainak rendezése.

Nem nyilvános!
19/56
 EF (Humán és térképészet)
Humán: Térképészet:
• Személyügyi munkát támogató anyagokkal • A térképészeti szakanyagokkal történő
történő ellátása. ellátás.
• Reklám, PR anyagok beszerzésének • A térképészeti munkaállomások
véleményezése. kellékanyaggal történő ellátása, az
• Zenekarok hangszerellátása, javítása. eszközök javítása
• Missziók reklám-, propaganda-anyagokkal
történő ellátása.
• Televíziós antennarendszerek
karbantartása, javítása.
• Humán technikai- és hangszer-
javítóműhely feladatainak koordinálása.
• Az üdülők nagyértékű szabadidős
eszközökkel történő ellátása. Nem nyilvános!
20/56
 Technikai Rendszerek Főnökség
Általánosan:
A haditechnikai biztosítás rendszerének szakirányú rendszerfelügyelete.
Főbb részterületek:
Beszerzés, Rendszerbe állítás, Rendszerben tartás, Rendszerből kivonás
Kapcsolódó területek:
Jogszabályok, Alogir (eszközök, anyagok csoportosítása), Lajstrom, Szervezetbe állítás, Irányítás
és vezetés rendje, Szakági képzés, oktatás, Előmeneteli rendszer, Üzemeltetés, Fogalomrendszer

Nem nyilvános!
21/56
 TRF (páncélos)
• NATO műveletek, missziók és a nemzeti logisztikai támogatás szakági feladatai
• NATO AFS-ek, STANAG-ek akkreditációs feladatai, szakterületi szabályzatok, utasítások
aktualizálása
• MH szintű nyilvántartások felügyelete, adatokat elemzése, értékelése
• MH fejlesztési tervek, a szervezeti követelmények és a kiképzési programok kidolgozása;
• Szakterületét érintő tenderek, kutatási és fejlesztési projektek előkészítése, az
alapkövetelmények meghatározása és a megvalósítás felügyelete;
• Új beszerzésű gépek, eszközök, berendezések rendszerbe integrálása;
• Készletképzés és lépcsőzés elveinek meghatározásában, anyagi készletek tervezése,
megalakítása, lépcsőzése
• Páncélos és gépjármű-technikai szakanyagokra, készletekre és technikai eszközökre
vonatkozóan (LUR szerint) tervezi az eszköz és szakanyag ellátást
• Adattárak, számvetések, nyilvántartások, tervokmányok kidolgozása, pontosítása
Nem nyilvános!
22/56
 TRF (fegyverzet)
• Fegyverzettechnikai biztosítás feladatainak szakmai irányítása
• Fegyverzettechnikai szakterület vezetése, irányítása
• Anyagi és technikai biztosítás
• Hadrafoghatóság biztosítása
• Tárolás, megóvás követelményeinek meghatározása, ellenőrzése
• Rendszerbe állítás, rendszerben tartás, rendszerből történő kivonás feladatai
• Készenlét fokozás fegyverzettechnikai feladatainak biztosítása
• „M” készletek tervezése
• Kiképzési feladatok biztosítása
• Technikai eszköz ellátás tervezése
• Harcanyag ellátás tervezése

Nem nyilvános!
23/56
 TRF (Elektronika)
Általánosságban
Az elektronikai biztosítás rendszerének szakirányú rendszer-felügyelete.
Részleteiben:
Állandó híradás: Szoftverek:
• stacioner rendszerek • általános célú szoftverek
• békehíradás eszközei • speciális szoftverek
• szervizfelszerelések,
anyagok, szolgáltatások
Tábori híradás: Számítás-, ügyvitel- és nyomdatechnika:
• hagyományos tábori híradó eszközök • munkaállomások és perifériák
• fénytechnika, navigációs berendezések és • központi kiszolgáló rendszerek
repülésirányító rádiórendszerek • sokszorosító eszközök, irodatechnikai
• speciális felderítő rendszerek berendezések
• karbantartó-, javító felszerelések • nyomdai berendezések
Nem nyilvános!
24/56
TRF (Műszaki-technikai)
• Technikai kiszolgálás, javítás rend és tartalom felügyelete
• Eszközök, berendezések üzemeltetési feltételeinek meghatározása,
• Technikai eszközök és szakanyagok technikai kiszolgálás tervezése
• Közép- és bázis- (üzem) szintű tervszerű megelőző javítása, a
harcanyagok szavatossági idejének meghosszabbítása
• MH fejlesztési tervek, szervezeti követelmények és kiképzési
programok kidolgozása
• MH szintű nyilvántartások vezetése, adatok elemzése és értékelése
• Elavult, feleslegesnek minősülő, eszközök, hadfelszerelések
rendszerből történő kivonása, esetleges felhasználásuk módjára
javaslatot tesz
• Új beszerzésű gépek, eszközök, berendezések rendszerbe történő
integrálása
• Készletképzés Nem
és nyilvános!
lépcsőzés elveinek meghatározása, az anyagi
készletek tervezése, megalakítása, lépcsőzése
25/56
 TRF (Műszaki-technikai)
Szakanyagokra, készletekre és technikai eszközökre vonatkozóan – LUR szerint– tervezi az
eszköz és szakanyag ellátást
Adattárak, számvetések, nyilvántartások, tervokmányok kidolgozása és pontosítása
Ellenőrzi a szükségleti számvetéseket, anyagi-technikai harcérték jelentéseket, elkészíti az
ellátási és átcsoportosítási terveket
Vegyvédelmi-technikai támogatás rendjének kidolgozása, haditechnikai eszközök és
harcanyagok készletképzési és lépcsőzési elvek javaslat kidolgozás
Az készenlét fenntartás biztosítás norma pontosítás
Gazdálkodás, szervezi LUR szerinti szakanyag- és technikai eszköz ellátást
Javaslatot tesz az éves és középtávú logisztikai költségvetési tervek összeállításához.

Nem nyilvános!
26/56
 Légijármű Fenntartó Főnökség
• Légijárművek fenntartói feladatai
• Hatósági feladatok
• Fenntartói Operatív Munkacsoport működtetése
• Szakági beszerzési eljárások koordinálása, gazdálkodási feladatok
• Szakági eszközök rendszeresítési, kivonási feladatai
• Repülőesemények kivizsgálása
• Ellenőrzési feladatok
• Tiszt, altisztképzés koordinálása
• Repülőműszaki szakállomány osztályba sorolás
• Szabályzatfejlesztési feladatok

Nem nyilvános!
27/56
 Erőforrás Költségvetési Főnökség
• Éves logisztikai költségvetési előirányzatainak (működés + fenntartás) monitorozása,
• Forráshiányok kockázatainak feltárása, vezetői döntések előkészítése;
• MHP Gazdálkodási Bizottság ülés(einek) szakmai előkészítése;
• MH Logisztikai Utaltsági Rendjének karbantartása;
• MH beszerzései megindításának koordinálása, az Éves Beszerzési Terv nyomon követése;
• Az aLOGIR bevezetésének szakmai koordinálása;
• A katonai szervezetek által kezdeményezett előirányzat átcsoportosítások engedélyezése.

Nem nyilvános!
28/56
 Infrastrukturális Főnökség
Állandó létesítmények üzemeltetési feladatai (meglévő laktanyák, bázisok, repterek
üzemeltetési feladatai);
Ideiglenes létesítmények üzemeltetési feladatai (hazai és missziós tábor építési, üzemeltetési,
bontási, és rekultivációs feladatok);
Katonai ingatlangazdálkodás (ingatlanok használatbavételével és használatbavételének
felfüggesztésével, megszüntetésével kapcsolatos feladatok);
Fejlesztéssel kapcsolatos feladatok (elhelyezési szakanyagok és ingatlanok fejlesztésével
kapcsolatos feladatok);
Szakanyag gazdálkodással kapcsolatos feladatok (piackutatás, beszerzés, rendszerbeállítás,
selejtezés);
Szakhatósági ügyek (üzemeltetés fenntartással, létesítéssel kapcsolatos szakhatósági ügyek
ellenőrzési, koordinációs feladatai).

Nem nyilvános!
29/56
 Logisztikai gazdálkodás
MH PK
Működés fenntartás Haderő fejlesztés

Vezetőszint Haderőnemi
szemlélők
MHP PGF

MHP IICSF MHP LGCSF MHP HTCSF

Központi ellátó MH TTP

MH TTP
szervezetek

MH KKK MH BHD MH KKK

MH LÉJÜ MH LÉJÜ
MH ARB MH ARB

Intézményi / csapat
szint MH Modernizációs Intézet
Vezetés
MH katonai szervezetek
Szakmai irányítás
Nem nyilvános!
30/56
Koordináció
 Logisztikai gazdálkodás kapcsolatok
HM HM HM HM HM HM HM
VFF GTSZF VGH KIF VGHÁT KÁT HOÁT

MHP MHP MHP MHP MHP MHP HSZ

MH SZCSF HDMCSF HTCSF IICSF KIKCSF LOG

MHP LGCSF MH Egészségügyi

Logisztikai Erőforrás és Költségvetési Főnökség Központ

Erőforrás tervezési/ Gazdálkodási/ Költségvetési folyamatok MH TTP

Logisztikai Támogató
Ellátási Főnökség MH KKK MH
Főnökség
MH ARB LéJÜ
Technikai Rendszerek Logisztikai Műveleti és
Főnökség Közlekedési Főnökség
MH MI
Légijármű Fenntartó Élettartam-menedzsment
Főnökség Főnökség MH BHD MH 64. BSZJ
LE
Infrastrukturális Főnökség MH katonai szervezetek
31/56
 Készletek felosztása
Hadfelszerelés Csapat készlet Központi készlet

DOS-ban
kifejezhető
7 DOS 23 DOS

Nem nyilvános!
Anyag Állománytábla,
DOS-ban nem Normajegyzék + Összesített csapatkészlet
kifejezhető készletképzésben meghatározott %-a
meghatározott %-a

Állománytábla, Összesített csapatkészlet

Normajegyzék + meghatározott %-a
Technikai eszköz készletképzésben (Központi Hadműveleti
meghatározott % Készlet)
32/56
 Készletek általános lépcsőzése
7 SDOS (CSK) 23 SDOS (KK)

1st Line 2nd Line 3rd Line 4th Line

„basic load”
X

Nem nyilvános!
10 m3

10 m3
10 m3
10 m3

33!56
 Katonai ellátási lánc

Szintek Stratégiai szint Hadműveleti szint Harcászati szint

Tagozatok Csapat tagozat

Központi tagozat
Nemzetgazdásági Induló Készlet
Készletek Központi Hadműveleti Készlet Központi készlet (23 DOS) Csapatkészlet (7 DOS)

4th Line (23 DOS) 1st,2nd,3rd line (7 DOS)

34/56
 Műveleti ellátási lánc
Hajtóanyag Alkatrészek Sérült eszközök Egyenruházat Tisztálkodó szerek

Kenő és segédanyagok Csere eszközök Tábori anyagok Elektronikus eszközök

Anyagátadási körzet Anyagátad Feltöltési körzet
ási körzet
Központi tagozat Csapat tagozat
1
Század
Központi Logisztikai
raktár ezred
Logisztikai
zászlóalj Század
2 3
4

Század

Nemzetgazdaság Ivóvíz

Tüzér lőszer Tejtermék

Lövész lőszer Rakéta lőszer Pék árú Száraz árú
Rakéta Zöldség, gyümölcs
Fűszer Fagyasztott
Robbanó anyag
Konzerv Hústermékek
Harckocsi lőszer 35/56
Ellátási körzetek
xx
MH TTP

MH 59

MH BHD
SOF

x
MH ARB

Nem nyilvános!
MH KIKNYP

xx
MH HFKP

MH KRK
x
MHP

MH KKK
x

MH 86 MH 12
xx 36/56
 Utánpótlás rendje
Harcászati szint Hadműveleti szint
MH TTP
BÁZIS
LAKTANYA
MH ARB
X

Nem nyilvános!
MH 64. LOG.E.
3 napos
készlet
MH KKK

MH LÉJÜ

KÖZVETLENEK

Fő ellátási irány

7 SDOS csapatkészlet 23 SDOS központi készlet 37

37/56
 Technikai támogatás rendje
Javító zászlóalj Dandár/Ezred Zászlóalj Század

NEMZETGAZDASÁGI Speciális
javító Javító
csoport csoport
Sérült
Tech
technikai
figyelő-
gyűjtőhely pont

Vontató
Sérült technikai
csoport
Vontató gyűjtőhely Javító-
Z. Javító
csoport vontató
pont
csoport
Technikai
Vontató > 2 óra aeg szintű javítás,
átadópont
Berakó csoport
- Tűz alól kivontatás,
állomást
- Z javító pontra vontatás
> 12 óra egység szintű > 6 óra aeg szintű javítás,
<12 óra egység szintű javítás,
- DD STGYH-ra vontatás
javítás, - Jav z STGYH-ra vontatás
- Berakó állomásra vontatás

Nem nyilvános!
38/56
Közlekedési támogatás rendje
xx

x
MH Tartalékképző és
támogató parancsnokság

xx
x x

xx
39
Nem nyilvános!
39/56
 Nemzetközi műveletek támogatás
Nemzeti
támogatás

Többnemzeti
integrált Szövetséges
logisztikai támogatás
szervezetek

Nem nyilvános!
MŰVELET

Szerepkörre Befogadó
szakosodott Nemzeti
nemzeti Támogatás
logisztikai
támogatás (BNT)

Vezető
nemzet általi
logisztikai
támogatás
Nemzeti Felelősség!
40/56
 NATO támogatási lehetőségek
21:04

Nemzeti
támogatás
Felértékelődő
A felajánlott nemzeti
szerepben a CSO
erők Többnemzeti
integrált
logisztikai
Szövetséges
támogatás Contractor Support to
Stratégiai Telepítése szervezetek

Nem nyilvános!
Operation vagyis
és
MŰVELET Művelettámogató
Logisztikai
Beszállítók
Támogatása
Szerepkörre Befogadó alkalmazása.
szakosodott
nemzeti
Nemzeti
Támogatás Kockázatok
mindig küldő logisztikai
támogatás (BNT)
(erőgenerálás, katonai
nemzeti felelősség! Vezető
nemzet általi képességek leépülése)
logisztikai
támogatás
41/56
 Hadszíntéri logisztika (NATO)
21:04

THEATRE

SPOD JLSN
FD MCC
HOME SPOE TLB
FLS

BASES RPOD
FD
RPOE JLSG HQ
CSC
DOBs ACC
National FD
Units
Stocks

Nem nyilvános!
CSC FD
HNS SOCC
APOE
NSEs FD
CSS
Bn/FLB
APOD
CSO FD LCC
Joint Enabling and Support Command – JSEC Joint Logistic Support Group – JLSG

Strategic Operational Tactical

Second First
Fourth Line Third Line
Line Line
TLB Theatre Logistic Base JLSN Joint Logistic Support Network
CSC Convoy Support Centre S/APOE Surface/Aerial Port of Embarkation
NSE National Support Element S/APOD Surface/Aerial Port of Debarkation
DOB Deployed Operating Base FLS Forward Logistic Site 42/56
 BNT katonai logisztikai feladatai
21:04

BEFOGADÓ NEMZETI TÁMOGATÁS (BNT) – HOST NATION SUPPORT(HNS) NATO SOFA IX. Cikk
MC 334, AJP 4.5B, ÁLT/220 MH BNT Doktrína
Polgári és katonai támogatás, melyet békeidőben,
krízishelyzetben vagy háború idején nyújt egy befogadó
nemzet NATO vagy egyéb erőknek és NATO szervezeteknek,
mely a támogatást nyújtó nemzet területén helyezkedik el,
tevékenységét ott vagy onnan végzik, illetve áthaladáskor
igénybe veszi a támogató nemzet felségterületét. (AAP-6)
2011. évi CXIII. tv. 80.§ (3) (hvt)
Magyarország, a Honvédség és a honvédelemben részt vevő
más szervek által békeidőszakban, rendkívüli állapotban,
szükségállapotban, megelőző védelmi helyzetben,
terrorveszélyhelyzetben, valamint váratlan támadás esetén a
szövetséges fegyveres erőknek vagy más külföldi fegyveres
erőknek Magyarország területén tartózkodásuk vagy azon
történő átvonulásuk során nyújtott, egyoldalúan vállalt vagy
nemzetközi szerződéseken és azok végrehajtási
megállapodásain alapuló polgári és katonai támogatás.

2016. évi CLI. tv. NATO BNT Megállapodás kihirdetéséről (Magyarország, ACT, ACO)
Az a polgári és katonai támogatás, amelyet békeidőben, vészhelyzetekben, válsághelyzetben vagy konfliktushelyzetben a
Befogadó Nemzet biztosít a (befogadó nemzet) területén, vizein vagy légterében tartózkodó, tevékenységet végrehajtó vagy
áthaladó szövetséges erők és szervezetek részére. HUN Standing HNS Agreement – HNS MOU

VJTF Technikai Megállapodás (hatályos: 2020. 06. 03-tól)

a SHAPE és Magyarország Honvédelmi Minisztériuma között a BNT nyújtásáról a VJTF tevékenységéhez
Nem nyilvános!
43/56
 BNT katonai logisztikai feladatai
21:04

Főbb katonai logisztikai feladatok Egyéb katonai feladatok a BNT-hez

• Mozgatás, szállítás, szakkísérés • Egészségügyi támogatás
• Az erők fogadása, állomásoztatása, tovább • Katonai rendészet
mozgatása, valamint integrációjának • Erők megóvása (FP)
támogatása (RSOM-I) • Szerződéskötés
• Anyagmozgatás katonai eszközökkel • Adó-, vám- ügyintézés
• Raktározás, tárolás • Diplomáciai engedélyezés
• Elhelyezési feladatok • Katonai igazgatás, regisztráció
• Ellátás • Híradó-informatikai támogatás
• Logisztikai szolgáltatások • Műszaki támogatás
• Logisztikai információs menedzsment • Környezetvédelem
• Eszközkövetés • Infrastrukturális támogatás
• Javítás, karbantartás • Jogi támogatás
• Műszaki mentés • Polgári-katonai együttműködés (CIMIC)
• Geoinformációs és térképészeti támogatás
• Meteorológiai támogatás
• Légiforgalmi irányítás

Nem nyilvános!
44/56
 BNT katonai logisztikai feladatai
21:04

Küldő nemzet NATO Befogadó nemzet

SOFA
BNT Igény, Képesség
Elgondolás Katalógus
MŰVELET TERVEZÉS
Csatlakozási Egyetértési Bilaterális
Megállapodás megállapodások
Nyilatkozat
(BNT MOU)
Visszaigazolás
Szükségleti koncepció (COR) Tervező konferenciák, szemrevételezések
+ Szükségleti Jegyzék (SOR)
Logisztikai
Támogatás

Szándék
Technikai Megállapodás
Nyilatkozat
(TA)

Összhaderőnemi
Végrehajtási
Megállapodás (JIA)
Nem nyilvános!
45/56
 BNT katonai logisztikai feladatai
21:04

BEFOGADÓ NEMZETI TÁMOGATÁS (BNT) – HOST NATION SUPPORT(HNS)

A Befogadó Nemzeti Támogatás nyújtása összkormányzati feladat.
A honvédelmi törvény szerint jelentős mértékben, a szakirodalom szerint kb. 70%-ban nem katonai
jellegű támogatást jelent a BNT nyújtása.
HM VIF végzi:
• A BNT kormányzati döntéselőkészítést, társminisztériumokkal kapcsolattartást,
• HM tárca képviselete külföldi partnerek,
• NATO BNT Képesség Katalógus aktualizálása (CapCat), kapcsolattartó kijelölése,
• BNT területi (megyei), helyi (települési) feladatok koordinálása.
HIKOM – Honvédelmi igazgatási Koordinációs Tárcaközi Munkacsoport
MHP LGCSF végzi:
• a BNT katonai logisztikai feladatainak felsőszíntű tervezését,
• a katonai logisztikai szakfeladatok végrehajtásának irányítását,
• és képviseli az MHP-t a nemzetközi rendezvényeken.

Nem nyilvános!
46/56
 BNT katonai logisztikai feladatai
21:04

HIKOM – Honvédelmi igazgatási Koordinációs Tárcaközi Munkacsoport

• Honvédelmi Minisztérium 1525/2013. (VIII. 12.) Kormány határozat alapján
• Belügyminisztérium
• Innovációs és Technológiai Minisztérium
• Emberi Erőforrások Minisztériuma
• Agrárminisztérium
• Igazságügyi Minisztérium
• Pénzügyminisztérium
• Külgazdasági és Külügyminisztérium
• Országos Rendőrfőkapitányság
• Terror Elhárító Központ 1525/2013. (VIII. 12.) Kormány határozat alapján
• BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Vezeti: HM HOÁT
• Alkotmányvédelmi Hivatal Vezető helyettes: HM VIF főosztályvezető
Feladatai:
• Információs Hivatal
• Koordinálja a BNT nyújtását, új támogatási igények
• Nemzetbiztonsági Felügyelet biztosítását,
• NATO Force Integration Unit Hungary (NFIU HUN) • Kapcsolatot biztosít az erők és a helyi hivatalok
között,
- Országos Mentőszolgálat • Lehetővé teszi az erők telepítését és ellátását,
- Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat • Figyelemmel kiséri a BNT nyújtásának hatásait,
- Nemzeti Közlekedési Hatóság • Koordinálja a BNT-vel kapcsolatos szerződéseket és
- Nemzeti Adó- és VÁM hivatal Nem nyilvános! pénzügyi megállapodásokat. 47/56
 BNT katonai logisztikai feladatai
21:04

BEFOGADÓ NEMZETI TÁMOGATÁS (BNT) – HOST NATION SUPPORT(HNS)

ÁLT/220 MH befogadó nemzeti támogatás doktrína
1. szakasz: A BNT iránti igény benyújtása és MOU kidolgozása (stratégiai szint)
2. szakasz: Szükségleti koncepció (COR) kidolgozása (hadműveleti szint)
3. szakasz: Szükségleti jegyzék (SOR) kidolgozása (hadműveleti szint)
4. szakasz: A BNT nyújtásáról szóló TA kidolgozása (hadműveleti szint)
5. szakasz: A JIA kidolgozása (Joint Imlementation Agreement) (harcászati szint)

COR igényekre előzetes válaszok kidolgozása.

SOR (előzetes, végleges, módosítás) megfogalmazott igények visszaigazolása (katonai vagy polgári
forrásból.
A küldő nemzet helyi szolgáltatóval kötött szerződése nem BNT!

Nem nyilvános!
48/56
 BNT katonai logisztikai feladatai
21:04

Néhány alapelv
Nemzetközi egyezmények és jogszabályok adják a keretrendszert,
Önkéntesség / szuverenitás
Térítés nélkül / költségtérítéssel
Katonai képesség –> polgári képesség
Azonos feltételek mellett / haszonszerzés
Együttműködés, koordináció (JHNSSC, HNSCC, konferenciák, szemrevételezések)
Nemzeti prioritások / nemzeti korlátozások
Befogadó nemzet / NATO / küldő nemzet felelősségei
Átláthatóság (CapCat, számlák, bizonylatok)

Nem nyilvános!
49/56
 Az MH Logisztikai Támogatás ,
faladatai alapelvei, szintjei
Horváth Attila

2022. 05. 22. 1

 Az MH logisztikai támogatás
feladatrendszere I.
• Az MH logisztikai szervezetei végzik a
stratégiai, hadműveleti és harcászati szintű
logisztikai támogatást, beleértve a befogadó
nemzeti támogatási katona logisztikai
feladatait és az országhatáron kívüli műveletek
végrehajtásában részt vevő erők nemzeti
támogatását.

2022. 05. 22. 2

 Az MH logisztikai támogatás
feladatrendszere II.
• A harc kiszolgálói támogatás fontos része!!!
• Fogalma a ÖLD3-ból „Olyan szakirányú tevékenységek
összessége, amelyek végrehajtása során a támogató
logisztikai szervezetek a rendelkezésére álló szakági
képességekkel és igénybevett polgári erőforrásokkal
támogatják a műveleteket végrehajtó katonai szervezeteket
alaprendeltetésük végrehajtása közben. A logisztikai
támogatás térben és időben összhaderőnemi szemlélettel
átfogja az MH haderőnemei, fegyvernemei és szakcsapatai
által békében és a különleges jogrend időszakában
végrehajtott műveleteit. A támogatási rendszer elemei béke
időszakban csökkentett kapacitással, különleges jogrend
időszakában a művelethez szükséges megnövelt, vagy teljes
kapacitással működnek.

2022. 05. 22. 3

 Az MH logisztikai támogatás
feladatrendszere III.
• Összekötő kapocs a szövetségi rendszerrel és a
Nemzetgazdasággal.
• Feladatai: készletek lépcsőzése, utánpótlása. A
hadrafoghatóság biztosítása, üzemeltetés, ht.
Eszközök helyreállítása- közlekedési, szállítási,
elhelyezési szükségletek kielégítése.
• Faladatai, összetétele függ: haderő faladatai,
szövetségi, nemzeti követelmények, stb.

2022. 05. 22. 4

 Felosztás
• Szintek szerint;
• Feladatrendszer alapján;
• Funkciók alapján;
• Ágazati rendszer szerint.

2022. 05. 22. 5

 Logisztikai támogatás szintjei
• Stratégiai;
• Hadműveleti;
• Harcászati.
A logisztikai szervezetek sajátosságai

2022. 05. 22. 6

 A felosztás
• Szintek szerint,
• A tevékenység fajtái szerint,
• Funkciók szerint,
• Ágazatok szerint.

2022. 05. 22. 7

 Előállítói logisztika I.
Magába foglalja:
• A hadfelszerelés kutatását, tervezését; fejlesztését.
• A hadfelszerelés beszerzését, rendszerbeállítását.
• A rendszerben tartás felügyeletét.
• Rendszerből való kivonást.
Feladatai: műszaki, műveleti követelmények megadás,
szabványosítás, termékazonosítás stb.

2022. 05. 22. 8

 Előállítói logisztika II.
Alapvető cél: a haderő működésének logisztikai
feltételeinek megteremtése
Együttműködés:
• a kormányzati szervekkel.
• Közigazgatási szervekkel.
• Nemzetgazdaság termelő és szolgáltató
szervezeteivel.
• Külföldi partnerekkel.
2022. 05. 22. 9
 Felhasználói logisztika
Fő feladat a rendszerben tartás:
• Készletek ht. eszközök átvétele, nyilvántartása,
tárolása, raktározása, gazdálkodás, mozgatás-
szállítás, ellenőrzés, felhasználás szabályozása,
felhasználásra való előkészítés.
• A szervezeti elkülönülés már nem olyan
egyértelmű mint korábban.

2022. 05. 22. 10

 Funkcionális felosztás
• ellátás, tárolás;
• üzembentartás;
• élettartam menedzsment ???;
• mozgatás és szállítás;
• katonai infrastruktúra és elhelyezés???
• a funkciókhoz kapcsolható logisztikai
gazdálkodási feladatok.

2022. 05. 22. 11

 Ágazati felosztás
• hadtáp támogatás,
• haditechnikai támogatás,
• közlekedési támogatás,
• katonai infrastrukturális támogatás,
• katonai infrastrukturális.

2022. 05. 22. 12

 Mottó
• „A logisztika dolga, hogy a hadsereget zsolddal
ellássa a feladatnak megfelelően
felfegyverezze és elossza védelmi és harci
eszközökkel, a hadművelet minden igénye
szerint, időben és jól”
VI. (Bölcs Leó, 866-912)

2022. 05. 22. 13

 Az alapelvekről általában
• Nem kőbe vésettek, de betartásuk,
érvényestésük ajánlott.
• Az alapelvek érvényesülése igazodjon a
műveleti követelményekhez és egyéb
célkitűzésekhez.
• Kreatív alkalmazás, a szabályok
figyelembevételével.
• Önmagukban nem elégségesek.

2022. 05. 22. 14

 Általános alapelvek
• a műveletek elsődlegességének;
• az egyszerűségének;
• a rugalmasságának;
• a gazdaságosságának;
• a rendelkezésre állásának (elérhetőségének és
elégségességének);
• a fenntarthatóságának;
• a túlélőképességének;
• a felelősségének elvét.
Összhaderőnemi szemlélet, a lehetőségek
kihasználása és kreativitás
2022. 05. 22. 15
 A műveletek elsődlegessége
• A parancsnok elhatározása, prioritást élvez!!
• A főerőkifejtés iránya, tartalma egyezzen meg
a támogatandó kötelékkel,
• Az összhaderőnemi tervezés részét képezi,
minden szinten;
Követelmény a képességek hatékony
alkalmazhatósága, térben és időben
összehangolva!

2022. 05. 22. 16

 Egyszerűség

• A decentralizáltság kerülendő.

• A koncentráció korlátai (pl. megóvás

képességek fenntartása).

• Biztosítani kell az átláthatóságot, és a

parancsnoki döntés szabadságát.

2022. 05. 22. 17

 Rugalmasság
Igazodás:
• A műveletek tartalmához és jellegéhez.
• Alapja a parancsnok elgondolása, de gyorsan igazodjon a
megváltozott körülményekhez.
• Vezetése feleljen meg a kötelék vezetési rendjének: pk.
általános felelősége, logisztikai főnök, logisztikai
szervezetek parancsnokai és törzsei.
• Teljesül: a törzsek és a végrehajtó szervezetek szoros
emüvel,
• Cél: az erőforrások elosztása, log. csop. felvétele,
lépcsőzése, tartalékok megalakítása
2022. 05. 22. 18
 A gazdaságosság
• Hatékonyság vs gazdaságosság?
• A log. tám prioritásainál érvényesüljenek a gazdaságosság
szempontjai is. Ez elérhető: célszerű csoportosítással és
lépcsőzéssel, a kapacitások és képességek kihasználásával.
• Eltúlzása: pl. a logisztikai erők, eszközök, szervezetek
túlzott koncentrálása, visszafogása veszélyezteti a
műveletek sikerét, a rugalmas reagáló-képességet

2022. 05. 22. 19

 Rendelkezésre állás (elérhetőség,
elégségesség)
• A katonai műveletek – pk-i felelősség – biztosítani kell log
erőforrások szabad és akadálytalan hozzáférését.
• A műveletek előkészítése során: log. tám helyzetértékelés,
szükségletek számvetése, a log. tám koncepciójának
meghatározása ezek alapján a csoportosítás és lépcsőzés,
valamint a log. szervezetek működésének megszervezése,
fea-i meghatározása.
• Érvényesíteni kell a pk-i követelményeket, és a log. Tám
lehetőségeivel kell összevetni.

2022. 05. 22. 20

 Fenntarthatóság I.
Egyrészt:
• Folyamatos támogatóképességet jelent, a
szükségletek és lehetőségek térbeni időbeni
összehangolásával
• Kiemelt jelentőségű a képességek
megalakítása és a felhasznál anyagok,
erőforrások pótlása.

2022. 05. 22. 21

 Fenntarthatóság II.
Másrészt:
• Olyan logisztikai támogatási rendszer
működtetését, amely kielégíti a szükségleteket, a
hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek
figyelembe vételével.
• Biztosítható az ellátási-, utánpótlási és helyreállítási
rendszer kiépítésével

2022. 05. 22. 22

 Túlélőképesség
• A működőképesség fenntartásának egyik záloga!!
• Veszélyeztettet célobjektumok: a logisztikai
bázisok, raktárak, közlekedési, utánpótlási vonalak,
anyagátadó helyek stb.
• „Mindenki” érintett a biztosításában.
• Megoldás a decentralizált telepítés, lépcsőzés
(korlátokkal), műszaki megerősítés, erők védelme.

2022. 05. 22. 23

 Felelősség
• Parancsnoki felelősség elvének érvényesítése,
döntés előkészítés támogatás logisztikai törzsek
feladata,
• Az elöljáró felelősségének elve érvényesüljön.
• Többnemzeti műveletben a pk-i követelmény
marad, a nemzeti és szövetségi szükséglet
kielégítés (megállapodások, egyezmények alapján)

2022. 05. 22. 24

 Köszönöm a megtisztelő figyelmet

2022. 05. 22. 25

 Az MH Logisztikai támogatás,
faladatai alapelvei, szintjei
Horváth Attila

2022. 05. 22. 1

 Mottó
• „A logisztika dolga, hogy a hadsereget zsolddal
ellássa a feladatnak megfelelően
felfegyverezze és elossza védelmi és harci
eszközökkel, a hadművelet minden igénye
szerint, időben és jól”
VI. (Bölcs Leó, 866-912)

2022. 05. 22. 2

 Az előadás felépítése
• A logisztika történeti értelmezése,
• A logisztikai támogatás feladatai,
• A logisztikai támogatás felosztása
• A logisztikai támogatás alapelvei.

2022. 05. 22. 3

 A KATONAI LOGISZTIKA ÉRTELMEZÉSÉNEK FEJLŐDÉSE
• VI. Leo (866-912) a „Háború művészetének összefoglaló magyarázata” c. művében a következőket
írta: „A logisztika dolga, hogy a hadsereget zsolddal ellássa, a feladatnak megfelelően
felfegyverezze és elossza, védelmi és harci eszközökkel felszerelje a hadművelet minden igénye
szerint, időben és jól. Ez azt jelenti, hogy ki kell számítani a teret és az időt. A terepet a haderő
mozgásának megfelelően, és az ellenség ellenállóereje szerint kell értékelni. Ezeknek a
feladatoknak megfelelően szükséges szabályozni, besorolni a saját haderő mozgását.”
• Puysegur francia marsall a „raktárháborúk” időszakában a logisztika tárgyát és tartalmát a mozgás
megszervezésében, illetve a mozgás és az anyagellátás összehangolásában jelölte meg.
• H. Jomini (1779-1869) tábornok a logisztika szót a francia „Major général des logis”-ból
származtatta (németül Quartiermeister), vagyis olyan tisztek csoportjából, akiknek a feladata a
csapatok elszállásolása, oszlopban rendezése, ellátása, raktárainak telepítése és tábori
elhelyezése.
• K. Clausewitz (1780-1831) a logisztikát nem tekintette a hadtudomány részének, annak csupán
kiszolgálási funkcióit emeli ki. A clausewitzi nézetek elterjedése után a porosz utas
hadtudományban ellátó- és szállító szolgálatról beszélnek, amelynek elmélete a harcászat,
hadművelet és hadászat elméletébe integrálódik.
• Alfred Thayer Mahan
• A „logistica” szó az olasz sajtóban jelenik meg újra az 1935-36-os olasz-abesszín háború ellátási
problémái elemzésével összefüggésben.
• A második világháborúban az angolszász hatalmak ismételten logisztika kifejezést használják a
hadsereg ellátásával, felfegyverzésével, mozgatásával kapcsolatban. 1945 után elmélete a nyugati
hadtudomány szerves részévé válik.
• Ez a megközelítés elfogadhatatlan
 Módszertani ajánlások
• politikai történet;
• társadalmi viszonyok és szokások;
• technika és fegyverzettörténet;
• a korabeli gazdasági viszonyok (ipar, mezőgazdaság,
szolgáltatások);
• a hadiipar fejlettsége, és teherbíró képessége;
• a korabeli közlekedési, szállítási viszonyok;
• vallási, kulturális, antropológiai jellemzők;
• a hadseregek szervezete, eljárásmódjai, vezetési rendje;
• a hadseregek logisztikai támogatásának szabályzói és lehetőségei;
• a háborúk, csaták, ütközetek eseménytörténete, és elemzéseinek
ismerete
 Az MH logisztikai támogatás
feladatrendszere I.
• „Az MH logisztikai szervezetei végzik a
stratégiai, hadműveleti és harcászati szintű
logisztikai támogatást, beleértve a befogadó
nemzeti támogatási katona logisztikai
feladatait és az országhatáron kívüli műveletek
végrehajtásában részt vevő erők nemzeti
támogatását.”

2022. 05. 22. 6

 Az MH logisztikai támogatás
feladatrendszere II.
• A harc kiszolgálói támogatás fontos része!!!
• Fogalma a ÖLD3-ból „Olyan szakirányú tevékenységek
összessége, amelyek végrehajtása során a támogató
logisztikai szervezetek a rendelkezésére álló szakági
képességekkel és igénybevett polgári erőforrásokkal
támogatják a műveleteket végrehajtó katonai
szervezeteket alaprendeltetésük végrehajtása közben. A
logisztikai támogatás térben és időben összhaderőnemi
szemlélettel átfogja az MH haderőnemei, fegyvernemei és
szakcsapatai által békében és a különleges jogrend
időszakában végrehajtott műveleteit. A támogatási
rendszer elemei béke időszakban csökkentett kapacitással,
különleges jogrend időszakában a művelethez szükséges
megnövelt, vagy teljes kapacitással működnek.”

2022. 05. 22. 7

 Az MH logisztikai támogatás
feladatrendszere III.
• Összekötő kapocs a szövetségi rendszerrel és a
Nemzetgazdasággal.
• Feladatai: készletek lépcsőzése, utánpótlása. A
hadrafoghatóság biztosítása, üzemeltetés, ht.
Eszközök helyreállítása- közlekedési, szállítási,
elhelyezési szükségletek kielégítése.
• Faladatai, összetétele függ: haderő faladatai,
szövetségi, nemzeti követelmények, stb.

2022. 05. 22. 8

 Felosztás
• Szintek szerint;
• Feladatrendszer alapján;
• Funkciók alapján;
• Ágazati rendszer szerint.

2022. 05. 22. 9

 Logisztikai támogatás szintjei
• Stratégiai;
• Hadműveleti;
• Harcászati.
A logisztikai szervezetek sajátosságai

2022. 05. 22. 10

 Előállítói logisztika I.
Magába foglalja:
• A hadfelszerelés kutatását, tervezését; fejlesztését.
• A hadfelszerelés beszerzését, rendszerbeállítását.
• A rendszerben tartás felügyeletét.
• Rendszerből való kivonást.
Feladatai: műszaki, műveleti követelmények megadás,
szabványosítás, termékazonosítás stb.

2022. 05. 22. 11

 Előállítói logisztika II.
Alapvető cél: a haderő működésének logisztikai
feltételeinek megteremtése
Együttműködés:
• a kormányzati szervekkel.
• Közigazgatási szervekkel.
• Nemzetgazdaság termelő és szolgáltató
szervezeteivel.
• Külföldi partnerekkel.
2022. 05. 22. 12
 Felhasználói logisztika
Fő feladat a rendszerben tartás:
• Készletek ht. eszközök átvétele, nyilvántartása,
tárolása, raktározása, gazdálkodás, mozgatás-
szállítás, ellenőrzés, felhasználás szabályozása,
felhasználásra való előkészítés.
• A szervezeti elkülönülés már nem olyan
egyértelmű mint korábban.

2022. 05. 22. 13

 Funkcionális felosztás
• ellátás, tárolás;
• üzembentartás;
• élettartam menedzsment ???;
• mozgatás és szállítás;
• katonai infrastruktúra és elhelyezés???
• a funkciókhoz kapcsolható logisztikai
gazdálkodási feladatok.

2022. 05. 22. 14

 Ágazati felosztás
• hadtáp támogatás,
• haditechnikai támogatás,
• közlekedési támogatás,
• katonai infrastrukturális támogatás,
• katonai infrastrukturális.

2022. 05. 22. 15

 Mottó
• „A logisztika dolga, hogy a hadsereget zsolddal
ellássa a feladatnak megfelelően
felfegyverezze és elossza védelmi és harci
eszközökkel, a hadművelet minden igénye
szerint, időben és jól”
VI. (Bölcs Leó, 866-912)

2022. 05. 22. 16

 Az alapelvekről általában
• Nem kőbe vésettek, de betartásuk,
érvényestésük ajánlott.
• Az alapelvek érvényesülése igazodjon a
műveleti követelményekhez és egyéb
célkitűzésekhez.
• Kreatív alkalmazás, a szabályok
figyelembevételével.
• Önmagukban nem elégségesek.

2022. 05. 22. 17

 Általános alapelvek
• a műveletek elsődlegességének;
• az egyszerűségének;
• a rugalmasságának;
• a gazdaságosságának;
• a rendelkezésre állásának (elérhetőségének és
elégségességének);
• a fenntarthatóságának;
• a túlélőképességének;
• a felelősségének elvét.
Összhaderőnemi szemlélet, a lehetőségek
kihasználása és kreativitás
2022. 05. 22. 18
 A műveletek elsődlegessége
• A parancsnok elhatározása, prioritást élvez!!
• A főerőkifejtés iránya, tartalma egyezzen meg
a támogatandó kötelékkel,
• Az összhaderőnemi tervezés részét képezi,
minden szinten;
Követelmény a képességek hatékony
alkalmazhatósága, térben és időben
összehangolva!

2022. 05. 22. 19

 Egyszerűség

• A decentralizáltság kerülendő.

• A koncentráció korlátai (pl. megóvás

képességek fenntartása).

• Biztosítani kell az átláthatóságot, és a

parancsnoki döntés szabadságát.

2022. 05. 22. 20

 Rugalmasság
Igazodás:
• A műveletek tartalmához és jellegéhez.
• Alapja a parancsnok elgondolása, de gyorsan igazodjon a
megváltozott körülményekhez.
• Vezetése feleljen meg a kötelék vezetési rendjének: pk.
általános felelősége, logisztikai főnök, logisztikai
szervezetek parancsnokai és törzsei.
• Teljesül: a törzsek és a végrehajtó szervezetek szoros
emüvel,
• Cél: az erőforrások elosztása, log. csop. felvétele,
lépcsőzése, tartalékok megalakítása
2022. 05. 22. 21
 A gazdaságosság
• Hatékonyság vs gazdaságosság?
• A log. tám prioritásainál érvényesüljenek a gazdaságosság
szempontjai is. Ez elérhető: célszerű csoportosítással és
lépcsőzéssel, a kapacitások és képességek kihasználásával.
• Eltúlzása: pl. a logisztikai erők, eszközök, szervezetek
túlzott koncentrálása, visszafogása veszélyezteti a
műveletek sikerét, a rugalmas reagáló-képességet

2022. 05. 22. 22

 Rendelkezésre állás (elérhetőség,
elégségesség)
• A katonai műveletek – pk-i felelősség – biztosítani kell log
erőforrások szabad és akadálytalan hozzáférését.
• A műveletek előkészítése során: log. tám helyzetértékelés,
szükségletek számvetése, a log. tám koncepciójának
meghatározása ezek alapján a csoportosítás és lépcsőzés,
valamint a log. szervezetek működésének megszervezése,
fea-i meghatározása.
• Érvényesíteni kell a pk-i követelményeket, és a log. Tám
lehetőségeivel kell összevetni.

2022. 05. 22. 23

 Fenntarthatóság I.
Egyrészt:
• Folyamatos támogatóképességet jelent, a
szükségletek és lehetőségek térbeni időbeni
összehangolásával
• Kiemelt jelentőségű a képességek
megalakítása és a felhasznál anyagok,
erőforrások pótlása.

2022. 05. 22. 24

 Fenntarthatóság II.
Másrészt:
• Olyan logisztikai támogatási rendszer
működtetését, amely kielégíti a szükségleteket, a
hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek
figyelembe vételével.
• Biztosítható az ellátási-, utánpótlási és helyreállítási
rendszer kiépítésével

2022. 05. 22. 25

 Túlélőképesség
• A működőképesség fenntartásának egyik záloga!!
• Veszélyeztettet célobjektumok: a logisztikai
bázisok, raktárak, közlekedési, utánpótlási vonalak,
anyagátadó helyek stb.
• „Mindenki” érintett a biztosításában.
• Megoldás a decentralizált telepítés, lépcsőzés
(korlátokkal), műszaki megerősítés, erők védelme.

2022. 05. 22. 26

 Felelősség
• Parancsnoki felelősség elvének érvényesítése,
döntés előkészítés támogatás logisztikai törzsek
feladata,
• Az elöljáró felelősségének elve érvényesüljön.
• Többnemzeti műveletben a pk-i követelmény
marad, a nemzeti és szövetségi szükséglet
kielégítés (megállapodások, egyezmények alapján)

2022. 05. 22. 27

 Köszönöm a megtisztelő figyelmet

2022. 05. 22. 28

 Az ellátás (anyagi támogatás)
Az ellátás elemei
• a készletképzés,
• a felhasználás,
• frissítés és a pótlás (feltöltés).
Ezek alapját a szükségleti és ellátási számvetések, prognózisok,
és a felhasználás normatív szabályozásai képezik. Az ellátási
folyamat alapfeladatai közé a szükségletek megállapítása, a
rendelkezésre álló források ismerete, a beszerzés tervezése, a
tárolás, a készletgazdálkodás, az anyagmozgatás, a
rakományképzés, a szállítás, a felhasználáshoz történő
előkészítés, az elosztás, a nyilvántartás és a selejtezés
tartoznak.

2022. 05. 22. 1

 A felhasználás függ
• a műveleti környezet;
• a szembenálló fél tevékenysége és képességei;
• a tevékenységek jellege, intenzitása és
tartalma;
• a térbeli és időbeli kiterjedése;
• az erők és eszközök mennyisége.

2022. 05. 22. 2

 Az anyag felhasználás mértékét
befolyásoló tényezők
• A műveleti környezet és követelmények;
• A szembenálló fél tevékenysége és képességei;
• A tevékenységek jellege intenzitása, tartalma;
• A katonai műveletek térbeni, időbeli
kiterjedése;
• Az erők és eszközök mennyiségi és minőségi
tényezői.

2022. 05. 22. 3

 Az anyagok csoportosítása

2022. 05. 22. 4

 Anyagosztályok csoportosítása NATO
I. osztály: azok a létfenntartási anyagok, cikkek, amelyeket személyek vagy
állatok – tekintet nélkül a harcban vagy a terepviszonyokban bekövetkezett
változásokra – megközelítőleg azonos mennyiségben (változatlan
intenzitással) fogyasztanak (élelmiszer, takarmány, stb.).
b) II. osztály: azok az ellátási anyagok és eszközök, amelyek mennyiségét
(javadalmazását) a szervezeti és eszköz-állománytáblák határozzák meg. (pl.:
ruházat, egyéni felszerelés, sátoranyag, szerszámkészletek, kéziszerszámok,
irodaszerek, ruházati cikkek, a térképek és egyéb topográfiai anyagok,
alkatrészek stb.)
c) III. osztály: mindennemű hajtó- és kenőanyagok, minden eszközhöz, a
repülőeszközök hajtó- és kenőanyagait kivéve.
d) III/a. osztály: a repülőeszközök hajtó- és kenőanyagai.
e) IV. osztály: építési és erődítési anyagok, telepített berendezések, előre
gyártott akadály anyagok (pl.: erődítési anyagok, fűrészáru, szögesdrótok,
homokzsákok, stb.)
f) V. osztály: lőszerek, robbanóanyagok és mindenfajta kémiai hatóanyagok,
magában foglalva a bombákat, robbanóanyagokat, gyutacsokat,
detonátorokat, pirotechnikai anyagokat, rakétákat, hajtótöltetet és más
kapcsolódó
2022. 05. 22. anyagokat. 5
 Anyagosztályok USA I.
• I/a. osztály: a víz.
• II. osztály: azok az ellátási anyagok és eszközök, amelyek mennyiségét (javadalmazását)
• a szervezeti és eszköz-állománytáblák határozzák meg. ( pl.: ruházat, egyéni felszerelés,
• sátoranyag, szerszámkészletek, kéziszerszámok, irodaszerek, ruházati cikkek, stb.) Az
• anyagosztályba nem tartoznak bele az alkatrészek.
• II/a. osztály: a térképek és egyéb topográfiai anyagok.
• III. osztály: mindennemű hajtó- és kenőanyagok, minden eszközhöz, a repülőeszközök
• hajtó- és kenőanyagait kivéve.
• III/a osztály: a repülőeszközök hajtó- és kenőanyagai.
• IV. osztály: építési anyagok, telepített berendezések, előre gyártott akadály anyagok
(pl.:
• erődítési anyagok, fűrészáru, szögesdrótok, homokzsákok, stb.)
• V. osztály: lőszerek, robbanóanyagok és mindenfajta kémiai hatóanyagok, magában
• foglalva a bombákat, robbanóanyagokat, gyutacsokat, detonátorokat, pirotechnikai
• anyagokat, rakétákat, hajtótöltetet és más kapcsolódó anyagokat.

2022. 05. 22. 6

 Anyagosztályok USA II.
VI. osztály: személyi igényeket kielégítő cikkek és térítésmentesen
biztosítandó egészségügyi és jóléti anyagok, cikkek.
VII. osztály: haditechnikai eszközök, amelyek készen állnak a tervezett
alkalmazásra.
(pl.: főbb fegyverrendszerek, harckocsik, járművek, utánfutók, stb.)
VIII. osztály: egészségügyi anyagok, beleértve speciális egészségügyi javító
alkatrészeket is (pl.: gyógyszerek, vérkészítmények, sebészeti – műtéti
felszerelések, stb.)
160
IX. osztály: javító anyagok: alkatrészek, részegységek, fődarabok, amelyek a
haditechnikai eszközök javításához szükségesek.
X. osztály: egyéb nem katonai jellegű anyagok, amelyek nem katonai ellátási
rendszeren
keresztül kerülnek biztosításra. (pl.: mezőgazdasági, gazdasági felszerelések, stb.)

2022. 05. 22. 7

 Készletképzés rendje
• központi (stratégiai) készletek: az ellátó központokban, tárintézetekben a
haderőnemek, a fegyvernemek és a szakcsapatok igényeinek megfelelő
mennyiségben felhalmozott készletek, amelyek a csapatoknál lévő
készletekkel együtt, a haderő egészének alap- és különleges jogrend
időszaki szükségleteit fedezik;
• hadműveleti készletek: a központi (stratégiai) készletekből megalakított, és
a hadműveleti területen, az adott hadműveleti csoportosítás igényeihez
igazodóan felhalmozott, meghatározott mennyiségű készletek, amelyek a
csapatoknál lévő készletekkel együtt, egy hadművelet anyagszükségletét
és a veszteségpótlást fedezik, biztosítva a folyamatos ellátást, a
készletszintek fenntartását;
• harcászati (csapat) készletek: a katonai szervezeteknél, a létszám és a
haditechnikai eszközállomány függvényében, a várható harcászati
igényekhez igazodó mennyiségben megalakított és mobilizálható
hadianyag készletek, amelyek a harcászati igények kielégítésére szolgálnak,
és lehetővé teszik a csapatok állandó hadrafoghatóságát, meghatározott
szintű és mértékű autonómiáját.

2022. 05. 22. 8

 A készletképzés szintjei
• Csapatkészlet (zászlóalj 5 nap, dandár 2 nap)
• Hadműveleti készlet: (nemzeti támogató elem
általában 23 napos, különleges jogrend szerint
meghatározott normák);
• Központi (stratégiai) készlet: (MH Logisztikai
Központ – MH Anyagellátó Raktárbázis
nemzetgazdaság, import)

2022. 05. 22. 9

 A készletek forrásai
• békében felhalmozott hadfelszerelés (védelmi
célú tartalékok);
• nemzetgazdasági termelő- és szolgáltató
kapacitások (folyó termelés);
• speciális import.

2022. 05. 22. 10

 Védelmi célú tartalékok

gazdaság- állami- állami pénz- rögzített

biztonsági egészség- céltartalék tartalék hadiipari
tartalék ügyi készlet kapacitás
tartalék

2022. 05. 22. 11

 Védelmi célú tartalékok
• Gazdaságbiztonsági tartalék;
• Állami egészségügyi tartalék;
• Állami céltartalék;
• Pénztartalék készlet;
• Rögzített hadiipari kapacitás

2022. 05. 22. 12

 A védelmi célú tartalékok tartalma I.
• Gazdaságbiztonsági Tartalék: az átmeneti, vagy tartós piaci zavarok,
valamint a gazdaság mozgósítása esetén járulhat hozzá a lakosság, a
fegyveres erő és a rendvédelmi szervek ellátásához.
• Állami Egészségügyi Tartalék: a katasztrófa-egészségügyi ellátáshoz
szükséges többletigények kielégítését szolgáló egészségügyi fogyóanyagok,
gyógyszerek, valamint szükségkórházak és orvosi segélyek telepítéséhez és
felszereléséhez szükséges berendezések, orvostechnikai eszközök és egyéb
anyagok felhasználásra alkalmas állapotban rendelkezésre álljanak, az
egészségpolitikáért felelős minisztérium követelménytámasztása alapján.
• Állami Céltartalék: az érintett miniszterek gazdaságfelkészítési- és
mozgósítási feladataiban meghatározott fontosabb termelési, szolgáltatási,
védelmi és helyreállítási tevékenységek végrehajtásához nélkülözhetetlen
anyagokat, alkatrészeket, félkész és késztermékeket, tárgyi eszközöket,
valamint a speciális célú termékek különleges jogrend időszaki beszerzését
szolgáló nemesfém tartalékokat foglalja magába

2022. 05. 22. 13

 A védelmi célú tartalékok tartalma II.
• Pénztartalék készlet: az ország pénzforgalmának
mindenkori zavartalan biztosításához szükséges
bankjegytartalék, kezelője: Magyar Nemzeti Bank Zrt.
• Rögzített hadiipari kapacitás: nagy tömegben
alkalmazásra kerülő, honvédelmi vagy
nemzetbiztonsági szempontból alapvető fontosságú
termékféleségek gyártására vagy javítására,
változtatható volumenű vagy adott időszakban
aktivizálható kapacitások gazdasági társaságok
(vállalkozások) általi szerződéssel történő biztosítását
jelenti.

2022. 05. 22. 14

 Az MH különleges jogrend időszaki
szükséglet forrásai

békében nemzetgazdásági speciális import

(alaphelyzetben) termelő- és szolgáltató
felhalmozott kapacitások (folyó
hadfelszerelés termelés)
(védelmi célú
tartalékok)

2022. 05. 22. 15

 Nemzetgazdasági termelő- és szolgáltató
kapacitások (folyó termelés)

• Jelenleg is alkalmazott gyakorlat;

• Feltételei: nyilvántartás, készség, és
szancionálás

2022. 05. 22. 16

 Az anyag felhasználás mértékét
befolyásoló tényezők
• A műveleti környezet és követelmények;
• A szembenálló fél tevékenysége és képességei;
• A tevékenységek jellege intenzitása, tartalma;
• A katonai műveletek térbeni, időbeli
kiterjedése;
• Az erők és eszközök mennyiségi és minőségi
tényezői.

2022. 05. 22. 17

 Készletek számvetése
A készleteket az érvényben lévő hadinormák
alapján alakítják meg. Magyarország NATO
csatlakozását erőforrás számvetési egysége a
javadalmazásról az úgy nevezett SDOS-ra (Standard
Day of Supply) változott, amelyet SI
mértékegységben természetes számban adnak meg
és egy felhasználó részére egy közepes intenzitású
műveleti napra számvetett anyagszükségletet
jelenti. Alaphelyzetben összességében 30 napos
készlet szintet kell megalakítani.

2022. 05. 22. 18

 A nemzetgazdaságból biztosított erőforrások
igénybevételének rendje

Az MH követelménytámasztó: meghatározza meg

hadiszükséglete alapján jelentkező hiány
pótlásához, kiegészítéséhez szükséges
erőforrásokat. A számvetések alapján számított,
összesített igényeket, azok teljesíthetőségét, a
teljesítés módját az úgynevezett
Védelemgazdasági Alapterv tartalmazza.

2022. 05. 22. 19

 Védelemgazdasági Alapterv
A Védelemgazdasági Alapterv összeállításáért a
nemzetgazdaságért felelős minisztérium feladata – mint
központi tervező szerv - amelyet a Kormány hagy jóvá. A
dokumentum elkészítésével egyidejűleg a
nemzetgazdaságért felelős nemzetgazdaságért felelős
miniszter a Kormány elé terjeszti az ország különleges
időszaki teljesítőképességéről és lehetőségeiről szóló
jelentést. A jelentés alapján a Kormánynak lehetősége nyílik
a szükséges beavatkozások megtételére, az esetleges
cselekvési tervek elfogadására. A Védelemgazdasági
Alapterv gyakorlatilag évente pontosítják, amely megfelelő
garanciát jelent a dokumentumban foglalt adatok és
intézkedési tervek naprakészen tartására.
2022. 05. 22. 20
 Az MH különleges jogrend szerinti
anyagi forrásainak aktivizálása I.
A védelmi célú tartalékok felhasználása: A
Kormány a megelőző védelmi helyzetben
elrendelheti az egyes miniszterek gazdálkodási
hatáskörébe tartozó céltartalékai
összetételének, állapotának felmérését, a
készleten lévő anyagok átadás-átvételéhez való
előkészítését.

2022. 05. 22. 21

 Az MH különleges jogrend szerinti anyagi
forrásainak aktivizálása II.
A rögzített hadiipari kapacitások aktivizálása:
• a védelmi célú rögzített hadiipari kapacitásokat hazai termelésből
kell biztosítani;
• a gyártó és javító kapacitásuk működőképes állapotban tartása,
annak érdekében, hogy ezek a kapacitások különleges jogrend
időszakában való termelés biztosítása érdekében állami
támogatással történik;
• a rögzített hadiipari kapacitások felhasználásakor három időszakot
különítünk el, úgymint:
1. felfutó periódusú termelés és szolgáltatás időszaka, általában a
megelőző védelmi helyzetben;
2. a kapacitások maximális kihasználásának időszak általában
rendkívüli állapot időszakában;
3. a helyreállítás időszaka.

2022. 05. 22. 22

 Az MH különleges jogrend szerinti anyagi
forrásainak aktivizálása III.
A nemzetgazdásági termelő- és szolgáltató kapacitások
(folyó termelés) biztosítása: ide sorolhatók az MH részére
szükséges hadfelszereléseknek olyan köre, amelyeket az
alaphelyzetben üzemelő hazai termelő-, szolgáltató
kapacitások állítanak elő és amelyekből a szükséges
feltételek biztosításakor a különleges jogrend időszakában
jelentkező igény teljes mértékben kielégíthető. Ebbe a
körbe sorolhatók az energiahordozók, élelmiszerek, egyéb
ipari és mezőgazdasági termékek, a jogszabály alapján
kötelező készletképzési előírás szerint a forgalmazónál
tárolt anyagok és a nemzetgazdaságban készletezett nem
védelmi célú termékek.

2022. 05. 22. 23

 Az MH különleges jogrend szerinti
anyagi forrásainak aktivizálása IV.
• A speciális importigény teljesítése: a speciális
importból származó beszerzések átfutási ideje
általában hosszabb időt vesznek igénybe, mint
a nemzetgazdasági forrásokból teljesülő
beszerzések. Ezért a speciális importból
származó beszerzéseket úgy kell tervezni és a
szerződéseket úgy kell megkötni, hogy az
anyagi szükségletek realizálása a
veszélyeztettetségi időszak kezdetére
teljesüljenek.
2022. 05. 22. 24
• a tagozatoknak megfelelő többcsatornás ellátást;
• az alkalmazók igénye alapján a megerősítő logisztikai
támogatást;
• a készletek elöljáró általi kiszállítását, az ellátási lánc
működtetését az anyagáramlás folyamatossága érdekében;
• a feladatorientált készletképzést,
• a helyszíni felhasználást elősegítő decentralizálást;
• az optimalizált tartalékképzést;
• a mobilitást lehetővé tévő, modulrendszerű logisztikai
szervezeti felépítést;
• a változó körülményekhez történő rugalmas
alkalmazkodást

2022. 05. 22. 25

 Az ellátás alapvető módszerei I.
• a tőlem (Push) módszer;
• a hozzám (Pull) módszer.
• A kettő kombinációja

2022. 05. 22. 26

 Az ellátás alapvető módszerei II.
• A tőlem (Push) módszer: a katonai szervezetek ellátása a
módszer alkalmazásakor az adott műveletre
meghatározott, illetve a közepes napi felhasználás DOS
normákon és igényléseknek megfelelően alakul. A
módszer alkalmazásakor a készletszint a normákra és a
prognosztizált igényeken alapul.
Előnye:
• jó ellátási színvonal,
• Az alárendelt logisztikai szervezetet nem terheli.
Hátránya: merev, helyenként felesleg, helyenként hiány.

2022. 05. 22. 27

 Az ellátás alapvető módszerei III.
A katonai szervezetek ellátása a módszer alkalmazásakor a
tényleges igényeken alapul. Az anyagi készletek utánpótlása
térben és időben a katonai szervezeteknél jelentkező
tényleges anyagfelhasználáshoz igazodik.
Előnye: rugalmas, a katonai szervezetek szempontjából a
szükséglet a szabályzó elv.
Hátránya: tartalékok hiánya, az alárendelt logisztikai
szervezet leterhelt, magas készlet szintet feltételez.

2022. 05. 22. 28

 Tárolás
Az ellátás része és fontos logisztikai folyamat, célja: az
anyagok és eszközök állagmegóvása (mennyiségi és
minőségi állapot szerint).
Tárolás fajtái típusai:
• ideiglenes tárolás (konzerválás nélkül);
• rövid idejű tárolás (egy év alatt, részleges
konzerválással);
• tartós tárolás (2-3 évig, teljes konzerválással);
• hosszú időtartamú tárolás (5 évig, teljes
konzerválással).
2022. 05. 22. 29
 Mozgatás-szállítás és
üzemanyag-ellátás
Oktatási kérdések:

1. Mozgatási és szállítási alapelvek

2. Mozgatási és szállítási eljárások
3. Üzemanyag-ellátás
4. Egységes üzemanyag koncepció

1
2022. 05. 22.
 RSOM-I

RSOM-I AO RC North
US Force Flow USFOR-A
Project Group RC North LNO‘s

Reception Staging Onward Movement Integration

USFOR-A
AW MeS USFOR-A JMCC
J3/4

IJC
USFOR-A USFOR-A USFOR-A CJ3/4
LNO‘s LNO‘s LNO‘s
Staging Area G – LOC
FSB MeS COB/FOB
FOB A – LOC
AW BaseOps AW Spt Grp
i.e. i.e.
AW
Camp Spann Camp Griffin
FSO/ATC

2
2022. 05. 22.
. Reception, Staging, Onward Movement (RSOM) Erők
Fogadása Állomásoztatása és Előrevonása
Értelmezések:
 Az RSOM az erők telepítésének az a szakasza, amikor a
kijelölt erők a műveleti területre személyi állományukkal
felszerelésükkel és anyagi készleteikkel együtt beérkeznek
és az Összhaderőnemi Parancsnok (JFC) műveleti
követelményeinek elérik a műveleti képességeiket.
 Az RSOM alapvetően hadműveleti tevékenység, amelynek
sikeres végrehajtása jelentős logisztikai támogatást és a
BNT erőforrások igénybevételét igényli-
 Magyarország szempontjából meghatározó jelentőségű,
hogy az erők fogadásában és állomásoztatásában az
ország tranzit vagy célkörlet (FD) szerepet tölti be.
 3
2022. 05. 22.
 új fogalmak, módszerek
 Readiness Action Plan (RAP): Készenléti Akcióterv;
 Enhanced NATO Response Forces (eNRF):
Megerősített NATO Reagáló Erők, a korábbi NRF
erőknél jóval rövidebb készenléti idejű katonai
szervezetek;
 Very High Rediness Joint Task Force (VJTF):
Nagyon Magas Készenlétű Összhaderőnemi Műveleti
Erő;
 Graduated Response Plan (GRP): Lépcsőzetes
Cselekvési Terv;
 NATO Force Integration Unit (NFIU): NATO-erőket
integráló elem. 4
2022. 05. 22.
az új elképzelések megvalósulása
 A fő döntési folyamat 2014 szeptemberétől
2015. 2016 októberig tartott, amikor
elfogadták az eNRF koncepciót és két új
NFIU létrehozását Magyarországon és
Szlovákiában.
 eNRF lépcsői
– Nagyon Magas Készenlétű Összhaderőnemi
Kötelék (VJTF)
– Előzetes Követő Erők (IFFG)
– Követő Erők (FFG)
5
2022. 05. 22.
RSOM fázisai
 fogadás;
 állomásoztatás;
 előrevonás.
Szállítási elvek: Technikai eszközök 80% vasúti
szállítással, 10% közúton illetve 10% légi úton
Személyi állomány 80% légi úton, 20% közúton
érkezik

6
! 2022. 05. 22.
 3. RSOM & HNS

Honi Terület Gyülekezési körlet Műveleti terület

Kirakó
Berakó
repülőtér repülőtér

Gyülekezési
kürlet Települési hely
Béke helyőrség
Berakó
állomány

Berakó Kirakó
kikötő kikötő

Hadfelszerelés Személyi állomány

NEM NYILVÁNOS!
 RSOM & HNS
Stratégiai szállítás
Gyülekezési körlet Műveleti terület
Kirakó
Berakó
repülőtér repülőtér

Gyülekezési
körlet Települési hely
Béke helyőrség
Berakó
állomány

Berakó Kirakó
kikötő kikötő

Hadfelszerelés Személyi állomány

 3. RSOM & HNS
RSOM – Befogadó Nemzet
Gyülekezési körlet Műveleti terület
Kirakó
Berakó
repülőtér repülőtér

Gyülekezési
körlet Települési hely
Béke helyőrség
Berakó
állomány

Berakó Kirakó
kikötő kikötő

Hadfelszerelés Személyi állomány

NEM
 1. Mozgatási és szállítási
alapelvek
 Kollektív felelősség
- NATO felelősség
NATO Pk. felelős az erők felvonulásáért,
kivonásáért és az utánpótlási szállításokért
- Nemzeti felelősség
Szállítási erőforrások megszerzése, az erők
felvonultatása és kivonása

10
2022. 05. 22.
 1. Mozgatási és szállítási
alapelvek
 Együttműködés
NATO-nemzeti, katonai és polgári
hatóságok
 Koordináció
 Gazdaságosság
 Hatékonyság
 Rugalmasság
 Hadműveleti prioritás

11
2022. 05. 22.
 1. Mozgatási és szállítási
alapelvek
 Egyszerűség

 Szabványosítás

 Szállítási kompatibilitás

 Átláthatóság

12
2022. 05. 22.
 2. Mozgatási és szállítási
eljárások
1. Általános eljárások
- NATO, nemzeti polg. és katonai
hatóságok felelősek
- Közös katonai és polgári tervezés
- Az erőik felvonultatásához, utánpót-
lásához és kivonásához szükséges
erőforrások biztosítása nemzeti felelős-
ség
13
2022. 05. 22.
 2. Mozgatási és szállítási
eljárások
1. Általános eljárások
- Két- vagy többoldalú szállítási
egyezmények
- A NATO hdm.-ek mozgatási szállítási
tervezését elsőbbségi sorrendbe kell
besorolni
- Az országok gondoskodjanak az elegen-
dő szállítási kapacitásról
14
2022. 05. 22.
 2. Mozgatási és szállítási
eljárások
1. Általános eljárások
- Hdm-i mozgékonyság növelése érdeké-
ben klt-ek előre való letárolása
- Szövetséges Felvonultatási és Mozgatási
Rendszer (ADAMS)
- Összehangolt sérültkiürítés bevonása a
mozgatási tervbe

15
2022. 05. 22.
 2. Mozgatási és szállítási
eljárások
2. A hds. polgári támogatásának eljárásai

- Polgári szállítási kapacitás felmérése,

hozzáférhetősége és felhasználhatósága
- Katonai és polg. szervek együttműködése

16
2022. 05. 22.
 2. Mozgatási és szállítási
eljárások
Az erőforrások beszerzési eljárásai:
- két- vagy többoldalú
egyezmények
- Polg. száll. erőforrások
kereskedelmi eljárások
alkalmazásával való igénybevé-
tele
- Közös felhasználásra felajánlott
kapacitások igénybevételére
vonatkozó kérelem a szövetséges
parancsnoksághoz 17
2022. 05. 22.
 2. Mozgatási és szállítási
eljárások
- Polgári erőforrások átirányítására vonatko-
zó intézkedések
- Közös felhasználásra rendelkezésre bocsá-
tott kapacitások jelentése

18
2022. 05. 22.
 Mozgékonysági szintek
 Startégiai mozgékonyság

 Hadműveleti mozgékonyság

 Harcászati mozgékonyság

19
2022. 05. 22.
 Stratégiai mozgékonyság
A startégiai mozgékonyság az erőknek és a
hozzájuk tartozó logisztikai támogatásnak
a nagy távolságokra történő gyors és
hatékony mozgatási képessége.

Lehet: régiók közötti

NATO felelőségi körzeten kívül

20
2022. 05. 22.
NATO ISAF Air Bridge (PAX)

Brussels

Cologne
Manas-KGZ
Ramstein
Dushanbe-TJK

Termez-UZB

Kabul

(NATO) BE EMBRAER

(NATO) DEU A-310

(NATO) US C-17
21
2022. 05. 22.
 Hadművelet mozgékonyság
A hadműveleti mozgékonyság az erőknek és
a hozzájuk tartozó logisztikai
támogatásnak régión belül történő gyors és
hatékony mozgatási képessége.

Felöleli a regionális erőknek a nagyobb

ellenséges előnyomulással szembeni
koncentrálási, valamint a hadműveleti
tartalékok előkoncentrálási képességét.

22
2022. 05. 22.
 Harcászati mozgékonyság
A harcászati mozgékonyság a helyben lévő
regionális erőknek – hadosztály szinttel
bezárólag – az ellenséges nagyobb
előrenyomulással szembeni koncentrálási,
valamint a harcászati tartalékok
ellenkoncentrálási képessége.

23
2022. 05. 22.
 Szállítási módok
 Légi

 Tengeri

 Földfelszíni: közúti, vasúti, földfelszíni

vízi úti

24
2022. 05. 22.
 Intermodularitás
Képesség a szállítmányoknak minimális
kezelési (rakodási) szükségletekkel az
egyik szállítási módról a másik szállítási
módra történő átterelési képessége.

Több mint szállítási mód, magában foglalja

még a konténert, a csomagolást vagy más
előkészületeket is.

25
2022. 05. 22.
 NATO stratégiai szállítási elvek
Berakó Kirakó
repülőtér repülőtér

Gyülekezési körlet
Összpontosítási

ALKALMAZÁSI
KÖRLET
BÁZIS

TERÜLET
körlet
Béke Fogadó
helyőrség Nemzet

Berakó
kikötő Kirakó
Hadfelszerelési anyagok kikötő Jogkörátadás
26
Személyi állomány 2022. 05. 22.
Az RC (N) legveszélyesebb útszakaszai
Uzbekistan
Tajikistan
SHIR KHAN
BXP
HAIRATON
BXP CAPRICORN
ORION
NEPTUNE

Turkmenistan DRAGON LEO

G G GEMINI

Jawzjan
Highway y 1 RR North Balkh Kunduz
KAMINS

SCORPIO Takhar
Highway 3 Badakhshan
Highway 3

ARCHER

Samangan
Baghlan
Faryab
Sari Pul
G

27
2022. 05. 22.
 RC NORTH ROUTE STATUS REPORT

Uzbekistan
Tajikistan
SHIR
HQ KHAN
ISAF TMCC: planned IED
BXPtargeting supply trucks
attacks
HAIRATAN
Threat Warning – VBIED attacks planned BXP ORION
CAPRICORN NEPTUNE
against US facilities and Balkh ProvPolHQ
Turkmenistan DRAGON LEO

G G GEMINI

Jawzjan
Highway y 1 RR North Balkh Kunduz
KAMINS

SCORPIO Takhar
Highway 3 Badakhshan
Highway 3

ARCHER

Samangan
Baghlan
Faryab
Threat Warning - Possible IEDs in
Threat Warning – IED, ambushSari Pul
threat CHAHAR DARREH district
G

SALANG PASS
open

28
As of 2009/10/02
2022. 05. 22.
Szállítás a hadszíntéren

29
2022. 05. 22.
SALANG PASS - TUNNEL

30
2022. 05. 22.
Problémák a közúti szállításnál

31
2022. 05. 22.
Afganisztán a korlátlan lehetőségek országa…

…if there are any problems with transportations:

don`t worry, be happy!

32
2022. 05. 22.
 Határátkelők (BXP)
BXP SHIR KHAN BXP HEYRATON

•OPERATIONAL, NO RESTRICTION •OPERATIONAL, NO RESTRICTION

• BXP WILL BE USED FOR CARGO VIA ROAD • MOST IMPORTANT BXP IN NORTH AFG FOR
CARGO VIA ROAD, WATERWAY AND RAIL
•LEADS BY ABP AND LINKED WITH HWY6 JUPITER
•LEADS BY ABP AND LINKED WITH HWY5 HYDRA
•STATICALLY REINFORCED CONCRETE / STEEL
CONSTRUCTION (MLC UNKNOWN)
•TWO LANE ARE APPROPRIABLE FOR ROAD
TRAFIC INCLUDING SEPPARATLY PEDESTRIAN
ZONE
•WIDE OF CARRIAGEWAY IS 7 METERS 33
2022. 05. 22.
Utánszállítás Németországból

TROLLENHAGEN

BREMERHAVEN

BXP
HEYRATAN

MES
KBL

SALANG-
PASS KYBER-
PASS

KARACHI
34
2022. 05. 22.
 Strategic HUB + US FF
MANAS
RAMSTEIN

USFF to MES
no fuel required
fuel required in MeS
2 / 3 shuttles

2-3/day

1-2 per day

2-3 shuttles
MeS – FD

OMAN US FF to MES

211.000 ltr 35
2022. 05. 22.
 A műveletek során várható szállítási igények

 Az európai tagországok megsegítése, illetve a balkáni békefenntartó

tevékenység: a hadfelszerelés és a személyi állomány szállítása
alapvetően vasúton;
 1500-2000 kilométeres szállítási távolság felett: a hadfelszerelés
tengeri szállítása (vasúton a tengeri kikötőkbe);

 500-600 kilométernél nagyobb szállítási távolság esetén a személyi

állomány és a hadfelszerelés légi szállítása (szemrevételezés,
előkészítő részleg és a személyi állomány kitelepítése, sürgős
utánszállítások, váltások, visszatelepülés stb.)

 Egy szállítási feladaton belül több szállítási alágazat kombinált

alkalmazása (Irak), multimodális szállítási módszerek (pl.
konténerizáció); 38
2022. 05. 22.
 Stratégiai szállítások
(légi és vízi szállítási alágazat)

1. Kitelepülés az alkalmazási területre, vagy a

Befogadó Nemzet területére;
2. Az utánszállítások megszervezése, sérültek,
betegek légi kiürítése;
3. Személyi állomány váltásának megszervezése;
4. Hazatelepülés az alkalmazási területről, vagy a
Befogadó Nemzet területéről;

39
2022. 05. 22.
 NATO stratégiai légi szállítási lehetőségei
 1999 aug.: NATO Védelmi Képesség Kezdeményezések (DCI);
 - 7 nemzet együtt saját katonai repülőépítési programot indít be
(180 db A-400M), mások más típusú szállító repülőgépeket
vásárolnak;
 - több nemzet együttműködési szerződést kötött saját katonai légi
szállításainak összehangolására, egymás részére C-130 üzemóra
ekvivalens elszámolása alapján szállítások végzésére (EAC-
Eindhoven);
 2002 november: NATO Prágai Képességvállalások (PCC);
 - 11 tagország Szándéknyilatkozatot ír alá közös megoldás
előkészítésére (Magyarország is);
 - megalakul a Magasszintű Stratégiai Légi Szállítási Csoport
(HLG/SALIS) a NATO közös (többnemzetű) átmeneti légi szállító
kapacitás biztosításának kidolgozására Németország vezetésével;
 2003 június: a NATO védelmi miniszteri értekezletén Szándéklevél
kerül aláírásra a HLG/SALIS által kidolgozott Stratégiai Légi
Szállítás Átmeneti Megoldás (Strategic Airlift Interim Solution 40
/SALIS/) létrehozására; 2022. 05. 22.
 A NATO stratégiai légi szállítási
lehetőségei
 2004. június: 16 NATO (Magyarország is) és PfP tagország
Egyetértési Nyilatkozatot ír alá az együttműködésről és a SALIS
munkacsoport megbízza a NATO Beszerzési Ügynökségét
(NAMSA) nemzetközi tender lefolytatásával garantáltan
rendelkezésre álló nehéz szállító kapacitások beszerzésére;
 Ruslan-SALIS GmbH, Lipcse
 2006-tól 2 db AN-124 Lipcsében állandó készenlétben
2 db AN-124, 6 napos készenlétben
2 db AN-124, 9 napos készenlétben
 Stratégiai Légiszállítást Koordináló Részleg (Strategic Airlift
Coordination Cell /SALCC/) Eindhoven
 Feladat: a gépek aktiválása és a fel nem használt repülési órák
adásvétele, váratlan nemzeti szállítási feladatok biztosítása 41
2022. 05. 22.
LÉGI SZÁLLÍTÁS KUVAITBA

42
AN-124 RUSLAN 2022. 05. 22.
Movement Coordination Centre
Europe
(MCCE)

43
2022. 05. 22.
 MOVEMENT COORDINATION
CENTRE EUROPE (MCCE)

 Koordinálja a résztvevő országok igényeit, azok

NATO, EU műveleti és kiképzési, szállítási
szükségleteinek kielégítését
 Légi, tengeri és felszíni szállítási koordináció
 MCCE szervezetében a Stratégiai Légiszállítást
Koordináló Részleg (SALCC)
 26 (+1)MCCE TAG

Lithuania

USA
Denmark Poland
Estonia
Austria
Belgium Finland
Czech Rep.
Spain
Canada Netherlands
Luxembourg Portugal Romania
Hungary

Sweden
France Italy Turkey
Germany Slovenia

Latvia
UK
Slovakia
Norway Croatia
MCCE
 STRATEGIC AIRLIFT INTERIM
SOLUTION (SALIS)
• AN-124/100 repülőgépek
Éves díj: 467 e EUR + •Csak teherszállításra
változó költségek alkalmas
(120 t 3 6 fő kíséret)
2015-ben 17 óra
• RUSLAN SALIS Gmbh
•(Lipcse)
• SALCC (Eindhoven)
• kb. 31.100 EUR/ óra
FH
alkalom össz. keret • 72 órán belüli garantált
év db repülési óra (óra)
2008 1 8,87 23,1 rendelkezésre állás (2 db)
2009
2010
3
1
28,13
7,5
24,6
24,6
• 144 órán belüli garantált
2011 2 20,5 25,58 rendelkezésre állás (+2db)
2012
2013
2
3
25
37,5
25,58
8,5
• 216 órán belüli garantált
2014 2 32 8,5 rendelkezésre állás (+2db)
évek átlaga: 22,8 óra/év
 Multinational Sealift Steering
Committee (MSSC)

Nine Nations initially signed in December 2003 the

Multinational Implementation Arrangement (MIA):

To reduce NATO shortfall on Sealift Capacity by creating a

Sealift Capability Package (SCP)
To establish the Multinational Sealift Steering Committee
(MSSC)
To use SCC as coordination body and as secretariat for the MSSC
To use 2004 as a Trial Year

The MSSC is opening the Multinational Implementation

Arrangement (Többnemzeti Végrehajtási Rendelkezés) for 47
EU Nations and other bodies using a cost share formula.
2022. 05. 22.
 Strategic Airlift Coordination Cell
(SALCC)
Strategic Airlift Coordination Cell (SALCC) created Jan 2006
from Strategic Airlift Interim Solution (SALIS)

72 hrs / 6 days / 9 days notice to move

Deployment of forces on high readiness

in support of NATO/EU operations

On request of SALIS nations participating in NATO/EU operations

BEL, CAN, CZE, DEU, DNK, FIN, FRA, GBR, HUN,

LUX, NLD, NOR, POL, PRT, SVK, SVN, SWE, GRC
48
2022. 05. 22.
 MCCE Establishment
• The MCCE will be established on 1 July 2007

• Merger of:

• European Airlift Centre (EAC), est. 2001

• Sealift Coordination Centre (SCC), est. 2002

• Multinational Organization based on a

Technical Arrangement between Participants

• A Centre with a Multi-Modal focus

49
2022. 05. 22.
EAC/SCC Development
AIR TRANSPORT

AIR TRANSPORT/
AIR TO AIR REFUELLING
SEA TRANSPORT

IN-LAND
SURFACE
TRANSPORT
SURFACE TRANSPORT

AIR TO AIR
REFUELLING

50
2022. 05. 22.
 Support to NATO
CSA with SHAPE AMCC:
 ISAF Cargobooking on behalf of JFCB J4
Flights: 86 / Payload: 2335T
NATO: 739 T
Nations: 1596 T
32%

68% 51
2022. 05. 22.
 SALCC MCCE
SALCC
Czech Rep.
Slovakia Romania
Greece Austria
Finland Poland

Luxembourg
Portugal Denmark Estonia

Canada Germany
France
Italy
Belgium

Spain
Netherlands Norway
Slovenia
Hungary Latvia

Sweden UK Turkey
MCCE
52
2022. 05. 22.
Support to EU

Deployment
EUFOR DR CONGO
Ships: 9 6
An-124:
Inter-theatre 23 19
Intra-theatre 35 32

A-310: 18 14
EUFOR TCHAD – SAR
planning Started, MCCE attended
1st mtg in OHQ in Paris 30-31 Nov
53
2022. 05. 22.
 Az MH tengeri szállítási lehetőségei

 A nemzeti, nemzetközi polgári tengeri szállító

kapacitás igénybevétele;
2003 május: Nem garantált rendelkezésre állási
szerződés megkötése a dán DFDS szállítmányozó
vállalattal (első példa az iraki kiszállítás);

 Részvétel NATO/EU többnemzeti megoldásokban;

2003 december: Csatlakozás a Többnemzeti
Végrehajtási Rendelkezéshez (MIA) és részvétel a
2004 évi Tengeri Szállítókapacitás Csomag
finanszírozásában (az első feladat az iraki
visszaszállítás)
54
2022. 05. 22.
 Az MH tengeri szállítási
lehetőségei
 Többnemzeti Tengeri Szállítást Irányító
Bizottság (Multinational Sealift Steering
Committee /MSSC/)
 2006. évi Tengeri Szállító Kapacitás Csomag
(Sealift Capability Package /SCP/) összetevői:
- 1 db köz. spanyol Ro-Ro hajó (10 v. 30 nap)
- 2 db köz. dán Ro-Ro hajó (teljes idejű bérlet)
- 4 db köz. brit katonai Ro-Ro hajó
- 1 db köz. Ro-Ro hajó norvég rendelkezésre állási
szerződés alapján
55
2022. 05. 22.
 TENGERI SZÁLLÍTÁS KUVAITBA

SEATRADER
Orosz építésű, 3 fedélzetű, 1000 LIMs, RORO 56
Máltai zászló alatt hajózik 2022. 05. 22.
Transportrouten

NORD Straße
Luft 13 h ca. 30 Tage
NORD Schiene
ca. 35 Tage

Luft/See via
Trabzon/Türkei
4h + ca. 3 Wochen

Land/See via
Pakistan
mind. 8 Wochen

57
2022. 05. 22.
Über Trabzon
nach Emden

58
2022. 05. 22.
 3. Az üzemanyag-ellátás
NATO Ellátási és Beszerzési Ügynökség
(NATO Support and Procurement Agency,
NSPA):
- tárolás, kezelés, elosztás, szivattyúzási
létesítmények hatékonyságának növelése
érdekében a szövetséges kapacitások
értékelése,
- szabványosítás,
- irányítja a NATO Csővezeték Rendszert
59
2022. 05. 22.
 Az üza-ellátás részterületei
 a NATO ellátási rendszerében jelentkező üzemanyag-ellátási
problémák kezelésére irányuló polgári felkészülés;
 a katonai célokat szolgáló üzemanyagok elosztása a NATO-
Csővezeték Rendszerben (NATO Pipeline System, NPS) és más
kapcsolódó létesítményekben;
 expedíciós műveletek üzemanyag-ellátása;
 a légierő és a haditengerészet bázisainak, valamint a szárazföldi
kötelékek ellátása;
 a katonai hajtóanyagok, kenő- és karbantartó anyagok, származékok
kapcsolata a haditechnikai eszközök minden típusával;
 az ellátás tervezése;
 a hajtó- és kenőanyagok, valamint az üzemanyag-szaktechnikai
eszközök (Petroleum Handling Equipment, PHE)
szabványosításának, csereszabatosságának, interoperabilitásának
kutatása. 60
2022. 05. 22.
 Csővezeték rendszerek
1. Olaszország, Görögország, Törökország
2. Nagy-Britannia, Norvégia, Portugália
3. Dánia, Németország (NEPS)
4. Belgium, Hollandia, Franciaország, Né-
metország, Luxemburg (CEPS)

Összesen: 14 500 km!!!

61
2022. 05. 22.
CEPS

62
2022. 05. 22.
 Csővezeték rendszerek
Közép-Európai Csővezeték Rendszer üzemeltetői:
- Kanada
- Belgium
- Franciaország
- Németország
- Luxemburg
- Hollandia
- Nagy-Britannia
- USA

63
2022. 05. 22.
 4. Egységes Üzemanyag
Koncepció (Single Fuel Policy)
 F-34

 Felhasználása repülőgépekben és
gépjárművekben

 Előny: üza. ellátási lánc egyszerűsödése

64
2022. 05. 22.
NATO Tábori Üzemanyagraktár Stratégia
(NATO Bulk Fuel Strategy, BFS)

A NATO üza infrastruktúrája tároló és szállító

gerincként
- biztosítja a NATO erők üza ellátását 5. cikkely
alá eső műveleteknél;
- az erők alapvető ellátási forrását szövetségi
területen kívüli válságreagáló műveleteknél;
- NATO és nemzeti tartalékként szolgál.
A NATO üza tároló rendszerei stratégiai eszközök

65
2022. 05. 22.
 Telepíthető Üzemanyag-ellátó Rendszer
(Deployable Fuels Handling Equipment, DFHE)

• Rendeltetése: a műveletek hatékony és gyors üza

ellátásának biztosítása
• Részei:
- Harcászati Üza Ellátó Rendszer (Tactical Fuel
Handling Equipment, TFHE)
- Mobil Csővezeték Javító Készlet (Mobile Pipeline
Repair Equipment, MPRE)
A DFHE 16 önálló, de kompatibilis modulból áll

66
2022. 05. 22.
 67
2022. 05. 22.
 68
2022. 05. 22.
 69
2022. 05. 22.
 70
2022. 05. 22.
 71
2022. 05. 22.
 72
2022. 05. 22.
 73
2022. 05. 22.
 74
2022. 05. 22.
 75
2022. 05. 22.
 76
2022. 05. 22.
Safety Fuel 2012

77
2022. 05. 22.
DOS = Day of Supply
FUEL DOS FIGURES
Current DOS figures
Location F-34 F-54
FSB MES 95.000
65.000 31.000 Reviewed and
Reviewed and
changed July2008
changed Dec 2009

PRT MEY 2.000 4.000

5.700
Reviewed and
PRT MES N/A 4.500 changed Sept 2009

PRT KDZ 1.000 7.500

PRT FEY 1.000 7.000
PRT PEK 1.000 2.500

78
2022. 05. 22.
 Logistic Overview PRT and FSB

WEEK 40 PRT MEY PRT MES PRT KDZ PRT FEY PRT PEK FSB MES

92 % 90 % 88 % 79 % 92 % 83 %
Vehicle

91 % 61 % 75 % 78 % 73 %
F-34 NA

91 % 74 % 94 % 75 % 45 % 79 %
F-54

8 / 10 22 / 0 14 / 10 13 / 10 20 / 0 20
Ammo (DOS)

Remarks: F-34 PRT KDZ 40 DOS

F-54 PRT FEY 19 DOS
F-54 PRT PEK 28 DOS
F-34 FSB MES 18 DOS 79
2022. 05. 22.
 Fuel delivery capability

Projected Consumption Rate Critical Path

306.000
Inbound = consumption
• visibility / consumption forecast
95.000 • reliability on contractors
= 1 DOS
• no disruption on GLOC
• no other unknown exceptions

Critical Constraint Assessment

24 DOS

USFOR-A requirements can be

X+3 supported by RC N provided there are
No further support
to US - forces no disruptions to fuel storage levels. In
the event of disruption to fuel
15 DOS replenishment, we will have 3 days to
react and the remaining 14 days will be
redirected to support the FSB MES.
US Forces are encouraged to develop a
X contingency plan in the event of 80
disruption to days of supply. 2022. 05. 22.
 Monthly ISAF Fuel BXP Figures

Towraghondi (10%)
15500000 Litres of fuel

Sher Khan (8%)

Heyratan (26%) 21950000 Litres of fuel
71,042,000 Litres of fuel
[8000 tonnes of freight]

Torkham (10%)
35295000 Litres of fuel
Scale 1:2,000,000
[40000 tonnes of freight]

Chaman (46%)
71730000 Litres of fuel
[9000 tonnes of freight]

t Border Crossing Points 81

2022. 05. 22.
KÉRDÉS?

82
2022. 05. 22.
 Mozgatás-szállítás és
üzemanyag-ellátás
Oktatási kérdések:

1. Mozgatási és szállítási alapelvek

2. Mozgatási és szállítási eljárások
3. Üzemanyag-ellátás
4. Egységes üzemanyag koncepció

1
2022. 05. 22.
 új fogalmak, módszerek
 Readiness Action Plan (RAP): Készenléti Akcióterv;
 Enhanced NATO Response Forces (eNRF):
Megerősített NATO Reagáló Erők, a korábbi NRF
erőknél jóval rövidebb készenléti idejű katonai
szervezetek;
 Very High Rediness Joint Task Force (VJTF):
Nagyon Magas Készenlétű Összhaderőnemi Műveleti
Erő;
 Graduated Response Plan (GRP): Lépcsőzetes
Cselekvési Terv;
 NATO Force Integration Unit (NFIU): NATO-erőket
integráló elem. 2
2022. 05. 22.
az új elképzelések megvalósulása
 A fő döntési folyamat 2014 szeptemberétől
2015. 2016 októberig tartott, amikor
elfogadták az eNRF koncepciót és két új
NFIU létrehozását Magyarországon és
Szlovákiában.
 eNRF lépcsői
– Nagyon Magas Készenlétű Összhaderőnemi
Kötelék (VJTF)
– Előzetes Követő Erők (IFFG)
– Követő Erők (FFG)
3
2022. 05. 22.
 RSOM-I

RSOM-I AO RC North
US Force Flow USFOR-A
Project Group RC North LNO‘s

Reception Staging Onward Movement Integration

USFOR-A
AW MeS USFOR-A JMCC
J3/4

IJC
USFOR-A USFOR-A USFOR-A CJ3/4
LNO‘s LNO‘s LNO‘s
Staging Area G – LOC
FSB MeS COB/FOB
FOB A – LOC
AW BaseOps AW Spt Grp
i.e. i.e.
AW
Camp Spann Camp Griffin
FSO/ATC

4
2022. 05. 22.
. Reception, Staging, Onward Movement (RSOM) Erők
Fogadása Állomásoztatása és Előrevonása
Értelmezések:
 Az RSOM az erők telepítésének az a szakasza, amikor a
kijelölt erők a műveleti területre személyi állományukkal
felszerelésükkel és anyagi készleteikkel együtt beérkeznek
és az Összhaderőnemi Parancsnok (JFC) műveleti
követelményeinek elérik a műveleti képességeiket.
 Az RSOM alapvetően hadműveleti tevékenység, amelynek
sikeres végrehajtása jelentős logisztikai támogatást és a
BNT erőforrások igénybevételét igényli-
 Magyarország szempontjából meghatározó jelentőségű,
hogy az erők fogadásában és állomásoztatásában az
ország tranzit vagy célkörlet (FD) szerepet tölti be.
 5
2022. 05. 22.
RSOM fázisai
 fogadás;
 állomásoztatás;
 előrevonás.
Szállítási elvek: Technikai eszközök 80% vasúti
szállítással, 10% közúton illetve 10% légi úton
Személyi állomány 80% légi úton, 20% közúton
érkezik

6
! 2022. 05. 22.
 3. RSOM & HNS

Honi Terület Gyülekezési körlet Műveleti terület

Kirakó
Berakó
repülőtér repülőtér

Gyülekezési
kürlet Települési hely
Béke helyőrség
Berakó
állomány

Berakó Kirakó
kikötő kikötő

Hadfelszerelés Személyi állomány

NEM NYILVÁNOS!
 RSOM & HNS
Stratégiai szállítás
Gyülekezési körlet Műveleti terület
Kirakó
Berakó
repülőtér repülőtér

Gyülekezési
körlet Települési hely
Béke helyőrség
Berakó
állomány

Berakó Kirakó
kikötő kikötő

Hadfelszerelés Személyi állomány

 3. RSOM & HNS
RSOM – Befogadó Nemzet
Gyülekezési körlet Műveleti terület
Kirakó
Berakó
repülőtér repülőtér

Gyülekezési
körlet Települési hely
Béke helyőrség
Berakó
állomány

Berakó Kirakó
kikötő kikötő

Hadfelszerelés Személyi állomány

NEM
 1. Mozgatási és szállítási
alapelvek
 Kollektív felelősség
- NATO felelősség
NATO Pk. felelős az erők felvonulásáért,
kivonásáért és az utánpótlási szállításokért
- Nemzeti felelősség
Szállítási erőforrások megszerzése, az erők
felvonultatása és kivonása

10
2022. 05. 22.
 1. Mozgatási és szállítási
alapelvek
 Együttműködés
NATO-nemzeti, katonai és polgári
hatóságok
 Koordináció
 Gazdaságosság
 Hatékonyság
 Rugalmasság
 Hadműveleti prioritás

11
2022. 05. 22.
 1. Mozgatási és szállítási
alapelvek
 Egyszerűség

 Szabványosítás

 Szállítási kompatibilitás

 Átláthatóság

12
2022. 05. 22.
 2. Mozgatási és szállítási
eljárások
1. Általános eljárások
- NATO, nemzeti polg. és katonai
hatóságok felelősek
- Közös katonai és polgári tervezés
- Az erőik felvonultatásához, utánpót-
lásához és kivonásához szükséges
erőforrások biztosítása nemzeti felelős-
ség
13
2022. 05. 22.
 2. Mozgatási és szállítási
eljárások
1. Általános eljárások
- Két- vagy többoldalú szállítási
egyezmények
- A NATO hdm.-ek mozgatási szállítási
tervezését elsőbbségi sorrendbe kell
besorolni
- Az országok gondoskodjanak az elegen-
dő szállítási kapacitásról
14
2022. 05. 22.
 2. Mozgatási és szállítási
eljárások
1. Általános eljárások
- Hdm-i mozgékonyság növelése érdeké-
ben klt-ek előre való letárolása
- Szövetséges Felvonultatási és Mozgatási
Rendszer (ADAMS)
- Összehangolt sérültkiürítés bevonása a
mozgatási tervbe

15
2022. 05. 22.
 2. Mozgatási és szállítási
eljárások
2. A hds. polgári támogatásának eljárásai

- Polgári szállítási kapacitás felmérése,

hozzáférhetősége és felhasználhatósága
- Katonai és polg. szervek együttműködése

16
2022. 05. 22.
 2. Mozgatási és szállítási
eljárások
Az erőforrások beszerzési eljárásai:
- két- vagy többoldalú
egyezmények
- Polg. száll. erőforrások
kereskedelmi eljárások
alkalmazásával való igénybevé-
tele
- Közös felhasználásra felajánlott
kapacitások igénybevételére
vonatkozó kérelem a szövetséges
parancsnoksághoz 17
2022. 05. 22.
 2. Mozgatási és szállítási
eljárások
- Polgári erőforrások átirányítására vonatko-
zó intézkedések
- Közös felhasználásra rendelkezésre bocsá-
tott kapacitások jelentése

18
2022. 05. 22.
 Mozgékonysági szintek
 Startégiai mozgékonyság

 Hadműveleti mozgékonyság

 Harcászati mozgékonyság

19
2022. 05. 22.
 Stratégiai mozgékonyság
A startégiai mozgékonyság az erőknek és a
hozzájuk tartozó logisztikai támogatásnak
a nagy távolságokra történő gyors és
hatékony mozgatási képessége.

Lehet: régiók közötti

NATO felelőségi körzeten kívül

20
2022. 05. 22.
NATO ISAF Air Bridge (PAX)

Brussels

Cologne
Manas-KGZ
Ramstein
Dushanbe-TJK

Termez-UZB

Kabul

(NATO) BE EMBRAER

(NATO) DEU A-310

(NATO) US C-17
21
2022. 05. 22.
 Hadművelet mozgékonyság
A hadműveleti mozgékonyság az erőknek és
a hozzájuk tartozó logisztikai
támogatásnak régión belül történő gyors és
hatékony mozgatási képessége.

Felöleli a regionális erőknek a nagyobb

ellenséges előnyomulással szembeni
koncentrálási, valamint a hadműveleti
tartalékok előkoncentrálási képességét.

22
2022. 05. 22.
 Harcászati mozgékonyság
A harcászati mozgékonyság a helyben lévő
regionális erőknek – hadosztály szinttel
bezárólag – az ellenséges nagyobb
előrenyomulással szembeni koncentrálási,
valamint a harcászati tartalékok
ellenkoncentrálási képessége.

23
2022. 05. 22.
 Szállítási módok
 Légi

 Tengeri

 Földfelszíni: közúti, vasúti, földfelszíni

vízi úti

24
2022. 05. 22.
 Intermodularitás
Képesség a szállítmányoknak minimális
kezelési (rakodási) szükségletekkel az
egyik szállítási módról a másik szállítási
módra történő átterelési képessége.

Több mint szállítási mód, magában foglalja

még a konténert, a csomagolást vagy más
előkészületeket is.

25
2022. 05. 22.
 NATO stratégiai szállítási elvek
Berakó Kirakó
repülőtér repülőtér

Gyülekezési körlet
Összpontosítási

ALKALMAZÁSI
KÖRLET
BÁZIS

TERÜLET
körlet
Béke Fogadó
helyőrség Nemzet

Berakó
kikötő Kirakó
Hadfelszerelési anyagok kikötő Jogkörátadás
26
Személyi állomány 2022. 05. 22.
Az RC (N) legveszélyesebb útszakaszai
Uzbekistan
Tajikistan
SHIR KHAN
BXP
HAIRATON
BXP CAPRICORN
ORION
NEPTUNE

Turkmenistan DRAGON LEO

G G GEMINI

Jawzjan
Highway y 1 RR North Balkh Kunduz
KAMINS

SCORPIO Takhar
Highway 3 Badakhshan
Highway 3

ARCHER

Samangan
Baghlan
Faryab
Sari Pul
G

27
2022. 05. 22.
 RC NORTH ROUTE STATUS REPORT

Uzbekistan
Tajikistan
SHIR
HQ KHAN
ISAF TMCC: planned IED
BXPtargeting supply trucks
attacks
HAIRATAN
Threat Warning – VBIED attacks planned BXP ORION
CAPRICORN NEPTUNE
against US facilities and Balkh ProvPolHQ
Turkmenistan DRAGON LEO

G G GEMINI

Jawzjan
Highway y 1 RR North Balkh Kunduz
KAMINS

SCORPIO Takhar
Highway 3 Badakhshan
Highway 3

ARCHER

Samangan
Baghlan
Faryab
Threat Warning - Possible IEDs in
Threat Warning – IED, ambushSari Pul
threat CHAHAR DARREH district
G

SALANG PASS
open

28
As of 2009/10/02
2022. 05. 22.
Szállítás a hadszíntéren

29
2022. 05. 22.
SALANG PASS - TUNNEL

30
2022. 05. 22.
Problémák a közúti szállításnál

31
2022. 05. 22.
Afganisztán a korlátlan lehetőségek országa…

…if there are any problems with transportations:

don`t worry, be happy!

32
2022. 05. 22.
 Határátkelők (BXP)
BXP SHIR KHAN BXP HEYRATON

•OPERATIONAL, NO RESTRICTION •OPERATIONAL, NO RESTRICTION

• BXP WILL BE USED FOR CARGO VIA ROAD • MOST IMPORTANT BXP IN NORTH AFG FOR
CARGO VIA ROAD, WATERWAY AND RAIL
•LEADS BY ABP AND LINKED WITH HWY6 JUPITER
•LEADS BY ABP AND LINKED WITH HWY5 HYDRA
•STATICALLY REINFORCED CONCRETE / STEEL
CONSTRUCTION (MLC UNKNOWN)
•TWO LANE ARE APPROPRIABLE FOR ROAD
TRAFIC INCLUDING SEPPARATLY PEDESTRIAN
ZONE
•WIDE OF CARRIAGEWAY IS 7 METERS 33
2022. 05. 22.
Utánszállítás Németországból

TROLLENHAGEN

BREMERHAVEN

BXP
HEYRATAN

MES
KBL

SALANG-
PASS KYBER-
PASS

KARACHI
34
2022. 05. 22.
 Strategic HUB + US FF
MANAS
RAMSTEIN

USFF to MES
no fuel required
fuel required in MeS
2 / 3 shuttles

2-3/day

1-2 per day

2-3 shuttles
MeS – FD

OMAN US FF to MES

211.000 ltr 35
2022. 05. 22.
 A műveletek során várható szállítási igények

 Az európai tagországok megsegítése, illetve a balkáni békefenntartó

tevékenység: a hadfelszerelés és a személyi állomány szállítása
alapvetően vasúton;
 1500-2000 kilométeres szállítási távolság felett: a hadfelszerelés
tengeri szállítása (vasúton a tengeri kikötőkbe);

 500-600 kilométernél nagyobb szállítási távolság esetén a személyi

állomány és a hadfelszerelés légi szállítása (szemrevételezés,
előkészítő részleg és a személyi állomány kitelepítése, sürgős
utánszállítások, váltások, visszatelepülés stb.)

 Egy szállítási feladaton belül több szállítási alágazat kombinált

alkalmazása (Irak), multimodális szállítási módszerek (pl.
konténerizáció); 38
2022. 05. 22.
 Stratégiai szállítások
(légi és vízi szállítási alágazat)

1. Kitelepülés az alkalmazási területre, vagy a

Befogadó Nemzet területére;
2. Az utánszállítások megszervezése, sérültek,
betegek légi kiürítése;
3. Személyi állomány váltásának megszervezése;
4. Hazatelepülés az alkalmazási területről, vagy a
Befogadó Nemzet területéről;

39
2022. 05. 22.
 NATO stratégiai légi szállítási lehetőségei
 1999 aug.: NATO Védelmi Képesség Kezdeményezések (DCI);
 - 7 nemzet együtt saját katonai repülőépítési programot indít be
(180 db A-400M), mások más típusú szállító repülőgépeket
vásárolnak;
 - több nemzet együttműködési szerződést kötött saját katonai légi
szállításainak összehangolására, egymás részére C-130 üzemóra
ekvivalens elszámolása alapján szállítások végzésére (EAC-
Eindhoven);
 2002 november: NATO Prágai Képességvállalások (PCC);
 - 11 tagország Szándéknyilatkozatot ír alá közös megoldás
előkészítésére (Magyarország is);
 - megalakul a Magasszintű Stratégiai Légi Szállítási Csoport
(HLG/SALIS) a NATO közös (többnemzetű) átmeneti légi szállító
kapacitás biztosításának kidolgozására Németország vezetésével;
 2003 június: a NATO védelmi miniszteri értekezletén Szándéklevél
kerül aláírásra a HLG/SALIS által kidolgozott Stratégiai Légi
Szállítás Átmeneti Megoldás (Strategic Airlift Interim Solution 40
/SALIS/) létrehozására; 2022. 05. 22.
 A NATO stratégiai légi szállítási
lehetőségei
 2004. június: 16 NATO (Magyarország is) és PfP tagország
Egyetértési Nyilatkozatot ír alá az együttműködésről és a SALIS
munkacsoport megbízza a NATO Beszerzési Ügynökségét
(NAMSA) nemzetközi tender lefolytatásával garantáltan
rendelkezésre álló nehéz szállító kapacitások beszerzésére;
 Ruslan-SALIS GmbH, Lipcse
 2006-tól 2 db AN-124 Lipcsében állandó készenlétben
2 db AN-124, 6 napos készenlétben
2 db AN-124, 9 napos készenlétben
 Stratégiai Légiszállítást Koordináló Részleg (Strategic Airlift
Coordination Cell /SALCC/) Eindhoven
 Feladat: a gépek aktiválása és a fel nem használt repülési órák
adásvétele, váratlan nemzeti szállítási feladatok biztosítása 41
2022. 05. 22.
LÉGI SZÁLLÍTÁS KUVAITBA

42
AN-124 RUSLAN 2022. 05. 22.
Movement Coordination Centre
Europe
(MCCE)

43
2022. 05. 22.
 MOVEMENT COORDINATION
CENTRE EUROPE (MCCE)

 Koordinálja a résztvevő országok igényeit, azok

NATO, EU műveleti és kiképzési, szállítási
szükségleteinek kielégítését
 Légi, tengeri és felszíni szállítási koordináció
 MCCE szervezetében a Stratégiai Légiszállítást
Koordináló Részleg (SALCC)
 26 (+1)MCCE TAG

Lithuania

USA
Denmark Poland
Estonia
Austria
Belgium Finland
Czech Rep.
Spain
Canada Netherlands
Luxembourg Portugal Romania
Hungary

Sweden
France Italy Turkey
Germany Slovenia

Latvia
UK
Slovakia
Norway Croatia
MCCE
 STRATEGIC AIRLIFT INTERIM
SOLUTION (SALIS)
• AN-124/100 repülőgépek
Éves díj: 467 e EUR + •Csak teherszállításra
változó költségek alkalmas
(120 t 3 6 fő kíséret)
2015-ben 17 óra
• RUSLAN SALIS Gmbh
•(Lipcse)
• SALCC (Eindhoven)
• kb. 31.100 EUR/ óra
FH
alkalom össz. keret • 72 órán belüli garantált
év db repülési óra (óra)
2008 1 8,87 23,1 rendelkezésre állás (2 db)
2009
2010
3
1
28,13
7,5
24,6
24,6
• 144 órán belüli garantált
2011 2 20,5 25,58 rendelkezésre állás (+2db)
2012
2013
2
3
25
37,5
25,58
8,5
• 216 órán belüli garantált
2014 2 32 8,5 rendelkezésre állás (+2db)
évek átlaga: 22,8 óra/év
 Multinational Sealift Steering
Committee (MSSC)

Nine Nations initially signed in December 2003 the

Multinational Implementation Arrangement (MIA):

To reduce NATO shortfall on Sealift Capacity by creating a

Sealift Capability Package (SCP)
To establish the Multinational Sealift Steering Committee
(MSSC)
To use SCC as coordination body and as secretariat for the MSSC
To use 2004 as a Trial Year

The MSSC is opening the Multinational Implementation

Arrangement (Többnemzeti Végrehajtási Rendelkezés) for 47
EU Nations and other bodies using a cost share formula.
2022. 05. 22.
 Strategic Airlift Coordination Cell
(SALCC)
Strategic Airlift Coordination Cell (SALCC) created Jan 2006
from Strategic Airlift Interim Solution (SALIS)

72 hrs / 6 days / 9 days notice to move

Deployment of forces on high readiness

in support of NATO/EU operations

On request of SALIS nations participating in NATO/EU operations

BEL, CAN, CZE, DEU, DNK, FIN, FRA, GBR, HUN,

LUX, NLD, NOR, POL, PRT, SVK, SVN, SWE, GRC
48
2022. 05. 22.
 MCCE Establishment
• The MCCE will be established on 1 July 2007

• Merger of:

• European Airlift Centre (EAC), est. 2001

• Sealift Coordination Centre (SCC), est. 2002

• Multinational Organization based on a

Technical Arrangement between Participants

• A Centre with a Multi-Modal focus

49
2022. 05. 22.
EAC/SCC Development
AIR TRANSPORT

AIR TRANSPORT/
AIR TO AIR REFUELLING
SEA TRANSPORT

IN-LAND
SURFACE
TRANSPORT
SURFACE TRANSPORT

AIR TO AIR
REFUELLING

50
2022. 05. 22.
 Support to NATO
CSA with SHAPE AMCC:
 ISAF Cargobooking on behalf of JFCB J4
Flights: 86 / Payload: 2335T
NATO: 739 T
Nations: 1596 T
32%

68% 51
2022. 05. 22.
 SALCC MCCE
SALCC
Czech Rep.
Slovakia Romania
Greece Austria
Finland Poland

Luxembourg
Portugal Denmark Estonia

Canada Germany
France
Italy
Belgium

Spain
Netherlands Norway
Slovenia
Hungary Latvia

Sweden UK Turkey
MCCE
52
2022. 05. 22.
Support to EU

Deployment
EUFOR DR CONGO
Ships: 9 6
An-124:
Inter-theatre 23 19
Intra-theatre 35 32

A-310: 18 14
EUFOR TCHAD – SAR
planning Started, MCCE attended
1st mtg in OHQ in Paris 30-31 Nov
53
2022. 05. 22.
 Az MH tengeri szállítási lehetőségei

 A nemzeti, nemzetközi polgári tengeri szállító

kapacitás igénybevétele;
2003 május: Nem garantált rendelkezésre állási
szerződés megkötése a dán DFDS szállítmányozó
vállalattal (első példa az iraki kiszállítás);

 Részvétel NATO/EU többnemzeti megoldásokban;

2003 december: Csatlakozás a Többnemzeti
Végrehajtási Rendelkezéshez (MIA) és részvétel a
2004 évi Tengeri Szállítókapacitás Csomag
finanszírozásában (az első feladat az iraki
visszaszállítás)
54
2022. 05. 22.
 Az MH tengeri szállítási
lehetőségei
 Többnemzeti Tengeri Szállítást Irányító
Bizottság (Multinational Sealift Steering
Committee /MSSC/)
 2006. évi Tengeri Szállító Kapacitás Csomag
(Sealift Capability Package /SCP/) összetevői:
- 1 db köz. spanyol Ro-Ro hajó (10 v. 30 nap)
- 2 db köz. dán Ro-Ro hajó (teljes idejű bérlet)
- 4 db köz. brit katonai Ro-Ro hajó
- 1 db köz. Ro-Ro hajó norvég rendelkezésre állási
szerződés alapján
55
2022. 05. 22.
 TENGERI SZÁLLÍTÁS KUVAITBA

SEATRADER
Orosz építésű, 3 fedélzetű, 1000 LIMs, RORO 56
Máltai zászló alatt hajózik 2022. 05. 22.
Transportrouten

NORD Straße
Luft 13 h ca. 30 Tage
NORD Schiene
ca. 35 Tage

Luft/See via
Trabzon/Türkei
4h + ca. 3 Wochen

Land/See via
Pakistan
mind. 8 Wochen

57
2022. 05. 22.
Über Trabzon
nach Emden

58
2022. 05. 22.
 3. Az üzemanyag-ellátás
NATO Ellátási és Beszerzési Ügynökség
(NATO Support and Procurement Agency,
NSPA):
- tárolás, kezelés, elosztás, szivattyúzási
létesítmények hatékonyságának növelése
érdekében a szövetséges kapacitások
értékelése,
- szabványosítás,
- irányítja a NATO Csővezeték Rendszert
59
2022. 05. 22.
 Az üza-ellátás részterületei
 a NATO ellátási rendszerében jelentkező üzemanyag-ellátási
problémák kezelésére irányuló polgári felkészülés;
 a katonai célokat szolgáló üzemanyagok elosztása a NATO-
Csővezeték Rendszerben (NATO Pipeline System, NPS) és más
kapcsolódó létesítményekben;
 expedíciós műveletek üzemanyag-ellátása;
 a légierő és a haditengerészet bázisainak, valamint a szárazföldi
kötelékek ellátása;
 a katonai hajtóanyagok, kenő- és karbantartó anyagok, származékok
kapcsolata a haditechnikai eszközök minden típusával;
 az ellátás tervezése;
 a hajtó- és kenőanyagok, valamint az üzemanyag-szaktechnikai
eszközök (Petroleum Handling Equipment, PHE)
szabványosításának, csereszabatosságának, interoperabilitásának
kutatása. 60
2022. 05. 22.
 Csővezeték rendszerek
1. Olaszország, Görögország, Törökország
2. Nagy-Britannia, Norvégia, Portugália
3. Dánia, Németország (NEPS)
4. Belgium, Hollandia, Franciaország, Né-
metország, Luxemburg (CEPS)

Összesen: 14 500 km!!!

61
2022. 05. 22.
CEPS

62
2022. 05. 22.
 Csővezeték rendszerek
Közép-Európai Csővezeték Rendszer üzemeltetői:
- Kanada
- Belgium
- Franciaország
- Németország
- Luxemburg
- Hollandia
- Nagy-Britannia
- USA

63
2022. 05. 22.
 4. Egységes Üzemanyag
Koncepció (Single Fuel Policy)
 F-34

 Felhasználása repülőgépekben és
gépjárművekben

 Előny: üza. ellátási lánc egyszerűsödése

64
2022. 05. 22.
NATO Tábori Üzemanyagraktár Stratégia
(NATO Bulk Fuel Strategy, BFS)

A NATO üza infrastruktúrája tároló és szállító

gerincként
- biztosítja a NATO erők üza ellátását 5. cikkely
alá eső műveleteknél;
- az erők alapvető ellátási forrását szövetségi
területen kívüli válságreagáló műveleteknél;
- NATO és nemzeti tartalékként szolgál.
A NATO üza tároló rendszerei stratégiai eszközök

65
2022. 05. 22.
 Telepíthető Üzemanyag-ellátó Rendszer
(Deployable Fuels Handling Equipment, DFHE)

• Rendeltetése: a műveletek hatékony és gyors üza

ellátásának biztosítása
• Részei:
- Harcászati Üza Ellátó Rendszer (Tactical Fuel
Handling Equipment, TFHE)
- Mobil Csővezeték Javító Készlet (Mobile Pipeline
Repair Equipment, MPRE)
A DFHE 16 önálló, de kompatibilis modulból áll

66
2022. 05. 22.
 67
2022. 05. 22.
 68
2022. 05. 22.
 69
2022. 05. 22.
 70
2022. 05. 22.
 71
2022. 05. 22.
 72
2022. 05. 22.
 73
2022. 05. 22.
 74
2022. 05. 22.
 75
2022. 05. 22.
 76
2022. 05. 22.
Safety Fuel 2012

77
2022. 05. 22.
DOS = Day of Supply
FUEL DOS FIGURES
Current DOS figures
Location F-34 F-54
FSB MES 95.000
65.000 31.000 Reviewed and
Reviewed and
changed July2008
changed Dec 2009

PRT MEY 2.000 4.000

5.700
Reviewed and
PRT MES N/A 4.500 changed Sept 2009

PRT KDZ 1.000 7.500

PRT FEY 1.000 7.000
PRT PEK 1.000 2.500

78
2022. 05. 22.
 Logistic Overview PRT and FSB

WEEK 40 PRT MEY PRT MES PRT KDZ PRT FEY PRT PEK FSB MES

92 % 90 % 88 % 79 % 92 % 83 %
Vehicle

91 % 61 % 75 % 78 % 73 %
F-34 NA

91 % 74 % 94 % 75 % 45 % 79 %
F-54

8 / 10 22 / 0 14 / 10 13 / 10 20 / 0 20
Ammo (DOS)

Remarks: F-34 PRT KDZ 40 DOS

F-54 PRT FEY 19 DOS
F-54 PRT PEK 28 DOS
F-34 FSB MES 18 DOS 79
2022. 05. 22.
 Fuel delivery capability

Projected Consumption Rate Critical Path

306.000
Inbound = consumption
• visibility / consumption forecast
95.000 • reliability on contractors
= 1 DOS
• no disruption on GLOC
• no other unknown exceptions

Critical Constraint Assessment

24 DOS

USFOR-A requirements can be

X+3 supported by RC N provided there are
No further support
to US - forces no disruptions to fuel storage levels. In
the event of disruption to fuel
15 DOS replenishment, we will have 3 days to
react and the remaining 14 days will be
redirected to support the FSB MES.
US Forces are encouraged to develop a
X contingency plan in the event of 80
disruption to days of supply. 2022. 05. 22.
 Monthly ISAF Fuel BXP Figures

Towraghondi (10%)
15500000 Litres of fuel

Sher Khan (8%)

Heyratan (26%) 21950000 Litres of fuel
71,042,000 Litres of fuel
[8000 tonnes of freight]

Torkham (10%)
35295000 Litres of fuel
Scale 1:2,000,000
[40000 tonnes of freight]

Chaman (46%)
71730000 Litres of fuel
[9000 tonnes of freight]

t Border Crossing Points 81

2022. 05. 22.
KÉRDÉS?

82
2022. 05. 22.
 NATO-logisztika fogalma, területei,
alapelvei és funkciói

1. A NATO-logisztika fogalma és területei

2. A NATO-logisztika alapelvei
3. A NATO-logisztika funkciói

2022. 05. 22. 21:07

AJP-4(B) 2018 1
 1. A NATO-logisztika fogalma
és területei (AJP-4B)
1. NATO-logisztika:
a haderő mozgatásának és
fenntartásának tervezésével és
végrehajtásával foglalkozó tudomány

2022. 05. 22. 21:07

AJP-4(B) 2018 2
 A NATO-logisztika területei
a, tervezés és fejlesztés, beszerzés,
raktározás, szállítás, elosztás, fenntartás-
karbantartás, az anyagok kiürítése és az
elrendezése;

2022. 05. 22. 21:07

AJP-4(B) 2018 3
 A NATO-logisztika területei
b, személyszállítás;

c, létesítmények vásárlása, építése,

karbantartása, működtetése és elosztása;
(infrastruktúra kezelése a katonai műszaki – MILENG területe)

2022. 05. 22. 21:07

AJP-4(B) 2018 4
 ISAF légiszállítás

C-160

C-27J

C-130

2022. 05. 22. 21:07 5

 A NATO-logisztika területei
d, szolgáltatások beszerzése vagy nyújtása;

e, egészségügyi biztosítás.
(A NATO nemzetek egy része, így hazánk sem tekinti a logisztikai
támogatás részének)

2022. 05. 22. 21:07

AJP-4(B) 2018 6
 A NATO-logisztika területei
1. Termelői (előállítói) logisztika:
- kutatás,
- tervezés,
- fejlesztés,
- gyártás,
- anyagi eszközök átvétele.

2022. 05. 22. 21:07 7

 A NATO-logisztika területei
2. Fogyasztói (felhasználói) logisztika:
- termékek átvétele,
- tárolás,
- szállítás,
- karbantartás és javítás,
- üzemeltetés,
- az anyagok elosztása.
2022. 05. 22. 21:07 8
 Anyagosztályok
I. osztály: személyes vagy állati
fogyasztású anyagok (pl. élm. ag.,
takarmány)
II. osztály: állománytáblák által meghat. ag-
ok (pl. ruházat, fegyverek, tartalék
alkatrészek, járművek)
III. osztály: üzemanyagok
III/a. osztály: repülőgép üzemanyag
2022. 05. 22. 21:07
AJP-4(B) 2018 9
 Anyagosztályok
IV. osztály: erődítési és építési anyagok,
többlet gépjárművek

V. osztály: lőszerek, vegyi- és robbanó-

anyagok

2022. 05. 22. 21:07

AJP-4(B) 2018 10
 3. A NATO-logisztika alapelvei
(AJP-4B)
• Közös felelősség (NATO hatóságok – nemzetek)
• Jog- és hatáskör (NATO Pk. részére a log.
erőforrások felett)
• Műveleti követelmények elsődlegessége (a log.
erőfeszítéseknek a küldetés
végrehajtását kell biztosítaniuk)
• Együttműködés (nemzetek és NATO között,
nemzetek közötti katonai és
polgári EMŰ, nem V. cikkely
esetén EMŰ nem NATO-
2022. 05. 22. 21:07 nemzetekkel) 11
 A NATO-logisztika alapelvei
(AJP-4B)
• Koordináció (felelős a NATO, nemzetek
között, nemzetek és a NATO
között, eszközei az előre
megkötött szerződések)
• Szavatolt biztosítás (a nemzeteknek és a
NATO-nak önállóan v.
közösen kell biztosí-
taniuk a log.
erőforrásokat)
2022. 05. 22. 21:07 12
 A NATO-logisztika alapelvei
(AJP-4B)
• Elégségesség (időbeni, térbeni, mennyiségi és
minőségi, folyamatos
rendelkezésre állás)

• Egyszerűség (a parancsnok követelményeire épülő

egyszerű, feladatra optimalizált
szervezet, felépítés és eljárás)

2022. 05. 22. 21:07 13

 A NATO-logisztika alapelvei
(AJP-4B)
• Rugalmasság (a műveleti környezet változására –
helyzet és követelmények – való
alkalmazkodás)
• Láthatóság (erőforrások és képességek adatainak
biztosítása a NATO parancsnok
részére a megalapozott tervezés
és döntéshozatal érdekében)

2022. 05. 22. 21:07 14

 NATO logisztikai irányelvek
(AJP-4B)
• Felelősség
Az erők telepítése és ellátása kizárólagos
nemzeti felelősség (egyénileg vagy
együttműködésben) a művelet teljes időszakában
• Jog- és hatáskör
A NATO Pk-ra ruházott felelősséghez
biztosítani kell a jogkört az erők fogadására,
alkalmazására, fenntartására és visszatelepítésére
szolgáló képességek felett

2022. 05. 22. 21:07 15

 NATO logisztikai irányelvek
(AJP-4B)
• A logisztikai tervezés minden szinten része a
NATO tervezésnek.
– Védelem: A védelmi tervezés része, a nemzetek és a
NATO által kialakítandó közepes és hosszútávú
képesség tervezés a NATO Védelmi Tervezés
(NDPP) folyamatában
– Műveletek: A végrehajtandó NATO műveletek
tervezése

2022. 05. 22. 21:07 16

 NATO logisztikai irányelvek
(AJP-4B)
• Logisztikai tervezés a műveleti tervezésben (előzetes és
válságreagáló tervezés)
A NATO Műveleti Tervezési Rendszer része. A log.
tám-i elgondolást és szervezetet a rendelkezésre álló
haderőkhöz és azok feladataihoz kell igazítani. A
szükséges többnemzeti szint elérése érdekében a nemzeti
és a NATO log. tervezést már a műveleti tervezési
folyamat kezdetén össze kell hangolni
• Logisztikai vezetés és irányítás (C2)
Követelmény a gazdaságosság és hatékonyság. A
nemzetek a NATO pk-oknak a műveletek minden
szakaszában biztosítják a szükséges jog- és hatásköröket
pl.: koordináció, igények rangsorolása, a műveleti
területen lévő többnemzeti log. szervezetek (Joint
Logistics Support Group – JLSG) feletti műveleti
2022. 05. 22. 21:07 17

irányítás.
 NATO logisztikai irányelvek
(AJP-4B)
• Logisztikai készenlét és fenntarthatóság
A nemzeti és a NATO logisztikai
terveknek biztosítaniuk kell, hogy a
szükséges log. erőforrások minimálisan a
támogatandó erők készenléti és telepítési
szintjén kell lenniük.

2022. 05. 22. 21:07 18

 NATO logisztikai irányelvek
(AJP-4B)
• Logisztikai EMŰ
Többnemzeti támogatási megoldások:
- ipari szerződések;
- lízing;
- közös és többnemzeti beszerzés;
- előzetes készletezés;
- közös készletképzés és megosztás más
nemzetekkel;
- klt-ek beszerzése és kezelése EMŰ
2022. 05.megállapodások
22. 21:07 alapján 19
 NATO logisztikai irányelvek
(AJP-4B)
• Újraelosztás
A logisztikai erőforrások felett elsőd-
legesen a nemzetek rendelkeznek
A NATO Pk újraeloszthatja, de ez nem
lehet hiányzó nemzeti erőforrások pótlása
Logisztikai erőforrások összetevői:
eszközök, személyi erőforrások, anyagok
és szolgáltatások
2022. 05. 22. 21:07 20
 NATO logisztikai irányelvek
(AJP-4B)
• Újraelosztás
A többnemzeti műveleti irányítás alatt álló
egységek log klt-ei újraeloszthatóak
NTE klt-ei nem újraeloszthatóak, de a
NATO-Pk segítséget kérhet

2022. 05. 22. 21:07 21

 NATO logisztikai irányelvek
(AJP-4B)
• Többnemzeti logisztika:
- előre tervezett kölcsönös támogatási, BNT-i,
harmadik fél által nyújtott támogatási
szerződések;
- logisztikai vezető nemzet, szerepkörre
szakosodott nemzet;
- egy vagy több nemzet vállalja a többnemzeti
haderő egészének vagy részeinek támogatását,
de a műveleti irányítás a többnemzeti Pk.
hatásköre marad szervezetek (Joint Logistics
2022. 05.Support
22. 21:07 Group – JLSG) 22
 NATO logisztikai irányelvek
(AJP-4B)
• Finanszírozás, erőforrások biztosítása
A nemzetek saját költségvetésük terhére
felelősek az erőik telepítéséért, ellátásáért
és visszatelepítéséért
• Polgári erőforrások
Csak addig, amíg megfelel a műveleti
követelményeknek

2022. 05. 22. 21:07 23

 NATO logisztikai irányelvek
(AJP-4B)
• Katonai logisztikai erőforrások igénybe-
vétele polgári vészhelyzetben
Az Észak-Atlanti Tanács jóváhagyásával
• Rendszerbentartás
Egyesíti a beszerzést és a fogyasztói
logisztikát

2022. 05. 22. 21:07 24

 NATO logisztikai funkciók
(AJP-4B)
• Ellátás
Valamennyi anyagosztály nemzeti
felelősség melletti biztosítása
• Anyaggazdálkodás (life-cycle)
Az anyagok, eszközök teljes élettartamra
vonatkozó rendszerben tartása

2022. 05. 22. 21:07 25

 NATO logisztikai funkciók
(AJP-4B)
• Technikai eszközök fenntartása

• Közlekedés szállítás

2022. 05. 22. 21:07 26

 NATO logisztikai funkciók
(AJP-4B)
• Szolgáltatások
- emberi erőforrás;
- szakképzés;
- elhelyezés;
- mosatás;
- fürdetés;
- ivóvíz- és büfészolgáltatás;
- temetés;
- tábori posta;
- futárszolgálat;
- eszköz helyreállítás.

2022. 05. 22. 21:07 27

 NATO logisztikai funkciók
(AJP-4B)
• Logisztikai információkezelés
Interoperabilitás a nemzeti rendszerekkel
• Technikai kiszolgálás
A technikai eszköz tulajdonosának
felelőssége
• Közlekedés (mozgatás és szállítás)
Képesnek kell lenni az erők szövetségi
felelősségi területen túlra való eljuttatására28
2022. 05. 22. 21:07
 NATO logisztikai funkciók
(AJP-4B)
• Fogadás, gyülekeztetés, előrevonás (RSOM)
A telepítési folyamat azon része, mely során a katonai szervezetek a
kirakó állomásokról eljutnak végleges alkalmazási helyükre.

• Üzemanyag logisztika
Az üza ellátási lánc feleljen meg a
műveleti követelményeknek

2022. 05. 22. 21:07 29

 Fuel delivery capability

Projected Consumption Rate Critical Path

306.000
Inbound = consumption
• visibility / consumption forecast
95.000 • reliability on contractors
= 1 DOS
• no disruption on GLOC
• no other unknown exceptions

Critical Constraint Assessment

24 DOS

USFOR-A requirements can be

X+3 supported by RC N provided there are
No further support
to US - forces no disruptions to fuel storage levels. In
the event of disruption to fuel
15 DOS replenishment, we will have 3 days to
react and the remaining 14 days will be
redirected to support the FSB MES.
US Forces are encouraged to develop a
X
2022. 05. 22. 21:07 contingency plan in the event of 30
disruption to days of supply.
 NATO logisztikai funkciók
(AJP-4B)
• Szerződéskötés
Polgári erőforrások beszerzés útján való
biztosítása
• Harmadik fél által nyújtott logisztikai
támogatási szolgáltatások
Polgári szerződések alkalmazása
meghatározott logisztikai szolgáltatások
biztosítása céljából (művelettámogató
beszállítók)
2022. 05. 22. 21:07 31
 NATO logisztikai funkciók
(MC 319/3)
• Befogadó Nemzeti Támogatás (BNT,
HNS)
A hadászati p-ságok tervezik és tárgyalják
meg a befogadó nemzettel
• Logisztikai műszaki infrastrukturális
tevékenység
Biztosíthatja: befogadó nemzet,
összhaderőnemi erők, NTE, szerződött
szállítók
2022. 05. 22. 21:07 32
 NATO logisztikai funkciók
(AJP-4B)
• Egészségügyi biztosítás
NATO és a nemzetek közös felelőssége
Erőforrások biztosítása nemzeti felelősség

2022. 05. 22. 21:07 33

 Kérdés?

2022. 05. 22. 21:07 34

 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT
AJP-4(A)
Nyt. szám: 5/1118 .sz. példány

SZÖVETSÉGES
ÖSSZHADERŐNEMI
LOGISZTIKAI
DOKTRÍNA
AJP-4 (A)

A MAGYAR HONVÉDSÉG
ÖSSZHADERŐNEMI LOGISZTIKAI ÉS TÁMOGATÓ PARANCSNOKSÁG
KIADVÁNYA
NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

1
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

A MŰ EREDETI CÍME:

ALLIED JOINT LOGISTIC DOCTRINE

Fordította: Varga Ferenc mk. őrnagy

Lektorálta: Bódi György alezredes

Szerkesztette:

Bártfay Zoltán

A dokumentum magyar szövegének véglegesítésekor az AAP-6(V) „A NATO

SZAKKIFEJEZÉSEK ÉS MEGHATÁROZÁSOK SZÓGYŰJTEMÉNYE”
című, a Magyar Honvédségnél a HVK VTFCSF 103/1998. (HK 18.) számú
intézkedésével hatályba léptetett kiadványban foglalt, illetve az MC 319/1 „A NATO
LOGISZTIKAI ALAP- ÉS IRÁNYELVEI”, valamint az AJP-4 „A
SZÖVETSÉGES ÖSSZHADERŐNEMI LOGISZTIKA” című, a Magyar
Honvédségnél a HVK LFCSF 178/1998 (HK 23.), és a HVK LFCSF 31/1999 (HK
8.) intézkedéseivel hatályba léptetett kiadványokban kialakított terminológiát
alkalmaztuk.

Ezt a főnökségi kiadványt a Magyar Honvédségnél az MH ÖLTPK /2004. (HK.) számú

intézkedése léptette hatályba.
NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT
2
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

ELŐSZÓ A MAGYAR NYELVŰ KIADÁSHOZ

A logisztikai szakterület képviselői, illetve az érdeklődő olvasók jelen esetben

egy olyan angol és magyar nyelven megalkotott és megjelenített kiadványt tartanak
kézben, illetve tanulmányoznak, mely a NATO összhaderőnemi doktrína
rendszerének második szintjén található, s mely doktrínának az elődje és alapjait
meghatározó kiadványa az AJP-4 (szövetséges összhaderőnemi logisztikai doktrína).

A szövetségi doktrínákkal (és STANAG-ekkel) kapcsolatos eljárások, valamint

azok elfogadása, nemzeti bevezetése kiemelt feladatrendszer a Magyar
Honvédségben, s egy időben kerül végrehajtásra az MH saját összhaderőnemi
doktrína rendszerének folyamatos fejlesztésével, az összhaderőnemi funkcionális,
valamint összhaderőnemi/ haderőnemi szakági, támogató doktrínák megalkotásával.

Ennek a jelentős folyamatnak egy meghatározó lépéseként került

megszerkesztésre e kiadvány, melynek célja útmutatást- és segítséget nyújtani a
logisztikai támogatással kapcsolatos szakmai ismeretek megszerzésében vagy a már
korábban NATO/ hazai tanfolyamokon, a gyakorlatban vagy más módon elsajátított
ismeretek felfrissítésében, bővítésében és elmélyítésében. Ezen ismeretek mind
szélesebb körű és tartalmasabb elsajátítása nagy jelentőséggel bír a szövetséges
keretek között végrehajtott többnemzeti műveletekben történő eredményes magyar
részvétel szempontjából is, ahol könnyen lemérhetővé válik felkészültségünk,
szaktudásunk, rátermettségünk.

A NATO – logisztikai támogatás nemzeti felelőssége mellett – előtérbe helyezi

a többnemzeti logisztikai támogatást. A szövetség a legjobb úton halad a jelenlegi
kevésbé költség hatékony rendszer felváltásában. A doktrína elfogadása, nemzeti
bevezetése egyúttal kötelezettséget is jelent – az abban leírtak szerint – a logisztikai
támogatási elvek többnemzeti műveletben történő alkalmazásának vonatkozásában.

A fentiekben megfogalmazottak alapján a kiadvány célközönsége elsősorban a

szövetségesi többnemzeti keretek között gondolkodó szakállomány és természetesen
a szélesebb körben értelmezett logisztikai állomány.

(Dr. Gáspár Tibor mk. vezérőrnagy)

MH Összhaderőnemi Logisztikai és Támogató parancsnok
sk.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

3
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

ALLIED JOINT
LOGISTIC DOCTRINE

AJP-4(A)

Ratification Draft
May 2002

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

4
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

SZÖVETSÉGES
ÖSSZHADERŐNEMI LOGISZTIKAI
DOKTRÍNA

AJP-4 (A)

Ratifikációs terv
2002. május

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

5
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

AJP-4(A)

ALLIED JOINT LOGISTIC DOCTRINE

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

6
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

AJP-4 (A)

SZÖVETSÉGES
ÖSSZHADERŐNEMI
LOGISZTIKAI
DOKTRÍNA

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

7
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

RECORD OF CHANGES

Change Date Effective By Whom

Date Entered Date Entered

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

8
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

VÁLTOZÁSOK JEGYZÉKE

Változás dátuma Bevezetés dátuma Tényleges dátum Bejegyzést tette

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

9
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

CHAPTER RECORD OF RESERVATION

BY NATIONS
1

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

10
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

FEJEZET NEMZETI FENNTARTÁSOK JEGYZÉKE

1

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

11
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

RESERVED FOR NATIONAL LETTER OF PROMULGATION

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

12
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

A NEMZETI KÖZZÉTÉTELI LEVÉL SZÁMÁRA FENNTARTVA

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

13
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
FOREWORD

The successful planning, execution and support of military operations requires a clearly
understood doctrine, and this is especially important when operations are to be conducted by Allied,
multinational or coalition forces. Allied Joint Publication-01 (AJP-01) provides the ‘capstone’
doctrine for the planning, execution and support of Allied joint operations. Although AJP-01 is
intended primarily for NATO forces, the doctrine could be applied, with adaptations where
necessary and agreed by participating nations, for operations under the umbrella of the European
Union (EU), or a coalition of NATO and non-NATO nations within the framework of a Combined
Joint Task Force (CJTF). Thus no distinctions are drawn within the document between solely
NATO operations, non-Article 5 Crisis Response Operations (CRO) by Allied forces and CJTF
operations.

The revisions in the logistic joint and multinational keystone doctrine AJP-4 (A) Allied
Joint Logistic Doctrine include:

• All chapters and sections have been rewritten to be more logical readable and coherent.
• Where possible, text has been slimmed and reference made to supporting documents.
• NATO Logistic Support Concept is now a part of the document, and consistent with NATO’s
overall policies on logistics.
• Defence and Operational Planning 1 has been more clearly delineated.
• Logistic functional areas have been selected and focused on operational logistics.
• NATO’s relationship to the European Union is incomplete, awaiting political decision.

If it is to be useful, AJP-4 has to be a living document and be amended regularly. Under the
auspices of the BI-SC Logistics Co-ordination Board (Bi-SC LCB), the Bi-SC LCB Doctrine
Committee (Bi-SC LCB DC), will review and up-date AJP-4(A) as deemed appropriate.
Therefore, change proposals are welcome at anytime. They can be sent to either the SC’s Logistics
Branches or to the Co-chairmen of the Bi-SC LCB DC. A future AJP-4(B) will aim at a further
harmonisation with all sub-documents.

1
France is not part of the Defence planning process
NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT
14
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
ELŐSZÓ

A katonai tevékenységek sikeres tervezése, végrehajtása és támogatása világosan érthető

doktrínát követel és ez különösen fontos abban az esetben, amikor a hadműveleteket szövetséges,
többnemzeti vagy koalíciós erőknek kell végrehajtani. A Szövetség összhaderőnemi hadműveletei
megtervezéséhez, végrehajtásához és támogatásához a 01-es Szövetséges összhaderőnemi kiadvány
(AJP-01) biztosítja az alapdoktrínát. Bár az AJP-01 elsődlegesen NATO erők számára készült, a
doktrínát a szükséges és a résztvevő nemzetek által jóváhagyott módosításokkal alkalmazni lehet az
Európai Unió égisze alatti hadműveletekre, illetve a NATO és a nem NATO országok koalíciója
hadműveleteire egy többnemzeti összhaderőnemi alkalmi harci kötelék (CJTF) keretén belül.
Ennél fogva a dokumentumon belül nem különülnek el a csak NATO hadműveletek, a Szövetség
erőinek az 5. Cikkely hatálya alá nem tartozó válságreagáló hadműveletei, valamint a többnemzeti
összhaderőnemi alkalmi harci kötelék (CJTF) hadműveletei.

Az AJP-4 (A) Szövetséges összhaderőnemi logisztikai doktrína (mely alap összhaderőnemi

és többnemzeti logisztikai doktrína) felülvizsgálata az alábbiakat foglalja magába:

• Minden fejezetet átírtak a logikusabb olvashatóság és következetesség miatt.

• Ahol lehetséges, csökkentették a szöveget és hivatkozás készült a támogató
dokumentumokhoz.
• A dokumentum része a NATO logisztikai támogatási koncepció, ami megegyezik a NATO
átfogó logisztikai irányelveivel.
• Világosabban ábrázolt a védelmi és a műveleti tervezés 2.
• A logisztikai működési területek szétválasztása megtörtént és a hadműveleti logisztikára
fókuszáltak.
• A NATO és az Európai Unió kapcsolata nem teljes, politikai döntésre vár.

Amennyiben az AJP-4 célja, hogy hasznos kiadvány legyen, akkor egy élő, és rendszeresen
módosított dokumentumnak kell lennie. Az AJP-4(A)-t a két hadászati parancsnokság logisztikai
koordinációs testülete (Bi-SC LCB) gondozásában, a két hadászati parancsnokság logisztikai
koordinációs testület doktrinális tanácsa (BI-MNC LCB DC) felülvizsgálja és korszerűsíti, mint
átgondolt előterjesztést. Ebből adódóan bármikor örömmel üdvözöl minden változtatási javaslatot.
Ezeket valamelyik hadászati parancsnokság (SC) Logisztikai Ágazatához vagy a két hadászati
parancsnokság logisztikai koordinációs testület doktrinális tanácsa (Bi-SC LCB DC)
társelnökeihez lehet beküldeni. A jövőbeli AJP-4(B) megcélozza a harmonizáció előmozdítását
minden al-dokumentummal.

2
Franciaország nem tagja a védelmi tervezési folyamatnak
NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT
15
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
AJP-4(A) -TABLE OF CONTENT

CHAPTER 1 - THE ALLIANCE’S CONCEPT OF LOGISTIC SUPPORT

Oldalszám
Section I – Introduction
Purpose 22
Applicability 22
Scope 24
Principles 24

Section II - NATO’s Logistic Support Concept

Aim 32
NATO Logistic Support Concept 32
Co-ordination of National and Multinational Logistic Activities 32
Logistic Planning from a Multinational and Joint Perspective 32
Synchronisation of Procedures in the Logistic Functional Areas 34
Implementation of the Concept 34
Component Support Concepts 34
Maritime 34
Land 36
Air 38
Roles and Responsibilities 40
Logistic Support Considerations 48

Section III - Combined and Joint Logistic Command and Control

Introduction 56
Operational Considerations 56
Command, Control and Co-ordination 58
Logistic Information Systems and Tools 62

Annex 1-A – Allied Joint Logistic Doctrine Hierarchy 70

Annex 1-B - Roles and Responsibilities 74

CHAPTER 2 - LOGISTIC SUPPORT PLANNING

Section I - Introduction
Introduction 82
Types of Planning 82

Section II – The Role of Logistic Planning in the Defence Planning Process

Defence Planning 82
Defence Planning Disciplines 82
References 84

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

16
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
AZ AJP-4(A) TARTALOMJEGYZÉKE
1. FEJEZET - A SZÖVETSÉG LOGISZTIKAI TÁMOGATÁSI
KONCEPCIÓJA
- Oldalszám
I. Szakasz
Bevezetés 23
Cél 23
Alkalmazhatóság 23
Alkalmazási terület 25
Alapelvek 25

II. Szakasz - A NATO logisztikai támogatási koncepciója

Cél 33
NATO logisztikai támogatási koncepció 33
Nemzeti és multinacionális logisztikai működés közötti koordináció 33
Logisztikai tervezés a többnemzeti és az összhaderőnemi perspektívák alapján 33
Logisztikai funkcionális területek szinkronizálása 35
A koncepció végrehajtása 35
A haderőnemi komponens támogatási koncepciók 35
Haditengerészet 35
Szárazföldi haderő 37
Légierő 39
Szerepkörök és felelősségek 41
Logisztikai támogatási szempontok 49

III. Szakasz - Többnemzeti összhaderőnemi logisztikai vezetés és irányítás

Bevezetés 57
Hadműveleti szempontok 57
Vezetés, irányítás és koordináció 59
Logisztikai információs rendszerek és eszközök 63

1-A melléklet- Szövetséges összhaderőnemi logisztikai doktrína hierarchiája

71

1-B melléklet- Szintek és felelősségek 75

2. FEJEZET - A LOGISZTIKAI TÁMOGATÁS TERVEZÉSE

I. Szakasz - Bevezetés
Bevezetés 83
Tervezési típusok 83

II. Szakasz - A logisztikai tervezés szerepe a védelmi tervezés folyamatában

Védelmi tervezés 83
A védelmi tervezési diszciplínák 83
Referenciák 85

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

17
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

Force Planning 84
Logistics Planning 88
Armaments, Resource and CIS Planning 90
Relationship between Defence Planning and Operational Planning 90

Section III - Logistic Support Planning for Operations

Aim 92
References 92
NATO Operational Planning Process 94

Section IV - Logistic Planning Conferences

Introduction 96
Product of Logistic Planning Conferences 96
Logistic Planning Conferences 96

Section V – Logistic Planning Considerations

Introduction 102
Movement Planning for Operations and Exercises 104
Medical Planning for Operations and Exercises 104
HNS Planning 104
Infrastructure Planning 106
Contracting and Funding 106
Contributions of Non-NATO Nations 106
Concluding the Operation 106
Accounting for and Disposal of NATO Owned Equipment 108
Logistic Evaluation and Assessment 108
Certification of Non-NATO Troop Contingents 110

Section VI – Co-operation and Co-ordination with non-NATO Organisations

Co-ordination with Non-Governmental Organisations 112
Logistic Co-operation with the European Union 112
Logistic Co-operation with the United Nations 112
Logistic Co-operation with the Organisation for Security and Co-operation in Europe 112

CHAPTER 3 - LOGISTIC FUNCTIONAL AREAS

Section I - Introduction 114

Section II – Supply and Service Function

Supply 114
Provision of Supplies 114
Multinational Provision 114
Supply Transaction Procedures 116
Stock Level Management 116

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

18
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

Haderőtervezés 85
Logisztikai tervezés 89
Fegyverzeti, erőforrás valamint a hírközlési és információs rendszer tervezése 91
A védelmi tervezés és a hadműveleti tervezés közötti kapcsolat 91

III. szakasz- Hadműveleti logisztikai támogatás tervezése

Cél 93
Referenciák 93
NATO hadműveleti tervezési eljárás 95

IV. szakasz- Logisztikai tervező értekezletek

Bevezetés 97
Logisztikai tervező értekezletek végeredménye 97
Logisztikai tervező konferenciák 97

V. szakasz- Logisztikai tervezési szempontok

Bevezetés 103
A hadműveletek és a gyakorlatok mozgatásának tervezése 105
A hadműveletek és gyakorlatok egészségügyi tervezése 105
A befogadó nemzeti támogatás tervezése 105
Infrastrukturális tervezés 107
Szerződések és finanszírozás 107
Nem NATO nemzetek részvétele 107
A hadművelet befejezése 107
NATO tulajdonú eszközök számvitele és kezelése 109
Logisztikai értékelés és kalkuláció 109
Nem NATO csapatkontingensek alkalmazás előtti képességfelmérése 111

VI. szakasz- Együttműködés és koordináció nem NATO szervezetekkel

Koordináció nem NATO szervezetekkel 113
Logisztikai együttműködés az Európai Unióval 113
Logisztikai együttműködés az Egyesült Nemzetekkel 113
Logisztikai együttműködés az Európai biztonsági és együttműködési szervezettel 113

3. FEJEZET - A LOGISZTIKAI FUNKCIONÁLIS TERÜLETEI

I. Szakasz – Bevezetés 115

II. Szakasz – Ellátás és kiszolgálási funkció

Ellátás 115
Az anyagi készletek biztosítása 115
Többnemzeti anyagi készletek 115
Ellátási lebonyolítás folyamatai 117
Készletszint gazdálkodás 117

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

19
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

Asset Tracking 116

Petroleum, Oils and Lubricants (POL) 118
Service Function 118
Multinational Provision of Services 118

Section III – Maintenance and Repair Function

Maintenance and Repair 120

Section IV – Movement and Transportation Function

Movement and Transportation 124
Characteristics 124
Levels of Mobility 124
Modes of Transport 124
Intermodality 126

Section V - Infrastructure Function

General 128
Infrastructure Provision 128
NATO Security Investment Program (NSIP) Projects 128

Section VI - Medical Function

General 130
Medical C2 Structure 130
Evacuation 130
Aeromedical Evacuation 132

Section VII – Contracting Function

General 134
NATO Co-ordination 134
Organisation 134

Section VIII - Budget and Finance Function

Article 5- General 138
Non-Article 5 Crisis Response- General 138
Common Funding Eligibility 138
Constraints on Common Funding Eligibility 140
Proposals for Exceptions 140
Forecast of Funding Requirements 140
Centralised Support of National/Multinational Projects 140
Funding Restrictions 140
Organisation and responsibilities 142

Annex 3-A – Classes of Supply 148

Glossary of Abbreviations 150

Glossary of Terms & Definitions 160

Reference Publications 174

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

20
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

Eszköz nyomon követés 117

Hajtó-, kenő és üzemanyagok (POL) 119
Kiszolgálási funkciók 119
Kiszolgálás többnemzeti megoldása 119

III. szakasz - Karbantartási és javítási funkció

Karbantartás és javítás 121

IV. szakasz - Mozgatási és Szállítási funkció

Mozgatás és szállítás 125
Jellemzők 125
Mozgékonysági szintek 125
Szállítási módok 125
Intermodulatirás 127

V. szakasz- Infrastrukturális funkció

Általános ismertetés 129
Infrastrukturális biztosítás 129
NATO biztonsági beruházási program (NSIP) terv 129

VI. szakasz – Egészségügyi funkció

Általános ismertetés 131
Egészségügyi vezetési és irányítási (C2) struktúra 131
Kiürítés 131
Légi-egészségügyi kiürítés 133

VII. szakasz – Szerződéskötési funkció

Általános ismertetés 135
NATO koordináció 135
Szervezet 135

VIII. szakasz - Költségvetési és pénzügyi funkció

5. cikkely szerint- általános ismertetés 139
Nem 5. cikkely szerinti válságreagálás- általános ismertetés 139
Közösen finanszírozott képesség 139
Tartózkodás a közösen finanszírozott képességtől 141
Ellenvetések miatti javaslatok 141
A finanszírozási igények előrejelzései 141
Nemzeti/ többnemzeti tervek központi támogatása 141
Finanszírozási korlátozások 141
Szervezeti felépítés és a felelősségek 143

3-A melléklet- Ellátási osztályok 149

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 151

SZAKKIFEJEZÉSEK ÉS MEGHATÁROZÁSOK JEGYZÉKE 161

REFERENCIA KIADVÁNYOK 175

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

21
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
CHAPTER 1

THE ALLIANCE’S CONCEPT OF LOGISTIC SUPPORT

Section I - Introduction

0101. NATO logistic and support concepts have been established in response to changing national
force structures and NATO’s evolving enhanced mission spectrum. The concepts take into
account:

a. Non-Article 5 Crisis Response Operations (CRO) that require additional logistic

support for both deployment and operations beyond NATO’s Area of Responsibility
(AOR).

b. The need to implement the MC 319/1 principle of collective responsibility for

logistic support.

c. The need to operate logistically with non-NATO forces.

d. The need to maximise efficiency and cost effectiveness of logistic support.

e. The emergence of multinational structures such as Multinational Joint Logistic

Centre (MJLC), Lead Nation (LN), Role Specialist Nation (RSN), Multinational
Integrated Logistic Unit (MILU) and Third Party Logistic Support Services
(TPLSS).

0102. Purpose. The purpose of this document is to establish NATO’s overall logistic support
doctrine. It details NATO logistic principles and policies, with an operational level 3 focus,
to foster common understanding and co-operative logistic planning among NATO military
authorities (NMA), nations and NATO agencies. This NATO logistic support doctrine is
the basis for the conduct of multinational logistic operations and serves to facilitate the
NATO commander in the achievement of his mission.

0103. Applicability

a. This document is applicable to peace and the full spectrum of potential NATO
operations (Article 5 as well as non-Article 5 CRO) from crisis through conflict.
While much of the doctrine is focused toward the more probable scenarios of mid-
intensity and non-Article 5 CRO, the doctrine is equally applicable to other
operations.

This document is applicable to NATO operations including those conducted in co-operation

with the United Nations (UN), the European Union (EU), and the Organisation for Security
and Co-operation in Europe (OSCE). It is also applicable for non-NATO nations
participating in NATO led operations.

3
Operational level of war: The level of war at which campaigns and major operations are planned, conducted and
sustained to accomplish strategic objectives within theatres or areas of operations. (AAP-6(2002))
NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT
22
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
1. FEJEZET
A SZÖVETSÉG LOGISZTIKAI TÁMOGATÁSI KONCEPCIÓJA
I. Szakasz - Bevezetés
0101. A NATO logisztikai és támogató koncepciója figyelembe veszi a nemzeti erők szervezeti
változásait, valamint a NATO elkövetkező, hangsúlyozott küldetési spektrumait. A
koncepció figyelembe veszi:
a) Nem 5. cikkely szerinti válságreagáló hadműveletek (CRO), melyek a NATO
felelősségi területén (AOR) kívül igényelnek logisztikai támogatást úgy a telepítés,
mind a hadműveletek során.
b) A logisztikai támogatás végrehajtásához szükséges az MC 319/1-ben
megfogalmazott kollektív felelősség elve.
c) Szükséges logisztikai együttműködés a nem NATO nemzetekkel.
d) Szükséges maximalizálni a logisztikai támogatás eredményességét és
árhatékonyságát.
e) Többnemzeti szervezetek megjelenése, úgymint többnemzeti összhaderőnemi
logisztikai központ (MJLC), vezető nemzet (LN), szerepkörre szakosodott nemzet
(RSN), többnemzeti integrált logisztikai egység (MILU), harmadik fél által nyújtott
logisztikai támogató kiszolgálás (TPLSS).

0102. Cél. Ennek a dokumentumnak a célja a NATO teljes logisztikai támogatási doktrínájának
kialakítása. Ez a doktrína, a hadműveleti szintre 4 összpontosítva, a közös megértés és a
NATO katonai hatóságai (NMA), a nemzetek és a NATO hivatalok közötti együttműködői
logisztikai tervezés elősegítése érdekében részletesen ismerteti a NATO logisztikai alap- és
irányelveit. Ez a NATO logisztikai alap doktrína képezi a többnemzeti logisztikai műveletek
vezetésének az alapját és segíti a NATO parancsnokot a feladata teljesítésében.

0103. Alkalmazhatóság

a. Ez a dokumentum alkalmazható a békére, valamint a lehetséges NATO

hadműveletek (az 5. cikkely szerinti és az 5. cikkely hatálya alá nem tartozó
válságkezelő műveletek) teljes terjedelmére, a válságtól a konfliktusig. Míg a
doktrína nagy része a jóval valószínűbb közepes intenzitású és az 5. cikkely hatálya
alá nem tartozó válságkezelő műveletek forgatókönyveire összpontosít, a doktrínát
egyaránt lehet más (had-) műveleteknél is alkalmazni.

Ez a dokumentum a NATO (had-) műveleteknél alkalmazható, ideértve az ENSZ-szel (UN),

az Európai Unióval (EU) és az Európai biztonsági és együttműködési szervezettel (OSCE)
együttműködésben végrehajtott hadműveleteket is. Emellett alkalmazható még a NATO
vezette hadműveletekben résztvevő nem NATO országok vonatkozásában is.

4
Háborús működési szint: A háború szintjét meghatározza a hadszíntéren vagy a hadműveleti területen a hadászati
célok eléréséhez szükséges tervezés, vezetés és fenntartás.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

23
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
0104. Scope. While the NATO definition of logistics is wide ranging, this publication deals
mainly with planning and co-ordination of NATO operational logistic support. Specifically,
the focus is on the functional areas of:

• Supply and services

• Maintenance and repair
• Movement and transportation
• Infrastructure
• Medical
• Contracting
• Funding

Additionally, this publication covers broad logistic responsibilities such as Host Nation
Support (HNS). The Allied Joint Logistic Doctrine Hierarchy is described in Annex 1-A.

0105. Principles. In order for the NATO commander to execute his responsibilities for logistics
efficiently, certain logistic principles must be observed. These must be in line with the
General Principles for Joint and Combined Operations, as defined in AJP-01, and must also
be consistent with those logistic principles presented in MC 319/1, MC 326/1, MC 334/1
and MC 336/2. Important principles taken from these documents and drawn from NATO
operations and experience, developed with an operational focus, are listed below.

a. Primacy of Operations. Logistic support must be focused towards ensuring the

success of the operation, as defined by the NATO commander. Logistics must
function as an effective force multiplier, and it should be seamlessly integrated into
the operational structure. One key to achieving this goal is having a clear and
unequivocal chain of command and co-ordination, with the NATO commander
having clearly defined authority to establish a support organisation tailored to suit
the operational situation.

b. Responsibility. C-M(2001)44, NATO Policy for Co-operation in Logistics, and the

NATO principles and policies for logistics set out in MC 319/1, establish the
principle of the collective responsibility of Nations and NATO authorities for
logistic support of NATO’s multinational operations. Nations must ensure,
individually or by co-operative arrangements, the provision of logistics resources to
support their forces allocated to NATO during peace, crisis and conflict. Each
nation bears ultimate responsibility for ensuring the provision of logistic support for
its forces allocated to NATO. This may be discharged in a number of ways,
including agreements with other nations or with NATO. Circumstances may arise
where NATO commanders may need to mediate and co-ordinate such agreements to
ensure effective logistic support of the force. Nations retain control over their own
resources, until such time as they are released to NATO. Non-NATO nations are not
precluded from joining the NATO collective support organisation, but if they do so,
they must accept the basic underlying principles of logistic support. Collective
responsibility also implies that NATO commanders assume responsibility for the
logistic support of assets under their authority.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

24
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
0104. Terület: Miközben a NATO logisztikai definíciók köre igen széles, ez a publikáció
főleg a NATO hadműveleti logisztikai támogatás tervezésével és koordinálásával
foglalkozik. Különösen az alábbi funkcionális területekre összpontosít:
• Ellátás és kiszolgálás
• Karbantartás és javítás
• Mozgatás és szállítás
• Infrastruktúra
• Egészségügy
• Szerződéskötések
• Finanszírozás

Ez a publikáció lefedi az olyan kiterjedt logisztikai felelősséget is, mint a befogadó nemzeti
támogatás (HNS). A szövetséges összhaderőnemi logisztikai doktrína hierarchiája az 1-A
mellékletben található.

0105. Alapelvek. Annak érdekében, hogy a NATO parancsnok hatékonyan hajtsa végre
logisztikai felelősségeiből adódó feladatait, figyelembe kell vennie bizonyos logisztikai
alapelveket. Ezeknek összhangban kell lenniük az AJP-01(A)-ban meghatározott
összhaderőnemi és többnemzeti (had-) műveletek általános alapelveivel, továbbá meg
kell felelniük az MC 319/1-ben, az MC 326/1-ben, az MC 334/1-ben és az MC 336/2-
ben lefektetett logisztikai alapelveknek. Ezekből a dokumentumokból, valamint a
NATO hadműveletekből és tapasztalatokból származó, hadműveleti irányultsággal
kifejlesztett fontos alapelvek a következők:

a. A hadműveletek elsőbbsége. A logisztikai támogatást a hadművelet sikerének

biztosítására kell összpontosítani, amint azt a NATO parancsnok meghatározza. A
logisztikának az erő hatékony megsokszorozójaként kell funkcionálnia és
zökkenőmentesen kell integrálódnia a hadműveleti struktúrába. Ennek a célnak az
eléréséhez az egyik kulcs, hogy egy világos és egyértelmű vezetési és
együttműködési rend álljon rendelkezésre, továbbá hogy a NATO parancsnoknak
legyen meg a világosan meghatározott jogköre a hadműveleti helyzethez méretezett
támogató szervezet felállítására.

b. Felelősség. A NATO logisztikai együttműködési irányelvek (C-M(2001)44) és az

MC 319/1-ben megfogalmazott NATO logisztikai alapelvek meghatározták a
nemzetek együttes felelősségének elvét, valamint a NATO autoritását a NATO
többnemzeti hadműveletek logisztikai támogatásához. A nemzeteknek egyénileg
vagy együttműködési megállapodásokkal szükséges biztosítani a logisztikai
erőforrások rendelkezésre állását, támogatva a NATO részére felajánlott erőiket
béke, válság és konfliktus helyzetben. Mindegyik nemzet alapvető felelősséggel
tartozik a NATO felajánlott erői logisztikai támogatásának biztosításáért. Ez több
módon kivitelezhető, beleértve más nemzetekkel vagy a NATO-val kötött
megállapodásokat is. Adódhatnak olyan körülmények, amikor a NATO
parancsnoknak szükséges közbeavatkozni és a megállapodások koordinálásával
biztosítani az erők részére a hatékony logisztikai támogatást. A nemzetek megőrzik
az irányítást saját erőik fölött, amíg ezt át nem ruházzák a NATO-ra. A nem NATO
államok nincsenek kizárva a NATO kollektív támogató szervezeteihez történő
csatlakozásból, de ha így tesznek, akkor el kell fogadniuk az ebben a
dokumentumban lefektetett alapelveket. A kollektív felelősség úgyszintén magában
foglalja azt is, hogy a NATO parancsnokok felvállalják az irányításuk alá tartozó
logisztikai támogató erőkért és eszközökért a felelősséget.
NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT
25
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

c. Authority. NATO commanders must be given sufficient authority over logistic

resources to enable them to employ and sustain forces in the most effective manner.
Authority must be aligned with responsibility. Thus, if a NATO commander has been
assigned responsibility for operations in a particular joint operations area (JOA) or area
of operations, he must also be given the authority to prioritise his support so as to
ensure he can accomplish his mission. These same authorities and responsibilities
should also apply to non-NATO commanders participating in a NATO led operation.
Nations may be expected to limit the extent to which they are prepared to authorise the
commander to control national resources, due to either national imperatives or legal
restrictions. The extent to which nations limit this authority will depend on national
considerations and the type of operation.

d. Co-operation. Co-operation, the founding principle of NATO, is also one of the key
principles of logistics support, both among individual nations and within NATO. In
this context, co-operation is not limited to the transportation and provision of other
logistic support, but also includes financing, contracting and engineering. Co-
operation is particularly important when operations are conducted in concert with non-
NATO nations and requires a clear division of responsibilities, implying in turn a clear
understanding both of the various national capabilities, limitations and legal
restrictions, as well as the NATO logistic support concepts. In addition, co-operative
procedures must be in place to ensure that allies do not compete for scarce resources.
Where possible, it is expected that nations will co-operate, either bilaterally or through
other co-operative approaches, to optimise the provision and use of limited resources.
Co-operation also extends to Non-Governmental Organisations (NGOs) and elements
of the UN, EU and/or OSCE, which may operate alongside NATO organisations.

e. Co-ordination. Co-operation at all levels ensures economy of effort, but must be co-
ordinated to be effective. This may require the appointment of national representatives
or liaison officers at several levels within the support organisation to ensure that
nations are aware of and react appropriately to both national and NATO priorities, and
that such priorities are harmonised.

f. Provision and Sufficiency. MC 319/1 shows Provision and Sufficiency as separate

principles, however they are closely linked. Nations must ensure, either individually or
through co-operative arrangements, the provision of adequate logistic resources to
support their forces allocated to or operating with NATO during peace, crisis and
conflict. This also applies to non-NATO nations working with NATO in combined
operations. There are a variety of mechanisms through which support may be
provided, including multinational and bilateral agreements/arrangements. At the same
time, national levels of logistic resources must be sufficient to achieve designated
standards of readiness, sustainability and mobility to provide the required military
capability during peace, crisis and conflict.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

26
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
c. Jogkör. A NATO parancsnokoknak elégséges jogkört kell biztosítani a logisztikai erőforrások
felett, hogy a leghatékonyabb módon legyenek képesek a haderő alkalmazására és
harcképességének fenntartására. A jogkörnek összhangban kell lennie a felelősséggel. Tehát,
ha egy NATO parancsnokot felruháztak egy meghatározott összhaderőnemi hadműveleti
területen (JOA) vagy hadműveleti területen folytatandó hadműveletek irányításának
felelősségével, meg kell kapnia a jogot a támogatása prioritásának kialakítására is, hogy
sikeresen befejezhesse a feladatát. Ugyanezeket a jogköröket és felelősségeket kell alkalmazni
a NATO vezette hadműveletben résztvevő nem NATO parancsnokok esetében is. Az országok
a nemzeti szükségleteik vagy a törvényi korlátok miatt esetleg csak korlátozott mértékben
készek a parancsnokokra ruházni a nemzeti erőforrásaik irányítási jogkörét. Az, hogy a
nemzetek mennyire korlátozzák ezt a jogkört, a nemzeti szempontoktól és a hadművelet
fajtájától függ.
d. Együttműködés. A NATO alapelve az együttműködés, mely egyúttal a logisztikai támogatás
egyik kulcs alapelvét is képezi az egyes nemzetek között, valamint a NATO-n belül. Ebben az
összefüggésben az együttműködés nem korlátozódik csupán a szállításra és egyéb logisztikai
támogatás biztosítására, hanem magában foglalja a finanszírozást, a szerződéskötést és a
műszaki biztosítást is. Az együttműködés különös fontossággal bír abban az esetben, amikor a
hadműveleteket a nem NATO államokkal összhangban folytatják és az a felelősségek világos
megosztását kívánja meg, ami feltételezi mind a különböző nemzeti képességek, korlátok és
törvényi szabályozások, mind a NATO logisztikai támogatási koncepciók világos megértését
is. Ezeken túlmenően az együttműködési eljárásoknak kell biztosítaniuk azt, hogy a
szövetségesek ne versengjenek a korlátozott erőforrásokért. Ahol lehetséges, a nemzeteknek
együtt kell működniük az ellátás és a korlátozott erőforrások felhasználásának optimalizálása
céljából, akár kétoldalú, akár más együttműködő megközelítésben. Az együttműködés kiterjed
az esetlegesen a NATO szervezetek mellett működő nem kormányzati szervezetekre (NGO),
valamint az ENSZ (UN), az Európai Unió (EU) és/vagy az Európai biztonsági és
együttműködési szervezet (OSCE) elemeire is.
e. Koordináció. Az együttműködés minden szinten biztosítja az erőkifejtés gazdaságosságát, de
a hatékonyság érdekében azt koordinálni kell. Ez megkövetelheti a támogató szervezeten belül
számos szinten nemzeti képviselők vagy összekötő tisztek kinevezését annak biztosítására,
hogy az országok legyenek tisztában mind a nemzeti, mind a NATO prioritásokkal és
megfelelően reagáljanak azokra, továbbá az ilyen prioritások összehangolására.
f. Az ellátás biztosítása és az elégségesség. Az MC 319/1 az ellátás biztosítását és az
elégségességet külön alapelvként tárgyalja, mégis azok szorosan egymáshoz kapcsolódnak. A
nemzeteknek akár egyénileg, akár együttműködési egyezményeken keresztül gondoskodniuk
kell a NATO-nak béke, válság és konfliktus időszakában átadott, vagy a NATO-val együtt
tevékenykedő erőik megfelelő logisztikai erőforrásokkal való támogatására. Ez a többnemzeti
hadműveletekben a NATO-val együtt tevékenykedő nem NATO országokra is vonatkozik. A
támogatás biztosítására többféle mechanizmus áll rendelkezésre, ilyenek az ebben a fejezetben
később részletesen ismertetett többnemzeti és a kétoldalú egyezmények. Ugyanakkor a
logisztikai erőforrások nemzeti szintjeinek elégségeseknek kell lenniük a megkövetelt katonai
képesség biztosítása érdekében a készenlét, a harcképesség fenntartási képesség és a
mozgékonyság előírt normáinak elérésére béke, válság és konfliktus időszakra. Bármelyik
támogatási struktúrának fel kell ismernie azt a tényt, hogy az anyagi készletek, valamint a
harcászati és a hadászati szállító erők-eszközök igénybevételi lehetősége korlátozó tényezőt
jelenthet.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

27
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
g. Flexibility. Operational plans must be established with the knowledge that unexpected
events will dictate changes to the plan and concept of execution. As a result, flexibility is
important particularly when developing logistic plans, which must respond quickly and
efficiently to even minor changes in the operational scenario. Further, no single support
concept will suit all situations; concepts must allow for unexpected or unusual scenarios.
For instance, despite the advantages often provided through multinational logistics, it is
possible that the most appropriate support concept for a particular operation may be
through national support structures. The logistic concept must be flexible enough to allow
for this. Thus, formal structures and plans must be developed generically, with sufficient
flexibility built-in to allow tailoring to match the changing requirements of different JOAs
or missions.

h. Simplicity. Simple plans and orders, and uncomplicated mission-oriented logistic

organisations minimise confusion and help ensure the support provided meets the
operational commander’s requirements. Further, simple reporting mechanisms ensure the
accurate and efficient dissemination of information to all those who require it.

i. Timeliness. Developing and implementing an effective logistic framework requires

considerable planning and co-ordination between NATO and nations. Since the most
critical phase of logistic execution is deployment and initial operational set-up, it is
essential that national and multinational logistic command and control elements and
enabling forces be approved and in place well before deployment begins.

j. Economy. Logistic assets are often expensive and in short supply. Accordingly,
mechanisms must be in place to ensure that they are used in the most effective and
efficient manner possible, keeping in mind operational imperatives. This includes
ensuring that in-JOA stocks are maintained at the minimum level commensurate with the
expected operational tempo, capability of lines of communications, and expected lead
times. Mutual support structures and mechanisms, such as multinational logistic
organisations and HNS, should be in place to achieve economies of scale, increase reserve
capacity/capability and improve the overall quality of support. The goal is to achieve
these advantages while simultaneously minimising procurement and operational costs.

k. Transparency and Visibility. Prior to an operation, the NATO commander must have
access to information, which relates to preparedness, deployability, and sustainability of
units that will come under his command. This requirement will extend to national logistic
assets when they are designated to provide logistic support to declared units. In preparation
for an operation the NATO commander must have access to information on the status of all
assets under his control, including, in the case of equipment temporarily out of commission,
an appreciation of the time to repair. He must develop a clear and accurate picture of
available logistic infrastructure and capability.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

28
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

g. Rugalmasság. A hadműveleti terveket annak ismeretében kell elkészíteni, hogy az előre nem
látott események változtatásokat fognak követelni mind a tervben mind a végrehajtási
koncepcióban. Ennek eredményeként a rugalmasság nagyon fontos, különösen a logisztikai
tervek kidolgozásánál, melyeknek gyorsan és hatékonyan kell reagálniuk a hadműveleti
forgatókönyvben bekövetkezett legkisebb változásokra is.Ugyanakkor a logisztikai
erőforrások nemzeti szintjeinek elégségeseknek kell lenniük a megkövetelt katonai képesség
biztosítása érdekében a készenlét, a harcképesség fenntartási képesség és a mozgékonyság
előírt normáinak elérésére béke, válság és konfliktus időszakra. Bármelyik támogatási
struktúrának fel kell ismernie azt a tényt, hogy az anyagi készletek, valamint a harcászati és a
hadászati szállító erők-eszközök igénybevételi lehetősége korlátozó tényezőt jelenthet. Ezen
túlmenően, egyetlen támogatási terv sem lehet alkalmas minden helyzetben való alkalmazásra,
így a koncepcióknak figyelembe kell venniük a váratlan vagy szokatlan események
bekövetkezésének lehetőségeit is. Például a többnemzeti logisztika biztosította előnyök
ellenére lehetséges, hogy egy meghatározott hadművelet legmegfelelőbb támogatási
koncepciója a nemzeti támogatási struktúrákon keresztül megvalósuló támogatás lehet. A
logisztikai koncepciónak tehát eléggé rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy ezt lehetővé tegye.
Így a hivatalos struktúrákat és terveket általánosságban kell kidolgozni, elégséges beépített
rugalmassággal ahhoz, hogy lehetővé tegyék a struktúráknak a különböző összhaderőnemi
hadműveleti területek vagy feladatok változó követelményeihez való igazítását.
h. Egyszerűség. Az egyszerű tervek és parancsok, továbbá a nem bonyolult, feladatorientált
logisztikai szervezetek a minimálisra csökkentik a zavart, valamint segítséget nyújtanak
abban, hogy a biztosított támogatás megfeleljen a hadműveleti parancsnok igényeinek. Ezen
túlmenően, az egyszerű jelentési mechanizmusok biztosítják az információk pontos és
hatékony elosztását mindazok részére, akik azt igénylik.
i. Időszerűség. Egy hatékony logisztikai keretszervezet kialakítása és megvalósítása jelentős
tervezést és koordinációt igényel a NATO és a nemzetek között. Mivel a logisztikai
végrehajtás legkritikusabb fázisa a felvonulás és a kezdeti hadműveleti készenlét elérése,
fontos, hogy a nemzeti és a többnemzeti logisztikai vezető és irányító elemek, valamint a
segítő erők összetételét még jóval a felvonulás megkezdése előtt jóváhagyják és kitelepítsék
azokat a működési helyeikre.
j. Gazdaságosság. A logisztikai eszközök gyakran igen költségesek és nincs belőlük elegendő.
Ezért mechanizmusoknak kell létezniük, hogy azokat a lehető leghatékonyabb és
legeredményesebb módon, a hadműveleti szükségszerűségeket szem előtt tartva használják
fel. Ide tartozik annak biztosítása, hogy az összhaderőnemi hadműveleti területeken lévő
anyagi készleteket a várható hadműveleti ütemmel, az utánpótlási vonalak áteresztő
képességével és a várható időtartammal arányos minimális szinten tartsák. A gazdaságos
nagyságrendek elérése, a tartalék kapacitás/képesség növelése, valamint a teljes körű
támogatás minőségi javítása érdekében, a helyükön kell lenniük az olyan kölcsönös
támogatási struktúráknak és mechanizmusoknak, mint a többnemzeti logisztikai szervezetek
és a befogadó nemzeti támogatás (HNS). A cél megszerezni ezeket az előnyöket, a beszerzési
és működési költségek egyidejű minimalizálásával.
k. Láthatóság és átláthatóság. Egy hadműveletet megelőzően a NATO parancsnoknak hozzá
kell férnie a parancsnoksága alá kerülő egységek felkészültségére, felvonultathatóságára és
harcképesség fenntartó képességére vonatkozó információkhoz. Ezt a követelményt a nemzeti
logisztikai erőkre-eszközökre is ki kell terjeszteni abban az esetben, amikor azokat kijelölik az
átadandó egységek logisztikai támogatására. Egy hadműveletre való felkészülés során a
NATO parancsnoknak hozzá kell jutnia az irányítása alatt álló összes erő-eszköz állapotára
NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT
29
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
vonatkozó információhoz, ideértve az eszközök ideiglenes üzemképtelensége esetén a javítás
várható időtartamát is. Pontos és világos képet kell kialakítania az igénybe vehető logisztikai
This requires a complete and easily interpreted logistic reporting mechanism that takes
advantage of the potential offered through state of the art Automated Data Processing
(ADP) support. As a means to gain necessary visibility of critical assets, the NATO
commander is authorised to require reports and inspection 5 of specified logistic assets as a
method of tactical evaluation or to assess operational readiness in accordance with MC
319/1 and MC 317/1.

Synergy. Synergy is the expanded benefit achieved by applying logistic principles simultaneously.
Synergy results when nations contribute to a common goal with the net benefit being
greater than the sum of the separate contributions. To be truly effective, any multinational
organisation must build upon the strengths of the component parts. Multinational logistic
support in the overall concept should be oriented to the particular logistic strengths of the
participating nations. This serves to provide more efficient support to the overall force and
thereby creates a more robust logistic concept. An effective multinational logistic concept
requires that NATO and national planners recognise this synergy and the resulting net
benefits.

5
IAW MC 319/1, France cannot accept the authority to inspect logistic assets. When requested, relevant information
will be provided through national chain of command.
NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT
30
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

infrastruktúráról és képességről. Ez egy teljes és könnyen érthető logisztikai jelentési rendszert

igényel, amely kihasználja az automatizált adatfeldolgozás (ADP) támogatásának előnyeit.
Emellett ez a katonai, a polgári, nemzeti valamint NATO hatóságok közötti könnyű
információátadási képességet is megköveteli. Ráadásul, a kritikus erők-eszközök szükséges
átláthatósága biztosításának eszközeként, a NATO parancsnokoknak joga van a harcászati
értékelés, vagy a hadműveleti készenlétnek az MC 319/1-el és az MC 317/1-el összhangban
történő előzetes felmérése módszereként bekérni a meghatározott logisztikai erőkre-
eszközökre vonatkozóan jelentéseket és szemléket 6 tartani azok felett.

Szinergia. A szinergia a logisztikai alapelvek egyidejű alkalmazása által elért megnőtt haszon.
Szinergia akkor keletkezik, amikor a nemzetek egy közös célkitűzéshez hozzájárulnak
és a tiszta haszon nagyobb, mint a külön hozzájárulások összege. Ahhoz, hogy a
többnemzeti szervezet igazán eredményes legyen, valamennyi összetevője erősségére
kell, hogy építkezzen. Az átfogó koncepcióban a többnemzeti logisztikai támogatást a
résztvevő nemzetek meghatározó logisztikai erősségei felé kell orientálni. Ez a teljes erő
hatékonyabb támogatását szolgálja és így egy jóval erősebb logisztikai koncepciót alakít
ki. Egy eredményes többnemzeti logisztikai koncepció megköveteli, hogy a NATO és a
nemzeti tervezők felismerjék ezt a szinergiát és a belőle eredő tiszta előnyöket.

6
IAW MC 319/1. Franciaország nem adna felhatalmazást a logisztikai eszközök fölötti ellenőrzésekhez. Igény esetén a
szükséges információt a nemzeti parancsnoki láncon keresztül biztosítják.
NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT
31
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
Section II - NATO’s Logistic Support Concept

0106. Aim. The aim of the NATO logistic support concept is to support the Joint Force
Commander’s (JFC) operations and to achieve efficiencies and economies of scale through
optimum use of multinational logistic solutions.

0107. NATO Logistic Support Concept. The NATO logistic concept at both the strategic and
operational levels involves the interpretation of logistic principles through tailored
structures, organisations and multinational interaction. The concept is to provide responsive
support to any operational deployment making best use of the logistic assets and resources
available in the JOA. This entails flexible but focused Advance Planning and the
development of co-operation amongst potential contributing nations as well as early
involvement in the operational process. The aim is to provide cohesive logistic support to a
NATO commander’s plan using methods which range from national to fully multinational,
depending on the circumstances and in accordance with the provisions of MC 319/1.

0108. Co-ordination of National and Multinational Logistic Activities. CJ 4 staff carry the
overall responsibility for logistics co-ordination at strategic and JOA level. Flexibility to
co-ordinate a variety of national and multinational approaches under widely varying
conditions is reflected both in the organisation of static and deployed HQ structures. The
responsibilities of NATO and nations are described below at paragraph 0116. The primary
aim is to provide sound arrangements for co-ordination of logistic support available to an
operation. In particular, the requirement for NATO logistic staff to provide timely,
guaranteed support to an operational plan, drawing on all options available, is facilitated by
the existence of robust NATO logistic Command and Control (C2). These include CJ4 and
combined joint logistic staffs in static and deployed Headquarters and organisations such as
the MJLC and single component equivalents such as Multinational Logistic
Command/Centres (MNLC). These latter organisations may be called on as the situation
dictates. The MJLC is described in detail in AJP 4.6. Single component logistic structures
are described briefly below and covered more comprehensively in ALPs 4.1, 4.2 and 4.3.
The different modes of logistic support will be covered in AJP-4.9. (AJP-4.9 is under
development, planned issued 2002).

0109. Logistic Planning from a Multinational and Joint Perspective. The ability to plan and
conduct support operations in consultation with nations and with necessary levels of co-
ordination and authority for the benefit of the JFC’s plan provides the basis of NATO
logistic support. Whilst there is recognition of the procedures to be followed at the NATO
strategic level, the early involvement of NATO logistic planners is essential to the efficient
provision of support across all contributing nations. The co-ordination of the logistic effort
must be balanced with the ultimate responsibility for provisioning of forces remaining with
the Troop Contributing Nation (TCN). Nations should come to the operation with what is
required to support their own forces, or arrange for it with other nations or through contracts
or other arrangements during the planning process. Chapter 2 covers Defence and
operational logistic planning, with the operational process at Section 3.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

32
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
II. szakasz – A NATO logisztikai támogatási koncepciója
0106. Cél. A NATO logisztikai támogatási koncepció célja támogatni az összhaderőnemi erők
parancsnokának hadműveleteit, megvalósítva a hatékonyságot és a gazdaságosságot a
többnemzeti logisztikai megoldások használatával.
0107. NATO logisztikai támogatási koncepció. A NATO logisztikai koncepció hadászati és
hadműveleti szinten is magában foglalja a logisztikai alapelvek figyelembe vételét a
kialakított struktúrák, szervezetek és a multinacionális kölcsönhatások vonatkozásában. A
koncepció érezhető támogatást nyújt az erők valamennyi hadműveleti telepítéséhez, az
összhaderőnemi hadműveleti területen elérhető logisztikai eszközök és erőforrások
legcélszerűbb használatával. Ez magával vonja a rugalmasságot, egyúttal a fejlődés
tervezésére koncentrál és törekszik a potenciálisan hozzájáruló (úgymint a hadművelet
folyamatában korán résztvevő) nemzetek közötti együttműködés fejlesztésére. Cél az
egységesített logisztikai támogatás biztosítása a NATO parancsnok terveihez - mely a
nemzetitől a teljes többnemzetiig terjedő módszereket használ a körülmények függvényében
- az MC 319/1 intézkedéseinek megfelelően.
0108. Nemzeti és többnemzeti logisztikai tevékenységek koordinációja. A többnemzeti
összhaderőnemi logisztikai törzs (CJ4) viseli a teljes felelősséget hadászati és
összhaderőnemi hadműveleti terület szintjén a logisztikai koordinációért. A koordináció
rugalmassága a nemzeti és többnemzeti szemléletmódok különbségéből adódik, mely a
statikus és telepített parancsnokság struktúrák széleskörűen változó feltételeiben tükröződik.
A NATO és a nemzetek felelőssége a 0116-os bekezdésben található. Elsődleges cél
hasznos magállapodásokat szolgáltatni a hadművelet logisztikai támogatása
igénybevehetőségének koordinálásához. Különösen a NATO logisztikai törzs számára
követelmény a hadműveleti tervhez történő időbeni, garantált támogatást biztosítani, leírva
minden lehetőség elérhetőségét. Mindezt megkönnyíti a meglevő és erős NATO logisztikai
vezetési és irányítási rendszer (C2). Ez tartalmazza a többnemzeti összhaderőnemi
logisztikai törzset (CJ4), az egyesített összhaderőnemi logisztikai törzset állandó és
telepített parancsnokságokon, olyan szervezeteket, mint a többnemzeti összhaderőnemi
logisztikai központ (MJLC), valamint az ekvivalens önálló összetevőket, mint a
többnemzeti logisztikai parancsnokság/ központ (MNLC). Ezen utóbbi szervezeteket a
helyzet függvényében hozhatják létre. A többnemzeti összhaderőnemi logisztikai központ
(MJLC) részletesen leírásra került az AJP4.6-ban. Az önálló összetevőjű logisztikai
struktúra tömören a későbbiekben, míg teljes lefedéssel az ALP 4.1, 4.2, és a 4.3-ban
kerültek megfogalmazásra. A logisztikai támogatás különböző módszereit az AJP-4.9 fogja
tartalmazni (AJP-4.9 fejlesztés alatt).
0109. Logisztikai tervezés a többnemzeti és összhaderőnemi perspektívából kiindulva. A
hadműveletek támogatásának tervezési és vezetési lehetőségei - konzultálva a nemzetekkel
és az összhaderőnemi erők parancsnoka tervének hasznosságáért a felelős koordinációs és
szakértői szintekkel - szolgáltatják az alapját a NATO logisztikai támogatásnak. Míg az
eljárásmódok beazonosítása a NATO hadászati szintjén történik, elengedhetetlen a NATO
logisztikai tervezők korai részvétele a támogatás hatékony biztosítása kidolgozásában
minden résztvevő nemzet bevonásával. A logisztikai erőfeszítések koordinációjának
egyensúlyt kell teremteni az erők fennmaradásának alapvető felelősségében, minden
csapattal hozzájáruló nemzettel (TCN). A hadműveletekhez a nemzeteknek úgy kell
csatlakozni, hogy képesek legyenek biztosítani saját erőik támogatási követelményeit. Ezért
egyezményeket kötnek más nemzetekkel, így szerződések, illetve egyéb egyezmények által
biztosítva a támogatást, még a tervezési eljárás alatt. A 2. fejezet 3. szakasza tartalmazza a
védelmi és a hadműveleti logisztikai tervezés hadműveleti eljárásait.
NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT
33
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
0110. Synchronisation of Procedures in the Logistic Functional Areas. The delivery of
effective and efficient support relies on the co-ordination and synchronisation of procedures
in the logistic functional areas. The standardisation of information and processes between
NATO HQs and nations in all areas increases the potential for efficiency, delivery of
support through multinational sources, and consequently economies of scale. Logistic
Functional Areas are considered in detail in Chapter 3.

0111. Implementation of the Concept. The AJP-4 series covers the detailed methods of
implementation of the concept.

0112. Component Support Concepts. While NATO’s logistic concept embraces jointness, each
component, due to the nature of their missions, has a slightly different approach to
implementing the multinational logistic concept. While the specific methods of supporting
deployed multinational units do vary, their support requirements are very similar. That is,
support elements must be flexible, mobile and responsive to the requirements of the
component commander. Where efficiencies can be gained, jointness should be maintained
down to the lowest level practicable. In general terms, this means that operational level
support elements may have a geographical area of operations (AOO) to provide support to a
multinational joint force. At the tactical level, however, support elements will more likely
be focused at supporting, on a functional basis, specific component elements. A broad
synopsis of the component support concepts is provided below:

0113. Maritime.

a. Support to a deployed Multinational Maritime Force (MNMF) has two facets,

namely shore support, and afloat support. Afloat support is the responsibility of the
commander at sea who controls all assigned logistic assets in the afloat force. Shore
support encompasses the logistic activities in direct support of an MNMF. To
ensure the appropriate focus, the shore support organisation must be responsive to
the afloat commander’s requirements. In a large operation, the chain of command
from the shore support organisation will in principle be through a separate
Multinational Logistic Command (Maritime), [MNLC(M)]. Where a MNLC(M) is
established as well as a MJLC, it is essential that close co-ordination is maintained
between the two organisations.

b. The fundamental precept of the maritime logistic support concept is to provide shore-
centralised distribution and support sites to support the units at sea. While the
concept is flexible and specific capabilities and organisations will be mission
dependent, generally it calls for multinational Advanced Logistic Support Sites
(ALSSs) that may provide a variety of life support, e.g. supply, distribution, medical
and damage repair in support of the entire force. Smaller, more mobile, Forward
Logistic Sites (FLSs), located closer to the supported force, are employed as final
distribution points for Personnel, Mail and Cargo (PMC) flowing from the larger,
more capable sites. As stated earlier, these support sites may be joint in nature or
may be collocated with other component support elements.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

34
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
0110. Logisztikai funkcionális területek eljárásainak szinkronizálása. A logisztikai
funkcionális területek koordinált és szinkronizált végrehajtása tehermentesíti a hatékony és
eredményes támogatást. Az információ és az eljárások szabványosítása a NATO
parancsnokságok és a nemzetek között minden területen potencionálisan növeli a
hatékonyságot, a támogatás biztosítását a többnemzeti forrásnak és következésképpen a
gazdaságossági mutatókat. A funkcionális logisztikai területek a 3. fejezetben kerülnek
részletes kibontásra.
0111. A koncepció végrehajtása. Az AJP-4-es sorozat lefedi a koncepció végrehajtásának
részletes eljárásait.
0112. A haderőnemi komponens támogatási koncepciók. Míg a NATO logisztikai koncepciója
az összhaderőnemiséget vállalja fel, minden egyes haderőnemi komponens a feladatai
jellegéből adódóan egy kissé másképpen közelíti meg a többnemzeti logisztikai koncepció
megvalósítását. Miközben a felvonult többnemzeti egységek specifikus támogatási
módszerei különböznek, a támogatási igényeik nagyon hasonlóak, ezért a támogató
elemeknek rugalmasnak, mozgékonynak és a haderőnemi komponens parancsnok
szükségleteire reagálóképesnek kell lenniük. Ott, ahol ez hatékony, az összhaderőnemi
jelleget meg kell tartani a lehető legalacsonyabb szintig. Általánosságban ez azt jelenti, hogy
a hadműveleti szintű támogató elemek egy földrajzi felelősségi körzettel (AOO)
rendelkezhetnek egy összhaderőnemi erő támogatására. Harcászati szinten azonban a
támogató elemek várhatóan funkcionális alapon a haderőnemi komponens elemek
támogatásra fognak összpontosítani. A haderőnemi komponensek támogatási koncepcióinak
vázlata nagy vonalakban a következő:
0113. Haditengerészet.
a. A felvonult többnemzeti haditengerészeti erő (MNMF) támogatásának két
összetevője van, nevezetesen a szárazföldön végrehajtott támogatás és a tengeren
végrehajtott támogatás. A tengeren végrehajtott támogatás a tengerészeti parancsnok
felelőssége, aki a tengeri erőhöz utalt összes logisztikai erők-eszközök feletti irányítás
jogával rendelkezik. A szárazföldi támogatás a többnemzeti haditengerészeti erőt
(MNMF) közvetlenül támogató logisztikai tevékenységeket öleli fel. A megfelelő
koncentráció biztosítása érdekében a szárazföldi támogató szervezetnek képesnek kell
lennie a tengeri parancsnok szükségleteire történő reagálásra. Egy nagyméretű
hadműveletben az alárendeltségi rend a parti támogató szervezettől egészen egy
különálló többnemzeti logisztikai (haditengerészeti) parancsnokságig (MNLC(M))
szerepel az alapelvekben. Ha a többnemzeti logisztikai (haditengerészeti)
parancsnokságot MNLC(M)-t éppúgy hozzák létre, mint egy többnemzeti
összhaderőnemi logisztikai központot (MJLC), alapvetően szoros koordinációt kell
kialakítani a két szervezet között.

b. A haditengerészeti logisztikai támogatási koncepció alapvető előírása az, hogy

szárazföldre centralizált elosztást és támogatási helyszíneket biztosítson a tengeren
lévő egységek kiszolgálásához. Miközben a koncepció rugalmas, bizonyos
képességeknek és szervezeteknek a feladattól kell függeniük, általánosságban
többnemzeti előretolt logisztikai támogatási helyszíneket (ALSS) igényel, melyek a
támogatás széles körét biztosíthatják a teljes haderő kiszolgálásában, pl.: ellátást,
elosztást, egészségügyet és kárelhárítást- javítást. A kisebb és mozgékonyabb előretolt
logisztikai helyszíneket (FLS) a támogatott erőhöz közelebb telepítik és a nagyobb
kapacitású helyszínekről áramló személyi állomány, posta és szállítmányok (PMC)
végső elosztó pontjaként alkalmazzák. Amint azt már korábban kijelentettük, ezek a
támogatási helyszínek lehetnek összhaderőnemi jellegűek, illetve azokat egy másik
haderőnemi komponens támogató elemeivel együtt is telepíthetik.
NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT
35
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

In all cases, however, they are manned on a multinational basis through national
personnel and equipment contributions. Further detail on maritime logistic support
concepts, including Naval Air and Amphibious/Marines, and their implementation
may be found in ALP-4.1 “Multinational Maritime Force Logistics”.

0114. Land.

a. In the layout of the battlefield, there must be a clear understanding among the
nations that national logistic organisations exist in a multinational framework in
support of combined operations. Combined logistics was traditionally described
within the context of the various zones of battlefield. On the modern, non-linear
battlefield or even during peace support operations, these zones may not be well
established or defined. Over the entire spectrum of conflict, modern military
operations make flexibility and mobility key aspects of successful operations.

b. The land component support concept is designed to ensure the support of either
national or multinational forces, taking their different structures and multinational
composition into account. Logistic support will be based on national provisions and
may include degrees of multinational support as agreed by those nations. While
each nation takes responsibility for the provision of support to its forces, HNS if
available, lead nation, role specialisation, mutual assistance, and use of MILUs
and/or Multinational Integrated Medical Units (MIMUs) may be employed when
considered to be more advantageous.

c. The Combined Joint Force Land Component Commander (CJFLCC) establishes

requirements and sets priorities for support of forces in accordance with the overall
direction given by the Joint Force Commander (JFC). He co-ordinates logistic
operations with all participating nations, and joint/JOA level logistic structures. The
CJFLCC will exercise co-ordinating authority on movement and security matters
over those National Support Elements (NSEs) operating in his AOO.

d. Scope exists for the establishment of a Multinational Logistics Centre (Land)

[MNLC(L)] for the co-ordination of land logistics support, particularly if the MJLC
is not employed. Further detail on land logistic support concepts and their
implementation may be found in ALP-4.2 “Land Forces Logistic Doctrine”.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

36
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
Minden esetben a nemzeti személyi állomány és eszköz hozzájárulás útján többnemzeti
alapon töltik fel személyi állománnyal.A haditengerészeti logisztikai támogatási
koncepciók - beleértve a haditengerészeti légierő és a partra szálló erők/ tengerész
gyalogság - támogatása megvalósításának további részletei az ALP 4.1 a “Többnemzeti
haditengerészeti erő logisztikája” című kiadványban találhatók.

0114. Szárazföldi haderőnem

a. A harctér megszervezésénél a nemzeteknek világosan látniuk kell, hogy a nemzeti
logisztikai szervezetek a többnemzeti hadműveleteket támogató többnemzeti szervezeti
struktúrában léteznek. A többnemzeti logisztikát hagyományosan a különböző harctéri
zónákkal összefüggésben ismertetik. Ezeket a zónákat a modern, nem-lineáris harctéren,
vagy akár a béketámogató műveletek esetében, nem lehet pontosan meghatározni, vagy
létrehozni. A konfliktusok teljes skálájában a modern katonai tevékenységek a
rugalmasságot és a mozgékonyságot a sikeres hadműveletek kulcsfontosságú
szempontjaivá teszik.
b. A szárazföldi haderőnemi komponens támogatási koncepcióját úgy alakították ki, hogy
akár nemzeti, akár a többnemzeti erők támogatását biztosítsa, figyelembe véve ezek
különböző szervezeti felépítéseit és többnemzeti összetételét. A logisztikai támogatás
alapját a nemzeti ellátás biztosítja és magában foglalhatja a nemzetek jóváhagyása szerint
a többnemzeti támogatás fokozatait. Miközben mindegyik nemzet felelős a saját ereje
támogatásáért, a befogadó nemzeti támogatást (HNS) (amennyiben igénybe vehető) a
vezető nemzeti szerepet, a szerepkörre szakosodást, a kölcsönös segítségnyújtást, valamint
a többnemzeti integrált logisztikai egységeket (MILU) és/vagy többnemzeti integrált
egészségügyi egységeket (MIMU) lehet alkalmazni, ha azokat előnyösebbnek tartják.
c. Az egyesített összhaderőnemi erők szárazföldi haderőnemi komponens parancsnoka
(CJFLCC) az összhaderőnemi erők parancsnoka (JFC) által megadott átfogó irányítással
összhangban felméri a szükségleteit és felállítja az erők támogatási prioritását, valamint
koordinálja a logisztikai tevékenységeket az összes résztvevő nemzettel és az
összhaderőnemi hadműveleti terület (JOA) szintű logisztikai szervezeti elemekkel. Az
egyesített összhaderőnemi erők szárazföldi haderőnemi komponens parancsnoka
(CJFLCC) gyakorolja a koordinációs jogkört mozgatási és biztonsági esetekben a
hadműveleti területén (AOO) belül tevékenykedő nemzeti támogató elemek (NSE) felett.
d. Javasolt a többnemzeti szárazföldi logisztikai központ (MNLC/L/) létrehozása a
szárazföldi logisztikai támogatás koordinálására, különösen ha a többnemzeti
összhaderőnemi logisztikai központot (MJLC) nem alkalmazzák. A szárazföldi erők
logisztikai támogatási koncepciónak, valamint azok megvalósításának további részletei az
ALP 4.2– “A szárazföldi erők logisztikai doktrínája” című kiadványban találhatók.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

37
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

0115. Air.

a. A NATO air commander within a region has a three-fold mission, to contribute to

the defence of the region, to reinforce other regions as directed, or to stand up an
Combined Joint Force Air Component Command (CJFACC) within a Combined
Joint Task Force (CJTF), when tasked by the appropriate Strategic Command (SC).

b. For Article 5 operations logistics support uses in-place national stockpiles. NATO
Aircraft Cross Servicing (ACS) enables operational Commanders to enhance the
flexibility and mobility of air power and to respond effectively to a developing
crisis. ACS is however, currently a force multiplier for Article 5 operations only and
is applicable only to operations supported from NATO territory.

c. For operations beyond NATO’s AOR responsibility, the air component AOO is
unlikely to coincide precisely with other component AOOs. Multinational air assets
may be located well to the rear of any area of conflict and may use tactical airfields
within the land AOO. Air assets may be collocated on multinational air bases with
on-base logistic support being centrally co-ordinated by either a Host Nation (HN)
or LN. Some air assets such as Ground Based Air Defence (GBAD) may be
deployed within a land component AOO and be reliant on the CJFLCC for logistic
support. Air logistic support should maximise use of the principle of common user
resources, however, aircraft maintenance and repair will remain a national
responsibility. NATO co-ordination of the multinational air logistic effort will be
conducted through the CJFACC logistic staff supported by National Logistics
Liaison Teams and HN air logistics staff. Scope exists for the establishment of a
Multinational Logistics Centre (Air) [MNLC(A)] for the co-ordination of air
logistics support, particularly if the MJLC is not employed.

d. Further detail on air logistic support concepts may be found in ALP-4.3 “Air Forces
Logistic Doctrine and Procedures”.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

38
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
0115. Légierő

a. A NATO légierő parancsnok egy régión belül hármas feladattal rendelkezik:

hozzájárulni a régió védelméhez, utasítások szerint megerősítést nyújtani más
régiók számára, illetve a többnemzeti összhaderőnemi alkalmi harci köteléken
(CJTF) belül - ha azt az elöljáró hadászati parancsnokság (SC) feladatként
megszabja - felállítani az egyesített összhaderőnemi erők légi haderőnemi
komponens parancsnokságot.

b. Az 5. cikkely hatálya alá tartozó hadműveletek esetében a logisztikai támogatás

a helyben lévő nemzeti anyagi készleteket használja. A NATO repülőgépek
kölcsönös kiszolgálása (ACS) a hadműveleti parancsnokokat képessé teszi a
légierő rugalmasságának és mozgékonyságának a növelésére, továbbá arra, hogy
egy kialakuló válságra hatékonyan reagáljanak. Mindamellett a repülőgépek
kölcsönös kiszolgálása (ACS) jelenleg csak az 5. cikkely hatálya alá tartozó
hadműveletek számára jelent erősokszorozó tényezőt és kizárólag a NATO
felségterületéről támogatott hadműveletek esetében alkalmazható.

c. A NATO felelősségi körzetén kívüli hadműveleteknél a légierő haderőnemi

komponens hadműveleti területe (AOO) nem valószínű, hogy pontosan
egybeesik a többi haderőnemi komponens hadműveleti területével (AOO). A
többnemzeti légierő eszközeit bármilyen konfliktus körzetének mögöttes
területére is telepíthetik és azok a szárazföldi erő hadműveleti területén (AOO)
belüli harcászati repülőtereket is használhatják. A légierő eszközeit a
többnemzeti légi bázisokon közös elhelyezésben telepíthetik és a logisztikai
támogatást a befogadó nemzet vagy a vezető nemzet koordinálja központilag.
Bizonyos légi erőket-eszközöket, mint pl. a földi bázisú légvédelmet (GBAD)
egy szárazföldi haderőnemi komponens hadműveleti területén (AOO) belülre is
telepíthetik és azok a logisztikai támogatás szempontjából az egyesített
összhaderőnemi erők szárazföldi haderőnemi komponens parancsnokához
(CJFLCC) fognak tartozni. A légierő logisztikai támogatásának maximális
mértékben kell alkalmaznia a közös felhasználású erőforrások alapelvét,
mindazonáltal a repülőgépek fenntartása és javítása nemzeti felelősség marad. A
többnemzeti légierő logisztikai támogatásának NATO koordinációját az
összhaderőnemi erő légi haderőnemi komponens parancsnokának (JFACC)
logisztikai törzsén keresztül hajtják végre, a nemzeti logisztikai összekötő
csoportok és a befogadó nemzet légierejének logisztikai szakállománya
támogatásával. Javasolt a többnemzeti légierő logisztikai központ (MNLC/A/)
létrehozása a légierő logisztikai támogatása koordinálására, különösen ha a
többnemzeti összhaderőnemi logisztikai központot (MJLC) nem alkalmazzák.

d. A légierő logisztikai támogatási koncepciójának, valamint megvalósításának

további részletei az ALP 4. 3– “A légierő logisztikai doktrínája” című
kiadványban találhatók.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

39
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
0116. Roles and Responsibilities.

a. In the area of multinational logistics there is potential for overlap and confusion in
the delineation of responsibilities between NATO commands, NATO Nations, the
HN, and non-NATO nations operating under NATO command. It is essential to the
establishment of a coherent logistic concept that guidelines be established to outline
the responsibilities of each element as they relate to planning and conducting
multinational logistic operations. Key and essential roles and responsibilities are
outlined in Annex 1-B, in matrix form as a quick reference. These are not all
inclusive, but outline important basic responsibilities.

b. The following are general responsibilities, which are considered to be important to

the understanding of NATO’s multinational logistic concept, and particularly
applicable to the organisations and levels of command listed below. Responsibilities
may be tailored to the specific circumstances of each operation, as agreed by the
participating nations and commands involved.

(1) Nations.

(a) Support of Contributed Forces. Nations may contribute to the

support of a NATO operation via a variety of means as described
throughout this publication. However, the ultimate responsibility for
the planning and controlling of the deployment and re-deployment
and the provision of support, including medical support, of
participating forces remains with the participating nation. If nations
elect to support forces through a national support system, it remains
vital, just as in multinational logistic operations that they interface
with the NATO multinational logistic co-ordination entity.

(b) Contribution of Resources. Except when NATO provides

maintenance and limited NATO purchased or leased resources, all
personnel and equipment required to conduct an operation are
provided by participating nations. These resources are dedicated,
either through planned allocation of forces through the Force
Planning Process, or through requirements identified in the
contingency operational planning process. Under NATO procedures,
nations will effect Transfer of Authority (TOA) over their national
force contributions to NATO at an agreed time. This transfer
includes logistic forces that nations nominate through the force
generation process co-ordinated by the SC. The actual logistic
concept for a NATO operation will be dramatically affected by the
type and amount of logistic forces, and the TOA limitations imposed
on participating forces. This is especially applicable to non-Article 5
CRO where nations greatly influence the logistic concept through
their contributions in the force generation process.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

40
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
0116. A szerepkörök és felelősségek

a. A többnemzeti logisztika területén a NATO parancsnokságok, a NATO

tagállamok, a befogadó nemzet (HN), valamint a NATO vezetés alatt
tevékenykedő nem NATO országok közötti felelősségi kérdésekben fennáll az
átfedés és a zavarok lehetősége. Egy következetes logisztikai koncepció
létrehozása szempontjából létfontosságú, hogy irányelveket állítsanak fel az
egyes elemeknek a tervezéshez és a többnemzeti logisztikai tevékenységhez
kapcsolódó felelősségi területek meghatározása érdekében. A kulcsfontosságú és
lényeges szerepköröket, valamint felelősségeket- gyors referenciaként-, az 1-B
mellékletben található táblázatos formában vázoltuk fel.

b. A következőkben felsoroltak olyan általános felelősségek, amelyek a NATO

többnemzeti logisztikai koncepciójának megértése szempontjából fontosak és
kiemelten alkalmazhatóak az alábbiakban felsorolt szervezetekre és vezetési
szintekre. A felelősségeket a résztvevő nemzetek és az érintett parancsnokságok
belegyezésével az egyes hadműveletek sajátos körülményeihez lehet igazítani.

(1) Nemzetek

(a) A felajánlott erők támogatása. A nemzetek különböző módon járulhatnak

hozzá egy NATO hadművelet támogatásához, ahogy ebben a
kiadványban is ismertetjük. Mindazonáltal a hozzájárult erők
telepítésének és visszatelepítésének, az egészségügyi támogatást is
magában foglaló támogatás biztosításának tervezési és ellenőrzési végső
felelőssége a hozzájáruló nemzeté marad. Amennyiben az országok úgy
döntenek, hogy a felajánlott erőket egy nemzeti ellátó rendszeren
keresztül támogatják, létfontosságú marad- csakúgy, mint a többnemzeti
logisztikai tevékenységeknél-, hogy az képes legyen a NATO
többnemzeti logisztikai koordinációjához alkalmazkodni.

(b) Erőforrásokkal való hozzájárulás. A hadművelet végrehajtásához

szükséges teljes személyi állományt és az összes technikai eszközt a
résztvevő nemzetek bocsátják rendelkezésre, kivéve azt az esetet, amikor
a NATO biztosítja vagy lízingeli a fenntartást és a NATO vásárlású
korlátozott erőforrásokat. Ezeknek az erőforrásoknak a felajánlása vagy a
haderő tervezési folyamat során betervezett erőátadáson, vagy a váratlan
hadműveleti tervezési folyamatban azonosított szükségleteken keresztül
valósul meg. A NATO eljárások szerint egy jóváhagyott időpontban a
NATO rendelkezésére bocsátott nemzeti erők feletti bizonyos szintű - a
nemzetek részéről kivitelezett, a NATO részére történő - jogkör átadásra
(TOA) kerül sor. Ez az átadás felöleli azokat a logisztikai erőket is,
amelyeket az országok a hadászati parancsnokság (SC) által koordinált
haderő felállítási folyamat során megneveztek. Egy NATO hadművelet
logisztikai koncepcióját drámai módon befolyásolja a logisztikai erők
fajtája és nagysága, valamint a résztvevő erőkre felállított jogkör átadási
(TOA) korlátozások. Ez különösen igaz az 5. cikkely hatálya alá nem
tartozó válságreagáló műveletek esetében, ahol az országok a haderő
felállítási folyamat során tett hozzájárulásaik útján nagymértékben
befolyásolják a logisztikai koncepciót.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

41
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
(c) Planning. Nations are encouraged to develop and agree generic pre-
arrangements for co-operative and multinational logistic support.
They should inform the SCs whether they will take on responsibility
as LN and/or RSN, or whether they plan to provide MILUs under the
force generation process. AJP-4.9 refers.

(d) HNS. HN should provide HNS, including basing privileges, facilities,

equipment and materiel support to Sending Nations (SN) and NATO
Commanders during Article 5 and non-Article 5 CRO.

(e) Establish NSE with the following functions:

(i) Performance of national logistic support, co-ordination of
logistic support functions with other participating nations.
NSEs are organised and located at the levels dictated by their
national authorities.
(ii) Co-ordination with, and reporting7 as required, to
multinational logistic command and control organisations to
ensure continuity of the total logistic effort.

(2) NATO Headquarters.

(a) Policy and Guidance. The North Atlantic Council (NAC) and the
Defence Planning Committee (DPC) provide, through the
International Staff (IS) and the International Military Staff (IMS),
broad strategic logistic policy and guidance. This may take the form
of general policy guidance in Council Memoranda (C-M) and
Military Committee (MC) documents or specific planning guidance
for the establishment of plans and orders.

(b) Funding. The Senior Resource Board (SRB), Military Budget

Committee (MBC) and the Infrastructure Committee (IC), under
guidance of the NAC, provide funding for NATO common funded
projects and establish the funding policy to support operational
requirements.

(c) Oversight and Approval. In addition to policy and guidance, the

NAC and DPC provide plan review and approval for all SC level
NATO plans, including the logistic concept of operations.

7
As NSEs remain under national control, France will report on a case-by-case basis. The first condition is connectivity,
which is provided by the NATO command.
NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT
42
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
(c) Tervezés. A nemzeteket támogatják az együttműködésre és többnemzeti
logisztikai támogatásra vonatkozó általános előmegállapodások
kialakításában és egyeztetésében. A nemzeteknek tájékoztatni kell a
hadászati parancsnokságokat, amikor tervezik felelősséggel kézbe venni
a vezető nemzet (LN) és/vagy a szerepkörre szakosodott nemzet (RSN)
feladatait, valamint ha többnemzeti integrált logisztikai egységet (MILU)
terveznek biztosítani az erők általános fejlesztése alapján.

(d) Befogadó nemzeti támogatás (HNS). Befogadó nemzeti támogatást a

befogadó nemzetnek kell biztosítani - beleértve az alapvető előjogok,
létesítmények, eszközök és anyagok támogatását - az 5. cikkely szerinti
és hatálya alá nem tartozó válságreagáló hadműveletek (CRO) esetén.

(e) Nemzeti támogató elemeket (NSE) hoznak létre a következő

funkciókkal:

(i) A nemzeti logisztikai támogatás végrehajtható más résztvevő

nemzetekkel a logisztikai támogatás funkcióinak koordinálásával.
A nemzeti támogató elemeket (NSE) nemzeti szakértők által
meghatározott szinteken szervezik és telepítik.

(ii) A teljes logisztikai erőkifejtés folyamatosságának biztosítása

érdekében szükséges a többnemzeti logisztikai parancsnoksággal
és az irányító szervezetekkel való koordináció, valamint igény
esetén jelentéstétel8 a részükre.

(2) A NATO Parancsnokság

(a) Irányelv és útmutatás. Az észak-atlanti tanács (NAC) és a védelmi

tervező bizottság (DPC) a nemzetközi titkárságon (IS) valamint a
nemzetközi katonai vezérkaron (IMS) keresztül nagy vonalakban
hadászati logisztikai irányelveket és útmutatást biztosít. Ez a tanács
memorandumaiban (C-M) és a katonai bizottság (MC)
dokumentumaiban lefektetett általános elvi útmutatás, vagy tervek és
parancsok kialakítására vonatkozó specifikus tervezési irányelv
formájában valósulhat meg.

(b) Finanszírozás. A felsőbb szintű erőforrás bizottság (SRB), a katonai

költségvetési bizottság (MBC) és az infrastrukturális bizottság (IC) az
észak-atlanti tanácstól (NAC) kapott útmutatás alapján biztosítja a
pénzügyi alapokat a NATO közös finanszírozású projektjeihez és alakítja
ki a hadműveleti igények támogatásának finanszírozási elvét.

(c) Felügyelet és jóváhagyás. Az elvi módszer és az útmutatás mellett az

észak-atlanti tanács (NAC) és a védelmi tervező bizottság (DPC)
gondoskodik az összes hadászati parancsnokság (SC) szintű NATO
tervek felülvizsgálatáról és jóváhagyásáról, ideértve a hadműveletek
logisztikai koncepcióit is.

8
A nemzeti támogató elem (NSE) nemzeti irányítás alatt marad, Franciaország eseti alapon fog jelenteni. Az első
feltétel (koordináció) csatlakoztatható, melyet a NATO parancsnok fog biztosítani.
NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT
43
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
(d) Logistic Policy Development. The Senior NATO Logisticians’
Conference (SNLC) is the senior advisory body on logistics in
NATO. As NATO’s Co-ordinating Authority on Logistics and acting
on behalf of the MC and NAC, the SNLC is responsible for
harmonizing and co-ordinating the development of policy
recommendations and co-ordinated advice on civil and military
logistic matters, Alliance logistic interoperability, and cooperation in
logistics.

(e) Civil Expert Support to the Military. Depending on the severity and
urgency of the crisis, the Senior Civil Emergency Planning
Committee (SCEPC) may activate the Civil Emergency Crisis Cell
(CECC) and request civil or military experts to assist with the civil
management problem in accordance with established procedures.

(f) Medical policy. The Committee of the Chiefs of Medical Services in

NATO (COMEDS) advises the MC on military medical matters
affecting NATO. The COMEDS also act as the co-ordinating body
for the MC regarding all military medical policies, procedures and
techniques within NATO.

(3) NATO Strategic Commands (SC).

(a) Strategic guidance and doctrine.

(i) The SCs, Allied Command Europe (ACE) and Allied

Command Atlantic (ACLANT) provide the strategic level
plan. Their planning and conceptual development is done in
co-operation with the nations. The NATO Combined Joint
Planning Staff (CJPS) develops the plan based on guidance
from the SCs. Their work is particularly relevant to Crisis
Response planning and strategic planning in support of
Contingency Operation Plans (COP). After the planning is
complete, the SC is responsible for obtaining NAC approval
of the strategic level plan before execution can begin.

(ii) SCs will develop NATO joint logistic doctrine and

procedures, including medical ones, in co-ordination with the
IS, IMS and Nations.

(iii) SCs will review and approve Regional Command (RC) plans
in accordance with MC 133/3.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

44
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

(d) Logisztikai irányelvek kialakítása. A NATO logisztikai vezetők

konferenciája (SNLC) a felsőbbszintű logisztikai tanácsadó testület a
NATO-ban. Mint a katonai tanács (MC) és az észak-atlanti tanács (NAC)
nevében eljáró NATO logisztikai koordinációs testület, a NATO
logisztikai vezetők konferenciája (SNLC) felelős az irányelv ajánlások
kialakításának harmonizálásáért és koordinálásáért, a polgári és katonai
logisztikai ügyek testületeinek koordinálásáért, valamint a Szövetség
logisztikai interoperabilitásáért és a logisztikai együttműködésért.

(e) A haderő polgári szakértői támogatása. A válság súlyosságától és

sürgősségétől függően, a védelem polgári tervezési főbizottság (SCEPC)
aktivizálhatja a polgári szükségállapoti válság irodát (CECC) és polgári
vagy katonai szakértőket kérhet fel, hogy a felállított eljárási
módszerekkel összhangban segítsék a polgári vonatkozású problémák
megoldását.

(f) Egészségügyi irányelv. A NATO egészségügyi vezetők tanácsa

(COMEDS) katonai egészségügyi esetekben a katonai tanács (MC)
tanácsadója a NATO részéről. A NATO egészségügyi vezetők tanácsa
(COMEDS) képviseli a NATO-n belül a katonai tanácsot (MC) az
összes katonai egészségügyi irányelv, eljárás és módszer
vonatkozásában.

(3) NATO hadászati parancsnokságok (SC)

(a) Hadászati irányelv és doktrína.

(i) A hadászati szintű tervet a hadászati parancsnokságok, az európai

szövetséges parancsnokság (ACE) és az atlanti szövetséges
parancsnokság (ACLANT) biztosítja. A tervezési és koncepció
kialakítási munkájukat a lehető legszorosabb együttműködésben
végzik a nemzetekkel. A NATO többnemzeti összhaderőnemi tervező
törzse (CJPS) a hadászati parancsnokságok (SC) útmutatása alapján
dolgozza ki a tervet. Munkájuk különösen a váratlan események
hadműveleti terveit (COP) támogató válságreagáló és a hadászati
tervezésben fontos. A tervezés befejezését követően a hadászati
parancsnokság (SC) felelős azért, hogy az észak-atlanti tanáccsal
(NAC) elfogadtassa a hadászati tervet a végrehajtás kezdete előtt.

(ii) A hadászati parancsnokságok (SC) a NATO logisztikai doktrínáját és

eljárási módszereit - az egészségügyit is beleértve - a nemzetközi
titkársággal (IS), a nemzetközi katonai vezérkarral (IMS) és a
nemzetekkel koordinálva alakítják ki.

(iii) A regionális parancsnokság (RC) terveit a hadászati parancsnokságok

(SCs) vizsgálják felül és hagyják jóvá az MC 133/3 dokumentum
alapján.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

45
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

(iv) The SC may, in conjunction with the RC and Sending Nation (SN),
prepare and negotiate HNS Arrangements (HNSAs), Transit
Agreements and Status of Forces Agreements (SOFAs). For Article
5 missions, HNSA will focus on facilitating COPs. For non-Article
5 CRO, however, standing agreements will probably not exist. In
these cases the SC must move quickly to put into effect timely
agreements. The development of generic agreements can accelerate
that process substantially.

(b) Force generation. The SCs will request nations to commit logistic
forces to support an operation. Where shortfalls in logistic support
requirements remain, the SCs will consider alternatives.

(c) Logistic command and control. The SC, in co-ordination with

participating nations, will direct and provide guidance to RC/CJTF to
develop the logistic C2 organisation and arrangements.

(d) Deployment planning. The Allied Movement Co-ordination Centre

(AMCC) co-ordinates and deconflicts national deployment plans. The
result is a Multi-National Detailed Deployment Plan (MN-DDP). The
AMCC will also track the execution of the deployment based on
national inputs.

(e) Stockpile Planning: The SCs establish, in consultation with nations,

requirements for logistic sustainment stocks through the Stockpile
planning process which is part of Defence planning.

(f) Capability Packages (CP). The SCs develop and control CPs, linking
infrastructure and CIS requirements to specific military functions or
military function components. During CRO the SC can employ a
simplified urgent requirement authorisation process for the
submission of individual NATO common funded projects in support
of the operation.
(g) Reporting. The SCs establish logistic reporting 9 requirements
through the Bi-SC Directive 80-3, Reporting Directive, Volume V,
Logistics Reports.

Medical Planning. The SCs co-ordinate medical plans and provide policy guidance at the
strategic level. Furthermore, advise SNs on medical support requirements, taking into account
the information available from medical intelligence, and co-ordinate national medical support
arrangements and mutual assistance in the medical field.

9
France will provide relevant information on a case-by-case basis
NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT
46
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

(iv) A hadászati parancsnokság (SC) a regionális parancsnoksággal (RC) és a

küldő nemzettel (SN) együtt készíti elő és tárgyalja a befogadó nemzeti
támogatási egyezményeket (HNSAs), a tranzitegyezményeket és a
fegyveres erők jogállására vonatkozó egyezményeket (SOFA). Az 5.
cikkely szerinti küldetéseknél a befogadó nemzeti támogatási egyezmények
(HNSAs) a váratlan események hadműveleti tervei (COP) elősegítésére
helyezik a hangsúlyt. A nem 5. cikkely hatálya alá tartozó hadműveletek
esetében azonban várhatóan nem lesznek állandó egyezmények. Ezekben az
esetekben a hadászati parancsnokságnak (SC) gyorsan kell reagálni, hogy
időben érvényes egyezményeket produkáljon. Az általános egyezmények
kialakítása lényegesen felgyorsíthatja ezt a folyamatot.
(b) Haderő felállítás. A hadászati parancsnokság (SC) kérni fogja a nemzeteket, hogy
rendelkezhessen a logisztikai erőkkel a műveletek támogatása során. Ahol a
logisztikai támogatás követelményeiben hiányok maradnak, a hadászati
parancsnokság alternatívákat vesz figyelembe.

(c) Logisztikai vezetés és irányítás. A hadászati parancsnokság (SC) - a résztvevő

nemzetekkel együttműködve - irányelveket fog biztosítani a regionális
parancsnokságok (RCs)/ többnemzeti összhaderőnemi alkalmi harci köteléke
(CJTF) logisztikai vezetési és irányítási szervezetéhez és megállapodásaihoz.
(d) Telepítéstervezés. A szövetséges mozgás koordinációs központ (AMCC)
koordinálja és konfliktusmentesíti a nemzeti telepítési terveket. Az eredmény a
többnemzeti részletes telepítési terv (MN DDP). A szövetséges mozgás
koordinációs központ (AMCC) nyomon fogja követni a telepítés végrehajtását a
nemzeti jelzések alapján.

(e) A készletképzés tervezése. A regionális parancsnokságok (RCs) a nemzetekkel

konzultálva alakítják ki - a védelmi tervezés részét képező készletezési tervező
eljáráson keresztül - a logisztikai fenntartási készletek követelményeit.
(f) Képesség csomagok (CP). A regionális parancsnokságok alakítják ki és irányítják
a képesség csomagokat (CPs). Ezeket az infrastruktúra, a hírközlési és információs
rendszerek követelményeinek speciális katonai területeivel vagy a katonai területek
összetevőivel kapcsolják össze. A válságreagáló műveletek (CRO) idején a
regionális parancsnokságok egyszerűsített, követelmény elvű eljárást
szolgáltathatnak a műveletek támogatásában a NATO közös finanszírozású
terveinek egyedi részfeladataihoz.
(g) Jelentés. A regionális parancsnokságok a két hadászati parancsnokság (Bi-SC) 80-
3 közös direktívája, jelentési utasítás V. fejezet – logisztikai jelentés10- alapján
kialakítják a logisztikai jelentési követelményeket.
Egészségügyi tervezés. A regionális parancsnokságok (RCs) koordinálják az egészségügyi
terveket és útmutató irányelveket szolgáltatnak hadászati szinten. Továbbá tanácsokat adnak a
küldő nemzeteknek az egészségügyi támogatás követelményeihez, figyelembe veszik az
egészségügyi felderítés információinak elérhetőségét, koordinálják a nemzeti egészségügyi
támogatási egyezményeket és a közös erőfeszítést az egészségügy területén.

10
Franciaország eseti alapon fontos információt szolgáltat
NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT
47
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

(4) RC/JFC.

(a) Logistic support planning. RC/JFC develops plans in support of the

SC strategic plan.

(b) Identification of support requirements. The RC/JFC identify logistic

support to include information, communications, CPs, HNS (non-
Article 5 CRO), Transit Agreements, SOFA, logistic and medical
forces and funding.

(c) Logistic C2.

(i) The RC/JFC will detail the C2 organisation during the

planning and subsequent force generation process.

(ii) The RC/JFC will recommend the establishment of the

appropriate MJLC option, if required, to co-ordinate in JOA
level logistic operations. AJP-4.6, Multinational Joint Logistic
Centre Doctrine refers.

(5) NATO Agencies. Agencies such as the NATO Maintenance and Supply
Agency (NAMSA) and the NATO Consultation, Command and Control
Agency (NC3A) may provide support for operations within their area of
competence.

0117. Logistic Support Considerations.

a. General. Logistic support options for the NATO commander range from a totally
integrated multinational logistic force to purely national support. Normally, the
NATO force will be supported through a combination of the various options
available. Regardless, however, of the options used for a particular mission,
participating nations as well as the NATO force commander, maintain responsibility
for the sustainment of the forces involved. In all cases the logistic support options
used should be tailored to meet mission requirements as well as to follow the logistic
principles.

b. Non-Article 5 CRO. While logistic support for Article 5 operations is normally

preplanned, Lines of Communication (LOC) are known, HN infrastructure is
available and NATO HNSA have been made, the same can not be assumed for non-
Article 5 CRO.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

48
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

(4) Regionális parancsnokság/ Összhaderőnemi erők parancsnoksága

(a) Logisztikai támogatási terv. A regionális parancsnokság (RC)/

összhaderőnemi erők parancsnoksága (JFC) a hadászati parancsnokság (SC)
hadászati terve alapján kialakítja a támogatási tervét.

(b) Támogatási követelmények azonosítása. A regionális parancsnokság (RC)/

összhaderőnemi erők parancsnoksága (JFC) megállapítja a logisztikai
támogatással szembeni követelményt, mely magában foglalja az információt,
kommunikációt, képesség csomagokat (CPs), a nem 5. cikkely szerinti
válságreagáló hadműveletek (CRO) befogadó nemzeti támogatását (HNS),
szállítási egyezményeket, a fegyveres erők jogállására vonatkozó
egyezményeket (SOFA), logisztikai és egészségügyi erőket és eszközöket.

(c) Logisztikai vezetés és irányítás (C2).

(i) A regionális parancsnokság/ összhaderőnemi erők parancsnoksága

(RC/JFC) részletezni fogja a vezetési és irányítási (C2) szervezet
felépítését a tervezési és a későbbi haderő megalakítási eljárásban.

(ii) A regionális parancsnokság/ összhaderőnemi erők parancsnoksága

(RC/JFC), amennyiben szükséges, mérlegelni fogja a megfelelő
többnemzeti összhaderőnemi logisztikai központ (MJLC) létrehozásának
lehetőségét az összhaderőnemi hadműveleti terület (JOA) szintű logisztikai
működés koordinálásához. Hivatkozás: AJP-4.6, Többnemzeti
összhaderőnemi logisztikai központ doktrína.

(5) NATO hivatalok. Olyan ügynökségek, mint a NATO fenntartási és ellátási ügynökség
(NAMSA) és a NATO konzultációs, vezetési és irányítási ügynökség (NC3A) a
hadműveletek hatáskörükbe tartozó ügyeiben nyújthatnak hadműveleti támogatást.

0117. Logisztikai támogatási szempontok

a. Általános. A NATO parancsnok logisztikai támogatási lehetőségei a teljes
mértékben integrált többnemzeti logisztikai erőtől a tisztán nemzeti támogatásig
terjednek. A NATO erő támogatása rendszerint a különböző lehetőségek
kombinációján keresztül valósul meg. Mindemellett, tekintet nélkül a meghatározott
küldetésnél alkalmazott különböző lehetőségekre, a résztvevő nemzet csakúgy, mint
a NATO erő parancsnoka, vállalja a hadműveletben résztvevő erők
harcképességének fenntartásáért viselt felelősséget. A különböző logisztikai
támogatási lehetőségeket minden esetben a küldetés szükségleteinek kielégítéséhez,
valamint a követendő logisztikai alapelvekhez kell igazítani.

b. Nem 5. cikkely szerinti válságreagáló hadműveletek (CRO). Amíg az 5. cikkely

szerinti hadműveletek logisztikai támogatása normálisan előtervezhető, a
kommunikációs vonalak (LOC) ismertek, a befogadó nemzet (HN) infrastruktúrája
elérhető és a NATO befogadó nemzeti támogatási egyezmények (HNSA)
megkötöttek, addig ugyanez nem mondható el a nem 5. cikkely szerinti
válságreagáló hadműveletekről (CRO).

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

49
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

c. Support Options. NATO and nations have a collective responsibility for the support
of multinational operations. Nations must ensure, individually or by co-operative
arrangements, the provision of logistic support. The following options may be
considered by NATO and nations:

(1) National Logistics. National logistics support will flow from national
sources usually based in the home nation, through to their most forward-
deployed national units in the AOR. While there may be significant
advantages to using multinational logistics, nations may, for a variety of
reasons, choose to use national logistics to support their forces. In this way a
nation assumes the total mission of providing for and transporting supplies
and services to their individual units. Even when participating nations rely
solely on national logistics, the NATO commander retains the responsibility
to co-ordinate the overall logistic effort.

(2) National Support Elements (NSE). Regardless of the level of multinational

or national logistics a nation employs, it is likely to employ a NSE to support
the forces it contributes to an operation. The level at which these are
employed will depend on the nation’s commitment to the multinational force.
These NSEs can be located in and/or out of JOA to include intermediate sites
between the participating nation and the most forwards location of their
contributed force. Each participating nation must ensure that the actions of
their NSEs are in consonance with the NATO commander’s concept of
operations and intent. Further, it is necessary for them to co-ordinate with
NATO logistic organisations as specified in NATO operations orders. NSEs
operating within the NATO commander’s area of responsibility will be
subject to the SOFA, MOUs and other HN arrangements. 11 NSEs, while
remaining within their national chains of command, will provide reporting of
critical operational assets and critical logistic activities in accordance with
the Bi-SC Directive 80-3, Reporting Directive, Volume V, Logistics Reports.

(3) Host Nation Support (HNS). HNS is an important factor in any operation.
Through the use of HNS, the overall costs for an exercise or operation might
be reduced and greater support efficiencies and effectiveness achieved. Well
co-ordinated planning and provision of HNS are key elements of this
approach and it is therefore important that the development and negotiation
of NATO co-ordinated HNSA be pursued. Details on the HNS process are
found in AJP-4.5

(4) Resources in the JOA. In cases where no HNSA is in place, resources may
still be obtained locally. In these cases, local contracts are made between the
NATO commander, and/or SNs, and individual civilian providers, rather than
the national government acting as a guarantor of support.

11
Depend on whether Nations accede to these documents. FR has not recognised the so-called “Paris Protocol."
NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT
50
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
c. Ellátási lehetőségek. A többnemzeti hadműveletek támogatásáért a NATO és a nemzetek
kollektíven felelősek. A nemzeteknek a logisztikai támogatást önállóan vagy
együttműködési egyezményekkel kell biztosítani.
(1) Nemzeti logisztika. A nemzeti logisztikai támogatás a nemzeti erőforrásokból – amik
rendszerint a nemzet területén találhatók - áramlik a felelősségi terület (AOR)
legtávolabbi vonalára felvonult nemzeti egységekhez. Miközben a többnemzeti
logisztika alkalmazásából jelentős előnyök származhatnak, a nemzetek több okból
adódóan is a nemzeti logisztikát választhatják saját erőik támogatására. Ezen a módon
egy nemzet magára vállalja a saját egységei részére az anyagi készletek és a
szolgáltatások biztosításának és szállításának teljes feladatát. A NATO parancsnok még
abban az esetben is vállalja a teljes logisztikai erőkifejtés feletti koordinációs
felelősséget, amikor a résztvevő nemzetek csupán a nemzeti logisztikára támaszkodnak.
(2) Nemzeti támogató elemek (NSE). Tekintet nélkül az ország által alkalmazott
többnemzeti vagy nemzeti logisztika szintjére, a nemzet egy hadművelethez felajánlott
erői támogatása érdekében várhatóan nemzeti támogató elemet (NSE) is alkalmaz. Az a
szint, amelyen ezeket a nemzeti támogató elemeket (NSEs) alkalmazzák, a
nemzeteknek a többnemzeti erőhöz való hozzájárulásától függ. Ezeket a nemzeti
támogató elemeket (NSEs) telepíthetik az összhaderőnemi hadműveleti területen belül
és/vagy kívül, ideértve a résztvevő nemzet és az általa felajánlott erő legtávolabbi
települési körlete közötti közbülső helyszíneket is. Minden egyes résztvevő nemzetnek
biztosítania kell azt, hogy a nemzeti támogató elemek (NSEs) tevékenysége
összhangban legyen a NATO parancsnokok hadműveleti koncepciójával és
elgondolásával. Ezen túlmenően koordinációt kell folytatniuk a NATO logisztikai
szervezeteivel a NATO hadműveleti parancsokban meghatározottak szerint. A NATO
parancsnok felelősségi körzetén belül működő nemzeti támogató elemek (NSE), az
egyetértési nyilatkozatok (MOU), a fegyveres erők jogállásáról szóló egyezmény
(SOFA) és más befogadó nemzeti (HN) megállapodások tárgyát fogják képezni12. Míg
a nemzeti támogató elemek (NSE) a saját nemzet szolgálati alárendeltségében
maradnak, a két hadászati parancsnokság (Bi-SC) közös 80-3, Jelentési Direktívája, V.
Kötet, “Logisztikai Jelentések” című kiadvánnyal összhangban jelentéseket kell
felterjeszteniük a kritikus fontosságú hadműveleti eszközökkel és a kritikus jelentőségű
logisztika tevékenységekkel kapcsolatosan.
(3) Befogadó nemzeti támogatás (HNS). A befogadó nemzeti támogatás (HNS) fontos
tényező néhány hadműveletben. A befogadó nemzeti támogatás (HNS) igénybevételén
keresztül, az eredményesebb és hatékonyabb támogatással csökkenthető a gyakorlat
vagy hadművelet teljes költsége. A befogadó nemzeti támogatás (HNS) jól koordinált
tervezése és biztosítása kulcseleme ennek a megközelítésnek, ezért fontos, hogy NATO
koordinálással folyjon a befogadó nemzeti támogatási egyezmények (HNSA)
kialakítása és tárgyalása. A befogadó nemzeti támogatás (HNS) részletezése az AJP-
4.5-ben található.

(4) Erőforrások az összhaderőnemi hadműveleti területen (JOA). Abban az esetben, ha

nincs befogadó nemzeti támogatási egyezmény (HNSA) a helyszínre, az erőforrások
még beszerezhetőek helyileg. Ezekben az esetekben, inkább helyi szerződéseket kötnek
a NATO parancsnokok és/vagy a küldő nemzetek (SNs) a helyi polgári szolgáltatókkal,
mint hogy a nemzeti kormány szerepeljen a támogatás biztosítójaként.

12
Ezen dokumentum nemzeti elfogadásának függvénye. Franciaország nem fogadta el az úgynevezett „Párizsi
Protokollt”.
NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT
51
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
(5) Mutual Support Agreements (MSA). Participating nations have the option
to develop mutual support arrangements, bi-, and multi-laterally to ensure
provision of logistic support to their forces. This is especially useful when
nations have small force contingents collocated with the forces of another
nation that have the capacity to support them. By working together and
sharing resources (especially services capabilities), nations can achieve
economies of scale in their logistic operations. Another benefit of these
arrangements is the overall reduction of redundant deploying forces, all
requiring support of their own during their deployment and employment.
MSAs are a natural extension in the hierarchy of SNs working together to
best support the force and achieve the logistic goals. Even though these
arrangements may be bi-lateral, NATO visibility13 of such arrangements is
essential and when authorised the agreements may be established by a
NATO commander on behalf of SNs. This co-ordination ensures the support
arrangements fit into the overall NATO concept of support. Existing bi-
lateral Agreements between SNs and NAMSA for logistic and contracting
support can also be used as MSA by providing common support to several
SNs, ensuring synergy and economies of scale whilst maintaining national
funding and accountability, as well as providing the required level of
visibility and co-ordination at NATO level.

(6) Lead Nation (LN). A nation may, if it agrees, be designated as a LN in

supporting NATO logistic operations. LN support involves a nation
assuming responsibility for co-ordinating and/or providing specified support
and other functions, (i.e. air/sea/rail port operations, security, movement
control, route maintenance and medical support) within a defined functional
or geographical area for all or part of the multinational force and/or
headquarters. Normally reimbursements to the LN will be a part of this
arrangement. A LN mission is similar to a RSN mission with the main
difference being that the LN mission is wider in scope and normally a LN
will assume responsibility for the co-ordination of a portion of logistics
support to other nations within a defined geographical area. In a NATO
operation more than one lead nation could be designated to provide a
specified range of support. AJP-4.9 refers.

13
France will provide relevant information, not the actual arrangements.
NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT
52
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
(5) Kölcsönös támogatási egyezmények (MSA). A résztvevő nemzeteknek
lehetősége van közös támogatási egyezmények kialakítására, kettő vagy több
oldalról biztosítani az erőik logisztikai támogatását. Ez különösen hasznos
abban az esetben, amikor a nemzetek kisméretű csapatkontingensei egy
másik nemzet erőivel közösen települnek, amelynek megvan a kapacitása
azok támogatására. A nemzetek a közös munkával és az erőforrások
megosztásával (különösen a szolgáltatási képességek terén) a logisztikai
tevékenységeikben ki tudják alakítani a gazdaságos nagyságrendeket.
Ezeknek az egyezményeknek a további hasznát jelenti a feleslegessé vált
települő erők átfogó csökkentése, melyek mind a településük, mind
alkalmazásuk során támogatást igényelnek. A kölcsönös támogatási
egyezmények (MSA) az együtt dolgozó küldő nemzetek (SNs)
hierarchiájának természetes kiterjesztését jelentik a haderő legjobb
támogatása és a logisztikai célkitűzések elérése érdekében. Annak ellenére,
hogy ezek az egyezmények lényegében lehetnek kétoldalúak, nagyon fontos,
hogy a NATO átlássa14 az ilyen egyezményeket, továbbá, amikor az
időszerű, azokat egy NATO parancsnok köthesse meg a küldő nemzet
nevében. Ez a koordináció biztosítja, hogy a támogatási egyezmények
beilleszkednek a NATO támogatási koncepciójába. A küldő nemzetek (SNs)
és a NATO fenntartási és ellátási ügynökség (NAMSA) között meglevő
kétoldalú logisztikai egyezményeket és szerződési támogatásokat használni
lehet közös támogatási egyezményként (MSA). Ez a különböző küldő
nemzeteknek ((SNs) biztosítja a közös támogatást, a szinergiát és
gazdaságosságot, amíg a fenntartó nemzetek ezt anyagilag támogatják. Az
ügynökség felelős a NATO szintű átláthatóság és koordináció megkövetelt
szintű biztosításáért.

(6) Vezető nemzet (LN). Egy országot, ha belegyezik, a NATO logisztikai

tevékenységek támogatásában vezető nemzetté (LN) lehet kijelölni. A vezető
nemzeti (LN) támogatás azt jelenti, hogy egy nemzet felvállalja a
felelősséget azért, hogy koordinálja és/vagy biztosítja a specifikus támogatást
és más funkciókat (vagyis: a légi/tengeri/vasúti kikötői tevékenységek, a
biztonság, a mozgatás irányítása, az útvonal fenntartás és az egészségügyi
támogatás) egy meghatározott funkcionális vagy földrajzi területen a
többnemzeti erők és/vagy parancsnokságok minden része számára. A vezető
nemzetet (LN) illető költségtérítések rendszerint a megállapodás részét
képezik. A vezető nemzet (LN) feladatrendszere hasonlít a szerepkörre
szakosodott nemzet (RSN) feladatrendszeréhez azzal a fő különbséggel,
hogy a vezető nemzeti (LN) feladatrendszer az alkalmazás területeit tekintve
szélesebb körű és rendszerint egy vezető nemzet (LN) a meghatározott
földrajzi területén belül magára vállalja a többi nemzet logisztikai
támogatásának egy része feletti koordináció felelősségét. Egy NATO
hadműveletben egynél több vezető nemzetet is ki lehet jelölni egy
meghatározott támogatási kör biztosítására. Referencia az AJP-4.9

14
Franciaország lényeges információkat fog biztosítani, de nem az aktuális egyezményeket.
NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT
53
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
(7) Role Specialist Nation (RSN). Each NATO nation has unique logistic
strengths and capabilities that, when combined with the capabilities of the
other members of the alliance, can serve to make the whole of the logistic
capability stronger than its individual parts. Taking advantage of each
national strength, tailored to a specific operation, is the essence of Role
Specialisation (RS). For example, in a particular operation, common
supplies and services may most efficiently be procured and / or may be
provided to all or a portion of the force from a single designated nation that
has unique and qualifying capabilities. Under the provisions of MC 319/1 a
single nation may procure resources and provide specified support to all, or a
portion of, the force with customer nations compensating RSN for the
support provided. Procedures for this compensation will be executed in
accordance with Mission Subsistence Allowances (MSAs) or appropriate
Standardisation Agreement (STANAGs) as far as possible. The nation
providing the support is known as the RSN. Examples of candidates for role
specialisation include common user or standardised support such as fuels,
rations and certain medical services such as aeromedical evacuation. In all
cases where an RSN is designated, the support is co-ordinated by the NATO
commander. National laws concerning the transfer of military goods and
services must be considered before designating a RSN. AJP-4.9 refers.

(8) Multinational Integrated Logistic Units (MILUs) and Multinational

Integrated Medical Units (MIMUs). To take advantage of economies of
scale, support may be provided by MILUs and/or MIMUs. A MILU/MIMU
is formed when two or more nations agree to provide logistic and/or medical
support to a multinational force under the Operational Control (OPCON) of a
NATO Commander. This is an attractive support option when a single nation
is capable of providing the nucleus of the unit and/or the command structure,
which is augmented by other nations to provide common support. Pooling of
assets, cost sharing, reimbursement or provision free of charge arrangements
should be agreed to as a part of MILU participation. A MILU/MIMU may
stick to this designation when temporarily only one nation contributes to this
unit. If generally provided by one nation, the unit becomes a NATO
Commanders Logistic/Medical Unit. AJP-4.9 and AJP-4.10 refer.

(9) Third Party Logistic Support Services (TPLSS) TPLSS is the pre-planned
provision of selected logistic support services by a contractor. TPLSS can
release scarce resources for higher priority tasks elsewhere, overcome known
logistic shortfalls and provide long-term endurance and sustainability.
However, the cost-effectiveness and cost sharing of TPLSS must be
considered. AJP-4.9 refers.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

54
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
(7) Szerepkörre szakosodott nemzet (RSN). Minden egyes NATO ország sajátos logisztikai
erősségekkel és képességekkel rendelkezik, amelyek a szövetség más tagállamainak
képességeivel kombinálva a teljes logisztikai képességet az egyéni összetevőknél
erősebbé tehetik. A szerepkörre szakosodás lényege a minden egyes nemzet erősségéből
fakadó előnyök kihasználása egy meghatározott hadművelethez igazítva. Például, egy
meghatározott hadműveletben egyetlen kijelölt, egyedülálló és minőségi képességekkel
rendelkező országtól lehet a leghatékonyabban módon beszerezni és/vagy biztosítani a
közös anyagi készleteket és szolgáltatásokat a haderő teljes egésze vagy része számára.
Az MC 319/1 dokumentum feltételei szerint az erőforrásokat egyetlen ország is
beszerezheti és meghatározott támogatást nyújthat az erő egészének vagy annak egy
részének, míg az igénybe vevő nemzetek megtérítik a szerepkörre szakosodott
nemzetnek (RSN) az általa biztosított támogatást. Ennek a térítésnek az eljárásait
amennyire csak lehetséges, a feladat fenntartási járulékokkal (MSAs), illetve a
szabványosítási egyezményekkel (STANAG) összhangban kell végrehajtani. A
támogatást nyújtó országot, mint szerepkörre szakosodott nemzetet (RSN) ismerik. A
szerepkörre szakosodásra jelöltek példái közé tartozik a közös felhasználású vagy a
szabványosított támogatás, mint pl. az üzemanyagok, az élelmiszer készletek, valamint
bizonyos egészségügyi szolgáltatások, mint a légi-egészségügyi kiürítés. Minden olyan
esetben, ahol egy szerepkörre szakosodott nemzetet (RSN) jelölnek ki, a támogatást a
NATO parancsnok koordinálja. A szerepkörre szakosodott nemzet (RSN) kijelölését
megelőzően át kell tekinteni a katonai javak és szolgáltatások átadására vonatkozó
nemzeti törvényeket. Referencia kiadvány: AJP-4.9

(8) Többnemzeti integrált logisztikai egységek (MILUs) és többnemzeti integrált

egészségügyi egységek (MIMUs). A gazdaságos nagyságrendekből adódó előnyök
kihasználása érdekében a támogatást lehet többnemzeti integrált logisztikai egységekkel
(MILUs) és/vagy többnemzeti integrált egészségügyi egységekkel (MIMUs) biztosítani.
Többnemzeti integrált logisztikai egység (MILU) / többnemzeti integrált egészségügyi
egység (MIMU) kialakítható, ha két vagy több nemzet egyetért a többnemzeti erők
logisztikai és/vagy egészségügyi támogatásának biztosításában a NATO parancsnok
hadműveleti irányítása alatt. Ez egy vonzó támogatási lehetőség akkor, ha egyetlen
nemzet képes az egység és/vagy a vezetési struktúra keretének a biztosítására, amit a
közös támogatás végrehajtásának érdekében a többi nemzet megerősít. Az erők-eszközök
közös alapba gyűjtését, a közös finanszírozást, a költségmegosztást, a költségtérítési
vagy ingyenes ellátási megállapodásokat, mint a többnemzeti integrált logisztikai
egységben (MILU) való részvétel egyik részét kell jóváhagyni. A többnemzeti integrált
logisztikai egység (MILU) / többnemzeti integrált egészségügyi egység (MIMU)
ragaszkodhat ehhez a megnevezéshez, amikor ideiglenesen csak egy nemzet járul hozzá
ehhez az egységhez. Ha általában egy nemzet biztosítja, az egység a NATO parancsnok
logisztikai/egészségügyi egységévé válhat. Az AJP-4.9 és az AJP-4.10 a referencia.

(9) Harmadik fél által nyújtott logisztikai támogató kiszolgálás (TPLSS). Harmadik fél
által nyújtott logisztikai támogató kiszolgálás (TPLSS) egy a szerződő által kiválasztott
logisztikai támogató kiszolgálási forma. A harmadik fél által nyújtott logisztikai
támogató kiszolgálás (TPLSS) képes tehermentesíteni a ritka erőforrásokat a máshol
megvalósuló magasabb prioritású feladatok érdekében. Az ismert logisztikai hiányokat
legyőzve, hosszú távú megbízhatóságot és fenntarthatóságot szolgáltat. Ez esetben
azonban figyelembe kell venni az árhatékonyságot és a harmadik fél által nyújtott
logisztikai támogató kiszolgálás (TPLSS) költség elosztását. Referencia az AJP-4.9.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

55
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
Section III - Combined and Joint Logistic Command and Control

0118. Introduction.

a. A flexible command and control structure must be established to co-ordinate

national and multinational logistics and support the NATO commander’s concept of
operations. Command and Control activities must be organised based on the
operational mission and co-ordinated with nations to obtain support and manning for
the structure. The combined joint logistic C2 structure must also provide the NATO
commander with visibility over logistic implications that will have an impact on
operations.

b. The communications and information systems between NATO, national and

multinational logistic staffs must provide efficient and compatible interfaces. Action
must be taken to ensure reliable communication among participating non-NATO
nations and other organisations such as the UN, OSCE, EU and NGOs as required.
This communication may include the use of liaison staff elements in addition to
electronic communication means.

c. Readiness standards demand NATO logistic staffs be prepared for rapid deployment
and provision of adequate sustainment mechanisms to meet the needs of the
operational commander. Logistic readiness standards must match those of the
organisation it is to support. For this reason, MJLC nucleus staffs have been
established within or associated with the CJTF Parent Headquarters to provide
requisite logistic support expertise representing all MJLC functions within the
command structure.

0119. Operational Considerations.

a. The type of operation (Article 5 or non-Article 5 CRO) will impact significantly on

the concept of the logistic operation and the specific C2 organisations that are
implemented. Specifically, in an Article 5 operation, the in-place NATO RC and
Joint Sub-Regional Commands (JSRCs), in conjunction with the HN military and
civil authorities, will co-ordinate the logistic operation. An activated and early-
deployed MJLC could be an effective force-multiplier, by facilitating the early
adoption of multinational approaches to logistic support.

b. In a non-Article 5 CRO, there will be a need for increased co-ordination because of

the absence of a geographic command structure, adequate in-place infrastructure and
HNS. An important requirement is to limit the negative effects of competition,
which may range from inflationary pricing to exhaustion of scarce local resources.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

56
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
III. Szakasz - Többnemzeti összhaderőnemi logisztikai vezetés és irányítás

0118. Bevezetés

a) Egy rugalmas vezetési és irányítási struktúrát kell kialakítani a nemzeti és a

többnemzeti logisztika koordinálására, valamint a NATO parancsnok hadműveleti
koncepciójának támogatására. A vezetési és irányítási tevékenységeket a
hadműveleti feladatra alapozva kell megszervezni és a nemzetekkel koordinálni a
struktúra támogatásának és személyi állománnyal történő ellátásának biztosítására.
A többnemzeti összhaderőnemi logisztikai vezetésnek és irányításnak (C2) emellett
biztosítania kell a NATO parancsnok számára a hadműveleteket befolyásoló
logisztikai tényezők áttekinthetőségét is.

b) A NATO, a nemzeti és a többnemzeti logisztikai törzsek közötti hírközlési és

információs rendszereknek hatékony és kompatibilis összeköttetést kell
teremteniük. A résztvevő nem NATO országok és más szervezetek, mint az ENSZ
(UN), az európai biztonsági és együttműködési szervezet (OSCE), az európai unió
(EU) és a nem kormányzati szervezetek (NGO) közötti megbízható hírközlés
biztosítása érdekében szükség szerint megfelelő lépéseket kell tenni. Ez a
kommunikáció tartalmazhatja az összekötő törzsek elemeinek használatát,
kiegészítve az elektronikus kommunikációs eszközökkel.

c) A készenléti előírások megkövetelik, hogy a NATO logisztikai törzs előkészítse a

gyors telepítést és a megfelelő fenntartási mechanizmusokat, amelyek találkoznak a
hadműveleti parancsnok szükségleteivel. A logisztikai készenléti előírásoknak
egyeznie kell a támogatott csapatokéval. Ezért az összhaderőnemi harci kötelék
főparancsnokságán belül vagy mellette létrehozták a többnemzeti összhaderőnemi
logisztikai központ szűk törzsét, hogy biztosítsa a parancsnoki struktúrában az
igényelt logisztikai támogatás összes többnemzeti összhaderőnemi logisztikai
központi funkcióját.

0119. A hadműveleti szempontok

a) A hadműveletek fajtája (az 5. cikkely hatálya alá tartozó vagy a nem 5. cikkely
szerinti válságreagáló hadműveletek (CRO)) jelentős hatással bír a megvalósítandó
logisztikai tevékenységre és a meghatározott vezetési és irányítási (C2)
szervezetekre. Az 5. cikkely hatálya alá tartozó hadműveletekben a logisztikai
tevékenységet a helyben lévő NATO regionális parancsnokságok (RC), az
összhaderőnemi alregionális parancsnokságok (JSRC), valamint ezek szervezetszerű
logisztikai egységei koordinálják a befogadó nemzet katonai és polgári hatóságaival
közösen. Egy aktivált és korai telepítésű többnemzeti összhaderőnemi logisztikai
központ (MJLC) hatásos erőtöbbszöröző lehet, megkönnyítve a logisztikai
támogatás többnemzeti megközelítésének elfogadását.

b) A nem 5. cikkely szerinti válságreagáló hadműveletekben (CRO) szükséges a

koordinációs tevékenység fokozása a földrajzi vezetési struktúra, a megfelelő helyi
infrastruktúra és a befogadó nemzeti támogatás (HNS) hiánya miatt. Fontos
követelmény a verseny negatív hatásainak korlátozása, melyek az inflációs
árképzéstől a ritka helyi források kimerüléséig terjedhetnek.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

57
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
0120. Command, Control and Co-ordination. Command and control relationships within
NATO may vary depending on circumstances for logistic matters, however there will
primarily be a co-ordinating role. This may be enacted at the HQ levels as follows:

a. SC Elements.

(1) Strategic Operations Centre (SOC). The SOC, when activated, provides
the capability to monitor, direct and support Alliance operations. The co-
ordinating role of the organic SC logistic staff begins with the receipt of an
Initiating Directive (ID) for an operation and continues through planning,
execution and redeployment. The focus of the mission shifts with the phase
of the operation but the general tasks of the logistic staff are to:

(a) Advise the NATO commander on all aspects of logistic support.

(b) In co-ordination with the Nations, establish strategic logistic

requirements and co-ordinate strategic level logistic planning.

(c) Co-ordinate, prioritise and deconflict national logistic plans in a

multinational NATO operation.

(d) Initiate bilateral and multinational negotiations, with the consent of

participating nations.

(e) Initiate and co-ordinate LN, RSN, TPLSS and MILUs/MIMUs

responsibilities.

(f) Monitor status of resources and logistic operations.

(2) Bi-SC Logistics Co-ordination Centre (LCC). The Bi-SC LCC is the
senior logistic forum at the SC level and is activated by a specific
precautionary measure. (NATO Precautionary System Manual, Section II-J-
3, (NPSM)). The Bi-SC LCC provides the strategic level interface between
nations and the SCs. Besides being the liaison agency co-ordinating national
surpluses, deficiencies and processing requests for emergency material
assistance, the Bi-SC LCC provides the focus for liaison between SCs, RCs,
and participating nations on logistic matters.

(3) Allied Movement Co-ordination Centre (AMCC). The AMCC is the SC

body responsible for the co-ordination of strategic deployment planning.
AJP-4.4 refers.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

58
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
0120. Vezetés, irányítás és koordináció. A NATO-n belüli vezetési és irányítási kapcsolatok
függhetnek a logisztikai folyamatok körülményeinek változásától azonban elsődleges
szerepük a koordináció marad. Parancsnoksági szinten az alábbiak kerülhetnek
meghatározásra:

(a) A hadászati parancsnokság (SC) elemei

(1) Hadászati hadműveleti központ (SOC). A hadászati hadműveleti központ (SOC)

aktiválása biztosítja a szövetségi hadműveletek ellenőrzési, irányítási és támogatási
lehetőségeit. A regionális parancsnokság logisztikai törzsének koordinációs szerepe a
hadművelet indító utasításával (ID) kezdődik és a tervezésen keresztül folytatódik a
végrehajtással és a visszacsoportosítással. A küldetés súlypontja a hadművelet
fázisával együtt változik, de a logisztikai részlegek általános feladatai a következők:
(a) Tanácsokkal szolgálni a NATO parancsnok számára a logisztikai támogatás
összes szempontjáról.
(b) A nemzetekkel összhangban kialakítani a hadászati logisztikai szükségleteket
és koordinálni a hadászati szintű logisztikai tervezést.
(c) Többnemzeti NATO hadművelet során koordinálni a nemzeti logisztikai
terveket, megállapítani azok fontossági sorrendjét, valamint kiszűrni belőlük a
zavarokat.
(d) Kétoldalú és többnemzeti tárgyalásokat kezdeményezni a résztvevő nemzetek
egyetértésével.
(e) Kezdeményezni és koordinálni a vezető nemzet (LN), a szerepkörre
szakosodott nemzet (RSN), a harmadik fél által nyújtott logisztikai támogató
kiszolgálás (TPLSS) és a többnemzeti integrált logisztikai egységek (MILUs)/
többnemzeti integrált egészségügyi egységek (MIMUs) felelősségeit.
(f) Figyelemmel kísérni az erőforrások és a logisztikai tevékenységek helyzetét.
(2) A két hadászati parancsnokság (Bi-SC) közös logisztikai koordinációs központja
(LCC). A két hadászati parancsnokság közös (Bi-SC) logisztikai koordinációs
központja (LCC) a hadászati parancsnoksági (SC) szint legmagasabb logisztikai
fóruma, amelyet meghatározott elővigyázatossági intézkedéssel aktiválnak. (NATO
elővigyázatossági kézikönyv, II-J-3 rész.) A két hadászati parancsnokság (Bi-SC)
közös logisztikai koordinációs központja (LCC) szolgáltatja a hadászati szintű
hozzáférést a nemzetek és a hadászati parancsnokságok között. A két hadászati
parancsnokság (Bi-SC) közös logisztikai koordinációs központja (LCC) nemzeti
fölöslegek, a hiányok és a szükséghelyzetre vonatkozó anyagi segítségkérések
feldolgozásának koordinációs összekötő szerve. A logisztikai ügyekben központi
összeköttetést biztosít a hadászati parancsnokságok (SCs), a regionális
parancsnokságok (RCs), valamint a résztvevő nemzetek között.
(3) Szövetséges mozgatási koordinációs központ (AMCC). A szövetséges mozgatási
koordinációs központ (AMCC) a hadászati parancsnokságnak (SC) a koordinációs
és a hadászati mozgatások tervezéséért felelős testülete. AJP-4.4 a referencia.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

59
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
b. JFC/CJTF Elements. The JFC/CJTF Commander will exercise Operational Control
(OPCON) over assigned MILUs/MIMUs. On behalf of the JFC/CJTF Commander,
the CJ4 co-ordinates logistic support in JOA. The roles of the CJ4 and other
elements that may be established are as follows:

(1) CJ 4. Logistic policy, planning , co-ordination and reporting will be

conducted by the CJ 4. CJ4, being responsible for the full spectrum of
logistic functions may delegate co-ordination responsibilities for some of
these to a subordinate organisation such as an MJLC. Regardless of the
structure, however a clear delineation must be established between the
responsibilities of the CJ 4 staff and the MJLC in the concept of the
operation and resulting plan.

(a) General. The CJ 4 develops the commander’s policy and planning

while the MJLC conducts the detailed planning and execution. The
MJLC will be responsible for co-ordinating logistic support between
the components and nations. The MJLC will be responsible for
mission tasking and co-ordination with designated MILUs/MIMUs,
LNs and RSNs.

(b) Functions. CJ 4 functions include:

(i) Preparation of operational level logistic plans in support of

operations.

(ii) Providing staff supervision and oversight of the JOA logistic

effort.

(iii) Translation of the operational level NATO commander’s

intent into logistic policy and direction for the force.

(iv) Acting as the JOA level logistic co-ordination authority.

(v) Providing assessments of logistic capabilities and constraints,

evaluating the impact on current and planned operations and
providing feedback to the NATO commander.

(vi) Establishment of logistic reporting requirements.

Functional direction of the MJLC, when formed.

(vii) Co-ordination with NSEs.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

60
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
b. Összhaderőnemi erők parancsnoka (JFC)/ többnemzeti összhaderőnemi alkalmi harci
kötelék (CJTF) elemei. Az összhaderőnemi erők parancsnoka (JFC) / többnemzeti
összhaderőnemi alkalmi harci kötelék (CJTF) parancsnoka hadműveleti irányítást fog
gyakorolni a kijelölt többnemzeti integrált logisztikai egységek (MILUs)/ többnemzeti integrált
egészségügyi egységek (MIMUs) felett. Az összhaderőnemi erők parancsnoka (JFC) /
többnemzeti összhaderőnemi alkalmi harci kötelék (CJTF) parancsnoka nevében a többnemzeti
összhaderőnemi logisztikai törzs (CJ4) koordinálja a logisztikai támogatást az összhaderőnemi
hadműveleti területen. A többnemzeti összhaderőnemi logisztikai törzs (CJ4) és más
létrehozható elemek szerepe a következő:

1. Többnemzeti összhaderőnemi logisztikai törzs (CJ4). A többnemzeti összhaderőnemi

logisztikai törzs (CJ4) alkalmazza a logisztikai irányelveket, vezeti a tervezést, koordinációt
és jelentést. A többnemzeti összhaderőnemi logisztikai törzs (CJ4) felelős a logisztikai
funkciók teljes spektrumáért, de a koordinációs felelősséget átadhatja olyan alárendelt
szervezeteinek, mint a többnemzeti összhaderőnemi logisztikai központ (MJLC).
Mindazonáltal, a struktúrára való tekintet nélkül a hadműveleti koncepcióban és az abból
származó tervben a többnemzeti összhaderőnemi logisztikai törzs (CJ4) és a többnemzeti
összhaderőnemi logisztikai központ (MJLC) felelősségei között világos határvonalaknak
kell lenniük.

a. Általános jellemzők. A többnemzeti összhaderőnemi logisztikai törzs (CJ 4) alakítja ki a

parancsnok irányelvét és tervezési módszerét, míg a többnemzeti összhaderőnemi
logisztikai központ (MJLC) irányítja a részletes tervezést és végrehajtást. A
komponensek és a nemzetek közötti logisztikai támogatás koordinálásáért a többnemzeti
összhaderőnemi logisztikai központ (MJLC) felelős. A többnemzeti összhaderőnemi
logisztikai központ (MJLC) felelős a kijelölt többnemzeti integrált logisztikai egységek
(MILUs)/ többnemzeti integrált egészségügyi egységek (MIMUs), a vezető nemzetek,
valamint a szerepkörre szakosodott nemzetek bevonásával a feladat végrehajtásáért és a
koordinációért.

b. Funkciók. A többnemzeti összhaderőnemi logisztikai törzs (CJ 4) funkciói magukban

foglalják:

(i) A hadműveleteket támogató hadműveleti szintű logisztikai tervek elkészítését.

(ii) Az összhaderőnemi hadműveleti terület logisztikai törzsei ellenőrzését és
felügyeletét.
(iii) A hadműveleti szintű NATO parancsnokok elgondolásának lebontását
logisztikai irányelvre és a logisztikai egységek irányítását.
(iv) Az összhaderőnemi hadműveleti szintű logisztikai koordinációs szervként való
működést.
(v) A logisztikai képességek és korlátok felmérésének biztosítását, a folyamatban
lévő és a tervezett hadműveletekre gyakorolt hatás kiértékelését, továbbá ezek
visszacsatolását a NATO parancsnok számára.
(vi) A logisztikai jelentési rendszer követelményeinek felállítását.

A létrehozott többnemzeti összhaderőnemi logisztikai központ (MJLC) funkcionális irányítása.

(viii) Nemzeti támogató elemek (NSEs) koordinációját.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

61
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
(2) Multinational Joint Logistic Centre (MJLC). The MJLC is a logistic staff
developed to execute the JOA level plans and policies of the CJ4.

(a) Structure. Its size, structure and composition strongly depend on the
mission, environment and the organisations it is designed to support.
Upon activation it must be rapidly deployed to the JOA. The MJLC is
composed of a Director and various cells representing the functional
areas of Joint Logistics, Transportation, Medical, Infrastructure, HNS
and Contracting, providing necessary expertise to co-ordinate support
operations with logistic elements of multinational and joint forces,
and with NSEs.

(b) Concept. Given this structure, the concept is based on a modular,

flexible approach. Regardless of where the MJLC is located it forms a
management and executive staff responsible for the execution of the
logistic guidance and direction given by the Force Commanders
headquarters. Within the overall CJTF command and control
organisation, the MJLC itself should be capable of adapting to
different requirements and command and control structures, as the
situation dictates. While the MJLC may be used in both Article 5 and
non-Article 5 CRO, it is likely to be a more robust organisation with
broader missions when employed in a non Article 5 operation.

(c) Doctrine Additional details on the establishment and employment of

the MJLC, are found in AJP-4.6, Multinational Joint Logistic Centre
Doctrine and the Bi-SC Directive for Staffing a MJLC.

0121. Logistic Information Systems and Tools.

a. Logistic Functional Area Services (LOGFAS). NATO’s primary automated

logistic systems are packaged within LOGFAS under the Automated Command and
Control Information System (ACCIS). LOGFAS is currently a functional prototype
comprising the Logistic Database (LOGBASE), the Allied Deployment and
Movement System (ADAMS), the ACE Resource Optimisation Software System
(ACROSS), and the Logistic Reporting System (LOGREP).

(1) Logistics Database (LOGBASE). This database was originated as a logistics

information source, but is now under enhancement into an expanded core
database related to assets, forces, geography, infrastructure, medical, movements,
supplies, and targets. Interfaces to other models and databases will be
established. LOGBASE supports the management of this operational and logistic
data and provides NATO and National commanders with real time information on
capacities and capabilities for Article 5 and non-Article 5 CRO. On a need-to-
know basis the appropriate headquarters staff can rely upon accurate updates for
assessment and evaluation.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

62
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
2. Többnemzeti összhaderőnemi logisztikai központ (MJLC). A többnemzeti
összhaderőnemi logisztikai központ (MJLC) a többnemzeti összhaderőnemi logisztikai
törzs (CJ4) összhaderőnemi hadműveleti terület (JOA) szintű tervező és irányelv készítő
szervezete.
(a) Struktúra. A többnemzeti összhaderőnemi logisztikai központ (MJLC) mérete,
felépítése és összetétele erősen függ a feladattól, a környezettől és a támogatott
szervezetektől. Az aktiválást követően gyorsan kell telepíteni az összhaderőnemi
hadműveleti területre (JOA). A többnemzeti összhaderőnemi logisztikai központ
(MJLC) a parancsnokságból, az összhaderőnemi logisztikai, a szállítási, az
egészségügyi, az infrastrukturális, a befogadó nemzeti támogató és a szerződéskötési
funkcionális területeket képviselő különböző blokkokból áll. Ezek szolgáltatják a
szükséges szakértelmet a többnemzeti összhaderőnemi erők logisztikai elemekkel és
nemzeti támogató elemekkel (NSEs) való hadműveleti támogatásának koordinálásához.
(b) Koncepció. Adott a felépítés, mely a koncepció moduláris és rugalmas megközelítésén
alapul. Tekintet nélkül a többnemzeti összhaderőnemi logisztikai központ (MJLC)
létrehozási helyére, a vezetés és a végrehajtó törzs felelős az erők parancsnoksága által
kiadott logisztikai irányelvek és útmutatók végrehajtásáért. A teljes többnemzeti
összhaderőnemi alkalmi harci kötelék (CJTF) vezetési és irányítási szervezetén belül a
többnemzeti összhaderőnemi logisztikai központnak (MJLC) képesnek kellene lennie a
saját átalakítására a különböző követelmények, illetve vezetési és irányítási struktúrák
szerint, ahogy a helyzet megköveteli. Míg a többnemzeti összhaderőnemi logisztikai
központ (MJLC) alkalmazására mind az 5. cikkely szerinti, mind a nem 5. cikkely
szerinti válságreagáló (CRO) hadműveletekben sor kerülhet, ez utóbbi esetben
várhatóan egy szélesebb feladatkörrel rendelkező, nagyobb szervezet lesz.
(c) Doktrína. A többnemzeti összhaderőnemi logisztikai központ (MJLC) létrehozásának
és alkalmazásának további részletei az AJP-4.6, „Többnemzeti összhaderőnemi
logisztikai központ” doktrínában és a két hadászati parancsnokság „Többnemzeti
összhaderőnemi logisztikai központ (MJLC) törzsutasításában” találhatók.
0121. A Logisztikai információs rendszerek és eszközök.
a. A NATO elsődleges fontosságú automatizált logisztikai rendszereit az automatizált
vezetési és irányítási információs rendszer (ACCIS) alárendeltségében egy logisztikai
funkcionális területi alrendszerként (LOGFASS) összegezték. A logisztikai funkcionális
területi alrendszer (LOGFASS) jelenlegi funkcionális prototípusként magában foglalja a
logisztikai adatbázist (LOGBASE), a szövetséges felvonulási és mozgatási rendszert
(ADAMS), az európai szövetséges parancsnokság erőforrás optimalizáló szoftver
rendszerét (ACROSS) és a logisztikai jelentési rendszert (LOGREP).
(1) Logisztikai adatbázis (LOGBASE). Ezt az adatbázist kezdetben logisztikai
információs forrásként hozták létre, de jelenleg folyamatban van az erőkkel,
eszközökkel, földrajzzal, infrastruktúrával, egészségüggyel, mozgatásokkal, anyagi
készletekkel és a célterületekkel kapcsolatos kiterjesztett adatbázissá történő
kibővítése. Ki fogják alakítani a más modellekhez és adatbázisokhoz való csatlakozási
lehetőségeket is. A logisztikai adatbázis (LOGBASE) támogatja a hadműveleti és
logisztikai adatokkal való gazdálkodást, továbbá valós idejű információkat szolgáltat
az 5. cikkely szerinti és nem 5. cikkely szerinti válságreagáló hadműveletekre (CRO)
vonatkozó kapacitásokról és képességekről a NATO és a nemzeti parancsnokok
számára. Az illetékes parancsnokság törzse “tudni-kell” alapon támaszkodhat a pontos
naprakész előzetes felmérési és értékelési adatokra.
NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT
63
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
LOGBASE is designed for application in the wide range of logistic activities from
daily operations up to force planning. So far the main software tools, which rely
on LOGBASE, are ADAMS, ACROSS and LOGREP.

(2) Allied Deployment and Movement System (ADAMS). ADAMS is used for
planning, evaluating and simulating movement and transportation operations in
support of NATO missions. ADAMS assists movement and transportation
planners in developing deployment plans and testing their feasibility by enabling
the rapid preparation, deconfliction and dissemination of plans between nations
and NATO commands. In addition during execution, planners will be able to
monitor, with support of ADAMS, the progress of planned activities and adjust
plans to meet operational objectives.

(3) ACE Resources Optimisation Software System (ACROSS). ACROSS supports

the stockpile planning efforts of the SC and nations in the areas of land and air
operations. This automated system follows the target orientated methodology and
is used to calculate requirements on battle decisive munitions to defeat targets by
conventional means according to the Planning Situations as specified in the
Defence Requirements Review (DRR).

(4) Logistic Reporting System (LOGREP). The Logistic Reporting system provides
the ADP tool in support of the information exchange requirements as stated in the
Bi - SC Reporting Directive 80-3, Volume V, Logistics Reports. LOGREP is the
software means for timely provision of logistic updates and mission tailored
information about all functional areas in logistics. In its functionality LOGREP
also relies on LOGBASE. NATO and National Commanders at appropriate HQs
will gain visibility for logistic assessment and planning in peace, as well as, for
logistic support of any operation.

b. Tool for Operational Planning, Force Activation and Simulation (TOPFAS).

TOPFAS is the data and planning system for the operational planning and force
activation in accordance with NATO Operational Planning Process (OPP) as defined
by MC 133/3 and the Bi-SC Guidelines for Operational Planning (GOP). The primary
users of TOPFAS will be the NATO SCs, CJPS, RCs and other NATO military
headquarters with designated operational planning tasks. It will provide a common
database and framework for NATO operational planning as a common repository of
the operational plans and the audit trail for the force requirements. TOPFAS will
interface directly with the defence Planning Process through the planning situations
and generic forces defined in the defence Requirements review, and with the logistics
management systems for sustainment and Movement and Transportation (M&T)
planning.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

64
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
A logisztikai adatbázist (LOGBASE) a logisztikai tevékenységeknek a napi működéstől
az erő tervezéséig terjedő széles skáláján való alkalmazására tervezték. A fő szoftver
eszközök, melyek a logisztikai adatbázisra támaszkodnak, a szövetséges felvonulási és
mozgatási rendszer (ADAMS), az európai szövetséges parancsnokság erőforrás
optimalizáló szoftver rendszer (ACROSS) és a logisztikai jelentési rendszer (LOGREP).

(2) Szövetséges telepítési és mozgatási rendszer (ADAMS). A szövetséges telepítési és

mozgatási rendszert (ADAMS) a NATO feladatokat támogató hadműveleti mozgatás és
szállítás megtervezésére, kiértékelésére és szimulációjára alkalmazzák. A szövetséges
telepítési és mozgatási rendszer (ADAMS) a mozgatás és szállítás tervezőit segíti a
telepítési tervek kidolgozásában, továbbá a nemzeti és a NATO parancsnokságok közötti
tervek gyors elkészítésével, összehangolásával és terjesztésével teszi őket képessé azok
végrehajthatóságának ellenőrzésére. A tervezők emellett a végrehajtás során a szövetséges
telepítési és mozgatási rendszer (ADAMS) támogatásával figyelemmel tudják kísérni a
tervezett tevékenységek végrehajtását és a terveket módosítani tudják a hadműveleti
célkitűzések elérése érdekében.

(3) Az európai szövetséges parancsnokság erőforrás optimalizáló szoftver rendszere

(ACROSS). Az európai szövetséges parancsnokság erőforrás optimalizáló szoftver
rendszere (ACROSS) támogatja a szárazföldi és a légi hadműveletek területén a hadászati
parancsnokságok (SC) készletképzési tervezésre irányuló erőfeszítéseit. Ez az
automatizált rendszer a célorientált módszert követi és használják a fegyveres küzdelem
meghatározó hadianyagainak kalkulációjára, kiváltva a hagyományos átlagszámítási
módokat. Mindezt a védelmi követelmények felülvizsgálatában (DRR) megfogalmazott
tervezési szituációk szerint teszi.

(4) Logisztikai jelentési rendszer (LOGREP). A logisztikai jelentési rendszer (LOGREP)

biztosítja a két hadászati NATO parancsnokság (Bi-SC) közös 80-3 Jelentési Direktívája,
V. Kötete, Logisztikai jelentési rendszer kiadványban meghatározott információcsere
követelmények támogatásához szükséges automatizált adatfeldolgozó (ADP) eszközt. Ez
a funkcionális logisztikai jelentési rendszer (LOGREP) szintén a logisztikai adatbázisra
(LOGBASE) támaszkodik. A NATO és az illetékes parancsnokságok nemzeti
parancsnokai áttekinthetik a békeidőszakban folytatott logisztikai előzetes felmérést és a
tervezést, csakúgy, mint bármilyen hadművelet logisztikai támogatását.

b. A hadműveleti tervezés, a haderő aktiválás és a szimuláció eszközei (TOPFAS). A

hadműveleti tervezés, a haderő aktiválás és a szimuláció eszközei (TOPFAS) a NATO
hadműveleti tervező eljárásának (OPP) megfelelően egy adat- és tervező rendszer a
hadműveleti tervezéshez és az erők aktiválásához az MC 133/3-ban és a két hadászati
parancsnokság (Bi-SC) közös hadműveleti tervezési irányelveiben (GOP) megfogalmazottak
szerint. A hadműveleti tervezés, a haderő aktiválás és a szimuláció eszközei (TOPFAS)
elsődleges felhasználói a NATO hadászati parancsnokságai (SCs), a többnemzeti
összhaderőnemi tervező törzs (CJPS), a regionális parancsnokságok (RCs) és más NATO
katonai parancsnokságok lesznek, a meghatározott hadműveleti tervezési feladataikkal. A
NATO hadműveleti tervezéshez a közös adatbázist és keretet fogja szolgáltatni, úgy, mint a
hadműveleti tervezés közös tárháza és az erők követelményeinek jóváhagyott formája. A
hadműveleti tervezés, a haderő aktiválás és a szimuláció eszközei (TOPFAS) közvetlen
kapcsolatban lesznek a védelmi követelmények felülvizsgálatában (DRR) definiált tervezési
szituációkon és általános erőkön keresztül a védelmi tervezési eljárással és a fenntartás,
mozgatás és szállítás (M&T) tervezési, logisztikai vezetési rendszerével.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

65
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

c. NAMSA Logistics Support Tools

(1) Stock Holding & Asset Requirements Exchange (SHARE). As part of the
NAMSA Logistic Stock Exchange (NLSE), SHARE is an automated tool
that permits subscribers to exchange information on material asset
availability and present and future requirements. SHARE establishes a
NATO Stock Exchange whereby parts can be redistributed when material
asset requirements of one force can be met with assets from another. Such
matching can either be as a result of a "stock beyond need situation" or as a
result of mutual emergency support decision.

(2) The NATO Ammunition Database (NADB) is a complete listing on CD-

ROM of 100,000 items of ammunition held in the NATO inventory. Entries
include full technical and logistics data wherever it is available. The NADB
contains interchangeability data for operational and training ammunition
derived directly from the related Allied Ordnance Publications. This product
contains on-line documentation, including the ammunition-related NATO
Standardization Agreements (STANAGs) and a wide range of other
publications related to ammunition.

(3) The NATO Master-Cross Reference List (N-MCRL) is an interactive

database containing over 16 million NATO Stock numbers and 30 million
part numbers. The N-MCRL helps users to cross reference National Stock
numbers and part numbers to NATO Stock numbers while providing
information on which nations within the Alliance use the parts.

(4) Random Brokerage Services. NAMSA maintains a very robust and state-
of-the-art source file containing over 10,000 NATO procurement sources
which can be used to identifying and obtaining obsolete items or hard to find
items. Items of supply as varied as ailerons, zips, submerged flying suits,
medical equipment, computers, raw materials, spare parts for weapon
systems, etc. can be purchased through this service.

(5) Mutual Emergency Support. This system makes use of assets in other
NATO nations to satisfy priority requisitions in support of a common NATO
weapon systems that cannot be filled immediately from either national stocks
or NAMSA stocks. For high priority requisition, NAMSA will check across
the Alliance to see if any nation is capable of providing the required item
from their stocks.

(6) Common Item Material Management (COMMIT). COMMIT is a web-

based database that permits subscribers to exchange information on material
asset availability and present future requirements. COMMIT establishes a
stock exchange whereby parts can be redistributed when material assets
requirements of one Armed Force can be met with assets from another.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

66
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

c. NATO fenntartási és ellátási ügynökség (NAMSA) logisztikai támogató eszközei

(1) A raktári készlet és eszközigények cseréje (SHARE). A NATO fenntartási és

ellátási ügynökség (NAMSA) logisztikai készlet cseréjének részeként, a raktári készlet
és eszközigények cseréje (SHARE) egy olyan automatizált eszköz, amely az igénybe
vevők részére lehetővé teszi az anyagi eszközök rendelkezésre állására, a jelenlegi és
későbbi igényekre vonatkozó információcserét. A raktári készlet és eszközigények
cseréje (SHARE) egy NATO cserekészletet állít fel, amelyen keresztül a
részegységeket (alkatrészeket) át lehet csoportosítani abban az esetben, amikor az
egyik erő szükségleteit egy másik erő készletéből biztosítani lehet. Az ilyen
összepárosítás lehet egy “szükségleten felüli készlet helyzet” vagy kölcsönös
szükségállapoti támogatási döntés eredménye.

(2) A NATO lőszer adatbázis (NADB) a NATO 100 000 tételes lőszer leltárát
tartalmazó teljes CD-ROM lista. A tételek tartalmazzák az összes technikai és
logisztikai adatot, ahol ez lehetséges. A NATO lőszer adatbázis (NADB) tartalmazza a
hadműveleti és a kiképzési lőszerek felcserélhetőségi adatait egyenes összefüggésben
származtatva a szövetséges ellátási publikációkból. Ez a mű tartalmaz on-line
dokumentációt, mely magába foglalja a NATO lőszerrel összefüggő szabványosítási
egyezményeket (STANAGs) és más, lőszerrel összefüggő publikációk széles skáláját.

(3) A NATO kereszthivatkozási jegyzék (N-MCRL)15 egy interaktív adatbázis, mely

több mint 16 millió NATO készlet- és 30 millió termékkódot tartalmaz. A NATO
kereszthivatkozási jegyzék (N-MCRL) a keresztreferenciákkal segíti a felhasználókat
a nemzeti készlet- és termékkódoktól a NATO készlet kódig. Eközben információt
szolgáltat, hogy a szövetségben mely nemzet használja a terméket.

(4) Alkalmi ügynöki szolgáltatások. A NATO fenntartási és ellátási ügynökség

(NAMSA) fenntart egy igazán megbízható adatbázist, mely tartalmazza a több mint 10
000 NATO beszerzésű erőforrást, s amelyi használható az elavult és a nehezen
fellelhető tételek azonosításához és beszerzéséhez. Az ellátási tételek olyan
változatosak, hogy többek közt megtalálhatók köztük a csűrőlapok, a cipzárak, a
magassági repülő öltönyök, az egészségügyi felszerelések, a számítógépek, a
nyersanyagok, a fegyverrendszerek alkatrészei, stb, melyek a szolgáltatáson keresztül
megvásárolhatók.

(5) Kölcsönös kényszerhelyzeti támogatás. Ez a rendszer hozzáférhetővé teszi az

eszközöket más NATO nemzetekben, teljesítve a NATO közös fegyverrendszereinek
támogatási prioritás igényeit, ha azonnal nem tölthető fel más nemzet vagy a NATO
fenntartási és ellátási ügynökség (NAMSA) készleteivel. A magas prioritási igények
miatt a NATO fenntartási és ellátási ügynökség (NAMSA) az egész szövetségben
ellenőrizni fogja, hogy melyik nemzet képes saját készletéből az igények biztosítására.

(6) Közös anyagkezelés (COMMIT). A közös anyagkezelés (COMMIT) egy web alapú
adatbázis, amely biztosítja az „előfizetőknek” az anyagi eszközök elérhetőségének és a
közeljövő követelményeinek információcseréjét. A közös anyagkezelés (COMMIT)

15
Új terminológia szerint: NATO Master Catalogue of Referencees for Logistics- NATO egyesített logisztikai
cikkazonosító katalógus
NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT
67
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
létrehoz egy cserekereskedelmi készletet, melynek részei újra oszthatók, amikor egy
haderő anyagi eszköz szükséglete találkozik egy másikéval.

Such matching can either be as a result of “excess on-hand”, mutual emergency

support or through wholesale level contracts placed in support of jointly managed
items with the COMMIT Partnership.

d. Medical Analysis Tool-2 (MAT-2). The MAT-2 models the functions of a medical
network by simulating the flow of patients through the system. Simulation of these
activities at a sufficient level of detail permits medical planners to make real time
decisions about the employment of forces and allows interaction with operational
planners in three ways: first, to test different courses of action from a projected
patient perspective; second, to assess the impact of delays in the arrival of critical
forces or assets and test alternate solutions; and third, to optimise the effectiveness of
the total force. In summary, MAT-2 is a simulation of the medical processes that
would occur within a JOA. It provides a laboratory environment to investigate
medical activities and their interaction with associated combat processes.

e. NATO Depot & Support System (NDSS). The NDSS is an integrated and multi-
level automated logistic support tool, initially designed and fielded to manage
NATO Communication and Information System (CIS) equipment logistic support as
the primary ADP tool to manage common-funded and centrally operated CIS
equipment. NDSS features a client-server architecture and includes integrated
communication interfaces allowing logistic Electronic Data Interchange (EDI) and
e-mail service across NATO. It connects the RC Communications Logistic Depots
(CLD), Communications Support Depots (CSD) and Forward Supply Points (FSP),
SHAPE and the relevant NATO Agencies (NAMSA, NC3A and NATO CIS
Operating and Support Agency (NACOSA)) allowing full visibility to the
management level. NDSS is also the ADP tool to implement the procedures set
down in ACE Directive (AD) 60-80-“Property Accounting and Control”.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

68
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

Felesleg eredményeként olyan párosítások fordulhatnak elő, melyek a kölcsönös

kényszerhelyzeti támogatáson vagy a nagykereskedelmi szintű szerződéseken
alapulnak - a közös irányítású eszközök támogatásában - közös anyagkezelési
(COMMIT) a partnerekkel.

d. Egészségügyi elemző program- 2. változata (MAT-2). Az egészségügyi elemző

program- 2. változata (MAT-2) a betegeknek a rendszeren való átáramlása
szimulációjával modellezi egy egészségügyi hálózat funkcióit. Ezeknek a
tevékenységeknek a megfelelő részletességű szimulációja az egészségügyi tervezők
számára lehetővé teszi, hogy az erők alkalmazására vonatkozóan valós idejű
döntéseket hozzanak, továbbá hogy a hadműveleti tervezők munkáját három módon
befolyásolják: először, a tervezett beteglétszám szempontjából megvizsgálni a
tevékenység különböző folyamatait; másodszor, felmérni a kritikus erők és eszközök
késedelmes beérkezésének hatását és megvizsgálni az alternatív megoldási
lehetőségeket; harmadszor, optimalizálni a teljes erő hatékonyságát. Összegezve, az
egészségügyi elemző program- 2. változata (MAT-2) az összhaderőnemi hadműveleti
területen bekövetkező egészségügyi folyamatok szimulációja. Laboratóriumi
lehetőségeket biztosít az egészségügyi tevékenységek, valamint ezeknek a kapcsolódó
harci folyamatokra gyakorolt hatásainak vizsgálatára.

e. NATO raktározási és támogatási rendszer (NDSS). A NATO raktározási és

támogatási rendszer (NDSS) egy integrált és többszintű logisztikai támogató eszköz.
Kezdetben a NATO kommunikációs és információs rendszer (CIS) eszközeinek
kezelésére tervezték és hozták létre, mint az elsődleges automatizált adatátviteli eljárás
(ADP) eszköze a közösen létrehozott és központi működtetésű felszerelések
kezelésére. A NATO raktározási és támogatási rendszer (NDSS) tulajdonsága a
kliensszerveres felépítés. Tartalmaz integrált kommunikációs határfelületeket,
lehetővé téve a logisztikai elektronikus adatcseréket (EDI) és a NATO-n keresztüli
elektronikus postai szolgáltatást. Összeköti a regionális parancsnokságok (RCs)
kommunikációs logisztikai raktárait (CLD), kommunikációs támogató raktárakat
(CSD) és előretolt ellátó pontokat (FSPs), a szövetséges erők európai
főparancsnokságát (SHAPE) és a fontos NATO ügynökségeket NATO fenntartási és
ellátási ügynökség (NAMSA), NATO konzultációs, vezetési és irányítási ügynökségét
(NC3A) és a NATO kommunikációs és információs rendszert működtető és támogató
ügynökséget (NACOSA), teljes rálátással a vezetési szintekre. A NATO raktározási
és támogatási rendszer (NDSS) tehát az automatizált adatátviteli eljárás végrehajtó
eszköze, ahogy megfogalmazásra került az európai szövetséges parancsnokság (ACE)
60-80-„Eszköz számvitel és ellenőrzés” című utasításában (AD).

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

69
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

1Annex 1-A

Allied Joint Logistic Doctrine Hierarchy

Policy Documents.

MC Documents. MC document 319/1 formulates NATO principles and policies for

logistics, with MCs 299, 326/1, 327, 334/1 (also C-M(2000)56), 336/2 and 389/1 providing
guidance on Defence Planning, Medical, Peace Support Operations, HNS, Movements and
the CJTF concept, respectively. MC 55/3 provides a system for categorising the readiness of
forces allocated to NATO, and provides guidance for determining sustainability
requirements and stock levels.

Doctrinal Documents.

Allied Joint Publications (AJP). AJP-01(B) (Allied Joint Doctrine), Chapter 9 ,

“Logistics” summarises logistic principles and factors affecting logistic support planning,
the logistic responsibilities and authorities, and provides guidelines for logistic co-
ordination and co-operation. AJP-3 (Allied Joint Operations), Section XI, “Logistics” links
AJP-01(A) and AJP-4(A) with operational planning.

Allied Logistic Publications (ALP). ALPs are joint applicable doctrine supporting
Component Commander’s planning, preparation and execution of logistic operations with
Allied component forces.

Logistic Doctrine Hierarchy. As recommended by the SNLC, the Joint Service Board
(JSB) has approved the Allied Joint Logistics Doctrine Hierarchy, with AJP-4 as the
keystone logistic document and other logistic doctrine in the AJP-4 series as Supporting
Joint Doctrine documents:

AJP-4.4 Allied Joint Movement and Transportation Doctrine

AJP-4.5 Allied Joint Host Nation Support Doctrine and Procedures
AJP-4.6 Multinational Joint Logistic Centre Doctrine
AJP-4.9 Modes of Multinational Logistic Support
AJP-4.10 Allied Joint Medical Support Doctrine

Component logistic doctrine (Joint Applicable Doctrine) encompass:

ALP-4.1 Multinational Maritime Force Logistics

ALP-4.2 Land Forces Logistic Doctrine
ALP-4.3 Air Forces Logistic Doctrine and Procedures

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

70
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

1-A melléklet

Szövetséges összhaderőnemi logisztikai doktrína hierarchiája

Elvi dokumentumok

MC dokumentumok. A katonai bizottság (MC) 319/1számú dokumentuma, a 299, 326/1, 327,

334/1 (mint C-M(2000) 56), 336/2 és a 389/1 számú, a védelmi tervezéshez, egészségügyhöz,
béketámogató hadműveletekhez, befogadó nemzeti támogatáshoz, mozgatásokhoz és a
többnemzeti összhaderőnemi alkalmi harci kötelék koncepcióhoz útmutatást biztosító
dokumentumokkal együtt alakítja ki a NATO logisztikai alap- és irányelveit. Az MC 55/3
dokumentum az erők készenlé-tének kategorizálásához biztosít egy rendszert, továbbá a
harcképesség-fenntartási képesség követelmények és a készletszintek meghatározásához ad
útmutatást.

Doktrínális dokumentumok

Szövetséges összhaderőnemi kiadványok (AJP). Az AJP-01 (B) “A szövetséges

összhaderőnemi hadműveleti doktrína” 9. fejezete, a “Logisztika” összefoglalja a logisztikai
támogatás tervezését befolyásoló logisztikai alapelveket és tényezőket, a logisztikai
felelősségeket és jogköröket, továbbá irányelveket biztosít a logisztikai koordináció és
együttműködés számára. Az AJP-3 (szövetséges összhaderőnemi hadműveletek) XI szakasza,
„Logisztika”, kapcsolódik a hadműveleti tervezésben az AJP-01 (A)-val és az AJP-4 (A)-val.

Szövetséges logisztikai kiadványok (ALP). A szövetséges logisztikai kiadványok

összhaderőnemi alkalmazhatóságú doktrínák a komponens parancsnokok logisztikai
hadműveleteinek tervezési, előkészítési és végrehajtási támogatásához a szövetséges haderő
komponensekkel.

Logisztikai doktrína hierarchiája. A NATO logisztikai vezetők értekezletének (SNLC)

javaslatára a szabványosítási ügynökség összhaderőnemi testülete (JSB) elfogadta a
szövetséges összhaderőnemi logisztikai doktrína hierarchiáját, mely szerint az AJP-4
kulcsfontosságú logisztikai dokumentum és más AJP-4-es sorozatú logisztikai doktrínák az
összhaderőnemi támogató doktrína dokumentumai:

AJP-4.4 Szövetséges összhaderőnemi mozgatási és szállítási doktrína

AJP-4.5 Szövetséges összhaderőnemi befogadó nemzeti támogató doktrína és eljárások
AJP-4.6 Többnemzeti összhaderőnemi logisztikai központ doktrína
AJP-4.9 Többnemzeti logisztikai támogatás módjai
AJP-4.10 Szövetséges összhaderőnemi egészségügyi támogató doktrína

Komponens logisztikai doktrínák (összhaderőnemi alkalmazhatóságú doktrínák) tartalmazzák:

ALP-4.1 Többnemzeti haditengerészeti erők logisztikája

ALP-4.2 Szárazföldi haderő logisztikai doktrínája
ALP-4.3 Légierő logisztikai doktrínája és eljárásai

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

71
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

POLICY
C-M(2001)44
MC 319/1 LOG
MC 336/2 M&T
MC 334/1 HNS
Etc.
CAPSTONE
AJP-01
KEYSTONE
AJP-4 SUPPORTING
JOINT
DOCTRINE

AJP-4.4, AJP-4.5, AJP-4.6,

(AJP-4.9 under development)
AJP-4.10

JOINT APPLICABLE DOCTRINE

ALP-4.1, ALP-4.2, ALP-4.3

Techniques, Procedures, Directives

Bi-SC Dir LOG REPORTING, Vol V,
Functional Planning Guidance LOG, MED, ENG, M&T

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

72
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

Irányelv
C-M(2001)44
MC 319/1 LOG
MC 336/2 M&T
MC 334/1 HNS
stb.
Kulcsfontos-
ságú ÖHD
kiadványok
AJP-01
AJP-4 Szövetséges
összhaderőnemi
kiadványok
AJP-4.4, AJP-4.5, AJP-4.6, (AJP-4.9
kidolgozás alatt)
AJP-4.10

Összhaderőnemi érdeklődésre
számottartó logisztikai kiadványok
ALP-4.1, ALP-4.2, ALP-4.3

Egyéb kiadványok
Hadászati parancsnokságok logisztikai jelentési direktívája, 5. fejezet
logisztikai, egészségügyi, műszaki, közlekedési tervezési útmutatók

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

73
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

Annex 1-B - Roles and Responsibilities

LEVEL/HQ RESPONSIBILITIES MECHANISMS

NATIONS • Requirements • National
Force Generation military and
• Provision Own Forces civil
Equipment resources
Materiel • National
Services Support
Medical Elements
Infrastructure • Bilateral
Funding arrangements
• Provision of HNS
• Approve Agreements
MSA
HNS
• SOFA
• Develop and Disseminate National Policy on
Redistribution
Force Contribution
• Level of Integration
• Participate in Development of Support Plan
• Augment and support early deployment of an
MJLC
• Support of Forces
• Plan, conduct and control strategic
transportation for deployment, sustainment
and redeployment of own forces
• Approve Support Plan
• Resource Multinational Logistics (subject to
appropriate agreements / arrangements)
• Participate as LN, RSN or in MILUs as
appropriate
• Report as required

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

74
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

1-B melléklet –Szintek és felelősségek

SZINT / Mechanizmu
PARANCS- FELELŐSSÉGEK sok /
NOKSÁG Szervezetek
NEMZETE • Követelmények
K A haderő megalakítása
• A saját erők ellátása • Nemzeti
Eszközök katonai és
Anyagok polgári
Szolgáltatások erőforrások
Egészségügy
Infrastruktúra • Nemzeti
Pénzügyi alapok támogató
• A befogadó nemzeti támogatás (HNS) biztosítása elemek
• Az egyezmények jóváhagyása
Kölcsönös támogatási egyezmény (MSA) • Kétoldalú
Befogadó nemzeti támogatás (HNS) (ahol alkalmazható) megállapod
• A fegyveres erők jogállására vonatkozó egyezmény ások
(SOFA)
• Az átcdoportosítás nemzeti elvi módszerének kialakítása és
kiterjesztése
Erő hozzájárulás (felajánlás)
• Az integráció szintje
• Részvétel a támogatási terv kialakításában
• A többnemzeti összhaderőnemi logisztikai központ
(MJLC) korai telepítésének kiterjesztése és támogatása
• Az erők támogatása
• A telepítés hadászati szállításának tervezése, vezetése és
irányítása; saját erők fenntartása és kivonása
• A támogatási terv jóváhagyása
• Többnemzeti logisztikai erőforrás (a megfelelő
egyezmények/ megállapodások tárgyát képezi)
• Szükség szerint vezető nemzetként (LN), szerepkörre
szakosodott nemzetként (RSN), illetve többnemzeti
integrált logisztikai egységben (MILU) való részvétel
• A szükség szerinti jelentések

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

75
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

NATO HQ • Provide Strategic Policy and Planning • NAC/DPC

Guidance (Initiating
• Co-ordinate Approval: Directive)
Logistic Support Plan • MBC/IC
Resource Requirement/Funds • MC
• Review Requirements and Plans
• Approve plans
SC • Define Mission • SC Logistic
• Develop Logistics Doctrine Staffs
• Develop Strategic Plan and assist in • Bi-SC LCC
development of Logistic C2 • AMCC
• Provide Planning Guidance to RC/CJTF • SOC
• Review/approve Subordinate Plans
• Develop Concept of Operations • SC J8
• Develop Support Plan/Budget • RC M&T
• Develop and Consolidate Requirements Staff
Bilateral
Multilateral
• Negotiate:
Mutual Support Agreements
HNSA
SOFA / Transit Agreements
• Resource Allocation
• Co-ordinate with Nations and Operational
Command
• Allied Movement Co-ordination
MN DDP
• Co-ordinate SPG process
• Co-ordinate CP Process and develop CPs
• Maintain Logistic Core Database

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

76
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

• Hadászati elv és tervezési irányelv biztosítása • Észak-

NATO • A jóváhagyás koordinálása atlanti
parancsnoks Logisztikai támogatási terv tanács/
ág Erőforrás szükségletek / pénzügyi alapok védelmi
• A szükségletek és a tervek felülvizsgálata tervező
• A tervek jóváhagyása bizottság
(előzetes
direktívák)
• Katonai
költségveté
si
biz./infstr.
bizottság
• Katonai
bizottság
Hadászati • A feladatok meghatározása • Hadászati
parancsnok- • A logisztikai doktrína kialakítása parancsnok
ság • A hadászati terv kialakítása, valamint a logisztikai vezetés ság
és irányítás kialakításának támogatása logisztikai
• Tervezési irányelv biztosítása a regionális parancsnokság törzsei
(RC)/ többnemzeti összhaderőnemi alkalmi harci kötelék • Két
(CJTF) részére hadászati
• Az alárendelt tervek felülvizsgálata / jóváhagyása parancsnok
• A hadműveleti koncepció kialakítása -ság közös
• A támogatási terv / költségvetés kialakítása logisztikai
• A szükségletek összegzése és kialakítása koordináci
Kétoldalú ós
Többoldalú központja
• Tárgyalások: • Szövetség
Kölcsönös támogatási egyezmények (MSA) mozgatási
Befogadó nemzeti támogatás egyezmények (HNSA) koordin.
Fegyveres erők jogállására vonatkozó egyezmények / központ
Tranzit egyezmények (SOFA/ TA) • Stratégiai
• Erőforrás kiutalás hadművelet
i központ
• Koordináció végrehajtása a nemzetekkel és a hadműveleti
parancsnokságokkal • Stratágiai
parancsnok
• A szövetséges mozgatás koordinálása- Többnemzeti
ság
részletes telepítési terv (MN DDP)
pénzügyi
• A készletképzési folyamat koordinálása
és
• A képesség csomagok kialakításának és feldolgozásának gazdálkodá
koordinálása
si Csf-ség
• A logisztikai adatbázis fenntartása
• Regionáli
s
parancsnok
-ság
NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT
77
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
mozgatási
és szállítási
törzs

RC/JFC/CJTF • Develop Operational level Logistics Plan • CJ 4

• Detail Logistic C2 Organisation • MJLC
• Provide Planning Guidance - JLCC
• Budget - JTCC
• Provide Fund Management - MEDCC
• Develop and Consolidate Requirements - ICC
• Prioritise and Apportion Requirements - HNSCC
• Interface With Strategic and Tactical - CJ8 Det/
Levels of Operation RACOs
• Execute Operational Movement Control • TACO
• Identify Information Requirements • CJ8
• Identify Contract Requirements • Joint Force
Engineer
• Risk Management
Route Protection
Redundancy
• Co-ordinate HNS
• Identify Infrastructure Requirements
• Co-ordinate and Deconflict National
Requirements
• Co-ordinate JOA Movements including
RSOM
• Co-ordinate National Support Elements
• Co-ordinate Medical Evacuation
• Carry out Patient Regulation
• Identify logistic shortfalls and initiate, in
co-ordination with nations, actions to
remedy the situation.
• Maintain Logistic Infrastructure and
Facilities
• Maintain Secure Operating Base (When
Applicable)
• Route Maintenance and Control

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

78
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

Regionális • A hadműveleti szintű logisztikai terv kialakítása • Többnemzet

parancsnok- • A logisztikai vezetési és irányítási szervezetek részletes i öhd.nemi
ság (RC)/ kialakítása logisztikai
Összhaderő- • A tervezési irányelv biztosítása törzs
nemi erők • Költségvetés • Többnemz.
parancsnoka • A pénzeszközökkel való gazdálkodás biztosítása öhd.nemi
(JFC)/ • A szükségletek kialakítása és összegzése logisztikai
Többnemzeti központ
• A szükségletek elsőbbségi besorolása és arányos felosztása
összhaderő- − Öhdnemi log.-
• A hadműveletek hadászati és harcászati szintjeivel való
nemi alkalmi i koordin.
kapcsolat megteremtése
harci kötelék központ
• A hadműveleti mozgatás irányítás koordinálása
(CJTF)
• Az információs igények meghatározása − Öhdnemi
szállítási
• A szerződéskötési igények meghatározása
koordin.
• A kockázati tényezők kezelése
központ
Útvonal biztosítás
− Eü.-i koordin.
Feleslegek
központ
• A befogadó nemzeti támogatás koordinálása
− Infrastrukt.
• Az infrastrukturális szükségletek meghatározása
koordin. elem
• A nemzeti szükségletek koordinálása és zavarmentesítése
• Az összhaderőnemi hadműveleti területi (JOA) − BNT koordin.
mozgatások koordinálása és zavarmentesítése, beleértve a Központ
fogadást, állomásoztatást és az előre mozgatást (RSOM) − Költségvetési
• A nemzeti támogató elemek koordinálása és pénzügyi
• Az egészségügyi kiürítés koordinálása részleg
• A betegekre vonatkozó rendszabályok végrehajtása • Hadszíntér
• A logisztikai hiányosságok meghatározása és a szövetséges
nemzetekkel koordinálva a helyzet megjavítására tett szerződéskötő
intézkedések kezdeményezése iroda
• A logisztikai infrastruktúra és a létesítmények fenntartása • Egyesített
• A biztonságos működési bázisok fenntartása (amikor öhdnemi
lehetséges) költségvetési
• Az útvonal fenntartás és ellenőrzés-irányítás rlg.
• Öhdnemi
műszaki erők

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

79
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

NATO AGENCIES • Provide Logistics Support (Supply and

NAMSA Maintenance) for common weapons systems
within the Alliance
• Provide the following logistics services support
as tasked by the nations:
• Acquisition support
• Calibration
• Codification services
• Engineering and Technical documentation
Support
• Disposal and Demilitarization of Ammunition
• Configuration Management
• Random Brokerage and Mutual Emergency
Support
• Contracted maintenance support
• Provide deployment and maintenance of
NATO Depot and Support System tool
(NDSS)
• Provide logistics support for SHAPE common
funded programs (i.e. AWACS, Radar and
Communications systems)
• Provide contingency contracting support in
operational theatres (either in direct support of
national requirements or in support of NATO
Military Commands.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

80
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

NATO • A szövetségen belüli közös fegyverrendszer logisztikai

ügynökségek támogatásának biztosítása (ellátás és karbantartás)
NATO • A következő, logisztikai támogató kiszolgálás biztosítása a
fenntartási és nemzetek részére meghatározottak szerint:
ellátási • Beszerzési támogatás
ügynökség • Hitelesítés
(NAMSA) • Jogszabály előkészítési szolgáltatás
• Műszaki és technológiai dokumentációs támogatás
• Lőszerkészletek kezelése és megsemmisítése
• Csoportos vezetés
• Alkalmi ügynöki és kölcsönös kényszerhelyzeti támogatás
• Szerződéses karbantartási támogatás
• NATO raktározási és támogatási rendszer (NDSS)
eszközeinek telepítési és karbantartási biztosítása
• Logisztikai támogatás biztosítása a szövetséges erők
európai főparancsnokságának (SHAPE) közös
finanszírozású programjaihoz (pl. AWACS, Radar és
kommunikációs rendszer)
• Esetleges támogató szerződések biztosítása a hadművelet
hadszínterén (akár a nemzeti igények közvetlen-, akár a
NATO katonai parancsnok támogatása).

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

81
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

CHAPTER 2

LOGISTIC SUPPORT PLANNING

Section I - Introduction

0201. Introduction. Logistic planning must incorporate the timely build up, deployment,
employment and re-deployment of assigned forces in order to support the Commander’s
concept of operations. Plans must also take account of the potential need to reinforce in-
place forces quickly and with the appropriate capabilities, and to integrate contributions
from non-NATO nations when applicable. Logistic support concepts, structures and
procedures must be tailored, therefore, to the respective forces and their related employment
options.

0202. Types of Planning. Planning is considered in two categories – Defence and Operational
Planning. Defence planning in turn consists of two planning systems – the Defence
Planning Process (DPP) for NATO nations and the Partnership for Peace (PfP) Planning and
Review Process (PARP) for PfP nations. While Defence Planning aims to ensure that
NATO-led operations are supported by appropriate force structures and capabilities,
Operational Planning is aimed at preparing NATO to execute those missions. Overall,
logistic planning provides a significant input to both the defence and operational planning
processes.

Section II - The Role of Logistic Planning in the Defence Planning Process

0203. Defence Planning. The objective of NATO defence planning is to provide a

framework within which national and NATO defence planning can be harmonised, with the
aim of meeting the military needs of the Alliance in the most effective manner. Ministerial
Guidance and other Alliance framework policy documents provide a basis for the
identification of Alliance’s required military capabilities.

0204. Defence Planning Disciplines. The principal mechanisms through which NATO
executes its defence planning are the following disciplines:

• Force Planning
• Logistic Planning
• Armaments Planning (not addressed further in this document)
• Resource Planning (not addressed further in this document)
• CIS Planning (not addressed further in this document)Nuclear Planning (not addressed
further in this document)

Although civil emergency planning is not part of defence planning, it can complement logistic
planning and should therefore be taken into account.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

82
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

2. FEJEZET

A LOGISZTIKAI TÁMOGATÁS TERVEZÉSE

I. Szakasz - Bevezetés
0201. Bevezetés. A logisztikai tervezésnek - a parancsnok hadműveleti koncepciója
támogatásának érdekében - magában kell foglalnia az átadásra kijelölt erők időben történő
megalakítását, felvonultatását, alkalmazását és kivonását. A terveknek ugyancsak
figyelembe kell venni a helyben lévő erők gyors és a megfelelő képességekkel történő
megerősítésére, valamint a nem NATO országok által felajánlott erők (amikor
alkalmazhatók) integrálására vonatkozó potenciális igényt. Ebből adódóan a támogatási
koncepciókat, struktúrákat és eljárási módszereket az illetékes erőkhöz és az azokra
vonatkozó alkalmazási lehetőségekhez kell igazítani.

0202. A tervezés típusai. A tervezés két kategóriába sorolható- védelmi és hadműveleti tervezés.
A védelmi tervezésnek két iránya létezik- NATO nemzetek védelmi tervező eljárása
(DPP) és a „Békepartner” (PfP) nemzetek békepartnerségi tervezési és felülvizsgálati
eljárása (PARP). Amíg a védelmi tervezés célja az erők helyes struktúrájával és
képességeivel biztosítani a NATO vezetésű hadműveletet, addig a hadműveleti tervezés
feladata, hogy előkészítse a NATO-t azon feladatok végrehajtására. Összefoglalva, a
logisztikai tervezés alapvető inputokat szolgáltat mind a védelmi, mind a hadműveleti
tervező eljárás részére.

II. Szakasz – A logisztikai tervezés szerepe a védelmi tervezési folyamatban

0203. Védelmi Tervezés. A NATO védelmi tervezésének célja, hogy egy keretet biztosítson,
amelyen belül a Nemzeti és a NATO Védelmi Tervezést össze lehet hangolni a szövetség
katonai szükségletei leghatékonyabb módon történő kielégítésével. A miniszteri irányelvek
és más szövetséges keretirányelv dokumentációk biztosítják az alapot a szövetség
szükséges katonai képességeinek azonosításához.

0204. Védelmi Tervezési Diszciplínák. Az elsődleges mechanizmusok, amelyeken keresztül a

NATO végrehajtja a védelmi tervezését, a következő diszciplínák:

• Haderőtervezés
• Logisztikai tervezés
• Fegyverzeti tervezés (a továbbiakban ebben a dokumentumban nem szerepel)
• Erőforrás tervezés (a továbbiakban ebben a dokumentumban nem szerepel)
• A hírközlési és információs rendszerek (CIS) tervezése (a továbbiakban ebben a
dokumentumban nem szerepel)
• Nukleáris tervezés (a továbbiakban ebben a dokumentumban nem szerepel)

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

83
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
Bár a polgári védelmi tervezés nem része a védelmi tervezésnek, képes kiegészíteni a
logisztikai tervezést, így bele kellene foglalni a számvetésbe.

0205. References. The basic documents relevant to logistic aspect of defence planning are the
following:

a. Consolidated Conceptual Basis for Logistic Planning. The logistic Council

Memoranda and MC Documents provide the relevant policies while the logistic
AJPs and ALPs provide doctrine. Together they form the conceptual basis for
logistic planning.

b. Planning Documents.

(1) MC 400/2, Military Implementation of the Alliance’s Strategic Concept,

identifies Essential Operational Capabilities (EOC) for all NATO missions.

(2) MC 299/6 MC Guidance for Defence Planning identifies the Military

Functions (MF), including MF Logistics, to support the EOCs.

(3) MC 55/3, Readiness and Sustainability Factors, provides the factors that
forms the basis for Stockpile Planning.

(4) Defence Requirements Review (DRR). The DRR is the initial part of the
Force Planning Cycle. The DRR process takes into consideration the most
current intelligence assessment (MC 161), the most current Ministerial
Guidance, and other pertinent documents to formulate planning situations and
develop generic force levels required by NATO from which planning targets
are proposed to nations in the form of Force Proposals and Partnership Goals.
This force level becomes the basis for supporting planning processes such as
stockpile planning and infrastructure planning.

(5) The Bi-SC Guidance for Defence Planning. This document provides
guidance to national and NATO defence planning staffs on the mission-
driven approach to defence planning. Volume 1 identifies the SC’s principal
requirements for planning activities and Volume 2 provides details of each
Military Function and requires identification of specific key shortfalls.
Volume 3 provides a ranking of key shortfalls in a Basic Priority List (BPL).

0206. Force Planning. The main elements/stages of the force planning process are The
Ministerial Guidances (MG); Force Proposals (FPs)/Force Goals (FG), and the Defence
Reviews (DR).

a. The Ministerial Guidance is produced every two years and covers a period
of 6 years. The responsibility to harmonise the different planning disciplines’ inputs
to the MG before it is sent to the Defence Review Committee (DRC) is a NATO HQ
staff responsibility. Currently, the logistic input to the MG is provided by the
Logistics (IS Element) and is based on the Alliance Strategic Concept, the different
logistics guidelines, principle and policies documents approved by the NAC and the
MC; the SNLC Logistic Vision and Objectives covering a six year planning period,
NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT
84
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
the SNLC Annual Report to Ministers that highlights to Ministers the logistic
shortfalls,

0205. Referenciák. Logisztikai szempontból a védelmi tervezéshez szükséges

alapdokumentumok a következők:
a. A logisztikai tervezés megerősített koncepciós alapja. A logisztikai tanács
emlékeztetői és a katonai tanács dokumentumai biztosítják az irányelveket, míg a
logisztikai AJP-k és ALP-k a doktrínákat. Ezek együtt alkotják a logisztikai tervezés
koncepciós bázisát.
b. Tervezési dokumentumok.
(1) Az MC 400/2, Szövetséges hadászati koncepció katonai végrehajtása. Azonosítja az
összes NATO feladat alapvető hadműveleti képességét (EOC).
(2) Az MC 299/6, Katonai tanács védelmi tervezési útmutatója. Azonosítja a katonai
funkciókat (MF), beleértve az alapvető hadműveleti képességet támogató katonai
logisztikai funkciókat.
(3) MC 55/3, Készenléti és fenntarthatósági együtthatók. Biztosítja az együtthatókat a
készletképzés tervezése alapjának kialakításához.
(4) A védelmi követelmények felülvizsgálata (DRR). A védelmi követelmények
felülvizsgálata (DRR) a haderő tervezési ciklus bevezető részét képezi. A védelmi
követelmények felülvizsgálata (DRR) figyelembe veszi a legfrissebb felderítői előzetes
felmérést (MC 161), a legfrissebb miniszteri irányelvet, illetve a többi vonatkozó
dokumentumot a NATO által megkövetelt általános haderőszintek tervezési
szituációjának és telepítésének kialakításához. Ezekből tervezési célok ajánlhatóak a
nemzetek részére haderőfejlesztési ajánlások (FPs) és békepartnerségi célkitűzések
kialakításához. A támogató tervezési eljárás alapjáva ez a haderőszint is, úgy mint a
készletképzés és az infrastruktúra tervezése.
(5) A két hadászati parancsnokság (Bi-SC) közös védelmi tervezési útmutatója. Ez a
dokumentum biztosítja a védelmi tervezés feladatorientált megközelítésének útmutatóit
a nemzeti és a NATO védelmi tervező törzsek részére. Az 1. kötet tartalmazza a
hadászati parancsnokságok irányelv-követelményeit a tervezési tevékenységhez, a 2.
kötet biztosítja minden katonai követelmény részletezését és a speciális kulcs hiányok
azonosításának igényét. A 3. kötet az alap prioritási jegyzékben (BPL) sorrendet állít
fel a kulcs hiányosságok között.
0206. Haderőtervezés. A haderőtervezési eljárás fő elemei/ pontjai a miniszteri irányelvek
(MG), a haderő fejlesztési ajánlások (FPs)/ célkitűzések (FGs) és a védelmi felülvizsgálat
(DR).
a) A miniszteri irányelveket minden második évben készítik el és hatéves periódust
fognak át. Mielőtt miniszteri irányelveket elküldik a védelmi felülvizsgálati tanács
(DRC) részére, a különböző tervezési diszciplínák inputjai harmonizálásának
felelőssége a a NATO parancsnokság törzséé. Jelenleg a miniszteri irányelvekhez
logisztikai inputokat a logisztika (információ rendszer elemek (IS Elements)) biztosít.
Támogatják továbbá a szövetséges hadászati koncepció alapján az észak-atlanti tanács,
valamint a katonai tanács által jóváhagyott különböző logisztikai útmutató, alapelv és

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

85
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
irányvonal dokumentumok; a NATO logisztikai vezetők értekezlete (SNLC)
„Logisztikai előrelátás és célok” kiadványa, mely lefedi a hatéves tervezési periódust;
a NATO logisztikai vezetők értekezlete (SNLC) éves miniszteri jelentése a logisztikai
hiányokról,

mainly in the areas of strategic mobility and sustainment, that nations must address;
and the Annual Defence Review General Report (ADRGR) to Ministers. PARP
Ministrial Guidance is produced in a similar manner except that it is approved by the
Euro-Atlantic Partnership Council (EAPC) defence ministers every two years.

b. Force Proposals (FP) are planning targets developed by the SCs to identify to
Allied nations the force requirements and capabilities needed to support the Alliance Strategic
Concept. The SCs identify the logistic requirements via the DRR process. The draft FP
resulting from the DRR are negotiated with nations by the SCs initially in bilateral
discussions followed by joint screening consultations with nations and NATO HQ.
After the MC approves the draft FP they are sent to the DRC for multilateral examinations
with nations. Through this process, they become draft FGs and become FGs once approved
by the Ministers. A similar, although shorter, process is used to develop Partnership Goals (PG) for
countries which participate in the PfP Planning and Review Process (PARP). PG are developed
by the NATO HQ International Staff (IS) on the basis of advice from the SCs. Following
negotiations with individual Partners, they are agreed by the PMSC at 19+1 before approval by
Allies and the Partner concerned.

c. The Defence Reviews are carried out annually via the Defence Planning
Questionnaire (DPQ) for NATO nations, and biennially via the Survey of Overall PfP
Interoperability for PfP nations.

(1) The DPQ/Survey is issued to the nations and their replies are received and analysed
by the IS and the NMAs. Allies include in their DPQ replies the Ammunition
Stockpile they generate based on SCs' Stockpile Planning Guidance (SPG)
which is developed as part of the DRR. The Allies also include in their DPQ
responses their general assessment on how they can meet the fuels and lubricants
requirements based on MC 55/3, Readiness and Sustainability Factors. This is done
independently of the DRR.

(2) An assessment is produced for each country based on each nation's DPQ reply/PfP
Survey Response. This assessment, prepared by NATO staffs, shows how nations take
account of NATO requirements in their national plans and how they intend to implement
the FG/PG addressed to them. The ADR GR/PARP Consolidated Report is generated
summarising the findings of the assessments and is approved, respectively by the
Defence Planning Committee (DPC) in Defence Ministerial Session or the EAPC in
Defence Ministerial Session.

d. Although it is a separate planning discipline, logistic planning makes a vital

contribution to the different stages of defence planning proposals. These
contributions have to be done by NATO HQ and SCs in co-operation and co-
ordination as well as in consultation with nations.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

86
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

kiemelve a hadászati mobilitás és fenntartás területeit, melyeket a nemzeteknek szükséges

megjelölni és a miniszteri éves védelmi felülvizsgálati általános jelentés (ADRGR). A
békepartnerségi tervezési és felülvizsgálati folyamat (PARP) miniszteri irányelveit hasonló
módon készítik el és kétévente az euró-atlani partnerségi tanács (EAPC) védelmi miniszterei
hagyják jóvá.
b) A haderő fejlesztési ajánlások (FP) a hadászati parancsnokságok által a szövetséges
nemzetek részére kidolgozott tervezési célok a szövetséges hadászati koncepció
támogatásához szükséges erők követelményeinek és képességeinek azonosítására. A hadászati
parancsnokság a védelmi képességek felülvizsgálatán (DRR) keresztül azonosítja a logisztikai
követelményeket. A védelmi képességek felülvizsgálatából (DRR) származó haderő
fejlesztési ajánlás (FP) tervezeteket a nemzetekkel és a NATO parancsnoksággal történt közös
szűrő konzultációkat követően azonnal kétoldalú vitára bocsájtják. A katonai tanács (MC)
jóváhagyását követően megküldik a haderő fejlesztési ajánlás (FP) tervezeteket a védelmi
felülvizsgálati tanács (DRC) részére, a nemzetekkel való többoldalú vizsgálatokra. Ezen
eljáráson keresztül a haderő fejlesztési ajánlás (FP) tervezetek haderő fejlesztési céltervezetek
lesznek. A majdani miniszteri jóváhagyás után válnak haderő fejlesztési célokká. Hasonló, bár
rövidebb eljárást alkalmaznak a partnerségi célok kialakításánál azon nemzetek részére, akik
részesei a békepartnerségi tervezési és felülvizsgálati folyamatnak (PARP). A partnerségi
célokat a NATO parancsnokság (HQ) nemzetközi törzse (IS) alakítja ki a hadászati
parancsnokságok (SCs) ajánlásai alapján. Ezt követik a tárgyalások az egyes partnerekkel. Az
ő 19+1 egyetértésük szükséges a politikai-katonai irányító bizottsággal, megelőzve a
szövetségesek és az érintett partnerek jóváhagyását.
c) A védelmi felülvizsgálatot évente hajtják végre a NATO nemzeteknek a védelmi tervezési
kérdőíveken (DPQ), a PfP nemzeteknek a kétévenkénti PfP interoperabilitás átfogó
felmérésén keresztül.
1. A védelmi tervezési kérdőívet (DPQ)/ felmérést a nemzeteknek adják ki. A nemzetek
válaszait a NATO nemzetközi törzse (IS) és katonai ügynökségei (NMAs) elemzik és
feldolgozzák. A szövetségesek beleillesztik a védelmi tervezési kérdőívre (DPQ) adott
válaszaikba a lőszer készletképzést, melyet a hadászati parancsnokságok (SCs)
készletképzés tervezési útmutatója (SPG) alapján állítanak össze. A hadászati
parancsnokságok (SCs) készletképzés tervezési útmutatóját (SPG) a védelmi képességek
felülvizsgálatának (DRR) részeként dolgozták ki. A szövetségesek védelmi tervezési
kérdőívben (DPQ) adott válaszai tartalmazzák az általános értékelését annak, hogy a hajtó-
kenő (üzemanyagok) követelményei megfelelnek-e az MC 55/3-ban megfogalmazottaknak,
valamint a készenlét és fenntarthatóság együtthatóinak. Ez utóbbit a védelmi képességek
felülvizsgálatától (DRR) függetlenül teszik.
2. Mindegyik nemzet részére egy értékelést készítenek a védelmi tervezési kérdőív (DPQ)/
PfP felmérés válaszai alapján. Ez a NATO törzs által elkészített értékelés megmutatja,
hogy a nemzetek a saját nemzeti terveikben miként tesznek eleget a NATO
követelményeknek és miképpen szándékoznak végrehajtani a nekik címzett haderő
fejlesztési ajánlásokat/ partnerségi célokat (FP/PG). A miniszteri éves védelmi
felülvizsgálati általános jelentés (ADR GR)/ békepartnerségi tervezési és felülvizsgálati
folyamat (PARP) megerősített jelentése összegzi a fellelhető értékeléseket és egyenként
NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT
87
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
elfogadtatja a védelmi tervező tanáccsal (DPC) vagy az euro-atlani partnerségi tanáccsal
(EAPC) a védelmi miniszterek ülésén.
d) Bár ez egy különálló tervezési diszciplína, a logisztikai tervezés alapvetően hozzájárul a
védelmi tervezési ajánlások eltérő helyzeteihez. Ezeket a hozzájárulásokat a NATO
parancsnokságoknak (HQs) és hadászati parancsnokságoknak (SCs) kell megtenni
SCs must ensure timely and proper inclusion of requirements for logistic forces and
capabilities in the force planning process.

0207. Logistics Planning. Logistic standards and doctrine are the key elements of logistic
planning. They provide the common basis for both the force planning and operational
planning activities of NATO and national logistic planners. They are the means to ensure
that national plans support NATO objectives and SCs’ missions. These logistic standards
supplement and further define Ministerial Guidance and other planning documents.

a. Strategic Mobility. Strategic mobility is the capability to move forces and their
sustainment in a timely and effective manner over long distances to the place of their
intended employment. This could be between JOAs, between regions (inter-
regional), or beyond NATO’s Area of Responsibility. The DRR is key to strategic
mobility planning by identifying the requirements for sealift and airlift assets to
deploy forces and sustainment to support operations envisioned in the Ministerial
Guidance. Additionally and outside of the DRR, planners must determine the
reception assets that are needed. Through the force planning process, the
requirements for strategic mobility are then identified to nations. The shortfall in
capability between the overall requirement and what nations commit via the DPQ
must be made up by other means, such as through contracting or arrangements with
commercial transport interests.

b. Sustainability. Logistic planning in this area focuses on ensuring that personnel,

equipment and other material is available in sufficient quantity and quality for
NATO operations. The main logistic elements to be covered are:

• Mission decisive equipment

• Munitions
• Petroleum, Oil and Lubricants (POL)
• Maintenance
• Medical support
• Movement and transportation
• Rations / water

c. Stockpile Planning. In accordance with MC 55/3, the SCs establish, in consultation

with the nations, requirements for the provision of logistic resources. In this respect
both SCs provide the biennial Bi-SC SPG, which applies to Land, Air and Maritime
Forces and which covers all classes of supply as well as pharmaceuticals and
medical materiel. However, it focuses on the requirements for battle decisive
munitions. The Bi-SC SPG provides national authorities of NATO nations with
generic guidance, the required tools and planning data to calculate the stockpile
requirements to support NATO’s military mission regarding the Planning Situations
as specified in the DRR.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

88
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

együttműködésben és koordinációltan, konzultálva a nemzetekkel. A hadászati

parancsnokságoknak (SCs) időben és pontosan kell gondoskodni a haderő fejlesztési
eljárásban a hozzájárulásról, beleértve a logisztikai erők és képességek követelményeit is.

0207. Logisztikai tervezés. A logisztikai tervezés kulcselemei a logisztikai szabványok és a

doktrína. Ezek biztosítják a közös alapot a NATO és a nemzeti logisztikai tervezőknek a
haderő tervezési és hadműveleti tervezési eljárásokban. Fő feladatuk biztosítani, hogy a
nemzeti tervek támogassák a NATO célokat és a hadászati parancsnokságok (SCs)
feladatait. A logisztikai szabványok kiegészítik és elősegítik a miniszteri irányelvek és más
tervezési dokumentumok definiálását.
a. Hadászati mobilitás. A hadászati mobilitás az erők mozgásának, időbeni
fenntarthatóságának és a nagy távolságban szándékolt alkalmazás hatékony
módszerének képessége. Ez bekövetkezhet az összhaderőnemi hadműveleti területek
(JOAs), valamint régiók között (többrégiós) és a NATO felelősségi területén kívül. A
védelmi képességek felülvizsgálata (DRR) a kulcs a hadászati mobilitás tervezéséhez,
megállapítva a tengeri és légi szállító eszközök követelményeit az erők telepítéséhez és
fenntartásához, támogatva a hadműveleteket a miniszteri irányelvek meglátásai szerint.
Továbbá a védelmi képességek felülvizsgálatán (DRR) kívül a tervezőknek meg kell
határozni a szükséges fogadó eszközöket. Így a haderő tervezési eljáráson keresztül
meghatározásra kerülnének a hadászati mobilitás követelményei a nemzetek részére. A
teljes követelmény és a nemzetek által a védelmi tervezési kérdőívben (DPQ) vállalt
kötelezettségek közötti képesség-hiányt ki kellene küszöbölni más erőforrásból, mint
például polgári szállító érdekeltségekkel kötött szerződésekkel, megállapodásokkal.
b. Harcképesség-fenntartás. Az ezen a területen végzett logisztikai tervezés annak
biztosítására koncentrál, hogy a személyek, az eszközök és anyagok elegendő
mennyiségben és minőségben álljanak a NATO hadműveletek rendelkezésére. A
következő főbb logisztikai elemekre kell kiterjednie:
• a feladat végrehajtása szempontjából döntő fontosságú eszközökre
• a lőszerekre
• a hajtó- és kenőanyagokra (üzemanyagokra)
• karbantartásra
• az egészségügyi támogatásra
• a mozgatásra és szállításra
• élelmiszerekre/ vízre.
c. Készletképzés tervezése. A hadászati parancsnokságok alakítják ki az MC 55/3-nak
megfelelően a nemzetekkel konzultálva a logisztikai erőforrások biztosításának
követelményét. Mindkét hadászati parancsnokság támogatja a közös készletképzés
tervezési útmutatóját (Bi-SC SPG), mely a szárazföldi, légierő és a haditengerészeti
erőkre vonatkozik. Az útmutató lefedi az anyagosztályok teljes terjedelmét, beleértve a
gyógyszerészeti és orvosi anyagokat is, azonban a meghatározó harcanyagok
követelményeire koncentrál. A két hadászati parancsnokság közös készletképzés
tervezési útmutatója (Bi-SC SPG) az általános útmutatóval együtt biztosítja a NATO
nemzetek fennhatóságát. Az igényelt eszközök és tervezési adatok számvetésével a
készletképzési követelmények a védelmi képességek felülvizsgálatában pontosan
NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT
89
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
meghatározottak szerint támogatják a NATO katonai feladatait a tervezési helyzetek
vonatkozásában.

0208. Armaments, Resource and CIS Planning. In addition to force planning, logistic planning
is also linked to armaments planning, resource planning and CIS planning. Logistic planners
must ensure that logistic supportability requirements are taken into account in the
development of new armaments acquisition initiatives. Logistic planners will also establish
logistic requirements for standardisation of materiel, resource and CIS support, and will
advise on the logistic aspects of CPs.

0209. Relationship between Defence Planning and Operational Planning. Force planning
determines overall force structures. It is the most important and influential discipline of
defence planning because it provides the baseline on which to establish the contribution of
the other planning disciplines agreed in the Annual Defence Review (ADR). Review of
short-term requirements identifies shortfalls for inclusion in future Defence Planning cycles.
The national contributions offered through the DPQ process form the basis of the actual
contributions that can be made available through the force generation process during
operational planning.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

90
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

0208. Fegyverzeti-, erőforrás- és kommunikációs és információs rendszer (CIS) tervezés. A

haderőtervezés mellett a logisztikai tervezés a fegyverzeti tervezéssel, az erőforrás
tervezéssel és a kommunikációs és információs rendszer (CIS) tervezéssel is kapcsolatban
áll. A logisztikai tervezőknek kell gondoskodni arról, hogy a logisztikai támogathatóság
követelményeit figyelembe vegyék az új fegyverzeti rendszerek beszerzési javaslatainak
kidolgozásánál. A logisztikai tervezők felállítják az anyagi eszközök, az erőforrás és a
kommunikációs és információs rendszer (CIS) támogatás szabványosításának logisztikai
követelményeit és tanácsot adnak a képesség csomagok (CPs) logisztikai szempontjaira
vonatkozóan.

0209. A védelmi tervezés és a hadműveleti tervezés közti kapcsolat. A haderőtervezés

határozza meg a teljes haderőstruktúrát. A legfontosabb befolyásoló szakterület a védelmi
tervezés, mert ez biztosítja az alapot más védelmi tervezési diszciplínák részére,
hozzájárulva kialakításukhoz, az éves védelmi követelmények felülvizsgálatával (DRR)
egyetértésben. A rövid idejű követelmények felülvizsgálata azonosítja a hiányokat,
belefoglalva a jövő védelmi tervezési ciklusába. A nemzeti hozzájárulás felajánlások a
védelmi tervezési kérdőíven (DPQ) keresztül kialakítják az aktuális hozzájárulási bázist,
hogy az elérhető legyen a hadműveleti tervezés alatt a haderő megalakítási folyamat
részére.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

91
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

Section III - Logistic Support Planning for Operations

0210. Aim. The overall aim of logistic support planning for operations and exercises is to:

a. Define the logistic support concept.

b. Determine the organisation and structure required for logistic support.

c. Identify the requirements, shortfalls and necessary arrangements to deploy, support

and sustain NATO operations.

d. Determine the availability of and requirements for HNS or local contracting.

e. Identify the requirements and necessary arrangements for the redeployment of

forces, to include the preparation for and recovery of formations, individuals
and materiel from the area of operations to their home bases.

0211. References. The basic documents relevant to the logistic aspects of operational planning
are the following:

a. Consolidated Conceptual Basis for Logistic Planning. The logistic Council

Memoranda and MC Documents provide the relevant policies. AJPs and ALPs
provide doctrine. Together they form the conceptual basis for logistic planning.

b. Planning Documents.

(1) MC 133/3 NATO’s Operational Planning System identifies the various

categories of operational plans necessary to allow the Alliance to undertake the
full spectrum of its roles and missions.

(2) The Bi-SC Guidelines for Operational Planning (GOP). The GOP has been
approved by the MC and provides guidance to NATO subordinate commanders
and nations on the strategic considerations and planning methodology necessary
to prepare for the defence of the command area. The RCs and JSRCs in their
Regional Planning Guides (RPGs) and Specific Planning Guides (SPGs) produce
information peculiar to their areas of responsibility, respectively. Details of how
to translate broad policy and principles into operational plans are provided in the
Functional Planning Guides (FPG) for Logistics and M&T.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

92
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

III. Szakasz – A hadműveletek logisztikai támogatásának tervezése

0210. Cél. A hadműveletek és a gyakorlatok logisztikai támogatási tervezésének átfogó célja a

következő:

a. Meghatározni a logisztikai támogatási koncepciót.

b. Meghatározni a logisztikai támogatáshoz szükséges szervezetet és struktúrát.

c. Megállapítani a szükségleteket, a hiányosságokat, valamint a NATO hadműveletek

telepítéséhez, támogatásához és fenntartásához szükséges intézkedéseket.

d. Meghatározni a befogadó nemzeti támogatás (HNS), illetve a helyi szerződéskötések

igénybe vehetőségét és követelményeit.

e. Megállapítani az erők kivonásának szükségleteit és az ehhez szükséges

intézkedéseket, ideértve az alakulatoknak, egyéneknek és az anyagoknak a
hadműveleti területről a honi bázisaikra való kivonására történő felkészítését,
valamint a kivonás végrehajtását is.

0211. Referenciák. A hadműveleti tervezés logisztikai szempontból lényeges

alapdokumentumai a következők:

a. A logisztikai tervezés megerősített koncepciós alapja. A logisztikai tanács emlékeztetői

és a katonai tanács dokumentumai biztosítják az irányelveket, míg a logisztikai AJP-k és
ALP-k a doktrínákat. Ezek együtt alkotják a logisztikai tervezés koncepciós bázisát.

b. Tervezési dokumentumok.

(1) Az MC 133/3, NATO hadműveleti tervező rendszer azonosítja a hadműveleti tervek

különböző kategóriáit segítséget nyújtva a szövetség részére a saját szerepei és
feladatai teljes spektrumának vállalásában.

(2) A két hadászati parancsnokság közös hadműveleti tervezési útmutatója (GOP). A

katonai tanács által jóváhagyott hadműveleti tervezési útmutató (GOP) tanácsokat
biztosít a NATO alárendelt parancsnokok és a nemzetek részére a hadászati tényezők
és tervezési módszertanok tudnivalóiról, előkészítve a parancsnoklási területet. A
regionális és az összhaderőnemi alregionális parancsnokságok (RCs/ JRCs) a
regionális és a különleges tervezési útmutatóikban (RPGs/ SRGs) a felelősségi
területeiket illetően sajátos információkat szolgáltatnak. Az irány- és alapelvek
hadműveleti tervekbe való átültetésének részleteit a logisztikai, mozgatási és szállítási
funkcionális tervezési útmutatók (FPG) biztosítják.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

93
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

0212. NATO Operational Planning Process (OPP). Logistic planning must be fully integrated
into the OPP. It is vital that throughout the OPP and the issuing of all the attendant
authorisations, the logistic estimate is developed in parallel and nations are included and
involved throughout the process from the strategic down to the tactical level. The logistic
concept of operations in the final OPLAN cannot be written or co-ordinated without
national involvement. However, the formal involvement of nations cannot begin until the
ACTWARN message is issued by the SC. The ACTWARN is issued by the SC after the
NAC has approved the SC’s CONOPS. This is why logisticians must anticipate actions and
be prepared to co-ordinate immediately with nations once authorised to do so. The NATO
OPP is contained in MC 133/3. The following highlights the key phases of the OPP
wherein logistic planning must be an integral part.

a. During the development of the Military Estimate, logistic planners must be involved
to ensure that the proposed Course of Actions (COAs) are logistically supportable
and to advise operational planners as required.

b. During the development of the CONOPS, the logistics planning process is fully
integrated, synchronised and executed in parallel. This is necessary in order to
provide up-front input to the logistics concept, medical support concept and the
movement concepts in the CONOPS.

c. During the development of the Statement of Requirements (SOR), logistic planners

must provide early input, in particular Combat Service Support (CSS),
transportation, medical and engineering force level requirements.

d. The logistic input to the OPLAN, SOR and the Crisis Establishment (CE) for the
NATO designated Headquarters cannot be developed or co-ordinated without
national involvement. This includes the development of the logistic architecture,
establishment of mutual support arrangements between nations, the inclusion of
HNS, RSN and LN, and resource requirements/funds. Inclusion of these elements
and national influence in the logistic concept of the operation is essential to avoid
shortfalls and misunderstandings during the force generation process to develop a
sourced SOR and during the Manning Conference to develop a sourced NATO
designated Headquarters CE. This is especially crucial for non-Article 5 CRO,
where force contributions by nations are voluntary and more likely to be made
during crisis planning.

e. After the SC issues the ACTREQ message, a series of Logistic and Medical
Planning Conferences are used as the primary tool by which the logistic concept of
the operation (within the developing OPLAN) and force level logistics, medical and
movement requirements are co-ordinated and synchronised with other functional
disciplines and with nations. The result will be detailed annexes to the OPLAN for
logistics, Medical and M&T.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

94
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
f. Once the OPLAN has been forwarded to the NAC for approval, logistic planners
must be prepared to transition immediately into execution of the logistic aspects of
the OPLAN.

0212. NATO hadműveleti tervezési eljárás (OPP). A logisztikai tervezést teljesen integrálni kell
a hadműveleti tervezési eljárásba (OPP). Ez alapvető a hadműveleti tervezési eljárás és
minden kísérő felhatalmazás kiadásának részleteiben, azért, hogy a nemzetek a hadászati
szinttől a harcászati szintig értsék és foglalják bele az eljárásba. A hadműveleti logisztikai
koncepciót tartalmazó végső hadműveleti terv (OPLAN) nem írható meg és nem
koordinálható nemzeti részvétel nélkül. Azonban a nemzetek nem kezdik meg a hivatalos
részvételt a hadászati parancsnokság (SC) által kibocsátott aktiválási figyelmeztető értesítés
(ACTWARN) nélkül. Az aktiválási figyelmeztető értesítést (ACTWARN) hadászati
parancsnokság (SC) adja ki, miután az észak-atlanti tanács (NAC) jóváhagyta a hadműveleti
koncepcióját (CONOPS). Ez az, amiért a logisztikusok előre cselekszenek és megfelelő
felhatalmazással előkészítik a koordinációt a nemzetekkel. A NATO hadműveleti tervezési
eljárást (OPP) az MC 133/3 tartalmazza. Az alábbi megvilágítások a hadműveleti tervezési
eljárás (OPP) kulcs mozzanatai, amelyben a logisztikai tervezésnek egy integrált résznek
kell lenni.
a. A katonai előkalkuláció kidolgozása alatt a logisztikai tervezésnek magában kell foglalni a
tervezett tevékenységi rend változatainak biztosítását, hogy azok logisztikailag
támogathatóak legyenek és a hadműveleti tervezők igény szerinti tanácsadását szolgálja.
b. A hadműveleti koncepció (CONOPS) kidolgozása alatt a logisztikai tervező eljárásnak
teljesen integráltnak, szinkronizáltnak és a végrehajtásban párhuzamosnak kell lennie. E
célból szükséges, hogy elsődleges inputokat szolgáltasson a logisztikai-, az egészségügyi
támogató- és a mozgatási koncepcióhoz a hadműveleti elgondolásban.
c. A bejelentési követelmények (SOR) kidolgozása alatt a logisztikai tervezőknek korai
inputokat kellbiztosítani, különösen a harc kiszolgáló támogató (CSS), a szállító, az
egészségügyi és a műszaki erők szintjének követelményeit.
d. A hadműveleti terv (OPLAN), a bejelentési követelmények (SOR) logisztikai inputjai és a
meghatározott NATO parancsnokság válságkezelő szervezete (CE) nem alakítható ki
vagy nem koordinálható a nemzetek részvétele nélkül. Ez tartalmazza a logisztikai
felépítés kialakítását, a nemzetek közötti közös támogatási egyezmények kialakítását,
belefoglalva a befogadó nemzeti támogatást (HNS), a szerepkörre szakosodott, valamint a
vezető nemzetet (RSN/ LN) és az erőforrások követelményeit és finanszírozását. Alapvető
ezen elemek és a nemzeti befolyások beleillesztése a hadműveleti logisztikai koncepcióba
a hiány és a haderő megalakítási eljárás félreértésének elkerülésére. A bejelentési
követelmények (SOR) és a személyzeti konferencia értelmében egy forrás a kijelölt
NATO parancsnokság válságkezelő szervezete (CE). Ez különösen igaz a nem 5. cikkely
szerinti válságreagáló hadműveletekre (CRO), amikor a nemzetek általi haderő
felajánlások önkéntesek és valószínűleg a válságkezelés tervezése alatt történnek.
e. A hadászati parancsnokság (SC) aktiválási kérelem (ACTREQ) értesítését a logisztikai és
egészségügyi tervezési konferenciák sorozata elsődleges eszközként használja. Ezáltal
hozható létre a hadműveleti logisztikai koncepció (a hadműveleti terv kialakításán belül)
és a logisztikai haderő szintje, az egészségügyi és mozgatási követelmények, a
koordináció és a szinkronizáció más funkcionális diszciplínákkal és a nemzetekkel. A
NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT
95
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
részletes logisztikai, egészségügyi, mozgatási és szállítási eredményt a hadműveleti
tervhez (OPLAN) fogják csatolni.
f) Amennyiben a hadműveleti tervet (OPLAN) felterjesztik jóváhagyásra az észak-atlanti
tanácsnak (NAC), a logisztikai tervezőknek haladéktalanul meg kell kezdeni a terv
logisztikai vetületének végrehajtását.

Section IV – Logistic Planning Conferences

0213. Introduction. Logistic Planning Conferences are a principal tool by which planning is co-
ordinated and transparency is achieved. The responsibility for the planning process outlined
below is shared by the appropriate NATO headquarters and staffs (which could include SCs,
CJPS, RCs) and nations. Much of the planning will be facilitated through a series of
logistic planning conferences. The type of planning (e.g. Advance Planning to develop
COPs or Crisis Response Planning) will dictate the timing and frequency of conferences.
M&T Planning Conferences will follow the Force Generation Conference. Specialist
conferences may also be necessary, e.g. HNS and Medical, which will most likely be linked
with the overarching Logistic Planning Conferences.

0214. Product of the Logistic Planning Conferences. The logistic planning conferences will
determine:

a. The logistic C4I structure.

b. The optimal methods of logistic support to be employed, e.g. role specialisation, lead
nation, multinational pooling, centralised contracting and national support.

c. The harmonisation of logistic plans at all levels of command.

d. The resolution of any deficiencies or outstanding logistic issues.

These options would be discussed with nations during the logistic planning conferences in
order to obtain a consensus view as to the preferred methods.

0215. Logistic Planning Conferences. The following sequence is an overarching logistic

template which considers the requirements of all logistic disciplines and which can be
modified to prevailing circumstances:

a. Initial Logistic Planning Conference (ILPC).

(1) This is a SC level conference with participation of nations and RCs.

(2) It is usually to be held when the CONOPS has been approved.

(3) The purpose of the ILPC is:

(a) To inform nations about the mission and CONOPS.

(b) To analyse and evaluate all factors influencing the logistic

planning.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

96
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
(c) To adjust the logistic principles for that operation.

(d) To refine the logistic concept.

(e) To review the basic logistic organisation and C4I structure.

IV. Szakasz- Logisztikai tervező értekezletek

0213. Bevezetés. A logisztikai tervező értekezletek jelentik azokat az elsődleges eszközöket,
amelyekkel a tervezést koordinálják és kialakítják az áttekinthetőséget. A fentiekben
felvázolt tervezési folyamat felelőssége megoszlik az illetékes NATO parancsnokságok és
törzsek (ideértve a hadászati parancsnokságokat (SC), a többnemzeti összhaderőnemi
tervező törzset (CJPS), és a regionális parancsnokságokat (RC)), valamint a nemzetek
között. A tervezés nagy részét a logisztikai tervező értekezletek sorának segítségével
végzik el. Az értekezletek időrendjét és gyakoriságát a tervezés fajtája (pl.: a váratlan
események hadműveleti terveit (COP) kidolgozó előzetes tervezés, válságreagálás
tervezés (CRP)) határozza meg. Szükségessé válhatnak még a szakértői, pl.: a befogadó
nemzeti támogatási (HNS), a mozgatási és szállítási (M&T) valamint az egészségügyi
értekezletek is, melyeket a legmegfelelőbben fognak összekapcsolni a logisztikai tervező
konferenciákkal.

0214. A logisztikai tervező értekezletek végeredménye. A logisztikai tervező értekezleteken

meghatározzák:
a. A logisztikai vezetési, irányítási, híradási, informatikai és felderítési (C4I) szervezeti
struktúrát.
b. Az alkalmazandó logisztikai támogatás optimális módszereit, pl.: a szerepkörre
szakosodást, a vezető nemzetet, a többnemzeti készletkialakítást, a központosított
szerződéskötést és a nemzeti támogatást.
c. A logisztikai tervek összehangolását a vezetés minden szintjén.
d. Bármilyen nehézség vagy elintézetlen logisztikai kérdések megoldását.
Ezeket a változatokat a nemzetekkel a logisztikai tervező értekezleteken kell megtárgyalni
annak érdekében, hogy az előnyben részesített módszereket illetően egyetértésre jussanak.
0215. Logisztikai tervező konferenciák. A következő sorrend egy átfogó logisztikai sablon,
amely az összes logisztikai szakterület szükségleteit figyelembe veszi, és amit az uralkodó
körülmények szerint módosítani lehet:

a. Az Indító logisztikai tervező értekezlet (ILPC).

(1) Ez a nemzetek és a regionális parancsnokságok (RC) részvételével tartott,
hadászati parancsnokság (SC) szintű értekezlet.
(2) Rendszerint akkor tartják, amikor a hadműveleti koncepciót (CONOPS) már
kidolgozták.
(3) Az indító logisztikai tervező értekezlet (ILPC) célja:
(a) Az országok tájékoztatása a feladatról és hadműveleti koncepcióról
(CONOPS).

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

97
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
(b) A logisztikai tervezést befolyásoló összes tényező elemzése és
kiértékelése.
(c) A logisztikai alapelveknek az adott hadművelethez való igazítása.
(d) A logisztikai koncepció finomítása.
(e) A logisztikai szervezeti felépítés valamint a vezetés, irányítás, híradás,
informatika és felderítés (C4I) felülvizsgálata.

(4) The result of this conference will be to enable the SC to develop the
logistic annex to the OPLAN as well as to provide nations with the
information to commence national logistic planning.

b. Main Logistic Planning Conference (MLPC).

(1) This is a SC level conference, involving nations and RCs.

(2) It is to be held when the first draft of the RC operations plan is available
including the first draft of force requirements.

(3) The purpose of the MLPC is:

(a) To explain and discuss the operation plan.

(b) To identify the logistic requirements.

(c) To identify common logistic functions and procedures as well

as HNS, funding and legal issues.

(d) To commence the logistic force balancing process.

(e) To resolve any issues outstanding from the ILPC.

(4) The result of this conference will be that the RC can finalise the OPLAN and
develop the detailed force requirements, and that the SC/RC can initiate HNS
negotiations and address funding and legal issues. In addition, nations
should be in a position to further develop and detail national logistic plans.

c. Operations and Logistic Review Conference (OLRC).

(1) This is a SC level conference with the involvement of nations and RCs.

(2) This conference is optional and will only be held if changes in the military
situation require fundamental adjustment of logistic plans, or if the identified
logistic shortfalls could jeopardise the mission.

(3) The purpose of the conference is:

(a) To resolve any deficiencies.

(b) To review and adjust the logistic concept and/or operational/

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT
98
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
logistic plans.

(4) The result of this conference should be an executable operational plan.

(4) Ennek az értekezletnek az eredménye teszi képessé a hadműveleti parancsnokságot

(SC) a hadműveleti terv (OPLAN) logisztikai mellékletének kidolgozására, továbbá
az országoknak a nemzeti logisztikai tervezés megkezdéséhez szükséges
információkkal való ellátására.

b. Fő logisztikai tervező értekezlet (MLPC)

1. Ez a nemzeteket és a regionális parancsnokságokat (RC) érintő, hadászati

parancsnoksági (SC) szintű értekezlet.

2. Akkor tartják, amikor a regionális parancsnokság (RC) hadműveleti tervének első

változata, beleértve a haderőszükségletek első tervezetét is, rendelkezésre áll.

3. A fő logisztikai tervező értekezlet (MLPC) célja:

(a) A hadműveleti terv kifejtése és megbeszélése.
(b) A logisztikai szükségletek megállapítása.
(c) A közös logisztikai funkciók és eljárási módok, továbbá a befogadó
nemzeti támogatás (HNS), a finanszírozási és jogi kérdések
meghatározása.
(d) A logisztikai erőkiegyensúlyozási folyamat megkezdése.
(e) Az indító logisztikai tervező értekezletből (ILPC) származó bármilyen
elintézetlen kérdés megoldása.

4. Ennek az értekezletnek az eredménye az, hogy a regionális parancsnokság (RC)

véglegesítheti a hadműveleti tervet (OPLAN), és kialakíthatja a részletes
haderőszükségleteket, továbbá az, hogy a hadászati parancsnokság (SC) / regionális
parancsnokság (RC) megkezdheti a befogadó nemzeti támogatási (HNS)
tárgyalásokat és foglalkozhat a finanszírozási és jogi kérdésekkel. Emellett a
nemzeteknek olyan helyzetbe kell kerülniük, hogy a nemzeti logisztikai terveket
tovább fejleszthessék és részletezhessék.

c. Hadműveleti és logisztikai felülvizsgálati értekezlet (OLRC)

(1) Ez a nemzeteket és a regionális parancsnokságokat (RC) érintő, hadászati

parancsnoksági (SC) szintű értekezlet.
(2) Ez az értekezlet választható jellegű és csak akkor tartják meg, ha a katonai
helyzetben bekövetkezett változások a logisztikai tervek alapvető módosítását
igénylik, illetve ha a megállapított logisztikai hiányosságok veszélybe
sodorhatják a feladat teljesítését.
NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT
99
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

(3) Az értekezlet célja:

(a) A hiányosságok megoldása és/vagy

(b) A logisztikai koncepció és/vagy a hadműveleti/logisztikai tervek

felülvizsgálata és módosítása.
(4) Ennek az értekezletnek az eredménye egy végrehajtható hadműveleti terv kell,
hogy legyen.
d. Final Logistic Planning Conference (FLPC).

(1) This is a SC or RC level conference with nations.

(2) It is to be held after nations’ formal commitment of forces, but before the
Activation Order (ACTORD).

(3) The purpose of the conference is:

(a) To finalise and confirm logistic planning.

(b) To optimise the overall logistic support of the operation.

(c) To confirm the logistic organisation and C4I structure.

(d) To resolve any remaining deficiencies or outstanding logistic

issues.

(4) The result should be a balanced and harmonised system of SC, RC and
national logistic plans.

e. M&T Planning Conference

M&T Planning Conferences are described in the FPG M&T.

f. Medical Planning Conference

AJP-4.10 refers.

This series of conferences is sufficient to address the requirements for nations’ participation
in the contingency and crisis planning process for both Article 5 and non-Article 5 CRO and
can be called by either SC.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

100
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

d. Záró logisztikai tervező értekezlet (FLPC)

(1) Ez a nemzetek részvételével hadászati parancsnoksági (SC) vagy regionális
parancsnoksági (RC) szinten tartott értekezlet.
(2) A nemzetek hivatalos haderő felajánlásainak megtétele után, de az aktiválási
parancs (ACTORD) kiadása előtt tartják meg.
(3) Az értekezlet célja:
(a) A logisztikai tervezés véglegesítése és hitelesítése.
(b) A hadművelet átfogó logisztikai támogatásának optimalizálása.
(c) A logisztikai szervezeti, vezetési, irányítási, híradási, informatikai és
felderítési (C4I) struktúra megerősítése.
(d) A bármilyen megmaradt nehézségek vagy az elintézetlen logisztikai
kérdések megoldása.
(4) Az eredménynek a hadászati parancsnoksági (SC), regionális parancsnoksági
(RC) és nemzeti logisztikai tervek kiegyensúlyozott és összehangolt
rendszerének kell lennie.

e. Mozgatási és szállítási tervező konferencia

A mozgatási és szállítási tervező konferencia a mozgatási és szállítási
funkcionális tervezési útmutatóban található.

f. Egészségügyi tervező konferencia

Az AJP-4.10-ben található.

Ez az értekezlet sorozat elegendő arra, hogy mind az 5. cikkely hatálya szerinti, mind
a nem 5. cikkely szerinti válságreagáló hadműveletek (CRO) esetében foglalkozzanak a
nemzeteknek a váratlan eseményekre és a válságra vonatkozó tervezési folyamatban való
részvétellel kapcsolatos szükségleteivel. Az értekezleteket bármelyik hadászati
parancsnokság (SC) összehívhatja.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

101
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

Section V – Logistic Planning Considerations

0216. Introduction. Planners will need to determine generally the overall logistic support
requirements for an operation in order to prepare a coherent plan. Further, planners will
need to determine specifically the JOA level support requirements in order to place accurate
requests for logistic support force contributions from participating nations at the beginning
of the force generation process. The following considerations, which apply to all logistic
functional areas and particularly so to supply and maintenance, will assist planners in
determining the JOA level support and sustainability requirements.

a. Mission Analysis. Mission analysis defines the operational tasks to be performed

and the resultant logistic requirements. Some tasks are specified, while others are
implied. If the mission analysis only notes the specified task, then the resources
necessary to perform the implied tasks will be understated. Once the specified and
implied tasks are identified, the logistic planner must consider the tasks in relation to
the environment in which they are to be executed.

b. Logistic Planning Factors. These are a listing of relationships between two or

more variables, e.g., kgs/man/day, which can be used to plan resource needs in
detail. If they are not readily available, they should be developed and applied when
planning a specific mission.

c. Determination of Logistic Requirements. This is accomplished by applying the

logistic planning factors against the tasks outlined in the mission analysis. The gross
logistic requirements can then be used by the planner to determine the most cost
effective and efficient method of providing the required support.

d. Sources of JOA Level Logistic Support. NATO will seek to satisfy JOA level
support requirements from the following sources: NATO force structure assets;
logistic forces from participating nations, to include contributions to MILUs/MIMUs
or as LN or RSN; HNS; and contractor support, either ad hoc or preplanned.

e. Determination of Logistic Shortfalls. Once the level of participation is determined,

the planner can assess whether any capability shortfalls exist. If identified shortfalls
cannot be resolved through additional participating nation solicitations, the planner
should look to the host nation and/or the possibility of contractor support. If
shortfalls remain, the logistic planner must make appropriate recommendations to the
operational planning staff, to include an assessment of how the shortfall in JOA level
logistic support will impact on the accomplishment of the mission.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

102
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

V. Szakasz- Logisztikai tervezési szempontok

0216. Bevezetés. A tervezőknek általánosan meg kell határozni a hadművelet teljes logisztikai
támogatási követelményeit egy következetes terv előkészítése céljából. Továbbá, a
tervezőknek meg kell határozni az összhaderőnemi hadműveleti terület (JOA) szintű
speciális támogatási követelményeket abból a célból, hogy a résztvevő nemzetek a haderő
kialakítási eljárás kezdetén pontos helyzetet kapjanak a logisztikai támogató erők kért
hozzájárulásáról. Az alábbi szempontok, melyeket minden logisztikai funkcionális területen
alkalmaznak, különösen az ellátás és karbantartás területén, támogatni fogják a tervezőket az
összhaderőnemi hadműveleti terület (JOA) szintű támogatási és fenntartási követelmények
meghatározásánál.

a. Feladat elemzés. A feladat elemzés definiálja a végrehajtandó hadműveleti feladatokat

és az ebből eredő logisztikai követelményeket. Némely feladatot pontosabban
meghatároznak, míg másokra csak utalnak. Ha a feladat elemzés a meghatározott
feladatokat csak megjegyzi, akkor a belefoglalt feladatok a valósághoz képest kisebbnek
tűnnek és az erőforrások szükségképpen csökkennek. Ha már a meghatározott és
belefoglalt feladatokat azonosították, a logisztikai tervezőknek figyelembe kell venni a
feladatokat a végrehajtási környezet vonatkozásában.

b. Logisztikai tervezési tényezők. Léteznek a két vagy több változós listák közötti
összefüggések (pl. kg/ fő/ nap), melyeket a részletes erőforrás szükséglet terveznél
használhatnak. Ha ezek nehezen érhetők el, a tervezőknek kell kialakítani, amikor egy
különleges feladatot terveznek.
c. Logisztikai követelmények meghatározása. Ezek a logisztikai tervezési tényezők
felhasználásával elkészíthetőek, szemben a feladat elemzésben körvonalazott
feladatokkal. A teljes logisztikai követelményt használhatják a tervezők a legtöbb
költséghatékonyság és hatásossági módszer meghatározására az igényelt támogatás
biztosításához.
d. Az összhaderőnemi hadműveleti terület (JOA) szintű logisztikai támogatási
források. A NATO meg fogja kísérelni az összhaderőnemi hadműveleti területi szintű
támogatási követelmények kielégítését az alábbi forrásokból: NATO haderő struktúra
eszközei; résztvevő nemzetek logisztikai erői, beleértve a felajánlásokat a többnemzeti
integrált logisztikai/ egészségügyi egységbe (MILU/ MIMU) vagy mint vezető/
szerepkörre szakosodott nemzet (LN/ RSN); a befogadó nemzeti támogatást (HNS) és
az ad hoc vagy előtervezett szállítói támogatást.
e. Logisztikai hiányok meghatározása. A részvétel szintje már meghatározott, így a
tervezők megállapíthatják a fennálló kapacitáshiányokat. Ha az azonosított hiányok nem
pótolhatók a további résztvevő nemzetektől kérés útján, a tervezőknek figyelembe kell
venni a befogadó nemzet és/ vagy a szállítói támogatás lehetőségeit. Ha a hiányok
fennmaradnak, a logisztikai törzsnek kisajátítási ajánlásokat kell készíteni a hadműveleti
NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT
103
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
tervező törzs részére, mely tartalmazza az összhaderőnemi hadműveleti terület (JOA)
szintű logisztikai támogatási hiányoknak a feladat sikeres befejezésére gyakorolt
hatását.

0217. Movement Planning for Operations and Exercises. Movement planning is part of the
OPP. The development of movement plans in support of NATO operations will be an
iterative process and may begin with limited military guidance or political clearance. Force
planning should identify all forces needed to fulfil operational requirements which have
been established in the concept of operations, in order to arrange the arrival of these forces
into the area of operations in accordance with the NATO Commander’s priorities and
timelines. The end product of deployment/movement planning will be a MN DDP, co-
ordinated and deconflicted by an AMCC to meet the NATO Commanders’ operational
requirements. Details for planning are contained in AJP-4.4.

0218. Medical Planning for Operations and Exercises. Medical Planning, which is the
responsibility of the Theatre Surgeon, is an integral part of the overall OPP and influences
all of the J-Staff functions. It is an iterative process that shifts in emphasis as the
operational and intelligence situation changes. The commanders’ most important
operational medical imperatives are force protection through the preservation of combat
strength by preventive medical measures, and to sustain the force with medical support for
casualties by providing emergency medical and surgical services and MEDEVAC. The end
product of medical planning will be a plan that outlines the requirements, policies and the
support to be provided to forces throughout all phases of an operation. The plan must
provide medical capabilities throughout the force structure, which are in balance with the
size of the deployed force and the assessed risk. In both Article 5 and Non- Article 5 CRO,
planning must ensure that the standard of medical care is maintained as closely as possible
to peacetime medical standards, taking into account the operational environment. The
achievement of this aim requires in JOA availability and co-ordination of a complete range
of military medical skills, equipment and supplies. The co-ordination functions have to be
accomplished by medical conferences, within the framework of the Logistic Planning
Conferences before starting a mission. The result of these special medical conferences could
be the development of a mission-specific MOU of mutual support. Factors to be considered
in medical planning are detailed in AJP-4.10.

0219. HNS Planning. Coordination of HNS planning and execution in operations and exercises
between NATO and national authorities is essential for reasons of operational effectiveness,
efficiency and the avoidance of competition for resources. HNS planning should be
initiated at the earliest opportunity in the operational planning process. It should be as
specific as possible to enable the HN to evaluate and respond to stated requirements. For
each operation for which HNS is required, the appropriate SC should establish a process to
facilitate HNS negotiations between the HN and SN and/or appropriate NATO
Commanders. This is similarly applicable for NATO exercises. Further details on HNS
planning are contained in AJP-4.5.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

104
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

0217. A hadműveletek és gyakorlatok mozgatásának tervezése. A mozgatás tervezése a

hadműveleti tervezési folyamat (OPP) része. A NATO hadműveleteket támogató mozgatási
tervek kialakítása egy ismétlődő folyamat, amely korlátozott mértékű katonai útmutatással
vagy politikai jóváhagyással kezdődhet. A haderőtervezésnek meg kell határoznia a
hadműveleti koncepcióban felállított hadműveleti követelmények teljesítéséhez szükséges
összes erőt annak érdekében, hogy megszervezzék ezeknek az erőknek a NATO parancsnok
elsőbbségi sorrendje és ütemterve szerinti beérkezését a hadműveleti területre. A
felvonultatási / mozgatási tervezés végeredményeként egy szövetséges mozgatási
koordinációs központ (AMCC) által koordinált és összehangolt, a NATO parancsnok
hadműveleti szükségleteit kielégítő, többnemzeti részletes felvonultatási tervnek (DDP) kell
megszületnie. A tervezés részletes kibontása az AJP-4.4-ben található.
0218. A hadműveletek és gyakorlatok egészségügyi tervezése. Az egészségügyi tervezés, mely
a hadszíntér vezető orvos felelőssége, az átfogó hadműveleti tervezési folyamat (OPP)
szerves része és hatással van az összes összhaderőnemi törzs funkcióra. Az egészségügyi
tervezés egy ismétlődő folyamat, amelyben a hadműveleti és a felderítői helyzet változásai
szerint helyeződik át a hangsúly. A parancsnokok legfontosabb hadműveleti egészségügyi
feladatai a haderő megóvása, a harci erő megelőző egészségügyi rendszabályokkal való
megőrzése, a haderő harcképességének fenntartása, az élet-, és végtagmentő egészségügyi és
sebészeti szolgáltatások, valamint az egészségügyi kiürítés útján a sérültek egészségügyi
támogatására. Az egészségügyi tervezés végeredménye a követelményeket, az elvi
módszereket és a haderők számára a hadművelet összes fázisán keresztül biztosítandó
támogatást körvonalazó terv. A tervnek a felvonultatott erővel és a becsült kockázattal
egyensúlyban lévő haderőstruktúrán keresztül kell biztosítani az egészségügyi képességeket.
Mind az 5. cikkely hatálya alá tartozó, mind a nem 5. cikkely szerinti válságreagáló
hadműveletekben (CRO) a tervezésnek a hadműveleti környezetet figyelembe véve
biztosítania kell az egészségügyi ellátás szabványait a békeidőszak egészségügyi
szabványaihoz a lehető legközelebbi szinten tartsák. Ennek a célkitűzésnek az elérése
megköveteli a katonai egészségügyi szakterületek, az eszközök-berendezések és az anyagi
készletek teljes skálájának összhaderőnemi hadműveleti területi (JOA) igénybevehetőségét
és koordinációját. A logisztikai tervező konferencián belüli egészségügyi értekezletnek a
feladat megkezdése előtt tökéletesíteni kell a koordinációs funkciókat. Ezen speciális
egészségügyi értekezletek eredménye lehet a közös támogatásra vonatkozó feladat orientált
egyetértési nyilatkozat létrehozása. Az egészségügyi tervezésben figyelembe veendő
tényezők az AJP-4.10-ben kerültek részletes kibontásra.

0219. Befogadó nemzeti támogatás (HNS) tervezése. A NATO és a nemzeti szakértők közötti
befogadó nemzeti támogatás (HNS) tervezésének és végrehajtásának koordinációja alapvető
a hadműveletekben és gyakorlatokon a hadműveletek hatékonyságának, hatásosságának és
az erőforrásokért való verseny elkerülése érdekében. A befogadó nemzeti támogatás (HNS)
tervezését a hadműveleti tervező eljárás korai szakaszában kellene megkezdeni. Ennek a
befogadó nemzetet (HN) a lehetőségek szerint képessé kéne tenni az adatszerűen ismertetett
igények kiértékelésére és a válaszadásra. Mindegyik hadműveletben, ahol igény van a
NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT
105
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
befogadó nemzeti támogatásra, a megfelelő hadászati parancsnokságnak (SC) ki kellene
alakítani egy eljárást, mellyel megkönnyíti a befogadó nemzeti támogatásra vonatkozó
(HNS) tárgyalásokat a befogadó nemzet (HN) és a küldő nemzet (SN) és/vagy az
alkalmazott NATO parancsnok között. A NATO gyakorlatok érdekében hasonló eljárás
alkalmazható. A befogadó nemzeti támogatás (HNS) tervezésének további részletei az AJP-
4.5-ben található.

0220. Infrastructure Planning. Infrastructure planning evaluates operational and logistic

requirements against excisting infrastructure. Shortfall to the requirements may be met
by organisational re-arrangements, HNS, contractors and/or engineer support.
Depending on the situation, participating nations may be asked to deploy with an
engineer support capability to establish base camps and to facilitate Reception, Staging
and Onward Movement (RSOM).

0221. Contracting and Funding. Contract and funding planning is the responsibility of the
CJ8 and/or the Theatre Financial Controller (TFC). Contracted support, including
TPLSS, is likely to be an important mode of support and will therefore need to be
considered early in the planning process. Adequate funding for contracting and JOA
support projects must be planned. Logistic planners need to co-ordinate with CJ8 in a
timely manner. AJP-8 and Bi-SC FPG on Financial Management and Contracting
Support and Contingency Operations refer.

0222. Contributions of Non-NATO Nations. Non-NATO nations should be brought into the
force generation process at the earliest possible stage and, where appropriate, their
logistic capabilities should be identified within the force planning process and the
Partnership for Peace Planning and Review Process (PARP), as appropriate. As called
for in MC 319/1, the certification of potential non-NATO participants in any operation
should be completed as early as possible in order to enhance mutual confidence. This
will allow the timely confirmation of available logistic assets and completion of logistic
planning. Adherence to this policy of maximised and timely integration will also permit
non-NATO nations to work on generic pre-arrangements (or arrangements) needed to
support their deployed forces that can be completed during the OPP.

0223. Concluding the Operation. Planning for the conclusion and long term consequences
of the operation must be considered from the outset, together with the means to achieve
it. Failure to organise and conduct an orderly end to the operation can endanger forces
and result in loss of money, equipment, morale, public support and goodwill. Lives may
be unnecessarily lost if, for example, ammunition is not properly repacked. Any
recognition gained from a successful operation can be undermined by the negative
publicity of a poorly planned and chaotic conclusion. The logistic planning will have to
centre upon two main activities:

a. Re-deployment. Re-deployment is a discrete phase of an operation, within

which the physical movement of units and formations will take place. Re-
deployment is likely to require significant external resources. The introduction
of fresh support forces with experts in, e.g., environmental issues, real estate
management, repackaging of ammunition, stocks and equipment will speed re-
deployment. Units and formations must conduct an orderly sequence of
preparatory activities before departing. The scale and complexity of the

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

106
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
operation should not be underestimated, because much of the recovery will have
to take place in parallel with mandate related activities.

0220. Infrastrukturális tervezés. Az infrastrukturális tervezés kiértékeli a meglévő

infrastuktúrát a hadműveleti és logisztikai igények viszonylatában. A hiányok
kiküszöbölhetőek új szervezési megállapodásokkal, befogadó nemzeti támogatással
(HNS), szállítókkal és/vagy műszaki támogatással. A résztvevő nemzetek a helyzet
függvényében felkérhetők a műszaki támogató képesség létrehozásához egy alap tábor
felállítására és a fogadás, állomásoztatás és előre mozgatás (RSOM) elősegítésére.

0221. Szerződéskötés és finanszírozás. A szerződés és a finanszírozás tervezése az

összhaderőnemi gazdálkodási törzs (CJ8) és a hadszíntér pénzügyi ellenőr felelőssége. A
szerződéses támogatás - tartalmazva a harmadik fél által nyújtott logisztikai kiszolgáló
támogatást (TPLSS) - a támogatás fontos módja kell hogy legyen és ezért figyelembe kell
venni már a tervezési eljárás korai szakaszában. A szerződések megfelelő
finanszírozásának és az összhaderőnemi hadműveleti terület (JOA) támogatási
projektjének tervezése szükséges. A logisztikai tervezők időbeni koordinációja szükséges
az összhaderőnemi gazdálkodási törzzsel (CJ8) való. Az AJP-4.8 és a két hadászati
parancsnokság haderő tervezésicsoport (Bi-SC FPG) „Finanszírozási vezetés, szerződéses
támogatás és véletlen hadműveletek” kiadványa a referencia.
0222. Nem NATO nemzetek hozzájárulása. A nem NATO nemzeteket be kellene vonni a
haderő megalakítási eljárás lehető legkorábbi szakaszába és azonosítani kell a megfelelő
logisztikai képességeiket a haderő tervezési eljáráson és a békepartnerségi tervezési és
felülvizsgálati eljáráson (PARP) belül a megszabottak szerint. Mint az MC 319/1-ben
megfogalmazódott a lehetséges résztvevő nem NATO nemzeteket a bizalom növelése
céljából a lehető legkorábban be kell vonnia hadműveletekbe. Ez az elérhető logisztikai
eszközök időbeni megerősítését és a logisztikai tervezés beteljesedését fogja nyújtani. A
maximalizált és időbeni integrációs irányelvhez való ragaszkodás lehetővé teszi a nem
NATO nemzetek számára az általános (elő-) egyezmények kidolgozása, melyek
szükségesek a telepíthető erőik támogatásához. Ezek kiegészíthetők a hadműveleti
tervezési folyamat (OPP) idején.
0223. A hadművelet befejezése. A hadművelet befejezésének és hosszútávú
következményeinek tervezését már a kezdetektől, a cél elérésének eszközeivel együtt
figyelembe kell venni. A hadművelet rendezett befejezése megtervezésének és
végrehajtásának elmulasztása veszélyeztetheti az erőket, veszteségeket eredményezhet a
pénz, az eszközök, az erkölcs, a közvélemény támogatása és jó szándéka tekintetében.
Életek szükségtelen elvesztéséhez is vezethet, például, ha a lőszereket nem megfelelően
csomagolják vissza. Egy sikeres hadművelet bármilyen megalapozott elismerését
aláaknázhatja egy gyengén megtervezett és zűrzavaros befejezés negatív hangvételű
publicitása.

A logisztikai tervezés két fő tevékenységre koncentrál:

a. Kivonás. A kivonás a hadművelet elkülönült része, amelyen belül az egységek és
alakulatok fizikai mozgatása megy végbe. A kivonás várhatóan jelentős külső
NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT
107
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
erőforrásokat igényel. A környezetvédelmi kérdésekben, az ingatlangazdálkodásban, a
lőszerek visszacsomagolásában, és az anyagi készletek és eszközök kérdéseiben jártas
szakemberekből álló friss támogató erők bevonása felgyorsítja a kivonást. Az egységeket
és alakulatokat elindulásuk előtt a felkészítő tevékenységek rendezett során kell átvezetni.
A kivonási művelet mértékét és összetettségét nem szabad alábecsülni, mivel annak nagy
részét a mandátumhoz kapcsolódó tevékenységekkel párhuzamosan kell végrehajtani.

The Logistic planning for re-deployment will have to cover:

• A re-deployment conference to cover critical logistic assets (e.g., container handlers,
cranes, traffic control units, Rail and Air Port of Debarkation (APOD) / Sea Port of
Debarkation (SPOD) units)
• Plans for transfer of equipment and facilities
• Logistic support plan for withdrawal
• Logistic C4I structure and arrangements for re-deployment
• Inventory of the various categories of equipment
• Required date to initial movement – “M-Day” and “order of march”
• Guidance on disposal of NATO owned equipment
• Plans for medical cover throughout the re-deployment deconflicted movement plans
and transportation requirements (MN DDP for re-deployment)

b. Post Operation Activities. Post operation activities in the logistics area tend to be
focused on environmental clearance and remaining engineer tasks such as the
removal of war bridges. In the long term, military involvement is not necessary and
appropriately trained civilians can be contracted to undertake the task. The required
funds will have to be assessed and a requirement for funds forwarded to the
CJ8/TFC. Even though contractors do the work, there may be a need for JOA closure
elements responsible for monitoring the contractors and to function as a claims
office. The logistic planning will also have to take account of any multinational or
bilateral support arrangements concluded with other NATO or non-NATO nations.

0224. Accounting for and Disposal of NATO Owned Equipment. There are three basic sources
of NATO owned equipment that will be used in any operation. Guidance for accounting
and disposal are contained in SC directives such as ACE Directive (AD) 60-80, Property
Accounting and Control. The categories of equipment which are purchased by NATO funds
are listed below:

a. Equipment which is taken from an existing NATO Table of Organisation and

Equipment (TOE), either by the “owning” headquarters or on loan from another
headquarters.

b. Equipment that is taken from pre-staged, permanent CJTF/MJLC Resource

Packages.

c. Items required and purchased as needed, specifically for a particular operation.

These may not be on any NATO property authorisation document at the time of
purchase and must be accounted for on appropriate property books.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

108
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
0225. Logistic Evaluation and Assessment. NATO commanders validate national logistic
support to declared units through operational evaluations and assessments 16. However, these
evaluations examine only the support of a unit at its home base or deployment base. Under
the new NATO strategy, and taking into account the changed conditions for force
generation (e.g. in peacetime and for CRO), an enhanced information exchange may be
needed to allow the NATO commander timely visibility over the deployability and

A kivonás logisztikai tervezésének a következőkre kell kiterjednie:

• kivonási konferencia, mely felöleli a kritikus fontosságú logisztikai eszközöket (pl.: a
konténermozgatók, daruk, forgalomszabályozó egységek, vasúti és repülőtéri
(APOD)/ tengeri kikötői kirakodást végző (SPOD) egységek)
• az eszközök és létesítmények átadásának terve
• a visszavonás logisztikai terve
• a kivonás logisztikai vezetési, irányítási, híradási, informatikai és felderítési (C4I)
struktúrájára és intézkedései, ideértve a hírközlési igényeket is
• a különböző kategóriájú eszközök leltározása
• a mozgatás megkezdésének előírt dátuma - “M-nap” és a “menet végrehajtásának
rendje”
• a NATO tulajdonú eszközök kiárusítására vonatkozó útmutatás
• a kivonás teljes időtartamára vonatkozó egészségügyi tervek
• az összehangolt mozgatási tervek és szállítási igények (többnemzeti részletes
felvonulási terv (DDP) a kivonásra).

b. A hadművelet utáni tevékenységek. A hadművelet utáni tevékenységek a logisztika

területén a környezet megtisztítására irányulnak, valamint az olyan fennmaradó műszaki
feladatokra, mint a hadihidak lebontása. Hosszú távon nem szükséges a katonai részvétel, a
feladat elvégzésére megfelelően képzett polgári munkaerőt lehet szerződtetni. A szükséges
pénzeszközöket fel kell mérni és az erre vonatkozó igényt a többnemzeti összhaderőnemi
gazdálkodási törzsnek (CJ8) / hadszíntér pénzügyi ellenőrnek (TFC) kell benyújtani. A
szerződéses vállalkozók ellenőrzéséért is felelős, az összhaderőnemi hadműveleti területet
(JOA) lezáró elemeként működő kártérítési követelésekkel foglalkozó iroda minden esetben
szükséges lehet, ha a munkát szerződéses vállalkozók végzik. A logisztikai tervezésnek a
többi NATO vagy nem NATO országgal megkötött bármilyen többnemzeti vagy kétoldalú
egyezményt is figyelembe kell vennie.
0224. NATO tulajdonú eszközök számvitele és kezelése. A NATO tulajdonú eszközök három
alapvető forrását alkalmazzák bármelyik hadművelet során. A számviteli és kezelési
irányelveket a hadászati parancsnokságok (SCs) direktívái tartalmazzák, úgymint az európai
szövetséges parancsnokság (ACE) 60-80-as direktívája (AD), a „Tulajdon számvitel és
ellenőrzés”. Az eszközkategóriák, amelyeket NATO finanszírozással szereznek be:
a. Az olyan eszközök, amelyeket egy meglévő NATO szervezeti és eszköz állománytáblából
(TOE) von el a “tulajdonos” parancsnokság, vagy egy másik parancsnokságtól
kölcsönöznek.
b. Előlépcsőzésből kiemelt eszközök, állandó többnemzeti összhaderőnemi alkalmi harci
kötelék (CJTF)/ többnemzeti összhaderőnemi logisztikai központ (MJLC) erőforrás
csomagok.

16
In line with its reservation to MC 319/1 France is unable to accept any kind of evaluation of its logistic capabilities
by a NATO commander.
NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT
109
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
c. A kimondottan különleges hadművelethez igényelt és szükség szerint megvásárolt cikkek.
Előfordulhat, hogy a beszerzés időpontjában ezek egyik NATO tulajdonra jogosító
dokumentumban sem szerepelnek és a megfelelő nyilvántartásokba kell azokat elkönyvelni.
0225. Logisztikai értékelés és kalkuláció. A NATO parancsnokok hagyják jóvá a nemzeti
logisztikai támogatást a deklarált csapatok részére a hadműveleti kalkuláción és értékelésen
keresztül17. Azonban ezek a kalkulációk csak az egység támogatását vizsgálják hazai vagy
telepített bázisról. Az új NATO stratégia alapján, figyelemmel a megváltozott
sustainability of units that will come under his command. Therefore, it is necessary to
establish appropriate means to identify information requirements, to develop appropriate
tools and to describe procedures for information exchange and evaluation of logistic
capabilities.

0226. Certification of Non-NATO Troop Contingents. To participate in NATO-led non-Article

5 CRO, non -NATO troop contingents have to pass a certification process. The purpose of
certification is to ensure that the nation understands the NATO procedures that will be used
on operations and can integrate successfully into the logistic systems which the Alliance
uses. As the Partnership for Peace (PfP) process matures and the level of understanding
between PfP Nations and NATO increases, the need for certification will reduce.
Certification visits will be conducted under arrangements made by the SC, and will usually
involve Staff Officers from a RC. The Certification Team should include a Logistician. If
medical support is to be provided by the troop contingent being certified, the team must
include a medical officer who will undertake an evaluation in accordance with the Medical
Operational Support Evaluation System (MOSES). General guidance on the conduct of the
Certification will be contained in the Annexes to the relevant OPLAN. If a Nation indicates
its desire to contribute troops to an impending operation, the visit will take place between
the “Firm Offer” and the accession to the “Participation Agreement”. Final accession will
be dependent upon a successful certification visit.

17
Összhangban az MC 319/1 fenntartásaival, Franciaország nem fogadja el logisztikai képességeinek bármely NATO
parancsnok általi értékelését.
NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT
110
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

haderő kialakítási feltételekre (pl. békeidőben és válságreagáló hadműveletek /CRO/

esetén), a hangsúlyos információk cseréje szükséges lehet, kellő idejű rálátást nyújtva a
NATO parancsnoknak azon egységek telepíthetőségére és fenntarthatóságára, melyek a
parancsnoksága alá fognak tartozni. Ezért szükséges létrehzni az alkalmas erőforrásokat az
információ követelményei azonosítására, fejleszteni a megfelelő eszközöket, meghatározni
az információ csere folyamatát és a logisztikai képességek értékelését.
0226. A nem NATO csapatkontingensek alkalmazás előtti képességfelmérése. A NATO
vezetésű, az 5. cikkely hatálya alá nem tartozó válságreagáló hadműveletekben (CRO) részt
venni kívánó nem NATO csapatkontingenseknek egy alkalmazás előtti képesség-felmérési
folyamaton kell végigmenniük. A képességfelmérés célja annak biztosítása, hogy a nemzet
ismeri a hadműveletek során alkalmazandó NATO eljárási módszereket, valamint sikeresen
tud integrálódni a szövetség által alkalmazott logisztikai rendszerekbe. A képességfelmérés
iránti szükséglet - a partnerség a békéért (PfP) folyamat erősödésével, valamint a
békepartner országok és a NATO közötti megértés szintjének növekedésével - csökkenni
fog. A képességfelmérő látogatásokat a hadászati parancsnokság (SC) által kialakított
intézkedések szerint hajtják végre és azokon rendszerint egy regionális parancsnokság (RC)
törzstisztjei vesznek részt. A képességfelmérő csoporthoz egy logisztikusnak is tartoznia
kell. Amennyiben a felmérendő csapatkontingensnek egészségügyi támogatást is nyújtania
kell, akkor a csoporthoz tartozni kell egy egészségügyi tisztnek is, aki megkezdi az
egészségügyi hadműveleti támogatást értékelő rendszer (MOSES) szerinti értékelést. A
képességfelmérés végrehajtásának általános irányelvét a hadműveleti tervhez (OPLAN)
tartozó mellékleteknek kell tartalmazniuk. Amennyiben egy ország azt jelzi, hogy egy
küszöbön álló hadművelethez csapatokat kíván felajánlani, a látogatásra a “Szilárd Ajánlat”
megtétele és a “Részvételi Egyezményhez” való csatlakozás között kerül sor. A végleges
csatlakozás a sikeres képességfelmérő látogatástól függ.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

111
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

Section VI – Co-operation and Co-ordination with non-NATO Organisations

0227. Co-ordination with Non-Governmental Organisations (NGOs). In a non-Article 5 CRO,

NGOs may operate alongside NATO. In such cases, there may competition for civil
resources and/or NATO may need to provide support to the NGOs. It is therefore essential
that the JOA CJ4 staff effect appropriate co-ordination through the Civil-Military Co-
operation (CIMIC) staff. AJP-9 refers.

0228. Logistic Co-operation with the European Union (EU). For EU operations requiring
recourse to NATO assets and capabilities, the EU will identify the NATO assets and
capabilities it requires. In the area of logistics, these may include the MJLC. Rules and
procedures governing the relationship between NATO and the EU in the logistic planning
process are to be determined.

0229. Logistic Co-operation with the United Nations (UN). There are two fundamental
differences between NATO and the UN concerning logistics. First, the UN is responsible for
planning and implementing a logistics support system in each of its field missions. Second,
the UN reimburses Member States for the use of its forces. Should NATO and the UN
operate in the same mission area, or should logistics co-operation become necessary, NATO
logisticians may refer to the UN Field Administration Handbook and the UN Operational
Support Manual for necessary details to facilitate co-ordination.

0230. Logistic Co-operation with the Organisation for Security and Co-operation in Europe
(OSCE). The OSCE does not have military forces to bring to the contingency area.
Therefore, if military forces are involved, they will be EU, UN, or most likely NATO
forces. The OSCE does not have an organic logistic tail. Therefore, OSCE missions may
require some logistic support from deployed NATO forces. In such cases, NATO logistic
planners should establish appropriate liaison with the OSCE.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

112
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

VI. szakasz- Együttműködés és koordináció a nem NATO szervezetekkel

0227. Koordináció a nem kormányzati szervezetekkel (NGOs). A nem 5. cikkely szerinti
válságreagáló hadműveletekben nem kormányzati szervezetek (NGOs) is működhetnek a
NATO mellett. Ilyen esetekben verseny alakulhat ki a polgári erőforrásokért és/vagy
szükséges lehet, hogy a NATO biztosítsa a nem kormányzati szervezetek (NGOs)
támogatását. Ezért alapvető, hogy az összhaderőnemi hadműveleti területen (JOA) a
többnemzeti összhaderőnemi logisztikai törzs (CJ4) megvalósítsa a helyes koordinációt a
polgári- katonai együttműködési törzzsel (CIMIC). AJP-4.9 a referencia.
0228. Logisztikai együttműködés az Európai Unióval (EU). Az Európai Unió (EU)
hadműveletei igénylik a NATO eszközök és képességek igénybevételét. Az Európai Unió
(EU) azonosítani fogja az igényelt NATO eszközöket és képességeket. A logisztika
területén ez tartalmazhatja a többnemzeti összhaderőnemi logisztikai központot (MJLC).
A szerepek és eljárásmódok vezetése meghatározott a NATO és az Európai Unió (EU)
között a logisztikai tervező eljárás kapcsolatrendszerében.
0229. Logisztikai együttműködés az Egyesült Nemzetek Szervezetével (ENSZ). Két alapvető
különbség van a NATO és az ENSZ logisztikája között. Először: az ENSZ felelős minden
tábori feladata logisztikai támogatási rendszerének tervezéséért és végrehajtásáért.
Másodszor: az ENSZ ellentételezést fizet a tagállamoknak az erőik alkalmazásáért. A
NATO-nak és az ENSZ-nek hasonló feladatterületen kellene működni, vagy a
logisztikusoknak szükséges lenne együttműködni. A NATO logisztikusok a szükséges
részletekért, a koordináció megkönnyítéséért, az ENSZ Tábori Adminisztrációs
Kézikönyvéhez és az ENSZ Hadműveleti Támogatási Kézikönyvéhez fordulhatnak.
0230. Logisztikai együttműködés az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel
(OSCE). Az európai biztonsági és együttműködési szervezet (OSCE) nem tud katonai
erőket küldeni a váratlan esemény helyszínére. Ezért, ha katonai erőt alkalmaz, az Európai
Uniós, ENSZ-es, de leginkább NATO erő lesz. Az európai biztonsági és együttműködési
szervezetnek (OSCE) nincs szerves logisztikai szárnya. Az európai biztonsági és
együttműködési szervezet (OSCE) feladatai igényelhetik a telepített NATO erők
logisztikai támogatását. Ilyen esetekben a NATO logisztikai tervezőinek létre kell hozni a
megfelelő összeköttetést az európai biztonsági és együttműködési szervezettel (OSCE).

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

113
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

CHAPTER 3

LOGISTIC FUNCTIONAL AREAS

Section I - Introduction

This chapter details the logistic functional areas vital to NATO's logistic concept. A
comprehensive understanding of these particular functional areas and logistic support options, as
laid down in Chapter 1, is required.

Section II – Supply and Service Functions

0301. Supply. Supply covers all materiel and items used in the equipment, support and
sustainment of military forces. The supply function includes the determination of stock
levels, provisioning, distribution and replenishment. For Classes of Supply, see Annex A.

0302. Provision of Supplies. Nations have the ultimate responsibility for ensuring the provision
of sufficient supplies and services to adequately sustain their forces in NATO operations.
However, under the premise that nations and NATO commanders share a collective
responsibility for the logistic support of NATO’s operations, the NATO commander will
assume OPCON of MILUs and will have the control of the use of commonly funded
supplies and services.

0303. Multinational Provision. In the field of supplies, multinational support arrangements can
usually be considered for the provision of food, water (bulk and bottled), bulk fuel, some
ammunition types and medical supplies. The supplies and services to be provided by
multinational logistics will be determined in concert with nations prior to commencement of
the operation and will depend on the degree of standardisation and interoperability within
the force. This should be determined during the logistic and HNS planning conferences.
Possible methods of multinational provision are given in AJP-4.9.

a. Supply Systems. The flow of supplies into an operational area must begin prior to
or concurrent with the flow of units and personnel, and be fully synchronised. After
the build-up of stocks required in-region and in-JOA, a continuous flow of re-supply
should be established to avoid peak loads and to minimise the risk of losses. The
movement of these supplies remains a national responsibility, however, the co-
ordination and prioritisation of supplies for the Force, less NSEs, rests with the

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

114
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
NATO commander. Prioritisation of supplies to NSEs is a national concern. There
are within the Alliance two basic methods of operating the supply system:

(1) “Push”-System. The logistic organisation operates a “push”-system when

the replenishment is based on anticipated requirements or standard
consumption rates. Generally, in such a system, the supplies are shipped
(pushed) as far as possible to the customer. To avoid the creation of large
stockpiles seamless co-ordination between operational and logistic planners
is required as well as effective use of technology such as Command, Control
and Information Systems (CCIS) and Asset Tracking Systems.

3. FEJEZET
A LOGISZTIKA FUNKCIONÁLIS TERÜLETEI
I. Szakasz - Bevezetés
Ezen fejezet részletei - a logisztikai funkcionális területek - létfontosságúak a NATO logisztikai
koncepciójához. Ezeknek a különös működési területeknek és a logisztikai támogatás
lehetőségeinek átfogó megismerése követelmény, ahogy az első fejezetben lefektetésre került.
II. Szakasz – Ellátás, karbantartás és javítás
0301. Ellátás, karbantartás és javítás. Az ellátás magában foglalja a katonai erők
eszköztámogatásánál és fenntartásánál alkalmazott összes anyagi eszköz tételt. Az ellátási
funkció tartalmazza a raktározási szint, ellátás, disztribúció és az utánpótlás
meghatározását. Az ellátási osztályok a 3-A mellékletben láthatók.
0302. Az anyagi készletek biztosítása. Végső soron a nemzetek felelősek az erőik NATO
hadműveletekben való folyamatos fenntartásához szükséges elegendő anyagi készlet és
szolgáltatás biztosításáért. Mindazonáltal, a NATO hadműveletek logisztikai támogatásáért
a kollektív felelősséget a nemzetek és a NATO parancsnokok megosztva viselik, tehát a
NATO parancsnoknak kell felvállalnia a többnemzeti integrált logisztikai egységek
(MILU) hadműveleti irányítását (OPCON), valamint a közösen finanszírozott anyagi
készletek és szolgáltatások feletti ellenőrzést.
0303. Többnemzeti ellátás. Az anyagi készletek terén a többnemzeti támogatási
megállapodásokat általában az élelem, a víz (ömlesztett és palackozott), az ömlesztett
üzemanyag, valamint bizonyos lőszerfajták és az egészségügyi anyagi készletek
biztosítására lehet figyelembe venni. A többnemzeti logisztika által biztosítandó anyagi
készleteket és szolgáltatásokat a hadműveletet megelőzően, a nemzetekkel összhangban
kell meghatározni, és azok a haderőn belüli szabványosítás és interoperabilitás fokától
függnek. Ezt a logisztikai tervező és a befogadó nemzeti támogatási (HNS) értekezleteken
kellene meghatározni. A többnemzeti ellátás lehetséges módjai adottak az AJP-4.9-ben.
a. Ellátási rendszerek. Az anyagi készletek egy hadműveleti területre irányuló
kiszállítását az egységeknek és a személyi állománynak az áramlását megelőzően, vagy
azzal egyidejűleg kell megkezdeni és teljes mértékben összehangolni. A régióban és az
összhaderőnemi hadműveleti területen (JOA) szükséges készletek megalakítását
követően a csúcsterhelések elkerülésére és a veszteségi kockázatok minimalizálására
kellene kialakítani az utánpótlás folyamatos áramlását. Ezeknek az anyagi készleteknek
a mozgatása továbbra is nemzeti felelősség lesz, mindamellett a koordináció és az erők
NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT
115
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
ellátásának elsőbbségi besorolása kevésbé a nemzeti támogató elemek (NSEs), mint
inkább a NATO parancsnok joga marad. A nemzeti támogató elemek (NSEs)
ellátásának priorizálása a nemzetre tartozik. A szövetségen belül az ellátási rendszer
működtetésének két alapvető módszere létezik:
(1) A “Tőlem” - rendszer. A logisztikai szervezet abban az esetben alkalmazza a
“tőlem” - rendszert, amikor az utánpótlás a várható igényeken vagy a szabvány
fogyasztási normákon alapul. Egy ilyen rendszerben az anyagi készleteket általában,
amennyire csak lehet, előreszállítják (tőlem előre tolják) a felhasználóhoz. A nagy
raktárkészletek felhalmozásának elkerülése érdekében olajozottan működő
koordinációra van szükség a hadműveleti és a logisztikai tervezők között, csakúgy,
mint az olyan technológiák, mint a vezetési, irányítási és információs rendszerek
(CCIS) és az eszköz nyomon követő rendszerek (ATS) hatékony alkalmazására.
(2) “Pull”-System. The logistic organisation operates a “pull”-system when the re-
supply is based on requisitions from the supported unit. Under specific conditions
this system may offer economic advantages, but when contact with the enemy is
imminent, a lower risk approach may be needed, due especially to the time
constraints.

b. Under both of these methods, supplies may be distributed by supply point, unit
distribution, or a combination of both. Supply point distribution moves supplies to a
central distribution point where receiving units arrange their own delivery. Unit
distribution describes a delivery system, which moves supplies forward to the user unit,
eliminating the individual unit delivery arrangement requirement.

c. In practice, an amalgamation of all existing methods will be used to support a

combined/multinational operation and will vary for each campaign and phase of
operation. Nations and Commanders will have to adapt and compromise, creating an
efficient supply chain and an effective regeneration loop.

0304. Supply Transaction Procedures. Supply transactions between nations or national forces
may take the form of pre-planned logistic assistance, emergency logistic assistance in crisis
and conflict, multinational support, or redistribution under the provisions of MC 319/1. The
relevant supply procedures are standardised in STANAG 2034. The compensation for
delivered or redistributed supplies should be executed in accordance with STANAG 3381
(also covered in STANAG 2034). Nations should implement the provisions of these
STANAGs in their national doctrine and procedures to enhance the efficient execution of
mutual support.

0305. Stock Level Management. The stock criteria in terms of Days of Supply (DOS) will be
determined based on the Sustainability Statement, agreed by participating nations for the
particular operation, and published in the logistic annex to the operation order (see the Bi-
SC FPGL). Stocks for sustained operations will include organic stocks of units plus
additional stocks, maintained at support levels, necessary to cover the order and shipping
time for supplies. The actual positioning of supplies will be dependent on the operational
situation and the ability of the strategic and tactical transport to move supplies forward into
JOA. Other factors that will influence stock levels and locations include the political
situation, the risk to which the stocks will be exposed, and the cost effectiveness of holding
stocks forward versus re-supplying stocks from home bases.

0306. Asset Tracking. Logistic asset tracking information is essential for the efficient
management and co-ordination of support to NATO forces. From wherever this
NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT
116
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
information may originate, nations and NATO have a collective responsibility for ensuring
that the appropriate level of authority has access.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

117
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
(2) A “Nekem” - rendszer. A logisztikai szervezet abban az esetben alkalmazza a
“nekem” - rendszert, amikor az utánpótlás a támogatott egységtől érkező igényeken
alapul. Meghatározott feltételek esetén ez a rendszer gazdaságossági előnyöket
kínálhat, de amikor az ellenséggel való harcérintkezés veszélye közeli, különösen az
időbeni korlátok miatt, egy kisebb kockázati tényezőjű megközelítésre lehet szükség.

b. Az anyagi készleteket mindkét módszerben az ellátó ponti, az egység elosztási, vagy a

kettő kombinációján alapuló rendszerben lehet elosztani. Az ellátó ponti elosztás az
anyagi készleteket egy központi elosztó pontra szállítja, ahonnét az átvevő egységek
maguk gondoskodnak a saját anyagaik elszállításáról. Az egység elosztás egy olyan
leszállító rendszer, amely az anyagi készleteket a felhasználó egységig szállítja előre,
megszüntetve ezzel az egyes egységek saját eszközökkel való leszállítási szükségleteit.

c. A gyakorlatban egy többnemzeti hadművelet támogatásánál az összes létező keret és

módszer összevonásából álló megoldást fognak alkalmazni, amely minden hadjáratnál,
valamint a hadművelet minden egyes fázisával változni fog. A nemzeteknek és a
parancsnokoknak egy hatékony ellátási lánc, valamint egy eredményes felújítási ciklus
kialakítása érdekében alkalmazkodónak és kompromisszumképesnek kell lenniük.

0304. Ellátás lebonyolítási folyamatai. A nemzetek, illetve a nemzeti erők közötti ellátási
tranzakciók az MC 319/1 előírásai szerint, előre megtervezett logisztikai segítségnyújtás,
válság és konfliktus esetén nyújtott sürgősségi logisztikai segítségnyújtás, többnemzeti
támogatás vagy átcsoportosítás formájában valósulhatnak meg. A vonatkozó ellátási eljárási
módszereket a 2034. sz. STANAG-ben szabványosították. Az átadott vagy az
átcsoportosított anyagi készletek kompenzációját a 3381. sz. (a 2034-esben nemkülönben
lefedett) STANAG-gel összhangban kell végrehajtani. A kölcsönös támogatás végrehajtási
hatékonyságának növelése érdekében a nemzeteknek a saját nemzeti doktrínájukban és
eljárásaikban kell megvalósítaniuk ezen STANAG-ek előírásait.

0305. Készletszint gazdálkodás. A napi anyagfelhasználási normákban kifejezett

készletkritériumokat a vonatkozó hadműveletben résztvevő nemzetek által jóváhagyott és a
hadműveleti parancs logisztikai mellékletében kiadott (lásd a két hadászati parancsnokság
közös funkcionális logisztikai tervezési útmutatóját (Bi-SC FPGL)) fenntarthatósági
nyilatkozat alapján határozzák meg. A hosszabb ideig tartó hadműveletek készletei az
egységek szervezetszerű, továbbá kiegészítő készleteit foglalják magukban, amelyeket az
anyagi készletek megrendelés és szállítás időtartama biztosítása érdekében ellátási szinteken
tartanak fenn. Az anyagi készletek aktuális elhelyezése a hadműveleti helyzet, valamint a
hadászati és a harcászati szállításnak az anyagi készleteket az összhaderőnemi hadműveleti
területre való mozgatási képességének a függvénye. A készletszinteket és elhelyezkedéseket
befolyásoló többi tényezőhöz tartozik a politikai helyzet, a veszély, amelynek a készleteket
kiteszik, továbbá az előretolt készletek fenntartásának a honi bázisokról utánpótolt
készletekkel szembeni költséghatékonysága.

0306. Eszköz nyomonkövetés. A NATO erők támogatásának irányítása és koordinálása

szempontjából fontos a logisztikai eszközök nyomon követésére vonatkozó
információszolgáltatás. Akárhonnan is származik az információ, a nemzetek és a NATO
közösen felelős azért, hogy a megfelelő szintű elöljáró ahhoz hozzáférhessen.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

118
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
0307. Petroleum, Oils and Lubricants (POL). The provision of POL (Class 3), like all other
classes of supply is essentially a national responsibility. However, POL lends itself most
easily to multinational initiatives. Centrally arranged contracts are normal for the provision
of bulk fuels as these provide consistent quality and achieve economies of scale that nations
alone would not normally be able to achieve. The Directive for the NATO Petroleum
Supply Chain provides guidance to NATO and national authorities on the principles,
policies and characteristics of the NATO Petroleum supply chain. This directive is
supported by the Interim Guide to Petroleum Policy in ACE and ACLANT. The directive
and guide covers all aspects of POL support for NATO-led operations and exercises
including interoperability and reference to the appropriate STANAGs. Specific mention is
made of the following:

a. NATO Pipeline System (NPS). Based mainly in Europe, the NPS remains the most
cost effective and environmentally safe method of storing and distributing bulk fuels
to Allied forces. In cases of Article 5 operations, it is probable the NPS would meet
the fuel demand from NPS facilities. For a non-Article 5 CRO, the NPS may still
provide the source of bulk fuel for onward transportation to the area of operation.

b. Single Fuel Concept (SFC). The SFC, under which F34/35 is used as the single fuel
on the battlefield for both ground and land-based air assets, has been adopted. In
operations short of war however, nations may elect to continue to use other forms of
fuel (diesel and gasoline) for some equipment employed.

c. Tactical Fuel Handling Equipment (TFHE). In general any non-permanent

petroleum installation is referred to as TFHE. This equipment is a vital component in
support of any operation and it is vital that all national TFHE should be
interoperable.

0308. Service Function. The Service Function of Logistics covers the provision of manpower
and skills in support of combat troops or logistic activities. This includes a wide range of
services such as combat re-supply, map distribution, labour resources, postal and courier
services, canteen, laundry and bathing facilities, burials, etc.

0309. Multinational Provision of Services. During the planning process for each operation the
degree of services (manpower and skills) required for all participating troops will be
mission dependent, taking different factors into account e.g. the composition of the force,
the materiel standardisation and the expected duration of the operation. No prescriptive
solutions can be nominated in advance. Each nation is responsible for ensuring the
provision of services to their own troops either nationally or through co-operative or
multinational arrangements. Some supplies and services lend themselves to provision by
multinational arrangements, more than others. AJP-4.9 refers.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

119
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
0307. Hajtó-, kenő- és üzemanyagok (POL). A hajtó-, kenő- és üzemanyagok (POL)
biztosítása, a többi ellátási osztály anyagaihoz hasonlóan főként nemzeti felelősség.
Mindemellett a hajtó-, kenő- és üzemanyagok (POL) biztosítása az, amely a leginkább
alkalmas a többnemzeti kezdeményezésre. A központi megkötésű szerződések
elfogadottak a nagy mennyiségű üzemanyag biztosítására. Ezek biztosítják az azonos
minőséget és nagyobb gazdaságosságot érnek el, mint amire a nemzetek önállóan
képesek lennének. A „NATO üzemanyag ellátási lánc direktíva” útmutatót biztosít a
NATO és a nemzeti szakértők részére a NATO üzemanyag ellátási lánc alapelveiben,
irányelveiben és jellegzetességében. Ezt a direktívát támogatja a két hadászati
parancsnokság (ACE, ACLANT) „Ideiglenes üzemanyag irányelv” útmutatója. A
direktíva és az útmutató lefedi a NATO vezetésű hadműveletek és gyakorlatok hajtó-,
kenő- és üzemanyag (POL) biztosítás minden szempontját, magában foglalva az
interoperabilitást és hivatkozást a megfelelő STANAG-ekre. Pontosabban a
következőket említi meg:
a) NATO csővezeték rendszer (NPS). Főként Európában szolgál kiindulópontként a
NATO csővezeték rendszere (NPS), mely a leghatékonyabb és környezetkímélő
módja a nagy mennyiségű üzemanyag raktározásának és elosztásának a szövetséges
erők részére. Az 5. cikkely szerinti hadműveletek esetén a NATO csővezeték
rendszere (NPS) megfelelhet az üzemanyag ellátás követelményeinek, kiindulva a
NATO csővezeték rendszer (NPS) eszközeiből. A nem 5. cikkely szerinti
válságreagáló hadműveletekben (CRO) a NATO csővezeték rendszere (NPS) még
mindig biztosíthatja a hadműveleti területre való előreszállítás nagy mennyiségű
üzemanyag szükségletének forrását.
b) Egységes üzemanyag koncepció (SFC). Az egységes üzemanyag koncepció (SFC)
elfogadott a harcmezőn a földi és légi bázisú repülő eszközök egységes
üzemanyagaként használt F 34/35 alkalmazása esetén. A háború rövid
hadműveleteiben - néhány alkalmazott felszerelés miatt - azonban a nemzetek
dönthetnek az üzemanyag (dízel és benzin) más formájának folyamatos használata
mellett.
c) Harcászati üzemanyag kezelő eszközök (TFHE). Általában valamilyen ideiglenes
ásványolaj berendezésre hivatkoznak, mint harcászati üzemanyag kezelő eszközre
(TFHE). Ez a felszerelés fontos összetevője a hadműveletek támogatásának és
fontos, hogy a nemzetek harcászati üzemanyag kezelő eszközei (TFHE) kölcsönösen
alkalmazhatók legyenek.
0308. Kiszolgálási funkció. A logisztikai kiszolgálási funkció magába foglalja az emberi
erőforrást és a szakértelmet a harcoló csapatok támogatásában és a logisztikai
tevékenységekben. Ez a kiszolgálás széles skáláját tartalmazza: harci utánpótlást, térkép
elosztást, munkaerőt, posta és futárszolgálatot, büfét, mosatási és fürdetési
létesítményeket, temetéseket, stb.
0309. A kiszolgálás többnemzeti biztosítása. Minden hadművelet tervezési folyamata idején
előírt a résztvevő csapatok részére a kiszolgálás mértéke (emberi erőforrás és
szakértelem), amely a feladattól függően különböző tényezőket vesz figyelembe,
például az erők összetétele, az anyagi szabványok és a hadművelet várható időtartama.
A nem távlati megoldások képesek előre mutatni. Mindegyik nemzet felelős a saját erőit
kiszolgáló támogatás biztosításáért. Megoldhatja nemzetileg, együttműködési vagy
többnemzeti egyezmények által. Néhány ellátást és szolgáltatást többnemzeti
egyezmények útján biztosítanak maguknak, a többit más módon. Referencia az AJP-4.9.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

120
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

Section III – Maintenance and Repair Functions

0310. Maintenance and Repair. Maintenance means all actions to retain materiel in, or restore it
(repair) to a specified condition. Repair includes all measures taken to restore materiel to a
serviceable condition in the shortest possible time. The operational effectiveness of NATO
forces will depend to a great extent on a high standard of maintenance, in peacetime, of the
equipment and associated material in use. In crisis or conflict, an efficient maintenance
organisation, composed of NATO and/or national repair facilities, is an essential component
of NATO’s capability. Therefore, nations should be encouraged to make
bilateral/multilateral agreements in peace to cover use of national repair facilities in both
peacetime and wartime. This will facilitate the transfer of repair loads from one nation’s
facilities to another and will exercise cross-servicing facilities and procedures. Whenever
weapon systems are used by more than one nation, a co-ordinated approach to logistics is
recommended. Not only can logistic resources be shared, but also by consolidating supply
and maintenance requirements, unique opportunities are created to reduce investment and
operating costs. Although addressed separately above, the NATO definition of
“Maintenance” includes the associated supply and repair actions. Following aspects are
related to the Maintenance and Repair function:

a. Battle Damage Repair (BDR). BDR is designed to restore materiel to a battle

worthy condition, irrespective of the cause of the failure, as quickly as possible.

(1) BDR (Air). This covers the arrangements for the best possible repair taking into
account the resources and time available, the environmental conditions, and
operational requirements. To achieve this it is necessary to carry out sufficient
repairs to the aircraft to enable it to fly at least one additional sortie, to carry out
repairs in the shortest time scale possible, and to remove dangers arising from
non-critical damage.

(2) Weapon System/Equipment BDR (Land). NATO is developing a number of

STANAGs, which will help collectively to intensify the co-ordination/co-
operation of available civil/military repair and recovery resources for Land
Forces.

(3) BDR (Maritime). Includes arrangements for the best possible repair and post-
repair maintenance checks of maritime units, considering the availability of
repair facilities in the area, resources available and operational requirements.

(4) Airfield Damage Repair (ADR). This covers responsibilities for engineering,
reconnaissance, explosive ordnance disposal, repair of minimum operating strip
and other parts of the minimum aircraft operating surface, and the restoration of
services essential to sortie generation. In principle, ADR is a HN responsibility;
however, where no capability exists, incoming forces using an airfield for
operations are responsible for providing the equipment, personnel and materiel
required to establish an ADR capability either through their national resources,
or through bi/multilateral support arrangements with the other nations.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

121
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

III. szakasz- Karbantartási és javítási funkció

0310. Karbantartás és javítás. A karbantartás jelent minden olyan tevékenységet, mely az eredeti
formában való megtartást vagy az előírt kondíciókba való helyreállítást (javítást) szolgálja. A
javítás magában foglalja az eszközök lehető legrövidebb időn belüli használható állapotba
való visszatérítését. A NATO erők hadműveleti hatékonysága nagy mértékben a használatban
lévő eszközök és a hozzájuk tartozó anyagok békeidőszaki karbantartásának magas fokától
függ. Válság vagy konfliktus esetén a NATO és/vagy nemzeti javító berendezésekből-
létesítményekből álló hatékony karbantartó szervezet a NATO ezirányú képességének egyik
igen fontos összetevője. Ebből adódóan az országokat ösztönözni kell, hogy még a béke idején
két - illetve többoldalú, a nemzeti javító berendezések -létesítmények mind békeidőszakban,
mind háború esetén való alkalmazására vonatkozó egyezményeket kössenek. Ez segíti a
javítási terheknek az egyik nemzet létesítményeiből a másikéba való átadását és működteti a
kölcsönös kiszolgálási létesítményeket és eljárási módszereket. Abban az esetben, amikor a
fegyverrendszereket egynél több nemzet alkalmazza, a logisztika koordinált megközelítése
javasolt. Nem csak a logisztikai erőforrások megosztására kerülhet sor, hanem az ellátási és a
karbantartási igények összegzésével a beruházási és a működtetési költségek csökkentésére is
egyedülálló lehetőségek teremthetők. Bár fentebb külön tárgyaltuk, a “Karbantartás” NATO
definíciója magában foglalja a hozzá tartozó ellátási és javítási tevékenységeket is. A
karbantartás és javítás funkcióira utalnak a következő megállapítások:
a) Harci helyszíni javítás (BDR). A harci helyszíni javítást (BDR) az eszközök lehető
leggyorsabb, a hiba okára való tekintet nélküli harcképes állapotba történő helyreállítására
alakították ki.
1. Harci helyszíni javítás (BDR) (Légi). Ez, az erőforrásokat és a rendelkezésre álló időt,
valamint a környezeti feltételeket figyelembe vevő, lehető legjobb javításra vonatkozó
intézkedéseket foglalja magában. Ennek elérése érdekében a repülőeszközök olyan
elégséges javítására van szükség, amely legalább még egy bevetésre képessé teszi azokat.
A javításokat a lehető legrövidebb idő alatt kell végrehajtani és el kell hárítani a nem
kritikus sérülésekből előadódó veszélyeket.
2. A Fegyverrendszer / eszköz harci helyszíni javítása (BDR) (Szárazföld). A NATO jó
néhány STANAG kialakításán dolgozik, amelyek közösen fogják elősegíteni a
rendelkezésre álló polgári és katonai javítási és helyreállítási erőforrások koordinációjának
és együttműködésének erősítését a szárazföldi erők részére.
3. Harci helyszíni javítás (BDR) (Haditengerészeti). A haditengerészeti egységek
eszközeinek a területi javító létesítmények igénybevehetőségét, a rendelkezésre álló
erőforrásokat és a hadműveleti szükségleteket figyelembe vevő, lehető legjobb javítására,
valamint a javítás utáni karbantartására, ellenőrzésére vonatkozó intézkedéseket foglalja
magában.
4. Repülőtéri károsodás kijavítása (ADR). Ez a műszaki tevékenységek, a felderítés, a
robbanóanyag hatástalanítás, a minimális működtetéshez szükséges fel- és leszállópálya és
a repülőeszközök működtetéséhez szükséges minimális felszín más részei biztosításának
felelősségét, továbbá a bevetés előkészítéséhez szükséges létfontosságú szolgáltatások
helyreállítását foglalja magában. A repülőtéri károsodás kijavítása (ADR) elvileg befogadó
nemzeti felelősség, mindazonáltal, ahol nincs ilyen képesség, a repülőteret hadműveleti
célból felhasználó bejövő erők felelőssége lesz a repülőtéri károsodás kijavító (ADR)
képesség kialakításához szükséges eszközök, személyi állomány és anyagok biztosítása,
NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT
122
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
akár saját nemzeti erőforrásaikból, akár a befogadó vagy más nemzetekkel kötött két- vagy
többoldalú támogatási megállapodásokon keresztül.
b. Aircraft Cross Servicing. A NATO aircraft cross-servicing system enables aircraft
of one NATO nation to be serviced at the airfields of other NATO nations. ALP-4.3
refers.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

123
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

b) Légi eszközök kölcsönös kiszolgálása. A NATO repülőgép kölcsönös kiszolgálási rendszere

lehetővé teszi, hogy az egyik NATO ország repülőgépeit más NATO országok repülőterein
kiszolgálhassák. ALP-4.3 a referencia.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

124
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

Section IV - Movement and Transportation Function

0311. Movement and Transportation. Movement and Transportation includes the whole
spectrum of infrastructure, organisations, facilities and equipment which is necessary for the
deployment, sustainment and re-deployment of NATO forces during the execution of a
mission. A flexible and responsive movement and transportation concept is required to
implement the Alliance Strategic Concept. This demands an integrated and balanced system
of movement control, modal and terminal operations. Details on NATO M&T are contained
in AJP-4.4.

0312. Characteristics.

a. The multinational character of Alliance forces and the limited availability of M&T
resources require co-ordination and co-operation between military and civil agencies
in order to deconflict movements based on priorities established by the NATO
commander.

b. The flexibility inherent in the selection of NATO forces and the undetermined nature
and location of potential areas of operation limit the capability for detailed pre-
planned M&T. This places a great reliance upon the ability of Alliance forces to
deploy in a timely manner and requires close co-operation among the Nations. The
requirement for flexibility does not remove the need for pre-planning. The
movement requirements of all deployable units should be calculated and recorded by
the nations.

0313. Levels of Mobility.

a. Strategic Mobility. Strategic mobility is the capability to move forces and their
associated logistic support quickly and effectively over long distances. This can be
between JOAs, between regions (inter-regional), or beyond NATO Area of
Responsibility.

b. Operational Mobility. Operational mobility is the capability to move forces and

their associated logistic support quickly and effectively within a region (intra-
regional). It also embraces the capability to concentrate regional forces against the
major enemy thrust and to counter-concentrate operational reserves.

c. Tactical Mobility. Tactical mobility is the quality or capability to concentrate

regional in-place forces up to division level against the major local enemy thrust and
to counter-concentrate tactical reserves.

0314. Modes of Transport. There are three types of transportation modes: airlift, sealift and
inland surface transport (IST). IST encompasses the use of ports and beaches, road, railroad
and inland waterway transport modes, as well as inter-modality within them. The
transportation mode used depends on the existing geography and developmental
infrastructure available. Selecting the mode of transport for a particular mission, regardless
of the level of war, requires the consideration of certain criteria. The criteria are priority of
the requirement, required delivery date, type of cargo, special restrictions, economy and
efficiency, available resources and security. The type of military involvement may also

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

125
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
influence mode selection. A multinational approach and redundancy of modes enhances the
flexibility of the transportation system, making it more responsive to changing situations.
IV. szakasz- Mozgatási és szállítási funkció
0311. Mozgatás és szállítás. A mozgatás és a szállítás átfogja az infrastruktúra teljes spektrumát,
a NATO erőknek egy feladat során való felvonultatásához, fenntartásához és kivonásához
szükséges szervezeteket, létesítményeket és eszközöket. A szövetség hadászati
koncepciójának megvalósításához egy rugalmas és reagálóképes mozgatási és szállítási
koncepcióra van szükség. Ez egy integrált és kiegyensúlyozott mozgatásirányítási,
moduláris és terminál tevékenységi rendszert kíván. A NATO mozgatási és szállítási
részletek az AJP-4.4-ben találhatók
0312. Jellemzők.
a. A szövetség erőinek többnemzeti jellege, valamint a mozgatási és szállítási erőforrások
korlátozott igénybevehetősége megkívánja a katonai és a polgári szervek közötti
koordinációt és együttműködést a NATO parancsnok által felállított elsőbbségi sorrenden
alapuló mozgatási zavarok kiszűrése érdekében.
b. A NATO erők kiválasztásával járó rugalmasság, valamint a lehetséges hadműveleti
területek meghatározatlan jellege és elhelyezkedése behatárolja a részletes, előre
megtervezett mozgatási és szállítási képességet. Nagy hangsúlyt helyez a szövetség
erőinek időbeni felvonulási képességére és szoros koordinációt követel az országok
között. A rugalmassági követelmény nem helyettesíti az előretervezést. Az országoknak
ki kell számolni és nyilván kell tartani az összes felvonultatható egység mozgatási
szükségleteit.
0313. Mozgékonysági szintek
a. Hadászati mozgékonyság. A hadászati mozgékonyság az erőknek és a hozzájuk tartozó
logisztikai támogatásnak a nagy távolságokra történő gyors és hatékony mozgatási
képessége. Ez történhet az összhaderőnemi hadműveleti területek között, a régiók között
(inter-regional = régióközi), illetve a NATO felelősségi körzetén (AOR) kívül.
b. Hadműveleti mozgékonyság. A hadműveleti mozgékonyság az erőknek és a hozzájuk
tartozó logisztikai támogatásnak régión belül (intra-regional = régión belüli) történő
gyors és hatékony mozgatási képessége. Egyúttal felöleli a regionális erőknek a
nagyobb ellenséges előrenyomulással szembeni koncentrálási, valamint a hadműveleti
tartalékok ellenkoncentrálási képességét.
c. Harcászati mozgékonyság. A harcászati mozgékonyság a helyben lévő regionális
erőknek, - hadosztály szinttel bezárólag - az ellenség nagyobb előrenyomulásával
szembeni koncentrálási minősége vagy képessége, valamint a harcászati tartalékok
ellenkoncentrálási képessége.
0314. Szállítási módok. A katonai tevékenységek végrehajtására három fajta szállítási mód: légi,
tengeri és földfelszíni (IST) vehető igénybe. A földfelszíni mód a tengeri kikötők és
rakpartok, a közúti, a vasúti és a földfelszíni vízi úti szállítás használatát öleli fel,
amennyiben ezek intermodulárisak egymással. A szállítási mód alkalmazása a földrajzi
környezettől és az igénybe vehető infrastruktúra fejlettségétől függ. Egy meghatározott
küldetéshez a szállítási mód kiválasztása - a háború szintjére való tekintet nélkül -
bizonyos kritériumok megfontolását igényli. Feltétel a szükségletek elsőbbségi sorrendje,
a leszállítás megkívánt időpontja, a szállítmány fajtája, a különleges korlátozások, a
gazdaságosság és hatékonyság, az igénybe vehető erőforrások, valamint a biztonság. A
szállítási mód kiválasztását a katonai részvétel fajtája is befolyásolhatja. A szállítási
NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT
126
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
módok többnemzeti megközelítése és bősége a szállítási rendszer rugalmasságát erősíti
azzal, hogy még reagálóképesebbé teszi azt a helyzet változásaira.

0315. Intermodality. Intermodal capability is the ability to transfer shipments from one to another
with minimum handling requirements. It involves more than the mode of transport; it also
includes the container, packaging, or other preparations. The positioning of the appropriate
Materials Handling Equipment (MHE) to handle the cargo is very important in intermodal
operations. Also crucial is the preparation of cargo to guarantee acceptability by the
succeeding mode.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

127
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

0315. Intermodularitás. Az intermoduláris képesség a szállítmányoknak minimális kezelési

(rakodási) szükségletekkel az egyik szállítási módról a másik szállítási módra történő
átterelési képessége. Több mint szállítási mód, magában foglalja még a konténert, a
csomagolást vagy más előkészületeket is. Az intermoduláris műveletek során nagyon
fontos a rakomány kezelése érdekében a megfelelő anyagmozgató eszközök (MHE)
telepítése. Emellett kritikus fontosságú a szállítmány előkészítése a következő szállítási
módra való alkalmasság garantálása érdekében.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

128
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

Section V – Infrastructure Function

0316. General. In an operation, the co-ordination of Infrastructure for operational and logistic
purposes, is critical to achieve the mission. In those cases where the existing infrastructure
is insufficient, close co-ordination between logistic and engineering staffs is essential to
facilitate and maintain open lines of communication and to the construction of support
facilities.

0317. Infrastructure Provision. If mission critical infrastructure has to be constructed, adapted,

altered or repaired, engineers will become involved in planning and execution.

a. Organisation. In a CJTF operation, a Joint Force Engineer (JFE) will be assigned.

His CJ Engineer Staff is the focal point for all aspects of engineer operations and
plans. Within the MJLC an Infrastructure Co-ordination Cell (ICC) will be
established.

b. Responsibility. The Chief, ICC reports to the Director, MJLC and is advisor on all
issues concerning infrastructure. If infrastructure work is required he will closely co-
ordinate with the CJ Engineer staff. The CJ Engineer staff will advise the ICC on
construction time-lines and estimated dates of start and completion, as well as on the
actual completion and hand-over times.

c. Scope. NATO will normally limit the infrastructure investment to those areas
required by the mission and defined by the support requirement. This may include
the construction, or more commonly, the repair or enhancement of roads, bridges
and other lines of communications (LOCs); as well as SPODs, APODs, logistic
installations and HQ facilities to austere Minimum Military Requirement (MMR)
standards.

d. Funding. It is likely that projects such as those described above will, at least in part,
be NATO common funded. The CJ Engineer staff will advise on the prospects of
obtaining NATO common funding and will process force engineer projects.

0318. NATO Security Investment Program (NSIP) Projects. The NSIP is the Alliance’s
principal mechanism for identifying and procuring NATO common funded infrastructure,
which together with the designated military forces and other essential requirements, enables
the NATO commander to achieve a specific NATO military capability. Where existing
infrastructure assets are found to be insufficient to meet the operation needs, the shortfalls
may be developed into an NSIP project.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

129
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

V. szakasz- Infrastrukturális funkció

0316. Általános ismertetés. Egy műveletben a hadműveleti és logisztikai célokért működő

infrastruktúra koordinálása elengedhetetlen a feladat végrehajtásához. Azokban az
esetekben, ahol a meglévő infrastruktúra elégtelen, alapvető a pontos koordináció a
logisztikai és a műszaki törzs között, elősegítve és fenntartva a nyitott kommunikációs
vonalakat és az ellátási lehetőségek szerkezetét.

0317. Infrastrukturális ellátás. Ha a feladat meghatározó infrastruktúrája kiépített,

elfogadott, módosított vagy javított, a műszakiak érdekeltté válnak a tervezésben és a
végrehajtásban.

a. Szervezet. Egy többnemzeti összhaderőnemi alkalmi harci kötelék szintű (CJTF)

hadműveletben összhaderőnemi műszaki köteléket (JFE) fognak kijelölni. Az ő
többnemzeti összhaderőnemi műszaki törzse áll a műszaki hadműveletek és tervek
minden megvilágításának gyújtópontjában. A többnemzeti összhaderőnemi
logisztikai központon (MJLC) belül létrehoznak egy infrastruktúra koordinációs
részleget (ICC).

b. Felelősség. Az infrastruktúra koordinációs részleg (ICC) vezetője minden, az

infrastruktúrát érintő kérdésben jelent és tanácsadója a többnemzeti összhaderőnemi
logisztikai központ (MJLC) igazgatójának. Ha igénylik az infrastrukturális munkát,
ő fog mindenben koordinálni a többnemzeti összhaderőnemi műszaki törzzsel. A
többnemzeti összhaderőnemi műszaki törzs tájékoztatni fogja az infrastruktúra
koordinációs részleget (ICC) az építési határidőkről, a kezdés és befejezés
elfogadott dátumairól éppúgy, mint a valóságos befejezési és átadási időről.

c. Terület. A NATO szabályszerűen korlátozni fogja az infrastuktúrális beruházások

területi igényeit a feladatokkal és meghatározza a támogatási követelmények által.
Ez tartalmazhatja az építést vagy szokás szerint az utak és hidak javítását vagy
erősítését, a kommunikáció más vonalait (LOCs); úgymint a tengeri és légi kikötők
(SPODs, APODs), logisztikai felszerelések és a parancsnokság létesítményei
illeszkedjenek a szigorú minimális katonai követelmények (MMR) szabványaihoz.
d. Finanszírozás. A tervek elkészülésüket követően - legalább részben - valószínűleg
NATO közös finanszírozásúak lesznek. A többnemzeti összhaderőnemi műszaki
törzs közzéteszi a NATO közös finanszírozás elérhetőségének lehetőségét és
kidolgozza az erők műszaki terveit.

0318. NATO biztonsági beruházási program (NSIP) terv. A NATO biztonsági beruházási
program (NSIP) a szövetség legfőbb mechanizmusa a NATO közös finanszírozású
infrastruktúra azonosítására és megvalósítására. Ezek a kijelölt katonai erőkkel és más
alapvető követelményekkel együtt képessé teszik a NATO parancsnokot a speciális
NATO katonai képességek elérésére. Ahol a meglévő infrastrukturális eszközök
elégtelenek a hadműveleti szükségletekhez, a hiányok kimutathatók egy NATO
biztonsági beruházási program (NSIP) tervezetben.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

130
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

Section VI – Medical Function

0319. General. It is primarily a national responsibility to provide for an efficient medical support
system that includes the maintenance of health and the prevention of disease, the holding,
treatment and evacuation of patients, the re-supply of blood and medical materiel, to
minimise man-days lost due to injury and illness, and the return of casualties to duty. An
effective medical support system is thus considered a potential “force multiplier”. General
medical support principles and policies for NATO are provided in MC 326/1 and doctrine is
provided in AJP-4.10. Medical support must meet standards acceptable to all participating
nations and provide a standard of medical care as close as possible to prevailing peacetime
standards, taking into account the operational environment.

0320. Medical C2 Structure. For most Article 5 operations, the agreed CE medical staff
organisation will be used. In a mature JOA where the conditions are favourable a CJ Med
may be formed. A medical advisor and staff must be appointed at all levels of command
during an operation. The technical medical chain will extend from the SC Medical Advisor
through the Theatre Surgeon and the Formation Surgeons to all medical assets in JOA. At
every level, the Medical Advisor must have direct access to the commander. For Non-
Article 5 CRO and CJTF operations, the following arrangements will normally be used:

a. Theatre Surgeon. The Theatre Surgeon, with an appropriate staff element, will be
included in the CJTF HQs. The Theatre Surgeon is the Joint Force Commander’s
Medical Advisor. As a special staff officer, he maintains direct access to the
commander. The Theatre Surgeon is responsible for setting the Commander’s JOA
medical policy and provides medical input to logistic planning.

b. Medical Co-ordination Cell (MEDCC). The MEDCC co-ordinates multinational,

joint and multifunctional medical issues, including medical evacuation under the
technical direction of the Theatre Surgeon. The MEDCC will normally be assigned
to the MJLC, when formed. When an MJLC is not formed, the MEDCC will
normally reside as a part of the CJ 4 staff or as a potential separate CJMed at the
CJTF HQs. AJP-4.6 refers.

0321. Evacuation. The availability and the type of transport assets to be utilised, length of the
evacuation route and the operational environment as well as the size of the force (Population
at Risk) and the risk/threat assessment summarised in the Casuality Rate Estimate by CJ3
for battle injuries (BI) and medical staff for non battle injuries (NBI) and diseases (D), will
determine the size and the capability of medical facilities at intermediate levels.
(Role/Echelon 2 and 3).

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

131
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

VI. szakasz- Egészségügyi funkció

0319. Általános ismertetés. Elsődlegesen nemzeti felelősség egy hatékony egészségügyi
támogatási rendszer biztosítása, amely az egészségmegőrzést, a betegségmegelőzést, a
betegek fektetését, kezelését, a kiürítést, a vér és egészségügyi anyagok utánpótlását, a
sérülés és betegség miatti szolgálatból való kiesés minimalizálását foglalja magában a
sérülteknek a szolgálatba történő visszaállítása érdekében. A hatásos egészségügyi
támogatási rendszert ezért egy potenciális “erő megsokszorozónak” tekintik. A NATO
általános egészségügyi támogatási elveit és irányelvét az MC 326/1 kiadvány és a az AJP-
4.10-es doktrína tartalmazza. Az egészségügyi támogatásnak meg kell felelnie az összes
résztvevő ország számára elfogadható előírásoknak, továbbá az egészségügyi ellátási
szabványnak - és amennyire csak lehet -, meg kell egyeznie a megelőző békeidőszak
szabványaival a hadműveleti környezet figyelembevételével.
0320. Az egészségügyi vezetési és irányítási (C2) struktúra. Az 5. cikkely hatálya alá tartozó
legtöbb hadművelet esetében a jóváhagyott egészségügyi törzsszervezet válság-
állománytábláját (CE) kell alkalmazni. Egy hadművelet során a vezetés összes szintjére ki
kell jelölni az egészségügyi tanácsadót és törzset. Az egészségügyi szolgálati sorrend a
hadászati parancsnokság (SC) egészségügyi tanácsadójától a hadszíntéri vezető orvoson és
az alakulat vezető orvosokon keresztül kiterjed az összhaderőnemi hadműveleti terület
(JOA) összes egészségügyi erejére-eszközére. A vezető orvosnak / egészségügyi
tanácsadónak a vezetés minden szintjén közvetlen kapcsolatban kell állni a parancsnokkal.
A nem 5. cikkely szerinti válságreagáló hadműveletekben (CRO) és a többnemzeti
összhaderőnemi alkalmi harci kötelék (CJTF) hadműveleteinél rendszerint a következő
szervezeti kialakításokat alkalmazzák:
a. Hadszíntéri Vezető Orvos. A többnemzeti összhaderőnemi alkalmi harci kötelék
parancsnoksága (CJTF HQ) egy megfelelő törzselemmel tartalmazza a hadszíntéri
vezető orvost. A hadszíntéri vezető orvos az összhaderőnemi hadszíntér parancsnok
egészségügyi tanácsadója. A hadszíntéri vezető orvos felelős a parancsnok
összhaderőnemi hadműveleti területi (JOA) egészségügyi irányelvének kialakításáért és
ő biztosítja az egészségügyi bemenő adatokat a logisztikai tervezéshez.
b. Egészségügyi koordinációs részleg (MEDCC). Az egészségügyi koordinációs részleg
(MEDCC) a hadszíntéri vezető orvos technikai irányítása alatt koordinálja a
többnemzeti, összhaderőnemi és többfunkciójú egészségügyi kérdéseket, a légi-
egészségügyi kiürítést is beleértve. Az egészségügyi koordinációs részleget (MEDCC)
rendszerint a többnemzeti összhaderőnemi logisztikai központhoz (MJLC) szervezik,
amennyiben ez utóbbit megalakítják. Ha egy többnemzeti összhaderőnemi logisztikai
központ (MJLC) megalakítására nem kerül sor, az egészségügyi koordinációs részleg
(MEDCC) a többnemzeti összhaderőnemi logisztikai törzs (CJ 4), illetve mint önálló
többnemzeti összhaderőnemi egészségügyi törzs (CJMed) a többnemzeti
összhaderőnemi alkalmi harci kötelék parancsnoksága (CJTF HQ) részét képezi. Az
AJP-4.6 a referencia.
0321. Kiürítés. A közbülső szintek egészségügyi létesítményeinek méretét és kapacitását az
alkalmazott szállító eszközök típusa és igénybevehetősége, a kiürítési útvonal hossza,
valamint a hadműveleti környezet határozza meg. Ilyen az erők mérete (veszélyeztetett

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

132
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
népesség) és a kockázat/fenyegetettség összegzett értékelése, melyet a többnemzeti
összhaderőnemi hadműveleti törzs (CJ 3) a harci sérülések (BI), az egészségügyi törzs a
nem harci sérülések (NBI) és a betegségek (D) tekintetében készít el a valószínűségi
felmérésekben. (2-s és 3-s role/lépcső).

The operational commander will establish an evacuation policy after consultation with the
medical planning staff and in concert with the operations and logistic staff and participating
nations. Evacuation resources will be provided appropriate to a particular mission. AJP-
4.10 refers.

0322. Aeromedical Evacuation. In many situations, aeromedical evacuation is the most

expedient means for casualty movement, both within (tactical evacuations) and out of the
JOA (strategic evacuations). Although nations bear the ultimate responsibility for
aeromedical evacuation to Role/Echelon 4, benefits may be derived from multinational co-
operation, e.g. LN and RS concepts. AJP-4.10 refers.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

133
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

A kiürítés irányelvét - az egészségügyi tervező törzzsel folytatott konzultáció után és a

hozzájáruló nemzetek hadműveleti és logisztikai törzsével összhangban - a hadműveleti
parancsnok alakítja ki. A kiürítési erőforrásokat egy meghatározott feladathoz biztosítják.
Referencia az AJP-4.10.

0322. Légi-egészségügyi kiürítés. Sok esetben a légi-egészségügyi kiürítés a legalkalmasabb

eszköz a sérültek mozgatására az összhaderőnemi hadműveleti területen (JOA) belül
(harcászati kiürítés) és azon kívül (hadászati kiürítés). Bár a nemzetek viselik a 4-es
rolehoz/ lépcsőhöz való légi-egészségügyi kiürítés teljes felelősségét, a többnemzeti
együttműködésből haszon származhat (például a vezető/szerepkörre szakosodott nemzet
koncepció). Referencia az AJP-4.10.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

134
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

Section VII – Contracting Function

0323. General. Contracting has become increasingly important to the conduct of NATO
operations, particularly in non-Article 5 CRO. Contracting is a significant tool that may be
employed to gain access to local resources, and other necessary materials and services.
During operations, the SC Head of Contracts (HOC) will exercise technical supervision and
oversight of all procurement activities using NATO common funding. In addition to
maintaining liaison with participating nations, the SC HOC will:

a. Establish practices and procedures as required to ascertain functional control and

assess efficiency of activities with contractual implications.

b. Establish liaison with participating nations via national liaison representatives as

required for procurement issues.

c. Co-ordinate and deconflict SC wide issues associated with procurement

management regarding support to the ongoing NATO operation.

0324. NATO Co-ordination. Non-Article 5 CRO will typically require a much greater effort by
the NATO commander to co-ordinate the contracting effort. The probable lack of pre-
existing HNSA will place an additional burden on the NATO force to provision support and
these potential shortfalls must be supported. Some of this shortfall may be alleviated by
contracted local civilian resources. This situation may be compounded by the lack of
infrastructure in areas where these types of operations may be conducted, resulting in
competition between contractors for scarce resources. Finally, there may be situations
where a legitimate HN government does not exist to assist with co-ordination of the contract
effort. In such cases, the CJTF HQ is designed to be self-sustaining in terms of contract
support.

0325. Organisation. As with most elements co-ordinating logistic functions, the organisation of
the J8 Detachment/Theatre Allied Contracting Office (TACO) must remain flexible. In
addition, to observe an important principle of providing contracting and purchasing support
down to the level where operations are being conducted, it is important that the contracting
policies and procedures be standardised and applied consistently at each level.

a. MJLC Support. If an MJLC is established, this agency will be the focal point for
identification, deconfliction, and co-ordination of major logistics requirements for
both NATO Joint Force HQs and participating nations. The J8 Detachment/TACO,
led by the Theatre Head of Contracts (THOC), is part of the CJTF J8, and is the
central executive office for control, administration, and technical oversight of NATO
JOA contracting agencies.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

135
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

VII. szakasz - Szerződéskötés

0323. Általános ismertetés. A NATO hadműveletek végrehajtása során - különösen az 5. cikkely
hatálya alá nem tartozó válságreagáló hadműveletekben (CRO) - megnőtt a szerződéskötések
fontossága. A szerződéskötés fontos eszköz, melyet a helyi erőforrásokhoz és más szükséges
anyagokhoz és szolgáltatásokhoz történő hozzáférés érdekében alkalmazhatnak. A
hadműveletek során a hadászati parancsnokság (SC) szerződéskötésekért felelős vezetője
(HOC) fogja gyakorolni az összes NATO közös finanszírozású beszerzési tevékenység feletti
technikai ellenőrzést és felügyeletet. A hadászati parancsnokság (SC) szerződéskötésekért
felelős vezetője (HOC) a résztvevő nemzetekkel való kapcsolattartás mellett:
a. Kialakítja a funkcionális irányítás meghatározásához szükséges gyakorlati eljárási
módszereket, valamint felméri a szerződés végrehajtásával járó tevékenységek
hatékonyságát.
b. A nemzeti összekötő képviselők útján kapcsolatot létesít a résztvevő országokkal, amint
azt a beszerzési kérdéseknél megkövetelik.
c. A folyamatban lévő NATO tevékenység támogatását szem előtt tartva koordinálja a
beszerzési gazdálkodással kapcsolatos hadászati parancsnokság (SC) szintű átfogó
kérdéseket és kiszűri azok zavarait.
0324. NATO koordináció. A nem 5. Cikkely szerinti válságreagáló hadműveletek (CRO)
tipikusan jóval nagyobb erőfeszítést igényelnek a NATO parancsnoktól a szerződéskötési
munka koordinálására. Az előzetesen megkötött befogadó nemzeti támogatási
egyezmények (HNSA) valószínű hiánya további terheket ró a támogatás biztosítása terén
a NATO haderőre és gondoskodni kell ezeknek a potenciális hiányosságoknak a
megszüntetéséről. Ezen hiányosságok egy részét a helyi polgári erőforrásokra irányuló
szerződéskötéssel lehet pótolni. Ezt a helyzetet bonyolíthatja az infrastruktúra hiánya
azokon a területeken, ahol az ilyen típusú hadműveletek folyhatnak, ami a szűkös
erőforrásokért való versengéshez vezet a vállalkozók között. Végezetül, adódhatnak olyan
helyzetek, ahol nem létezik törvényes befogadó nemzeti (HN) kormány a szerződéskötési
erőfeszítések koordinálásának segítésére. Ilyen esetekben a többnemzeti összhaderőnemi
alkalmi harci kötelék parancsnokságát (CJTF HQ) úgy alakítják ki, hogy a szerződéses
támogatás tekintetében önfenntartó legyen.
0325. Szervezet. A legtöbb logisztikai funkciót koordináló elemhez hasonlóan, az
összhaderőnemi gazdálkodási részleg (J8)/ hadszíntéri szövetséges szerződéskötő iroda
(TACO) szervezetének is rugalmasnak kell maradnia. Ezen túlmenően, a szerződéskötés
biztosítása, valamint a támogatás megvásárlása egyik fontos alapelvének - a
tevékenységek végrehajtási szintjéig bezáróan - betartása érdekében fontos, hogy az
irányelvek és az eljárási módszerek minden egyes szinten szabványosítottak legyenek és
azokat következetesen alkalmazzák.
a. Többnemzeti összhaderőnemi logisztikai központi (MJLC) támogatás.
Amennyiben a többnemzeti összhaderőnemi logisztikai központot (MJLC)
létrehozzák, ez a szervezet kerül a fő logisztikai követelmények azonosításának,
konfliktusmentesítésének gyújtópontjába, mind a NATO összhaderőnemi
parancsnokságok (NATO JF HQs), mind a résztvevő nemzetek számára. A hadszíntéri
szerződéskötők vezetője (THOC) által vezetett összhaderőnemi gazdálkodási részleg
NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT
136
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
(J8)/ hadszíntéri szövetséges szerződéskötő iroda (TACO) a többnemzeti
összhaderőnemi alkalmi harci kötelék gazdálkodási blokkjának (CJTF J8) része és a
NATO összhaderőnemi hadműveleti területi (JOA) szerződéskötő hivatalának
ellenőrzést, közigazgatást és technológiai felügyeletet végrehajtó központi szervezete.
The THOC will provide procurement support to the MJLC organisation, and will
represent the J8 element in MJLC activities. Supporting execution of the MJLC JOA
logistics co-ordination effort, the MJLC will be normally be provided a dedicated,
robust, J8 detachment in the form of a TACO and a financial management cell
(scaled according to volume of activity). When the MJLC is located remotely from
the main CJTF HQ, the TACO will be directed on a day to day basis by a Deputy
THOC, who shall be accountable to both the MJLC Director and the THOC for
provision of effective service and support. The TACO will execute contractual
actions in reaction to requirements established by the MJLC Director and staff.
Additional regionally or organisationally focused RACOs may be established
throughout the JOA as required.

b. NAMSA. In establishing the contracting organisation, consideration should be given

to utilising the technical expertise available (on a reimbursable basis) from NAMSA.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

137
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

A hadszíntéri szerződéskötők vezetője (THOC) biztosítani fogja a többnemzeti

összhaderőnemi logisztikai központ (MJLC) szervezete részére a beszerzési támogatást
és képviseli az összhaderőnemi gazdálkodási részleg (J8) elemeit a többnemzeti
összhaderőnemi logisztikai központ (MJLC) tevékenységeiben. Az összhaderőnemi
hadműveleti terület (JOA) logisztikai koordinációs erőfeszítései támogatásának
végrehajtására a többnemzeti összhaderőnemi logisztikai központ (MJLC) meg lesz
erősítve egy erős összhaderőnemi gazdálkodási részleggel (J8) egy hadszíntéri
szövetséges szerződéskötő iroda (TACO) és egy pénzügyi irányító részleg formájában
(a tevékenység erejének arányában). Amikor a többnemzeti összhaderőnemi logisztikai
központ (MJLC) távol helyezkedik el a többnemzeti összhaderőnemi alkalmi harci
kötelék parancsnokságtól (CJTF HQ), a hadszíntéri szövetséges szerződéskötő irodát
(TACO) amegbizott hadszíntéri szerződéskötő operatív módon irányítja és fefelős a
hatékony kiszolgálás és támogatás biztosításáért a többnemzeti összhaderőnemi
logisztikai központ (MJLC) igazgató és a hadszíntéri szerződéskötésekért felelős vezető
(THOC) irányába. A hadszíntéri szövetséges szerződéskötő iroda (TACO)
érvényesíteni fogja a szerződésekben foglaltakat a többnemzeti összhaderőnemi
logisztikai központ (MJLC) igazgató és törzs által kialakított követelmények szerint.
Ha szükséges, további regionális vagy szervezeti központú regionális szövetséges
szerződéskötő irodák (RACOs) alakíthatók ki összhaderőnemi hadműveleti terület
szerte (JOA).

b. A szerződéskötési szervezet felállításánál figyelembe kell venni a NATO fenntartási és

ellátási ügynökségtől (NAMSA) (költségtérítéses alapon) igénybe vehető technikai
szakértelem felhasználását.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

138
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

Section VIII - Budget and Finance

0326. Article 5- General. No special common funding eligibility procedures currently exist for
Article 5 operations. As such, planners should not assume departures from normal
peacetime categories of funding eligibility.

0327. Non-Article 5 CRO- General. For non-article 5 CRO NATO-led operations, special
funding eligibility provisions have been established by the NAC per PO(2000)16 dated 2
February 2000. This policy enshrines the principle that nations should absorb any and all
costs associated with their participation in a NATO-led operation ("costs lie where they
fall"). However, this policy does not preclude bilateral or multilateral support arrangements,
which are generally foreseen to be the most practical framework for cooperative logistics in
JOA.

0328. Common Funding Eligibility. These provisions, which may be supplemented or deviated
on a case by case basis by the NAC, provide for the following general categories of NATO
common funding eligibility:
a. From the Military Budget:

(1) O&M of designated Joint Force HQ elements (including initial forward

deployments, transportation to and from the JOA, office accommodation,
administrative and operational functioning, and logistics support);

(2) Specific incremental out-of-JOA requirements, in direct support of the

contingency operation and eligible for common funding out of the Military
Budget under normal rules.

b. From the NATO Security Investment Programme(NSIP):

(1) Shortfall strategic communications that cannot be provided through the

reassignment of NATO-owned assets or through loans from nations;

(2) CIS equipment and initial local connectivity for the Joint Force HQ
elements;

(3) Initial facilities and substantive capital expenditure for the Joint Force HQ
elements, including force protection measures;

(4) Repair or upgrade of critical strategic JOA infrastructure;

(5) Specific incremental out-of-JOA requirements, in direct support of the

contingency operation and eligible for common funding out of the NSIP
under normal rules.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

139
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

VIII. szakasz- Költségvetési és pénzügyi funkció

0326. 5. cikkely szerint- általános ismertetés. Jelenleg nincs speciális, közös finanszírozású,
választási lehetőséget nyújtó eljárás az 5. cikkely szerinti műveletekhez. A békeidejű
kategóriáktól eltérő finanszírozási választási lehetőséget mint olyat, a tervezőknek nem
kellene elfogadni.
0327. Nem 5. cikkely szerinti válságreagáló hadműveletek (CRO)- általános ismertető. A
NATO vezetésű, nem 5. cikkely szerinti válságreagáló hadműveletekre (CRO) az észak-
atlanti tanács (NAC) 2000. február 2-ai „Békeműveletek” /PO/ (2000) 16
dokumentumban kialakította a speciális, közös finanszírozású, választási lehetőséget
nyújtó eljárásokat. Ez az irányelv megőrzi azt az alapelv formát, hogy a nemzeteknek
kellene viselnie valamennyi költséget a NATO vezetésű hadműveletekben való
részvételükkel kapcsolatban („a költséget ott kell fizetni, ahol az felmerül”). Azonban ez
az irányelv nem zárja ki a két- vagy többoldalú támogatási egyezményeket, amelyek
általában előrelátóan a gyakorlati keretét adják a logisztikai együttműködésnek az
összhaderőnemi hadműveleti területen (JOA).

0328. A közös finanszírozás alkalmazhatósága. Ezek a rendelkezések, melyek kiegészíthetők

vagy módosíthatók az Észak-atlanti tanács (NAC) által, a következő NATO közös
finanszírozásra alkalmas általános kategóriákat biztosítják:

a) A katonai költségvetésből:

(1) Az összhaderőnemi erők parancsnoksága kijelölt elemeinek hadműveletét és

fenntartását (O&M) (tartalmazza a kezdeti előre telepítést az összhaderőnemi
hadműveleti területre (JOA), az abból való tovább szállítást, hivatali
elhelyezést, közigazgatási és hadműveleti feladatokat és a logisztikai
támogatást);

(2) Az összhaderőnemi hadműveleti területen kívüli (JOA) váratlan műveletek

közvetlen támogatási követelményeinek pontos járulékait és a normál szabályok
alapján, a katonai költségvetésen kívüli közös finanszírozás alkalmazhatóságát.

b) A NATO biztonsági beruházási programból (NSIP):

(1) A hiányok stratégiai kommunikációját, melyek nem biztosíthatók sem a
NATO tulajdonú eszközök újraosztásával, sem a nemzetektől való bérléssel;
(2) Az összhaderőnemi erők parancsnoksága elemeinek híradó és információs
rendszerét és a kezdeti helyi összeköttetést;
(3) Az összhaderőnemi erők parancsnoksága elemeinek kezdeti létesítményeit és
legfőbb önálló kiadásait (belefoglalva az erő megóvásának mértékét);
(4) A kritikus összhaderőnemi hadműveleti területi (JOA) stratégiai
infrastruktúra meg- vagy feljavítását;
(5) Az összhaderőnemi hadműveleti területen kívüli (JOA) váratlan műveletek
közvetlen támogatása követelményeinek pontos járulékait és a normál
NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT
140
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
szabályok alapján, a NATO biztonsági beruházási programbon (NSIP)
kívüli közös finanszírozás alkalmazhatóságát.

0329. Constraints on Common Funding Eligibility. It should be noted that in many cases,
eligibility will hinge on whether or not a cost is attributable to the support of the Joint
Force HQ and its component elements. The definitive criteria of inclusion in the Joint
Force HQ is determined by whether the posts and functions are reflected in the official,
approved CE of the NATO Joint Force HQ. While the MJLC should normally be part of
the Joint Force HQ CE organisation, the MJLC functional role in coordination or
deconfliction of a requirement is not, in itself, a valid criteria for common funding
eligibility of that requirement. Similarly, eligibility does not equate to automatic
entitlement; the nations must approve in advance all funding requirements via the
appropriate mechanisms.

0330. Proposals for Exceptions. When genuine operational requirements, cost/benefit

analyses, and other valid considerations support the logic of an exceptional departure from
the above funding criteria, a well-justified proposal may be made to the Theatre Financial
Controller, who will co-ordinate staffing through the SC Financial Controller, and the SC
Crisis Management Resource Board. If appropriate, the SC will present the proposal to
the appropriate funding committee for approval on a case-by-case basis. However, under
no circumstances should planning assume funding eligibility beyond the standard criteria
detailed above.

0331. Forecasts of Funding Requirements. All forecast requirements for NATO common
funding must be consolidated in the context of an OPLAN budget to be submitted for
screening by the SC Financial Controller and co-ordination via the SC Crisis Management
Resource Board. These requirements will then be specifically approved by the
appropriate funding committees in the context of an OPLAN budget or individual projects
via the NSIP.

0332. Centralised Support of National/Multinational Projects. PO(2000)16 specifically

authorises the Theatre Financial Controller to, within means and capabilities, provide
centralised support services in the framework of implementation of national projects in
support of the operation. However, a precondition to provision of such centralised
management and administrative support is that nations must provide full funding of the
projects in advance; no pre-financing from NATO common funded resources should be
considered. Furthermore, nations may be requested to provide a supplemental manpower
contribution to support the management and administration workload.

0333. Funding Restrictions. Funding eligibility as detailed in para 0328 is restricted to support
the military mission of the various NATO Joint Force headquarters and specific JOA-wide
infrastructure improvements based on minimum military requirements. NGOs and other
international organisations (such as the UN or OSCE) are funded by separate means.
Under no circumstances should NATO funding be used to subsidise the costs of JOA
activities of other such organisations. While support may be provided by the Joint Force
Commander within means and capabilities on a reimbursable basis, written agreements
must be developed and approved in advance by the SC Financial Controller and
competent authority within the requesting organisation. The following table summarises
the context under which common funding may support NGO-related activities:

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

141
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

0329. Tartózkodás a közös finanszírozás alkalmazhatóságától. Meg kell jegyezni, hogy sok
esetben az alkalmazhatóság vajon az ártól függ-e, vagy az összhaderőnemi erők
parancsnoksága és összetevő elemei támogatásának tulajdonítható. A döntő kritériumokat,
beleértve az összhaderőnemi erők parancsnokságát, meghatározza a pillérek és a funkciók
hivatalos érvényesülése, a NATO összhaderőnemi erők parancsnokság jóváhagyott válság
állománytáblája. Míg normál körülmények között a többnemzeti összhaderőnemi
logisztikai központ (MJLC) az összhaderőnemi erők parancsnokság jóváhagyott válság
állománytáblájának része, addig a többnemzeti összhaderőnemi logisztikai központ
(MJLC) koordinációs és konfliktusmentesítő szerepe nem. Ez önmagában alapos indok a
közös finanszírozás alkalmazhatóságának igényéhez. Hasonlóan, az alkalmazhatóság nem
tekinthető automatikus feljogosításnak. A nemzeteknek előre jóvá kell hagynia minden
finanszírozási igényt a megfelelő mechanizmusokon keresztül.
0330. Ellenvetések miatti javaslatok. Amikor hitelesek a hadműveleti követelmények, az ár/
haszon elemzések és más, valós szempont támogatása, a fenti finanszírozási kritériumok
kivételétől eltérően logikus, kellően indokolt javaslat lehet a hadszíntér pénzügyi ellenőr
beosztás létrehozása. Az ő alkalmazását a hadászati parancsnokság pénzügyi ellenőre és a
hadászati parancsnokság válságerőforrás kezelő testülete koordinálná. Amikor helyénvaló,
a hadászati parancsnokság eseti alapon az ajánlást jóváhagyásra elő fogja terjeszteni a
megfelelő finanszírozási bizottságnak. Azonban nem a finanszírozási alkalmazhatóság
anyagi viszonyai elfogadásával kellene tervezni a szabványos ismérvek feletti részleteket.
0331. A finanszírozás igényeinek előrejelzései. A NATO közös finanszírozás minden
követelmény előrejelzését meg kell erősíteni a hadműveleti terv költségvetésével
összefüggésben, előterjesztve felülvizsgálatra a hadászati parancsnokság (SC) pénzügyi
ellenőrének a hadászati parancsnokság válságerőforrás kezelő testületén keresztüli
koordinációra. Ezt követően kimondottan ezeket a követelményeket fogja támogatni az
előirányzat-finanszírozási tanács a hadműveleti terv költségvetésével összhangban vagy a
NATO biztonsági beruházási program egyedi tervein keresztül.
0332. Nemzeti/ többnemzeti tervek központi támogatása. A békeműveletek /PO/ (2000) 16
dokumentum felhatalmazza a hadszíntér pénzügyi ellenőrt - az erőforrásokon és
képességeken belül - a központosított támogató kiszolgálás biztosítására a hadműveletek
nemzeti támogatási terve végrehajtása keretében. Előfeltétel azonban olyan központi
vezetés és adminisztráció kialakítása, hogy a nemzeteknek kelljen biztosítani a tervek
fejlesztésének teljes erőforrását, nem megelőlegezve a NATO közös finanszírozású
erőforrásaiból. Továbbá, a nemzetek kérhetik kiegészítő munkaerő hozzájárulás
biztosítását a vezetési és adminisztrációs munkateher csökkentéséhez.
0333. Finanszírozási korlátozások. A 0328-as bekezdésben részletezett finanszírozási
alkalmazhatóság korlátozza a különböző NATO összhaderőnemi erők parancsnoksága
katonai feladatainak támogatását és a különösleges összhaderőnemi hadműveleti terület
(JOA) terjedelmű, minimális katonai igényekre alapozott infrastruktúra javítást. A nem
kormányzati szervezetek (NGOs) és más nemzetközi szervezetek (mint az ENSZ és az
EBESZ) pénzügyileg különböző módon támogatottak. Semmilyen körülmények között
nem támogatható a NATO finanszírozás használatával az összhaderőnemi hadműveleti
területen lévő egyéb szervezetek tevékenysége. Amíg a támogatást az összhaderőnemi
erők parancsnoka biztosíthatja költségtérítéses alapon erőforrásokban és képességekben,
az írásos megállapodásokat ki kell alakítani és előre jóvá kell hagyatni a hadászati
NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT
142
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
parancsnokság pénzügyi ellenőrével és az igénylő szervezet illetékeseivel. A következő
táblázat röviden összefoglalja az összefüggéseket, amelyek alapján közös finanszírozással
támogathatóak a nem kormányzati szervezettel összefüggő tevékenységek:

IO AND NGO SUPPORT ELIGIBILITY MATRIX

Support specified in the OPLAN Other requests for support
as part of the NATO military task
and included in OPLAN budgets
NATO HQs Free of charge Within To be
resources and determined,
mission function of the
situation
Outside Reimbursement
resources and required
mission
NATO Forces/ Free of charge Subject to bi-lateral agreement
SOR units with the nation providing the
support

0334. Organisation and Responsibilities. While each operation may vary slightly in the
organisation established to execute financial responsibilities, the general tasks and
organisational structures discussed below should be considered for all NATO operations. In
general, the objective is to provide flexibly structured (and in some cases dedicated as in the
case of the MJLC) finance and contracting support forward to the operational elements
requiring support. For Article 5 operations conducted from static HQs, financial and
contracting functions will be performed by the organic HQ CJ8 staffs. For non-Article 5
CRO, a CJ8 finance and contracting organisation will need to be generated as part of the
CJTF Commander’s staff, and will relate to the MJLC. The following illustration
summarises the various modules involved in the support process:

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

143
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

Nemzetközi- és nem kormányzati szervezetek támogatásának választhatósági mátrixa

A NATO katonai Más támogatási igények
feladatai részét képező, a
hadműveleti tervben
meghatározott
támogatás, a
hadműveleti
költségvetést
tartalmazva.
NATO parancsnokságok Ingyenes Erőforrásokon és Helyzetnek megfelelő
(HQs) feladaton belül feladatkörök
meghatározása
Erőforrásokon és Költségtérítési igények
feladaton kívül
NATO erők/ különleges Ingyenes A kétoldalú megállapodások tárgya a támogatás
hadműveleti nemzeti biztosításával
követelményű (SOR)
csapatok

0334. Szervezeti felépítés és felelősségek. Bár minden egyes tevékenységnek némileg különböző
lehet a pénzügyi feladatok végrehajtására létrehozott szervezete, az alábbiakban tárgyalt általános
feladatokat és szervezeti struktúrákat az összes NATO hadműveletnél figyelembe kell venni.
Általános cél rugalmas pénzügyi és szerződéskötési támogató szerkezetet biztosítani (ahogy több
okból is ajánlott, például a többnemzeti összhaderőnemi logisztikai központ /MJLC/ esetében),
elősegítve a hadműveleti elemek támogatásigényét. Az 5. cikkely szerinti műveleteket az állandó
parancsnokságok (HQs) fogják vezetni, a pénzügyi és szerződéskötési funkciókat a
parancsnokságok (HQs) szerves részét képező többnemzeti összhaderőnemi gazdálkodási (CJ8)
törzs fogja végezni. A nem 5. cikkely szerinti válságreagáló hadműveletek (CRO) esetén a
többnemzeti összhaderőnemi gazdálkodási (CJ8) pénzügyi és szerződéskötő szervezetet a
többnemzeti összhaderőnemi alkalmi harci kötelék (CJTF) parancsnoki törzse részeként szükséges
létrehozni és összekapcsolni a többnemzeti összhaderőnemi logisztikai központtal (MJLC). A
következő ábra összegzi a támogatási eljárásba bevont különböző egységeket:

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

144
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

145
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

ÁLTALÁNOS HADSZÍNTÉRI PÉNZÜGYI VEZETŐ ÉS SZERZŐDÉSKÖTŐ

SZERVEZET
Hadászati parancsnokság
gazdálkodási blokk
(SC J8)
Hadászati parancsnoksági beszerzés és
szerződéskötés;
Szövetséges fegyveres erők európai legfelső
parancsnokság, hadműveleti központja
(SC P&C-SHOC)

Regionális parancsnokság
gazdálkodási blokk, a hadászati
parancsnokság gazdálkodási blokk
delegált szakértőjével
(RC J8)

Összhaderőnemi erők parancsnoka

gazdálkodási blokkja
(JFC J8)

Hadszíntéri szövetséges szerződéskötő iroda-

Hadszíntéri szerződéskötésekért felelős vezetője
(TACO-THOC)

MJLC

Előretolt számviteli ellátó Előretolt számviteli ellátó Mobil számviteli ellátó csoport
csoport csoport Elfogadott/ elutasított
Elfogadott/ elutasított Elfogadott/ elutasított (MAST)
(FAST) (FAST)

Regionális Csapatokat küldő Regionális

szövetséges nemzet ellátó eleme szövetséges Regionális szövetséges
szerződés-kötő Elfogadott/ szerződéskötő iroda szerződéskötő iroda
iroda elutasított Elfogadott/ elutasított Elfogadott/ elutasított

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

146
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

a. Financial Controller. The SC Financial Controller exercises authority as budget holder

for all Operation Plan (OPLAN) funding on behalf of the SC commander, and exercises
technical supervision and oversight of all financial management activities associated with
the NATO operation. In addition to maintaining liaison with funding nations as
represented in the MBC, the SC Financial Controller will:

(1) Conduct audits as required to ensure financial control and

assess the efficiency of financial activities.

(2) Establish liaison with SNs via national liaison representatives

as required for financial issues.

(3) Co-ordinate and deconflict SC wide issues associated with

financial management regarding support to the ongoing NATO operation.

b. Theatre Financial Controller (TFC). The TFC will be the CJTF Commander's primary
financial advisor. The TFC will be responsible for financial management and contracting
of the common-funded resources in JOA. In this respect, he is personally responsible for
the correct and efficient application of all international funds approved for use in the JOA
in support of the operation. In addition, he will co-ordinate JOA funding requirements
with the appropriate SC for validation and incorporation into the overall JOA budget.
The following represent additional responsibilities of the TFC:

(1) Establishment of detailed operating plans and procedures relating to

accounting, reporting, budget, management, and procurement.

(2) Establishment of the JOA financial organisation and institution of financial

controls, and the provision of support to operational elements, as required by
SC.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

147
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

a. Hadszíntéri pénzügyi ellenőr (TFC). A hadszíntéri pénzügyi ellenőr (TFC) a

többnemzeti összhaderőnemi alkalmi harci kötelék (CJTF) parancsnokának elsődleges
pénzügyi tanácsadója. A hadszíntéri pénzügyi ellenőr (TFC) felelős a közös
finanszírozású erőforrások pénzügyi irányításáért és a szerződéskötésekért az
összhaderőnemi hadműveleti területen (JOA). Ebben a vonatkozásban személyesen
felelős a hadművelet összhaderőnemi hadműveleti területi (JOA) támogatására
jóváhagyott nemzetközi pénzügyi alapok helyes és hatékony alkalmazásáért. Emellett az
ellenőr koordinálja az elöljáró hadászati parancsnoksággal (SC) az összhaderőnemi
hadműveleti területi (JOA) finanszírozási igényeket az értékelés és az átfogó
összhaderőnemi hadműveleti területi (JOA) költségvetésbe való bevonás céljából. A
következő felsorolás a hadszíntéri pénzügyi ellenőr (TFC) további felelősségeit
tartalmazza:

(1) Az elszámolásra, a jelentési rendszerre, a költségvetésre, a gazdálkodásra és a

beszerzésre vonatkozó részletes működési tervek és eljárási módszerek
kialakítása.

(2) A pénzügyi kérdések igénye szerint a nemzeti összekötő képviselők útján

összeköttetést létesít a küldő nemzetekkel.

(3) Koordinálja és zavarmentesíti a folyamatban lévő NATO hadművelet

támogatására vonatkozó pénzügyi gazdálkodáshoz kapcsolódó, hadászati
parancsnokság (SC) szintű kérdéseket.

b. A hadászati parancsnokság (SC) pénzügyi ellenőre. A hadászati parancsnokság (SC)

pénzügyi ellenőre gyakorolja a hadászati parancsnokság parancsnoka nevében az összes
hadműveleti tervre (OPLAN) vonatkozó költségvetési vezetői jogkört, továbbá ellátja a
NATO hadművelethez kapcsolódó összes pénzügyi-gazdálkodási tevékenység szakmai
ellenőrzését és felügyeletét. A katonai költségvetési bizottságban (MBC) képviselt, a
pénzügyi alapokat biztosító országokkal való kapcsolat fenntartása mellett a pénzügyi
ellenőr:

(1) Szükség szerinti felülvizsgálatokat tart annak érdekében, hogy biztosítsa a

pénzügyi ellenőrzést és a pénzügyi tevékenységek hatékonyságának
felmérését.

(2) Az összhaderőnemi hadműveleti területi (JOA) pénzügyi szervezet és a

pénzügyi ellenőrzési intézmény kialakítása, valamint a hadműveleti elemek
szükség szerinti támogatása.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

148
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

Annex 3-A

Classes of Supply

NATO classes of supply are established in the five-class system of identification as follows:

Class I

Items of subsistence, e.g. food and forage, which are consumed by personnel or animals at an
approximately uniform rate, irrespective of local changes in combat or terrain conditions.

Class II

Supplies for which allowances are established by tables of organisation and equipment, e.g.
clothing, weapons, tools, spare parts, vehicles.

Class III

Petroleum, oil and lubricants (POL) for all purposes, except for operating aircraft or for use in
weapons such as flame-throwers, e.g. gasoline, fuel oil, coal and coke.

(Class IIIa- aviation fuel and lubricants)

Class IV

Supplies for which initial issue allowances are not prescribed by approved issue tables. Normally
includes fortification and construction materials, as well as additional quantities of items identical
to those authorised for initial issue (Class II) such as additional vehicles.

Class V

Ammunition, explosives and chemical agents of all types.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

149
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

3-A melléklet

Ellátási osztályok

A NATO anyagosztályokat a következő öt azonosítási osztályú rendszerbe foglalták:

I. Osztály. Olyan cikkek, amelyeket a személyi állomány és az állatok - tekintet nélkül a

harcban vagy a terepviszonyokban beállt helyi változásokra - megközelítőleg azonos mértékben
fogyasztanak, pl.: élelmiszer és takarmány.

II. Osztály. Olyan ellátási anyagok, amelyek javadalmazásait a szervezeti és eszköz

állománytáblák határozzák meg, pl.: ruházat, fegyverek, szerszámok, tartalék alkatrészek,
gépjárművek.

III. Osztály. Mindennemű hajtó- és kenőanyag (üzemanyag), kivéve a repülőgépek

működtetésére, vagy az olyan fegyvereknél, mint a lángszórók, alkalmazott anyagokat(pl.: benzin,
tüzelőolaj (gázolaj), zsírok, szén és koksz).

III. a. Osztály. A repülőgép üzem- és kenőanyagok (üzemanyag).

IV. Osztály. Olyan ellátási anyagok, amelyek kezdeti javadalmazásait a jóváhagyott

táblázatokban nem szabályozták. Rendszerint ide tartoznak az erődítési és építési anyagok,
csakúgy, mint a kezdeti kiadásra jogosult (II. osztályú) anyagokkal azonos cikkek táblán felüli
mennyiségei, mint pl.: a többlet-gépjárművek.

V. Osztály. A lőszerek, robbanó- és vegyi anyagok összes típusa.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

150
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

GLOSSARY OF ABBREVIATIONS

This Glossary contains abbreviations and acronyms used in this document as well as others
commonly used in joint and combined operations. A comprehensive list of NATO abbreviations is
contained in AAP-15.

A
AAP Allied Administrative Publication
ACCIS Automated Command and Control Information System
ACE Allied Command Europe
ACLANT Allied Command Atlantic
ACROSS ACE Resources Optimisation Software System
ACS Aircraft Cross Servicing
ACTORD Activation Order
ACTREQ Activation Request Message
ACTWARN Activation Warning Message
AD ACE Directive
ADAMS Allied Deployment and Movement System
ADP Automated Data Processing
ADR Annual Defence Review
ADR Airfield Damage Repair
ADR GR Annual Defence Review General Report
AJP Allied Joint Publication
ALP Allied Logistic Publication
ALSS Advanced Logistics Support Site
AMCC Allied Movement Co-ordination Centre
AOO Area of Operation
AOR Area of Responsibility
AP Allied Publication
APOD Airport of Debarkation

B
BDM Battle Decisive Munitions
BDR Battle Damage Repair
BPL Basic Priority List

C
CC Component Command
CCIS Command, Control and Information Systems
CE Crisis Establishment
CECC Civil Emergency Crisis Cell
NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT
151
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
CIS Communication and Information Systems
CJ Combined Joint
CJFACC Combined Joint Force Air Component Commander
CJFLCC Combined Joint Force Land Component Commander
CJPS Combined Joint Planning Staff
CJTF Combined Joint Task Force
CLD Communications Logistic Depot
C-M Council Memorandum

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

Ez a rövidítés jegyzék a dokumentumban alkalmazott, valamint az összhaderőnemi és a

többnemzeti hadműveletekben általánosan használt rövidítéseket és betűszavakat tartalmazza. A
NATO rövidítések átfogó listája az AAP-15 című kiadványban található.
A
AAP Szövetséges adminisztratív kiadvány
ACCIS Automatizált vezetési és irányítási információs rendszer
ACE Szövetséges erők európai főparancsnoksága
ACLANT Szövetséges erők Atlanti-óceáni főparancsnoksága
ACROSS Európai szövetséges főparancsnokság erőforrásokat optimalizáló szoftver rendszere
ACS Repülőgépek kölcsönös kiszolgálása
ACTORD Aktiválási parancs
ACTREQ Aktivizálási kérelem
ACTWARN Aktivizálási figyelmeztetés
AD Szövetséges erők európai parancsnoksága direktívája
ADAMS Szövetséges felvonulási és mozgatási rendszer
ADP Automatizált adatfeldolgozás
ADR Éves védelmi felülvizsgálat
ADR Repülőtéri károsodás kijavítása
ADR GR Éves védelmi felülvizsgálat általános jelentés
AJP Szövetséges összhaderőnemi kiadvány
ALP Szövetséges logisztikai kiadvány
ALSS Előretolt logisztikai támogatási helyszín
AMCC Szövetséges mozgatási koordinációs központ
AOO Hadműveleti terület
AOR Felelősségi körzet
AP Szövetséges kiadvány
APOD Kirakó (Kirakási) repülőtér

BDM Meghatározó harci lőszerek

BDR Harci helyszíni javítás
BPL Alap elsőbbségi jegyzék

CC Komponens parancsnokság
CCIS Vezetési, irányítási (C2) és információs rendszerek
CE Válság állománytábla
NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT
152
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
CECC Polgári szükségállapoti válság iroda
CIS Hírközlési és információs rendszerek
CJ Többnemzeti összhaderőnemi
CJFACC Többnemzeti összhaderőnemi erők légi komponens parancsnoka
CJFLCC Többnemzeti összhaderőnemi erők szárazföldi komponens parancsnoka
CJPS Többnemzeti összhaderőnemi tervező törzs
CJTF Többnemzeti összhaderőnemi alkalmi harci kötelék
CLD Logisztikai utánpótlási raktár
C-M Tanácsi emlékeztető

COA Course of Action

COMEDS Committee of the Chiefs of Military Medical Services
COMMIT Common Item Material Management
CONOPS Concept of Operation
COP Contingency Operation Plan
CP Capability Package
CRO Crisis Response Operation
CSD Communications Support Depot
CSS Combat Service Support
C2 Command and Control
C4I Consultation, Command, Control, Communication and Information

D
DOS Days of Supply
DPC Defence Planning Committee
DPPDefence Planning Process
DPQ Defence Planning Questionnaire
DR Defence Review
DRC Defence Review Committee
DRR Defence Requirements Review

E
EAPC Euro-Atlantic Partnership Council
EDI Electronic Data Interchange
EOC Essential Operational Capabilities
EU European Union

F
FG Force Goals
FLPC Final Logistic Planning Conference
FLS Forward Logistic Sites
FP Force Proposals
FPG Functional Planning Guide
FPGL Functional Planning Guide Logistics
FSP Forward Support Point (Communications)

G
GBAD Ground Based Air Defence
GOP Bi-SC Guidelines for Operational Planning

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

153
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
H
HN Host Nation
HNS Host Nation Support
HNSA Host Nation Support Arrangements
HOC Head of Contracts (SC)
HRF High Readiness Forces

COA Tevékenység menete (iránya), Tevékenységi rend változat

COMEDS Katonai egészségügyi szolgálatfőnökök értekezlete
COMMIT Közös felhasználású termékek anyaggazdálkodása / Közös anyagkezelés
CONOPS Hadműveleti elgondolás
COP Váratlan események hadműveleti terve
CP Képesség csomag
CRO Válság reagáló hadműveletek
CSD Kommunikációs támogató raktár
CSS Harci kiszolgáló támogatás
C2 Vezetés és irányítás
C4I Konzultáció, vezetés, irányítás, híradás és információ

DOS Napi anyagfelhasználási norma (Napi ellátmány)

DPC Védelmi tervező bizottság
DPP Védelmi tervező eljárás
DPQ Védelmi tervezési kérdőív
DR Védelmi felülvizsgálat
DRC Védelmi felülvizsgálati bizottság
DRR Védelmi követelmények felülvizsgálata

EAPC Euro - atlanti partnerségi tanács

EDI Elektronikus adatcsere
EOC Lényeges hadműveleti képességek
EU Európai Unió

FG Haderőfejlesztési célkitűzések
FLPC Záró logisztikai tervező értekezlet
FLS Előretolt logisztikai helyszínek
FP Haderőfejlesztési ajánlások
FPG Funkcionális tervezési útmutató (irányelv)
FPGL Funkcionális logisztikai tervezési útmutató (irányelv)
FSP Előretolt ellátó (utánpótlási) pont

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

154
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
GBAD Földi bázisú légvédelem
GOP Két főbb NATO parancsnokság közös hadműveleti tervezési irányelvei

HN Befogadó nemzet
HNS Befogadó nemzeti támogatás
HNSA Befogadó nemzeti támogatás egyezmények
HOC Szerződéskötésekért felelős vezető
HRF Magas készenléti szintű erők
HQ Headquarters

I
IC Infrastructure Committee
ICC Infrastructure Co-ordination Cell
ID Initiating Directive
ILPC Initial Logistics Planning Conference
IMS International Military Staff
IO International Organisation
IS International Staff
IST Inland Surface Transport
J
J Joint
JFE Joint Force Engineer
JFC Joint Force Commander
JSB Joint Service Board
JSRC Joint Sub-Regional Command/Commander
L
LCC Logistic Co-ordination Centre
LN Lead Nation
LOC Lines of Communication
LOGBASE Logistic Data Base
LOGFAS Logistics Functional Area Services
LOGREP Logistic Reporting System
M
M&T Movement and Transportation
MAT-2 Medical Analysis Tool - Version 2
MB Military Budget
MBC Military Budget Committee
MC Military Committee
MEDCC Medical Co-ordination Cell
MF Military Function
MG Ministerial Guidance
MHE Materiel Handling Equipment
MILU Multinational Integrated Logistic Unit
MIMU Multinational Integrated Medical Unit
MJLC Multinational Joint Logistic Centre
MLPC Main Logistics Planning Conference
MMR Minimum Military Requirement

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

155
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

HQ Parancsnokság, Központ, Főparancsnokság

IC Infrastrukturális bizottság
ICC Infrastrukturális koordinációs elem
ID Indító direktíva
ILPC Indító logisztikai tervező értekezlet
IMS Nemzetközi katonai törzs
IO Interoperabilitási célkitűzések
IS Nemzetközi titkárság/ törzs
IST Szárazföldi földfelszíni szállítás

J Összhaderőnemi
JFE Összhaderőnemi műszaki erők
JFC Összhaderőnemi erők parancsnoka
JSB Összhaderőnemi haderőnemi bizottság
JSRC Összhaderőnemi szubregionális parancsnokság / parancsnok

LCC Logisztikai koordinációs központ

LN Vezető nemzet
LOC Utánpótlási vonalak
LOGBASE Logisztikai adatbázis
LOGFASS Logisztikai funkcionális területi alrendszer
LOGREP Logisztikai jelentési rendszer

M&T Mozgatás és szállítás

MAT-2 Egészségügyi elemző program - 2. változat
MB Katonai költségvetés
MBC Katonai költségvetési bizottság
MC Katonai bizottság
MEDCC Egészségügyi koordinációs központ
MF Katonai funkció
NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT
156
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
MG Miniszteri irányelvek
MHE Anyagmozgató eszközök
MILU Többnemzeti integrált logisztikai egység
MIMU Többnemzeti integrált egészségügyi egység
MJLC Többnemzeti összhaderőnemi logisztikai központ
MLPC Fő logisztikai tervező értekezlet
MMR Katonai minimum követelmények

MN DDP Multinational Detailed Deployment Plan

MNLC(A) Multinational Logistic Centre (Air)
MNLC(L) Multinational Logistic Centre (Land)
MNLC(M) Multinational Logistic Command (Maritime)
MNMF Multinational Maritime Force
MOSES Medical Operational Support Evaluation System
MOU Memorandum of Understanding
MSA Mutual Support Agreement (or Arrangement-UK)
MSA Mission Subsistence Allowance

NAC North Atlantic Council

NACOSA NATO CIS Operating and Support Agency
NADB NATO Ammunition Database
NAMSA NATO Maintenance and Supply Agency
NATO North Atlantic Treaty Organisation
NC3A NATO Consultation, Command and Control Agency
NDSS NATO Depot & Support System
NFS NATO Force Structure
NGO Non-Governmental Organisation
NLSE NAMSA Logistic Stock Exchange
NMA NATO Military Authority
N-MCRL NATO Master-Cross Reference List
NNTCN Non-NATO Troop Contributing Nations
NPS NATO Pipeline System
NPS NATO Precautionary System
NPSM NATO Precautionary System Manual
NSE National Support Element
NSIP NATO Security Investment Programme

O
OLRC Operations and Logistics Review Conference
O&M Operation and Maintenance
OPCOM Operational Command
OPCON Operational Control
OPLAN Operation Plan
OPP Operational Planning Process
OSCE Organisation for Security and Co-operation in Europe
P
PARP PfP Planning and review Process
NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT
157
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
PfP Partnership for Peace
PMC Personnel, Mail and Cargo
POL Petroleum, Oil and Lubricants

R
RACO Regional Allied Contracting Office

MN DDP Többnemzeti részletes telepítési terv

MNLC(A) Többnemzeti (légi) logisztikai központ
MNLC(L) Többnemzeti (szárazföldi) logisztikai központ
MNLC(M) Többnemzeti (haditengerészeti) logisztikai parancsnokság
MNMF Többnemzeti haditengerészeti erő
MOSES Hadműveleti egészségügyi támogató-értékelő rendszer
MOU Egyetértési nyilatkozat
MSA Kölcsönös támogatási egyezmény (megállapodás- Brit)
MSA Küldetés alatti létfenntartási illetmény

NAC Észak-atlanti tanács

NACOSA NATO híradó és információs rendszereket működtetőés támogató ügynökség
NADB NATO lőszer adatbázis
NAMSA NATO fenntartási és ellátási ügynökség
NATO Észak-atlanti szerződés szervezete
NC3A NATO konzultációs, vezetési és irányítási ügynökség
NDSS NATO raktározási és támogatási rendszer
NFS NATO haderő szerkezet
NGO Nem kormányzati szervezet
NLSE NAMSA logisztikai készlet börze
NMA NATO katonai hatóság
N-MCRL NATO kereszthivatkozási jegyzék
NNTCN Csapatokat felajánló nem NATO nemzetek
NPS NATO csővezeték rendszer
NPS NATO megelőzési rendszer
NPSM NATO megelőzési rendszer kézikönyve
NSE Nemzeti támogató elem
NSIP NATO biztonsági beruházási program

OLRC Hadműveleti és logisztikai felülvizsgálati értekezlet

O&M Működtetés és fenntartás
OPCOM Hadműveleti vezetés
OPCON Hadműveleti irányítás
OPLAN Hadműveleti terv
OPP Hadműveleti tervezési folyamat
OSCE Európai biztonsági és együttműködési szervezet (EBESZ)

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

158
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
P

PARP PfP tervezési és felülvizsgálati folyamat

PfP Partnerség a békéért/ Békepartnerség
PMC Személyi állomány, posta és szállítmány (rakomány)
POL Hajtó-, kenő- és üzemanyag(ok)

RACO Regionális szövetséges szerződéskötő iroda

RC Regional Command/Commander
RPG Regional Planning Guide (RC)
RS Role Specialisation
RSN Role Specialist Nation
RSOM Reception, Staging and Onward Movement

S
SACEUR Supreme Allied Commander Europe
SACLANT Supreme Allied Commander Atlantic
SC Strategic Command/Commander
SCEPC Senior Civil Emergency Planning Committee

SFC Single Fuel Concept

SHAPE Supreme Headquarters Allied Powers Europe
SHARE Stock Holding and Asset Requirements Exchange
SN Sending Nation
SNLC Senior NATO Logisticians’ Conference

SOC Strategic Operation Centre

SOFA Status of Forces Agreement
SOR Statement of Requirements
SPG Stockpile Planning Guidance (SC)
SPG Specific Planning Guide (JSRC)
SPOD Sea Port of Debarkation
SRB Senior Resource Board
STANAG Standardisation Agreement (NATO)

TCN Troop Contributing Nation

TFC Theatre Financial Controller
TFHE Tactical Fuel Handling Equipment
THOC Theatre Head of Contracts
TOA Transfer of Authority
TOE Table of Organisation and Equipment
TOPFAS Tool for Operational Planning, Force Activation and Simulation
TPLSS Third Party Logistic Support Services

UN United Nations

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

159
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

RC Regionális parancsnok(ság)
RPG Regionális tervezési irányelv (útmutató)
RS Szerepkörre szakosodás
RSN Szerepkörre szakosodott nemzet
RSOM Fogadás, állomásoztatás és előre mozgatás

SACEUR Szövetséges hatalmak európai legfelsőbb parancsnoka

SACLANT Szövetséges hatalmak atlanti-óceáni legfelsőbb parancsnoka
SC Hadászati parancsnok(-ság)
SCEPC Védelem polgári tervezési főbizottság

SFC Egységes üzemanyag koncepció

SHAPE Szövetséges hatalmak európai legfelsőbb parancsnoksága
SHARE Raktári készlet és eszközigények cseréje
SN Küldő nemzet
SNLC NATO logisztikai vezetők értekezlete
SOC Hadászati műveleti központ
SOFA Fegyveres erők jogállására vonatkozó egyezmény
SOR Szükségletek jegyzéke
SPG Készletképzés tervezési irányelv
SPG Specifikus tervezési irányelv
SPOD Kirakási (Kirakodási) tengeri kikötő
SRB Felsőbb szintű erőforrás bizottság
STANAG Szabványosítási egyezmény

TCN Csapatokkal hozzájáruló nemzet (ország)

TFC Hadszíntéri pénzügyi ellenőr
TFHE Harcászati üzemanyag kezelő eszközök
THOC Szerződéskötések hadszíntéri vezetője
TOA Jogkör átadás
TOE Szervezeti és eszköz állománytábla
TOPFAS Hadműveleti tervezés, erők aktiválási és szimulációs eszközei
TPLSS Harmadik fél által nyújtott logisztikai támogató kiszolgálás

UN Egyesült Nemzetek (Szövetsége)

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT
160
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

GLOSSARY OF TERMS AND DEFINITIONS

allied joint operation

An operation carried out by forces of two or more NATO nations, in which elements of more than
one service participate. (AJODWP 96)

combat service support

The support provided to combat forces, primarily in the fields of administration and logistics.
(AAP-6 & MC 319/1)

combined joint operation

An operation carried out by two or more military forces of two or more allied nations acting
together for the accomplishment of a single mission.

command

1. The authority vested in an individual of the armed forces for the direction, co-ordination,
and control of military forces.
2. An order given by a commander; that is, the will of the commander expressed for the
purpose of bringing about a particular action.
3. A unit, or units, an organisation, or an area under the command of one individual.
4. To dominate by a field of weapon fire or by observation from a superior position.
5. To exercise a command. “commander” (AAP-6)

co-ordinating authority

The authority granted to a commander or individual assigned responsibility for co-ordinating

specific functions or activities involving forces of two or more countries or commands, or two or
more services or two or more forces of the same service. He has the authority to require
consultation between the agencies involved or their representatives, but does not have the authority
to compel agreement. In case of disagreement between the agencies involved, he should attempt to
obtain essential agreement by discussion. In the event he is unable to obtain essential agreement
he shall refer the matter to the appropriate authority. (AAP-6 & MC 319/1)

cross-servicing

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

161
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
That servicing performed by one service or national element for other services or national elements
and for which the other services or national elements may be charged. (AAP-6)

doctrine

Fundamental principles by which the military forces guide their actions in support of objectives. It
is authoritative but requires judgement in application. (AAP-6)

SZAKKIFEJEZÉSEK ÉS MEGHATÁROZÁSOK JEGYZÉKE

allied joint operation = szövetséges összhaderőnemi hadművelet

Két vagy több NATO ország fegyveres erői által végrehajtott hadművelet, amelyben egynél több
haderőnem elemei vesznek részt. (AJODWP 96)

combat service support = harc kiszolgáló támogatás

A harcoló erők számára elsődlegesen az igazgatás és a logisztika területén nyújtott támogatás.

(AAP-6 & MC 319/1)

combined joint operation = többnemzeti összhaderőnemi hadművelet

Egyetlen közös feladat végrehajtása érdekében együtt tevékenykedő két vagy több szövetséges
ország, két vagy több fegyveres ereje által végrehajtott hadművelet.

command = parancsnokság, parancs, vezetés

1. A fegyveres erők irányítása, vezetése és koordinálása céljából egy személyre ráruházott

felelősség.
2. Egy parancsnok által kiadott parancs, mely a parancsnok akaratának kifejezése egy
meghatározott tevékenység végrehajtására.
3. Egy egyén parancsnoksága alatt lévő egység vagy egységek, szervezet vagy terület.
4. Fegyvertűzzel vagy egy uralgó pozícióból való figyeléssel uralni egy területet.
5. A parancsnokságot gyakorolni. “parancsnok” (AAP-6)

co-ordinating authority = koordinációs jogkör

Két vagy több ország vagy parancsnokság erőit, illetve két vagy több haderőnemet, vagy
ugyanannak a haderőnemnek két vagy több szervezetét érintő, meghatározott funkciók vagy
tevékenységek koordinálására felelőssé tett parancsnok vagy egyén számára biztosított jogkör. A
parancsnokot felhatalmazták a résztvevő felekkel, vagy azok képviselőivel való konzultáció
összehívására, de az egyezmény kikényszerítésére már nem. A résztvevő felek közötti egyet nem
értés esetén kísérletet kell tennie a létfontosságú egyezmény tárgyalásos úton való létrehozására.
Abban az esetben, ha a fontos egyezmény létrehozására képtelen, az ügyet az illetékes elöljáró elé
kell utalnia. (AAP-6 & MC 319/1)

cross-servicing = kölcsönös szervizelés (kölcsönös kiszolgálás)

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT
162
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

Egy haderőnem vagy nemzeti elem által más haderőnemek vagy nemzeti elemek részére nyújtott
szolgáltatás, amiért a másik haderőnemeket vagy nemzeti elemeket költségtérítésre kötelezhetik.
(AAP-6)

doctrine = doktrína

A katonai erőket a célkitűzéseik támogatására végrehajtott tevékenységeikben irányító alapelvek.

Felhatalmazó jellegű, de az alkalmazása döntést igényel. (AAP-6)

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

163
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
enabling forces

National and multinational support forces necessary to facilitate the deployment and initial
employment of combat forces.

force commander

A general term applied to a commander authorised to exercise an appropriate level of command

authority or operational control over a force.

force surgeon - see “theatre surgeon”

host nation

A nation which receives the forces and/or supplies of allied forces and organisations located on,
operating in, or transiting through its territory. (MC 334/1)

host nation support

Civil and military assistance rendered in peace, emergencies, crisis and conflict by a Host Nation to
allied forces and organisations which are located on, operating in or transiting through the Host
Nation’s territory. Arrangements concluded between the appropriate authorities of Host Nations
and sending nations and/or NATO form the basis of such assistance. (MC334/1)

infrastructure engineering

The construction or repair of facilities for the support and control of operational forces.

interoperability

The ability of Alliance forces and, when appropriate, forces of Partner and other nations to train,
exercise and operate effectively together in the execution of assigned missions and tasks.
(AAP-6)

joint force commander

A general term applied to a commander (e.g. COMAJF) authorised to exercise command authority
or operational control over a joint force.

lead nation

For logistics, when one nation assumes responsibility for procuring and providing a broad spectrum
of logistic support for all or a part of the multinational force and/or headquarters. Compensation
and/or reimbursement will then be subject to agreements between the parties involved. The lead
nation may also assume the responsibility to co-ordinate logistics of other nations within its
functional and regional area of responsibility. (MC 319/1)

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

164
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
enabling forces = biztosító / támogató erők

A harcoló erők felvonulásának és kezdeti alkalmazásának megkönnyítéséhez szükséges nemzeti és

többnemzeti támogató erők.

force commander= az erők parancsnoka

Az erők felett a megfelelő szintű parancsnoki hatáskört vagy a hadműveleti irányítás jogkörét
gyakorló parancsnokra alkalmazott általános szakkifejezés.

force surgeon – lásd a “theatre surgeon” címszó alatt

host nation= befogadó nemzet

Egy nemzet, amely fogadja az erőket és/ vagy ellátja a hadművelet során területén átvonuló vagy
oda telepített szövetséges erőket és szervezeteket. (MC 334/1)

host nation support = befogadó nemzeti támogatás

A befogadó nemzetek által békeidőszakban, válság vagy háború esetén, a területükön elhelyezkedő,
illetve átvonuló szövetséges erők és szervezetek számára nyújtott polgári és katonai segítség. A
befogadó nemzet, a küldő nemzet és/ vagy a NATO megfelelő hatóságai között megkötött
megállapodások biztosítják az alapot a támogatáshoz. (MC 334/1)

infrastructure engineering = infrastruktúra műszaki biztosítása

A hadműveleti erőket támogató és irányító létesítmények építése vagy javítása.

interoperability = interoperabilitás (együtt alkalmazhatóság)

A szövetséges erők és amikor alkalmas, a partner vagy más nemzetek erőinek képessége a
képzéshez, gyakorláshoz és a meghatározott missziók és feladatok végrehajtásában a hatékony
együttműködéshez..(AAP-6)

joint force commander = összhaderőnemi erő parancsnoka

Egy összhaderőnemi erő feletti vezetési jogkör vagy hadműveleti irányítási jogkör gyakorlásával
felruházott parancsnokra (pl.: COMAJF = szövetséges összhaderőnemi erő parancsnok)
alkalmazott általános szakkifejezés.

lead nation = vezető nemzet

A logisztikára vonatkozóan: egy nemzet a többnemzeti erő egésze vagy egy része és/vagy a
parancsnokság számára felvállalja a beszerzés és a széles körű logisztikai támogatás biztosításának
a felelősségét. A kompenzáció és/vagy a költségtérítés azután az érintett felek közötti
megállapodások tárgyát képezi. A vezető nemzet a funkcionális és a regionális felelősségi területén
belül magára vállalhatja a más nemzetek logisztikai koordinálásának felelősségét is. (MC 319/1)
NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT
165
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
The science of planning and carrying out the movement and maintenance of forces. In its most
comprehensive sense, the aspects of military operations which deal with:

a. design and development, acquisition, storage, transport, distribution, maintenance,

evacuation and disposition of materiel;
b. transport of personnel;
c. acquisition, construction, maintenance, operation and disposition of facilities;
d. acquisition or furnishing of services; and
e. medical and health service support. (AAP-6 & MC 319/1)

maintenance

1. All action taken to retain materiel in or to restore it to a specific condition. It includes:

inspection, testing, servicing, classification as to serviceability, repair, rebuilding, and reclamation.
2. All supply and repair action taken to keep a force in condition to carry out its mission.
(AAP-6)

medical advisor

A medical officer (doctor) with wide medical, military and staff experience, assigned to a command
HQs staff in order to ensure proper consultation on, and recognition of, all matters affecting
medical operational planning and the forces’ health. The Medical Advisor has at all times the right
of direct access to the HQ Commander. Also see “Theatre Surgeon”.

movement

Movement is the activity involved in the change in location of equipment, personnel or stocks as
part of a military operation. Movement requires the supporting capabilities of mobility,
transportation, infrastructure, movement control and support functions. (MC 319/1)

movement control

The planning, routing, scheduling and control of personnel and cargo movements over lines of
communication. (AAP-6 & MC 319/1)

multinational forces

Forces of more than one nation under a NATO commander or non-NATO commander within a
NATO-led operation. (MC 319/1)

multinational integrated logistic support

Two or more nations agree to provide logistic assets to a multinational logistic force under
operational control of a NATO commander for the logistic support of a multinational force. (MC
319/1)

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

166
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
logistics = logisztika

A haderő mozgatásának és fenntartásának tervezésével és végrehajtásával foglalkozó tudomány. A

legszélesebb értelmezésben az alábbi katonai tevékenységi területekre terjed ki:

a. tervezés és fejlesztés, beszerzés, raktározás, szállítás, elosztás, fenntartás-karbantartás,

kiürítés és az anyagok kiosztása;
b. személyek szállítása;
c. létesítmények vásárlása vagy építése, karbantartása, működtetése és elosztása;
d. szolgáltatások beszerzése vagy nyújtása; és
e. az orvosi, valamint az egészségügyi szolgáltatás biztosítása. (AAP-6 & MC 319/1)

maintenance = karbantartás; fenntartás; technikai kiszolgálás

1. Az anyagi eszközöknek egy meghatározott állapotban való fenntartására, illetve az abba való
visszaállítására irányuló összes tevékenység. Magában foglalja: a szemlét, az ellenőrző próbát, a
kiszolgálást, a használhatóság szerinti osztályba sorolást, a javítást, az átalakítást és a helyreálltást.
2. Egy erőnek a feladatát végrehajtani képes állapotban való tartása érdekében végzett összes
ellátási és javítási tevékenység. (AAP-6)

medical advisor = egészségügyi tanácsadó

Az egészségügyi hadműveleti tervezést és az erők egészségi állapotát befolyásoló összes ügy

felismerése és az ezekkel kapcsolatos szakszerű konzultációk biztosítása érdekében a
parancsnokság törzsébe beosztott, széleskörű orvosi, katonai, és törzs tapasztalatokkal rendelkező
egészségügyi (orvos) tiszt. Az egészségügyi tanácsadónak joga van bármikor közvetlenül a
parancsnokság parancsnokához fordulni. Lásd még a “Theatre Surgeon” címszó alatt.

movement = mozgatás (szállítás)

A mozgatás az eszközöknek, a személyi állománynak vagy az anyagi készleteknek a katonai

tevékenység részét képező helyváltoztatását jelentő tevékenység. A mozgatás megköveteli a
mozgékonysági, szállítási, infrastrukturális és a mozgatás-irányítási képességeket, valamint a
támogatási funkciókat. (MC 319/1)

movement control = mozgatás/ mozgás irányítás

A személyi állomány és a szállítmányok utánpótlási vonalakon történő mozgatásának tervezése,

útvonal kijelölése, ütemezése és irányítása. (AAP-6 & MC 319/1)

multinational forces = többnemzeti erők

Egynél több nemzetnek egy NATO vezetésű hadműveleten belül egy NATO parancsnok, vagy egy
nem NATO parancsnok alárendeltségében lévő erői. (MC 319/1)

multinational integrated logistic support = többnemzeti integrált logisztikai támogatás

Két vagy több ország megegyezik abban, hogy a többnemzeti erő támogatása érdekében logisztikai
erőket-eszközöket biztosítanak a NATO parancsnok hadműveleti irányítása alatt álló többnemzeti
logisztikai erő részére. (MC 319/1)
NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT
167
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
multinational integrated logistic unit (MILU)

A Multinational Integrated Logistic Unit (MILU) is formed when two or more Nations agree, under
operational control (OPCON) of a NATO Commander, to provide logistic support to a
multinational force.

multinational integrated medical unit (MIMU)

No official definition yet approved.

multinational joint logistic centre (MJLC)

A logistic staff developed to execute the Joint Force level plans and policies of the CJ4. It is a
management and executive staff responsible for the execution of the logistic guidance and direction
given by the Force Commanders headquarters. This is of particular importance when it is collocated
with or integrated in a HQ in order to ensure a clear delineation of responsibilities.

multinational logistics

The overarching term for the different modes to logistically support operations other than purely
national, such as Multinational Integrated Logistic Units, Role Specialisation and Lead Nation
logistic support. (MC 319/1)

mutual support agreement (MSA)

A way of ensuring that nations involved in a NATO operation can support one another without the
need to negotiate bi-lateral agreements with all other participating nations, or to face lengthy delays
while higher level legal documents are exchanged. The two principles of theatre mutual support:
(1) That no person or equipment belonging to a participating nation within a NATO led force shall
be denied support from another participating nation, provided that the support is available and can
be provided without unacceptable operational risk to the donor, and (2) That any participating
nation whose personnel and equipment receive support from another shall make restitution, in cash
or in kind, for the goods or services that they receive.

national logistic support

A nation takes full responsibility for procuring and providing logistic support to her forces. This
support can be provided on a solely national basis and/or through bilateral or multilateral
agreements with other nations, NATO or other organisations as appropriate. (MC 319/1)

national military authority

The government agency, such as a ministry of defence or service ministry, empowered to make
decisions on military matters on behalf of its country. This authority may be delegated to a
military or civilian group or individual at any level appropriate for dealing with allied commanders
or their subordinates. (AAP-6)

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

168
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
multinational integrated logistic unit= többnemzeti integrált logisztikai egység

A többnemzeti integrált logisztikai egységet (MILU) két vagy több nemzet egyetértésével alakítják
meg a NATO parancsnok hadműveleti irányítása (OPCON) alatt a többnemzeti erők logisztikai
támogatásának biztosítására.

multinational integrated medical unit= többnemzeti integrált egészségügyi egység

Még nincs hivatalosan elfogadott defínició.

multinational joint logistic centre= többnemzeti összhaderőnemi logisztikai központ

A logisztikai törzset az összhaderőnemi logisztikai törzs (CJ4) összhaderőnemi tervei és irányelvei

végrehajtására hozták létre. Ez az irányító és végrehajtó törzs felelős az erők parancsnoksága által
kiadott logisztikai útmutató és utasítás végrehajtásáért. Ez különösen fontos, amikor besorolják
vagy integrálják a parancsnokságba a felelősség tiszta körvonalazásának biztosítása céljából.

multinational logistics = többnemzeti logisztika

A nem tisztán nemzeti jellegű logisztikai támogatási tevékenységek - mint pl.: a többnemzeti
integrált logisztikai támogatás, a szerepkörre szakosodott támogatás és a vezető nemzeti logisztikai
támogatás- különböző módszereit átfogó szakkifejezés. (MC 319/1)

mutual support agreement (MSA) = kölcsönös támogatási egyezmény

Egy módszer, amellyel biztosítható, hogy a NATO hadműveletben érintett országok támogathassák
egymást az összes többi résztvevő nemzettel való kétoldalú egyezmények tárgyalásának
szükségessége, illetve a magasabb szintű jogi dokumentumok kicserélésére való várakozás miatti
hosszas késedelmek nélkül. A hadszíntéri kölcsönös támogatás két alapelve: (1) a NATO vezette
erőn belüli résztvevő nemzethez tartozó személyi állománytól vagy eszköztől nem lehet
megtagadni egy másik résztvevő nemzet támogatását, feltéve, hogy a támogatás igénybe vehető és
azt a támogatást nyújtóra vonatkozó elfogadhatatlan hadműveleti kockázat nélkül lehet biztosítani.
(2) Bármely résztvevő nemzetnek, melynek a személyi állománya és eszközei egy másik nemzettől
kapnak támogatást, a kapott árukat vagy szolgáltatásokat készpénzben vagy természetben vissza
kell térítenie.

national logistic support = nemzeti logisztikai támogatás

Egy nemzet teljes felelősséget vállal az erői logisztikai támogatásának megszerzéséért és

biztosításáért. Ezt a támogatást az adott helyzettől függően egyedül nemzeti alapon és/vagy más
nemzetekkel, NATO illetve más szervezetekkel megkötött két- vagy többoldalú megállapodások
útján lehet biztosítani. (MC 319/1)

national military authority = nemzeti katonai hatóság

A katonai ügyekben az országa nevében döntést hozó kormányhivatal, mint pl. a Védelmi
Minisztérium vagy a Katonai Szolgálati Minisztérium. Ezt a jogkört át lehet adni a szövetséges
parancsnokokkal vagy azok alárendeltjeivel kapcsolatban lévő, bármilyen megfelelő szintű katonai
vagy polgári személyekből álló csoport vagy egyén számára. (AAP-6)

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

169
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

national support element (NSE)

Any national organisation or activity that supports national forces which are part of the NATO
force. NSEs are OPCON to the national authorities, they are not normally part of the NATO force.
Their mission is nation-specific support to units and common support that is retained by the nation.
NSEs are asked to co-ordinate and co-operate with the NATO commander and the Host Nation. If
the operational situation allows for a reduction, greater co-operation and centralisation of services
among NSEs could produce significant savings.

operational control

The authority delegated to a commander to direct forces assigned so that the commander may
accomplish specific missions or tasks which are usually limited by function, time, or location; to
deploy units concerned, and to retain or assign tactical control of those units. It does not include
authority to assign separate employment of components of the units concerned. Neither does it, of
itself, include administrative or logistic control. (AAP-6 & MC 319/1)

operation order

A directive, usually formal, issued by a commander to subordinate commanders for the purpose of
effecting the co-ordinated execution of an operation. (AAP-6)

operation plan

A plan for a single or series of connected operations to be carried out simultaneously or in

succession. It is usually based upon stated assumptions and is the form of directive employed by
higher authority to permit subordinate commanders to prepare supporting plans and orders. The
designation ‘plan’ is usually used instead of ‘order’ in preparing for operations well in advance. An
operation plan may be put into effect at a prescribed time, or on signal, and then becomes the
operation order. (AAP-6)

property accounting

Process to ensure that accountability and responsibility are formally delegated to responsible
persons and that they maintain a verifiable record of all transactions involving NATO equipment
and property. For CIS equipment the ADP tool is MRCS module of NDSS that is in use in the RC
CIS Depots. For the deployed forces, the ADP tool is DFPAD, portable version of MRCS. Both can
be used for any type of equipment.

reallocation

The provision of logistic resources by the military forces of one nation from those deemed “made
available” under the terms incorporated in appropriate NATO documents, to the military forces of
another nation or nations as directed by the appropriate military authority. (AAP-6 & MC 319/1)

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

170
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

national support element (NSE) = nemzeti támogató elem

A NATO erő részét képező nemzeti erőket támogató bármilyen nemzeti szervezet vagy
tevékenység. A nemzeti támogató elemek (NSEs) a hadműveleti irányítás (OPCON) tekintetében a
nemzeti elöljáró szervek alá tartoznak és rendszerint nem részei a NATO erőnek. A feladatuk az
egységek nemzet-specifikus támogatása, valamint a nemzet által megtartott közös támogatás
végrehajtása. A nemzeti támogató elemeket (NSEs) felkérik a NATO parancsnokkal és a befogadó
nemzettel való koordinációra és együttműködésre. Ha a hadműveleti helyzet lehetővé teszi a
csökkentést, a nagyobb együttműködés és a szolgáltatásoknak a nemzeti támogató elemek (NSEs)
közötti centralizálása jelentős megtakarításokat eredményezhet.
operational control = hadműveleti irányítás
Egy parancsnokra átruházott jogkör az alárendeltségébe utalt erők olyan irányítására, hogy a
parancsnok meghatározott, általában a funkció, idő vagy az elhelyezkedés által korlátozott
bevetéseket vagy feladatokat teljesíthessen; továbbá az érintett erők bevetésére, valamint az ezen
egységek harcászati irányításának megtartására vagy átadására. A hadműveleti irányítás nem
tartalmazza az érintett egységek elemeinek külön alkalmazásra való kijelölési jogkörét, továbbá az
adminisztratív vagy logisztikai irányítást sem. (AAP-6 & MC 319/1)
operation order = hadműveleti parancs
A parancsnok által, egy hadművelet koordinált végrehajtásának a kivitelezése céljából, az alárendelt
parancsnokok részére rendszerint hivatalos formában kiadott direktíva. (AAP-6)
operation plan = hadműveleti terv
A különálló, vagy az egymáshoz kapcsolódó harctevékenységek egyidejű vagy egymást követő
végrehajtására irányuló terv. Rendszerint meghatározott feltevéseken alapul és az elöljáró által
alkalmazott direktíva formája lehetőséget nyújt az alárendelt parancsnokok számára a támogatási
tervek és parancsok elkészítésére. A hadműveletekre jó előre történő felkészülés során rendszerint a
“plan” (terv) megnevezést használják az “order” (parancs) helyett. Egy hadműveleti terv egy előre
meghatározott időpontban vagy jelre léphet érvénybe és azután már hadműveleti parancsnak
számít. (AAP-6)
property accounting= javak elszámolása
Az eljárás biztosítja, hogy a felelősségre vonhatóságot és a felelősséget formailag ráruházzák a
felelős személyekre és ők tartsák karban minden tranzakció ellenőrizhető okmányait, beleértve a
NATO felszerelést és eszközöket. A kommunikációs és informatikai rendszer (CIS) - eszközök
automatizált adatátviteli eljárás (ADP) mobil jelentő és irányító rendszer (MRCS) – eszköz
modulja a NATO raktári ellátó rendszer (NDSS) a hadászati parancsnokság kommunikációs és
informatikai rendszer (RC CIS) törzsei használatában. A telepített erők részére az automatizált
adatátviteli eljárás (ADP) a telepíthető erők tulajdonelszámolási berendezés (DFPAD) eszköze, a
mobil jelentő és irányító rendszer (MRCS) hordozható változata. Mindkettő használható bármilyen
típusú felszereléshez.

reallocation = újraelosztás

A logisztikai erőforrásoknak az egyik ország katonai erői által egy másik ország vagy országok
katonai erői számára az illetékes katonai hatóság utasítása szerint, a megfelelő NATO

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

171
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
dokumentumokban foglalt feltételek alapján “rendelkezésre bocsátott”-nak minősített
erőforrásokból történő biztosítása. (AAP-6 & MC 319/1)

redistribution

The utilisation of logistic resources after Transfer of Authority (TOA) necessary for the fulfilment
of the commander’s combat missions. The logistic resources are designated in peacetime and will
become assigned to the NATO commander in crisis and conflict. (Note: The definitive source
addressing “Redistribution” is MC 319/1.) (MC 319/1)

resupply

The act of replenishing stocks in order to maintain required levels of supply. (AAP-6 & MC 319/1)

role specialisation

One nation assumes the responsibility for procuring a particular class of supply or service for all or
a part of the multinational force. Compensation and/or reimbursement will then be subject to
agreements between the parties involved. (MC 319/1)

sending nation

A nation deploying its forces, supplies and/or national components of multinational forces and
requesting the use of Host Nation logistic and other support during transit through or employment
on the Host Nation’s territory. (MC 334/1)

support

The action of a force, or portion thereof, which aids, protects, complements, or sustains any other
force. (AAP-6)

STANAG

The record of an agreement among several or all the member nations to adopt like or similar
military equipment, ammunition, supplies and stores; and operational, logistic, and administrative
procedures. National acceptance of a NATO allied publication issued by the Military Agency for
Standardisation (MAS) may be recorded as a Standardisation Agreement (STANAG). (AAP-6)

standardisation

Within NATO, the process of developing concepts, doctrines, procedures and designs to achieve
and maintain the most effective levels of compatibility, interoperability, interchangeability and
commonality in the fields of operations, administration and materiel. (AAP-6)

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

172
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

redistribution = újraosztás

A parancsnok harci feladatai teljesítéséhez szükséges logisztikai erőforrásoknak jogkör átadás

(TOA) utáni felhasználása. A logisztikai erőforrásokat még a békeidőszakban jelölik ki és a válság
vagy a konfliktus idején utalják azokat a NATO parancsnok alárendeltségébe. (Megjegyzés: a “
Átcsoportosítás” meghatározás hivatalos forrása az MC 319/1.) (MC 319/1)

resupply = utánpótlás, feltöltés, kiegészítés, utánszállítás

Az anyagi készletek megkövetelt szintjének fenntartása érdekében végzett tevékenység. (AAP-6 &
MC 319/1)

role specialisation = szerepkörre szakosodás

Egy ország felvállalja a többnemzeti erő teljes egésze vagy egy része számára egy meghatározott
anyagosztály vagy szolgáltatás beszerzési felelősségét. A kompenzáció és/vagy költségtérítés
ezután az érintett felek közötti megállapodások tárgyát fogják képezni. ((MC 319/1)

sending nation = küldő nemzet

A nemzeti erőket és/ vagy a többnemzeti erők nemzeti komponenseit küldő, illetve azok
telepítésében résztvevő nemzet, mely igényli a befogadó nemzet logisztikai vagy más jellegű
támogatását a fogadó nemzet területén vagy az azon való áthaladás alatt. (MC 334/1)

support = támogatás

Egy erő vagy annak egy része által végrehajtott, bármilyen más erő megsegítésére, védelmére,
kiegészítésére vagy fenntartására irányuló tevékenység. (AAP-6)

STANAG = szabványügyi egyezmény

A többség vagy az összes tagállam közötti írásos egyezmény, az egyforma vagy a hasonló katonai
eszközök, lőszerek, ellátási anyagok és készletek, továbbá hadműveleti, logisztikai és
adminisztratív eljárások elfogadására. A NATO katonai szabványosítási hivatal (MAS) által
kibocsátott NATO szövetséges kiadványt a nemzeti elfogadása után szabványügyi egyezménynek
(STANAG) nevezzük. (AAP-6)

standardisation = szabványosítás

A NATO-n belül a működési, igazgatási és anyagi területeken a kompatibilitás, az interoperabilitás

(együttalkalmazhatóság), a csereszabatosság és az egységesség leghatékonyabb szintjeinek elérése
és fenntartása érdekében végrehajtásra kerülő koncepciók, doktrínák, eljárások és tervezések
fejlesztési folyamata. (AAP-6)

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

173
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

strategic mobility

The capability to move forces and their associated logistic support quickly and effectively over long
distances. This can be between theatres (inter-theatre), between regions (inter-region), or beyond
NATO’s AOR. (MC 319/1)

sustainability

The ability of a force to maintain the necessary level of combat power for the duration required to
achieve its objectives. (AAP-6 & MC 319/1)

theatre surgeon (synonymous with force surgeon)

A medical officer assigned as Medical Advisor to the Joint Force Commander. In addition to his
responsibility and capacity as a Medical Advisor, he sets the medical policy for the operation,
provides medical input to operational and logistic planning, gives technical directions to the
MEDCC and supervise/co-ordinates medical issues throughout the JOA.

transportation

The means of conveyance to move forces, equipment, personnel and stocks, including the requisite
materials handling equipment. (MC 319/1)

troop contributing nation

In this document, the term Troop Contributing Nation is used for nations contributing troops/forces
to an operation.

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

174
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

strategic mobility = hadászati mozgékonyság

Az erőknek és a hozzájuk tartozó logisztikának a nagy távolságokra történő gyors és hatékony
mozgatási vagy szállítási képessége. Ez történhet a hadszínterek között (inter-theatre =
hadszíntérközi), a régiók között (inter-region = régióközi), illetve a NATO felelősségi körzetén
(AOR) kívül. (MC 319/1)

sustainability = harcképesség fenntartó képesség (fenntarthatóság)

Egy erőnek a célkitűzései teljesítéséhez megkívánt időszakra szükséges harci erő szint fenntartási
képessége (AAP-6 & MC 319/1)

theatre surgeon (synonymous with force surgeon) = hadszíntéri vezető orvos (a haderő vezető
orvos szinonimája)

A hadszíntér parancsnokához egészségügyi tanácsadóként beosztott orvos tiszt. Az egész-ségügyi

tanácsadói felelőssége és kapacitása mellett kidolgozza a hadművelet egészségügyi irányelvét,
biztosítja az egészségügyi adatokat a hadműveleti és logisztikai tervezéshez, technikai irányítást
nyújt az egészségügyi koordinációs központ (MEDCC) részére, továbbá az összhaderőnemi
hadműveleti területen átfogóan felügyeli / koordinálja az egészségügyi kérdéseket.

transportation = szállítás

Az erők, eszközök, személyi állomány és az anyagi készletek továbbításának az eszközeit jelenti,

beleértve a be- és kirakáshoz szükséges anyagmozgató berendezéseket is. (MC 319/1)

troop contributing nation = csapattal hozzájáruló nemzet

Ebben a dokumentumban a „csapatokkal hozzájáruló nemzet” terminus arra a nemzetre használt,

mely csapatokkal/ haderővel járul hozzá a hadműveletekhez. (AAP-6 & MC 319/1)

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

175
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

REFERENCE PUBLICATIONS
C-M(2001)44 NATO Policy for Co-operation in Logistics
MC 55/3 Readiness and Sustainability Factors
MC 94/3 NATO Military Exercises
MC 161 The General Intelligence Estimate
MC 288 Military Input to Ministerial Guidance
MC 299 MC Guidance for Defence Planning
MC 317/1 (MD) The NATO Force Structures
MC 319/1 NATO Principles and Policies for Logistics
MC 326/1 Medical Support, Precepts and Guidance for NATO
MC 327/2 NATO Military Policy for Non-Article 5 Crisis Response Operations
MC 328/1 NATO’s Military Co-operation Guidance
MC 334/1 NATO Principles and Policies for HNS Planning
MC 336/2 NATO Principles and Policies for Movement and Transportation
MC 343 NATO Military Assistance to International Disaster Relief Operations
MC 389/1 Military Committee Policy on NATO’s Combined Joint Task Force (CJTF)
Capability
MC 400/2 Military Implementation of the Alliance’s Strategic Concept
AAP-6 NATO Glossary of Terms and Definitions
AAP-15 NATO Glossary of Abbreviations
NATO Logistics Handbook
NATO Precautionary System (NPS) Manual
AJP-01 Allied Joint Doctrine
AJP-3 Allied Joint Operations
AJP-4.4 Allied Joint Movement and Transportation Doctrine

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

176
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

REFERENCIA KIADVÁNYOK

C-M(2001)44 NATO Policy for co-operation in Logistics

(NATO logisztikai együttműködési irányelvek)
MC 55/3 Readiness and Sustainability Factors
(Készenléti és harcképesség fenntartási tényezők)
NC 94/3 NATO Military Exercises
(NATO katonai gyakorlatok)
MC 161 The General Intelligence Estimate
(Az általános felderítői előrejelzés)
MC 288 Military Input to Ministerial Guidance
(Katonai adatbevitel a Miniszteri Irányelvekhez (Útmutatóhoz))
MC 299 MC Guidance for Defence Planning
(A védelmi tervezés katonai bizottsági útmutatója)
MC 317/1 NATO Force Structures
(A NATO haderőstruktúrák)
MC 319/1 NATO Principles and Policies for Logistics
(A NATO logisztikai alap- és irányelvei)
MC 326/1 Medical Support, Precepts and Guidance for NATO
(A NATO egészségügyi támogatása, előírásai és irányelve)
MC 327/2 NATO Military Policy for Non-Article 5 Crisis Response Operations
(A nem 5. cikkely szerinti válságreagáló hadműveletek NATO katonai irányelvei)
MC 328/1 NATO’s Military Co-operation Guidance
(NATO katonai együttműködési útmutató)
MC 334/1 NATO Principles and Policies for HNS Planning
(A befogadó nemzeti támogatás tervezésének NATO alap- és irányelvei)
MC 336/2 NATO Principles and Policies for Movement and Transportation
(A NATO mozgatási és szállítási alapelvek és irányelvek)
MC 343 NATO Military Assistance to International Disaster Relief Operations
(A katasztrófák következményeit felszámoló nemzetközi tevékenységek részére
nyújtott NATO katonai segítség)
MC 389/1 Military Committee Policy on NATOs Combined Joint Task Force (CJTF)
Capability
(Katonai bizottsági irányelvek a NATO többnemzeti összhaderőnemi alkalmi harci
kötelék képességéhez)
MC 400/2 Military Implementation of the Alliance’s Strategic Concept
(A szövetség hadászati koncepciójának katonai megvalósítása)
AAP-6 NATO Glossary of Terms and Definitions
(A NATO szakkifejezések és meghatározások szógyűjteménye)
AAP-15 NATO Glossary of Abbreviations
(NATO rövidítésgyűjtemény)
NATO Logistics Handbook
(NATO logisztikai kézikönyv)
NATO Precautionary System (NPS) Manual
(NATO megelőzési rendszer kézikönyv)
AJP-01 Allied Joint Doctrine
(Szövetséges összhaderőnemi doktrína)
AJP-3 Allied Joint Operations
(Szövetséges összhaderőnemi hadműveletek)
AJP-4.4 Allied Joint Movement and Transportation Doctrine
NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT
177
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)
(Szövetséges összhaderőnemi mozgatási és szállítási doktrína)

AJP-4.5 Allied Joint Host Nation Support Doctrine and Procedures

AJP-4.6 Multinational Joint Logistic Centre Doctrine
AJP-4.10 Allied Joint Medical Support Doctrine
ALP-.1 Multinational Maritime Force (MNMF) Logistics (formerly ALP-11)
ALP-4.2 Land Forces Logistic Doctrine (formerly ALP-9(C))
ALP-3 Air Forces Logistic Doctrine (formerly ALP-13)
Bi-SC Concept for Implementation of the Military Aspects of PfP
Bi-SC Functional Planning Guide Logistics (FPGL)
Bi-SC Guidelines for Operational Planning (GOP)
Bi-SC Reporting Directive 80-3, Volume V - Logistic Reports
ACLANT Infrastructure Manual
ACLANT Maritime Medical Planning Guidance for NATO (MMPG)
AD 60-70 Procurement of Military Budget Funded Property and Services
AD 60-80 Property Accounting and Control
AD 80-53 ACE Directive Aircraft Cross-servicing Programme
AD 85-6 Organisation and SOP of the ACE Logistic Co-ordination Centre
AD 85-8 ACE Medical Support Principles, Policies and Planning Parameters
Bi-SC Stockpile Planning Guidance (Bi-SC SPG)
UN OSM United Nation’s Operation Support Manual

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

178
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

AJP-4.5 Allied Joint Host Nation Support Doctrine and Procedures

(Szövetséges összhaderőnemi befogadó nemzeti támogató doktrína és eljárások)
AJP-4.6 Multinational Joint Logistic Centre Doctrine
(Többnemzeti összhaderőnemi logisztikai központ doktrína)
AJP-4.10 Allied Joint Medical Support Doctrine
(Szövetséges összhaderőnemi egészségügyi támogató doktrína)
ALP-4.1 Multinational Maritime Force (MNMF) Logistics (formerly ALP-11)
(Többnemzeti haditengerészeti erők logisztikája)
ALP-4.2 Land Forces Logistic Doctrine (formerly ALP-9(c))
(Szárazföldi haderőnemi logisztikai doktrína)
ALP-4.3 Air Forces Logistic Doctrine (formerly ALP-13)
(Légierő haderőnemi logisztikai doktrína)
Bi-SC Concept for Implementation of the Military Aspects of PfP
(Békepartnerség katonai aspektusú végrehajtásának koncepciója)
Bi-SC Functional Planning Guide Logistics (FPGL)
(Logisztikai funkcionális tervezési útmutató)
Bi-SC Guidelines for Operational Planning (GOP)
(Hadműveleti tervezési irányelvek)
Bi-SC Reporting Directive 80-3, Volume V- Logistic Reports
(80-3-as jelentési direktíva 5. fejezet- logisztikai jelentések)
ACLANT Infrasturcture Manual
(Infrastrukturális kézikönyv)
ACLANT Maritime Medical Planning Guidance for NATO (MMPG)
(A NATO haditengerészeti egészségügyi tervezési útmutatója (irányelve))
AD 60-70 Procurement of Military Budget Funded Property and Services
(A katonai költségvetés által finanszírozott javak és szolgáltatások beszerzése)
AD 60-80 Property Accounting and Control
(A javak elszámolása és ellenőrzése)
AD 80-53 ACE Directive Aircraft Cross-service Programme
(Európai szövetséges főparancsnokság direktívája a légijármű keresztszervizelési
programra)
AD 85-6 Organization and SOP of the ACE Logistic Co-ordination Centre
(Az európai szövetséges főparancsnokság logisztikai koordinációs központjának
szervezete és állandó érvényű működési eljárásai)
AD 85-8 ACE Medical Support Principles, Policies and Planning Parameters
(Az európai szövetséges főparancsnokság egészségügyi támogatási alap-és
irányelvei, valamint tervezési paraméterei)
Bi-SC Stockpile Planning Guidance (Bi-SC SPG)
(Készletképzés Tervezési Irányelv)
UN OSM United Nation’s Operations Support Manual
(ENSZ Műveletek támogató kézikönyve)

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

179
 NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

AJP-4(A)

Készült: 1 példányban
Egy pédány: 179 lap
Itsz.: 0509
Ügyintéző (tel): Varga Ferenc mk. őrgy (571-63)
Sokszorosítva: példányban
Egy példány: 90 lap
Kapják: az MH Összhaderőnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokság
vonatkozó elosztója szerint

NATO UNCLASSIFIED/ NATO NYÍLT

180
 VII. Évfolyam 4. szám - 2012. december

Venekei József
venekei.jozsef@uni-nke.hu

NATO LOGISZTIKA ÉS A NATO MŰVELETI TÁMOGATÁSI LÁNC

MENEDZSMENT

Absztrakt

A NATO logisztikai rendszere tulajdonképpen nem más, mint a tagországok

logisztikai képességeinek az összessége, melyet olyan ügynökségek, tanácsok,
testületek és fórumok támogatnak, melyek szövetségi szinten felelősek azoknak a
feladatoknak a megtervezéséért, megszervezéséért és végrehajtásáért, melyek
nemzeti szinten történő végrehajtása a termelési és a fogyasztói logisztika
feladatát képezik. A NATO műveleti támogatási lánc menedzsment koncepciót
elsőként egy NATO tervezési konferencia keretében fogalmazták meg 2006-ban
annak érdekében, hogy a NATO különböző műveleteinek végrehajtása során nyert
tapasztalatai alapján növeljék a logisztikai támogatás hatékonyságát. A koncepció
elméleti és gyakorlati alapjai a polgári életben már megteremtődtek, ezeket az
alapokat kellett a NATO logisztikai támogatási rendszerébe átültetni. Cikkemben
a NATO műveleti támogatási lánc menedzsment koncepció elveinek a
gyakorlatban történő megvalósulását mutatom be a brit Összhaderőnemi Ellátási
Lánc Koncepció működésén keresztül.
System of NATO Logistics can be described as a complex entirety of Logistic
capabilities of the member states, that are supported by the councils, bodies and
forums who are responsible for the planning and execution of the tasks done by
producer’s and consumer logistics on national level. NATO Operational Support
Chain Concept was drew up first in 2006 on a NATO planning conference with
the aim to put the lessons learned from the previous NATO operations into the
practice. raising this way the overall level of effectiveness of logistic support.
Theoretical and practical fundaments of the concept has already been created in
civilian life so the main task was to put theese fundaments into the NATO logistic
support system. In my article I demonstrate the realization of the NATO
Operational Support Management Concept in the practice throughout the
operation of the British Joint Supply Chain Concept.

Kulcsszavak: NATO logisztika, NATO műveleti támogatási lánc menedzsment,

Összhaderőnemi Ellátási Lánc Koncepció ~ NATO Logistics, NATO Operational
Support Chain Management, Joint Supply Chain Concept

62
 BEVEZETŐ

A logisztika nem új keletű fogalom, a hadászatban jelent meg. Már az Ókorban is nagy
jelentőséget tulajdonítottak a haderők mozgatásának, a felszerelésének és ellátásának. A
logisztika fejelődésének feltárása a hadtörténelem egyik olyan területe, amellyel eddig nem
foglalkoztak eléggé a szakemberek. A logisztika történetét nem lehet csak az elnevezés
alapján vizsgálni abban a korban és abban a hadseregben, amikor ezt az elnevezést használták
a haderő szükségletei kielégítésére. A logisztikai szemlélet fokozatosan terjedt el a polgári
életben, napjainkra ellátási lánc menedzsment részét képezi.
Az ellátási lánc menedzsment a logisztikánál jóval bonyolultabb, komplexebb, információs
rendszerekre épülő tevékenység, amely magába foglalja a gyártást, a marketing
tevékenységet, a finanszírozást, az üzleti kapcsolatok menedzselését, és kockázat-megosztást.
Az ellátási lánc működtetésének számos módja van, ami hatékonyabbá teszi annak
működését, de egységes séma véleményem szerint nem létezik, hiszen a külső és belső
információk, gazdasági folyamatok, folyamatosan befolyásolják vagy befolyásolhatják a lánc
menedzselését. Azonban kiemelhetünk néhány olyan elemet, amely ma, és feltételezhetően a
jövőben is segíteni fogja az ellátási lánc menedzsment fejlődését. Ilyen elemek a láncon belüli
hatékony kommunikáció, a vevőorientáció, a fogyasztói kapcsolat menedzsment és a gyors
alkalmazkodó képesség, melyek nem tekinthetők az ellátási lánc menedzsment alapvető
feltételeinek, de közvetítő és koordináló funkciójuk segítségével interdiszciplináris vagy
multidiszciplináris módon, hatékonyan fejtik ki hatásukat.
Az alapvető különbség a civil és műveleti ellátási lánc működtetése között az, hogy míg a
civil ellátási láncok működtetésének célja a profitszerzés, addig a műveleti ellátási lánc
végpontján nem a vevő áll, hanem a katona, az általa működtetett haditechnika illetve katonai
objektum, és célja nem a profitszerzés, hanem minden esetben a művelet sikeres végrehajtása
vagy a harc sikeres megvívása. [2] A műveleti ellátási lánc elemeit nem a tulajdonosok,
hanem a láncot alkotó logisztikai csomópontok képviselik, melyek meghatározott
hierarchikus rendszert alkotnak.

NATO LOGISZTIKA

A hadsereg és a gazdasági élet polgári szereplői közötti kapcsolat hosszú történelmi múltra
tekint vissza. Az állandó hadseregek fenntartása, ellátása komolyan igénybe veszi az egyes
országok költségvetését és gazdasági erőforrásait, ugyanakkor elmondható, hogy jó
lehetőséget biztosít egy sor olyan polgári cégnek, vállalkozásoknak, melyek részt vesznek a
hadsereg ellátásában. Ezek a cégek, vállalatok vagy különböző szolgáltatásokat nyújtó
vállalkozások akár a műveleti ellátási lánc szereplőivé is válhatnak. A jelenkori gazdasági
helyzetben, mikor a védelmi tárcák költségvetése csökkenő tendenciát mutat és a
rendelkezésre álló védelmi kiadások korlátozottak, kiemelt fontossággal bír a katonai és a
polgári erőforrások hatékony kezelése. Meg kell teremteni a lehetőséget a polgári erőforrások
maximális kihasználására, de ugyanakkor megfelelő egyensúlyt kell kialakítani a hadsereg
önfenntartó képessége és a civil szférából származó kiegészítő ellátási források között. Ez a
fajta harmonikus egyensúly lehetővé teszi a költségkímélő ellátást, a rendelkezésre álló
erőforrások optimális felhasználását és megfelelő alapot biztosít a műveleti támogatási lánc
hatékony működtetéséhez.
A NATO-ban elfogadott definíció szerint „A logisztika az erők mozgatásának és
fenntartásának tervezési és végrehajtási tudománya”, mely a legáltalánosabb értelmezésben a
következő katonai műveletek végrehajtásával foglalkozik:
− anyagtervezés- és fejlesztés, beszerzés, raktározás, szállítás, elosztás, fenntartás,
karbantartás, eltávolítás és ártalmatlanítás;

63
 − személyszállítás;
− létesítmények beszerzése, működtetése és karbantartása;
− szolgáltatások megrendelése és biztosítása;
− egészségügyi szolgáltatások biztosítása.
Az AAP-6-ban szereplő meghatározás lefedi a NATO szervezete különböző területeinek
felelősségi köreit. Mégis van néhány olyan terület, amelynek közelebbi meghatározásához új
definíciókat alkalmaztak, mint például a termelői és a fogyasztói vagy felhasználói logisztika.
A termelői (gyártási) logisztika az alapanyag-raktártól - a termelési folyamaton keresztül –
a késztermék-raktárig terjedő anyagáramlást tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi. Az anyag-
, és információáramlás végigköveti a termelési folyamat minden fázisát, beleértve az egyes
fázisok közötti esetleges közbenső tárolást, várakozást is. A technológiai folyamat és a
gyártmányok bonyolultságától függően az anyagáramlás különböző bonyolultságú hálózatot
képez. Ennek megfelelően a logisztikának ez az alrendszere foglalkozik a kutatással,
tervezéssel, fejlesztéssel, gyártással, a szabványosítás és az interoperabilitás kérdéseivel, a
minőségbiztosítással, a pótalkatrészek beszerzésével, a kodifikációval és a haditechnikai
eszközök és felszerelések biztonsági szabványaival.
A fogyasztói vagy felhasználói logisztika a logisztika azon alrendszere, amely a
késztermék átvételével, raktározásával, szállításával, technikai kiszolgálásával,
működtetésével, a hadfelszerelések elosztásával foglalkozik és az integrált logisztikai
tevékenység keretében a termelői logisztikával szorosan együttműködve részt vesz a katonai
képesség építés és a haderő fenntartása logisztikai tervezési feladataiban. Ebből következik,
hogy a fogyasztói vagy más néven felhasználói logisztikához tartozik a készletek ellenőrzése,
az anyag- és eszköz ellátás, a mozgatási és szállítási feladatok, a haditechnikai eszközök
üzemben tartásához szükséges alkatrészek és fenntartási anyagok beszerzése, a tárolás-
raktározás és az üzemeltetéssel, kezeléssel kapcsolatos szakkiképzések végrehajtása.
A logisztikai támogatás integrált rendszerében a bemenő adatokat, tehát a hadsereg
igényeit és követelményeit a fogyasztói logisztika szervezetei határozzák meg, a kimenő
eredményeket a termelői logisztika szervezetei által végzett hatékony tevékenység biztosítja.
Ennek megfelelően a termelési logisztikát felfoghatjuk úgy, hogy az a fogyasztói logisztika
oldaláról érkező igények meghatározott fokú és mértékű kielégítője és közvetítője.
A termelői és a fogyasztói logisztika viszonyát tovább vizsgálva megállapítható, hogy a két
alrendszer elhatárolása szinte minden NATO tagországban bonyolult feladat. Látható, hogy az
egyes fogalmak alatt értendő tevékenységek akár mindkét alrendszer elemei is lehetnek. A
NATO logisztikai fogalomrendszerében a logisztikai funkciók teljesülési módja és gyakorlati
megvalósulása szerint további két területet különböztet meg, melyeket együttműködői és
többnemzeti logisztikának nevez. Az együttműködői logisztika a nemzeti logisztikai
képességeknek az összegyűjtését foglalja magába. Olyan két és többoldalú termelési és
fogyasztói logisztikai megállapodások összessége, melynek célja a tevékenységek
koordinálásának és ésszerűsítésének alkalmazásával a NATO erők logisztikai biztosításának
optimalizálása.[3] A fő cél, az erőforrások ésszerű felhasználása a gazdaságosság
figyelembevételével a béke-, háborús- és nem háborús katonai tevékenységek logisztikai
támogatása hatékonyságának növelése mellett. Az együttműködő logisztikai tevékenységek
fejlesztése és működtetése a termelői és fogyasztói logisztikai szervezetek széleskörű
együttműködésén keresztül zajlik. A többnemzeti logisztika alatt azokat a nem tisztán nemzeti
jellegű logisztikai támogatási tevékenységeket értjük, mint például a többnemzetiségű
integrált logisztikai támogatás, a szerepkörre szakosodott támogatás és a vezető nemzeti
logisztikai támogatás. [4]
A NATO logisztikai rendszere tulajdonképpen nem más, mint a tagországok logisztikai
képességeinek az összessége, melyet olyan ügynökségek, tanácsok, testületek és fórumok
támogatnak, melyek szövetségi szinten felelősek azoknak a feladatoknak a megtervezéséért,

64
megszervezéséért és végrehajtásáért, melyek nemzeti szinten történő végrehajtása a termelési
és a fogyasztói logisztika feladatát képezik.
A NATO-logisztika elvei az MC 319/2 dokumentumban kerültek meghatározásra, mely a
NATO logisztikával foglalkozó dokumentumainak rendszerében a legmagasabb szintet
foglalja el. Ez a dokumentum a NATO-logisztika elveit a következőkben határozza meg:

1. Felelősség: A nemzeti és a NATO hatóságok kollektív felelősséggel viseltetnek a

NATO nemzetközi tevékenységeinek logisztikai biztosításáért;
2. Ellátás: A nemzeteknek egyedileg, vagy együttműködési egyezményekkel
biztosítaniuk kell béke, válság és háború esetén a NATO rendelkezésére bocsátott erők
logisztikai erőforrásokkal történő ellátását;
3. Együttműködés: A nemzetek és a NATO hatóságok között létfontosságú az
együttműködés;
4. Jogkör: A megfelelő szintű NATO-parancsnokoknak az erők fenntartásához és
azoknak a leghatékonyabb módon való alkalmazásához elegendő jogkört kell
biztosítani a logisztikai erőforrások felett;
5. Elégségesség: A szinteknek és a logisztikai erőforrások szétosztásának elegendőeknek
kell lenniük a béke, válság és háborús helyzetben a szükséges katonai képesség
biztosítására előírt készenléti szintek, az alkalmazási képesség és a mozgékonyság
elérésére;
6. Gazdálkodás: A logisztikai erőforrásokat hatásosan, hatékonyan és gazdaságosan kell
felhasználni;
7. Rugalmasság: A harcoló alakulatok szervezetszerű vagy kijelölt logisztikai
biztosításának, a harcoló alakulatokhoz hasonlóan dinamikusnak, rugalmasnak,
mozgékonynak és alkalmazkodó képesnek kell lennie;
8. Áttekinthetőség: A NATO-erők hatékony vezetéséhez és a kiszolgálásuk
koordinálásához létfontosságú a logisztikai eszközökről a nemzetek által
hozzáférhetővé tett információ.[5]

NATO MŰVELETI TÁMOGATÁSI LÁNC MENEDZSMENT

A NATO műveleti támogatási lánc menedzsment koncepciót elsőként egy NATO tervezési
konferencia keretében fogalmazták meg 2006-ban annak érdekében, hogy a NATO különböző
műveleteinek végrehajtása során nyert tapasztalatai alapján növeljék a logisztikai támogatás
hatékonyságát. A koncepció elméleti és gyakorlati alapjai a polgári életben már
megteremtődtek, ezeket az alapokat kellett a NATO logisztikai támogatási rendszerébe
átültetni.
A NATO korábbi műveleteit független és sok esetben koordinálatlan nemzeti logisztikai
támogatási rendszer alkalmazásával látta el, ami maga után vonta a pénzügyi, felszerelési és
emberi erőforrások nem hatékony felhasználását, a felhasználók és a műveleti parancsnokok
sok esetben nem tették átláthatóvá és korlátozták az ellátási erőforrások elérhetőségét, ami a
készletek indokolatlan felhalmozódásához vezetett. Ezek a tapasztalatok, illetve a NATO
Reagáló Erők hadrendbe állítása és fejlesztése vezetett a NATO logisztikai felfogásának
jelentős átdolgozásához és a műveleti támogatási lánc menedzsment kialakulásához. Az erők
gyors felvonultatásának szükségessége, a befogadó nemzeti támogatás gyakori hiánya
megköveteli a támogatási lánc folyamatos fejlesztését és hatékony alkalmazását a műveleti
területen. A hatékony alkalmazás záloga ugyanúgy, ahogy a civil ellátási láncok esetében egy
kifinomult és széleskörűen alkalmazott információs rendszertámogatás és a teljes ellátási

65
forrás láthatósága (TAV),1 ami lehetőséget biztosít a műveletet irányító parancsnoknak az
ellátásban jelentkező hiányok kezelésére és az ellátási források újraelosztására. Emiatt a
LOGFAS rendszer jövőbeni folyamatos fejlesztése a műveleti támogatási lánc működtetése
szempontjából elengedhetetlen.[6]
A NATO műveleti támogatási lánc általános leírását a 8. számú ábra mutatja.

1. ábra. A NATO műveleti támogatási lánc

(Forrás: NATO ACT 1st Draft, 5 April 2006. 8. p. Fordította: A szerző)
Az ábra főbb jellemzői a következők:
1. A nemzetek a honi területről az összhaderőnemi hadműveleti területre (JOA),2
érkezésükig, illetve az összhaderőnemi hadműveleti területen belül használhatják
mind a saját-, mind pedig a NATO műveleti támogatási láncot a személyi állomány-
, a felszerelés- és az egyes anyagosztályok vonatkozásában;
2. A felszereléseket gyártó cégek (OEM)3 a szükséges cikkeket letárolhatják honi
területen lévő raktári létesítményekben, a nemzeti berakó pontokon (POE),4 vagy
közvetlenül a NATO tengeri és légi berakópontjain létrehozott tároló
létesítményekben (Mounting Base);
3. A nem kormányzati (NGO)5 és más nemzetközi szervezetek (IO)6 által a NATO
rendelkezésére bocsátott erőforrásokat a NATO műveleti támogatási lánc
használhatja, de ezek fölött a nem kormányzati és nemzetközi szervezetek
rendelkeznek;
4. A szükséges cikkek, anyagok és felszerelések stratégiai szállítással kerülnek a NATO
hadműveleti területen elhelyezkedő tengeri- és légi kirakópontjaira, ahonnan a
műveleti területen elhelyezett elosztó körzetekbe kerülnek. Innen igény szerint
kerülnek a műveletben résztvevő felhasználókhoz, javító bázisokhoz;
5. A NATO műveleti támogatási lánc elemeit a tengeri- és légi be- és kirakó pontok, a
hadműveleti területen elhelyezett elosztó pontok, a végfelhasználók-, vagyis a
műveletekben résztvevő kontingensek és azok tároló- és javító létesítményei
alkotják.
1
Total Asset Visibility
2
Joint Operational Area
3
Original Equipment Manufacturer
4
Point of Embarkation (Air-, Sea and Rail)
5
Non Governmental Organization
6
International Organization

66
 A NATO műveleti támogatási lánc alapelvei szoros összhangban vannak az MC 319/2
dokumentumban lefektetett NATO logisztikai elvekkel és a következőkben foglalhatóak
össze:
1. A műveleti támogatási láncon belül az információknak láthatónak kell lenniük a
műveletben résztvevők számára;
2. A műveleti támogatási lánc legyen összetett és rugalmas a lehetséges műveletek
spektrumán keresztül;
3. A műveleti támogatási láncot a műveleti és taktikai felhasználók követelményei
alapján vezetik;
4. A műveleti támogatási láncot a hadművelet összes fázisában következetesen
használni fogják;
5. A műveleti támogatási lánc lefed minden biztosítási területet, beleértve a műszaki-,
egészségügyi- és a civil szolgáltatói ellátási támogatást;
6. A műveleti támogatási lánc nem irányít és ír elő nemzeti rendszereket vagy
folyamatokat;
7. A forrásokat és lehetőségeket a NAMSA7 biztosítja, és ott használják fel, ahol ez
lehetséges és fontos;
8. A műveleti támogatási lánc elég rugalmas, hogy összeegyeztesse a „tőlem” és a
„neked” logisztikát, ha szükséges;
9. A műveleti területen a non-profit és profitorientált logisztikai tevékenység egyaránt
jelen van;
10. Többnemzetiségű logisztikai szervezeteket ott alkalmaznak, ahol annak előnye előre
látható;
11. A műveletek végrehajtása során az egyes nemzetek biztosítják az ellátási forrásaik
feletti teljes átláthatóságot, lehetőséget biztosítva a műveleteket irányító
parancsnokoknak a rendelkezésre álló erőforrások optimális elosztására.
12. Minden résztvevő nemzet a műveleti támogatási láncba veti bizalmát és megbízik a
más nemzetek által működtetett ellátási láncokban.
A műveleti támogatási láncon belüli logisztikai folyamatokat a 2. számú ábra szemlélteti.

2. ábra. A NATO műveleti támogatási lánc logisztikai folyamatai

(Forrás: OLCM Deployment and Sustainment BPM Draft 28. p. Fordította: A szerző)

7
NATO Maintenance and Supply Agency, NATO Fenntartó és Ellátó Ügynökség

67
 A NATO műveleti támogatási lánc logisztikai folyamatain belül a következő jellemzőket
emelem ki:

Vezetési folyamatok
− A vezetési folyamatokon belül kiemelt fontossággal bír a logisztikai irányelvek
pontos megfogalmazása. A NATO-n belül ennek alapdokumentuma az MC 319/2
dokumentum, ami meghatározza a logisztikai támogatás kollektív felelősségi elveit a
NATO-n belül és a műveletekben résztvevő egyes nemzetek között. A NATO
logisztikai irányelvei a legfelsőbb szinten kerülnek kidolgozásra. A NATO
bizottságok, mint például a Logisztikai Bizottság (LC)8 felterjeszti ajánlásait a
Katonai Bizottságnak (MC)9 és az Észak Atlanti Tanácsnak (NAC),10 melyeket
mindkét szervezet jóváhagy;
− A NATO Stratégiai Parancsnokságai a jóváhagyott irányelvek alapján kidolgozzák a
logisztikai tervezéshez szükséges direktívákat és tervezési útmutatókat, amelyeket a
Stratégiai Parancsnokság intézkedéseiben és a STANAG-ekben11 tesznek közzé;
− Stratégiai és hadműveleti szinten a logisztikai koordináció a J4 törzsek 12feladatát
képezi. A NATO logisztikai törzseivel szemben támasztott alapvető követelmény,
hogy minden lehetséges helyzetet figyelembe véve megfelelő és garantált támogatást
nyújtson a hadműveleti tervek elkészítéséhez és jelenlétével biztosítsa a kitelepített
parancsnokságokon a logisztika vezetettségét.

Alap folyamatok
− A NATO-nak és a hozzájáruló nemzeteknek békében-, válság- és konfliktus idején
egyaránt biztosítaniuk kell a logisztikai erőforrásokat a NATO erők számára. Ennek
megfelelően a logisztikai tervezés célja, hogy a szükséges személyi állomány-,
felszerelés- és az egyéb anyagok megfelelő időben és mennyiségben rendelkezésre
álljanak;
− Az információ áramlás a művelet tervezési és végrehatási fázisában kétirányú. A
végrehajtási fázis valós eseményei eltérhetnek a tervezési fázis során meglévő
logisztikai helyzettől, ezért a valós információkat a végrehajtás sikere érdekében az
újratervezés során fel kell használni;
− A logisztika a műveletek minden részére hatást gyakorol. Ahhoz, hogy a műveletben
résztvevő erők sikeresen hajtsák végre küldetésüket, a logisztikai támogatás minden
formáját alkalmazni kell. Ennek megfelelően a logisztikához kapcsolódó külső
területeket (CIMIC, Befogadó Nemzeti Támogatás, Egészségügyi támogatás,
Pénzügyi támogatás) hozzá kell rendelni a logisztikai feladatok végrehajtásához.

Végrehajtói folyamatok
− A NATO műveleti támogatási láncnak biztosítania kell a műveletek végrehajtása
szempontjából kritikusnak minősülő logisztikai erőforrások teljes láthatóságát;
− Az anyagi- és szállító eszközök nyomon követése a honi bázisoktól a hadszíntérig
hozzájárul a logisztikai erőforrások láthatóságának fenntartásához (AAP-51A 13);
− A műveletekben résztvevő erők folyamatos kapcsolatot tartanak fenn a gyártó- és
ellátó szervezetekkel az ellátás folyamatos biztosítása érdekében;
8
Logistics Committeee
9
Military Committee
10
North Atlantic Council
11
Standardisation Agreement
12
Összhaderőnemi Logisztikai Törzs
13
NATO Asset Tracking to be Business Model , NATO Standadization Agreement, 21.01.2010

68
 − A készletek képzése és tárolása magába foglalja a művelet végrehajtásához
szükséges készletek megalakítását, tárolását, szinten tartását és leltározását.

ÖSSZHADERŐNEMI ELLÁTÁSI LÁNC KONCEPCIÓ [7]

Néhány NATO tagállam már átültette a NATO műveleti támogatási lánc menedzsment
koncepcióban megfogalmazott elveket a gyakorlatba. Ebben a folyamatban Nagy Britannia
kiemelkedő szerepet töltött be. Az általuk alkalmazott Összhaderőnemi Ellátási Lánc modell
bizonyította hatékonyságát az elmúlt időszakban végrehajtott- és a jelenleg is folyó koalíciós
műveletek során.
Az Összhaderőnemi Ellátási Lánc tulajdonképpen a védelmi szféra által ellenőrzött anyag-
és eszköz fogadó-, tároló-, elosztó- és továbbító csomópontok hálózata, mely biztosítja a
gyors, valósidejű információk, szolgáltatások és az anyagi készletek áramlását a honi bázisok
és a végfelhasználók között a műveleti képesség kialakítása, fenntartása érdekében.
Az Összhaderőnemi Ellátási Lánc működése szempontjából több szintet különböztet meg
és különböző tervezési időskála alapján működik. Az úgynevezett alap- vagy bázis ellátási
lánc azokat az Összhaderőnemi Ellátási Lánc tevékenységeket foglalja magába, melyek célja
nem egy meghatározott katonai művelet támogatása, hanem a csapatok általános ellátására
használt erőforrások kezelésére irányulnak, továbbá azoknak az infrastrukturális elemeknek és
erőforrásoknak a biztosítási feladatait látja el, melyek a katonai művelet végrehajtása során
nem kerülnek kitelepítésre a műveleti területre, de a műveleti ellátási lánc szempontjából
meghatározó jelentőségűek. Ezek az erőforrások általában a honi bázison találhatók. A
műveleti ellátási lánc tevékenysége az adott műveletben résztvevő erők támogatására irányul.
A hosszú távú ellátási lánc-tervezés a szükséges tőke ráfordítás, erőforrás tervezés
szempontjából 20 éves időtartamra tekint előre. Ez a folyamat az Összhaderőnemi Ellátási
Lánc legmagasabb szintje, mely a stratégiai szintű logisztikai és védelmi tervezési feladatokat
foglalja magába.

3. ábra. Hosszútávú ellátási lánc tervezés

(Forrás: Royal Logistic Corps Operational Handbook, Army Code 71845, Issue 1.0 2007, p.
3-3. Fordította: A szerző)
A műveleti ellátási lánc a frontvonali parancsnokságok (FLCs)14 és a honi területen
működő ipari létesítmények, illetve a Védelmi Minisztérium és annak különböző szervezetei
között működik, és kialakítása során fontos követelmény, hogy zökkenőmentesen integrálja

14
Front Line Commands

69
magába a külső és az úgynevezett függő támogatási lehetőségeket,15 biztosítsa a közvetlen
anyagszállítás lehetőségét az ipari partnerek által a frontvonali parancsnokságokhoz,
számoljon egy hatékony inverz logisztika működtetésével, működése során legyen hatékony
és erősítse a műveletekben résztvevő személyi állománynak az ellátási lánc megbízhatóságába
vetett hitét.
Az ellátási láncot úgy tervezik és építik fel, hogy az megfeleljen az adott katonai művelet
sajátosságainak és alapvetően a művelet fenntartási fázisára koncentrál, melyet a helyszínre
telepített logisztikai csapatok (RLC)16 hajtanak végre.

4. ábra. Az Összhaderőnemi Ellátási Lánc strukturális felépítése(Forrás: Royal Logistic

Corps Operational Handbook, Army Code 71845, Issue 1.0 2007, p. 3-11. Fordította: A
szerző)
Az ábra azokat a kulcsfontosságú érintkező felületeket mutatja be, melyek minden
anyagosztály biztosítási feladataira hatással vannak a honi területen elhelyezkedő ipari
létesítményektől a hadszíntérig bezárólag. A készletek biztosítása nem minden esetben a honi
bázison elhelyezkedő ipari létesítményekből történik. Egyes esetekben a műveleti területhez
közelebb eső, illetve közvetlenül az ott elhelyezkedő forrásból szerződés alapján kerül
biztosításra. Erre jó példa az üzemanyag, amely leggyakrabban a befogadó nemzet által,
szerződés alapján kerül kiszállításra.
A továbbiakban fontosnak ítélem bemutatni azokat a kulcsfolyamatokat, amelyek az
Összhaderőnemi Ellátási Lánc működtetése során meghatározó jelentőséggel bírnak.
A műveletben résztvevő kontingens ellátása a feladatra biztosított készletek, illetve a
kontingens által igényelt szükségletek alapján történik. Az első esetben a készletek a nélkül
kerülnek kiutalásra illetve kiszállításra az adott kontingenshez, hogy az formálisan
leigényelné azt. Ezeket a készleteket a műveleti parancsnokok határozzák meg és a műveleti
területen jelenlévő logisztikai csapatok alakítják meg, tárolják és adják ki. A szükséglet
alapján történő ellátás az ellátásnak egy általánosabb forrása, melynek során a kontingens
készleteinek a pótlása a második lépcsőben elhelyezkedő logisztikai szervezethez benyújtott
igénylés alapján történik. A logisztikai szervezet az általános elsőbbségi kód (SPC)17 és a

15
Magukba foglalják a Befogadó Nemzeti Támogatás, a szerződéseken alapuló logisztikai támogatás, az állami
hivatalok, a nem állami szervezetek és a koalíciós erők által nyújtott támogatást.
16
Royal Logistic Corps
17
Standard Priority Code

70
kiszállítási határidő (RDD)18 figyelembevételével végzi a hiányzó készletek pótlását. Az
ellátási lánc nyolc elsőbbségi kódot különböztet meg, melyek közül négyet békeidőszakban,
négyet pedig a műveletek végrehajtása során alkalmaznak. A műveletek végrehajtása során az
1-es kóddal ellátott szükséglet (SPC 1) kielégítése azonnali prioritást élvez a felmerülő
költségek teljes figyelmen kívül hagyásával. Ilyen esetben a RAF19 gépein kívül polgári
repülőgépek is végezhetik a kiszállítást a műveleti területre és egyéb ügynökségek,
szervezetek is igénybe vehetők az anyagoknak a honi raktárakból, légi kirakó pontokról való
összegyűjtésére és kiszállítására. Egyéb esetekben a készletek pótlása a kiszállítási határidő
figyelembevétel a leggazdaságosabb módon történik.
A műveleti területen tevékenykedő minden egység mellé egy RLC alegység van rendelve,
melynek feladata az adott egység szükségleteinek feldolgozása és biztosítása. Az RLC
alegység úgy van kialakítva, hogy képes legyen a készletlépcsőzési előírásoknak megfelelően
a készletek letárolására az úgynevezett másodlagos raktárban. Mikor az egységtől beérkezik
az igénylés, az RLC alegység megállapítja, hogy rendelkezik-e a szükséges anyagokkal és
eszközökkel. Amennyiben azok nem állnak rendelkezésre a saját raktárában, továbbítja az
adott igénylést a hadszíntéren jelenlévő, más egység érdekében tevékenykedő másodlagos
raktárakhoz. Ha azok sem képesek a szükséges anyagi eszközöket rendelkezésre bocsátani,
továbbítja az igényt a hadszíntéri raktárhoz vagy azon keresztül tovább a honi bázison
elhelyezkedő raktárhoz. A hadszíntéren elhelyezkedő másodlagos raktárak közötti szoros
együttműködés jelentősen növeli az ellátási lánc hatékonyságát, a gazdaságos felhasználást,
csökkenti a szállítási feladatokat a honi bázis és a hadszíntér között és végső soron
megakadályozza az anyagok és eszközök indokolatlan felhalmozását.
A műveleti területen működő RLC logisztikai dandár szervezetszerű alegységei, köztük a
támogató ezred a harmadik lépcsőben helyezkedik el és feladata a hadszíntéri tartalékok
tárolása és kezelése a hadszíntéri raktárban. A logisztikai csapatok jelenlegi struktúrája nem
teszi lehetővé az összes anyagosztályból megalakított készletek tárolását a harmadik
lépcsőben. Amennyiben a szükséglet nem elégíthető ki a hadszíntéri raktárban tárolt
készletekből, továbbításra kerül a honi bázison elhelyezkedő Védelmi Logisztikai
Szervezethez (DLO)20.
Összefoglalva az ellátási lánc kulcsfolyamatait megállapítható, hogy az ellátás a feladatra
biztosított készletek biztosításával (Push) illetve az igényelt szükségletek biztosításával (Pull)
történik. Szükséges azonban megjegyezni, hogy a műveletek kezdeti fázisában (kitelepülés),
illetve a magas intenzitású műveletek végrehajtása során a harctevékenységhez szükséges
készletek (CSups)21 biztosítása a „Push” – elvnek megfelelően történik.

5. ábra. A szükséglet alapján történő ellátás

(Forrás: Royal Logistic Corps Operational Handbook, Army Code 71845, Issue 1.0 2007, p.
3-12. Fordította: A szerző)

18
Required Delivery Date
19
Royal Air Force
20
Defence Logistic Organisation
21
Combat Supplies

71
 Irányítás tekintetében az Összhaderőnemi körzetben települő Összhaderőnemi Logisztikai
Komponens (JFLogC)22 az Összhaderőnemi Műveleti Főnöknek (CJO)23 van alárendelve és
fő feladata a szárazföldi-, haditengerészeti- és a légierő komponensek logisztikai
biztosításának koordinálása, irányítja a tengeri- és légi kirakó pontokon tevékenykedő
logisztikai szervezetek munkáját. Bár a szárazföldi komponens körzetben24 tevékenykedő
logisztikai dandár nem tartozik a közvetlen alárendeltségébe, a művelet különböző fázisaiban
átcsoportosíthatja a rendelkezésre álló logisztikai erőforrásokat a logisztikai támogatás
hatékonyságának növelése érdekében. A logisztikai dandár felel a Szárazföldi komponens
körzetében tevékenykedő csapatok közvetlen logisztikai támogatásáért a művelet fenntartási
fázisában és a Szárazföldi komponens parancsnokának (LCC)25 van közvetlenül alárendelve.
Az Összhaderőnemi Ellátási Lánc strukturális felépítésében26 kiemelt szerepet tölt be az
úgynevezett „Bíbor kapu” és az „Összekötő híd”. Ezeket nem szükséges minden esetben valós
fizikai körzeteknek tekinteni, inkább úgy tekintenek rájuk, mint azokra a folyamatokra,
melyek segítségével a készletek, a felszerelés és a személyi állomány eljut a honi bázisokról a
hadszíntérre.
A „Bíbor kapu”egy olyan, a védelmi logisztikai szervezetek által irányított folyamat, mely
szabályozza anyagok belépését, és azok mindkét irányban történő áramlását az
Összhaderőnemi Ellátási Láncon belül. Ezeknek a folyamatoknak a teljes felügyelete egy
kifinomult, minden haderőnem logisztikai támogatási feladatait magába foglaló informatikai
rendszer működtetését teszik szükségessé. Tény, hogy a műveletek fenntartásához szükséges
készletek már akkor beérkeznek a hadszíntérre, mikor még tart a művelet kitelepítési fázisa. A
„Bíbor kapu” pontosan meghatározza, hogy a kimenő készletek a művelet fenntartási
fázisához vagy kitelepítéshez szükségesek. A „Bíbor kapu” feladatait az elsődleges és a
másodlagos „Bíbor kapu” elosztó pontok működtetésével valósítja meg.

6. ábra. Elsődleges és másodlagos „Bíbor Kapu” elosztó pontok (Forrás: Royal Logistic
Corps Operational Handbook, Army Code 71845, Issue 1.0 2007, p. 3-17. Fordította: A
szerző)

22
Joint Force Logistic Component
23
Chief of Joint Operations
24
Lásd 4. sz. ábra
25
Land Component Commander
26
Lásd 4. sz. ábra

72
 Az anyagok csomagolása és előkészítése a védelmi logisztikai szervezetek és ügynökségek
raktáraiban történik, ahonnan átkerülnek az elsődleges elosztó pontra, a Bicesterben található
Védelmi Elosztási és Raktározási Központba (DSDC)27. Az elsődleges elosztó ponton az
anyagokat előkészítik a szállítmánykövető informatikai rendszerbe történő belépéshez és az
elsőbbségi kód, illetve a szállítókapacitás függvényében továbbítják a megfelelő tengeri és
légi berakó pontokra vagy tovább tárolják. A tengeri és légi berakó pontok körzetében
található másodlagos elosztó ponton (honi bázis) az elsőbbségi kóddal rendelkező anyagokat
nem tárolják, a szállítmánykövető logisztikai informatikai rendszeren történő átvezetés után
átszállítják a hadszíntérre. A hadszíntéri másodlagos elosztó ponton az anyagok
újraregisztrálásra kerülnek a szállítmánykövető rendszerben és az adott elsőbbségi kód
alapján továbbszállítják az igénylőhöz. A hadszíntéri elosztó pont tevékenységét az
Összhaderőnemi Logisztikai Komponens Parancsnoksága (JFLogC HQ) felügyeli és
ellenőrzi.
Az SPC 1 elsőbbségi kóddal ellátott készletek a Védelmi Logisztikai Szervezetek
raktáraiból az elsődleges elosztó pont kihagyásával is beérkezhetnek berakó pontokra. Ebben
az esetben a készletekkel kapcsolatos minden olyan művelet, melyet az elsődleges elosztó
pont hajtott végre, a honi bázison található másodlagos elosztó pontra hárul. Mindkét esetben
a „Bíbor kapu”műveletek a készletek láthatóságára helyezik a hangsúlyt.
Az „Összekötő híd” folyamat segítségével valósul meg az anyagok és a műveletben
résztvevő egységek fizikai értelemben vett átszállítása a berakó pontokról a hadszíntérre. A
végrehajtás nem tisztán logisztikai feladat, abban a szárazföldi-, haditengerészeti- és a légierő
komponens kijelölt csapatai és szervezetei is részt vehetnek. Erre jó példa, mikor a
szállítmány olyan hajózási útvonalon halad, amely nem biztonságos. Ebben az esetben a
haditengerészeti komponens kijelölt kötelékei fogják ellátni az erők védelmét.

ÖSSZEGZÉS

A katonai támogatási lánc elméleti és gyakorlati alapjai a polgári szférában az ellátási láncok
kialakulásával már megteremtődtek, a problémát az jelentette, hogy miként lehet a civil
ellátási láncok alapfogalmait, elveit átültetni a NATO logisztikai rendszerébe. Ezeket a
fogalmakat és elveket illetve a gyakorlati alkalmazásra vonatkozó tapasztalait a NATO
önálló tanulmányokban tette közzé „Supply Chain Management developments in NATO
Nations” és „Recommendations for a NATO Support Chain Management Concept” címekkel.
Sok NATO tagállam már megpróbálta a gyakorlatba is átültetni a NATO műveleti
támogatási lánc koncepcióban megfogalmazott elveket. Ezek közül az országok közül a Nagy
Britannia által alkalmazott Összhaderőnemi Ellátási Lánc modell már bebizonyította
hatékonyságát a korábban- és jelenleg is folyó NATO műveletek során.

Felhasznált irodalom
[1] Horváth Attila - Vélemény Szabó Mihály „Új sztár tudomány a «logisztika«” című
cikkéhez. Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, 3. évf. 2. szám. 2000, 262-272 o.
[2] Báthy Sándor: A katonai logisztikai új kihívásai. Hadmérnök. Budapest, 2006. 7 p.
URL cím: http://hadmernok.hu/kulonszamok/logisztika/bathy.pdf
[3] NATO Logisztikai Kézikönyv
[4] Gáspár Tibor – A TERVEZÉSTŐL A MŰVELETEKIG A katonai logisztika, ZMNE
kiadvány, Budapest 2008

27
Defence Storage and Distribution Centre

73
[5] MC 319/2 NATO Logisztika alap- és irányelvek, határozati dokumentum
[6] Baranyai Virgil – A NATO műveleti támogatási lánc koncepció megvalósulása
napjainkban, Katonai Logisztika, 15. évf. 3. szám, 2007, 78-107 o.
[7] Royal Logistic Corps Operational Handbook, Army Code 71845, Issue 1.0, 2007

74