MHK adatbázis
2144/2002. (V. 6.) Korm. határozat
2144/2002. (V. 6.) Korm. határozat1
a Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági
stratégiájáról2
A Kormány
1. egyetért a magyar nemzeti biztonsági stratégia
létrehozásának szükségességét indokoló körülményekkel;
2. egyetért a Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági
stratégiájában (a továbbiakban: stratégia) foglalt érték- és
érdekrendszer, valamint a stratégiai célok meghatározásával;
3. egyetért a stratégiában részletezett eszközrendszer
meghatározásával és az eszközrendszer további fejlesztését
kijelölő főbb irányvonalakkal;
4. elfogadja a határozat mellékletében foglalt, a ,,Biztonság az
új évezredben – a Magyar Köztársaság Nemzeti Biztonsági
Stratégiája'' című dokumentumot;
5. utasítja a külügyminisztert, a belügyminisztert, a
honvédelmi minisztert, a gazdasági minisztert, a
pénzügyminisztert, a polgári titkosszolgálatokat irányító tárca
nélküli minisztert, valamint a felügyeletük alá tartozó
intézmények vezetőit a stratégiában foglalt feladatok
végrehajtására, az abban meghatározott ágazati stratégiák
elkészítésére.
Határidő: 2002. december 31.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
Melléklet a 2144/2002. (V. 6.) Korm. határozathoz
Biztonság az új évezred küszöbén
a Magyar Köztársaság Nemzeti Biztonsági Stratégiája
Magyarország polgárai békében, biztonságban,
demokráciában és jogállamban kívánnak élni. A biztonság,
értékeink és érdekeink védelme az ország valamennyi
polgárának közös ügye. Magyarországnak az Észak-atlanti
1 Megjelent: Határozatok Tára 2002. évi 16. szám.
2 A határozatot a 2073/2004. (IV. 15.) Korm. határozat 2.
(C) 1993-2020. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó
a Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiájáról
Hatályos: 2002.05.06-tól 2004.04.14-ig
Lekérdezés ideje: 2020.06.02 (15:02)
(C) 1993-2020. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó
Szerződés Szervezetéhez való csatlakozásával és az Európai
Unióba történő integrálódásával minőségileg új szintre
emelkedik az ország biztonsága. Magyarországnak évszázadok
óta először nyílt lehetősége arra, hogy külső nyomás nélkül,
önmaga alakítsa ki stratégiájának irányait és válassza meg
szövetségeseit. Olyan közösségeknek lett a tagja, amelyekben a
tagországok értékrendje azonos, és ennek az értékrendnek a
megvédéséért készek és képesek egymást segíteni.
Az Országgyűlés ötpárti támogatással határozatot fogadott el
[94/1998. (XII. 29.) OGY határozat] a Magyar Köztársaság
biztonság- és védelempolitikájának alapelveiről, amely hosszú
távra meghatározza az ország biztonságpolitikájának alapjait.
Az alapelvekre, valamint a NATO 1999-ben elfogadott
Stratégiai Koncepciójára épül a Magyar Köztársaság nemzeti
biztonsági stratégiája, amelynek rendeltetése, hogy a nemzeti
értékek és érdekek, valamint a nemzetközi környezet és
adottságok alapján megfogalmazza az országot érő
biztonságpolitikai kihívásokat, illetve mindezek alapján
meghatározza a magyar biztonságpolitika stratégiai feladatait.
A nemzeti biztonsági stratégiára épülve készülnek el azok az
ágazati stratégiák – többek között külpolitikai, katonai,
nemzetbiztonsági, gazdasági-pénzügyi, informatika- és
információvédelmi, szociálpolitikai, katasztrófavédelmi vagy
környezetvédelmi területen –, amelyek az átfogóan értelmezett
biztonság terén határozzák meg a teendőket.
1. MAGYARORSZÁG GEOPOLITIKAI ADOTTSÁGAI
1.1. A geopolitikai környezet
A XX. század végén a világpolitikai és a világgazdasági
helyzet alakulását az integráció és dezintegráció, a globalizáció
és a fragmentálódás ellentmondásos és egyidejűleg jelentkező
folyamatai határozták meg. A Szovjetunió felbomlása és
Németország egyesülése egyértelműen jelezte a hidegháború
végét. A nemzetközi politikai rendszer gyökeresen átalakult. A
XX. század utolsó évtizedére a nemzetközi színtéren az
Amerikai Egyesült Államok maradt az egyetlen globális
hatalom, amely a világ jelentős részén rendelkezik érdekekkel,
és ezeket az érdekeket képes is a maga gazdasági, politikai,
diplomáciai és katonai erejével érvényesíteni. Az Egyesült
Államokon kívül létező erőközpontok egyike sem rendelkezik a
globális érdekérvényesítés hasonlóan széles eszköztárával. A
biztonság átfogó értelmezésével párhuzamosan jelentősen
bővült a biztonsági kockázatok köre is. A biztonságpolitika
összetevőiben a hagyományos nemzetállami szereplők mellett
egyre nagyobb szerephez jutnak az ún. nem állami szereplők
(nemzetközi szervezetek, multinacionális vállalatok, nem
kormányzati szervezetek, nemzetközi bűnöző és terrorista
csoportok) is. Ugyancsak új jelenség, hogy a korábban
egyértelműen belbiztonsági körbe sorolt jelenségek – szervezett
bűnözés, kábítószerkereskedelem, terrorizmus – egyre inkább
nemzetközi dimenziót kapnak, ugyanakkor kihatnak a
pontja hatályon kívül helyezte 2004. április 15. napjával.
 -2-
2144/2002. (V. 6.) Korm. határozat
a Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiájáról
Hatályos: 2002.05.06-tól 2004.04.14-ig
biztonságpolitika területére.
A nemzetközi béke és biztonság fenntartása, a
non-proliferáció, az emberi jogok védelme, a gazdasági
együttműködés és fejlesztés, valamint a környezetvédelem
területén megvalósuló kollektív erőfeszítések elsődleges
fórumát az ENSZ és szakosított szervezetei alkotják. Az ENSZ
és a regionális szervezetek, köztük az EBESZ és az Európa
Tanács közötti kapcsolatrendszerben mára jól működő
szereposztás alakult ki a válságkezelés terén. Az ENSZ
elsősorban a Biztonsági Tanácson keresztül ösztönzi az
államok önkéntes koalíciójának szerepvállalását egy-egy olyan
konfliktus rendezésében, amelyben maga a világszervezet nem
vállal közvetlen szerepet.
A NATO az Európát és Észak-Amerikát összekapcsoló
szövetségként Európa stabilitásának meghatározó tényezője. A
NATO kiemelt szerepet játszik Európa és annak közvetlen
környezete biztonságának megőrzésében és továbbra is a
transzatlanti dialógus első számú fóruma marad. A NATO az
egyetlen olyan szervezet, amely az elrettentésen és a védelem
képességén keresztül hatékonyan képes garantálni a tagállamok
katonai biztonságát és védelmét. A Szövetség hagyományos
védelmi funkciójának és képességeinek megőrzése mellett
egyre nagyobb szerepet kap tevékenységében a területének
perifériáján jelentkező potenciális válságok megelőzése és
kezelése, továbbá a partnerség révén a szomszédos régiók
stabilitásának erősítése.
A német egység megteremtése után az Európai Unió
tagországai a 90-es években tovább mélyítették és bővítették
integrációjukat, növelve ezzel az Európai Unió világgazdasági
súlyát és erősítve globális pozícióit. Az Unió közös kül- és
biztonságpolitikája, valamint a Közös Európai Biztonság- és
Védelempolitika fejlesztése megteremtették az alapot az Unió
hangsúlyosabb világpolitikai szerepvállalásához és
válságkezelési képességeinek erősítéséhez. Az Európai Unió és
a NATO közötti együttműködés fokozatos elmélyítése révén
Európa egyre nagyobb szerepet tud vállalni a kontinens
biztonságának és stabilitásának garantálásában. A stabilitás
megőrzésében, illetve helyreállításában mind nagyobb szerep
jut a nem katonai tényezőknek, amelyeket a hatékony
válságkezelés érdekében az EU és a NATO tagállamai a
katonai képességekkel együtt, integrált módon kívánnak
tervezni és alkalmazni. Az európai biztonság nélkülözhetetlen
alapköve mindemellett továbbra is a transzatlanti
együttműködés és a Washingtoni Szerződés 5. cikkelye
érvényességének megőrzése marad.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet
(EBESZ) az egyetlen, földrajzi értelemben átfogó európai
szervezet, amely a biztonság három, egymással szorosan
összefüggő – katonai, gazdasági és humán – dimenzióját
egységesen kezeli. Az EBESZ az európai biztonsági
architektúrában betöltött helye révén a béke megőrzését
elsősorban a válságkezelés nem katonai eszközeivel mozdítja
elő. A szervezet konszenzusos döntéshozatali mechanizmusa
keretében Magyarország valamennyi részes állammal
egyenrangúan törekszik érdekei érvényesítésére.
Oroszország természeti és humán erőforrásai, illetve katonai
potenciálja és ezen belül nukleáris ereje miatt továbbra is a
nemzetközi politika fontos tényezője. Ugyanakkor a sokasodó
gazdasági és társadalmi kérdések megoldása rendkívüli
erőfeszítéseket követel az országtól. A Nyugattal – ezen belül is
az Egyesült Államokkal – való kapcsolatában az
együttműködési tendencia erősödése tapasztalható. Kölcsönös
érdek, hogy Oroszország és az euro-atlanti térség államai és
szervezetei egymás számára stabil és kiszámítható partnerek
(C) 1993-2020. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó
Lekérdezés ideje: 2020.06.02 (15:02)
legyenek.
Közép-Európa országai bekapcsolódtak az európai és
euro-atlanti integrációs folyamatokba. A régió demokratikus
fejlődésben élenjáró országai – köztük Magyarország –
csatlakoztak a NATO-hoz és elérhető közelségbe került európai
uniós tagságuk. A térség többi függetlenségét és szuverenitását
visszanyert állama is egyértelműen elkötelezte magát az
euro-atlanti értékek iránt és kinyilvánította az Európai Unióhoz,
illetve a NATO-hoz történő csatlakozási szándékát.
Törekvéseik révén erősödik a térség stabilitása és biztonsága,
tekintve, hogy a demokrácia és piacgazdaság elmélyítése, a
jószomszédi viszony erősítése feltétele az integrációs
szervezetekhez történő csatlakozásuknak.
A délszláv térségben a demokrácia, a piacgazdaság, illetve az
euro-atlanti értékek országonként jelentősen eltérő ütemben
hódítanak tért. A megoldatlan nemzeti, etnikai, kisebbségi és
vallási problémák kezelése egyelőre nagyon komoly kihívás a
térség államai számára. E régió országai mindeddig nem
találtak átfogó választ a politikai átalakulás, a gazdasági
fejletlenség és a nemzeti, etnikai, vallási, kulturális ellentétek
együttesen jelentkező kihívásaira. A nemzetközi közösség
erőfeszítései jelenleg inkább a helyzet stabilizálására, mintsem
egy végleges rendezés megteremtésére irányulnak. Mindeddig
az 1999-ben meghirdetett Stabilitási Paktum jelenti az egyetlen
átfogó és a hosszú távú rendezés felé mutató utat, a térség
országainak az euro-atlanti struktúrákba történő integrációjának
perspektíváját.
A kelet-európai volt szovjet köztársaságok Európa új,
formálódó zónáját képezik. Ezek az országok eltérő ütemű
társadalmi-gazdasági átalakulási folyamaton mennek keresztül,
ami sok esetben válságokkal jár együtt. Európa és
Magyarország biztonságát jelentős mértékben befolyásolja,
hogy a volt szovjet köztársaságok, különösen Ukrajna milyen
irányban fejlődnek tovább, milyen mértékben sikerül politikai
és gazdasági stabilitásukat és önállóságukat megőrizniük.
Magyarország biztonságát befolyásoló tényező, hogy a
Közép-Ázsiából kiinduló potenciális válságfolyamatok hatásai
nem állnak meg a régió határainál, hanem Oroszországon
keresztül Ukrajna nyugati határainál jelennek meg.
A Földközi-tenger medencéje nemcsak az európai, hanem a
globális biztonság szempontjából is nagy jelentőséggel bír. Az
innen érkező biztonságpolitikai kihívások Magyarországot
korábban közvetlenül nem érintették, azonban egy, a NATO
déli szárnyához tartozó országnak, a biztonsági környezet
alakításáért felelősséget érző közösség tagjának a jövőben
számolni kell a térségből eredő kihívásokkal és a velük
összefüggésben jelentkező feladatokkal.
1.2. Magyarország adottságai és lehetőségei
A Magyar Köztársaság Közép-Európában, földrajzilag és
történelmileg sajátos geopolitikai régióban, Európa
fejlődéstörténeti törésvonalán fekszik, ahol különböző
fejlettségű, kultúrájú és vallású nemzetek és népcsoportok
élnek együtt. Magyarország földrajzi, politikai és gazdasági
értelemben összetett problémákkal néz szembe. Ezek között
kiemelt jelentősséggel bír, hogy a térségbeli nemzeti
kisebbségek – köztük a szomszédos államokban élő több mint
hárommilliós magyar nemzeti kisebbség – helyzete nem minden
esetben az európai normák szerint rendezett.
A 90-es években Magyarország a politikai és gazdasági
rendszerváltással visszatért a parlamentáris demokrácia
értékeihez. A NATO-tagsággal és az európai integrációval
kiszélesedett az ország biztonságpolitikai mozgástere, és
minőségileg új szintet ért el biztonsága. Magyarország aktívan
 -3-
2144/2002. (V. 6.) Korm. határozat
a Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiájáról
Hatályos: 2002.05.06-tól 2004.04.14-ig
kiszélesedett az ország biztonságpolitikai mozgástere, és
minőségileg új szintet ért el biztonsága. Magyarország aktívan
részt vesz mind a regionális, mind az egyetemes nemzetközi
szervezetekben, melyeket érdekei érvényesítéséhez természetes
közegnek tekint, és kész, illetve képes vállalni e tagságokkal
járó kötelezettségeket. Megkülönböztetett figyelmet szentel a
regionális szervezeteknek, többek között azok biztonság- és
bizalomerősítő hatása miatt.
Magyarországon a 90-es években az európai gazdaságba
sokrétűen integrálódó piacgazdasági rendszer és a külföldi
tőkebeáramlásnak, valamint a nemzetközi vállalatok
megjelenésének köszönhetően a fejlett gazdaságokra jellemző
tulajdonosi struktúra jött létre. Az évtized második felében a
magyar gazdaság erőteljes és fenntartható növekedési pályára
állt. Ez a növekedési ütem nemzetközi összehasonlításban
gyorsnak, a kelet-közép európai viszonyok között erőteljesnek
minősül.
A növekedést makrogazdasági egyensúly és stabilitás kísérte.
Csökken az infláció, a külföldi adósságállomány és az
államháztartási hiány, amelynek következtében a magyar
gazdaság mutatói közelítenek az Európai Unió integrációs
követelményeihez. A gazdasági növekedés kedvezően hatott a
foglalkoztatásra, a munkanélküliség csökkent. Lendületes
fejlődése mellett azonban a magyar gazdaság továbbra is
érzékeny a nemzetközi gazdasági folyamatokban bekövetkező
változásokra.
1.3. Nemzeti értékek és érdekek
Magyarország nemzeti értékei és érdekei több, egymással
szorosan összefüggő és egymást kölcsönösen feltételező
fogalom köré csoportosíthatók: béke, szuverenitás, biztonság,
emberi és szabadságjogok tiszteletben tartása, demokrácia,
jogállamiság, jólét, kulturális örökségünk, identitásunk.
A Magyar Köztársaság a biztonságot átfogóan értelmezi,
amely a hagyományos politikai és katonai tényezőkön túl jogi,
gazdasági, pénzügyi és szociális, technológiai és információs,
környezeti és közbiztonsági elemeket is magában foglal,
valamint az emberi és kisebbségi jogok érvényesülését. A
biztonság oszthatatlan: Magyarország biztonsága
elválaszthatatlanul kötődik szűkebb és tágabb környezetének,
szövetségeseink biztonságához. A Magyar Köztársaság
biztonságának fenntartása során elsődlegesen politikai
eszközökre támaszkodik, nagy súlyt helyez a diplomáciai, a
gazdasági és kulturális együttműködésre, ugyanakkor nem
nélkülözheti a hatékony fegyveres erőket és rendvédelmi
szerveket sem.
A XXI. század kezdetén Európában és a fejlett világban a
globalizáció és a kölcsönös függőség eredményeképpen
módosult a nemzeti érdek belső tartalma és megjelenésének
formája. Az integrációs folyamatok következtében az állam
politikai és gazdasági szuverenitása más értelmezést kap, az
egyes országok sajátos érdekeinek jelentős része közös
érdekekbe ágyazódik. Emellett továbbra sem veszítették
érvényüket azok az alapvető értékekhez kapcsolódó érdekek,
melyek a nemzet létével, fennmaradásával és identitásával
függnek össze:
– Magyarország átfogó képességeinek fejlesztése a globális
kihívások hatékony megválaszolására; az ország technológiai
színvonalának gyorsütemű emelése, jelentős közelítése a fejlett
technológiájú országok színvonalához; a humán potenciál
növelése.
– A transzatlanti szövetség tartós fennmaradása, beleértve az
Egyesült Államok európai jelenlétét és aktív szerepvállalását az
európai biztonság ügyeiben; valamint a Szövetségnek az
(C) 1993-2020. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó
Lekérdezés ideje: 2020.06.02 (15:02)
euro-atlanti közös értékek és érdekek alapján történő, a
kollektív védelmi képesség erősítését szolgáló további bővítése,
illetve a közös európai biztonság- és védelempolitika sikeres
megvalósítása.
– A regionális, államok közötti és országokon belüli
konfliktusok békés, a nemzetközi normákkal összhangban álló
megoldása; a demokrácia, az emberi és kisebbségi jogok
általános érvényesülése.
– A térség országainak demokratikus fejlődése, a regionális
és kétoldalú kapcsolatok elmélyítése, a szomszédos országok
felzárkózása a fejlett európai demokráciákhoz.
– Az ország gazdasági, politikai integrációjának elmélyítése, s
mielőbbi csatlakozása az Európai Unióhoz, majd az Unió
életében való hatékony részvétel.
– A határon túli magyarság emberi és kisebbségi jogainak
érvényesülése.
– A délkelet-európai térség konfliktusainak átfogó rendezése,
a régió demokratikus értékrenden alapuló tartós stabilitása.
– Kelet-Európa és kiemelten Oroszország, illetve Ukrajna
stabilitásának erősödése, az euro-atlanti értékrendhez való
közeledésük.
2. KIHÍVÁSOK ÉS VÁLASZOK
A hidegháború lezárulásával jelentősen csökkent egy
világméretű fegyveres konfliktus kialakulásának veszélye. A
potenciális veszélyforrások azonban összetettebbé váltak, előre
jelezhetőségük lehetősége pedig csökkent. A hidegháborút
jellemző magas kockázatot és magas stabilitási szintet
szélesebb körben jelentkező, alacsonyabb kockázatot, de
nagyobb instabilitást hordozó veszélyforrások váltották fel.
Jellemző tendencia a külső és belső kockázati tényezők közötti,
korábban élesen meghúzható választóvonal elmosódása és
bizonytalanná válása. A kockázati tényezők globális, regionális
és belső szinten, de nem egymástól elkülönülve, hanem
egyszerre és egymással kölcsönhatásban jelentkeznek.
2.1. Globális kihívások
A globalizáció folyamatának értékteremtő és értékhordozó
jellege mellett új veszélyforrások jelentek meg, illetve a
technikai fejlődés következtében a korábban meglévők hatása
felerősödött és kiszélesedett. Az országhatárokon átnyúló
fenyegetések a Magyar Köztársaság nemzetközi környezetét és
biztonságát is nagymértékben befolyásolják. A globalizáció
előrehaladásával, a regionális konfliktusok kiéleződésével és a
fejlődésben leszakadó államok belső válsága következtében a
kihívások száma is növekszik.
A globalizáció korában a kihívások jelentős része széles körű
nemzetközi együttműködést igényel. A Magyar Köztársaság
számára a nemzetközi szervezetekben, illetve az egyes sajátos
problémák kezelésére formálódó nemzetközi koalíciókban való
aktív részvétel nyújtja a legkedvezőbb feltételeket a globális
kihívások kezeléséhez.
2.1.1. Instabil zónák kialakulása
Gazdasági szempontból már ma is nagy, és folyamatosan
növekszik a különbség a világ fejlett és gazdag, illetve
elmaradott és szegény országai, régiói között. A fejletlen
régiókban élők szegénységének növekedése, emberi jogaik
korlátozása, szélsőséges ideológiák megjelenése a korrupció
térnyeréséhez, az etnikai és vallási ellentétek, a belső
konfliktusok kiéleződéséhez, esetleg az államiság
hanyatlásához vagy megszűnéséhez, anarchiához, valamint
fegyveres konfliktusokhoz, és ennek következtében egész
régiók destabilizálódásához vezethet. A válságokkal járó
 -4-
2144/2002. (V. 6.) Korm. határozat
a Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiájáról
Hatályos: 2002.05.06-tól 2004.04.14-ig
humanitárius katasztrófán túl a fejlett világnak a terrorizmus, az
illegális migráció, az országhatárokon átnyúló szervezett
bűnözés, a fegyver- és kábítószer-kereskedelem veszélyeivel is
szembe kell néznie. A jelenség Európa perifériáján is
tapasztalható, Magyarország határaitól délre az 1990-es évek
eleje óta.
Az instabilitás mint globális kihívás kezelése nagymértékben
attól függ, hogy az érintett országoknak sikerül-e elindulniuk az
önfenntartó társadalmi-gazdasági fejlődés útján. Az instabilitás
továbbterjedésének megállítása és a folyamat visszafordítása a
nemzetközi szervezetek és intézmények aktív szerepvállalását
igényli. A segítségnyújtásnak – ami nem csak puszta
segélyezést jelent – arra kell irányulnia, hogy az elmaradott
országok belső tartalékaik mozgósításával képesek legyenek
saját fejlődésük megvalósítására.
2.1.2. Nemzetközi terrorizmus
A nemzetközi terrorizmus logisztikai, pénzügyi és műveleti
képességei a XXI. század elején olyannyira megnőttek, hogy a
legkomolyabb kihívások egyikét jelentik. Bármelyek is
legyenek a terrorizmus hangoztatott céljai, valódi céljai a
fennálló társadalmi és politikai intézmények megbontása
érdekében a félelem légkörének keltése, a létező
intézményrendszer elleni támadás és a társadalmak
kormányokba és hatóságokba vetett bizalmának megingatása. A
nemzetközi terrorizmus globális veszélyforrásnak tekintendő,
egyrészt, mert destabilizáló hatásán keresztül a nemzetközi
viszonyokat gyengíti, másrészt mert a terrorcselekmények
megszervezése és támogatása (illegális fegyverkereskedelem,
pénzmosás) eleve a nemzetközi rendet kívánja aláásni. A
terrorcselekmények ugyanakkor más típusú globális válságokat
is kiválthatnak (politikai válságok, gazdasági és kereskedelmi
dekonjunktúra, tömeges migráció), illetve a más típusú globális
válságok előidézése eszközként szerepelhet a terroristák
kezében (civilizációs konfrontációk, illetve kultúrák közötti
konfliktusok mesterséges kirobbantása, biológiai fegyverek
útján járványok terjesztése). A szervezett terrorizmus
nemzetközivé válása, eszközeinek összetettsége és a
terrorcselekmények kiszámíthatatlansága miatt a védekezés
csak globális keretek között, nemzetközi összefogásban lehet
hatékony.
A terrorizmus elleni harc megköveteli a hazai és nemzetközi
szervezetek közötti két- és többoldalú együttműködést, a közös
fellépést, s különösen a terrorizmus anyagi alapjainak
ellehetetlenítésére irányuló együttes nemzetközi erőfeszítést. A
nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendvédelmi szervek fontos
feladata a terrorszándékok felderítése és megelőzése.
Elhárításukra a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági
szolgálatok megfelelően felkészített és felszerelt egységekkel
rendelkeznek.
2.1.3. Tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik
elterjedése
A nemzetközi biztonságra az egyik legnagyobb veszélyt a
tömegpusztító (nukleáris, vegyi és biológiai) fegyverek,
valamint az előállításukhoz és célba juttatásukhoz szükséges
eszközök és technológiák elterjedése jelenti. Fennáll a veszélye
annak, hogy ezek a fegyverek a nemzetközi békét és
biztonságot veszélyeztető államok vagy nem állami tényezők,
terrorista csoportok kezébe kerülhetnek.
A tömegpusztító fegyverek elterjedésében az azokat birtokló
vagy azok kifejlesztésére törekvő államokon túl a szükséges
technológiákkal, nyersanyagokkal, szakemberekkel rendelkező
államoknak – mint potenciális szállítóknak – is különleges
felelősségük van. Rendkívül súlyos kihívást jelent a vegyi és
(C) 1993-2020. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó
Lekérdezés ideje: 2020.06.02 (15:02)
biológiai fegyverek elterjedése, egyrészt mert az ilyen típusú
anyagok viszonylag alacsony technológiai bázison, kis
költséggel előállíthatók és nehezen ellenőrizhetők, másrészt
mert a regionális konfliktusok vagy nemzetközi
terrorcselekmények során nagyobb az alkalmazásuk veszélye.
Számos ország törekszik arra, hogy önállóan vagy más
nemzetekkel együttműködve kis- és közép-hatótávolságú
hordozó eszközökre tegyen szert, s ezzel erősítse regionális
szerepét és befolyását. A tömegpusztító fegyverek és
hordozóeszközeik elterjedése elsősorban a feszültséggócokban
jelent fokozott veszélyt, de a rakétatechnológia elterjedése nem
csak az adott térség, hanem közvetve Európa és az euro-atlanti
térség biztonságát is veszélyezteti. A tömegpusztító eszközök
elterjedése önmagában is kihívást jelent, mivel célba juttatásuk
nem hagyományos módon is történhet. A veszélyt ugrásszerűen
megnöveli, ha ezen eszközökhöz nemzetközi terrorszervezetek
hozzáférnek.
Magyarország a nemzetközi non-proliferációs rendszer
tagjaként aktívan hozzájárul a tömegpusztító fegyverek további
terjedésének megakadályozásához, a létükből fakadó
kockázatok csökkentéséhez. Ennek érdekében részt vesz az
exportellenőrzési rendszerekben, és közreműködik a
non-proliferációs célú nemzetközi jogi eszközök erősítésében
és továbbfejlesztésében. A kihívás globális volta miatt tartós
eredményt csak a nemzetközi együttműködés további
elmélyítése hozhat, ennek részeseként Magyarországnak is
fejlesztenie kell az ilyen fegyverekkel szembeni felderítési és
védekező képességét. Kulcskérdés, hogy a non-proliferációs
rendszerek terén tapasztalható fejlődés folyamatos legyen.
2.1.4. Pénzügyi instabilitás
A gazdaság globalizációja, az elkülönült nemzetgazdaságok
kölcsönös függőségének folyamatos növekedése világméretűvé
szélesíti és elmélyíti a gazdasági együttműködést,
fenntarthatóan dinamikussá teszi az előnyök kölcsönös
kihasználásán alapuló gazdasági növekedést.
A globalizáció fegyelmező erővel bír az egyes
nemzetgazdaságok által folytatott lehetséges
gazdaságpolitikákat illetően, egységesíti a gazdaságfejlesztés fő
tendenciáit, felgyorsítja a vállalkozások széles értelemben vett,
a megtermelt javak és szolgáltatások, valamint a termelési
tényezők szabad áramlásán alapuló nemzetközi kooperációját.
A globalizációval járó előnyök mellett azonban
ellentmondások és feszültségek alakulhatnak ki, melyek az
összekapcsolt kereskedelmi és pénzügyi rendszerek révén
gyorsan tovább terjedhetnek, s ott is problémát okozhatnak,
ahol a gazdasági rendszer ezt nem indokolja.
2.1.5. Az információs társadalom kihívásai
Magyarország érdeke, hogy felzárkózzon a fejlett világ
informatikai és telekommunikációs színvonalához. Az e téren
történő relatív lemaradás konzerválódása hosszú távon súlyos
hatást gyakorolna a gazdaság egészére, a társadalom életére és
biztonságára, s az ország érdekérvényesítési képességeire.
Kiemelt feladat az oktatás színvonalának emelése, a kutatás és
fejlesztés támogatása, valamint az információs forradalom
eredményeinek hozzáférhetővé tétele a társadalom mind
szélesebb rétegei számára. A fejlett informatikai infrastruktúra
kiépítése és az ehhez szükséges szellemi háttér biztosítása
mellett fontos érdek a rendszerek védelme és a vészhelyzeti
tartalékok biztosítása.
Az információs forradalom miközben széles lehetőségeket
teremtett a modern társadalom számára (gyorsaság,
hálózatépítés, hozzáférhetőség), másrészt viszont rendkívül
 -5-
2144/2002. (V. 6.) Korm. határozat
a Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiájáról
Hatályos: 2002.05.06-tól 2004.04.14-ig
sebezhetővé tette az informatikai rendszerekre építő társadalom
zavartalan működését. A rendszerek sebezhetősége olyan
kockázati tényező az ország számára, amely bekövetkezte
esetén kis erőösszpontosítás nagy távolságból is rendkívül nagy
kárt képes okozni.
2.1.6. Globális természeti és civilizációs veszélyforrások
A környezeti és civilizációs fenyegetések nem állnak meg a
nemzeti határoknál és hosszú távon az egyik legsúlyosabb
veszélyt jelentik az emberiség számára. A természeti környezet
napjainkban tapasztalható rombolása konfliktusok forrásává
válhat. A globális környezeti egyensúly megbomlása, a
civilizációs terhelések (az ózonréteg károsítása, az esőerdők
pusztítása révén, az üvegházhatás, valamint a vizek, a levegő és
a szárazföld szennyezettségének növekedése, a termőföldek
elsivatagosodása, az élővilág pusztulása) a Föld egész
lakosságára veszélyt jelentenek.
A globális környezeti problémák hatékony kezelése széles
körű nemzetközi összefogást igényel, amelyben
Magyarországnak is aktívan részt kell vennie. A fenntartható
fejlődés biztosításának érdekében szükség van egyes, a
környezetet veszélyeztető termelői és fogyasztói szokások
megváltoztatására, környezetbarát technológiák elterjesztésére
és egyéb gazdaságpolitikai, nemzetközi jogi lépések
összehangolt megtételére.
2.2. Regionális kihívások
A Magyar Köztársaság földrajzi helyzete, politikai és
gazdasági kapcsolatai, valamint nyitottsága következtében
fokozottan érzékeny a külső hatásokra. Az országot érintő
biztonsági kihívások elsősorban a szomszédos térségek
instabilitásából, a társadalmi-gazdasági átmenet feszültségeiből
és konfliktusaiból származnak. Alapvető érdek, hogy
Magyarország stabilizáló, integráló hatásokat közvetítsen a
környezete felé, szövetségeseivel és partnereivel
együttműködve aktívan vegyen részt a környező térség
válságainak kezelésében. A válságkezelés egyik legfontosabb
eleme a válságok megelőzése. Magyarország ennek érdekében
aktívan részt vesz a nemzetközi szervezetek nem katonai
eszközökkel végzett válságkezelő akcióiban (ENSZ és EBESZ
missziók), a jogállami struktúrák és demokratikus viszonyok
kiépítésére irányuló erőfeszítésekben. Ugyanakkor a magyar
rendészeti, jogi és gazdasági szakértők tapasztalataikkal a
válságok utókezeléséhez is hozzájárulnak.
2.2.1. Fejlettségbeli különbségek növekedése
A közép- és kelet-európai országok politikai, gazdasági és
társadalmi átalakulásának üteme eltérő, aminek következtében
a különbségek tovább növekedhetnek és a meglévő választó
vonalak tovább mélyülhetnek. Ez önmagában is a biztonságot
gyengítő kockázati tényező, amelyet erősít a fejlődésben
esetleg leszakadó térségből kisugárzó instabilitás, a külpolitikai
feszültségek gerjesztése, a tömeges migráció, a bűnözés
további terjedése, illetve az etnikai ellentétek kiéleződésének
lehetősége.
2.2.2. Államokon belüli instabilitás
A gazdasági fejletlenség, az elhúzódó válságok és a
fejlődésben való lemaradás belső társadalmi és politikai
instabilitást gerjeszthet. Ez lehetőséget teremt az euro-atlanti
értékekkel szemben álló, szélsőséges politikai erők
előretöréséhez, az agresszív nacionalizmus erősödéséhez, a
külső és belső ellenségkereséshez, a demokratikus jogok
korlátozásához. Mindezek káros hatást gyakorolhatnak a
szomszédsági kapcsolatokra, különösen olyan országok
esetében, amelyeknek az egymáshoz való viszonyát történelmi
sérelmek és a nemzeti kisebbségek helyzetével kapcsolatos
(C) 1993-2020. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó
Lekérdezés ideje: 2020.06.02 (15:02)
problémák terhelik.
Fontos, hogy a térség demokratikus erői megerősödjenek, és
ezek az országok belső konfliktusaikat a demokrácia
szabályainak megfelelően oldják meg. Magyarország érdekelt
abban, hogy szomszédai megőrizzék, illetve tovább erősítsék
elkötelezettségüket az euro-atlanti intézményekhez történő
csatlakozás mellett. Magyarországnak alapvető érdeke, hogy a
NATO és az EU felvegye a tagsági kritériumoknak megfelelő
aspiránsokat, és folytatódjon Európa demokratikus
újraegyesítése.
2.2.3. A határon túli magyarok helyzete
A határon túli magyarok nyelvi, kulturális és történelmi
önazonosság-tudatuk szempontjából ezer szállal kötődnek a
magyar nemzethez. Közösségeik aktív közreműködésével a
Magyar Köztársaság jelentős mértékben erősítheti a térség
stabilitását és a szomszédos államokhoz fűződő kétoldalú
kapcsolatait.
A nemzeti közösségek tagjainak szabad identitásvállalása,
nemzeti kultúrájuk és nyelvük megőrzésének lehetősége,
valamint esélyegyenlőségük a gazdasági életben a demokráciák
fejlettségének fokmérője. A közép- és kelet-európai államok
demokratikus és piacgazdasági átmenetének különbözőségeiből
fakadóan a határon túli magyar közösségeknek, illetve a
Magyar Köztársaságnak feszültségforrásokkal is számolniuk
kell. Ilyen kockázati tényezőt jelentő feszültségforrás a
szélsőséges nacionalizmus, amely fenyegetést jelenthet a
kisebbségi közösség számára, illetve a többségi nemzetet a
magyar kisebbség és Magyarország ellen fordíthatja. A magyar
kisebbségek biztonságának megőrzéséhez a Magyar
Köztársaság politikai és gazdasági eszközök révén kíván
hozzájárulni.
Magyarország a fejlett demokráciák gyakorlatának
megfelelően fellép a határon túli magyarok közösségi és egyéni
kisebbségi jogainak biztosítása érdekében. E jogok sérelme az
identitásvállalás szabadságának csorbulásához, egyidejűleg a
határon túli magyarok asszimilálódásához és elvándorláshoz
vezethet, ami ellentétben áll az európai nemzetek fejlődési
tendenciáival, a Magyar Köztársaság által vallott értékekkel és
követett céljaival.
Magyarország érdeke, hogy a szomszédos államokban, ahol
magyar kisebbségi közösségek élnek, a demokratikus politikai
erők és a demokratikus intézmények megerősödjenek.
Magyarország ezért egyéb regionális érdekei mellett is
különösen támogatja a szomszédos országok euro-atlanti
szervezetekhez való közeledését és integrációját.
A határon túli magyar közösségek jelentős mértékben
befolyásolhatják azon államok bel- és külpolitikáját, melyekben
élnek. Elősegíthetik a demokratikus rendszer elmélyítését, a
piacgazdaságba való átmenetet, és szerepet vállalhatnak ezen
államok euro-atlanti integrációs törekvéseinek sikerre
vitelében. Mindezen törekvések támogatása a határon túli
magyar kisebbségek és Magyarország együttes érdeke. Ezt
szolgálja a Magyar Köztársaság és a határon túli magyarok
szervezetei közötti párbeszéd, amelynek intézményesített
formája a Magyar Állandó Értekezlet.
2.2.4. A poszt-szovjet térség kihívásai
A Szovjetunió felbomlását követően létrejött utódállamok
közül Magyarország biztonságára elsősorban két állam van
jelentős hatással: Oroszország és Ukrajna.
Oroszország esetében a belső instabilitásból származó
veszélyek csökkentek ugyan, de még nem múltak el teljesen, s
éreztetik hatásukat, már csak az ország természeti erőforrásai, a
 -6-
2144/2002. (V. 6.) Korm. határozat
a Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiájáról
Hatályos: 2002.05.06-tól 2004.04.14-ig
lakosság és a fegyveres erők mérete, és különösen nukleáris
potenciálja miatt is. Különleges kihívást jelentenek az
atomfegyverek őrzése és felügyelete, valamint a nukleáris
infrastruktúra állapota körüli bizonytalanságok.
Tartós biztonságot Európában csak Oroszországgal
együttműködésben lehet építeni. Az euro-atlanti térség államai,
szervezetei és Oroszország közötti együttműködés
kölcsönhatást gyakorol az ország demokratikus átalakulására és
gazdasági stabilitásának kiteljesedésére, illetve a fegyveres erői
és a nukleáris potenciálja feletti ellenőrzés megvalósítására.
Magyarország a kétoldalú kapcsolatokat, illetve a rendelkezésre
álló diplomáciai eszközöket kihasználva igyekszik mindent
megtenni annak érdekében, hogy Oroszország és a Nyugat
között minél több területre és minél konkrétabb formában
terjedjen ki a kölcsönös érdekeltségen alapuló szoros
együttműködés.
Ukrajna függetlenségének és stabilitásának fenntartása
összeurópai biztonságpolitikai érdek, amelyet a maga
eszközeivel Magyarország is támogat. Az ország jelenlegi
alkotmánya, intézményi reformjai, valamint az
atomfegyverekről való lemondása megteremtették európai
kötődésének alapvető feltételét. Ukrajna kinyilvánította
csatlakozási szándékát az Európai Unióhoz, és szoros
kapcsolatokat ápol a NATO-val. Mindazonáltal nehéz
gazdasági helyzete és politikai intézményeinek átalakuló jellege
miatt továbbra is jelentős mértékben függ a poszt-szovjet térség
lehetséges válságaitól.
2.2.5. Dél-Kelet Európa
Dél-Kelet Európa a biztonságpolitikai kockázatok megítélése
szempontjából összetett politikai és földrajzi egység. Egyes
országokban a rendszerváltoztatással együtt járó gazdasági és
politikai folyamatok viszonylag békés keretben zajlanak, míg a
volt Jugoszlávia több területén etnikai konfliktusokkal
összekapcsolódva véres háborúkhoz vezettek.
A rendszerváltozást békés formában végrehajtó államok
esetében is középtávon kockázati tényező marad a gazdasági
instabilitás és az ebből kiinduló további veszélyforrások
(politikai és szociális válságok, környezeti károkozás).
A volt Jugoszlávia több háború sújtotta utódállamában a
demokratikus irányba tett lépések ellenére a válságok teljes
felszámolásáig még hosszú utat kell megtenni. E területeken
általánosságban jellemző, hogy a radikális, olykor agresszív
eszközöket alkalmazó nacionalista törekvések és az euro-atlanti
integrációs szándékok helyenként együtt jelennek meg. Míg az
utóbbiak a távoli jövő céljait, az előbbiek a rövid távú
célkitűzéseket határozzák meg, s ezek egymással gyakran
ellentétben állnak. A rendszerváltoztatás lassú üteme és a mély
ellentétekből táplálkozó konfliktusok rendezetlensége egymást
erősíti. A határozott nemzetközi katonai fellépés és jelenlét
révén sikerült ugyan a boszniai és koszovói vérontást
megállítani, de az önfenntartó béke és fejlődés feltételei még
nem teremtődtek meg. A macedóniai stabilitás helyreállítása
szintén folyamatos nemzetközi támogatással történik. Az
etnikai feszültségek, demokráciaépítési és gazdasági
problémákkal, valamint nehezen ellenőrizhető
fegyverzetkoncentrációval párosulnak. A térség népei és
nemzetei közötti bizalom helyreállításához, a háborúk
következményeinek felszámolásához hosszú időre és a
nemzetközi közösség folyamatos támogatására lesz szükség.
Magyarországot szomszédi mivolta és a magyar nemzeti
kisebbség jelenléte miatt a térség feszültségei és konfliktusai
különösen érzékenyen érintik. További tartós biztonsági
kockázatot jelentenek emellett a potenciális válságok egyéb
(C) 1993-2020. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó
Lekérdezés ideje: 2020.06.02 (15:02)
következményei: a szállítási útvonalak elzáródása, a balkáni
piacok tartós elvesztése, a migráció, az illegális kereskedelem,
a fegyver-, kábítószer- és embercsempészet, valamint a
határokon átnyúló bűnözés különböző formái.
A térség konfliktusainak tartós rendezése csak határozott és
koordinált nemzetközi fellépéssel és segítséggel képzelhető el.
A NATO tagjaként Magyarország továbbra is kész hozzájárulni
a válság felszámolására irányuló nemzetközi erőfeszítésekhez
és részt venni a humanitárius segítségnyújtásban. Magyarország
kapcsolatai a térség országaival és regionális tapasztalatai
kedvező feltételeket teremtenek a magyar diplomácia aktív
fellépéséhez az olyan regionális fórumokon is mint az EBESZ,
az Európa Tanács, a Dél-kelet Európai Együttműködési
Kezdeményezés (SECI), a Stabilitási Paktum és a Duna
Bizottság. A térség stabilitásához Magyarország az SFOR-ban
és a KFOR-ban szolgáló katonai alakulatokon keresztül is
hozzájárul.
2.2.6. A mediterrán térség
A Földközi-tenger déli és keleti partvidékének több régiója
hagyományosan konfliktusoktól terhes térség, ahol a
szegénység, a gyors népességnövekedés, a migráció, a
kulturális és vallási ellentétek, a szélsőséges mozgalmak, a
területi viták, a hagyományos fegyverek felhalmozása,
kiegészülve a tömegpusztító fegyverek jelenlétével, illetve a
birtoklásukra irányuló törekvésekkel, veszélyeztetik a
biztonságot. A fenti területeken kialakult, illetve kialakuló
konfliktusok közvetlenül éreztetik a hatásukat az európai
kontinensen is. A régió stabilitását veszélyeztető kockázati
tényezők visszaszorításában szövetségeseivel és európai
partnereivel együtt Magyarország is érdekelt. A
földközi-tengeri medence stabilitásának megőrzése szélesebb
összefüggéseiben is fontos, hiszen itt találhatóak az európai
országok kereskedelmi kapcsolatai és energia-utánpótlása
szempontjából kiemelkedő jelentőségű tengeri útvonalak.
Magyarország a NATO déli szárnyához tartozik. Ebből a
pozícióból fokozott felelősség hárul a magyar politikára a
térség országai közötti együttműködés, bizalom és biztonság
fejlesztésében a válságok kezelésében.
2.2.7. Illegális és tömeges migráció
A migráció Magyarországot ez idáig jórészt
tranzit-országként érintette, de a hagyományosan befogadó
államok szigorodó bevándorlási politikája következtében egyre
inkább célországgá válik. Az illegális és tömeges migráció
összetett veszélyforrás és különleges kihívásokat jelent a
célországok számára, hiszen ennek során a migrációs
nyomással rendszerint összekapcsolódik a szervezett bűnözés,
és a migrációs mozgásokat saját céljaikra felhasználhatják a
nemzetközi terrorszervezetek is. Magyarország
veszélyeztetettsége erősödhet, ha a délkelet-európai térségben
növekszik az instabilitás, kiújulnak a fegyveres konfliktusok
vagy újak keletkeznek.
Magyarország a nemzetközi egyezmények részeseként átveszi
az Európai Unió tagállamainak migrációs és bevándorlásügyi
gyakorlatát. Az intézményi és jogi feltételeknek az uniós
normákhoz történő igazítása további feladatokat ró a magyar
hatóságokra (az érintett szervek hatásköreinek,
feladatrendszerének pontosítása, információcseréjük és
együttműködésük javítása, az anyagi, technikai és humán
erőforrások biztosítása. Magyarország érdeke, hogy aktívan
részt vegyen a migráció keletkezését kiváltó okok
megszüntetésére irányuló nemzetközi erőfeszítésekben is.
2.2.8. Környezetbiztonság, természeti és civilizációs
 -7-
2144/2002. (V. 6.) Korm. határozat
a Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiájáról
Hatályos: 2002.05.06-tól 2004.04.14-ig
katasztrófák elleni védelem
A környezetbiztonság, a természeti és civilizációs
katasztrófák elleni hatékony védelem alapvetően meghatározza
egy ország stabilitását, jelentősen befolyásolja gazdasági
versenyhelyzetét, az állampolgárok életfeltételeit.
Magyarország e téren is fokozottan igyekszik kiaknázni a
nemzetközi együttműködésből adódó lehetőségeket.
A természeti és civilizációs katasztrófák különösen súlyosan
érintik a térség szűkös erőforrásokkal és fejletlen gazdasági
rendszerrel rendelkező országait. Magyarországra földrajzi
adottságainál fogva fokozottan hatnak a Kárpát-medence
szomszédos országaiban keletkező környezeti és civilizációs
ártalmak (árvizek, a víz- és levegő-szennyezés), valamint az
esetleges katasztrófák.
A természeti és civilizációs katasztrófák elhárítása és
következményeik felszámolása terén Magyarország az Európai
Unió szabályait és a NATO polgári veszélyhelyzeti tervezési
rendszerét alkalmazza. A rendszer törvényi, intézményi,
személyi és technikai feltételeinek fejlesztése kiemelt feladat.
2.3. Belső kihívások
A Magyar Köztársaság belső biztonsági helyzetének
alakulását alapvetően befolyásolják a társadalmi-gazdasági
átalakulást kísérő negatív jelenségek, valamint az intézményi és
szabályozási folyamatok összehangolásának igénye.
2.3.1. Szervezett bűnözés
Magyarországon a bűnözés az utolsó évtizedben növekvő
tendenciát mutatott, a belső biztonságra azonban elsősorban a
bűnözés szervezett formájának növekedése jelent veszélyt. A
szervezett bűnözés terjedése világjelenség, a rendszerváltó
országokban azonban a társadalmi-gazdasági átmenet
bizonytalanságai különösen kedvező feltételeket teremtettek
kialakulásához és megerősödéséhez. Terjeszkedésük során ezek
a csoportok bekapcsolódtak a kábítószer-, fegyver-, stratégiai
anyag-, gépjármű- és embercsempészetbe, és kapcsolatokat
alakítottak ki más, Magyarország területén is működő
nemzetközi bűnöző csoportokkal. Hagyományos tevékenységük
mellett folyamatosan törekszenek arra, hogy növeljék legális
gazdasági aktivitásukat és befolyásukat, ami lehetővé teszi
számukra, hogy érdekeiket a gazdasági szférán túl is
érvényesítsék.
A szervezett bűnözés elleni fellépés kulcskérdése, hogy
sikerül-e megfosztani ezeket a csoportokat gazdasági
forrásaiktól, megakadályozni, hogy pénzüket legalizálják.
Kiemelt fontosságú feladat a büntető- és büntetőeljárás-jogi
törvények továbbfejlesztése, az adóellenőrzés hatékonyságának
növelése és a korrupció visszaszorítása a bűnüldözés területén
is.
A szervezett bűnözés visszaszorítása érdekében
eredményesebbé kell tenni a bűnüldöző, igazságszolgáltatási és
büntetés-végrehajtási szervek munkáját, javítani kell szervezeti
és technikai feltételeiket, anyagi és erkölcsi elismertségüket és
szakmai felkészültségüket, növelni kell a szervezett bűnözés
elleni fellépésben érintett magyar és nemzetközi szervek
együttműködését, valamint a kölcsönös információcsere
biztonságát.
2.3.2. A kábítószerek terjedése
Magyarország a kábítószer-kereskedelem jelentős
tranzitállomása, az országon keresztül vezet az egyik olyan
útvonal, amely összeköti a termelőket a nyugat-európai
fogyasztókkal. A fizetőképes kereslet megjelenésével
Magyarország fogyasztó országgá vált. A kábítószer-fogyasztás
terjedése komplex probléma, amely önmagában is gerjeszti a
bűnözést, de a biztonság szempontjából elsősorban azért
(C) 1993-2020. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó
Lekérdezés ideje: 2020.06.02 (15:02)
veszélyes, mert erősíti a bűnözés szervezett formáit.
Súlyosbodó probléma az iskolások és a fiatalok körében
tapasztalható alkalmi vagy rendszeres kábítószer-fogyasztás.
A felvilágosító munka mellett határozottan fel kell lépni a
kábítószerek szállítóival, forgalmazóival és fogyasztóival
szemben. Kiemelt figyelmet kell fordítani az új, szintetikus
szerekre. Növelni kell a felderítő munka hatékonyságát, javítani
kell a hazai szervek technikai ellátottságát, személyi
állományának szakmai felkészültségét és a nemzetközi
szervekkel folytatott szakmai együttműködést.
2.3.3. Feketegazdaság és korrupció
A korrupció a világ szinte minden társadalmában jelen van,
de az átalakuló gazdaságú országokban különösen akut
problémát jelent. A korrupció, a feketegazdaság és a szervezett
bűnözés sokszor egymással összefonódó jelenségek, amelyek
akadályozzák a piacgazdaság normális működését és rombolják
a törvényességet. A feketegazdaság elsősorban destabilizációs
hatása miatt tekintendő biztonsági kockázati tényezőnek. A
megelőzés érdekében javítani kell a jogrendszer és az állam
működésének átláthatóságát és hatékonyságát, a közpénzek
áramlásának folyamatos és hatékony ellenőrzését, valamint az
államigazgatásban dolgozók kiválasztását és megbecsülését. A
korrupció elleni fellépésre már kidolgozott és elfogadott
nemzeti stratégia végrehajtása kiemelt feladat. A
feketegazdaság visszaszorítását egyrészt a közterhek
csökkentése, másrészt az adó-, vám- és egyéb jogszabályok
fejlesztése és következetes betartatása útján lehet elősegíteni. A
feketegazdaság elleni harc sikere a ráfordításoknál sokkal
jelentősebb bevételeket eredményezhet.
Külön figyelmet kell fordítani annak megakadályozására,
hogy a bűnözői csoportok kapcsolatokat tudjanak kiépíteni a
politika, az igazságszolgáltatás, a fegyveres erők és
rendvédelmi szervek, valamint a média irányába.
2.3.4. Demográfiai kihívások
A demográfiai előrejelzések a népesség tartós csökkenését és
elöregedését vetítik előre. E folyamat két vonatkozásban is
veszélyezteti az ország stabilitását. Egyrészt a korosztályi
struktúra változása negatívan hat a gazdaságilag aktív és
passzív lakosság arányára és az ország jövedelemtermelő
képességére. Másrészt a bevételi oldal csökkenésével a
nyugdíj- és egészségügyi ellátás fokozottabb terhei miatt
egyidejűleg jelentkezik a kiadások növekedése, ami pénzügyi
egyensúly-problémákhoz vezethet.
A jóléti állam jelenlegi modellje a társadalom elöregedése
miatt még a gazdasági növekedés ellenére sem tartható fenn.
Fokozódik az öngondoskodás szerepe. A folyamat csak egy
átfogó, a gyermekvállalási hajlandóság növelésére irányuló
népesedéspolitikai program keretében befolyásolható.
3. A BIZTONSÁGI STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK
ESZKÖZEI ÉS TERÜLETEI, ÁGAZATI STRATÉGIÁK
A biztonság átfogó értelmezésével együtt jár, hogy a
feladatok megoszlanak a külpolitika, a gazdaságpolitika, a
védelempolitika és egyéb ágazati politikák között, amelyek
eszközei csak akkor lehetnek igazán eredményesek, ha
alkalmazásuk egymással összehangoltan valósul meg. A jelen
dokumentum a politikai prioritásokat jelöli meg, és a meglévő,
illetve középtávon várható veszélyforrásokat azonosítja. Az
ágazati stratégiák feladata, hogy az Országgyűlés 94/1998.
(XII. 29.) a Magyar Köztársaság biztonság- és
védelempolitikájának alapelveiről szóló határozatában
rögzítetteknek megfelelően, valamint a Magyar Köztársaság
Nemzeti Biztonsági Stratégiájában meghatározott értékek,
 -8-
2144/2002. (V. 6.) Korm. határozat
a Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiájáról
Hatályos: 2002.05.06-tól 2004.04.14-ig Lekérdezés ideje: 2020.06.02 (15:02)

érdekek és célok alapján a szakágazat sajátosságai és területe és a különleges műszaki feladatok elvégzése terén.
szerint lebontva dolgozzák ki a Magyar Köztársaság külső és A Határőrség határrendészeti és határvédelmi feladatokat lát
belső biztonsága fenntartásának gyakorlati módozatait. el. E kettős rendeltetéséből fakadóan kell humán és anyagi
A Kormány a Magyar Köztársaság külső biztonságának erőfeszítéseit összpontosítania, míg az ország fegyveres
fenntartására elsősorban a diplomácia eszközeivel, az ENSZ védelmére a Magyar Köztársaság Fegyveres Védelmi Tervében
Alapokmányban és az EBESZ alapvető dokumentumaiban rögzítetteknek megfelelően vesz részt.
megfogalmazott elvek alapján alakított két- és többoldalú A nemzetbiztonsági szolgálatok a törvényben meghatározott
kapcsolatok keretében törekszik. A leendő külpolitikai feladataik elvégzésével elősegítik az ország szuverenitásának,
stratégiának részleteznie kell a diplomácia kezében lévő alkotmányos rendjének védelmét, nemzetbiztonsági érdekeinek
eszközöket és érdekérvényesítési fórumokat, lehetőségeket, érvényesítését. Az ország biztonságának belső és külső
megfeleltetve azokat a Magyar Köztársaság külpolitikájában veszélyeztetettségéről szolgáltatott információkkal a
követett hármas prioritásrendszernek. szolgálatok hatékonyan támogatják a kormányzati szintű
A biztonságpolitikai célok elérésének másik nagy döntés-előkészítést. Az információszolgáltatás kiterjed a
eszközrendszerét a gazdaságpolitika nyújtja. A globális, a regionális és a belső veszélyforrásokra. A
gazdaságpolitikára háruló feladatok végrehajtásának optimális nemzetbiztonsági szolgálatoknak az ország NATO-tagságából
feltételeit a tartósan növekedési pályán mozgó nemzetgazdaság adódóan szoros együttműködést kell megvalósítaniuk a
szolgáltatja. Magyarország hosszú távú célja, hogy gazdasági Szövetség országainak polgári és katonai nemzetbiztonsági
teljesítménye és polgárainak jóléte tekintetében felzárkózzék a szervezeteivel. A nemzetbiztonsági szolgálatok
fejlett országok európai közösségéhez. A cél megvalósításának tevékenységének irányait, feltételeit és eszközrendszerét a
stratégiai eszközei: a gazdaság versenyképességének további Nemzetbiztonsági Stratégia hivatott részletezni.
javítása, a pénzügyi és árstabilitásra való törekvés, s a gazdaság
és társadalom kohéziós erőinek kibontakoztatása. A
gazdaságpolitika eszközrendszerének elemeit folyamatosan,
egyidejűleg és összehangoltan kell működtetni. A
gazdaságpolitikai ágazati stratégia közvetlenül támaszkodhat az
uniós csatlakozás megalapozásához készült Középtávú
Gazdaságpolitikai Programra (2001–2004), valamint a
Széchenyi Terv és egyéb kormányzati beruházások hatásaira.
Az ország katonai biztonságának legfőbb garanciája a
kollektív védelemre épülő Észak-atlanti Szerződés Szervezete
keretében folytatott együttműködés. A NATO-tagság a
megnövekedett politikai érdekérvényesítési lehetőségek és a
magas szintű katonai biztonság mellett fokozott felelősséget is
jelent az ország számára. Magyarországnak rendelkeznie kell
az önvédelemhez és a Szövetség kollektív védelméhez
szükséges katonai képességekkel. E képességeket az ország
érdekeinek megfelelően, a NATO-val egyeztetett módon kell
fejlesztenie. A képességek fejlesztésének stratégiáját és irányait
a Magyar Köztársaság Katonai Stratégiája hivatott részletezni.
Az ország területi sérthetetlenségének és szuverenitásának
védelmét, a kollektív védelmi kötelezettségek teljesítését a
Magyar Köztársaság olyan korszerű s egyben szakosodott
haderővel kívánja biztosítani, amely a társadalom szerves részét
képezi, polgári és demokratikus irányítás alatt áll, és megfelel a
nemzetközi elvárásoknak és kötelezettségeknek. A haderő
hatékony működésének alapvető feltétele a hazájának és
hivatásának elkötelezett, jól felkészült, megfelelő
kompetenciával, motivációval és társadalmi megbecsüléssel
rendelkező személyi állomány. A cél egy működési
filozófiájában új, a vállalt szövetségi kötelezettségeket
teljesíteni képes, finanszírozható, képességalapú és az
Észak-atlanti Szerződés Szervezetén belül tudatosan
szakosodott haderő kialakítása. Ki kell dolgozni a
professzionális Magyar Honvédség, és az általános
hadkötelezettség elvét békében is érvényesítő Nemzetőrség
modelljét, amelyek lehetővé teszik az ország hatékony
védelmét bármilyen minősített időszaki helyzetben.
A polgári védelem természeti és civilizációs katasztrófák
esetén védi a lakosság életét és vagyonát. A Nemzeti
Katasztrófavédelmi Stratégia határozza meg a polgári védelem
munkájának feltételeit és a képességei fejlesztésének irányait. A
fegyveres erők speciális felkészültsége és eszközei kiegészítik a
polgári szervezetek képességeit a természeti és civilizációs
katasztrófák megelőzése, illetve következményeinek elhárítása
(C) 1993-2020. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó