Rajk Szakkollégium

A 2002-es száznapos program

mögötti párt- és szakpolitikai
megfontolások

Szerző: Schwemmer Martin

Bevezetés a politikatudományba
2022.
Tartalomjegyzék

1. Bevezetés......................................................................................................... 1

2. Kutatási módszertan ........................................................................................ 1

3. A száznapos program, mint politikai termék .................................................. 2

4. Hirtelen felzárkóztatás: bírja-e az ország? ...................................................... 3

5. A pénzügyesek terve ....................................................................................... 5

6. Összegzés ........................................................................................................ 6

Hivatkozásjegyzék................................................................................................. 8
Bevezetés a politikatudományba Schwemmer Martin

1. Bevezetés
Dolgozatom témája az ezredforduló után két évvel elhíresült jóléti intézkedéscsomag, a
száznapos program politikai körülményeinek vizsgálata. A kutatási munkám, valamint a
szakirodalmak és a korszak sajtóanyagainak áttekintése során arra a kérdésre kerestem a
választ, hogy miért kezdett pénzosztásba a Medgyessy-kormány közvetlenül a 2002-es
országgyűlési választási győzelem után. Dolgozatomban külön tárgyalom a felmerülő
pártpolitikai tényezőket és a kormányzat oldaláról meghatározó szempontokat, mivel
feltételezésem szerint ezek összehangolatlansága járult hozzá ahhoz, hogy a száznapos program
és az azt követő időszak erős kritikák tárgyává váljon.
A 2002 áprilisában tartott kétfordulós országgyűlési választásokat az MSZP-SZDSZ
koalíció párszázalékos, szűk többséggel nyerte meg az addig kormányzó Fidesszel szemben
egy rendkívül kiélezett és heves politikai versenyben. Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje
Medgyessy Péter, a már többszörös kormányzati tapasztalattal rendelkező üzletember volt, aki
remekül ötvözte karakterében a jelöltversenyben meghatározónak számító szociálliberális és
technokrata jegyeket (Bölöny és Hubai 2004, 394; Bunford 2013, 19-20; Lakner 2011a, 11). A
tavaszi győzelem után egy hónappal felálló Medgyessy-kormány azonnal hozzálátott a
kampányban nagy figyelmet kapott, százötvenmilliárd forintra becsült száznapos program
megvalósításának, amely különösen figyelemre méltó intézkedéseket tartalmazott. Többek
között átlagosan 50%-kal emelték az állami szférában dolgozók bérét, bevezették a 13. havi
nyugdíjat és családi pótlékot, adómentessé tették a minimálbért és egyszeri 19 ezer forintos
támogatást nyújtottak a nyugdíjasoknak és a szociális ellátásban részesülő személyeknek. Az
intézkedéssorozat mögött egyaránt álltak rövidtávú számítások és hosszútávú megfontolások,
amelyeket a következőkben bemutatok (Lakner 2011b, 112; Ripp 2003, 230).

2. Kutatási módszertan
A politikai környezet feltérképezésének érdekében az interjúkészítést választottam
kutatási módszerként. Munkám során két beszélgetést folytattam: találkoztam László Csabával,
aki a 2002. májusi kormányalakítástól 2004 elejéig vezette a gazdasági kormányzást
pénzügyminiszterként; valamint interjút készítettem Ujhelyi Istvánnal, aki 2000-től fiatal
baloldali politikusként lett a Magyar Szocialista Párt országos elnökségének tagja, majd 2002-
től a párt alelnöke is. Alapvető célom volt, hogy a beszélgetőpartnereim fokozatosan
mélyüljenek el a témában és közösen derítsük fel a száznapos programot befolyásoló
tényezőket, illetve azok valódi hatásgyakorlását.

1
Bevezetés a politikatudományba Schwemmer Martin

3. A száznapos program, mint politikai termék

Magyarországon az ezredfordulóig egyre inkább kétpólusúvá vált a választási rendszer:
2002 tavaszán a szavazatok 83%-át az MSZP és a Fidesz kapta. A két gyűjtőpárt
megközelítőleg azonos erőviszonya különösen feszült kampányt hozott a 2002-es országgyűlési
választások előtt (Lakner 2011a, 11). Az ellenzék következetesen támadta az Orbán-kormányt
autoriter elhajlásaival. A szocialista kampánynak azonban szüksége volt pozitív üzenetre is,
ami nem független a két oldal között kibontakozó nagyszabású ígéretversenytől (Ágh 2003, 31;
Ripp 2003, 2020). Az így megszülető vízió, a jóléti rendszerváltás központi eleme a később
száznapos programnak nevezett intézkedési tervezet lett (Lakner 2011a, 12).
Beszélgetőpartnereim hasonló okokat láttak a száznapos program nyilvánosságban aratott
sikere mögött. A rendszerváltás eltérően érintette a társadalom egyes szintjeit: választók nagy
tömege igényelte az állami szerepvállalás megerősítését, ezért a jóléti ígéretek hatása
számottevő volt a kampány során. A száznapos program kiemelt haszonélvezői a nyugdíjasok
és a közszférában foglalkoztatottak voltak, vagyis két homogén választói csoport, amelyeket
jól célzott intézkedési tervekkel az MSZP könnyebben nyerhetett meg. Mindemellett – az
interjúk alapján – fontos rávilágítani a száznapos program innovációs jellegére is: világosan
kijelölt időszakra meghatározott kormányzati lépéseket ígértek, ami csakúgy hozzájárult a
hitelesség megteremtéséhez, mint az intézkedési csomag mögött álló, Medgyessy Péter vezette
„tapasztalt pénzügyes” csapat.
A 2002-es országgyűlési választások kampányában tehát bizonyított a száznapos
program. Miután a szociáldemokraták és a szabaddemokraták májusban megalakították
koalíciós kormányukat, teljesen egyértelmű volt, hogy rögvest belevágnak az
intézkedéscsomag megvalósításába, amelyet többször hangsúlyozott László Csaba az interjú
során. (Ágh 2003, 61). Ezt a hozzáállást számos szempont alakította ki, a dolgozat jelen
részében azonban a pártpolitikai oldalt vizsgálom a beszélgetőpartnereim által megosztott
információkat felhasználva. A győzelmet követően a pártok számára a legfontosabb kérdés a
szintén 2002-ben tartott önkormányzati választás volt. A parlamenti többség biztosítását
követően stratégiai cél lett a települések elnyerése is, amelyek kontrollálása jelentős befolyással
és pénzzel járt, ráadásul a kormányzást is könnyítette. Az MSZP-SZDSZ-koalíció tehát nem
hagyhatta, hogy apadjon a kormányoldal népszerűsége, így érthető módon a pártpolitikusok is
forszírozták a száznapos program minél hamarabbi végrehajtását. Figyelembe kell venni
azonban, hogy az októberi választásoktól függetlenül sem lett volna érdemes elhanyagolni a

2
Bevezetés a politikatudományba Schwemmer Martin

száznapos programot, hiszen pontos körülhatároltsága miatt könnyen számonkérhető volt a

választók által.
A száznapos program megvalósításának szükségessége tehát már csak az említettek
miatt is nyilvánvaló volt. A kormányalakítás után az Országgyűlés elfogadta az
intézkedéscsomagot lehetővé tevő törvénymódosító javaslatokat. A program egyértelmű
társadalmi támogatottságát jelezte, hogy a Fidesz-frakció is beállt mögé a parlamenti szavazás
során (Ripp 2003, 230). A kormánypártok által várt politikai számítások beigazolódtak: 2002
őszére az összes választópolgár között rekordszintű 40%-os népszerűséget mértek az MSZP-
nek és kiugróan magas arányt, 60%-ot Medgyessy Péter miniszterelnöknek (Index 2003;
Závecz 2003, 750). Nem meglepően az októberi önkormányzati választásokon hatalmas
győzelmet aratott a baloldali-liberális koalíció, biztosítva tizenhárom megyei jogú város és
Budapest vezetését is (Lakner 2011a, 12; Török 2003). Az MSZP-SZDSZ sikerszériája 2002
őszén érte el csúcspontját, a kormányzati ciklus hátralévő részének politikai lejtmenetéről
dolgozatom következő részében ejtek szót.

Saját szerkesztésű ábra. Forrás: Závecz 2003, 750.

4. Hirtelen felzárkóztatás: bírja-e az ország?

A száznapos program megvalósítása mögött a politikai okok mellett természetesen
társadalmi és gazdasági szükségesség is állt. Interjúalanyaim hangsúlyozták, hogy 2002-re a
magyarországi közszféra jelentős lemaradást szenvedett el a piachoz képest bérek tekintetében.
László Csaba elmondása szerint a helyzet már kontraszelekcióval és az állami alkalmazottak
demotiváltságával fenyegetett, amik az ország hatékony működését veszélyeztették (Pethő

3
Bevezetés a politikatudományba Schwemmer Martin

2009). A jelenséget már korábban feltűnést keltett: az átlagosan 50%-os béremelést megelőzően
az Orbán-kormány is foglalkozott az állami szféra bérfejlesztésével.
A programterv másik meghatározó célja a gazdasági egyenlőtlenségek csökkentése volt.
A tárgyalt időszakig 1:8-ra nőtt a különbség a társadalom két szélső tizede között, a nyugdíjak
reálértéke pedig számottevően lecsökkent (Ágh 2003, 63). A helyzeten az 1998 és 2002 között
kormányzó Fidesz-MDF-FKGP koalíció sem segített a felső középosztályt kedvezményező
gazdaságpolitikájával. Mindezért a Medgyessy Péter és László Csaba által vezetett gazdasági
kormányzat különösen indokoltnak tartotta egy átfogó felzárkóztatási intézkedéscsomag
elfogadtatását, fejtette ki számomra a korábbi pénzügyminiszter.
A száznapos programot érő kritikák közül kiemelkednek a magyar gazdaság teherbíró
képességére vonatkozó fenntartások. Eltérő vélemények ismeretesek arról, hogy 2002-ben
észszerű volt-e ilyen nagyságrendű pénzosztásba kezdeni, függetlenül az intézkedések
egyértelmű szükségességétől. A dolgozat keretei nem tesznek lehetőséget a terjedelmesebb
költségvetési és pénzügyi elemzés számára, ezért erről korlátolt mértékben ejtek szót.
Szakirodalmi kutatásom alatt többször találkoztam azzal az állásponttal, amely a
központi költségvetés magas hiánya miatt tartotta felelőtlennek a száznapos program
levezénylését. Egyes számítások szerint 2002-ben az Orbán-kormány csak májusig
megtermelte az éves hiány 81%-át a ciklusuk végére csúszó beruházások miatt, mint például az
autópályaépítés (Pethő 2009). Ezen felül még ebben az évben további öthavi extra kiadást
eredményezett a költségvetésben a száznapos program (Gősi 2009, 165). Más makrogazdasági
tendenciák sem festettek kedvező képet, mint például a lakossági megtakarítások jelentős
szűkülése, a reálbérek csökkenése és a világgazdaságban tapasztalt dekonjunktúra (Ágh 2003,
63; Andor 2003; Palócz 2003, 432-433).
Az ország gazdasági helyzetének tárgyalása során László Csaba kifejtette, hogy a
Medgyessy-kormányzat nem nézett szembe különösen nagy finanszírozási problémával a
száznapos program végrehajtása során, mivel a gazdaság az 1990-es évek közepe óta
folyamatosan bővült, az éves GDP-növekedés európai szinten is kiemelkedő 3,3% volt (Palócz
2003, 432). Interjúalanyom megerősített róla, hogy az országgyűlési választások kampánya
előtt a szocialisták kutatóintézetet is bevonva jutottak arra, hogy „belefér a száznapos
program”. A sikeres megvalósítás reményét erősítette továbbá a felkészült szakembereknek
tartott Medgyessy Pétert és László Csabát övező bizalom (Pethő 2009).

4
Bevezetés a politikatudományba Schwemmer Martin

5. A pénzügyesek terve
Úgy gondolom, a kutatási munka során készített interjúk legfontosabb eredménye a
kormány átfogó gazdaságfejlesztési koncepciójának, illetve a Medgyessy Péter és a
kormánypárti politikai elit informális megállapodásának felderítése volt. Világossá vált, hogy
a kormányzat célja az eurózónába való csatlakozás elérése volt 2008-ra. Ehhez arra volt
szükség, hogy 2006-ig az ország költségvetési hiánya 3% alá csökkenjen. Medgyessy Péter és
minisztere, László Csaba úgy tartották, a cél teljesíthető, ha évről-évre fegyelmezett
költségvetési politikát folytat az ország, valamint megéreznek az Európai Uniótól a jelentős
mértékű támogatások a 2004-ben tervezett belépést követően.
A kormányzati ciklus során tervezett fokozatos hiánycsökkentést nehezítették azonban
a pártpolitikai tényezők, amelyek közül többre már kitértem korábban. Az ellenzéki Fidesszel
folytatott népszerűségi verseny a kampányt követően is szempont maradt egyebek mellett az
önkormányzati választások és az EU-csatlakozásról szóló 2003-as népszavazás miatt. Annak
érdekében, hogy a kormány követni tudja a saját gazdaságpolitikai koncepcióját, kialakult egy
megállapodás Medgyessy Péter és a szocialisták között arról, hogy a száznapos program
következetes végrehajtását követően a kormányzat szabadabb kezet kap az MSZP-SZDSZ-
koalíciótól az önálló költségvetési politika folytatására.
A győzedelmes 2002-es évet követő időszak tapasztalati azonban azt mutatják, hogy a
kormányzati szakpolitika a száznapos program megvalósítása ellenére csak korlátoltan tudta
érvényesíteni az akaratát a pártpolitikával szemben. A költségek lefaragásának egyik fontos
lépése volt az Orbán-kormány által létrehozott lakástámogatási rendszer szűkítése, amelyet a
pénzügyminisztérium titokban készített elő. László Csaba beszámolt róla, hogy az ötletet
nehezen fogadtatta el a pártelittel. „Kiszámoltam, hogy így a minimálbér kétszeresét,
kétszázezer forintot adunk oda havonta a felsőbb osztályoknak. Kovács László pártelnök ott állt
át végre az oldalamra.” A politikusok hozzáállásán kívül további nehézséget jelentettek a
tárcák folyamatos anyagi igényei. A szabaddemokraták gazdaságfejlesztési miniszterével,
Csillag Istvánnal például folyamatos harcai voltak a forráselosztásról. Mint mondta, „Csilaggal
tízmilliárd forint volt a viták alapegysége”, a pénzügyminiszter alkuerejét pedig csak
gyengítette, hogy az őt támogató Medgyessy Péter pártokkal szembeni pozíciója meggyengült
az ügynökmúltját övező botrány után. Az alku, amely a száznapos program megvalósításáért
cserébe szabad kezet biztosított volna az önálló gazdaságpolitikára, tehát nem vált valóra.
A kormányzat és a pártelit eltérő érdekei pedig összehangolatlan intézkedésekhez
vezettek. A közvélemény számára a 2003-ban és 2004-ben végrehajtott költségvetési

5
Bevezetés a politikatudományba Schwemmer Martin

megszorítások kedvezőtlen képet festettek a száznapos program utáni gazdaság helyzetéről,

amit tetézett a közszférában tapasztalható leépítési hullám (Gősi 2009, 166; Lakner 2005, 92).
A baloldali-liberális koalíció apadásnak induló népszerűsége egyre nehezebbé tette a
hiánycsökkentés érdekében előkészített intézkedések meglépését, így kezdett ködbe fulladni a
2008-as eurózóna-csatlakozás terve. 2003 őszén, vagyis egy évvel a rekordmagas szocialista és
kormányzati népszerűségi adatok után a Fidesz már több mint 10%-kal vezetett az MSZP előtt,
a miniszterelnök kiemelkedő támogatottsága pedig szinte megfeleződött (Index 2003; Lakner
2011a, 13).
„Túlbecsültük gazdaságunk erejét” – mondta 2004 eleji országértékelő beszédében
Medgyessy Péter a száznapos programra utalva (Lakner 2005, 94). A kritikussá váló politikai
helyzetben menesztésre került László Csaba pénzügyminiszter, az eurózónához való
csatlakozás céldátuma pedig 2010-re lett kitolva. A lefolytatott beszélgetéseim alapján az
utóbbi döntés egyik magyarázata, hogy az országgyűlési választási kampány miatt 2006-ban
nem lett volna tartható pártpolitikai szempontból az éves hiány 3% alatt tartása. A
pénzügyminiszter menesztését követő nyáron tartott EP-választásokon a Fidesz 400 ezer
szavazattal kerekedett felül a szocialistákon, augusztusra pedig a kormánykoalíció
megállapodott Medgyessy Péter miniszterelnök visszahívásáról (Lakner 2011a, 13).

6. Összegzés
Kutatásom során arra a kérdésre kerestem a választ, hogy miért kezdett nagyszabású
pénzosztásba a Medgyessy-kormány közvetlenül azután, hogy az MSZP-SZDSZ-koalíció
megnyerte a 2002-es országgyűlési választásokat.
Elsőként a pártpolitikai magyarázatokat kerestem, amelyek az interjúk elkészítése előtt
is átláthatónak bizonyultak. A száznapos program kiváló kampánytémaként szolgált, mivel
pontosan körülírt ígéretcsomag volt. Ebből kifolyólag a győzelmet követően egyértelműen
számonkérhető volt a kormányzat a megvalósítás kapcsán. Ezenkívül a 2002. októberi
önkormányzati választások miatt is szükséges volt a kormányzó pártok számára, hogy a
közbeszéd témája maradjon a száznapos program. A reményük beigazolódott: őszre
kimagaslóan jó népszerűségi mutatókat értek el a szocialisták.
A pártpolitikai szempontokat követően megvizsgáltam, milyen szakpolitikai
megfontolások húzódtak meg a programterv mögött. A László Csabával folytatott
beszélgetésem megerősített abban a vélekedésemben, hogy a kormányzati feladatot elvállaló
gazdasági szakemberek, különösen Medgyessy Péter és pénzügyminisztere, fontosnak tartották
a közszféra és a magánszektor közötti bérszakadék kérdésének rendezését, valamint a

6
Bevezetés a politikatudományba Schwemmer Martin

gazdasági-társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését. Az említett célok érdekében végrehajtott

száznapos program tehát felzárkóztató jellegű volt, azonban viták övezték az érdekében vállalt
költségvetési terhet. Dolgozatom makrogazdasági tartalmú része rámutat, hogy máig nincsen
konszenzus arról, milyen mértékben jelentett terhet a nemzetgazdaság számára a száznapos
program százötvenmilliárd forintot meghaladó költsége.
Végül részleteztem egy további körülményt, amely meghatározta a programterv
végrehajtását. Ujhelyi István és László Csaba egyaránt rávilágítottak egy megállapodásra,
amely 2002-ben alakult ki a kormány és a pártelit között. Az eurózónába való 2008-as
csatlakozás csak úgy volt elérhető, ha 2006-ig 3% alá csökken az éves hiány, amely
fegyelmezett költségvetési politikát követelt a ciklus egészére nézve. A gazdasági kormányzat
ezért arra számított, hogy a száznapos program megvalósítását követően az MSZP-SZDSZ-
koalíció nagyobb teret enged számukra az önálló elképzeléseik követésére. A költségvetési
hiány folyamatos visszaszorítását azonban egyre jobban hátráltatták az anyagi források iránti
lobbitevékenységek a kormánykoalíción belül, valamint a Fidesszel folytatott, több okból is
fontos népszerűségi verseny is. Mindezek miatt kicsúszott a kabinet kezéből az események
átgondolt irányítása, amely 2004-re a pénzügyminiszter menesztését, majd a kormányfő
lemondását okozta.
Úgy vélem, sikerült átfogó és részletes magyarázatot adni arra, hogy miért állt
érdekében a Medgyessy-kormánynak és a mögötte álló pártkoalíciónak a száznapos program
megvalósítása a 2002-2006-os kormányzati ciklus kezdetén. Míg a rövidtávú politikai okok
világosan kirajzolódtak, az elkészített interjúk hozzásegítettek a nagyobb ívű számítások
megértésében. A baloldali-liberális koalíció határozott gazdaságpolitikai koncepcióval szerezte
meg a kormányzati hatalmat, de a mindennapi politikai játszmák meggátolták az egyre
gyengébb pozícióban lévő miniszterelnök számára az elképzelések megvalósítását. A
szocialisták 2006-os ismételt győzelmének ára végül a fegyelmezett költségvetési politika
feladása volt, amely nem csak az ország sorsára gyakorolt hatást, de felemelte a baloldal új
politikai vezetőjét is.

7
Bevezetés a politikatudományba Schwemmer Martin

Hivatkozásjegyzék

Ágh, Attila. 2003. "A Medgyessy-kormány első éve." In Magyarország politikai évkönye 2002-
ről, Kurtán Sándor, Sándor Péter, Vass László, 61-78. Budapest: Demokrácia Kutatások
Magyar Központja Közhasznú Alapítvány.

Andor, László. 2003. "Ebből hogy jövünk ki?" Népszava, 2003. június 27.

Bölöny, József, és Hubai, László. 2004. Magyarország kormányai. 1848-2004. Budapest:

Akadémiai Kiadó.

Bunford, Gerda. 2013. "Fejetlenség vagy kétfejűség. Medgyessy Péter miniszterelnök-jelöltté

válása." Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kar.

Gősi, János. 2009. "A magyar gazdaságpolitika néhány jellemzője a konvergencia programok
és a világgazdasági válság tükrében." Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok 4. szám,
165-167.

Index. 2003. "Gallup: Mélyponton a szocialisták népszerűsége." Index, 2003. szeptember 17.
https://index.hu/belfold/zuhanmszp/

Lakner, Zoltán. 2005. "A szociálpolitikai kommunikáció éve." Esély 1. szám, 88-110.

Lakner, Zoltán. 2011. "Rendszerváltó utódpárt. Az MSZP és a demokratikus kísérlet harminc

éve."

Lakner, Zoltán. 2011. "Utak és útvesztők. Az MSZP húsz éve." Budapest: Napvilág Kiadó.

László, Csaba. 2003. "Tiszta kézzel Európába." In Magyarország politikai évkönye 2002-ről,
Kurtán Sándor, Sándor Péter, Vass László, 425-431. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar
Központja Közhasznú Alapítvány.

Palócz, Éva. 2003. "A 2002. év gazdasági öröksége: ellentmondásos helyzetkép." In

Magyarország politikai évkönye 2002-ről, Kurtán Sándor, Sándor Péter, Vass László, 432-444.
Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar Központja Közhasznú Alapítvány.

8
Bevezetés a politikatudományba Schwemmer Martin

Pethő, András. 2009. "Így tették lejtőre Magyarországot I. rész - Az ígéretözön és előzményei."
Origo, 2009, július 20. https://www.origo.hu/itthon/20090717-igy-tettek-lejtore-
magyarorszagot-i-resz-a-szaznapos-program.html

Ripp, Zoltán. 2003. "Győzelmek keserves éve: az MSZP 2002-ben." In Magyarország politikai
évkönye 2002-ről, Kurtán Sándor, Sándor Péter, Vass László, 218-239. Budapest: Demokrácia
Kutatások Magyar Központja Közhasznú Alapítvány.

Török, Gábor. 2003. "Az MSZP válsága, a Fidesz lehetősége." Magyar Nemzet, 2003. március
6.

Závecz, Tibor. 2003. "Szoros verseny után MSZP-előny. A pártok és a politikusok megítélése
2002-ben." In Magyarország politikai évkönye 2002-ről, Kurtán Sándor, Sándor Péter, Vass
László, 747-760. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar Központja Közhasznú Alapítvány.