PÁRTOK POLITIKAI RENDSZEREI ÉS GAZDASÁGI ALKOTMÁNYOSSÁG

Politika: A hatalom megszerzésével megtartásával és a hatalom gyakorlásával kapcsolatos

tevékenység értendő.
Politikai rendszer: A htaalomi tevékenység szférájában kialakult nézetek, normák,
intézmények összességel értendő
PÁRTOK: Angliában alakult ki a 17.sz-ban. Kezdetben kis méretű elit pártok voltak és
megfigyelhető volt az egész világon, hogy egy szűk réteg politizált. A pártok kevés emberhez
szóltak. Nagy méretű tömegpártok a szocializmushoz köthetőek, 20.sz. elején jelentek meg 
Társ. mozgosítása, egész néőhez szólnak.
MO-n a pártokról a 89.évi 33-as tv rendelkezik. A pártok az 1esülési jog fogalom körébe
taroznak, így szabadon alakíthatóak. Külön párttv. van, nem az egyesülési tv vonatkozik
rájuk, hanem a 89 évi 33a külön tv.
Mo pluralista demokr.
10 fő alapíthat pártot az egyesülési jog alapján.
Csak természetes személyek lehetnek a tagjai. Párt alapítója és vezetője csak m állampolgár
lehet.
Be kell jegyezni a bíróságon, a fővárosi tv-széken. Az Állami Számvevőszék ell. Mo-n a
pártok gazdálkodást. Minden évben kötelesek a Magyar Közlönyben beszámolót
megjelentetni a gazdálkodásukról május 31-ig. A pártok (pénz) állami támogatásban
részesülnek. Ingó és ingatlan vagyonuk is van és tagdíjat szednek
Nem jogosult költségvetési támogatásra az a párt, aki 1%-ot se tudott szerezni a választáson.
A pártot külföldi állam nem támogathatja. Névtelen adományt nem fogadhat el. Nem fogadhat
el állami vállalattól támogatást, illetve költségvetési szervtől.
Megszűnésük:
1. egyesül egy másikkal
2. szétválhat több pártra
3. kimondhatja feloszlását
4. feloszlathatja bíróság, ha enm megfelelően működik az ügyész indítványára
5. megállapíthatja a bíróság h megszűnt ( az ügyész indítványára)
Meg kell állapítani a bíróságnak, hogy a párt megszűnt, ha 2 egymás követő ogy.
választáson nem tudott jelöltet állítani.
Abban az esetben is ha a párt a tevékenységével felhagy és vagyonával nem rendelkezik.
Pártok és más akaratformáló tényezők
Pártokon kívül vannak: szakszervezetek, civil szervek, érdekképviselő szervek a
társadalomban.
Azért fontosak, mert ezek is hallatják a hangjukat
1. jogukban áll tüntetést, tömeg demonstrációt, zavargást szervezni
2. parlamenti folyósokon lobbiznak  akaratukat a képviselőkön keresztül
3. média a rendelkezésükre jár, itt hallatják a hangjukat
4. be kell őket vonni a jogalk-ba az őket érintő tv-ek megalkotásába. A kormány egyeztet
velük. Az AB kimondta, hogy ha kifelejtik a bevonásukat akkor nem alk.ellenes a tv.
Politikai rendszer elemzése: békés rendsz. vált 89-90ben. Jogállami forr. zajlott, a
régióban legkorábban Mo-n kezdődött meg a változás. Sokan úgy ltják, hogy nálunk tart a
legtovább az átmenet. Időben leghamarabb az MDF jött ltére
1987-ben a rendszerváltó pártok közül. 6 nagy r.váltó párt volt:
1. MDF
2. SZDSZ
3. Fidesz
4. KDNP
5. Kisgazdák
6. MSZP
Ezek ellenzéki kerekasztalra tömörültek. Kaotikus karaktere volt a rendszerváltásnak.
Megfigyelhető, hogy a devianciák megemelkednek (öngy, bcs). Régi értékrend
megbomlik, de még nem alakul ki az újabb.
A m. rendsz.v. jellemezhetjük úgy:
- hogy német és fr. modelleket vettünk át.
- Különösen sokat merítettünk a németekből a kp-i közig. terén (kormányzás terén).Így
kancellária kormányzás jött létre MO-n  kancellária demokr. Miniszterelnöki
kormányzást jelent, vagyis a kormány léte a mine-től függ.
- Német mintára történt a konstk- bizalmatlanság inditvány, hogy a kormány az ogy
által megbuktatható.
Mine.i hivatal kialakulása, amely a mine- segédszerve  miniszterelnökség
Rendszváltás politikai környezete: egy kamarás ogyt hívott életre. A 2 kamarás parl
megfontoltabb jogalk-ot eredményez, de elhúzza a jogalk-ot időben. (előny,hátrány)
Közte.-t visszaállítottuk MO_n. Korábban Elnöki Tanács volt. Nem túlerős, de több mint
szimbólikus.
Kialakult az AB.
- Széles hatáskörű, azóta szűkítettek rajta 2011-ben.
- Rendszerváltáskor óriásai szerepe volt / van újra értelmezett fogalmakat mint pl.: a
jogállam,jogbizt, diszkrim tilalom, e-i méltóság
Politikai környezet:
- első kormányt Antall József mine. vezetésével MDF az első kormány.
- MDF a DNP-el és a kisgazdákkal koalícióra lépett,
- a mandátumok 60%átbirtokolták.
- A kormányzást megtöri A. József 93. dec-ben meghalt  Boros Péter lesz a mine.
- 1994: Politikai fordulat, MSZP-SZDSZ koalíciós kormány. 2/3-ad 72%-a volt a
parlamenti mandátumoknak. Horn Gyula mine.
 - 1998: Fidesz folytatja a kormányzást. Kisgazdákkal koalícióra lép. Mandátumok 55%-
át birtokolják.
- A 3. választás idejére rögzültek a pártok. A külföldi sajtó könnyedén eligazodott
rajtuk.
- Rendsz.váltáskor 176 pártvolt MO-n, kevesebb mint 10 et ismertek.
- MSZMP is jelen volt a rendszer.váltok de nem tudott bejutni a parlamentbe.
- MIÉP: radikális párt. 3. választáson bejutott, a szavazatok 5,47%-áz adta.

- Jelenleg: DK, LMP új. radikális: jobbik

- Két pólusú pártrendszer felé haladunk : jobb és balo. Egy-egy nagy párt van mind2
oldalon.

- Legnagyobb fordulatot a fidesz hajtotta végre : liberálisból konzervatív Fidesz MPP

(magyar polgári párt)

- 2/3-os tv-ek kialakultak MO-n. Jelenlévő ogy. képviselők 2/3-ának szavazata kell.
Ezeket 2011 óta sarkalatos tv-nek nevezzük.

Új választási rendszer: 3 szintű, bonyolult

3 féleképpen lehetett bekerülni a parl-be
1. egyéni vál.kerületből
2. pártlistáról
3. o-os listáról  töredékszavazatok alapján
2014-ben bontottuk le. Nem ezt alkalmaztuk
386 képvis  199-re csökkent.
A korábbi választási rendszer Amerikából, Kanadából vizsgálták.
Abszolút garanciát jelentett a kulcsemberek pozíciójához így nehezen sikerült lebontani.

EU tagja 2004. MO.

 Ez magával vonta a régiók kialakítását, de most a megyerendszer van előtérben , mint
klasszikus m. találmány.
 Magával vonta a honvédség és a közig. átalakítását.
 Visszaállítottuk a nyu-i típusú önk-okat. Visszakapták vagyonukat az egyh-okhoz
hasonlóan.
 Életre hívtuk az ombudsmanokat, jelenleg 1 db van 2 helyettessel.

GAZD.:
 MO. a rendszerváltással piacgazdássággá változott, a verseny szabad. A
tulajdonformák egyenrangúak és a sokaságuk van MO.n –y állami, magán, önkor-i,
egyházi, alapítványi, társasági,
 Alaptv. MNO cikket elmondani
 Gazdasági alkotmány fogalma: a gazd-ra vonatkozó jszabályok összessége. Azt
mondja, hogy több része van. Ennek része:
1. tulajdon alkotmány: tul-ra vonatkozó szabályokat rögzíti.
2. munka és vállalkozás alk: a munkavállalás, és a vállalkozásra vonatkozó szab-okat
tartalmazza
3. pénzü-i: adó jogsz-ok összefoglaló neve
Alaptv.: közpénzek c. része:
meg kell tanulni, ÁSZ, MNB 2.féléves
Gazdasági helyzetük jogán adóság fék szabályok kerültek az Alapt-be. Adóságot
korlátozó rendelkezések. A központi kötvetési tv-t márc 31ig el kell fogadni az ogy-nek.
Amennyiben ez nem sikerül, a közt. elnök feloszlathatja az ogyt, de nem kötelező.
Kormány terjeszti az ogy elé a költségvetési tv-t okt 31ig.
Adósság korlátozó rendelkezés:
- az AB nem vizsgálhatja a központi ktvetési tv-t,adótv-t, vámokról illetékekről szóló
tv-eket sem vizsgálhat és semmisíthet meg.
- Kivéve abban az esetben: ha sértik az élethez való jogot, vagy a személyes adatok
védelmét.
- Vallásszab-ot, állampolgárhoz való jogot.
Nemzeti vagyon fogalmát vezeti be jogalkotó: Külön tv szól 2011 évi 196-os. Az á és az
önk kizárólagos vagyona nemzeti vagyon. Mely a közérdeket szolgálja. Ide tartozik az
önk-ok törzsvagyona pl.: közutak, közterek középületek. van olyan része, ami tejesen
forgalomképtelen (eladhatatlan), van olyan része amely bizonyos esetekben
Állam tula: föld méhének kincsei, folyók, medrei, légtér, frekvenciák, oház,szent korona
és a hozzá tartozó jelvények.
Politikai rendszer: közig folyamatosan reformon esik keresztül a rendsz váltás óta.
Megjelent az e-ügyintézés, gyorsabbak az eljárások. Ügyfélbarát közig. és szolgáltató
jellegű.
Szabad sajtó és média és kialakult. Egyesek szerint oknyomozó típusu média van mo-n :
pl szeret utána nézi a dolgoknak, közpénzeknek
A politikusság élethivatássá vált Mo-n. Nagy szerepe van a kormányzati
kommunikációnak. A kampányok a mine középpontba állításával zajlanak. Világosan
rögzítették azokat a rendelkezéséketek, amelyek a párttagsággal politikai tev-el nem
férnek össze, sőt a rendőrök, katonai tev. is ide sorolható.
A határon túli magyarokkal megélénkült a párbeszéd  eltérő az intenzítás, h ki van
kormányon. De összességében elmondható, hogy aktívabb a kapcs mint a rendsz váltás
előtt.
 Nemzetiségek jogai is kiteljesedhet, nm hívjuk őket már kisebbségnek. 13 nemzetiség
van mon-: az ogy. nyilváníthat egy csoportot nemz.é, ők állam alkotó tényezők, részei a
hatalomnak.
Bűnözés megemelkedett a rendsz.váltást követően:
 minőségileg is átalakult, új bűnelkövetési formák jelentek meg
 -bekapcsolódtunk a nemzetközi bűnözésben, hazánk földrajzi fekvése is kedvez ennek
 Célo. tranzito. egyaránt vagyunk
 Emelkedik az okirat ham. száma
 emelkedik a pénzham száma
 a szexuális erőszak száma
 vagyon elleni cselekmények
 közterületi erőszak emelkedik
 csökken a lopás, gépkocsi lopás, betöréses lopások
 emberölések
 1970: 120.000 bcs, 185ezer 1988, 1995: csúscpont, 502.000 bcs
 2000: 450
 2010: 447
 2012: 472
Rendszválts előnye:
 felszabaditott piacgazd
 demokr. kaialkulása
 többpárt rendszer
 plurlizmus
 civil társ megerősödése, 1992:13ezer, 1996: 50 ezer, 2000: 60 ezer, 2008: 65ezer
 polgárosodás
 szabadság jogok kiterjesztése , emberi jogok érvényesülése
 privaticáió
 egyes személyek poltikai rehabilitációját, jovátétel
 kortlálan magtulajdon szerzés
 gyors meggazdaságodás (új vállalkozok)
hátrány:
 korrupció
 fekete gazd
 közbizt. romlása
 etnikai konfl bizonyos csoportokkal
 radikális csoportok megalakulása, amelyek le akarnak számolni anemz-i csoportokkal
 alacsony jövedelmek a lakosság részéről
 nagyon nagyok a társi egyenlőtségek, szegmentálógád van, leszakadnak bizonyos
emberek a társ bizonyos csop.járól
 SZUVERENITÁS
Nincs igazán jódef.
2 részre osztható
- belső: azt kérdezi, hogy kié a főhatalom.
- külső: más államok felé kifejezésre juttatja, hogy minden más államnak kizárt a szuv.
Ahol már 1 állam gyakorolja ott minden más állam szuv. kizárt.
Kifejezésre jutatta a külső oldal az ál. területi integritását, sérthetetlenségét.
JEAN BODIN
 a szuv atyja, francia gondolkodó.
 1576-ban írta meg élete fő művét: 6 könyv az államról c. / 6 könyv a közt-ról így
is szokták fordítani
 Az abszolút uralkodót támasztják még alá.
 Fejedelmi szuv.ról beszél.
 Alig van valami ami korl a hatalmat: csak isteni, és term-i (erkölcsi normák) korl.
 Valamint a magántulajdont tiszteletben kell tartani az uralkodónak.
9 jegye van a szuv-nak: (Bodin szerint)
1. legfelső bírói fórum működtetése
2. magas rangú tisztviselő kinevezése
3. tv.hozó hatalom műk
4. hadüzenet és békekötés joga
5. adókivetés joga
6. kegyelmezés joga
7. hódolat fogadása
8. pénzverés joga
9. súlyok és mértékegységek megállapítása
THOMAS HOBBES
 1651, angol gondolkodó írta meg fő művét: Leviathan c.
 Szerződés elméletet vall: társ-i szerződés a nép és az uralkodó között.
 A nép lemond jogairól, de minden jogáról mondott le. Így az uralkodó már nem
abszolút.

ROUSSEAU:
 minden hatalom a népé, az abszolút demokrata
 a tv.hozás is a népet illeti
 BELSŐ:
 képviseleti demokr fogalma- közvetlen demokr fogalmat
 nemzetiségekről, mert ők is részei a 6aomnak
  -KÜLSŐ:
 unió korlátozza e a szuverenitást
 állam terület jogi fogalma
 állam határokról
 állam kapcsolatok formáiról
 á. szimbólumok : himnusz, lobogó, címer
BELSŐ:
Napjainkban a választott képviselők gyakorolják a hatalmat. Ezért a képviseleti demokr a
hatalomgyak elsődleges formája. Másodlagos a közvetlen demork.,a melynek eszköze a
népszavazás, a petíciós jog vagy a nép kezdeményezés. Népi kezdeményezést eltörölte a
jogalkotó MO-n.
Népszavazásról anyag a neten!!!
Népszavasánál és a nép kezdeményezés különbség:
 népszav: nép dönt
 nép kezd: ogy dönt, csak azt kéri, hogy tárgyaljon 1 témát
 NÉPSZAV:
 országos és helyi népszavazás van latin neve: referendum /plebiscitum  szinonimák,
de korábban ref. a tv-t megerősítő
 AKIK KÉRHETIK:
 200.ezer választópolgár kérheti Mo-n akkor kötelező elrendelni az ogy-nek
 kérheti 100e válpolgár is
 vagy a kormány
 közte
 ekkor az ogy mérleges h elrendelje e
 mind a kettő ereje kötelező, ügydöntő
 eltörölték a véleménynyilvánító népszavt Mo-n
 Tiltott tárgykörök, amelyket tilos a nép kezébe adni:
o adó, vám költségvetés, hads. bevetése, hadiállapot,rendkívüli állapot kihird-ről,
szükségáll., közkegyelem gyakorlásáról,Alaptv mód.ogy. feloszl,képviselő
testület feloszl, személyügyi kérdések (pl. szimpatikus e a pm), nemzetközi
kötelezettség vállalásról  pl ha már csatl Eu-hoz, akkor teljesíteni kel a
kötelezettséget
 3év kötőereje van az o-os népszavnak  3 évig tilos mást dönteni
 helyi: 1 éves kötőerő
 Aláírásokat nem sima papíron gyűjtjük, hanem a NVbizottság hitelesített íven
 Helyben: helyi vál.bizottság
 Aláírást gyűjteni nem lehet mhol: tömegközl eszközön, magyar honvédség, óvoda,
iskola,eü int, munkahelyen munkaidőben, állami önkor-i szerv hivatalos helyiségeiben
 Mind a helyi mind az o-os népszav feltétele, hogy az összes vál.polgár több mint fele
elment szavazni. Ekkor érvényes. Eredményes: haa több mint fele azonos választ adott
a kérdés.
  Helyi népszavazás: Területszervezési ügyben lehet tartani, ilye lehet a község alakítás,
egyesítés, önk-i rendelet előírja. Tiltott tárgykörök uaz, hol nem lehet aláírást uaz
 Népszavazást kezdeményezheti a helyi képviselők ¼-e, bármely bizottság és a helyi
lakosok min. 10 max 25%-a. Kötőereje 1 év
Petíciós jog: kérvényezési jog  tüntető tömeg szokott kérni vmit állami szerv-től
Csak tömeges aláírás esetén számíthat sikerre.
NEMZETISÉGEK
- nem haszn a kisebbség szót, mert lealacsonyító szót
- korábban: nemzeti / etnikai kisebbség volt , ezzel is jóváíródott  nemzeti = van
anyao-ja
- nemzetiség: összetartozás tudattal rendelkező népcsoport, amely legalább 100 éve
őshonos Mo-n. Saját nyelv, kultúra, hagyomány.
- 13 nemzetiség van Mon: 1000 fő kérésére nyilvánít az ogy nemzetiséggé. 1000 fő 
azonos nemz.
- 13 nemzetiség: szerb, romák, horvátok, szlovák, szlovén, román, német, lengyel,
bolgár, ukrán, ruszin, örmény, görög,
- egyéni és kollektív jogaik vannak
- önkormányzáshoz való jog a legerősebb
- joguk még: identitás megőrzéshez való jog, anyanyelv haszn joga, kultúrához való jog,
iskola alapítás joga
- határon túli magyarok is benne vannak a nemzet fogalmába  választójogot kaptak
(azt pedig az kapottaki felvette a m. állampolgárságot, csak listán)

KÜLSŐ OLDAL:
1. EU korlátozza e a tagállami szuverenitást
 jogharmonizáció kell
 Korlátozza, de mégis elfogadható mert: önkéntes a csatl.
 Uniós intézményekben a tagállam képviselői ülnek

2. ÁLLAM TERÜLET
 állam fogalmának 3 jegye van: ter, lakosság, szuv. a része
o terület: mert a szuv a területen érvényesül
 állam területét jogilag: szföldi, vízi, légi terület osztjuk fel
o szföldi: szigetek összessége is lehet, külképviseletek területe,
vízi és úszó állam területe (m felségjelzéssel ellátott hajó /repülő)
o légtér:állam feletti légtér, űrhajó fedélzete
o vízi: belvizek, folyók, létezik parti és nyílt tenger  parti: azok az o-k
amelyeknek tengere van, a parti tengert magukénak tudhatják, max 12 tengeri
mérföld, 1 tengeri mérföld =1852 m
o nyílt tenger: mások által is használható szabadon
 államhatár és az állam kapcsolatok
Magyar határok politikai megállapodás eredménye.
  1947-es párizsi békeszerződés alapján húzták meg. De a politikai határ nem az
egyetlen határfajta.
 Nemzetiségi határ is van : nemzetiségek elhelyezkedése mentén húzzák meg  sokan
jó határnak tartják, de közép kelet Eu-ban pont nem így van. Így ebből erednek a
problémák.
 Természetes határok elve is ismertes az alk.joban: hegyek, völgyek folyók mentén kell
meghúzni a határt.
Bibó István foglalkozott a határkérdéssel Mo-n
2 féle jó határ:
1. nemzetiségi határ
2. történelmi állapothoz igazodó határ, tört-i status quo-hoz
 Azt mondja h a jó határ ne változzon, mert csak ez hozhat megnyugvást az
embereknek.
 Magyar határokat nem tartja jónak, de mégis elfogadásra int bennünket  bele
kell törődni a területi vita nagyon veszélyes.
 Bibó nem riad vissza a jó határ érdekében városok kettészakításától sem.
Kettészakított városok közigazgatásával nem foglalkozik

ÁLLAMKAPCSOLATOK TÉMAKÖR
konföderáció: államszövetség, állandó jellegű laza kapcsolat pl.: FÁK . Vannak közös
ügyek az á-k között, ez általában a gazd és a védelempolitika.
perszonálunió: Államfő személye közös. Ausztria és MO-n kapcsolata 1867 előtt.
reálunió: Au és mo kapcsolata 1867 után. Ez egy szorosabb kapocs, nem csak az államfő
közös hanem közös ügyek is vannak  külügy hadü, és ezek fedezésére szolgáló pénzü.