2019/29.

ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA 2019. július 2.

KÖZGYŰJTEMÉNYI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI IGAZGATÓSÁG
KÉPVISELŐI INFORMÁCIÓS SZOLGÁLAT

SORKÖTELEZETTSÉG EURÓPÁBAN

Az Infojegyzet a sorkötelezettség európai dominanciájának meg-

szűnését eredményező főbb okok összefoglalása mellett a sorköte-
 A vasfüggöny leomlásá-
nak évében az Európai
les rendszerhez való visszatérés aktuális kérdéseit, és egyes európai
Unió jelenlegi tagorszá- országok ezzel kapcsolatos gyakorlatát kívánja bemutatni.
gaiban túlnyomórészt
– Írország, Luxemburg,
Málta és Nagy-Britannia A sorkötelezettség megszűntetése a hidegháború végét követő évtize-
kivételével – sorköteles dek európai haderőreformjainak egyik legjellegzetesebb eleme volt. E
szolgálaton alapuló folyamat összetett társadalmi, gazdasági és politikai változások ered-
haderő működött.
Európában emellett a ményeként, de ténylegesen a kétpólusú világrend megszűnésével kez-
NATO-tag Norvégiában dődött, és több jól meghatározó hullámban ment végbe. Az Európai
és Törökországban, Unió tagállamainak többsége ma professzionális, önkéntességen, és
illetve a semmilyen nem sorkötelezettségen alapuló haderőt működtet. Az új évezred máso-
szövetségi rendszerhez
dik évtizedére jelentősen megváltozott biztonságpolitikai környezetben
nem csatlakozó Svájc-
ban is általános – így például a Krím félsziget annektálása, vagy az ukrajnai háború kö-
sorkötelezettség volt vetkeztében – azonban több európai állam konkrét katonapolitikai dön-
érvényben. tések meghozatalára kényszerült közvetlen veszélyeztetettsége keze-
lése érdekében. E globális válságjelenségekkel összefüggésben Eu-
 Az Európai Unió rópa-szerte több országban felvetődött a sorkötelezettség visszaállításá-
28 tagállamból ma
8 tagország – Ausztria, nak gondolata.
Ciprus, Dánia, Észtor- Az utóbbi években Litvánia és Svédország a sorozások újbóli életbelép-
szág, Finnország,
Görögország, Litvánia tetése mellett döntött. Mindezek hatása alatt több szakértő is a sorköte-
és Svédország – lezettség egyfajta megújult visszatérését prognosztizálta, vagy ajánlotta
működtet sorköteles az országok figyelmébe. A háttéranyag az önkéntes haderőre történt eu-
szolgálatot. rópai hadsereg-transzformációk okainak rövid összefoglalása mellett
vázolni kívánja a sorkötelezettség visszaállítását eredményező tényező-
 Magyarországon az
Országgyűlés 2004. évi
ket, és egyes országok ezzel kapcsolatos aktuális gyakorlatát is. Az eu-
döntését követően, rópai országok katonai rendszereinek rövid ismertetésére 2018-as ösz-
2005-ben szerelt le az szefoglaló elemzésünkben vállalkoztunk.
utolsó sorköteles
katona.

 Magyarország honvé-
delmi minisztere
szerint a sorkötelezett-
ség visszaállítására
ma nincs kormányzati
akarat. A honvédelem
területén főként az
önkéntes és tartalékos
haderő fejlesztését
tekintik elsődlegesnek.

 A sorkötelezettséget
fenntartó országok
körében a hadseregnek
jelentős társadalmi
támogatottsága van.
Ezen országok állam-
polgárai a hadseregük
irányába általában átlag
feletti bizalommal
viseltetnek.
Forrás: Infoszolg/ECPRD, CIA World Factbook

Sorkötelezettség Európában
Forrás: Infoszolg/ ECPRD, War Resisters' International, Institute for War & Peace Reporting; ETZH
A MEGSZÜNTETÉSEK FŐBB OKAI
1994 és 2011 között az Európai Unió és a
NATO európai tagországai többségében az ön-
kéntes haderőre történő átállás mellett döntöt-
tek. A két nagyobb hullámban lezajló haderő-
átalakításokat az alábbi főbb tényezők indokol-
ták.
1. A biztonsági környezet változása
A sorköteles rendszerek felfüggesztésének,
illetve megszüntetésének folyamatát a Szovjet-
unió felbomlása nagyban befolyásolta.
A közép-kelet európai szovjet katonai jelenlét
megszűnését követően ugyanis a nyugat- és
közép-európai országoknak már nem kellett
egy közvetlen szovjet katonai agressziótól tar-
tania, így tömeghadseregeiket leszerelhették
(Dier, 2010; Bieri, 2015).
A Varsói Szerződés megszűnését követően
többségében a posztkommunista országok is
hasonló döntéseket hoztak. Leépítették nagy
létszámú hadseregeiket, majd – főként a
NATO-csatlakozásukat követően – megszün-
tették a sorkötelezettséget.
A 2000-es években a sorköteles katonai rend-
szerek megszűnésében az euro-atlanti és euró-
pai integráció bővülése – és az ezek következ-
tében mind katonailag, mind gazdaságilag ja-
vuló biztonsági környezet – ugyancsak jelentős
szerepet játszottak. A legtöbb európai ország a
NATO 1999-ben és 2004-ben, illetve az EU
2
2019/29.
2019. július 2.
2004-ben, illetve 2007-ben történt bővítéseit
követően tért át az önkéntes haderőre.
2. A katonai műveletek új irányai
Az 1990-es években a NATO stratégiai kon-
cepciója alapvető változáson ment át. Az alap-
pillérének számító kollektív védelem szavato-
lása mellett egy válságkezelő és békefenntartó
„műveleti-NATO” irány vált elsődlegessé
(Masters, 2019). Ez alapvetően átformálta a
nemzeti hadseregek struktúráját és fejlesztési
irányait. A külföldi bevethetőség biztosítását
és az új NATO- követelmények szavatolását az
államok többsége egy kisebb, ellenben hatéko-
nyabb, önkéntességen alapuló professzionális
haderővel gondolta kivitelezhetőnek.
A professzionális hadseregre való átállás mel-
lett szólt továbbá az is, hogy a technikai fejlő-
dés következtében bizonyos beosztások oly-
annyira specializálódtak, hogy azok betölté-
sére a sorkötelesek már nem voltak alkalmasak
(Dier, 2010).
3. Társadalmi és politikai tényezők
A 20. század második felében az egyéni sza-
badság békeidőszaki korlátozásának jogossága
számos országban megkérdőjeleződött, 1990-
től kezdődően pedig egyre nehezebb feladat
volt elmagyarázni az országok fiataljainak, mi-
ért kell felnőtt éveik elején akár évekre bevo-
nulniuk a laktanyákba (Bieri, 2015). Mindez-
zel párhuzamban a sorozások eltörlésének
 2019/29.
Sorkötelezettség Európában
2019. július 2.

aktuálpolitikai vetülete is kialakult, mely-

nek programjával a pártok szavazói bázisu-
kat igyekeztek növelni (Dier, 2010).
Vannak olyan országok azonban, amelyek-
ben a sorkötelezettséget részben a társadalmi
akarat tartotta fent. Ausztria, Finnország,
Svájc és Svédország nem tagja a NATO-
nak, így számukra e gyakorlat egyben nem-
zeti biztonságuk egyik alappillére. Emellett
azonban ezen országokban – amint a sorkö-
telezettséget fenntartó országokban általá-
ban – a hadseregnek komoly társadalmi tá-
mogatottsága is van. Az Eurobarometer fel-
mérései szerint (2017, 2018) a sorköteles
rendszert működtető országok polgárai nem-
zeti intézményeik sorában többségében átlag
feletti bizalommal rendelkeznek a hadsere- Forrás: Infoszolg/Eurobarometer, 90/2018
gük irányába. Emellett Svájcban 2013-ban, európai államok – mint pl. Anglia, Hollandia
de 2015-ben Ausztriában is népszavazás dön- vagy Svédország – seregei sem tudnak igazán
tött a sorozásos rendszer fenntartása mellett. versenyre kelni. A bérverseny ráadásul egyre
költségesebbé is teszi a professzionális haderő
4. Gazdasági megfontolások fenntartását.
A sorkötelezettség elleni általános érvként Mindemellett a munkavállalói motivációk és
jelentkezett, hogy a középszintű tanulmányai- preferenciák sem kedvezőek a hadseregek szá-
kat követően a munkaerőpiacra késve belépő mára. A Deloitte 2019-ben készített felmérése
fiatalok jelentős adókiesést jelentenek, miköz- azt jelzi, hogy a magas fizetések mellett a mun-
ben ellátásukat, illetve a kiképzésüket biztosító kahelyi kultúra, a dolgozói szabadság, a sze-
infrastrukturális és személyi hátteret az állam- mélyes célok valóra váltása, az egyénekre sza-
nak továbbra is fenn kell tartania. bott munkarend egyre fontosabbá válik az Y,
Emellett több tanulmány rámutatott arra, hogy de még inkább a munkaerőpiacra mostanság
azok a dolgozók, akik letöltötték sorkatonai belépő Z generáció számára.
szolgálataikat, egy évtizeddel később keveseb- Részben e szituációt szemlélteti egy 2016-os
bet kerestek, mint a korábban dolgozni kezdő NATO-tanulmány, amely szerint a szövetsé-
társaik (Imbers–van der Klaauw, 1995; gen belül leszerelők körében a nők 33%-a, míg
Hubers–Webbinck, 2015). E tanulmányok töb- a férfiak 37%-a azért hagyja el a katonai pá-
bek között arra is rámutattak, hogy az egyetemi lyát, mert nem tudják munkájukat és a családi
diploma megszerzésének esélye jelentősen életüket összeegyeztetni.
csökkent azok körében, akik sorköteles szolgá-
latot teljesítettek. Romló biztonsági környezet
A 2014-es orosz-ukrán konfliktus, illetve
TAPASZTALATOK ÉS KIHÍVÁSOK Oroszország expanzív politikája közvetlen ve-
szélyt jelent a keleti és északi országok szá-
Feltöltési és létszámgondok mára. A NATO mobilitási képességfelmérése
2014-ben azt mutatta, hogy egy esetleges tá-
Szinte minden önkéntes haderő számára ko- madás során a szövetség nem tudna gyors vé-
moly kihívást jelent a hadsereg békeidőszaki delmet biztosítani keleti tagországai számára.
feltöltöttségének biztosítása. A versenyszféra 2016-ban erre az eredményre jutott a RAND
társadalmi igényeket is lekövető atipikus, rész- biztonságpolitikai intézet is. Mindezek miatt a
munkaidős munkáltatói modelljeivel és magas
fizetéseivel a fejlett gazdasággal rendelkező

3
 2019/29.
Sorkötelezettség Európában
2019. július 2.

NATO – élén az Egyesült Államokkal – és az Svédországban az önkéntes rendszer megha-

Európai Unió is fejlesztésekbe kezdett, hogy az
elmúlt évtizedekben leépült európai eszköz-
parkját, elrettentő képességeit és kelet-európai
jelenlétét visszaszerezze (EPRS 2018). A köz-
vetlen fenyegetettség miatt Litvánia és Svédor-
szág a hadseregeik készenléti és reagáló képes-
ségének biztosítása miatt azonban ettől függet-
lenül a sorköteles szolgálat egy immár tovább-
fejlesztett változatának visszaállítása mellett
döntött.
ÚJ IRÁNYOK ÉS AKTUÁLIS HELYZETKÉP
Európában általános sorkötelezettségen ala-
puló rendszert működtet többek között Auszt-
ria, Ciprus, Észtország, Finnország, Görögor-
szág, Törökország, és a milícia típusú hadsere-
get fenntartó Svájc. Dánia és Norvégia azon-
ban a sorkötelezettség és önkéntesség keveré-
kén alapuló modellt alakított ki, amit lényegé-
ben 2015-ben Litvánia, 2017-ben pedig Svéd-
ország is átvett. A rendszer alapja, hogy a so-
rozottak közül – kifejezetten a hiányzó létszám
vagy beosztások feltöltésére – csak azok kerül-
nek behívásra, akik motiváltak és megfelelnek
a sereg igényeinek, kritériumainak.
A litván országgyűlés 2015-ben vezette be újra
a sorköteles, 9 hónapig tartó katonai szolgála-
tot. A csapattestek feltöltését továbbra is első-
sorban az önkéntes jelentkezőkre alapozzák,
a sorozásokat a hiány feltöltésére használják.
Az alkalmasnak minősített férfiak közül évente
körülbelül háromezer főt egy algoritmus vá-
laszt ki a szolgálatra.
gyása mellett a 2010-ben felfüggesztett sorkö-
teles szolgálat norvég mindtára megújított, fér-
fiakra és nőkre egyaránt kiterjedő formája ke-
rült bevezetésre. A svéd védelmi miniszter sze-
rint számos beosztási kategóriát ugyanis nem
sikerült feltölteniük, melynek következtében a
hadsereg készenléti szintje nem volt biztosít-
ható.
A sorkötelezettség visszaállításának kérdését
kormányzati szinten több országban is megvi-
tatták. Lettországban elvetették a gondolatot.
A védelmi minisztérium kiemelte, hogy a visz-
szatérés csak 5-10 éves távlatban lenne kivite-
lezhető, ami magas költségekkel járna, és túl
sok katonát vonna el a jelenlegi helyzet keze-
lésétől.
Németországban hasonló véleményen volt a
hadsereg vezérkari főnöke, aki emellett ki-
emelte, hogy a legalacsonyabb szinteken is
professzionális önkéntesekre van szükség.
Angela Merkel is úgy nyilatkozott, hogy in-
kább a megkezdett haderőreform befejezését
tartja fontosabbnak.
A katonai szolgálat nemzetépítő, integratív és
pedagógiai értékeit elismerve azonban a német
kormányzó pártok a sorkötelezettség alternatí-
vájaként olyan társadalmi szolgálat bevezeté-
sén gondolkoznak, melyet akár a seregben is
letölthetnek.
Franciaországban több éves vita után ehhez ha-
sonlóan a sorkötelezettség helyett idén, kísér-
leti jelleggel egy önkéntességen alapuló társa-
dalmi szolgálatot vezettek be.

Források:
 Alexandra Dier: To draft or not to draft? Conscription reform in the EU – CSS Analyses, 2010
 Matthias Bieri: Military Conscription in Europe: New Relevance – CSS Analyses, 2015.
 Elisabteh Braw: Europe Rediscovers the Military Draft – The National Interest, 2016. szeptember 13.
 B. Müller Tamás: Sorkatonai és önkéntes katonai szolgálatok – Elemzés, 2018
 Rick Noack: The military draft is making a comeback in Europe – The Washington Post, 2018. október 19.
 Courtney Goldsmith: Redrafting national service policy – European Ceo, 2019. február 12.
 Johnathan Masters: The North Atlantic Treaty Organization – Council on Forreign Relations, 2019. április 2.

Készítette: B. Müller Tamás Internet: www.parlament.hu/infoszolg

Képviselői Információs Szolgálat Intranet: intra.parlament.hu/infoszolg/
E-mail: infoszolg@parlament.hu Tel.: (1) 441-4529; (1) 441-6486

Az információs jegyzet az országgyűlési képviselők tájékoztatása céljából készült.

A dokumentum az összeállítás elkészültének időpontjában fennálló aktuális helyzetet mutatja be.
Az információs jegyzet szerzői jogvédelem alatt áll.