" "

ALTALANOS " SZERVETLEN

ES
KEMIAI PRAKTIKUM
MAsODIK KONYV

PRAKTIKUM HALADOK SZA.MA.RA

SZERKESZTETTE:

DR. LENGYEl. BELA

£S
DR. CSA.KVA.RI BELA

M iisodik, bOvilett es iildolgozoll ki adas

\
\

TAN KONYVKI ADO; BU DAPES T

19,67
 EGYETEMI TANKONYV

fRTA:

DR. LENGYEL BELA

KOSSUTH-DhAS EGYETEMI TANAR,
A MTA LEVELEZIl TAGJA

DR. CS A K V ARIB ELA DR. K OVA TS ZOLTAN

EGYETEMI DOCENS, A KEMIAI KONYVTA.RIGAZGATO
TUDOMANYOK KANDIDATUSA

1
I

Kiad/is/ie a muvelOdesiigyi miniszeer rendelee el

.. -r, # •
 Tartalomjegyzek

EI6sz6 a n. konyvhoz : , .. 13
E16sz6 a masodik kiadashoz '" , , , '" .. " . .. 14

Altalanos rellZ
42. A laborat6riumi munkaban hasznalatoa szerkezeti anyagok . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17
42.1. Uvog .......................................................... 17
42.2. Tiiza1l6 (keramiai) anyagok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 21
42.2.1. Alumfnium-szilikat alapu anyagok '.' . . . . .. 21
42.2.2. Oxidkeramiai anyagok ... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 \
42.2.3. Szen- (grafit-jtartalmu anyagok 21
42.3. Femek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 25
42.4. Miianyagok ,.......................... 30
42.5. Kitt-tomttesek : . . . . . . . . . . . . . .. 31
42.5.1. Irreverzibilis kittek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 31
42.5.2. Reverzibilis kittek 32
42.6. Zsirok .. '......................................................... 33
42.7. Parafa, papir es gyapot ..........................................• 34

43. Alaosony h6merseklet el6allitlisa 35

43.1. H6szigetel6k 35
43.2. Hut6anyagok . . . . ... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 35
43.2.1. Hiit6keverekek 35
43.2.2: Szensavh6 36
43.2.3. Folyekony leveg6 .......•.................................. 37

44. Magas Mmerseklet el6Qllitasa -, . . . 39

44.1. GaztiizeIesii kemeneek . . . . .. 39
44.2. Elektromos kemenoek 40
44.2.1. Ellenallas-kemencek . 40
44.~.2. Ivfenykemeneek . , . .. 41
44.2.3. Nagyfrekvencilis indukcios ksmanoak " . . . . . . . . . . . . . . . . . .. .. 42

45. Homersekletmeree es h6szabalyozas ". . . . . . . . . .. 43

45.1. Gaz- as folyadekh6mer6k '" . . . . . . . . . . . . . . . .. 43
45.1.1. Gazh6mer6k :.............................. . . .. 43
45.1.2. Folyadekhdmerdk '. . . . . . . . . . . . . . . . .. 43

:'

r'
:\
t
4 TARTALOMJEGYZEK

45.2. Elektromos elven mukod6 h6mer6k 44

45.2.1. Flllenallas-hornorok ., . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 44
45.2.2. Termisztorok , . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 44
45.2.3. Termoelemek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 47
45.3. Optikai pirometerek 48
45.4. TermokoJor festekek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 48
45.5. Soger-gula . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 49
45.6. Hdmerseklet-szabalyozas, termosstatok 49
45.6.1. rermosztatok tolM· (hako7,la) anyagai 50
45.6.2. Onmtikodo homerseklet-szabalyozok (regulatorok) 50
45.6.3. Termosztalas faztsegyeneulyok felhasznalasaval 52

46. Vakuumteohnika :............................................ 54

46.1. Altalanos tudnival6k 54
46.2. Szivattyuk 56
46.2.1. Vizlegszivattyuk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 56
46.2.2. Forg6 olajszivatnyuk (rotacios szivatryuk) 56
46.2.3. Gazsugarszivattyu 58
46.2'.4. Diffuzios szivattyu . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59
46.3. Vakuummeres 60
46.3.1. Vakuumindikalas elektromos kisulessel 60
46.3.2. Higanyos manorneterek, a kozlekedoedenyek elven mukod6 vakuum­
mera berendezesek 61
46.3.3. Kompresszi6s vakuummero 62
46.3.4. Radiometer t.ipusu nyomasmerek 63
46.3.5. Gazok belso surlodasanak nyomasftlggesen alapulo vakuummerok . 63
46.3.6. A havezetO.kepesseg nyomasfuggesen alapulo vakuummerdk 63
-46.3.7. Ionizaoios vakuummorok 65
46.4. A vakuumborandazas t.artozekai - 67
. 46.4.1. Kifagyasatoceapdak, terelolemezek . '" .. .. .. .. 67
46.4.2. CsovezeMkek, csapok, illeszt.es ' , 67
46.5. Gazadszorpci6 tiveg- es femfeliileten, kigazosftas 73
46.6. A vakuumberendezes felepftese, iizemeltetese ; hibahelykereses 75

47. Munka nyornas alatt :............ 78

47.1. Bombacso , '" 78
47.2. Autoklavok 80
47.3. Nagynyomdsu manorneterek .. .. .. .. .. 82

48. Az anyagok t.isztttasa ........................•......................... 84

48.1. Halmazallapot-valtozas nelkul vegbemeno elvalasztds . . . . . . . . . . . . . . . . .. 84
48.1.1. Szilard fazisok szetvalaszteiaa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 84
48.1.2. Szilard -folyekony fazisok elvdlasztdaa ~. 86
48.1.3. Folyekony halmazallapot.u anyagkeverek komponensoinek elvalasz­
tasa " '. . . . . . . . . . . . . . . . .. 89
48.1.4. Gaz elvalasztaaa. szilard vagy folyekony anyagt61 .•......._...... 91
48.1.5. Gazelegyek komponenseinek elvalasztese. .".................... 92
48.2. Anyagok tisztit8.sa halmazdllapot-valtozae utjan 93
48.2.1. Kristalyosft8.s ;....................... 93
48.2.2. Deszbillalas 96
48.2.3. Szublimalas _. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 102
48.2.4. Kondenzaeio, kifagyaeztae 104
 TARTALOMJEGYZEK 5

·i 48.2.5. Kiolvasztds 104

48.2.6. Kioldas, extrakci6 105
48.3. Adszorpcio, deszorpci6, kromatografia, ioncsere 106
48.3.1. Adszorpci6, deszorpci6 106
48.3.2. GizkromatogrMia, ioncserelo kromatografia 107
48.3.3. Molekularis szur6k 110
48.4. Tiavtasagvizsgalat ......•........ : ~. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 113

49. Gazok 115

49.1. Gazfejleezt.es ~ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 115
49.2. Gazok t.isz t.itrisa, szarlt.asa : . . . . . . . . . . . . .. 117
49.2.1. A.ltalanos m6dszerek 117
49.2.2. Hidrogcnszennyezes eltavolttdsa 121
49.2.3. Oxigen eltavolftasa 122
49.2.4. Szen-dioxid oltavolttasa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 124
49.2.5. Szen-monoxid eltavolttesa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 124
49.2.6. Tllekony szenvegyfiletek eltavolftasa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 125
49.2.7. Nitrogen eltavoltt.asa 125
49.2.8. Egyob szennyezesek oltavolftasa 125
49.3. Szaritoanyagok 126
49.4. A Iaborat.oriumi gyakorlatban surfibben olofordulo gazok szokasos szeny­
• nyezesei. . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 129
49.5. Aramlaseebeeseg- es nyomasszabalyozas, tarblas . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . .. 131
49.5.1. Gazok arurnol tatdsa 131
49.5.2.~z aramlassebesseg merese . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . .. 132
49.5.3. Araml6 gazok keverese , ,... 133
49.5.4. Gazok tarolesa 134

.50. Oldoszerek • • • • • • • • • • • "' • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • ' , ••• 0 ••••• 138

50.1. Halogen elemek , 138
50.2. H~drog~n-h.alo1Senidek 139
50.:3. Hidrogen-cianid '.' . . . . . . . . . . . . . . .. 139
50.4. Ken-hidrogen.................................................... 139
50.5. Ken-dioxid 140
50.6. Ammonia 140
50.7. Szenhidrogenek ' , , .. 140
50.8. Kloroform 140
50.9. Szen-tet raklorid 140
50.10. Szilicium- os 6n-tetraklorid 141
50.11. Alkoholok " ; , 141
50.12. Dietiletor .- 141
50.13. Aceton. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 142
50.14. Szen-diszulf'id 142
50.15. Piridin 142
50.16. Viz 143

51. Az elektrolizis alkalmazasa preparatlv celokra 144

51.1. Bevezotes . 144­
51.2. Gazok elMllitasa ' . 145
51.3. Femek Ievalasztasa ' . 146
51.4. Kat6dos redukci6 femkivalasztae nelktil . 146
51.5. An6dos oxidaoio '._ . ' . 147
51.6. Olvadekclektrolfais 147
6 TARTALOMJEG YZEK

52. Felmikro- as mikropreparativ munkam6dszerek 150

52.1.. Laborat6riumi alapmtlveletok " . . . . . . . . . . . . . . .. 150
52.2. DesztilllUas, szublimalds :....................... 155
52.3. Muveletek oxigenre erzekeny anyagokkal 157

Reszletes resz
53. Nemfemes elemek , , 165
53.1. Hidrogen ' , 165
53.2. Fluor 165
53.3. Kl6r ' ' , 166
53.4. Br6m :....................................................... 166
53.5. J6d 167
53.6. Oxigen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 167
53.7. Ken 167
53.8. Szelen 167
53.9. Telhir 168
53.10. Nitrogen ............................•.......................... 168
53.11. Sargaarzen ..................................................•... 169
53.12. Antimon 169
53.13. Szen , 170
53.13.1. Aktiv szen 170
53.13.2. Grafitbevonat , 170

54. Femek 171

54.1. Femek as nehany nemfemas elem eloaJlftasa femtermias reakci6val 171
54.1.1. Szilfcium 173
54.1.2.B6r 173
54.1.3. Mangan 173
54.1.4., Molibden 174.
54.1.5. Vanadium ·. 174
54.1.6. Alkalifemek e1Mllitasa cirk6niummal torteno redukeioval 174
54.1.7. Titan 175
54.1.8. Cirk6nium ' 176
.')4.2. Famek e10allitasa h idrogrines redukeioval . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 176
54.2.1. Vas 177
54.2.2. Kobalt 177
54.2.3. Nikkel 177
54.2.4. Mo1ibden 178
54.2.5. Volfram 178
54.2.6. Germanium 178
.'54.3. Fernek eloallitasa elektrolizissel 178
54.3.1. Kadmium 179
54.3.2. Litium 179
54.3.3. Kalcium . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 170
54.3.4. Magnesium 181
54.4. Fernek el6allitasa termikus bontassal 182
54.4.1. Titan : 182
54.4.2. Cirkonium 184
54.4.3. Hafnium 184
54.4.4. T6rium . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 184
54.4.5. Alkalifemek elMllitasa azidok elbontasaval . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 185
 TARTALOMJEGYZEK 7

54.5. Alkalifernek tisztftasa es eltartasa 186

54.5.1. Alkalifernek t.iszt.ltasa vakuumdeszuillaeioval 186
54.5.2. Az alkalifemek elbartasa es hasznalatra val6 eldkeszftese 186
54.5.3. Finom eloszlasu alkalifemok elMIHtasa 187
.54.6. Platinafemek 187
'54.6.1. Platinaszivacs , 187
54.6.2. Platina- es palhidiumazbeszt 187
54.6.3. Platinakorom .......•...................................... 188
54.6.4. Palladiumkorom ' '. . . . . . . . . . . .. 188
54.6.5. Platinasooldat .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 188
55. Hidrogenvegyiilotek , 189
55.1. Nomfemek hidrogonvogytlletei 189
55.1.1. Hidrogen-fluorid ..................•.......•................ 189
55.1.2. Hidrogon-klorid 190
55.1.3. Hidrogen-bromid .................................•........ 190
55.1.4. Hidrogen-jodid ; 192
55.1.5. Ken-hidrogen , , ', 193
55.1.6. Hidrogen-poliszulfid 194
55.1.7. Szelen-hidrogen : ...•...................... 195
55.1.8. Telhrr-hidrogen ,.............................. 195
55.1.9. Amm6nia , , 196
55.1.10. Arzon-hidrogen 196
55.1.11. Antirnon-hidrogen , 197
55.1.12. Szilanok 197
55.2. Fernsk hidridjei ; y'" .••.. 198
55.2.1. Litiurn-hidrid .' 198
55.2.2. Lttium-alumtnium-hidrid H)9
55.2.3. Alkalifem-hidridek .. ,...................................... 200
55.2.4. AlkalifOldfern-hidridek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 201
55.2.5. Titan-hidrogen 201
55.2.6. Roz-hidrogen 202

56. Vizmentes halogenidek 203

56.1. Vizrnentes halogenidek el5allitasa elemi szlntozissel 203
56.1.1. Vas(III)-klorid 204
56.1.2, Kr6qI(III)-klorid ,.................................... 205
56.1.3. yolfram(VI)-klorid , 205
56.1.4. On(IV)-klorid , , .. 206
56.1.5. Antimon-pentaklorid 206
56.1.6. Foszfor-triklorid , 207
56.1. 7. Foszfor-pentaklorid 208
56.1.8. Szilfcium-tetraklorid 208
56.1.9. Diszilfcium-hexaklorid es homol6gjai 209
56.1.10, Diken-diklorid , 210
56.1.11. Szelen-tetraklorid , : .. , 210
56.1.12. B6r-triklorid , 210
56.1.13. Aluminiurn-brornid 211
56.1.14.0n(IV)-brornid ,; 211
56.1.15. Bizrnut-tribromid . : 212
56.1.16. B6r-tribromid , ' 212
,56.1.17. Foszfor-tribromid , 213
56.1.18. SziIicium-tetrabromid os kr6rn(III)-bromid 213
56,1.19. Cirk6nium-, t.itan-, szilicium-tetrajodid es aluminium-jodid " 214
56.1.20. On(IV)-jodid, aluminium-jodid es foszfor-trijodid : 214
56.1.21. Aluminium-jodid, difoszfor-tetrajodid es bizmut-jodid 215
8 TARTALOMJEGYZEK

56.2. Vizmentes halogenidek elMllitasa oxidok halogenezesevel . 215­

56.2.1. Titan-tetraklorid, sziHcium-tetraklorid es b6r-triklorid . 215
56.2.2. Cirkonium- es torium-totrabromid . 216
56.3. Vizmentes halogenidek el6a,llitasa halogenatvivd segitsegevel . 216
56.3.1. Titan-totraklorid ,. 217
56.3.2. Lantan (III)-klorid . 217
56.3.3. B6r-triklorid . 217
56.3.4. Cirk6nium-tetraklorid, renium-, niobium- es tantal.pentaklorid . 21~
56.3.5. B6r-tribrornid .. , . 220
56.3.6. Volfram(VI)-bromid ,., . 220
56.3.7, Szen-tetrabromid ., ,., , . 220·
56.3.8. Szen-tetrajodid , , . 221
56.4. Vizmentes halogenidek elMllitasa halogon-hidrogonnel , . 221
56.4.1. Alurninium-klorid '.' . 221
56.4.2. B6r-trifluorid . 222'
56,4.3. Arzen-t.rlfluorld , . 222

57. Kevorokhalogonidek , .. , , .. 222

57.1. Szen-diklorid-dibromid , . 223
57.2. SziHcium-diklorid-dijodid : , . 223
57.3. Aluminium-klorid-dijodid ' . 224,
58. Alaesonyabb vegyertekfi halogenidek , . 225
5H.1. Antimon-triklorid , .. ' . 225
58.2. Rez(I)-klorid , . 226
58.3. T'itan-briklorid , ,., . 226­
58.4. Vas(II)-klorid . 227
. 58.5. Kr6m(II)-klorid . 223
58.6. Uran(IV)-klorid . 228
58.7. Vanadiumtfffj-klorid . 228­
58.8. Vanadiumtffj-klorid .. , _ _ ,., . 228­

59. Kristalyvizt.e.rtalmu halogenidek , , , 230

59.1. [Hexakvo-krom(III)]-klorid . 230
59.2. [DikI6r-tetrakvo-kr6m(ITI)]-klorid-dihidrat . 231
59.3. Valllidium(III)-klorid-hexahidrat , . 231
59.4. Berillium(II)-klorid-tetrahidrat , . 232

60. Interhalogenidek es pszeudohalogenidek . 233

60.1. J6d-monoklorid ,.,., . 233
60.2. J6d-triklorid ', ,., . 233
60.3. J6d-monobromid , . 234
60.4,. Dician , . 234
60.5. Rubean-hidrogensav . 235

61. Sav-halogenidek . 236

61.1. Tionil-klorid es foszfor-oxid-klorid . 236
61.2. T'ionil-bromid , . 237
61.3. Foszfor-tioklorid ' '" . 238
61.4. Kloro-konsav . 239
61.5. Piroszulfuril-klorid . 24,0
61.6. Szelenil-klorjd , .- . 240
61. 7. Nitrozil-klorid , ; , . 241
61.8. Kromil-klorid ' . 242
61.9. Vanadium-oxid-triklorid . 243
61.10. Niobium-oxid-klorid 243
 TARTALOMJEGYZEK 9

62. Oxidok 244

62.1. Difluor-mono~id 244
62.2. Klor-dioxid .. ' : . . . . . . . . . . . . . . . .. 245
62.3. Jod-pentoxid 246'
62.4. J6d(III)-oxid-jodat , 246
62.5. Ken-tr ioxidok 247
62.6. Diken-trioxid 247
62.7. Szelen-dioxid '. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 248
62.8. Teilur-dioxid ..,.................................................. 249
62.9. Dinitrogen-oxid 250
62.10. Molibden(VI)-oxid . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 250
62.11. Volfram(VI)-oxid 251
62.12. Uran(VI)-oxid : 251
62.13. Renium(VII)-oxid 251

63. Alacsonyabb vegyertekti fem-oxidok 253

63.1. 'I'itan-t.rioxid 253
63.2. Vanddiumtf.Ilj-oxid 254
63.3. Kr6m(III)-oxid 254
63.4. Molibden(IV)-oxid................................................ 254
63.5. Volfrrimt I Vj-oxid 254
63.6. Rez(I)-oxid ' 255

H4. Oxosavak es soik 256,

64.1. Kalium-klorrit 256
64.2. Magnezlum-perklorat 257
64.3. Kalium-brornat ' " 258
64.4. .Iodsav ..... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 258
64.5. Natriurn-perjodatok : 258
64.6. Kalium-porjoda.t 259
64.7. Barium-perjodat 259
64.8. Perjodsa.v ,..... 260
'64.9. Ammonium-vanadium-timso 260
64.10. Ammonium-vanadium(II)-szulfat-hexahidrat 261
64.11. Kobalt(III)-szulfat-oktadekahidrat 262
64.12. AntirnonffHj-szulfat 263
64.13. Higanyfl Ij-szulfat. 263
64.14. Foszforsav ' 263
64.15. Foszforossav 264
64.16. Hipofoszforossav 265
64.17. Barium-hipofoszfit·monohidrat 265
64.18. Ndt.riurn-pirofoszfat 265
64.19. Nat.rium-metafoszfat 266
64.20. Vas(II)-ortofoszfat-oktahidrat 266
64.21. Kalium-manganat.t Vf) 266
64.22. Natrium-hipomenganat (Vj-hidraf : 267
64.23. Kaleium-volframat 267
64.24.6Iom-tetraacetat 267
64.25. Szilfcium-tet.raaeetaf 268
64.26. Bor-triacetat 268
64.27. Szilikagel 268

65. Peroxidok, peroxisavak 270,

65.1. Nat.rium-pcroxid , 270
65.2. Hidrogen-peroxid 270
65.3. Kalium-tetra.peroxo-kromat(V) 271
65.4. Ammonium-peroxi-diszulfat es kalium-peroxi-szulfat 271
10 TARTALOMJEGYZEK

66. Szulfidok es tiovegyiiletek . 273

66.1. Higanyfl.Ij-szulfid . 273
66.2. Kromfl Llj-szulfid . 273
66.3. Foszfor-pentaszulfid . 274
66.4. Molibden(IV)-szulfid . 274
66.5. Barium-tiokarbonat . 274
66.6. Arzen-orbotiofoszfat . 275
66.7. N atrium-tiokromit . 275
66.8. Barium-dit.ionat-dihidrat . 275
66.9. Kalium-vasflIfj-szulfid . 276
66.10. Kalium-bizmutflHj-szulfid ~ . 276
66:11. Alumtnium-szolsnid . 276
67. Nitridek, foszfidok, arzenidek, antimonidok, bizmutidok, karbidok, szilicidek
es boridok , , , '" .. , . 277
67.1. Lftium-nitrid . 277
67.2.Bor-nitrid . 277
67.3.Magnezium-nitrid . 278
67.4. Kalcium-nitrid . 279
67.5. 'I'itan-rritr-id . 279
67.6.Alkalifemek foszfidjai, arzenidjei, antimonidjai es bizmutidjai . 279
67.6.1. Litium-foszfid , Iit.ium-arzenid, lftium-antimonid es lftium-bizmutid 280
67.6.2. Natrium-foszfid, nat.rium-e.rzenid, nat.rium-antimonid es natrium­
-bizmutid . 280
67.7. Kalcium-foszfid ' . 281
67.8. Alumfnium-foszfid .. ; _ . 281
67.9. Kalcium-karbid . 281
67.10. Vas-karbid . 282
67.11. Titan-karbid . 282
67.12. Szilicidek .. ' , . 283
67.12.1. Magnezium-ezilield ' . 283
67.12.2. Kalcium-szilicid . 284
67.12.3. Kalcium-diszilicid . 284
67.12.4. Titan(IV)-szilicid . 284
67.13. Boridok . 284
67.13.1. Titan-borid . 285
68. Ammono- os egyeb nit.rogenvegytilctek . 286
68.1. Alkalifem-amidok 286
68.1.1. Natrium-amid . 286
68.1.2. Ltt.ium-amid es kalium-amid . 288
68.2. Nabri um-azid . 288
68.3 . Hidrogen-azid ',' . 289
68.4. Olom-azid _ . 289
68.5. Hidroxil-ammonium-klorid ..................•...................... 289
68.6. Hidroxil-ammonium-foszfat . 290
68.7. Hidroxil-amin t •••• 290
68.8. Foszfor-nitrid-klorid . 291
69. Komplex vegyiiletek : . 292
69.1. Acidokomplexek . 292
69.1.1. Hidrogcn-jtotrafluoro- borat(III)) . 292
69.1.2. Kalium-[tetrafluoro-borat(III)] . 292
69.1.3. Ammonium-[hexakloro-plurnMt(IV)) . 293
69.1.4. Kalium-[hexakloro-plumbat(IV)] . 293
69.1.5. KtUium-[trijodo-plumbit(II)] : . . . . . . . . .. . . 294
 TARTALOMJEGYZEK 11

69.1.6. Hidrogen-[hexaciano.femit(ll)] 294

69.1. 7. Kaliym-[trioxallito-femit(III)] 295
69.1.8. Amm6nium-[hexakloro-platinat(IV)) 295
69.2. Hidroxokomploxck 295
69.2.1. Natrium-[hexahidroxo-sztannat(IV)] 296
69.2.2. Natrium-[hexahidroxo-plumbat(IV)] 296
69.2.3. Natrium-[tetrahidroxo-Kuprat(II)] ., 2.96
69.3. Kelatkomplexek 297
69.3.1. [Tetraacetil.acetonat.cirk6nium(IV)] " 297
69.3.2. [Triacetil-acetonat-krom(III)] , 297
69.3.:'l. [Diglikokollat-rezflIj] : . . .. 297
l 70. Karbonilok es nitrozilok 298
T 70.1. [Tetrakarbonil-nikkel(O)) 298
70.2. [Tetrakarbonil-dijodid-vas(II)) 299
70.:3. [Pentakurbonil-vas(O)] 299
70.4. Dihidrog6n-[tetrakarbonil-femit(II)] 300
70.5. Hidrogen-[tetrakarbonil-kobaIMt( -I)] 300
70.6. Kobalt-karbonilok 301
70.7. [Pentakarbonil-szulfid-dikobalt(I)) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 302
70.8. [Dinitrozil-dikarbonil-femit(O)] . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 302
70.9. Dinatrium-[pentaciano-nitrozil-ferrat(III)) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 303
71. Izo-polisavak, heteropolisavak es s6ik 304
n.1. Natrium-Izo-polivanadti.tok 304
71.1.1. Natrium-pirovanadat 304
71.1.2. Nd.trium-mete.vanadat .. , .. , 304
71.1.3. A pentavanadinsav natriumsoja 304
71.2. Izo-polimolibdatok 305
71.2. L Natrium-paramolibdat 305
71.2.2. Natrium-metamolibdat 305
71.2.3. Ammonium-molibdsit 305
71.3. Heteropolisavak os soik '.' 305
71.3.1. Bnr-volframse.v 306
71.3.2. Sziliko-volframsav 305
., 71.3.3. Kalium-sziliko-volframat 307
72. Ritkafoldfemok es vegyiileteik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 308
72.1. Lantan 30 8
72.2. Cer-ium 30 9
72.3. L9.ntan(III)-klorid .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 30 9
72.4. LanM.n(III)-szulfat 309
72.5.0erium(TV)-oxid 309
72.6.0erium(IV)-szulfat 310
72.7.0erium(III)-oxid 310
72.8. A ritkufoldfemek szetvalasztdsa ioncsorolo gyanta alkalrnazasaval 312
73. Amalgarnok ......................................................•....... 312
73.1. Nat.riumamalgam 312
73.1.1. Folyekony amalgam, kb. 1% Na-tar-talommal 312
73.1.2. Szilard amalgam, 2 -3% Na-tartalommal 313
73.2. Kaloiumamalgam 313
73.3. Bar-iurnurna.lgam ; 314
74. Femorganikus vegyiiletek 314
74.1. Szerves lltiumvegyliletek 314
74.1.1. Fonil-lttium 315
12 TARTALOMJEGYZEK

74.2. Szerves higanyvogyiiIetek 317

74.2.1. Fenll-biganytffj-acetat : 317
74.2.2. Fenil-higany(II)-klorid 317
74.2.3. Di(izo-propil)-higany(II) 318
74.3. Szerves b6rvogyiiletek 319
74.3.1. Trifenil-b6r : 320
74.3.2. Natrium-[trifenil.oiano-borat(III)] 322
74.3.3. Met.il-bor-diklorid ........•................................. 322
74.4. Szerves aluminiumvogyulotok , , 323
74.4.1. Metil-aluminium-kloridok 323
74.4.2. Di(izo-propoxi).aluminium-klorid 325
74.5. Szerves szilioiumvegyilletek , 325
•
74.5.1. Totraotoxi-seilan 327
74.5.2. Met.il-klor-szilanok 328
74.5.3. Tr-imot.il-fenil-szilan : .. 331
74.5,4. Fenil-trietoxi-sziIan 332
74.5.5. 'I'rimebil-p-tolil-szilan '-0 ••••••••••••••••••••••••••••••••• 333
74.5.6. Tetramet.il-szilan ~ " 333
74.5.7. Tetrametil·disziloxanJ,3-diol 334
74.5.8. Fenil-tr-iklor-szilan 335
74.6. Szerves onvegyuletok 337
74.6.1. 'I'ctraotil-on 337
74.6.2. Tetrnbutil-on 338
74.6.3. Diot.il-on-diklorid 339
74.6.4. Dietil-on-oxid 339
74.6.5. Diet.il-on-diacctat 339
74.6.6. Dibenzit-on-diklorid " 340
,74.6.7. Tribenzil-6n-klorid 340
74.7. Szerves olornvegyuletek .........................................•. 341
74.7.1. Totraotil-olorn _ 341
74.7.2. Trietil.olom-p.toluol.szulfonat 341
74.8. Szerves titanvegyiiletek 342
74.8.1. Tetraetoxi·titan 342
74.8.2. Trietoxi-titan-klorid 343

75. Baleseti veszely es ovatossagi rondszabalyok 344

75.1. M:ergezesek 344
75.2. Robbanas, tiiz 347
75.2.1. Gazpalackok kezeIesev~l kaposoJatos oldfrasok 350
75.2.2. Nyomas alatti berondezosekkel kapcsoJatos elotrasok 351
75.2.3. 'Ttizvodelrni tudnivalok es e16irasok 351
75.3. Aramiites 352
75.4. Sebesulesok , 353
75.5. Radioaktiv sugarzas okozta fertozesck 353

Az elemek peri6dusos rendszere es atornsulya 354

Osszefogla16 irodalom a reszletes reszhez 355
Kepletmutato , 357
Targymut.ato 362
 El6sz6 a Il. konyvhoz

['
I

r
I
r. Az Altaldnos e88~ervetlen kemiai praktikwm most utjara indulo II. konyve kettds
feladatnak kivan megfelelni. Szolgalni 6hajtja egyreszt - az I. konyvhoz esatlakoz­
va, de magasabb szinten -:-a szervetlen kemia egyetemi oktatasanak iigyet, segft­
seget nyujtva a vegyeszeknek a felsdbb evfolyamon el6irt szervetlen kemiai
gyakorlatok korszerti, elmelyedd elvegzesehez. Ennek erdekeben a klasszikus erte­
lemben vett szervetlen kemiai preparatlv munka teriiletet igyekszik kiterjeszteni
i
"
a kulonleges korulmenyek kozott, mint nagy vakuumban, nagy nyomason, ala­
esony es magas homersekleten, tovabba nemvizes' kozegben lejatszodo folyamatok
r tanulmanyozasara is. .
A szerzok azonban masreezt figyelemmel voltak arra, hogy a magyar nyelvfi
I
,
szakirodalomban hianyzik olyan mti, amely az ondl16 szervetlen kemiai munkahoz
nelkulozhetetlen alapismereteket, mint a szerkezeti anyagokat, a bcrendezesek
epiteset es haeznalatdt, a tekintetbe jov5 kiindulasi anyagok ~inosfteset es kiva­
lasztasat attekintOen es osszefoglaloan targyalna. Ezt a hianyt fOkent a konyv alta­
lanes resze hivatott p6tolni.
Ilyenforman ez a munka az egyetemi oktatasban betoltOtt szerepe mellett az­
zal az igennyel is fellep, hogy mondanivalojat tanulmanyaikat mar befejezett szak­
emberek is felhasznalhassak, akik a legkulonfelebb tudomanyos-mfiesaki teruleten
keriiltek kapesolatba a szervetlen kemia gyakorlataval.
Ennek a nagy anyagnak az osszegyujteseben es a .vazolt szempontok szerinti
feldolgosasabana munka dandarjat. szerz6tarsaim, dr. Osakvari Bela es dr. Kovats
Zoltan vallaltak, akik a sz6ban forgo teriileten folytatott oktat6 tevekenysegiik sok
eves tapaeztalatara is tamaszkodhattak a temak kivaJasztasaban es a targyalas
szfnvonalanak kialakitasaban.
Torekvesiink az volt, hogy esak olyan feladatokat vegyiink fel az anyagba,
melyeket gyakorlatilag kiprobaltunk, J611ehet e tekintetbeIi tobb evre visszamend,
szlsetematdkus munkara hivatkozhatunk, melyben a tanszek tobbi munkatarsai is
hathat6san ta,mogattak benniinket, e oelkitfizest, megsem sikeriilt maradektalanul
megva16sitanunk. Az e teren esetleg jelentkezd hianyosaagokat boseges irodalmi hi­
vatkozassal igyekeztiink kiktiszobolni, vagy Iegalabbis enyhfteni. .
Vegiil koszonettel tartozunk lektorainknak, Dr. SzaM Zoltan es Dr. Szaroae paz
egyetemi tanaroknak.. akik faradtssgot- nem kimelve neztek at a keziratot. Meg­
jegyzeseiket, eezreveteleiket eredmenyesen hassnaltuk fel a konyv vegleges elkeszi­
tese soran. Koszonjiik tovabba Arat6 Gyula grafikusnak az abrak e~keszftesebenveg­
zett kit1ino munkajat.

. Budapest, 1961. junius. Dr. Lengyel Bela

14 EL()sz6

ElOsz6 a masodik kladashoz

.A Praktikum II. kotetenek uj kiadesa az .elsd kiadashoz viszonyftva szamotte­
vo mertekben bOviilt. Ez lehetdve tette szamos olyan, a gyakorlatban egyre inkabb
hasznalatos m6dszer ismerteteset, mint a mikro- es felmikrotechnika vagy az ion­
cserelok alkalmazasa, amelyek targyalasara az elOzo kiadasban a korlatozott terje­
delem miatt nem k,eriilhetett sor. .
Bemutatjuk ~ preparativ munkamodszerek ujabb fejlddesi iranyait, igy a
molekularis szurok, a gazkromatografia, termisztcrok, egyes ujabb mfianyagok
stb. alkalmazasat,
A Praktikum "Reszletes resz "-e ujabb, a szerzdk altal repcodukalt el6allitasi
m6dszerekkel is bovtilt. Celunk az volt, hogy a vegyeszhallgatok az elemek es ve­
gyiiletek minel szelesebb koret ismerjek meg gyakorlati munkajuk soran, E didak­
tikai szempontok ervenyesftese mindinkabb dontd befolyasolo Mnyez6jeve valik az
egyetemi kemiaoktatdsnak, miutan az oktatasi reform szellemeben az eI6adasok
kereteben egyre kevesebb targyi ismeretanyag foglal helyet.
A "Femorganikus vegyiiletekv-rdl sz616 fejezet targyalasm6dja elter az eddig
szokasostol. Behatoan foglalkozunk e vegyiiletek tulajdonsagaival, valamint elme­
leti vonatkozasaival Is. Ezt nemcsak. ezek gyakran mergezo vagy ongyullado volta
indokolja, hanem az a teny is, hogy a vegyesz-, ill. vegyeszmernck-kepzee kereten
belul a femorganikus vegyiiletekkel - melyek ipari szempontbol is mind nagyobb
jelentO§~guek - az alapeldadasok csak erintdlegesen foglalkoznak.
Az uj ldadas szerkesztesenek es bOvitesE'mek munkajat tulnyomo teszben
Dr. Osd1cvdri Bela docens vallalta niagara, aki e teren masfel evtizedes oktatoi teve­
kenysegenek tapasztalataira tamaszkodhatott.
<Jszinte koszonetet .mondunk e mfi lektoranak, Dr. Szaroae Pdl egyetemi tanar­
nak, akinek javaslatait 'es megjegyzeseit eredmenyesen hassnaltuk fel, Kiilon ko­
sz6njlik Dr. Szaroae Pdl-nak az elsd kiadasrol megjelent konyvbirdlatat, mely hasz­
nos utmutatast nyujtott, s egyben osztonzesiil is szolgalt az ujabb kiadae kidolgoza­
sahoz. '

Budapest, 1967. Dr. Lengyel Bela

I
l
ALTALANOS RESZ

1
I
I

l
't
 42. A laborat6riumi munkaban hasznalates szerkezeti anyagok

.,­
..I.
42.1. Ilveg
A laborat6riumi gyakorlatban legaltalanosabban hasznalt szerkezeti anyag az
t" iioeq. Legfdbb eldnye atlatezosaga es kemiai ellenallo-kepessege. Hatranya torekeny­
f sege es a hirtelen hdmersekleti valtozasok intnti erzekenysege.
I A korszeni teehnika a gyakorlatban hasznalatos iivegekkel szemben igen kiilon­
I bOzo igenyeket tamaszt.Ennek megfele16en az .ipar igen sok iivegfajtat alHt eld,
I amelyek mindegyike bizonyos tulajdonsagaban egy-egy specialis kovetelmenyt op­
t timalisan kielegit, A felhaeznalhatosag szempontjabol legfontosabb tulajdonsagok :
I a raegmunkalhatosag, a hdmersekleti valtozasok iranti erzekenyseg, a kiilonbozd
I egyeb szerkezeti anyagokkal (poroelan, femek stb.) val6 osszeolvassthatosag, a me­
I ehanikai szilardsag, az optikai es elektromos sajatsagok, valamint a kemiai ellenallo­
-kepesseg es vegul a kereskedelmi ar.

.1
I 'A megmunkalhatosag szempontjab61lege16nyosebbek az iin, "hosszu" iivegek,
amelyeknek a viszkozitasa a hdmerseklet fuggvenyeben aranylag kismertekben val­
,1 tozik. Ilyen iivegek a szinten alaesony lagyulaspontu, de "r6vid" ablakiiveggel
szemben az un. thiiringiai iivegek, valamint a jenai normal iivegek, melyek igen al­
kalmasak bonyolult berendezesek keszitesere.
A hdmersekleti valtozasokkal szemben mutatott ellenallas igenyet a thiiringiai
es jenai normal, un. lagy uvegeknel lenyegesen jobban kielegiti a magasabb lagyu­
..
I
laspontu, kemenyebb jenai ,,Gerate 20-as", Rasotherm, Dustin, Pyrex, Ergon,
Suprema» es kvarciiveg. Ezek kemiai ellenallo-kepessege is nagyobb. Az iiveg lagyu­
laspontja (kb. 107 poise visskozitaenak megfeleld hdmerseklet) esak abban az eset­
ben jelenti az alkalmazhatosag felsd hatarat, ha az iiveg nines hosszabb ideig tart6,
nagyobb meehanikai igenybevetelnekkiteve (pI. vakuum.)
Gyakorlati szempontb61 fontos adat az un. transz!ormdcios pont, a 1013 poise
viezkozitaenak megfeleld homerseklet. Ha az iiveget hosszabb ideig ezen a hamer­
I sekleten tartjuk, feszultsege belsd szerkezeti atrendezddes folytan kiegyenHtOdik.
1 A kvareiiveg kb. 1350 CO-ig hasznalhato.. LegelOny6sebb tulajdonsaga az, hogy a
felsoroltak k6zt legkisebb a hOtagulasi egyiitthat6ja, es ezert a gyors hdmerseklet­
-valtozast j61 birja. Alkalmazasakor tekintetbe kell venni, hogy 1000-1100 Cof616tt
szamottevo a kristalyosodasi sebessege, ezert huzamosabb ideig ezen a homersekle­
ten nem alkalmazhat6. A kristalyosodott, iivegtelenedett kvarcuvegtargy rnikro­
krietalyos szovetfive es por6zus szerkezetfive valik. A kvareiiveg meg magas homer­
sekleten is igen j6 elektromos szigeteld (ellenallasa 1000 CO-on 1()6,Q em-I). A 42.1.1.
tablazatban lathat6 a leggyakrabban hasznalatos iivegfajtak osszetetele es nehany
,fontosabb fizikai tulajdonsaga,
Az iivegek egymassal val6 osszeforrasztasa szempontjabol isfontos adat a h6ta­
2" Alt. es szervetlerr kemtalprakt. .~ . ~2tl4 If!. ..

L
 . ~;'
42.1.1. tdbldzat ......
00
Nehany gyakorlatban hasznilatos iiveg iisszetetele es tulajdonsagai
Os s.z et et e i suly %-ban
Hdtagulast 'I'ransztorma­
egyUtthat6 cios Lagyulas!
.
sro, I NazO I KzO I CaO I BaO I MgO I Alzoai B:iOa! Fe,O.
(25 -75 CO)
01:' 10'
hdmerseklet
Co
Mmerseklet
Co

Ldgy ilvegek

Thiiringiai iivegek 65-75 12-13 ,3- 9 7 0,5 - 1,5 - - 88-94 500-535 540-570
J 6nai normal
iiveg (16 ID ) • • • • • 71,5 14,0 - 13,0 - . 0,1 3,5 0-1,7 0,2­ 80 530 694
-0,3 $
Magnezia-tiveg .. 72,3 17,1 1,2 5,5 - 3,9 - - - 92 490-500 650-660
U1
N

i
"

Kemeny uvegek
R-iiveg (Rezisz­
tens iiveg) ..... 72,8 . 8,1 3,0 0,9 3,3 0,5 5,3 6,1 - 64-67 520- 530 700
Jenai ..Geril.te 20"
iiveg ...•...... 75,0 6,8 0,4 i,l 3,4 - 5,7 7,5 0,1 48 550 775 ~
o
~
Supremax ....... 56,4 0,6 0,6 4,8 - 8,6 20,1 8,8 0,1 33 730 900felett
Pyrex .......... 80,7 4,7 0,1 0,1 - - 2,3 12,0 0,1 33 500 850
Duran (jenai) 76,1 5,4 0,6 0,2 - - 1,7 16,0 - 34 '. 535 776
Ergon .......... 72,0 5,2 0,7 1,5 4,0 1,0. 4,1 9,5 ZnO 44-45 550- 560 720-730
Rasotherm ...... 74,5 4,5 - - 3,5 - 3,5 14,0 2,0 33 527 795
- (20-100 CO)
K varciiveg ...... 100 - - - - - - - - 1050 1500
5,4
(0 -1000 CO)
 AZ UvEG 19

gulasi egylitthatO (a:). J6l olvaszthatOk egymassal azok az iivegek, amelyeknel cc er­
teke 10 %-llllJ nem sokkal nagyobb mertekben kulonbozik, fgy pl. It kulonbozd thu­
ringiai iivegek. Ha az osszeforrasztando iivegfajtak taguhisi egyiitthatoja a megen­
gedettnel nagyobb mertekben kulonbozik egymdstol, akkor az athidalas a kulonb­
seg nagysagat6l fiiggoen tobb reszletben vegezhetd el un. "osszekotO" tivegek seglt­
segeveI. Ezek megfeleld szamu, fokozatosan valtozo a:-ju, de ketoldall szomszedjuk­
kal jol forraszthato uvegbol kesziilt, gsiiriibOlaIlnak. PI. a thuringiai esajenai "Ge·
rate 20"-as iiveg 4-tagu, ajenai "Gerate 20"-as es a kvarciiveg 7-tagu "osszekotOvel"
forraszthatO ossze. Hasonlo osszekotOk eegttsegevel-oldhato megaz iiveg -porcelan
ea tiveg-s-fem forrasztasa is. Kesztilnek specialis iivegek meghatarozott femek, illet­
ve kulonleges femotvozetek hOtagulasahoz hason16 z-val, meghatarozotf iivegtfpus­
ba valo beforfasztds celjab6I.
Az iivegcsovek illesztesenek az osszeforraszteanal egyszeriibb, de kevesbe toke­
letes modja a gumi- vagy'egyeb mfianyagcsovel valo osszekotes. Az fgy illesztett ve­
zetekben az aram16 anyag kisebb-nagyobb mertekben szennyezddhet, mert az iiveg-'
nel sokkal kevesbe ellenallo gumicsc alkotoreszeivel kolosonhatasba lephet. Ezta
veszelyt kuszoboli ki a ceiezoltuo« illesztee. Ma.mar olyan tokeletes kivitelben kesztil­
• nek csiszolatos illesztesek, hogy szivas alatt sem hatol at rajtuk a higany, meg zsiro­
zatlan iillapotban sem. Csovek illeaztesere legelterjedtebb.a kupos csiszolat. A ten­
gelyre mer6leges iranyii elmozdulasok lehetdsege eseten, a kUJ!os csiszolat toresenek
veszelye miatt ujabban gombcsiszolatot hasznalnak, Ez ketsegteleniil jobb, de
dragabb megoldas.
A regebben kesziilt kupos csiszolatok atmer6je es pa,lastjanak a tengellyel be-'
zart szoge mfihelyenkent, sot ezen beliil is valtozott, Ezeknek az rin. egyedicsiszo­
latoknak a tokjai, illetve csapjai - kolesonos osezeosiazolaa eredmenyekent - csak

42.1.2. tdblcizat
'Normalcsiszolatok mliretei
Normal ROvi'd Hossz.u
JeHlIes
~ DIN 12242 I DIN 12248
I DIN 12 243

uj A csiszolat rneretei rum-ben

legk~ebb
regi
legnagyobb
I2J
legk~ebb I hossza Ilegkgebb ,I hossza I hossza
,

NS 100 94 60 - - - --
78/10 NS 85 79,5 60 - - -
64/10 NS 70 65 50 - - - -
55/10 NS 60 55,4 43 - - - -
45/10 NS 50 - - 47,5 25 - .­

I
'

40/10 NS 45 41 35 - - 40 50
30/10
25/10
NS
NS
'34,5 '
29
31
25,8
30
26
-
26,9
-,
21
-
24,8
-
42
20/10 NS 24 21,1 23 22,2 18 - -
lt
I '
15/10
11/10
9/10
7/10
NS
NS
NS
NS
19
14,5
12,5
10
16,4
12,2
10,4
8,1
21
18
16
15
17,8
13,3
-
-
12
12
-
-
15,2
11,
9,25
--
38
35
32,5
-
! : 5/10 NS 7,5 5,9 10 - - -
~.
3/10 NS 5 3,7 10 - - - -

I 2*
I,
1
j

1
• L
20 SZERKEZETI ANYAGOK

a parjukkal voltak illeszthetOk. Lenyegesen olcsobba tette a csiszolatok alkalmaza­

sat a meretnorma bevezetese. Az NS (Normalschliff) jelzesti, tin. normalceiszolatok
nemzetkozi megegyezes szerint meghatarozott meretekben kesziilnek (Iasd a 42.1.2.
M,blazatot). A palast hajlasszoge is mindeniitt azonos: 2° .52', a tUres ± I'. Az NS
megjelolesere hasznalt szam a csiszolat legnagyobb atmerojet jelenti.
Nagyobb atmeroju alkatreszek illesztesere sikcsiszolatokat hasznalunk (pI.
exszikkator es fedele). .
Keverdk tomitesere, pipettak, dugattyuk keszitesere hengercsiszolatok ke­
szulnek. Ezek az nn, KPG-cs6vek geometriailag pontos keresztmetezetfiek. Turesiik
0,01 mm vagy meg kevesebb. Keezulnek ezenkiviil meg ovalis, negyszog, illetve hat­
szog keresztmetszetU precfzios cs6vek is.
Bar az iivegnek igen eldnyos tulajdonsriga kemiai ellen6116-k~pesse(Je, bizonyos
kdrulmenyek k6zott megis intenziv kemiai reakciokra kepes, Reridkiviil fontos ezert
a laboratOriumi gyakorlatban, hogy az iiveg kemiai ellenallo-kepeesegenek hatarait
j61 ismerjiik.
Gdzokkal szemben - kiveve a fluortartalmuakat - az iiveg igen ellenallo, de
magasabb hOmersekleten szamolni kell a korroziojaval. Igy pI. a H 2-gaz 500 CO-nal
magasabb homersekleten, fOleg az PbO-, Sb 20 S- es As 20s-tartalmu iivegekbOl ki­
valasztja az illeto elemet, es az iiveg megfeketedik. . ,
AlkaIifemgoz6k szinten redukalo hatasuak, az iiveg barnulasat idezik eld val6­
szfnfileg Si-kepzodes ' miatt. A kvarciiveg alkalifemgdzoknek 1300 CO-ig ellenall,
C1 2- es HCI-gazzal 1200 CO-ig nem reagal, de alkalifem-oxid-tartalmu iivegek eseten
kb. 400 CO-on (pl. thuringiai iiveg) a ket ut6bbi reakci6 nem hanyagolhat6 el.
Legkevesbe ellenallo az iiveg a fluortartalrnu gazokkal szemben. Legagresszi­
vebb a CIFs' amely iiveggyapottal tfizjelenseg kozben reagal. A HF-gaz szobahd­
mersekleten is megtamadja az iiveg feluletet. A tiszta, szaraz F 2-gaz kevesbe reak­
ciokepes, pl. kvaroedenyben szobahdmersekleten eltarthato. 'I'iszta BFs-' SiF 4- ,
PFs-dal vegzenddmiiveletek uvegkeszulekben vegrehajthatok,
Oloadekokkal. szemben az iiveg aItalaban mar kevesbe ellenallo, Oxidmentes fe­
mek elegend6 magas lagyulaspontu uvegedenyben (kvarciiveg) megolvaszthat6k
ugyan, de a Mg es az Al olvadeka mar 700-800 CO-on megtamadja az iiveget, sot
az alkalifemek mar alacsonyabb h6mersekleten is (pI. a Li 250 CO-on) reagalnak ;
1050 CO felett mar szennel is megindul areakci6.
Az alacsonyolvadaepontu alkali-kloridok 1000 CO koriili hdmersekleten illekony
SiCl 4'kepzOdese k6zben megtamadjak a kvarcuveget. Olyan olvadekokkal szemben,
amelyek termikus bomlasa k6zben bazisos oxidok kepzddnek (pI. Na 2CO S' KNO s,
Ba(NOs)2 stb.), a kvarciiveg csak nehany szaz fokig ellenallo, Fontos megjegyezni,
hogy a gyakran hasznalt P 20 S 300 CO folcttihdmersekleten ugyancsak megtamadja
a,z iiveget. .
A higok, valamint a sa yak kozul a foszforsa v f6leg melegen, a hidrogen-fluorid
hidegen is jelent6s mertekben oldja az iiveget. Savak es viz hatasara is az alkalifem­
es alkalifoldfem-ionok H+ -ionokkal cserelddnek ki, es az iiveg feliileten hidratalt ko­
vasavas veddreteg kepzodik. Az iivegfeliilet alkalileadasat az eldbbi folyamat meg­
gyorsitasa utjan, forr6 vizg6z tart6s bevezetesevel lehet cs6kkenteni.
Teljesen alkalimentes k6zeget kvarciivegben vagy miianyag-, illetve femedeny­
ben Iehet elOallitani.
. Az a.~latszq. kvarciiveggel teljesen azonos kemiai tulajdonsagai vannak a finom
~eveg6zarvanyok miatt selymes fenyu, at nem latsz6 Rotosil- vagy V itreosil-kvarc .
 TuzALL6 ANYAGOK 21

-~ M.rgyaknak is.' Az atllitszatlansag az alacsonyabb h6mersekleten tortent megmun­

Milis kovetkezmenye. A Vitreosil-kvarc alkalmazasi teruletenek felso hatara a
kristalykvarcenal alacsonyabb lagyulaspontja miatt nehany szaz fokkal alaoso­
nyabb. Specialis, HF-nak ellenallo uvegfajte is keszlifaluminium-fossfatbol, Eluorex
neven ; ezt a NaOH oldja.
\

42.2. 1;iiza1l6 (keramiai) anyagok

Azok a szerkezeti anyag'ok, melyek magasabb homersekleten haeznalhatok,

mint az iiveg, harom nagy csoportba oszthat6k (42.2.1. tablazat).

.... 42.2.1. Aluminium-szUitat alapli anyagok .

Az ide t~rtoz6 anyagok fontosabb fizikai tulajdonsagait a 42.2.1. tablazat fog­

lalja ossze, Altalaban por6zus szerkezetiiek, azen a tiszta kvarouvegnel kevesbe
gazzar6k. Alkalmazhatosaguk felso hdmersekleti hatara, valamint kemiai ellen­
• allo-kepessegiik az A120 a-tartalom novekedesevel no.
Legkevesbe ellenalloak a magasabb hdmersekleten hato alkalikus vagy erosen
redukalo reagensekkel (nemnemes femekkel) szemben. Erdekes megjegyezrii, hogy
a laboratoriumi'technikaban gyakran hasznalt HCl-es C1 2-gazzal szemben a porce­
Ian eszkozok csak 800, illetve 1000 CO;ig ellenallok, szen jelenleteben ennel lenyege­
sen alacsonyabb hdmersekleten is korrodealodnak.

42.2.2. Oxidkeramiaf anyagok

Magas olvadaspontu tiszta oxidokb61 is keezulnek laborat6riumi eszkozok

(zsugoritassal). Ezeknek a zsugorftott oxidesskozoknek igen kivalo kemiai sllenallo­
-kepesseguk van, de alkalmazasukkor figyelembe kellvenni specifikus erzekenyeegii­
ket egyes reagensekkel szemben. k"szinterkorund" a fluor kivetelevel minden gaz­
zal szemben 1700 CO-ig indifferens, a F 2 azonban 500 CO-on feltil megtamadja. Flu­
orral magasabb hdmersekleten CaF 2-b61 kesziilt eszkozokben dolgozhatunk (1000
CO-ig). A zsugoritott oxidokb61 keszult eszkozokrdl tudnunk kell, hogy nedves he­
lyen raktarozva vizet vesznek fel. Ezt 200-250 CO-on vale gondos szaritassal el kell
Mvolitani a magasabb hdmersekleten va16 igenybevetel e16tt, mert klilonben meg­
repedhetnek.Ellena1l6-kepessegtiket a gyakrabban hasznalatos femek, oxidok, hid­
roxidok es s6k olvadekaval, valamint a Wmeny savakkal es higokkal szemben a
42.2.2.1.,42.2.2.2. es 42.2.2.3. tablazat foglalja ossze.

42.2.3. Szen- (grafit-) tartahmi anyagok

A szen (grafit) indifferens, illetve redukalo abmoszferaban a legmagasabb hd­

mersekleten alkalmazhato szerkezeti anyag. Haeznalhatosaganak hatarat akarbid­
L
kepzOdes hdmerseklete szabja meg. Mechanikai sajateagainak javitasa celjabol kii­
16nhOzo k6tc5anyagokat (pl. agyagot) alkalmaznak. Ennek kovetkesteben azonban
. hOaJ16saga csokken,
'.
 ,.

" ,~.

Hasznalhato­
.
TiIzall6 anyagok tulaldonsagal 42.2.1. tdbldzat NI
NI

Ceo­ Olvadas- HOin1a- I

Alapoaszetetel sag maxima­ dozaso kal Alkalmazast Kemlal eIIenaII6­
port MegjeIllIes lis hOmersek­ pont Gazzaras szembenl
CO terlilet kepesseg
Iete, CO ellenallas
l
I Laborat6riumi 1100-1300 1680 1400 CO-ig Megfe- Femok, otvoze- Kemiailag ellenallo
kemeny por­ igen j6 leI/) tekes s6k savanyu olvadekkal
eelan , olvaBztasa szemben, kivetel a
(20 -30% 1250 CO-ig H aP0 4,HFes
AlzO a) KHS0 4 • Er6sen lu­
gos olvadekok meg­
tamadjak.
Samott 1500 -1750 1850 por6zus eleg j6 femolvaaztas Elleroi1l6 lugos olva­
(30~40%
AlzO a)
dekokkalessavauyli
folyadekokkalszernben. 00
N - i­
1. Aluminium­
Mullit v.
sziIlimanit
(65 -75%
1700 1850 gazzar6
es por6zus
minoseg­
j6 femek es otvo- Poreelannal kemiai­
zetek olvaaz­ lag ellellltIl6bb,ku­ !
i:'1
-szilikat tasa, pirome­ lonosen savanyn 01­ ~
AlzO a) ben keszul ter-vedoosd vadekkal szemben. ~
Alundum gazzar6 igen j6 tegelyek, PorcellinnaI' kemiai­
1600 1800
~
,,~,

es porozus v6d6cs6 lag ellena1l6bb.

minoseg­ homerseklet- Oxidalo es redukalo ~c ! ,..:..::

ben kesztil mereseknel at.moszferaban 0

. egestermekekkel ~
(hamu, gazok)
szemben allsndo.
Pythagoras­ 1700 1820 1700 CO-ig eleg j6 femek, otvoze- Poreelannal minden
anyag igen j6 tek, s6k es szempontbol ellen­
uveg olvasz­ allobb. Savanyu 01­
tasa vadekkal szemben
. 1600 CO-igaIland6.
Zsugorftott 1850 2050 1800 Co ig j6 magas olvadas- Legtobb agresszfv /
korund j6 pontu femek, kemikaliaval szem­
tivegek as ben (olvasztott lug
otvozetek vagy sz6da, iiveg­
olvasztaaa as salakolvadek,
asvanyisavak,ha­
logenek) nagymer­
tekben ellenallo.
 I......., ~ __,_' -...,- ~"-
.)

"

Zsutoritott 2500 2700 . kisse kozepes magas olvadas- I Savanyu ss bazikus

cir onium- porozus pontu femek, anyagokkal szem-
-oxid iivegek es ben igen ellenallo.
otvozetek Egyediil a szen
olvasztlisa korrodedlhatja rna-
gas homersekleten
karbidkepzodes
- miatt.
Zsugoritott 2200 2500 jo j6 magas olvadas- Savakkaly lugokkal,
berillium- pontu femok, olvasztott femok-
-oxid iivegek es kel, halogenekkel
2. Ala.gas olva- .otvozotek szemben ellenallo,
dlispontu olvasztasa A szen'1800 Co fe-
tiszta oxidok
(Al s, Zr0 2 , lett megtamadja.
Zsugoritott 2800 3000 jo rossz magas olvadas- Igen ellenallo a ke-
60
Be ,MgO, torium-oxid pontu femek, miai bohatasokkal
Th0 2 , spi- iivegek es szemben. Csak a

~
nell) ~

otvozetek szen tlimadja meg

olvasztaea igen magas hOfokon
karbidkepzodes
folytan.

~
Zsugoritott 2200 2700 porozus eleg jo . magaeolvadas- Alkalikus anyagok-
magnezium- pontu fernek, kal szemben ellen-
-oxid iivegek es lillo. A szen.magas
otvozetek homersekleten o
~
olvasetasa korrodealja,
Zsugoritott 1900 2135 jo jo magas olvadas- Fern- es salakolva-
spinell pontu femek, dekokkal szemben
iivegek ss. allando,
- otvozetek
olvasztasa
8zen (grafit) 3000 gyakor- porozus kitiin6 magas olvadas- Savas es 11lgOS nem-
felett latilag pontu femek, oxidalo olvadekkal
nem 01- Iivegek as szemben ellenallo.
\vaszt- otvozetek
hato meg olvaszbaaa
3. Szep.
Szilicium- 1500 Co kisse igen jo pirometer- Egestermekekkel
-karbid 1500 felett porozus -veddcsovek szemben allando.
bomlik (jo h6vezet6-
-kepessege
to:)
miatt) Ci:l
24 SZERKEZETI ANYAGQK

42.2.2.1.tdbldzal
Femolvadekok hatasa kerlimiai oxidokra

Femek I C' AI.O s ZrO.

I I I I
Li (E.-atm.-ban) ........ 700 ++ - ++ ++
Na (H 2 ) ................ 700 - ­
K (H.) ................. 800 - ­
Be (E.) •••••• 0"0 •••••••• 1500 ++
Mg (H.) ................ 800 - ­ ++ -
Oa (E.) ................. 1000 - ++ ++ +'
Al (H.) ................ 1000 - ­ ++ ++
Si (E 2 ) ............ \. .... 1600 - - ++ ++
Sb ..................... 800 - -
Bi ..................... 600 - - +
Cu ........... ......... ' 1200 - ­ +
Ti (H 2 ) ................. 1800 + + ++
Zr (H.) ................ 1700 ++ ­
Or ...................... 1900 ++ ++
Cr (E 2 ) ................ 1900 - - -
Mn ..................... 1600 ++ ++ ++
Mn (H 2 ) ................ 1600 - ­ +
Fe .................... 1600 ++ ++ ++ +
Fe (E 2 ) ................ 1700 - -
Ni, Co, Pt ............... 1600 - -
Pb ..................... 600 - ­
- gyakorlatilag nero tamadja meg
+kismertekben megtamadja
+ + megtamadja
42.2.2.2. tdbldzat
Oxid- hidroxid- es soolvadekok hatasa keramlal oxldokra

co AI.os ZrO. BeO , MgO

I I I I
Na.O. .0.0 ................ 500 - - - -
NaOH,KOH ........... 500 - - - -
Li 200 a ................. 1000 - -
Na.OO a ................ 1000 - - - -
K.COa .................. 1000 - ++ -
B.O a .. ................
~ 1250 - ++ - ++
Sin. 0 •••••••••••••••••• 1780 + - ++ ++
PbO ................ 900 ++ ++ -
Cr.Oa ....................... 1900 ++ ++ ++ ++
Mil.O a, MnaO, ................ 1600 ++ ++ ++ ++
FeO, Fe.O a ....................... 1600 ++ ++ ++ ++
NaF .............................. 1200 ++ - ++
Na 2B,07 ...............
KHSO, .. ". .............
1200
500
-
-
-
-
. ++
-
KCN .............................. 800 - +
- gyakorlatllag nem tamadja meg
+ klsmertekben megtamadja
+ + megtamadja
 FEMEK 25

!
-c
42.2.2.H. tablazat
Tiimeny sava!!. es logo!!. hatasa ker,amfai oxidokra .
/' .

I co AI 20 a Zr02 BeO MgO

i I I I I I

ee. H 2SO,.............. 338 - +. ++ ++

cc. HOI .... . .......... 110 + - ++ '+ +
oc. HNO a .............. 122 + - + ++
ee. HaPO, .............. 150 - - ++ ++
cc. HF ...... ...... ....
; ~ 120 - - ++ ++
20%-08 NaOH .......... 103 - - - -
/

- gyakorlatilag nem tamadja meg

+ ktsmertekben megtamadja
++ megtamadja

42.3. Femek
Az iivegnel es poreelannal nagyobb meehanikai kovetelmenyeknek megfelelo
Iaboratoriumi eszk6z6k fern bdl keszulnek. J 0 elektromossag- es hOvezetO-kepessegiik
sok esetben magas olvadasponttal es nagymertekfi kemiai ellenallo-kepesseggel paro­
sul. Egeszen specialia tulajdonsagu otvozetek is kesziilnek kiil6nleges osszet.etellel
es rendeltetessel.
A nemesfemek sokfele felhasznalasanak alapja ezek ismert kemiaiellenallo-ke­
pessege. Leggyakrabban az eziist6t es a platinat alkalmazzak, .azonban t6bbnyire
nem kemiailag tiszta allapotban, hanem 6tv6zet alakjaban,
A legfontosabb laborat6riumi femszerkezeti anyag a platina. A kereskedelmi
forgalomban kaphat6 un. platina eszk6z6k altalaban nehany tized szazalek iridiu­
mot is barbalmazo otvozetek. Aziridiumot a szinfem meehanikai szilardsaganak es
kemiai ellenallo-kepessegenek novelese celjabol alkalmazzak, Nagyobb ssilardsagi
kovetelmenyeket magasabb hdmersekleten is kielegitd platina eszkozok 5-30 %
iridiumtartalmu 6t'v6zetbOl keszulnek, A 35 %-nal nagyobb iridiumtartalmu otvo­
zetek torekenysegiik miatt mar nem megmunkalhatok. Az iridiumtartalommal no
a platina6tv6zetek izzftesi vesztesege.
Noha a gyakorlatban hasznalatos platinafemek tenzi6ja es parolgasi sebessege
nem kulonbozik szamottevd mertekben egymastol, az oxidkepzodest es az oxidok
tenzioja.t, is figyelembe veve, az egyes femeszkczok izzitasi veszteeege a szokasos
igenybevetel homersekleten Rh, Pt, Pd, Ir eseteben ugy viszonylik egymashoz, mint
1 : 2 : 6 : 60. A Ru es Os meg a felsoroltaknal is.lenyegesen illekonyabb. A platina ten­
zi6ja r6diummal val6 otvozessel es6kkenthet6. A Pt-Rh-6tv6zetek ezert fUtosza­
lak kesziteaere alkalmasak.A platinaotvozetbdl keszult eszk6z6k legfeljebb 1600
CO-ig, 'az iridiumtegelyek 2000 COfeletti homersekletig hasznalhatok. Utobbiaknal
azonban iigyelniink kell arra, hogy a 750~1l40 CO hdmersekleti kozon gyorsan ha­
ladjunk at, mert az iridium itt oxidalodik,
Bar a platina savakkal (a kiralyvizet kiveve) es egyeb vegyszerekkel szemben
igen ellenallo, hasznalata k6zben nehany fontos ovatossagi .rendszabdlyt figyelem­
be kell venniink. tgy pl. nem szabad vilagito, kormozo langban heviteni a karbidkep­
z6des veszelye miatt. Az 6tv6z6des es a kepzddott otvozet alacsonyabb olvadaspont­
[a kovetkezteben veszely all fenn akkor, ha a hevitett platinaval k6nnyen 6tv6zodo
 26 SZERKEZETr ANYAGOK

elemek vagyezek redukalo hatasanak kitett soi erinbkeznek. Ilyenek pl. az Ag, Sn,
Pb, Bi, As, Sb, Fe, P es S,' valamint vegyiileteik. Ezert az izzftott platina tegelyt
csak agyag-, kvare- vagy platina haromszogre szabad allitani. A platina tegelyt
mechanikusan lisztfinomsagu nedves tengeri homokkal vagy leesapott barium-lear­
bonattal tisztfthatjuk. Az igy el nem tavolithatO ezennyezeeeket ce. sosavval, illet­
. ve ee. saletromsavval, vagyK 2S207-nak, illetve szoda-borax-kevereknek a megom­
Iesztesevel tavolithatjuk el. Platina tegely nem alkalmas luges, meg kevesbe a luges
oxidaei6s omlesztes vegrehajtasara.
EzuBtbOl, illetve tobbriyire inkabb keyes rezet tartalmaz6 ezustotvozetbol ke­
sziilt tegelyt hasznalunk nem oxidalo hatasti luges omleszteshez, mert a rezzel otvo­
zott eziist mechanikai szilardsaga megfelelObb a tulsagosan lagy szinezustenel.
UtObbinak hatranyos tulajdonsaga meg,hogy 460 CO felett hajlamosaz atkriste­
lyosodaera, ami tomitetlenseghez vezethet. Ez a veszely osekely mennyisegfi (0,1 %)
nikkellel torteno otvozessel hatekonyan osokkentheto. Az altalaban hasznalatos
eziist - rez-otvozetek (80% Ag-tartalommal),valamint a 14 - 18 karatos arany - rez­
ot vozetek (14 - 18 suIyresz Au 124 sulyresz ot vczet.) kemiai ellenallo-kepessege lenye­
gesen kisebb, mipt a megfelelO tiszta femeke, es igy ezeket a laboratOriumi teehni­
kaban nem alkalmazzak. Tiszta arany helyett a laborat6riumi gyakorlatban 10 %
platinat tartalmaz6 otvozetet hasznaljak, mivel az utobbinak -kemiai ellenallo-ke­
pessege mellett ~ nagyobb a meehanikai szilardsaga.
A uemesfemeknek olvadekokkal szemben mutatott ellenallo-kepessegerdl a
42.3. 1. tablazat nyujt tajekoztatast.

42.3.1. tribldzat

A mimedemek ellenall6-kepessege olvadekokkal szemben

I I Ag I Au I Pt
I Rh I Ir I Pd

KNO s 600 C· - - + - - ++
K~207 600 C· ++ - + ++ - +
Na 2COS 900 Co - - + + - -
NaOH 500 Co - - + + - -
Na 20 2 600 Co ++ ++ ++ + ++ ++
- gyakorlatilag nem tamadja meg
+kismertekben megt amadja
++ oldja

Specialis celokra olyan, egyeb fembdl keszttlt laboratoriumi eszkozok is haszna-·

latosak, melyek kemiai hatasokkal szemben a nemesfemeknel sokksJ. kevesbe el­
Ienallok, 19y pl. a luges oxidatfv omlesztes nikkelbOl, vasbol, illetve rozsdamentes
aoelbol kesziilt tegelyben vegezhetd, bar az omledek a tegely falabol mindig je1entOs
mennyisegfi femet old ki. A luges oxidalo omledeknek legjobban ellenall a cirko­
nium.
A tiszta vaB (karbonilvas) es nikkel, valamint kiilonbOzo neme8aceljajtdk, kiilo­
nosen alkalifem- es alkalifoldfem-olvadekokkal szemben aranylag ellenallok.
Egyes otvozetek korrozioallosaga kivalo. A 42.3.2. tablazat nehany ismertebb,
a kemiai iparban ,es a laboratoriumi gyakorlatban alkalmazott otvozetosszetetele­
rol es speoialis tulajdonsagairol ad attekintest.

,-.'

j
 , /.

27

. 42.3.2. tciblcizat
Korr6zioaU6 iitviizetek
Kereskedelml Speclalts
nev Osszetetel (slily %) Tulajdonsag Ielhasznalas
/'
Acidur Si-tartalmu vasotvozet savallo
Contracid 58 - 61 Ni, 12 -19,5 Fe, 15
Cr, 2 - 2 Mn (Mo, W, Co,
Be) savallo orvosi m'iiszerok
Ferroterm 0,15 - 2 C, 6 - 30 Cr,
a maradek Fe h6- es korrozioallo ontvenyek
Illium 60 Ni, 21 Cr, 6,Cu, 5 Mo,
2 W, 1-1 Mn (Si, AI, Fe) savallo kalorimeter­
bombak
Ironac 13,2 Si, 1,1 C, 0,8 Mn,
0,05 S, a maradek Fe sav6J16 ontvenyek
Karoni 13,5 Cr, 0,5 Ni, 0,5 Mn,
0,3 - 1 Si, 0,15 C, h6a1l6 aoel (800 co­
a maradekfre ig)

Kvmonelfem 63 Ni, 30 Cu, 3,5 AI,

1,5 Fe, 0,2 C 5 Mn, si, stb. korrozioallo m'iiszerok nem­
rnagneses reszei
Manganbronz 94 - 95 Cu, 6 - 5 Mn vizzel es vizes s601­
dattal szemben kcr­ termosztatok al­
rozioallo ' katreszei

Monelfem 65-75 Ni, 25-30 Cu, a

maradek : Fe, Mn, Si, C, vizg6znE;lk ellenall kondenzatoroso­
S, p vek

NCT-acel 0,15 C, 15 - 60 Ni, 15 - 25 h6a1l6 (1200 CO-ig) ontvenyek

Cr, a maradek Fe es korrozioallo

Ujezust 46 - 66 Cu, 19 - 31 Zn; korrozioallo ev6eszkozok

l3.-36 Ni !
Nicorros 67 Ni, 33 Cu vizes sooldatokkal
szemben rondkfvill hajoepites
korr6zi6a1l6

Nicrosilal 2-4 C, 18 Ni, 6 Si, 2 Cr, a h6a1l6, nem magne­

maradek techno Fe ses 5ntvenyek

Nirosist 2 - 40, 13 - 16 Ni, 6 - 8 Cu,

2 - 6 Cr, a maradek techno savallo, nem magne-.
Fe ses ontvenyek

Remanite Rozsdamentes aoelotvoze­

tek.pl. 15 Cr, 1 Ni, rozsdamentes
a maradek Fe korrozioallo alkatreszek

V2A-acel 0,1 C, 18 Cr, 8 Ni,

a maradek Fe korr6ziM1l6 acel autoklav
VM-acel 0,1- 0,5 C, 10 - 15 Cr, 1­
- 3 Ni, a maradek Fe korrozioallo aeel szelepek
 '/

28 SZERKEZETI ANYAGOK

A vOlfram, molibden es tantal kis tenzioju es hOtaguIasi egyutt.hatoju (kemeny

iivegekbe jol beforraszthato) femek, melyek kitunnek nagy ezilardsagukkal, es f6­
kent a vakuumteehnikaban haeznalatosak. A volfram es a molibdeii fUMellenallas
eeljara is alkalmas (W- es Mo-kemencek), mag as hOmersekleten azonban esak vedd- .
gaz-, illetve redukalo atmoszferaban (H2 vagy H,+ N 2 ) haezndlhato.
Afemek kemiai ellenall6-kepesseget leginkabb a halogenekkel szemben mutatott
viselkedesuk [ellemzi, Ismeretes azonban, hogya halogenek hatasat jelent6s mertek­
benbefolyasolja azok nedvessegtarte.lma. Teljesen szaraz kl6r pl. szobahe5fokon sok
nemnemes femet sem tamad meg. Nedves klorgaz viszont pl. az aranyat vagy ezus­
tot szobahe5fokon is megtamadja, A platina szobahdmersekleten nedves klorgazzal
szemben is indifferens, de 250 CO-on mar eszlelheto korroziv hatas jelentkezik, es
·~OO CO felett a korrozio szamottevd, Az arany folyekony kl6rban annak forraspont­
jan gyorsan oldodik, Kl6rral szemben a femek kozott a legellenallobb a platina-iri­
dium-otvozet., amely 400 CO alatt teljesen indifferens.
Fluorral, illetve fluor-hidrogennel vegzendd mfiveletekhez platinan kfvul vo­
rosrez, magnesium, illetve monelfern (30 % Cu, 70 % Ni) hasznalhato szerkezeti
anyagkent, A rez fluorral szemben 350 CO-ig ellenall, a hidrogen-fluorid viszont
1200 CO-ig nem tamadja meg. A magnezium feluleten veddreteg alakul ki, amely a
fluor tovabbi agresszfv hatasat 280 CO-ig megakadalyozza, A platina fluor hatasara.
300 CO-ig nem korrodealodik szamot.tevo mertekben. Az aluminium, nikkel es kr6m
fluorral szemben -esak szobahe5fokon stabilis. Szaraz fluorgaz szobahdfokon eziistbdl
kesztilt edenyben is eltarthat6. A kemenyforrasz fluorral szem ben elegge ellenallo,
a lagyforrasz viszont nem. Ezert fluorgazzal erintkezesbe kcruld forrasztasck csak
az eldbbi felhasznalasaval keszithetdk.
A nemesfemek ellenallo-kepessegerol tomenyasvanyi savakkal szemben a
42.3.3. tablazaf ad felvilagositaet. "
42.3.3. tdbUizat
A nemestemek elleniill(i-kepessege savakkal szemben (80-100 CO-on)
Ag Au Pi Rh Ir Pd

40%'08 HF +
37%-08 HOI +
65%-08 HNO s ++ ++
96 %-osH 2SO. ++ + ++
kiralyviz ++ ++ ++ + ++
- gyakorJatilag nem tamadja meg
+ ktsm ertek ben megtarnadj a
+ + oldj a

A laboratOriumban hasznalt femeszkozok gyakran keriilhetnek erintkezesbe

femhigannyal, illetve higanysokkal. Mindke't esetben fennall az amalgamkep~6des
veszelye, kiilonosen magasabb homersekleten. A higannyal szemben teljesen ko­
zombosek. a Fe, W, Ta, Ir, Be. A fontosabb fernek olvadasponbjat, tenzioj at es
hOtagulasi egyutthatojat a, 42.3.4. tablazat tartalmazza. I

A ghoknak a femekben valo oldhatosagara, illetve a femek gazatereszt6

kepessegere szinten tekintettel kell lenniink a femek folhasznalaea soran. Ne­
hany fern ktilonbOz6 gazokkal tobbe-kevesbe stabilis vegytileteket, pl. hidride
 FEMEK 29

42.3.4.tdbldzat
Nehany fern fjzikai tnlajdonsigal
I
'.
to-5 Hgmm gt'iz­
Olvadaspont nvomasnas meg­ Ht'it~UI:l.si egyiitt­
Co. felelt'i Mmersek­ hat (25 CO-on)
. let, Co ". t 0 7

Ir 2454 1993 66
Rh 1966 1681 90
Pt 1773,5 1606 89
Pd 1555 1I56 106
Au 1063 767 142
Ag 960,5 1083 187
W 3380 2554 ~4
Mo 2622 1923 . 53
Ta 3030 2407 65
Zr 1860 1527 143
Cu ,1084 94u 165
Ni 1453 1I57 125
Fe 1535 1094 1I5
Al 658 724 231

ket, oxidokat, nitrideket kepez. Ezek a. femek az illetO gazokat riagyobb

mennyisegben kctik meg majd kisebb paroialis nyomason vagy magasabb hd­
mersekleten ujra leadjak. Igy viselkedik a
Ti, Pd es a Ta hidrogennelvvagy a Cii es Au 42.3.5. tdbldzat
oxigennel szemben. Femek gaztltereszto kepessege
A 42.3.5. tablazatbaI.! tajekoztatasul 400 CO-on
. kozoljiik nehany fern gazateresztO kepesse­ Ateresztt'i
Fern Gaz kepesseg
get 400 CO-on (1 dm2 femfeluleten, 1 mm fal­
vastagsagu femlapon athaladt hidrogen Pd 18000
mennyisege mlf6raban kifejezve abban az Fe 14
esetben, ha a femlap ket oldalan a gaznyo­ Ni 6
. mas 0, illetve 760 Hgmm). Pt 0,13
Cu 0,041
Femeszkozok reszeinek illesstese he­ Ag 0,011';
gesztessel vagy jorrasztassal tortenik, Az al­
kalmazott femek koziil igen konnyen hegeszthetO a Pt, j61 hegesztheto meg fujtato- .
langban is az Pb, Ni, Sn, Cu, Ag, Au, Fe. A, W, Mo, Ta legkonnyebben elektromos
ponthegeszteaael egyesithetd, . .... .
A hegesztesen kiviil gyakran elMordul6 femkotesi eljaras a forrasztas. Erre a
celra kulonbozd mennyiaegfi 6lmot tartalmaz6 onotvozetet hasznalunk. A forrasz­
tand6 femfeluleteket eMzetesen ZnCI2 + NH4Cl-tartalmu forraszt6vizzel vagy gyan­
tas "forraszt6zsfrral" gondosan meg kell tisztitani. Az emlitett forrasztootvozetek
olvadaspontja 180-250 CO korul van, azert ezeket ldgyjorrasznak nevezziik..
Magasabb hdmersekleten olvad6 forrasztasok keszulnek eztistdt es rezet tartal­
maz6 kemeny!orrasz-szal. Ezek hasznalatahoz a feliilet megtiestftaeara boraxolvadek
szolga], . '
Femeknek iiveg-, illetve poreelan feliilethez val6 forrasztaaa kulonosen a va­
kuumteohnikaban nagy jelentOs~gu. A gyakorlatban ezt ugy vegzik, hogy az iiveg

<

r.
:
i
 30 S~ERKEZETI ANYAGOK

vagy poreelan feliiletere grafitot visznek fel vagy platinat egetnek ra, amelyre ne­
hany tized mm vastagsagii rezet vagy eziistot galvanizalnak. Ehhez.a legtobb fem
egyszerii lagyforrasszal k o t h e t 6 . ·

42.4. Miianyagok

A korszerfi laboratoriumi gyakorlatban egyre nagyobb [elentoseget kapnak a

miianyagok. Azonfeliil, hogy kemiai ellenallo-kepesseguk kivalo, altalaban j61 meg­
munkalhatok es hegeszthet6k. Ktildnbozd laboratoriumi edenyeket, ventillatoro­
kat, sziiroket, csoveket,tomit6gyiiriiket, kesztyiiket stb, keszitenek belOliik.
Poli(vinil-klorid) {pVC). Lagyito nelkiil mint kemeny, lagyitokkal pedigmint
lagy PVC-t alkalmazzak, Az egyeb klortartalmu, nagymolekulajii polimerekhez ha­
sonloan feny es hosszabb ideig tart6 melegftes (200 CO) hatasara bomlik. Eiz a tulaj­
donsaga megszabja feldolgozasanak es alkalmazaaanak korulmenyeit, Lagyulasi
hOmerseklete 60- 80COkozottvan. Mechanikaiigehybevetelreennel magasabb hd­
mersekleten nem alkalmas.180-200CO-oslevegoarambanhegeszthet5. A PVC nem
eghetO, oxidalo tomeny savaknak: kr6mkensavnak, klorgaznak, 6zonnak, szamoa
szerves oldoszernektpl. benzinnek) ellenallo anyag, vfzfelvevo-kepessege 0,05 %-nal
kisebb. .
A lagyitott PVC kemiai ellenallo-kepessege altalaban kisebb, es a lagyitO~zer
minoseget51 is jelent6s mertekben fiigg.l
Polisztirol (trolitul). Kivalo elektromos szigeteld, atlatszo, fenyall6, 85 CO-on
lagyul, benzolban j61 oldhato, tehet ragaszthatO. A belOle keszult edenyek jol eva­
kualhatok, es folyekony levegdvel hiithetOk. Savaknak - HF-nak is -, tovebba
lugoknak is ellenallo.
Polietilen. 120 CO-ig hasznalhato, konc. savaknak es lugoknak ellenall, A halo­
genekes a fiistolgo kensav megtamadja.
Poli(tetrafluor-etilen) (teflon).. Kb. 320 CO-ig mutatja a mfianyagok kival6 ke­
miai tulajdonsagait, Valamennyi savnak - igy HF~nak es kiralyvfznek is - meg
forraspontjukon is ellenall. A kensav 300 CO-on feliil csak enyhe duzzadast es sU1y­
novekedest idez elO rajta. K zSz0 7-0lvadeknak vagy KOH-NaOH-olvadeknak
350CO-igellenall. Csupan 8.z alkalifemek es a NazOz-olvadek roncsolja el magasabb
hOmersekleten.
Sziliko1wkb6lis kesziil kaucsukhoz hasonlo anyag (pl. "Silatic", Silopren" stb.)
amely rugalmassagat -90 CO-t61 + 200 CO-ig megtartja, kemiai ellenello-kepessege
ugyanesak kival6.
Az utobbi-iddben sikeriilt a szilikongumi esa teflon eldnyos tulajdonsagait
egyesitd, sot e komponensek hOallosagat meghalado stabilitasu kombinaoios anya­
got eloallitani.' .
Szeroes polikarboruitok. Kivalo .mechanikai tulajdonsagaik vannak; 300 CO-ig
,. httsznalhatok. Hig B.svanyi savakkal szemben rendkiviil ellenallok, viszont lugok
(5 %-os KOH, NH40H) es szerves oldoszerek (alkohol kivetelevel) megtemadjdk.
Gyakorlati szempontb61 igen elOnyos tulajdonsagnk, hogy atlatszoak. Alkalmaza­
suk az utobbi id6ben terjedt el.
Polimetakrildt (plexiuveg). Igen jo elektromos szigetellianyag (fajlagos vezeto­

1 Carlowitz, B«: Kunststoff-Tabellen. Sohiftmann, Bensberg-Frankenforst, 1963.

 MU~YAGOK -KITTEK 31

kepessege -c 10- 12 lID em). Atlatsz6saga es az iivegnel nagysagrendekkel nagyobb

iitesi es hajHtasi szilardsega miatt kivaloan alkalmas vedofalak, manipulacios szek­
renyek stb, keszltesere, 30 %-os H 2S0 4, 20 %-os HN0 3 , lO'%-os HOI, 75 %-os HF,
valamint 50 %-os KOH nem tamadja meg. Szen-tetrakloriddal, alkoholokkal,
benzollal szemben viszont nem ellenallo,
Folyekony kl6r gyorsan roncsolja. 42.4.1. tdbldzat
Gumi (kaucsuk). Regebben sokkal na­
~
t· a
gyobb jelentdsege volt laboratoriumi tech­
A vulkanizalt guml relativ gazat­
eresztli k6pess6ge 6s a gazok oldha­
.nikaban. Rugalmassagaes viszonylag j6 ke~ tosagara vonatkoz6 adatok (20 CO.on)
miai ellenallo-kepessege miatt fc5kent csovek,
dugok, tomitesek keszulnek belc5le. Bar a Relativ Gazok oldhatosaga
gaz­ vulkanlzalt gumt­
korszerii miianyagok a gumi valamennyi tu­ Gaz
atereszto .ban (terr. %-ban,
lajdonsagat tulszarnyaljak, a laboratoriumi kepesseg norrnalallapotra
vonatkoztatva)
munkaban a vulkanizalt gumit rna is szeles­
foriien alkalmazzuk. Rugalmassaga a hd­ 50 930
merseklet fiiggvenyeben erc5sen valtozik, 18 100
gyakorlatilag -20 es + 150 CO kozott hasz­ 2,2 25
nalhato. Levegc5 es ultraibolya feny, illetve 2,8 7,3
1,3 6,2
6zonnyomok hatasara torekennye valik. 1,0 3,5
Hosszabb ideig soMt, hiivos helyen ammonia­ 6,2 1,0
atmoszferaban vagy glicerines viz alatt tart­ 4,0 1,0
hato el. Lugok, halogenek, oxidalo savak,
apolaros old6szerek megtamadjak. Olajok es zsirok hatasara duzzad. Specialis
fajtai, mint pl. a neopr8n, perbundn, stb. olajokkal szemben is ellenallo..
A gazokat a vulkanizalt gumi eszrevehet.c5 mertekben oldja de az egyensulyi
~llapot beellasahozhosezabb idc5, szobahdfokon kb. 1 nap sztikseges. Termeszetesen
mindazon gazok, illetve folyadekok, amelyek a gumiban oldodnak, bizonyos mer­
tekig athatolnak azon. A 42.4.1. tablazatban kiilonbOzc5 gazok gumiban valooldha­
I
tOsagaEa es a vulkanizalt gumi relatfv gazateresztc5 kepessegere vonatkozo taj6koz­
taM adatok talalhatok. Megjegyzendc5, hogy a P20S felett kiszarftotb.gumi porozi­
{ tasa jelentc5s mertekben nagyobb. Kiilonbozc5 tomitc5 anyagokkal viszont a vulkani­
zalt gumi gazateresztc5 kepessege nagymertekben osokkenthetd, ­

42.5. Ki~t-tijmitesek

A gazokkal vegzett. laboratOriumi munkaban es a vakuumteohnikaban haszna­

1 latos ragasetaaok. .

42.5.1. IrreverzlblUs klttek

Nagy meehanikai ezilardseguk, tiizaJ16saguk es specifikus kemiai ellenallo-ke­
pessegnk miatt eldnyosek. . '.\
A vizuvegbOl kesziilt kittek nem vfzallok, de kitiinc5en tapadnak az tiveghez es
meg vorosizz8.son is hasznalhatok,
i Ha finoman poritott talkumbol vagy azbesstbdl, es esetleg ZnO-hOl vagy MgO­
[. hOI viziiveggel'siiru pepet keszittmk, a kapott kitt n6hany oran beliil megdermed.

f t
I I

U
32 SZERKEZETI ANYAGOK

6lom-oxid - glicerin. 40 g sarga olom-oxidot rovid ideig 200 CO-ra melegftiink.

Lehfiles utari 10 ml igen tiszta glicerinnel sfirfi peppe dorzsoljuk. Teljesen tiszta, zsfr­
talanitott iiveg, porcelan, fern- es fafeliiletekhez tapad. Celszerfi a ragasztand6 felii­
leteket tisztaglicerinnel megnedvesiteni. Kb. ~6ra alatt kat. 260 CO-ig hasznalhato,
Iugokkal leoldhato. .
Oink-oxid - cink-klorid. 60 %-os ZnClz-oldathoz kevert karbonatmentes (fris­
sen kihevftett) ZnO nehany percalatt alaktart6 es kemeny, polfrozhat6 feliiletfi to­
megge szilardul. . . ' .
, TuzaUO kitt kesztthetd 90 % kaolin. es 10 % borax ke~erekebOl keyes lenolaj vagy
viz hozzaadasaval. A kittel osezetapasztott helyet lassu szarftas utan gyenge vorofi­
izzasig kell heviteni. .
MUanyag ~ittek. Kulonbozd mfigyantak, mint a Hostacol, Araldit stb. megol­
vasstaa elatt nehany tized szazalek kemenyedest gyorsft6 katalizatorral keverve,
femhez es iiveghez igen j61tapado kittet szolgaItatnak. .

42.5.2. Reverzibilis kittek

, Az ide sorolhat6 kittek mechanikai szilardsaga csekely, Altalaban enyhe mele­

gitesrernegolvadnak, lehiitve ridegge es torekennye valnak. Kemiai ellenallo-kepes­
segiik is gyenge. Savakkal, h;lgokkal, organikus oldoszerekkel, sot meg meleg vlzzel
szemben sem teljesen ellenallok, A ragasztott feltiletrdl megfelelo oldoszerrel kony­
nyen eltavolithatok. Legfontosabb felhasznalasi teriiletiik a vakuumtechnika.
Pice in. Legfontosabb szerepe olyan kotesek lebrehozasaban van, amelyek for­
rasztassal nem egyesithetOk. Fekete szinfi, kaucsuktertalmu anyag. Kb. 50 CO-on
Iagyul, de szobahdmersekleten.is kimutathat6an plasztikus. 80, illetve 105 CO-on 01­
vado minosegben is kesztil. Magasabb 'hOmersekleten szenkivalas kozben bom­
lik.Tenzi6ja 20 CO:.on 3 .10- 4 Hgmm. Vfzben,alkoholban nem, benzolban, szen-tet­
rakloridban j61 oldhat6.
Szintele'1J, peceetoiaez: Szobahdmersekleten szilardabb, de ridegebbis, mint a
picein.Tulajdonsagai es alkalmazasa egyebkent a piceinhez hasonlo,
Apiezon-viasz. Alacsony tenzi6ja miatt(2<J CO-on 5.10- 7 Hgmm) a vakuum­
technika szamara fontos, Szobahdmersekleten iskeplekeny. Oldoszere a xilol.
IJekhotinsky-cement. Uvegre es femekre apiceinnel erosebben kot. 'I'enzioja
20 CO-on 2.10- 3 Hgmm. '60-80 CO-on lagyul, Melegftve fenolra emIekeztetO szagu.
KauCsukaszjalt(Marineleim). ~ resz aszfaltot es I resz nyerskaucsukot petrole­
umban oldva es (olajfurdoben) 140 CO-on melegitve, klornak, sa vaknak ellenallo kit­
tetkapunk.
AgOI-kitt. Megolvasztott AgCI (op, 455 CO) j61 tapad uveg-, kvarc- es femfelule­
tekhez (Ag, Pt, Mo, W), azonban nem megbfzhatoan vakuumtarto. Vfzben, savak­
ban, organikus oldoszerekben nem oldodik, tioszulfatban, cianidban es ammoniaban
igen. 71,5 % TaClcdal keverve, alacsonyabb olvadaspontu elegyet (op, 210 CO) ad,
mely lehfilve a tiszta AgCI-kittnel elasztikusabb.
tJvegalapu kitt. Tulajdonkeppen alaesony (350 CO) olvadaspontu, nagy 610m­
-oxid-tartalmutlveg.fi g finom eloszlasu SiO z, 16 g minium es 4 g vfzmentes borax
elegyet porcelan tegelyben higan folyoolvadekka omleaetve homogenizdljuk. Az 01­
vadekot V alakura hajlftott femlemezre ontve, ovatosan lehutjiik.,Bun,sen~langban
konnyen elfolyosithato. J61 tapad iiveg, vas, fez es sargarezfeliileteken,alwnfniu­
mon es kvarconriem. .
 ZSfROK '. 33

42.6. Zsirok

A laborat6riumi teohnikaban hasznalatos kendanyagok, Alkalmazasuk celja

kettOs: egyresst - ktilonosen a vakuumtechnikaban - a gazok diff\izi6jat,akada­
lyozzak meg a osiszolatok .menten, tehat toiniresiil szolgalnak, masreszt viszont
az iivegcsiszolatok korroziojet; illetve-azok "beragadasanak" veszelyet csdkkentik.
A vakuumtechnikai eelokra hasznalatos oaapzsfr legfontosabb tulajdonsaga a
kis tenzi6. Ezzel a megfele15 fejezetben reszletesen foglalkozunk (lasd 46.4.2).
A laborat6riumi gyakorlatban alkalmazhat6 ZSITok kivalasztasanal tekintettel
kell lenni azok ellenallo-kepessegere. A kozhasznalatu Ramsay-zeIT (osszeteteIet
lasd, 46.4.2.), valamint a szilikoncsapzsir nem megfeleloek abban azesetben, ha
szabad halogenek vagy mas agressziv gazok, pI. HBr, BOla' BFa' 0001 2 , B 2H6 stb.
hatasanak lehetnek kiteve,
Ha halogenek vagy nitrogen-oxidok jelenletere sz8.rnithatunk, akkor a kovet­
kez5 kendanyag keszlteset javasoljuk. Sztearin es paraffin 3:2 aranyu kevereket,
150 CO-on kl6rozzuk, majd NOOI hatasanak tessziik ki, vegiil vakuumban gaztala­
nftjuk.
MeglehetOsen ellenallo halogenekkel szemben a tiszta vazelin, vagy a szilard
paraffinb61 es paraffinolajbol kesziilt ZSIT is. Ut6bbiak fluor jelenleteben is hasznal­
hat6k.
Amennyiben osekely mennyisegfi vizgoz nem okoz zavart, agressziv gazok je­
lenleteben szirupsfirdaegfi foszforsav vagy metafoszforsav is j61 hasznalhato.
Metafoszforsav alapu kenoanyag keszitesere alkalmas eljaras: 10 g HPOa-at
es 2 g HaBOa-at 100 ml vfzben intenziv keveres kozben oldunk, majd azoldatot
25 ml-re beparoljuk. Ezutan 1 ml 85 %-os H aP0 4-at adunk hozza, es keveres kozben
a beparlast addig folytatjuk,. mig az oldat forraspontja el nem eri a 122 CO-ot. Az
athltsz6, kisse higroszk6pos, viszk6zus ken5anyag krietalyoeodas veszelye nelkill
h6napokig eltarthat6.
A tomeny kensav is hasznalatos kenoanyagkent, ktilonosen agressziv gazok [e­
lenleteben, bar kis viezkozitasa nem elcnyos.
Szerves anyagokkal dolgozva, amelyek altalaban a kozhasznalatri zsirokat
j61 oldjak, zsirmentes ke noanyagokat alkalmaznak. Eterrel vagy benzollal tor- .
teno niunka eseten Kapsenberg nyoman az alabbi ken5anyag hasznala,ta celszertl:
25-35 g dextrint 35ml glicerinnel poreelan taIban j61 osszekeveriink, majd az elegyet
intenzfv keveres kozben felmelegftjiik. A szirupsfirfisegfl anyagot a habzas megin­
dulasaig ketszer egymas utan felhevitjiik, majd meg melegen vattan atsziirjiik.
Az fgy kapott kendanyag valamivel ridegebb, mint a vazelin, es higroszk6J?os;
Megjegyzendd, hogy alkohol, aceton, piridin, ecetsav es anilin eseteben a fenti keno­
anyag nem hasznalhato.
Zsfrmentes kendanyagkent altalaban j61alkalmazhat6 a nagy diszperzitasfoku
grafit, illetOleg annak megfelelOen valasztott oldoszerben val6 szuszpenzi6ja,
SZiikseg eseten kendanyagok alkalmazasat higanyzaras csapok es csiszolatok
hasznalataval keriiljiik ki,
Magasabb hdmersekleten alkalmazhat6 kendanyagok : 200 CO-ig aszilikonzsir,
e hOmerseklet felett pedig olvasztott s6k (keves kaolinporral keverve), mint pI.
KSON 175-320 CO kozott, vagy KNO, 340 - 360 CO kOzott.

3 Alt. ~ szervetlen kemlai prakt. - 428~/II.

 :

SZERKEZETI ANYAGOK

42.7. Parafa, papfr es gyapot

•
A laboratoriumi munkaban gyakran hasznalf nyersanyagok k5ze tartozik a
parafa (dugo), a papfr (szUro) es a gyapot. A parafanak sok szerves anyaggal szem­
ben nagyobb a kemiai ellensllo-kepessege, mint a vulkanizalt guminak, azonban te­
kintettel kelllenniink arra, hogy a terpentinolaj, valamint az alkoholgdzok a para­
fat megtamadjsk. HasonI6an hatnak a tomeny kensav, tomeny saletromsav, a ha­
logenek es a Wmeny lugok is. Kemiai ellenallo-kepessegenek noveleset es a gazat­
eresztO kepessegenek osokkenteset 120 CO-os paraffinban torteno aztatassal, majd
sztaniolpapfrba val6 osomagolassal biztosfthatjuk.
A kiil5nbOzo 8zur6pap£rjajtdk kemiai ellenallo-kepeesege es alkalmazhatoeagi
teriilete nagymertekben fiigg azok nyersanyagatol es kesziteai m6djatOI. 'I'omeny
savak es lugok, kulonosen melegen, osokkentik a szuropapir meohanikai szilardsa­
gat es annak szetmal!tsat idezik elO. A 8zUropapir meglehetdsen higroszk6pos, leg­
szaraz allapotban 5-6 suly % adszorbealt vizet tartalmaz, amire alkalmazasa soran
tekintettel kelllenni.
A gyapot (vatta) szfiresre vagy hordozoanyagkent (pI. szant6anyagok eseteben
a t5mites elkeriileeere) hasznalatos. 'I'omeny sayak, sot melegen hig sayak is gelsze­
ril anyagga ronesoljak szet, 5%-osnaI tomenyebb lugok hidegen is megtamadjak.

Irodalom
Friedrich», F.: Das Glas im chemisehen Laboratorium, Jakobs, Rheydt, 1951.
Morey, G. W.: The properties of glass. Reinhold Publ. Corp., Ncw York, 1938.
Kovacs L.: MG.anyagzsebk6nyv. Miiszaki Konyvkiado, Budapest, 1959.
Jleneroe, B. A.: Pesaaoaae TeXHH'IeCKHe HS,D.eJIHfl. fOCXHMHS,D.aT, Mocxaa, 1959.
Sa/mang, H.: Die physikalischen WId chemischen Grundlagen der Keramik. Springer,
Berlin, 1951.
Mioksch, K.: Taschenbuoh der Kitte WId Klebstoffe. WiBS. Verlag., Stuttgart. 1952.
Saechtling -Zebrowski: Kunststoff-Taschenbuch. Hanser, MUnchen, 1959.

.,
 . . .:-,

43. Alacsony hfimerseklet eloalliUisa

43.1. Hoszigetelok

A 0 CO-naJ alacsonyabb hdmersekleten vegzendo mfiveleteknel elsdsorban a

h6szigeteles kerdeset kell megoldanunk. Erre a celra leginkabb a rossz hovezeto­
kepessegfi, porozus allapotu anyagok alkalmasak, Ilyenek pl. a parafaliszt, fiiresz­
por, gyapot, iivegvatta, azbeszt, kiilonbozo miianyag habok, pI. Iporka stb. Ezek
hdvezetd kepessege kb. 0,028 koaljm-ora-fok. Ennel is kb. 30 %-kal kisebb a szaraz
levegd hdvezeto-kepessege. Viszonylag jo hOszigete16 hatast lehet elerni teMt leg­

. .
kopennyel. Valamennyi felsorolt anyagnal job ban szigetel azonban a vakuumko­
peny. Az ilyen un, Dewar-fele kettOs falu edeny hOmerseklet-va.ltozast jol biro
iivegbOl kesziil, es a ket fala kozotti terben a maradeknyomas (vakuum) kb. 10- 5
Hgmm. Ezen a nyomason a levegd vezetdkepessege elhanyagolhato, hdvezetes
1 csupan a kiilso es belsd iivegfal osszeforrasztasanak helyen, az iivegnyakon at lep
fel, A Dewar-edenyek nyakat eppen ezert le szoktak sziikiteni, hogy a vezetO
keresztmetszet kisebb legyen. A hOszigetelO hatast tovabb novelni a hosugarzas
csokkentesevel Iehet. EbbOl a celbol a vakuumkopeny belsd feliiletet eziist- vagy
reztukorrel vonjak be.
A Iegkopenyes edeny hOszigetelO kepessege az evakudlas hatasara kb. harem­
szorosara, ezflstozessel pedig tovabbi tfzszeresere no.
Ha a hiitott ter belsejenek megfigyelesere van szukseg, akkor az estlstozesben
nehany millimeter szeles atlatszo csikot hagynak. Az edeny hutOkozeggel valo
megtoltesekor ajanlatos a veddszemuveg hasznalata, mert az evakualt ter implo­
sioja kovetkezhet be. Az osszeforraaztae helyen megmaradt uvegfessultsegek miatt
az edeny nyakat ovni kell a hirtelen hOva.ltozastoI. A Dewar-edenyeket fern- vagy
fatokkal szoktak iitOdes, illetve karcolodas ellen is vedeni.
Liternyi terfogatti gazok rovidebb ideig tarto szallitasara fembdl kesziilt ket­
Ms faln edenyeket hasznalnak.

43.2. HfitOsnyagok
A hutOanyag megvalasztasat az elerendd hOmerseklet szabja .meg.

43.2.1. Hfit6keverekek
o CO-tOl kb. -50 CO-ig terjedd hatarok kozott jeget, .illetve kiilonbOzoviztar­
talmu hiitOkeverekeket alkalmazhatunk.
Kriohidratok.. Ha a rendszer homersekletet a jeg olvadaspontja ala, de nem
pontosan definialt hdmersekletre akarjuk csokkenteni, akkor ugy jarhatunk el,
hogy az aprora tort jeget valamely sonak az elerendd hOmerseklettOl fiiggo mennyi­
segevel egyszeriien osszekeverjiik. Az ily modon elvileg elerhetd legalacsonyabb
3·

1
{':

:1
lJ"",. !E:-
• ...,;.;.,;"--­ .
36 ALAOSONY H6MERsEKLET EwALLfrAsA

h6merseklet a kriohidrMi olvadasponbja, Amennyiben a kriohidrat, olvadasponbjat

a hc5merseklet stabiliza.lasara is fel akarjuk hasznalni, akkor a megfelelo osszete­
telli oldatot mas hiItOeljarassal meg kel1 fagyasztani.
A leggyakrabban haeznalt, kriohidratok:
Jeg-konyhaso. 33 resz finomra poritott techno natrium-kloridot 100 resz h6val
v~gy apr6ra tort [eggel osszekeverunk. Az eutektikum osszetetele ; NaCI·2 H 20,
op, -21,2 ()J.
Jeg-MgCl2 • 84 resz MgCl2,6 H 20 + 100 resz jeg egyszerf osszekeveresevel
-27 OJ hdmersekletet erhettink el. Az eutektikum osszetetele: MgOl2 , 12 H 20.
Jeg-CaCI2 • EIerhetO hOmerseklet --40 OJ. Keveresi arany:143 resz OaCl2 ,
,6 H 20+ 100 resz jeg. Az eutektikum olvadaspontja -55 CO.
Tomeny savas hfitOkeverekek. Hatasuk azon alapszik, hogy higitashOjiik
ugyan exoterm, de lenyegesen kisebb, mint a jeg endoterm olvadashdje, Ilyen
pI. a 2 reaz jeg, 1 resz cc. HN0 3 elegye. EIerhetO hOmerseklet -56 OJ.
Jeg neJkill elMlUthat6 hfltr5Jiird6k. A [elentekeny endoterm oldashOju s6k kozi.il
azok, amelyek nagymertekben oldhatok is, alkalmasak a kornyezethdmerseklete­
nek leszallitasara. Igy pI. 10 OJ-os viz hdmerseklete azonos sulyu NH4N03-tal
-20 OJ-ra szallithat6 Ie, vagy 2 resz NH4SCN es 1 resz + 10 OJ-os viz -25 OJ-os
oldatot ad.
A 43.2.1.1 tablazatban szerepel meg neMny hasznalatos hiitOfiirdlS es az
altaluk elerhetd Mmersekleteses.
43.2.1.1. tdbldzat
Hiitofiird ok

OsszeMtel H(jm~rs~klet-
eses, co
I..
100 g viz, 90 g CH aCOONa.3 HaO 15,4
100 g viz, 30 g NH.C1 : . 18,4
100 g viz, 55,2 g NaNO a . 18,5
100 g viz, 250 g CaC!a·6 H 2 0 . 23,2
100 g viz, 38 g NaaSO. ·10 H 2 0 , 23,5 g
NaNO a, 23,5 g NH,C1 . 25
100 g viz, 60 g NaNO a .•.•..•••.•...•• 27,2
100 g viz, 100 g NH.NO a . 30
100 g Viz, 200 g NH.SCN . 35

41l.l~,2, Szens&vh6
A. -50 <Y-n.a1 alacsonyabb hOmersekletek elOal1ftasara (kb. -100 CO-ig) leg­
gyakrabban a szilard ezen-dioxidob alkalmazzak, El6nye, hogy igen oloso es sziikseg
eseten a laboratOriumban haszndlatos cseppfoly6sftott szen-dioxidbol is eloallithat6,
tovabM, hogy maradektalanul elillan.
Lefele fordltott acelpalackbol a folyekony szen-dioxidot vastag, lyukacsos falu
zacsk6bafejtjiik. A nagy feli.ileten bekovetkezo gyors elparolgas kovetkezteben
a. 002 visszamarad6 resze megfagy. Az igy elOallitott szensavho finom eloszlasri,
gyorsan szublimal. A kereskedelmi forgalomban kaphat6 szarazjeg ugyancsak szi­
lArd szensav, de nagy nyomsasal kemeny tombokke preselik, hogy gyorsabb parol­
gasat a feliilet csokkentesevel megakadalyozeak. Az ilyen szensavtdmbok papirba .
csoma.golva napokig, Dewar-edenyben pedig aMr hetekig is eltarthat6k. A szilard
CO2 a Mrfeliiletre jutva nehany perc alatt egesi sebhez hasonlo seri.ilest okoz.
 RtJT5ANYAGOK 37

43.2.2.1. tdbldzat
Szilard szt'in-dioxidos hiIt6keverlikek

HOmerseklet
Osszet~el C'

Szil. COl - aIkohol . -72

Szil. COl - kloroform . ~.77
Szil. CO2 - eter . -77
SziI. CO2 - folyekony S02 .. -82
Szil. COl - aceton . -85

Hutoberendezesben valo alkalmazasakor a hMtadas novelese erdekeben ke­

miailag indifferens folyadekkal hutokeverekeket keszftunk. Az elporftott szensav­
jeget alacsony fagyaapontu folyadekkal hig peppe keverjiik. Az alkoholos, eteres,
acetonos stb. hutOkeverekkel elerhetd homersekletek felsorolasat lasd a 43.2.2.1.
tablazatban, A CO2 ssublimacios pontja 1 atm nyomason -78,5 GJ. A paroialis
nyomas csokkentesevel ez a hdmerseklet csckkenthetd, pl. 20 Hgmm-en-116,7 GJ.
.1

43.2.3. Folylikony leveg6

-100 GJ alatti hdmersekletek megvalosftasara (kb. -200 GJ.ig) -folyekony

levegot, illetve nitrogent alkalmazunk. A cseppfolycs levegd forrasi'ohtja parolgase,

43.2.3.1. tdbldzat
Oxlgt'in-nitrogt'in-elegyek lorraspontja
-
I M61 % Forraspont M61" Forraspont
O. I N. I
CO I
o. I N. I -.
CO

0 100 - -195,80 50 50 -191,89

5 95 -195,57 55 45 - -191,29
10 90 -195,28 60 40 -190,67
15 85 -194,95 65 35 -189,93
20 80 -194,59 70 30 -189,17
25 75 -194,22 75 25 -188,30
30 70 -193,82 80 20 -187,43
35 65 -193,39 85 15 -186,45
40 60 -192,92 90 10 -185,35
45 55 -192,40 95 5 -184,21
I 100 0 -182,97

kozben allandoan valtozik, tekintve, hogy a nitrogen forraspontja '(-196 GJ) az

oxigenenel (-183 GJ) alacsonyabb (43.2.3.1. tablazat). Igy a Dewar-edenyben visz­
j
szamarad6 folyekony fazis iddvel oxigenben egyre inkabb feldusul, ami nagy faj­
lagos feluletu egheto anyagokkal valo erintkezesnel robbanast okozhat. (Lasd :
folyekony levegdt tartalmaz6 robban6anyagok, pl. oxilikvit.) A tiszta N 2 forrss­
pontja alatti hdmerseklet a pareialis nyomas csokkentesevel erhetO el. Igy pI.
H 2-gaz gYflrs atbuborekoltatasaval a hOmerseklet -200 GJ-ra szallithatO le.
 I'

38 ALACSONY H6MERsEKLET EL6ALLfTAsA

A folyekony levegd felhaeznalase, kozben foko­

zottan vigyazni ken a hlSpalackok erzekeny ossze­
forrasztaei helyere. Nem ajanlatos a hideg folya­
deknak a lenyegesen magasabb hlSmersekletu edeny
nyaksn at va16 kiontese. Az attOltesre a 43.2.3.1.
abra szerinti adagolo berendezes' hasznalhato.

43.2.3.1. dbra.
Folyokony levego attOltesere alkalmas keszulek

Irodalom
van Lammeren, J: A.: Technik der tiefen Temperaturen. Springer, Berlin, 194L
D' Ans, J. 6S Lax, E.: Tasohenbuch fur Chemiker und Physiker. Springer, Berlin, 1949.
Ilepem.uan, B. 11.: I{paTI(HH CnpaBO'lHHI( XHMHl(a. rOCXHMH3AaT, MOCI(Ba, 1954.
Nikolski, B. P.: Handbuchdes Chemikers, Bd. I, II, III. VEB Verlag Technik, Berlin,
1956 -1959. .
Preisicli M.: Vegyeszek zsebkonyve. Miiszaki Konyvkiado, Budapest, 1959.
Oarlowitz, B.: Kunststoff-Tabellen. Sohiftmann, Bensberg- -Frankenforst, 1963.
Plath, E., Plath, L.: Tascbenbuch der Kitte und Klebstoffe. Wissensohaftliche V.
Stuttgart, 1963.

, ,~ \
 44. Magas hdmerseklet elOa.llitasa

A kfserleti teohniksban szukseges magasabb hdmersekletek elOallitasara alta­

laban az exoterm gazreakci6k hOjet vagy az elektromos energiat hasznaljak fe1.
A kulcnbozd kemencetipusokban a rnunkater homersekletet a megfelelo fU·
tesen kiviil alkalmas hdszigetelessel kell biztositani.

44.1. GaztiizeIesfi kemeneek

Az elerhetd hdmerseklet nagymertekben fiigg a tuzelesre felhasznalt gaz eges­
"
hOjet01. A leggyakrabban hassnalt vilagit6gazt levegdben elegetve kb. 1300 CO,
oxigennel keverve 1800 CO erhetd e1. Durranogaz-kemenceben 2000 CO, acetilen
(Dissoua-gaz) -oxigen-keverekkel 3200 CO homerseklet valosithato meg.
A legprimitivebb hoszigetel6 berendezes az egyszerfi
samottkOpeny (44.1.1. abra). Lenyegesen jobb a 44.1.2.'ab­
ran vazolt oldaltuzelesf kis tegelykemence hOszigetelese.
UtObbi termolit teglab6l hazilag is kifaraghatO. FujtatOlang­
gal(vilagitOgazzal) fUtve 1650 (y is elerhetd vele,
Magasabb ka16riaju fiitoanyaggal hasonl6 berendezesben
2000 CO-on feluli homerseklet is megva16sithatO, de ilyen eset­
ben a tUzteret megfeleld
magas olvadaspontu
anyaggal (MgO, ZrO z)
kell kibelelni,
Hasznalatosak meg
kulonbozo rendszerfi
I petroleumtnzelesfi labo­
J ratoriumi kemencek, Az
elerhetO legmagasabb
hdmerseklet oxigen­
aramban 2600 CO.
44.1.1.dbra. Samott- 44.1.2. libra. Tegelykemenoe termolit H 1 -' d"
kopeny te lab61 " a az e vegzen 0
g, muveletet meghataro­
zott gazatmoszferaban ken vegrehajtani, akkor celszerfien kiilonbOzo atmerojd
iiveg- vagy poreelan osoveket hasznalunk. Kvarcot hidrogentartalmu anyaggal
fiitott csdkemenceben nem alkalmazhatunk, mert a kvarc magasabb hdmersekle­
ten hidrogenre ateresztOve valik.

a
 40 MAGAS Hl5MJf:RBEKLET ELl5ALLtd.SA

44.2. Elektromos kemeneek

Fo eldnyiik a gaztiizeIesu kemencekkel szemben, hogy konnyebben szaba­
lyozhat6k es korrodealo hatasu egestermekeket nem fejlesztenek.

44.2.1. Ellenallas-kemencek
A kulonbozd hdmersekleti tartomanyokban celszerfien alkalmazhato fUt5hu­
zalokat, ill. palcakat es a veliik megval6sfthat6 maximalis hdmersekleteket a
44.2.1.1. tablazatban foglaljuk ossze.
44.2.1.1. tdbldzat
Ffit6testek ellenallas-kemencehez

Max. ilzemi
A ft1totest (huzal) mtnosege "hOmerseklet
Co

Konstantan (54% Cu, 46% Ni) . 600

Krom-nikkel (20% Cr, 80% Ni) . 1150
"Kantiil (30% Cr, 65% Fe, 5% AI) ~ .. 1300
Platina . 1300
Platina-r6dium (70% Pt, 30% Rh) . 1700
Szilit ......................•........ 1450
Grafit : . 2500
Molibden (reduklil6 atmoszferaban vagy
vakuumban) . 2000
Volfram (redukalo atmoszferaban vagy "
vakuurnban) . 3000

A vezetek (paloak) megfelelf elhelyezesevel kiilonbozo alaku munkaterek (te­

gelykemenoe, tokos kemence, csdkemence stb.) fUtese oldhato meg.
Ellenallas-kemencek keszfteee Mzilag is konnyen megoldhat6. Az alabbiakban
egy peldan bemutatjnk az igen gyakran haeznalt csokemencek tervezeset es keszf­
teset.
A celnak megfeleld.meretfi osdre tekercseljiik a fUt5huzalt. FutOcsokent iiveg,
aluminium (500 CO-ig), Vas- (700 CO-ig), kvarc- (1500 CO-ig), ill. 15~ CO-nal maga­
sabb hdmersekleten poroelan, szillimanit, szinterkoeund csovek hasznalhatok.
A szigeteldanyagbol kesziilt csovekre a fUtOhuzalt kozvetlenul ratekeroselhetjuk.
A sima feluletfi ii.veg- vagy kvarcosdvekre eelszerf a cso hosszaban, egymastol
nehany ern-nyi tavolsag-ra helyezett azbesztzsin6rra tekercselni a fUt5huzalt, amivel
megakadalyozhatjuk a fUtOhuzal elcauszasat, es erintkezeset. (lasd 74.5.2.2. abra).
Kozepes hOizohici6 eseten, ami a fUtOcsonel egy-ket em-reI nagyobb atmeroju por­
oelan vagy iivegcsdbe helyezessel, vagy harom-negysseres azbeaztzsinoros tekercse­
lesselerhetd el, a kivant hdmerseklettdl fiiggoen az alabbi teljesitmenyti fUtOszalak
alkalmazasa "eelszeri1:
300 CO-ig dms-enkent 20 Wi minden tovabbi 100 CO-ra egeszen 700 CO-ig tovabbj
20 W dm--enkent, 700-1000 CO kOzott 100 CO-onkent ujabb 30 W /dm 2, vegul
1100 -1300 CO kozott 100 CO-onkent mar tovabbi 40 W /dm 2 teljesitmeny szamolhato,

'.> '
>~-~i"·{" ,<;t?,,: ~ ~
 41

A rendelkezesre alla aramforras fesztlltsege ea a sztlkseges teljesitrneny isme­

reteben lrlszamithatO a megfelelO aramerosseg.Biztonsag kedveert a szamitesok
soran anevleges feszttltaegnel 10 %-kal kisebb feszultseget vegytink figyelembe,
igy 220 V eseten 200 V-tal kalkulaljunk, Peldakent valasazukegy 2 em atmerojii
es 30 em hosszu munkaterrel rendelkezd, 1000 CO-ra fUthetO laboratOriumi csdke­
menee keszfteset, A ffitendd feliilet 2 rnm. = 2.1.3,14.3 == 2 dm 2.1000 CO~ra valo
felftiteshez az eldbbiekben vazolt empirikus szabaly ertelmeben 180 1V/dm2 ; teMt
6sszesen 360 W' szttkseges. Igy az alkalmazhato aramerosseg 360/200= 1,8 A, es a
fUtOhuzal ellenallasa R= V II =200/1,8= lIO Ohm. A k6zhasznaIatu fiitohuzalok
maximalis terhelhetdsege atlagosan 0,6 A/O,1 mm atmero (I mm atmerojii huzal
eseten 6 A). I m hosszu fUtOhuzalok ellenallasa kb. 1,3 Ohmjmm'', Igy pl. 0,4 mm
atmeroju huzal ellenallaaa : 1,3/0,22 n = 1,3/0,125 = 10,5 Ohm/l m huzalhossz.
Kdvetkezeskeppen az adott huzalbOl1O,2 m sziikseges, mivel annak ellenallssa a
szamitott. lIO Ohm. A huzal atmerojenek kivalaaztesa soran tekintettel kell len­
niink a munkater mereteire is. Celszerfi kb. 2 mm-es tekeroselesi tavolsagof alkal­
mazni, s mivel a peldaban szereplO (2 em 0 -ju) fUtOeso keriilete 6,5 em, es a
menetezam 150 (a munkater hossza 30 em), a szukseges huzal hossza kb. 10 m-re
tehetti. A szamitasok alapjan tehat megallapithato, hogy a 0,4 mm 0 -ju huzal­
amennyiben 2 mm-es tekercselesi Mvolsagot kivanunk elerni - a megadott spe­
cifikaeio szerinti osdkemence keszftesere alkalmas.

. 44.2.2. Ivrenykemencek
Ha a megfelelO intenzitesu elektromos Iv k6rnyezetet kellden magas olvadas­
pontu szigetelOvel vessziik korul, akkor 3-4000 CO k6z6tti hdmersekletfi munkater
is elOallithatO. Hazilag is elkeszfthetd a 44.2.2.1. abran lathatO egyszerfi berende­
zes, amelynek lenyege egy elektr6dul is szolgalo gra­
fittegely es a veleszemben elhelyezett siillyeszthetO
szenelektrod. Sziikaeg eseten a grafittegelyt viragcserepbe
illesztett szenrud is helyettesitheti. Ez a megoldas azon­
ban celszeriien esak akkor 'alkalmazhato, ha a termek

kvarcobta«

nag/Jlrekvencici,s
tekerce

---­
!Julr}v/z-..---..-----'

44.2.2.1. libra. 44.2.3.1. cibra.·Indukci6s kemence

f vfenykemenoe
 42 MAGAS Hl)MERsEKLET ELliALLfTAsA

tdsztasaga iranb nincsenek nagyobb kovetelmenyek, Egyenaram alkalmazasaval

az an6don egyenletesebb miik6des es magasabb h<'Smerseklet erhetdel, A Mois­
san-tfpusu kemeneeben az elektromos Iv nem eri a munkaterben elhelyezett
anyagot, hanem ebben az esetben a folotte elhelyezkedc5 fvbc5l osak a sugarz6 hc5t
hasznosftjuk.

44.2.3. Nagyfrekveneias indukeios kemeneek

Igen alkalmasak elektromosan vezetd anyagok, elsdaorban femek megolvasz­
tasara, szublimalasare., f6leg, ha a fiit6tt ter evakualasa is azuksegea. Rosszul vezetO
anyagok megfelelOolvadespontu fern- vagy grafittegelyben ugyancsak felhevfthetc5k
benne. A berendezest koltsegea volta miatt a szokvanyos laborat6riumi munkaban
egyelOre ritkabban alkalmazzak, viszont vakuumtechnikai celokra manapsag ez a
legelterjedtebb (44.2.3.1. abra). ~
~.

Irodalom
"
Lebeau, P.: Les hautes temperatures. Masson, Paris, 1950. .
Hessenbruch, W.: Metalle und Legierungen ftir hohe Temperaturen. Springer, Berlin, '~.
1940.
WaTtenberg, H.: Handbuch der ExperimentaJphysik Bd, IX. Harms, Wien, 1929.
Pirani, M.: Elektrothermie. Springer, Berlin, 1930.
Angerer, E.: Technische Kunstgriffe bei physikalischen Untersuchungen 8. Aufl. Wieweg,'
Braunschweig, 1952.
 "

45. Homersekletmeres es hoszabalyozas

A hdmerseklet meresere elvben barmely, a hdmerseklettel aranyosan val­

tozo fizikai tulajdonsag felhasznalhato. A gyakorlatban legt6bbszor a terfogatvalto­
zast hasznaljak fel homersekletmeresre, de emellett a nyomas, elektromos ellenallas,
termoelektromotoros ero vagy a augarzo energia stb, valtozaea is merteke lehet a
hcmerseklet-valtozaenak. A hdmerseklet-kulonbseg egysege a 00, amely a viz 1 atm
nyomason mert fagyas- es forraspontja k6z6tti kulonbseg 1/100 resze,

45.1. Gaz- es folyadekhOmerok

A hdmerseklet, valtozasakor legnagyobb mertekben a gaznemfi anyagok ter­

fogata valtozik, a legerzekenyebb mereseket tehat gazhOmerovel vegezhetjuk. Egy­
szerfibb kezelhetdseguk miatt megis a folyadekhdmerdk az elterjedtebbek.

46.1.1: Gizb6mer6k
A gazhOmer6k elve az idealis gazok hdkiterjedeaenek t6rvenyszerusegen ala p­
szik. Eppen ezert gazhOmerok tCiltesere az idealis gaz tulajdonsagait legjobban
megkOzelitO hidrogen es helium alkalmas. A hidrogen- es heliumtolteati gazhO­
merdk igen alacsony homereekletek meresere hasznalatosak, magasabb hdmersek­
leten a nitrogen is megfelelo,

46.1.2. Folyadekb6mer6k
'I'oltesiikre leggyakrabban a higanyt hasznaljak (fagyaspontja -38,9 CO, forras­
pontja 357 CO). Hdmersekletmeresre [oval a higany forraspontja felett is megfele­
ldk, ha a kapillarist indifferens gazzal t6lt[k meg. llyen gazt6ltesu,kvarciivegbOl
kesziilt higanyos hdmerdk 750 CO-ig is hasznalhatok. 8,5 % talliumtartalmu amal­
gammal a higanyos hdmerd also mereshatare, -60 Cd-ig tolhato ki. Igen elOny6s
tulajdonsaga a higanynak, hogy az iivegfeliilethez nem tapad, viszkozitasa is csak
kismertekben valtozik, ezert egyeb hOmerOfolyadekok hasznalatanal jelentkezd
utanfolyasbol eredd hibatol mentes.
A magasabb homersekletek meresere kesztilt folyadekhdmerdket ujabban gal­
liumfemmel (op. 29,5 CO, fp. 2064 CO) toltik, Az ilyen hOmero kapillarisa kvarobol
keszul. Huzamosabban 1000 CO-ig, rovid iddre 1400 CO-ig hasznalhato. Ha a folya­
dekhomerdk kapillarisanak hOmerseklete killonbozik a tartaly hdmersekletetdl,
fonalkorrekciot kell alkalmazni.

[ .

L
44 H6MERSEKLETMERES ES H6SZABALYOzAS

Alacsony hdmersekletek meresere alaosony olvadaspontu anyaggal toltott

Mmerok alkalmasak. Ilyen anyag pI. az izo-pentan (alkalmazhatcsaganak als6
hatara -195 CO), normal-pentan (-130 CO), amilalkohol (-llO CO), toluol (-90 CO)
Hatranya ezeknek a folyadekoknak, hogy a kapillaris falat nedvesitik, azonkivill
viszkozitasuk a fagyaspont kozeleben jelentekeny mertekben megnd. Ezert meres
kozben a higanyos hdmerdkkel ellentetben csak a folyadekgombjiiket szabad a
merendd alacsony hdmeraekletfi terbe helyezni, es meres kczben csak fuggdleges
helyzetben, kello utanfolyeei ida elteltevel olvashatO Ie r6luk a kb. ± 0,5 CO pon­
tossagu homerseklebi ertek.

45.2. Elektromos elven rp.fikOdo hOmerok

A folyadekhomerdkhoz hasonloan konnyen kezelhetdk; hdkapaoitasuk sokkal

kisebb, tehat a merendd ter hdmersekletet sokkal hamarabb atveszik, ezert gyors
hOmerseklet-valtozasok kovetesere a folyadekhdmerdknel alkalmasabbak.

46.2.1. Ellenallas-Mmerok
A gyakorlatban csak a plabinanak van ezen a teren jelentdsege. A berendezes
hoerzekelO szerve vekony kvarciiveg csdben elhelyezett vagy kvarcrudacskara spi­
ralis alakjaban rMorrasztott platinahuzal, amelynek ellenallasat. altalaban ugy
va1asztjak meg, hogy 0 CO-on ~ppen 100 Q legyen. Ez az ellenallas + 500 CO~on mar
280 Q. Az ellenallas meresere altalaban a kompenzaoios eljarast haaznaljak. Az ellen­
allas-hOmerovel elerhetd maximslis pontossag 0,001 CO. A platina ellenallas-hdmerd
-200 CO-tOl kb. llOO CO-ig alkalmas hdmerseklet meresere. A -200 CO alatti
hdmersekletek meresere 6lom ellenallas-hdmerot, hasznalnak.

46.2.2. Termisztorok
A termisztor a modern kaposolaetechnika legegyszerlibb feIepitesu es igen sok­
oldahian hasznalhato kaposolasi eleme. A termisztorok tulajdonkeppen kiilOnbOzo
fem-oxidokbol a1l6, negatfv hdmersekleti egyiitthatOjufelvezetO ellenellasok.Isme­
retes, hogy a femek ellenallasa a hdmerseklet emelesevel no, a felvezetOke viszont
ugyanakkor osokken. Mig azonban peldaul a platina fajlagos ellenallasa -100 CO
es + 400 CO kiiziitt tizszeresre no, a termisztor ellenallasa 10-7 -szeresere osokken
(45.2.2.1. abra). .
A termisztorok sokretfi alkalmazasa eppen e nagy hdmereeklet-ereekenysegbdl
kovetkezik. Tulajdonsagaik jellemzesere az alabbi adatok szolgalnak:
a) hOmerseklet-ellenallas-karakterisztika;
b) aramerosseg -fesziiltseg-karakterisztika;
c) ida -aramerosseg-karakterisztika.
A termisztor ellenaIlasat homersekletd hatassal ketfelekeppen befolyasolhat­
juk: egyreszf a kornyezet hdmersekletenek valtoztatesaval, masreszt a termisz­
torba betaplalt teljesfbmeny, tehat a termisztoron athalado aram novelesevel.
A kornyezet hdmersekletenek merese soran celszerfi a termisztor ellenallasat kis
aramerossegekkel meghatarozni, Dyenkor a termisztor nem melegszik fel, tehat
 TERMlSZTOBOK 45

ugynevezett hidegellendlld8t kapunk. ohm

A 45.2.2.1. abra a termisztorokra jel­
lemzd ellenallas -hOmer~klet-g6rbet 6 1\
mutatja be, amelyet j6 kozelftessel az
B (il-i2)
4 \
R T, = R n·p. ~ermirrtqr
10 I
exponencialis egyenlettel frhatunk le, <,
<;
aholR T1 esR TI a T1,illetve a T 2 h5mer­
sekleten mert hidegellenallas, B pedig
10 1
II
-
anyagi alland6. 10
"I

A termisztorok ellenallasanak jel­

lemzesere a legalabb ket h5mersekle­ Q "#
-
p/qunq
ten (pl. 20 es 80 CO-on) mert ellenal­
last es az adott hdmersekletre vonat­ ~
10
koz6 szazaIekos hOmersekleti koeffi­ lOll o 100 200 J{J(J #JIJ C"
cienst, vagy a B erteket alkalmazzak, - -__ - Mmirsik/et
(Bovebben Iasd : Dobos D.: Elektroni­
t kus kemiai merokesziiIekek. Muszaki 45.2.2.1. libra. Termisztor ellenallas - horner­
seklet-jelleggorbeje
I K6nyvkiad6 Budapest, 1962. 61. old.
es Egyesiilt IZz6lampa es Villainoasagl
RT.: Tungsram Termisztorok.) A termisztorok B-erteke 3000-4000 KO k6z6tt
mozog, s ennek CO-onkent szobahdmersekleten -3,6 %, illetve -4,5 % ellen­
allas-valtozas felel meg.
A kulonfele felhaeznalasi teriiletek eltero kovetelmenyeinek kielegltesere a
45.2.2.2. abran vazolt, kulonbozo alakii (rud, gy6ngy, tarosa stb.) es tulajdonsagu
termisztorok keriilnek forgalomba, melyeknek 20 CO-on Inert ellenallasa nagymer­
tekben kiil6nbOzik.
Ha a termisztoron fokozatosan no- y
vekvd aramot bocsatunk at, es k6zben
folyamatosan merjiik a termisztor sarkain 15
( \
J
( =:,.)
.~
~
I -,r--..
,;:s
r a !:j ..........
!Ii
I'-......
===::::::;=~~~=~=
( ,........,

o
IJ

0
If:::... to

c
5
..........
<;
--
o 0

, ~ I 2 ,3 5 5 mA ~
,
i - - -..._- tiromerOs.Mg
, II'
45.2.2.2. libra. Termisztorok. a) rud alakti 45.2.2.3. libra. Termisztor fesziiltseg­
termisztor; b) gyongytermisztor ; 0) Mrcsa· , - aramer6sseg-jelleggorMje
termisztor
 ~:: '.~~ '\
• ~ 1

46 H6MERSEKLETMERES ES H6SZABALYOZAS

fellep5 fesziiltooget, tapasztalhatjuk, hogy kis aramerossegek eseten a fesziiltseg

aranyos az aramerasseggel, tehat ervenyes az Ohm.torv-eny. Az aramer6sseget
tovabb novelve, a feezulteeg novekedese csokken6 tendenoiat , mutat, sot bizo­
nyos aramer5sseg. felett a feszulteeg osokken (4:5.2.2.3. abra). A feszliltseg maxi­
muma olyan aramerdsseg mellett lep fel, 'ahol a termisztoron atfoly6 aramnak
megfele16 teljesitmeny mar olyan nagy, hogy a Joule-fele hO a termisztort a kor­
nyezet homerseklete foM tudja melegfteni. A fesziiltseg-aramerosseg-gorbe meg­
kozelftden vfzszintes szakasza lehetdve teszi a termisztoroknak fessultsegstabi­
lizaldsra torMno felhasznaIasat.

/" 7/J

I ~~ ...... SO "

,
I~ 1/ " ~ --
(4 V
I
r-
2
--
f. S
~ I.--
6 7
- - - - ;...
-
I-"

6' -ff see

klohrlom
45.2.2.4. tibra. Termisztor arameroeseg -ido·jelleggorMje

A feszultseg maximuma a 20 O:>-on azonos ellenallasu, de klilOnboz6 alaku

es meretd termisztorok eseten ktilonbozd aramer6ssegnel jelentkezik. De nemcsak
a termisztor nagysaga es hokapaeitasa, hanem a kornyezet is nagymertekben be­
folyasolja annak melegedeset, illetve a fesziiltseg maximalis erteket, Annak jellem­
zesere, hogy valamely adott termisztor meghatdrozott koriilmenyek kozott milyen
teljesitmennyel melegithetO 1 O:>-kal a kornyezet homereeklete fole, a di8sz~'pMi6B
alland6 mervado, melynek erteket mW10°-ban szokas kifejezni. Egyazon termisz­
torra vonatkoz6an a disszipeoios alland6 erteke termeszetesen erdsen valtozik a
termisztor kornyezetenek hovezetd-kepessege szerint. A termisztor egyensrilyi hd­
merseklete nemcsak a termisztort korfilvevd kozeg minosegetOl, hanem annak
aramlasi sebeesegetdl, sot gazok eseteben azok nyomaeatol is fligg. A fent targyaltak
lehetdve teszik a folyadeknivo [lasd 4:8.1.2.), az aramlasi sebesseg (lasd 4:9.5.2.)
es a gaznyomas (laed 4:6.3.6.) termisztorral torteno mereset.
A termisztor ida - aramerosseg-karakterisztikajabOl (4:5.2.2.4.abra) megalla­
pfthat6, hogy a termisztorb bizonyos fesziiltsegre kaposolva, a rajta atfolyo aram
s ezzel egylitt a termisztor ellenallasa is az
termlsrtor idd meghatarozott fiiggvenye. A termisztort
ezen tulajdonsaga jelfog6k id5zftesere tessi
alkalmassd,
A termisztoroe hOmero elvileg barmilyen
ellenallas-h5mero kapoeolasenak megfeleloen
hasznalhato, Rendkiviili hdmerseklet-erze­
kenysegtlk folytan ezekkel a hOmerokkel egy­
45.2.2.5. dbra. Termisztoros h6mersek- szerfi Wheatstone-hfddal, 2. 10- 10 erze­
letjelzQ kenysegf galvanometerrel 0,001 CO Mmer-.
 TERMOELEMEK 47

seklet-kuldnbseg is kimutathaM. A termisztoros hOmer15ket rendkiviil kis hokapa­

oitasuk folytan kiildnosen a mikropreparatfv technikaban, illetve kis mennyisegtl
anyagok tisztasagvizsgaIata es azonoaitasa (forraspont-', fagyaapont-, tenziome­
res, stb.) teren alkalmazzak.
Gyakori a termisztoroknak hdmersekletjelzdkent, tOrten15 felhasznalasa,
A 45.2.2.5. abran egy termisztoros hOmersekletjelzo kapcsolasi elve lathaM. A be­
rendezes kulonoa elOnye annak egyazertlsege, kis terigenye, csekely aramfogyasz­
tasa es alaosony ara.

45.2.3. Termoelemek

A termoelemek 1000 CO feletti hdmerseklet meresere is alkalmasak. A 45.2.3.1.

Mblazatban kozoljiik a kiilonbOzo osszetetelfi termoelem-parok alkalmazhatosaga>
nak hdmersekleti hataraib.

45.2.3.1. tdbltizat
Termoelemek fesziiltsligkiilOnbsege (mV-han)
H6mer­
seklet , Konstantanl
rez
I Konstantan
vas
I [ Konstantan I
ezust
I Nikkel /kr6m-1
nikkel
Pt IPt
Rh
+ 10 % votrram/
mollbden
C·
I
-200 -8,27 -5,54 - - - -
-180 -7,75 -5,20 - - - -
-100 -4,82 -3,35 - - - -
0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 -
100 5,40 4,28 4,12 3,85 0,64 -
200 10,99 9,29 8,84 8,02 1,42 -0,70
300 16,56 14,86 14,10 lI,97 2,29 -
400 22,07 20,87 19,77 15,26 3,21 -1,34
500 27,58 - 25,79 ,18,42 4,17 -
600 33,27 - 32,15 21,74 5,18 -1,54
700 39,30 - - 25,32 6,23 -
800 45,72 - ~
28,86 7,31 -1,40
900 52,29 - - 32,47 8,43 -
1000 58,22 - - 36,04 9,56 -1,0
\ lIOO - - - 39,73 10,72 -
I
1200 - - - - lI,89 +0,2 "
1300 - - - - 13,07 +0,3
I
I
I
1400
1500
-
-
-
-
-- -
-
14,26
15,45
+0,8
+ 1,5
1600 - - - - 16,63 +2,1
~(
,
I
1700
1800
-
-
-
- -- -
-
-
-
+2,86
+3,0

A termoelemek elektromos feszultsegkiUonbsegenek (1. 45.2.3.1. tablazat) meg­

hatarozasara a kfvant pontossagnak megfele16merdeljarast valasztjak ki. Napjaink­
ban a kereskedelmi forgalomban nehany gyakrabban haeznalatos termoelemhez ka­
i 4 ' ibralt hdfokleolvasc mfiszerek (mV-mer15k) is kaphatok. A 45.2.3.1. abra a kulon­
, ,I bOz15 platinafem-tartalnni termoelemek termofeszultaeget tiinteti fel a homereekleb
fuggvenyeben,
48

'! .w+--+---1--~+--+---:-~iL----t----'-j----'-~r--'--r-~
;'§
~
~ /O+---+---t--+-­
~
~
3O+---f----'--f-----1-+---+------':;:

lm~~
/0 +----1~-+-:7""":~--+-----::::;;;IoI:l'.~

o 200 HJtJ 600 800 /000 /200

45.2.3.1. libra. Termoelemek termofeszultsege a h6merseklet f"tiggvenyeben

45.3. Optikai plrometerek

A magasabb homersekletek mereset. legkenyelmesebben optikai modszerrel
vegezhetjiik. Sugarzo testek hdmersekletet korlatozott pontossaggal puszta szem­
mel is megaIlapfthatjuk. IZZQ testek hdmersekletenek megitelesere vonatkozo tab­
lazat az 1. kdnyvben (1.12.2. tablazat) talalhato.
A Stefan-Boltzmann-torveny osszefiiggest allapft meg az osszes kisugarzott.
energia es az abszohif hOmerseklet negyedik hatvanya kdzott, Az optikai pirome­
terekben az iZZQ test sugarzasat gy{ijtOlencse segfteegevel erzekeny termoeleinre vagy
ujabban fenyelemre vetftik, es a termo-, illetve fotoaram intenzitdsat. merik.
Az ismeretlen hdmersekletfi test sugarzasanak csak a lathat6 tartomanyba eso
(f6leg 6550 A koruli) reszet, hasonlftjuk ossze egy meghatarozott homersekletre
hevfthet6 osszehasonlito fUt6szal sugarzasanak intenzitasaval az iin. 8z£nszur& op­
tikai pirometerekben. Ezen ely szerint mukodo pirometerekkel elerhetd pontos­
sag 5-10<:P.
A sugarzast. mero pirometerekkel -tekintve, hogy az eljaras alapja az abszolut,
fekete test sugarzasara ervenyes osszeftigges - .nem fekete testek sugarzasanak
meresekor igen [elentos hibat kovetiink eI. fgy pI. az 1000 <:P-os platina hOmer­
sekletet az optikai pirometer 560 <:P-os fekete testnek meri, A megfelelO korrekoi/s
m6dszerek kivalasztasaval ez a hibalehetdseg nagyreszb kikiiszobOlhet6.

45.4. Termokolor festekek

A homerseklet meresere nemosak a hdmerseklet hatasara folyamatosan valtoz6
tulajdonsagok alkalmasak, hanem a bizonyos hofokon bekovetkeze ugrasszerfi re­
verzibilis (pI. modosulatvaltozasok) es irreverzibilis (pI. kemiai reakci6 kovetkezte­

j
 49

ben fellepd) szfnvaltozasok is felhasznalhatok. Ilyen szfnvaltoza« eszlelhetd pl. re­

verzibilis modoeulatvaltozae kozben a HgI2 , valamint a rez(I)- es ezust-jjodo-mer­
kurat(II)] eseten (1. konyv 39.6.5. es 40.14:.4:.).
Bizonyos korulmenyek kozott, meghatarozott homersekleten egyes Cu-, Co-,
Ni-, Mo-, Mn-, D-, V- es Cr-vegyiiletek gyors, irreverzibilis szfnvaltozassal jar6 bom­
last szenvednek, Ezek koziil egyesek fokozatosan bomlanak el tobbszoros szinval­
tozas k6zben (4:5.4:.1. tablazat).
45.4.1. tdblazat
Nlih8ny termokolor festlikkent hassnalatos vegyiilet atcsapasi hi5merseklete .

NiCI2·2C6H 12N.·10 HlO halvany- 60 0 sarga 100 0 ibolya

zold
(NH.laH 6[Fe(MoO.)6} 7 H 2O faber 80 0 sarga 220 0 fekete
[Cujpiridinj2J (SCN). zold 135 0 sarga 220 0 fekete
CoNH.PO•. H 2O voros 140 0 kek 500 0 halvany szurkeskek
[Cr(NHa)oJ.(P .07la sarga 145 0 ibolya 225 0 vilagoskek
280 0 barna

Specialis celokra tobb komponensfi keverekek is MszithetOk, amelyek ± 5 CO

pontossaggal az elert maximalis hdmersekletnek megfelelO szint veszik fel. A szinnek
megfele16 homerseklet osszehasonlfto tablazatr61 olvashat6 le, Az ilyen festekele­
gyek nagy jelentosegfiek es igen elterjedtek egyes gepalkatreszek iizemi homersek­
letenek jelzesere.

45.5. Seger-gtila
Eredetileg a keramiai iparban hasznaltak az egetOkemencek homersekletenek
meresere a kiilOnbOz6'szilikat.asvanyok keverekebdl keszftett haromszog alapu pira-.
misokat. Ezek meghatarozott Iagyulaspontjan bekovetkezd alakvaltozas jelzi az
elert homersekletet. 600-2000 ry kozott 64: tagb61 an6 preefzi6s sorozat eegitsege­
vel kb. ± 20 ry pontossaggal meghatarozhat6 a munkater hcmerseklete.

45.6. Homerseklet-szabii.lyozas, termosztatok

A laborat6riumi munkaban gyakran felmeriilO feladat a munkater h6mersekle­
tenek allandositasa. Erre a celra szolgalnak a kiildnbozd rendszerti termoezuitok. A
kornyezet ingadozasaitol fiiggetlen, meghatarozott pontoseagu hdmerseklet meg va­
16sitasa annal nehezebb, minel jobban kulonbozik a kivant homerseklet a kornye­
zetetOl.. .., .
Igen alacsony es igen magas homersekletek eseten fokozott [elentdsege van a
hdszigetelesnek. Alacsony homersekleten ennek szokasos es legeredmenyesebb mod­
ja a Dewar-edeny, magas hdmersekleten pedig a kiilonb6z5 tuza1l6, magas olvadas­
i
I pontU porozus anyagok alkalmazasa.· .

4 Alt. es szervetlen kemtal prakt , - 4284/11.

I
I

j
 50 Hl'SMElRSEKLETMERES J1:s Ht'SSZABA.L YOZA.S

45.6.1. Termosztatok tillt6 (MkiizI6) anyagai

Meghatdrozott hdmerseklet stabilizalasara a termosztatokat hasznaljuk. Igen
kedvezden befolyasolja a termcsztatok stabilitasat; a nagy hdkapaoitas. Ezert a ter­
mosztat, toltesere lehetOleg nagy mennyisegfi, jelentOs MkapaciM,su. Mk5zlO anylt­
got alkalmaznak.
Folyadektermo8ztatokban allando es egyenletes hdmerseklet biztosltasa csak in­
tenziv keveresselvalosithato meg. A stabilizalando hdmerseklettdl fiiggden a kovet­
kezdtoltdfolyadekok hasznalhatok:
Alacsony homersekleten -150 CO-tol petroleter, -80 CO-tOl alkohol, 0 es 95 CO
, kozott viz, 100-200 CO kozott paraffinolaj, 300 CO-ig kensav vagy turbinaolaj, 'tar­
tosabb igenybevetelre 300 CO felett (350 CO-ig) pedig a szilikonolaj alkalmas, Maga­
sabb hdmersekleten (350-600 CO-on) fdleg KNOa- es NaNOa- tartalmu soolvadekok
vagy alaoeony.olvadaspontu femek (Wood-fern, Pb, Sn stb.) hasznalatosak, Meg
magasabb homersekleten (600-1400 CO-ig) 7 sr, BaCI2 + 2 sr. NaCI olvadeka hasz­
nalhato vastag fahi samott-tegelyben.
H6k6z16kent szilard fazisu. anyagok is tekintetbe johetnek. Ilyenek a jo Mve­
zetO kepessegfi femekbol kesztilt hu.tO-, illetve fUtOblokkok. Igy pI. -180 CO-ig ter­
jedo hdmersekletet folyekony levegdvelvagy nitrogennel hutott, Dewar-edennyel
hOszigetelt aluminium blokkban allandosithatunk. A hdelvonas sebeeseget a fem­
blokk folyekony levegdbe meruld reszenek sullyesztesevel vagy emelesevel valtoz­
tathatjuk. '
A legter11Jo8ztdtok tulajdonkeppen jol szigetelt falu, ajtoval ellstott, zarhatO
szekrenyek, amelyekben a kivant hdmerseklet stabiliza,lasar61 megfelelO automati­
kU8 mtikodesfl szerkezet gondoskodik. Ide sorolhat6k a kulonbozd jegszekrenyek,
szaritOszekrenyek es vegeredmenyben a szabalyozhato hdmersekletfi kemeneek is.
A legtermosztatok hemerseklet-ingadozasa az egyeb, nagy hdkapacitasu termoszta­
tokenal j6val nagyobb.

45.6.2. Onmfikiidll h()merseklet-szabilyozt'ik (regulatorok)

.Az elektromos fUtes a regebben hasznalatos gazfUtest mar csaknem teljesen ki­
szorftotta. Kisebb teljeeitmenyfi termosztatokban fUtOellenallaskent nagyon j61
hasznalhatok a kereskedelemben ka phato meriilo vizforral6k. Nagyobb teljesttmeny­
re megfelelOen meretezeet cllenallasokat kell keszfteni, A keramikus ssigetelesfi el­
lenallashuzalt oelszerfi jo hdvezetdbdl (pI. aluminiumbol vagy vorosrezMl) kesztilt
cs6be helyezni. A fUt6aram kapcsolasara kiilonbozd rendszeni regulatorok hasznala­
tosak. Kuldnleges berendezesekkel (ultratermosztat) ± 0,005 CO pontossag is eler­
hetd,
GazfUtesu termosztatok azabalyozasara hasznalhato pl. a. toluolosrequldtor, A
termosstat felmelegedese kovetkezteben a toluol kiterjed, es a kaplllarisban levd hi­
gany elzarja a fiitOgazaram utjat. Hogy az ego ebben az esetben Be aludjon el telje­
sen, nehany mm-es gyujtolang taplalasara mellekutat kell a gaz szamara biztosfta­
nunk. A toluolos regulatorral (45.6.2.1. abra) a kivant homersekletet a benne levd
higany mennyisegenek megfelelO megvalaeetaeavalallithatjuk be.
Ha a toluolos regulstort elektromos fUtesu termosztat ezabalyozasara hasznal­
juk, akkor a higanyszint emelkedese nem a gazaram utjat, hanem az elektromos fu­
test kikapcsol6 rele aramkoret. zarja,
 H5ME:RsEKLET·SZABALYoz6K 51

! Lenyegeben azonos ely alapjan mdkodik az un. kontakt hlYmero (45.6.2.2. abra).
Ennek higanyszala ugyancsak az elektromos fUtest kaposolo reM aramkoret zarja.
A hOmero kapillarisaba beepitett felsd platina kontaktus magaasaga, s ezzel a rele
kapceolasanak hdmerseklete valtoztathato.

PI-szat benl/ulasir!
szabdlgozo csavar

Pt-sza! .

Mmer6skt:i1a
I
. I
III
II
higanl/szat III
II
III
III
J
~I~~
45.6.2.1. dbra. Toluolos 45.6.2.2. dbra. Kontakt 45.6.2.3. dbra. Bimetall
regulator Mmer6 h6mer6
A bimetall hOerzekelOt kCt kulonbozd kiterjedesi egytitthatoju fembdl keszult le­
mez alkotja. Ezek lapjukon osszeforrasztva ugy helyezenddk el a szabalyozando hd­
mereekletfi terben, hogy a kettOs lemez egyik vege rogzitve, a masik vege egy kon­
taktuscsavar kozeleben szabadon legyen, A hdmerseklet-csokkenea folytan bekovet­
kezo elmozdulas a bimetall hOmero (45.6.2.3. abra) szabad
vegen olyan iranyu legyen, hogy a fUtoaramkort zarja.
A bimetall hOmero eldnye, hogy magasabb hdmersek­
leten hasznalhato, mint a kontakt homero, es mersekelt
erossegu fiitoaramot kozvetlonul is kaposolhat.
A termoeztatffites aramkorenek kapoaolasara kiilon­ E
bozo rendszerfi releket hasznalhatunk.jimilyen pl. az elek­
tromagneses, tiratronos es gaznyomasrele.
[J .
Nfl)

11 n!M

45.6.2.4. dbra. Termisz­

Az utobbi iddben igen elterjedt a termseztoroe hOszabd­ toros hdazabalyozae
lyoWs. Ennek legegyszerfibb kapeaolasa ~ 45.6.2.4. 'abran kaposolaai vazlata
lathato. Nagy dieszipaoios allapd6ju (Iasd 45.2.2.) termisz­
torral a vazolt kapcsolaaban 30 CO korul elerhetd erzekenyseg: a jelfog6 0,3 CO-os
hOmerseklet-emelkedesre huz be.
Nagyobb pontossagu meresekhez folyamatos hOszabdlyoz6kat alkalmazhatunk.
Termisztorral aranylag egyszerf elektronikus berendezessel keszithetd a folyama­
tos hOszabalyoz6. 1 .

1 Dobos, D.: Elektronikus kemiai mer6kesziilekek. Muszaki Konyvkiado, Budapest,

1962, 61. old.
4·
 52

U.6.3. Termoszfalas fazisegyensulyok felhasznalasaval

A szilard-c-caeppfolyoe fazisegyensulyt termosstalasra annak az elvnek az

alapjan hasznalhatjuk fel, hogy mindaddig, amfg a ket fazis egyidejfileg jelen van, al­
lando nyomason a hdmerseklet sem valtozik, es a k6rnyezettel szemben jelentkezo
hOkicserelOdes csupan a fazisok mennyisegenek aranyat vaJtoztatja meg. liyen
rendszereket egy anyagb61, vagy t6bb anyagb61 (pI. az eutektikus ponton) allftha­
~ tunk ossze, 'I'eemosztalo ftird5kkeszftesere alkalmasak a kriohidratok (45.6.3.l.
tablazat) es az alaosony olvadaspontu anyagok (45.6.3.2. tabllizat).
45.6.3.2. tdbldzat
45.6.3.1 tdbldzat Alacsony bOmersekletfi termosztalo
Kr}()hidratok fiird lik keszitesere hasznalatos anyagok
----

Anyag mtnosege
G-ramm
anyag/l00 g
I h/lmerseklet
Eutektikus
Anyag mlnosege Olvadaspont
CO
I jeg co

HsBO s ......... 1,0 - .0,7 Aulllin . 6,6

Na~O" ·10 HJO . 10,2 - 1,25 Benzaldehid . 14,0
Na.COs·I0 H.O . 19,0 - 2,1 Szen-tetraklorid .. 22,9
KNO s ......... 12,2 - 2,9 Brom-benzol . 30,6
BaCI 2·2 H.O ... 36 - 7,8 Etilen-klorid . 35,6
KCI ............ 24,6 -10,7 Klor-benzol . 45,2
NH"CI ......... 22,9 -15,8 Kloroform . 63,5
NaCI (2 H 20) ... 30,7 -21,2 Aceton . 95
CaCI 2·6 H 2O ., . 143 -55 Metilalkohol . 97,8
HCI (3 H 2O) .... 33 -86 Szen-diszulfid . -111,6
Dietileter . --'116,2
Etil-klorid, . -138,7
'I'etrafluor-metan . -183,6

Kiil6nbOz5 anyagok forraspontja az e16bb ismertetett elvek alapjan ugyan­

csak felhasznalhato a homerseklet alland6sftasara.·A 45.6.3.3. tabhizat az alacsony
hOmersekItitek stabiliza1asara alkalmas anyagokat foglalja magaban,

kondenzo/6 hUM

forr06bon
leva
fOl!Jadek

Dewar-edeny

45.6.3.1. aora. G6'LtermOB'Ltat a\a.cBony 45.6.3.2. abra. U{)ztermoBztat

ht'lmersekletre
 TERMOSZT.A.L.A.S 53

A 45.6.3.1. abran vazolt berendezes az alkalmazott anyag atmoszfera nyomason

mart forrseponbjanak homersekleMt alland6sitja. Lenyege folyekony levegdvel vagy
szaraz jeggel mfikodtetett visszafoly6s hutO,
mely az atlaghomersekletnel j6val alacso­ 45.6.3.3. tabldwe
nyabb forraspontu termosztalo folyadek (pl.
Alacsony hlhnersiikletiI g6ztermosz­
NHa, CH 4 stb.)· kondenzatumanaka hutO­ tatok iizemeltet(isere hasznalafos
terbe valo visszajuttatasat szolgalja. Nyo­ anyagok
masosokkentessel a rendszer homerseklete
csokkentheto. A kornyezebnel magasabb Anyag minosege Forraspont
CO
hdmersekletek alland6sitasara kiilonbozd
anyagokkal t5ltott goztermosztatok alkal­
masak (45.6.3.2. abra). A gyakrabban hasz­ Ken-dioxid . 10,02
nalt munkaanyagok a 45.6".3.4. tablazatban' Amm6nia . 33,5
, Propan . 44,5
l- lathatOk. EUln . 88,5
A homersekletmereerdl es hdszabalyo­ Etilen . -103,9
zasr61 sz616 fejezetben csupan a megfelelO Metan . -164 .
modszer kivaJaszta.sahoz kfvantunk elvi
szempontokat nytijtani. A gyakorlati meg- ­
val6sitashoz szukseges terjedelmes muazaki reszletekre vonatkoz6im az egyes
kesziilekek hasznalati utasitaeara, illetve a bdvebb szakirodalomra utalunk.
J 45.6.3.4. 'tablazat
Goztermosztatban hasznal.!1tosanyagok

Porraspont Forraspont
Anyag mmosege CO CO

Etil-klorid . 13,1 Jegecet . 118,1

Dietrleter . 34,60 K16r- benzol . 132
Szen-diszulfid . 46,2 Brom-benzol . 155,6
Aceton . 56,3 Anilin . 184,4
Kloroform . 61,21 Tetralin . 207,3
Metilalkohol . 64,7 Nitro-benzol . 210,9
Szen-tefraklorid .. 76,7 Naftalin . 217,90
Etilalkohol . 78,3 Difenil . 254,9
Benzol . 80,12 Benzofenon . 305,9
Et.ilen-klorid . 83,7 Ken . 444,6
Viz . 100,00

Irodalom
Eder, F.: Moderne Messme'thoden der Physik. VEB. Deutsoher Verlag d. Wiss., Berlin,
1956.
Henning, F.: Temperaturmessung. J. A. Barth Verlag, Leipzig, 1935. .
Erdey-Gruz T. Proszt. J.: Eizikai-kemiai praktikum I-II. Tankonyvkiado, Budapest,
-s

1965.
Hdb. d. teohnisohen Betriebskontrolle Bd. III. Physikalisohe Messmethoden. Akad,
VerlaggeseUschaft, Leipzig, 1951.
Archiv fur technisches Messen.
Henqstenberq, J., Sturm, B., Winkler, 0.: Messen und Regeln in der ohemisohen Technik.
Springer, Berlin -Gottingen -Heidelberg, 1957.
Dobos D.: Elektronikus kerniai mer6keszillekek; Miiszaki Konyvkiado, Budapest, 1962.
,f

46. Vakuumtechnika

A kemiai laborat6riumban es az iizemi gyakorlatban gyakran szuksegee, hogy

valamely mfiveletet levegdtdl es idegen gazt61 mentes, vagy defirrialt nyomasu es is­
mert osszetetelu gazterben val6sitsunk meg. Ilyen kfserleti korfilmenyek megvalosi­
Msahoz a rendszerben osokkentett nyomast, vakuumot kell letesftenunk. Az alabbi­
akban rdviden, a teljessegre val6 torekves nelkiil ismertetjiik a vakuum elOallitasa­
ra es meresere szolgalo berendezeseket es a szivatbyurendezerek felepfteset,

46.1. .AltalanOB tudnival6k

Egy rendszer.vakuumallapotanak jellemzesere az abban uralkod6 nyomas es a
[elenlevd gaz mindsege szolgal, A gyakorlatban hasznalt nyomasegysegekrdl es azok
atszamitasarol a 46~1.1. tablazat ad felvilagoeitest. .
A vakuumszivattyu teljesitOkepesseget a vegvakuummal, a kipufog6 oldalon
merhetd nyomassal es a szfvaseebesseggel jellemezhetjiik.
V egvakuumon (Po) Ii szivattyu. szivocsonkjan merheto legkisebb nyomast ertjiik.
A kipufogo oldal nyomasa (el6vakuum) az a nyonias, amellyel szemben a szivatbyu
mfikodtethetd, Ez szivattyUfajtankent es tfpusonkent kiilOnoozo lehet, erteke
1 atm-t611O- 2 Hgmm-ig valtozik, A sz£vMsebesseg (B) az iddegyseg alatt eltavolftott
gazmennyiseg liter/sec vagy m3/6ra egysegben kifejezve egy meghatarozott nyoma­

. Nyomasegysegek

Hgmm (torr) din/emS mllibar

1 Hgmm (torr) = 1 mm higany- ..

oszlop nyomasa 1 1,33322.103 1,33322
1 din/oma = 1 mikrobar Cub) 0,75006.10- 3 1 10- 3
1 millibar (mb) = 10 din/oma
3 .0,75006 10 3 1
1 bar (b) = 10 8 din/om' .' : 750,06 10 8 10 3
1 kg/m' "" 1 mm vizoszlopnyomas. 0,73556.10- 1 0,980665.10 1 0,980665.10- 1
1 kg/oml = 1 at 735,56 0,980665.10 8 0,980665.10 3
1 atm = 760 Hgmm 760 1,01325.10 8 1,01325.10 3
1 mikron = 1.10- 8 Hgmm . . . . . .. . 10- 3 1,33322 1,333 22.10- 3

= 760-Pn• mm 100 ;
0' / .<1. o
(0 v ........uum
760
,~-
szivA.~SEBESSEG 55

son. Meehanikus szivattyuk szlvassebesseget altalaban 1 atm nyomasu levegdre

"
.
(volumetrikus sztvaseebesseg), a gozsugar- es diffuzios szivattyri eseten 10-3 vagy
10- 4 Hgmm nyomasra vonatkoztatva szoktak megadni.
A vakuumszivattyri ssfvassebessege az alabbi ossseftiggea szerint fiigg a nyo­
mast6l: .

ahol E a pillanatnyi szfvdssebesseg, P a reeipiensben uralkod6 nyomas, Po a vegva­

kuum, Kovetkezeskeppen a nyomas osokkenesevel E alland6an csdkken, esP = Po
nyomason zerussa valik. Barmely rendszerben a mert szfvaaeebeeaeg nemesak a szi­
vattyu belsd szfvoeebessegenek (S) es a vegvakuumnak, hanem a rendszert a szi­
vattyuva! osezekotd esovezetekek, esapok stb, aramlasi ellenallaaanak is fiiggvenye.
Egy F vezetdkepessegf (I/F ellenallasu) csdvezetekkel osszekotott, S szivassebes­
segu szivattyu eredd szfvaeaebesseget az

I/S e = I/S+ I/F

osszeftiggessel szamithatjuk, ahol Se a mert valodi 8zivassebesseg a reeipiensben.
F erteket azon nyomastartomanyban (~ 760 Hgmm-tOl ~ 10- 2 Hgmm-ig), ahol a
gazmolekulsk kozepes szabad uthossza kisebb, mint a eso atmeroje (A «2r) es
P I - P2 « P I+P 2 , a flagen-Poiseuille-torveny adja meg, amely szerint
2'

ahol L a eso hossza, r a eso sugara, PI es P 2 a nyomas a eso ket vegen, M a gaz mo­
lekulasulya.
Kis nyomasokon (P:!'i 10- 3 ) , ahol A» 2r, vagyis az un, molekularis aramlas
teruleten a csdvezetek ellenallasat. a Knudsen altallevezetett osszefugges alapjan

46.1.1. tdbldzat
atszamitasa

~glm2 atm (760

bar
I
(mm-vizoszlop)
I
kglcm' (at)
I' Hgmm)
I
mikron (,.,.)

1,33322.10- 3 13,595 1 1,35951-l0- 3 1,315 79.10- 3 10 3

10- 6 1,01972.10- 2 1,01972.10- 6 0,986 92.10- 6 0,75006
10- 8 10,01972 1,01972.10- 8 0,98692.10- 8 0,75006.10 8
1 1,01972.104 1,019 72 0,98692 0,75006.10 6
0,980665.10- 4 1 10- 4 0,967 84.10- 4 0,73556.10 2
0,980665 10' .1 0,96784 0,73556·10·
1,013 25 1,03323·10' 1,03323 1 .0,760.10 6
1,3l13 22.10- 6 1,35951.10- 2 1,359 51.10- 6 1,315 79.10- 6 1

P = 760(1- % vakuum )
HllD1m 100
 56 VAKUUMTEClINlKA

szapifthatjuk. Az alabbiakban a gyakorlat szamare. fontos esetekre megadjuk a ve­

zeMkellenallas szamitasara alkalmas osszefuggeaeket.
Hosszu, kor keresztmetszetu cso (L»r) eseten, 20 CO-on, levegd jelenleteben
L 1
W = -. -[sec/I].
r 3 100
Rovid, kor keresztmetszetfi cso (L~2r) eseten.r a fenti korulmenyek kozott
8L
--+1­
3 r '
W = , [sec/I]. ;
3,63.lOr 2

/ Vegiil kor keresztmetszetti kiomldnyilasnal (L» r), 20 CO-on, levegd jelenlete­

ben: '
1
W = [secj l].
3,63.101'2

46.2. Szivattyuk I _

A preparativ laborat6riumi munkaban felhaaznalando szivattyutdpust a sziik­

seges szfvassebesseg, a vegvakuum, a munkaterben fejlOdo korroziv gazok, stb.,
figyelembevetelevel kell megvalaeztani.

46.2.1. Vizlligszivattyuk

A laboratoriumban kozhasznaIatU vizleg8zivattyuk (lasd 1.14.) iivegbOl vagy

, fembOl keszU1nek. Szivaeeebesaeguk egyedenkent is kiilonbOzo, kb. 0,15 l/sec, meg­
felelden meretezett femezivattyukra 0,5 I/sec is lehet. 1,5-3 atm vfznyomas eseten
a viz hOmersekletetOl fuggoen 10-15 Hgmm vegvakuum is elerhetd veluk.

46.2.2. Forgo olajszivattyuk (rotacio8 szivattyuk)

A Jorgo8zivattyuk mfikodesi elve: terfogatnoveles a sziv6oldalon, komprimalas

a nyom6oldalon. A forgo olajszivattyrik kulonbozd meehanikai megoldasuak. A
Gaede-fele forg6nyelves olajszivattyu elvi rajzat a 46.2.2.1. abra mutatja, amelynek
alapjdn milkodese megerthetd, Az A henger alaku furatban forog a B excentrikus
helyzetfi dob, melynek kozepsikjaban, a rajta athalad6 horonyban ket nyelv helyez­
kedik el. Ezeket a kozottiik fesziilO nyom6rug6 szoritja a haz falahoz ugy, hogy for­
gas kozben azon osusznak vegig, Amikor a dob a nyillal jelzett ira~yban forog, a C
ter ndvekszik, ennek kovetkezteben a D nyilason at levegdt sziv. Ugyanakkor a
mar bezart E terben leva levegdt az F nyelv osszenyomja, es vegul a G visszacsapo­
szelepen keresztiil kinyomja.
A zaroszelep felett olajniv6 van, es az egesz sziv6henger maga is olajjal toltott
hazban helyezkedik el. Ennek egyreszt az a celja, hogy megakadalyozza a kiils5
levegd bejutasat a kompresszi6s terbe, masreezt, a kompresszi6 vegen a szelep ala
szivarg6 olaj a "karos teret " kitoltve, biztositja az osszenyomotf levegdteljes kiti­
rfteset, valamint a mozg6 reszek keneset is. '
 SZIVATTYUK &7

A Gaede-fele szivabtyun kivul a gyakorlatban Ieginkabba Kinney-rendszeru

szivatcyu terjedt eI. Ennek mfikodese a 46.2.2.2. abra alapjan kovethetd, A Kinney­
rendszerfi szivattyu forgo exeenterdobjat az A gyfirfi veszi koriil, amely forgasakor
vegighalad a szivattylihaz belsd, hengeres fala menten, A gyuru a szeles, lapos B
tolattyuban folytaMdik. Ez az excenterdob forgasa kozben a C csap vezetekeben

(J

A c

4q.2.2.1. libra. Gaede-fale 46.2.2.2. libra. Kinney.fale

szivattyu Bzivattyu

fel-ala mozog, es ~zzal egyiitt lengo mozgaet vegez, A tclattyu iiregel A dob for­
gasa kozben ezen az iiregen keresztiil jut a levego a szfvoterbe, ugyanakkor a dob
masik oldalan az elOzoleg beszivott Ievego osszenyomodik, es a D rug6val terhelt
nyomoszelepen at kilokddik az olajjal toltott F terbe. Ez a levegdolajoseppeket
visz magaval, amelyek a szivattyuhazhoz kapesolt olajszeparatorban titkozea foly­
tan levalasztodnak. A kiilso atmoszferaba esak a tiszta levego jut. Azexeenterdob
forgasa kozben a tolattyu also E resze bizonyos helyzetben elzarja a beeresztOnyi­
last, es a teljes fordulat ideje alatt a beszivott levegdt elvalasztja az evakualando
tertOI. Az igy beszivott levegf kinyomasa egy ujabb fordulatot vesz igenybe. A tel­
jes peri6dus tehat ket fordulat alatt megy vegbe. -
A nagyobb teljesltmenyd szivat.tyukat hfites eel­ . 2
jabOl vfzkopennyel veszik korul.
A megfeleld vegvakuum elerese nagymertek­
ben fiigg a hasznalt olaj minosegetdl es mennyi­
segetOI. A mindseget illetOen fontos az alaesony
tenzi6 es az iizemi homersekleten megfeleld visz­
kozitds. Meehanikai szennyezeseket nem tartal­
mazhat az olaj. Az egyes ssivattyutfpusokhoz
szukseges olaj mindsegef es mennyiseget a gyarto
vallalatok megadjak. Ennek betartasa rendkivul 46.2.2.3. libra. Ketfokozatu
fontos a szivattyu helyes rmikodese szempontja- . rota oios szivat.tyu
bOI. A fent leirt rotaoios ezivattyuk vegvakuuma
altalaban5.10- 3 ­ 1O- 3Hgmm,szivassebessegiik 0,5 m 3/6rato1750 m 3/6raig terjed.
Az eddig lefrt olajszivatbyuk legfeljebb 10- 3 Hgmm-es vegvakuumot szolgal­
tatnak. Lenyegesen nagyobb vegvakuumot adnak az· un. ketJokozatU rotaoios
ssivattyuk. A ketfokozatu vakuumszivattyu, me1ynek semajat a 46.2.2.3. libra
mutatja, lenyegeben ket sorba kapesolt egyfokozatU szivattyu, ahol az 1 pumpa a
2 elOszivattyujakent szolgal. A ketfokozatu szivattyukkal eIerhet5 vegvakuum
58 VAxUUMTECHNIKA

10- 5 Hgmm k6riil van, es szfvaasebesseguk lenyegesen nagyobb a kisebb nyomasok

fele, mint az egyfokozatu szivattyuke.
A forg6 olajszivat.tyu mfikodese kozben eldbb komprimalja az elMvolitand6
gazt, s ezalatt a benne Ievo g6z6k kondenzalodhatnak a hengerben. Az olajba keriilt
kondenzatum nagymertekben lerontja a szivattyu teljesttdkepesaeget, mert a va­
kuumterrel erintkeza szennyezett olaj gazt ad le, cs6kken.tve ezzel a recipiens va­
kuumat, A beszlvott gazok kondenzalodasat megakadalyozhatjuk a Gaede aJtal
alkalmazott un. gazballaszttal. Ha a szivattyu.haz megfelel6 reszen (a kompresszi6s
oldalon) szelep segitsegevel abmoszfera nyomasu levegdt engediink be, a kulsd sza­
raz levegd a szivattyuban lev5 g5zt mintegy felhigitja, s ezzel parcialis nyomasat a
kondenzaciohoz sziiksegea nyomasnal kisebb ertekre cs6kkenti. A szuksegee bal­
lasztleveg5 mennyisegeannal nagyobb, minol nagyobb a szivattyu szfvassebessege,
es minel nagyobb hanyadat alkotja a kondenzalhato goz a szivattyu'altal sza.Ilitott
gazmennyisegnek. A· ballasztleveg5 mennyiseget a beengedonyilae szelepenek alli­
tasavalvaItoztat~atjuk. Ha a szelep zarva van, a szivattyu mint k6z6nseges olaj­
szivattyri mtikodik, Gazballasztszivattyu.k ugyancsak keszulnek egy- es ketfoko­
zatu kivitelben. Vegvakuumuk mindig kisebb, mint a kozonseges rctacioe szivaty­
tyuke. Alkalmazasi teriiletjik a kemiai laborat6riumi es iizemi technikaban van,
kiilOnosen a vakuumdesztdllaciok, vakuumszarftas stb. teriileten.

•
46.2.3. G6zsugarszivaUyu

A g6zsugarsziv~ttyu kiilonbOz6 fajta,iban (46.2.3.1. abra) viz, organikus folya­

dek gaze vagy higanyg6z aramlik nagy sebesseggel divergens fuvokan keresztiil
(Laval-fuv6ka). A goz kiterjed, mikozben nyomaaenergisja
sebeesegenergisva alakul, es a nagy sebeeseggel aramlo gaz
t6mege a fuvokabol a Iegtartdlyon keresztiil iranyftott
aramlassal a konvergens - divergens-diffuzorba jut. A leg­
kamran atmen5 goz bizonyos mennyisegfi gazt ragad rna­
gaval a leszivando terM!. A befogott gaztomegnek atadja
.szivos sebessege egy reszet; mik6zben sajat sebeseege csokken.
A ket tomeg igy az un. ered5 sebesseggel jut a diffuzorba,
ahol sebessegi energiajanak legnagyobb resze nyomassa
alakul vissza, Ez lehetdve teszi, hogy a szivattyu az eredd
tomeget a leszivand6 terben uralkod6 nyomasnal lenyege­
sen magasabb nyomason tavolftea el. A befogott gaz tehat
kis abszolut nyomasrol valamilyen nagyobb abszolub nyo­
masra komprimalodik.
A g5zsugarszivattyut leginkabb ipari berendezesekben
alkalmazzak, ahal nagy mennyisegfi g5zt kell Ieszivni nem
46.2.3.1. libra. tulsagosan kis nyomason. Uvegbdl kesziilt berendezes,
G6zsugarszivattyu korroziv g5zok es gazok elszfvasara kiilonoeen alkalmas,
Vizgozzel mtikodtetetf ilyen rendszerfi szivattyuvall Hgmm
kortili vegvakuum erhetO el. Higany vagy organikus folyadekok g5zevel miik6d­
tetve, a vegvakuum 10- 3 Hgmm lehet, a hozza szttkseges eldvakuum pedig 20-1
Hgmm koruli. Organikus folyadekok gozevel mukodtetett szivatbyuk szfvasse­
bessegenek maximuma 10- 2 Hgmm koriili nyomason van, es a meretektOl fiiggoen
10 m 3 J6rat61 1000 m 3 J6raig terjed.
 DIFFUZIOS SZIVATTYU 59

46.2.4. DUfuzios szivattyu

A dijjuzio88zivattyuban (46.2.4.1. abra) pl. higanyg6z aramlik az A, gazzal vagy

elektromosan fiitott kazanbol felfele, es a B fuvokakrm at a 0 terbe jut. A higany­
goz, amikor impulzusanak egy reszet mar atadta a jelenlevd gazmolekulaknak, a
hlitott D feliileten gyorsan kondenzalodik. A leszivand6 terbol bediffundalt gaz­
molekulak a higanygdzokkel valo iitkozes kovetkezteben olyan sebeseegkompo­
nensre tesznek szert, mely 6ket a fuv6ka kozeMb61 elviszi, es ezaltal szivast, hoz let­
reo A higanyatomoknak a gazmolekulakkal ellentetes iranyu diffuziojat megfelelO
hfitessel akadalyozzuk meg (kifagyasztas). A lefeM
aramlo gazmolekulakat rotacios eldvakuurn -szivattyu
tavolitja eI.
A diffuzioa szivattyuk mfikodesenek feltetele az,
hogy a recipiensbol levegdmolekulak diffundaljanak
a szivatbyu fele, Megfele16 hatasfokkal ez csak akkor C --Hl1-' uTI
kovetkezik be, ha a gazmolekulak kozepes szabad 0
uthossza eleg nagy (kb. 10- 1 Hgmm nyomas alatt).
Az ilyen tfpusu szivatbyu nnikodtetesehez tehat e16­
vakuum szukseges, annal is inkabb, mert atrnoszferi­
kus nyomason a higany erdsen oxidalodna.
A hasznalatos diffuzios szivabtyuk ket vagy M­ A
rom fokozatuak, ezek egyike tobbnyire g~zsugarfo­
kozat. Az iivegMl kesziilt diffuzios szivattyuk szfvaa­
sebessege 1-301 jsec, femszivattyuke 20-70001 jsec
(10- 3 Hgmm nyomason merve), Vegvakuumuk 10- 6
Hgmm koruli ertekli Iehet, ha a higanygozok vissza­
tartdsarol megfele16 kifagyasztOcsapda segftsegevel
gondoskodunk. A· higany goznyomasa 20 CO-on
1,7.10- 3 Hgmm.
Az utobbi idoben igen [elentdsse valt az a tipus,
amelyben higany helyett organikus folyadekot, "ola­ 46.2.4.1. dbra. Diffuzios
jokat" hasznalnak. Ennek e16nye a .higanydiffuzioe szivat.tyu :
szivatbyuval szemben a nagyobb szivosebesseg. A
hasznalt olajok tenzioja ugyanis lenyegesen kisebb, mint a higanye, es altaluk feles­
legesse valik a kifagyasztOcsapda alkalmazasa, Alacsony tenzioju olajokkal folye­
kony levegds kifagyasztOcsapda alkalmazasa nelkiit is elerhetd olyan vakuum, ami­
lyen higanyszivattyrival csak folyekony levegds kifagyasztOcsapda segftsegevel
va16sithatO meg.
Az un, jrakciondlo szivabtyrinak olyan a szerkezeti felepitese, hogy folytonos
frakcionalast vegez; vagyis benne az olaj kiilonbozd forraspontu osszetevoire valik
szet, fgy azonos olajat hasznalva is jobb vakuumot ad, mint a tobbi diffuzios szi­
vattyu. Az olajdiffuzios szivattyukkal elerhetd vegvakuum 10- 6_10- 8 Hgmm, a
tfpust61 es a hasznalt olaj minosegetOl fuggden, A 46.2.4.1. tablazat a gyakorlatban
hasznalt diffuzios olajok kereskedelmi elnevezeset es goznyomasat tartalmazza.
A hasznalatban levd olajok - a szilikonolaj kivetelevel - igen erzekenyek
oxidacioval szemben, ezert az olajdiffuzios szivattyuk a higanyos szivattyiiknal is
nagyobb eldvakuumot igenyelnek (altalaban 5.10- 2 Hgmm-t). Az olaj haeznalata­
nak hatranya, hogy benne - 'ellentetben a higannyal - mindenfele gaz es goz j61
 60 VAKUUMTECHNlKA

46.2.4.1. eciOlazat
Difflizi6s (kondenzaci6s) szivatty1ikban hasznalatos olajok goznyomasa

Kereskedelml elnevezes I Osszetetel PucO, Hgmm

------ ---"'""--------~_.

Butil-ftalat . di-n-but.il-ftalat 3,3. 10- 5

Okt.il-fbalat. . di-n-oktil-ft.aldt 4,0. 10- 8
Octoil . di-3-etil-hexil-ftalat 3,3.10- 7 - 3 , 3 . 1 0 - '
Narcoil40 . di-I 3, 5, 5)-trimetil-hexil-ftalat 6,0. 1O- s
Amoil . di-i-amil-f'telat 1,3 . 10- 5
Amoil S . di-i-amil-szebacan 1,0. 10- 6
Octoil S . di-3-etil-hexil-sze bacat 2,0. 10- 8
m-Cr . t.r i-m-krezil-foszfat 9,0. 10- 8
p-Cr ; . tr-i-p-krezil-fosefdt 20.10- 8
Apiezon A . petr6leumdesztilIaci6s termek 2;0. 10- 6
Apiezon B . petr6leumdesztilhici6s termek 4'0. 10- 7
Apiezon 0 . petr6leumdesztil18ci6s termek 1,0. 10- 8
Arochlor..-t . kl6rozott szenhidrogen 8.0.10- 6
Szilikon vO . metil-fenil-szilikonolaj 5,0' 10- 9

old6dik. A frissen toltott vagy Ielevegdzott olajdiffuzios szivattyu maximalis vegva­

kuumat csak 8-10 6rai tlzemeltetes utan eri el.
A diffuzios szivatbyuk mfikodtetesenek altalanos szempontjai a kovetkezdk:
A higany- 8S az olajdiffuzios szivat.tyuk hasznalatanal is iigyelni keII a kaztin meg­
feleIO jutoteljesitmenyere. Az opbimalisnal nagyobb vagy kisebb fUtesnel ugyanis a
szfvasaebessegjelentds mertekben csokken. A kereskedelmi forgalomban leva szi­
vattyutdpuaok' optimalis fUtOteljesitmenyet a gya,llt6 vallalat pontosan megadja.
'Ogyelnunk kelI meg az elovakuum erteke.nek meqtaruisdra, Minden diffuzios szivaty­
tyutfpushoz tartozik egy olyan elovakuum-ertek (azun. letoresi nyomas), amely
alatt a szivattyu nem mtikodik, felette pedig szfvassebessege fiiggetlen az elova­
kuumtol, Diffuzioa szivabtytiknal, kiilonosen a higannyal muk6d6knel, lenyeges a
8zivattyu megjelelo hiit€se. EIegtelen huMs a szfvassebeaaegrohamos csokkeneset es
a higanynak vagy olajnak a )eszfvand6 terbe valo bejutasat eredmenyezi. Olajdif­
fuzi6s szivattytik a htitesre kevesbe erzekenyek, keszulnek Ieghuteses kivitelben is.
Ezeknel tobbnyire eIeg vizzel hutott olajosapdat hasznalni, de 10- 7 Hgmm-nel
jobb vakuum eleresere itt is oelszerfi a folyekony levegds kifagyaszt6csapda alkal­
mazasa. Higanydiffuzios szivattyuk eseten, ha 10- 3 Hgmm-nel jobb vegvakuumot
akarunk elerni, mindenkor csep'pfolyos levegdve] hiit6tt kifagyaaztocsapdat keII
.alkalmazni.
46.3. Vakuummeres
Kis nyomasok meresere a vakuumtechnikai irodalom igen sokfele modszert Ir Ie.
Az alabbiakban a kemiai gyakorlat szempontjabol jelentOs meresi m6dszereket fog­
laljuk ossze. .
46.3.1. VlikuumindUrftlas elektromos kisiilesst11
Elektromos kisulessel eszlelni tudjuk a vakuum beallasat 3.10- 1 es 10- 3 Hgmm
hatarok kozott, es Iegalabb a nagysagrendet j61 megtudjuk becsiilni. Ha a leszivott

lt~
., .:
terhez kisulesi csovct kapcsolunk, es elektr6djait nagyfeazulbsegfi aramforrasaal

iI.
 61

kotjiik ossze, kb, 30 Hgmm alatt gazkisiilest kapunk,melynek kepe a nyomas csok­
kenesevel valtozik, 10- 1 Hgmm alatt az iivegfal is fluoreszkal, 10- 2 Hgmm-nel
kisebb nyomasokon mar csak a fluoreszcencia marad meg, es 10- 3 Hgmm alatt ez
is fokozatosan megszfinik, A kistiles szfne a gaz anyagatol fiigg.

46.8.2. Higanyos manometerek, a kozleked6edenyek elven miikOd6

vakuummerli berendllzesek

Legegyszeriibb vaJtozatuk az un, nyitott differencidlmanometer. Ez es6kkentett

nyomasok meresere 760 mm-nel magasabb szarti, U alakura hajHtott osd, melyben
a kulsd levegot. a vakuumter gazaitol kb. 80 em hosszu higanyszal valasztja el. A
ket vegere hato nyomas ktllonbseget a higanyfelszinek magassagktilonbsege mutat­
ja. Az atmoszfera nyomastol esak kismertekben elterd nyomasok rneresere a higany
igen alkalmas manometer-zdrofolyadek, mert tenzi6ja azobahomersekleten kicsi,
ezenkiviil a feluletevel erintkezo gazokat
nem oldja. Hatfltnya nagy feliileti feszult­ A
sege folytan a osovezetekben fellepd kapil­
Iaris depresszi6. Tiszta higany es csofelu­
let eseten ez 8 mm belsd atmer6jii csoben
csak ± 0,07 mm, 16 mm atmerajii csdben
legfeljebb ± 0,01 mm pontcsaaggal repro­
dukalhato. A ket meniszkusz kiilonbsege­
vel mero nyitottmanometer eseten a dep­
resszios hiba kiesik ugyan, de esak akkor,
ha rnindket feliilet azonos osszetetehi es
nyomasu gazzal erintkezik. A gyakorlat- 46.3.2.1. libra. Rovidltebt 46.3.2.2. libra.
ban, a kemiai laborat6riumban fenna1l6 manometerek keszftese Run8en-csucs
meresi korulmenyek kozott a higany felii­
lete kemiai szennyezddesnek van kiteve, ezert a meresek reprodukalhatosaga az
eldbbinel Ienyegesen rosszabb.
Az 1 ~200 Hgmm kozotti nyomasok rneresere altalaban a. roviditett manometer
hasznalatos, A fent emlitett hibalehet.Ssegek elkerulese celjabOl a' gondosan ·tiszti­
tott es szaritott manometercsoveb nagyvakuumban deaztillalt higannyal tOltjiik
") meg. A 46.3.2.1. abran roviditett manometerek keszitesere alkalmas keszuleket
mutatunk be. Az A esonkhoz esatlakoz6 szivattyuval evakualt edenyt es higanyt
leforrasztas elOtt gaztalanitjuk. Ezutan a manometerosovek megtolteset egyszeru
atonMssel vegezhetjuk. A roviditett manometerrel val6 meres pontossagat legna­
gyobb mertekben a Torricelli-urbeesetleg bejuM gazok befolyasoljak (nyomasuk a
ssintkulonbseget csokkenti). A nyitott szarban leva meniszkusz szennyczddesebdl
szarmaz6 hibat jelentOsen esokkenti a megfelelo helyen beepitettun."Bunsen-cs,Ues
(46.3.2.2. abra), mely arajta ataram16 higany feliileti szennyezddeseitvisszatartja.
A roviditetf manometerek erzekenysege, ha azokat szilikonolajjal toltjuk, az ala­
esony nyomasok fele egy nagysagrenddel ndvelhetd. Ha a higanymanometerrel
nagyon kis nyomasokat akarunk merni, akkor a szintkiilonbseg mereset katetome­
terrel kell vegezni, A depresszios hiba a manometeroso atnierajenek novelesevel
kiiszobOlhetO ki.
 62 V AKUUMTECHNIKA

4G.3.3. Kompresszi6s vakuummerli

A MacLeod-fele manometer az idealis gazoknyomasa es terfogata kozotti ossze­

ftiggeet kifejezd Boyle-s-Mariotte-tdrveny alapjan mfikodik (46.3.3.1. abra). A me­
rest ugy vegezztik, hogy a higany szintjet az A segedkapillarisban a B merdkapilla­
ris osucsaig emeljuk. A merdkapillarisban a higanyszint h mm-rel alacsonyabb lesz,
mert ott a kapillarist es a hozza csatlakozo 0 terfogatot kezdetben betoltd gaz kom­
primalodott, A q keresztmetszetU merdkapillariaban a
vdkwm
kompresszio eIOtti p nyomas p' -re valtozik. Ezek isme­
A reteben feHrhatjuk a kovetkezo osszefuggest ;
8
p' (h.q) = p-O.

A komprimalt gaz p' nyomasa h Hgmm-rel nagyobb az

. eredeti p-nel, tehat
p' = p+ h.
A ket egyenletet osszesitve :

amelybdl megengedhetO kozelitessel :

I '--JIilI= leve[fo
I ,-",,-="" el6vokuum

JL a mfiszerre jellemzd konstans ertek ; a skala kvadrati­

c
46.3.3.1. dbra. MacLeod-. kus, kalibralasa a konstans meghaterozasaval tortenik,
-rnanometer ~.
A mfiszer annal erzekenyebb, minel kisebb pot jelez az
egysegnyi h szintkulonbseg. vagyis minel kisebb !l szamerteke. Ennek gyakorlati
. . 0 .
hatara reszint a nagy tomegu higany felemelesenek nehezkessege (maximalisan
300-500 ml),a keskeny kapillarisban pedig a higany tapadasa (minimalls atmero
0,5-0,7 mm), A tapadast tobbnyire a higany oxidaoios termekei es egyeb fem-oxi­
dok okozzak, ezert gondosan tisztitott, va.kuumban desztdllalt higanyt oelszenl
hasznalni. A MacLeod-manometer also meresi hatara altalaban 10- 5 Hgmm, ku­
lonleges berendezesek mereshatara 10- 7 Hgmm is lehet. A meresi hatar nagyobb
nyomasok fele ketszeree (alul bdvebb) merdkapillaria alkalmazasavalterjeszthetd
ki. Ennek megfeleloen egy bovebb es egy szfikebb segedkapillarisra van szukseg.
A MacLeod-manometer hasznalatat kenyelmesebbe tehetjiik, ha a higanyszint
emeleset.nlvoedeny helyett a kulsd legkori nyomassal vegeztetjdk. Az abran lat­
hato csapot a kulsd levegd fele fordftva, a higanyszint emelkedik, eldvakuumra
allitva pedig a higany leszivhato, es a mfiszer ujabb meresre kesz. Elonye, hogy
egyszeru kalibralassal, q es 0 meghatarozasa utan abszolut ertekben adja a
nyomast. Hatrdnya, hogy a konnyen kondenzalhato gozok nyomdsat nem mutatja

I
megbizhaMan, mivel ezek a kapillarisban a kompresszio kovetkezteben cseppfolyo­
sodhatnak. EZ'a merendo gazban lev6 gozok goznyomasa,tOl es a hOmerseklettOl

j,
 63

fiiggoen kovetkezhet be. Kifagyaeztocsapda alkalmazasaval ez a hiba kikuszobol­

hetd, de ez esetben a MacLeoa-vakuummero csak a permanens gazok parcialis nyo­
masat meri, es nem a rendszer teljes nyomasab. A MacLeod-manometer mfikodesi
elvebol kovetkezik, hogya meres szakaszos, tehat folyamatos meresre vagy gyors
valtozasok essleleeere nem alkalmas.

48.fI.4. Radfomliter tfpusu nyomAsmlir6k

Kis nyomasu gazterben ket killonboz5 homersekleten tartott feliilet kozott
ero lep fel, Ez annak tulajdonithato, hogy a melegebb felilletbe litkOz5 molekulak
nagyobb, a hideg feliiletbe litkoz5k kisebb atlagos kinetikus energiaval verddnek
vissza. Ezt az elvet hasznaljak fel a Knudsen-je,le oi­
kuummeroben, melynek vazlata a 46.3.4.1. abran lathat6.
A fiitott B-B feliiletrdl jova molekulak.kinebikus ener­
gia,ja nagyobb, mint az A lemez B-B-vel ellentetes
oldalaba litkozo molekulak energiaja, Ez az A-A le­ r - -r
-r ,-
1 I I
-
I I
I
mez elfordulasat eredmenyezi. KimutathatO, hogy a fel- B .----:: I
I B
I
lepd era a 10- 4 ­ 10- 8 Hgmm tartomanyban a gaznyo­ I
I
I
I

mas es a fennallo homerseklet fuggvenye, es nem fligg a A I

jelenlevd gaz anyagi minosegetOl. Mivel az elfordulast a
", {­
I
I
I
IL __ i
..l..
---­
,I
A

nyomas fiiggvenyeben leiro osszefugges minden adata

kozvetleniil merheto, a Knudsen-fele vakuummerd A -,
abszolut miiszernek tekinthetO es mas vakuummerd B-­
miiszerek kalibralasara haszndlhato. A kereskedelmi 46.3.4.1. abra.AKnudsen.
orgalomban levd Knudsen-fele vakuummerok meresha­ ·fele nyomasmerd vazlate,
ara 5.10- 4 -1O- 7 H gm m-ig terjed, pontossaguk 1-2 %.

48.3.6. Gazok belso surlOdasanak nyomasfiigglisen alapulo vakuummer6k

A vakuumterben lengesbe hozott kvaroszal lengesi amplitudojanak felere

I osokkenesehez sztikseges idohOl (tId a gazok kozepes molekulasulyanak (M,d
ismereteben kiszamtthatjuk a nyomast a
f

t V- b
p. M k = - - a
t 11z
t

-osszefiigges alapjan ahol p a nyomas, a es b a kvaroszal mereteitdl fliggo alland o.

Meresi hatara 10- 1_10- 4 Hgmm kozott van, oesznycmaet mero mtiszer. Minden
gazra kalibralni kell. Alkalmazasa akkor indokolt, ha rendkivul korrozfv gazok
vagy gozok jelenleteben kell vakuummerest vegezni.

48.3.8. A Mvezeto-klipesseg nyomasfiiggeslin alapulO vakuummerok

Ismeretes, hogy kis nyomasokon, ahol a hideg es a meleg felillet kozotti tavol­
sag osszemerhetd, vagy kisebb, mint a gazmolekulak kozepes szabad uthossza, a
.
'
gaz hOve,zetO kepessege fligg a nyomastol. Adott (T1 -To ~ 100 CO) hOmerseklet­
-kiilonbsegnel es 1-10- 4 Hgmm nyomason, ahol a eugarzasi es egyeb vesztesegek
.I elhanyagolhatOk, a gaz hdvezetdkepeeeeg-valtozdssbol szarmaz6 veszteseg ara­
!
!
t
64 VAKUUMTECHNIKA

nyosan valtozfk a nyomassal. A gaz hovezetO kepessegenek valtozase, alapjan

muk6do nyomasmerd mtiszerek bemend energiajat allaud6 erteken tartjuk. Ennek
kovetkezteben a feliilet hdmerseklete novekvd nyomassal csokken,
A hcvezetdkepesseg-valtosss alapjan.mfikodd, kiilOnb6z6 tfpusu mfiszer eseten
kiilonbozd modszereket hasznalunk a hdmereeklet-valtozas meresere. A termo­
elemes tfpusban a h5mersekletet a fUt6tt femszal kozepere hegesztett termoelem­
mel (termokereszt) merjuk, A termoelemes nyomasmerd csovet es a hozza tartoz6
elektromos ararnkort a 46.3.6.1. abra mutatja.

vakoom

mA
/uto"zal.

a IerlTlOkereazf

/I \\
ab a b
. ­
46.3.6.1. abra. Termoelemes nyomasmero 46.3.6.2. libra. APirani-manometer
elektromos kaposolasa

A Pirani-fele vagy ellenallasmer6 tipusban a nyomast fuMtt femszal (Pt, Ni

vagy W) ellenallas-valtozasabOl hatarozzuk meg. A Pirani-fele nyorndsmerot es
elektromos kapcsolasat a 46.3.6.2. abra mutatja. A merdhid egyik agaba egy igen
kis nyomaara Ieszivott, a merdosdvel azonos feIepfMsu Ieforrasztott csdvet kap­
csolunka kiilso hdmerseklet-valtozas kompenzalesa celjab61. .
A termisztoros vakuummero elve lenyegeben azonos a Pirani-fele nyomasmerd
elvevel. A dieseipdoios korulmenyek es ezzel egyiitt a termisztor fesziiltseg---:4ram­
erdsseg-karakterisztdkaja kulonbozd nyomasok eseten nagymertekben valtozik
(Iaed 45.2.2.) A meres erzekenysege kulonosen a nagyobb nyomashatdrok fele bOvtil
(10 Hgmm-ig).10- 3 Hgmm nyomas alatt a termisztor erzeketlen, mert a gazreszecs­
kekkozepee szabad uthossza itt marigen nagy, a h5elvezetes osekely, a termisztor
majdnem kizarolag sugarzas titjan adja Ie teljesftmenyet, A termisztomak a Pirani­
manometerrel szemben az az elOnye, hogy merete Ienyegesenkisebb, s ugyanakkor
szennyezesekkel szemben kevesbe erzekeny, A meroberendezes kaposolasi elve,
amit a 49.5.2.3. abran szemleltettmk, lenyegeben azonos az aramhlsmereshez alkal­
mazott kapcsolasokkal,
A hOvezetO-kepesseg nyomasfuggesen alapulo mfiszerek ossznyomaet mernek,
mereshatdruk 10-10- 4 Hgmm-ig terjed, egyes kiilonlegea berendezesekben ennel
lenyegesen kisebb vakuumok is merhetdk, Erzekenysegiik fiigg a [elenlevd gaz
minosegetOl, tehat minden glizra vagy gazkeverekre kalibralni kell.
 v AKUUMMEal.lSx: 65

46.3.7. Ionizacio8 vlikuummerfik

\

Meresi elviik: ha gazterben adott sebessegu elektronok haladnak, ezek a gaz­

molekulakkal iitkozni fognak. Amennyiben az elektronok kinetikus energiaja egy
bizonyos erteket meghalad, az iitkozes kovetkezteben a gaz ionisalodik, pozitiv ion
es egy elektron keletkezik. Ugyanazon gaz es elektron-kinetikus energia eseten
az egysegnyi uthosszon keletkezd ionok szama, az tin. differencWlis ionizdciO esak
az iitkozesek va16szinusegetol, vagyis a nyomastol fiigg. Az ionizaci6s manomete­
rek mereshat8,rat a nagyobb nyomasok fele az ion szabad uthossza, illetve rekombi­
n8.l6dasa. hatarozza meg, tovabba az, hogy a gaznyomasnak olyan kiesinek kell
lennie, amin az izz6katOd (mely az elektronokat szolgaltatjajmeg nem oxidalodik,
illetve mergezddik,
Az ionaram es elektronararn kozotti viszony a nyomasra jellemzd, es a kovet­
kezdkeppen fejezhetO ki:
1 II
p=.--,
S i,

ahol S a meroes5 erzekenysegi alland6ja, mely fiigg a eso geometriai mereteitOl

es a [elenlevd gaz min6segetOI. Az lonizacios vakuummerd eso lenyegeben harom­
elektrodas elektronosd, tri6da, melya merendd nyomasu rendszerhez osatlakozik.
Elektronforras a eso katodja, mely altalaban volfram, neha emittal6 reteggel be­
vont platina. A tri6da rsosa az elektronkol1ektor szerepet t6lti be es+ 150+ ­ 180V
feezulteegen van, mig an6dja az ionkol1ek­ JlA
tor, mely a katedhoz viszonyitva -20-25 .
V fesztlltsegfl. Az ionizaoios vakuummerok
elvi kapceolasat a 46.3.7.1. abraszemlelteti.
A gyakorlatban nem az ionaramjelek­
tronaram erteket, hanem az al1and6 elek­
tronaram, tovabba elektronkollektor- es ion­
kollektor-feazultseg mellett jelentkez6 ion­ mA
aramot merjiik. Az olektronaram es a kollek­
torfeszulteegek allando erteken tartasat az
iparilag gyartott keszulekekben elektronikus 0 -25V
stabilizator, illetve szabalyoz6rendszer biz­
tositja. Az Ionizsoios manometer celjara 46.3.7.1. libra. Ionizaoios manometer
hasznalt merdosovek alkatreszeinek konnyen kapcsoldsi vazlata
es jol gazte.lanfthatoknak kell lenniok, mert
kis nyomasok meresenel a eso bels6 feliileten megkotott gazok csak lassan de­
szorbealodnak es jelentOsen meghamisitjak a mert nyomaserteket, Az izzokaMdos
ionizacios vakuummerok mereshatara 10- 3_10-8 Hgmm-ig terjed, ennel alaeso­
nyabb nyomasok kozonseges ionizacios vakuummerd osovekkel nem merhetdk,
mert a osdnek a kat6db61 az elektronkollektorba iitkozo elektronok hatasara ke­
Ietkezd Iagy Rontgen-sugarzas folytan maradekarama van, mely fiiggetlen a nyo­
mastol. Az 8.ltalanosan hasznalt ionizacios vakuummeroknek csak 10- 8 Hgmm
feletti nyomasokon van olyan ionaramuk, mely eszrevehetOen nagyobb a mara­
dekaramn8.l. Egyes specialis ionizacios vakuummerd csovekkel 10- 11 Hgmm nyo­
maaig lehet merni.
Az ionizaoios vskuummerd ossznyomaet merd mtiszer, erzekenysege fiigg a
5 Alt. es szervetlen kernlal prakt. - 4284III.

l
 66 VAKUUMTECHNIKA

,
gaz minosegetOl. Irodalmi adatok szerint argonra vonatkoztatott erzekenysegi allan­
dojanak es egy adott gazra vonatkoztatott alland6janak· hanyadosa (~: = r)
kiilOnbozo geometriajii csovek es eltero uzemadatok eseteben sem nagyon ter el
egymastol. E hanyadosok ismereteben eleg a csovet egy gazra kalibralni (argon),
ebben az esetben e az r-ertekek ismereteben mas gazokra kiszamithato, !~

t
4,

f
46.3.7.2. libra. A Penning-fele manometer elektromos kepceolasa
(
Izzokatodos vakuummerdk rnfikodestik kozben gazt fogyasztanak (sajatszivas),
Ezt a hibat a meresnel figyelembe kell venni, illetve a merdcsovet ugy kell ossze­
kotni a merendd terrel, hogy a vezetek ellenallasa kiesi legyen, mert ellenkezd esetben
nyomaskulonbseg lep fel a manometercsd es a merendo ter kozctt, es a vakuummero
30-40 V
,----------jI~HH
a valodinal kisebb nyomast mer. Az ionizaoios vakuum­
merd szfvassebessege 0,1-11{pere ertek kozott van.
Az ionizacios vakuummerdknek meg ket fajtaja
I
terjedt el a gyakorlatban: a Penning-fele hidegkatOdos
ionizacios vakuummerd es az Alfatron vakuummero.
A hidegkatodos vagy Penning-fele vdkuummero csd­
ben az ionizalo elektronok cirkonium- vagy vaskat6db61
f
I,
nagy feszultseg (2000 V) hatasara lepnek ki. Az elektro­
nok uthosszanak es evvel az ionizacio hataafokanak meg­
novelesere Penning a kisulesi teret egy kb. 500 Gaus«
erossegu magneses terbe helyezte. A magneses terre
mer61egesen halad6 elektronok a magneses ter hatasara
aknv
keszitmeny csavarvonalu pa1yara kenyszerulnek, es fgy a ket elek­
troda kozott megtett ut az eredetinek sokszorosara no.
A jelenlevd gazok nyomasaf a teljes kisiilesi ararn jelzi.
vakuum A Penning altal eredetileg keszftett eso 5.10- 3_10- 5
46.3.7.3. libra. Alfatron Hgmm nyomastartomanyban mert. A kesdbb Penning
es Nienhuis altaI m6dositott eso mereahatara
5.10- 3-10- 7 Hgmm-ig terjed. A Penning-fele csd es a hozza szukseges elek­
tromos rendszer kapcsolasi rajzat a 46.3.7.2. abra szemlelteti. A hidegkatodos io­
nizacios vakuummerdt igen elterjedten hasznaljak a gyakorlatban egyazerfisege es
levegobetoresre valo erzeketlensege miatb. Oesznyomast merd mfiszer, erzekeny­
sege fiigg a rnerendd gaz minosegetOl. Minden gazra kalibralni kell.

t
i ,.
I
 A v AKUUMBERENDEZES TARTOZEKAI 67

Az Alfatron vdkuummeroben az ionizaciot a merdfejben elhelyezett radioaktiv

preparatumbol szarmazo alfa-reszecskek vegzik, A 46.3.7.3. abra az Alfatron va­
kuummero felepiteset. es ka.pcsolasat mutatja be. A mfiszer hatranya, hogy az ion­
aram erdssege az izzokatodos vagy a Penning-fele vakuummerdkkel szemben sokkal
kisebb, tovabba, hogy hasznalatanal radioaktiv sugarzas miatt sugarzasvedelemrdl
ken gondoskodni. Mereshatara 10- 2 _ 10- 5 Hgmm-ig terjed, ossznyomast mer,
.­ erzekenysege fiigg a jelenlevd gaz minosegetol.

t
46.4. A vakuumberendezes tartozeka]
I
~ .
46.4.1. Kifagyaszt6csapdak, tereldlemezek

r: A higannyal mukodo szivatbyuknal 10- 3 Hgmm-nel jobb vakuum eleresere

kifagyasstoosapdakat kell hasz nalni. Kifagyaaztas celjabol a vezetek egy szaka­
szat CO2- OS hfitdkeverekkel vagy folyekony levegdvel hfitjiik, es a kifagyasztott
g5zoket osszegytijtjiik. Ezeket a g6z­
csapdakat ugy ken megszerkeszteni, hogy
nagy legyen a hfitdfeluletuk, de az aram­
lasi ellenallast ne novelj ek meg tUll1agosan.
ElOnyos, ha a kondenzalt anyag konnyon
eltavolithato, Nehany tipust a 46.4.1.1.
abran mutatunk be.
A szarazjeg-keverekek homersekleten
(-79 CO-on) a higany tenzi6ja 3.10- 9
Hgmm, a higany tehat gyakorlatilag tel- 46.4.1.1. libra. Fagyaszt6- 6S szarftoosapdak
jesen tavol tarthatO.
A higanyszivattyukkal szemben eldnyos az olyan olajszivattyuk hasznalata,
amelyek szobahdmersekleten csak igen kis tenziojii (10- 5 Hgmm) olajjal mfikodnek.
A csap dakban fellepo hatranyos ellenallas-novekedes miatt az ujabb, olajdiffuzios
ezivattyuval muk6do vakuumkeszulekekben joval kisebb ellenallasu, vizzel hfitott.
tereloket vagy olajcsapdakat alkalmaznak.

46.4.2. Csovezetekek, csapok, Illesztes

A vakuumtechnika szerkezeti anyagai k6z6tt kezdettol fogva szerepelnek az iiveg
es a kvarc mellett a kuldnbozd femek, A laborat6riumi berendezesek ma is f6kent
iivegbOl es kvarcbol keszulnek, a nagyobb meretek eseten fennallo fokozott szilard­
sagi es biztonsagi igenyek miatt azonban ujabban egyre nagyobb mertekben al­
kalmaznak femalkatreszeket.
A felhasznalasra keruld vezetekek geometriai mereteitdl nagymertekben fiigg
a rendszer aramlasi ellenallasa (lasd 46.1.). Minel kisebb ellenallas biztositasa celja­
bol a vezetek a lehetO legrovidebb legyen, bels6 atmer6je pedig 15-20 mm-nel ne
Iegyen kisebb. Elkerulenddk a meredek hajlitasok es a sztikuletek. A csapok mini­
malis furatabmeroje 10 mm. Az alkalmazott csapok osszeilld feliileteit finornan
ken csiszolni, es a biztos zaras erdekeben megfelelO nagysagura kell meretezni.
A furatokat nem celszerfi egymassal szemben elhelyezni, hanem az un. ferde furat11.
csapok alkalmazasa elOny6s (46.4.2.1. abra). Ezek elforgatasakor is keletkeznek
5*
 68 V AxUUMTECHNIKA

ugyan a caapzsfr-retegben vajatok, de rajtuk keresztiil nem Iephet fel zart helyzet­
ben szivargas, mivel kulonbozd magassagban kepzddnek es egymas kozott nem
kOzlekedhetnek.
Nem ajanlatos a csapok testet tomor uvegbdl keszfteni, mert ezek melegitesre
sokkal erzekenyebbek, mint az uregesek. Az iireges testu csapokat viszont celszerfi
ugy szerkeszteni, hogy belsejiik kapcsolatban alljon az evakualt t6rrel (46.4.2.2.
abra). Ilyenkor ugyanis a kiils6 nyomas nagy erdvel nyomja a csapot a tokba, es
e16segiti a biztos zarast.
A csapzsirban kepz6do legvezetd vajatok kiktlezobolhetdk hiyanyzdraIJ csapok:
alkalmazasaval. Ennek ket tlpusat. mutatja be a 46.4.2.3. abra.

\
46.4.2.1. libra. 46.4.2.2. oora. 46.4.2.3. libra. Higanyzdras vakuumcsapok
Vakuumcsapok Vakuumcsap

Ha a vezeteket bizonyos helyen rendszeresen szet kell szedni, a csatlakozast

csiszolattallehet megoldani. Ha a tengely kortili elforgas veszelye all fenn, akkor ku­
pos csiszolatot, egyidejfi hajHtas lehetdsegenel gombcsiszolatot, kisebb parhuzamoa
elmozdulasok biztosftasara pedig sfkosiszolatot alkalmazunk. .
A kupos csiszolatok koziil a nemzetkozi szabvany altaI meghatarozott haj­
lasszOgu, egymae kozott cserelhetd un. normalcsiszolatokat javasoljuk.
A csapok es csiszolatok osszeill6 feliiletei a leggondosabb megmunkalas ellenere
sem akadalyozzak meg a leveg6 beszivargasat a vakuumrendezerbe. A mozgat­
hatoan illesztett fellileteket ezert csapzsirral, a ritkabban szetezedett csiszolatokat
pedig reverzibilis kittekkel szokas tomlteni, A vakuumtechnikai oelokra haszna­
latos csapzsir legfontosabb tulajdonsaga az alacsony tenzio. Kisebb igenyek eseten
(10- 4 Hgmm-ig) a.Ramsay-zsirt hasznaljuk. Tenzi6ja 20 CO-on 10- 4_10- 5 Hgmm.
Paraffinbol, vazelinb61 es kaucsukbol keszul l : 3: 7 - 1 : 8: 16 kozotti sulyarany­
ban, egyszerfi osezeclvaastdasal.
A kiilOnbozo tipusu Apiezon-zsirok (L, M, N) tenzi6ja 10- 5 Hgmm es ennel
kisebb. Megfele16 gaztalanitassal tenziojuk merhetetlenul kicsive tehetO. Tipusuk­
tOi fligg6en 20-80 CO-ig hasznalhatok. Kituno mindsegfi vakuumceapzsir kesziil
szilikonokbol is. A szilikonzsirok 200 CO-ig is hassnalhatok.
Ha a berendezesben a csapzsirt megbamado vagy oldo g6zok kepzodnek, a
zslrok helyettesitesere szlikseg eseten 10- 2_10- 4 Hgmm nyomasig P 205 vagy
H 2S04 hasznalhato.
Az emlitett szukseganyagok hasznalatat elkeriilhetjiik kenest nem iyenylo
ezelepek alkalmazasaval. Dyenek a kiilonbOz6 femmembran- (Ou, Ag, Pt), tanyer-,
tn-, iiveg- es higanyos szelepek, Ezek koziil a korroziv gaz tulajdonsagainak isme­
reteben ki tudjuk valasztani a megfeleldt.
1;
A VA.KUUMBERENDEZES TARTOZEKAI 69

A csiszolatok es csapok tomftese akkor j6, ha a zsfr vekony es egyenletes

retegben vonja be az illeszkedd feIiiIeteket. Ilyenkor a csapzslr teljesen atlatszo,
benne semmifele legbuborek vagy egyeb zarvany nines, sem aramlasi vonalak
nem lathatok, Ezt ugy erhetjiik el, ha a csapot elOzoleg gondosan megtisztftjuk
(szen-tetrakloriddal, benzollal), es a osapdugora visszuk fel a sztikseges mennyisegf
zsfrt. Ezt egy-egy gyuru alaku retegben a furat alatt es f6Iott helyezziik el. Ezutan
a nyitott helyzetnek megfelelden gyengen belenyomjuk a dugot az elOzoen enyhen
meIegftett tokba, es a kendanyag egyenletes eloszlatasat olyan kis'szogben vegzett
forgatO mozgassal vegezz~, hogy kozben a csap sohase zarodjek teljesen, A csapot
csak ezutan forgassuk korbe, A csapok forgatasat mindig olyan Iassan vegezzuk,
hogy kozben ttll ne Iepjiik a csapzslr folyasi sebesseget, mert ez a kendreteg szakada­
sat eredmenyezi es tomitetlenseget okoz. Az elforgatas sebesaeghataranak tullepe­
set a forgasi ellenallas megnovekedese jelzi. A vekony caapzsfrreteg nehany honap
alatt tobbnyire megkemenyedik, ezert iddnkent meg kell ujftani.
A ritkan mozgatott csiszolatok osazeragaszteean kfviil a reverzibili8 kitteket
hasznaljak fel a kiilOnbOzo anyagbOl kesziilt (tehat kiilOnbOz5 tagulasi egyiitt­
hatoju] alkatreszek illesztesenek tomitesere is. f gy pl. a femdiffuzios szivatbyuk
szfvocaonkjat a rendszer iivegbdl keszult reszehez piceinnel ragasztott csiszolattal
szokas osatlakoztatni. A picein re­
teg csak akkor zar megfelelOen, ha
teIjesen szaraz es zsirtalanitctt felu­
letre tud tapadni. Az iiveget ezert
enyhen elOmeIegftjiik, es a megla­
gyftott picein rahelyezese utan me­
Iegiteset a kitt elfolyosodasaig foly­
tatjuk. Vigyazzunk arra, hogy koz­
ben a picein langra ne lobbanjon,
sem pedig bomlast, illetve kokszo- "46.4.2.4. libra. Cs6vezetekek csatlakozte.tasa
sodast ne szenvedjen. A maeik, "
ugyancsak elomelegftett feliiletet ilyenkor illesztjiik a piceinre. Enyhe melegftes
kozben lassu forgatassal gondoskodunk az egyenletes eloszlasrol es a hezagtalan
tapadasrol.
Csdvezetekek csiszolat es forrasztas nelkiili ceatlakoztatasat kiiIonbOzo kittek
segftsegevel a 46.4.2.4. abra szerint vegezztik.
A vakuumteohniksban hasznalatos reverzibilis kittek osszetetelet, tenziojat
es egyeb tulajdonsagait a 42.5.2. pontban mar targyaltuk. Az irreverzibilis kittek
(olom-oxid-i-glioerin, vfziiveg-taIkum, kaolin-bOrax) nem eleg vakuumzarok,
osak reverzibilis kittel bevonva hasznalhatok.
A vakuumberendezes iiveg- es femalkatreezeinek osszekoteElet forrasztassal is
megoldhatjuk. Erre vonatkozoan Iasd 42.3.
Ujabban egyre nagyobb mertekben terjed a femek alkalmazasa a vakuum­
teohnikaban. A fembol kesztilt nagy teljesitmenyfi szivattyukhoz nagymeretfi
jerncsapok f8 szelepek, rugalmas es hajlithato femvezetekek keszulnek, ElOnyiik
az iivegnel nagyobb mechanikai 8zilardsag, kisebb toresi es repedesi veszely, vaIa­
mint a meretek es a teIjesitmeny egyszerubb noveIesi lehetOsege, egysz6val a jobb
kezeIhetOseg, aminek foleg az ipari aIkaImazas eseten van nagy jeIentOsege. A fem­
alkatreszek egymashoz illesztese finoman megmunkalt es zsfrozottsikcsiszolatokkal.
vagy a szemben fekvo reszek kozott eIheIyezett, neMny millimeter atmeroju, gyurii
70 VAKUUMTECHNIKA

alaku vajatba helyezett gumikarikaval Iehetseges. Rugalmas, hajlithato fern­

vezetekek a eso tengelyere merdlegesen hullamositotttombaklemezbol keszulnek
(46.4.2.5. abra),
. 'Nagyvakuumban hasznalhato, megfeleld kis aramlasi ellenallasu hajlekony
vezetekek osakis fembdl keszfthetdk. Az un. vakuumgumicsovek legfeljebb 10- 3
Hgmm-ig johetnek tekintetbe. Ugyanis nagy falvaetagsaguk ellenere sem eIegge
gazzar6k, es a vizgozt is jelentekeny mertekben ateresztdk.
• Az elobbiekben targyalt femvezetekekben
~ osa pok helyett a nagy keresztmetszettel nyfl6

46.4.2.5. abra. HajHthat6 femcso 46.4.2.6. cibra. 'I'anyerszolsp nyitott es zart

sfkcsiszolatos csatlakoztatassal helyzetben

tanyerszelepeket alkalmazzak (46.4.2.6. abra). Elonyiik a esapokkal es tiiszelepek­

kel szemben az, hogy lenyegesen kisebb az aramlasi ellenallasuk.
A gyakorlatban egyeb teriileteken is hasznalatos mas szerkezetU tfi-, memb­
ran-, redukei6s stb. szelepekkel az elsd konyvben foglalkoztunk.

mikrometer­ dealo
Agressziv, femeket korro­
gazokkal vegzendd mun­
1
I
csavor kakhoz, valamint olyan esetek­
ben, amikor csapzstr vagy egyeb .,
kenoanyagok nem hasznalhatok,
j6 szolgalatot tesz a teljesen iiveg­
hOI kesztilt Bodenstein-fele szelep 1
(46.4.2.7. abra). Ebben a fern­
membrant iivegbdl keszuld ru­
uvegharmonika. g6mbc.siszolat galmas test helyettesfti, mely a
tengelyeiranyaban kb. 0,5-1,0
46.4.2.7. cibra. Bodenstein·feleiivegszelep mm ossznyomast tud elviselni,
A beforrasztott kapillaris nyila­
sat vele gondosan osszeosiszolt uveggomb zarja. A ket zsfrozatlan iivegfeliilet pontos
osszenyomaaat, mikrometercsavarral vegezztik. A szelep nyomascsokkentokent is
hasznalhato, es vakuumbiztosan zar.
tJvegkesziilekekben, ha nem kell tartani a higany korroziojatol, kenyelmesen
hasznalhatok a zsfrozatlanul mukodo Sto(Jk-fele szelepek (46.4.2.8. abra). Az elsd
 A v AKUUMBERENDEZES TARTOZEKAf 71

tfpusban a zan1st a higany feluleten uszo esiszolt gombfeltiletii szeleptest vegzi.

A masik mfikodesenek az alapja az, hogy a fritt (zsugoritott tivegsziir5, porozus
iiveglemez) a gazok szamara atjarhato, higanyra nezve nem. Az utobbinak hatranya
a fritten fellepd nagy aramlasi ellenallas.
Preparatfv feladatok megoldasa kozben, ha esak egyszeri nyitasra van szukseg,
a drdga BodeMtein-szelep helyett tOroszelepet hasznalunk, A finom vegii kapilla­
risban vagy vekony fahi gombben vegzod5 tartalyt hozzaforrasztjnk a csdvezetek­
hez, amelybe eldzetesen beleforrasztott vasmagot tartalmazo kis uvegesovet, ."kala­
paosot." tesztink (46.4.2.9. abra). (A kalapaca ket vegebe a fern es tiveg koze
csipetnyi azbesztvattat tegytink, hogy a kala­
paos el ne torjon.) Fuggdleges helyzetben mag_· vakuom
nes segitsegevel kb. 10-15 em magasra emelve ml1nka­
ferhez

farfa7y
46.4.2.8. libra. Sto<:k-fele szelepek 46.4.2.9. libra. Magneses tor6szelep

a kalapaesot, raejtjiik a tor5szelepre. A nyflason at az anyag bejuthat a munkaterbe,

amit azutan a osdvezetek leforrasztaaaval ujra elzarhatunk. Mivel nagyobb atmer6jii
csoveket vakuumban nehez leforraszbani, celszerfi elore leszfikltett es megvastagf­
tott falu szakaszokat kepezni a toroszelep hasznalata utan ujra lezarando csoveze­
~. Mken. A leforrasztand6 sziiktiletet igen 6vatosan es egyenletesen tobbszor megla­
gyftjuk, vegiil a legmelegebb fuvolangban megolvasztjuk ugy, hogy a eso kihuzas
es falanak elvekonyodasa nelkiil' zarodjek. Ha az egyik oldalan erdsebben meg­
lagyult tiveget a vakuum beszfvja, a homoru resznel konnyen bekovetkezhet a re­
pedes, totes. Az e16zoleg elzarodott iivegosovet szabad esak kihuzassal megszakf­
tani. A kepz5dott tivegszalat kis gombbe olvasztjuk ossze es lassan lehiitjtik.
A 46.4.2.10. abran bemutatott ket toroszelep mfikodtetesehez nem sziikseges
magnes, Kozuluk az egyik (a) szilard, a masik (b) folyekony anyagnak az evakualt
terbe juttatasat oldja meg. .
A tor6szelepek alkalmazasi teruletehez hasonl6 feladatok megoldasara j61 fel­
hasznalhato a vakuumvezeteknek egy esaknem kapillariasa sziikftett osdszakasza,
mely kOnnyen olvado Wood-femmel zarhato e1.
Ha a reakei6t vagy merest meghatarozotu gaz adott nyomasan akarjuk vegre­
hajtani, eloz6leg evakualjuk es kigazositjuk a berendezest, majd meghatarozott
sebeasegfi gazaramot engediink akesztilekbe, amelyben a szivassebessegtdl ftigg5
vegvakuum fog beallni, A nyomasszabalyozaa tehat a gazbevezetes sebessegenek
~ szabalyozaaaval tortenik, Ez aItalaban korlatozott pontosaagu m6dszer, es foleg
1 Hgrnm-nel nagyobb nyomasokon alkalmazzak.
Ii
 '"".,:<.j,~~:", :'k'w ,r· -!
~...... ­

72 VllUUlllTECHNlKA

A 46.4.2.11. abran leva berendezes tfiszelepszerfien mfikodik. Az aramlasi

ellenallast, illetve a gazaram sebesseget a kapillarisban elmozdfthat6 dr6t benyu­
lasanak merteke szabja meg.
A Wohl-fele csap (46.4.2.12. abra) ugy szabalyozza a gazaramot, hogy az elve­
zetdosd alland6 keresztmetszetU nyflasa elOtt a csapdug6 ek alaku nyflaea az elforga­
tas merteketOl fiiggo nagyeagu rest hagy .'
szabadon, A gazaram ilyen m6don j61
reprodukalhatoan beallithato, Zsirozni
csak a res alatt es f616tt szabad a csapot.

sulg

munkater
46.4.2.10. c:ibra. Toroazelepek 46.4.2.11. c:ibra. Ttiszelepes gazaram-szabalyoz6

Ujabban 10- 6 Hgmm-ig hasznalhato, onmfikddden szabalyoshato, tfiszelepes,

fembdl keszult, vakuummerovel egybeepitett gazaramszabalyozok keriiltek for­
galomba.
Kozepes nyomasokon a gazaram szabalyozasa automatikussa tehetO az un,
manosztdtokkal. Ezek egyik ismert formaja a Cartesius-fele mano8ztat (46.4.2.13.
abra). A benne elhelyezett usz6 tetejen leva membran zarja
vagy nyitja az elszivovezeteket. Ozembe helyezese ugy torte­
nik, hogy az usz6 belsejevel 6sszek6tott teret a kesziilek
t6bbi reszevel egyiitt a kivant nyomasertekre szivjuk le. A tar­
talyreszt azutan csappal elzarjuk. Ha a nyomas az usz6 fo16tti
terben a megengedettnel alacsonyabb ertekre csokken, az usz6
felemelkedik es elzarja a szivocsonkot,
A Prytz-fele mamoeztdt (46.4.2.14. abra) tulajdonkeppen
higanyos differeneialmanometer. Egyik szaraba a kfvant nyo­
maskulonbsegnek megfelelO magassagban kuposan kikepzett
46.4.2.12. dbra. iivegfrittet vagy porcelan sZUrot epitiink be. A nyomaskulonb­
Wohl-fele csap seg a nivoedeny segiteegevel tetszes szerint beallithato. Ha a
szlv6 oldalon a nyomas cs6kken, a higanyszintek kulonbeege
ndvekszik, a kupnak nagyobb felulete valik szabadda, meggyorsul rajta a gazaram­
las. A gyorsabb gazbearamlaa osokkenti a nyomaekulonbaeget, a felemelkedd hi­
ganyszint kisebb kupfelssinen engedi csak at a gazt. Ezzel a m6dszerrel kb.
.± 2-3 Hgmm pontossagu szabalyozas lehetseges.

If:.
I! .
., I
 .,
.,
GAZADSZORPCI6 UvEG- ES FEMFELULETEN 73

Az eddig targyalt kozvetlen nyomasszabalyozdkon kiviil kozvetett manosz­

tatok is hasznalatosak. A tobbnyire elektromagnessel mfikodtetett szelepet kontakt
manometer vezerli. Kontakt manometerkent - megfelelO modon atalakitva - bar­
mely tipus hasznalhato, pl. kozonseges barometer, roviditett manometer (46.4.2.15.
abra) vagy nagy manometer.
A kontakt manometerek erzekenyseget a zarMolyadek fajsulyanak csokken­
tesevel emelhetjiik. Erre a celra legjobban a koncentralt
szivds kensav felel meg. Hatranya, hogy a kontaktus zarasakor
fellepd elektrolizis elkeriilese vegett valt6aramu relet keH
hasznalni.

I
kupos Vl7~~.
{rift.
mazatton
! agyag­
edeny

szivas
'-'H..C", Hgni", -
\~
46,4.2.13. libra. Oarteeiue­ 46.4.2.14. libra. Prytz-fele manosztat 46.4.2.15. libra.
-fele onmukod6 nyomas­ Kontakt
szabtilyoz6 manometer

Az ismertetett manosztatok nemcsak 1-760 Hgmm kozotti nyomason, ha­

nem kb. 1 atm tulnyomasig hasznalhatok. A szabalyozas pontossaga kedvezd
esetben ± 0,2 Hgmm-t is elerhet,

46.5. Gazadszorpci6 llveg- es femfeliileten, kigazosltas

Regen megfigyelMk mar, hogy teljesen lezart, uvegedenyben a vakuum eloszor

rohamosan, majd exponencialisan csokkend mertekben romlik. Ennek oka az iiveg
feluleten adszorbealt gazok felszabadulasa. Lagyabb iivegek az adszorbealt gazokat
kb. 200 CO-on, kemenyebb uvegek magasabb, kb, 300 CO hdmersekleten adjak le.
Az abszorpci6 utjan megkotott gazok csak ennel is magasabb hdmersekleten, a
lagyulaspont kozeleben kezdenek felszabadulni, A felszabadult gazmennyiseg leg­
nagyobb resze vizgoz, CO2 , es csak viszonylag kis reszet (mintegy 1 %-at) teszikki a
tobbi gazok (N2 stb.). Langmuir szamitasa szerint az 500 CO-ra hevitett lampabu­
rab61 deszorbealodobt vizgoz mennyisege a monomolekulas retegvastagsaghoz sziik­
segesnek 55-szorose, a CO2 pedig 4,8-szerese.
A nagyobb alkalitartalmu, lagyabb iivegek hdkezelesuk alatt nagyobb mennyi­
segfi gazt adnak le, mint a kemenyebb iivegek. A kifUMsiikhOz sznksegee maga­
sabb hdmerseklet ellenere a kemenyebb uvegek alkalmasabbak vakuumberen­

,,
,
"14 V AXUUMTECHNIKA

dezesek epiteser». Az iivegfeliilet tisztitasara felhasznalt. szerves old6szerek k6ziil

kulonosen nagy az alkohol adszorpci6ja. Legkonnyebben deszorbeM6dik a CCI4•
A vizgdz es COz mellett jelentektelen mennyisegben elcfordulo egyebgazok
nemcsak feliileti adszorpci6, hanem reszben az iiveg bizonyos mertekil ateresztO­
kepessege kovetkezteben jutnak az evakualt terbe. Ismeretesek arra vonatkoz6
irodalmi adatok, hogy vekonyabb falu iivegedenyek -kiil6n6sen magasabb homer­
.sekleten - a He-ot, Hz-t, Nz-t es egyeb gazokat bizonyos mertekben atengedik.
Az iivegedenyek falan adszorbealt gazokat, ktildnosen a vfzg5zt, legcelsze­
rubben megfelelO meretfi es alaku elektromos kalyhaval 3-400 CO-ra valo feZ­
jfJ,tessel tavoltthatjuk el. Ennek hianyaban a kifUtest az iivegre tekert hdszigetelt
ellenallaahuzallal vagy gazlanggal is vegezhetjiik, de ilyenkor a legnagyobb 6va­
"tossaggal kell eljarni, hogy a szivatas alatt levo kesziilek meg ne repedjen es ennek
kovetkezteben szet ne robbanjon (veddazemuvegl).
A deszorpeio kovetkezteben felszabadul6 v'fzgozt a szi­
vat.tyu is eltavolitja ugyan, de igen meggyorsfthatjuk ezt a folya­
matot kifagyasztassal vagy szaritassal. A kijagyasztocsapda hfi­
tesere ebben az esetben azonban nem elegend5 a szensavho-keve­
rek, mert a vfznek -80 CO-on meg jelentOs tenzi6ja van (5.10- 4
Hgmm). A folyekony levegd hdmersekleten ez a goznyomas mar
jelentektelen.
46.5.1. abra. Vakuumberendozes nedvessegenek megkotesere fagyasz-
Szaritoedeny toesapdakon kivtil szaritoanyagokat is alkalmazhatunk. Leg­
alkalmasabb erre a celra a megfe1elO edenyben elhelyezett
'PzOs. A 46.5.1. abran bemutatott szarit6edenyben nehany darab iiveggoly6 is
van, hogyaz esetleg elfoly6sodott feliiletet a csap koruli elforgatassal meg lehessen
ujitani, APzOs-dal egyensulyban levd levegdben 2.10- 5 mg vfzgoz van literen­
kent.
Masik ilyen elterjedt szarit6anyag a vakuumtechnikaban a Mg(C10 4 h. A visz­
szamarad6 vizgoz 10- 3 mg Iliter.
A maradekgazok eltavolitasara kulonbozd nagy feluletfl adszorbenseket vagy
gettereket alkalmazhatunk. Adszorpci6val pI. az aktiv szen a folyekony nitrogen
'hdmersekleten Oz-t, Nz-t, COz-ot, kisebb mertekben Hz-t es nemesgazokat tud
megk6tni. Az ugyancsak hasznalatos szilikagel adszorpcios tulajdonsagai az aktiv
szennel kevesbe elonyosek. Egyes femek : Ta, Nb, Ti, Zr, Th, Al finom eloszlasban
szinten igen alkalmasak kulonbozd gazok megkotesere. Ebben az adszorpci6n kivul
az oldodasna.k es a kemoszorpci6nak is szerepe van. Nyomascsokkentes es homer­
seklet-noveJes hatasara a megkotott gazokat a femek reszben leadhatjak, ezert
celszerti a vakuumberendezes femalkatreszeit es meg fokozottabb mertekben az
adott esetben a munkaterben felhasznalssre, keriilO femporokat (pl. Zr-, AI-, Ti­
jodidok elemi szintezisenelj elOzetesen kigazositani. Az evakualt terben jelenlevd
femek kigazosftaaa Iegcelszertibben kfvulrdl torteno nagyfrekvencias kiffitessel
oldhato meg. A berendezesnek a kerdeses femet tartalmazo reszet nagyfrekveneias
aramot vivo tekercs terebe helyezziik. A keletkezd orvenyaramok a femet felhevitik.
Szokasos a femek elozetes kiizzitasa vakuumkalyhaban. A nagyfrekvencias aram
eloalHtasara szikrak6z6s vagy elektroncsoves ad6t alkalmazunk. Az elsot 100 kHz­
.ig, a masodikat 0,5-1 MHz-ig hasznaljuk.
A szivattyu-zas utan visszamarad6, illetve felszabadul6 gazok megkotesere
~alkalmazott masik eljaras a getterez€s_Getterezesre alkalifemek, illetve alkaIifold­
 A v AKUUM~ERENDEZES UZEMELTETESE 75

femek es ezek 6tv6zetei hasznalatosak, amelyek az evakualt terben elparologtatva,

kemiai reakcioba lepnek a visszamaradt gazokkal, es nemillekony vegyiiletek kep­
zodese kozben megk6tik azokat. A bariumnak kiil6n6s elOnye getterezes szempont­
jabOl, hogy Iecsapodas utan, hidegen meg a folyekony leveg6 hdmersekleten is
aktfv.

46.6. A vakuumberendezes Ielepitese, iizemeltetese; hibahelykereses

A vakuumberendezes munkatere a Iegmesszebbmenden alkalmazkodik az el­
vegzendd feladathoz, tehat mindig egeszen speoialis, A rendszer t6bbi resze, a
vakuumot Ietesfto szivattyuk, a kulonbozd merdmfiszerek, kifagyaeztooeapdak,
nyomaskiegyenlltd pufferedenyek stb. sokkal kevesbe speoialis szempontok szerint
keszulnek, es a rnunkater megfelelo valtoztatasaval tobbfele oelra is a.lkalmasak,
A 46.6.1. abran kozolt szerkezeti vazlat, egy preparatfv kemiai celokra megfeleld,
max. 10- 6 Hgmm vegvakuum letesitesere alkalmas berendezest mutat.

munkater·
ionizaci6.s manometer

elovakuum
pUfferedimy

ro/acios
elovakuum
sziva/tyu

46.6.1. abra. Vakuumborondezes preparativ kemiai eel okra

A keszulekben rotacios olajszivat.tyu szolgaltatja az elovakuumot. A hozze

osatlakozo egyik (kb. 5 literes) pufferedeny a hirtelen nyomaavaltozas kiegyen­
liteset, a masik a MacLeod-manometer mfikodteteset szolgalja. A vegvakuumot
harom fokozatu, fembdl keszulf higanydiffUzi6s pumpaval allitjuk el6. A beren­
dezes tobbi resze olcson keszfthetd iivegbOl. Ennek elonye, hogy az alkatreszek
konnyen megtisztlthatok, es teljes zsirtalanltaa (kromkensav, szen-tetraklorid),
majd szarftas utan osszeforraazthatok. A diffuzios szivatbyu fern elszivocsonkjahoz
osatlakozo iivegtokot piceinnel tomitjiik.
. Hasznalatbavetel el6tt a berendezest gondosan ki kell probalni, vakuumban
kigazosftahi, es iizemsziinetben is meg kell vedeni a kulsd levegotOl es annak
nedvessegtartalmatol, Ezert a szivattyu es a munkater k6zotti szakaszt lehetdleg
 76 VAKUUMTECHNlKA

allandoan vakuum a1att tartjuk. A keezulek uzemelteteset az elOvakuum es a

diffuzios szivattyti hut6vizenek megindftasaval kezdjiik. A higanydiffuzioe szi­
vattyu e1ektromos fUteset· osak az 5.10- 2 Hgmm elerese utan kaposoljuk be.
Ugyanakkor iizembe helyezziik a kifagyasztocsapdakat, es ovatosan megnyitjuk a
munkateret a szivattyuval osszekOtO osapokat. A higanydiffuzios szivattyli a £Utes
megkezdese utan kb. egy oravsl kezd csak szivni. Addig iSM utana fo1yamatosan
ellendrizni kell a hutOvfz hdmersekletet, ame1y legfe1jebb 1-2 CO-ka1 emelkedhet a
beomlo vfz hdmerseklete fole.
Az osszeaJIftott vakuumberendeses hibalehetdsegei kozul meg kell emlfteni
a tomitetlenseget, me1ynek kovetkezteben a kii1so levegd behatol a 1eszfvott terbe,
es rontja az elOaJIftott vakuumob, Tomftetleneeg a kapillaris mereteknel is tobb­
nyire [oval kisebb meretfi iiveghiba, lyuk, repe­
des stb, helyen szokott fellepni, Megsziintetese
alta1aban igen egyszerfi, megkeresese azonban
annal nehezebb fe1adat. A lyukkereseshez na­
gyon hasznos segedeszkoz az tin. tesldz6, amellyel
nagyfrekvenciaju nagyfeszultseget hozunk letre,
A kistilesi feny intenzitasa es szfne a lyuk ko­
zeleben mas, fgy ez felismerhetO. Ha a gya­
nus hely femalkatreszen van, mas m6dszert
kell alkalmaznunk. Igy pl. a reoipiensen beliil
kisillest hozunk letre, es megfigyeljiik, valto­
zik-e a szine, ha a feltetelezett hibahe1yre olyan
gazt, pl. vilagit6gazt engediink, ame1y a 1yu­
kon at bejutva, valtozast okozhat a kistiles
szfneben.
A hibahelykereses tovabbi egysz;ru mod­
46.6.2. libra. FemMI keszillt nagy- jara az ad lehetdseget, hogya hdvezeteses va­
vakuumszlvattyu vazlata kuummerdknel az erzekenyseg fiigg a gaz mind­
segetdl, Ha a hibara gyanns helyre hidrogengazt
fuvatunk, es ott beszivas van, a h5vezeMses vakuummerd ezt ugrasszerfi kiteres­
sel jelzi. Hibakereses celjara a P£rani-fele vakuummerdvel celszeru kiegyenlitett
hfdban do1gozni, es mfiszeret erzekeny galvanometerrel helyettesfteni. Ha a mero~
csovet a difNzios szivattyu elOvakuum oldalanal he1yezziik e1, a modszer erze­
kenysege fokozodik, es meg 10- 4 - 10- 5 Hgmm nyomas kornyezeteben is j61 hasz­
nalhato,
Hibakereeesre nagyvakuunni rendszerekben rendkfvul sok modszer ismeretes,
me1yek leirasa tUlmegy konyviink keretein. A kii15nhOz5 m6dszerekke1 kaposolat­
ban a megfe1elO szakirodalomra uta1unk.
Igen eldnyosek az utobbi id5ben forgalomba kerult, te1jesen fembdl keszult
nagyvakuum-berendezeaek. A 46.6.2. abran lathat6 egy ilyen, vertikalis recipiens
esatlakozasu kesziilek.
A 46. fejezet csak rovid attekintest ad a vakuumtechnikai mddszerekrdl,
smelyekrdl Mvebb tajekoz6dast az alabbiakban felsoro1t irodalomjegyzek alapjan
kaphatunk.
 IRODALOM A VAKlJUMTECHNIKlHOZ 77

Irodalom
Jaeckel, E.: Kleinste Drucke, ihre Messung und Erzeugung. Springer Verlag, Berlin,
1950.
Dusbman S.: A vakuumtechnika tudomanyos alapjai. Akademiai Kiad6, Budapest,
1959.
Monch, G. a.: Hochvakuumtechnik. Rudolf A. Lang Verlag, Possnaek, 1950.
Guthrie, A.: Vacuum Equipment and Techniques. McGraw-Hill Book Company Inc.,
New York, 194.9.
Diele, K. <Jaeckel, E.: Leybold Vakuum-Tasohenbuch fiir Laboratorium und Betrieb.
Springer Verlag, Berlin, 1958.
Leek, J. H.: Pressure Measurement in Vacuum Systems. Institute of Physics, London,
1957.
Heinze, W.: Einfiihrung in die Vakuumtechnik. VEB Verlag Technik, Berlin, 1955.
Laporte, H.: Vakuummessungen. VEB Verlag Technik, Berlin, 1955.
Winter E. es munkatarsai ; Vakuumtechnika I -IT -ill. kotet, Nehesipaei Konyvkiedo,
Budapest, 1954..

I[
 47. Munka nyomas alatt

Olyan kemiai reakci6k vegrehajtesahoz, amelyek valamelyik komponensenek

tenzi6ja az adott homersekleten az 1 atm-t meghaladja, bombacs6vet vagy auto­
klavot hasznalunk,
47.1 Bomhacsd
Kisebb anyagmennyisegek eseten celszertien az tin. bombacso. alkalmazhat6.
A bombacsdhoz nagymeretti es mindenkeppen hibatlan iivegosd szukseges, Leg­
buborek vagy karcolas nagymertekben csokkenti a nyomasallosagot, kelld finom­
sagu csiszolas, feliileti megmunkalas ellenben nem. A csd belsejeben hato es a
szakitasi ezilerdsagot igenybevevo nyomasnak az iiveg mintegy negyszer kevesbe
tud ellenallni, mint a kivulrdl hato nyomasnak, Igy pl. 11 mm atmeroju, 1 mm
falvastagsagu eso 20 CO-on 104 atm belso nyomast kepes elviselni, ugyanakkor
460 atm kiilso nyomasnak all ellen. A falvastagsag novelesevel nem lehet kor­
latlanul kiterjeszteni a nyomashatart. 1-3 mm-nel nagyobb falvestagsagnal
ugyanis az egyenlOtlen felmelegedes, a belsd feszulesek folytan nagyobb a toresi
veszely, Az atmero novelese termeszetesen csokkenti a eso szilardsagat. A leggyak­
rabban alkalmazott meret 10-':"'25 mm 0. Ha a befogadokepesseg novelese szuk­
seges, inkabb a eso hosszat kell novelnunk, nem pedig az atmerojet.
A legnagyobb megengedhet6 nyomas igen nagymertekben fiigg az alkalmazott
hdmerseklettol. A transzformaoios homerseklet kozeleben a 20 CO-on elviselt
maximalis nyomas 50 %-a mar 3-4 het alatt szetrepesztheti a csovet. Viszont
40-50 CO-kal a transzformaoios homerseklet alatt a eso mar tart6san elviseli a
20 CO-on mert maximalis nyomas 4/5 reszet,
Nehany fontosabb iivegfajta nyomasallosaga. a 47.1.1. tablazatban lathat6.
47.1.1. tdbldzat
t'rvegek nyomasaUosaga

ttvegfajta 'I'hurlngtal I Jeuat G -20 Duran Supremax

---'------~.
I
----'--~----+------

Maximalis nyomas
20 CO-on, atm . 480 450 I 650 500

Transzformaoios I
homerseklet, Co . 520 570 540 720
 BOMBACSO 79'

Ha vizes oldatokat bombacsdben kezeliink, tekintetbe kell venniink a leg­

tobb hasznalatos uvegfeleseg szokatlan erzekenyseget a nagynyomasu, ferro viz­
gozzel szemben. Kb. 300 CO homersekleten a viz nemesak az tin. Iagytivegeket..
hanem az egyebkent igen kivalo kemiai ellenallast banusfto esskozuvegeket (pl. a
Pyrexet) is nehany ora alatt teljesen elbontja. Bizonyos mertekig ellenall ennek
a hatasnak a [enai egetOeso anyaga, valamint nehany, igen sok PbO-ot tartalmazo­
optikai iivegfajta. A jenai egetOcs6 falat a viz pI. 500 CO-on is esak kb. 1 mm,
melysegig alakftja at laza, kristalyos szerkezetiive.
A bombaesovek merebenek megvalasztasakor nemesak a kiindulasi anyagok
mennyisegere kell tekintettellenniink, hanem a varhat6 termekekre is. A csoveket­
legfeljebb felig, vagy inkabb esak 1/3 reszben szabad megbolteni, Ha gazfejlOdes
varhato, a toltet meg kevesebb legyen. 'I'oltes elOtt - a konnyebb leforraszthatosag
erdekeben - a eso nyitott veget 15-20 cm-es darabon kb. 6 mm belsd atmerdre
szdkftjiik le. Az anyagot megfelelO szarvastegsagu tolcseren at toltjiik a csdbe,
es a leforrasztando csdszakasz kiilso es belsd feliiletet a leggondosabban t.isztan
tartjuk. .
Ha a reagalando anyagoknak esak a leforrasztas utan szabad elegyedniiik,
elhelyezhetjiik az egyik komponenst a 47.1.1. abra szerinti hosszu szaru kehelyben,
vagy vekony fahi leforrasztott ampullaban, amelyet majd erelyes razassal ossze
tudunk torni. .
Bizonyos esetekben szukseges lehet a reakcioter oxigenmentesitese, Ezt kulon­
bozo teljesftokepessegf szivattyuk eegttsegevel szoktak vegrehajtani. A leforrasz­
tast fujtatolenggal, lehetOleg gaz-oxigen-eleggyel vegezzfik. Vigyazzunk arra,
hogy a forrasztas helyen a falvastagsag egyenletes maradjon, es az iiveget foko­
zatosan, lassan hdtsiik Ie. A 6 mm abmerojd es6vegzodest is celszerfi eloszor mintegy
1/2 mm-re szfikiteni, es esak teljes kihfilea utan fejezni be a mintegy 10-15 mm,
hosszn kapillaris leomleszteaexel a bombacedleforrasztesat.
Jo minosegfi iivegbOl keszult hibatlan bombacsoben vizes oldatok kiilonos
veszely nelktil felmelegithetOk 200 CO-ra. Ha nines jelenbds gazfejlddes, ez kb.
20 atm bels6 nyomdsnak felel meg. Ha meg nagyobb nyomas fellepesevel sza­
molhatunk, az iivegbOl keszult. bombaesovet acel veddcsdbe helyezziik. A papfrba
vagy azbesztlemezbe esomagolt bornbacsovet ugy helyezziik el a vedocsoben, hogy
kapillarissa huzotf vege 1-2 em-re kialljon, Az acel- es iivegfal kozotti hezagot
tobbnyire kiizzitott kovafolddel toltik ki. Homok erre a celra semmikeppen sem
alkalmas, mert egyetlen eles karcolasnak a bombaes6 feluleten konnyen robbanas
lehet a kovetkezmenye,
A bombaoso 50 atm-nal nagyobb nyomast is elvisel, ha klvtilrol
megfelelO ellennyomassal kompenzaljuk, Ilyenkor az iivegbOl kesztilt
bombacsovet legmentesen zarhato acel vedocsobe helyezziik, es a koztd
terbe olyan anyagot visziink, amelynek nagyobb a tenzioja az alkalma­
zott homersekleten a csd belsejeben varhato nyomasnal. Viz erre a celra
az emHtett korrozios hates miatt nem megfelelO. A kb. 10 mm falvastag­
sagu acelesd nyilasa menetes fedellel zarhato eI. Tomitesere 3 mm vastag
lagy vorosrez lemezt szokas haeznalni, amely az acelosd peremebe va­
1
47.1.1. libra. Bombacs6 a nyomas alatt reagaltatand6 anyagok
. elkillCinfteset szolgaJ6 ampullaval

I
80 MUNKA NYOMAs ALATT

gott harem, kb. 1 mm mely, koncentrikus vajatba nyom6dva, tokeletes zarast

biztosit. lly medon megoldhat6 az uvegcsd tartalmanak kb. 400 CO-ra va16 hevf­
tese - ha viz nines jelen - tores veszelye nelkiil.
A bombaosovek melegitesere kiilonbOzo folyadekfurdcket (viz, olaj, paraffin),
csdkemenceket vagy aluminium blokkokat alkalmazunk. Cel a minel egyenletesebb
hQatadas biztosltaaa, Nyitott vegu aoelosdben vagy anelkiil melegitett bomba­
csoveket rongyba csavartan oelszerfi elhelyezni a folyadekftirddben, es robbanasuk
esetere megfelelO szilankvedelemrdl (dr6tha16 es vastag iivegfal) ajanlatos gondos­
kodni. Ha ismeretlen kimenetelfi kiserlettel al1nak szemben, az emlitett biztonsagi
intezkedeeeken kiviil a ferden felfiiggesztett bombaosdnek eldazor csak a folyokony
fazist nem tartalmazo- gozteret melegitik, es csak fokozatosan terjesztik ki a
hevftest. .
Vegiil kulon ovatossagot igenyel a born baosovek felnyitasa. C8ak akkor nyu/'­
junk a berendezeshez, ha az teljesen. kihillt! ! Kezilnket VaBtag blYrkesztyilvel, 8zemiln­
ket e8 arcunkat dr6t vedMlarccal bizt08ztBuk ! A szokasos m6don uvegvagoval esak
akkor nyissuk fel a kapillaris veget, ha biztosak vagyunk abban, hogy a belsd
nyomas nem lehet tobb 1 atm-nsl, A belsd nyomaa ceokkenteset fokozhatjuk a
bombsosd gdmbolyfi vegenek melyhfttesevel is. Ha meg mindig fenall a belsO
tulnyomas veszelye, helyezziik el dr6thal6 es iivegfal mogott a felnyitand6 bomba­
csovet, es a kapillaris vege ala tegyiink megfelelO meretfi hegyes langu Bunsen-egot.
Igy varjuk meg, amig a megolvadt iiveget a belsd nyomas kifiijja. ;~
Az elObbiekben leirt modon, vastag fahi kvarccsdben allithat6 elOpl. a titan (II)­
-klorid titan(IV)-kloridb6l es femtitan forgacsbol ugy, hogya femet a ferde helyzet­
ben rogzftett bombacsd felsd, 800-900 CO~ra lievitett reszeben, a TiCl 4-ot pedig
a aso also, alacsonyabb homersekletu reszeben helyezziik el.1 Ha a reakci6 szemmel
lathatoan nagyreszb vegbement, az egesz osovet nehany napig 600-700 CO-ontartva,
az anyagot homogenizaljuk.
Az SiHFa sziliko-kloroformbol aIHthat6 elo TiF 4 vagy SnF4 segltsegevel, ha a
kevereket szaraz bombaosdben hosszabb ideig 100-120 CO-on tartjuk. 2

47.2. Autoklavok
Autoklavokat akkor hasznalunk, ha nagyobb anyagmennyiseggel dolgozunk
nyomas alatt. Az autolddv tobbnyire benyulo homerdvel, nyomasmerd miiszerrel,
esetleg keverdvel ellatott fUtheto edeny, amelynek csavarosan rogzithetO, j6l zar6
r
fedele van. Kisebb nyomast (15 atm) iivegbOl kesziilt autoklavok is elviselnek,
a tobb szaz atmoszferdra meretezett kesztilekek tobbnyire megfelelO ezakftoezilard­
sagu, rozsdamentes aoelbol keszulnek,
Az,iiveg-"autoklavok" legegyszerilbb alakja az un. nyomdspalack. Ez vastag
Duran-tivegbdl kesziilt edeny, amelynek sikcsiszolatu szajat hozzaceiszolt vastag
iiveglappal szorit6kengyel eegltsegevel Iehet lezarni (47.2.1. abra). Mas szerkezetfi
tivegautoklavok is hasznalatosak, Valamennyinek kozos elOnye az atlatsz6sag, ami
a folyamatok megfigyeleset lehetdve teszi. Az egyeb szerkezeti anyagb6l kesziilt
autoklavokon e celbol megfelelo medon t6mitett, kis feltiletfi, vastag falu ablako­
kat lehet alkalmazni.

1 Klemm W.,--Grimm L.: Z. anorg. aUg. Chern. 249, 198 (1942).

I Ruff0., Albert C.: Ber. dtach. chern. (}es. 38, 56 (1905).
 AUTOKLAvOK 81

A nehany abmoszferanal nagyobb nyomasuautoklavok fedelenek tomftesere

olom- vagy lagy vorosrez lemezt hasznalnak ; 400 atm nyomasig es 350 CO homer­
sekletig lagyvas, monelfem vagy eztist is sz6ba kertilhet. A meg magasabb nyo­
mason es homersekleten hasznalt autoklavok fedele k6nuszos illesztessel zarodik.
A kuposan kialakitott fedelet a tompabb szogben csiszolt autoklav nyflasaba csavar
szorftja be. Kulonleges esetekben (pl. redukci6 alkalifemekkel) alkalmazzak az
autoklavok hegesztessel torteno zarasat (lasd 54.1.5.).
Az autoklav belsejet az aoel vedelme erdekeben a korr6zi6t okoz6 anyag kemiai
reakoiokepessegenek megfe1elOen megvalasztott bevonattal latjak el. Ismeretes pl.
nikkel-, krom-, eztist- vagy zomanc-, ujab­
ban nnianyag bevonat is. Uveg- vagy por­
celan betetek szinten haaznalatosak.

40
mm

47.2.1. dbra. Uvegautoklav 47.2.2. dbra. ForgathatO autoklav

szorft6kengyellel

Az ujabb konstrukoioju autoklavokrol Iehetoleg elhagyjak a kivulrdl benyulo

kever6tengelyt, mert tomitese nehezkesen oldhato meg.
A keverest egyes tipusoknal egyszerfien az autoklav forgatasaval esskozol­
hetjiik (47.2.2. abra). Az autoklavban tortend keveres zart terben elhelyezett
motorral, vagy ami meg celravezetobb, magneses keverf scgitsegevel is megoldhat6.
Az ut6bbi megoldas a hazai gyartmanyu autoklavokon is hasznalatos."
Az autoklavok fUMse gazzal vagy clektromos uton tortenik. Egyes esetekben
a felmelegedes egyenletesebbe tetelere olaj- vagy femfurdot (olom- vagy Pb - Sb­
-obvozetet) hasznalnak. Magasabb homersekletek eleresere az autoklavot bels6
ftitessel kell ellatni, Ismeretesek olyan autoklavok is, amelyekben beepitett szuro
segitsegevel nyomas alatt vegrehajthato a szdres, illetve mas szerkezetfi berende­
zesben pl. az extrakci6.
A nagynyomasu autoklavok alkalmazasa soran kulonosen nagy figyelmet kell
forditani a biztonsagi rendszabalyok betartdsara, Igy az autoklavokat konnyti,
,
tin. reptil6tetOvel ellatott helyisegben kell iizemeltetni; azuut.oklavok ffitesenek,
keveresenek szabalyozasat masik helyisegbdl kell megoldani; az autoklav-helyisog­
ben csak abban az esetben tart6zkodhatunk, ha az autoklav nines fUtes, illetve
nyomas alatt.
Nagynyornasu gazokkal vegzendd rmiveletek kozben elOfordul6 feladat az
autoklav legtelenltese, amit tobbszori evakualassal es a hasznalando gazzal val6

• Lampart gyartmanyu vert.ikalis autoklav magneses keverc5vel. Type: LAM-1 (1, 2,

3, 4 literes kapacitdssal},
6 Alt. es szervetlen kemlal prakt, - 4284/11.

{
 --;

82 MUNKA NYOMAs ALATT

i1t5bliMssel erhettink el. A megfelelo nyomas elerese erdekeben elegendd olykor

1
I
a gazpalack csatlakoztaMsa az autoklavhoz. A kereskedelmi forgalomban nem
kaphat6 gazok megfele16 nyomason va16 alkalmazasahoz kompresszor vagy ele­
gendd mertekben huthet6, nyomasallo kondenzacios edeny sztiksegea a labora­
t6riumban e16alHtott gaz ceeppfolyosftasara es 5sszegyujMsere. .
Ujabban kfserleti celokra extrem magas nyomasokat is eloallitottak (100000
atm), s itt nagyszamu erdekes polimorf modosulatvaltozast eszleltek. A szerkezeti
anyagok megvalasztasa ilyen korulmenyek _k5z5tt meg fokozottabb jelentdsegfi.
i-

I
Peldakent emlfthetjiik meg, hogya vas 9000 atm nyomason hidrogennel k5zvetlen
erintkezeaben szobahdmersekleten is masodpereek alatt torekennye valik, Az iiveg­
es kvarcablakok pl. olajban es glicerinben sokszorosan nagyobb nyomast viselnek
el, mint viz ben vagy eterben.

47.3. Nagynyomasu manometerek

Az 1 atm-nal jelenMkenyen nagyobb nyomasok meresere kb. 40 atm-ig memb­
ranmanometereket, azon feliil kb. 4000 atm-ig csdrugos manometereket hasz­ 1
nalnak, 10 000 atm nagyaagrenden feltil a nyomas meresere az eszlelhet6 vezetO­
kepesseg-valtozast. hasznaljak fel. Igy pl. a manganin huzal ellenallasa - alland6
homersekleten - 10 000 atm hataeara kb. 2-3 %-kal valtozik. Lokeeszerfi nagy
j
nyomasok (robbanasok) meresere a piezoelektromos hatas ad Iehetdseget.
A zart rendszerben varhatO nyomas hozzavetdleges becslesehez k5z51jiik nehany
anyag tenziojanak hdmersekletfuggeset a kritikus pontig (47.3.1. abra).

otm

:~
Ii
~
[
!
10

-f'j
,
SO

, NJ

.1IJ
I
10

IQ

-2tXJ -100 0 100

IfJfJ _
Ir
- - ­....- 1N1mtiI:MIild
47.3.1. dbra. NeMny anyag tenziogorbeje
f
 IRODALOM 83

t Irodalom
Weisberger A.: Technique of Organic Chemistry, Vol. II. Intersoience Publishers, New
York - London, 1948.
Handbuch. der Experimentalphysik, Bd, VIII., Harms, Wien. 1929.
Jdnecke E.: Die Welt der chemischen Korper bei hohen und tiefen Temperaturen und
L Drucken. Verlag Chemie, Weinheim, 1950.
Oomings E. W.: Nagynyomasu teohnologia, MGszaki Konyvkiado, Budapest, 1959.
Archiv jur Technisches M essen.
l Korndorf B. A.: Hochdrucktechnik in der Chemie. VEB Verlag Technik, Berlin, 1956.

11
!
6*

1[,

,~
;~
 48. Az anyagok tisztitasa

A szokasos fizikai tisztitasi nniveleteket elvileg ket csoportra oszthatjuk.

Az egyikbe soroljuk azokat, amelyekben az elvalaszbas soran a komponensek
halmazallapota nem valtozik meg, a masikba azokat, amelyekben az elvalasstas
halmazallapot-valtozassal jar. A fizikai rmiveleteken klviil termeszetesen igen nagy
[elentdsege van az anyagok kemiai uton valo tisztitasanak is. Az erre vonatkoz6
adatok a reezletes reszben talalhatok,

48.1. Halmazallapot-valtozas nelkill vegbemeno elvalasztas

48.1.1. Szilard flizisok szetvaIasztasa
Az iparban gyakran, a laborat6riumi tcchnikaban ritkabban elofordulo mfive­
let. Az elvalasztando komponensek kevereket closzor el kell poritani. Meg kell
jegyezni, hogy meg a legfinomabban elporitott li.llapotban sem lesz tokeletes a
tisztitas. A szilard halmazallapotu anyagok apritasarr» vonatkozoan lasd 1.13.
Aprita8 kozben az anyagnak gyakran
nemcsak a szcmesemerete valtozdk, hanem
bizonyos foku szennyezddesen kivul egyeb
fizikai es kemiai tulajdonsagai is meg­
valtoznak (pl. kriatalyvizveeztes vagy viz­
felvetel, sztnvaltozas, fluoreszkalo kepes­
seg megsztlneee, oxidalodas stb.).Higrosz­
kopos vagy oxidaciora hajlamos anyagok
48.1.1.1. libra. Vakuum.goly6smalom apritasat eppen ezert vedogaz-atmoszfe­
raban vagy vakuumban szokas vegezni,
Vakllumban torteno apritashoz vastag fahi uvegbol keszult kis goly6smalom
hasznalatos (48.1.1.1. abra), amclyet megfelelO biztonsagi rendszabalyok betartasa
mellett (vedofal, drothalo) razogepre szerelhet.tink.
Az aprftas celja meghatdrozott szomcsemeret elerese. Ennek ellenorzese meg­
felelo ssovetszamu (Iyukmeretfi) ezitaoal tortenik, A kiilonbozd szovetszarmi szitak­
bol azabvanysorozat van forgalomban. A 48.1.1.1. tablazatban a szitak szabvany
szerinti (DIN 1171) szovetezamat, a szitaszem szelesseget, a szita keszitesehez
alkalmazott dr6t atmerojet es a szitaszemek cm 2-enkenti szamat tuntett.iik fel,
Az aprftas folyaman a szemcsemeret-eloszlas valtozik, es nagymertekben fiigg­
het a keverek komponenseinek anyagi minosegetOl. Az egyes szemcsemeretek ki­
v:a.lasztasa utjan egyes alkatreszek bizonyos mertekben feldusfthatok,
 SZILA.RD FA.ZISOK SZETVA.LASZTA.SA 85

Ha egy keverek szitalaeaal nyert, azonos szemceemeretfi frakeiojat illepite8nek

vetjiik ala, fajsuly szerinti - eIeg j6 hatasfoku - feldusita,s erhetO el, Az filepitesre
felhasznalt folyadek teljes elvaJasztast tesz Iehetdve a sajat fajsUlyana,l nagyobb es

48.1.1.1. tablcizat
SzitaszQvetek DIN 1171 szerint
Szitaszem-
I Dr6tatmer6! Szltaszemek
Szovetszam szelesseg
mrn-ben
I nun-ben szamarcms

100 0,060 0,040 10 000

80 0,075 0,050 640O
70 0,090 0,055 490O
60 0,100 0,065 360O

50
40
0,12
0,14
0,08
0,10
2500
160O
I
I

30 0,20 0,13 900 I

24 0,25 0,17 576

20 0,3 0,20 400

16 0,4 0,24 256
12 0,5 0,34 144
10 0,6 0,4 100
8 0,75 0,5 64

6 1 0,65 36
4 1,5 1,0 16

kisebb fajsulyu reszek kozott, A fajsuly alapjan val6 elvalasztast leginkabb k5zctck
alkatreszeinek elkulonitesere hasznaljak feI. A 48.1.1.2. tablazat nehany 2,9-5,3
kOz6tti fajsUlyu oldatot es folyadekot (olvadekot) sorol feI. Az elvalaszbaekor
termeszetesen figyelembe kell venni a folyadek es szilard anyag k6zotti kemiai
reakci6k lehetdseget, .
1 48.1.1.2. tablazat
Folyadekok fajstily szerinti szetvalasztashoz
Folyadek, oldat vagy olvadek Maxtmalls fajsuly (s max)

Bromoform . 2,9
Jodoform bromoformos oldata . 2,9-4,0
Tetrabrom-etan . 3,0
Metilen-bromid . 3,3
Barium-Ijodo-merkurat] telitett vizes olda­
ta (higitasa KI vizes oldataval tortenhet) 3,59
Tallium-formiat telitett vizes oldata .... 3,17 (12 CO·on)
4,76 (90 CO·on)
Ezfist-nit.rat (op. 198 CO) ........••.... 4,1
Higany(l)-nitrat (op. 70 CO) ,..•. 4,3
Tallium-nitrat (op. 206 CO) .......•.... 5,3
86 AZ ANYAGOK TISZTiTAsA

Elsdsorban a feluleti tulajdonsagok felhaeznalasan alapulo elva.lasztasi mod­

szer az lin. jlotdlas, melynek kulonosen az. iparban van nagy [elentdsege.

48.1.2. Szillird-folyekony flizisok elvalasztlisa

Ez a feladat dekantalassal, sztiresael, oentrifugelasaal oldhato meg. Az egy­

szerfibb eljarasokra vonatkoz6an lasd 1.14. Az ott targyalt vakuumsztires folyaman
a folyadekfelseinre nehezedd kiilso legkori nyornassal szemben a sziv6palack belse­
jenek nyomasat megkozelitden nullara csokkentve maximalisan 1 atm nyomas­
kulonbseg erhetd el. Kolloid dimenzioju reszecskek visszatarta,sara olyanfinom
porusmeretfi szuroreteg szukseges, amellyel a szurosebesseg 1 atmnyomaskulcnb­

48.1.2.1. libra. Automat.ikus sZUres 48.1.2.2. libra. Kapsenberg-fele automatikus

8ziir6

Beg eseten meg igen Iassu; A gyorsabb szfireshez sziikseges nagyobb nyomasktildnb­
seg csak a folyadekfelszlnre hato nyomas novelesevel valosithato meg. Ezen az
elven mfikodnek a kiilonbozd ultraszUrok.
A tulnyomas letesitesere indifferens gazokat, aJtalaban nitrogent hasznalnak,
Megjegyezziik, hogy a kereskedelmi forgalomban kaphatO ultraszfirdket a maxi­
malis nyomasra specifikaljak. Az iivegfalli ultrsszflrdket altaIaban max. 5 atm-ig,
az acelbol kesziilt szuroket pcdig 100 atm-ig lehet alkalmazni. A szures soran
gondoskodni kell a folyadekot tartalmazQ szurokhoz vezetO osatlakozasok meg­
feleM tomiteserol.
A laborat6riumi munka soran gyakran meriil fel nagyobb mennyisegfi oldat
szuresenek sztlksegessege. A 48.1.2.1. abran lathatO automatikus. szura lehetove
teszi a folyamatos sZUrest es az alland» utantcltea kikuszoboleset, MukOdese a
kovetkezd: a hajlitott kivezetdcsovet, kis gumidug6val eltomjiik, a csapot kinyit­
juk, e8 a tolceeren keresztiil megtOltjiik az edenyt a szfirendd oldattal. Ezutan a

" --;
 SZURES 87

tolcsert gumidug6val zarjuk,-es a csapon at vizlegszivattyuval addig szivatunk,

amfg a tolcser szarabol a levego nem kezd az oldaton at buborekolni, Ekkor a
belsd terben a nyomas annyival kisebb a kiilso Iegnyomasnal, mint amekkora a
hI szintkulonbsegnek megfelelO hidrosztatikai nyomas. A csapot ezutan zarjuk, es
a kivezetocsdrol a gumidug6t eltavolitjuk. Miutan a tolcsert a kivezetdcsd ala he­
lyeztiik, az edenybol az oldatot a csap 6vatos elforgatasaval ­ jelzett magaseagig ­
a toloserbe folyatjuk, majd a csapot ujra zarjuk, es a dug6t a beontdtolcserrdl el­
Mvolitjuk. A tolcserben a folyadeknfvo magaesaga s'zures alatt aIland6 marad.
A Kapsenberg-jele auiomatilcu» 8z{J,ro (48.1.2.2. abra) mfikodesi elve a kovet­
kezd: a beepitett iivegszuro folott leva folyadeknivo magassaga a szuroberendezes­
ben Ietesitett megfeleld esokkentett nyomas segltsegevel biztosithat6.

co,

48.1.2.3. <ibra. SziireB CO 2,atmoBzferaban

A levegdvel (oxigennel) szemben erzekeny anyagok szureset CO2 -at moszfera ­

ban vegezhetjtlk. A 48.1.2.3. abra ennek igen egyszerfien vegrehajthato megoldasat
szemlelteti. Oxigennel vagy nedvesseggel szemben nagyon erzekeny anyagok
sZUreset es eloallitasat (kicsapasat) ugyanazon berendezesben hajtjuk vegre. A
74.1.1. abran bemutatott berendezes A edenyeben indifferens atmoszferaban allit­
juk elO a termeket, majd az oldatot a kesztilek megfordltasaval C uvegszfirdn ata
B edenybe szfirjiik at.
Gyakran felmeriil annak szuksegeasege ­ az elObbiekben targyalt automatikus
szfiresen kiviil is -, hogy a folyadekszint allandosagat biztositsuk. Ezt konnyen
megoldhatjuk a 48.1.2.4. abran bemutatott egyszeni berendezessel, mely Ienyege­
ben a 48.1.2.1. abran vazolt automatikus szurokesziiIekkel azonos elv alapjan
mtikodik.
A folyadekok transzportalasa, automatikus szures vagy cseppfoly6s gazokban
mint old6szerben vegrehajtott reakci6k soran igen hasznos a folyadeknivo meresere
alkalmas jolyadekszint-jelzo haaznalata. Ilyen termisztoros folyadekszint-jelzo
mtikodesi elve a disszipacios allando vaItozasan alapszik (Iasd 45.2.2.). Levegoben
a hoe1vezetes rosszabb, a hoegyensuly sokkal magasabb homersekleten jon Ietre,
88 AZ ANYAdOK TISZTfTAsA

mint pl. vizben vagy folyekony ammoniaban, A 48;1.2.5. abran vazolt kapceclas
eseten az alkalmazott tarcaatermisztor (lasd 45.2.2.2. abra) levegdben felmelegszik,
ellenallasa leosokken, ezaltal a kor arama megnovekszik es a skalaizzo vilagit., Ha
viszont a termisztor viz be mertil, az egyensulyi
homerseklet sokkal alacsonyabb lesz, ezaltal
megnd a termisztor ellenallasa, es a kor arama­
nak osokkenese kovetkezteben a skalaizzo ki­
alszik.

20Y

MY au

~~~----='_=:'" : ---­ ---

4fi,1.2 .4. libra. Folyadekszint alland6­ 4'8.1.2.5. libra. Termisztoros folyadekszinbjelzo

sagat biztosit6 berendezes kapcsolaai vazlata
•
Az ulepitessel vegzett szetvalasztas hatasfoka nagyrnertekben fokozhat6
centrifU{Jdld88al. A centrifugaban hato nyomas a keriileti sebesseggel aranyosan
novekszik (keriileti sebesseg : V = 2r·'JT,·n, ahol r = sugar, n = peroenkenti fordu­
latszam), Az adott keriileti sebes­
seghez tartoz6 nyomasertekeket a
48.1.2.1 tablazat 48.1.2.1. tablazat tartalmazza..
Nyomas a centrifugiiban A Iegegyszerubb kezi eentrifu­
gaval kb, 1000 fordulatjpero erheto J
I V n (10 em sugaru Nyomas 1
m jsec centrtrugaban) I atm el. Az elektromos meghajtasu, go­ j
I I lyoscsapagyon futo laborat6riumi
oentrifugak fordulatszama aJtala­
10 955 0,51 ban 2000-4000 kozott, van, noha
14 1335 1,0
, 20 1910 2,04 vannak ennel lenyegesen gyorsab­
40 3820 8,10 bak is. KiilOnleges osapagyazassal
80 I 7640 32,6 es tobbnyire turbinameghajtassal
140 !:{ J50 100 kesziilnek az un, ultracentriJU{Jdk,
I amelyek percenkent 20000 -200 000
fordulatra is kepesek.
A fordulatszam novekedesevel no a tengely igenybevetele. llyenkor fokozot­
tan sziikseg van az egymaasal szemben levc oentrifugaedenyek pontos kiegyen­
sulyozasara, Az esetleges tengely- vagy edenytores kovetkezmenyei ellen kb. 1000
fordulaton feliil aeel vedokopeny hasznalata szukseges, Az ultraoentrifugakat
hasonlo ok miatt betongodorben helyezik el.
 KIRAzAS 89

48.1.3. Folyekony halmaziillapotti anyagkeverek kompommseinek elviilasztiisa

Erre tobb Iehetdseg kfnalkozik, Emulzi6k eseten pl. kisozassal vagy centri­
fugaIassaJ el Iehet killoniteni a diszperz reszt, A fazisok kuldnvalasa utan a nagyobb
fajswyli als6 fazist a valaszt6tolcser aljan leva csapon at leengedjuk, vagy a felsd,
konnyebb komponenst leszivornyazzuk.
Az egymassal nem elegyedd folyekony fazisok egyszerti, mechanikus elkuloni­
tesevel a kovetkezd laboratoriumi feladatok oldhatOk meg: .
a) Folyekony anyag oldott ssennyezesektol va16 megtisztftsisa, pl. az eter meg­
tisztltasa alkohol szennyezestdl vfzzel vagy vizes CaC1 2-01dattal val6 kirazassal ;
b) robb komponensfi rendszer szelektiv extrakci6ja. fgy pl. az analitikaban gya­
kori feladat tobb kation kozos vizes oldatabol a szerves oldoszerben oldhato
komplex kirazasa. Ugyanezt az elvet nagyobb meretekben nemcsak preparattv,
hanem ipari eelokra is alkalmazzak,
Az emlitett esetekben az oldott anyag egymassal nem elegyedd oldoszerek
kozotti megoszlaei egyensulyat hasznaljuk fel. A osapadekok kimosasahoz hason­
Man a folyadekok extrahalaeandl is nagyobb mennyisegfi oldoszer helyett sckkal
eelszerfibb tobb kisebb reszlet alkalmazasa.
Az n szamu kiraza.s utan a visszamarad6 anyag konoentraoioja (On) a kovet­
kez6 keplettel szamithabo:

ahol,Oo a kezdeti konoentracio, L a kirazando

oldat terfogata, 1 az oldoszer terfogata, ex pe­
dig az adott homersekleten ervenyes rnegoszlasi
hanyados.
A szakaszosan ismetlddd extrahalast auto­
matizalja a laboratoriumban hasznalatos tin.
perforator keszulek (48.1.3.1. abra), amely mil­
kodesi elveben a Soxhlet-fele extraktorhoz ha­
son16. A keszulck csak abban az esetben alkal­
mazhat6, ha az extrahalo folyadek fajsulya na­
gyobb at. oldatenal, Az extrahalando oldatot a
keszulek A tartalyszerfi reszeben helyezziik e1.
A f6l6tte levoB iivegszfiron at a kondenzalo
hutO feluleterdl lecsopogo extrahaloszer finom
permet alakjaban jut az oldat felszinere, es na­
gyobb fajsulya kdvetkezteben a tartaly aljara
siillyed. Spocialis kivitehi keszulekekben a tar­
taly oldalat, olyan alakura kepezik ki, hogy az
extrahaloszer lefele tart6 cseppjeit a benyulo
terelOlapokon minel hosszabb ut megtetelere
kenyszeritse. Az extrahalo folyadek a °
foly6n at az also, D lombikba jut. A keszuIek
tul­

csak abban az esetben mfikodik folyamato­ 48.1.3.1. dbra. 48.1.3.2. ribra.

san, ha a k6t folyadek forraspontja kozott Perforator Perforator

L
~o AZ ANYAGOK TISZTiTAsA

elegendo kulonbseg van, azonkiviil nem elegyednek egymassal korlatlanul es nem

'kepeznek stabil emulzi6t.
Abban az esetben, ha az oldatenal kisebb fajsulyu extrahaloszer alkalmazasa
.szukseges, a hiitdben kondenzalt fazist a folyadekoszlop aljan forditott allasu
iivegszuro ala vezetjiik (48.1.3.2. abra).
T6bb komponensti oldatok valamennyi alkotoreszenek szetvalasztasara a
perforator nem alkalmas, helyette a ezakaezos ellenaramu kirazUs elven mfikddd,
Craig altal. szerkesztett keszulek hasznalhato,
A 48.1.3.3. abran lathato a keszuleknek nehany (iivegbOl kesztllt) "megoszlasi
cellaja ". Ezeknek nagyszamu (200 oellabol a1l6) sorozataval Sd 6ra alatt 150000 ki­
razas is megval6sithat6. A m6dszer teljeaitdkepes­
13egerol fogalmat alkothatunk magunknak, ha a meg­
oszlasi egyensUly targyalesakor ismertetett keplet sze- A
rint kiszamitjuk a visszamarad6 anyag On konoentra­
-ci6jat pl. 200 kirazas utan,
o
B

a
48.1.3.3. dbr~. Oraig-kesziUek a) vizszintes aUasban; b) fiiggc51eges allasban

A keazulek a kovetkezdkeppen mtikodik:

Az elvalasztando elegynek megfeleld oldoszerpart mindenekelctt kolcsoncsen te­
litik egymassal, majd a keszulek valamennyi egyseget megtoltik a nehezebb old6­
szer akkora mennyisegevel, mely a osovet fuggdleges helyzetben, annak also ki­
.agazasaig tolti meg. Ez alkotja a rendszer stecionarius fazisat. Ezutan vfzszintes
helyzetben az A csovon keresztiil betoltik az oldoszerpsr kisebbik fajsulyu tagjat.
A sorozat elejen viszont 2-3 cellaban a szetvalaeztando anyagok kevereket tar­
talmaz6 oldatot helyezik el. A szetvalaszt.ando anyagok kevereket az oldoszerpar­
nak akar a nagyobb, akar a kisebbik fajsulyu tagja tartalmazhatja.
Ha az elegyet a nehezebb fazis tartalmazza, azt az elsd p.ehany cella aljaban
a tiszta old6szer helyere juttatjuk, es megfelelo mennyisegfi konnyebb old6szert is
retegeziink foleje, A megoszlasi egyensnlyt a eellak vfzszintes helyzete koriili billeg­
tetesevel erhetjiik el, majd meredekebb allasban megvarjuk a ket fazis elktilontile­
set. Ezutan a cellat a rajz szerinti fiiggdleges helyzetbe allit"a, a kisebb fajsulyu
oldoszer a B tartalybol a 0 csovon keresztiil a kovetkesd sorszamd cella D tartaIy­
reszebe jut. Ujra vizszinteshelyzetbe hozva a keszuleket, a mozg6 fazis az E csovon
.at most mar a kovetkezd cella staeionarius fazisaval keriil erintkezesbe. Minden
 KlRAzAs 91

egyes kirazas utan az elsd oellabol tovabb vitt mozg6 fazist megfelelO mennyisegti
tiszta oldoszerrel (a konnyehb fajsulyuval) potolni kell.
Mindegyik komponens a valaszt.obt, oldoszerparban fennallo.megoszlasi hanya­
dosanak-megfelelo sorszanni cellaban fog feldusulni. A kirazasok szamanak ele­
gendo novelesevel az elvalasztaa gyakorlatilag teljesse tehetd. Ail elvalasztando
mennyisegnek hatart szab a keszttlek merete, Ennek ellenere a szervetlen prepara­
tiv munkaban nagy teljesitdkepessege miatt speoialis feladatok megoldasara, pl.
Zr3+ ~Hf3+ elvalaszta,sara has~naIjak benzol-tiofenil-trifluor-aceton oldoszerpar
segftsegevel.
Nagyobb oldatmennyisegek extrahaJasara az eddig ismertetett kBszillekek
egyike sem alkalmas. A 48.1.3.4. abran vazolt berendezes a jolyamatos ellendramu
kirciuiselven mflkodik.! Ebben a ket folyadekfazis ke­
veredese egy all6 es egy forg6 henger palastjai kozott nehlz ==:>'''i--Y
kialakult nehany millimeteres resben megy vegbe, /azis
Szervetlen s6knak vizes oldatokbol torteno ex­
trakoiojanal nehezseget okozhat az akvokomplex­
kepzddes. J61 old6d6 elektrolitok (HCI, LiCI, " konnyu
NH4SCN, NH4NOa) nagy mennyisegenek hozzaada­ /azis
saval vizelvon6 hatast erhettink el. Ugyanakkor
megfelelO anion vagy komplexkepzo kivalasztasaval
a szerves old6szerben valo oldhatosagot novelhetjiik.
Az emlftett extrakci6s m6dszerek alkalmazasa­
val olyan tisztitesi ~s elvalasztaai feladatok is meg­
oldhatok, amelyek sem leosapassal, sem frakoionalt
krist.alyositassal stb. nem hajthat6k vegre. fgy pl.
Sc-vegyiileteknek lantanidaktol valo tokeletes pre­
paratfv elvalaszteae tomeny vizes NH4SCN-oldatb61
eteres kioldassal val6sfthat6 meg.

A-B.
A folyadekfazisok rkozt vegbemend frakoionalt
extrakoio speoialis formaja az un. meqoezldsi kroma­
tografia. Ezt az eljarasb biologiai anyagok vizsgala­
tara dolgoztak ki, majd az analitikaban tett szert
nagyobb jelentosegre. , 4 8 . 1 . 3 . 4 . dbra.Forg6hengeres
extrakci6s oszlop
Kolloid oldatok elektrolitszennyezeseit feligat­
eresztO harbya segftsegevel is kivonhatjuk tiszta old6szerreI. A dializisnek nevezett
eljaras ismerteteset lasd 14.10.

48.1.4. Giiz elviilasztiisa szilard vagy folylikony anyagt61

Ebben az esetben az egyik feladat a gaz megtisztitasa a lebeg6 szilard vagy

folyekony reszecskektdl, a masik a szilard fazis megtisztitaea a feliileten adszor­
bealodott gazoktol, vegul a harmadik az oldott gazok eltavolitdsa a folyekony
anyagb6I.
Ga'Zok portalanitdsa vagy kOdtelenitese Iegegyszerfibben szuressel vegezhetd el.
A lebegd reszek meretetol fuggden egyszeru gyapot- vagy iiveggyapot reteget,
nagyobb diszperzitasfok eseten kiilonbi:iz6 porusmeretti zsugoritott itvegsztirot.

1 Short J. F., Twigg G. H.: Ind. Engng. Chern. 43, 2932 (1951).

l
 -.
. ,,­
'.
~

92 AZ ANYAGOK TISZTfTASA

(G3-G4) hasznalhatunk. Ez az eljaras csak a 10- 4_10- 5 cm-nel nagyobb 0 -ju

reszek eltavolitasara alkalmas.
A visszamarado finomabb szennyezesek a Tyndall-jelenseg alapjan mutat­
hatok ki. Az ilyen kolloid dimenzioju reszeeskek eltavolitasat illetOen lasd 49.2.l.
A kolloid reszeeskek kondenzacios goekepzd hatasat hasznalja fel az a mod­
szer, melynek soran az aeroszolt forrasban levo vizretegen (vagy egyeb folyadekon)
buborekoltatjuk at. A forraloedenyhez csatlakozo hlitOben a kondenzaoio a lebegd
reszecskeken indul meg, amelyek azuban a rarakodobt folyadekcseppel egyiitt a
mosofolyadekba keriilnek.
Szilard anyagok fehileten adszorbealt gazok eltavolftdsat. a homerseklet nove­
lesevel es a gaz parcialis nyomasanak" csokkentesevel vegezhetjiik. A parcialis
nyomas csokkenteset evakualassal vagy az adszorpcio szempontjabol indifferens
gazarammal erhetjuk el. fgy pI. klorozas utan a termekbdl es a keszulekbdl a felii­
leten megkOtott klort N 2 - vagy CO2-arammal szorithatjuk ki.
A folyadekban oldott (abszorbealt) gazok koncentracioja azonos hdmersek­
leten azok parcislis nyomasaval aranyos (Henry-torveny). Eltavolitesukra eppen
ezert a szilard fazisok feliileten adszorptive k6t6tt gazoknal alkalmazott eljarasok
hasznalhatok, fgy pl. avizben oldott oxigen eltavolfthatd
k6nny" komponen.J forralassal es nitrogen- vagy ezen-dioxid-atbuborekolte.tae
kozben valo htit.essel.
l~'-\
. I
I
48.1.5. Guzelegyek komponenseinek elvalasztasa
I
,
I
A legelterjedtebb modszer erre a celra a szelektiv
I
adszorpci6. Reazletesebb targyalasat lasd 48.3. Ennek az
:. azkeverek elvnek az alkalmazasan alapszik a gazkromatografias el­
I rj a ago/asa jaras. Eredmenyesen hasznaltak pl. szenhidrogenek, il­
1
1
II
I
letve klor-szilan-homologok elegyenek vizegalatara. Ujab­
~I '1- ban preparativ celokra is alkalmazzak.
g> :1 .g, Lenyegesen nagyobb meretekben is megvalosithato
,,~
~
E: ::~ gazelvalasztasi eljaras a jrakciondlt dijjuzi6. fgy vegeztek
1I.c::
'I pl. kezdetben nagyiizemi berendezesben az U 235 es U238_
/'
izotop hexafluoridjanak az elvalasztdset, Porozus agyag­
neher komponens falon 800-szor kellett megismetelni a diffuziot ahhoz,
hogy a vegen az U235_ot gyakorlatilag tisztan megkap­
48J..5.1. dbra. Afolya­
matos termodiffuzi6s hassak.
elvdlasztds semaja Az elozonel is erzekenyebb modszer - amellyel izoto­
pok elvalasztasa is megvalosfthato - a termodijjuzi68 el­
jara8. Elve a 48.1.5.1. sematikus abran'lathatO. PI. sosavgaz termodiffuziojaval
sikeriilt a 35Cl_ es 37CI-izotOpot 99,5 %-os t.isstasegban eldallitani, Sikerrel
alkalmazhatO a termodiffuzio nemesgazok gyors es kvantitativ szetvalaszte­
sara is. 2
Izotopok elvalasztasara az elobbi modszereken kiviil alkalmazzak meg t6bbek
k6zott az ultraeentrifugat es a tomegspektrometerf is.

2 Clueiu« K., Dickel G.: Z. physik. Chern. 44, 397 es 451 (1939).
 KRISTA.LYOsiTA.S 93

48.2. Anyagok tisztitasa halmazallapot-valtozas tit jan

A laboratoriumban leggyakrabban hasznalt anyagelvalasztdsi, tisztitasi mod­
szerek - talan a szures kivetelevel - ebbe a kategoriaba tartoznak.
Szilard anyagkeverekek komponenseinek szetvalaaztasakor a folyekony hal­
mazallapotba (kiolvasztas,' oldas) es a gazallapotba valo atvitel (azublimalas) egy­
arant elcfordul. Szilard es folyekony fazisok kevereket sztiresen kfvul desztdllalassal
valaszthatjuk el egymdstol. .
Folyokony elegyek szevalasztasara leggyakrabban alkalmazott eljaras a desz­
tillaoio ; bizonyos esetekben az egyik komponens kifagyasztaee. is celravezetd.
Gazelegy~k alkatreszei elterd kondenzacios pontjuk vagy fagyaspontjuk alap­
jan is elkulonithetdk.
A felsorolt elvalaaztaeok nagy resze nehany alapmfiveletre vezethetO vissza
(oldas-c-krietalyosites, desztdllalas, illetve szublimalas), ezert az elva.lasztast ezek­
kel a mtiveletekkel kapcsolatban targyaljuk.
48.2.1. KrisHtlyosftas
Az aprftas, oldas, keveres mfiveleteit az 1.13., a beparlast az 1.18. pontban
targyaltuk. Az 1.15.-ben ismertettiik a kristalyosita» alapmfiveleteit, ezert tovabbi­
akban csak a speoialis celokat szolgalo kristalyosito eljarasokkal foglalkozunk.
Az atkristalyositassal valo tisztdtas k6zben fellepo anyagveszteseg altalaban
jelentekeny, Ertekesebb anyagok vagy igen rossz termelesi hanyad eseten (pl.
izomorf anyagok elvalasztasakorj a veszteseg csokkentese erdekeben frakcioruilt
kristdlyositdst alkalmazunk. A mfivelet lefolyasanak vazlatat a 48.2.1.1. abra tiinteti
fel, Ezen a szilard kristalyos anyag utjat kihuzott vonalak, az oldott anyaget
(anyahig) szaggatottak jelzik.

48.2.1.1. libra. Frakoionalt kristalyositas menete

94 AZ ANYAGOK TISZTtTAsA

Keazitsiink a szetvalasztando anyagb61 ferron telftett oldatot, es lehfites,

illetve beparlss kozben bontsuk fel a szukseges szamu (a peldaban A-E-ig) frak­
eiora. Ezek kozul az elsot celszerfien a tobbi egyenld rt3SZ ketezeres sulyara mere­
tezziik. A tovabbiakban az egyes frakciokat annyi tiszta oldoszerben oldjuk, hogy
lehtiles utan a szilard anyagnak kb. a fele kristalyosodjek ki. Az lA frakeio kivalase
utan visszamarado anyahigot az IB szilard termekenek oldasara hasznaljuk fel, s
az abra szerinti ely alapjan dolgozzuk fel a tobbi frakeiot is. A nehezebben oldodo
anyag ily medon kristalyos alakban osszegyfijthetd, a jobban oldodo resz pedig az
anyalugban dusul fel.
Az eljaras hatranya, hogy igen lassu, idotrablo ; ennek ellenere hasznaljak
kemiai reakci6k utjan nehezen vegrehajthato elvdlasztasokra, pI. Th-, Ce- es La-tol
megtisztitott ceritfoldfemsok szetvalasztesara. A kikristalyositott s6 az illetO
elemeknek a magneziummal kepezett kettOs nitratja, - Kaliummentee rubidium
eloallitasa a megfelelf vastims6k frakcionalt kriste.lyoaitasaval tortenhet. - Haf­
nium es cirk6nium elvalaaztaeara is alkalmas az eljarae ammonium-hexafluoro­
komplexeik a l a k j a b a n . · .
Kristalynovesztes. A kristalyos anyagok altalaban optikai, elektromos stb,
fizikai .tulajdonsagaik tekinteteben anizotropok, es az anizotrop sajatsagok a
kemiai reakoiokepessegben is megmutatkoznak. Az egyes tulajdoneagok egyertel­
mti, reprodukalhato meghatarozasa csak j61 fejlett, morfo16giailag hibatlan pelda­
nyokban lehetseges,
Az un, egykristalyok elOlillitasa kulonleges teohnologiaval tortenik, Az ismer­
te bb modszerek a kovetkezok : kristalyositaa oldathOI vagy olvadekbol, szublimaoio,
elektrolizis. Valamennyi eljaras kczos alapja az a kovetelmeny, hogya goekepzd­
des sebesseget minimalisra csokkentve, biztositsuk a krietalykepzddee felteteleit,
Leggyakoribb feladat a kristalynavesztes oldatb6l. A kristalyoaodast vekony
fonalon fiil!l!o, lehetOleg ezabalyosan kialakult apr6 kristallyal inditjuk meg. Tul­
telitett oldatba martott fonalon kepzddd sok kis kristaly kdzul nagyitOval ki­
valasztjuk a legszebb peldanyt, kozvetlenul alatta olloval levagjuk a fonalat,
folotte pedig kezzel lemorzsoljuk a tobbi kristalyt, es a kivalasstott krisMJyt
hasznaljuk fel az anyahig beoltasara,
A beoltott, melegen telitett oldatot 6vjuk a gyors lehdlestol es a. vele jar6 tul­
telftOdestOl, mert az meggyorsitja a krietalygockepzddest. Eppen ezert a kris­
talyositO edenyt j61 szigetelt termosztat ladaban helyezziik el, ferro vizzel toltott,
nagy hokapacitasu, kettos fahi femtartaly belsejeben.
Termosztat hianyaban ugy is meg6vhatjuk a rendszert a gyors lehfllestdl, hogy
amikor a lehfild oldat homerseklete a ezobahcmersekletnel mar csak alig valamivel
magasabb, leontjuk az addig kivalt kristalyokrol, es beoltasaal ezt hasznaljuk fel
egykristaly noveszbeaere. Hatranya ennek az eljaraenak, hogy viszonylag nagy
terfogatu oldatot igenyel,
Csokkenthetd az oldat terfogata akkor, ha a kivalott anyagmennyiseg folya­
matos p6tlasar61 gondoskodunk. Ezt az elvet valositja meg a 48.2.1.2. abran IILt­
hato kesziiIek. Ebben a berendezesben az anyalug ket egymastOl alig kiilonbOzo
(T I es T 2 ) hOmersekletU, j61 termosztalt edeny kozott cirkulaI. A melegebb edeny­
ben a szilard anyag old6dasa kovetkezteben az oldat folyamatosan telftOdik. Az
alig hidegebb kristalyosit6 edenyben ily m6don minimaIis mertekU, de alland6 tUl­
telitettseg lep feI. !lyen koriilmenyek kozott a folyadek aramlasa nem okoz zavart
a krisMJy fejlOdeseben.
 •
KRISTALYOsfTAs -'\. 95.

Kiilonbozd szervetlen anyagok kristalyositasara - a leggyakrabban hasznalt

vizen kiviil - oldoszerkent egyeb szervetlen folyadekok (NBs' S02' halogen-hidro­
genek, B 2S, halogenek, CS2 st.b.) es szerves oldoszerek is alkalmasak.
A kristalyoeftdshoz szukeeges, megfelelO mertekfi tultelitettaeg nemcsak a hO­
merseklet lassti valtoztatasaval erhetd el, hanem az oldoszerenkent valtozo old­
hatosag felhasznalasaval is. tgy pl. a vizben igen j61 old6d6 [Cu(NHS)4]S04 szepen
kristalyosithato, ha a vizes oldatra 6vatosan tomeny alkoholt retegeziink. A diffuzio
kovetkezteben eloa1l6 alkoholos kozegben a s6 oldhatosaga fokozatosan csokken
(lasd 39.6.3.).
Ktilonosen magasabb olvadaepontu oxidok kristalyosftesara oldoszerkent fel­
hasznalhatok olyan soolvadekok, amelyek az illetd anyaggal nem kepeznek szilard
oldatot. Szep MgO kristalyok allfthatok eld pel­
.
f

-~
daul MgC1 2-o1vadekb61 1000 CO koriili hdmersekleten
kozonseges porcelan tegelyben, A gazlangban kepzo­
I do vizgoz hatasara a klorid hidrolizal, es a kepzodo
I
f- MgO a MgC12 foloslegeben old6dva, szepen fejlett kris­
talyok alakjaban valik ki a tegely falan,
I A Si02 (tridimit es krisztobalit) kristalyositaaara
t, ennek Na 2W0 4 - , keyes P 20 S- ' V 20 S- ' illetve A~Os-tar­
talmu olvadeka alkalmas. Az olvadeknak nemcsak
mint old6szernek van szerepe, hanem az egyebkent
igen lassan vegbemeno allotr6p atalakulast is meg­
" - - _ _oJ Tp
gyorsitja.
Az elozoekben ismertetett eljarasok kozos vo­
nasa az volt, hogy a krietalyt az anyagnak valamely 48.2.1.2. libra. Berendez8a
folyadekkal (olvadekkal) keszulf oldatabol allftottuk oldatb61 val6 kristaly­
eld. Az alabbi m6dszerek szerint a kristalyt olvade­ novesztesre
kanak szabalyozott megszilarditaeaval hozzuk letre,
Az olvadekbOl tOrteno egykristdly-eloolUtds kovetkezd m6djai ismertebbek:
A Tammann-eljdrds, melynek lenyege, hogy az olvadekot tegelyben (Pt, grafit>
poreelan) vagy leforrasztott (iiveg, kvarc, egyeb) csdben elhelyezve nagyon lassan
athuzzuk az olvadsspont kornyezeteben fekvd igen fneredek hdmersekleti gradien­
sen. tgy pl. LiF-egykristaly elMllitasa celjab61 ket stabilizalt hOmersekletii teret
letesitunk, amelyek egyiket a s6 olvadaspontja felett, a masikat az olvadaspontja
alatt kb. 60 CO-ra szabalyozzuk be. Az igy kialaku16 120 CO hdmeraeklet-ktllonbseg­
nek kb, 0,1 mm-en beliil kell fennallnia, hogy az eljaras sikerehez ezukseges, mint­
egy 1000 CO /mm gradiens letrejojjdn, Az olvadeknak a gradiensen va16 athaladasa
kb. 1 mm/6ra sebessegfi legyen.
Ebben az esetben is fontos, hogy az olvadekban csak egy kristalyg6c noveke­
desere legyen lehetdseg. Az olomegykristaly elOallitasakor ezt pl. ugy erhetjiik el,
hogy a vakuumban megolvasztott, legtisztabb kiindulasi anyagot tartalmazo
uvegosd aljat elOzetesen vekony kapillarissa huzzuk ki. Az ebben kepzodo kriataly­
g600k kozul csak az tud majd novekedni, amelynek a leggyorsabban novekedo
krietalylapja a cso tengelyeben helyezkedik el.
Az e15zonel sokkal egyszerfibb eszkdzokkel va16sithat6 meg az egykristaly eld­
a.llitasa, foleg konnyen olvad6 femekbdl es sokbol, az tin, huz6eljdrdssal. Az olvadas­
pontnal nem sokkal magasabb hdmersekleten tartott olvadek felszinehez eldmele­
I­

l
 ~~,j. ·>t"·
. -.. '. <

'/ -.. / ~~ .

• ! I

96 AZ ANYAGOK TISZTfTAsA

gitett platina, iiveg vagy porcelan csovet erintunk. A csdveghez tapado kristalyt
oramtives szeikezettel Iassan emelve, hosszu egykristaIyokat nyerhetiink, amelyek
keresztmetszete a huzas sebessegetdl fiigg.Ezen az elven alapszik a nagy gyakorlati
jelentOsegu Si- es Ge-tranzisztorok gyartasa, azzal az elteressel, hogy a spektro­
szk6piai tisztasagu kristalyok <e16allitaslt nagyvakuumban tortenik, Az egykristaly
e16aJJitasara vonatkoz6 tudniva16k annyira speoialisak, hogy a gyakorlati munka­
hoz szukseges reszletek tekinteteben az irodalomra utalunk.f

48.2.2. DesztillaIas
A korlatlanul elegyed5 folyadekok komponensekre va16 bontasat az teszi
lehetove, hogy egyensulyi allapotban a folyadek es a g5zfazis osszetetele egymastol
kulonbozik. A hdmerseklet -osszetetel-diagramokon (48.2.2.1. abra) ezert az egyen­
sulyi helyzetet ket gorbevel a brazolhatjuk : az egyik a folyadek osszetetelet, kifejez5
forraspontgorbe (also), a masik a gozfaziset mutat6
r harmatpontgorbe (felsd). Az egyensUlyi diagramok
r nagymertekben fiiggnek a kiils5 nyomastol, es aJt\
laban az 1 atm-n fennaJ16 allapobot tiintetik fel,
t
Az egyszeru desztilldlds csak a bban az esetben
alkalmas anyagkeverekek (szilard::"-folyadek, folya­
dek v-folyadek) komponenseinek egymastol va16 el­
valasztaeara, ha tenzi6ik olyan mertekben kiilonboz­
nek, hogy a folyadekkal egyensiilyban lev5 g5z gya­
korlatilag csak az illekony komponenst tartalmazza
I (pl. olajsav-etiIeter). A valosagban ez csak ritkan
%,y fordul elO, ezert az elvaJasztas hatasfokanak nove­
lesere visszafoly6s hutOvel, un. deflegmatorral e15­
48.2.2.1. libra. Harmatpont- segitjiik a goz nehezebben ill6 komponensenek a
es forraspontdiagram kondenzalasat, es gondoskodunk a folyekony fazisba
val6 vissza vezeteserdl,
A deflegmdlds hatasat valamely folyadekelegy harmatpont- es forraspont­
diagramja alapjan vizsgaJhatjuk (48.2.2.1. abra), A deszbillalo iistben leva X m
osszetetelti folyadekbol B homersekleten Y b osszetetelu goz tavozik. A deflegmator­
ban ez a g5z C homersekletre hfil Ie. Mivel az Y b osszetetelf goz a ChOmersekleten
nem lehet egyensUlyban az X m osszetetehl folyadekkal, ket fazisra fog bomlani,
amelyek kozul a kondenzalt folyadek osszetetele a D pontnak megfele15 Xl' a gaz­
fazise pedig az E pontnak megfele16 Y d (valosagban az egyensuly sohasem all be
teljesen). Az elvalasztas annal tokeletesebb, minel nagyobb hanyadat vezetjiik
vissza az elparolg6 goznek, vagyis minel nagyobb az un. reflux.
Azonban a refluxarany s ezzel a desztillatum tdsztasaga nem novelhetd tetsz5­
legesen. lIa nem helyeziink sulyt, a desztillatum id5egyseg alatt elerhetd mennyi­
segere, hanem az elerhet5 maximalis tisztasagra torekszunk, vagyis az abran az F
.pontot tetsz51egesen megkozelitjuk, akkor a deszbillatum maximalisan elerhetd
tisztasagat a G pont adja .meg,

3 Mark H., Polanyi M., Schmid E.: Z. Physik 12, 60 (1923);

Kuropoulos S.: Z. Physik 63, 850 (1930);
Morgenstern H.: Kristallogr. A. 100, 223 (1938);
Hannay N. B.: Semiconductors, Reinho1dP. C., New York,1959.
 •
DESZTILLA.LA.S 97

A targyalt deflegmacio esak egyik kulonleges es nem is nagyon hatekony

alkalmazasa egy altalanosabb elvnek, a rektifikdlds elvenek. Ennek lenyege a
kovetkezd: valamely gozaram ellenaramban erintkezik a folyadekararnmal, amely­
lyel nines egyensrilyban. Elonyos a minel nagyobb erintkezesi feliilet. Az erintkezes
kovetkezteben a gozben az illekonyabb, a folyadekban pedig a nehezebben ill6
komponens dusul fel. Hatasosabba tehetO a rektifikacio azaltal, hogy a visszafoly6
folyadekot lapos edenyekben, "tanyerokon" fogjuk fel. Ezeken buborekol at a fel­
szallo g6z, a kondenzalt folyadek pedig tanyerrol tanyerra lefele esurog. Ilyen m6don
a rektifikalaa egyesithet6 a frakcionalt desztillacioval, mivel a folyadek minden
egyes tanyerrol ujra desztillal. .
Az elerhetd szetvalasztds annal jobb, minel tobb tanyer van az oszlopban.
A rektifikalo oszlopok hatasfokanak jellemzesere az elmeleti ta.nyerszarn hasznala­
tos, amely megadja, hogy az oszlop teljesitmenye hany idealisan
rmikodd tanyerral egyenertekii.! Megfele16en meretezett rektifi- .
kaJ6 oszlopon gyakorlatilag teljes elvalasztas erhetd eI. Meg kell
azonban jegyezni, hogy az adott nyomason allando forraspontu,
un. azeotr6p elegyek a szetvalaezt.as szempontjabol kulon kom­
ponensnek tekintend6k, oeszetevdikre rektifikalassal sem bont­
hat6k szet.
A frakcionalo lombikb6l es kondenzalo hutobol allo legegy­
szerfibb laborat6riumi desztdllalo berendezes adolombikjanak
nyakaban is vegbemegy bizonyos foku deflegmalaa. Ennek ha­
tasfoka kiilonbOz6 hosszusagu es rendszerfi deflegmalo hut6vel
novelheto, amellyel mintegy megnyujtjuk a lombik nyakat.
Deflegmator helyett a rektifikalas elvet is hasznosit6 frakcionalo
felteteket, illetve kolonnakatalkalmaznak nagyobb kovetelme­
nyeket tamaszto feladatok megoldasara. Ezek legkezdetlege­
sebb formaja feluletnoveld anyagokkal toltott szelesebb es6 F~k~i~'~~l~b!e~tet
(48.2.2.2. abra.)
A gyakorlatban igen sokfele megoldasu kolonna hasznalatos. Egy reszukben
tanyerszertien kikepzett emeletek vannak, amelyeken a folyadek osszegyiilik, es a
felfeletord g6z ezeken huborekol keresztiiI. Gyakoribb kolonnatipus a tanyerokat
nem tartalmaz6 rektifikalo oszlop. A feliiletet megnoveld tolt6anyag lehet valto­
zatos meretfi, goly6 vagy gyuru alaku iiveg, illetve keramiai anyag, fembol keszult

I
spiralis, lane vagy egyeb. Ennek feluleten jon letre a folyadek es g6z kozotti ki­
oserelddes. .'
Az egyszerti, iires es6nek is van rektifikalo hatasa. Az 1 em 0 -jfi, 1 m hosszti
csd elmeleti tanyerszama kb. 1. Ugyanez a eso megfeleloen toltve 20-22 elmeleti
tanyernak felel meg. 'I'ajekoztatasul szolgaljon, hogy a benzol es toluol elegye 12 el­

I
meleti tanyerszarmi oszlopon gyakorlatilag teljesen szetvalaszbhato (benzol fp. 80,1
Co, toluol fp. 110,6 ce').
Irodalmi adatok" szerint a kolonna fembetetjenek gyors (kb. 1000 ford.jperc)
forgatasaval a hatasfok mintegy negyszeresere novelheto. 10,7 m magas, kb. 500 el-

I, 4 Az elmelet.i tanyerszam meghatdrozasat lasd Erdey-Grllz T. - Proszt J.: Fizikai-kemiai

praktikum, I.-II. Tankonyvkiado, Budapest, 1965.

I
5 Lesesne, S. D., Lochter, H. L.: Ind. Engng. Chern. Analyt. Edit. 10, 450 (1938).

i 7 Alt. es szervetlen kemlai prakt.- 4284/11.

I
 I .

•
I
98 AZ ANYAGOK TISZTiTAsA

meleti tanyerezamu kolonnaban a vfzgdz 180-izot6p tartalmu frakci6ja j6l feldusit­

hatO. 6
Kolonnak epiteeekor nagy gondot kell forditani az alapos hOszigetelesre. Enel­
kiil a goz teljes mennyisege kondenzal, es visszajut az ad6lombikba (100%-osreflux).
A kornyezettel va16 hokicsereles kikapcsolasa biztosithatja csak a frakcionalas egyes
fazisaiban az egyensuly minel jobb megkozeliteset. A gyakorlatban ezt a kolonna
1
azbesztzsin6rral va16 korultekeresevel, kiilon szabalyozhato elektromos fUtessel
vagy evakualt es eziistozott kopennyel (Dewar) 1
r
valositjak meg. Ha a kolonna tanyerszamat az
oszlop magassaganak novolesevel szaporitjuk,
megndvekszik-az un, "hold up", amelya desztilla­
land6 anyagnak a rmikodd oszlopot megtoltd
mennyiseget jelenti. Ezzel egyiitt hatranyosan
megnd az elvalasztaahoz sziikseges legkisebb
1

I
a b anyagmennyiseg is.
Ha a desztillalt anyag a forraspont hOmer­
sekleten reakci6ba lephet a levegd alkatreszeivel,
48.2.2.3. libra. Claisen-fe1tetek vedogaz-atmoszferat alkalmazunk. Eljarhatunk
ugy is, hogy csokkentett nyomason vegezziik a
desztillalast, amikor is nemcsak a hdmerseklet csokkentese szoritja vissza a zavar6
reakoiok sebesseget, hanem a reagalo komponensek parcialis nyomasanak esokken­ r
tese is ebben az iranyban hat.
Vcikuumdesztilldci6t alkalmazunk akkor is, amikor az atmoszferikus desztil­
laci6 hdmersekleten az anyag termikus bomlasa kovetkeznek be. A nyomaecsokken­
tes nemely esetben az elvalasztandc kompo­
nensek forraspontkulonbsegenek novekedeset
is eldidezheti, vagyis megk6nnyiti az elvalasz­
tast. Vakuumdesztillaci6 eseten a nyomascsok­
kentes merteket a celnak megfelelden hataroz­
zuk meg. Vizlegssivattyuval 10-20 Hgmm-ig
terjedd nyomascsokkentest hajthatunk vegre,
rotscios olajszivattyrival kb. 0,1 Hgmm-ig, tobb
fokozatU olaj- vagy higanydiffuzios szivattyu­
val pedig 10- 3 Hgmm ala csokkenthetjuk a
nyomast, l\. szivattyukra vonatkoz6 reszletek
tekinteteben a vakuumtechnikai reszre utalunk.
Az alkalmazott berendezes a legkori.nyo­
mason vegzetf desztillaoiora felhasznalttol any­
nyiban is kulonbozik, hogy finoman .kihuzobt

I
kapillarison keresztiil levegdt vagy indifferens
gazt vezetiink a desztillalo lombik aljara, En­
nek az a celja, hogya folyadekot allando moz­
gasban tartsa, es megakadalyozza a tulhevtt­
lest. Hogy a kapillaris mellett a forraspont ellen­
orzesere szolgalo hdmerdt is el tudjuk helyezni, 48.2.2.4. libra. Negyujju szedofeltet

Pegram, G. B., Urey,H. C., Huffman, J.R.: Physic. Rev. 49, 883 (1936); Ind. Engng,
8
f
Chern. 29, 531 (1937). ­

1
1

1
 BEPARLAs 99

celszerfien kette5s nyakii Olaisen-Iombikot vagy Olaisen"feltetet (48.2.2.3. abra)

hasznalunk. VizJegszivattyu alkalmazasakor legyiink tekintettel arra, hogy az el­
szfv6cs6v6n at a vizg6z fog a szed6be diffundalni, Ha az anyag vizre erzekeny,
megfelelo szaritoanyaggal t&lt6tt tornyot kell a szed6 es a szivat.tyu koze kapcsolni,
Ilyenkor termeszetesen szarftott gazt kell a kapillarison at is bevezetni. A rotacios
es diffuzios szivattyuk, valamint a manometerek igen erzekenyek az illo anyagok es
bomlaetermekeik irant. Ezek vedelmere fagyasstoosapddt iktatunk a szed6 utan (bO­
vebben lasd 46.4.1.)
A berendezes szetezedese nelktll lebonyolithato folyamatos vakuumdesztdlla­
las soran az egyes frakciok elkiildniteset a 48.2.2.4. abran lathato, adagolo ujjakkal
ellatott, t6bb agu szeddfeltet alkal­
mazasaval oldhatjuk meg.
Hare erzekeny anyagok oldata­
nak beparlasara kiilonosen eldnyos
a forgo vakuumbeparl6k haszndlata.
Egyik egyszerfi tfpusat a 48.2.2.5.
abra mutatja be. A keszulek specia­
lis tamaaztekon forog, a' vakuum­
csatlakozas gombcsiezolaton keresz­
tiil tortenik. A beparlando oldatot
tartalmazo lombikot vlzfurddn me­
legitjiik, a gyiijtOlombikot vizzel 48.2.2.5. abra. Forg6 vakuumbeparlo
vagy hutOkeverekkel hiitjiik. A for­
gatas soran a falon marado folyadekfilm nagy feliilete biztositja a gyors es kfmeletes
beparlast..
A nagyvakuumot f6leg femek desztillacios bisztftasara hasznaljak, A keszulek
650 CO-ig Supremax-uvegbol, 1200 CO-ig kvarcb61 kesziilhet. Nehezen ill6 anyagok
desztillalasakor a g6z utjat Ie kell rovidfteni, Ilyen edenyeket mutat be a 48.2.2.6.
abra. Ha a nagyvakuumban elparologtatot.t femgdzoket hideg feliileten kondenzal­
tatjuk, tetszdleges vastagsagu fembevonat keszithetO. A
Nagyon kimeletes modja a vakuumdeszbillacionak
a molekuldrie desztillaci6, mely kulonosen hoerzekeny vakuum
anyagok tisztitasara bevalt modszer, A desztillalando
anyagot igen vekony folyadekfilm (kb. 0,25 mm) alak­
jaban aramoltatjuk a fUtott feluleten. Ennek elOnye az, 8
hogya hahatas csak rovid ideig tart, es az 1 Hgmm-en
mert forrasponton is 50-100 CO-kal alacsonyabb homer­
[
;r--...... . ~vakuum

48.2.2.6. abra. Nagyvekuum-deszuillalo 48.2.2.7. abra. Molekular­

berendezesek desztill';'16

(
 ~'

~ -, .

100 AZ ANYAGOK TISZTfTAsA

sekleten hajthat6 vegre az olvalaaztaa. A 48.2.2.7. a.bran lathatO keszulek a k5vet­

kezdkeppen rmikcdik. Az A osovon at folyamatosan taplaljak be az elozetesen gaz­
mentesitett oldatot. A B fUt6tt feliileten osztOgy{iru segitsegevel kepzodik a lefele
aramlo folyadekfllm. Ettal kb. 1-1,5 em taNolsagban van az E hutak5peny fala.
Mivel az itt hasznalt., 10- 3 _10- 4 Hgmm koruli nyomason a molekulak k5zepes sza­
bad uthossza 2-5 em, biztositva van annak a lehetc5­
sege, hogy a folyadekretegbdl kilepd rnolekulak krak­
kolodast okoz6 iitkdzesek nelkul jussanak a hut6tt
kondenzalo feluletre. A maradekot a D, a desztillatu­
mot pedig a 0 csovon at vezetjiik el.
Az egyeb molekulardesztillacios berendezesek
lenyegeben szinten a fenti elv alapjan mtikodnek,
fgy pl. az tm, vdkuum-gyorsbepdrl6P nagy folyadek­
terfogatok alaesony hdmersekleten vegrehajthatO
elparologtatasat teszik lehetdve, Nagy jelentosege
van ennek az eljarasnak pl. kolloid oldatok kimeletes
koncenbralasaban.
A molekularis dcszt.illacio altalaban esak anyagok
r
hUI6viz-!u!(OI!JO
tisztitasara, pontosabban a nem illekony komponcns­
tal valo elvalasztasara hasznalhato fel. Frakcionalasra
48.2.2.8. cibra. Autornatikus azzal a modositaesal alkalmazhat6, hogy a parolgaei
vfzdesztill6J6 sebesseget a parologtatasi hdmerseklet leszallitdsaval
nagymertekben korlatozzuk, Ennek az lesz az ered­
menye, hogy a keszuleken atfuto folya­
dek illekony komponensenek is esak
kis szazaleka jut el egy-egy alkalommal
a kondenzalo feliilctrc. A kitermelest vakoom
ugy lehet javitani, hogy a deszt.illacios
maradekot tobbszor is atvezetjiik a
berendezesen, A modszer anorganikus
preparatd v alkalmazasara pelda a H 2SS
es H 2S6 elvaJasztasa.8
A desztilldci6 automatizalasa az at­
moszferikus es a vakuumeljarasok ese­
teben aranylag egyszerii eszkozokkel
megvaMsithat6. Minden esetben a desz­
tilla16 lombikban leva folyadek folya­
matos p6tlasat kell megoldanunk.
A kemiai laborat6riumokban k5z­
ismert vizdesztillalo tulaj donkeppen at­
moszferikus nyomason mfikodd auto­
matikus berendezes (48.2.2.8. abra).
Az elparolgott vfzmennyiseget a kon­
denzalo gc5z6ktOi felmelegedett hutO­ 48.2.2.9. ubra. Hlganydeszt.illalo

7 Jantzen, E., Schmalfues.tH»: Chern. Fabr. 1, 373, 390 es 701 (1928);

8 Prasnitz,H.: Koll. Z. 86, 63 (1939).
Feher, F., Handler, M.: Z. anorg. allg, Chern. 258, 140 (1949).
 DESZTILLALAs 101

vizbdl potoljak, A kazanban a viz szintjet valtoztathato magassagu tUlfoly6 biz­

tositja.
Automatizalt vakuumdesztillalo berendezest hasznalunk pI. a higany tisztita­
a
sara (48.2.2.9. abra). Ennel az allando folyadekszintet kulsd legkori nyomas bizto­
sitja. A forralas megkezdese elOtt a rendszerbdl a levegot higanydiffuziosszivattyu­
t val Ie kell szfvni. Ennek kovetkezteben, a 76 em magas fenekcsovon at a higany a
lombikba nyomuI. Ilyen korulmenyek ki:izott a forraspont kb. 180 CO. A gozok fO
tomege a specialisan kikepzett lombik korbefuto osatomajaban, a maradek pedig a
ftiggolegesen lefele vezetO agban kondenzal, Ennek keskenyebb als6 resze ugyan­
esak kb. 76 em hosszu, es tulfolyoban vegzo­
dik. N ehany 6rai uzemeltetes utan a kiilsd el- n
szivas megszuntethetd: a tovabbiakban a !I
keszulek onmaga biztositja a vakuumot, A U
kesztilek uvegalkatreszeit a higany nagy faj­
sulya miatt kiil6nlegesen erosre kell meretez­
ni. A szabalyozott hOk6zIes aluminium blok­
kal tortenhet. Az elektromos fUtes automati­
kus kikapceolasa a higanytartalyba megfelelO
magassagban beepitett ket kontaktus segit­
segevel biztosithatO. Ha a higany szintje
ennel alaesonyabbra siillyed, az aramkor
megszakad.
Vizgozdesztillaci6val olyan folyadekok
tisztftasa celszerfi, amelyek hderzekenyek, 48.2.2.10. tibra. V{zg6zdesztillaJ6
viz ben nem o1d6dnak, goznyomasuk kiesi, de
molekulasulyuk eleg nagy (illoolajok). lIyen folyadekok vizes kevereket forralva, a
desztillatum a komponenseket az alabbi egyenlet altaI megszabott aranyban tar­
talmazza:
gl P1·M1
fh Pz·Mz'
aholgat6meget,Papareialis nyomast, M a molekulasulyt jelenti. Mivelaz elegy
forrasa akkor k6vetkezik be, amikor ket komponens paroialis nyomasanak 6sszege
eleri a kiils6 legnyomast, a kisebb tenzioju anyag lenyegesen a forraspontja alatti
homersekleten desetillalhato. EbbOl a szempontbol a vizgdzdesztillacio a vakuum­
desztillaciohoz hasonlo hatasn, bar Ienyegesen egyszerfibb eszk6z6kkel valosithato
. meg. A vfzgdzdesstillaoiot - mely a szerves preparativ munkaban nagy jelentO­
segu - a szervetlen laboratoriumi gyakorlatban ritkan alkalmazzak.
A 48.2.2.10. abran lathato berendezes lombikjaban helyezztik el a tisztftand6
anyag kevereket, es forraspontjaig melegftjtik. Ezutan a kazanbol, amely szokas
szerint vorosrezbdl kesztll, folyamatosan vizgozt vezettink at a lombikon. A goz­
fejlesztOn biztonsagi celokat szolgal a vizszintjelz6 es a tulnyomascso (Steig­
rohr). A desztillaoio a lombik es a kazan koze iktatott haromagu esappal bar­
mikor megszakithat6.
102 AZ ANYAGOK TISZTITASA

48.2.8. Szublimalas
Szublimdlassal olyan szilard anyagok tisztithat6k, amelyek tenzi6ja eleri vagy
megkozeliti a rendszerben uralkod6 nyomast, vagyis amelyek megolvadas nelktil is
gyorsan elparologt.athatok. A szublimalhato anyagok k6zismert peldaja a j6d, mely­
. nek goznyomasa olvadaspontja alatt is szamottevd,
~ tehat vakuum nelkul is gyorsan szublims.lhato. Az e
: celra szolgalo legegyszerubb berendezest fozopohar­
hOI vagy beparlooseszebdl es hideg vizzel telt lombik­
hOI allfthatjuk ossze. Az egyenletesen melegitett
edenybol a j6dg5z6k a rahelyezett lombik hUt6tt al­
jara csap6dnak ki,

48.2.3.1. abra. SbClaszublima­ 48.2.3.2. abra. Sorozatos szublirnaciora hasznalhato

lasa legnedvesseg kizarasaval tekesorozat

Ha az atmoszferikus nyomason szublimaIhat6 anyag a legnedvessegre erz'e

keny, a vizgoz tavoltartasat a 48.2.3.1. abra szerinti keszulekkel oldhatjuk meg
Kb. 200 g SbC13 tisztitasat elvegezhetjuk ugy, hogy 500 ml-es frakoionalo lombikaq
helyeiziik, melynek oldalesovet elozoleg P 20s-dal t6lt6tt szaritocsdvel kapcsoltuk
ossze, Nyakara szeles szaju gomblombikot illesztiink jol zar6 parafadug6 segftsege­
vel, es az abra szerinti helyzetben vizfurdore tessziik. A lombik felso reszere szuro­
papirt borftunk, es csepego vizzel allandoan nedvesen tarjuk. fg y az emlitett meny­
nyiseg kb. egy nap alatt szepen fejlett kristalyok alakjaban lerak6dik a hfitobt lom­
bikfalon. A maradek megdermedese utan a kristalyok gyenge kopogtatassal leva­
laszthat6k a lombik falarol, es a szedcbe razhat.ok.
Azokazanyagok,amelyeknekjelent6s tenzi6juk van, a vfzgdzdeszbillacio elve­
hez hasonloan vivogazaramban sokkalgyor­
sabban szublimalhatok, mint anelkiil. Pelda -==~.I'?

erre a halogenidek, pl. a Fe01 3 szublimalasa

Cl2 segitsegeveI.
Kozombos gazatmoszferat alkalmazunk
akkor, ha az anyagot ovni kell pl. a leveg6
oxigenjetdl. A 48.2.3.2. abran lathatO keszu­
16k elonye, hogy benne a szublimalast kozom­
bos atmoszferaban vagy ugyanilyen gaz­
aramban egymas utan tobbszor is megisme­
telhetjiik, es a legtiszta.bb frakci6t az utolso
tekeben Ie is forraszthatjuk. A tekesorozatot
csiszolat vagy tUzaI16 kitt segftsegevel koz­
vetleniil csatlakoztathatjuk a szublimalando
anyagot e16allitO keszillekhez is. Mivel a
szilard anyagok hdvezetd-kepessege (a femek
kivetelevel) altalaban rossz, a szublimalando 48.2.3.3. libra. Vakuumszublima16
anyagot mindig vekony retegben kiteritve keszillek
 SZUBLIMALAs 103

(finoman elporitott a,llapotban ~s gondosan szaritva) vetjuk ala a szublimalasnak,

hogya helyi tulmelegedeeeket elkeriiljiik.
Ha megis fennall a termikus bomlas veszelye, akkor a ezublimalas hdmersekle­
te a nyomas csokkentesevel jelentOs mertekben leszallithato.
A 48.2.3.3. abran egy egyszerlien kivitelezhetd vakuumszublimaI6 kesziiIeket
mutatunk be. '
Abban az esetben, ha a hlitott feliiletet igen kozel vissziik a szublimalandc
anyaghoz, a szilard fazisbol kilepett molekulaknak sokkal nagyobb hanyada jut el
adott homersekleten a hlitOre. Ezzel a fakent analitikai oelokra hasznalt. mikroezub­
lirruiMsi modszerrel Iehetdve valik olyan anyagok szublimalasa legkori nyomason,
amelyek hoerzekehysegiik miatt egyebkent
csak nagyvakuumban lennenek szublimal- AI-blokk
~-- ---------i
hat61i. I I
Vdkuu'mSzublimdlrisra a nehezerr illo ~nmm-----r== I I

anyagok nagy vakuumban va16 desztilia,la,- ~,~ iI \~-·~d !I

sahoz ajanlott keezulekek is alkalmazhat6k. IL ---JI
Hatranyuk, hogy a szublimabumot nehez
belOliik kiszcdni. Ha az anyagot nem lehet 48.2.3.4. abra. VakuuIDSzublimal6
kiolvasztani, a keszuleket szet kell vagni. A berendezes
48.2.3.4. abran bemutatott kesziiIek ezt a
nehezseget ktlszoboli ki. Az evakualhato osiszolatos osovet az elszublimalo anyag
felfogasare szant beleacsdvel latjuk el, ebben helyezziik el az anyagot tartalmaz6
fiolat, Ha az anyag az iiveget megtamadja, beIescs6Mnt egyik vegen zartplatina
esovet alkalmazunk, melynek nyitott fele a hideg terbe nyulik.
Ha a szublimalando anyag goznyomasat celszerfi alacsony erteken tartani,
akkor a 48.2.3.5. abra szerinti megoldas alkalmas arra, hogy a hlitott ter a szub­
lima16 feliilet kdzelebe keruljon. .
A 48.2.3.6. abra alacsony hdmersekleten vegzendo vakuumssublimalasra alkal­
mas berendezest abrazo1. 9 A keszulek fiiggoleges helyzetben mfikodtethetd. Alja
termoszta16 furddbe meriil, a belsejebe nyulo edeny pedig szensavhoval vagy mas
hUtOkeverekkel toltheto.
Szublimalassal egykristalyt is allithatunk e1610 az oldatoknal targyalt elvek
alapjan, A polikristalyos anyagot evakualt csoben he1yezziik e1. Ennek Mt'veget
egymastol csak kismertekben kulonbozd hOmersekletre ,
allitjuk be. A szabalyosan fejlett olt6kristalyt a hidegebb
oldalon, az anyag tobbi reszet pedig a melegebb oldalon
helyezziik e1. Az araml6 oldatb61 tortena egykristaly­

48.2.3 . .5. abra. Vakuumszublimalo berendezes 48.2.3.6. dbra, MelyhdMs vakuum­

szublimalo berendezes
ncveszteshez hasonl6an, az elszublimalt anyagnak a kristalygochoz val6 tovabbita­
sara kozombos gazaramot alkalmazhatunk.
8 Marberg, O. M.: J. Am. Chern. Soc. 60, 1509 (1938).
10 St-ranslci, I. N.: Osterr. Chemiker Ztg. 45, 145 (1942).

, .;.:,
104 AZ ANYAGOK TISZTfTAsA

4:8.2.4:. Kondenzaci6, kifagyasztas

Gdzkeoerekek: elvulasztMdra, illetve gazok tisztftasara eredmenyesen alkalmaz­
hat6 a reszlegesen vagy fokozatosan vegrehajtott kondenzalas, illetve ldfagyasztas.
Tisztftas celjabol vezesstik at a gazt lassu aramban un, fagyesztocsapdan,
amelynek h5mersekletet ugy valasztjuk meg, hogy azon a kivalt szennyezesnek mar
szamottevd tenzi6ja ne legyen. f gy pl, folyekony leveg6vel hut6tt csapdaban a
H 2 , He, Ne, N 2 , 02' F 2 , Ar, CH4 , co, NO kivetelevel minden anyag kifagyaszthat6,
vagyis a felsorolt gazok egymason kiviil minden egyeb szennyezestdl megtisztftha­
t6k.
Ha kulonbozo homersekletre hutott csapdasoron vezetjiik at a gazelegyet, az
egyes komponensek a kondenzalasi pontjuknak megfelelO hdmerseklenf osapdaban
fognak feldusulni. Celszeru a esapdakban a hideg feltilet novelese erdekeben, nagy
fajlagos feluletfi adszorbenseket elhelyezni.
Ket, egymashoz nagymertekben hasonl6 tenzioju szilard anyag szublimalas
utjan valo elvalasztasagyakorlatilag kivihetetlen. Ennek legf6bb oka a szilard tes­
tek rossz hdvezetd-kepessege (a femek kivetelevel), A [{itott feliileten tobbnyire he­
lyi tulhevulesek lepnek fel, as itt mindket anyag maradektalan elparclgasa k6vet­
kezik be.
Ilyen esetekben k6nnyebben celt erunk a frakcionalt kifagyasztassaI. Ezt ugy
hajtjuk vegre, hogy vakuumban, alaosony hdmersekleten elparologtatjuk a teljes
anyagmennyiseget lehetOleg ugy, hogy a komponensek parcialis nyomasa kb. 1-2
Hgmm legyen. A kepzodott g6zoket fokozatosan egyrealacsonyabbh5mersekletre
hlitott U-cso sorozaton vezetjtik at. Az egyes frakci6k a kiilOnbOz5 hOmersekletu
szed5kben gytilnek ossze.
f Az utolso szed6t a vakuumberendezes vedelme erdekeben folyekony leveg6vel
hfitjtik. Mivel a fenti esetben a kondenzalt fazis szilard, vigyazni kell arra, hogy az
U-csovet valamelyik frakci6 el ne tomje. A frakcionalt kifagyasstaa igen hosszadal­
mas, Iassu mtivelet. Igcn kis, nehany grammos mennyisegek feldolgozasara is 24-36
ora sziikseges.
Folyekony halmazallapotu anyagkeverekek komponenseinek szetvaIasztasa is
vegezhetd kifagyasztassaI. Peldakent megemIitjiik a tengervfz sotartalmanak kon­
centralasat az old6szer fO tomegenek kifagyaszbaaa, utjan, vagy a paraffinolaj paraf­
fintartalmanak kinyereset. 'I'ovabbi, nagy jelentOsegu alkalmazasi teriilete a fenti
eljarasnak a kohaszatban van. Nem otv6z6d6 femek kozos olvadekabol kifa­
gyaszthat6a magasabb olvadsspontu elem.
Oldott szennyezeeeket tartalmaz6 anyagok tisztftasara is felhasznslhato ez a
m6dszer, amennyiben az oId6szernek tekinthet6 tisztftand6 anyag fO tomeget tdszta
allapotban kifagyaszthatjuk, mikozben a szennyezes a megmarad6 folyekony fazis­
ban koncentralodik, Igy aIHthat6 e15 pl. a kristalybenzol.

48.2.5. Kiolv8sztas
Szilard halmazallapotu anyagkeverekek alkatreszei, ha olvadaspontjuk kozott·
eleg nagy ktilonbseg van, egyszertien elvalaszthatok egymastol az alacsonyabb ol­
vadaspontri resz megolvaeztasa es kicsurgatesa utjan, Tipikus pelda erre a Erash-ie­
Ie kenbanyaszati eljaras,
Ugyancsak kiolvasztassal tisztfthat6 meg a femlrtium a feluleten levegon kep­
zod6 oxidretegtol, ha a mfiveletet megfele15 keszulekben vakuumban vegezzuk.
 EXTRAKCIO 10&

.'
48.2.6. Kloldiis, extrakcio

Ennel az eljarasna.l a szilard anyagkeverek alkatreszeinek elvalasstesare az

alkalmazott oldoszerben mutatott kiilOnboza oldekonysagukat hasznaljuk feI. En­
nek egyszerf peldajat targyaltuk a 2.1. pontban (CaCOs-NaCI).
A preparatumok, illetve csapadekok kimosasa a preparatives az analitikai
kemiaban egyarant a leggyakrabban elOfordul6 mfiveletek egyike. Ha lehetdseg

.4 o
8

48.2.6.1. libra. 48.2.6.2. libra. Extrakci6 folyekony arnmoniaval

S or hlet-extraktor

szerint tokeletes elvalaszbast akarunk elerni, vagy a kioldas folyamata hosszadal­

mas, automatikusan mtikodd keszulekeket alkalmazhatunk. Ezek legismertebb tf­
pusa az un, Soxhlet-fele extraktor (48.2,6.1. abra). 8zerkezete es mfikodese lenyege­
ben azonos a 48.1.3. pontban ismertetett perforatorokevalv.A forralolombikbol el­
desztillalt folyadek a keszulek felsd reszeben leva hutObOl visszacsopogve, allandoan
friss oldoszere az atereszto fahi hiivelyben elhelyezett anyagnak. A tulfolyo szintje­
nek elerese utan az extraktumot tartalmaz6 oldat lefolyik a lombikba, ahol az oldo­
szert ujra elparologtatjuk.
EIOfordul, hogy valamely preparatum tisztltasa folyaman alacsony hdmersek­
leten cseppfolyosodo gazokkal tortena extrakci6t kell alkalmaznunk. f gy pl. alkali­
fem-amidok tisztitasahoz folyekony-ammonias extrakci6 hasznalatos.P
Cseppfoly6s gazokkal (folyekony NHs' folyekony 802' stb.) val6 extrakciohoz
a 48.2.6.2. abran vazolt kesziilek alkalmazhat6.

11 Juza, R., Easold, K., Haeberle, C.: Z. anorg, allg. Chern. 234, 75 (1937).
106 AZ ANYAGOK TISZTiTAsA

Az extrahalando anyagot az A edenyben levo B iivegszurore helyezziik. A C cso­

von at gondosan szarltott (femnritriumrol ledesztdllalt.) ammoniat vezetiink be, es a
azarazjegee hfitdkeverekkel hiitott A edenybcn kondenzaltatjuk. Miutan az ammo­
niaban oldhato komponenseket kioldottuk, a csapok megfelelO allltasaval es aD
edeny htitesevel a folyekony ammoniat az A edenyben fellepo tulnyomassal a D
edenybe nyomatjuk at. Sztikseg eseten a hutes megcserelesevel az ammonia ismet
az A edenybe deszt.illalhato at, es az extrakci6 tetezes szerint megismetelhetd.

48.3. Adszorpci6, deszorpci6, kromatografia, ioncsere

Az anyagtdsztdtae modszerei kozul ebben a esoportban azokat targyaljuk,
amelyek folyaman egyreszt nem mindig dontheto el, hogy bekdvetkezik-e a fazis­
atalakulas vagy sem (pl. gaza.dezorpcio, kapillarkondenzaeio), masreszt., amely elja­
rasokban bizonyos fokig kemiai reakci6knak is szerepe van (ioncsere).

48.3.1. Adszorpcio, deszorpelo

Az adszorpoio egyik alkalmazasi modja a laboratoriumi gyakorlatban es ipari
technologiaban egyarant gyakran hasznalt deriie«, Reazleteire vonatkozoan lasd
1.15. es 14.1.1.
Gazok biszt.itasa, illetve a gazkeverekek szetvalasztasa hatekonyabbatehetd,
ha a kondenzacios modszereket adszorpci6val kombinaljuk. Preparativ eelokra az
adszorpcio fOleg akkor alkalmazhato, ha a gazelegy egyes alkotoreszeinek adszorp­
ciokepessege - az adott adszorbensen - egymastol je1ent6s mertekben kulonbozik.
A tisztitand6 gaznaI sokkal nehezebben illo szennyezesek (csapzstrgozok, vizg6z,
CO2 stb.) pI. melyhfitctt szilikagelen vagy aktiv szenen torten6 adszorpcioval tavo­
lithatok e1. A hfites homersekleteb ugy kell megvalasztani, hogy elkeriiljiik a tiszti­
tand6 gaz kapillarkondenzaoiojat, - A m6dszert a szennyezes fo tomegenok pI.
kemiai m6dszerrel vagy kifagyasztdssal vegzett eltavolitdsa utan az utols6 nyomok
kikuszobolesere celszerfi hasznalni.
Aktivszen adszorbensek hfitesere a. folyekony Ievegot igen ajanlatos eseppfo­
ly6s nitrogennel helyettesiteni, mivel az edeny esetlcgcs eltorese kovetkezteben az
aktiv szennel kevered6 folyekony levego ro bbano kevereket alkot (oxilikvit), Ugyan­
ezen okb61 nem szabad gazcJk esetlcgcs oxigenszennyezeset (folyekony nitrogennel
hut6tt) aktiv szenen adszorbealtatni.
A deszorpci6val kombinalt adszorpcio segftsegevel gazkeverekek kevesbe illo
komponense is tiszten eldallithato, fg y pI. folyekony hidrogennel hut6tt szilikagel­
leI a noongaz heliumtart.alma ezen a hdmersekleten az adszorbensr6l nyomas csok­
kentesevel teljesen eltavollthatd, azutan pedig a hdmerseklet emelesevel a tiszta
neon deszorpcioja is vegrehajthato.P
Mikent az adszorpci6 a frakoionalt kondenzacioval hasonlithato ossze, a frak­
cionalt deszorpci6 megfeleldjenek a frakoionalt desztillaciot tekinthetjiik. A deszorp­
ci6t szuksegszertien mege16z6 adszorpcio kortilmenyeinek megfele16 megvalaszt.asu
nagymertekben fokozhatja a deszorpcioval elerhetd elvalasztas hatasossagat.
Az emlitett adszorbenseket (aktiv szen, seilikagel, Al 20a) alkalmazas e16tt va­
kuumban, 300 CO koruli hdmersekleten tobb oran at tarto kigazositasnak kell ala­

12 Edse, R" Harteck, P.: Angew. Chern. 53, 210 (1940).

 KROMATOGRA.FIA 107 ..
vetni az adszorbealo edenyben. A szilikagelt nem szabad 350 CO-naI nagyobb hd­
mersekletre heviteni, mert adszorbealo kepessege irreverzibilis modon csokken.
Az aktiv szen bizonyos anyagok (02' F 2, C12, S) minimalls mennyisegeit irrever­
zibilis rnodon megk6ti. Ezek csak magasabb (600 CO feletti) hdmersekleten, vaku­
umban tavolithatok el, es akkor CO, CO2 , CF4 , CC14 , CS2 alakjaban kapjuk vissza
azokat.
A deszorpoio hdmersekletenek beallitasakor szamolni ke11 az aktiv szen igen
rossz hdvezeto kepessegevel. A termosztat hdmersekletet a szen - ktilonosen
vakuumban - igen nehezen veszi fel, A szilikagelnek ilyen szempontbol valamivel
kedvezdbb tulajdonsagai vannak. A frakcionalt deszorpoio hatasfoka nagyvakuum­
ban igen elOny6sen novelhetd, . .
Az adszorbealt gazok deszorpciojanak megkezdese elOtt a berendezest alapo­
san evakualjuk (10- 4 Hgmm-re), Ez utan a termosstalc fiirddvel beallitjuk a leg­
k6nnyebben i116 komponens deszorpcios hdmersekletet, A deszorpci6 megindulasat
a vakuum csokkenese jelzi. Ha a rendszer nyomasa az alkalmazott szfvassebesseg
me11ett elerte az 1.10- 2-5.10- 2 Hgmm k6z6tti erteket, a hcmerseklet tovabbi
noveleset megsziintetjiik, es a frakci6 teljes leszfvat.aeat ezen a hdmersekleten
vegezziik el, Amikor a vakuum elerte az eredeti erteket, akkor befejezcdott az elsd
7 komponens deszorpei6ja, es a homerseklet emelesevel a fenti medon elkezdhetjiik
a kovetkezd reszlet leszfvatasat,
Az alkalmazott adszorbens mennyisege elsdsorban az adszorbealando anyagok
mennyisegetol fiigg. 3 -50 ml normal gazkeverek deszorpci6s szetvaIasztasara al­
talaban a szokaaos adszorbenseknek 1 grammja sziikseges.
A .modszer fol~g gazanalitikai szempontbol jelentos, de a preparativ kemiaban
is alkalmazzak gazelegyek szetvalasztaeara, pl. az orto- es parahidrogen, vagy H 2
es D 2 elvalasztasara. 13 .
A frakcionalt deszorpoio vegrehajthato vakuum es melegites helyett gyakor­
latilag nem adszorbealodo, indifferens gazaram segitsegevel is. Ezt az elvet alkal­
mazza a gazkromatografiae eljaras, .

48.3.2. Gazkromatografia, ioncserelo kromatografla

Kromatogrdfidnak nevezziik azokat az elvalasztasi m6dszereket, amelyekben
mozg6 gaz- vagy folyadekfazis nagy feliiletU a116 fazissal erintkezve, tobbe-kevesbe
egyensUlyra vezetO folyamatok (adszorpci6, deszorpcio, megoszlas, kioldas, diffu­
zi6, ioncsere stb.) eredmenyekeppen az elegyfazisban levd anyagok elkiil6niilhetnek
egymastol. A mozg6 fazis lehet legnemfi (gazkromatogrMia) vagy cseppfolyos
(adszorpci6s, megoszlasi vagy ioncsereld kromatogrMia).
Az a116 fazis t6bbnyire szilard, vagy szilard fazison megk6t6tt folyadekreteg.
Az elvalasztast eredmenyezo folyamatok a fazisok erintkezesi feluleten mennek
vegbe.' azert celszerti a116 faziskent nagy fajlagos feluletfi szilard anyagot alkal­
mazm.
Specialis metodikaja miatt a t6bbi eljarasoktol elkii16nithet6 a gdzkromatogrdfia.
Agazkromatografia egyre nagyobb szerepet kap a preparativ, kiil6n6sen a mikro­
preparativ laborat6riumi munkaban. Ez a gazkromatografia nagy szelektdvitesaval
magyarazhato, amely egyedulallo Iehetdsegeket biztosit a legnehezebb szetvalasz­

13 Edse, R., Harteck, P.: Angew. Chern. 53, 210 (1940).

.. 108 AZ ANYAGOK TISZTiTAsA

tasi feladatok megoldasara is, mint pl. azeotropkepzd vagy hOerzekeny anyagok
szetvalasztasa, vagy spektroszk6piai tisztesagu anyagok eldallitasa,
A preparativ gazkromatografiai eljarasokban a ezokaeos analitikai gazkroma­
tografiai m6dszerekhez viszonyitva nagyobb feldolgozand6 anyagmennyisegeknek
megfelelOen novelni kell az oszlopok atmerojet. E teren problemat jelent az a
korulmeny, hogy az oszlopok hataaossaga az atmero novelesevel aItalaban romlik.
Ez a hatrany nagyreszt kikiiezobolhetd szfik szemcsefrakcioju toltetek es belsd gaz­
tereldlapokalkalmazasaval. Ily m6don 10 cm 0 -ig terjedd oszlopokkal 200-500 g
anyag betaplalasa eseten igen hatasos szetvalasztae erhetd eI. A kapacitas novelese­
nek masik m6dja t6bb kisebb atmerojii oszlop parhuzamos bekotese.
. A preparativ gazkromatografia vonalan jelentds fejlddest hozott az automa­
tikus mintaadagolas es frakcioszedes megoldasa, aminek segitsegevel a tulajdon­
keppen szakaszos miivelet iametlesevel napi nehany .kilogramm tiszta anyag is
eloallithat6. 14
A gazkrornatografias oszlopok toltetekent altalaban diatomafold alapu hordo­
z6kat alkalmaznak, melyeket specialis eldkeszfteesel viszonylag hornogen feltlletfive
alakitanak. A hordoz6k feliiletet kiilonbozd utokezelessel, pl. savas vagy luges
mosassal, a feliilet szilanizalasaval, hdkezelessel stb. modositjak. Erosen polaros
anyagok szetvalasztasa eseten az adszorpci6s hatae kikuszobolesere 0,1-0,2 %
magas forraspontu polaros anyaggal, un. korr6zi6s inhibitorokkal is boritjak a felii­
letet. Speeialis esetekben toltetkent iiveg-, teflon- vagy termolibtegla-port hasznal­
nak.
A toltet nedvesitesere alkalmazott folyadekok valaszteka igen nagy. 150-200
CO-ig altalaban kiilonbozd polaritasu poliglikolok es polieszterek hasznalatosak.
Magasabb homersekleten (400 CO-ig) Apiezon-zsirok, szilikonpolimerek es aszfalte­
nek alkalmasak, 400 CO feletti tartornanyban szervetlen s6-eutektikumok a nedve­
sitO folyadekok.
A gyakrabban alkalmazott detektalasi m6dszerek mellett, amilyenek pl. a hd­
vezetokepesseg-meres, ionizacios detektalas, az ut6bbi idoben szamos speoifikus
detektortipust is hasznalnak (elektronbefogasi, langemisezios, fotoionizaeios detek­
tor, tomegspektrometer, infravoros spektrometer, st b.).
A gazkromatogrdfia elsasorban szerves anyagok analfzisere es szetvalasztasara
hasznalatos, Ujabban azonban a femorganikus, valamint szervetlen vegyiiletek, pI.
illekony halogenidek, magasabb homereekleten pedig fem-halogenidek es -karbo­
natok elemzesere es szetvalasztasara is alkalmazzak.
A kromatografia kulonbozd valtozatai k6ziil a szervetlen preparativ kemiaban
legnagyobb jelentosege az ioncserelo oszlopkromatografianak van. Alkalmazasat
idegen ionoktol mentes viz eloallitasara mar a 14.3.-ban targyaltuk. Ezenkiviil
egymashoz igen hasonlo kemiai viselkedesfi anyagok elvalaeztasara is j61 alkalmaz­
hato m6dszer. A ritkafoldfemek 5,0-5,5 Pwju, 0,8 %-os ammonium-citrat-puffer
segitsegevel kulon-kulon leoldhat6k az adszorbensrol. Adszorpoiokepeesegtik ilyen
korulmenyek k6z6tt a lantantol a lutecium fele haladva a rendszam novekedesevel
folyamatosan esokken." Irodalmi adatok szerint-" az eljaras tiszta cirk6nium elo­
allitasara, illetve Zr - Hf elvalaaztasara is alkalmas.
14 Dest, Y. D. N.: Gas Chromatography. Universities Press, Belfast, 1958. 288. old.
15 Spedding, F. H. es munkataraai : J. Am. Chern. Soc. 70,1671 (1948); 75, 2529 (1953).
16 Ayres, J. A.: J. Am. Chern. Soc. 69, 2879 (1947);
Lister, B. A. J.: J. Chern. Soc. [London] 3123 (1951).
 IONCSERELOK 109

Az ioncsereloket ket csoportba oszthatjuk : szervetlen ioncserelokre es gyantakra,

A szervetlen ioncserelokhoz az aluminium-szilikatok es kiilonbozd oxid alapu
ioncsereldk sorolhat6k. Az aluminium-szilikatok az els6 szintetikus uton el6allitott
ioncsereldk, melyek aluminium-szulfat- es natrium-szilike.t-oldatok elegyltesevel
keszithetdk. A kapott kemeny gelt elporitjuk, mossuk, majd kiszarftjuk, A gelben
lev6 natriumionok kicserelhetok kaloium-, ammonium- vagy egyeb ionokra. Az
aluminium-szilikatok ioncsere-kapacitasa szamottevo, azonban hatranyos tulaj­
donsaguk, hogy savak es lugok hatasara egyarant. bomlanak, ami jelent6s mertek­
ben korlatozza alkalmazhatosagukat. Az oxid alapu ioncsereldk, pl. a Zr0 2 , Th0 2 ,
Ti0 2 es Sn0 2 az oldatok pwjat61 fiigg6en kation- es egyuttal anioncserelo tulajdon­
saguak lehetnek. A Qirk6nium-dioxid er6sen luges kozegben kationcsereld, viszont
pw2-nel anioncserelckent mfikodik (kapacitasa 1 milliekvivalens ionjg ioncserelo).
Kulonosen j6 kationosereld tulajdonsaguak a negyertekfi femek foszfatjai,
molibdatjai es vanadatjai, A cirkonium-foszfat pl. dihidrogen-foszfat funkcionalis
csoportokat tartalmaz6 linearis polimernek tekinthet6: [-Zr(H2P04)2-0-]n, es
12-es PH-nal 13 milliekvivalensjg elmeleti kapacitasa van. Az oxid alapu ion­
r
j
osereldk finom por vagy kulonbozd meretfi granulalt gel alakjaban keezithetok.
Preparativ celokra az ut6bbiak hasznalatosak, mig a por alaku ioncsereldk analibikai
oelokat szolgalnak,
A szervetlen ioncsereldk a homerseklet-valtozassal szemben a gyantaknaJ
kevesbe erzekenyek, es szervetlen ionokra nagyobb szelektivitesuak..
Az ioncserelo gyantakat lenyegesen szelesebb k6rben alkalmazzak, mint a
szervetlen ioncsereldket. Ezek altalaban sztirol es divinil-benzol kopolimerizacioja
reven eloallitott mfigyantak, amelyek funkeionalis csoportokat - pI. er6sen
savanyu jellegfi S03R- vagy gyengen savas COaH-, esetleg bazikus nitrogentarbal­
mu csoportot - is tartalmaznak. E sa vanyu vagy bazikus funkoionalis csoporto­
kat tartalmaz6 gyantak vizes oldatokban reverzibilis ioncsere-reakci6ba lepnek :
+ Na+ ." (R~S03)Na + H+,
(R~S03)H

(R~NR3)OH + CI- ." (R~NR3)CI + OH-.

Az ioncserelo gyantak specifikus fajtaja a hidrokinon, fenol es formaldehid

kondenzaciojabol eloalltthato redoxitulajdonsagu gyanta, amely egyen16 szamu
kinon- es hidrokinoncsoportot tartalmaz, igy redoxipotencialja k6zelit6leg azonos
a kinon-hidrokinon-oidatokevai. Amennyiben e gyantabol keszult oszlopon
nagyobb redoxipotenciahi vizes elektrolitoldatot csurgatunk at, redukci6 kovet­
kezik be: pl. a Fe3+-oldat Fe 2+ -oldat.ta redukalodik, Az ilyen tlpusu un. elektron­
cserel6k kiilonosen analitikai szempontbol jelentOsek.
, A kereskedelmi forgalomban lev6 ioncserelo mfigyantak szemcsemerete duz­
I
i
zasztott allapotban 20,u-t61 2 mm 0 -ig terjed. Rendszerint megfele16 csomoszamu
szitak kozctti frakci6 kaphat6, tehat kozelitdleg homodiszperz gyanta. Minel kisebb
a szemcsemeret, annal rovidebb id6 szukseges a kornyezo oldattal val6 egyensuly
beallasahoz, vagyis annal kisebb az "elmeleti tanyerszam"-nak megfele16 oszlop
magassaga, A diszperzitaefok novelese azonban nagymertekben emeli az oszlop
ararnlasi ellenallasat, es ezert preparativ celokra altalaban 0,25-0,40 mm-es
szemcseatmerojti ioncserelo gyanta hasznalatos. A kereskedelmi forgalomban lev6
gyantak kapacitasa 10-100 milliekvivalena/g gyanta, a gyakorlatban azonban az
ioncsereld oszlopokban csak e kapaoitas nehany szazalekat hasznaljuk ki,
llO AZ ANYAGOK TISZTfTAsA

A preparativ munkara alkalmas ioncsereld oszlop eloallita,sa igen egyszeru.

A kiserleti berendezes egy ateresztd csappal es 'beepitett G 1-es iivegszurdvel el­
latott - szukseg szerint 6-20 mm 0 -ju es 60-200 em hosszu - tivegcso (48.3.2.l.
abra). Szukscg eseten iivegszur6 helyett Witt-lemez es iiveggyapot is alkalmazhat6.
Az ioncseteld megfelelO csomoszarnu Bzitak kozotti frakciojat. hasznaljuk. Az
oszlopot felig vizzel toltjuk, majd a gyantat fokozatosan adagoljuk, es nehany
oran at duzzadni hagyjuk. Kationcserelo gyanta eseteben az oszlopot 5 n sosavval
(kb 10 pereig) alaposan atmoasuk, hogy az esetleg benne leva kationokat hidrogen­
ionra osereljiik ki. Ezt kovetden az· oszlopot desztillalt vizzel
kloridmenteesegig-rnossuk. Az ionoserere kerii15 oldatot 6vatosan
retegezziik az oszlopra. Amennyiben egy szabad say preparativ
e16allitasara t6reksziink, elegend5, hogyha 10-15 perces allas
100 utan az oldatot desstillalt vizzel kimossuk az oszlopbol.
m/ Az oszlop ioncsereld kapacitasanak meghatdrozasahoe a
megfelelOen elokeszftett oszlopba 5 g NaCl-ot tartalmaz6 50 ml
oldatot retegeziink, es az ioncsereld oszlopon athaladt oldat sav­
tartalmat (anioncsereld gyanta eseteben lugtartalmat) megtitral­
juk.
Amennyiben tobbfele kation elvalaaztdsaf kivanjuk elerni,
ugy az oszlop elualasat (kimosaeat) hig savval vagy meg inkabb
olyan speoifikus oldatokkal vegezziik, amelyek egyes kationok­
kal komplexeket kepeznek. Speoifikus elvalasztasok eseten ter­
meszetesen a megfele15 }rodalmi adatokra cclszerfi tamaszkodni,

48.3.3. Molekuliiris szfirok

A molekularis szur6k a szilikat alapu adszorbensek specialis

csoportjat alkotjak, es t.ulajdonsagaikat illetoen Ienyegesen kii­
lonboznek az egyeb adszorbensektOl. A molekularis szfirok ter­
48.3.2.1. cibra. meszetes es mesterseges zeolitok, azaz nagy mennyisegfi zeolitos
Ionoeerelo osz­ vizet tartalmaz6 alkali- es alkalifoldfem-aluminium-hidro-szili­
lop preparativ katok, amelyek h5kezeles hatasara kristalyvazuk megtartasa
eelokra
mellett viztartalmukat elvesztik. Az eltavozo zeolitos viz helyen
molekularis nagysagrendfi, egyenletes eloszlasu es azonos me­
retf p6rusok rendszere marad vissza, amelyek terfogata bizonyos esetekben a kris­
taly terfogatanak 50 %-at is elerheti. A porusmereteket a kristalyszerkezet es a
zeolitos viz eltavozasanak merteke hatarczza meg. A hokezelessel aktivalt, zeolit­
kristaly a porus meretenel kisebb atmer5ju molekulakat kepes adszorbealni, Innen
ered a molekularis szur6 elnevezes is.
A termeszetes zeolitok inhomogenitasa es lelOhelyeinek ritkasaga ezuksegesse
tette szintetikus zeolitok.eldallttasat. E kivalo tulajdonsagu mclekularis szfirdknok
negy f5 tfpusat gyartjak: 4 A, 5 A, 10 X es 13 X. Az elnevezesben szereplc szamok
a p6rusok "ablakai"-nak kozelit5 meretet adjak meg (A.-ben), az. A es a X betfik
pedig amegfele16kristalytipust jelolik. A molekularis szfirdk szabalyos kristaly­
rendszeru zeolitok. A 4 A tipusu zeolitkristaly osszeteteMt az alabbi keplet fejezi ki:
 111
r
A racsallando: 12,32 A, tercsoporb: O~Pm3m. A kristalyt AI0 4 - es Si0 4 - tetra­
ederekbol all6 terhalo alkotja, amelyben a tetraedereket oxigenhidak kotik ossze,"
Az AI02"-ionok tolteset elemi cellankent 12 Na + -ion kompenzalja. Ut6bbiak
konnyen kicserelhetdk egyeb egy- vagy ketertekfi kationra. Az elemi cella (110) sfk­
ban keszitett metszetet a 48.3.3.1. abra vazolja. Az aluminium-szilikat-vaz 8 db
oxigenion altal alkotott gyurubOl all, amelyek 4,2 A nagysagu "ablak"-hl ren­
I
i delkezo porust zarnak korul. Az elemi cella kozeppontjaban leva nagy porushoz a
kocka lapjai iranyaban tovabbi 6 '
azonos meretfi porus csatlakozik. nOf/!!pOrus ob/oJo
Az elemi cellat magaban foglal6 ~ ,
kock.a csucsai iranyaban tovabbi 8 ~nOfl!I porus
kis porus foglal helyet, amelyek at­ 4.2 .
meroje 2,6 A.
Az X tipusu zeolit szinten:
~----0 --- - -
.
----~cR
: 20
0
0: .' I~+ ~i ~is
szabalyos kristalyszerkezetU es a
termeszetes faujasitehoz hasonl6.
A molekularis szuroknek kris­
o:n
: '--fa
i%k.' ,
:
porusQO/QI:Q
ts ptrllS
talyszerkezetiikbOl kifoly6lag az
alabbi adszorpcios tulajdonsagaik
l----D--·--G----
,..e'
:
o!:! '
0"
vannak: 0 ~ ~ .
A zeolitvaz p6rusai szigonian 0 () 0
azonos meretfiek, ugyazinten a ~ ,
p6rusok ablakai is. Ezert osupan 0 OiJ 0 o
azok a molekulak adszorbealodnak,
amelyek be tudnak hatolni e p6ru­
abra. A 4 A ttpusu zeolit kristalyszer­
sokba, tehat az egyes zeolittipu­ 48.3.3.1.
kezeti rnetszete az (110) sfkban (a szaggatott
sokra [ellemzf kritikus meretnel vonal egy elemi oellat hatarol, a nagyobb korok
kisebbek. Egy adott molekularis oxigen-, a kisebbek natriumionokat jolkepeznek).
szuro-adszorbatum anyagpar eseten ~eretezes A-ben
az adszorpci6 bekovetkezese tehat
mindenekeldtt az "ablak" es az adszorbatum meretetdl fiigg.
Az adszorbatum e kritikus merete gomb alaku molekulak eseten azok atmero­
jevel azonos, lancmolekulak eseteben viszont azok hosszanti tengelyere mercleges
legnagyobb keresztmetszet atmerojevel egyenlO. f gy valamennyi normal-szenhidro­
gen kritikus merete azonosnak tekinthetO, ezert ezek a n-tetradekanig bezarolag
behatolnak az 5A tfpusu zeolit porusaiba (48.3.3.1. tablazat). Tekintettel arra,
hogy novekedo szenatomszammal a diffuzio sebessege szamottevoen csokken, a
nagyobb szenatomszamu normal-szenhidrogenek eseten az adszorpci6 hosszu idot
igenyel, A 48.3.3.1. tablazat. novekvd "ablak"-meret sorrendjeben tiinteti fel a
kulonbozo molekularis szfirdtipusok alkalmazasanak lehetdsegeit!".
Tekintettel arra, hogy a zeolitvaz p6rusaj molekularis meretfiek (4-20 A),
azok fajlagos felulete - kovetkezeskeppen adszorpci6s kapacitasuk is - rendkiviil
nagy. Az adszorpci6s kapacitas - a szilikatvaz erdsen polaros jellege miatt - fiigg
a cserelhetd kation minosegetOl (meret, toltes, polarizalo era), valamint az adszor­
batum polaritdsatol es 'polarizalhatosegatol is. 19y a polaros vagy konnyen polari­
zalhato adszorbat.umok adszorpci6s kapaeitasa novekszik, A zeolit dehidratacio-
J
17 Barrer, R. M.: Brit. Chern. Engineering, May, 1959.
 112 AZ ANYAGOK TISZTfTASA

48.3.3.1. tdbldzat
A molekularls szfirok osztalyozasa, valamint az azokkal adszorbealhate
Iontosabb anyagok

MOlekUlaszuro-/ Adszorbatum
-tlpus
I

4A He, Ne, Ar, CO, H 2, 02' N 2 , NH a, H 20, Kr, Xe, CH 4, C2Hs,

CHaOH, CH aNH 2, CHaCI, CHaBr, CO 2, C 2H2, C8 2
5A o.n; n-C 4HIO' n-C 7H IS' C2HsCI, C2HsBr, C 2HsOH,
C 2HsNH2, CH 2CI2, CH 2Br2, CHF2CI, CHF a, (CHa)2NH,
on.r, B 2Hs' CF4, C2Fs, CF20l2, CFaCl, CHFCI 2
lOX 8F s, i-C 4H l o, i-C sH I2, CsHIs, CHCla, CHBra, CHIa,
(CHahCHOH,.(QHa)2CHCl, n-CaF s, n-C4FIO' n-C 7F IS' BSH g,
(CH a)3 N, (C2Hs)3N, C(CH 3)4, C(CH 3)3CI, C(CH8)~Br,
C(CH 3)30H, CCI4, CBr 4, C2F2CI4, c.n; CsHsCH a,
CSH4(CH:ih, ciklohexan, tiofen, furan, piridin, dioxan,
B 4H w naftalin, kinolin, 6-decil-l,2,3,4-tetrahidro-nafta­
. lin, 2-butil-l-hexil-indan, CSFllCF 3
13X 1,3,5-trietil-benzol
Nem adszorbealja a (n-C4FglaN-t vagy annal nagyobb mo­
lekulakat
I

48.3.3.2. tdblazat
Egy csereloiont tartalmazo A es X tlpusu zeolitok adszorpci6s kapacitasa l s

I
I Egyensulyl adszorpci6s kapacitas
silly %
I

Homerseklet Egyenslllyi
Adszorbatum nyornas .\. X
co I
Hgrnm ttpusu zeolit

/
Na I Ca I
I
Na I Ca

H 2O 25 0,02 12,5 13,7 - 22,9

0,10 21,0 20,3 - -
4,5 25,3 27,3 29,3 33,3
CO 2 25 1,6 5,9 5,9 ~
-
80,0 15,0 19,5 - -
730,0 18,9 24,4 - -
CO 25 - - - 2,5

H~
°
25
750
0,5
-
8,5
7,0
12,5
-
-
5,1
-
11,0 26,4 21,0 - -
n-Hexan 25 20,0 - - 19,2 ~

80 2 szoba­ 700,0 26,8 26,8 - -

Metanol szoba­ 90,0 15,9 18,8 \
- .­
, n-Butan szoba­ 700,0 0,019 11,55 ~
-
i-Butan szoba­ 400,0 0,6 0,5 ' - -
18 T6th K. : Magy. Kern. Lapja 16, 440 (1961).
 TISZTASAGVIZSGALAT 113

janak merteke, vagy az elOzetesen adszorbealt anyagok minosege es mennyisege is

jelentOs mertekben befolyasolja annak kapaoitasat.
A molekularis szur6k adszorpci6s kapacitaea az adszorbatum osekely parcialis
nyomasa eseten is igen nagy, kulonosen polaros jellegii adszorbatumok eseteben
(pl. vizgoz, szen-dioxid stb). A 48.3.3.2. tablazat ismerteti az A es az X tlpusu
zeolitok adszorpci6s kapacitaeat az egyensUlyi nyomas fiiggvenyeben nehany fon­
tosabb adszorbatumra vonatkoz6an.
A molekularis szurok adszorpci6s kapacitasa magasabb hdmersekleten is
szamobtevd. Mig az ismert legjobb adszorbensek 100 Co korul mar minimalis
kapacitasuak (pI. a ezilikagel, az aluminium-oxid), a molekularis szurok viszont
meleg gazelegyek szetvalasztasara vagy meleg ,gazok szaritasara is alkalmasak
(lltsd 49.3.).
A molekularis szurok felhasznalasi tertilete az ut6bbi iddben rohamosan novek­
szik. Igen finom (1-5,u reazecskemeretfi) kristalypor alakj aban vagy keyes kotO­
anyaggal nehany millimeter atmerojU ezemcsekke alakitva hozzak forgalomba.
Elegyek szetvalasztasara - laborat6riumi meretekben - sztatikus m6dszer
is alkalmazhat6, amelynek lenyege, hogy az elozaleg vakuumban vagy gazeramban
kihevitett molekularis szura nyugalmi allapotban erintkezik a szetvalasztand6
eleggyeI. Sokkal oelra vezetOb b - foleg nagyobb mennyisegek eseten - a dinamikus
m6dszer, amikor is a gaz- vagy folyadekelegyet a molekularis szurovel toltott
oszlopon vezetjtik at. .
Gyakorlatban a molekularis szurok kapacitaeat maximalisan 50 %-osan hasz­
naljuk ki. A szura regeneralasa evakualassal es melegltessel vegezhetd el. A regene­
raIas folyaman a molekularis szurot lehetOleg kevesse adszorbealodo gazzal torteno
obHtes kozben hfitjiik le. Tobb parhuzamosan mfikodtethetd adszorbenssel a folya­
mates uzemeltetes is egyazerfien megoldhat6.
A molekularis szurok koze sorolhat6k az elOzoekben targyalt zeolitokon kivul
egyeb terhalos szerkezetU anyagok is, pl. a kemenyitd es mas poliszacharidcik,
melyek azonban gyakorlati szempontb61 kisebb [elentosegfiek.

48.4. TisztasagvizsgaIat
A tisztitasi eljarasok eredmenyessegerdl a preparativ munka vegen az anyag
olvadaspontja, forraspcntja, illetve tenziojanak merese alapjan tajekoz6dhatunk.
Ezek az adatok a szokasos analitikai vissgalatok eredmenyeitdl elterden, a szennye­
zes mindsegere valo tekintet nelkul esupan annak tavolletere vagy hozzavet61eges
mennyisegere utalnak.
Raoult torvenye ertelmeben a tiszta anyag goznyomasa mas anyaggal val6
szennyezddes kovetkezteben az idegen anyag moltortjevel aranyos mertekben
oeokken ; az oldatok fagyaspontcsokkeneee es forraspont-emelkedese szinten a m61­
tort fuggvenye.
Igy az anyagok mert fizikai alland6inak az irodalomban talalhato erteketal
val6 elteres a szennyezettseg fokmerdje, Az olvadaspont- es forraspont-meghata­
rozasok kivitelet lasd 2.3. ea 2.8. A tenziomeresek ktilonbOzo m6djait a fizikai­
kemiai praktikumok targyaljak.

8 Alt. es szervetlen kemtai prakt, - 4284/II.

I
 -.

114 AZ ANYAGOK TISZTiTAsA

Irodalom
Weissberger, A. : Technique of Organic Chemistry. Vol. III. es IV. Interscience Publishers,
New York-London, 1950.
Weissberger, A.: Technique of Organic Chemistry. Vol. V. Interscience Publishers, New
York-London, 1951.
Erdey.Gruz T., Proszt J.: Fizikai-kemiai praktikum. I -II. k6tet IX. kiadas. Tank5nyv­
kiad6, Budapest, 1965.
Lux, H.: Anorganisch-chemische Experimentierkunst. Johann Ambrosius Barth Verlag,
Leipzig, 1954.
Kufferath, A.: Filtration und Filter. Bodenbender, Berlin, 1952.
Lederer, E. es M.: Chromatography. Elsevier P. C., Amsterdam-London-New York­
Princeton, 1957.
Prausnitz; P. H., ReitstOtter, J.: Elektrophorese, Elektroosmose, Elektrodialyse in
FHissigkeiten. Dresden, 1931.
VdmosE.: Kromatografia. Mtiszaki Konyvkiado, Budapest, 1959.
Grubitsch, H.: Anorganisch-priiparative Chemie. Springer, Wien, 1950..
Kroll, E.: Handbuch der Laboratoriumsdestillation. VEB Deutscher Verlag d. Wiss.,
Berlin, 1958.
Mikes J.: Ioncserelo mugyantak es alkalmazasi technologiajuk. Miiszaki K5nyvkiad6,
Budapest, 1958.
Nyul Gy.: Leparlas. Mfiszaki K5nyvkiad6, Budapest, 1955.
Brenner,N., Callen, J., Weis, M.: Gas Chromatography. Academic Press Inc., New
York-London, 1962.
Heftmann, E.: Chromatography. Reinold Publ. Corp, New York, 1963.
lJMyro6,R. 8.: I1cCJIejlOBaHHe caoricraa HOHoo6MeHHblx MaTepHaJIOB. 113jlaTeJIbCTBO Hayxa,
MOCI{Ba, 1964.
 1 49. Gazok
'8,
r
w
~.

g,

in
Fejlett vegyiparral rendelkezo orszagokban igen sokfele gaz kesziil nagyipari
meretben, es ezek Iegtobbje nyomasallo acelpalackba toltve a kereskedelmi for­
galomban is kaphato, A gazpalack hasznalatat. illetden lasd 1.19. Ha a palackozott
" gaz tisztasagi foka nem megfeleld, esetleg a gaz speeialis, nehezen eltdvolithatc
szennyezest tartalmaz, vagy csak igen kis mennyisegfi gazra van szukseg, akkor
r ezeket laborat6riumban alHtjak elo. A gyakran hasznalatos, tovabba a ritkabban
szukseges, keszen nem kaphat6 gazok eloallitasat is a reszletes reszben targyaljuk.

f Itt csak az eloallftas technikai megvalositasanak alta.lanoa tudnival6it foglaljuk

roviden ossze.

49.1. Gazfejlesztes

A gazfejlcsztcs leggyakoribb es legismertebb m6dja a szilard anyagb6l folyadek­

kal torteno eloallitas (pI. CO2 fejlesztese CaCO a-b61 HCI-val).
Ennek a feladatnak a technikai megoldaea igen egyszerii. A gazfejleszM
kesziilek frakcionalo lombikb61 es csapos toloserbol is osszeallithat6(lasd 1.19).
Az igy el6allitott gaz azonban levegdvel szennyezett, meg akkor is,
ha a lombik legteret mar atoblitettiik a fejlddd gazzal, Nagyobb
tisztasag! igenyek eseten a gazfejlesztesre felhasznalt folyadek (tobb­
nyire vizes oldat.) Icvcgdte.rtalmat is ki kell fizni. Erre a celra leg­
_,-J...........
~

alkalmasabb maga az elOallitott gaz. A megfeleld keszulek (49.1.1.

abra) mukodese a kovetkezo. El6szor a csepegtetd tolcsert levessziik
a gazfejleszto Iombikrol, es vizlegszivattyu eegftsegevel teleszivat­
juk a fejlesztesre felhasznalando folyadekkal, majd a 2 es 4 csap
megnyitasa utan az L-ea at leengedett folyadekkal mcginditjuk a
gazfejlesztest. A kezdetben levegdvel kevert gaz atbuborekol a cse­
pegteM tolcserben levo, oldott levegot tartalmaz6 folyadekon. Egy
ido nnilva a fejlOdo gaz egyre inkabb legmentesse valik, es kiiizi 49.1.1. &bra.
az egyeb oldott gazokat. Miutan mar a fejlesztObe juto folyadek GazfejleszM
sem tartalmaz oldott levegdt, a 4 esapot elzarhatjuk, es a 3 csap keszvIek
megnyitasaval megkezdhetjiik a tiszta gaz elvezeteset.
Szilard anyag es folyadek kolcsonhat.asa alapjan muk6d6 automatikus gaz­
fejleszt6ket (Kipp, Deville stb.) az 1.19.-ben ismertettiink.
Bizonyos esetekbcn a szilard fazisra csepegd folyadek igen heves reakci6t,
veszelyes helyi tulmelegedest okozhat, vagy nagy terfogatu isz~p es hab kepz6­
desevel jar, esetleg a koltseges szilard komponensnek rossz a kihaaznalhatosaga.
8*
116 OAZOK

Mindezek a. hatninyok megsztintethetOk ugy, hogy a szilard anyagok porm ada­

goljuk a gazfejlesztO lombikjaban leva folyadekhoz. Ez eleg korulmenyea mfivelet.
A szakaszos adagolas megoldhat6 ferde helyzetfi csiszolatba illesztett retorta elfor­
gatasaval (49.1.2. abra). A folyamatos adagolast biztositja a 49.1.3. abran vazolt
automatikus berendezes. A specialis kikepzesfi kozle­
kedd edeny keskenyebb szan1.ba csepego higany lassan
emeli a rajta usz6 szilard anyag finom porat, amely a
higany kifolyasanak sebessegetOl ftiggoen a tulfolyo­
szertien miikod5 fiiggoleges csovon at a folyekony

49.1.2. abra. GazfejleBzt6 keszulek 49.1.3. abra. Automat.ikus

adagol6

reakci6komponensbe hulJik bele. Ily m6don megoldhatO folyadekfelesleget igenyld

reakci6k egyenletes es biztonsagos vezetese, valamint elkertilhetO a kepz6do gaz
termikus bomlasa esetlegesen tulhevuld feltileteken.
A fo1YalJekok kolc8onhatasa is gyakrabban alkalmazott gazfejleszM eljaras.
llyen pI. az 802 fejlesztese NaH80 3-oldat es kensav segitsegeveI. Ez a feladat is

b) c)
49.1.4. libra. GazfejleBzt6 kesztilekek

megoldhatOlombikkal es csepegtetO tolcserrel. A keszulek idonkenti osszerazasaval

gondoskodni kell az oldatok lilland6 kevereserdl, nehogy retegezddes kovetkezteben
hirtelen nagy mennyisegek reagdlhassanak es esetleg ro bbanas kovetkezzek be.
'.
Ajanlatos a kisebb fajsulyu. folyadeknak a levezetese a lombik aljara a 49.1A/a

I',:"'
abra szerinti megoldasban. Ha az eloalHtott gaznak a csepegtetO toloser hosszanal
nagyobb folyadekoszlop-nyomaanak megfelelO ellenallast kelllektizdenie, a vezete­

~ '0
e
j
,.~
of
GAZFEJLESZTES 117
I
ket bekobjuk a zart adagol6 WIeser gazterebe (49.1.4/b abra). A 49.1.4/c abran be­
mutatott keszulek akkor tesz j6 szolgalatot, ha a reakei6elegy habzik.
A 49.1.5. abran vazolt keszulek elOnye, hogy folyamatosan mnkodtethetd,
Folyadekok kolcsonhatasa alapjan miikodo automatikus gazfejlesztO keszdleket
mutat be a 49.1.6. abra.
Szilard komponensek keverekenek reakei6ja utjan is elOalHthat6 gaz pl. a CH 4 : '

CH3COONa + Ba(OH)z = CH 4 + BaC03 + NaOH.

Az ilyen termeszetfi miiveleteket oelszerfi retortaban vagy vizszintes helyzetfi,

egyik vegen zart es kb. a keresztmetszet feleig toltottiivegesoben vegrehajtani.
A szukseges hdmersekletet megfeleloen szaba­
lyozhat6 csdkemencevel vagy termosztalo fur­
ddvel biztositjuk. A gazaram ilyenkor mindig
jelentOs mennyisegfi port visz magaval, amely­
nek eltavolite.sat, a tisztftassal foglalkoz6 feje­
r
!
zetben (49.2) targyaljuk.
A szilard anyag termikus disszocidci6ja ut­
jan val6 gazfejlesztesre pelda az igen tiszta CIa
eloalHtasa PtC1 4 , AuCl 3,illetve AuCI·b6l. A fel­
adat teehnikai megoldasa az elOzovel teljesen
azonos.
Szilard anyag es gaz kolcsonhatasara pelda a

HgO + 2 Clz = ClzO + HgCl z.

reakei6. Az eloallitas modja hasonl6 az elozo

, kettOhOz. A vfzszintesen fekvd, felig t6lt6tt
, csoben a szilard anyag felett vezetjiik el a gazt 49.1 ..5. abra, 49.1.6. dbra.
meghatarozott homersekleten, Folyarnatos Automatikua
Ket gaz kolcsonhatasaval is eldallithato egy gazfejleszbf gazfejleBzM
harmadik gaz, PI. a SOzClz elOallitasa:

Az elsd reszfeladaf rendszerint rnegfeleld aranyu gazkeverek keszitese. Erre vonat-,

koz6an lasd a gazok aramlasanak szabalyozasa.val foglalkoz6 reszt, A tovabbiakban
leginkabb katalizatorral t6lt6tt oszlopon vezetik at a gazelegyet, melynek megfelelO
htitesevel a kepzddeshd elvezethetd, A termeket hutott szeddben kondenzaltatjuk.
I Oldott gazt tartalmaz6 folyadekok [orraldsdoal is eloallithat6k egyes gazok. PI. az
NH3 vagy HCI felszabadithat6 tomeny vizes oldataik forralase val. Az old6szer jelen­
tOs reszet a forral6lombikhoz esatlakoz6 visszafoly6s hutOvel kondenzaltatjuk.
Oloadek vagy (vizes) oldat elektrolizisevel is tobbfele gaz, pl. F z, Hz, 0a stb.
fejleszthetd. Az elektrolizis gyakorlati megoldasaval kulon fejezet (51.) foglalkozik.
lIS GAZOK

49.2. Gazok tisztitasa, sziiritasa

49.2.1. Altalanos m6dszerek

A kulonbozd modszerekkel fejlesztett, illetve nagynyomasu acelpalaekbol

.redukeios szelepen at lefejtett gaz az esetek nagy reszeben nem haeznalhato fel
kozvetlenul, tisztitas nelkiil. Tisztitas szempontjabol mas eljarast kell alkalmaz­
nunk a gaznerml, es megint mast a szilard vagy cseppfolyos allapotu szennyezesek
eltavolitaeara. Ha a szennyezes szilard vagy csepp!oly6s, a durvabb reszb, igy a port
es folyadekcseppeket kb. 10 cm-es tomottvattaretegen, szuropapiron vagy G3­

I
G4-es zsugoritott iivegszuron lehet visezatartani. A hatasfok ellenorzesere fel­
hasznalhatjuk a Tyndall-jelenseget. A 10- 5 em-nel kisebb rneretfi reszeeskeket
tartalmazo kolloid fiist, illetve kod kiszfirese joval nehezebb feladat, es az e16bbi
modon megoldhatatlan.
A legfinomabb aeroszolok megsziintetesere a kovetkezo eljaraeok hasznal­
hat6k:
Cottrell-Moller-miJdszer, vagyis a reszecskek elektromos feltoltese es nagy­
fesziilteegfi kondenzatorlemezen va16 leceapasa. A nagyiparban gyakran alkal­
mazott eljaras laborat6riumban is megval6sithat6. Femfoliaval borftott kvarc­ .
vagy iivegcsd tengelyeben feszitsiink ki femhuzalt, A ket fegyverzettel parhuza- ('
mosan kapcsoljunk nagy kapaoitasii kondenzatort (leydeni palaekot), es kossuk
ossze dorzselektromos geppel, Ha van nagyfesztilteeget ado (10000 V) elektron­
osoves egyeniranyitonk, kapesoljuk a huzalra a negativ p6lust, es foldeljuk a kiilso
fegyverzetet. A osd tengelyeben kifeszitett elektr6don ionizalodo gazt a kolloid
reszecskek adszorbealjak, es az elektrosztatikus vonzas kovetkezteben megkotcd­
nek a eso falan,
Termodi!!uzi6s eljaras. A berendezes az elobbihez hasonlo. Hosszu Liebig-hutO
tengelyeben feszitsiink ki ellenallashuzalt, amelynek iizemi homerseklete kb. 600 CP.
A magas homersekleten intenziv mozgast vegzo kolloid reszeoskek a hideg falfelii­
leten lecsapodnak, Az eljaras esak akkor alkalmazhato, ha a gaz bomlas nelkul
elviseli a 600 CO-ot.
A rlszecskek. meretenek: novelese. Konnyen rnegvalosithato, de nem mindig •
eredmenyes eljaras a kovetkezd: a tisztitand6 gazt forro vizen vezetjuk at, ily J.'
modon vizgozzel teIitjiik. A vezetek kovetkezd, hutott szakaszan a vizgoz konden- J
zalasa elsdsorban a gookent szerepld kolloid reszeeskeken indul meg, es ha a esepp f'
eleg nagyra tud noni, lecsapodik es magaval rantje a szennyezd reszeket. .

,j

49.2.1.1. libra. 49.2.1.2. libra. 49.2.1.3. libra. 49.2.1.4. iibra.

I
~j
Drechsel-fele Muencke-fele Spiralcsoves Csavarfeltiletfi
mos6palaek mosopalaok mos6palack mos6palack

I
,

I
 GAZMOSOK 119

A kolloid rendezer megsz'Untetese elparologtatas utjan. Ha a diszperz reszeeskek

anyaganak a tenzi6ja eleg nagy, akkor ajanlhato az elparologtatasuk es a g5zok
kemiai uton vagy adszorptive tortend megkotese.
Agazalaku szennyezesek eltavoHtasara ugyancsak hasznalhat.unk fizikai
vagy kemiai m6dszereket. Nagy forraspont.kulonbseg eseten sokszor igen
celszeru a gazelegy frakcionalt deszbillalasa (lasd a gaz-gaz elvalasztasara, vonat­
koz6 reszt). Altalanosabban alkalmazott m6dszer a gaz mosasa kulonbozd reagen­
sekkel, illetve tieztdtasa szilard anyagokkal vegbemend reakci6 (kemoszorpoio, il­
letve adszorpci6) utjan. A folyekony reagensek hatasossaga a gazzal va16 erint­
kezes intenzitasatol es iddtarte.matol fiigg. Az intenzitast a buborekmeret esok­
kentesevel, az idotartamot pedig az uthossz novelesevel lehet fokozni. Az elja­
ras kiilonbozd rendszerti mosopalackokban hajthato vegre. Ezek mindegyike egy­
-egy speoialis igeny kielegftesere alkalmas, Igy pl. a Drechsel,rendszeru csiszolatos
mosopalack (49.2.1.1. abra) a vezetek megbontasa nelkul a mosofolyadek gyors
49.2.1.1 tablazat
Gazelegy: 99% N2 es 1 % CO2, mos6folyadek terfogata 100 ml
CO.-abszorpci6 %-osan
f
i Mos6[olyadek Aramlast sebesseg Egyszerii Csavarfelilletll
( DrechseHele)
mosopalack
I mosop alack

4%-os KOH-oldat ........

4%-os KOH-oldat ........
3,8literj6ra
11,5literj6ra
87,5
83,4
99,9
99,4 I
15%-os KOH-oldat ........ 3,8 liter j6ra 96;3 99,9
I
kiosereleset teszi lehetdve, a Muencke-fele pedig (49.2.1.2. abra) a gazaram meg­
fordulasa eseten sem enged mosofolyadekot a csovezetekbe.
A mosas hatasossagat a buborek uthosszanak novelesevelfokozzak a spiral­
osoves es osavarfeliiletfi mosopalackok (49.2.1.3. es 49.2.1.4. abra). Meg kell emU­
teni a gazt finoman eloszlat6, beepitett-uvegszuros un, intenziv mos6palackot
(49.2.1.5. abra). A kiilonbozo ttpusu mos6palackok hatasosaaganak osszehasonlita­
sara szolgaljon a 49.2.1.1 es 49.2.1.2. tablazat,
Az uvegszfirdk jelzeaet, porusmeretet .es buboreknyomasat vizben, illetve szen­
-tetrakloridban a 49.2.1.3. tablazat foglalja ossz«, A G3-naJ finomabb porusii uveg­
49.2.1.2. tdbldzat
Gazelegy: 93% N2 es 7% 0., mosiifolyadek: ,
5%-os CrCI2 -oldat, Ielhaszndlt mosOfolyadek­
-magassag . 70 mm
Maxim alis aramlasl
Mosopalack tip usa sebesseg, amelv mel­
lett meg teljes abszorp­
ci6 kovetkezlk be

Egyszerii (Drechael-fele)
Csavarfeliiletii . 66 literj6ra
Vvegszfircs (G Ives) 112Iiter/6ra
Uvegsztirda (G2-es) .... 204 liter /6ra 49.2.1.5. dbra. Uvegsziiros
mos6palackok
120 GAZOK

szur6ket nagy ellenallasuk miatt mos6palackokban ritkan alkalmazzak. A bubo-.

rekmeret tovabbi csokkenteee erdekeben figyelembe vessziik a feliileti hatasokat is,
pl. a lugos mosofolyadekokban porcelan szfirdvel finomabb eloszlasu gazlioszolt
kapunk, mint ugyanolyan porusmeretti uvegsznrovel. Savanyu kozegben forditott
a helyzet.
49.2.1.3. tdblrizat .
Vvegszffrok fontosabb adatai a BS. 1762/1962
szabvany alapjan

Buboreknyo­ Buborek­
t)vegsz(lro Porusatmerd mas vlzben nvomas
jele !' CCI.-ban
Hgmm
Hgmm
·1•
GOO ......... 250-500 4-9
GO ....... 150 - 250 9-15
Gl ...... 90-150 15-25
G2 ...... 40-90 25-55
G3 ...... 15-40 55-145
G4 ...... 5-15 145 - 435 55 -160
Go ....... <2 >1000· >400

Kis mennyisegf mosofolyadek szamara konstrualt eszkozt mutat a 49.2.1.6.

abra.
A mosofolyadek regeneralasat is elvegzi a 49.2.1.7. abran lathatO berendezes,
melyben az atbuborekolo gaz a mosofolyadekot korforgasban tartja. El6nyosen
alkalmazhat6 pI. ez a kesziilek kis mennyisegfi oxigenszennyezes folyamatos eltavo­
litasara, amennyiben a (''r2 + -tartalmu savanyri mosofolyadek az amalgamalt Zn­
-tolteten aMramolva, alland6an regeneralodik,
Lassan lefoly6 reakci6ban vegbemend tisztitO eljarasra ajanlhato az iiveg­
g¥onggyel toltott moso, amely nemcsak a buborekmeret osokkentesevel, hanem az
erintkezes id6tartamanak meghosszabbftasa utjan is fokozza a hatast. PI. higos

49.2.1.6. abra. 49.2.1.7. cibra. 49.2.1.8. cibra. Uveg­ 49.2.1.9. cibra.

Specialis Specialis gazmoso gyongyos gazmoso Mosotorony
mos6palack
 G!ZOK TISZTITAsA 121

Na2S204-tal va16 02-mentesitesre celszerfi a 49.2.1.8. abran vazolt mos6. Az tiveg

toltet atlagos atmeroje azonban legfeljebb 0,3-0,5 mm legyen.
Az eddig targyalt mos6palackok t6bbnyire jelentekeny aramlasi ellenallast
okoznak, ezert nem minden esetben, fOleg nem tetszoleges sza.mban alkalmazhatok.
Gyakorlatilag alig jelent ellenallast a gaz utjaban az tin. mos6torony, amelyben a
reagenssel nedvesitett feliiletfi szilard t61tet k6z6tti hezagokon at aramlik a gaz.
Az iparban ezt a m6dszert kiterjedten alkalmazzak gazok tisztitasara, laborat6ri­
umban ritkabban. Labprat6riumi hasznalatra alkalmas automatikus muk6desu
mos6torony vazlatat a 49.2.1.9. abra mutatja, melyben a mosofolyadekot a nyil
iranyabol bearamlo gaz folyadekliftszeruen viszi fel a torony tetejere.
Szilard hatOanyagot elsd­
sorban a gazok legtobbjeben
szennyezodeskent elOfordul6
viz es vizgoz eltavolitasara
szoktak hasznalni, A leggyak­
rabban alkalmazott eszkoz
szarit6torony neven ismeretes.
Nincsen szamottevd -aramlasi
ellenallasa. Fuggoleges hely­
zetben celszerfi alkalmazni,
nehogy a gaz az esetleg viz­
szintes helyzetfi esdben lazan
elhelyezett adszorbens f616tt
valtozatlanul haladhasson at.
A szarit6tornyok szilard t61­
tetebdl a tulsagosan apr6 . 0) b) c)
reszekef es finom port el
k e11 t aVO
L lit' L t h 49.2.1.10. libra. Gazok szaritasara szolgalo eszkozok.
am,· egyrtlsz,
k t ogy
t a ) 0 a 012-0S CS,
6' b)U -cs,
6') L it6t
C szar orony
a t orony.t e1Jes eresz me - .
szete el ne tomodjek, maareszt., hogya port a gazaram magaval ne vigye. A gaz­
aramba kertilt porreszecskek visszatartdsara a szarit6torony toltetet megfelelO vas­
tagsagu vatta- vagy tiveggyapot reteg k6ze szokas helyezni. A szarit6torony also,
kioblosodd resze (49.2.1.10. abra) az esetleg elfoly6sod6 szarftoanyag cseppjeinek,
6sszegyujtesere szolgal, - Mas rendszerfi szarit6berendezesben, pl. U-csdben az,
elOzoekben emlitett elfolyosodas a gaz utjanak elzarodasara vezethet.

49.2.2. Hldregenszennyezes eltavolftasa

Csaknem valamennyi illekony hidrogenvegyiilethez - elOallitasanak korul­

menyeitdl ftiggoen - t6bb-kevesebb hidrogengaz is elegyedik. Ugyancsak mindig
tartalmaznak hidrogent az elektrolitikus uton e16allitott gazok. Amig azonban a
H 2S, PHa' SiH4 stb-hez elegyedett nagyobb mennyisegfi {l-IO %) hidrogerr sem
zavarja kulonosebben az emlitett gazok szokasos felhasznalasat., oxigenben, szen­
-monoxidban vagy kl6rban sokkal kisebb koneentracioja is kellemetlen lehet.
Eltavolitasara j61 hasznalhato a legt6bb gazenal sokkal kisebb adszorpci6­
kepessege es nagyobb illekonysaga. Ennek kovetkezteben a hozza e tekintetben
hasonlo heliumon es neonon kivtil valamennyi mas gazt61 elvalaszthato frakcionalf
Ieparlassal, A gyakorlatban HBr, HI, H 2S, PHa' CO es N 2 hidrogenmentesiteset szok­
 -.

122 GAZOK

tak ily modon vegrehajtani. Metan es hidrogon elvalasztasara azonban a frakoionalas

nem alkalmazhato eleg jo hatasfokkal.
A metan a hozzakeveredett hidrogengaztol a frakcionalt elegetesnek nevez­
heto modszerrel tiszbithato meg. A hidrogennel ekvivalens mennyisegnel valamivel
tobb Oz elsdsorban a durranogaz-reakoioban es csak maeodsorban a metan oxida­
lasara hasznalodik e1.
Az elektrolitikusan eloa,llitott oxigen hidrogenszennyezeset katalitikus oxidacio­
val szoktak eltavolftani, a kepzddott vizgozt pedig megfelelo ezaritoanyagon kotik
meg. A folyamatos elegest mar 400 CO-on katalizalja a 10 %-0'1:) Pd-azbeszt es 600
CO-on a 20 %-os Pt-azbeszt. Az egetes utan is visszamarad6 csekely mennyisegfi
hidrogen kikuszobolese azonban igen nehez feladat.
Az elektrolitikus eredetU klorgazban elofordulo hidrogent csekely oxigen
hozzakeverese utan az e16bbi m6don tavolitjak e1. A hidrogen elegetese a gazhoz
kevert oxigen segitsegevel azonban esak akkor alkalmazhat6, ha az esetleg vissz a­
marad6 02 nem zavarja a Hz-tol megtisztitott gaz tovabbi felhasznalhatoeagat.
Valamely gazelegy hidrogenkomponense adszorpeio utjan is eltavolithato. A
0600 CO-on j61 evakualt Pd-szivacs 1 g-ja szobahdmersekleten 60 ml hidrogent tud
reverzibilis modon megkotni, Hidrogenfelvetel kozben egyes anyagok, pl. a CO2
katalitikus redukei6t szenvedhetnek, A Pd szelektiv abszorpciokepeseege folytan
alkalmas vedokolloiddal stabilizalt Pd~hidroszol (kb. 1 % Pd) alakjaban is felhasz­
nalhato a Hz rnegkotesere. A Pd katalizatormergek (8-, P-, As-te.rtalrmi gazok )
Irant igen erzekeny.
A Hz eltavolttasara alkalmas mosofolyadek a telitett KMn0 4-01dat AgN0 3
jelenleteben vagy eziistozdtt. szilikagel toltetti mos6toronyban.
A hidrogen kimutatasara 0,1 %-ig a molibdenkek-reakciot hasznaljak. 5 ml
savanyii molibdat-oldathoz tegyiink keyes Pd-hidroszolt, majd eseppenkent annyi
10 %-os kensavat, amig a Pd-szol eppen kiesap6dik. Ha van a vizsgalt gazban Hz,
az oldat a rajta atvezetett gaztOl megkekul. (Egyeb redukalo gazok: CO, H z8 stb,
szinten adjak a reakei6t!)
49.2.3. Oxigen eltavolitasa
Ez a feladat f61eg az elektrolizis utjan eloallitott Hz, Clz, F z es a eseppfoly6s
levegdbdl desztillalt N z tdsztitaaaval kapesolatban fordul e16. Kis mennyisegti 0z
eltavolitasa Hz-bol az oxigen hidrogenmentesitesevel azonos modon, vagyis kata­
litikus oxidaoioval hajthat6 vegre. .
Nagy feluletil nikkel vagy rez is megkoti az exigent magasabb homersekle­
ten. Az alkalmazott homerseklet megvalasetasakor azonban figyelembe kell venni
a fem-oxid bomlasat, A CuO 200 CO-on 10- 16 , 400 CO-on 2 . 10- 8 es 600 CO-on
mar 1 . 10- 3 Hgmm nyomasu Oz-nel van egyensulyban. Ezen alapszik a Meyer­
Ronge-fele oxigenmentesitd eljaras Hz es N z stb, tisztitasara (49.2.3.1. abra), A
'keszulek 4 em 0 -jfi, 75 em hosszu, fiiggdlegesre allitott tivegcso, amelyet finom
eloszlasu rezzel bevont darabos infuzoriafolddel toltenek meg. A csovet kiviilrdl a
ratekert, kb. 800 watt teljesitmenyii ellenallashuzal ffiti 200CO-ra. Ezt a homersek­
letet a eso belsejeben elhelyezett hdmerdn ellendrizhetjuk, A fiit6ellena,llast klvul­
rol nem tul vastag fahi, kb. 5 em atmerojii jenai es6 boritja. A tisztftand6 gazt
felulrdl vezetjiik be, es az adszorpcios csd aljahoz forrasztott vfzzsak oldalan nyilo
csapon at vezetjiik elv Hidrogenaramban a toltet regeneralodasa folyamatos, nem
.redukalo gazok oxigenmentesttese eseten pedig azt idonkent hidrogennel redukaljuk,
 GAZOK TISZTiTAsA 123

Az aktiv toltet keszitese a kovetkezo: 120 g bazisos rez(II)-karboml,tot 2 1 cc.

amm6nium-hidroxidban feloldunk. Az oldatot 420 g tisztitott infuzoriafolddel itat­
juk fel, es poreelan talban vfzfurddn beparoljuk, A meg kisse nedves masszat mint­
egy %em vastag retegben iiveglapra kenjiik, es kessel kb. % em elhosszusagu koe­
kakks daraboljuk, majd 150-180 Co-os szarttoszekrenyben teljesen megszaritjuk. A
tormelektdl es finomabb portol megtisztitott toltetet az aljan uveggyapottal elzart,
. csobe helyezziik, beleallitjuk a hdmerot, es meginditjuk a H 2-aramot. Amikor a
homerseklet eleri a 200 CO-ot, megindul a karbonatos es hidroxidos rezvegyuletek
bomlasa, es a finom eloszlasu femrez ibolya szine jelzi a reduk­
ci6 mogtortentet. A kepzodo viz a eso aljahoz esatlakoz6 tar- --­
taJyban gyulik ossze. Ha a vizkepzodes megszunt, a berendezes
hasznalatra kesz, A maradek O2 10- 5_10- 4 %nagysagrendu.
A mangan(II)-karbonat hevitesevel el06JHtott mangaJ;l(II)­
-oxid is kivaloan alkalmas egyes gazokban (N 2, H 2) jelenlevo
oxigennyomok eltavolitasara.! Oxigenabszorpoiora hasznala­
tos meg a semleges vagy gyengen savanyu CrC12-01dat 0,2-2,0
m610s koncentcacioban. E16allithat6 s6savas CrC13-01datb61
amalgamalt Zn-daraval, Ha nem H 2 tdsztdtasara hasznaljuk,
figyelembe kell venni, hogy melegen es nagyon savanyii kozeg­
ben, valamint bizonyos femszennyezesek jelenleteben allan­
d6an hidrogent fejleszt. A CrS0 4 hasonlo korulrnenyek kozott
H 2S-t ad Ie.•
Igen hatasos oxigenelnyelo lehet a 300 g rezdrottal es a
kovetkezd osszetetelfi folyadekkal toltott mos6: 25 ml telitett
(NH4hC03' 25 ml cc. NH 40H, 50 ml H 20 es 10 g NH 4Cl.
Kicsiny 6ndarabot is tegyiink bele. A mosofolyadek a kep­ 49.2.3.1. libra.
zod6 [Cu(NH3)4]2+ komplex ionokt61 az elnyelt oxigennel ara­ Oxigenmentestto
nyos mertekben megkekul, A szen-monoxidot is megkoti. 4 kesztilek
reakei6 kvalitativ oxigenkimutatasra is felhasznalhato.
Gyakran alkalmazott abszorpci6s old at a lugos pirogallol. Osszetetele: 1 suly­
resz 25 %-os vizes pirogallololdat es 9 sulyresz 60 %-os KOH. Oyengebben Iugos
oldatban a tisztitand6 gazt aJland6an szen-monoxiddal szennyezi. A luges oxi­
-hidrokinon-oldat ugyanesak j6 oxigenabszorbens, es CO-ot sem ad le,
Klorgaz oxigenszennyezesenek eltavolttasara a tobbszor megismetelt vakuum­
desztillacio a legmegfele16bb. Cseppfoly6s kloron (-78 CO-on) tiszta hidrogen
napokig tart6 atbuborekoltatasa is eredmenyes lehet. Vorosen izz6 szen felett
elvezetve szinten oxigenmentesit.hetd a k16r. A kepzodo szen-monoxid ut61ag frak­
cionalt desztillacioval tavolithato e1.
A fluor 20-30 Hgmm nyornason, folyekony levegovel hut6tt kvare kisiilesi csd­
ben tisztithat6 meg az oxigentol. A kepzodd F 202 adott homersekleten nem illekony.
A szen-monoxid 7-900 CC-os szenretegen atvezetve oxigenmentesithet.d. A
kepzodd szen-dioxidot mar konnyii eltavolitani. .
. Ozon jelentekenyebb mennyisegben esak a fluor-hidrogen eloallitasakor kepzd­
dik. Nyomokban eldfordul meg az elektrolizissel es a KMn0 4-b61 eloallitott oxigen­
ben. Ez azonban egyszerfien eltavolithato a gazelegy 300 CO-ra va16 hevitesevel
vagy higanyretegen va16 at.buborekoltataseal.

1 Schulek, E. Pungor E.: Magy. Kern. Foly. 56, 213 (1950).

124 GAZOK

49.2.4. Szen-dioxid eltavolltasB

A szen-dioxid gyakori ezennyezese a palackozott, valamint a laboratorium­
ban eloa,llitott gazoknak. Eltavolitaea aranylag egyszerfi feladat: erosen higoa
reagensek segiteegevel megkothetd. Leggyorsabban a 40 %-os KOH-oldat abszor­
bealja, a NaOH joval Iassabban. Nyomnyi mennyisegf COz eltavoHtasara telitett
Ba(OH}z-oldat vagy nedves feluletti szilard KOH alkalmasabb. Szaraz KOH nem
megfelelo abszorbens. Nagyobb mennyisegfi szensav megkotesere natronmeszet
szokas hasznalni ugyancsak nedves allapot.ban. A natronmesz tomeny NaOH-dal
megoltott CaO.
Az ammonia COz-mentesiMsere elsdsorban szilard KOH vagy natronmesz
alkalmas, mivel vizben az ammonia igen j61 oldodik,
A nitrogen-monoxid natrium-hidroxiddal, a karbonil-szulfid pedig 30 %-OB
kalium-hidroxiddal a szensavtol eredmenyesen megtiaztithato.
Nem hasznalhato fel szen-dioxid-mentesfteere - a fellepo kemiai reakci6k
miatt - a KOH a kovetkezd gazok eseteben: CSz' COClz, NO z, Clz, HCN, HzS stb.
Sokszor segit a szen-dioxid kifagyasztasa, de pl. H 2S es HCI eseteben ez az elvalasz­
tas is igen rossz hatasfoku a tisztitando gaz es a szennyezes nagyon kozelallo
tenzioja miatt.
A COz kvalitativ kimutatdsara a Ba(OH)2-01~atb61 kiv:Ho BaC03-csapadek
szolgal.

49.2.5. Szen-monoxid eltavolitasa

Szen-monoxid fordul elo kis mennyisegben az elektrolitikusan eldallitott,

klorgazban, azonkfviil az acetilenben, karbonil-szulfidban es eian-hidrogenben.
Valamennyi esetben alkalmazhato a cseppfolyosftas es az azt kovetO frakcionalas.
Kemiai modszerekkel is megoldhat6 a CO eltavolitasa gazele!!yMI. A szen­
-monoxidnak az analitikai gyakorlatbol ismert abszorbense a rez(I)-klorid-oldat
semleges, illetOleg ammomas vagy sosavas kozegben, A semleges old at osszetetele:
125 g CuC!, 265 g NH4Cl es 750 ml nitrogenaramban kiforralt viz. Az oxidacio
megakadalyozasara egy darab rezdrothalot is tesziink bele. A szen-monoxidot a
reagens CuCI·CO,2 H 20 osssetetelfi vegyulet alakjaban koti meg. Ennek disszo­
ciacios nyomasa azonban jeleritekeny, ugyhozy egyensuly eseten a gazMrben az
eredeti CO-koncentraci6nak mintegy 3 %-a valtozatlanul megmarad. A CuCI-olda­
toknal sokkal jobban abszorbealja a CO-ot a KiNiz(CN)6] oldata,2 amclyben a
reakciotermek osszetetele: K2rNi(CN)3CO]. Ez Ca(OHlz-oldattal forralva konnyen
regeneralhato. Teljesnek mondbat6 a CO abszorpoioja 15 % rez(I)-oxidottartalmazo
cc. kensavas szuszpenzi6ban, ha a vele toltott mosopalackok koztil kettOt 60 CO-on,
egyet pedig szobahdmersekleten mtikodtetunk,
Indifferens gazok CO-tartalma 300 CO-on CuO feluleten szen-dioxidda oxida­
16dik. A kataJitikus reakcio reszben mar 0 CO-on is vegbemegy, 40 % CuO-tartalmu
Mn02-kevereken (Hopkalit). A JzOs 160-170 CO-on, ugyanez kensavas oldatban
o COcon is oxidalja a szen-monoxidot.
A szen-monoxidkimutatasanak Iegerzekenyebb modja a kensavas ammonium­
-molibdat-oldattal es palladium-kloriddal impregnalt szilikagelen torteno eljaras
mely mar 10- 3 % CO kimutatasara alkalmas.

2 D. R. P. 801635 (1951).
 GAZOK TISZTITAsA 125

49.2.6. Illekony szenvegyiiletek eltavolitasa

Szenhidrogenek nyomai esaknem valamennyi komprimalt gazban megtalal­

hat6k. Forrasuk a kompresszor kendolaja, amely tobbnyire finom permet alakja­
ban szennyezi a gazt, Fem-karbidok savas elbontasakor is kepzddnek kulonbozd
molekulasulyu szenhidrogenek. Ezek elOfordulnak az aoetdlenben es metanban,
valamint foszfor- es sziliciumhidrogenben is. ,
Az olajeseppek mechanikusan, vagy kifagyaeztassal es aktfvszenes adszorpcio­
val eltavollthatok a gazelegybOl, a kisebb molekulasulyu szenhidrogenek, kulonosen
a metan azonban csak igen nehezen, A legtobb szerves vegytilet oxigenmentes
atmoszferaban is, 500 CO-os CuO feluleten szen-dioxidda es vfzze eg e1. A metan
itt is nehezebben reagal.
Acetilentol a gazelegy 0,5 % Ag2S04 ­ es keyes NiS0 4-tartalmu ee. kensavval is
megtisztfthato. A metil -es etilalkoholt ugyanesak megkoti ace. kensav, de ace.
KOH es CaCl2 is; a CaO viszont nem. Etergozt cc. -kensavval, aeetont NaHSOa­
oldattal Iehet abszorbealni,

4H.2.7. Nitrogen eltavolitaisa

A nitrogen igen gyakran elofordulo, de tobbnyire artalmatlan szennyezes.

Nitrogenmentes gazok e15alHtasakor biztosftani kell a levegd mint nitrogenforras
kizarasat. Nehezen kertilhetO el a N 2 jelenlete a nemesgazokban, dinitrogen-oxid­
ban es nitrogen-monoxidban. A felsoroltak kozul frakcionalassal csaka dinitrogen­
-oxidtol valaszthato e1.
Nemesgazok nitrogenmentesitese Li, Mg, Ca vagy Ti segttsegevel vegezheto,
Bar a Li mar szobahdmersekleten is megkot bizonyos mennyisegfi nitrogent, megis
legalkalmasabb erre a Ca, kuldnosen kb. lf2 %litiummal vagy natriummal aktivalva.
Az fgy aktivalt kaloiumforgacs nemesak nitrogent, hanem 440 CO-on oxigent,
metant es egyeb szenhidrogeneket is megkothet.r'I'itanpor kvarccsoben, 850 CO-on
ugyanesak reagal a nitrogenen kivul szen-monoxiddal, szen-dioxiddal, valamint
oxigennel is. Hidrogennek nitrogentdl va16 tisztftasara natriummal aktdvalt mag­
neziumforgacs alkalmas, 600 CO-on.
Nitrogennyomok kimutatasara spektroszk6pos vizsgalatot ajanl az irodalom.

49.2.8. Egyeb szennyezesek eltavolitasa

Ammonia. Igen ritkan elOfordu16 szennyezes. Vizes kensavoldatban maradek­

talanul elnyelodik.
Nitrogen-dioxid. Igen kis mennyisegben nitrogenben fordulhat eld, s ebbOl ki­
fagyasztassal konnyen eltdvolithato. Koncentralt H 2S04 es 20 %-os KOH is j6l
abszorbealja.
Ken-hidrogen. Gyakran kimutathat6 szennyezes a kovetkezd gazokban : C2H2 ,
COS, CH 4 , SiH4,-PHa es HC1. Hig kensavbol naseens hidrogen hatasara is kelet­
kezik bizonyos mennyisegben. Katelizatormereg, a gazelegybdl gondosan elta­
voHtand6. 'I'omeny lugokban j6l oldodik, ezekkel megkothetd, szaraz KOH nem
koti meg. S6savt6l va16 elkulonftesere megfelelO m6dszert nem ismeriink. Kis
mennyisegfi (10- 5 %) H 2S is kimutathat6 ammonias olom-acetat-oldattal. (A PHa
es AsH a ugyancsak adja a reakei6t.)
't'
 126

Foszfor-hidrogen. Igen kellemetlen, mergezd komponense sok technikai mind­

segii gaznak, pl. a HzS, CzH z, CH4 , HBr, HI stb. gazoknak. A szaritasukra felhasz­
nalt foszfor-pentoxid esetleges P z0 3-tartalma vizzel PH3 kepzddese kozben reagal.
'I'omeny CuS0 4 - vagy telitett KMn0 4-01dattal a gazb61 kimoshat6.
Arzen-hidrogen. Fokent a laborat6riumban fejlesztett hidrogent szennyezi,
kiilonosen, ha a kiindulasi anyagok valamelyike arzentartalmu. Ezert nem szabad
a Kipp-kesziilek hidrogenjet tartOsan a laborat6rium levegojebe engedni. Az
elozo kettdhoz hason16an katalizatcr- es sejtmereg. Megkothetjiik 5-10 %-os
AgN03 - vagy teHtett KMnOroldattai.
8osavguz. A HCl kisebb mennyisegben minden s6sav segitsegevel eldallftott
gazban elOfordul. Vizben igen j61 oldodik, K16rb61 kaleium-oxiddal tavoHthat6 el.
Olyan gazoktol, amelyek nedvesseg hatasara elbomlanak, kondenzalassal es frak­
cionalassal, vagy horzsak6re felvitt vizmentes rez(II)-szulfattal lehet clvalaszt.ani.
Az ut6bbi esetben kepzddd addici6s vegyiilet, a CuS0 4 · 2 HCl eleg stabilis. Kimu­
tatasa ezust-nitrattal Iehetsegea.
Haloqenek, Ezek a megfelelO halogen-hidrogenben es egyeb halogenvegyuletek­
ben is elc5fordulhatnak. Megkotesiikre legalkalmasabb a higany:. Mivel a reakei6
csak a feliileten kovetkezik be, a higany finom eloszlatasarol, esetleg elparolog­
tatasaral kell gondoskodni. Egyes esetekben elegendo, ha a tisztltand6 anyagot
higannyal osszerazzuk. Vizes abszorpcios folyadekkent hasznalhato meg a luges
arzenit vagy maga a lug. Az egyes halogcnek mas halogenszennyezestdl mentes alla­
potban val6 eloalHtasa kiilon problema. Ezt a speoialis reszben targyaljuk.

49.3. Szaritoanyagok
A viz mint szennyezes valamennyi gazban elofordulhat. Eltavolitasa, azaz a
gazok szaritasa sokfele medon, kiilonbczd igenyeknek megfeleld mertekben oldhato
meg. ,
A viz eseppfoly6s reszecskeit a mar targyalt meehanikus eljarasokkal kiiszo­
bolhotjtlk ki. Kifagyasztasa es a gazelegy frakcionalasa ugyanesak hatasos modszer,
Leggyakrabban megis az adszorpei6t es abszorpci6t, valamint az ezekkel kapcsola-'
tos kemiai folyamatokat alkalmazzak a viznek es gc5zenek kulonbozd gazelegyek­
hOI valo elM volitasara,
A laboratoriumi vgyakorle.tban hasznalatos ismertebb szarttoanyagok: ce.
H ZS0 4 , szilikagel, CaCl z, Mg(C10 4)z' PzO s' KOH, BaO, CaO I CaS04 , CuS0 4 •
Tomeny kensao, Nem alkalmas sem Mzisos jellegii, sem konnyen oxidalodo
gazok, pl. NH 3 , HI, HBr, HzS, AsH 3 , PH 3 , C2H z, HCN, (CN)z, NO z szaritasara.
Nem ajanlhato meg Hz, NO es HF szaxltasara sem.
Tiszta ce.kensavval nagyonj61 szatithata a HCl, Clz, Brz, CO, NzO es CH4 • A CO
es a Hz (a nascens H meg inkabb) magasabb hdmersekleten Hg- vagy Se-kataliza­
tor jelenleteben redukalo hatasu, es a kensavbol ken-dioxidot szabadft fel, ami a
szarfte.ndo gazt szennyezi. .
ElOnye a kensavnak mint szarftoanyagnak, hogy igen gyors es erelyes hatasu,
tovabba vfzmegkotc kapacitasa is nagy. Ezek a tulajdonsagai a hornerseklet eme­
lesevel sem esokkennek jelentOsebb mertekben, fgy pl. 5 % vizet tartalmaz6 kensav
folott a vfzgc5ztenzi6 meg lOOCO~on sem tobb, mint vizmentes CaClz folOtt szoba­
hdmersekleten.
 szARfT6ANYAGOK 127

Szilikagel. Igen kenyelmes es sokfele celra megfelelo vizadszorbens. A HE

kivetelevel valamennyi gaz szaritasara felhasznalhato, Ketfele, megpedig szfik­
porusu es tagporusu minosegben keszul, A szfikporusu anyag tobb vizet es erd­
sebben kdt meg. Nagyon elonyos tulajdonsaga a szilikagelnek, hogy a vizet gyorsan
koti meg. Hatrnnya, hogy a kapscitasa, ktilonosen a kalcium-kloridhoz viszonyitva,
kicsi. Telitetteegi fokat folyamatosan jelzi a megfestesere hasznalhato kobaltso,
mely vizmentes allapotban kelt szfnfi, ha pedig mar az adszorbens vizzel telitodott,
kimerult, akkor rozsaszfnti kristalyhidratte alakul. Ilyenkor a szilikagel 150-180
CO-os ezarltoezekrenyben regeneralando. A kimeriilt exszikkatort vagy szarito­
tornyot mindenesttil beletessziik a szarftoszekrenybe, es ha lehet, szaraz levegot
szivatunk at rajta. Az ilyen regenera- rI %
las a szilikagel eredeti adszorpcioke- .rv.'Y'. fI
pesseget nem csokkenti.
M olelcularis szUrok. Mint szaritO­ r-'~ <,
anyag nagymertekben feliilmulja az I
osszes ismert adszorbenseket. Osszete­ \
'\
telet es mfikodesenek elvet lasd 48.3.3. \, J
\2
A molekularis szurok kulonosen azert \ \ .

,
eldnyosek, mivel magas hdmersekleten \
is jelentos adszorpoios kapacitasuk van,
s ezert meleg gazok es gozok szaritasa­ ~'\ " \
\ .....
ra is alkalmasak. A 49.3.1. abran szem ­
leltetestil kozoljuk a vizgoz adszorpoios
izobarjait (10 Hgmm egyensulyi nyo­
mason) a hdmerseklet fuggvenyeben,
f

~
'­
/
'-.­

kiilonbozd adszorbensek eseten. Ebbdl

() .f() fIJIJ fSIJ 21J1J e"
----lJomimjJrl~t
kitUnik, hogy a 4.A molekularis szuro
(lasd 48.3.3.) kb. too CO-kal nagyobb
49.3.1. libra. A vizg6z adszorpci6s izobarjai
hdmersekleten mutat a ezilikagellel 10 Hgmm nyomason. 1 - aktivalt alumi­
azonos adszorpcios kapacitast. A mo- nium-oxid ; 2 - szilikagel ; 3 - 4 A moleku­
lekularis szura igen jol hasznalhato lads szur6
aramlo gazok szaritasara.
Kalcium-klorid. A.ltalanosan hasznalt, gyors es oloso azarftoanyag. Az ammo­
niaval, szerves aminokkal es alkohollal komplexet kepez, hidrogen-fluoriddal pedig
oldhatatlan soya egyesiil, ezek szaritasara tehat nem alkalmas. Nem elonyoe a fel­
hasznalaea HI, HBr es Br2 eseteben sem a halogenosere lehetdsege miatt. Ha a
szaritoanyag karbonattartalmu, akkor a HCl, C1 2 vagy 80 2 szen-dioxidot sza­
badit fel beldle, ami a gazokat szennyezi.
Bizonyos mennyisegji levego is allandoan szennyezi a por6zus CaC1 2-dal szari­
tott gazokat : ennek elkerulesere olvasztott es megfeleld meretfire apritott nedv­
sziv6t hasznalunk, E16nye az ilyen megolvasztott, tamar, vizmentes kalcium­
-kloridnak, hogy vele por6zus feliileten bizonyos bomlast szenved6 gazok (A~H3'
8bH3, PH3) is szarithatok.
A CaC1 2 hasznalata igen gazdasagos, 8ajat sulyanak 97 %~at kitev6 vizmennyi­
seget tud megkotni, A szobahomersekleten stabilis hidratok 1, 2,. 4 es 6 m61 vizet
tartalmaznak. Valameimyinek er6sen novekszik a g6znyomasa a hdmerseklet
fuggvenyeben. Regeneralaea izzitassal konnyen vegrehajthato, de kis mennyiseg­
ben nem kifizetOd6.
 ]28 GAZOK

Magnezium-perklordt. A Mg(Cl04)2 ugyancsak semleges so, az eldbbinel ere­

lyesebb reagens. Az ammoniab nem koti meg [a Ba(Cl04)2 igen]. Hidratjai 2, 4, es
6 mol vizet tartalmaznak. A ket, kevesebb kristalyvizet tartalmazo anyag valo­
szfntileg kettOs sot kepez, mert ismeretes Mg(C104h·3 H 20 brutto osezetetelfi so is,
amely meg mindig jol koti meg a vizet. A viz mentes vegyiileten (Anhydron) kiviil
a tcihidrat (Dehydrit) is a kereskedelmi forgalom ban kaphato szarftoanyag. Hevites­
sel regeneralhato, de a dihidraf csak
.Hgmm ,-----,----r---,------,-------, 135 Co folott es 5 Hgmm alatti va­
kuumban adja le utolso kristalyvi­
zet; A vizmentes so ezert meg 135
CO-on is erelyes vfzelvonoszer, A
szerves elegyreszeket (szenhidroge­ i·
neket vagy oldoszergdzoket stb., r
eghetd anyagot) tartalmazo gazok
szarita,sa utan a regeneralaa a fenn­
a110 robbanasveszely miatt igen koc­

110- kazatos.
Foezfor-penioxid. A P 20S vala­
mennyi ismert vfzelvonoszer kozott
10·,~=~::::;:l~_I__I_--l---+_-__J a leghataeosabb. Kensavbol is vizet
von e1. Vigyazzunk ezert, hogy a fo­
kozatos szaritas kozben kensavcsep
pek ne jussanak a vfztelenitd sor
vegere kapcsolt P 20S-os toronyba, .
mert a szaritott, gaz ken-trioxiddal
szennyezddik.
A foszfor-pentoxid nem hasz­
nalhato NHa, HF, HCl es HBr, ke­
vesse alkalmas a H 2S, C1 2 es Br2 sza­
~ ritasara. A teljesen szaraz ammo­
10 20 .10
niaval ugyan a szinten szaraz P 20 S
- - __ .w!ynoporllloJ nem reagal, de nedvessegnyomok
49.3.2. libra. KiilonbOz6 szarft6anyagok fOlott hatasara megindulhat a hdfejlddes­
'kialakulo vfzg6ztenzi6 egyensUlyi helyzetben sel jaro gyors es heves reakoio, Ha­
logen-hidrogenek ugyancsak reak­
.oioba lepnek a foszfor-pentoxiddal foszfor-oxid-halogenidek kepzddese kozben. A ken­
.-hidrogen csak oxigenmentes gazelegyben szarithatO, a C1 2 es Br2 csak megfeleld
.eldzetes viztelenites utan,
Mellekreakcio veszelye nelkirl felhaszualhato a foszfor-pentoxid a kovetkezd
gazok szaritasara: 02' N0 2 , NO, N 20, CO, C2H 2 , PHa' AsHa. A N02-dal szemben
.azonban 250 CO folOtt mar nem indifferens, es az olefin-szenhidrogeneket is meg­
k~ ,
A foszfor-pentoxidot nagyiparilag a sargufoszfor levegon valo elegetesevel
a11itjak elO. Kozben elkeriilhetetlen az alacsonyabb vegyertekfi oxidok kepzddese,
amelyek vfzzel foszforossavat, majd foszforsavat es foszfor-hidrogent is ssolgaltat­
hatnak. Ktllonosen a katalitikus folyamatokhoz e16keszftett gazok PHa-szennye­
zese veszelyes, mert nemcsak a katalizatort teszi tonkre, hanem kozben a reakeio­
.sebesseget is megvaltoztatva, helytelen kinetikai kovetkeztetesekre adhat alapot,
 GAZOK SZOKASOS SZENNYEZESEI 129

Meg az analitikai keezitmenyek is kb. 1 % ilyen alacsonyabb oxidot tartalmaznak.

A tisztiM,st szaraz oxigenaramban szublimalasaal vegzik 270-300 CO-on (kiterme­
les kb. 10 %). A tiszta keazitmenynek vfzfelvetel utsn enyhen melegitve nem szabad
megsargulnia, sem PH3-szagu nem lehet. Erelyes hataea ellenere a. P 20S f0l6tt
lassan alakul ki a vizgazegyensUly. Az utols6 nyomok megkotese napokig tart.
Egyeb szarit6anyagok. A KOH, CaO es BaO bazisos jellegfi vagy egyebkent in.
differens gazok, pl. NH3 , PH3 es N 20 szaritasara alkalmas, egyben azonban savas
tulajdonsagu szennyezesek megkotesere is. Fel kell hivni a figyelmet arra, hogy a
teljesen szaraz KOH nem reagal szen-dioxiddal, Szen-monoxiddal csak 100 CO
folott, kl6rral es br6mmal pedig csak v6r6sizzason indul meg a reakci6. A viz­
mentes KOH egyebkent erelyes vizelvon6szer, hatase megkozeliti a kensavet,
A CaS04 es A120 3 elOnye semleges kemhatasa es az adszorpci6 gyors bekovet­
kezese,
Vizzel ceerebomlasba tepa anyagok is felhasznalhatok gazok szaritasara, ha
a keletkezett termekek egyike azonos a szaritando gazzal, a tobbi pedig nem ille­
kony vagy konnyen eltavolithato. Hidrogen viztelenitesere a legerelyesebb eljaras
az olvasztotb alkalifem vagy alkalifoldfem fo16tt va16 elvezetes. A natrium vagy
kalium feluleten tapad6 petroleumot rendkiviil gondosan el kell elObb tavoHtani.
Nehany ezaritoanyag hatasat a 49.3.2. abra alapjan hasonHthatjuk ossze.

49.4. Alaborat6riumi gyakorlatban siirfibben elofordul6 gazok

szokasos szennyezesel
Nitrogen. A legtobb celra megfelelo minasegu a nagynyomasu acelpalaokban
forgalomba keriilO nagyipari termek.
40 literes, 5 m 3 normalallapotu gazt tartalmaz6, 150 atm nyomasri tartalyban
sza11itjak. Jelzaszine: zold csik. Csatlakoz6 csonkja jobbmenetes.
N 2-tartalma minimum 99,5 %, megengedett szennyezesei : O2 0,5 s; azonkiviil
nemesgazok (MSZ 1605-52 szabvany).
Oxigen. 40 literes, 5 m 3 normalallapotu gazt tartalmazo, maximum 150 atm
toltOnyomasu palackban kaphat6. Jelzese kek csfk, osatlakozasa jobbmenetes. 02­
tartalma minimum 98,80/0.. megengedett szennyezese: N 2, H 2, nemesgszok (MSZ
1604-52).
Fontos bolesetoedelmi' rendszaMly: a nagynyorrui,liuoxigen utjdba semmifele eghet6
anyag nem keriUhet! Robbandsveszely! Redukci6s szelep zeirozdsa, eghet6 tomitesek
haszndlata szigorUan tilos!
Hidroqen, 40 literes, 5 m 3 gazt befogado, 20 CO-on 125 atm nyomasra toltott
acelpalackban keriil forgalomba. Jelzese voroscsfk, a redukci6s szelep es vezetek
csatlakozasa balmenetes. A H 2-tartalom minimum 99,5 %, a megengedett szennye­
zes: O2 maximum 0,5 % (MSZ 3294-52).
Levegdvel es oxigennel igen tag terfogataranyban robban6 elegyet alkot.
;~
Biztonsdgi rendszabdlyok: meggyujtds eMtt az oxigenmentesseget kerTW80nyi meny­
I nyisegu proMval ellenorizziik! .
Szen-dioxid. 'I'obbnyire 10 literes palackokban taroljak. Kritikus hdmerseklete
j 31,4 Co, kritikus nyomasa 73 atm, 20 CO-on cseppfoly6s, nyomasa 57 atm, 50 CO-on
gaz, nyomasa 187 atm. Jelzese sziirke szin, csatlakozasa jobbmenetes, CO2-tarta­
I 10m minimum 97 terfogat %, 02 maximum 0,1 %, szenhidrogen maximum 2 s, N 2
I 9 Alt. es szervetlen kemtat' prakt. - 4284 III.
I
!
I

~ ...
130 GAZOK

maximum 1 %, olaj maximum 0,005 silly %, viz maximum 0,05 silly % (MSZ
20915-55).
Biztonsagi intezkedesek: a palackot ovni kell a jelmelegedest61! Kritikus pontja
f616tt a gaz nyomasa hirtelen megn5.
Klor. Kiilonbozd alaku es meretfl tartalyokba t6ltik. 20 CO-on folyadek, nyo­
masa 6,6 atm. A tartaly 30 atm, a szelepet 35 atm nyomassal kell ellen5rizni. Jel­
zese sziirke szin, caatlakoztatas jobb menettel. Cl2-tartalom minimum 99,5 silly %.
Megengedett szennyezes: viz maximum 0,1 % (MSZ 20917-55). EIOfordul meg
benne: 02' N 2 , CO, CO2 , HCI, COCl2 stb,
Ammonia. A palaokok merete nem szabvanyositott, 20 CO-on folyadek, nyo­
masa 8,5 atm. -Ielolese szurke, csatlakoztatasa [obbmenetes,
NHa-tartalma minimum 97 %, gaznemti szennyezes maximum 3 terfogat %.
Cseppfoly6s szennyezes a folyekony fazisban 0,2-0,5 terfogat %. 105 CO-on nem
ill6 szennyezes: 10 mg/lOO ml kondenzatum (MSZ 20916-55). A szintetikus NH a
szennyezese flSleg CO2 es VIZ. A gazgyari NHa szennyezesei : VIZ, piridin, metil-amin
stb.
Biztonsdgi rendszabdlyok: a:mni6ni(LValleveg6 jelenleteben reset tartalmaz6 szer­
kezeti anyagok nem erintkezhetnek. Szelepek es vezetekek vasbol keszulnek.
Argon. 40 literes, 5 m 3 befogadokepessegfi, 20 CO-on 150 atm nyomasra t6lt6tt
palaokokban keriil forgalomba. Ketfele minosegben gyartja.k: a H jelzesfi a hegesz­
tesre hasznalatos argon, az N jelzeslit az izzolarnpagyartdsban alkalmazzak, Szab­
vany szerinti (MSZ 6271-T-58) osszetetele a 49.4.1. tablazatban lathato,
49.4.1. tdbldzat
A kereskedelmi Ar osszetetele (terfogat %-ban)

H-Ar N-Ar

Argon . >99,7% >90,0%

Nitrogen . -c; 0,3% <10,0%
Oxigen . < 0,1% -c 0,2%
Hidrogen . nines el&iras -e 0,1%
Szenhidrogenek .. , . nines el&fras <: 0,001%
Szen-dioxid . nines el&iras • <: 0,02%
Osszes megengedett
szennyezes . < 0,3% <10,0%

Helium. Szennyezesei: hidrogen, nitrogen.

Diesoue-oiz. 40 literes tartaJyokba tOltik. Por6zus anyaggal felitatott aceton­
ban nyomas alatt oldott acetilengaz. Szabvany (MSZ 1602-53) szerint megengedett
szennyezesei : leveg5, H 2 , egyeb vizben old6d6 gaz, osszesen 2 terfogat %, H 2S maxi­
mum 0,02 %, PHa maximum 0,05 %, nedvesseg maximum 7 g/m3 •
Propan-butdn-gaz. Ktilonbdzd nagysagil aluminium tartalyokban kerul fel­
hasznalasra. 20 CO-on folyekony, g6znyomasa kb. 4 atm. Csatlakoz6 csonkja
balmenetes. .
Ken-dioxid. 20 CO-on folyekony, nyomasa 3,2 atm. A rezet tartalmazo szerke­
zeti anyagokat er6sen korrodalja. Minoseget nem szabvanyositottak. EIOfordul6
szennyezesei : CO2 , 02' N 2 es viz.
 GAzOK ARAMOLTATASA 131

Foszgen. Nem kerulhet. reztartalmu szerkezeti anyagokkal erintkezesbe a

korrozioveszely miatt. Rendkiviil mergezd,
Varhato szennyezesei : CO2 , HCI, O2 es N 2 •
Kttlfoldon ugyancsak palackozott formaban kaphat6 meg szamos laboratori­
umban hasznalatos gaz, pl.: H 2S, HCI, N 20, HCN, HF, F 2 , BF3 , valamint kiilon­
bozo nemesgazok. .

49.5. A.ramlassebesseg- es nyomasszabalyozas, tarolas

A gazok laboratoriumi alkalmazasa folyaman a gazokat kulonbozd tisztit6·
berendezeseken at a felhasznalas helyere kell juttatni. Ehhez a mfivelethez az aramol­
tatas, nyomasszabalyozas es taroles problemeit ken megoldani.

49.5.1. Gazok aramoltatasa

Az aramlast a megfele15 mertekfire cs6kkentett tulnyomas biztositja. Ennek
nagysag» a gazvezetek aramlasi ellenallasatOl es az iddegysegenkent felhasznalando
gaz mennyisegetdl fiigg. A reakoioba !epa gaz nyomasa» a vezetek vegen, a reakci6­
ter elOtt kozvetlenul elhelyezett nyomasszabalyoz6valallithatjuk a kivant ertekre
(Iasd 1.19.).
A laboratoriumi gazfejlesztdkkel eloallitott vagy nehany atmoszfera nyomas­
nal nem nagyobb mertekben komprimalt gazok tobb fokozatu tisztitasara ossze­
aIlitott berendezes es a vezetek aramlasi ellendllasa­
nak lekiizdese a rendszerben kiilon aramoltatOegyseg
beiktatasat, teheti szuksegesse. Hasonlo a problema,
amikor a zart rendszerben kel1ugyanazt a gazmennyi­
seget tobbsz6r egymas utan, pl. valamelyadszorbens t
oszlopon atvezetni.
Igen egyszeru a 49.5.1.1. abran vazolt. szerkezetii
dugattyits kesziilek mfikodese. A megfeleld szerkezeti
anyagb61 (pl. iivegb61 vagy a higannyal nem amalga­
malodo fernbdl) keszult kozlekeddedeny egyik szara­
ban a higanyszintet mechanikusan (pI. elektromotor
es excenter segftsegevel) meghajtott dugattyu val­
toztatja. A masik szarahoz csatlakoz6 vezetekben
ezert a benne elhelyezett visszacsaposzelepek mfiko­
dese k6vetkezteben szakaszos aramlas lep feI. VizMg­
r. szivattyu segitsegevel mfikodtethetd automabikus hi. 49.5.1.1. libra. Higanyos
ganypumpa lathat6 a 49.5.1.2. abran. Ha a vizleg- gaztovabbtto
szivattyu az A terbe szivta a B edenyke tartalmat a
a kapillarison at, A-ba levegd jut, megszflnik a vakuum, es ahiganyszintek ki­
egyenlitOdnek. Ezzel a D-ben leva gaz a vezetekbe nyom6dik, es a B edeny is ujra
megtelik higannyal, elzarva a kapillaris aljat es az A ter nyilasat. A vfzlegszivattyu
most ujra felszivhatja a fuggdleges cs6ben a higanyt, es ezzel megtolti a D edenyt
gazzaI. A a kapillaris aramlas! ellenallasat, illetve a B tartaly terfogatat ugy kell
meretezni, hogy addig ne jusson levego az A terbe, mig a higanyszint meg nem ko­
zelitette a maximalis magassdgot. A keszulek lokesszerfi gazaramot ad.
g.
132 GAZOK

Hasznaiatosak meg kiilonboz5kOp1ls- es membra1UJzivattyuk. Csak uvegalkat­

reszekkel erintkezik a gaz az un, elektromdgnesee szivatbyuban. Lenyege fuggdle­
geshelyzetii, 12mm0-jii KPG-cso (Iasd. 42.1.), belefor­
rasztott vasmagot turt.almazo dugattyuval, A cscvet ket
vizzel hiithetO elektromdgneses tekercs veszi koriil, es ez
t tartja a dugat.tyut kis amplitudoju, nagy rezgesszamu
mozgasban. Az ilyen rendszerii szivattyu kb. 100 Hgmm
ellenallas lekuzdesere kepes, es 1 atmoszfera nyomason
c . kb. 5 Ijperc teljesit.menyfl.
A
Kis nyomason (kb. 25 Hgmm e15vakuummal) uze­
meltethetd a higany-gdzsugarezivatcyri. Vegvakuuma kb,
10-3 Hgmm. Zart rendszerben kisnyomasu gazok ara­
molbataeara is alkalmas.
8 Egeszen kis ellenallasa rendszerben elegend5 a ve- .
zebek egyik ftiggoleges szakaszaban fiitest alkalmazni,
indifferens gazok eseten pI. platina ellenallashuzallal. A
felsza1l6 meleg gaz helyere alulr6l hidegebb aramlik. Ez
o az UJ;L. "termoszifon" elve.

49.6.2. Az aramlassebesseg merese

49.5.1.2. cibra.Automatikus
gaztovdbbtto E celra tobbfele szerkezetii gaz6ra alkalmas. A tur­
binakerekes vagy folyadekzaras gaz6ra lapstkerekenek
fordulatszama mutatja a bizonyos idd alatt aMramlott gaz egesz mennyiseget,
de a pillanatnyi sebessegvaltozasokr6l nem ad felvilagositest.
Folyamatos sebessegmeresre es nagyobb sehessegeknel a rotamderek: (49.5.2.1.
abra) alkalmazasa celszerii. Lenyeges resse a rotameternek egy ponbosan fuggdle­
ges helyzetii, kisse k6nikus
iivegcso, amelyben megfele16
meretfi es sulyu, kup valaku
dug6 van. A dug6 feliiletebe
vesett, meredek csavarvaja­
tokban folfele araml6 gaz a se­
bessegenek megfelellS forgasra
kenyszertti a kripot, es a cso­
ben is meghatarozott magas­
sagra emeli. A lebegd kup hely­
zeta a gaz viszkozitasat6l, te­
Mt hdmersekletetdl is nagy­
mertekben fugg, A hdmersek­
let stabilizalasa tehat fontos.
Legegyszerfibb gazfajtankent
kiilon kalibralni a mfiszer ska­
Iajat, de a relatdv viszkozite­
sok ismereteben az azonos 49.5.2.1. acra. Rotameter 49.5.2.2. libra. Reometer
skalaertekhez tartoz6, ktilon­
bOzo sebessegertekek szamftassal is meghatarozhat6k. A gazt minden por· vagy
folyadekesepptdl eI5zetesen meg kell tisztitani.
 ARAMLAsSEBESSEG 133

Aramlassebesseg-meresekre eIeg tag hatarokon belill areometer alkalmas

(49.5.2.2. abra), nehany ml/6ra- mintegy 20 1/6ra sebessegig. Pontoseaga kb. 2 %.
Az aramlo gazt megfelelo kereszt­
metszetfi kapillarison vezetjiik at, es
merjuk a ket vegen kepzod6 nyo­
maskulonbseget, A mfiszer meres­
hatarat a kapillaris keresztmetsze­
tevel es a manometerfolyadsk faj­
sulyanak vaItoztatasaval szabalyoz­
hatjuk. A nyomaskiilonbseg ugyan­
csak fiiggvenye a gaz viszkozitaaa>
nak es hOmersekletenek.· Minden
gazra kulon kalibralando,
R,
Ujabban egyre nagyobb szere­
pet kap a termieztoroe tiramkiesebes­
seg-meres. A meresi ely Mnyege az,
hogya termisztort koriilvevo kozeg 49.5.2.3. libra. Termisztoros aramlasmer6 kap­
aramlasi sebeasegenek fiiggvenye­ osoldsi vazlata, E-fiitlStelep, PIeS P z a fUtest
ben a disszipacios koriilmenyek szabalyozo, illetve a tertnisztorok ellenallas-ki­
t
J
egyenliteset ezolgalo potenciometorek, R(TI ) as
megvaltoznak. Az aramlasi sebesseg R(T z) termiaztorok, R I es R hid- ill. osszeha­
z
novekedesevel a termisztor lehfil, sonlfto ellenallasok, K I as K z kaposolok, M indi­
illetve disszipaeios alland6ja megnd ka16 mfiszer.
(lasd 45.2.2.). A valtozas meghata­
rozasaval lehetdve valik- a gazok es folyadekok aramlasi eebessegenek merese.
A 49.5.2.3. abran egy termisztoros gazaramlasmero berendezes elvi kapcsolasi
vazlatat mutatjuk be. A kompenzalo termisztor ellenallasa jR(T1)j kozeHtOleg
egyenlo a merdtermisztoreval jR( T 2 ) [, es a kornyezete ugyanolyan minosegfi, de'szta­
tikus allapotban levd kozeg,

49.5.3. Aramlo gazok keverese

Meghatarozott aranyu kevereshez mindenekelOtt kulon-kulon kell ismerniink
a komponensek aramlaai sebesseget, majd mindkettOt meghatarozott sebesaegflre
szabalyozva, keverdedenyen at engedjiik a vezetekbe. Ha a keverekarany szamer­
Mke nagyon elter az l-tOl, a keverest tobb fokozatban hajtjuk vegre.
A 49.5.3.1. abran vazolt keszulek igen alkalmas nagy higitasu gazelegyek eld­
allitasara.
A laborat6riumi munkaban gyakran szuksegiink van arra, hogy gazokat vagy
r
levegdt adott homersekleten kulonbozd folyadekok (leggyakrabban viz) gozevel
1
telftsiink. E celra jol alkalmazhat6k az iiveggyongyokkel vagy iiveggyapottal tol­
t6tt mos6tornyok. A torony tetejen permetezziik be az adott folyadekot, es a telf­
tendo gazt a torony aljan vezetjiik be. ElOfordul, hogy a gazhoz a telftettsegi par­
cialis nyomasnal kisebb mennyisegfi gozt kivanunk adagolni. Ilyenkor ugy [arha­
tunk el, hogy a gazaram egy reszet, a folyadek gozevel telftjiik, majd ismert meny­
nyisegu tiszta gazzal keverjiik. Lenyegesen egyssertibb azonban a gazt megfelelO
parcialis nyomasu tomeny sooldatokkal permetezett tornyokon atvezetni. Nehany
telftett sooldat paroialis nyomasanak valtozasar6l a hOmerseklet fiiggvenyeben a
49;5.3.2. abra ad tajekoztatast.
· .

GAZOK

~!l!

J
.~
.~
~ 20+----+-~_+_____,Hy~'7-__I

levig6:
viv6gaz

t
10 15 C'

49.5.3.1. cibra. Csokely gazmeny­

nyiseg hozzakeveresere alkalmas
- keszulek

49.&.4. Gazok tarolasa

Az eloaJlitas es aramoltatas problemain kiviil kulonleges feladatot jelent es

kiilon felszerelest igenyel a gazalaku anyagok osszegyfijtese es tdroldswis. Ha nyila­
savallefeIe zar6folyadekba meritett es azzal toltott edenybe gazt vezetiink,a faj­
sulykulonbseg alapjan a gaz a folyadekreteg folott gyiiiik ossze. A j6 zarofolyadek­
nak nem szabad a gazter komponenseivel reagalnia, sem azokat oldania.
, Ezeknek a kovetelmenyeknek legjobban a higany felel meg, amelyben eddig
egyetlen gaznak az oldott nyomait sem tudtak kimutatni, es amely a legtobb ag­
ressziv gaz (N20, NO, PHa' S02' BFa' SiF4 , C2H2 , COC12 , HCl) kemiai hatasa­
nak is ellenall. Hatranya, hogy draga es az egeszsegre artalmas anyag, valamint az,
hogy nehany gaz, illetve kondenzalt fazisa megis reakci6ba lephet vele. Igy pl. a
halogenek, a HBr kiilonosen napfeny hatasara, a HI, SeH2 , TeH2 sotetben is meg­
tamadjak A tiszta, szaraz H 2S gazaIlapotban nem reagal vele, cseppfoly6san azon­
ban igen! Az AsHa fdleg nedves higanyfeliileten elbomlik. A BCla es SiBr4 melegen
sem reaga'! higannyal, CHCla es CC1 4 kb. 100 CO-on mar megtamadja.
A gazok vizben va16 oldhatosagat (49.5.4.1. tablazat) kulonfele elektrolitokkal
hatasosan lehet osokkenteni. Loginkabb alkalmazott vizes zarofolyadek a kozel teli­
tett NaCl-oldat vagy kensavas Na 2S04-oldat. Az ut6bbi ugy kesziil, hogy 200 g viz­

1
\

1
!
\

r OAZOK TAROLAsA 135

49.5.4.1. tlibldzat
Gazok oldhat~saga vizben 26 CO-on
gaztar-talom terfogatszazalekban, normalallapotu gazra
vonatkoztatva ertend6.)

NH a 62300 CO 2 75,9 O2 2,83

HBr 55000 Xe 10,8 CO 2,14
HOI 44000 C2H, 10,8 H2 J,75
80 2 328O NO 4,32 N2 1,43
Br 2 169O C2H 6 4,10 levego 1,13 N 2
H 28 228 Ar 3,47 0,58 O 2
C2H 2 93 CH, 3,01 He 0,87

mentes natrlum-szulfatot oldunk 800 ml vizben, es 40 ml cc. kensavat adunk hozza,

majd visszafoly6s hutOt alkalmazva, forralassal kifizziik belOle az oldott leveg6
maradvanyait. Az oldat 16 ry alatt nem hasznalhato, mert Na2SO",.1O H 20-ra teli­
tette valik,
A telitett CaC1 2-oldat, ktilonosen analitikai kesztilekekben, nagy viszkozit.asa
miatt nem jo zarofolyadek.
A C1 2 es a SiF", kone. kensav felett is eltarthatO. A zarofolyadek es mosofolyadek
szerepe gyakran egyesithet6, igy pl. KOH, pirogallol, illetve CUSO", folott tarthat­
juk el a gazt, ha cO 2-, 02-' vagy H 2S-szennyezest6l meg akarjuk tisztitani.
Teljesen szaraz gazok zarofolyadekaul neha szerves anyagot hasznalnak, pl,
glieerint H 2S, vagy paraffinolajat NH3 eseteben.
Manometerfolyadekul is nehez a higanynal alkalmasabbat talalni, A viznek
nagy a tenzioja, g6zei sokfele gazzal reakei6ba lepnek. A glieerin nedvsziv6, stirfi­
sege es viszkozitasa ezert gyorsan valtozik. Aranylag alaesony g6znyomasu, indif­
ferens es konnyen folyo anyagnak tekinthetO a nonilsav, dibutil-ftalat es nemely,
a diffuzios szivattyukban hasznalatos olaj ..
Vizes oldat vagy viz alkalmazasa zaro­
folyadekkent az tin, gazometerekben szokasos (Iasd
1.19.). Tobbfele modelljenek hatranya az, hogy
a benne tarolt gaz felhasznalasa kozben a kiszorf­
tasara alkalmazott viz es a zarofolyadek szintjenek
kulonbsege nagymertekben csokken. A 49.5.4.1.
abra szerinti gazometer szerkezete ezt a hatranyt
kiiszoboli ki. Egyen16 atmeraju tartalyok eseten
a belOle kiszorltotb gaz nyomasa allando, es bi­
zonyos hatarok kozott a nyomas erteke is be­
allithato.
Gazokat higany zarofolyadek folott csak
kisebb mennyisegben tarolnak, inkabb esak spe- .
cialis berendezessel es nagyobb tomegfi draga
higannyal rendelkez6 laboratOriumokban. Egy­
szerfi higanyos gaztartaly vazlatat a 49.5.4.2. abra
mutatja. Benne a gaz esapokkal vagy szeleppel
nem is erintkezik, Megtoltese a felsa tartalyhoz 49.5.4.l.ribra. Gasometer
kapesolt vfzlegszivattyuval tortenhet. A felhajlo
136 GAZOK

vegii kapillarist a gazMrbe nyrijtjuk, es az ateresztdesap megnyitasaval az also

tartalyt megtoltjuk gazzal. Meg mielatt egeszen megtelne, ~ rijra belemeritjiik
higanyba a kapillaris veget, es azt higannyal telesziva, az edenybe jutott gazt
ket higanyfeltilet koze zarjuk. Az anyag felhasznalasa a vizlegszivattyu felsa
csatlakozasanak megsziintetese utan a csapon at leeresztett higany segftsegevel
Iehebseges.
,
.1

49.5.4.2. 1ibra. Higanyos 49.5.4.8. libra. Higanyos gaz­

gaztarMly biiretta

Hasonlo elv szerint mfikodik a 49.5.4.3. abran vazolt higanyos gazbilretta,

amely ktilonosen kisebb gazmennyisegek att6ltesere vagy a gaz analfzisehez
mintavetelre alkalmas,
EgyeB zar6folyadek nelkuli megoldasok is szuksegesek akkor, ha pl. a gaz
nedveeseggel is, higannyal is reagal. Tiszta gazok eltartasa - f5leg hosszabb iddn
at - tivegcsdbe beforrasztva Ieheteeges.
Gazok tlirohl.sara hasznalnak ktilonfele uszoszelepekkel elzart, tertalyokat is.
Ezeknek tobbfele tlpusat mutatja be szerkezeti vazlatban a 49.5.4.4. abra. Vala­
mennyihez manometer es folyekony levegdvel hiithetO kondenzaoios ter is tartozik,
melynek terfogatmerd skalajan oseppfolyositas utan az edenyben tarolt gaz rneny­
I?-yisege leolvashat6.

j
.1
e.•
 G.!zOK TAROLASA 137

Kompresszor vagy mas koltsegee berendezes nelkul is nagynyomasu aeel­

palackba tolthetd barmely (pI. folyekony levegdvel) kondenzalhato gaz a kovet­
kezo egyszerf laborat6riumi 6sszeallitassaI.
A gyujt6tt gazt a folyekony levegovel htitott, 49.5.4.5. abran lathat6 alaku
kisebb aoelpalackban kondenzaljuk. Bizonyos idd elteltevel afejleszto felOli tu­
szelepet zarjuk, majd az elOz61eg evakualt gazpalack sarokszelepet megnyitjuk, es

u 'V
-,higamJor f/fVOfdenyhez - - - ­
V
49.5.4.4. dbra. Szelepes gaztartalyok 49.5.4.5. dbra. Kondenzalhato gaz attOltese
aoelpaleokba

a hutest megsziintetjiik. A kondenzatum elparolog, es a nyomas a kis terfogatu

kondenzalo- es a nagyobb tartalyedeny k6z6tt kiegyenlftOdik. Most elzarjuk a
kettO k6z6tti sarokszelepet, es iijra lehfitjuk a kondenzalobombat. Ha a benne
maradt gaz mar cseppfoly6sodott, megnyitjuk a fejlesztdho» csatlakoz6 vezeteket,
es folytatjuk a kondenzalast.

Irodalom
Klemene, A.: Die Behandlung und Reindarstellung von Gasen. 2. Aufl. Springer, Wien,
1948. .
Lux, H.: Anorganisch-chemische Experimentierkunst. J. A. Barth VerI., Leipzig, 1954.
Bayer, F.: Gasanalyse. 2. Aufl, Enke, Stuttgart, 1941.
Hargittay E.: GazelemzQ miiszerek. Miiszaki Konyvkiado, Budapest, 1959.
Stahler, A.: Handbuch der Arbeitsmethoden in der anorganischen Chemie. Bd. IV,
Gruyter Co., Berlin -Leipzig, 1926.
 50. Old6szerek

Az oldas folyamatanak a laborat6riumi teehnikaban alapvet5 fontossaga van.

j,
A szilard testnek az oldoszerben valo oldhatoaaga a ket anyag fizikai es kemiai ~
tulajdonsagaitol egyarant eIeg bonyolult m6don fugg. Nagy fontossagu ebbdl a
szempontb61 a szilard anyag kristalyainak racsenergiaja, valamint az oldoszer
molekulaival. vegbemeno kapcsolodae, szolvatalodas energiamerlege. A ssolvata­ .
eios h6 tobbek kozott nagymertekben fiigg a folyadek dielektromos alland6jatol, ~'
molterfogatatol stb. Meg tovabbi bonyodalmakat jelent az oldas folyamataban az
elektrolitos disszociacio, komplexkepzes, ssszociacio, szolvolizis st b. _,
Mindezek alapjan konnyen belathato, hogy az egyes, nem tulsagos alaesony
hcmersekleten kondenzalhat.o gazok, illetve egyes, kozonsegea hdmersekleten szilard .j.'
testek megolvaszbasa utjan nyert folyekony fazieok oldoszerkent egeszen maskent
viselkednek, mint a Iegkozcnsegesebben hasznalt viz es a szerves oldoszerek.
Az oldoszerkent felhasznalando gazokat celszerfi meg kondenzalaa elott min­
den szennyezestdl, f51eg a vizt51 megtisztitani.
Nehany nemvizes oldoszerkent hasznalhato, nem tulsagosan korulmenyesen
e15allithat6. alacsony es magas homersekletcn cseppfoly6s szervetlen anyag, vala­
mint a viz es nehany szerves oldoszer fontosabb fizikai tulajdonsagait, szaritasat.
illetve tisztltasat a kovetkezokben tekintjiik at.

50.1. Halogen elemek

Ezek doziil a fluor igen alacsony forraspontja (-188 CO) es nagy reakeio­
kepessege miatt nem szerepe1 a nernvizes oldoszerek kozott.
A klar olvadaspontja -100,5 Co, forraspontja -33,95 Co, dielektromos
allandoja e = 1,97 (0 CO-on), fajlagos vezetokepessege ,,=
1·10- 16.Q- l · cm - 1 •
Oldja a C, Si, Ti, Sn es Pb tetrakloridjat, az AsCI3-ot, POCI 3-ot es SzClz-ot. PC13-dal
oldhatatlan PCIs-da egyesiil.
Brom, Op. -7,3 CO, fp. 58 CO, e = 32 (23 CO-on), " = 1,33.1O- 1s (17 CO-on).
Oldja a C, AI, Fe, Sb, Sn, es Ti bromidjait, a ICl 3-ot es P0013-ot. Vizmcntes:i:tese
kone. kensavrol valo ledeaztillalaesal tortenhet,
J6d. Op, 113,6 CO, fp. 183 Co, e = 11,1 (118 CO-on), " = kb. 1.10- 5 • A nyomas
alatt megolvasztott jod szamos jodidnak jo oldoszere, az alkalifoldfemek es nehany
nehezfem jodifija azonban nem old6dik benne. A K, Ag es Hg cianidjaval ICN es
I-, a HgClz-dal Iel es I- kepzodese kozben reagal.
Az interhalogenidek k6ziil a BrF3 es a IFs viselkedik oldoszerkent,
 NEMVIZES- OLD6sZEREK 139

50.2. Hldrogen-halogenidek
Kozuluk viz mentes oldoszerkent j6l ismert a hidrogen-fluorid. Op. -83,1 CO,
fp. 19,5 CO, e = 83,6 (0 CO-on), ,,= 1,4.10- 5 • Noha dielektromos allandoja a
vizehez igen hason16, tulajdonsagai sokban elternek att6I. Az alkalifem- es alkali­
foldfem-fluoridok j6l oldodnak a hidrogen-fluoridban. Az AgF es T1F szinten j6l
old6dik, egyeb fem-fluoridok azonban nem. A hidrogen-fluorid a tobbi halogen­
-hidrogen legtobb sojabol fluoridkepzodes kozben felszabaditja a savat. A szabad
halogen-hidrogenek azonban rosszul oldodnak benne. Az old6d6 fluoridok elektro­
mosan jol- vezetove teszik az old6szert. A hidrogen-fluoridban a disszociacio es a
szolvolizis egyarant nagymertekfi. Az oxidok koziil az 8n02 es HgO indiferens, de a
bazisosabbak koziil aBa, Ca, Mg, Pb es Ag oxidja hevesen reagal HF-dal, a hidro­
xidok szirrten,
S68av. Op. -114,2 CO, fp. -85,0 CO, e= 4,6 (+27 CO-on), ,,= 2.10- 7 •
A hidrogen-fluoridhoz viszonyitva rossz old6szer. Az on- es foszfor-kloridokon
kiviil alig oldhato benne szervetlen anyag. A 12 s6savban sotetvoros szinnel old6dik.
Cseppfolyos CO2-dal es H 28-nel a folyekony HCl minden aranyban elegyedik.
Hidroqen-bromid, Op. -86,9 CO, fp. -66,8 CO, e = 3,82 (+ 24 CO-on). A H 28,
POCla' PBr5 old6dik benne, Br 2 es 12 alig, s6k egyaltalaban nem.
Hidrogen-jodid. Op. -50,7 CO, fp. -;-35,4 CO. Csak a j6dot es a foszfor-oxid­
-kloridot oldja.
50.3. Hidrogen-eianld
Op. -13,4 Co, fp. 25,0 Co, e = 152 (0 CO-on), " = 3,3.10- 6 (0 CO-on). J6
old6szer, de hasznalatat es vizsgalatat. igen mergezd volta neheziti. Valamennyi
ismert old6szer kozott legnagyobb a dielektromos allandoja. Ennek ellenere nem
oldja kulonosebben j6l az egyes s6kat, es az elektrolitos diaszooiaoiot sem noveli a
varakozasnak megfele15 mertekben, Az alkalisok tobbsege korlatoltan old6dik
benne, legjobban nehany alkalifem-jodid es -rodanid, valamint a kalium-hidrogen­
-szulfat. Ezek az oldatok j6l vezetik az elektromossagot. Molekularacsos vegyiiletek
altalaban ugyancsak j6l old6dnak, de az oldatok elektromos vezetdkepessege
csekely. A HCN a szerves vegyiileteket is tobbnyire j6l oldja, kiveve a telitett szen­
hidrogeneket. J6l old6dik benne pI. a benzol, kloroform, metil- es etilalkohol, eter,
aceton es piridin.
Erdekes, hogy alkalifem-cianidok hatasara a HCN oldszor megbarnul, majd
elgyantascdik.
50.4. Ken-hidrogen
Op. -85,5 CO, fp, -60,4 CO, e = 10,2 (-60 CO-on),,, = 3,7.10- 11 • Az egy­
szeru ionracsos vegyiileteket altalaban nem oldja. A molekularacsos halogenide­
ket inkabb oldja, de ezek kozul sokkal nehezen oldhato szulfidokat kepezve reagal
(pl. a Cu, Ag, Hg, Bi, Sb, As halogenidjeivel). A CC14 es 8iC14 korlatlanul elegyit­
hetd H 28-neI. Halogen-hidrogenek is j6l old6dnak benne, valamint a kensav es az
ecetsav is. A halogen elemek ugyancsak j6l old6dnak ken-hidrogenben, de a 12
kivetelevel reakci6ba is lepnek vele. A cseppfoly6s H 28 j6 old6szere a legtobb szer­
yes anyagnak, meg a szenhidrogeneknek is.
A ken halogenvegyiileteinek (82C12 , 80C1 2 , 802C12 , valamint 8eF4 es 8eOC12 )
oldoszerkent va16 hasznalhatosaga ugyancsak ismeretes.

~
L_
 140 OLD6sZEREK

50.5. Ken-dioxid 1
Op. -75,7 CO, fp., -10,0 CO, e = 13,8 (+ 15 CO-on), ,,= 1.10- 7 (0 CO-on).
Old6 hatasa korlatolt, Altalaban csak az alkali-jodidokat es -rodanidokat oldja j61,
es ezek oldatai vezetik is az elektromossagot, Az oldott halogenidek kisebb-nagyobb
sebesseggel reakci6ba is lepnek az old6szerrel, aminek vegtermekekent szabad
halogen, elemi ken es szulfat kepzodik, A tobb erteku e1emek halogenidjei kozul j61
old6dnak az AI, Fe, Sb, C, Si, Ge es P kloridjai. J 61 old6dik azonkfvtil folyekony
ken-dioxidban sok szerves vegytilet is. Kdzuluk a telitett alifaa szenhidrogenek
oldhatosaga igen rossz, a telitetleneke es aromasoke viszont j6.

50.6. Ammonia
Op. -77,8 CO, fp. -33,5 CO, E = 22 (-34 CO-on), ,,= 3.10- 8 (-37 CO-on).
Az ammonia a vizhez sok tekintetben hasonl6 tulajdonsagii old6szer, viselkedeset
sokoldahian es ressletesen tanulmanyoztak. Nevezetes tulajdonsaga, hogy az
alkalifemeket es alkalifoldfemeket kek szfnnel fizikailag oldja, Valamennyi amm6­
nias femoldat j61 vezeti az elektromos aramot. Igen j61 old6dnak az alkalifem­
-halogenidek. Az oldhatosag azonos anion eseteben az NH4+, Li! , Na't , K+ sor­
rendben esokken, azonos kation eseteben pedig a F--t61 a 1--ig no. Az eztist­
-halogenidek oldhatosaga ugyanigy valtozik, tehat ellenkezd iranyban, mintha viz
az old6szer: az AgF nem old6dik, az Ag1 igen. J61 old6dnak meg a nitratok, Az
oxidok, szulfatok, karbonatok kivetel nelkul csaknem oldhatatlanok. A 12 , Hg1 2 ,
Cu(N03h es Pb(NOsh oldodas kozben kemiai reakci6ba lep az ammoniaval. Szerves
vegytiletek alta1abanjobban old6dnak benne, mint alkoholban, eterben vagy vizben.
Nehany egyeb nitrogentartalmu vegytilet, pI. a N 2H4, NH20H, HN0 3 es
NOCI, valamint a PCI 3 , POCI 3 , SbCl3 ugyancsak ismert old6szerek.

50.7. Szenhidrogenek
A benzin es petroleter forraspontja es olvadaspontja igen valtozo. A benzol
olvadaspontja 5,49 CO, forraspontja 80,12 CO, a toluole -95,0 CO, illetve 110,8 Co.
Az emlitett szenhidrogenek a legtobb szervetlen anyagot nem oldjak ; az Sn14 ,
AlBr3 , SbCI3 , SbBrs benzolban es to1uolban old6dik. Feltuno meg az AgC104 jelente­
keny oldodasa toluolban. Tis7.titasuk desztdllacioval, szaritasuk foszfor-pentoxiddal
vagy natriumdrottal (dr6tta preselt femnatriummal), illetve folyekony kalium­
- natrium-otvozettel tortenik.
50.8. Kloroform
A CHCl 3 (op, -63,5 CO, fp. 61,2 CO) j6 old6szere a br6mnak es a j6dnak,
valamint a zsiroknak es egyeb szerves anyagoknak. Szaritasara felhasznalhato a
CaCI2 , P 20S ' valamint CaS04 es Na2S04 • Szigoruan bilos azonban a femnatrium
vagy natrium-c-kalium-otvozet hasznaIata robbanasveszely miatt! A szarftoanya­
gon napokig allni hagyjuk, azutan megsziirjuk es vegtil desztillaljuk.

50.9. Szen-tetraklorid
A CC1 4 (op. -33,8 Co, fp. 76,6 CO) az elObbihez hasonl6 m6don tisztlthat6.
 NEMVIZES OLDOSZEREK 141

50.10. Szilicium- lis 6n~tetraklorid '

A SiCl4 (op. -67,7 CO, fp. 56,7 CO) es az SnCl 4 (op. -33,0 CO, fp. 113 CO)
vfznyomok hataaara is hidrolizal. Gondosan 6vni kell a Iegnedvessegtdl is. Szari­
tasuk problemaja a hidrolizistermekektdl (oxidok es s6sav) val6 elvalasstassal
kapcsolatos.

50.11. Alkoholok .
A CHaOH olvadaspontja -97,1 CO, forraspontja 64,7. CO, az C2HsOH olva­
daspontja -114,2 CO, forraspontja 78,3 CO. Noha a legtobb szervetlen vegyiiletet
a vfznel j6val kevesbe oldjak, ez az oldo habas megis sok esetben jelent6s es gyakor­
lati szempontbol fontos. Az alkalifem-halogenidek oldhatosaga a kation atomsu­
lyanak osokkenesevel, valamint az anionenak a novekedesevel no, tehat legjobban
old6dik aLiI. Az NHa kivetelevel a legtobb gaz jobban old6dik alkoholban, mint
vizben, igy a HCI, N 2, Hz, S02' CO2 stb. Az emHt.ett alkoholok vizzel korlatlanul
elegyednek.
Az etilalkoholleggyakoribb szennyezese az acetaldehid. Eltavolithato, ha kb.
5 % KOH-dal 8-10 6ran at viaszafolyates mellett fozziik, majd a vorosbarna
sziml kondenzaoios termekrdl ledesstillaljuk.
Vizmentesitese egyszerfi desztillaoioval nem oldhato meg. A nagyiparban
azeotrop deszbillaoioval kesziilO, un. abszohit alkohol meg mindig kb. 4 %-nyi .
vizet tartalmaz. Ennek a keszfbmenynek a tovabbi vfzmentesftese kalcium-oxiddal
vagy vizmentes kaloium-szulfattal nehany napon at vegzett razogatasaal, vegul
desstillaoioval oldhato meg. A kalcium-klorid nem felel meg erre a celra, .mert
alkoholt kot meg, a kensav es a foszfor-pentoxid pedig reakci6ba lep vele. Az
utols6 viznyomokat j6ddal vagy etil-bromiddal aktivalt femmagneziumrol val6
desztdllaoioval tavolitjak el. Meg aktivalas elott el kell azonban bontani az eset­
leges magnezium-nitrid nyomokat, mert kulonben az absz, alkohol ammoniaval
szennyezddik.
Meg erelyesebb m6dja az alkohol szaritasanak a fem-Na es a magas forras­
pontu etileszterek (pI. borostyankdsav-dietdleszter, fp. 216,5 CO vagy ftalsav-die­
tiIeszter, fp, 298 CO) egyiittes alkalmazasa, 1 liter etilalkoholhoz mintegy 7 g Na es
25 g eszter szukaeges, Vizzel a natrium hidroxidot kepez, a lug elhidrolizalja az

I
esztert, es etilalkoholon kiviil a sav natriumsoja lesz a reakci6 termeke, A tiszta
alkohol az eszter fOlOslegetOl jelentOs forraapontkulonbseguk alapjan desztillacio­
val elvalaszthato, Az ilyen alkohol nedvsziv6, a legnedveasegtdl is gondosan vedeni
kell.
A metilalkohol-s-viz-elvalasztas ismetelt desztillsoioval is eredmenyesen meg­
oldhato,

50.12. Dietilliter
A dietileter (op. -116,3 CO, fp. 34,6 CO) igen elterjedten alkalmazott old6szer.
Alacsony forraspontja miatt konnyen parolog, gaze gyulekony, sot oxigennel (leve­
govel) elegyedve robban is. Gyulladasi hdmerseklete alacsony, kb. 180 CO, tehat
nagyobb izzolampa, feluleten, vagy kapcsol6, villanyosengd, elektromotor villamos
szikrajanak hatasara is bekovetkezhet a robbanas, Az etergoz nehezebb a levegonel,

I
~
I

"
Ir
142 OLDOSZEREK

zart helyen jelentekeny tavolsagra "elfolyhat". A tuzrendeszeti szaMlyok kOvetke­

zetee betartdsa kOtelezo, kUlonben sUlyos ezerencsetlenseqet okozhat!
,
A tfizveszelynel is kellemetlenebb az eter peroxidtartalma, amely desztillalas
vagy leparlas k6zben rendkivul veszelyes robbanast idezhet elO! A peroxidrobbanas
veszelye mindenfele eter, sot dioxan es tetrahidrofuran eseten is fenall, Ezek fel­
hasznalasa elOtt ajanlatos elvegezni a kovetkezo vizsgalatot.: 5 ml hidegen teHtett
vizes benzidinoldathoz 5 ml teHtett NaCl-oldatot, majd nehany esepp hlg FeS04­
oldatot (kb. gombostUfejnyi kristaly 5ml vizben) adunk. Keves peroxidtartalrmi
eter nehany cseppjetdl az oldat 1-2 perc alatt megkekul, Azonnali kekules sok
peroxidot jelent. A savanyu kalium-jodidoe pr6ba keyes be erzekeny.
A peroxid eltavolitesa a kovetkezd m6don vegezheto. ElOsz6r savanyu Fe2+~
oldattal kimossuk az eterbol, es elbontjuk. A mosofolyadek osszetetele : 600 g
FeS04·7 H 20, 60 ml cc. H 2S0 4 es 1100 ml viz, ez kb. negyszeres terfogatu eter
tisztitasara elegendd. Alapos osszerazas utan valaszt6t61eserrel elkulonitjuk a ket
fazist; majd az etert szilard natrium-h1droxidr611edesztillaljuk. A kepzodott aoet­
aldehidet Cr0a-oldattal oxidaljuk, majd az etert vizmentes natrium-karbonatrol
ujra ledesztillaljuk, vegiil Na-drottal szaritjuk. Harmadszori deeztillalas utan Na­
drot folott, 9/1O -ig t6lt6tt barna iivegben hosszabb ideig peroxidmentesen eltarthato.
Egyebkent aldehid jelenleteben, Ievego es feny hatasara mar nehany 6ra alatt j61
kimutathat6 mennyisegfi peroxid kepzodik benne.
Ha nines szuksegiink vfzmentes eterre, FeS04-oldattal erintkezesben peroxid­
mentesen tarolhatjuk. A peroxid cc. sosavval beparolva is elbonthat6.

50.13. Aceton

Az aceton (op. '-95,0 CO, fp. 56,3 CO) a sok Iegtobbjet nehezen vagy egyaltalan
nem oldja. Vizzel korlatlanul elegyfthetO, vfztartalma termeszetesen erdsen befo­
lyasolja az egyes anyagok oldhatosagat. Tisztftasa, vizmentesftese desztillacioval
kezdodhet, A maradek vfznyomok eltavoHtasara erdsen lngos szaritoanyag nem
alkalmas, mert gyakran kondenzaoiot okoz. Vizmentes K 2COa es egyeb reszleges
vizelvonoszerek hasznalhatok erre a celra,

50.14. Szen·diszulfid

A CS2 (op. -1l2,1 CO, fp. 45,2 CO) fontos old6szere a foszfornak es sok szerves
vegyiiletnek. Szaritasara CaC12 es P20S ajanlhato,

50.15. Piridin

Op. --42 CO, fp. 115,5 CO. Bazikus jellegfi, nitrogentartalmu szerves oldoszer,
Jol oldja a kovetkezd s6kat: LiCl, LiNOa, AgNO a, BeBr2, ZnI 2 es HgI 2. Vizzel
minden aranyban elegyithetO. Vfzmaradvanyok eltavoHtasara higos tulajdonsagu
szarftoanyagok alkalmazhat6k: KOH, BaO, CaO, K 2COa stb.
 viz 143

50.16. Viz

Op. 0,00 CO, fp. 100 CO, e=81,1 (18 CO), x=4,4.10-- 2 (18 CO). A legtobb labo­
rat6riumi vegyszer tisztasagi fokanak megfelelO minosegfi viz altalaban a felhasz­
nalas helyen keszul deszbillalas vagy ioncsereld berendezes segftsegevel. Az ilyen
viznek leglenyegesebb szennyezesei illekony komponensek, kiilonfels szerves anya­
gok, ezenkivul fOleg CO2 es NH s. Tovabbi tisztitasa ujabb desztillaci6val vegez­
hetO osiszolatos uvegkeszulekben, lugos permanganatrol (kb. 3 g NaOH es 0,5 g
KMn0 4 /Iit er ). Bdseges e~o- es utoparlatot hagyva a viz szensavmentes lesz, es a
szerves anyagok zome is eloxidalodik. Az ammoniatol csak a harmadik desztillalas
aran szabadulhatunk
meg. Az adolornbikba r
3 g kalium-hidrogen­
-szulfatct vagy 5 ml, ke­
yes kalium-permanga­
nattal elegyitett 20 %-os
foszforsa vat tesziink Ii­
terenkent, Az ilyen tisz­
tasagu vizet ugy ved­
jiik az atjut6 elektroli­
tok ellen, hogy a goz­
teret a hutovel ossze­ 50.16.1. libra. Kvarciivegb61 keszillt desztdllalo vezet6kepes­
kotO, fuggdleges csdsza­ segi viz el6aJIiMsahoz' '
kaszt elektromos fUtes­
sel vagy aluminium blokk segitsegevel kb. 150 CO-ra hevitjuk. Az iivegbOl kioldott
vagy a cseppekkel atvitt vegsd elektrolitnyomoktol a vizet kvarcbol keszult beren­
dezesben tisztithatjuk meg teljesen (50.16.1. abra). A kesztilek reszei forrasztassal
csatlakoznak egymashoz. A lombik nyaka egyubtal a tUlhevitO. A leszallo Liebig-hu­
tOhOz U alaku, vezetokepesaeg meresere kialakitott tUlfoly6illeszkedik. A viz el­
tartesara csiszolatos buraval ellatotf kvarclombik sziikseges. Specialis celokra pla­
tina vagy miianyag (polietilen) edenyzetenhasznalnak. Rovid ideig tart6 tarolasra
j61 kigozolt jenai iiveg is megfelel.
Az ilyen viz mar csak keyes oldott CO2-ot tartalmaz, s teljesen tiszta, indiffe­
rens gaz atvezetesevel ettOl is viszonylag rovid ido alatt megszabadithat6.
Ha kulonosen kis vezetokepessegil vizre van sziiksegunk, a 80-90 CO-os vizbe
20-30 oran at gondosan-szfirb es CO2-mentesitett levegdt vezetiink, majd az elob­
biek szerint kezelt levegd igen lassu atbuborekoltatasa kozben teljesen kvarcbol
keszult berendezesbdl ujra ledesztillaljuk egyenesen abba, az edenybe, amelyben
majd felhasznaljuk,

Irodalom
Weissberger, A.: Technique of Organic Chemistry, Vol. VIII, Interscience Publishers,
New York -London, 1955.
Jander, G.: Die Chemie in wasserahnliohen Losungsmit.teln. Springer Verl., Berlin­
Gottingen -Heidelberg, 1949.
Audrieth; F. L., Kleinberg, J.: Non-Aqueous Solvents. John Willey, New York, 1%3.
Nikolski, B. P.: Handbueh des Chemikers, Bd. I., II" III., VEB VerI. Technik, Berlin,
, 1956 -1959.

t
I. i
·
­

51. Az elektrolizis alkalmazasa preparativ celokra

51.1. Bevezetes
A kemiai -ipar szamos elektrolizisen alapulo eljarast alkalmaz, Ilyen pl. a
hidrogen, kl6r, alklililug, hi pokloritok vagy kloratok e15allita,sa alkali-kloridok elekt­
rolizise tltjan, femsooldatok es -olvadekok elektrolizise femek elOallitasara, ill.
tisztitasara, elektrolitikus oxidaoios es redukci6s eljarasok, viz elektrolizise hid­
regen es oxigen elOallitasara stb.
Az elektroHzis alkalmaeasanak a laborat6riumi preparatfv munkaban meg
tagabb tere van, mint az iparban. Nagy elonye, hogy alkalmazasa kozben a reak­
cioeebesseg kenyelmesen szabalyozhato, es a szennyezodes veszelye is kisebb, mint
egyes kemiai eljdrasok folyaman. Az elektrolitikus oxidacio, ill. redukci6 eseten az
oxidalo, illetve redukalo hatas_ erosseget tetsses szerint szabalyozhatjuk az aram­
s{iruseg valtoztatasaval es megfele15 tUlfeszultsegu femelektrod alkalmazasaval.
A 0,5 V hidrogentulfeszttltseget mutate elektr6d reverzibilis hidrogenelektrodnak
tekinthetd, amelyen a hidrogen nyomasa akkora, hogy potenoialja 0,5 volttal nega­
tfvabb az 1 atmoszfera nyomas alatt a116 hidrogenelektrodenal. Ez 1017 atm nyo­
masu hidrogennekfelel meg; az ilyen elektr6d hatasa teMt megegyezik a 1017 atm
nyomasu hidrogen redukalo hatasaval. Ezert, ha megfele15 tUlfesziiltsegu elektr6dot
alkalmazunk, a katod feluleten olyan eros redukalo hatas fejthetO ki, amelyet
kiilonben csak gyakorlatilag megval6sithatatlan nyomasu hidrogen hozna letre,
51.1.1. tcibldzat 51.1.2. tcibldzat
A hidrogen ttilfesziiltsege kiilonbOzo femeken Az oxigen ttilfesziiltsege kiillinfele
femeken
Elektr6danyag TuIresziiltseg
-y Elektr6danyag TuIreszllltseg
v
Platina (platinazva) .. 0,005
Platina (sima) . 0,08 Nikkel (sima) " 0,12
Arany . 0,02 Vas . 0,24
Eziist . 0,15 Platina
Nikkel (sima) . 0,21 (platinazott) .. 0,24
Rez - . 0,18 Platina (sima) . 0,44
Vas . 0,17 Olom . 0,30
Olom - . 0,64 Eziist . 0,40
Higany . 0,7R

Elektrolitikus oxidaeio eseten 0,1 volt tulfessultseg kb, 107 atm oxigennyomas­
nak felel meg. Az 51.1.1. es 51.1.2. tab16,zatban a hidrogen, illetve oxigen tUI­
feszultaege lathaM nehany gyakorlatban hasznalatos femen.

I
"
I

t
 GAZOKEL5ALLtrAsA 145

·Az eioaUitand6 termeket tartalmaz6 rendszer redoxipotencialjanak ismere­

teben a megfeleld elektr6dok megvalaszt.asaval kenyelmesen lehet kozbens60xi..
daoioafoku termekeket is tdsztan eloallitani. fg y pI. Pt-kat6d alkalmazasaval a
+ 4 vagy + 5 oxidscios allapotu vanadiumsok + 3 allapot6va redukalhatok, mig
Pb-kat6don a redukci6 tovabb megy a + 2 oxidacioszamig. A kiilonbOzo oxidaoio­
szamu vanadiumionokat tartalmaz6 erdsen savanyu oldatok (PIi= 0) redoxipo­
tencialja : .
vot + 2 H+ + e ~ V0 2+ + H 20 So = 1,0 V,
0,34 V,

eo = - 0,20 V.
Az alabbilik nehany rovid utalast tartalmaznak az elektrolizis gyakorlati al-,
kalmazasara a szervetlen preparativ munkaban,
A reszletes reszben ezenfeliil szamos elektrolizisespreparat£v eloallitasi mod­
szer kimeritd lerrasat adjuk,

51.2. Gazok eloallitasa

Hidrogen (H2 ) . Nagy tisztesagu hidrogen elOallitasa celjab61 30%-os KOH­
oldatot elektrolizalunk megfelelO berendezesben.! ,
Oxigen (02)' Tiszta oxigen ugyancsak elektrolizis utjan keszitheto a hidrogen
eloallitasara felhasznalt berendezesben.t
Ozon (Os), 12,5 %-os Os-tartalmu oxigen 1,08 fajsUlyu kensavnak nagy a;}6d­
aram-suruseggel tortend elektrolizisevel allithat6 el (-10 CO alatti hOmersekle­
ten). Lenyegesen jobb kitermelest szolgaltat azonban 40 %-os perkl6rsavnak -56
CO-on vegrehajtott elektrolizise."
Kl6r (012 ) , Vizes s6savoldat kozepes aramsfinieeggel torteno elektrolfzisevel!
tiszta, gyakorlatilag oxigenmentes kl6r allithat6 e16, ha az oldat s6savtartalma
23 %-nal nagyobb. " ,
Fluor (F2 ) . Szabad fluor eioallitasa KF es HF keverekenek elektrclizisevel
oldhato meg. s
Gerrndnium-hidrogen (GeH4 ) . Germanium -dioxid-tartalmu, jeggel hutott ken­
savas oldat elekbrolizisevel allitbatO elo olomkatod alkalmazasaval."
On-hidrogen (SnH4 ) . EWallithat6 igen kis mennyisegben olom- vagy 6nelekt­
r6dok alkalmazasaval katodos redukcioval,? ha a redukalando oldat ~nH-tar­
talma osekely.
1 Paneth, P., Peters, K.: Z. physik. Chern. 134,365 (1928);
.Brauer, G.: Z. anorg. aUg. Chern. 255, 105 (1947).
2 Paneth, P., Peters, K~:Z. physik. Chern. 134, 365 (1928).
Moles, E., Gonzales, P.: J. Chim. physique 19,310 (l9-21).
Lux, H.: Z. Elektrochem. 48, 213 (1942)., ,.,
3 Lash, E. I., Hornbeck, R. D., Putnam, G. L., Boelter, P.: J. Electrochern. Soc. 98, 134
(1951). , . ' . ,
4 Haber, P., Grinberg, S.: Z; anorg. aUg. Chern. 16, 213 (1898).
~ Oady, G. H.: J. Am. Chern. Soc. 56, 1431 (1934). .
Schumacher, H. J.: Z. anqrg. allg, Chern. 245,221 (1940).·
8 Paneth, P., Rabinovitsch, E.: Ber. dtsch. ohemvGes.: 58;H41 (192a).
7 Paneth, P., Rabinovitsch, E.: Ber. dtsch. chern. Ges. 57,1889,1891 (1924).

10 Alt, es szervetlen kerntat prakt. - 4284/11

 146 AZ ELEXTROLfzrs ALXALMAZAsA PREPAltATfV CELOXRA

Antimon-kidrogen (SbH a). 8 g antimon- es 80 g borkdsav-bartalmu, 1,7 liter

4n H 2S04-01dat 0 (}l-on vegzett elektrolfzise kozben platina-iridium-katodon kep­
zodik."
6wm(IV) -hidrogen (PbH4 ) es bizmut-hidrogen (Billa)' Kisebb koncentraoio­
ban olom-, illetve bizmutkat6don Mpz6dik kensavas oidatok elektrolizise soran",

51.3. Femek levilasztisa

Sooldatokbol kat6dos redukci6val elOa.Ilftott femek Iegtobbje igen tiszta, ktilo­

nosen C-, S-, P- es N -szennyezestdl mentes.
A nemesebbje,mek kiva.Iaszt4sa nem okoz nehezseget. Zn, Cd, Ga, In, TI, Pb, Sb,
Ni, Co, Fe, Mn es Cr is IevalaszthatO katodosan vizes oldatb61 bizonyos koriiIme­
nyek kozott. Vizes oitratoidathOi Mo, W, Ta es Nb elektrolitikusan e15allithatO. lO
Eelhasznalva a hidrogen tulfesztiltseget higanykatOdon, valamint a higanynak
az alkali- es aikalifoidfemekkel szemben tanusitott j6 amalgamkepzd hajlamat, vi­
zes oldatbol torteno eIektrolfzissei az alkalifemek es -foldfemek - az amalgamon
at - kenyehnesen elOallithatOk. Mas elemeknek, pI. a Si, AI, Ti, Zr, V, W, 'I'h, D­
nak vagy a ritkafoldfemeknek az amalgamkepzesre va16hajlama osekely. Ezert
higanykatodon csak igen rossz kibermelessel valaszthatok ki.
Nemvizes old6szerek alkalmazasa ritkabban vezet gyakorlatban felhasznalha­
t6 eredmenyre, de pI. a Li ilyen koriilmenyek kozott preparative eioallithatO: viz­
mentes, piridines litium-klorid-oldat elektrolfziaevel teIjesen tiszta femlitium nyer­
heMP
Egyes nemnemes-femek, pI. a La, N d vagy Ce soik abszolut etilalkoholos oldata­
hOIhiganykatOdra kivaIaszthatOk. A kapott amalgambol a higany ledesztiIlalasavai
a tiszta femhez juthatunk.P
Aluminium is eloallfthat6 femorganikus vegytiletek xilolos oldatabol katodos
redukci6vaJ.l3 .
Az elektrolfzis koriilmenyeinek megfelelO megvaIaszt9,savai kompakt femre­
teg, iIletve por alaku termek elOallitasa mellett megoldottak a femegykristalyok
elOallita,sat is. 14

51.4. Kat6dos redukcio femkivalasztas n61kiil

Kat6dos redukci6hoz tobbnyire azert alkaImaznak sima felirletet, mert azon
nagyobb a hidrogen tulfessultsege, Erre a celra felhasznalhato pl. a Hg, Pb; TI, Zn,
Cd es 8n,iIletve amalgamjuk. A redukalt oidatok reszleges oxidaoiojanak megaka­
dalyozasa vegett a katod- es an6dteret celazerfi egymastol elvdlaaztani. Erre a celra

8 Reiemann, A., Berkenblit, M., HalI8, E. a., Gaines, A.: J. Eleotroohem. Soo. 101,
387 (1954). •
D Paneth, F., Noring, 0.: Ber. dtsch. Chern. 'Ges. 53,1700 (1920); Z. Elektroohem. 26,
452 (1920).
10 Yntema, L. F.: J. Am. Chern. Soo. 54, 3775 (1932).
11 Muller, R., Ho1z1, F., Pontoni, F., Wintersteiner, 0.: Mh. Chern. 43, 419 (1922).
11 Meint8, R. E., Hopkins, B. S., Audrieth, L. F.: Z. anorg. allg. Chern. 211, 237 (1933).
18 Menzel, W.: Z. anorg. allg. Chern. 269, 52 (1952).
14 Erdey-Gruz, T., Kardo8, R. F.: Z. physik. Chern., Abt. A 178, 255 ea 256 (1937);
172, 157 (1935).
 oXIDAcI6 - REDUKCI6 147
/

tobbnyire porozus agyegdiafragmat alkalmaznak. llyenkor azonban rendszerint

kis mennyisegfi vas kerii) a diafragmabol az oldatba, aminek kovetkezteben nem­
csak a termek szennyezddhet, hanem a kat6d szennyezddese folytan a tulfeszultseg _
is osokkenhet. Por6zus iivegdiafragma alkalmazasaval az emlitett veszely lenyege­
sen osokkenthetd..
A kat6dos redukci6 nemcsak hidridek el6allitasara, illetve szerves vegyule­
tek redukoiojara alkalmas, ha~em alacsonyabb oxiqaciOfoku femsok e16allitasa­
mis, amilyen pl. az NH4V(S04}2·12 H 20 (lasd 64.9.) es az (NH4MS04}2' 6 H:a0
(lasd 64. 10.).
Kat6dos redukci6val allitjak elO a ritkafoldfemek Mromertekii, oldhato szul­
fatjainak keverekebdl pl. az EuS04-ot es az YbS04-ot a ke~ertekii szulfatok kis old­
hatosaga alapjan, A redukci6t kensavas kozegben higanykat6d alkalmazdsaval
vegzik. 15
51.5. An6dos oxidaci6
Amennyiben nem magat az an6d anyagat, akarjuk oxidalni, anodkent sima pla­
tinat vagy platina-iridiumot alkalmazhatunk, mely az oxida16 hatdsnak viszonylag
[olellenall, illetve amelyen az oxigen jelent5s tulfeestdtseggel fejlOdik. Kensavas ko­
zegben olomanod is hassnalhato, Grafiton kicsi az oxigen tUIfesziiltsege, kenaavas
oldatban anodkent gyorsan korrodeslodik, halogen-hidrogenekben azonban alkal­
mazhat6.
Anodos oxidaci6t hasznalunk a reazletes reszben leirt, alabbiakban felsorolt ve­
gyiiletek elOallitasara is: CU20, (NH,hS20S' KOlOa' KCI0 4, CO2(SO'}3 .18 H 20.

51.6. OlvadtSkelektrolfzis
Az olvadekelektrolizis m6dszere a nagyiparban gyakran hasznalatos, laborato"
riumi meretekben azonban altalaban kenyelmetlen es a kedvezdtlen kitermeles mi­
att nem szivesen hasznalt eljaras. ANa, 'K, Be, Mg, Ca, AI eJ58.lHtasa olvsdekelekt­
rolfzis utjan csak ritkan alkalmazott a laboratoriumi teohnikaban, s csupan a mod­
szer megismertetese celjab61 szerepel a legtObb praktikumban. Nagy gyakorlati je­
lentdsege van ezzelszemben a tiszta Li, Ta, Th, U, La es mas ritkafoldfemek la borate­
riumi elOallitasanak.
Elektrolitkent altalaban halogenidolvadek hasznalatos, kulonosen nemely
fluoridolvadek, amelyben a legtobb oxid igen j6l oldodik, A kloridolvadekok elekt­
rolfziset lehet6leg alacsony hdmersekleten celszerfi vegrehajtani, illekonysaguk
miatt. Ez a hdmerseklet rendszerint kisebb az eloallitand6 fern olvadaspontjanal,
aminek az a hatranyos kovetkezmenye, hogy a termek nem reguluskent gyiilik osz­
sze az elOallitas soran.
A kitermelest gyakran befolyasolja a femek oldhatosaga a soolvadekban, igy
pl. a BaCJ2 elektroHzise kozben terme16d5 fembarium [elentekeny resze komplexet
kepezve ujra felold6dik az olvadekban, Megjegyzendd, hogy alkali-halogenid hozza­
adasavaJ a legtobb fem oldhatosaga jelentOs mertekban csokkenthetd. A rossz kiter­
meles egyik oka lehet az, hogy a katodon levalo fern reszben az olvsdekba keriil,

1G Kapfenberger, W.: Z. anal. Chern. 105,' 199 (1936); Z. anorg, aUg. Chern. 238,
2"'5 (1938); .
Brukl, A.: Angew. Chern. 50, 25 (1937).
~.

diffuzi6 ~skeveredes folytan' az an6dhoz jut es ujra oxidalodik. En~ek megakada­

lyozasata a kat6d- es anodteret oelszerf alkalmas modon elkulonfteni, amit U alaku
korundedeny vagy elektrodveddesd (lasd 54.3.2.) alkalmazasavalerhetunk eI. Mivel
az oldhatoaag es a diffuzio sebessege it hdmerseklettel emelkedik, a hatasfok annal
kisebb, minel magasabb a hdmerseklet, Az aramsUruseg osokkenesevel szinten
esdkken a hatasfok.
. . S6elegyek elektroliziseriek hatasfokat' az is osokkenti, ha ketfele fern valik Ie a
katodon, es az egyik gyorsan oxidalodik. fgy pl.az Al elektrolitikus eloallitasa koz­
ben az Al20 s es Nas[AlF6] elegyenek olvadekabol bizonyos korulmenyek kozott a
katodon Al mellett Na is kivalik, mely azonban alevegdn oxidalodik, A kat6don le­
'yalt femnek az oxidaeiojat. azzal is osokkenthetjuk, hogy az an6dot szinten ved5csO­
vel latjuk el, amelyen at gyakran a mergezd anodgazokat is (pI.C12, CO vagy fluorve­
gyiiletek) .leszivatjuk. Kivanatos, hogy az eloa1Htand6 fern olvadaspontja feletti, de
minel alacsonyabb hdmersekleten elektrolizaljunk, ezert olyan s6elegyet valasszunk,
melynek alacsony az olvadaspontja, es az eloa,llitott femet is csak kismertekben
oldja.·· ..
':AIiborat6riumi meretekben vegrehajtott olvadekelektrolfzishez altalaban pot­
-eelan, iiveg-, korund- vagy grafittegely hasznalatos. A sokevereket megfeleld tegely~
ben megolvasztjuk, majd rez- vagy aluminium lapra ontjtlk. Kihules utan durvan
elporitjuk, es az igy kapott anyagot hasznaljuk fel az elektroHzishez. Ennek azaz
elonye, hogy az elektrolizis megindftasa elOtt az eutektikus hdmersekletet nem kell
sokkal meghaladni, es ily m6don esokken a tegely korr6zi6s veszelye. Sokeverekek
alkalma.zasanal figyelembe kell venni, hogy a kiilonbozd sok bomlasi fesztilteege kii­
IonbOzo mertekben valtozik a hOnrerseklettel, es ennek kovetkezteben a hdmersek­
let valtoztatasaval megvaltozhat a sok bomlasi feaziilteegenek sorrendje is. Arany­
lag alacsony hdmersekleten pI. a Htium-halogenidek bomlasi feszultsege kisebb,
-mint a kallum-halogenideke, magasabb hdmersekleten viszont fordftott a sorrend.
Ezt alitium elOallital;l~korfigyelembe kell venni. .
A nagyobb t\tanrsUr1jseggel val6 elektrolizisnek hatart szab az un, an6deffektus.
Ha a fejl15dogazne:rntud eleg gyorsan eltavozni az an6dr61, hanem majdnem telje­
senosszefuggd r~egl:>en'hartyaszeriienveszi korul azt, az elektrolit esak egyes pon­
.tokonerintkezikaz anoddal, Ilyenkor ezeken a pontokon az aramsUriiseg igen nagy­
ra no, es az aramatadae nagyfeszultsegfi Iv alakjaban kovetkezik be. Az an6deffek­
tus.bonyolult jelenseg;:rnelyb,en szerepe van az an6d es az elektrolit feluleti fesziilt­
seg6nek;·az elektrolit viszkcziteaanak stb, Ezert a kritikus aramsuruseg, amelyen
az an6deffektus letrejon, nl],gym~rte~benfiigg az elektrod es elektrolit minosegetOl.
Legnagyobb a kritikus ara.msUruseg az alkali-hidroxid-oldatokban (20 amp/cm2
nagysagrendti), legkisebb a fIuoridoldatokban(grafitan6don kb.O,5 ampjem-).
Az anodeffektus hatranyos, mert gatolja a nagyobb aramsur{},seggel valo elektroli­
.zist, ezerta gyakorlatba:Q.lehetOlegolyap. ada1~}rok~al keszitik azolvadekot, ame­
lyek megnehezitik az an6deffektus kialakuhisat; ilyenek pI. a kiilOnb6zo Jem-Qxt­
~~. . ...'. ' . . . ..
. ' .. A femlftium,femkalcium es:femmagn~ziumqlvadek-eIektrolizisu tjan torteno .
,e!oallitasanak lefrasa·a reszletes·reszben talalhat6.
A femuran eloallita'sara 'olYllll olvadek hasznalatos, amely 1-1 resz NaCI-b61 es
,QIICkl.>61 all, es~b. 6%K[UF6]-ot tarta,lmaz. 16 750CO-on moIibdenkat6donafem­

16 Driggs. F. H., Lilliendahl, W.O.: Ind. Engng. Chern. 22, 516 (1930).
 OLVADEKELEKTR0.LizIs 149

uran sziirke, szivaoaoemaaezakent-velik'le. A grMittegely ftnOdkent Ikofgal. A nyers­

termeket vizzel, ecetsavval, majd alkohollal mosva, tiszta femporhoz jutunk, amely
mar szinterezesre felhasznalhato. Fem-Gd es -La elMllitasara KCI, LiCI es GdCl 3
(illetve LaCI3 ) keverekebdl kesziilt olvadekot hasznalhatunk, katodkenf pedig meg­
olvasztott kadmiumotP A kapott, kb. 6 %-os 6tv6zetbOl a kadmium nagyvskuum­
ban deszbillalaeaal eltavolithato.

Irodalom
Muller, E., Reuther, H.: Elektrochemisches Praktikum. Th. Steinkopf, Dresden -Leipzig,
1950.
Muller, R.: Elektrochemie niohtmetallischer Stoffe. Springer VerI., Wien, 1937.
Bartfai B.: Galvanizalok zsebkonyve, M;W!zaki;Ki)Ii.y"'kiad6,:Budapest, 1968.
• Erdey-Gruz P., Proszt J.: Fizikai-kemiai prekt.ikum L -';II, Tank!}nyV~ill.d6,Bud!l-pe!lt:!1.~5 ••
rj Krause,H.: Galvanotechnik. p. Atrll..Jkecke, l:eipzig,1952... :i, ,
. -,

~., r ' 'I,

t.
J

J'.

-/
!
!

17 Trombe, F.: Bull. Soc. Chim. France 2,660 (1935); Ann. Chimie 6,443 (1936) ..
..(' .

52. FlHmikro- es mikropreparativ munkam6dszerek

A preparativ feladatok megoldasaban a kis anyagmennyisegek hasznalata egy­

re inkabb tert hodit, A felmikro- es mikropreparatfv munkamodezerek bevezeteset
es altalanos gyakorlatat, szamos tenyezQ tette indokoltta, Lenyeges es altalanos
szempont a jelentOs idd-, anyag- es munkahely-megtakarftas. E m6dszer hasznala­
tat kiilonosen elOnyosen ertekesfthetjiik a tobb IepesbOl allo szintetikus munkak­
n8.l, mivel az e16zetes tajekoztatO kfserleteket mikrodimenzi6ban vegezve, nem koe­
kaztatjuk az esetleg hosszadalmas munkaval elOallitott es a azintezis kozben ugy­
is egyre csokken5 mennyisegfi koztitermekeket. Az izotop elemek felhasznalasaval
vegzett preparatfv munka Baran - tekintettel az anyagok magas arara, radioaktiv
izotOpok eseten az esetleges sugdrveszelyre is - ugyszolvan nelkulozhetetlen a kis
anyagmennyisegekkel valo munka. A mikropreparativ munka nevelO hatasa is
emlftest erdemel. A vegyesz, ha a szokasos anyagmennyisegekkel eIerhetO ered­
menyt mikrodimenzi6ban is biztosftani kfvanja, kenytelen Ienyegesen gondosabban
es korultekintdbben dolgozni. Ez a pontossag bizonyos idd mulva megszokotta va­
lik, ami az altalanos preparatfv munkaban is erezteti a hatasat.
A preparatfv kemiaban hasznalatoa makro, felmikro es mikro megjeloles
mennyisegi tartalma elter az analitikaban hasznalatostol. A preparatfv munkaban
1 grammnal tobb reakci6ba vitt anyagmennyiaeg eseten makro-, 0,1-1 g anyag­
felhasznalas eseten felmikro-, 0,01- 0,1 g anyagfelhassnaldskor mikromeretrol
beszeliink.
A mikropreparatfv technika uttoroje F. Emick volt, aki 1911-ben "Lehrbuch \,
der Mikrochemie" cfmli- konyveben osszefoglalta es tovabbfejlesztette az addigi
ismereteket, es meghatarozta a m6dszer elvi alapjait. Napjainkban mar szamos,
foleg ujabb kiad8.su kezikonyv foglalkozik evvel a teriilettel; ezeknek egy reszet e
fejezet irodalmaban soroljuk feI. A preparativ mikro- es felmikroteehnika sokfele­
keppen es kiilOnbozo keszulekekkel alkalmazhatO, de eredmenyes es szeleskoru be­
vezetese csak egyazerfi es kulonosebb anyagi befektetes nelkul realizalhato mod­
szer eseten remelhetd, Az e fejezetben targyalt technika ennek a gyakorlati elvnek
a megval6sltasara iranyul,

52.1. Laborat6riumi alapmfiveletek

, A kemiai preparatfv gy,akorlatban a legegyszerfibb laborat6riumi mfiveletek
pI. az "anyagok porftasa, oldasa, beparlasa, kristalyosftasa mikro- es felmikro-di­
menzi6ban nemcsak az alkalmazott esskozok merete szempontjabol kulonbozik a
szokasostol, hanem gyakran elvileg is.

/
 LABORAT6RIUMI ALAPMiJVELETEK 151

Az oldtis soran a mikroteohnikaban ugy jarunk el, hogy tiszta oldoszerrel

szobahdmersekleten telitetlen oldatot keszftiink. Sziikseg eseten szUriink, es az 01­
datot ezt kovetden a melegen val6 telftettsegig beparoljuk. "Erre eleosorban a kis
folyadekmennyisegek osekely hOkapacitasa miatt van sziikaeg, aminek kovetkez­
teben a ferron telitett oldatokban ido elc5tti, esetleg sziires
kOzben bekOvetkezc5 krietalyoeodae allhat elO. Az oldashoz az
52.1.1. abran jelOlt meretezesu. rovid, de viszonylag szeles
kemosoveket vagy oentrifugaosdveket alkalmazunk. A porltd.st
'Dem
IS 7,3 10
r-----­

Q.

'­ ./ miretef mm-lMn .

52.1.1. dbra. Kemcsovek es centrifuga­ 52.1.2. <ibra. Mele­
csovek meretezese gites visszafolyos
hGt6vei

Iehetoseg szerint abban az edenyben vegezziik, amelyben az oldast vagy mas, soron
kovetkezd miiveletet akarunk vegrehajtani ; ezaltal az anyagveezteeeg a minimum­
ra csokkenthetd. A poritashoz leolvasztott vagy az edeny alakjahoz formalt vegii
iivegbotot alkalmazunk. •
Az oldatok melegftese vizfiirddben, vagy - kell0 ovatossaggal - mikrolang
felett tortenhet. Vfzfiird6kent Erlenmeyer­
-lombik (Iasd 52.1.2. abra) hasznalhato,
- - -t;--­
amennyiben azonban tobb kemosoben vagy
esetleg hoszabb ideig klvanunk melegiteni,
ugy az 52.1.3. abran vazolt kristelyosftocse­
szebOl allo, tartoalvannyal es tulfolyoval el­
latott egyszerfi berendezest alkalmazunk.
Szukseg eseten a kemosovet parafadugos
vagy normalesiszolatos oeatlakozassal gom­
bos kikepzesu vi88zaJoly68 hUtovel latjuk el
(52.1.2. abra). Alaosonyabbforraspontu oldo­
szerek (90 CO alatt) alkalmazasa Baran a visz­
szafolyos hutc5t megnedvesftett szfirdpapir­
ral tekercseljiik be. Ha egyes anyagok lassu
oldodasa miatt az oldatot huzamosabb ideig 52.1.3. <ibra.- TUlfoly6 egyszerG meg­
kell forralnunk, akkor - kulonosen a na­ oldasa

~ ...
152 FELMIKRO- ES MIKROPREPARATfy :MU~KAM:6DSZEREK

gyobb meretu kemcsovek hasznalata eseten - eredmenyesen alkalmazhatjuk az

52.1.4. abran bemutatottmeriilO h1Uot.
Az oldatok sZUreset csak indokolt esetben vegezziik el,. teMt csak akkor, ha az
oldat szemmel lathatoan szilard makroszk6pos vagy kolloid meretfi szennyezdde­
seket tartalmaz. Oldatok es folyadekok tran8zportdldsdra, vagyis egyik edenybol a
masikba torMno kvantitatfv atviteIereigengyakran van szukseg. E mfivelet egyik
legfontosabb alapeszkoze a mikroteohnikaban a 8zivogi5mb, amelynek keszftese igen
egyszeru, nemi gyakorla,tot es egy iivegtechnikai fuvolangot. igenyel. Az 5-10 mm
atmeroju, normal falvastageagu, alacsony olvadaspontu tivegosovet szeles
. fuvolangban kb, 1 mm atmeroju kapillarisse
hUzzuk, majd az elOalHtand6 szivogomb

=====::::::: ::::::======

=====:::::0::::===
. 52.1.4. cWra.
==:0
MeroM huM 52,1.5. cWra. Szivogornb keszftese

meretenek megfelelden a cso Ieszfikltebt reszetOl 10-40 mm tavolsagban hasonl6

meretfi masik kapillarist huzunk le (52.1.5. abra). Ezutan mindket kapillarist
10-15 em hosszusegura levagjuk, az egyik kapillarist leforrasztjuk, majd a osd le
nem szukftett kozepso reszet erdsebb fuvolangban meglagyftjuk, es forgatas koz­
ben gomb alakuva formaljuk (a leforrasztott vegu kapillarist ezukseg eseten lero­
viditjuk). A megfele15 falvaetageagu szivogomb 30-40 em magassagbol falapra
ejtve nem torik ossze. A szfvogomb meretezeset a transzportalasra keriilO oldat
mennyisegehez szabjuk (terfogata az oldat terfogatanak kb. ketszereae legyen).
Haszualatanak elve az, hogy az egyik vegen leforrasztott szfvogomb felmelegite­
sevel, majd azt kovetO lehfitesevel csokkentetb nyomast allitunk eld, s ennek segit­
segevel a gombbe folyadekot szfvhatunk fel,
Gyakori feladat pl. besfiritett oldatok viszonylag osekely maradekanak kvan­
titativ osazegyujtese es atvitele egy masik edenybe vagy kemosdbe, llyenkor az
edenybe 1-2 ml oldoszert visziink be, es azt vfzfurddvel vagy mikrolanggal nagy­
reszt elg5zolOgtetjiik; a gc5zok a lombik falan kondenzalva, az odatapadt anyagot
az edeny aljara mossak. A mfiveletet nehanyszor megismetelve eIerhetjiik, hogy az
anyag az edeny legmelyebbpontjan az oldoszerben osszegyfiljek. Ezt kovetden az
oldoszer mennyisegehez meretezett szivogombob - miutan a rdvldebb kapillarist
leforrasztottuk - kisse felmelegftjiik, es lehtiles kozben a tiszta oldoszerbdl keveset
a nyitott kapillarison at a gombbe szivatunk. Ezutan a szivogombben levd oldo­
szert enyhe melegitessel ismet elgozologtetjiik - mialtal a levegd nagy reszet kiszo­
ritjuk a gombbOl......" majd a szabad kapillaris veget az edeny legmelyebb pont­

,
.'~'
.
...

":j~
~

"
..•..
 LABORAT6RIUMI ALAPMUvELETEK 153

! jara, a folyadekfelszfnala helyezziik. A gombben lehiilo gozok kondenzalodnak, a

keletkez6 vakuum kovetkezteben az oldat felszivodik. Sziikseg eseten a szivogomb­
be torten6 atszivatas kozben az edenyt keves oldcszerrel mossuk. A megtoltott
azfvogomb tartalmat enyhe melegitessel lehet atfolyatni a kivant edenybe. Az
edeny es a szlvogomb kimosaaa vegett a mfiveleteb keves oldoszerrel nehanyszor
megismeteljtlk. Ezaltal biztosithatjuk, hogy az attoltes kvantitativ legyen.
Amennyiben az anyagot magaban a szivogombben kivanjuk tarolni, celszeru
szakaszos felszivatast alkalmazni. llyenkor a reszben megteltszfvogombot nyitott

52.1.7. cibra. Beparlas

52.1.6. cibra. Bepdrlas inertgaz-atmoszferaban,
illetve nedvesseg kizaraae,
mellett
vegevel felfele forditjuk, megvarjuk, mig a felsc kapillarisbol az oldat teljesen lefo­
lyik, a gombben lev6 oldatot ovatosan felmelegitjiik, es az edenyt hirtelen meg­
forditva a visszamaradt oldatot vagy a mosofolyadekot kiszivjuk. SZiikseg eseten
a mfiveletet tobbszor megismeteljiik. Alacsony forraspontu oldoszerrel ez a szaka­
szos felszfvataa nagy gyakorlatot igenyel. Az atmosas befejezese utan a szivoka­
pillarist isleforrasztjuk, igy az oldatot tulajdonkeppen ampullazva taroljuk.
A mikropreparativ munka soran az anyagok oldasakor altalaban szobahdmer­
sekleten teHtetlen oldatokat keszitunk. Ezert gyakran van sztlksegmegfeleld to­
menysegre torten6 beparlasra, A beparld8nak egyszerfien kivitelezhetO modja, haa
kemcsdben az oldat felett levo gozoket az 52.1.6. abran bemutatott berendezes
segfteegevel elszfvatjuk, Az elszfvoberendezes kapillarisanak veget kb. 1- cm-re az
·oldat felszfne felett helyezziik el, az egyenletes forrast forraskonnyftd kapillarissal
biztositjuk.
Olyan anyagok beparlasat, amelyeknek a levego nedvesaeg-, szen-dioxid- vagy
oxigentartalma arthat, az 52.1. 7. abran vazolt egyszerfi berendezessel, megfelelO
kapaoitasu szaritorendszer eMje iktatasaval vagy nyomesbiztositessal stabilizalt,
indifferens gazaramban oldhatjuk meg.
154 FELMIKRO- ES MIKROPREPARATiv MUNKAM6DSZEREK

A mikropreparativ teohnikaban a kristalyok elkulonfteaenek modja a kristd­

lyos anyag minoseget51 es mennyisegetol fiigg. A kis anyagmennyisegekbdl eredd
viszonylagosan nagy mtlveleti anyagveszteaegek elkerulese erdekeben azt a mod­
szert erdemes eldnyben reszesiteni, amelynek soran a kristaly-c-anyalug-azusspen­
zi6t nem sztlkeegea az eredeti edenybdl atonteni. Ez viszonylag konnyen megold­
hato az tin, jord£tott szures alkalmazaaaval, amit tobbfelekeppen vegeshettink el.
J61 fejlett, gyorsan tilepedd kristalyok eseten igen j61 haaznalhato a szlv6gomb­

vullo ---+'III' I

52.1.8. dbra. Forditott szures Emick­ 52.1.9. <ibm. Presszur6

-fele szurobottal

technika. Ilyenkor a szlvog6mb kapillarisanak veget finomabbra huzzuk ki, es az

anyahigot a kristalyok koztil az elOzoekben ismertetett m6don felszlvjuk. Ameny­
nyiben sZUres kozben a kristalyok elzarnak a kapillaris veget, ugy azokat a SzlVO­
g6mb 6vatos forgataeaval eltavolftjuk a kapillaris vegerol, iigyelve arra, hogy a
mfivelef kozben levegd ne jusson a gomb belsejebe, Az anyahig kiszlvatasa utan
nehany csepp old6szerrel lemossuk a kristalyokat, es a mosofolyadekot is felszf­
vatjuk.
A forditott szures vegrehajtasahoz j61 hasznalhatok az E'T(I-ich-fele szurobotok
is, amelyek 2-5 mm szaratmerovel es 3-6-9 mm korongatmerdvel, zsugorttott
iivegszUro betettel (G2, G3) kesztilnek. Az 52.1.8. abran vazolt egyszeru berende­
zessel az anyalug (mosofolyadek) osssegyfijteee is konnyen lebonyoHthaM. A sslva­
tas sebessege az abran feltiintetett csappal szabalyozbato. .
Kis mennyisegti anyagok eseten j61 alkahnazhato a mazatlan porcelan lapon
val6 szures. A kristalyokat az anyahiggal egyiitt cseppent5vel a poroelan lapra visz- .
sziik, amely az anyalugot magaba szivja. A szilard msradekot mikrospatulaval a
.lap meg eddig nem hasznalt reszere kaparjuk, ott kinyomkodjuk, majd egy masik
helyen minimalls old6szerrel megint lemossuk. A poroelan lapnak termeszetesen
 DESZTILLA.LA.S -SZUBLlMALAs 155

megfelelO porozitaaunak es kemenysegfinek kell lennie. Amennyiben a kristalyo­

kon kfviil az anyahigban oldott anyagra is azuksegunk van, ugy az a porcelan lap
megfelelO reszenek old6szeres extrahalasaval megoldhat6.
A felmikro-preparatfv munkaban j6l hasznalhatok az analitikaban bevalt
pre88zurok is. A pressziiro (52.1.9. abra) osszesziikiilO vegebe keyes vattat rakunk,
femspatulaval vagy vekony iivegbottal megtomkodjuk, A szfirendd folyadekot az
igy elOkeszitett presezfirobe ontjiik. Ha az oldat lassan sziirodik, a kdrtefecsken­
ddvel atpreseljiik. A preseles vegen a pumpat keziinkkel osszeszorftva tartjuk, es
esak akkor engedjiik el, amikor kiemeltiik a pressziirobOl. Ellenkezd esetben a fel­
I lep5 szfvohatea kovetkezteben
a gumifeeskend5 felszippantja
I
i
a csapadekos vattat. Ameny­
nyiben a vattan leva krista­
• lyos anyagot atkristalyositas
vagy tovabbfeldolgozas eeljli­
hOIfel kfvanjuk oldani, a pres­
sziirot megfelelO mennyisegfi
old6szert tartalmaz6 kemeso­
be helyezziik, es a kemcsovet
mikrolanggal vagy vizftlrddn
melegitjiik.
Felmikro dimenzi6kban
alkalmazhatjuk az 52.1.10. 52.1.10. abra. Sziv6kemcs15 52.1.11. abra.
abran vazolt. sziv6kemesovet Vakuum­
is. A 10-15 mm atmerojii WI­ exszikkator
eser szaraba vekony, a felsd
vegen lapitott uvegbotooskat helyeziink, amelynek fejere 7 -8 mm atmerojii kor
alaku sziir5paph"la pot tesziink. A kristalyoa anyagot tartalmaz6 anyalUgot eseppen­
tOs kapillarissal vagy szivogombbel fokozatosan visszuk a sziir5be oly m6don, hogy a
kapillarist a kor alaku sziiropapir lap kozepehez erintjuk. Egyidejiileg az oldal­
esovon at az edenyket enyhen megszivatjuk. A kristalyokat at is moshatjuk tigy,
hogy a mosofolyadekot oseppenkent a sziirobe vissziik, majd leszivatjuk.
Az anyag 8zartttiBdt kemcsovekben, szilikagel felett egyszerii, dug6val zarhat6
edenyben vegezhetjuk. Vakuumszarftasra normalcsiszolatos, osappal ellatott na­
gyobb kemcsoveb alkalmazhatunk (52.1.11. abra).

52.2. Desztillalas, szublimalas

A mikro- es felmikromeretekben vegrehajtott desztillalasok soran a kis folya­
dekmennyisegek osekely hokapaoitasa kovetkezteben altalaban nines sziikseg viz­
hfiteses kondenzalasra,
Az 52.2.1. abran egy desztilldci68 hUt0c8o meretezese lathato, Az 52.2.2. abran
vazolt, egyszerf berendezes szobahomerseklet korul dermedd anyagok deszbilld­
lasara alkalmazhat6, mig magasabb dermedespontu anyagok eseteben elonyosen
hasznalhato az 52.2.3. abran vazolt - osiszolatos hOmerovel ellatott - mikro­
desztillalo.
Viszonylag alaesonyabb forraspontu (+ 80 CO alatti) folyadekok desztillalasara
az 52.2.4. abran bemutatott, hUtOujjal ellatotb deaztillalo berendezest ajanljuk,
156 FELMIKRO- ES MIKROPR:Q:FARATfv lIIUNKAM6DSZEREK

IDem

52.2.1. ribra. Mikrodesetdlldlo 52.2.2. cibra. Mikrodeestilldlo

msgas forraspontu anyagokhoz

, - -- ---r---­
-~--,..- -~
,
----1-'------- - - -- ....·1- - ••

52.2.3. cibra. Mikrodesztfllalo magas 52.2.4. cibra. Mikrodeszt.illalo ala­

forraspont.n anyagokhoz csony forraspontri anyagokhoz
 MiJvELETEK'
, OXIGENRE ERZEKENY ANYAGOKKAL 157

amely egyhen osokkentetf nyomason vegrehajtott deszbillaciora is alkalmas. Kis­

mennyisegd anyagok frakoionalt desztillaciojahoz az Ellis-Weygand-fele1 mikro­
frakciondJ,O berendezes hasznalhato (52.2.5. ahra). Utobbi lehetdve teszi akonden­
zatumrrak ugyszolvan oseppenkenti szetvaIasztasat az alkalmazott forgathatO esi­
szolatos szedd aegitsegevel. A hutOujj bemerulesi melysegenek szabalyozasaval

_.\~. --­

5~.2.5. dbra. Elli8' Weygand-f61e mikro­ 52.2.6. dbra. Mikro­

frakcionalo szublimalo

a hfitesi effektus kenyelmesen valtostathato. A berendezes vakuumdesztillaoiora,

valamint indifferens gazaram alkalmazasaval vegrehajtott desstillaoiora is hasz­
nalhato.
A mikroszublimdl6 berendezesek fOkent meretezes szempontjabol kiilonboznek a
makrodimenziojii szublimaloktol, Az 52.2.6. ahran igen egyszerfl kivitelfi mikro­
szublimalot mutatunk he, amely vakuumban es inertgaz-atmoszferdban torteno
szublimalasra egyaranb alkalmas. Az edeny aljan helyezziik el a szublimalando
anyagot, majd foleje iiveggyapotot; a szublimatum az edeny kozepso reszen rak6­
dik le. Sziikseg eseten az edeny falat nedves szuropapir osikkaJ hfitjiik, . ,

, 52~3. Mfiveletek oxigenre erzekeny anyagokkal

A szervetlen kemiai preparativ laboratoriurni munka teriileten szamos oxi­
gennel, vizg5zzel szemben erzekeny anyaggal talalkozunk. Ilyen pl. a hidridek
nagy resze (alkalifemek, bor, aluminium stb, hidridjei), a kloridok, bromidok es
jodidok tobbsege, valamint szamos femorganikus vegyulet.
Az oxigenre erzekeny anyagokkal vegzett-rndveletek.soran - tekintettel arra,
hogy azok sok esethen szobahdmersekleten is piroforos bulajdonsaguak - a veszely
J 1 Weygand, C.: Organisch-chemische Experimentierkunst. Leipzig, J. A. Barth, 1938,
112. old.
158 FELMIKRO- ES MIKROPREPARATfV MUNKAM6nSZEREK

csokkentese erdekeben eelszerf a nagyobb anyagmennyisegek hasznalatat kertilni.

A fokozott szennyezddesi veszely miatt nem ajanlatos mikromennyisegek alkal­
mazasa sem. Fentiek miatt az oxigenre erzekeny anyagokkal vegzendd mtiveletek
soran legmegfelelObb felmikro- (0,1-1,0 g) mennyisegeket alkalmazni. A felmikro­
technika gazdasagossagi szempontb61 is kfvanatos, tekintettel a nagy tisztasagu
inert gazok magas arara.
Az oxigenre erzekeny anyagokkal
folytatott kiserlet] preparatfv munka
soran gyakran hasznalatosak a mani­
pulaci6s szekrenykek. Ezek aranylag
egyszertien hazilag is elkeszftheMk.
Az 52.3.1. abran ket darab csapos ki­
vezetdosdvel es beepftett gumikesz­
byfikkel ellatott, feliil nyithat6, reszben
uvegfalu femdoboz lathato, amelyben
a mfiveleteket kezzel elvegezhetjuk,
A manipulaoios szekrenykek elOnye,
hogy azokban a mtiveletek - inertgaz­
52.3.1. libra. Manipulaeios szekrony -atmossferaban - a szokaeos berende­
zesek segftsegevel hajthat6k vegre,
Hatranye viszont, hogy a manipulaoio eIegge nehezkes, es figyelembeveve a kis
anyagmennyisegekkel kapcsolatos munka soran megkivant preoizitest, a mfive­
letekhez nagy gyakorlat es figyelem sziikseges.
Az oxigenre erzekeny anyagokkal kapcsolatos preparatfv munka vegrehajtd­
sanak masik lehetosege, hogy a mfiveletekhez alkalmazott berendezeseket - az
inertgaz-atmossfera igenyenek megfelelden - m6dosftjuk. Ez esetben az oxi­
genre erzekeny anyagok att6lteset is meg kell oldani.
Az oxigenre erzekeny anyagokkal vegzetb munkaban az elsddlegea feladat az
inertgaz-atmoszfera bistosftasa. Inertgaz hasznalata eseten gyakran celszerfi inert­
gaz-vakuumrendszer alkolmazdsa, melynek sematikua vazlata az 52.3.2. abrl1n lat­

52.3.2. libra. Inertgaz-vakuumrendszer

 MiTvELETEK OXIGENRE ERZEKENY ANYAGOKKAL 159

hato. Ez a berendezes tobb munkater egyidejU tapla.lasra is hasznalhato, Az

iivegbOl kesziilt, vakuumeeapokkal ellatott, kesziilek - szarfMkon es oxigenmen­
tesfM berendezesen at - az A csappal csatlakozik a kb, 10 Hgmm tulnyomdsra
redukalt nyomasu nitrogenpalackhoz, A tomeny kensavval t5lt5tt B mos6palackok
a tUlnyomas ellendrzesere es egyben nyomasbiztositasra is szolgalnak. A valtoz6
ellenallast kepviseld munkaterek (C) vakuumosovekkel csatlakoztathaMk a rend­
szerhez. A szukeeges aramlasi sebesseget az alkalmazott viszonylag csekely tUl­
nyomas mellett csak ugy lehet biztositani, ha a rendszert a (D csappal jelolt

)
52.3.3. libra. Szilard anyagok attOlteBe inertgaz-atmossfdrdben

helyen) megfelelO szfvassebesseggel mukodtethetO vakuumszivattyuval vagy puf­

feredenyekkel kotjuk osaze.
A munka jellege megkivanja az oxigenmentesftett old6szerek, illetve reagensek
alkalmazasat is, amelyekhez elozoleg oxigenmentesitett nitrogen gazaramban tor­
teno desztillacioval juthatunk.. .
Az inertgaz-atrnoszferaban vegzendd mtlveletek soran - amennyiben nem
hasznalunk manipulaeios szekrenyt, a leggyakrabban megoldando gyakorlati fel­
adat az oxigenre erzekeny anyagok attolMse.
Szildrd halmazallapotU, oxigenre erzekeny anyagok littoltese - grammnyi meny­
nyisegek eseten - olyan m6don oldhato meg, hogy a megfelelO edenyeket rugal­
mas PVC-anyagb61 kesziilt gazzar6 zsakokkal kotjiik ossze (52.3.3. abra), es a
nitrogengaz-vakuumrendeserbe kotjiik,
Kisebb mennyisegfi (mg-nyi) szilard anyagok attolMsere a 52.3.4. abran vazolt
berendezes hasznalhato. Az anyagot a Ieomlesztett ampullabol (A) megfelelO furatu
haromagu csapon keresztiil a normalcsiezolathoz (B) csatlakoz6 munkaMrbe juttat­
hatjuk. A lenyegeben haromagu csapbol a116 egyszeru berendezest (C-nel) inert
gazaramba vezetjiik. Az elOzc5leg (D
helyen) bereszelt ampullar gumicsdvel
kotjiik a Mromagu csaphoz. Miutan D
az attolMberendezest es a csatlakoz6
reagensedenyeket nitrogennel megtol­
tottiik, az ampullat a csap elforga­
tasaval a bereszelt helyen letorjiik,
es a letort reszt az E edenykebe jut­
tatjuk. Ezutan a csap elforgatasaval
az edenyke (E) fele zarunk, es az oxi­
genre erzekeny anyagot az ampullabol
a munkaterbe juttatjuk.
Folyekony anyagok littoltesere az in­ 52.3.4. dbra. Szilard anyagok att.oltese inert­
jekci6s m6dszer ajanlhat6. Az injekci6s gaz-atmoBzferaban
160 FELl\IIKRO- ES MIKROPREPARATfv MUN1UM6nszEREK

tii oxigenmentesftese az 52.3.5. abran feltimtetett, ket vegen gumlsapkdval. zart

uvegosoveeskevel kenyelmesen megoldhato. Az A jeW. tun keresztul a esoveosket
inertgazaram-rendszerbe kotjiik. Amennyiben az injekeios edeny KPG~csiszolata
nem vakuumzaro, ugy enyhe szilikonzsiros kenes alkalmazhato. Az injekcios tfinek

.....1~--<O=3{J:r1 :EI~~[}=tfl
52.8.5. abra. Injekci6s til es edeny at5blitese inert gazzal
t
es tartalynak nitrogennel t6rtena alapos at6blitese utan az A jelu tficaatlakozae
kihuzhato. A szinten gumisapkaval zart edenybol a kivant mennyisegfi anyagot az
52.3..6. abran feltiintetett medon felszfvjuk, majd a mintavevd injekci6s tu veget
ujra a nitrogennel toltott gumisapkakkalzarf csovecskebe huzzuk vissza. Az anyag
!
t
fgy szennyezddee veszelye nelktil juttathato a gumisapkaval zart munkaterbe,
Nagyobb mennyisegfi, oxigenre erzekeny. folyadek tranasportalasa inertgaz­
f
-atmoezferaju adagolobiirettabol az 52.3.7. abran lathaM felteten at tortenhet.
rj
iJ
{
f·

I
52.8.6. abra. Folyadok attOltese injekci6s 52.3.7. abra. Folyadekok att51tesere alkal­
modszerrel mas Inertgaz-e.t.moezferat biztosit6 felMt

A burette gumidugos tomitessel csatlakozik a csapos feltethez, utobbi pedig nor­

malesiszolattal a reagensedenyhez. A feltet inertgaz-vakuumrendszerrel van ossze­
kotve.
A piroforos tulajdonsagu anyagok, pl. az aluminium-alkilek raktarozasa is
megk6veteli ai> ovatossagi rendszabalyok betartasat, fgy pl. nagyobb mennyiseg
tarolasa eseten az inertgaz-abmoszferaju, vastag falu uvegedenyeket homokba ken
beagyazni, Piroforos tulajdonsagu anyagokat mar 100 grammnyi mennyisegek
eseten inerbgaz-atmoszferaju edenyben taroljuk, es az edenyt szinten oxigenmen­
tes, nitrogennel tolt6tt .PVC-zsakba zarjuk, majd homokot tartalmaz6 fa- vagy
femladaba helyezzuk,
 MUVELETEK OXIGl3lNRE ElRZEKENY ANYAGOKKAL 161

Az oxigenre erzekeny anyagokkal kapcsolatos preparativ munkahoz hasznal­

hato reaktoreden yeket es egyeb berendezeseket termeszetesen az egyes feladatok
speeialis' jellege szabja meg. Felmikro- es mikrodimenziokban a reaktoredenyekben
tortendkeverest altalaban magneses kever6 segiteegevel oldjuk meg, amint az az
52.3.8. libran lathato. E reaktorok inertgaz-atrnoszferaban vegzendd munkara is
alkalmasak.

52.3.8. dbra. Magneees kever6vel ellatott mikroreaktor-edenyek

Megjegyezziik, hogy e rovid fejezetben a felmikro- es mikroteehnikanak osupan

nehany altalanosan hasznalatos alapmfiveletere tertiink ki, es a speoialis preble­
mak reszleteire vonatkozoan utalunk a megfelel5 szakirodalomra,

Irodalom
Emich, F.: Lehrbuch der Mikrochemie. Bergmann, Miinchen, 1911.
Erich, F., Schneider, F.: Microchemical Laboratory Manual. John Wiley, New York, 1932.
Lieb, H., Schoniqer, W.: Anleitung zur Darstellung organischer Priiparate mit kleinen
Substanzmengen, Springer, Wien, 1950.
Manspoel«. Jl: I{a4ecTBcHHb1H MHKpoxHMH4eCKHH aHaJlH3. I13,IJ,aTeJlbCTBO MOCKOBCKoro yHH­
, BepcwreTa, MOCKBa, 1951. '
Koffler; L., Koffler, A.: Thermo-Mikromethoden zur Kennzeichnung organischer Stoffe.
Verlag Chemic, Berlin, 1954.
Oheronis, N. D.: Micro and Semimicro Methode. (A. Weissberger: Technique of Organic
Chemistry-sorozat VI. kotet.) Interseience Publishers, New York, 1954.
Kovacs 0.: Szerves preparatfv munka kis anyagmennyisegekkel. Magyar Kemikusok Lap­
ja 13, 61 es 258 (1958). ,
de Liefde Mejjer, H. J., Janssen, M. J., van der Kerk, q. J. M.: Studies in the Organic
r Chemistry of Vanadium. Institute for Organic Chemistry, Utrecht, 1963.

11 Alt. es szervetlen kemlai prakt. - 4284/11.

 · :;--t '.,.

RESZLETES RESZ
 ·It '",

53. Nemfemes elemek

53.1. Hidrogen(H z)
A hidrogen laboratoriumban kenyelmesen e106JIithat6 higitott sosav (l: 1)
es cink reakoiojaval Kipp-kesziiIekben. MegfelelO tisztasagu vegyszerekkel tiszta
r hidrogent kapunk. A hidrogenfejlddes gyorsitasa vegett a sosavhoz keyes rez­
vagy kobaltsot adunk. Ha a cink nem teljesen tiszta (szulfid-, arzen-, foszfid­
vagy karbidtartalmu), akkor a hidrogen a kovetkezd anyagokkal szennyezddhet ;
HzS, AsH a, foszfor-hidrogenek, szenhidrogenek, esetleg N 2-, 02-' COz-nyomok.
llyenkor a hidrogent kemiai tisztitasnak vetjiik ala. A gazt tomeny (kb, 50 suly %­
os) kalium-hidroxid-olda.tte.l t6lt6tt moson, majd semleges, teHtett KMn0 4-0Ida­
ton vezetjuk at. Az oxigennyomokat 300 CO-on pallsdiumazbeszf katalizator
segftsegevel kothetjiik meg. Vegtil a gazt szilard KOB vagy P Z05 toltetil tornyok­
ban szarftjuk. Szaritoanyagkent tomeny kensavat nem celszerfi hassnalni, mert
a hidrogen a tomeny kensavat kismertekben redukalhatja, ami a gaz szennye­
zodesehez vezet. Igen tiszta hidrogen allithatO e15 15 %-os kalium-hidroxid (vagy
teHtett barium-hidroxid) elektrolfzisevel, platina- vagy nikkelkatodon.
Kis mennyieegfi, rendkivtili tisztasagu hidrogen palladiumszivecs alkalma­
zasaval nyerhetO. llyenkor a pallddiumszivacsot nagyvakuurnban 300 Co felett
gaztalanitjuk, majd 80 es 100 Co k6z6tt tiszta hidrogengazt vezetunk az evakualt
terbe. A szivacsot 1 atm nyomason lehfitjuk. Vakuumban 300 CO-on enyhe szfvas
kozben egyenletes hidrogengazaramot kaphatunk, melynek nitrogentartalma
~ maximalisan 5.10- 4 %. A palladiumszivaoe eloalHtasat lasd 54.6.
Ismeretes, hogy a hidrogen levegovel vagy oxigennel robbano elegyet alkot,
ezert hidrogenfejleszteakor ellenorizni kell, hogy a kesziil~k teIjesen leveg5mentes-e
(Ilisd 15.1.1.). Op. -259,2 CO, fp. -252,8 CO.

53.2. Fluor (F 2)!

Megolvasztott KF. 3HF elektrolfzisevel allithato e15. Anodkent 3 mm atme­
roju nikkeldrotot alkalmazunk. Az elektrolfzist kb. 100 CO-on hajtjuk vegre. Az
53.2.1. abran lathatO elektrolizaloedeny! - amely egyben katodkent is szerepel - .
rezbdl vagy magneziumbol keszfthetd, Az anod szigetelesere CaF2-ot hasznalunk,
Ebbol kesziilt dugoba ragasztjuk 61om-oxid-glicerin-kittel az anodul szolgalo
vastag nikkeldrotot, A fedelet az edeny peremen korbefuto valyubanelhelyezett
harem fluoritdarabra aIlitjuk, es kemenyftdvel kevert fluoritporral t6mk6djiik
t
1 Wartenberg, H.: Z. anorg. allg. Chern. 193, 409 (1930) es 244,337 (1940).

I
 166 NEMFEMES ELEMEK

lazan korul, Bogy az an6don kepzodo fluort ne szennyezze az edeny aljan fejlodo
hidrogen, az anodveddcsd aljat rezlemezzel kell elzarni ugy, hogy a cso pereme es a
feneklemez kozott nehany mm-es res maradjon az elekro­
+
lit aramlasanak bizbosftdsara. A eellat 1,2 kg tiszta,
gondosan szarftott KHF2 es 300 g frissen desstillalt,
vfzmentes HF (keszfteset lasd 55.1.1. )keverekevel tolt­
jiik. A berendezest elektromosan fUtjiik. A kiserlet
megindltasa elott a kevereket 70 CO-ra melegftjiik fel.
Az elektrolfzist 10-20 V feezfiltseggel es 4-5 amper
. aramerdsseggel vegesztik. A melegftest elektrolfzis koz­
ben megsziinttetjiik, es a fUtOtestet tulajdonkeppen csak
az uzemeltetee sziineteben hasznaljuk. Az olvadek suly­
vesztesegenek meghatarosasa lehetdve teszi az elhaszna­
16dott HF idonkenti potlasat. Szaraz reakci6elegy hasz­
nalate eseten a vfznyomok az elektroHzis elsd oraiban
eltfinnek, az addig kepzodo oxigennyomok a fluorgaztol
nem valaszthatok el. A, fluor fejlOdesetugy ellenoriz­
hetjiik, hogy a kiaramlo gaz utjaba vilagftOgazt veze­
tiink, amely a fluort61 azonnal meggyullad.
A szaraz fluorgaz az iiveget nem tamadja meg.
Magasabb homersekleten (600 COcig) platina, nikkel­
53.2.1. libra. vagy szinterkorund csovekben reagaltat.hato. A rezet
Elektroliza.I6 edeny 350 CO-ig gyakorlatilag nem tamadja meg. Op. -223
fluor el6a.lHtasahoz
CO, fp. -187 CO.

.Az alkali-klorid-elektrolfzis utjan nyert, kereskedelmi forgalomban kaphat6

cseppfoly6s kl6r nem tiszta, ezert a 49.4.-ben leirt tisztftasi eljaraanak eelszerfi
alavetni,
Laboratoriumban kenyelmesen elOallfthatO a kovetkezd reakci6 alapjan :

A gazfejlesztO lombikba helyezett mangan-dioxid-hidratra tomeny, Ievegdmentes

s6savoldatot csepegtetiink. A gazfejlOdes melegftessel is szabalyozhato. llyenkor
is eelszerfi a kapott kl6r;t tisztftasnak alavetni.
.. A kl6r a gumit, parafat, csapzsfrt, higanyt megtamadja ; iivegedenyekben
00. kensav felett, valamint cseppfoly6s alakban acelpalackban eltarthato, Op,
-101,0 CO, fp. -34,0 CO.

~3.4. Brom (Br 2)

A kereskedelmi forgalomban kaphato Iegtisztabb br6m is kb. 0,05 % kl6rt

es nyomokban j6dot tartalmaz, amire kulonleges- tisztasag igenye eseten figye­
lemmel kell lenni. Nagyobb mennyisegu klorszennyezes eltavolitasara finoman
porftott ka.lium-bromidot adunk a tisztftand6 bromhoz. A br6mot nagyvakuumban
 HALO Ql!:NEK ",,:,OXIGENCSOPORT 167

-f
szarazjeges-alkoholos huMs kozben ledesztillaljuk. Op, -'-7,30', fp. + 58 O',s =
= 3,14. Oldhatosag vizben 20 O'-on: 3,53 g Br2/100 g ~O.
Teljesentiszta halogenmentes br6m elc5alHtasara a Honigschmid 2 vagy Baxter3
1!
altaI ajanlott m6dszer alkalmazhat6.

,.
i A kereskedelmi j6dnak kalium-jodiddal torteno halogenmentesftese nem
i' szolgaltat teljesen tiszta termeket a KI szennyezesei (Cl-, Br", alkali-ssulfat stb.)
i miatt. MindazaItal, ha ninesenek kulonleges tisztasag! igenyek, a kereskedelmi
j6dot Plotnyikov4 ajanlata,ra kalium-jodidoe, majd barium-oxidos keverekbdl szub­
.r limalva tisztithatjuk, es exszikkatorban P20S felett tartjuk e1.
Teljesen tiszta j6d elOaIlitasara H6nigschmid s modszeret alkalmazhatjuk.
Op. 1140', fp. 1830', s = 4,93. Oldhatosag (20 O'-on) 0,029 g/100 ml H 20.

,
.....
Acelbombakban tarolt ipari oxigen tisztitasaval az 8.ltalanos reszben (49.2.)
foglalkoztunk. Tiszta oxigen elOalHtaBa eeljab6l 30 %-os KOH-oldatot elektro­
lizalunk nikkelelektr6dok alkalmazasaval. A hidrogennyomokat palladiumazbeszt
katalizator segitsegevel tavolitjuk el, majd a gaz szaritasat ee. kensavval vegezzuk.
Igen tiszta oxigen alHthat6 elO hidrogen-peroxid katalitikus bontasava1.6

53.7. Ken (8)

A kereskedelemben kaphat6 ken tisztitasat CS2-oldatb6l va16 tobbszori atkris­
talyositassal vegezhetjiik. 70 g p.a. CS2-ben 31,5 g kent oldunk szobahc5fokon.
SZUres utan az oldatot zart Erlenmeyer-lombikban hosszabb id6n at jeges vizzel
hiitjiik. .A.Z atkristalyositas tobbszori megismetlese utan a tiszta termeket finoman
elporitjuk, es 90 a:' alatt szaritjuk.

53.8. Szellin (8e)

A szelen aItalaban keno, tovabba kis mennyisegfi tellUr- es vasszennyezest
tartalmaz. A szennyezeeektdl va16 megtisztitasa vegett Se02-da oxidaljuk, ame­
lyet tobbazoros szublimaoioval tisztitunk meg. A tiszta Se02-szublimatumot vizben
feloldjuk, es 10 %-os hidraz6nium-hidroxid-oldattal redukaljuk. A szelen ilyenkor
voros por alakjaban esap6dik ki, amely meleg fiird6ben sziirke esapadekka
.,
, /' ,a Honigschmid,
8
­
0., Zintl, E.: Liebigs Ann. Chern. 433, 216 (1923) .
Baxter, G. P., Moore, G. J., BoylstonrA. C.: J. Am. Chern. Soc. 34, 260 (1912).
• Plotnikow, W. A., Rokotjan, W. E.: Z. physik. Chern. 84, 365 (1913).
5 Honigschmid, 0., Striebel, W.o' Z. physik. Chern. (A) 156 (Bodenstein-Festband)
286 (1931).
6 WaTtenberg, H. V.: Z. anorg. allg. Chern. 238, 297 (1938).

I.

I •
\­

168 NEMFEMES ELEMEK

all ossze. Keriiljilk a redukaloszer folOsleget, mert haM,sara a Se poliszelenidek

kepzddese kozben old6dik. A kesz termeket szfirjiik es forr6 vizzel dekantalva
mossuk, amfg a szfirlet Kl-os kemenyitdoldattal mar nem reagal. A tisztftott
szelen 170 CO-on szarfthato, a viznyomok nitrogenaramban torteno desztillalassal
tavolithatok el,? Op. 220 CO, fp. 685 CO, s = 4,26.

53.9. Tellur (Te)

A kereskedelmi forgalomban. Ievo tellur rendszerint TeO z mellett keyes Se-,

S- es nehezfem-szennyezest tartalmaz. Tisztitas celjabol a femet kvarocsoben H z­
aramban desztilla.ljuk; miutan elozoleg aohatmozsarban elporitva kvarccs6nakba
helyeztiik. A telhir a cso hidegebb reszein apro golyok alakjaban kondenzal. Ezutan
a osovet Hz-aramban Iehiitjuk, a regulusokat platina csipesszel kiszedjiik, majd
cc. H'Cl-ban keyes HN0 3 hozze.adasaval oldjuk. A HN0 3 felesleget tartos melegites­
sel elbontjuk, es az elegyet vizzel annyira higitjuk, hogy hidrolizis eppen ne kovet­
kezzek be. Szures utan az oldatot frissen deszbillalt hidrazonium-hidroxid-oldattal
redukaljuk.
A kivalt tellurt vizzel es alkohollal mossuk, es cc. H ZS04 felett szaritjuk, Az ily
medon kapott finom eloszlasu elemet ezutan HN0 3-ban (s = 1,25) 70 CO-on fel­
oldjuk. (Magasabb homersekleten nehezen oldhato TeO z csapodik ki.) Beparlassal
jol kristalyosithato baziso» so, a Tc Z0 3(OH)N03 valik le, amelyet HN0 3-as oldatbol
ujra atkristalyositunk, majd porcelan tegelyben elektromos kemenceben TeOz-da
izzftunk ki. Ezt HCI-ban (s = 1,12) oldjuk, es hidrazonium-hidroxid-oldattal redu­
kaljuk elemi tellurra. Mivel a finom eloszlasu Te a levego oxigenjenek hatasara
oxidalodhat, kvarccsonakban Hz-gazaramban olvasztjuk meg (op. 452 CO, fp.
1390 CO).
Kulonleges tisztasagi igeny eseten kvarcberendezesben nagyvakuumban ala­
csony hdmersekleten deszt.illaljuk".

53.10. Nitrogen (N z)

A nitrogen laboratoriumi eloallftasara csak kulonleges esetekben keriil sor.

H Az indifferens gazkent gyakran
.j
hasznalatos, acelbombaban kaphat6
kereskedelmi N z a 49.2.-ben leirt ;1II
oJ
m6don t.iszt.ithato, Igen tiszta N z
allithato ela alkali-azidok elbontasa c
utjan, Erre a oelra az 53.10.1. ab­
r
G
ran bemutatott berendezes alkal­
mazhato." A NaN3 bomlasi homer­
seklete 280 Co, a KN3~e 360 Co. A
berendezest higanydiffuzios szivaty­
53.10.1. libra. Nitrogen elMllitasa azidokb61 tyuval evakualjuk es kiffitessel sza­
7 Honi!}8Chmid, 0., Kapfenberqer, W.: Z. anorg, allg. Chern. 212, 198 (1933).
8 Honigschmid, 0., Baudrexler, H.: Z. anorg. aUg. Chemie 223, 91 (1935).
9 JusZi, ~E.: Ann. Physik [5] 10, 895 (1931).

•
 NITROGENCSOPORT 169

ritjuk.Ilyenkor az azidot tartalmaz6 oldalesovet is melegitjuk, azonban iigyelni

kell ra, hogy ez a resz a bomlasi hdmerseklet alatt maradjon. Ezutan a H csapot
elzarjuk, es az A cs6vet vilagit6 langgal melegitjuk. .A nyomasnovekedest a G
manometeren eszleljtik. A finom eloszlasu Na-por a 0 edenyben ulepszik le ; a
melegites megsziintetese utan az F csapot megnyitjuk, es a nitrogent az E
edenybe eresztjiik. A folyamatot addig ismeteljuk, amig csak elegendd mennyi­
segii nitrogen nem gyiilik ossze. Op. -210 CO, fp. -195,8 Co.

53.n. Sargaarzen (As)

A sargaarzent az arzengdzok hirtelen Iehfitesevel allitjuk eld, Az 53.11.1.
abran lathato keszulek segftsegevel aziarzengdzoket kozvetlenul az oldoszerkent
szclgalo CS2-be vezetjuk.l" Mivel a sarga m6dosulat rendkiviil fenyerzekeny, sotet­

CO2 I
(-zoC')T

AI-cso

ozbeszt

jeges (iirdo e

.53.11.1. abra, Sargaarzen elMllitasa

ben, pI. az abran is lathato dobozban hajtjuk vegre a reakci6t. Az arzent a bevezetd
aluminium oldalesdben helyezziik el, A melegitett esdbdl a gaz tomeny H 2S04-val
szarftott CO2-gaz vivdarammal keriil a CS2-ot tartaImaz6 edenybe, amelyet jeggel
hiitiink. A bearamlo meleg gazkevereket -20 CO-os CO2-arammal hiitjiik. A CS2
a beararnlo arzengaz6ket oldja. Az oldatqt szfirjiik, es (s6tetben) vizfurddn kb.
felere paroljuk, vegul aceton-c-ezarazjeg-keverekkel -70 CO-ra hiitjiik. Ekkor a
sargaarzen kicsap6dik. Celszeni t6bb szen-keneges elnyeloedenyt sorbakapcsolni.
Az elsa ket edenybdl erdemes az arzent kinyerni.

53.12. Antimon' (Sb)

) Igen tiszta antimon antimon(III)-oxidnak kalium-cianiddal torten6redukci6­
javal allithato elO. A komponenseket ekvivalens mennyisegben tartalmaz6 kevere­ '
ket poreelan tegelyben megolvasztjuk, es a hdmersekletet az antimon olvadaspontja

10 Erdmann, H., Unruh, M.: Z. anorg. allg. Ohern. 32, 439 (1902).
 ]70 NEMFEMES ELEMEK

fole emeljiik. Lehfiles utan a regulust vizben va16 f6zessel megtisztitjuk a szennye­
zesektdl, es atolvasztjuk. Op, 630 GJ, fp. 1635 GJ.

53.13. Szen (C)

Az alabbiakban nehany, a laborat6riumi gyakorlatban hasznalatos speoialis
keszitmeny eloallitasat targyaljuk.

.l3.13.1. Aktiv sztin

E16allitasakor a lehetOleg tiszta szenet igen 6vatos oxidaoioval fellazftjuk, Ezt

ugy vegezzuk, hogy 002- vagy vizgozaramban 950 GJ-on addig hevftjiik, amig a
szen eredeti sulya kb. felere csokken. Az adszorbealt 002 es H 20 eltavolitasa a
termek 300 GJ-on nagyvakuumban torteno hevitesevel erhetd elP
A nagy adszorbealo kepessegfi aktiv szen pl. szobahdmersekleten 0014-dal . ,
felig teHtett gozMrbOl eredeti sulyaval egyenl6 mennyisegfi OCl4-ot tud megkOtni.

53.13.2. Grafitbevonat

, Gyakori feladat iiveg, kvarc vagy keramiai anyagok feliiletenek bevonasa

vekony grafitreteggel, amelyhez felhigitott szenhidrogengdzok termikus bontasa­
- val juthatunk.P
Ha pl. a kvaroosd belsd feluletet kivanjuk grafitozni, a osovet 850 GJ-ra hevit­
jiik, es olyan N 2-gazaramot vezetiink at rajta, amelyet elOzoleg szobahOfokon viz­
es benzingozokkel teHtettiink oly m6don, hogy a gazt vfzzel, illetve benzinnel tol­
tott intenziv mosopalaokokon buborekoltattuk at. A hasznalt benzin forraspontja
100 GJ koruli legyen. A nitrogen-e-benzin-aram csekely vfzgoztartalma tukorsima
felulet kepzodeset segfti elo ("Glanzkohle"). A kfvant vastegsagu grafitreteg kep­
zodese utan a csovet nitrogenaramban lehfitjiik. Amennyiben grafitkrlstalyok elO­
.allitasa volt a celunk, ugy a reakci6t hosszabb iddn (kb. 4 oran): at folytatjuk.
A kapott termeket lehfiles utan a kvaroosd falarol lekaparjuk.
Nitrogen-c-benzin-keverek helyett propangazt is alkalmazhatunk. Ilyenkor a
kvaroosovet vislegszivattyuval megszfvatjuk, es a propangaz-vfzgoz-elegy (a g5z
.a szivattyubol.diffundal vissza) nyomasat kb. 20 Hgmm-re allitjuk be.
Atargyalt eljarasokat alkalmazzak szenellenallaaok eloalHtasara is.

11 Ruff, 0., Rossner, G.: Ber. dtsch. ehem. Ges. 60, 411 (lQ27);
Hoffmann, U. as munkatarsai: Z. anorg. allg. Chern. 255,195 (1947).
11 Ruess, G.: Z. an?rg. allg. Chern. 255, 263 (1947) .

..
 54. Femek

54.1. Femek es nehany nemfemes elem eloallitasa

• femtermias reakci6val
A fem-oxidok, fem-szulfidok, illetve fem-halogenidek szamos femmel (AI, Mg.
Ca, Na, K stb.) er6sen exoterm m6don reagalnak. Ezeket a reakci6kat elonyosen
hasznalhatjuk fel magas olvadaspontu femek eloalHtasara. Ezekben az un, termit­
reakci6kban a reakci6 fenntartasahoz szttkseges homennyiseget, maga a reakci6M
szolgalte.tja. A reakci6 meginditasahoz rendszerint kisebb mennyisegti gyiijto­
keverek elegend6. A fern es a salak altalaban folyekony allapotban kepzodik, es
tobbe-kevesbe szebvalik. A termitreakci6ban redukaloszerkent leginkabb az alu­
miniumot alkalmazzak. A Mfejl6des szaMlyozasat indifferens anyagok (pI. AI20 a)
.I hozzaadasaval vagy a' keverek oxigentartalmanak valtoztatasaval (pI. Ba02,
Na202 stb.) vegezhetjiik eI. A kepz6dott termek aluminiummal val6 otvoz6desenek
megakadalyozasara celszerti a redukalando. oxidb61 kis felesleget alkalmazni,
Ennek.ellenere a termek rendszerint kb. 1 % alumfniumot is tartalmaz.
Az aluminotermui« eljarast altalaban akkor alkalmazzuk, amikor a femet
kompakt regulus alakjaban kivanjuk eloallitani, Konnyen redukalhato femeket,
amilyen pI. a Fe, Mn, Cr, ugysz6lvan elmeleti kitermelesben kaphatunk,hacsak
nem dolgozunk tul kis meretekben. Legalkalmasabb a reakci6t nehany kilogram­
mos anyagmennyiseggel vegezni, Olyan femek e16alHtasara, amelyeknek viszonylag
nagy a tenzi6juk (ilyen pI. az Pb, Zn, Ti, U, Be, Mg stb.), az aluminotermiaa e16­
alHtas hem alkalmazhat6.
A reakci6t kozonsegee agyagedenyben, pI. viragcserepben is vegezhetjtlk:
ilyenkor a viragoserepet nagyobb, homokkal toltott cserepbe helyezziik. Reaktor­
edenykent celszerfibb azonban agyagoserep helyett a hdmerseklet-valtozast jobban
elviselO aamott-tegelyt alkalmazni, Mindket esetben fennall azonban a termek
sziliciummal val6 szennyezddesenek a veszelye, Ennek kiktiszobolesere a tegelyt
magnezium-oxid belessel lehet ellatni, esetleg magnesia tegelyt alkalmazni.
A leggyakrabban hasznalatos gyujtokeverek osszetetele ; 10 sulyresz Al-per,
40 aulyresz Ba02, 7 sulyresz KOlOa' A komponensek poritasat kulon-kulon, es
osszekeveresiiket igen 6vatosan (pI. tollal) vegezziik. A gyujtokeverekbdl keyes
eteres kollodiumoldattal kb, 1 g sulyti goly6t formalunk, amelybe 10-15 em hosszu
magnezium szalagot azurunk. A meggyu.jtaskor igen 6vatosnak kell lenniink, ne­
hogy a Mg-szalag ego vege letorjon, es a vartnal korabban gyujtva meg a kevereket,
seriilest okozzon. (A Mg meggyu.jtasa.hoz ezert ved6szemiiveget es azbeszt keszbyfit.
hasznaljunk.] A magnezium szalagot eelszerfi kis forrasztoldmpdval meggyujtani.
A reakei6t szabadban vegezzuk!
Aluminotermias uton alHthat6k el6 pI. a kovetkezd elemek: Cr, Mn, Mo, V,B es
Si. A femtermikus reakci6kban alkalmazott redukaloszerek osszehaeonlftaeara az
 172 FEMEK

egy oxigenatomra vonatkoz6 kepzodeshdket szokas figyelembe venni (Iasd az 54.1.1.

tablazatot). Ez a modszer tevedesekre vezethet, mert a kepzddeshd nem a teny­
leges reakciohomersekletre vonatkozik, es mert a legt6bb termikus reakci6ban az
egyensiily egyes komponensek illekonysaga kovetkezteben egyik vagy masik
iranyba eltol6dhat. A reakci6 iranyat gyakran befolyasolhatja otvozetkepzddes is.
A termitreakci6k lefolyasanak pontos megallapitasara a reakci6 homersekletehez
tartoz6 szabadentalpiak es a tenzi6k ismerete ezuksegee.

54.i.I. tdbldzat
Egy oxlgenatomra vonatkoztatott kepzOd.eshOk
. Anyag Q (kcal) Anyag Q (kcal)

CaO -151,7 1/ 2 Ti0 2 -109

1/2 Th0 2 -146,6 1/2 Si0 2 -102
MgD -143,7 Na 20 99,5
BeO -143,1 ZnO 83,5
I/a La 2O a' -142,9 1/~Fe20a 66,2
l/ a AI 20 a -133,4 H 2O 57,8
I/2 Zr 0 2 -129 1/ 2 CO 2 47,2
~

Az 54.1.1. tablazat szerint a femkalcium igen erelyes redukaloszer, mivel azon­

ban magasabb h6mersekleten illekony, az aluminiumnal vagy a sziliciumnal csak
abban az esetben redukal jobban, ha a parolgasat. moga.kadalyozzuk. Ezt ugy
valosithatjuk meg, hogy a reakci6t acelbombaban hajtjuk vegre. Az anyagkevere­
ket acelbombaba helyezve behegesztjiik, azutan - a reakci6 megindulaeaig ­
kivtilrdl melegitjiik. Katalizatorkent celszerfi femnatriumot is tenni a keverekbe,
Az elert homerseklettdl, valamint az elOallitott fern olvadaspontjatol fuggden a
"reakciotermeket por vagy kisebb regulusok alakjaban kapjuk. Oxidokbol, kloridok­
MI, esetIeg fluoridokbol femkalciummal szamos oIyan fernet sikeriiIt eIaallitani.
amely aluminotermias uton nehezen vagy nem nyerhet5; ilyenek pI. a Ti, 'Zr, Hf,
Th, U, V, Ta, Nb.
Tiszta femek eldallitasara a kaIcium alkalmazaaa azert hatranyos, mert tiszta
allapotban rendszerint nem all rendelkezesre, es felhasznalasa eIott tobbszoros
vakuumdeezbillecioval kell tisztitani. Konnyen redukalhato femek, pI. a Mo, V, Cr, ,
1
Mn eloallithatok kIoridjaik cinkkel t6rteno redukcioja tIt jan. A szen nem alkalmas
redukaloszer tiszta femek keszftesere. A szilicium sok esetben sziIicidet alkot, megis f
alkalmazzak igen nehezen redukalhato fernek, pl. Nb vagy Ta elOallitasara. I1yen- 1
- kor azonban a reakci6t vakuumban hajtjak. vegre, es ugy szabalyozzak, hogy aSi
illekony SiO alakjaban a rendszerbOI eltavozzek. ••
Az igen kis tenzioju cirkOnium alkalifemek eloaIlftasara aIkaImas. Ceziumot
pl. ugy allithatunk elO, hogyfinom eloszlasu Zr es OS2Cr207 kevereket vakuumban
melegitjiik. Ilyenkor az egyensulyban leva komponensek koziil a legillekonyabb ­
esetiinkben a cezium - a.tdesatillal.
Mas reakoiokorulmenyek kozott viszont az alMlifemek hasznalatosak pl. a 'I'i,
Zr, U vagy V elOallftasara./A megfeleld kloridokat vagy fluoridokat femnatriummal
zart aoelbombaban reagaltatjuk,: A nem teljesen veszelytelen reakci6 merseklesere
celszerf alkali-kloridot is adagolni a reagensekhez.
,
 E.LEMEK EW.A.LLfTAsA FEMTERMIAs REAKCIOVAL 173

64.1.1. SziliciuID (Si)

90 g szarftott es szitalt, tengeri homokot, 100 g aluminium darat es 120 g ken­

viragot 6sszekeveriink, s a homokos edenybe helyezett samott-tegelyt (esetleg
agyagcserepet) Wig megt6ltjiik vele. A reakci6t gyujtokeverekkel inditjuk meg.
Lehtiles utan a tegelyt osszetorjuk, es a durvan elporftctt termeket vfzbe tessziik
(lehete51eg szabadban vagy j61 huzo fiilkeben, mert a kepzddott .alumtnium-ezulfid
hidrolizise kovetkezteben nagy mennyisegfi H 28-gaz fejlodik.) A vfzzel kilUgozott,
illetve kimosott termekbdl dekantalas utan a Si regulusait mechanikusan elktilo­
nitjiik a salakt6l, majd tobbszor megismetelt meleg sosavas kezelesnek vetjiik ala,

, mig az aluminium szennyezes teljesen fel nem oldodik, K6nnyebb szennyezesek

nlepitessel is elvalaszthatok a kristalyos sziliciumt61.
A tobb napon at tarto tomeny s6savas kezelest dekantalas utan hidrogen­
-fluoridos tisztitas koveti, amelyet platina tegelyben szoktunk vegezni. A'digeralast,
vizfiirde5n kb. 1 oran at folytatjuk, majd a termeket vizzel tobbszor kimossuk, es
a leszurt kristalyokat szarit6szekrenyben (100 CO-on) megszaritjuk. Az eljarassal
kb. 20 g sziirke, kristalyos sziliciumot alltthatunk ele5.
Az elobbinel lenyegesen jobb a kitermeles, ha nagyobb mennyisegfi anyag­
J keverekbdl indulunk ki. Ez esetben 10-12 kg anyagot, amely 4 sulyresz alumi­
nium darabol, 5 sulyresz kenporbol es 3,6 sulyresz tengeri homokb61 all, megfelele5
I meretfi tegelybe helyeziink oly m6don, hogy annak 4/ 5reszet megt6ltse. A kevere­
ket celszerfi ilyenkor tobb helyen begyujtani. A reakci6 kozben a tegelybe iijabb
6-8 kg kevereket adagolhatunk. A nyerstermek 85 -90 %-os Si, amelyet a fentiek­
ben leirt tisztitasi eljarasnak vetiink ala.

64.1.2. Bor (B)

\ 50 g vizmentes B 20a-b61, 75 g kenviragbol es 100 g Al-darabol kevereket keszf­

tiink. A reakci6t es a termek tisztitasat a Si aluminotermias ele5allitasahoz hason16an
vegezztik. A kapott kristalyos b6r szurkes, femfenyfi, Sulya kb. 7,5 g, osszetetele
·11
[
AIB12-nek felel meg.
Ha a redukci6t Mg-mal vegezztik, amorf, kb. 86 % b6rt tartaImaz6 termekhez
jutunk.
,r

64.1.3. Mangan (Mn)

A Mn0 2 es az Al k6z6tti reakci6 robbanasszerfi, ezert a mangan aluminoter­

r mias eIe5allitasara a viszonylag kevesebb exigent tartaImaz6 Mn 304-ot hasznaljuk,
amelyet fino man elporitott Mn0 2-nak 800-900 CO-on vegzett hevitesevel kapunk.
450 g Mn 304-b6I es 150 g aluminium darabol kevereket keszitunk. A kevereknek
kb. 1/10 reszet gyujtokeverekkel begyujtjuk, majd a tobbit kisebb ressletekben, de
lehet6Ieg gyorsan hozzaadjuk. Az adagolast oelszerfi azbesztkesztyfiben es vedd­
szemiiveggel vegezni. Lehtiles utan az agyagtegelyt 6sszet6rjiik, es a rnangan­
goIy6kat a salakt61 mechanikusan elktilonitjuk. A kiindulasi mennyiseg esokken­
tese eseten a termeles rohamosan romlik. A kapott termeket vakuumdeszbillacioval
tisztithatjuk. .

•
174 FEMEK

54.1.4. Molibden (Mo)

A MoOa illekonysaga miatt a femmolibden aluminotermias elOallitasahoz

Mo02-b611 indulunk ki, amelyet MoOa-nak vorosizzason H 2-nel tortena redukoio­
javal allithatunk elO. A reakciohoz 80 g Mo0 2 es 21 g Al-dara vagy -por kevereket
hasznaljuk fel, A kitermeles kb. 90 %-os, a regulus molibdentartalma mintegy
98 %. A szennyezes: Si, Fe es AI.

04.1.6. VanidJum (V)

A redukci6t kaloiummal vegezzuk, melynek illekonysaga miatt a reakci6t zart

aeelbombaban hajtjuk vegre.2 175 g V20a, 300 g apritott Ca es 300 g elOzaleg 450
CO-on hevftett CaC~ kevereket acelbombaba helyezziik, es legmentesen hegesztjiik
(lasd az 54.1.5.1. abrat). A keverekhez keves natriumot vagy kaliumot adunk, hogy
a bombsban leva vizg6zt es oxigent megkosse. Az oxigengaz a bombabol ugy is el- .
r----­ tavolithat6, hogy azt elozetesen evakualjuk, majd argonnal
toltjiik. A bomba Iezaresa utan annak hdmersekletet 900~
950 CO-ra emeljiik, es egy 6ran at ezen a hOmersekleten tart­
juk. Teljes lehfiles utan felnyitjuk es az anyagot kikapar­
hege$zt~$ juk, majd nagyobb mennyisegfi (kb. 20 1) vizzel elkeverjiik,
hogy elkeruljuk a lokalis felmelegedeseket. A tomor anyag
azetmalik. Vfzzel, majd 2n HCl-val tobbszor mossuk.

04.1.6.- AlkBlifemek eloallitisa' cirkOniummal tOrten(I redukci6val

(Cs, Rb, K, Na, L i ) ' .

, t:!:tii~(j Tiszta alkalifemek eloallitasa ugy va16sithat6 meg, ha .a

54.1.5.1. tibra.kepz6d6 fem az elOallitas kozben gazokkal nem erintkezik, es
Vanadium elMlHtasa .a rendszerben leva egyeb komponensek illekonyssga rendkl­
viiI kicsi. Ezek a feltetelek biztosfthat6k az alkali-kromatok­
nak (-molibdatoknak, -volframatoknak) Zr-porral t6rteno redukcioja litjan. a Kis
mennyisegfl Cs, Rb vagy K ~gy allfthat6 eM, hogy egy sulyresz Cs2Cr04 (illetve
K 29rO",) es negy sulyreaz finom Zr-por kevereket kis rudakka preseljuk, e16zetesen
gaztaJanftott kvarccsdben nagyvakuumban leforrasztjuk, es 6vatosan hevftjiik.
A reakci6k 725 CO-on lassan indulnak, a hdmersekletet 1000 CO-ig emeljtik. A kep­
zad6tt alkalifem szepen csillog6 bevonatkent a cso hidegebb reszen csap6dik le.
A termek oxidmentes. A kitermeles Cs-ra 90-96 %, Rb-ra gyakorlatilag kvantita­
tfv, K-ra 80 %. '
A lftium elOallitasara Li 2Cr04-ot 8 sulyresz Zr-mal keveriink. A redukci6t ~;
vakuumban 450-600 CO k6zott vegezziik. A kitermeles igen rossz,
Ha a Cs, Rb es K kromatjabol valo elOallitasakor a sZiikseges hOmerseklet
apparativ okokb61 nem biztosfthat6, a k6vetkezo osszetetelii dikromatkevereket
hasznalhatjuk: 1 sulyresz C~Cr207 (RbzCrZ07, illetve K ZCr207) es 10 sulyresz Zr. '
A redukci6 mar 380 CO kortil Iasaan megindul. A kitermeles 80-90 %-os. ARb,

1
I
Funk, H.: Darstellung der Metalle im Laboratorium. Stuttgart, 1938, 69. old.
Marden, J. W., Rentschler, H. G.: Ind. Engng. Chem. 19, 97 (1927).
ri,.
8 de Boer, J. H., Broos, J., Emmens, H.: Z. anorg. allg. Chern. 191, 113 (1930).

f
1
 i
ALKA.LIFEMEK -TITAN 170

valamint a K oxidmentes, a Cs keyes oxidot tartalmaz. Ha azonban egy aulyress

cS ZCr Z0 7-ra
20 sUlyresz Zr jut, akkor a Cs-ot is oxidmentesen kapjuk meg.
Kis mennyisegfl tiszta natrium elOallitasara egy anlyresz NazMoO. vagy
NazWO. e8 4 swyresz Zr-por kevereket hasznaljuk, A natrium kepzddese kb, 550,
illetve 450 ()J-on indul meg. A kapott termek oxidmentes, a kitermeles 100, illetve
il.~%~L . .
Az 54.1.6.1. ta blazatban osazefoglaljuk az alkalifemek fontosabb tulajdonsagat;

54.1.6.1. tdbldzat
Az alkaliflimek dhany fontosabb fizikai adata

AlkllJifem I Olvadaspont
Co
I
Forraspont
Co
I 818 0
I
Kemenyseg
(Mohs)

Li 179 1336 0,534 0,6

No. 97,8 883 0,97 0,4
K 63,5 776 1,47 0,5
Rb 39,0 696 1,52 0,3
Cs 28,6 670 1,89 0,2
I

64:.1.7. Tlt8n (Tl)

A titannak oxigenhez, nitrogenhez es szenhez val6 nagy afflnitasa miatt a.
tiszta fern eloallitasa nehez, Igy a TiO z es Ca reakciojaval meg a legkoriiltekintdbb
munkaval is legfeljebb 98 %-os titan nyerhetO. A tiszta fern, amely a torekeny
szennyezett termekkel szemben szobahc5fokonis keplekeny, femtermikus reakci6vaI
osak halogenidekbOl allithaM eld. A legnagyobb tisztasagu fern (szennyezesek:
0,013 % szen es kb. 0,06 % nitrogen) a titan-jodid termikus bontasaval keszithetO
(lasd 54.4.1.).
a) Dolgozhatunk az alabbi reakci6 szerint:
TiO z + 2 Ca = Ti + 2 CaO.
25 g szilioiummentes TiO z, 40 g vakuumban desztillalt Ca es 20 g No.kevereket
V2A-acelb61 keszult, hegesstessel zart bombaban 20 peroig 1000 CO koruli homer­
sekleten hevitjiik. Lehfiles e8 a bombaosd nyitasa utan a borsonagyeagu reguluso­
kat (kb. 13 g nyers Ti-t) alkohollal, vizzel, majd novekvd tomenysegu sosavval
kezeljiik, azutan kloridmentesre mossuk, alkohollal viztelenitjiik es no CO-on
szaritjuk.' ­
b) Kiindulhatunk natrium-[hexafluoro-titanat(IV)]-bOl: 5
Naz[TiFo] + 4 Na = Ti + 6 NaF.
Az eloallitashoz szuksegee Naz[TiFo] ugy kesztil, hogy tiszta TiOz-ot tomeny
HF-oldatban melegen feloldunk, majd szamitott mennyisegfi NaOH-ot adunk hoz­

.« Kroll, W.: Z. anorg. allg, Chern. 234, 42 (1937).

6 de Boer, J.H., Fast, J. D.: Z. anorg. aUg. Chern. 187, 182 (1930).

•
1
\

176 FEMEK

za. Az oldatot 60 CO alatti hdmersekleton beparoljuk, a kivalt termek vizb6l va16

tobbszori atkristaJyositasaval (alkoholos kicsapas eegftsegevel) 99,9 %-os tiszta­
sagn Na 2[TiF6]-ot kaphatunk.
A redukci6hoz 10 % natriumfelesleget hasznalunk. A natriumot aprora dara­
boljuk, es osszekeverjiik a natrium-[he:x:afluoro-titawit}taI. A reakoiot V2A-bom­
baban 1000 CO-on vegezziik. Ha a haeznalt Na2[TiF6] nem teljesen szaraz, robbanas
kovetkezhet be. A nyers termeket forr6 vizzel kifozziik, es a folyadek fluoridmentes­
segeig dekantalunk. A maradekot NaOH-oldattal ismetelten kifOzziik, majd hideg,
higitott sosavval oblitjuk es vizzel kimossuk.
c) A titan-tetrakloridct natriummal redukaljuk :"

TiC14 + 4 Na = Ti + 4 NaCI.

A redukci6hoz szt6chiometriai mennyisegfi natriumot hasznalunk. Amennyiben

a TiC14 mennyisege 100 g-nal nagyobb, a reakoiot hegesztessel zarhato aoelbom­
baban hajtjuk vegre. A TiC14 nyomasat. a bombaban ketfele uton lehet alacsonyabb
I
szinten tartani: KClOa -Na-pasztilla hozzaadaeaval elerhetjuk, hogy a reakci6
alacsonyabb hdmersekleten meginduljon, vagy a bombacs6vet ugy szerkesztjiik,
hogy abban jelentds hdmersekleteses legyen, de a natrium homerseklete a reakci6­
hoz szukseges kb. 7 -800 CO-on maradjon. A termek egy resze felig megolvadt
regulusokb6l all, mas resze igen finorn por, amely konnyen oxidalodik.
d) Femtitan elOallitasa magneziumos redukeioval.? Amagnezium alkalmazasa­
nak e16nye a natriumeval szeniben, hogy igen tiszta allapctban allithatO eld, es
kiilonosebb rendszabalyok nelkiil levegon eltarthat6. Mivel a reakci6 hdmersekle­
ten (rv 1100 CO) a titan vassal reagal, a reakci6t molibden belesti tegelyben vegez­
ziik.

M.1.8. Cirk6nium (Zr)

A fernoirkon eldallitaaa a titannal leirt nehezsegekbe utkozik ; a femtermikus

eloallitasi m6dszerek a titannal targyaltakhoz hasonloak. fgy Zr02-nak Ca-rnal,
valamint K 2[ZrF 6]-nak es ZrCl 4-nak femnatriummal t6rteno redukcioja egyarant
hasznalatos."

.54.2. Femek eloallitasa hidrogenes redukci6val

Fem-oxidok termikus bontasa csak ritkan alkalmazhat6 a femek eloallitasara,

a Hg es az Ag kinyeresere azonban ez a gyakorlatban is j6l bevalt modszer, Az
oxidok redukcioja femme sok esetben hidrogengazzal kenyelmesen megvalosithato.
Ezt a m6dszert a kovetkozd elemek e15aJlitasara alkalmazhabjuk : B, Cr, Zn, Fe, Ni,
Co, Cd, Ge, As, Sb, Bi, Ga ,In, Tl, Re, Mo, W, Se, Te.· Egyes esetekben, pl. a Ga, In
{)sTl hidrogenezessel t6rteno eloallitasakor eloszdr alacsonyabb vegyertekfi oxidok

6 Fast, J. D.: Z. anorg. aUg. Chern. 241, 42 (1930).

7 Kroll, W.: Trans. Elektrochem. Soc. 78, 161 (1940)~
Gillemot, L : Magyar Tud. Akademia VI. Oszt. Ki:izl. 14, 303 (1954); Acta Techn.
Aoad. Sci. Hung. 10, 221 (1955); Neue Hiitte 2, [2/3) 85 (1957).
8 de Boer, J. H., Fast, J. D.: Z. anorg. allg, Chern. 187, 177 es 198 (1930);
Kroll, W.: Z. anorg. aUg. Chern. 234, 42 (1937).
 177

kepzodnek, amelyeknek tovabbi redukci6ja az eloz8nel Ienyegesen lasstibb folya­

mat. A halogenidek (fluoridok kivetelevel) vagy a szulfidok hidrogenes redukci6ja
altalaban nehezebben folyik Ie, mivel a hidrogennek kl6rhoz, br6mhoz, j6dhoz,
illetve kenhez valO affinitasa kisebb, mint az oxigenhez vagy fluorhoz yaM. Bar a
fluoridok es egyes esetekben a kloridok hidrogenes redukci6ja g.yakorlatban is j61
vegrehajthat6, megis osupdn olyan esetekben szokas a.Ikalmazni ezt a m6dszert,
amikor a megfelelO oxidok teljes redukeiojat oxidos keverekfasisok kepzddese ga­
tolja, fgy pI. a VOla' VClt vagy NbCIs hidrogennel por alaku tiszta femme redukal­
haM.
A hidrogen igen tiszta redukaloszer es viszonylag konnyf tisztan eloallitani.
Elonye meg, hogy leszfvatSssal vagy hevfbessel a felesleget, illetve az adszorbealt
gazt kdnnyen ellehet tavolitani. Ktilonosen akkor alkalmazzuk, ha draga ea ritka
femek tiszta 8Jlapotban va16 e1d8.lHtasara van szuksegtink (pl. Ge, Mo, W, Pt stb.).
Mivel a hidrogenes redukci6 gyakran eleg alacsony hdmersekleten is vegrehajt­
hato, lehetOve valik igen finom elosslasu femek eloallitasa. Ha fennall az a veszely,
hogy a kapott termek zsugorodae kovetkesteben meg teljesen at nem alakult resze­
ket tartalmaz, celszeru a nyers termeket finoman megdrolve ujabb hidrogenes re­
dukci6nak alsvetni.
A hidrogen helyett reduksloszerkent egyes esetekben NHa is alkalmazhato. Az
NHa a fem-oxidok redukciojara esak abban az esetben - pI. Co, Ni es Bi elOallitSsa­
kor- hasznalhato, ha a nitridek kepzddesenek veszelye nem all fenn.

64.2.1. Vas (Fe)

Piroforos vas (ferrum reductum) elOallitasara Iegegyszerfibb tiszta Fe(OH>a-b6l

kiindulni, amelyet Fe(NOakoldatb6l NHtOH-dal kaphatunk. Ezt a osapadekot kb.
65 CO-on szantjuk, majd finoman elporftjuk, es.korundosonakban (poroelsn vagy
kvarccsdben), novekvd hdmersekleten H 2·gazzal reduk8.ljuk. Ha a hOmersekletet
csak 550 CO-ig emeljiik, a kapott termek piroforos tulajdonssgri. Ha nem piroforos
vasra van sziiksegiink, a hdmersekletet kb. 40 perc alatt 400 CO-r617oo CO-ra emeljiik,
azutdn kb. 20 percig 700 CO-on tartjuk (20 g Fe20a kiindulasi mennyiseg eseten).
Ha kevesbe reakciokepes kilndulasi anyagot alkalmazunk (pI. 110-120 CO-on sza­
ntott Fe(OHb-ot), akkor a redukci6 lenyegesen magasabb hOmersekleten (kb.
1100 CO-on) megy vegbe es hosszabb ideig (kb. 60 6ra) tart.

64.2.2. Kobalt (Co)

Kobalt-oxidok (CoO, COaOt) vagy 120 CO-on szarftott kobalt-oxalat hidrogenes

redukoiojaval allithat6k eld, A 250 CO k6rii1ihdmersekleten eMallitott termek piro­
foros. Ha aredukci6t 5-6 6ran at kb. 500 CO-on hajtjuk vegre, por alekn termekhes
jutunk, amely szaraz leveg5n alland6. Az fgy kapott fem kobos racsu, mig az ala­
esony hdmersekleten elOallitott fem hexagonalis szerkezetfi.

540.2.3. Nikkel (Ni)

Tiszta, oxigenmentes, P 20s-dal szarftott ~-gazt 15 6ran at 300'-400 a'-on a

Ni(NOa)2·6 H 20 termikus bontasaval nyert NiO felett vezettink eI. A termeket
hidrogensramban hutjiik le, as a berendezeshez tartoz6 ampullsba forrasztjuk.
12A.lt. ~s szervetlen k~mlal prakt. - 4284 III.
"178 FEMEK

A piroforos tulajdonsagu fempor alkoholban is eltarthat6. Hidrogenezeshez kata­

lizatornak alkalmazzak..

04.2.4. Molibden (Mo)

Az amm6nium-molibdat/(NH4)sH(Mo60 21 ) · 3 H 20; hevitesevel elOa.llftott MoOa­

ot 500 (JO-on hidrogenaramban az alacsonyabb vegyertekfi Mo kevesbe illekony
oxidjava redukaljuk. Ez utan a redukci6t 1000 CO-on folytatjuk. A termeket hid­
rogenaramban hfitjuk le. A finom eloszlasu molibden a levegdn fokozatosan oxida­
16dik, ezert celszerfi vedogazban vagy vakuumban leforrasztani.

04.2.5. Volfram (W)

Tiszta, kihevftett WOa-ot mazatlan poroelan csdbe helyezett porcelan vagy

nikkelcs6nakban H 2-gazzal redukslunk.? A reakci6t egy ideig 800 CO-on, majd
1000,...-1200 CO-on vegezzuk. A redukci6 eleg gyors, veget a vfzgozkepzodes elmara­
dasa jelzi. A termeket hidrogenaramban hfitjiik. A redukci6t 800 CO-.on is elvegez­
hetjiik, ilyenkor azonban hosszabb idot igenyel (8 6rat).
A kapott termek diszperzitasfoka nem a kiindulasi termek (WO a) diszperzitas­
fokanak fiiggvenye, hanem elsdsorban a reakci6 hdmersekletetdl, a hevites iddtarta­
matol es a hidrogenaram sebessegetol fiigg. Nagyobb szemcsenagysdgu termeket
akkor kapunk, ha 'a redukci6t nedves ~-gazzal 1500 CO-felett vegezziik.

04.2.6. Germanium (Ge)

Mazatlan porcelan cs6nakot Ge0 2-dal toltiink meg, es porcelan vagy kvarc­
csdbe helyeziink. A redukci6t eros hidrogenaramban 600 CO-on vegezziik. A csdbol
kiaramlo gazt celszerii lefele hajlitott vezetekszakaszon at kivezetni, hogy a le­
csap6d6 vfzgoz ne folyjon vissza az izz6 reaktorba. 40 g Ge02-nal kisebb mennyiseg­
hOI indulva ki, a redukci6 3-4 6rat igenyel, Ugyeljunk arra, hogy a reakci6 homer­
seklete ne haladja .meg az emlitett erteket, mert zeugorodas, illetve a GeO parolgasa
kovetkezhet be. 10 Az anyagot hidrogenaramban hiitjiik le. A kapott termek szurkes­
fekete por, ebbol a tomor fern osszeolvasztassa! allithat6 eld, Az olvasztast mazatlan
poroelan tegelyben, atflirt fedd alatt (Rose-tegely), H 2-atmoszferaban vegezziik.
A germanium olvadaspontjat (959 CO) meghalad6 homersekletet oxigennel taplalt .
gazlanggal erhetunk el. A tegely rendszerint megreped, mivel a germanium derme­
deskor kitagul.
A germanium osszeolvasztaea konyhas6 veddreteg alatt is elvegezhetd.

54.3. Femek elOallitasa elektrolizissel

A femek elektrolitdkus uton torteno redukoiojanak elmeleti kerdeseivel es a .j

gyakorlatban felmeriilO problemakkal az altalanoa reszben foglalkoztunk (51. fe­

jezet). Femek elOa.llftasara a vizes oldatban, nemvizes old6szerben es olvadekban 1
vegrehajtott elektrolfzis egyarant hasznalatos.
Ii
9
10
Funk, H.: Darstellung der Metalle im Laboratorium. Enke, Stuttgart, 1938, 72 old.
Schwarz, R., Elstner, G.: Z. anorg. allg, Chern. 217, 289 (1934). ,j
lj

lJ
1' .1
:"1
.,

.
 FEHER EL6ALLfTAeA ELEKTROLizISSEL 179

M .3.1. Kadmium (Cd)

A Jones-reduktorkent hasznalatos kadmiumpor tomeny CdS0 4-01dat H 2S04 ­

-val megsavanyitott vizes oldatanak platinaelektrodok k6z6tt vegzetf elektrolizisevel
allithaM elo. ll Aramsiiriiseg 0,1-0~ A/cm 2 • Az elektrolizist henger alaku iiveg­
edenyben vegezziik. Az egymas alatt 5 em tavolsagra elhelyezett lemez alaku elek­
tr6dok k6ziil az als6t hasznaljuk katodkent, Az elektrolizalo edeny eleg gyorsan
telik meg eztistosen csillog6 kristalyporral. Avolumin6zuskristalyport iivegbottal
idonkent lenyomkodjuky-nehogy az anoddal erintkezve rovidzarlatot okozzon.
Amikor az elektrolit Cd-konoentraciojariak osdkkenese folytan a kat6don hidrogen­
fejlddes lep fel, a furdchoz CdS0 4-ot adagolunk, ellenkezd esetben a Cd szivaososan
valik le (ez tul nagy aramsiiriiseg eseten is bek6vetkezhet).

04.3.2. Litium (Li)

a) ElOallithaM a litium-klorid teHtett piridines oldatanak elektrolfzisevel.P Az

elektroHzist szobahdmersekleten vegezzuk diafragma nelkiil. Anodkent grafitlemez,
katodkent sima vas- vagy platinalemez hasznalhato. 14 V' feszultseg es 0,2-0,3
A/100 cm 2 aramsilriiseg eseten j61 tapad6 ezustfeher litiumbevonat kepzodik. Az
elektroHzist nedvesseg tavoltartasaval celszerti vegezni, mert a kat6dos polarizaci6
a cella ellenallasat jelentOsen megnoveli. Ezert . .
a piridint kalium-hidroxiddal viztelenitjiik es
frissen deszbillaljuk, a Htium-kloridot pedig
felhasznalas elOtt kihevitjiik.
b) Tiszta Htiumot litium-bromid es -klorid
olvadekelektrolfzisevel is kaphatunk. Erre a
celra az 54.3.2.1. abran vazolt, Muthmann-fele,
rezbdl kesziilt. elektrolizalo edenyt alkalmaz­
zuk. 13 Az an6d grafitrud, katodkent pedig ket
vasdr6tot hasznalunk. Az elektrolizaloedeny
felsd resze vizzel hiithetO. A 10-15 % litium­
-kloridot tartalmaz6 Htium-bromidot Ivfennyel
megolvasztjuk (op. 520 c='). Az elektrolizist
550 c='-on 10 V ka pooafeszttltseggel es lOA aram­
intenzitassal vegezzuk. A ki valt fernet idonkent
vaskanallal kiemeljiik, es a megdermedt olva­
dektol kOlapra ontve kiilonitjiik el. A sctartal­
mu nyers femet 180-200 c='-on megolvasztva, 54.3.2.1. dbra.Litiumelektrolitikus
el6alUtasa Muthmann-fele cellaban
a ~6 es a fern fajsulykuldnbsegenek felhaszna­
lasaval tisztitjuk meg.
e) Kaliummal szennyezett Htium allithat6 ellS LiCl as KCl egyenld sulyarany.:u
olvadekanak eletrolizisevel. Az eloallitashoz az 54.3.2.2. abran lathato berendezest,
hasznaljuk, A kb. 5 cmatmerojil poreelan Mgelyt keves azbeszbpapfrra] vagy

11 Treadwell, F. P.: Lehrbuch d. analyt. Chem., Bd. 2; Wien 1949, 524 old.
12 Kahlenberg, L.: J. Phys. Chern. 3, 602 (1899).
Patten, H. E., Mott, W. R.: J. Phys. Chem. 12, 49 (1908).
13 Ruff, 0., Johansen, 0.: Z. Elektrochem. 12, 186 (1906).
12­
~.

180 FEMEK

azbesztzsincrral kibelelt vastegelybe helyezziik. Az olvadekot tartalmazo tegelyt

gazlanggal fUthetc5 samott kemenoebe tessziik. Az elektrolfzist 450-500 CO-on
vegezznk. Az anod 8 mm atmer6jii grafitrud, amelyre uvegharangot huzunk a
kepz6dott kl6r leszlvatasara. Katodkent .3 mm atmer6jii vasdr6tot hasznalunk,
amelyet kvarobol vagy kemenyiivegbdl kesziilt vedoosdbe helyeziink olyan medon,
hogy a vasdr6t elmozdulssdt, illetve a ved6csc5vel va16 erintkezeset a benne el­
helyezett dug6val megakadalyozzuk. A vedc5cs6
oorese fgy is gyakran bekovetkezik, ezert tarta­
+ lekrol kell gondoskodnunk. A kat6d ved6cso­
termoelem yen hasznalb dug6n kis furatot keszitiink, hogy
az elektrolizis megindulasakor kepz6d6 .kis
mennyisegfi hidrogen el tudjon tavozni. Az 01­
vadek hdmersekletet Pt/PtBh ;termoelemmel
merhetjiik. Amennyiben medrkrmoelemet hasz­
nalunk (pI. vas/konstantari,~fa.gy nikkeljkrom­
vosfegely -nikkel), akkor azt nemheIyezhetjiik kOzvetle­
niil az olvadekba, hanem ketntinyiivegbc5l ke­
sziilt ved6csovellatjuk el. Az elektr6dokat kb.
1 om melyen martjuk be az olvadekba, Az elek­
trolizist 8-10 A aramintezitassal es kb. 10 V
feszulteeggel vegezziik. Tul nagy feszulteegnel
an6deffektus lep fel. Az elektrolfzist kb. fe16ran
at folytatjuk.
A kepz6dott femlltium az elektr6dok kieme­
lese utan nagyobb goly6 alakjaban az olvadek
54.3.2.2. cibra. Lftium eldallftaea feltileten uszik. A regulust e16melegitett vas­
egyszerli 01vadekelektrolfziesel kanallal emelhetjiik ki. A litiumot szeles nyaku,
gondosanvfzmentesitett paraffinolajjal toltOtt
lombikba tessziik. Az elektrolit Htiumtartalmanak p6tlasara az olvadekhoz
keyes megolvasztott LiCl-ot adunk, es az elektrolizist tovabb folytatjuk. Az aram­
kihaaznalaa a KC1-I,iCl elektrolfzisekor kb. 70 %. A soolvadek maradekatol valo
megtiszbltasra a litiumot kb. 200 CO-on paraffin fiird6ben (a paraffint elOz6leg
Na-drottal szarftjuk) megolvasztjuk, majd vizmentes benzinnel mossuk.
A litium ezustfeher, csillog6 fern. Olvadaspontja hdmersekleten az iiveg vagy
kvarc szilikatvazat redukalja. Ampulldzasat az 54.5.2.1. abra szerint nagyvaku­
um ban vegesztik,
Az elObbi eljarassal kapott litium 2---5 % kaliumazennyezest tartalmaz. Ennek
a termeknek hidrogenaramban 700-800 CO-on LiH-de valo alakitasa es termikus
bontaaa ntjan kapjuk a tiszta lttiumot.P

M.B.3. Kalcinm (Ca)

Femkalciumot legegyszeriibben olvadekelektrolfzissel allithatunk e16.15 100
sulyreaz kalcium-klorid es 16,5 srilyreaz kalcium-fluorid kevereket poroelan tegely­
ben megolvasztjuk, majd vastalba ontjuk. Lehfiles utan az anyagot durvan el-

U Guntz, A., Broniewski, W.: J. ehim. phis. 7, 468 (1909).

18 Lengyel B.: Matematikai es 'I'ermeszebtudomanyi ErtesfM XIV, 42 es 249 (1898).
 FEMEK EL6ALLfTAsA ELEKTROLfZISSEL 181

poritjuk. Az fgy elOkeszftett aokevereket hasznaljuk fel az elektrolfzisre. Az elektro­

lizist korundtCgelyben vegezztik 800 CO-on, grafitan6d (0 kb. 14 mm) es vaakatod
(0 2 mm) alkalmazasaval. A katodot ugy helyezziik el, hogy az olvadek feliiletevel
meg eppen erintkezzek. Az elektrolizist 8 V fesziiltsE\ggel es 8 A intenzitBssaJ
vegezztik. A ki va16 femkalcium a katcdon golyova olvad ossze; ha mar eIeg naggya.
fejlddott, akkor a katodot kihuzzuk az olvadekbol. Ilyenkor a kalciumgoly6 az
olvadek feltileten uszik, ahonnan elOmelegftett vaskanallal kiemelhetO. Az fgy eld­
aJHtott fem a kereskedelm). forgalomban kaphato kalciumhoz hasonloan kis merinyi­
1
\ segu nitrid- es oxidszennyezest tartalmaz. Tisztftasara
vakuumdesztrllaciot alkalmazunk.l" ~ hUt6viz
A femkaloium vakuumdeeztillaoiojahoz az 54.3.3.l.
abnin lathaM berendezest hasznaljuk, 4;0 g nyers kalciu­
mot 1 mm falvastagsagu elektrolitvasb6l vagy V2A-acel­
b6l kesztilt tegelybe helyeziink. A tegely alatt poree­
Ian lemezke van, mely megakadalyozza, hogy az aoel­
tegely a kiilso kvarocsdvel erintkezzek. A kvarccsobe
fembdl (rezbOl, nikkelbOl vagy acelbol) kesziilt hUtO
nyUlik. A csiszolatot 610m csdkigyoval lnitjtik,
A desztilleclo elsd fazisaban, 10- 1_10- 2 Hgmm-en,
700 CO-on nagyobbreszt az alkalifemek (fOleg Na) es ke­
yes Ca zakodik le a belsd hutOcsore. Az oldott gazok le­
adasa folytan a megfeleld vakuum csak akkor bizto­
sfthato, ha a berendezest diffuzios szivattyuval (folye- kemenC8
kony levegdvel valo kifagyaszMs kozben) folytonosan
szivatjuk. Lehtiles utan tisztitott argongazzal vagy szen­
-dioxiddal toltjuk, es a hUtOcs6vet kicsereljuk. Ilyenkor
az alkalifem rendszerint a levegdn meggyullad. A fem­
natrium kidesztillaldsat kovetd f5. desztillacio 10- 3
Hgmm-nel kisebb nyomason es kb. 850 CO-on megy veg- 54.3.3.1. cWra. Kalcium
be. A femkaloium ilyenkor a belsd, hutott csovon eziist desztillalesa
szinfi, fenyld, hosszti krisztallitok alakjaban valik ki.
Amennyiben 100-150 CO-kal magasabb homersekleten desztillalunk, a fern to­
morebb szerkezetti lesz. A fern diezperzitdsfoka a hutOcso (hutOujj) hdmersekle­
tetOl is fiigg, ugyanis minel erdsebb a htites, annal finomabb eloszlasu a kivalo
fern. Lehfites utan a berendezest argonnal vagy CO2-dal toltjiik meg, es a hfitd­
csorol a femet megfelelO spatulaval Ieazedjuk. Ha a desztdllaoiot tobbszor megis­
meteljuk, 99,7% tisztasagu kalciumot kaphatunk (szdzad szazalekot kitevd szeny­
nyezesek : 0, N, Cl, Fe, S, Mg). .

54.3.4. Magnezium (Mg)

A magnezium olvadekelektrolfzissel valo eloalliMsara foleg a fern kloridjai

hasznalhatok. A magnezium-klorid azonban kristalyvizet tartalmaz (MgC12 · 6H 20),
es 180 CO-ra hevftve 4 H 20-t veszit. Magasabb hdmersekleten sem adja le fenn­
marado kristalyvizet anelkul, hogy hidrollzissel reszben bazikus s6va vagy oxidda
ne alakulna at. A hidrolizis osokkentesere kristalyos magne~ium-klorides ammoni­

16 Antropow, A., German, E.: Z. physik. Chern. 127, 209 (1928).

 182 FEMEK

um-klorid kevereket hevitjuk, Ha kiindulasi termekkent karnallitot (KCI.MgCI2·6

H 20) hasznalunk, 160CO-on,1 atm nyomason KCI es MgC12·2 H 20 kevereket ka­
punk, amely tovabbi hevitessel Ieadja a vizet anelkul, hogy szamottevd hidrolfzis
kovetkezne be. Az elektrolizishez az 54.3.4.1. a bran vazolt berendezeat alkalmazzuk.l?
Celszerfi frissen viztelenitett, meg megolvadt anyagot hasznalni. A 10 em
o -jfi es ugyanilyen magaseagu vastegelyben leva olvadekot tokos kemenoeben
gyenge vorosizzasig (700-750 CO) hevitjiik fel. A vastegely katodkens is szolgal.
A kontaktust a tegely felsd reszehez illeszkedf rezgyuru biztositja. Az anod kb. 25
mm-es grafitrud. Kezdetben 10 amperrel elek­
o + trolizalunk. Az elektrolit feliileten finom hab
elekfrOdszen kepzodik, mivel a meg nyomokban jelenlevd
viz elbomlik. Kb. Ih ora mulva az aramerdsse­

.­
rezgyuru

1---_,,;,1,-.,./0
get 12-13 A-re emeljiik (kapocefeszultseg 8 V),
1000 g olvadekra osezesen 180-200 amperorat
hasznalunk fel. A kepzddott magnezium egy
resze az olvadek feluleten, masik resze a tegely
1v'v'V'v'\J somott­ aljan gyUlik ossze, mivel a fem es az elektrolit
tok surusege nem kulonbozik szamobtevden. Az
elektrolfzis befejezesekor a feliileten leva mag­
nezium goly6kat eldmelegftett vaskanallal
emeljiik ki, majd a tegely egesz tartalmat vas­
54.3.4.1 .. abra. Berondozes magno­ talba ontjiik. Lehfiles utan az anyagot durvan
·zium el6a1litasara elporitjuk, es a magnesium goly6kat kivalogat­
juk. A kapott magneziumot vlzzel vagy alko­
hollal mossuk, es megszaritjuk. Az aramkihasznalas kb, 50 %-os. A nyersfem keyes
Fe-, AI", Si-, illetve nitrogenszennyezes mellett nagyobb mennyisegfi, kb. 3%
kloridot tartalmaz. A nyerstermek atolvasztaesal, majd vakuumszublimacioval
tisztithat6.

54.4. Femek elOallftasa termikus bontassal

Ez az eljaras kis mennyisegfi, de igen tiszta fern elOaJlitasara hasznalatos.
A jodidok elbontasa nagyvakuumban van Arkel-i-de Boer modszerevel vegezhetd.
Azidok elbontasaval, szinten nagyvakuumban, Suhrmann es Olusiu« rendkivuli
tisztasagu, gazmentes alkalifemeket allftott. elO.

54.4.1. Titan (Ti)

. Kis mennyisegf fembitant (20-30 g) jodidjanak (TiI 4 ) termikus bontdsaval
keszithetiink. J8 Ilyenkor azonban kiindulasi anyagkent nem a higroszk6pos tulaj­
donsagu jodidjat hasznaljuk, hanem nyerstitanbol es j6db61 indulunk ki. Ezek

17" Muller, E., Reuther, H.: Elektrochemisches Praktikum, Neunte Auflage, Theodor
Steinkopff, Dresden ­ Leipzig, 1953, 355 old.
~ 18 van Arkel; A. E., de Boer, J. H.: Z. anorg, allg, Chern. 148, 345 (1952);
Fast, J. D.: Z. anorg. allg, Chern. 241, 42 (1939).
Campbell, J. E., Jaffe, R. I., Blocher, J. M., Gurland, J., Gonser, B. W.: Trans.
Electrochem. Soc. 93, 271 (1948).
Gonser, B. W.: MetaU Progress 55, 193 (1949);
Litton, F. B., Gonser, B. W.: MetaU Progress 55, 346 (1949).
 FEMEK EwALLfTAsA TERMIKUS BONTAsSAL 183

reakciojaban kepzodd TiI 4 csak abmenebi termek. Az 'oxid, nitrid es karbida joddal
nem reagal, igy a nyerstitan nemfemes szennyezesei nem keriilnek a termekbo.
Az eljaraa hatranya viszont, hogy szamos fern, pI. a Zr, Hf, Th, V, azonkiviil a B es
Si, valamint. a hasonloan viselked6 Al es Fe is atkeriil a kesztermekbe. Ezert, ha a
felsorolt femekbdl mentes titant akarunk e16alHtani, a felhasznalt nyerstitannak az
e16bbiekt61 mentesnek kell Iennie.
A termikus bontasf kemenyuvegbol keszult, az 54.4.1.1. abran vazolt edenyben
hajtjuk vegre, A haromszog alakban elhelye­
zett A, B es 0 jelzesfi, 6 mm 0 -jii volfram­ ABC
botok be vannak forrasztva az iivegbe. A
titan a 400 mm hosszu es 0,04 mm 0 -jfi Dl'
D 2 volframhuzalon valik le.
A G edenybe 40 g nyerstitant, a H jel­
zesfi, tordszeleppel (L) zart cs6be pedig 12 g
jodot forrasztunk be. A berendezest 10- 3 N
Hgmm-nel kisebb nyornasra leszivatjuk, es
a femet gaztalanites celjabol kb. 500 CO-ra
hevltjuk. A gazleadas megszfinese utari a
0, Oz
volframszalakat a szilkseges aramerdsseggel
(kb. %, A) 1400 CO-ra felftitjuk, A szal hO­
mersekletet optikai pirometerrel ellenorizhet­
[iik, Ekkor a berendezest lehtiles utan J-nel G
leforrasztjuk, es elektromagnes segttsegevel
az L valaszfalat az N aoelgolyoval szettor­ 54.4.1.1. libra. Titan el6lillitasa
jiik. Amennyiben a H cs6ben levo jodot nem
kulonitjuk el szeleppel, akkor a keszulek gazbalanitass, alatt a H csovet folyekony
levegdvel hfitjiik. A kovetkezd lepeskent a jodot atszublimaljuk a G edenybe. Ilyen­
kor elofordul, hogy a jod tit.annal valo reakci6ja (200 CO k6riili hdmersekleten a
reakoiosebeseeg mar igen nagy) fenytunemenyt okoz. Ezutan az edenyt K-nalle­
forrasztjuk, es kemenoeben 550 CO-ra hevftjuk, mikozben az izzoszalakat kb.
1400 CO-ra fiitjiik. A szal hdmersekletet a kiserlet folyaman optikai pirometerrel
,­ folyamatosan ellendrizztik, mivel a titan Ievalasa folytan vastagod6 szal homersek­
letenek fenntartasa celjabol a fiitOaram folyamatos novelese aziikseges.
A berendezesben lefoly6 egyensUlyi folyamatok jelentOs mertekben fuggnek a
nyersfem homersekletetdl. Igy 250 CO alatt TiI~ kepzcdik, amely a magas homer­
sekletfi szalon bomlast szenved. Magasabb homeraekleten viszont a TiI4 reagal a
nyerstitannal TiI 2 kepzodese kozben, amely jelentOs mertekben kisebb goznyomasa,
A TiI 4 bomlasa csak 500 CO feletti hdmersekleten valik olyan mertekfive, hogy az
izzoszalon eszrevehetd legyen a titanlevalas.
A titan levalasa folyarnan a rendszerben levo kis mennyisegfi levegd k6vet­
kezteben a termek keyes nitriddel szennyezddhet. Ennek elkertllesere ugy jarunk
el, hogy eldszor csak a D 1 fiitOszaJat fiitjiik fel, majd bizonyos ida utan az e16bbi
szal fiiteset megsziintetjiik, es a D 2 szal ftltesevel folytatjuk a kiserletet, amikor is a
tovabbiakban nitridmentes titan valik ki, Nagyobb mennyisegti titan levalasa (5 mm
szalatmero elereso) utarr a fiitoaramot 200 amperig kell novelni,
A kfserlet tolyaman a kemence ftiteset teljesen besziintetjiik, mivel a meg­
vastagodott Ti-huzal elegendd hot termel ahhoz, hogy az egesz edenyt megfelelo
hdmersekleten tartsa.
 184 FEMEK

Kello tisztasagu titanb61 kiindulva, ezzel a modszerrel gyakorlatilag teljesen

tiszta titanrnd keszithetO, melynek volframtartalma 0,01 % alatt van. A kapott
fern tomor es hidegen is [ol kovacaolhato,
Amennyiben por alakn titanra van szuksegunk, a tomor femet kb. 600 CO-on
H 2-ara mban kezeljiik. A kepzOdott hidrid merev es jol porfthat6. Vakuumban
1000 CO-ra hevftve a hidrogent leadja. .
Ujabban ezt a modszert kidolgoztak nagyobb mennyisegfi (700 g) titan elO­
allitasara is.

MA.2. Cirk6niUl Zr)

-Iodidjanak termikus bontasaval allftjuk elO. 19 Kemenyiivegbdl kesztilt edeny­

be (54.4.2.1. abra) ket, 2-6 mm 0-jii volframdrotot forrasztunk be. A ket volfram­
drot kozott 0,04 mm 0 -jii volframszal van. A bal oldalon
levd kisebb edenybe keves foszfor-pentoxid felett szari­
tott jodot teszimk. 1 g jod nagyobb mennyisegf oirko­
nium elOallitasara is elegendd, mivel a reakeio folyaman
a [od nem hasznalodik e1. A berendezest nagyvakuum­
ban evakualjuk, es az edenybe vitt cirkoniumot 550 CO­
r"~--1 on gaztalanftjuk, mialatt a toldalekban levo j6dot fo­
I I
I I lyekony levegovel hiitjiik. Gaztalanftas utan a volfram­
\/ szalat 1800 CO-ra ffitjiik fel, vegtil az evakualt edenyt
szfvatas kozben leforrasztjuk.
A berendezest elektromos kemenceben 600 - 650
CO-ra hevitjuk, es a fiitOszaI hOmersekletet kb. 1800 Co_
ra allitjuk be. A jod a oirkoniummal t~tiinemeny koz­
ben egyesiil ZrI 4-da, amelynek zoldessarga goze az
54.4.2.1. libra. Cirk6nium izz6 volframszalon termikus bomlast szenved. A fiitO­
el6tillitasa szal Mmersekletet a kfserlet kozben pirometerrel ellen­
c5rizziik, es az aramerosseg valtcztataaaval a azuksegea
hofokon tartjuk. Ekozben az aramerosseget fokozatosan 0,25 A-rl51 200 A-re no­
veljuk, A kb. 10 mm hosszu es 5 mm 0 -jfieirkoniumrud volframtartalma 0,01 %
korul van.

MA.3. Hafnium (Hf)

van Arkel-de Boer m6dszere a hafnium elOalHtasara lenyegeben hasonlo a

cirk6nium elOallftasahoz. A fiitl5szal hOmersekletet kb, 1600 CO-on tartjuk20 •

04.4.4. T6rium (Th)

Igen tiszta es oxigenmentes t6rium nyerhetO van Arkel-de Boer modszere
szerint. 21 A berendezes es a munkamenet lenyegeben hasonl6 a titan elOaJIitasara

19 van Arkel, A. E., de Boer, J. H.: Z. anorg. aUg. Chern. 148, 345 (1925).
20 van Arkel, A. E.: Metallwirtschaft 13, 405 es 511 (1934).
21 van Arkel, A. E., de Boer, J. H.: Z. anorg. allg. Chern. 148, 345 (1925).
 ALKAuFEMEK EL6ALLfTASA AZmOK ELBONTASAVAI. 185

alkalmazott eljarashoz. A ftit5szal Mmersekletet 1700 CO-on tartjuk. Nyersanyag­

kent barmely nyerstOrium hasznalhato, felteve, hogy nem tartalmaz szennyezeskent
olyan femet, amelynek jodidjai szinten termikus bomlast szenvednek,

54.4.5. AlkI\lifemek elliallitasa azfdok elbOJltasaval .

Az azidok elbont8.sara hassnalhato berendezest (54.4.5.l.abra) magas olvadas­

pontu iivegbOl keszitjiik. A jenai ,,aerate" iiveget a reakeio bOmersekleten a Na, K,
Rb es Cs nem tamadja meg, mivel azonban a Li reakoioba lep az iiveggel, ez a mod­
szer litium el()allit8.sara nem alkalmazhat6.
Amennyiben abssolut tiszta alkalifemet kivanunk el5allitani, a berendezest
csiszolatok es esapok nelkul oelszerfi megoldani,
Az azidokat aohdbmozsarban finoman elporitjuk, es az E edenybe helyezziik
(az alkalmazott mennyiseg kb. 10 g NaN3 , illetve egyeb alkdli-azidokbcl kb. 6 g).
A RbN3-ot es a CsN3-ot nem koz­
vetleniil az edenybe, hanem
egyik oldalan nyitott kvarctokba
helyezziik, s ez utan az E edenyt
a berendezes tobbi reszehez for­
rasztjuk. A berendezest nagy 8t
szivassebessegli eUSvakuum-szi­
vattyu.val (pI. higanyg5z-szivaty­ e/o­
tyuvaI) evakualjuk es kiflitjiik. vakuum
A B 1 es B 2 kifagyasztocsapda>
kat az egesz kiserlet folyamsn
folyekony levegdvel hUtjiik. Az ~ pfJ//eredeny
E edenyt elektromos kemeneeben
12 oran at 200 O'-on tartjuk, aI­
lando szivatas kOzben. Csakis
ilyen 6vatos es hosszadalmas ki­
futes utan emeljiik az edeny hd­ 54.4.5.1. libra. Alkalifemek elMIHMsa azidok
mersekletet az azidok bomla­ elbontaseval
saig.
A homereeklet emeleset ovatosan kell vegezni, hogy a tUIsagosan heves bomlas
kovetkezteben kepz5do N 2 ne ragadja magaval az azid egy reszet, Az egyes azidok
bomlasi hdmerseklete a kovetkezd: NaN3 275 CO, KN3 355 CO, RbN3 395 0', CsN3
390 0'. A NaN3 olvadaspontjanak elerese e15tt bomlik, a KN3 343 O'-on olvad
(a RbN3 olvadaspontja 3210', a CsN3-e 3260'). A bomlas megindulasat a nyomas
novekedese jelzi. A bOmersekletet ugy szabalyozzuk, hogy a nyomas 0,1 Hgmm
fole ne emelkedjek. A hirtelen nyomasnovekedea megakadalyozaaara nagyobb (kb.
8 literes) Ieszivatott pufferedenyt csatIakoztatunk a berendezeshes. A bomlasi
hOmerseklet elerese eseten (kiil6nosen a KN3 e15allitasakor) a bomlss gyakran csak
3-4 ora mUlva indul meg. Ennek ellenere ovakodjunk az azidok tulheviMset61,
mivel rohbanasezerfi bomlas kovetkezteben a hirtelen nyomasvaltozas a berendezest
szetvetheti. A bomlas befejezddese utan a nyomss ujra leesokken, es a kepz6d6tt
alkalifem az E edenybdl az F1 szedobe desztillal at. Ezt k6vet5en D-nel es C-nel az
edenyt leforrasztjuk. Utana iizembe helyezziik a vakuumszivattyut, es az A higany­
szelepet megnyitjuk. Ha a nyomas 10- 6 Hgmm ala cs6kken, az alkalifem mar enyhe

.
I
186 FEMEK

melegites hat.asara abdeaztillal az F 2 szeddbe. Ezt kovetden a kesstermeket nagy­

vakuurnban leforrasztjuk.
Az eljaras hosszadalmas, legalabb 3 napig tart.
A kitermeles NaN3-ra 100 %, KN3-ra 80 %, RbN3-ra 60 %, CsN 3-ra pedig 90 %.22

54.5. Alkaliflimek tisztitasa lis eltartasa

54.5.1. Alkiilifemek tisztitiisa vakuumdesztilliicilival
A 54.5.1.1. abran lathat6 az alkalifemek deszt.illaciojara alkalmas berendezes
vazlata, A keezuleket magas olvadaspontu kemenyiivegbdl keszftjuk. Az edenyt
zl-nal leforrasztjuk, es F-en keresztiil higanydiffuzios szivattyuhoz csatlakoztatjuk.
Alland6 szlvataa kozben 400-450 CO­
on tObb oran at gaztalanitunk, majd
a berendezest F-en keresztiil szaraz
N 2-gazzal toltjuk meg. Ezutan A-nal
megnyitjuk az edenyt, es nitrogen-el- .
lenaramban a B osdszakaszba konnyil­
benzinnel mosott es alkalifemet tartal­
maz6 fedett cs6nakot helyeziink. A
54.5.1.1. ribra. Alkalifern-deszt.illalo konnyfibenzint elOszor nitrogen-ellen­
berendezes aramban az A nyilason keresztiil elpa­
rologtatjuk, majd a B edenyt ujra
beforrasztjuk, es 10- 4 Hgmm nyomasra leszivatjuk. A B edenyt es a 0 szfikilletet
elektromos kemenceben felmelegitjiik, es az alkalifemet az ampullakat tartalmaz6
D szeddbe desztdllaljuk at. EgyidejUleg az E hfitocsapdat folyekony levegovel vagy
szen-dioxid-e-aceton hutOkeverekkelhutjiik. Lehules utan az
edenyt ujra szaraz nitrogennel toltjuk, es az ampullakat lefor­
rasztjuk. J'

A litium deszttllaeiojahoz celszerfien az alkalifoldfemek

desztillaciojanal targyalt berendezest (54.3.3.1. abra) hasznaljuk.

54.5.2. Az alkalifemek eltartasa es hasznalatea valli eUlkeszitese

A Htiumot petroleter alatt, a natriumot leginkabb petr61eum
alatt tartjuk e1. A natriumot es a litiumot hasznalat elOtt szura­
papirral megszarltjuk, es abszolut alkohollal, majd petroleterrel
mossuk. A kaliumot keyes alkoholt tartalmaz6 eterben a barna
szfnfi feliileti reteg eltavolitesaig forgatjuk, majd petroleterben
mossuk. A ceziumot es a rubidiumot paraffinolaj alatt tartjuk
el. Az olajat hasznalat elOtt benzollal vagy petroleterrel mossuk le.
Ampullaknak vagy iiveggoly6knak a megtolteset oxidmen­
tes alkalifemekkel az 54.5.. 2.1. abran vazolt m6dszerrel vegezzuk.
Az edenyt es a benne leva kapillarist vakuumban kiffitjiik. Lehfi­ .54.5.2.1. ribra.
"(j vegedenykek
Ies es szaraz nitrogenarammal va16 toltes utan az abran megjelolt t51tese oxidmen­
helyre oxidmentes, desztillalt, tomor natriumdarabot tesziink. tes alkalifemmel

2Z Suhrmann, R., Clausius, K.: Z. anorg. allg. Chern. 152, 52 (1926).

 PLATINAFEMEK 187

Az edenyt ujra evakualjuk es ujra felmelegftjiik. A fern megolvad, es az edeny

als6 reszebe folyik le. A folyekony femet keves szaraz nitrogen bearamoltatasa­
val a goly6ba nyomjuk, amfg az felig meg nemtelik. Ezutan a nitrogent ujra leszf­
vatjuk. Ilyenkor a kapillarisbol kifolyik a megolvasztott fern, de a goly6 als6
feleben megmarad. Lehfiles utan a berendezest szaraz nitrogengazzal telitjuk.
A csapot leveve, az edeny als6 reszet az olajfiirddbe tessziik, a fem megolvadasa
utan a goly6t kiemeljiik es leforrasztjuk. A fel nem hasznalt natriumot toluol vagy
xilol alatt 6sszeolvasztjuk. Kis mennyiaegfi natrium megsemmisitesere, illetve az
edeny kimosasara alkoholt hasznalunk,

64.5.3. Finom eloszlisu alk/iliflimek eloallitasa

Vastag falu, visszafoly6s hfitdvel ellatott lliteres lombikban kb. 5 g e16zetesen

megtisztitott kaliumot 200 ml vizmentes toluolba(Na-hoz xilolt, Li-hoz petroleu­
mot hasznalunk) tesziink, majd forraspontig melegitjiik. Ezutan a fOz610mbikot
zarjuk, es ronggyal kdrultekerve er6sen razogatjuk (vedoszemuveg, azbesztkeszty(i).
A razogate.s idejetdl es merteket61 fiigg6en a fern egeszen por alakuva is diszpergal.
hato. (Reszletesebb lefras 74.5.5. es 74.6.2.)
Lenyegesen finomabb eloszlasu alkalifemhez ugy juthatunk, ha azt folyekony
ammoniaban oldjuk, es az ammonia elparologtatesa utan visszamarad6 ammin­
komplexet az ammonia leszivatasaval (hidegen, hogy az amidkepzodest megaka­
dalyozzuk) elbontjuk. Az Igy eldallitott fempor rendkfviil aktiv, es a leveg6n maga­
t61 meggyullad.

54.6. Platinafemek
64.6.1. Platinaszivacs

A platinaszivas e16alHtasa celjabol (NH4h[PtC16]-ot platina edenyben v6r6~­

izzasra (kb. 600 CO-ra )hevitiink. A kiizzitott szivacsot hig s6savval, majd desztil­
laIt vizzel kifdzziik, vegul az izzitast megismeteljiik.

54.6.2. Platina- es palladlumazbeszt

Csekely Pt-tartalmu (0,1-1 %) azbeszt eloallitasara a k6vetkez6 eljares al­

kalmas. Az azbesztet megfele16 mennyisegfi H 2[PtC16 ]· 6 H 2 0 alkoholos oldataval
atitatjuk. A szukseges platinaso-mennyiseg felvetele utan az alkoholos azbesztet
meggyujtjuk. "Kiegetes utan platina bottal osszekeverjiik.
Tobb (5-10 %) platinat tartalmaz6 azbesztet ugy keszithetunk, hogy az az­
. besztet H 2[PtC16 ]· 6 H 2 0 megfele16 koncentracioju vizes oldataba martjuk, Azol­
datot ezutan hig higgal gyengen meglugositjuk, es kemenceben, 300-400 CO-on a
. platinat natrium-formiattal kiredukaljuk. Vegul az azbesztet hideg vizzel alkali­
mentesre mossuk, es nehanyszaz fokos kemenoeben kiszaritjuk.
A megfele16 palladiumazbeszt a platinaazbeszthez hasonlo m6don allithato
1" 23"
eo. .

23 Brauer, G.: Handbuch c1er praparativen anorganischen Chemie, Stuttgart, 1954,

1169. old. "~
188· FEMEK

54.6.3. Platinakorom
H 2[PtCI6] 5 %-os vizes oldatat forralas kozben Na2COa-tal semlegesitjiik, es
ferro natrium-formiat-oldatba ontjiik. 24 A kapott fekete osapadekot forro vfzzel
dekantalva mossuk, sZiiropapfr kozt nyomkodva es P 205 folott exszikkatorban
szaritjuk. A termek hidrogennel szemben igen aktfv.

54.6.4. Palladlumkorem
PaIIadium(II)-klorid vizes oldatabol natrium-formiattal redukalva kcpzOdik. 25
Szobahdmersekleten a folyamat Iassu, de 50 CO-on mar pillanatszerii.

54.6.5. Platinaz60ldat
V vegfeliileteknek platina reteggel valo bevonasara hasznalhat6 platinazo oldat
a kovetkez6keppen kCszfthetO.
A felsorolas sorrendjeben osszekeverilnk
1 g ~[PtCl8]-ot,
3 ml abszolut alkoholt,
10 ml telftett alkoholos b6rsavoldatot.
20 ml, terpentinbOl es levendulaolajb61 ali6 elegyet, olyan osszetetelben, hogy
a plabinazooldat viszkozitasa ne legyen twsagosaD kiosi.
Az oldatot az iivegfeliiletre eesettel rakenjiik, majd negyedoran at 500 CO kO­
riili hdmersekleten hevftjiik.

2& Gutbier, A., Maisch, 0.: Ber. dtseh. Chern. Ges. 52, 1370 (1919).
25 Bottger, H.: Jahresber. d. phys, Vereins, Frankfurt aIM., 11. old. (1872-73).
 55. Hidrogenvegyflletek

55.1. Nemfemek hidrogenvegyiiletei

50.1.1. Hldrogl'in-Iluorld (HF)

Vizmentes hidrogen-fluoridot vizmentes kalium-hidrogen-flucridbol 500 CO-on

rWfthatunk elcP A desztillaoi6t rezb5l kesziilt berendezesben vegezzfik, A KHFI-ot
felhaeznalas elOtt gondosan ki kell szaritani. Ennek erdekeben a szaritand6 anyagot
az 55.1.1.1. abra szerinti, rezb5l kesziilt retortaban szaraz levegdsramban 150 CO-ra
hevitjiik. Ez a mfivelet tobb napot igenyel, A lehUlt s6t goly6smalomban elporitjuk.
A finom elosslasn porral osak gazalarcot hasznalva ajanlatos dolgozni.
A hidrogen-fluorid fejlesztese vegett az A edenyt megtoltjuk KHF2~dal. A fem­
k6nuszos osatlakozasokat, grafit­
-paraffinolaj-szuszpenzioval kenjiik.
A termeket konyhas6 - [eg-hfitessel
ellatott osapdaban gylijtjiik ossze.
Az ehhez csatlakoz6 masodlk sza­
razjeg - acetones kifagyaszt6 egesz­
segvedelmi eelokat azolgal. A hevf­
test lassan fokozzuk olyan medon,

I
- hogy kb. 3/4 ora alatt erjtik el az
500 CO-ot. A desztillacio kezdeten
elOszor vfztartalnni hidrogen-fluo- 55.1.1.1. libra. Hidrogen-fluorid deaztdllalasa
rid kondenzal a hutO vegen elhe­

~
lyezett kis platina edenyben, Az itt osszegyUlo, kb. 5-10 ml-es probakon ellen­
orizziik a desztlllatum viztartalmat a kovetkezdkeppen : ha a mintaval atitatott
szfuopapir darabka azonnal zselatinosodik, majd elszenesedik, akkor a deszbilla­
tum mar gyakorlatilag vfzmentes, Ezt elerve, a platina tegelyben ujabb 10 ml-es
adagot fogunk fel, es azutan esatlakoztatjuk esak a hutOcsapdat oly m6don, hogy

I a fUtest ilyenkor atmenetileg megszakltjuk, s a huM vegen levi) savcseppet szfu6­

papirral leitatjuk. Ezt kovetOen illesztjiik ra a hut6csapda k6nuszos csa~lakozasat,
majd raesavarjuk a masodik, biztonssgi hut6csapdat, amely kett6s celt szolgal :
egyreszt, megakadalyozza, hogy a HF desztillaoio kozben szennyezze a leveg6t, mas­
reszt kifagyasztja a levegdben levd vizgozt. Kb. 3 6ras deeztillaoio utan a HF-fej­
lOdes lecsokken, a fUtest megsziintetjiik, s a felfogoedenyt-reskonuszokkal elzarjuk.

r A retortaban visszamarado fluoridot bifluorid elOalHtasara hasznalhatjuk fel.

A nyerstermeket a keyes KF-szennyezest61 ismetelt desztillacioval bisztftliat­

t~
juk meg (op. __85 CO, fp. 19,5 CO).

1 WaTtenberg, H., Klinkott, G.: Z. anorg. aUg. Chern. 199, 409 (1930).

I
.• I,
 190 HIDROGENVEGYULETEK

A hidrogen-fluorid vizes oldatanak laboratoriumi elMlHtasara igen ritkan van

szukseg. 35 %-os oldata mfianyag vagy paraffin edenyekben kaphat6 a kereskedel­
mi forgalomban.

55.1.2. Hldrogen-klerld (HCl).

Jol szabalyozhato sosavgazaram konnyen eloallithato tomeny s6savnak to­

meny kensavba va16 adagolasaval. Az 55.1.2.1. abran lathat6 berendezes lenyeges
resze a kapillaris eso, amelyet hasznalat e10tt tomeny s6savval megtoltunk, hogy a
konnyebb s6sav a nehezebb tomeny kensavat tartalmazo edeny
aljara esurogjon. Az A esapos edenybe 200 ml tomeny kensavat
8 toltunk, es a B esapos tolcseren kereszttil adagoljuk az 1,18 faj­
sulyu s6savat. A kensavval egyenld terfogatu sosav hozze.adasa
utan celszerti a kensavat megujitani. A kepzddott gazt ee.
HzSOras mosoval szaritjuk (PzOs nem alkalmazhato, mert Illo
foszforvegytiletek kepzddhetnek) es folyekony-levegds csapda­
ban kifagyasztjuk.
Igen tiszta vizes HC1-oldatot a kereskedelmi tomeny so­
A savb61 a kovetkezdkeppen allithatunk elo, Az oldatot 20 %-osra
higitjuk, keves KMnOrot adunk hozza ; a brom- es a jodszennye­
zes eltavoliteeara ismetelten kifdzziik az oldatot, majd kvarchfi-
j
.,
tOt hasznalva ledeszbillaljuk.

55.1.3. Hidregen-brnmid (HBr)

55.1.2.1. libra. Vizmentes HBr eloaJlitasara kenyelmesen alkalmazhat6 a

Hel fejlesztese tetralin es a Brz reakoioja.:
C1oH12 + 4 Brz = C1oHsBr 4 + 4 HBr
A tetralint felhasznalae elott Na zS0 4-tal szaritjuk es desztillaljuk (fp. 207 CO)'
z
A reakei6t gazfejleeztd keszulekben hajtjuk vegre oly modon, hogy a tetralinho
- amelybe keyes vasreszelekef tesziink - osepegtetd tolcseren at adagoljuk a
bromot. A gazfejleestd lombikot 30--40 CO-os vizfurddbe helyezziik, es a gazt kis
mennyisegfi bromazennyezesenek eltavolitasa eeljabol tetralinnal toltott moso­
palaekon vezetjuk at. Nedvessegnyomok eltavolltasara -60 CO-os htitdcsapdat
hasznalunk, Ha az eldallitott HBr-ot tovabbi tisztitasnak kivanjuk alavetni, akkor
a folyekony levegjivel kifagyasztott HBr-ot szublimaljuk. A kozepso frakeio igen
tiszta HBr (fp. -67 CO). Az eljaras hatranya, hogy a br6mnak esak a fele-haszno­
sithato,
Elemi szintezissel a HBr az 55.1.3.1. abran vazolt berendezeaben allithato eld.
A hidrogengazt az A kensavas meson at a Brz-mal toltott B edeny aljara vezetjiik,
A bromgozokkel kevert hidrogengazt ezutan a kb, 50 em hosszu, 2--4 em 0 -jfi,
kemenyirvegbdl keszult, elektromosan fUthetO D reaktorcsdbe vezetjiik. A reaktor­
. osovet liveggyapottal kevert platinaazbeszttel vagy platinazott szilikagellel tolt­
jiik meg. A fliggoleges helyzetii F cso Raschig-gyurure vagy uvegtorrnelekre sz6rt
vorosfoszfort tartalmaz. A tovab biakban esatlakoz6 G mos6ban keyes deeztillalt viz
van, hogy a gazbol a kepzddd foszforvegyiileteket kimoshassuk. A HBr -Hz gaz­
kevereket a CaC12-dal vagy CaBrz-dal (az utobbi ajanlatosabbj toltott H szarit6­

~ .
[ :
 HALOGEN-HIDROGENEK 191

csovdn at.vezetve szaritjuk, es vegul a J hutOesapdaban folyekony levegdvel ki­

fagyasztjuk belole a HBr-ot.
A reakei6 meginditasa elOtt hidrogenarammal kifizzuk a berendezesbol a le­
vegot, majd az E elektromos kemenoet 350 CO-ra fUtjiik fel. A B edenybe kb. 50 ml
br6mot tesziink. Az elreagalt brom potlasa a 0 esapos toloseren at tortenik (a nyo­
maskiegyenlftddest azzal biztositjuk, hogy a esapos tolcser edenyet esatlakoztat­
juk az A es B edenyt osszekotO osdhoz}. tJgyelniink kell arra, hogy a gazkeverek
mindig jelentOs mennyisegti H 2-felesleget tartalmazzon. Ezt a hidrogengazaram
megfelelO beallltdsa.val (melynek valtozasat a konc, H 2S04-as A mosopalackban

55.1.3.1. libra. HBr elemi szintezise

eszlelhetjuk), valamint a folyekony brom enyhe melegftesevel vagy htitesevel sza­

balyozhatjuk. Figyelniink kell arra is, hogy a katalizator esetleges zsugorodasanak
eredmenyekoppen aD edenyben nem kepzodott-e olyan esatorna, amelyben a H 2 ­
Br2 gazkeverek a katalizatorral nem erintkezve valtozatlanul halad at.
HBr-oldatot egyszenien ugy allfthatunk eld, hogy a HBr-gazt tetralinnal tol­
tott mosopalaokon atvezetve, jeg - konyhaso-keverekkel hutott vizes elnyeletOben
feloldjuk. Mivel a HBr vizben igen hevesen oldodik, a bevezetdcsdnek celszerfien a
vizszint fOlott nehany mm-rel kell vegzodnie. A vizes HBr-oldat kOzvetleniil is .
eloalHthatO a kovetkezd reakei6 alapj an:
H 2S04 + KBr = KHS0 4 + HBr.
Higitott kensavat alkalmazzunk, mivel a torneny kensav a HBr-ot Br2-ma
oxidalna, A reakei6t ugy vegezziik, hogy 120 g elporitott KBr-hoz 200 ml vizet
adunk, es lassan, huMs kozben, 90 ml tomeny kensavat esurgatunk hozza, tJgyelni
kell arra, hogy az oldat hdmerseklete ne emelkedjek 75 CO fole. A teljes kensav­
mennyiseg hozzaaddsa utdn az oldatot szobahOfokra hfitjiik le, es a kivalt KHS0 4­
ot leszfirjiik. A szfuletrol a vizet Iedeszbillaljuk, es -.ha allando forraspontu, azeo­
tr6p HBr-oldatra van sztiksegunk - desztillscio kozben a megfelelO frakei6t fel­
fogjuk (az azeotr6p elegy forraepontja 126 CO). A kitermeles 85 %-os. Az igy kapott
termek rendszerint keyes (0,01 %) H 2S04-szennyezest tartalmaz.
- j;.;
192 BIDROGENVEGYULETEK

55.1.4. HJdrogen-Jodid (ill)

Vfzmentes HI elOa.Ilitasara legalkalmasabb az, elemi szinUzis, melyet az
55.1.4.1. abran vazolb berendezesben hajtunk vegre.
A Hz-gazt a j6dot tartalmaz6 A edenyen keresztiil vezetjiik, amelybc51 a gaz­
keverek a magas olvadaspontn B csdbe keriil. Ennek a osdnek azt a reszet, amelyet
a Pt-azbeszt tolt ki, 500 CO-ra felfUtOtt kemenee veszi koriil. A B esohOz eldszdr a
Calz-ot tartalmazo C jelzeefi U-ced (a HI szarftasara), azutan a KI-ot tartalmaz6
D-vel jelzett V-eso (a j6dnyomok megkotesere), majd az E, -78 CO-ra hutOtt kifa­
gyaszMesapda esatlakozik. Utana a levegd nedveasegenek visszatartasara PzOs-os F
szarfMt alkalmazunk, A berendezeaf oelszerti ugy osszeallftani, hogy a esapok meg­

--
B

o t
55.1.4.1. dbra, Hl elemi szintezise

felelO allitasaval a B osdben osszegyUlt, el nem reagalt j6d a hidrogenaram meg­

fordftaaaval az A edenybe visszaasublimalhato legyen.
Az alkalmazott Hz-gazt gondosan oxigenmentesftjuk (Pd-kontakton) es szarft­
juk. A [odot elOzoleg megtisztftjuk a 012 - es Brz-szennyezestOl (lasd 53.5.), es vaku­
umban PzOs felett gondosan kiszaritjuk.
Miutan a [odot az A edenybe helyeztiik, a herendezesbdl a levegot szaraz Nz­
gazzal kiszorftjuk, s asutan kezdjiik el a Hz bevezeteset. A katalizator felffitese
utan az A edenyt olyan mertekben melegftjiik, hogy a B eso hideg reszebe esak
igen keves j6dgoz keriiljdn. tJgyelniink kell arra is, hogy az A edeny es a kataliza­
tor kozott kondenzalt j6d ne okozzon eltom6dest, ezert iddnkent Bunsen-egovel
6vatosan elszublimaljuk onnan a jodot, A kepzodott HI-ot a fagyasstocsapdaban
gyujtjiik ossze. A nyerstermeket tobbszoros desztillacioval tisztfthatjuk (op.
- 0,9 CO, fp. - 35,4 CO).
Amennyiben tomeny vizes HI-oldatunk van, akkor a vfzmentes HI-ot eld­
allfthatjuk ugy is, hogy az oldatot P 20s-dal vfztelenftjiik. llyenkor a gazfejlesztO
lombikot PzOs-dal t61tjiik meg, es egyidejfi hutes kozben a esapos toleseren at
oseppenkent adagoljuk a ID-oldatot. A fejlc5do HI-gazt P:aOs-da1 szarftjuk.
A vizes ID-oldatot ugy allithatjuk elc5, hogy a szintezis utjan elMllitott ill­
gazt hutes kozben vfzben elnyeletjiik.
Azeotr6p HI-oldathoz .az alabbi egyszerfi m6don juthatunk:
500 ml-eslombikban 120 g j6dot 150 ml vfzben szuazpendalunk, es a lombikot
gazbevezetc5-, valamint kivezetocsdvel es keverdvel latjuk e1. Eros keveres kozben
ken-hidrogen-gazt vezetiink be. A HzS-aramot ugy szabalyozzuk, hogy a gaz
 KEN-HIDROGEN 193

a.lland6 feleslegben legyen. A kivezetdceovon. kiaramlo H 2S-gazt NaOH oldat fole

\ vezetve nyeletjuk el. Kb. egy 6raalatt a jod szfne eltfinik, A kiva16 ke~t<'H az olda­
tot dekantalassal es szfiressel tisztltjuk meg, majd it H 2S-nyomok eltavolltaeara
rovid ideig forraljuk,
Ezutan a szulfidreakci6t mar nem mutat6 oldatot desstillaljuk, es a 125-127
CO koz6tti frakci6t felfogjuk. A azeotrop elegy forraspontja 126 CO, HI-tartalma
57 %, s = 1,70. Levegdn erdsen fiistolgo oldat, leforrasztott vagy leparaffinozott
sotetbarna iivegben celszerfi eltartani.

55.1.5. Ken-hidrogen (H 2S)

A technikai FeS-b6l higitott s6savval (1: 1) vagy kensavval (J: 6) Kipp­

keszulekben fejlesztett H 2S szennyezeskent savgozoket, illetve az alabbi gazokat
tartalmazza: H 2, CO2, AsH3 , N 2 es 02' A HCl"ot desztillalt vizzel kimoshatjuk.
Az AsH 3-tOl va16 tisztitas eeljabol a CaC12-dal megszaritott gazt szaraz (iiveg­
gyapoton eloszlatott) j6ddal toltott V-csovon vezetjiik at. Az AsIa kicsap6dik, az
egyidejuleg kepzddotf HI pedig desztdllalt vizzel kimoshat6. A permanens gazok,
mint Hz, N 2 es O2 olyan modon tavolithatok el, hogy a gazkeverek P20~-OS szaritasa
utan szarazjegea hfitokeverekkel a H 2S-t kondenzaljuk, majd desztillaljuk.
Tiszta H 2S kalcium-szulfiddal es magnezium-kloriddal aIHthat6 elo a kovet­
kezd reakci6k alapjan :
MgC12 + 2 H 20 = Mg(OH}z + 2 HCI,
CaS + 2 HCl = CaC1 2 + H2~'
A gazfejleszto lombikba egy sulyresz CaS es ket sulyresz MgC1 2·6 H 20 keve­
reket tesszuk, es annyi kiforralt desztdllalt vizet adunk hozza, hogy hig kasa
keletkezzek. A keverekbdl enyhe melegitesre a H 2S egyenletesen fejlddik. E16szor
desztdllalf vizes mosast alkalmazunk, a gaz szaritasat CaC12-dal es P20s-dal vegez­
ziik. Tomeny kensav hasznalata nem ajanlatos, mert redukalodik. "I'obbszori
kondensalassal es leszfvatassal teljesen oxigen- es nitrogenmentes gazt kaphatunk.
Igen nagy tisztasagu H 2S elemi azintezis utjan nyerhetd.s Az erre alkalmas
berendezes vaziata az 55.1.5.1. abran lathato.

JV2.H2 Mt6kigyo
\

~ ~-20C' -40C' ~ -190C'

H20 uvegg!J6ngy ~
u.veggyaPDf

55.1.5.1. abra. H 2S elemi szinteslse

2 Klemene, A., Bankowski, 0.: Z. anorg. allg, Chern. 208, 348 (1932).

i 13 Alt. es szervetIen kerntat prakt. ­ 4284/11.

I I

l~
t i
194 HIDROGENVEGYULETEK

A gomblombikot 250 g gondosan megtisztftott kennel toltjuk meg. A hozza

esatlakoz6 ferde allasu reaktoroso (atmerdje 2,5 em, hossza kb. 150 em) felet borso
nagysagu kaviecsal vagy irveggyonggyel t6ltjiik. A berendezest magas olvadas­
pontii uvegbdl keszftjiik, mivel a reaktores6vet 600 ~-ra kell felmelegiteni. A reak­
tor felsd vegere olom hutOkfgy6t helyeziink. A csd vegehez mosok (desztdllalt vizes
mosas), majd tobbszori kondenzaciora alkalmas berendezes esatlakozik.
A reakei6 megindltdaa elott a berendezest tiszta N z-gazza16blitjiik at. A levegd
teljes kiszorftasa utan Hz-t vezetiink be 8-9 lf6ra aramlasi sebesseggel. Egy­
idejfileg a reaktores6vet ffiteni kezdjiik. Ha elert.iik a 600 ~-ot, a csapdakat meg­
feleld hfitokeverekkel, illetve folyekony levegdvel Iehiitjuk, es a g6mblombikban
leva kent forrasig melegitjuk. A kifagyasztoosapdaban Iaza, csillogo HzS-kristalyok
valnak ki. A hiites osokkentesevel oelszerti a kristalyokat iddnkent megolvasztani,
hogy a berendezes esetleges eltomodeset megelozzuk. E reakeio befejeztevel le­
'\orrasztjuk a hfitocsapdat, es amennyiben szukseges, a desztdllaciot megismeteljuk. '
A kondenzalashoz ilyenkor szarazjeges hut6kevereket hasznalunk. Az elsd es az
utolso frakcio nem eleg tiszta, a fO frakcio osszes szennyezese 0,1 % alatt van
(op. -85 Co, fp. -60 ~).

55.1.6. Hldregen-pellszultld (H 28.)

Natrium-poliszulfidnak sosavval vegzett elbontasa lit jan kaphatjuk:

,NazSx + 2 HCl = HzS x + 2 NaCl.

A kiindulasi anyagkent hasznalt NazS s a kovetkezdkeppen allithat« eld, 2

literes hosszunyaku gomblombikban 500 g NazS.9 HzO es 250 g S kevereket erd­
teljes razas kozben kb. 3 oran at vizfurddn melegitjuk, A ezulfidkristaly vizeben
megolvad, es a ken legnagyobb reszet oldja. Lehtites utan a kapott sotet voros­
barna olvadekot 400 ml vizzelhigitjuk, azutan szfirjiik, es a szfirletet vfzzel ket­
szeresere higitjuk..Jol elzarva, sotetben az oldat nehany napig eltarthato,
A savas elbontast 5 literes konyhaso - jeg-keverekkel hut6tt edenyben ve­
gezzuk. 2 kg daralt jeget es 2 liter tomeny sosavat osszekevertink, s amikor -15­
-20 ~-ra lehfilt., eros keveres kozben esepegtetjiik hozza a NazSx-oldatot. A kep­
zodott HzSx sarga, olajszerfi folyadekkent gytilik ossze az edeny aljan, mig felette
tejszerfi, vizes kenemulzio foglal helyet. Az adagolas sebesseget ugy allitsuk be,
hogy a hdmerseklet semmikeppenne emelkedjek -5 ~ fole, Az egesz NazSx-oldat
hozzaadasa utan a termeket nehany pereig szobahdmersekleten tartjuk, es a ket
fazist valaestotolcserben elkulonftjuk, A vfznyomokat a poliszulfidbol ugy tavolit­
juk el, hogy PzOs-ot tartalmazo iiveggyapoton szfirjuk at. Eltartaaara elOzaleg
forro tomeny sosavval kifozott, majd desztillalt vizzel ki6blitett es gondosan ki­
szaritott edeny sztikseges, A friss HzSx benzolban szfntelenul old6dik. A kitermeles
a felhasznalt kenre vonatkoztatva 87 %. A keverek analitikai osszetetele HzSs-nek
felel meg. Olivaolajhoz hasonlo, sarga folyadek. Nines definialt fagyaspontja, a
folyekony levego homersekleten iivegszeru anyagga fagy meg, amely felmelegedes­
kor hosszabb homerseklet-tartomanyban lagyul. Melegitesre alaesonyabb ken­
tartalmu hidrogen-poliszulfidokka (HzS z, HzS a) bomlik. Krakkolasa 15 Hgmm
nyomason, no CO-on vegezhetO. A HzSz-ot vakuumdesztillaei6val tisztan is elo­
iillithatjuk (fp. 70, 7 ~).
 AZ OXIGENCSOPORT ELEMEINEK HIDROGENVEGYULETEI 195

A H 2Sa melegitve H 2S2-ra, H 2S-re es S-re bomlik. A H 2S2-ot es H 2Sa-ot tartal­

maz6 nyerstermekbdl a H 2S2 vakuumdesetillaoioval kinyerhetO, maradekabol pedig
a H.2Sa molekularis desztillacioval kulonithetd eJ.3
A H 2S4-0t a nyers H 2Ss-b61 szinten molekularis deszbillaoioval kaphatjuk meg.

55.1.7. Szelen-hidrogen (H 2Se)

A ken-hidrogenhez hasonloan elemi szinteziaael is eloallithato. A reakci6 a
H 2S-nelleirt (55.1.5.) berendezesben hajthato vegre.! Oxigenmentes H 2 es szelen­
gozok kevereket egetocsoben kb 400 CO-ra hevitjiik. Kifagyasztasa, valamint
tisztitasa a H 2S elOallitasanal leirt medon tortenik, A H 2Se szintelen, kellemetlen,
rothadt retekre emlekeztetd szagu gaz, A H 2S-nel is sokkal mergezdbb, az orr es a
. szem nyalkaMrtyajat megtamadja, un. szelennathat okoz. Eloallitasa~or ezert
igen gondosan zart kesstilekeket es j61 huzo fulket kell hasznalni. Op. -65 CO,
fp. 42 CO.

55.1.8. Tellur-hidrogen (H 2Te)

ElOaUithat6 a tellur elektrolitikus redukeiojaval.t' amelyhez az 55.1.8.1. abran
vazolt berendezest hasznaljuk.
Az iivegbOl kesztilt A elektrolizalo cella Zn-Iemezbol all6 B edenyben helyez­
kedik el. Hossigeteles celjabol a berendezest vastagfahi C fatokba helyezziik. Az
elektrolizalo edenybe alul­ .
r61 a katod nyulik be. A kato­
dot a kovetkezokeppen keszit~ +
jiik: vekony falu, vegerl"'­ -t-------/
forrasztott uvegcsdben meg­
olvasztunk nehany gramm Pb Te
tellurt, es megderrnedese elOtt 4,50% H2S04
cfa­
rezdrotot nyomunk bele. Le­ lrid(;l
hfiles utan az uvegcsovet
gipsszel toltjuk meg. Felhasz­
nalas elOtt az uvegcsd lefor­
rasztott veget lerepesztjiik, es
az edenybe helyezziik. Az
anod olomlemez. Az edenyt 65.1.8.1. abra, H 2 Te el6lJ,llitasa kat6dos redukci6val
az an6d felsd szeleig 50 %-os
kensavval toltjiik meg, es kivulrdlszarazjeges hUtOkeverekkel hfitjuk, A kiserletef
elsotetitett helyisegben kell vegezni, mert a H 2Te a feny hatasara gyorsan
bomlik. Az elektrolizist 4,5 amperrel, 75-110 volt fessultseggel vegezzuk. Vigyaz­
zunk arm. hogy az ekozben fejlddd hO es a kiilso hfites hatasara beallo hdmersek­
let 0 CO koriil Iegyen. .
A leszlvott gazkeverek H 2 mellett maximalisan 45 % H 2Te-ot tartalmaz.
r Szaritasat CaCl2-dal es P2 0 s-dal vegezzuk, Gumicsatlakozdeok nem hasznalhatok.

a Feher, F., Baudler, M.: Z. anorg..allg. chem, 2JJ8, 147 (1949).

4 Backer, H. J.: Recueil Trav. Chim. Pays Bas 62, 580 (1943).
5 Klemme, A.: Die Behandlung und Reindarstellung von.Gasen. Leipzig, 1938. 186. old.

13·
I

I
'. '

196 HIDROGENVEGytJLETEK

A telhir-hidrogent folyekony-levegds csapdaban kondenzaljuk, amelyet a Iegned­

vessegtOl P20S-oS toronnyal vedunk. A H 2Te esak sotetben tarthatO el, alaesony
hdmersekleten kondenzalt allapotban vagy szobahOfokon gazallapotban, leforrasz­
tott iivegedenyben. ZarMolyadekkent higany nem hasznalhato, Szintelen, kelle­
metlen, AsH 3-re emlekeztetd szagu gaz, mergezo, vizgoznyomokt6l bomlik, para­
faval telllirkivalas k6zben reagal. A teljesen tiszta H 2Te fenyerzekenyseget illetOen
az irodalmi adatok ellentmond6k.

55.1.9. Ammonia (NH a)

Laborat6riumban gyakorlatilag nem allitjak eld, mi6ta tiszta szintetikus NH3

kereskedelmi forgalomban kaphat6. Az igen kis mennyisegfi szennyezes (olajgdzok,
szen-dioxid stb.) eltavolitasara elegendd a gazt frissen izzitott aktiv szenen at­
vezetni. Szaritasara Na2C03-tal, KOH-dal, BaO-dal vagy Na-dr6ttal t6It6tt eso
haaznalatos. Vegiil P 20 S-on vezetjiik at, mivel a teljesen szaraz NH3 a P 20 s-dal
nem reagal. A reakei6 elmaradasa bizonyitekaa sikeres szaritasnak. Eljarhatunk
ugy is, hogy az NH 3-gazt kondenzaljuk, es keyes natriumot oldunk benne. A ke~
szinti oldatr6l elparolgo NH3 tokeletesen szaraz.
Divers-folyadek. A eseppfoly6s NH 3 tenziojat, a benne oldott NH4NOa olyan
nagy mertekben es6kkenti, hogy a -33 CO forraspontu tiszta folyadek helyett .
teHtett NH 4N03-os oldata 0 CO-on is eItarthat6. Enyhe melegitesre barmikor tiszta,
, szaraz NH 3 szabadithato fel belOle. 1 m61 NH 4N03 kb.
,tNHJ 2 m61 ammoniat tart megk6tve.
Ugy allitjuk elO, hogy a teljesen szaraz amm6ni­
A, um-nitratot lombikban 0 CO ala hfitjuk- Ie, es allando
B huMs k6zben ugyanesak szaraz ammoniat vezetiink
bele. A s6 r6vid idd alatt elfoly6sodik, felold6dik a meg­
k6tott ammoniaban,

65.1.10. Arzen~hidrogen (AsHa)

EllSalHthat6 az alabbi reakei6 szerint.:"

Na3As + 3NH4Br = 3 NaBr + 3NH3 + AsHa.
A reakei6t folyekony-ammonias kozegben vegezzuk
az 55.1.10.1. abran lathato berendezesben. A szaraz­
jeges hutOkeverekkel hutott kondenzaloedenybe eloszor
55.1.10.1. cibra. AsHa keyes natriumot tesziink, es erre kondenzaljuk a gon­
e16lillitasa dosan szarftott ammoniat (laed 55.1.9.). Ezutan kiemel­
jiik az NHa bevezetesere hasznalt csovet es A rogzitO­
rudjat; beletessziik a bemert arzenport, es az edeny szajat dug6val elzarjuk, Utana
a B adagolot elforgatva, hozzaadjuk a szaraz NH4Br-ot. A fejlOd5 gazkevere­
ket vfzzel mossuk, es P 20S-os szarit6n atvezetve, folyekony levegdvel kondenzal­
juk {op. -113,5 CO, fp. -54,8 CO}.

8 Durrant, A. '-4., Parson, Th. G., Robertson, D. L.: J. Chern. Soo. (London) 1934, 731.
 SZILA.NOK 197

M.1.H. Antimon-hldroglin (SbH a)

ElOaIlithat6 antimon elektrolitikus redukciojaval.? Agyagdiafragmat harem­

furatu gumidug6val zarunk el. Az egyik furatba antimon rud keriil, ez a kat6d, a
masikba hdmerd, a harmadikba pedig gazkivezetd csd. A diafragmat nagyobb
uvegedenybe helyezziik,. amelybe anodkent 6lomlemezt tesziink. A diafragma
mindket oldalara 4 n H 2S0 4-oldatot ontiink, es az egesz cellat jeggel hfitjiik.
Az aramerosseg 5 A/dm 2 katodfelulet, A kat6don kepzodo gaz SbHa-tartalmu H 2,
amelybOl P20S·0S szaritas utan az SbHa folyekony levegdvel kondenzalhato.
Hdfejlodessel boml6 gaz, ezert konnyen robban, op. -91 CO, fp. ~18 CO.
Forraspontja fe1ett mar elemeire bomlik. Igen mergezo.

01).1.12. Szih\nok

A szilanok magnezium-ssilioidbdl hig s6sav hatasara, vagy - Ienyegesen jobb

kitermelessel - folyekony-ammonias kozegben NH4Br-dal allithat6k e1o.8 A ki­
indulasi anyagkent hasznalatos Mg2Si a 67.12.1.-ben leirt m6don aJlithat6 elO.
A szilanoknak a
, Mg2Si + 4 NH4Br = SiH4 + 2 MgBr2 + 4 NH a
reakei6 alapjan torteno elOallitasara az 55.1.12.1. abran vazolt berendezes hasznal­
hat6. .

r;;==========-­ [
!ulkebe
'----------'I1f(--­

55.1.12.1. libra. Szilanok elMllitasa

Az A bontoedenyben - amely azonos az 55.1.10.1. abra szerintivel "'- szaraz­

jeges hfitokeverekkel hiitve kondenzaljukaz edeny aljaig era csovon at bevezetett
NHa-gazt. Az A edenyben elOre elhelyezett NH4Br.oldasahoza folyekony ammoniat

7 Paneth, F.: Z. Elektrochem. 26, 453 (1920).

8 Kraus, en, A., Brown, O. L.: J. Am. Chern. Soc. 52, 4031, (1930)
Kraus, Oh, A., Oarney, E. S.: J. Am. Chern. Soc. 56, 765 (1934)
 198 HIDROGENVEGYULETEK

50 %-os feleslegben alkalmazzuk. A reakoiot -33 CO-ra allttott. hutOfiird6ben

vegezztik, forrasban lev6 folyekony ammoniaval, Kiserlet k6zben az oldatot 'NH3 ­
gaz bevezetesevel keverjiik. A ferde oldalcsovon at a B csiszolatoa edenyke elfor­
gataeaval adagolhatjuk a Mg2Si-et. A kepzddo gazok a gazfejlesztd edenyt kb.
250 Hgmm tulnyornassal hagyjak el, amit a C nivoedeny segitsegevel ellensulyoz­
hatunk, A gazokat «D abszorpoios edenyben igen hig, kiforralt sosavval mossuk.
A mosofolyadekot gyakran kell cserelni, mert az elnyelt ammoniatol lugossa vaJt
old at a szilanokat gyorsan bontja, A H 2-t es a szilanokat tartaImazo gazkevereket
a mosobol az E P20S-0S szarftocsovcn vezetjiik at, es szilantarte.lmaf folyekony
nitrogennel kondenzaljuk.
A kapott keverek tisztitasat frakcionalt kondenzacioval vegezhetjiik. A frak­
oionalasra 20 Hgmm nyomason -120 CO-os, -150 CO-os es folyekony nitrogennel
hutOtt csapda szukseges, A monoszilan f6leg a folyekony nitrogen homersekleten
kondenzal, a magasabb molsulyu szilanok mar a kevesbe hideg hutaben is.
op.-I85 CO, fp. -112CO
op.-132 CO, fp. -15CO

Mindket frakoio tovabbi tisztitasra szoru1. A nyers szilanra vonatkozo kiter­

meles 70-80 %. A monoszilan szfntelen, rnergezd gaz, szobahOfokon alland6. Na­
gyobb mennyisegben leveg6n all va robbanasszeriien bomlik. A diszilan meg kis
mennyisegben sem tarthatO el szobahdmersekletti leveg6n.

55.2. Femek hidridjei

05.2.1. Litium-hidrid (LiB)

A lftium-hidrid, mely az alkali-hidridek k6ziil a legstabilisab b, Iitiumnak H 2-at­

moszferaban t6rtena hevitesekor kepzddik. Celszerfi a reakcio sebesseget lehetOleg
cs6kkenteni, amit ugy eriink el, hogy a Iitium hOmersekletet csokkentett nyomasu
H 2-atmoszferaban lassan emeljiik. Nehezen kikiisz6b6lhetO akadalyt jelent az,
hogy a litium (op. 180 CO) folyekony allapotban, kis ionatmeroje kovetkezteben, 1
magasabb homersekleten az edeny anyagat kepezd vason vagy nikkelen keresztiil­ ,
hatol. Egyeb anyagoknemj6hetnekszamitasba, mert a kvarouveget erdsen megta­ 'j_
madja, a legt6bb mas femmel pedig 6tv6zadik. Ezert ugy jarunk el, hogy a litiumot
elektrolitvasbol kesztilt mely csonakba tessziik, amelyet masik nagyobb vasesonak­
ba helyeziink.
A LiH nem tud a vason athatolni, a nyerstermeket nagyobbreezt a masodik
csonakban talaljuk meg. (Nagyobb mennyisegek feldolgozasahoz tegely alaku ede­ 1
nyeket hasznalnak.) A ket egymaeba illa csonakot nikkellemezzel belelt porcelan l'
osdben helyezziik e1. Hogy a vas es a nikkel teljesen oxidrnentes legyen, a berende­
zest elOzaleg tiszta, szaraz hidrogengazaramban (elektrolitikus hidrogent palladi­
umazbeszttel 300 CO-on oxigenmentesitunk, es CaC1 2-dal, valamint P 20s-dal meg­ ,'­
szaritjuk) 800 CO-on hevitjiik. Lehtiles utan a vizmentes eterrel Iemosott litiumot
gyorsan a kisebb elektrolitvas csonakba helyezziik. A reakeioteret evakualjuk (viz­
legszivattyrival, mely ele CaC12-0~ es P 20S-os ezaritobornyokat kapcsolunk), es 200 CO­
ra melegitjiik, hogy az oldoszer maradeka elillanjon. Azutan hidrogengazt veze­
tiink at a osovon, es folytatjuk a melegitest, A reakeio 440 CO k6riil megindul, 600 Co
 LITIUM-HIDRID -LfTIUM-ALUMfNIUM-HIDRID 199

felett igen hevesse valik, Ha elerjuk ezt a homerseldetet, a hidrogen nyomasat

400-500 Hgmm-re osokkentjuk es a hdmersekletet gyorsan 700 CO-ra noveljiik. A
'700 CO-at nem ajanlatos jelentos mertekben t.ullepni, mert a LiH elszublimal.
A reakci6 10-20 perc alatt befejez6dik. A termeket hidrogenaramban htitjiik le szo­
bahdmerseklemlre, majd a hidrogent szaraz leveg6vel kiszoritjuk. Az anyagot a cs6­
J nakbol eles spatulaval kaparjuk ki, szaraz leveg6- vagynitrogenaramban ampulla-
ba tessziik, es leforrasztjuk. .
A Iitium-hidrid feher anyag, mely vizzel hidrogent fejleszt, mikozben LiOH
kepzddik, Feny hatasara szinez6dik (rozsaszin, szurkesbarna vagy kek lesz). Ultra­
ibolya feny hatasara ez a szinezddes szinte pillanatok alatt bekovetkezik. (A szfne­
zddes Li-nak kolloid oldata LiH-ben.) A litium-hidrid alkali-klorid-olvadekban
bomlas nelkul oldhato, egyeb old6szerei nem ismeretesek.

55.2.2. Litium-aluminium-hidrid (LiAlH«l

E16allitasanak reakci6egyenlete :

4 LiH + AlC13 = LiAlH4 + 3 LiCl.

Visszefolyatssra allitott hut6vel, csapos tolcserrel es higanyzaras kever6vel
ellatott haromnyakn lombikban 3,05 g (0,08 m61) LiAIH4-et (a szukseges kis meny­
nyisegtl kiindulasi LiAIH4 e16allitasara a kesobbiekben visszaterunk) 30 ml eterben
feloldunk; majd 23,5 g LiH-et hozzaadva, az oldatot rovid ideig keverjiik. Tovabbi
200 ml eter hozzaadasa utan az oldathoz 71,2 g AlC1 3 300 ml eterrel kesztilt oldatat
csepegtetjtik olyan sebesseggel, hogy a folyadek forrasban maradjon. Ezutan meg
a reakci6 befejezeseig keverunk, es az elegyet egy ideig allni hagyjuk. A feleslegben
leva LiH-et, valamint a kepzddo LiCl-ot nitrogenatrnoszferaban uvegszfirdvel le­
sztirjuk, es a szfirletet abmoszfera nyomason szirupsfirfive paroljuk be. Az eterma­
radekot vakuumban 70 CO-onleszivatjuk. Kitermeles: 85 %.
Az inioiatorkent hasznalt kis mennyisegf LiAIHcet a kovetkezd m6dszerekkel
allithatjuk e16.
a) 7,0 g AIC1 3-ot 4 g finoman elporitott LiH-del nitrogenatmoszferaban csiszo­
latos lombikban osszekeverunk. Az edenyt ezutan evakualjuk, es folyekony-nitro­
genes kiilso htites kozben kb. 15 ml szaraz es peroxidmentes etert kondenzalunk be­
Ie, Ha a hutokeverekbOl a lombikot kivessziik,a reakci6 gyors felmelegedes kozben
megy vegbe. A reakci6t ugy szabalyoehatjuk; hogyaz edenyt idorol idore iijra le­
hfitjtik. 5 perc alatt a reakeio teljesen befejezodik. Ez a modszer nagyobb mennyi­
segu LiAIH4 eloallitasara veszelyessege miatt nem hasznalhato.
b) 7,0 g finoman elporitott LiH-et es 15,96 g AICla-ot nitrogenatrnoszferaban
500 ml-es fozolombikban osszekeveriink, es 150 ml dioxant adunk hozza, A hdmer­
seklet + 50 CO-ra emelkedik. A kevereket visszafolyates mellett kb. fel 6raig foz­
ziik, lehtitjuk, 135 ml eterrel higitjuk, es tovabbi harem oran at - ugyancsak visz­
szafolyataa mellett - fOzziik.
A tovabbi feldolgozas mindket esetben azonos a fentebb leirtakkal.
Abban az esetben, ha az e16a.llitasnal nem alkalmazzuk a LiAIH4 inioiatort, a
reakci6 vagy egyaltalan nem [atszodik le, vagy pedig bizonyos idd utan robbanas­
szeril hevesseggel indul meg. Szen-dioxid jelenleteben beparlaskor szinten robbanas
kovetkezhet be, ezert, CO2-mentes etert kell alkalmazni. A berendezest gondosan
 200 ,HIDIloOGENVEGYULETEK

meg kell szaritani, mert a rendszer vizzel igen hevesen reagal. Celszerfi CO2-mentes
nitrogenatrnoszferaban dolgozni. A kitermeles szempontjabol igen jelent6s, hogy
az alkalmazott eter peroxidmentes es teljesen szaraz legyen. Szaritasat N aH-del vagy
CaH 2-del kell elvegezni.
A LiAlH4 eteres oldata, ha a nedvessegtdl es a CO2-t6l elzarjuk, hosszu ideig
eItarthat6. .
A LiAlH4 ujabban nagy [elentosegre tett szert mint redukaloszer. Fem-haloge­ ,

nidek es fem-alkilek LiAlH~-del hidrideket, iIIetve keverekhidrideket adnak. BF3 ­ , 1\~

bol vagy BCl3-MI LiAlH4-del a boranok konnyen el6allfthat6k. A LiAlH4-del a re­
akoiotaltalaban ugy vegezzuk, hogy eteres oldatat a redukalando anyaghoz visz­
szafolyatasra allftott hutO alkalmazasa es nedvesseg kizarase mellett lassan hozza­
osepegfetjiik.

55.2.3. Alkalifem-hidridek. (NaH, KH, RbH es CsH)

Az NaH, KH, RbH es CsH el6allftasahoz az 55.2.3.1. abran vazolt kvarc- vagy
Supremax-iivegb6l keszult hidrogenezd berendezes hasznalhato.? A reaktorcsovet­
az alkalifemg6zokt6l acelbol keszult, A belesosdvel ovjuk, Az alkalifemet vasbol ke­
szult B cs6nakba, majd egyik oldalan zart 0 vascsdbe helyezziik. A femfeluletek oxid­
mentesitesere a berendezest hosszabb ideig szivatjuk, mikozben a D csapon oxi­
_ .•~enmentes hidrogent vezetiink be (amelyet szivas kozben az E 1 csiszolaton veze­
/,,:---·'~nk,.ki),
.. .,..... ':1 '<
, \

<- i:.
l'." .~
1',

z~'
.: :,./

55.2.3.1. libra. Alkalifem-hidridok elMlHtasa

A hidrogenaram atvezetese kozben elektromos kemencevel a reaktorosd hd­

mersekletet gyenge vorosizzasig emeljiik. Az alkalmazott elektrolitikus hidrogent
igen gondosan kell oxigen- es vizmentestteni.
A felhasznalasra keriild natriumot es kaliumot xilol alatt tobbszor megolvaszt­
juk, es lehetOleg oxidmentesen juttatjuk a vascsonakba, A rubidium es a cezium rna­
g~ban a berendezesben aIIitand6 elo oly modon, hogy Rb2COS (vagy CS2C03 ) es mag~

9 Zintl, E., Harder, A.: Z. physik. Chern. (B) 14, 265 (1931).
 '.

ALKALIFEM- ES ALKALlFOLDFEM-HIDRIDEK 201

neziumpor 1: 3 molaranyu, elozoleg 150 CO-on vakuumban kiszaritott. kevereket he­

lyezziik a vascsonakba, majd a berendezest leszfvatjuk, es az anyagot lassan 620
CO-ra hevltjiik. (Amennyiben a modszert Naes K hidridjenek eloaUftasara hasznal­
nank, ugy az anyagkevereket 300-350 CO-ra melegftjiik fel.)
Az alkalifemek az aoelcsdben az A helyen kondenzalnak. Lehfiles utan a 0 oso­
vet a benne leva csonakkal egyiitt H 2-aramban E 2 -n at kiemeljiik. Ez utan a G ma­
nometerszelepet visszahelyezve, a berendezesbe keriilt levegdt H 2-gazzalkiszorft­
juk, es az alkalifemet 1 atmoszfera nyomasu aUa (nem aramlol) hidrogengazban las­
san 300-4:00 CO-ra hevftjiik. Az alkslifemgozok a Hz-nel reagalva hidridet kepez­
nek, mely a kemenee ket oldalan a esdben szintelen, finom kristalyos tiik alakjaban,
rakodik le. Ha a femet till gyorsan parologtatjuk, a hidrid kondenzalt femmel szeny­
nyezodhet. Roakoio kozben iddnkent a berendezest hidrogennel egy atmoszfera nyo­
r masra feltoltjuk. Ha a manometerszelep tovabbi nyomasosokkenest mar nem [elez,
a berendezest lehiitjiik, H 2-aramban platina kanallal a hidridet az F csdbe kotorjuk,
es az E 3 esiszolatot zarjuk. Az E4 esiszolaton at a termeket Hz-aramban mas edeny- __
be tolthetjuk at.
Az alkali-hidridek szintelen, nedvessegre bomlo anyagok, reakciokepessegiik
oxigennel szemben a LiH-tOl a CsH fele haladva erdsen no, a LiH esak vorosizza>
., son reagal, a NaH oxigenatmoszferaban kb. 230 CO-on gyullad meg, a KIt, RbH es
CsH mar szobahdfokon is.
A Htium-hidrid goznyomasa 23,5 CO·on 0,023 Hgmm, 640 CO.on kb. 70 Hgmm,
a natrium-hidride 300 CO-on 8 Hgmm, a kalium-hidride 300 CO-on 7,3 Hgmm, I}
rubidium-hidride 370 CO-on kb. 100 Hgmm, vegtil a cezium-hidride 300 CO-on
27,8 Hgmm.

. ' 55.2.4. AlkiillfOldfem-hidridek (CaH2 , SrH2 , BaH2 )

A vakuumban desstillalt femet argonatmoezferaban a feluleten leva oxidt61

megtisztftjuk, es az alkali-hidridek e16aUftasanal lefrt berendezesbe helyezziik. A
hidrogenezesre gondosan tisztftott es szaritotb H 2-gazt hasznalunk. A Ca es Sr ese­
teben a reakcio 400-500 Co kozott, a Ba-nal 200-300 CO-on indul meg. A termek
aprokristalyos, feher anyag. A nyerstermek hidrogenaramban valo desstdllalaesal
tisztfthat6. A hidridek 1000 CO-ra hevitve disszocialnak, a fern elparolog, de a be­
rendezes hidegebb reszen a komponensekbOl ujra hidrid kepzodik. A es6nakban
visszamarad a foleg karbidokb61 es oxidokb61 aU6 szennyezddes, Deeztdllalasaal
makroszkopikus, kb, 1 mm hosszn kristalyokbol a1I6 termeket kaphatunk, A
hidridek stabilitasa a CaH2 - BaH2 iranyban csokken.
I

55.2.5. Titiin-hidrogen (TijH)

A femtdtan jelentds mennyisegfi hidrogent oldhat, e mellett hidridet is kepez

TiH-TiH z kozottd osszetetellel. A TiH 2-nek megfelelo felsd hatar esak igen tiszta Ti
es Hz alkalmazasa eseten erhetd e1.
Legkonnyebben a titanazivace hidrogenezhetd. Ti-lemezen a hidrogenabszorp­
cio 300 CO-on indul meg, 400 CO-on mar gyorsan bekovetkezik a reakei6. A reszben
hidrogenezett titan mar szobahOfokon is reagal a Hz-nel. Nagyvakuumban 400 CO
felett a hidrogent tijra leadja,
Ha adott mennyisegfl hidrogent tartalmaz6 hidridet kfvanunk eloaIlitani, a ko­
 202 HIDROGENVEGYULErEK

vetkezdkeppen jarhatunk el.1° A femtitant, korund vagy rozsdamentes aeeltegely­

be tessziik, azt pedig kvarccsdbe helyezziik. A kvarcosd egyik vegehez vakuumszi­
vattyu, a masikvegehez gazbiirettan at (nivoedennyel es higanytartallyal) H 2-fej­
lesztO csatlakozik. ElOszor meghatarozzuk a kvarccsd terfogatat; azutan a femet
550 CO-ra hevitve, a berendezest leszivatjuk. Az abszorpoio homersekletenek es a
bevezetett hidrogengaz mennyisegenek niegfelelO megvalasztasaval a kivant meny­
nyisegfi hidrogent tartalmaz6 titan-hidrogen allithato elo.

55.2.6. Rez-hidrogen (CuB)

ElOallithatO rezsooldatoknak hipofoszforossavval torteno redukciojaval.U

21 g H 3P02-at 300 ml viz ben oldunk, es hozzaontjuk az elOmelegi£ett (65 CO-os) sa­
vanyii rezsooldatot (25 g CuS0 4·5 H 20 100 ml viz es 20 ml2 n H 2S04 keverekeben
oldva). Egy napi alIas utan a osapadekot sziirjiik, majd vizzel, alkohollal es eterrel
mossuk. Kis mennyisegfi vas- vagy halogenion zavarja a hidrid levalasat. A CuH
- . frissen levalasztva vorosbarna-csokoladebarna szinfi csapadek. Szaraz allapotban
igen robbanekony, etertol nedvesen sem teljesen veszelytelen. Levegdn oxidalodik,
hevites hatasara a szabadda valo hidrogen meggynllad,

10 Sieverts, A. es munkatarsai : Z. physik. Chern. 145, 227 (1929); Z. anorg. allg. Chern.
153, 289 (1926); 172, I (1928); 187, 155 (1930); 199, 384 (1930);
Gibb, T. R. P., Kruschnitz, H. W.: J. Am. Chern. Soc. 72, 5365 (1950).
11 Nennhoeffer, 0., Nerdel, F.: J. prakt. Chern. 144, 63 (1935).
 56. Vizmentes halogenidek

A halogenidekben talalhato kotes tlpusat tekintve lehet ionos vagy kovalens

jellegfi, attal fiiggoen, hogy mekkora az illetd kozponti elem elektronegativitasa.
A kis elektronegativitasu elemek halogenidjei aoszerfi vegyiiletek, ezek az elektro­
negativitasok kozotbi n~y kulonbseg folytan ionracsot alkotnak, rnelynek vi­

II
szonylag nagy racsenergia, magas olvadas- es forrasponta kovetkezmenye. Olva­
dekuk- j6l vezeti az elektromos aramot. Az elektronegativitasok kazattl kulonbseg
csokkeneaevel a kotes jeHege a kovalens kotes iranyaban to16dik el, ami az inter­
molekularis erdk esakkeneset es viszonylag alaesony olvadas- es forrasporitot
eredrnenyez.
A kozepes elektronegativitasu elemek halogenidjeinek nagy resze vfzzel erint­
kezve hidrolizist szenved, ami gyakran irrer erzfbilisfolyamat. A hidrolizisre valo
hajlam a halogen elektronegativitdsanak csokkenesevel no.

56.1. Vizmentes halogenidek eloa,llitasaelemi szlntezlssel

Ismeretes, hogy a halogenek a legtobb elemmel kozvetlenul egyesulnek. Bar a
fluor a legaktivabb kozttik, reakcioja a legtobb femmel esak lassan megy vegbe. Ez
annak a kovetkezmenye, hogy a fern feluleten kepzddott sonak igen magas a szub­
limaeios pontja (forraspontja). Vizmentes fluoridok e15alHtasara az elemi szintezia
modszerenek a laborat6riumi gyakorlatban nines kulonosebb jelentdsege. Annal ki­
terjedtebbazonban a tobbi halogennel vegzett elemi szintezis alkalmazasa. A bromo­
zas es a jodozas a klorozasnal kevesbe gyorsan vegbemend folyamat, es kisebb
hofejlddessel jar, mivel a kepzodeshd a fluoridokt6l a jodidok fele haladva csokken.
Hi az elemi szintezis korulmenyei k6zott tobbfele osszetetelf halogenvegyulet
kepzodesere van lehetoaeg, a vegtermek mindig a reakcio homersekleten stabilis
vegyiilet. fg y pl. az antimon es foszfor klorozasa alkalmaval nem penta-, hanem
trikloridok keletkeznek, mert a pentakloridok az adott homeraekleten trikloridra
es klorra bomlanak, A gyakorlatban a szintezist nem tiszta femekkel, hanem sok- .
szor a lenyegesen konnyebben eldallithato es olcsobb otvozetekkeJ hajtjak vegre.
Az ilyenkor kepzddott termek az otvozetet alkoto femek halogenidjeinek kevereke,
Tenzi6juk kulonbozdsege alapjan ezek egymastol tobbnyire frakcionalassal elva­
laszthatok. Az 56.1.1. abran lathatjuk tobb fontos klorid tenziojanak valtozasat a
hdmerseklet fuggvenyeben. Ezek alapjan elbiralhato, hogy milyen esetekben vezet
eredmenyre az egyszerfi deezbilla.cio, illetve szublimacio. Igy pI. a SiC14 e15allitasara
rendszerint ferroszilfeiumot hasznalnak, mely-szennyezeskent sokszor alumfniumot
es mangant is tartalmaz. A klorozas folyaman ezert SiCl~" FeCla, A1Cl a es MnC1 2 is
kepzddik. Az 57,0 c:' forraspontu SiC14 konnyen elvalaszthato a lenyegeseri kisebb
tenzioju egyeb kloridoktol.

-.
 "

204 ViZMENTES HALOGENIDEK

7 l~iIJ
" 12 '"

I !
;

\
I
i I
I !
,;NJ r-·t 1-( i I
~ i- if-. 1-·'fft-~+-t+--it"-t-t-+---jH-+'---j-,H~
I
! J II L
I f •
!
!
JOOt-t--t-+tt--t1If-t-t-t-t-++-ttf--;---flItlff-+-++-+-+1
I I ,

IN} I I
flO t-+-tr-+-t-titrf-H-+t-++-II--+H-,..,....-+-+-~
'/
ItO '/ i

i
I' PM HlIJ 6(J(J I(J() !IJIKJ It(J() c­
------- ''';n7ir_Mi
.56.1.1. libra. Kloridok tenziogorbeje
1. SiC14 2. ricr, 3. AICl s 4. SbCl s 5. HgC1 2 6. FeCls 7. z-oi, 8. TeCI 2 9. mer, 10. BeC12
11. SnC12 12. ZnC12 13. TICI 14. PbC1 2 15. CdC12 16. NiC12 17. FeC12 18. CoC12
19. CrCl s 20. MnC12 21. MgC12
A szintezissel eloalHtott halogenidek rendszerint bizonyos mennyisegji halogent
oldanakvagy abszorbealnak. Az utobbi eltavolftasara fizikai es kemiai modszere­
ket alkalmazhatunk. Ha a tisztitand6 vegytiletnek nincsen szamottevd tenzioja
100-150 CO-on, akkor melegltes kozben indifferens gaz (N 2 , CO2 ) atvezetesevel
tisztithat6. Olyan elemekhalogenidjeinek tisztitasara, melyek a kfserleti kortil­
menyek koz6tt nem valtozta.tjak vegyertekuket, celszerfi a nyerstermek gozeit a
megfelelOen felmelegftett tiszta fern felett elvezetni. Ez a m6dszer a konnyen i116
halogenidek halogenrnenteeitesere alkalmazhat6. A kl6r- es br6mnyomok eltavolita­
sara hasznalhatunk higanyt vagy amalgarnot. fgy pI. SnCl4-bOl C12-nyomokat
onamalgammal tavolithatunk eI.
66.1.1. Vas(III)-klorid (FeCI s)
KettOs tekeben veg­

~~
z6d6 kemenyuveg-cso­
.s2'~_.~«x; ,-.... '. _ . f/!!£~- ben elhelyezett 10-20 g
_ _ /' tiszta, 0,2 mm atmeroju
vasdr6t darabkak felett
tom eny kensa vval szari­
. c.sdkemence '. tott Cl2 -aramot vezetiink
56.1.1.1. libra. FeCls elMlliMsa at (56.1.1.1. abra). A
rendszert a kl6rgaz beve­
zetese eldtt szaraz szeu­
 "

-.

VfZMENTES KLORIDOK EwALLfTASA ELEMI SZINTEZISSEL 205

-dioxiddal gondoaan kiszaritjuk. A reakei6 250-400 CO kozott megy vegbe, ezert a

csovet elektromos csdkemenceben helyezziik el ugy, hogy a teke a kemenoen kiviil
maradva Ieghfitest kapjon es szedokent szolgaljon, A k16r aramlasi sebesseget az
elvezetdosdhoz kapcsolt kensavas mos6palaekban lathato buborekolassal ellen6riz­
hetjiik. A szedobe va16 visszaezivodaa ellen fordftva kapcsolt mos6palaekkal ve­
dekeziink.
A kepz6dott termeket kloraramban 220-300 CO kozott atszublimaljuk a ma­
sodik tekebe, lehfilea utan szarftott N 2-gazzal kiszorftjuk a k16rt, majd a teket le­
forrasztjuk, A FeOl s femes csillogasu, zoldes szinu lemezkekbol all. Olvadaspontja
kloratmoszferaban 280 CO. Vakuumban szublimalva reszben bomlik. (S250 = 2,90.)

56.1.2. Krom(DI)-klorid (erCIa)

Durva porra tort kr6mot (kb. 20g-ot) legnedvessegtdl vedett rendszerben

vorosizzason szaraz kloraram hatasanak tesziink ki. Mivel a keletkez6 OrOls nehezen
ill6, a es6 hidegebb reszein lerak6dik. Ezert celszerfien eIeg nagynak (3 cmjvalaszt­
juk a kvareb6l vagy poreelanbol keszult reaktores6 atrnerdjet, A es6 megis elofor­
du16 eltdmodesenek kellemetlen kovetkezmenyei ellen vedekezesiil a mosopalaek
ele T-esoves kensavas biztoslto-manometert iktatunk. A reakei6 vegeztevel a kl6rt
002-dal kitizztik, a kihfilt osdbdl a termeket mechanikusan eltavolitjuk, Tisztftasa
azon a tulajdonsagan alapszik, hogy a tiszta Or012 asvanyi savakban es vfzben rend­
kivul kis sebesseggel oldodik, Keves CrC1 2 jelenleteben az oldodas igen nagymertek­
ben meggyorsul. A HOI-ban kifOzott termeket desztillah, vizzel klormentesre mos­
suk, es 200 CO koruli hdmersekleten szaritjuk. Fenyld, voroseeibolya szinfi pikke­
lyek. Op. kb. 1150 CO, kloraramban szublimalhato. (S150 = 2,76.)

56.1.3. Volfram(VI)-klorid (WCIa)

A volfram(VI)-klorid e16allitasara szfikiiletekkel tobb (4-5) reszre osztott

Supremax-csovet hasznalunk.! Az else, hosszabb reszen kvarc- vagy poroelan
4.
I es6nakban kb. 5 g volframport helyezunk e1. A feliilet oxidmentesitese celjabol
1-26ran keresztiil 700-4000 CO kozti hdmersekleten hidrogent vezetiink be.
Hidrogengazban tortent lehfites utan oxigenmentesitett (lasd a k16r tisztitasat)
klorgazt hajtunk at a keszuleken, es a es6nakot magaban fogla16 reszt, 600 CO-ra
melegftjiik. A redukei6 ellenere kezdetben megis kepzddhet voros szinfi volf­
ram(VI)-oxid-klorid. A klorozas ideje alatt gondoskodni kell a szfikuletek melegen­
(350-400 CO-on) tartasar6l, hogy a szublimalo termek el ne tomje azokat. A reak­
ci6 vegeztevel eldszor az illekonyabb WOC14-ot (fp. 232 CO) melegftessel elfizzuk a
osd vegere, majd a volfram(VI)-kloridot kloraramban tobbszorosen megismetelt
szublimalassal tisztitva, osszegyujtjiik az utolso, szukuletekkel hatarolt csosaa­
kaszban·. Ekkor- valtozatlanul kloratmoszferaban - megolvasztjuk a termeket,
Lehtiles kozben az olvadek apro darabokra torik, Ez utan a k16rt tiszta, szaraz nit­
rogennel kiszorftjuk, es a keszitmenyt leforrasztjuk. Kekesfekete, nedvessegre erze­
keny kristalyok (op, 275 CO, fp. 347 CO). Exszikkatorban cc. H 2S0 4 folott sotetben
j6l eltarthat6. Szerves oldoszerekben j61 oldodik, (8250 = 3,52.)

1 Honigscp,mid, 0., Menn, W.: Z. anorg. allg. Chern. 229, 581 (1936).
206 VfzMENTES HALOGENIDEK

56.1.4. On(IV)-klorid (SnCl 4 )

El6aJlitasahoz az 56.1.4.1. abran lathato berendezest hasznaljuk, A klorgazt, a .

kensav visszaszfvasa .ellen biztositekul szolgalo forditott mosopalaokon es ee. ken­
savas manometeren keresztul ace. kensavas mosoba vezetjiik. Innen a gaz a gra­
nulalt ont (kb. 25 g-ot) tartal­
elsziv6
/iilkebe
t
mazo nagy kemosdbe jut, ahol
mar szobahdmersekleten megin­
dul a reakoio, A hofejlddes miatt

el, ja femon megolvad. A kloraramot

celszerfi ugy szabalyozni, hogy
esak ritkan eazleljunk szikrazast
a kemcsoben. A szed6lombikba,
melyet s6-jeg-keverekkel hfi­
tiink, keyes onfoliat vagy on­
amalgamot helyeziink. Mivel a
klor a parafat es a gumit megta­
madja, celszerfi PVC-dug6t es
-es6vet hasznalni, A reakcio meg­
indltasa el6tt a berendezes szan­
tasat es a klorozas befejeztevela­
56.1.4.1. libra. SnCl 4 el66Jlitasa klorfelesleg eltavolftasat N2­
arammal vegezziik. A nyerster­
meket atmoszfera nyomason deszbillalassal tisztftjuk (op. 30 CO, fp. 124 CO).
Szfntelen, legnedvessegtdl hidrolizalo folyadek, (s200 = 2,23.)

06.1.5. Antimon-pentaklorid (SbCls )

A por alakutormelektol elvaIasztott antimon borso nagysagu darabjait (kb.

50 g) az 56.1.5.1. abran lat.hato iiveges6ben helyezziik el. Ennek szfikitett es lehajlo
vege a szed6iil szolgalo frakcionalo lombik g6mbjenek kozepeig er, es a lombik

ItJlke -
elsziv6ny/la8aba t

56.1.5.1. libra. SbCI s e166Jlitas6

nyakaban klorallo anyagbOl kesziilt dug6val (PVC) esatlakozik. A frakoionalo lom­

bik oldalosoven at bevezetett szaraz klor felfele haladva a reaktorkent hasznalt
es6ben melegftes nelkul is reakei6ba lep az antimonnal. Az exoterm reakoio soran a
hOmerseklet izzasig fokozodhat, Ezen a hdmersekleten az SbCl 3 a stabilis termek,
 VfzMENTES KLORIDOK EL{)ALLfTAsA ELEMI SZINTEZISSEL 207

amely megolvadt allapotban a klorarammal szemben vegigfolyik a megdontott

csovon, es a klorabmoszferat tartalmazo szeddbe osopog. Az itt uralkodo alacso­
nyabb 'homersekleten reszben SbCIs-da alakul. Azigy keszult triklorid Lpentaklorid
keverek SbCkda dolgozhato fel. Elvben ugyanaz az eljaras, ha tiszta SbCl3-bol
indulunk ki. A megolvasztott SbCla-on szaraz kloraramot vezetiink at. Ugyeljtink
arra, hogy az olvadek homerseklete ne emelkedjek es az SbCIs termikus disszocia­
cioja be ne kovetkezzek. A klorfelesleget szaraz levegd vagy N z atbuborekoltatasa­
val uzziik ki. A tovabbi tisztitas vakuumdesztillaoioval tortenhet (fp. 14 Hzmm-en

szivaffyu

56.1.5.2. libra. SbCJ s deszt.illalasa

68 CO). A berendezes vazlata a kovetkezo (56.1.5.2. a.bra}: A termeket meg kell vede­
ni a vizIegszivattyu feldl erkezd vizgoztol, a higanymanometert pedig a desztdlla­
lobol szarmazo klorgaztol, A kettds feladat megoldasara legalkalmasabb a szilard
KOH-dal toltott szariMtorony, amely a vizgozt is es a klorgazt is megkoti.
Szfntelen, erdsen hidrolizalo folyadek. Op. 2,8 CO, fp. 140 CO, de ezen a hdmer­
sekleten mar erdsen, bomlik. (8 20' = 2,35.)

56.1.6. Foszfor-triklorid (PCl a)

Szintezise a szokvanyos desztillaloberendezee frakcionalo lombikjaban hajt­

hato vegre. A lombik nyakaba gazbevezetOcsovet es hdmerot illesztiink. A klor
alkalmazasa miatt celszerfi erre csiszolatos edenyt vagy PVC-dugot hasznalni,
Kiindulasi anyagkent akar a sarga-, akar a vorosfoszfor megfelel teljesen szaraz
allapotban. Ennek erdekeben a sarga-, illetve vorosfoszfort hosszabb ideig PzOs fo­
lott exszikkatorban tartjuk. Az ugyancsak jol megszaritott klorgazzal a sargafosz­
for hevesen, a vorosfoszfor csak szublimacios pontjaig (280 CO) hevitve lep reak­
cioba, A klorararn rneginditasa elOtt a Ievegot COi-dal ki kell szoritani a keszulek­
hOI. Ha nagy a klorfelesleg, PCIs kepzddik, mely az edeny falan mint feher verodek
ismerhetd fel. Ellenkezd esetben, vagy ha tul eros a melegites, sarga foszforverodek
mutatkozik a lombik hidegebb res zein. Ilyenkor a megfeleld korulmenyeket tobb
klor adagolasaval vagy a hevites csokkentesevel biztositjuk. A kepzodott PCl 3
folyamatosan a szarftofeltettel vedett szeddbe gyfilik ossze, es mindig tartalmaz
i,.,
f
208 ViZMENTES HAI,OGENIDEK

bizonyos mennYIsegu PCIs-ot, valamint foszfor-oxid-kloridot, Tisztitasat vorilS­

foszforrol val6 desztillecioval vegezzuk.
8zintelen, erdsen hidrolizalo folyadek (fp. 76 CO; s == Z,l1).

liS.I. 7. Foszfor- pentaklorid (PCls)

Foszfor-trikloridbol es klorbol allithato elO:

PCl a + Cl2 = PCIs'
A folyadek halmazallapotu PCla-tOl elterden szilard. Ha ,a kloraramot egysze­
rfien a folyadekfazison vezetnenk at, a kepzodott pentaklorid sok atalakulatlan tri­
klorid zarvanyt tartalmazna. Ennek kikuazobolese erdekeben a folyekony PCla-ot
csopogtetjuk lassan a C12-gazzal toltott edenybe, Hogy a szilard termek konnyen '
eltavolfthato legyen, szeles szaju lombikot hasznalunk 3-furatU PVC- vagy pa­
raffinozott parafa dug6 val. A furatok koziil ketta a k16r ki- es bevezetesere, a har­
madik a csepegtetd toloser szamara va16. A PCla adago16ja a P 20s-dal toltOtt szari­
tofelteten keresztul erintkezik a kUlso levegovel. Az ugyancsak erosen hidrolizalo
termeket a kl6relvezetO csohoz csatlakoz6 szaritotorony vedi a nedvessegtdl. A kesz
PCls-ot leforrasztva vagy leparaffinozott csiszolatos iivegben tarthatjuk el.
Feher, kristalyos anyag, op .. 149 CO, (nyomas alatt) 100 CO-on szublimalhato.
(8150 = 2,11.)

66.] .8. Szilielum-tetraklerld (SiCl4 )

A klorozas kiindulasi anyagaul az aluminotermias uton eldallihato nyers-Si,

-vagy a kohaszati termekkent kapott ktilonfele Si-otvozetek szolgalhatnak :
8i + 2 CIll = 8iCl 4 ,

56.1.8.1. cibra. SiCl 4 elMllftasa

 VfzMENTES KLORIDOK ELlSALLfTAsA ELEMI SZINTEZISSEL 209

Leggyakrabban nagy sziliciumtartalmu ferrosziliciumot alkalmaznak, Az apr6ra

tort femotvozetet poroelan- vagy kvarccs6ben elhelyezve (56.1.8.1. abra) 300-400
CO homeraekleten kl6rozzuk. A kl6r teljesen szaraz es oxigenmentes legyen. Ezert a
reakci6 meginditasa e16tt kl6rral kell kiezoritll.lli a keszulekbdl a leveg6t. Ha mag­
neziummal vagy aluminiummal redukalt nyers szillciumot kl6rozunk, 300-310 CO
felett a
MgO +\~~ = MgCl2 + ~02

egyenlet szerint a szennyezeekent jelenlev6 MgO-b61 oxigen kepzodhet, Ebben az

esetben is, mint leveg6 [elenleteben, az elemi sziHcium feluleten oxidreteg kepzd­
dik, mely a SiCl",-termelest erosen lerontja, esetleg teljesen meggatolja, A hOmersek­
letet ilyenkor nem szabad 300 CO fole emelni.
A keszuleket, ugy allitjuk ossze, hogy a reaktorosdhoz nagyobb atmeroju, .ka­
vicoaal lazan, toltott szakasz csatlakozzek, amelynek rendeltetese a SiCI",-dalegyiitt
kepzodo, de annal j6val kevesbe illekony FeCla es AlOIs megkotese, A tovabbjuto
SiCI", Liebig-hutOben kondenzalva keriil a konyhaso-c-jeg-keverekkel hutottes sza­
rltofeltettel vedett. szeddbe, Az igy nyert anyag jelentekeny mennyiaegfi kl6rt,vala­
mint nagyobb molsulyu sziHcium-kloridokat (SinCl2n+2' ahol n = 2-6) tartalmaz.
Tisztftasa frakcionalassal vegezhetd, Eloparlatkent a kl6r zome kondenzalas nelkiil
eltavolithato, a fOparlat az 57,5 COforraspontU SiOI",. A homolog SQr ket kovetkezd
tagjat61 j61 elvalaasthato: a Si 2Cl6 forraspontja 145 CO, a SisCls forraspontja pedig
216 CO. .
A SiCl", maradek kl6rtartalma femhigannyal tavoHthat6 el. Kb.l napig keyes
higannyal allni hagyjuk es idonkent osszerazzuk. A SiCI", szintelen, igen erosen hid­
rolizalo folyadek, (S200 ~1,48.) .
Leforrasztott ampullaban tartjuk el.

56.1.9. DiszlUcfum-hexBklorid es homolligjBi (Sf"Cl2" H )

Keletkezesi reakci6juk:

CaSi2 + C~ -+ CaCl2 + Si nCl2n+2 (n=I-6).

Kb. 30 % kalciumot tartalmaeo ezillciumotvozetbdl kiindulva jelentOs mennyisegfi

magasabb szillcium-klorid-homoI6g (kb, 30 % Si2Cl6, 4 % SisCls' 1 % Si"'_6) allithatO
e16 aranylag alacsony hdmersekleten (max. 250 CO-on) vegrehajtott klorozassal.
A SiCI", el6allitasara felhasznalt kesziilek itt is alkalmazhat6. 250 g Si-Ca-otvozet­
hOI kiindulva kb. 14-15 napig tart a reakci6 a szukeeges lassu, legfeljebb mp-en­
kent 2-buborek-sebessegu kloraramban, A nyerstermekrdl atmoszfera nyomason a
kb. 65 %-nyi SiCI", ledesztillalhatd, A magasabb homol6gok azonban a bomlas ve­
szelye nelkul csak vakuumdesztillaoioval kulonlthetdk el egymast6J.2
A Si2Cl6 fp.-ja 20 Hgmm-en 50 CO,. a SisCIs-e 17 Hgmm-en 100 CO. A 4. es 5. tag
az eloz5khoz hasonloan szobahdmersekleten ugyancsak folyekony, a 6. szilard,
feher anyag. Valamennyi a nedvesseg nyomai irant is erzekeny. Levegdvel elegye- .
dett g5zeik gyulekonyak.

I Martin, G.: J. Chern. Soc. (London) 105, 2836 (19J4.).

14 Alt. es szervetlen kemtat prakt.· - 4284/11.

 210 VfzMENTES HALOGENIDEK

6_6.1.~. Diklln-diklorid (SzClz)

A ken kloridjai koziil a legegyszerfibben a szobahdmersekleten allando S2C12

alHthatO elo szintezissel. A klorozast frakoionalo lombikban vegezhetjiik, amelyhez
Liebig-hutO es szeddosatlakozik. A kent megolvasztjuk, es a kb, 130 CO-on tartott
lombikba szaraz kloraramot vezetiink. Nagy k16rfelesleg eseten SC12 is kepzodik.
Celszerfi a reakci6t a ken teljes reagalasa elOtt befejezni. Ha a termek megis SC12-dal
szennyezddotb volna, ami vorosea szfnerol felismerhetO, elemi ken jelenleteben
vegzett rektifikacioval tisztithatO. A tisztltott termek halvanyaarga sdnu, erosen
hidrolizalo anyag, olvadaspontja -77 CO, forraspontja + 138 CO, s2O"= 1,68.

06.1.11. SzeIl\n-tetraklorid (SeC~)

- Az elemi szelen klorgazzal szobahdmersekleten is hevesen reagal. Kenyelme­

sebben iranyfthatO a reakci6 oly m6don, ha a szelent CCl,-ban szuszpendalt aHa­
potban klorozzuk," ElOszor Se 2C]2 kepzddik, amely aszen-tetrakloridban oldhato,
Tovabbi klorozasra feher por alakjaban SeCl, valik ki. Nedvesseg kizara,sayal
iivegszuron szfirjuk, CCl,-dal mossuk, es vakuumexszikkatorban szilikagel felett
szaritjuk, Szublimalasi pontja 196 CO, op. (nyomas alatt) 305 CO, S200= 3,80.

66.1.12. B6r-triklorid (BCla )

Elemi szintezissel va16 elOa,]lftasara .kiindulasi anyagkent leggyakrabban az

aluminotermias uton elOalHtott, [elentds mennyisegfi aluminiumot tartalmaz6 kris­
talyos b6rt hasznaljak. A szintezia porcelan vagy kvarccsdben vegezheto 500-600
CO koruli homersekleten. A klorozas elott a levegd- es nedvessegnyomok eltavolftasa
c~ljab61 szaraz, meleg N 2- vagy CO2-aramot vezetiink at a berendezesen. Az oxi­
gent azert oelszerfi klorozas elOtt eltavolitani, mert a reszleges oxidaoio nagymer­
tekben osokkenti a kloridkepzddes sebesseget, A keszulek szarftasat es a termek
nedvessegtdl valo vedelmet igen gondosan kell vegezni, mert a hidrolfzis folyaman
\t'e1>ibCl.b\\;~~~~~~~ ....,m\~iID~~~'1.\,~~~l.b....,~\'\"''1.\'\~'<\\bTh.~%.~\....,~ '<\'1. ~\~\\'\)'Q,'"\).
hasznalt osapzsirokkal is reagal, a csiszolatokat kensavval kenjtlk. Celszerfibb
azonban a csiszolatokat forrasztassal helyettesiteni. A folyamatot magasabb hd­
mersekleten aze,rt nem ajanlatos vegrehajtani, mcrt a csobdl a klor hatasara szilf­
oium reduka16dhat ki, es fgy a termek SiClcdal szennyez6dhet. '
A reaktorcso vegehez iiveggyapottal toltott,lefeIe haj16 csovet csatlakoztatunk,
amely AICla- esFeCla-csapdakent mfikodik. A szeddhcz - amelyet szarazjeg es
denaturalt szesz keverekevel hfittink - P20S-0S torony, ut6bbihoz pedig a kurtobe
vezetO csli csatlakozik.
A gondosan szarftott C]2-gazt Iassan aramoltatjuk, hogy a szedobe lehetOleg
keves klor keruljon. A nyerstermekben levd folOs k16rt leforrasztott bombacsdben
higannyal razogaeva lehet megkotni. (Ved6jalmOgott! Robbanasve8zely I) Aleforrasz­
,', tott ampullakat csak szarazjeges hfites utan,a megfeleld ovatoasagi rendszabalyok
betartasa mellett szabad kinyitni (Iasd 47.1.). A BCl a deszt.illalasasoran az ado­
lombikot infralampaval melegftjiik.A BCla viztiszta, Ievegon fiistolgo folyadek.
Op. -107 CO, fp. + 12,5 CO, 820= 1,43.

a Lenker, V.: J. Am. Chern. Soc. 42, 2498 (1920).

Bell, H 0., Gibson, O. S.: J. Chern. Soc. (London) 127; 1877 (192.5).
 ., "

vfzMENTES ~ROMIDOK EL6ALLfTAsA ELEMI SZINTEzISSEL 211

f
.. 1
56.1.13. Alumini~m-bromid (AlBr a)

Aluminium es brom reakoioja utjan alHthaM e15. A lombik aljat iiveggyapot­

l tal boritjuk ugy, hogy a esepegtetO toleser vege a gyapot ilJa erjen, a gyapotra
CCl4-dal zsirmentesitetb aluminium dr6tot tesziink celszerfien spiralis alakra hajli­
tott 20-30 cm-es darabokban (56.1.13.1. .abra), Az elozetesen co. ~S04-r61
desztillalt bramot csapos toleserbOl adagoljuk. A toleser
csiszolatat elfoly6sitott PzOs-dal kenjiik. Ha a folyekony
brom erintkezesbe jut az aluminium. drottal, fenytune­
meny es eros hOfejlOdes kfsereteben reagal, Ezert vezetjiik
a gyapot ala, igy a fern esak abram gozeivel reagalhat. A
esatlakozasokhoz gumidugot is hasznalhatunk, ha a dugot
gondosan aluminium foliaba osavarjuk ; de celszerfibb a
esiszolatos osatlakozas. A szedd oldalcsovehez CaClz-os
csovet kobunk,
A reakei6t ugy indftjuk meg, hogy a reakoioteret nyilt
Ianggal 100 CO kortili hdmersekletre melegitjiik, majd a
lang eltavolfteea utan ovatosan esepegtetve bromot adunk

r hozza. A reakoio megindulasat. kddkepzddes jelzi, Ha ez

nem kovetkeznek be (a reakeio sokszor nehezen indul),
igyeksziink teHtett bromgdzteret elOallitani 1 majd olyan
helyen hfitjiik nedves szuropapirral a lombik falat, ahol
valamelyik aluminium spiral hozzaer. A kondenzalo brain
meginditja a roakciot, A termek a lombik aljan gyUlik ossze.
A brom a ke lzodott AlBrs-ban oldodik, ez a reakoio Ielas­
sulasat eredmenyezi, Az Al-felesleg ellenere a teljes brom­
mennyiseg
J •
esak vieszafolyatas mellott vegzett fOzessel vi- 56.1.13.1. cibra. AlBr a
elMllitasa
hetO reakoioba. A kesz AlBra-ot Nz-atmoszferaban lefor­
raszthato szeddampullaba desztillaljuk at. (op. 97,5 CO, fp. 255 CO), mert maga­
sabb hdmersekleten Oz jelenleteben Brz ell ~O's k8pzode~e kozben bomlik, .
Szintelen, osillogo, kristalyos anyag, vizzel robbanasszerfien reagaJ, levegdn
ftistolog, konnyen oldhato CSz-ban,
aeetonban, benzolban, toluolban.
56.1.14. On(IV j-bromld (SnBr.)
A reakcio folyekony halmazal­
lapotu brom es on kozdtt szobahO­
mersekleten is hevesen meg.y vegbe.
Ezert a bromot fokozatosan, fi­
nomra kihiizott vegu esepegtetO tol­
cserbdl adagoljuk ugy, hogy a fejld­
do reakoiohd ellenere a bromnak
minel kise b b resze parologjoneI.
A reakcioedenyul szolga.Io frakoio­
naI6 lombikot ferden befog va, an­
nak kivezetOesovetJ visszafolyatas­
ra allitott. hUtOkent hasznaljuk
56.1.14.1. cibra. SnBr. elMilita,sa . (56.1.14.1. abra). Celszeru" olyan
14·
212 Vf'lMENTES HALOGENIDEK

frakciona161ombikot va1asztani, amelynek hosszu nyaka van es az oldalcsove mine]

melyebbrol indul. A Bra adagolaeatbefejesztlk, mie16tt meg az on teljesen kifogyott
.volna, majd az elegyet forraspontjaig hevitveellSsegitjiik a megmaradt Bra elrea­
ga.l~sat, iIletve e16parlatkent eltavolitjuk azt (op. 33 CO, fp, 201 CO, S350 =3,35).
A tis'lta SnBr4 szintelen, kristalyos anyag. Higrosskopos, hidrollzisre hajlamos,
:-.}.
" "
68.1.16. Bizmut-trfbromid (BiBr s) -1

A bizmut es a folyekony br6m ko'lonseges hOmersekleten mersekelt sebesseggel

reagal. A visszafolyataera allitott hutOvel ellatotf frakcionaI6 lombikban elhelye­
'lett bizmutporra a sztochiometeikusnal kisebb mennyisegfi, kensavr61 des'ltiIlalt
br6mot ontunk. A kevereket a bromgdzok eltfineseig f6'l'liik, majd a termeket
vakuumdeszcillacioval tisztitjuk. Eloallithatjuk ugy is, hogy nehezen olvado iiveg­
csdben N a- vagy COa-vivogaz'lal tovabbitott Br2-go'loket 700 CO-on bizmutolva­
dekkal reagaltatunk. 4
Sargas szmu, higroaskopos.hidroiizalo anyag (op. 21800, fp. 441 CO, S200 = 5,70).
;
06.1.18. Blir-tribromid (BBr s)
Kvarccsdben 200-250 CO-ra hevitett, aluminotermiaean kesziilt kristalyos
bor felett kensavrol desztillalt Bra-go'lt aramoltatunk H a-viv6gaz'lal. 5 A redukalo
atmoszferara azert van szukeeg, hogy a bor feluletet megvedjiik a magasabb hlS­
mersekleten fennallo oxidaoio veszelyetOl. Az 56.1.16.1. abran vazolt berendezea
lehetdve teszi; 'hogy a Bra-goz koncentraciojat a reakoioterben a hidrogemlram
megszakltasa .nelkul tetezes szerint valtoztassuk.

fDlkebet
PVC-dugdk I'
~~~~~/.
- 'fP

r .

(
"':'._~

56.1.16.1. libra. BBra elMIHtasa .

A szallitott, brom mennyiseget ugy szabalyozzuk, hogy a szed6be bromfolos­

fr
leg ne keruljon. A szedot so-jeg-keverekkel hUtjiik es szaritofeltettel vedjiik a
.legnedveasegtdl. A berendezes reszeit celszeru kensavval vagy elfolyositott P a0 5 ­
dal kent osiszolatokkal, ennek hianyaban pedig PVC-dugoval es csdvel osatla­
koztatni.

4 Htmigschmidt, 0., Birckenbach, L.: Z. Elektrochem. 26: 403 (1920);

Meyer, V.: Liebigs Ann. Chern. 264, 122 (1891).
~ Meyer, F., Zappner, R.: Ber, dtseh. ehem, Ges. 54, ~51 (1921).

1
[
 -­

v:fzM:ENTESBROMIDOK EWALLfTASA ELEMI SZINTEzISSEL 213

{ A bromszennyezes eltavol1ta,sa celjab61 a nyerstermeket femhiganyjelenlete­

ben visszafolyates kozben elszfntelenedesig fOzziik. A BBra-gozoket a desztilla.las
sorena forraspontjukon vegbemend oxidaciotol kozombOsgaz-atmoszferav'al vedjuk
(op. -46 CO, fp. 90,8 CO). Szfntelen, igen konnyen hidrolizalo folyadek, (soo=
= 2,65.)

66.1.17. Foszfor-tribromid (PBrs)

A vorosfoszfor a br6mmal hevesen reagal. A reakciosebeseeg csokkentese
celjab61 a szintezist indifferens old6szerben hajtjuk vegre," Az oldoszer lehet­
szen-tetraklorid, tiofen­
mentes benzol, vagy fOBZ­
for-tribromid, esetleg fosz­
for-triklorid.
A reakci6t olyan Clai­ hUtrJviz
--...;­
sen-Iombikban vegezztik,
amely a huM atfordftasa­
val visseafolyatdsra, ilIetve
desztillalesra hasznalhato
(56.1.17.1. abra). A'csiszo­
latokat elfoly6sftott PzOs­
dal vagy cc. H 2S0 4 -val
kenjiik.
50 g (PzOs felett szarf­
tott) vorosfoszfort kb. 200
ml CCl4-ban szuszpenda­
lunk. Felforralas utan a
esepegtetO toleserbOl ada­
goljuk hozza. a br6mot
olyan iitemben, hogy a re­
akei6hO az elegyet forras­ 56.1.17.1. libra. PBra el6Qllitasa
ban tartsa. Br6mfelesleg
eseten PBrs kepzodik, ezert a sztoohiometriai mennyisegnel kevesebb br6mot kell
hasznalni, Az osszes brom hozzaadagolasa utan az elegyet 15 pereig visszafolya­
tas kOzben forraljuk, majd ledesztdllaljuk eldszdr a CCl4 -ot , azuMn vlzhUtes nelktil
a PBra-ot (op. - 41,5 CO, fp. 172,9 CO). Szfntelen, leveg5n fiistOlgo, hidrolizalo folya­
dek. (s18"=2,85.)

06.1.18. Szilfcium-tetrabromid es kr6m(ID)-bromid (Sffir4 es CrBrs)

Kvarccsdben elhelyezett elemi szilioiumot (ill. kr6mot) a vorosizzas hdmer­

sekleten Brz-gozokkel reagaltatva SiBr4 (ill. CrBra) kepzddik. A laboratoriumi me­
retben aluminotermiasan is eloallithat6 szilfeiumot poroelan csonakban helyezziik
el a eso belsejeben. A Brz-gozoket valtoztathat6 hdmersekletf vfzftirddbe helyezett,
vfzmentes brommal toltott mosopalaok segftsegevel alHtjuk eM ugy, hogy az ugyan­

8 Fernelius, W. 0.: Inorganic Syntheses, Vol. Tl; McGraw-Hill Book C., New York-­
London, 1946, 147. o l d . · . .

~ -
214 VfzM:ENTES RALOGENIDEK

csak szantott indifferens vivagazt (nitrogent vagy argont) atbuborekoltatjuk

a mosopalackon. A reakoio megindulasahoz szukaegee hdmerseklet (kb. 650 CO)
elerese elatt elaszor a szaraz as oxigenmentes gazzal kiszarftjuk a berendezest, as
kiszoritjuk beldle a levegdt. Csak azutan hevftjuk vorosizzasra a esonakban leva
sziliciumot (ill. kr6mot). A kepzodo illekony SiBr4-ot csiszolattal csatlakoz6, so­
jeg-keverekkel hiitott szedobe vezetjiik, melynek a fiilkebe vezetd nyilasat fosz­
for-pentoxidos toronnyal vedjuk a legnedveseegtdl. A gazaram bromtartalmat ugy
szabalyoszuk, hogy lehet6leg teljesen elreagaljon, s a szeddbe minel kevesebb brom
kertiljon. A nyerstermeket desztdllacioval tisztitjuk meg a bromszennyezddes zo­
metal, annak utolso nyomait pedig rezporral tavolitjuk e1.
A tiszta SiBr4 atlatszo, szintelen folyadek, Op. 5 CO, fp. 15:3 COl' s250 = 2,81.
A CrBrs sotet vorosbarna, zoldesen attetszo kristalyokat alkot, vizben oldha­
tatlan (S250 = 4-,25).

56.1.19. Cirk(jDiu~-, tltan-, sZilicium-tetrajodid es aluminium-jodid (ZrI4, TiI4 , SiI4 l Alia)

~
Nohaa halogenek koziil a j6d a legkevesbe reakciokepes, megis sok elemmel
kozvetlenul egyesul. A reakoiot celszertien vakuumban vegezzuk, Az alkalmazott
kesziiIek lenyege magas olvaddepontu iivegb6l keszull. kettds teke, amelynek ossze­
kOtOcsovet a leforrasztas megkonnyitesere elOre el­
szukitettiik. Mindegyik tekenek kulon toltOnyilasa,
azonkiviil egyiknek meg a szivatbyuhoz csatlakozo
csiszolata, a masiknak a jod Iehtitesere szolgalo nynl­
vanya is van (56.1.19.1. abra), Az egyik tekebe a fern­
port, a masi~ba a P205 folott megszarftotf j6dot tesz­
szuk, majd a toltOnyilasokat leforrasztjuk. A higany­

.~
diffuzios szivattyut ajanlatos folyekony nitrogennel
J2 hiitott aktivszenes csapdaval vedeni a jodgozoktOI.
Ezutan a berendezest evakualjuk, a femport kigazo­
56.1.19:1. abra. ZrIj e16iUHtasa sitjuk as vakuumban leforrasztjuk. Kigazositas koz­
ben esak a Zr-tartalmu teket fiitjiik, a 12-ot ugyan­
akkor folyekony levegovel hfitjilk. A jol Ieszivott kettos teket 400-500, CO-os ke­
mencebe tessziik. A cirkonium tiiztiinemeny kozben egyesi.il a joddal. A komponen­
sek koziila femet mindig kis feleslegben alkalmazzuk. A .reakoio vegeztevel a ter­
f
1
mekeb tisztitas celjab61 visszaszubllmaljuk a kiiirulf j6dos tekebe, es a gombot a
kat teket osszekotO sziikiiletnel is leforrasztjuk. Az anyag igen higroszkopos, hid­
roHzisre hajlamos.
A tobbi felsorolt fem-jodidot teljesen hasonlo modon allitjuk eld,
ZrI4 op. 499 CO (6,3 atm), szubl, p. 331 CO s = 2,80
TiI4 op. 150 CO, fp. 365 CO S25 = 4,40
0

SiI4 op. 120,5 CO, fp. 287,5 CO s = 4,02

Ails op. 191 CO, fp, 382 CO, S17 = 3,95
0

56.1.20. On (V)-jodid, aluminlum-jodld 6s foszfor-trijodid (SnI 4 , AlIa' PIa)

Szintezisiik indifferens oldoszerrel (pl. CS2 ) keszult. jodoldattal is elvegezhetd,
A reakciosebesaeget a komponensek koncentracicjan kivUl a hOmerseklet szabja
meg. Mivel a homeraekleb a CS2 alacsony forraspontja miatt alig varialhato, es a szi­
 VfzMENTES HALOGENIDEK ELOALLfTAsA OXIDOK HALOGENEZESEVEL 215

lard anyagkent is jelenlevd reakei6komponens koncentraoioja is adott, egyediil a j6d

koncentraoiojanak valtoztateaara van lehetoseg.
Az SnI4 elOalHtasara pl. 1 sulyresz 6nra ontsitnk 6 sulyresz old6szert, es ebben
old junk fel 4 sulyresz j6dot. A reakei6t esiszolatos, visezafolyatesra allitott hutOvel
ellatott gomblombikban vegezzuk. A hutO hosszu legyen, es intenzfv hutesrol gon­
doskodjunk, hogy az igen g:fllIekony es mergezd oldoszer gaze a laboraMrium leve­
gojebe ne jusson. Nagyobb mennyrseg eseten a reakcio meggyorsulhat, ugyhogy a
lombik htitesere is felkell keszulni.
A reakei6 vegeztevel a sarga SZlnU oldatot a femmaradekrol ledntjiik, es az
anyag vfzmentesseget biztosftva, beparoljuk, Az SnI4 voros szinu kristaiytomeg
alakjaban marad vissza. .
Az AlIa elOallitasakor a trilmelegedes veszelye nem all fenn, a reakei6elegyet­
a megfelelO tUzbiztoJlsagi rendszabalyokat betartva - inkabb melegiteni kell.
A PIa keszftese? az e15bbiektOl annyiban kirlonbozik, hogy mivel az oldoszer a
foszfort is oldja, a [odoldatot nem egyszerre adjuk hozza, A lombik feltetjere tehat
nemesak visszafolyatesra allitott hutOt, hanem osepegtetd tolosert is helyeziink.
SnI4 op. 143,5 CO, fp. 340 CO; PIa op. 61 CO.

66.1.21. Aluminiu_m:jodid, difoszfor-tetrajodid es bizmut-jodid (AIls, P2I4, es Bil s)

\ EloallithaMk a megfelelOen apritott szilard komponensek melegftese es ossze­

olvaeztasa tit jan. Igy pl. AlIa 220 CO-on bombacsdben is szintetizalhato. 2 g Al-for­
gacsot es 20 g 12-ot kb. 20 mm atmeroju, 50 em hosszu bombacsobe forrasztunk, es
a csovet harom 6ra hosszat 220 CO-os olajfurdoben vagyalumfnium blokkban tart­
[uk. A kepzodott. sotetszurke nyerstermeket meg desztdllacioval tisztitani kell.
A P 214 es BiIs szintezlsehez nyomasra nines sztikseg. A sztoohiometeikus aranyti
elegyet megfelelO tUza1l6 edenyzetben egyszeruen osszeolvasztjuk. A BiIa-ot szubli­
malaeaal t i s z t f t j u k . ' ­
P 214 op. 124,5 Co; nu, op. 408 Co.

56.2. Vizmentes halogenidek eloallitasa oxidok halogenezesevel

A halogenidek e1emi szintezisehez ssiikseges egyes elemek elOaIlftasa bizonyos
esetekben eleg korulmenyes, Gyakran 'az oxid konnyebben hozzaferhetd anyag,
ezert gyakorlati szempontbol igen jelentds a fem-oxidok klorozasanak megoldasa.
Sok fem-oxiddal a kl6r magasabb hdmersekleten is csak olyan kismertekben reagal,
hogy erre preparativ m6dszert alapitani riem lehet. Szen jelenleteben azonban eleg
magas homersekleten megindul a halogenkepzddes, noha altalaban ezek a fem-oxi­
dok szennel onmagukban nem redukalhatok. A szilard elegyreszeket megfelelO fi­
nom eloszlasban kell egymassal elkeverni. .

66.2.1. TiUm-tetraklorid, szllielum-tetraklorld es bOr-triklorid (TiCI4 , SiCl. es BCls)

A titan-tetraklorid keszfteeere kiindulasi anyagul teehnikai Ti0 2-ot hasznalha­
tunk. Ennek 100 g-jat 25 g korommal es keyes kemenyitdoairizzel vagy teHtett eu­
koroldattal suru masaza.va gyurjuk, Ebbdl kb. 1/2 em atmeroju goly6kat formalunk,

7 Germann, F. E. E., Traxler, R. N.: J. Am. Chern. Soc. 49, 307 (1927).
216 ViZMENTES HALOGENIDEK

vagy ilyen retegvastagsagban iiveglapra kikenve, kessel 1/2 em elhosszusagu koo­

kakka aprftjuk. Szarft6szekrenybeil150-200 CO-on teljes vfzmentessegig szarftjuk,
vegul tegelyben, keyes korommal befedve fujtatolanggal enyhen ki is izzftjuk. Az
fgy elokeszfte.tt anyagot megfelelo meretfi tuzall6 (poroelan, kvaro- vagy Supre­
max) osdben helyezziik el, es szaraz CO2-dal a nedvesseg utols6 nyomait is eltavolit­
juk a kihevftett anyagb61 es keszillekMl. A berendezeshez (lasd az 56.1.8.1. abrat)
a gaz szaritasara szolgalo kensavas mos6palaekon es ugyanesak kensavas tulnyo­
masszelepen kfvul az izzft6eso masik vegen esatlakoz6 leszallo huM es szedd tar­
tozik. A hutO eleje szeles, kb. 4-5 em atmeroju, 30 em hosszu eso, amelyet a Ti0 2
vasszennyezddesebdl kepzod6 FeCla megkotesere kvarckavicosal toltunk meg.
Ennek folytatasa a minel hatasosabb kondenzalo hutO, amely a jeggel hut6tt szedobe
torkollik. A szedd masik nyflasa a gazf610sleg elvezetesere szolgal, es a legnedvesseg
behatolasanak megakadalyozasara P20S-0Storonnyal all kapesolatban.
Ha a berendezes es az anyagok vfzmentesek, elenk kloraramot. vezetunk at a
keszttlekben, es az izzit6eso toltetet lassan vorosizzasig melegftjiik. A vasszennye­
zestOl megszabaditott TiCI, atlatsz6, szfntelen, nagy fenytOresu, levegdn fiistolgo, .
konnyen hidrolisalo folyadek, 'I'ovabbi tisztftasa desztillacioval tortenik.
A 8ziUcium-tetraklorid ugyanilyen keszulekben allithat6 eld, de alaosonyabb
forraspontja miatt fokozottan kell gondoskodni a kondenzalasrol es a szed6 hutese­
rol. Ha van ra lehetoseg, a hutOvizet is s6-jeg-keverekbe agyazot1 vorosrez es6ki­
gy6n atvezetve hUtjiik.
Legalaesonyabb az eddig targyalt vegyilletek kozul a BCla forraspontja. Ennek
szedojet es kondenzalo esospiraljat alkoholos szensavhoval ken hfiteni.
so, op. -107 CO, fp. 12,5 CO, 8 00 = 1,43,
SiCl4 op. - 70 CO, fp. 57,0 CO, S150 = 1,48,

TiCI.. op. - 25 CO, fp. 136,4 CO, S20. = 1,73.

66.2.2. Clrkonlum- es torium-tetrabromld (ZrBr4 , ThBr4 )

ElOaJIftasuk s a klorozashoz teljesen hasonl6 modon, ugyanolyan elvek alapjan

6sszeallftott kesztllekben vegezhetc. A folyekony br6mot vfzftirddvel melegfthet6
mos6palaekon atbuborekoltatott szaraz CO2-viv6gazzal juttatjuk el a v6rosizzasra .,
hevftett reakei6partner hez,

56.3. Vizmentes halogenldek eWillitasa halogenatvivo segitsegevel

A killonbOz6 vfzmentes halogenidek elOallftasara felhasznalt halogenatvivdket,
ketfele ely szerint alkalmazhatjuk: sztatikus es dinamikus eljaraeban, Az elsd tfpus­
hoz tartoz6 modszemel pl.leforrasztott bombaosovet haszndlunk, a masikban a k16­
roz6szer gozet a csdkemenceben izzftott szilard komponens felett vezetjiik at.
A 8ztatiku8 eljaras elonye, hogy kevesebb az anyagvessteeeg, es folyekony hal­
mazallapotu kl6roz6szer hasznalata eseten a termek szepen kikristalyosodhat. A
komponensek mdlsulyviszonyanak megfelelO valtoztatasaval killonbOz6 osazetetelfi
termekek el6allitasara nyilik lehetdseg. A bombaosoves modszer hatranya, hogy

8 FernelituJ, W. G.: Inorganic Syntheses, Vol. II. New York-London 1946, 114. old.

., 1
~
 "

VizMENTES KLORIDOK ELo.A.LLfTAsA HALOGENATVIV() SEGfTSEGEVEL 217

esakviszonylag kis mennyisegekre alkalmazhato, nagyobb mennyisegek feldolgo­

zasara pedig draga autoklav sznkeeges. A kozben fellepd nagy nyomas veszelye is
hatranya a zart rendszerben vegzett reakei6knak.
A dinamikU8 eljard.rJ elOnye a folyamatosabb munkamenet, a szennyezesek
azonnali eltavolitaaanak lehetdsege. A dinamikus eljarasban felhasznalhato be­
rendezes reszben az elOzo pontban leirt, reszben a bromidok elemi azintezisere
javasolt 6sszealHtashoz hasonl6.

66.3.1. Titan-tetraklorid (TiCl.)

A Ti02-ot porcelan es6nakban kb. 500 CO-ra hevithetO uveg- vagy kvare­
csoben helyezziik el, melyet elektromos- v;agy gazfUtesu kemencevel melegitlink.
A halogenatvivd CC1 4 gozeit indifferens,' szaraz gaz (C0 2) szallitja, A k16roz6szer
konoentraciojat a szen-tetrakloridos mos6palaek vizftirdojenek homersekletevel
szabalyossuk. A reakei6 meginditasa elOtt a rendszert gondosan kiszarftjuk, es a
termeket P20S-0S toronnyal szinten gondosan 6vjuk a legnedvessegtdl. A
Ti02 + 2 CCl4 = TiC14 + 2 COC1 2 '
reakei6ban kepzddd COC12-ot j61 hUz6 fiiIke kemenyebe vezetjuk..

\, 06.3.2. Lantan(Ill)-klorld (LaCls)

Fem-oxidok kl6rozasara eldnyosen felhasznalhat6 az NH4Cl is. Ebben az eset­

ben valoazfnfileg a termikus disszoeiacioban keletkezo NHa redukalja az oxidot,
10 g lantan-oxidot vagy egyeb ritkafoldfem-oxidot 20.g NH4Cl-dal mozsarban
./ fino man elporitunk es osszekevertink, majd poroelan taIba teve, Bunsen-egon
6vatosan, allando keveres kozben izzitjuk. A reakei6 veget az jelzi, hogya kivett
pr6ba vizben maradektalanul oldhato, A maradek NH4Cl-t 61 vakuumszublima­
ei6val tisztitjuk meg az anyagot. A vakuumberendezea munkatere kb. 30 em
hosszu, vizszintes tivegcsd. Ennek vegeben elhelyezett anyagot elektromos osd­
.j kemenceben lassan 300 CO-ra hevftjuk, es nehany 6ran at ezen a hcmersekleten tart­
juk. Ezalatt az NH4 Cl a eso hidegebb reszeben gyulik ossze. Vakuumban hUtjlik
ki, es a vakuumob vizmentes korulmenyek koz6tt szimtetjtlk meg. A kapott LaCla
igen higroszkopos, feher por, NH: -iont e~ La20a-ot nem tartalmaz, vizben mara­
dektalanul old6dik (op. 872 CO, ~so= 3,84). .
Az eljaras egyeb ritkafoldfem-kloridok elMlHtasara szinten alkalmas,

66.3.8. Bor-triklorld (BCls )

A BCl a elemi szintesisenel jobb kitermelest ad az a m6dszer,amelynek alapja
a BFa' illetve KBF4-nak AlCla-dal vegbemend cserebomlaea."
a) Az egyik, valtozat szerint a KBF4-ot AlCla-dal elkeverve speoialis frak­
oionalo lombikban, olajftirddn 6vatosan 150-170 CO-ra kell felmelegiteni. A kep­
zodo KF es AlFa a lombikban marad, az illekony BCla pediga szensavhoval vagy
folyekony levegdvel hUtott szeddben gyiilik OBSze. A kitermeles kb. 40- 50 %.

9 Gamble, E. L.: Inorganic Syntheses Vol. III. New York-London,' 1950, 27. old.
 218 Vfz:M:ENTES HALOGENIDE:K

b) Meg kedvezdbb termelest erhetiink el a fenti eljaras masik valtozataval,

melynek egyenlete:
BFa + AlOIa = BOla + AIF a.

A mfiveletet az 56.3.3.1.' abran kozolt raj». szerinti normalcsiszolatos beren­

dezesben hajtjuk vegre.
A keszulek 1 literes lombikjaba kb. 0,2 kg AIOla-ot tOltiink, es homokfurdon
180-200 CO-ra hevitjiik. A BFa bevezetesere szolga16 osd a lombiknak kb. it ki:ize­
peig nytiljon be, es az AIOla-ti:iltet folott mintegy ket ujjnyira vegzddjek, A szed6t
csiszolatbal kapesoljuk a lombikhoz. A mergezd hatasn BFa-felesleget a legned­

szarazjeg
atkonot
fureszporos
edeny
I
:::;.: ......:

56.3.3.1. cibra. BOla elMliitasa

. t.
vesseg tavoltartasara PVO-esovel esatlakoz6 P 20S-os tornyon at kivezetjiik a
kiirtObe. A szeddt intenziven kell htiteni. Legalkalmasabb erre az alkoholos szen­
L
savh6. A folyekony levegd felesleges, sot karos, mert hatasara kondenzal a BOla-ban
amugy is j61 old6d6 BFa' melynek jelenlete megneheziti a termek kezeleset. I
A BOla eloaJlitasara felhasznalt BFa-ot KBF4-b61 allitjuk elO:10
6 KBF4 + B 20a + 6 H 2S04 = 8 BFa + 6 KHS0 4 + '3 H 20.
A folyamat iivegbOl keazult gazfejleszto lombikban lejatazathato. Az abra
szerinti bevezetdcsdhdz kensavas moso kozbeiktatesaval, T-eso segftsegevel ket
gazfejlesztot kapcsolunk. A kb. ~ literes gazfejlesztOt esetenkent 80 g KBF4 es 16 g
B 20a finoman elporitott keverekevel, majd 240 ml cc. H 2S04-val toltjuk meg. A BFa­
fejlOdes hidegen nem megy vegbe, ezert a ket gazfejlesztOt homokfiirddn melegit­

10 Booth, M. I., 'Wil8on, K. I.: J. Am. Chern. Soc. 57, 2273. (1935).
 ..

," I

VIZMENTES KLORIDOR EWALLITASA HALOGlflNATVIV{) SEGITSEGEVEL 219

jiik. A csatlakozasokhoz PVC-esovet hasznaljunk, A szukseges KBF4-hoz a 69.1.2

szerinti m6dszerrel juthatunk.
Ezzel az eljarassal nyert BC13 nyersen sargas szfnji, ea tobbszoros tisztltas­
nak vetendo ala. Deaztillalasahoz kizarolag iivegbOl kesztilt esiszolatos berendezest
hasznalunk. Az eloparlat, tobbnyire eleg jelent6s mennyisegfi, es zomet az oldott
BF3 teszi ki. A desztdllaldst infralampaval gyorsithatjuk. A deazt.illatumban vissza­
maradt szennyezeseket finom eloszlasu higannyal va16 razogatassal, majd ujra­
desztdllalassal .lehet eltavolftani; Ezt a tisztitast viszont az anyag forraspontja
feletti hdmersekleten, 25 CO-on kell vegezni oly modon, hogy a szeddbe keyes
higanyt toltunk, majda szeddt leforrasztjuk, es az anyag felmelegedese litan kb.
fel oraig razatjuk. Ez a folyamat a tisztitas legveszelyeeebb lepese, amelyet esak
kelld biztonsagi lntezkedesek mellett (fiilke, veddszemiiveg, drothalo.tbombacsd)
I
szabad elvegezni,
A leirt higanyos tisztitast es az azt kovetO desztillalast mindaddig ismetel­

I jiik, amig a desztillatum teljesen szfntelen nem lesz (op, -107 CO, fp, 12,5 CO,
Soo= 1,43).

56.3.4. Cirk6nium-tetraklorid, rlinium-, ni6hium- lis tantal-pentaklerid (ZrCl H ReCI6 ,

I
NbCl6 , TaClG)

Viz mentes fem-halogenidek mikro- es felmikromeretekben torteno e15allita­

sara alkalmas eljaras alapja a megfelelO oxidokszen-tetrakloriddal va16 kl6rozasa. 1l
M20 n + n CCl4 -+ 2 MCln + n COC12 •
Schilling-iivegbOl kesziilt, vastag falu, 0,5-2 pm
belsd atmeroju es 5-10 em hosszu bombacsdbe 0,1­ voltltlm
0,5 g fem-oxidot toltiink, majd kb. otszoros feleslegben
szen-tetrakloridot adunk hozza: (A bornbaosd mereteit
eelszerfien ugy valaeztjuk meg, hogy a betoltctt anyag
az osszterfogat 1 J5-et toltee ki.) J eges hfites mellett a
bombacsovet leforrasztjuk es autoklavba helyezziik.
Az autoklavba 10-20 ml CC14-ot is tOltiink es lezarjuk.
Ez utan az autoklavot 400 CO-ra fUtjiik fel, aminek ha­
tasara a nyomas kb. 100 atmoszferara novekszik. Bar e
mfivelet soran robbanasi veszely nem all fenn, a nagy­
nyomasu autoklav alkalmazasakor elOm rendszaba­
lyokat (kulon helyiseg, mas helyiseghOIvezerelhetd fUtes)
be kell tartani (lasd 47.2.). A reakei6 3-4 6ra alatt lezaj- CC/~
lik; az autoklav lehfilese lltan a szelepet a ventillaoio
bekapcsolasa mellett megnyitjuk, majd az autoklav
fedelet levessziik. A bombacsovet jeges hfites utan a
megfelelo ovatossagi rendszabalyok betartasa mellett
(lasd 47.1.), fulkeajto vedelme mogott (veddszemiivegl) 56.3.4.1. cibra. Mikro­
nyitjuk meg, es gyorsan egy e16keszitett, esappal ella- -vakuumbeparlo
tott csiszolatcs edenybe helyezziik (56.3.4.1. abra).
Ut6bbit vakuumgumicsovel-szarazjeges osapdan es biztosit6 pufferedenyen keresz­
tii! vfslegszivattyuhoz esatlakoztatjuk. A szen-tetrakloridot enyhe forralas kozben
11 Kleinberg, J.: Inorganic Syntheses Vol. VII. New York-London, 1963, 163. old.
220 vizMENTES HALOGENIDEK

(esetleg Infralampas melegitessel) a.fele mennyisegre beparoljuk, amivel a COC]2 is

eltavolithato. A beparlas befejezesekor a csapot zarjuk es az edenyt szarttooszlopon
atleveg5ztetjiik, majd P20s-tartalmu exszikkatorba helyezziik. A kivalt kristalyok
mosasat (absz. CC1 4-dal) es a szurest szivogombtechnikaval vegeszuk (521.1.),
ennek soran azonban tekintettel kelllenniink a termek rendkiviil higroszkopos vol­
tara.
ZrCl 4 szintelen krisM.lyok, op. 437CO(nyomasalatt), szubl. p. 331 CO, 8=2,80;
ReCI s zold kristalyok, op. alatt dissproporcionalva bomlik, vakuumban 200 CO­
on szu blimalhato ;
NbCls oitromsarga, tUs kriatalyok, op. 1940', fp. 240,5 CO, s = 2,75;
TaCl s szintelen kristalyok, op. 221, fp. 241,6 CO, s = 3,68.

56.3.5. Blir-tribromid (BBr 3 )

Keszitesere az 56.3.3.1. abra szerinti berendezest hasznalhatjuk. A Iejatszodo
folyamat :
BFa + AlBra = RBra + AIF:\.
A feladat annyival egyszerfibb, hogy a RBrs forraspontja j6val magasabb a
klorldenal, ezert szensavho helyett so·-jeg-kever\~kis megfele10 hutOanyaR. A brom­
folosleg eltavolttase oeljabol a nyerstermeket - visszafolyos hutOt alkalmazva
- femhiganyon fozziik. Desztilldlni csak szaraz CO2-atmoszfeniban lehet, mert
a nedvesseg es az oxigennyomok is bromkepzddes kozben vegbemeno bomlsst
okoznak, Tiszta allapotban szfntelen-folyadek, (Op. -46 CO, fp. 90,8 CO, Soo = 2,65.)

56,3.6. Vollram(VI)-bromid (WBre)

Bombaesdben 200 CO-on kenyelmesen el5allithato WO a-b61 es CBr4 -b61.
A folyamatban ketfele mcchanizmussal szarnolhatunk:
2 WO a + 6 CBr 4 = 2 WBr B + 6 CORr2 ,
2 WO s + 3 CBr 4 = 2 WBr6 + 3 CO2 ,
Ha a teljesen szaraz wOs-ot es a CBr 4-ot 1: 3 molaranyban forrasztjuk be,
az egyenlet szerint COBr2-t kellene kapnunk. A valosagban azonbari mindig kep­
zodik CO2 is, ami a bombaosdben jelentOs nyomasnovekedeat okoz, Ezert oelszerf
a gaznemfi termekeket a eso felnyitasa elatt folyekony levegdvel hfitve kondenzalni.
A termek sotet szfnu, kristalyos tomeg, erdsen higroszkopos. Az adszorbealt brom­
tol as brom-foszgentdl vakuumban tisztitjuk meg. A CBr 4 felesleget CC14-daJ is
ki moshatj uk. Szublimaoioval nem tisztithatO, mert eleg bomlekony (s = 6.9).

56.3.7. Szen-tetrallromid (CBr 4)

'Az AlBra a CCl4-dal 100 CO-on bombacsdben cserebomlaara kepes, Igen fontos,
hogy az AlBr3 teljesen vfzmentes legyen, kulonben igen heves reakei6k kovetkez­
hetnek be. Az aluminium-bromidot ezert - az ekvivalens mennyisegfi CCl4 hozza­
adasa e15tt - a bombaesOben megolvasztva is vfztelenitjtlk. A reakcio 100 CO-on
nehany ora alatt vegbemegy. Utana az elegyet sok vfzbe dobjuk. A kepzl5dott
 V1zM:ENTES HAI,OGENIDEK EI1:SALLfTAsA HALOGEN-HIDROGENNEL 221

AlOIa felold6dik, a OBr 4 leulepszik az edeny aljara, Sziir6re gyiijtjiik, vizzel tobb- ­
szor kimossuk es P20S folOtt szaritjuk. Vakuumszublimal8.ssal vagy alkoholb61
va16 atkristalY08itassal tisztithat6. Feher, vizben rosszul oldodo kristalyos anyag.
200 CO-on 002-ra es HBr-ra hidrolizal, (Op. 93,7 CO, fp. 189,5 CO, S = 3,4.')

66.3.8. Sz~n-tetrRjodid (Cf4 )

E16allithatO AICla-katalizatorral a kovetkezd egyenlet szerint :

00I4 + 4 02Hs1 = CI 4 + 402Hs0l.
A reakci6 szobahdmersekleten is gyorsan megindul. 15 g 0014-ot 60 g etil­
-jodiddal 500 ml-es gomblombikban elegyitiink. Mindket komponens es azedeny
is szara7. legyen. Katalizatorkenb hozzaadunk meg 1 g AlOla-ot, majd az edenyt
OaOl2'os vagy P::os-os szarftofeltettel elzarjuk. Az oldat osakhamar felmelegszik

I
es megvorosodik annak [eleiil, hogy a reakcio megindult. A kepzodo etil-klorid
(fp. 13,1 CO) ~ szarltofelteten at elparolog, Kb. 1/2 ora mulva kivalik az oldatbol a
voros kristalyoa OI4. Dekantaljuk, majd a katalizatort kb. 50 ml jeges vizzel elhidro­
lizaljuk, es a termeket iivegs7.iirore gyiijtjiik. A feluleten kivalt 12-ot alkohollal
lemossuk, vegul vakuumexszikkatorban P 20 S vagy szilikagel folott szaritjuk (op.
171 CO). .
A 014 elenkvoros szinii kriatalyos anyag, vizben es alkoholban oIdhatatlan,
de hosszabb id6 alatt hatasukra elbomlik. Hd- es fenyerzekeny. (s = 4.3.)

56.4. Vfzmentes halogenidek eloallitasa halogen-hidrogennel

66.4.1. Alumfnlum-klorid (AlCls )

Fern-aluminium sosavgdzzal 200 CO hdmersekleten aluminium-klorid es hid­

regen kepzddese kozben reagal,
A berendezes Ienyeges resze szabalyozhato osdkemenoevel fiithetO, tiiza1l6
uvegcsd, melynek alakjat az 56.4.1.1. abra mutatja. Ebben helyezziik el Iazan a
tiszta, zsirtalanitott feliiletii aluminium forgscsot. A kepwdo AlOIa a cs6bOl a
hozza, esatlakozo szobahdmereekletti tekebe szub­
limal. 1nnen-Bunsen-egovel tovabb szublimalhat- . ~. .

, juk abba a szeles szaju poriivegbe, amelyben

leparaffinozva . el is tarthat6. A tekebdl a por­
.

iivegbe atvezetO cs6 vege azert- szelesedik ki, mert 56.4.1.1. libra. Reaktorcs6 Alela
r
ezt a veget a poriiveg dugojaba agyazzuk bele, elMIHtlieara
tehat nem melegithetO. Ezzel megakaddlyozzuk,
hogy a megszilardulo szublimatum eltomje a osovet. A kepzodo hidrogent egy
kivezetdcsovon at tovabb vezetjiik a ftilkebe, de utjaba P 20S-os jornyot iktatunk
a hidrolizisre hajlamos termek legnedvesseg elleni vedelme erdekeben. Hogy a
folyamat aebesseget hozzavetdleg ellendrizhessuk, paraffinolajjal toltott buborek-.
szamlalon is atvezetjiik a hidrogenaramot..
A felhasznalt HOI-ot NH40I-b61 kensavval alHtjuk e19' A gazfejleszto lom­
bikjaban elhelyezett szilard sora csepegtetjiik meghatarozott sebesseggel a savat.
Hit az elegy erosen habzana, keyes absz, alkohollal csokkentjuk a feliileti feszult­
222 vIzMENTES HALOGENIDEK

seget, A eosavgazt k6t kensavas mosoban viztelenftjuk, es az esetleg bekovetkezd

dugulas jelzesere kensavba meritld T-alaku tulnyomasszelepen 'at vezetjiik a reak­
oioterbe. A tiszta AICla feher, kristalyos, igen higroszk6pos, 177,8 CO-on szubli­
malhato anyag. Leforrasztva vagy paraffinozott dugoju poruvegben tarthatO e1.

56.4.2. B6r-trifluorid'(BFa)

Az alabbi reakci6ban kepzddik :

6 KBF4 + 6 H 2S04 + B 20a = 8 BFat- 6 KHS04 + 3 H 20.
45 g .KBF4-ot 7,5 g finoman elporftott B 20a-dal j61 6sszekeveriink, es csiszo­
latos gazfejlesztoben 100 ml cc. H 2S04-at 6ntiink hozza, A reakci6 150-240 CO
k6z6tti homersekleten megy vegbe ; ezt a hdmersekletet Bunsen-egovel melegitett
homokfurddvel biztositjuk. .
, A BFa igen stabilis vegyiilet. Az
iiveget nedvesen sem tamadja meg. Nem
hidrolizal, hanem mono- vagy dihidrat alakban megkoti a vizet. Forraspontja
igen alaesony (-101 CO), ezert kondenzalasara folyekony levegd szukseges. Vizmen­
tes BFa-ot ugy allitunk eld, hogy kondenzalas elOtt cc. kensavas mosoval vagy
szensavhoval hiit6tt kifagyasztocsapdaval megszaritjuk. Kenyelmesen eltarthatO
a BFa anizolban oldva, amelyb61 melegftessel visszanyerhetO. Fejlett szerves
kemiai iparral rendelkezo allamokban aoelpalaokokban komprimalva is kaphato,

56.4.3. Arzen-trifluorid (AsFs)

A bor-trifluoridhoz hasonlo ely alapjan MHthat6 elo arzen-trioxidbol es a

CaF2 + ~S04 reakcioban kepzddd HF-b6l,l2 Kevesbe stabilis, mint a BFa' Levegdn
hidrolizal, nedvesen lassan megtamadja az iiveget. Kondenzalasara ea eltartasara
az iivegnel alkalmasabb szerkezeti anyag az 610m vagy platina.
200 ml-es frakcionalo lombikba 25 g As20a es ugyanannyi CaF2 kevereket
tessziik, majd 50 ml cc. kensa vat ontimk ra. A melegites hatasara.fejlodo goz6ket
s6-jeg-keverekkel hiit6tt olomspiralisban kondenzaljuk, es a kondenzatumot lehe­
tOleg 6lom-vagy platina szed6be gyiijtjiik. Az AsF3 goze rendkivul mergezd, ezert
csak j6 huzatu fiilkeben kessitheto. A kondenzatum ket fazisbol all; a kisebb faj­
sulyu vizet tartalmaz. Az also fazist valasztotolcserben elvalasztjuk es kisebb lom­
bikbol meg egyszer ledesztillaljuk (op. -8,5 CO, fp. 63 CO). Az AsFa szfntelen, fiis­
t6lgo, mergezo folyadek (s = 2,67). .

57. Keverekhalogenidek
T6bb ertekfi elemek egyidejiileg kiilOnbOz.o halogenatomokkal is kapcsolod­
hatnak. Ezek kozul a halogenvegyuletek koziil aranylag stabilisak a szen, valamint
a szillcium vegyes halogenidjei. K6ziiliik a CF 2C1 2 freon neven a htitogepiparban
'nagy gyakorlati jelentdsegre tett szert.

12 Brauer; G.: Handbuch der Praparativen Anorganischen Chemie, Enke, Sbuttgart,

1954, 159. old.
-., ~

, 223
I.

57.1. Szen-diklorid-dibromid (CCl2Br2)

A vegyes szen-halogenidek legregibb eloallftasm6dja pl.. a iparoialisan halo­
genezetf metan maradek hidrogenjenek mas halogenatommal valo kicserelese
bombaes6ben, magasabb homersekleten. A keletkezett termek sohasem" egysegee,
mindig kepz6dik bizonyos mennyiseg valamennyi Iehetsegee szarmazekbol. "
Kb. 2 g CH 2Cl2-ot 8 g Br2-mal 2 em 0 -jfi, 50 em hosszu bombaosobe forrasz­
tunk, es aoel ved6kopenyben olajfurdd segit.segevel kb, 150 CO-ra felmelegitjiik.
F61eg a kovetkezd reakci6 vegbemenetelere szamithatunk:
CH 2C12 + 2 Br2 = CC12Br2 + 2 HBI,",
A kepwdo termek op.-ja 38 CO, fp.-ja pedig 150 CO.

57.2. Szilicium-diklorid-dijodld (SiC1 2I2)

E16allitasanak tobbfele lehetdsege kdztil Iegerdekesebb a szilicium es az inter­
halogenidek kozott magasabb hdmersekleten vegbemeno reakcio.! melyet az elemi
szintezis modszerevel hajtunk vegre. A ICl-ot-k6zvetleniil a felhasznalas elOtt
allithatjuk "e16 ugy, hogy kisebb, er6sen hiit6tt frakcionaI6 lombikban elhelyezett,
P20S fOlott szaritott j6dra a.J;amoltatjuk az ugyancsak gondosan szarrtctt kl6rt.
A .~epz6do ICl (op, 27,2 Co, fp. 97,4 CO)elparolgasat forr6 vfzftirddvel segithetjiik
elo.
A ICl hatasara, kepzddd termek azonban nem tiszta SiC~I2' hanem a konnyen
vegbemeno halogenesere lehetdsege miatt SiClI 3-ot es SiC1 3I-ot is tartalmaz. A kep­
z6d6tt nyerstermeket vakuumdesztillaoioval lehet
komponenseire bontani. Az egyes vegyes halogeni- C•
dek fizikai tulajdonsagai fokozatosan valtoznak a ket JOO ~

hatareset k6z6tt.
A szilicium-jodid-kloridok e16aIlitasara legalkal- 2SO /
masabb a SiC14 es HI k6z6tti halogenosere r­ V
200 /
. SiC14 + HI ~. SiC13I
+ HCl, /
ISO /
SiC14 + 2 HI = SiC12I2 + 2 HCl, ' -V
/
SiC14 + 3 HI = SiClI 3 + 3 ~q.
A megfele16 molaranyban osszekevert vizmen- 50 V
tes HI es SiC14 elegyet vorosizzasra hevitett poree­
Ian vagy kvarccsovdn vezetjiik at. A reaktorb61 a
gazelegyet kondenzalo spiralhtitovel ellatott, szaraz­ J'iC/4 J'iC!lI.JiCI, I, SiC/!I.Ji4
jeg-aeeton-hiitOkeverekkel hiit6tt szed6be vezet­ 57.2.1. tibra.SziHcium-klorid­
jiik, es kondenzaltatjuk. (A -112 CO forraspontu -jodidok forraspontja
HCl-ot a rendszerb61 elvezetjiik.) Tekintettel arra,
hogy a konverzio kis hatasfoku (kb. 10-20 %), a kepzddott szilioium-klorid­
-jodidokrol lehajtott HI es SiC14 elegyet celszerfi a reaktorba visszajuttabni.

1 Hecht, H.: Praparative Anorganische Chemie. Springer, Berlin, 1951, lID. old.
: Besson, M. A.: Comptes Rendus, 1891. 611. .
224 VizMENTES tl:ALOGENIDEK

Az 57.2.1. abra a szilfcium-klorid-jodidok forraspontjanak a SiCl.. es SiI..forras­

pontja kozotti Iinesris vaJtozasat mutatja.

57.3. Alnmininm-klorid-dijodid (AlCII2 )

CCl.. esAlla halogenoserejenek eredmenyekeppen johet letre:

CCl.. + Al.Is = AIClI2 + CCla!.

A komponensek szen-dissulfidos oldatat hosszabb ideig 0 CO-on tartjuk, majd az
oldoszert es a maradek CCl..-ot Iedesztillalva, azt tapasztaljuk, hogy a hdmerseklet
hirtelen 142 CO-ra emelkedik. Ez a ssen-triklorid-jodid (CClal) forraspontja. A desz­
tillaciot, ezutan vakuumban folytatjuk. A szen-triklorid-jodid ledesztillalasa utan
tijabb jelentekeny forraspont-emelkedea jelzi az AlClI 2 megjeleneset. A f5 frakci6
II.tdesztilla,}asa utan a lombikban e termeknel is magasabb forraspontu AlIa bizo­
nyos hanyada maradhat vissza.. - ­
 .,

58. Alacsonyabb vegyerteku halogenidek

A kulonbozd femek alacsonyabb vegyertekfi halogenidjei altalaban bazikusabb

sajatsaguak, mint a magasabb oxidaciofokuak. A kotestfpus is kevesbe apolaros
[ellegfi, mert a kozponti femiont korulvevd halogenidek kisebb szama miatt azok
arnyekoI6 hatasa is kisebb. Ennek kovetkezteben a ,,+" t6Itesu femion hatasa
bizonyos mertekben a szomszedos molekula ,,-" t6Itesu reszei fele is ervenyestll.
Eloallitasuk Iegegyszerfibb m6dja a termikus bontaa a kovetkezd egyenlet
alapjan :
2 MeX n = 2 MeXn - 1 + X 2 •

Az egyensUlya hdmeraeklet-emeles kovetkezteben jobbra tol6dik. Egyes esetek­

ben (pl. PtCI 4 eseten) a fokozatos disszooiaoio a hdmerseklet ndvelesevel egeszen
az elemi femkivalasig folytat6dik.
Alacsonyabb oxidaoiofoku halogenidek alacsonyabb hdmersekleten diszpro­
poroionalodasra hajIamosak:
2 TiCI3 = TiCI2+ TiCI4,
4 TiCI 3 = 3 TiCI 4 + Ti.
Mas lehetdseg az alacsonyabb vegyertekfi halogenidek eloallitasara a maga­
sabb oxidaoiofoku halogenidek redukci6ja.

58.1. Antimon-triklorid (SbCl3 )

Magat a halogenidet kepezd elemi allapotu femet hasznaljuk fel redukci6ra

az SbCI3 eldallitasakor :
3 SbCI s + 2 Sb = 5 SbCI3 •
Az SbCI s elOallitasara megadott m6dszer (Iasd 56.1.5.) segltaegevel termelt
triklorid-e-pentaklorid-kevereket tartaImaz6 nyerstermekhez darabos antimont
adva, frakoionalo lombikban forraljuk mindaddig, amig a fenti reakci6 vegbe nem
megy. Csak az exoterm reakci6 vegentanacsos finomabb eloszlasu antimon­
porral siettetni a teIjes ataIakuIast, mert kezdetben, mikor az SbCI s m6lt6rtje nagy,
a reakciosebesseg robbanasszerfive fokoz6dhat. A femmaradvanyoktol az SbCI 3
atmoezferikus desstillacioval elvalaszthato (op. 73 CO, fp. 223 CO).
Igen tiszta SbCI3 allithat6 elO a desztillalt SbCI 3 nedvessegnyomoktol vedett
terben vegrehajtott szublimalaaaval. A mfiveletet nagyobb frakcionalo lombik­
15 Alt. es szervetlen kemlat prakt. - 4284/I1.

1
 226 ALACSONYABB VEGYERTEKU HALOGENIDEK

ban vegezhetjuk, melynek nyakara a 48.2.3.1. abra szerinti modon illesztjiik a

termek eltartdaara szolgalo szeles szaju lombikot vagy poriiveget. A szublimalas­
kor fellepd nyomasktilonbseg a frakoionalo lombik oldalcsoven at egyenlitOdhet
ki, melyet ezert P205-dal toltott szaritMeltettellatunk el. A lombik tetejet folya­
matosan nedvesitett sziiropapirral vagy ronggyal hiitjiik, es a desztdllalf SbCla-ot
vfzfurdcn ovatosan melegitjiik. Az anyag a hiitott feliileten szepen fejlett, tU alaku
kristalyokban valik ki, melyeket az edeny kihtilese utan belerazhatunk a szeddbe,
A kesztileket szetszedjuk, sa tisztitott termeket tartalmazo iiveg dugojat. leparaffi­
nozzuk,
Az SbCl a szfntelen, kristalyos, higroszkopos es hidrolizalo anyag. (S250= 3,14.)

58.2. Rez(I)-klorid (CuCl)

Vizmentes allapotban kepzddik vizes sosavoldatban is Cu(II)sok redukoioja

utjan. A redukaloszer lehet SnCI2, S02' N 2H 4, NH20H.HCI es femrez is.
Keszfteiink % literes Erlenmeyer-Iombikban 125 ml ee. HCI segitsegevel
50 g CuS0 4·5H20-b61 es 25 g NaCI-b61 oldatot. Tegyiink bele 20 g zsfrtalanitott
feliiletii finom vorosrezport. Melegitsiik vfzfiirddn az elegyet elszfntelenedesig.
Az oldat a rez(I)-klorid aeidokomplexe, amely hfgftasra nagymertekben disszocial,
es a nehezen oldhato CuCI ennek kovetkezteben kicsapodik, Kozben vigyaznunk
kell arra, hogy oxigen es fern egyiittes hatasara a nedves CuCI ne oxidalodjek,
A feladatot ugy oldhatjuk meg, hogy a fenti szuszpenzio tisztajat tartos forralassal
oxigenmentesitetf es keyes S02-ot tartalmazo kb. 1 liter vfzbe ontjiik. Afeher
CuOl-ot ugyanesak oxigenmentes, S02-tartalmu vizzel tobbssor dekantaljuk, iiveg­
sziiron mossuk, vegiil alkohollal, majd eterrel vfzmentesftve, CO2-aramban 100 <J'.
on megszarftjuk (op. 422 <J'). Levegdn bazisos sok kepzddese miatt megzdldiil.
A tomeny NH 40H amminkomplex, ace. HCI sosavas komplex alakjaban oldja.
A szen-monoxidot mindket oldat megkoti,

58.3. Titan-triklorid (TiCla)

A titan-tetraklorid hidrogenes redukoiojaval allfthaM e1{),l A folyamat 1000

<J' koriili hOmersekleten megy vegbe, es a kepzodott TiCla diszproporcionalodasa
gyors Iehfitesael akadalyozhato meg. A feladatot un, hldeg-meleg-csdben (Saint­
-Clair-Deville) oldhatjuk meg. Ezt 60 X 1,8 em kvarccsdbdl keszfthetjiik, mely­
nek belsejebe vekonyabb porcelan esdre 10 em hosszan kantal- vagy platina
fUtOellenallast tekeriink, es az egeszet hiitOvel korulvett 6 em 0 -jfi Rasotherm­
-iivegcsdbe toljuk. A poroelan eso belsejeben elfer meg a vekony huzalbol ossze­
hegesztett termoelem. A fUtOellenallast a tUlzott keresztmetszet-novekedes elke­
rillese eeljab61 huzal helyett 2 mm szeles, 0,1 mm vastag szalagb61 keszftjtik
(58.3.1Ja abra). A teljes berendezest az 58.3.1Jb abra szemlelteti. A vazlat. szerinti
helyen esatlakoztatjuk a szaraz es oxigenmentes H 2-aramot Ti0l4-gozzel telftO
mosopalaokokat. A negyutas valtocsap segftsegevel a H 2-aramot eldszor balrol jobb­
fele iranyltjuk, es a levegdt a keszulekbdl kiszorftjuk (durranogazproba). Ezutan a

1 Klemm, W., Krose, E.: Z. anorg. allg. Chern. 253, 209 (1947).
 "

\
{
VAS(II)-KLORID 227

kvarees6vet 1000-1200 C?-ra ftitjiik fel, es a esepegtetO toloseren at a 60 C?-os

vfzfurddvel felmelegitett mos6palaekot megt6ltjiik TiCI,,-dal. A eso meleg reszein
vegbemegy a TiCl4 redukeioja, es a gazkeverekbdl a vizzel hiit6tt iivegk6penyre
kivalnak a TiCla ibolyaszfnfi kristalylemezei. A maradek TiCl 4 a. maeik hut6tt moso­
palaekban s6-jeg-keverekkel kondenzalhato, A gazaram sebesseget tigy szaba­
lyozzuk, hogy a jegelt edenyben eppen esak eszrevehetd legyen a TiCI, kondsnza­
lssa. A hidrogen-i-sosav-kevereket P20S.0S tornyon at a fiiIke kemenyebe vezetjiik.
Ha az elso palaek TiCl 4-t6ltete elparolgott, a termosztalo fiirddket felosereljiik,
tovabba a gazaram utjat a valtoosap segftsegevel megforditva, folytatjuk a reduk­

58.3.1. libra. TiCl a el6alHtasa

ei6t az anyag teljes felhasznalaeaig. A keszuleket. hidrogennel t6ltve hiitjiik Ie, majd
hidegen nitrogennel 6blitjiik at. A szen-dioxid azert nem alkalmas erre a oelra­
mert a eso szetszedesekor es a termek kiszedese k6zben-nagy fajsulya miatt - ki'
folyik a kesztilekbdl, es a helyere nyomul6 nedves levegdben a TiCla elhidrolizal.
A kristalyokat szensavval t6lt6tt ampullakba tessziik, es exigent, vizgozt M,voltart­
va leforrasztjuk. A TiCla 43~ C?-on szublimal, '

58.4. Vas(I1)· klorid (FeCl2)

A vas vizmentes halogenidjei k6ziil klorgaz haMsara a vasb61 FeCl a, szaraz
HCI-dal hasonlo korulmenyek kOz6tt FeCl 2 kepzddik:
Fe + 2 HCI = FeC~ + H 2 • '
1000 C?-ra ftithetO (elektromos) osdkemenoe 3 em 0 -jii poroelan belesosovebe
15 g lazan elhelyezett, zsirtalanitott vekony vasdr6tot tesziink. A es6von szaraz
es oxigenmentes HCI-gazt vezetiink at, aminek eredmenyekeppen a eso hidegebb
reszen szurkesfeher, higroszk6pos kristalyok alakjaban FeCl2 rak6dik Ie (szubli­
mal kb. 670 C?-on; s = 2,98).

15·
228 ALACSONYABB VEGYERTEKU HALOGENIDEK

58.5. Kr6m(II)-klorid (CrCl2)

A FeCl2-hoz teljesen hasonl6 modon keszul. Apr6ra tort kr6mdarabokra szaraz

HCI-aramot vezetunk.s A kiindulasi anyagot porcelan es6nakban poroelan vagy
kvarecsdbe helyezziik. A osovet feherizzaeig kell hevfteni ; a kepzodo CrCl 2 meg ezen
a hdmersekleten sem illekony, hanem szalas szerkezetti kristalyaival megtolti a
es6nakot. A kristalyok tobbnyire el nem reagaIt femkrom zarvanyokat tartalmaz­
nak. Sziniik tiszta allapotban feher, a szennyezetteke azonban sziirke. A HCI-ban
lehutott anyagot CO2-dal toltott ampullakba forrasztjuk, megpedig osonakoatol,
hogy a levegd oxigenjevel es nedvessegevel val6 erintkezes es az ennek kovetkez­
teben lehetsegea oxidaoio veszelyet csokkentstik. (s = 2,75.)

58.6. Uran(IV)-klorid (UCl4 )

Az U02 halogenezeset enyhebb oxidaoios hatasu kl6roz6anyaggal (CCI4 , SOC~)

vegezziik. a A tionil-klorid reszben fgy is redukalodik S2CI2-da, aminek kovetkezte­
ben bizonyos mennyisegben magasabb vegyertekfi halogenidek is kepzddnek.
2-3 g U0 2-ot foWs mennyiseguSOCl2-dal bombacsdbe forrasztunk, es ket na­
pon at 200 CO-os olajfurddben tartjuk. A vegbemeno reakei6:
U0 2 + 2 SOCl 2 = UCl 4 + 2 S02'.
A bombaosd felnyitdsat 6vatosan vegezziik, elOtte a kepzodd S02-ot szensav­
h6val kondenzaljuk. A termek zold szinu kristalyos anyag. Szublimalassal tisztft­
hato (618 CO-on szublimal}, igen higroszk6pos. (S200 == 4,73.)

58.7. Vanadium(III)-klorid (VCla)

EI6allithat6 a vanadiumffffj-oxidnak tionil-kloriddal bombacsdben torMno

kl6rozasaval. 2,5 g por alaku V20a~ot 8,5 m61 tionil-kloriddal mintegy 1,5 em 0 -ju
bombaes5be forrasztunk, es 24 oran at 200 CO-on tartjuk. Szarazjeges -valkoholoe
huMs utan ~S02 kondenzalasa) a bombaosovet felnyitjuk. A keletkezett VCla hal­
vany rozeeszfnfi kristalylemezek alakjaban valik ki a tionil-klorid foWslegebOl.
A ken-dioxid, tionil-klorid es egyeb gaznemu anyagok elparolgasa utan lassu nitro- .
genaramban enyhe melegftessel (100 - 200 CO-on) elparologtatjuk a magasabb
vanadium-klorldokat is, amelyek mindegyike illekonyabb a VCla-nal. 800 CO kortil
VC12-ra es VC14-ra torMno diszproporoio kozben bomlik (S200 = 3,00).

58.8. Vanadium(II)-klorid (VCl2)

A TiCla-hoz hasonl6an magasabb oxidsoiofoku kloridjabol, a halvany rozsaszfn

VCla-b61 allithaM elO hidrogenes redukci6val, 430 CO-on. Vigyazzunk arra, hogy re­
dukei6 ~ozben a homerseklet ne emelkedjek 500 CO-ra, mert akkor femvansdium

I Hecht, H.: Praparative Anorganische Chemie. Springer, Berlin, 1951, 80. old.
9 Hecht, H., Jander, G., Schlapmann, H.: Z. anorg. aUg. Chern. 254, 255 (1947).
j
,
VANADIUM(n)-XLORID 229

kepzodik a diklorid helyett. A kitermeles k6ze1 90 %-os.EIMllitasa kdzben legne­

hezebb feladat az oxigen es a nedvessegnyomok minel teljesebb tavoltartasa,
mert ezek jelenleteben igen k6nnyen o.xidaI6dik.Az almazOld szinu kristalyoe anyag
rendkfviil nedvsziv6 es hidroHzisre hajlamos. V!zben oldva hidrogenfejlddes k6zben
oxidaI6dik. Eterben ea alkoholban is oldhato, Szublimalassal ezoktak tiszt!tani.
Op. kb. 1350 CO, s = 3,09.

-~
 59. Krist6.lyviztartalmu halogenidek

Raesszerkezetiikbe is beepftett vizmolekulat tartalmaz6 kristalyokat a halo­

genvegyuletek kozul fOleg egyes soszeru, polaros vegyiiletek alkotnak. Ezek vizes
oldatbol egyszeriien klkrlstalyoetthatok. Preparativ nehezseget legfeljebb a meg­
hatarozott vfztartalmu hidrat izolalasa okoz.
Az apolaros jellegii, molekularacsos halogenvegyuletek koziil kristalyviztar­
. talmu modosulatban esak keyes allithato elO, az is osupan kulonleges kiserlefi
koriilmenyek kozott. A legnagyobb nehezseg az ilyen anyagok viz jelenleteben
bekovetkezd hidrolizise, amit egyszeriibb esetekben a kOzeg megfelelO halogenid- .
konoentraciojanak biztoeitasaval Iehet visszaszoritani.
Egyes femek kulonbozd halogenidjei tobbfele kristalyhidratot is kepeznek,
Ezek koziil nemelyek - elterd tulajdonsagaik ellenere - azonos osszeteteluek.
Az analitikailag azonosnak talalt kristalyvfzmennyiseget nyilvan tobbfele m6don
kotheti meg az anyag. A vfzmolekulak helyzete, koteamodja ezekben a vegyiilet­
tipusokbari igen hasonl6 mas semleges molekulaknak (pI. NHa, kiilonoozo szerves
vegyiiletek, stb.) a komplex vegyiiletekben elfoglalt 'helyzetehez.

59.1. [Hexakvo-kr6m(III)]-klorid ([Cr(HzO)o]Cla)

Kb. 50 g zold szinii nyers krom(III)-klorid-dihidratot 40 ml vizben feloldunk,
es az oldatot felforraljuk. Az oldat szabadsosav-tartalmat kr6m(II)-oxid-hidrattal
kOzOmbOsitjiik mindaddig, amig a gozben indikatorpapirral say mar nem mutat­
hato ki. (Az oxid-hidratot big meleg CrCla-oldatb61 NH40H-dal osapjuk Ie, es
ferro vizzel mossuk.)
A semleges oldatot gyorsan mintegy 50 ml-re beparoljuk, majd so-jeg-keve­
rekkel UCO ala hiitjiik, es utana hidegen aosavgazzal telitjiik. A sosavval a
[Cr(HzO)o]Cla ~ [Cr(H ZO)6]a+ + 3 Cl­
di.sazociaci6t szoritjuk vissza, Vigyazzunk arra, hogy a homeraeklet 0 CO fole ne
emelkedj6k, mert a magasabb homerseklet az izomerizaoios egyensulynak a zold
8.11 komplex fele valo eltolodasat segiti eM. Nehanyora mUlva az anyag apro,
ibolya szfnii kristalyok alakjaban kivalik. thegsziirore. gyiijtjiik, hideg oo, HCl-ol­
.dattal, majd acetonnal mossuk.
Kiindulhatunk a [Cr(HzO)6](NOa)a.HzO ugyanesak ibolyaszinfi kristalyaibol is.
Az ibolyaszin itt is a hexakvokomplex jelenletet mutatja. A sonak kb. 40 g-jat
40 ml hideg ec, HCI-ban feloldjuk, es a [hexakvo-kromtffljj-kloridot 0 CO alatti
\
 .,

KRISTALvvizTARTALMU HALOGENIDEK 231

hdmersekleten aosavgazzal telitve kristalyosithatjuk ki. A nyerstermeket hideg

vizbOl atkristOJyosithatjuk. Telitett vizes oldataban 0 CO alatti hdmersekleten is­
mert m6don HCI-gazt oldunk. Ennek hatasara az anyag szep nagy kristalyokban
esaknem kvantitative kivalik, Aeetonnal mossuk, es kensavas exszikkatorban sza­
rftjuk (op. 95 CO, s=2,76).
.l­

59.2. [Dikloro-tetrakvo-kr6m(III)] -klorid-dlhldrat

([Cr(H 20)4Cl2]Cl.2H20)
Viaszafolyatasra allitott hutOvel. felszerelt literes gomblombikban 100 g
kr6m (III)-oxidot es 400 gee. s6savat 2 - 3 oran at fOziink. Ezalatt a voros sz£nu
Cr02C1:l-gozok tavozasa"esa klorfejlddes megszfinik, s az oldat teljesen zold szinu lesz.
Ezutan poreelan talban addig paroljuk az oldatot, amig a CrCls·6 H 20-nak meg­
felelO elmeleti 266 g sulyt el nem eri, es megvarjuk, amig kihfil. A suru kristaly­
pepet mazatlan agyagtanyeron, CaO-dal toltott exszikkatorban szaritjuk.
Vizes oldatbol atkristalyositva tisztftjuk. 50 g nyerstermeket kb, 40 ml vizben
oldunk. Az oldatot szures utan jegbe htitve sosavgazzal teHtjiik. A nehany 6ra
alatt atkristalyosod6 tomeget szfirdre gyfijtjtlk, mosas nelktil 2 napig exszikkator­
ban szarftjuk, majd sosavas eterrel es aeetonnal addig mossuk, mig a szfirlet
szintelen nem lesz. Vakuumexszikkatorban 80 %-os kensav felett szarftjuk (op. 83 CO,
s= 2,76).

59.3. Vanadium(III)-klorid-hexahidrat (VCla • 6H 20)

A vanadium-pentoxid sosavban oldva vanadium(IV)-oxid-kloridda redukalo­
dik. A redukei6 eldsegitesere keyes oxalsavat tesziink az oldatba. A vanadiumffff)-.
. rna val6 redukei6t platinakat6don elektrolitikusan vegezziik", majd a triklorid­
-hexahidratot hidegen kikristaIyositjuk.
Kb. 25 g V20a-ot 250 nil ee. HCI-ban oldunk. A VOCl2 tovabbi redukoiojat
t literes fOzopoMrban vegezzuk. ~ kb. 5-7 em 0 -ju agyagdiafragmaban helyezziik
el a redukalando anyagot. Kat6dul - ha nines eleg nagy platina Iemezunk - pla­
tina tegelyt meritunk az oldatba, Anodfolyadekul s6savat hasznalunk, melybOl
annyit toltunk a poharba, hogy szintje azonos magassagban alljon a katodfolyadek
diafragman beluli szintjevel. A diafragman kivuli sosavoldatba parhuzamos kap­
csolasban harem szenelektrodot merltunk. Akkumulatortoltd egyeniranyitorol vett
12 V feszultseggel ea 4 A ~ramintenzitassal (kb. 0,1 AfcITf2 aramsuruseggel elekt­
rolizalunk.
A vanadium haromertekfi allapotat zold szfnerdl ismerhetjiik fel, Hosszu iddn
at tart6 redukei6 hatasara a katodfolyadek kekesibolya szfnfire valtozhat, ami a
vanadiumtff) jelenletenek bizonyiteka. Ez azonban levegdatezlvatessal konnyen
vanadiumffffj-ma oxidalhato.
A zold szlnu vanadiumtfffj-te.rtalmu katodfolyadekot poreelan oseszeben a
r sziikaeges mertekben beparoljuk, majd jeghUtes kozben HCl-gazzal telitjiik. A kep­
zodott zold szlnu kristalyhidratot iivegszurore gylijtjiik es erdsen leszlvatjuk.
Vizzel nem szabad mosni, mert hidrolizal,
1 Piccini, A., Brizzi, N.: Z. anorg. aUg. Chern. 19, 394 (1899).
232 KRISTALYVfzTARTALMU HALOGENIDEK

59.4. Berillium(II)-klorid-tetrahidillt (BeCl2·4H20)

Berillium-oxidot porcelan taJban,vizfiird6n cc. H'Cl-ban oldunk. A maradekot

mindaddig ujabb sosavmennyiseggel fOzziik, mig az egesz anyag iiledek nelkul
tisztan nem old6dik. A tiszta oldatot tornenyre paroljuk, majd be- es kivezetO­
csdvel ellatott lombikban hfites kozben s6savgazzal telitjiik. A kivalt sargas kris­
talyokat iivegszu~on, sosav atmoszferaban j61leszivatjuk. '
Tisztftasa celjabol sosavas telitett oldatat kensavas exszikkatorban viztele­
nitjiik mindaddig, mig a tetrahidrat j61 fejlett kristalyok alakjaban ki nem valik,
Levegdn gyorsan elfoly6sod6, hidrolizis kovetkezteben sosavszagu, kriste­
lyos anyag. A berillium bromidjanak hasonl6 tetrahidratja ismeretes, a jodide nem.
 60. Interhalogenidek es pszeudohalogenidek

60~1. J6d·monoklorid (WI)

Kepzodik elemeibOl szobahdmersekleten gazaIlapotu klor felhasznalesaval, es

-35 CO alatti hdmersekleten cseppfoly6s kl6rban is. Az elObbi esetben megfeleld
meretfi frakoionalo lombikban elhelyezett, finoman elporitott szaraz elemi j6dra
ugyancsak szaritott kl6rgazt vezetunk. A reakcio, folyaman a jod elfolyosodaeat
eszleljtik. A kl6rbevezetest akkor sztintetjiik meg, amikor a sotet vorosbarna IOl­
folyadekban megjelennek a klorfolosleg hatasara kepzodo ICla-kristalyok. A nyers­
termek desstillaolo utjan nem tisztithat6 meg eIegge, mert az atmoszferikus nyoma­
son elert forrashdmersekleten jelentekeny mertekben bomlik.
Tisztabb ICI allithatO eM a kcvetkezd modon.! Ismert sulyu edenybe szaraz­
jeg-alkoholos-keverekben valo hfites kozben kl6rt kondenzalunk. A beoslessel
megallapftott terfogatbol szamitott klormennyiseggel ekvivalens j6dnak kb. a felet
pontosan lemerjiik, es finoman elporitva a folyekony kl6rba sz6rjuk. 80 g j6dhoz
kb. 30 ml kl6r szukseges. Mivel a kepzodo anyagok olvadaspontja magasabb,
az elegy megszilardul. Ezutan megszuntetjiik a htitest, es lehetove tessztik a klor­
felesleg elparolgasat, szobahdmersekleten, A klorgazt fulke kemenyebe vezetjuk,
Ennek vegeztevel megmerjuk a Iombikot, kiszamitjuk a kl6rfelesleget es a vele
ekvivalens [od mennyiseget, Ezt a hianyzo j6dot most p6toljuk, es legalabb egy
napot vafunk, amig a IOl a+I2 = 3 IOI reakci6 szobahdmersekleten vegbemegy.
A lombik szajat ezalatt tivegdugoval lazan elzarva tartjuk.
,~
A kepzodott nyerstermeket ugy lehet tovabb tisztitani, hogy lassan lehfitjuk,
mindaddig, amfg az anyagoknak kb. 80 %-a meg nem szilardul, azutan a folyekony
fazist leontjiik rola, Az eIjarast tobbszor megismeteljiik,
Vorosbarna, mergezd es maro folyadek (op. a-ICI 13,9, P-ICI 27,2 CO, fp.
101 CO, S290= 3,10).

60.2. J6d-trikiorid (ICIa)

Foloslegben alkalmazott folyekony klorbol es jodbol allithato elO.2 A felhasz­

nalando [odmennyiseget mar eldre a kl6r kondenzalasara alkalmazott hosszri nyakn,
csiszolatos gomblombikban helyezhetjiik el. A reakci6 kondenzalas kozben folya­
matosan megy vegbe, sa klorfelesleget a sarga szfnfi, szabad 012-cseppek megjele­
nese jelzi. A gazbevezetest nemsokara megsztintetjtik, de az elegyet a reakci6
teljesse tetele celjabol meg nehany 6ran at a kl6r forraspontja alatti hdmersekleten

'I Booth, H. I,: Inorganic Syntheses, Vol. I, New York-London 1939, 165. old.
Z Birk, E.: Angew. Chern. 41, 751 (1928); Z. anorg. aUg. Chern. 172, 399 (1928).
 234 INTERHALOGENIDEK ES PSZEUDOHALOGENIDEK

tartjuk. Vegiil a hfitest megszuntetve a klorfelesleget szobahdmersekleten elparo­

logtatjuk. Ha nagyobb mennyiseget aIlitanak elO, gasdasagossagi szempontbol a
tavozo klort ujra kondenzaljak, es a kovetkezd gyartlisfolyamatban felhasznaljak.
A kitermeles ily medon csaknem kvantitativ.
Szu.ros szagu, mara hatasu, narancasziznl 'kristlilyos anyag. Szublimacios pontja
64 ~, 77 ~-on mar teljesen IOl+ 0l2-ra disszocial, s-40.= 3,2.

60.3. J6d-monobromid (IBr)

Szintezise szobahdmersekleten elemeinek egyszerfi elegyitesevel vegrehajthato,
Csiszolatos frakcionalo lombikba tegyiink ismert mennyisegtl elporitott [odot,
es csapos tolcserbdl csepegtessiink ra az ekvivalensnel valamivel tobb bromot,
A reakeio hOfejlOdes k6zben megy vegbe, aminek lathato jele a szilard fazis elfo­
lyosodaea, A hOmersekletet 30-50 ~ k6z6tt tartjuk, Ennel magasabb homersek­
leten bromveseteseg lephet feI. A reakci6 vegeztevel kihlitjiik az elegyet, amely
kemeny, s6tet masszave szilardul. Ezutan gazbevezetO csovet tesziink a csapos
tolcser helyere, es a szabad bromot CO2-aramban 50 ~-on ledesztillaljuk, A vissza­
marad6 igen kemeny IBr-massza szine a jodehoz hasonlo. (Op, 40 ~, fp. 116 C'o
s= 4,42.)

60.4. 'Dician (CN)2

Tobbfele modon a,llithat6 e1O, legegyszerlibben a Cu(CN)z diszproporcionaI6-j
dasanak felhasznalaaaval. Igen mergezd anyag. E10aIHtasanal fiilke es gazaIarc j
hasznalata szuksegee.
200 g CuS0 4·5 H 20-t 400 ml oxigenmentesitett, kiforralt' vfzben oldunk, es
literes gazfejlesztO lombikba toltjiik. A feltet csapos tolcseren at a rez-szulfathoz
tomeny KCN-oldatot csepegtetunk;' miutan elozoleg vizIegszivattyUval evakual­
tuk a lombik legteret, A reakcio egyenletes dioiangazaramot szolgaltat. MielOtt
az oldatban a Cu 2+ teljesen elfogyna, meleg vizfurddbe aIHtjuk a lombikot, mire
a gazfejlOdes megelenkul. A (CN)z szennyezeskeppen HCN-ot, CO2-ot es vizgozt
tartalmaz. A oian-hidrogentdl AgNOs-oldattal atitatott vattaszliro segfteegevel
tisztitjuk meg, utana a nedvessegtertalmat k6tjiik meg CaClz-os szarit6toronyban.
A CO2-t61 a dioian frakcionalt kondenzsoioval kulonithetd eI. Az e10bbi mOdon
tisztitott dioiant eelszertien vastag falu, szensavhoval hlit6tt bombaesdben kon­
denzaljuk es tartjuk eI. A gazbevezetdcsd eleg nagy keresztmetezetfi legyen, hogy
a dioian bele ne fagyjon, es el ne tomje (op. -34,4~, fp. -20,7 ~).
A maradek CuCN-ot is felhasznalhatjuk dieiantermelesre a kovetkezd reakeio
alapjan :
CuCN + FeCI a = CuOl + FeCl2 + 1/2 (CN)z.
A lombikban maradt CuCN-csapadekot dekantaljuk, es a gazfejlesztOfeltet csapos
toloserebdl kb. ,30 %-os (s= 1,26) FeCls-oldatot adunk hozza,
 ,. -\-_. :,,". r ··r

RUBEAN-HIDROGENSAV 235

Dioianbol es ken-hidrogenbdl szintetiza.lhat6.3 Fontos mikrokemiai reagens.

A diciant Cu(CNkb61 allitjuk elO ammonias kozegben, amelynek lugos pwja
megakadalyozza a savas termeszetfi mergezQ (CNknaka legterbe jutasat. A mfi­
veletet biztonsagi szempontbol megis fulkeben vegezziik;
Erlenmeyer-Iombikban tomeny vizes CuS0 4-oldatot keszitttnk, es addig ontiink
hozza cc. NH40H-ot, amig a osapadek eppen feloldodik, A sotetkek [Cu(NH3}4l2+-t
tartalmaz6 oldathoz ezutan annyi tomeny KCN-oldatot adunk, amennyi az oldatot
eppen elszinteleniti. A szfnvaltczes a K3[Cu(CN}4l-komplex es a .(CNkkepz9des
megtortentet jelzi. Az oldatot most megszfirjuk az esetleges szilard szennyezesektdl,
majd elenkutemben H 2S-t vezetlink bele. A ken-hidrogentol az oldat eldszor meg­
sargul, azutan naranessarga kristalyok alakjaban kivaJik belole a rubean-hidrogen­
say. A ken-hidrogen oldodasat es a osapadekkivalast jeges hfitessel segitjlik eld.
A kepzddott termeket gyorsan nuccsra gyiijtjlik, hideg vizzel mossuk, es alkoholbol
vagy jegecetbdl atkristalyositjuk.

.~

a Formanek, G.: Ber. dtsch. ehem, Ges. 22, 2655 (1899).

l
/

61. Sav-halogenidek

Ha az oxisavak jellemzd hidroxidgyoket klorral helyettesitjiik, a sav-kloridok

jellegzetes vegydletcsoportjat kapjuk. Jellemzojiik a kovalens kotestfpus, az ille­
konysag es a hidrolizisre va16 hajlam. Eloallitasuk metodikajat is tulnyomoan ezek
a tulajdonsagok szabjak meg. Altalaban sztiksegee a vizmentes kozeg es a Iegned­
vesseg tavoltartasa, Gyakran alkalmazhato az elemi.szintezis, illetve a megfelelO
molekulak egyeaitese (pl. CO+C12 = C001 2; 802+ C12 = 802C12, stb.) tobbnyire
katalizator jelenleteben. Nemely nemvizes oldoszer un, szolvolizises reakcioja is
sav-halogenidek eloallitasara ad lehetoseget, Erre vonatkoz6 peldak :
802 + PCls = POCls + 80C12,
80s + CC14 = 802Cl2 + COC12·
Sav-halogenidek reszleges hidrolizisevel vagy az oxisav hidroxidjainak csupan par­
cialis klorszubsztdtucioja utjan olyan vegyUlettipushoz jutunk, amely az oxisavakra
jellemzo hidroxidcsoporttal es a sav-halogenidekre [ellemzd modon kotott halogen­
atommal is rendelkezik. Ezeket megfelelO vizelvonoszerrel (pl. P 20s-dal) kezelve,
pirosav-halogenideket kapunk:
2 C18020H = C12820s + H 20.

61.1. Tionil-klorid es foszfor-oxid-klorid (80Cl 2 es POCls)

Egyszerre kepzddnek a PCls es802reakciojaban. Visezafolyos htitovel eegasbe­
vezetoosdvel ellatott, gomblombikot kb. 1/3-ig PCls-dal toltunk meg. Legnedvesseg­
tOl az egesz rendszert gondosan ovni kelI. A visazafolyos hutOt a fulkokemennyel
osszekotd vezetekbe ezert P 20S-os szarftotornyot kell iktatni, es valamennyi alkat­
reszt, osszeazereles elOtt jol ki kell szaritani. Ha nines esiszolatos k~sziilekiink, pa­
raffinnal atitatott parafa dugot haszneljunk, ennek feluleterol azonban meg melegen
jol toriiljuk Ie a felesleges paraffint. A lombik ket furatanak egyikebe keriil a hfitd,
a masikba a gazbevezetdcsd.
A reakeioban felhasznalando 802-ot is ala po san meg kell szaritani. Akar
N aH80s-bOl fejlesztjiik, akar aoelpalackbol vessziik a ken-dioxidot., celszerfien ket
kensavas mosopalackon, utana a folyadekoseppektdl valo megtisztitas eeljab6l vatta­
dugon vezetjiik at, mieldtt a lombiknak esaknem a fenekeig ero osovon at a PCIs­
-hoz vezetnenk, A reakei6 haladasara a PCIs elfolyosodasabol Iehet k6vetkeztetni,
annak teljes vegbemenetelet enyhe melegitessel segitjiik eld.
 TIONIL-BROMID 237

A termek a ket sav-klorid elegye, mely egymastol esak tobbszoros desstilla.las­

sal valaszthato eI. A tionH-klorid fp.-ja 78,8 Co, a foszfor-oxid-kloride 105,3 CO.
Az elvalasztast kb. 40 em magas, Raschig-gyuruvel toltott frakoionalo feltet se­
gftsegevel vegezzuk. Legjobb erre a celra is osszeforraeztctt vagy csiszolatos keszu­
leket hasznalni. A legnedvesseg teljes tavoltartasaval vegrehajtott desztdllalaster­
meket negy reszletben fogjuk fel: elsdkent a 82 CO alatti frakciot, majd a 82 - 92 CO
kozottit, asutan a 92 -,. 102 CO kozotti es vegiil a 102 - 112 CO kozotti reszletet, A ma­
sodik es harmadik frakei6t tijra desztillaljuk, s az eldbbihez hasonloan ugyanazt a
negy frakoiojat kiilOnitjiik el es egyesitjiik az elOzo deszbillalas megfelelO frakcioival,
TIy m6don a ket kozepso frakei6 mennyisege egyre es6kken, a szelsoke pedig no.
Amikor eIegge lees6kkent a 82 - 102 CO kozotti forraspontu elegyek mennyisege,
a fOfrakei6kat tiszta es szaraz feltettel tijra ledeeztillaljuk.
A tionil-kloridot elOsz6r 6vatosan, visszafolyatasra allitotb hutO hasznalata
mellett kb. 1/2 oran at fozziik. hogy az el nem reagalt 802-ot kiforraljuk beldle.
Utana kezdjiik meg a frakcionalast, es a 78 - 79 Co koruli, alland6 forraspontu fO
frakei6t elkiildnitve fogjuk feI.
, A POCla-ot ismetelten tisztitott edenyzetbol, vizmentes kortilmenyek k6z6tt
i desztillaIjuk. A fO frakei6 105 -106 Cokozott szedhetO.
Az ismetelt frakcionalas ellenere a ket sav-klorid kolosonosen szennyezi egy­
mast. A tionil-klorid szennyezettsegenek merteket a hidroHziskor kepzodo foszfat
molibdatos reakei6ja alapjan Itelhetjiik meg. A POCI a kentartalmat szulfat alakban
mutatjuk ki a hidrolizalt es oxidalt mintaban,
Mindket anyag szfntelen, nagy fenytoresu, szuros szagu, hidrolizalo folyadek.
80C1 2 : op. -105 CO, fp. 78,8 CO, s = 1,66;
POCla: op. 2 CO, fp. 105,3 Co, s = 1,68.

61.2. Tionil-bromid (SOBr2 )

Foszfor-pentabromidnak folyekony ken-dioxidban vegrehajtott szolvolizise­

vel alHtjuk eld, A reakoio egyenlete:
PBrs + 802 = POBra + 80Br2 •
A szobahomersekleten vegrehajtott folyamat igen lassu, meg 30 - 40 CO-on is eltart
2 - 3 napig. Ezen a homersekleten pedig a ken-dioxid egyensulyi nyomasa 5 - 8 atm.
Kisebb mennyiseget teljes biztonsaggal beforraszthatunk a szokasos meretfi (2 em
o -ju) bombaes6be, mert ezek 2 mm falvastagsag eseten 100 atm nyomast is elvisel­
nek. A megengedhetO nyomas azonban a eso atmerojenek novekedesevel rohamosan
es6kken. Ha a reakei6t nagyobb anyagmennyiseggel akarjuk vegrehajtani, a csdnek
inkabb a hosszat n6veljiik, a keresztmetszetet osak a Iegszuksegesebb mertekben.
A falvastagsag 2 - 3 mm-en tuli novelese nem jelent aranyos szilardsagnovekedeet.
A fenti szempontok alapjan meretezett un. Volhard-esobe akar 50 g foszfor-penta­
bromidot is bemerhetunk. Erre - 20 CO-os hOmersekletre hut6tt allapotban 100 ml
oseppfolyosftott ken-dioxidot ontiink. Mivel a 802 -10 CO-on forr, a eSD zart veget
leforrasztas kozben is hutokeverekben tartjuk, es a felhevitett esoreszt Ieforrasztaa
utan lassan hfitjuk Ie szobahdmersekletre.
238 SAV-HALOGENIDEK

A csovet ezutan kivessziik It hfitdberendezeabdl. A folyamat megindulasat esak

hosszabb idd elteltevel eszlelhetjuk a PBrs-krisM.lyok mennyisegenek csokkenesen
es az oldat vorosbarna szinezddesen, A hdmersekletet legfeljebb 40 CO-ra emeljiik,
A folyamat veget felismerhetjiik a szilard PBrs elfogyasarol, A eso felnyitasakor a
eso alja ugyanesak hutOkeverekbe agyazando. A kapillaris veget eros hegyes lang­
ban megolvasztjuk, hogy a belsd nyomas a meglagyult iiveget kifujhassa. Ezutan az
old6szert szobahdmersekleten elparologtatjuk, es a tionil-bromid a bombacsdben
visszamarad. Mivel forraspontjan mar bomlik, vakuumban desztdllalva tisztitjuk.
Bombacso nelkiil is kenyelmesen elOallithatO a tionil-bromid a foszfor vegyes
halogenidjeinek (POlaBr2) ken-dioxides cserebomlasa utjan:
POl aBr2 + S02 = SOBr2 + POOla.
A reakei6t gazbevezetocsovel (illetve esepegtetO tolcaerrel) es visszafolyatasra allf­
tott hutOvel ellatott Claisen-Iombikban vegezhetjiik (lasd 56.1.17.1. abrat). A meg­
felelO szogben hajlitott vegu hutOt fuggoleges helyzetbol elforgatva, desztillalaskor
kondenzalo hutOkent hasznalhatjuk.
A gondosan kiszarftott keszuleket osszeallitasa utan a esapos tolcseren at eld­
szor szaraz (es oxigenmentes) N 2-nel tOltjiik meg, azutan a lombikjaba 138 g POla-ot
tesziink. fgy keszitjiik - 5 CO-on vegzett br6maddiei6val a SOBr2-elOalHtasara
hasznalatos vegyes halogenidet. A magneses .keverd behelyezese utan a lombikot
s6 - jeg-keverekben lehfitjuk, es a osapos toloseren at a POla-ba aHand6 keveres koz­
a
ben 160 g (kb. 50 ml) br6mot esepegtetiink. Ennek vegeztevel POl aBr2-ba ekvimo­
laris mennyisegfi ken-dioxidot vezetiink. A folyamat befejezddeset a hofejlddes meg­
szuneserol allapithatjuk meg. Az elegyben old6dott S02-felesleget ezutan szobahO­
.mersekleten hagyjuk elparologni, illetve a berendezest vakuumdesztillaciore atallit­
va, enyhe szfvatassal eltavolitjuk.
A nyerstermek vorosbarna szimi, foszfor-oxid-kloriddal, br6mmal es S2Br2-dal
szennyezett. Tisztitasa vakuumdesztillaoioval tortenik. A berendezes alkatreszeit
a szedo utan kovetkezd szilard KOH-os toronyig esiszolattal illesztjiik, mivel a
SOBr2 es a Br2 a PVO-t is megtamadja. A KOH-os torony nemesak a gumivezete­
ket es a manometert vedi a korr6zi6t61, hanem a termeket is a vfzlegszivattyu felol
diffundalo vizgoztOl. 20 Hgmm nyomason vegezve a desztillaciot, a 46 - 48 CO alatti
homersekleten felfogott sotet szfnfi eloparlat, utan kulon szeddbe gyfijtjiik a narancs­
voros szfnfi SOBr2-ot, amely meg mindig jelentOs mennyisegfi foszfor-trikloriddal
lehet szennyezve. A teljes elvalasztes esak nagy tanyerszamu vakuumkolonnaban
vegezhetd el. ASOBr 2 raktdrozaa kozben is lassan bomlik. (s = 2,6.)

61.3. Foszfor·tioklorid (PSCl3 )

Nehezfem-kloridok (SbOla, PbOI 2) es foszfor-pentaszulfid keverekenek osszeol­
vasztasakor kepzddik a tetratio-ortofoszforsavas s6 mellett a kovetkezd reakei6ban:
SbOla + P 2SS = SbPS4 + PSOla·
Szintetizalhato POl a-b61 es elemi kenbdl is AlOla-katalizator alkalmazasaval.!
A folyamatot legnedvessegtol elzart, terben kell vegrehajtani. A berendezest gomb­

1 Knotz, F.: OstelT. Chemiker Z. 50, 128 (1949).

 KLORO-xENSAV 239

lombikbol Ca0l2-os vagy P 20&-OS esdvel elzart vegii, visszafolyatasra allitott hiitOMl
es adagolo feltetbdl allithatjuk ossze, Alkalmas feltet lathaM a 68.1.1.3. abran.
A lombikba 24 g kenport es 100 g PCla-ot, az adagoloba pedig 5 g vizmentes
AlCla-ot tesziink. Ennek hatasara a ken eleg heves reakcioban feloldodik. A reakci6
annyira heveslehet, hogy neha a lombikot kisse hfiteni is kell. Kb. 10 perc alatt veg­
bemegy az atalakulas, az oldat narancssarga szinii lesz.
Ezuten lehiitjiik a folyadekot, es nagy vaIasztotolcserben, sok vizzel osszeraz­
zuk. Ennek celja az AlCla es egyeb oldhato szennyezesek eltavolitasa. Az elegy el­
szintelenedik, es a PSOla nehezebb faziskent, a tolcser aljan gyiilik ossze. Elvalasz­
tasa utan CaC12-da1szarftjuk, majd ledesztillaIjuk (op. -35 CO, fp, 125 CO). A PSCl a
sztntelen folyadek, (s ~ 1,67.)

61.4. Kloro-kensav (ClSOaH)

ElOallitasat a kovetkezd reakoio alapjan vegezeuk :

Literes gomblombikba 200 g 98 %-os (SlSo = 1,84) kensavat ontunk, es aprankent

150 g POls-ot adunk hozza, Kozben melegites hatasara sosav szabadul fel, amelyet
az elszfvonytlasba vezetiink. A PCls-adagolas befejeztevel a maradek soaavat kifor­
raljuk, azutan a gomblombikob desztillalofeltettel latjuk el, es a 165 CO-ig atdesztil­
111,16 frakoiot vizhfitea nelktil kondenzaljuk, Hfitdkenf egyszerfi, vizkopeny nelkuli,
40 - 50cmhosszueskb.1 cm0 -jii tiizalloiivegcsovet hasznalunk.A magas forraspon­
tu anyag leghfitessel is tokeleteeen kondenzalhato. Aram16 vizet nem is szabad hfi­
tesre alkalmazni, mert a legtobb hiitO iiveganyaga nem viseli el tores nelkul a kulsd
es belsd feliilet kozott fellepd, kb. 150 CO hdmerseklet-ktlldnbeeget. A nyers kloro­
-kensavat csiszolatos keszulekbdl ujra desztillaljuk, es a 152 CO-on atmeno frakciot
fogjuk fel.
A kloro-kensav elOallitasanak masik modja a ken-trioxid es sosavga» egyesfte­
se. Nagyobb mosopalackba enyhe melegitessel megolvasztott, 80 % szabad SOa-tar­
talmu oleumot (kb, 200 g) ontimk. Ezen jol megszarftotb eosavgazt, vezetiink at,
amikor is mar szobahomersekleten megindul az

80a + HCl = HOS0 2Cl

reakeio. A folyamat exoterm, ezert a mosopalaokot hiiteni kell. Ha a sosavgaz mar
nem reagal a fiistolgo kensavval, maradekat kiforraljuk az elegybOl, a kensavbol pe­
dig az elOzo leiras szerint csiszolatos keszulekben ledesztillaljuk a 152 CO forraspon­
tri kloro-kenaavat (op. -80CO,fp.152CO).
A kloro-kensav szintelen, szuros szagu folyadek, Vizelvonoszer, pl. SOa' P 20S
[elenleteben piroszulfuril-klorid kepzddik belOle. Vizzel eros hdfejlddes kozben ken­
savra es sosavra hidrolizal (s = 1,79).
 240 SAV-HALOGENIDEK

61.5. Piroszulfuril-klorid (S20SCl2)

Ha a kloro-kensavat foszfor-pentoxidrol deszbillaljuk le, piroszulfuril-klorid
kepzOdik.2. Magas forraspontja miatt vfzhfites nelkiili osdben kondenzalhato, Az
esetleg el nem reagalt kloro-kensavtol ujabb P20s-mennyisegrol valo desztiilalaseal
tisztitjuk meg (op. -37 CO, fp. 152-153 CO). Hosszabb ideig leforrasztott am­
pullaban tartjuk el. (s200 = 1,84.)

61.6. Szelenil-klorid (SeOCl2)

8eOC~ kepzddik az alabbi reakci6ban:

8eC14 .+ 8e02 = 2 8eOC12.
Mindket, kiindulasi komponens szilard anyag. A reakci6t a szelen-tetraklorid
CC14-os szuszpenziojaban hajtjuk vegre. A termeket a 001 4 oldja, s attol desztilla­
cioval kiilOnithetO e1.
A kiindulasi anyagkent felhasznalt 8eC14-szuszpenzi6t a reakoioedenyben aHit­
juk eld ugy, hogy a szen-tetrakloridos kozegben vorosszelent szuszpendalunk, es
szaraz klorgazt, vezetiink bele. A berendezest (61.6.1. abra) csiszolatos frakcionalo­
lombikhoz osatlakozo Liebig-hutObOl alHtjuk ossze. A lombik rovid szara felfele ira­
nyuljon, es a hozza kapcsolt hutO csove meg a kdpeny elOtt olyan szogben legyen

61.6.1. dbra. SeOC12 elMllitasa

I
2 Prandtl, W., Borinski, P.: Z. anorg. allg, Chern. 62, 24 (1909);
Sanger, cu. R., Riegel, E. R.: Z. anorg. aUg. Chern. 76, 79 (1912).
 "

NlTROZIL-KLORID 241

meghajHtva, hogy egyreszt fiiggdleges helyzetben visszafoly6s hutOke~t, masreszt

leforditva mint leszall6 huM mukodjek, A kl6rt a lombik nyakan at a fenekeig ero
gazbevezetdceovon at juttatjuk a szuszpenzioba, Az elsll lepesben Se 2Clz kepzddik,
amely j6 oldoszere ~z elemi Se-nek, ezert a reakci6 rovidesen meggyorsul. A kovet­
kezo fazisban a kl6rfelesleg hatasara SeCI" kepzodik, amit feller csapadek megjeIe­
neserol ismerhettink feI, mivel a kozeg nem oldja. Most hozzaadjuk a szamftott
mennyisegfi Se02-ot. Celszeru a szuszpenzi6t magneses keverd segftsegevel keverni.
A reakci6 veget a szilard fazisok eltfinese jelzi.
Az oldott SeOCl2 a CCl" ledeszfillalasa utan a lombikban marad vissza, Hal-.
vanysarga, mar6 folyadek, Higroszk6pos, a leveg6n fiistOlog. Az anyag forraspontja
feletti hOmersekleten bomlekony, tehat ha tiszta. SeOC12-ra van sztiksegtink, va-_
kuumban desztillaljuk (op. + 10,8 (p, fp. 176,4 (p, S220 = 2,42).

61.7. Nitrozil-klorid (NOCl)

40- 50 (p hOmersekletu aktdvszen-katalizator feluleten, szaraz NO-b6I es C1 2 ­

b61kepzodik. A keszulek (61.7.1. "8. bra) a sza.ritott gazkomponensek keveresere szol­
gal6 ter utan alkalmazott fuggdleges helyzetfigolyos hutO, amelyet elOzoleg vizgoz­
zel aktivalt es 150-200 (P-on vakuumban
13zaritott es kihutott, borsonyi szemcsezetfi,
pormentes, iiveggyapotra agyazott aktiv ~=~IF~
szennel toltottiink meg. .
A feIhasznaIasra keruld NO tobbfele
m6don allithat6 eld. Igen egyszerfi a kb.
30 %-os saletromsavbol es vorosrez hulladek- C~~ =;v;:';='
b61torteno gazfejleestea, amelyet K ipp-keszii­
lekben vegezhetttnk. Az igy fejlesztett NO
azonban igen szennyezett, kb. 15 % N 20-ot
es mintegy 10% N 2-t tartalmaz. , .
Kisebb mennyisegfi, tisztabbNO-ot :Ulit­
hatunk elO saletromsav-tartalmu kensav es
femhigany reakci6ja alapjan :
2 HNOa + 3 H 2SO" + 6 Hg =
= 2 NO + 3 Hg2SO" + 4 H 20.

Csapos tolcserrel es gazbevezetdosdvel ella­

tott lapos fenekfi gazfejIesztO lombikot ne­
hany milliliter hijan teljesen megtOltiink kb.
2 suly %NaNOa-ot tartaImaz6 co kensavval.
A csapos toleseren at annyi higanyt enge­
dunk a kensavba, hogy a lombik aIjat eppen 61.7.1. abra. NOel el6alHtasa
ellepje. Egyenletes, tobb oran at tart6 gaz­
aramot kapunk. Magasabb oxidaciofoku nitrogen-oxidoktol a gazt 2 n NaOH-daI
mosva tisztitjuk meg. A lug nem tartalmazhat szerves szennyezeeeket, mert akkor
a NO dtnitrogen-oxidda redukalodik. Szaritasat kensavas mosoval vagy foszfor­
-pentoxidos toronnyal vegezzuk,
16 Alt. es szervetlen kemlat prakt. ­ 4284/11.
242 SAV-RAI;OGENIDEK

NOCl-ot aIHthatunk elO nitrogen-dioxidbol es alkalifem- vagy alkalifOldfem­

-kloridbol is:
Cl- + N 204 = N03 - + NOCI .
Kb, 60 em hosszu, 2 em (0 -jfi, fiiggolegesen elhelyezett iivegcsovet megtoltunk
2,5 % nedvessegtartalmu KCl-daL Ha ebbe a csdbe nitrogen-dioxidot (vagy dimer­
jet, N 204-ot) vezetunk be, a kristalyok feliileten vegbemegy az egyenletben lefrt
reakoio. A reakoiozona hatarozottan felismerhet6. Eles hatarvonal valaszja el egy­
mastol a feher kristalyok alkotta hatterben a barna N0 2-dal t61t6tt teret a sargas­
zold NOCl-g6ztertOL Ha a nitrogen-dioxid aramlasat megfele16 medon szabalyoz­
zuk, a barna fazishatar nem halad tUl a Kfll-oezlopon, es N02-tOl mentes NOCl+ot
keszithetunk.
A NOCI e16alHtasahoz sziikseges N02-ot 35-40 %-os NaN02-01datb6120 %-os
kensavval allitjuk elO ugy, hogya kepzddott N 20 3-ot oxigennel N 204-da oxidaljuk.
A gazfejlesztO lombikbol tavoz6 gazt a folyadekcseppektol iiveggyapottal t61t6tt
U'-csovon atvezetve tisztftjuk meg, majd s6 - jeg-keverekkel hut6tt szed6ben kon­
denzaljuk. A kapott zoldes sziml folyadek kulonbozd nitrogen-oxidok elegye. Mer­
sekelb jeges htites kozben ezen a folyadekon tiszta es szaraz exigent buborekolta­
tunk at. Az oxidacio veget a folyadek megbarnulasarol ismerhetjuk feL Egyenletes
N02-aramot a 21,2 ~ forrsspontu (op. -11 ~) folyadek lassii elparologtataaaval
kaphatunk.
A NOCI elOal1ftasara tovabbi lehetdseget nyujt a
2 HCl + N20 3 = 2 NOCI + H 20
reakeio. Kondenzalt nitrogen-trioxidba vfzelvonoszer jelenleteben szaraz HCl-ot
vezetiink.
A N 20 3 eldallitasanak egyik egyszerfi modjat a 24.1.5.-ben ismertettiik. A zold
sziml kondenzatumot kb. - 40 ~-ra hutott edenybe helyezzuk, es 6vatosan P20S-ot
teszdnk bele a tovabbi reakeio soran kepz5do vfz megkotesere. Ezutan szaraz so­
savgazt, vezetunk be. A reakcio - 20 ~-on megy vegbe jo kitermelessel. A kep­
zod6 NOCl-ot s6 - [eg-keverekkel hutott szeddbe vezetjiik. AmpulIakba forrasztva
tarthatO el. Az ampullak Ieforrasstasakor vigyazzunk arra, hogy a forrasztolang
egestermekei, foleg vizgoz ne jusson az anyaghoz. Sargasv6r6s folyadek (op. 1,5 ~,
fp. 6,5 ~); Vfzzel saletromsavva es sosavva hidrolizal.

Kromsav es sosav elegyebol kepzodik vfzelvonoszerek (pl co. kensav) hatasara,

A kensav vizelvono hatasan kivul egyuttal s6jabOl fel is szabaditja a ket kilndulasi.
anyagot. A ~eakeio brutt6 egyenlete:
K 2Cr20 7 + 4 NaCl + 3 HzS04 = 2 Cr02C12 + K 2S04 + 2 Na 2S04 + 3 H 20.
A felhasznalhato anyagok arat is figyelembe veve a legoles6bb a K 2Cr207 ea
NaCl kevereke. 300 g K 2Cr20 7 es 240 g NaCl jol homogenizalt elegyet lehetdleg ala­
esony nomersekleten osszeolvasztjuk.: es az olvadekot vasbadogra ontve kihtilni
hagyjuk. Durva darabokra torve esiszolatos desztillalo berendezes adolombikjaba
rakjuk, es a lombik nyakaba helyezett osepegtetdtoloserbdl aprankent 6vatosan

l
 FEM-OXID-KLORIDOK 243

300 g kensavat adagolunk hozza, A reakeio ktilonosen eleinte igen heves, de ha mar
mersekldddtt, a 118 CO forraspontu barna szfnu kromil-kloridot az elegyb61Iedesz­
tillaljuk,
A nyerstermek tisztftasa ismetelt desztillacioval ~ortenik (op. -96,5 CO, fp,
118 CO). A Cr02C12 tiszta allapotban rezvoros szfnfi, hidrolizalo folyadek (s = 1,91).
Leforrasztva, fenymentes helyen tarthat6 e1. .

1 61.9. VanMium-oxid-triklorid (VOCls)

V20s-b6l SOC12-dal allfthat6 el6 100 CO-on. Vieszafolyatasra allftott hUtOvel

ellatott csiszolatos gomblombikba 25 g V20s-ot es 30 ml SOCI2-ot merunk be, majd
vizfiirddn 6-8 6ra hosszat forraljuk. A legkori nedvesseget P20S-0S szaritofeltettel
gondosan tavolt.artjuk. Hasznalatbavetel elott termeszetesen az anyagokat es az
eszkozokef is j6l kiszaritjuk. A reakci6 vegeztevel a visszafolyatasra allftott hut6t
lesza1l6 hUtOvel csereljiik fel, es az anyagot ledesztdllaljuk (op. -77 CO, fp. 127 CO)
Ha nem alkalmaztunk SOC~-felesleget, tiszta VOCls-ot foghatunk fel a szedoben.
Vilagossarga, hidrolizalo folyadek (s = 1,83).

61.10. Ni6bium-oxid-triklorid (NbOU1s)

A NbOCla-ot bombaosdben 200 CO-on allftjuk e16s a kovetkezd egyenlet alap­

jan:

Kb. 1 g-nyi Nb 20S-hoz pontosan bemert, a fenti egyenletnek megfele16 sztoohio­

metriai mennyisegji SOCI2-ot adagolunk a kb. 2 cm atmeroju bombacsdbe. Ennek
beforrasztasaf ugy vegezziik, hogy lehetOleg hosszu, vas tag fahi kapillarissal zar­
juk, mely a felnyitas utan lehetove teszi az ujbol val6 beforrasztast, Erre azert, van
szttkseg, hogy az acel ved6es6 alkalmazaaaval aluminium blokkban, osdkemence­
ben vagy olajfiirddben 3 6ran at 200 CO-on tartott, bombacsoben kepz6dott S02-ot
szobahomersekleten elparologtatva, a reakci6 egyensulyat a kepz6des iranyaba tol­
juk e1. A bombacsovet termeszetesen megfeleld biztonsagi Intezkedesek megtetele
utan nyitjuk ki (veddszemttveg, a gaznemfi termekek kondenzalasa szensavas - alko­
holos hutOkeverekkel stb.). Ujbol val6 Ieforraeztas utan tovabbi melegftessel tel­
jesse tessziik a reakci6t. A NbOCls selyemfenyil, feher, kristalyos anyag, 400 CO-on
ezublimalhato. .

3 Hecht, H., Jander, G., Schlapmann, H.: Z. anorg. allg, Chern. 254,' 260 (1947).
16·
 62. Ox ido ]t

62.1. Difluor-monoxid (F 20)

Elemi fluor es hig NaOH reakoiojaval kepzddik szobahcmersekletent!
2 Fa + 2 NaOH = FaO + 2 NaF + ~O .
A difluor-monoxid igen illekony, a eseppfoly6s levegd hdmersekleten sargasbarna
folyadek, H6mersekleti,feny- es elektromos hatasokkal szemben aranylag stabilis,
a ClaO-nal j6val kevesbe reakoiokepes anyag. A szaraz iiveg- vagy kvarefelilletet
nem tamadja meg, vfzben csak kismertekben oldodik. Mergez6 hatasu anyag, ezert
minden vele val6 rnfiveletet j61 huz6 fulkeben kell vegezni. .
Kepzddesi reakoiojaval parhuzamoaan NaOH-ban a bomlasa is vegbemsgy,
ezert a komponensek egymaerahatesanak iddtartamat, konoentraoiojat, stb. a ki­
- termeles optimumanak elerese
'!...- Pt- Ii ' eeljab61 pontosan megszabott
cs erteken kell tartani.
2% ' A killonbOzo m6dszerek­
NaoH, • kel elOallfthat6 fluorgazt 2 mm
belsd 0 -jii platina esovon
keresztill, 2 1/6ra sebesseggel,
2 %-os NaOH-oldaton bubo­
rekoltatjuk at. A 62.1.1. a bran
lathaM tulfolyos edenyben a
NaOH-oldatot is folyamato­
62.1.1. abra. F 20 el6aUitasa
san csereljuk kb. 11/6ra sebes­
seggel, A platina es6 2 em-re
meruljon a folyadekszint ala. A kepzodo F 20-ot vizes mosopalaokban fluormen­
tesftjiik, azutan folyekony oxigennel hiit6tt edenyben kondenz8.ljuk. A vizes mo­
86n is tuljut6 szennyezese foleg a bomlastermekkent keletkezo oxigen. Ezt a esepp­
_foly6s F 20 j61 oldja, Forraspontjuk killonbsege lehetdve teszi a ket komponens
elvalasztasat vakuumdesetdllaoioval. Az oxigen forraspontjan tartott elegyb61 az
oxigen 20 Hgmm nyomaaon elOparlatkent M,vozik, a magasabb forraspontu F 20-ot
a. masodik, eseppfoly6s oxigennel hU.tott szeddben aranylag tisztan (kb.89 %) fog­
hatjuk fel (op.' -223,8 CO, fp. -144,8 CO). Hogy a levegobe ne keruljon mergezd
F~O, a szivattyli ele Kl-os oldatot tartalmaz6 elnyeldedenyt kapesolunk.

1 Lebeau, P., Damiens, A.: C. R. Hebd. Seances Acad, Sci. 188, 1253 (1928);
Ruff, 0., Menzel, W.: Z. anorg. aUg. Chern. 190, 257 (1930). .
 KLOR-DIOXID 245

62.2. K16r-dioxid (010 2 )

Kalium-kloratbol cc. II:JS04 hatasara kepzddik, Veszelyes, konnyen robban6

anyag, ezert fontos, hogy egyszerre csak kis mennyiseget (2 - 3 g-ot) keszitsiink
es taroljunk beldle. Fenyerzekeny, bomlik.
20 g KCIOa-ot 60 g oxidalhato szennyezestdl mentes, mosott es kiizzftottkvarc­
homokkal keveriink ossze. A homogenizalashoz nem szabad dorzecseszet hasznalni,
mert dorzsoleare a KOlOa robban. Biztonsagosan ugy vegezhetd el a mfivelet, hogy
papirlapon tobbszor ide-oda ontogetjuk az elegyet, amig eleg egyen­
letesen elkeveredik. Ezt a kevereket olyan csiszolatos gazfejlesztO
lombikba toltjuk, melynek csepegtetO toloseren - a szerves keno­
anyag ldkuszobolese erdekeben - nem forg6csap van, hanem a
62.2.1. a bra szerinti kezzelrmlkodtethetd zar6csiszolat. 2 A kensavat
is, meg a kloratkevereket is jeges vfzzel lehfitjiik, majd a lombik
huteset aIland6an fenntartva, lassan belecsepegtetjiika kensavat.
A kepzodo 0l02-ot keves kl6r szennyezi. A gazokat P:l0S-os torony­
ban szarftjuk, majd szensavhoval vagy folyekony levegdvel hutott
csapdaban kifagyasztjuk. A gazfejlesstea es kondenzalas egesz fo­
lyamatat csokkentett nyomason, kb. 20 Hgmm-en vegezziik. Ha
erre a eelra vizIegszivattylit hasznalunk, akkor kozeje es a kon­
denzaloedeny koze is tegyiink szarft6tornyot vagy fagyasstoosap­ 62.2.1. dbra.
dat, °
ClO, elMlli­
A kl6r-dioxid sarga szinu gaz vagy vorosbarna szinu folyadek tasa
(op, - 59 CO, fp. 9,9 CO). Ha a legalabb - 80 CO-ra hUtott anyag goz­
teret j61 evakualjuk (- 80 CO-on tenzi6ja gyakorlatilag nulla), a kl6r-dioxid
ampullaba forraszthat6 a robbanas veszelye nelkiil.
Az eldbb ismertetett eljarasna.l a osokkentett nyomas es az eghetd anyagok
tavoltartasa (forg6csapok kiktlazobolese) ellenere fennall a robbanas bizonyos val6­
szfnfisege. Hatasosabban osdkkenthetd a robbanasveezely, ha a 010 2 konoentra­
ci6jat indifferens gazzal hfgitva csokkentjuk."
Az alabbi reakci6ban a CO2 egyidejfi fejlddesen kiviil a KClO a teljes kihaszna­
lasa is biztositva van:
2 KOlOa + (COOH)a • 2 HaO + 2 H aS0 4 =
= 201°2 + 2 CO2 + 4 H 20 + 2 KHS0 4 •
Kisebb csiszolatos gazfejlesztO lombikban 20 g KClO a as 16 g (COOH)a' 21I:J0
keverekere 70 ml viz es 10 ml kensav jegbehutott oldatat ontjiik. Vizfiird6vel eny­
hen melegitve, egyenletes gazfejlodes jelzi ll. megindul6 reakci6t. A kl6r-dioxid­
- szensav-kevereket, az elObbihez hasonlo m6don, foszfor-pentoxidos toronyban
szarftjuk, es szensavhoval hutott edenyben kifagyasztjuk.
Tisztitasa vakuumdeazbillaoioval tortenik, A j61 lehUtott elegybOl elszubli­
maljuk a szensavat, majd a kl6r-dioxidot is vakuumban tiszta szensavhoval hutott
szedobe desztillaIjuk. Ha a tiestasagi kovetelmeny nagy, csak a kozepso frakci6t
hasznaljuk feI.

I Bodenstein, M., Harteclc, P., Padelt, E.: Z. anorg, allg. Chern. 147, 233 (1925).
8 Bray, W.: Z. physik. Chern. 54, 569 (1906);
Schumacher, H. 1., Stieger, G.: Z. physik. Chern. (B) !' 364 (1930).
 246 OXIDOK

Ha a kl6r-dioxid vizes oldatdra van szukseg'imk, az elobbi modon fejlesztett

gazelegyet s6-jeg-keverekkel hfitott, vizet tartalmaz6 elnyeldedenybe vezetjiik.
Egy terfogat viz 4 CO-on 20 terfogat C102-ot old. Oldat keszitesere nagyobb gaz­
fejlesztOt es nagyobb mennyisegf kiindulasi anyagot is hasznaIhatunk (kb. 120 g
KCI03-ot es aranyosan t5bbet az egyeb komponensekbdl, masfel literes lombik­
ban).

LaboratOriumi eloaJlitasa [odsavbol tortenik vfzelvonasaal, 250 CO alatti hO­

mersekleten. A vfzelvonas ket fokozatban megy vegbe.! ElOsz5rHI03 .12°5 kepzd­
dik 70-200 CO k5z5tti hdmersekleten: 3 HI03 = HI03·120s+H20.
Gyors hOk5zIes. eseten a j6dsav no CO-on megolvad, es igy· kristalyvizenek
egy reszet elveszti. A vfzvesztes masodik reszfolyamata csak 200 CO feletti hO­
mersekleten indul meg:

A vfzelvonast szaraz es igen tiszta - redukalo szennyezeaektdl mentes - leve­

goaramban vegezziik, A j6dsavat poroelan cs6nakban kiteritve eleg tagaa iiveg­
csdben.helyezzuk el, melynek hdmersekletet j61 szabalyozhato elektromos csdke­
menoevel elOsz5r hosszabb ideig 100 CO-on tartjuk. A vfzvesztes elsd fazisa ugyanis
[oval Iassubb folyamat, mint a masodik, Bizonyos mennyisegti 12°5 hozzaelegyf­
• tese a HI03-hoz igen kedvezden befolyasolja az atalakulas sebesseget, A teljes viz­
vesztes azutan 240 CO-on 1 6ra alatt vegbemegy,
A felhasznalt levegdaram szariM,sat es tisztitasat igen gondosan kell vegezni.
A kensavas mosas egyes szerzok szerint elkerulendd.f A portalanites, redukaloanya­
gok eltavolitesa, stb. inkabb luges KMn0 4-tal, a szaritas pedig szilard KOH-dal
vagy P20s-dal tortenik, A kiindulasra felhaeznalt j6dsavat celszerfi a jod HCI03-as
oxidaoioja utjan es nem a saletromsavas, illetve hidrogen-peroxidos m6dszerrel
elOallitani. A tapasztalat szerint az igy kapott j6d-pentoxid kevesse lesz rozsaszfn
arnyalatu.
A laOs feher, kristalyos anyag, mely a redukci6 kovetkezteben esetleg kepzd­
dott, elemi jodtol halvany r6zsaszinu lesz. Higroszk6pos, hO hatasara bomlik. A
12-ra es 02-re val6 bomlas 275 CO-on indul meg es 350 CO-on valik teljesse (S20 = 0

= 4,8).
62.4. Jod(III)-oxid-jodat (1204)
ElOallitasa ugy tortenik, hogy [odsavat, tomeny kensavval elegyitve exszikka­
torban allni hagyunk.s A reakci6 a kovetkezd ket reszfolyamatbol tevodik ossze:

2 HIO a + H 2S0 4 = (10)2S04 . H 20 + 0a + H 20,

(10)2S04' H 20 + 2 HI03 = 212°4 + H 2S04. + H 20.

, Lamb, A. B., Bray-; W. C., Geldard, W. J.: J. Am. Chern. Soc. 42, 1644 (1920).
6 Moles, E., Perez-Vitoria, A.: Z. physik. Chern. A 156a, 583 (1931).
8 Bakl, E. K., Pertington, J. E.: J. Chern. Soc. (London)" 1935, 1258;
Kappeler, H.: Ber, dtsch, chern. Ges. 44, 3496 (1911).
•
A KEN OXIDJAI 247

A 0,5-10 g HIOa-atnehany ml co, H 2S0 4-val egy feimikro-meretfi kemosdben

(52.1.1. abra)elkeverjiik, es nehany napra co. H 2S0 4-as exszikklftorba helyezziik.
A folyamat akkor fejezodott be, ha az elegy kis reezletet vfzzel osszerazva nem
tapasztalunk lenyeges [odkivalast, Ha igen, meg nehany napot varunk, es megis­
meteljiik a probat, Ha jodkivaJas mar nem kovebkezik be, ugy szivogomb alkal­
mazasaval szulfatmentesre mossuk. Az anyag nem higroszkopos es vizben nehezen
oldodik, Vizes mosas utan absz. alkohollal, majd eterrel mossuk, vegiil CaCl2-os
exszikkatorban szaritjuk. 130 CO-on 12-da es 120s-da bomlik. (S200 = 4,2.)

62.5. Ken·trioxid (80 3 )

Nagyiparilag a ken-dioxid katalitikus oxidacioja utjan allitjak elO. Laborato­
riumi celra sokkal egyszerfibb modszer a fustolgo kensav (oleum) oldott ken-trioxid­
-tartalmanak ldforralasa es osszegylijtese. A ken-trioxid igen higroszkopos anyag.
A munkakorulmenyektdl fiiggo mertekben tobb-kevesebb vizetszokott kensav
alakban tartalmazni. Mar 10- 6 mol viz jelenleteben megvaltozik a szilard fazis
szerkezete. A vizmentes S03 megszilardulasakor kepzodo jegszerfi (y) modosulat
op.-ja 16,8 CO, fp.-ja 44,6 CO. A viz (kensav) jelenleteben kepzodo rostos ({J) modo­
sulat op.-ja 32,5 CO, az ee-modosulate pedig 62,3 CO.

Heves reakoioban kepzddik, ha cseppfolyoa S03-ban elemi kent oldunk.? A

ken-trioxidot fiistolgo kensavbol desatillaljuk ki. ElOallitasara a 62.6.1. abran be­
mutatott csiszolatos berendezest hasznaljuk, A harem, kb. 300 ml-es osezekapcsclt
frakoionalo lombik a ken-trioxid desztillalasat es tiszta allapotban valo kondenza­
lasat szolgalja.
A kovetkezd, szelesebb kemcsdszerfi edenyben hajtjuk vegre a reakciot, es a
hozza csatlakozo U-eso a legnedvesseg tavoltartasara szolgdlo P20S-ot tartalmazza.

62.6.1. libra. S203 elMllfMsa

7 Vogel, J., Perkington, J. E.: J. Chern. Soc. (London) 127, 1514 (1925);
Wohler, L., Weynitz, 0.: Z. anorg. allg. Chern. 213,129 (1933).
248 OXIDOK

A reagenscsdbe a tetejen leva azalea csiszolaton a.t 0,5-1 g igen gondosan meg­
tisztitott kenport sz6runk, az elsd lombikba pedig 200 ml 65 %-os 6leumot ontiink.
A masodik lombikot jeges vfzzel, a harmadikat s6-jeg-keverekkel hutjiik, es az
elsd lombik tartalmat megfele1c5 folyadekfurddvel (pl. eo. kensavval) lassan melegit­
jiik. Ha mar enyhe melegftesre (max. 50 CO) tobb S03 nem desztillal at, a kensav­
tartalmu ad6lombikot lekapcsoljuk, es a szed6iil szolga,l6 masodik lombik nyilasat
azonnal elzarjuk, hogy a Iegnedveaseg behatolasat megakadalyozzuk. A hfitest ez­
utan egy Iepcsdvel jobbra toljuk, a s6-jeg-keverekbe a reakoioedenyt allftjuk, es a
.harmadik lombiknak adjuk az enyhebb jegesvizes hfitest. Ezutan a masodik lom­
bikban lev6 S03-nak kb. a 3/4 reszet atdesztillaljuka harmadikba. Ha a termek
meg mindig nem eleg tiszta (op. + 16 CO), az id6kOzben kimosott es kiszarftott, elsd
es masodik lombik felhasznalasaval ismetelten ledesztillaljuk. A reakci6ban fel­
hasznalando 15 ml ken-teioxidotrnegolvaestas utan a harmadik lombik elforgata­
saval az oldalcsovon at ontjiik ra az elemi kenre (a fiilkeajM vedelme mellett). Az
elegy pillanatszerfien megkekul, majd kb. 30 mp mulva heves reakcio, feher fiist­
kepzddes indul meg -' eelszerfi ilyenkor nehany percre levenni a foszfor-pentoxidos
U-ceovet, mert a ken-trioxidnak ugyiseleg nagy a nyomasa az edenyben ahhoz,
hogy a nedves leveg6 bearamlasat megakadalyozza.
A reakeioter homersekletet tanacsos ez alatt minel pontosabban + 16 CO-on
tartani, mert egyreezt ennel magasabb homersekleten jelentosse valik az S203 bom­
lasa, masreszt alacsonyabb homersekleten megszilardul a S03-folosleg, mely azutan
csak erdsebben felmelegftve, a kesztermek egy reszenek elbomlasa kozben desztillal­
hato le. A heves reakoio kb. ket perc alatt megszfinik, a foszfor-pentoxidos szariM­
feltetet visszahelyezziik, es az elegyet nehanyszor alaposan osszerazzuk. Mintegy 5
perc alatt leiilepszik a folyekony S03-fazis aljara a kekeszold kristalyokbol all6
S203' melyrdl a S03 a berendezes megfele16 elforditasaval dekantalhato. A harmadik
lombikba visszaontdtt szfntelen S03 ujabb S203-mennyiseg termelesere hasznal­
hato fei.
A kristalyok feluleten tapad6 ken-trioxidot kb. 40 O'-on szaraz CO2-aramban
parologtatjuk el, Gelszeru ezt az 52.1.7. abran vazolt m6dszerrel (csiszolatos meg­
oldasban) vegezni, Iddkozonkent a csiszolatot leveve, iivegbottal 6vatosan szet­
nyomjuk a kek kristalytdmeget, hogy a belsejeben tapad6 ken-trioxid-folosleget is
kiszelldzteesiik. Ha az anyag felszine helyenkent kezd barnara valtozni, akkor le­
htitjiik es maximum + 10 CO-on meg mintegy fel 6ran at folytatjuk a CO2-atveze.
test. Ennek vegeztevel az anyagot gyakorlatilag tisztanak tekinthetjiik.
Rendkiviil higroszkopos, kek szfnfi, kristalyos anyag. + 15 CO feletti hdmer­
sekleten mar bomlik.

62.7. Szelen-dioxid (Se0 2)

Legegyszerfibben az elemi szelen oxigenaramban (keves N02 jelenleteben)
va16 elegetesevel allfthatjuk e16. 8 Az anyag mergezd es eleg higroszkopos. Ha tel­
jesen vfzmentes allapotban akarjuk e16allitani, akkor az oxigenaramot (miutan CC'.
I
HN03-on atbuborekoltatva elegendd N02-ot vett fel) P20s-dal szantjuk.
Az egetest eleg nagy 0 -ju (3-4 cm-es), kb, 70 cm hosszri, nehezen olvado
Nvegcsoben vegezzuk. 50-70 g-nyi szaraz vorosszelent nagyobb poroelan osonak­

8 Meyer, J.: Ber, dtsch. chem, Ges. 55, 2082 (1922).

 -; -=--- ",",:.,­

TELLtTR-DIOXID 249

ban az uvegcsd kezdeti szakaszaba helyezunk, es elenk oxigenaramot vezetve at,

nagyobb gazegovel hevfteni kezdjiik az anyagot. Egy id6 mulva a szelen meggyul­
lad, es kek langgal eIeg. Az egestermekkent keletkezd Se02 a eso hidegebb reszen
lerakodik, de hogy el ne tomje a gazaram utjat, egy masodik ego segftsegevel to­
vabb szublimaljuk.
. A nyers termek az esetleg el nem oxidalodott ezelenreszecskektdl elszfnezddott,
feher kristalyos anyag; Ha kellden meg nem tisztitott exigent vagy levegdaramot
hasznalnank, a redukalo szennyezesek, porreszeoskek a tiszta SeOz-ot is redukalva,
hasonlo szinesedeat okoznanak. Az oxigenaramban megismetelt ezublimalas kozben
megvan it lehetdsege az ilyen szelenmaradvanyok oxiddlasanak. A termek a eso
vegehez esatlakoztatott, nagyobb' terfogatu, ketnyilasos uveggcmbben egeszen
tiszta mindsegben, hofeher, kristalyos alakban osszegyfijtheto.
Ha teljesen vizmentes SeOz-ra van szuksegiink, akkor a szedokenf alkalmazott
ketnyflaeu iiveggomb kivezetdnyilaeat ezaritofeltettel Iatjuk el. A SeOzszublima­
oios pontja 350 CO. (S}50 = 3,95.)

62.8. Telhir-dioxid (TeO z)

Elemi telhirbol ee. saletromsavaa oxidaoioval allithatjuk elo. 9 Egy literes lom­
bikban kb. 20 gTe-port 200 ml vfzben szuszpendalunk. Ehhez aprankent 95 ml
ee. HNOs-at adunk, es keveres, razogaMs kozben feloldjuk benne a telhirt. A kiin­
dulasi anyagban jelenlevd esetleges szelenid-, illetve telluridszennyezesek neme­
lyike nem oldodik. EzektOl az oldatot zsugoritott uvegsziiro segftsegevel gondosan
megtisztftjuk. A tiszta szfirlethez tovabbi 65 ml ee. saIetromsavat adunk, es a
nitr6zus gozok Mvozasanak megszfineseig forraljuk,
Az ekozben kepzodo feher sziml csapadek legtobbszor a bizmut- es antinion­
szennyezes (bazisos nitrat), Ujabb iivegfritten valo atszivaMs utan az oldatot viz­
furddn kb. 100 ml vegterfogatra paroljuk. A beparlocseszet ezalatt 6vjuk a levego
porszennyezddesetdl ugy, hogy nagyobb atmerojii tolesert borftunk foleje, amelyet
szaranal fogva tartunk megfele16 magassagban. A goz egy resze fgy a toloser szaran
at Mvozhat, megakadalyozva a porszemcsek belehullasat, mas resze a toloser falan
kondenzalva nem esepeg vissza a beparlooseszebe.
A beparlas eredmenyekeppen kivalo feher kristalyos csapadek osszetetele :
Te20S(OH)NOs' A oeapadekot uvegszfirore gytijtjiik, tobbszor keves hideg vizzel
mossuk, es mazatlan agyagtanyerra terftve, pormentes helyen szarftjuk, Ha a ter­
mek tiaztesaga, szine nem lenne megfeleld, saletromsavbol (s= 1,25) atkrisMJyo­
sftjuk. A Iegszaraz anyagot poroelan talban vagy tegelyben 2 oran at 400-430 CO­
on hevitjtik, mikozben szinten nagyon vigyazunk arm, hogy por bele ne hulljon,
mert akkor az anyag redukei6ja es elszfnezodese kovetkezik be. A hdkezelest ho­
mokfurddn vagy elektromos kemenceben vegezhetjuk.
A Te02 egyszerfi medon elOallithat6 a tellilrsav (H6Te06) termikus bonMsaval
is. A tellilrsavat elOszor poreelarr Mlban 150~00 CO-os homokftirdon melegftjuk,
vagy hosszabb idon at szarftoszekrenyben tartjuk. UMna 600 CO-os kemeneeben
tovabb izzitjuk mindaddig, amfg kih1iIes uMn teljesen feMr nem lesz. Az esetleges

9 Inorganic Syntheses, Vol. III. New York-London, 1950, 143. old.

250 OXIDOK

sarga szinezddest a meg el nem bomlott TeOs okozza. Ilyenkor az izzitast tovabb
folytatjuk.
Feher, mergezd, nem higroszk6pos anyag. (Op, 733 CO, 8= 6,02.)

62.9. Dtnltrogen-oxld (N 20)

Az NH4NOs termikus bontasaval allithatjuk e15. Az ammonium-nitrat szari­
tasa, megolvasztasa es aprttasa ovatoseagot igenyel, mert neha Iatezolag ok nelkiil
robban, ezert tanacsos aprobb reszletekben alkalmazni. •
J6 mindeegfi, tiszta NH4NOs-ot 160-170 CO-os ezaritoszekrenyben teljesen
megszarltunk, foszfor-pentoxidos exszikkatorban val6 lehtitese utan pedig a meg­
dermedt olvadekot nagyjabol
felaprftjuk. A gazfejlesztd be­
rendezes kifagyasztOesapdaval
6sszeforrasztott frakoionalolom­
bik,amelybe az olvadek hOmer­
sekletenek ellendrzesere higanyos
___---~I\\-___. hOmero illeszthetO. A kepzod6
viz zomenek kondenzalasat szol­
gaI6, alul kiszelesedd V-eso alaku
esapda utan a gazvezetekbe hi­
ganyos biztonsagi tulnyomassze­
lepet (egyszerfi, lefele nyitott
T-eso, amelynek vege valtoztat­
hato melysegig higanyos edeny
folyadekszintje ala nyulik) es
ateresztOesapot iktatunk (62.9.1.
62.9.1. abra. N 20 el6allitasa abra). A lombikba kisebb meny­
nyisegfi, kb. 100 g szarftott am­
monium-nitratot tesziink, es azbesztes drothalon at lassan melegitjiik. Az exoterm
reakcio 170 CO-on indul meg. Vigyazzunk, hogy az olvadek hdmerseklete ne haladja
meg a 250 CO-ot, mivel akkor mar jelentekeny mennyisegf N 2 es NO is kepzddik.
A lombik nyakat celszerfi lazall ratekert ellenallashuzallal Int) Cof616tti hdmersekle­
ten tartani, hogy a reakeioban kepzodo vizgoz vissza ne kondenzaljon az olvadekba,
A fejlOdo N 20 vagy k6zvetleniil gazalakban hasznalhato fel, vagy folyekony leve­
g6vel hlit6tt szeddedenyben kondenzalhato. Tisztitasa frakcionalt deszbillalassal
t6rtenhet (op. -90,6 CO, fp. -88,5 CO).
A kozvetlenul gazalakban felhasznalasra keriil6 N 20-ot 4 n KOH-dal mossuk
es higos ditionitoldattal oxigenmentesftjtik. A ditionitoldat osszetetele : 25 g
Na2S204, 125 ml viz es 20 ml 70 %-08 KOH.

.
62.10. Molibden(VI)-oxid (MoOs)
Ugy allfthatjuk eM, hogy ammonium-molibdatbcl ee. saletromsavval molib­
densavat (H 2Mo0 4) valasstunk le, majd ezt viztelenftjiik..
A felhasznalt (NH4)2Mo04-ot tobbszor atkristalyositjuk, majd forro tomeny
oldatahoz ugyanesak ferro cc. HNOs-at 6ntiink, aminek kovetkezteben sarga csa­
padek valik ki az oldatbol, Nehany oran at hfilni hagyjuk, majd hidegen iivegszu-.
I
j
 VOLFRA.M(VI)-OXID - URAN(VI)-OXID 251

rore gyujtjiik, es tobb reszletben hideg vizzel mossuk. Viztartalmat kb. 2 nap alatt
150 CO-os szaritoszekrenyben elvesziti, es MoOa-da alakul. 780 CO-on szublimalassal
tisztfthato (op. 795 CO, fp. 1155 CO). Melegen sarga, szobahdmersekleten feher
por. (s=4,70.)
62.11. Volfram(VI)-oxid (WOs )
Volframatok oldatabol savfoloaleg hatasara kiil6nbOzo· mennyisegti hidrat­
vizet tartalmaz6 alakban WO a valik le.
Forrasban tartott oc. sosavba cseppenkent ugyancsak meleg, teHtett natrium­
-volframat-oldatot esepegtettink. A s6sav terfogata a felhasznalando volframat­
oldatnak kb. 2-3-szorosa legyen. A lecsapas befejeztevel meg mintegy % -1%
oran at forro vizfiirdc5n tartjuk az elegyet, azutan szfirjtik, es a csapadekot 5 %-08
NH,NOa-oldattal kloridmentesre mossuk. Szaritasat 120 CO-on kezdjiik, vegul
600 CO-on fejezziik be (op. 1470 CO, fp. 1700 CO). Citromsarga, kristalyos anyag.
(s= 7,20.)
62.12. Uran(VI)-oxid (UOs)
i Egyszerfi es aranylag tiszta termeket azolgaltato elc5alHtasi modja az uran­
-peroxid-hidrat (UO,.2 H 20) 350 CO-on vegbemeno termikus bontasa.l? Az uran­
r -peroxid-hidrat elOallitasa sem kivan kulonosebb felszerelest. Ferro, 10 %-os ura­
I
nil-nitrat-oldatba cseppenkent addig adunk 30 CO-os H 20 2-ot , amig csapadek­
kepzddest. eszlelunk. A kepzc5d6tt finom feher port igen szfik porusu szuron szfirjiik,
es forro vfzzel mossuk. A termeket mazatlan agyagtanyeron elosz6r Iegszarazza
alakitjuk, azutan 100 CO-on, P20s felett vakuumexszikkatorban szarftjuk. Az igy
elokeszitett UO,.2 H 20 5-10 g-jat akar egyszerfl uvegtalkaban, .akar porcelan
, tegelyben elektromos tegelykemencebe tessziik. Fedelnyflasan at elenk oxigen­
l
t
aramot. vezetiink bele, es az uran-peroxidot fgy letrehozott oxigenatmoszferaban
3-5 6ran at 350 CO-on tartjuk, majd utana meg kb. lora hosszat 400 CO-ra mele­
II: gftjiik.
Ha nem fontos, hogy az uran(VI)-oxid teljesen vfzmentes legyen, ugy is eljar­
hatunk, hogy k6zvetleniil az uranil-nitratob bontjuk el ugyanesak oxigenatmosz­
feraban. l l
Az oxigen parcialis nyomasanak novelese mindket elja,ras eseten a
3 UO a = UaOs + %02
reakcio szerint vegbemeno uran(VI)-oxid bomlasanak visszaszoritasat szolgalja.
Narancssarga, igen higroszkopos anyag. Szobahomersekleten, vizgoz jelenlete­
ben egy nap alatt monohidratta alakul. (s= 7,29.)

I
I 62.13. Renium(VII)-oxid (Re 20 7 )
I
!
A Re207 a legtobb reniumvegyiilet (alaesonyabb oxidacios szamu oxidok, ha­
t
i logenidek, valamint a tiszta fern) elc5alHtasanak kiindulasi anyaga. KReO,-bc51
elOsz6r a femet kell elc5alHtani, amely azutan oxigenaramban eIegethetc5.12
10 Biltz, W., Muller, H.: Z. anorg. allg, Chern. 163, 258 (1927).
11 HUttig, G. F., Schroder, E.: Z. anorg. allg. Chern. 121, 250 (1922).
11 Brauer, G.: Handbuch der Praparativen Anorganischen Chemie, II. Bd. Enke Verlag,
Stuttgart, 1960, 1293. old.

t
252 OXIDOK

A szintelen KRe0 4-ot kvarccsonakban kvarcegetdcsobe.helyezettk, es 400 0'­

os elektromos kemenceben tiszta hidrogenaramban redukaljuk (a hidrogensramot
meg hidegen meginditjuk, a fUtest azonban csak akkor kaposoljuk be, ha a durra­
nogazproba negativ) :
2KRe0 4+ 7 H 2 = 2 Re + 2KOH+ 6 H 20.
A redukci6 veget arr61 ismerjiik fel, hogy a vizkepzddes megszfinik.
A fern mellett kepzodo KOH-ot vfzzel kihigozzuk az elegybOl. Az egyidejilleg
kepzodo alacsonyabb vegyertekfi renium-oxidok a heptoxid-eloallitaa tovabbi mene­
tet nem zavarjak. A kimosas utan nitrogenben megszaritott nyersfemet ezutan a
redukoiora felhasznalb keszulekben szaraz oxigenaramban felhevitjiik (kb. 300 0'­
on). A RezO, sarga szublimatum alakjaban a cso hidegebb reszen rak6dik le. Enyhe
melegitessel alkalmas szeddbe szublimalva egyben tisztitasat is elvegezbiik. (Op.
296 0', fp. 363 0', s= 8,2.)
 63. Alacsonyabb vegyeriekii fem-oxidok

t
,f

r
'1

A magasabb vegyertekfi fem-oxldokbol legegyszerfibben hidrogenes redukoioval

f nyerhet6k. Ritkabban a redukci6t NH3-val vagy az oxidnak elemi femmel val6
osszeolvasztasaval, illetve zsugoritdsaval hajtjuk vegre. Egyes esetekben femekbol

I
kiindulva, azok resslegee oxidaoioja utjan is eloallithatOk.

63.1. Titan·trioxid (Ti 20 3 )

f- A kovetkezd egyenlet szerint kepzodik1 :
;­
• 3 Ti0 2 + Ti = 2 Ti 203 •

l! A femtdtant por alakban vagy legalabbis minel finomabban felaprftva elke­

verjiik a dioxiddal. Az elegyet evakualt aluminium-oxid osdben felizzftjuk. Mivel
az A~03-CSO porozus, a szivattynt a hdkezeles kozben is mtikodtetjtik, a vakuum
ennek ellenere sem lesz 1 Hgmm-nel jobb. A sziikseges magas hdmersekletet elvi­
seld - egyik vegen zart - Al203-csobe
kisebb atmeroju hasonlo osovet tesziink,
es ennek nyilasat ugyanilyen masik cs6vel
zarjuk el. A belsd osdben helyezzuk el - ~
@f.(C
~===~=7;:====
~
meg kisebb atmerojU tegelyben - az izzf­
tand6 kevereket (63.1.1. abra).
Ha a redukalasra felhasznalt fern nem 63.1.1. libra. Ti 20a elMIHM.sa
volt eleg finom eloszlasu, akkor a nyers
termek kihfilea utan nem homogen, hanem felismerhetO benne az aprftott fern­
darabkak alakja. A fern azonban ilyenkor mar elveszfti eredeti szfv6ssagat, es
rideg, konnyen porithato lesz. Homogenizalas es ujabb felhevites utan egyseges
termeket kapunk. .
A titan-trioxid titan-dioxidb6l1300-1500 CO koruli hornersekleten hidrogenes
redukcioval is eloallithat6.2 Az elOallitast az alkalmazott magas hdmerseklet miatt
kvarc- vagy alundum osdben vegezzuk. -Az eljaras teljesen hasonl6 a V, Or, Mo
oxidjaira vonatkoz6, reszletesen lefrt eljarasokhoz.
Sotet ibolya szinii, kristalyos anyag (op. 1900 CO, s= 4,49).

t Ehrlich, P.: Z. Elektrochem. 45, 362 (1939). .

2 BeJIRKOBa, H., ROMap, A., MlIXallJIOB B.: Meraaayprncr 14, 23 (1939).

,
i
254 ALACSONYABB VEGYERTEKU FEM'OXJDOK

63.2. VaIiiidium(III)-oxid (V 20a) .

Vanadium-pentoxidbol hidrogenes redukeioval allitjuk e16.

A kiindulasi anyagot finom por alakjaban egetOesonakban eleg tagas kvarc­
vagy poreelan csdbe helyezziik. A redukeiora hasznalt hidrogent gondosan meg kell
tisztitani. A levegd kiszoritasa utan a csovet elektromos kemenceben eloszor kb.
600 CO-ra hevitjiik. Vigyazzunk arra, hogy a hdmerseklet meg ne haladja a V20 S
olvadaspontjat., a 658 CO-ot. Ha mar a reakei6 nagyobbreszt vegbement (kb. 2
ora nnilva), a homersekletet 900-1000 CO-ra emeljiik, es a hidrogenezest tovabbi
6 oran at folytatjuk. A hfitest ugyanesak H 2-atmoszferaban vegezziik.
Fenytelen, fekete por (op. 1970 cel, s= 4,87).

63.3. Kr6m(III)-oxid (C1'20a)

Ammonium-dikromatbol igen egyszerfien allithato e16. A teljesen szaraz, el­

poritott (NH4hCr207-nak kb. 5 g-jat poreelan talba helyezziik, es egyik pontjan
izzo vasdrottal megerintjiik, Az erintes helyen megindul a reakcio, s gyorsan tovabb
terjedve, az anyag egesz tornege felizzik. A kihiilo termek Cr20 S '
Zold szfnfi por (op. 1990 Co, s= 5,21.)

63.4. Molibden(IV)-oxid (Mo0 2)

Molibden (VI)-oxidot hidrogenaramban 450 CO-on redukalva Mo02-ot nyerunk.P

A kiindulasi anyagot poreelan osonakban helyezziik el, amelyet tUzal10 uvegcsdbe
tesziink. Ha mar kiszoritottuk a csobol a levegct (ellenorizzuk durranogazprc­
bavall), bekapesolhatjuk a kemenee ffiteset, A redukcio kb, 6 ora alatt fo tomegeben
vegbemegy, A maradek MoOs sosavgazaramban vorosizzason H 2(MoOsC12)-ve ala­
kul es elszublimal. Az igy tisztltott Mo0 2-ot a sosavas kezeles utan hidrogenaram­
ban hfitjuk le,
Ibolyasbarna, kristalyos por. Vizben oldhatatlan. (sw= 4,7.)

63.5. Volfram(IV)-oxid (W0 2)

A W0 2 900 CO-on, kb. 1/2-1/2 atm pareialis nyomasti H 2 - es vfzgdzatmoss­

feraban allando.!
A redukalando volfram(VI)-oxidot 900 CO-ra fUtheto elektromos csdkemenee­
ben elhelyezett kvare- vagy poreelan csdbe tessziik. Celszerfi a port egetoesonakban
a eso kozepere helyezni. A kivant osszetetelu H 2 - vizgdz-elegyet ugy allitjuk elo,
hogya (szaraz) hidrogenaramot megfele16 tenzioju vizet tartalmazo edenyen bubo­
rekoltatjuk at. Erre a celra 85 ,CO-ra temperalt, vizzel tOltott uvegszfirds moso­
palaek a legalkalmasabb. Hogy a gazkeverek osszetetele a vizgoz kondenzalasa

3 RJIIOqmWB, H. B.: PYKOBO)l,CTBO no neopranasecnosry canreay. rOCX.l'IMl1S;IJ;aT, Mocana,

1953 CTp. 13/0. .
4 Glemser, 0., Saller, H.: Z. anorg. allg, Chern. 252, 151 (1943).
 REZ(I)-OXID 255

folytan ne valtozzek meg, a vezet~ket a racsavart ellenellaehuzallal Hn) CO-ra fUtjiik

fel, A redukci6 kb. 2 6ra alatt vegbemegy, az egyensuly beall, A keszitmenyt
oxigenmentes Nz-aramban (laad a gaztisztitasra vonatkoz6 resst) hutjiik le. A nit­
rogenvezeteket a melegvizes mos6palack utan kapcsoljuk a rendszerbe, haromagu
osap segftsegevel,

63.6. Rez(I)-oxid (CuzO)

Ketfele m6dosulata ismeretes; a sarga szinu 0 CO koriili, a voros szinu 50 CO
folOtti hc5mersekleten kepzodik. Kenyelmesen elMllithat6 elektrolitikus oxideeio
utjan. Semleges vagy KOH-dal gyengen meglrigositott telftett KCI-oldatban rez­
an6don kepzddik alacsony (0,06 A/cmZ) aramsuruseggel vegrehajtott elektroHzis
alkalmaval. Az elektroHzist fc5zc5poharban vegeszuk, kat6dternek oelszerfi a poharba
helyezett diafragma belsejet valaaztani. Az an6d megfelelO tisztasagu (elektrolit-)
rezbdl kesziilt henger vagy spiralis alakjaban veszi koriil a diafragmat, Katodkent
platina lemez vagy tu hasznalhato. A kivant m6dosulatnak megfelelOen az elOallitas
hdmersekleten teHtett KCI-oldatot vagy 70 CO-ra melegitjiik, vagy jeges ftirddvel
es merfild hutOspiralissal hfitjtik. Az elektrolitot tiszta Nz-gaz bevezetesevel kever­
jiik. A kepzc5dott csapadekot gyorsan leszivatjuk, majd desztillalt vizzel es keves
alkohollal mossuk, es CaClz-dal toltott vakuumexasikkatorban szaritjuk. Hosszabb
ida tartamara ampullaba .forrasztva tartjuk el.

,
-
1

I
 64. Oxosavak es s6ik

64.1. Kalium-klorat (KClO s)

ElOallitasara forr6 KOH-oldatba feleslegben klorgazt, vezetiink (lasd 29.10.).
El5allithat6 tovabba a KOl vizes oldatanak elektrolitikus oxidaciojaval is a k6
vetkez6 megfontolasok alapjan kialakitott m6dszerrel. Az alkali-klorid-elektrolizis
eredmenyekeppen a kat6don H 2, az an6don 012fej16dik, es az oldat KOH kepzdde­
se folytan lugossa valik, Az an6dfolyamat:

1201- = 6012+ 12e­

Az anodterben keletkezd kl6rgaz a luges k6zegben 01-- es OlO--ionok kepzodese
kozben oldodik:

Amint a 010- -konoentraoio bizonyos kiiszdberteket elert, megindul az anodon a

kloratta va16 oxidaoio a kovetkezd egyenletek alapjan:

6010- = 6010+ 6e-,

6010 + 3 H 20 = 2 HOi03 + 4 HOI + 1 ~ 02'

vagyis az an6don 12 egyenertek klorat kepzddese k6zben 6 egyenertek oxigengaz

szabadul fel. Minden elfogyasztott 18 F arammennyisegbdl tehat csak 12 F hasznal­
hato fel klorateldallftaara, az aramkihasznalas ezert 12/18 = 66,6 %-os.
Javfthatjuk ezt az erteket a kemiai kloratkepzddes felteteleinek egyidejfl biz­
tositasaval, amennyiben a KOlO-oldatot gyengen megsavanyftva, a felszabadftott
hipokl6rossav disazoeiaciojat visszaszoritjuk. Ennek k6vetkezteben nemcsak az
anodterben, hanem az oldat egesz terfogataban vegbemehet a k6vetkezc5 reakci6:

2 KOlO + 2 HOI = 2 HOIO + 2 KOl,

KOIO + 2 HOW = K0103 + 2 HOI.

Az iparban ily m6don -az oxigenfejlddes megindulasakor az oldatot a hipo- .i

kloritionok elektrolitikus oxidaoiojanak megakadalyozasa celjab61 megsavanyft­ .i
va - csaknem 100 %-os aramkihasznalast sikeriil megva16sftani. A j6 aramkihasz·
nalas tovabbi feltetele, hogy'megakadalyoeeuk a katodon a klorat redukeiojat, Ezt
nehany tized % K 2Cr0 4 hozzaadeaaval va16sftjuk meg. Az elektrolizist 70-80
CO-on vegesztik, alacsonyabb (30-40 CO) hdmersekleten KOI0 4is kepzOdik.

r• . 1 I ) ..
 'KLORATOK 257

A fentiek alapjan a kovetkezd klserleti berendezeet allitjuk ossze (64.1.1. abra):

400 ml-es, magas hengerpoharban anodkent 25 X 40 mm-es sima platdnaelektrodot
es ettal ketoldalt kb. 2 cm tavolsagban azonos keriiletii, O,5-mm (2) -jii platina drot­
b61 kesziilt keretkatOdot helyeziink e1. Az elektrodokat specialis, 3 polusu elektrod­
tart6ban vagy sziikseg eseten megfelelO meretfi parafa dug6n flirt lyukakban erd­
sftjiik meg. Az elektr6dokon kiviil hOmero es szen-dioxiddal mfikodd gazkeverd r6g­
ziteserol is gondoskodunk. Az aramforras kb. 4 A es
mintegy 12 V teljesitesere kepes egyenininyito vagy
akkut6ltO lehet. A megadott meretfi elektr6dok eseten ez
az anodon (mindket oldalat szamitva) 0,2 A/cm 2 aramsii­
riiseget jelent. Az elektrolizalo feszultseget megfelel5en -S.0z
meretezett es potenoiometrikuekaposolasban alkalma­
zott ellenallassal v sza balyozhatj uk. Az aramintenzitde
jelzesere ampermerdt, a fogyasztott arammennyiseg me­
resere pedig coulombmetert kapcsolunk Borba az elek­
brodokkal. A feszulteegmerdt parhuzamoaan kapcsoljuk
a cella val, de csak iddnkent ellendrizzuk a kapocsfesziilt­
seget.
Ezutan megt6ltjiik a poharat az elektrolittal, amely
ugy kesztil, hogy 33 g KCI-ot es 0,2 g K 2Cr04-ot 100
ml vfzben feloldunk. ,Az aram bekapcsolasa utan kb,
%oraval megindul az anodon az oxigenfejlddes, Ekkor
pipettaval 1 ml cc. sosavat adunk az oldathoz, Iassu
aramban megindftjuk a keverest biztositO szensavat, es 64.1.1. abra. KCI03 e16­
felmelegitjiik az elektrolitot a termeles szempontjabol alHtlisa
optimalis 70-80 CO-ra. A tovabbi elektrolizis saran iddn­
kent ellendrizzuk a Pwt, es szukseg eseten nehany tized ml cc. sosavval vissza­
allitjuk a gyengen savanyu kozeget, Ha az aramldhassnalason kiviil az energiafo­
gyasztast is merjuk, akkor egyidejiileg a voltmerd allasat is feljegyezziik. Mintegy
33 amperora felhasznaJasa utan befejezziik az elektroHzist. Az oldatot so-jeg­
, -keverelrkel Iehtitjuk, az anyahigot iivegszUron leszfvatjuk, es a csapadekob apro
reszletekben alkalmazott [eghideg mosovlzzel kloridmentesre mossuk,
Szfntelen, tablas kristalyok (op. 356 CO, bomlik). EghetO anyagokkal keverve
dorzsolesre, iitesre robban. Gyorsan hevftve bomlasa magaban is robbanasszerfi,
Mn02-dal keverve lassii, egyenletes. (s200 = 3,34.)

64.2. Magnezium-perklorat IMg(Cl0 4)2 I

Vizes 01datb616 mol kristalyvizzel krietalyosodik. Gyakorlati jelentdsege a kris­

talyvfzmentes es 1-3 molekula kristalyvfztartalmu anyagnak van, amelyet gazok
szarftasara, a vakuumteohnikaban vfzgoz megkotesere hassnalunk.
EI5allitasa a kristalyvfztartalmu sonak vakuumban (0,1-10 Hgmm), 120­
250 CO koz6tti hdmersekleten vegrehajtottvfztelenftesevel tortenik.! A hexahidra­
tot viszont ugy allitjuk eld, hogy a kereskedelmi forgalomban kaphato 70 %-os per­

1 Smith, A. F., Koch, E. G.: Z. anorg. aUg. Chern. 223, 18 (1935).

17 AU, es szervetlen kemtat prakt. - 4284 III.
 258 OXOSAVAK ES S6IK

klorsavat MgO-dal semlegesftjiik, az oxidfelesleget kiszfirjuk, majd az anyagot a be­

parolt oldatbol kikristalyosftjuk. Hasonlo m6don kepzddik a Mg(CI0 4 )2 a perklor­
saves MgC1 2 vagy Mg(NOsh k6z6tti cserebomlasban is.

64.3. Kalium-bromat (KBrO s)

Az elemi brom higos oldataban a 'klorathoz hasonloan diszproporcionalodas
utjan kepzodik. Gramm-molekulaeulynyi KOH-b61 50 %-os oldatot keszfttink, es
a grammatomsulynyi bromnal (25,5 ml) mintegy 10 %-kal kevesebbet fiilke alatt
ovatosan hozeaosepegtetunk. Az oldat vegiil tartosan sargara szfnezddik es erosen
felmelegszik. Meg melegen megindul a bromatkriatalyok kivalaaa. Lehilles utan a
osapadekot szfirdre gyfijtjuk, es a nyers termeket 120 ml ferro vfzhOl atkristalyosft­
juk. 'I'isstasagvizsgalat eeljab61 a bromatminta vizes oldatat kensavval megsava­
nyftjuk. Ha maradt meg benne Br-ion, az a BrOs-ion hatasara bromma oxidalodik,
Szfntelen, kristalyoa anyag. (Op 434 CO, s = 3,25.)

64.4.J6dsav (BIOs)
EJemi j6dnak ee. saletromsavas oxidaciojaval allithato e16:
312 + IOHNOs = 6HIOs + 10 NO +2 H 20.

Visszafoly6s hfitdvel ellatott osiszolatos gomblombikban 50 g reszublimalt jo­

dot f616s mennyieegfi (250 g) cc. saletromsavban 70-80 CO-on melegitiink, amig az
oldat halvanysarga szfmive valik, A kepzodo nitrozus gozoket a hiitonat a fiilke el­
szlv6 nyilasaba vezetjiik.
A reakei6 befejeztevel az elegyet vfzfiird6n szarazra paroljuk, majd keves viz­
zel felveve ezt a mfiveletet megismeteljuk. A rnaradekot lehet61eg keves tomeny sa­
letromsavban oldjuk, es jeges hut6keverekkel hirtelen-lehfitjuk. A kivalt krietalyos
j6dsavat tivegszfirdre gyujtjiik es exszikkatorban KOH felett szaritjuk.
Szintelen, kriatalyos anyag. Hevitve vizet veszit esbomlik. (Op. 110 CO,
I S = 4,63.)
I

E16IWftasukra kiindulhatunk akar elemi.jodbol, akar natrium-jodatbol. 100 g

[odbol kiindulva elsd lepeskent NaIOs·ot allitunk eld (lasd 1. k6tet 20.2.6.), amelyet
ki sem kell kristalyoeitanunk, hanem 140 g szilard NaO'Hvdal meglngositva (vagy
156,lgNaIOs500ml-esvizesoldatab61 kiindulva), 100-200 ml vizzel kiegeszitve 5
literes lombikban felforralunk, es nagy atmeroju (legalabbl.O mm-es) iiveges6v6n
elenk kloraramot vezetiink at rajta: '
NaIOs+ 4NaOH+ C12 = Nas~I06+ 2 NaCl + H 2,O.
A gazbevezetocs6vet azert kell eleg hOn~k vaIasztanunk, hogy a kepzod6 per­
[odaf a nyflasat, el ne tornje. Mellette a ketfuratu dug6ba elvezetoosdvet is illesz­
tiink, es azt a fiilke elszfvonyilasaig PVC-esovel meghosszabbitjuk. Melegites kozben
 PE&JonAToK 259

fogjuk be allvanyba az edenyt, mert a osapadekkivalas megindulasa utan az anya­

lug igen hajlamos a tulheviilesre, es az oldat nagyokat lokve forr. A reakei6 vegezte­
vel az oldatot keyes NaOH-dal meghigositjuk, hogy a jobban old6d6 Na2HaIOo-ot
a kevesbe oldhato NaaH2IOo-ta alakitsuk at. Lehfllese utan a osapadekot szurore
gyujtjiik ea hideg vizzel mossuk. A termeket 110 CO-on szarithatjuk. A NaIOa oxi­
daei6jat teljesen hasonl6 medon K 2S20s-dal is elvegezhetjuk ((NH4hS20S hasznala­
ta eseten rossz a kitermeles), de ilyenkor a termeket mindig bizonyos mennyisegfi
szulfat szennyezi.
Elemi j6db61 vagy jodidb61 is keszithetd NaI0 4 forr6, erdsen luges kozegben,
kloros vagy bromos oxidacioval. Ut6bbi esetben is a termek a nehezen old6d6
natrium-hidrogen-perjodat (Na aH2IOo). Ha NaI0 4-ot akarunk elOalHtani, akkor
a Na aH2IOo saletromsavaa oldatabol kell atkristalyositani:

Na aH2IOo + 2 HNO a = NaI0 4 + 2 NaNOa + 2 H 20.

100 g NaaH2IOo-ot 200 ml viz es 55 ml cc. HNO a elegyeben oldunk. Ha az oldat
nem teljesen atlatsz6, iivegszuron megszfirjilk. Esutan mindaddig paroljuk, amig
meg nem indul a krlstalyosodas, majd az oldatot 20 CO-ra lehfitjuk. A homersek­
letnek ezt az als6 hatarat szigoruan meg kell tartani, mert 20 Co alatti hdmersekle­

I ten a meta-perjodat helyett annak trihidratja valik ki. A osapadekot szfirdre

gyfijtjiik, hideg vizzel mossuk es 110 CO-on szarltjuk. Az oldatban maradt eIeg
jelentOs mennyieegti Na-perjodatof a nehezebben old6d6 KI0 4 alakjaban KNOa-tal
vaIaszthatjukle. .
A NaI0 4 feher kristalyos anyag. (Op. 300 CO, bomlik, S16"= 3,87.)

64.6. Kalium-perjodat (KI0 4 )

A KI0 4 teljesen a natrium-perjodathoz hasonl6 m6don keszithetd. A Irigos
oldatban itt is eloszor a job ban old6d6 K 4I20 9 kepzddik, es esak semleges vagy
gyengen savanyu kozegben valik ki a kepletnek megfeleld, alig oldhato KI0 4.
Feher, kristalyos anyag (S150= 3,62).

t '
Az alkali-perjodatok oldatabol Ba(NOaktal csaphato le. Celszeril viszonylag
j61 old6d6 Na aH2IOo-b61 (lasd 64.5.) kiindulni. A 100 g j6db61 eldallithato mennyi­
seget (kb. 225 g Na aH 2IO o) egy liter viz es 10 ml cc. HNOa elegyeben oldjuk es
felforraljuk. Intenziv keveres kozben 325 g Ba(NOah telitett forr6 vizes oldataf
ontjiik hozza, es tovabbi allando keveres kozben meg kb, 2 6ran at forraljuk.
Vegiil az oldatot Ba(OHkdal kozombositjtik es kihtilni hagyjuk. A kepzodofeher
kristalyos osapadekot dekantaljuk, forr6 vizzel mossuk es leszivatas utan sz4Titjuk.

17·

,
~1
,
<i.'i
 '\ :

26Q OXOSAVAK ES .sonc

64.8. Perj6dsav (H sI0 6)

ElOaIHtasanak alapja az, hogy co. saletromsavban a Ba(NOa)2 rosszul oldodik,
a perjodsav viszont joL2 " ..
BaaH 4(I0 6)2+ 6 HNOa = 2 HsIO a+ 3 Ba(NOa)2'
75 ml vfzzel megnedvesftett 100 g BaaH4(IOakra 200 ml cc. HNOa-at ontunk,
A saletromsav teljesen szfntelen legyen, ne tartalmazzon vorosbarna nitrozus go­
zoket, mert azok a perjodsavat redukaljak, Ilyen saletromsavat ugy celszerfi eld­
allitani, hogy esiszolatos deszbillaltvizas iivegben (64.8.1. abra) vizlegszivattyuval
addig szfvatunk at rajta tiszta, pormen­
Yl21tJ9srlYQtt!lu tes levegdt, amfg teljesen szfntelen nem
--.... lesz. Az igy tisztitott saletromsavat fel­
hasznalva az elegyet kb, egy oran at keve­
res kozben 60-70 CO-ra melegftjiik, az­
utan 30--40 CO-ra lehfitjiik, es kiszfirjiik
beldle a kepzodott Ba(NOakesapadekot.
A osapadekon tapado perjodsavat cc.
HN03-mal kimossuk es a szfirlethez ont­
jtik, Az egyesftett ee. saletromsavas per­
jodsav anyahig-frakoiokat 60-70 CO-os
vizftirddn vfzlegszlvattyuval leteeftett va­
kuumban beparoljuk. Kozben finom kris­
talyliszt alakjaban ujra Ba(NOakesapa­
dek kepzddhet, amely jol megkiilonboz­
tethetO a osillogo perjodaavkristalyok­
tol, Ez esetben a szurest megismeteljuk,
majd folytatjuk a beparlast a perjodsav
64.8.1. libra. HNOa nitrogen-oxid- kezdddd kivalaaaig. Masnap sztfrunk, es
-mentesftese a kristalyokat 50 CO-on oelszerfien levego­
aramban szaritjuk, Az anyahig bepar­
lasaval tovabbi frakoio nyerhetO. A kitermeles ez esetben kb. 90 %-08.
A HsIO a el5allftasa soran keriiljiik a gumidug6k vagy gumiesovek alkalmaza­
sat, mert az a HNOa-val reagalva redukalo nitrozus gozoket idezhet elO.
Szintelen, higroszkopos, kristalyos anyag, olvadaspontjan (130 CO-on) 12° 6
kepzddese kozben bomlik.

64.9. Amm6nium-vanadium-tims6 / NH4 V(SOJ2 ·12 H20/

Az NH 4VOa kensavas kozegben veghezvitt redukeioja utjan keezithetd. Az ot­
erteku vanadiumot elOszor ken-dioxiddal negyertekuve redukaljuk. A timsokepzes­
hez ezukseges haromertekfi alakot elektrolitikus redukei6val hozzuk letre a negy­
erteku vanadiumbol.
. 300 ml-es Erlenmeyer-lombikban 25 g NH 4VO a-ot 100 ml 50 %-08 kensavban
oldunk. Ha nem [arunk el eleg kdrilltekintden, a kepzodo vanadiumsav dehidratalo-

I Booth, H. S.: Inorg. Syntheses Vol. I,. New York-London, 1939, 172. old.

$ t
 VANA.DIUMS6K 261
,
dik, es V205-gel kepzddik, amely igen nehezen redukalhato, Ezt legegyszeriibben
ugy keriilhetjiik el, hogy meleg kensavval, kisebb reazletekben, a ken-dioxid beve­
zetese kozben, a redukei6 folyamatat megszakitva vegeszuk az oldast, Agazbeveze­
test, illetve a felesleg elvezeteset ketfuratu dug6ba illesztett iivegcsovek segftsegevel
vegezziik j61 huz6 fiilke alatt. Ha az oldat az utols6 reszlet vanadat feloldasa utan
is megkekult mar, a 802 felesleget CO2 bevezetesevel uzziik ki. 802 helyett hasz­
nalhatunk redukaloszerkent oxalsavat is. Ilyenkor a kensavas oldathoz reszletekben
adagoljuk az ammonium-metavanadatof es az oxalsavat allando melegftes es keve- .
res kozben, Az oxalsav feleslege forralasra elbomlik.
Ezutan kovetkezik a negyertekfi vanadium elektrolitikus redukei6ja harem­
ertekuve, olomelektrodok alkalmazasaval, A katod 2% X lO em, azaz kb. 50 em 2
feliiletU legyen, az alkalmazott aramsUrUseg pedig 0,1 A/em 2 vagy inkabb valamivel
kevesebb (0,08 A/cm 2 ) . Fessulteeg kb. 14 V. Az anod lehet kisebb feliiletfi 610m­
lemez is, amelyet a katodtertdl mazatlan agyaghenger fala valaszt el. Az elekt­
rolizalo edeny magas hengeriiveg, amelybe valamivel kisebb agyagdiafragmat
helyeziink. A vanadil-szulfat (katolit) kevereset CO2 bevezetesevel oldjuk meg.
Anodfolyadekul 33 %-os kensavat hasznalunk. Az elektr6dokat megfeleld teljesit­
menyfi egyeniranyitoval vagy akkutoltdvel kapesoljuk ossze, es az aramkorbe
+ feezultsegszabalyozo ellenallast es ampermerdt iktatunk, valamint a kapoesfesziilt­
seg ellendrzesere szolgalo volbmerdt is beepitunk. A redukei6t mindaddig folytatjuk,

I amig az oldat meg nem zoldtil. A folyamat az adott korulmenyek kozott a keterteku
vanadium kepzddeseig is veg bemehet.
A redukei6 fokat KMn04-os titrahlssal ellendrizhetjuk a kovetkezdkeppen :
I tetszdleges mennyisegfi (neMny tized ml-nyi) mintat. vesziink a katodfolyadekbol,
es kensavas kozegben 0,1 n KMn0 4-tal megtitraIjuk. A vegpontot esak megfeleld
I higitasu vanadiumso-oldatban latjuk j61; ennek konoentraciojat tapasztalati uton

i
allapithatjuk meg. A permanganattol otertekuve oxidalodott vanadiumot 802-dal
ismet negyertekiive redukaljuk, es a ken-dioxid -felesleget CO2 bevezetesevel es
melegftessel gondosan kiuzzuk, majd tijra megtitraljuk az elObbi 0,1 n KMn0 4-taI.
Ha a ket fogyas viszonya 2: 1, akkor a katodfolyadekban a vanadium ~vantitatJve
haromertekfive redukaI6dott. Mivel mindket titnUast ugyanazon a kivett folyadek­
mintan vegezzuk, nem szbkseges annak sem pontos mennyiseget, sem a KMn0 4
[ faktorat ismemunk. A katodter tartalmat a redukci6 vegeztevel jeggel hdtott po­
harba ontjiik, es valamely izomorf timsoval beoltva, az NH4V(804h·12 H 20-t
kikristalyosltjuk.

j 64.10. Ammonium-vanadium(II)-szulfat-hexahidrat
/ (NH4)2V(S04)z . 6H 20 /
A vanadiumtimsohoz (64.9.) hasonl6 modon allfthat6 elO. A modositdsok mind

r
II
az oxidalo hatasokra erzekenyebb keterteku vanadiumvegyiilet levegotdl valo
vedelmet szolgdljak. Az ammonium-vanadat oldasat es redukoiojat a negyertekii
allapctig ugyamigy vegezziik, mint az elOzo leirasban, Az elektrolitikus redukei6t
is hasonlo modon olomelektrodok kozott, CO2-vedogaz-atmoszferaban hajtjuk
t vegre, de katodternek most celszerfibb az intenziv keverhetcseg es jobb gazzaras
miatt a diafragman beliili teret valasztani. Ebbe az elektr6don kiviil meehanikus
keverest es szensavatmoszferat biztosit6 gazbevezetO- es kivezetOeso nyulik j6t
zar6 gumidug6ba illesztve. A kivezetOesohOz a levego bediffundahlsanak megaka­
262 OXOSAVAX ES S6IK

daly.bzasa~a keyes vizzel t?l~ott mos6pa;aekot osat.lakoztatunk.: Az anodfolyadck

33 %-os kensav. Az elektrohza16 aramsuruseg kb, 0;1 A/em 21egyen a katod mindket
oldalat figyelembe veve. A redukeio elOrehaladasat ugyanesak KMnO -os titra­
lassal ellenorizzuk. A folyamatof akkor tekintjiik befejezettnek, ha a ke~-dioxidos
redukeio elOtti fogyas haromszorosa a
. masodiknak. Ez utan kis feleslegben szi­
va~m lard (NH4)2804-ot tesziink a katolitba, es
CO2
az elektrolfzist meg rovid ideig folytatjuk.
Az anyag kikristalyosftesat is szen­
savatmoszferaban vegezziik, Erre a oelra
a kikristalyosito edenyt vakuumexszik­
katorba helyezzuk, es fedelnyilasat, olyan
ketfuratti dugoval zarjuk el, amelynek
egyiken a kristalyosito csesze aljaig ero
uvegcso, a masikon esapos elszfv6esonk
. nyulik az exszikkatorba. Az exszikkatort
katod
szensavval telftjiik. A hosszabb iivegcsd
veget gumicsovel a redukalt oldatba nyUl6
gazbevezetocsdhoz esatlakoztatjuk: ily
m6don megoldhato az oldatnak a krista­
Iyosito cseszebe [ubtatasa anelkul, hogy
levegdvel erintkeznek (64.10.1. abra).
, Az atszfvatas eldsegftesere es az oxigen­
64.10.1. abra. Vanadium(II)-oldat mentes atmoszfera biztositasara az exszik­
atszivatasa kristalyosit6cseszebe katomak vfzlegszivattyuval val6 megszi­
vatasava1 egyidejiileg a katodterben ese­
kely CO2-tulnyomast biztosftunk. A CO2-atmoszferaban vegaendd szfireshez a
48.1.2.3. abra szerinti egyszerfi megoldast is valaazthabjuk. Az ammonium-vana­
diumfffj-szulfat-hexahidrat apro, piros kristalyok alakjaban valik ki. A krista­
lyokat ugyanesak oxigenmentes atmoszferaban szaritjuk,

64:.11. Kobalt(III)-szulfat-oktadekahidrat / CO 2(S0 4)S' 18H20 I

A 0080 4 kensavas oldataban elektrolitikus oxidaoioval Pt-anodon" kepzodik.
El5allftasara az ammonium-vanadium-timeo Ieirasaban (laad 64.9.) ismerte­
tett osezeallitaa alkalmas, de Pb- helyett Pt-anod es Cu-katod hasznalatos. Anod­
ternek a diafragma belsejet valasztjuk, A benne elhelyezetb elektrod kb. 4 X 12 em,
vagyismintegy 100 em 2 feluletfi, henger 'alakura hajtott sima platina lemez l~gyen.
A por6zus agyaghengert kivulrdl korulvevd rezelektrodot meg nagyobbra, kb. ket­
szeres meretfire keszfteiik. A katodfolyadek 8 n kensav, amelynek szintjet az anod­
folyadek nivojaval azonosra aIlftjuk. Az anodterbe kerul 24 g 008°4.7 H 20 75 ml
8 n kensavval kesziilt meleg oldata-.
. . Mie16tt az elektrolfzist meginditanank, az elektrolizalo edenyt jeges hfitd­
furdobe allitjuk, es megvarjuk, amfg az anodter homerseklete 30 CO-ra hfil. Az oldat

8 Muller, E., Reuther, H~: Elektrochemisches Praktikum, Steinkopf, Dresden-Leipzig,

1953, 322. old.
 '.

SZULFATOK -FOSZFORSAV 263

l
1
ezen a hdmersekleten valik CoS0 4· 7 H 20-ra telitette. A esapadekkivalas megsem
indul meg, mert azan6dos oxidaoio kovetkezteben a Co(II)-koneentraei6ja egyre
csokken. A szabalyozo ellenallassal a oellan at foly6 aram intenzitasat. kb. 1 A-re
aIlitjuk be. Mintegy 12 6ra elteltevel az agyag diafragmaban suru zoldeskek kris­
talymassza alakjaban kivalik a Co2(S04)3·18 H 20. Gyorsan iivegszfuore boritjuk es
erdsen leszivatjuk. Mazatlan agyagtanyeron szarithato. Nehany het alatt oxigen­
fejlddes kozben CoS0 4-ta redukalodik, A haromertekfi allapot tart6san fenntarthatO
ceziumtlmso alakjaban : CsCo(S04h·12 H 20.

64.12. Antimon(III)-szulfat ISb 2(S04hl

Finom eloszlasu antimonnak vagy antimon-oxidnak cc, kensavban va16 olda­
saval kesziil.
100 ml forr6 tomeny kensavba aprankent finoman elporitott antimont vagy
antimon(III)-oxidot adagolunk.Anand6 kevergetes es melegites kozben - a kensav
forraspontjahoz kozeli hdmersekleten - az anyag lassan felold6dik. Lehilles utan
az oldatb61 esillog6 tus kristalyok alakjaban kivalik az antimon-szulfat, Ezutan az
anyahigot 80 ml vizmentes jegeoettel higitjuk, es - kihtiles utan - iivegszfirdn
leszivatjuk.
,
~, Jegeoettel, majd absz. eterrel mossuk, es nehany napon at kensavas vakuum­
exszikkatorban szaritjuk. (s= 3,63.)
•
64.13. Higany(II)-szulfat (HgS04)
EIOlillithat6 femhiganynak forrotomeny kensavas oldaaaval.
10 g higanyt 15 gee. H 2S0 4-val poreelan talban - fulke alatt - addig mele­
gitiink, mig a fern fel nem old6dik. Azutan a savfolosleget elfiistolve a visszamarad6
feher sotomeghez - lehfilese utan - annyi, kis vlztartelmu kensavat adunk,
amennyiben az eppen feloldhat6. Az anyag kikriatalyositdsahoz sziikeeges tomeny­
seget ugy erjuk el, hogy a' .vfzfolosleget ee. kensav hozzaadaeaval elvonjuk. A
HgS0 4 szintelen, negyezogletes kristalylemezek alakjaban valik ki (s = 6,47).

Vizmentes, kristalyos allapotban a kereskedelmi forgalomban kaphat6 kon­

centralt vizes oldatb61 vakuumban" allithatO elO.
Csiszolatos vakuumbeparlo keszulekben (64.14.1. abra) 500 m! cc. foszforsav­
oldaton levegdaramot szivatunk keresztiil. A levegot elozoleg kiszaritjuk ; elOszor
CaC12-dal tOltott szaritotornyon, azutan co. H 2S04-as mos6palaekon, vegiil P205-oS
edenyen vezetjiik at. A bevezetdnyflaet kapillarissa szukitjiik, hogy a rendszerbe
bearamlo levegd mennyiseget megfelelO m6don csokkentve, a vizIegszivattyu se­
gitsegevel a foszforsav folott vakuumot hozhassunk letre. A vfzgoznyomas novelese

4 RJIlOqHRROB, H. r.: PyROBOACTBO lIO aeopr-aaasecxoxy cHHTeBy. rOCXllMllB,ll;aT, Mocxaa,

1953, CTp. 221. ' , '
264 OXOSAVAX ES S6IK

erdekeben a 10mbik tartalmat vizfiirddn 35 - 38 CO-ra melegftjiik. Az anyag kb.

2 ora alatt vfztartalmanak nagyobb reszet elvesziti, ezert a tovabbiakban erelye­
sebben kell evakualnunk, es alombikot kb. 1- 2 Hgmm vegvakuumot IetesitO ro­
taci6s szivattyrihoz kapcsoljuk. Termeszetesen megfelelo szarit6- vagy kifagyasz­
toosapda (P 20 S' Mg(Cl04)2.illetOleg szensavho-«
~ - alkoholos htitokeverek) eegltsegevel meg kell
akadalyoznuk, hogy az elszivott vizgoz a szi­
vattyuolajba [usson, A viztelenitendd foszfor­
savat most is az elObb megadott homersekle­
ten tartjuk, mert a H aP04']/2 ~O most mar
30 CO alatt kikristalyosodhat, 42,4 CO-on pedig
a H aP04megolvad, es megindulhat a H 4P20,­
kepzddes. Kb. 2- 3 oras ujabb vakuumbepar­
las utan varhat6 az ortofoszforsav kikristalyo­
sodasa, Ha ez nehezen indulna meg, az olvade­
kot beoltjuk. Az oltashoz sziiksegea foszforsav­
kristalyt ugy keszftjiik, hogy a vizmentesitett
foszforsav egy kis reszet kemcsdben erelyesen
lehiitve megszilardulasra kesztetjiik, s ezt visz­
szadobjuk a lombikba. Sziikseg eseten a vele
izomorf arzensa v kristalykajat is felhasznal­
hatjuk.
• Ha az anyagnak mar kb, a fele kikris­
talyosodott, leonbjuk rola a meg viznyomokat
-- tartalmaz6 folyadekot, es poreelan spatulaval
j6l zar6d6 osiszoltdugos iivegbe tessziik. Hosz­
szabb megorzes eeljabol le is paraffinozzuk.
Az fgy eloallitott foszforsav a feluleten ta­
pado folyadekfazis viztartalma miatt meg min­
dig nem teljesen vizmentes. Teljes szaritasa
64.14.1. abra. Osiszolatos vakuum- - a fenti hdmerseklet- es nyomaeviszonyok
bepar16 kesziilek kozott - napokig tart6 folyamat. (Op, 42,4 CO,
s= 1,88.)

64.15. Foszlorossav (HsPOs)

A Pela hidrolizise utjan allithat6 elO:
PCla + 3 H 20 = HsPO a + 3 HCl.
Harem, sorba kapcsolt mosopalaek koziil az elsdbe toltjtik a PCla-ot, a kovet­
kezd kettObe pedig vizet. A foszfor-trikloridot kb. 60 CO-os vizfurddvel melegitjuk,
a vizet pedig [eggel hfitjiik, A vizlegszivattyu segttsegevel ataramoltatott levego
magaval viszi a PCla-~ozt, melynek hidrolfzistermeke csakhamar szintelen kris­
talypep alakjaban osszegytilik az elso vizes mosoban. V"vegszuron leszfvatjuk, [eges
vlzze! mossuk es vakuumban szilikagel vagy szilard KOH felett szaritjuk.
Elfoly6sod6 szintelen kristalyok. (Op. 73,6 CO, s = 1,64.)
 H!POFOSZFOROSSAV is sor 26&

64.16. Hipotoszforossav (HaP0 2 )

A Ba(H2P02)2·H20-b61 kensavval szabadithato fel:

Ba(H2P02h·H20 + H 2S04 = 2 H aP02 + BaS0 4 + H 20.

A barium-hipofoszfithoz ekvimolaris mennyisegben 30 %-os H 2S04-at ontiink.
A leulepedd BaS0 4-r6l az oldatot Ieontjilk, beparoljuk, vegiil 0 CO ala hfibve ki­
kristalyositjuk. Az olajszerfive surusodo hipofoszforossav-oldat beparlasat. celsze­
rfien vakuumban fejezziik be. A termek feher, leveles kristalyokat alkot6 anyag.
(Op.26,5 CO, S170= 1,49.)

,
.,
Barium-hidroxid-oldat.bol es sargafoszforbol kepzddik:

Csiszolatos gazmosMeltettel ellatotf 1f2literes gomblombikban 15 g Ba(OH)2'

.8 H 20-ra 200 ml vizet ontve, feloldjuk, es 5 g (viz alatt feldarabolt) sargafoszforb
dobunk bele. A gazelvezetdt megfelelOen hajIitott tivegcsdvel meghosszabbitva
vizzel telt fOzopoharba, a vizfelszin ala vezetjiik. A bevezetdcsovon at nitrogen­
arammal kiszorftjuk az exigent a berendezes legterebdl, azutan felforraljuk az
oldatot. A megindul6 reakci6 soran kepzddd foszfor-hidrogeneket a lassu nitrogen­
aram folyamatosan eltavolitja a lombikbol, s azok a vizen atbuborekolva a szabad
levegdn meg is gyulladnak (ha difoszfint vagy magasabb homol6got tartalmaznak).
A foszfor-hidrogen igen mergezd anyag, a berendezest ezert j6l huzo fiilkeben ken
elhelyezni. Ha a foszfor mar felold6dott, a nitrogen helyett szen-dioxidot vezetiink
at a lombikon, hogy a barium-hidroxid folosleget semlegesitsiik. Ezutan a barium­
-karbonatot kiszfirjuk, es a szfirletet kristalykepzddesig tomenyttjtik, majd lehfitve
a selyemfenyu tus kristalyok alakjaban kepzodo barium-hipofoszfitot kikrista­
Iyositjuk. Tisztitas celjabol.forro vizMl atkristalyosithatO. (s= 2,90.)

A megolvasztott Na2HP04.12 H 20 vfztelenitesevel keszul. A szekunder fosz­

J fatof platina tegelyben megolvasztjuk, es 3 -4 oran at 700 CO hdmersekleten tart­
-'
juk, noha az atalakuhls mar [oval alacsonyabb homersekleten (250 CO kortil) meg­
indul. Az izzitast addig folytatjuk, mig az olvadek kivett probaja AgNOa-tal piro­
foszfatra jellemzd feher csapadekot nein ad (az ortofoszfatra jellemzd sarga csapa­
dek helyett). Ha a vizmentes pirofoszfatot kristalyos allapotban akarjuk elOaJlf­
tani, olvadaspontja fOlotti hOmersekletre hevitjiik (880 CO),-es az olvadekot lassan
lehfitjuk. (s = 2,53.)
Ha a pirofoszfat dekahidratjara van szuksegtlnk, a vizmentes so' finom porat,
minimalls mennyisegfi ferro vizben oldjuk. A telitett oldatb6l kivalik a Na 4P20 7•
.10 H 20, amely 79,5 CO-on megolvad, es sajat kriatalyvizeben oldodik.
 266 OXOSAVAK ES S6IK

64.19. Natrium-metafoszfa,t /(NaPOs)n/

NaH 2P04 vagy inkabb a NaNH 4HP04 hevitese tit jan allithatO eld. A natrium­
-ammonium-hidrogen-foszfatot platina edenyben megolvasztva addig melegitjiik,
amig az olvadek viszkozussa nem valik. A vizgoz- es ammoniafejlddes miatt a suru
anyag erosen habzik, ezert kevergetni kel1. A habzas megsziinte utan a hdmersekle­
.tet fokozatosan 700-800 CO-ra emeljiik, majd az olvadekot platina vagy nikkel­
lemezre ontjuk. Ha kihfilese nem eleg gyors, kiilonbOz6 polimetafoszfatok elegye
kepzddik,
A primer foszfatok vizteleniteset, illetve a NaNH4HP04 kiheviteset vakuum­
ban is vegezhetjiik, •
A NaNH 4HP04-ot hasznalva kiindulasi anyagul, az olvadekot poreelan, eset­
leg platina eseszeben lassan 200-250 CO-ra melegitjiik. A megkemenyedd tomeget
Iehritjuk, es finom porra torve hosszunyaku, vastagfalu g6mblombikba toltjuk,
amit ketfuratu gumidugoval zarunk e1. Az egyik furatba hdmerd, a masikba elszivo
iivegesd keriil, amelyet 1-2 Hgmm vegvakuumot teljesltd rotaoios szivattyuhoz
kaposolunk (fulkel). A hdmerd higanygombje kozvetleniil erintkezzek a hevitendd
anyagga1. A lombikot homokftlrdore helyezve, a benne leva foszfatot 3-4 ora
alatt vakuumban 320 CO-ra melegttjuk. A kepzodo natrium-metafoszfaf higroszko­
pos feher por. (Op. 619 Co,s = 2,48.)

64.20. Vas(II)-ortofoszfat-oktahidrat /FeS(P0 4h · 8H 20 /

FeS0 4 vagy (NH4)2Fe(S04)2 telitett oldatabol csaphatO Ie hig Na2HP04-tal.
MiveI a termek levegdn konnyen oxidalodik, celszerfl az oldatokat kiforralt
vizzel kesziteni, es a reekcio vegrehajMsara is CO2-dal toltott. edenyt hesznslni.
Csiszoltdugos folyadekuvegben vagy lombikban 12 sr. Mohr-so, ill. 8 sr. FeS0 4·
·7 H 20 telltett oldatahoz hozzaontjiik 10 sr. Na 2HP04·12 H 20 es 2 sr. CHsCOONa.
·3 H 20 150 sr. vizzel kesztllt oldatat, Aszen-dioxiddal telt bedugaszolt iiveget razo­
gepen 2-3 oran at razzuk, majd egy nap mulva CO2-atmoszferaban (48.1.2.3. abra)
a kepzodott vilagoszold kristalyokat leszivatjuk. Vizesalkohollal mossuk es sziiro­
papir koz6tt megszarftjuk, Az eltartesara szant [ol zaro iiveget is celszerfi szen­
-dioxiddal tolteni, hogy az oxidaciotol minel hosszabb iddre megvedjiik. (s = 2,58.)

64.21. Kalium-manganatfv l) (K 2Mn0 4)

E16allitasa celjabol a Mn0 2-ot KClOs-tal luges olvadekban manganatta oxi­
daljuk: .
Mn0 2 + KClO s + 2 KOH = K 2Mn04 + KCI + H 20 + O2 .

Megfele16 meretfi vastegelyben Mn02, KOH es KClOs (2: 2: 1 sulyaranyu)

elegyet megolvasztjuk. Az olvadekot iivegbottal kevergetve rovidesen eszrevesz­
sziik, hogy annak viszkozitasa erosen no. Amikor mar nem lehet kevergetni, kiva­
karjuk a tegelybOl, es porcelan talban szadtoszekrenybe helyezziik. Ha teljesen
megszaradt, finoman elporitjuk, es a vastegelybe visszahelyezve 3 oran at 500 CO-ra
.felfiitott elektromos kemenceben izzitjuk.. Ha nines elektromos kemenoenk, gon­
 ' ,
.. . ...,. ; .

OXOSAVAK Sal 267

doskodni kell a redukalo hataeu gazok tavoltartasar61. Kihfiles utan ujra elporitjuk
az anyagot, ea minimalls mennyisegfi vizben feloldjuk. tJvegszUron megszfirjuk es
porcelan taIba beparoljuk, A kivaI6 K 2Mn0 4 sotetzold, csaknem fekete anyag. A
kristalypepet mazatlan agyagtanyerra kenve szabaditjuk meg az anyaIUgt6l. Op.
200 CO (bomlik).

64.22. Natrium-hipomanganat(V)-hidrat (NaaMn0 4 • xH20)

A Mn(V) csak tomeny higos k5zegben stabilis, ElOallithat6 Mn(VII)-bOl
Na 2SOa-os redukci6vaL5
1 sulyresz NaOH es 2,5 sulyresz viz felhasznalasaval keszult; natronlug 50 ml­
eben 2 g igen finomra elporitott KMn0 4-ot oldunk, majd 0 CO-ra hfitjtik es apran­
kent ugyancsak finom porra dorzsolt Na2SOa·7 ~O-ot keveriink bele; kb, 10 perc
alatt a permanganat jellemzo ibolyaszine vilagoskekre valtozik, jelezve a man­
gan(VII) vegyertekvaltozaaat. mangan(V)-te. A kristalyoa csapadekot uvegsztirdn
j6lleszivhatjuk es a fenti tomenyeegf NaOH-oldattal mossuk. Aranylag rovid idd
alatt bomlik,

64.23. Kalelum-volframat (CaW0 4 )

Volframeavanhidridbdl es kaloium-karbonatbol kepzodik magasabb hdmer­
sekleten. .
A komponensek gondosan kiszaritott, finoman elporitott es alaposan homoge­
nizalt elegyet 2-3 oran at 800 CO-on izzitjuk. Kihfilese utan ujra j61 elporitjuk, es
most mar - kb. 2 6ra id6tartamra - 1100 CO-ra hevitjiik.
A termek mindket esetben feher, levegdn allando anyag. A reakci6 teljes veg­

I
bemenetelerdl ugy gy6z6diink meg, hogy a vizagalando minta porat 1: 1 higitasu
s6savval ontjiik le. Ha meg eszrevehetd mertekben szen-dioxidot fejleszt, a hOke­
zelest porltas utan ujra megismeteljuk. (S = 6,06.)

l 64.24. Olom-tetraaceUit /Pb(CH aCOO)4/

I Miniumnak jegeeetben va16 oldasaval keszfthetd". A Pb0 2 alkalmazasa csak

akkor jar az elmeletileg varhato jobb kihasznalassal, ha az 6lom(IV)-oxid egeszen
frissen keszult ; kiil5nben a j egecet ben nem oldodik,
500 ml-es szeles szaju Erlenmeyer-lombikot keverdvel es hdmerdvel ellatva 60 CO
-os vfzfurddre helyezunk. Bele5ntiink 150 ml jegecetet, es tobb reszletben 60-65 g
Pba0 4-ot oldunk benne. A jegeeetbe sz6rt minium finom eloselasu, laza por legyen,
a durvabb resztOl es csom6kt6l szitalassal gondosan megszabaditjuk. Megvarjuk,
amig minden reszlet teljesen felold6dik, csak azutan sz6rjuk bele a kovetkezdt, A
teljesen szintelen oldatot melegen megsziirjiik. Lehilles k5zben az olom-tetraaeetat
szintelen, tUs kristalyok alakjaban kivalik. Nuccson szfirjiik, majd 20 ml 50 CO-os
~ jegeeetbdl atkristalyositva tisztitjuk. A szerves preparativ kemiaban hasznalatos
I oxidaloszer. (Op. 175 CO, S17" = 2,23.) .

06 Lux, H.: Z. Naturforschung 1, 281 (1946).

8 Inorganic Syntheses, Vol. I. New York-London, 1948, 138. old.

I
 •
268 OXOSAVAK is S6IK

64.25. Szllielum-tetraeeetat /Si(CHaCOO)~1

Ecetsavanhidrides oldatban SiCI~ es CHsCOOH reakoiojaban kepzodik.

Visszafoly6s hutOvel ellatobt csiszolatos gomblombikot egyharmadaig jegeee­
tet tartalmaz6 ecetsavanhidriddel t6ltiink meg, es beleadagolunk a szamitottnaJ
valamivel kevesebb szil£cium-tetrakloridot. Vizfiirdon addig f6zz.iik az oldatot,
amig a sosavfejlddea meg nem szunik. Az oldatb61 kihtiles k6zben nehany 6ra alatt
feher kristalyos szilfoium-tetraacetat valik ki. Az anyalugot dekantaljuk, a csapa­
dekot absz. eterrel mossuk es vakuumban (5-6 Hgmm) 148 CO-on deaztillaljuk.
Nedvessegre erzekeny anyag, levegdn is hidrolizal, desztillaeiojat, is szarft6­
feltet vedelme alatt vegezzuk. Op. 110 CO, fp. 160-170 CO (bomlik).

64.26. D6r-triacetat /B(CHaCOO).a/

B6rsavb61 ecetsavanhidrid hataaara kepz,6dik:

Visszafolyatasra allitott hutOvel felszerelt csiszolatos gomblombikba 1: 5 suly­

aranyban b6rsavat es ecetsavanhidridet tesziink. Az elegyet lassan vfzfurdon mele­
gitjiik. 60 CO hdmersekleten a reakci6 hirtelen, hevesen megindul, a jegeoet felforr,
es a b6rsav acetat alakjaban felold6dik. A bor-triacetaf lehfiles k6zben csaknem
maradektalanul kikristalyosodik. Igen k6nnyen hidrolizalo anyag. Tisztitas celja­
b61 ecetsavanhidridbOl kristalyosithatjuk at, sa osapadekot absz. eterrel mossuk.
Deszbillalas k6zben vakuumban is bomlik. Feher tus kristalyok (op. 147-148 CO).

A vizes alkali-szilikat-oldatbol savanyftasra levalo polikovasavat szarftoszek­

renyben viztelenitjuk. A kapott nagy feluletfi por6zus anyag adszorpci6s tulajdon­
sagai igen nagy mertekben fiiggnek a reakci6 es aggregaoio folyamatanak korul­
menyeitdl.
A k6vetkez5kben leirt eljarassal nagy feluletfi (kb. 500 m 2/g), kromatografia
es szaritas celjara egyarant alkalmas szilikagelfajtahoz juthatunk.
J6 minosegu (pl. Merck-gyartmanyn] 1,38-1,40 fajsulyu natrium-szilikat-oI­
daf 3,4literet 1 liter desztillalt vizzel higitva, intenziv keveres k6zben, lassan annyi
cc. s6savval elegyitjiik, hogy a kivett probat a timolkek eppen savasnak indikalja,
Kb. 2 6rai keveres utan a csapadekot Ieszivatjuk, es desztillalt vizzel addig mossuk,
mig a mosovfz savanyu reakci6t mar nem ad. A gelt ezutan porcelan taIban kite­
ritve, 12 6ra tarte.mara 200 CO-os szarftoszekrenybe tessziik, majd tetszdleges
szemcsemeretre apritjuk, vegul kloridmentesre mossuk. Az igy kesziilt anyagot
250 CO-on stilyallandosagig szarftjuk.
Ha teIjesen elektrolitmentes keszitmenyre van ezuksegunk, mas eIjarast kell
valasztanunk, mert az elozo, savanyitassalIecsapott szilikagelt soha nem lehet tel.
 SZILlKAGEL 269

jesen tisztara mosni. Az idegen ionoktol mentes szilikagelt ortokovasavas etilesz­

terbdl (lasd 74.5.1.) hidrolizissel keszitjiik:'
Si(OC2H s) 4 + 4 H 20 = H 4Si04 + 4 C2H sOH.
A szilikateszter 2 terfogatat 1 terf. etilalkohollal es 100 terf, vizzel elegyitjiik.
Mivel a keveredes nem megy vegbe azonnal es tokeletesen, [ol zarhat6 folyadek­
iivegben [oelszerfien polietilen edenyben) razogepen addig razzuk, amig a kivant
egyenletes elegyedes be nem kovetkezik, Ezutan az oldatot lapos (szinten rmianyag)
edenybe ontjuk, es kb. 15-17 CO-os hdmersekletfi helyisegben helyezziik el. Nehany
nap mulva az oldat megzavarosodik, majd viszkozus lesz, vegiil nehany het eltel­
tevel megkocsonyasodik. A gelbdl az alkohol es a viz szuressel, ill. szantassal a fenti
modon eltavolfbhato.

t
,

7 Thie88en, P. A., Koerner, P.: Z.<anorg. allg. Chern. 189; 168 (1930).

r
 65. Peroxidok, peroxisavak

65.1. Natrium-peroxid (NaZ02)

Natrium levegoaramban torteno elegetesekor kepzodik. Az egetoesovon at­
szivott levegdt egy 30 %-os NaOH-ot es ket cc. H 2S0 4-at tartalmaz6 mos6 segit­
segevel gondosan megtisztitjuk a szen-dioxid- es nedvessegnyomoktol. Az igy elo­
keszftett levegd kb. 30 em hosszu, tagas Supremax-csdbe keriil. Ebben helyezziik el
15 em hosszu, eleg magas falu, vekony aluminium es6nakban az elegetesre szant.
2-3 g natriumot, Az egetoeso elszfikitett vege ugyanesak 30 em hosszu, kb, 3 em
atmeroju tivegcsdbe torkollik, amelyet a kepzodo natrium-peroxid-por osszegyfij­
tese eeljabol laza iiveggyapot toltessel latunk el. A termeket a vfzlegszivattyu feldl
diffundalo nedvessegtdl szilard KOH-toltetU toronnyal vedjiik. A szivattyii es a
szedd koze meg vizes mosot is iktatunk.
A levegdaramoltatas meginditasa utan a femnatriumot egosorral melegfteni
kezdjiik. Kb. 300 CO-on megindul az exoterm reakoio, es az eldbbinel [oval kisebb
hOkoz18s hataeara is folytatOdik. Az eget5csovet celszerfi a legaram belepdnyflasa
felOli vegen kisse magasabbra emelni, mert a natriumolvadek hajlamos a legaram­
lassal szembeni folyasra, es vizszintesen elhelyezett csdben a csonakbol is kilephet.
A vizlegszivatbyuval letesitett elenk levegoaramot mindaddig fenntartjuk, mig a
cs6nak tartalmanak izzasa alabb nem hagy.
A termek sarga szfnfi por, mely nedvesseg es szensav hatassra bomlik. (Op.
460 CO, s=2,81.)

Speoialis kesztilekben vegrehajtott vakuumdesztillacioval a kereskedelemben

kaphato p.a. mindsegfi 30 szazalekos oldatat kb. 85-90 % H 2 0 2-tartalmuva tudjuk
tomenyiteni.! A tovabbi vfzmentesites a hidrogen-peroxid kifagyasstasaval torte­
nik, A H 2 0 2-kristalyokr6l az anyalUgot lecentrifugaljuk, s az eljarast. tobbszor
megismeteljuk,
A vakuumdesztillaoio oeljara olyan frakoionalo lombikot hasznalunk, amely­
nek nyakan normalosiszolatos dug6 van. A csiszolatnak ilyen forditott alkalmazasat
az teszi szukaegesee, hogy a lombikban visszamarad6 85-90 %-_os termek kion­
tesekor a csiszolat erdes feluleten elbomlana, ha szokas szerint a csiszolat htivelyet
forrasztottuk volna a lombik nyakahoz,
A kb. 500 ml-es frakoionalo lombikhoz termeszetesen csiszolatos hut5 es szedd
tartozik. A lombikba kb. 150-:WO ml 30 %-os hidrogen-peroxidot tesziink, es
16-20 Hgmm-es vakuumban 45-50 CO-os vizfurddn az oldatnak kb. 90 %-at
1 Staedel, W.: Z. angew. Ohern. 15, 642 (1902). .~

i',1

1.

,
.\~
..
:"'
..,~
:"..".~
 PEROXISAVAK SOl 271

leparoljuk, A homerseklet ne haladja meg az 52 CO-ot, mert akkor a termek meg­

sargul es hasznalhatatlannd valik. A visszamarado, kb, 15 ml oldat 85-90 %
konoentracioju, es (ved5alarc alkalmazdsa mellett) tiszta, paraffinozott feluletf
vagy polietilen edenybe onthetd.
Az igy kapott torneny H 202-0ldatot apolaros belso feluletf edenyben -35 co­
os hutOfiird5be tessziik, es oltassal kikristalyositjuk bel5le a hidrogen-peroxidct.s
Az oldat kis reszletenek folyekony leveg5vel val6 fagyasztasa titjan olto­
kristalyhoz juthatunk. Ezt a lehiitott oldatba dobva, azonnal megindul a tUszeru
kristalyok novekedese (op. 1,7 CO). Nehany perc mulva a termeket perforalt fenekfi,
paraffinozott falu szurokiivettaban lecentrifugaljuk. (Ujabban mfianyag ceritrifuga­
kuvettak is kaphatok.) A mfiveletet gyorsan vegezztik, nem sziikseges hozza nagy
fordulatszamu centrifuga.

65.3. Kalium-tetraperoxo-kromettv) (K 3CrO a)

10 ml 30 %-os H 202-ot 50 ml vizzel higitva 5 ml 50 %-os KOH-dal meghigo­
situnk, es 100 ml-es Erlenmeyer-Iombikban s6-jeg-keverekkel intenziven lehfitunk.
A lombik tartalma a kivalo peroxid-hidrattol rovideeen megkasasodik. Ez utan
5 g porra tort K 2Cr04-ot adunk hozza, osszerazzuk, majd tovabbi 2 6ra tartamara
visszatessziik a hutOkeverekbe. Ez alatt a kasas tomeg helyett apr6 vorosbarna
kristalyok alakjaban kivalik a K 3CrOa. -ovegszuronleszivatjuk, vizzel, alkohollal,
majd eterrel mossuk es exszlkkatorban szaritjuk,
Ha a higos kozegben eloallftott peroxi-kromatot viz ben oldjuk es kensavval
. megsavanyitjuk, az oldat a kepzddd bomlekony peroxi-dikromattol atmenetileg
megkekiil. Az anyag eterrel kirazhato. .

65.4. Ammonium-peroxi·diszulfat es kalium-peroxl-dlszullat

/(NH 4 )2S20 a. K 2S20 S !
TeHtett,!semleges (NH4)2S20 4-olda t ban nagy anodaram- suru8eggel vegrehajtott
elektrolitikus oxidacio utjan S20~- kepzddik, A mfiveletet diafragma nelkuli beren­
dezesben is vegrehajthatjuk, ha biztositjuk a semleges Pwt, es 1 %K 2CrOcadaIekkal
megakadalyozzuk a kepzodott termek redukciojat a katodon.f A savanyu es a
lugos kozeg egyarlint mellekreakciokra ea rosszabb aramkihasznalasra vezet. Sava­
nyu kozegben a peroxi-dikensav hidrolizise folytan Caro-sav es hidrogen-peroxid
kepzddik, lugosan pedig az ammonia oxidaoioja megy vegbe. Elektrolizis kozben
ezert folyamatosan gondoskodunk a kat6d- es an6dfolyamatokat osszevontan ki­
fejezo
2 (NH4hS04 + 2 F = (NH4hS20a + 2 NH3 + H 2
egyenlet szerint kepzod5 ammonia H 2S04-val val6 semlegesiteserdl. Mivel a hdmer­
seklet emelkedese ugyancsak a peroxi-diszulfat elbontasanak kedvez, kiilso es belso
hfitessel egyarant biztositani kell a 20 CO alatti homersekletet,
Nagyobb akkumulatoredenybe 5 X 5 cm-es sima platina lemezt fiiggesztiink
kat6dul, melle] e ketoldalt pedig 1-1 1/2 mm keresztmetszetu platina drotbol ke-

I Mass, 0., Hesberq, O. W.: J. Am. Chern. Soc. 42, 2569 (1920).
I Muller, E., Reuther, H.: Elektrochemisches Praktikum. Steinkopf, Dresden-Leipzig,
1953, 305 old.
 272 PEROXIDOK, PEROXISAVAK

;sziilt keretelektrodot helyeziink, amelyek mindegyike a katod keruletet kOveto

:alakban20-2Q cm hoaszu huzalbol kesztilt.
A oellaba 2 liter, a hUtOviz hdmersekleten telitett es 2 gK 2Ct04-0t tartelmazo
Fe- es Mn-mentes (NH4hS04-01datot 6ntiink. (1 liter 10 CO-os viz 763 g amm6­
nium-szulfatot old.) A harem elektr6dot iivegbdl hajlitott hutokfgy6 veszi k6riil,
melynek mindket vegevel kiviil kell ernie a cella falan, mert
kiil6nben a csatlakoz6 gumivezeteket a fejlOdo 6zonnyomok
igen hamar t6nkreteszik. Az elektrolitot tarbalmazo edenyben
meg homerd, keverolapat es a semleges PH biztosftasara szol­
ga16 kensavas adagolotoloaer kap helyet. Ennek a speoialis
kensavadagolonak a rajzat a 65.4.1. abra mutatja. A meg­
adott meretu elektrodokra 14 V kapocsfesztllteegf egyenira­
nyitorol 10 A aramot adunk a sztikseges anodaram-sdrdseg
biztositaeara.
Elektrolfzis k6zben kb. %6rankent indikatorpapirral el­
lendrizzuk az elektrolit kemhatesat, es megfeleldkeppen szaba­
lyozzuk a kensavadagolas sebesseget. Az oldat inkabb vala­
mivel savanyubb legyen, mint lugos, Ezt egyebkent az
1 % K 2Ct04 szfne folyamatosan jelzi, amennyiben a savanyu
kozegben kepzod6 Cr20~--ionok voroses szfne lugosodaskor
teljesen visszasergul.
e Egy ideig a keletkezett (NH4)2S20S oldodik, es a kris­
e taIykepzodes csak az elektrolit telftddese utan, nehany ora
65.4.1. libra. elteltevel indul meg.
H zS04-adagol6 Az anyahigb61 kiszUrt kristalyokat keyes hideg vfzzel
mossuk. A szulfattartalmu anyalug-zarvanyoktol ugy tisztft­
juk meg a termeket, hogy 40 CO-os vfzbOl atkristalyositjuk. Melegebb oldatban
a S20~--ionok bomlasa mar szamottevd. A nedves kristaIyfrakci6t hidegen, ma­
zatlan agyagtanyeron vagy szt1rc5papfr k6z6tt szarftj uk, mert csak teljesen szaraz
.allapcbban raktarozhato (nedvesen HS0 4, 02- es 0a-ra; bomlik),
A 15 CO-os elektrolit literenkent meg 748 g (NH4hS20s-0t tartalmaz oldott
.allapotban, amelyhez k6zepes tomenysegfi K 2S04-ot csepegtetve, kiosapodik a sok­
kal kevesbe oldhato K 2S20S' Az anyahigot 0 CO-ra hfitve, abban literenkent csak
17 g kalium-peroxi-diszulfat marad.
 '''','''/o.~. .> ........

66. Szulfidok es tiovegyiiletek

66.1. Higany(II)-szulfid (HgS)

Ketfele modosulatban ismeretes: a vizes H g2+-oldatokbol H 2S hatB,sara kep­
z6d6 fekete HgS es a termeszetben elofordulo elenkvoros HgS (cinna.barit) alakja­
ban. Az utobbi a nagyobb stabilitasu, de alZ at.alakulaa.sebesaege kozonseges hd­
mersekleten igen kicsi. Kiserleti e16allitasara leginkabb azt a tenyt hasznaljak fel,
hogy az alkali-szulfidokkal kepezett komplexebol (NH4)2S-ban nem kepzddik,
a kevesbe oldodo voros modosulata valik ki, Az eljaraa elve tehat a kovetkezd:
a fekete higany(II)-szulfidot minel nagyobb terfogatu, eleg tomeny K 2S-01datban
szuszpendaljuk. A kepz6d6 komplex (K 2[HgS2]) telitett oldatabol a nehezebben
oldhato voros modosulat .alakjaban valik ki a HgS, amely a jobban oldodo fekete
modosulat jelenlev6 szilard fazisabol folyamatosan potlodik.
Nagyobb meretfi dorzscseszeben 10 g femhiganyt es 4 g kenport keyes (NH4)2S-·
oldattal alapo san 6sszedorzsoliink. A kepz6d6 fekete HgS-ot a kiindulasi anyagok
maradvanyaval egyiitt 12 g 20 %-os KOH-oldattal ontjuk Ie, es kb. egy heten at
mintegy 50 co homereekletfl helyen tartjuk. A kozben elparolgo vizet naponta
tobbszor is potoljuk, s ekkor egyuttal az elegyet jol meg is kevergetjiik. Nehany
nap mtilva eszrevehetdve valik a csapadek szfnenek megvaltozasa, ami egy het
alatt gyakorlatilag teljesen meg is vorosodik. A kenfoloslegtdl es az at nem alakult
(valamivel kisebb fajsulyu) fekete Hgfl-tol sokszoros vizes dekant.alassal tisztitjuk
meg.. A meg ezutan is benne marado ·kent Na2SOa-oldattal f6zve Na 2S20 a-ta ala­
kftjuk, es ujabb ferro vizes mosassal tavolitjuk el. A termeket 100-110 CO koruli
hdmersekleten szaritjuk.
A kepz<5dott cinobervoros por 583,5 CO-on szublimalhato. (s= 8,10.)

Kozismert, hogy a krom(III)-szulfid hidroliziare valo hajlandosagamiatt vizes

oldatbol nem allithato eld, A magasabb h<5mersekleten mas m6dszerrel e16aIHtott
termek viszont vfzben es nem oxidalo savakban nem oldodik.
A Cr2Sa-ot, CrCla-bOl· vorosizzason H 2S-nel allitjuk e16. A felhasznalt ken­
-hidrogent ezukseg eseten mossuk (vfzzel), majd CaC1 2-os es P205-0S toronyban
megszarltjuk. A gazaramot kvarc- vagy Supremax-csovon vezetjiik at, melyet
gaz- vagy elektromos fUtesii csdkemencevel 500-600 CO-ra fUthetiink. Ebben
helyezziik el a viz mentes CrCla-ot tarbalmazo porcelan csonakot, Nehany ora alatt
vegbemegy a reakcio, A termeket ken-hidrogen-aramban hiitjiik le. A Cr2sa fekete,
grafitszerii kristalyokat alkot. (s200=3,78.)

18 Alt. es szervetien kemtat prakt. - 4284/11.

274 SZULFIDOK ES TIOVEGYULETEK

66.3. Foszfor-pentaszullid (P2SS)

A foszfor a kennel tobbfele m6lviszonyban is kozvetlentll egyesiilhet. Az exo­
term reakci6t elegendd az elegy egyetlen pontjanak felhevftesevel meginditani.
Reakci6 kozben a levegot (exigent) tavol kell tartani, mert ktilonben Ii komponen­
sek egyesiilese helyett mindkebto oxidalodhat,
A kiindulasi anyagokat elozetesen gondosan meg kellesaritani. A vorosfosz­
fort ajanlatos nehany szazalekos NaOH-dal mosni, majd a Ingot forr6 vizzel ki­
mosva, alkohollal vizteleniteni, vegul vakuumexezikkatorban szarftani, Az fgy eld­
keszftetf foszfort azonos sulyli kenporral keverjiik osaze. A reakci6t fuggdleges
helyzetben befogott hosszu nyakubiizall« gomblombikban fiilke alatt vegezzuk.
A levegdt szen-dioxiddal kiszoritjuk beldle, es porcelan kanallal keveset beledobunk
a keverekbdl, azutan gazlanggal 6vatosan hevftjiikaz elegy egyik szelet, es megin­
ditjuk a reakci6t. A langot mostelvessziik, es folyamatosan adagolva az elegyet,
fenntartjuk a folyamatot. Ha a lombik megis kihfilne, ujra megmelegltjtlk.
Celszerfi a .lombikot allvanyostol vastalcdra tenni, es oltohomokot is keszen­
letbe helyesni, mert elOfordulhat, hogy a lombik eltorik es az ego olvadek szetfolyik.
Az adagolokanalban is meggyulladhat a keverek, esattOl az egesz el6keszitett
anyagmennyiseg. A reakci6 vegeztevel a kihUlo olvadek beleszilardul a lombikba.
Legegyszerfibben ugy vehetjiik ki, hogy osssetorjuk a lombikot. A nyers termek
kisse higroszk6pos, sziirke tomeg,
Tisztitas celjabol durvan felapritjuk, es szeles szaju (egynyflasu) retortabol
szaraz lombikba desztillaljuk (op. 2&0 CO, fp. 514 CO). Az elaparlatot nem hasz­
naljuk fel, A termek fa resze vilagossarga, egy tomegben megszilardulo olvadek.
- Igen tiszta, kristalyos P2SS ugy allithatO eld, hogy a fenti nyerstermeket j61
elporitva zsugoritott iivegszurabe helyezziik, es azt ,a Soxhlet-extraktor feltetjeben
hatszoros mennyisegfi CS2-dal extrahaljuk. Igaz, hogy az anyag 'oldhat6saga csak
kb. ~ %, de a sokszor megismetelt kioldas eredmenyekeppen a foszfor-pentaszulfid
-szep sarga kristalyok alakjaban gyfilik ossze az extrakei6s lombikban. GondC!ljunk
a CS2 tUzveszelyes ooltdra es alac.'3ony gyuldshdmbsekletere (236 CO)! Az extraktort
csak elektromos belso jiitesfl vizjiirdovel iizemelteseiilcl (s= 2,09.)

66.4. Molibden(IV)-szulfid (MoS 2 )

Az oldhato t.iomolibdatokbol savanyitdsra elosz6r MoS3 csapadek kepzddik.
Ha ezt a sotetbarna port oxigenmentes atmoszferaban hevitjiik, kenkivalas kozben
grafitezerti, femfenyfi MoS2-da alakul. ElOalHthatO elemi szintezissel is finom
eloszlasu keverek hevitesevel, vasesoben.!

66.5. Barlum-tiokarbonat (BaCS 3 )

Melegen teHtett BaS-oldatb61 CS2-dal razogatva allitjuk eld. 32 g Ba(OH)2·
.8 H 20-t 100 ml forr6 vfzben oldunk, majd a ksrbonat csapadektol azbesstretegen
atszurve megtisztitjuk. Az oldat telet 60-70 CO hdmersekleten H 2S-nel telitjiik.
Fontes, hogy a Ba(OH)2 teljes mennyisege Ba(SHkda alakuljon at. Ezutan az

1 van Arkel,. A. E.: Recueil Trav. Chim. Pays Bas 45,442 (1926).
 ..

TIOSOK 275

oldat felretett masikfelevel melegen kozomb6sitjiik, as tijabb szures utan 8 g

~-dal elegyitve razogepbe tessziik. Az oldatb61 sarga, porszerfi kristelyos alakban
BaGSs valik ki. UvegszUron Ieszivatjuk, vizes, majd tomeny alkohoffal mossuk,
vegiil vakuumexssikkatorban szaritjuk. Az anyalugbol alkohollal tijabb frakci6
csaphato ki. A kitermeles az elmeletinek kb. 50-60 %-a. .

66.6. Arzen-ortotiofo8zfat (AsPS 4 )

Az

reakci6ban kepzOdik. 2
A foszfor-pentaszulfidb61 bizonyos folosleget alkalmazunk. A szaritott kompo­
nenseket elporftjuk, majdaz As 2Ss-b6126,2g-ot es a P 2Ss-b6147,4g-ot jol osszekever­
ve, magas olvadaspontu tivegedenyben, pl. retortaban
megolvasztjuk,majd a foszfor-pentaszulfid folosleget el­
deeztillaljuk. Ennek maradektalan eltavolitesa bizonyos
mennyisegti As 2SS-veszteseggel is jar. Az olvadek kihfil­
ve zoldeesarga tomegge szilardul. Kikristalycsitani tigy
lehet az anyagot, ha homokfurddbe agyazott, por­
celan tegelyben megolvasztjuk, s igen lassan .....hutjiik Ie,
Vakuumdesztillaci6val kardszaru lombikban· (66.6.1.
abra) vagy szublimalassal is tisztithato, de magas forras­
pontja miatt osak kvarcedenyben. Sargdszold szlnfi.kris- 66.6.1. libra. KardszBr1;l
lombik
talyok,
66.7. Natrium-tiokromit (NaCrS 2 )
. . Kromat vagy dikromat elemi kennel vegrehajtott redukci6ja soran kepzodik
.alkali-karbonatos olvadekfazisban." . .
1 g K 2Cr0 4-ot vagy megfelelo mennyisegfi K 2Cr20 7-ot 20-30 g vizmentes
Na 2COs·tal es kb. ugyanannyi kenporral osszekeverve, megfeleld meretfi eziist­
vagy vastegelyben megolvasztunk. Kb. fel ora alatt vegbemegy a reakcio. Az olva­
dekot Iassan hUtjiik ki, es utana a j61 oldhato karbonatot kilugozzuk be161e. A nat­
rium-tiokromit vekony, fenyld, voros szimi kristalyok alakjaban marad vissza. Meg·
szebben fejlett kristalyok kepzodnek, ha a Na2COS olvadaspontjat kb, azonos sulyri
K 2COs-talleszallitjuk, es ebben a sokeverekben vegezzuk a redukci6t es kristalyosf­
tast, A kaliumtartalmti olvadekbol is natrium-tdokromit kristalyosodik ki, valoszi­
mileg azert, mert oldhatatlanabb a megfelelo kaliumsonal,

66.8. Barlum-ditionat-dlhidrat (BaS200 .2H20)

Szulfitok 6vatos oxidaciojanak eredmenyekeppen alHthat6. elo a kovetkezd
., egyenlet alapjan :
2 SO~- = S20~-+ 2e-.
Az oxidaloszer Mn(IV) vagy Fe(III) lehet.
2 Glatzel, E.: Z. anorg. allg. Chern. 4, 186 (1893);
Klement, R.: Z. anorg. allg, Chern. 253, 247 (1947).
3 Schneider, F.: J. prakt. Chern. [2] 56, 415 (1897);
Rudolph, W., Stegemann, K.: Z. anorg. allg. Chern. 251, 376 (1943).
rs­
 276 SZULFIDOK ES TIOVEGYULETEK

50 g finoman elporitott Mn02-ot 250 ml vizben szuszpendalva so-jeg-kev.erek­

ben lehutiink,es meginditjuk.aSfjg-bevezetest. Kb, 2 ora alatt az Mn02csaknem
teljesen fe'oldodik es redukalodik, Ezutan az oldatot 1,5 literre higitjuk, felforral­
.juk, es a MilS20 6-bOl Ii Mn(OHkot 200 gBa(OHJ2·8 H 20 ferron telitett oldataval
felszabadftjuk. A barium-hidroxidot kis feleslegben alkalmazzuk, es az oldatot meg­
szfirjuk. A szfirlet Mn-mentessegeb (NH4J2S-dal ellendrizzuk, Ezutan CO2-ot veze­
tiink a meleg BaS 20 6-oldatba a szabad Ba{OHh Ieosapasa celjabol. Ujabb szures
utan az oldatot 80 Co-os vizfurddn kristalykepzddesig beparoljuk, es a kihiiles koz­
ben kikristalyosodo barium-ditionatof leszfvabva S:i;uropapirral megszaritjuk.

66.9. KaJium-vas(III)-szulfid (KFe.S 2 )

Karbonatos olvadekban kepzddik femvasbol es.elemi kenbdl :

6 Fe + 4 K 2C03 + 13 S = 6 KFeS2 + K 2S04 + 4 CO2 ,

150 g K 2C03 es 30 g Na 2C03 keverekebol megfele16 olvadaspontu elegyet keszi­
tunk. Belekeveriink meg 30 g vasport, 180 g kenport, es elegendf nagy agyagtegely­
ben megolvasztva kb, egy oran at olvadekallapotban tartjuk. Minel lassabban hagy­
juk kihtilni az anyagot, annal szebben fejlett kristalyokat kapunk. Az alkali-karbo­
natokat es -szulfidokat kioldva a kalium-vasffffj-szulfid sotet, femfenyii krista­
lyok alakjaban marad vissza. Avizzel es alkohollal mosott kristalyokat szaritoszek­
renyben szarithatjuk,

66.10. K31ium-bizmut(III)-szulfid (K2B~S4)

A KFeS 2-hoz hasonlo modon kesziil (Iasd 66.9.). A karbonatolvadek is azonos

sulyaranyu lehet (5 :1). .
3 g finom elosztasu bizmutport 18 g kenporral es azonos srilyu karbonatelegy­
gyel alaposan osszekeverve agyagtegelyben osszeolvasstunk. 1-2 ora mulva lassan
lehfitjiik, es utana kilUgozzuk. A kalium-bizmut-szulfid elenk fenyti, acelszurke, sza­
balyos oktaederekben kepzddik,

66.11. Alumfnium-szelenid (AI 2Se3 )

Elemi szintezis utjan allithato elO. 4 A szelengoz mergezd hatasu, a reakeiot fel­
tetleniil jol huzo fillkeben kell vegezni.
15 g aluminium port 25 g finoman elporitott szelennel egyenletesen 6sszekeve­
riink, megfeleld meretfi samott-tegelybe toltjuk, es kozepen atfurt samottfeddvel
lefedjiik. Az elegybe a fedd nyilasan at magnezium szalagot ssurunk es meggyujt­
juk. (A reakoiot szabadban kell vegezni es veddszemiiveget kell hasznalnil) Kulon
gyujtOkeverek nem szukseges.
Kihfiles utan a tegelyt szettorjuk, es az Al 2Se3-et jol zaro iivegbe tesszuk. A ter­
mek kisse porozus szerkezetU, higroszkopos t6meg, amely bizonyos mennyisegfi
Al 20 3-szennyezest tartalmaz, de ennek ellenere SeH2 fejlesztesere teljes mertekben
megfelel.

I Eernelius, W. 0.: Inorganic Syntheses, vei.rr, New York-London. 1946, 184. old
 "

67. Nitridek, foszfidok,...arzenidek, antimonidok, bizmutidok,

karbidok, szilicidek es boridok

E vegyiiletek egyreszt szerkezetiik, masreszt elOallitasuk szempontjabol sok

hasonloeagot mutatnak,

67.1. Litium-nitrid (HaN)

Az elemi szintezist a 67.1.1. abran vazolt berendesesben hajtjuk vegre.! A li­
tiumot - melynek feluletef elOzoleg argonatmoszferaban megtisztftjuk - meg ol­
vasztott litium-fluoriddal (op. 840 CO) bevont Zr02-tegelyben azotaljuk. Ennek a te­
gelynek az az elOnye a legt6bb keramiai- es femtegellyel szemben, hogy folyekony
litiumnak 800 CO-ig tokeletesen ellenall, es ezaltal lehetdve valik tiszta litiumvegyu­
letek eldallltasa femHtiumb6l. A tegelyt vas vedotegelybe
helyezziik, amelyet Pythagoras-anyagb61 keszult, als6 vegen
zart csdbe allitunk. A Pythagoras-csoh6z csiszolatos iivegfel­
tetet csatlakoztatunk piceines vagy pecsetviaszos tomitessel.
A kittezett reszb aramlo-vizes olomspiralissal htitjuk, Na­
gyobb nitridkristalyok elOallitasakor az azotalast 400 CO-on
kezdjiik, s a hdmersekletet lassankent 800 CO-ra emeljiik. A
gondosan tisztitott es szarftott nitrogent kb. 20 terfogat % ar­
gonnal higftjuk. A LiaN rubinvoros, attetszd, kristalyoe anyag,
amely nedvesseg hatasara NHa-kepzodes k6zben bomlik.

67.2. B6r-nitrid (BN)

B6r-trioxid es amm6nia reakci6ja utjan allithato elO:

~<
67.1.1. libra.
LillN e16alHtas6
Egy resz finoman elporitott B 20 a es ket resz Ca 3(P04)2 ke­
vereket fievlteasel viztelenitjiik. A hordoz6anyag alkalmaza­
I saval elkeriilhetjiik a B 20 a osszeolvadasat, A kapott termek por6zus anyag. A he­
vitest mazatlan agyagtegelyben vagy korund tegelyben v'egezziik. Ategelyt atJurt
es bevezetdesdvel ellatott feddvel zarjuk le. A tegelyfedel t6mftesere vfzuvegMI es
1
1 Zintl, E., Brauer; G.: Z. Elektrochem. 41, 102 (1935);
Zintl, E., Wolter8dorj, G.: Z. Elektrochem. 41, 86.7 (1935).

1­
 , I

278 NITRIDEK

AlzOa-bOl keszult kittet hasznalhatunk. A feddn atvezetett kettOs falu cso az am­
monia bevezetesere es a kepzod6tt vizgoz kivezetesere alkalmas (67.2.1. abra). A he­
vitest es a reakciot gazfiitesu, termolit teglabOl epult kis kemeneeben vegezhetjuk
(44.1.2. abra). Lehtiles utan a tegely tartalmab keyes viz­
t
N H3 , zel felkavarjuk, es nagyobb f6~opoMrbatoltjuk at. A szusz­
penziohoz az alkalmazott foszfatnak megfelelO mennyisegjl
sosavat adunk, vizzel hfgitjuk es forrasig melegitjuk. Lehti­
les utan a visszamarado BN-et hig sosavval dekantaljuk, es
addig mossuk, amfg kalcium- es foszfationok mar nem mu­
tathatOk ki az oldatban. Szures es vizzel val6 mesas utan a
termeket vakuumexszikkatorban szaritjuk, A kitermeles kb.
90 %-os a felhasznalt B:i0a-ra vonatkoztatva. A fenti elja­
rassal kesznlf BN kismertekben szennyezett.
.Amennyiben igen nagy tisztasagu anyagra van szuk­
segunk, az alabbi elOallitast alkalmazhatjuk:

BBra + NHa = BN + 3 HBr.

67.2.1. cibra.
BN e16lilHtasa A BBra-ot Hz-gazaramban folyekony ammoniaba cse­
pegtetjuk.> Atmeneti termekkent eldszor bor-amid kepzd­
dik, amely bor-imidde alakul at. Az amm6niafelesleg elparologtatasa utan a mara­
dekot szaraz ammonia atvezetese kozben 750 CO-ra hevftve, az imid bor-nitridde
bomlik. A kitermeles csaknem 100 %-os. A BN feher, konnyfi, amorf por, amely
vfzben nehezen oldodik, fozes hatesara bomlik.

A finom eloszlasu magnezium magasabb hdmersekleten nitrogennel reagal, ha

azonban a N z nem teljes tiszta, nem kapunk oxidmentes nitridet. Nitrid elOalHtasara
ezert inkabb a szaraz NHa-gazban torteno hevftes hasznalatos.
A magnezium forgaosot poreelan vagy szintermagnezia cs6nakban porcelan
csdbe helyezzuk, mely ele haromagu csappal szriraz NHa-gaz es Nz-gaz bevezetesere
szolgalo vezetek kapcsolodik. A porcelan csd kivezetd vegehez egy-egy CaO-dal es
KOH-dal toltott Ll-csd, majd az NHa-gazfeleslegenek elnyeleset szolgalo ket hfg
kensavas mosopalaek csatlakozik. amelyek koztil az elsdnek a bevezetdesove ro­
videbb es nem er bele az oldatba. A porcelan csobol N 2-nel kiszorftjuk a levegdt, es
ezutan kezdjuk el a CaO-dal es KOH-dal szaritott, bombabol nyert NHa-gaz ara­
moltatesat. A r eakeio 800-850 CO-on (elektromos rutesu csdkemeneeben) kb. 40­
ran' at tart..A nitridkepzodest a Hz-gaz kepzddese jelzi. A reakci6 elej en gyors NHa­
gazaram szukseges, hogy a reakcioterben biztositva legyen a megfelelO nyomas, es
ne kovetkezzek be az abszorbealo oldat visszaszfvasa, A kesz preparatumot az ad­
szorbeaJtNHa eltavoHtasara a reakci6val azonos homersekleten 1% 6ran kereszttil
N 2-6.raminal oblftjiikat. A lehUtestNz-aramban vegezzuk, es a levegd nedvesaege­
vel szembenigenel'zekeriy termeket erds N 2-aramban vesszuk ki a poreelan csdbdl,
Az Mg aN 2 zoldeesarga ill. narancssarga szfnfi laza por.

2 Stock, A., Holle, W.: Her. dzsch. Chern. Gee. 54, 2095 (1908}.
 NITRIDEK 279 .

67.4. Kalcium-nitrid (Cs3N2 )

A desztillalt kaloiumot nikkelcsonakban, tisztitott N 2-arammal 3-4 oran at

450 CO-on reagaltatjuk. Ezen a homersekleten az azotalas ktilonosen gyorsan megy
vegbe, mivel modoeulatvaltozas kovetkezteben a femraos fellazul. A kalcium felule­
tere szublimalt igen kis mennyisegf natrium aktivalja a reakoiot, mivel megakada­
lyozza, osszefuggo nitridhartya 'kepzddeset.
Ha az alkalmazott kalcium nem e18ggetiszta, vagy a nitrogen oxigennyomokat
tartalmaz, a reakcio csak kb. 800 CO felett k6vetkezik be. 800 CO-on NHa-gazzal
Ca-hidriddel szennyezett nitridet kapunk.

67.5. Titan-nitrid (TiN)

Az alabbi reakcio alapjan allithatjuk eld:

2 Ti0 2 + 4C + N2 = 2 TiN + 4CO.
Az egyenlet szerinti molaranyban kesziilt Ti0 2 es 1200 CO-on gaztalanftott.uce­
t.ilenkorom kevereket molibden- vagy korundosonakban 3 oran at kb. 1250 CO-on
N 2-aramban hevitjiik. Ez a technikai eJ6allitas nem ezolgaltat teljesen tiszta terme­
ket, kb. 2 % oxidszennyezeet tartalmaz. .
Igen tiszta termek nyerhetd a
2 TiC14 + N 2 + 4H2 = 2 TiN + 8HCl
reakci6 alapjan. 3 A keazulek lenyeges resze a gazometer, amelyet egyen16 terfogat­
resz H 2-nel es N 2-nel toltunk meg. Ezt a gazkevereket TiC14-dal t6ltott, kb. 36 CO-ra
melegitett meson buborekoltatjuk
at. Az aramlasi sebesseg eleg kicsi
legyen ahhoz, hogy_a TiC14-dal vala
telit6des bekovetkezhesaek. A tulaj­
donkeppeni reaktoredeny kemeny­
ii vegbOlkesziilt g6m blombik, amely­
nek mindket oldalara egy-egy, a
gazkeverek be- es kivezetesere szol­
r\ gala cso van forrasztva (67.5.l.
abra).
~--...JllllI vf!rkuum

I A lombik nyakahoz csiszolattal

csatlakoztatjuk azt a dugot, amely­
67.5.1. libra. TiN ell'iaIHtlisa
: .
be a volframelektcodokat tarto vastagabb volframbevezeteseket forrasztottuk. Az
izzoszal atmeroje kb. 0,2 mm, es rovid nikkelhidon at csatlakozik a vastagabb volf­

1
ramrudhoz. Az izzoszalakata kiserlet alatt kb. 1450 CO-ra hevitjiik. Mivel a levalo
TiN szinten jo vezeto, kiserlet kozben az aramerdsseget 40 perc alatt 10 A~r6l 22 re 4-
emeljiik. Nehezseget okoz a homerseklet ellendrzese, mivel a TiC14 bomlasa k6vet­
kezteben kepz6d6 TiCla az edeny falsn kiosapodik, ea ~zert a hdmersekletet a reakoio
\
3van Arkel, A. E., de Boer, J. H.: Z. anorg. allg, Chern. 148, 345 (1925);
Pollard, F. H., Woodward, P.: J. Chern. Soc. (London) 1948, 1709; Trans. Faraday
Soc. 46, 190 (1950).

._. - _.----­ .._ - - - - - - - - - - - - ' ' ' ' ' - '

280 FOSZFIDOK

meginditasa utan optikai pirometerrel mar nem merhetjiik, csak becsulhetjiik. A

reakciora legalkalmasabb nyomas 30-40 Hgmm, amit manomerettel ellenorizhe­
tiink. (A higany feluletet vekony butil-ftalat hartyaval vedjuk.) A nitrid finornkris­
talyos bevonatot kepez az izzoszalon ; szine rezvoros-aranysarga.

67.6. AlkaIifemek foszfidjai, arzenidjei,-antimonidjai es bizmutidjai

Ezek a vegyiiletek elemi szintezissel allithatok elO. 4 Kiindulaeianyagok : kony­
nytibenzin alatt keregtelenitett es a benzintOl nagyvakuumban megtisztitott alkali­
femek, frissen deszbillalt vagy teljesen szaraz sargafoszfornak 275 CO-on hosszabb
ideig tortent hevitesevel nyert vorosfoszfor, N 2-aramban szublimalt arzen, igen
tiszta antimon es bizmut.

67.6.1. Litium-foszfid (LioP), Iitlum-arzenld (LiaAs), litium-antimonid (LiaSb),

es Iitium-bizmutid (LiaBi)
Litium-fluoriddal bevont cirkonium-dioxid tegelybe helyezziik a megfele16
mennyisegfi Li- es P-, illetve Li- es As-kevereket, amelyet legmentesen zaro vaste­
ge1yben 680, illetve 800CO-ra hevitve megolvasztunk. A kepzodo vorosbarna LiaP,
illetve sotetbama LiaAs te1jesen tiszta, A termeket a tegelybol veddgaz-atmoszfera­
ban csiszolatos iivegedenybe tessziik at, es argon alatt tartjuk.
A LiaAs es Li a8b eloallit.hato oly modon is, hogy frissen elporitott As, illetve 8b
vizmentes, kondenzalt NHa-val kesziilt, szuszpenziojahoz razogatas kozben reszle­
tekben adagoljuk a Li folyckony-ammonias oldatat, A reakcio veget csekely litium­
felesleg altal okozott kek szfnezddes jelzi. Az NHa-t ezutan kiforraljuk, utolso nyo­
mait evakualassal tavolitjuk el. A visszamaradc barna szinti LiaAs, illetve szurkes­
kek Li a8b levegdre rendkivul erzekeny, de N 2 - , illetve Ar-atmossferaban eltarthat6.
A LiaBi Iitium es bizmut osszeolvasztaaavai allithato elo Ar-atmoszferaban.

67.6.2. Natrium-loszfid (NaaP), natrtum-arzenld (NaaAs), natrlum-antlmonld (Na 3Sb)

es natrlum-bizmutld (NaaBi)
A NaaP szamitott mennyisegfi natrium es vorosfoszfor osszeolvasztasaval nyer­
hetO. A mtiveletet gazzaro vastegelybe helyezett korundtegelyben, Ar-atmoszfera­
ban vegezeuk. .
A NaaAs eloaIl:itasara a Na-gdzoket felhevitett arzen felett vezetjiik Magas el.
olvadaspontu, evakualt iivegcsdben vascsonakba helyezziik a natriumot., es mellette
korundcsonakba (tegelybe) az arzenport. A natriumos csonakot mozgathatO kis elek­
tromos CBokemenceve1350-400 CO-ra melegitjiik, es a gozoketa kb. 200 CO-ra melegi­
tett As fole vezetjiik. Ha mar a teljes As-mennyiseg barnasibolya NaaAs-de alakult
at, a Na felesleget 450 CO-on magas vakuumban kiszivatjuk a csdbol.
A Na a8b es NaaBi Ar-atmoszferaban valo osszeolvasztaesal komponenseibOl
allithato eM. .

4Zintl, E. .Brauer, G.: Z. Elektrochem: 41, 297 (1935).

 281

67.7. Kalcium-foszfid (CaaP2)

Desztillalt kalcium es vorosfoszfor kevereket j61 evakualt bombacsdben 6vato­
san hevitjiik, mig az egyestiles eros fenyttinemeny kisereteben be nem kovetkezik.
A reakeio hevesseget csokkenthetjuk, ha a foszfort lassan a gyenge vorosizzaara he­
vltett, korundcsonakba helyezett kaleiumra desztillaljuk. Lehfiles utan a osovet
felnyitjuk, es CO2-dal toltjiik meg. Ha femmentes termeket akarunk, akkor a nyers­
termeket foszforral osszekeverve, evakualt es leforrasztott csdben hosszabb idon at
. 600 CO-on tartjuk.
PHs el6allitasara alkalmas CasP2-ot keszithetiink aluminotermias uton is. Hat­
ranya ennek a m6dszernek az, hogy a kapott foszfid az A~Os-t61 nern valaszthato e1.
232 g por alaku szaraz kalcium-foszfatot es 180 g aluminium darat osazekeve­
runk, es gyujt6keverekkel meginditjuk a reakci6t. Celszerfi, ha a begyujtast. megel5­
zoen a tegelyt 500 CO-ra elOmelegitjiik. .

67.8. Aluminium-foszfid (AlP)

Elemi szinMzissel allithato e16.5

1,8 g finom eloszlasu -lehetoleg oxidmentes' - aluminiumport 2,9 g tisztftott
es szaritott vorosfoszforral mozsarban elkevertink. A reaktor kcmenyiivegbdl 'ke­
sziilt, 20 mmatmerdjfl, ket vegen 6 mm-re Ieszfikitett esd, A kevereket a Csokozepe­
be toltjtik. Egy vorosfoszfort tartalmaz6 frakcionalo lombikot osszekotunk a rea­
genscsdvel, es gondosan tisztitott Hz-gazt vezetiink at a keszuleken. A reaktor­
csovet az anyagokkal 1/2 - 1 oran at H 2-aramban 80-100 CO-on szaritjuk. A szari­
tas kozben lehetsegea foszforveszteseg elkerulese vegett-a frakcionalo lombikot a
reaktoresdvel azonos hdmersekleten tartjuk. A kiaramlo foszfortartalmu H 2-gazt
iiveggyapottal t61tott tornyon vezetjuk at, majd a toronyhoz kaposolt kihuzott
uvegosd vegen meggyujtjuk (durranogazproba), Lehtiles utan valtozatlanul Hi-ara­
moltatas kozben a frakcionalo lomblkot tovabbra is melegen tartjuk, hogy a hideg
AI-P-keverekhez keyes foszfor kondenzaljon. Ezutan kis fujtatolanggal a kevere­
ket felhevitjiik. Rovid, heves reakcio utan a csd felmelegftesevel a foszforfelesleget
eltavolitjuk. A csovet a reakei6 helyen szetvagjuk. Az AlP-ot Hz~atmoszferaban
tarthatjuk e1. A kapott termek kb. 93 %-os AlP, a maradek Al es Al 2 0 s'
Sziirke szinti, kb. 1000 CO-on (olvadaspont alatt) boml6 krietalyok. Vizzel fosz­
finkepzddes kozben reagal,

67.9. Kalcium-karbid (CaC 2 )

A kaleium-karbidot tiszta CaO es.szen elektromos Ivfenyben t6rteno 6sszeol­
vasztasaval allithatjuk eld az alabbi reakei6 alapjan:
CaO + 3C = Ca<\ + CO.
Ez laborat6riumban a kovetkezokeppen vegezhetd el: ,
Nagyobb poreelan tegelyt (magaseaga 6 em, felsd atmeroje kb. 8 em) nem tQlsa­
gosan finomra porftott CaO es fasze~ egyenlO sulyaranyu keverekevel toltimk meg

, White, W. E., Bushey, A. H.: J. Am. Chern. 80c.66, 1666 (1944).

:282 KARBIDOK

a tegely felsd peremetol kb. 1 em magassagig, Ket, kb. 15 mm 0 -jii es 20 em hosszu

grafitrudat felulrdl ferden ugy helyeziink el, hogy azok kihegyezett also vege kozotti
tavolsag szabalyozhato legyen. Az elektrodok felsd vegen rezgyiiriibOl kesztilt esat­
Iakozas van. Mindket elektrodot azbeszttel izolaljuk, es parafamentes fogo segftse­
gevel ugy allitjuk be, hogy kihegyezett veguk a tegely kozepen kb, 10 mm tavoleag­
ra legyen egymastol. A kevereket a tegely kozepen pupozottan felhalmozzuk, es az­
besztpapirral befedjiik. Az elektrodokat 16 mm'' keresztmetszetii szigetelt rezdrot- .
tal ampermerdn es regulalo ellenallason keresztiil egyenaranni aramforrashoz esat­
lakoztatjuk (az egyenaranni Iv sokkal csendesebb, mint a valtOaramu). Az elek- ,
trodok kozott! kapoosfeszulteeget voltmerdvel merjiik.
A regulalo ellenallas teljes bekapcsolasa (6 ohm, 220 V feszultseg mellett) utari
meginditjuk az aramot. Rovid ida alatt az Ivfeny begyullad. Esutan az aramerasse­
get 30-40 A-re allitjuk be. A voltmerdn a fesztiltseg 50-70 V kozott legyen. Ha
sokkal nagyobb, ugy ez annak a kdvetkezmenye, hogy az elektrodok tul ta.vol van­
nak egymastol, ha pedig ennel kisebb, akkor tUl kozel. Helyes iizemelteteskor a te­
gelybOI tavoz6 szen-rnonoxid hosszu langgal ego 5-10 perc mulva a feszulteeget ki­
kapcsoljuk, es arendszert lehiilni hagyjuk. A grafitcauesok alatt talalhato az ossze­
-olvadt vagy zsugoritott nehany gramm kaicium-karbid.
A CaC2 e15aJlitasara eldnyosen alkalmazhato a 44.2.2.1. abran vazolt Ivfenyke­
mence is, ahol az elektr6dok kozotti tavolsag jol szabalyozhato.
Teljesen tiszta allapotban aCaC2 szintelen, kristalyos anyag. A targyalt. mod­
szerrel nyert termek azonban szenfelvetel kovetkezteben sotet arnyalatti, bronz
vagy' kek szfnfi fut.tatasokkal. Vizzel acetdlent fejleszt; ennek meghatarozasa alap­
jan megmerhetjuk a nyerstermek karbidtartalmat.

67.10. Vas-karbid (Fe 3C)

Elektrolitvas lemez feluletet benzolt egetve bekormozzuk, hosszabb ideig va­

kuumban 700 CO-on hevftjiik, s lassan lehfilni hagyjuk. Ha a lemezt anodkent kap­
-esolva semleges FeCl2-oldatot elektrolizalunk kis aramerdseeggel", a kepz6do Fe3C
kiilonvalaszthato. A Fe3C igen tiszta alakban gyUlik ossze az edeny aljan. Sziirke
por, amelyet hig ecetsavval, vizzel.ralkohollal vagy eterrel mosunk, es vakuumban
.szaritunk.
Az Fe3C 1050 CO felett osszetevdire bomlik.

67.11. Tit{m-karbid (TiC)

Technikai eloallftasa titan(IV)-oxid redukalasa val tortenik a

Ti0 2 + 3C = TiC + 2CO
-egyenlet szerint, es oxiddal szennyezett termeket ad.
Igen tiszta TiC-ot kaphatunk von Arkel-de Boer eljaraea szerint. Ennek lenye­
ge, hogy a titan valamelyik illekony halogenvegyuletenek es valamely szenvegyulet­
nek (pl. toluolnak) a kevereket H 2-atmoszferaban hevitjiik.

8 Naeser, G.: Mitt.KWI fur Eisenforschung 16, 211 (1934.)

 ..

SZILIOIDEK 283

A reaktoredeny hasonlo a TiN eloaJlitasalllil targyalthoz (67.5.1. abra). A telje­

sen N 2- es 02-mentes elektrolithidrogen-gazaramot ketteosztjuk. Egyik agat TiC14 ­
.dal toltott szobahofoku mosopalaokon, masik agat pedig 15 ~ hdmersekletfi to­
luolos meson vezetjiik at. A gazkevereket egyesftes utan a reagensterbe vezetjiik.
Az izzoszalat. (W) kb. 1600 ~-on tartjuk, ehhez kiserlet kozben emelni kell az atme­
no aram erdsseget. A hidrogen jelenlete jelentOs mertekben megkonnyiti a reakoiot
az izzoazalon, es a halogenvegyuletek bomlasi hcmersekletet leszallftva, sziiksegte-.
Ienne teszi a csokkentett nyomas alkalmazasat.?

67.12. Szilicidek

A szilieidek klasszikus eloallitasi modja- a komponensek osszeolvasztasa utjan

vegzett elemi szintezis. Ekozben altalaban olyan magas hdmersekletet kell alkal­
maznunk, amelyen az olvadek a seilikattertalmu szerkezeti anyagokat is megta­
madja, A kitermeles es a termek tisztasage is csekely.
Egyes esetekben, mint pl. a Ti,.Zr, V, Ta, Mo, W stb, szilieidjeinek elOaIlftasahoz
elegendo, ha a poralakn kevereket viszonylag alaesony hdmersekleten (1500 ~
alatt), vakuumban vagy argonatrnoszferaban zsugorftjuk. Ilyenkor a termek tiszta­
sagat a kiindulasi anyagok tisztasaga szabja meg. .
A fem-oxidok redukei6ja Si-mal, SiC-dal, vagy Si02-dal esszennel altalaban
igen magas homersekletet igenyel, es olyan megolvasztott termeket szolgaltat,
amelybOl a megfele15 szilieid elktilonitese igen nehez.
A szilieideknek aluminotermias vagy magneziumos eloallitasa fem-oxidokbol
es Si02-bol esak abban az esetben szolgaltat tiszta termeket, ha a kepzod5tt szilici­
det a redukaloszer (pI. aluminium) feleslegebe beolvadva kapjuk. Ezekben a femre­
gulusokban a termek elkiiloniil a salakanyagokt6I. Kemiai uton, luges vagy hig sa­
vas kezelessel a szilieid kristalypor alakjaban kinyerhetO.
Nemely szilicid olyan modon is eldallithat«, hogy a megfelelo fem es a szilfoium
kevereket oldoszerkent szolgalo femolvadekban (pl. aluminiumban vagy rezben)
osszeolvasztjuk. Egyes esetekben megfelelO Al-otvozetek osezeolvaeztaeaval is eel­
hoz erunk. tgy pI. Th-AI- es Si-Al-otvozetekb61 ezintetizalhato a ThSi2.

67.12.1. Magnlizium-szilicid '(Mg2Si)

I

Elporitott Si es Mg-fcrgacs 1: 3 sulyaranyu kevereket zsugoritott magnezit

csonakba tcltjiik, es nagyvakuumban hevitjuk," A reakci6 450 ~-on indul meg,
es nehany perc alatt befejezddik. A kapott termek Mg-felesleget tartalmaz, amely
700 ~-on ledesztillalhat«, vagy porftas utan a nyersterrnekbdl etil-jodiddal viz­
mentes eteres kozegben kioldhat6. Eteres moses utrin 300 ~-on szantjuk. A kapott
Mg2Si kekes arnyalatu, kristalyos anyag. .
A szilanok elOallitasara haeznalatoe nagyobb mennyisegfi Mg2Si magnesium­
hOI es Si02 -hOl termitreakcioval keszul :

Si02 + 4 Mg + Mg2Si = 2 MgO.

7 Agte, 0., Moers, K.: Z. anorg. allg, Chern. 198, 233 tl933).
8 Giro, G.: C. R. Hebd, Seances Acad.S-ci.,196, 1405 (1933).
284 SZILICIDEK, BORIDOK

Foszfor- es kenmentes precipitalt kovasavat tobb oras gyenge voroeizzason

torteno hevitessel viztelenftiink. A gondosan elporftott Si02-ot ketszeree sulyu Mg­
porral osszekeverjuk, es a keverek 100 g-jat kb. egy Iiteres, hideg vizbe allftott vas-'
tegelyben gyujtokeverekkelreakoioba hozzuk. Kozvetlenul a reakcio megindulasat
kovetden gazbe~z~tOesovelellatott feddt helyeziinka tegelyre, es a csovon at eros
hidrogenaramot vezetiink bele. Lehfiles utan a kapott termek igen kemeny es
torekeny, kekes szinu kristalyokbol all, lugokkal szemben ellenallo, savak szilanok
es hidrogen kepzddese kozben elbontjak.

67.12.2. Kalcium-szilicid (CaSi)

Ca-forgacs es tiszta Si (15 % felesleg)' kevereket mazatlan poreelan csonakba

toltjiik, es a eso szabad vegen at gyors mozdulattal CO2-aramban felffitott kvarccsd
1000 co hOmersekletU terebe toljuk. Nehany masodperc nnilva bekovetkezik-a
heves reakci6, es az anyag megolvad. A csonak kivetele utan a termeket azonnal
lehtitjuk ; femes csillogasii szurkes CaSi kristalyokat kapunk.
Hfg sosav hatasara ongyullado szilanok kepzodese kozben gyorsan bomlik.

67.12.3. Kalcium-diszilicid (CaSi 2 )

Nagy tisztasagu CaSi 2 nem allithato elO az elemek kozvetlen osszeolvasztasa

utjan. Ehelyett CaSi es szamitott mennyisegfi elemi Si kevereket Ni-csonakban,
hidrogenaramban 1000 CO-on hevitjuk." A reakcio a vegen igen lelassul, ezert
15 orai hevites szukseges.
S6savban sarga sziml sziloxan kivalasa kozben oldodik,

67.12.4. Titiin(IV)-szilicid (TiSi2) •

EloalJithatO poralaku elemi komponenseinek sztoohiometrikue osszetetehi ke­

verekebol osszeolvasztassal vagy szinterelesael, agyagtegelyben, argon vedogaz at­
moszferaban.P A reakci6 1500 Co koruli hdmersekleten indul meg, s mivel rendkiviil
exoterm, osak kis mennyisegf anyagokkal celszerii vegrehajtani.
Femtitan helyett elporitobt.ves vakuumban kb. 500 CO-on kihevitett titan­
-hidrogent is hasznalhatunk. Ez a sziliciummal H 2-atlnoszferaban hevitve mar
900 CO-on szinterelt termeket szolgaItat.
A TiSi 2 azurkesfeher, csillog6 kristalyai j6l vezetik az elektromos aramot.,
Asvanyi savakban a H 2F2-ot kiveve nem oldodik,

67.13. Boridok
A komponenseikbdl val6 osaseolvasztds igen magas hdmersekletet igenyel,
amelyet egyszerfi laboratOriumban nehez megval6sftani. Azonfeliil ez a m6dszer
nagymertekben szennyezett termeket szolgaltat, Viszont tiszta b6rb6l es fempor­

9 Brauer, G.: Handbueh dar Praparativen Anorganischen Chemie. Stuttgart; 1954,

717. o l d . . ' .
10 Alexander, P. P ..: Metals and Alloys 9, 179 (1938).
 , ~.

BORIDOK 285

bol evakualt kvarocsdben, volframesonakban vakuumban, vagy Mo-Mgelyben Ar­

atmoszferaban zsugorftassal tiszta boridok nyerhetOk. fgy kaphatjuk pI. a Ti, Zr,
Cr, Mo es W boridjait.
Az AI-, Mg- vagy Si-mal torMno redukcios eloallitas az oxidokb61 indul ki,
es ez lehetdve teszi a tiszta bar eloallitasanak megkertlleset. Ezzel szemben az
eljaras kellemetlen velejaroja, hogy a kepzodott boridkristalyokat a kiserdanyagok­
tol kemiai uton kell elvalasztani.

67.13.1. Titiin-borid (Till:)

Egyes esetekben, pI. a titan-borid eloallitasakora megfelelo femporbol, bar­

-karbidbol (B 4C) es oxidbol lehet kiindulni. A folyamatot az alabbi reakciok mu­
tatjak:
7 Ti + 3 B 4C + B 20a = 7 TiB 2 + 3 CO
vagy
3 Ti + 2 B 4C + Ti02 = 4 TiB 2 + 2 CO.
Az egyenletek szerinti osszeteteHi keverekhez kis oxidfelesleget kell adni.
Az anyagkeverekbdl paszbillakat preseliink, amelyeket alkalmas kemencebenl! H 2 ­
atrnoszferaban W-talcan 2000 CO-ra hevitiink.

11 Kieffer, R., Benesovsky, F., Honak, E. R.: Z. anorg. aUg. Chern. 268, 191 (1952).

f
 68. Ammono- es egyeb nitrogenvegyuletek
"

68.1. Alkalifem-amidok

Az alkalifem-amidok elOa,llitasara ket modszer fiasznalatos. Az egyiket a meg­

olvasztott femfelesleg es ammoniagaz reakcioja, a masikat az alkalifemnek kon­
denzalt ammoniafazisban valo oldasa je11emzi. Az utobbi reakeio ugyan a natrium
eseteben lassan megy vegbe (a kaliumnal aranylag gyorsabban), de megfeleld kata­
"lizatorral meggyorsithato..A kalium-amid lenyegesen jobban oldodik folyekony am­
moniaban, mint a natrium-amid. Az oldekonysaguk kozotti kulonbseget is fel­
hasznalhatjuk natrium-amid elOallitasara ugy, hogy azt a kalium-amid folyekony­
ammonias oldatabol natrium-jodiddal kicsapjuk,

68.1.1. Natrium-amid (NaNH 2)

Natrium es ammonia kdlcsonhatasa utjan kaphatjuk:
Na + NH s = NaNH2 + %H2 •
a) Feddvel zarhato vasedenybe (68.1.1.1. abra) kisebb nikkelcseszet allitunk
es ebbe 10-100 g lehamozott es gondosan megtisztitott natriumot teszlink.
A vasedenv fedelen levd furatok egyikebe a nikkelcsesze aljaig ero gazbeveze­
tOt, a masikba rovid gazelv€ z etOcsovet illesitlink, mindkettot ugyancsak vasbol.
A fedel es a gazesovek tomfteset azbesztzsinorral es tfiz­
a110 vfziiveges kibtel vegezzuk. A gazpalack es a keszu­
18k koze szilard KOH-os szarttotornyot, es paraffin­
olajba merulo biztonsagi szelepet iktatunk, a kivezetO­
csovet pedig a fulke elszfvonytlasaig meghosszabbitjuk,

I ,

\
'-----'---.....:...-......:...--"
A fern megolvasztasa elOtt indftjuk meg a gazaramot, ,
hogy a levegdt a keszulekbdl kiszoritva a robbanasvc­
szelyt elkeruljuk, majd a vasedenyt kb. 300 CO-ra he­
vitjiik fel. 100 g Na-b61 kiindulva kb. 6 oras reakeio
utan a csovet kihuzzuk az olvadekbol, es a reakoio befe­
68.1.1.1. 'libra. NaNH 2 jezOdeset a kovetkezdkeppen ellenorizztik : a keszulekbdl
el6lillftB.sa tavozo gazokat higany felett fogjuk fel, majd vizzel
oeszerazzuk. Ha az NH s abszorpcioja utan nem marad
vissza H 2-gazmaradek; a reakoio teljes. Amennyiben az egesz Na elreagalt, a
termeket NHs-gazaramban lehfitjiik. Az igy keszult natrium-ainid peroxid- es
vasmentes. A nagyipar is ezt a modszert alkalmazza,
b) A natrium-amid eloa11itasara a folyekony ammonia es femnatrium kozott
vaskatalizator jelenleteben lefolyo reakciot is alkalmazhatjuk. Hatdsossaganak
 >,

NATRIUM-AMID 287

fokozasa vegettmagaban a folyekony ammoniaban allitjak elO a kate.lisatort.,

A reakci6 vegen az amm6niafelesleget elparologtetjuk. A kovetkezd berendezest
hasznaljuk (68.1.1.2. abra): A gondosan megszarftott ammoniat a 3-nyaku csi­
szolatos lombikba vezetjiik. A lombikot alkoholos szaraz jeggel hfitjtik. Az ammo­

petrOleum
KOH

petr6/eumos
buborekszrim/a/o

68.1.1.2. cibra. NaNH 2 el66Jlitasa folyekony ammoniaval

niaveszteseg esokkentese vegett szarazjeg-alkohol-eleggyel hiit6tt csokigyot

alkalmazunk kondenzalohtltdkent. A gaz aramlasat figyelemmel kiserhetjuk, ha,
a kalium-hidroxidos szarftotornyok ele es a hutOkigy6 utan petroleummal toltott
gazmosot. iktatunk a keszulekbe, A csiszolatos lombikba higanyzaras vagy KPG­
keverot szereliink.
Ha alombikban kb. 200-250 ml folyekony ammonia
gyfilt ossze, az ammoniabevezetest megszuntetjttk.:"
Az ammonia ceeppfolyositesa kozben 109 femnatriumot
,
kaszitiink eld, Apro darabkakra vagjuk, a petroleumot
petroleterrel Iemossuk, gondosan megszarftjuk es nitrogen­
riel toltott gyujtOlombikba dobjuk.
A katalizator keszfteeere kiindulasi anyagkent krista­
lyos vas(III)-nitratot alkalmazunk. Egy mol natciumra
0,2-0,3 g durvan elporitott Fe(N03)3·9 H 20-t vesziink,
es a Na feloldasa elOtt adjuk a folyekony ammoniahoz a
gazbevezetoosd helyett az A csiszolathoz<lsatlakozo68:1.1.3. 68.1.1.3. dbra.
abra szerinti adagolofelteten at. Az oldatot er5teljesen Adagolofeltet
8-10 percig keverjiik, hogy minel finomabban eloszlassuk.
Ez utan a vasso sulyanak ket-haromszorosab kitevd tiszta femnat.riumot adagolunk
az oldathoz. A femnatrium a vas(III)-nitratot femvassaredukalja, mikozbenresz­
ben natrium-hidroxidda, reszben natrium-nitratta alakul. A reakeio folyaman a.
 288 AMMONO- ES EGYEB NITROGENVEGYULETEK

natrium feleslege az ammoniaval lep reakcioba natrium-amid kepzddese es hidrogen

fejlddese kozben, A finom eloszlasu vas az oldatot sotetre szfnezi. .
A natrium-amid kepzddesere katalitikus hatast fejt ki a natrium-peroxid is.
A katalizator elkeszftese utan - az elobb leirt m6don - kisreszletekben
femnatriumot adagolunk az elegyhez. A femnatrium adagolasanak sebesseget ugy
szabalyozzuk, hogy a hutOkigyo a reakcioho folytan keletkezd gazalaku ammoniat
·i'.
meg cseppfoly6sitani tudja. Ha az oldatba juttatott natriumadag elreagalt, a
hidrogengaz fejlodese megszfinik. Ezt a kesstilek utan kaposolt petroleumos gaz­
meson figyelhetjiik meg. A reakcio kozben a keverest lassu iitemben folytatjuk,
csak az utolso natriumdarab beadagolasa utan gyorsitjuk meg, hogy azesetleg
az edeny falara tapado natriumdarabkakat is belemossuk az oldatba. A natrium­
-amid rosszul old6dik folyekony ammoniaban, es porszerfi csapadek alakjaban ki­
valik, A osapadekrol dekantalassal eltavolitjuk a folyekony ammoniat, Egyszeril
megoldas, ha a reakcioelegyet lassan felmelegedni engedjiik, amikor is az oldoszer .
elparolog, Az adszorbealt ammonia eltavolitasa vegett a termeket fel ora hosszat .
vakuumban tartjuk, majd nitrogenatmoszferaban taroljuk,
A natrium-amid feher, kristalyos anyag, 210 CO-on olvad, vakuumban szub­
Iimalhato, S6tetvor6s izz_as homereekleten elemeire bomlik. A levegdtdl es a ned­
vessegtol ovni kell. Az oxidalt termek hevitese robbanast okozhat. A szerves kemiai
iparban es a laboratoriumi teehnikaban redukaloszerkent alkalmazzak,

68.1.2. Litlum-amld (LiNn2 ) es kalium-amid (KNH 2 )

ElOaJlftasuk es tulajdonsagaik a Ifatrium-amidehoz hasonlok. Kis mennyisegfi

LiNH2-ot ugy allithatunk eld, hogy bombaesdben keyes litiumot folyekony ammo­
niaban oldunk es leforrasztjuk.-Vas vedocsoben nehany oran at 60 CO-on tartjuk,
fgy a reakcio katalizator nelkul is v.egbemegy.
Nagyobb mennyiseg eloallitasara eziistceonakban leva litium felett 400 CO-on
ammoniat vezetiink at.
A KNH 2-ot folyekony ammoniaval torteno reakoioval kenyelmesen elc5al1ft­
hatjuk. Mivel a reakcio gyorsabb, mint a natrium-amid eseten, katalizator nelkul
is elkeszfthetjuk, ha vasmentes anyagra van sziiksegunk.

68.2. Niitrium-azid (NaNs )

Natrium-amid es dinitrogen-oxid reakcioja utjan kaphatjuk:
2 NaNH2 + N 20 = NaNs + NaOH + NHs'
A natrium-azid eloallftasahoz ugyanazt a kesztileket hasznaljuk, mint a nat­
rium-amid eloal1ftasahoz (68.1.1.1. abra), A NaNH2 eloallitasa utan az ammonia­
fejlesztO helyere N 20-fejlesztOt kapcsolunk. A N 20-ot a 24.1.1.-ben lefrt medon
NH4N03 termikus bontasaval nyerjiik. A reakeioedeny ele higanyos biztosltoszele­
pet iktatunk, es a N 20-ot Na 2C03-tal, illetve NaOH-dal toltotb toronybanszaritjuk,
A bevezetdcsdnek nem szabad a NaNH2 -olvadekba ernie, mivel a NaN3 a reakoio
homersekleten siilard halmazallapotu, es dugulas k6vetkezhet be. 25 g NaNH2-b61
kiindulva kb, 5 ora alatt fejezddik be a reakcio, :A nyerstermeket, amennyiben nem
hasznaljak fel egyeb azidok vagy HNs eloaJlitasara, ferro vizhOl valo atkristalyo­
sitassal tisztitjuk. A szintelen, kristalyos NaN3 hevfteskor elemeire bomlik.
 HIDROGEN-AZID -OLOM-AZID 289

68.3. Hldrogen-azid (HNa)

Natrium-azidnak kensavval vegzett elbontasa utjan allfbhatjuk elO:
NaNa + H 2S04 = HNa + NaHS0 4 •
A NaNa vizes oldatat 2: 1 higitasu kensavval 60 CO-on megsavanyitjuk, es
az oldatot desatillalasnak vetjiik ala. Tobbszoros frakcionalas es CaC12-rol va16
deaztillalaa eredmenyekeppen viz mentes HNa-ot kaphatunk. Az eljaras Mtranya,
hogy az eloallitas folyaman gyakran heves robbanas lep feI. Ez kikuszobolhetd
Gunther es Meyer szerint, ha kensav helyett sztearinsavat alkalmazunk.! A tiszta
NaNa-ot -40 CO-on sztearinsavval keverjiik ossze. Evakualas utan a keverek
melegitesevel kepzddo HNa-ot a fejleszMlombikkal osszeforrasztott, folyekony leve­
g5vel hiitott csapdaban fogjuk feI. A nyerstermeket ·-50 es -80 CO kozott vakuum­
desztdllalassal tisztithatjuk.
A RNa szintelen folyadek, kellemetlen szagu, gozei is mergezdk (op. -80 CO,
fp. 37 CO). Rendkiviili robbanekonysaga miatt celszerfi az oldatat alkalmazni,
amely viazonylag veszelytelen. Vizes oldatat. a kovetkezokeppen kessithetjuk:
250 ml-es gazfejlesztdlombikban 15 g NaNa-otes 5 g NaOH-ot 150 ml vizben
oldunk. A lombikhoz hiiM kosbeiktatasaval 100 ml vizet tartalmaz6 250 ml-es
mos6palackot csatlakoztatunk. A lombik tartalmat forrasig melegitjiik, es 90 ml
40 %-os kensavat csepegtetiink hozza, A desztilleciot addig folytatjuk, amig a
lombikban kb, 50 ml desztillacios maradek marad vissza. A kapott oldat kb, 3 %
RNa-ot tartalmaz.
A HNa-ot vizes oldatabol eterrel kirazhatjuk.

Eloallitasara vizben valo csekely oldhatosagat hasznaljuk feI. Areakeio egyenlete:

Pb(NOah + 2 NaNa = Pb(Nah + 2NaNOa.
NaNa vizes oldatahoz eros keveres kozben az egyenletszerinti mennyisegjl
Pb(NOah oldatat adagoljuk. Az erdteljes keveres megakadalyozza a nagyobb
kristalyok kepzodeset, amelyek kesdbb porltaskor robbannanak. Nucosolas utan
a termeket vizzel kimossuk, es exszikkatorban megszarttjuk. A finomkriatalyos
feher por inioialgyujtasra hasznalatos.

68.5. Hidroxil-amm6nium-klorid /(NHaOH)Cl/

Eloallitasanak lenyege a HNOa elektrolitikus redukeioja, melyet a 68.5.1.
abran vazolt keszulekben hajtunk vegre. 2 Kb. 10 em 0 -jii es ugyanolyan magas­
sagu, katodkent is azolgalo olomedenybe - miutan azt drotkefevol gondosan
megtisztitottuk, majd Hg(NOah-0ldattal es higannyal beamalgamoztuk - agyag­
diafragmat allitunk, amelynek belseje anodterkent szolga]. Az an6d 610mb61

1 Gunther, P., Meyer, E.: Z. Elektrochem. 41, 541 (1935).

% Tafel, E.: Z. anorg. allg, Chern. 31, 332 (1902).
19 Alt. es szervetlen kemtal prakt.-4284/II.
290 AMMONO· ES EGYEB NITROGENVEGYULETEK

kesziilt htitdspiral. Az olomedenyt jeges hfitdkeverekbe helyezziik. Ugyanebbe

uvegkigyot is agyazunk, amelyet az anodul kapcsolt olomcadtekerccsel osssekotve,
az anod hiitOvizenek eldhfitesere hasznalunk. Az agyagdiafragma kore mechanikus
6/omc.so korkeverdt helyeziink. ElO­
szor az an6dteret toltjiik
meg kb. 50 %-os kensavval,
majd amikor az agyagdia­
fragma atnedvesedett, a
katodterbeazonostomeny­
segii sa vat toltilnk, es a
keveres meginditaaa utan
24 amperes arammal el­
kezdjiik az elektrolizist.
Kapillaris osdben vegzodo
tolcserbdl kb. 2 ora alatt
20 g 30 ml vizzel higitott
saletromsavat osepegte­
tiink a katodfolyadekba.
A homerseklet kdzben ne
emelkedjek 15 CO fole. Kb.
kdrkevero 1 6raval a HNOa hozzaada­
sa utan a kivett probaban
68.5.1. libra. (NHaOH)Cl elMlHtasa (FeS04-os es tomeny ~so4'
as reakci6val) ellendrizziik,
hogy a katodfolyadek tartalmaz-e nitratot, Befejezesiil a katodfolyadekot ki­
ontjiik az edenybdl, egyenld mennyisegfi vizzel higitjuk, es a szulfatot htites koz­
ben BaCl 2-0ldattal kiosapjuk. A BaSOrot lesziirjiik, kimossuk, es a sziirletet va­
kuumban vfzfurdon beszarttjuk. A szaraz maradekot vizbOl atkristaJyositjuk. A
(NHaOH)CI szfntelen kristalyokbol all. Hevitesre bomlik. Eros redukaloszer,

68.6. Hldroxll-ammdnium-Iosztat /(NHaOH)P0 4 /

EloallithatO az alabbi reakci6 szerint:
lNaaP04 + 3 (NHaOH)CI = (NHaOH)aP04 + 3 NaCl.
1 liter forr6 vizben 500 g Na aP04·12 H 20-t, illetve 600 ml vfzbon szinten
melegen 273 g (NHaOH)CI-ot oldunk. A megsziirt oldatokat oeszeontjiik, es lehfiles
utan sziirjiik. Kb. 200 ghidroxil-ammonium-foszfatot kapunk. Az anyahig beparla­
sa val 90 %-os kitermelest erhetunk el.
Feher, kristalyos anyag, amely hevftesre hidroxil-amint ad le.

68.7. Hidroxil-amin (NH20H)

Az alabbi reakci6 alapjan allithatjuk elO:
(NHaOH)aP04 = H aP04 + 3 NH20H.
100 rul-es vakuumdesztillalo berendezes lombikjaba 20 g lehetOleg durvakris­
talyos hldroxil-ammonium-fossfatot tesziink. 13 Hgmm nyomason a lombikot
 •

FOSZFOR-NITRID-KLORID 291

150-170 CO-ra melegttjuk, ugyelve arra, hogy a tenzi6 30-40 Hgmm fole ne
emelkedjek, A hOmero - amelyet ugy allitunk be, hogy majdnem a lombik aljaig
erjen - ilyenkor 135-'-137 CO-ot mutat. Desztdllaldskor vedoszemuveget haszna­
lunk, mert a hdmerseklet kismertekfi tullepese is robbanast okozhat. A kapott
kb. 5 g csekely vfztartalmu termeket abszolut alkoholbol atkristalyosithatjuk, es
vakuumexazikkatorban tomeny kensav felett megszarithatjuk. (A hidroxil-amin
illekonysaga miatt az evakualaet rovid ideig vegezzuk.) Igen higroszkOpos,33 CO-on
olvado, szagtalan anyag.
EIMllithatO hidroxil-ammonium-kloridbol is Na-alkoholattals a kovetkezd
reakcio ala pj an :

NHsOHCI + C2HsONa = NH20H + NaCI + C2HsOH

abszolut alkoholos kozegben. A kivalo NaCI-ot lesztirjuk, es a szabad hidroxil­
-amint -18 CO-on kifagyasztjuk.

68.8. Foszfor-nitrid-klorid I(PNCl2)n1

A kulonbozd polimerizaciofoku (PNCI 2 )n (n = 3-7) foszfor-pentaklorid es
ammonium-klorid kolcsdnhateaa folyaman kepzddik magasabb hdmersekleten rt

Kb. 50 g foszfor-pentakloridot azonos sulyu vagy meg tobb ammonium-klo­

riddal alaposan osszekeveriink, majd gomblombikba tessziik, es ujabb NH 4CI-meny­
nyiseggel 3-5 em vastagon befedjiik. 150 CO-os (± 10 CO) olajfurdon 4-6 ora
alatt vegbemegy a reakcio, egyidejiileg a polimerizacio is megindul. A lombik
hidegebb reszen lerak6dik az elszublimalt trimer, az aljan elasztikus, szintelen,
atlatszo massza alakjaban foleg magasabbhomol6gok elegye marad vissza. A trimer
tovabbi reszleteit ebbOl a; masazabol vagy vlzgozdesztillaeioval, vagy meleg
petroleteres extrakcioval nyerhetjiik ki. Tisztitasa vakuumdesztdllacioval, esetleg
vizmentes jegecetbdl valo atkristalyositassal tortenhet [op. 114 CO, fp. 127 CO
(13 Hgmm-en), s = 1,98].
Aromas szagu, goze mergezd, ellenszere hig ammonia belelegzese.

a Lechner, H., Hoffmann, J.: Ber. dtsch. ehem. Ges. 55, 915 (1922).
• Schenck, R., Romer, G.: Ber., dtsch. ehem. Ges. 57, 1345 (1924);
Steinmann, R., Schirmer, F. B. Audrieth, L. F.: J. Am. Chern. Soc. 64,2377 (1942);
Audrieth, L. F., Steinmann, R., Toy, A. D. F.: Chern. Reviews 32, 109 (1943).
19·
 69. Kom plex vegyiiletek

Az ammoniakatokhoz tartoz6 nehany kobalt-, nikkel- es kr6mkomplex eld­

allitasat az elsd kotetben targyaltuk. Ebben a fejezetben tobb acido-, hidroxo,
illetve kelatkomlex e16alHtasat frjuk le,

69.1. Acidokomplexek

69.1.1. Hldrogen- [tetraflnoro-borat(ID)] (H [BF 4] )

B6rsavb61 es hidrogen-fluoridbol kapjuk:

HsBOs + 4 HF = H[BF 4] + 3 H 20.
Vasedenyben, jeghfites kozben 70-90 %-os H 2F2-0ldathoz reszletekben
HsBOs-at adunk kis feleslegben. A reakci6 hdfejlddes kozben magatol megy
vegbe. Befejezesekor a HsBOs-felesleget leiilepftjiik, es a tiszta H(BF 4]-0Idatot
dekantaljuk. Ez szintelen folyadek, az iiveget szobahOfokon nem tamadja meg.

69.1.2. Kalinm- [tetraflnoro-borat(ID)] (K [BF 4])

:~ ..
··.-.·1".·.:

4-5 literes, keverovel felszerelt gomblombikban 1 liter tomeny (32 %-os) ,~

s6savhoz keveres kozben 175 g b6rsavat adunk kisebb reszletekben. Negyedoras
keveres utan ..,.- tovabbi erelyes keveres kozben - reszletekben 450 g NaF-ot ada­ 1 J
golunk a szuszpenzi6hoz. A reakci6 kovetkezteben az oldat 50-70 CO-ra meleg­ ~.J
szik feI. Az anyagot egy ejjelen at allni hagyjuk, 1,25 liter vizzel higftjuk es 2
6ras eros keveres kozben feloldjuk. A visszarnaradt kis oldhatatlan resz fOleg
K 2[SiF6]-b61 all (a felhasznalt NaF kaliummal szennyezett), amelyet nuccsal
leszfirtink. A 155 g KOH-ot 0,5 liter vizben oldjuk, es keveres kozben a szfirlet­
hez ontjuk, Tovabbi lug hozzaadasa, illetve a semlegesites nem celszerfi, mert
a kitermelest csak kismertekben javitana, viszont a vas(III)-hidroxid kivalasa
folytan a termek szennyezddeset okozna. Az oldatot 0 CO-ra hfitjiik, hidegen nuocsol­
juk, a osapadekot hideg vfzzel savmentesre mossuk es szaritoszekrenyben megsza­
ritjuk, A kitermeles kb. 80 %-os.
Az eljaraa e16nye, hogy nem igenyel kiilonleges edenyzetet,

,
 .vc-, ;
, ;'

PLUMBATOK 293

69.1.3. Amm6nium-[hexakloro-plumbRt(IV)] !(NH.MPbCl6]!-·

Az elektrokemiai uton eU5a.llitott H 2[PbC1 6]-oldatb61 nyerjiik a rosszul old6d6
ammonlumsot NH 4Cl-oldattal kiesapva.
A l{.2[PbCI 6]-oldatot sosavoldat elektrolfzisevel allitjuk elO 6lomkat6d es ket
kii15nbOzo anod alkalmazasaval, amelyek kozul az egyik oldodo olomanod, amely
az 6lomionokat szolgaltatja, a masik pedig indifferens grafitan6d, amelyen a
negyerMku olomma val6 oxidacio k6vetkezik be.
Akkumulatoredeny kozepere agyagdiafragmat (69.1.3.1. abra), ennek belsejebe
7 em hosszu, 3,5 em szelea 6lomlemezt helyeziink. Az edeny aljara grafitlemezt
tesziink, amely anodkent szolgal. Ebbe 1,5 em
o -ju grafitrudat illesztiink, amelyre valamivel na­
gyobb belsd atmer6ju uvegcsovet htizunk. Az
anodterbe oldodo anodkent ket, egyenkent 27 em 61omkalOd agyo,g­
hosszu ea 5 em szeles hullarnos 6lomlemezt is alH­ dia/ragrna
+ n- /
tunk. Valamennyi 6lomelektr6dot a kiserlet meg­
kezdese elott drotkefevol jol megtisztitjuk.. A + ·\JL +
grafit- es az 6loman6dokat parhuzamosan k6t­ \ :
juk, es mindket parhuzamos ararnkorbe szaba­ -
lyoz6 ellenallast es ampermerdt is kaposolunk. _-, tJiomaood :
-
Az anodterbe 1200 ml s6savat (fajsuly 1,18), a ka­
, .- f - -
todterbe 225 ml s6savat (fajsuly 1,10) ontunk, Az f- -
elektrolizist 12-14 V feezultseggel, mindket aram­
korben 2 A aramerosseggel folytatjuk, amikor is
'---- ,-'
az 6loman6dokon az aramsuruseg 0,05 AJem2 , a /
/
grafitanodon pedig 0,03 AJem2 • szenanOd
A kfserlet id6tartamat ugy allitjuk be, hogy
1 liter anodfolyadekra 20-25 amperora jusson. 69.1.3.1. cibra. HJPbCIs]-oldat
Az aramkihaszna.las 70-80 %-os. A kapott na- el6lillftasa
ranessarga anodfolyadekot foz6poMrba ontjiik
at, es jeges htites kozben 10 %-os NH 4CI-oldatot adunk hozza, feleslegben. Sarga
szinu (NH4MPbC16] csapadek valik ki. Jeggel hUt6tt szuron szfirjirk, a osapa­
dekot jeggel hut6tt abszolut alkohollal es eterrel addig mossuk, amig a szlirlet
HCI- es Cl2-mentesse nem valik, Agyagtanyeron, exszikkatorban szaritjuk. A ki­
termeles kb. 65 g tiszta (NH 4MPbC1a]. Vizzel Pb02 kivalasa kozben hidrolizal,
20 %-os sosavban oldodik.

69.1.4. Kalium- [hexakloro-plumbRt(IV)] (K 2 [PbCl6 ] )

Eloa.IHtasanak alapjat! az alabbi egyenletek fejezik ki:
PbCl2 + C1 2
+ 2 HCI = H 2[PbCI a],
H 2[PbCla] + 2 KCI = K 2[PbCIeJ+ 2 HCI.
Eloszor a H 2[PbCl o]-oldatot allitjuk e16. 30 g PbCI2-ot 600 ml tomeny sosavban
szuszpendalunk es szobahofokon klorral oxidalunk, Miutan az oldatot kl6rral

1 Brauer, G.: Handbuch der Praparativen Anorganischen Chemie. Enke, Verlag,

Stuttgart, 1954, 568. old.
294 KOMPLEX VEGYULETEK

telitettiik, az at nem alakult PbC12-r61 dekantaljuk. es jeggel Iehfitjiik. 500 ml

tiszta H 2[PbCI6]-0Idathoz szinten 0 CO-ra hfitott, 15 g KCI-ot tartalmaz6 200 ml
vizet adunk, es allando hfites kozben az oldatba tiszta HCI-gazt vezetiink. Rovid
id5 alatt megindul a citromsarga K 2[PbCI6] kivalasa. A HCI bevezeteset telftddesig
folytatjuk. Jeggel hutott uvegszfirdn szfirunk, a csapadekot keyes hideg tomeny
s6savval mossuk es agyaglemezek k6zott nyomkodva szarftjuk, A termek tisz­
tasaga szempontjabol fontos, hogy a H 2[PbCI6]-0Idatot annak elOallitasa utan
nyomban feldolgozzuk, mert az allas kozben esetleg kepzodo PbC~ jelenleteben
s6tet naranosszfnfi, ismeretlen szerkezetfi termek valik ki. A K 2[PbCI6] vizzel
hidrolizal, 20 %-os s6savban oldodik.

69.1.0. Kalium-[trijodo-plumbit(U)] (K[Pbla]·2 H 20 )

Olom(II)-nitratb61 es kalium-jodidbol allitjuk elO:

Pb(NOs)2 + 3 KI = K[PbIs] + 2 KNOs'
Eloallitasahoz 4 g Pb(NOskot 15 ml meleg desztillalt vfzben oldunk, es keve­
res kozben 15 g KI-nak 15 ml vizben kesziilt meleg oldatat adjuk hozza, ElOsz6r
sarga szinu PbI2 valik ki, amely lehfileskor halvanysarga K[PbIs]·2 H 20-taalakul
at. Ismetelt felmelegfteskor a komplex disszooiacioja kovetkezteben ujra a sarga
szinu PbI2 keletkezik. A s6t hidegen, iivegszuron nuccsoljuk, es szuropapir koz6tt
nyomkodva vagy agyagtanyeron szaritjuk.
A vfzmentes vegyiilet a dihidratbol vakuumexssikkatorban tomeny kensavas
szarftassal, vagya dihidrat acetonos oldasaval es ketszerea terfogatu eterrel torteno
kiosapasaval alllthat6 elO. 2
A vizmentes K[PbIs] viz kimutatasara szolgalo, igen erzekeny reagens, Vizzel
nem a dihidrat visszaalakulasaval reagal, hanem PbI2-kivalassal, tehat sarga szine­
z{)dest okoz. Reagenskent a szilard anyagot vagy acetonos oldatat hasznaljuk.
A K[PbIs]·2 H 20 vizes oldatban nagyobb KI-felesleg jelenleteben alland6
vegyiilet.

69.1.6. Hidrogen-[hexaciano-ferrat(ll)] (H, [Fe(CN)6])

Fozopoharban 42 g K,[Fe(CN)6]·3 H 20-t 350 ml vizben oldunk, es 100 ml

tomeny s6savatadunk hozza, Az esetleg kival6 KC1-ot keyes viz hozzaadasaval
feloldjuk, teljes lehfilea utdn kb. 50 ml etert adunk hozza, nehany 6ran at allni
hagyjuk, amig az eteres komplex szintelen kristalyok alakjaban kivalik:
K 4[Fe(CN)6] . 3 H 20 + 4 HCI + 2 (C2HshO =
= H 4[Fe(CN)6]' 2 (C2HshO + 4 KCI + 3 H 20.
Lenuccsoljuk, keyes etertartalmu hig s6savval mossuk, majd 50 g alkoholban
ujra feloldjuk. Miutan a fel nem old6dott KCI-t61 szfiressel elkulonitettuk, az eteres
komplexet 50 g eter hozzeadesaval rijra kicsapjuk, sztirjtik es eterrel mossuk.
Az eteres komplexet 40-50 CO-on vfzlegssivattyuval csokkentett nyomason el­
bontjuk, es megkapjuk a H 4[Fe(CN)6]-ot. 3 Ez tiszta allapotban hofeher, teljesen

2 Biltz, W.: Ber. dtsch. ehem. Ges. 40, 2182 (1907).

a Biltz, W., Z. anorg. allg. Chern. 170, 161 (1928).
 ACIDO- ES HIDROXOKOMl'LEXEK 295

szaraz allapotban :HJand6, nedves levegd jelenleteben kek sziniive valik, Citrom­
sarga vizes oldata melegitesre vagy feny hatasara bomlik.

69.1.7. Kalium-[trloxaliito-terrat(DI)] (lis [Fe(CZ04 hJ. 3 H20)

35 g kristalyos vas(II)-szulfatot 100 ml vizben feloldunk, es forralas kozben kis
adagokban 10-15 ml tomeny saletromsavat adunk hozza, Az oxidacio folyaman
nitrogen-oxidok fejlOdnek, ezert celszerfi fiilke alatt dolgozni. Az oxidacio befejez5­
desekor (ellendrzes K 3[Fe(CN)J-tal) az oldatot 2literre higitjuk, NH,lOH-dal gyen­
gen meglugositjuk, es a kicsap6d6 vas(III)-hidroxidot ot-hatszor vizzel dekantalve
mossuk. Ezutdn iivegszfu6n Bziirjiik es keyes forro vizzel mossuk, amig a mosofo­
Iyadek ezulfat.mentesse valik, A nedves hidroxidot reszletekben 44 g savanyu
kalium-oxaldt 100 ml 40 CO-os vizzel keszult oldatahoz adagolva oldjuk. Ezt a
mfiveletet., valamint a kovetkezd munkalatokat sotet uvegbol kesziilt edenyekben,
vagy voros fennyel megvilagftott helyisegben celszeru vegrehajtani, mivel a tri­
oxalat fenyerzekeny. Az oldatot szurjiik es a sziirletet kezd5d6 krietalykivalaeig
beparoljuk. Lehfitesre a zold szinii tcioxalatkriatalyok kivalnak. Vizzel, majd eterrel
mossuk, exszikkatorban szaritjuk. A termeket sot6t uvegbol keszult vagy fekete
papfrba csomag,olt edenyben taroljuk.

69.1.8. Amm6nium-[hexak)oro-platiniit(IV)] (NH4 )z[PteI 6 ) J(

. H 2[PtCla] (elOallitasat Iasd 38.3.) Mg, gyengen sosavas oldatahoz eldszor keyes
H 202-0t, majd az ut6bbinak a kifdzese utan feleslegben NH4CI-ot (egy stilyresz
platinara legalabb 3 sulyreaz NH4CI) adunk. Az oldatot ezutan vizfiird6n lassan
beparoljuk. A maradekot iivegbottal tobbszor fellazitjuk, es vizfiird6n addig mele­
gitjiik, mig a sosa v szaga mar nem erezhetd. A szaraz somaradekot keyes desztdllalt
vizzel megnedvesitjiik es hidegen telitett NH4CI-oldatban szuszpendaljuk. Szfires­
kor e15sz6r hideg NH4CI-oldattal, majd alkohollal mosunk. Az anyahignak teljesen
szintelennek kell lennie es platinat csak nyomokban tartalmazhat. (Kimutatasa
H 2S-nel es SnCI 2-dal.) Amennyiben a kapott termek nem oitromsarga kristalyokbol
all, hanem voroses arnyalatot is mutat, ez egyeb platinafemekkel (Pt, Ir vagy Rh)
valo szennyezettsegere utal. Az (NH4MPtC16] vfzben kevesse, NH4Cl-tartalmu
vizes oldatokban igen rossznl old6dik.

69.2. Hidroxokomplexek

A hidroxos6k koze azokat a komplex vegyiileteket soroljuk, amelyek komplex

anionjaban a kozponti fematom korul hidroxidionok helyezkednek el, mint ligan­
dumok. A hidroxos6k kationjai alkalifem- vagy alkalifoldfem-ionok. Egyes esetek­
ben nehezfemek hidroxokomplexei is e16allithat6k.
A komplex hidroxoanionok kepzodese az oldatban az
Me(OH)x + yOH- ~ [Me(OH)x+yP'­
egyensuly kovetkezteben eros bazisok hatasara megy vegbe nehezen old6d6 fem­
-hidroxidokbol. Az alkali-hidroxosok tobbsege csak tomeny luges oldatok tiledeke­
 296 KOMPLEX VEGYULETEK

kent allando. A hdmerseklet emelkedese afenti egyensUlyt balra tolja e1. Csak az
Sn(IV), Pb(IV), Sb(V) hexahidroxosoja oldhato szobahdmersekleten bomlas nelktil
vizben.
. (j3,~,.1. Nl\trtum-[IlUaIllIIrOXO-sztanlllU(IV)] (Nil! i8n(OH)6] )

SnC14 hfg s6savas oldatat karbonatmentes NaOH-dal metiloranzsra semlege­

sitjiik. A lenueesolt ea vfzzel kloridmentesre mosott Sn02·aq-t reszletekben folds,
tomeny, kb. 100 CO-os NaOH-ba adagoljuk, amelyben gyorsan es tdsztan oldodik.
Rovid id6 mulva kivalik a szintelen, kristalyos hexahidroxos6. A krista,lykasat
CO2-mentes atmoszferaban szfirjtik, 30 %-os NaOH-dal, majd alkohollal ea eterrel
mossuk, A termek CO2-dal szemben igen erzekeny,
\

69.2.2. Natrium-[hexahidroxo-plumbRt(IV)] (Na! [Pb(OH)6])

A natrium-[trihidroxo-plumbit(II)] anodes oxidaeioja utjan kaphatjuk":
Na[Pb(OH)a] + NaOH + 20H- = Na 2[Pb(OH)o] + 2 e-.
300 ml13 n NaOH-ban forralas kozben 18,5 g sarga PbO-ot oldunk. Az oldatot
itvegszfirdn megszfirjtik, es CO2 kizarasa mellett lehfilni hagyjuk. Mivel az igy
kapott Na[Pb(OH)3]-01dat instabilis, ezert szobahomersekletre valo lehtiles utan
celszerfien nyomban felhasznaljuk az elektrolitikus oxidaciora, Ellenkez6 esetben
az esetleg kivalt PbO-r6l dekantaljuk az oldatot.
Elektrolizalo eellakent 300 ml-es gumilemezzel zarhaM uvegedenyt haszna­
lunk. Megfeleld furatokban gazkivezetOesovet, homerat, higanyzaras keverdt,
iivegesobe kittezett an6dhoz esatlakoz6 vezeteket es katodterkent szolgaJ6 kisebb
agyagdiafragmat helyeziink bele. Sima, 5 X 5 em feluletfi platinaelektr6dokat hasz­
nalunk. SzobahOfokon elektrolizalunk 0,02-0,03 amperjcm- aramsurusegge1. Az
anodterben leva erdsen higos Na[Pb(OH)a]-oldatot elektrolizis kozben er6teljesen
keverjiik. A katodterbe tOmeny lugot teszunk. A Na 2[Pb(OH)o] feher kristalyper­
met alakjaban valik Iii. Leillepitjiik, a tiszta oldatot leszivatjuk, a kristalypepet
abszolut alkohollal leontjuk, es az egeszet atOntve egy kisebb edenybe, addig de­
kantaljuk abszolut alkohollal, amig a mosofolyadek mar nem ad luges reakei6t.
A feher kristalyok vakuumexszikkatorban ti:irteno szarftaekor kisse megsargulnak.

69.2.3. Natrium-[tetrahidroxo-kuprat(ll)] (Ns! [Cn(OH)4])

Rez(II)-oxidb6l alHtjuk eld:
CUO + H 20 + 2 NaOH = Na 2[Cu(OH)4]'
500 g NaOH-b6l es 330 ml H liO-bc5l keszillt karbonatmentea
lug ban 15 g tiszta CuO-ot visszafolyatasra allitott hUtOvel ella­
tott lombikban forralva oldunk. A no CO-ra lehfilt si:itetkek
oldatot a visszafolyos hutOn at ovatosan 140 ml vizzel higitjuk,
es kb. 100 CO-on a fel nem oldodott CuO-r61 dekantalva, eld­
69.2.3.1. cibra. melegitett eztistedenybe i:intjiik. Az edenyt 50 %-os KOH-ot
Peligot-cs6 tartalmaz6 Peligot-esovel (69.2.3.1. abra) zarjuk, es elektromos

4 Grube, G.: Z. Elektrochern. 28, 273 (1922);

Simon, A.: Z. anorg. alIg. Chern. 177, 109 (1929).
 ::-~ -,.. ,

KELATKOMPLEXEK 297

szarftoszekrenyben kb. 6 napon at 75 CO-on tartjuk. A sotet szlnfi kriatalyokat

CO2 kizarasa mellett nuccsoljuk. Keves, 50-, majd 45 %-os, ezobahdmersekletfi
NaOH-dal mossuk, es agyaglemezen H 2S0 4 felett szaritjuk. Kitermelea: 13 g.

69.3. Kelatkomplexek
69.3.1. [Tetraacetil-acetonat-cirk6nium(IV) [Zr(C SH70Z)4]
5,8 g ZrOCI 2·8 H 20 50 ml-es vizes oldatat 15 CO-ra lehdtjiik, es hozzaontjuk
10 g acetil-aceton 50 ml 10 %-os Na2COa-ban keveres kozben elOallitott ea jegbe
hUtott oldatat, A kepzodott kristalyokat kb. 1 6ra nnilva leszivatjuk, es hideg
vizzel kimossuk. A nyerstermeket, amely a komplex dekahidratja, 25 ml benzolban
oldjuk, ea kiszfirjuk beldle az oldhatatlan cirk6nium-oxidot. A benzolos oldatbol
petroleteres higiMskor a cirkonium-acetil-acetonat vizmentes alakban kristalyo­
sodik ki. 5

69.3.2. [Triacetil-acetonat-kr6m(DI)] [Cr(CSH 70 zh ]

1 Alkoholos oldatban a vfzmentes Cr(NOa)a kozvetleniil egyesiil a hozzaadott
acetil-acetonnal.
20 g Cr(NOakot alkoholban oldva visszafoly6s hutOvel ellatott csiszolatos
lombikba ontunk, es haromseoros m6lsUlynyi (15 g) acetil-acetonnal enyhen me1e­
gitjiik. A kelatkomplex kialakulasat az oldat intenziv ibolyaszinfive valasa jelzi.
Az oldoszert ledesztillalva, csillog6, vorosesibolya kristalyok alakjaban kapjuk a
krom-acetil-acetonat komplexet. Tisztitas celjabol benzol- kloroform-elegybol
kristalyoefthatjuk at, vagy vakuumban szublimaljuk. (Op. 216 CO, valamivel
elObb mar szublimal.)

69.3.3. [Diglikokollat-rez(D)] [Cu(CzH,OzN)z]

ElOallitasa celjabol rez(II)-hidroxidot glikokollban oldunk.
12,5 g CuS0 4·5 H 20-t szukseges mennyisegfi vizben oldva az oldathoz kis
feleslegben hig KOH-ot adunk. A levalt Cu(OHkot vizzel j61 kimossuk, es 7,5 g
glikokoll vizes oldataban melegen oldjuk. A [diglikokollat-rez{II)]-monohidrat kris­
talyai kekesibolya szinu tfik.

I Eernelius, W.O.: Inorganic Syntheses, Vol. n. New York-London, 1946. 121. old.

;)
,
h
,r;' /
l
 70. Karbonilok es nitrozilok

A karbonilok klasszikus el6a1litasi m6dja a CO es kulonbozd femek (Mo, Fe,

Co, Ni) kozvetlen reakoiojan alapszik, ami azonban csak magasabb hdmersekleten
(100-200 CO) es aItalaban nagy nyomason (150-200 atm) megy vegbe. A reakci6k
vegrehajtasare csak kulonlegea, szen-monoxidnak ellenallo anyaggal '(pI. Cu-Ag­
otvozettel) belelt autoklavokhasznalhatok. Ezert a fent emlftett m6dszert a gya­
korlatban igen ritkan alkslmazzak.
Az alabbiakban a karbonilok nehany olyan e16allitasi m6djat targyaljuk,
amelyek a szokasos laborat6riumi felszereles segitsegevel is vegrehajthatok,

70.1. [Tetrakarbonil-nikkel(0)] [Ni(CO).]

Eloallftasara szen-monoxidnak es NiS0 4-b6I, NHa-ab6l, valamint Na2S20 4-b61
konnyen eloaIlfthatO nikkel-szulfoxilat-ammoniakat I(NHa)xNiS021 vizes oldatanak
reakci6ja hasznalhato i!
NiS0 4 + Na2S20 4 + (x + 2) NHa + H 20 = (NHa)xNiS02 + Na2S04 + (NR4)2S0a,
(NHa)xNiS02 + H 20 + 4 CO = [Ni(CO)41 + (NH4hSOa + (x-2) NH a.
A reakci6 vegrehajtesara a 70.1.1. abran lathatc berendezest hasznaljuk. Az
iivegsziiros un. intenziv mos6 (A) felsd nyllasaba csapos razoedenyt (B) illesztiink,
elvezetdcsovehez pedig CaCl2-ot es P20S-ot tartalmaz6 U'-csovef (0), majd 3 db
kondenzalo szedot, csatlakoztatunk.
A mos6palackba 14,Og NiS0 4·7 H 20-nak 400 ml vizzel es 60 ml 25 %-os
NH 40H-dal kesztilt oldataf ontjiik. A raz6tolcserbOi a levegdt kiszoritjuk, es 12,5 g
Na2S20 4-ot tesziink bele, amelyet N 2-ellenaramban hozzaontotb 30 ml co. NH40H­
nak 80 ml vizzel kesziilt oldataban razogataeaal feloldunk. Az ammonias ditionitot
tartalmaz6 csapos tolcsert gumidug6val a mos6palack felsd nyflasaba illesztjiik.
Ezutan meginditjuk az ammonias NiS0 4-0ldatottartalmaz6 mos6palackon at a
tiszta CO-gazaramot, es nehany perc mulva lassan ammonias ditionitoldatot cse­
pegtetiink bele. A kepzod6 [Ni(CO)41 a szaraz jeggel hiitott szed6kben kondenzal,
Az el nem reagalt CO a berendezesbdl kiaramolva elegethetO. A reakci6 vegeztevel
az eredetileg kek szinii nikkelsooldat elszintelenedik. A berendezesben a osatlako­ -t
zasok gumics6vel is megoldhatok, de ha tiszta anyagot kfvanunk.eloallltani, akkor \

1 Hieber, W., Fischer, E. 0., Brjckly E.: Z. anorg. allg, Chern. 269, 308 (1952).
l
 -;.

VAS-KARBONILOK 299

a. nyerstermeket CO-aramban tivegcsiszolattal osatlakozo edenybe desztillaljuk at.

A kitermeles kb. 85 %-os.

70.1.1. dbra. [Ni(CO),J elMllitasa

Szintelen folyadek (op. -25 0>, fp. + 40 0». Leveg6n hevesen oxidalodik,
gaze igen mergezd,

70.2. [Tetrakarbonil-dijodid-vas(II)] ([Fe{CO)4IzD

Szintezis utjan vizmentes FeIz-b61 es CO-b616,3 atm nyomas felett kozonsegea
laboratoriumi autoklavban allithato elO.z Abszolut eteres oldatban dolgozunk es
1 g FeIz-hoz 50 ml etert hasznalunk. Az autoklavot evakualassal es CO-at6blitessel
elOz6leg legmentesitjuk. A CO-ot kozvetleniil bombabol vezetjiik az autoklavba,
A kitermeles majdnem elmeleti, bar az eldallitas napokig is eltarthat. A kapott
termek fenyerzekeny.

70.3. [Pentakarbonil-vas(O)] ([Fe(CO)5D

A [Fe(CO)Sl ipari termek, amelyet a klasszikus karbonilszintezis szerint CO
es finom eloszlasu vas reakeiojaval allitanak elO. Preparativ munkakhoz a [Fe(CO)5l
altalaban kiindulasi anyagkent hasznalatos. Szintesise a laboratoriumi normal
autoklavokban nem oldhato meg, mert CO-nak ellenallo kill6nleges belest igenyel
(pI. Cu-Ag-6tv6zetet). .
A [Fe(CO)Sl laborat6riumi eloallitasara az alabbi reakoio alkalmas:"
5 [Fe(CO)4IZl + 10 Cu = 10 CuI + 4 [Fe(CO)Sl + Fe.
A [Fe(CO)4IZl es a finom eloszlasu rezpor 1 : 1 sulyaranyu kevereket CO-aramban
40 O>-ra melegitjtik, majd a hOrAersekletet lassan 55 CO-ra erneljuk. -50 CO-os
szedoben a kepzod6 [Fe(CO)5l felfoghatO. Kitermeles kb. 30 %-os. Ha a reakci6t

I Hieber, W., Lagally, H.: Z. anorg. allg, Chern. 245, 305 (1940).
a Hieber, W., Lagally, H.: Z. anorg. allg, Chern. 245, 295 (1940).

lf
300 KARBONILOK ES NITROZILOK

autoklavban 10 atm CO-nyomason hajtjuk vegre, akkor a kitermeles gyakorlatilag

kvantitativ.
A[Fe(CO)sl szobahOfokon sarga, olajszerfi folyadek (op. -21 (y, fp. + 102,6 (y).
Fenyerzekeny, levegon ongyullado. (S200= 1,46.)

70.4. Dihidrogen-[tetrakarbonil-ferrat(II)l (H 2[Fe(CO)4D

A H 2[Fe(CO)4l alkali-, ammonium- es alkalifoldfemsoinak oldata a [Fe(CO)sl
es a megfelelo hidroxidok oldatanak vagy szuszpenziojanak oxigenmentes terben
torteno razasaval allithato elo. 4 Say hozzaadasara a hidrid felszabadithato.

[[Fe(CO)sl + 3 NaOH = [Fe(CO)4lHNa + Na2COa + H 20,

[Fe(CO)4lHNa + H 2S0 4 = H 2[Fe(CO)4l + NaHS0 4·
A r~akci6t a [Ni(CO)4l el6allitasara hasznalt berendezesben (70.1.1. abra) hajt­
juk vegre. A razoedenybe evakualas utan 7 ml [Fe(CO)sl-t, majd 50 ml kiforralt
vizben oldott 25 g NaOH-ot ontunk, es az edenyt teljesen megtoltjiik oxigenmen­
tes nitrogennel vagy szen-monoxiddal, 5 oras razas utan a H 2[Fe(CO)4l natriumso­
janak homogen, sarga szinfi oldatat kapjuk. EbbOl a hidridet kensavval tessziik
szabadda. Az intenzfv mosoba 50 ml L: 1 higitasu. H 2S0 4-at ontunk. Arazotolcsert a
70.1.1. abran lathaM m6don feliilr6l csatlakoztatjuk a mosohoz, az egesz beren­
dezest levegdmentes CO-dal atobHtjiik, es a [Fe(CO)4lHNa-oldatot oseppenkent hoz­
zaadagoljuk. A kepzddd karbonil-hidrid a qO-arammal a szarazjegee hlit6keverek­
kel hlitott szeddkbe kerul es kondenzal, A kapott nyerstermek nagyvakuumban
tortend desztillalassal tisztfthato.
A H 2[Fe(CO)4l a folyekony leveg6 homeraekleten szintelen, kristalyos anyag
(op. -70 (y). -10 (y-on a szlntelen folyadek enyhe vorosodes kozben bomlasnak
indul, es magasabb hdmersekleten teljesen elbomlik.

70.5. Hidrogen-[tetrakarbonil-kobaltat( -I)] (H[CO(CO)4D

Luges, keyes alkali-cianid-tartalmri oldatban szuszpendalt Co(OH)2 a szen­
-monoxidot megkoti aH[Co(CO)4l alkalisojanak kepzddese mellett, amelybol a hid­
rid savval szabadda tehet6. s

2 Co(NOah + 11 CO + 12 KOH = 2 K[Co(CO)4l + 4 KNOa + 3 K 2COa + 6 H 20,

K[CO(CO)4l + H 2S04 = H[CO(CO)4l + KHS04.
A reakciot a [Ni(CO)4l e16allitasahoz hasznalt berendezesben (70.1.1. abra)
hajthatjuk vegre, Az evakualt razoedenybe (B) egymas utan 30 ml vizben oldott
14,6 g Co(NOah·6 H 20-t, 10 ml vizet, 22 ml vizben oldott 22,4 g KOH-ot, 10 ml
vizet, majd 6 ml vizben oldott 3,2 g KCN-ot es vegiil u.jra 10 ml vizet folyatunk.

• Hieber, W., Vetter, H.: Z. anorg. allg. Chern. 212, 145 (1933).

I
5 Hieber, W., Schulten, H.: Z. anorg. allg. Chern. 232, 29 (1937);
Blanchard, A. A., Gilmont, P.: J. Am. Chern. Soc. 62, 1192 (1940).

t
 '.

. ,

KOBALT-KARBONILOK 301

Ez utan az egyik csapon at luges pirogallololdatot tartalmazo intenziv moso kozbe­

iktatasaval 6 I CO-ot tartalmazo gazometerrel kotjtik ossze, es razogepben erotel­
jesen razatjuk, A CO abszorpoioja az intenziv moso segltaegevel eszlelheto, A reak­
oio folyaman eloszor a sarga oldatban barna szinu szuszpenzio kepzddik, ezutan ez
" tovabbi CO felvetelevel majdnem szuszpenzi6mentes K[00(00)4]-0Idatta alakul.
A hidridet kensavval szabaditjuk feI. Az intenziv mosoba 50 mil: 1 higitasu
H 2S0 4-at tesziink, a razotolcsert a 70.1.1. abran lathaM modon felulrdl osatlakoz­
tatjuk a mosohoz, es az egesz berendezest Ievegdmentes OO-dal atoblitjiik. A ki­
aram16 CO-felesleget eIegetjiik. Miutan az intenziv moso tartalmat konyhaso-c-jeg
hlitOkeverekkel -lOCO ala, a kondenzalo szed6ket (szaraz]eg - aceton keverekkel)
-80 CO-ra hlitottiik, az alkalikus karboniloldatot oseppenkent a kensavba enged­
[uk. A szabadda val6 hidrid a OO-aram:rp.al a szed6be keriil. A K[Co(CO)4]-0Idat
hozzaadasanak befejeztevel a 00 bevezeteeet meg kb, egy 6ran at folytatjuk,
ameddig a szed6k el6tti csapon at kiaramlo OO-gaz meggyujtva mar nem mutat
vilagit6, karakterisztikus "karbonil"-langot. A hidridet vegul -30 CO-on nagyva­
kuumban alacsonyabb hdmersekletfi szedobe szublimaljuk at.
A tiszta hidrid szilard allapotban szintelen, kristalyos anyag, amely -26,2
CO-on vilagossarga folyadekka olvad, es valamivel magasabb homersekleten born­
las es [00 2(00)8] kepzddese kovetkezteben naranossarga szinuve valik. A H[00(00)4
g6zei rendkivill mergezok.

70.6. Kobalt-karbonilok 1([CO(CO)8]' [Co(CO)s]41

Az [6ktakarbonil-dikoba1t(0)] a H[00(00)4J termikus bomlasaval kepzddik:"

2 H[Co(CO)41 = [C02(CO)8J + H2.

A 70.5. szerint frissen eldallitobt es a 70.1.1. abra alapjan, (szarazjeg - acetonos
hUtOkeverekkel) -80 CO-ra hutOtt szed6be szublimalt H[00(00)4]-ot nehany oran
at -30 CO-os hutOben tartjuk, majd a hrites megszuntetesevel Iassu OO-aramban
forrni hagyjuk. (A H[Co(CO)4J forraspontja -26,2 CO.) A forraspontnal valamivel
magasabb hOfokon a bomlas is bekovetkesik. A maradek kristalyos naranossarga
8zinu [002(00)8J, vfzben nem old6dik, alkoholban, eterben es mas szerves oldoszer­
ben viszont igen. Leveg6n ibolya szinu bazisos kobalt-karbonatte bomlik. Olvadas­
pontja 51 CO, 53 CO-on inert gaz-atmoszferaban is eszrevehetOen bomlik, es 60 CO-on
nehany nap alatt kvantitative brikarbonilla alakul at: ­

2 [00 2(00)8] = [00(00)3]4 + 400.

Az igy kepzod6 [00(00h]4 fekete, kristalyos anyag, mely meleg benzolb61 at­
kristalyosftva tisztithat6.

8 Hieber, W., Muhlbauer, F., Ehmann, E. A.: Ber. dtsoh, Chern. Ges. 65, 1090 (19:l2),

J __
302 KARBONILOK ES NITROZILOK '

70.7. [Pentakarbonil-szulfid-dikobalt(I)] [CozS(co )5]

[Oktakarbonil-dikobalt(O)]-b6l n-heptanban oldott kennel aJlithatO e1O. 7

A 70.7.1. abran vazolt magneses keverdvel, temperalo kopennyel vagy furddvel
ellatott kb. 100 ml-es reaktoredenyben (A) 0,10 g kent (sulphur praecipitatum)
30 ml n-heptanbe.n oldunk, majd a legteret CO-dal teHtjiik. A B jeHi iivegkosarkaba
-levego kizaraaa mellett - 0,7 g (3,13 mmol) kristalyos [Coz(CO)s]-ot merimk be,
es aO;jeHi dugo hoeezabbitasan leva kamp6ra akasztjuk (manipulaoios szekrenyben).
Ezt kovetden a berendezest ujra atoblftjiik szen-monoxiddal. A termosztalast 25
CO-ra allitjuk be, es megindftjuk a magneses keverdt, A hdmerseklet beallaea utan

A
hepttin
rum­
{o/yodek
mdgne.res
KewrO
l'

70.7.1. abra. [Co 2S(COhl eloaJHtasa

a 0 dug6 elforgatasaval a [Coz(CO)s]-ot a kentartalmu heptanos oldatba juttatjuk.

Gyors oldodas utan mar nehany perc mulva szen-monoxid-fejlddes kozben megin­
dul a femfenyn, Fekete kristalyok kivalasa, Kesdbb finom kristalyos osapadek valik
ki. Mintegy 3 ora alatt 9,8 mmol CO szabadul fel, vagyis 1 molfelhasznalt [Coz(CO)sr
. ra 3,12 mol. A kivalt. [Co2S(CO)5]-Ot CO-atmoszferaban szlirjiik (oelszerfien a.
48.1.2.4. a.bran vazolt, megoldassal), es n-heptannal mossuk. Ezutan 200 ml meleg
benzollal oldjuk, es szfires utan 24 oran at allni hagyjuk az oldatot. A [Co2S(CO)5J
fenyld Fekete kristalyok alakjaban valik ki. SzobahOfokon levegdn is eltarthatO,
vizben nem oldodik. A kitermeles kb. 30 %-os.

7 Marko,. L., Bor, Gy., Almasy, G.: Chern. Ber. 94, 847 (1961).
 '.

VAS-KARBONIL-NITROZILOK 303

70.8. [Dinitrozil-dikarbonil-ferrat(O)] [Fe(NO)2(CO)2]

A nitrozil-karbonilok a megfelelO karbonil-hidrid alkalisoinak oldatabol

ekvivalens mennyisegfi nitrit, majd sav hatdsara kepzddnek i''

[Fe(CO)4]HNa + 2 NaN02 + 3 CHsCOOH =

= [Fe(NOh(CO)2] + 2 CO + 3 CHsCOONa + 2 H 20.

A karbonil-hidrid alkalisojanak eloallitasat a 70.4.-ben targyalt medon vegezztlk

e1. A natrium-nitrit-oldat beszfvate.s utjan tortend hozzaadasat; kozvetleniil kovetO
savas elbontast a karbonil-hidridek elOallitasaval kapesolatban leirt kiindulasi
mennyisegek eseten 50 ml [egecettel vegezzuk. A nyerstermek tisztitasat nagyva­
kuumban es alaesony hOfokon vegzett deszbillalasaal vagy szublimalassal hajtjuk
vegre, Ebben az esetben a termeket celazertien leforraszthat6 szedobe kondenzaljuk.
A [Fe(NOh(COh] sotetvoros, kristalyos anyag, op. 18,5 CO, bomlasi hdmersek­
lete 50 CO. Levegdn gyorsan oxidalodik.

70.9.Dinatrium-[pentaciano-nitrozil-ferrat(III)] -hidrat
(Na2[Fe(CN)sNO]. H20 )

500 ml-es fozopoMrban 4 g elporitott kalium-jhexacianoferratjTljj-t

/K 4[Fe(CN)6]·2 H 20/ 60 ml desztillalt vizben oldunk. Keveres kozben az oldathoz
64 ml 38 %-os saletromsavat adunk, es vfzfiirdon digeraljuk a reakei6 befejezeseig,
amit oly modon ellendrizhetunk, hogy a kivett proba egy cseppjehez egy esepp
vas(II)-szulfat-oldatot adunk. Ha a csapadek mar nem kek, hanem zold, a folya­
mat befejezddott, Nehany napos allas utan allando keveres kozben Na2COs-oldat­
ta16vatosan semlegesitiink: a higfelesleget gondosan keriiljiik. A semlegesitett olda­
tot forrasig melegitjiik, forr6n szfirjtik es gyorsan 40-50 ml terfogatra beparoljuk.
Lehfiles utan egyenlO terfogatu alkoholt adunk az oldathoz, amire a kepzodott
KNOs nagyobb resze kivalik (a nitroprusszid-natrium alkoholban jol oldodik). Az
oldatot ujra beparoljuk. A sotetvoros oldatbol allas kozben kivalnak a rubinvoros
kristalyok. Az anyahig tovabbi beparlasaval ujabb kristalyfrakciokhoz jutunk. A
kapott kristaIyfrakei6kat egyesitjiik, es keves vizhOl atkristaIyositjuk.

• Hieber, W., Anderson, J. si.. Z. anorg. allg. Chern. 208, 288 (1932); 211, 132 (1938).
 71. Izo-polisavak, heteropolisavak es soi.k

A szabad izo-polisavak nem izolalhatok, mivel hidrogenion-felesleg eseten fo­

lyamatos aggregaoio kovetkezik be egeszen a nagymolekulaju oldhatatlan oxid-hid­
ratok kepzodeseig. Ez aMI kivetel az tin. metavolframsav (H 20.4 WOa·aq), amely
kemiai es krisztallogrMiai szempontbol a heteropolisavakhoz sorolhat6. Az izo-poli­
savak s6i bizonyos feltetelek megtartasa eseten kristalyos allapotban elOallithat6k.
A szabad heteropolisavak es azok s6i egyarant alland6k, egyszerfien elOallithat6k.

71.1. Natrium-izo-polivanadatok
71.1.1. Niitrium-pirovanadat (2Na 20· V206·aq)
Az alabbi reakci6 alapjan kaphatjuk i!
2 Na aV0 4·aq + 2 HCI0 4 = 2 Na20. V20S·aq + 2 NaCI0 4 •
100 ml 1,1 m610s NaaV0 4-0ldathoz (amelyet ugy allitunk eld, hogy 10,0 g
V20S-ot es 13,2 g karbonatrnentes NaOH-ot 100 ml vizben feloldunk) cseppenkent,
keveres kozben 24,9 ml 4,44 n HC10 4-at adunk. Ezutan rovid ideig vizfiirdon mele­
gitjiik, amig a narancsszfnfi folyadek el nem szintelenedik, majd vakuurnban 30 CO
alatt beparoljuk, A kivalo szintelen kristalyokat Ieszfirjuk es keyes vizzel mossuk.

71.1.2. Nl'itrium-metavanadat (Na 20· V20 6 -aqj

ElOallithat6 az alabbi reakcio szerint :''
2 Na aV0 4·aq + 4 HC10 4 = Na20,V20S·~q + 4 NaCI0 4 •
100 ml 0,812 m610s Na aV0 4-0ldathoz (Iiterenkent 73,9 g V20S es 90 g NaOH)
cseppenkent, keveres kczben 57,5 m12,54 n HCI0 4-at adunk, vfzfurddn az oldat el­
szfntelenedeseig melegitjiik, majd 30 CO-on vakuumban beparoljuk. A szfntelen
kristalyokat Iesztirjtik es keyes vfzzel kimossuk.

71.1.3. A pentavanadinsav natrlumsoja (3 Na20·5 V206·aq)

A kovetkezd reakci6 szerint allitjuk elO:3
10 Na aV0 4·aq + 24 HCI0 4 = 3 Na20.5 V20S·aq + 24 NaClO,
123 Jander, G" Jahr, K. P.: Z. anorg. aUg. Chern. 211, 53 (1933); KoUoid Beih. 41,
35 (1935).
 IZO·POLIMOLIBDATOK - HETEBOPOLISAVAK 305

150 ml 0,812 moles Na2V04-oldathoz (lasd 71.1.2.) cseppenkent, keveres koz­

ben 381 ml 0,8 n H010 4-oldatot adunk, es kb: 14 napig zart edenyben allni hagyjuk,
A halvany narancsszinii oldatot 25-30 CO kOz6tt vakuumban beparoljuk, a kivalo
naranosszfnfi kristalyokat keyes vizzel mossuk,
lI.!!..

71.2. Izo-polimollbdatok
71.2.i. Natrium-para mollbdat (6 Na~O ·12 MoOs·aq)
8 g NaOH-ot tartalmazo vizes oldatban melegftes kozben feloldmlk 28,79 g
Mo0 3-ot, es beparlas utarr a termeket hidegen kristalyositjuk. Fenyes prizmakban
kristdlyoaodo anyag.

71.2.2. Natrlum-metamolibdat (Na~O· 4 MoOs' aq)

Az alabbi reakeio utjan aIlfthatjuk elO:4

4 Na2Mo0 4·aq + 6 HOI = Na 20.4 Mo03·aq + 6 NaOI.
9,3 g N~Mo04-ot 8 ml forro vizben oldunk, es a meg meleg oldathoz biirettab61
cseppenkent 11 ml 5,5 n HOI-at adunk. Az atmenetileg kepzOdo oaapadek ujra fel­
oldodik, es az oldat sargas szinuve valik, Bedugaszolt Erlenmeyer-Iombikban hideg
helyen tobb napon at allni hagyjuk. Sziires utan a kristalyokat hideg vizzel mossuk
es a levegdn szarftjuk. Kitermeles 6 g.

,
Mo03 vizes - ammonias oldatat 60 CO hdmersekleten beparoljuk. Ezalatt az am­
m6niafelesleg elparolog, es a fenti osszetetehl so kivalik. Kristalyai nagy, szintelen,
hexagonalis prizmak. Vizben k6zepesen old6dik, fozesre hidrolizal.

71.3. Heteropolisavak es s6ik

A heteropolisavak kepzesere femek es nemfemek gyenge oxisavai, pI. volfram­
sav, molibdensav, vanadiumsav, illetve borsav, foszforsav, kovasav, arzensav stb.
hajlamosak. " ,
A szabad heteropolisavak eloaIlitasara Drechse1 5,a kovetkezd modszert ajanlja :
A heteropolisavak natriumsojanak a lehetO legtomenyebb, gyakran szirupefini­
segii oldatahoz valaszt6tolcserben 1/3 terfogatnyi etert adunk. Erelyes osszerazassal
az oldatot eterrel telitjiik, azutan [eggel hfitott, vasmentes tomeny sosavat vagy
33 %-os ~S04-at adunk hoszd kis reszletekben, es minden reszlet, utan jol ossze­
razzuk, A folyadeknakekozben nem szabad felmelegednie, ezert ha sztlkseges, a va­
lasztotolcaert hiitjiik. A felszabaditott say az eterrel nyomban addici6s vegyulett.e
egyesiil, ea nehez, olajszerfi cseppek alakjaban lesiillyed, megtisztulasa utan elkiilo­

• Wempe, G.: Z. anorg, allg, Chern. 78, 302 (1912).

G Drechsel, E.: Ber. dtsoh, ehem, Ges. 20, 1452 (1887).
20 Alt. es szervetlen kemlat prakt. - 4284/11.
306 IZO-POLISAVAK, HETEROPOLISAVAK ES S61K

- .
nithetO harmadik fazist kepezve. Amennyiben az eteres es vizes fazis erintkezesi
feluleten Say hozzaadseara mar nem kepzddnek olajszerfi oseppek, a reakoio gyakor­
latilag befejezddott.
Az olajos fazishoz frakoionalo lombikban azonos terfogatu vizet adunk, mire
az eteres komplex elbomlik. Az eterb szaraz Ievego atszfvatasaval elparologtatjuk,
A visszamarado vizes oldatot' a kezdodd kristalyosodasig tomeny kensavas vakuum­
exseikkatorba helyezziik, majd szilard KOH-0t tartalmaz6 exszikkatorban a, folos
HOI-at abszorbealtatjuk. A B 20a · 24 W0 2·aq osszetetelf szabad heteropolisav elO­
alHtasa eseten kivetelesen P20S-ot tartalmaz6 exszikkatorban kristalyosftunk. A
heteropolisavak kirazasahoz legalkalmasabb a sosav, mivel az eteres addfoios ter­
mek savat is felvesz, es a s6sav konnyebben tavolithato el a termekbdl, mint a ken­
sa v vagy a saletromsav.
A heteropolisavak soi gyakran szintezissel is elOalHthat6k komponenseikb6l.
Ha ez a szintezis nem alkalmazhat6, akkor a megfelelO heteropolisav kozepes to­
menysegfi vizes oldatahoz ssamitott, mennyisegfi fem-karbonatot vagy feleslegben
megfelelO fem-kloridot adunk. Figyelembe kell venniink, hogy az esetleges karbo­
natfelesleg a heteropolisav-ion bomlasahoz vezethet.

71.3.1. Bor-volfriims8v (B 2 0 3 ·24 W0 3 • aq)

Eldszor a megfe1elO natriumsot aIHtjuk eld, amelybdl a savat eter es kensav
hozzaadasaval a Drechsel-m6dszer (lasd 71.3.) szerint izolaljuk."
100 g Na2W04· 2 H 20-t es .150 g H aBOa7at 500 ml vizben forralas kozben 01­
dunk, es addig fOzziik, mig a kivett probabol hig s6sav hatasara volframsav mar
nem valik ki, A lehfilt oldatot leazfirjuk. A szfirlebhez ujra 70 g HaBOa-at adunk es
beparoljuk, Lehtiles utan szfirunk, a kristalymasszat. 33 %-os kensavval mossuk. Az
anyalug es a mosofolyadek tartalmazza a natriums6t, amelybOl a szabad savat
Drechsel szerint ket-haromszoros terfogatu 33 %-os kensavval es eterrel kirazzuk.

71.3.2. Sziliko-volfriims8v (8102 • 12 W0 3 • aq)

A
12 Na2W04·aq + Si02 + 20 HOI = 2 Na 20.Si02· 12 WOa·aq + 20 NaCl

reakoio alapjan elOalHtott natriumsooldatbol a szabad savat'Drechsel m6dszere sze­

rint eterrel es tomeny sosavvalallitjuk eld. ,
50 g Na2W0 4· 2 H 20-t 400 ml vfzben hidegen oldunk. Az oldathoz cseppenkent
kb. 27 ml 6 n HOI-at adagolunk, amfg lakmuszra aemlegesse nem valik.Ezutan az
oldathoz frissen leesapott kovasavhidratot adunk feleslegben. Az ut6bbit a kovet­
kezokeppen allftjuk eld: natrium-ssilikatot a lehetO legkisebb mennyisegfi hideg
vfzben oldunk, es lakmusz jelenleteben tomeny s6savval oseppenkent semlegesitjuk,
15 perenyi allas utan keyes savfelesleget adunk hozza, dekantaljuk, hideg vfzzel
mossuk es ismetelten dekantaljuk.
A volframat es kovasav kevereket kb. 2 oran at fOzziik. K6zben keyes s6sav
hozzaadasaval gondoskodunk arr6l, hogy az oldat savanyii maradjon, Ha a kivett

8 Rosenheim, A., Jaenicke, J.: Z. anorg. allg, Chern. 77, 244 (1912); 101, 236 (1917).
 SZILIKO-VOLP'RAMATOK 307

proba szlirleteb51 hig sosav hatasare. mar nem valik ki volframsav, a reakcio Iezaj­
lotto Az Si02-feleslegt51 szfireseel megtisztitott oldatot eterrel ea tOmeny sosavval
razzuk ki. A tovabbi feldolgozas reszleteit illetOen lasd 71.3.
Szintelen, 23 CO-on olvado kristalyok,

71.3.3. Kalium-sziliko-volframat (2 K.O· Si0 2·12 WOs ' aq]

A 8zabad say vizes oldatahoz (egy sulyresz saves harom-negy sulyresz viz)
szamftott mennyiaegfi szilard K 2COa-ot adunk (2 mol K 2COa : 1 mol say) es melegit­
jiik. A tiszta oldatot, amely meg savanyu kemhatesu, vizfiirdon kb. l/aMrfogatra
beparoljuk. Lehtites utan kivalik a kaliumso, amely meleg vizbOl atkristalyositha­
to.7 .

1 Rosenheim, A., Jaenicke, J.: Z. anorg. allg, Chern. 101, 243 (1917).
20·
 72. RitkafOidfemek es vegyiileteik

72.1. Lantan (La)

A kompakt fem eIMllitasa LaCla-ot tartalmazo olvadek elektrolfzisevel tor­

tenik. 1 Kiindulasi anyagkent Ieggyakrabban La20a all rendelkezesre, amelyet szuk­
seges mennyisegfi tomeny sosavban feloldunk, es kb. l~-szeres mennyisegfi
NH4Cl-ot adunk hozza, Az oldatot eros keveres kozben Iehet61eg szarazra paroljuk,
lehfiles alatt a keverest folytatjuk, es ezzel
az anyagot elporitjuk. A kapott port az
NH4Cl nagyobb reszenek eltavoHtasara pla­
.szenke(e tina talban, keveres kozben, lassan emelkedd
homersekleten eros kodkepzodesig hevitjiik,
majd exszikkatorban lehutjiik. A kapott
LaCla osekely NH 4C1-tartalma hasznos, mert
az oxid-klorid kepzddeset gatolja.
Az olvadekelektrolizishez hasznalhato
berendezes a 72.1.1. abran lathat6. Elekt­
110 rod romos fUtesii kemeneebe magas, vastag fahi
grafit­ grafittegelyt helyezunk, amely az olvadekot
7egely tartalmazza es egyben anodkent szerepel.
koruna Az Mam hozzavezetesere a tegely also ressen
tegely levo vasgyfirfi szolgal. A kat6d 10 mm
o -jii, 100 mm hossza Mo-rad, amely felill
szinterkorund cs5be helyezett - vasesdhoz
van erdsftve, A kat6d forgathat6, ami az
olvadek kevereset teszi lehetdve. Az aram
72.1;1. abra. Lantan elMIHtasa hozsavezeteset szenkefe-kontaktus letesiti.
A levalo femlantan osszegyujtesere a kat6d
ala kisebb korundtegelyt helyeziink, amely egyben a grafiton anodosan fejlOd5
kI6rt61 is meg6vja a termeken.Tleembehelyezeakor a kemencet 1000 CO-ra fUtjiik,
es a tegelyt a kovetkezQ osszetetelu sokeverekkel toltjiik meg: 27,4 % LaCl a, 68 %
KCI ea 4,6 % CaF2 •
Celszeru e16sz5r a LaCla teljes mennyiseget keves foly6sit6anyaggal osszeke­
verve betolteni, az NHIlCI esetleges elparolgasat megvarni es csak ezutan adni
hozzd a tobbi foly6sit6anyagot. A kat6d 1-2 forgast vegezzen masodpercenkent.
Akiserlet befejezesekor az aramot megszakitjuk, nehany percig meg keverunk, s
,csak azutdn vessziik ki a tegelyt. Jo aramklhaeznalea erheto el 25 amperoras

1 Weibke, P., Sieber, J.:Z. Elektrochem. 45, 518 (1939).

 LANTU- Its OERIUMS6X

elektrolizissel 7 AJem2 aramstirfiseg mellett, 1000 c:'-on. 980 c:'-on mar nem kapunk
osszeolvadt regulust, hanem legfeljebb 5 mm 0 -jii goly6esk8.kat. 1000 c:' felett vi­
szont az aramkihasznaJas csokken. A kapott termek 99 %-os, femfenyii, kovsosol­
hato, (Op. 8850'.) Nedves levego megtamadja.

72.2. Cerium (Ce)

A kompakt fem CeCls• KCI es NaCI-b61 allo olvadek elektrolfzisevel allithat6
eld, Az elektrolizist a Muthmann-fele elektroliz~16edenyben (54.3.2.1. abra) hajtjuk
vegre. Az edeny rezbOl kesziil, elektrodkent grafitot hasznalunk, A tegelyben 200 g
CeCls es 15-20 g 1: 1 molaranyu KCI-NaCI-ot tartalmazo sokeverekef olvasztunk
meg. 30-40 A-es, 12-15 V feezultsegfi arammal elektrolizalunk, Az elektrolfeist I

700-750 c:' kozott vegezz iik, Az olvadek megdermedese utan a regulusokat ki­
szedjiik, es KCI-NaCI-olvadek alatt korundtegelyben atolvasztjuk.

72.3. Lantan(ill)-klorid (LaCla)

A vizmentes so LaCls·aq-b61 vfzmentesitessel nyerhetc ugy, hogy a viztar­
talmu anyaghoz 5-6-szoros mennyisegfi NH4CI-ot keveriink, es addig hevitjiik,
amig az NH4Cl-gozok tavozasa meg nem sziinik. .
ElOallithatjuk La20S-nak NH4Cl-dal torteno klorozaaaval is. Az ut6bbi elja­
rassal az 56.3.2.-ben is foglalkoztunk. .
~agyobb mennyisegfi LaCl s el5allitasa celjab61 60 g Laj!0s-ot es ketszeres
swyn NH4CI-ot olyan 250 ml-es kvarclombikba tesziink, amelynek a nyakahos
csiszolatta125 em hosszu, 3 em 0-jii kvaroosd csatlakozik. Az edenyt 250 O'-os Mg­
fiirddn tartjuk. Kb, 8 ora elteltevel az NHs-fejlOdes megsztinik, a kvarccsoves
csiszolatos dug6val elzarjuk es htilni hagyjuk.
A maradek NH4Cl-ot az edenybol olajszivattyiihoz kapcsolva, 300-400 CO
k6z6tti homersekleten tavoHtjuk eJ.2

La20s-ot platina tegelyben tomeny s6savban oldunk, es ezt az oldatot tomeny

kensavval 360 O'-on elftistoljuk. A kepzOd6tt savanyu szulfatot, 480 c:'-on sUly8.l­
landosagig hevitjiik, aminek hatesara semleges so, La2(SO.)S kepzOdik. 3

72.5. Cerinm(IV)-oxid (Ce0 2)

A kereskedelmi kes~itmeny tisztitasara az alabbi m6dszer ajanlatos: 10
sUlyresz anyagot 7 sUlyresz hidrokinont tartalmezc tomeny sosavban fo~ralas koz­
ben oldunk, A hidrokinon oxidacios termekeitdl va16 elvalasztasra a oeriumof
,
I Brukl, A.: Angew. Chern. 52, 152 (1939).
8 Bock, R.: Angew. Chern. 62, 375 (1950) as Z. anorg, allg, Chern. 263, 146 (1950).
310 RITKAFOLDFEMEK ES VEGYULETEIK

oxalsavval kiesapjuk, majd az oxalatot torneny saletromsavban feloldjuk. Az olda­

tot ezutan majdnem szarazra paroljuk, es a felhasznalt CeOz-dal egyenld sulyu
NH4NOa-tal osszekeverve, tomeny saletromsavval tobbszor beparoljuk, A naranos
szinu (NH4)zCe(NOa)6 kett5s nitratot tivegszfirdn Ieszfirjtik, tomeny saletromsavbol
atkristalyositjuk, es nitrogen-oxid-mentea 6 n HNOa-ban oldjuk, vegul peroxid­
mentes eterrel kioldjuk. A saletromsavaa oxidaciot es az eteres kioldast a maradek­
kal megismeteljuk. Az eteres kivonatokat egyesitjiik, viz hozzaadaea utan az etert
ledesztillaIjuk es szfirjiik. Az igy kapott eerium(IV)-nitrat-oldatot kb. 2 n HNOa­
val megsavanyitva ferro, tomeny oxalsavoldatba esurgatjuk. Az aprokristalyos
csapadekot kiszfirjiik, sok vizzel mossuk, szaritjuk es oxidda izzttjuk. A nitrat,
oldatanak beparlasaval es termikus bontasaval aCe02 szinten elOaJlithatO.

72.6. Cerium(IV)-szulfat I Ce(SO 4)Z I

EloallithatO CeOz cc. kensavas oldaeaval. A sZiikseges oxidot viszont az
(NH4)zCe(NOa)6 termikus bontasaval, iZzltasaval keszfthetjuk el (lasd 72.5.). A
CeOz tiszta allapotban sargas szinfi anyag. Sotetebb arnyalata prazeodimszennye­
zesre vall. Finoman elporitva ce. H ZS04-ban szuszpendaljuk, majd melegitjiik.
EszrevehetO oldodas nelkul nehany ora alatt sotetebb sarga, kristalyos Ce(S04kta
alakul at. Kihtlles utan ace. kensavaf leontjiik rola, majd vlzmentes jegecettel
tobbszor dekantaljuk, vegiil tivegszdrdre gyfijtve szulfatmentesre mossuk. KOH
felett vakuumexssikkatorban szaritjuk, (s =. 3,91.)

72.7. Cerium(III) -oxid (CezO a)

Korundcsonakba helyezett CeOz-ot oxigenmentes es szaritotb Hz-nel reduka­
lunk.! A tiszta CeOz lenyegesen lassabban redukalodik, mint a kereskedelemben
kaphato termek. fgy pl. a 72.5.-ben leirt modon tisztitott 3 g CeOz redukoiojahoz
1000 CO-on 80 ora ezttkseges, lIOO CO-on pedig kb. 45 ora. A redukoio befejez5deset
az atmeneti termekek kekesfekete szfnenek eltfinese jelzi. A Cezo a aranysarga
szfnfi, levegc5n lassan oxidalodik. (8 = 6,86.)

72.8. A ritkafijldfemek szetvaIasztasa ioncsereu) gyanta

alkalmazasaval ~

Teehnikai Ce(NOalz hig HNOa-as oldatahoz (125 g Ce(NOakot 0,5 I In HNOa­

ban oldunk) addig adagolunk forralas kozben NazCOa-oldatot, amfg az oldat pwja
2-3 lesz. Ekkor a ceriumtartalom egy resze eerium(IV)-oxid-hidrat alakjaban ki­
oaapodik. Az elegyhez KMn0 4-o1datot adunk, mig az oldat maradandoan rozsa­
szfnuve nem valik. Ez utan forralas kozben KMn0 4- 13s Na2COa-tartalmu oldat
(molarany 1 : 4) adagolasaval a PH-t 5-6-ra allitjuk be, majd 10 pereig intenzfv
keveres (keverc5motorral) kozben forraljuk. Melegen szfirtink es meleg vfzzel mos­

4 Bauer, G., Holtschmidt, U.: Z. anorg. allg, Chern. 265, 105 (1951).
5 N'achod, F. 0., Schubert, J.: Ion Exchange Technology. New York, 1956, 365. old.
 A RITKAFOLDFEMEK SZETvALASZTAsA IONCSEREL6vEL' 311

suk a csapadekob, amely a technikai ceriumso teljes ceriummennyiseget ceriurn(IV)­

-karbonatok alakjaban tartalmazza. Az oldatban talalhatok az egyeb ritkafoldfem­
ionokj Las ", Pr3 + , Nd3 + , stb.), ameIyek elvalaszteaahoz az oldat k6zvetleniil fel­
hassnalhato. .
Az elvalaeetae a 48.3. fejezetben targyalt elvekalapjan tortenik.
250 ml kationcserelot (0,2-0,4 mm 0 -jll Dowe,x-50 vagy Wofatit KPS-200)
az eI6bbiek szerint elokeszftett, ritkafdldfemion-tartalmu oldatban aztatva tell­
tunk. Az fgy elokeszitett. ioncserelof 4 em 0 -jfi, reszben vizzel telt oszlopba toltjiik
(lasd 48.3.).
Utobbihoz hasonlo atmer6ju, 350 ml Zn2 + -nal teHtett kationcserelct tartal­
maz6 oszlop csatIakozik.
Az elualo oldat - amely mindket egymast kovet6 oszlopon folyamatosan at­
folyik - 2 %-os nitrilo-triecetsav (NHa-val 7 pwra pufferolt) vizes oldata. Ha az,
eluales sebessege nagyobb, mint 0,5 mol/sec, ugy osapadekkivalas az oszlopban
nem Iep feI. Az eluatumban a lantanidak a novekvo ionradiusz sorrendjeben jelent­
keznek, es kulon-kulon felfoghat6k. Az oszlopban visszamaradt La3+ 4 % nitriIo­
-triecetsavat es 2,4 % NH4CI-ot tartalmaz6 (9 Pwju) oldatual gyorsan elualhato.
Az egyes frakciokbol a ritkafoldfemek forras kozben oxalsavval csaphat6k ki.
Az oldatot 20 percig 80 CO-on allni hagyjuk, majd sztirttnk, es a csapadekof oxidda
izzftjuk. Az elso .frakciok keyes Zn2+-nal lehetnek szennyezve.
 73. Amalgamok

Alaesonyabb homersekleten (1000 CO alatt) olvado femek higany6tv6zeteinek

eloaJlfta,sa - amennyiben egyaltalan amalgamokat kepeznek - k6nnyen veghez­
vihetd a komponenseknek zart vastegelyben vagy iivegbombaban t6rteno egyesf­
tesevel, Egyes esetekben - pl. alkalifemamalgamok eloallftasa eseten - a szoba­
hOfokon is tulsagosan heves reakei6 sebessegenek csokkenteset ugy biztositjuk,
hogy azegyes komponenseket indifferens oldoszerben azuszpendalva reagaItatjuk.
A megfelelO femsooldatok higanykat6don tortend redukeioja is hasznalhato
modszer amalgamok elOallftasara.
A laborat6riumi gyakorlatban gyakran hasznalatosak a nemnemes femek
folyekony, illetve felig szilard amalgamjai, foleg redukaloszerkent.

73.1. Natriumamalgam
73.1.1. Folyekony amalgam, kb, 1 % Na-tartalommal

250 ml-es Erlenmeyer-lombikban 3,5 g natriumot kb. 15 ml toluol-vedoreteg

alatt fOzolapon melegftve megolvasztunk, es razas k6zben oseppenkent 25 ml
higanyt adunk hozza, Az eleinte igen heves reakei6 kesobb lelassul. A toluol kozben
allandoan forr (visszafolyos hUM). Befejezesul a toluolt dekantaljuk.

73.1.2. Szilard amalgam, kb. 2-3% Na-tartaJommal

250 ml-es haromnyaku g6mblombikba 6,9 g tiszta, feldarabolt natriumot (2 %­

os amalgam eseten, vagy 10 g Na-ot 3 %-os amalgam eloallftasakor) tesziink. A
lombik egyik nyakan az 6bUM nitrogengaz bevezetesere szolgalo osd, masik nyakan
a kivezetdosd es a kozepsdn a higany adagolasera szolgalo csapos tolcser van.
Az edenyt nitrogennel gondosan at6bUtjiik, es folyamatos nitrogenaramban
10 ml higanyt adunk a natriumhoz, azutan szabad langgal 6vatosan hevitjiik a
reakei6 megindulaaaig. Ha a reakci6 merseklddott, Iassankent hozzaadunk tovabbi
15 ml higanyt. A reakei6 vegefele iddnkent melegfteni kell az elegyet. A folyamat
befejeztevel a megolvadt amalgamot tiszta lapra ontjuk, s meg meleg es torekeny
allapotban felaprftjuk.
 ALKALIFOLDFEM-AMALGAMoK 313

73.2. Kalelumamalgam

Csavarmenettel zarhat6, gaznyomassa! mozgathat6 D dugattyuval, R088ignol­

szeleppel es manometerrel ellatott kis acelbombaba (73.2.1. abra), eldszor 35 ml
Wganyt es 7 -10 g felapritott kalciumot tesziink.
A dugattyu behelyezese utan a fedot raesavarjuk, es
a szelepen at nitrogent vezetiink be, amfg a bomba­
ban el nem erjtik a 60-70 atm nyomast. A megindu16
reakoiob, amely 15 perc alatt be is fejezodik, a bomba
also reszenek melegedese [elzi.! Lehfiles utan a sze­
lepet nyitjuk, a fedc5t lecsavarjuk, .es az amalgamot.
gyorsan attessziik egy szaraz, j61 zar6 iivegdug6s
poriivegbe.
Higannyal hfgitva az amalgam jelentOs mer­
tekben felmelegszik, osszerazas utan Iehfitjuk,

73.3. Bariumamalgsm

250 (ml-es fozopoharba 18 ml (250 g) higanyt

tesziink, amelyet kat6dul hasznaIunk. A hfgannyal 73.2.1. abra. Aoelbomba du­
a kontaktust uvegosdbe forrasztott platina dr6ttsl gattyuval, R088ignol-szelep­
hozzuk letre. Az an6d vfzszintesen elhelyezett, 5-10 pel sa manomoterrel
r cm 2 feliiletii platina lemez. A 100 ml telitett BaCl z­
-oldatot 6-7 V feszultseggel, 1,75-2,5 A-es arammal 2-2,5 oran at elektrolizal­
juk. ElektroHzis kozben a higany feluletet keverjuk, Vegiil az oldatot leontjuk,
az amalgamot deszti1laIt vizzel, majd alkohollal es eterrel mossuk, Levegdtdl el­
zarva tartjuk e1. Az amalgam kb, 3 % bariumot tartalmaz. z

I Brukl, A.: Angew. Chern. 52, 151 (1939).

I Booth, H. S.: Inorganic Syntheses, Vol. I. New York-London, 1939, II. old.
 74. Femorganikus vegyiHetek

A femorganikus vegytiletek - elmeleti es preparativ szempontb61 egyarant ­

atmenetet kepeznek a szervetlen es a szerves vegyiiletek kozott, Nagy szamuk es
igen kulonbczd tulajdonsagaik k6vetkezteben celszerfibb ezeket a szervetlen ve­
gytiletek k6z6tt targyalni annak ellenere, hogy preparativ eldallitasukat illetOen .
egy reszuk a szerves vegytiletek csoportjahoz all kozelebb, Ebben a fejezetben a
szerves femvegyiiletek nagy teruleterdl csak az altalanosan ismert, gyakorlati es
m6dszertani szempontb61 fontosabb vegytiletek elOalHtasat targyaljuk.

,74.1. Szerves lltiumvegyiiletek

A szerves Htiumvegytiletelt elOaJIitasat ketfelekeppen csoportositjak: egyreszt
a Htiumforras, masreszt a kiindulasul felhasznalt szenvegyuletek szerint.l A koz­
vetlen eljara.s femlitiumbol indul ki, a k6zvetett eljaras pedig litiumvegytiletekbOI.
A kiindulaeul alkalmazott ezenvegyiilet lehet szerves halogenid (direkt eljaras},
aktivabb hidrogent tartalmazo szenhidrogen (hidrogen-c-lftium-csere ; Sorigin-re­
akeio) vagy mas szerves femvegyulet (femorganikus szintezis), stb.
A szerves litiumvegyiiletek rendkiviil reakciokepesek. EloalHtasuk es reagal­
tatasuk ezert nagy korultekintest es eldvigyazatossagot, igenyel.
A szerves litiumvegytiletek igen erzekenyek a nedvessegre es az aktiv hidro­
genre egyarant, Ezert, elOallitasuk aktiv hidrogent (pl. a -COOH, -OH stb.
hidrogenje) es nedvessegnyomokat nem tartalmaz6 viz mentes , inert old6szerben
tortenik, Ilyen old6szer pI. a benzin, petroleter (alifas szenhidrogen), aromas szen­
hidrogen vagy eter, Termeszetesen ezeket az old6szereket is pI. femnatriumrol
val6 desztillalassal gondosan vizmentesiteni kell. .
Altalaban legaktivabbak a tercier szenatomra kapcsol6d6 Htiumot tartalmaz6
vegytiletek. Aktivitesban utana a szekunder, majd a primer es vegul az aromas
Htiumvegyiiletek kovetkeznek,
A tercier es a szekunder szenatomra kapcsol6d6 litium annyira aktfv, hogy
meg az aromas benzollal is reakci6ba lephet, kiilonosen forralaskor. Ezert az ilyen
litiumvegyiiletek keszitesere oldoszerkent csak alifas szenhidrogen (benzin, petrol­
eter) alkalmazhat6. Ezzel szemben a primer szenatomra kapcsol6d6 litiumot tar­
talmaz6 vegyiiletek eteres k6zeg ben is eldallithatok.
Nedvessegnyomokat a reagensedeny Iegtere sem tartalmazhat, tehaf feltetle­
nill vizmentes atrnoszferat kell biztositani, A szerves Htiumvegyiiletek sokszor nem­
I Koceeekoo.K: A., Talalajeva, T. V.: Szintetikus rn6dszerek a szerves Li, Na, K, Rb es
Cs- vegyiiletek koreb6l. Akademiai Kiad6, Budapest, 1954.
Eoldesi, I,: MTA Kern. Tud. Oszt. Kozl, 25,IS9 (1966).

I: J
 SZERVES LITIUMVEGYULETEK 315

csak a nedvessegre erzekenyek, hanem a levegd oxigenjevel is tliztiinemeny kozben

reagalnak, Ezert indifferens tin. inert atmossferara van szukseg, Ilyen inert at­
moszferakent gondosan oxigenmentesitett nitrogen, nemesgazok (helium, argon),
etan, butan stb. alkalmas.
Az inert gazok vizmentesiteset P20s-dal vagy szilikagellel vegezhetjuk, A
levego (oxigen) bearamlasat a keszulekbe ugy akadalyozhatjuk meg, hogy alland6,.
lassu inert gazaramban dolgozunk. A gaz bearamlasat es tavozasat ket paraf-'
finolajos zar beiktatasaval ellenorizhetjiik.
A szerves litiumvegyiileteket rendszerint tovabbi femorganikus szintezisek at­
meneti termekekent alHtjuk elo, s ilycnkor-alt.alabun a litiumvegyiiletet ugyanazon
edenyben keszitjtik el, amelyben reagalt.atasukat is vegrehajtjuk.
Celszerfibb azonban olyan berendezeseket hasznalni, melyek egyik
reszeben a szerves litiumvegyulet e15alHta,sat vegezzuk, rnasik
reszeben pedig azok reagaltatasat hajtjuk vegre. Az elOalHtas­
hoz a legt6bb esetben a femlitiumot feleslegben alkalmazzuk, es
ez sok esetben zavarna a szerves litiumvegyiilettel tervezett reak­
ci6t (pl. egyeb mellektermekek is keletkezhetnek). Ezert a szerves
litiumvegyiilettOl afeleslegben visszamaradt femlitiumot el kell
valasztanunk. Mivel a szerves litiumvegyiiletek nagy resze
szerves oldoszerben j61 oldodik, azok oldatabol a litium szfires
utjan eltavolithato. Ilyen keszuleket mutat be a 74.1.1. abra.
Az A jelfi vlombikban keszult szerves litiumvegyiilet oldatat
- a berendezeanek 180o-kal,t6rteno elforditasa utan - a kozbe­
iktatott szuron (0) a B jeW lombikba szfirjuk at. A szerves litium­
vegyiilet reagaltatesa ugyanebben a lombikban tortenik, Ne­
hany szerves litiumvegyiilet szerves oldoszerekben kevesbe 01­ 74.1.1. cfbra.
dodik, Ezek a szerves oldoszerben feliszapolhat6k, es a,74.1.1. Szur6betetes
abran bemutatott - ez esetben szurobetet (0) nelkul hasznalt keszulek szervea
- berendeses A jelfi lombikjaban keszult szerves litiumvegyii­ litiumvegyUletek
let feliszapolasa utan a feleslegben leva femlitiumtol dekanta­ e16a.lHMsara
lassal es a B jelfi lombikba torteno at6ntessel elvalaszthatok.
A femlitiumot alkalmazhatjuk darabolt formaban, reszelek vagy preselt dr6t
alakjaban. Amennyiben meg aktivabb litiumra van szukseg, ugy viszonylag na­
gyobb diszperzitasfoku un. litiumhomokot keszitunk. .
A Utiumhomo1c eloalliMsa ugy tortenik, hogy a femlitiumot paraffin alatt
250 CO-on megolvasztjuk, es eroteljes keveres vagy razas mellett lehfilni hagyjuk.
Inert gazkent. argon, butan vagy etan alkalmazhat6, nitrogen azonban nem, miutan
litium-nitrid kepzodhet. . '

74.1.1. Fenfl-Iitlum (CsHIILl)

I. Kozvetlen eljarassal allithatjuk elo: 2

CaHsBr + 2 Li = C6H sLi + LiBr.
A 74.1.1.1. abran bemutatott kesztilek 250 ml-es lombikjaba (A) bemerunk 60 ml
vizmentes benzolt, majd hozzaadagolunk 3,3 g kessel megMmozott es felaprftott
2 Gilman, H., Ingham, R. K., Schmidt, S. G.: J. org. chern. 18, 1743 (i953).
Fbldesi, 1., Gomiiry, P.: Acta Chim. Hung. 45, 231 (1965).
316 FEMORGANIKUS VEGYULETEK

femlitdumot, Ez utan megkezdjuk a szaraz nitrogen aramoltatasat, hogya kesziiIek

atmoszferajat inert gazra osereljuk ki. Ezt kovetOen meginditjuk a keveresf
(magnesee kever6), es a csepegtetdtdleseren at 31,4 g (21 ml = 0,2 mol) vfzmentesi­
tett brom-benzol ea 60 ml vfzmentes benzol elegyet adagoljuk be. Nehany milli­

74.1.1.1. abra, 06HsLie16a.llftasa. A es B oldalcsonkos, rugos osezefogataesal ellatott, 29-es

norm. osiszolatos lombik (kozott.ilk zsugorftott uvegsztirds betet) ; 0 as D kismerotfi
csiszolatos csepegtetobolcser (a csiszolatoknal rug6s osszefogatlissal);' E as F harom­
agu csapok; M es L ikermos6k paraffinos zarofolyadekkal (M mos6 az inert atmosz­
farat biztosft6 palackhoz, L mos6 inert atmoszferat tartalmaz6 es tulnyomas ellen
biztosftott puffereddnyhez csatlakozik); G es H hosszabb polietilen vagy gumics6, mely
lehetove teszi a lombikok atforditaset,

liter elegy beosepegtetese utan megvarjuk a reakci6 megindulasat. Amennyiben ez

par perc alatt. nem kovetkezik be, az elegyet 6vatosan melegitjiik. A reakci6 meg­
indulasa utan folytatjuk a brom-benzol-oldat becsepegteteset olyan iitemben, hogy
az elegy hdmerseklete 4O-60Co legyen. Ez a mfivelet kb. 1 orat vesz igenybe,
utana a reakcicelegyet meg egy oran at 60 CO-os olajfurdovel melegitjuk, hogy a
reakoiot teljesse tegyiik. Szobahomeraekletre valo lehtiles utan az oldott fenil­
-Iitiumot a feleslegben alkalmazott femlftiumtol es a reakcio soran kepzodott LiBr­
tol - szaraz nitrogengazaramban - a lombikok atfordltasava.l az iivegszuros bete­
ten at az .A lombikb6l a B lombikba sziirjiik.
Az igy el6allitott fenil-litium-oldat atlatszo, bamas folyadek, mely nitrogen­
atmoszferaban allsndo. A kitermeles az elmeleti ertek 85-90 %-a.
A fenil-litium-oldatot mas femorganikus vegyiilet szintezisere, pi. trimetil­
-fenil-szilan eloallitasara hasznalhatjuk fel (lasd 74.5.3.).
 ",

".,:,

" SZERVESBlGANYVEGYULETEK 317

74.2. Szerves higanyvegyiiletek

A szerves higanyvegyiiletek a legstabilisallb femorganikus vegyiiletek kdze tar­
toznak ; sem vfzzel, sem oxigennel szemben nem erzekenyek, Ez~rt eloallitasuk
soran nines sziikseg vfzmentes oldoszerek vagy inert atmoszfera alkalmazasara,
Mivel a szerves higanyvegyiiletek altalaban alacsony forraspontu es magas
g6ztenzioju anyagok, e16allftasuk es alkalmazasuk higanymergezes veszelyet rejti
magaban, A szerves higanyvegyiiletekkel ezert igen nagy kortlltekintessel es ova­
tossaggal kell dolgozni. Egy resziik fenyerzekeny es higanykivalas kOzben bomlik,
ezert, tarolasukra celszerfien sotet iiveget hasznalunk

"! 74.2.1. Fenil-hJgany(II)-acetat (C6H6HgOOCCHs )

EloallfthatO a benzol merkuralasa utjan:

Visszafolyos hfitdvel ellatott, 250 ml-es gornblombikban 80 ml (lehetdleg tio- :

fenmentes) benzolt, 15 g higany-acetatot es.20 ml 95 %-os etdlalkoholt adagolunk
be. Az azonnal kivalo sarga csapadekot nehany milliliter [egeeet hoizaadasaval " (
oldatba vissztik, majd az elegyet 5 oran at forraljuk, :Bnnek hatasara 50-70 %-ban
lejatsz6dik a reakeio. Ha az 5 6ras forralas utan meg 20 ml alkoholt adagolunk I \'

az elegyhez, es tovabbi 40-50 oran at folytatjuk a forralast, ugy a reakci6 kb.

80 %-ban vegbemegy. Lehflles utan a reagalatlanul visszamaradt keyes (kb. 1 g)
higany-aoetatrol a fenil-higanyfl'Ij-acetat oldatat leszilrjuk, es a csapadekot keyes
benzollal mossuk. A szfirlet szarazra parolasaval kinyerjiik a fenil-higany(ll)-ace­
tatot, amelyet 95 %-os etilalkoholban atkristalyosftva tisztfthatunk. (Op. 149 CO.)
. "

74.2.2. Fenil-higany(II)-klorid (C6H6HgCl)

a) A fenil-higany(II)-acetatot - ha szukseges - konnyen fenil-higany(II)-klo­

rtdda alakfthatjuk. A 74.2.1. szerint elOalHtott benzolos oldatat negyedere parol­
juk, es a meg meleg oldathoz CaCl2 alkoholos oldatab keverjiik folos mennyisegben :

A fenil-higany(II)-klorid j61 szfirhetd csapadek alakjaban valik ki. A szures

soran a csapadekot meleg vfzzel mossuk, es szfvatas kozben szaritjuk, Tisztftesa
alkoholbol valo atkrist81yositassal tortenhet. (Op, 252 CO.)
A szubaztitualt benzolszarmazekok merkuralasa altalaban meg konnyebben
elvegezheto.s Ilyenkor - elsdosztalyti szubsztituensek eseten - orto- es para­
szubsztitualt higanyvegyiiletek keletkeznek. Kulonosen konnyen merkuralhatok "
a fenolok! es az aromas aminok", .

80of f ey , S.: J. Chern. Soc. 127, 1029 (1925).

• Whitmore, F. 0., Hanson, E. R.: Org, Synth. CoIl. Vol. 1, 161 (1961).
6 Dimroth, 0.: Ber. 35, 2032, 2035 (1903).

j
318 FEMORGANIKUS VEGYULETEK, ~

b) Fenil-higany(II)-klorid elOaJIfthatO diazotalassal'":

CoHs - NH 2 N~~~.-+ C6Hs - N 2Cl

Co:8:s - N 2Cl + HgC12 = C6Hs - N 2CI • HgCI 2 ,

CoHs - N 2CI • HgCl2 + 2 Cu aceton->- C6Hs"'" HgCI + 2 CuCI + N2 •
500 ml-es fozopoMrban 18,6 g (0,2 mol) anilint 60 ml tomeny sosavban
- esetleg melegites kozben - oldunk. A lehtilt oldathoz 60 g darabos jeget adunk, es
+ 5 Co alatti hdmersekleten erelyes keveres kozben 14 g (0,2 mol) NaN02 tomeny
vizes oldatat esepegtetve hozza, diazotalunk, A natrium-nibrit-oldat. adagolasa kb.
20 pereet vesz igenybe, es a reakcio az adagolas utan kb. 20 pere alatt befejezddik,
Kozben egy literes fOzopoharban 54 g (0,2 mol) higany(II)-kloridot 54 ml
tomeny sosavban oldunk. Lehfiles utan.60 g aprora daralt jeget adunk hozza,
es meehanikus keveres mellett a fentiek szerint elOallitott diazotalt oldatot egy­
szerre beleontjiik. Az elegyftes utan kozvetleniil kivalik a diaz6nium kettOs so.
20 perces keveres utan nueeson szfirjiik, vizzel, alkohollal es eterrel mossuk, majd
ezfvataasal szaritjuk. Kitermeles 80 - 90%.
A kettOs so bontasahoz cementa{t rezpor: keszitimk: 25 g rez-szulfat (CUS04 '
·5 H 20) 150-200 ml-es vizes oldatahoz 6 g einkport adunk, eakb, 20pereig razogat­
juk. Az oldat lehfilese a oementalas veget jelzi. A cementalt rezet nuccson szfirjuk,
vizzel, alkohollal majd eterrel mossuk, es szfvatdssal szaritjuk. A megfelelden kisza­
ritott rez vilagos szfnfi.
Meehanikus keverovel es csepegtetdtclceerrel ellatott 500 ml-es fOz6poharba
80 ml acetont es 6 g cementaIt, kiszarftott. rezport tesziink. Keveres kozben a szusz­
penzi6t kulsd so-jeg-hutessel -10 Co ala hUtjiik, majd az elOzo m6don elkeszftett
szaraz diaz6nium kettOs s6b61 20 g-ot reszletekben, a -10 CO alatti hdmerseklet
betartasa mellett, beadagolunk. Tovabbi feloras keveres utan a szuszpenziot desz­
tillaJo keszulekbe ontjiik, es lehajtjuk r6la az acetont. A szaraz maradekbol Soxhle(­
keszulekben aeetonnal extrahalva nyerjiik ki a fenil-higany(II)-kloridot (az extra­
hal6 aceton lehajtasa utan), A termeket acetonb61 vagy kloroformb61 atkristalyo­
sitvatisztfthatjuk. Kitermeles: 75 %-os. (Op. 258 CO.)
Amennyiben a diazonium kette5s so bontdsab a rezpor nagy feleslege mellett es
ammoniaval torteno forralas kozben vegezzuk, ugy bisztorganoj-higany-szarmaze­
kot kapunk.?

74.2.3. Di(izo-propil)-higaDy(II), /[(CHahCH]2Hg /

Egyszerfibb alifaa ketonok higanykatodos elektrolitikus redukci6ja megfelelO

koriilmenyek kozott szerves higanyvegyiileteket eredmenyez":

6 Nesmejanow, A. N.: Ber. 62, 1010 (1929).

7 Nesmejanov, A. N., Kohn E. D.: Org. Synth. Coll. Vol. 2, 381 (1950)
6 Tafel, J.: Ber. 39, 3626 (1906).
 SZERVES HIGANY- ES B6RVEGYULETEK 319

Az elektrolfzist a 74.2.3.1. abra szerinti keszulekben hajtjuk vegre, A kat6dter

kb. 11,5 em atmeroju, 16 em magas fozopohar, melynek aljara 1 em vaatagsagu re.­
tegben higanyt onttink. A higanyba iivegcsdbe forrasztott platina tfielektrodot he­
lyeziink. Az anodter mintegy 7 em atmeroju, henger alaku por6zus diafragma, arne­
lyet megfelelo m6don befogva a katodterbe fiiggesztiink ugy, hogy a tegely alja a
higany felszfnetdl 2-2,5 em-re le- .
. gyen. A diafragmat celszerfi paraf­
finnal atitatott fafedovel ellatni.
An6dvezetekkent a diafragma belse­
-hUMv/r
jebe olomlemezt erositiink. Az an6d­
mtirolollan~Idn
ter melegedeset hutospiralisban eir­ er/eny
kulaltatott hutOvizzel mersekelhet­
jiik. Az anodfolyadek 200 g 20 %-os
kensav, A katodfolyadek 300 g
30 %-os kensav, melyhez 9,4 g (11,4
ml = 0,166 mol) aeetont keveriink.
" A kat6dter homersekletensk osok­
kentesere 40 CO-os vizfiirddt alkal­
mazunk. A r~akci6 optimalis hOfoka
45 -50 CO. Az optimalis fesztiltseg­ 74.2.3.1. libra. Di-(izo-propil)-higany(II) eIMIH­
ktilonbseg 7,8-9,4 V. 10 A aram­ tasa Hg-kat6dos elektroHzissel
erdsseg mellett az optimalis reak­
oioidd 1 ora: 20 perc, amely egyben a legjobb aramkihasznalast (kb, 60 %) is je­
lenti. Mas fesztlltseg es aramerosseg (I) mellett az elektrolizis idejet ki lehet szami­
tam. (A szuksegea ida: 96 500/2. Imp.) Az aram bekapcsolasa utan nehany perccel
borostyankdsarga cseppekben megindul a diizo-propil-higany kivalasa, A keletke­
zett diizo-propil-higanyt valasztotolcserrel elvalasztjuk, a kitermeles 11-15 g. Az
elektrolizist az elvalasztotb higannyal es uj katodfolyadekkal megismetelhetjuk, A
diizo-propil-higanyt 2 g Na2S04-on szaritjuk, es szures utan vakuumdesztillalaesal
tisztftjuk. Fp. 80 CO /16 Hgmm.

74.3. Szerves bOrvegyiiletek

A harom vegyertekfi b6rnak haromfele szerves ·szarmazeka ismeretes i?
RBX 2 R 2BX RaB
(R alkil- vagy arilgyokot, X halogenatomot jeldl),
A szerves b6rvegyiiletek igen hajlamosak elektrondonor-vegyiiletekkel val6
komplexkepzesre :
RaB + NRa --+ RaB - NRa,
RaB + RNa -+ [R 4B]-Na +,

ami a szerves b6rvegyiiletek szamat nagymertekben megnoveli. A komplex szerves

b6rvegyiiletek sem a levegd oxigenjere, sem aktfv hidrogenre, fgy nedvessegre sem
erzekenyek, ezert ezekkel Ievegd jelenleteben vagy vizes oldatban is lehet dolgozni .

• Gerard, W.: The Organic Chemistry of Boron. Academyc Press, London, 1961.
320 FDORGANIKUS VEGYULETEK

A nemkomplex koMsu szerves b6rvegyiiletek, kulonosen a trialkil-bor azonban,

ha vfzre nem is, de a lev ego oxigenjere igen erzekeny,azzal gyakran robbanssszeni
hevesseggellangra lobban. Ezert e15aJlitasukhoz feltetlenul inert atmoazfera (N2)
szukseges. .

74.3.1. Trifenil-bOr /[B(C 6Bs hJ/

A borsaveszterek a Grignard-reagenssel altalaban mono-organo-borsav-szarma­
zekot I[RB(OR2JI eredmenyeznek, a b6r-halogenidek azonban triorgano-b6rt. Mivel
a b6r-halogenidek aItalaban alacsony forraspontuak (BFa fp. -101 CY, BCla fp,
13 CY) es szobahdmersekleten gazok, celszerfi ezek helyett bor-trifluorid-eteratot
alkalmazni.
Bor-trifluorid-dietileter elOa.1litasa:
. BFa + O(<;Hs)2 -+ BFa-{C2HshO.
A sstikseges b6r-trifluoridot KBF4-bol nyerjiik a kovetkezd reakci6 alapjan :

.
6 KBF4 + B 20a + 6 H 2S0 4 = 8 BFa + 6 KHS04 + 3 H 20. .
500 ml-es normalceiszolatos gazfejlesztd lombikban 104 g (0,82 mol) KBF4-ot,
16 g (0,23 mol) B20a~ot es 240 ml tomeny kensavat elegyftiink. A b6r-trifluoridot
.kensavas mos6n atvezetve 58 g (0,8 mol) femnatriumrol desztillalt vfzmentes eter­
ben nyeletjiik el. A bevezetdcsd nehany millimeterre mertiljon az eter felszfne ala,
es a visszas zfvas elleni biztositas eel­
jab61 a bevezetdcsovon nehany
goly6s Mviiletet kepezzunk ki
(74.3.1.1. abra), Melegltesre meg­
. indul a BFa fejlOdese{lasd 56.3.3).
Az eternek b6P-trifluoriddal val6
telftddeset a BFa-gaz tavozasa jelzi.
A keletkezd eterat-komplex stabi- .
lis es deezbillalaseal tisztithat6 (fp.
123-126 CO), a kiterrneles kozel kvan­
titatlv.
A Grignard-reakci6: 10
C6HsBr + Mg - C6HsMgBr,
3 C6HsMgBr + BFa­
- [(C6Hs)]aB + 3MgBrF.
Keverdvel, gazbevezetdosovel, cse­
pegtetdtolcserrel es visesafolyasra
a,llitott hUtOvel ellatott 700 ml-es
74.3.1.1. cibra. BFaO(CzH 5 )z e16aIlitasa negynyaku lombikban (74.3.1.2.
abra) 250 ml (femnatriumrol desz­
tilJalt) vizmentes eterben 12 g(0,5 g-atom) magnesium Iorgacsot.es par szem jodot
szuezpendalunk, majd 78 g (0,5 mol) brom-benzol kis reszletenek hozzaadaaaval

10 KraU8e, E., Nitsche, R.: Ber. 54, 2784 (1921).

 . ,
-.-. ­

TRIFENIL-BOR 321

(esetleg melegttessel) megindftjuk a Grignard-reagens kepz5deset. Ezutsn az eter

• enyhe forrasa mellettkb lora alatt becsepegtetjiik a maradek brom-benzolt,
A beadagolas befejeztcvel az motor
-oldatot meg £81 oran at forral- c....::5
juk, hogy a Grignard-reagens
kepzodeset teljesse tegyiik.
Ezt kovetoen az oldathoz hfi­
tes kozben 17,7 g (0,125 mol)
bor-tcifluorid-eteratot csepeg­
tetiink. A reakcioho hatasara . i
az eter feHorr, ezerf az eterat
becsepegteteset az eter forra­
:8anak utemeben folytatjuk,
majd befejezesul meg egy 6ran
~t forralunk visszafolyaMs
mellett, majd aramlo nitro­
, .
genben atszereljuk a kesziile­
ket (74.3.1.3. abra), es az etert
vlzfurdon lehajtjuk. Az ut6b- 74.3.1.2. dbra. Trifenil.bOre16liJIiMsa:Grignard-reakei6vul
bi befejeztevel - nitrogen­
aramban - szeddlornbikof csereltlnk, es a osepegtetdtolcser helyere kapillarist helye­
zunk ; a N 2-bevezetOcso helyere dugot iktatunk, majd a nitrogent a kapillarishoz
caatlakoztat.va a keszuleket
vakuumra kapcsoljuk. A tri­
fenil-b6rt 13-15 Hgmm-es , ,
vakuumban 245-250 Co-os
olajfurdo alkalmazasaval a
o kb. 250 ml-es szed6be desztil­
lalj uk. 'A szedot kormo zo lang­

--- gal enyhen melegttjuk. hogya

trifenil-bor megdermedeset
megakadalyozzuk, A desztil­
laci6 befejeztevel a trifenil­
-bor a szeddben hamarosan
\ megdermed. Op. 136 Co, fp.
203 Co (15 Hgmm). A kiterme­
leskb.50%-os. A keszuleket.
nitrogenarambanszedjuk szet,
A szedo lekapcsolasa es bedu­
gaszolasa utan a reaktorlom­
bik tartalmat alkohollal, majd
vizzel, vegul 10%-os sosavval
'(4.3.1.3, dbra. Old6szer lehajtdsara es atszerelessel bontjuk. .
vakuumdesztillaeiora alkalmas keszulek Vgyeljiink a trifenil-b6rt
tart.almazo szeddre, nehogy a
Ievego oxigenje erje. Nitrogen alatt eltarthatO. A trifenil-bor eterben gyengen,
benzolban ea toluolban jol oldodik, Alkohollal borat keletkezese kozben reaga,).

21 Alt. es szervetlen kemlat prakt. - 4284JII.

322 FEMORGANIKUSVEGYULETEK

74.3.2. Natrium-[trifenil-ciano-borat(III)] fNa[(C6H.>aCNB] /

A szed5ben N 2-atmoszferaban felfogott trifenil-b6rhoz ~amitott NaCN -tartal­

mu (kb. 5 %-os)-, hig vizes oldatot adva a natrium- [trifenil-oiano-borat] vizes oldata
keletkezik, amely Kasignost-reagenskent ismeretes, es alkalifemionok, aminok es
aminszarmazekok analitikai kimutatasara alkalmas.P

74.3.3. Metil-blir-diklorid (CHaBC)2)

Metil-aluminium-dikloridbol allithat6 elO az alabbi reakoio alapjanl>:

CHaAICl2 + BF3 ~ CHaBCl2 + AIF a·

A reakcio gazfazisban folyik le, es az AIF a osekely tenzioja kovetkezteben a re­
akoio a felsd nyil iranyaban teljesse valik. A (CH aAICI2h helyett ekvivalens mennyi­
segu (CHahAlzCla es AICla kevereket hasznaljuk.

.Af

74.3.3.1. cibra. CRaBC1 2 elMlHtasa

A reakcio vegrehajtasara a 74.3.3.1. abran bemutatott keszuleket szereljiik

ossze. Az egyenkent 500 ml-es gazfejlesztO keszulekhez (A l es A 2 ) kensavas moso
(B), majd a 21-es, kettOs tekeju reaktorlombik (0) osatlakozik, Ut6bbihoz mely­
hutott szedot (D), pufferedenyt (E), majd a legnedveeseg visszatartasara P20S­
dal toltott szarftotornyot ( F) kapcsolunk. A reaktoredenybe bemeriink 79 g (0,6
mol) szublimalt AlCla-ot, majd a Iegteret szaraz nitrogengazzal kicserelve hozzanyo­
matunk 121 g (0,6 mol) trimetil-aluminium-szeszkvikloridot /(CHa)aAl2C1a/'
A gazfejleeztd keszuleket BFa elOallitasara hasznaljuk (reszletesebben lasd 56.3.3).
A BFa-fejlOdes melegitesre indul meg. A reakcio beinditasakor a reaktorlombik
tartalmat kezdodd forrasig melegitjiik(6vatosan, homokfurdd alkalmazasaval), to­
vabbi melegitesre azonban a reakci6 exoterm volta miatt nincsen sziikseg. A reakcio
id5tartama kb 40 ra. A'kitermeles BFa-ra vonatkoztatva kb, 90 %.

11 Wittig, G., Ruff, B.: Liebigs Ann. 573, 195 (1951).

12 Lengyel, B., Cscikvciri, B..: Z. anorg. allg. Chern. 322, 103 (1963).
 ·,

-
..("" . ':':.~ -"

SZERVES ALUMiNIUMVEGYULETEK 323

A nyerstermek nitrogenatmoezferaban vegzett desztdllalassal tisztftqat6, es nit­

rogenatrnoszferaju ampullaban leforrasztva hidegen eltarthat6. Szfntelen folyadek,
(Fp. 11,5 CO.) ,
74.4. Szerves aluminiumvegyiiletek

A szerves alumfniumvegyuletek a levegd oxigenjenek jelenleteben ongyullad6k.

Kulonosen nagy az ongyulladas veszelye a trimetil-alumfnium eseteben. A szenlan o
hosszanak novelese vagy a szerves osoportok egy reszenek helyettesfMse halogen­
nel nemileg csokkenti az ongyulladasra valo hajlamot, de nem sziinteti meg azt.
Amig az AI-C-kot8s fennall, az ongyullado jelleg is megmarad. A nedvessegnyo­
mok katalizaljak az ongyulladast, Viz vagy legncdveaseg hatasara a szerves alumi­
niumvegyuletek gyorsan hidrolizalnak. Vizbe oritve robbanasszerfien .bomlanak,
ezert a veliik va16 nniveleteket vfzgozrnentcs, inert atmoszferaban kell vegezni,
Legalkalmasahb erre a celra a szaraz es oxigenmentes nitrogen vagy argon.
A nagyfoku tfizveszely miatt fokozott 6vatossagra van szukseg. Aluminium­
organikus vegyiiletekkel vegzett reakci6k vagy azok eldallitasa soran a kesziileket
feliigyelet nelkiil mfikodtetni nem szabadl A szerves aluminiumvegyeluletek kon­
centralodasi helyet, pl. a szedolombikot vastepsiben, szaraz homokha oelszerti alli­
tani. A felhaeznalasig torteno tarolas laza iivegdug6val bedugott (nem Iegmentesen
lezart), szaraz homokba agyazott lombikban tortenhet, A munka soran kulonos
gondot kell forditani a visszaszfvodaa megekadalyozasara. fgy pl. a tomeny ken­
savas mos6kat forditott allasu tires gazmoeoval biztositjuk. Ha valamilyen okb6l
a mar elinditott reakci6t Ie kivanjuk allitani, akkor varjuk meg, mig a keszulek
N 2-aramban teljesen lehfilt, Szerves aluminiumvegyiileteket old6szer nelkul is elo
lehet allftani. SZiikseg eseten termeszetesen vizmentes es reaktiv csoportot nem tar­
talmaz6 old6szert kell alkalmaznunk. Az old6szer olefinkoteet sem tartalmazhat,
mivel szerves aluminiumvegyiiletek jelenleteben ezek polimerizaI6dhatnak.

74.4.1. Metil-alnmfninm-kloridok /(CHaAIClz)z es (CHaMAI Cl)2/

Az RsAlX s trpusu vegyiiletek elo6Jiitasanak legregebbi es az alabbiakban resz­

letesen leirt m6dja - amelyet ma is a legkonnyebben kivitelezhetonek tartanak ­
a kovetkezd egyenlettcl fejezhetd ki:

6 RX + 4 Al = (R 2AIXh + (RAlX2h
(R alkil- vagy arilgyok, X valamelyik halogen).
Meg kell jegyezniink, hogy a reakci6 soran ekvivalens mennyisegben keletkezd
mono- es dialkil-aluminium-kloridok dimer vegyuletet, un. metil-aluminium­
szeszkvikloridot kepeznek: (CHs)3AI2CIs'
Hasonl6an a Grignard-vegyiiletek el6allitasahoz, legk6nyebbcn jodidokkal, leg­
nehezebben kloridokkal megy vegbe a reakci6. Arra az esetre, ha RX gazhatalmazaJ
lapotu, egyes szerzdk autoklav hasznllJatat ajanljak, azonban az atalakulas akkor
is bek6vetkezik, ha megfelelo hOfokon tartott aluminium forgacs felett vezetjilk el
az RX-gazt. A reakci6t meti-kloriddal vegezve az optimalis homerseklet 150 Co,
Magasabb hOmerseklet a (CH 3AICI2l2 kepzOdesenek ked vez, Bot ka tranyosodas is be­
kovetkezhet.
21·
 •

324 FEMO'RGANIKUS VEGYULETEK

Tiszta aluminium helyett oelszerfi reztartelmu Al-ot.vozet alkalmazasa. Az

alabbi mfivelethez a kereskedelmi, 5 % rezet tartalmazo Al-otvozetet es a kereske­
delmi metil-kloridot hasznaljuk. Az el6apitashoz alkalmas keszulek vazlate, a
74.4.1.1. abran lathato, A reaktor kb. 150em hosszu, 40 mm atmeroju uvegcsd.
Ha a lehajlo ftJSZ fuggdleges helyzetben van, az iivegcsd lejtese kb. 10°. Areak­
torhoz esiszolattal vagy gumidugoval Ll-es szedolombik esatlakozik. A gomblombi­
kon oldalt 4 em hosszu kivezetdosd van a szarftoosapdak csat.lakoztatasara ea a gazfe­
lesleg elvezetesere. A reaktort elektromos fUtOtest, az beszt szigeteles veszi korul, mely­

-,
kemence
tou«.
Ilrllll;r'W;='l\rrk=e:::Jm~

74.4.1.1. libra. Metil-aluminium-kloridok elMllitasa

nek segitsegevel a hdmerseklet 150 CO-ig emelhetO. A fUtotest a reaktor felsd harem­
negyedet boritja, also egynegyed resze a leghiltes biztcsitasara szabadon van. A re­
aktorban a gazt gumidugoba illesztett uvegcsovon keresztiil vezetjiik be. E16tte a
CRsCl-ot tomeny H 2S0 4-val szaritjuk. A szeddlombik kivezetdcsovehez ugyanesak
kensavas mosopalackok esatlakoznak (biztositas forditott mosopalaokkal). A gaz­
bevezetdosd eldtti mosok es a CHsCl-os palaek koze higanyos manometert kaposo­
lunk.
Az aluminiumot finoman forgacsolva szorosan a fUtotesttel k6riilvett reaktor­
reszbe toltjuk. A eso elejen kozvetleniil az Al-forgacsra ;kb. 5 g vizmentes AlOIs-port
szorunk, amely katalizalja a reakcio megindulasat. Kedvezd esetben a reakoio
2-3 ora mulva megindul, amit a manometer nyomasosokkenese mutat. Ezutan a
gazaramot ugy allitjuk be, hogy a keszulek semmi esetre se szivjon vissza, es minel
kevesebb gaz tavozzek. A tavozo gazokat jol huzo kemenybe vezetjiik. Az egesz fo­
lyamat alatt iigyeljiink a gaz kezelesere, mert a metil-klorid erosen mergezd anyag!
A miiveletet szaraz nitrogenatmcszferaban kell vegezni, A szerves aluminiumve­
gyiiletet a levego oxigentartalmatol es a nedvessegtol egyarant vedeni kell. A szedd­
lombikot vastepsiben leva homokfiirdobe allitjuk. A termek nagyfoku tfizveszelyes­
sege miatt korultekintc ovatossagra van szukseg. A keszulek feliigyelet nelkiil nem
mfikodtethetd, Leallaskor a kesztlleket minden esetben N 2-aramban teljesen le­
htilni hagyjuk.
Az aluminiumorganikus vegyiilet magas forraspcntu 70-100 CO 10 Rgmm­
en), tiszta allapotban szintelen anyag, amely a Ieghfiteses csdazakaszban esepp­
foly6sodik es a szedolombikba esepeg. Amennyiben az aluminium eleg tiszta ea a
hdmerseklet a no CO-ot nem haladja meg, akkor esak cseppfolyos termek keletke­
zik, Ra a hdmerseklef tul magas, a termek reszben katranyosodik, reszben krista­
lyos AICls-da, illetve (CHsAIC12kda alakul, amely a reaktort el is t6mheti. Ha a ter­
 ·'," ,-,

SZERVES ALUMiNIUM- ES SZILfCIUMVEGYULETEK 325

mek narenossaega szlnfi folyadek, akkor az gyakorlatilag (CHa)aA1:I.Cla-nak tekint­

hetd, mely a mono- es dimetil-aluminium-kloridok dimer vegytilete.
Az eloaJlitott aluminiumorganikus vegyiiletet pI. szilanszintezisre hasznalhat­
juk feI.

74.4.2. Di(izo-propoxi)-aiuminium-kiorid

Az AI-O-C koteBu vegyiiletek levegd oxigenjere ugyan nem erzekenyek, de vfz­

goz, illetve viz hatasara hidrolizalnak. Ezert ezek elOallitasa soran inert gaz nem
szukseges, de a leveg6 nedvessegetdl a reaktort es a termeket 6vni kelI.
• k Csepegtetdtolcserrel, keverovel es visazafoiyataera 8.lHtott hutOvel felszerelt
21itereB haromnysku gomblombikba 27 g'li:I g-atomsuly) szaraz es nem oxidalodott
AI-f6liat merupk be, majd 350 ml vlzmentes (Na-rol desztillaIt) izo-propil-alkoholt
ontunk ra. Ez utan hozzaadunk 1 g HgCI 2-ot. A hutO felBo veget a levegd nedvesse­
geMI CaCl2-os csdvel 6vjuk meg. Zart elektromos fozolapon az izo-propil-alkoholt
forrasig melegitjuk, majd a csepegtetdtolcseren at 85 g (0,55 mol) vizmentesitett
(eloparlat vetele mellett ledesztdllalt.) szen-tetrakloridot csepegtettink hozza. A re­
akci6 megindulasakor a melegitest megsztintetjiik, es az esetleg tulhevesse valo re­
akeio sziikseg szerinti merseklesere jegesvizes furddt, helyeztink keszenletbe. A re­
akcio megindulasa utan az elegyet a szen-tetraklorid megfele15 utemben tarteno
adagolasaval tartjuk forrasban. A beadagolas ideje kb. lora. Az elegyet utana meg
az Al eltfineseig melegitjuk (kb. 1- 2 oran at). Az elegy szfne saurkesfeher. Rovid
allas utan a foleg higanytartalmu fekete csapadek leulepszik: a tiszta, atIatsza 01­
datot desztillalo lombikbadekantaljuk, majd lehajtunk rola kb. 200 ml benzolt.
A visszamaradt oldatbol mar melegen kezd kivalni a feher kristalyos di-izo-propo­
xi-aluminium-klorid, melyet az oldat lehfilese utan szaraz iivegszfirdn leszivatunk
es keyes szaraz izo-propil-alkohollal, majd szaraz petroleterrel mosunk. A szaritas
kensavat es paraffint t.artalmazo vakuumexszikkatorban tortenik. A kitermeles
72-75 %_OS.13

74.5. Szerves szilielumvegytlletek

A szen - szilfcium-kotes sem oxigenre, sem nedvessegre nem kulonosebben er­

zekeny. Annal erzekenyebb nedvessegre aszilicium - haiogen-kctes.
Az alkilezettsegi fokot tekintve a kovetkezd szerves sziHciumvegyiiletek ke­
szithetdk:
RSiCl a·

Ezek sorrendben non-, mono-, di- es trifunkci6s klorszilanok.Ravid jelOle­

aiik N, M, D, illetve T (a SiCl4-ot roviden Q-val szokas jelolni), Hidrolizalva a mo­
noklor-szilan disziloxanna, a diklor-szilan lancpolimerre es a t.riklor-szilan terhal6s
polimerre alakul. .
A szerves sziliciumvegyiiletek el5allitasaban egyarant fontos szerepe van a di­
rekt szintezisnek es a femorganikus szintezisnek. A direkt szintezis a metil-kl6r-szi­
hlnok e16alHtasa soran f5termekkent dimetil-diklor-szilant, mellektermekkent me­

18 Foldesi, I.: Acta. Chim. Hung. 37, 329 (1963).

Gal, Gy., Tokar, G., Simonyi, I.: Magy. Kern. Faly. 61, 268 (1955).
 326 FEMORGANIKUS' VEGYULETEK

til-teiklor-szilant, tovabba trimetil-klor-szilant eredmenyez. A kozel all6 forraspon­

tok miatt (74.5.L tablazat) a metil-klor-szilanok elegye csak kolonnas desztillacioval
vaIaszthat6 szet. Nagy problemat okoz azonban a direkt szintezis, valamint a SiCl4
Gri17nard-reagenssel valo alkilezese soran a reakci6 kozben kepzodo vagy valtozat­
lanul visszamaradt SiCl 4-nak a trimetdl-klor-szilantol valo szetvalasztasa, mivel
.utobbiak azeotrop elegyet kepeznek.

A metil-klor-szilan-veazteseget. okozo azectropkepzddes elkeriilhetO a szerves

aluminiumvegyiilettel torteno alkilezesi eljarassap4, mely foleg dimetil-diklor-szi­
lant eredmenyez.
2 (CH3hAI2CI3 + 3 SiCl 4~ 3 (CH3)2SiCI2 + 2 Al 2CI6"
A reakcio azonban nem ilyen egyszerfi, mivel a szerves aluminiumvegyiilet a
mar alkilezett szilicium-halogenidet k6nnyebben - kisebb energiabefektetessel ­
alkilezi tovabb. Ezert eloszor tetrametil-szilan keletkezik':
4 (CH3hAl2CI3 + 3 SiCl 4 = 3 (CH3)4Si + 4 Al~CI6"
.A ~eakci6 soran keletkezd aluminium-klorid azonban katalizalja a (CH3)4Si es
a SiCl4 kozotti egyensulyi reakciot, melynek eredmenye a dimetil-dikI6r- szilan
kepzddese:
(CH3)4~i + SiCl4 ¢ 2 (CH3h8iClz.
Az eljarassal kapott termek SiCl 4-ot es (CH3hSiCI-ot egyidejfileg nem tartal­
maz, es igy az azeotrop kepzddese ki van zarva.
A desztdllacios elvalasztassal jaro nehezaeget kikuszobolhetjuk, ha tetraetoxi­
-szilant Grignard-reagenssel alkileziink:
Si(OC2Hs ) 4 + 2 CH3MgX -+ (CH3hSi(OC2Hsh + MgX 2 + Mg(OC2Hs)2'
Termeazetesen a dimetil-dietoxi-szilan mellett mas alkilezettsegi foku etoxi­
-szilan-szarmazekok is keletkeznek. Ezek azonban szamottevoen eltero forraspont­
juk (Iasd 74.5.2. tablazat) kovetkezteben desztillacioval j61 szetfrakcionalhatok.
Ut6bbi eljaraselOnyos azert is, mert lehetove teszi az iizemi szempontbol nem
kfvanatos eter melldzeset, vagyis az oldoszer nelkiili Grignard-reakcio megval6si­
tallat,1s Tenneszetesen viz hatasara az alkil-etoxi-szilanok es a tetra-etoxi-szilan
etoxicsoportja is lehidrolizal, ezert az etoxi-szilanok eloallftasat is vizmentes
korulmenyek kozott kell vegezni,

14 Lengyel, B., Szekely, T.: Magy. Tud. Akad. Kern. Oszt. KOzl. 8, 427 (1957).
16 Nagy, J.: Periodiea Polytech. 2, 241 (1958).

" ..,'dle JFI tnt'

 ..

SZERVES SZILfCIUMVEGYULETEK· 327

74.5.2. tabldUit
A metll-etoxi-szilanok lizikai Blland6i
Fp./760
Hgmm
co .
Siiriiseg,
B2tt
ITiiresmuta~6,
n,.
(CH3>aSiOCaH s 74 0,7573 1,3443
(CHa).Si(OCaHs)a 113 0,8401 1,3814
, CHaSi(OCaHsh 141 0,8947 1,3831
r. Si{OCaH s). 160,5 0,9346 1,3830

A szilicium-halogenid alkilczese elvegezhetd mas femorganikus vegyiilet alkal­

mazasa.val is. Felhasznalhatjuk pl. a 74.1. szerint e1oallitott szerves litiumvegyiile­
tet is alkilezdszer gyanant.:

Tetraalkil- vagy aril-szubszt.itualt szilanok elOallitasara a Wurtz-reakcio is al­

kalmazhat6, melyre a kovetkezdkben szinten talalunk peldat,
A szilicium-e-halogen (es termeszetesen a ssilioium c-alkoholatj-kotes, mint
mar emlitettiik, viz hatasara konnyen hidrolizal :

)Si-Cl +H-O-H --- >Si-OH +HCl.

A kialakulo )Si-OH kotesbdl savas vagy higos kozegben vfzveszteasel szil­

oxankotes keletkezik:

Monofunkoios szilanbol disziloxan, difunkcios vegyuletbdl lancpolimer (eseten­

kent 3 vagy 4 sziliciumatomot tartalmaz6 ciklo-tri-, illetve -tetrasziloxan, rovid
jelolessel D 3 , ill. D 4 ) jon letre, trifunkcios vegyiiletbOl pedig terhalos polimer ke­
letkezik. A kondenzaciot mar az Si -ol-kotes hidrolizise soran keletkezd HCl is elO
tudja idezni, sot h5 hatasara, azaz meleglteskor is bekovetkezik. Ezert, ha hid­
roxidkotest is tartalmazo vegyiiletet kivanunk eloallitani, ugy ezt osak hfites
mellett es semleges kemhatasri oldatokban (esetleg pufferolassal] lehet vegrehajtani.
IIyen peldaval talalkozunk e fejezet soran a tetramet.il-disziloxan-diol eloajlitas8.val
kapcsolatban.

74.5.1. Tetraetoxi-szilan jSi{OCzHs),j

Szilicium-tetrakloridb6l absz, alkohollal allithat6 e1016 :

18 Thissen, P. A., ~oerner, 0.: Z. anorg. allg. Chern. 189, (1930).

 328 FEMORGANIKUS VEGYULETEK

CsepegtetO toleserrel, KPG-keverovel es visszafolyatasra ailitott hutOvel ella­

tott 1literes haromnyakri gomblombikba {74.5.1.1. a.bra) 202 g (254 ml = 4,4 mol)
. teljesen vfzmentes etilalkoholt,
motor (lasd 50.11.) meriink be, majd
~ a csepegtetd toloseren at -hu­
tOfiirdo alkalmazasa nelkiil ­
hozzacsepegtetunk 170 g (114
ml = 1 mol) SiCI4-ot. Eros so­
savfejlddes mellett megindul
a reakeio. Az adagolas befe­
jeztevel meg egy oran at for­
rasban tartjuk az oldatot,
hogy a felszabadulo RCI-ot
kiforraljuk, es az a hutOn, va­
lamint a CaCl 2-os csovon at a,
. ktirtdbe tavozhasaon. Utana
jeges vizben lehfitjiik az olda­
tot, es a maradek sosavat.
N a-alkoholattal (kongovoros
indikator jelenleteben) semle­
74.5.1.1. libra. (CzHsO)4Si el6tillitasa gesftjiik. A kiosapodo NaCI­
t61 szaraz uvegsziirdn torteno.
szfiressel elvalasztjuk' (a csapadekot keyes vfzmentes alkohollal mossuk),
A szfirletet desztillaI6 kesztilekbe ontjiik, es a.tmoszferikus nyomason lehajtjuk
rola a folos alkoholt, majd a rnaradekot frakcionaljuk. A tetraetoxi-szilan (ortoko­
vasavas etiIeszter) forraspontja 168 Co. A lombikban magasabb forraspontu meta­
es polikovasavas eszterek maradnak vissza.

74.5.2. Metil-kI6r-szilanok !(CHahSiCl, (CHahSiCl z, CHaSiCla !

A metil-klor-szilah- elegyek elOallitasm6djai:

a) Si es CRaCI direkt reakci6ja :17

8i + 2 CRaCI ~ (CRahSiCI2 + !(CRa)aSiql, CHaSiCla!.

A reakci6t a rez katalizal]a. A rezet tartalmaz6 szilioiumot, mely alkalmas ana.
hogy vele a CRaCI elfogadhat6 sebesseggel reagaljon, kontaktrnasszanak szokas
nevezni, A reakci6hoz Iegmegfelelobb az 5-25 % rezet tartalmaz6 kontaktmassza,
! mely ugy keszul, hogy a rez es a szilicium megfelelO aranyu finomra orolt porat­
1060 CO-on R 2- vagy N 2-atmoszferaban hevitjuk. De keszfthetc a kontaktmassza.
oly m6don is, hogy a CuCI es a ferroszilfcium ,;til megorolt porat reaktorcsoben
osszekeverjuk, es N 2-aramban lassan 300 CO-ra melegitjiik. A rez kivalik a szili­
oiumra, a keletkezd SiCJ4 pedig eltavozik a reaktoresdbdl.
A direkt szintezist a 74.5.2.1. abran bemutatott csigakeverds reaktorban hajt­
juk vegre.l8 A reaktorosd (A) kemenyuvegbol kesztilt, 30 mm 0 -jfi, 800 mm hosszu

17 Rochow, E. G.: U. S. Pat. 2, 380995 (1941); J. Am. Chern. Soc. 67, 963 (1945).
1~ Lengyel, B., Oslikvliri, B.,: Acta Chim, Hung. 39, 27 (1963).

.I 'rtf" .
~.
 METIL-KLOR-SZILANOK 3291

8 ~~""''''111
, -~ C
o
l E

--
~
..
74.5.2.1. libra. Metil-klor-ezilanok e16aJIitlisa direkt ezint.ezissel. A reaktor, B fUt6huzal, a
kopeny, D termoelem, E kever6, F llJghllt6, G vizhutes, H szarazjcgcs- alkoholos hutes~
J reometer, K pufferedeny, M :notor

iiveges6, amelyet szinten kemenyuvegbol keszult, 50 mm 0 -jli csdbe helyezunk;

Ut6bbira tekereseljiik a fUtoszalat (B) a eso hosszaban
elhelyezett nehany szal azbeszbzsinorra esavarva, hogy
annak elesuszaflat kikuszoboljiik (74.5.2.2. abra). Ezt a
flitoesovet hoszigeteles celjabol ujabb 60 mm 0 -jfi uveg­
csdbe helyezziik. A fUtest ejtOkengyeles hdfokszabalyozo­
val szabalyozzuk, a termoelemet (D) a fUtoeso es a reaktor­ /tiM- /
eso koze helyezziik. A rezbol kesziilt csigakeverd tengelye hure/
gumidug6n keresztiil jut a reaktorba. Az alkalmazott reak­
tor elonye, hogy a reakcioter lathat6, ami lehetdve teszi a
keveres szabaIyozasat ugy, hogya kontaktmassza a reak­
torban a kivant magassagig emelkedjek. A metil-kloridot
palaekbol vessziik, az aramlas sebesseget reduktorszelep­
pel szabalyozzuk, es reometerrel (J) ellen6rizziik. A ter­
meket leg-, vfzhtitessel, majd szaraajeges-c-alkoholos htites­ 74.5.2.2. libra. A fiit6­
sel kondenzaljuk. A CH 3CI-gaz felesleget a kiirtObe vezet- huzal tekercselese
330 FEMORGANIKUS VEGYULETEK

jiik ki. A termek osszetetelenek meghatarozaeet legcelszertibben gazkromatognl,­

fias analiziasel vegezhetjilk e1. 19
Amennyiben a direkt szintezist CH 3Cl es HCI gazeleggyel vegeszuk, ugy a fo
termek CH 3SiC]3' A konnyen reakci6ba vihetO aktiv hidrogent (Si-H-kOtest)
tartalmaz6 met.il-klor-szilanok (pl. CH 38iHC]2) mennyiseget a termekben ugy no­
velhetjiik, hogya CH3CI es HCI gazelegyhez keyes (1 % alatti mennyisegd) BCI3 ­
ot is keveriink. 20
b) 8iC]4 alkilezese metil-aluminium-szeszkvikloridda1.
A 8iCl 4 es a metil-aluminium-kloridok reakoiojanak eredrnenyekeppen a kovet­
kezo termekek kepzodnek:

tehat mono-, di-, illetve trifunkci6s szubsztitualt szilanok kevereket kapjuk. A re­
akcio atmoszferikus nyomason nem kovetkezik be, mivel a reakoiosebesaeg gya­
korlatilag csak 200 CO felett kielegitd. "I'ekintettel arra, hogy a kiindulasi anyagok­
nak ezen a .hdmersekleten mintegy 30 atrn tenzi6ja van, a reakei6t autoklavban
kell vegrehajtani.
Gondosan kiszarftott, 1literes talpas lombikba ketfuratU gumidug6val a desz­
tillalt vizes uvegehez hasonlo feltetet helyezunk, mel yet ugyancsak gondosan ki-·
szarftunk. A lombik fenekeig era cso­
vet nitrogenpalaokkal kotjiik ossze, es
a lombikot nitrogennel tOltjiik meg. A
74.1.-ben foglaltak szerint elOallltott
alumfniumorganikus vegyiiletet - pl,
metil-aluminium-szeszkvikloridot ­
nitrogennel cvatosan az elOzoleg N 2-nel
megtoltott talpas lombikba nyomat­
juk (74.5.2.3. abra.). Az alumfniumorga­
nikus vegyiilet levegon azonnal meg­
gyullad, ezert a mfiveletet igen nagy
ovatossaggal kell vegrehajtani. Az at­
74.5.2.3. abra. Az alummiumorganikus vegyii­ nyomatott alumlniumorganikus vegyii­
1etek atnyomatasa let mennyisege kb, 200 g legyen. A be­
merest oly m6don vegesztik, hogy a
lombikot nitrogennel megtoltotf es gumidugoval lesart allapotban uresen lemerjiik,
majd az aluminiumorganikus vegyiilet benyomat.asa utan dug6val azonnal lezarva,
.ismet lemerjuk. .
Az aluminiumorganikus \Tegyiilettel val6 mfiveletek soran elkeriilhetetlen,
hogy kis mennyisegfi anyag szabad levegore ne keruljon. fgy pI. a 74.5.2.3. abran
vazolt nyomatocsd, amelynek segttsegevel az aluminiumorganikus vegyilletet a
keverolombikba juttatjuk, az aluminiumorganikus vegyiilettOl nedvesen kerill
-erintkezesbe a levegdvel. Ez a kis mennyisegfi anyag a levegdn meggyullad es eleg

19 Garz6, T;, Till, F., Till, I.,: Magy. Kern. Fo1y. 68, 328 (1962).
Lengyel, B., Garz6, G., Szekely, T.: Acta Chim. Hung. 37, 37 (1963).
20 Osakvari, B., Garz6, G., Jenei, S.: Acta Chim, Hung. 39,33 (1963).
Osakvari, E., Jenei, S., Knouse. D., Telegdi, L.: Acta Chim. Hung. 45, 31 (1965).
 · ~ '.

TRIMETIL-F$NIL-SZIL.AN .­
, '.
anelkiil, hogy ez kiilonosebb veszelyt rejtene magaban, de termeszetesen a mfivelet
folyaman gyiilekony anyagnak, illetve gozoknek a kozelben lenni nem szabad, es a
keletkezo fust miatt az egesz rmlveletet fulke alatt kellvegeznunk. Akeverdlom­
bikba bemert metil-aluminium-szeszkvihalogenidhez azonos sulyu SiCl 4-ot ontunk.
A lombik tartalmat enyhe razogatassal osszekeverjuk, majd a lombik szajaba a
mar emlitett desztillaltvizes iivegfeltetet helyezziik.
A reakciohoz oelszenien keverd nelkiili, savallo aeelbol keszult, legalabb 50
atm nyomasra biztositott fiithetO,allo autoklavot alkalmazunk. Az autoklav fede­
let leveve, nitrogennel toltjuk meg.
A mar leirt modszerhez hasonloan nyomatjuk be az elegyet nitrogengaz segit­
segevel a keverdlombikbol az autoklav aljara. A benyomatorendszert az autoklav­
bol kiemeljiik, es gyorsan fulke ala vissziik (kozben a nyomatocsd vegen az alumi­
niumorganikus vegyiilet ismet meggyullad es kis langgal eg). Az autoklav fedelet
a helyere tessziik, lecsavarozzuk, es a keszuleket maefel-i-ket ora alattegyenletesen
I 250Co-ra fiitjiik. Ezen a homersekleten tartjuk ket oran at, majd a fiitest megszun­
l tetjiik, es az autoklavot lehfilni hagyjuk. Lehtiles utan az autoklavot szetszedjiik,
es a keletkezett metilklor-szilan-elegyet - mely zomeben dimetil-diklcr-szilanbol
es trimetil-monoklor-szilanbol all - az autoklsvbol lombikba ontjuk vagy szfvat­
juk, majd azonnal Iezarjuk, mivel ez a levego nedvessegbart.almara igen erzekeny,
1 Az autoklav falat a keletkezett aluminium-klorid kristalykereg alakjaban vonja
be, amely femszerszammal Iekaparhato.
J Az aluminiumorganikus vegyiileteket .tartalmazo edenyek kimosasat CC14 ­
dal vegezzuk.
A fenti eljaras titjan kapott termek osszetetelet a reakeioidd szabja meg 21 •
A metil-klor-szilanok elegyebdl az egyes monomerek nagy tanyerseamu kolon­
TIll, ban. tortend frakcionalassal valaszthatok szet.
J
74.5.3. Trimetil-fenil-szilan !(CHa).SiC.H.!
Eloallithato trimetil-klor-ssilanbol litium-fenillel :22
(CH3laSiCl + LiC 6Hs = (CH3)3SiC6Hs + LiC1.
A 74.1.1. szerint eloallitott es a B lombikba (74.1.1.1. abra) atszurt fenil-litium­
-oldathoz a csapok megfelelo beallitaea utan - nitrogen aramoltatasa kozben ­
esepegtetdtolcseren (D) at beadagolunk 17 g (19,8 ml = 0,156 mol) trimetil-klor­
-szilant, A reakeio lanyhulasa utan meg egy oran at az elegyet 30--40 CO-os olaj­
furddvel melegitjiik, majd lehfilni hagyjuk. Ez utan a B lombikhoz csatlakozo D
csepegtetotolcseren at 10 ml vizmentes benzol es 10 ml absz. etilalkohol elegyet
csepegtetjiik be a folos fenil-litium bontasara. Ezt kovetden a F haromagu csap
toleser fele esd szarat a csap elforditesaval zarjuk, a D osepegtetdtolcsert elt.avo­
Iitjuk, es az F csap, valamint az A es B lombikok megfeleld elfordltasaval a ter­
meket a D csepegtetotolcserhez csatlakozo csonkon at nitrogennel egy Erlenmayer­
lombikba nyomatjuk. A B lombikban leva folos fenil-litium elbontasa utan az A
ombikban visszamaradt fenil-litium es femlftium bontasat vegezzuk e1. Az F

11 Lengyel, B., Szekely, T.: A Magy. Tud. Akad. Kern. Oszt. K5zl. 8, 427 (1957).
II Gilman, H., Ingham, R., Smith, A. H.: J. argo Chern. 18, 1743 (1953).
Folde~i, I., Gomory, P.: Acta Chim. Hung. 45, 231 (1965).
332 FEMQRGANIKUS VEGYULETEK

csapot az inert.gaz aramoltatasanak megfele16en allitjuk be, majd az A es B lom­

bikot kezdeti allasba hozzuk (az A lombik alul helyezkedik ell, es a G csepegtetO­
tolcseren at 50-50 ml absz. benzol es absz. alkohol elegyet adagoljuk az A lom­
bikba. A Iitium zomenek elreagaltatasa utan az alkoholos folyadekkal mindket
lombikot atoblitjuk. A keszuleket csak a fenti mfiveletek elvegzese utan szedhet­
juk szet, A mosofolyadekkent hasznalt elegyet az e16z6leg kinyomatott termekkel
egyesitjiik. A keletkezett J~iCl es Li Br oldasara meg 50-100 ml vizet adunk hozza.
Az elegybdl a felsd reteget valasztotolcserben elvalasztjuk, es az also vizes reteget .
meg ket alkalommal 30-30 ml benzollal vagy eterrel razzuk ossze. A szerves frak­
ciokat egyesitjiik, 10 g vizmentes Na2S04-on szaritjuk, es redds szfirdn 250 ml-es
gomblombikba szfirjuk at. Eldbb az oldoszert deszt.illaljuk Ie, majd a trimetil­
-fenil-szilant, mely vfzsugarvakuumban (80 Hgmm) 98-99 CO-on forr. Kitermeles
17 -18 g (az elmeletinek 68 -77 %-a).
74.0.4. Fenll-trletexi-szilan /C,B.Si(OC.B.).!
'I'etra-etoxi-szilanbol Grignard-reakcioval allitjuk e15:23
Si(OC2HS )4 + CoHsMgBr -+ CoHsSi(OC2Hsh + Mg(OC 2Hs)Br.
Visszafolyos hutovel, KPG-keveravel, csepegtetdtolcserrel es folyadekba era
hdmerdvel ellatott, 21iteres, negynyaku gomblombikba bemerunk 80 g (3,3 g-atom)
magnezium forgacsot, 6,24 g (672 ml = 3 mol) frissen desztillalt t.et.raetoxi-szilarrt,
1,5-2 g jodot, 10 ml vizmentes etert es katalizatorkent 4 g vizmentes rez(I)-klori­
dot. Ezutan zart elektromos melegitdvel vagy meruloforraloval melegitett vizfiird5
alkalmazasaval 70-75 CO bels6 hcmersekletre melegitjiik az elegyet. A csepegtetd­
tolcseren at 354 g (233 ml = 2,25 mol) brom-benzolbol par millilitert becsepegtetiink,
es megvarjuk, mig a Grignard-reagens kepzese megindul. A melegltest elvessziik,
es a brom-benzol becsepegtetesenek utemevel tartjuk 70-80 CO-ona reakoioelegy
hdmersekletet. Becsepegtetes utan kulsd melegitessel 5-6 oran at 80-100 CO ko­
zotti hOfokon tartjuk az elegyet. A magnesium a reakcio soran oldatba megy, a
kivalt csapadektol az oldatot uvegszfiron megszfirjuk, 2 literes lombikba ontjiik,
Claisen-feltetet tesziink ra, melyhez vizhtitesea szeddlombik csatlakozik. Keves
valtozatlanul megmaradt tetraetoxi-szilan tavozasa utan faparlatkent a fenil-triet­
oxi-szilan, majd keyes utoparlatkent a difenil-dietoxi-szilan deszbillal at. (vo, 74.5.3.
tablazat). A fenil-trietoxi-szilanra szarnitott kitermeles kb. 60 %-os. Szukseg
eseten a termeket ismetelt frakoionalt desztillaoioval tisztitjuk.
74.5.3. tabldzot
A fenil-etoxi-szHiinok fizikai alland6i
Fp. /760
Hgmm lop. (CO) I Suriiseg, I Toresmutat6,
820 11 ao
Co
I
Si(002 HS)4 . 165,5 0,9284 1,3830
°cHs Si(002Hsla 235 0,9961 1,4632
(OC HS)2Si(002 HS)2 296 1,0200 1,5236
(06Hs)3SiOO2Hs 344 65
(06 HS)4Si 428 234
/
23 Nagy, J., Gabor, T.: Periodiea Poly tech. 6, (3) 149 (1962).
 METIL-SZILA.NOK 333

74.0.0. Trimetil-p-tolil-sziliin /p-CHaC.H.Si(CH a).1

A Wurtz-roakci6 tit jan allithat6 el :24
(CHahSiCl + p-CHaC6H4Cl + 2 Na --'>- p-CHaC6H4Si(CHah + 2 NaCl.
Visszafoly6s hlitovel (tetejen CaC12-os esdvel) ellatott egy Iiteres, egynyakii,
vastagfalu gomblombikban 200 ml natriumrol ledesztillalt viz mentes xilol alatt
29 g (1,2 g-atomsUly+ kb, 5 % felesleg) femnatriumot olvasztunk meg celszeruen
N 2-atmoszferaban. Ez utan a hlit5t Jevessziik, es a lombikot
jol bedugaszoljuk. Vedcszemuveg, illetve vedoalarc es az­
besztkesztyu hasznalata mellett., szaraz homokfurdo felett,
a lombik intenziv razogatasa kozben az elegyet lehiilni hagy­
juk. A megolvadt natrium finom szemcsek alakjaban mint
tuuriumhomok dermed meg. A xilolt dekantalas ut8;n leontjiik,
o
s maradekat vizmentes eterrel (50-50 ml ) dekantalva mos­
suk le, Ezutan a natriumhomokra 300 ml vizmentes etert
onttink, a lombikot feltettel latjuk el, amelynek egyik agaba
visszafoly6s hfitot, a masikba csepegtetotolcsert iktatunk
(74.5.5.1. abra). A visszafolyasra allitott hUM felsd veget a
Ievego nedvessegenek tavoltartasara CaCl 2-os csdvel dugjuk
be. Az Y-feltet egyenes agaba allitott. csepegtetdtolcseren at
76,2 g (71 ml = 0,6 m6l) vizmentes p-tolil-klorid es 65,2 g
(76,2 ml = 0,6 m61) trimetil-klor-szilan, osszekevert elegyebol
nehany millilitert becsepegbetunk, (A vizrnentes p-tolil-klori­
dot az anyag eloparlat vetele mellett torteno desztillalasaval
kapjuk, az eloparlat ugyanis azeotr6posan elveszi a csekely
viztartalmat.) Zart elektromos melegit6vel forralva beindit­
juk a reakci6t, majd a melegiMst megsziintetve az elegyet a
becsepegtetes utemenek szabalyozaeaval enyhe forrasban tart­
juk. Az adagolas befejezMvel kb, egy oras forralassal teljesse
tessziik a reakciot. Lehfiles utan az elegyhez a feleslegben lovo
natrium elbontasara 100 ml vizmentes etilalkoholt csepegte­
tiink. Fel oras alIas utan ovatosan hozsaadjuk a kivalt NaCl
oldasahoz szukseges vizet. A j6 szetvalas elerese vegett a hi­
gos oldatot savval semlegesitjiik, es valasztotolcser segitse­
gevel elvalasztjuk. Az also vizes reszt. 50~50 ml-eterrel ne­ 74.5.5.1. libra.
hanyszor kirazzuk. Az eteres retegeket egyesitjiik, es 10 g Wurtz -reakci6
viz mentes Na2SOron szarftjuk. Szfires utan desztillal6 ke­ Na-homokkal
szulekben lehajtjuk az etert, es a maradekot vizsugarszi­
vattyu-vakuumban desztillaljuk le. A terrnek 64-82 g, ami 65-83 %-os kiter­
melesnek felel meg. Fp. 109-110 CO /30 Hgmm.

74.0.6. Tetrametil-szih'in /(CH.).Si/

A szilicium-tetraklorid (CHahA12Ckdal torteno alkilczesenek kinetikai vizs­
galata soran bebizonyosodott, hogy a gyokcseres folyamatokban a Si'-Cl-kotes

%4 Foldesi, I.: Acta Chirn, Hung. 45, 237 (1965).

334 FEMORGANlKUSVEGYULETEK

annal konnyebben tamadhato, minel tobb alkilkotes van

ugyanazon a klor-szilan-molekulan.w Kovetkezeskep­
pen a metil-klor-szilanok k6zott legkonnyebben a
(CHa)aSiCI alkilezhetd:
(CHa)3Al2CI3 + 3 (CHs)3SiCI = 3 (CH 3)..Si + A12C16•
A reakci6t viszafoly6s hfitdvel, nitrogenbevezeto­
csovel, csepegtetdtolcserrel, valamint magneses keverd­
vel ellatott 500 ml-es gomblombikban vegezziik (74.5.6.l.
abra). A visszafolyasra allitott hutO felso veget csiszo­
laton at csatlakoztatjuk egy melyhut6tt szeddedenyhez.
A lombikot vizmentes nitrogennel t6ltjiik meg, es
nitrogennel 85,0 g (0,41 m61) metil-alumfnium-szesz­
kvikloridot nyomatunk a lombikba, majd 6vatosan,
homokfurdon 70 CO-ra melegitjuk, hogy a reakci6
pillanatszerfien lejatszodjek. Ezzel elkeriiljiik a trimetil­
-klor-szilan felhalmozodasat., mialtal a robbanasveszely
csokkenthetd. Az elOmelegitett reagenshez magneses·
keverdvel val6 alland6 keveres kozben 88 g (0,81 m61)
(CH3)3SiCI-t csepegtetunk. A reakoio elorehaladasaval
az elegy homerseklete az alacsony forraspontu tetrame­
bil-szilan keletkezese folytan fokozatosan osokken, Ake­
veres viszont a viszkozitas novekedese miatt egyre ne­
hezebbe valik. A reakci6 lezajlasa utan - eros vissza­
'1====::;-,1 me/e9iteJ folyas mellett - a keletkezett tetrametil-szilant a mely­
) md9~eJ hut6tt szeddbe deezbillaljuk. A nyert termek 58 g, a
keYerO (CHslaSiCI-ra vonatkoztatott kitermeles 82 %-08. A ter­
mek gazkromat.ografiai uton kimutathat6 szennyezodest
74.5.6.1. dbra. (CH3)4Si nem tartalmaz.s"
elMlHtasa

74.0.7. Tetrametil-disziloxan-l,3-diol /HO(CH.),Si-O -Si( CH.).OH/

A dimetil-diklor-szilan hideg, semleges Pwju oldatban vegrehajtott hidrolizi­
sevel allithatO elO.27

CH 3"" /Cl CH 3 " /OH CH3", /OH

Si Si Si
CH 3 / ~Cl CH 3 / ""OH -H,<l.--.. CH 3 / ~o
CH 3",- /01 CH3~ /OH CH 3 ",- /

Si Si Si
CH/ "'-Cl CH/ "'OH, CH 3 / "OH

26 Lengyel, B., Szeke..ly, T.: Z. anorg. allg, Chern. 287, 273 (1956).
LengYi3l, B., Szekely, 7'., Jenei, S., Gm;z6, G.: Z. anorg. alig. Chern. 323, 65 (1963).
18 Szekely, T., OsdTcvdri, B., Foldesi, 1., Ujszd~zi, K.: Annales Univ, Sci. Budapestiensis
Sect. Chim. 6, 103 (196.4).
27 Lucas, G. E., Martin, R. W.: J. Am. Chern. Soc. 74,5225 (1952).
 FENIL.TRIKLon·szILAN 335

Folyadekba ero homerdvel es gazbevezetocsovel, valamint csepegtetotolcser­

rel ellatott 2literes, negynyaku g6mblombikba 1140 ml desztillaIt vizet meriink be.
(A negyedik tubust, mely levegdztetesre szolgal, szabadon hagyjuk.)A miiveletet
celszerfi ftilkeben vegezni. Indikatorkent bromtimolkek es fenolftalein kevereket
hasznaljuk, amelynek az atceapaei pwja 7 korul van. (Savas k6zegben kek, lugos
k6zegben piros). A lombikot hiitOfiirdoben (so-jeg)+ 2 CO-ra hiitjiik le, es a csepeg­
tetdtolcseren at megkezdjiik a dimetil-diklor-szilan (100 g = 94,4 ml = 0,62 mol)
becsepegteteset, es ezzel egyid6ben az NHa-gaz bevezeteset, A gazbevezetes sebes­
seget ugy ssabalyozzuk, hogy a pwertek 6,5-8,5 k6z6tt legyen (az alkalmazott
indikator atcsapasi intervallumanak megfele16en), es az elegy hOfoka mindvegig
o es + 2 CO kozot.t maradjon. A beadagolas iiteme erthetden nagymertekben fiigg
a htites intenzltasatol, es kb. 2-4 orat vesz igenybe, Ennek befejeztevel kb. loran
at folytatjuk az ammoniagaz - sziikseg szerinti - bevezeteset, hogy az esetleg
utolag bekovetkezo megsavanyodast elkeriiljiik. Ezutan az elegyhez adagolunk
380 g j6l elporitottNaCl-ot, s ezt keveres kdzben feloldjuk. Az oldatot egy ejszakan
at + 10 CO alatti hOmersekleten allni hagyjuk, es a kristalyosan kivalt tetrametil­
-disziloxan-Lx-diolt szfires utan petroleterbdl atkrisMJyositva tisztitjuk. Op. 67 -68
CO. Gondos es pontos munka eseten a kitermeles 40-50 %-os.

74.6.8. Fenll-trlkler-ssllan (C6H sSiCla)

Az Si-H-k6tesii vegyiiletek alkil- vagy aril-halogenidekkel tin. maqas hOfokU

kondenuici6ra is kepesek, ami preparativ celra gyakran jol hasznosfthato.s" fgy a
fenil-triklor-szilant a triklor-szildn es a klor-benzol reakeiojaval alHtjuk eld:
CaHsCl + HSiCl a 650-750 Co-e­ C6H sSiCla + HCI.

A reakci6t a 74.5.8.1. abra szerinti berendezesben hajtjuk vegre. A tulajdon­

keppeni reaktor egy kb. 20 mm 0-ju es ] m hosszu kvarcosd, melyejtdkengyeles
mfiszerrel szabalyozott elektromos ffitesse] van ellatva, A reagaIand6 kompo­
nenseket - megfelelO aranybs.n va16 osszekeveres utan - szervomotorral hajtott
dugattyu adagelja, Az adagolopipebtaban paraffinolaj es higany kozvetitc­
folyadekot hasznalunk, A ezabalyozhato szervomotor (M) forgasat nagy kereszt­
metszetfi fogaskerekkel attetelezziik, es igy nyomatjuk le a dugattyut, mely olaj-,
illetve higanydugattyii kozvetitesevel az adago16 (A) tereben leva elegyet az elpa­
rologtatOba nyomja. Az elparologtatoba adagolt elegy g6zze alakul, s igy jut a reak­
torcsdbe. (A B jelfi gazbcvezetOcsa azt a celt szolgalja, hogy szukseg eseten a re­
akci6elegyhez valamilyen gazt is adagoIjunk.) A reaktorbol, szarazjeg-aceton­
-.hutakeverekkel hiit6tt, leereszt6csappal is ellatott szeddedenyekbe (0) keriil a
kondenzacios reakci6val keletkezett termek (Ii valtozatlanuI maradt kiindulasi
anyagokkal egyiitt). A reakci6 soran kepzodof.t HCl a szedokhoz csatlakoz6 vissza­
folyos hilton (D), majd PzOs-os szariton at a kiirtabe ta vozik. Az adagoI6t, kiurulese
eseten, az anyagtarta,lyban leva reakci6elegybOl a haromagu csapon (E) at tolt­
hetjiik fel.

28 I1eTpoB, A. ,IJ;., MHpOHOB, B. <1>.. I1oHoMapeHHO, B. A., qepHbImeB, E. A.: CHHTe8 HpeM­
Hldl:opraHlIQeCHHX MOHoMepoB. 118AaTeJIhCTBO AHaAeMIIH Hay« CCCP, MocHBa, 1961,
CTp. 149 II 326.
Knausz, D., Garzo, G., Gomory, P., Telegdi, L.: Magy. Kern. Fo1y. 70, 119 (19131
'336 FEMORGANIKUS VEGYULETEK

A fenil-triklor-ssilan kesziMsenek megfele16 optimalis korulmenyek : a reaktor

homerseklete 680 c-, kontakt ida: 20 mp. A CaHsCl: HSiCl a = 2: 1 osszetetel
:mellett a SiHCla-ra vonatkoztatott konverzi6, tehat. a kitermeIes kb. 50 %-08•

.rroruzjeges.!uiti -c,

onyoglortoly

szarorjege.f luius.

74.5.8.1. libra. C 6H sSiCI a elMllftasa

 SZERVESONVEGYULETEK 337

74.6. Szerves 6nvegyiiletek

A szerves 6nvegyiiletek sem oxigenre, sem vizre nem erzekenyek.'29 T6bb eljd­
ras is ismeretes, melyek soran szerves onvegyuletek keszftesere vagy atalakitasara
vizes kozeget alkalmazunk, \ I

A szerves 6nvegyiiletek kellemetleniil athato szaguak. Egyes irodalmi adatok

karcinogen hatasukrol is beszamolnak, rnasok viszont vitatjak ezt. Toxikus hatasuk
Ienyegesen kisebb, mint a szerves olom-, vagy higanyvegyuleteke. Az illekonyabb
vegyiiletek toxioitasa termeszetesen nagyobb, mint a kcvesbe illekonyake. Minden­
esetre rnegallapfthatjuk, hogy a 'szerves onvegyuletekkel va16 mfiveletekef ajanla­
tos kello ovatossaggal vegezni. Ha bOrfeliiletre cseppen, celszerfi b5 szappanos
vizzellemosni.
74.6.1. Tetraetil-lio !(C 2Hs)4 So!
Grignard-reakci6val alHtjuk elO.30
CzHsBr + Mg = CzHsMgBr,
4 CzHsMgBr + SnC14 = (CZHS)4Sn + 4 MgBrCl.
Visszafolyos hlitovel (Getejen a levegd nedvessegenek tavoltartasara szolgalo
CaClz-os csdvel), KPG-keverovel es csepegtetdtoloserrel felszerelt egy literes ha­
romnyakU lombikban (74.6.1.1. abra) 30 g
(1,24 g-atomsUly) Mg-reszeIek, 150 ml fem­
natriumrol desztillalt vfzmentes eter es par
szem j6d elegyebe 200 ml vizmentes toluol­
ban oldott 150 g (105,5 ml = 1,39 mol) etil­ motor
-bromidbol par ml-t csepegtetiink. K6zben .~
zart elektromos fUt6testtel vagy vizfiird6n
addig melegitj iik, mig a Grignard-reagens
kepzodese megindul, majd a melegitest meg­
sziintetjiik. Az esetleges heves reakci6 szuk­
seg szerinti merseklesere jegesvizes furdot
helyeziink keszenlet.be. A maradek toluolos
etil-bromidot olyan iitemben csepegtetjiik
be, hogy az eter enyhe forrasban maradjon.
A csepegtetes kb. egy-masfelorat vesz igeny­
be, s befejezesul az elegyet meg feloran at
forraljuk. Ez utan hUMs (so-jeg) es inten­
zfv keveres kozben becsepegtetiink 50 g (22,3
ml = 0,193 m61) vizmentes SnC14-ot, majd
100 ml vizmentes toluolt. A heves reakci6
lesajlasa utan a visszafolyasra allitott hiitOt
Ieszallo allasba helyezziik. (74.6.1.2. abra.), 74.6.1.1. cibra. Grignard-reakci6 vissza­
es a f6l08 etert kideeztillaljuk (mig a parlat folyatasra allttott hUMvel

29 van der Kerk, G. J. M., Luijten, J. G. A., Noltes, J. G.: Angew. Chern. 70, 298 (1.958).
Ingham, R. K., Rosenberg; S. D., Gilman, M.: Chern. Rev. 60, 459 (1961) .
. 30 Luijten, J. G. A., van der Kerk, G. J. M.: Investigation in the Field of Organotin
Chemistry. Utrecht, 1959. .
Luijten, J. F. A., van der Kerk, G. J. M.: Org. Synth. 36, 86 (1956).
22 Alt. es szervetlen kemiat prakt.- 4248/11.
338 FEMORGANIKUS VEGYULETEK

hofoka a roo (,'Q-ot el nem eri). Ket oran atl00 CO-on melegitve tessziik teljesse az
alkilezest. Lehtiles utan a Grignard-vegytilet bontasara 150 ml vizet , majd 250 ml
10%-os sosa vat csepegtettink be jeghutes kozben. A kesztiIeket ezut.an szetazed­
jiik, a szerves reszeket elvalasztjuk, es a vizes reszt, nehanyszor 50-50 ml toluollal
motor
~

74.6.1.2. libra. A 74.6.1.1. kesatilek desztfllaloallasban

razzuk ki. Az egyesitett szerves frakci6kat 50 mIlO %-os s6savval, majd ujra vizzel
razzuk ki, es 10 g vizmentes CaCl 2-on torteno szarltas utan red as szuron szfirjiik.
Desstillalokeszulekben eloszor lehajtjuk az oldoszert, majd 12 Hgmm-en, 63-65 0>
kozott szedjiik a fOparlatot. A kitermeles kb. 90%-OS.31

74.6.2. Tetra-butil-on /(C 4H.h Snj

W urtz-reakci6val keszftjuk ;32
4 C4,:8: 9Cl + SnCl4 + 8 Na = (C4Ho)4Sn + 8 NaCI.
Eros fahi, egynyaku, kb. egy literes gomblombikba 400 ml vizmentesitett xi­
lolt es 57,5 g (2,5 g-atomsuly) hamozott femnat.riumot meriink be. A lombik
nyakara CaCl 2-os csovet tartalmazo visszafolyos hut6t helyeziink, majd a femnatri­
umot elektromos melegitovel megolvasztjuk. lj;zutan a hiitot levessziik, BS a lornbi­
kot vasdug6val bedugaszoljuk. Vedoazemuveget BS azbeszt kesztyfit veszunk feI. A
lombikot szaraz homokfurdo folott eroteljesen razogabva htitjtik, A fern natrium fi­
nom homok alakja.han szilardul meg. A xilolt a natriumrol dekantaljuk, es helyere
40 - 60 G'" forraspontu vizmentesitett petroletert retegeziink, A lorn bikra feltetet
(74.5.5.1. abra), annak egyik szaraba csepegtetdtolcsert, masik agaba pedig vissza­
folyasra allitott hlit6t helyeziink. Elektromos ftitdtesttel forraljuk, es a szuszpen7

31 Foldesi, 1.: ActaChim. Hung. 45, 237 (1965).

32 van tier Kerk, G. J. M.; Luijten, J. G. A.: J. Appl. Chern. 4, 301 (1954).
 SZERVES ONVEGYULETEK 339

zi6hoz csepegtetdtolcseren at 81,5 g (36,5ml = 0,314 mol) vfzmentes SnC14 es 115 g

(130 ml = 1,25 mol) vfzmentesftett butil-klorid elegyebdl nehany millilitert cse­
pegtetiink. (A butil-klorid vfzmentesitese desztillaoioval t6rtenik; az elOparlat aze­
otroposan e1viszi a viznyomokat, a fdparlat vfzmentes butil-klorid. Fp. 78 CO,
s = 0,888). A melegitest nehany.pereig, illetve a reakci6 megindulasaig folytatjuk. .
Ez utan az elegy becsepegtetesenek utemevel szabalyozzuk a forralast. Az adagolas
kb. masfel orat. vesz igenybe, befejezesiil az elegyet meg ket oran at forraljuk, majd
lehfiles uban a visszamaradt keves fern-Nil, reagalte.tasara 50 ml alkoholt csepegte­
ttink hozza, A Nil, reagaltatasa (esetleg melegftes) utan a NaCl oldasara razogabas
kozben kb. 200 ml vizet csepegtetiink. A kesziileket szetszedjuk, az elegyet valaszto­
tolcserben elvalasztjuk. Az also vizes reteget 50-50 ml petroleterrel ujra kiraz­
zuk, es az egyesftett petroleteres frakciokat kb. 10 g vfzmentes NazS04-on szarftjuk.
Szures utan az oldoszert desztillalo keszulekben lehajtjuk, a maradekot 4 Hgmm-es
vakuumban desztillaljuk. A tetrabutil-ont tartalmazo fdparlatot 130-134 CO-on
vessztik Ie, A kitermeles 64 -72 g, tehat 66-75 %-osnak felel meg.
7tl.6.3. Dietil-6n-dik1orid !(C 2Hsh SnC12!
Ekvilibrdlaasal liJlitjuk elo. 33
(CZHS)4Sn + SnC14::; 2 (CzHs}ZSnCl z.
250 ml-es szaraz gomblombikban jeghfites kozben 58,75 g (0,25 mol) tetraetil­
-6nt 65,1 g (0,25 mol) SnCl 4-dal elegyftiink. A lornbikra visezafolyos hUtOt helyeziink, ~j
. I
melynek felsd vegehez a levegd nedvessegenek tavoltarteeara CaClz-os csdvet csat­
lakoztatunk. Az elegyet kb. 2 or an at 220 CO-os olajfurddben melegftjtik, majd­
Raschig-gyurus feltet alkalmazasaval szetfrakcionaljuk, 8 Hgmm nyomason 94-95
CO-on, illetve 14 Hgmm-en 108-109 CO-on kapjuk a dietil-on-dikioridot.jnely a
szed6ben megdermed (op, 84 CO). Ezert celszerfi it szedoedenyt kozvetlenul a desz­
tillalo feltethez kapcsolni. A kiterrneles kb. 90 %-os. .
74.6.'1. Dietil-6n-oxid !(C 2Hs h SnO!n
Dietil-on-diklorid hidrolisiaevel allitjuk elo. 34
(CzHs)zSnClz + 2KOH = l/n [(CzHs)zSnO]n+2 KC1+HzO.
Visszafolyos hfitdvel.: keverdvel, osepegtetotoloserrel felszerelt egy literes, ha­
romnyaku lombikba 18 g (0,3 mol) KOH-ot, 0,3 g zsfralkohol-szulfonatot (mikepon,
mavepon) es 380 ml vizet merunk be. Az oldatot kb. 90 CO-ra felmelegitjtik, es ke­
veres kdzben a osepegtetotoloseren at kb. 1/2 ora alatt 36,5 g (0,148 mol) dietil-on­
-diklorid 40 - 50 rnl-es alkoholos oldatat csepegtetjtik hozza, A tolosert 10 ml alkohol­
lal atmossuk, es a mosofolyadekot szinten hozzaosepegtetjuk. Ezutan meg kb. 1/2
oran keresztiil melegitjiik az elegyet, mire a hidrolfzis teljesse valik. (Utobbi ugy al­
lapithato meg, hogy az also olajos dietil-on-dikloridos reteg eltfinik.) A dietil-on­
-oxid-polimert feher csapadek alakjaban kapjuk meg. Lehfiles utan, nuccson szfir­
jiik (a szfirest, kOnnycbben vegezhetjuk, ha a gyengen luges oldatot elobb COz-gaz
bevezetesevel semlegesftjiik), es szivatas kozben vizzel kloridmentessegig mossuk.
Vegiil kb. 50 CO-onvakuum-ezarftoszekrenyben sulyallandoeagig szarftjuk. A kiter­
meles gyakorlatilag kvantitatfv. •
----~

33 Kocheshkoo, K. A.: Ber. 66, 1661 (1939).

34 Foldesi, 1., Straner, Gy.: Acta Chim. Hung. 45, 313 (1965).
22·
340 FEMORGANIKUS VEGYULETEK

74.6.5. Dletll-en-dlacetat j(C2BshSn(OOCCBah/

Az eloallitas modjat az alabbi egyenlet fejezi ki:
lin [(CzH s)zSnOln + (CHaCO)zO -- (CzHs}ZSn(OOCCHa}z.
100 ml-es desztillalo lombikba 38,5 g (0,2 mol) dietil-on-oxidot es 24 g (23,6
ml = 0,235 mol) ecetsavanhidridet merunk, (Ecetsavanhidrid helyett megfelelO
mennyisegfi ecetsav is alkalmazhato.) 100 CO-on melegitve vagy jol osszerazva az
elegy hornogen oldatta alakul. A folos ecetsavanhidridet 100-120 CO-osolajfiirdo.
hdmersekleten hajtjuk le, es a maradekot vakuumban (rotacios szivat.tyul) desztil­
lalva tisztitjuk. (Sav alkalmazasa eseten a reakci6 soran viz kepzodik, melyet toluol
hozzaadasaval azeotroposan desztillalunk Ie, es ezutan vegezzuk el a vakuumdesz­
tillaciot.) 1,5 Hgmm nyomason a fp, 84-85 CO. A szeddbe bedermedo dietil-on-di­
acetat (op. 89 CO) petroleterbdl atkriatalyoaltva tisztithat«.

74.6.6. Dibenzil-lm-diklorid j( C6BsCB2hSnCl 2/

Direkt szintezissel allitjuk elO :35
2 C6HsCHzCl + Sn = (C6HsCHzhSnClz
Onpor tiszutdsa: A kereskedelmi onport ketszeres sulyu 10 %-os vizes NaOH­
-oldattal 10 percen at razogatjuk, hogy a feltiletre tapadt on(II)-oxidot es zsirsavat
(melyet a poritas saran adnak hozza.) eltavolitsuk. Ezutan vfzzel semlegesre mos­
suk, es nedves allapotban frissen hasznaljuk fel.
20 g - a fenti tisztitasnak alavetett - nedves onport 300 ml-es harornnyakii
lombikba teszunk, es 150 ml toluolt adunk hozza, A lombikot keverovel, visszafo­
lyos hutovel es osepegtetdtoloserrel szereljiik fel. Elektromos melegitOvel erelyes
keveres kozben felforraljuk az oldatot. 5 peroes forralas utan 20 g benzil-kloridot
csepegtetiink hozza, es a keverest, valamint a forralast 5 oran at folytatjuk. A ma­
radek, feleslegben leva ontol az oldatot meg melegen szfirjiik, az onport acetonnal
mossuk, A szerves oldoszert desztillalo keszulekben lehajtjuk, es a maradekot etdl­
-acetatbol atkristalyosltva tisztithatjuk. Op. 161-163 CO. A kitermeles 65-70 %-os.

74.6.7. Tribenzil-on-klorid j(C6BsCB2hSnCl j

Kozvetlen reakcioval nyerhetO:
3 C6HsCHzCI + 2<Sn = (C6HsCHz)aSnCI + Snelz.
A 74.6.6. alatt leirtakhoz hasonlo modon felszere1t 300 ml-es lombikba 20 g
tisztitott onport (Iasd 74.6.6.) es 150 ml vizet adunk, es forraljuk. Keveres kozben
5 perc alatt 20 g benzil-kloridot csepegtetunk hozza. A forralast es a keverest 3-5
oran at folytatjuk, mire az on nagy resze reakcioba lep, A termek a ferro vizben ola­
jos szuszpenziot kepez, mely Iehfileskor megdermed. Lehfiles utan nuccson leszivat­
juk, az onport is tartalmaz6 csapadekot Soxhlet-kesztilekben acetonnal extrahaljuk.
A tribenzil-on-klorid az aceton leparhisa utan kristalyoaan bedermed. Etil-aceta.tbol
atkristalyositva tis~titjuk. (Op, 142-144 CO). Kitermeles 70-75 %-os.

35 Sishido, K., Takeda, Y., Kinugawa, Z.: J. Am. Chern. Soc. 83, 538 (19 61).
 "

. SZERVES 6LOMVEGYULETEll 341

74.7. Szerves 6lomvegyiiletek

Oxigenre, vizre kulonosebben nem erzekenyek. 'I'oxicitasuk viszont igen nagy,
ezert a veliik valo mfiveleteknel a legnagyobb kdrultekinteseel es ovatoseaggal kell
eljarni. Az illekonysag novekedesevel eme1kedik az olommergezes veszelye, ezert
ilyen vegyiiletekkel fulkeben, vagy - celszenibben - zart. keszulekben dolgoz­
zunk. 36 '

J 74.7.1. Tetraetil-61om /(C2H~),Pb/

'l
.f.
Olomotvozet. felhasznalasaval az alabbi reakoio alapjan allithato eld :37
. 4 Pb-Na + 4 C2HsBr -­ (C2Hs)4Pb + 4 NaBr + 3 Pb.·
6lomotvozet ke8zite8e: fafedovel, eros vaskeverdvel ellatott ontott.vas edenybe
200 g femolmot merilnk. 325 CO-on megolvasztjuk, 100 g gepolajat vagy szilard
paraffint adunk hozza, es omledek allapotban tartva, intenzfven kavargatva, apro

f reszletekben 18 g femnatriumot es 3 g femkaliumot adagolunk az elegybe (vedd­

szemiiveget es azbeszt kesztyfit hasznalunkl). Eros kevergetes kozben hagyjuk le­

1I hfilni, mire az otvozet szemeses alakban dermed meg. Teljcs lehtiles utan dekan­
taljuk rola az olajat, majd petroleterrel lemossuk, es felhasznalasig petroleter
alatt tartjuk el.
t Visszafolyos htitdvel es ceepegtetdtclcserrel ellatott 1 literes ketnyaku lom­
i bikba vissziik at az otvozetet, es kb. 200 ml 80-100 CO forraspontu petroleterrel
I
',­
fedjiik. Razogatae es melegites kozben 109 g etil-bromidnak kb. egytized reszet
adagoljuk hozza. Amelegitest addig folytatjuk, mig a reakeio megindul, ez utan a
melegites melldzesevel tovabb csepegtetjiik bele az etil-bromidot ugy, ahogy az
exoterm reakeio ezt megengedi, A beadagolas befejezese utan az oldatot kb. 20ran
at forraljuk. A reakeio veget az jelzi, hogy az otvozet Na- es Kvtartalmanak reaga­
lasa folytan az otvozet olomporra esik szet. Meg biztosabban mutatja a vegpontot
az, hogy viz becsepegtetesere mar nines pezsges.
A termeket vlzgdzzel ledesztillaljuk (Iasd 48.2.2.) majd a felsd petroleteres
olom-etil-tartalmu reteget elvalasztjuk. A vizes fazist 50-50 ml petroleterrel ne­
hanyszor kirazzuk, Az egyesitett petroleteres oldatokbOl desztillalo kesztilekben
lehajtjuk az oldoszert, es a maradekot vakuumdesetillalasaal tisztitjuk, A tetra­
etil-olom 13-14 Hgmm-en 80-85 Co kozott forr. A kitermeles 70-80%-os.
A szerves olomvegyiiletekkel kapesolatos minden mfiveletet jol huzo fulkeben
es lezart keszulekben kell vegezni. A fiilke gaztelenitese bromos vagy kloros kloro­
formmal tortenik, Vigyazzunk, hogy olom-tetraetil-gdzoket semmikeppen ne lele­
gezziink be es olom-tetraetil ne cseppenjen a borfsluletre. '

74.7.2. Trietil-61o~-p-toluol-8zuU~)\Iit /(C 2Hs) a PbOS0 2C6H, CHa/

Az elaza eljaras alapjan kesziilt, 65,5 g .desztillalt tetraetil-olomhoz a szeddben
24,5 g p-toluol-szulfonsavat es par szem szilikagelt adunk, majd az anyagot viz­
fiirdon visszafolyasra allitott huta alkalmazasaval 20-:-30 percig forraljuk. Bcn-,

, ae Willemsens, L.O.: Organolead Chemistry. Intern. Lead. Zinc. Res, Org.. New York,
1964.
a7 Shapiro. H.: Advan, Chern. Ser. 23, 290 (1959).

-' -'.
312 FEMORGANIKUS VEGyiiLETEK

zolban oldjuk, a benzolt celszerfi mar a reakcio elejen hozzaadagolni (kb. 50 ml),
A kicsapast a benzolos oldatbol petroleter hozzaadasaval vegezztik. (Op. 167­
-16800.)

74.8. Szerves titanvegytlletek

A Tl"-C-kotesu szerves titanvegyiiletek csak igen alacsony homersekleten
allandok, es eldallitaeukra csak a legutObbi idoben keriilt SOl'. Annal gyakoribbak
a t.itan-alkoxidok, azaz a titaneszterek. Utobbiak oxigenre nem, vizre azonban
igen nagy mertekben erzekenyek, ezert eldallitasuk es reagaltatasuk soran viz­
mentes oldoszerek alkalmazasa es a legnedvesseg tavoltartasa szukseges.
74.8.1. 'I'etraetoxi-tltan /n (OC2H s)41
Legkenyelmesebben a t.ita.n-amin-klorid addicios vegyiileten at alltthato
elo :38
TiC14 + 6 NH 3 = 'I)C14 • 6 NH3 ,
TiC14·6 NH3 + 4 !J2HSOH = Ti(OC2HsI4 + 4 NH 4Cl + 2 NH
3•

Csepegtetdtcleserrel, KPG-keverovel, gazbevezetdcscvel es visezafolyasra alli­

tott hfitdvel (melynek felsd vegere a levegd nedvessegenek tavoltartasara P 20s-dal
toltott szaritot. iktatunk) felszerelt negynyaku lombikba 35 g (0,184mol) TiClcot .
merunk. A keverest meginditjuk, es mivel a reakoio ercsen exoterm, a lombikot
jeges fiirddbe aJlitjuk. Ezuten meginditjuk a (ket KOH-tornyon atvezebve szari­
tott) NH3-gaz bevezeteset a TiC14-01datba, amit addig folytatunk, mig a titan­
-tet.raklorid-hexamminnak megfele1c5 sulyszaporulat (18,9 gLnem k6vetkezik be.
A titan-tetraklorid-hexammin barnassarga, pOl' alaku vegyiilet, mely Ievegotol
elzartan nedveasegmentes terben bomlas nelkul eltarthato. A levegd nedvessegetcl
azonban hidrolizal, es fokozatos kifeheredes (Ti0 2-kepzodes) kozben ammoniat ad le.
Az amminkomplex elOallitasa utan a gazbevezetdcsd helyere dugot tesziink.
A esepegtetdtolcaeren at a titan-tetraklorid-hexamminhoz apro reszletekben 100­
-150 ml vizmentes alkoholt csepegtetiink, majd 2-5 oran at vizfurddn forralunk.
Az alkoholizis k6zben NH 4CI-csapadek, NH 3-gaz, valamint a folyekony halmaz­
allapotu tetraetoxi-titan keletkezik. A kivalt NH 4Cl csapadekot melegen szfirjuk,
sa csapadekot 50-100 ml vizmentes benzollal szfvatas k6zben mossuk. (Az NH 4Cl­
csapadek a bemert TiCl 4 0,5-2,5%-at tartalmazza.)
Az elegyet 12 oran at allni hagyjuk, amire keyes csapadek meg kivalik. Ujra
szfirtink, majdaz oldoszerf atmoszferikus nyomason Iedesztillaljuk, Ezutan a titan­
esztert vakuumban desztillaljuk Ie. (Fp. 132 Co/3 Hgmm., 134 Co/4 Hgmm,
150 CO/ll Hgmm, 168 00/35 Hgmm, 180 00/85 Hgmm, 235 ,co/760 Hgmm.)
A kitermeles 65%-os. A desztillaoios maradek barnas szfnfi, titant is tart.almazo,
gyantas anyag. Any-ers deszt.illatum kb. 0,2% NH 4Cl-szennyezodest tartalmaz,
szfne vilagossarga, Ujradeeztdllalassal szintelen terrnekhez jutunk. A tetraetoxi­
titan gyengen gyiimolcsszagu, higroezkopos folyadek, A levegd nedvessegetol el­
zarva bomlas nelkul eltarthato. .
A fenti eljaras egyeb t.itan-alkoxidok el6allitasara is alkalmas.

38 Lengyel B., Garai T.: Magy. Kern. Foly. 59, 343 (1955).
 SZERVES TIT.ANVEGyULETEK
, 343

74.8.2. 'I'rletoxl-titan-klorid /(C 2HbOhTiCl/

Az alabbi reakcio alapjan allithato elo 39 :

Keverovel, csepegtetdtolcserrel es visszafolyos hfitovel felszerelt, egy literes

lombikba 92 g (2 mol) absz. etilalkoholt 150 g (1,9 mol) KOH-on szarftott absz.
piridint es 300 ml vizmentes benzolt rnerunk. A visszafolyatasra allitott huM felsd
vegen a levegd nedvessegetol vain ovas celjabol CaCl 2-os csdvel csatlakoztatunk.
A lombikot az exoterm reakci6 miatt jegesvizes fiirddbe meritjiik. Meginditjuk a
keverdt, es az oldat Iehfilese utan becsepegtetiink 95 g (0,5 mol) TiCI 4-ot. Ezutan
az elegyet a reakcio teljesse tetele vegett 2 oran at vizfurdon forraljuk, vegtil
hfitdkeverekkel (s6-jeg) lehfitjiik, es az oldatot a kivalt piridin-hidrogen­
-klorid ceapadekrol leszfvatjuk, (a csapadekot keyes vizmentes benzollal meg mos­
suk), A folos alkoholt, piridint es benzolt ledesztillaljuk, s a maradekot vakuum­
desatillalassal tisztitjuk. A trietoxi-titan-klorid 18 Hgmm nyomason 174-176 Co_
on forr. Igen higroszk6pos folyadek. A kiterrneles kb. 70%-os.

.a~ Horaaa O. B.: CHHTea OpraHHQeCHHX coeAHHeHHH. C60pHHH; Mocxaa, 1952, CTp. 144'.
 75. Baleseti veszely es 6vatossagi rendszabalyok

A laboratoriumi munkaban a legnagyobb veszelyt a varatlanul bekovetkezd

fejlemenyek jelentik. Megfelelo felszerelessel es rendszabalyokkal gyakorlatilag
minden eldrelatott jelenseg artalmas volta nagymertekben csokkentheto, sot esetleg
te1jesen kikuszobolhetd. Ezert a laboratoriumi balesetek elkerulese celjabol a leg­
fontosabb a veszely felismerese, megelozese es a megfeleld lelekjelenlet.
E fejezetben a laboratoriumi niunka soran elofordulo mergezesekkel, tfiz- es
egyeb baleseti veszelyekkel, azok megeldzesevel, valamint a balesetek bekovet­
kezesekor kovetendd eljarasokkal, illetve segelynyujtassal foglalkozunk. Megje­
gyezztik, hogy az itt ismertetett egyes preparatumok elOallitasarol szolo leirasokban
az ezekkel kapcsolatos munkak kozben fellepd veszelyekre szinten felhivtuk a­
figyelmet.

75.1. Mergezesek

Az egyes - laborat6riumokban gyakran hasznalt - vegyszerek, foleg old6­

szerek es gazok mergezd hatasa kozismert, Az ilyen gazok es gozok belelegzese
ellen altalanosan elterjedt vedekezesi m6d a j61 huzo fulke hasznalata, illetve,
ahol ez nem leheteeges vagy nem eleg hatasos, megfeleld toltetfl gazalarc viselese.
HalaItidezhet elo olyan helyisegben val6 egeszen rovid ideig (~-l oran at)
tarto t.artozkodaa is, melynek legtereben pI. csak 0,000 05 terf, % Hg vagy 0,000 76
terf.% Br2 van. Az illekony nehesfemvegyuleteknek ![Ni(CO)4]' Hg(CHah, stb.!,
valarnint femgozoknek (Cd-, Be-por) egeszen rovid
75.1.1. tdblrizat ideig tarto belelegzese is halalos lehet, az OS04
Nehany gAz eros mergezo fiistje viszont vaksagot okoz. A CS2-gozok tartos
hatlist kifejto koncentracioja belelegzesenek sulyos mergezes lehet a kovetkez­
t terfogatszazalekban) menye. Ugyancsak erdsen mergezo a 75.1.1. tab­
lazatban felsorolt anyagok goze a megadottnal
012 0,0017 nagyobb koncentraeioban.
PHs 0,0036 A tablazat szerinti - es meg egyeb fel nem
HCN 0,01l sorolt - anyagok bartos behatas eseten a meg­
S02 0,015
Anilin 0,018 adottnal kisebb koncentraoioban is okozhatnak
H 2S 0,043 idtilt mergezest. Rendkfvul alattomos es tobbnyire
HOI 0,12 kevesse ismert egyes szerves old6szereknek tar­
CO 0,26 tos hasznalatakor fellepd foglalkozasi artalom.
NH s 0,50
CO 2 4,0 Ilyen old6szerek pI. a benzol es homol6gjai, vala­
mint ezek szarmazekaivIgen mergezdek tovabba,
 MERGEZESEK 345

a teHtetlen szenhidrogenek, ezenkivul valamennyi metilszarmazek (metil-klorid,

dimetil-szulfat, metileszterek, metilalkohol), tetraklor-etdn, etilen-klorhidrin, eti­
lenglikol, etilen-oxid, etilen-diamin, dioxan es sok mas vegytilet is.
Gdzdlarc hasznalata eseten termeszetesen figyelemmel kell lenni a megfelelO
szfirobetetek alkalmazasara. A 75.1.2. tablazat a gazalarc-szur6betetek jelzeserdl,
szinerdl es vedd hataaarol ad tajekoztatast.

75.1.2. triblazat
Gazalarc-szifrobetetek jelzesei es vMo hatasa
Jelzes Szln Veda hatas

A barna szerves anyagok gc5zei

B sziirke oldoszerek, halogenek, haloid­
savak, nitrozus gazok
C sziirke + sarga kolloid por
D kek cian-hidrogen
E sarga kensav
I kek-} barna ciklon
K zold ammonia
L sarga + piros ken-hidrogen
M sarga-j-kek ken-hidrogen-} ammonia
0 sarga+zold foszfor- es arzen-hidrogen
R sarga + barna ken-hidrogen es osekely meny­
nyisegfi szerves oldoszergoz
Pb feher + barna olomgoz
CO sziirke szen-monoxid
Tu piros egesi gazok es pernye
Cl zold-j-sarga klor
F piros fiist

Teljesen artalmatlan oldoszernek csak a vizet lehet tekinteni. Megfelel6 korul­

menyek kozott hasznalva viszonylag kevesse artalmasak a kovetkezo oldoszerek :
tiszta benzin, dekalin, etilalkohol, dietileter, aceton, ecetsavas etileszter, metilen­
-klorid, vinil-klorid, tetraklor-etilen.
I Korultekintest es ovatossagot igenyel a mergezd anyagok pipettazasa. A szaj­
! tiregbe kertilO mergezd g6zok a nyalkahart.yan at felszivodva halalt is okozhatnak.
Ilyen veszelyek kikiiszobolesere val6k a kiilonbozc meregpipettak. LegmegfelelOb­
bek az olyan konstrukciok, amelyekben a pipettahoz csatlakozo evakualt csapos
edeny megnyitasaval szivhatO fel a mergezo folyadek.
A mergezesnek a laboratoriumban nemcsak a ttid6n es gyomron at van lehe­
tosege, hanem a bOron keresztiil is. Evekig tartO fajdalmas fekelyeket okoz a boron
a tomeny HF-oldat vagy annak gozei. A pusztulasiddvel a.csontokra is atterdje.
Irodalombol ismeretes baleset szenvedd szereploje tobb ujjpercet vesztette annak
kovetkezteben, hogy kalcium-fluoriddal es kensavval vegzett uvegmaratae kozben
kezetkb. 2 percen at erte a tomeny fluor-hidrogen-gaz. Hasonlo esetben azonnali
bo vizes oblltes es magnezium-oxidbol glicerinnel kesztilt kendcs alkalmazasa se­
, githet.
" Az ep bOron keresztiil is felszfvodo mergezo anyagok koze sorolhatok meg:
a HgC12 , a nehezfemek zsirsavas soi, stb.
 - ~.. ,
, '

.346 BALESETI VESZELY ES QV ATOSSAGI RENDSZABAL YOK

Igen sulyos borseriil.eseket okoz- kiilonosen melegen - a froccsend tomeny

lug, azonkivul a kone. kensav es saletromsav, a folyekony brom es egyeb anyagok.
Nagyobb iivegb61 val a attoltesuk eseten vedoszerniiveg, gumikesztyfi es gumiko­
teny hasznalata kotelezd, Brom- es tomeny hidrogen-fluorid-oldat barmily ese­
kely mennyisegevel torteno mtivelet soran k6telezo a gumikesztyii hasznalata.
. Kulonlegesen eros mergeket (Iasd 75.1.3. tablazat), illetve ezek oldatait tar­
talmazo edenyeket "Mereg" jelzessel kell ellatni, es lezart un, meregszekrenyekben
~~. '

75.1.3. ttiblaza;
A laboratorluml munka sorall hasznalatos killdnlegesen
eros mergek

Anilin K16r-anilin
Anilin-klor-hidrat Kr6msav
Antimon vizben old6d6 s6i Metilalkohol
Arzen es vegyilletei ' Metil-halogenidek
Barium es vegyiiletei (BaS0 4
kivetelevel) Monoetil-anilin
Bruoin es vegyiiletei Monoklor-eeetsav
Cian es alkali-cianidok Natrium-kromat
Dietil-anilin Nat.rium-klorat
Dimetil-anilin Nikotin es s6i
Dimctil-szulfat Nit ro-anilin
Diklor-arrilirr-szulfat Nitro- benzol
Fenolok nitroszarmazekai Olom-tetraetil
Fluor-ecetsav Ozmiumsav
Fluor-hidrogcn es vegyiiletei Oxalsav es oldhat6 s6i
Eluor-foszfatok Pikrinsav
Foszfor-halogenidek Szclen-hidrogen es szelenidek
Higanys6k Sztrichnin es vegyiiletei
Kalium-klorat Tallium es vegyiiletei
Kalium-kromat Xilil-bromid

A mergezesek kozul elsdsegelynyujtasra heveny mergezesek eseten kerul sor,

minthogy az idiilt mergezesek mar foglalkozasi artalmaknak szamitanak, es azok
orvosi kezelest igenyelnek. _
Heveny merqezee eseien. az elet megmenteseben a helyes elsdsegelynyujtas
.szerepe donto lehet. Legfontosabb a gyorsasagl Eppen ezert az elsdeegelynyujtas
modjai kozul mindig azt alkalmazzuk eloszor, ami azonnal rendelkezesiinkre all,
, IDeg abban az esetben is, ha az kisebb ertekfi, mint egy masik eljrirris, amelynek
alkalmazasara esak idoveszteseg aran kerulhet sor. A hatasosabb eljarast. ilyenkor
kesobb alkalmazzuk. '
A beteget a mergezo legkorbdl azonnal el kelltavolitani a mergezd anyagnak
a szervezetbe torteno tovabbi bejutasa es behatasainak megakadalyozasa erdeke­
ben.
A gyomor- es belrendszerbe jutott merget hanyte.tassal, hashajtassal tavolitjuk
.el, illetve aktivalt szennel (Carbo aetivatus, Carbo medioinalis) hatastalanttjuk.
A Ieghatasosabb egyszerfi hanytatasi mod az aktivszenes hanytatas. Egy liter Ian­
'gyos vizben 2-3 evokanalnyi.aktiv szenet elkeveriink, es ebboll/2liternyit meg­
:itatunk, ma.id azonnal garatingerlest alkalmazunk. Ha 11 mergezett a szuszpen
 ..

MERGEZESEK - ROBBANAs, TUZ 347

------------
zi6t kihanyte., ugy a hanytatast. ujabb adaggal nehanyszor megismeteljiik, Ha a
hanyas alatt a mergezett fuldokolni kezd, area elkekiilrugy valoszfmfleg hanyadek
jutott a legut.akba, Ilyenkor a mergezett felsotestet elorehajtjuk, hatat a lapockak
koz5tt erelyesen, de nem durvan iitogetjiik, Ha a darabos hanyadek a garatban akadt
meg, ugy azt zsebkendobe esavart ujjal eltavolitjuk.
'I'ilos hanytatest alkalmazni az alabbi esetekben:
- eszmeletlen vagy gorcsos allapotban, mert ilyenkor fulladast okozhat;
- erdsen legyengiilt allapotban ;
- mar6 anyagokkaI valo mergezes eseten (ilyenkor a mergezettel vizet vagy
celszerfibben tejet itatunk);
- ha a mergezett vereset vagy vert hany.
A mar egeszen vagy reszben felsziv6dott mereg hatastalanitasa elsosorban
orvosi feladat. Egyes esetekben, igy oxalsavval vagy szervetlen fluorvegyiiletekkel
valo mergezes eseten a mergezettnek az orvosi beavatkozasig szajon at valamilyen
kalciums6 oldatat (kalcium-klorid. kalcium-glukonat) adjuk.
A bdrre kerult mar6anyagot (lug vagy say) eldbb ruhaval vagy szfirdpapirral
itatjuk fel, s ezutan abOrt bo vizzel mossuk, majd a gyulladt borfeluletet vazelines
vagy olajos kotessel boritjuk. Ha torloruha vagy szuropapiros nines keznel, ugy
boseges vizzel, espedig egyszerre nagyobb mennyiseggel mossuk le.
A szemek kimosasat mindig tiszta, lehetOleg langyos vizzel vegezziik, es sa vat
vagy lugot, akkor sem hasznalunk, ha a szembe lug vagy say keriilt. Ilyenkor a kove­
tendo eljarae a kovetkezo : a fejet mersekclten oldalt fordftjuk, hiivelyk es mutato­
ujjunkkal az also es felsd szemhejjat szethuzzuk es a folyadekot 10 --15 cm magas­
sagbol a belso (az orr fele eso) szemzug fele iranyitva, a szembe csurgatjuk,
Ha a szembe oltatlan mesz keriilt, ugy azt mindig 5%-os cukoroldattal mos­
suk ki. i
Ha gaz vagy goz belelegzese okozott mergezest, ugy a mergezettet friss leve­
gore, vagy tiszta levegojii, mas (nyitott ablaku) helyisegbe vissziik, M ott fektetjiik.
A felsoruhakat a torzsrol eltavolitjuk, es .a rnergezettet konnyfi takarokkal beta­
karjuk. Eszmeletlenseg eset.on a mergezettet lefektetjuk, fejet balra fordftjuk.
Legzesi zavarok eseten ammoniat szagoltatunk. Ismeretlen gazzal tortent
mcrgezesnel mesterseges Ielegeztetest csak vegsd szuksegben szabad alkalmazni,
mivel szamos, pI. k16r-, ken-dioxid, arzen-hidrogen, brom, nitrozus gozok, stb.­
gazmergezes eseten a mesterseges lelegeztetes tilos! Szen-dioxid-, szen-monoxid-,
ken-hidrogen-mergezeskor friss levegdn mesteraeges legzest alkalmazunk.

75.2. Robbanas, tiiz

Robbanasok bekovetkezhetnek barrnely, nyomaskulonbsegnek kitett edeny­

fal mechanikus seriilese eseten, Evakualt edenyek berobbanasa (implozioja}" epp­
ugy okozhat ezilankseriilest., mint az exp16zi6. Vj, hasznalablan vakuumcxszikka­
torokat es egyeb vakuumberendezesekef celszerfi elsd alkalommal drothalo vagy
takaro alatt leszivatni, hogy· az esetleges nobbanaskor szetrepuld elcs iiveg­
szilankok seriilest ne okozzanak. Igen veszelyea robbanast okozhat nagynyomasu
gazpalackok feldolese az egyebkent jelentektelen mcrtekfi korrozios seriiles helyen
megindulo repedes kovetkezteben. H 2 - , 02-' N 2- stb. gazpalackot ezert csak bizto­
348 BALESETI VESZELY ES 6VATOSSAGI RENDSZABA.LYOK

san rogzitett helyzetben szabad hasznalni. Olyan edenyeket, ampullakat, amelyek­

ben tulnyomas tetelezhetO fel, veddszemtiveggel, kesztytiben, esetleg tovabbi, meg
hatasosabb veddberendezesek alkalmazasaval szabad csak felnyitni. Egyszertibb
esetekben az ampulla rongyba val6 esavarasaval is jelentdsen csdkkenthetjiik a
ezilankserulea veszelyet.
EghetO gazok levegdvel vagy oxigennel keveredve veszelyes robbano elegyeket
alkothatnak. A 75.2.1. tablazat. nehany robban6 elegy also es felsd koncentracio­
haterat, lobbanaspontjat (Iasd 75.2.3.) es ongyulladasi homersekletet szemlelteti.
75.2.1. t£ibltizat
Nlihany szervetlen lis szerves anyag levegovel alkotott elegyonek robbanasi hatarkoncentra­
ci6ja lis ongyulladasi bOmerseklete (folyadlikok eset(iben azok Iobbanaspontja],
valamint az alkalmazhatc'i oltc'ianyagok
Robbanasi hatar-
koncentracro Ongyulla­
Lobbanaspont dast M­
Anyag Alkalmazhat6 oitoanvagok
CO merseklet
aIs6 I feIso CO
(terr. %)
---­
1. 2. I 3.
--0, I 4. 5. 6.

Hidrogen 4,1 74,2 - 580 -

Amm6nia
Szen-monoxid
16
12,5
27,0
74,2
-
-
780
651
CO 2 , porolt6
viz, CO 2 , porolt6 .
Szen-diszulfid 1,0 50 -30 124 viz, CO 2 , porolt6
Metan 53 13,9 - 537 -
Etan 3;1'2 15,0 - 51{) -
Acetdlen 2,5 80 - 335 -
Propan 2,37 9,7 - 466 -
But.an 1,6 85 -60 430 -
Pentan 1,4 8,0 ~40 309 habolt6, CO 2 , porolt6
Benzol 1,4 8 -ll 580 habolt6, CO 2 , porolt6
Toluol 1,27 7,0 4 519 habolt6, CO 2 , porolt6
Benzin 1,2 6,0 -6 ... +8 230 habolt.o, CO 2 , porolt6
Petroleter 1,4 5,9 :- 46 246 CO 2 , porolt6
Metilalkohol 6,0 36,5 12' 400 CO 2 , porolt6
Etilalkohol 3,28 19 13 426 viz, CO 2 , porolt6
Aceton 2,15 13,0 -18 604 viz, CO., porolt6
Dietilet.er 1,7 48 -29 186 CO 2 , porolt6

Megfeleld korultekintest, ovatossagot igenyel ezert minden olyan rmivelet.,

ahol durranogaz kepzddhet : vizes oldatok elektrolfzise, akkumulatortoltes stb.
EghetO gazokat. fejlesztO keazulekekben (H2,H2S, C2H2 stb.) a kezdetben jelenlevo,
levegot tartalmaz6 keverekmindig robbanasveszelyes. Kemosdben felfogott kisebb
mennyisegfi mintan felhasznalas el6tt mindig gyozodjiink meg a gaz oxigenmen­
tessegerdl. Fujte.tolangok Iegvezetekenek csapjat haszrui.lat utan el kell zarni, mert
a pufferedenybe vilagltogazesivaroghat at - meg akkor is, ha a gaz kis langgal
eg -, es meghatarozott osszetetel kialakulaeakor veszelyes robbanas fordulhat eld.
Gazelegy gyulladasat elektromotor vagy kaposolo, esengd vagy telefon szik­
raja is cloidezhet]. A CS2 - levego-elegy gyulladasi hOmerseklete igea alacsony
(Iasd 75.2.1. tablazat}, ugyhogy teljesen szikramentes kapcsol6k alkalmazasa ese­
ten is elOfordulhat a gyulladas, pI. ego villanykorte feluleten.
 ROBBANAs,TUZ 349

Gondoljunk arra, hogy a gyulekony oldoszerek goze.. a levegdnel [oval nehe­

zebb leven, valosaggal folyik a padlon, es eljuthat a szomszed helyisegbe is, ahon­
nan az eges visszacsaphat az oldoszeres mfiveletre. Eppen ezert laboratOriumban
gyulekony oldoszerekbdl z litemel nagyobb mennyiseget nem szabad tartani. Ennel
nagyobb tetel csak az epiilettol biztonsagos tavolsagban epitett egyediil allo rak­
tarhelyisegben tarolhato az ervenyes tfizrendeszeti szabalyok szerint.
Nemvezeto folyadekokban, apolaros old6szerekben eros razas kovetkezteben
jelentos elektrosztatikus toltes halmoz6dhat fel, ami szikrakistilesig fokoz6dhat.
Nagynyomasu gazok gyors kiaramlasa hasonlo jelenseget idezhet eld, PI. gazpa­
lackb61 kiararnlo H 2 gyakran magatol meggyullad. -,
Nagyobb koncentracioju oxigenben az egyes eghet6 anyagok gyulashdmer­
seklete lenyegesen alacsonyabb, mint Ievegoben. Ezert tilos az oxigenpalackok
szelepeinek olajozasa., zsirozasa, mert a nagynyomasu oxigenben ezobahomersek­
leten is bekovetkezik a gyulladas. Nagyobb mennyisegfi folyekony leveg<S htitesre
valo felhasznalasakor, fdleg kisebb helyisegben, annyira megnohet az oxigen kon­
centracioja a padl6 kozeleben, hogy nagyobb fajlagos feluletfi egheto anyagok, pI.
ruha, harisnya meggyulladhat. Ezertc.ha a -80 CO alatt alkalmazott hOkozlo folya­
dek pentan vagy hasonlo egheto anyag, vagy aktiv szenet kell hiiteni ilyen ala­
esony homersekletre, folyekony leveg6 helyett eseppfoly6s nitrogent hasznalunk,
Ismeretes a sargafoszfor gyulekonysaga, f6leg finomabb eloszlasban. Az eset­
leges egesi sebet CuS0 4-oldatban kell aztatni. Fem-K es-Na is hajlamos az ongyul­
ladasra, kiilonosen tompa kessel val6 vagas kozben. Ezt a miiveletet celszerfi
nagyobb mennyisegfi femet es petr6leumot tartalmazo edenytdl tavolabb vegezni.
Ongyulladasra kepes meg tobb fern is finom eloszldsu por alakjaban, pI. a Ba, Fe,
Pb, Zn es U is. Terrnitkeverekek gyujtasakor, a gyujtokeverek e16allitasakor
ugyanesak indokolt az ovatossag (veddszemuvegl).
Az el6bb targyalt egheto gazkeverekeken es oldoszergdzokon kivul szamos
artalmatlannak tartott anyag is heves robbanast okozhat, igy pl. az NH 4NOs,
egyes komplex aminok hidratja, perkloratja es jodatja. A Ni(N2H4)2(CI04h meg
higvizes szuszpenzioban is veszelyes robban6anyag. Ugyanigy az ammonias eziist­
sooldatok (ktllonosen luges PH eseten) nehany 6rai alIas utan i$en sulyos robba­
nasnak lehetnek okoz6i a benniik kepzddott AgsN miatt. Erzekeny robban6anyag
a legtobb nehezfem azidja (meg a natrium- amidban kepzod6 Mg(Nsh es LiNs is),
valamintaeetilidje es fulminatja is. Hasonlo tulajdonsagarol ismert meg az AgClOs'
Pb(BrOsb NH 4I04 es a KClOs olvasztott allapotban. A KClOa, KNOs vagy Ba02
es eghet6 anyagok (C, S, P, Sb 2SS ' KCN stb.) poranak kevereke regota ismert rob­
ban6 elegyet ezolgaltat. Mg es kenpor, valamint Al es Na2S0 4 kevereke hevitesre
ugyanesak hevesen reagal.
Veezelyes robbanas okoz6ja lehet klortartalmu szerves old6szerek (CCI4 ,
CHCIs, stb.) fem-natriummal vagy -kaliummal megkfserelt viztelenitese. Ugyan­
ezek meg magneziummal es aluminiummal is hevesen reagalnak, .
Peroxid rogoket tartalmaz6 petr6leumos fem-K is robbanhat, de hevesen
boml6 organikus peroxidok is konnyen kepz6dhetnek, kiilOnosen eterekben, tetra­
hidrofuranban es dioxanban. Vizes kloratoldatoknak kensavval vaM savanyita­
sakor konnyen robban a kepz6d6 CI0 2 -gaz.
Szigoruan tilos nagyobb mennyisegii, vizzel nem elegyed6 gyulekony vagy mer­
gez6 oldoszert kiontobe juttatni, kiveve, ha erre a eelra kulOn csatornaMl6zat epiilt.

f
 350 BALESETI VESZELY ES 6VATOSSA.GI RENDSZABA.LYOK

75.2.1. Gazpalackok kezelesevel kapesolatos el5irasok

A gazpalaekok szallttasaval es tarolasaval kapesolathan az alabbiakra kell

figyelemmel lenni:
- Csak zarokupakkal es szelepvedd sapkaval ellatott palaek szallithato vagy
t.arolhato.
- A gazpalackok esak az arra kijelolt, a fold szfnenel magasabban fekvd rak­
tarban tarolhatok, ahol egyeb anyagok tarolasa tilos!
- Egheto es nemegheto gazokat tartalmazo palaekok, valamint iires gazpa­
laekok kulon tarolandck! Az tires gazpalaekok kretaval felttinden megjelolenddkl
- Tilos gazpalackokat flitotest kozeleben vagy szabadban, napfenynek kitett
helyen tarolni.
- A gazpalackokat feldoles ellen Ianckikoteesel vagy bilincosel kell biztosf­
tani.
- Gazpalaekot egy szemely egyediil nem szalhthat, kiveve a targonoas palaok­
szaIlitast. .
A gazpalaokok uzemeltetesevel kapcsolatos tudnival6k:
-- - Hasznalatbavetel eldtt meg kell gyozodni a sarokszelep zarasarol, valamint
arrol, hogy a biztosfto sasszeg a helyen van-e. Tilos barmilyen javftaat vegezni a
gazpalackon es annak szelepen, erre esak a toltoallomas illetekes. Ribas szelepti
gazpalack hasznalata tilos!
- Munkakezdes elOtt a nyomasszabalyozo tomfteset meg kell vizsgalni.
- 'I'ilos javttasokat vegezni a nyornasszabalyozon, vezetekeken mindaddig,
amig a gazpalack nines teljesen elzarva.
- Folyekony gazzal toltott gazpalackokat hasznalat kozben 45°-nal nagyobb
mertekben megd6nteni nem szabad.
- Acetilent, arnmoniat tartalmazo gazpulackhoz rezosatlakozas nem hasz­
nalhato.
- Oxigenpalaokokat tilos olajos kezzel vagy ronggyal megfogni, a nyomas­
csokkentd szelepet zsfrozni. .
- Nyomasszabalyozc alkalmazasa nelkul tilos a palackb61 valo gazhasznalat!
- A gazpaleckokat hasznalat utan 01 kell zarni.
A gazpalackok szinjelzeseit a 75.2.1.1. tablazatban tuntettuk fel.

75..2.1.1. tdbldzat
A gazpalackok szinjelzese lis a nyomasszabMyozo esatlakezasa
G az Szinjelzes Csatlakozas

Ammonia sziirke jobbmenetes vasszelep

Argon sarga jobbmenet
Disszugaz sarga kengyeles vasszelep
Hidrogen piros balmenet
Ken-dioxid sziirke jobbmenet
K16r sziirke kloros szelep, jobbmenetes
Nitrogen zold jobbmenet
Oxigen kek jobbmenet
Szeu-dioxid sziirke . jobbmenet

. ,
. i
 TUZVEDELMI EwfRASOK 35I

75.2.2. Nyomas-'es vaknnm alatti berendezesekke! kapcsolatos eIlliriisok

Nyomas alatt hasznaIatos berendezeseket, pl. autoklavokat vagy gazpalacko­

kat elOzetes nyomasprobanak kell alavetni, E nyomasprobek gyakorisagat szab­
vanyok Irjak elo. Minden berendezesen fel kell ttintetni a nyomasproba, a maxi­
malis tizemnyomas es homerseklet, adatait, valamint a nyomasproba iddpontjat;
Az autoklavokon leva feszmerd, biztonsagi szelep es hdmero mfikodeset, iize­
meltetes elOtt ellendrizni kell,
Nagynyomasu autoklavok alkalmazasa soran a biztonsagi eloirasok bete.rta­
sara kulonosen nagy figyelmet forditsunk! Ezeket az autoklavokat konnyebb, un.
repuldtetovel ellatott helyisegben uzemeltetjuk. Az autoklavok fiitesenek, kevere­
senek ezabalyozasat mas helyisegbdl vegezzuk, .
Vakuum alatt mfikodd berendezesekkel vegzett rmiveletek soran, - amilyen
pl. a vakuumdesztdllaeio, szublimaeio - ved6fiilke vagy vedohal6, tovabba ve­
ddalaro vagy vedoszemuveg hasznalata k?telezu!
Vakuum vagy nyomas alatt vegzett, nniveletekkel reszletesen a 46. ill. 47.
fejezet foglalkozik, rrielyek alapos attanulmanyozasara kulon felhivjuk a figyelmet.

75.2.3. Tiizvedelmi tudnival6k es eIllfrasok

A tfizveszelyes anyagokat lobbanaspontjuk alapjan oszbalyozaak. Lobbenss­

pont az a homerseklet, amelyen az adott folyadek felett lev6 g5zak a folyadek fole . I
tartott gyujtclangtol fellobbannak anelktil, hogy a folyadek maga meggyulladna.
A tfizveszelyes anyagokat es folyadekokat Iobbanaspontjuk alapjan at veszelyessegi
fokozatba soroljak(I-V). Minel alacsonyabb valamely folyadek lobbanaspontja;
annal tuzveszelyesebb. A 75.2.3.1. tablazat nehany, a laboratoriumi munka soran
gyakrabban hasznalatos folyadek Iobbanaspontjat es veszelyessegi fokat szem­
lelteti.
7.5.2.3.1. ttibltizat
Tiizveszelycs folyadekok osztalyozasa

Folyadek Lobhanaspont Veszelyes- Folyadek Lobbanaspont Veszelyes- .

co segt 10k Co segt fok

Acetaldehid +28 II Etileter -29 I

Aceton -18 I Izo-butan +60 I
Amil-acetat +21 - +34 II Izo- butil-ac~tat + 18 I
Anilin .+ 71 III Izo-butilalkohol +22 II
Benzin, korinyti +58 - +10 I Izo-propil-acetat + 6 I
Benzin, kozepes 0- +10 I Izo-propil-eter +28 II
Benzin, lakk +23 II Ligroin + 8 I
Benzol -II I Met.il-acetat + 13 I
Brorn-benzol +65 III Metilalkohol -1 - +32 II
Butil-aoetat +22 II Met.ilet.er + 41 II
Butilalkoholok + 22 - +44 'II Monokl6r-benzol +29 II
Denat. szesz + 12 I n-Heptan + 4 I
Dimetileter -40 I n-Pentan -10 I
Dioxan + 12 - + 18 I n-Oktan + 13 I
Et.il-aoet.at 3
~
1 Petr6leum + 21 II
Etil- benzin + 5 I Petroleter -46 I
I
 352 BALESETI VESZELY ES 6VATOSSAGI RENDSZABALYOK

Az 1. veszelyessegi foku anyagok kulonallo raktarban, csak a tfizrendeszetd ha­

tOsag altal megengedett mennyisegben es edenyben tarolhatok. ElOkeszitO helyi­
segekben es a felhasznalo laboratoriumokban szinten csak a tuzrendeszet altal
engedelyezett mennyisegfi napi sziikseglet - altalaban 1-1 kg - tarolhato.
Tfiz eseten - a tUz keletkezesekor jelenlevd - minden szemelynek torvenyben
el5irt kotelessege a tUz megfekeseseben, eloltasaban resztvenni. A tfizoltae meg­
kezdese elOtt a helyiseget aramtalanitani kell, ha ez nem lehetsegee, ugy kizarolag
porolt6t es szen-dioxidos olt6t szabad csak hasznalni. A keletkezett tiizet lokali­
zalni kell, kozelebol mindennemfi egheto es gyulekony anyag eltavolitandol
A kezi tfizolto keszulekek kozul altalanosan hasznalhato a szen-dioxidos ·olt6­
kesztilek ; ezt azonban pincekben, rosszul szelldztethetd helyisegekben ne alkal~az­
zuk! Laborat6riumokban szinten altalanosan hasznalatos a porolto keszulek, amely
szen-dioxid mellett igen finom eloszlasu karbonatport is tartalmaz. Emiatt gepek es
mfiszerek kozeleben lehetOleg ne alkalmazzuk! Vizzel nem reagalo folyadekokat
habolt6val oltsunk. A 75.2.1. tablazat. nehany altalanosan hasznalt vegyszer ege­
sekor alkalmazhat6 oltoanyagrol ad tajekoztatast. Felhfvjuk a figyelmet arra,
hogy nem aramtalanftott helyisegben vagy elektromos zarlat, okozta tfizeseteknel
tdlos es eletveszelyes vizzel vagyhaboltoval oltani!
Ha valakinek a ruhaja meggyulladt, pokr6cot vagy kdpenyt boritunk az ille­
tOre, es azzal igyeksziink a tiizet elfojtani. Ha meg komolyabb egesi seruleseket
nem szenvedett, ugy celszerfi tus ala allitani, azonban egesi sebeket vizzel mosni
tilos!

75.3. Aramiites

Az emberi testen vegigfuto 2-8 rnA intenzitesu aram mar fajdalmat okoz.
·12 rnA izomgorosot valt ki, aminek az lehet a kovetkezmenye, h?gy az aramiitott
nem tud szabadulni az aramforrastol, es szivgores vagy eges kovetkezteben elpusz­
tul, A test atlagos ellenallasa - kezen at a labig merve - kb. 1000 Q. Ha az
Ohm-torveny alapjan szamitva a 12 V nem is, de kb. 40 V-llllJ nagyobb feszultseg
'kedvezdtlen koriilmenyek kozott mar halalos lehet. Gyakorlott villanyszerelO sze­
raz kezzel es szigetelt talpazaton .ennek tobbszoroset is karosodas nelkul elvisel­
heti. - A tapasztalat szerint a valtakozo feszultseg sulyosabb elettani hataeu,
mint az egyenfeeziiltseg. .
Az alabbiakban az elektromos berendezesekkel kapcsolatos munkak, szerelesek
elOirasait foglaljuk ossze:
Szigoruan tilos elOzetesen nem fesziiltsegmentesitettelektromos berendezesen
szereldmunkat vagy javitast vegeznil Ugyancsak tdlos elektromos szerelest ideig­
lenes biztositek alkalmazasaval, pI. talpalassal megoldani! ,
VedOfoldelessel minden no vagy 220 volttal mfikodd keszuleket el kell latnil
Kemeneek vagy egyeb melegitOk hasznalata elott azokat ellenorizni kell, hogy
nem zarlatosak-e.
Elektromos aram okozta baleseteknel a legelso teen do a serult kiszabaditasa
.az aramkorbdl ; utana a serultet szellds helyre kell vinni, rajta mesterseges legzest
vegezni a normalis legzes megindulasaig. Meg a legkisebb mervfi hason16 jellegfi
baleseteknel is feltetlenul orvosi feltilvizsgalat szuksegesl

tt
 "

'. I' : ~ •

SEBESULES -RADIOAKTfv FERTlSzES 353

75.4. SebesiiIesek
A laboratoriumi munka soran, keszulekek szerelesenel, uvegberendezesek ex­
p16zi6janal vagy implozi6jana,l gyakori a nyilt sebbel jaro sertiles, Ilyenkor az
elsdsegelynyujto feladata az, hogy minel kisebbre csokkentse a fertdzesi veszelyt.
A sebet sem vfzzel, sem- mas fertOtlenitO folyadekkal mosni nem szabad. Nyilt seb
eseten az elsdsegelynyujtee a kovetkezd:
A seb kornyeket, ha durvan szennyezett, vizes vattaval vagy tiszta vaszonnal
vizzel letisztitjuk. Ezt kovetoen ugyancsak a seb kornyeket [odtinktura.val meg­
eoseteljiik, es sebkotozd polyaval vagy tiszta, feher vaszonnal bekotjuk. A sebre
magara soha sem tesziink vattat, sem semmifele sebolajat; az elsosegelynyujto
nem kezelOorvos!
Sertiles eseten nemegyszer szukseg van arra, hogy az elsdsegelynyujto addig is,
amfg az orvos a helyszinre erkezik, a bor alatti k6tOszovetbol eredo hajszaler­
verzest vagy esetleg iitOeres verzest csillapitsa. KotOszovetes verzesnel eszrevesaztik,
hogy az altalunk felhelyezett sebkctes aranylag gyorsan atverzik. Ilyenkor ne ve­
gyiik le a kotest, hanem nyomokotest helyezziink ra a kovetkezdkeppen: gyermek­
tenyernyi nagysagu vattat vagy gezt kemeny tomottsegflre osszehajtogatunk, azt
az atverzett kotes fole helyezziik, majd egy ujabb polyaval vagy kendovel szorosan
atkotjtik. Szoros nyomokotesre foleg iitOeres verzesnel van ezukseg; Ezt ugy ismer­
juk fel, hogya sebbdl iitemesen, mintegy liiktetve omlika ver. Ha a leszoritasra
nem eleg a nyomokotes, nagyobb erot kell alkalmaznunk. PI. haa felkaron van az
iitOeres verzes, akkor polyaval, vagy gumicsovel a seb felett azorltokotest alkalma­ 1
zunk. Szukseg eseten a szorit6 es a bor koze fapalcat csusztatunk, es a paloa
fordftasaval huzzuk szorosabbra a szorftokotest. Ilyen szoritokotest maximum egy
oran at szabad alkalmazni!
1
Jj
75.5. Radioaktiv sngarzas okozta fertozesek
1
,
Egeszen niAs jellegti veszelyt jelentenek az emberi szervezetre a kemiai kuta­ ; I
tasban egyre nagyobb [elentdsegfi radioaktiv izot6pok. Ezeknek azonban sem fel­ i
1
hasznalasa, sem az ovorendszabalyok reszletei nem tartoznak e praktikum targy­
korebe. Alkalmazasuk biztonsaga iugyanugy, mint a robbano anyagokkal va16
munkae, legegyszerfibben mikrorneretben oldhato meg.

Irodalom
Lazareu, N. V.: Mergez5 hatasu ipari anyagok. I. es II. kotet , Tancsics Konyvkiad6,
Budapest, 1957.
Rust, E., Ebert, A.: Unfiille bei ehemiachen Arbeiten. Rasoher, Ziu-ich, 1948. ,
Elorke, W.: Unfallverhiitung.im ohemisehen Unterricht, Quelle -Mayer, Heidelberg, 1951.
Pieters, H. A. J .., Creyghton, J. W.: Safety in the Chemical Laboratory. Butterworth,
London, 1951.
Schwartz, E.: Handbuoh der Feuer- und Explosionsgefahr. 4. Aufl. Jung, Miinchen, 1936.
Zimen, K. E.: Angewandte Radioaktivitiit, Springer, Berlin, 19~.2.
Munkavedelrni, balesetclharttasi es tuzbiztonsagi utrnutato. Osszeallftotta az ELTE
SzaRszervezeti Bizottsaga mellett miikod5 munkavedelrni bizottsag, Budapest, 1962.

23 Alt. es szervetlen kemiat prakt.j- 4284/11.

 \. "','._ . • "~_...... .::;> - - _..., - - , . _ - -~"'"

'~
~
4'-1 01
fI'o

Csoport I II III IV V VI VII VIII

1 2 1 • 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2
;-
RH RH. RH. RH. RH. RH. RH R

R.O RO R.O. RO. R.O. RO. R.0 7 RO,

Peri6dus

1 IH 2 He
K (2) 1,00797 4,0026

L
2
(8)
3 Li
6,939
4 Be
9,0122
5B
10,81t
6C
12,Olt15
7N
14,0067 8 °
15,9994
9F
18,9984
.
10 Ne
20,183

~
3 It Na 12 Mg 13 Al 14 Si 15 P 16 S 17 CI 10 Ar
]\I (8) 22,9898 24,312 26,9815 28,086 30,9738 32,064 35,453 39,948
0­
19 K 20 Ca 21 Sc 22 Ti 23 V 24 Cr 25 Mn 26'Fe 27 Co 28 Ni tj
39,102 40,08 44,956 47,90 50,942 51,996 54,9380 55,847 58,9332 58,71 C1
4 CD
29 Cu 30 Zn 31 Ga 32 Ge 33 As 34 se 35 Br 36 Kr o
(i8) 72,59 47,9216 79,909 83,80 CD
N 63,54 65 ,37 69,72 78,96

37 Rb 38 Sr 39 Y 40 Zr 41 Nb 42 Mo 43 Tc 44 Ru 45 Rh 46 Pd
~
Z
85, 47 87,62 88,905 91,22 92,906 95,94 99 101,07 102,905 106,4 tj
5 50 Sn 51 Sb 52 Te 53 I 54, xe CD
47 Ag 48 Cd 49 In N
It 8,69 121,75 131,30
~
(i8) 112,40 127,60 126,9044
° 55 Cs
107.870

56 Ba
114,82

57 La 58 Ce 59 Pr 60 Nd 61 Pm 62 sm 63 Eu 64 Gd 63 Tb 66 Dy 67 Ho
132,905 137,34 138,91 140,12 14 0,907 144,24 145 150,35 151,96 157,25 159,924 162,50 16 fl,930

68 Er 69 Tm 70 Yb 71 Lu 72 nr 73 Ta 74 W 75 Re 760s 77Ir 78Pt

167,26 168,934 173,04 174,97 178,49 180,948 183,85 186,2 190,2 192,2 195,09
6
79 Au 80 Hg 81 TI 82 Pb 83 Bi 84 Po 85 At 86Rn
P (32) 196,967 200,59 204,37 207,19 208,980 210 210 222

87 Fr 88 Ra 89 Ac 90 Th 91Pa 92 U 93 Np 94 Pu 95 Am 96 Cm 97 Bk 98 or 99 Es
223 226 221 232,038 231 238,03 237 242 243 247 249 251 254
7 104
100 Fm 101Md 102No 103Lw
253 256 245 257

(~n
Q
II I
 (lsszefoglalri irodalom a reszletes reszhez

Brauer, G.: Handbuch del' Priiparativen Anorganischen Chemie, Bd. I -II. Enke, Stutt­
gart, 1962.
r.:
K1/1041-1UIC06, H. PyKOBOAcTBO no aeopraaasecxowy cmrreay . rOCXliMli3AaT, Mccxsa,
1953.
Dodd, R. E., Robinson, P. L.: Experimental inorganic chemistry. Elsevier Publ. Co., .
Amsterdam -Houston -London -New York, 1954.
Inorganic Syntheses, Vol. I - VIII. MrGraw-HilI Book Co., New York - Toronto - London
1939 -1965. .
Gruhit8ch, H.: Anorganisch-praparative Chemie. Springer, Wien, 1950.
Hecht, H.: Praparat.ive Anorganische Chemie. Springer, Berlin -Gottingen -Heidelberg,
1951.
Vanino, L.: Handbuch del' Praparativen Chemie, I -II. Enke, Stuttgart, 1913 -1937.
Jonaseen; H. B. ,Weisberger, :.4.: Technique of Inorganic Chemistry, Vol. I. Interscience
. Publishers. New York, Hl63.
Goldschmidt, K.: Aluminot.horrnio. Hirzel, Leipzig, 1925.
van Arkel, A. E.: Reine Metalle. Springer, Berlin, 1939.
A nqerer, E., Ebert, H.: Technishe Kunstgriffe bei physikalishen Untersuchungen. Vieweg,
Braunschweig, 1959. . .
KyiJpa, 0., rUTMaH, E.: EJleI(TpOJlliTI1'leCKOe no nyvemse MeTaJlmi'leCKUX nopo nncon. 1'I3Aa­
TeJlbCTBO AKaAeMl1li Ha yK YKpaliHcKol1 CCP, l{l1eB, 1952. .
Funk, H.: Darstellung del' Metalle im Laboratorium. Enke, Stuttgart, 1938.
Harancon, 3. M.: l{OJlJlOliAHbIC MeTaJlJlbI. 113)J,aTeJlbCTBO AKa)J,eMl1li HaYK YKpal1HCKOH CCP,
l{liCB, 1959. . . .
Muller E., Reuther H.: Elektrochemisches Praktikum. Th. Steinkopf VerL, Dresden­
Leipzig, 1950.
HI/aye, K. K.: 1136paHHbIC TPYAbI no XUMlili nJlaTUHOBblX MCTaJlJlOB. 113)J,aTeJlbCTEO AKaJl:eMIHI
Hayx CCCP, MocKBa, 1954.
Jlyxatuee, K. 11.: PeAKHe MeTaJlJlbI 11 nx HCnOJlb30BaHlfe B npowamncnuocra . 113)J,aTeJlbCTBO
AKaAeMuH Hayx CCCP, MOCKBa, 1956.
fPUW1KD6, 51. A.: MC>I,raJlOHAHhlC COCAHHCHH51. H3)J,aTCJlbCTBO AKa/l.cMHI1 Hayx YKpaHHcKoM
CCP, l{ueB, 1958.
Jleeun, A. fP.: Xl1l11H5I 6opaToB. 113/l.aTeJlbCTBO flaTBuikKOM AKaAClIIl1H Hayx flaTBHMCIi:OM
CCP, Pnra, 1953.
H eftmann, E.: Chromatography, Reinhold Publ. Corp. New York, 1963. .
Goehring, M.: Ergebnisse und Problome del' Chemie del', Schwefelstickstoffverbmdungen.
Akademie Verlag, Berlin, 1957.
Grinberg, A. A.: Bevezetes a komplex vegyuletek kemiajaba, Akademiai Kiad6, Buda­
pest, 1958.
Bailor, J. C.: The Chemistry of the Coordination Compounds. Reinhold Publ, Co., New
York,1956.
Hein, ]i'.: Chemische Koordinationslehre. Hirzel Verlag, Leipzig, 1950. .
Martell, A. E., Calvin, M.: Die Chemie del' Metallchelatverbindungen. Verlag Chemic,
. Weinheim, 1958. .
Tananaee, 11. B.: XliMU51 pC)J,KliX :lJleMeHToB.113)J,aTeJlbCTBO AKa)J,elllHli Hayx CCCP, MOCKBa.
1954.
23·
356 OSSZEFOGLAL6 IRODALOM

T1eTp06, A. A., MUpOH06, B. </>., Ilonouapeuxo, B. A., QepHblwe6, E. A.: CHHTeSl<peMHMHop­

raHHtIeCI<MX MOHoMepoB. Hsnarenscrao AKaJleMHM Hayx CCCP, MOCI<Ba, 1961.
Anopuanoe, K. A.: l{peMHHHOpraHHtIeCKMe COeJlHHeHM~. rOCYJlapCTBeHHoe HaYtIHo-TexHM­
tIeCKOe I1sJl.aTeJlbcTBO, MOCI<Ba, 1955.
Rockow; E. G.: Einfiihrung in die Chemie der Silikone. Verlag Chemie, Weinheim, 1952.
Rockow, E. G., Hurd, D. T., Lewis, R. N.: The Chemistry of Organometallic Compounds,
John Willey, New York, 1957.
Krause, E., Grosse, A.: Die Chemie der metallorganischen Verbindungen. Berlin, 1937.
Pascal, P.: Nouveau traite de chimie minerals. Tome I-XX. Maeson, Paris, 1958-.
Gmelins Handbuch der anorganischen Chemie. Verlag Chemie, Weinheim, 1926.
Ullmans Encyklopadie der technischen Chemie. Dritte Auflage, Urban -Schwar:i'enberg,
Mtmehen -Berlin, 1953 -.
 ..

Kepletmutat6

f
l:
I
t
.f A Ba(H2P02)2·H20 II 265
BaS20a·2H20 II 275
Ag.[HgI«l I 312 BeCI 2'·4 H 20 II 232
AgMnO« I 301
~ BiBrs II 212
AgN0 2 I 302
nm, II 146
. Al II 146
AlBra II 211
mr, II 215
Br2 II 138, 166
AlOIa II 221
AIClI 2 II 224 C
AlIa II 214, 215
AI 20 a I 255 C II 170 !
AlP II 281 CBr« II 220
AI2(SO«)a·18 H 20 I 256 CCI2Br2 II 223 J
Al~es II 276 CI« n 221 f
Ar II 180 /CH sAICI2/2 II 323
As II 169 /(CHshAlCI/2 II 323 !
AsCIs I 221 (CH ahAI 2CIs II 323 ·1
·l·
AsF a II 222 CHaBCl2 II 322
~ AsH s II 196 (CHs)aSiC6Hs II 331
\
AsPS. II 275 (CHa)aSiCaH«CHa II 333
CHilSiCIs II 328
B (CHa)2SiCI2 II 328
(CHshSiCl II 328
B I 231, II 173 (i-CsH70)~ICI II 325
ns-, II 212, 220 (C2Hs)2SnCI2 II. 339
B(CaHs)a II 320 (C2H6)2Sn(OOCCHa)2 II 339
nci, II 210, 215, 217 /(C2Hs)2SnO/n II 339
BFa II 222 (C2H6)20·BFa II 320
BFa·(02H6>a0 II 320 (C2H60>STiCI II 342
BN II 277 (C2H6)SPbOS02C6H.CHa II 341
B(CHsC00>S II 268 (C6H5CH 2hSnC12 II 340
B 20a·24 WOs,aq II 306 (CaHr.CH2>SSnCI II 340
BaCS a II 274 CaH6HgCl II 317
BaC12· 2 H 20 I 251 C6H6HgOOCCHa II 317
" BaH2 II 201 C6Hl;SiCla II 335
BasH.(IOah II 259 CaH6Si(OC2H5)a II 332

~
358 KEPLETMUTATO

(CN)z II 234 Cr0 2Cl2 II 242

CO 1'228 CrzSs II 273
COz I 227, II 129 Cs II 174, 185, 200
COCl z II 131 CsH II 200
Ca II 180 CuH II 202
esc, II 281 [Cu(CZH 40,N)2] II 297
CaCl z,6 HzO I 250 CuCl II 226
cerr, II;Ol CuCI 2,2HzO 1297
Ca 3NJ II 279 CU2[HgI4] I 298
CasP z II 281 Cu(NH 3)4]S04,HzO I 298
CaS0 4,2 HzO I 250 CUzO II 255
CaSi II 284 CU(OH)2·CUCOs·H20 I 298
CaSi z II 284 CuS0 4·5HzO I 297
CaW0 4 II 267
Cd II 179 D
Cd(CH 3COO)z I 307
DzII 107
Ce II 309
c-o, II 309 E
CeZ03 II 310
Ce(S04)Z II 310 EuS0 4 II 147
CIz II 130, 138, 145, 166,
CIOz II 245 F
Co II 177
[COZ(CO)8] II 301 F z II 145, 165
[Co(NHs)4COs]N03·1j2 HzO I 287 FzO II 244
[Co(NHs).]Cl z I 287 Fe II 177
[Co(NHs).]CI3 I 288 FesC II 282
[Co(NHs)5Cl]Clz I 288 FeCl z II 227
[Co((NHslsHzO]Cls I 289 r-or, II 204
[Co(NHs).](NOsla I 291 [Fe(CO)5] II 299
Co(NHs)5NOZ]Clz I 290 [Fe(CO)4]H 2 II 300
[Co(NHs)50NO]Clz I 290 [Fe(CO)412] II 299
[Co(NHs)4(NOzh]Cl I 291 [Fe(NO)2(CO)Z] II 302
[Co(NHs).(NOzh]NO s I 290 Fe(NOs)s·9 H 20 I 281
[Co(NHsla(NOz)s] I 291 FeS(P01).-8H20 II 266
Co z(S04)s·18 HzO II 262 FeS04·7H20 I 281
[CoS(C0ls]n II 301
Cr I 268 G
CrBrs II 213
Ge II 178
CrCI z II 228
GeH4 II 145
c-o, II 205 Gd II 149
[Cr(~;'H70zla] II 297
[Cr(HzO).]CIs I 272, II 230
[Cr(HzO)4Clz]CI· 2 H 20 I 271, II 231 H
[Cr(NHs)5Cl]CI2 I 272 .
Hz II 129,165
[Cr(NHs).](NOs)s I 272
H[BF4] II 292
CrzOs I 268, II 254
HsBO s I 232
 '.
,

I
I

KEPLETMUTAro 359

HBr II 139, 190 KBrO s II 258

HC1 II 139, 190 KC10 s I 239, II 256
HCN II 139 KC10 4 I 178 I
H 4C2N2S2 II 235 Ks[Cr(CzO 4)S]- 3 HzO I 273
H[CO(CO)4J II 300
HF II 139, 189
KsCrO s II 271
KCr(S04)z-12 H 20 I 269
KFeS2 II 276
11
H 4[Fe(CN)6J II 294
ill II 139, 192 K s[Fe(CN)6J I 237
H 5I06 1 183 K 3[Fe(C 204)SJ- 3 H 20 II 295
J. HIO s I 181 II 258 KH II 200
.' HN s II 289 K 2[Hg(CN)4J I 311
HOS0 2Cl II 239 K 2 ~gI4J 1311
H 20 Z II 270 KJHg(SCN)4J I 312
HO(CHs)zSiOSi(CHshOH II 334 KI0 4 II 259
H z[PtC16J I 292 K 2Mn04 II 266
KNH 2 II 288 i
HPHzO z II 265 I
KNO s I 243
HsPO s II 264
H SP04 II 263 2 K 20·Si0 2·12 WOs·aq II 307 -to
I
K[PbI sJ·2 H 20 II 294
,
!
HzS II 139, 193 i
n,s, II 194 K 2[PbC1 6J II 293 :
H 2Se II 195 K 2S 20 5 I 188 !
H 2Te II 195 K 2S 20S I 192, II 271 i
He II 130
Hf II 108, 184 L
Hg(C sH 7)2 II 318 La II 308
Hg(CHsCOOh I 311 I i
LaC1 3 II 217, 309
Hg 2(CHsCOO)z I 309 La2(S04h II. 309
Hg2(NOs)2·2 HzO I 309 Li II 174, 179, 186
HgS II 273 LiAlH 4 II 199
Hg(SCN)2 I 312 LisAs II 280
Hg2(SCNh I 312 LisBi II 280
HgS0 4 II .263 LiC 6H5 II 315
LiH·II 198
I Li 3N II 277
12 II 167 LiNH z II 288
IBr II 234 LisP II 280
ICI II 233 LisSb II 280
roi, II 233
12 ° 4 II 246
1 2°5 I 180, II 246
Mg II 181
K Mg(C10 4h II 128, 257
Mg sN 2 II 278
K II 174, 185 MgS0 4·7 H 20 I 250
KA1(S04)2·12H20 I 256 MgzSi II 283·
K[BF4J II 292 Mn II 173
K 2BiS4 II 276 MnS04·5 H 20 I 250
 360 'XEPLETMUTAT6

Mo n 173, 178 3NaaO·5VaOs·aq II 304

MoO a rr 254 Na.P II 280
MoO. n 250 (NaPO.)n rr 266
MoS a n 274 N a4P a07 n 265
Na a[Pb(OH)6] n 296
N Na aSq.·7HaO I 240
NaaSaO. I 241
N a rr 129, 168 Na.Sb rr 280
NH 4BsOs·4 HaO I 234 Na.SbS 4·9HaO I 219
NH4Fe(S04la-12 HaO I 282 Naal:Sn(OH)6] n 296
(NHJaFe(S04la-6 HaO I 281 NbCl6 n 219
NHaOH n 290 NbOCI. rr 243
NH. n 130, 140, 196 Ni II 277
(NH.OH)CI n 289 [Ni(CO)4] n 298
(NH.OHlaP0 4 n 290 [Ni(NH')6]Br a I 287
5 (NH4)aO ·12 MoO.· 7 HaO n 305 NiS0 4·7HaO I 286
(NH 4la[PbOl6] II 293
(NH 4)al:PtOl6] n 295
(NH4)aSaOs n 271 o
NH 4V(S04la·12HaO rr 260
(NH4)aV(S04la·6 HaO n 261 0a II 129, 145, 167
(NH4)aZn(SO4)a'6 HaO I 306 0. n 145
N aH6S04 I 202
NaO n 250 p
NOCI n 241
Na n 174, 184 PBr. II 213
, '
\
Na.As n 280 PCI. n 207
f-
t.
NaBOa·HaO a· 3 HaO I 234 PCIs II 208
Na.Bi II 280 POl.Bra rr 238
~ Na[(C6Hs)aCNB] II 322 PI. II 214
I
i" , NaaCO. I 244 PaI4 rr 215
!
,j
Na.HaI06 II 258 (PNCla)n II 291
NaIO. I 182 PaOs II 128
1 NaI0 4 II 258 POOl. n 236
1
1 NaCrS a II 275 PaSs II 274
:r
i'
r Na a[Cu(OH)4] II 296 PSCI. II 238
4I
~
, Naal:Fe(CNlsNO}2H aO II 303 Pb(C aHs)4 II 341
Pb(CH.OOO)4 II 267
NaH II 200
~ Na.Mn0 4·xHaO II 267 PbCr0 4 I 263
t
I NaN. II 288 PbCr0 4·PbO I 263
NaNH a II 286 PbH 4 II 145
NaNO a I 242 Pb(N.)a II 289
NaNO. I 242 Pb(NO.)a I 263
Na aO·4 MoO"aq II 304 PbO a I 260
5NaaO·12 MoO.·aq II 304 Pb.0 4 I 260
NaaOa,n 270 Pb.(OHMCO.)a I 264
. Na aO·V.:0 6·aq n 304 Pd II 187
2NaaO·Va0 6·aq II 304 Pt rr 187

. '.'
 KEPLETMUTAT6 361

R T
TaCl5 II 219
ReCI, IT 219
Te IT 168
Rea07 II 251
Te0 2 II 249
Rb IT 174, 184
Th II 184
RbH IT 200
ThBr 4 II 216
Ti II 175, 182
s TiB 2 II 285
TiC II 282
S II 167 TiCl 2 IT 80
S2Cl2 I 184, IT 210 TiCls II 226
S02 IT 130, 140 TiCl 4 II 215, 217
SOa IT 247 Ti/H IT 201
SOBr2 II 237 TiI4 II 214
SOCl a I 191, II 236 TiN IT 279
S20S II 247 Ti 20 s II 253
S02Cl2 I 191 Ti(OC2H5)4 IT 342
SaOsCl2 II 240 TiSi a IT 284
Sb II 169
sscr, IT 225 U
SbCl 5 I 221, II 206 U II 148
sur, IT 145, 196 UCl 4 II 228
Sb a(S04)a II 263 UO s II 251
Se II 167 V
SeCI, II 210 V II 173
Se0 2 II 247 VCl 2 II 228
SeOCl 2 II 240
VCIs II 228
Si IT 173
VCIs" 6 H 20 II 231
SiBr, II 213
V 20S II 254
Si(CHs)4 II 333
VOCI s II 243
Si(CH aCOO)4 IT 268
SiCl 4 IT 208, 215 W
Si nCl2n +2 II 209 W II 178
SiCl:!2 IT 223 WBr6 II 220
SiH 4 II 197 WCl 6 II 205
Si 2H 6 II 197 W0 2 II 254
SiHFs II 80 WO s II 251
SiI 4 II 214
Z
Si(OCaH 5 ) , II 327
Si02"xH20 II 268 Zn(CH aCOO)2 I 306
Si0 2" 12 WOS"aq IT 306 ZnCO s" Zn(OH)2 I 306
SnBr4 II 211 ZnS0 4" 7 H 20 I 305
Sn(C2H5)4 II 337 Zr II 108, 176, 184
Sn(C 4Ha)4 II 338 ZrBr4 II 216
SnCl4 II 206 [Zr(C SH70 a)4] IT 297
SnH4 II 145 ZrCl 4 II 219
SnI, II 214 ZrI4 II 214
SrH 2 II 201 Y
YbSO, IT 147
 Targymutat6

A autoklav 80
automatikus adagolo 116
.accton 142 - gaztovabbito 132
aeel 26 - sziir6 86
acidokomplexek 292
adagolofeltet 287
adszorpcio 106
aktiv szen 170"'"
alacsony h6merseklet e16aJIitasa 35
Alfatron vakuummer6 66 aramlassebesseg 132
alkoholok 141 aramtites 352
aluminium 146
- -brornid 211
- -klorid-dijodid 224 B
- -foszfid 281
- -jodid 214, 215
- -klorid 221 bariumamalgam 313­
- -szelenid 276· barium-ditionat-dihidrar 275
amalgamok 312 '" - -hidrid 201­
.ammonia 130, 140, 196 - -hipofoszf'it-monohidraj 265
ammonium- [hexakloro-platinat(IV)] 295 - -perjodat 259­
- -[hexakloro-plumMt(IV)] 293 - -tiokarbonat 274
- -molibdat 305 beparlas 99
- -peroxi-diszulfar 271 berillium(II)-klorid-tetrahidrat 232
- -vanadium(II)-szulfat-hexahidrat 261 bimetall h6erzekel6 51
- -vanadium-timso 260 bizmut-hidrogen 146
anodeffektus 148 bizmutidok 280
anodes oxidaeio 147 bizmut-tribromid 212
Anhydron 128 - -trijodid 215
antimon 169 Bodenstein-fele szelep 70
- -hidrogen 145, 196 bombacs6 81 'V
antimonidok 280 b6r 173
antimon-pentaklorid 206 boridok 285
- -(III)-szulfat 263 . b6r-nitrid 277
- -triklorid 225 - -triaootat 268
Apiezon-viasz 32 - -tribron;ijd 212, 220
- zsfr 68 - -trifluorid 222
aprftas 84 - - -dietiIeter 320
argon 130 - -triklorid 210, 215, 217
arzen 169 borvolframsav 306
arzenidek 280 brom 138, 166
..a rzen-ortotiofoszfat 275 Bunsen-csucs 61
- -trifluorid 222
 TA.RGYMUTAT6 363

o E
Cartesius-fele manosztat 73 egykristaly-eldallftds 95
oentrifugalas 88 elektromos kemeneek 40
cerium 309 elektronoserelo 109
-(III)-oxid 310 ellenallae-homerok 44
-(IV)-oxid 309 - -kemeneek 40
-(IV)-szulfat 310 olovakuum 54
eezium 174, 185, 200 Ergon-iiveg 17
- -hidrid 200 eziist-klorid-kitt 32
Claisen-felMt 98 extrakci6 105
- -lombik 98 extrakci6s oszlop 91
. cink-oxid - cink-klorid-kitt 32
cirk6nium 108, 176, 184 F
- -tetrabromid 216
- -tetraklorid 219 ferde furatu vakuumoaapok 67
- -jodid 214 fem-egykristaly eloallttasa 95
Cottrell-MOller-eljaras 1I8 femorganikus vegyiiletek 314
Craiy-kesziiIek 90 fenil-higany(II)-acetat 317
- - -klorid 317
- -lltium 315
Cs - -trietoxi-sz ilan- 332
- -triklor-szildn 335
fluor 145, 165
csiszolatos illesztes 19 Fluorex 21
folyadekhomerd 43
Folyadekszintjolzo 88
D folvadektermosztatok 50
folyekony leveg6 37
Dehydrit 128 forrasztas 29
Dekhotinsky-cement 32 foszfidok 281
deszorpci6 106 foszfor-nitrid-klorid 291
deszt.illalas 96 - -oxid-klorid 236
deuterium 107 - -pentaklorid 208
Dewar-edeny 37, 52 - -pentaszulfid 274
dibenzil-on-klorid 340 - -pentoxid 128
dician 234 - -triklorid 238
dietileter 141 - -tribromid 213
dietil-on-diacetat 339 - -trijodid 214
- - -diklorid 339 foszgen 131
- - -oxid 339 'foszforsav 263
differeneialis ionizacio 65 foszforossav 264
diffuzios szivattyu 59 frakoionalo feltet 97
difluor-monoxid 244 - seivat.tyu 59
difoszfor-tetrajodid 215 frakeionalt diffuzio 92
[diglikokollat-rezfflj] 297 - kristalyositas 93
dihidrogen-[tetrakarbonil-ferrat (-II)] 300
di(izo-propil)-higany(II) 318 G
di(izo-propoxi)-aluminium-klorid 325
diken-diklorid .210 Gaede-fele forgonyelves olajszivattyu 57
- trioxid 247 gallium 43
[dikloro-tetmkvo-kr6m(III)]-klorid-dihid­ gazometer 135
rat 231 gazadszorpci6 iiveg- es femfeliileteken 73
dinatrium-fpentaeiano -nitrozil-ferratffffj] gazbiiretta 136
303 gazfejlesztes 1I5

I (dinitrozil-dikarbonil-ferrat(O)) 302
disszugaz 130
disziHcium-hexaklorid 209
gazh6mer6k 43
gazkromatografia 107
gazszennyezesek eltavolftaaa 121, 129

I
Drechsel-Ieie mosopalaok 118 gaztovabbit6 131
Duran-uveg 17 gaztiizelesu kemeneek 39
 364 TARGYMUTATO

gazok aramoltatasa 131 izo-pentan 44

- kodtelenttese 91, U8 - polimolibdatok 305
- oldhatoeaga 134 - polisavak 304
- portalanftasa 91
- tarolasa 134
- tiszbitaea, szarftasa 117 I
Gerate-tiveg 17 jenai normal iiveg 17
germanium 178 j6d 167
- -hidrogen 145 - -monobromid 234
getterezes 74
g6zsugarszivattyu 58
- -monoklorid 233 ,
- (ITI)-oxid-jodat 243 .!
grafitbevonat 170 - -pentoxid 246-'
gumi 31 - -triklorid 233
gyapot 34 j6dsav 258 .­

H K
hafnium 108, 184 kadmium 179
halogen elemek 165 kalcium 180
- -hidrogenek 138, 189 kalciumamalgam 313
hegesztes 29 kalcium-diszilicid 284
heteropolisavak 308 - -foszfid 281
[hexakvo-kr6m(ill)]-klorid 230 - -hidrid 201­
helium 130 - -karbid 281
hidrogen 129, 165 - -klorid 250
- -bromid 139, 190
- -nitrid 279
- -oianid 139 - -szilicid 284
- -fluorid 139, 189
- -volframat 267
- {hexacieno-ferrat/Hj] 294 Kapsenberg-fele szur6 86
- -jodid 139, 192 karbidok 281
- -klorid 139, 190
karbonilok 298
- -peroxid 270 kardszaru lombik 275
- -poliszulfid 194 kationcserelo 109
- {tetrafluoro-borat] 292 kaucsukaszfalt 32
- -tulfeszultseg 144 kalium 174, 185
hidroxil-amin 290­
- -amid 288
hidroxil-arnmonium-foszfat 290 ­
- - -klorid 289­ - -bizmut(IIT)-szulfid 276
- -[hexakloro-plumMt(IV)] 293
hidroxokomplexek 295
higany 43 - -hidrid 200 -
- -bromat 258 -
higanydesstilldcio 101
higany(IT)-szulfat 263 - -klorat 256 -
- -manganat(VI) 266
- (II)-szulfid 273
higanyos manometer 61 - -perjodat 259 -
higanyzaras csapok 68 - -peroxi-diszulfat 271 -"
- -sziliko-volframat 307
hipofoszforsav 265­ - {tetreffuoro-borab] 292
h6mersekIetjelz6 46
- -[tetraperoxo-kromat(V)] 271
hdmersekletmeres 43 - {trijodo-plumbittffj] 294
h6szaMlyozas 43 - -[trioxalato-ferrat(ill)] 273
'\... Mszigete16k 35
- -vas(ITI)-szulfid 276
hiit6anyagok 35 kelatkomplexek 297
hiit6fiird6k 36 kemenyforrasz 29
hut6keverekek 35
keramiai anyagok 21
ken 167 I
I . - -dioxid 130, 140
- -hidrogen 139, 193
ioncsere 107 - -trioxid 247
io nizacios vakuummerok 65 ketfokozatu rotacios szivattyli 57
Ivfenykemeneek 41 kifagyasztas 67
 '.

<t..•i . _

TARGYMUTATO 365

kifagyaeztocsapdak 67 metil-alumfnium-kloridok 323

Kinney-szivattyu 57 - -b6r-diklorid 322
kioldas 105 - -klorezilanok 328
kiolvasztas 104 Meyer-Ronge-fele oxigenmentesftc
kitt-tomitesek 31 keszulek 122
kl6r 130, 138, 145, 166 mergezesek 344
- -dioxid 245 ­ meroM hut6 151
kloroform 140 mikropreparatfv m6dszerek 150
kloro-kensav 239 Moissan-kemence 42
Knudsen-fele vakuummero 63 molekularis deszt.illacio 100
kobalt 177 - szfu6k 110

I
i
- -karbonilok 301
- -szulfat-oktadekahidrat 262
komplex vegyiiletek 292
kompresszi6s vakuummero 62
kondenzacio 104
kontakt h6mer6 51
- manometer 73
kriohidratok 35
molibden 173, 178
- . diszulfid 274
- (IV)-oxid 254
- (VI)-oxid 250
mosopalack 118
mos6torony 120
Muencke-fele mosopalack 118
Muthmann-fele elektrolizalo edeny 179
krisbalynovesztes 95 mfianyag kittek 32
kristdlyosftda 93 mfianyagok 30
kromatografia 107
kr6m(II)-klorid 228
kr6m(III)-bromid 213 N
- -klorid 205 negyfrekveneias indukci6s kemence 42
- -oxid 254­ nagynyomasu manometerek 82
- -szulfid 273 natrium 174, 184
kromil-klorid 242 - amalgam 312
kvarciiveg 17 natrium-amid 286­
- -antimonid 280
- -arzenid 280
L - -azid 288­
lantan 308 - -bizmutid 280
- -foszfid 280
lantanidak 108, 146, 147, 149
lantan(III)-klorid 217, 309 - -[hexahidroxo-plumMt(IV)] 296
- -szulfat 309 - -[hexahidroxo-sztannat(IV)] 296
Laval-fuv6ka 58 - -hidrid 200
lagyforrasz 29 - -hipomanganatfV) 267
legtermosztatok 50 - -metafoszfat 266
Iitium 174, 179, 186 - -metamolibdat 304
- -aluminium-hidrid 199 - -metavanadat 304
- -amid 288 ' - -paramolibdat 304
- -antimonid 280 - -perjodat 258
- -arzenid 280 - -peroxid 270
- -bizmutid 280 - -pirofoszfat 265
- -foszfid 280 - -pirovanadat 304
- -hidrid 198 - {tetrahidroxo-kupratfIfj] 296
- -nitrid 277 - -tiokromit 275
nemesfemek 28

, M
MacLeod-manometer 62
-rnagas hdmerseklct eloallltaea 39
magnezium 181
nikkel 177
- -tetrakarbonil 298
ni6bium 146
- -pentaklorid 219
- -oxid-triklorid 243
nitridek 277
j - -nitrid 278
- -perklorat 128, 257­
- -szilicid 283­
nitrogen 129, 168
- -hidrogensav 289­
nitroprusseid-nata-ium 303
mangan 173 nitrozil-klorid 241
manosztat 73 nitrozilok 302

r
 366 TA.RGYMUTATO

normalesiszolatok 19 poli(tetrafluor-etilen) 30
- 'meretei 19 poli(vinil-klorid) 30
presszfird 154
propan-cbutan-gaz 130
Ny Prytz-fele mancsztat 73
Pyrex-Iiveg-T?
nyitott differeneialmanometer 61
nyomasogysegek atszamitasa 54
nyomaspalaok 80 R

Radiometer ttpusu nyomasmero 63

o Ramsay-zslr 68
Rasotherm-uveg 17
18 0 f~ldusitasa vizg6zben 98 regulatorok 50
oldoszerek 138 reorneter 133
olom-azid 289­ renium(VII)-oxid 251
- -hidrogen 145­ renium-pent.aklorid 219
6lom-oxid-glicerin kitt 32 rez-hidrogen 202 ­
olom-tetraaoetat 267 ­ rez(I)-klorid 226­
olvadekelektrolizis 147 - -oxid 255
on-hidrogen 145 robbanas 347 "oJ
6n(IV)-jodid 214 Rossignol-szelep 313
- (IV)-klorid 206 rotameter 132
optikai pirorneter 48 v rotacios legazivat.tyu 57
ortohidrogen 107 Rotosil-kvarc 20
- kovasavas tetraetileszter 327 rovidttett manometer 61
ozon 145 rubean-hidrogensav 235
oxigen 129, 145, 167 rubidium 174, 184
- -tulfeszultaeg 144 - -hidrid 200

s
onmukod6 hdmerseklet-szabalyozok 50 sargaarzen 169
Seger-gula 49
Soxhlet-extraktor 105
p StocJ!:-fele szelep 71
stroncium-hidrid 201
palladiumazbeszt. 187 Supremax-uveg 17
- korom 188 szaritoanyagok 126
parahidrogen 107 szaritotorony 121
parafa 34 szelen 167
Peligot-cs6 296 - -dioxid 247
Penning-fele vakuurnmord 66 - -hidrogen 195
[pentakarbonil-vas(O)] 299 - -tetraklorid 210
pentavanadinsav natriumsoja 304 szelenil-klorid 240
perforator 89 szen 170
perjodsav 260 - -diklorid-dibromid 223 .
picein 32 - -dioxid 129
Pirani-fele nyomasmero 64 - -diszulfid 142
piridin 142 szenhidrogenek 140
piroszulfuril-klorid 240 szensavho 37
platina 25 szen-tetrabromid 220
p\atinaazbeszt 187 - -tetrajodid 221
platinakorom 188
platinazo oldat 188
- -tetraklodrid 140
szilfcium-tetraacetdt 268
•
plexiiiveg 30 - -tetrabromid 213
polietilen 30 - -tetraklorid 208, 215
polimetakrilat 30 szilikagel 268
polikarbonatok 3(' szilikonok 30
polisztirol 30 szilikonzsirok 33

\ / -"
 "' ".,.

---,-,

TARGYMUTATO 367

sziliko-volframsav 306 trifenil-b6r 320

szintelen peosetviasz 32 trimetil-fenil-szilan 331
szitak szabvenyositasa 84 - -p-tolil-ezilan 333
szfvassebeeseg 54 trolitul 30
szfvogomb 152 tiiz 347
szublimalas 102 tiizall6 anyagok 21

U
T ultracentrifuga 88
ultraazfirdk 86
uran 148
Tammann-eljaras egykristaly elMllitasara - -(IV)-klorid 228
95 ' - -(VI)-oxid 251
tantal 146
- -pentaklorid 219 tJ
teflon 30
telltir 168 ulepites 88
- -dioxid 249 uveg 17
- -hidrogen 195 uvegalapu kitt 32
tere161emezek 67 uvegszfiro 119
termisztor 44 iivegek nyomasallosaga 78
termisztoros aramlassebesseg-meres 133
termodiffuzio 92 v
termoelemek 47 van Arkel- de Boer-eljaras 182
termokolor-festekek 48 vanadium 173
termosztatok 49 - (II)-klorid 228
teslazo 76 - (III)-klorid 228
[tetra-acetil-acetonat-cirkonium(IV)] 297 - - -hexahidrat 231
tetrabutil-on 338 --(III)-oxid 254
tetraetil-olom 341 - -oxid-triklorid 243
- -on 337 vas 177
tetraetoxi-szilan 327 - -karbid 282
- -titan 342 - (ll)-klorid 227
tetrametil-szilan 333 - (III)-kiorid 204
[tetrakarbonil-dijodid-vas(II)] 299 - (Hj-ortofoszfdt-oktahidrat 266
[tetrakarbonil-nikkel(O)] 298 vakuumesapok 68
t.hiiringiai tiveg 17 vakuumcsapzsfr 68
tionil-bromid 237 vakuumdeszt.illacio Dx
- -klorid 236 • vakuumgyorsbeparlo 99
titan 175, 182­ vakuumindikalas 60
- -borid 285 vakuummeres 60
- -diklorid 80 vakuumszublimalas 103
- -hidrogen 201 vakuumtechnika 54
- -karbid 282 vegvakuum 54
- -nitrid 279 Vitreosil kvarc 21
- -tetrajodid 214­ viz 143
- -tetraklorid 215, 217 vizdesz.tillalo 143
- -triklorid 226 vizgoz-desztdllacio 101
- -trioxid 253­ vizlegszivattyu 56
- (IV)szilicid 284 viziiveg kitt 31
toluolos regulator 51 volfram 178
torium 184 - (VI)-bromid 220'
- -tetrabromid 216 , - (VI)-klorid 205
tomeny kensav 126 , :

r'-
- (VI)-oxid 254
tor6szelep 72 - (IV)-oxid 251
branszformacios pont 17
[tri-acetil-acetonat-kr6m(III)] 297
x

(
tribenzil-6n-klorid 340
trietil-6Iom-p-toluol-szulfonat 341 Wohl-fele csap 72
trietoxi-titan-klorid342 Wurtz-reakci6 333

.'
 •

66/585. Feanklin-nyomda Budapest. VIII., Szentkiralyi u. 28.

Tank6nyvkiad6 Vallalat - A kiada,~rt releill': Vagv61gyi Tibor igazgat6 - Felelds ,zerke,ztl!: Ofesner Marla - MiI,zaki
vezetlS: Gonda Pal - M\fszaki 8zerkesztli': ifj. Szilagyi Sandor - A k~zir8t nyomdaba ~rkezett: 1965. augusatus _ Megjelent:
.1967.j'lnuar - P~ldany,zam: 3500 - Terjedelem: 32.25 (A/5) Iv, 219 abra - K~,zii1t: moedesedessel, Ives magasnyomaa­
sal, az Msi 5601- 59 ~, az MSZ 5602 - 55 eeebvarry aeerln t

Raktari ,zam: 4284/JI.

 /

HIBAJEGykEK
. ,', 1 i ,'
eB(T T)
"

45.oldal 4. szovegsor utani kdtJlet helyesen:'R"" = Rr•• l -

214. oldal 56.1.20. cimben: On(V)-jodid helyesen On(IVHodid

, " '. ,) , "

271. oldal 65A. fejezet el86 soraben ; (NHc)aSaO.; helyesen (NHc)aSOc.

275. oldal 66.7. otmben: Natrium-tiokromit 'helyesen Niitrium-kr6m(In~
-szulfid '. r
284.,oldal . 67.12.'. ofmben: 'Titan (IV)-BzilicidhelyesenTit~n-szilicid
290.oldal 68.6. fejezet ' ofmeben : (NH,PH)PO., helyesen (NHaOH);'0c
294. oldal 69.1.5. cimben: Kalium-[trij~do-plumbit(n)Jheiy£ls~n
Kalium-[trijooo-plumMt(Il)J .
, . .
296.oldal 69.2.2. szakasz . £lIe6 Sora ban: natrium-[trihidroxo-plumbit(II»)
h~lyesen tiatrlum-[trihidroxo-pluJn¥~(II)]
303. oldrJ,l 70.8. fejezet eimeben : [Dinitrozil-dikarbonil-fjlrrat(O)) helyesen
[Dinitroail-dikarbonil-vasgfj]
323. olrjal 74.4.1. olmben : (CHa).(AIC1)a helyesen [(CHa).-A!ql).
~ \ ,-'. " '", -' ,I,
323-. &ldal -,utols6 bekezdese helyesen igy hangzik: Hasonl6an a Grignard'
vegyilletek el6allitB.sahoz, legkonnyebben jodidokkal, legnehe­ !
I J
,'i zebben kloridokkal megy vegbe a reakeio. Arra~z esetre, ha
RX, gazhalmazaliapotu, egyes szerzok autoklav h,asznalat8.t
ajanljak,azonban az atalakulas akkor is bekovetkezik, ha meg:
feleld h6fokon tartott aluminium forgacs felett vezetjiik el az RX­
-g8.zt. Areakci6t metil-kloriddal vegezve az optimalish6mersek­
let ISO CO. MagasabbMmerseklet a. (CH.,AlCI.). kepz6desenek
kedvez, s6t ka.tr8.nyosodas is bekovetkezhet, I'"