NAT

2020

11

Történelem
tankönyv

Könyv 205x 275mm 17mm gerinc

Történelem
Tankönyv
11.
Engedélyszám: TKV/2276-7/2022. (2022. 06. 02. – 2027. 08. 31.), ami a TKV/373-7/2022. (2022. 03. 23. – 2027. 08. 31.)
ügyiratszámon engedélyt kapott tankönyv javított változatára vonatkozik.

A tankönyv megfelel a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.)
Korm. rendelet alapján készült, 2020. 01. 31. után kiadott, 9–12. évfolyam történelem tantárgy kerettantervének.

A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő szakértő: TUZÁNÉ MÁK ZSUZSANNA

Tananyagfejlesztő: BORHEGYI PÉTER (2–7., 9–10., 17–19., 23–24., 26–27., 30–32. téma),
DR. NÁNAY MIHÁLY (1., 5., 8., 11–16., 20–22., 25., 28–29. téma)
Vezető szerkesztő: PAPPNÉ GELLÉNYI JUDIT
Szerkesztő: DR. KOJANITZ LÁSZLÓ
Tudományos szakmai lektor: DR. LIGETI DÁVID, DR. SZAKÁLY SÁNDOR
Pedagógiai lektor: SZÁRAY MIKLÓS
Látvány- és tipográfiai terv: VÁMOS NORBERT
Illusztrációk, szakábrák: © VÁMOS NORBERT, VECSEY TAMÁS, ZSOLDI KATALIN
Grafikai szerkesztő: TÉGLÁSY GYÖRGY
Fotók: © Cultiris Kulturális Képügynökség, © Fortepan Archívum, Múlt-kor Kulturális Alapítvány,
Profimedia Red Dot Képügynökség

A tankönyvhöz felhasználtuk Borhegyi Péter, Paksa Rudolf, Boronkai Szabolcs: Történelem 11.
(FI-504011101/1) tankönyv szövegét és illusztrációit.

© Oktatási Hivatal, 2022

A kötet megjelenését a Belügyminisztérium támogatta.

ISBN 978-963-436-233-3

Oktatási Hivatal • 1055 Budapest, Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 374-2100 • E-mail: tankonyv@oh.gov.hu

A kiadásért felel: Brassói Sándor elnök

Raktári szám: OH-TOR11TA
Tankönyvkiadási osztályvezető: Horváth Zoltán Ákos
Műszaki szerkesztő: Marcsek Ildikó
Nyomdai előkészítés: Buris László
Terjedelem: 37,08 (A/5) ív • Tömeg: 720 gramm
1. javított kiadás, 2023

Gyártás: Könyvtárellátó Nonprofit Kft.

Nyomta és kötötte az Alföldi Nyomda Zrt., Debrecen
Felelős vezető: György Géza vezérigazgató
A nyomdai megrendelés törzsszáma:
Történelem
Tankönyv

Oktatási Hivatal
4

Bevezetés

Kedves Diákok! vesztesként fejezte be a fegyveres küzdelmet, és a tria-

A 11. évfolyamon a „hosszú 19. század” utolsó évtize-
deiről, illetve a „rövid 20. század” első felének törté-
nelméről, azaz az 1849 és 1962 közötti időszakról lesz
szó. A magyar történelmet 1945-ig tekintjük át ebben
a tanévben. Az egyetemes történelemben a nemzet-
államok és a gyarmati birodalomépítés, míg a magyar
történelemben a szabadságharc leverése után az ön-
kényuralom kora, majd a kiegyezés, illetve az Oszt-
rák–Magyar Monarchia békeidőszaka zárja az újkort.
A „rövid 20. század” az első világháború több mint
négy évig tartó öldöklő lövészárok-háborújával kezdő-
dött. A világháborút lezáró Párizs környéki békerend-
szer nagymértékben átszabta Európa határait, ezzel
újabb jelentős viszályokat teremtett. Magyarország
noni békediktátum traumája napjainkig meghatározza
a közgondolkodást. A világ és Európa csak rövid ideig
lélegezhetett fel az 1920-as években, mert a bekövet-
kező gazdasági világválság markáns politikai válto-
zásokat eredményezett. Az ideológiák kiteljesedésének
és gyakorlati megvalósulásának is az időszaka a két
világháború közötti Európa, hiszen a Szovjetunióban
a kommunisták, Olaszországban a fasiszták, Német-
országban pedig a nemzetiszocialisták jutottak hata-
lomra. A totális diktatúrák diktátorai és a felgyülem-
lett sérelmek újabb, az előzőhöz képest pusztítóbb
háborút eredményeztek. 1939-től ismét lángra lobbant
a világ, és a világháború újabb szenvedést hozott. 1945
után rövidesen a hidegháborús szembenállás már egy
atomháború kirobbanásával fenyegette az emberiséget.

A főszöveg az adott leckében megtanulandó törzsanyagot tartalmazza. A fontosabb ismereteket vastagabb betű-
vel emeltük ki.

A leckékben található különféle forráscsoportok (szövegek, képek, ábrák, térképek) és a hozzájuk kapcsolódó kérdések a tananyag
könnyebb megértését segítik elő.

Kitekintő
A Kitekintőben olyan anyagrészek vannak, amelyek az ismeretek elmélyítését, a folyamatok megértését szolgál-
ják. Egyben lehetőséget adnak arra is, hogy egy-egy téma esetén történelmi „mélyfúrást” végezzünk.

Történészszemmel
Ezek a részek egy-egy problémakör áttekintésével a történeti gondolkodás kialakítását fejlesztik, feldolgozásuk elő-
segíti a történelmi folyamatok megértését. A Történészszemmel című tematikus egységek mind a tanórán, mind
az otthoni tanulás során az önálló véleményalkotásra is hangsúlyt fektetnek, ezért feldolgozásukat a tankönyvi szö-
veg, a hozzá tartozó források és kérdések együttes elolvasásával és megválaszolásával ajánljuk.

Összegzés
Az egyes leckéket lezáró kérdések a lényeg kiemelésében, a történelmi problémák megértésében, valamint az
okok és következmények feltárásában segítenek.

Reméljük, hogy a tanulók megkedvelik az új történelemtankönyvet, amely hozzásegíti valamennyiüket a minél

eredményesebb középiskolai tanulmányaikhoz.
A tankönyv alkotói
 5

I. A nemzetállamok születése
és a szocialista eszmék megjelenése

A németországi Breslau városa 1900-ban

6 I. A nemzetállamok születése és a szocialista eszmék megjelenése

1. A polgári nemzetállam megteremtése

Napjainkban számos nemzetállam létezik. Szinte minden ilyen országnak van himnusza, zászlaja, többféle nemzeti szimbóluma, kitün-
tetett államnyelve, illetve egy vezető államalkotó nemzete, amely köré épül az állam. Ha pedig maguknak az államoknak a működését
figyeljük meg, akkor az élet legtöbb területén találkozunk az állam által szedett adókkal vagy állami ellenőrzéssel, csakúgy, mint az állam
gondoskodásával és szolgáltatásaival. Mindezen folyamatok a 19. század második felében kezdődtek. Idézzük fel az atlasz segítségével
a bécsi kongresszus területi döntéseit! Hogyan viszonyult a Szent Szövetség a nemzeti és liberális elvekhez?

Az olasz és a német egység

kialakulása
Milyen jelentősége volt az eseményeknek?

A nemzeti egység Itáliában a Szárd Király-

ság és egy forradalmi mozgalom harcai
nyomán valósult meg. A Szárd Királyság
1859-ben Solferinónál – jelentős francia
katonai támogatással – súlyos vereséget
LO
TA
mért a Habsburg-haderőre. Ezzel a Habs-
RI
NG
IA
burgok kiszorultak Észak-Itália nagy ré-
széből (Lombardia elvesztése). Rövidesen a
SZ
ZÁ

közép-itáliai államok is csatlakoztak népsza-

EL

vazással a Szárd Királysághoz, majd 1860-

DI
A
ban egy legendás forradalmár, Garibaldi
AR
maroknyi fegyveres önkéntessel meghó-
B
M
LO

dította Dél-Itáliát. Győzelmeit követően

átadta a területeket II. Viktor Emánuel ki-
rálynak, ezzel az olasz egység nagyrészt
megvalósult. Rövidesen Velencét a Habs-
burg Birodalomtól (1866), majd a Pápai Ál-
lam területére bevonulva Rómát is Olasz-
országhoz csatolták (1870).

Az olasz és a német egység kialakulása

Hol és kiktől szenvedett vereséget a Habsburg

Birodalom? Milyen következményei voltak ennek?

Garibaldi és II. Viktor Emánuel találkozása

(Pietro Aldi freskója, 1886). Garibaldi reál-
politikusként megértette a Szárd Királyság
helyzetét, és köztársasági meggyőződése
ellenére kész volt támogatni az uralkodót.

Hogyan ábrázolja a festmény az uralkodó és

a forradalmár találkozását? • Miért volt nagy
jelentősége a megegyezésüknek? • Miért adta
át Garibaldi a csapatai által felszabadított
Szicíliai–Nápolyi Királyság területét? • Milyen
következményekkel járhatott volna, ha szembe-
fordul a Szárd Királysággal?
1. A polgári nemzetállam megteremtése
A 19. században a széttagolt német területeken az egységesülés
igénye egyre erősebben mutatkozott meg. A nacionalizmus széles
tömegeket érintett meg: egyre többen vélték úgy, hogy a németek-
nek egy államban kell egyesülniük. (A bécsi kongresszuson
kialakított Német Szövetség mintegy negyven államból állt.) A gaz-
dasági kényszert szintén megtaláljuk: 1834-ben porosz vezetéssel
létrejött a vámunió, amely az északnémet államok nagy részét egy
közös gazdasági térbe szervezte. 1848-ban alulról szerveződő
módon, a német államok által összehívott frankfurti parlament
sikertelenül próbálta megteremteni az egységet. Sokak szá-
mára egyértelművé vált, hogy a nemzeti egységet és ezzel párhu-
zamosan a polgári államot az ellenérdekeltekkel szemben erősza-
kos úton, felülről vezényelve kell létrehozni. E folyamat élére
Poroszország állt. I. Vilmos (1861–1888) trónra lépésével és Otto
von Bismarck kancellár (miniszterelnök) kinevezésével a katonai
erőpolitika lépett előtérbe.
Kisnémet egység Nagynémet egység
Poroszország vezetésével Habsburg Birodalom vezetésével
etnikailag zömmel német soknemzetiségű birodalom
alkotmányos monarchia abszolutizmus
megvalósult gazdasági egység német államoktól különálló
(vámunió) vámterület
A német egység kétféle elképzelése
Miért támogatta a németek többsége a kisnémet egységet? • Mi szólhatott
mégis a nagynémet egység mellett?
Bismarck végrehajtotta a meghirdetett hadseregfejlesztést (ál-
talános hadkötelezettség bevezetése, hátultöltős puskák rendsze-
resítése). Előbb a Habsburg Birodalmat és a
hozzájuk csatlakozott német államokat
győzték le (königgrätzi csata, 1866), majd a
franciákra mértek vereséget (1870). A dia-
dalmaskodó poroszok 1871 elején Versailles-
ban kikiáltották a Német Császárságot,
és I. Vilmos porosz királyt német császárrá
koronázták. A békeszerződésben Német-
országhoz csatolták Elzászt és Lotarin-
giát, illetve a franciákat jelentős hadisarc
megfizetésére kötelezték. Az egységessé
vált Németországban az egyes területek
bizonyos fokú önállósága megmaradt, de a
lényeges kérdésekben (pénzügyek, diplomá-
cia, haderő) a birodalom egyetlen államot
alkotott.
A Német Császárság alkotmánya megőrizte a porosz túlsúlyt.
I. Vilmos jogköre széles maradt (a külpolitika irányítása, a birodal-
mi kancellár kinevezése és menesztése, a parlament feloszlatásának
joga). A birodalmi kancellár, aki egyben porosz miniszterelnök
is volt, a császárnak tartozott felelősséggel, és nem a parlamentnek.
A birodalmi alkotmány hangsúlyozta, hogy a szövetség az ural-
kodók elhatározásából jött létre, és a polgári alapjogokra nem
tértek ki.
7
Otto von Bismarck (1815–
1898) porosz földbirtokos
családból származó
politikus, porosz mi-
niszterelnök (1862-
től), majd német kan-
cellár (1871–1890).
Nemcsak a német
egység fűződik a ne-
véhez, de az általános
választójog bevezeté-
se, a nyugdíjrendszer
megteremtése és a katoli-
kus egyház visszaszorítása
is. Már kortársai „vaskancellár-
nak” nevezték, és bár nem volt valódi katona,
általában egyenruhában mutatkozott
A németek nem liberalizmust várnak Poroszor-
szágtól, hanem erőt. Bajorország, Württemberg,
Baden [a Német Szövetség kisebb államai] eltűr-
hetik a liberalizmust, senki sem tulajdonítja nekik
Poroszország szerepét. Poroszországnak össze kell
szednie és megőriznie erejét a megfelelő pilla-
natig, amelyet már nemegyszer elmulasztottunk.
Poroszország határa a bécsi béke után nem ked-
vez az egészséges állami életnek. A nagy kérdé-
seket nem beszéddel döntik el, vagy a többség
határozataival – éppen ez volt a nagy tévedés
1848-ban és 1849-ben –, hanem vassal és vérrel.
(Bismarck kancellár beszéde, 1862)
Hogyan képzelte el Bismarck a német egység
megteremtését? Miért ostorozta az 1848–49. évi
eseményeket? Idézzük fel, hogyan próbálták
akkor létrehozni az egységet!
A Német Császárság kikiáltása Versailles-ban
1871. január 18-án (Anton von Werner festménye,
1885)
Mit fejezett ki a német koronázási helyszín
megválasztása? • Hogyan viszonyulhattak az
eseményhez a franciák? • Nézzünk utána, milyen
esemény történik majd 1919. január 18-án
Versailles-ban!
8 I. A nemzetállamok születése és a szocialista eszmék megjelenése

Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban

Milyen ellentétek feszültek Észak és Dél között?

Az Amerikai Egyesült
K Államok és a polgár-
A N A D A háború
WAS
HIN
GT lső
-tó
MAINE

VERMO
Fe

A
ON

DAKOTA TERR

OT

M
Portland ITÓRIUM

WI M i s s i

IC
TERRI

NEW HAMPSHIRE

NES

Hu
HI
SC s s i p

ron
ó

-
o-t

NT
OREGON Boston

Michigan
ari

GA
MIN

-tó
YORK

ON p i
Ont
MASSACHUSETTS
Mi
TÓR

NEW

N
RHODE ISLAND

SIN
ss o Detroit Erie-tó SYLVANIA New York CONNECTICUT
IUM

ur i N
NEBRASKA TERRITÓR PEN NEW JERSEY
IUM IOWA ChicagoIND
IA OHIO
1863 Gettysburg
NEVADA Salt Lake City
ILLINOIS N WashingtonDELAWARE

NI AT-
TERRITÓ- UTAH G

A
Y U GI

A
TERRITÓ- N MARYLAND
RIUM COLORADO Kansas City R
VI INI Richmond

Á N
K AL

San RIUM doTERRITÓRIUM KANSAS Saint Louis KENTUCKY V I R G

MISSOURI -
ÉSZALKIN
Francisco
a
IF O

A
or

NI NNESSEE ARO

C E
TE K
Col
R

Los Angeles A INDIÁN DÉL-KAROLINA

S
Memphis
SA

Állapítsuk meg, milyen

ÚJ-MEXIKÓ TERÜLET KAN 1865

Ó
MA
S IP PI
R Charleston

G EO
TERRITÓRIUM A ipari és mezőgazda-

I -
ALABA
Vicksburg Savannah
G IA 1864 sági jellegzetességei
SIS

T
1863
voltak a korabeli
IS
A

N
TEXAS
IAN

Amerikai Egyesült

A
LOUIS

New Orleans FLL

M T OR Államoknak! • Milyen
E X A IDA különbségek mutat-
I K Ó Mex
ikói-öböl koztak az északi és
déli államok fejlettsé-
gében? • Miért ra-
Országhatár Kukorica Az északi államok hadművelete Északi államok (Unió) gaszkodtak gazdasá-
Szövetségi állam határa Gabona A déli államok hadművelete Déli államok (Konföderáció) gilag is a déli államok
Iparvidék Gyapottermesztés határa Csatahely a rabszolgatartáshoz?

Bála (egy bála Hányszorosára növe- Az Amerikai Egyesült Államokban a függetlenség kivívását
kb. 227 kg) kedett hetven év alatt követően az ország területe gyorsan bővült, a telepesek a század
a termelés? • Hogyan közepére már a Csendes-óceánt is elérték. A területek egy részét
1790 3 000 hatott mindez az or- vásárlással (például Louisiana térségét Napóleontól, Floridát a spa-
1810 178 000 szág társadalmi be- nyoloktól) vagy háborúval szerezték meg (például Mexikótól Új-
rendezkedésére? • Hol
1830 732 000 értékesítették első- Mexikót és Kaliforniát). Eközben a politikai közélet folyamatosan
sorban a gyapotot? demokratizálódott. A középrétegek (farmerek, városi kisvállalko-
1860 3 841 000 zók) érdekeit az 1830-as években megszerveződő Demokrata Párt
Az Amerikai Egyesült Államok gyapottermelése karolta fel. Az államok többségében bevezették az általános válasz-
tójogot. A politikai jogok kiterjesztése azonban nem vonatkozott a
fekete rabszolgákra és az indián őslakosságra.
Az időszakban a szövetségi kormány még csak igen szűk jogokkal
7. Veszélyes politikai eretnekség az az új dogma,
hogy az Alkotmány szükségszerűen rabszolgaságot
rendelkezett, és a tagállamok önállósága igen széles volt. Kialakult
honosít meg az Egyesült Államok territóriumain, a két nagy modell: a déli ültetvényes (gyapot, dohány, cukornád),
figyelmen kívül hagyva ennek a dokumentumnak rabszolgatartó, illetve az északi családi farmergazdaságokra és
határozott rendelkezéseit, az egyidejű tiltakozást, a fellendülő iparra épülő berendezkedés. A két modell a gazda-
a törvényhozói és bírói gyakorlatot. Ennek a dog- sági kérdések miatt került elsősorban szembe egymással, ugyanis
mának felforgató tendenciája van, veszélyezteti az a déli államok rabszolga-munkaerőt használva olcsón termeltek
ország békéjét és harmóniáját. […]
gyapotot, és azt exportálni kívánták, így alacsony vámokban vol-
9. Megbélyegezzük az afrikai rabszolga-keres-
kedelem újabb megindítását a nemzeti zászló
tak érdekeltek. Ezzel szemben az északi államok saját iparukat
alatt, a bírói hatalom kijátszásával. (A Republikánus akarták fejleszteni, így a védővámok kivetésére törekedtek (pro-
Párt programjából, 1860) tekcionizmus). Az érdekellentét szimbolikus pontjává a rabszolga-
tartás vált, ugyanis ez volt a déli modell kulcseleme. A létrejövő
Republikánus Párt (1854) programjában a rabszolgaság kiter-
• Hogyan viszonyultak a rabszolgakérdéshez? jesztésének a korlátozását tűzte ki célul. Ezzel összefüggésben
a republikánusok az elnöki hatalom megerősítését és a nemzeti ipart
1. A polgári nemzetállam megteremtése 9

védő közös vámpolitikát követeltek. Velük ellentétben a déli államok Abraham Lincoln
demokrata párti képviselői a tagállamok minél szélesebb önállósá- (1809–1865) farmerek
gyermekéből lett jogász,
gához és a szabad kereskedelemhez ragaszkodtak. majd politikus, végül
az Amerikai Egyesült
Az Unió A Konföderáció Államok 16. elnöke
államai államai (1861–1865). A rabszol-
gaság eltörlése és a
20,7 millió (ebből kb. 430 ezer 9,1 millió nemzeti egység helyre-
rabszolga – nem minden (ebből kb. állítása miatt mind
Népesség (fő)
rabszolgatartó állam csatlako- 3,6 millió a mai napig az ország
zott a Konföderációhoz!) rabszolga) egyik legfontosabb
A hadköteles korú elnökének tartják.
2,5 millió 900 000
népesség száma (fő) Lincoln a polgárháború
Fegyvergyártó üzemek 97% 3% befejezése után néhány
nappal merénylet áldo-
Textilgyártás 94% 6% zata lett.
Vastermelés 93% 7%

Erőviszonyok a polgárháború kezdetén Legfőbb célom ebben a küzdelemben az Unió

Általánosan elismert, hogy vagy a vámtartozásokat kell begyűjteni a lázadó
államok kikötőiből, vagy a kikötőt magát kell a külföldi import elől elzárni. Ha
ezek egyike sem történik meg, akkor költségvetési törvényeinket aláaknázzák,
az államkincstárunkat tápláló források kiszáradnak; nem marad pénzünk a
kormányzat fenntartására, a nemzet csődbe jut, mielőtt a vetés termőre for-
dulna. A hadsereg fenntartására nem volna semmilyen pénzeszköz, és semmi
sem jutna a flotta számára; nem lenne miből fizetni a közszolgákat, és minden
folyó ügyünk azonmód halálos bénultságba kerülne. Mi maradna hát meg a
kormányunknak? Engedjük talán meg a szeparatista államoknak, hogy ily vi-
selkedésükkel költségvetési törvényünket eltiporják az egész Unió számára?
Vagy inkább nyilvánítson csempészárunak kormányzatunk minden olyan kül-
földi kereskedelmet, mely azokba a kikötőkbe irányul, ahol nincsenek vámhá-
zaink, sem adószedőink, mert hatóságainkat kiűzték, és megállítsa forgalmukat?
(New York Evening Post, 1861. március 2.)
• Mely kérdést tekinti a legfontosabb problémának az északiakkal
(azaz az Unióval) szimpatizáló újság? Miért volt ez döntő jelentőségű ügy?
• A polgári állam mely sajátosságai jelennek meg a szövegben?
megőrzése, nem pedig a rabszolgaság megőrzé-
se vagy megmentése. Ha meg tudnám menteni
anélkül, hogy egy rabszolgát is felszabadítanék,
megtenném; és ha megmenthetném úgy, hogy
egyeseket felszabadítok, másokat magukra ha-
gyok, akkor így cselekednék. Amit a rabszolgaság-
gal és a színes bőrű fajjal kapcsolatban teszek,
azért teszem, mert úgy hiszem, mindez segít meg-
menteni az Uniót.
(Lincoln beszéde, 1862)
• Mit tekintett Lincoln elsődleges célnak? Lincoln
elítélte a rabszolgaságot, és őszintén támogat-
ta a felszabadítást – hogyan egyeztethető ez
össze a forrásrészlettel? A polgári állam mely
jellemzője jelenik meg a szövegben?

Az ellentétek odáig fokozódtak, hogy amikor a republikánus A háborúnak vége, a lázadók megint honfitársaink,
Abraham Lincolnt választották szövetségi elnökké, a déli álla- és az öröm legjobb jele, ha megtartóztatjuk ma-
mok – végül tizenegy tagállam – az Unióból való kilépésről dön- gunkat minden megnyilvánulástól.
töttek, és létrehozták a maguk szűkebb konföderációját. Ezt az (Ulysses Grant tábornok, az unionista hadsereg
északiak nem ismerték el, alkotmányellenesnek minősítették, és főparancsnoka, 1865)
eldöntötték, hogy bármi áron megőrzik az Unió egységét. A dé-
liek katonai lépéseit követően robbant ki az 1861–1865 között tar-
• Értelmezzük a győztes főparancsnok szavait!
tó amerikai polgárháború. A küzdelem során végül érvényesült
az északi államok népességi és gazdasági fölénye, így legyőzték a
délieket. A polgárháborúnak több mint 600 ezer halálos áldozata
volt. Lincoln 1863-ban kihirdette a konföderációs államok területén
élő rabszolgák felszabadítását, de a rabszolgaság teljes megszün- 1.§ Az Egyesült Államokban vagy annak fennható-
sága alá eső területen sem rabszolgaság, sem
tetését az ország egész területén 1865-ben egy alkotmánykiegé-
kényszerű szolgaság nem létezhet, kivéve bűncse-
szítés mondta ki. lekmény elkövetéséért kiszabott büntetés esetét,
Az északiak polgárháborús győzelmével visszaállt az ország amikor az elkövetőt törvényes eljárással ítélték el.
egysége. Az Amerikai Egyesült Államok hatalmas területe, kor- (A XIII. alkotmánykiegészítés, 1865)
látlan nyersanyagkészletei, dinamikusan növekvő lakossága és
belső piaca megteremtették a feltételeket ahhoz, hogy az ország a
második ipari forradalom során a világ vezető ipari hatalmává • Milyen gyakorlatnak vetett véget az alkotmány-
kiegészítés?
váljon.
10 I. A nemzetállamok születése és a szocialista eszmék megjelenése

1. Tanácskozó gyűléseket kell alapítani, és minden A modernizálódó Japán

ügyet nyilvános megvitatás útján kell eldönteni.
2. Minden kasztnak, magasnak és alacsonynak
egyaránt, az állam ügyeinek a végrehajtásában
egyesülnie kell.
3. A közembereknek, nem kevésbé, mint a hi-
vatalnokoknak vagy katonai elöljáróknak, joguk-
ban áll saját foglalkozásukat űzni, hogy ne legye-
nek elégedetlenek.
4. A múlt megátalkodott szokásait el kell törölni,
és mindennek a természet igazságos törvényei
alapján kell állnia.
5. A tudást az egész világon gyűjteni kell, hogy
a birodalom uralmának alapjait megerősíthessük.
(Mucuhito [Meidzsi] császár
ötcikkelyes esküje, 1868)
• Hogyan viszonyult a korábbi társadalmi beren-
dezkedéshez a császár?
• Milyen típusú politikai berendezkedés bevezeté-
sére esküdött fel?
• Milyen konkrét reformok olvashatók ki a fen-
tebbi pontokból? Miképpen kötődnek ezek
a polgári állam elvéhez?
Hogyan kerülte el Japán a gyarmatosítást?
Japán az újkorban több mint két évszázadra teljesen elzárkózott a
külvilágtól. A 19. század közepén az ipari forradalom hatásai és
a gyarmatosító hatalmak fokozódó befolyása fordulatot idéztek elő
az ázsiai szigetországban. 1868-ban a trónra lépő császár (Mucu-
hito) meghirdette Japán modernizációját. Uralma időszakát, így
őt magát is Meidzsinek – a szó felvilágosult kormányzatot jelent
– nevezték. A Meidzsi-restauráció egyik fő eleme volt, hogy erő-
szakos úton felszámolták a hűbérurak, valamint a szamurá-
jok helyi hatalmát. Emellett a társadalmi átalakulás gyökeres
változásokat hozott, így például a törvény előtti egyenlőség
megszüntette a szamurájok kiváltságait (például fegyverviselés
monopóliuma), illetve a közoktatási reform mindenki számára biz-
tosította az alapműveltséget. A császárnak alárendelt központi
kormány befolyását kiterjesztették a teljes országra, miköz-
ben több reformellenes felkelést is levertek. Az államot központilag
irányított tartományokra osztották, és modern fegyverekkel ellá-
tott, kiképzett, sorozott haderővel látták el.
Az új császári politika felismerte az újítások szükségességét, kül-
döttségek indultak a nyugati országok tanulmányozására. A kül-
földi minták átültetése (például közigazgatás, alkotmány, igaz-
ságszolgáltatás) nem jelentette a több évszázados kultúra
megtagadását, a Meidzsi-korszak ügyelt a legfőbb hagyományok
megőrzésére. A korszakban a mezőgazdaság átalakulása biztosí-
totta az élelmet a megnövekvő népességnek (az ország lakossága
30 millióról 60 millióra nőtt), és a meginduló iparosodás minden
ágazatot érintett. A vasúthálózat kiépítése, illetve a nehézipari
fejlesztések során azonban megmutatkozott az ország sebezhető-
sége: a nyersanyagszegény Japán a létfontosságú vasérc, szén és
kőolaj döntő részét behozatalból fedezte. Japán fél évszázad alatt
nemcsak elkerülte a félgyarmati függést, hanem a 20. század ele-
jére a nyugatiakkal egyenrangú hatalommá vált.

1870 1910 Alkotmányosság és választójog

Nagy-Britannia 8% 18% Miért volt fontos a népképviseleti elv érvényesülése?
Hollandia 2,9% 14%
Olaszország 2% 8,3% A 19. század a polgári átalakulás időszaka Európában. A polgári
Franciaország 22% 29% nemzetállamok megteremtésének elengedhetetlen eleme az alkot-
Németország 22% mányosság kialakítása, amelynek legfőbb elemei a felelős kor-
mányzat és a parlament kitüntetett szerepe. Ennek értelmében
Ausztria
(az Osztrák–Magyar 5,9% 27% az ország irányítása, a politikai döntések meghozatala olyan kor-
Monarchia részeként) mány feladata, amelyet a nép által választott képviselők (parla-
Magyarország ment) ellenőriznek, és ha úgy látják, akkor pedig leválthatják. A po-
(az Osztrák–Magyar 6,7% 6,4% litikai átalakulás során tehát meghatározó az országgyűlés
Monarchia részeként) népképviseleti alapra helyezése. E rendszeren belül igen fontos
kérdés volt, hogy kinek van választójoga, hiszen mind a parlament,
A választójogosultak köre a lakosság adott
százalékában mind a felelős kormány összetétele a választások eredményétől
függött. Magyarországon először az 1848-as áprilisi törvények nyo-
Milyen folyamat figyelhető meg az adatok mán jött létre népképviseleti országgyűlés.
alapján? A 19. században általános gyakorlatnak számított, hogy erő-
teljes vagyoni megkötéseket (cenzus) vezettek be, azaz csak
a bizonyos jövedelmi szint felett álló rétegek szavazhattak. Gyakori
1. A polgári nemzetállam megteremtése
volt még a műveltségi cenzus alkalmazása is, illetve a nőknek
semmilyen formában nem adtak választójogot. A társadalom igen
széles rétegei ezáltal ki voltak zárva a választójogból, így a
politikai döntéshozatalból is. Megszokott gyakorlat volt a nyílt
szavazás, amikor a választásra jogosult egy választási bizottság
előtt nyilatkozott a szavazatáról.
Idővel fokozatosan megkezdődött a választójog kiterjesztése, és
a 19. század második felében, illetve a 20. század első évtizedeiben
a legtöbb nyugat-európai országban megvalósult az általá-
nos (cenzus nélküli) választójog. Ezzel együtt sok helyen beve-
zették a titkos szavazást is. Ugyanakkor a női választójog kér-
dése csak az első világháborút követően kezdett megoldódni,
miközben egyes országokban (például Franciaország, Olaszország,
Svájc) erre még a második világháború utáni időkig várni kellett.
Jogegyenlőség és emancipációs törekvések
Milyen új kérdések vetődtek fel a polgári átalakulás során?
A polgári nemzetállamokban megvalósuló jogegyenlőség a libe-
ralizmus és a nacionalizmus eszméjéből következett. Első lépése-
ként megvalósult a rendi kiváltságok eltörlése és a jobbágyság
felszabadítása. Egyes országokban ez spontán módon, fokozatosan
történt meg (például Nagy-Britanniában), míg másutt törvényi úton
egy uralkodói döntés eredményeként (például Oroszországban).
Magyarországon az 1848-as áprilisi törvények segítették elő a pol-
gári átalakulást. A törvény előtti egyenlőséget a különböző al-
kotmányok is szavatolták.
A jogegyenlőség gondolata azonban más területeken is megjelent.
Különböző mozgalmak indultak a nemzeti, faji vagy vallási cso-
portok egyenjogúságáért, azaz emancipációjáért. A polgári
jogok kiterjesztése a zsidóságra főleg a 19. század második felében
történt meg az egyes országokban, és a polgári emancipációt
rövidesen követte a vallási emancipáció is. (A londoni parlament
eközben kimondta 1829-ben az egyenjogúsítást a katolikus írek
esetében is.)
A polgári államok emancipációs törvényei megteremtették a
lehetőséget a zsidóság számára az asszimilációra, azaz a beolva-
dásra is. Ennek mértéke és üteme országonként, illetve régiónként
eltért. Az asszimilálódás például erőteljesen zajlott a közép-európai
nagyvárosokban, ahol a zsidóság a gazdasági tevékenységen kívül
az értelmiségi (például ügyvédi, orvosi, mérnöki, újságírói) pályák
felé is nyitott.
A korabeli politikai eszmék között megjelent az antiszemitiz-
mus is, amely már nem az izraelita vallás, hanem a zsidó szárma-
zású emberek ellen irányult. Egyes közírók és politikusok a kapi-
talizmus minden kedvezőtlen jelenségét (például pénzügyi
spekuláció, tömeges elszegényedés) a zsidókra hárították, mond-
ván, ők a tőkés rendszer igazi haszonélvezői. Nyugat-Európában a
magukat vesztesnek érző tömegek körében a bűnbakként beállított
zsidósággal szemben antiszemita pártok szerveződtek. Francia-
országban ez a lejárató hecckampány súlyos indulatokat gerjesz-
tett az úgynevezett Dreyfus-ügy során (1894–99).
Az antiszemita eszmék Kelet-Közép-Európában is megjelentek a
politikai színtéren, bár az állami politika rangjára sem Német-
országban, sem az Osztrák–Magyar Monarchiában nem emelked-
11
1. § Politikai jogélvezetet azoktól, kik annak eddig
gyakorlatában voltak, elvenni, a jelen országgyülés
hivatásának nem érezhetvén, mindazok, kik a me-
gyékben és szabad kerületekben az országgyülési
követek választásában eddig szavazattal birtak, e
jog gyakorlatában ezennel meghagyatnak.
Ezeken kivül:
2. § Az országnak s kapcsolat részeknek mind-
azon benszületett, vagy honositott, legalább
20 éves, és sem atyai, sem gyámi, sem gazdai
hatalom, sem pedig elkövetett hűségtelenség,
csempészkedés, rablás, gyilkolás és gyujtogatás
miatt fenyiték alatt nem levő lakosai, a nőket kivé-
ve, törvényesen bevett valláskülönbség nélkül, vá-
lasztók:
a) Kik szabad királyi városokban, vagy rendezett
tanáccsal ellátott községekben 300e. ft. értékü
házat vagy földet, egyéb községekben pedig ed-
digi urbéri értelemben vett 1/4 telket, vagy ezzel
hasonló kiterjedésü birtokot, kizáró tulajdonul,
vagy hitveseikkel, s illetőleg kiskorú gyermekeikkel
közösen birnak.
b) Kik mint kézművesek, kereskedők, gyárosok
telepedve vannak, ha tulajdon műhelylyel vagy
kereskedési teleppel, vagy gyárral bírnak, s ha kéz-
művesek, folytonosan legalább egy segéddel dol-
goznak.
c) Kik, habár a fentebbi osztályokba nem esnek
is, saját földbirtokukból vagy tőkéjükből eredő 100
ezüst forint évenkénti állandó s biztos jövedelmet
kimutatni képesek.
d) Jövedelmükre való tekintet nélkül a tudorok,
sebészek, ügyvédek, mérnökök, academiai művé-
szek, tanárok, a magyar tudós társaság tagjai,
gyógyszerészek, lelkészek, segédlelkészek, közsé-
gi jegyzők és iskolatanítók, azon választó kerület-
ben, mellyben állandó lakásuk van.
e) Kik eddig városi polgárok voltak, ha a fenteb-
bi pontokban leirt képességgel nem bírnak is.
(1848. évi V. törvénycikk)
• Hogyan terjesztette ki a választójogot a törvény?
• Kiknek biztosította továbbra is ezt a jogot?
Vajon miért?
• Hogyan jelent meg a műveltségi cenzus a tör-
vényben?
• Milyen rendelkezés vonatkozott a nőkre?
A zsidóság aránya
a közép-európai nagyvárosokban (1910)
Berlin 3,9%
Bécs 8,6%
Budapest 23,1%
Prága 8,1%
Varsó 39,2%
A zsidóság aránya a közép-európai nagyvárosokban,
1910
Milyen folyamatok segítették elő az asszimilációt?
12 I. A nemzetállamok születése és a szocialista eszmék megjelenése

tek. Oroszországban azonban a felgyülemlett társadalmi fe-

szültségek sokszor az állami hatóságok támogatásával csapódtak
le a zsidók elleni fellépésekben. Az 1880-as évektől a falvakban
egyre gyakoribbá váltak az erőszakos pogromcselekmények.
(A pogrom szó oroszul pusztítást jelent.) A folyamatok következté-
ben lelassult a térségben élő zsidóság asszimilációja.
A kialakuló antiszemita áramlatok a zsidók egy részénél sajátsá-
gos önvédelmi reakcióhoz, a cionista mozgalom megalapításához
vezettek. A pesti születésű Herzl Tivadar (Theodor Herzl) meg-
hirdette a zsidó nemzeti újjászületést, amely elvetette az asszi-
milációt, és célul tűzte ki a zsidók számára egy világi állam
megalapításának a tervét. A cionista mozgalom vezető áramlata
Palesztinában képzelte el a letelepedést, amely ekkor az Oszmán
Birodalom fennhatósága alá tartozott. Herzl szorgalmazta a nagy-
hatalmak támogatásának megnyerését, de ebben a cionista moz-
galom az első világháborúig nem ért el sikereket. A korszakban, a
cionista mozgalomtól függetlenül, már létezett egy telepítési moz-
galom, amelyet zsidó üzletemberek támogattak. Ennek keretében
földeket vásároltak fel a betelepülők számára.

Alfred Dreyfust elítélésekor megfosztják katonai
rendfokozatától, ennek jeleként eltörik kardját.
A zsidó származású Dreyfus (1859–1935) százados-
ként szolgált a francia vezérkarnál, amikor kémke-
déssel vádolták meg, és életfogytiglani börtönre
ítélték (1895). Az antiszemita lapok eszméik igazo-
lását látták az ügyben, bár rövidesen kiderült, hogy
a vizsgálat során egyes bizonyítékokat hamisítottak.
A vezérkar úgy vélte, hogy nem tehetik kockára
a hadsereg becsületét egy már elítélt személy miatt,
így igyekeztek a tévedést eltussolni. Az értelmiségiek
és a politikusok egy része sürgette a perújrafelvételt,
amiben a felheccelt közvélemény a haza egységének
bomlasztását látta. Végül 1899-ben Dreyfust fel-
mentették. Dreyfus néhány év múlva nyugdíjba
vonult, ám az első világháború idején tartalékosként
• Miért tartotta fontosnak Herzl a zsidó állam megteremtését Palesztinában?
újra egyenruhát öltött.
Palesztina a mi felejthetetlen történelmi hazánk. Ez a név egymagában hatal-
masan megragadó varázzsal lenne népünkre. Ha a szultán Őfelsége nekünk
adná Palesztinát, ennek fejében magunkra vállalhatnók Törökország pénz-
ügyeinek teljes rendezését. Európa számára ott egy darab sáncot alkotnánk
Ázsiával szemben, ellátnók a kultúra előőrsi szolgálatát a barbársággal szem-
ben. Mint semleges állam, egész Európával összeköttetésben maradnánk,
amely egész egzisztenciánkat biztosítani volna hivatva. A kereszténység szent
helyei tekintetében a területenkívüliség valamely népjogi formáját lehetne
felállítani. Mi képeznők a szent helyek mellett a díszőrséget, és létünkkel biz-
tosítanók ezen kötelezettségünk betartását.
(Theodor Herzl: A zsidó állam, 1896. Herzl magyarországi asszimilálódó
családból származott, de Bécsben élt újságíróként. Politikai tevékenységét a
Dreyfus-ügy és az oroszországi pogromok indították el.)

Amerikai Az Amerikai Egyesült Államokban a feketék egyenjogúsítása

karikatúra, jogilag a rabszolgaság intézményét eltörlő törvénnyel valósult
1889 – Az meg. A polgárháború után azonban a feketék társadalmi befogadása
olvasztó-
tégely felira- a déli államokban nem történt meg. A befolyásos földbirtokosok
ta: állam- megakadályozták a gazdasági és politikai jogkiterjesztést, illetve
polgárság, a mindennapokban az „elkülönített, de egyenlő” elv érvényesült.
a kanálon Vagyis például a feketéket elkülönítették az oktatásban, a vasúti
pedig ez áll: közlekedésben és a különböző hivatali ügyintézésnél, ami a való-
„egyenlő
jogok”. ságban jogfosztást, másodrendű állampolgárrá válást jelentett.
A többiek A társadalmi elkülönítést (szegregáció) heves polgárjogi küzdel-
közül egyedül mek után, csak a 20. század második felében számolták fel.
az ír alak A 19. század utolsó harmadában fokozatosan bővült a nők szá-
ugrik ki, mára a munkalehetőségek köre (irodákban, kiskereskedelemben,
mint aki
nem szeretne telefonközpontokban). Felgyorsult a hagyományos társadalmakra
beolvadni. jellemző női szerepkörök átalakulása. A polgári államokban lehe-
tőségük nyílt a középiskolai, majd a századfordulótól a felső-
A polgárháború mely eredménye nem jelenik fokú oktatásban való részvételre. Mindezekkel együtt csökkent
meg a karikatúrán? Mire utalhat ez? A polgári a születések száma, így a gyereknevelésre fordított idő mennyisé-
állam mely törekvése jelenik meg a képen?
ge is. A korszakban már megjelentek a nők emancipációját köve-
telő mozgalmak is.
1. A polgári nemzetállam megteremtése
A létrejövő nőjogi szervezetek a férfiakkal
egyenlő munkabér kivívását és a nők köz-
életi szerepvállalását sürgették. Nagy-Bri-
tanniában a kialakuló szüfrazsettmozga-
lom (1903) harcias tevékenységet fejtett ki
elsősorban a női választójogért [suff ra-
gium: ’szavazójog’]. A nőmozgalom akti-
vistái tüntetésekkel, politikai rendezvé-
nyek megzavarásával hívták fel magukra
a figyelmet, de néhányan a robbantásoktól
és a gyújtogatásoktól sem riadtak vissza. Az
első világháború alatt (1914–18) a feminista
mozgalom leállította tevékenységét, majd a
háború után egy választójogi reform telje-
sen demokratizálta Anglia közéletét.
A polgári állam új feladatai
Milyen új feladatok hárultak az államra?
Bár a klasszikus liberalizmus eszmeisége az állam szerepét mini-
málisnak képzelte el, a korszak kihívásai gyakorlatias szemléletet
követeltek meg. A kialakuló polgári államokra hárult az infra-
struktúra-fejlesztések (vasútépítés, úthálózat) és a közegészség-
ügyi intézkedések megvalósítása, illetve további feladatok vég-
rehajtása.
Az állami szerepvállalás növelésében Németországban az első
lépéseket Bismarck kancellár tette meg a kötelező társadalom-
biztosítás alapjainak lefektetésével. Bevezették a kötelező bal-
eset- és betegbiztosítást, ezáltal a munkavállalókat betegségük
esetén orvosi ellátás és táppénz illette meg (1883). A járulékokat
fele-fele arányban fizették a munkaadók és a munkavállalók, vala-
mint ilyen arányú levonásokból fi nanszírozták a nyugdíj és a rok-
kantnyugdíj bevezetését is (1889).
2. A nyilvános alsófokú iskolákban hetenként a vasárnapon kívül egy nap
szünetet kell tartani, hogy ezáltal a szülők, ha ezt óhajtják, vallási oktatásban
részesíttessék gyermekeiket az iskolai épületeken kívül. Magániskolákban a
vallásoktatás választható tantárgy. […]
4. Az alsófokú oktatás kötelező mindkét nemű gyermekek számára, betöltött
hatodik életévüktől betöltött tizenharmadik életévükig […].
12. Amikor egy gyermek az iskolából egy hónapon belül négy ízben legalább
egy fél napig hiányzott, és a községi iskolabizottság mentségét nem fogadta
el, apját, gyámját vagy a felelős személyt legalább három nappal előbb meg
kell idézni a községházára a díszterembe az említett bizottság elé. Ez emlé-
kezteti majd a törvény szövegére, és figyelmezteti kötelességére. Igazolatlan
távolmaradás esetén a bizottság az alábbi cikkben foglalt büntetést rója ki.
13. Az első törvénysértés utáni tizenkét hónapon belüli visszaesés esetén a
községi iskolabizottság elrendeli, hogy tizenöt naptól egy hónapig terjedő
ideig írják ki a községháza kapujára a felelős személy nevét, előnevét, foglal-
kozását a vele kapcsolatban megállapított tény megjelölésével.
(A francia iskolatörvény, 1882. március)
• Miért tarthatta fontosnak a polgári állam egy hatékony közoktatási rend-
szer kialakítását?
• Milyen büntetést vont maga után a törvény be nem tartása?
• Mai szemmel nézve ez enyhe vagy szigorú volt? Miért lehetett hatékony a
korabeli viszonyok között?
13
Emily Davison halála az epsomi derbin (1913).
A szüfrazsett berohant a pályára, hogy megállítsa
a király lovát, amely halálra gázolta.
1. Vasútépítés
2. Közegészségügy (közkórházak, védőoltások)
3. Közszolgáltatás (vízvezeték, csatornázás,
közvilágítás, szemétszállítás)
4. Közoktatás
5. Kötelező társadalombiztosítás
(betegség-, baleset- és nyugdíjbiztosítás)
A polgári állam bővülő feladatai. (Az egyes feladat-
körök országonként eltértek, például az Amerikai
Egyesült Államokban a vasutak zöme magán-
társaságok kezében volt, Nagy-Britanniában pedig
a munkások önigazgató szervezeteinek a kezében
hagyták meg a segélypénztárakat.)
[…] a munkások közvetlen segélyezésére törek-
szünk. A munkaidő és a bérezés kérdését állami
befolyással, egyáltalán törvényekkel rendkívül ne-
héz megoldani. Bármilyen törvénykezéssel fennáll
a veszély, hogy megsértjük a személyes szabad-
ságot, érdemeit pénzzé tesszük; ebbe felesleges
beavatkozni. […] A munkás tényleges panaszának
a lényege az egzisztenciális bizonytalanság. Nem
biztos, hogy mindig lesz munkája, nem biztos,
hogy mindig egészséges lesz, és előre látja, hogy
egyszer öreg és munkaképtelen lesz. Ha egy hosz-
szabb betegség miatt a szegénység csapdájába
kerül, úgy saját erejére támaszkodva teljesen
magatehetetlen, s a társadalom vele szemben a
mai napig a szokványos szegénygondozáson kívül
másra nem tartja magát kötelesnek, bármennyire
is hűségesen és szorgalmasan dolgozott azelőtt.
A szokványos szegénygondozás azonban sok kí-
vánnivalót hagy maga után.
(Bismarck beszéde a Reichstagban, 1884)
• Mely, a mai napig meghatározó szociális intéz-
kedések bevezetéséről döntött Bismarck?
• Mivel indokolta meg az intézkedéseket?
14
Korabeli karikatúra: Róma és Berlin között
Kik jelennek meg a karikatúrán? Mely korabeli
változást, politikai ellentétet mutatja be? Milyen
konkrét ügyek kapcsán éleződött ki az ellentét?
Hogyan kötődik ez a polgári állam modelljéhez?
1. § A védelmi kötelezettség általános, és minden
védképes állampolgár által személyesen teljesí-
tendő.
2. § A fegyveres erőt képezik: a hadsereg, hadi-
tengerészet, honvédség és népfelkelés.
3. § A hadseregbe, haditengerészetbe vagy
a honvédségbe lépés kötelezettsége (2. §) kezdő-
dik azon naptári év január hava 1-től, a melyben
a hadköteles élte 20-ik évet betölti.
4. § A szolgálati kötelezettség tart, a hadsereg-
nél és a haditengerészetnél:
a) három évig a sorhad állományában, és
b) hét évig a tartalékban […].
(1868. évi XL. törvénycikk. A magyar törvény
az 1867-ben létrejött Osztrák–Magyar Monarchia
keretein belül rögzítette a fentieket.)
• Hogyan szabályozta a törvény a hadkötelezett-
séget?
• Miben különbözött ez a korábbi gyakorlattól?
Összegzés
Változás és folytonosság
• Hogyan jött létre az egységes Németország?
• Milyen módon kerülte el Japán a gyarmattá válást?
Okok és következmények
• Milyen okai voltak az amerikai polgárháborúnak?
• Milyen okok vezettek a politikai antiszemitizmus kialakulásához?
Történelmi jelentőség
• Mely területeken növekedett az állam szerepvállalása a 19. század végén?
I. A nemzetállamok születése és a szocialista eszmék megjelenése
Rövidesen máshol is hasonló intézkedéseket hajtottak végre.
A nagyipari munkásság és a szegényebb rétegek helyzete ezzel
javult, így sikerült enyhíteni a szociális feszültséget, ami előse-
gítette a radikális mozgalmak térvesztését.
A polgári államok az általános tankötelezettség, vagyis az
ingyenes alsófokú oktatás bevezetésével törekedtek az írni-olvasni
tudás és az alapműveltség kiterjesztésére. A közoktatási intézmé-
nyek állami felügyelete, az állami tanterv bevezetése az egyházi
befolyás csökkentésére irányult. Az állam és egyház ügyeinek
szétválasztása több országban is konfliktushoz vezetett. Bismarck
a német egység megvalósítása után komoly belpolitikai küzdelem-
be kezdett. Az úgynevezett kultúrharc során az evangélikus Bis-
marck visszaszorította a katolikus egyház befolyását. A bismarcki
politika kötelezővé tette az állami anyakönyvezést és a protes-
táns egyházak által is támogatott polgári házasságot.
Az állami szerepvállalás erősödésével fokozatosan nőttek az
állampolgári kötelezettségek. A kormányzatok a kiadásokat
új adófajtákból fi nanszírozták, és sok helyen megjelent a prog-
resszív adóztatás (azaz a magasabb jövedelműek magasabb adó-
kulccsal adóztak). A polgári államok megerősítését szolgálta az
általános hadkötelezettség bevezetése. Az 1914-ig tartó úgyneve-
zett „boldog békeidők” tömeghadseregeinek ellátása, kiképzése
és a laktanyák működtetése további állami feladatnak számított.
Nagymértékű adóztatás Egészségügyi ellátás
Ellenőrzés, nyilvántartás Oktatás
Általános hadkötelezettség Nyugdíj
Tankötelezettség
Infrastruktúra-építés (pl. vasút)
Egységesítés, központosítás
Közszolgáltatások (pl. szemétszállítás,
Bürokrácia, hatóságok növekedése közvilágítás)
A polgári állam kétirányú hatása az állampolgárok életére
2. A szocializmus és a munkásmozgalom 15

2. A szocializmus és a munkásmozgalom
Már az ókor óta foglalkoztatja a gondolkodókat a társadalmi és a vagyoni egyenlőtlenségek felszámolásának módja. Megoldásként
legtöbbször a magántulajdon eltörlését és az egyenlők társadalmának megteremtését javasolták. Ezek az elméletek sokszor alig fejtették
ki a kivitelezés módját, illetve nem vagy alig vették figyelembe az emberi természet sajátosságait. Márpedig a francia forradalom is
megmutatta, hogy az erőszakos társadalomátalakító szándék mennyi áldozattal jár. Idézzük fel, milyen főbb újkori eszmeáramlatokról
tanultunk eddig! Hogyan értelmezték az „egyenlőség” jelszavát a francia forradalomban az egyes politikai irányzatok?

A szocialista eszmék kialakulása Kísértet járja be Európát – a kommunizmus kísér-

Hogyan képzelték el a társadalom átalakítását?
A 19. században felgyorsuló iparosodás az ipari munkásság szá-
mának jelentős növekedését eredményezte. Az első ipari forradalom
idején megmutatkozó társadalmi egyenlőtlenségek, a kirívó
vagyoni különbségek, illetve a munkásrétegek kiszolgáltatottsága
számos gondolkodót szembefordított a kapitalista gazdasági beren-
dezkedéssel. A társadalmi igazságtalanságok fokozódása életre
keltette azokat az eszméket, amelyek egy harmonikusan működő,
vagyoni egyenlőségen alapuló társadalom megteremtését tűz-
ték ki célul.
Ezek a szocialista eszmék a közösségi szemléletmód kialakítá-
sában, az önző egyéni törekvések háttérbe szorításában látták a
megoldást. Elképzeléseik szerint egy igazságos társadalmat csak
a magántulajdon felszámolásával, a piac és a pénzforgalom meg-
szüntetésével, valamint a javak közös elosztásával lehetne ki-
alakítani. Először az utópisztikus szocialisták vázoltak fel olyan
elképzeléseket, amelyek a társadalmi egyenlőség megteremté-
sére irányultak.
A Kommunista kiáltvány
Hogyan viszonyult a marxizmus a fennálló társadalmi-politikai
berendezkedéshez?
A szocializmus legátfogóbb elméleti rendszerét Karl Marx és
Friedrich Engels [ejtsd: frídrih engelsz] dolgozta ki a 19. század
közepén. Az általuk elképzelt kommunizmust egy olyan ideális
társadalmi berendezkedésnek írták le, ahol mindenki „képességei
szerint” dolgozik, továbbá mindenki „szükségletei szerint” részesül
a közös tulajdonból, illetve megszűnik az államhatalom. A kommu-
nista ideológia hadat üzent a fennálló politikai rendszereknek, és
radikális társadalmi forradalmat hirdetett. Az 1848-ban kiadott
tete. […] Minden eddigi társadalom története osz-
tályharcok története. Szabad és rabszolga, patrí-
cius és plebejus, báró és jobbágy, céhmester és
mesterlegény, egyszóval: elnyomó és elnyomott
folytonos ellentétben álltak egymással, szakadat-
lan, hol palástolt, hol nyílt harcot vívtak, olyan har-
cot, amely mindenkor az egész társadalom forra-
dalmi átalakulásával vagy a harcban álló osztályok
közös pusztulásával végződött […]. A mi korsza-
kunkat, a burzsoázia korszakát azonban az jellem-
zi, hogy egyszerűsítette az osztályellentéteket. Az
egész társadalom mindinkább két nagy ellenséges
táborrá szakad, két nagy, egymással homlokegye-
nest szemben álló osztályra: burzsoáziára és pro-
letariátusra. […] Amilyen mértékben a burzsoázia,
azaz a tőke fejlődik, ugyanolyan mértékben fejlődik
a proletariátus, a modern munkások osztálya, […]
akik darabonként kénytelenek eladni magukat,
éppen olyan áruk, mint minden egyéb kereskedel-
mi cikk […]. Az ipar haladása […] a munkásoknak
a társulás révén létrejövő forradalmi egyesülését
állítja. A nagyipar fejlődésével tehát kicsúszik a
burzsoázia lába alól a talaj […]. Mindenekelőtt sa-
ját sírásóját termeli. Pusztulása és a proletariátus
győzelme egyaránt elkerülhetetlen.
(Karl Marx Kommunista kiáltványából, 1848)
• Hogyan értelmezte Marx a történelmet?
• Milyen ellentétek ismétlődnek újra és újra?
• Hogyan alakította át a feudális társadalmat
a tőke?
• Hogyan értékelte a proletariátus helyzetét?
• Milyen folyamatot indított el az ipari forradalom?

Charles Fourier [ejtsd: sarl furjé] falansztertervezete.

A Fourier által megálmodott falanszter az ipari és a
mezőgazdasági munka szövetkezeti társulását jelen-
tette, ahol a közösségi élet nemcsak a közös munka
elvégzését jelenti, hanem az egyének minden szenve-
délyét és igényét is kielégíti. Tervei szerint mintegy
1600 ember élt volna egy-egy ilyen lakóközösségben.

Mit jelent az utópia fogalma? Ki foglalkozott az

ókori filozófiában egy ideális állam felépítésével?
Idézzük fel az elképzeléseit!
16 I. A nemzetállamok születése és a szocialista eszmék megjelenése

Kommunista kiáltvány szerint az egyes tör-

ténelmi korszakokban állandóan osztály-
harc dúl, vagyis mindig voltak elnyomók és
elnyomottak. Így az újkorban a proletariá-
kommunizmus tus (munkásság) és a burzsoázia (polgár-
a magántulajdon
szocializmus felszámolása, ság) közötti ellentét a legélesebb.
közös javak és A kommunista eszme radikalizmusa abban
proletárdiktatúra
elosztás nyilvánult meg, hogy szándékosan növelte
D ÉS újko
r
a társadalmi feszültséget: sürgette a mun-
LŐ burzsoá proletár
J kásrétegek – akiket proletároknak neveztek –
I FE pko
r
zé politikai hatalomátvételét és a kapitalista
S ÁG kö földesúr jobbágy
viszonyok felszámolását. Marx és Engels
Z DA o r műve, a Kommunista kiáltvány kíméletlen
k
GA ó szabad rabszolga
g harcot hirdetett a burzsoázia ellen. Prog-
s sé
özö nincs ramadása szerint a munkásosztály egy szo-
ősk magántulajdon cialista forradalommal proletárdiktatúrát
vezetne be, ennek során megszüntetné a tőkés
magántulajdont, és felszámolná a burzsoázia
Karl Marx történelemszemlélete hatalmát. A kommunista társadalom egy
hosszabb történelmi átalakulás után jönne létre, de a marxizmus
Hogyan tekintett Marx a történelemre? Mi a kö- arra nem tért ki, milyen lépések során valósulna meg, és miként
zös a történelem kezdete és a Marx által elkép-
működne az ideológusok által elképzelt rendszer. Az utópisztikus
zelt végcél tekintetében? Mi jellemezte az egyes
korszakokat? Hogyan haladja meg szerinte a elképzelés megvalósítása csakis az emberiség átnevelésével kép-
kommunizmus az előző történelmi időszakot? zelhető el, de mindez szükségszerűen erőszakos cselekményekkel
jár együtt.
Marx elvetette a hagyományos zsidó és keresztény vallási
világképet, és materialista (azaz csak az anyagi világ létezését
elfogadó) elveket vallott. A marxizmus harcos ateizmusa a 20. szá-
zadban egyház- és vallásüldözésbe fordult át, és a kommunista
ideológia gyakorlati megvalósítása véres diktatúrák kialakulásához
vezetett.

Szakszervezetek és munkáspártok
Milyen ideológiai ellentétek jelentek meg?

A munkások önsegélyező szervezeteiből, amelyek egyfajta közös

házipénztárként segítették a szorult helyzetbe került munkaválla-
lót (például baleset vagy betegség esetén), jöttek létre a szakszer-
vezetek. Nagy-Britanniában először 1824-ben engedélyezték a
működésüket. A szakszervezetek hatékonyságát a közös munka-

Karl Marx (1818–1883)

Nézzünk utána, melyik társadalmi rétegből szár-

mazott Marx!

Marxi elmélet

Különböző baloldali irányzatok

anarchisták szociáldemokraták forradalmi baloldal
a 19. század végén t demokratikus választások t fegyveres forradalom
t fegyveres forradalom
t hatalomnélküliség, t demokratikus t proletárdiktatúra
Állapítsuk meg, miben hasonlítanak, és miben az állam elvetése parlamentarizmus t a magántulajdon
különböznek a főbb baloldali eszmék! Hogyan t a magántulajdon t a polgári és az állami felszámolása
képzelik el a hatalom megragadását, illetve mi- felszámolása tulajdon egyensúlyban
lyen jövőképet vázolnak fel? tartása
2. A szocializmus és a munkásmozgalom
beszüntetés, a sztrájk megszervezése biztosította. A sztrájk olyan
egységes munkásmegmozdulás lett, amely a munkaadót engedmé-
nyekre késztette (például béremelés, munkakörülmények javítása).
A 19. század utolsó harmadában kibontakozó második ipari for-
radalom időszakában a gyáriparban dolgozó munkásság létszáma
tovább nőtt. A gazdasági fejlődés során különböző monopóliumok,
azaz a piacot uraló óriásvállalatok vagy vállalatcsoportok
jöttek létre, ezért még inkább felértékelődött a munkavállalók
érdekképviseletét felvállaló szakszervezetek szerepe.
A meglévő társadalmi egyenlőtlenségek és a kapitalista gazdál-
kodás árnyoldalai megerősítették a szocialista eszmék tovább-
élését. Számos olyan baloldali párt jött létre Nyugat-Európában,
amely a kommunista ideológiát hirdetve támogatottságra tett
szert. A Marx és Engels által alapított nemzetközi munkásmoz-
galom (I. Internacionálé, 1864) megpróbálta összefogni ezeket a
baloldali munkáspártokat. Az ideológiai különbségek azonban kü-
lönböző irányzatok létrejöttéhez vezettek.
A nyugat-európai országokban a munkáspártok mérsékelt
irányba fordultak, elvetették a hatalom erőszakos megragadá-
sát, és túlzottnak vélték az osztályharc erőltetését.
A kialakuló szociáldemokrácia továbbra is részben a marxi el-
képzeléseken alapuló társadalmi egyenlőség mellett állt ki, de an-
nak megteremtését demokratikus úton képzelte el. Elutasította
az osztályharcot, és legfőbb követelései az általános választójog
bevezetésére, a parlamenti többség kialakítására, illetve a szociális
intézkedések meghozatalára irányultak. A baloldali mozgalmon
belül hamarosan újabb szakadás következett be: a kommunista
ideológusok megalkuvónak tartották a szociáldemokratákat. A kö-
zösen megfogalmazott alapcélok (például a nyolcórás munkaidő
követelése; május 1-jét a munka nemzetközi napjává nyilvánították)
ellenére sem tudta a mozgalom egységét visszaállítani a II. Inter-
nacionálé (1889). A szociáldemokraták a legtöbb országban a szak-
szervezetekkel összefonódva tömegpárttá szerveződtek, és
egyre jelentősebb eredményeket értek el a választásokon.
A szociáldemokrata pártok szavazatai
Ország Év Százalék
Európában az első világháború előtt
Ausztria 1911 25,4
Franciaország 1914 16,8 Mely társadalmi réteg szavazataira
számíthatott elsősorban a baloldal?
Németország 1912 34,8
Milyen programmal léptek fel a szo-
Nagy-Britannia 1910 6,4 ciáldemokrata pártok? Mi biztosította
Olaszország 1913 17,6 a baloldal szervezettségét?
Az anarchizmus (hatalomnélküliség) szintén a társadalmi igaz-
ságtalanság ellen hirdetett harcot. A mozgalom forradalommal
akarta eltörölni a fennálló rendszert. Ideológusai elvetették a pro-
letárdiktatúrát, mivel úgy vélték, a kommunista párt ezzel ki-
sajátítja a hatalmat. Az anarchisták egy önszerveződő, nemzetek
feletti, állam nélküli társadalmi modellben gondolkodtak. Bár
az anarchizmus főbb ideológusai elvetették az egyéni terrort, a
19. században az anarchisták a politikai gyilkosságokkal váltak
ismertté. Az általuk elkövetett merényletek célpontjai a hatalom-
hoz köthető személyek voltak (például Erzsébet osztrák császár-
né és magyar királyné meggyilkolása). Az ideológiai viták miatt
Marx elérte az anarchista mozgalom kizárását a munkásmozga-
lomból.
17
[…] a politikai hatalom meghódítása a munkás-
osztály nagy kötelessége […]. A siker egy eleme
birtokukban van – a számuk; a szám azonban csak
akkor nyom a latban, ha szövetkezés egyesíti, és
tudás vezeti. A múlt tapasztalata megmutatta,
hogy ha a munkások semmibe veszik azt a test-
véri köteléket, amelynek fenn kell állnia a külön-
böző országok munkásai között, és ösztönöznie
kell őket arra, hogy szilárdan kitartsanak egymás
mellett a felszabadulásért vívott minden küzdel-
mükben, akkor összhang nélküli erőfeszítéseik kö-
zös kudarcával bűnhődnek. […] mindez megtaní-
totta a munkásosztályokat arra a kötelességükre,
hogy behatoljanak a nemzetközi politika miszté-
riumaiba, hogy szemmel tartsák kormányuk dip-
lomáciai tevékenységét, hogy szükség esetén azt
minden hatalmukban álló eszközzel meghiúsítsák;
ha nem tudják elejét venni ennek a tevékenység-
nek, egyesüljenek leleplezésére, és szálljanak sík-
ra azért, hogy az erkölcs és igazság egyszerű tör-
vényei […] a nemzetek közötti érintkezésnek is
legfőbb szabályai legyenek. Az ilyen külpolitikáért
vívott harc része a munkásosztály felszabadítá-
sáért folyó általános küzdelemnek. Világ proletár-
jai, egyesüljetek!
(Az I. Internacionálé alapító üzenete, 1864)
• Hogyan értékelte az I. Internacionálé a munkás-
osztály helyzetét?
• Miként ellenőrizték a fennálló hatalmat?
• Mire buzdított az alapító üzenet?
Föl, föl, ti rabjai a földnek,
Föl, föl, te éhes proletár!
A győzelem napjai jönnek,
Rabságodnak vége már.
A múltat végképp eltörölni
Rabszolga-had indulj velünk!
A Föld fog sarkából kidőlni,
Semmik vagyunk, s minden leszünk!
Ez a harc lesz a végső,
Csak összefogni hát,
És nemzetközivé lesz
Holnapra a világ.
(Internacionálé, 1871. A nemzetközi munkás-
mozgalom „himnuszát” Eugène Pottier írta
1871-ben, de ismertté csak megzenésítése után
vált, 1888-ban. A dal a 20. században a baloldal
indulója lett, illetve 1944-ig a Szovjetunió
himnusza is volt. Magyarországon a rendszer-
változtatásig [1989] számos állami, iskolai
rendezvényen és ünnepségen kötelező volt
elénekelni.)
• Gyűjtsük ki azokat a szavakat a dalrészletből,
amelyek a kommunista ideológiából származ-
nak!
18 I. A nemzetállamok születése és a szocialista eszmék megjelenése
Történészszemmel
A proletárdiktatúra működéséről
Marx és Engels a kommunizmus ideológiáját filozófiai, történelmi
és közgazdasági érvekkel próbálta alátámasztani. A létező kapi-
talizmusban szerintük az ember a sivár, egy-egy munkafázisra
koncentráló termelés során „elidegenedik” az alkotó, kreatív,
örömet adó munkától. Az elidegenedés mellett a közösségi kap-
csolatok helyére a másik ember általi kizsákmányolás lépett.
Marx és Engels szerint a kapitalizmus tönkretette az emberi
természetet, ami az általuk elképzelt kommunista társadalom-
ban az elidegenedés és a kizsákmányolás megszüntetésével
magára találna. A materialista világnézetű és ateista elveket
valló marxisták nem részletezték a proletárdiktatúra alatti lépé-
seket, erre a 20. század véres valósága adta meg a választ.
Ekkor a hatalomra kerülő kommunista pártok mindenhol erősza-
kos eszközökkel törekedtek céljaik megvalósítására. A proletár-
diktatúrák felszámolták az alapvető szabadságjogokat, és nem
törődve az áldozatok számával, terrorisztikus uralmat építettek
ki. A kommunista diktátorok a marxi utópisztikus társadalomkép
nevében több tíz millió ember halálát okozták a 20. században.
A kommunisták legközelebbi célja […] a proletariátus osztállyá alakí-
tása, a burzsoá uralom megdöntése, a politikai hatalom meghódítása
a proletariátus által. […] A proletariátus arra használja majd fel politi-
kai uralmát, hogy a burzsoáziától fokról fokra elragadjon minden tőkét,
hogy az állam, azaz az uralkodó osztállyá szervezett proletariátus ke-
zében centralizáljon minden termelési szerszámot, és a lehető leggyor-
sabban növelje a termelőerők tömegét. […] A régi polgári társadalom
s a vele járó osztályok és osztályellentétek helyébe olyan társulás lép,
amelyben minden egyes ember szabad fejlődése az összesség szabad
fejlődésének feltétele […]. Reszkessenek az uralkodó osztályok egy
kommunista forradalomtól. A proletárok e forradalomban csak a lán-
caikat veszíthetik. Cserébe egy egész világot nyerhetnek.
(Marx Kommunista kiáltványából)
Rémüldöztök, hogy mi meg akarjuk szüntetni a magántulajdont. De
fennálló társadalmatokban a társadalom tagjainak kilenctized részére
nézve megszűnt a magántulajdon […]. Azt vetitek tehát szemünkre,
hogy olyan tulajdont akarunk megszüntetni, amelynek szükségszerű
előfeltétele, hogy a társadalom óriási többségének nincs tulajdona.
(Marx a magántulajdonról)
Az első aktus, amelyben az állam valóban az egész társadalom kép-
viselőjeként lép fel – a termelési eszközök birtokbavétele a társadalom
nevében –, egyszersmind utolsó aktusa is mint államnak. Az államha-
talom társadalmi viszonyokba való beavatkozása az egyik területen a
másik után feleslegessé válik, és magától elenyészik azután. A szemé-
lyek feletti kormányzás helyébe dolgoknak az igazgatása és termelési
folyamatoknak a vezetése lép. Az államot nem eltörlik, az állam elhal.
(Engels a proletárdiktatúráról)
• Gyűjtsük ki a forrásokból a kommunisták törekvéseit!
• Hogyan tervezték kialakítani az új társadalmi berendezkedést?
• Milyen eszközökkel akarták felszámolni a „burzsoázia államát”?
• Hogyan írtak a végcél megvalósításáról?
• Milyen alapvető tényezőket nem vettek figyelembe?
A bolsevizmus
Miben tért el a bolsevikok által hirdetett politika
a szociáldemokratákétól?
A kommunista eszméket valló forradalmi bal-
oldal Oroszországban rendelkezett a legna-
gyobb befolyással a munkásmozgalomban. Az
országban meginduló iparosodás néhány
nagyvárosra koncentrálódott (Szentpétervár,
Moszkva, Odessza), és a nagyipari munkásság
száma megnőtt ezekben a városokban. Termé-
szetesen a társadalom döntő többségét (több
mint 90%-át) a parasztság adta, a munkásság
számaránya hozzájuk képest maroknyinak tűnt.
A 20. század elején a baloldali pártszervezés-
ben, illetve a marxista eszmék átültetésében
többek között Vlagyimir Iljics Lenin vállalt
nagy szerepet. A cári önkényuralom miatt ille-
gális pártban az ideológiai harcokból a Lenin
Lenin (teljes eredeti nevén:
Vlagyimir Iljics Uljanov,
1870–1924) vidéki értelmi-
ségi családban született,
és már fiatalkorában meg-
ismerkedett a forradalmi
eszmékkel. Bátyját egy cár
elleni merényletkísérlet
kapcsán felakasztották,
ezután Lenin a munkás-
szervezetekhez csatlako-
zott. Tevékenysége miatt
a cári titkosrendőrség le-
tartóztatta, majd Szibériába száműzték. Később külföld-
re emigrált, és hatalmas szervezőmunkába kezdett; szá-
mos tanulmányt, cikket írt, és folyóiratot szerkesztett.
Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárton belül
a bolsevik frakció kiépítése az 1903-as pártkongresszu-
son indult meg, ahol egy szavazáson a Lenin körül cso-
portosulók többséget (bolsinsztvo) kaptak. Ettől kezdve
bolseviknak nevezték magukat, miközben a párton belül
valójában a menseviknek (kisebbséginek) nevezett
szociáldemokraták alkottak többséget.
A Kommunista kiáltvány
címlapja, 1848
Nézzük meg a képen,
hol jelent meg elő-
ször a Kommunista
kiáltvány! Mi lehetett
ennek az oka?
2. A szocializmus és a munkásmozgalom
által irányított bolsevik frakció került ki győztesen. A proletár-
forradalom szükségességét valló bolsevikok a mérsékelt szociál-
demokratákkal (mensevikek) kerültek szembe.
A keresztényszocializmus
Hogyan reagált az egyház a változásokra?
A 19. század utolsó harmadában gyökeresen átalakult a nyugati
kultúrkör értékrendszere, a világról alkotott elképzelése. A fel-
világosodás hűvös racionalizmusa újraéledt, a tudományos isme-
retek bővülése befolyásolta a közgondolkodást. Charles Darwin
evolúciós elmélete (A fajok eredete, 1859) és az ember származásáról
szóló műve (1871), majd az ősrégészet eredményei új megvilágítás-
ba helyezték a bibliai teremtéstörténetet.
A szigorúan vallásgyakorló emberek száma a 19. század második
felében Európa-szerte csökkent, a világias nézetek terjedése min-
den egyházat érintett. A kiépülő polgári állam több feladatot átvett
az egyházaktól (például oktatás, kötelező polgári házasság stb.).
A katolikus egyház kezdetben megkésve reagált az eseményekre,
IX. Pius pápa hiába foglalta jegyzékbe a hívők számára az általa
tévedésnek tartott eszméket (például ateizmus, szocializmus, kom-
munizmus, liberalizmus stb.), a folyamatot ez csupán lassította.
A katolikus egyház papjainak már az ipari forradalom kezdete óta
voltak egyedi válaszai a munkásság szegénységére. A munkáskér-
dés megoldását sürgető „szociális katolicizmus” német területen
bontakozott ki az 1860-as években. Végül az iparosodás társadalmi-
szociális problémáira XIII. Leó pápa (1878–1903) reagált az egyik
nagy hatású körlevelében (Rerum novarum, 1891). A pápa védelmé-
be vette a munkásságot, jogosnak ismerte el szociális törekvéseiket,
és méltányos bérezést sürgetett. Ugyanakkor bírálta a marxi szo-
cializmust, veszélyes gondolatnak tartva a proletárforradalom esz-
méjét és a magántulajdon eltörlését.
Pápai körlevelében állami intézkedéseket sürgetett a nyomorban
élő emberek helyzetének a javítására, valamint a közös segítség-
vállalás és együttérzés fontosságát hirdette a társadalom va-
gyonosabb és szegényebb rétegei között. A kibontakozó keresz-
tényszocialista mozgalom az egyház szociális tanításának
megvalósítását, az iparosodás során leszakadó társadalmi rétegek
emberséges megsegítését tűzte ki célul, valamint a kereszténysé-
gen alapuló közösségszervezést hirdetett. A keresztényszocializ-
mus elutasította a szabadosnak tekintett liberalizmust, és felemel-
te szavát a harcos ateizmust hirdető marxizmussal szemben is.
Összegzés
Okok és következmények
• Milyen változások történtek a baloldali irányzaton belül?
• Hogyan reagált az egyház a politikai-eszmei változásokra?
Történelmi jelentőség
• Miben tért el a hagyományos történelemszemlélettől a mar-
xizmus?
• Hogyan képzelte el Marx a társadalom átalakítását?
19
XIII. Leó pápa
a Le Petit
Journal (kora-
beli francia
konzervatív
lap) címlapján
a Rerum
novarum
kiadásakor
Ezért, Tisztelendő Testvérek, ahogy eddig hozzátok
intézett körleveleinkben a téveszmék megcáfolása
céljából elmondottuk a szükségeseket az államha-
talomról, az emberi szabadságról, az államok al-
kotmányának keresztény jellegéről és más hason-
ló kérdésekről, éppúgy véleményünk szerint az
Egyház ügyét és a közjót szem előtt tartva, hason-
ló okokból ugyanezt kell tennünk most is a mun-
kások helyzetével kapcsolatban. […] A baj orvos-
lására a szocialisták, a szegények irigységét a
gazdagok ellen szítva, a magántulajdon eltörlését
tartják szükségesnek, és az egyesek javait minden
ember közös tulajdonává kívánják tenni […], olyan
orvoslást ajánlanak, ami nyilvánvalóan ellentmond
a jogszerűségnek, minthogy az embernek termé-
szet adta joga, hogy magántulajdonban, sajátja-
ként birtokoljon dolgokat. […] Az Egyház azonban
nem tartja elégségesnek, hogy rámutat a gyógyu-
lás útjára, hanem saját kezűleg nyújtja az orvos-
ságot. Teljes egészében azon van, hogy fegyelmé-
re és tanítására az embereket ránevelje és
megtanítsa, s tanainak gyógyító vizeit a püspökök
és a papság közreműködésével minél szélesebb
körben igyekszik kiárasztani. […] Ha a társadalmi
törvényeket a hit szilárd alapjára építjük, akkor
nyitva áll az út a társadalmon belüli viszonyok he-
lyes elrendezése, a békés együttélés és a virágzó
jólét biztosítása felé. A társasági tisztségeket, hi-
vatalokat a közös céloknak megfelelően kell be-
tölteni, mégpedig úgy, hogy a tagok sokfélesége
ne csorbítsa az egyetértést.
(Részletek XIII. Leó pápa Rerum novarum
kezdetű körleveléből, 1891)
• Milyen társadalmi problémára irányította rá
a figyelmet a pápa?
• Hogyan érvelt a szocialista mozgalommal
szemben?
• Milyen feladatot szánt az egyháznak?
• Miként képzelte el a társadalom megújítását?
20 I. A nemzetállamok születése és a szocialista eszmék megjelenése

Összefoglalás
• Gondoljuk végig az eseményeket az alábbi vázlatpontok segítségével!
• Készítsünk folyamatábrát néhány témához!
• Gyűjtsük össze a legfontosabb forrásokat az egyes anyagrészekhez!
• Emeljük ki a nevezetes eseményeket, személyeket és a hozzájuk tartozó dátumokat!

1. Nemzetállami törekvések és nagyhatalmi politika

• Az olasz és a német egység kialakulása
• Az amerikai polgárháború
• Japán modernizációja

2. Az iparosodás új szakaszának hatásai

• A modern polgári állam új feladatai
• A munkásság érdekképviseleti szervezetei
• Új eszmék: szocializmus, kommunizmus
• Különböző baloldali irányzatok: szociáldemokrácia, anarchizmus
• A keresztényszocializmus

Fogalmak, Fogalmak: polgárháború, polgári állam, szakszervezet, társadalombiztosítás, monopólium,

adatok szocializmus, szociáldemokrácia, kommunizmus, keresztényszocializmus, proletárdiktatúra,
osztályharc, cionizmus, emancipáció
Személyek: Abraham Lincoln, Otto von Bismarck, Karl Marx
Topográfia: Németország, Japán
Kronológia: 1861–1865 az amerikai polgárháború, 1868 a Meidzsi-restauráció, 1871 Németország
egyesítése
2. A szocializmus és a munkásmozgalom 21

II. A dualizmus kora

Magyarországon

Az Osztrák–Magyar Monarchia államcímere

22 II. A dualizmus kora Magyarországon

Ismétlés

reformkor

rendi
Kossuth Lajos
országgyűlés Deák Ferenc

liberális
önkéntes nemesség
örökváltság

kötelező államnyelv Wesselényi Miklós

Széchenyi István örökváltság
polgári
átalakulás közteherviselés
érdekegyesítés

„ Jelszavaink valának: haza és haladás.” (Kölcsey Ferenc)

• Idézzük fel az oldalon látható nevek és fogalmak segítségével a reformkor főbb törekvéseit!
• Hogyan kapcsolódott össze a társadalmi átalakulás és nemzeti megújulás kérdése az idő-
szakban?
• Miről rendelkeztek az áprilisi törvények?
• Melyek voltak a szabadságharc főbb szakaszai?

1848. sajtó-
március 15. szabadság

márciusi
áprilisi ifjak
Petőfi Sándor
törvények
Bem JJózsef

jobbágy- felelős
pákozdi csata felszabadítás kormány
isaszegi csata
világosi Függetlenségi
fegyverletétel nyilatkozat
Görgei Artúr
Batthyány Lajos
3. Az elnyomástól a megegyezésig 23

3. Az elnyomástól a megegyezésig
1849 őszén sokan úgy érezték, hogy a világosi fegyverletétellel megsemmisült a „haza és haladás” nagyszerű eszméje, a nemzeti önren-
delkezés és a gazdasági-társadalmi felemelkedés reformkori programja. A megtorlásokkal megfélemlített közvélemény reményeit vesztve
tapasztalta meg a Habsburg-dinasztia erőpolitikáját; Bécs megpróbálta az országot beolvasztani a birodalomba. Egy nemzedéknyi időn
belül, 1867-ben megtörtént a kiegyezés, és Ferenc Józsefet királlyá koronázták. Milyen közjogi kapcsolat jött létre a Habsburg Birodalom
és Magyarország között az áprilisi törvényekkel? Hogyan és miért változott ez meg 1849 tavaszán?

Magyar Királyság határa O R O S Z B I R O D A LO Idézzük fel, ki számol-

Habsburg Birodalom M ta fel korábban a vár-
tartományainak határa megyék autonómiá-
ját! • Milyen okokból
C S Á S Z Á
Ideiglenesen koronatartomány-
Á K
ként kezelt területek R S történt akkor a kerü-
T R
1849–1859 között leti rendszer beveze-
Á
Kerülethatár Z KASSA G tése? • Hogyan alakí-
S POZSONYI Kassa I KERÜ
LET
Székhely O Duna KERÜLET
tották át az ország
Pozsony közigazgatási rend-
za ÜLET szerét a szabadság-
Sopron Pest Tis

R
harc leverése után?

DI KE
PEST-BUDAI • Milyen politikai
SOPRONI Kolozsvár

ÁR A
KERÜLET Nagyvárad szándékot tükrözött

YV
KERÜLET N AG E R D É LY az új beosztás?
LOM Zágráb SZERB VAJDASÁG ÉS
Dráva
G
R S ZÁ

B TEMESI BÁNSÁG Gyulafehérvár

ARD

O SZL AVÓNIA Temesvár

HORVÁT
IA

Pó Ad H A T Á R Ő
ri Száva R V I D É K LD
ai F Ö
- S AL
OSZMÁN BIRO H AVA
te

A Habsburg Birodalom ge DALO

n

elvesztett területe, 1859

r M

Magyarország közigazgatási felosztása a Bach-rendszerben

Az önkényuralom időszaka
Hogyan próbálták az országot beolvasztani a Habsburg Birodalomba?
És folyton-folyvást ordított a vész,
A szabadságharcot követő véres megtorlás Haynau leváltásával Mint egy veszetté bőszült szörnyeteg.
(1850 nyarán) befejeződött, de Magyarország még évekig kato- Amerre járt, irtóztató nyomában
nai irányítás alatt állt. A börtönbe vetett foglyok és a hadseregbe Szétszaggatott népeknek átkai
Sohajtanak fel csonthalmok közől;
büntetésből besorozott magyar honvédek hosszú ideig nem
És a nyomor gyámoltalan fejét
térhettek haza. Elhamvadt várasokra fekteti.
Az 1848 óta osztrák császárként uralkodó Ferenc József Most tél van és csend és hó és halál.
rövidesen felszámolta az alkotmányosság látszatát is (1851 A föld megőszült;
végén a szilveszteri pátensben elvetette az olmützi alkotmányt), Nem hajszálanként, mint a boldog ember,
így a törvényhozó és a végrehajtó hatalom a kezében össz- Egyszerre őszült az meg, mint az isten,
pontosult. A kiépülő centralizált abszolutizmus ugyanakkor Ki megteremtvén a világot, embert,
E félig istent, félig állatot,
a birodalom modernizálására törekedett, ezért nem vonták vissza
Elborzadott a zordon mű felett
a jobbágyfelszabadítást. És bánatában ősz lett és öreg.
A császár rendelkezéseit a birodalmi kormány miniszterei, (Részlet Vörösmarty Mihály Előszó című
köztük Alexander Bach belügyminiszter hajtotta végre. Az or- költeményéből, 1850–51 telén)
szágról közigazgatásilag leválasztották Erdélyt, Horvátországot, a
Határőrvidéket, valamint a mesterségesen létrehozott Szerb Vaj-
• Olvassuk el a teljes költeményt! Mire utalt
daság és Temesi Bánság nevű területet, a megmaradt részeken
a költő a metaforikus leírásával?
megszüntették a vármegyék autonómiáját, és a létrehozott kerüle- • Idézzük fel az irodalomórán tanultakat a sza-
tek alá rendelték őket. badságharc utáni költészetről!
A Bach-rendszerben folytatódott az ország gazdasági és tár- • Milyen további híres költemények születtek eb-
sadalmi átalakítása. A kettős vámrendszer felszámolása (1851), ben az időszakban?
24
Libényi János merényletkísérlete Ferenc József ellen
1853-ban (J. J. Reiner festményének részlete)
Nézzünk utána az interneten, miért nem sikerült
Libényi János merénylete! Mi mentette meg Fe-
renc József életét?
Megérkezvén haza el fogja Ön minden alkalmas
helyütt mondani és terjeszteni, hogy Amerikában
nemcsak a nép leírhatatlan lelkesedéssel fogadott,
és hazánknak függetlenségébe és szabadságába
visszaállítására hatalmas segédkezet nyújtani
ajánlkozik, hanem a President [az elnök] a
Congressust [a kongresszust, a törvényhozó tes-
tületet] fel is szólította, hogy a nemzet általi elfo-
gadtatásomat (üzenetében engem hivatalosan
Kormányzónak nevezvén) a Congressus intézke-
désének tárgyául jelölte ki: a Congressus pedig
elhatározta, hogy engem a nemzet vendégének
tekint, és mint ilyet üdvezel.
[…] az Egyesült Statusoktól [Egyesült Államoktól]
következőket kívánok:
1. Hogy az ügyünkbeni orosz intervenció jogta-
lannak nyilatkoztatván, egy újabb felkelés esetére
az orosznak intervencióját az Egyesült Statusok
meg ne engedjék, és Angliát együtt munkálásra
felszólítsák. […]
3. Hogy az Egyesült Statusok Magyarország füg-
getlenségi nyilatkozatának törvényességét, és azt
hazánk egyedüli köz alaptörvényének lenni elis-
merjék. […]
(Kossuth Lajos levele New Yorkból, 1851)
• Milyen fogadtatásban részesült Kossuth Lajos
az Amerikai Egyesült Államokban?
• Mire utalt az, hogy hivatalosan kormányzónak
nevezték?
• Milyen politikai törekvései voltak Kossuthnak?
Mit szeretett volna elérni ezzel?
II. A dualizmus kora Magyarországon
az osztrák adórendszer átültetése és a jobbágyfelszabadítás gya-
korlati végrehajtása (úrbéri pátens, 1853) a birodalmi érdekeknek
megfelelően zajlott. A közteherviselés elvét az osztrák kormány-
zat maradéktalanul kiaknázta. A magas adóterhek a lakosság
minden rétegét, a földesúri kárpótlás elhúzódása pedig a bir-
tokos nemességet sújtotta. (Az úrbéri pátens szabályozása szerint
a kárpótlást az állam az adókból fi zette, ezért kötvényeket bocsá-
tottak ki, amelyeket a földesurak csak később, sorsolás után vált-
hattak be. Az elhúzódó kártalanítás miatt sokan elszegényedtek,
vagy tönkrementek. A földbirtokosok közül sokan birtokaik egy
részének – például a távolabbi, erdélyi birtokok – eladására kény-
szerültek.)
A Bach-rendszer ténykedését a magyar társadalom elutasította,
a hazafias szembenállás szimbolikusan is megmutatkozott (pél-
dául honvédzászlók, ’48-as röpiratok, Kossuth-bankók rejtegetése).
Az elnyomó gépezet gyorsan fellépett a nyílt ellenállást szer-
vező mozgalmakkal szemben. (Székelyföldön 1852 elején az osztrák
hatóságok besúgói jelentés alapján felszámoltak egy szervezkedést.
Mintegy 600 személyt tartóztattak le, a fővádlottakat – a székely
vértanúkat – halálra ítélték.) Bebizonyosodott, hogy a rendszert
önmagában egy belső forradalom nem ingathatja meg, de ettől
függetlenül a Bach-rendszer nem tudott megszilárdulni.
Az emigráció és a passzív ellenállás
Miben különbözött Deák Ferenc politikai elképzelése Kossuthétól?
Az emigráció politikai szándékait Kossuth Lajos, Teleki László
és Klapka György fogalmazta meg. Az első hónapok dermedt apá-
tiáját követően az emigráció aktív cselekvésre határozta el magát.
A nagyhatalmi vetélkedés további háborúkkal fenyegetett (ekkor
még nyitott volt az olasz, illetve a német egység kérdése), és Kos-
suth bízott abban, hogy a meggyengült Habsburg Birodalom már
nem lesz képes egy újabb szabadságharc elfojtására. Az emigrá-
ció legfőbb törekvése arra irányult, hogy a nemzetközi közvélemény
és a nyugati hatalmak kedvezően ítéljék meg az ország független-
ségi szándékát. Ezért Kossuth előadó körútján Nagy-Britan-
niában és az Amerikai Egyesült Államokban kiállt a mozgalom
liberális és demokratikus elkötelezettsége mellett. A Habsburgok
elszigetelését szolgálta volna a „beavatkozás a be nem avatkozá-
sért” elvének kiharcolása, azaz egy újabb orosz katonai intervenció
elleni határozott nyugati kiállás elérése.
A hazai közélet meghatározó alakja Deák Ferenc lett, aki a re-
formkorban is vezéregyéniség volt, a sikerekben osztozott, a vere-
ségben azonban már nem, de oly módon, hogy gyávasággal emiatt
nem vádolhatták. Magatartásával a Bach-rendszerrel szembeni
passzív ellenállást képviselte. Családi birtokait eladta, majd Pest-
Budára költözött, ahol magánbeszélgetéseken fejtette ki vélemé-
nyét, de a hivatalos eseményektől távol tartotta magát.
Deák az emigrációhoz hasonlóan számított egy közeli fegyveres
konfliktusra, de nem követte a Kossuth által sürgetett forradalmi
utat. Szerinte a bécsi politikát egy esetleges háborús vereség meg-
egyezésre fogja sarkallni, és az ország az 1848-as törvényekhez
ragaszkodva visszanyerheti a nemzeti önrendelkezését. Deák
3. Az elnyomástól a megegyezésig
nem értett egyet a Habsburg Birodalom fel-
bomlasztásával, úgy vélte, a független
Magyarország kevésbé tudna ellenállni
az orosz terjeszkedésnek. A birodalom
fenntartása egyszerre jelentene vé-
delmet a pánszláv törekvésekkel
szemben, és megőrizné a magyar-
ság vezető szerepét a Kárpát-me-
dencében.
Történészszemmel
A passzív ellenállás ügye
A történeti emlékezet Deák Ferencet nemzedékeken át a széles körű
passzív ellenállás vezéralakjának tekintette. Sokak számára a passzív
ellenállás a közügyektől való elzárkózást, a hazai áruk fogyasztását
vagy adómegtagadást jelentette. Valójában Deák nem hirdetett sem-
milyen mozgalmat, inkább politikai magatartásával példát mutatott.
Ugyanakkor nem ítélte el azokat sem, akik megélhetési okok miatt
hivatalt vállaltak. Őket a köznyelv a kötelezően előírt magyaros vise-
letük miatt Bach-huszároknak nevezte. Sokáig azt gondolták, hogy
az időszak hivatalnokai döntőrészt német és cseh területről érkeztek.
A legújabb történeti kutatások azonban megállapították, hogy a Bach-
korszak vármegyei tisztviselőinek egy része már 1848 előtt is hivatalt
viselt.
Ennek ismeretében a Bach-huszárokról alkotott kép is megváltozott.
A korabeli köztudat felnagyította a számukat, és a germanizáló tö-
rekvések végrehajtóinak tekintették őket. A modern történetírás meg-
állapította, hogy a hivatalnokoknak mintegy egynegyede érkezett a
Lajtán túlról (országos átlagban 23,1%), és az idegen tisztviselőket
elsősorban a nemzetiségi vidékeken alkalmazták, ahol a hagyomá-
nyos helyi magyar nemesi elit így kiszorult a hatalomból. Természe-
tesen a „hazai” születésű Bach-huszárok között is jó néhánynak nem
magyar volt az anyanyelve.
25
Deák Ferenc, a reformkor liberális politikusa 1848-
ban a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere-
ként bízott az áprilisi törvények erejében. 1849
elején ő is tagja volt annak a békeküldöttség-
nek, amely a császári főparancsnokkal akart
tárgyalni. Windischgrätz kérlelhetetlenségét
felismerve Deák – a hadi helyzet miatt –
nem ment Debrecenbe, hanem a kehidai
birtokára (Zala vármegye) vonult vissza.
A szíves felszólítás, amelyet Nagyméltóságod hoz-
zám intézni kegyeskedett, s még inkább e felszó-
lítás megtisztelő módja köteleznek engem, hogy
ezért Nagyméltóságodnak haladéktalanul köszö-
netet mondjak. Bármennyire hízelgő is azonban
reám e megtisztelő felszólítás, kénytelen vagyok
teljes tisztelettel bár, de egész határozottan kije-
lenteni, hogy ez ajánlatot el nem fogadhatom.
A közelmúlt gyászos eseményei után, oly állapotok
között, melyek még jelenleg is uralkodnak, lehe-
tetlenség, hogy én nyilvános ügyekben közremű-
ködhessek.
Meg vagyok győződve, hogy Nagyméltóságod
nem fog félreérteni. Kicsinyes ürügyet használni
nem vala szándékom, s úgy hiszem, ez őszinte-
séggel Önnek […] a legnagyobb tiszteletet tanúsí-
tom.
(Deák levele Anton von Schmerling igazságügy-
miniszternek, aki egy jogi konferenciára hívta
meg, 1850. április)
• Állapítsuk meg a forrás alapján, hogyan viszo-
nyult Deák a kormányzathoz!
• Mely közelmúltbeli eseményekre utalt a levelében?
• Milyen magatartásformát sugallt ezáltal?
• Vitassuk meg, miért nőtt meg a passzív ellen-
állás jelentősége a köztudatban!
Bach-huszárok
korabeli
ábrázolása
26
Excellenciád elsorolja […] mindazokat a tarkabar-
ka áldásokat, amelyeket Ön és a Gondviselés a
derék magyar népre árasztott ama kilenc év alatt,
mióta Ön Ausztria kormányát a kezében tartja. […]
Ön felhozza a vasutakat, quasi [mintegy] mint az
ön ajándékait, a folyók szabályozását és az orszá-
gos közlekedés tekintetében történt javításokat is.
A vasutakat az idő hozta, és nem ön, drága mi-
niszter úr; a folyók szabályozása már folyamatban
volt, és oly alapra volt fektetve, hogy még ön ma-
ga is jónak tartotta azt megtartani; és ami az or-
szágutakat stb. illeti, ezek általában véve, az ön
tízévi példátlan tevékenysége óta sokkal rosszab-
bak, mint ezelőtt voltak.
(Részlet Széchenyi István Ein Blick auf den
anonymen Rückblick [Egy pillantás a névtelen
„Visszapillantásra”] című röpiratából, 1859).
Széchenyi István németül írt röpiratában
közvetlenül vitatkozott azzal az állítással, amelyet
Bach bértollnoka hangoztatott; miszerint az
ő kormányzása hozta el Magyarországra
a civilizáció áldásait. A kéziratot fia, Béla
csempészte ki Londonba, és az első nyomtatott
példányok 1859-ben kerültek vissza a Habsburg
Birodalomba. Széchenyi ezt követően állandó
rendőri megfigyelés alá került.
• Vitassuk meg, milyen céllal íródott a röpirat!
• Milyen a forrásrészlet hangvétele?
• Milyen stíluselemeket használt érveinek alátá-
masztására?
I. Azon jog, törvényeket hozni, változtatni és meg-
szüntetni, általunk és utódaink által, ezentúl csu-
pán a törvényesen egybegyűlt országgyűlések, és
illetőleg a birodalmi tanács közrehatásával fog
gyakoroltatni, mely utóbbihoz az országgyűlések
általunk meghatározott számú tagokat küldenek.
(Az októberi diploma, 1860)
I. A birodalmi képviseletre hivatott birodalmi tanács
összetételét s a számára 1860-dik október 20-diki
diplománkban fenntartott közreműködése jogát a
törvényhozásban illetőleg jóváhagyjuk a mellékelt
birodalmi képviseleti törvényt, s azt ezennel király-
ságainkra és tartományainkra nézve állami alap-
törvény erejével ruházzuk fel. […]
5. § A követek házába választás útján jő 343
tag, mégpedig egyes királyságok és tartományok
szerint következőleg megalapított számban. A ma-
gyar királyság számára 85. […] Horvát- és Szla-
vónországra 9. […] Erdély számára 26.
(A februári pátens, 1861)
• Miért utasította el a korabeli magyar politiku-
sok nagy része ezeket a rendelkezéseket?
II. A dualizmus kora Magyarországon
A Bach-rendszer bukása
Milyen külpolitikai események vezettek a kormányzati döntéshez?
1859-ben Ferenc József birodalma fegyveres erővel lépett fel az olasz
egységtörekvésekkel szemben. Az emigráció bízott a francia diplo-
máciában, de Kossuth az újabb szabadságharc elindítását az
olasz vagy francia csapatok hathatós támogatásához kötötte.
A francia csapatok a Szárd Királyság erőivel szövetségben súlyos
vereséget mértek a Habsburg Birodalom hadseregére (sol-
ferinói csata), de a franciák a győzelmet követően gyorsan fegy-
verszünetet kötöttek. Ferenc József mindenekelőtt a magyar fel-
keléstől félve tette meg a súlyos engedményeket. Az emigráció
vezérkara a csalódás ellenére bízott a harcok folytatásában, és több
száz magyar csatlakozott Garibaldi seregéhez. A dél-itáliai
hadjáratban az egykori honvédkatonák (például Türr István)
hősiessége felkeltette az olasz közvélemény figyelmét is, de a for-
radalmárok közös hadművelete Magyarország irányába illúziónak
bizonyult. Az országban a Habsburgok katonai veresége nyomán
új erőre kapott a tiltakozási hullám, és Ferenc József a kedélyek
lecsillapítása érdekében rövidesen menesztette Bachot.
Ebben a légkörben következett be 1860 tavaszán Széchenyi
István gróf öngyilkossága. Széchenyi 1848 őszétől a Bécs kö-
zeli döblingi elmegyógyintézetben tartózkodott gyógykezelésen.
Csak akkor szólalt meg közéleti ügyben, amikor a Bach-rendszer
saját gazdasági eredményeire hivatkozva elvitatta a reformkori
sikereket. A felháborodott Széchenyi erre egy névtelenül ki-
adott, gúnyos hangvételű műben válaszolt. A hazai közvélemény
mellett a bécsi titkosrendőrség is felfigyelt a „legnagyobb ma-
gyar” újabb politikai megnyilvánulására, és többször házkutatást
tartott az elmegyógyintézetben. Széchenyi irattárában számos
terhelő erejű kéziratot találtak, s a várható meghurcolástól (fel-
ségsértési pertől és szigorított elmegyógyintézetbe való átszállí-
tástól) tartó államférfi végül öngyilkosságot követett el.
A közélet újraéledése
Mi volt a fő törekvésük a korabeli pártoknak?
Széchenyi tragédiája, illetve az országban kibontakozó tömeg-
tüntetések hatására a bécsi udvar meghátrálni kényszerült. Ferenc
József a korlátozott alkotmányosság irányába mozdult el. Az
uralkodó a magyar konzervatív politikusok (például Apponyi
György) javaslatát megfogadva a kibocsátott alkotmányban (októ-
beri diploma) visszaállította az 1848 előtti kormányszerveket (hely-
tartótanács, kancellária), és felszámolta a Bach-korszak köz-
igazgatási rendszerét, így a vármegyei önkormányzatok újra
működhettek.
Ferenc József tervezetében a végrehajtó hatalom legfőbb szerve
a birodalmi kormány maradt, amely kiegészült egy magyar ügyek-
kel foglalkozó miniszterrel. A magyar országgyűlés erősen meg-
csonkított törvényalkotói joggal rendelkezett volna. A Lajtán túli
tartományok csak törvény-előkészítő jogot kaptak. A magyar tár-
sadalom szinte egyöntetűen (erőszakos tüntetéseken is) elutasí-
totta az 1860. évi októberi diplomát, hiszen az 1848-as törvé-
nyek szellemiségéből semmit nem emelt át. Az uralkodó csalódott
3. Az elnyomástól a megegyezésig
a magyar konzervatív arisztokraták ígéreteiben, felülkerekedtek az
osztrák centralisták, és megjelent a februári pátens (1861). Eszerint
a parlament szerepét a birodalmi tanács töltötte volna be, amelyben
a magyar és erdélyi képviselők csak egy kisebbségi csoportot al-
kottak volna. Ferenc József 1861 tavaszára összehívta az ország-
gyűlést, hogy megválasszák ezeket a képviselőket.
1861-ben az országgyűlésben lényegében teljes egység volt az
1848-as törvények maradéktalan visszaállításának kérdésé-
ben. Még az emigrációban élő Kossuth is azt javasolta támogatói-
nak, hogy követeljék a ’48-as törvények következetes helyreállítását,
de a külügyekben, hadügyben, pénzügyekben is a teljes önrendel-
kezés garanciáival.
Az országgyűlésben a törésvonal a felirati és a határozati el-
képzelés között volt. Deák a ’48-as alapot legálisnak tekintette,
ezt kívánta visszaállítani, a feliratban mintegy kérni (azzal érvelt,
hogy a Pragmatica Sanctio összeegyeztethető a perszonálunióval).
A határozatiak a ’48-as törvények helyreállítását előfeltétel-
nek tekintették, míg az emigrációból Teleki László többet akart:
a társadalom demokratizálását, előrelépést a nemzetiségi kérdésben
és az önrendelkezés garanciáit. Nyilvánvaló volt, hogy ezen az ala-
pon – 1861-ben, külső nyomás nélkül – nincs esélye a megegyezés-
nek. Teleki politikájával saját pártján belül is többen nem értettek
egyet, így például unokaöccse, Tisza Kálmán is nyitottabb volt az
együttműködésre. Kossuth óvatosságra intette Telekit, kiemelve,
hogy az olaszországi események nem kedveznek az emigráció tö-
rekvéseinek. Teleki politikai taktikája zsákutcába jutott, a politikus
összeroppant, és öngyilkosságot követett el. A felirat az áprilisi
törvények szellemében a perszonálunió megvalósítását igé-
nyelte, így fel sem merült a képviselők megválasztása a birodalmi
parlamentbe. A magyar álláspont láttán Ferenc József felosz-
latta az országgyűlést, átmenetileg visszaállt az abszolutiz-
mus (1861–1865). Az 1848 előtti elvek alapján összehívott erdélyi
országgyűlés – a magyar képviselők szándékos távolléte mellett és
a szász, illetve román képviselők szavazatai alapján – azonban el-
küldte Bécsbe a kívánt delegációt (1863).
A kiegyezés okai és megkötése
Milyen kompromisszumos megállapodás született?
Az országgyűlés feloszlatása után mindkét fél kivárt. Ferenc József
jól tudta, hogy birodalma gazdasági és politikai problémáira
tartós megoldást kell találnia. Bécs a magyarokkal való viszony
rendezésétől az államadósság csökkenését remélte, továbbá azt,
hogy helyreállhat a birodalom belső szilárdsága. A német egység
ekkor még eldöntetlen sorsa újabb háborúval fenyegetett, a Habs-
burgok erőt akartak mutatni a nemzetközi közvélemény felé.
A másik oldalon a magyar emigráció sikertelenül próbálko-
zott Magyarország függetlenségének visszaszerzésével. Egy
újabb szabadságharc kirobbantásának és győzelmének az esélye
lényegében megszűnt. Eközben a passzív ellenállásban kifáradt,
gazdaságilag elmaradott Magyarországon is egyre nőtt azok
tábora, akik sürgették a Béccsel való megegyezést, amelytől
nyugalmat és fejlődést reméltek. A taktikázás hosszabb távon nem
tűnt tarthatónak: a tartós szembenállást a nemesi társadalom
anyagi helyzete sem tette lehetővé.
27
Teleki László 1849-ben párizsi követként a nemzeti-
ségi megbékélést szorgalmazta. A forradalom politi-
kusa ellen Bécs elfogatóparancsot adott ki. Az emig-
rációban Teleki következetesen elutasított minden
együttműködést a Habsburgokkal. 1860-ban Drezdá-
ban a szászországi titkosrendőrség elfogta, majd
átadta Bécsnek. Az ügynek nemzetközi visszhangja
lett, és a kényelmetlen helyzetet Ferenc József úgy
oldotta meg, hogy személyes amnesztiában részesí-
tette Telekit azzal a feltétellel, hogy nem politizál.
A politikus az országgyűlés összehívása után ezt úgy
értelmezte, hogy kötelezettsége megszűnt. Telekinek
a becsületszó, az elvhűség egész életében fontos
volt. (Teleki László öngyilkossági helyszínéről készült
rendőrségi fotó. Mayer György felvétele)
Nézzünk utána, milyen feltételezések jelentek
meg a politikus halálával kapcsolatban! Vajon
miért?
Lehet, hogy nehéz idők következnek ismét ha-
zánkra, de a megszegett polgári kötelesség árán
azokat megváltanunk nem szabad. Az ország al-
kotmányos szabadsága nem oly sajátunk, melyről
szabadon rendelkezhetnénk; hitünkre bízta a nem-
zet annak hű megőrzését, s mi felelősek vagyunk
a haza, s önlelkiismeretünk előtt. Ha bírni kell, tűr-
ni fog a nemzet, hogy megmentse az utókornak
azon alkotmányos szabadságot, melyet őseitől
öröklött. – Tűrni fog csüggedés nélkül, mint ősei
tűrtek és szenvedtek, hogy megvédhessék az or-
szág jogait: mert a mit erő és hatalom elvesz, azt
idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják,
de miről a nemzet, félve a szenvedésektől, önma-
ga lemondott, annak visszaszerzése mindég nehéz
s mindég kétséges. – Tűrni fog a nemzet, reményel-
ve a szebb jövendőt, s bízva ügyének igazságába.
(Deák Ferenc, 1861)
• Mely álláspont mellett állt ki Deák ebben a be-
szédében?
• Hogyan látta a további politikai kibontakozás
lehetőségét?
28
Nem hozzuk mi kétségbe a birodalom szilárd fenn-
állhatásának fontosságát. Hiszen az 1861-diki or-
szággyűlés felirata is kijelentette, hogy azt a ma-
gyar nemzet veszélyeztetni semmiképpen nem
akarja. De véleményünk szerint a birodalom szilárd
fennállhatását nem akképp kell biztosítani, hogy
félrelökve minden ünnepélyes szerződéseket, tör-
vényeket és jogokat, az ezek által biztosított ma-
gyar alkotmány egészen azon mintába öntessék,
melybe a február 26-iki alkotmány [azaz, a februári
pátens] öntetett, hanem mindenekfelett szem előtt
tartva a birodalom biztosságát, melyet a sanctio
pragmatica is szem előtt tartott, arra kell töreked-
ni, hogy mind a birodalom biztossága teljesen el-
éressék, mind a magyar alkotmány alaptörvényei
a lehetőségig fenntartassanak, mind a Lajtán túli
országok alkotmányos szabadsága kifejtessék és
teljesen biztosíttassék.
Egyik cél tehát a birodalom szilárd fennállása,
melyet nem kívánunk semmi más tekinteteknek
alárendelni. Másik cél pedig fenntartása Magyar-
ország alkotmányos fennállásának, jogainak, tör-
vényeinek, melyeket a sanctio pragmatica is ün-
nepélyesen biztosít, s melyekből többet elvenni,
mint amit a birodalom szilárd fennállhatásának
biztosítása múlhatatlanul megkíván, sem jogos
nem volna, sem célszerű. Párhuzamosan a magyar
alkotmánnyal megfér a közös uralkodó alatt, a kö-
zös védelem mellett, a Lajtán túli országok teljes
alkotmányos szabadsága is. Nem állanak ezek el-
lentétben egymással; azt hisszük, hogy megállha-
tunk egymás mellett, anélkül, hogy egymást
absorbeálni akarnók. […] Mi nem akarjuk ezen
alkotmányos önállást feláldozni csupán azért, mert
a Lajtán túli népek új alkotmányának egyes pont-
jai másképpen hangzanak; de készek leszünk min-
denkor törvényszabta úton saját törvényeinket a
birodalom szilárd fennállhatásának biztosságával
összhangzásba hozni, s a Lajtán túli országok sza-
badságának és alkotmányos kifejlődésének útjá-
ban állani soha nem fogunk.
(Részlet Deák Ferenc Húsvéti cikkéből,
Pesti Napló, 1865. április 16.)
• Mi mellett érvelt Deák Ferenc?
• Miként nyilvánította ki az együttműködési szán-
dékot?
• Mit utasított el határozottan?
• Hogyan képzelte el a birodalom átszervezését?
Andrássy Gyula gróf (1823–1890) az utolsó rendi
országgyűlésen Zemplén vármegye követeként csat-
lakozott a reformerőkhöz. A szabadságharc alatt
előbb megyei nemzetőrparancsnokként harcolt Pá-
kozdnál, majd 1849 tavaszán a Szemere-kormány
követeként Konstantinápolyba érkezett. A következő
években emigrációban élt, miközben távollétében az
osztrák hatóságok halálra ítélték, és jelképesen fel-
akasztották. Andrássy, akit a párizsi szalonokban
„szép akasztottnak” neveztek, 1858-ban amnesztiá-
ban részesült, és hazatért. Az 1861. évi országgyűlé-
sen Deák köréhez csatlakozott.
II. A dualizmus kora Magyarországon
centralizált külpolitikai
alkotmányos kudarcok növekvő a nagyhatalmi
elképzelések (1866 – vereség államadósság pozíció megőrzése
sikertelensége Königgrätznél)
A kiegyezés megkötése
a Kossuth-féle Deák Ferenc a nemesi
konzervatív
irányzat kompromisszumos társadalom
erők közvetítése
térvesztése javaslata elszegényedése
A kiegyezés okai
Foglaljuk össze, milyen külső és belső tényezők
vezettek a kiegyezéshez!
Az 1860-as évek közepén az uralkodó közvetítők útján kifejezte
tárgyalási szándékát Deák Ferencnek. Deák célja az ország sza-
badságának és belső önállóságának minél szélesebb körű
biztosítása volt, de úgy, hogy a Habsburg Birodalom fenn-
maradhasson, és visszaszerezhesse gazdasági és külpolitikai he-
lyét Európa nagyhatalmai között. Deák és hívei már nem követel-
ték az 1848. áprilisi törvények teljes visszaállítását.
Néhány konzervatív politikus közvetítésével egyeztetések kez-
dődtek, és a háttéralkuk nyomán Deák Ferenc 1865-ben megfo-
galmazta a Húsvéti cikket. Ebben engedett ’48-ból, és az elképze-
lésbe beépítette a konzervatívok javaslatait: a vitás kérdésekben
közös minisztériumokat és közös anyagi hozzájárulást java-
solt. A közös ügyek (külügy, hadügy és az ezekkel kapcsolatos
pénzügy) megtárgyalására a parlamentek által választott testület
létrehozását szorgalmazta. A Húsvéti cikk megjelenését követően
lassú közeledési folyamat kezdődött, amelyet elhúzódó ország-
gyűlési viták és titkos bécsi tárgyalások kísértek. Az ügymenetet
Deák mellett az emigrációból hazatért és kegyelemben részesített
Andrássy Gyula gróf vezette.
1867-ben megtörtént a kiegyezés. Az év elején az uralkodó And-
rássy Gyulát miniszterelnöknek nevezte ki. Az országgyűlés
elfogadta a közös ügyekről szóló törvényeket, ezzel a több évtizedes
államjogi kérdés megoldódott. A tárgyalási
folyamatot Ferenc József királlyá koro-
názása zárta le. Magyar királyként 1867-
től 1916-ig uralkodott.
Az Osztrák–Magyar Monarchia komp-
romisszumok árán született meg, de még
számos probléma várt megoldásra. A ha-
zai nemzetiségek nem lelkesedtek az álta-
luk csak osztrák–magyar alkunak tekintett
kiegyezésért, sőt a horvát országgyűlés a
Vitassuk meg Andrássy életútja ismeretében a
kor vezető politikusainak viszonyát a kiegyezés-
hez! • Hogyan befolyásolhatták a „szép akasz-
tott” gróf politikai lépései a közvéleményt?
3. Az elnyomástól a megegyezésig 29

követeit sem küldte el a koronázásra. A Lajtán túli területek szláv Kevés olyan, már a kor-
társak által is kedvelt sze-
lakossága továbbra is a birodalom föderalizálását sürgette, a
mélye volt a Habsburg-
csehek rövidesen a magyarokéhoz hasonló jogokat követeltek. dinasztiának, mint Ferenc
József felesége, Sisi, azaz
Wittelsbach Erzsébet
(1837–1898). Az 1860-as
A dualista állam berendezkedése években megtanult
Hogyan szabályozták a két országrész viszonyát? magyarul, és a nyíltan
magyarbaráttá váló Sisi
a kiegyezést megelőző
1867-ben a kiegyezéssel megszületett a két központú dualista tárgyalásokon közvetített
állam, az Osztrák–Magyar Monarchia. Ausztriát és Magyaror- a vezető magyar politiku-
szágot a király személye mellett a közösen vitt külügy-, hadügy- sok és férje között.
és ezeknek a fedezésére szolgáló pénzügyminisztérium is
összekötötte. Az alkotmányos monarchiaként működő államban
mindkét ország önálló, kétkamarás törvényhozással és saját Nézzünk utána Sisi életének az interneten vagy
felelős kormánnyal rendelkezett. Az osztrák, illetve a magyar a könyvtárban! • Hogyan alakult házassága
kormány a két egyenrangú birodalomrész belpolitikáját (köz- Ferenc Józseffel? • Mennyire lehetett boldog Sisi
igazgatás, igazságszolgáltatás, oktatás stb.) egymástól függetlenül élete során? • Milyen körülmények között halt
irányította. meg?
Bár Ferenc József személyiségétől távol állt, az uralkodó kény-
szerűen mégis elfogadta az alkotmányos viszonyokat, igaz, több
erős jogkörrel is rendelkezett. Az előszentesítési jog a törvényjavas-
latok előzetes megismerésének és elvetésének a jogát is biztosította
számára, és legfelsőbb hadúrként a hadsereget irányította. A kö-
zös hadsereget az uralkodó a birodalmi egység zálogának tekin-
tette, ragaszkodott a nemzetek feletti jellegéhez és a német ve-
zényleti nyelvhez. (A tiszteknek ugyanakkor előírták, hogy három
éven belül tanulják meg az alakulataikhoz tartozó sorkatonák nyel-
vét.) A magyar országgyűlés elérte a honvédség felállítását is,
amely a dualista monarchia haderejének második vonalát képezte.
A közös minisztériumokat a két ország törvényhozása által
választott 60-60 fős delegáció felügyelte, amelyek felváltva ülé-

XII. tc. 1. § Azon kapcsolat, mely egyrészről a magyar korona országai, más-
részről Őfelségének többi országai és tartományai között jogilag fennáll, az
1723:1., 2. és 3. törvénycikkek által elfogadott pragmatica sanctión alapszik. […]
8. § […] külügyeket tehát Magyarország is közösnek tekinti, s kész azoknak
közösen meghatározandó költségeihez azon arány szerint járulni […].
9. § A közös védelemnek a másik eszköze a hadsereg s az arra vonatkozó Ferenc József és Erzsébet koronázása a budai
intézkedések, egyszóval: a hadügy. Mátyás-templomban (Eduard Engerth festménye,
11. § Őfelségének a hadügy körébe tartozó alkotmányos fejedelmi jogai 1872)
folytán mindaz, ami az egész hadseregnek és így a magyar hadseregnek is,
mint az összes hadsereg kiegészítő részének, egységes vezérletére, vezényle- Figyeljük meg a képet! Ki emeli meg a kalapját
tére és belszervezetére vonatkozik, Őfelsége által intézendőnek ismertetik el. a királyi pár előtt?
12. § De a magyar hadseregnek időnkénti kiegészítését és újoncok meg-
ajánlásának jogát, a megajánlás feltételeinek és a szolgálati időnek meghatá-
rozását, úgyszintén a katonaság elhelyezését, élelmezését illető intézkedése-
ket az eddigi törvények alapján mind a törvényhozás, mind a kormányzat
körében az ország magának tartja fenn.
13. § Kijelenti továbbá az ország, hogy a védelmi rendszernek megállapítá-
sa vagy átalakítása Magyarországra nézve mindenkor csak a magyar törvény-
• Milyen jogi előzményekre vezették vissza a ki-
hozás beleegyezésével történhetik. […]
egyezést?
16. § A pénzügyet annyiban ismeri a magyar országgyűlés közösnek, ameny-
• Gyűjtsük ki a két országot összekötő ügyeket!
nyiben közösek lesznek azon költségek, melyek a fentebbiekben közöseknek • Miként őrizte meg az uralkodó a döntő befolyá-
elismert tárgyakra fordítandók. […] sát a hadügyekre?
17. § Magyarországnak minden egyéb államköltségét […], mint általában • Milyen eszközökkel tudta az országgyűlés
minden adót, a magyar minisztérium, minden idegen befolyás teljes kizárásá- az említett királyi jogkört gyengíteni?
val, saját felelőssége alatt vet ki, szedi be és kezeli. • Mennyiben nyerte el pénzügyi önállóságát
(Az 1867. évi törvényekből) az ország?
30 II. A dualizmus kora Magyarországon

Állapítsuk meg, miért tekinthető alkotmányos
monarchiának a dualista állam! • Különítsük el a
két országot összekapcsoló, illetve az egymástól
függetlenül működő intézményeket! • Értékeljük
a közös ügyek szerepét! • Milyen szerepet ját-
szottak a delegációk?
Az Osztrák–Magyar Monarchia felépítése (Az ábra
már az 1868-as horvát–magyar kiegyezés következ-
ményeit is bemutatja, erről a 40. oldalon lesz szó.)
seztek a két fővárosban. A hadügy, illetve külügy költségeit fedező
összegek arányait a két ország megosztotta egymás között (a kvó-
ta aránya 70%-30% volt a fejlettebb és népesebb Ausztria javára).
A közös pénzügyminiszter az országok pénzügyeibe nem szól-
hatott bele, azokat mindkét birodalomfélben saját pénzügymi-
niszter irányította. Az uralkodó által kinevezett három közös mi-
niszter közül egy mindig magyar volt, bár Ferenc József a hadügyek
élére nem nevezett ki magyarokat.

közös vámhatár közös valuta szabad tőke- és munkaerő-áramlás

Ausztria Magyarország
császár közös uralkodó király

&MVSHEPQMK]ĴP¬W 3VW^¤KK]ĴP¬W
Urak háza Képviselőház Felsőház Képviselőház

JĔW JĔW
HIPIK¤GM¶ HIPIK¤GM¶ képviselőket küld

JIPIPĔWOSVQ¤R] JIPIPĔWOSVQ¤R]
tárcák miniszterelnök LSVZ¤X
tárcák SVW^¤KK]ĴP¬W
O¹^¹W
QMRMW^X¬VMYQSO
külügy hadügy
a közös ügyek F¤RMOSVQ¤R]
fedezetét szolgáló
pénzügyek
XEVXSQ¤R]SO Z¤VQIK]¬O LSVZ¤XSVW^¤KM
Bosznia és alispánok Z¤VQIK]¬O
Hercegovina főispánok
OZ¶XE
70% 30%

• Milyen elveket fogalmaztak
meg a két birodalomrész-
ről?
• Hogyan működtették a kö-
zös ügyeket?
XII. tc. 28. § […] egyrészről a magyar korona országai együtt, másrészről Őfelsége többi országai
és tartományai együtt úgy tekintessenek, mint két külön s teljesen egyenrangú fél. Következve:
a két fél között a közös ügyek kezelésére nézve mellőzhetetlen feltétel a teljes paritás [egyenlőség].
29. § Ezen paritás elvénél fogva Magyarország részéről a magyar országgyűlés válasszon saját
kebeléből egy meghatározott számú bizottságot (delegáció), éspedig az országgyűlés mindenik
házából. Válasszanak Őfelsége többi országai és tartományai is hasonlóul alkotmányos módon egy
éppen annyi tagból álló bizottságot a maguk részéről. […]
37. § E bizottságok hatáskörébe csak azon tárgyak tartozhatnak, melyek a jelen határozatban
mint közösek határozottan e bizottságokhoz vannak utasítva.
(Az 1867. évi törvényekből)

Összegzés

Okok és következmények Változás és folytonosság Történelmi jelentőség

• Miben nyilvánult meg a magyar
társadalom ellenállása 1849 után?
• Mi vezetett Széchenyi István tra-
gikus halálához?
• Hogyan változott meg a Habsburg
Birodalom külpolitikai helyzete az
időszakban?
• Milyen gyakorlati lépéseket tett az
emigráció az 1850-es években?
• Milyen intézkedésekkel próbálta
megőrizni Ferenc József közpon-
tosított hatalmát?
• Milyen eltérő álláspontok alakul-
tak ki az 1861. évi országgyűlésen?
• Milyen bel- és külpolitikai ténye-
zők vezettek a kiegyezési tárgya-
lásokhoz?
Történelmi forrás
• Hogyan működött a kiegyezési
törvény alapján a dualista biro-
dalom?
3. Az elnyomástól a megegyezésig 31

Kitekintő

Kossuth Lajos elképzelései Magyarország

helyzetéről
Az emigráció vezérkara (Kossuth Lajos, Teleki László, Klapka György)
többféle következtetést vont le 1848–49-ből. Kossuth véleményét
még a törökországi tartózkodás alatt kifejtette, és az ország demok-
ratikus átalakítását (például az általános választójog biztosítását)
szorgalmazta. A kossuthi elképzelésben a nemzetiségi területeken
minden vármegye kollektív politikai joggal rendelkezett volna, a
népcsoportok országos szervezeteket is létrehozhattak volna.
Az emigráció javaslataként jelent meg a későbbiekben a Dunai
Szövetség (Konföderáció) tervezete, amelyet Kossuth nevéhez kö-
töttek (1862). Az elképzelés szerint Magyarországnak a Habsburg
Birodalom felbomlása után államszövetségre kell lépnie a függet-
lenné váló Horvátországgal, illetve a török uralom alól felszabaduló
Szerbiával és Romániával. Az államalakulat az egyenrangúság elvén
és szoros gazdasági kapcsolatokon alapult volna. A Dunai Konföde-
ráció közös ügyeit (had- és külügy, gazdaság és közlekedés) egy
szövetségi hatóság (kormány) intézte volna, amelynek székhelye
időközönként a fővárosok között váltakozott volna. A konföderáció
tagállamai megőrizték volna a belső önállóságukat (törvényhozás,
igazságszolgáltatás), és kölcsönösen szavatolták volna a területükön
Kossuth Lajosnak nap-
élő nemzetiségek jogait. jainkban 150-nél is
Az idealisztikusnak tűnő terv meglepte a magyar politikai elitet, több köztéri szobra
az ország gyökeres átszervezését még a Határozati Párt képviselői van a városokban és
is elutasították. A Dunai Szövetség sokakat a deáki út irányába terelt, a kisebb településeken.
Kossuth egyre kevésbé tudta meghatározni a közügyek menetét. A parasztság nem fe-
lejtette el, hogy a job-
bágyfelszabadításban
Azon országok mindenképp sajátlagos viszonyai, melyek a Kárpátok és a milyen szerepe volt.
Duna, a Fekete- és az Adriai-tenger között feküsznek, nagyon megnehezítvén A kialakuló Kossuth-
egy nagy egységes állam alakulását, kívánatos, hogy az e tájakon elterülő kultusz már az állam-
régi történeti államok szövetségben egyesüljenek, melyet „Dunai Szövetség- férfi életében el-
nek” lehetne elnevezni. A közösen érdeklő tárgyakon kívül, miket a szövet-
kezdődött, 1877-ben
száztagú ceglédi kül-
ségi hatóságok intéznének, minden állam teljes önállóságot élvezne a tör-
döttség ajánlotta fel
vényhozás, az igazságszolgáltatás és a közigazgatás terén. A széles körű
neki a választókerület
decentralisatio, a községeknek és tartományoknak nyújtandó kiterjedt sza- mandátumát. 1880-
badság révén a szövetség területén élő valamennyi népfaj akadálytalanul ban előbb Hódmező-
fejlődhetne, s minden egyes nép elfoglalhatná az emberiség nagy családjá- vásárhely, majd rövide-
ban őt megillető helyét. sen még harminc város
A dunai országok új közjogi rendjének alapja a népek szabad beleegyezé- választotta díszpolgár-
se lenne, akár egy törvényalkotó gyűlés, akár az általános szavazat [népsza- rá Kossuthot.
vazás] alakjában. Így például az erdélyieket felhívhatnák arra, általános sza-
vazattal döntsék el, vajon országuk részét képezze-e az egységes
Magyarországnak, vagy legyen politikailag egyesülve Magyarországgal, köz-
igazgatásilag pedig különválva attól, vagy végre mint önálló állam, és a
teljes egyenlőség alapján szövetségben legyen Magyarországgal és a többi
szövetséges állammal. Részemről csak egy föltételt kötnék ahhoz, ha Erdély • Hogyan képzelte el Kossuth a térség átszerve-
önálló állam és a szövetség tagja kívánna lenni: azt ti., hogy Magyarország zését?
és Erdély között personalis unio létezzék a közös fő személyében. […] • Miben tért el az addigi javaslatoktól?
Az esetre, ha a keleti kérdés a népek függetlenségével találna megoldatni, • Mivel szemben kínált alternatívát?
kívánatos, hogy Szerbia s a többi délszláv ország is a Dunai Szövetség részét • Milyen, a ’48-as nemzedék számára is fontos
kérdésben mutatott engedékenységet?
alkossa, mely a Kárpátoktól a Balkánig terjeszkednék, s állana a következő
• Gyűjtsük ki, milyen ügyek kötötték volna össze
államokból: Magyarország, Erdély, Románia, Horvátország a kapcsolt orszá-
az államokat!
gokkal, Szerbia stb.
• Vitassuk meg, hogyan fogadhatták a hazai és
(Kossuth Lajos: A Dunai Szövetség terve, 1862) a külföldi kortársak a javaslatot!
32 II. A dualizmus kora Magyarországon

Barátom! Kossuth Lajos folyamatosan támadta a Deák-féle engedményeket,

Engedd meg e megszólítást azon múlt emlékének ne- illetve a kiegyezési tárgyalásokat, mert azokban az ország önren-
vében, mely a hosszú számkivetés keservei, a hazafi delkezésének feladását látta. Úgy vélte, hogy egy esetleges hábo-
bánat és családi bú minden súlya alatt előttem mindig rús vereség a birodalom felbomlásához és Magyarország szétesé-
szent maradt. Mi nemcsak elvrokonok, de barátok is séhez vezethet. („Nehogy mi legyünk a máglya, melyen az osztrák
valánk, a szó nemesebb értelmében férfikorunk szebb
sas megégettetik!”) Kossuth egyszerre akart a közvélemény értel-
szakán keresztül, midőn még egy irányban haladtunk
a hazafiúi kötelesség ösvényén. Együtt állottunk őrt a
mére és érzelmeire hatni (az általa írt Kasszandra-levél az „utolsó
nemzet jogai mellett az 1848-ki válság előestéjén […]. szó” volt). A „turini remete”, ahogy a kortársak a Torinóban élő
Amint akkor e válság percében elváltak utaink, elvál- államférfit nevezték, a kiegyezés után is többször hallatta szavát,
va maradtak tizenkilenc hosszú éven át mind e mai illetve hazai támogatói képviselőnek is megválasztották (például
napig. Nekem hontalan bujdosás jutott osztályrésze- 1872-ben Hódmezővásárhelyen), és egy szék emiatt üresen maradt
mül – neked a nemzet tiszteletétől s a tényező elemek számára az országgyűlésben. Kossuth mindvégig elutasította az
többségének bizalmától környezett vezéri szerep. De
együttműködést a Monarchiával. 1890-ben a korabeli törvények
jutottak e vezéri szereppel osztályrészedül nagy köte-
lességek is és roppant felelősség. Elvált utainkon ki-
értelmében a hosszabb ideig külföldön tartózkodó személyek el-
indulási pontunk s utunk iránya különbözik, csaknem veszthették állampolgárságukat, amennyiben nem kérvényezték
– mondhatnám – ellenkezik. […] Nem vélek hibázni, azt. Az akkori miniszterelnök, Tisza Kálmán megpróbálta elérni az
midőn állítom, hogy azon nagy, azon példátlan befo- uralkodónál, hogy Kossuth esetében kivételt tegyenek, de Ferenc
lyás, melyet a nemzet határozataira gyakorolsz, azon József szűkkeblűen elutasította a kérelmet, mire Tisza Kálmán le-
álláspont következése, melyet 1861-ben választottál. mondott.
S nem vélek hibázni, midőn állítom, hogy a roppant
erkölcsi hatalomnak, mely kezeidben van, kulcsa ab-
ban fekszik, hogy a romlatlan nép ösztönszerűsége
Téged, a nemzeti jogok békés úton visszaszerzésének
terén vezérét, még mindig az 1861-ki jogalapon vél
állani. Pedig már régen nem állasz ott. A jogvissza-
szerzés álláspontjáról a jogfeláldozás sikamlós terére
jutottál… mi marad még feladni való a nemzet önál-
lásából? […] az országgyűlés csak arra van hivatva,
hogy a bevégzett tényt registrálja. De én e tényben a
nemzet halálát látom; s mert ezt látom, kötelessé-
gemnek tartom megtörni hallgatásomat; nem avé-
gett, hogy vitatkozzam, hanem hogy Isten, a Haza s
az utókor nevében esdekelve felszólítsalak: Nézz körül
magasb államférfiúi tekintettel, s fontold meg a ma-
radandó következéseket, melyek felé vezeted a hazát,
melynek élni kellene, midőn a mi csontjaink már rég
elporlottak; a Hazát, melyben nemcsak a jelen röppe-
nő percét, de a változhatlan múltat s a közelgő jövőt
is szeretnünk kell. – Ne vidd azon pontra a nemzetet, Az idős Kossuth Lajos, a „turini remete” 1894-ben hunyt el. A temetésre
melyről többé a jövőnek nem lehet mestere! […] Ne Budapesten került sor, az egykori államférfit százezrek kísérték el utolsó
vezesd hazánkat oly áldozatokra, melyek még a re- útjára. Ferenc József megtiltotta a hivatalos állami temetést, a főváros
ménytől is megfosztanának! Tudom, hogy a Cassand- mégis méltó megemlékezést rendezett. Kossuth a haláláig ellenezte
rák szerepe hálátlan szerep. De Te fontold meg, hogy a kiegyezést, nem volt hajlandó együttműködni a Monarchiával.
Cassandrának igaza volt! (Klösz György felvétele a kiskörúti gyászmenetről)
(Kossuth nyílt levele Deák Ferenchez, a
„Kasszandra-levél”, 1867. május. A trójai királylány, Gondoljuk végig, hogyan viszonyulhatott az uralkodó a temetéshez! •
Kasszandra a görög mitológiában a meg nem Milyen ellentmondásos helyzet alakult ki azzal, hogy a hazai közélet
fogadott jóslatok tragikus hősnője. Kasszandra nagy része is részt vett az eseményen?
hiába látta a végzetes jövőt – például Trója
pusztulását –, az istenek büntetése miatt szavainak
soha senki nem hitt.)
A félelem mindig rossz tanácsadó. […] Az osztrák birodalommali összeol-
vadás nemcsak hogy nem biztosítja hazánkat az orosz ellen, hanem éppen
• Milyennek érezzük a levél hangvételét? ez az összeolvadás […] az, ami az orosz inváziót nyakunkra hozza. Ez a
• Hogyan próbálta Kossuth érzelmileg is maga szorosabb egyesülés az osztrákokkal nemcsak nem villámhárító, de villám-
mellé állítani a közvéleményt? vonzó.
• Gyűjtsük ki Kossuth elvi kifogásait a kiegyezéssel (Kossuth Lajos levele a váci választóknak, 1867)
szemben!
• Miként tekintett a közös ügyek javaslatára?
• Mit érthetett a „jogfeláldozás” kifejezés alatt? • Mitől tartott Kossuth elsősorban?
4. A főbb politikai események a dualizmus idején 33

4. A főbb politikai események a dualizmus idején

A kiegyezés és az első világháború kirobbanása közötti közel fél évszázadot az utókor „boldog békeidőknek” tekinti. A belpolitikai esemé-
nyek korántsem békés időszakról árulkodnak, vagy legalábbis a korszak értékelése ebből a szempontból ellentmondásos. Hiszen ekkor
volt egy párt kormányon 30 évig, illetve az egyik leghosszabb miniszterelnöki időszak is ide esett, ugyanakkor a Parlament üléstermé-
nek a feldúlása, sőt a házelnök elleni merényletkísérlet is ebben az időszakban történt. Milyen politikai erők voltak Magyarországon a
kiegyezés előtt?

A belpolitikai élet a dualizmus első évtizedeiben A balközép körnek tagjai […] mindannyian azon
Mi volt a közjogi kérdés lényege? nézetből indultak ki, hogy „Magyarország semmi
más nemzetnek vagy országnak alá nem vetett,
szabad és független ország” [1790. X. törvény-
A magyar politikai pártok között az igazi törésvonalat kezdetben cikk], azt tekintették […] közjogi szempontból a
az Ausztriához, illetve a kiegyezéshez való viszony jelentette. párt mindenekelőtti feladatának, hogy az minden
Ez volt az úgynevezett közjogi kérdés. A mindenkori kormány- alkotmányos eszközzel odahasson, hogy mind-
párt elfogadta, és optimálisnak tekintette az 1867-es rendezést, azon törvények, melyek hazánk említett függet-
mert abban látta a magyarság vezető szerepének megőrzését. Az lenségével ellentétben állnak, megszüntettesse-
ellenzéki pártok elsősorban ’48 örököseinek tartották magukat, nek; megszüntettessék ennek folytán a delegáció
intézménye és a közös minisztérium; azon törvé-
elvetették a közös ügyek rendszerét, és a perszonáluniós törek-
nyes intézkedések pedig, melyek biztosításunkra
vések alapján nemzeti követeléseket is megfogalmaztak (például szükségesek, létesítessenek; a magyar hadsereg,
önálló magyar vámterület, nemzeti bank, magyar vezényleti nyelv pénz- és kereskedelmi ügyeink függetlensége; ha-
a hadseregben). A Kossuth irányvonalát képviselő ’49-esek idővel zánk törvényes függetlenségének diplomáciai el-
feladták a teljes függetlenség eszméjét, és ők is a perszonáluniós ismertetése.
megoldásban gondolkodtak. (A balközép programjából, az úgynevezett
1867-ben az Andrássy-kormány hátországát Deák Ferenc pártjá- bihari pontokból; 1868)
nak (az egykori Felirati Párt) képviselői adták. Andrássy Gyulát
azonban az uralkodó rövidesen közös külügyminiszterré nevez- • Hogyan viszonyult a kiegyezési törvényhez
te ki (1871–1879 között), akinek távozásával a Deák-párt fokozato- a Balközép Párt?
san meggyengült. A folyamatot Eötvös József halála és Deák po- • Mely intézményeket támadta?
litikai visszavonulása is felgyorsította.
A kiegyezésnél az ellenzéki pártok egyik erejét Tisza Kál-
mán vezette, aki a korábbi Határozati Pártot újjászervezte Balközép
Párt néven. Tisza felismerte a kormánypárt meggyengülését, de
tudta, hogy a kiegyezést elvető pártprogrammal (az ún. „bihari
pontok”) nincs lehetősége hatalomba kerülni. 1875-ben megtör-
tént Tisza Kálmán politikai váltása: feladta ellenzéki elveit,
és a Balközép Párt képviselőinek egy
részével belépett a Deák-pártba. Az
Határozati Párt Felirati Párt
így létrejött Szabadelvű Párt a követke- 1861 (Deák Ferenc)
1861 (Teleki László)
ző évtizedek kormánypártja lett, amely
rövidesen elsöprő választási győzelmet
aratott, és Tisza Kálmánt Ferenc József
miniszterelnökké nevezte ki. Mivel Ti- Országos 48-as Párt Balközép Deák-párt
sza „szegre akasztotta a bihari pontokat”, 1867 1867 (Tisza Kálmán) 1867 (Deák–Andrássy)
azok az ellenzéki képviselők, akik a per-
szonáluniós elveikhez ragaszkodtak, ön-
álló pártot alapítottak Függetlenségi
Párt néven. Néhány évvel később szövet-
ségre léptek a kossuthi irányvonalat valló Függetlenségi Párt SzabadelvĴPárt Konzervatív Párt
1874 1875 (Tisza Kálmán) 1875
erőkkel, ezzel kialakult a 48-as Függet-
lenségi Párt.
Tisza Kálmán hosszú miniszterel- kormánypárt
nöksége idején (1875–1890) a dualizmus ellenzék
rendszere megszilárdult Magyarorszá-
gon. A Szabadelvű Párt mindig nagy fö- Pártviszonyok a dualizmus első évtizedében
34
29. § A házasságot polgári tisztviselő előtt kell
megkötni. Polgári tisztviselő:
a) az anyakönyvvezető, b) a törvényhatóság el-
ső tisztviselője, c) a főszolgabíró,
d) a rendezett tanácsú város polgármestere,
e) az Osztrák–Magyar Monarchia diplomáciai
képviselője, konzulja és ezek helyettese […]
30. § […] Oly kötés, mely nem polgári tisztvise-
lő előtt történt, a törvény erejénél fogva semmi
vonatkozásban nem tekintetik házasságnak. […]
38. § A házasságkötéshez a házasulók szabad
beleegyezése szükséges. Kényszer, tévedés és
megtévesztés kizárja a szabad beleegyezést. […]
123. § Azon lelkész vagy vallási szertartás telje-
sítésére jogosított más személy, ki egyházi össze-
adásnál eljár, mielőtt a felek igazolták volna, hogy
a házasságot a polgári tisztviselő előtt megkötöt-
ték, vétséget követ el, és ezer koronáig terjedhető
pénzbüntetéssel büntetendő; ismétlés esetében a
cselekmény két hónapig terjedhető fogházzal és
ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bünte-
tendő. […]
136. § A házassági ügyekben való bíráskodás
a királyi bíróságok hatáskörébe tartozik.
(1894. évi XXXI. tc. a házassági jogról)
• Állapítsuk meg, miben tért el a szabályozás az
eddigiektől!
• Milyen érdekeket sértett a rendezés? Miként
utaltak erre a szövegben?
1. § A születések, házasságok és halálesetek közhitelű nyilvántartására és tanúsítására kizárólag a jelen
törvény értelmében arra hivatott közegek által vezetett állami anyakönyvek szolgálnak. […]
3. § Az állami anyakönyvek vezetése külön e célra kerületek szerint meghatározott székhelyen történik.
Történészszemmel
Milyen jövőképet képzeltek el
néhányan a magyarság számára?
A 20. század eseményeinek ismeretében – vagy akár
napjainkból is visszatekintve – meglepőnek tűnik a
korabeli magyar birodalmi gondolat megfogalmazó-
dása. Voltak, akik a gazdasági-kulturális sikereken
fellelkesülve, meghatározó szerepet vizionáltak a ma-
gyarságnak a következő évtizedekben. A magyar bi-
rodalmi szemlélet a Monarchián belüli erőviszonyok
átrendeződését emelte ki, illetve a középkori magyar
királyok időszakát felelevenítve az ország balkáni
terjeszkedését is sürgette. A millennium sikerei tehát
elhomályosították sokak látását, de sokan voltak olya-
nok is, akik felismerték az irredenta nemzetiségi
mozgalmakban rejlő veszélyeket. Így például Rákosi
Viktor, aki emiatt az 1903-ban írt Elnémult harangok
című regényében katasztrofális jövőképet vázolt fel a
magyarság számára.
II. A dualizmus kora Magyarországon
lénnyel nyerte meg a választásokat, az el-
lenzék látszólag nem jelentett alternatívát,
és Tiszának a saját pártján belül sem akadt
politikai vetélytársa. A kortársak által „ge-
nerálisnak” nevezett miniszterelnök korsza-
kát egyrészt politikai nyugalom, másrészt
a gazdaság egyre látványosabb fejlődése
kísérte. Az állami gazdaságpolitika haté-
kony intézkedésekkel alapozta meg az ipa-
rosodást.
1890-ben az egyre népszerűtlenebbé váló
Tisza Kálmán lemondott a miniszterelnöki
tisztségéről, de a Szabadelvű Párt még
Tisza Kálmán (1830–
1902). „Minden gerinc másfél évtizedig megőrizte kormány-
vagy meghajlott, vagy
párti pozícióját. Tovább folytatódott a pol-
megropogott a kemény
gári állam kialakítása, amelynek során az
keze alatt. A generális
így akarja, hát így kell egyház és az állam viszonyát is rendezni
lenni. Úgyszólván ő vitte kívánták. Az úgynevezett egyházpolitikai
mind a nyolc miniszteri törvényeket ádáz politikai harcok árán
tárcát, s ő gondolkozott, Wekerle Sándor miniszterelnöksége ide-
ő beszélt egész pártja
jén hozták meg. Kimondták a kötelező pol-
helyett” – írta róla Mik-
száth Kálmán. gári házasságot, és bevezették az állami
anyakönyvezést (1894). (A katolikus egy-
ház korabeli konzervatív felfogása nehezen barátkozott meg a re-
formmal.) A következő évben a keresztény felekezetekkel egyen-
jogúsították az izraelita vallást, illetve kimondták a szabad
vallásgyakorlást. (Az utóbbi két törvényt már Wekerle utódja,
Bánff y Dezső idején fogadták el.)
• Hogyan történt eddig
az anyakönyvezés?
• Miért állt az állam ér-
(1894. évi XXXIII. tc. az állami anyakönyvekről) dekében a változtatás?
Nincsenek nagy terveink, nincsenek nagy szándékaink, nem akarunk
nőni, nem akarunk terjeszkedni, nekünk nem kicsi Macedónia. Mi
csak vesződünk, máról holnapra élünk, perlekedünk, és mindennapi
apró dolgokra van minden gondunk. Ez ma a mi állami életünk. […]
Nem kell ide csak harmincmillió magyar, és ezen a helyen, ezen a
földön első szerepet játszunk Európa históriájában, és miénk Európa
kelete! Ennek kellene minden magyar ember – politikus és nem po-
litikus ember – zászlajára felírva lenni: Harmincmillió magyar! És meg
volna oldva minden kérdésünk egy csapással. Mert ezt kitartással,
makacs és okos munkával játszva el lehet érni. De minden dolgunkat
ebben a gondolatban kellene intéznünk. Ehelyett […] úgy kormá-
nyoztatunk immár harminc év óta, hogy ennek ellenkezője történik:
az állami önérzet a kormányzatban, a nemzeti, sőt, magyar polgári
önérzet az egyénekben lehanyatlik.
(Rákosi Jenő: Harmincmillió magyar. Az újságíró előbb
beszédével, majd hasonló cikkével adott ki programjavaslatot
az Országos Nemzeti Szövetség számára, 1902)
• Milyen következtetéseket vontak le néhányan a dualista állam
eredményeiből? Hogyan vélekedtek a jövőről?
• Miként képzelték el a Monarchia átalakítását?
• Mit takart a magyar birodalmi gondolat?
4. A főbb politikai események a dualizmus idején
A belpolitikai viták kiéleződése
Hogyan és miért alakult ki belpolitikai válság?
Magyarországon a századfordulót követően súlyos belpolitikai
válság alakult ki. Az ellenzéki pártok az obstrukció (a latin ere-
detű obstruo szó jelentése: ’megakaszt’) alkalmazásával megbé-
nították a hatékony parlamenti munkát. Az ellenzék először már
Tisza Kálmán idejében alkalmazta az obstrukciót, amellyel hosszú
ideig döntésképtelenné vált az országgyűlés. Az obstrukciónak szá-
mos megjelenési formája volt. Az órákon át tartó parlamenti hoz-
zászólások mellett a név szerinti szavazások, a házbizottsági ülések
parttalan és meddő vitákat gerjesztettek. Ferenc József haderőfej-
lesztési javaslatára az ellenzék „kurucos” követelésekkel reagált
(önálló vámterület megteremtése, a magyar vezényleti nyelv beve-
zetése a hadseregben, önálló nemzeti bank létrehozása). Már Tisza
Kálmán tekintélyét is aláásta, hogy az uralkodó által javasolt had-
erőbővítés megszavazását az ellenzék hónapokon át meggátolta.
Az elhúzódó úgynevezett véderővita keresztülvitelét a Szabad-
elvű Párt új, erős vezetője, a korábbi miniszterelnök fia, Tisza
István akarta megoldani.
Tisza István miniszterelnökként (1903–1905) az obstrukció le-
törését, illetve a kormánypárt tekintélyének visszaállítását
tűzte ki célul. Tisza reálpolitikusként értékelte a 20. század elején
bekövetkezett külpolitikai változásokat, megérezte egy nagy há-
ború közeledését. Úgy vélte, hogy a belső ellentétek meggyengítik
a magyarság pozícióját az eljövendő konfliktusban. A legfontosabb
nemzeti célnak Magyarország területi egységének (integritá-
sának) megőrzését tartotta, ennek biztosítását egyedül csak a
dualista rendszer fenntartásában látta. Az új miniszterelnök
a legtöbb reformtörekvést (például az általános választójog be-
vezetését, a földosztást) belső bomlasztásnak tekintette, ezért el-
vetette a közélet további demokratizálását. Meggyőződése
szerint minden elkapkodott és átgondolatlan reformkísérlet
Nézzünk utána az interneten, milyen politikai következményekkel járt
a „zsebkendőszavazás”! • Hogyan reagált a történtekre az egykori
miniszterelnök fia, iabb Andrássy Gyula? • Miként kapcsolódott be
a közéletbe Kossuth Lajos fia, Kossuth Ferenc?
35
Tisza István gróf (1861–
1918). A nagy műveltsé-
gű, református erkölcsi
elveket valló politikus
1886 óta vett részt
a parlamenti munkában.
Folytonosan kísért bennünket egy nagy európai
háború veszélye és szelleme […]. Nekünk készen
kell lennünk, és pedig békében kell elkészülnünk
a háborúra. S ha ez a háború kiüt, azt hiszem,
mindnyájan egyetértünk abban, hogy az nem lesz
gyerekjáték sem a Monarchiára, sem a magyar
nemzetre nézve, s igen könnyen fejlődhet élet-
halál harccá a magyar nemzetre nézve.
Csak az utolsó század derekától fogva állt be az a
világtörténelmi átalakulás, amely azt a nagyhatal-
mat, amelyhez tartozunk, amelyhez önként csat-
lakoztunk, kihámozta ezen érdekszférákból […].
Ez az adott viszonyok között a legjobb megoldás,
amely létezhetik a magyar nemzetre nézve, és
amely megoldáshoz, mint relatíve legjobbhoz, ra-
gaszkodnunk kell mindaddig, míg olyan lesz a
helyzet, hogy egy európai nagyhatalomra szükség
lesz a Duna-völgyében, hogy megakadályozza vi-
láguralmi törekvések preponderanciára [túlsúlyra]
jutását, megakadályozza azt, hogy egy hódító ál-
lamnak ércgyűrűje vegyen bennünket három ol-
dalról körül. Ez a mi létérdekünk és ez tesz ben-
nünket (nem csak) örökös szövetséges társává
Ausztriának.
(Tisza István beszédeiből)
• Mire hívta fel a figyelmet Tisza István?
• Hogyan értékelte a kialakuló helyzetet?
• Milyennek ítélte az ország külpolitikai helyze-
tét?
• Vitassuk meg, mennyire látta reálisan az erő-
viszonyokat!
A politikai közélet egyik legnagyobb botránya az
úgynevezett „zsebkendőszavazás” volt. A házelnök,
miután az egyik kormánypárti képviselő beterjesz-
tette az obstrukció letörésére irányuló határozati
javaslatát, nem adta meg az ellenzéki pártoknak a
szót, hanem zsebkendőjével jelt adott a szavazásra.
A tervezetet a Szabadelvű Párt képviselői megsza-
vazták (1904. november). A közélet eldurvulását je-
lezte, hogy egy hónappal később ellenzéki képviselők
tiltakozásul szétverték az új ülésterem berendezését.
 36 II. A dualizmus kora Magyarországon

csökkentette volna az ország esé-

kormánypárt Általános Munkásegylet
1868 Függetlenségi Párt Szabadelvű Párt
lyeit a várható összecsapás során.
ellenzék
1874 1875 (Tisza Kálmán) Tisza István kezdetben nem járt
parlamenten
kívüli párt Általános Munkáspárt sikerrel. Miután megpróbálkozott az
1880 obstrukció korlátozásával, 1905-ben
Katolikus Néppárt Nemzeti Párt
súlyos vereséget szenvedett a parla-
1895 1904
menti választásokon. Magyarorszá-
MSZDP
1890 koalíció Nemzeti Munkapárt gon először fordult elő, hogy a közjogi
1905 1910 (Tisza István) kérdés felülvizsgálatát követelő ellen-
zéki pártokból álló koalíció több
Országos Függetlenségi Függetlenségi Párt mandátumot szerzett a parlamentben.
Radikális Párt Országos Gazdapárt 1910 (Justh Gyula, majd A belpolitikai élet megbénult, Fe-
1914 1909 (Nagyatádi Szabó István) Károlyi Mihály)
renc József saját testőrparancsnokát
(báró Fejérváry Géza tábornokot) ne-
Pártviszonyok a dualizmus második felében vezte ki miniszterelnöknek.
Az új kormány rendelkezéseit azonban a vármegyei önkormány-
Tekintsük át a dualizmus időszakának párt- zatok nem hajtották végre, mindenki az ellenzéki koalíció hatalom-
viszonyait a fenti ábrán! • Miért rendült meg ba emelését követelte. Az államélet szétzilálódott, a „kötélhúzás”
a Szabadelvű Párt pozíciója a századfordulón? másfél évig eltartott. Végül kompromisszum született, az ellenzék
feladta perszonáluniós törekvéseit, cserébe az uralkodó kine-
vezte Wekerle Sándort miniszterelnökké. A koalíciós kormány
(1906–1910) sem alakította át a dualista berendezkedést, és nyilván-
való lett, hogy az 1867-es alapokat nem lehet megváltoztatni.

A választójog problémája
Miért nem történt meg a választójog kiterjesztése az időszakban?
A magyar vidékeken, különösen az Alföldön, és
hangsúlyozom, a magyarlakta vidékeken a legma-
A Szabadelvű Párt évtizedekig tartó politikai dominanciájában
gasabb a cenzus [földadóösszeg], míg ezzel szem- meghatározó szerepe volt a kialakított választási kereteknek.
ben részben a tótok [szlovákok], részben az oro- Az 1848-ban vagyoni, jövedelmi és műveltségi cenzus alapján
szok [ruszinok] és különösen Erdélyt illetőleg a megállapított választójogot 1874-ben szűkítették, majd gyakorla-
románságlakta vármegyékben a cenzus sokkal tilag a dualizmus végéig alacsony szinten tartották, így a lakosság
alacsonyabb. alig több mint 6%-a szavazhatott. A kormánypárti képviselőjelöltek
(Bánffy Dezső miniszterelnök parlamenti sikerét a nyílt szavazás, illetve a választókerületek egyenlőtlen
felszólalása, 1896) beosztása is segítette. Titkos szavazásra, azaz ahol a választó-
polgárok nem egy választási bizottság előtt mondták el szavaza-
tukat, csak kevés helyen volt lehetőség. Fontos kiemelni, hogy
Választó- Az ország
a népképviseleti elv alapján meghozott törvény természetesen
jogosultakon belüli lakosságának
arány (1906) arányai a nemzetiségeknek is biztosított választójogot. Az 1874-es
választójogi törvény elsősorban a magyar többségű területeken
Magyar 56,2% 54,5%
(például mezővárosokban) szűkítette a választójogot, ugyanis itt
Német 12,7% 10,4%
korábban a 48-as elveket valló ellenzéki politikusok értek el sike-
Szlovák 11,4% 10,7% reket. (Például: míg a döntően nemzetiségek által lakott Alsó-Fehér
Román 11,2% 16,1% vármegyében 532 választóra, addig Szegeden 4409 választóra jutott
Ruszin 2,9% 2,5% egy parlamenti mandátum.) Emellett a cenzus (földadóminimum)
Horvát 1,2% 1,1% is területenként eltért, az ország többségében magyarlakta térsé-
Szerb 2,8% 3% geiben magasabb volt, mint az ország peremterületein. Ebben az
Egyéb 1,6% 1,7%
is szerepet játszott, hogy a magyarok nagy része polgárosodottabb,
így vagyonosabb volt, mint például a ruszin lakosság.
A 19. század végére az iparosodás során kialakuló nagyipari
• A cenzusos választójog milyen ellentmondására munkásság körében megindult a politikai szervezkedés. Igazi
utalt a kormányfő?
• Mennyire volt túlsúlyban a magyar ajkú erővé a szakszervezetekre támaszkodó Magyarországi Szociál-
választópolgárok aránya a források alapján? demokrata Párt (MSZDP, 1890) révén vált. A baloldali párt prog-
ramja rövid távon az ország további demokratizálását (általá-
nos választójog bevezetése, polgári szabadságjogok kiterjesztése),
4. A főbb politikai események a dualizmus idején 37

hosszabb távon a tőkés rendszer felszámolását és

a szocializmus megteremtését tűzte ki célul. A párt
országos hálózatot hozott létre, majd a századfordulótól
a tömegpolitizálás eszközéhez, a sztrájkok és tünte-
tések szervezéséhez folyamodott. Budapest utcáin
egyre gyakrabban lehetett látni vörös zászlóval vonuló
tüntetőket, a tömegdemonstrációkon sokszor már
több tízezren vettek részt.
A baloldali párt mellett a nyilvánosság elé lépett egy
fiatal értelmiségi nemzedék is, amely a fennálló tár-
sadalmi-politikai berendezkedést elavultnak, a politikai
elitet a változtatások lebonyolítására alkalmatlannak
tartotta. Az ország modernizálását, az „úri” Ma-
gyarország felszámolását sürgették, és egyre élesebb
kritikát fogalmaztak meg a politikai vezető réteggel
szemben. Szociáldemokrata tüntetés az általános választójog
A közéletben a polgári radikálisok – Jászi Oszkár vezetésével – bevezetéséért
a hagyományos, történelmi magyar berendezkedést kívánták meg-
szüntetni. Programjuk kiterjedt az általános választójog be-
vezetésére, a nagybirtokrendszer megszüntetésére és az Jászi Oszkár (1875–
1868-as nemzetiségi törvény következetes betartására. A pol- 1957), a polgári radikáli-
gári radikálisok, illetve az értelmiség egy részének türelmetlen sok vezetője kísérletet
politikai álláspontja nem vagy alig vette fi gyelembe a fennálló tett Kossuth Lajos emig-
bonyolult magyarországi viszonyokat. rációbeli szellemi örök-
ségének folytatására.
Nyugat-Európa több országában a 19. század végére fokoza- A nemzeti államok ki-
tosan bevezették a férfiak általános választójogát. A Szabad- alakulása és a nemzeti
elvű Párt vezetői továbbra is elutasították ezt, mert egyrészt ag- kérdés című könyvében
gasztották a magyar többségű választókerületek ellenzéki erőket hangsúlyozta, hogy az
támogató szavazatai, másrészt tartottak a nemzetiségi pártokra ország egységét csak
demokratikus átalaku-
leadott szavazatoktól is. A Monarchia osztrák felében 1907-ben lással, illetve a nemzeti-
bevezették az általános választójogot a férfiaknak. Ennek következ- ségek egyenjogúsításá-
tében a bécsi birodalmi parlament mind politikailag, mind etnikai- val lehet megőrizni.
lag egy rendkívül heterogén törvényhozó testületté alakult, és in-
gataggá vált az osztrák belpolitikai élet. Tisza István emiatt Idézzük fel, hogyan képzelte el az emigrációban
továbbra is határozottan elutasította a választójog kiterjesztését. élő Kossuth Lajos a nemzetiségi kérdés megol-
Egyrészt tartott az általa befolyásolhatónak vélt szegényparaszti dását! • Mennyire tűnt akkor megvalósíthatónak
a tervezete? • Vitassuk meg, mennyire változtak
és munkásrétegek kiszámíthatatlan politikai döntéseitől, meg a feltételek a századfordulóra!
másrészt a nem magyar választópolgárok számának növekedé-
sétől. Úgy vélte, hogy az alsóbb néprétegeket csak fokozatosan
– például az alapműveltség kiterjesztésével – lehet bevonni a köz-
életbe.

Ha belegondolunk, hogy a tanácskozások 24 frakcióban 10 nyelven folytak,
s ehhez hozzávesszük a nemzetiségek, pártok, az osztályok problematikáját,
máris sejteni lehet, mennyire reménytelen elgondolás volt, hogy Ausztriát a
nyugati parlamentarizmus mintájára kormányozzák.
(Renate Riemeck történész megállapítása = Alexander Sixtus von Reden:
Az Osztrák–Magyar Monarchia, Széchenyi, Budapest, 1989, 127.)
• Milyen belpolitikai helyzetet teremtett Ausztriában az általános választó-
jog bevezetése?
• Hogyan viszonyult Tisza István a demokrácia kérdéséhez?
• Milyen fontos feltételek megvalósulásához köti?
• Melyik eszmeiség jelent meg Tisza gondolatvilágában?
• Vitassuk meg, milyen politikai helyzetet teremtett volna az általános
választójog bevezetése a soknemzetiségű Magyarországon!
Nincs semmi kétség: a demokrácia felé haladunk.
Minden eddiginél szebb, jobb és hatalmasabb de-
mokrácia felé, amelyik a politikai hatalmat a gaz-
dasági erőben, műveltségben, erkölcsi értékben
és felelősségérzetben emelkedő nép kezébe rakja
le. A kérdés csak az, lépést tart-e a társadalmi
fejlődés a politikai fejlődéssel? Helyesebben: a tár-
sadalmi fejlődés előzi-e meg emezt? Följutnak-e a
társadalmi fejlődés megfelelő polcára azok a nép-
rétegek, amelyek részt nyernek a nemzet sorsának
intézésében, vagy pedig a politikai fejlődés előzi
meg annak szükségszerű társadalmi előfeltételeit
s a demokrácia politikai formái nyernek erre meg
nem érett rétegekre is alkalmazást?
(Tisza István beszédeiből)
38
Felfordított villamos Budapesten a „vérvörös csütör-
tök” zavargásai nyomán (1912. május 23.). A Tisza
István házelnökké választását követő napon a
szociáldemokraták általános sztrájkot hirdettek, és
tömegtüntetést szerveztek Budapesten. A tüntetés
utcai zavargásokba torkollott, amelyek már halálos
áldozatokat is követeltek.
Ferenc József fia, Rudolf
főherceg öngyilkossága
után előbb az uralkodó
öccse, majd annak halá-
la után fia, Ferenc Ferdi-
nánd (1863–1914) lett
a trónörökös. Az idősödő
uralkodó és az új trón-
örökös kapcsolata már
az elejétől feszült volt.
Ferenc Ferdinánd rangon
alul házasodott, és a
császár aláíratott vele
egy szerződést, amely-
ben lemondott esetleges
utódainak trónöröklési
jogáról. Feleségét az udvar sosem fogadta el,
a sértett trónörökös pedig nem bocsátotta meg
a meghurcoltatását.
Ami napról napra a képviselőházban történt, az
látványnak is rettenetes és lealázó volt. Az ellen-
zékiek, valahányszor megjelentek az ülésteremben
a rendőrök, valamennyien az ülésterem közepébe
tódultak, és ott, kart karba öltve, egymásba ka-
paszkodva, közrefogták a Házból kitiltott társaikat.
A rendőrök egyenként tépdesték ki őket a csoport-
ból. Az ország első nevének viselőit galléron fogva
taszigálták ki az ülésteremből. […] Egyike az első
képviselőknek, akiket tépett ruhával és gyűrött
nyakkendővel hurcoltak ki a folyosóra, gróf Károlyi
Mihály volt. […] Az ellenzéki képviselők egyébként
éppoly szilárdan hitték, hogy az ezeréves alkotmá-
nyosságért harcolnak, mint hitték magukról a kor-
mánypártiak.
(Herczeg Ferenc visszaemlékezéseit idézi Gerő
András: Magyar polgárosodás, Atlantisz,
Budapest, 1993, 270.)
• Vitassuk meg, miért gondolta mindkét oldal,
hogy tettével az alkotmányosságot védi!
II. A dualizmus kora Magyarországon
Tisza István politikai megerősödése
Milyen intézkedésekkel lépett fel az ellenzéki erőkkel szemben?
Az 1905. évi választási vereség szétzilálta a Szabadelvű Pártot, és
Tisza István átmenetileg a háttérbe húzódott. A koalíciós kor-
mányzás azonban gyorsan hitelét vesztette, így lehetősége nyílt
a visszatérésre. Tisza István új pártot alapított, a Nemzeti Mun-
kapártot, amely fölényes győzelmet aratott a következő válasz-
tásokon (1910). Tisza előbb házelnökként (1912), majd miniszter-
elnökként (1913–1917) újra fellépett az obstrukciós politikát
folytató ellenzékkel szemben. Személyét gyakran támadták, és
Tisza többször párbajjal védte meg becsületét.
Eközben fenyegetőnek tűnt, hogy a trónörökös, Ferenc Ferdi-
nánd főherceg nyíltan hangoztatta a dualista rendszer iránti el-
lenszenvét, és a magyar befolyás visszaszorítására készült.
Szemléletmódjában visszatért a Bécs-központú, de föderalizált
birodalom képe. A magyarokkal szemben ellenséges trónörökös
– román és cseh tanácsadói javaslatára – a Monarchia föderatív
átalakítását tervezte, amely Magyarországot etnikai alapon is érin-
tette volna. Nyilvánvaló volt, hogy az idős Ferenc József halála után
nehezen lehet majd fenntartani az 1867-es alapokat. A kiegyezéshez
ragaszkodó kormánypárti képviselők nyugtalanul figyelték a trón-
örökös politikai szándékait, maga Tisza István is borúlátó volt a
Monarchia jövőjét illetően Ferenc Ferdinánd trónra lépése esetén.
Eközben a politikai közbeszéd a hadseregfejlesztés, a választójog
kibővítése és a nemzetiségi kérdés körül forgott. Megszavazták az
újonclétszám növelését, és felszerelték tüzérséggel a honvédséget.
Tisza István politikai lépései előidézték a parlamenti ellenzék
átszerveződését. A hagyományos közjogi erők mellett kialakult egy
a radikális reformok felé hajló irányzat is. A Függetlenségi és 48-
as Párt nyitott a polgári radikálisok, illetve a baloldal felé, felvette
programjába az általános és titkos választójog követelését. A kö-
vetkező időszakban az ellenzék a parlamenti munkától való távolma-
radással tiltakozott, és a kormánypárt egyik bírálója Károlyi Mi-
hály gróf lett, aki átvette a Függetlenségi és 48-as Párt irányítását.
Az ország számos megoldatlan belső problémával közeledett
az első világháború felé. Az ellenzék a rendszer további demokra-
tizálását sürgette, holott nem igazán vették számításba, hogy az
általános választójog hogyan kedvezne a nemzetiségi pártoknak
és a földreformot hirdető paraszti erőknek. Tisza István hatéko-
nyabbá tette a törvényhozás munkáját, illetve bővítette a kormány
jogkörét. Egyes lépéseit indokolhatja, hogy Tisza megérezte: a kö-
zeledő háború Magyarország megmaradását veszélyezteti.
Összegzés
Okok és következmények
• Milyen intézkedések segítették elő a polgári állam alapjainak
letételét?
• Milyen politikai programot hirdettek a szociáldemokraták és a
polgári radikálisok?
• Milyen intézkedésekkel erősítette meg a kormánypárt hatalmát
Tisza Kálmán, majd Tisza István?
Történelmi jelentőség
• Miért vált jelentőssé a választójog körüli vita?
5. A nemzeti és nemzetiségi kérdés 39

5. A nemzeti és nemzetiségi kérdés

A közép-európai nemzetek történetírásában már egy évszázada tart a vita a történelmi Magyarország utolsó évtizedeinek nemzetiségi
politikájáról. A nem magyar történészi értékelések a dualizmus időszakának állami elnyomására és az erőszakos asszimilációra helyezik
a hangsúlyt. A mértékadó magyar elemzések sokkal árnyaltabban tekintik át a problémakört. Az ellentétek feloldására egyelőre nem sok
esély mutatkozik, a higgadt értékeléseket a kölcsönös sérelmek és vádaskodások akadályozzák. Idézzük fel, hogyan alakult a nemzeti-
ségi kérdés 1848–49-ben!

Magyar C S
Szerb Á S
Ruszin K Z Á
Szlovák Á R
R S
Szlovén T Á
Horvát Z G
S

Német
O

Román Duna
Lakatlan
Budapest za Debrecen
O
Győr Tis
Y A R K I R Á L Y S Á
S Z M A G G
T R
Á K
 M C H I A Marosvásárhely Magyarország etnikai viszonyai
A G Y A R M O N A R a 20. század elején
Szeged Maros Arad Gyulafehérvár Sepsiszentgyörgy
Pécs
Drá
va Melyek voltak az ország leginkább
Száva kevert népességű régiói? • Hogyan
befolyásolná az egyes régiók
NIA nemzetiségi arányait, amennyiben
BOSZNIA- ROMÁ a térkép nem jelölné a lakatlan
HERCEGOVINA SZERBIA területeket?

A politikai nemzet koncepciója

Milyen megoldási keretekben gondolkodtak a korabeli magyar politikusok?

A nemzetiségi kérdés megoldása súlyos teherként nehezedett a ma-

Ha valaki magyarul tud, magyarul beszél, in-
gyar politikai vezető réteg vállára. A közgondolkodást meghatározta a nen következik-e, miképp neki ezért már ma-
szabadságharc alatt fellobbanó gyűlölködés és fegyveres összecsapások gyarrá is kellett volna átalakulnia?
emléke, illetve a megbékélési tervezethez (nemzetiségi határozat 1849 Mert ha így, ám akkor fordítsuk legutolsó
nyarán) való viszonyulás. A hazai politikai erők többsége úgy vélte, fillérünket minden tétova nélküli nyelvmeste-
a nemzetiségek a ’48-as jogkiterjesztések ellenére (például jobbágy- rekre, sőt legyünk rögtön magunk is azokká,
felszabadítás, szabadságjogok) hálátlanul hátba támadták az orszá- hadd tudjon csevegni magyarul az egész vi-
lág, s meg lesz mentve a hon, s feldicsőítve
got. Álláspontjuk szerint a kollektív jogok biztosítása, a területi auto-
fajtánk. Nyelvet, nemzeti sajátságot, ily felette
nómia megadása elkülönüléshez, illetve az ország szétszakításához könnyűszerrel azonban, én legalább úgy hi-
vezetne. Magyarországon tehát az „egy politikai nemzet” elvét kell szem, még csak biztosítani sem lehet, s annál
érvényesíteni, és a vezető szerepben maradó magyarság a nemzetisé- kevésbé szilárdabb s tágabb alapokra állítani;
gek számára továbbra is biztosítja az egyéni jogokat. Az egy politikai minthogy a szólás még korántsem érzés, a
nemzet gondolata az akkori liberális európai jogállamokban a ma- nyelvnek pergése korántsem dobogása a szív-
gától értetődő, természetes felfogás volt, mint ahogy ma is ezen az nek, és ekképp a magyarul beszélő, sőt leg-
ékesebben szóló is, korántsem magyar még.
alapon rendezkedik be a legtöbb állam. Mivel a Kárpát-medencében
a magyarság csaknem ezer éve az államalkotó nemzet, ezért termé- (Széchenyi István A Magyar Akadémia körül
című akadémiai beszédéből, 1842)
szetes, hogy övé a politikai irányító szerep. Vagyis az államnem-
zet eszméje nem a nemzetiségek elnyomását jelentette, hiszen a gaz-
dasági-társadalmi reformok mindenkire kiterjedtek volna. (A magyar • Milyen állásponton volt Széchenyi a nem-
felfogás a francia Enciklopédia nemzetdefi nícióján alapult: eszerint a zetiségi kérdést illetően?
• Hogyan vélekedett a magyarosító szándé-
nemzetet végső soron az államhoz és az állampolgárok összességéhez
kokról?
kötötték, nem pedig a nyelvhez és a kultúrához.)
40
Magyarországban a következő történeti országos népségek, úgymint a
magyarok, románok, szerbek, szlovákok, oroszok [ruszinok] és németek
egyenjogú országos nemzeteknek ismertetnek el, amelyek számára a
nemzetiség és nyelv politikai egyenjogúsága az állam területi épségének
és politikai egységének korlátai közt alaptörvényileg biztosíttatik.
(A Mocsonyi Sándor – Miletić Svetozar-féle javaslat, amelyet az
országgyűlés nemzetiségi politikusai fogalmaztak meg, 1867)
Minthogy Magyarország összes honpolgárai az alkotmány alapelvei
szerint is politikai tekintetben egy nemzetet képeznek, az oszthatatlan,
egységes magyar nemzetet, melynek a hon minden polgára, bármely
nemzetiséghez tartozzék is, egyenjogú tagja; minthogy továbbá ezen
egyenjogúság egyedül az országban divatozó többféle nyelvek hivatalos
használatára nézve és csak annyiban eshetik külön szabályok alá,
amennyiben ezt az ország egysége, a kormányzat és közigazgatás gya-
korlati jelentősége és az igazság pontos kiszolgáltatása szükségessé
teszik; a honpolgárok teljes egyenjogúsága minden egyéb viszonyokat
illetően épségben maradván, a különféle nyelvek hivatalos használatá-
ra nézve a következő szabályok fognak zsinórmértékül szolgálni: […].
(A nemzeti egyenjogúság tárgyában hozott nemzetiségi törvény
bevezetője, 1868)
• Mi volt az alapvető különbség a nemzetiségi javaslat és a törvény
bevezetője között?
• Mire irányult a nemzetiségi követelés?
• Mit eredményezett volna a megvalósulása?
• Hogyan hárította el a törvény bevezetője a kérést?
• Miként szabályozták az államnyelv kérdését?
1. § A nemzet politikai egységénél fogva Magyarország államnyelve a
magyar lévén, a magyar országgyűlés tanácskozási és ügykezelési nyel-
ve ezentúl is a magyar; a törvények magyar nyelven alkottatnak, de az
országban lakó minden más nemzetiség nyelvén is hiteles fordításban
kiadandók […].
3. § Törvényhatósági [vármegyei, városi, községi] gyűlésekben mind-
az, aki ott szólás jogával bír, akár magyarul szólhat, akár anyanyelvén,
ha az nem magyar […].
8. § A bíró […] a panaszt vagy kérelmet a panasz vagy kérelem
nyelvén intézi el; kihallgatást, tanúkihallgatást, szemlét és más bírói
cselekményeket […] a perben álló felek, illetve a kihallgatott személyek
nyelvén eszközli […].
14. § Az egyházközségek […] iskoláikban az oktatásnak nyelvét tet-
szés szerint határozhatják meg.
17. § Az állam […] köteles az állami tanintézetekben a lehetőségig
gondoskodni arról, hogy a hon bármely nemzetiségű, nagyobb töme-
gekben együtt élő polgárai az általuk lakott vidékek közelében anya-
nyelvükön képezhessék magukat egészen addig, hol magasabb aka-
démiai képzés kezdődik. […]
20. § A községi gyűlések maguk választják jegyzőkönyvük s ügyvitelük
nyelvét. A jegyzőkönyv egyszersmind azon nyelven is viendő, amelyen
vitelét a szavazatképes tagoknak egyötöde szükségesnek látja.
21. § Községi tisztviselők a községbeliekkel való érintkezésben azok
nyelvét kötelesek használni.
(A nemzetiségi törvény, 1868)
• Hogyan szabályozta napi szinten a nyelvhasználatot a törvény?
• Mikor használhatta anyanyelvét a nem magyar származású állam-
polgár?
• Mire kötelezte az állam a saját tisztviselőit?
• Hogyan szabályozták a vegyesen lakott települések működését?
II. A dualizmus kora Magyarországon
A horvát–magyar viszony rendezése
és a nemzetiségi törvény
Milyen jogokat biztosítottak a nemzetiségeknek?
Az Andrássy-kormány az alkotmányos keretek
kialakítása után számos olyan ügyben hozott tör-
vényt, amelyek a szabadságharc bukása óta meg-
oldásra vártak. A liberális szellemiségű kor-
mány rendezni kívánta a nemzetiségi kérdést.
A 11. század óta létező horvát–magyar államkö-
zösség a bécsi intrikák, az 1848-as események és
a kölcsönös nacionalizmus miatt szétzilálódott.
A horvát pártok nagy része elutasította a ki-
egyezést, és a birodalom föderalizálását sürget-
ték. Andrássy azonban a magyarbarát horvát po-
litikai erőkre támaszkodva 1868-ban megkötötte
a horvát–magyar kiegyezést. Az egyezmény
fenntartotta a széles körű horvát autonómiát
(korlátozott jogkörű országgyűlés, belső önkor-
mányzat, nemzeti nyelvhasználat), miközben
egyes ügyekben (például védelem, pénzügy,
gazdaság) a magyar országgyűlés fennható-
sága érvényesült. (A horvátok képviselőket dele-
gálhattak a magyar törvényhozásba, a magyar
kormányba pedig bekerült egy horvát miniszter.)
A többi hazai nemzetiség vezető politikusa a
területi autonómiát, ezáltal a történelmi Ma-
gyarország átalakítását sürgette. Az Andrássy-kor-
mány a kérdést Eötvös József és Deák Ferenc irá-
nyításával igyekezett rendezni. A korabeli magyar
közgondolkodás nem kívánt átlépni az „egy poli-
tikai nemzet” eszméjén, ezért az ország föderatív
átalakítása, a nemzetiségeknek területi autonómia
biztosítása nem volt napirenden. (Erre Svájcon kí-
vül a korabeli Európában egyetlen más országban
sem találunk példát, sőt sokkal inkább a nemzeti
egységesítés volt a jellemző cél.) Ugyanakkor a
korabeli szabadelvű politika hitt abban, hogy
a széles kulturális autonómia, nyelvhaszná-
lati jogok és az 1848-ban történt jobbágyfelsza-
badítás együttesen a magyar kultúra vonzere-
jével biztosíthatja a nemzetiségek lojalitását.
Hosszas egyeztetések után, 1868 végén megszü-
letett a nemzetiségi törvény. Ebben szavatolták
az egyéni szabadságjogokat és széles körű egyéni
nyelvhasználatot biztosítottak, de elutasították
a követelt kollektív jogokat. A törvény kimondta,
hogy a nemzetiségek a közigazgatás, az okta-
tás, illetve a bíráskodás alsó- és középfokú
szintjén szabadon használhatják nyelvüket. Az
országban élő nem magyarok saját anyanyelvüket
használva az élet legtöbb területén érvényesül-
hettek. Bár területi autonómiát nem adott, a nem-
zetiségek mégis szabadon alapíthattak kulturális
egyesületeket, gazdasági társaságokat, illetve az
egyházi autonómiák is megmaradtak.
5. A nemzeti és nemzetiségi kérdés
A nyelvhasználat kérdése
Milyen konfliktushelyzet keletkezett a korszakban?
A magyar törvényi szabályozás a 19. századi körülmények között
példátlanul széles jogokat nyújtott a nemzetiségeknek (Euró-
pa más országaiban nem is létezett nemzetiségi törvény). Egy nem-
zetiségi polgár például taníttathatta elemi és középiskolában
is saját nyelvén a gyermekét. Joga volt a nemzeti kultúráját
őrző szervezetet létrehozni és annak rendezvényein részt venni.
Hivatali, bírósági ügyeit nemcsak helyi, hanem megyei szinten
is intézhette anyanyelvén. Emellett pedig egyházszervezetük
(például román vagy szerb ortodox egyház) is megőrizte autonó-
miáját.
A népszámlálások során bebizonyosodott: a hazai nemzetiségek
közel 75%-a (kb. 6 millió fő) nem tud magyarul. Ennek nyomán
a magyar nemzetiségi politika fokozatosan eltért az 1868-as tör-
vény szellemétől, így a nemzetiségi iskolahálózat egyes ese-
tekben szűkült. Emellett két fontos törvény született a magyar
nyelvű oktatás fejlesztése érdekében. Elsőként 1879-ben előírták
a magyar nyelv kötelező oktatását nemzetiségi nyelvű elemi
Szükséges lévén, hogy a magyar nyelvnek mint az állam nyelvének elsajátí-
tására minden állampolgárnak kellő mód nyújtassék, e végből a következő
intézkedések állapíttatnak meg: […]
2. § A jelen törvény hatályba léptét követő 3 évi tanítóképző intézeti tanfo-
lyam eltelte után, vagyis 1882. évi június 30-tól kezdve tanítói oklevelet senki
sem nyerhet, és a képezdei tanfolyamot akár magánúton, akár tanintézetben
1882-re vagy azután végzett egyének közül tanítói vagy segédtanítóul senki
sem alkalmazható, aki a magyar nyelvet beszédben és írásban annyira el nem
sajátította, hogy azt a népiskolában taníthassa.
3. § A már hivatalban levő vagy tanító pályára lépő azon egyének […] kö-
telesek a magyar nyelvet – ha azt nem bírják – a jelen törvény hatályba lépté-
től számított 4 év alatt annyira elsajátítani, hogy azt a népfőiskolában tanítani
képesek legyenek. […]
4. § A magyar nyelv bárminemű nyilvános népiskolában a köteles tantárgyak
közé ezennel felvétetik.
(A magyar nyelv tanításáról a népoktatási tanintézetekben, 1879. évi XVIII. tc.)
17. § Minden iskola és minden tanító, tekintet nélkül az iskola jellegére és
arra, hogy állami segélyt élvez-e vagy sem, a gyermekek lelkében a magyar
hazához való ragaszkodás szellemét és a magyar nemzethez való tartozás
tudatát, valamint a valláserkölcsös gondolkodást tartozik kifejleszteni és meg-
erősíteni. Ennek a szempontnak az egész tanításban érvényesülni kell; külső
kifejezésül minden iskolában, jellegkülönbség nélkül, úgy a főbejárat fölött,
mint megfelelő helyen a tantermekben Magyarország címere helyezendő el,
a tantermekben a magyar történetből vett falitáblák alkalmazandók, nemzeti
ünnepeken pedig az épületen a magyar nemzeti címeres zászló tűzendő ki.
[…] E történeti képek a tantermekben kellő módon elhelyezendők, és a taní-
tó tartozik jelentőségüket a nyelv- és értelemgyakorlatok, továbbá a földrajz
és történelem tanítása során a gyermekeknek megmagyarázni. […]
19. § A nem magyar tanítási nyelvű elemi iskolákban, akár részesülnek ál-
lami segélyben, akár nem, a magyar nyelv a mindennapi tanfolyam valameny-
nyi osztályában a vallás- és közoktatásügyi miniszter által a hitfelekezeti isko-
lafenntartó meghallgatásával megállapított tanítási terv szerint és kijelölt
óraszámban oly mérvben tanítandó, hogy a nem magyar anyanyelvű gyermek
a negyedik évfolyam bevégeztével gondolatait magyarul élőszóval és írásban
érthetően ki tudja fejezni.
(Az Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter által beterjesztett
törvény (Lex Apponyi), 1907. évi XXVII. tc.)
41
1879-ig még csak nem is kellett magyarul tanulni
a nemzetiségi nyelvű iskolákban tanuló diákoknak.
Ez utóbbi helyzet számos európai országban még
ma, a 21. században is elképzelhetetlen, nem be-
szélve a korabeli viszonyokról. Franciaországban
az állami iskolákban kizárólag a francia nyelvet
lehetett használni, fel sem merült a nemzeti nyel-
vű oktatás (ha a diákok például a breton vagy
okcitán nyelvet egyáltalában használták egymás
között beszélgetve, megbüntették őket). Hasonló
volt a helyzet Nagy-Britanniában is: az ír területe-
ken is tilos volt az ír nyelv oktatása. Németorszá-
gon belül a porosz területeken a lengyeleknek
egyáltalán nem biztosítottak nemzeti nyelvű okta-
tást, sőt, külön telepítési bizottság segítette a len-
gyel területek elnémetesítését. Oroszországban
pedig az oktatás mellett más, erőszakosabb esz-
közökkel is felléptek a különböző kisebbségek ellen
(például latin écé betiltása, telepítések) – de az
természetesen szóba sem jött, hogy például ukrán
nyelven zajló oktatást biztosítsanak.
1,9% 0,6%
2,3%
6%
8,6%
80,7%
Magyar Német Román
Szerb–horvát Szlovák Egyéb
A középiskolai tanulók anyanyelve 1910-ben. Anya-
nyelven oktató középiskolái csak a románoknak (7),
az erdélyi szászoknak (9), illetve a szerbeknek (1)
voltak.
• Miről intézkedtek a törvények?
• Mi volt a kormány valódi célja? Mivel indokol-
ták az intézkedéseket?
• Mi volt a különbség a két jogszabály között?
• Mennyiben szigorúbbak, mint az 1868-as nem-
zetiségi törvény?
• Mennyiben tekinthető a két jogszabály szigorú-
nak a korabeli Európában, illetve napjaink
Közép-Európájában?
42
Van-e valahol a világon nemzeti állam, amelyiknek
kebelében az illető fajhoz nem tartozó, idegen ere-
detű polgárok olyan széles körű jogokat, olyan
nagy szabadságokat, olyan szabad mozgást él-
vezhetnének, mint Magyarországon? Nézzék meg
azok az urak, akik elégedetlenek ezzel a helyzettel,
más országokban az idegen eredetű polgárok
helyzetét, nézzék meg a lengyelek sorsát Német-
országban, nézzék meg a magyarok sorsát Romá-
niában, nézzék meg mindenütt széles e világon,
minő elbánásban részesülnek idegen eredetű pol-
gárai a nemzeteknek?
(Tisza István parlamenti felszólalása,
1910. július 12.)
• Milyennek látta Tisza a nemzetiségek helyzetét
Magyarországon?
• Milyen érveket hoz fel álláspontja igazolására?
• Vajon miért látták a helyzetet másként a nem-
zetiségek?
Az alábbiakban három részletet olvashatunk a
Tribuna nagyszebeni román újságból:
Ha a magyar államban a román etnikum megerő-
sítése nem lehetséges, akkor nem marad részünk-
re más szabadulás, mint egy ilyen magyar állam
felszámolása, és a harc ennek felszámolásáért;
a magyar etnikum ellenségeivel való szövetkezés
mint szerves szükség jelenik meg számunkra.
(Tribuna, 1884. szeptember 14.)
Végzetes módon vak ellenségeskedésre kénysze-
rítenek minket a magyar állammal szemben, és
okvetlenül keresnünk kell az alkalmat, hogy azt
alapjaiban rázkódtassuk meg, hogy mindenütt
gyűjtsük össze ellenségeit, egyesüljünk azokkal, és
bárhol járunk, mindenütt tegyük ellenségévé az
embereket.
(Tribuna, 1884. november 18.)
Elismerjük, hogy a magyarok előbb-utóbb olyan
helyzetbe kerülhetnek, sőt már most is olyanban
vannak, amelyben bármely népnek foglalkoznia
kell saját léte védelmével. Ami igaz, kétségbe von-
juk, hogy a magyarok valaha is képesek lennének
a mi beolvasztásunkra vagy megsemmisítésünkre;
ellenben igenis elismerjük és lehetségesnek tartjuk,
hogy mi lassan-lassan beolvasszuk vagy megsem-
misítsük őket.
(Tribuna, 1885. május 18.)
• Mennyiben tekinthető jogosnak a cikkek alap-
ján, hogy az ügyészség államellenes izgatás
miatt sajtópert indított a szerzővel szemben?
(A szerzőt egyébként a per során felmentették.)
• Mennyiben tartották valós fenyegetésnek az
elmagyarosodást?
• Milyen logikával teszik indokolttá a román
álláspontot? Miért okoztak „csapdahelyzetet”
a magyar állam számára ezek a megnyilvánu-
lások?
II. A dualizmus kora Magyarországon
iskolákban is – amellett, hogy természetesen megmaradhatott a
nemzetiségi nyelvű oktatás. (Sokat elmond a törvény hatékonysá-
gáról, hogy 1890-ben még mindig mintegy kétezer nemzetiségi
tanító volt, aki nem tudott megtanulni magyarul, és a magyar
nyelvű oktatás mintegy 2400 iskolában nem működött.)
A másik fontos törvény 1907-ben az elhíresült „Lex Apponyi”
volt, amely többek között a nemzetiségi tanítók járandóságainak
rendezése mellett elvárásként fogalmazta meg, hogy négy elemi
elvégzése után minden diák élőszóban ki tudja magát fejez-
ni magyarul. A nemzetiségi vezetők európai szintű propagandát
fejtettek ki a „Lex Apponyi” ellenében, jelentősen megalapozva azt
a széles körben terjesztett hamis vádat, amely a magyarságot el-
nyomóként állította be.
A román panaszokat érdekes megvilágításba helyezi, hogy a ko-
rabeli Román Királyság területén élő több tízezres moldvai
csángó magyarságnak nem volt magyar nyelvű iskolája, és
egyházi autonómia helyett kizárólag román nyelven beszélő papo-
kat kaptak. De említhetjük a románok által 1878-ban megszerzett
Dobrudzsa példáját is, ahol nemcsak az oktatás segítségével, ha-
nem egészen tudatos telepítés eredményeként segítették több-
ségre a románságot, valamint a nem román lakosságnak még
csak az állampolgári jogokat sem adták meg. A szerb kisebb-
ségi politika sem tekinthető példaszerűnek: 1913-ban a második
balkáni háború nyomán megszerzett déli területekről (Macedónia,
Koszovó) szabályos etnikai tisztogatás keretében tömegével ül-
dözték el a török és albán lakosságot, míg a bolgárokat egyszerűen
szerbnek minősítették. Ez ugyanakkor nem tartotta vissza sem a
szerb, sem a román politikát attól, hogy síkra szálljon az ő kisebb-
ségeikhez képest jóval több joggal bíró magyarországi nemzetisé-
gek védelméért.
Az asszimiláció kérdése
Mely szempontok alapján lehet vizsgálni a problémakört?
Az oktatási törvények említett módosítása mögött természetesen
ott rejtőzött – mint láttuk, a korabeli Európa legtöbb államában a
magyarnál is sokkal erőteljesebben követett – asszimilációs cél.
Többek között ennek eredményeként 1910-re a szűken vett Magyar-
ország területén a magyar részarány elérte az 54%-ot. Maga az
asszimiláció azonban nem haladt gyorsan, a dualizmus korának
ötven éve alatt mintegy 10%-kal növekedett a magyar részarány,
amely más tényezőknek (például nemzetiségek kivándorlása) is
köszönhető volt. A kivándorlás minden etnikumot érintett, de
arányaiban jobban apasztotta az egyes kisebbségek (például a
szlovákok) számát. Az asszimiláció felgyorsult az alapvetően vá-
rosokban élő hazai németség körében, illetve a zsidó népesség-
nél. A legnagyobb etnikai beolvadás a főváros nem magyar ajkú
lakosságánál történt.
Sajátságosan alakultak az etnikai arányok a vegyesen lakott
területeken. A 20. század elején a vidéki nagyvárosokban (pél-
dául Kassa, Pozsony, Szabadka, Kolozsvár, Nagyvárad) számos
helyen jelentős többségbe került a magyarság, miközben a kör-
nyező falvak népessége nem magyar ajkúnak vallotta magát.
Nemegyszer előfordult, hogy az adott tájon többséget alkotó
5. A nemzeti és nemzetiségi kérdés 43

1850 1880 1900 1910

Nemze-
tiség fő % fő % fő % Fő %
Magyar 4 812 000 41,5 6 400 000 46,6 8 651 000 51,4 9 944 627 54,5
Német 1 349 000 11,6 1 870 000 13,6 1 999 000 11,9 1 903 357 10,4
Szlovák 1 739 000 15,0 1 870 000 13,5 2 002 000 11,9 1 946 357 10,9
Román 2 240 000 19,3 2 403 000 17,5 2 798 000 16,6 2 948 186 16,1
Ruszin 446 000 3,9 353 000 2,6 424 000 2,5 464 270 2,5
Horvát 196 000 1,2 198 000 1,1
629 000 5,1 639 000 4,6
Szerb 520 000 3,1 545 000 3,0
Egyéb 378 000 3,3 223 000 1,6 244 000 1,4 313 000 1,7

Magyarország (Horvátország nélkül) nemzetiségi megoszlása 1850 és 1910 között

Milyen alapvető változások figyelhetők meg a táblázat adataiban? • Gyűjtsük ki az összetétel arányainak
megváltozását az egyes népeknél! • Hol figyelhető meg jelentős csökkenés az arányok, illetve a népes-
ségszám tekintetében? • Milyen okok állhatnak a változások mögött?

nemzetiséghez a magyarok asszimilálódtak. Általánosságban Ragaszkodva az etnikai viszonyokhoz és Magyar-

tehát a kevert területeken, városokban nőtt a magyar részarány,
ugyanakkor az etnikai tömbök nem változtak meg, a tisztán
nemzetiségek által lakott területeken nem zajlott jelentős asszi-
miláció.
Bár a magyar állam kétségtelenül célként tűzte ki az asszi-
milációt, lényegében csak enyhe eszközökkel lépett fel ennek
érdekében, és komolyabb hatást nem is ért el. A korban akár Orosz-
országban, akár Romániában már követett, valamint a trianoni
békediktátum után pedig egészen tudatosan alkalmazott telepí-
tési politika (azaz a többségi népesség betelepítése a kisebbségek
által lakott terület etnikai fellazítására) egyáltalán nem került a
kormányzati politika napirendjére. 1920 után a magyar kisebbsé-
gek sokkal rosszabb elbánásban részesültek, mint amilyenben a
Trianon előtti Magyarország nemzetiségei voltak.
Autonómiatörekvések és irredenta mozgalmak
Milyen nemzetiségi törekvések jelentek meg a korszakban?
A kiegyezés után a nemzetiségi mozgalmak passzivitásba húzódtak,
majd a millennium időszakában megélénkült a tevékenységük.
A nemzetiségeknek lehetett parlamenti képviselete. Ezzel
éltek is (például Szlovák Nemzeti Párt, Román Nemzeti Párt) – bár
vitakérdés volt körükben, hogy részvételükkel szabad-e legitimálni
a magyar berendezkedést. Vezetőik (akik közül többen parlamenti
képviselők is voltak Budapesten – például Iuliu Maniu) a magyar
politika által kínált jogokat természetesen elfogadták, sőt
síkra szálltak az 1868-as nemzetiségi törvény teljes betartá-
sáért, valamint jogaik bővítéséért is. A valóságban azonban az
autonómia, illetve, ha a lehetőség megengedi, a függetlenség
vagy a szomszédos országokhoz való csatlakozás volt a tény-
leges céljuk. Sérelmezték az ország kiegyezés nyomán megvaló-
suló egységesítését, azaz Erdély, valamint az önkényuralom idején
különálló Szerb Vajdaság – Temesi Bánság önállóságának meg-
szüntetését.
ország történeti fejlődéséhez, hogy Magyarország
nem olyan állam, amelynek egy nép kölcsönözheti
nemzeti jellegét, azt akarjuk mi, Magyarországon
lakó románok, tótok és szerbek, hogy Magyaror-
szág adott etnikai viszonyaihoz és történeti fejlő-
déséhez képest a Szent István koronájához tarto-
zó országok integritásának megóvása mellett az
államnak jellegét az egy egésszé kapcsolt népek
összessége adja. […] a magyarországi románok,
tótok és szerbek szövetséget kötnek, hogy minden
törvényes eszközökkel megvédjék nemzetiségüket,
és reménylik, hogy e szövetségbe belépnek a ma-
gyarországi németek és rutének is; mert ebben a
szövetségben nincs semmi törvényellenes, hanem
arra törekszik, hogy törvényes eszközökkel Ma-
gyarország viszonyait természetes alapra fektes-
sék. Nemzeti alapul a nemzetiségi autonómiát a
megyei beosztásban veszik alapul. […] Ebből a
szempontból […] az 1868-ik évi úgynevezett nem-
zetiségi törvénnyel nem lehetnek megelégedve.
[…] ha egyszer a nemzetiségeknek lehetővé te-
szik, hogy a magyar parlamentben képviselve le-
gyenek, akkor okvetlenül törekedni fognak arra,
hogy a mai nemzetiségi törvényt, a nemzeti auto-
nómiának az ezen programban megszabott ala-
pok szerint megváltoztassák.
(A budapesti nemzetiségi kongresszus
határozatából, 1895)
• Milyen törekvések fogalmazódtak meg a kong-
resszuson?
• Hogyan képzelték el a nemzetiségek a politikai
átalakulást?
• Vitassuk meg, miként reagálhatott a magyar
vezető réteg a határozatokra!
44 II. A dualizmus kora Magyarországon

Olasz irredenta térkép

A Liga Culturală nem feledkezhet meg a leigázott

románokról sem. Előkészíti a talajt, és amikor ez
megvan, akkor visszalép, és átengedi a helyét a
hadseregnek. Mikor e kérdésben határozhatni fog
a román állam, akkor katonái át fogják lépni a
határt. Amíg ez meg nem történhetik, addig az
államnak hallgatnia kell.
(Nicolae Iorga történész előadása a Liga
Culturală 1911-es gyűlésén)

• A román irredentizmus mely kétarcúságáról

beszélt Iorga?
• Mi volt a Liga Culturală bevallott, és mi a valódi
célja?
• Miért volt logikus magyar oldalról nézve a kul- Mely területi állapotát mutatja Olaszországnak a térkép? • Hol voltak az
turális szervezetek elleni adminisztratív fellépés? olasz irredentizmus céljai? • Mit jelképezhetnek a figurák a képen?

Csak ki nem írhattuk, hogy nekünk Erdély kell a Az irredentizmus egy adott terület történelmi vagy etnikai
Tiszáig, mert ez forradalmi tény volna, Európa pe- jogon való megszerzésére irányuló politikát vagy mozgalmat
dig a forradalmakat a programokban nem szereti: jelent. A legerősebb irredentizmus a Monarchia nyugati felében
[…]. A mi feladatunk csak a támogatás, oly ma- az olaszok, míg Magyarországon a szerbek és románok körében
gatartással és intézkedésekkel, melyekkel mi a élt. Ez nemcsak az anyaországok támogatásának, hanem az auto-
magyar alkotmányosságot megdönthetjük. […]
nóm ortodox egyházszervezetnek és a nyugati kereszténységtől
Vigyázva, nehogy valami olyan legyen benne, amit
esetleg a magyar meg is adhatna. Legfőbb köve- eltérő kultúrának is köszönhető volt.
telésünk a magyar állam kettészakítása Erdély A románok legjelentősebb irredenta szervezeteként a bukaresti
autonómikus berendezésével. Oly követelés, amely székhelyű Liga Culturală tevékenykedett, amely intenzív pro-
közelebb visz az ideálhoz, a magyarokat pedig pagandát fejtett ki az anyaországban, az erdélyi románok között,
gyengíti. Beszéltünk még a föderatív magyar ál- valamint a nyugati országokban is magyar elnyomást, valamint
lamról is. Ámde […] kinek kell Erdély autonómiája,
a föderatív magyar állam? Nekünk kellene ugyan
ideiglenesen, míg megbontanék a magyar alkot-
mányt, azután abban rágódnánk tovább, míg
átrágnék magunkat a Kárpátokon át a román ál-
lamba.
(Grigore Moldovan [Moldován Gergely],
román néprajzkutató, 1894)

• A szerző a magyar államiság ellen irányuló ro-

mán törekvéseket kritizálva írta e sorokat. Mi-
lyen kettőssége figyelhető meg a román célok-
nak a beszédben?
• Mennyiben volt lehetősége a magyar nemzeti-
ségi politikának a román irredenták számára
elfogadható megoldást ajánlani?

Románia térképe (1855) egy román

nacionalista politikus elképzelése szerint.
A térkép két szélén dák és római
pénzérmék láthatók.

Mely két folyó képezte a román irredenta célok szerint az ország nyugati és
keleti határát? • Mire utalnak a dák és római pénzérmék?
5. A nemzeti és nemzetiségi kérdés
Románia egyesítését hirdetve. Emellett pedig komoly pénz-
ügyi támogatást is nyújtottak az erdélyi románságnak fő-
képpen magyarországi földvásárlás céljaira (például Albina Taka-
rékpénztár).
A szerbek több titkos társaságot alakítottak, amelyek a ter-
rorizmus eszközeit használva, merényleteket is megszervezve
kívánták elérni a délszlávok által lakott területek egyesítését.
Tevékenységük legerősebben Horvátországban és Bosznia-Her-
cegovinában valósult meg (több horvát bán, illetve és boszniai kor-
mányzó ellen elkövetett merényletet ismerünk), de a dél-magyar-
országi területeken is jelen voltak. A leghíresebb ilyen szervezet
az „Egyesülés vagy halál” nevet viselte (másik közismert neve a
„Fekete Kéz”), amely az első világháború kirobbanásához vezető
szarajevói merénylet előkészítője és megvalósítója volt.
A nemzetiségek tehát különösen a századfordulótól már nem a
Magyarországon belüli jogkiterjesztést tekintették célnak, hanem
az önálló nemzetállamok megalakítását (szlovákok) vagy az
anyaországhoz való csatlakozást (szerbek, románok). Hogy ez
meg tud-e valósulni, azzal kapcsolatban mellékes volt a magyar
kormányok nemzetiségi politikája, valójában a nemzetközi hely-
zet és a nagyhatalmak támogatása döntött.
Történészszemmel
A nemzetiségi kérdés történészi megítélése
Az erdélyi románok ugyan joggal bírálhatták a magyar politikát,
hiszen Magyarország messze állt a nemzetiségek egyenjogúsá-
gának biztosításától, mégis az erdélyi románok olyan lehetősége-
ket élveztek, amelyekről a besszarábiaiak nem is álmodhattak.
Erős, az ortodox és görögkatolikus érsekség köré szerveződő egy-
házi szervezetre támaszkodtak, sűrű iskolahálózatot tartottak fenn
(igaz, elsősorban elemi iskolákat, mindössze néhány középiskolát,
de egyetemet nem), változatos és polemizáló kedvű sajtó adott
hangot követeléseiknek, román bankokat működtethettek, és szo-
ros kapcsolatokat ápoltak Romániával. Minden jogos kritika elle-
nére Magyarország jogállam volt, alkotmányos és parlamentáris.
Oroszország ezzel szemben autokrata birodalom, amely a bessz-
arábiai románok módszeres és hatékony oroszosításán dolgozott.
(Lucian Boia: Vesztesek és győztesek – Az első világháború
újraértelmezése, Budapest, 2015)
1848 és 1918 között a leginkább jogos és a legfejlettebb európai
mozgalmak a nemzeti emancipációért folytatott mozgalmak vol-
tak, demokratikus szabadságjogok követelésével, az elnyomó bi-
rodalmak aláásásával és az etnikai-nemzeti kritériumok alapján
történő államalakítás támogatásával. A korszak minden nemzete
így járt el, a nyugati világ példáját követve […]. Akkor még senki
sem beszélt az Európai Unióról, a globalizációról, a kisebbségek
területi autonómiájáról […]. A legtöbb román akkoriban saját
nemzeti államukért folytatott harcra volt késztetve, csakúgy, mint
más nemzetek […]. Semmivel sem jobban és rosszabban tették,
mint mások. Sem tudatosabbak, sem lelkesebbek, sem apatiku-
sabbak, sem vonakodóbbak nem voltak harcukban, mint
szomszédaik.
(Ioan-Aurel Pop román történész, 2019)
45
Az oláh pénzintézetek másik, nem kevésbé vesze-
delmes manővert is tudnak. Ha magyar gazdának
van szüksége pénzre, szokatlan készséggel nyitják
meg a kasszájukat. Amíg a magyar pénzintézet
hetekig gondolkodik, az oláh bank két nap alatt
elintézi a dolgot és kiadja a pénzt. Ám, amikor
megérkezik az első lejárat s a magyar adós nem
fizet, éppoly gyorsan árvereztet is az oláh pénzin-
tézet. S a magyar kisbirtok megvásárlója termé-
szetesen mindig oláh.
(1911-es sajtócikk)
• Milyen módon juttatták a román bankok
a román parasztokat földhöz Erdélyben?
• Miért volt ez lényeges folyamat a nemzetiségi
kérdés kapcsán?
Úgy véljük, a magyar kisebbségpolitiká-
nak kevés köze van 1920-hoz. Vajon mit
változtatott volna Erdély jövőjén, ha nincs
egyáltalán magyarosítás, és létrejön a
magyar időkben a Keleti-Svájc? Akkor Ro-
mánia lemond területi követeléseiről, ar-
ról, hogy a hárommillió románt az anya-
nemzethez csatoljon, és megduplázza a
területét? Ez akkor már évszázados ro-
mán törekvés, amely legalább annyira
indul Erdélyből, mint Bukarestből! A ro-
mán nacionalizmus pontosan annyira
nagyétkű és arrogáns, sőt sok tekintetben
brutálisabb, mint a magyar, megegyezés-
re csak gyengébb pozícióból hajlamos.
[…] Ráadásul azt feltételezni, hogy Ma-
gyarországon bármilyen nagyvonalú
nemzetiségi politikával működőképes le-
hetett volna valami, ami Európában csak
Svájcban működött, merész.
(Gyulai György – Demkó Attila: Napról
napra Trianon, Budapest, 2020)
• Hasonlítsuk össze a három,
nemzetiségi kérdéssel kap-
csolatos szöveget! Elemez-
zük, hogy miben egyeznek
meg, miben egészítik ki egy-
mást, és milyen tekintetben
ellentmondók!
46 II. A dualizmus kora Magyarországon

1840 1880 1890 1910 A hazai zsidóság a dualizmus korában

240 000 638 000 725 000 911 000 Miért gyorsult fel az asszimiláció a zsidóság körében?
A zsidó népesség létszáma Magyarországon
A 19. században a folyamatosan növekvő lélekszámú zsidóság azo-
Mely tényezők segítették elő a folyamatot? nosult a magyar nemzet értékrendjével, politikai céljaival.
A szabadságharc alatt több ezren önként csatlakoztak a honvéd-
sereghez, míg az országgyűlés döntött az emancipációról (polgári
egyenjogúsítás). Az 1849 júliusának utolsó heteiben hozott határo-
1. § Az ország izraelita lakosai a keresztény lako- zat azonban a szabadságharc veresége miatt nem tudott életbe
sokkal minden polgári és politikai jog gyakorlására lépni. A szabadságküzdelmet támogató magyar zsidóságra Haynau
egyaránt jogosítottnak nyilváníttatnak. külön hadisarcot vetett ki.
2. § Minden ezzel ellenkező törvény, szokás 1867-ben az országgyűlés törvényt hozott a polgári jogegyen-
vagy rendelet ezennel megszüntettetik. lőségről, ezzel a hazai politikai erők a régió többi országához
(1867. évi XVII. tc.) képest kedvezőbb helyzetet teremtettek a zsidók számára. A tel-
jes viszonosság a századforduló előtt valósult meg, ekkor a zsidó
1. § Az izraelita vallás törvényesen bevett vallásnak
vallás bevett, azaz a keresztény felekezetekkel egyenjogú vallás
nyilváníttatik. […]
3. § Lelkész (rabbi) és hitközségi elöljáró az iz- lett. A dualizmus évtizedeiben lassult a Galícia felől érkező családok
raelita felekezetnek csak oly tagja lehet, aki ma- betelepülése, de felgyorsult a zsidó népesség városokba költözése.
gyar állampolgár, és aki képesítését Magyarorszá- A 20. század elejére az ország egyes nagyvárosaiban jelentős
gon nyerte. számú zsidó lakosság telepedett meg. A legnagyobb számú kö-
(1895. évi XLII. tc.) zösség Budapesten élt (23%), de több vidéki városban (például
Nagyvárad, Komárom, Kassa, Győr) is bőven meghaladta az ottani
• Állapítsuk meg, milyen ütemben valósult meg zsidók száma a lakosság 10%-át.
az emancipáció! A zsidóság szerepe jelentős volt a hazai polgárosodásban. A ka-
• Milyen jogokat biztosított ezáltal a törvény? pitalista berendezkedés kialakulása során megszűntek a gazda-
sági és foglalkozási korlátozások (szabad vállalkozás, földvásárlás
stb.). A céhes rendszer felbomlása és a szabad verseny a korábbi
egzisztenciák egy részét tönkretette, eközben az eddig céhen kívüli
iparűzést folytató zsidó kisiparosok is bekapcsolódtak a termelésbe.
Százalék A hazai zsidóság erősen differenciálódott, a nagy- és közép-
50 48 polgárok felhalmozott tőkéje a gyáripar és a pénzügyi rendszer
45
42 megteremtését segítette elő. Az urbanizációs folyamat során a kis-
40
40 37 polgárok (például kiskereskedők) és a polgári értelmiség körében
a zsidók számaránya igen magas lett. A falvakban élő vállalkozó
30 kispolgárok sok esetben zsidó származásúak voltak. A falusi zsi-
dóságnak ők adták az elitjét, miközben helyi hitsorsosaik a pa-
20
rasztcsaládok életkeretei között éltek, azaz az asszimiláció nem-
csak nyelvileg, hanem az életkörülmények és a társadalmi
tagozódás szintjén is létezett.
10
A magyarországi zsidóság
életében a 19. század második
0 fele az asszimiláció (beolva-
ek

és ö k

sz és
so

so

dás) felgyorsulásának is tekint-

éd

gy ök

ke ók
k

k
vo
vo

ze

tő
yv

ve érn

er ír
or
Or

hető. Bár a zsidóságon belül

sz ság
Üg

és nm
la

Új
Ál

nagyobb arányt képviselt az

á
ag
M

ortodoxia, a kialakuló neológ

A zsidók számaránya néhány értelmiségi munka- irányzat – amely a világias
körben, 1910 (országos adat) zsidó családokat is a vallás ke-
retében igyekezett tartani –
vette át a magyarosodás kul-
A Dohány utcai zsinagóga. A hazai zsidóságnak több turális programját. Először a
irányzata alakult ki. Amíg a hagyományokhoz erősen nyelvi asszimiláció (az addigi
ragaszkodó (ortodox) közösségek elsősorban a vidéki német és jiddis helyett a ma-
településeken voltak jelentősek, addig a vallási szo- gyar lett a prédikáció, majd a
kásaikat a modern élet mindennapjaihoz hozzá-
igazító, úgynevezett neológ irányzatnak Budapest zsidó népiskolák nyelve), végül
volt a központja. a névmagyarosítás terjedt el.
5. A nemzeti és nemzetiségi kérdés 47

A dualista rendszer következetesen liberális légkörének kö- Cigány 24%

szönhetően a 20. század elején tartott népszámlálásokon az asszi- Magyar 38%
milálódó zsidóság magyarnak vallotta magát (például 1910-ben Román 30%
a hazai zsidók mintegy 77%-a). Az asszimilált zsidó családok közül Egyéb (például szlovák, szerb, német) 8%
többen keresztény hitre tértek. Kelet-Közép-Európában a magyar-
országi zsidók asszimilálódtak a leginkább a többségi nemzethez. A cigányok anyanyelve az 1893-as vizsgálat alapján

1,1%
2,5%
Cigányok/romák a dualizmus kori Magyarországon napszámos
3,3%
3 %
Hogyan érintette a cigányság helyzetét a gazdasági-társadalmi átalakulás? iparos
36,7% 7,5%
háztartásbeli
A magyarországi cigányság esetében az értelmiség hiánya miatt
zenész
nem tudtak megfogalmazódni a cigány közösség nemzeti- 9,6% foglalkozás
ségi törekvései. A cigányok/romák a jobbágyfelszabadítás után nélküli
önálló
főleg zsellérként éltek a falvakban. Kulturális helyzetüket és élet- 10,4% gazdálkodó
vitelüket nagyban meghatározta a tömeges szegénység. A korban kereskedő
automatikusan a magyarsághoz sorolták őket, mivel az ötszáz év 28,9%
egyéb
együttélés után többségükben kialakult a kettős, magyar és ci-
gány identitás.
A hazai cigányokról először a dualizmus korában készült tudo- A 15 éven felüli cigányok foglalkozási
mányos igényű, átfogó statisztika (1893). A felmérés a roma né- megoszlása (1893)
pesség számát körülbelül 275 ezer főben állapította meg, de mivel
néhány helyen nem hajtották végre a népszámlálást, ezért a törté- Milyen folyamat zajlott le a cigányság körében?
nészek szerint létszámuk inkább a 300 ezer főt közelítette meg. Az
összeírás szerint a roma népesség döntő része már letelepedett,
azaz a vándorló életforma szinte eltűnt. A 19. század végére átala-
kult a roma népesség foglalkozási szerkezete, a korábban foly-
tatott háziipari tevékenységeket (például kovács, lakatos) el-
kezdte háttérbe szorítani a kibontakozó gyáripar. A gépi nagyipar
idővel leértékelte az apáról fiúra szálló szaktudást, és az olcsóbb
tömegcikkek elárasztották a falvakat.
A folyamat révén megszűnt a kereslet a kézművesmunkával,
lassan előállított cigány iparostermékekre (például ásó, kapa,
szög, bádogteknő). A mesterségek elértéktelenedése még inkább
hozzájárult a cigány családok tömeges szegénységéhez és alá-
rendelt helyzetük felerősödéséhez. A cigányok sokszor élelemért
cserébe napszámosként időszaki munkát vállaltak a parasztcsalá-
doknál.
Az 1893-as összeírás a cigányok egyenetlen területi elhelyez-
Bár az 1893-as vizsgálat kimutatta, hogy a cigányok
kedését állapította meg, a népesség jelentős része főleg Erdélyben alig néhány százaléka folytatott vándorló életmódot,
élt. Az anyanyelvi megoszlást vizsgáló statisztika a magyar nyelv a korabeli fényképészek inkább róluk készítettek
alulreprezentáltságát mutatta az országos számadatokhoz képest. fényképeket, mint a falvakban lakó családokról.

Összegzés

Ok és következmény
• Hogyan változtak az etnikai arányok a dualizmus időszakában?
• Milyen okok álltak ennek hátterében?
• Mely oktatáspolitikai lépések növelték a feszültséget? Hogyan magyarázhatók az intézkedések?

Történelmi forrás
• Miként rendeződött a horvát–magyar viszony?
• Milyen jogokat biztosított a nemzetiségi törvény a nem magyar ajkú lakosságnak?

Történelmi jelentőség
• Hogyan értékelhető a dualizmus időszakának nemzetiségi politikája?
48
Császári és királyi apostoli fenség! Legkegyelmesebb
Urunk!
Felséged magyar koronája országai román nemzeti-
ségű választóinak képviselői, akik 1892. évi január 20.
és 21-én Nagyszebenben választói konferenciára gyűl-
tek össze, megállapították, hogy megbízóik, elégedet-
lenek lévén az 1866–68. években bevezetett kormány-
zati rendszer és közéletünk egész azóta lefolyt fejlődése
következtében beállott helyzetükkel, szomorú tapaszta-
lataik után többé nem bízhatnak sem a budapesti or-
szággyűlésben, sem a magyar kormányban, a hosszú
és beható megfontolás után ez alkalommal is egyönte-
tűen arra a véleményre jutottak, hogy hazafiúi bölcses-
ség kérdése, hogy románok ne kíséreljék meg többé
azon jogok gyakorlását, hogy az országgyűlésbe képvi-
selőket válasszanak, hanem tekintsék magukat úgy,
mint akik hazájuk országgyűlésében nincsenek képvi-
selve. […]
Ennek a [magyar] nemzeti hegemóniának a biztosí-
tására irányuló törekvés nyomta rá jellemző bélyegét
egész alkotmányos életünkre az elmúlt 25 év folyamán.
Ez az állampolitika a legteljesebben ellentétben áll
politikai életünk egész történeti fejlődésével, ellentmond
a román nép hagyományos politikai törekvéseinek és
nemzeti létérdekeinek, ugyanakkor, midőn ellenkezik az
újkori alkotmányos államszervezet követelményeivel is.
(Az 1892. évi román memorandum bevezetőjéből)
• Állapítsuk meg, mennyiben érzékelhető a memoran-
dum szövegén, hogy az uralkodónak nyújtották be!
• Mi volt a memorandum célja?
• Milyen magatartást helyezett kilátásba e cél eléré-
séért?
• Mivel vádolta az irat a magyarokat?
Csernova lakosai azt kívánták, halasszák el a templom-
szentelést. A magyar egyházi és világi hatóság azonban
elrendelte, hogy a templomot a lakosság akarata elle-
nére is szenteljék fel [1907. október 27-én]. Amikor a
falu lakosai ellenálltak, a csendőrök sortűzzel támadtak
a védtelen tömegre, ami tizenöt halálos áldozatot kö-
vetelt. A magyar hatóság brutalitása felháborodást kel-
tett egész Európában. A cseh újságíróknak köszönhe-
tően az egész világ értesült az eseményről. […] Bizonyos
eredményt sikerült elérni a francia szlavisták szűk köré-
ben is. Az Amerikai Egyesült Államokban élő szlovákok
a Szlovák Liga és az amerikai sajtó útján próbálták fel-
hívni a figyelmet a magyarországi szlovákok elnyomá-
sára.
(Dušan Kovač: Szlovákia története, Kalligram,
Pozsony, 2001, 151–152.)
Az összes csendőr liptói volt, szlovák származásúak vol-
tak, tudtak szlovákul. Szlovákokat vagy magyarokat csi-
nálni belőlük azonban ahistorikus, és nekik mint Magyar-
ország állampolgárainak nem voltak ilyen problémáik.
(Roman Holec: A csernovai tragédia és a szlovák
társadalom. A részletet idézi Katus László Kőzápor és
golyózápor. A csernovai sortűz, 1907 című írásában.
Rubicon 2008/4. 51–53.)
II. A dualizmus kora Magyarországon
Kitekintő
A nemzetiségi ellentétek kiéleződése –
két esettanulmány
Memorandumper. Kolozsvár belvárosában ma is 10 méteres
emlékmű hirdeti a „memorandisták” történetét mint a román
szabadság mártírjainak sorsát. A Román Nemzeti Párt vezetői
1892-re egy memorandumot (emlékiratot) fogalmaztak meg,
melyben összefoglalták a románság sérelmeit Magyarországon.
Az emlékiratot elküldték Ferenc Józsefnek, aki azonban (mint
belügyet) felbontatlanul a magyar kormánynak továbbította.
A magyar kormány szintén olvasatlanul küldte vissza a feladónak,
mire a szerkesztők leközölték a sajtóban. Az ügy így csúfos véget
is ért volna, ha válaszként az ügyészség nem indít sajtópert a
memorandum írói ellen „sajtó útján elkövetett nemzetiségi izga-
tás vétsége” miatt. Ennek nyomán a párt vezetőit többnyire né-
hány hónapra bebörtönözték (egy vádlott kapta a maximális
5 éves börtönbüntetést), a következő évben pedig minden elítélt
amnesztiát kapott. A közhiedelemmel szemben tehát nem a me-
morandum miatt, hanem annak a sajtóban történő nyilvános-
ságra hozatala okán indult az eljárás, és a következő évben már
mindenki szabadlábon volt. A per eredményeként a Liga Culturală
szervezésében nemzetközi lejárató kampány indult Magyaror-
szág ellen, valamint erőteljes lendületet vett a magyar állami-
sággal szemben irányuló román irredenta törekvés.
A csernovai sortűz. 1907-ben a Rózsahegy melletti Csernován
templomot építettek a település híres szülöttje, a szlovák nacio-
nalista gondolkodó, politikus és pap, Andrej Hlinka kezdeménye-
zésére. Hlinkát azonban az előző évben püspöke eltiltotta papi
szolgálataitól (az 1906-os választás idején tanúsított nyílt enge-
detlensége okán), a bíróság pedig kétéves börtönbüntetésre ítél-
te nacionalista izgatás miatt (ennek ellenére az események köz-
ben Hlinka Csehországban éppen a magyar állam elleni össze-
fogást sürgető előadást tartott). A hívek ragaszkodtak a templom
felszenteléséhez, ám a püspök döntése értelmében Hlinka nem
lehetett jelen a szertartáson, így egy szlovák nemzetiségű, de
magyarul jól beszélő papot nevezett ki. Az egyébként szlovák
nemzetiségű csendőrök kíséretében érkező papot kőzáporral
fogadták. A helyzetben a csendőrök pánikba estek, és a tömeg-
be lőttek (a mintegy tucatnyi csendőr fegyverhasználat nélkül
nem tudta volna a tömeget feltartóztatni). A sortűznek 15 halá-
los áldozata és több tucat sebesültje volt. Végül a börtönbünte-
tését letöltő Hlinka, a püspök bocsánatát elnyerve, visszamehe-
tett Csernovára, és felszentelte a templomot. Az ügy hatalmas
nemzetközi visszhangot váltott ki, és esetenként ma is a magyar
elnyomás szimbólumaként szokták értelmezni, akár törvényjavas-
latok részeként.
• Milyen folyamatok vezettek a magyarságról alkotott kedvező kép
megváltozásához?
• Október 27-e napjainkban a Szlovák Köztársaság emléknapja.
Hogyan tekintenek eszerint Szlovákiában a csernovai incidensre?
• Milyen következményekkel jártak a nemzetiségi konfliktusok?
• Vitassuk meg, hogyan reagálhatott volna a magyar kormány
a nyugat-európai sajtókampányra!
6. Az ipari forradalom Magyarországon 49

6. Az ipari forradalom Magyarországon

A dualizmus évtizedei alatt Magyarországon látványos gazdasági fejlődés bontakozott ki, és az első világháború előtti évekre megtörtént
a felzárkózás Ausztriához. Idézzük fel a reformkori gazdaság főbb jellemzőit! Mely gazdasági ágazatok fejlődtek leginkább akkor? Milyen
jellemzői voltak az európai iparosodás új szakaszának? Milyen fontosabb találmányok születtek, és kik voltak a híres feltalálók?

C S Magyarország gazdasága
Á S Réz a dualizmus korában
K Z Á Kősó
Á R Vasérc
R S Szén
T Kassa Á
Z G Aranyérc
S

Duna Pozsony Beregszász Erdő

O

Iparvidék
Miskolc Ipari város
Komárom za Szatmárnémeti Vasút
O Budapest Tis
S Z
T R Nagyvárad
Á K
 M C H I A
A G Y A R M O N A R
Pécs Arad
s
Szabadka Maro
Drá Vajdahunyad
va Soroljuk fel az országban találha-
Resicabánya tó főbb ásványkincseket! • Miként
Száva határozták meg az iparvidékek
IA elhelyezkedését? • Mely iparágak
ÁN fejlődtek leginkább az időszak-
BOSZNIA- ROM
HERCEGOVINA SZERBIA ban?

A gazdasági kiegyezés
Milyen elvekre épült a Monarchia gazdasága?
1867-ben Ausztria és Magyarország a kö-
zös érdekű ügyekről gazdasági kiegye-
zést is kötött egymással. Az életbe lépő
jogszabályokkal az Osztrák–Magyar Mo-
narchia egész területén hasonló elvek érvé-
nyesültek, vagyis közös vámterület és
egységes piac alakult ki, emellett közös
fi zetőeszközt (előbb az osztrák–magyar
forintot, majd a koronát) alkalmaztak, illet-
ve érvényesült a munkaerő és a tőke sza-
bad áramlása. Magyarország ezenkívül
részt vállalt a birodalom államadósságá-
ból, annak ellenére, hogy a hatalmas adós-
ság egy jelentős része az 1848/49-es ma-
gyar szabadságharc leverésének katonai
költségéből származott. A két ország között
kötött vám- és kereskedelmi szövetséget,
illetve a kvóta arányát 10 évente újratár-
gyalták. Ilyenkor gyakran heves viták kí-
sérték az egyeztetéseket, de a hatékony gaz-
dasági egységet mindvégig megőrizték.
Az ország iparosodását több külső té-
nyező is elősegítette. Az európai tőkés gaz-
dasági rendszer fellendülése a 19. század
XII. tc. 53. § Az államadósságokat illetőleg Magyarországot, alkotmányos ál-
lásánál fogva, oly adósságok, melyek az ország törvényszerű beleegyezése
nélkül tétettek, szorosan jogilag nem terhelik.
55. § [De] kész az ország az államadósság terhének egy részét elvállalni, s
az iránt, előleges értekezés folytán, Őfelségének többi országaival is, mint
szabad nemzet szabad nemzettel, egyezkedésbe bocsátkozni.
XIV. tc. Azon arányról, mely szerint a magyar korona országai az 1867:XII.
tc.-ben a pragmatica sanctio folytán közösnek ismert államügyek terheit ezen-
túl viselik.
1. § Az arány […] a magyar korona országaira nézve 30, s Őfelsége többi
országaira nézve 70%-ban állapíttatik meg.
2. § Ezen hozzájárulási arány, szintén a magyar korona országai és Őfelsége
többi országai közös megállapodása szerint, 10 évig marad érvényben […].
XVI. tc. A magyar korona országai és Őfelsége többi királyságai és országai
közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségről.
1. § Mindkét fél államterülete a szövetség idejére és annak értelmében egy
vám- és kereskedelmi területet képez, melyet közös vámhatár vesz körül. […]
11. § A só- és dohányjövedék és azon közvetett adók, melyek az ipari terme-
lésre közvetlen befolyással vannak, […] mindkét államterületen e szerződés ide-
je alatt egyenlő törvények és igazgatási rendszabályok szerint fognak kezeltetni.
12. § Az ausztriai érték [pénz], míg törvényesen meg nem változtatik, közös
marad […]
22. § E vám- és kereskedelmi szövetség a kihirdetés napján s 10 évi időre
lép érvénybe […].
(Az 1867. évi törvényekből)
• Idézzük fel a Habsburg Birodalom korábbi vámpolitikájáról tanultakat!
• Miben tért el ettől a gazdasági kiegyezés?
• Hogyan szabályozták a gazdasági kapcsolatokat a két országrész között?
• Miként osztották meg a közös ügyek terheit?
50 II. A dualizmus kora Magyarországon

Ipari üzemek Ipari szak- második felében újabb gabonakonjunktúrát idézett elő. A kiegye-
állami oktatásra zés után megugrott a nyugati országok beruházási kedve, a tőke-
segélyezése fordított állami befektetések egyfajta „alapítási lázhoz” vezettek. Emellett a
Év
(átlagos évi kiadás (átlagos
összeg ezer évi összeg ezer
Monarchia nyugati tartományai mindig biztos piacot jelen-
koronában) koronában) tettek a magyar agrártermékek számára.
1881–1890 126 366
1891–1899 487 1105
1900–1906 2300 2450 Az állami gazdaságpolitika
1907–1914 6773 4432 Hogyan segítette elő az állam a gazdasági fejlődést?
Az állami ipartámogatás Magyarországon A kiegyezés utáni évtizedekben az újkori magyar gazdaság látvá-
(1881–1914)
nyos sikereket ért el. A korszak kormányai felismerték a kedvezőt-
len előfeltételekben rejlő hátrányokat (tőkeszegénység, képzetlen
Milyen általános tendencia jellemezte az állami
gazdaságpolitikát? • Állapítsuk meg, mekkora munkaerő, a belső szállítókapacitás gyengesége), és tudatos gaz-
arányú elmozdulás történt az időszakban! daságfejlesztésre törekedtek. Az állami beavatkozás mértéke fo-
lyamatosan nőtt, a mindenkori kormányok támogatták a nagy ösz-
szegeket felemésztő infrastrukturális beruházásokat, így a
vasútépítést, a folyószabályozást, illetve az út- és hídépítést.
Az állami ipartámogatás (adó- és illetékmentesség, vámked-
vezmény) sikeresen elősegítette az iparosodás kibontakozását. Kez-
[…] gondoskodjék az állam mindazon hasznos detben a külföldi tőke beáramlása biztosította a vállalkozások
beruházásokról, melyek az anyagi és szellemi bővülését, a századfordulón azonban már a megerősödő hazai
megerősödést előmozdítani képesek, segítsen ott,
tőke is fenntartotta a beruházási kedvet. Hasonló folyamat tör-
ahol a magános munkásság segíteni nem képes,
teremtőleg hasson a közlekedési eszközök szapo-
tént a képzett munkaerő terén is; az osztrák területről érkező
rítása, a hitelintézmények előmozdítása és rende- szakembereket (mérnökök, szakmunkások) idővel a hazai szakok-
zése, a nevelés és különösen az iparnevelés ter- tatásból kikerülők váltották fel.
jesztése, a közbátorság [közbiztonság] biztosítása, Magyarország a kiegyezéssel visszanyerte pénzügyi önállósá-
a törvénykezés rendezése és e belnyugalom fenn- gát, hiszen a közös pénzügyminiszter egyedül a közös ügyek mű-
tartása által; de egyszersmind engedjen szabad ködtetéséről gondoskodott. Az ország pénzügyi helyzete az első
fejlődést a magánmunkásságnak, hogy mindezen
években ingatagnak bizonyult, az állami bevételek nem fedez-
tényezők közremunkálása folytán évről évre köny-
nyebbüljön azon teher, melyet viselni kénytelenek
ték a kiadásokat (például a beruházások, a közigazgatás átszer-
vagyunk. Az államnak kötelessége megtenni azt, vezése és az oktatás kiépítése miatt). A hiányt kölcsönök felvéte-
ami a magántevékenység határain túlmegy, de lével pótolták, de rövidesen már a korábbi kölcsönök törlesztésére
nem mindent mindenkiért. vettek fel hitelt. A Tisza Kálmán miniszterelnöksége alatti – később
(Lónyay Menyhért pénzügyminiszter szavai, kormányfői posztot is ellátó – pénzügyminiszterek (Széll Kálmán,
1868) Wekerle Sándor) végül egyensúlyba hozták a költségvetést.
A gazdasági fejlődést a korszerű hitelszervezet kiépülése is
• Milyen szerepet szánt Lónyay Menyhért az ál- megalapozta. A bankok fontossága a kisebb tőkék összegyűjtésében,
lamnak? a vállalkozások hiteltámogatásában, így a beruházási kedv
• Különítsük el az általa kiemelt gazdasági és ösztönzésében mutatkozott meg. Az országba áramló külföldi tő-
politikai lépéseket! kével több száz bankot alapítottak, egyes nagybankok (például Ma-
gyar Általános Hitelbank, Kereskedelmi Bank) jelentős összegekkel
támogatták a vasútépítést és a gyáripar kialakítását.

A nagybankok tőkeerejének Bank 1880 1890 1900

növekedése (millió korona)
Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 38 149 503
Pesti Hazai Első Takarékpénztár 135 249 481
Magyar Jelzáloghitelbank 110 190 430
Magyar Általános Hitelbank 72 79 178
Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank 19 59 110

Mennyivel nőtt az egyes bankok tőkeereje a 19. század utolsó évtizedeiben?

• Milyen folyamatok álltak a növekedés mögött? • Miért volt kedvező mindez
a gazdaságnak?
6. Az ipari forradalom Magyarországon 51

Vasútépítés és folyószabályozás
Miért voltak fontosak ezek az infrastrukturális beruházások?

A vasútépítés kezdetben az agrárexport szempontjai alapján foly-

tatódott. Az állam kedvezményekkel támogatta a külföldi befek-
tetőket, az állami kamatbiztosítás pedig veszteség esetén is ga-
rantálta a biztos profitot. A magánvállalkozásoktól Baross Gábor
minisztersége idején vette meg a MÁV, azaz a Magyar Királyi
Államvasutak (a mai Magyar Államvasutak Zrt. jogelődje) a vas-
útvonalak jelentős részét. Az állami vasútpolitika leszorította az
áruszállítás költségeit, míg a kialakított új díjszabás a személy-
szállítás árát is csökkentette. A MÁV a századfordulóra rendkívül
sikeres társasággá vált, és a vasútvonalak bővítése dinamikusan
folytatódott (a dualizmus évtizedeiben a vonalak hossza megtíz-
szereződött). A századfordulóra már milliók utaztak vasúton, pél-
dául az 1896-os millenniumi ünnepségek kiállításait közel 6 millió
ember, azaz az ország lakosságának egyharmada tekintette meg. Baross Gábor, a „vasminiszter” előbb közle-
kedési államtitkárként (1883–1886), majd
miniszterként (1886–1892) valósította meg
Vasútvonalak Utasok száma Áruforgalom a sikeres állami vasútpolitikát. Az ő nevéhez
Év
hossza (km) (millió fő) (millió tonna) fűződik a vasútvonalak nagy részének állami
1864 1945 1,8 2,0 kézbe vétele. (Komlóssy Ede festménye)
1876 6682 9,2 9,0
1890 11 246 29,0 19,0
1900 17 108 64,0 40,0
1913 21 806 166,0 77,2

A magyarországi vasutak szállítási teljesítménye

Állapítsuk meg az egyes szakaszok növekedésének az arányait! • Mikor volt

a legnagyobb ütemű fejlődés?

A reformkor utolsó éveiben meginduló folyószabályozás a ki-

egyezés után is folytatódott. A „második honfoglalásnak” is
nevezett környezeti átalakítással (például belvizek levezetése, vé-
dőgátak építése) hatalmas termőterületet szabadítottak fel a
mezőgazdaságnak. A munkálatok végére csökkentették az árvíz-
veszélyt, és a hajózható folyószakaszok hossza jelentősen ki- Kubikosok
bővült. A hatalmas állami beruházások társadalomra gyakorolt
hatása sem elhanyagolható, az építkezések több százezer idény- Milyen munkálatokat figyelhetünk meg a képen?
• Nézzünk utána az interneten a kubikos szó ere-
munkásnak, úgynevezett kubikosnak biztosítottak szerény meg- detének!
élhetést. A kubikosok döntő része a szegényparasztság soraiból
érkezett.
Év 1887–1891 1907–1911
Búza kivitele
A mezőgazdaság és az élelmiszeripar Összesen (1882 = 100%) 127,0 79,5
Mely tényezők segítették elő a fejlődést? Ebből Ausztriába 73,9 99,3
Ebből vámkülföldre 26,1 0,7
A több évszázados hagyománnyal rendelkező mezőgazdaság meg- Liszt kivitele
őrizte vezető szerepét a dualizmus korában. Az agrárszektor még Összesen (1882 = 100%) 131,9 207,5
mindig a népesség közel kétharmadát foglalkoztatta, és a kivi- Ebből Ausztriába 71,0 96,4
tel a szállítási feltételek modernizálásával jelentősen megnőtt.
Ebből vámkülföldre 29,0 3,6
Az első évtizedekben az európai szabadkereskedelem széles piacot
teremtett, ám később az olcsóbb amerikai és orosz gabona kiszorí-
totta a magyart a külső piacokról. A magyar agrárium lendülete Hogyan rendeződött át az agrárexport? • Vajon
miért?
nem tört meg, a Monarchia belső piaca továbbra is megmaradt.
52 II. A dualizmus kora Magyarországon

Az eredményességet több tényező segítette. A folyószabályozások

Cséplőgép 1912-ből
Nézzünk utána az interneten, milyen munkafázist
végzett, illetve hogyan működött a cséplőgép!
Olasz Horvát Magyar Német Szlovén
48,6% 26% 13% 6,6% 5,8%
Fiume lakosságának etnikai arányai 1910-ben
Fiume „a magyar korona gyöngye”, Fiume „a ma-
gyar korona fényes boglára”, Fiume „a magyar
külkereskedés kulcsa”, […] mindenkor igazi hon-
szeretetet táplált a magyar haza iránt, lakossága
nemcsak mert egymásra vagyunk utalva, mert
közösek az érdekeink, de azért is, mert a szabad-
ságszerető magyar nemzet jogait, privilégiumait,
az igazi szabadelvűségnek megfelelően mindenkor
nemcsak tisztelte, de meg is védte, s mert e város
lakosságának a szabadságszeretet iránti érzelmei
azonosak a magyar nemzetéivel, a magyar hazá-
nak mindenkor feltétlenül és állandóan háládatos
híve […].
(Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és
városai – Fiume és a magyar tengerpart, 1897)
a termőterület bővítését, míg a vetésforgó elterjedése az ugar
területének hasznosítását eredményezte. A gabonafélék mellett
látványosan bővült a kapásnövények (kukorica, burgonya) és az
ipari növények (cukorrépa) termesztése. A századfordulóra a
nagybirtokokon már egyes munkafolyamatokat gépesítettek
(például cséplőgépek elterjedése), de a műtrágya-felhasználás még
alacsony szinten maradt. Az iparosodó körzetek és a nagyvárosok
élelmezésének sokoldalúságát az állattenyésztés is biztosította.
Az állati termékek aránya folyamatosan nőtt a kivitel körében.
A mezőgazdaság sikerei ellenére nem csökkentek a társadalmi-
szociális feszültségek. A gazdálkodók több mint fele továbblé-
pésre alkalmatlan, kis területű „nadrágszíjparcellával” rendelkezett.
Az iparosodás során mindenekelőtt a mezőgazdasághoz kötődő
élelmiszeripar (malom-, cukor-, szeszipar) fejlődött lendületesen.
A gépesítés és az új találmányok révén a malomipar kimagasló
eredményeket ért el, az ország a világ második lisztexportőrje
lett az Amerikai Egyesült Államok után. A malomipar főleg Buda-
pesten összpontosult, az itteni malmok nemcsak a magyar gabo-
nát, hanem a balkáni államok és az orosz területek búzáját is fel-
dolgozták.
A magyar termékeket Fiume kapcsolta be a világkereskedelem-
be. Az Adriai-tenger partján fekvő kikötőváros a horvát–magyar
kiegyezéssel került újra magyar közigazgatás alá. A várost magyar
kormányzó vezette, az ügyintézést is magyar hivatalnokok végez-
ték. Fiumét a mindenkori kormányok jelentős beruházásokkal
a fellendülő tengeri kereskedelem központjává emelték. A vá-
ros kikötőjét korszerű berendezésekkel látták el, megindították a
gőz hajók építését, majd kiépült a vasúti összeköttetés Budapest-
tel. A létrejövő hajózási vállalat (Adria Magyar Tengerhajózási
Részvénytársaság, 1882) bekapcsolta az országot a világkereske-
delembe.
A modernizálódó ipar
Mely iparágak fejlődtek leginkább?

• Hogyan ábrázolja a részlet a város és az ország

A magyar gazdaság fejlődése két ütemben valósult meg. Az első
kapcsolatát? időszakban a mezőgazdasági termékek kivitele kedvezően ha-
• Nézzünk utána az interneten, milyen, a korabeli tott az infrastruktúrára és az élelmiszeriparra. Az ipar szerkezeti
magyar időszakhoz köthető emlékekkel rendel- átalakítása a céhrendszer felszámolásával indult meg (1872),
kezik a város napjainkban! ami átmenetileg a manufaktúrák megkésett utóvirágzását hozta
el. Az 1880-as évektől az állami gazdaságpolitika a modern
Kéregöntésű gyáripari (nagyarányú gépesítés) fejlesztéseket támogatta.
vasúti kerék A hazai vasérc- és szénkészletre épülő nehézipar is jelentősen
növekedett, hiszen a vaskohászati termékeket igényelte a mező-
gazdaság gépesítése és a vasútépítés. A kohászatban néhány ipa-
rosodó körzet óriásvállalata (például Bánság, Ózd, Diósgyőr, Sal-
Nézzünk
gótarján) a korszerű acélgyártást is átvette. A gépipar a hazai
utána,
miért volt igények szerint termelt a gazdasági ágazatok számára. A millen-
jelentős nium időszaka az építőipar fellendülésével járt, majd a századfor-
ennek az dulón a korszak új iparágai is előretörtek (villamosipar, vegyipar).
eljárási A Lajtán túli területek versenyelőnye miatt a magyar könnyűipar
módszer-
csak a századfordulótól kezdte meg felemelkedését.
nek a kiala-
kítása! A fővárosban még a reformkorban alapított Ganz Ábrahám gyá-
ra, illetve a MÁV gépgyára (MÁVAG) világszínvonalú vasúti al-
6. Az ipari forradalom Magyarországon 53

Iparág 1898 1906 1913

Élelmiszeripar 646,0 931,1 1235,6
Vas- és fémipar 194,0 305,3 502,3
Gép-, jármű-, villamossági és műszeripar 141,1 208,8 262,9
Vegyipar 83,8 158,1 230,8
Textilipar 53,5 152,5 194,3
Faipar 96,7 165,0 187,1
Építőanyag-ipar 51,3 95,1 121,0
Bőr- és ruházati ipar 51,2 116,5 110,5
Papír- és nyomdaipar 33,1 74,5 97,7
Gyáripar összesen 1350,7 2206,9 2942,2 A Csonka János által tervezett gépkocsi, a Doxa

A gyáripar termelési értéke Magyarországon millió koronában (1898–1913)

• Állapítsuk meg az egyes iparágak növekedésének arányait!

• Mely ágazatok teljesítettek a legjobban?
• Hol történt szerényebb ütemű fejlődés?
• Vitassuk meg az okokat!

katrészeket állított elő. Ganz külföldi minták alapján egy a terhe-

lésnek jobban ellenálló, szilárdabb, úgynevezett kéregöntésű
vasúti kereket fejlesztett ki, és megkezdte terméke tömeg-
gyártását. 1867-től, Ganz Ábrahám váratlan halálát követően az Az Adorján János által épített első magyar repülő-
irányítást Mechwart András német főmérnök vette át. A máig lé- gép, a Libelle
tező Ganz-gyár úttörőnek bizonyult az villamosenergia-iparban
is. Az újonnan alapított elektrotechnikai üzemben kidolgozták a
transzformátor működési elvét (Zipernowsky Károly, Déri Miksa,
Bláthy Ottó), illetve Kandó Kálmán irányításával Észak-Olaszor-
szágban megépítették a világ első magasfeszültségű villamosított
vasútvonalát.
Budapesten Weiss Manfréd és testvére, Berthold egy új nehéz-
ipari gyárat alapított. A csepeli gyárat Weiss Manfréd 1896-tól az
ország legnagyobb hadiüzemévé fejlesztette ki, ahol acélterme-
léssel, főleg gyalogsági és tüzérségi lőszerek gyártásával, Kandó Kálmán villamos mozdonya
illetve egyéb katonai felszerelések (például mozgókonyha) előállí-
tásával foglalkoztak. A csepeli Weiss-művekben az első világ- Nézzünk utána az interneten a képeken látható
háború idején már közel 30 ezer munkás dolgozott, és a gyár az magyar tervezésű közlekedési eszközök technikai
Osztrák–Magyar Monarchia egyik legnagyobb hadianyag- jellemzőinek!
beszállítója lett.
Az ország szakemberei továbbra is lépést tartottak a technikai
fejlődéssel. A 20. század elejétől beindult a magyar gépkocsigyár-
tás – Csonka János tervezte az első magyar fejlesztésű gépkocsit
(1905) –, és levegőbe emelkedett az első magyar tervezésű re-
pülőgép (1909).
Az iparosodás kibontakozása az ipari munkásság sorait is fel-
duzzasztotta. A kiegyezés idején mindössze néhány tízezres létszá-
mú társadalmi réteg a századfordulóra megközelítette az egy-
milliót. Az első évtizedekben a beköltöző külföldi szakmunkások,
majd az iparoktatásnak köszönhetően megnövekvő számú hazai
szakemberek mellett az agrárnépesség is folyamatosan áramlott
az iparba. Az élelmiszeripar és a nehézipar (bányászat, vas- és A csepeli Weiss Manfréd-gyár
gépipar) tömegesen foglalkoztatta a szakképzetlen munkaerőt,
igaz, az agrárproletárok egy része nyáron idénymunkára visszatért Mely iparág számára termelt a gyár?
az uradalmakba.
54 II. A dualizmus kora Magyarországon

Történészszemmel

A női munkaerő foglalkoztatása a dualizmus

Budapest egyik telefonközpontja
idején
A dualizmus korában legnagyobb számban az élelmiszer- és a tex-
tiliparban dolgoztak nők. Egyes iparágakban többségben is voltak
a férfiakkal szemben (például gyufagyártás, dohányipar, mosószak-
mák). Ennek ellenére a női munkaerő foglalkoztatása nem érte el a
nyugat-európai szintet. Emellett a nagyvárosok úri középosztálya
alkalmazott cselédként nőket. A falvakból érkező cselédlányok leg-
többször a férjhezmenetelük előtt vállaltak a családoknál háztartási
munkát, majd a megházasodásukat követően már otthon maradtak.
Ugyanakkor a korszakban látványosan megugrott a tisztviselőnők
száma. Zömük a közszolgáltatásban, illetve a szabad foglalkozások
területén tevékenykedett. Sok nő az oktatásban és a közegészség-
ügyben dolgozott, főleg azután, hogy a századfordulótól az egye-
temekről már női orvosok, állatorvosok és gyógyszerészek is kike-
rültek.

Összes Ipar, Közszolgálat,

Év kereső kereskedelem, szabad
nő szállítás foglalkozások
1881 32,9 30,0 26,8
Franciaország
1911 38,2 35,7 27,5
1882 36,8 22,3 18,0
Németország
1907 35,7 23,6 24,4
1880 41,2 22,8 18,8
Ausztria
1910 44,5 25,6 25,4
1880 26,7 9,5 10,9
Magyarország
Hugonnai Vilma (1847–1922). Magyarországon 1910 23,6 16,0 21,8
1895-ig nem tanulhattak a nők az egyetemeken. 1880 37,4 9,0 10,9
Hugonnai Vilma a zürichi egyetemen szerzett orvosi Horvátország
diplomát (1879), de orvosi oklevelét Magyarországon 1910 34,2 13,5 18,0
nem ismerték el. Egy ideig szülésznőként dolgozott, Női foglalkoztatottság az összes kereső százalékában öt európai országban
miközben célul tűzte ki a női egyenjogúság megvaló-
sítását hazánkban. Orvosi diplomáját hivatalosan
1897-ben ismerték el. Hasonlítsuk össze az adatokat! Milyen változások figyelhetők meg az
időszak során? • Mennyire zárkózott fel Magyarország a női foglalkozta-
Milyen munkalehetőségek nyíltak meg a nők tottság terén a nyugati mutatókhoz? • Milyen következtetéseket vonha-
előtt a 19. század végére, 20. század elejére? tunk le, ha összehasonlítjuk a magyar, az osztrák és a horvát adatokat?
Vajon miért?

Összegzés

Okok és következmények
• Milyen törekvései voltak az államnak a gazdaság fejlesztésére?
• Hogyan kezdődött meg a gépi gyáripar fellendítése?
• Mely ágazati szektorok teljesítettek a legjobban?

Változás és folytonosság
• Mely tényezők biztosították a gazdaság ütemes fejlődését?
• Hogyan alakult az ország pénzügyi helyzete a dualizmus időszakában?
• Milyen eredményeket ért el a gazdaságpolitika?
7. Társadalom és életmód a dualizmus korában 55

7. Társadalom és életmód a dualizmus korában

Európa nagy részének arculatát gyorsan átalakították az iparosodás során kibontakozó gazdasági fejlődés és a korszak technikai vívmá-
nyai. Az emberek hétköznapi életvitele ugyancsak megváltozott, és a hagyományos életritmust a „felgyorsuló világ” végleg megszüntet-
te. Milyen új találmányok jelentek meg a 19. század utolsó harmadában? Hogyan hatottak az életkörülményekre?

Demográfiai robbanás és urbanizáció

Mely tényezők segítették elő a népességnövekedést?

Európában az iparosodás során a régi településszerkezet teljesen

megváltozott, felgyorsult a városiasodás. Számos, a középkorban
még kiváltsággal rendelkező, nagy múltú város veszítette el a je-
lentőségét, miközben sokszor addig csekély lélekszámú település
vált nagyvárossá. Az ipari forradalmak következtében mindenhol
demográfiai robbanás bontakozott ki, vagyis rövid időn be-
lül másfél-kétszeresére nőtt a népesség száma. Ezért erőteljes
belső elvándorlás kezdődött meg, amelynek során az agrárnépes-
Párizsi sugárút és bérházak a 19. század végén
ség egy része beköltözött a városokba. A 20. század elejére számos
főváros már milliós lakossággal rendelkezett, bár London és Pá-
A modern nagyváros milyen jellegzetességei
rizs végig megőrizte vezető szerepét. Az urbanizációs folyamat
figyelhetők meg a képen?
során a 19. század második felében lezajlott a nagyvárosok átépí-
tése, az ivóvíz- és szennyvízhálózat fokozatos kiépítése, így az
ott élők életkörülményei igen sokat javultak. Az elektromosságot
1800 1850 1910
kezdetben inkább az ipari termelésben (villamos gépek és beren- körül körül körül
dezések) hasznosították, de a századfordulótól már megkezdődött
London 1 117 000 2 685 000 7 256 000
a nagyvárosi utcák közvilágításának átalakítása (az addigi gáz-
Párizs 581 000 1 053 000 2 888 000
lámpák helyett) és a lakások energiaellátása. Az automobilok
vásárlását és fenntartását még csak egy szűk réteg engedhette Berlin 172 000 419 000 2 071 000
meg magának, de a meginduló tömegközlekedés (ekkor még főleg Bécs 247 000 444 000 2 034 000
villamosok) is része volt a városiasodásnak. Pest/Buda –
54 000 178 000 880 000
Budapest
1890 1913 Néhány főváros népességének száma az időszakban
116,8 175,1
Oroszország
ebből városi: 4,3 ebből városi: 12,3 Milyen okok miatt növekedett meg a városok
62,6 97,3 népessége az időszakban? • Hogyan hathatott
Amerikai Egyesült Államok mindez a városok szerkezetére, az infrastruktúra-
ebből városi: 9,6 ebből városi: 22,5
fejlesztésekre?
49,2 66,9
Németország
ebből városi: 5,6 ebből városi: 14,1
38,3 39,7
Franciaország
ebből városi: 4,5 ebből városi: 5,9
37,4 45,6
Nagy-Britannia
ebből városi: 11,2 ebből városi: 15,8
42,6 52,1
Osztrák–Magyar Monarchia
ebből városi: 2,4 ebből városi: 4,6
39,9 51,3
Japán
ebből városi: 2,5 ebből városi: 6,6

A nagyhatalmak össznépessége 1890 és 1913 között (millió fő), illetve városi

lakossága 1890 és 1913 között (millió fő)

Melyik nagyhatalom területén nőtt a legdinamikusabban a népesség?
• Számítsuk ki a fenti adatsorok segítségével, mekkora volt az egyes
országokban a városi népesség százalékos aránya az össznépességhez
képest! • Állítsuk sorrendbe az adatok alapján a nagyhatalmakat! • Mi lehet
a magyarázata az eltérő növekedésnek?
Az első földalatti építése Londonban. Az utazó-
közönség 1863-tól használhatta.
Gondoljuk végig, milyen technikai feltételeknek
kellett teljesülniük a földalatti megépítéséhez!
56
Semmelweis Ignác szobra Budapesten a Rókus
Kórház előtt
Mire utal a szobor talapzatán ülő szoboralak?
A 19. század utolsó harmadában a francia Louis
Pasteur a mikrobiológia és immunológia terén ért
el kimagasló eredményeket. Bebizonyította a kór-
okozó baktériumok létezését, illetve kidolgozott
egy hőkezeléses módszert a folyékony élelmisze-
rek tartósítására (pasztörizálás). Emellett kifejlesz-
tette a veszettség elleni védőoltást. Kortársa, a
német Robert Koch többek között a kolera, a lép-
fene és a tüdővész kórokozóinak azonosításával
alapozta meg az ellenük való védekezést.
1861–1870 2 315 000 fő
1871–1880 2 812 000 fő
1881–1890 5 246 000 fő
1891–1900 3 687 000 fő
1901–1910 8 795 000 fő
Bevándorlás az Amerikai Egyesült Államokba
Számítsuk ki, hogy évente átlagosan hányan
vándoroltak be az Amerikai Egyesült Államokba
egy adott évtizedben! • Mekkora volt a napi
bevándorlók átlagos aránya?
II. A dualizmus kora Magyarországon
A biológia és az orvostudomány fejlődése következtében sikerült
azonosítani sok tömegjárvány kórokozóját, és kidolgozni az ellenük
való védekezési módokat. Több súlyos fertőző betegségnek pe-
dig az ellenszerét is megtalálták. Semmelweis Ignác (1818–
1865) magyar orvost világszerte az anyák megmentőjeként is-
merik. Fellépéséig nagyon sok anya a szülés után néhány nappal
meghalt gyermekágyi lázban. Semmelweis felismerte ennek
hátterét: a kézfertőtlenítés hiányát. Minden doktornak alapos
klórvizes kézmosást javasolt, továbbá az orvosi eszközök rendszeres
tisztítását is elrendelte (1847). Az intézkedések eredményeképpen
csökkent a fertőzések okozta halálesetek száma az általa irányított
bécsi szülészeten. Semmelweis 1851-től Pest-Budán tevékenykedett,
ahonnan tovább folytatta küzdelmét a hazai és a külföldi szakma
meggyőzéséért.
Magyarországon a népesség száma a dualizmus fél évszázada
alatt folyamatosan nőtt, és a több mint másfélszeres növekedés
során a korszak végére elérte a 21 millió főt. Az utolsó nagyobb
kolerajárvány után (1873) hatékony állami közegészségügyi lé-
pések történtek (például védőoltások, higiéniai viszonyok javítása),
így a születéskor várható átlagos élettartam lassan megnőtt
(férfiaknál 41 év, nőknél 43 év). Ugyanakkor még mindig magas
maradt a csecsemő- és gyermekhalandóság. A házasodási szokások
alig változtak az elmúlt évszázadokhoz képest. A lányok viszonylag
korán mentek férjhez (20–22 éves korban), ezáltal továbbra is vi-
szonylag magas volt a gyermeklétszám, de egyes régiókban a csa-
ládok már csak egy, esetleg két gyermeket vállaltak.
Kivándorlás Európából és Magyarországról
Mi állt ennek hátterében?
Az Amerikai Egyesült Államok területére a 19. században
folyamatosan érkeztek bevándorlók. Míg a század elején inkább a
nyugat-európai területekről (angolok, írek, németek), a későb-
biekben már Európa többi régiójából is felgyorsult a kiván-
dorlás üteme. Ezekben az országokban (például Olaszország,
Osztrák–Magyar Monarchia, Oroszország) elsősorban a felbomló
hagyományos társadalom szociális problémái álltak a jelenség
mögött. A szegényparaszti réteg nehéz anyagi helyzetben élt a
nagybirtokok túlsúlya miatt, és közülük sokan próbáltak megél-
hetést keresni az Újvilágban. Voltak, akik csak néhány évig gyűj-
töttek pénzt, majd hazatértek, de sokan véglegesen elhagyták az
óhazájukat.
Magyarországon a gazdasági fejlődés hatásai először a
főleg magyarok által lakott belső területeken érvényesültek,
míg a nemzetiségek lakta peremterületek felzárkózása a század-
fordulón kezdődött meg. Mivel az életkörülmények és a munkale-
hetőségek alig javultak a 19. század végéig, megindult az agrár-
népesség kivándorlása az Amerikai Egyesült Államokba.
A kivándorlási hullám közel kétmillió embert érintett. Az útnak
indulók néhány éves külföldi munka után a felhalmozott pénzt
itthon adósságtörlesztésre vagy földvásárlásra akarták költeni.
A 20. század elején azonban mind többen maradtak véglegesen
Amerikában, és tömegessé vált a családok kivándorlása. A ki-
vándorlás minden etnikumot érintett, de arányaiban jobban
apasztotta az egyes kisebbségek (például a szlovákok) számát.
7. Társadalom és életmód a dualizmus korában 57

Széll Kálmán (1899–

1903 között miniszter- 1,11%
elnök): „Megmentlek.
Hanem aztán, ha 4,62%
megnőttetek, ki ne
vándoroljatok Ameriká-
ba!” (korabeli karikatúra) 9,87% 28,85%
3,95%
Hogyan mutatta be
a képen látható gyer- 13,27%
mekek helyzetét
a karikatúra? Mivel 16,73%
„mentette meg” a
miniszterelnök a gye- 21,61%
rekeket? Milyen prob-
lémára hívta fel a
figyelmet a rajzoló?
Magyar Német Szlovák Román

Ruszin Horvát Szerb Egyéb

A kivándorlás etnikai arányai 1899–1913 között

Hasonlítsuk össze a kivándorlók adatait a nem-

zetiségi arányokkal! • Melyik nemzetiség vándo-
rolt ki arányaihoz képest nagyobb számban?
• Hogyan hatott mindez az etnikai viszonyokra?
A vidék és a földkérdés
Miért okozott komoly problémákat a földkérdés?

Az ország 1896-ban ünnepelte a honfoglalás ezredik évfordulóját. A város neve Lakosság

A budapesti rendezvényekre érkező látogatókat egy gyorsan mo-
Szeged 118 000
dernizálódó főváros fogadta. Hasonló ütemű városi fejlődésre
Szabadka 95 000
azonban kevés példa akadt az országban (például Temesvár, Sze-
ged, Szabadka, Kolozsvár), és a vidéki települések többsége alig Debrecen 93 000
különbözött a század eleji állapotától. A századforduló összlakos- Pozsony 78 000
ságának közel háromnegyede még falvakban élt, így az urba- Temesvár 73 000
nizáció üteme elmaradt a nyugat-európai átlagtól. Sajátságos ket- Kecskemét 67 000
tősség jellemezte a dualizmus kori időszakot. Egyrészt töretlenül Nagyvárad 64 000
folytatódott a városiasodás, másrészt a kedvező mezőgazdasági Arad 63 000
lehetőségek miatt sokan a tanyavilágba költöztek.
Hódmezővásárhely 62 000
A hagyományos társadalom továbbélését a nagybirtokrendszer
Kolozsvár 61 000
túlsúlya, az arisztokrácia és a birtokos nemesség erőteljes közéleti
jelenléte biztosította. A főnemesség tekintélye és társadalmi Újpest 55 000
presztízse nem csorbult, mind az ország vezetői, mind a diplo- Miskolc 52 000
máciai testület soraiban feltűntek. Az „úri középosztály” gerincét Pécs 50 000
a dzsentrik adták. A dzsentri kifejezés kezdetben a birtokait tőkés Fiume 50 000
beruházásokkal fejlesztő nemességre vonatkozott (az angol szó a
vállalkozó nemességre utalt), azonban idővel az elszegényedett Legnépesebb városaink sorrendje a lakosság száma
szerint 1900-ban
nemesekre is használták.
A köznemesség egy része a jobbágyfelszabadítás során elvesztet-
Mely városok találhatók ma is Magyarország
te a jobbágyi munkaerőt és eszközállományát, majd a kárpótlás területén? Nézzünk utána az interneten, hányan
elhúzódása miatt fokozatosan elszegényedett. A vagyoni hely- élnek ott napjainkban!
zetükben megrendült dzsentrik a vármegyei önkormányzatok-
nál, illetve az állami apparátusban helyezkedtek el. Az úri közép-
osztályhoz tartoztak még a köztisztviselők és értelmiségiek is,
akiknek a felmenői nagyrészt szintén a nemességből kerültek ki.
A történelmi rétegek a dualista évtizedekben megőrizték és védték
a politikai befolyásukat, az ipari és kereskedelmi vállalkozások-
ban alig vettek részt.
58 II. A dualizmus kora Magyarországon

Nagy ritkán rendeztek ugyan szélesebb körű ün- 1869 1890 1910
nepségeket közösen [a dzsentrivel], többnyire jó- Mezőgazdaság 75,8% 67,5% 60,1%
tékony célra, de még ilyen alkalmakkor is gondo-
Ipar 10,0% 12,9% 18,3%
san körülvett bennünket a mi férfiaink kísérő
testőrsége, nehogy valamelyik „kívülálló” fel me- Kereskedelem, hitel, szállítás 1,9% 3,6% 6,0%
részeljen kérni […]. X grófnő, egy fiatalasszony, Napszámosok 2,7% 4,3% 2,6%
egy jótékony célú táncmulatságon mindenképpen Egyéb (szolgáltatás) 9,6% 11,8% 13,0%
el akarta kerülni azt a kellemetlenséget, hogy a
„Grand Chaine” [körtánc] közben egy ismeretlen Összesen 100,0% 100,0% 100,0%
férfinak adja a kezét, s érjen hozzá akár csak a
Az aktív népesség megoszlása Magyarországon (Horvátország nélkül)
kesztyűjéhez. Ezért csipkés zsebkendője sarkát
fő gazdasági ágak szerint
nyújtotta a mellette lévő férfi felé. Az először meg-
döbbent, de gyorsan feltalálta magát: elvette a
zsebkendőt, belefújta plebejus orrát, majd valami- Hogyan módosult a társadalom foglalkoztatási szerkezete? • Milyen folya-
matok álltak ennek hátterében? • Melyik korszakra volt jellemző az agrár-
lyen köszönetet mormogva visszaadta tulajdono-
ipari foglalkoztatás?
sának.
(Andrássy Katinka grófnő visszaemlékezéseiből)
A magyarországi társadalom mintegy kétharmada a mező-
• Milyen világban éltek az arisztokraták? gazdaságból élt meg. Az „úri birtokosok” az agrárnépesség fél
• Hogyan vélekedtek a rangjuk alatti társadalmi százalékát adták, de a földterületek közel egynegyedét birtokol-
rétegről? ták. A birtoknagyság alapján differenciálódó birtokos parasztság
vagyoni helyzetét a földrajzi elhelyezkedés is befolyásolta. Az
árutermelésbe bekapcsolódó régiók (Kisalföld, Dunántúl, Dél-
Alföld) parasztcsaládjai sokkal nagyobb jövedelemmel rendelkez-
tek, mint az erdős, hegyvidéki területek (Felvidék, Székelyföld,
Kárpátalja) birtokos parasztsága. A gazdag- és középparasztság
gyakran külső munkaerőt (cselédek, napszámosok) is alkalmazott.

Hold Gazdaságok Gazdaságok területe

(1 hold = 0,575 hektár) száma (százalék)
0–5 1 273 186 7,52
5–10 458 083 11,64
10–20 385 135 18,73
20–50 205 100 20,42
50–100 36 007 7,81
100–200 10 269 4,26
A tiszadobi 200–1000 9 590 10,88
2%
Andrássy-
kastély 1000 hold felett 3 769 18,74

12% A gazdaságok és területük megoszlása nagyságkategóriák szerint 1895-ben.

A 10 hold alatti birtoknagyság még gyötrelmes megélhetést nyújtott a családok-
nak, a 20 hold körüli birtok már szerény jövedelmet biztosított. Az 50 hold feletti
35% birtokos a gazdagparasztsághoz tartozott, míg a 200 hold feletti birtokok már
„úri birtoknak” számítottak.

Állapítsuk meg, mi jellemezte a birtokviszonyokat a századfordulón! • Miért

51% tekinthetjük torznak a birtokmegoszlást? • Számítsuk ki, hogy a birtokosok
hány százaléka gazdálkodott 10 hold alatti birtokon! • Mekkora volt az úri
birtokosok aránya?

Az egykori kisparaszti családok és zsellérek leszármazottai

A birtokos
parasztság Kisparaszt Törpebirtokos több millió főből álló réteget képeztek. A törpebirtokosok (öt hold
összetétele alatti területtel) saját bevételeiket csak rendszeres mezőgazdasági
Középparaszt Gazdagparaszt bérmunkával tudták kiegészíteni. A föld nélküli agrárproletá-
(1910)
rok (cselédek, napszámosok, summások) megélhetését szintén va-
Milyen folyamatok álltak a vagyoni differenciáló- lamely uradalomban vagy módosabb paraszti birtokon elvégzett
dás mögött? bérmunka biztosította. A cselédek (béresek) hosszú időre – akár
7. Társadalom és életmód a dualizmus korában
egész életükre – leszerződtek egy helyre, személyes
mozgásszabadságuk korlátozott volt, és kora hajnaltól
késő estig szerény jövedelemért dolgoztak.
A napszámosok az adott birtokossal hétről hétre
szerződést kötöttek, míg a summások kisebb csapatok-
ba szerveződve járták az uradalmakat, és nagyobb
munkálatok idején szerződtek le idénymunkára (pél-
dául aratás, cséplés).
A dualizmus első évtizedeiben az agrárproletároknak
a vasútépítés és folyószabályozás további idény-
munkát biztosított (kubikosok). A nagyobb állami be-
ruházások befejeződésével egyes régiókban kevés
munkalehetőség maradt. A Dél-Alföldön a létbizony-
talanság tiltakozási hullámhoz (tüntetések, arató-
sztrájkok) vezetett, de a kivezényelt csendőri alakulatok
– olykor halálos áldozatokkal járó sortűzzel – elfojtották
a megmozdulásokat (1890-es évek). A szegényparaszt-
ság körében elterjedő agrárszocialista eszmék a
nagybirtokrendszer felszámolását és a földosztást
sürgették.
A politikai aktivizálódás a birtokos parasztság kö-
rében is megindult. A megjelenő parasztpárt a nagy-
birtokok egy részének kárpótlással történő kisa-
játítását hirdette (Országos Függetlenségi és 48-as
Gazdapárt, 1909). A pártot Nagyatádi Szabó István
építette fel sikeresen, és a módosabb paraszti választók
révén még parlamenti mandátumot is szerzett. A föld-
kérdés a dualizmus egyik megoldatlan problémája
lett, a földosztás végrehajtása a magántulajdont tisz-
teletben tartó korabeli polgári viszonyok között elvi és
gyakorlati nehézségekbe is ütközött.
Történészszemmel
A torlódott társadalom
A történettudomány sokáig a korszak
társadalmát az úgynevezett torlódott
társadalom kifejezéssel írta le. Vagyis
az iparosodás és az urbanizáció nyo-
mán kialakultak a kapitalista társadalmi
rétegek (polgárság, munkásság), de a
hagyományos társadalom (nemesség, Birtokos parasztság
parasztság) értékvilága, hierarchiája
fennmaradt. Mivel a születési előjogok
felszámolása (jobbágyfelszabadítás)
csak a 19. század közepén következett Mezőgazdasági
napszámosok
be, a rendi társadalom problémái (pél- és cselédek
dául a földkérdés) áthúzódtak az ipa-
rosodás időszakára. Napjainkban már
kevésbé kap hangsúlyt a torlódott tár- A magyarországi torlódott társadalom
sadalom fogalmának kiemelése, a tör-
ténészek a dualizmus évtizedeiben ki- Állapítsuk meg, milyen társadalmi kettősség jellemezte a dualizmus időszakát!
bontakozó polgárosodásra teszik a • Hogyan rétegződött a régi és az új társadalom? • Hozzunk példákat a tanultak
hangsúlyt. alapján a polgárosodás folyamatára!
59
35. § Köteles a cseléd mindazon munkákat, melyekre szegődött,
híven, pontosan s legjobb tehetsége szerint teljesíteni. […]
38. § A cseléd mindazon károkért, melyeket gazdájának rossz-
akarat-, hanyagság- vagy vigyázatlanságból okozott, kártérítés-
sel tartozik. […]
42. § A cseléd köteles magát mindenben azon házrendhez
tartani, mely a gazda által megállapíttatott. A gazda tudta és
jóváhagyása nélkül akár saját ügyében, akár mulatság végett
kimenni, úgyszintén a gazda által e célokra engedett időn túl
kimaradni tilos.
43. § A cselédnek nincs megengedve gazdája tilalma ellenére
látogatásokat általában elfogadni, különösen pedig gazdája egye-
nes engedelme nélkül valakit éjszakára befogadni.
44. § A cseléd tartozik ládáját, ruháját és minden ingóságát,
ha a gazda úgy kívánja, gazdája házánál tartani.
Ha a gazdának alapos gyanúja támad, a cseléd holmiját, annak
jelenlétében megvizsgálhatja, de ha a cseléd ebbe maga bele
nem egyezik, a vizsgálat csak az erre felkért községi elöljáró vagy
hatósági, vagy rendőri közeg jelenlétében eszközölhető. […]
45. § A cseléd a gazda parancsait tisztelettel és megadással
fogadni tartozik, kifejezések és cselekvények, melyek a család és
háznép keretén kívül más személyek között sértőknek tekintet-
hetnek – a gazda irányában nem támasztják a vélelmet, hogy a
cselédet becsületében érinteni szándékozott volna.
46. § A gazda jogosítva van cselédjét megdorgálni s szolgálati
kihágásaiért esetleg fizetéslevonással is fenyíteni.
47. § Ha a fenyítés igazságtalanul alkalmaztatott, a cseléd a
hatóságnál orvoslást kereshet.
(1876. évi XIII. törvénycikk)
• Milyen jogviszonyhoz hasonlított a szerződés?
• Melyik társadalmi rétegből kerülhettek ki a cselédek?
• Gyűjtsük ki a forrásból, milyen jogokkal bírt a gazda a cseléd-
je felett!
Nagybirtokosság
< 1%
Nagypolgárság
Történelmi középosztály Polgári középosztály
és kispolgárság és kispolgárok
19%
38% Szakmunkások
18%
Segédmunkások
és egyéb
24% szakképzetlen
városi munkaerő
60 II. A dualizmus kora Magyarországon

Beépített terület Békás-

BUDAPEST:
9,6%
A nagyvárosi életforma: Budapest,
1873 előtt Üröm megyer
Beépített terület
23,1%
a világváros
1873 után
12,9%
29,7% Milyen látványos fejlesztések valósultak meg
ÚJPEST Rákospalota
az időszakban?
Pesthidegkút 24,7%

Csömör A főváros fejlődése a kiegyezést követően felgyor-

ÓBUDA sult: Pest, Buda és Óbuda 1873-ban egyesült. Bu-
Pestújhely
dapest az évtizedek során igazi nagyvárossá nőt-
Rákosszentmihály Cinkota
te ki magát, amiben nagy szerepe volt a Béccsel
Nyugati pu.
Budakeszi való versengésnek. A mindenkori kormányok jelen-
BUDA
Keleti pu. Mátyásföld tős pénzösszegekkel támogatták a tudatos város-
Déli pu. PEST fejlesztést, és a főváros egyszerre vált gazdasági,
Józsefvárosi pu. politikai és kulturális központtá. Az építkezéseket,
a fejlesztéseket és a városrendezést külön bizott-
Budaörs ság (Fővárosi Közmunkák Tanácsa) felügyelte.
Üzemben dolgozók száma Wekerle- A reformkori elképzeléseket ekkor valósították
iparáganként: telep
Vas- és fémipar Kispest meg; a vasútvonalak sugárszerűen a fővárosból
Albertfalva
Gépgyártás
Ófalu Pestszentlőrinc indultak ki, és számos iparág is itt összpontosult.
Könnyűipar Erzsébetfalva Gustave Eiffel tervei alapján elkészült a Nyugati
Élelmiszeripar
Budafok Csepel pályaudvar (1877), majd hamarosan átadták a Ke-
Egyéb
leti pályaudvart is. Bővült a dunai átkelőhelyek
Budapest a dualizmus évtizedeiben száma, megépült a Margit híd, a Ferenc József (mai
Szabadság) híd és az Erzsébet híd. Gyorsan fejlődött a közlekedési
Állapítsuk meg a térkép és a táblázat segítségé- hálózat: a reformkorban még omnibusz, a kiegyezéskor lóvasút, a
vel a főváros fejlődésének ütemét! • Mely ipar- millenniumra már villamos és földalatti, míg az első világháború
ágak összpontosultak Budapesten? • Tárjuk fel
a főváros gazdaságának térbeli sajátosságait! idején autóbusz is szállította az utasokat. 1896-ban a honfoglalás
ezredik évfordulóját, a millenniumot országszerte látványos kül-
sőségek között rendezték meg. Az ünnepségek egy múltjára büsz-
ke, a jelenében sikeres nemzet képét mutatták a külvilág felé.
1. § A törvényhozás a honalapítás ezredik évfor- A főváros terjeszkedése mögött a lakosság robbanásszerű nö-
dulójának maradandó emlékekkel való megörökí- vekedése állt; megkezdődött az építkezés a budai hegyek irányába,
tése céljából elhatározza, hogy és a pesti oldalon fokozatosan kiszélesedett a külvárosi övezet. Bu-
a) Budapesten a Városligetnek az Andrássy-út dapest a polgárosodás fő színtere lett. A gazdasági modernizá-
és a tó közötti részében a honalapító Árpádot és ció során kialakuló polgári társadalom közép- és felső rétegé-
a nemzet egész történelmi múltját megörökítő em-
hez jelentős számú zsidó, illetve német származású család
lékművet állít […].
c) Budapesten a Várban a Nagy-Boldogasszony- tartozott. A lakosság körében egy-két nemzedék alatt asszimilá-
ról elnevezett koronázási templom melletti Halász- ciós folyamat ment végbe, a beolvadás elsősorban a németeket,
bástyán Szent István király lovas szobrát állítja fel,
d) országos Szépművészeti Múzeumot létesít, s
annak gyűjteményei befogadására Budapesten
alkalmas helyen megfelelő épületet emel,
e) az ország különböző vidékein 400 új népis-
kolát állít fel.
(1896. évi VIII. törvénycikk a honalapítás
ezredik évfordulójának megörökítésére
alkotandó művekről)

• Mely, a mai napig létező építészeti alkotásokról

döntöttek a törvényben?
• Nézzünk utána az interneten, miért nem
1895-ben ünnepelték a honfoglalás ezredik
évfordulóját!

A modern nagyváros mely jellegzetességei lát-

hatók a képen? A Keleti pályaudvar 1900-ban
7. Társadalom és életmód a dualizmus korában 61

1869 1880 1900 1910 Mely tényezők

Pest 200 000 292 132 610 946 719 101 miatt növekedett
dinamikusan a
Buda lakosság száma?
70 000 78 635 122 412 162 500
és Óbuda Milyen különbség
Összesen 270 000 370 767 733 358 881 601 figyelhető meg
a városrészek
A főváros lakosságszáma a dualizmus korában között?
(nem a mai közigazgatási határok alapján)

a zsidókat és a beköltöző szlovákokat érintette. Az asszimilálódó

nagypolgárság birtokot vásárolt, az uralkodótól nemesi címet
szerzett, a középpolgárság pedig az „úri középosztályhoz” igyeke-
zett hasonlítani. A polgárság egy része életmódjában és szoká-
saiban a rendi-történelmi rétegek mintáit követte. A kispol- A földalatti végállomása a Hősök terén a század-
gárság (például kisiparosok, kiskereskedők, közalkalmazottak) fordulón. A budapesti volt a világ első elektro-
motorral működő földalattija.
életszínvonala és képzettsége elmaradt a középrétegekétől, de leg-
alább biztos jövedelemmel rendelkeztek. A dualizmus évtizedei-
ben a főváros mellett a vidéki nagyvárosokban, illetve az egykori
mezővárosokban is nőtt a polgárok száma.
Budapesten a tervszerű városrendezésnek köszönhetően eltérő
funkciójú negyedek jöttek létre. A belváros a kereskedelem, a
bankvilág és a politikai élet központja lett. Az épületek nagy része
historizáló stílusban épült, amely egyes korábbi építészeti kor-
szakok formavilágát emelte át (például az Ybl Miklós által tervezett
Operaház). A századfordulón elterjedt a szecessziós irányzat,
amely látványos formavilágával elfordult a historizáló stílustól.
A Nagykörút által szegélyezett területen belső lakóövezet létesült
az arisztokrácia és a nagypolgárság számára, ezt pályaudvarok és
gyárnegyedek határolták. Az Operaház épülete (1884, tervező: Ybl Miklós)
A budapesti iparkoncentráció miatt a munkásság közel egy- A neoreneszánsz homlokzat barokk elemekkel
egészült ki.
harmada a fővárosban élt. A zsúfolt lakáskörülmények (albérleti
szobák, több család egy lakásban) következtében a külvárosok egy-
Gyűjtsünk további nevezetes, eklektikus stílus-
fajta szegénynegyeddé alakultak. A lakáshiányt munkásnegye- ban épült épületeket a korszakból!
dek (például Kispesten a Wekerle-telep), illetve állami lakótele-
pek építésével igyekeztek felszámolni. A külvárosi negyedekben
az urbanizációs feltételek (például úthálózat, csatornázottság) sem
alakultak még ki.

Életmód és szórakozás
Milyen, napjainkban is népszerű szórakozási formák jöttek létre?

Budapesten és a nagyobb vidéki városokban megjelentek a nyugat-

európai polgári életmódra jellemző vonások. A társadalomnak
egyre szélesebb rétege engedhette meg magának az üdülést, illet-
ve szabadidős programként elterjedt a turizmus is. A közép-
osztály a nyarat az Adriánál (Abbáziában), a telet a hegyekben
(például az Alpokban és a Tátrában) töltötte, míg a kispolgárság és
munkásság a városok környékén túrázott.
A sportolást mint a szórakozásnak és versengésnek egy sajátságos
formáját hosszú ideig főleg a kiváltságos rétegek űzték (például
lovaglás, tenisz). A 19. században megjelenő tömegsport már a
szélesebb társadalmi rétegek körében is elterjedt. Az egyéni spor-
tok számos katonai eredetű ággal bővültek (például vívás, lövészet,
evezés), míg a szegényebb néprétegek inkább a csapatban játszott
A Lechner Ödön által tervezett Iparművészeti
Múzeum 1908-ban. A századfordulón megjelenő
szecessziós építészet tagadta az eklektikát.
A szecesszió elszakadást, elválást jelentett
a historizáló építészettől.
Nézzünk utána az interneten, milyen új stílus-
jegyeket hordoznak magukon a szecessziós
épületek! Miben különbözött a szecesszió
az eklektikától? Keressünk még az interneten
fényképeket néhány szecessziós épületről!
62
A tömegsportok szervezettséget igényeltek; elő-
ször klubok, egyesületek, majd nemzeti és nem-
zetközi sportszövetségek alakultak. Angliában az
első futballegyesületet 1857-ben alapították meg,
és később megalkották a labdarúgás első hivatalos
szabálykönyvét (1895). A brit úszószövetség kidol-
gozta a vízilabda alapszabályait (1885), míg az
Amerikai Egyesült Államokban lejátszották az első
kosárlabdameccset (1891). Megkezdődött a nem-
zetek közötti békés sportvetélkedés is (az első
nemzetközi futballmeccset az angolok és a skótok
játszották 1872-ben). A technikai vívmányoknak
köszönhetően elterjedtek a technikai sportok.
Megrendezték az első autóversenyt (1894), és
Franciaországban lebonyolították az első kerékpá-
ros körversenyt (Tour de France, 1903).
Melyek a legnépszerűbb sportok az osztályban?
Gyűjtsük össze, mikor jöttek létre a legelső
egyesületek, szabályok!
Az 1896-ban megren-
dezett athéni olimpián
Hajós Alfréd úszásban
két aranyérmet is
szerzett, ezzel ő lett az
első magyar olimpiai
bajnok.
1. § Minden szülő vagy gyám, ideértve azokat,
kiknek házában gyermekek mint mestertanítvá-
nyok vagy házszolgák tartatnak, kötelesek gyer-
mekeiket vagy gyámoltjaikat (ha nevelésükről a
háznál vagy magánintézetben nem gondoskodtak)
nyilvános iskolába járatni életidejük 6. évének be-
töltésétől egészen 12., illetőleg a 15. év betölté-
séig […].
4. § Ha a szülő, gyám vagy gazda a tankötele-
zett növendéket az iskolától visszatartja: ebbeli
kötelességének teljesítésére komolyan figyelmez-
tetendő […].
8. § A népoktatási tanintézetek: az elemi és fel-
sőbb népiskolák, polgári iskolák és tanítóképezdék
[…].
(A népiskolai közoktatás tárgyában, 1868. évi
XXXVIII. tc.)
• Fogalmazzuk meg a források segítségével, mire
törekedett a korszak oktatáspolitikája!
• Mennyiben tekinthető sikeresnek a törekvés?
• Miről intézkedett a törvény?
• Vitassuk meg, miért érintette eltérően az okta-
tási reform a különböző nemzetiségeket!
II. A dualizmus kora Magyarországon
labdajátékoknak hódoltak. A 19. század utolsó harmadában a sza-
badidő eltöltésének megszokott formája lett a testedzés, a spor-
tolás. Tucatnyi tornaklub jött létre, amelyek egyesületei közül
leginkább a labdarúgócsapatok lettek igen népszerűek. Az első
hazai labdarúgó-mérkőzés (1897) után, a századfordulótól megin-
dult a bajnokság is. Rövidesen a főváros és környékének lakossága
tízezres tömegekben tudott azonosulni egy-egy klubbal (FTC, UTE,
MTK), és kialakultak a szurkolótáborok.
A magyar sportolók a nemzetközi versenyeken már a kezde-
tektől sikereket értek el. Az első újkori olimpiát 1896-ban
Athénban rendezték meg, ezen még viszonylag kevés sportoló vett
részt (14 nemzet mintegy 250 sportolója). Itt Hajós Alfréd úszás-
ban két aranyérmet is szerzett. A következő olimpiákon egyéb sport-
ágakban is diadalmaskodtak a magyar versenyzők (vívás, birkózás,
atlétika), sőt Budapest nyerte el az 1920-as olimpia rendezési jogát.
(A VII. nyári olimpiát végül Antwerpenben rendezték meg, Ma-
gyarországtól a vesztes világháború után nemcsak a rendezési,
hanem a részvételi jogot is elvették.)
A fővárosban virágzott a kulturális élet, számos új színház és
intézmény épült (például a Vígszínház, a Zeneakadémia, az Ope-
raház és a Szépművészeti Múzeum). Budapesten a polgárság éle-
tében központi szerep jutott a kávéházaknak. A mintegy félezer
kávéház közül a híresebbek (például New York, Centrál kávéház) a
társasági élet nyilvános színhelyeivé váltak, ahol nemcsak az
átlagpolgárok, hanem az írók, költők is szívesen töltötték idejüket.
Itt a fogyasztás mellett különböző játéklehetőségek (biliárd, kár-
tyázás), illetve háttérzene (zongora, cigányzenekar) szórakoztatta
a vendégeket.
A millennium évében kezdődött a mozgófilmek vetítése, elké-
szültek a legelső filmfelvételek, majd beindult a hazai filmgyártás.
A századforduló után a megnyíló mozik kedvelt szórakozási hely-
színek lettek, a budapesti fi lmvetítésekre már tízezrek ültek be
hétvégenként. A korban még csak fekete-fehér némafilmeket mu-
tattak be, és számos fi lmszínházban gyakran kisebb zenekarok
zenei aláfestéssel kísérték a bemutatókat.
A modern életmód változásai a társadalom jelentős részét azon-
ban még nem érintették, a falvakban továbbra is a korábbi év-
századok mentalitása, hagyományai éltek tovább. Ugyanakkor a
vidék már nem egy elzárt övezetként létezett a 20. század elején,
hiszen a vasúthálózat összekötött távoli térségeket, és a társadalmi
mobilitást az olcsó vonatjegyek felgyorsították.
Az oktatás fejlesztése
Milyen eredményeket ért el a korszak oktatáspolitikája?
Eötvös József báró, az 1867-es kormány vallás- és közoktatásügyi
minisztere a modernizáció és a polgárosodás legfőbb eszközének
tekintette a műveltség szintjének növelését. Az ország a felnőtt
lakosság írni-olvasni tudásában ott állt, ahol a nyugat-európai or-
szágok a 17–18. században, és a tanköteles korú gyerekek fele nem
járt iskolába. 1868-ban a népiskolai törvény lefektette az álla-
mi népoktatás alapjait, és kötelezővé tette a 6–12 éves korosz-
tály számára az elemi iskola elvégzését. Az alsófokú iskolaháló-
zat korszerűsítésével Eötvös József hosszú távú fejlődést alapozott
meg, hiszen a 20. század elejére az írni-olvasni tudók aránya jelen-
7. Társadalom és életmód a dualizmus korában 63

A tanköteles korú gyermekek A 6 éven felüli írni-olvasni Az írni-olvasni tudás aránya

Népcsoport iskolába járási aránya tudók aránya az össznépességen belül
a kiegyezés idején a századfordulón 1910-ben 1869 1910
Magyarok 54% 81% 79% 32,8% 68,7%
Németek 68% 89% 82%
Szlovákok 51% 84% 70%
Románok 30% 64% 33%
Szerbek 36% 78% 48%
Ruszinok nincs adat 61% 28%
Cigányok nincs adat 6,55% nincs adat

A magyarországi népcsoportok iskolázottsági aránya a dualizmus korában

tősen meghaladta a régió más országaiban élőkét. Eötvös az anya-
nyelvű elemi iskolák híve volt, ezzel a gyakorlatba is átültette a
liberális nemzetiségpolitika főbb elveit.
A népiskolákra építve létrehozták a polgári iskolát, ahol a fiúk
számára hat-, a lányoknak pedig négyosztályos képzést alakítottak
ki. A polgári iskola mindenekelőtt a mezővárosi jobb módú ré-
tegek és a városi kispolgárság igényeinek felelt meg: az intéz-
ményekben alapvető kereskedelmi ismereteket és gyakorlatias
tárgyakat (például könyvvitelt, statisztikát) tanítottak.
Tisza Kálmán miniszterelnöksége idején Trefort Ágoston kul-
tuszminiszter folytatta az oktatási szervezet kiépítését. A közép-
iskolák esetében két iskolafajtát (nyolcosztályos gimnáziumot,
illetve reáliskolát) hozott létre. Az 1851 óta megszervezett érett-
ségi vizsgát teljesítő fiú diákok a budapesti vagy a kolozsvári
egyetemen (1872-től) tanulhattak tovább, emellett a reformkorban
alapított József Ipartanodát műszaki egyetemmé szervezték át.
A lányok egészen 1895-ig nem jelentkezhettek a felsőoktatás-
ba, akkor megnyílt számukra a bölcsészeti, az orvosi és a gyógy-
szerészi pálya. Az érettségi vizsgát is 1895-ben engedélyezték
számukra, igaz, akkor is először csak magántanulóként vehettek
részt ilyen jellegű vizsgán valamelyik fiúgimnáziumban. A követ-
kező évben megnyílt az első lánygimnázium Budapesten, de az
első világháborúig mindössze három ilyen középiskola működött
az országban.
Összegzés
Okok és következmények
• Hogyan hatott a gazdaság fejlődése a társadalomra?
• Milyen rétegződés jellemezte az agrártársadalmat?
• Miért volt nagy jelentősége a millenniumnak?
• Milyen jelentősebb építkezések járultak hozzá Budapest fejlő-
déséhez?
Változás és folytonosság
• Mi okozta a legfőbb szociális feszültséget, és milyen következ-
ményekkel járt?
• Hogyan vált Budapest a polgárosodás színterévé?
• Milyen sajátosságai voltak a polgári életmódnak a századfor-
dulón?
1. § Középiskolák alatt ezen törvényben a gimná-
ziumok és reáliskolák értendők.
A gimnázium[nak] és reáliskolának az a felada-
ta, hogy az ifjúságot magasabb általános művelt-
séghez juttassa, és a felsőbb tudományos képzés-
re előkészítse.
A gimnázium e feladatot a minden irányú hu-
manisztikus, főleg az ó-klasszikai tanulmányok
segélyével, a reáliskola pedig főleg a modern nyel-
vek, a mennyiségtan és természettudományok
tanítása által oldja meg.
2. § Mind a gimnázium, mind a reáliskola nyolc-
osztályú, ugyanannyi évfolyammal. […]
26. § A gimnáziumi érettségi vizsgálat általában
a főiskolákba való felvételre, a reáliskolai érettségi
vizsgálat azonban csak a műegyetemre és a tudo-
mányegyetemek matematika–természettudomá-
nyi karára (illetőleg bölcsészeti karának ezen szak-
osztályára) s a tanárképző intézet ugyanezen
szakosztályára, nemkülönben a bányászati, erdé-
szeti és gazdasági akadémiákra való felvételre jo-
gosít. Azon tanulók, kik a reáliskolát elvégezték,
és az érettségi vizsgálatot jó sikerrel letették, va-
lamely nyilvános főgimnáziumban a latin nyelvből,
illetőleg a latin és görög nyelvből vizsgálatra bo-
csáthatók; akik ekkor a latin nyelvből a vizsgálatot
sikerrel kiállják, az egyetemnek orvosi és jogi ka-
rába; azok pedig, kik a vizsgálatot a latin és görög
nyelvből sikerrel kiállják, az egyetemnek bármely
karába fölvehetők.
(1883. évi XXX. tc. a középiskolák szervezéséről)
• Milyen középiskolai képzések léteztek a korban?
• Mi volt a legfőbb különbség közöttük?
• Hogyan hatott a középiskolai pályaválasztás az
egyetemi szakirányra?
• Melyik középfokú iskolatípusba kellett jelent-
keznie egy természettudományos érdeklődésű
diáknak?
64 II. A dualizmus kora Magyarországon

Összefoglalás
• Gondoljuk végig az eseményeket az alábbi vázlatpontok segítségével!
• Készítsünk folyamatábrát néhány témához!
• Gyűjtsük össze a legfontosabb forrásokat az egyes anyagrészekhez!
• Emeljük ki a nevezetes eseményeket, személyeket és a hozzájuk tartozó dátumokat!

1. Az önkényuralom korszaka
• A szabadságharcot követő megtorlás és a Bach-korszak
• Az emigráció törekvései
• Deák Ferenc politikai elképzelései

2. A kiegyezés és tartalma
• A kiegyezést megelőző tárgyalások
• A dualista állam működése
• A kiegyezéshez fűződő viták, a kiegyezés alternatívái

3. Politikai élet a dualizmus korában

• A dualizmus pártviszonyai és válságjelei
• Tisza István tevékenységének értékelése
• A nemzetiségi kérdés alakulása, a zsidó emancipáció

4. Társadalmi változások és gazdasági fejlődés a dualizmus korában

• Budapest világvárossá válása
• Tudomány és művészet a dualizmus korában
• Életmód a századfordulón

Fogalmak, Fogalmak: emigráció, passzív ellenállás, kiegyezés, közös ügyek, közjogi kérdés, húsvéti cikk,
adatok dualizmus, nyílt és titkos szavazás, Szabadelvű Párt, Függetlenségi Párt, Magyarországi
Szociáldemokrata Párt, népességrobbanás, urbanizáció, kivándorlás, dzsentri, népoktatás,
millennium, asszimiláció, autonómia
Személyek: Andrássy Gyula, Eötvös József, Baross Gábor, Tisza Kálmán, Wekerle Sándor,
Tisza István, Semmelweis Ignác, Weiss Manfréd
Topográfia: Budapest, Osztrák–Magyar Monarchia, Fiume
Kronológia: 1848/1867–1916 Ferenc József uralkodása, 1867 a kiegyezés, 1868 a horvát–magyar
kiegyezés, a nemzetiségi törvény, a népiskolai törvény, 1873 Budapest egyesítése, 1896 a millennium
7. Társadalom és életmód a dualizmus korában 65

III. „A nagy háború”

Tüzérségi lőszerek előállítása egy brit hadiüzemben

66 III. „A nagy háború”

Kitekintő

Fö
l d k özi - tenge
Afrika felosztása
Tun
kkó é zia r
aro Szuezi-csatorna
A nagy földrajzi felfedezések utáni évszázadokban Afrikából
Kanári-
M

szk. e Oro Algéria Líbia Kairó mintegy 10-12 millió embert szállítottak rabszolgának az ame-
1912-től Egyiptom rikai kontinensre a transzatlanti útvonalon. A 18. század ele-
Mau Rio d

ia ílu
itán

N
Angol–Egyiptomi
jétől Nagy-Britannia sajátította ki a rabszolga-kereskedelem
r

Szene Felső-Szenegál Niger Szudán Eritre monopóliumát. A brit parlament 1807-ben tiltotta be ezt a
g a
Gambiaineáal ig tevékenységet. A 19. század elejétől Afrikában a tengerparti
N

Gu ő-Volta Csád Fr. Szomália

Port Fr. Guinea
er
Aran Fels

Nigéria
To ar t
El e f

Sierra Leone Br. Szomália

Fashoda Abesszínia kereskedőtelepek az európai hatalmak előrenyomulási bázisai-
yp
go
á nt

li a
Lib 1899 (Etiópia)
éria n Kamerun vá váltak. A század közepén merész utazók expedíciói (David

má
cso

tpa

S zo
AT L A N Kong
T I - Ó C Er t ó a
nd Brit Ola
sz Livingstone, Henry Morton Stanley) feltárták a kontinens bel-
Á N Rio Muni
Belga Kongó ga
Gabon U Kelet-Afrika ső részét, és ezzel megnyílt az út a terjeszkedés előtt. A gyar-
Brit gyarmat Német matosító hatalmak az előrenyomulásuk során megszállták a
Francia gyarmat Cabinda
Kelet-Afrika gazdaságilag nem túl jelentős térségeket is (például lakatlan
Portugál gyarmat
N ya

Angola homoksivatagokat). A modern, gyorstüzelő fegyverekkel tá-

sza

Német gyarmat
Rho

ld
fö

Olasz gyarmat ár madó európai hadseregek véres csatákban győzték le a bát-

ik

ézi
mb
d

zk

Spanyol gyarmat Német d a

Madagas

l ran küzdő, de elavult fegyverzetű őslakos törzseket.

Moza

ö
Belga gyarmat Délnyugat- af
uán

Afrika Észak-Afrikában a hanyatló Oszmán Birodalom vazallus-

Független állam
Becs

N államai nem tudtak gazdaságilag-pénzügyileg talpon marad-

ió

n
Brit törekvések iránya Or
ange
r i k ai Uől C EÁ
D él - a f ni, és a gyarmatosítók védnöksége (protektorátus) alá kerül-
Francia törekvések -t I-Ó
iránya 1910 I N D I A tek. Fekete-Afrika térségében (a Szaharától délre) a számtalan,
Fokváros
etnikailag különböző törzsi állam könnyű prédának bizonyult.
Afrika gyarmatosítása A hódításokban a britek és a franciák jártak élen, de hamaro-
a 19. század második Gyűjtsük ki a főbb gyarmat-
felében tartó országokat! Milyen san bekapcsolódtak a németek, a belgák, a portugálok és az
nagyhatalmi törekvések vol- olaszok is. Az első világháború előtti évekre Afrika szinte teljes
tak a kontinensen? területe az európaiak kezére került. (Kivételt csak az Amerikai
• Mely irányokban zajlott a
brit és francia gyarmatosí- Egyesült Államokból visszatelepített rabszolgák számára lét-
tás? Hol kerültek összeütkö- rehozott Libéria, valamint az olaszok támadását visszaverő
zésbe? Etiópia jelentett.)
A nagyravágyó brit elképzelés az egész kontinenst északról
délre átszelő vasútvonal (Kairótól Fokvárosig) megépítésére
irányult, és az angol érdekszféra ennek mentén húzódott vol-
na. Az angolok Egyiptomot katonai erővel védnökség alá von-
ták, majd a Nílus mentén előretörve behatoltak Szudánba.
A franciák nyugatról törtek előre a Szaharán keresztül keleti
irányba, de a Nílus felső folyását már nem tudták megszerez-
ni. Dél-Afrikában is megkezdődött a brit előrenyomulás, így
az ottani holland gyarmatosítók leszármazottai, a búrok kez-
detben északabbra vándoroltak.
Végül elhúzódó háború robbant ki az angolok és a búrok
között (1899–1902), és a britek csak nehezen tudták legyőz-
ni ellenfelüket. Az összefüggő brit gyarmatbirodalom terve
azonban meghiúsult, mivel a németek megjelentek Kelet-
Afrikában, és a belga király Közép-Afrikában létesített gyar-
matot (Kongó). A németek által megszerzett további gyarma-
tok (például Kamerun, Német Délnyugat-Afrika) egymástól
nagy távolságra helyezkedtek el.

Brit hódító szándék Afrikában

(korabeli karikatúra)
Melyik konkrét törekvés
azonosítható a képen?
8. Az első világháború előzményei 67

8. Az első világháború előzményei

Az első világháborút a 20. század őskatasztrófájának is szokták nevezni, abból a szempontból, hogy az évszázad legtöbb borzalma,
nehézsége a „nagy háború” következményének tekinthető. Emiatt is különösen fontos, hogy ismerjük az előzményeket és azt a kort,
amelyben a háború kirobbanásának feltételei kialakultak. Hogyan jött létre a német egység? Mely államok törtek előre gazdasági mu-
tatóikban az iparosodás során?

CS
EN
DES
AT

- Ó
LA

C
Á

E
N

N
ÁN
T

CE
I-

Ó
Ó

Nagy-Britannia és gyarmatai

I-
C

Franciaország és gyarmatai
E

Portugália és gyarmatai IA
Á

Németország és gyarmatai
D
N

Olaszország és gyarmatai
IN

Spanyolország és gyarmatai
Belgium és gyarmatai
Oroszország és gyarmatai
Japán és gyarmatai
Hollandia és gyarmatai

A világ felosztása 1914-ben

Azonosítsuk a tankönyvi szövegben szereplő

A 19. századi gyarmatosítás gyarmatokat a térképen! Mely államok helyzeté-
Milyen érdekellentétek kerültek felszínre? ről nem ad reális képet a térkép?

A nagy földrajzi felfedezésekkel meginduló gyarmatosításban

kezdetben a spanyolok és a portugálok jártak élen, de a 16. század
utolsó harmadától már az angolok, a hollandok és a franciák is be-
kapcsolódtak a hódításokba. Az újkor második felében a legjelen- Melyik ország tudta a legnagyobb mértékben
tősebb gyarmatosító hatalmakká a britek és a franciák váltak. növelni a gyarmatbirodalmát? • Mely országok
Az iparosodásban élre kerülő Németország és az Amerikai Egye- csatlakoztak be a gyarmatosításba? • Mely
sült Államok is terjeszkedni kezdett, illetve az oroszok is jelentős ország rendelkezett mindvégig a legnagyobb
gyarmatbirodalommal?
területekkel gyarapodtak az ázsiai előrenyomulásuk során. A gyar-
matosítást egykor elindító Spanyolország és Portugália ekkorra
Gyarmattartók a 20. század elején

Gyarmat területe Gyarmat lakossága Gyarmat területe Gyarmat lakossága

1871-ben (1000 km²) 1871-ben (1000 fő) 1910-ben (1000 km²) 1910-ben (1000 fő)
Nagy-Britannia 20 459 159 750 29 382 374 000
Franciaország 1 206 6 469 12 341 54 000
Németország – – 2 901 16 090
Olaszország – – 1 561 1 600
Hollandia 1 775 22 453 2 045 38 000
Spanyolország 303 6 500 400 1 000
Portugália 1 917 3 873 2 100 7 500
68
A „kínai torta” felszeletelése (korabeli francia karika-
túra)
Mely nagyhatalmak képviselői láthatók a képen?
Próbáljuk meg azonosítani az asztalnál ülő női
alakot, illetve a mellette ülő két személyt!
A Panama-csatorna megnyitása. Az első próba-
zsilipelés Gatúnban 1913. szeptember 26-án
Miért van stratégiai jelentősége a Panama-
csatornának?
• Milyen jellegű befolyás kialakítására utalt az
amerikai elnök?
• Miben különbözött ez a „hagyományos” gyar-
matosítástól?
III. „A nagy háború”
már elveszítette területeinek jelentős részét (Közép- és Dél-Ameri-
ka), miközben néhány kisebb európai ország (Belgium, Olaszország)
felzárkózott melléjük.
A 19. század második felében az európaiaknak a technikai vív-
mányoknak köszönhetően sikerült meghódítani az addig nem el-
érhető területeket is. Így a természeti adottságok miatt felosztat-
lanul maradt Afrikát szinte maradéktalanul elfoglalták.
A gyarmatosító hatalmak az ipari forradalom következtében ki-
alakuló katonai fölényük birtokában elérték a korábban ellenállni
tudó Kína megnyitását. Ebben az akcióban már a nyitott kapuk
elvét, vagyis a szabad kereskedelmet támogató Amerikai Egye-
sült Államok is részt vett. A félgyarmati sorba süllyedt Kíná-
ban a sorozatos kudarcok után általános idegenellenes felkelés
robbant ki, ez volt az ún. boxerlázadás, amit egy nemzetközi expe-
díciós haderő vert le (1900). A térségben a japánok rövidesen
Koreát vonták fennhatóságuk alá, míg a franciák korábban
Indokínát (a mai Vietnám) szerezték meg.
A Brit Birodalom legfontosabb gyarmata India volt, ezért a
britek arra törekedtek, hogy vetélytársaikat távol tartsák a térség-
től. Így Ázsiában két terület csak a nagyhatalmi konfliktusok elke-
rülése érdekében őrizhette meg függetlenségét: Sziám (a mai Thai-
föld) a brit (Burma) és francia (Indokína) területeket választotta el,
míg Afganisztán az Orosz és a Brit Birodalmat tartotta – mind-
kettejük érdekében – távol egymástól.
A korszak végén a felemelkedő hatalmak már a korábbi nagy-
hatalmaktól is ragadtak el területeket. 1898-ban az Amerikai
Egyesült Államok vereséget mért Spanyolországra, és elfog-
lalta az ország utolsó csendes-óceáni gyarmatát, a Fülöp-szigeteket,
illetve védnökség alá vonta Kubát. Olaszország 1911–12-ben Líbiát
foglalta el az Oszmán Birodalomtól. A gyarmatosítók esetenként
megelégedtek a gazdasági-politikai befolyás megszerzésével, és
politikai értelemben nem hódították meg az adott területet: így
jártak el az Oszmán Birodalomban a németek vagy éppen Perzsiá-
ban a britek és az oroszok. Közép-Amerika az erőszak („furkósbot”)
és a pénzügyi befektetések („dollárdiplomácia”) révén az Amerikai
Egyesült Államok befolyása alá került. A Panama-csatorna kiépí-
tésével megvalósult a kereskedelmi útvonalak közötti gyors össze-
köttetés (1914-től indult meg a tényleges forgalom).
A gyarmatosítás jellege jelentősen megváltozott a korábbiakhoz
képest. A britek és franciák a megszerzett gyarmatokat nem egy-
szerűen kifosztani akarták, hanem szervesen beépíteni bi-
rodalmukba, a meghódított területeken ipari és közlekedési fej-
lesztéseket, befektetéseket is végrehajtva, valamint a helyi la-
kosság számára oktatási és egészségügyi infrastruktúrát is
kialakítva. Mindettől függetlenül kétségtelen, hogy a gyarmatosí-
tó hatalmak és a tőkét befektető pénzügyi körök mindvégig a saját
Közép-Amerikában a politikánk célja az, hogy segítséget nyújtsunk olyan or-
szágoknak, mint Nicaragua és Honduras. Ezek rögtön jövedelmet fognak haj-
tani. Az Egyesült Államok számára kettős nemzeti előny származik ebből. […]
Ebből kiindulva, az Egyesült Államok örömmel ösztönzi azokat a bankárokat,
akik segédkezet kívánnak nyújtani ezen országok helyreállításához, mivel az
ilyen pénzügyi helyreállítás megvéd attól, hogy mindenféle diktátorok zsák-
mányai legyenek, egy csapásra megszünteti a külföldi hitelezők részéről fe-
nyegető veszélyt és a forradalmi felfordulás veszélyét.
(William Taft amerikai elnök kongresszusi beszédéből, 1912)
8. Az első világháború előzményei 69

bevételeik minél nagyobb, a helyi lakosság kárára történő növelé- Az újkori gyarmatosítás fő vonásai
sét tartották szem előtt. Emellett a katonai hódítások gyakran a 16. század 19. század
helyi lakossággal szembeni kegyetlen fellépésekkel jártak.
Vezető Spanyolország, Nagy-Britannia,
Például a német hadsereg a mai Namíbiában (Német Délnyugat- nagy- Portugália Franciaország
Afrika) több tízezer embert ölt meg az ottani népcsoportok alá- hatalmak
vetése során. Kongóban a belga uralom kiépítésénél kegyetlen mód- Cél kifosztás, gazdaság
szereket alkalmaztak, az őslakosokat gyakorlatilag évtizedeken nyersanyagok, beépítése
keresztül szinte rabszolgaként dolgoztatták, és teljesen szétzilálták ültetvények (felvevőpiac,
a mezőgazdasági termelésüket. Az elnyomást kísérő éhínségekben beruházások,
nyersanyagok)
és járványokban milliók vesztették életüket.
Eszköz konkvisztádorok együttműködés
a helyi elittel,
szükség esetén
Az imperializmus katonai erő,
esetlegesen
Milyen okok álltak az újkori birodalomépítés mögött? megelégednek
a gazdasági
Az első világháború kitörését (1914) megelőző mintegy fél évszáza- befolyással
dot az imperializmus korának is nevezik. Maga a kifejezés biro- Legitimá- kereszténység civilizációs
dalomépítésre utalt (a latin imperium szó jelentése: ’birodalom’), ció terjesztése küldetéstudat
így nem volt új jelenség a történelemben, hiszen már az ókorban
is léteztek birodalmak. Az újkori imperializmus kialakulása Miben tért el az imperializmus időszaka a kora
mögött összetettebb folyamatok álltak: a hagyományos nagyha- újkor évszázadaitól?
talmi versengés (vagyis minél nagyobb területek elfoglalása,
illetve a vetélytársak megelőzése az adott térségben) és a második
ipari forradalom hatásai egyaránt nagy szerepet játszottak.
A birodalomépítés kedvező környezetet teremtett a létrejövő mo- A békés verseny időszaka után minden polgári
nemzet ellenállhatatlanul kereskedelmének kiter-
nopóliumoknak, vagyis a piacokat uraló óriásvállalatoknak. Egy- jesztésére kényszerül, s egyedül az erő fogja meg-
felől léteztek racionális gazdasági megfontolások, amelyek a határozni, milyen mértékben részesül az illető
méretgazdaságosság elvéből indultak ki. Eszerint minél nagyobb nemzet a világ gazdasági vezetéséből, s így meg-
üzemméretet tud elérni egy-egy vállalat, annál olcsóbban tud egy- határozza saját népének gazdasági kilátásait is,
egy terméket előállítani, s ezáltal versenyképesebbé válni. Az egy- különös tekintettel a munkásokra.
re növekvő üzemméretek miatt azonban egyre több nyersanyag- (Max Weber német szociológus)
ra volt szükség, valamint egyre nagyobb piacokra, ahol a termé-
keket el lehetett adni. Emellett a népességrobbanás időszakát élő • Milyen szempontból tekinthető szociális kér-
európai nagyhatalmak számára az is fontos volt, hogy az anyaor- désnek a birodalomépítés?
szágban megélhetést nem találó tömegek elhelyezésére is újabb • Mit tartott Max Weber a gazdasági növekedés
területeket vonhassanak befolyásuk alá. elengedhetetlen követelményének?
A birodalmi terjeszkedést motiválta a vezető ipari-tőkés körök
nyomása is. A 19. század második felében a tőkebefektetések,
hitelezések hatalmas növekedésnek indultak, amelyek eredmé-
nyeként óriási bevételek keletkeztek, és ezeket ismét be lehetett Különböző térségekben óriási területeket fognak
fektetni. (Természetesen előnyösebb helyzetbe jutott például egy felosztani a következő évtizedekben. Az a nemzet,
amelyik üres kézzel kerül ki ebből az osztozkodás-
brit befektető, ha brit befolyás alá került egy-egy terület, nem be-
ból, a következő nemzedék idejére megszűnik a
nagy nemzetek csoportjához tartozni.
Észak-Amerika és Oroszország síkságai a mi gabonaföldjeink; Chicago és (Hans Delbrück német hadtörténész)
Odessza a magtárunk; Kanadában és a Baltikumban vannak az erdőink, Auszt-
ráliában a birkafarmjaink; ökörcsordáink Argentínában és Észak-Amerika nyu-
• Milyen kockázattal jár az imperialista felfogás
gati prérijein legelnek; Peru az ezüstjét küldi nekünk, Dél-Afrika és Ausztrália
szerint, ha egy nemzet kimarad az új területek
aranya Londonba áramlik; a hinduk és kínaiak nekünk termesztik a teát, a mi
felosztásából?
kávé-, cukor- és fűszerültetvényeink teremnek az egész Indiai-szigetvilágban.
(William Stanley Jevons brit közgazdász 1865-ös megfogalmazását idézi
Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása, Akadémiai Kiadó,
Budapest, 1992, 147.)

• A felsorolásban nem csak brit hatalom alatt álló területek szerepelnek.

Mi tette lehetővé, hogy a szerző a magukénak tekintse ezeket is?
70
Miránk – miránk, nem pedig másokra – bizonyos
meghatározott kötelesség hárul. Elvinni a világos-
ságot és a civilizációt a világ sötét tájaira, megérin-
teni Ázsia és Afrika elméjét Európa erkölcsi eszméi-
vel; megadni a békét és a biztonságot, az emberi
haladás elsődleges feltételeit azoknak a milliók-
nak, akik máskülönben sohasem ismernék meg
mindezt.
(Rudyard Kipling angol író, 1906)
Állítom, hogy mi vagyunk a világ első nemzete, és
annál jobb az emberiségnek, mennél többet né-
pesítünk be a világból. […] Ha a világ nagyobb
része a mi uralmunk alá kerül, az a háborúk végét
hozza. […] Isten bizonyára kiválasztott eszközévé
formálja az angolul beszélő fajt. […] Ezért, ha van
Isten, úgy gondolom, hogy amit szívesen látna,
hogy tegyek: Afrika térképén annyit brit színekkel
befesteni, amennyit csak lehet!
(Cecil Rhodes a róla elnevezett Rhodesia, a mai
Zimbabwe és Zambia gyarmatosítója)
Isten nem hiú, ostoba önszemlélődésre, önimá-
datra készítette fel ezer éven át az angolul beszé-
lő és a teuton népeket. Nem! Bennünket azért tett
a világ megszervezésének mestereivé, hogy ren-
det teremtsünk ott, ahol zűrzavar uralkodik. A ha-
ladás szellemét lehelte belénk, hogy leküzdjük
mindenfelé a világon a reakció erőit. A kormányzás
beavatottjaivá tett bennünket, hogy a vezetés
ügyeit intézzük a vad és kivénhedt népek között.
[…] És fajtánk sorában Isten az amerikai népet
jelölte ki, hogy mint az ő választott népe, végül is
vezesse a világ újjáépítésének munkáját. Ez Ame-
rika isteni küldetése […].
(Részlet Albert Beveridge amerikai szenátor
beszédéből, 1900)
• Mi a közös a három szövegrészletben? Az impe-
rializmus mely jellemzőjére hívják fel a figyel-
met?
Albert Bettanier A fekete folt című festménye (1887)
Magyarázzuk meg, milyen szituáció látható
a képen! Melyik ország térképe van a táblára
kifüggesztve? Mi lehet a fekete folt, amelyre
a földrajztanár mutat?
III. „A nagy háború”
szélve az új beruházásokkal, hitelezéssel megnyíló lehetőségekről.)
Fontos szempontot jelentettek a birodalomépítéssel járó költsé-
gek is. A vasutak és egyéb infrastruktúra kiépítése, a birodalmi
befolyás fenntartása (adminisztráció, haderő) a távoli területeken,
valamint a megfelelő flotta kiépítése mind-mind hatalmas költ-
ségekkel járt. Nem véletlen, hogy Bismarck kancellár nem gondol-
kodott komoly gyarmati terjeszkedésben, vezetése idején a német
gazdaság mégis dinamikusan növekedett – többek között a szabad
kereskedelmi környezetnek köszönhetően.
Az imperializmus eszméjének kevésbé hangsúlyos és racionális
elemeként jelent meg a kulturális-civilizációs küldetéstudat.
Ennek értelmében az európai nagyhatalmak meg voltak róla győ-
ződve, hogy a modern technika, tudomány és kultúra vívmányait
ők juttatják el a meghódított területekre, mintegy felemelve azokat.
E gondolati körben született meg a fajelmélet is. Első hirdetői
(például a francia Arthur de Gobineau és a brit Houston Stewart
Chamberlain) származás és bőrszín alapján több fajra osztották az
emberiséget. (Ezáltal biológiailag tévesen kétségbe vonták az em-
beri faj egységét, tehát eltérő rasszok helyett eltérő fajokban gon-
dolkodtak.) Nézeteik szerint a legmagasabb rendű faj uralkodásra
hivatott, és felléphet az alacsonyabb rendű fajokkal szemben. Ezzel
a nézetükkel kétségbe vonták nemcsak a polgári jogegyen-
lőség elvét, hanem a keresztény világképet is, amely szerint
Isten előtt minden ember egyenlő.
A kettős és a hármas szövetség kialakulása
Mennyire tűnt szilárdnak az együttműködés?
A 17. század közepe óta (vesztfáliai béke, 1648) az európai nemzet-
közi politikát a „dinasztikus koncert” jellemezte. Ennek értelmé-
ben az öt meghatározó monarchia (Nagy-Britannia, Franciaország,
Poroszország, Habsburg Monarchia, Oroszország) önkorlátozó
hatalmi egyensúlyt tartott fenn, azaz mindegyik fél tudta, hogy
túlzott igények esetén egy kirobbanó háborúban a többi nagyha-
talommal találná magát szemben. Ha egy-egy tartomány gazdát
is cserélt, a nagyhatalmak nem omlottak össze, és a dinasztiák sem
buktak meg. E rendszert újra megerősítette a napóleoni háborúk
után összeülő bécsi kongresszus is.
A 19. század második felében azonban lényegi változások tör-
téntek. A dinasztikus politika helyét átvette a nemzetállami
politika, amelynek során az európai erőviszonyok is jelentősen
átalakultak. Az 1870–71-es háborús vereség után a francia köz-
vélemény és politikai elit (nem beszélve a hadseregről) elszántan
készült a revansra, azaz a visszavágásra. A franciák megbékí-
tésével Bismarck német kancellár sem számolt, ezért közel két
évtizedig az elszigetelésükre törekedett.
Mivel Ferenc József kényszerűen letett az 1866-os porosz–oszt-
rák háború revansáról (ezt megkönnyítette a Bismarck által ajánlott
igen nagyvonalú béke), a dualista monarchia a Német Császárság
első számú szövetségesévé vált. A két nagyhatalom kulturálisan
is közel állt egymáshoz, illetve semmilyen területen sem sértették
egymás érdekeit. A németeknek fontos volt, hogy az egyik európai
hatalom stabil szövetségesük legyen, a Monarchia számára pedig
a kontinens legerősebb gazdaságával és hadseregével rendelkező
8. Az első világháború előzményei 71

birodalmának szövetsége biztos garanciát jelentett a jövőbeli konf-
liktusokra nézve. Ennek nyomán rövidesen létrejött a korszak leg-
tartósabb – az első világháborúban is kitartó – nemzetközi szövet-
sége, a kettős szövetség (1879), amely katonai segítségnyújtást
is előírt a két fél részére. Később Olaszország is csatlakozott (1882,
hármas szövetség), de az olaszok bizonytalan szövetségesek ma-
radtak. Bár a franciák ellenében számítottak a támogatásra (például
gyarmati terjeszkedés miatt), az olasz irredentizmus a Monarchiá-
hoz tartozó területek (például Dél-Tirol, Trieszt, Dalmácia) meg-
szerzését is célként tűzte ki. Hasonló okokból nem lehetett teljes
értékű szövetségesnek tekinteni a hármas szövetséghez titokban
csatlakozó Romániát sem (1883), amely bár az orosz fenyegetés-
sel szemben számított az osztrák–magyar támogatásra, de Erdély-
re is igényt tartott.
1. cikkely. A magas szerződő felek békét és barátságot ígérnek egymásnak,
és semmiféle olyan szövetségbe nem lépnek be, illetve semmiféle olyan köte-
lezettséget nem vállalnak, amelyek államaik egyike ellen irányul. […]
2. cikkely. Abban az esetben, ha Olaszországot közvetlen kihívás nélkül
bármiféle okból támadás érné Franciaország részéről, a másik két magas
szerződő fél kötelezi magát, hogy minden eszközzel segítséget és támogatást
nyújt a megtámadott félnek. Ugyanilyen kötelezettség terheli Olaszországot
abban az esetben, ha Franciaország közvetlen kihívás nélkül támadást intéz
Németország ellen.
(A hármas szövetségből, 1882)
• Milyen céllal kötötték meg a szerződést?
• Mennyire tekinthető támadó jellegűnek a kialakult szövetségi rendszer?
1. cikkely. Abban az esetben, ha az egyik birodal-
mat mindkét magas szerződő fél várakozása és
őszinte kívánsága ellenére Oroszország részéről
támadás érné, mindkét magas szerződő fél köte-
les egymásnak birodalma teljes fegyveres erejével
segítséget nyújtani, s ennek megfelelően csakis
együttesen és közös megegyezés esetén békét
kötni.
2. cikkely. Arra az esetre, ha a magas szerződő
felek közül valamelyiket egy másik hatalom részé-
ről érné támadás, a másik magas szerződő fél
ezennel kötelezi magát, hogy nemcsak nem nyújt
segítséget a magas szövetségese ellen támadó
félnek, hanem legalábbis jóindulatú semlegessé-
get tanúsít magas szerződő felével szemben. Ab-
ban az esetben azonban, ha a támadó hatalom
segítséget kap Oroszország részéről – akár aktív
együttműködés, akár pedig fegyveres rendszabá-
lyok formájában –, haladéktalanul életbe lép a tel-
jes katonai segélynyújtásnak a jelen szerződés
első cikkében vállalt kötelezettsége […].
(A kettős szövetségből, 1879)
• Melyik országot tekintették közösen veszélyes-
nek?
• Milyen konkrét kötelezettségeket vállaltak a
szerződésben?
• Mit akartak elhárítani a 2. cikkely értelmében?

Nagyhatalmi érdekek és konfliktusok

Milyen folyamatok vezettek az újabb szövetségi rendszer kialakításához?

II. Vilmos (1888–1918) trónra lépését követően megváltozott a

német külpolitika irányultsága. A második ipari forradalom során
gazdasági nagyhatalommá váló Németország gyarmatokat
is akart szerezni magának. Bismarck ezzel nem értett egyet, ezért
1890-ben menesztették. Távozása után gyorsan egymásra talált
Franciaország és Oroszország (a barátságot bőséges francia tő-
kebefektetés és hitel is segítette). 1893-ban megkötötték a kölcsö-
nös segítségnyújtási szerződést, amely Németországot háború
esetén kétfrontos támadással fenyegette.
A 19. század egyértelmű világhatalma Nagy-Britannia volt,
így bizonyos mértékig döntő súllyal esett latba, hogy egy konti-
nentális konfliktusban miként vesz részt. A britek és a franciák a
középkor óta folyamatosan szemben álltak egymással, és ez az új-
korban vívott háborúk esetében is így volt. Mindez az afrikai
gyarmati versengésben is megmutatkozott. 1898-ban egy kis
Nílus-parti erődnél (Fashoda) kevésen múlott a nyílt konfl iktus
kirobbanása, de végül a franciák meghátráltak. Ekkor a brit csapa-
tok felvonultatása láttán a francia kormány nem vállalta fel egy
gyarmati háború kirobbanását. Innentől kezdve fokozatosan eny- Távozik a kormányos
hült a két „örök ellenség” viszonya, odáig, hogy 1904-ben megkö-
tötték a „szívélyes megegyezést” (entente cordiale). A megálla- Azonosítsuk a képen látható két alakot! Mit fejez
ki a hajó és a kormányos metaforája?
podás később az antant szövetség nevét is adta, ami azonban nem
72
1. Ha Franciaországot megtámadja Németország
vagy Olaszország Németország által támogatottan,
Oroszország felhasználja egész rendelkezésére álló
haderejét arra, hogy megtámadja Németországot.
Ha Oroszországot megtámadja Németország vagy
Ausztria Németország által támogatottan, Francia-
ország felhasználja egész rendelkezésre álló had-
erejét a Németország ellen indítandó háborúhoz.
2. Abban az esetben, ha a hármas szövetség
vagy az azt alkotó hatalmak valamelyike haderejét
mozgósítja, Franciaország és Oroszország az erről
az eseményről kapott első hírt követőleg és anél-
kül, hogy előzetes tanácskozásra szükség volna,
haladéktalanul és egyidejűleg mozgósítja egész
rendelkezésre álló haderejét, és minél közelebb
tolja azokat határaihoz.
3. Azok a rendelkezésre álló erők, amelyeket Né-
metország ellen kell használni, Franciaország részé-
ről 1 300 000 főből, Oroszország részéről 700 000-
800 000 főből fognak állni. Ezek az erők maradék-
talanul és a legnagyobb sietséggel megkezdik a
működést, hogy Németországnak keleten és nyu-
gaton egyszerre kelljen harcolnia.
4. A két ország vezérkarai állandóan tanácskoz-
ni fognak egymással. […]
6. A jelenlegi egyezmény ugyanazon időtartam-
ra szól, mint ameddig a hármas szövetség fennáll.
(Az orosz–francia szerződés pontjaiból, 1893)
• Mely hatalmak ellen irányult az orosz–francia
szerződés?
• Milyen jellegű háború esetén biztosította a két
hatalom kölcsönös támogatását?
Mentsenek meg a barátaimtól! (Karikatúra
az afganisztáni helyzetről)
Értelmezzük a karikatúrát! Mely nagyhatalmak
veszik közre? Állapítsuk meg az atlasz segítségé-
vel, miért van stratégiai jelentősége Afganisz-
tánnak!
III. „A nagy háború”
1. § Ő brit felsége kormánya kijelenti, hogy nem áll szándékában Egyiptom
politikai helyzetének megváltoztatása.
A Francia Köztársaság kormánya a maga részéről kijelenti, hogy nem fogja
akadályozni Anglia cselekedeteit ebben az országban […].
2. § A Francia Köztársaság kormánya kijelenti, hogy nem áll szándékában
Marokkó politikai helyzetének a megváltoztatása.
Ő brit felsége kormánya a maga részéről elismeri, hogy ez Franciaország
joga, […] továbbá fenntartani a rendet abban az országban […].
9. § Mindkét kormány megállapodik abban, hogy diplomáciai segítséget
fognak nyújtani egymásnak a jelen nyilatkozat feltételeinek megvalósításához.
(Angol–francia egyezmény, 1904)
• Hogyan döntött a szerződés egy korábbi brit–francia ellentét helyszínéről?
• Mi volt az egyezmény fő célja?
• Mennyiben rendelkezett az egyezmény a katonai segítségnyújtásról vagy
háborús részvételről?
kényszerítette a briteket katonai beavatkozásra egy esetleges konf-
liktusban a franciák oldalán. A britek és a franciák kölcsönösen
elhatárolták érdekszférájukat, ezzel a további német előrenyomu-
lásnak is gátat kívántak szabni.
A 19. században Nagy-Britannia legfenyegetőbb ellenfelének
Oroszországot tekintette. A cári birodalom a század második fe-
lében intenzív terjeszkedésbe kezdett keleti irányban. Kihasználva
Kína meggyengülését, előretört a Csendes-óceánig. (Ezt jelezte a
nagy keleti kikötő, Vlagyivosztok [jelentése: ’Urald a keletet!’] ala-
pítása is 1860-ban.) Ugyanakkor Oroszország az addig oszmán ura-
lom alatt élő keresztény népek felszabadítójaként a Kaukázus vi-
dékén is terjeszkedett, sőt meghódította Közép-Ázsia területét
egészen a perzsa határig. A fenyegetést brit szempontból még ijesz-
tőbbé tette a vasutak gyors építése, egyfelől a transzszibériai
vasút, másfelől a közép-ázsiai vasútvonal, amely megközelítette
India határát. Ilyen módon az addig távoli orosz terjeszkedés köz-
vetlenül fenyegetővé vált a brit érdekszférára nézve.
A feszült brit–orosz viszonyban főképpen két 20. század eleji ese-
mény hozott enyhülést: a japánok által kirobbantott háborúban
1905-ben a cári birodalom csúfos vereséget szenvedett, majd
Péterváron forradalom tört ki. II. Miklós orosz cár (1894–1917)
uralma átmenetileg meggyengült. Ezek után a britek átértékelték
Oroszország helyzetét, és tárgyalóasztalhoz ülve rendezték vitáikat,
aminek eredményként megszületett az angol–orosz szerződés
(1907). Ezzel összeállt a három kétoldalú szerződéssel létrejött ha-
talmi tömb, az antant – ami érthető módon a bekerítettség és
fenyegetettség érzését ébresztette fel a németekben.
1905-ben forradalmi hullám söpört végig Oroszországon. Az általános tömeg-
mozgalom (sztrájkok, parasztfelkelések) meghátrálásra kényszerítette a hatal-
mat; II. Miklós ősszel alkotmányt bocsátott ki. Az orosz történelemben először
tucatnyi legális párt alakult, amelyek többsége demokratikus átalakulást remélt.
Az erőszakos hatalomátvételt sürgető bolsevikok az év végén Moszkvában
fegyveres felkelést robbantottak ki, amelyet a karhatalom vérbe fojtott. A ma-
gára találó cári politika a következő években engedélyezett egy korlátozott
parlamentarizmust, de fellépett a bolsevik mozgalommal szemben. Számos
vezetőt Szibériába száműztek, Lenin külföldre emigrált.
8. Az első világháború előzményei 73

n ge
És Szövetségi rendszerek kialakulása
zaki e
-tenge i-t
r B alt
N AG Y-
1907

IA
Elba M Hogyan alakultak ki a szövetségi rendszerek
D A LOO M ALO

ND
B R I TA N N I A O Vi s ztu D a korszakban? • Milyen stratégiai helyzetbe
B EH OLL A BIR de
ra
la
BIRO
ET SZ

Rajn
LG M ORO került Németország az orosz–francia szövetség
IUM
NÉ

a
nyomán?

18
3
19 189

79
ÁN 04 Szaj Dn
Duna
AGYAR MO1NARCHIA
yes

na
E

zter
ÁK–M
ÓC

883

za
FRANCIA- OSZTR

Tis
SVÁJC D É L-
I-

2
188

LY
NT

ORSZÁG T I ROL ER D É .
R
KI
LA

OL
R O M Á NDuna
AT

SZ
ER
AS

Ad
ai- BIA B U

ri
KI ten LGÁ
RÁ ge RI A Nyájas olvasó, a Te környezetedben minden né-
LY r
.
KIR

S PA NYO L SÁ met: szolgálóid zakója és kabátja, a gyermek-

G OSZMÁN BIR
OD
GÁL

mesék játékai és babái, a házad ereszcsatornája,

K I R Á LYS ÁG AL
OM a kezedben tartott kártyalap vagy ceruza. Vesd
PORTU

GÖ
Az antant kialakulása tűzbe német csomagolópapírjaid! – a piszkavasad

RÖ
Kettős szövetség is német. Az operát, ahonnan feleséged este ha-
A kettős szövetséghez

G
Földkö z i-tenger KIR zatér, németek írták, éneklik és vezénylik, német
csatlakozó államok Á LY S Á
G
hangszeren játsszák. S ha egy napon álmodban a
mennyországba kerülsz, Szent Péter a Rajna-vidé-
ken gyártott kulcscsomóját csörgetve fogad, és
nem enged be, ha homlokodon nincs ott: „Made
Az ellentétek kiéleződése in Germany”.
Miért romlott meg a brit–német diplomáciai kapcsolat? (Ernest Williams angol író)

Az újkorban az angolok és a poroszok, illetve a Habsburgok diplo- • Mely szempontja jelent meg hatalmi ellentét-
máciai viszonya hagyományosan baráti volt, hiszen Londonból nek a szövegben?
nézve a német területek a két fenyegető ellenféllel (a franciákkal • Miért okozhatott ez rossz érzést a brit szerzőnek?
és az oroszokkal) szemben az erőegyensúly fontos tényezőiként
szerepeltek. Ugyanilyen módon értékelték az angolok a Német Csá-
szárság létrejöttét is, főleg amíg Bismarck tartotta kézben a csá-
szári birodalom kormányzatát. Lényegében tehát a britek és
németek között igazi stratégiai érdekellentét, területi konf-
liktus nem állt fenn. A diplomáciai kapcsolatok megromlása mö-
gött hagyományosan a német militarizmust és II. Vilmos ter-
jeszkedő politikáját szokták említeni. Ez az agresszivitás inkább
csak a szavak szintjén jellemezte a császárt, valós döntéseiben sok-
kal habozóbb és bizonytalanabb volt. Militarizmus tekintetében
pedig a korszak összes nagyhatalma hasonló fejlesztéseket hajtott
végre, hadseregüket (a britek esetében a flottát) nagy ráfordítások
árán fejlesztették, ha pedig a korszakban vívott háborúk számát
vesszük figyelembe, akkor a britek sokszorosan felülmúlták a né-
meteket.
Sokkal fontosabb tényező volt a német gazdaság dinamikus
növekedése, amely Nagy-Britanniát aggasztotta. A német fej-
lődés valóban megdöbbentőnek tűnt (nehézipar, vegyipar és gépipar
terén élre is törtek), de a közhiedelemmel szemben a brit gazdaság
még mindig nagyobb volt, mint a német, hiszen pénz- és hitelügy-
letekben, valamint tőkekivitelben egyaránt a londoni City vezette
a világranglistát.
Szintén éket vert a két birodalom közé a német flottafejlesztési
program. A korszak szinte minden flottával bíró hatalmának ka-
tonai és politikai döntéshozói (így például az Osztrák–Magyar Mo- Karikatúra a nagyhatalmak versengéséről
narchia és Olaszország is) az új típusú páncélozott csatahajók és a flottafejlesztésről
bűvöletében éltek. E hajók valóban a második ipari forradalom
csúcsteljesítményeinek tekinthetők, és óriási erőforrásokat igényelt Azonosítsuk az egyes nagyhatalmakat megjele-
előállításuk. Puszta létezésük – anélkül, hogy a kikötőt elhagyták nítő személyiségeket! • Miért hasonlította a raj-
volna – is elrettentette az ellenséget az adott ország elleni tengeri zoló egy pókerjátszmához a flották vetélkedését?
74 III. „A nagy háború”

hadviseléstől. Mindezt figyelembe véve Németország intenzív

flottafejlesztésbe fogott. A brit válasz sem maradt el: fokozták
flottájuk bővítését, szinte minden hajótípusban kétszeresen múl-
ták felül a németeket. Ilyen módon tehát bár nagyra törő volt a
német kezdeményezés, valójában ez sem jelentett valós fenyegetést
a britekre nézve.
A brit–német ellentét harmadik területe az aktív német külpo-
litikai tevékenység volt. Ezek között említhetők II. Vilmos alkal-
manként harcias beszédei, illetve diplomáciai akciói (például amikor
nem ismerte el a franciák jogát Marokkó gyarmatosítására – ezzel
próbálva éket verni a britek és franciák közé, sikertelenül). A legne-
vezetesebb német kihívás a Berlin–Bagdad-vasútvonal építése
volt. A németek megszerezték az Oszmán Birodalom felhatalmazá-
sát a Kis-Ázsián keresztülhaladó új vonal megépítésére, ami a világ-
A 19. század technikai fejlődése gyökeresen átalakí- háború kitöréséig kis híján el is készült, és jól példázza az Oszmán
totta a tengeri hadviselést. A fémépítésű, erős acél- Birodalom feletti egyre erőteljesebb német befolyást, valamint újabb
páncélzattal védett és gőzgéppel mozgatott sor-
hajók lövegeit már zárt forgótoronyba helyezték el.
kellemetlen kihívást intézett a közel-keleti brit érdekek ellen.
Az angolok a század elején egy új csatahajótípust
fejlesztettek ki (dreadnought, 1906), amely elavulttá
tette az addigi hadihajókat. A németek igyekeztek Történészszemmel
felzárkózni, de az első világháborúig a britek meg-
őrizték mennyiségi fölényüket.
Miért lehetett volna – akár családi keretek között
Idézzük fel, milyen hajótípusok csaptak össze is – megbeszélni az ellentéteket?
1805-ben Trafalgarnál! • Nézzünk utána az inter-
neten, mikor jelentek meg az első fémépítésű „Kedves kuzinom!” megszólítással kezdték sokszor a korszak ural-
hadihajók! • Melyik háborúban vívtak tengeri kodói az egymásnak írott leveleiket. A megszólítás nemcsak a ko-
csatákat a 20. század elején? ronás fők egymás iránt kifejezett udvariasságából fakadt, hanem a
levelezőket valós rokoni szálak is összekötötték. Viktória királynő
leszármazottai ugyanis házasodással Európa szinte minden nagyobb
Nagy- Német-
dinasztiájával kapcsolatba kerültek. A korszak névadójaként is elhí-
Britannia ország resült anyakirálynő kilenc gyermeknek adott életet, és halálakor már
Sorhajók száma 34
harminchét unokája élt Európa különböző királyi udvaraiban. A brit
1906 végén +12 22 trónon előbb fia, VII. Edward (1901–1910), majd unokája követte
tartalékban (V. György, 1910–1936). A világtörténelem szempontjából is érdekes
Csatahajók 24 17 kapcsolat alakult ki a német császári dinasztiával: a királynő egyik
(dreadnought) száma +11 +4 lánya hozzáment a porosz koronaherceghez, a házasságból fiú-
1914-ben épülőben épülőben gyermekük született,
Az első világháború- aki II. Vilmos néven né-
ban ténylegesen met császárként ural-
szolgálatba állított 35 19 kodott (1888–1918). Az
csatahajók
(dreadnought) száma első világháborúban az
egymással hadban álló
A flottafejlesztés eredményei a nagyobb páncélos két ország élén valójá-
hajók esetén ban Viktória királynő
két unokája állt. A ki-
Nézzünk utána az interneten, honnan ered a sor- rálynő egyik lányunoká-
hajó kifejezés! • Keressünk rá a „dreadnought”
kifejezésre! • Miben különböztek ezek a hajó- ja hozzáment II. Miklós
típusok a sorhajóktól? cárhoz (1894–1917),
aki pedig édesanyja ré-
vén lett unokatestvére
Viktória királynő gyermekei V. György angol király-
és unokái körében Coburgban nak.

Írjuk be a képkeresőbe Viktória királynő,

II. Vilmos, II. Miklós, VII. Edward és V. György
nevét, és azonosítsuk őket a fényképen!
Mit vehetünk észre?
8. Az első világháború előzményei
A balkáni konfliktusok
Miért vált a térség „lőporos hordóvá”?
A Balkán-félsziget a 14–15. század óta az Oszmán Birodalom ural-
ma alatt állt. A hanyatló török hatalom és az erősödő nacionalizmus
együttesen vezetett oda, hogy a 19. században a balkáni népek
többször is fellázadtak a Porta uralma ellen. Elsőként a görö-
gök vívták ki sikerrel a függetlenségüket (1830), és ekkor Oroszor-
szág fellépése eredményeként a két román fejedelemség (Havasal-
föld és Moldva), valamint Szerbia is jelentős autonómiát kapott.
Havasalföld és Moldva évtizedekkel később Románia néven egye-
sült (1862).
A balkáni ellentétek számos okra vezethetők vissza. A függetle-
nedő „nagy étvágyú” nemzetállamok számára mindig adódott egy-
mással szemben háborús indok területi viszályok miatt, mivel a
félsziget nagy részén mind etnikailag, mind vallásilag igen kevert
volt a népesség. Ehhez járult hozzá a történelmi hivatkozási
alap, ugyanis a középkorban például mind a bolgárok, mind a szer-
bek egy ideig a félsziget nagy részét uralmuk alatt tartották.
A helyben meglévő feszültségekre rakódtak rá a nagyhatalmi
ellentétek: Oroszország hagyományos érdekszférájának tekin-
tette a területet, ortodox és szláv főhatalomként pedig ezt jogosnak
is látta. Vele szemben az Osztrák–Magyar Monarchia is terjesz-
kedni kívánt, hiszen ez volt az egyetlen térség, ahol nagyhatalmi
befolyását növelhette. Így a két – idővel ellenkező hatalmi tömb-
be tartozó – birodalom között feloldhatatlan ellentétek feszültek a
balkáni kérdés ügyében.
A félsziget történetében az 1877–78-as év döntő változásokat
eredményezett. Az ekkor zajló orosz–török háborúban a cári csapa-
tok már a török fővárost fenyegették. A balkáni erőegyensúly fel-
bomlásától tartó európai hatalmak egy közös konferencián kíván-
ták rendezni a térség sorsát. A berlini kongresszuson elismerték
Szerbia, Montenegró és Románia függetlenségét. A bolgárok
ekkor még az Oszmán Birodalmon belül kaptak autonómiát, de
néhány évvel később Bulgária is elnyerte a függetlenségét. Bosz-
nia-Hercegovinát az Osztrák–Magyar Monarchia védnöksé-
ge alá helyezték, a császári-királyi haderő rövidesen megszállta a
területet. Szerbia érdekeit sértette a Monarchia boszniai ter-
jeszkedése, hiszen a tartományban jelentős számú szerb kisebbség
élt. A 20. század elején a szerb irredentizmus felerősödött, főleg
miután egy véres királygyilkossággal megölték az addig Monar-
chia-barát uralkodót (1903), és az új dinasztia egyre erőteljesebb
támogatást kapott az Orosz Birodalomtól. Az Osztrák–Magyar Mo-
narchia végül bekebelezte (annektálta) Bosznia-Hercegovinát
(1908), és ez a diplomáciai lépés tovább mélyítette az ellentéteket.
A kortársak által „Európa lőporos hordójának” nevezett Balkánon
1912–13-ban egymást követően két háború is lezajlott a félsziget
szinte minden államának részvételével. Először az Oszmán Biro-
dalom rovására tört ki a háború, majd a magát területileg „túlnye-
rő” Bulgáriát támadták meg a szomszédai. Ennek eredményeként
a „nagy háború” előestéjén egy megnövekedett területű, orosz
támogatást élvező Szerbiával nézett szembe az Osztrák–Magyar
Monarchia, amely ugyanakkor bízhatott az oroszoktól eltávolodó,
a szerbek elleni visszavágásra vágyó Bulgária szövetségében.
A 20. század elején az Osztrák–Magyar Monarchia nagyhata-
lomnak számított, hiszen Európában Oroszország után a legna-
75
Az egyesülés megvalósult, a román nemzet létre-
jött. Ezt a nagy tettet, amelyet annyira óhajtottak
az elmúlt nemzedékek, amelyet mi forrón kíván-
tunk, elismerte a Fényes Porta [Oszmán Birodalom]
és a védőhatalmak, és feljegyezte hazánk törté-
nete. Őseink istene velünk volt, az állammal volt.
A nép értelmességének segítségével az Isten meg-
erősítette törekvéseinket, dicső jövő felé vezette a
nemzetet. Január 5-én és 24-én egész bizalmato-
kat a nemzet választottjába helyeztétek, egyesí-
tettétek reménységeiteket, amikor egy uralkodót
választottatok, és ez a választott most megadja az
egységes Romániát. Éljen Románia!
(Alexandru Ion Cuza ezredes kiáltványa, 1862)
• Mire utalt a fejedelem a nép értelmessége kap-
csán? Mely eszmeáramlat jegyeit ismerjük fel a
szövegben? Milyen volt a román fejedelemsé-
gek külpolitikai mozgástere?
A népesség megoszlása
Szerbek 42,8%
Bosnyákok 36,9%
Horvátok 19,9%
Zsidók 0,4%
Bosznia-Hercegovina etnikai viszonyai 1885-ben
Nézzünk utána az interneten, milyen háborús
konfliktus alakult ki a területén az 1990-es évek-
ben! • Milyen problémákkal küzd manapság is ez
az ország?
Azt mondta [Theodore Roosevelt elnök], hogy
Ausztria fenomenálisan teljesített Boszniában, s
nagy csodálattal beszélt Kállayról. Ő megértette,
hogy egyenlő mértékkel mérje az ezen a területen
található különböző népeket és vallásokat, ezáltal
érte el nagy sikereit. Ausztriának ugyanezeket a
feladatokat kellene vállalnia Macedóniában is,
mert boszniai teljesítménye olyan mintát kínál, ami
az ottani viszonyokra is alkalmazható. Amerikának
hasonló feladatai vannak a Fülöp-szigeteken.
(J. M. Baerenreither osztrák politológus
beszámolója az amerikai küldöttségről, 1904)
• Hogyan értékelte az amerikai elnök a boszniai
osztrák–magyar uralmat? A hatalomgyakorlás
mely elemét emelte ki?
• Mennyiben állítható ez szembe a szerb irreden-
ták véleményével?
76 III. „A nagy háború”

O O

RO

RO
M A G YA R M O N A M A G YA R M O N A

SZ

SZ
K– RCH ÁK
– RCH
RÁ IA I R. I R.

G
IA

G
B

B
T R
ZT

LY S Á

LY S Á
O SZ OS

RÁ

RÁ
B
B
HERCOSZNIA- ROMÁN K
I HERCOSZNIA- OMÁN K
I
EGOV Duna EGOV
INA DunRa

SZ
INA R BI Z

t.
t.

S
E
A

te -
te -
B U LG Á R I A

ER
GR E-

Feke
Feke
ÁRIA

GR E-
B U LG

NE ONT
O
lgária része

BI
NE ONT
O
1885-től Bu Ad

A
M
Ad

ALB
M AC ri

M
r E D ÓNI

ÁNIA
A OSZ
iai

ai
AL M
-te

-te
BÁ NI
A OS
ng e

ÁN
GÖRÖG

nge

ZM
ORS
r

ÁN
ZÁ

BI

r
G

BIR
R.

.
Oszmán Birodalom Osztrák–Magyar Monarchia
határa 1815-ben területszerzése 1878-ban
Oszmán Birodalom Bulgária átmeneti határa
határa 1878-ban 1878-ban
Bulgária területe 1886–1912
között Bulgária átmeneti területszerzése 1912-ben

A Balkán-félsziget a 19. században A Balkán-félsziget államai az első világháború előtt

Hasonlítsuk össze a két térképet! Hol történtek jelentős területi változások? • Hogyan alakultak át az
országhatárok az első világháború előtti években?

gyobb területtel bírt Európában, és népességét tekintve az oroszok

és a németek után a harmadik helyen állt. A birodalmat terhelő
nemzetek közötti feszültségek és a haderőfejlesztés késedel-
mes megkezdése viszont komoly hátrányt jelentett számára.
A Monarchia katonai erejével szemben kisebb szomszédainak (be-
leértve az olaszokat is) egyenként nem lett volna esélyük ellenállni,
de a hatalmas Orosz Birodalom támogatásával igen komoly fenye-
getést jelenthettek. Nem véletlen, hogy a birodalom döntéshozói
(különösen a katonai vezetők) egy német szövetségben megvívott
háborúban látták az egyetlen esélyét e fenyegető helyzetből való
kitörésre és a birodalom nagyhatalmi tekintélyének megőrzésére.

Összegzés

A forráspont (a fazék felirata: Balkáni gondok)
– karikatúra a balkáni helyzetről. A félsziget kap-
csán már Bismarck is megjegyezte: a következő
nagy háború „valami átkozott balkáni ostobaság”
miatt fog kitörni.
Értelmezzük a karikatúrát! Mely személyek
ismerhetők fel?
Ok és következmény
• Hogyan próbálta Bismarck megvalósítani Franciaország elszi-
getelését?
• Miért tűnt sérülékenynek a németek által kialakított szövetségi
rendszer?
Változás és folytonosság
• Mi határozta meg az Osztrák–Magyar Monarchia külpolitikai
helyzetét a 20. század elején?
• Hogyan vált a Balkán-félsziget „lőporos hordóvá”?
Történelmi jelentőség
• Melyek voltak a főbb gyarmattartó országok?
• Milyen hatalmi ellentétek alakultak ki a nagyhatalmak között?
• Hogyan jelentkezett a nagyhatalmi versengés a századfordulón?
9. Az első világháború 77

9. Az első világháború
A 20. század elején a nagyhatalmak közötti kölcsönös bizalmatlanság és erőfitogtatás megmérgezte az európai diplomáciai kapcsolato-
kat. A korszak embere és a politikusok is érezték az egyre mélyülő feszültségeket. Milyen nagyhatalmi ellentétek jellemezték a „boldog
békeidőket”?

A „nagy háború” kitörése Legkegyelmesebb Uram!

Miért tört ki az első világháború?
Az Osztrák–Magyar Monarchia számára a két Balkán-háborúban
megerősödő Szerbia egyre nagyobb kihívást jelentett. Számos
szerb nacionalista szervezet Bosznia-Hercegovina elszakításá-
ra törekedett, és élénk propagandát fejtett ki a tartományban.
A Monarchia vezérkari főnöke többször megelőző háborút javasolt
Szerbia ellen, de mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy a kato-
nai fellépés Oroszország beavatkozásához vezetne.
A balkáni „lőporos hordó” berobbanását végül a szarajevói me-
rénylet idézte elő. 1914. június 28-án egy boszniai szerb diák,
Gavrilo Princip meggyilkolta Ferenc Ferdinánd trónörököst
és feleségét. A kortársak többsége számára nyilvánvaló volt, hogy
a merénylet szálai Szerbiába vezetnek. Utóbb bebizonyosodott,
hogy a szerb hírszerzés vezetője készítette elő a merényletet. Az
osztrák katonai és politikai vezetők a hadba lépést sürgették, egye-
dül a magyar miniszterelnök, Tisza István ellenezte kezdetben
a háború kirobbantását. Tisza nem ítélte megfelelőnek a katonai
felkészültséget, és tartott egy váratlan román támadástól. Azt sem
akarta, hogy tovább nőjön a délszlávok aránya a Monarchiában egy
újabb területszerzés esetén. A német katonai körök határozottan
támogatták egy büntető hadjárat megindítását, majd diplomáciai
úton biztosították Románia semlegességét.
A szerb kormány elbizakodott Monarchia-ellenessége és
Németország kiállása végül meggyőzte Tiszát arról, hogy a hatá-
rozott fellépés elmulasztása a birodalom nagyhatalmi tekintélyét
veszélyeztetné. Miután garanciát kapott arra, hogy győzelem ese-
tén a Monarchia nem annektálja Szerbiát, engedett. Az Osztrák–
A Berlinből érkező mindenesetre igen örvendetes
hírek a szerbiai események keltette jogos felhábo-
rodással kapcsolatban a tegnapi miniszteri konfe-
rencia minden többi résztvevőjében azt a szándé-
kot érlelték meg, hogy Szerbiával háborút idézzünk
elő […]. Nem voltam abban a helyzetben, hogy
ezt a tervet teljes egészében helyeseljem. Ilyen
támadás Szerbia ellen mindennemű emberi előre-
látás szerint Oroszország beavatkozását és ezáltal
a világháborút zúdítaná reánk, miközben Románia
semlegessége, a berlini optimizmus ellenére is,
nagyon kétségessé válnék. […] Az első lépés Bul-
gária csatlakozása […], néhány év leforgása után
Görögország semlegességét biztosítjuk, Romániát
az ismét megerősödött Bulgária révén sakkban
tartjuk […]. Az eddig elmondottakat abban fogla-
lom össze, hogy egy általunk provokált háborút
valószínűleg nagyon kedvezőtlen feltételek mellett
kellene végigküzdenünk, míg a leszámolásnak ké-
sőbbi időre való kitolásával, ha ezt az időt diplo-
máciailag jól használjuk ki, az erők arányának ja-
vulását érhetnénk el.
(Tisza István előterjesztése Ferenc Józsefhez
1914. július 8-án)
• Miként viszonyult Tisza István az azonnali há-
ború kérdéséhez?
• Mivel indokolta álláspontját?
• Hogyan vélekedett egy későbbi konfliktus lehe-
tőségéről?
• Miként képzelte el a szövetségi rendszer bőví-
tését?

Ferenc Ferdinánd és felesége elindul a szarajevói városházáról A merénylő elfogása

Nézzünk utána az interneten vagy a könyvtárban, hogyan számoltak be a korabeli újságok a szarajevói merényletről! • A véletle-
nek milyen láncolata vezetett a tragikus eseményhez? • Milyenek voltak a korabeli biztonsági feltételek? • Mi lett a merénylővel?
78
Népeimhez!
Leghőbb vágyam volt, hogy az Isten kegyelméből
még hátralevő éveimet a béke műveinek szentel-
hessem, és népeimet a háború áldozataitól és ter-
heitől megóvhassam. A gondviselés másként ha-
tározott. Egy gyűlölettel telt ellenség üzelmei
kényszerítenek, hogy a béke hosszú esztendei
után kardot ragadjak Monarchiám becsületének
védelmére, tekintélyének és hatalmi állásának
megóvására és területi épségének biztosítására.
[…] A határon bűnös áramlat csap át, amely a
Monarchia délkeleti részén az állami rend alapjai-
nak megingatására, a népnek, amelyről olyan
atyai szeretettel gondoskodom, az uralkodóház és
a haza iránti hűségtől való eltántorítására és a fel-
növekvő ifjúság félrevezetésére és az őrület és a
hazaárulás bűnös tetteire való fölizgatásra irányul.
[…] Fegyveres erővel kell tehát államaim számára
a belső nyugalom és az állandó külső béke nélkü-
lözhetetlen biztosítékait megszereznem. Ebben a
komoly órában tudatában vagyok elhatározásom
egész horderejének s a Mindenható előtti felelős-
ségnek. Mindent megfontoltam és meggondoltam.
Nyugodt lelkiismerettel lépek a kötelesség útjára.
(Ferenc József kiáltványa 1914. július 28-án)
• Hogyan viszonyult Ferenc József a háborúhoz?
• Mivel indokolta az uralkodó a hadba lépést?
• Milyen képet sugallt a moziplakát a királyról
a döntés óráiban?
Imádkozik a király (korabeli mozi-
plakát)
III. „A nagy háború”
Magyar Monarchia előbb ultimátumot adott át Szerbiának, majd
annak elutasítása után 1914. július 28-án hadat üzent. A követ-
kező napokban a szemben álló nagyhatalmak is hadba léptek, így
kitört az első világháború.
A 19. század utolsó harmadában Európa legtöbb országában be-
vezették az általános hadkötelezettséget, és a bevonultatott fia-
talokra két- vagy hároméves kötelező katonai szolgálat várt. Eköz-
ben a nagyhatalmak folyamatosan növelték hadseregük létszámát,
és korszerűsítették a fegyverzetet. A századfordulóra elterjedtek az
ismétlőfegyverek (a puskák lőtávolsága elérte a 2000 métert is),
Történészszemmel
Ki a felelős a háborúért?
A szarajevói merénylet után egy hónappal megkezdődött a háború,
és a következő napokban a szemben álló nagyhatalmak is hadba
léptek. A háborús felelősség kérdése már a kortársakat is foglalkoz-
tatta. A hadviselő felek egymást vádolták a békebontással, majd a
háborút lezáró békeszerződésben a vesztesekre hárítottak minden
felelősséget. Valójában a nagyhatalmak évek óta készültek a hábo-
rúra, és a júliusi válság idején olyan lépéseket tettek, amelyek fel-
gyorsították a folyamatot.
Mekkora felelőssége volt az uralkodóknak? Hiszen a korszak ural-
kodói, II. Vilmos német császár és II. Miklós orosz cár, illetve V. György
angol király unokatestvérek voltak. A fennmaradt táviratok szerint
az utolsó pillanatban II. Vilmos és II. Miklós még megpróbáltak be-
avatkozni az eseményekbe, de az általuk kinevezett katonai vezetők
már beindították a gépezetet.
Július 23. Az Osztrák–Magyar Monarchia ultimátuma Szerbiának. A tíz
pontból álló jegyzékben követelik, hogy engedélyezzék az
osztrák–magyar hatóságok nyomozását Szerbia területén.
Július 24. A francia köztársasági elnök és az orosz cár Péterváron
személyesen egyeztet az ultimátum elutasításáról és a további
lépésekről.
Július 25. Szerbia elutasítja az ultimátumot. Bécs és Belgrád katonailag
mozgósít egymás ellen. Oroszország titokban néhány katonai
körzetben szintén elrendeli a mozgósítást.
Július 28. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának.
Július 30. Az orosz cár teljes mozgósítást rendel el.
Július 31. Németország ultimátumban követeli az orosz katonai intézke-
dések leállítását, majd Berlin is elrendeli az általános mozgósí-
tást. Bécs szintén az általános mozgósítás mellett dönt.
Augusztus 1. Németország hadat üzen Oroszországnak. Franciaországban is
kihirdetik a teljes mozgósítást.
Augusztus 3. Németország hadat üzen Franciaországnak. Belgium elutasítja,
hogy területén német csapatok vonuljanak át.
Augusztus 4. Nagy-Britannia a belga semlegesség megsértése miatt hadat
üzen Németországnak.
Augusztus 6. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzen Oroszországnak.
Vizsgáljuk meg a világháborúhoz vezető diplomáciai lépéseket! • Vitas-
suk meg, miért utasította el Szerbia az ultimátumot! • Állapítsuk meg,
miként járultak hozzá a konfliktus elmélyítéséhez az orosz cár katonai
intézkedései! • Milyen kapcsolat volt a cári birodalom és Franciaország
között?
9. Az első világháború 79

illetve a percenként több száz lövésre képes géppuskák. A vezér- Kiképzett katonák száma Mozgósított katonák száma
karok mindenhol támadó hadműveleteket terveztek, a hadgya-
korlatokon elsősorban a szuronyrohamokat erőltették. Németország 4 900 000
3 823 000
A német hadvezetés a kétfrontos háború elhárítására ké- 3 034 000
Osztrák–Magyar Monarchia
szült, így előbb Franciaországra akart csapást mérni, és ezután 2 500 000
Franciaország 4 980 000
Oroszország ellen fordulni. Az úgynevezett Schlieffen-terv a fő 3 580 000
csapást – az erődökkel védett francia határ helyett – Belgiumon át Oroszország 6 300 000
4 800 000
tervezte. A villámháborús elképzelés szerint egy közel egymilliós 1 000 000
Nagy-Britannia
haderő (a bevethető német hadsereg kétharmada) hetek alatt Pári- 350 000
Szerbia 400 000
zsig tört volna előre, majd a főváros elfoglalása után bekerítette 300 000
volna a francia csapatokat. A nagyszabású átkaroló hadművelet Belgium 400 000
222 000
végrehajtására 40–42 napot szántak, ezután a nyugaton győztes
Millió fő 2 4 6 8
csapatokat vasúton a keleti frontra szállították volna. A Schlieffen-
terv számos tényezőt nem vett figyelembe (például Nagy-Britannia Kiképzett katonák és a mozgósított kiképzett
reagálása), miközben az orosz csapatok nehézkes mozgósítására állomány összlétszáma 1914-ben
számított.
Állapítsuk meg, melyik szövetségi rendszer hely-
zete volt kedvezőbb 1914-ben!

Hadviselő felek és frontok

Miért szélesedett ki a háború?
1914 augusztusának első napjaiban a háborúban álló országokban
beindult a hadigépezet (mozgósítás, csapatösszevonások, első
hadmozdulatok). A területi elhelyezkedésük miatt központi ha-
talmaknak nevezett országok (Németország, Osztrák–Magyar
Monarchia) kezdetben egyedül harcoltak az antantállamokkal és
azok kisebb szövetségeseivel (Franciaország, Nagy-Britannia,
Oroszország, illetve Szerbia, Montenegró). A német hadsereg fő
ereje a semleges Belgiumon keresztül támadt a francia területek
felé. Az offenzívát a brit csapatok beavatkozása csak lassítani tudta,
és a németek szeptember elejére megközelítették Párizst. A fran-
cia fővárostól keletre azonban az ellentámadásba lendülő antant-
csapatok meghátrálásra kényszerítették a németeket, a tervezett
átkarolás nem valósult meg (csata a Marne folyónál, 1914. szep-
tember).
A keleti fronton az orosz mozgósítás a vártnál sokkal gyorsab-
ban befejeződött, és a cári csapatok betörtek Kelet-Poroszor-
szágba. A német hadsereg súlyos vereséget mért a támadókra (Paul
Központi hatalmak
tenger
Központi hatalmak hadműveletei B alti-
Antanthatalmak r és szövetségeseik
n g e hadműveletei
JAntanthatalmak
e g es-te
Elba
OM
A
Az ellenség üldözése közben Párizstól keletre a
Marne-ig s azon túlra előrenyomult hadseregcso-
portjainkat Meaux és Montmirail között ellenséges
haderő támadta meg. Két napig tartó súlyos har-
cokban feltartóztatták az ellenséget, sőt: előre is
nyomultak. Midőn új, erős ellenséges oszlopok
felvonulását jelentették, szárnyunkat visszavontuk.
Az ellenség sehol sem üldözte csapatainkat. Győ-
zelmi zsákmányunk ezekben a harcokban eddig:
50 löveg és néhány ezer fogoly.
(Német hadijelentés, 1914. szeptember 10.)
Szeptember 11. este. Az angol–francia csapatok
a balszárnyon átlépték a Marne-t, hogy üldözhes-
sék a visszavonuló ellenséget.
Szeptember 12. A csata, amelyet öt napja ví-
vunk, vitathatatlanul győzelemmé bontakozik ki.
Az 1., 2. és 3. német hadseregek visszavonulása
balszárnyunk és derékhadunk elől egyre erősebben
nyilvánvalóvá lesz. Most a 4. ellenséges hadsereg
van soron, amely […] megkezdte visszavonulását.
Szeptember 13. Győzelmünk egyre inkább teljes-
sé válik; az ellenség mindenütt visszavonulóban van.
(Francia hadijelentés, 1914. szeptember)
• Gyűjtsük össze, mi a közös a két hadijelentés
Tannenberg tartalmában! Hogyan állította be a német hadi-
OM
AL
Vis jelentés a katonai eseményeket? Mi az, amit a
D

ODAL O
ztul
a Varsó IRO német hadijelentés nem tartalmaz, pedig alap-
DI

IR ZB
HOLL A N T B
de
OS
ra vető jelentőségű volt? Hogyan befolyásolták a
E
BEL ÉM OR Schlieffen-tervet a hadijelentésekben szereplő
Ra

GIU N
jna

M Krakkó események? Miért?

Sza
j na
M
Duna a
Tisz
ar n e

Párizs
R Az 1914. évi hadműveletek
TRÁ K – M A G YA M O N A R CHIA
FRANCIA- S VÁ J C OSZ
Állapítsuk meg, hol mérte a német hadsereg a
OR S Z ÁG O
KI
fő csapást Párizs felé! • Miként próbálta ezáltal
R.

N
O MÁ Duna
LA

Frontvonalak 1914 végén elkerülni a kétfrontos háborút? • Hogyan alakult

S Z Belgrád R
SZ

Szarajevó a keleti front helyzete? • Mennyire zárta sikere-

Átmenetileg elfoglalt terület KI ERBI BU
Szerbiában R. A LG ÁR I A sen az 1914-es évet a Monarchia hadserege?
80 III. „A nagy háború”

von Hindenburg tábornok vezetésével). Az orosz csapatok eközben

benyomultak Galíciába is, az osztrák–magyar csapatok csak ne-
hezen tudták stabilizálni a frontot a Kárpátok előterében. A déli
fronton a Monarchia hadereje 1914-ben nem tudta Szerbiát el-
foglalni. A sikertelenség fő oka az volt, hogy a váratlanul gyorsan
támadó oroszok ellen minden rendelkezésre álló csapattestet el
kellett szállítani, így délen megszűnt az erőfölény.
Az első hónapok mindegyik hadviselő fél számára addig soha
nem látott vérveszteséget okoztak. A megnövekedett tűzerő a
csapatokat védekezésre, így földbe mélyített lövészárkok kialakí-
tására kényszerítette. A mozgó hadviselés 1914 őszére állóhábo-
rúvá változott, és mindenhol összefüggő frontvonal alakult ki. (Az
Első világháborús propaganda
első világháborúra jellemző hadviseléssel a következő témakörben
foglalkozunk.)
Értelmezzük a tankönyvi szöveg segítségével
Már az első hadműveletektől kezdve mindkét fél szövetségi
a korabeli karikatúrát! Gyűjtsük ki az egyes
országokra vonatkozó utalásokat! rendszerének kibővítésére törekedett. A központi hatalmak
előbb az Oszmán Birodalmat, majd Bulgáriát vonták be a hábo-
rúba. A török hadsereg belépésével újabb frontvonalak is keletkez-
tek. Az oroszokkal a Kaukázus térségében, illetve a brit erőkkel a
Közel-Keleten (palesztinai és mezopotámiai front) csaptak össze.
A brit haderő megpróbálta elfoglalni a tengerszorosokat (Darda-
nellák), de az offenzíva során súlyos vereséget szenvedett (Gallipoli-
félsziget, 1915).
Bulgária hadba lépése alkalmat kínált a központi hatalmaknak
Szerbia megszállására. A visszavonuló szerb csapatok maradvá-
nyait az antanthajók Korfu szigetére menekítették (1915). Szerbia
azonban nem tette le a fegyvert, és az antantcsapatok a görög tér-
ségben stabilizálni tudták a balkáni frontot. Görögország két év
múlva – miután megbukott a németbarát kormány – az antant
Karikatúra az Osztrák–Magyar Monarchia 1916-os oldalán belépett a háborúba. Elsősorban az Oszmán Birodalom
helyzetéről rovására, Kis-Ázsiában akart területeket szerezni.
Az antanthoz először Japán csatlakozott, de az ázsiai ország
Mely hatalmakat jelképezik a képen látható megelégedett a csendes-óceáni német gyarmatok elfoglalásával,
személyek? Honnan tudható, hogy az 1916-os így az európai harcokba nem avatkozott be. Az antant nagy reményt
állapotot mutatja be a karikatúra? fűzött Olaszország beléptetéséhez (1915). A „hűtlen szövetséges”

Frontvonalak Európában
r
n ge

1914 és 1918 között

És e
zaki t i-t
M

-tenge
r Bal AL
O
N AG Y- Tannenberg D
IRO
la

Elba
IA

ALOM B
ztu

OD SZ
ND

Vis

B R I TA N N I A
HOLL A R ORO
BI
Od
era
BEL ET
Gyűjtsük ki a front-
Rajn

GIU
ÉM
M vonalak változásait
a

Ypern Krakkó
So
Szajn mme 1915 évről évre! • Mely or-
N

a Marne Gorlice Dny

Duna eszt szágok csatlakoztak
Párizs AR M O N A R er
MAG Y
Verdun a központi, illetve az
C HIA
FRANCIA- T R Á K– antanthatalmakhoz?
za

S VÁ J C O SZ
Tis

1917
• Milyen következmé-
ORSZÁG erdó
Dob .
O 5–1
7 1915 IR nyekkel járt a belépé-
R O M Á NDuKna
L 191
zó

Központi hatalmak Belgrád sük? • Hol értek el

Ison

Antanthatalmak és szövetségeseik
A

SZ sikereket a központi
1915
-tenger
ete
SZ

Frontvonalak 1914. aug.–szept. ER BU

Ad

KI k hatalmak hadsere-
ai- LGÁ Fe
ri

Frontvonal 1914 végén RÁ RI A gei? • Állapítsuk meg,

BI

Frontvonal 1915-ben LY
ten 1915
A

ge melyik fél állt látszó-

Frontvonal 1916-ban SÁ r OSZM
Frontvonal 1916 végén G ÁN lag kedvezőbb hely-
BIR zetben 1917 végén!
Frontvonal 1918-ban .
9. Az első világháború 81

egy újabb frontot nyitott a Monarchiával szemben, de a harcok

itt is lövészárok-hadviseléssé alakultak. A következő évben Romá-
nia bevonása szintén nem hozott látványos sikereket, sőt a román
hadsereg néhány hónap alatt saját országa jelentős részéről is ki-
szorult. Az antant mindkét országnak jelentős területeket ígért:
az olaszoknak Dél-Tirolt és a dalmát tengerpartot, míg Ro-
mániának Erdélyt és a Tiszántúl nagy részét ajánlotta fel.
(Minderről részletesen a 11. témánál lesz szó.)

Az erőviszonyok megváltozása
Miért nem volt esélyük a központi hatalmaknak a végső
győzelemre?

Az antant flottája már a háború kezdetén elzárta

a világkereskedelemtől a központi hatalmakat.
A tengeri blokád sikeresnek bizonyult, mindkét or-
szágban súlyos ellátási gondok keletkeztek. (Né-
metország számára a szükséges nyersanyag és élel-
miszer jelentős részét a tenger felől érkező kereske-
delem biztosította.) A helyzet az Oszmán Birodalom
és Bulgária belépésével sem javult, hiszen az újon-
nan csatlakozók nem rendelkeztek erős gazdasággal. A jütlandi csatában súlyos sérüléseket szenvedett Seydlitz csata-
Nagy-Britannia és Franciaország ellátását mindvé- cirkáló egy német kikötőben. A tengeri csatát követően a német
gig biztosította a gyarmatokkal, illetve a semleges hadiflotta még inkább hátrányba szorult a bevethető csatahajók
országokkal folytatott kereskedelem. A német ha- és csatacirkálók tekintetében.
diflotta a háború négy és fél éve alatt nagyon kevés
kísérletet tett a tengeri blokád felszámolására. Idézzük fel, milyen következményekkel járt a német flotta-
fejlesztés meghirdetése a századfordulón! • Mennyire vált be
Egy nagyobb tengeri csatában (Jütland mellett 1916-
II. Vilmos terve?
ban), bár több hadihajót süllyesztettek el, mint a bri-
tek, mégis a saját veszteségeik miatt a háború hát-
ralévő részében nem vállalkoztak újabb komolyabb
akcióra.
Az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Thomas
Woodrow Wilson (1913–1921) a háború első éveiben
többször igyekezett közvetíteni a hadviselő felek kö-
zött. Úgy vélte, hogy országa érdekét egy olyan meg-
egyezéses béke megteremtése szolgálná, amelyben
megőrződne az európai nagyhatalmi egyensúly. Az
amerikai közvélemény nagy része az antanttal szim-
patizált, de elvetette a közvetlen részvételt. Wilson
is a semlegesség mellett állt ki, de igyekezett orszá-
gának minél nagyobb politikai és gazdasági
hasznot húzni a háborúból. Először tiltakozott a
szabadkereskedelmet felszámoló antantblokád ellen, Az angol személyszállító gőzöst, a Lusitaniát 1915 májusában süllyesz-
de később az Amerikai Egyesült Államok lett Nagy- tette el egy német tengeralattjáró. A támadás során közel 1200 ember
Britannia legnagyobb hadianyag-szállítója, emellett veszett hullámsírba, köztük 128 amerikai állampolgár. Az amerikaiak
jelentős kölcsönökkel is támogatta az antantot. tiltakozására a németek válaszjegyzékükben azt hangsúlyozták, hogy
a Lusitania a civil utasok által fedezve fegyvereket és hadianyagot is
A német hadvezetés tengeralattjárók bevetésével szállított. Napjainkra bebizonyosodott, hogy ez valóban így is volt.
próbálta az antant kereskedelmét szétzilálni. A ke-
reskedelmi hajók elleni váratlan támadások át- Az Amerikai
Központi Antant-
meneti zavart idéztek elő az utánpótlásban, és a be- Egyesült
hatalmak hatalmak
vetések során több amerikai hajót is elsüllyeszthet- Államok keres-
1913 170 millió dollár 824 millió dollár kedelmének
tek. 1917-ben a németek meghirdették a korlátlan
1916 1 millió dollár 3 milliárd dollár összértéke (ke-
tengeralattjáró-háborút (azaz bármilyen felség- rekített adatok)
82
1. Nyílt, nyíltan letárgyalt békeszerződések, ame-
lyek megkötése után nem lesz többé semmiféle
titkos nemzetközi megállapodás, hanem a diplo-
mácia mindig nyíltan és a nyilvánosság színe előtt
fog tevékenykedni.
2. A hajózás teljes szabadsága a parti vizeken
kívül eső tengereken, békében és háborúban egy-
aránt […].
5. Az összes gyarmati igények szabad, elfogu-
latlan és teljesen pártatlan rendezése, annak az
elvnek szigorú betartása alapján, hogy a szuvere-
nitás idevonatkozó kérdéseinek eldöntésénél az
érdekelt lakosság érdekei ugyanolyan súllyal esse-
nek latba, mint annak a kormánynak méltányos
igényei, amelynek igényei jogosságát el kell bírál-
ni. […]
8. Az egész francia területet fel kell szabadítani,
és elözönlött részeit helyre kell állítani. Azt az igaz-
ságtalanságot, amelyet Poroszország 1871-ben
Elzász-Lotaringia tekintetében Franciaországnak
okozott, és amely közel ötven évig nyugtalanította
a világ békéjét, jóvá kell tenni, hogy a béke min-
denki érdekében újból biztosíttassék.
9. Az olasz határokat a világosan felismerhető
nemzetiségi vonalak szerint kell kiigazítani.
10. Ausztria–Magyarország népei részére, ame-
lyeknek helyét a nemzetek között oltalmazni és
biztosítani kívánjuk, meg kell adni az önálló fejlő-
dés legszabadabb lehetőségét.
11. Romániát, Szerbiát és Montenegrót ki kell
üríteni; a megszállt területeket helyre kell állítani;
Szerbiának szabad és biztosított kijáratot kell adni
a tengerhez; a különböző balkáni államok egymás
közötti kapcsolatait barátságos tanácskozás útján
az állami és nemzetiségi hovatartozás történelmi-
leg kialakult vonalai szerint kell meghatározni […].
12. A jelenlegi Oszmán Birodalom török részei-
nek teljes szuverenitást kell biztosítani, de a többi
nemzetiségek részére, amelyek most török uralom
alatt élnek, biztosítani kell létük feltétlen biztonsá-
gát, önálló fejlődésük teljes és zavartalan lehető-
ségét. […]
13. Független lengyel államot kell létesíteni,
amely magában kell hogy foglalja a vitathatatlanul
lengyel lakosság lakta területeket, szabad és biz-
tosított kijáratot kell biztosítani számára a tenger-
hez […].
14. Különleges szerződésekkel meg kell alakíta-
ni a nemzetek általános szövetségét avégből, hogy
a nagy és kis államok politikai függetlensége és
területi sérthetetlensége kölcsönös garanciákkal
egyaránt biztosíttassék.
(Wilson amerikai elnök 14 pontjából,
1918. január 8.)
• Melyek voltak a wilsoni 14 pont főbb elvei?
• Hogyan képzelte el az elnök a háború utáni
rendezést?
• Vitassuk meg, mennyire támogatta Wilson
a francia, illetve az olasz hadicélokat!
III. „A nagy háború”
jelzésű, így semleges országok hajóját is elsüllyeszthették a ten-
geralattjárók). A döntés rövidesen az Amerikai Egyesült Államok
hadba lépését eredményezte. Wilson elnök a következő év elején
14 pontban fogalmazta meg országának a háborús céljait.
1917 több szempontból is az első világháború fordulópontja lett.
Március elején (az ortodox területeken használt Juliánus-naptár
szerint február végén) Oroszországban forradalom robbant ki,
és II. Miklós cár lemondott a trónról. A hatalomra kerülő po-
litikai erők még folytatták a háborút, de a belső gondokkal küzdő
ország jelentősen meggyengült. 1917 novemberében egy állam-
csíny során a bolsevikok jutottak hatalomra, és az új kormány
azonnal fegyverszünetet hirdetett. (Az oroszországi eseményekről
a 13. témánál lesz szó.) A német hadvezetés úgy vélte, hogy kivon-
hatja a csapatokat a keleti frontról, és egy végső csapást mérhet
velük nyugaton az antantra az amerikai erők beérkezése előtt.
A központi hatalmak ekkor még több országot megszállás
alatt tartottak (például Belgium, Szerbia, Montenegró, Románia
és a mai ukrán területek), és a frontvo-
nalak a határaikon kívül húzódtak.
Ferenc József halála után a trónra lé-
pő IV. Károly (1916–1918) változásokat
akart, titkos diplomáciai úton külön-
béke-tárgyalásokba kezdett, de törek-
vései nem jártak eredménnyel. A király
emellett Magyarországon választójogi
reformot sürgetett. Mivel Tisza István
erre nem volt hajlandó, ezért 1917 tava-
szán lemondott a miniszterelnökség-
ről. A háború utolsó másfél évében ki-
IV. Károly, az utolsó magyar sebbségi kormány állt az ország élén, de
király jelentős politikai irányváltás nem történt.
Az antant győzelme
Milyen körülmények között következett be a központi hatalmak
összeomlása?
A polgárháború felé sodródó Oroszország, majd a védelem nélkül
maradt Románia 1918 elején békét kötött a központi hatal-
makkal. A német hadvezetés csapatokat csoportosított át Francia-
országba. A tavasszal meginduló támadás több helyen áttörte
az antant frontját, de az offenzíva idővel kifulladt, a támadó erők
újra súlyos veszteségeket szenvedtek. Az erőviszonyok 1918 nya-
rától drámaian megváltoztak. Havonta 200-250 ezer amerikai
katona érkezett Európába, miközben a német hadsereg a 18. élet-
évüket éppen betöltő korosztály mozgósításával próbálta pótolni a
veszteségeit.
A katonai kimerülés, a súlyos ellátási gondok (például élel-
miszer- és lőszerhiány) a központi hatalmak hadseregeinek meg-
rendülését jelezték, és a frontokon is egyre nyilvánvalóbb lett az
antant technikai fölénye. 1918 augusztusában a nyugati fronton
egy ellentámadás során már tömegesen vetették be a harckocsikat,
a légteret több száz repülőgép uralta. A német hadsereg folyama-
tosan hátrált, miközben egyre több alakulat adta meg magát a szö-
vetségeseknek. A közeledő vereség láttán Németország vezetői
9. Az első világháború 83

E háború történetében augusztus 8-a volt a német hadsereg fekete napja.
A hadigépezetünk nem hatékony többé. […]
A harctérre kiküldött vezérkari tiszt az augusztus 8-i offenzíva által elsősorban
érintett hadosztályok állapotát oly módon jellemezte, hogy az mély benyomást
tett rám. Hadosztályparancsnokokat és tiszteket hívtam a frontról Avesnesbe,
hogy megbeszéljem velük a történteket. Értesültem ragyogó vitézi tettekről,
de olyan jelenségekről is, amelyeket – nyíltan meg kell mondanom – a német
hadseregben mind ez ideig lehetetlennek tartottam: hogy adták meg magukat
katonáink egyes lovasoknak, zárt egységek a tankoknak! Egy friss, bátran
támadásba induló hadosztályt a visszaözönlők „sztrájktörők”, „háború meg-
hosszabbítók” kiáltásokkal fogadtak.
(Erich von Ludendorffnak, a német hadsereg vezérkari főnökének
emlékiratából)
• Mi jelezte a német hadsereg megroppanását a beszámoló szerint?
• Miért tűnt ez visszafordíthatatlan folyamatnak?
a wilsoni pontok alapján egy méltányos fegyverszünetben re-
ménykedtek. Wilson határozott válaszában leszögezte, hogy a né-
met katonai és politikai köröket tartja felelősnek a háborúért, és
csak az ő eltávolításuk után hajlandó közvetíteni az antant és Ber-
lin között.
1918 szeptemberében egy nagy erejű antanttámadás (szerb,
görög, brit és francia csapatokkal) áttörte a balkáni frontvonalat.
Bulgária rövidesen fegyverszünetet kért, és a török főváros köze-
lébe érkező antanterők előtt az Oszmán Birodalom is letette a fegy-
vert. A balkáni front összeomlása végveszélybe sodorta az
Osztrák–Magyar Monarchiát, katonai tartalékok már nem álltak
rendelkezésre, és a francia–szerb csapatok Magyarország déli
határáig törtek előre.
1918. október végén forradalmak söpörtek végig a Monarchia
főbb városaiban (Bécs, Prága, Krakkó, Zágráb). A létrejövő nemzeti
tanácsok önálló nemzetállamok kialakítását jelentették be. A bel-
ső összeomlást katonai vereség követte, egy erőteljes olasz táma-
dást követően az Osztrák–Magyar Monarchia 1918. november
3-án Padovában fegyverszünetet kötött. Németország összeom-
lása is rövidesen bekövetkezett. A német városokon köztársaságot
sürgető és baloldali jelszavakat hangoztató tömegmozgalmak sö-
pörtek végig. A forradalmi hullám II. Vilmos lemondásához ve-
zetett. A kikiáltott köztársaság élére egy szociáldemokrata kancel-
lár került, és az új kormány két nappal később, 1918. november
11-én fegyverszünetet kötött.
[1918. szeptember–október] Az élelmezés nem
kielégítő. A kenyér sem mindenütt elég. Friss zöld-
ség nagyon ritka. […] A legénység testi állapota
középszerű, egyes csapatoknál gyenge. Egy had-
osztálynál az átlagtestsúly: 50 kg. A fehérnemű
hiányos. A morál egyes csapatoknál, cseheknél,
lengyeleknél, ruténeknél, panaszra ad okot. […]
A hangulat nyomott. A csapatok fáradtak. A kele-
ti frontról érkező csapatok úgy vélik, hogy ők már
befejezték a háborút. Általános a vélemény, hogy
az ellenség, főleg az angolok és franciák fölényben
vannak. […] A legénység határozottan rosszul van
táplálva, és nagyon rosszul néz ki. Leverőleg hat
rájuk a gond is az otthon éhező családjuk miatt.
[…] A létszám nagyon hiányos. […] A tüzérségnél
valóságos létszámnyomorúság van. Még lóápoló
sincsen elég. Csak meg kell nézni a katonák fehér-
neműit, hogy fogalmunk legyen a nyomorúságról.
Egy fronton álló ezrednél minden harmadik em-
bernek van csak köpenye. […] Minden szökevény
a hátsó országrészben, még ha erdőben elrejtőz-
ve kell is élnie, jobban táplálkozhat, mint a katona
a fronton. Ezért is szöknek a katonák, nem csak a
háborúba való belefáradás miatt.
(Az Osztrák–Magyar Monarchia hadsereg-
parancsnokainak jelentéseiből,
1918. szeptember–október)
• Milyen volt a hadsereg állapota a jelentések
szerint?
• Milyen volt a katonák morálja 1918 őszén?
• Milyen megdöbbentő észrevételeket tettek
a parancsnokok?

Összegzés

Ok és következmény
• Miért tört ki az első világháború?

Változás és folytonosság
• Mely országok, és miért csatlakoztak az egyes szövetségi rendszerekhez?

Történelmi jelentőség
• Miért lépett be az Amerikai Egyesült Államok a háborúba?
• Miért szenvedtek vereséget az első világháborúban a központi hatalmak?
84
10. Az első világháború jellemzői és hatása
A 19. századi hagyományos világrend a világháborúban végleg összeomlott. A századelőt jellemző „boldog békeidők” után egy nyugtalan,
útkereső és sok bizonytalansággal teli korszak következett. Mi jellemezte a „boldog békeidők” hagyományos világrendjét?
Milyen nehézségekkel
nézett szembe a tá-
madó fél?
[1914. augusztus 23.] Délelőtt tíz óra tájban indult
rohamra az angol dandár. Elöl a huszárezred, mö-
götte kétoldalt a lándzsások és a dragonyosok.
Hirtelen felharsantak az angol kürtök, s mint a gát-
jain áttörő áradat, úgy öntötte el a síkságot a vág-
tázó angol lovasok hulláma. […] Félelmetes, ideg-
sorvasztó percek voltak ezek, az angolok alig
voltak már 500 méterre. […] Ebben a pillanatban
előttünk a domb alján iszonyú dörgés rázta meg
a levegőt. Húsz elrejtett géppuska szólalt meg, és
ontotta gyilkos golyózáporát a brit lovasságra. Az
eredmény irtózatos volt. A lovasoknak csaknem a
fele rögtön elhullott, a többiek egy része menekülni
kezdett, más részük folytatta a rohamot, de 50 mé-
terre tőlünk minden próbálkozás elakadt. Néhány
lovas sebesülten fogságba esett, a többi jórészt
elpusztult.
(Részlet egy német hadinaplóból)
– Szuronyt szegezz! – adja a parancsot a zászló-
aljparancsnok. A századparancsnokok egymás
után ismétlik a vezényszót, és most már szuronyt
szegezve rohanunk előre. Vad hurrázással roha-
nunk az erdő felé, amely már csak vagy 300 lé-
pésnyire lehetett. Ekkor éles fénypontok villantak
fel előttünk, majd valami ijesztő monoton ropogás.
A rajvonal megtorpan, négy-öt, tíz-húsz baka elej-
ti a puskát, szétcsap karjaival a levegőben, és
egész hosszában arcra bukik. […] A rajvonal egy
pillanat alatt felbomlott. Mellettem három derék
fiú roskad le egyszerre. A vad ropogás csak egyre
tartott, és a halálnak dús aratása volt köztünk.
(Részlet egy magyar katona naplójából, 1914)
• Milyen típusú harcmodort erőltetett mindkét
esetben a támadó fél?
• Nézzünk utána az interneten a korabeli gép-
puskák percenkénti tűzgyorsaságának!
III. „A nagy háború”
Az állóháború és az anyagcsata
Miben különbözött a hadviselés a korábbiakhoz képest?
A német villámháborús stratégia, amely Franciaország gyors
legyőzését tűzte ki célul, közel egy hónappal a hadműveletek meg-
kezdését követően összeomlott. 1914 őszétől gyakorlatilag mind-
egyik fronton kialakult az állóháború, vagyis egy-egy támadó
hadművelet (offenzíva) csak szerény területnyereséget ered-
ményezett. A frontvonalak „hullámzása” elsősorban a keleti fron-
tot jellemezte, itt egy nagyobb áttörést követően akár 100-150 km-
rel is előre tudott nyomulni a támadó sereg (akár az orosz, akár a
központi hatalmak hadereje). Igaz, idővel kifulladt az offenzíva, és
a megszilárduló lövészárokrendszerben újra hónapokig tartó álló-
háború kezdődött.
A lövészárokrendszer mélységben is kibővült, azaz az első
vonal mögött néhány kilométerre újabb és újabb állások készül-
tek. Ezért a történettudomány a harcok leírásánál az állásháború
kifejezést is használja. A frontvonalak a korabeli fegyverzetekkel
áttörhetetlennek bizonyultak, a támadó erők néhány kilométeres
előretörés után elvéreztek a következő árokrendszernél. A ve-
zérkarok továbbra is a tömegrohamokat erőltették, de a védők el-
lenállását növelték az új sorozatlövő fegyverek, a géppuskák és
tüzérségi eszközök. A támadókra pusztító tűzáradat zúdult attól a
pillanattól kezdve, ahogy a saját állásaikból megkezdték az előre-
nyomulást a „senki földjén” át az ellenséges vonalak felé. Az állás-
háború egyben hatalmas anyagcsatát is jelentett, egy-egy támadó
hadmozdulat órákig (később napokig) tartó tüzérségi előkészí-
téssel kezdődött. Ezzel akarták a védők vonalait megsemmisíteni,
de gyakran az ellenséges katonák a kavernákba vagy hátsó vona-
lakba húzódva átvészelték a becsapódásokat. A hadseregek napi
lőszerfelhasználása fokozódott, a lövészárok-hadviselés mind na-
gyobb erőfeszítést igényelt a hátországtól is.
10. Az első világháború jellemzői és hatása 85

Verdun Somme Ypern

Antantveszteségek 377 000 fő 624 000 fő 271 000 fő
Német veszteségek 337 000 fő 465 000 fő 217 000 fő
1916. február–december: néhány 1916. június–november: 45 km széles 1917. augusztus–november: 22 km
Eredmények
km-es német területnyereség szakaszon 10 km-es előrenyomulás szélességben 8 km-es előrenyomulás

A nyugati front legnagyobb ütközetei (a veszteségadatok a meghaltak, az eltűn-

tek és a sebesültek számát mutatják) Keressük meg a térképen a fenti csatatereket!
• Nézzünk utána az interneten, milyen emlékhe-
lyek találhatók ezeken a helyszíneken! • Keres-
A frontvonalak áttörését a hadseregek számos új fegyver alkal- sünk hasonló első világháborús emlékhelyeket
mazásával igyekeztek elérni. A németek vetettek be először mér- és emlékműveket!
gező harci gázokat (1915-ben a belgiumi Ypern közelében klór-
gázt), majd ezt követően mindegyik hadsereg alkalmazta a
gáztámadást. Idővel a tüzérségi előkészítés során már gázgráná-
tokkal (például mustárgáz) is lőtték az ellenséges frontvonalat.
A közelharc pusztító eszközei is egyre bővültek (például kézigrá-
nátok, lángszórók, aknavetők), de a mélységében tagolt védelemben
a támadó alakulatok mindig elakadtak. A britek által kifejlesztett
harckocsi már sikeres harcászati eszköznek bizonyult, igaz, kez-
detben az acélmonstrumok csak 6-8 km/h sebességgel tudtak ha-
ladni (1916-tól).
Az állások felett eközben repülőgépek végeztek felderítést, és
egyre gyakrabban került sor légi harcokra is. A küzdő felek lég-
hajókat is bevetettek, a németek például néhányszor Londonra
mértek velük bombatámadást. A vezérkarok egy idő után úgyne-
vezett felőrlő küzdelmeket, anyagcsatákat kezdeményeztek,
ahol a cél az ellenség emberállományának és erőforrásainak látvá-
nyos apasztása volt. 1916-ban a nyugati fronton előbb a németek
Lövészárokharc
próbálták kivéreztetni a franciákat az erődökkel védett Verdun
városánál, mire válaszul a britek a Somme folyónál indítottak
anyagcsatát. Verdun és Somme az első világháború szörnyű csata-
terévé vált, a hónapokig tartó küzdelmek során a szemben álló
felek milliós veszteségeket okoztak egymásnak.

Brit harckocsi bevetésen. A harckocsi fegyverzetét, amely vagy géppuska, vagy

löveg volt, a jármű két oldalán elhelyezett „acélerkélyben” helyezték el. A páncé-
los tetején lévő drótháló a kézigránátokkal szemben védett, a harckocsi hátuljá-
ra szerelt segédkerekek a kis ívű fordulást és az árkok leküzdését segítették. Harci gáz bevetése és áldozatai
86
Vedd a húsjegyet, hajtogasd bele a tojásjegybe,
és süsd szép barnára a vajjegyben. Párold kelle-
mesen puhára a krumpli- és zöldségjegyet, aztán
hempergesd őket lisztjegybe. Desszertnek főzd
meg a kávéjegyet, öntsd bele a tejjegyet, és már-
togasd ki a kenyérjeggyel. Étkezés után moss ke-
zet a szappanutalvánnyal.
(Vasárnapi pecsenye, német képeslap
szövege, 1917)
• Milyen gazdasági helyzetről tudósított a szöveg?
• Miért volt szükség a jegyrendszer bevezetésére?
Németország 1336 kalória, majd 1917-től
1100 kalória
A bécsiek fejadagja 1300 kalória, majd 1918-ra
831 kalória
Magyarország 1273 kalória
A korabeli táplálkozás-szakértők által megállapított
felnőtt fejadagok tápanyagszintje az első világ-
háború idején (napjainkban átlag 2500 kalóriát
javasolnak)
Milyen hosszabb távú következményei lehettek
az alacsony fejadagoknak?
Nagy-
Britannia
Az 1914-es nemzeti jövedelem (milliárd dollár)
A háború költségei (milliárd dollár)
Összes háborús kiadás az 1913. évi nemzeti
200%
jövedelemhez képest
A háború anyagi vonzata
III. „A nagy háború”
A hadigazdaság
Milyen új kihívások érték a kormányokat?
1914 nyarán mindegyik hadviselő fél rövid háborúra készült. Az
elhúzódó harcok, a hatalmas anyagcsaták azonban egyértelművé
tették, hogy nemcsak a frontokon, hanem a hátország teljesítmé-
nyén is múlik a sikeres küzdelem. Ezért néhány hónap alatt min-
denhol átálltak a hadigazdaságra. Ennek során az államok köz-
ponti beavatkozással irányították a termelést, felügyelték a
begyűjtést és az elosztást a gazdaság minden szektorában. Az erő-
teljes állami beavatkozás természetesen fenntartotta a kapitalista
gazdaság kereteit.
A kormányoknak egyszerre kellett gondoskodnia a többmilliós
hadseregek folyamatos élelmezéséről, fegyverekkel, lőszerrel és
egyéb felszereléssel való ellátásáról, valamint a hátországi szük-
ségletek biztosításáról. A hadvezetésnek meg kellett szervezni az
utánpótlás célba juttatását is, amelyet döntő részt vasúton vittek a
front közelébe, ahonnan a fontos ellátmányt többnyire állati erővel
vontatott szekerekkel szállították az állásrendszerekbe. A hadigaz-
daság működtetése és fenntartása az egyes országokban eltérő
nehézségekbe ütközött. Mindez függött az adott ország gazdasági
fejlettségétől és a megfelelő nyersanyagtartalékaitól.
A központi hatalmak országai már a kezdetektől jelentős hát-
rányba kerültek az antant tengeri blokádja miatt. Itt a lakosság
súlyos inflációt és komoly életszínvonal-romlást tapasztalt meg.
Az élelmiszerhiány következtében 1915-től már jegyrendszert ve-
zettek be az alapvető élelmiszereknél, ezzel biztosították azok köz-
ponti elosztását, de a nagyvárosok közellátása drámaian rom-
lott. Bécsben és Berlinben, valamint a nagyobb német városokban
a mélyszegénységbe süllyedő lakosság körében az éhínség is fel-
ütötte a fejét. Budapesten egyes termékeket még be tudtak szerez-
ni a feketepiacról, de ez az általános alultápláltságot nem csök-
kentette. A helyzet folyamatosan romlott, így például a német
hátország közellátása is problémákba ütközött. A szénhiány miatt
akadozott a lakások és közintézmények fűtése, a takarékossági
intézkedések miatt sokszor nem volt közvilágítás. Idővel a jegy-
rendszert nemcsak az élelmiszereknél, hanem a különböző közszük-
ségleti cikkeknél (például szappan) is bevezették.
Ugyanakkor az antant oldalán harcoló Oroszország hadigazda-
sága és közellátása is sérülékenynek bizonyult, így például 1916
telén a nagyvárosokban már akadozott az élelmiszer- és tüzelő-
anyag-ellátás. A kormányok mindenhol igyekeztek hadisegélyek-
kel támogatni a hadba vonultak családtagjait, a hadiözvegyeket és
a hadiárvákat. Emellett az éhínség leküzdésére a nagyvárosokban
közkonyhákat működtettek.
Francia- Egyesült Orosz- Olasz- Német- Osztrák–Magyar
ország Államok ország ország ország Monarchia
11 6 37 7 4 12 3
23 9,5 17,1 5,4 3,2 20 7
150% 50% 80% 80% 200% 230%
Melyik ország áldozta összértékben a legtöbbet a háborúra? • Melyik ország
gazdasági potenciálja volt a legnagyobb a táblázat alapján? • Miért voltak
pénzügyileg előnyben az antant országai az ellenfelükkel szemben?
10. Az első világháború jellemzői és hatása 87

A háborús propaganda
Hogyan befolyásolták a közhangulatot?

1914 augusztusában a hadba lépő országokban egy hangos ki-

sebbség látványosan éltette a háború kirobbanását. A tömeg-
demonstrációk során igen sokan önként is jelentkeztek a seregbe.
A lelkesedés mögött talán az állt, hogy mindegyik kormány saját
ártatlanságát hangsúlyozta, és a „nem mi vagyunk a támadók”
érzése egyfajta nemzeti egységet teremtett. Az „Éljen a háború!”
kiáltások néhány héttel később abbamaradtak, amikor beérkeztek
az első sebesülteket hazaszállító katonavonatok, illetve megjöttek
az első gyászjelentések. A közvélemény többsége valójában inkább
aggódva és szorongva várta a fejleményeket, és abban bízott, hogy
minél előbb véget ér a küzdelem. Az elhúzódó háború természete- Német katonavonat útban a front felé
sen nyomasztóan hatott a hátország hangulatára, ezért a kormá-
nyok háborús propagandával igyekeztek „tűzben tartani” a köz-
véleményt. Az antant országaiban a németek barbárságát osto-
rozták, kiemelve azokat a háborús atrocitásokat, amelyeket a német
hadsereg Belgium megszállásánál elkövetett. (Ekkor a megszállók
közel hatezer polgári személyt öltek meg, sokszor koholt ellenállá-
si vádak alapján.) Emellett az antantországok sajtója felnagyítot-
ta az Osztrák–Magyar Monarchia nemzetiségi problémáit,
és egyszerűen „népek börtönének” állította be a birodalmat. A köz-
ponti hatalmak elsősorban az orosz cári elnyomást és az azt ellep-
lező francia politikát kárhoztatták. (Franciaország eközben több
olyan osztrák–magyar állampolgárságú személyt internált, akik
éppen ott nyaraltak.) A Monarchia sajtója pedig jogos büntetésnek
állította be a Szerbia elleni katonai lépéseket.

A hagyományos világrend felbomlása Francia katonák menetelése a frontvonal felé

Milyen hosszabb távú hatásai voltak a „nagy háborúnak”?

Megállj, megállj, kutya Szerbia!
A háborús pusztítás az élet minden területén megmutatkozott. Nem lesz tiéd soha Bosznia!
A több mint négy évig tartó „nagy háború” 15–18 millió halálos Mert a magyar nem enged,
áldozatot követelt, amit tetézett az 1918-ban kezdődő és évekig Míg a vére megered,
elhúzódó spanyolnáthajárvány. Ez a különleges influenza becs- Bármennyit is szenved.
lések szerint a Föld lakosságának mintegy 20%-át megfertőzte, és […]
Szerbiának hegyein,
A fekete kövein
Folyik már a csata.
De sok vitéz, sok baka,
A legények legjava
Életét ott hagyja.
(Korabeli katonanóta részlete 1914-ből)

• Milyen üzenetei voltak a katonanótának?

Hadirokkant katonák
88 III. „A nagy háború”

világszerte hasonló nagyságrendű halálos áldozatot szedett,

A tőrdöféselmélet. Németországban a háború után
először a volt katonai vezetők terjesztették azt
a legendát, hogy az egyébként győzelemre álló had-
sereget a hátország döe hátba.
Melyik politikai irányzat „támadt” a katonára
a grafikus szerint? • Milyen tanult ismeretekkel
cáfolható a tőrdöféselmélet?
mint a világháború. A betegség egyúttal sok helyen megkérdője-
lezte az orvoslásba és a tudományokba vetett hitet is. A világhábo-
rú következtében százezrek haltak éhen, és milliók váltak földön-
futóvá. A frontról hazatérők között nagy számban voltak hadirok-
kantak, valamint lelkileg súlyosan sérültek. A hadirokkantak, hadi-
özvegyek és hadiárvák miatt Európában az állam feladatai is
bővültek a szociális intézmények fenntartásával és számos nép-
jóléti rendelkezéssel.
Mindemellett a világháború mind a győztes, mind a vesztes
országok társadalmaira és az emberek gondolkodásmódjára nagy
hatást gyakorolt. Sokan érezték azt, hogy a „boldog békeidők”
értékrendje, szemléletvilága már soha többé nem tér vissza. A vi-
lágháború nyomán eltűnt az optimizmus, és helyébe a válságérzet,
az elbizonytalanodás és a pesszimizmus lépett. A frontról hazatért
férfiak visszailleszkedése se ment könnyen. Minden hadviselő or-
szágban nőtt az erőszak szintje: gyakoriak voltak az erőszakos
bűncselekmények, az utcai zavargások, valamint a vesztes orszá-
gokban eluralkodott a forradalmi-polgárháborús hangulat, és ra-
dikális politikai mozgalmak jelentek meg. Ezekben az országokban
gyakran a zsidóságot hibáztatták a háborús vereségért is, ezáltal
a bűnbakkeresés felerősítette az antiszemitizmust. Ugyanak-
kor megnőtt az idegenellenesség is. Sokan gondolták úgy, hogy

Történészszemmel

Az értelmetlenné vált világ művészi megjelenítése: a dadaizmus

A világháború utolsó éveiben néhány Nyugat-Európában élő művész úgy érezte, hogy a
művészetnek tükröznie kell a háború értelmetlenségét. A való élet abszurditását, őrületét
úgy fejezték ki, hogy maguk is túlléptek minden korábbi szabályon. E művészeti irányzat
képviselői dadaistának nevezték magukat. A háborút követően népszerűvé váltak a múlttal,
a hagyományokkal szakítani akaró mozgalmak, irányzatok (futurizmus, expresszionizmus,
szürrealizmus, konstruktivizmus), amelyek forradalmian új megoldásokat alkalmaztak a
művészetekben.

1916–17 időszakában úgy látszott, hogy a háború soha nem

fog véget érni. […] Határozottan a háború ellen voltunk, anél-
kül azonban, hogy az utópisztikus pacifizmus hajlékony redői-
be bújtunk volna. Tudtuk, hogy a háborút csak úgy lehet el-
pusztítani, ha kitépjük gyökereit is. Türelmetlenül élni szeret-
tünk volna, s megcsömörlöttünk a modern civilizáció minden
formájától, alapjaitól, észjárásától, nyelvétől, s lázadásunk
olyan jelleget öltött, melyben a groteszk és az abszurd jóval
túlhaladta a művészi értékeket.
(Tristan Tzara)

Nézzünk utána az interneten vagy a könyvtárban, hogyan

fejezték ki az egyes irányzatok a válságérzetet, a kiábrán-
dultságot és a bizonytalanságot! • Milyen módszerekkel al-
kottak a dadaista költők?

Hugo Ball: Karawane (1917)

10. Az első világháború jellemzői és hatása 89

az „idegenek”, a bevándorlók, az őshonos lakosság elől veszik el az

életlehetőséget. Az Amerikai Egyesült Államokban például újjá-
szerveződött a fehérek felsőbbrendűségét hirdető Ku-Klux-Klan.
1924-ben a 114 millió állampolgár közül mintegy 4 millióan voltak
tagjai a szervezetnek.
A háború számos fennmaradó problémát okozott. Minden meg-
drágult a kereskedelmi kapcsolatok szétzilálódása és a fedezet
nélküli pénzkibocsátás miatt. A háború alatt gyorsan jelentkező
infláció a győztes államokban is jelentős volt, de a pénzük nem
értéktelenedett el teljesen. A vesztes államokban azonban elvesz-
tette az értékét a pénz. Ezt nevezzük hiperinflációnak. Az árak
emelkedése olyan gyors volt, hogy Németországban már nem ha-
vonta, hanem naponta kétszer fizettek bért. 1918–19-ben a hadigaz-
daság megszüntetése és a frontkatonák hazatérése tömeges mun-
kanélküliséghez vezetett. Az összes háborús kárt fi gyelembe
véve azt mondhatjuk, hogy egy nemzedék értéktermelése semmi-
sült meg. Ráadásul Európa elveszítette gazdasági vezető szerepét.
A háborúnak tehát e szempontból az Amerikai Egyesült Államok
volt az igazi győztese.
A hiperinfláció hatása: a német márka immár nem
volt több, mint papírfecni, amellyel nem lehetett
fizetni.
A nők helyzetének megváltozása
Hogyan alakult át a nők helyzete a háború során? Vitassuk meg, milyen folyamatok vezetnek
inflációhoz! • Vajon csak veszíteni lehetett az
infláción? • Mit lehetett volna tenni a vagyon,
A világháború alatt a nők helyettesítették a férfiakat a hátor- a megtakarítások megőrzése érdekében?
szágban, így olyan munkákat is elvégeztek, amelyeket addig kife-
jezetten „férfimunkának” tartottak. Jelentősen megnőtt az iparban,
sőt a hadiiparban foglalkoztatott nők aránya, illetve számos új mun-
kakörben is dolgoztak. Ezekben az években látványosan megugrott
a középiskolát végzett nők száma, illetve egyre többen jelentkeztek
egyetemre. A háború tehát jelentős előrelépést hozott a nők önál-
lósodása, vagyis a női emancipáció ügyében. Innentől fogva nem
lehetett őket újra eltiltani az önálló munkavállalástól. A világhá-
ború után megváltozott a nők társadalmi és politikai helyze-
te. Csak idő kérdése volt, hogy melyik országban mikor kapják meg
a szavazati jogot is.
A frontról visszatérő férfiak ugyanakkor nem nézték jó szemmel,
hogy sok munkahelyen feleslegessé váltak. A háború eredménye-
ként előálló „nőtöbblet” a szexuális erkölcsökre is hatással volt. Az
életmódbeli változások (a házasodás korának kitolódása) és a vi-
lágháborús emberveszteség együttes hatásaként ekkor indult meg
az európai lakosság máig tartó elöregedési folyamata. A nehéztüzérség számára készül a lőszer

Összegzés

Ok és következmény
• Milyen társadalmi és mentalitásbeli következményei voltak a háborúnak?

Változás és folytonosság
• Milyen jellegű hadviselés jellemezte az első világháborút? Miben tért el a napóleoni háborúkétól?
• Miben különbözött a háború utáni évek korhangulata a „boldog békeidők” időszakától?

Történelmi jelentőség
• Miért szenvedtek vereséget az első világháborúban a központi hatalmak?
90 III. „A nagy háború”

11. Magyarország az első világháborúban

Bármelyik magyarországi településen is járunk, általában a központban megtaláljuk az első világháborúban elesett hősök emlékművét,
a neveket gondosan felsorolva. A „nagy háborúban” ugyanis milliós létszámban harcoltak magyar katonák, és a hadvezetés általános
elismeréssel szólt teljesítményükről. A Monarchia pedig a világháború legvégéig szilárdan tartotta frontjait, és a németekkel együtt több
nagy győzelmet is aratott. Mely országok léptek hadba az Osztrák–Magyar Monarchia ellen?

A Monarchia hadserege és Magyarország

Hogyan épült fel a korabeli hadsereg?

Az Osztrák–Magyar Monarchia haderejének központi részét a

25% német (osztrák) császári és királyi közös hadsereg képezte, amelynek a költsé-
23% magyar geit az osztrák és a magyar állam együttesen biztosította. Ezt egé-
szítette ki a Magyar Királyság határain belül a kisebb létszámú
3% egyéb (pl. cigány) Magyar Királyi Honvédség, amelyet Magyarország önállóan
4% szlovák tartott fenn. A császári és királyi hadseregben a hivatalos nyelv a
német, a honvédségnél pedig a magyar (illetve a horvát) volt. Ugyan-
7% román 13% cseh
akkor a birodalom nemzetiségi sokszínűsége miatt egy ezredben
akár több különböző anyanyelvű katona is szolgálhatott.
8% lengyel
A Monarchia a világháború kitörésekor 1,8 millió katonát moz-
8% ukrán 9%horvát
szerb és
gósíthatott, amellyel alig maradt le Franciaország háborús hadere-
és ruszin
je mögött. A technikai fejlettségben azonban már komolyabb volt
a különbség, ugyanis az európai nagyhatalmak közül az Osztrák–
A császári és királyi közös hadsereg nemzetiségi Magyar Monarchia költött a legkevesebbet hadseregére.
összetétele 1910-ben A Monarchia katonáinak közel egyharmada a Magyar Ki-
rályság területéről vonult be. A háborús áldozatvállalásból a ma-
Ferenc József a közös hadsereget a Monarchia gyarok mellett természetesen a különböző nemzetiségek is ki-
nemzetek feletti összetartó erejének tekintette. vették a részüket, hiszen a hadvezetés minden hadköteles férfit
Vitassuk meg, valóban alkalmas lehetett-e erre igyekezett bevonultatni.
a hadsereg!
A háború alatt alig maradt olyan család, amelyet ne érintett vol-
na közvetlenül a nagyhatalmak véres küzdelme. A Monarchia
súlyos embervesztesége következtében sok család életébe beköl-
tözött a fájdalom és a gyász, és ebből a Magyar Királyság terüle-
Mozgósított Meg- Fogság- téről hadba vonulók vesztesége igen jelentős volt. A számos vegyes
Elesett nemzetiségű csapattest miatt a tényleges magyar áldozatok szá-
összlétszám sebesült ba esett
Osztrák– máról nem lehet pontos adatsort összeállítani.
Magyar
1 100 000 3 600 000 2 200 000
Monarchia:
9 millió fő
ebből Magyar
Királyság: 530 965 1 492 000 833 570
3 381 785 fő

Az Osztrák–Magyar Monarchia (kerekített adatok)

és ezen belül a Magyar Királyság embervesztesége

Számoljuk ki a veszteségeket százalékban is! Mi

derül ki ebből?

Mi lehetett a célja a nemzeti jelleg megjelenésé-

nek az egyenruhákon? A Monarchia különböző nemzetiségekhez és alakulatokhoz tartozó katonái
11. Magyarország az első világháborúban 91

Magyar frontok – nagy csaták A monarchia hadseregének Szerbiába való hirte-

Milyen katonai teljesítményt nyújtott a Monarchia hadserege?
A balkáni front
A világháború első lövései az Osztrák–Magyar Monarchia és
Szerbia határainál, a Duna, a Száva és a Drina folyó mentén dör-
dültek el. A hadüzenetet követően a Monarchia innen (nyugatról
Boszniából, északról pedig az Alföldről) indította meg a támadását
Szerbia ellen. A gyors orosz mozgósítás és támadás miatt azonban
a haderő zömét Galíciába kellett irányítani, így a szerbekkel szem-
ben nem volt meg a szükséges erőfölény. A Monarchia több of-
fenzívát is indított, de a szerbek ezeket feltartóztatták, ami
komoly presztízsveszteséget okozott a birodalomnak.
1915-ben fordult a kocka: egyfelől német csapatok is érkeztek
a Szerbia elleni újabb offenzívához, másfelől pedig Bulgáriát si-
került bevonni a háborúba. (A bolgárok az 1913-as második bal-
káni háborúban elszenvedett vereségért kívántak revansot venni.)
Szerbiának nem maradt esélye a további ellenállásra a két irányból
támadó központi hatalmakkal szemben. Szerbia és Montenegró
osztrák–magyar és bolgár megszállás alá került, sőt még
Albánia északi része is egészen a világháború végéig. Bár a köz-
ponti hatalmak győzelmet arattak Szerbia fölött, a kormány még-
sem kért békét, hanem a Görögországhoz tartozó Korfu szigetére
menekült. A balkáni front megmaradt, mivel angol és francia csa-
patok szálltak partra Észak-Görögországban, és itt állóháború ala-
kult ki.
A balkáni hadszíntéren a világháború végén történt újabb fordu-
lat: az antant csapatainak támadása először Bulgária és Törökország
összeomlását idézte elő, majd Magyarország határára érve nagyban
hozzájárult ahhoz, hogy a Monarchia fegyverszünetet kérjen.
len bevonulása nemcsak az osztrák–magyar–szerb
háború eredményét dönti el, de jelentős, nagy ha-
tással van az oroszok elleni hadjáratra is, mert a
Szerbiával való végleges leszámolás után a mo-
narchia ténylegesen is nagyobb erőt tud fölvonul-
tatni a véres cár barbár serege ellen.
(Egy korabeli napilap, a Délmagyarország
cikkéből, 1914. augusztus 18.)
Szeptember 6-án a szerb Timok hadosztályt, amely
Mitrovica mellett a Száván átkelt [azaz betört a
Monarchia területére], az osztrák–magyar csapa-
tok azonnal szétugrasztották. Akik nem estek el,
azokat elfogták. A foglyok száma eddig ötezer.
Csapataink sok hadiszert is zsákmányoltak.
(Délmagyarország, 1914. szeptember 8.)
A hivatalos jelentésbe csak laikusok és kishitűek
magyarázhatnak bele holmi vereségfélét vagy
olyasmit, mintha e pozíciókat – ha akarjuk – nem
védelmezzük meg mindvégig. Föladtunk offenzíva-
irányt, egy más offenzíva miatt. Föladtunk terüle-
teket, más területek miatt. Föladtunk egy helyze-
tet, mert nekünk drága az embervér, és mert ennél
kisebb áldozatokkal akarjuk a szerbek végső ellen-
állását is megtörni.
(Délmagyarország, 1914. december 15.)
• Milyen hangvételben mutatta be a sajtó a kora-
beli harcokat? Miért?
• Értelmezzük az egyes jelentéseket, és állapítsuk
meg, hogy sikeres hadmozdulatokról tudósíta-
nak-e!

A központi hatalmak maximális

előrenyomulási vonala
Frontvonal 1915–17 között Gorlice
1915-ben a központi hatalmak Dny
eszt
megszállása alá került er
T R Á K– M A G YA R
1916-ban a központi hatalmak O S Z
megszállása alá került M O NARC H I A

Belgrád .
ROMÁN KIR
Ad

SZ
O

MON- ERBI
ria

A
L

SZ BU
i-t

ng TENE- LGÁ
A

RIA
e

KI er GRO
R.
ALB
ÁNIA

Karikatúra az 1915-ös szerbiai hadjáratról

Az Osztrák–Magyar Monarchia frontvonalai 1916 végén Miért volt kulcsfontosságú Bulgária

hadba lépése a központi hatalmak
oldalán? • Hogyan ábrázolták Szerbia
Milyen katonai kihívásokkal nézett szembe az osztrák–magyar haderő? legyőzését?
92 III. „A nagy háború”

[…] a lovasrohamnak a gorodoki, minden pont- Az orosz front

járól pontosan belőtt gyakorlótér volt a színhelye,
A háború kezdetén Oroszország a vártnál gyorsabban mozgó-
amit azonban feltétlenül kellett tudnia az ellensé-
ges hadvezetőségnek is. Mikor láttam, hogy a sította hatalmas létszámú hadseregét. Még meg sem érkeztek a
drótsövények és a jól beépített gépfegyverek ellen szerb frontról átvezényelt erők, mire az oroszok elfoglalták Galícia
lovasroham indul meg, bennem, mint vérbeli lo- nagy részét. A hullámzó harcok után körülzárták és ostromolni
vastisztben, egyszerre meghűlt a vér. Az első pil- kezdték Przemyśl [ejtsd: psemiszl] több mint 120 000, nagyrészt
lanatokban nem értettük a dolgot, és azt hittük, magyar katona által védett erődjét. A Monarchia csapatai csak a
hogy valami még előttünk ismeretlen harcmodor- Kárpátok domborzati akadályát kihasználva, embert próbáló őszi–
ról van szó, talán előre akarnak menni egy alkal-
téli hegyvidéki körülmények között tudták feltartóztatni a fenye-
mas takarásig, és ott lóra szállva tovább folytatni
a támadást. Nem ez történt. Úgy jöttek, robogtak, gető orosz offenzívákat. A sok hősies erőfeszítés közül is kiemelke-
mint a megvadult ördögök. Félelmetes volt. A mi dik a december elején vívott limanovai csata, ahol döntő részben
gépfegyvereinket tisztek irányították, akik szigorú a magyar huszárok elsöprő rohamának volt köszönhető a győzelem.
parancsot kaptak, hogy a lovastömeget engedjék Ezért az első világháború „legmagyarabb” győzelmeként tart-
közel, lehetőleg a drótakadályok elé, és akkor juk számon. Przemyśl erődjét ugyanakkor már nem sikerült meg-
kezdjék meg a tüzelést, ha a tömött sorokban vág- menteni, a kiéheztetett erőd védői a következő év elején kénytelenek
tató huszárokat meg tudják semmisíteni. Tisztjeink
voltak kapitulálni. Mindkét félnek a háború első néhány hónapjában
teljesítették a parancsot, és a látványtól én, az
ellenséges katona valósággal ideggörcsöt kaptam. közel egymilliós véres vesztesége (halott, eltűnt, sebesült, fogság-
A lovasroham percek alatt összedőlt, és az imént ba esett) volt.
még daliás huszárcsapat egymás hegyén-hátán
fetrengett, vonaglott, ordított és haldoklott. Ilyen
hősiességet és hajmeresztő könnyelműséget még
a legöregebb, több háborút megjárt katonáink
sem láttak. Mindenki odavolt. A gépfegyvereinket
irányító tisztek közül többen sírva fakadtak […].
(Egy orosz tiszt visszaemlékezése a gorodoki
csatáról, 1914. augusztus 17.)

• A lovasrohamban az 5. lovashadosztály mintegy

470 embert és 650 lovat veszített. Milyen alap-
vető hibát követett el az őket irányító parancs-
nokság?
• Milyen jellegű összecsapásokra készülhetett
a Monarchia hadvezetése Galíciában?

A Szegedi Napló tudósítása az erőd elestéről

Szegény vitéz 39-eseim [debreceni 39. cs. és kir.
gyalogezred], miután két napig a mély hóban me-
netelve teljesen átáztak, a nehéz támadást lelke-
sen végrehajtották, csuromvizesen úgy, ahogy
voltak, 18 fokos hidegben a hóban fekve, melegítő
tűz nélkül voltak kénytelenek éjjelezni […] Sajnos,
ennek következtében ma közel 50%-uk, többé-
kevésbé súlyos fagyásokkal kórházba került.
El kell gondolni az erdélyi Kárpátok másutt nem
ismert nagy telét, az óriási hideget, a sokméteres
havat, az úgyszólván legyőzhetetlen utánszállítási
akadályokat a jégborította vadon szaggatott, tel-
jesen út nélküli sziklahegyeken és ősrengetegben,
a turistát s a természetkedvelőt elragadóan vad-
regényes Kárpátok dermesztő vonalát.
(József főherceg a kárpáti téli harcok
körülményeiről)
• Milyen körülmények tették különösen nehézzé
az orosz (és román) fronton zajló harcokat?
Miért ilyen a vezércikk hangvétele a katonai kudarc bemutatásánál? • Néz-
zünk utána az interneten, hogy melyik fővárosi Duna-híd lábánál található
az erődnél elesett magyar katonák emlékműve!
1915 tavaszán – jelentős német erőkkel együttműködve – áttör-
ték a központi hatalmak az orosz frontot, és több mint száz kilomé-
terrel vetették vissza az ellenséget (gorlicei áttörés). Az 1916-os év
ismét orosz előretörést hozott, ekkor a Monarchia haderejét szorí-
tották vissza, miközben több százezer katonát hadifogságba ej-
tettek. Bár 1917-ben a márciusi orosz forradalom még nem hozta
el az Orosz Birodalom kiválását a háborúból, de a kezdeményezés
a központi hatalmak kezébe került. Visszafoglalták a Monarchia
oroszok által 1916-ban megszállt részét, sőt Ukrajna jelentős terü-
leteire is bevonultak. Az év végén megalakuló bolsevik kormány
mindezek hatására békére kényszerült (Breszt-Litovszk, 1918. már-
cius). Így tehát a központi hatalmak győzelemmel zárták le az
orosz frontot.
11. Magyarország az első világháborúban 93

Az olasz front
Az olasz kormány korábbi semlegességét (és egyúttal a hármas
szövetséget is) felmondva az antant oldalán lépett be 1915 nya-
rán a háborúba. Az Osztrák–Magyar Monarchiának így egyszerre
három fronton kellett harcolnia. Az olasz haderő fő támadása kele-
ti irányban, az Isonzó folyó mentén indult meg. (Mellékhadszín-
térként ugyanakkor az Alpok akár kétezer méter magas vonulatai
között is harcoltak.) Az Isonzó-front legelkeseredettebb csatáit a
folyó fölé magasodó Doberdó-fennsíkért vívták, amelyet nagy
számban magyar alakulatok is védtek.

Történészszemmel

A doberdói „pokol”
A karsztos Doberdó-fennsíkon túlzás nélkül elviselhetetlen körülmények uralkodtak: a kopár
mészkőbe nagyon nehezen lehetett csak lövészárkokat mélyíteni, a becsapódó lövedékek
hatását a karszt szétszóródó törmeléke sokszorozta meg, a mészkő pedig minden vizet el-
nyelt, így a katonák fojtogató vízhiánnyal is küszködtek. Ennek ellenére a front szilárdan
kitartott, az olaszok 11 isonzói csata árán sem tudtak áttörni. (Ugyan Doberdót a Monarchia
hadvezetése 1916-ban végül kénytelen volt feladni, az olaszok mégsem tudták elfoglalni
még a határ közvetlen közelében fekvő Triesztet sem.)

Szegény halott honvédek és olaszok hevernek

mindenütt a gránátok által cafatokra tépve, a nap
perzselő hevében gyorsan rothadva. Az emberek
meg sem mozdulhatnak, mert amint csak egy ki-
csit fölemelkedik valamelyik, máris jönnek az el-
lenséges lövedékek. Bekötött orral és szájjal
feküsznek és kaparják, vésik a sziklát s építenek,
hogy a következő pillanatban egész munkájukkal
együtt a lezuhanó nehéz lövedéktől megsemmi-
síttessenek. […] 5 percnyi tartózkodás után mé-
lyen megindulva és megrázva kúszok visszafelé.
Borzasztó e sok rothadó hús s a fekete aludt vér,
ami mindenütt hever és tapad; oly szörnyűséges,
hogy rémülettől jéggé dermed lelkem. Mindig itt
feküdni, csak egyszer éjjel kihűlt romlott eledelt
kapni, ez irtóztató hullaszag közepette, mely a
nyelvre s a torokra tapad, azt az étellel nyelni; na-
ponta csak egyszer meleggé lett korty vizet kapni
s azt is csak éjjel s a perzselő nap öldöklő, izzó
hevében, melyet a sziklák megtízszerezve sugá-
roznak, a rothadó bajtársak között mozdulatlanul
feküdni a nehéz kábító hullaszaggal tüdejükben;
ettől meg kell, hogy őrüljenek. […] Csak tudná a
világ, hogy mi a háború és mi az a rettenetes
Doberdo.
(József főherceg a doberdói hadszíntérről)

Milyen körülmények tették különösen nehézzé

a Doberdó-fennsíkon zajló harcokat?

Az olasz front Isonzó folyó menti részletének

korabeli ábrázolása • Miért okozott nehézséget a támadó félnek
a Doberdó-fennsík?
94 III. „A nagy háború”

Központi hatalmak 1917 októberében a központi hatalmak

O M
D AL Antanthatalmak és szövetségeseik áttörést hajtottak végre az Isonzónál (capo-
R O una Semleges országok rettói áttörés). A siker minden várakozást
BI D Frontvonal 1917. október 24-én
ET Frontvonal 1917. november 12-én
felülmúlt, és egészen a Piave folyóig nyo-
ÉM multak előre. Ha nem érkezik jelentős
N A Monarchia 1918-as piavei
támadásának átmeneti területnyeresége antantsegítség, Olaszország minden bizony-
Országhatárok nyal összeomlott volna. A következő év nya-
A G YA R M O N A R C H I A rán a Monarchia utolsó nagy offenzíváját
JC Á K– M
S VÁ SZT
R indította meg a Piavénál, amelyet a nyugati
O
P iave

erőkkel megtámogatott olaszok már feltar-

tóztattak. A Monarchia az olaszokkal szem-
Trieszt
ben szinte a háború utolsó napjáig kitartott.
OL Velence
A 1918. október végén indult meg az olasz tá-
SZ Pó
K madás, amely többek között kikényszerítet-
Ad

te, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia

ria
IR
Á

i-t

fegyverszünetet kérjen. Az egyezményt

LY

en
SÁ

1918. november 3-án Padovánál írták alá.

ge
G

Az olasz front 1917–18-ban

A központi hatalmak bevonulása Bukarestbe
A román front
Románia az antant területi ígéretei nyomán lépett be a háborúba
1916 augusztusában. Amilyen nagy reményekkel kezdődött a
román támadás Erdélyben, olyan gyorsan omlott össze. A több
oldalról induló osztrák–magyar, német és bolgár ellentámadás
alatt Románia megroppant. A központi hatalmak 1916 decembe-
rében Bukarestet is elfoglalták, sőt, a Fekete-tenger partjáig meg-
szállták az országot. A maradék román erők és a kormány keletre,
Moldvába menekültek, ahol orosz támogatással szervezték meg a
védelmet. A továbbiakban kialakult állóháborúnak végül Orosz-
ország háborúból való kilépése vetett véget, ami után a romá-
nok önmagukban már nem tarthattak ki tovább. A központi ha-
talmak így legyőzték Romániát, és 1918. májusban megkötötték
vele a bukaresti különbékét.

Miért szenvedett gyors katonai vereséget Romá-

nia? 1. vh. előtti határok
DA LO M Oder OROSZ BIRO
RO a D 1. vh. utáni határok
BI A LO
Maximális csehszlovák
M
T

területi követelés
ME

Szerb területi követelés

NÉ

Duna Romániának ígért terület

Tisza Olaszországnak ígért terület
Az antant területi ígéretei a szövetségeseinek. Szer- K – MA G YA R M ON Oroszországnak ígért terület
bia a háború elejétől a délszláv egység kialakítására O S Z T RDÁ ARC
ráva HIA
és jelentős magyar területek elcsatolására töreke-
dett. Az antant a Monarchia és főleg Magyarország
rovására ajánlott fel területeket az olaszoknak és a
románoknak. Látványos diplomáciai sikereket értek R O M Á NunI A
a
Ad D
SZE

el az emigráns cseh politikusok is. A Tomáš Masaryk ri er

és Edvard Beneš irányításával létrejövő Csehszlovák LA ai E- teng
O

-t NT RO te-
RBIA

Nemzeti Tanács többek között benyújtotta igényét SZ en B U LG Á R I

A
F eke
MO

OR ge
NEG
ALB

a Felvidékre, illetve a Dunántúl nyugati sávjára. Itt SZ r

egy „szláv korridor” kialakítását tervezték a délszláv ÁG OSZM
ÁNIA

állam felé. Az antant 1918 nyarán szövetségesének ÁN

BIR
ismerte el a Csehszlovák Nemzeti Tanácsot. OD
GÖ

AL
O
RÖ

Hogyan képzelte el a térség átalakítását az

M

O
G

antant? • Mely területek maradtak volna meg RS

Magyarországnak? ZÁG
11. Magyarország az első világháborúban
Az antant ígéretei a Monarchia nemzetiségeinek
Hogyan döntöttek a Monarchia sorsáról?
A világháború nagy részében az Osztrák–Magyar Monar-
chia nemzetiségei kötelességüket teljesítve harcoltak
a császári és királyi hadseregben. Ugyanakkor a szom-
szédos országok kezdettől fogva az irredenta igényeik meg-
valósításáért küzdöttek, valamint az emigráns nemzetiségi
politikai vezetők is a függetlenség megteremtésén dolgoztak.
Az antant vezető politikusai jelentős területek átadását ígér-
ték az olaszoknak és a románoknak, de egészen 1918 nyaráig
egyértelműen nem tűzték ki célul az Osztrák–Magyar
Monarchia felbomlasztását.
Szerbia minden, délszlávok által lakott területet (így
Bosznia-Hercegovinát, a Magyarországhoz tartozó Délvidéket
és Horvátországot is) egyesíteni kívánt. A követeléseikben
figyelmen kívül hagyták, hogy számos térségben a szerbek
kisebbségben éltek. Ezt a törekvésü-
ket egyértelműen az 1917-es korfui
nyilatkozatban deklarálták. Mint
szövetséges, a háború végéig kitartó
kormányt az antant támogatta is
ebben a célkitűzésében.
A Monarchia területén élő ola-
szok ügyét természetesen igen ha-
tározottan képviselte az irredenta
célokat már évtizedes távlatban ki-
tűző Olaszország. 1915-ös hadba lé-
pése „áraként” a londoni titkos szer-
ződésben az antant meg is ígérte
nekik Dél-Tirolt, Triesztet, Isztriát és Dalmáciát. Ugyan
az olaszok súlyos veszteségeket szenvedtek a világháború so-
rán, 1918 őszén mégis a győztes oldalon tudták befejezni a
harcot, így joggal számíthattak követeléseik teljesítésére.
Az antanthatalmak Románia számára a bukaresti titkos
szerződésben (1916. augusztus) ígéretet tettek a teljes Erdély,
sőt majdnem a Tiszáig terjedő alföldi területek és a
Bánság átadására. Ugyanakkor mivel Románia vereséget
szenvedett, és különbékét kötött a központi hatalmakkal, így
ez a szerződés jogilag érvényét vesztette. A háború utolsó
előtti napján Románia azonban újra hadba lépett a megígért
területekért, és a vezető antanthatalmak győztes szövet-
ségesnek tekintették az országot.
A cseh nemzeti mozgalom élére a prágai egyetem profesz-
szora, Tomáš Garrigue Masaryk [ejtsd: maszárik] és Edvard
Beneš állt. Az emigrációban élő politikusok a háború kezde-
tétől minden eszközzel egy olyan ország megteremtésén dol-
goztak, amelyben a csehek és a szlovákok együtt élnek.
Megalakították a Csehszlovák Nemzeti Tanácsot, és igyekez-
tek céljaiknak megnyerni az antanthatalmakat. 1918 nyarán
az antant államai hivatalos kormányként ismerték el a
testületet, ezzel egyúttal a felvidéki, jelentős részben szlová-
kok által lakott területeket is a létrejövő új állam részének
tekintették. Csehszlovákia elismerésével a leendő győzte-
sek végleg megpecsételték az Osztrák–Magyar Monar-
chia sorsát.
95
2. cikkely. Románia hadat üzen Ausztria–Magyarország-
nak, és a jelen szerződés katonai egyezményében meg-
állapított módon és feltételek szerint meg is indítja ellene
a hadműveleteket.
3. cikkely. Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország
és Oroszország elismeri Románia jogát a 4. cikkelyben
meghatározott, az Osztrák–Magyar Monarchiához tarto-
zó területek bekebelezésére. […]
5. cikkely. Egyrészről Nagy-Britannia, Franciaország,
Olaszország és Oroszország, másrészről Románia kötele-
zik magukat, hogy sem különbékét, sem általános békét
másként, mint együttesen és egy időben nem kötnek.
(A bukaresti titkos szerződésből, 1916)
• Milyen szövetségi kapcsolatai voltak Romániának
a háború kitörésekor?
• Hogyan változott ez meg, és miért?
• Mennyire tartotta be a megállapodást?
Karikatúra Olaszország
1915-ös helyzetéről
Mely államokat jelképezik
a képen látható szemé-
lyek? Mennyire volt egy-
értelmű a karikatúra
alapján Olaszország há-
borús döntése?
„Ausztria–Magyarország szét kell, hogy essen”
A romjain a cseh–szlovák államnak kell létrejönnie, amely
Csehországot, Morvaországot, Sziléziát és Szlovákiát tar-
talmazza. Az autonóm lengyel államnak – amellyel a cseh–
szlovák állam északon lesz határos – kell megszületnie; a
cseh–szlovák állam a Kárpátokban Oroszországgal lesz
határos, ők ketten egy-egy áthatolhatatlan barikádot al-
kotnak Németországgal szemben. Délen a nagy Szerbia áll
majd szerb, horvát és szlovén területekből, Szerbiát Cseh-
szlovákiával egy folyosó köti össze, ami a Lajta és a Rába
között húzódik Magyarországon keresztül, így Németország
körbe lesz kerítve. Olaszország segíteni fogja a szlovákokat,
hogy Ausztriától és Németországtól az Adria mentén meg-
szabaduljanak. Erdély vissza lesz csatolva Romániához, és
a független Magyarország csak és kizárólag a magyarok
által lakott területeket tarthatja meg.
(Edvard Beneš: Zúzzátok szét Ausztria–Magyarországot.
A művet először franciául 1916-ban Párizsban, majd a
következő évben angolul Londonban adták ki.)
• Mi volt Beneš célja a mű elkészítésével?
• Hogyan képzelte el Beneš Magyarország területi át-
alakítását?
• Milyen indokkal igyekezett ezt alátámasztani?
• Állapítsuk meg, mennyire vette figyelembe a magya-
rok etnikai elhelyezkedését!
• Melyik javaslatát nem vette figyelembe utóbb az antant?
96 III. „A nagy háború”

Magyar hősök
Azonosítsuk a szövegben említett helyszíneket az atlaszban!

Habsburg József (Ágost) főherceg,

császári és királyi tábornagy
József főherceg volt a 20. században legmagasabb rendfokozatot elért magyar katona.
A Habsburg főherceg hosszabb-rövidebb ideig a Monarchia összes frontján szolgált. Kiemel-
kedik ezek közül Doberdó, ugyanis a VII. hadtest élén 1915–16-ban ő irányította a fennsík
védelmét. Később a teljes, Románia ellen harcoló hadseregarcvonal parancsnoka is volt. Ko-
rábban az 1914–15-ös kárpáti téli harcokban a magashegyi hadviselés körülményei között
szerzett tapasztalatokat. Magyar katonái rajongtak érte, ugyanis a Habsburg főherceg min-
dig magyarul szólt hozzájuk (naplóját is magyarul írta, és a II. világháború végéig Magyar-
országon élt), és különös odafigyeléssel gondoskodott róluk, illetve szinte mindig ott forgo-
lódott az első vonalakban, személyes biztonságát kockáztatva, egyúttal katonáiba lelket
öntve és problémáikat megismerve. Sokszor egyszerű katonai ruhában jelent meg, így nem
is tudták katonái, hogy éppen a tábornokukkal beszélgetnek. Nem véletlen, hogy „József
apánknak” nevezték, és a világháború után szinte minden hősi emlékműavatás kötelező ven-
dége volt.
Habsburg József főherceg (1872–1962)

Horthy Miklós altengernagy

Magyarország későbbi kormányzója fényes tengerésztiszti karriert futott be. Bár a Monarchia
hadiflottája korántsem játszott olyan fontos szerepet, mint a szárazföldi haderő, Horthy ne-
vét mégis megismerte az ország közvéleménye. Mivel az antant 1914–1915-ben érzékeny
veszteségeket szenvedett az Adrián, inkább a tenger kijáratának (Otrantói-szoros) lezárásáról
döntött, így a Monarchia részéről adta magát a cél, hogy az akna- és hajózárat áttörve jusson
ki a Földközi-tengerre. Horthy Miklós sorhajókapitány többször is javasolta a tengerzár áttö-
rését, amit végül 1917-ben elfogadtak. A haditervet Horthy készítette, és a támadásra kijelölt
flotta vezetését is rábízták, a Novara cirkáló élén. A tengerzárat alkotó olasz gőzösöket a Mo-
narchia cirkálói könnyedén elsüllyesztették, ám a támadás hírére kifutó olasz, francia és brit
cirkálókkal jelentős tengeri csata bontakozott ki. A Novara fedélzetén maga Horthy is megsé-
rült, és az összecsapás későbbi részén (miután eszméletét visszanyerte) hordágyról irányítot-
ta a csatát. A két hajóraj egymásnak kölcsönös veszteségeket okozva vonult vissza. Végered-
ményében ez a csata volt a legnagyobb összecsapás az Adriai-tengeren a világháború során.
Horthyt később kezdeményezőkészsége és bátorsága miatt IV. Károly ellentengernaggyá
Horthy Miklós altengernagy (a világháború végén pedig már altengernaggyá) és flottaparancsnokká nevezte ki.
(1868–1957)

Muhr Ottmár ezredes

Muhr Ottmár (1860–1914)
A soproni Nádasdy-huszárezred ezredesének nevéhez fűződik a világháború egyik legna-
gyobb magyar haditette. A limanovai csata alkalmával az oroszok előrenyomulása már-már
összeomlással fenyegette az osztrák–magyar vonalakat, ami további beláthatatlan következ-
ményekkel bírt volna (ha betörnek a Kárpátokon át, nyitva áll előttük az út Budapestig). Ek-
kor, 1914. december 11-én érkeztek meg a fronton harcolók felváltására a Nádasdy-huszárok.
Muhr Ottmár ezredes felmérte, hogy bármelyik pillanatban áttörhetik a vonalakat, így egy
percet sem gondolkodva, azonnal rohamra indította huszárjait – a roham élére pedig ő maga
állt. Mivel a tüzérségi és gyalogsági tűz közepette a lovasroham értelmét vesztette, így a hu-
szárok lóról leszállva, gyalogosan kezdtek küzdeni. Ugyanakkor fegyverzetük gyalogsági
harcra nem volt igazán alkalmas (szuronyuk nem volt), így golyóik kilövése után hihetetlen
dühvel, puskatussal és puszta ököllel támadtak az oroszokra. Muhr Ottmár ezredes az elsők
között harcolt és esett el a csatában, ami még inkább feltüzelte a parancsnokukat apjukként
szerető katonákat. Az elsöprő roham erőt adott a többi csapatnak is, így a többszörös orosz
túlerő a hihetetlen támadás miatt meghátrált. A Nádasdy-huszárok rohamára és Muhr
Ottmár ezredes hősi halálára az utókor is méltóképpen emlékezik: a király nemességet és a
„limanovai” előnevet adományozta az ezredesnek halála után, Limanovánál pedig a lengye-
lek által ápolt emlékmű áll a huszárok haditettét megörökítve, újabban pedig dokumentum-
film is készült róla (Halhatatlanok címmel).
11. Magyarország az első világháborúban 97

Szurmay Sándor vezérezredes

Fényes katonai karriert futott be az „uzsoki oroszlán” megtisztelő nevet elnyerő Szurmay Sán-
dor. A katonai ranglétra minden fokát végigjárva, 1914-ben altábornagyként kezdte az első
világháborút. Az orosz fronton döntő részben az ő érdeme volt, hogy a Monarchia erői tarta-
ni tudták télen az Uzsoki-hágót, és így az oroszok nem jutottak ki az Alföldre. A Kárpátokban
csontig ható fagyban, hóviharban kellett kitartaniuk a katonáknak. Egy újabb ellenséges of-
fenzívát követően 1915 áprilisában az uzsoki frontszakasz közel állt az összeomláshoz, de
Szurmay három visszavonulási parancsot is megtagadva kitartott, így sikerült az oroszokat
feltartóztatni. Ezért később a legmagasabb katonai kitüntetést (Katonai Mária Terézia-rend)
kapott, valamint a bárói címet és az „uzsoki” nemesi előnevet. Később a gorlicei áttörésben is
részt vett. 1917–18-ban pedig ő lett Magyarország honvédelmi minisztere. Szurmay Sándor (1860–1945)

Kratochvil Károly és Lukachich Géza

altábornagyok
A két legendás katona az olasz front legveszélyesebb pontjain teljesített
szolgálatot, hosszú ideig József főherceg irányítása alatt. Lukachich Géza a
20. honvédhadosztály igen szigorú, de kiváló parancsnoka volt. Ellent-
mondást nem tűrő kitartásának és rendületlenségének nagyban köszön-
hető, hogy a Monarchia serege hat isonzói csatán keresztül sikeresen vé-
delmezte a Doberdó-fennsíkot. Meg is kapta ezért a Katonai Mária Terézia-
rendet. Kratochvil Károly ezredesként a 4. nagyváradi ezred élén (Luka-
chich alárendeltségében) még az olasz fronton és Doberdón belül is a
legveszélyesebb pontokon szolgált. 1917 októberében sokszoros túlerő-
ben induló olasz támadást tartóztatott fel, ami előfeltétele volt annak,
hogy hamarosan meg lehessen indítani a caporettói áttörést. Kratochvil
ezredes ezért a haditettéért kapta meg a Katonai Mária Terézia-rendet. Ké-
sőbb 1919-ben a románoknak ellenálló Székely Hadosztály parancsnoka-
ként tett szert történelmi hírnévre, majd a Horthy-korszakban léptették Kratochvil Károly (1869–1946)
elő altábornaggyá.

Lukachich Géza (1865–1943)

Bertalan Árpád őrnagy

A hadapródiskolát éppen 1916-ban befejező fiatal katona azonnal kérte frontszolgálatra való
beosztását. Kiemelkedő felkészültsége és lelkesedése miatt egy a háború második felében
elterjedő alakulattípus, a rohamcsapat vezetője lett. A Katonai Mária Terézia-rendet eredmé-
nyező híres haditettét alig pár nappal a 19. születésnapja után hajtotta végre 1917. október
24-én. A caporettói áttörés során kiemelt szerepet szántak a rohamcsapatoknak, ugyanis
gyorsan előrenyomulva, az olasz állásokba bejutva az ellenség kézigránát-támadással való
felszámolása volt a feladatuk, előkészítve a gyalogság minél gyorsabb előrenyomulását. Ber-
talan Árpád mintegy 15 fős csapatával feltartóztathatatlanul tört előre. Mintegy 300 méteres
szakaszon számolta fel az olaszok első vonalát, majd a másodikat, és egy tüzérségi üteget
(hat ágyúval) is elfoglalt – mindeközben több száz foglyot ejtett. Mivel az eredeti parancs
csak jóval kisebb előrenyomulásra szólt, így a megdöbbentő haditettet jelentős részben saját
döntés nyomán hajtotta végre. Bertalan Árpád későbbi pályája is figyelemre méltó, ugyanis
ő szervezte meg a magyar ejtőernyős-alakulatot.

Bertalan Árpád (1898–1941)

 98
A megélhetés a városi lakók számára mind nehe-
zebb lesz; míg a falusi parasztember dúskál a ja-
vakban, addig a hivatalnoksereg nyomorogni
kénytelen. A falusi földmíves ember drágán adja
el a búzáját, gabonáját az államnak, s ennek ará-
nyában aztán mind magasabb áron akarja a töb-
bi terményeit is értékesíteni. Különben a háború
csinálja e rettentő magas árakat; mindent a had-
sereg számára szállítanak.
Tegnap, december 9-én búcsúztunk a kiflitől és
a zsemlyétől; amelyeket ezután már nem fognak
sütni a pékek, hanem csak hadikenyeret. Igen jó-
kor van még megkezdeni a hadikenyér-sütést; ta-
valy csak április 9-én kezdték, s tartott az aratásig.
Most azért kezdték hamarabb, mert ha volt is jó
termésünk, azt meg kell osztanunk Ausztriával, sőt
Németországgal is. De hát csak ennél nagyobb
bajunk ne legyen.
(Berkeszi István temesvári iskolaigazgató
háborús naplójából, 1915. december 10.)
• Milyen okra vezethetők vissza a magas árak?
• Kiknek jelentett ez kevésbé problémát?
• Mit jelenthet a hadikenyér, miért volt rá szükség?
• Mennyiben lehetett Magyarország helyzete
könnyebb, mint Németországé és Ausztriáé?
A háború
idején
alkalmazott
kenyérjegy
Miért volt
szükség a
jegyrendszer
bevezeté-
sére?
Hadikölcsön
jegyzésére
buzdító
plakát
Mi volt az
állam célja
ezzel?
III. „A nagy háború”
A hátország
Milyen következményei voltak az elhúzódó háborúnak?
A Tisza-kormány 1914-ben határozott intézkedésekkel átállította
az országot a hadigazdaságra. Emellett szociális intézkedések-
kel (például hadisegély, közkonyhák működtetése) igyekeztek va-
lamennyire segíteni a gyorsan növekvő számú rászorulókon. A há-
borús esztendők a parasztságon belüli jövedelmi különbségeket
tovább növelték. Szinte minden családból küldtek a frontra férfiakat,
ezért az otthon maradt családtagokra keserves időszak várt. Az
elszegényedés, az eladósodás főleg a kisbirtokos parasztságot,
illetve az úgynevezett agrárproletár-réteget sújtotta. Ugyanakkor
a háborús konjunktúra, a termény értékesítése a hadiszállítóknak,
valamint a piaci értékesítési lehetőségek számos családnak bizto-
sítottak állandó jövedelmet.
A hátország számára az egyik legnagyobb terhet az infláció je-
lentette. A hadsereg ellátása miatt állandósult bizonyos termékek
esetében az áruhiány, ami óhatatlanul az árak emelkedéséhez
vezetett. Ugyanilyen hatással járt, hogy a háború irdatlan költsé-
geit fedezni kívánó kormány folyamatosan élt a pénzkibocsátás
lehetőségével. Az alapvető élelmiszerek esetében végül hatósági
árszabást, illetve jegyrendszert vezettek be. Ennek megfelelően
a minimális fejadagot mindenki megkaphatta az állami hivatalok
által kibocsátott jegyek ellenében. Az elszabaduló infláció miatt
a tömeges elszegényedés szinte minden réteget érintett. A reálbé-
rek értékének folyamatos csökkenése legjobban a fi zetésből élő
középosztályt sújtotta.
1913 1915 1916 1917 1918
Napszámosok 100% 63% 50% 51% 44%
Gyári munkások 100% 64% 56% 58% 54%
Tisztviselők 100% 58% 45% 37% 33%
A magyar reálbérek alakulása a háború előtti bérszinthez viszonyítva
Állapítsuk meg, milyen folyamat bontakozott ki a háború alatt a hátország-
ban! • Mikor volt a leglátványosabb az életszínvonal-zuhanás? • Melyik tár-
sadalmi réteg szenvedte meg legjobban a háborús éveket?
Az állam pénzügyi gondjain a pénzkibocsátás mellett egy sajátos
kötvénytípussal is igyekezett segíteni: az állampolgárokat hadi-
kölcsön jegyzésére biztatták. Ennek értelmében az állam által ki-
bocsátott kötvényeket megvásárolva hozzájárulhattak a háború
költségeihez, ugyanakkor lejáratakor a kamat miatt nyereségre is
számíthattak (más kérdés, hogy az infláció jóval magasabb volt a
kamatnál, így valójában nem keletkezett nyereség).
Az óriási logisztikai feladatot jelentő hadiszállításokat néhány
nagyvállalkozás és nagybank irányította, ami tetemes profitot
eredményezett számukra, így a társadalmi ellentétek egyre éle-
sebbé váltak. A háború utolsó éveiben egyes újságokban antisze-
mita hecckampány indult meg, amelynek során megfogalmazó-
dott a fronton pusztuló magyarság és a hátországban gazdagodó
zsidóság ellentétpárja. A vád hamis állításon alapult, a háborúba
zsidó vallású és származású sorköteles férfiakat ugyanúgy beso-
roztak, mint bárki mást.
11. Magyarország az első világháborúban
Az utolsó háborús évre minden erőfeszítés ellenére az ország
(különösen a városokban) és a fronton szolgáló csapatok ellátása
egyre nehézkesebbé vált. A nélkülözések és az egyre erőteljesebb
háborúellenes hangulat miatt sztrájkok is kitörtek, ami egyre
kétségesebbé tette a hadiipari termelést.
A magyar hadifoglyok sorsa
Mi történt a hadifogságba esett katonákkal?
A hadifogság szabályait a 20. század elején nemzetközi egyezmé-
nyekben rögzítették. Az alapvető elképzelés az volt, hogy a katoná-
kat hadifogságban az adott ország katonáival megegyező bánás-
mód illeti meg (hiszen ugyanerre lehetett számítani ellenkező
esetben is). Az ellátás mellett a közkatonákat dolgoztathatták fi ze-
tésért, például mezőgazdasági munkák során (mivel a férfi lakosság
jelentős része a fronton harcolt). A valóságban azonban egyetlen
ország sem volt felkészülve a világháború által előidézett mil-
liós hadifogolytömegekre. A legtöbb hadviselő fél számára saját
hadserege és a hátországi lakosság kielégítő ellátása is megoldha-
tatlan feladat volt, nemhogy a hadifoglyoké, így azok sokszor bor-
zalmas körülmények között éltek.
A legtöbben – mintegy félmillió magyar (köztük Przemyśl vé-
dői) – orosz fogságba estek. A katonákat hosszú vonatút során,
marhavagonban szállították a távoli, akár közép-ázsiai vagy szibé-
riai táborokba. A borzalmas higiéniai viszonyok, a zsúfoltság, va-
lamint a kevés és gyenge étkezés (fekete kenyér, kása, káposzta)
miatt legyengült szervezetű katonák között halálos járványok
pusztítottak. A cári birodalom bukásával a helyzet tovább romlott,
minden szervezettség megszűnt. Egyes hadifoglyok a szökés mel-
lett döntöttek: előfordult olyan eset, hogy Közép-Ázsiából Perzsián
és Törökországon keresztül több év alatt jutottak haza, igen kalan-
dos körülmények között. A foglyok zömét a háború után fogoly-
csere-egyezmény keretében 1922-ig szállították haza.
Ellenséges hadifoglyok Magyarországon is voltak – legtöb-
ben oroszok, akiket mezőgazdasági munkák során is dolgoztattak.
Kezdetben itthon is igen nehéz körülmények között éltek, a debre-
ceni táborban még kolera is pusztított. Később sokat javult a tábo-
rok infrastruktúrája: új épületeket építettek, és megfelelő étkezést
biztosítottak számukra.
Összegzés
Okok és következmények
• Milyen következményekkel járt a Monarchia számára a több-
frontos háború?
• Milyen sors várt a hadifogságba esett katonákra?
Változás és folytonosság
• Hogyan végződtek a harcok az egyes frontszakaszokon 1914
és 1917 között?
Történelmi jelentőség
• Hogyan értékelhető Magyarország történelmi szerepe az első
világháborúban?
• Milyen döntéseket hozott az antant a Monarchia jövőjéről és
Magyarország területi integritásáról?
99
350 ember jutott egy nagy szobába. Két sor desz-
kapriccs volt egymás felett készítve számunkra.
[…] Már májusban kint az udvaron aludtunk, mert
bent nem bírtunk megmaradni a melegségtől, bü-
dösségtől és a poloskáktól. […] Naponta, fejen-
ként 3 font fekete kenyeret, levest és délben, leves
után keményre főtt olajos kását kaptunk, melynek
igen nehéz szaga volt, és ezen felül egy-egy pár
kockacukrot is és csaját [teát].
(Dombi Kis Imre visszaemlékezése
Üzbegisztánból)
Ahogy megérkeztünk, leszedték rólunk az egyen-
ruhát és fehérneműket, ócska rongyos darócot
adtak ránk, még a sapkánkat és a bakancsainkat
is elvették. A fagyos havon, gyakran hóviharban is
kihajtanak bennünket az erdőbe, ahol mezítláb és
hajadonfőtt vágjuk a fát a nisi kórházak, meg a
fogolytábor parancsnoka, valami orosz ezredes
számára. Férges pajtában alszunk, rohadt szal-
mán, még a ragályos betegek sincsenek elkülönít-
ve, ott hemperegnek közöttünk.
(Egy hadifogoly visszaemlékezése a szerbiai
tábori életre)
• Milyen körülmények keserítették meg a hadi-
foglyok sorsát?
A magyar hadifoglyok történetének talán legtragi-
kusabb epizódja az albániai „halálmenet” volt.
1915 nyaráig mintegy 80 000 osztrák–magyar ka-
tona került szerb hadifogságba. A központi hatal-
mak döntő támadásakor már csak 35 000 katona
élt közülük, akiket a visszavonuló szerb adminiszt-
ráció és hadsereg gyalogmenetben hajtott dél fe-
lé. A katonák jellemzően semmiféle ellátásban nem
részesültek, sőt gyakran a ruhájuktól, lábbelijüktől
is megfosztották őket. Amennyiben volt ennivaló-
juk vagy pénzük, sokszor az ellenséges helyi lakos-
ság fosztotta ki őket. A terep nagyon nehéz volt,
az észak-albán Alpok 2000 méter fölötti vonulatain
kellett átkelniük. Mire az albán tengerparton az
olasz flottának átadták őket, már csak 23 000-en
éltek, így a katonák egyharmada vesztette életét
a halálmenet során. A túlélők további nélkülözések
elé néztek a háború hátralévő éveiben, ugyanis az
olaszok egy kis, vízhiányos szigeten zsúfolták őket
össze, további járványok terjedését előidézve. A há-
ború végén csak igen kevesen tudtak hazatérni.
A csóti hadifogolytábor pénze
100 III. „A nagy háború”

Összefoglalás
• Gondoljuk végig az eseményeket az alábbi vázlatpontok segítségével!
• Készítsünk folyamatábrát néhány témához!
• Gyűjtsük össze a legfontosabb forrásokat az egyes anyagrészekhez!
• Emeljük ki a nevezetes eseményeket, személyeket és a hozzájuk tartozó dátumokat!

1. A birodalomépítés időszaka
• A gyarmati függés, imperialista birodalmak
• A birodalmak vetélkedése a világ újrafelosztásáért
• A szövetségi rendszerek a 20. század első évtizedében

2. Az első világháború
• A háború jellege, a különböző frontvonalak
• A háború kiszélesedése
• Magyarország az első világháborúban
• A hátország szerepe

Fogalmak, Fogalmak: villámháború, front, állóháború, hátország, antant, központi hatalmak, hadigazdaság,
adatok hadifogság
Személyek: II. Vilmos, II. Miklós, IV. Károly
Topográfia: Brit Birodalom, Szarajevó, Doberdó, Románia, Szerbia, Olaszország
Kronológia: 1914. június 28. a szarajevói merénylet, 1914–1918 az első világháború
11. Magyarország az első világháborúban 101

IV. Az átalakulás évei

A trianoni békediktátum magyar aláírói, Benárd Ágoston népjóléti miniszter és Drasche-Lázár Alfréd
rendkívüli meghatalmazott követ elhagyja a Nagy-Trianon-kastélyt
102 IV. Az átalakulás évei

12. Szocialista és nemzeti törekvések:

a birodalmak bomlása
A közép-európai térséget és Európa keleti felét évszázados távlatban négy nagy monarchikus birodalom határozta meg: a Habsburg
Birodalom (Osztrák–Magyar Monarchia), az Orosz Birodalom, a Német Császárság és az Oszmán Birodalom. Az első világháború, ponto-
sabban annak lezárása végül mind a négyet rövid idő alatt megsemmisítette. 1918 végétől az összeomló birodalmak helyén a nemzeti
célokért vagy a szocialista átalakulásért számos fegyveres konfliktus kezdődött meg. Idézzük fel az általános iskolában tanultak alapján,
mely államok jöttek létre a térségben!

IZLAND
DÁNIA ÁG
SZ

A
FINNO ZÁG

GI

OR
RS

VÉ

ÉD
K

R
NO

SV
N
C E Á
I - Ó ÉSZTORSZKÁ
T G
N K SZÁG
ZOR

r
És

za

ge
A ki- DÁNIA LETTORSZÁG OS

en
L t R
ten ti- LITVÁNIA O
T ger Bal T-

.
K
JE

TO
EGYESÜLT KIRÁLYS DIA NÉME
A

Európa 1920-ban ÁG Á G
O
V
AN
K
SZ LENGYELORSZÁG
1923-tól
LL OR

Z
BELGIH O ET K
K

S
Európa 1920-ban UM
Osztrák-Magyar Monarchia 1918-ig M
A világháború előtt LUX. CSEHS K
É

Német Birodalom 1918-ig ZL O VÁKIA

N

Európában három köz- Oszmán Birodalom 1923-ig K

O.
Orosz Birodalom 1917-ig FRANCIA SVÁJC AUSZTR I A
társaság létezett. Szá- AR OM
Kommunista diktatúra SZ M A G Y

R
K
Monarchia ORSZÁG Á NIA
moljuk össze, hányra K
SZ ERB
Köztársaság K O L 
r O VÉNHORVÁT
Ad

növekedett meg a szá-

LA

KIR. 
RI A Fekete-tenger
ia

muk 1920-ra! • Mennyi ZO -te

S

RS ng B U LG Á
AL

ZÁ e
GÁLIA

új állam jött létre r

BÁNIA

SPANYOL- G
Közép-Európában és K
OSZM
GÖ

ORSZÁG
PORTU

ÁN B I R O DA LO M
Európa keleti felén? özi-tenge
Földk
R

G
Ö

r O RS 1923-tól K
Z ÁG

Új ellenség ellen harcolunk, amely veszélyesebb,

mint az antant: a nemzetközi forradalom ellen,
amely az általános éhezésben találja meg legerő-
sebb szövetségesét. Kérve kérlek, ne hunyj szemet
e kérdés sorsfordító oldala felett, és fontold meg,
hogy a háború gyors befejezése – esetleg még
súlyos áldozatok árán is – lehetőséget kínál arra,
hogy sikerrel szembeszálljunk a készülő felforgató
mozgalmakkal.
(IV. Károly osztrák császár és magyar király levele
II. Vilmos német császárnak, 1917. április)
Ha a központi hatalmak uralkodói alkalmatlanok
arra, hogy a következő hónapokban békét kösse-
nek, akkor azt a népek fogják megtenni a fejük
felett, s akkor a forradalmi események hullámai
mindazt elmossák, amiért testvéreink és fiaink
még ma is harcolnak és meghalnak.
(Ottokar Czernin, a Monarchia
külügyminisztere, 1917. április)
• Milyen veszélyt ismert fel IV. Károly?
• Mire hívta fel uralkodótársának, II. Vilmosnak a
figyelmét?
• Milyen jövőképet vázolt fel 1917-ben az osztrák
külügyminiszter?
A történelmi monarchiák bukása
Milyen jelentős változásokkal járt a „nagy háború”?
A történelmi monarchiák – azaz a Habsburg-, a Romanov-, a
Hohenzollern- és az oszmán dinasztia – összeomlását legfőképpen
a hátország kimerülése, illetve az első világháborúban elszen-
vedett vereség idézte elő. A teherbíró képességük határára jutott
társadalmak végül mindent elsöprő erővel fordultak a háború fele-
lősségét viselő kormányzatok ellen. Először 1917-ben, Oroszország-
ban bukott meg a cári rendszer.
1918-ban a háborús vereség és a hátországokban kirobbanó
forradalmak buktatták meg az addigi kormányzatokat, ame-
lyek összeomlását az uralkodócsaládok hatalma sem élte túl. A kö-
zép-, kelet- és délkelet-európai térségben szinte mindenütt köz-
társaságok alakultak, két győztes kisállam (Románia és a
Szerb–Horvát–Szlovén Királyság) kivételével. Az egyetlen vesztes,
ahol nem dőlt meg a királyság, Bulgária volt, de a háború végén
ott is lemondott a háborús uralkodó. A forradalmat megélt államok
közül utóbb egyedül Magyarországon állt vissza a királyság, de
király nálunk sem térhetett vissza az ország élére.
Számos országban meghatározóvá váltak a szocialista és a
nemzeti törekvések. A háború győztesei mind nemzeti cél-
12. Szocialista és nemzeti törekvések: a birodalmak bomlása 103

jaikat kívánták érvényesíteni, aminek érdekében nem riadtak Hogyan alakította

vissza a katonai erő alkalmazásától sem. A vesztes országok ki Mannerheim
kimerült társadalmaiban sokan a szocializmus azonnali meg- a finn nemzet ön-
váltást ígérő eszméje felé fordultak. Ezek az adott országban állóságát?
induló szocialista/kommunista mozgalmak rendszerint nagyon
sok áldozatot követelő, kegyetlen polgárháborúba torkollottak,
ahol a vörösök (kommunisták) és a fehérek (ellenforradalmárok/
nemzetiek) harcoltak egymással. Többnyire a fehérek győztek –
eltekintve Oroszországtól, ahol stabilizálódott a kommunisták ha-
talma.
Az említett mozgalmak eredményeként a térségben a valódi bé-
ke – a Nyugattal ellentétben – nem 1918-ban, hanem csak évekkel
később valósult meg. Emellett a társadalmi feszültségek sem
oldódtak meg, így a legtöbb országban az alkotmányos beren-
dezkedéseket gyorsan tekintélyuralmi rendszerek váltották fel.
Az új határok etnikailag sem voltak igazságosak, így a nem-
zeti konfliktusok kiújulása is csak idő kérdése volt. (A Párizs Gustaf Mannerheim tábornok 1918-ban. Svéd szár-
környéki békerendszerről, amely jogilag rendezte ennek a régiónak mazású finn arisztokrata család szülöttjeként az
orosz cári hadseregben futott be fényes katonai kar-
is a helyzetét, a 15. témánál lesz szó.) riert. A cári birodalom összeomlása után a függetle-
nedő Finnországba tért vissza, majd a polgárhábo-
rúban a fehérek élén győzelmet aratott. Később az
1939–40-es téli háborúban hónapokig hősiesen tar-
Az orosz forradalom tóztatta föl a szovjet támadást, mígnem végül felül-
Milyen politikai változások történtek? kerekedett a túlerő. A második világháború végén
pedig sikeresen ugrott ki vezetésével Finnország
a háborúból, és el tudta kerülni, hogy az országot
Az elhúzódó háború mély válságba sodorta Oroszországot. A ka- szovjetizálják. Nem véletlen, hogy Finnországban
tonai kudarcok, a súlyos vérveszteségek és a cári udvart érintő nemzeti hősként tisztelik.
botrányok (például a Raszputyin-ügy) aláásták II. Miklós tekinté-
lyét. A hátországra háruló háborús terhek, a közellátás összeom-
lása jelentős társadalmi elégedetlenséghez vezetett. A politikai
Grigorij Raszputyin.
és katonai vezető réteg körében is megfogalmazódott az uralkodó- Az írástudatlan szer-
váltás szükségessége. zetes ördögűzéssel és
1917. március elején tömegtüntetések kezdődtek Péterváron, ráolvasással „gyógyí-
amelyeket megpróbáltak vérbe fojtani, de az odarendelt katonai tott”, amikor a cári
alakulatok átálltak a tüntetők oldalára. (1918-ig Oroszországban a udvarba került, hogy
kezelje a vérzékeny-
ségben szenvedő
trónörököst. A „csoda-
tevő” szerzetes rövi-
desen befolyása alá
vonta a cári családot,
miközben kicsapongó
életével megbotrán-
koztatta az uralkodó
környezetét.

Nézzünk utána az interneten vagy a könyvtárban

Raszputyin történetének! • Hogyan sikerült befo-
lyása alá vonnia II. Miklóst? • Miért voltak szinte
csak ellenségei a cári udvarban? • Milyen körül-
mények között halt meg?

II. Miklós és családja. A lemondást követően a cár

és a családja házi őrizetben élt. A bolsevik hatalom-
átvétel után már esélyük sem volt a menekülésre,
és Lenin utasítására 1918 nyarán meggyilkolták
őket.
104
Lenin 1917-ben. Lenin és a bolsevik párt több
vezetője a német kormány segítségével tért haza
Svájcból 1917-ben. II. Vilmos úgy vélte, hogy
a veszélyes forradalmárok hazajuttatása fel-
gyorsíthatja Oroszország kilépését a háborúból.
Idézzük fel, mely eseményeket követően emigrált
Lenin!
2. A mai oroszországi helyzet sajátszerűsége az,
hogy átmenet a forradalom első szakaszából,
amely a proletariátus kellő tudatosságának és
szervezettségének hiányában a burzsoázia kezébe
adta a hatalmat, annak a második szakaszába,
amely a proletariátusnak és a parasztság legsze-
gényebb rétegeinek kezébe kell hogy adja a ha-
talmat. […]
3. Semmiféle támogatást az Ideiglenes Kor-
mánynak; […].
5. Nem parlamentáris köztársaság – a munkás-
küldöttek szovjetjeitől ehhez visszatérni hátrafelé
tett lépés volna –, hanem a munkás-, béres- és
parasztküldöttek országszerte alulról fölfelé épített
szovjetjeinek köztársasága.
(Lenin áprilisi téziseiből, 1917)
• Melyik politikai berendezkedést vetette el?
Miért?
• Lenin elképzelését permanens (folyamatos)
forradalomnak is nevezik. Értelmezzük a szöveg
segítségével ezt a fogalmat!
IV. Az átalakulás évei
Julianus-naptár időszámítását használták, ami közel két héttel volt
„elmaradva” a Gergely-naptártól. Ezért az orosz történetírásban
„februári forradalomnak” nevezik az eseményeket.) II. Miklós ural-
mát elsodorták az események, a cár néhány nappal később lemon-
dott a trónról öccse javára. A testvére azonban visszautasította a
koronát, így a forradalom a cárizmus bukásához vezetett.
A cári rendszer összeomlása nem oldotta meg a problémákat.
A politikai irányítást néhány nappal később a polgári pártok ál-
tal támogatott Ideiglenes Kormány vette át, de vele párhuzamo-
san létrejöttek a tanácsok, azaz a szovjetek. (Egy-egy gyár, te-
lepülés vagy katonai alakulat hozott létre saját szovjetet.)
A következő hónapokban az országban egyre mélyülő belpoliti-
kai válság alakult ki. Az oroszországi társadalom kétharmadát adó
parasztság földosztásban reménykedett, és mindenki a háború
befejezését kívánta. A cári önkényuralomtól megszabaduló nem-
zetiségek pedig sokkal nagyobb önállóságot akartak. Az Ideigle-
nes Kormány képtelen volt kezelni a problémákat, csak sodródott
az eseményekkel. A kormány helyzetét az sem könnyítette meg,
hogy folytatta a háborút. A nyugati nagyhatalmak kinyilvání-
tották, hogy továbbra is elvárják Oroszország részvételét a hábo-
rúban. Számos orosz politikus is úgy gondolta, hogy az antant győ-
zelme hamarosan bekövetkezik, ami értelmet adhat a korábban
hozott áldozatoknak is. 1917 nyarán az utolsó orosz offenzíva azon-
ban csúfos kudarcot vallott, a hadsereg bomlásnak indult, és a
központi hatalmak szinte akadálytalanul nyomultak előre kelet
felé, hatalmas területeket megszállva.
A bolsevik hatalomátvétel
Milyen eszközökkel törtek hatalomra?
Az oroszországi helyzet a bolsevik (kommunista) hatalomátvé-
tel miatt vett újabb fordulatot. Az emigrációból hazatérő bolse-
vik vezetők 1917 tavaszán kapcsolódtak be a politikai életbe.
(Hazatérésüket az Oroszország további gyengítésében érdekelt né-
metek jelentős mértékben támogatták.) Lenin határozottan a ha-
talom megszerzésére sarkallta pártját, valamint kihasználva a még
zavaros helyzetet, újabb forradalomra és a proletárdiktatúra be-
vezetésére törekedett. Kezdetben a bolsevik párt kisebbségben
volt a szovjeteken belül is, ahol a többséget a mérsékelt baloldali
(mensevik) és parasztpárti (eszer) küldöttek adták. A bolsevik párt
taglétszáma néhány tízezer volt, ez a közel 130 milliós országban
elenyészőnek tűnt. A főleg értelmiségiek által vezetett párt
a marxi ideológia alapján szerveződött, bár Oroszországban a
nagyipari munkásság a társadalom alig 6 százalékát adta.
A bolsevik párt már a kezdetektől kihasználta a kormány gyenge-
ségét, és a maga javára igyekezett fordítani a közhangulatot. A kom-
munista propaganda azonnali békét és földosztást, demagóg
programjában pedig általános jólétet ígért az alsóbb rétegeknek.
Az „erős hatalom” kialakítására nem csak a bolsevikok törekedtek.
A forradalom óta eltelt időszakot a tisztikar egy része anarchiá-
nak és szándékos züllesztésnek tekintette. Sokan készen álltak egy
katonai diktatúra kialakítására – erre 1917 augusztusában kísér-
letet is tettek egy katonai puccsal, de az Ideiglenes Kormány ezt
megakadályozta. Ugyanakkor a szélsőbaloldali bolsevikokat nem
tekintették komoly fenyegetésnek.
12. Szocialista és nemzeti törekvések: a birodalmak bomlása 105

A bolsevikok, miután Péterváron hozzájuk hű fegyveres alaku-

alkotmányos monarchisták
latokat is szerveztek, 1917. november elején puccsot hajtottak
végre, és megdöntötték az Ideiglenes Kormányt. (A régi naptár
mensevikek
szerint a kommunista hatalomátvétel október végén történt, és bolsevikok (szociáldemokraták) monarchisták
a bolsevikok mindezt nagy októberi szocialista forradalomként (kommunisták) (a cári rendszer hívei)
ünnepelték.) Az államcsínyt követően megalakuló kormány (Nép-
eszerek (parasztpárt)
biztosok Tanácsa) elnöke Lenin lett. A kormányban Trockij előbb
külügyi, majd hadügyi népbiztos, Sztálin pedig nemzetiségügyi
népbiztos lett.

baloldali diktatúra alkotmányos, demokratikus katonai diktatúra

A kiépülő kommunista diktatúra
Az 1917-es oroszországi belpolitikai helyzet
Hogyan szilárdult meg a bolsevik hatalom?
A kommunisták az ország nagyobb városaiban kisebb harcok árán
tudták magukhoz ragadni a hatalmat. A kormány első intézkedé-
seivel látszólag betartotta ígéreteit (rendelet a földről, a nem-
zetek közötti egyenjogúságról és a békéről). A fronton fegyver-
szünetet hirdettek, majd fél év múlva – a központi hatalmaknak
hatalmas területeket átadva – kiléptek a háborúból. Eközben el-
kobozták a földesúri és egyházi birtokokat, és taktikai okokból föl-
det osztottak a parasztoknak. Az állam a tulajdonába vett föl-
dekből juttatott számukra, így a birtokok csak bérleti jogon és
nem magántulajdonként kerültek a családokhoz.
A kommunista ideológia alapján államosították a bankokat, a
gyárakat és a nagyobb üzemeket. Emellett a vallásellenes pro-
paganda és a régi rendszer támaszának tekintett egyház elleni
támadások állandósultak és mindennapossá váltak.
A kommunista párt vezetői a forradalmi ideológia megvalósí-
tását csak az egypártrendszer, a proletárdiktatúra fenntartá-
sával tudták elképzelni, és ellenségnek tekintettek minden olyan
erőt, amely ellenezte intézkedéseiket. Az év végi választások után
összehívott Alkotmányozó Nemzetgyűlést fegyveres erővel
kergették szét (1918. január). A bolsevikok ugyanis csak a képvi-
selői helyeknek az egynegyedét kapták meg, vagyis a társadalom
többségének nem élvezték a bizalmát, sőt még szövetségeseikkel
együtt sem tudtak abszolút többséget elérni.
Elvtársak!
Könyörtelenül el kell taposni öt járásukban a kulákfelkelést. Ezt kívánják az
egész forradalom érdekei, mert immár mindenütt megkezdődött a „végső
harc” a kulákok [gazdagparasztok] ellen. Elrettentő példa kell.
1. Föl kell akasztani (de úgy felakasztani, hogy lássák is az emberek) legalább
száz kulákot, pénzeszsákot, ismert vérszopót.
2. Nyilvánosságra kell hozni a nevüket.
3. El kell kobozni minden szemes terményüket.
4. Azonosítani kell a túszokat, ahogy tegnapi táviratunkban jeleztük. Úgy
járjon el, hogy több száz mérföldnyi körzetben mindent lássanak, tudjanak az
emberek, reszkessenek, és essenek gondolkodóba […].
Táviratozzon, hogy megkapta és végrehajtotta ezeket az utasításokat. Híve,
Lenin.
(Lenin utasítása a penzai szovjet végrehajtó bizottságának, 1918. augusztus)
• Mire adott utasítást Lenin? Mivel indokolta ezt?
• Mi volt a célja a meghirdetett vörösterrornak?
berendezkedés
Értelmezzük a tankönyvi szöveg és ábra segítsé-
gével, miért nem volt lehetőség egy demokrati-
kus kibontakozásra Oroszországban!
1. A földesúri tulajdon azonnal és minden korona-
birtok megváltás nélkül megszűnik.
2. A földesúri birtokokkal, valamint a koronabir-
tokok, kolostorok és egyházak minden földjével,
minden élő és holt felszerelésükkel, a majorsági
épületekkel és minden tartozékukkal való rendel-
kezés az Alkotmányozó Gyűlés összeüléséig a já-
rási földbizottságok és parasztküldöttek kerületi
szovjetjeinek kezébe megy át.
(Határozat a földről, 1917. november 8.)
• Mi volt a földről szóló dekrétum döntő
jelentősége?
• Hogyan segítette ez a bolsevikok polgár-
háborús győzelmét?
Az ország kormányzásának céljából, az Alkotmá-
nyozó Gyűlés összehívásáig, ideiglenes munkás- és
parasztkormányt kell alakítani, amelynek a neve
Népbiztosok Tanácsa lesz. Az államélet egyes ágai-
nak vezetésével bizottságokat bíznak meg. […]
A kormányhatalmat e bizottságok elnökeinek tes-
tülete, azaz a Népbiztosok Tanácsa gyakorolja.
A népbiztosok tevékenysége fölötti ellenőrzést
és a népbiztosok leváltásának jogát a munkás-,
paraszt- és katonaküldöttek szovjetjeinek össz-
oroszországi kongresszusa és annak Központi Vég-
rehajtó Bizottsága gyakorolja.
(Határozat az új hatalomról, 1917. november 8.)
• Melyik testület kezébe került a végrehajtó
hatalom?
• Mennyire tekinthető ez felelősnek?
• Milyen legitimációs hiányosságot lehet
felfedezni a szövegben?
106 IV. Az átalakulás évei

Kolcsak szobra Az elnyomott többségre hivatkozó mozgalom valójában csak egy

Irkutszkban szűk kisebbség zsarnokságát teremtette meg, s így rövidesen
véres polgárháború kezdődött az országban. A vörösökkel (bol-
sevikok) szemben a kereszténység, az orosz nemzet és a monarchia
(cári hatalom) mellett zászlót bontó fehérek léptek fel tábornokaik
(például Kolcsak admirális) vezetésével. A kommunisták által be-
vezetett vörösterror és az ellenforradalmi erők fehérterrorja köl-
csönös kegyetlenséggel sújtott le a lakosságra. Az első világhábo-
rú nélkülözései után a pusztító polgárháború újabb milliós
Mire utal, hogy a áldozatokkal járt; a káosz és az erőszak éveken át tartott.
kommunizmus buká- A győztes kommunisták 1922-ben egy föderatív jellegű alkot-
sa után ismét felállí- mányt bocsátottak ki. A létrejövő Szovjetunió az egykori cári bi-
tották a szobrát, de a
rodalom népeinek nagy részét – azok akaratát fi gyelmen kívül
városban Lenin szob-
ra is ugyanúgy áll? hagyva – magába olvasztotta. (Az országot a bolsevik hatalomát-
vétel után a kommunisták Szovjet-Oroszországnak nevezték át.)

Történészszemmel
A plakát szövege:
Kozák, kivel vagy?
Miért tudták megőrizni a hatalmukat
Velünk vagy velük? a bolsevikok?
A kommunista „vörösök” diktatúrájával szemben az
antikommunista „fehér” tábornokok egyes országré-
szekre kiterjedő katonai diktatúrái álltak. A bolsevikok
ellen kezdetben az antanthatalmak is felléptek (angol,
francia és japán intervenció), esetenként az államo-
sított befektetéseik védelmében. A vörösök hatalma
egészen Moszkva és Pétervár tágabb környékéig szo-
rult vissza, bár ez a térség volt az iparilag legfejlettebb
Melyik polgárháborús terület. Idővel a Vörös Hadsereget Trockij ütőképes
oldal plakátja ez? erővé tette, amely szervezettebbnek és hatékonyabb-
Hol éltek a kozákok?
nak bizonyult a „fehér” tábornokok katonai alakula-
Miért lehetett kérdés,
hogy hova állnak? tainál.
Milyen csoportokat Mivel a „fehérek” nem hangolták össze hadműve-
szimbolizálnak a hát- leteiket, így egyenként szenvedtek vereséget. A pol-
térben álló alakok? gárháború 1922-ig tartott, és mindkét fél részéről a
legdurvább kegyetlenségek jellemezték. Az állandó
A „fehér” oldal ellátási gondokkal küszködő fehér csapatok rablással
propagandaplakátja. és erőszakos rekvirálással (hatósági lefoglalással) lát-
A pajzson lévő szöveg: ták el magukat, még a legkisebb ellenállást is nyilvá-
„Az Isten velünk van, nos akasztásokkal és tömeges botozásokkal torolták
Oroszország újjászületik”.
meg. Hasonló könyörtelenség jellemezte a bolsevik
Alul: „Krisztus
feltámadt!” csapatokat is. Nemcsak a vörösterror csapott le a
lakosságra, hanem az általuk bevezetett hadikom-
munizmus kötelező beszolgáltatási rendszere is kö-
nyörtelenül elvette az élelmiszer-tartalékokat.

Miért robbant ki a polgárháború Oroszországban?

• Hogyan viszonyultak az antanthatalmak a bolsevik
uralomhoz? • Milyen politikai céljaik voltak a fehéreknek?
• Miért alkalmazott mindkét oldal terrort? • Mi gyengítette
a fehérek ellenállását?
Értelmezzük a plaká-
tot! A „fehér” tábor
mely fontos ideoló-
giai jellemzői jelentek
meg rajta?
12. Szocialista és nemzeti törekvések: a birodalmak bomlása 107

Forradalom Németországban
Milyen körülmények között jött létre a demokratikus köztársaság?

A társadalmi elégedetlenség Németországban is a háborús terhek

és a fájó vereség miatt csapott magasra. Elsőként a flotta matrózai
lázadtak fel, majd november elején országossá vált az ellenál-
lás: mindenütt katona- és munkástanácsok alakultak – és a forra-
dalmi megmozdulások Berlint is elérték. A helyzet komolyságát
látva a kancellár átadta helyét a legnagyobb parlamenti erőt
képviselő szociáldemokraták vezetőjének, Friedrich Ebertnek.
A tömegtüntetések hatására végül II. Vilmos császár lemondott
trónjáról, majd november 9-én kikiáltották a köztársaságot.
Ebert és a szociáldemokrata vezetők elrettentőnek tartották
az oroszországi bolsevik példát, így a rendet és a demokratikus
kereteket fenn kívánták tartani. Ilyen módon megőrizték a né-
met állam folytonosságát, és a korábbi vezető rétegekkel kompro- A köztársaság kikiáltása Berlinben,
misszumot kötöttek. A német szociáldemokrata kormány éle- 1918. november 9.
sen elhatárolódott a proletárdiktatúrára törekvő kommunis-
táktól. Ennek érdekében kiegyeztek a haderő vezetőivel: a kormány Elégedett vagyok azzal, hogy legalábbis egyelőre
vállalta, hogy nem alakítja át a hadsereget, és visszaszorítja a ka- viszonylagos nyugalommal mennek végbe a dol-
tonatanácsokat, a tábornokok pedig ígéretet tettek a kormány tá- gok. A német forradalom német, még ha forrada-
mogatására és a bolsevizmus esetleges letörésére. lom is. Semmi francia nekivadulás, semmi oroszos
Alig két hónappal a köztársaság kikiáltása után meg tudták kommunista megittasodás. A látszat szerint a moz-
galom inkább balról jobbra halad, még ha várha-
szervezni a választásokat is, aminek eredményeként összeült az
tóan a szociális törvényalkotás radikális lesz is.
alkotmányozó nemzetgyűlés. Az eseményeket egy berlini kom-
(Thomas Mann feljegyzése)
munista puccskísérlet zavarta meg, amelyet azonban a hadsereg
levert (1919. január). A karhatalmat a szociáldemokrata belügy-
miniszter, Gustav Noske irányította, aki szállóigévé vált kifejezése • A német forradalom mely jellegzetességét
szerint „vállalta a véreb szerepét”. fogalmazta meg Thomas Mann?
• Miben volt más a német forradalom, mint
Németországban tehát a szociáldemokraták határozottan
a hasonló események?
szembefordultak a kommunistákkal, és szükség esetén erősza-
kot is alkalmaztak velük szemben. A puccskísérlet leverése után
összeülő alkotmányozó nemzetgyűlést Berlin helyett a bizton-
ságosabb Weimarba hívták össze, ahol el is fogadták az új alkot- [1918.] November 10-én […] este felhívtam a bi-
rodalmi kancelláriát, és közöltem Eberttel, hogy a
mányt. Németország általános választójogon alapuló, demokrati-
hadsereg a kormány rendelkezésére áll, s hogy
kus köztársasággá alakult. ennek fejében a tábornagy [Hindenburg] és a tisz-
Néhány hónappal később Bajorországban a német kommunisták tikar támogatást vár a hadsereg rendjének és fe-
fegyveres erővel ragadták meg a hatalmat, és szovjet mintára pro- gyelmének fenntartásában. A tisztikar a bolseviz-
letárdiktatúrát próbáltak bevezetni. A Bajor Tanácsköztársaság- mus leküzdését követeli a kormánytól, s ennek
nak a jobboldali szabadcsapatok és a hadsereg támadása vetett érdekében bevetésre készen áll. Ebert elfogadta
véget (1919. április). szövetségi ajánlatomat. Attól kezdve a birodalmi
kancellária és a hadvezetőség között titkos vona-
lon minden este megbeszéltük a szükséges intéz-
A Német Birodalom köztársaság. Az államhatalom a néptől származik. […] kedéseket. A szövetség bevált.
A birodalmi gyűlés (Reichstag) a német nép képviselőiből áll. A képviselőket (Groener német tábornok visszaemlékezése)
az általános, egyenlő, közvetlen és titkosan leadott szavazatok útján, arányos
képviselet alapján minden, 20. életévét betöltött férfi és nő választja meg. […]
A birodalmi elnök megbízatása 7 évre szól. Újraválasztása megengedett. […] • Miért volt előnyös mindkét fél számára a meg-
A birodalmi kancellárt és a kancellár által javasolt birodalmi minisztereket a állapodás?
birodalmi elnök nevezi ki és menti fel. […] A német tartományok képviseleté- • Miért vált döntő jelentőségűvé az új kormány
re […] birodalmi tanács (Reichsrat) alakul. A birodalmi gyűlés által elfogadott és a hadsereg együttműködése?
törvényekkel szemben a birodalmi tanács fellebbezéssel élhet.
(Részlet a Német Birodalom alkotmányából, 1919)

• Hogyan működött a weimari köztársaság politikai rendszere?

• Milyen demokratikus elvek érvényesültek az állam működésében?
• Milyen jogkörrel rendelkezett a birodalmi elnök, illetve a kancellár?
108 IV. Az átalakulás évei

Az Oszmán Birodalom felbomlása és

Ka
a modern Törökország létrejötte

szp
Ankara

GÖ

i-te
TÖR
Hogyan osztották fel az Oszmán Birodalmat? ÖKO

nge
RÖ
G Izmir R S ZÁG
• Mi lett a közel-keleti területek sorsa? • Hogyan O RSZÁG

r
alakult az etnikailag török többségű Anatólia

IA
sorsa? • Melyik nép nem tudta megvalósítani

Tigr
Francia mandátumterület

ÍR
nemzeti önrendelkezését? Z Euf
Brit mandátumterület LIBANON S

is
t esz

rá
Görög területi követelések IR

PALESZTÍN
- A AK
Örmények lakta terület I

DÁ Z
JOR ANS
N
EG

TR
YI
PT KUVAIT

A
O SZA Pe
Oszmán Birodalom határa M ÚD
-A

rzs
1914 előtt
R

a-
Vör
Á

öb
Határ 1920 után
B

ös-

öl
Antant befolyási övezet I

teng
északi határa 1920-ban

A
er
Az Oszmán Birodalom bukása –
és az új Törökország
Hogyan tudta Törökország elérni a békeszerződés felülvizsgálatát?

Musztafa Kemal „Atatürk”. Gyerekkorától hivatásos
katonának tanult. Ennek során elsajátította a ma-
gas szintű és modern hadászati ismereteket, vala-
mint nyugati műveltségre is szert tett. 1915-ben a
Gallipoli-félsziget védelmét irányította a britek ellen.
Neve ekkor vált szimbólummá országszerte, így al-
kalmas egyéniség lett arra, hogy a felkelőket egy
táborban egyesítse. Sikeres felszabadító háborúja
eredményeként ő tekinthető az egyedüli politikus-
nak, aki sikerrel tudta az antantot a békefeltételek
újratárgyalására kényszeríteni.
Mit jelentett az „Atatürk” elnevezés, és miért így
nevezték el?
1928 júniusában Musztafa Kemal bizottságot ne-
vezett ki annak a legalkalmasabb módszernek a
kimunkálására, amelynek segítségével a latin ábé-
cét megfeleltethetik a török nyelv hangtanának.
Az óvatos szakemberek az áttérés időtartamát
15 évre becsülték. „Vagy meglesz három hónap
alatt, vagy soha!” – makacsolta meg magát az
elnök. […] A török parlament törvénybe iktatta az
új török írást, 1929. január 1-jétől kötelezővé téve
használatát. Néhány nap múlva az új írásból vizs-
gáztatták a közalkalmazottakat, és kormányhatá-
rozattal népiskolákat hoztak létre az írni-olvasni
tudás általánossá tétele végett.
(Idézi: Flesch István: Atatürk és kora. Musztafa
Kemál Atatürk függetlenségi háborúja és
kormányzása. Budapest,2004. 316–317.)
• Milyen jellegű politikai berendezkedés jellemez-
hette később Törökországot?
• Miért volt szükség a latin ábécé bevezetésére?
A békerendszer a soknemzetiségű Oszmán Birodalmat is felda-
rabolta. Úgy tűnt, ez lehet a megoldása a törökországi etnikai
konfliktusoknak, amelyek a világháború idején a török állam ré-
széről az örmények, a görögök és az arabok ellen is megnyilvánul-
tak. A keresztény örmények elleni népirtás Kelet-Anatóliában
1915 és 1917 között hatalmas áldozatokkal járt. (Független történé-
szek 600-800 ezerre, az örmény források pedig másfél millióra
becsülik az áldozatok számát.) Az örmények tragédiáját fokozta,
hogy az 1918-ban függetlenedő államukat a török csapatok a kom-
munista oroszokkal összefogva két év múlva elfoglalták.
1920-ban az antant feltételeit elfogadva a hatalmát megőrizni
kívánó szultán (VI. Mehmed) aláírta a súlyos területveszteségekkel
járó békét. Ez az Oszmán Birodalom nagy részét az antant ellen-
őrzése alá vonta, sőt a törökök által lakott kis-ázsiai területeken
a görögök és az olaszok terjeszkedését segítette elő. A török terü-
letek védelmére megszerveződő nacionalista erők azonban ezt nem
fogadták el, hanem szembefordultak a szultáni kormánnyal. A nem-
zeti mozgalom élére a legendás első világháborús hős, Musztafa
Kemal tábornok állt.
A világháborúban csak kisebb veszteségeket szenvedő görögök
katonai erővel kívánták birtokba venni a békében nekik ítélt te-
rületeket. Ezzel kezdetét vette a törökök nemzeti felszabadító
háborúja. A görög csapatok több offenzívát indítottak a török
nacionalisták erőinek visszaszorítására (1920), de nem tudták biz-
tosítani az utánpótlást, így Kemal erői végül megállították őket.
A háború elhúzódásával az antanterőknek egyre csökkent az el-
szántságuk, és előbb a francia, majd az olasz csapatok vonultak ki
Kis-Ázsiából. Így Kemal csapatainak 1922 nyarára sikerült meg-
hátrálásra kényszeríteniük a görögöket, majd az antant fegy-
verszünetet kötött a törökökkel.
A békefeltételeket a következő évben újratárgyalták. A szer-
ződés szerint a tengerszorosokat nemzetközi ellenőrzés alá vonták,
Törökország új határainak meghúzásakor azonban figyelembe
12. Szocialista és nemzeti törekvések: a birodalmak bomlása 109

vették a török etnikum elhelyezkedését. Törökország és Görög- Évszázados megalázottságérzés – idegen

ország között nagyszabású lakosságcsere is történt: 1,3 millió görög hatalmakkal szembeni kollektív ellenállás
és 400 ezer török költözött el szülőhelyéről. Ezzel megszületett a Egyetlen igazán harcolni akaró ellenség: a görögök
török nemzetállam, amelyben még 1923-ban kikiáltották a köz- (az antant erői már nem voltak elszántak)
társaságot. Az állam vezetője Musztafa Kemal lett, aki érde- Szovjet támogatás (fegyverzet, pénz)
meiért megkapta az Atatürk (’törökök atyja’) megtisztelő nevet. Stratégiai mélység (visszavonulás lehetősége,
A következő másfél évtizedben számos intézkedésével modernizál- ellenségnek hosszú utánpótlás)
ta Törökországot (társadalmi reformok). A béketervekben periferikus – nagyhatalmak
Az Oszmán Birodalom közel-keleti területeit a török nacionalisták gyarmati területeiket így is megkapják
sem kívánták megtartani. Itt a békeszerződés a függőség új jogi Karizmatikus, egységet teremtő, jövőképpel bíró
kereteit alakította ki. A „termékeny félhold” területe formailag vezető
a Népszövetség, valójában azonban az ellenőrzésre felhatalmazott
Törökország sikeres ellenállását lehetővé tevő
britek és a franciák felügyelete alá került. Itt úgynevezett man- tényezők
dátumterületek jöttek létre, amellyel tulajdonképpen a nyugati
hatalmak újabb gyarmatokat szereztek. A britek és franciák által Gondoljuk végig, melyik miért volt fontos!
meghúzott nyílegyenes határok sem az etnikai-törzsi, sem a
vallási lakosságeloszlást nem vették figyelembe.

Az újjászülető Lengyelország Józef Piłsudski (1867–

1935) tábornagy a len-
Milyen körülmények között alakult újjá az ország? gyel függetlenség meg-
teremtőjeként tisztelt
hadvezér, az újjáalakult
A háború végén kialakuló geopolitikai helyzet (Németország és
lengyel állam első, ideig-
Oroszország veresége) kedvező körülményeket teremtett a lengye- lenes elnöke 1918-tól.
lek számára. A győztes nagyhatalmak részéről Wilson elnök is 1920-ban Varsó alatt
egyértelművé tette, hogy másfél évszázadnyi felosztottság legyőzte a lengyelekre
után ismét létre kell hozni a független Lengyelországot. támadó szovjet-orosz
Vörös Hadsereget. 1923-
A Párizs környéki békerendszer által kialakított nyugati határain
ban visszavonult a poli-
belül jelentős számú német kisebbség élt, emellett Danzigot úgy- tikától, majd 1926-ban
nevezett „szabad várossá” nyilvánították. Lengyelország ezáltal magához ragadta a ha-
egy jól kiépített kikötővároson keresztül kapcsolódhatott be a talmat, és ekkortól halá-
balti-tengeri kereskedelembe, de a „danzigi korridor” kettévág- láig Lengyelország telj-
hatalmú vezetője volt.
ta Németországot.

Az új Lengyelország
Államhatárok 1914-ben
A Lengyel Köztársaság területe és
határa, 1918 november vége
A Lengyel Köztársaság végleges LET TORSZÁG
DÁterülete
NIAés határa 1921
G

Államhatárok 1923-ban
LIT VÁN
SZORSZÁ

Me
A nyugati határ kialakulása: m el-vidék IA
1 A kelet-poroszországi népszavazás,
O.

1920. júl. 11. Danzig T

NÉM E
2 3 A felső-sziléziai népszavazás,
1921. márc. 20. (Utólagos határ- G Minszk
megvonásElbkettéosztja
a a területet.) ZÁ 1
NÉM TORS

Danzig népszövetségi szabad város

Viszt
RO

területe ul
A keleti határ kialakulása: a
Varsó
E

LE
O

A lengyel támadás legmélyebb vonala

A szovjet ellentámadás legmélyebb NG 1920. aug.
YEL
ET

vonala Ode ORS Mely országoktól

A rigai béke végleges lengyel-szovjet ra ZÁG
VJ

határvonala (1921. márc. 18.) szerzett vissza terüle-

2 Krakkó Kijev
O

A lengyel–litván határ kialakulása: 3 teket Lengyelország?

Lwów
SZ

Lengyelország által 1922. márc. 24-én • Elemezzük a lengyel–

annektált terület CSE szovjet-orosz háború
Duna demarkációs vonal
A litván–lengyel
(1922–1939)
HSZ
L O VÁ K I A főbb mozzanatait!
Dny Meddig törtek előre
eszte
r a kommunista állam
A MA G ÁG
AUSZT RI YAR O R S Z R O MÁ NIA csapatai?
110
Uraim, ne nevezzenek engem többé elvtársnak.
Először ugyanazt az irányt követtük, ugyanabban
a vörös csíkos vagonban utaztunk. Én azonban
elhagytam önöket a „függetlenség” feliratú állo-
máson, Önök továbbutaznak a maguk végállomá-
sa felé, amelyet szocializmusnak neveznek, és az
én legjobb kívánságaim kísérjék önöket. Azonban
kérem, szólítsanak most már úrnak!
(Piłsudski korábbi párttársainak, 1919)
• Milyen politikai eszmét követhetett korábban
Piłsudski?
• Beszéljük meg, vajon milyen tényezők vezethet-
ték korábbi nézetei átértékelésére!
Szuronyok hegyén visszük el a békét és boldog-
ságot a dolgozó emberiségnek. Fel Nyugatra! Elő-
re Vilnius, Minszk, Varsó és onnan Berlin felé. Fe-
hér-Lengyelország testén át vezet az út a világot
lángba borító forradalom felé.
(Tuhacsevszkij tábornok 1920. július 2-i
hadparancsa)
• Milyen tágabb célt fogalmazott meg Tuha-
csevszkij Lengyelország legyőzése helyett?
• Milyen módon tekintették „terjeszthetőnek”
a kommunizmust a bolsevik vezetők?
• Miért tartották ehhez alkalmasnak az időt?
A Nemzeti Fasiszta Párt (Partito Nazionale
Nazio Fascista)
jelvényében az olasz nemzeti színek előterében a
mozgalom jelképe látható: a fasces, vagyis a vessző-
nyalábba rejtett bárd. A fasces az ókori Rómában
a törvényhozó és a végrehajtó hatalom egységét
kifejező jelkép volt.
A fasizmus mely céljára utalt a párt jelvénye?
IV. Az átalakulás évei
Lengyelország keleti határaira a britek az etnikai elvek figyelem-
bevételével tettek javaslatot. Ezt azonban a lengyelek nem fogadták
el, hiszen ők maximális célként a 18. századi államuk keleti határait
akarták elérni. Emiatt 1920-ban háborút indítottak Szovjet-
Oroszország ellen. A kezdeti lengyel sikerek után fordulat követke-
zett be a harcok menetében, és a Vörös Hadsereg ellentámadásba
lendült. 1920 augusztusában a haderejük már Varsót fenyegette,
a tét azonban még nagyobb volt: ha Lengyelországot legyőzik, ak-
kor Németországban könnyen hatalomra segíthették volna a kom-
munistákat. Végső soron a kommunizmus a világforradalmi esz-
me alapján egészen Nyugat-Európáig törhetett volna előre.
A Varsó melletti csatában végül Piłsudski tábornok vezeté-
sével a lengyelek feltartóztatták a Vörös Hadsereget, majd sikeresen
visszaszorították. A lengyel győzelemnek fontos eleme volt, hogy
Magyarország komoly hadianyagsegélyt nyújtott az országnak. Az
1921-ben megkötött rigai béke alapján Lengyelország keleti ha-
tárai félúton húzódtak a 18. századi, illetve a britek által javasolt
etnikai határok között. Így a mai Fehéroroszország és Ukrajna
nyugati területeit (például Kelet-Galícia), sőt a mai Litvániából
Vilnius térségét is Lengyelországhoz csatolták.
A fasiszta hatalomátvétel Olaszországban
Miért erősödött meg a szélsőjobboldal?
Olaszország hiába fejezte be a háborút óriási áldozatok árán a győz-
tesek oldalán, nem tudta megvalósítani eredeti célkitűzéseit. Nagy-
ravágyó terveihez képest a békekonferencián csak szerény terü-
letgyarapodást ért el, az olasz közvélemény ezt így „ellopott
győzelemnek” érezte. A békefeltételek okozta elégedetlenséghez
hozzáadódott az ország gazdaságát sújtó válság (államadósság,
hiperinfláció) hatása is. Az elégedetlen és ingerült közhangulatban
ugyanúgy megjelentek a kommunista és anarchista elképzelések,
mint a vesztes országokban; északon az emberek a gyárakat, délen
a nagybirtokokat kezdték elfoglalni.
Ekkor erősödött meg az egykori frontkatonák által alapított
szélsőjobboldali szervezet (Olasz Harci Szövetség, 1919), amely
rövidesen országos hálózatot épített ki. A katonákból toborzott cso-
portok tagjait feketeingeseknek nevezték, élükön Benito Mus-
solini állt. A mozgalom gyorsan növekedett, 1921-ben párttá szer-
Mussolini
(középen)
a feketeingesek
körében 1922-ben
12. Szocialista és nemzeti törekvések: a birodalmak bomlása
Uraim! A mai napon ebben a teremben puszta udvarias kötelezettséget telje-
sítek önökkel szemben, melyért nem várom a hálának semminemű nyilvánu-
lását. […] Azt állítom, hogy a forradalomnak jogai vannak. Hozzáteszem: mint
mindenki tudja, azért vagyok itt, hogy megvédjem és a lehető legmesszebb-
menőre fokozzam a feketeingesek forradalmát, azt erősítsem, és szoros kap-
csolatba helyezzem a nemzet történetével mint a haladás és az egyensúly
egyik eszközét. […] Ebből a süket, szürke teremből seregemmel egy tábori
tanyát csinálhattam volna, szétrombolhattam volna a parlamentet, és kizáró-
lag fasiszta kormányt alakíthattam volna. Mindezt megtehettem volna, de nem
akartam megtenni, legalább most, kezdetben nem.
(Mussolini miniszterelnöki bemutatkozó beszéde, 1922)
veződtek Nemzeti Fasiszta Párt néven. A fasiszták a rend és a
jog védelmezőjének tüntették fel magukat, és erőszakosan léptek
fel a gyár- és földfoglalók ellen. A mozgalom számos olasz várost
ellenőrzése alá vont, majd Mussolini 1922. október végén hívei
élén Nápolyból Rómába vonult (marcia su Roma: ’menetelés Rómá-
ba’). A látványos erődemonstráció és a fenyegető polgárháború
hatására a király (III. Viktor Emánuel, 1900–1946) Mussolinit ne-
vezte ki miniszterelnökké.
A fasizmus ideológiája és a diktatúra működése
Miben különbözött az eddig tanult eszméktől a fasizmus?
A fasizmus eszméjének központi gondolata az állam mindenha-
tóságát hirdette meg célként. A „totális állam” kifejezésen azt
értették, hogy az állam az élet minden területét (tehát a politikán
kívül a magánélet, a gazdaság vagy a kultúra világát is) ellenőriz-
ni és irányítani akarta. A fasiszta mozgalom a kezdetektől el-
lenségesen viszonyult a kommunistákhoz, és elvetette a li-
berális demokráciát.
Mussolini célja a példaképnek tekintett ókori Római Birodalom-
hoz hasonló földközi-tengeri nagyhatalom megteremtése volt.
A fasizmus gyakorlati célkitűzései az új olasz birodalom létreho-
zását és a nagyhatalommá válást szolgálták. Ennek érdekében olyan
jellegű nemzeti egységet hirdetett, amelyben csak a fasiszta párt-
nak és ideológiának volt tere. Elutasította a pacifi zmust, és a hábo-
Mussolini Rómában, a kormányzói épület erkélyén A fasiszta diktatúra mely jellemzőit mutatják a képek?
111
• Milyen volt a beszéd stílusa, hangvétele?
• Hogyan nyilvánult meg Mussolini a demokrati-
kusan megválasztott parlamentben?
• Miként értelmezte a fasiszta mozgalom sikerét?
Mindenekelőtt a fasizmus […] nem hisz az örök
béke lehetőségében, de hasznosságában sem.
[…] Csak a háború emeli a feszültség maximumá-
ra az összes emberi energiát, és látja el a nemes-
ség bélyegével a népeket, amelyekben megvan a
bátorság a háború vállalására. […] A fasizmus
nemcsak a szocializmussal, de a demokratikus
ideológia egész rendszerével felveszi a harcot. […]
A fasizmus nem fogadja el, hogy egy többség egy-
szerűen csak azért irányíthasson egy emberi tár-
sadalmat, mert többségben van. […] A fasizmus
szerint az állam abszolút, amihez képest az egyé-
nek vagy csoportok relatívak.
(Mussolini: Fasiszta doktrínák, 1932)
• A fasizmus ideológiájának mely jellemzői kö-
szöntek vissza a forrásban?
• Hol érhető benne tetten, hogy a mozgalom
frontharcosok szövetségéből indult ki?
A piemonti faluba látogató Mussolinit M betűt
formázó díszkapuval és a helyi balillák felsorakozta-
tásával köszöntötték. (A balilla kifejezés egy 18. szá-
zadi genovai fiúra utal, akit az olaszok szabadság-
hősként tiszteltek. A kifejezés általános értelemben
kisfiút jelent, a fasiszta Olaszországban pedig
a 8–14 éves fiúk iúsági szervezetének a neve, azon-
ban tágabb értelemben véve mindenkit így neveztek,
aki valamelyik fasiszta iúsági szervezet tagja volt.)
112 IV. Az átalakulás évei

rút az olasz nemzetet és az emberiséget fejlesztő tényezőnek

tartotta. A harc érdekében a fasiszta gondolkodás lényeges esz-
fasiszta állam – korporációk
méje lett a fegyelem, a rend és bajtársiasság is.
Mussolini számos intézkedéssel erősítette meg a saját és pártja
tulajdonosok hatalmát. A feketeingesek mozgalmából az egész államot átfogó

élelmiszeripari hivatásrend
érdekvédelmi testületek

tömegpártot szervezett, és fokozatosan felszámolta a demokra-

gépipari hivatásrend

kohászati hivatásrend
vegyipari hivatásrend
szakszervezetek,

tikus parlamentarizmust (1924). Mussolini felhatalmazást ka-

gyárigazgatók
kamarák,

pott, hogy parlament nélkül, törvényerejű rendeletek útján ve-

zesse az országot. Ezzel egy kézbe vette a törvényhozó és a
mérnökök végrehajtó hatalmat, valamint a fasiszta párt vezetői tisztségét.
Megerősödött hatalmát jelezte, hogy ekkortól már nem miniszter-
elnöknek, hanem ducénak [ejtsd: ducse, jelentése: ’vezér’] nevezték.
munkások
Mussolini hatalmának megnövekedése az állami propagandában is
tetten érhető volt: a duce személye körül látványos személyi kul-
tusz (vezérkultusz) alakult ki, amely az állam minden tevékenységét
Társadalmi rétegek (osztályok) és a hivatásrendek
(korporációk) elméleti összehasonlítása Mussolinihez kötötte. Így neve összeforrt a fasiszta rendszerrel.
1926-ban betiltották az ellenzéki pártokat, és bevezették a
Magyarázzuk meg az ábra alapján, milyen mó- cenzúrát, sőt az újságok szerkesztőit is a fasiszta párt nevezte ki.
don biztosították a korporációk a társadalom Az átalakított rendszerben a választási rendszer is megváltozott:
egységét, illetve iktatták ki az osztályharcot! • minden választható jelöltet a fasiszta párt állított. Ezáltal meg-
Hogyan tudott a hivatásrendiség mellett jobban valósult a pártállam, azaz az állami és pártintézmények teljes
érvényesülni az államhatalom?
összefonódása, hiszen csak egyetlen párt létezett, amely az állam-
hatalmat gyakorolta, így értelmét veszítette a két szervezet külön-
választása.
A feleslegessé vált parlament helyett létrehozták a korporációk
országos kongresszusát mint a kormány tanácsadó testületét.
Egy egységes politikai rendszer működéséhez
A korporációk az egyes szakmákat képviselő testületek voltak,
nincs szükség ellenzékre. Az ellenzék működése
korlátolt és felesleges egy olyan totális rendszer- amelyekben a munkaadók és a munkavállalók képviselői vettek
ben, mint amilyen a fasiszta rendszer. [...] Végered- részt. Ezek helyettesítették tehát a szakszervezeteket és a pártokat.
ményben fasizálni akarjuk a nemzetet úgy, hogy A korporációk országos kongresszusának lett a feladata, hogy fog-
holnap olasz és fasiszta egyet jelentsen, amint lalkozási alapon megjelenítse a lakosság érdekeit. Ezzel a
röviddel ezelőtt egyet jelentett olasz és katolikus. parlamentáris demokrácia helyett létrejött a korporatív (hivatás-
[...] Ma a fasizmus (egy) párt [...] Ez nem elég! rendi) állam.
Életmóddá kell válnia!
Mindazonáltal az 1920-as, 1930-as években Olaszország gaz-
(Részletek Mussolini beszédeiből és írásaiból) dasága sokat fejlődött, az emberek életszínvonala jelentősen
növekedett, így a rendszer diktatórikus jellemzői ellenére otthon
• Milyen politikai törekvés jelent meg egyértel- népszerűségnek örvendett, és nemzetközi elismertséget is szerzett
műen Mussolini szavaiban?
• Hogyan értelmezhető mindez a gyakorlatban? magának.
A fasiszta állam gazdasági sikerei és az ezek nyomán bevezetett
szociális intézkedések (például negyvenórás munkahét, munka-
nélküli-segély, öregségi és rokkantsági nyugdíj) egyébként is lát-
ványosan csökkentették az ellenállást.

Összegzés

Változás és folytonosság
• Milyen meghatározó politikai változások történtek Közép-Európában és Európa keleti felében az első világ-
háború után?
• Mely államok jöttek létre a felbomló birodalmak helyén?
• Milyen jellegű politikai mozgalmak törtek előre az első világháborút követően?
• Hogyan alakították át ezek egyes országok politikai berendezkedését?

Történelmi jelentőség
• Hogyan épült ki a bolsevik/kommunista diktatúra Oroszországban?
• Mely történelmi monarchiák sorsát pecsételte meg az első világháború?
• Milyen eszmei, politikai törekvései voltak a fasizmusnak?
13. Az Osztrák–Magyar Monarchia és a történelmi Magyarország szétesése
13. Az Osztrák–Magyar Monarchia és a történelmi
Magyarország szétesése
Az első világháború végére Magyarország történelmének egyik legsúlyosabb válságába jutott. Nemcsak háborús vereséget szenvedett,
hanem forradalmi kormány alakult, amely a széteső Monarchia helyén próbálta az országot új alapokra helyezni. Mindeközben pedig
a nemzetiségek is kinyilvánították elszakadási szándékukat. Hogyan és miért következett be a központi hatalmak összeomlása?
A Monarchia és a történelmi Magyarország bomlása
Mely tényezők gyorsították fel a folyamatot?
1918 nyarának végére az Osztrák–Magyar Monarchia teherbíró
képességének határára érkezett. A frontokon az egyre gyengébb
ellátást és utánpótlást kapó hadsereg még óriási nehézségek árán
kitartott, de a nélkülöző hátországban fokról fokra nőtt az elé-
gedetlenség. A háború utolsó évében egyre sűrűbben fordultak elő
sztrájkok és tüntetések, mind jobban erősödtek a háborúelle-
nes, békét követelő hangok. Ehhez nagyban hozzájárultak az
Oroszország legyőzése után tömegével hazaérkező hadifoglyok,
akik időközben megismerték a szocializmus „világmegváltó” gon-
dolatait, amelyet sokan megoldásnak hittek a kialakult helyzetre.
Az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó uralkodója, IV. Károly
elkötelezett volt a hadiállapot beszüntetésében, de a feltétel
nélküli győzelemre vágyó antanthatalmak már nem kívántak
kompromisszumos békét kötni. Sőt, 1918 őszére eldöntött tény-
nyé vált, hogy a Monarchiát győzelmük esetén szétdarabolják,
és kis szövetségeseiket (például csehek, szerbek és románok) jutal-
mazzák meg területeiből.
A magyar belpolitikai életben is jelentős változások történtek.
A háborús országot vaskézzel irányító miniszterelnököt, Tisza Ist-
vánt a király 1917-ben lemondatta. A következő szűk másfél
évben az országot kisebbségi kormány irányította, de Tisza István
továbbra is a háborús politika jelképe, valamint a parlamenti több-
ség vezetője maradt. Vele szemben a háborúellenes, pacifista
politika legjelentősebb képviselőjévé Károlyi Mihály gróf, a
Függetlenségi és 48-as Párt vezére vált. Károlyi nemcsak a békét
sürgette, hanem elsőként a hagyományos magyar politikai elit
soraiból jelentős társadalmi reformokat (például földreform, ál-
talános választójog bevezetése) is zászlajára tűzött. Nem megle-
pő, hogy az elkeseredett társadalomban népszerűsége folya-
matosan növekedett, és egyre inkább őt tekintették a vágyott
béke szimbólumának.
1918 őszén a balkáni front átszakadt, és a francia–szerb haderő
akadálytalanul nyomulhatott az ország déli határai felé. A katonai
helyzet válságossá vált, a frontokra indított új csapatok számos
esetben fellázadtak, és az országon a pánik kezdett úrrá lenni. E kö-
rülmények között mondta ki Tisza István – 1918. október 17-én az
országgyűlésben –, hogy „ezt a háborút elvesztettük”, és nem-
zeti együttműködésre szólított fel az ország területi integri-
tásának (egységének) megőrzéséért.
Eközben a nemzetiségek a megrendülő Monarchia helyett már
az önálló államiságra készültek. Az uralkodó császári rendelet-
tel szövetségi állammá alakította a Monarchia nyugati felét
(vagyis a Lajtán túli birodalomrészt). Felkérte az egyes népeket,
113
Előfordul, hogy a szállított „Dörrgemüse” [szárított
főzelék] férges. Ez bár talán nem ízletes, de telje-
sen ártalmatlan, és így a legénység által elfogyasz-
tandó.
(Az osztrák–magyar hadvezetőség egy üzenete
1918-ban az olasz fronton harcoló csapatokhoz)
Az élelmiszerválság napról napra jobban kiélesedik
[…]. A fegyveres háborút, azt megnyertük, de ha
az Isten nem dönti most az igazság szerint el a
világégést, akkor csak egy csoda menthet meg
bennünket, mert az éhség nagyobb úr, mint a gép-
fegyver.
(József főherceg az 1918-as ellátás helyzetéről)
• Milyen állapotokról tanúskodnak a részletek?
Én elismerem azt, amit gróf Károlyi Mihály tisztelt
képviselő úr tegnap mondott, hogy ezt a háborút
elvesztettük. […] Ennek folytán csak helyeselhe-
tem azt, hogy német szövetségesünkkel együtt a
Wilson-féle 14 pont és az azokhoz függesztett is-
mert pontok alapján ajánlottuk fel a békét ellen-
ségeinknek. [...] feladatunk, azt hiszem, pártkü-
lönbség nélkül az, hogy az elérendő békét
lehetőleg előnyössé tegyük a magyar nemzetre
nézve; hogy biztosítsuk a magyar állam területi
integritását, amelyet a Wilson-féle 14 pont egyál-
talában nem is támadott meg [...]. De arra, hogy
ezt a célt elérjük, ismét két dolog szükséges. Az
egyik az erők egyesítése, az egyik, hogy felejtsünk
el legalább most, ezekben a sorsdöntő hetekben
és hónapokban mindent, ami elválaszt bennünket,
minden, ami keserűséget okozhat magyar ember
és magyar ember között és ne nézzünk egyéb fel-
adatot, mint azt, hogy vállvetve szolgáljuk a nem-
zetnek ezeket a nagy érdekeit.
(Tisza István beszéde, 1918. október 17.)
• Hogyan képzelte el Tisza a háború befejezését?
• Milyen politikai magatartást sürgetett?
114
Bíró Mihály háborúellenes tüntetésre hívó plakátja
Hogyan ábrázolta a háborút a grafikus? • Milyen
politikai üzenetet hordozott a plakát?
Az abszolutizmus, az osztályuralom és a nemzeti-
ségi elnyomás átkos politikája végveszélybe so-
dorta Magyarországot. […] a Magyar Nemzeti
Tanács a következő pontokban foglalja össze ama
legsürgősebb feladatokat, amelyek nélkül el sem
tudja képzelni az ország megmentését: […]
3. Az immár teljesen reménytelen háborúnak
azonnal véget kell vetni. […]
5. A népek önrendelkező jogát késedelem nélkül
biztosítani kell országunk nem magyar ajkú népei
számára a wilsoni elvek értelmében, attól a re-
ménytől áthatva, hogy Magyarország területi in-
tegritását ezek az elvek nemcsak nem veszélyez-
tetik, de biztosabb alapokra helyezik. […]
6. Biztosítani kell az egyesülési és gyülekezési
szabadságot. […]
9. Nagyszabású, a népet földhöz juttató birtok-
és szociálpolitikai reformokkal a dolgozó népnek,
különösen pedig a hazatérő katonáinknak életsor-
sát hatékonyan javítani kell.
(A Magyar Nemzeti Tanács kiáltványa,
1918. október 26.)
• Hogyan értékelték az ország helyzetét a kiált-
vány megfogalmazói?
• Miért beszélt a kiáltvány abszolutizmusról?
Valóban ilyen jellegű berendezkedés volt
a Monarchia?
• Milyen helyzetelemzést írtak a nemzetiségi
kérdésről? Mennyire volt ez reális a tanultak
alapján?
• Miért nem biztosították az egyesülési szabad-
ságot a háború alatt?
• Milyen azonnali lépéseket sürgettek? Hogyan
képzelték el az ország jövőjét?
IV. Az átalakulás évei
hogy alakítsák meg a maguk vezetésére hivatott nemzeti taná-
csaikat. A király azonban intézkedésével nem tudta már feltartóz-
tatni a folyamatokat. Politikai lépése inkább gyorsította a felbom-
lást: október utolsó napjaiban gyors egymásutánban a Cseh, a
Délszláv, sőt az Osztrák Nemzeti Tanács is kikiáltotta népe függet-
lenségét, így a Monarchia – bár hivatalosan nem mondták ki –
szétesett.
Úgy vélem, hogy az elnöknek fel kell adnia ezt az elgondolást, és a birodalom
területén új államok felállítását, illetve Ausztria és Magyarország szétválasztá-
sát kell támogatnia. Meggyőződésem, hogy ez az egyetlen biztos módja annak,
hogy a németek európai hatalmának véget vessünk. Úgy vélem, fontolóra kell
vennünk egy lengyel, egy cseh és talán egy rutén állam felállítását.
(Robert Lansing amerikai külügyminiszter naplójából, 1918. október)
• Milyen politikai irányváltás jelent meg Lansing elképzeléseiben?
A forradalmi átalakulás kísérlete
Milyen politikai változás történt a háború utolsó napjaiban?
Az egyre feszültebbé váló közhangulatban Budapesten is megala-
kult a Magyar Nemzeti Tanács Károlyi Mihály vezetésével. A tes-
tületet a Károlyi-párt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt,
valamint a Jászi Oszkár vezette Polgári Radikális Párt alkotta. Az
utóbbi két párt baloldali színezetű politikai programot képviselt,
és egyre erősödő befolyásukat jelezte, hogy a Károlyi-pártot is ebbe
az irányba „húzták”. A háború utolsó napjaiban e politikai erők él-
vezték az utcai tüntetők és széles társadalmi tömegek támogatását,
de a Nemzeti Tanács mégsem bírt demokratikus legitimáció-
val, hiszen résztvevői önhatalmúlag alakították meg. A forradal-
masodó hangulatban további önigazgató testületek is alakultak:
a gyárakban munkástanácsok, míg a katonák körében a katona-
tanácsok, amelyek a hadsereg demokratizálását (másképpen a
tiszti tekintély bomlasztását) tűzték ki célul.
IV. Károly nem bízott a radikalizálódó tömegek által követelt Ká-
rolyiban, így vonakodott kinevezni. Végül teljhatalmú megbízott-
ként a népszerű tábornagyot, rokonát, József főherceget küldte Bu-
dapestre. A sztrájkok ekkorra már általánossá váltak, a tüntetések
egyre fokozódtak, és a helyzetet súlyosbították a tömegével (fegy-
veresen) hazatérő katonaszökevények. Október 28-án a tömeget
már csak fegyverrel lehetett feltartóztatni (lánchídi csata), végül
pedig már a karhatalom is megtagadta az engedelmességet. A tün-
tetések 1918. október 30–31-én forradalmi jellegű megmozdu-
lásokba torkollottak. Az éjszakába átnyúló események nyomán
József főherceg Károlyi Mihályt nevezte ki miniszterelnökké.
Ugyanezen a napon – feltehetőleg a Budapesti Katonatanácshoz
köthető – katonák lelőtték az otthonában Tisza Istvánt, akit a
háború fő felelősének tartottak. A későbbiekben sem sikerült meg-
állapítani, ki állt az erőskezű államférfi meggyilkolása mögött, de
tény, hogy az új politikai berendezkedés ellenfele lett volna.
13. Az Osztrák–Magyar Monarchia és a történelmi Magyarország szétesése
Történészszemmel
Hogyan értékelhető az „őszirózsás”
forradalom?
A forradalom kifejezés értelmezése az elmúlt két-három évszá-
zadban fokozatosan bővült. Napjainkban nemcsak a közbe-
szédben, hanem a történészi munkákban is számos értelemben
használják (például ipari forradalom, digitális forradalom, for-
radalmi újdonság stb.). Felmerülhet a kérdés azonban, hogy
mitől tekinthető egy esemény forradalomnak. A történészek
jelentős része az 1918. október végi eseményeket forradalom-
nak nevezi. Mások azonban kétségbe vonják mindezt. Főképp
nem tekintik polgári demokratikus forradalomnak, hiszen az
Osztrák–Magyar Monarchia is alkotmányos berendezkedésű
állam volt, és a polgári jogegyenlőség elve mellett működött,
illetve az újonnan kialakított rendszer pedig semmilyen demok-
ratikus felhatalmazással nem bírt.
A Polgári Radikális Párt szerepe
Az ország radikális demokratikus átalakítását célul kitűző pártot
Jászi Oszkár szociológus alapította meg 1914-ben. A párt je-
lentős részben a radikális szabadkőműves páholyok (például
Martinovics páholy) tagjaiból verbuválódott. Az alapvetően ér-
telmiségiekből álló párt fő céljaként a demokratikus szabad-
ságjogok gyors kiterjesztését jelölte meg, úgymint az általános
választójog vagy éppen a nemzetiségeknek juttatandó önren-
delkezés. Határozottan egyházellenes törekvéseik is voltak,
amelyeket leginkább az oktatás teljes szekularizációjával kíván-
tak megvalósítani. Lényegileg a történelmi magyar monarchia
alapvető hagyományait kívánták felszámolni. Az 1918. október
31-én megalakuló Károlyi-kormány legbefolyásosabb szellemi
áramlatát képviselték, így maga Károlyi is sok esetben inkább
fogadta el Jászi Oszkár elképzeléseit, mint saját párttársaiét.
Kell, hogy a mi szövetségünk egyre inkább az emberi haladás inter-
nacionáléjának magyarországi serege legyen, mint avantgárd [él-
csapat] tanulmányozza a terepet, és készítse el a haditervet ama
reformeszmék számára, melyeket a kartársak elmaradt tömege, a
hatalmasak és az elnyomottak csőcseléke még felfogni vagy megva-
lósítani nem képes. […] Az emberi haladás ügyét ma általános vá-
lasztójognak hívják, holnap népies önkormányzat lehet a neve és
holnapután a nagybirtok kisajátítása államilag támogatott termelő-
szövetkezetek alapján.
(Jászi programbeszéde a Martinovics páholyban, 1911. február 3.
A Martinovics páholy szabadkőműves páholyként tevékenykedett.)
• Idézzük fel, mit tanultunk a szabadkőművesekről!
• Állapítsuk meg a forrás alapján, hogyan határozta meg Jászi
a szerepüket!
• Hogyan viszonyultak a társadalom többségéhez? Mennyire
demokratikus és liberális ez az álláspont?
115
Az 1918-as polgári demokratikus forradalom a századelő
demokratikus reformtörekvéseit emelte kormányprog-
rammá. Bár radikális elitcserét hajtott végre, s a földre-
formmal a tulajdonviszonyok igen nagymérvű átalakítását
is céljai közé iktatta, a magántulajdonon alapuló polgári
rendet, s ezen belül a politikai pluralizmust [többpártrend-
szert] nem felszámolni, hanem kiteljesíteni, továbbfejlesz-
teni akarta.
(Romsics Ignác: Magyarország története
a XX. században, Osiris, Budapest, 1999, 121.)
Mi a forradalom? Az, ha egy diktatúra ellen és despoti-
kus hatalom ellen annyira elkeseredik a nép, hogy fellá-
zad, és azt mondja, demokráciát kell teremteni helyette.
A szabadságért küzdünk, ezért megyünk a barikádokra.
[…] Itt viszont az Osztrák–Magyar Monarchia jogállam
volt. Jogállam ellen lehet forradalmat csinálni? Mik voltak
a követeléseik az embereknek? A valóságban békét akar-
tak és szociális biztonságot. Semmi mást. […] Mit ígért
Károlyi az embereknek? Azt mondta, hogy majd lesz saj-
tószabadság, egyesülési szabadság, gyülekezési szabad-
ság […]. Azért nem volt Magyarországon sajtószabadság
1918-ban, mert háború volt, és a háborúban cenzúra
van. Nem azért, mert az Osztrák–Magyar Monarchiában
cenzúra lett volna. Békeidőben a legtökéletesebb sajtó-
szabadság volt Magyarországon. Mindent meg lehetett
írni. De vegyük tudomásul, a háborúban nem lehet min-
dent leírni, […]. Angliában is ugyanilyen cenzúra volt,
mint Magyarországon. Ezt a cenzúrát tudták csak meg-
szüntetni, de valójában nem lett sajtószabadság a Károlyi-
kormány időszakában.
(Horváth Attila jogtörténész)
Nem fogom forradalomnak nevezni a leírandó esemé-
nyeket, hanem összeomlásnak. Nem volt forradalom az,
amit mi akkor láttunk. Forradalomra nem volt semmi ok.
Két gondolat foglalkoztatta akkor a magyart. A háború
befejezése és az ország teljes függetlenségének kivívása.
Ezen célok elérésére nem kellett forradalmat csinálni. Sen-
ki sem kívánta jobban a háború befejezését, mint maga
megboldogult királyunk, Magyarország függetlensége
pedig biztosítva volt azon kijelentések által, melyeket We-
kerle miniszterelnök a király hozzájárulásával a képviselő-
házban tett [Ausztria föderatív átalakulásával 1918 októ-
berében megvalósult a tiszta perszonálunió Magyarország
és a birodalom többi része között].
(Lukachich Géza tábornok emlékirata)
• Hogyan értelmezte Lukachich az eseményeket? Vajon
miért így?
• Hogyan értelmezte az utókor az eseményeket? Milyen
ellentmondások olvashatók ki a történészek részletei-
ből?
• Vitassuk meg, melyik álláspont mellett lehet több ér-
vet gyűjteni a tanultak alapján!
116
Károlyi Mihály gróf (1875–1955).
Régi, igen gazdag arisztokrata családból szárma-
zott, felnőtt koráig nem is igazán voltak tapasztala-
tai az átlagemberekről. Fiatal korában nem érdekel-
ték a közügyek, könnyelmű életet élt (kártyaadósság,
autóbalesetek). Később a kiegyezést elutasító Füg-
getlenségi Pártban kezdett politizálni. A világháború
idején – saját tulajdonú lapjainak is köszönhetően –
vált igazán népszerűvé mint a háború ellenzője és
a reformok képviselője.
A forradalmi átalakulás-
ban részt vevő katonák
és civilek – a sapkákon
jól látható az események
jelképévé vált őszirózsa
Mely társadalmi csoportok vettek részt – a kép
tanúsága szerint – a forradalmi megmozdulá-
sokban?
A forradalom szele végigsüvített az egész orszá-
gon. Mindenütt nyugtalanság, izgalom támadt
nyomában. […] Négy és fél keserves, kínnal, vér-
rel, könnyel teljes esztendő minden gyötredelme
kirobbant a lelkekből. […] A bosszú gondolata úr-
rá lett a fegyelmezetlen elemeken és itt-ott fosz-
togatásra, rablásra ösztökéli őket. A katonák egy
része segédkezik a rendbontásban és itthon akar-
ja folytatni azt, amit esztendőkön keresztül a kü-
lönböző harctereken gyakorolt: a gyilkolás és gyúj-
togatás mesterségét.
(Népszava, 1918. november 5.)
• Milyen további komoly problémára hívta fel
a cikk a figyelmet?
IV. Az átalakulás évei
Ezen hanyatlást [a karhatalom fegyelme terén] elősegítette részben a magyar
kormány magatartása is. Jobban mondva, része volt abban annak, hogy a
kormány részéről a szükséges intézkedések elmaradtak. Elősegítette a fel-
bomlást továbbá az a körülmény is, hogy a budapesti katonai parancsnok
nem kapta meg a Nemzeti Tanács megalakulása után a kormánytól a kért
felhatalmazást a rendbontók s főleg a forradalmi beszédeket tartó személyek
elleni erélyes fellépésre, azok letartóztatására. […] A Nemzeti Tanács kiáltvá-
nyai adták meg a végső lökemet a rend teljes felbomlására. A katonasághoz
és az államredőrséghez intézett felszólításai meghozták a Nemzeti Tanács
által kívánt eredményt: a katonaságnak és a rendőrségnek átpártolását a
Nemzeti Tanácshoz.
(Lukachich Géza tábornoknak, Budapest katonai parancsnokának
visszaemlékezése 1918 októberére)
• Mennyiben tekintette Lukachich elkerülhetetlennek a forradalmi átalakulást?
• Mely intézmények felelősségét emelte ki az október végi helyzet kialakulá-
sában?
• Idézzük fel, ki volt Lukachich Géza!
Belpolitikai kísérletek
Mennyire valósult meg a Károlyi-kormány programja?
Károlyi Mihály Magyarország történetének egyik legválsá-
gosabb pillanatában lépett az ország élére. Rengeteg megoldan-
dó problémával találta magát szembe: le kellett zárni egy vesztes
háborút, és gyakorlatilag a semmiből kellett megteremteni az ön-
álló magyar államiság minden elemét (például pénz, diplomácia,
hadsereg). Emellett kezelni kellett a felszínre törő nemzetiségi kér-
dést, illetve megoldani az évtizedek óta fokozódó társadalmi fe-
szültségeket. Valószínűleg mindez Károlyinál nagyobb formátumú
politikusok számára is szinte lehetetlen feladat lett volna.
A hivatalba lépő új kormány – amely koalíciós kormányként
működött – 1918. november elején jelentős társadalmi támoga-
tottságot élvezett. A belpolitikai kérdések közül elsőként az ország
közjogi helyzetét kellett rendezni. A forradalmi hangulatot kö-
vetve a kormány IV. Károlyt lemondásra szólította fel. A király er-
13. Az Osztrák–Magyar Monarchia és a történelmi Magyarország szétesése 117

re válaszul egy jogilag nem értelmezhető nyilatkozatot küldött,

amelyben kifejezte, hogy „visszavonul az uralkodói jogok gyakor-
lásától” – azaz a szó szoros értelmében nem mondott le, de az adott
pillanatban ezt mégis így értelmezték. Ennek alapján a munkás- és
katonatanácsi küldöttekkel kibővített Nemzeti Tanács 1918. no-
vember 16-án kikiáltotta a népköztársaságot. Később a dön-
tést azonban sem népszavazás, sem választott országgyűlés
nem erősítette meg. Az államfői tisztséget csak 1919. januárban
vette át Károlyi Mihály, addig miniszterelnökként irányította az
országot (a kormány élén utódja Berinkey Dénes lett).

Köztársaságot! (Bíró Mihály plakátja, 1918)

Azonosítsuk a különböző jelképeket a plakáton!

A köztársaság kikiáltása a Parlament előtt 1918. november 16-án

A kép melyik eleme tekinthető félrevezetőnek?

Károlyi elvi síkon ragaszkodott Magyarország területi in-
tegritásához, nem kívánt területeket feladni. Bízott abban, hogy
egy bőkezű nemzetiségi politikával, valamint az antant támogatá-
sával sikerül Magyarország nemzetiségeit megnyerni, és az orszá-
got egyben tartani. E reményében is gyorsan csalatkoznia kellett.
Jászi Oszkár a nemzetiségeknek Magyarországon belül széles
körű politikai autonómiával bíró, önálló egységeket ajánlott
(a korábbi horvát különállás mintájára). Az ajánlatot egy-két évti-
zeddel korábban bizonyára elfogadták volna, de a világháború vé-
gén a nemzetiségek maximális nemzeti céljaikat kívánták
elérni, azaz a függetlenséget és csatlakozást az anyaorszá-
gokhoz. E törekvést természetesen az utódállamok is támogatták,
sőt katonai erővel szereztek ennek érvényt. A kormány egyedül az
anyaországgal és erős nemzeti mozgalommal nem rendelkező ru-
szinokkal, valamint a térben szétszórtan élő és a magyar állammal
jobban azonosuló németekkel (svábokkal) tudott megegyezni.
A korszak egyik legfontosabb kérdése a választójog volt. Bár a
Nemzeti Tanács néptörvényt alkotott az általános választó-
jogról, választásokat mégsem tartottak az országban (külön-
böző indokokra hivatkozva). Azaz a Károlyi Mihály időszakában
demokratikus célokat hirdető kormányt a demokratikus felha-
talmazás teljes hiánya jellemezte.
Szintén hatalmas tömegek elemi igénye volt a földreform meg-
valósítása. A kérdés súlyát jelezte, hogy novemberben országszer-
te földet követelő paraszti megmozdulások indultak, amelyeket csak
Minden nép maga határozza meg saját település
területén belül, a maga megyéjében, kerületében,
falujában, hogy iskolájában milyen nyelven tanít-
sanak és hogy milyen nyelven akar bírájával és
jegyzőjével tárgyalni. […] mielőtt elszakadnátok
hazátoktól, mielőtt felbontanátok itt mindent, pró-
báljatok jó egyetértésben élni és együtt dolgozni a
népkormánnyal. Ráértek elszakadni tőlünk, ha majd
azt látnátok, hogy nem váltjuk be ígéreteinket.
(A magyar kormány kiáltványa
a nemzetiségekhez, 1918)
Az erdélyi és magyarországi román nemzet semmi
körülmények között sem akar a magyar nemzettel
továbbra is bárminő állami közösségben élni, ha-
nem el van határozva a tőle lakott területen sza-
bad és független államot létesíteni.
(A Román Nemzeti Tanács nyilatkozata,
1918. november 20.)
• Mit ajánlott a magyar kormány a nemzetiségek
számára? Mennyire fogadták ezt el a románok
képviselői?
118
[…] sajnos, belpolitikai okok is voltak, amelyek
hátráltatták a választások megtartását. Elsősorban
idetartozik a szociáldemokrata párt egyes vezetői-
nek és tömegei egy részének a magatartása. […]
Akadtak a szociáldemokrata pártban vezetők, akik
a választásokat nem siettetni, hanem kitolni akar-
ták, azzal az indokolással, hogy egyébként nem
lesz biztosítható a szociáldemokrata párt többsége
a választásoknál. Legnagyobb csodálkozásomra a
szociáldemokrácia sok régi bevált vezetője is arra
az álláspontra helyezkedett, hogy a választásoknál
mindenáron biztosítani kell a szociáldemokrata
párt jövendő többségét a parlamentben. Ezekkel
csakhamar éles ellentétbe kerültem.
(Garami Ernő visszaemlékezéseiből. Garami Ernő
az MSZDP vezető politikusa volt,
visszaemlékezését Forrongó Magyarország
címmel jelentette meg.)
• Milyen politikai magatartást vett észre a párt-
jában Garami Ernő?
• Mennyire tekinthető demokratikusnak ez a ma-
gatartás?
• Hogyan hatott ez a gondolkodásmód a Károlyi-
kormányra?
A KMP Szegedi Szervezetének röplapja
Milyen politikai célokat fogalmaztak meg
a röplap írói? • Hogyan tekintettek a szociál-
demokratákra?
IV. Az átalakulás évei
karhatalom bevetésével sikerült leverni. Egy igen ígéretes föld-
reformtervezetet dolgoztak ki, de azt nemcsak a közvetlenül el-
lenérdekelt nagybirtokosok, hanem a kormányban egyre nagyobb
súlyt képviselő szociáldemokraták is ellenezték, ugyanis nem
akarták a magántulajdont erősíteni a földreformmal. Így végül az
erről szóló néptörvényt ugyan kihirdették, sőt Károlyi megkezdte
a maga birtokán a földosztást, de a földreformot nem tudták
végrehajtani – jelentős részben saját politikai szövetségeseik el-
lenállása miatt. A földreform elmaradása miatt a széles paraszti
tömegek támogatását elveszítette a kormány, ami pedig bármilyen
sikeres politika elsődleges előfeltétele lett volna.
Kezdettől fogva tisztán láttam, hogy az egész forradalom központi problémá-
ja itt van: földet adni a földnélkülieknek, maradék nélkül kielégíteni a szegény-
parasztság és a földmíves-munkások földéhségét, elsősorban a pap és más
egyéb külterjes latifundiumok [nagybirtokok] földarabolásával.
(Jászi Oszkár emlékirataiból)
• Miért volt kiemelt jelentőségű a földreform ügye?
• Milyen felvilágosult alapelvvel ellenkezik a földreform gondolata? Miért
állhattak ellen neki a szociáldemokraták?
• Említsünk egy államot, ahol hasonló helyzetben végrehajtották a föld-
reformot!
1918 késő őszén a közellátás terén megmutatkozó hiányosságok
formálták leginkább a városi tömegek hangulatát. E téren is igen
szűk volt a kormány mozgástere, ugyanis a szomszédos országok
és az antant blokád alatt tartották az országot. 1918 decem-
berére elfogyott a szén, így komoly ellátási zavarok voltak. Feb-
ruártól már be kellett vezetni a hús- és zsírtalan napokat. Ilyen
körülmények között a kormány népszerűsége meredeken zu-
hant. Ezért 1919-ben már korántsem volt egyértelmű, hogy a koa-
líció pártjai megnyertek volna egy demokratikus választást.
Károlyitól jelentős számban fordultak el saját korábbi párttársai
is, így a kormány egyre inkább balra tolódott, és a szociáldemok-
raták befolyása erősödött. Néhány hónapos zavar után az ellen-
forradalmi-nemzeti erők is szervezkedni kezdtek. Társadalmi
szervezeteket hoztak létre (például korábbi tisztek megalapították
a Magyar Országos Véderőegyletet – MOVE), a pártok közül pedig
elsőként a Keresztényszociális Néppárt lépett fel nyíltan ellen-
zéki programmal, de Bethlen István gróf is új pártot alakított
(Nemzeti Egység Pártja). Mindannyian készültek a kormány által
megígért választásokra, ahol demokratikus keretek között kívántak
hatalomra jutni. A legnevezetesebb ellenforradalmi megmozdu-
lásra Székesfehérváron került sor: Károlyi József főispán (Károlyi
Mihály féltestvére) vezetésével a törvényhatósági gyűlés bizalmat-
lansági indítványt szavazott meg a kormánnyal szemben.
Nem csak a jobboldali ellenzék szerveződött meg. 1918 novem-
berében küldték Magyarországra Moszkvából Kun Bélát
és csoportját (többnyire korábbi hadifoglyok voltak, akik átvették
a bolsevik ideológiát). Megszervezték a Kommunisták Magyar-
országi Pártját (KMP), és nagy példányszámú újságot (Vörös Új-
ság) is indítottak. A KMP osztályharcot hirdetett, és az ország
lenini elveken alapuló átalakítását tervezte. A sajtó mellett
országszerte agitátorokat küldtek ki, akik gátlástalan szónok-
13. Az Osztrák–Magyar Monarchia és a történelmi Magyarország szétesése
lataikkal igyekeztek a lakosság elégedetlenségét felkorbácsolni,
valamint demagóg ígéreteikkel a kommunisták oldalára állítani.
Esetenként az erőszakos akcióktól sem riadtak vissza (például a
szociáldemokrata pártlap, a Népszava szerkesztőségét feldúlták), de
a kormány csak vonakodva lépett fel a nyilvánvaló törvénytelensé-
gek ellen. Kun Bélát és néhány társát végül letartóztatták, de né-
hány nap múlva már a börtönből szabtak feltételeket a szociálde-
mokratáknak az együttműködésre. Mindezek ellenére a kommu-
nisták messze álltak attól, hogy széles tömegtámogatottságuk le-
gyen, így ha megtartják a választást, bizonyára csúfos eredményt
értek volna el.
Külpolitikai elképzelések és kudarcok
Miben bízott Károlyi, és mennyire volt ez reális?
A közvélemény Károlyi Mihály korábbi antantbarátságát látva
úgy vélte, hogy az új kormány el tudja hárítani a közeledő kataszt-
rófát – e reményt maga Károlyi is táplálta kijelentéseivel. A minisz-
terelnök feltétlenül bízott a wilsoni elvekben (például a nemzeti
önrendelkezésben), ami természetszerűen vonta maga után a há-
ború végén okkal népszerű pacifi zmust is. Károlyi úgy gondolta,
hogy nem (katonai) ellenerőt felmutatva, hanem a békekonferen-
cián, tárgyalóasztal mellett – az antant jóindulatában bízva – lehet
megvédeni a magyar érdekeket (sőt mindenféle katonai ellenállás
csak rontja a tárgyalás esélyeit).
Minthogy a Károlyi-kormány letett bármilyen szervezett ka-
tonai ellenállás lehetőségéről, így a hadsereg általános lesze-
relése mellett döntött. Ekkor hangzott el a vezérkari ezredesből
néhány napra honvédelmi miniszterré vált Linder Béla kijelentése:
„Soha többé nem akarok katonát látni!” Eközben a hadsereg el-
látása szinte teljesen összeomlott. A frontokról hazatérő ka-
tonák egy része rendezetlenül, fosztogatva érkezett meg, de a kato-
nák többsége fegyelmezetten, tisztjei irányítása alatt tért vissza
– ezek a csapatok egy új nemzeti haderő magját képezhették volna.
Hazatérő katonákat hoz a katonavonat
119
Fejér vármegye törvényhatósági bizottsága mély
aggodalomtól eltelve az ország kétségbeejtő hely-
zete felett […] tiltakozik az állandó parlament nél-
küli kormányzás ellen, valamint a törvények kigú-
nyolását látja a minisztertanácsokban hozott
néptörvényekben, […] megengedhetetlennek
tartja, hogy az ország és egyes polgárainak leg-
elemibb érdekeiről rendelkezés tétessék parlamen-
táris ellenőrzés felelőssége nélkül. […] látjuk a
tervszerű aknamunkát a keresztény világnézet és
a nemzeti történelem megszentelt hagyományai
ellen, […] Fejér vármegye közönsége a törvény-
hatósági bizottság útján, […] Berinkey Dénes kor-
mányával szemben mélységes bizalmatlansággal
viseltetik, s erről úgy a kormányt, mint a törvény-
hatóságokat értesíti.
(Fejér vármegye törvényhatósági gyűlésének
határozata, 1919. február 3.)
• A kormány mely intézkedései és gyakorlata el-
len tiltakozott az indítvány?
• Mit jelzett, hogy egy hivatalos intézmény for-
dult a kormánnyal szembe? Mire utalt, hogy az
indítványt Károlyi Mihály féltestvére szavaztat-
ta meg?
Külpolitikánkat a wilsoni elvekre alapítom. Nekünk
egy elvünk van: Wilson, Wilson és harmadszor is
Wilson. […] Amerikára az a feladat vár, hogy át-
gyúrja egész Európát, kiirtsa belőle a revans gon-
dolatát, és olyan békét teremtsen, mely nem hagy-
ja egyetlen nép lelkében sem a keserűség
fullánkját.
(Károlyi Mihály)
• Miben bízott Károlyi Mihály 1918 őszén?
• Melyik wilsoni pontra építette külpolitikáját?
• Mennyiben volt reális ez – a korban sokak által
osztott – elképzelés?
Mi ebből a háborúból azt a tanulságot merítettük,
hogy csak egy örök igazság van: a felebaráti sze-
retet igazsága, a népek egymás közötti szereteté-
nek igazsága. […] Ez az új győzelmes élet a paci-
fizmus jegyében születik meg. Nem kell hadsereg
soha többé! Soha többé katonát nem akarok látni!
Fegyvert többé szolgálaton kívül nem viselünk, se
tisztek, se legénység!
(Linder Béla hadügyminiszter beszédéből,
1918. november 2.)
• Mely tényezők miatt vélekedhetett a forrásban
leírtak szerint a hadügyminiszter?
• Vajon mekkora szerepe lehetett a hadsereg
felbomlásában?
120
A tövisi állomásra Aradról 1000 főnyi katonaszállítmány
érkezett, melynek legénysége a kocsikból kiszállva az
állomáson lévő két dohánytartalmú kocsit és a lőszer-
tartalmú kocsit feltörte, és a muníciót magához vette.
[…] A rendfokozati jelvényeket, valamint a sapkarózsát,
úgy a legénységét, mint a tisztekét leszakították, és
ugyanígy jártak el a vasúti személyzettel. A lövöldözés
állandóan folyamatban van. A pályaudvart teljesen ha-
talmukba kerítették. […] A szállítmány tisztjei egy tiszti
kocsiban tartózkodnak, és nem elegyednek a dolgok
folyamába. Gépfegyver is van velük.
(1918-as nagyenyedi csendőrségi jelentés)
• Milyen állapot uralkodott a hazatérő katonák körében?
• Mennyire lehetett volna újra hadrendbe állítani eze-
ket a katonákat?
Mikor Szabadkán elváltam tőlük [a székesfehérvári 10.
„közös” huszárezredtől], Göttesmann ezredes legener-
gikusabb követelésére az ottani nemzeti tanács moz-
donyt rendelt nekik, s a vonatot visszairányították Szé-
kesfehérvárra, nem Pesten át, hanem a Dunántúlon
keresztül. Tiszta sor, hogy mit akartak. Alkalmat kellett
adni a szétzüllésre azzal, hogy az ezredet saját kiegé-
szítő területén keresztül irányították. Nem lett volna cso-
da, ha a legénység négy évig tartó háború után […]
mikor végre faluját az orra előtt látja, leszáll és haza-
megy. És mégsem ment. […] Midőn a vonat hajnalban
begurult a fehérvári állomásra, egy horda fegyveres,
már bolsevizált baka rohanta meg a meglepett vonatot
és szétkergette az álmából ébredő legénységet azzal,
hogy a fegyvert a vonatban hagyva menjen haza – a
hadügyminiszter parancsára.
(Kozma Miklós emlékiratából)
• Milyen körülmények között érkezett haza a forrásban
szereplő ezred?
• Hogyan viszonyult a szerző a hadügyminiszteri pa-
rancshoz?
A [francia] tábornok kifejtette: Thököly, Rákóczi és Kos-
suth idejében Franciaország rokonszenvvel viseltetett
Magyarország iránt, mert az a függetlenségéért harcolt
a németek ellen. 1867 után azonban cinkosa lett Né-
metországnak és a németek hatalomvágyának. Önök
együtt mentek velük, Önök velük együtt fognak bűnhőd-
ni. Magyarországnak fizetnie kell. […] Amikor Wilson
nevét és demokratikus, pacifista elveit említettem, meg-
vetően legyintett.
(Károlyi Mihály feljegyzése a belgrádi fegyverszüneti
tárgyalásokról, 1918. november)
• A francia tábornok által elmondottak alapján meny-
nyire lehetett számítani az antant jóindulatára, illet-
ve a wilsoni elvekre? Vessük össze az itt szereplő
gondolatokat az előző forrással!
IV. Az átalakulás évei
A leszereléssel a kormány azt is el kívánta kerülni, hogy idővel
ellene forduljanak a sok esetben monarchista-ellenforradalmi
érzelmű tisztek.
Károlyi a wilsonizmussal azonban egy naiv külpolitikai áb-
rándnak rendelte alá az ország sorsát. Az antant ugyanis egy-
felől már 1918 őszén sem tekintette mérvadónak a wilsoni el-
veket, másfelől legyőzött, ellenséges államként kezelte
Magyarországot, és szövetségeseinek tekintette a formálódó
utódállamokat. Károlyi nem ismerte fel, hogy a wilsoni elvek
nem érvényesültek a tárgyalások során, helyettük a fran-
cia nagyhatalmi politika dominált a térségben. A párizsi
diplomácia a kezdetektől látványosan támogatta a szerb, a
cseh és a román kéréseket, és szemet hunyt katonai lépéseik
felett. A magyar kormányt még diplomáciailag sem ismerték
el, és a békekonferenciára sem hívták meg (hasonlóan a többi
veszteshez).
Károlyi külpolitikai elképzeléseinek teljes kudarcát csak ak-
kor ismerte fel, amikor már késő volt: 1919. március elején
határozta el magát az ellenállásra.
Ha a [...] párizsi békekonferencia a wilsoni elvek, a népek önrendelkezési
joga és a megegyezéses béke ellen döntene, akkor mi végszükség ese-
tében még fegyverrel is felszabadítjuk az országot. […] Ha olyan békét
akarnának velünk aláíratni, amely Magyarország feldarabolását jelenti,
akkor én azt mondom nektek, katonák, hogy én ezt a békét nem fogom
soha aláírni.
(Károlyi Mihály beszéde a székely hadosztály előtt, 1919. március 2.)
• Hogyan változott meg Károlyi Mihály álláspontja?
Az ország megszállása
Hogyan történt a területek nagy részének elvesztése?
Az ország nemzetközi helyzetét a világháború végén elsőként
a még az Osztrák–Magyar Monarchia nevében, 1918. novem-
ber 3-án aláírt padovai fegyverszünet rendezte. E doku-
mentum az olasz fronton állapított meg fegyverszüneti (de-
markációs) vonalat, a Monarchia többi területét érintetlenül
hagyta. A Károlyi-kormány azonban annak érdekében, hogy
megelőzze az ország megszállását, illetve saját tekintélyét
növelje, felvette a kapcsolatot a balkáni francia erők parancs-
nokával. A belgrádi tárgyalásokon Károlyi eredménytelenül
próbált hatni az antant tábornokára, aki a szerb és a román
érdekeknek megfelelően jelentős területek kiürítését köve-
telte. November 13-án Belgrádban egy fegyverszüneti dele-
gáció aláírta a megállapodást, amely a padovainál már jóval
előnytelenebb feltételeket tartalmazott: teljes Dél-Magyar-
országot (például Pécs, Szabadka), illetve Dél-Erdélyt és
Székelyföldet ki kellett üríteni és átadni a szomszéd or-
szágoknak.
A szerb haderő gyorsan birtokba vette a neki ítélt terü-
letet (köztük ma Magyarországhoz tartozó városokat is – pél-
dául Pécs, Baja), és a románok is megindították támadásu-
13. Az Osztrák–Magyar Monarchia és a történelmi Magyarország szétesése 121

Magyarország
LEN megszállása
CSEH G YE
SZ LOVÁKI LO R
A Kassa SZ
ÁG
Duna Rimaszombat
Pozsony Losonc Munkács
Salgótarján Miskolc
Állapítsuk meg, mely,
za
IA

Tis túlnyomórészt ma-

TR

Sopron Győr Budapest gyar többségű terüle-

SZ

tekre vonultak be
AU

Szombathely megszállók a ver-

Dráv Kolozsvár sailles-i békekonfe-
a rencia megnyitása
Szigetvár Szeged Arad Marosvásárhely előtt! • Mire töreke-
Pécs Szabadka Gyulafehérvár dett valójában az
utódállamok hadere-
Szá
va Újvidék je? • A fegyverszüneti
vonalakkal összevet-
Demarkációs vonal, 1918. nov.
ve mennyire tekinthe-
Antant demarkációs vonala, 1918. dec. tő reálisnak az an-
SZERB–HO A román hadsereg vonala, 1919. jan.
R VÁT – S tantbarátságra és
ZL O V AUSZTRIA Kialakulóban lévő országok
É N K I R Á LY S Á G
wilsoni elvekre alapo-
zó külpolitika?
d

kat. Mindkét haderő jelentős nehézségekkel küzdött; a román Gyulafehérvárott a román gyűlés kijelentette, hogy a
haderő hadianyagát elvesztette, a szerb haderő évek óta folya- magyarországi románok Romániához csatlakoznak, Prá-
matos harcban állt. Vagyis nem jól felszerelt és frissen feltöl- gából pedig dezavuálták [visszavonták felhatalmazását]
tött alakulatok törtek be Magyarországra. A román előrenyo- követüknek a magyar kormánnyal eddig kötött megál-
mulás nem állt meg a belgrádi egyezmény által kijelölt lapodásait. Csehek és oláhok egyáltalán nem kívánnak
a magyarokkal békésen tárgyalni, hanem fegyveres
vonalnál, hanem azon – a bukaresti francia antantmegbízott
erővel minél mélyebbre igyekeznek betörni Magyar-
felhatalmazásával – átlépve fokozatosan Erdély teljes terü- országba, s ebből a magyarok lakta vidékeket is el akar-
letét elfoglalták. (Kolozsvárra például december 24-én vo- ják hódítani. Nagyon okosan és ügyesen abban az idő-
nultak be.) Ekkorra nyilvánvalóvá vált, hogy az antant támo- pontban akarják szándékukat végrehajtani, mikor Ma-
gatására Magyarország nem számíthat. gyarország lefegyverezte hadseregét és fegyverszünetet
A csehek nehezebb helyzetben voltak, hiszen államuk telje- kötött. A história majd véleményt fog mondani erről az
sen újonnan alakult meg, így hadseregük (olasz tisztek veze- eljárásról.
(Pesti Hírlap, 1918. december 3.)
tésével) is csak igen lassan szerveződött. Ennek ellenére ők
sem késlekedtek, és a rendelkezésükre álló erőkkel elkezd-
ték Magyarország felvidéki területeit megszállni. 1918 • A kormány politikájának mely elemeit kritizálja a
novemberében a Felvidéken tartózkodó csekély magyar had- kortárs cikkíró?
• Mire alapozva fogalmazza meg a kritikát?
erő is sikeresen tudta megállítani a cseh alakulatokat, de
a Károlyi-kormány itt is elvetette a fegyveres ellenállást. De-
cemberben egy párizsi antantdöntés jelölte ki a csehekkel
szembeni demarkációs vonalként nagyjából a mai határt,
amelytől északra eső területeket a magyar kormánynak ki kel-
lett ürítenie. Pozsonyt 1919. január 1-jén szállták meg, és a
berendezkedő új hatalom kemény eszközökkel lépett fel; szűk
másfél hónappal később egy tüntetés során cseh légiósok a
magyar tüntetők közé lőttek, és több mint százan sérültek meg,
kilencen meg is haltak.
A megszállás a magyar lakosságnak sok szenvedést
hozott. A megszállók rögtön megkezdték a magyar köztisztvi-
selők, tanárok, alkalmazottak elbocsátását, birtokosok földjei-
nek elvételét. Emiatt tömegek döntöttek úgy, hogy elmenekül-
nek a megszállt területekről. Nagyon sokan Budapestre ér-
Vagonlakó családok
keztek, ahol ideiglenesen a pályaudvarokon álló teherva-
gonokban kaptak átmeneti szállást, ezért „vagonlakóknak” Milyen folyamatokat indított be az idegen megszállás?
nevezték őket. Az utódállamok a területszerzést nemzet-
122
A frontról visszatérő katonaság leszerelése oly nagy
méreteket öltött, hogy november végéig majdnem
700 000, december közepéig már 1 200 000 ka-
tona szerelt le. […] Azt hisszük, hogy nem volt
még a világtörténelemben hadügyminiszter, aki
maga züllesztette szét hadseregét, a pacifizmus
diadalának ürügye és ábrándképe címén […]. Ez
a kijelentés a magyar hadügyminisztertől abban a
pillanatban hangzott el, amikor az utódállamok
kétségbeesett erőfeszítéseket tettek, hogy hazánk
ellen minél gyorsabban, minél több katonaságot
állíthassanak sorompóba.
(Szárazajtai Incze Kálmán: Háborúk a nagy
háború után – A béke háborúi I–II.,
Franklin Társulat, Budapest, 1938, 14.)
• Hogyan tekintett utólag a leszerelésre a szerző?
A balassa-
gyarmati
Civitas
Fortissima
emlékmű
Hogyan fejezi ki az emlékmű az eseményeket?
Összegzés
Okok és következmények
• Milyen folyamatok vezettek a Károlyi-
kormány hatalomra jutásához?
• Hogyan zajlott a történelmi Magyaror-
szág katonai megszállása?
Történelmi interpretáció
• Hogyan reagált a Károlyi-kormány a bel-
és külpolitikai kihívásokra?
• Miért ellentmondásos Károlyi Mihály te-
vékenységének a megítélése?
IV. Az átalakulás évei
gyűlésekkel próbálták legitimálni (szlovákok – Turócszentmár-
ton, október 30.; szerbek – Újvidék, november 25.; románok – Gyula-
fehérvár, december 1.). Ezek zavaros körülmények között, spontán
módon (nem előre meghirdetett választás útján) megtartott ren-
dezvények voltak, és csak a nemzetiségek részvételével zajlottak.
A fegyveres ellenállás kérdése
Miért nem volt katonai ellenállás 1918 őszén?
1918 őszén a Monarchia utódállamai minden rendelkezésükre
álló erővel támadást indítottak Magyarország ellen. Céljuk az
volt, hogy a békekonferenciát kész helyzet elé állítva, katonai erővel
vegyék birtokba az igényelt területeket. Ebben a kritikus helyzetben
Magyarország nem fejtett ki központilag szervezett ellen-
állást. A hadsereg leszerelése után nem tudtak egy új, ütőképes
haderőt létrehozni, és a toborzás kudarcot vallott. Ez egyfelől
magyarázható a magyar társadalom közönyével, fásultságával.
Másfelől viszont a kormány nem is igazán törekedett a kato-
nai ellenállásra. A hadsereget erős kézzel szervezni próbáló had-
ügyminisztert, aki a pacifista Linder Bélát váltotta, a miniszter-
elnök a Budapesti Katonatanács nyomására leváltotta. Ezáltal
tovább romlott a maradék haderő fegyelme. A sikertelen toborzás
ellenére sem kezdtek országos propagandába, és a parasztság tá-
mogatását is elmulasztották megnyerni, akár a földreformmal, akár
legalább a katonai szolgálatért juttatott földdel vagy magasabb
zsolddal.
Az ellenállásra csak elszórtan akadt példa. Leghíresebb kísérlet
a Székely Hadosztály megszervezése volt, amelyet Kratochvil
Károly vezetett. Az ezredes felkészültségével és rátermettségével
magát már az első világháborúban kitüntette, majd ezredét rendben
vezette Magyarországra. Miután kinevezték az erdélyi katonai ke-
rület parancsnokának, örömmel fogadta a székely önkénteseket,
akik otthonuk védelmében önszerveződő módon hoztak létre ka-
tonai alakulatukat. Kratochvil használható haderőt alakított ki,
de Budapestről gyanakodva figyelték kísérletét, és nem is kapta
meg hozzá a szükséges támogatást. A Székely Hadosztály 1919.
január és április között sikerrel tartotta az Erdélyből kive-
zető hágókat és folyóvölgyeket. Később azonban a román túl-
erő meginduló támadását a létszámban és felszereltségben is
jóval kisebb alakulat már nem tudta feltartóztatni.
Az időszakban nemcsak Erdélyben sikerült elérni részsikereket.
Helyi, jól szervezett ellenállásra a legnevezetesebb példa Balassa-
gyarmat esete. Itt 1919. január 29-én a helyi lakosság, valamint a
közelben állomásozó két magyar század kiverte a települést meg-
szálló cseh erőket. Minthogy a csehek a Balassagyarmaton átha-
ladó vasútvonalat kívánták megszerezni, így joggal feltételezhető,
hogy ezen ellenállás híján a település ma Szlovákiához tartozna.
Nem véletlen, hogy később Balassagyarmat megkapta a „Civitas
Fortissima”, azaz „legbátrabb város” megtisztelő címet.
Valószínűleg egy a védelem mellett elkötelezett kormányzati
politika sem tudta volna feltartóztatni egyidejűleg a mindhárom
irányból támadó ellenséget. Ugyanakkor a jelzett példák alapján
elképzelhető, hogy jól szervezett ellenállás esetén bizonyos
mértékű eredményeket el lehetett volna érni.
14. A tanácsköztársaság és az ellenforradalom 123

14. A tanácsköztársaság és az ellenforradalom

1919 a jelenkori magyar történelem egyik legtragikusabb éve volt. Először valósult meg Magyarországon totális diktatúra, amely ízelítőt
adott a magyarságnak a kommunizmus rendszeréből. Mindezzel párhuzamosan az ország nagy részét idegen hatalmak vonták meg-
szállás alá, ami szintén óriási károkat okozott, nemritkán tömegmészárlásokba torkollott. A kommunista diktatúra bukása után zavaros
közjogi helyzet alakult ki, és csak lassan indult meg a politikai konszolidáció. Ekkor az ellenforradalmi különítmények is véres megtorlá-
sokat folytattak. Milyen helyzetben volt az ország 1919 elején?

A kommunista hatalomátvétel Magyarország proletársága a mai nappal a maga

Hogyan jött létre a Magyarországi Tanácsköztársaság?
Az antant 1919. február végén új, a románoknak kedvező, Ma-
gyarország számára azonban súlyosan hátrányos döntéseket
hozott. Ezekről 1919. március 20-án diplomáciai jegyzékben
tájékoztatták a magyar kormányt. A dokumentumot átadó francia
alezredesről elnevezett Vix-jegyzék követelései már Károlyi szá-
mára is elfogadhatatlanok voltak. A magyar csapatoknak – egy
semleges zóna létrehozása érdekében – ki kellett volna üríteniük
a Tiszántúl színmagyar területeinek jó részét. Károlyi Mi-
hály köztársasági elnök olyan kormányt akart kinevezni, amely jó
kapcsolatokat ápol az ellenállás esetén elképzelhető szövetsége-
sekkel: Szovjet-Oroszországgal és az osztrák szociáldemokrata kor-
mánnyal. Ezért Károlyi a magyar szociáldemokratákat kérte
fel kormányalakításra, akik egyébként jelentős tömegbázissal
rendelkeztek a magyar munkásság körében.
Az MSZDP soraiban ekkor már elvesztette többségét az a csoport,
mely ragaszkodott a polgári, demokratikus államhoz, és elutasítot-
ta a proletárdiktatúrát (például Garami Ernő). A pártvezetőség na-
gyobbik része a kommunistákkal való együttműködés híve-
ként nem akarta egyedül vállalni a kormányzást. A kommunisták
bevonása mellett szólt az is, hogy vezetőjük, Kun Béla összeköt-
tetésben állt Leninnel. A szociáldemokrata és kommunista ve-
zetők önkényesen (Károlyi tudta nélkül) megegyeztek, hogy puccs-
szerűen magukhoz ragadják a hatalmat, és megvalósítják a
kommunista államot, a proletárdiktatúrát.
kezébe vesz minden hatalmat. A polgári világ tel-
jes összeomlása, a koalíciós kormányzás csődje
kényszeríti rá Magyarország munkásságát és pa-
rasztságát erre a döntő lépésre. […] Az országot
az összeomlás anarchiájától csak a szocializmus,
a kommunizmus megteremtése mentheti meg.
[…] A törvényhozói, végrehajtói és bíráskodó ha-
talmat a munkás-, paraszt- és katonatanácsok
diktatúrája gyakorolja. […] Magyarország Tanács-
köztársasággá alakul. A Forradalmi Kormányzóta-
nács haladéktalanul megkezdi a nagy alkotások
sorozatát […] Kimondja a nagybirtokok, a bányák,
a nagyüzemek, a bankok és a közlekedési vállala-
tok szocializálását. A földreformot nem törpebirto-
kokat teremtő földosztással, hanem szocialista
termelőszövetkezetekkel hajtja végre. Az árdrágí-
tókat, az élelmiszer-uzsorásokat, a tömegek éhsé-
gének és rongyosságának spekulációs haszonél-
vezőit irgalmatlan kíméletlenséggel üldözi.
Vasfegyelmet követel. Halállal sújt le az ellenforra-
dalom banditáira csakúgy, mint a fosztogatás
brigantijaira. Hatalmas proletárhadsereget szer-
vez, amellyel a munkásság és parasztság diktatú-
ráját érvényre juttatja a magyar kapitalistákkal és
nagybirtokokkal szemben csakúgy, mint a román
bojárokkal és a cseh burzsoákkal szemben. Kije-
lenti teljes eszmei és lelki közösségét az orosz
szovjetkormánnyal, fegyveres szövetséget ajánl
Oroszország proletárjainak.
(Mindenkihez, részletek a tanácsköztársaság
kikiáltását hirdető kiáltványból, 1919. március 21.)

• Hogyan értékelte a kialakult helyzetet a kiált-

vány?
• Mivel indokolta a hatalomváltást?
• Milyen politikai és gazdasági átalakítást hirdet-
tek meg a kommunisták?
• Mit ígért meg az új hatalom?
• Hogyan képzelték el az ország külpolitikai irá-
nyultságát?

Kun Béla 1919 áprilisában egy csepeli gyárban

szónokol a munkásoknak

Vitassuk meg a kép alapján, hogy mennyire volt

hatékony korabeli politikai módszer az agitáció!
124
A kormány lemondott. Azok, akik eddig is a nép
akaratából s a magyar proletárság támogatásával
kormányoztak, belátták, hogy a viszonyok kény-
szerítő ereje új irányt parancsol. [...] A fenyegető
termelési anarchia mellett, a külpolitikai helyzet is
válságos. A párisi békekonferencia titokban úgy
döntött, hogy Magyarországnak csaknem egész
területét katonailag megszállja. Az ántánt-misszió
kijelentette, hogy a demarkációs vonalat ezentúl
politikai határnak tekintik. [...]
Én, mint a Magyar Népköztársaság ideiglenes
elnöke, a párisi konferenciának ezzel a határoza-
tával szemben a világ proletáriátusához fordulok
igazságért és segítségért, lemondok, és átadom a
hatalmat Magyarország népei proletariátusának.
Károlyi Mihály
(Népszava, 1919. március 22. Károlyi Mihály
a kiáltványt mások által írt hamisítványnak
nevezte, amelyet a tudta nélkül
hoztak nyilvánosságra.)
• Vitassuk meg Károlyi Mihály belpolitikai tevé-
kenységét!
• Mennyire tudta beváltani az ígéreteit?
• Hogyan tudta volna megakadályozni a kommu-
nisták hatalomra lépését? Miért nem így tett?
Egy vidéki városban két jámbor zsidó azon tana-
kodott, hogy vajon zsidó vallású-e Pogány József
népbiztos. Nem tudták eldönteni a vitát, hát el-
mentek a rabbihoz, aki ezt válaszolta:
– A népbiztosok közt nincs se zsidó, se keresz-
tény, mert az mind – pogány.
(Korabeli vicc a népbiztosok vallásosságáról)
• Hogyan viszonyult a vallásokhoz a tanácsköz-
társaság?
Néhány extrém intézkedés (terv) a tanácsköztársa-
ság idejéből
• Az osztályozás és az érettségi eltörlése
• Húsvéti tojásfestés tilalma
• Azonnali alkoholtilalom
• Csak zsiradék, gabonaliszt és cukor nélküli édessé-
gek engedélyezése
• Lakáskutató különítmények felállítása lakások
elrekvirálása céljából
• Bortilalom az áldozáskor/úrvacsoránál
• A papi nőtlenség eltörlése
• Minden felekezetnek megtiltotta a vallásoktatást
• Vidéki agitáció során hangzott el: templomok mo-
zivá alakítása, nők szocializálása (közössé tétele)
• Minden zsidó felekezeti intézmény betiltása, illet-
ve a felekezeti vagyon államosítása
Vitassuk meg, mennyire voltak szükségszerűek
vagy hasznosak az említett intézkedések! • Mi-
lyen hatást gyakorolhattak a közvéleményre?
IV. Az átalakulás évei
1919. március 21-én plakátok sokasága hirdette az új hatalom
megszületését, amelyet az úgynevezett Forradalmi Kormányzó-
tanács irányított. Ennek élén hivatalosan a szociáldemokrata Garbai
Sándor állt, ténylegesen azonban a külügyekért felelős népbiztos
(miniszter), Kun Béla irányította. A mérsékelt szociáldemokraták
kiszorultak a hatalomból, többen közülük emigráltak, hogy így fe-
jezzék ki elutasításukat a diktatúrával szemben. Ugyanígy tettek a
régi elit tagjai is, akik semmi jóra nem számíthattak a proletárdik-
tatúrától. Károlyi Mihály nem fejtett ki ellenállást, a fordu-
latot tudomásul véve – így közvetve legitimálva – visszavonult,
ezért felvetődhet felelőssége abban, hogy a kommunista diktatúra
létrejöhetett. (Károlyi néhány hónappal később emigrált, majd ese-
tenként a cseh politikai vezetőkkel együtt Magyarország érdekei
ellen tevékenykedett. A két világháború között az emigrációban
egyre inkább a kommunizmus ideológiájához közeledett, ezért is
kapta meg a „vörös gróf” ragadványnevet.)
A proletárdiktatúra és a vörösterror
Hogyan valósították meg az ideológiai elképzeléseket?
Az új rendszer vezetői a társadalom és a gazdaság türelmetlen át-
alakításába kezdtek. Államosították a 20 munkásnál többet fog-
lalkoztató üzemeket, az összes bányát, valamint a pénzintézeteket
és bankokat. Emellett felszámolták a nagybirtokokat, de azokat
nem osztották szét a parasztok között, hanem szövetkezeteket és
állami gazdaságokat szerveztek belőlük. A kommunisták nem-
csak a magántulajdont kívánták megszüntetni, hanem szakítani
akartak a nemzeti és vallási hagyományokkal is, ezért kifeje-
zetten üldözték azok képviselőit. E hagyományok, régi szokások
ugyanis az ő szemükben a régi rend támaszai, a meghaladni
kívánt úri-polgári rendszer maradványai voltak. Ezek lerombolását
az új rendszer felépítéséhez vezető fontos lépésnek tartották.
A magyar kommunista vezetők többsége olyan zsidó szár-
mazású személy volt, aki elhagyta a saját közösségét és annak
hagyományait, de nem tudott vagy nem akart beilleszkedni a dua-
lizmus korának úri-polgári világába, annak nemzeti és keresztény
hagyományaiba. Erős társadalomkritikát fogalmaztak meg,
amit az is táplált, hogy a politikai elitbe nem volt sok esélyük be-
jutni. Így váltak „közösségen kívülivé” és „gyökértelenné”, ezáltal
érzéketlenné a nemzeti és vallási hagyományokra. E sajátos
társadalmi és egyéni helyzetük fogékonyabbá tette őket a kom-
munista ideológia befogadására, amely ugyancsak a nemzeti
érzés és a vallásosság felszámolását hirdette. A társadalom túlnyo-
mó többsége – ideértve egyébként a vallásos izraelitákat és az asz-
szimilálódott zsidókat, azaz a magyarországi zsidóság nagy részét
is – azonban ragaszkodott a hagyományaihoz, polgárosodott, illet-
ve polgárosodni vágyó életvilágához.
A diktatórikus intézkedések, a folyamatos háborús helyzet és
a növekvő ellátási nehézségek a társadalom döntő többségét gyor-
san szembefordították a proletárdiktatúrával. A tanácsköztársa-
ság intézkedései nemcsak a polgári rétegeket sértették, hanem
kiváltották a parasztság ellenszenvét is, több helyen fegyveres el-
lenállás kezdődött. A kommunista vezetés hatalmának megőrzé-
se érdekében országszerte kiterjedt erőszakot alkalmazott, ezt
14. A tanácsköztársaság és az ellenforradalom 125

nevezzük vörösterrornak. A megtorlásokat vezető népbiztos Sza- Aki azt akarja […] hogy visszatérjen a régi uralom,
muely Tibor volt, aki kiépítette a diktatúra elnyomó szervezetét. azt kíméletlenül fel kell akasztani. […] Az ilyennek
A Parlament épületében rendezkedett be a tanácsköztársaság bele kell harapni a torkába. […] A vértől nem kell
politikai rendőrsége (Politikai Nyomozó Osztály), amelynek ve- félni. A vér acél: erősíti a szívet, erősíti a proletár-
zetője Korvin Ottó volt. Az Országház épületének alagsorában fog- öklöt. Hatalmassá fog tenni bennünket a vér. A vér
lesz az, amely az igazi kommünvilághoz elvezet
lyokat tartottak, akiket a kihallgatások során gyakran megkínoztak.
minket. […] Aki öklöt emel a proletariátusra, alá-
A diktatúra különítményes osztaga, a Lenin-fiúk csoportja is írta a saját halálos ítéletét. Ki fogjuk irtani, ha kell,
hamar hírhedtté vált. A kibontakozó vörösterror során kíméletle- az egész burzsoáziát.
nül, véres eszközökkel léptek fel a proletárdiktatúrával dacolók vagy (Szamuely Tibor népbiztos beszéde)
egyszerűen csak nem megfelelő származásúnak tekintett emberek
ellen. Ez tekinthető az ideológiai alapon gyakorolt (például szár-
• Hogyan vélekedett a népbiztos az erőszakról?
mazás), állami szintre emelt erőszak első példájának a magyar
• Kikkel szemben kellett gyakorolni véleménye
történelem során. szerint a terrort?
A polgárság megfélemlítését szolgálta, hogy a hatóságok önké-
nyesen több száz embert túszul ejtettek a módosabb csalá-
dokból, akiket bírói ítélet nélkül tartottak fogva. Ennek során több
zsidó nagypolgárt is őrizetbe vettek, akiktől elvették a vagyonukat.
Ugyanakkor a vidéki parasztmegmozdulásokat kíméletlen eszkö-
zökkel elfojtották. A fegyveres ellenállás letörését követően nyil-
vános akasztásokat tartottak egyes településeken.
A vörösterror mellett kiterjedt egyházüldözés zajlott, amely
minden felekezetet érintett, hiszen a tanácskormány a zsidó
hitélet háttérbe szorítására is szigorú intézkedéseket hozott. Az
egyeduralkodóvá váló kommunista ideológia megjelenítése a kül-
sőségekben, a kultúrában és a művészetekben is jellemzővé vált.
Mindezeket figyelembe véve a tanácsköztársaság Magyarország
történetének első – szovjet mintát másoló – totális diktatúrája
volt. Társadalmi támogatottsága hamar minimálisra olvadt, a kom-
munista hatalmat leginkább a vörösterror tartotta fenn az egyre
szaporodó rendszerellenes megmozdulások leverésével.

Plakát a tanácsköztársaság korából

Hogyan gondolkodott a rendszer a vele szemben

álló csoportokról?

1919. május 1-jén, a munkásmozgalom egyik legfontosabb ünnepnapján,

a „munka ünnepén” a tanácsköztársaság nem mulasztotta el az alkalmat, hogy
díszes külsőségek között emlékezzen meg róla. Ebből az alkalomból a Hősök
terén lévő Millenniumi emlékművet átalakították. A kommunista eszmékkel
nehezen összeegyeztethető királyszobrokat, illetve Gábriel arkangyal szobrát
vörös drapériával takarták el, Árpád vezér szobra fölé Marx alakját helyezték
a központi ünnepségek díszleteként.

Hogyan értelmezték a nemzeti múltat?

126 IV. Az átalakulás évei

Harcok a tanács-
köztársaság idején Bártfa

Zólyom Rozsnyó
Kövessük nyomon a Kassa
hadmozdulatokat és
Pozsony Losonc Munkács
területi változásokat Miskolc
Léva Nyíregyháza
a Magyarországi
Tanácsköztársaság
idején! Sopron Budapest Debrecen
Győr
1919.
ápr.
Szolnok Szarvas
1919 Kolozsvár
. ápr
.
Szeged Arad
Szigetvár Gyulafehérvár
Pécs
Megszállás alatt lévő terület, 1918. nov. A cseh és román hadsereg vonala, 1919. ápr.
Antant demarkációs vonala, 1918. Újvidék
dec. Vix-jegyzékben kijelölt övezet
Vörös Hadsereg északi vonala, 1919. jún. Vörös Hadsereg támadási útvonala

A Magyarországi Tanácsköztársaság külpolitikai

helyzete és bukása
Milyen átmeneti sikereket ért el a tanácsköztársaság hadereje?

A tanácsköztársaság a Vix-jegyzékben rögzítettek végrehajtását

Korabeli propagandaplakát (Bíró Mihály alkotása)
Mit fejezett ki, és milyen megjelenítéssel a ké-
pen látható ökölcsapás? • Hol történik a plakát
által megjelenített esemény? • Milyen külpoliti-
kai irányultságról tanúskodik a plakát?
A Vörös Hadseregbe hívó korabeli propagandaplakát
A tanácsköztársaság
toborzóplakátja
Milyen üzeneteket hordoztak a képek? • Milyen
új szimbólumok jelentek meg a propagandában?
elutasította. A román hadsereg az antant beleegyezésével április
végére elfoglalta a Tiszántúlt. Rövidesen megindult északról a
cseh offenzíva is, amelynek eredményeként a támadók megszáll-
ták Kárpátalját, illetve a borsodi iparvidék (Miskolc környéke) és
Salgótarján irányába törtek előre. A tanácsköztársaság ekkor had-
seregszervezésbe kezdett: első intézkedéseik között oszlatták fel
a korábbi hadseregszervezést akadályozó katonatanácsokat, és a
katonáknak magas zsoldot, valamint a sorozásnak ellenállóknak
komoly büntetést ígértek. Ennek eredményeként május végére
200 ezer fős hadsereggel rendelkezett. A Vörös Hadseregnek
nevezett magyar haderőhöz sok hivatásos tiszt csatlakozott (vezér-
kari főnök a kiválóan képzett tiszt, Stromfeld Aurél lett), akik a
kommün politikai rendszerével nem értettek egyet, de a haza terü-
letének védelméért hajlandók voltak harcolni.
A magyar hadműveletek
május végén kezdődtek a cseh
fronton. Az északi hadjárat a
román és cseh haderő elválasz-
tására irányult, de a távlati cél a
Kárpátok vonulatát 200 km-re
megközelítő orosz Vörös Hadse-
reggel való egyesülés volt. A ma-
gyar offenzíva látványos ered-
ményre vezetett: a csapatok a
Felvidék keleti részét elfog-
lalták. A magyar sikerekre vá-
laszul az antant ultimátumot
adott: amennyiben a magyar fél
visszavonul a felvidéki területek-
ről, akkor a románok visszavo-
nulnak a Tiszántúlról. Kun Béla
14. A tanácsköztársaság és az ellenforradalom
az ultimátum elfogadása mellett döntött, ugyanis célja nem a
magyar területek védelme, hanem a kommunista hatalom fenntar-
tása volt. A hazafi as tisztek tiltakoztak, a győztes parancsnok,
Stromfeld Aurél pedig lemondott.
A Magyarországi Tanácsköztársaság külpolitikai helyzete folya-
matosan romlott, a Felvidékről való visszavonulás pedig a katonák
harci kedvét is lelohasztotta. Mivel a román hadsereg nem vonult
vissza a Tiszántúlról, Kun Béla ekkor a terület katonai visszafog-
lalásától remélt némi sikert. A sokszoros túlerőben lévő román
hadsereg azonban néhány napon belül visszaverte a magyar of-
fenzívát, majd Szolnoknál átkelt a Tiszán, és így megnyílt előttük
az út a főváros felé. A Forradalmi Kormányzótanács 1919. augusz-
tus 1-jén lemondott, a vezető politikusok Bécsbe menekültek,
ahol politikai menedékjogot kaptak. A román csapatok néhány
nap múlva bevonultak Budapestre, majd megszállták a Dunán-
túl északi részét is.
Történészszemmel
A román megszállás
A román megszállás az ország nagy részének megpróbáltatást
és szenvedést hozott. (Ezt „feketeterrornak” nevezték.) A bevo-
nuló román haderő szisztematikusan kifosztotta az ellenőrzése
alá vont területeket: minden mozdítható jószágot, takarmányt,
eszközt elvittek, sőt, néha egészen hétköznapi tárgyakat is elra-
boltak. Számos településen durva atrocitás, vérengzés is történt.
Az áldozatok számára vonatkozó kutatások legalább 1300 főt
említenek, de az esetek teljes köre még egyáltalán nincs feltárva.
A Vörös Hadsereg július 25-ei visszavonulása után a román haderő egyik
ezredparancsnokát Fegyvernek határában egy orvlövész lelőtte. Válaszul
a román katonák elfogták és kivégezték a város határában arató parasz-
tokat és velük lévő családtagjaikat – összesen 49 személyt, akik között
vegyesen voltak férfiak és nők, felnőttek, fiatalok, idősek és gyerekek is.
(Paksa Rudolf történész a fegyverneki tömegmészárlásról)
Úgy körülbelül délután 6 órakor Serbescu tábornok, tisztek és civilek egy
csoportja kíséretében megjelent a Múzeum előtt egy tizennégy kamion-
nyi konvojjal és egy különítmény katonával. Kijelentette, hogy […] fel-
hatalmazást kapott arra, hogy átvegye az Erdélyből származó tárgyakat,
és követelte a kulcsokat. Az igazgató tájékoztatta őt […], hogy nem
adja ki a kulcsokat. Serbescu tábornok ezt követően elmondta neki, hogy
reggel visszajönnek, és amennyiben a kulcsokat nem kerítik elő, erőszak-
kal viszik el a műtárgyakat. Mindezért elkértem az igazgatótól a raktár
kulcsát és […] lepecsételtettem valamennyi ajtót, amelyekre a követke-
zőket írattam ki: „Ezt az ajtót a Szövetséges Katonai Bizottság parancsá-
ra pecsételték le. H. H. Bandholtz, soros elnök, 1919. október 5.”
(Részlet a Szövetséges Katonai Bizottság tagja,
Bandholtz tábornok naplójából)
• Hogyan bántak a polgári lakossággal a román megszállók?
• Milyen okai voltak az erőszakos cselekményeknek?
• Foglaljuk össze, milyen következményei voltak a román megszállásnak!
127
Elérkezett tehát a várva várt nap. Ütött a felszaba-
dulás órája: Kassa városa fölött is kiderült az ég és
1919. június 6-án újra a szabadság napja süt ránk.
(Kassai Hírlap, 1919. június 6.)
Kassa közönsége a megszállást nyomott, fájdal-
mas hangulatban várja. […] De oka az is, hogy az
emberek az első megszállás szomorú tapasztalata
alapján attól tartanak, hogy itt már ezen túl ma-
gyar embernek lehetetlen lesz élnie.
(Kassai Napló, 1919. július 3.)
• Mely katonai eseményhez kapcsolódott az első
részlet?
• Mi történt szűk egy hónappal később?
• Mire utalt ez a részlet: „az első megszállás
szomorú tapasztalata”?
Több száz mócból álló horda rövidesen megérke-
zett. Christa Nicolae és a sánta Percze Nicolae ma
is élő tatárfalvi románok vezették őket. Fejszével,
kapával, s a közeli reguláris román csapatoktól
kapott puskákkal voltak felszerelve. Körülállták a
községet, s az elfogott magyarokat tízesével a
templom és a ma 83. számot viselő ház előtt ki-
hallgatás vagy eljárás nélkül legyilkolták. […]
A rend helyreálltával visszatérő lakosok még egy
kanalat sem vagy zsebkendőt sem találtak. […]
Együttesen 88 köröstárkányi és 17 kisnyégerfalvi
magyar lett az 1919. évi húsvétvasárnapi véreng-
zés áldozata.
(Egy túlélő visszaemlékezése a köröstárkányi
tömegmészárlásra)
1919. évi április hó 30-án hajnalban, amikor a
románok Derekegyháza felől Szentes városát meg-
szállották, Őze Kálmán berekháti korcsmárost is-
meretlen román bakák a korcsma udvarán agyon-
lőtték, állítólag azért, mert valami ismeretlen
feljelentő azt állította róla, hogy az ő korcsmaüzlete
a vörösök tanyája volt. […] 1919. évi július hó 26-
án reggel két oláh baka behatolt a római katolikus
plébániára, s ott Csinosák János káplánt agyonlőt-
ték ismeretlen okok miatt, a lakását pedig kirabol-
ták. […]
1919. augusztus havában a románok Dömsödi
Ferenczet vekerzugi tanyáján agyonlőtték, mert
ellenállt, amikor a románok tőle egy lovát el akar-
ták rabolni.
(Szentes polgármesterének hivatalos jelentése
a román megszállás áldozatairól)
128 IV. Az átalakulás évei

Mikor szállták meg a románok Budapestet? • CSEHS LEN

Mely területeket foglalta el a román hadsereg ZLOVÁK GY
IA Bártfa EL
1919 őszére az országból? • Az ország melyik Zólyom Rozsnyó Kassa OR
térsége nem állt idegen megszállás alatt 1919 Rimaszombat SZ
Pozsony Losonc Munkács ÁG

IA
őszén? Léva Nyíregyháza

TR
Miskolc

SZ
Győr Budapest Debrecen

AU
Szolnok Szarvas
Siófok Kolozsvár
Szigetvár Szeged Arad Marosvásárhely
1919 nyarán a forradalmi és proletarizált Magyar-
Pécs Szabadka Temesvár
ország egyik napról a másikra átalakult nemzeti

R
SZ

O
és keresztény Magyarországgá. Az importált for- ER Újvidék
B

radalomnak nyoma sem maradt. A forradalmak-
ban kompromittált emberek eltűntek, és újak jöt-
tek a helyükbe. De sokan voltak olyanok is, akik
még előző nap az Internacionálét dúdolták, és
most könnyek közt fújták felváltva a Himnuszt és
az Erger-bergert [korabeli antiszemita dal]. […]
A világháború előtt és alatt egyre csökkent a val-
lásosságnak és a nemzeti érzésnek embereket
megmozgató hatalma. A világháború utolsó évei-
ben, amikor mindenki megcsömörült és elkesere-
dett volt, már csak kis töredék ápolta magában
ezeket az érzéseket, és azok is csak csendben,
mint az ókeresztények a katakombákban. Most a
forradalom után bevallhatóvá, sőt csaknem köte-
lezővé lett a vallás és a nacionalizmus.
(Szerb Antal a közhangulat változásáról)
• Hogyan változott meg a közhangulat Szerb
Antal szerint?
• Mi állhatott a változások mögött?
• Miért szorulhatott vissza a nemzeti érzés
és a kereszténység az elhúzódó világháború
idején?
Tiszti különítményesek
• Milyen okok vezettek a különítményes osztagok létrejöttéhez?
M
HO Á
R VÁ N
TSZ I A
LO V É N K I R Á LY S Á G
Nem megszállt magyarországi A román csapatok által megszállt AUSZTRIA Kialakulóban lévő
területek terület 1919. júl. 31. / 1919. aug. országok
A csehszlovák csapatok által megszállt A délszláv csapatok által megszállt
szállt terület 1919. júl. 31. / 1919. aug. terület 1919. júl. 31. / 1919. aug.
Katonai helyzet Magyarországon 1919 augusztus–szeptemberében
Az ellenforradalom
Mi történt a proletárdiktatúra bukása után?
A tanácsköztársaság menekülő vezetése egy szociáldemokrata po-
litikusokból álló kormánynak adta át a hatalmat, de annak, a kom-
munista diktatúra örökségével, nem lehetett már valódi esélye az
ország irányítására. Néhány nap múlva egy budapesti ellenfor-
radalmár csoport puccsot hajtott végre, és lemondatta a szak-
szervezetinek is nevezett kormányt. Mindez a Budapestet megszálló
román csapatok jóváhagyásával történt. A gyors hatalomváltással
létrejövő kormány (Friedrich István vezette) az ország élére József
főherceget kérte fel kormányzóként, aki ezt a királytól még 1918-
ban kapott megbízatására hivatkozva el is vállalta.
Az új kormány visszavonta a Károlyi Mihály miniszterelnöki
kinevezése után született rendelkezéseket, valamint megkez-
dődött a forradalmi időszak országos és helyi vezetőinek szabályo-
zott keretek között történő felelősségre vonása. Bár formálisan az
új – többször átalakított – budapesti kormány volt
hivatott az ország vezetésére, valójában elismerésé-
vel az antant kivárt. (József főherceg, mint a Habsburg-
dinasztia tagja, az antant tiltakozása miatt kénytelen
volt lemondani.) A megszálló román erők pedig saját
kedvük szerint tevékenykedtek az országban, így tehát
a Friedrich-kormány légüres térben működött.
A legfontosabb magyar hatalmi központot a Nemzeti
Hadsereg képezte, amely még a tanácsköztársaság mű-
ködése alatt, a franciák által megszállt Szegeden, az ott
működő ellenkormány haderejeként jött létre. Eleinte
hadügyminiszterként, majd fővezérként Horthy Mik-
lós, az Osztrák–Magyar Monarchia hadiflottájának utol-
só parancsnoka állt az élén. Miután Budapesten meg-
alakult az ellenforradalmi kormány, a szegedi ellenkor-
mány feloszlott, de Horthy attól függetlenítve magát,
önálló hatalmi központtá formálta a Nemzeti Had-
sereget, amely az új budapesti kormánynak sem rendel-
14. A tanácsköztársaság és az ellenforradalom 129

te alá magát. A mintegy 30 000 főre duzzadt haderővel pedig az A kormányzati rendszer beállott változása alkal-
ország egyetlen, ellenséges hatalmak által nem megszállt területé- mából több oldalról hangzik el az az aggodalom,
re, a Dél-Dunántúlra vonult. A Siófokon kialakított főhadiszállás- hogy az elmúlt rendszer hívei kíméletlen üldözés-
ról katonai igazgatás alá vonta az általa ellenőrzött területeket. ben fognak részesülni. […] a jelenlegi kormány a
A Nemzeti Hadsereg tiszti különítményei a vörösterror és a szigorú jogrend alapján áll; egyfelől tehát kímélet-
len szigorúsággal megtorol minden bűncselek-
proletárdiktatúra során elkövetett bűnök megtorlásának cí-
ményt, másfelől azonban ártatlanokat üldözni,
mén számos véres kivégzést hajtottak végre. Közülük a legismer- megfélemlíteni vagy éppen megkínozni nemcsak
tebb a Prónay Pál vezette alakulat volt, amely már augusztus ele- nem kíván, de azt nem is engedi. Nem akarjuk
jétől megtorló akcióba kezdett. Sok esetben nemcsak a ugyanis a letűnt rendszer gyűlöletes példáját kö-
tanácsköztársaság kegyetlenségeinek valós elkövetőit vagy a dik- vetni, amelyet éppen mi ítélünk el mindig a leg-
tatúra helyi felelőseit gyilkolták meg, hanem ártatlan, kommu- erősebben. […] Sem a jogrenddel, sem az ember-
nistának vélt embereket, vagy a kommunizmusért bűnbaknak szeretettel nem egyeztethető össze az a vadálla-
tias kegyetlenség, amely az ártalmatlanná tett
tekintett zsidókat is. A véres atrocitásoknak a kommunizmus és
gonosztevőknek testi megkínzásában vagy lelki
a forradalom híveinek megfélemlítése is célja volt. A fehérkülö- gyötrésében keresi és találja kielégülését.
nítményes megtorlások mindazonáltal nem a korabeli magyar
(Belügyminiszteri rendelet, 1919. augusztus 17.)
állam intézkedései voltak, hanem az önálló hatalmi központként
működő Nemzeti Hadsereg különítményeinek kilengései – ame-
lyekkel szemben a budapesti kormány több ízben tiltakozott is. • Hogyan vélekedett a rendelet értelmében
a budapesti kormány a fehérkülönítményes
Az antanthatalmak 1919 októberében egy brit diplomatát küldtek
megtorlásokról?
az országba azzal a feladattal, hogy érje el egy minden társadalmi • Mi lehetett az oka, hogy a belügyminiszter
réteg által támogatott kormány létrejöttét. A diplomata nyomást mégsem tudta megakadályozni a megtorláso-
gyakorolt a román haderőre, így az novemberben kivonult az kat?
addig megszállva tartott Észak-Dunántúlról, a fővárosból és a
Duna–Tisza közéről. A Tiszántúlt azonban csak 1920 áprilisában
hagyták el. A románok visszavonulását követően a britek jóindula-
tát elnyerő Horthy Miklós 1919. november 16-án (napra pontosan
a népköztársaság kikiáltásának évfordulóján) a Nemzeti Hadsereg
kiválasztott alakulatainak az élén látványosan bevonult a fővá-
rosba. Innentől kezdve tőle várták a nyugati hatalmak is, hogy
Magyarországon fenntartsa a rendet, és legfőképpen meggátolja a
kommunizmus újbóli visszatérését. Emellett pedig megalakult az
egységkormány (korabeli szóval: koncentrációs kormány), mely
elnyerte a nemzetközi elismerést, egyúttal meghívást kapott a
békefeltételek megtekintésére, mi több, 1920. januárra kitűzték
a régóta várt nemzetgyűlési választásokat is.

Polgármester Úr! […] Mikor még távol voltunk innen, és csak a remény suga-
ra pislogott lelkünkben, akkor – kimondom – gyűlöltük és átkoztuk Budapestet,
mert nem azokat láttuk benne, akik szenvedtek, akik mártírok lettek, hanem
az országnak itt összefolyt piszkát. Szerettük, becéztük ezt a várost, amely az
elmúlt évben a nemzet megrontója lett. Tetemre hívom itt a Duna partján a
magyar fővárost: ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba
tiporta koronáját, nemzeti színeit, és vörös rongyokba öltözött. Ez a város
börtönre vetette, kiüldözte a hazából annak legjobbjait, és egy év alatt elpré-
dálta összes javainkat. De minél jobban közeledtünk, annál jobban leolvadt
szívünkről a jég, és készek vagyunk megbocsátani. Megbocsátunk akkor, hogy
Horthy Miklós bevonulása Budapestre, 1919. novem-
ha ez a megtévelyedett város visszatér megint a hazájához, szívéből, lelkéből
ber 16.
szeretni fogja a rögöt, amelyben őseink csontjai porladoznak, szeretni azt
a rögöt, amelyet verítékes homlokkal munkálnak falusi testvéreink, szeretni a
Mi történt Budapesten pontosan egy évvel
koronát, a dupla keresztet. Katonáim, miután földjeikről betakarították Isten korábban?
áldását, fegyvert vettek a kezükbe, hogy rendet teremtsenek itt e hazában.
Ezek a kezek nyitva állanak testvéri kézszorításra, de büntetni is tudnak, ha
kell. Meg vagyok győződve róla, azaz úgy remélem, hogy erre nem fog sor
kerülni, hanem ellenkezőleg, akik bűnösöknek érzik magukat, megtérnek, és
• Hogyan viszonyult beszédében Horthy Miklós
hatványozott erővel segítenek a nemzeti reményekben tündöklő Budapest a magyar fővároshoz?
felépítésében. A mártírokat, az itt sokat szenvedett véreinket meleg szeretettel • Milyen súlyos vádakat fogalmazott meg?
öleljük szívünkhöz. • Milyen történelmi eseményekre alapozta vádjait?
(Horthy Miklós bevonulási beszéde, Budapest, 1919. november 16.) • Mi lehetett a beszéd legfontosabb célja?
130 IV. Az átalakulás évei

Ellenforradalmi
Mit érdemes tudni róluk?
csoport
ABC (Antibolse- A korábbi elit tagjaiból Bethlen István gróf vezetésével Bécsben szerveződő kommunistaellenes csoport.
vista Comité)
Arad–szegedi Károlyi Gyula gróf május 5-én Aradon ellenkormányt alakított, amely később román követelésre elhagyta a várost.
ellenkormány Ezután a francia megszállás alatt álló, így a tanácsköztársaság hatalma alá nem tartozó Szegedre tette át a
székhelyét. A kormány hadügyminisztere Horthy Miklós lett.
Nemzeti Horthy vezetésével szerveződő ellenforradalmi katonai erő, amely 1919 augusztusában önállósította magát a szegedi
Hadsereg kormánytól. Tiszti különítményei véres megtorlásokat hajtottak végre országszerte.
Fehérház Budapesten a tanácsköztársasággal szemben kialakult, illegalitásban működő ellenforradalmi csoport. 1919
Bajtársi augusztusában ők döntötték meg a szociáldemokrata kormányt, és alakították meg Budapesten az ellenforradalmi
Egyesület kormányt. Vezetőjük Friedrich István volt.
ÉME (Ébredő Elsősorban fővárosi szervezet, amelynek tagjai az ország gondjaiért legfőképp a zsidókat okolták. Más kérdésekben
Magyarok azonban nem volt körükben egyetértés, így nem alakultak párttá. Tüntetéseket szerveztek, plakátokat és újságot
Egyesülete) adtak ki, és antiszemita megnyilvánulásaikkal jelentősen befolyásolták a fővárosi közhangulatot.
MOVE (Magyar Tiszti, altiszti érdekvédelmi szervezetként alakult meg 1918 novemberében. A MOVE-t 1919 januárjától Gömbös
Országos Gyula vezérkari százados vezette. A Károlyi-időszakban a kormány pacifizmusát kifogásolták, a tanácsköztársaság
Véderőegylet) idején Gömbös Bécsbe távozott. Sokan a déli demarkációs vonal mögé menekültek, elősegítve ezzel a Horthy Miklós
vezette Nemzeti Hadsereg létrejöttét.

A tanácsköztársaság ellen szervezkedő ellenforradalmi csoportok

Történészszemmel
1919. augusztus 23-án Celldömölk lakosai
népgyűlést tartottak, majd éjszaka a helyi
zsidók közül többeket brutálisan megtá-
madtak. A megtámadott zsidó katonákat
és kereskedőket fejszékkel és husángokkal
verték agyon. A legalább hat halottat kö-
vetelő támadásnak áldozata lett Hoffmann
Miksa 73 éves kereskedő, valamint Fleisch-
ner Márton katonatiszt, a város díszpolgá-
ra. […] A csendőrség a tetteseket nem
találta meg, mivel a résztvevők egymásnak
igazoltak alibit.
(Zsidóellenes pogrom Celldömölkön)
• Olvasd el Móricz Zsigmond Szegény
emberek című elbeszélését!
• Miben látta a különbséget a katona a
front és a civil élet között? Miben külön-
bözik egy emberölés megítélése a hábo-
rúban és a hátországban?
• Nézzünk utána, milyen lelki-pszichikai
utóhatást válthat ki egy katonai szolgá-
lat háborús körülmények között!
Miért vált megszokottá az erőszak a korban?
A világháború idején a katonaviselt férfiak hozzászoktak a halál látványához.
A háború által érintett országokban az erőszak általánosan elterjedt, és az
élet minden területén fokozódott a mértéke. A világháború után gyakorivá
váltak az erőszakos bűncselekmények a magánéletben és a közéletben is.
A frontról hazatért katonák a háború után sokszor nem találták helyüket a
civil életben, és számos esetben fegyverrel vettek maguknak elégtételt:
helyi elöljárókra, földbirtokosokra, katonatisztekre támadtak, illetve keres-
kedőket, gazdákat, birtokokat fosztogattak. Több helyen zsidóellenes pog-
romok is történtek.
A tanácsköztársaság alatt a rendszer védelmében alkalmazott vörösterror-
nak, majd az ellenforradalmi különítmények által elkövetett megtorlásnak
is több száz áldozata volt. Ennél jóval több személyt végzett ki a román
hadsereg. (Ezt feketeterrornak nevezték, de ez a kifejezés a román terror
emlékével együtt feledésbe merült.) Az áldozatok száma nemzetközi össze-
hasonlításban nem számít jelentősnek, például a Magyarországénál jóval
kisebb lakosságú Finnországban sokkal több áldozattal járt a vörös- és fe-
hérterror. A történészek és még inkább a közvélemény ennek ellenére mint-
egy száz éve vitatkozik azon, hogy a vörösterror vagy a fehérkülönítményes
megtorlások voltak-e szörnyűbbek. A háború utáni spontán lincselésekre
és a román hadsereg által megöltekre jóval kevesebb figyelem jut.

Összegzés
Változás és folytonosság
• Milyen hatalomváltások történtek 1919-ben Magyarországon?
• Hogyan képzelte el a Magyarországi Tanácsköztársaság vezetése az ország politikai jövőjét?

Történelmi jelentőség
• Miért nem tudott sem Károlyi Mihály, sem Kun Béla szilárd hatalmat kiépíteni?
• Mit jelentett az ellenforradalmiság ebben az időszakban?
15. A Párizs környéki békerendszer 131

15. A Párizs környéki békerendszer

A világháborút lezáró békerendszernek szerteágazó problémákat kellett volna rendeznie, számtalan érdeket és célt összebékíteni.
A béketárgyalások előtt meghirdetett magasztos elvek végül papíron maradtak, sokkal inkább a nagyhatalmak rövid távú érdekeit érvé-
nyesítették, a vesztes államok véleményének teljes figyelmen kívül hagyása mellett. Nem véletlen, hogy a békerendszer nem lett hosszú
életű. Idézzük fel, mit tartalmazott Wilson elnök 14 pontja! Milyen törekvéseik voltak a franciáknak? Mely területeket ajánlotta fel az
antant korábban Olaszországnak és Romániának?

A versailles-i békekonferencia
Kik és milyen elvek alapján döntöttek?

Az első világháborút lezáró versailles-i békekonferencia döntő

módon meghatározta a következő időszakot, ugyanis itt rajzolták
újra a világ térképét. Az 1919. január 18-án megnyitott konferen-
cián az öt győztes nagyhatalomnak (Franciaországnak, Nagy-
Britanniának, az Amerikai Egyesült Államoknak, Olaszországnak
és Japánnak) az elképzelései érvényesültek, de a területi kérdések-
ről döntő bizottsági munkálatokban részt vettek az antantszövet-
ség országainak (például Szerbia, Románia) diplomatái és szak-
értői is. Sajnálatos módon tehát nem a teljes nemzetközi közösséget
reprezentáló békekongresszuson (a semleges és vesztes országok
A „négy nagy”: David Lloyd George brit, Vittorio
bevonásával) rendezték el a fennálló kérdéseket, hanem csupán a Emanuele Orlando olasz, Georges Clemenceau
győztes államok konferenciáján. francia miniszterelnök és Thomas Woodrow Wilson,
A vesztes államokat csak akkor hívták meg, amikor már az Amerikai Egyesült Államok elnöke
kialakultak a rájuk vonatkozó elképzelések. (Szovjet-Oroszor-
szág vezetői egyáltalán nem kaptak meghívást a kon-
ferenciára.) Mivel Japán az európai ügyekbe nem
folyt bele, ezért az Európára vonatkozó legfontosabb
kérdésekről a Legfelsőbb Tanács négy meghatá-
rozó tagja döntött. A konferencián formálisan a
vendéglátó ország miniszterelnöke, Georges Cle-
menceau elnökölt.

A német béke aláírása a versailles-i

palota tükörtermében

Vessük össze a képet a tankönyv 7. oldalán talál-

ható festménnyel. Mi indokolta a konferencia és
a béke aláírásának helyszínét? Miért pont január
18-án nyitották meg a konferenciát?

Az antanthatalmak világ-
Erőszakos Betegség és Az összes
háborús embervesztesége
Katonai úton elhunyt alultápláltság Összes áldozat
Lakosság
Ország áldozat polgári miatt elhunyt áldozat a lakosság-
(millió fő) Melyik antanthata-
(ezer fő) áldozat polgári áldozat (ezer fő) hoz képest
(ezer fő) (ezer fő) (%)
lom szenvedte el a
legnagyobb ember-
Nagy-Britannia 45,4 700–890 17 107 826–1012 1,8–2,2 veszteséget a világ-
Franciaország 39,6 1360–1400 40 300 1700–1740 4,3–4,4 háborúban? • Vitas-
suk meg, miért
Olaszország 35,6 460–650 3,4 190 1052–1243 3–3,5 Franciaország köve-
Amerikai 92 116 kevesebb mint 117 0,13 telte a leginkább
Egyesült Államok 1000 fő a vesztesek elleni
szigorú fellépést!
132
Amerikai Egyesült Államok
1. Thomas Woodrow Wilson elnök az 1918-ban meghirde-
tett 14 pont érvényesítésére törekedett. Abban bízott,
hogy egy igazságos béke elejét veheti az újabb háborúk-
nak. Mivel az Amerikai Egyesült Államoknak közvetlen
érintettsége nem volt az európai határokat illetően, ezért
igyekeztek a nemzetiségi elvet tekinteni tárgyalási
alapnak.
2. Az Amerikai Egyesült Államok később kivonult a
-
ként vett részt. Azért döntöttek így, mert látták, hogy az
európai nagyhatalmak nem elvi alapokon álló, hosszú
távra szóló békét akarnak kötni, hanem rövid távú hatalmi
dekeiket
et nézi
érdekeiket n k.
nézik.
A nagyhatalmak céljai a versailles-i
békekonferencián
t Hogyan képzelték el a győztes országok a határok
átrajzolását?
t Miként bántak a vesztes államokkal?
t Milyen hatalmi érdekek álltak szándékaik mögött?
t
Japán
Japánt szinte kizárólag a saját térségé-
ben elérhető terjeszkedés érdekelte.
Nagyhatalmi törekvések 1919-ben
IV. Az átalakulás évei
Nagy-Britannia
1. Az európai kérdésekben David Lloyd
George brit miniszterelnök a kontinentális
egyensúly híveként gyakran szembeszegült
a franciák túlzó nagyhatalmi igényeivel.
2. Emellett a gyarmati területek újraosztásá-
ban volt érdekelt, amiért cserébe engedte
Franciaországnak, hogy Kelet-Közép-Európá-
ban befolyást szerezzen.
Franciaország
1. Georges Clemenceau francia miniszterelnök és
hadügyminiszter a vesztesek teljes meggyengítését
akarta. E célt szolgálták a területi elcsatolások,
a gyarmatok elvétele, valamint a háborús károkért
2. Franciaország a történelmi sérelmeiért és
a világháborús veszteségeiért revansot akart venni,
ezért mindent elkövetett, hogy a béke egyúttal
szimbolikusan is megalázó legyen.
3. Gazdasági szempontból a német gyarmatok feletti
irányítás megszerzése, valamint a németek által
kérdésnek számított.
4. A határok rendezésekor a nemzetiségi elvet
nagyhatalmi érdekeivel foglalkozott. Támogatta
a közép-európai győztes államok igényeit, hogy azok
a franciák lekötelezettjeivé és leendő szövetségesei-
vé váljanak.
Olaszország
1. Vittorio Emanuele Orlando olasz miniszter-
elnök minimális célként az olasz többségű
Dél-Tirol megszerzésére törekedett.
2. Emellett az Adriai-tenger északi partvidékén
akart terjeszkedni, illetve befolyást szerezni.
Mivel itt ütköztek érdekei a leendő Jugoszlá-
viával, ezért mindent megtett a délszláv állam
gyengítése érdekében.
15. A Párizs környéki békerendszer
A békerendszer elvei és gyakorlata
Milyen ellentétek voltak az antant vezetői között?
Az amerikai békedelegáció – Wilson elnök vezetésével – az 1918
elején megfogalmazott elvek megvalósítására törekedett. Ennek
egyik vitatott pontja a nemzeti önrendelkezés elvének kimondá-
sa volt. Ez alatt azt értették, hogy az egyes területekről hozott
döntések esetében az ott élő lakosság igényeit kell figyelembe ven-
ni, aminek legbiztosabb módszere a népszavazás. Ilyen módon
érvényesülhet a népszuverenitás, és nem felsőbb hatalmi érdekek,
hanem a helyben élő népesség dönthet egy-egy terület hovatarto-
zásáról. A világháború végén a vesztes hatalmak társadalmai
és politikai vezetői (például Magyarországon Károlyi Mihály)
reménykedtek a wilsoni elvek megvalósításában.
A békerendszer alapjává valójában – a franciák és a britek elkép-
zelései szerint – a nagyhatalmi érdekek váltak. Elsőrendű cél volt
Németország meggyengítése olyan mértékben, hogy ne legyen
képes a visszavágásra. Ennek rendelték alá Közép-Európa sorsát
is, itt ugyanis új franciabarát államokat kívántak létrehozni (Len-
gyelország, Csehszlovákia, Románia, Szerb–Horvát–Szlovén Király-
ság), amelyek egyfelől képesek a szovjet-orosz bolsevizmus ter-
jedésének gátat vetni, másfelől ellensúlyként szolgálhatnak
a franciák számára Németországgal szemben. Ahhoz azonban,
hogy ez egy jól működő megoldás legyen, a közép-európai fran-
cia szövetségeseket életképes, gazdaságilag és stratégiailag erős
államokká kellett tenni, ami a legtöbb esetben felülírta a nemzeti
önrendelkezés elvét.
Az antant kezét erősen megkötötték a világháború alatt külön-
böző titkos szerződésekben tett ígéretek, amelyeket szövetsé-
geseik természetesen igyekeztek érvényesíteni. A háború nap-
jaiban sokszor nem mérlegelték az igények mértékét vagy
jogosságát, pusztán az volt a cél, hogy az adott országot megnyer-
jék hadviselő félnek. A béketárgyalások során azonban kiderült,
hogy esetenként a győztes szövetségesek között is ellentétek fa-
kadhattak, hiszen például a dalmát partvidéket mind az olaszoknak,
mind a szerbeknek odaígérték.
A területi kérdések esetében a győztes államok és szövetsé-
geseik gazdasági, illetve stratégiai érdekeit vették figyelembe.
Ez leginkább fontos nyersanyaglelőhelyek, közlekedési útvonalak,
esetleg folyami vagy tengeri kijáratok megszerzését jelentette a
gyakorlatban. A nemzetiségi arányok is szempontként szerepeltek,
de a legtöbb esetben felülírták őket az egyéb érdekek. Emiatt kevés
esetben rendeltek el népszavazást – legtöbbször csak azért, mert
fegyveres ellenállás alakult ki a meghúzni tervezett határokkal
szemben. A tárgyalásokon a történelmi és földrajzi érvek is
előkerültek (például a csehszlovákok hivatkoztak a Nagymorva
Birodalomra mint történelmi előképre, a románok pedig a Kárpá-
tokból lesiető folyók vízrendszerét láttatták földrajzi egységnek).
A figyelmen kívül hagyott nemzetiségi eloszlás miatt határon túl-
Nagyon sok javaslat ment keresztül csak azért, mert az amerikai és angol
kritikusok nem ismerték eléggé a vitás kérdést, vagy mert Franciaország szö-
vetségeseinek nagyon is makacs kritikája kellemetlen helyzetbe hozta őket,
és nem akartak mindig az ellenség pártfogóiként szerepelni.
(John Maynard Keynes)
133
Isten tíz parancsolatot adott az embereknek. Mind
a tízet megszegték. Wilson elnöknek tizennégy
pontja van. Meglátjuk, mi lesz velük!
(Clemenceau francia miniszterelnök
és hadügyminiszter)
• Hogyan vélekedett a francia miniszterelnök
a Wilson által javasolt elvekről?
Ne ragaszkodjon ahhoz, hogy általános megerő-
sítést nyerjen az önrendelkezés elve, [mert] ez lo-
gikusan vezetne odáig, hogy Gibraltárt visszaadjuk
a spanyoloknak, Máltát a máltaiaknak, Ciprust a
görögöknek, Egyiptomot az egyiptomiaknak,
Adent az araboknak vagy a szomáliaiaknak, Indiát
a káosznak, Hongkongot a kínaiaknak, Dél-Afrikát
a kaffereknek stb. S akkor hol lenne a Brit Biroda-
lom?
(Maurice Honkey ezredes megjegyzése
lord Robert Cecil brit képviselőnek, 1919)
• Milyen véleménnyel volt a megszólaló brit ezre-
des az önrendelkezés elvéről?
• Milyen, a győztes hatalmak közötti ellentétes
gondolkodásra világít ez rá? Érveljünk Wilson
elképzelése és az idézett brit vélemény mellett
is!
Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a megho-
zandó döntésektől függ Franciaország jövője ke-
leten. Ha kielégítjük a románok jogos követeléseit,
és betartjuk kötelezettségeinket, Romániában több
mint 15 millió lakossal rendelkező igazi francia
gyarmatunk lesz, ahol fejleszthetjük kereskedel-
münket és iparunkat, és ahol úgy érezhetjük ma-
gunkat, akárcsak otthon.
(A bukaresti francia misszió vezetőjének távirata,
1919. január)
• Milyen, a békeszerződéssel kapcsolatos francia
cél jelenik meg a forrásban?
• A békekonferencia működésének mely jellemző-
je miatt fordulhatott elő a forrásban leírt hely-
zet?
• Melyik hatalom rendelkezett a legerősebb
közép-európai elképzeléssel?
134 IV. Az átalakulás évei

[A külügyminiszter] kifejtette, hogy [az államszövetség már
egyszer fennállt], amelyet a X. században a magyarok le-
rohantak. A hódítók megkísérelték az ország elmagyarosí-
tását, de hasztalanul. A lakosság még mindig csehnek ér-
zi magát, és az új államhoz akar tartozni. Szlovákiában
soha sem volt szeparatizmus, ugyanaz a nyelv, a vallás és
ugyanazok az eszmék, mint Csehországban. […] A Duna-
határ „elvi kérdés”. […] A magyar invázió idején egész Pan-
nónia szlovák volt. A magyarok a szlovák lakosságot a he-
gyekbe szorították, és így jutottak kontaktusba a németek-
kel a Duna jobb partján. A Duna bal partján nem irtották ki
a szlovák lakosságot, de többé-kevésbé elmagyarosították.
Így az északi oldalon a lakosság legalsóbb rétege szlovák.
Csupán a felső, mesterségesen rátelepedett réteg magyar.
(A csehszlovák külügyminiszter beszédének
jegyzőkönyvéből, 1919)
• Milyen hamis történelmi állításokat fogalmazott meg
a külügyminiszter? Miért?
• Milyen hatást érhetett el ezzel a szakértői bizottságban?
• Miért nem cáfolta meg senki sem a helyszínen a beszéd
főbb elemeit?
ra kerülő kisebbségek kérdését – általában a gyakorlatban
meg nem valósuló – kisebbségvédelmi garanciákkal pró-
bálták rendezni.
A területi kérdéseken kívül a békék általában kimondták,
hogy a háborúért a vesztes államok egyoldalúan a fe-
lelősek. Minden esetben előírtak haderő-korlátozást,
ugyanis fontos cél volt, hogy a vesztes államok a továbbiak-
ban ne legyenek képesek fegyveres visszavágásra. Ennek
eredményeként a vesztesek hadereje a győztesekének töre-
dékére csökkent mind mennyiségben, mind pedig minőség-
ben (például általános hadkötelezettség tilalma, légierő
megszüntetése stb.). A veszteseket emellett hatalmas ösz-
szegű jóvátétel előírásával büntették, de ennek pontos
összegét és ütemezését csak a későbbiekben véglegesítették
nemzetközi konferenciákon. Az említett rendelkezésen kívül
pedig Wilson javaslatára létrehozták a Népszövetséget
(Nemzetek Szövetsége), amely intézmény legfőbb feladata-
ként jelölték meg, hogy a nemzetközi konfliktusokat segít-
sen diplomáciai mederben tartani, és ezáltal elkerüljenek
mindenféle jövőbeni háborút.

Történészszemmel

Hogyan működött a Nemzetek Szövetsége,

azaz a Népszövetség?
A különböző konfliktusok kezelésére alkalmas nemzetközi szervezet fel-
állítását Wilson elnök kezdeményezte. A szervezetet, amelyet Népszö-
vetségnek vagy Nemzetek Szövetségének neveztek, az első világháborút
lezáró békekonferencián hozták létre 1919-ben. Tagjai a győztes államok
lettek, később azonban a vesztesek és az első világháborúban semleges
államok is csatlakozhattak. Sajátos módon azonban a kezdeményező
szerepet játszó Amerikai Egyesült Államok soha nem lett a Népszövetség
tagja, ugyanis az első világháború után az USA belpolitikai életében fel-
erősödött az igény, hogy az ország a saját ügyeivel foglalkozzon, és az
európai politikai konfliktusokban ne vegyen részt (izolacionizmus).
Az 1920-as években a Népszövetség jelentős közvetítő szerepet ját-
szott a gazdasági élet újraindítását szolgáló nemzetközi hitelezésben,
valamint a kisebb-nagyobb helyi konfliktusok elsimításában, továbbá az
egykori német és török területek (Saar-vidék, Danzig, mandátumterüle-
tek) ellenőrzésében. Magyar viszonylatban a gazdaság talpra állításában
játszott elvitathatatlan szerepet, de a határváltozások miatt idegen ura-
lom alá került magyar kisebbségek sérelmeinek kezelésére a szervezet
Wilson amerikai elnök alkalmatlan volt. A nemzetközi helyzet megváltozásával pedig az 1930-
Értelmezzük a
átnyújtja a posta-
karikatúrát! Mi as években képtelen volt megakadályozni egy újabb világháború kirob-
galambnak a Nép-
lehetett a rajzoló banását. Kudarcához hozzájárult, hogy a Népszövetségnek nem volt
szövetségnek címzett,
véleménye Wil- felhasználható hadereje, illetve a fennálló helyzeten változtatni kívánó
békét jelképező
sonról és a Nép-
olajágat hatalmaknak nem volt a Népszövetségen belül eszközük céljaik eléré-
szövetségről?
sére, így a kilépés mellett döntöttek.

Értékeljük, hogy mennyiben volt sikeres a Népszövetség működése! • Vitassuk

meg: volt-e reális esély arra, hogy egy nemzetközi szervezet békésen
megoldhatja az államok közti konfliktusokat? • Mit kellett volna másként
tenni ahhoz, hogy hatékonyan tölthesse be a neki szánt szerepet?
15. A Párizs környéki békerendszer 135

1. Kimondták, hogy a vesztes államok felelősek Mikor írták alá Hol Melyik vesztes állammal
a háborúért. a békeszerződést? írták alá? kötötték a békeszerződést?
2. Megállapították a vesztes államok új határait, 1919. június 28. Versailles Németország
és elvették gyarmataikat, valamint rendelkeztek
1919. szeptember 10. Saint-Germain Ausztria
az elvett területek hovatartozásáról is.
1919. november 27. Neuilly Bulgária
3. Kötelezték a vesztes államokat, hogy a háborús
károk jóvátétele céljából adjanak kártérítést 1920. június 4. Trianon Magyarország
a győzteseknek. 1920. augusztus 10. Sèvres Törökország
4. Előírták, hogy a vesztes államok legfeljebb 1923. július 24. Lausanne A Törökországgal kötött béke
mekkora hadsereget tarthatnak fenn. módosítása
5. Létrehoztak egy nemzetközi szervezetet
(Népszövetség), hogy a jövőben itt lehessen Az első világháborút lezáró békeszerződéseket
megtárgyalni az államok közt felmerülő vitákat. a Párizs mellett található kastélyokban írták alá Német-
a békedelegációk, ezért szokás Párizs környéki 100 ezer fő
ország
A békeszerződések általános rendelkezései békéknek is nevezni
Ausztria 30 ezer fő
A vesztes államok Magyar-
haderejének a béke- 35 ezer fő
ország
szerződésekben meg-
A német béke határozott létszáma
Bulgária 20 ezer fő

Hogyan érvényesült Franciaország törekvése?

A németekkel kötött békeszerződésben Franciaország visszasze-

rezte Elzász-Lotaringiát. A német ipari területet, a Saar-vidé-
ket a Népszövetség ellenőrzése alá helyezték tizenöt évre, és az
ottani ipari termelést jóvátétel címén lefoglalták. Emellett rögzí-
tették, hogy a német hadsereg nem állomásozhat a Rajnától
keletre fekvő 50 km széles sávban (rajnai demilitarizált övezet)
– ennek különös hangsúlyt adott, hogy ide tartozott Németország
legfontosabb iparvidéke, a Ruhr-vidék is.
Németország további területi veszteségeket szenvedett keleten
is, ennek következtében a legkeletibb német területet, Kelet-
Poroszországot elszakították a birodalom többi részétől, így
azt csak tengeri úton vagy Lengyelország területén keresztül lehe-
tett elérni. Mindennek következményeként számottevő német lakos-
ság került lengyel fennhatóság alá. (Összességében Németország
teljes vesztesége a korábbi területének mintegy 13%-át tette ki.)
Arról is rendelkeztek, hogy Németországnak legfeljebb mekkora
hadereje lehet a továbbiakban. Emellett a hadsereg felszerelt-

Németország 1919-es helyzetét ábrázoló karikatúra.

Szövege: „Még önnek is joga van az önrendelkezés-
IA LIT VÁ
NIA
ÁN er hez: mit kíván – a zsebét halála előtt vagy után
ng
És

za ürítsük ki?”
i-te
D

ki- t Königsberg
Bal -
ET
ten
Z.

ger Danzig
EL R S
K ZO Azonosítsuk a karikatúra szereplőit! Értelmezzük
R OS a karikatúrát!
PO
L E N G Y E LO
D IA

Németország határa a
AN

Berlin háború előtt

HO LL Államhatárok 1933-ban
RSZÁG Belgiumhoz átcsatolt
ME TO
NÉ
RS

terület
Elb

Od Franciaországhoz
Z.
BE

era
a

visszacsatolt terület
IU
Rajn
LG

M Csehszlovákiához
a

átcsatolt terület
Lengyelországhoz
LUX. Saar-vidék
Majna CSEHS
átcsatolt terület Németország területveszteségei
Z LO Litvániához átcsatolt
Z.
Lo t

ri n VÁ terület
IAORS
a

g ia
KI Dániához átcsatolt
Dun
a A terület Állapítsuk meg, hogyan érvényesült a franciák
Elzász

Demilitarizált zóna törekvése a nyugati határoknál! • Miért érte az

FRANC

A
RI

1919–1936
ZT országot „érzékeny” veszteség a keleti határok
za

AU S
Nemzetek Szövetsége
Tis

SVÁJC által felügyelet terület kialakításánál?

136 IV. Az átalakulás évei

Az igazság azonban az, hogy nem csak egy elmé-
leti kérdésről van szó. Ezzel a könyvvel az a célom,
hogy bebizonyítsam: egy karthágói békeszerződés
gyakorlatilag sem nem helyes, sem nem lehetsé-
ges. Jóllehet az az irányzat, amelyből ez az elgon-
dolás ered, tekintetbe veszi a gazdasági tényezőt,
mégis átsiklik a jövőt megszabó gazdasági ten-
denciákon. Az órát nem lehet visszaállítani. Nem
lehet Közép-Európa 1870-es állapotát helyreállíta-
ni anélkül, hogy elő ne idézzenek olyan feszültsé-
geket Európa szerkezeti felépítésében, ne enged-
jenek szabadjára olyan emberi és szellemi erőket,
amelyek határokon és fajtákon túllépve nemcsak
bennünket és „garanciáinkat”, hanem intézmé-
nyeinket és társadalmunk fennálló rendjét is le-
gyűrnék.
(John Maynard Keynes: A béke gazdasági
következményei, 1919. Keynes, a brit béke-
delegáció gazdasági tanácsadója írásában hívta
fel a figyelmet arra, hogy Németország nem tud
majd jóvátételt fizetni, sőt, ha minden béke-
feltételnek eleget tesz, akkor saját gazdasági
szükségleteit se tudja kielégíteni.)
• Hogyan értékelte a brit közgazdász a ver-
sailles-i béke gazdasági rendelkezéseit?
• Mit értett azon, hogy „karthágói békeszerződés”?
• Milyen konfliktushelyzetekre hívta fel a figyel-
met?
ségét is korlátozták, és megtiltották a jelentősebb fejlesztéseket
(harckocsik, tengeralattjárók, repülőgépek), valamint a vegyi fegy-
verek (mérgező gázok) gyártását. Néhány kisebb hajó kivételével
teljesen felszámolták a hadiflottáját. (A világháború előtt félelmetes
erejű német flotta páncélos hadihajóinak többségét a legénysége
1919-ben elsüllyesztette.)
Az első világháború után Németországtól elvették gyarma-
tait is, amelyeket hivatalosan a Népszövetség, ténylegesen azonban
Franciaország, Nagy-Britannia és Japán felügyelete alá helyeztek.
Ezeket nevezték mandátumterületnek.
Az első világháború hadi kiadásait a háborúzó államok hitelből
fedezték. Az antantországoknak az Amerikai Egyesült Államok
adott kölcsönt, míg Németország a német lakosságot kötelezte ál-
lampapírok vásárlására. A háború végén éppen ezért a győztes
hatalmak olyan összegű jóvátételt akartak kapni a vesztesek-
től, amiből vissza tudták volna fi zetni saját háborús adóssá-
gaikat. (1920-ban ez összesen 28 milliárd dollárt tett ki.) Ezenfelül
a győztesek elpusztult nemzeti vagyonát is meg kellett volna térí-
teniük (ezt mintegy 125 milliárd dollárra becsülték). Mindez azon-
ban irreálisan magas összeg volt. A békeszerződések mégis
kimondták, hogy a vesztes államoknak jóvátételt kell fi zet-
niük, viszont annak pontos összegét és a fi zetés módját később
állapították meg.
A területi, katonai és gazdasági rendelkezések mellett azonban
a németeket leginkább a világháborúért viselt egyoldalú fele-
lősség kimondása háborította fel. A német társadalom a békeszer-
ződésnek ezt a pontját szinte egyöntetűen elutasította.

A szétszabdalt közép-európai régió

Milyen új ellentétek alakultak ki a térségben?
0,5%
2,3% 2,7%
Lengyelország Kelet-Közép-Európa területi rendelkezéseinél a francia diplo-
3,1% 8,6% lengyel mácia támogatta a cseh, a lengyel, a román és a szerb törek-
ukrán véseket. A mohó területi igények a legtöbb helyen figyelmen kívül
3,8%
rutén hagyták az etnikai viszonyokat.
10,1% belorusz A régió legnagyobb állama a 18. századi felosztás után ismét
zsidó létrejövő Lengyelország lett, amely ugyan nem érte el a felosztá-
68,9% német
sok előtti kiterjedését, de területe a mainál jóval nagyobb volt. Az
orosz
egyéb ország nyugati határairól a versailles-i békekonferencia döntött
Németországgal és Ausztriával szemben. Ennek értelmében az
Lengyelország etnikai viszonyai (1931) új lengyel államhoz átcsatolták Németország keleti területeinek
egy részét (Nyugat-Poroszországot és Posen – Posnań – vidékét).
Emellett megkapta Európa egyik legfontosabb iparvidékének,
1,4% 0,6% Sziléziának szénben gazdag keleti részét, továbbá egy kijáratot
3,5% 0,1%
CsCsehszlovákia (ún. korridort) a Balti-tengerhez, amely kettévágta Németországot
5,6% cseh (Kelet-Poroszországot leválasztva a törzsterületről). A megszerzett
szlovák területeken nagy számban maradt német kisebbség.
német Különösen visszás helyzetet teremtett a tengerparti Danziggal
magyar (Gdańsk) kapcsolatos döntés: a lengyel tengeri kereskedelem érde-
23,4%
50,8% rutén kében a város vámunióba került Lengyelországgal, továbbá szabad
zsidó
14,7% várossá nyilvánították (elválasztva Németországtól, annak elle-
lengyel
román nére, hogy az egykori Hanza-várost elsöprő többségben németek
lakták). Az Osztrák–Magyar Monarchiától Nyugat-Galícia terü-
Csehszlovákia etnikai viszonyai (1921) letét (például Krakkóval) ítélték Lengyelországnak.
15. A Párizs környéki békerendszer 137

A létrejövő Csehszlovákia a széteső Osztrák–Magyar Monarchia 1,5% 1,6%

területeiből, köztük jelentős magyar területekből részesült. 2,3% 2% 1,5%
3,2% Románia
A Szudéta-vidéken a békeszerződés szintén figyelmen kívül hagy- román
4%
ta az etnikai viszonyokat, több mint hárommillió németet csa- magyar
4,1%
toltak át Csehszlovákiához. német
Románia a trianoni békediktátummal nagyobb területet 7,9% zsidó
nyert, mint amekkora a megcsonkított Magyarország terü- 71,9% rutén
lete volt. 1918 elején a román hadsereg kihasználta Oroszország orosz
meggyengülését, és megszállta Besszarábiát is, így az ország bolgár
cigány
területe több mint kétszeresére nőtt. Nem meglepő, hogy in-
török
nentől kezdve Románia területén is jelentős számban éltek kisebb- egyéb
ségek (például az erdélyi magyarság). Románia etnikai viszonyai (1930)
Szerbia területi igényei Magyarország rovására megvalósultak.
A háború végén a szerb uralkodó vezetése alatt egyesültek a 2,7% 4,2% Szerb—Horvát—Szlovén
3,4% Királyság
Monarchiából kiváló délszláv államok: létrejött a Szerb–Horvát– 3,4% szerb
Szlovén Királyság, a későbbi Jugoszlávia. A soknemzetiségű 3,6%
horvát 4,1
államalakulaton belül húzódott az ortodox és a nyugati keresztény 5,5% 39,2% szlovén
világ határa, így bár egymás nyelvét szinte tökéletesen megértet- 6,5% 43,2% bosnyákok
ték, mégis hamar jelentős feszültségek keletkeztek (szerb–horvát macedónok
8,1% német
ellentét).
Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásával jött létre Ausztria. 23,4% magyar
albán
Kezdetben saját vezetői egyetlen lehetséges jövőbeli célként a Né-
montenegróiak
metországhoz való csatlakozást látták, de a békeszerződés egyéb (zsidók,
előírta, hogy a két ország nem egyesülhet. Az országnak még Szerb–Horvát–Szlovén Királyság cigányok, románok,
azt is megtiltották, hogy az állam hivatalos nevében szerepeljen a etnikai viszonyai (1931) törökök)
„német” szó. Ausztria államformája köztársaság lett, a békeren-
német: 23,7%
delkezés megakadályozta a Habsburgok restaurációját. Az osztrákok
számára a legfájóbb veszteség Dél-Tirol volt, amely számottevő magyar: 19,8%
német lakossággal került Olaszországhoz, de az új állam Magyar- cseh: 12,7%
ország németek lakta nyugati területsávját megkapta. lengyel: 9,8%
Bulgária a többi központi hatalommal összehasonlítva vi- ruszin: 7,9%
szonylag kisebb veszteségeket szenvedett el (például elvesz- román: 6,4%
tette égei-tengeri kijáratát). Egyetlen vesztes államként itt tud- horvát: 5,8%
ta megőrizni hatalmát az uralkodó dinasztia. szerb: 4%
szlovák: 3,9%
Az oldalpáron található kördiagramok az úgynevezett utódállamok népszám-
szlovén: 2,5%
lálási adatait tartalmazzák. A pontosnak tűnő adatokat kisebb kritikával kell olasz: 1,5%
kezelni a népszámlálási módszerek torzításai miatt (például Romániában a bosnyák: 1,2%
magyar kisebbség rovására mértek), de a kördiagramok az arányok tanulmá-
Az egykori Osztrák–Magyar Monarchia etnikai
nyozására és következtetések levonására jól használhatók.
összetétele

Hasonlítsuk össze az adatokat! Melyik ország

hasonlított az etnikai arányok tekintetében
az Osztrák–Magyar Monarchiához? Mennyire
valósult meg Wilson elképzelése a nemzeti
önrendelkezésről?

Összegzés

Változás és folytonosság
• Mely államok jöttek létre a felbomló birodalmak helyén?
• Hogyan törekedtek az antantországok a vesztesek meggyengítésére?

Történelmi jelentőség
• Miért keletkeztek újabb ellentétek a Párizs környéki békék nyomán?
• Hogyan alakították át Európa határait a békeszerződések?
138
16. A trianoni békediktátum
A trianoni békediktátum Magyarország legnagyobb, máig ható történelmi traumája. A döntés aránytalansága és etnikai igazságtalansá-
ga olyan mértékű volt, hogy a magyar közgondolkodás nem tudott vele megbékélni. Hatásai a második világháború éveiig és napjaink-
ban is érzékelhetők. Nemcsak a népesség vagy a gazdaság, de a magyar történelmi és kulturális örökség jelentős része is határon túlra
került. Hogyan történt Magyarország megszállása 1918–19-ben?
Egyetlen olyan rendezés sem tartós, amely ellen-
tétben áll az örök igazság elveivel. […] Nem szabad
megengednünk a bosszú semmiféle formáját sem.
(David Lloyd George brit miniszterelnök a
békekonferencia megnyitása előtt)
A nagyhatalmak számára a kérdés egészen más-
ként vetődik fel aszerint, hogy az etnográfiai [értsd:
néprajzi] nehézségek Románia és ellenségük, Ma-
gyarország, avagy két szövetségesük, Románia és
Szerbia között támadnak. Az első esetben, ameny-
nyiben nincs mód arra, hogy a két félnek igazságot
szolgáltassanak, természetes módon szövetsége-
süket, Romániát, és nem ellenségüket, Magyar-
országot kell előnyben részesíteniük.
(A nagyhatalmi szempont megfogalmazása a béke-
konferencián részt vevő egyik brit diplomata által)
Ausztria, Magyarország, Bulgária vagy Törökország
nem álltak gondolkodásunk előterében. Csak ha
az új Szerbiára, az új Görögországra, az új Cseh-
szlovákiára, az új Lengyelországra gondoltunk,
kezdett el szívünk himnuszokat zengeni. Ez az egy-
oldalú érzelmi megközelítés nagyon fontos. […]
Részrehajlás volt ez, és előítélet. De ezeket nem
egykori ellenségeink megbüntetésére és leigázá-
sukra irányuló bosszúszomjas vágy vezérelte, ha-
nem a lázas törekvés arra, hogy az általunk létre-
hozott új nemzeteket […] megerősítsük. A párizsi
konferenciát sohasem lehet igazán megérteni, ha
nem hangsúlyozzuk ezt az érzelmi impulzust min-
den egyes fázisánál. […] Magyarországot illetően
érzelmeim kevésbé voltak megosztottak. […]
A magyarok századokon át elnyomták nemzetisé-
gi alattvalóikat. A felszabadulás és a büntetés órá-
ja elérkezett.
(Harold Nicolson brit diplomata
visszaemlékezése)
Öt disztingvált gentleman felosztotta Magyaror-
szágot, felosztotta hanyag nemtörődömséggel,
felelőtlenül, [...] miközben A. J. Balfour [brit külügy-
miniszter] a másodlagos kérdések vitatkozása alatt
újra elbóbiskol, miközben Lansing [amerikai kül-
ügyminiszter] házi manókat rajzol az íróasztalán.
Erdéllyel kezdik, és Magyarország elveszti déli [he-
lyesen: keleti] vidékét. Aztán Cseh-Szlovákiára ke-
rül a sor, és miközben ki-be röpködnek a legyek a
nyitott ablakon át, Magyarország elveszti északi
[…] részét. Aztán a jugoszláv határ jön, ami ma-
rad, ahogy volt [a belgrádi konvenció értelmében].
Utána tea és aprósütemény.
(Harold Nicolson brit diplomata visszaemlékezése)
IV. Az átalakulás évei
A magyar ügy a békekonferencián
Kik és mikor hozták meg a döntést?
Az 1919. január 18-án megnyíló versailles-i béketárgyalásokon kü-
lönböző bizottságok foglalkoztak a békeszerződések egyes rész-
témáival (például katonai leszerelés, jóvátétel, illetve területi kér-
dések). Az egyes országok határainak ügyét szakbizottságok
(csehszlovák albizottság, román–délszláv albizottság) tárgyalták,
amelyekben a nagyhatalmakat képviselő szakértők vettek részt.
Bár nem igaz, hogy ne ismerték volna Magyarországot, vélemé-
nyüket általában negatív irányban befolyásolták az utódállamok
jelen lévő képviselői.
A határmegvonásnál a szomszédos országok gazdasági-stra-
tégiai megerősítését (a leendő francia szövetség számára) tekin-
tették a legfontosabb célnak, illetve az utódállamok nyomására
figyelembe vették a háború alatt tett ígéreteiket is. Az etnikai elv
alárendelt szerepet játszott, az önrendelkezési elvet pedig
Magyarország esetében egyáltalán nem alkalmazták, arra való
hivatkozással, hogy a nemzetiségek gyűlésein (például a románok
gyulafehérvári határozata) népképviseleti úton döntötték el a te-
rületek hovatartozását – ez természetesen nem volt igaz, hiszen
magyarok vagy más kisebbségek rendszerint nem voltak jelen eze-
ken a gyűléseken.
A szakértői bizottságok két hónap alatt megállapították a
határokat. Ezek után az utódállamok tehettek megjegyzéseket,
illetve élhettek kisebb korrekciós javaslatokkal. Ennek eredménye-
ként 1919 nyarán született meg a döntés például Nyugat-Magyar-
ország vagy Zala és Baranya vármegye déli részének (Muramellék,
Drávaköz) elcsatolásáról – ezek esetében már joggal feltételezhet-
jük, hogy a tanácsköztársaság gyengítése, megbüntetése is szem-
pont volt.
A tárgyalásokra Magyarországot sem hívták meg, így a
javaslat érdemi formálódása közben senki sem képviselte a ma-
gyar szempontot. Emellett még csak egyben sem látták a magyar
határokat, hiszen két albizottság tárgyalta őket. Mindegyik utód-
állam jelentősen nagyobb területnyereséggel lett volna csak
elégedett: a románok egészen a Tiszáig kívántak terjeszkedni, míg
cseh részről felvetődött egy nyugat-dunántúli területsáv megszer-
zésének gondolata. Ezt azzal indokolták, hogy Magyarországot és
Ausztriát elválasszák egymástól, így közös határuk lett volna a
formálódó délszláv állammal.
• Hogyan viszonyultak a britek a Magyarországgal kapcsolatos kérdések-
hez? Kiknek az álláspontja érvényesülhetett emiatt leginkább?
• Milyen ellentmondás volt Lloyd George gondolata és a későbbi döntések
között?
• Mely államoknak kedveztek a brit döntéshozók a békekonferencián?
16. A trianoni békediktátum
A Teleki Pál gróf és munkatársai által a békekonferenciára készített Magyar-
ország-térkép, a nemzetiségek feltüntetésével (közismert nevén: „vörös térkép”)
A magyar delegáció érvei és a békediktátum aláírása
Mi volt a magyar álláspont?
Magyarországon már a Károlyi-kormány óta komoly béke-előké-
szítő munka zajlott. Szinte minden tudományos, statisztikai mód-
szert bevetve gyűjtötték össze a magyar álláspontot alátámasztó
érveket. Így a magyar békedelegáció 1920 januárjában Párizs-
ba érkezve vaskos jegyzéket nyújtott be a magyar elképzelésekről,
valamint a tervezett határok igazságtalanságáról. A magyar
küldöttséget a nemzetközi kapcsolatokban jártas Apponyi Albert
gróf vezette, de többek között tagja volt korának egyik elismert
földrajztudósa, Teleki Pál gróf, valamint a már a dualizmus korában
is erdélyi szakpolitikusként ismert Bethlen István gróf. Sajnálatos
módon azonban a győztesek nem tárgyalni hívták Magyarországot,
hanem csupán a békefeltételek megismerésére és elfogadására.
Apponyi híres (franciául elmondott, angolul és olaszul összefoglalt)
szónoklata és Teleki Pál etnikai arányokat bemutató „vörös tér-
képe” hatásosan foglalta össze a magyar álláspontot. Az érvelés
fő célja az volt, hogy népszavazásokkal lehessen dönteni – az ön-
rendelkezés jegyében – az egyes területek hovatartozásáról.
139
• Milyen színnel ábrázolta a térkép a magyar
nemzetiséget, és milyen árnyalatokkal a ki-
sebbségeket? Mi lehetett ezzel a célja?
• Mit jelölnek a fehér foltok, és miért volt fontos
újítás alkalmazásuk a térképen?
Az árvízvédelem és hírszolgálat egyszerűen lehe-
tetlenné válnék, ha Magyarország feldaraboltatnék
[...], mert az ellenségeink követelései alapján fel-
osztott Magyarország Közép-Tiszájának és a szerb
Alsó-Tiszájának népét a fenyegető árvíz-veszede-
lemről a Bodrog és Hernád mellől a tót [szlovák],
a Latorca és Tisza mellől a rutén [ruszin], a Visó,
Szamos és Körös mellől az oláh [román] kellene,
hogy figyelmeztesse!
(A Magyar Földrajzi Társaság szózata a világ
Földrajzi Társaságaihoz, 1918)
• Milyen érvet hoztak fel a területi egység mel-
lett?
140
Apponyi Albert gróf (1846–1933). A béketárgyaláson
a magyar delegáció vezetője, majd Magyarország
népszövetségi képviselője Genfben. A megtisztelő
külföldi feladatra azért kérte fel Bethlen István mi-
niszterelnök, hogy eltávolítsa a magyar közéletből
– Apponyi ugyanis a Habsburg-ház híve és a kor-
mánypárt kritikusa volt.
Idézzük fel, mit tanultunk korábban Apponyi
Albertről!
A Nagy-Trianon-kastély díszterme, ahol a trianoni
békediktátumot aláírták 1920. június 4-én
IV. Az átalakulás évei
Igen tisztelt Elnök Úr, Uraim! […] A mi szemünkben a tegnapot a mai naptól
a békefeltételeknek hivatalos megismerése választja el. Érzem a felelősség
roppant súlyát, amely reám nehezedik abban a pillanatban, amikor Magyar-
ország részéről a békefeltételeket illetőleg az első szót kimondom, hogy a
békefeltételek, úgy amint Önök szívesek voltak azokat nekünk átnyújtani, lé-
nyeges módosítások nélkül elfogadhatatlanok. […]
Önök felszólítottak bennünket, hogy tegyük meg észrevételeinket. […] A leg-
jobb akarattal iparkodtunk keresni olyan álláspontot, amely a kölcsönös meg-
értést lehetővé teszi. És Uraim! Ezt az álláspontot már megtaláltuk. Ez a nem-
zetközi igazságosságnak, a népek szabadságának nagy eszméje, amelyet a
Szövetséges Hatalmak oly fennen hirdettek, továbbá a béke közös nagy érde-
kei, az állandóság és Európa rekonstrukciója biztosítékainak keresése.
Önök, Uraim, akiket a győzelem a bírói székbe juttatott, önök kimondották
egykori ellenségeik, a Központi Hatalmaknak bűnösségét, és elhatározták,
hogy a háború következményeit a felelősökre hárítják. Legyen így; de akkor,
azt hiszem, a fokozat megállapításánál a bűnösség fokával arányban kellene
eljárni, és mivel Magyarországot sújtják a legszigorúbb és létét leginkább ve-
szélyeztető feltételekkel, úgy azt lehetne hinni, hogy éppen ő az, aki az összes
nemzetek közül a legbűnösebb. […]
Magyarországot azonban mindeddig nem hallgatták meg, lehetetlen tehát,
hogy a békefeltételek ítélet jellegével bírjanak. […]
Menjünk azonban tovább, és tekintsük a Magyarország romjain megnöve-
kedett államokat. Megállapíthatjuk, hogy faji szempontból ezek is éppen úgy,
vagy talán még jobban részekre lesznek darabolva, mint az egykori Magyar-
ország. […] hivatkozunk a Wilson elnök úr által oly kiválóan szavakba öntött
nagy eszmére, amely szerint az embereknek egyetlen kapcsolata, az államok
lakosságának egyetlen része sem helyezhető akarata, megkérdezése nélkül,
mint valami marhanyáj, egy idegen állam fennhatósága alá. Követeljük a nép-
szavazást hazánk azon részeire vonatkozólag, amelyeket tőlünk most elsza-
kítani akarnak. Kijelentem, hogy előre is alávetjük magunkat e népszavazás
eredményének, bármi legyen is az. Természetesen követeljük, hogy a népsza-
vazás olyan körülmények közt tartassék meg, hogy annak szabadsága bizto-
sítva legyen. […]
(Apponyi Albert beszéde a párizsi békekonferencián, 1920. január 16.)
• Gyűjtsük össze, milyen érveket használt Apponyi a békefeltételekkel szem-
ben!
• Hogyan érzékeltette, hogy igazságtalanul bánik az országgal az antant?
• Hogyan képzelte volna el a vitás területekről való döntést?
• Mely győztes ország érvrendszerét használta fel Apponyi?
• Nézzük meg az interneten A beszéd – Apponyi a magyar ügy védelmében
című dokumentumfilmet!
Nagy sikernek tekinthető, hogy néhány héttel később a békekon-
ferencia Legfelsőbb Tanácsa napirendre tűzte és megvitatta a ma-
gyar jegyzéket. Itt leginkább a brit kormányfő (Lloyd George)
szállt síkra az újratárgyalás mellett (őt támogatták az olaszok
is), ugyanakkor a franciák azt javasolták, hogy ne változtas-
sanak a korábbi döntéseken. Néhány nap múlva azonban a nagy-
hatalmak eldöntötték a vitát, méghozzá úgy, hogy az eredeti el-
képzelések maradnak a dokumentumban.
A békedelegáció, jelezve, hogy a feltételek elfogadhatatlanok,
lemondott. Eközben – ha nem akarta a háború folytatását, esetleg
újabb román megszállást kockáztatni – a magyar kormányra hullott
vissza a dokumentum aláírásának feladata. E célból végül két tel-
jesen súlytalan politikust küldtek ki Párizsba. A magyar kül-
döttség végül 1920. június 4-én írta alá a békeszerződést a ver-
sailles-i kastélyparkban található Nagy-Trianon-palotában.
16. A trianoni békediktátum 141

Tegnap fontos összejövetel Benešsel, Károlyi, Szende és én. Magánlakásán fogadott, három órát tárgyalt, • Hogyan értelmezhe-
ozsonnát adott […] legapróbb részletekig végigbeszélte terveinket. […] Az emigráció megegyeznék egy tő a Károlyi–Jászi-
közös aktuális programban. Ilyen volna: Horthyék megbuktatása […]. A külpolitikában küzdelem a revans emigráció tevékeny-
ellen, békés és intenzív összeköttetés az új államokkal, törekvés a lojális népszövetségre. […] Beneš ez- sége a trianoni
úttal is kitűnő benyomást tett ránk. […] Az a benyomás, hogy Károlyival és velem szemben meleg érzel- békediktátum idő-
mekkel van, s teljesen megbízik bennünk. szakában?
(Jászi Oszkár naplójából, 1920. március 31.) • Mire törekedtek
valójában ezekkel
Pécset és Baranyát nem szabad addig kiüríteni, míg a jog és demokrácia uralma nem áll helyre Magyaror-
a javaslataikkal?
• Idézzük fel, hogyan
szágon. Ezen terület idő előtti visszaadása Magyarországnak azt eredményezné, hogy Horthy bandái Pécsett
nyilvánult meg
is vérbe fojtanák a munkásmozgalmat. Ezt Jugoszlávia […] általános emberi szempontból nem tűrheti.
Beneš a magyarok-
(Jászi Oszkár nyilatkozata a Bécsi Magyar Újságnak, 1920. december 12.) kal szemben!

Csehszlovákiához Lengyelországhoz
61 633 km2, 3 518 000 lakos Jelmagyarázat
LEN 580 km2, 25 000 lakos
ebből kb. 1 066 000 magyar: 30,3% GY
CSEHS EL Réz
ZLO OR
VÁ Kassa S Kősó
K IA Munkács Z
Á Vasérc
Duna G
Pozsony Beregszász Szén
Ausztriához
4020 km2, 292 000 lakos Aranyérc
Miskolc
ebből 27 000 magyar: 9,2% Erdő
Komárom a Szatmárnémeti
sz
Budapest Ti Iparvidék
IA

R Ipari város
T
SZ G Nagyvárad Vasút
AU MAGYA RO R SZÁ
Magyarország
az első világ-
Pécs Arad háború előtt
s
ZE Maro
S

RB Szabadka Vajdahunyad Magyarország

–H Drá az első világ-
OR va A I
V ÁT
–SZL
Resicabánya Á N háború után
O ROM Határok az
Száv V É N K I R Á L Y S Á G
a első világ-
Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz háború után,
Olaszországhoz (Fiume) (Horvát–Szlavónország nélkül) Romániához 1920. jún. 4.
2
21 km , 50 000 lakos 20 551 km2, 1 509 000 lakos 103 093 km2, 5 257 000 lakos
ebből kb. 6500 magyar: 13% ebből kb. 453 000 magyar: 30% ebből kb. 1 662 000 magyar: 31,6%

A trianoni béke határozatai és következményei

Mennyiben követte a békeszerződés által meg-

A békeszerződés tartalmi elemei állapított határ az etnikai elvet? • Mely térségek-
ben kellett volna kisebb változásokat végrehajtani
Mely szempontok alapján húzták meg az új határokat? ahhoz, hogy etnikailag jelentősen igazságosabb
legyen a béke? • Melyik az a jelentős magyar-
A trianoni békediktátum értelmében az ország (Horvátországgal lakta terület, amely szigetszerűen ékelődik be
együtt) elvesztette területének több mint kétharmadát (71,4%). egy másik népcsoport területébe? • Hogyan érin-
Csak a Romániához átcsatolt terület nagyobb kiterjedésű volt, mint tette a békeszerződés Magyarország gazdasá-
gát és településszerkezetét?
a trianoni Magyarország. Az elcsatolt területek túlnyomó több-
sége a szomszéd országokhoz került. Ezek közül különösen érthe-
tetlen volt Nyugat-Magyarország, azaz a későbbi Burgenland/
Őrvidék elveszítése, hiszen az a Magyarországhoz hasonlóan vesz-
tes Ausztriához került. A többségében ruszinok által lakott Kár-
pátalját, bár eredetileg nem is szerepelt a csehszlovák célok között,
Prága „jobb híján” mégis megszerezte. Érdekesség, hogy egy pár
négyzetkilométeres terület még Lengyelországnak is jutott az
északi határvidéken, míg Fiumét, Magyarország tengeri kikötőjét
később Olaszország szerezte meg.
142 IV. Az átalakulás évei

Az elcsatolt magyar népesség Elcsatolt Ebből A menekültek aránya

és a menekültek aránya Ország magyar elmenekült az elcsatolt magyar
népesség (fő) (fő) népességhez képest (%)
Románia 1 662 000 222 000 13,4
Foglalkozás fő % Csehszlovákia 1 066 000 144 000 13,5
Köztisztviselők, közalkal- Szerb–Horvát–
44 253 42,9% 453 000 55 000 12,1
mazottak Szlovén Királyság
Iparosok, kereskedők és ezek Mindösszesen 3 214 500 426 000 13,3
35 553 34,4%
alkalmazottai
Földbirtokosok, gazdálkodók 10 376 10,0%
A határmegvonásnál az etnikai elveket felülírta az szomszéd
Ügyvédek, orvosok,
621 0,6% országok vélt stratégiai (gazdasági, infrastrukturális) érdeke.
gyógyszerészek
Néhol a természeti tényezőket (folyók) vették figyelembe (a Duna
Magánzók 8 323 8,1%
és a Dráva egy-egy szakasza), máshol a vasútvonalak mentén
Egyéb 4 128 4,0%
jelölték ki a határokat (ún. vasúti határ). A felvidéki Losonctól
Összesen 103 254 100,0% kezdve egészen a délvidéki Szabadkáig az utódállamok területén
Ezenfelül eltartottak 246 746 239,0% közvetlenül a határ mellett fut egy fontos vasútvonal (annak
Mindösszesen 350 000 csomópontjaival), amely az adott állam közlekedési rendszerét volt
hivatott jobb helyzetbe hozni. Ez indokolta, hogy színmagyar vagy
A magyar Országos Menekültügyi Hivatal által túlnyomó többségben magyar városokat is elcsatoltak. A legszem-
regisztrált áttelepülők foglalkozási megoszlása
betűnőbb példa Sátoraljaújhely, ahol csupán a vasútállomást és az
Hasonlítsuk össze a regisztrált menekültek szá-
elágazást csatolták el, míg a város többi része Magyarországon
mát az összes menekült számával! Miért lehet maradt.
eltérés a két adat között? • Melyik társadalmi A szerbek esetében a bácskai gabonatermőföldek megszer-
rétegből érkeztek feltűnően kevesen? Vajon zése volt az etnikai viszonyokat felülíró szempont, míg a csehek
miért? • Milyen további problémát hozhatott fel- mindenképpen biztos dunai kijárathoz szerettek volna jutni ke-
színre az áttelepülők munkahelyi elhelyezkedése?
reskedelmük biztosítása (illetve a jól termő kisalföldi területek
megszerzése) érdekében – függetlenül attól, hogy a Duna északi
oldalán is színmagyar lakosságú területek feküdtek. Hasonló ér-
Szántóföld 38,6%
vekkel alátámasztva követelték a csehek a borsodi és nógrádi, a
Rét 21,5% szerbek pedig a mecseki szénmedencét, de ezt a békekonferencia
Legelő 26% sem fogadta már el.
Erdő 11,9% A trianoni békeszerződés rendelkezése értelmében Magyaror-
Búza 44,8% szág hadereje legfeljebb 35 ezer főből állhatott. A rendelke-
Kukorica 31,3% zések korlátozták a hadsereg fegyverzetét, és megtiltották a modern
Burgonya 34,1%
hadifelszerelés gyártását és vásárlását. Ennek eredményeként az
ország katonailag teljesen kiszolgáltatottá vált az utódállamokkal
Szarvasmarha 29,4%
szemben.
Sertés 43,8% Mindezeken felül Magyarországot jóvátétel fizetésére köte-
Barnaszén 69,5% lezték (a pontos összeget csak később állapították meg). Ennek
Vasérc 16,9% mértékét jól érzékelteti, hogy Jugoszláviának öt éven át napi 800
Arany, ezüst 0 tonna szenet és emellett élő állatot is szállított az ország. A jóvá-
Só 0 tételbe emellett beleszámított a megszálló román csapatok által
Gyáripari termelés 53,1% elvitt töméntelen mennyiségű vagyontárgy is.
Behozatal 38,6%
Kivitel 40,9%
Vasúthálózat 37,9%
Etnikai és gazdasági következmények
Nemzeti vagyon 37,8% Milyen meghatározó következményei voltak a békediktátumnak?
A történelmi Magyarországból a trianoni ország- A területi változások következményeként Magyarország népes-
területre jutott gazdasági területek, mezőgazdasági
termékek és nyersanyagok százalékos aránya
ségének közel kétharmadát (63,5%) vesztette el. A Kárpát-me-
dencében élő, mintegy tízmillió főt kitevő magyar anyanyelvű né-
Tekintsük át, hogy az egyes javakból több vagy pességnek csak a kétharmada maradt az új magyar határok mögött,
kevesebb jutott-e Magyarországnak, mint azaz mintegy 3,2 millió magyar anyanyelvű személy a szom-
amennyi terület-, illetve népességarányosan járt szédos államokhoz került. Különösen fájó volt, hogy többségük
volna! közvetlenül az új határ túloldalán élt (tehát itt lehetőség lett volna
16. A trianoni békediktátum 143

etnikai határ meghúzására). Emellett Székelyföld mint homogén,

magyarlakta tömb Románia közepére került, ugyanakkor minden Lengyelország lengyel 31%
utódállam területén találunk szórványvidékeket is, ahol a ma-
gyarság a településeken csak kisebbségben él. Csehszlovákia cseh szlovák 34,5%
Az utódállamok etnikai összetétele nem vált homogénné,
tehát a trianoni határmegvonás nem teremtett etnikailag igaz- Románia román 28,1%
ságos helyzetet. (Ezt számos vegyes lakosságú táj – például Bán- Szerb–Horvát–
ság – esetében nem is lehet elvárni.) Valójában a többségi és ki- szerb horvát szlovén 29,3%
Szlovén Királyság
sebbségi nemzetek cserélődtek fel, de maga a soknemzetiségű
0 50% 100%
jelleg, illetve a kisebbségek jelenléte nem szűnt meg. (Románia
Kisebbségek
esetében például 30%-os arányt tettek ki a nem román etnikumok.)
A Monarchia utódállamai közül homogén nemzetállamnak csak Lengyelország, Csehszlovákia, Románia és a Szerb–
Ausztria és Magyarország nevezhető. Horvát–Szlovén Királyság etnikai viszonyai
A békeszerződés az etnikai eloszlás figyelmen kívül hagyását a
kisebbségi jogok garanciájával, vagyis kisebbségvédelemmel Gyűjtsük össze a 136–137. oldal kördiagramjai
próbálták ellensúlyozni. Ez azonban a két világháború között (és alapján az egyes országokban élő kisebbségeket!
később is) papíron maradt, a valóságban a határon kívül rekedt Mennyire tekinthetők homogén nemzetállamok-
magyarságot durva diszkrimináció és a dualizmus kori ma- nak az úgynevezett utódállamok? Mennyiben
vették figyelembe az etnikai elveket? Milyen
gyar asszimilációs törekvéseknél jóval erősebb beolvasztó további belső ellentétek gyengítették az állam-
politika érte (például telepítések a magyarlakta területekre, vá- alkotó nemzeteket Csehszlovákiában és az új
rosokba). délszláv államban?
A trianoni békeszerződés gazdasági következményei is igen
súlyosak voltak. A háború előtt dinamikusan fejlődő ipar nyers-
anyagbázisainak (vasérc-, só- és szénbányák, erdőterületek) je- Ausztria (1923)
lentős része idegen fennhatóság alá került. A jelentősebb mező-
0,5% JĔ
gazdasági területek (például Felvidéken a Csallóköz, Délvidéken 0,6%
0,2% német
Bácska) elcsatolásával a malomipar őrlőkapacitása kihasználatlan 1,3%
cseh
maradt. Lényegében tehát a magyar feldolgozóipar elvesztette horvát
nyersanyagforrásait, ezzel strukturális (gazdaságszerkezetei) vál- szlovén
magyar
ság vette kezdetét. Igen negatív hatásokkal járt a Monarchia ad- egyéb
95%
dig egységes és nagy belső piacának szétesése: az utódállamok
vámokkal védték belső piacaikat, így évszázados gazdasági kap-
csolatok szűntek meg, az ország pedig fontos kiviteli piacokat
(például a mezőgazdasági termékek számára) veszített el. Ma-
gyarország összességében csupán a régi nemzeti vagyon mintegy
38%-ával rendelkezett. Trianoni Magyarország (1920)
JĔ
1,8% 1,7% magyar
A határon túli magyarok helyzete 6,9%
német
szlovák
Milyen intézkedéseket hoztak a szomszédos országok? egyéb

A békediktátum az országos jelentőségű változások mellett szá- 89,6%

mos egyéni sorstragédiát hozott a magyarság számára. Trianon
nagyon sok embernek törte derékba a karrierjét pusztán nemzeti-
ségi hovatartozása miatt, ugyanis az utódállamok a közigazgatás-
ból, hadseregből, állami alkalmazásból általában elbocsátották a
magyar alkalmazottakat. Az elcsatolt területeken jellegzetesen Ausztria és Magyarország etnikai megoszlása
a magyar birtokosok földjeiből hajtották végre a földreformot a világháború utáni népszámlálások adatai szerint
is, megélhetésüket, társadalmi helyzetüket egy csapásra tönkreté-
ve. Emellett a magyar nemzetiségű parasztok arányuknál kevesebb Miben különbözött a két ország etnikai meg-
földet kaptak, mint a többségi nemzethez tartozók. A nehezen át- oszlása az utódállamokétól?
járható határok pedig családi és baráti kapcsolatokat vágtak
ketté egyik napról a másikra.
Az elcsatolt területekről a berendezkedő új hatalmak nyomására
(például mert közigazgatási állásaikat elvesztették) sokan úgy döntöt-
tek, hogy átköltöznek Magyarországra. A több mint négyszázezer
144 IV. Az átalakulás évei

menekült elhelyezése évekig elhúzódó gondot okozott. Több tízezren

Vagonlakók Miért kényszerültek Magyar-
országra átköltözni?
a fővárosi pályaudvarokon kialakított vagonlakásokban, illetve
barakklakásokban húzták meg magukat, embertelen körülmények
között. Mivel a menekültek jelentős része korábban állami al-
kalmazottként dolgozott (tisztviselő, tanár, orvos stb.), a trianoni
határokon belül jelentősen megnőtt az értelmiségi munkanél-
küliség. A lakással és számottevő jövedelemmel nem rendelkező
menekültek élelmiszerrel és ruhával való ellátásáról az ingyen-
konyhák és a különböző szociális akciók próbáltak gondoskodni.
Eközben a szomszédos országok szoros katonai szövetséget ala-
kítottak ki Magyarországgal szemben. 1920–21-ben kétoldalú
szerződésekkel létrejött a kisantant, amelyet Csehszlovákia,
Románia és a Szerb– Horvát–Szlovén Királyság (Jugoszlávia) kötött
meg. A szövetség a magyar revíziós törekvésekkel szemben
jött létre, illetve a Habsburgok visszatérése ellen irányult.

Történészszemmel

Trianon hatása a magyar városfejlődésre

A békeszerződés nyomán a közlekedési hálózat még inkább Budapest-központúvá vált,
ugyanis a fővárost elkerülő kevés köríves, illetve kelet–nyugati vasútvonalat elcsatolták, vagy
a határok szabdalták szét. A településszerkezet is komoly torzulást szenvedett el. A telepü-
lési hierarchiában a Budapest után következő méretű nagyvárosok (például Pozsony, Ko-
lozsvár, Temesvár, Szabadka stb.) a határon túlra kerültek, így Budapest a trianoni Magyar-
országon túlsúlyossá vált. A határ menti területeken pedig az elcsatolt nagyvárosok vidéki
vonzáskörzetük elvesztésétől szenvedtek (például túlméretezetté váltak oktatási kapacitá-
saik), míg a határ magyar oldalán maradt falusias térségek a központ hiányától szenvedtek
(például jóval messzebbre kellett eljárniuk hivatali ügyeket intézni).
A területveszteség magától értetődően az ország közigazgatását is átrendezte. Számos
vármegyét elcsatoltak, nagyon sok vármegyét pedig keresztbe vágott a határ. A magyar
vezetés úgy döntött, hogy a Magyarországon maradt csonka vármegyerészeket (még ha
igen kis területűek is voltak) csak ideiglenesen csatolja a határon belül maradt teljes várme-
gyékhez („közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye” néven), ezzel is jelezve, hogy a
békediktátum megváltoztatását szükségesnek tartják, az új határokat ezért csak ideiglenes-
nek tekintik.

Magyarország Budapest 880 371

legnépesebb városai Szeged 118 328
1910-ben
Szabadka 94 610
Debrecen 92 729
Zágráb 79 038
Pozsony 78 223
Temesvár 72 555
Kecskemét 66 834
Nagyvárad 64 169
Arad 63 166
Hódmezővásárhely 62 445
Hány város maradt Magyarország terüle-
Kolozsvár 60 808 tén a tizenkét legnépesebb városból?

• Hogyan és miért befolyásolta a magyarországi városfejlődést a békediktátum?

• Miért növekedett meg még inkább Budapest szerepe 1920 után?
• Milyen közigazgatási következményei voltak a területek elcsatolásának?
16. A trianoni békediktátum 145

Példa az ellenállásra és önrendelkezésre: Sopron

Miért sikerült itt megváltoztatni a határokat?

A békediktátumot a magyar társadalom egésze elutasította. Már a

kezdetektől megfogalmazódott a békeszerződés felülvizsgála-
tának, megváltoztatásának, azaz a revíziónak az igénye. Az ország
területén 1918 végétől számos alkalommal szerveződött tüntetés,
amivel a magyar társadalom az elkeseredettségét fejezte ki, és eh-
hez társult a területvédő propaganda számos látványos alkotása
is. Ugyanakkor az aláírást követő időszakban a döntéssel szemben
csak egy esetben, Nyugat-Magyarországon alakult ki fegyveres
ellenállás, ugyanis ott adottak voltak a feltételek az esetleges si- Ekkor született többek között a „Nem! Nem! Soha!”
kerhez is. jelszó is, a Tria-non kifejezésből
Magyarországnak 1921. augusztus végén kellett átadni az oszt-
rákok javára megítélt területet. A kormány látszólag teljesítette is
ezt a követelést, azonban a Nemzeti Hadsereg egykori tisztjei
fegyveres ellenállást szerveztek. Ehhez főleg helyben, kisebb
részben azonban az ország egész területén toboroztak önkéntese-
ket. A nyugat-magyarországi felkelőket, mivel hivatalosan nem
tartoztak semmilyen szervezethez, Rongyos Gárdának nevezték.
A magyar felkelők több helyen összecsaptak a terület birtokbavé-
telére érkező osztrák csendőralakulatokkal, amelyek nem számí-
tottak ellenállásra, így hamarosan visszavonultak. A magyar fegy-
veres ellenállás állandósult, Prónay Pál saját vezetése alatt
kikiáltotta a terület függetlenségét Lajtabánság néven. Az an-
tantnagyhatalmak, látva az ellenállás sikerét, beleegyeztek
abba, hogy Sopron és környéke népszavazással rendelkezzen A Rongyos Gárda
hovatartozásáról, ha az Ausztriának átadandó terület többségét
ténylegesen kiüríti Magyarország. Ez elfogadható kompromisszum
volt a magyar kormánynak, mivel a többi területen egyébként is Még 1919 április végén alakult meg a „Rongyos
Gárda” kisszámú, de harcedzett serege. Frontot
kisebbségben voltak a magyar anyanyelvűek.
járt tisztekből és katonákból, szegény napszámo-
A soproni népszavazáson (1921. december) a Magyarországhoz sokból, a székely hadosztály maradványaiból. […]
tartozást választók nyertek – annak ellenére, hogy a város lakos- 1921. augusztus 28-án Ágfalva térségében az Al-
ságának 52%-a német anyanyelvű volt. (A szintén szavazó környék- föld magyarjai, […] markolták meg acélos szívvel
beli falvak közül az öt német többségű Ausztria, az egy magyar és és harcedzett karral a fegyvert. […] Sopron időle-
két horvát többségű Magyarország mellett döntött.) A népszavazás gesen megmenekült a tervezett átadástól. Az első
azonban a népességszám miatt alapvetően a városi szavazatokon ágfalvi csatával pedig kezdetét vette a másfél hó-
napig tartó nyugat-magyarországi felkelés. Az első
múlott. A nemzetgyűlés 1922-ben Sopron városának a „Civitas
naptól a fegyveres ellenállók között már ott találjuk
Fidelissima” (leghűségesebb város) címet adományozta. Sopron a Selmecbányáról ide menekült erdő- és bánya-
esete példa arra, hogy a magyar érdekeket bátran és okosan, de a mérnök-hallgatókat is. […] Egymás mellett roha-
nemzetközi helyzetből kiindulva képviselő kormánypolitika nehéz moztak szegények és úrifiúk, tiszti különítménye-
helyzetben is sikeres lehetett. sek és veterán frontharcosok, pesti műegyetemis-
ták és soproni főiskolások. A mosonmagyaróvári
gazdászok pedig kimondták: az 1921–22-es tan-
Összegzés évet Hamvasdon harcolva nyitják meg!
(Részlet dr. ifj Sarkady Sándor történésznek
a soproni Felkelő-emlékmű avatásánál
Okok és következmények
elmondott beszédéből, 2001)
• Milyen elvek alapján döntöttek a győztesek Magyarországról?
• Mire törekedett, és mekkora mozgástere volt a magyar kül-
politikának? • Kik csatlakoztak a Rongyos Gárdához?
• Miért tudtak eredményesen harcolni a térségben?
Történelmi jelentőség
• Milyen területi és etnikai következményei voltak a trianoni bé-
keszerződésnek? Magyarország mellett 15 304
• Hogyan érintette gazdaságilag az országot a területek elcsa- Ausztria mellett 8 227 A soproni
népszavazás
tolása? Érvénytelen 502 eredménye
146 IV. Az átalakulás évei

Összefoglalás
• Gondoljuk végig az eseményeket az alábbi vázlatpontok segítségével!
• Készítsünk folyamatábrát néhány témához!
• Gyűjtsük össze a legfontosabb forrásokat az egyes anyagrészekhez!
• Emeljük ki a nevezetes eseményeket, személyeket és a hozzájuk tartozó dátumokat!

1. Politikai változások Oroszországban

• A februári forradalom és a bolsevik hatalomátvétel
• A kommunista/bolsevik diktatúra kiépülése Szovjet-Oroszországban

2. A háborús vereség következményei Magyarországon

• Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása, Magyarország megszállása
• Az őszirózsás forradalom és Károlyi Mihály politikájának értékelése
• A tanácsköztársaság időszaka
• Az ellenforradalmi erők hatalomra jutása

3. Az első világháborút lezáró békerendszer

• A győztes hatalmak közötti ellentétek
• Területi változások Európában, új államok Kelet-Közép-Európában

4. A trianoni békediktátum
• A magyar álláspont értékelése
• A trianoni békeszerződés területi, etnikai és gazdasági következményei
• A határon túli magyarság sorsa

Fogalmak, Fogalmak: bolsevik, szovjet, örmény népirtás, egypártrendszer, Kommunisták Magyarországi

adatok Pártja (KMP), tanácsköztársaság, vörösterror, Lenin-fiúk, ellenforradalom, fehérkülönítményes
megtorlások, „vörös térkép”, kisantant, jóvátétel, Népszövetség, kisebbségvédelem, revízió,
Rongyos Gárda
Személyek: Kemal Atatürk, Vlagyimir I. Lenin, Woodrow Wilson, Georges Clemenceau, Benito
Mussolini, Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Apponyi Albert
Topográfia: Kárpátalja, Felvidék, Délvidék, Burgenland, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Ausztria,
trianoni Magyarország
Kronológia: 1917 a bolsevik hatalomátvétel, 1918. október 31. forradalom Magyarországon,
1919. március–augusztus a tanácsköztársaság, 1920. június 4. a trianoni békediktátum
16. A trianoni békediktátum 147

V. A két világháború között

Az 1936-os berlini olimpián résztvevő országok zászlai és a nézelődő berliniek

148 V. A két világháború között

17. A kommunista Szovjetunió

A bolsevikok 1917-ben ragadták magukhoz a hatalmat Oroszországban. Rövidesen kiderült, hogy a gyakorlatban – az addig csak elméleti
művekben kifejtett erőszakos társadalomátalakító nézetrendszer – hogyan épít ki egy totális diktatúrát. Idézzük fel, hogyan képzelte el
Marx a kommunizmus megteremtését!

40° 60°
- t e n g 80° 100° 120° 140° 160°
e r s - t e n g
e g e s J e g e e r
J
Je 70°

nyis
Ob ej Északi sarkkör

z
 Léna g

 é r s é
 t
   m a 60°
Leningrád 
U N li
V J E T I Ó
O

o
Moszkva
S Z

K
FEHÉ
SZSRZOROSZ Irkutszk
Bajkál-
K
NU TU V A tó
TAN 50°
UKRÁN
KAZAH SZSZK
Vo

SZSZK
MONGÓLIA
lga K

Rosztov
Odessza Vlagyivosztok
F e kgeet er- GRÚZ S
a

ÜZBÉG S Taskent
szp

t e n ÖRMÉNY ZSZK ZSZ ZSZK

GIZ S
i-t .

Á N
TÖ SZSZK AZER- ÜR K I R 40°
RÖK
ORSZ ÁG BAJDZSÁNI T KMÉN SZ TÁDZSIK S ZSZK
K Í N A

KO
SZSZK SZK
TÁN

REA

P
A Szovjetunió határa A
J
I SZ

A Szovjetunió területe
PE

A N
Z AFG
A Gulag munkatáborainak fő területei
R

SIA INDIA 30°

A Szovjetunió a két világháború között

Idézzük fel, mely országok jöttek létre az egykori

Orosz Birodalom nyugati határán! • Milyen körül- A totális diktatúra és a pártállam kiépítése
mények között alakult ki a Szovjetunió?
Hogyan ragadta magához Sztálin a hatalmat?

A rendkívül véres oroszországi polgárháború a kommunisták győ-

A kommunista párt által irányított egyház- és val-
lásellenes indulatok gyakorlati megvalósulása
Nézzünk utána az interneten, hány templomot
pusztítottak el az időszakban!
zelmével fejeződött be. 1922 végén létrejött a soknemzetiségű és
soknyelvű Szovjetunió, amely föderatív alkotmánya ellenére to-
vábbra is egy Moszkvából irányított birodalomként működött. Az
óriási kiterjedésű országban egyetlen párt, az Össz-szövetségi Kom-
munista (bolsevik) Párt rendelkezett a hatalommal. Befolyása azon-
ban az ország határain túlra is kiterjedt, hiszen létrehoztak egy
olyan szervezetet, amely a többi országban tevékenykedő kommu-
nista pártok irányvonalát is meghatározta. A Komintern (Kom-
munista Internacionálé) kezdetben a „világforradalom” levezénylé-
sét tűzte ki célul, a későbbiekben a moszkvai utasításoknak meg-
felelően a mindenkori szovjet álláspont következetes betartatására
is figyelt.
A bolsevikok uralma az ellenfeleik legyőzését követően is az el-
nyomáson és a terroron alapult. A Lenin által kialakított
egypárti diktatúra továbbra is semmibe vette a politikai és pol-
gári szabadságjogokat, sőt olyan eszközöket alkalmazott, amelyek
bármikor alkalmasak voltak a társadalom teljes, azaz totális elnyo-
mására. 1917 óta működött a politikai titkosrendőrség, valamint
bevált gyakorlattá vált, hogy a rendszer által ellenségnek tekintett
személyeket koncentrációs (kényszermunka-) táborokba zárták.
A polgárháború alatt és után erőszakos vallás- és egyházellenes
17. A kommunista Szovjetunió 149

intézkedések történtek, amelyek elsősorban a vidéki társadalom-

ban jelentős befolyással bíró ortodox egyház ellen irányultak.
A papság túlnyomó részét megölték, a templomokat elkobozták, és
állami célra hasznosították. Számos templomban ateista múzeumot
rendeztek be, de nagyon sokat leromboltak.
Lenin – súlyosbodó betegsége miatt – élete utolsó éveiben el-
vesztette az irányítást a párt felett. 1924-ben bekövetkezett ha-
lála után megindult a versengés a vezetésért, miközben személye
köré kultuszt építettek ki, amelynek keretében a „forradalom fővá-
rosát”, Szentpétervárt Leningráddá nevezték át. A legesélyesebb
utódnak Trockij és Sztálin tűnt. Sztálin az 1920-as évek második
felében fokozatosan kiszorította a hatalomból Trockijt, akit végül
száműztek az országból. Az új vezető ellenfele továbbra is a nem-
zetközi munkásmozgalom aktív résztvevője és Sztálin kritikusa
maradt, egészen 1940-ig, amikor merénylet áldozata lett.
Lenin holttestét bebalzsamozták, és Moszkva köz-
pontjában, a Lenin-mauzóleumban helyezték el.
A bebalzsamozott holttest napjainkban is megte-
Történészszemmel kinthető.

Miben különböztek Sztálin és Trockij elképzelései?
Trockij
Trockij úgy vélte, hogy a
világforradalom sikere nélkül
Ideológia
Mire utalt, hogy Lenint – végakarata ellenére –
nem temették el? • Hogyan tekintett ezáltal
a kommunista mozgalom Leninre?
Sztálin
A pártbürokráciát irányító Sztálin
ezzel szemben azt hangoztatta,

a Szovjetunió forradalmi hogy nem szükséges az egész

lendülete megtörhet, és
bürokratikus pártdiktatúrává
alakulhat.
Trockij az erőltetett iparosí-
tást támogatta. Az ehhez
elképzelések
Gazdasági
világot átalakítani, mert lehet
működőképes a „szocializmus
egy országban” is.
Sztálin inkább Buharin elképzelését
hangoztatta az erőltetett iparosítás
Sztálin elvtárs, mióta főtitkár lett, felmérhetetlen
hatalmat összpontosított kezében, és nem vagyok
biztos afelől, hogy mindig elég körültekintően tud
majd élni ezzel a hatalommal. […] Sztálin túlságo-

san goromba, és ez a fogyatékosság […] tűrhe-

szükséges tőkét a lakosság
túlnyomó részét kitevő
parasztság kizsigerelésével
akarták előteremteni, mivel
külföldi hitelt nem kaphattak.
Trockij és Sztálin ideológiája és gazdasági elképzelései
helyett. Eszerint a mezőgazdaságot
kell fejleszteni, amely idővel ki fogja
termelni az iparosításhoz szükséges
tőkét.
tetlenné válik a főtitkár tisztségében. Ezért javaso-
lom az elvtársaknak, gondolkozzanak azon,
hogyan lehetne Sztálint erről a posztról áthelyezni,
és jelöljenek ki erre a helyre másvalakit, […] aki-
nek csak egy előnye van […], hogy türelmesebb,
lojálisabb, udvariasabb és figyelmesebb az elvtár-
sakkal, kevésbé szeszélyes stb.
(Lenin jellemzése Sztálinról, 1922)

• Milyen jellemvonásokat ismert fel Lenin Sztálin

személyiségében?
• Mire törekedett vele kapcsolatban?

Azelőtt a forradalom győzelmét egy országban

Trockij (1879–1940) a forradalom Sztálin (1878–1953) a pártvezetés
és a polgárháború időszakának egyik kevésbé ismert tagja, aki 1922- lehetetlennek tartották, úgy vélték, hogy a bur-
egyik meghatározó és közismert ben a pártbürokráciát irányító főtitkár zsoázia feletti győzelemhez feltétlenül szükséges
vezetője, külügyi, majd hadügyi lett. E pozíciót kihasználva növelte minden előrehaladott ország vagy legalábbis az
népbiztos, a Vörös Hadsereg meg- befolyását, és a főtitkári tisztséget ilyen országok többsége proletárjainak együttes
szervezője volt. a párt legfontosabb pozíciójává tette. fellépése. Ma ez a felfogás már nem felel meg a
valóságnak. Ma abból kell kiindulni, hogy egy ilyen
Foglaljuk össze, miben különböztek Sztálin és Trockij elképzelései! • győzelem lehetséges.
Nézzünk utána az interneten, mi történt Trockijjal 1940-ben! • Olvassuk (Sztálin: A leninizmus alapjairól, 1924)
el George Orwell Állatfarm című kisregényét, amely szemléletesen adja
vissza a szovjet állam működési mechanizmusát! • Figyeljük meg, ho-
gyan változott meg Sztálin politikája a későbbiekben! • Hogyan látta a Szovjetunió helyzetét Sztálin?
150
Az NKVD (Belügyi Nép-
biztosság) jelvénye.
A bolsevikok már 1917
végén létrehozták a poli-
tikai rendőrséget, amely-
nek a neve többször
megváltozott a kommu-
nista diktatúra bukásáig.
Az NKVD alá tartozott
az állambiztonságért
felelős politikai titkos-
rendőrség.
Nézzünk utána az interneten, milyen elnevezései
voltak a szovjet politikai rendőrségnek!
Néha azt kérdezik, nem lehetne-e az ütemet kissé
lassítani, haladásunkat kissé fékezni. Nem, elvtár-
sak, nem lehet! Nem lehet lassítani az ütemet.
Ellenkezőleg, gyorsítani kell, amennyire erőnkből
telik […]. A régi Oroszország történelme egyebek
között abból állt, hogy elmaradottsága miatt szün-
telenül verték. Verték a mongol kánok. Verték a
török bégek. Verték a svéd hűbérurak. Verték
a lengyel pánok [lengyelül ’urat’ jelent]. […] Mi a
gazdasági téren 50-100 évvel elmaradtunk a fejlett
országok mögött. Ezt a távolságot 10 év alatt kell
befutnunk. Vagy befutjuk, vagy eltipornak bennün-
ket. […] Nem tudhatjuk, hogy mely napon támad-
nak rá a Szovjetunióra az imperialisták […].
(Sztálin szavai 1931. február 4-én)
• Mivel indokolta Sztálin az erőltetett fejlesztést?
• Mennyire voltak reálisak a kitűzött célok?
Hogyan változott az államilag begyűjtött gabo-
na mennyisége? • Mekkora részt vittek ebből
külföldre? • Hová került a begyűjtött gabona
többi része? • Mi történt azzal a gabonával, amit
az állam nem gyűjtött be? • Számoljuk ki, hány
kiló gabona jutott a Szovjetunióban egy lakosra,
ha a lakosságot nagyjából 160 milliósra becsül-
hetjük! • Ha egy ember éves fogyasztása leg-
alább 250 kg búzát igényel, akkor mely években
volt biztosított az ország gabonaellátása?
Termelés Állami gabonabegyűjtés
Év
(millió tonna) (millió tonna)
1928–1929 62
1929–1930 62
1930–1931 65
1931–1932 56
A szovjet agrárium termelékenysége 1928 és 1932 között
V. A két világháború között
Sztálin a vitákra építő kollektív pártvezetés helyébe a vitatha-
tatlan egyszemélyi vezetést állította. Az állampárt irányítója így
nemcsak a kommunista pártnak, hanem magának a Szovjetuniónak
is az egyszemélyi vezetője, diktátora lett. Hatalmát elsősorban a
fi zetett pártbürokrácia szolgálta, amelyet pártfőtitkárként sze-
mélyesen irányított, és ha kellett, le is cserélhetett. Emellett meg-
határozó szerepe volt az állami terrort működtető politikai rend-
őrségnek, amely Sztálin idején jelentősen kibővült.
A tervgazdaság és a kollektivizálás
Hogyan és miért alakította át a gazdaságot Sztálin?
Sztálin elsődleges célja az volt, hogy a Szovjetunió erős nagy-
hatalom legyen, és mindent ennek rendelt alá. Trockij kiszorítása
után átvette egykori vetélytársának gazdasági elképzeléseit. A ka-
pitalista országokhoz való felzárkózást erőltetett iparosítással
és központi irányítás alá vett mezőgazdasággal képzelte el.
A gazdasági folyamatokat ezt követően egy központi hivatal
irányította, ami a tervgazdaság bevezetését jelentette. Ennek
lényege az volt, hogy az állam előre megtervezte, kinek miből meny-
nyit kell majd termelnie. A tervutasításos gazdaságban a tervek
készítői azonban nem voltak figyelemmel sem a valós szükségle-
tekre, sem a termelés lehetőségeire.
Az 1920-as évek végén az állam kampányt hirdetett az „önzőnek”
nevezett parasztság ellen, és megkezdték a földek és az állat-
állomány kollektivizálását (közös tulajdonba vételét). A gyorsan
erőszakba torkolló államosítás során a parasztok jelentős része
inkább levágta és megette az állatait, mintsem hogy beszolgáltas-
sa a közösbe. Emiatt a juh- és szarvasmarha-állomány hamarosan
a felére csökkent. A mezőgazdaság kollektivizálása miatt lényegé-
ben megszűnt a magángazdaság (az 1926-os 55%-ról 1932-re
10% alá csökkent a részaránya). Helyette termelőszövetkezetek
(kolhoz) és nagy állami gazdaságok (szovhoz) jöttek létre. Ezek
hatékonysága és termelékenysége kezdetben jóval szerényebb volt,
mint a korábbi magángazdaságok teljesítményének összessége,
hiszen megszűnt a parasztság egyéni érdekeltsége.
A mezőgazdaság kizsigerelésével begyűjtött gabonát a Szov-
jetunió eladta a nemzetközi piacokon, és ebből szerezte meg az
iparosításhoz szükséges tőkét. Mivel itt már a kommunista ha-
talomátvétel után végrehajtották az államosítást (például gyárak,
üzemek, bankok), a bevezetett ötéves tervgazdálkodási cikluso-
kat az állam központilag irányította és felügyelte.
Az iparosítás tehát gőzerővel haladhatott előre: az amerikai mér-
nökök segítségével épült hatalmas vízerőmű a Dnyeper mentén,
Begyűjtött gabona Export
a termeléshez képest (millió tonna)
10,8 17% –0,18
16,0 26% 1,34
22,1 34% 5,83
22,8 41% 4,78
17. A kommunista Szovjetunió
illetve a Donyec-medence szén- és vasérckészlete lehetővé tette a
nehézipar fejlesztését. Az ipari beruházások döntő része eb-
be a szektorba irányult, ennek következtében például a köny-
nyűipar jelentős hátrányt szenvedett el. A hatalmas állami
beruházásokhoz bőven volt olcsó munkaerő a kényszermunkások
millióinak kizsigerelésével. Az erőltetett iparosításnak kö-
szönhetően az ország elindult a nyugati fejlett államok után, és a
balkáni országok szintjére zárkózott fel. A növekvő ipari termelés
a haderő fegyverzetének fejlesztését is lehetővé tette.
Vitassuk meg, miért volt szükség a munkaversenyre! • Hogyan lehetett
valakit rávenni a kommunizmusban, hogy dolgozzon többet, ha ezért nem
kaphatott nagyobb fizetést? • Gondoljuk végig, hogyan fért össze a ki-
zsákmányolás megszüntetését hirdető marxizmus és az emberek munka-
erejét a végletekig kizsákmányoló sztálinizmus!
A terror eszközei és áldozatai
Hogyan és miért vált a diktatúra eszközévé a terror?
A legelső koncentrációs táborokat még a polgárháború alatt hoz-
ták létre Szovjet-Oroszországban. Az emberek elkülönítésére létre-
hozott munka- és átnevelőtáborokban már a kezdetektől ember-
telen körülmények között dolgoztatták a fogságban tartottakat. Az
1920-as évek elején a leghírhedtebb a Kolima-vidéken lévő tábor-
hálózat volt a Szovjetunió ázsiai részén, Kelet-Szibériában.
A Szovjetunió első évtizedeiben a kényszermunkatáborok a
társadalom megfélemlítésének eszközeivé és milliók szenvedé-
sének és halálának színhelyeivé váltak. A Gulag (Táborok Fő-
igazgatósága) az országot behálózó munkatáborok elnevezése
volt. A táborokban gazdasági tervszámokat kellett teljesíteni, tehát
annyi fogoly kellett, amennyi a „terv” végrehajtásához szükséges
volt. A táborlakók munkája révén ért el jelentős eredményeket a
zord természeti viszonyokkal dacoló iparosítás. A kemény fi zikai
munkát végző kényszermunkásoknak nemcsak a nehéz környe-
zeti viszonyok (például az extrém hideg) jelentettek megpróbálta-
tást, hanem a kegyetlen bánásmód is: a rossz ruházat, az elvisel-
hetetlen lakáskörülmények, valamint az állandó éheztetés.
151
Fogyasztási Termelő- Teljes
cikkek eszközök ipar
1928 120% 150% 130%
1932 190% 420% 270%
1937 370% 1010% 380%
A szovjet ipar növekedése az 1913-as szinthez képest
Hogyan nőtt a szovjet ipar teljesítménye 1928
után? • Hogyan nőtt a fogyasztási cikkek elő-
állítása? • Mi mutatja, hogy az ipari termelés
jelentős részét olyan beruházásokra fordították,
amelyek további növekedést eredményezhettek?
Sztahanov (1906–1977) fiatal bányászként azzal
hívta fel magára a figyelmet, hogy az előírt szén-
mennyiség sokszorosát termelte ki. Ezért a munka
hőseként ünnepelték, és teljesítményét példaként
állították a többi munkás elé. Ugyanakkor tény, hogy
Sztahanov keze alá többen is „bedolgoztak”, vagyis
teljesítménye nem a valóságot tükrözte. A szovjet
propaganda munkaversenyt hirdetett, melynek lénye-
ge az volt, hogy a munkások teljesítsék túl az előírt
tervet. A munkaverseny résztvevőit sztahanovisták-
nak nevezték.
A normát úgy emelték, hogy bebizonyították tel-
jesíthetőségét: ha például a hőmérséklet [mínusz]
ötven foknál alacsonyabb volt, a munkanapot
jegyzőkönyvileg törölték, vagyis azt írták, hogy a
foglyok nem mentek ki dolgozni – valójában igen-
is kihajtották őket, s amit ezeken a napokon ki
tudtak préselni belőlük, azt szétosztották a többi
napra, ezzel növelve a teljesítmény százalékát.
(Akik pedig ezeken a napokon fagytak meg, azokat
a szolgálatkész egészségügyi részleg más címen
írta le. Akik meg visszafelé lemaradoztak, vagy már
nem bírtak menni, vagy ernyedt inakkal négykéz-
láb kúsztak, azokat a konvoj agyonlődözte, hogy
meg ne szökjenek, amíg visszatérnek értük.) […]
És hogyan etették mindezért az embereket? A kon-
dért megtöltötték vízzel, beleszórtak némi piszkos
apró krumplit, s még ez volt a jó, mert többnyire
csak megfeketedett káposzta, céklalevél és min-
denféle szemét jutott bele. Meg bükköny, korpa,
azt nem sajnálták. […] Ezekért a vizes löttyökért,
mely nem képes pótolni a test energiafogyasztá-
sát, az ember elégeti izmait az erejét meghaladó
munkában, és az élmunkások és sztahanovisták
előbb jutnak a föld alá, mint a munkamegtagadók.
[…] A mi átkozott Szigetvilágunkat el sem lehetne
képzelni a forró nap alatt: a mi szigeteinket örök
hó borítja, örökké förgeteg zúg felettük.
(Alexandr Szolzsenyicin: A Gulag szigetvilág)
• Milyen „szigetekről” beszél az író?
• Miért és hogyan kerültek oda az emberek?
• Milyen körülmények között éltek ott a fogvatar-
tottak?
• Mi volt a célja ezeknek a táboroknak?
152
Kulákellenes propagandaplakát
Egy kozák legény […] 1919-ben önként csatlako-
zott a Vörös Hadsereghez, ahol hat évig szolgált,
vörös parancsnok volt. Két évig, 1927-ig a közsé-
gi szovjet elnöke volt. Ebben az évben […] minde-
nét begyűjtötték, még a vetésre szánt búzát és
tyúkokat is […] csak a háza falait hagyták meg.
Eljött hozzám két másik vöröskatonával. A Kali-
nyinnak küldött táviratban nyíltan kimondták:
„Jobban kifosztottak minket, mint a fehérek 1919-
ben.” […] Az elhajtott jószág ott pusztult a falusi
gyűjtőtelepeken, a kancák megellettek, a csikókat
megették a disznók (az összes állat egy telepen
volt), és mindez azok szeme láttára, akik éjszaká-
kon át virrasztottak, őrizték és gondozták a kan-
cákat. […] Ezek után beszélhet az ember a közép-
parasztokkal való szövetségről. Hiszen mindezt a
középparasztokkal csinálták.
(Részlet Mihail Solohov 1929-ben írt leveléből)
• Milyen folyamatról tudósított ez a levél?
• Milyen következményei lehettek ennek?
Sztálin
Mit sugall a kép Sztálin szerepéről?
V. A két világháború között
A terror újabb hulláma a kollektivizálás idején jött el, amikor az
intézkedésekkel szembeszállókat a rendszer politikai ellensé-
gének nyilvánították. A központilag irányított propaganda állam-
ellenes összeesküvéssel (szabotázzsal) vádolta meg őket, és azt
sulykolták, hogy a saját földdel rendelkező parasztság gazdag és
önző. Az ilyen parasztokat nevezték kuláknak. A kulákellenes pro-
paganda nyomán az állami terror is fokozódott: rengeteg embert
halálra ítéltek vagy kényszermunkára küldtek. Ez a sors várt min-
den elégedetlenkedőre.
A parasztoktól irreálisan sok gabona beszolgáltatását várták el,
így vagy a parasztcsaládoknak nem maradt elég, vagy vetőmagnak
nem jutott a következő évre. A tervet alulteljesítő parasztok szintén
tömegével kerültek kényszermunkatáborba. Hamarosan éhínség
tört ki a parasztság körében, és egyre rosszabbak lettek a termés-
hozamok. Az állam erre ismét szigorúan lépett fel, és így tovább
rontott a helyzeten. Az 1932–33-ra kialakult nagy éhínség első-
sorban azokat a területeket sújtotta, ahol kizárólag mezőgazdaság-
ból éltek meg. Így például az Észak-Kaukázusban vagy Ukraj-
nában, ahol a holodomor idején milliók haltak meg. (Az ukrán
holodomor szó éhhalált jelent, és egyben a sztálini időszak e ször-
nyű éhínségére is utal.) Az éhínséget az adminisztratív intézkedé-
sek is növelték: elszállították az ukrán vidék gabonáját, illetve
nem gondoskodtak a nagyvárosok ellátásáról. Az embertelen gaz-
daságpolitika halálra éheztetett áldozatainak számát mintegy
tízmillió főre becsülhetjük, ami a Szovjetunió lakosságának körül-
belül 6%-a volt.
A lakosság helyzetének látványos romlása politikai elégedet-
lenséghez vezetett. Az állampárt 1934. évi kongresszusa új Köz-
ponti Bizottságot választott, ahol a legnépszerűbb jelölt a lenin-
grádi párttitkár, Kirov lett, míg a legnépszerűtlenebb maga Sztálin.
A választási eredményeket azonban gyorsan megváltoztatták, és
Kirovot még abban az évben megölte egy „merénylő”. Sztálin Kirov
halálának ürügyén látványos koncepciós pert rendezett, amely-
ben leszámolt politikai ellenfeleivel (akik korábban Kirov támoga-
tói voltak). Az 1934-ben megválasztott Központi Bizottság tagjainak
túlnyomó részét – mintegy 80%-át – kivégezték a következő évek-
ben. Ezzel kezdetét vette a nagy politikai tisztogatási hullám,
amely kiterjedt Sztálin minden lehetséges riválisára. Vagyis a kom-
munista párton belül is megindultak a leszámolások. A koncepciós
perekben – előre megtervezett „forgatókönyvek” szerint – egyre
Népünk és a világ valamennyi becsületes embere most az önök igazságos
ítéletét várja. Mennydörögjön ez az ítélet hatalmas országunkban, mint új
hőstettekre, új győzelmekre hívó riadó! Mennydörögjön ítéletünk, mint az
igazságos szovjet büntetés frissítő és mindent megtisztító vihara! Egész orszá-
gunk apraja-nagyja egyet vár, egyet követel: lőjétek agyon az árulókat és
kémeket, akik eladták hazánkat az ellenségnek, lőjétek agyon őket, mint a
veszett kutyákat! Népünk egyet követel: tiporjátok el az átkozott férgeket!, [mi
pedig] haladunk tovább a múlt utolsó szennyétől, söpredékétől is megtisztított
úton, szeretett vezérünk és tanítónk, a nagy Sztálin vezetésével előre, a kom-
munizmus felé.
(Visinszkij főállamügyész vádbeszéde, 1938)
• Hogyan állította be a megvádolt személyeket?
• Milyen retorikai eszközöket használt Visinszkij a beszédben?
• Milyen ideológiailag „kötelező” elemeket fedezhetünk fel a részletben?
17. A kommunista Szovjetunió 153

képtelenebb vádakat fogalmaztak meg a vádlottakkal szemben,

akik fizikai-pszichikai terror hatására beismerő vallomásokat tettek.
A „nagy terror” időszakában több mint 700 ezer kivégzést hajtottak
végre. Minden ügyet a politikai rendőrség és a hatalomnak alá-
rendelt ügyészségek vittek végig. A politikai tisztogatás 1937-re
elérte a Vörös Hadsereg vezetőit is: a tábornokok és főtisztek
mintegy kilencven százalékát kivégezték vagy kényszermunkára
ítélték. A terrort legfelsőbb szinten irányító vezetőket, Jagodát és
Jezsovot is kivégezték, mivel Sztálin bennük sem bízott.

Hétköznapi valóság és propaganda

Hogyan hatott a diktatúra a mindennapokra?

Az erőltetett iparosítás nyomán a Szovjetunió fejlődött, aminek

látványos jele volt, hogy a falvakba is bevezették az áramot. Az
alapfokú iskolahálózat kiépítésével jelentősen nőtt az írni-olvasni
tudók száma, az oktatást is a propaganda terjesztésére használva.
Az ipar termelése főleg a hadiipar területén nőtt jelentősen, emel-
lett az állami beruházásokat a nagy építkezésekre (vízi erőművek,
vasútépítés) fordították. Noha a Szovjetunión belül továbbra is je-
lentős regionális különbségek voltak, az átlagos életszínvonal
meghaladta az 1920-as évek és az 1914 előtti szintet is, de a szovjet
társadalom döntő része szegénységben élt.
A propaganda a Szovjetunió lendületes fejlődését hangsúlyozta.
Azt ígérték, hogy hamarosan utolérik, majd lehagyják a fejlett Nyu-
gatot. Az életszínvonal javulása és a valós eredményeket fel-
nagyító propaganda hatására sokan ismerték el Sztálin sikereit,
a korábbi éhínségekről és a tömegeket fogva tartó kényszermun-
katáborokról pedig nem is mertek beszélni.
Sztálin irányítása alatt a Szovjetunió véglegesen egy totális
állam, vagyis olyan totális diktatúra lett, amelyben mindent a
vezetőhöz, illetve a kommunista párthoz kapcsolódó kizárólagos
ideológia mentén szerveztek. Ezzel a társadalmi élet minden terü-
letét (politika, gazdaság, kultúra), valamint a családi, magánéletet
is irányító, ellenőrző berendezkedés alakult ki.
A diktátor személye körül kibontakozó kultusz szerint egyedül ő
volt Lenin örököse és a szovjet nép „bölcs vezére”. A sztálini sze-
mélyi kultusz (vezérkultusz) sok szempontból emlékeztetett a
cárok személye körül egykor kialakult kultikus tiszteletre, de más
modern diktátorok (Mussolini, Hitler) kultuszára is.
Összegzés
Történelmi jelentőség
• Hogyan fokozódott a társadalom elnyomása a Szovjetunióban?
• Hogyan értékelhető Sztálin tevékenysége?
Történelmi interpretáció
• Milyen eszközökkel valósította meg a sztálini diktatúra az ipa-
rosítást?
• Miért tűnhetnek ellentmondásosnak a gazdaságpolitikai ered-
mények?
Sztálin a „legmegbízhatóbb” elvtársak társaságá-
ban. Bal szélen Vorosilov marsall, mellette Molotov,
a Népbiztosok Tanácsának elnöke, a jobb szélen
pedig Jezsov, aki 1936 és 1938 között volt az NKVD
(Belügyi Népbiztosság) vezetője, vagyis a nagy
terrorhullám irányítója. Jezsov vezetésével két év
alatt 1,7 millió (!) embert tartóztattak le, és több
százezer embert öltek meg. A nagy tisztogatási
hullám után őt is kivégezték, és még a fényképekről
is eltüntették.
A gépkocsibalesetek azért olyan gyakoriak, mert
a sofőrök túl vannak terhelve, de azért is, mert a
gépkocsik minősége rossz; 9992 1936-ban meg-
vizsgált gépkocsi közül 1958-at találtak hibásnak.
Egy szállítási vállalatnál 24 gépkocsiból 23-at nem
lehetett munkába állítani; egy másiknál 52-ből 44-
et. (Pravda, 1936. augusztus 8.)
150 székből, amit egy bútorszövetkezet állított
elő, 46 eltörik, amint ráül a vásárló. 2345 székből
1300 használhatatlan. (Pravda, 1936. szeptember
23.)
A moszkvai diákoknak gyártott kétmillió irkából,
amelye a Munka Hőse üzem állított elő, 99% hasz-
nálhatatlan. (Izvesztyija, 1936. november 4.)
(André Gide: Visszatérés a Szovjetunióból, 1937)
• Értékeljük a forrás alapján a viszonylagos élet-
színvonal-emelkedést!
• Hogyan függött össze mindez a gazdaságpoliti-
kai szemlélettel?
154 V. A két világháború között

18. A Nyugat és a gazdasági világválság

Az első világháborúban mind Franciaország, mind Nagy-Britannia jelentős tartozást halmozott fel az Amerikai Egyesült Államokkal szem-
ben. A versailles-i békerendszerben a győztesek a vesztesekre kiszabott jóvátételek összegéből akarták mindezt rendezni. Milyen gazda-
sági folyamatok indultak be az első világháború előtti évtizedekben? Mennyiben változott meg a gazdasági rendszer a világháború alatt?

A jóvátétel ügyének rendezése

Hogyan állt helyre a pénzügyi körforgás a világban?

A világháború következtében Európa gazdasági válsággal küz-

dött. Külső piacait a hadigazdaság idején jórészt az Amerikai Egye-
sült Államok vette át. A háborús költségek fedezésére az antant a
washingtoni kormányzattól, a központi hatalmak inkább saját la-
kosságuktól vettek fel hiteleket. A fedezet nélküli pénzkibocsátás
és az áruhiány inflációt okozott. A háborúból visszatérő katonák
nem találtak maguknak munkát. Mindezek miatt a külkeres-
kedelem akadozott, ami már az Amerikai Egyesült Államokat is
érintette.
A békeszerződések csak a jóvátétel első összegét tartalmazták,
a teljes összeget később tervezték csak meghatározni. A vesztes
Németország azonban képtelen volt fizetni, mire Franciaország
újabb német területeket szállt meg.
A pénzügyi „vérkeringés” beindítására az Amerikai Egyesült Ál-
lamok tett javaslatot 1924-ben, ez volt a Dawes-terv. Ösztönözte
a németországi befektetéseket, és hiteleket is nyújtott a vesztes
országnak. A terv szerint a beinduló német gazdaság képes lesz a
jóvátételek fi zetésére, ami az antantországok költségvetését is sta-
bilizálja. A megélénkülő európai gazdaság beindítja a külkereske-
delmet, és nem utolsósorban mindenki képes lesz visszafi zetni
hiteleit a washingtoni kormányzatnak.
A győztesekkel együttműködő Gustav Stresemann német kül-
ügyminiszter nevéhez köthető az úgynevezett teljesítési politika.
Németország azért teljesítette pontosan az összes békefeltételt,
köztük a jóvátétel fi zetését, hogy elérje az ország egyenjogúsítását
(például felvették a Népszövetségbe). Mivel a Dawes-terv is csak
öt évre rögzítette a jóvátételi összegeket, 1929-ben újabb jóvátételi
konferenciát rendeztek. Ekkor készült el a Young-terv. Ez lehűtötte
az enyhülő politikai légkört, hiszen mintegy hatvan évben hatá-
rozta meg a jóvátétel-fi zetés időtartamát. A valóságban az abban
az évben kitört világválság elsöpörte a jóvátételi kérdést, és 1932-
A Dawes-terv fogadtatását ábrázoló karikatúra és
egy Young-terv-ellenes német plakát. (A kép felirata:
ben ideiglenesen eltörölték a volt vesztesek tartozásait.
„A harmadik nemzedékig robotolnotok kell!”)
A Dawes-terv mögött álló hitelkörforgás
Miért különbözött a két amerikai kezdeményezés
lényege
fogadtatása? • Miben különbözött a két amerikai
jóv
terv? áté
tel
sztés
törle
el
té t
vá

Hogyan is működött a hitelkörforgás? • Miért jó

volt ez jó az Amerikai Egyesült Államoknak? • t ö r l e s z té s
Mitől függött a rendszer működőképessége? té s
• Miért veszélyes jelenség a körbetartozás? hitel és befekte
18. A Nyugat és a gazdasági világválság 155

Az átmeneti gazdasági fellendülés

Mely iparágak törtek előre?

Az Amerikai Egyesült Államokban az első világháború után

töretlenül folytatódott a gazdasági növekedés, és az 1920-as évek
második felében, a Dawes-terv hatására az európai országok is
újra növekedni kezdtek. A legdinamikusabban az elektrotech-
nikai ipar és a gépgyártás teljesített. A villamos energia terjedé-
se az energiaigényes fémkohászat további felfutását is elősegítette,
amivel újabb lökést adott a gépiparnak. Emellett futószalagon ké-
szültek az autók és a rádiók, a korszak két sikerterméke, amelyek
luxuscikkből hamarosan tömegcikké váltak. Az autóipar fejlődé-
se pedig magával húzta a gumi- és üveggyártást, a kőolajtermékek Ford T-modell
kitermelését és felhasználását, a gépészeti elektronika fejlődését,
valamint az építőipart, mivel az autós közlekedés új utakat és hi-
dakat igényelt.
A gépesítés a mezőgazdaságban is megjelent, ahol növelte a
munkahatékonyságot. A termésátlagokat a műtrágyahasználat
is fokozta. Idővel a technikai fejlődésre a repülőgépek fejlesztése
is kihatott, a második világháború kezdetére a repülőgépgyártás
már a hadiipar egyik fontos ága lett. A két háború között terjedt el
a műanyagok használata. A műanyag a szórakoztatóiparban is meg-
jelent: elkészültek az első hanglemezek.
Nyugaton nemcsak az ipar fejlődött, hanem számottevően emel-
kedett a tercier szektorban (a szolgáltatásban, hírközlésben, okta-
tásban, egészségügyben és karbantartásban) dolgozók száma is.
Így összességében csökkent a mezőgazdaságban dolgozók ará-
nya a foglalkoztatottak körében, valamint az agrárszektor súlya is
csökkent a nemzetgazdaságon belül (20–30% közé).
Az Amerikai Egyesült Államokban a társadalom jelentős része Korabeli rádió
rendelkezett azzal a jövedelemmel, amelyből az alapvető létszük-
ségleti költségek (lakhatás, élelmiszer, ruházat) kifi zetése után is Gyűjtsünk olyan technikai eszközöket a korszak-
ból, amelyek megváltoztatták az emberek életét!
maradt még elkölthető pénz. Ezt az állampolgárok szabadon for- Keressünk az interneten képeket korabeli gépjár-
díthatták megtakarításra (befektetésre vagy például magán-beteg- művekről!
biztosításra, ami itt nem volt kötelező), illetve életminőségük javí-
tására. Utóbbi célt szolgálták az úgynevezett tartós fogyasztási
cikkek, amelyek nem voltak szükségesek a mindennapi élethez, de
megkönnyítették azt (például hűtőszekrény, porszívó, vasaló, mo-
sógép). Az amerikai fi zetésekből ugyancsak lehetővé vált a szol-
gáltatások vásárlása (borbély, fodrász, étterem), valamint a sza-
badidő szórakozással való eltöltése (rádióhallgatás, mozik, klubok
és bárok, sportolás, illetve a profi sport élvezése nézőként, turizmus,
kempingezés). A fogyasztási javak élvezetének széles körű elterje-
désével alakult ki a piacgazdaság és a fogyasztói társadalom.
Az ország ipari termelékenysége az 1920-as években megkétsze-
reződött, a munkabérek egyharmadával emelkedtek, így nőtt a
fogyasztás. (Ennek a leglátványosabb jele volt, hogy minden ne-
gyedik-ötödik emberre jutott egy személygépkocsi.) A tömegfo-
gyasztás, a kellően nagy belső piac magával húzta az ipart.

Ár (dollár) Termelés (db/2 év) A Ford kocsik ára és termelése

1909–1910 950 18 664
1912–1913 600 168 220 Milyen folyamat olvasható ki az adatokból?
1914–1915 490 308 213 • Hogyan segítette mindez elő a fogyasztói
1920–1921 350 1 250 000 társadalom kialakulását?
156 V. A két világháború között

A gazdasági világválság
kibontakozása
Mi vezetett a pénzügyi összeomláshoz?

Az Amerikai Egyesült Államokban az 1920-

as évek második felének optimista hangu-
latában befektetési láz uralkodott, így az
új és bővülő vállalatok részvényeket bocsá-
tottak ki. Az általános várakozás az volt,
hogy a cégek nyereségesek lesznek, nagy
osztalékot fi zetnek, és ezáltal részvényeik
ára is nőni fog. Emiatt egyre többen fek-
tették részvényekbe a megtakarításai-
kat. A bővülő kereslet a részvényekre önma-
gában is felhajtotta azok árát, ami még
jobban megerősítette az optimista várako-
A felbolydult tőzsde 1929 októberében zásokat. 1928–1929-ben a New York-i tőzs-
dén a részvények ára 20 hónap alatt meg-
duplázódott.
A fogyasztás azonban – főleg Európá-
1900 1913 1928 ban – nem bővült a befektetésekkel azonos
Nagy-Britannia 18,5% 13,6% 9,9% mértékben. A háború idején az európai ter-
mékek eltűnésével a gyarmatok saját ipari
Amerikai Egyesült Államok 23,6% 32,0% 39,3%
termelése növekedett, illetve a Szovjetunió
Németország 13,2% 14,8% 11,6%
elzárkózott a világpiactól, az európai lakos-
Franciaország 6,8% 6,1% 6,0% ságot pedig a háború és az infláció szegé-
Oroszország/Szovjetunió 8,8% 8,2% 5,3% nyítette el. Így az egyre több termék ér-
Olaszország 2,5% 2,4% 2,7% tékesítése egyre nagyobb nehézségbe üt-
között.
A világ ipari termelésének megoszlása
A vállalatok nyeresége elmaradt, az
osztalék hiánya miatt pedig megcsappant a
Milyen változások figyelhetők meg az adatsorokban? • Mely tényezők álltak
a változások mögött? részvények iránti kereslet. A részvényárak
csökkenni kezdtek, emiatt egyre többen
akartak megszabadulni tévedésnek tűnő be-
fektetésüktől. A tőzsdei buborék kipuk-
kant, tőzsdepánik tört ki: az eladások miatt
háború és forradalmak a részvények ára zuhanni kezdett. A New
York-i tőzsde 1929. október 29-én, az úgy-
nevezett „fekete kedden” összeomlott, az
egyedül a Szovjetunió árfolyamok egy hét alatt átlagosan 40%-ot
az Egyesült Államokban létrejötte
estek.
jelentős a fellendülés
Az emberek attól tartottak, hogy a rész-
alacsonyabb a gyarmati termelés vényárak zuhanása tönkreteszi a banko-
életszínvonal bővülése kat is, mivel azok a betétesek pénzének egy
részét részvényekbe fektették. A részvény-
a piac beszűkülése árak összeomlása miatt a befektetések jó
túlzott
része elértéktelenedett. Ezért a betétesek
befektetések
azonnal ki akarták venni megtakarításaikat
túltermelési a bankból, vagyis a tőzsdei pánikot bank-
válság pánik követte. A bankok feladata azonban
a betétesek pénzének továbbhitelezése vagy
A világválság okai befektetése, azt egyszerre visszafi zetni nem
tudták. A bankpánik következtében 10 ezer
Foglaljuk össze, milyen gazdasági folyamatok zajlottak az első világháború kisebb-nagyobb bank vált fizetésképtelenné,
után! Miért alakult ki túltermelési válság? vagyis csődbe ment.
18. A Nyugat és a gazdasági világválság 157

A világválság következményei
Miért mélyült el a szociális válság?

Az Amerikai Egyesült Államok úgy akarta az amerikai vállalatok

piaci lehetőségeit biztosítani, hogy megemelte a vámokat, és így
kiszorította a külföldi termékeket. Ezt a módszert egyre több ország
átvette, ezért az első világháború után újra megélénkülő világke-
reskedelem összeomlott. A kölcsönös elzárkózás a legkevésbé a
kiterjedt gyarmatbirodalommal rendelkező Nagy-Britanniát és
Franciaországot sújtotta, viszont az addig jelentős mértékben ex-
portra termelő országokat, az Amerikai Egyesült Államokat, Né-
metországot vagy éppen Magyarországot súlyosan érintette.
A bankrendszer és a külkereskedelem összeomlása megbé-
nította a termelést és a kereskedelmet is. A termelés és a hitele-
zés leállása miatt a fi zetésképtelen üzemeknek rengeteg embert
el kellett bocsátaniuk, valamint csökkentették a fizetéseket is. Ettől
még többen szorultak rá, hogy pénzzé tegyék addigi megtakarítá-
saikat. Az Amerikai Egyesült Államokban a munkanélküliek szá-
ma 1,5 millióról 13 millióra emelkedett – ez a negyede volt az összes
foglalkoztatott számának. A munkanélküliség növekedésével vi-
szont a vásárlóerő is csökkent, ami szintén negatív hatással volt
a termelésre.
Nem csak a gyerekek nem értették, hogyan
túltermelési magas részvényárak
válhatott munkanélkülivé hirtelen minden
ötödik felnőtt
válság

a betéttulajdonosok a tőzsde eladási láz vállalatok mennek

elbizonytalanodása összeomlása tönkre

tőkekivonás a befektetések leállnak elbocsátások

a bankokból
a fogyasztási cikkeket
bankcsőd gyártó cégek hanyatlása munkanélküliség A világválság kibontakozása

Milyen gazdasági, pénzügyi és szociális

csökkenő kereslet következményei voltak a világválságnak?
• Miért nem tudták gyorsan felszámolni
a túltermelési válságot?
alacsony árak, bérek

Az Amerikai Egyesült Államokban a nemzeti össztermék értéke

rövid időn belül 45%-kal zuhant. A munkanélküliek egyre növekvő
tömege kilátástalan helyzetbe került. Rengeteg elszegényedett
farmer hagyta ott a földjét, és vándorolt a nagyobb gazdaságok
között, hogy alkalmi munkát kapjon. A válságba került nagyhata-
lom megpróbálta behajtani külföldi hiteleit, hogy megóvja a még
meglévő hazai termelését.
Az amerikai piac bezárulása miatt Európában is túltermelés
alakult ki, a nemzetközi hitelek megszűnése révén pedig itt is pénz-
szűke keletkezett. A körbetartozások miatt 1931-re szinte teljesen
leállt a nemzetközi hitelezés. Ennek következtében a német
bankrendszer is összeomlott, a banki ügyleteket felfüggesz-
tették. Ugyanez történt több európai országban. A válság sújtotta Sajátos bérverseny: a munkások egymást licitálták
alul, hogy alkalmazzák őket
Európa 7 milliárd dollárnyi hitelt törlesztett az Amerikai Egyesült
Államoknak, miközben újabb hitel nem érkezett. A hiányzó pénz
Milyen folyamatok vezettek a tömeges munka-
Európában is csökkentette a fi zetőképes keresletet és a beruházá- nélküliség kialakulásához?
sokat.
158 V. A két világháború között

A legsúlyosabb válság a mezőgazdaságot sújtotta, a kis pa-

rasztgazdaságok a világ minden részén tömegesen adósodtak el,
illetve mentek csődbe. Az agrárországok a csőd szélére kerültek. Az
ipari termelés 30-40%-kal, a mezőgazdasági pedig 40-50%-kal csök-
kent a válság miatt. Ugyanilyen arányú visszaesés történt a bérek
és árak esetében is. A válság idején Európa-szerte 20 millióan
vesztették el munkahelyüket, a legnagyobb visszaesés a német
iparban történt, ahol mintegy 6 millióan váltak munkanélkülivé.

Német- Egyesült Nagy- Egyesült Államok 60

A mi feladatunk jelenleg nem új erőforrások feltá-
ország Államok Britannia
rása és felhasználása vagy több áru termelése. Németország 60
Hétköznapi, egyáltalán nem drámai munkára van Munkanélküliek
száma 5,6 13 2,8 Olaszország 70
szükség: a meglevő erőforrások és vállalatok fel-
használásának biztosításáról, felesleges termé- (millió fő) Franciaország 70
keink külső piacainak visszaszerzéséről, a nem Összlakosság
66 125 46 Nagy-Britannia 85
kielégítő fogyasztás problémájának megoldásáról, (millió fő)
a termelés és a fogyasztás összhangjának meg- Szovjetunió 195
A munkanélkü-
valósításáról, a javak és áruk igazságosabb elosz- liek aránya az Magyarország 80
tásáról, a meglevő gazdasági szervezetnek a nép 8,5 10,4 6,1
összlakosság-
szükségleteihez való idomításáról. hoz képest (%) Az ipari termelés 1933-
(Roosevelt beszédéből, 1932) ban az 1929. évi terme-
Munkanélküliség a világválság hatására 1932-ben léshez képest (%)
• Milyen gazdaságpolitikai törekvésekre utalt
Roosevelt? A táblázat adatai alapján vajon miért mondhatták sokan azt, hogy a kapita-
lizmus válságban van? • Mentesült-e a kapitalizmus helyett irányított gaz-
daságot bevezető fasiszta Olaszország a válság hatásai alól? • Mi volt az
ára a szovjet ipari fejlődésben mutatkozó kiugróan jó eredménynek?

Az emberi tisztesség érzéke szerencsére nem csak Az állami beavatkozás a gazdaságba

egy csoportra vagy osztályra korlátozódik. A leg-
szegényesebb otthonban is megtalálod. Megtalá-
lod azok között, akik kétkezi munkával dolgoznak,
és a nemzet kereskedői és gazdászai között. Sőt,
fokozódó mértékben, még azok között is megta-
lálod, akiket ahhoz a legfölül álló csoporthoz szá-
mítanak, mely olyan nagy mértékben ellenőrzése
alatt tartja a nemzet ipari és pénzügyi szerkezetét.
Éppen ezért, az emberiségnek ez az égetően fon-
tos szükségessége semmi körülmények között
nem minősíthető az egyik osztály harcának a má-
sik osztály ellen. Hanem ez sokkal inkább egy
olyan háborúnak mondható, amely a szegénység-
gel és a szenvedéssel és a meggyengült egészség-
gel és a biztonság hiányával száll szembe, olyan
háborúnak, amelyben valamennyi osztály egy
egészséges és tartós demokrácia megvalósítása
érdekében egyesül.
(Roosevelt amerikai elnök beszéde, 1938)
• Milyen politikai értékrend mellett állt ki
Roosevelt, és milyen jellegűt utasított el?
Mi váltotta fel a szabadpiaci gazdaságpolitikát?
A válságkezelés az állami beavatkozás erősödésével járt. Az
állami beavatkozás hagyományos eszközei (megszorítás, protek-
cionizmus, adókedvezmény, állami támogatás) mellett John May-
nard Keynes javaslatára a válságkezelés új eszköze jelent meg: a
fogyasztásélénkítő állami beruházások. A brit közgazdász azt
javasolta, hogy a fejlett országok olyan – elsősorban infrastruktú-
rát érintő – nagy állami beruházásokba kezdjenek, amelyek mun-
kahelyet teremtenek, de nem növelik a mezőgazdasági és ipari ter-
melést.
1932-ben az elnökválasztást a demokrata párti Franklin Delano
Roosevelt nyerte meg, aki meghirdette a New Deal elnevezésű
gazdaságpolitikai programot. A New Deal „új leosztást” jelent:
egy kártyaparti során a lapok újraosztását. Ezzel új korszak kezdő-
dött az állam és a gazdaság viszonyában. A be nem avatkozás sza-
badpiaci politikáját felváltotta a gazdasági folyamatokba jelen-
tősen beavatkozó állami gazdaságpolitika.
Az állami beruházások nyomán megindult a munkahelyteremtés.
A munkához jutott emberek révén ismét beindult a fogyasztás.
Egyre szélesebb körben kezdtek terjedni az elektronikai forradalom
új vívmányai: a porszívó, a rádió, a hűtőszekrény, a mosógép, ame-
lyek így visszahatottak az iparra. A fogyasztásnövelést szociális
intézkedések is segítették: korlátozták a versenyt, bérminimumot
vezettek be, engedélyezték a szakszervezeteket, megtiltották a
gyermekmunkát, majd a New Deal második szakaszában bevezet-
18. A Nyugat és a gazdasági világválság 159

ték a munkanélküli- és öregségi (társadalom-) biztosítást. Franklin Delano Roose-

velt (1882–1945). Az
Ezzel Roosevelt programja hamarosan széles körben népszerű
1932-ben elnökválasz-
lett a szegényebbek körében. Támogatóinak táborát az elnök azzal tást nyert Rooseveltet
is növelte, hogy minden héten rádióadásban magyarázta el a még háromszor válasz-
lakosságnak a rendelkezések értelmét. A gazdagabbakat kép- tották elnökké, előbb
viselő republikánusok nem helyeselték az állam megnövekedett 1936-ban győzött jelen-
tős szavazatkülönbség-
szerepvállalását, a demokraták azonban azt ígérték, hogy az állami
gel, majd a világháború
beavatkozás révén megteremthető a jólét. előestéjén (1940), illetve
1944-ben szerezte meg
a szavazók bizalmát.
Történészszemmel (Halála után néhány évvel hozták meg azt az alkot-
mánymódosítást, amely kimondja, hogy az amerikai
Milyen intézkedéseket hoztak a New Deal során? elnököt ezentúl csak egyszer lehet újraválasztani.)
Rooseveltről nem sokan tudták, hogy gyermekbénu-
A New Deal jelentősége elsősorban abban állt, hogy bebizonyította: lás következtében nem tudott járni, a korabeli sajtó-
demokratikus keretek között is ki lehet lábalni a válságból. A valódi ban ritkán fényképezték kerekesszékben.
fellendülést azonban csak a második világháború kitörése hozta el,
amikor az Amerikai Egyesült Államok termelése a fegyvergyártás és
-eladás révén látványosan megugrott.

Négynapos bankzárlat: ezeken a napokon semmilyen pénzügyi tranzakció nem történhetett. Ezután Hogyan avatkozott
átmenetileg zárolták a betéteket (vagyis nem lehetett kivenni készpénzt a bankból), és megtiltották az be az állam a gazda-
arany kivitelét az országból. ság működésébe? •
Az elnök felhatalmazást kapott a bankok és az értéktőzsde szabályozására, így 2000 gyenge kisbankot Miért a pénzügyi
bezáratott. szektor rendbetételé-
vel kezdődött az in-
Megtörtént a dollár elszakítása az aranyalapról, hogy mesterséges inflációt idézzen elő. (Ezzel viszont
tézkedéssorozat? • Mi
olcsóbbá váltak a beruházások.)
okozta a munkanélkü-
A mezőgazdasági túltermelést úgy csökkentette, hogy a farmerek 1933-tól állami támogatást kaptak liség megszűnését és
a meg nem művelt földjeik után. a nemzeti jövedelem
Jelentős állami beruházások révén munkahelyteremtés kezdődött: utak, repülőterek, hidak, új gátak épültek hirtelen megugrását?
(Columbia, Colorado és Tennessee folyók), emellett talajjavító munkálatokat, valamint erdősítést és városi
parkosítást végeztettek.

Roosevelt gazdasági programja

Egyesült Milyen célt szolgáltak

1929 1930 1931 1932 1933 1934 1935 1936 1937 1938 1939 1940 1941 1942 1943 1944
Államok a nagy építkezések?
Munka- • Mit bizonyított
nélküliség 3,2 8,7 15,9 23,6 24,9 21,7 20,1 16,9 14,3 19,8 17,2 14,6 9,9 4,7 1,9 1,2 ezekkel a világrekor-
(százalék) dot felállító építkezé-
sekkel az Amerikai
Nemzeti Egyesült Államok?
jövedelem
822 750 692 600 587 633 681 778 811 779 841 906 1071 1285 1541 1670
(milliárd
dollár)

A munkanélküliség (a munkaképes népesség arányában) és a nemzeti

jövedelem alakulása az Egyesült Államokban

Összegzés

Okok és következmények
• Milyen okok vezettek a nagy gazdasági világválság kialakulá-
sához?
• Miért mélyült el a válság a későbbiekben?

Történelmi jelentőség
• Milyen szociális következményei voltak a válságnak?
Ilyen kilátás nyílt az Empire State Building tetejéről
• Hogyan próbálta Roosevelt elnök megoldani a válságot? a megnyitás napján, 1931-ben
160
19. A nemzetiszocialista Németország
1919-ben nagyon sokan érezték, hogy Németország valamilyen formában revansot fog majd venni a versailles-i békeszerződésért. Ter-
mészetesen senki nem láthatta előre, hogy szűk másfél évtized múlva egy olyan politikai irányzat jut hatalomra az országban, amely
majd teljesen átírja a megszokott diplomáciai kapcsolatrendszereket. Milyen területveszteséget szenvedett el Németország a versailles-i
békeszerződésben? Mivel akarták megalázni a győztes franciák a németeket a békekötés során? Mit jelentett a teljesítési politika?
1. Követeljük, hogy a népek önrendelkezési joga
alapján valamennyi német Nagy-Németországban
egyesüljön.
2. A német nép számára más nemzetekkel azo-
nos jogokat követelünk. Követeljük a versailles-i és
a St. Germain-i békeszerződések hatályon kívül
helyezését.
3. Népünk ellátásának biztosítására és népfe-
leslegünk betelepítésére területet és földet köve-
telünk.
4. Csak az lehet állampolgár, aki néptárs. Csak
az lehet néptárs, akinek ereiben tiszta vér folyik,
vallásra való tekintet nélkül. Éppen ezért zsidó nem
lehet néptárs. […]
13. Követeljük a társaságok tulajdonában levő
üzemek államosítását.
15. Követeljük az öregekről való gondoskodás
nagyszabású kiépítését. […]
23. Követeljük, hogy törvényes harc folyjék a
tudatos politikai hazugságok ellen, és ez a harc
tág lehetőséget kapjon a sajtóban. Abból a célból,
hogy lehetségessé váljon a valóban német sajtó
megteremtése, követeljük:
a) minden szerkesztő és minden újságnak az
összes munkatársa, amely német nyelven jelenik
meg, kizárólag német néptárs legyen […].
(A Nemzetiszocialista Német Munkáspárt,
az NSDAP programjából, 1922)
• Milyen sérelmekre és indulatokra épített az
NSDAP?
• Milyen jellegű megoldásokat kínáltak a nácik?
• Mely ideológiák hatását ismerhetjük fel a prog-
ramban?
• Vitassuk meg, mely társadalmi csoportokat és
rétegeket célozta meg a program!
Az osztrák születésű
Adolf Hitler a század-
előn utcaképek festé-
séből tartotta fenn
magát Bécsben, majd
1913-ban költözött át
Münchenbe. Az első
világháború kitörése
után önként jelentke-
zett a bajor királyi
hadseregbe, amely a
császári német had-
erő része volt. A há-
borúban végig a fron-
ton, a hadműveleti
területen szolgált.
V. A két világháború között
A nemzetiszocialista ideológia és mozgalom
Mely szélsőséges eszmék jellemezték?
Németországban a többpártrendszerű demokratikus köztár-
saság első éveiben számos szélsőséges párt alakult. Adolf Hitler
az első világháború után csatlakozott egy Münchenben működő,
kisebb szélsőjobboldali párthoz, amelynek hamarosan vezetője,
Führere (’vezér’) lett. A radikális külpolitikai terveket és szo-
ciális demagógiát hirdető mozgalom programjában hangsúlyo-
san szerepelt az antiszemitizmus (zsidóellenesség) is. A Hitler
befolyása alá került párt rövidesen felvette a Nemzetiszocialista
Német Munkáspárt (NSDAP) nevet, amelynek rövidítéseként ter-
jedt el a „náci” szó.
Több politikai erőnek volt félkatonai szervezete, így a nemzeti-
szocialisták mellett az SA (rohamosztag) működött, amely az utcá-
kon látványos felvonulásokkal és erőszakos akciókkal lépett fel.
Hitler az olasz fasisztákhoz hasonlóan akarta magához ragadni a
hatalmat 1923 őszén. A müncheni sörpuccs néven elhíresült ese-
ményt azonban a hatalom elfojtotta, az NSDAP vezetőit – ha nem
menekültek külföldre – felelősségre vonták. Hitlert öt év szabad-
ságvesztésre ítélték, ebből azonban alig több mint egy évet kellett
ténylegesen leülnie. A börtönben írta meg Harcom – németül Mein
Kampf – című programadó könyvét, amelyben hasonló nézeteket
fejtett ki, mint amilyeneket a pártprogram is meghirdetett.
Nekünk, nemzetiszocialistáknak ezen tovább kell lépnünk, s tántoríthatatlanul
ki kell tartanunk külpolitikai céljaink mellett, amelyek pedig azt követelik, hogy
biztosítsuk a földön a német nép számára az őt megillető területet és termő-
földet. Mi, nemzetiszocialisták tudatosan vonalat húzunk háború előtti külpo-
litikánk alá. Ott folytatjuk, ahol hat évszázaddal ezelőtt abbahagytuk: pillantá-
sunkat a keleti élettér felé vetjük. […] Kelet felé ki kell terjesztenünk
uralmunkat a Kaukázusig vagy Iránig. […] Nyugaton szükségünk van a francia
tengerpartra. Szükségünk van Flandriára, Hollandiára, s mindezek felett szük-
ségünk van Svédországra.
(Részlet Hitler Mein Kampf című művéből, 1925)
• Milyen külpolitikai terveket fogalmazott meg Hitler?
• Miben különbözött ez az első világháború előtti céloktól?
A nemzetiszocialisták legfőbb célja az volt, hogy Németország
ismét nagyhatalom legyen, és ennek rendeltek alá mindent. A nagy-
hatalommá válás eléréséhez vissza akarták adni a versailles-i béke
által megalázott Németország önbecsülését. Ezt a célt szolgálta
a német nép felsőbbrendűségét hirdető náci fajelmélet. Eszerint
az európai népek felsőbbrendűek, mint a többi nép, Európában pe-
dig a német nép felsőbbrendű a többinél, mivel nem keveredett
 19. A nemzetiszocialista Németország 161

Európán kívüli népekkel. A nemzetiszocialista érvelés szerint ezért Minden nagy vezér művészete abban áll elsősor-
Európa ura csak Németország lehet. Különösen igaznak tekintették ban, hogy egy nép figyelmét ne szétszórja, hanem
ezt Európa keleti, „alsóbbrendű” szlávok lakta térségeire, ahol a mindig csak egyetlen ellenségre összpontosítsa.
német nép új „életterét” akarták kialakítani. […] Egy nagy vezér zsenialitásához hozzátartozik,
A legfőbb bűnbak a zsidóság lett. A fajelmélet alapján a zsidók hogy még az egymással ellentétben álló ellenfe-
leket is úgy jelenítse meg, mint amelyek egyetlen
alsóbbrendűnek számítottak, ami a nemzetiszocialistákat nézeteik
kategóriához tartoznak.
szerint „feljogosította” a zsidóság elleni fellépésre. Úgy gondolták,
(Részlet a Mein Kampfból)
hogy a mintegy félmillió fős (vagyis a lakosság 0,8%-át kitevő)
zsidóság idegen Németországban, ezért meg kell őket fosztani ál-
lampolgárságuktól, sőt akár munkahelyüktől és vagyonuktól is. • Kik ellen alkalmazta ezt a propagandamódszert
Hitler?

A totális állam kiépítése

Hogyan és miért jutottak hatalomra a nemzetiszocialisták?

Az 1920-as évek második felében csökkent a társadalmi feszültség

Németországban, így a nemzetiszocialisták támogatottsága is ala-
csony maradt. Népszerűségük a gazdasági világválság idején
nőtt meg, amikor ismét jelentős tömegek vesztették el létbizton-
ságukat. Ők gyors és hathatós megoldást követeltek. A nemzeti-
szocialista propaganda nekik ígért reményt, megbecsülést és
felvirágzást. A nemzeti-
Németországban a demokratikus berendezkedés – a „weimari szocialista
köztársaság” – a gazdasági nehézségek miatt súlyos belpolitikai propagan-
válságba jutott. 1930-tól több választást is tartottak, de egyik párt daplakát,
sem tudta megszerezni a szavazatok többségét. A nemzetiszocia- a felirata
szerint
listák folyamatosan növelték támogatottságukat, ezáltal az NSDAP „Utolsó
meghatározó erővé vált a parlamentben. A szavazók mintegy reményünk:
fele támogatta a két szélsőséges párt valamelyikét (a nácikat vagy Hitler”
a kommunistákat), vagyis nagyon sokan elfordultak a demokratikus
megoldásoktól. A köztársaság államfője, Hindenburg birodalmi Kiknek szólt ez az üzenet? Mit fejezett ki
ez a plakát?
elnök, akit 1925-ben választották meg erre a tisztségre, a
mérsékelt jobboldal vezetőit kérte fel kormányalakításra. Rövid időn
belül több kormány is alakult, majd megbukott. Az elégedetlenség
sok helyütt erőszakba csapott át. Az 1932 nyarán lezajlott válasz-
tási küzdelemnek mintegy 300 halottja és 1100 sebesültje volt.

1928 11 31 24 15 3 16

1930 13 25 22 7 18 15

1932. 14 22 5 6 37 16
június

1932.
17 20 6 9 33 15 Hindenburg birodalmi elnök 1933. január 30-án Hit-
november
% lert nevezte ki Németország kancellárjává, vagyis az
0 20 40 60 80 100 ország miniszterelnökévé. Hindenburg tekintélye és
Kommunista Párt Szociáldemokrata pártok Polgári középpártok népszerűsége megkérdőjelezhetetlen volt. Vele még
Jobboldali pártok NSDAP Egyéb pártok Hitler sem mert nyíltan szembeszállni.
A német választási eredmények 1928 és 1933 között
Milyennek tűnik a két politikus közti viszony a
képen? Mit sugároz a testtartásuk? • Nézzünk
Melyik párt tört előre látványosan? • Mi történt a demokratikusnak tekint- utána Hindenburg első világháborús szerepének!
hető pártokkal? Miért volt nagy tekintélye?
162
1. cikkely. Birodalmi törvényeket a birodalmi al-
kotmány által előírt eljárásokon kívül a birodalmi
kormány is hozhat. […]
3. cikkely. A birodalmi kormány által hozott tör-
vényeket a birodalmi kancellár parafálja és teszi
közzé a birodalom hivatalos lapjában. […]
4. cikkely. A birodalom idegen államokkal kötött
olyan szerződéseihez, amelyek birodalmi törvény-
hozás tárgyaira vonatkoznak, a jelen törvény ér-
vényességi tartama alatt nem szükséges a tör-
vényhozásban részt vevő testületek hozzájárulása.
A birodalmi kormány bocsátja ki az ilyen szerző-
dések megvalósításához szükséges aláírásokat.
(Az 1933. március 24-én elfogadott
felhatalmazási törvényből)
• Kinek kellett jóváhagynia (parafálnia) a kor-
mány által hozott törvényeket?
• Miért nem a köztársasági elnöknek, aki a parla-
ment által hozott törvényeket parafálta?
• Kinek a kezébe került a nemzetközi szerződések
intézése?
• Gondoljuk végig, mennyire volt szüksége ezt
követően Hitlernek a parlamentre!
Nemzetiszocialista plakát. A vezérkultusz a sikereket
Hitlernek tulajdonította. Az emberek jelentős része
elhitte ezt. Sokan úgy gondolták, hogy az elfogadha-
tatlan jelenségek (például az erőszak) Hitler tudta
nélkül történnek, és azért a párt alkalmazottai
hibáztathatók. Ez versengésre késztette a náci párt
vezetőit, hogy véletlenül se essenek ki a Führer
kegyéből.
Milyen fő szimbólumokat ismerünk fel a képen?
V. A két világháború között
Végül 1933 januárjában Hindenburg elnök rászánta magát,
hogy Hitlert nevezze ki miniszterelnöknek, noha mélységesen
lenézte a nemzetiszocialistákat.
Kinevezését és beiktatását követően Hitler minden alkalmat
megragadott, hogy kiterjessze hatalmát, és megsemmisítse politi-
kai ellenfeleit. Fél év alatt felszámolta a demokráciát az ország-
ban, és korlátozta a polgári és politikai szabadságjogokat.
Hitler diktatórikus hatalmát a számára megszavazott felhatalma-
zási törvény alapozta meg. Ezzel a parlament felhatalmazta őt
törvények alkotására, vagyis saját kezében egyesítette a végrehajtó
és a törvényhozó hatalmat. Hamarosan törvény született a nemzeti-
szocialista párt és az állam egységéről, amellyel létrejött a náci
pártállam. A párt szervezetei tehát állami szervezetnek minősül-
tek, és az állami hivatalokat csak a jóváhagyásukkal lehetett be-
tölteni. Innentől kezdve az ellenzéknek semmi szerepe nem maradt,
a későbbi „választásokon” már nem is indulhattak.
Alig egy évvel kancellári kinevezése után Hitlernek már csak
pártbéli riválisaitól kellett féltenie a hatalmát. A diktátor döntött,
és a „hosszú kések éjszakáján” (1934. június 30.) az SS által vég-
rehajtott politikai tisztogatás során számos olyan személyt meg-
öltek, akik korábban szembeszálltak Hitlerrel, vagy veszélyeztették
a hatalmát. Hindenburg elnök volt az egyetlen személy, aki még
megállíthatta volna Hitlert. A birodalmi elnöknek ugyanis a joga,
a tekintélye és a támogatottsága is megvolt ehhez. Hindenburg
azonban betegeskedett, és 1934 augusztusában meghalt. Ekkor
Hitler úgy döntött, hogy nem választanak új elnököt, hanem ösz-
szevonják az államfői és kormányfői pozíciót. Ezzel Hitler
jogilag is az állam teljhatalmú ura lett. A diktátori hatalommal
rendelkező Hitler döntéseit nem lehetett megkérdőjelezni. Személye
körül a nemzetiszocialista propaganda olyan vezérkultuszt, sze-
mélyi kultuszt alakított ki, amely szerint az ország minden ered-
ménye személyesen neki köszönhető. Néhány évvel később átvette
a haderő főparancsnoki tisztségét is, vagyis az egykori tizedes
parancsolt a tábornokoknak, illetve irányította az egész haderőt.
Az NSDAP „párthadseregei-
nek” vezetői. A kép közepén
Heinrich Himmler, az SS ve-
zetője, a kép jobb oldalán
Ernst Röhm látható. Az SA-t
irányító Röhm 1933 után egy-
re elbizakodottabb lett, mivel
az SA tagsága 450 ezer főről
több mint 3 millióra nőtt, és
jelentős szerepük volt a párt
sikereiben. A „hosszú kések
éjszakáján” Röhmöt is meg-
gyilkolták.
A terror eszközei
Milyen jogfosztások történtek az időszakban?
Hitler hatalomra lépése után a nemzetiszocialisták több terrorszer-
vezetet működtettek az állampolgárok megfigyelésére és megfé-
lemlítésére. Ezek közül a legismertebb az SA (rohamosztag), az SS
(védőosztag) és a Gestapo (titkos államrendőrség) volt. Az SS létre-
hozására még néhány évvel korábban került sor, a fekete pártegyen-
19. A nemzetiszocialista Németország 163

ruhás tagok személyesen Hitlerre esküdtek fel. A Gestapo állami

rendvédelmi szervezetként vált a terror eszközévé, míg az SA és az
SS által elkövetett atrocitások ügyében az állami szervek (rendőr-
ség, ügyészség, bíróság) nem is járhattak el.
A kormány rendeletben tette lehetővé a politikai okokból gya-
núsak őrizetbe vételét és fogva tartását, azaz internálását min-
denféle jogi eljárás nélkül, sőt arra is lehetőség volt, hogy az őri-
zetbe vettek családtagjaira is kiterjesszék az intézkedést. A politikai
foglyok számára hozták létre már 1933-ban az első koncentrációs
táborokat (például Dachau, Buchenwald). Az év végére több mint
száz koncentrációs tábort alakítottak ki, a fogvatartottak száma
pedig meghaladta a 100 ezer főt. A koncentrációs táborok őrzése a A koncentrációs táborokat a dachaui tapasztalatok
alapján egységesítették. Innen indult az ambiciózus
nemzetiszocialista párthadsereg, az SS feladata lett. A terror- müncheni rendőrfőnök, Heinrich Himmler karrierje.
hálózat kiépítését Hermann Göring (a Gestapo megszervezése) és Himmlert hamarosan a náci párthadsereg, az SS
Heinrich Himmler (az SS vezetője és belügyminiszter) irányította. élére nevezték ki, és így ő lett az összes koncentrá-
Az antiszemita propaganda hatása jól érzékelhető volt a min- ciós tábor felügyelője. A dachaui tábor a későbbiek-
dennapokban. Gyakorivá váltak a zsidókkal szemben elkövetett ben is mintának számított. Itt képezték ki azokat
az őröket, akiket a többi táborban alkalmaztak.
atrocitások. Az 1935-ben meghozott nürnbergi törvények faji
alapon határozták meg, hogy ki számít zsidónak (akinek 4 nagy-
szülője közül 3 zsidó volt). Elvették tőlük a német állampolgár-
ságot és az ezzel járó állampolgári jogokat, egyúttal megtiltották a
közhivatalokban való alkalmazásukat is. Ugyancsak megtiltották
a zsidók és nem zsidók közötti házasságot és szexuális kapcsolatot.

Amikor a nácik a kommunistákért jöttek, én hallgattam, mert nem voltam

kommunista. Amikor bezárták a szociáldemokratákat, én hallgattam, mert
nem voltam szociáldemokrata. Amikor a szakszervezetisekért jöttek, én hall-
gattam, mert nem voltam szakszervezeti tag. Amikor értem jöttek, már senki
sem volt, aki tiltakozhatott volna.
(Martin Niemöller [1892–1984] evangélikus lelkész kezdetben a náci párt
híve volt. Hitler egyházellenes politikája miatt került szembe a hatalommal,
és ezért 1937-ben a sachsenhauseni koncentrációs táborba vitték, ahonnan
1941-ben Dachauba szállították át, és itt tartották fogva a háború végéig.
Niemöller sorstársa, Dietrich Bonhoeffer [1906–1945] nem volt ilyen
szerencsés. Ő ugyancsak evangélikus lelkész volt, aki többször felszólalt az
üldözöttek védelmében. Ezért 1943-ban letartóztatták, majd őt is koncent-
rációs táborba vitték. A második világháború utolsó napjaiban ítélték kötél
általi halálra, amit 1945. április 9-én hajtottak végre.)

• Miért léptek fel a nemzetiszocialisták a keresztény papokkal szemben?

Értelmezzük Niemöller szavait!
• Hogyan alkalmazták a nácik az „Oszd meg és uralkodj!” taktikát a német
társadalom megfélemlítésére?
A „birodalmi állampolgársági törvény” értelmezéséhez kiadott végrehajtási
utasítás:
4. § Zsidó nem lehet birodalmi állampolgár. Nincs szavazati joga politikai
ügyekben, nem lehet hivatalnok. A zsidó hivatalnokok 1935. december 31-ével
nyugalmi állományba kerülnek.
A „német vér és a német becsület védelmében hozott törvény” szövege:
1. § (1) Zsidók és német vagy rokon vérű állampolgárok közti házasságkötés
tilos. Ennek ellenére kötött házasságok semmisek, akkor is, ha ennek a tör-
vénynek a megkerülésére külföldön kötötték őket. […]
2. § Házasságon kívüli kapcsolat zsidók és német vagy rokon vérű állam-
polgárok között tilos.
3. § Zsidók nem alkalmazhatnak német vagy rokon vérű 45 év alatti női
állampolgárokat háztartásukban.
4. § (1) Zsidók nem húzhatják fel a birodalmi és nemzeti zászlót.
(A nürnbergi törvényekből, 1935)
A „kristályéjszakán” felgyújtott zsinagóga. Egy kül-
földön élő német zsidó a családját ért atrocitások
miatt 1938. november 7-én Párizsban meggyilkolt
egy német diplomatát. Két nappal később a felhec-
celt Németországban országos pogrom tört ki, mely-
ben zsinagógákat és zsidó üzleteket fosztottak ki,
romboltak le vagy gyújtottak fel, és emellett közel
száz embert meglincseltek. Ezt a pogromot a kitört
ablakokról kristályéjszakának nevezték. Ugyanekkor
mintegy 30 ezer német zsidót vittek koncentrációs
táborokba.
• Hogyan váltak másodrangú állampolgárokká
a német zsidók?
• Hogyan jelent meg a fajelmélet alapgondolata,
vagyis a német nép „biológiai tökéletessége”
a törvényekben?
• Vitassuk meg, mi volt ezeknek a rendelkezések-
nek a célja!
164
A Hitlerjugend egyik alakulatának felvonulása
Nézzünk utána az interneten, hogy mi volt a
Hitlerjugend, és kik voltak a tagjai! • Miért volt
fontos a nemzetiszocialistáknak, hogy a gyere-
kek szabadidejükben államilag ellenőrzött cso-
portokban legyenek? • Miért viselt mindenki
egyenruhát?
A megbeszélések a szívélyes barátság légkörében
folytak le. Kölcsönös megelégedésre megállapítot-
ták, hogy a két kormány [a német és az olasz]
felfogása és szándékai megegyeznek a tekintet-
ben, hogy közös tevékenységüket az általános
béke és az újjáépítés előmozdítására fordítják.
A két kormány elhatározta, hogy e törekvések
megvalósítása érdekében érintkezésben marad-
nak egymással.
(Hivatalos jelentés gróf Ciano olasz külügy-
miniszter németországi látogatásáról, 1936)
A Berlin–Róma-ív nem egy választóvonal, hanem
egy tengely, amely körül Európa többi államai cso-
portosulhatnak.
(Mussolini értékelése az aláírt
megállapodásról, 1936)
• Hogyan változott meg Olaszország kapcsolata
Németországgal, és melyik állam számára volt
ez fenyegető?
• Hogyan értelmezhették Mussolini szavait a brit
és a francia diplomaták?
Állapítsuk meg, mi lett a versailles-i békeszerző-
dés korlátozásaival!
V. A két világháború között
Élet a nemzetiszocialista Németországban
Hogyan teltek a mindennapok a náci Németországban?
Már a „weimari köztársaság” kormányai megkezdték a munkaigé-
nyes állami nagyberuházások (útépítés, termőföldjavítás) előké-
szítését, és a nemzetiszocialisták ezeket a programokat folytatták.
A diktatúra látványos eredményeket ért el, az infrastruktúra-
fejlesztés mellett növelték a hadiipari beruházásokat. A gazda-
sági növekedés hatására Németországban drasztikusan csökkent
a munkanélküliség, viszont továbbra is előfordultak még ellátási
zavarok.
A nemzetiszocialisták jelentős figyelmet fordítottak a társada-
lom átnevelésére, vagyis ideológiájuk elterjesztésére. Erre a
célra felhasználták az oktatási rendszert, és Joseph Goebbels ve-
zetésével ügyesen alkalmazták a propaganda eszközeit (plakátok,
sajtó, rádió, film, képzőművészetek). Jellemző például, hogy a vi-
lágvevő rádiók helyett olyan rádiókat hoztak forgalomba, amelyek
csak a helyi, német adást tudták fogni.
Az állami szervezeteket úgy alakították ki, hogy a németek kis
koruktól tagjai legyenek az állami iúsági szervezetnek, felnőtt
korukban pedig az állami szakszervezetnek. A nemzetiszocialis-
ta iúsági szervezetek (külön volt a fiúknak és a lányoknak) já-
tékos formában tanították meg az ideológiai nézeteket, valamint
az állam által hasznosnak ítélt ismereteket. Nagy hangsúlyt he-
lyeztek a testi nevelésre, mivel a fajelmélet célja a biológiailag tö-
kéletes emberekből álló társadalom létrehozása volt. A fiúkat pedig
már fi atal koruktól katonai jellegű kiképzésben részesítették a
Hitlerjugend nevű iúsági szervezetben.
Terjeszkedés a háború előtt
Miért volt sikeres a német külpolitika?
A nemzetiszocialisták hatalomra jutásával egyértelműen új korszak
kezdődött az európai diplomáciában. Hitler ugyanis nyíltan el-
utasította a versailles-i békét, és az összes német egy biroda-
lomban való egyesítését tűzte ki célul.
Kezdetben az olasz–német viszony nem volt felhőtlen. Mussolini
bizalmatlanul tekintett Hitlerre, különösen az osztrák nemzetiszo-
cialisták 1934-es puccskísérlete után, amelynek során megölték a
Mussolinivel jó viszonyt ápoló osztrák kancellárt. Az olasz–német
egymásra találást Mussolini afrikai hódítása segítette elő. Olasz-
ország a gyarmatok felé fordult, és Afrikában próbált terjeszkedni.
1935-ben Mussolini megtámadta Etiópiát, az elmaradott afri-
1933 Németország kilépett a Népszövetségből.
1935 Népszavazás a Saar-vidéken. A lakosság döntő része Németország
mellett szavazott.
1935 Az általános hadkötelezettség bevezetése.
1935 Az ország elkezdett nyíltan támadó jellegű fegyvereket is fejleszteni.
1935 Flottaegyezmény Nagy-Britanniával. Megindult a német flotta kiépítése.
1936 A német hadsereg bevonult a demilitarizált Rajna-vidékre.
Németország külpolitikai lépései 1933 és 1936 között
19. A nemzetiszocialista Németország 165

DÁNIA tenger L I T VÁ N I A A nemzetközi kapcso-

Az első világháború után demilitarizált r B alti- Danzig latok rendszere
enge

.
TO
terület 1936-ig É s z a ki-t NÉ M E az 1930-as években
Szudéta-vidék

Ó
Elba Berlin Vi s
ÁG

UNI
A
RSZterületi igények
Olasz LEN a
z tul

DI
O
ÍR1938. márciusától Németország része N
HO L L A Od GY

ET
E LO
RSZÁG era

Rajn
BELG O
IUM M E T RS VJ
ZÁ SZO

a
ÁN NÉ
I-ÓCE Szajna G

1936
LUX.
NT C S E HS
ATLA a Z L O VÁ K I A Dn
Párizs Dun za yes
I A Tis zter
A spanyol polgárháború FRANCIA- A USZ T R M A G YA R O .
frontvonala 1937-ben: S VÁ J C RO
Franco-párti erők O R S Z ÁG MÁ
NIA

JU
Köztársaságpártiak GO

Ad
O Duna
i SZ Belgrád

r
LÁ

ai
A
ten VI

-
BU LG ÁRI A

SZ
O ger A
RS Miként törekedett

AL
S PA N Y O L - Róma ZÁ
A

BÁN
a nemzetiszocialista

TÖ
Madrid G
GÁLI

Németország a ver-

RÖ
IA
GÖ
sailles-i békerendszer

KO
POR TU

ORSZÁG megváltoztatására?

RÖ

RSZ
dközi-tenger
Föl O • Hogyan hatott

ÁG
RSZÁ mindez a nemzetközi
G
diplomáciai életre?

kai állam legyőzéséhez és megszállásához azonban majdnem egy

A Német Birodalom Kormánya és a Japán Császári
év kellett. Az olasz terjeszkedést Nagy-Britannia és Franciaország Kormány felismerve, hogy a Kominternnek neve-
csak kényszeredetten vette tudomásul, mivel hosszú távú érde- zett Kommunista Internacionálé célja a fennálló
keiket keresztezte. Ennek köszönhetően Mussolini eltávolodott államoknak minden rendelkezésre álló eszközzel
az addigi szövetségeseitől, míg Hitler nem habozott elismerni való szétbomlasztása és erőszakos elnyomása
az olasz hódítást. 1936 őszén Hitler és Mussolini megállapodtak, […], a Kommunista Internacionálé által a nemze-
hogy a továbbiakban egyeztetik külpolitikai lépéseiket. Ezzel meg- tek belügyeibe gyakorolt beavatkozásnak tűrése
nemcsak azoknak a belső békéjét és szociális jó-
született a Berlin–Róma-tengely.
létét veszélyezteti, hanem általában a világbékét
A szélsőjobboldali erők megerősödése miatt a Szovjetunió is is fenyegeti.
változtatott külpolitikai irányvezetésén. A szovjetek vezette Ko- I. cikkely. A Magas Szerződő Államok megegyez-
mintern VII. kongresszusa 1935-ben nyíltan meghirdette az anti- nek abban, hogy egymást kölcsönösen tájékoztatni
fasiszta összefogás szükségességét, amelynek nyomán adott or- fogják a Kommunista Internacionálé tevékenysé-
szágokban a kommunisták együttműködést ajánlottak a szociál- géről, tanácskozni fognak a szükséges védekező
demokratákkal és a polgári demokratikus pártokkal. Erre a szovjet rendszabályok felől, és ezeket szoros együttmű-
ködésben fogják végrehajtani.
lépésre válaszul Németország és Japán kommunistaellenes
II. cikkely. A Magas Szerződő Államok olyan har-
együttműködést kötött 1936-ban (antikomintern paktum), amihez madik államokat, amelyeknek belső békéjét a
egy évvel később Olaszország is csatlakozott. Kommunista Internacionálé bomlasztó munkája
Miután Olaszország szövetséget kötött Németországgal, a belső fenyegeti, közösen fel fogják kérni arra, hogy en-
problémái miatt gyengélkedő Franciaország egyedül maradt né- nek a Megállapodásnak szellemében védekező
metellenességével. Nagy-Britanniában ugyanis az 1937-ben hiva- rendszabályokat foganatosítsanak, vagy hogy eh-
talba lépő új miniszterelnök, Neville Chamberlain a megbékítési hez a Megállapodáshoz csatlakozzanak.
politikát képviselte. Orvosolni akarta Németország jogos sérel- (Antikomintern paktum, 1936. november)
meit, hogy megszüntesse az azokból fakadó állandó feszültséget.
1938. március 12-én a német haderő megszállta Ausztriát, és • Milyen közös érdek kapcsolta össze Német-
Bécsben hivatalosan is kihirdették Ausztria és Németország ország és Japán külpolitikai törekvéseit?
egyesülését, vagyis az Anschlusst. Az esemény közvetlen kivál- • Melyik ország ellen irányult e szerződés?
tó oka az volt, hogy az osztrák miniszterelnök úgy akarta biztosí- • Hogyan viszonyulhattak a nyugati hatalmak
az antikomintern paktum létrejöttéhez?
tani Ausztria függetlenségét Németországgal szemben, hogy be-
jelentette: népszavazást rendeznek az Anschlussról. Hitler tartott
attól, hogy egy „rosszul előkészített” népszavazás keresztülhúzhat-
ja céljait, ezért a voksolás előtt egy nappal megszállta az országot.
A nagyhatalmak tudomásul vették Németország és Ausztria
egyesülését, és ez további lépésekre bátorította Hitlert. Az év fo-
lyamán a német diplomácia hangosan követelni kezdte a Szudéta-
166
Az Ausztria nyakát fojtogató Hitler (brit karikatúra).
Az Ausztria csatlakozásáról szóló népszavazást vé-
gül a megszállás után egy hónappal tartották meg.
Ezt megelőzően az igenpártiak látványos kampányt
folytattak teljes állami támogatással. Végül a sza-
vazók 99,73%-a igennel voksolt.
Vajon hitelesen mutatja be Ausztria helyzetét
a karikatúra? • Valóban az osztrákok akarata
ellenére történt Németország és Ausztria
egyesülése?
A képeslap szlogenje („Egy nép, egy birodalom, egy
vezér”) a nemzetiszocialista külpolitika hivatalos cél-
kitűzését foglalta össze: a németek lakta területeket
egy államban egyesíteni Hitler vezetése alatt. (A jel-
mondat egyébként a vezérkultusz szemléletes példája
is egyben, hiszen azt is állítja, hogy a nép és az or-
szág egybeforrt a vezér személyével, vagyis Hitlerrel.)
A Harmadik Birodalom mely területszerzéseit
mutatja a plakát?
V. A két világháború között
vidék önrendelkezését. A világháború után a létrejött Csehszlo-
vákiához csatolt területen mintegy hárommillió német élt, és a
csehszlovák kormány hajlandónak mutatkozott az autonómia meg-
adására. Hitler ekkor növelte a tétet: a terület átadását követel-
te, és háborúval fenyegetőzött. A súlyos válságot Chamberlain
fellépése oldotta meg: 1938 szeptemberében a müncheni kon-
ferencián Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország beleegye-
zett a Szudéta-vidék visszacsatolásába. A nyugati hatalmak
ezzel gyakorlatilag átengedték Közép-Európát Hitlernek.
1939 márciusában Németország újabb területet vont fennható-
sága alá. A müncheni szerződés határozatai nyomán megroppant
Csehszlovákiában megerősödött a szlovák nacionalizmus, és a
szlovák parlament Hitler támogatását élvezve kikiáltotta az önál-
ló Szlovákiát. A széteső ország cseh és morva területeit a né-
met haderő szállta meg, és Cseh–Morva Protektorátus néven
Németországhoz csatolták.
Az iskolában az utolsó padba ültettek, mert zsidó vagyok. Az utcán nem tud-
ták, hogy zsidó vagyok, de az apámat elfogták, és arra kényszerítették, hogy
az utca kövét fogkefével sikálja fel. Az emberek körbeállták, és nevettek. Min-
dent megpróbáltunk, hogy kijussunk az országból. Akinek volt pénze, az meg-
vette a megfelelő vízumot.
(Egy osztrák fiú visszaemlékezése az 1938. évi Anschluss hatására)
• Melyik törvényt vezették be az osztrák területen?
A Csehszlovákia önállóságát garantáló hatalmak, Anglia, Franciaország és az
Egyesült Államok pedig tiltakoztak, de egyebet nem tettek. Hitlernek az ő
szempontjából valóban igaza volt, ha azt hitte, hogy Európában most már
tehet, amit akar, mert ebben őt senki megakadályozni nem fogja és nem is
akarja. […] az akció sikerült, csak merni kellett, minden ment, mert a túloldal
nem volt felkészülve, sőt ami Angliát illeti, teljesen készületlenül állt.
(Barcza György: Diplomata-emlékeim 1911–1945;
az emlékirat csak 1994-ben jelent meg nyomtatásban)
• Hogyan értékelte a nyugati hatalmak magatartását Barcza György, a lon-
doni magyar követ?
• Milyen hatással volt mindez Németország külpolitikájára?
• Vitassuk meg, mi lehetett volna a német agresszió hatásos ellenszere!
„Becsületes békét hoz-
tam Németországból.
Hiszem, hogy biztosítva
lesz a béke a jelen nem-
zedék számára” – így
összegezte Neville
Chamberlain brit minisz-
terelnök hazatérése után
a müncheni konferen-
cián történteket. Cham-
berlain a megbékélési
politika híveként azt
remélte, hogy ha orvo-
solják Németország
jogos sérelmeit, akkor
Mely okokra vezethető vissza a megbékélési po- Hitlernek nem lesz többé
litika? Vitassuk meg, miért nem volt hatékony ez
oka az agresszív kül-
a nemzetiszocialista állam törekvései ellen! politikára.
19. A nemzetiszocialista Németország 167

Történészszemmel

Miért vált Spanyolország a második világháború

„előhadszínterévé”?
Európában nagyon sokan érezték, hogy az újabb világégés elkerül-
hetetlen. Voltak, akik már a kirobbanó spanyol polgárháborút is ennek
a felvezetésének tekintették. A dél-európai országban az elhúzódó
gazdasági válság miatt a belpolitikai életben éles szembenállás alakult
ki a bal- és a jobboldali pártok között. Az 1936-ban megtartott vá-
lasztáson a baloldali és polgári liberális köztársaságpárti erők csekély
többséggel nyerni tudtak. A létrejövő kormánnyal szemben 1936 jú-
liusában a hadsereg több alakulata felkelést robbantott ki, mindez
rövidesen polgárháborúhoz vezetett. A jobboldali köztársaság-ellenes
erők vezetője Francisco Franco tábornok lett.
A spanyol polgárháború hamarosan nemzetközivé szélesedett. A két
oldal ugyanis külföldi segítséget (fegyvert és katonákat) kapott: mivel
a köztársaságpártiak oldalán a kommunisták is harcoltak, ezért a
Szovjetunió támogatást nyújtott nekik, míg Franco tábornok Musso-
lini és Hitler segítségében bízott. Így olasz és német katonák tízezrei Salvador Dalí 1936-ban készült, A polgárháború elő-
érzete című műve szuggesztíven jeleníti meg a hábo-
vettek részt a harcokban. A szovjetek nemcsak tanácsadókat küldtek, rúk borzalmait. Az alkotás így nemcsak a spanyol
hanem nemzetközi brigádokat (soknemzetiségű önkéntesekből álló polgárháborúra, hanem általában véve a háborúk
haderő) is szerveztek velük szemben. borzalmára figyelmeztet.
Ezzel a spanyol polgárháború az „antifasiszta” és az „antikommu-
nista” erők vetélkedésévé vált, ami meghosszabbította és erőszako-
sabbá tette a konfliktust. (A helyzetet bonyolította, hogy a köztársa-
ságiak oldalán belső ellentétek is voltak: a kommunisták ugyanis a
sztálinista „logikát” átvéve leszámoltak a saját oldalukon harcoló
trockistákkal és az anarchistákkal.) Végül az 1939 áprilisáig elhúzó-
dó harcokban Franco tábornok hadereje győzelmet aratott. Spanyol-
ország mind emberéletben, mind anyagi javakban hatalmas veszte-
ségeket szenvedett, és a polgárháborút évekig tartó megtorlás
követte.

Összegzés Robert Capa: A spanyol milicista halála. A magyar

születésű Capa fotóriporterként volt jelen a polgár-
háborús Spanyolországban. Nagy nemzetközi feltű-
Okok és következmények nést keltett az a képe, amely a szakszervezetek által
• Milyen körülmények között jutott hatalomra az NSDAP? felfegyverzett egyik milicista halálának pillanatát
• Hogyan épült ki a totális diktatúra Németországban? örökítette meg. A spanyol polgárháborúban számos
• Miért nem sikerült a győztes hatalmaknak megakadályozni művész is részt vett lelkes önkéntesként vagy tudó-
Németország megerősödését? sítóként (mint például Arthur Koestler), sőt olyano-
kat is megihletett, akik csak hallottak róla. A polgár-
háború témája feltűnik Pablo Picasso és Joan Miró
Történelmi nézőpont festményein, Ernest Hemingway Akiért a harang szól
• Milyen eszméken alapult a nemzetiszocializmus? című regényében, George Orwell Hódolat Katalóniá-
• Hogyan kezdődött meg a nemzetiszocialista ideológia gyakor- nak című könyvében, valamint Radnóti Miklós Első
lati megvalósítása? eclogájában, melyben Federico García Lorca meg-
gyilkolásának állított emléket.
Változás és folytonosság Nézzük meg az interneten Picasso című festmé-
• Mely lépések során valósította meg Németország a versailles-i nyét! Hogyan ábrázolta a háború borzalmait?
békerendszer lebontását? • Nézzünk utána, mi történt Guernicában! Miért
• Hogyan változtak meg az erőviszonyok az 1930-as tartották ezt az eseményt az eljövő háború fel-
években? vezetésének?
168 V. A két világháború között

Összefoglalás
• Gondoljuk végig az eseményeket az alábbi vázlatpontok segítségével!
• Készítsünk folyamatábrát néhány témához!
• Gyűjtsük össze a legfontosabb forrásokat az egyes anyagrészekhez!
• Emeljük ki a nevezetes eseményeket, személyeket és a hozzájuk tartozó dátumokat!

1. A két világháború közötti időszak politikai viszonyai

• A kommunista diktatúra a Szovjetunióban
• A nemzetiszocialista ideológia és a diktatúra jellemzői
• A nemzetiszocialista Németország külpolitikai törekvései

2. Gazdasági viszonyok a két világháború között

• Az 1920-as évek gazdasági nehézségei
• Az 1929–33-as világgazdasági válság jellemzői és következményei
• Az Amerikai Egyesült Államok válasza a válságra: a New Deal

Fogalmak, Fogalmak: totális állam, többpártrendszer, egypártrendszer, személyi kultusz, koncepciós per,
adatok Gulag, holodomor, államosítás, kollektivizálás, kulák, tervgazdaság, piacgazdaság, New Deal,
fasizmus, nemzetiszocializmus, fajelmélet, antiszemitizmus, Führer, SS, Anschluss
Személyek: Joszif V. Sztálin, Adolf Hitler
Topográfia: Szovjetunió, Kolima-vidék, Leningrád (Szentpétervár), Moszkva, Berlin
Kronológia: 1922 a Szovjetunió létrejötte; 1929 a gazdasági világválság kezdete, 1933 a náci
hatalomátvétel; 1938 az Anschluss, a müncheni konferencia
19. A nemzetiszocialista Németország 169

VI. A Horthy-korszak

Aba-Novák Vilmos freskórészlete a szegedi Hősök kapuján

170 VI. A Horthy-korszak

20. Talpra állás Trianon után

A trianoni békeszerződés aláírása után az ország gyorsan talpra állt. A gazdasági-tudományos-kulturális sikertörténethez biztos hátteret
jelentett a stabilizálódó politikai rendszer. Mindez elsősorban Bethlen István gróf, az országot tíz évig irányító miniszterelnök érdeme volt.
Milyen politikai rendszerek váltogatták egymást 1918 ősze és 1919 novembere között?

A trianoni békeszerződés
által létrehozott ország LEN
területének véglegesülé- CSEH GY
SZ LOVÁKI Bártfa EL
se és birtokbavétele A Kassa OR
(1919–1921) Zólyom Rima-Rozsnyó SZ
Duna szombat
Munkács
ÁG
Pozsony Losonc Miskolc
Léva
IA

za Nyíregyháza
Tis
TR

Mikor és milyen Sopron Győr Budapest

SZ

sorrendben kerültek Debrecen

a magyar állam fenn-
AU

Szolnok Szarvas
hatósága alá az ide-
gen megszállás alatt Drá Siófok
va Kolozsvár
lévő területek? • Szeged Marosvásárhely
Miért szakaszokban Szigetvár Arad
ZE Pécs
S

R
történt mindez? • Temesvár
Szá R B – Szabadka

O
Idézzük fel, miért volt va HO

M
különleges Nyugat- Újvidék
RV

Magyarország és a
Sopron-környék ese-
te! • Mikor alakult ki
a végleges határ
Csehszlovákiával, a
Román Királysággal,
a Szerb–Horvát–Szlo-
vén Királysággal,
valamint Ausztriával?
Á
ÁT G N
SÁ
– SZ L K I R Á LY IA
OVÉ N
Meg nem szállt magyarországi A román csapatok által megszállt, A román csapatok által végle-
területek majd szakaszosan kiürített terület gesen megszállt terület
A csehszlovák csapatok által megszállt A délszláv csapatok által megszállt AUSZTRIA Kialakulóban lévő országok
terület / 1919 decemberében kiürített terület / 1921 augusztusában Ausztriának ítélt, de népszavazással
terület kiürített terület visszaszerzett terület

Korabeli politikai
plakátok
A király nélküli alkotmányos királyság
Hogyan tért vissza az ország a rendezett belpolitikai viszonyokhoz?

Az 1918–1919-es Károlyi-féle és tanácsköztársasági kísérlet után

közjogilag rendezetlen helyzet állt elő az országban. A politikusok
elsődleges célja a legitim (törvényes) hatalmi viszonyok megte-
remtése volt. Ennek első lépéseként választást írtak ki, amelyet
1920. január végén tartottak meg. A férfi ak számára általános
választójogot biztosítottak, és az írni-olvasni tudó nők is sza-
vazhattak. Az ország lakosságának mintegy 40%-a (a 24 éven
felüliek 74%-a) rendelkezett választójoggal, ebben az időszakban
az európai országok többségében ez a szám 25–45% volt. A válasz-
tás titkos volt.
Ezáltal létrejött az ország ügyeinek intézésére hivatott törvény-
hozó testület, az egykamarás nemzetgyűlés. A két évre válasz-
tott testület ideiglenes jellegét sugallta a neve is: ezért nem ország-
gyűlésnek nevezték. Az eredményt azonban befolyásolta, hogy a
Értelmezzük
a plakátokat! városi munkásság körében népszerű szociáldemokraták az őket
Milyen jelképek érő atrocitások miatt bojkottálták a választáson való részvételt.
figyelhetők Végül a voksolást a Kisgazdapárt – Országos Kisgazda- és Föld-
meg rajtuk? míves Párt (Nagyatádi Szabó István vezetésével) nyerte, a második
pedig a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP) lett.
20. Talpra állás Trianon után
Előbbi inkább a parasztság, utóbbi a váro-
siak körében bizonyult népszerűnek.
Az új rendszer „ellenforradalminak” ne-
vezte magát, mert elutasította mind a Ká-
rolyi-féle népköztársaság, mind a tanácsköz-
társaság időszakát. Ennek megfelelően az
újonnan választott képviselők minden, 1918
novembere és 1919 augusztusa között hozott
törvényt és rendelkezést semmisnek nyilvá-
nítottak. Így Magyarország államformá-
ja ismét királyság lett. Ez azonban együtt
járt azzal, hogy vita bontakozott ki arról,
IV. Károly mint 1916-ban megkoronázott
magyar király gyakorolja-e a hatalmat (ezt
az álláspontot a legitimisták képviselték),
vagy a trón üres, és új királyt kell válasz-
tani (emellett álltak ki a szabad királyvá-
lasztók).
A királykérdés ügyében végül kompro-
misszum született: a trónt átmenetileg nem
töltik be, hanem ideiglenesen megválasztott
kormányzó kerül az államfői hivatalba.
A kormányzó csak olyan tekintélyes személy
lehetett, akit mind az országban, mind kül-
földön elfogadtak. A tisztség legfőbb váro-
mányosa Horthy Miklós, a Budapestre be-
vonult Nemzeti Hadsereg fővezére volt.
A legfőbb érvet a mögötte álló haderő ké-
pezte, amellyel az ország belső rendjét fenn-
tartotta (és akik nem mellékesen kormány-
zóvá választása mellett is felléptek), de
ugyanennyire fontosnak számított, hogy az
antanthatalmak (különösen a britek) jóindu-
latát is elnyerte. Horthyt 1920. március
1-jén választották meg az ország államfő-
jének, hivatalosan a királyt ideiglenesen he-
lyettesítő kormányzó lett. Megválasztása
után kinevezte a Kisgazdapárt és a KNEP
koalíciója által alkotott kormányt.
A politikai konszolidáció kezdete
Hogyan alakult ki az ország új belső rendje?
A nemzetgyűlésnek számos sürgető felada-
tot kellett megoldania. Az elsők közé tarto-
zott az ország belső békéjének megterem-
tése. Teleki Pál első miniszterelnöksége
idején (1920–21) több rendelkezés született
a közbiztonság helyreállítása és az alkotmá-
nyos rend védelme érdekében. A Nemzeti
Hadseregből létrejött a Magyar Királyi Hon-
védség. A tanácsköztársaságot követő meg-
torlásokban részt vett különítményeket
felszámolták, a rendőrség pedig határozot-
tabban lépett fel az utcai garázdaság és
171
12. § A nemzetgyűlés addig, amíg az államfői hatalom gyakorlásának miként-
jét véglegesen rendezi, és ennek alapján az államfő tisztét tényleg átveszi, az
államfői teendők ideiglenes ellátására kormányzót választ.
13. § A kormányzót a királyi hatalomban foglalt jogok alkotmányos gyakor-
lása az alábbiakban foglalt korlátozások között illeti meg:
A nemzetgyűlés által hozott törvények szentesítés alá nem esnek, azokat a
kormányzó legkésőbb hatvan napon belül kihirdetési záradékkal és aláírásával
látja el. A kormányzó a kihirdetés elrendelése előtt – indokainak közlésével –
a törvényt újabb megfontolás végett egy ízben visszaküldheti a nemzetgyű-
lésnek. Ha az így visszaküldött törvényt a nemzetgyűlés változatlanul fenntart-
ja, azt tizenöt napon belül kihirdetni köteles. […]
A kormányzó a nemzetgyűlést nem napolhatja el, és a királyi hatalomban
foglalt országgyűlés-feloszlatási jogot a nemzetgyűlést illetően csak akkor
gyakorolhatja, ha a nemzetgyűlés a kormányzó üzenete dacára tartósan mun-
kaképtelenné vált. […]
Hadüzenethez vagy a hadseregnek az ország határain kívüli alkalmazásához
és békekötéshez a nemzetgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges.
A végrehajtó hatalmat a kormányzó kizárólag a nemzetgyűlésnek felelős
minisztérium útján gyakorolhatja. Minden rendelkezés és intézkedés, ideértve
a fegyveres erőre vonatkozó rendelkezéseit is, csak úgy érvényes, ha az ille-
tékes felelős miniszter ellenjegyzésével van ellátva. Ez azonban nem érinti
a kormányzónak a hadügy körébe tartozó azon alkotmányos jogait, amelyek a
nemzeti hadsereg vezérletére és belszervezetére vonatkoznak.
Nemességet nem adományozhat.
A főkegyúri jogot nem gyakorolhatja.
Általános kegyelmet csak a törvény adhat.
A kormányzó az alkotmány vagy a törvény megszegése esetén a nemzet-
gyűlést felelősségre vonhatja […].
(Az 1920. évi I. törvénycikk a kormányzói jogkörről)
1. § Az országgyűlés elnapolásának, berekesztésének és feloszlatásának a
királyi hatalomban foglalt joga az 1848:IV. és az 1867:X. törvénycikk korlátai
között a nemzetgyűlésre is kiterjed. A kormányzó a nemzetgyűlést legfeljebb
harminc napi időtartamra napolhatja el.
2. § Az 1920:I. törvénycikk 13. §-ának ötödik bekezdése második mondat-
ként a következő rendelkezéssel egészíttetik ki:
Közvetlen fenyegető veszély esetében azonban a kormányzó a magyar
összminisztérium felelőssége és a nemzetgyűlésnek késedelem nélkül kiké-
rendő utólagos hozzájárulása mellett a hadseregnek az ország határán kívül
alkalmazását elrendelheti.
(1920. évi XVII. törvénycikk az alkotmányosság helyreállításáról
és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló
1920. évi I. törvénycikk 13. §-ának módosításáról)
• Hogyan bővült Horthy jogköre? Vajon miért?
A rendtörvény nevében léptek fel mindazokkal szemben, akik részt vettek az
1918. évi forradalomban és az 1919-es tanácsköztársaság működtetésében.
Így a kommunisták mellett számos polgári radikális és szociáldemokrata poli-
tikus ellen is eljárás indult. 1919 és 1922 között mintegy 70 ezer személy ellen
kezdeményeztek eljárást a forradalmak idején tanúsított tevékenységük miatt,
és végül a perbe fogottak 60%-át elítélték.
Ugyanakkor a Szovjetunió még az első világháborúban hadifogságba esett
magyar katonatisztek túszként tartásával elérte, hogy a Magyarországon be-
börtönzött munkásmozgalmi vezetők és aktivisták esetén ne hajtsák végre a
különböző ítéleteket. Az egykori népbiztosok, illetve mintegy 400 személy végül
a Szovjetunióba távozhatott. Cserébe 1922-ben közel 70 ezer hadifogoly érkez-
hetett haza onnan. Voltak, akik ellen távollétükben indítottak pert, mint példá-
ul Károlyi Mihály ellen is, akit 1923-ban hazaárulás vádjával teljes vagyonvesz-
tésre ítéltek. Éppen ezért az emigránsok túlnyomó többsége nem is tért vissza
Magyarországra, hanem külföldön maradt, és ott bírálta az ország új vezetőit.
172 VI. A Horthy-korszak

Aki az állam és társadalom törvényes rendjének fegyveres bűncselekmények ellen. Emellett a kis létszámú, addig-
erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére, ra már mindössze néhány ezer főre tehető kommunista pártot
különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos betiltották. Erre jogilag az úgynevezett rendtörvény (1921) adott
uralmának erőszakos létesítésére irányuló mozga- lehetőséget. A következő két évtizedben az illegálisan szervezkedő
lommal vagy szervezkedéssel összefüggően és kommunistákat a rendőrség nagy erőkkel figyelte, és a hálózatukat
annak céljára bűntettet vagy vétséget követ el,
gyakran felgöngyölítette. Az antikommunizmus végig meghatá-
annak büntetése:
1. halál, ha a bűntettre a törvény halálbüntetést rozta a korszakot.
állapít meg;
2. életfogytig tartó fegyház, ha a bűntettre a
Ebben az országban rendnek kell lenni, és én rendet is fogok tartani. A ren-
törvény tíz évet meghaladó szabadságvesztés bün-
detlenkedőkbe belelövetek, s ha a rendetlenség jobboldalról történik, számom-
tetést állapít meg;
ra a különbség csak annyi, hogy ezekbe fájó szívvel fogok belelövetni, míg egy
3. tíztől tizenöt évig terjedhető fegyház, ha a
esetleg baloldalról jövő rendetlenkedésbe passzióval.
bűntettre a törvény tíz évnél enyhébb vagy legfel-
jebb tízévi szabadságvesztés büntetést állapít meg; (Horthy Miklós a szélsőséges politikai erőkről, 1923)
4. tíz évig terjedhető fegyház, ha a cselekmény
a törvény szerint vétség. • Vitassuk meg, miként értelmezhetők Horthy szavai!
(Törvény az állami és társadalmi rend • Hogyan határozta meg ez az elképzelés a politikai konszolidációt?
hatályosabb védelméről, 1921)

• Milyen szigorított büntetést rendelt a rendtör- Az új rendszer stabilitása szempontjából elsőrendű kérdés volt a
vény második paragrafusa a szélsőséges politi- parasztság földigényének kielégítése. (Ennek elmulasztása ko-
kai mozgalmak tagjaival szemben? rábban nagyban hozzájárult a Károlyi-kormány és a tanácsköztár-
• Mire utalt a szövegben a „valamely társadalmi saság népszerűségvesztéséhez is.) Jól tudta ezt a kormányzat, így
osztály kizárólagos uralma” kitétel? 1920-ban egy – a kárvallott nagybirtokosok számára is elfogad-
• Kikkel szemben lehetett még alkalmazni a tör-
vényt? ható – földreformról döntöttek. A Nagyatádi Szabó István kis-
gazdapárti miniszterről elnevezett törvény révén több százezer
szegényparaszt kapott kisebb földterületet. (Ha a családjukat is
számítjuk, akkor mintegy másfél millió embert, a parasztság 25%-
250 000 át érintette ez.) A földreform ahhoz túlságosan kis méretű par-
1910
cellákat (1-2 hold) juttatott a földigénylőknek, hogy ott modern
200 000 árutermelés induljon be, mégis parasztok tömegei élhették át, hogy
1920
évtizedek után végre földhöz jutnak, valamint legalább önmaguk
150 000 ellátására jobb lehetőségeik nyíltak. Ez a tudat pedig döntő fontos-
ságú volt, hogy a magyar társadalom messze legnagyobb rétege
100 000 elfogadja a kialakuló új rendszert. Másik oldalról pedig a tőkeerős,
modern módszerekkel gazdálkodó, exportra termelő nagy-
50 000 birtok továbbra is fennmaradhatott, biztos munkaalkalmat kí-
nálva jelentős vidéki tömegeknek. Ne feledjük, a világháború és
0 Trianon után annyira visszaesett a hazai mezőgazdasági termelés,
5–10 hold 20–50 hold 100 hold feletti
0–5 hold 10–20 hold 50–100 hold hogy az ország importőrré vált. Ezt hatékony, szükség esetén tőkét
Birtokosok száma is biztosító gazdaságok tudták csak megfordítani.
A Teleki-kormánynak emellett egy másik kihívásra is reagálnia
Egy hold alattiak, illetve kellett. A korábbi teljesen szabad egyetemi beiratkozási rendszert
nincstelenek
27%
39% 1–5 holdas birtokosok
A földbirtokpolitika alapelveinek lefektetésénél ellentétes közérdekeket kell
5 holdnál többel egymással kiegyenlíteni. Az egyik ilyen közérdek a föld helyes megosztása, a
34% rendelkező másik a terméseredmények emelése. A föld helyes megosztása azt kívánná,
parasztcsaládok
hogy a törpe-, kis- és középbirtokokat szaporítsuk, a nagybirtokokat csökkent-
sük. Ámde a terméseredmények azt mutatják, hogy nálunk a nagybirtokból
több embert lehet gabonával ellátni, mint a kisbirtokból. A legjobban felszerelt
Az összes paraszti birtokos százalékos aránya gazdaságok nálunk a nagybirtokok, s a belterjes mívelés leginkább ezeken
otthonos.
Állapítsuk meg, mi jellemezte a korabeli birtok- (Az 1920. évi XXXVI. törvénycikk indoklása)
szerkezetet! • Nézzük meg a dualizmus kori
viszonyokat bemutató táblázatot az 58. oldalon!
Mekkora földnagyság nyújtott akkor szerény • Milyen ellentétre hívta fel a figyelmet a törvény indoklása?
megélhetést? • Mennyiben változott meg • Miért lehetett a nagybirtok hatékonyabb, mint a kisbirtok?
a 19. század vége óta a birtokszerkezet? • Hogyan lehetett a kisbirtok e téren meglévő hátrányait kompenzálni?
20. Talpra állás Trianon után 173

Földre igénye ott, ahol a magántulajdon szent, senkinek sincs, amint hogy
senkinek nincs igénye az én kabátomra.
(Bethlen István beszédéből)
• Milyen jogelvre hivatkozva szólalt fel a miniszterelnök a földosztás ellen?
egyfelől politikai okokból érték támadások (a forradalmak nyo-
mán megnövekedett antiszemita indulatok törtek felszínre), más-
részt maga a háború is hozzájárult ahhoz, hogy annak befejeztével
hirtelen zúdult rá a felsőoktatásra több évfolyam. A felsőoktatási
rendszer régi kapacitása nem bírta el a megnövekedett számú
jelentkezőt. Emellett külön problémát jelentett az elcsatolt terü-
letekről menekülő jelentős számú értelmiségi elhelyezése is.
Végül a „keresztény középosztály” háborút megjárt fiataljai egy
részének követeléseire hivatkozva az egyetemekről kizárták a bal-
oldali hallgatókat, és jelentősen korlátozták a zsidó és kisebb rész-
ben a női hallgatók létszámát. A korlátozást 1920-ban elrendelő,
úgynevezett numerus clausus- (zárt szám-) törvény jelentős vál-
tozás volt a korábbi gyakorlathoz képest. Az 1928-ig érvényben
lévő törvény különbséget tett az állampolgárok között poli-
tikai, vallási-származási, illetve nemi alapon. (Ilyen jellegű
korlátozás 1918 előtt csak a női hallgatókra vonatkozott.)
1. § A tudományegyetemekre, a műegyetemre,
a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi kar-
ra és a jogakadémiákra az 1920/21-ik tanév kez-
detétől csak oly egyének iratkozhatnak be, kik
nemzethűségi s erkölcsi tekintetben feltétlenül
megbízhatók, és csak oly számban, amennyinek
alapos kiképzése biztosítható. […]
3. § Az engedély megadásánál a nemzethűség
és az erkölcsi megbízhatóság követelményei mel-
lett egyfelől a felvételt kérők szellemi képességei-
re, másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy az
ország területén lakó egyes népfajokhoz és nem-
zetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók
közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemze-
tiség országos arányszámát, de legalább kitegye
annak kilenctized részét.
(A numerus clausus, 1920. évi XV. törvénycikk)
• Milyen kritériumokat rögzített az 1. paragrafus?
• A törvényben az izraelitákat népfajnak vagy
nemzetiségnek tekintették. Miben változott
meg ez a szemléletmód a dualista korszakhoz
képest? Hova sorolták akkor a népszámlálások
során a zsidókat?

IV. Károly visszatérési kísérletei

Miért vált végképp „király nélküli” királysággá
az ország?

1921-ben IV. Károly – a franciák hallgatólagos

jóváhagyására hivatkozva – kétszer tett kísérletet
arra, hogy visszakerüljön a magyar királyi
trónra. Elsőként tavasszal meglepetésszerűen je-
lent meg a kormányzónál, és arra kérte Horthyt,
hogy adja át az ország vezetését. A Habsburgok
visszatérését azonban a győztes hatalmak és a kör-
nyező országok nem tartották elfogadhatónak, és IV. Károly és Zita királyné misét hallgat a biatorbágyi vasútállomáson
katonai beavatkozással fenyegettek. Ezt mér- 1921. október 22-én
legelve Horthy elutasította az uralkodó követelését,
így a király eredménytelenül volt kénytelen távoz-
ni. Az eseményt követően Teleki Pál lemondott,
utóda Bethlen István gróf lett.
IV. Károly másodszorra (októberben) sikerét
nem bízta a véletlenre: fegyveres erővel kívánta
gyakorolni uralkodói jogait, azonban a kormányzó
és a kormány szembeszállt vele. A néhány tucat
áldozatot követelő budaörsi csata után az ural-
kodó visszavonult. Rövidesen száműzetésbe
kényszerítették az antanthatalmak. A két sikertelen
visszatérési kísérletet követően pedig a nemzet-
gyűlés kimondta IV. Károly királyi jogainak és
a Habsburg-ház örökösödésének megszünte-
tését. IV. Károly 1922-ben halt meg a Portugáliá- Egyetemi hallgatók Budaörs mellett a IV. Károly elleni csatában, 1921.
hoz tartozó Madeira szigetén. október 23-án
174
Az eddigi helyzet az volt, hogy egy törpe minoritás
a többséggel szemben bármikor keresztülerősza-
kolhatta akaratát, ha a vezéreknek eszükbe jutott
például a posta és vasút, a közlekedési, közélel-
mezési, széntermelés, víz- és világításszolgáltatá-
si vállalatok működését sztrájk által megakasztani,
vagy terrorisztikus felvonulások által a maguk vá-
gyát a „nép” akarataként feltüntetni. Ha e kisiklá-
sokat az állam tovább is tűri, voltaképp megszűnt
minden jogrend, s az állam megszűnt a többség
és összesség érdekének és akaratának végrehaj-
tója, a közjó és az egyensúly oltalmazója lenni.
A jövő államéletben tehát a politikai sztrájk, mint
a kisebbség diktatúrájának terrorisztikus eszköze,
feltétlenül lehetetlenné teendő, s mint politikai
bűntény a legnagyobb szigorral üldözendő.
(Bangha Béla: Magyarország újjáépítése és a
kereszténység)
• Miért tartotta a sztrájkot elvetendő eszköznek
a szerző?
• Miért tartotta szükségesnek az állam részéről
a sztrájk letörését?
Bethlen István gróf
(1874–1946)
Könnyű demokratikus intézményeket meghonosí-
tani oly államokban, melyeknek széles középosz-
tályuk, intelligens polgárságuk óriási tömegekben
van, és sokkal nagyobb percentjét alkotják a la-
kosságnak, mint Európa keleti felén. Ott a demok-
ratikus jelszavak egészen másképpen hatnak, mint
nálunk, ahol egyfelől a városokban hiányzik a szé-
les polgári elem, s történelmi fejlődés folytán, mely
a nemzeti tradíciókkal és érzéssel teljesen össze
volna forrva, és hiányzik faluhelyen a független
egzisztenciának ez a túlnyomó többsége Magyar-
országon, amelyben a nagybirtokrendszer hosszú
időn keresztül domináló volt. Azok a demokratikus
intézmények, melyek Nyugaton beváltak és jól
funkcionálnak, Magyarországon azt idéznék és
idézik elő, hogy minden olyan demagógia, amely
a szenvedélyekre apellál, felsőbb néposztályokkal
szemben mindennap sikerre találhat, mint láttuk
1918-ban.
(Bethlen István, 1925)
• Milyen problémát látott Bethlen a szélesebb
körű demokrácia megvalósításával kapcsolat-
ban?
• Milyen veszélyét látta Bethlen a nyugati de-
mokrácia magyarországi bevezetésének?
VI. A Horthy-korszak
Bethlen István miniszterelnöksége
Hogyan szilárdult meg a politikai berendezkedés?
A Horthy-korszak politikai struktúrái, amelyek lényegében a kor-
szak végéig változatlanok maradtak, Bethlen István gróf minisz-
terelnöksége idején, azaz 1921–1931 között nyerték el végleges
formájukat. A miniszterelnök kezdettől fogva tudta, hogy a trianoni
diktátum miatt válságos helyzetbe került ország gondjait csak
egy hosszabb távon is stabil, kiszámítható kormánypolitika
orvosolhatja. Ennek értelmében esetenként ellentmondásos poli-
tikai lépéseit is kivétel nélkül a talpra állás megvalósításának
szándéka vezette.
Bethlen a jelentős támogatottsággal rendelkező szociáldemokra-
tákkal megegyezést kötött (1921 végén). Az úgynevezett „Bethlen–
Peyer-paktumot” a kormány részéről a miniszterelnök, a szociál-
demokraták részéről Peyer Károly kötötte. A megállapodásban a
szociáldemokraták vállalták, hogy nem szerveznek az állami al-
kalmazottak körében tömeg-
sztrájkokat, és nem kifogásolják
az államformát, valamint csak
a munkásság körében hirdetik
nézeteiket. Cserébe a kormány
nem akadályozta működésü-
ket, így viszonylag szabadon
hallathatták hangjukat az Or-
szággyűlésben és a sajtóban.
Nyilvánvaló volt Bethlen szá-
mára, hogy hosszabb hatalom-
gyakorlás érdekében egy nagy,
stabil többségre támaszkodó
kormánypártra is szükség van.
Ennek érdekében a királykérdés
miatt megrendülő keresztény-
pártból kilépett, és közvetlen hí-
veivel 1922-ben belépett a Kis-
gazdapártba. A párt vezetéséből
rövid időn belül kiszorította ellenfeleit, így a röviden csak Egységes
Pártnak (Keresztény-Keresztyén Földmíves-, Kisgazda- és Polgári
Párt) nevezett új kormánypárt Bethlen szilárd hatalmi bázisá-
vá vált, amely a nemzetgyűlési, majd később országgyűlési képvi-
selők több mint kétharmadát adta.
Az 1922-es választás előtt Bethlen – annak érdekében, hogy a
megkezdett konszolidációs folyamat ne szakadjon meg – minisz-
terelnöki rendelettel valamelyest szűkítette a választói jogot
(iskolai végzettséghez és egy helyben lakáshoz kötötte, a nők ese-
tében a korhatárt is felemelte). A választójogosultak mintegy 30%-
os aránya európai szinten így is a középmezőnybe tartozott. (Sőt
több ország volt, ahol a nők még nem is szavazhattak ekkor, például
Svájcban vagy Franciaországban.) A kormánypárt győzelmét leg-
inkább azzal garantálta, hogy vidéken ismét bevezette a nyílt
szavazást, ugyanakkor a voksolás a városokban továbbra is
titkos maradt (a nyílt szavazásra ekkor Európában már sehol nem
volt példa).
Bethlen 1923–1924-ben a kormánypárt vezetéséből is kiszorítot-
ta a radikális földreform és a radikális antiszemitizmus nézeteit
képviselő politikusokat.
20. Talpra állás Trianon után 175

A magyar politikai demokrácia tervszerű előkészítése végett szükségünk van • Milyen problémára hívta fel a figyelmet Kle-
igen messzemenő kultúrdemokráciára, ami az iskolai politikában annyit jelent, belsberg a titkos szavazással kapcsolatban?
hogy hiányos népiskolai hálózatunkat ki kell építeni. […] Az általános titkos • Álláspontja szerint a kormány milyen téren se-
választójog cédulákkal szavaz. Szeretném látni, hogyan lehet szavazólapokkal gítette elő a demokrácia megteremtését?
dolgozni egymillió körül járó analfabéta választónál? Bárki olyan cédulát nyom-
hat ezeknek az analfabétáknak a kezébe, amelyről nem is tudják, hogy mi áll
rajta. A Bethlen-kabinet népiskolái a maguk kultúrdemokráciájával a politikai
demokráciának pionierjei [úttörői].
(Klebelsberg Kunó, 1928)

Történészszemmel
A Horthy-korszak politikai rendszere tehát a de-
Hogyan értékelhető a korszak politikai mokrácia és a diktatúra között álló autoriter
berendezkedés. Ezt a jellegét erősítette a sajá-
berendezkedése? tos és szűkre szabott választójog, aminek révén
A két világháború közti – Bethlen István által kialakított, de a köz- a korszak folyamán korlátozott parlamentariz-
nyelvben mégis Horthy-korszakként/rendszerként számontartott – mus és hegemón (mindig ugyanazon párt vá-
lasztási győzelmét és vezető pozícióját jelentő)
politikai berendezkedés megítélése a történészek körében igen sokat
pártrendszer működhetett.
változott a második világháború óta. A fő kérdés, hogy a rendszer (Kerepeszki Róbert történész)
mely elemeire helyezzük a hangsúlyt, és milyen szempontból érté-
keljük. Bethlen a nyugati típusú tömegdemokrácia ki-
Ha csak Magyarországot vizsgáljuk, és a korlátozásokra koncent- alakítását időszerűtlennek tartotta, de a korlá-
rálunk, akkor kétségtelen, hogy a tiszta demokrácia kellékei több tozott népképviseleten alapuló parlamentariz-
tekintetben is hiányoztak. (A legkomolyabb probléma a nyílt választás mus mellett minden ellentétes nyomásgyakorlás
dacára kitartott. Konzekvensen tartotta magát
és a szociáldemokrata ellenzék korlátozása volt.)
már 1922-ben kifejtett véleményéhez is, mely
Más megítélésbe kerül a Horthy-korszak, ha az intézkedések céljait, szerint „nincs itt szükség semmiféle fasizmusra”.
valamint a vitathatatlanul érvényesülő jogokat vesszük figyelembe,
(Békés Márton történész)
továbbá élünk a nemzetközi összehasonlítással is. Ebben az esetben
elmondhatjuk, hogy a korlátozásokra a trianoni békediktátum utáni
válságból való talpra állás miatt volt elengedhetetlen szükség, más • Vessük össze a két történészi álláspontot!
Mire helyezik a hangsúlyt, mennyiben külön-
esetben könnyen előfordulhatott volna hasonló helyzet, mint Len-
bözik a véleményük?
gyelországban, ahol 1926-ig gyakoriak voltak a kormányváltások.
Magyarországon a két világháború közötti korszakban a demokra-
tikus berendezkedés olyan alapvető elemei működtek végig, mint
maga az országgyűlés és a sokszínű többpártrendszer. (Az ország-
gyűlési választásokon szociáldemokrata, kisgazda és liberális ellen-
zéki politikusok is rendre mandátumhoz jutottak, a parlamentben
pedig szabadon kifejthették véleményüket). A sajtó is szabadon mű-
ködhetett, így a szociáldemokrata Népszava, valamint a polgári sajtó
nagy része. A pluralitás a kultúrában is érvényesült (például a keresz-
tény-nemzeti ideológiát követő Napkelet ugyanúgy működött, mint
a polgári-liberális gondolatokat képviselő Nyugat).
Érdemes figyelembe venni a két világháború közötti nemzetközi
viszonyokat is: Ausztriában a politikai feszültségek odáig fokozódtak,
hogy félkatonai alakulatok csatáztak Bécs utcáin, és 1934-től a kan-
cellár a pártokat betiltva diktatúrát vezetett be. Jugoszláviában sem
tudták kezelni a nemzetiségi és politikai ellentéteket, így 1929-től
királyi diktatúrát vezettek be. Hasonló fordulat következett be Bulgá-
riában (1935) és Romániában (1938) is. Lengyelországban 1926-tól
kezdődően Piłsudsky marsall épített ki tekintélyuralmi rendszert.
Mindezzel összehasonlítva, Magyarországon a parlamentarizmus a
Választási plakát az 1920-as évekből
két világháború között végig fennmaradt, sőt a második világháború
idején is működött az országgyűlés, benne ellenzéki pártokkal is.
Értelmezzük a plakátot! Milyen ideológiát
Végső soron joggal feltételezhető, hogy a konzervatív berendezkedés
képviselt? • Milyen szerepben tünteti fel
tette lehetővé, hogy Magyarország elkerülje a térségben szinte min- Bethlen Istvánt?
denütt bekövetkező diktatórikus fordulatot.
176 VI. A Horthy-korszak

A gazdaság szerkezetváltása
Hogyan állt talpra az ország gazdaságilag?

A háború elsősorban a munkaerőben okozott pusztítást, de az

utolsó két évben már súlyos nyersanyag- és élelmiszerhiány
alakult ki, így a közellátás is akadozott. A gazdasági össze-
omlás látványos jeleként Magyarországon is megjelent a hi-
perinfláció. Az említett problémák az 1918–1919. évi kaotikus
Az 1926-ban kiadott legnagyobb címletű régi papírpénzt, időszakban fokozódtak. Ehhez adódott még a trianoni békedik-
az egymillió koronást 80 pengőre váltották át 1927-ben. tátum által előírt jóvátételi-fizetési kötelezettség, valamint
az utódállamokból érkező menekültek áradata. A békeszerződés
Mennyire érte meg ez az átváltás? Mi állt ennek hát- számos nyersanyagbázisától fosztotta meg az országot. Mind-
terében? • Idézzük fel, melyik időszakban jelent meg
fizetőeszközként a korona! Vitassuk meg, hogyan ha- emellett a Monarchia felbomlásával piacvesztés is történt, az
tott az emberek mindennapjaira a pénz elértéktelene- utódállamok közti kereskedelmet a politikai ellentétek miatt
dése! felállított védővámok akadályozták.
A Bethlen-kormány alatti gazdasági rekonstrukció során
az ország visszatalált a háború által megszakított gazdasági
1913 1924 1929 1933 1938 fejlődés útjára. Az 1924-ben megkapott népszövetségi köl-
Malomipar 100% 82% 95% 75% 91% csön, valamint a megnövelt adók stabilizálták az államháztar-
Cukoripar 100% 46% 83% 39% 42% tást. A stabilizációban jelentős szerepet kapott a kormánytól
Textilipar 100% 121% 315% 358% 420% független Magyar Nemzeti Bank létrehozása. Az önálló
Bőripar 100% 86% 132% 130% 201% jegybank ugyanis garanciát jelentett arra, hogy a kormány
Élelmiszeripar 100% 69% 95% 61% 83%
nem fogja a gazdaságot fedezet nélküli pénznyomtatással élén-
kíteni. Az intézkedések hatására megállt a korona elértéktele-
Vas- és fémipar 100% 50% 82% 45% 109%
nedése, és lehetővé vált egy új, stabil valuta bevezetése. 1927
Gépipar 100% 36% 83% 33% 91% elejétől hivatalosan a pengő lett az ország új fi zetőeszköze.
Vegyipar 100% 62% 108% 103% 160% Mivel a piacvesztés és a nyersanyaglelőhelyek elvesztése
Villamosenergia- 100% 130% 254% 264% 402% tartós gazdaságszerkezeti aránytalanságot okozott, ezért egy-
termelés értelmű volt, hogy gazdasági szerkezetváltásra van szükség.
A magyar ipar fejlődése (az 1913-as kiindulási alap a tria- Ennek során olyan gazdasági ágazatokat kellett fejleszteni,
noni országrészre vetítve) amelyek a hazai adottságok között hatékonyan működhettek.
Így meghatározóvá vált a belső piac ellátására termelő textil-
Mely iparágak szenvedtek érzékeny veszteséget ipar, illetve a magas színvonalú, a magyar mérnöki tudást
a trianoni békeszerződés nyomán? Miért? • Mely ipar- kiaknázó termékeikkel a világpiacon is versenyképes vegyipar
ág volt a nyertese a gazdasági szerkezetváltásnak? és elektronika. Ennek megfelelően a legfontosabb a magyar
• Állapítsuk meg az 1928-as adatok alapján, mennyire
volt sikeres a gazdasági rekonstrukció! könnyűipar fejlesztése volt, amit az új, iparvédő vámrendszer
is támogatott. A gazdaság másik húzóágazata az építőipar
lett. A nehéz külkereskedelmi körülmények közepette mindkét
ágazat számára a hazai igények teremtettek piacot.
Az ipari szektor látványos fejlődése mellett a mezőgazdaság
lényegében stagnált. Ennek oka a megszokott felvevőpiacok
bezárulása, illetve a háború idején megemelkedett gabonaárak
csökkenése volt. Az új helyzethez való alkalmazkodást segítet-
te volna a termékszerkezet megváltoztatása: azaz több munkát
és szakértelmet igénylő, nagyobb értékű terméket előállító
zöldség- és gyümölcstermesztésre való átállás, ám ez még a
nagybirtokokon is váratott magára.
A magyar gazdaság 1925-re összességében visszatért a há-
ború előtti fejlődési pályájára, sőt a hazai gazdasági termelés
1929-re a háború előtti 118%-át érte el. Gazdasági teljesítmé-
nyét tekintve az ország közeledett közvetlen nyugati szomszéd-
Rádiócsőgyártás az Egyesült Izzóban jához – Ausztriához –, a dél-európai lemaradó térségeket (pél-
dául Spanyolország, Portugália) pedig meg is előzte. A modern
Figyeljük meg a fényképet! Hogyan alakította át né- technikai eszközök megjelenése is ezt mutatta: elterjedt a
hány új iparág a munkaerő-foglalkoztatást? • Nézzünk telefon és a rádió, valamint kisebb mértékben a személygép-
utána az interneten, milyen célt szolgált a rádiócső!
kocsi használata is. A magyar ipar egy része csúcstechnikai
20. Talpra állás Trianon után 177

világszínvonalat képviselte. Nem egy esetben új felfedezések és

szabadalmak születtek Magyarországon. A magyar vállalatok élen
jártak az elektronikai eszközök gyártásában. Az Egyesült Iz-
zólámpa és Villamossági Rt. villanyizzóit világszerte exportál-
ták. A Ganz-gyárban Európa legnagyobb transzformátorait és
turbógenerátorait állították elő, de ekkor kezdték el a fázisváltós
villanymozdonyt (Kandó-mozdony) is gyártani. Az országban
1927-től repülőgépgyártás is zajlott, például a csepeli Weiss
Manfréd-üzemben. Az Orion a rádiógyártásban és -kivitelben
ért el világszinten is kiemelkedő helyet. A vegyipar területén elég
megemlíteni a Chinoin gyógyszergyárat, amely a világon első-
ként állított elő üzemi méretben C-vitamint, illetve másodikként Az újpesti Chinoin gyár által előállított, a cukor-
a cukorbetegség kezeléséhez szükséges inzulint. Mindent egybe- betegség kezelésére szolgáló inzulin korabeli
véve tehát a két világháború közötti korszakban a magyar gazdaság plakátja
rendkívül nehéz helyzetekből állt talpra, és az ipari termelés terén
világszínvonalat ért el.
A magyar gazdaság gyenge pontja a külkereskedelem volt. Az
első világháború után a legtöbb állam bezárkózó gazdaságpoli-
tikát folytatott. Ennek megfelelően minden nemzetállam igyeke-
zett önellátásra berendezkedni, még akkor is, ha emiatt a nemzet-
közi piacon elérhető színvonalnál rosszabb minőségben vagy
drágábban tudta csak kielégíteni a szükségleteit. Ez a protekcio-
nista (vagyis a hazai termelők érdekeit a külső hatásoktól védő)
gazdaságpolitika nehezítette a nemzetközi kereskedelem kibon-
takozását.

1890 1913 1920 1929

Magyarország (a trianoni határokon belül) 1473 2098 1709 2476
Nyugat-Európa átlaga 2535 3474 3247 4336 A Ganz-gyár által fejlesztett „Kandó-mozdony”
Magyarország Nyugat-Európához képest 58,1% 60,4% 52,6% 57,1%
és szerelvénye a Budapest–Bécs villamosított
vasútvonalon
Ausztria 2443 3467 2410 3701
Magyarország Ausztriához képest 60,3% 60,5% 70,9% 66,9%

Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) alakulása dollárban

1890 és 1929 között

Állapítsuk meg a GDP-adatok alapján, hogy Magyarország gazdasági telje-

sítménye mennyiben változott Nyugat-Európához képest a vizsgált 40 éves
időszakban! • Hogyan értékelhetjük ezt a világháborús vereséget és a tria-
noni diktátum sokkhatását figyelembe véve? • Mennyiben változott Magyar-
ország gazdasági teljesítménye Ausztriához képest a dualizmus korát és a
két világháború közti időszak adatait összevetve?

Összegzés

Okok és következmények
• Milyen intézkedésekkel szilárdította meg a helyzetét az új rendszer?
• Hogyan hatottak az 1918–19. évi események és a területveszteség a politikai-gazdasági helyzetre?

Történelmi jelentőség
• Miért lett újra királyság az államforma, és hogyan szabályozták a kormányzói jogkört?
• Mit értünk politikai konszolidáció és gazdasági rekonstrukció alatt?
178 VI. A Horthy-korszak

Kitekintő

A Horthy-korszak eszmeisége
A keresztény-nemzeti eszme
Az első világháborús összeomlás és a forradalmak idején bekövetkező radikális politikai-
társadalmi változások megkérdőjelezték az addig szilárdnak hitt értékeket. Az elbizonytala-
nodott emberek új iránymutatásra vágytak, amelynek jegyében újjászerveződhetett az or-
szág. A tanácsköztársaság ellen közösen fellépő,
Szabó Dezső író a jobboldali radikálisok önjelölt prófétája. Az elsodort falu de egyébként különböző világnézetű politikusok
című regénye a korszak egyik legolvasottabb könyve volt. A magyarságot
jelszava a „keresztény és nemzeti” értékek visz-
elsősorban a parasztsággal azonosította, amelyet a kommunisták
internacionalizmusa, a zsidóság képviselte kapitalizmus, de a szaállításának követelése volt. Ez főképpen a
hagyományos úri osztályok és az egyház elnyomása is megnyomorít. kommunisták erőszakos ateista és internaciona-
Szekfű Gyula történész, a konzervatív irányzat szószólója. Három nemzedék lista propagandájának széles körű elutasítására
című történeti összefoglalója a Horthy-korszak legnagyobb hatású utalt, de vonatkozott a dualizmust meghatározó
történeti munkája volt. Az ország összeomlását ebben a parttalanná váló szabadelvű, liberális gondolkodással való szem-
liberalizmussal és az általa lehetővé tett forradalmakkal magyarázta. benállásra is. Ugyanakkor a keresztény jelzőnek
Prohászka Ottokár püspök a keresztényszocialisták vezéralakja. A katolikus ekkortól egyes politikai mozgalmak körében zsi-
megújulást a szegényebb rétegeket felemelő aktív oktatás- és szociálpoli- dóellenes éle is lett.
tikával kívánta megvalósítani, aminek kapitalizmus- és így zsidóellenes A keresztény egyházak egyes vezetői azt remél-
éle is volt.
ték, hogy a „keresztény és nemzeti” jelszó nyo-
Bangha Béla jezsuita szerzetes a keresztény-nemzeti gondolat leghatáso- mán valódi keresztény újjászületés következik.
sabb programadó művét tette közzé a korszak kezdetén. A keresztény- A katolikus egyház részéről leginkább Prohászka
szociális elképzelések hatékony képviseletéhez elengedhetetlennek
tartotta a megfelelő sajtót, így létrehozta a Központi Sajtóvállalatot, Ottokár püspök adott hangot reményeinek. A szá-
mely majd tucatnyi keresztény szellemiségű lapot adott ki. zadfordulótól fogva aggodalommal figyelték,
hogy az emberek egyre nagyobb számban távo-
Tormay Cécile írónő a két világháború közötti keresztény-nemzeti nőmoz-
galom vezéralakja. Íróként, közéleti személyiségként, folyóirat-szerkesztő- lodnak el a keresztény életmódtól, és az egyház
ként óriási hatást gyakorolt a korabeli közvéleményre. Leghíresebb műve visszaszorul az élet számos területén. Ezért a zsi-
(a Bujdosó könyv) bár naplószerűen számol be az 1918–1919-es esemé- dóságot hibáztatták. Úgy vélték, hogy ők terjesz-
nyekről, mégsem történeti forrás, hanem szépirodalom. Nem sokkal halála tik azt a gondolkodásmódot, amely az embereket
előtt irodalmi Nobel-díjra is felterjesztették.
eltávolítja a keresztény hittől.

Ez történt nálunk is ’67 után, midőn az egyedül
uralkodó liberalizmus önmagától, belső szükség-
szerűséggel alakul át sekélyes, sivár materializ-
mussá. […] Szabadkőműves érzület, a liberalizmus
alapján kifejlődő vallásellenes tanok, pl. darwiniz-
mus hangos hirdetése eszközzé váltak, mellyel
magyar földön főként az értelmiségi osztályokban
pályát lehetett csinálni. […] A katholikus világné-
zet, osztrákbarátság átkával terhelve kénytelen
volt a teret átengedni a liberalizmus és materializ-
mus divatos irányainak. A korszak sajtója és kul-
túrpolitikai irodalma teli van egyház és vallás ellen
a legvégletesebb támadásokkal, a fekete „rémtől”
remeg az egész liberális Magyarország, […].
A materializmussá sekélyedett liberalizmus a ha-
zafiság nevében zár ki minden konzervatív gondo-
latot, minden új idealizmust és minden pozitív,
lépésről lépésre javító kultúrtörekvést.
(Szekfű Gyula, 1920)
Mindenekelőtt nyíltan s határozottan el kell ismernünk, hogy nemzetünk
belső életének erkölcsi alapjául, s irányító elvéül a keresztény világnézetet és
erkölcsöt kell elfogadnunk, s hogy aki ezt az elvet megtámadja vagy mellőzi,
nemzetünk erkölcsi újjászületését s egészséges fejlődését veszélyezteti.
Nem fogadhatjuk el s amennyiben eddig uralkodó elv volt, ettől az ura-
lomtól meg kell fosztanunk a világnézeti és gazdasági liberalizmus elvét: a
gyakorlati atheizmust, az evangélium szellemének mellőzését, az örök ke-
resztény erkölcsi törvénnyel való nemtörődést s helyükben a progresszió,
emberi haladás és hasonló kétértelmű jelszavak egyoldalú kultuszát. […]
Éppúgy nem fogadhatjuk el s nem részesíthetjük semmiféle jogban vagy
védelemben azt az álszocializmust, mely az osztálygyűlölet alapján áll. […]
Minthogy egészséges nemzeti, erkölcsi és kulturális életről ott lehet szó, ahol
a társadalom túlnyomó része általános anyagi jólétnek örvend […], azért a
keresztény és nemzeti reformmunkának mindenekelőtt erős és egészséges
szociálpolitikában kell megnyilatkoznia.
(Bangha Béla, 1920)
• Milyen eszmeiség mellett szállt síkra a szerző?
• Mely eszméket és miért utasított el?
• Mit tartott az új berendezkedés legfontosabb feladatának?

• Miben látta a problémát a szerző?

• Mely eszmerendszert és miért ítélte el?
• Mit tartott volna kívánatosnak?
20. Talpra állás Trianon után 179

A keresztény-nemzeti eszme a társadalmi szervezetekben

Horthy Miklós kormányzóként nemesi címet nem adhatott, de e hiányt pótolta a Vitézi Rend
létrehozása 1920-ban. (Már az első világháború évei alatt felmerült, hogy a kiemelkedő
katonai teljesítményt a kitüntetéseken kívül mással is „honorálni” kellene.) A Vitézi Rend a
Horthy-korszak egyik jellegzetes szervezete lett, amely mintegy 25 ezer taggal rendelkezett.
Vitéz az lehetett, aki a háború és a forradalmak idején bizonyította hősiességét, illetve „nem-
zethűségét”. Pontosan meghatározták, hogy a tiszteknek és a legénységi állományúaknak
milyen kitüntetésekkel kellett rendelkezniük ahhoz, hogy felvételüket kérhessék a Vitézi
Rendbe. A tagokat látványos külsőségek közepette avatták vitézzé, és ekkortól nevük előtt
a vitézi jelzőt használhatták, amely politikai státuszszimbólum volt a korszakban. A vitézek-
nek a címen kívül földbirtokot is adtak: a többség tíz holdnál kevesebbet kapott, a rend
magasabb státuszú tagjai viszont akár száz holdat is. (A birtokok döntő többségéért fizetni A Vitézi Rend jelvénye
kellett, általában részletben.) A tagokkal szemben elvárás volt a nacionalizmus, a revizioniz-
mus és az antikommunizmus eszméinek elfogadása és hirdetése.

Vitézavatás
Budapesten
1928-ban

A Vitézi Renden kívül számos olyan társadalmi egyesület alakult, amely a rendszerhez
való hűséget hirdette. A legnagyobb tagsággal rendelkező, legrangosabb ellenforradalmi
szervezet a MOVE és az ÉME mellett a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége (MANSZ) volt.
A MANSZ a korszak legnagyobb (több százezer fős) nőszervezeteként működött. A Tormay
Cécile írónő által vezetett szervezet a hagyományos családmodell népszerűsítésével azt hir-
dette, hogy a nők feladata az anyaság és a családi élet szervezése. A nők „visszavonulását”,
az egykeresős családmodell kialakítását azonban csak a felsőbb társadalmi osztályok en-
gedhették meg maguknak.

A sajtó szerepe az időszakban

A Horthy-korszak sokszínű sajtóéletét a kormány az ellenőrzése alatt tartotta. Csak a bel-
ügyminisztérium engedélyével lehetett új lapot indítani, viszont nem kellett engedély az
évente legfeljebb tizenegyszer megjelenő újságoknak. 1938-ban felülvizsgálták a megjelenő
engedélyezett újságokat, és sokat betiltottak közülük. A korszakban széles körben elterjed-
tek a sajtóperek. Ezek az államrend és a társadalmi tekintélyek védelmét szolgálták, de
gyakoriak voltak a becsületsértési perek is. Felekezet elleni izgatás címén léptek fel a szél-
sőségesen uszító hangú nyilas antiszemitizmus ellen. A sajtórendészeti vétségekért meg-
semmisíthették az adott lapszámot, átmenetileg vagy állandó hatállyal betilthatták a sajtó-
terméket, vagy akár meg is vonhatták a kolportázs jogát. Utóbbi azt jelentette, hogy az
újságot csak az előfizetők kaphatták meg, de nem lehetett nyilvánosan árusítani. A sajtó-
rendészeti büntetésekkel az ellenzéki sajtót igyekeztek kordában tartani.
180 VI. A Horthy-korszak

21. A nemzet és az ország

A korszakban a keresztény-nemzeti gondolat mentén bontakozott ki a legtöbb társadalmi törekvés. Innen kiindulva hirdette meg Klebels-
berg az oktatási programját, de a sikeres szociálpolitika is itt gyökerezik. Természetesen a határon túl rekedt magyarság sorsa sem lehe-
tett közömbös a kortársak számára. Milyen nehézségekkel nézett szembe a nemzet 1920-ban?

Kimondottan Trianon után A szlovákok által lakott

született a Burgenland kifejezés, területet Szlovenszkónak is
amely alatt az Ausztriához csatolt nevezték a Horthy-korszakban, A Kárpátalja kifejezés ugyancsak Trianon
területet értették. (A szót az bár elterjedtebb maradt után lett használatos. A két világháború
osztrákok találták ki az elcsatolt a Felvidék kifejezés. között az ott élő ruszin lakosságról
Moson, Sopron és Vas vármegyék Ruszinszkóként is emlegették.
német nevéből, ezeket
ugyanis németül Wieselburgnak,
Ödenburgnak és
Eisenburgnak hívták.) Erdélynek korábban csak a Királyhágón túli
Trianon után terjedt el a Délvidék területeket nevezték, míg az innen eső
megnevezésére a Vajdaság részeket Partiumnak, illetve Temesköznek
kifejezés is, amely a 19. században hívták. Trianon után viszont elterjedt
született, és a Monarchia szerb az anyaországban, hogy a Romániához
területeinek megnevezésére csatolt terület egészét nevezzék Erdélynek.
használták.

Az elszakított országrészek elnevezésének változása

Trianon után

Hogyan változtatta meg a trianoni béke a föld- Határon túli magyarság

rajzi fogalmaink használatát?
Milyen helyzetbe kerültek a magyarok az utódállamokban?

A trianoni békeszerződés nyomán Magyarország olyan nemzet-

állammá vált, amelyben a lakosságnak mindössze néhány szá-
zalékát alkották a nemzeti kisebbségek. A többi szomszédos
állam abban különbözött Magyarországtól, hogy olyan területeket
szerzett, amelyeken jelentős létszámú nemzeti kisebbség élt. E ki-
sebbségeket „nemzeti szempontból megbízhatatlannak” tekintették.
A szomszédos országok félelmét az is fokozta, hogy a jelentős
létszámú magyar kisebbség mintegy fele a magyar határ mentén
Csehszlovákia (1921) Szlovákia: 636 000 fő élt, így indokot adhattak újabb határmódosításra. Emiatt az utód-
Kárpátalja: 102 100 fő
államok minden magyar kisebbségi szervezkedést gyanúsnak
Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (1921) 472 400 fő
tekintettek, és Jugoszláviában tiltották is őket. A magyar kisebb-
Román Királyság (1930) 1 425 000 fő ség szervezeti életének kiépítését egyébként is megnehezítette, hogy
Ausztria (1923) 15 300 fő a hagyományos vezető réteg jelentős része elmenekült. Jugoszlávia
esetében a magyar kisebbség szinte teljes egészében elvesztette az
Az elszakított országrészek magyarságának lélek-
száma az utódállamok népszámlálási adatai alapján elitjét.
A győztessé vált három „utódállam” hasonló problémákkal
Hasonlítsuk össze a számokat a 142. oldalon küzdött: különböző kultúrájú, fejlettségű, hagyományú és nyelvű
közölt adatokkal! Miért vannak eltérések köztük? területeket kellett volna egy közös államban összefogniuk. Sokszí-
• Miért szükséges forráskritikával kezelni ezeket nű, többnemzetiségű és többvallású országaikból akartak
a számokat? Mi okozhatta az eltéréseket? egységes nemzetállamot kialakítani. Ezt a 19. századi magyar
21. A nemzet és az ország 181

Utódállam Kisebbségi jogok Nyelvhasználat Főbb sérelmek

Csehszlovákia Az állam alkotmánya nemzet-
államként írta le Csehszlová-
kiát, miközben a lakosság
több mint egyharmada ki-
sebbség volt, amelynek jogait
formálisan elismerték.
Román Királyság Csak vallási kisebbséget
ismert el.
Szerb–Horvát– 1929-től tiltották a kisebb-
Szlovén Királyság ségi pártok és egyesületek
(1929-től Jugoszlávia) szervezését.
Alkotmányos jog az anyanyelvhaszná-
lat a bíróságok előtt és a közoktatás-
ban. Ha a 20%-ot elérte a kisebbség
létszáma, akkor a közigazgatásban is.
(A határokat úgy húzták meg, hogy
lehetőleg ne érje el a 20%-ot.)
Csak a román nyelvet használhatták
a hivatalos életben.
A hivatalokban tilos volt magyarul
beszélni.
A kárpátaljai közigazgatási autonómiá-
ra vonatkozó ígéretet nem tartották be.
Számos jogkorlátozás élt (például
a kisebbségek nemzeti szimbólumainak
használatát tiltották), illetve a választó-
körzeteket is hátrányosan állították fel.
Nem ismerték el a kisebbségeket
(se a magyart, se a szászt), nem
alapították meg a székelyföldi kulturális
önkormányzatot.
Még az anyanyelvhasználatot is
tiltották az élet minden területén.

Az utódállamok kisebbségi politikája a két világháború között

nemzetiségi politikánál jóval erőteljesebb eszközökkel és
jóval hatékonyabban kívánták elérni. Az állami hivatalok
előnyben részesítették az „államalkotó” nemzethez tartozó-
kat a kisebbségekkel szemben. Korlátozták a nemzetisé-
gi anyanyelvhasználatot, megnehezítették a kisebbségi
kultúra intézményeinek működését, elsorvasztották a nem-
zetiségi iskolarendszert.
Emellett a többséghez tartozókat telepítettek a nem-
zetiségi területekre (hogy fellazítsák a kisebbségi töm-
böket), a közigazgatási egységek és a választókörzetek
határait pedig úgy húzták meg, hogy minél kevesebb
helyen legyen többségben a nemzetiség. Vagyis min-
denhol a magyarság háttérbe szorítása volt a cél. A térség
minden országára jellemző földosztást is úgy hajtották vég-
re, hogy aránytalanul sújtotta a magyar nagybirtokosokat
és a magyar egyházi földeket, miközben a földigénylők kö-
zött a többségi nemzethez tartozókat részesítették előnyben.
A kisebbségbe került magyarok
Hogyan próbálták megőrizni az identitásukat?
A legjelentősebb létszámú magyarságot Romániához csa-
tolták. Itt az ortodox román többség a magyar kisebbséggel
és a zsidósággal szemben bánt a legmostohábban. (Az er-
délyi zsidóság jelentős része tehát kétszeresen is rossz hely-
zetben volt: többségük ugyanis magyarnak és izraelita val-
lásúnak tartotta magát.)
A második legnagyobb magyar kisebbség Csehszlová-
kiához került. A három utódállam közül itt alakult ki az
1920-as években európai mércével mérve leginkább de-
mokratikus rendszer, de csak látszólag. Valójában szá-
mos közigazgatási trükk nehezítette a magyarok életét, így
például az észak–déli irányban elnyújtott szavazókörzetek
bevezetése, melyek eredményeként a magyarok rendsze-
rint kisebbséget alkottak egy-egy szavazókörzetben.
A választási rendszer pedig igen aránytalan volt: egy-egy
képviselői mandátumhoz sokkal több szavazat kellett ma-
gyarlakta vidékeken, mint például Prágában. A nemzeti
szimbólumokat itt sem lehetett használni, és a Himnusz
eléneklését is büntették.
Tekintsük át a táblázatot! Melyik utódállamban éltek a
legkedvezőbb körülmények között a kisebbségi magyarok?
Két keserű esztendeje már, hogy szemünk nyugat felé néz.
Láttuk, hogyan hanyatlott le ottan a nap. Reménykedő, bí-
zó, sóvárgó és fájó szemünk nézte, hogy a könnyünk csor-
dult ki attól. […]
Hát eltemették a régi Magyarországot. Szép temetés volt.
Sírját beültették virágokkal, és fejtül hímes fejfát szúrtak.
Hogy akik élünk még, sírhassunk és sírjunk, és ne merjen
eszünkbe jutni az élet, de örökké lássuk a dombot és a vi-
rágos dombon a hímes, csillagos, buzogányos fejfát.
Minket még a temetésre sem hívtak meg…
Belenyugszunk, mert bele kell nyugodnunk ebbe is, és
– hiszünk örök életünkben.
Elindulunk új utakon, de magunkkal visszük a nagy teme-
tés emlékét, és egy szilánkot egy keresztre feszített ország
keresztjéből. […]
Kiáltó szó vagyok: ezt kiáltom!
Nem vigasztaljuk magunkat gyáván azzal, hogy most hi-
báztatunk.
De viseljük sorsunkat, ahogyan az reánk méretett.
Nem keresünk jogot vagy jogtalanságot, nem igazságot
vagy igazságtalanságot, nem várunk méltányosságot, sem
kegyelmet.
Nem is kérünk.
Nem kutatjuk, hogy az a nélkülünk, rólunk készült és kötött
trianoni szerződés miféle koldusalamizsnát rendelt számunkra.
Nincsen sok értelme ennek.
A mi igazságunk: a mi erőnk.
Az lesz a mienk, amit ki tudunk küzdeni magunknak.
A bátraknak kiáltok hát, a harcolni akaróknak, a köteles-
ségtudóknak, a látni akaróknak, az előrenézőknek.
Álljanak elő, ne szégyenkezzenek, ne duzzogjanak.
Az Élet nem vár, az Élet rohan.
Kiáltó szómmal ezt kiáltom!
(Kós Károly: Kiáltó szó, 1921. január)
• Milyen érzések és gondolatok jelentek meg a részletben?
• Hogyan próbálta Kós Károly felvázolni az erdélyi ma-
gyarság jövőképét?
• Nézzünk utána, ki volt Kós Károly! Milyen szerepet töltött
be a két világháború közötti erdélyi magyar kulturális
életben?
182 VI. A Horthy-korszak

[...] A magyar kisebbség helyzete a délszláv államban volt a leg-

Ti megbecsültök minden rendet, rosszabb, ahol még az egyébként államalkotó szlovén, horvát, illet-
Melyen a béke alapul. ve bosnyák nemzetiséget is elnyomták a hatalmat monopolizáló
De ne halljátok soha többé szerbek. Noha mindhárom utódállam nemzetközi szerződésben
Isten igéjét magyarul?! vállalta a kisebbségi jogok biztosítását, ezeket sok esetben nem
S gyermeketek az iskolában
tartották be. A kisebbségi sérelmek miatt a Népszövetség csak né-
Ne hallja szülőjé szavát?!
Ne hagyjátok a templomot, hány esetben marasztalta el a jogsértő országot.
A templomot s az iskolát! Az elcsatolt területeken élő magyarok egyik legnagyobb problé-
mája az volt, hogy miként lehet magyarnak maradni egy olyan
E templom s iskola között ellenséges közegben, amely számos eszközzel igyekezett a kisebb-
Futkostam én is egykoron, ségeket beolvasztani a többségi nemzetbe. A korszak népszám-
S hűtöttem a templom falán lálási eredményei azt mutatják, hogy e téren mindegyik utód-
Kigyulladt gyermek-homlokom.
állam jelentős sikereket ért el, ezek azonban a két világháború
Azóta hányszor éltem át ott
Lelkem zsenge tavasz-korát! között még csak átmenetinek bizonyultak. Sokak esetében ugyan-
Ne hagyjátok a templomot, is többszörös identitás alakulhatott ki, különösen a kevert lakos-
A templomot s az iskolát! ságú területeken.
[...] Felértékelődött a kultúra és különösen az irodalom szerepe. A ma-
(Reményik Sándor: Templom és iskola, 1925) gyar kisebbségek heroikus identitásőrző küzdelmét a magyar
külpolitika is igyekezett támogatni, a külügyminisztérium költ-
• Olvassuk el az egész verset az interneten! Mire ségvetésének jelentős részét erre fordították.
hívta fel a figyelmet a költő?
• Milyen politikát folytattak az utódállamok?
Magyarország etnikai és vallási viszonyai
Hogyan változtatta meg a trianoni békediktátum a korábbi arányokat?

A trianoni békével jelentős változás állt be a lakosság nemzetiségi

1,2% 1,2% összetételében. A magyar anyanyelvű állampolgárok aránya több
5,5%
mint 90% volt, és egyetlen jelentősebb nemzetiség maradt:
Magyarok
a mintegy félmillió fős német (sváb) kisebbség. A döntőrészt
Németek mezőgazdaságból élő németek viszonylag zárt tömbökben he-
92,1% Szlovákok lyezkedtek el az ország területén: főleg Tolna, Baranya, valamint
Bács-Bodrog vármegyében, a főváros környékén és a nyugati határ-
Egyéb (pl. cigányok)
szélen. Rajtuk kívül a lakosság körülbelül 1%-át kitevő szlovák anya-
nyelvűek említhetők. Kisebb számban éltek még horvát és szerb
anyanyelvűek is az országban. A cigányság létszámát az anya-
A népesség anyanyelvi megoszlása nyelvi alapon készülő statisztikák nem tartották nyilván. A kortár-
sak legfeljebb 100 ezer főre becsülték létszámukat. Bár a cigá-
2,3% 0,5% 0,3% nyok több mint 90%-a már a századfordulón letelepedett, a Horthy-
5,1% Római katolikus korszakban a kóborló cigányok egy része is lassan felhagyott ván-
dorló életformájával. Az állandó lakóhely megválasztása azonban
6,1% Református
nem jelentett számukra kitörést a mélyszegénységből, mivel rend-
Evangélikus szerint a faluszéli telepeken éltek. Sokan közülük éppen a Horthy-
20,9% 64,8%
Izraelita korszak idején fellendülő iparosodás miatt vesztették el megélhe-
tésük forrását, ugyanis a kézműves termékeket elkezdték ki-
Görög katolikus
szorítani a gyári ipar termékei. A hivatalok a cigányság prob-
Ortodox lémáit nem mérték fel, de még létszámukat sem tartották nyilván,
Egyéb és az sem volt egyértelmű, hogy pontosan kiket is számítanak ide.
A vallás a Horthy-korszakban nem számított magánügynek, ha-
A népesség felekezeti megoszlása nem közösségi kérdés volt. A vallásosság átszőtte az emberek
jelentős részének mindennapjait – különösen falun. Ez tükrö-
Hogyan és miért történtek változások ződött köszönésükben, étkezési szokásaikban (böjt), ünnepeikben
az arányok tekintetében? (születés, házasság, halál, illetve húsvét, pünkösd, karácsony, szen-
tek ünnepei). A katolikus vallásos élet elengedhetetlen része volt
a búcsújárás (zarándoklat), ami a fiatalok számára egyúttal az is-
merkedésre, párválasztásra is alkalmat adott. A vegyes felekezetű
településeken nem volt ritka a felekezetek közti rivalizálás.
21. A nemzet és az ország 183

Szociális intézkedések
Hogyan épült ki az állami ellátás rendszere?

A világháború és a határváltozások hatására tömegével jelentek 1920 7,9 millió 40 év

meg azok, akik állami gondoskodásra, ellátásra szorultak
(hadirokkantak, hadiözvegyek és árvák, menekültek, munkanélkü-
liek). Már a háború idején önálló minisztere lett a szociális ügyek-
nek, a háború után pedig létrejött a Népjóléti és Munkaügyi Mi-
nisztérium. A gazdaság megerősödése további lehetőséget teremtett
a szociális ellátórendszer kiszélesítésére. A városi munkások
és alkalmazottak jólétét szolgálta a kötelező beteg- és baleset-
biztosítás bevezetése, amely a kötelező öregségi, rokkantsági,
özvegységi és árvasági ellátás bevezetésével egészült ki. A nyug-
díjkorhatár ekkor 65 év volt. A szociális ellátórendszer irányítására
felállították az Országos Társadalombiztosító Intézetet (1928). To-
vábbi fontos intézkedés volt a 8 órás munkanap és a fizetett sza-
badság bevezetése.
Javult az orvosi ellátás színvonala is, különösen a városokban.
Az orvosok és a kórházi férőhelyek száma alapján a magyar
egészségügy európai összehasonlításban is kiemelkedően
jónak számított, a korszakban mintegy 160 kórház épült. A jobb
ellátásnak köszönhetően csökkent a csecsemőhalandóság, és a
népbetegségnek számító tüdőbajt is visszaszorították. Minden-
nek hatására jelentősen nőtt a várható élettartam. A szociális
intézkedések nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a városi
munkásság is elfogadta a kiépülő új politikai rendszert és az abban
számukra kijelölt helyet. A vidéki szegény népesség helyzetén ke-
vésbé javított a rendszer, de a földreform után egy komoly lakás-
építési program (több százezer új vidéki lakás épült) indult be, va-
lamint a 30-as évek végén a parasztság tömegeit megmozgató
népfőiskolai mozgalom segítette a fiatal gazdákat kiterjedtebb is-
meretek megszerzésében.
1930 8,6 millió 50 év
1940 9,3 millió 57 év
A trianoni Magyarország lakosságszáma és a szüle-
téskor várható élettartam (az 1940-es adatok a tria-
noni országhatáron belüli népességre vonatkoznak)
Mire utalt a születéskor várható élettartam
növekedése?
1. § (1) Öregség, rokkantság, özvegység és árva-
ság esetére szóló biztosításra kötelezettek ugyan-
azok a vállalatok, üzemek, hivatalok és foglalkozá-
sok, amelyek a betegségi biztosítási kötelezettség
alá esnek (1927:XXI. tc. 1. §-a), kivéve az állam,
törvényhatóságok, városok és községek hivatalait,
valamint az általuk fenntartott vagy kezelt intézmé-
nyeket, intézeteket, vállalatokat és üzemeket. [...]
2. § (1) E törvény hatálya nem terjed ki a mező-
gazdaságra és az erdei termelésre, az állattenyész-
tésre, a halászatra, a kert- és szőlőmívelésre, a
selymészetre és a méhészetre.
(Részletek az 1928. évi XL. törvényből)
• Hogyan folytatódott a szociális háló kiterjesz-
tése?
• Melyik társadalmi rétegre nem vonatkozott
ez a törvény? Vajon miért nem?

Életmód és társadalom
Milyen változások történtek a dualizmushoz képest?

A korszak mintegy 3400 települése közül csak 56 tartozott a vá- Összlakos-

rosok sorába, a többit hivatalosan községnek nevezték. A közsé- ságon belüli
gekben élt a magyar lakosság több mint 60%-a. Többségük erősen arány
falusias képet mutatott, hiányzott a csatornázás, a villamosítás, Nagybirtokosok és nagypolgárok 0,6%
nem volt orvosi rendelő, patika, mozi, sportpálya. Középosztály 18,2%
A vidéki lakosság általában földművelésből élt. A paraszti tár- Parasztok (10–100 hold) 8,6%
sadalom rétegződését a földbirtok nagysága határozta meg, és ez
Parasztok (1–10 hold) 20,1%
még a fiatalok párválasztásában is szerepet játszott. Egy 5-6 tagú
földművescsalád biztos megélhetéséhez legalább 20 holdas Mezőgazdasági napszámosok
21,3%
és cselédek
birtokra volt szükség. Ennél nagyobb birtok már a piacra is ter-
Munkásság (kisiparosok is) 31,2%
melt, és a családon kívüli munkaerőt is alkalmazott. Az 5–20 holdas
kisbirtokok csak részben biztosították a parasztcsaládok megélhe- Társadalmi rétegződés a Horthy-korszakban
tését, ők ezért kiegészítő munkát is végeztek – például más gazdák
földjein. Ennél is rosszabb volt a törpebirtokosok helyzete, akik Idézzük fel a dualizmus kori társadalom főbb
mindössze 1–5 hold földdel bírtak. jellemzőit! Milyen hasonlóságok, illetve különb-
A két világháború között is folytatódott a falvakból az elván- ségek voltak?
dorlás. A városokat az emelte ki környezetükből, hogy olyan in-
tézményekkel rendelkeztek, amelyek vonzást gyakoroltak a
184 VI. A Horthy-korszak

környékbeli lakosságra. A nagy piacokra, a sok munkást foglalkoz-

tató gyárakba, a középiskolákba és az egyetemekre, a jól felszerelt
kórházakba, a magasabb szintű hivatalokba, valamint a színházak-
ba és a múzeumokba olykor más megyékből, sőt az egész országból
jártak az emberek. Minél nagyobb volt egy város vonzáskörzete,
annál magasabb helyet foglalt el a rangsorban. Természetesen
Budapest állt a hierarchia csúcsán, amely sok tekintetben az egész
ország lakosságára vonzást gyakorolt.

Történészszemmel

Az úri középosztály körében dívó foglalkozások lehe-

tővé tették a rugalmas időbeosztást, illetve a több-
hetes nyári szabadságot. A trianoni határok mögé
szorult országban a legfelkapottabb nyaralási cél-
ponttá a Balaton vált, valamint a fővároshoz köze-
lebb fekvő Velencei-tó. Az elveszített Kárpátokat és
Erdélyt pedig az országban ekkor kiépülő turistautak
voltak hivatottak „pótolni”.
A keszthelyi udvar rendje kicsinyített mása volt
a Burg életének. Ha Festetics Tasziló otthon volt, a
keszthelyi kastély ormára felhúzták a családi szí-
nekből összeállított aranysárga-égszínkék lobogót.
A herceg előtt csak meghívásra lehetett megjelen-
ni; aki kihallgatást kért, annak az okot, a tárgyat
írásban kellett közölnie az „udvarmesterrel” vagy
a herceg titkárságával. A meghívottaktól, a jelent-
kezőktől megkívánta a pontos megjelenést; egy
perc késés menthetetlen mulasztás volt, a mulasz-
tó neve örökre lekerült a Keszthelyre vagy a vadá-
szatokra meghívandók listájáról. Az „udvartartás”
keretein belül mindenkinek megvolt a maga sze-
repe, amit túllépni nem lehetett. Még a bizalmi
emberek is csak a herceg által felvetett témákhoz
szólhattak, várniuk kellett a kérdést, illetve míg a
herceg fejének egészen gyenge biccentésével je-
lezte, hogy a kihallgatás véget ért.
(Török Imre: Kedves lovakról, furcsa emberekről,
Magvető, Budapest, 1980)
Hogyan köszöntek egymásnak az emberek
akkoriban?
A társadalmon belül jelentős vagyoni különbségek léteztek. Az egyes
csoportok egymástól elkülönülve éltek, és alig érintkeztek egymás-
sal. Ha netán mégis, akkor már a köszönéssel és a megszólítással
is egyértelművé tették, hogy áthidalhatatlan szakadék húzódik kö-
zöttük. Két ember találkozásakor már a köszönésükből is sokat meg
lehetett tudni társadalmi hovatartozásukról, ha esetleg a ruházatuk
alapján ez nem lett volna egyértelmű.
A falusiak Adj’ Isten!-nel vagy Dicsértessék!-kel köszöntek.
Jó napot!-tal vagy Jó napot kívánok!-kal a kispolgárok és a mun-
kások üdvözölték egymást, illetve az urak a nem urakat.
A szobalányok Kezicsókolom!-mal köszöntötték a ház urait.
Az urak egymás között Szervusz!-t mondtak, de ha nagy volt köz-
tük a rangbéli vagy a korkülönbség, akkor az alacsonyabb rangú,
illetve a fiatalabb még hozzátette, hogy Kérlek! vagy Kérlek alássan!
A köszönésekhez járult a megszólítások bonyolult rendszere, ami
attól függött, hogy a megszólítani kívánt személy milyen rendű,
rangú ember volt. E szabályrendszert a kortársak közül sokan tar-
tották elavultnak és körülményesnek, a „cím- és rangkórság” meg-
nyilvánulásának. A címek és rangok használatát a második világhá-
ború után törölték el véglegesen. Hasonló értelmű rendelkezést
egyébként 1944-ben a Szálasi-kormány is hozott.
Főméltóságú A kormányzó, a hercegprímás és a herceg
Nagyméltóságú Érsek, a felsőház elnöke, a királyi kúria elnöke
Méltóságos A püspök, a képviselőház elnöke, a főispán és az
alispán, a III., IV. és V. fizetési osztályba sorolt magas
rangú állami hivatalnokok (pl. államtitkárok, igazgatók)
Nagyságos A plébános, az országgyűlési képviselő és
a VI. fizetési osztályba sorolt állami hivatalnokok
(pl. osztályvezetők)
Tekintetes Általában a köznemes és minden érettségizett
Nemzetes A Vitézi Rend tagja
Főtisztelendő Katolikus pap
Kend vagy maga Alsóbb rétegek

Hogyan szólíthatta vitéz jákfai Gömbös Gyula (1886–1936) miniszterelnök

báró Perényi Zsigmond (1870–1946) koronaőrt, és viszont? • Milyen meg-
szólítással illett kezdeni egy Horthy Miklóshoz írt levelet, melyben egy köz-
ember a kormányzó születésnapjára akarta kifejezni jókívánságait? • Ho-
gyan köszöntek egymásnak, amikor egy falusi parasztember találkozott a
falu katolikus papjával és tanítójával? • Milyen megszólítás járt egy közép-
Egy kastély ebédlője iskolai tanárnak?
21. A nemzet és az ország 185

Az oktatás- és kultúrpolitika eredményei Tisztelt nemzetgyűlés! Szeretném a köztudatba

belevinni, a trianoni béke következtében lefegy-
Miért vált különösen fontossá az oktatás és a tudomány? verzett Magyarországban a kultusztárca voltakép-
pen honvédelmi tárca is. Honvédelmi tárca olyan
Klebelsberg Kunó gróf, a Bethlen-kormány kultuszminisztere értelemben, hogy most elsősorban a szellem, a
(vallás- és közoktatásügyi miniszter) látványos eredményeket ért művelődés fegyvereivel kell védeni hazánkat, és
el a kultúra és oktatás terén. A nagyvonalú kultúrpolitikát a Beth- ezekkel az eszközökkel kell mindig újból és újból
len-kormány sikeres gazdaságpolitikája tette lehetővé. Az állami bizonyítanunk a világ nemzetei előtt, hogy a ma-
bevételek több mint tíz százalékát fordították az oktatás és gyar viszontagságos életének második ezer esz-
tendejében is életképes, erős és hogy bántani
művelődés támogatására. Klebelsberg azzal érvelt, hogy a meg-
nagy történelmi igazságtalanság.
csonkított országnak kulturális és tudományos teljesítményé-
(Klebelsberg Kunó költségvetési vitában
vel kell bizonyítania fölényét a szomszédos országokkal szemben, elhangzott felszólalásából, 1925)
ezzel egyúttal a fejlett nyugati államokhoz is felzárkózhat az ország.
Ezt a programot nevezte neonacionalizmusnak. A kultúrfölény
gondolatának megfogalmazása a revíziós érvrendszer alátá- • Milyen szerepet szánt Klebelsberg a művelő-
désnek?
masztására is szolgált. • Miért tartotta fontosnak a műveltség szintjé-
A közoktatás kiterjesztését szolgálta a népiskolai törvény (1926), nek a növelését?
amelyben a Duna–Tisza közi és az alföldi tanyákon élő gyermekek
számára is biztosították az általános műveltség elérését. A fej-
lesztések hatására az országban jelentősen csökkent az írni-olvas-
ni nem tudók száma. A szellemi képzés mellett a testi nevelésre és
a közegészségügyre is gondot fordítottak. A népszerűvé váló tö-
megsportok számára sportlétesítmények épültek. A 12–21 éves
fiúknak kötelező volt a rendszeres testedzés. E kötelezettségüknek
az iskolában, a leventeszervezetekben vagy a cserkészmozga-
lomban tehettek eleget a fiatalok. A leventemozgalom kötelező,
állami iúsági szervezet volt.

1. § A testnevelésnek az a feladata, hogy az egyének testi épségének és

egészségének megóvása, lelki és testi erejének, ellenálló képességének, ügyes-
ségének és munkabírásának kifejlesztése által megjavítsa a közegészség ál-
lapotát, gyarapítsa a nemzet munkaerejét.
2. § Evégre az állam
1. mindennemű iskolában gondoskodik mindkét nembeli tanulóifjúság rend-
szeres testneveléséről, a főiskolák körében pedig ezt minden hallgató számá-
ra lehetővé teszi;
2. szervezi az iskolát elhagyó ifjúság testnevelését oly módon, hogy ebben
21-ik életévének betöltéséig a nemzetnek minden férfitagja kötelezően részt
vegyen; Klebelsberg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi
3. támogatja azokat a társadalmi alakulatokat, melyek testneveléssel ko- miniszter (1922–1931). Klebelsberg 1922-ben el-
molyan foglalkoznak, s működésük nemzeti irányával a támogatást megér- mondott miniszteri programbeszédében így fogal-
mazott: „A magyar hazát ma elsősorban nem a
demlik.
kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti is-
(Az 1921. évi LIII. törvénycikk a testnevelésről)
mét naggyá.”

• Mivel indokolta a törvény a testnevelés fontosságát? Értelmezzük ezt a gondolatot! Hogyan illeszke-
• Gondoljuk végig, hogy valójában még milyen szándék állhatott a törvény dett a korszak szellemiségéhez?
mögött! Mekkora haderőben határozta meg a trianoni békeszerződés a
magyar honvédség létszámát?

Klebelsberg megreformálta a középiskolai képzést is, amely

elsősorban a városi középosztály gyermekeinek oktatását biztosí-
totta. A nyolc évfolyamos középiskolák lehetőséget kaptak a szako-
sodásra: egyes iskolák a klasszikus humán műveltség átadását,
mások a természettudományos képzést, kisebb számban pedig a
modern nyelvek oktatását tűzték ki elsődleges célul.
Az állami alkalmazottak gyermekeinek iskoláztatását ösztöndíj-
jal is támogatták. Az egyetemi képzéshez a sikeres érettségi volt a
belépő. Igaz, az 1920-ban hozott numerus clausus- (zárt szám-)
186 VI. A Horthy-korszak

A nemzet élete azonban hétköznapokon hömpö- törvény alapján az egyetemek válogattak az érettségizett diákok
lyög tovább, és meggyőződésem szerint éppen közül: zsidókat és lányokat csak korlátozott számban vettek
ezeken a hétköznapokon nincs kihasználva a ma- fel, és a gyengébb érettségivel rendelkezők jelentkezését is eluta-
gyar hazafiság a nemzet megerősítése érdekében, síthatták, ha túljelentkezés volt az adott intézményben. Nemzet közi
mert nincsenek azok a közbeeső kisebb célok ki- nyomásra a kormány 1928-ban módosította a numerus clausust,
tűzve, amelyek elérésén a maga módja szerint
de az intézményeknek továbbra is tág terük volt a felvételt kérő
mindenki és napról napra állandóan dolgozhatik.
Attól tartok, ha mindig csak a területi épséget em- diákok megválogatására.
legetnők, az után sóvárognánk és az elveszettért Az 1930-as években Hóman Bálint váltotta Klebelsberg Kunót
gyászolnánk, a magyar patriotizmus érzelgéssé a miniszteri poszton. Hóman elképzeléseinek lényege a központo-
zsugorodnék össze, és elvesztené feszítő erejét. sítás és a „nemzetnevelés” volt. A közoktatásban megnőtt a nem-
[…] A házasságok tisztasága és tartóssága, a ma- zeti témák súlya (történelem, irodalom, földrajz, néprajz). Az álta-
gyar gyermek, a magyar élet védelme a neonacio- lános műveltség növelése érdekében 1940-ben törvény született a
nalizmusnak egyik legközelebbi célja, […]. A ma-
hat évfolyamos elemi iskola nyolc évfolyamossá alakításáról, de ezt
gyar neonacionalizmus második célja a magyar
ember eszményének további kialakítása. Magyar- csak a második világháború után vezették be.
ország összes oktatóihoz intézett körlevelemnek
egy lényeges része, hogy oldjuk fel azt a korábbi
szónokló, vitatkozó és ellentmondó típust, amely
főleg a negatívumokra volt beállítva, és helyébe
állítjuk a dolgozó, szerző, családjának helyzetét
emelni és biztosítani igyekvő magyar ember pozi-
tív alakját, mert csak ilyen egyénekből álló új nem-
zedéktől várhatjuk a magyar neonacionalizmus
végcéljának, a területi épségnek helyreállítását.
[…]
Az alföldi magyarság értelmi szintjének nagy-
arányú megemelésében látom a neonacionaliz-
musnak – amelyet hirdetek – egyik legnagyobb
feladatát. […]
Ha a magyar neonacionalizmus nem tudja meg-
Egy a sok száz új építésű falusi népiskolákból. A jól felszerelt népiskolákban
nyerni a nemzeti gondolatnak és a nemzeti érzés-
nemcsak tantermek voltak, hanem a tanítóknak szolgálati lakás is épült.
nek a magyar tömegeket, és ha marad egy vi-
szonylag kisebb társadalmi réteg ideálja, akkor
Nézzünk utána, hány iskolával és tanteremmel bővült az iskolahálózat
nem lehet kétséges, hogy fölébe kerekedik az
a Horthy-korszakban!
egész földet egyetlen golyóbisnak tekintő interna-
cionalizmus.
(Részletek Klebelsberg Kunó 1928-as beszédeiből)
Tudomány a két világháború között
• Miben látja a miniszter a neonacionalizmus Milyen jelentős sikereket ért el a korabeli tudományos élet?
jelentőségét? Miért tartja fontosnak, hogy a
nemzeti gondolat ne csak a revíziót jelentse?
• Milyen társadalmi céljai vannak a neonaciona- A magyar egyetemi oktatás európai színvonalon működött. Az
lizmusnak? elszakított területekről áttelepítették a felsőfokú intézményeket, a
pozsonyi egyetem Pécsre, a kolozsvári Szegedre, a selmecbányai
Bányászati-kohászati Akadémia Sopronba került (egyedül ez utób-
binak a hallgatói mentették át az intézmény teljes könyvtárát és
felszerelését), illetve folytatódott a debreceni egyetem fejlesz-
Richter Gedeon 1912 Kalmopyrin tése. A két világháború közti időszakban számos híres magyar
tudós tevékenykedett. A Cambridge-ből kifejezetten Klebelsberg
Mihály Dénes 1919 „Telehor”: állókép
továbbítására képes hívására hazatért Szent-Györgyi Albert 1937-ben orvosi és élet-
elektromos készülék, tani Nobel-díjat kapott többek között a C-vitamin előállítása
a tévé és a hangos- során végzett tevékenységéért. A budapesti műszaki egyetemen
film egyik úttörője oktatott Bay Zoltán fi zikus, a radar egyik feltalálója, és Békésy
Kandó Kálmán 1929 Villanymozdony György biofizikus, későbbi Nobel-díjas. (Bay és Békésy 1945 után
Bay Zoltán 1930-as Radar kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba, ekkor Szent-Györgyi
évek Albert is elhagyta Magyarországot.) Számos magyar találmány
Heller Zoltán 1940-es Nagynyomású ipari kifejlesztése és tömeggyártása azonban nem indult be, mert nem
évek hőerőmű Ajkán volt elég erős ehhez a magyar gazdaság.
Magyar tudósok sikerei a 20. század első felében Klebelsberg fontosnak tartotta, hogy a tehetséges magyar kuta-
tók és művészek lehetőséget kapjanak a nyugat-európai tudomá-
21. A nemzet és az ország 187

nyos és kulturális életbe való bekapcsolódásra. Ezért Európa jelen-

tősebb városaiban (Bécs, Berlin, Párizs, Róma) magyar intézete-
ket hozott létre, ahová ösztöndíjjal juthattak ki a tehetséges ma-
gyar fiatalok.

Művészet a két világháború között

Milyen irodalmi irányzatok jelentek meg az korszakban?

A Horthy-korszakot sokszínű kulturális élet jellemezte: több száz

különböző országos vagy helyi napi- és hetilap jelent meg, emellett
száznál több kulturális és mintegy ezer szakfolyóirat. Az irodalmi
életen belül több irányzatot lehetett elkülöníteni. A tradicioná- Szent-Györgyi Albert Cambridge-ben az aszkorbin-
lis nemzeti irodalom legnevesebb alakja Herczeg Ferenc volt, aki sav (hexuronsav) felfedezéséért doktori címet
kapott. Hazatérése után a szegedi egyetem orvosi
Új Idők címmel irodalmi hetilapot is szerkesztett. Az MTA három- kémiai intézetét irányította, és itt kezdődött meg
szor is javasolta irodalmi Nobel-díjra – sikertelenül. a C-vitamin ipari mértékű előállítása.
A nemzeti romantikus irodalom az 1919 után születő „keresz-
tény-nemzeti” irodalmi irányzattal egészült ki. Ennek középpont-
jában a Tormay Cécile által szerkesztett Napkelet című irodalmi
folyóirat állt. Tormay már korábban is ismert írónő volt, az Emberek
a kövek között című regényét az első modern magyar regénynek
tartják. Az írónő a Horthy-korszakban azonban a közélet meghatá-
rozó alakjává emelkedett. Regényesített visszaemlékezését a ta-
nácsköztársaságra Bujdosó könyv címen adta ki, erős antiszemita
felhanggal (1920). A Napkelet már címválasztásával is jelezni kí-
vánta, hogy a nyugatias ízlésű Nyugat vetélytársa akar lenni. Ez
a szembenállás azonban nem volt kizárólagos, számos példa volt
arra, hogy kiváló szerzők mindkét folyóirat számára írtak.
A korszak harmadik jelentős irodalmi irányzata a Nyugat köré
csoportosult. Az időszak legtöbb ismert írója publikált a hasábjain.
A modern, városi polgárságot megszólító folyóirat jelentős szerepet
játszott a tehetséges fiatal írók felfedezésében és felkarolásában.
A Nyugat 25 éves jubileumi ünnepsége a Zeneakadé-
E célt szolgálta a Baumgarten-díj is. Ez volt a korszak legrangosabb mián 1932. január 10-én. A képen (balról jobbra):
és legbőkezűbb magyar irodalmi díja, amelyet kifejezetten a hát- Szép Ernő, (mögötte) Erdélyi József, (mellette) Gel-
rányos helyzetű tehetségek támogatására hoztak létre. lért Oszkár, Móricz Zsigmond, Lackó Géza, Babits
A Horthy-korszak filmjei között a szórakoztató játékfilmek mel- Mihály, Tóth Aladár, Török Sophie, Schöpflin Aladár,
lett filmhíradókat, animációs és dokumentumfilmeket, vala- Füst Milán, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes
mint propagandisztikus irányfilmeket is találunk. A legnépszerűb-
Idézzük fel, kikről tanultunk az irodalomórákon!
bek azonban a játékfi lmek voltak. Noha a háború után a nehéz
Miért volt jelentős az irodalmi tevékenységük?
gazdasági helyzetben visszaesett a mozik és a moziba járók száma,
az 1920-as évek közepére ismét nőni kezdett a film népszerűsége.
Ehhez az is hozzájárult, hogy 1929-ben először mutattak be Ma-
gyarországon hangosfilmet.

Összegzés

Változás és folyamatosság
• Miben volt eredményes a kor oktatáspolitikája?
• Mely eszmeáramlatok határozták meg a közgondolkodást?

Történelmi interpretáció
• Hogyan értelmezhető az ellenforradalmi rendszer és a „nemzeti
és keresztény” kifejezés? Csortos Gyula és Kabos Gyula a Hyppolit, a lakáj
• Mit jelentett a korszakban a kultúrfölény és neonacionalizmus? című filmben (1931)
188 VI. A Horthy-korszak

22. Magyarország az 1930-as években

1.
A gazdasági világválság hatásai
Magyarországon

Magyarország külkereskedelmében a kivitel

60-70%-át a mezőgazdasági termékek adták, ezért
a világpiaci árak drasztikus csökkenése súlyos
válságba sodorta a magyar mezőgazdaságot.
2.
3. Az agrárszektorban általánossá vált az eladósodás
és a csőd a tartalékokkal nem rendelkező törpe- és
kisbirtokos parasztgazdaságok esetében.

Az ipari termékek ára nem zuhant olyan látványosan,

mint a mezőgazdasági termékeké, vagyis a korábbi-
nál jelentősen több mezőgazdasági terményért
cserébe lehetett beszerezni azokat.
4.
5. A mezőgazdaságban elmaradtak a fejlesztések
(gépesítés, műtrágyahasználat növelése), így
alacsonyabbá vált a termelési hatékonyság
(kevesebb termést adott az azonos méretű terület).
Mivel az agrárszektor a lakosságnak több mint a
felét foglalkoztatta, drasztikusan csökkent az ipari
termékek iránti kereslet is. Itt az építőiparban,
a gépgyártásban, valamint a vas- és a faiparban volt
a legnagyobb a visszaesés – nagyjából megfeleződött
a termelés.
6.
7. Megszűntek a külföldről érkező hitelek, amelyeket
a magyar bankoknak kellett volna pótolniuk. Erre
azonban nem voltak képesek, sőt több magyar bank
Az ország nemzetközi adósságait (háborús csődközeli helyzetbe került.
jóvátételek és a korábban felvett hitelek törlesztése)
az MNB deviza- és aranytartalékából lehetett
csak fedezni. 1931-ben a jegybank devizatartaléka
annyira lecsökkent, hogy különleges intézkedése -
ket kellett bevezetni: az állampolgárokat kötelez- Állapítsd meg, mely gazdasági szektort érintette először
ték a birtokukban lévő külföldi pénzek beszolgálta- a gazdasági világválság! Miért érintette ez súlyosan az
tására, amit a jegybank átváltott nekik pengőre; országot? • Hogyan gyűrűzött tovább a válság a gazda-
továbbá megtiltották bárminemű pénz kivitelét az ságban? • Miért került nehéz helyzetbe a pénzügyi szektor
országból, ha a jegybank nem adott rá engedélyt. is? • Milyen hatásai lehettek a gazdasági világválságnak?
22. Magyarország az 1930-as években 189

Az 1930-as évek érzékelhető változásokat hoztak Magyarországon. A világgazdasági válság súlyos gazdasági problémákhoz vezetett,
melyeket azonban az évtized közepére sikerült kezelni. A politikai élet is felélénkült, nemcsak az ellenzékben jelentek meg új irányzatok,
hanem a kormánypolitika is módosult. Mindezzel párhuzamosan a külpolitikai környezet is alapvetően megváltozott Hitler hatalomra
jutásával Németországban. Idézzük fel, hogyan bontakozott ki a nagy gazdasági világválság!

A válságkezelő gazdaságpolitika
Hogyan próbálták a válság hatásait kezelni?

A Magyarországra begyűrűző gazdasági világ- A gazdasági világválság

válság hatásait Bethlen István kormánya nem minden társadalmi
réteget érintett
tudta hatékonyan kezelni. A válság során a túlkí-
nálat miatt a mezőgazdasági termények világ-
piaci ára zuhanni kezdett, és megszűnt a
nemzetközi hitelezés, így nem volt újabb fede-
zet a gazdasági fejlődést szolgáló beruházásokra.
Az 1931-es bankzárlatot követően Bethlen István
lemondott, utóda, Károlyi Gyula gróf csak egy
évig volt kormányfő.
A Bethlen- és Károlyi-kormány a gazdaságot
sújtó problémákat az állami kiadások csökkenté-
sével (vagyis gazdasági megszorítással) próbálta
orvosolni. Átszervezték az állami hivatalokat, és
jelentős számú elbocsátás történt, továbbá csök-
kentették a fizetéseket is. Leépítést és fizetéscsök-
kentést hajtottak végre a mezőgazdaságban és az Milyen iskolai vég-
iparban is. Rengeteg család megélhetése került zettséggel keresett
munkát a képen
veszélybe. A városi munkásság a látványosan
látható magán-
romló életkörülmények miatt sztrájkokat és tün- tisztviselő?
tetéseket szervezett.

1927 1928 1929 1930 1931 1932 1933 1934

A búza ára mázsánként 32 pengő 30 pengő 24 pengő 20 pengő 13 pengő 13 pengő 11 pengő 10 pengő

A mezőgazdasági termékek elértéktelenedése a válság idején

Külföldi Adósság- Ország Búza Burgonya Kukorica Cukorrépa

Év Import Export
tőke szolgálat Ausztria 15,5 130,3 20,6 242,5
1928 1211,4 826,0 443 182 Belgium 24,3 214,1 — 312,5
1929 1063,7 1038,5 195 201 Bulgária 12,6 58,4 13,4 176,5
1930 823,4 911,7 185 234 Csehszlovákia 16,1 132,4 18,8 280,2
1931 539,4 570,4 181 266 Dánia 27,6 157,3 — 301,2
1932 328,5 344,5 0 0 Franciaország 14,1 108,0 16,2 290,5
1933 312,6 391,3 0 0 Jugoszlávia 10,1 53,9 15,0 151,8
Magyarország 12,3 56,9 15,9 192,1
A magyar külkereskedelem árubehozatalának és
-kivitelének értéke, valamint a külföldről érkező Németország 20,9 163,2 — 296,4
hitelek nagysága, illetve az ezek törlesztésére és Svájc 19,8 142,8 30,4 364,0
a háborús jóvátétel fizetésére fordított összegek
(millió pengő) Termésátlagok Európában az 1930-as évek elején (mázsa/hektár)

Milyen hatással volt a világválság a külkereske-
delemre? • Hogyan alakult a válság éveiben
a külföldről érkező tőkebefektetés? • Miért nul-
lázódott le az adósságszolgálat 1932-ben?
Mivel állhat összefüggésben, hogy egy-egy országban milyenek a termésát-
lagok? • Mely államokban a legnagyobb, és melyekben a legalacsonyabb?
• Milyenek voltak a magyar mezőgazdaság termésátlagai a többi országé-
hoz képest? • Miért hátráltatta a magyar mezőgazdaság fejlődését, hogy
a válság miatt megtorpant a fejlesztés (gépesítés, műtrágyahasználat)?
190 VI. A Horthy-korszak

Politikánk célja a magyar nemzet megerősítése,
felvirágoztatása, a nemzet minden tagja részére
az elérhető legnagyobb erkölcsi és anyagi jólét
biztosítása. Mivel ez a cél csakis szilárd alapokon
nyugvó, határozott célkitűzésekkel dolgozó s erő-
teljes alkotmányos központi akarat által irányított
független nemzeti állam keretén belül valósítható
meg, politikánk közvetlen feladatául az öncélú
nemzeti állam kiépítését tekintjük. […] Minden bé-
kés eszközzel arra törekszünk, hogy a békeszer-
ződés a jog és az igazság szellemében revízió alá
vétessék. Súlyt helyezünk a kisebbségi jogok teljes
érvényesítésére, és nem zárkózunk el a dunai ál-
lamok együttműködése elől. […] Olyan országgyű-
lést akarunk, amely a nemzeti közvélemény hű
tükrözője és emellett az ország minden rétegének
képviselője. […] Szükségesnek tartjuk a választó-
jog reformját a titkosság elvének érvényesítése
alapján, de a nagy nemzeti érdekek legmesszebb-
menőbb megóvásával. […] A pengő értékállósá-
gát minden eszközzel biztosítani kívánjuk. […]
Közgazdaságunkat a magántulajdon elvén és a
kapitalista termelés formái között akarjuk fenntar-
tani. Utóbbinak a nemzet egyetemére káros kinö-
véseit erős kézzel igyekezünk lenyesni.
(A Gömbös-kormány Nemzeti Munkatervéből,
1932)
• Melyek Gömbös programjának legfontosabb
gazdasági, társadalmi és politikai célkitűzései?
• Hogyan viszonyultak Bethlen konzervatív felfo-
gásához a programban meghirdetett elvek?
• Mit jelenthetett az „erőteljes alkotmányos köz-
ponti akarat” kifejezés?
• Mely kifejezést választanánk a program egyér-
telmű, rövid jelszavának?
1932 őszén a kormányzó a jelentős változásokat ígérő Göm-
bös Gyulát nevezte ki miniszterelnöknek, aki állami reformokkal
akarta megoldani a kialakult gazdasági és társadalmi válságot. Az
új kormány 95 pontban foglalta össze programját, amelyben számos
megoldást ígért a válságtól sújtott embereknek. A Gömbös-kormány
egyik jelentős eredményének bizonyult, hogy Németországban és
Olaszországban új piacokat talált a magyar mezőgazdaság ter-
ményei számára. Emellett a jelentős adósságokat felhalmozó me-
zőgazdasági termelőknek állami csődvédelmet nyújtottak, ami
lehetővé tette, hogy adósságaik jelentős részét csak a válság után
fizessék vissza. Gömbös példaként tekintett az amerikai intézkedé-
sekre (New Deal) is, így Magyarországon is ahhoz hasonló refor-
mokat indított el.
A magyarországi válság elhúzódásához az is hozzájárult, hogy
a Magyar Nemzeti Bank vezetése nem volt hajlandó leértékelni a
pengőt, ami javíthatta volna a magyar termékek versenyképességét
a nemzetközi piacokon. A korszak gazdaságpolitikusai ugyanis
attól tartottak, hogy ismét kialakulhat a néhány évvel korábban
megfékezett hiperinfláció.
Gömbös Gyula – az olasz fasizmus mintájára – az állam és
az ezzel szorosan összefonódó kormánypárt szerepét akarta
növelni az élet minden területén, rokonszenvezett a korporatív
államberendezkedéssel is. A miniszterelnöki jogkör bővítését egy
új parlamentre támaszkodva kívánta megerősíteni. 1935-ben vá-
lasztási túlkapásokkal számos hozzá hű képviselőt juttatott be az
országgyűlésbe, így lehetősége nyílhatott a reformok bevezetésére.
Ugyanakkor Gömbös elképzeléseivel a hagyományos vezető rétegek
nem értettek egyet (például Bethlen István), és Horthy bizalma is
megingott a „vezéri” ambíciókat megfogalmazó miniszterel-
nökkel szemben. A politikai összecsapás azonban elmaradt, ugyan-
is Gömbös Gyulán súlyos betegség lett úrrá, aminek következtében
1936 őszén meghalt. Személye máig igen vitatott, hiszen vezéri

A Gömbös-kormány válságkezelő intézkedései Gömbös Gyula Pólya Tibor festmé-

• külső piacok biztosítása a termények eladásához
• az értékesítés és export egyesítése termény-
típusok szerint egy-egy szervezet vezetése alatt
– hatékonyabban lehetett így kereskedni, mint
külön-külön
• intenzívebb, jobban eladható növények (például
gyümölcs, zöldség) termelésének támogatása
• hatósági árak mezőgazdasági termeléshez szük-
séges eszközöknél
• gazdaadósságok rendezése – törlesztési morató-
rium, birtokárverések felfüggesztése, hitelkamat-
csökkentés
• birtokpolitikai reform – a bankok kezére került
vagy elárverezett birtokokból, valamint a nagybir-
tokok egy részéből földigénylőknek kell juttatni
tudatos telepítési politikával
• a hazai nyersanyagot feldolgozó ipar támogatása
• kiterjedt közútfejlesztés és más infrastrukturális
beruházások (például csepeli repülőtér fejlesztése,
békésszentandrási duzzasztómű stb.)
• bújtatott hadiipari megrendelések
• közmunkaprogram
Mely gazdasági szektort kívánta Gömbös leg-
inkább megsegíteni? Miért?
Miért gondolták azt sokan, hogy
Gömbössel „új korszak és új stílus”
kezdődik?
nyén. Gömbös 1886-ban született
egy Tolna vármegyei falusi tanító
fiaként – már ez is jelzi a különbséget
a dualizmus korával szemben, amikor
elképzelhetetlen lett volna, hogy ilyen
alacsony származással valaki minisz-
terelnök legyen. Politikusi pályája
előtt vezérkari tiszt volt, így vett
részt az első világháborúban is. Rövid
ideig a Károlyi-kormány hadügy-
minisztériumában is hivatalt vállalt,
majd szakítva a kormánnyal, az
ellenforradalmi oldalra állt. Előbb a
MOVE elnöke lett, majd a bécsi ABC-
ben vett részt. Még a tanácsköztár-
saság idején érkezett Szegedre, és
ott tevékenyen részt vett a Nemzeti
Hadsereg megszervezésében, így
Horthy szűkebb köréhez tartozott.
A korszakban végig a Bethlen-féle
konzervatív politika ellenforradalmi
táboron belüli ellenpontjaként műkö-
dött, rövid ideig ellenzéki pártot
(Fajvédő Párt) is vezetett. Miniszter-
elnöksége előtt honvédelmi minisz-
terként vett részt a kormányban.
22. Magyarország az 1930-as években
ambíciói és a fasiszta modell követése a parlamentarizmus felszá-
molásához vezethetett volna. Ugyanakkor számos – korábban fi-
gyelmen kívül hagyott – társadalmi probléma megoldását emelte
be kormányprogramjába, és egyes gazdasági-társadalmi intézke-
dései tagadhatatlanul eredményekkel jártak. Emellett külpolitikai
lépéseivel új piacokat talált a magyar mezőgazdaság terményei
számára Olaszországban, Ausztriában és Németországban.
Ellenzéki pártok, politikai irányzatok
Milyen reformtörekvések voltak az időszakban?
Az 1930-as évek magyar belpolitikai életére nagyban hatott két
tényező: a gazdasági válság és a hatalomra kerülő, majd egyre
agresszívebb nagyhatalmi politikát folytató Hitler.
A gazdasági válság miatt jelentős tömegek életkörülményei vál-
tak elviselhetetlenné és kilátástalanná. Az ő ügyüket akarták fel-
karolni a meglévő és az újonnan alakuló ellenzéki mozgalmak és
pártok, hogy az elégedetlenek köréből szerezzenek minél több tá-
mogatót maguknak. A munkásság érdekeit a munkaadók felé a
szakszervezetek, a parlamentben pedig a Magyarországi Szo-
ciáldemokrata Párt képviselte. Az 1930-as évek első felében a
radikálisabb kommunista agitáció is megjelent, noha képvise-
lőit a rendőrség üldözte. A sztrájkok és tüntetések ellen határozot-
tan léptek fel a rendvédelmi szervek, nem volt ritka a kardlapozás-
sal való tömegoszlatás sem.
A parasztság érdekeinek képviseletére alapították meg 1930-ban
a Független Kisgazdapártot, amely a korábban ígért és csak
részlegesen megvalósított földreformot követelte. Ugyancsak a
parasztság érdekében szerveződött a népi mozgalom is. Kezdetben
egyfajta falukutató mozgalomként a parasztság nyomorúságos élet-
körülményeire és a népi kultúra értékeire kívánta felhívni a figyel-
met. Tagjai arra törekedtek, hogy hitelesen mutassák be a magyar
falvak életét és problémáit. A parasztság kilátástalan helyzetének
megoldására radikális földreformot, paraszti szövetkezetek ala-
pítását, valamint a belterjes farmgazdálkodás széles körű elterjesz-
tését követelték. A mozgalom lelkes híve lett a korszak számos író-
ja, költője, értelmiségije (például Szabó Dezső, Németh László,
Illyés Gyula, Féja Géza, Veres Péter) – ezért népi írók mozgalmá-
nak is szokás nevezni őket.
Politikai programot 1937. március 15-én hirdettek Márciusi
Front néven. Néhány vezető ellen azonban több bírósági eljárás
indult, ezért ekkor nem szerveződtek párttá, hanem a korszak meg-
lévő pártjait támogatták. A népiek közt voltak, akik a kormánypárt
reformjaiban bíztak, mások az ellenzéki kisgazdapártban, a legra-
dikálisabbak pedig a kommunista vagy a nyilaskeresztes mozgal-
mat támogatták. Az 1939. évi választás eredményeit látva végül
úgy döntöttek, saját pártot alapítanak Nemzeti Parasztpárt néven.
A korszakban a liberális-demokrata pártok nem tudtak erős
politikai tényezővé válni. Bár következetesen kiálltak elveik
mellett (demokratizálódás és polgárosító törekvések), szavazóbázi-
sukat nem sikerült bővíteni. A polgári baloldalnak is tekinthető
pártok a harmincas években határozottan tiltakoztak a különbö-
ző szélsőjobboldali eszmékkel szemben, de politikai súlyuk
csekély maradt, és a parlamentben csupán néhány képviselői hely-
lyel rendelkeztek.
191
Kora reggel társadalmi rangsorban az egész pusz-
ta az iroda elé gyűlt, megborotválkozva, ünneplő-
ben, egy nyárfaerdőnyi remegő lélek. […] Mint
minden seregszemle, ez is néma. Ki tudja, ki ma-
rad meg? […] Akinek a kezébe adják a cselédköny-
vet, ahhoz egy szót sem szólnak, a mozdulat min-
dent kifejez. Értelmes mondatot ilyenkor a cselédek
sem ejtenek, erre a jelenetre nincs hagyományos
szöveg. A maga találékonyságára hagyott szerep-
lő remegő szájjal küzd mondanivalóival, és a pad-
lót nézi. „Hét gyermekem van, tekintetes uram!”
– nyögi ki végre. Nem kap választ. Legfeljebb a
gazda vet neki szót, ő porkoláb voltában is érez
tán valami közösséget a néppel: „Becsülted volna
meg magad.” Az áldozat elmondja még egyszer-
kétszer, amit már elmondott. Aztán az erélyesebb
figyelmeztetésre kifelé indul, siránkozva, némán,
vagy foga közt átokkal. Ez már az idegektől függ,
akár a vesztőhelyen való magatartás. Az elbocsá-
tott azon nyomban útra kél, s igyekszik még aznap
eltalpalni a környékbeli pusztákra, hátha befogad-
ják valahol. Mi történik vele, ha nem fogadják be?
Azt az író sem tudja. Eloszlik, felszáll a levegőbe?
A pusztáról mindenesetre eltűnik.
(Részlet Illyés Gyula Puszták népe című
szociográfiájából, 1936)
• Értelmezzük az Illyés által leírt jelenetet!
Hogyan viselkedtek a cselédek, és miért így?
• Hogyan viselkedtek velük szemben?
• Mit jelentett az, hogy a „kezébe adták a cseléd-
könyvet”? Milyen reakciókat váltott ki ez,
és miért?
Követeljük:
1. Az ország demokratikus átalakítását.
2. A gondolat-, szólás-, sajtó-, gyülekezési és
szervezkedési szabadságot.
3. Az általános, egyenlő és titkos, minden
korrektívum nélküli választójogot.
4. Az országgyűlési képviselők összeférhetetlen-
ségének legteljesebb betartását: országgyű-
lési képviselő ne vállalhasson igazgatósági,
érdekképviseleti stb. tagságot.
5. Az 500 kat. holdon felüli birtokok kisajátítását.
6. A bankok, kartellek és monopóliumok magyar-
ságsorvasztó uralmának megszűnését.
7. A progresszív adórendszer bevezetését. […]
11. Az alsóbb néposztályok érdekében a közép- és
főiskolákon a progresszív tandíjrendszer és
minőségi szelekció bevezetését.
12. A magyar revíziót: a Duna-völgyi népek szá-
mára a hovatartozandóság kérdésében az
önrendelkezési jog tiszteletben tartását. A pán-
szláv és pángermán imperialista törekvésekkel
szemben a Duna-völgyi öncélúság és konfö-
deráció gondolatának megvalósítását.
(A Márciusi Front 12 pontja, 1937. március 15.)
• Foglaljuk össze, hogyan képzelték el a kiáltvány
megfogalmazói az ország átalakítását!
192 VI. A Horthy-korszak

A törvénykezdeményezés joga mindvégig az alsóházé volt, és a felsőház két- Az ország törvényhozó testülete 1920
szer visszaküldhette a törvényt újratárgyalásra az alsóháznak. 1937-ben, a és 1926 között egykamarás (nemzetgyűlés),
Darányi-kormány idején azonban a felsőház megkapta a vétójogot, ilyen eset- 1927-től kétkamarás (képviselőház és a
ben a két háznak együttes ülésen kellett döntenie. Horthy Miklós a parlament felsőház) volt. A nemzetgyűlés, majd a kép-
által elfogadott törvényt 1937 előtt egyszer, 1937-től kétszer küldhette vissza viselőház tagjait az országgyűlési választá-
„megfontolásra”, továbbá akár hat hónapig is halaszthatta a törvények kihir-
sokon választották meg.
detését, vétójoga azonban nem volt. A kormányzónak jogában állt meghatá-
rozott időre elnapolni vagy akár berekeszteni az országgyűlést, utóbbi esetben A felsőház tagjainak többsége egy-egy
azonban új választást is ki kellett írnia. A gyakorlat egyébként az volt, hogy a nagyobb csoportot vagy intézményt
törvényjavaslatokat a miniszterelnök még a parlament elé való beterjesztést képviselt (arisztokrata családokat, várme-
megelőzően jóváhagyatta Horthyval. gyéket és városokat, intézményeket). Kisebb
részük az általuk betöltött tisztség nyomán
automatikusan lett a felsőház tagja (egyhá-
Mi, Magyar Munkások zi vezetők, az MNB elnöke, a legrangosabb
VÁDOLJUK a HAZA és a NEMZET NEVÉBEN: bíróságok vezetői stb.). Végül voltak olyanok
A polgári társadalom vezetőit, mert: 1918–19 után, amikor a munkásság rá- is, akiket érdemeik elismerése nyomán a
eszmélt az internacionális munkáscélkitűzések haszontalanságára […], belé- kormányzó nevezett ki a felsőház tagjaivá
rúgtak, rideg közönyt tanúsítottak vele szemben, sorsával szemben hányave- (politikusok, tudósok és művészek). A felső-
tiek és pöffeszkedők lettek, küzdelmét semmibe vették és Csonkahazánk házba szinte kivétel nélkül a felső társadal-
felépítését a „büdös proli” nélkül és ellene csinálták meg! […]
mi rétegek tagjai kerültek csak be.
A Kormányt, mert: munkásszociális elgondolásait az internacionális nagy-
tőke és a fajszociálista zsidó szociáldemokrata párton keresztül hajtja végre;
hazafiasságot, nemzetszeretetet követel tőlünk, de nem ad nekünk biztos
Hazát, munkásszerető nemzetet! A nyilasmozgalom
A pártokat és az egyesületeket, mert: a parasztot elválasztották a földtől, a
munkást a munkahelyétől, és nem a hatalomért harcoltak, hanem a hatalom Milyen típusú rendszerváltást követeltek?
árnyékában önző, egyéni célokért; komolytalan programjaikkal az osztályel-
lentéteket még erősebben kimélyítik! A jobboldali radikális szavazókat elsősorban
A keresztény vallások felső vezetőit és sáfárait, mert: a nemzetet elválasz- a német mintára szerveződő magyar nem-
tották Istentől, az internacionalizmus oldalára állottak, amikor a nép leghalá- zetiszocialista mozgalmak – őket jelké-
losabb küzdelmét vívja ellene, megrendítve a magyar munkásban Isten, Haza, pükről nyilaskereszteseknek, nyilasoknak
nemzet és a család elválaszthatatlanságának hitét! […]
is nevezték – próbálták összefogni. A radi-
Hirdetjük az ELSŐ SZOCIÁLNACIONÁLÉ
harcát, amely az összes munkásokat Istenhit, Hazaszeretet és Szociális jólét kális mozgalmak támogatóinak jelentős ré-
alapján fogja össze a NEMZETKÖZÖSSÉGEK elkerülhetetlen kifejlődése útján! sze azonban nem rendelkezett szavazati jog-
Jelszavunk: Inkább hős egy pillanatig, mint rabszolga egy életen át! gal. A magyar nyilas(keresztes) szervez-
HIT! HAZASZERETET! FEGYELEM! kedés Hitler hatalomra jutását követően
HARC! KITARTÁS! lendült fel. (Ekkor vezették be a magyar
(A Nemzet Akaratának Pártja kiáltványából, 1937. március) nemzetiszocialisták új jelképét, a zöld nyi-
laskeresztet.) A nyilasok nem elégedtek meg
• Állapítsuk meg, mely társadalmi rétegek látszólagos védelmében léptek fel a Gömbös-kormány által meghirdetett re-
a kiáltvány megfogalmazói! formokkal, hanem „rendszerváltást” kö-
• Mely politikai erők ellen fogalmaztak meg vádiratot? veteltek: az élet minden területét irányító
• Emeljük ki azokat a „hívószavakat”, amelyek a szélsőjobboldalon mozgósí- pártállamot és az állampolgárok vagyoni
tó erővel bírhattak!
egyenlősítését. Németországtól eltérően a
magyar nemzetiszocialista mozgalom nem
egyetlen pártba tömörült, hanem több,
Nyilas egymással vetélkedő pártból állt. Ezek
pártgyűlés közül a legismertebb vezető Szálasi Ferenc
volt. (Pártja elnevezése számos alkalommal
átalakult, mert a belügyminiszter többször
betiltotta azt, ilyenkor Szálasi és hívei más
néven alakították újjá.) Szálasi abban külön-
A nemzeti- bözött a többi nyilas politikustól, hogy meg-
szocialista
mozgalom
kísérelt önálló ideológiát alkotni, a nem-
mely jelleg- zetiszocializmus magyar változatát. Hun-
zetességei garizmusnak nevezett nézetrendszere a
figyelhetők nacionalista, a szocialista, a keresztény
meg és az antiszemita nézeteket igyekezett
a képen?
egybegyúrni.
22. Magyarország az 1930-as években
Szálasi programjának alapvető eleme volt az ország „zsidót-
la nításá nak” követelése. Ezt a zsidónak minősített magya-
rok vagyon nélküli kivándoroltatásával képzelte. (A zsi-
dóságnak ezt követően Európán kívül kellett volna saját álla-
mot alapítania.) Szálasi úgy vélte, hogy a hungarista állam
olyan sikeres és vonzó lesz, hogy a Kárpát-medence népei ön-
ként újjáalakítják Nagy-Magyarországot Hungária Egyesült
Földek néven. Szálasit 1938-ban az államrend felforgatására
irányuló tevékenység miatt három év szabadságvesztésre ítél-
ték. Ezzel azonban népszerűsége még tovább nőtt, hívei ugyan-
is úgy érezhették, hogy Szálasi még a börtönt is vállalja értük.
A kormánypolitika irányváltásai
Hogyan és miért szállt be a kormánypárt az ígéretversenybe?
A kormánypárt hatalmát leginkább az egyre erősödő nyilas-
mozgalom fenyegette. A radikális követeléseket megfogal-
mazó nyilasokkal szemben már nem bizonyult hatásosnak a
csendőri, a rendőri és jogi fellépés.
A kormánypárton belül két irányzat alakult ki azzal kap-
csolatban, hogy mi a teendő a radikális, szélsőjobboldali ellen-
zék sikerének megakadályozására. A mérsékeltek a képvise-
lőházzal szemben olyan politikai ellensúlyok megerősítése
mellett álltak ki, amelyek megakadályozhatják, hogy túl radi-
kális törvények szülessenek. Emellett azokat az egyházi kez-
deményezéseket is támogatták, amelyek világos értékren-
det adhattak az embereknek a nemzetiszocialisták fajelmélete
helyett.
A kormánypárt másik, radikális irányvonalához tartozók
viszont inkább úgy gondolták, hogy a nyilasok által felvetett
ügyekben (zsidókérdés, szociális kérdés, földkérdés) enged-
ményeket kell tennie a kormánynak, és a változások élére
állnia.
Gömbös halála után előbb Darányi Kálmán miniszterelnök
(1936–1938) próbált meg a két irányzat elvárásai közt egyen-
súlyozni. Szélesítette a kormányzó és a parlament felsőházának
jogkörét, hogy szükség esetén ellensúlyozhassák a képviselő-
ház esetleges radikalizmusát, ugyanakkor bevezette a titkos
szavazást is (1939-ben már így választottak). 1938-ban pedig
a kormány olyan törvényt kezdeményezett, amelynek értelmé-
ben az izraelita vallásúak az értelmiségi szakmákban
legfeljebb az állások 20%-át tölthetik be. Ez volt az úgy-
nevezett első zsidótörvény, amelyet már Darányi utóda, Im-
rédy Béla idején fogadtak el.
Az újabb nagy háború előjeleit látva megkezdődött a hon-
védség korszerűsítése. 1938 márciusában Darányi nagyarányú
fegyverkezési program megkezdését jelentette be (győri
program). Ennek keretében öt év alatt egymilliárd pengőt szán-
tak hadseregfejlesztésre és infrastrukturális beruházásokra.
A cél az volt, hogy a magyar hadseregfejlesztés ne maradjon
le végleg a kisantantországokétól, amelyek katonai kiadásait
nem korlátozta a békeszerződés, és így jelentős előnyt értek el
a fegyverkezésben. (A program költségeit 60%-ban az 50 000
pengőnél nagyobb vagyonnal rendelkező személyekre és tár-
saságokra kirótt egyszeri vagyonadóból teremtették elő.)
193
1910 1920 1939
ügyvédek 45,2% 51% 39,5%
orvosok 48,9% 46% 31%
mérnökök 37,2% nincs adat kb. 17%
Zsidók számaránya az egyes foglalkoztatási ágakban
(az 1939-es adatnál a korabeli statisztika a kikeresztel-
kedett zsidókat nem számolta bele, arányukat a történeti
kutatás mintegy 10-20%-ra teszi)
Milyen folyamatok hatottak a szabadfoglalkozású
értelmiségi pályákra a Horthy-korszakban?
A közbiztonságra a városokban a rendőrség (összesen
12 ezer fő), vidéken pedig a csendőrség (8–12 ezer fő)
ügyelt. Utóbbiak jól felismerhetők voltak kakastollas
csendőrkalapjukról. A gyalogos és lovas járőrök mellett
idővel megjelentek a kerékpáros, motorkerékpáros és
gépkocsizó csendőrjárőrök is. A csendőrség a felderített
bűnügyek számát tekintve kiugróan jó statisztikákkal ren-
delkezett, amit részben helyismeretüknek, részben erő-
szakos fellépésüknek köszönhettek. A csendőrségnek és
a rendőrségnek jelentős szerep jutott a politikai mozgal-
mak megfigyelésében és az ezek ellen irányuló fellépés-
ben. A politikai és társadalmi mozgalmak helyzetéről
rendszeresen készítettek „hangulatjelentéseket”.
Nézzünk utána az interneten, mikor hozták létre
a csendőrséget! Miért akkor szervezték meg?
Ha azt tekintjük, hogy a Magyarországot körülvevő ál-
lamok is éppúgy, mint általában a hatalmak, évek óta
rendkívüli költségekkel és rendkívüli beruházásokkal
emelték véderejük számát és szükségleteit, akkor nyil-
vánvaló, hogy a fennálló aránytalanság, amely Magyar-
országnak a biztonságot alig jelentő mértékkel kellene
beérnie, nemzetünk hátrányára fokozottan megnöve-
kedett. [...]
A program főösszege egyezermillió, azaz kereken
egymilliárd. Ennek az összegnek a nagyobbik része köz-
vetlenül és részben közvetve honvédelmi célokat fog
szolgálni [...], a közlekedési hálózat, a vasútnak, a ha-
józásnak, az utaknak a kiépítése és a posta és távírdai
hírszolgálatnak a tökéletesítése a honvédelem szem-
pontjából is nélkülözhetetlen. [...]
(Darányi Kálmán beszédéből, Pesti Hírlap, 1938)
• Mivel indokolta a miniszterelnök a győri program
beindítását?
• Vitassuk meg, mennyire volt mindez megkésett
intézkedés!
194
Imrédy Béla kiváló pénzügyi szakember volt, koráb-
ban pénzügyminiszterként és a Magyar Nemzeti
Bank elnökeként is tevékenykedett. Horthy híres
angolbarátsága és szakértelme miatt bízta meg kor-
mányalakítással. Mindenkit meglepett gyors politikai
fordulata. Bukása után sem tűnt el a magyar politi-
kai életből, az egyik legerősebb németbarát szélső-
jobboldali pártot vezette a világháború végéig.
Mely 1938-ban történt események formálhatták
át Imrédy addigi politikai meggyőződését?
4. § A sajtókamara, úgyszintén a színművészeti és
filmművészeti kamara tagjaiul zsidók csak olyan
arányban vehetők fel, hogy számuk a kamara ösz-
szes tagjai számának húsz százalékát ne haladja
meg. Ebbe a húsz százalékba nem lehet beleszá-
mítani:
a) a hadirokkantat, a tűzharcost, továbbá hősi
halált halt szülőnek gyermekét és a hadiözvegyet;
b) azt, aki az 1919. évi augusztus hó 1. napja
előtt tért át valamely más bevett felekezetbe és
megszakítás nélkül ugyanennek a felekezetnek a
tagja;
c) a b) pont alá eső szülőnek olyan leszármazó-
ját, aki nem az izraelita felekezet tagja. […]
7. § Ügyvédi, mérnöki, orvosi kamarák tagjaiul
a 4. § első bekezdése alá eső személyeket csak
olyan arányban lehet felvenni, hogy számuk az
összes tagok számának húsz százalékát ne halad-
ja meg.
(Az első zsidótörvény, 1938. XV. tc.)
• Milyen módon korlátozta a törvény a zsidósá-
got?
• Olvassuk el a második zsidótörvényt is! Miben
különböztek egymástól?
• Milyen politikai helyzet vezetett a zsidótörvé-
nyek kibocsátásához?
VI. A Horthy-korszak
Imrédy Béla miniszterelnöksége
Milyen belpolitikai irányváltást tervezett?
Darányi Kálmán úgy gondolta, hogy kiegyezhet a nyilasokkal,
ahogy Bethlen tette 1921-ben a szociáldemokratákkal. Horthy azon-
ban nem tűrt semmiféle egyezkedést a felforgatónak tekintett nyi-
lasokkal, menesztette Darányit. Az új kormányfő, Imrédy Béla
(1938–1939) határozottan fellépett a nyilasokkal szemben. Emel-
lett több olyan reformot kezdeményezett, amely növelhette a kor-
mánypárt támogatottságát. Szociális intézkedéseit olyan adókból
fi nanszírozta, amelyeket úgy találtak ki, hogy leginkább a fővárosi
zsidó polgárság fi zesse azokat. Imrédy alatt fogadta el az ország-
gyűlés az első zsidótörvényt, és kezdeményezte annak szigo-
rítását.
Mi, magyar írók, művészek és a tudomány munkásai […], mi, akik valameny-
nyien keresztény családok leszármazottai vagyunk, az emberi becsületérzés
és igaz kereszténység, a józanság és hazafiasság magától értetődő egységé-
vel és szilárdságával emeljük föl szavunkat az állampolgári jogegyenlőség
elvéért […]. A megszállott területek urai statisztikai mutatványokkal igyekeznek
elválasztani a magyar néptörzstől azokat a zsidó vallású magyarokat, akik
elenyésző kivételektől eltekintve a kisebbségi sorsban is rendületlenül kitarta-
nak a magyar sorsközösség mellett. Szabad-e nekünk akaratlanul is ezt a
példát követni, és kiközösíteni a magyarságból 400 000 polgárunkat? Elfeled-
tük volna, hogy ezek a polgártársaink a kultúrtörténelem megdönthetetlen
tanúsága szerint nemcsak egyszerűen résztvevői, de támaszai és építői is
voltak a magyar kultúrának? Tagadjuk le önmagunk előtt, hogy ezt a sorskö-
zösséget 1848 szabadságharcában és a világháborúban vérükkel pecsételték
meg? […]
Tiltakozunk lelkiismeretünk minden erejével, és hisszük, hogy szavunk nem
marad hatás nélkül […]. E belső parancsra fordulunk a magyar törvényhozás
mindkét házának tagjaihoz, a keresztény egyházakhoz […], az egész ország
józan és hazafias népéhez azzal a kéréssel: tegyenek bizonyságot önérzetük-
ről, bátorságukról, önzetlenségükről, és lépjenek sorompóba a mindannyiunkat
sértő javaslat ellen. Gondolja meg minden kortárs, mekkora felelősség terhe-
li, ha a lelkiismereti tiltakozás ellenére is megszületik egy törvény, melyre va-
lamikor minden magyarnak szégyenkezve kell gondolnia!
(Pesti Napló, 1938. május 5. A deklaráció aláírói között számos elismert
személy szerepelt, mint például Bartók Béla, Móricz Zsigmond
és Kodály Zoltán)
• Milyen alkalomból íródott a fenti deklaráció?
• Mely értékekre hivatkoztak a deklaráció aláírói?
• Milyen érvekkel álltak ki a hazai zsidóság mellett?
• Miért gondolták úgy, hogy felhívásuk meghallgatásra talál?
• Hogyan próbálták megakadályozni a törvényhozási folyamatot?
Imrédy bukását elsősorban az okozta, hogy ő is megkísérelte
jelentősen megnövelni a miniszterelnök jogkörét az Ország-
gyűléssel és az államfővel szemben. Ezt Horthy nem nézte jó szem-
mel, a parlamentben pedig – a korszak során először és utoljára –
megtörtént, hogy a kormánypárt leszavazta saját miniszter-
elnökét. Végül a kormányzó akkor szólította fel Imrédyt a lemon-
dásra, amikor a sajtó megszellőztette, hogy a zsidóellenes törvé-
nyeket támogató miniszterelnök távolabbi felmenői között is volt
zsidó.
22. Magyarország az 1930-as években
Utóda Teleki Pál gróf (1939–1941) lett, aki folytatta az elődje
által kezdeményezett szociális programokat, és kemény kézzel lé-
pett fel a nyilasmozgalom meggyengítése érdekében. Ugyanakkor
a már korábban beterjesztett második zsidótörvényt is elfogad-
ták. Az új törvény már nemcsak az izraelita vallásúakra, hanem a
kikeresztelkedett zsidó származásúakra is vonatkozott. Az iparban
12%-ban, az értelmiségi munkakörökben 6%-ban maximálta az
alkalmazható zsidónak tekintett személyek arányát, míg az állami
alkalmazottak köréből teljesen kizárta őket. Az első és második
zsidótörvény összesen mintegy 90 ezer személyt fosztott meg
az állásától, és helyükre származásukat igazolni tudó kereszté-
nyeket ültetett.
A nyilaskeresztes mozgalom az 1930-as évek végére már több
százezer tagot számlált. Sokan bennük látták a kormánypárt levál-
tására alkalmas alternatívát, saját életük jobbra fordulásának lehe-
tőségét. Az 1939. évi országgyűlési választáson a különböző
szélsőjobboldali pártok annak ellenére jól szerepeltek, hogy a
kormány számos módon nehezítette a dolgukat (például a hunga-
risták napilapját a választási kampány idejére betiltották, a párt
kampányában részt vevő aktivistákat pedig a hatóságok letartóz-
tatták, internálták).
A parlamentben a nyilasok végül 48 mandátumot szereztek a
lehetséges 260-ból. Ez azonban kevés volt, hogy követeléseiket
érvényre juttassák a stabil kormánytöbbséggel szemben, amely
a képviselői mandátumok háromnegyedét birtokolta. A nyilasok
szavazói körében elterjedt a hit, hogy ha Szálasi kiszabadul a bör-
tönből, akkor majd sikerül hatalomra kerülniük.
Kormányfő A nyilasokkal szembeni intézkedések
Károlyi Gyula gróf Betiltották a pártegyenruhák használatát és a roham-
(1931–1932) osztagokat.
Gömbös Gyula Betiltották a horogkereszt használatát. A nyilasokat
(1932–1936) hazaárulónak bélyegezték, uszító nézeteikért bíróság elé
állították őket, politikai gyűléseikre nem kaptak engedélyt.
Az 1935. évi országgyűlési választáson az államapparátus
akadályozta az ellenzéket.
Darányi Kálmán Megállapodást ajánlott Szálasinak, néhány parlamenti
(1936–1938) mandátumért cserébe a nyilasok mérséklődését várta.
Az állam megdöntésére szervezkedőket bíróság elé
állították, és pártjukat betiltották.
Imrédy Béla Az állami alkalmazottaknak és katonáknak megtiltották
(1938–1939) a nyilaskeresztes pártok rendezvényeinek látogatását és
a párttagságot. A nyilas politikusokat (köztük Szálasit is)
bebörtönözték, internálták. Újságjaikat és pártjaikat
betiltották. A nyilasok programjának egyes követeléseit
a kormány megvalósította (zsidóellenes törvények és
szociális juttatások).
Teleki Pál gróf Teleki minden korábban ismert módon fellépett a nyilasok
(1939–1941) ellen. Feloszlatta pártjukat, lefoglaltatta a párt vagyonát,
betiltották újságjukat és rendezvényeiket, lejárató kam-
pányt indítottak ellenük, politikusaikat és agitátoraikat
bebörtönözték. A képviselővé választott nyilasok parla-
menti mandátumát elvette a kormánytöbbség. Látványos
pereket rendeztek a nyilas politikusok és párttagok ellen.
Milyen eszközökkel törekedett a kormánypárt a nyilasok megfékezésére? •
Miért tekintették fenyegetőbbnek a nyilaskeresztes mozgalmat, mint a töb-
bi ellenzéki pártot? • Gondoljuk végig, miért nem sikerült megtörni a moz-
galom lendületét!
195
1. § A jelen törvény alkalmazása szempontjából
zsidónak kell tekinteni azt, aki ő maga vagy akinek
legalább egyik szülője, vagy akinek nagyszülői kö-
zül legalább kettő a jelen törvény hatálybalépése-
kor az izraelita hitfelekezet tagja, vagy a jelen tör-
vény hatálybalépése előtt az izraelita hitfelekezet
tagja volt, úgyszintén a felsoroltaknak a jelen tör-
vény hatálybalépése után született ivadékait. […]
3. § Honosítás, házasságkötés vagy törvényesí-
tés által zsidó magyar állampolgárságot nem sze-
rezhet. […]
4. § Zsidót nem lehet az országgyűlés felsőhá-
zának tagjává megválasztani, kivéve az izraelita
hitfelekezet képviseletére hivatott lelkészeket.
Zsidónak csak akkor van országgyűlési, törvény-
hatósági és községi választójoga, és zsidót csak
akkor lehet országgyűlési képviselőnek, törvény-
hatósági bizottsági és községi képviselő-testületi
tagnak megválasztani, ha ő maga és szülői –
amennyiben szülői az 1867. év december hó 31.
napja után születtek, ezeknek szülői is – Magyar-
országon születtek. […]
5. § Tisztviselőként vagy egyéb alkalmazottként
zsidó nem léphet az állam, törvényhatóság, köz-
ség, úgyszintén bármely más köztestület, közinté-
zet vagy közüzem szolgálatába. […]
6. § Zsidót kir. közjegyzőnek, hites tolmácsnak,
állandó bírósági vagy más hivatalos szakértőnek
(becsüsnek) kinevezni, közjegyzői helyettesnek ki-
rendelni, zsidónak szabadalmi ügyvivői jogosít-
ványt adni nem lehet. […]
9. § Ügyvédi, mérnöki, orvosi kamarába, sajtó-
kamarába, úgyszintén színművészeti és filmművé-
szeti kamarába zsidót tagul csak olyan arányban
lehet felvenni, hogy […] a csoportok tagjai számá-
nak hat százalékát ne haladja meg.
(Az 1939. évi IV. törvénycikk a zsidók közéleti
és gazdasági térfoglalásáról; a „második
zsidótörvény”)
• Kiket minősít zsidónak a második zsidótörvény?
• Mennyiben korlátozza a törvény a zsidónak mi-
nősített állampolgárok jogait?
• Értelmezzük a törvénycikk elnevezését!
• Mit érthettek „térfoglalás” alatt? Melyik politi-
kai erő kifejezésmódja jelent meg ezáltal?
Nyilas röpirat 1938-ból
Mit sugallt a kép?
196 VI. A Horthy-korszak

A külpolitika irányai és lehetőségei

Mire törekedett a magyar diplomácia?

Az első világháború után a magyar külpolitika elsődleges célja a

Mussolini sokat idézett mondata a trianoni béke-
szerződés revíziójáról
A múlt évben jelentős változás állott be Magyar-
ország külpolitikai helyzetében. […] szerződést
kötöttünk Olaszországgal, amely nemcsak diplo-
máciai okmány, mely kiemel bennünket izoláltsá-
gunkból, hanem ennél jóval több: […] a jelen kö-
zös érdekeiből fakad. […] Mi nem tartományokat
vesztettünk el. Bennünket földaraboltak. A mi ese-
tünk nem Elzász-Lotaringia esete. A miénk Len-
gyelország esete. Németország lemondhatott egy
tartományáról, de mi fajunk egyharmadáról örök-
időkre le nem mondhatunk. […] Ha valaki a mel-
lényét rosszul gombolta be, öltözékét csak úgy
hozhatja rendbe, ha kigombolja, és azután jól
gombolja be. Ezekre a határokra végleges békét
építeni nem lehet. Ezekre a határokra fel lehet épí-
teni egy börtönt, amelyben mi vagyunk az őrzöt-
tek, és a győzők az őrzők.
(Bethlen István 1928. március 4-i debreceni
beszédéből)
• Hogyan vélekedett Bethlen István a trianoni
békeszerződésről?
• Mire utalt Elzász-Lotaringia, és mire Lengyelor-
szág említése?
• Mit jelent a „mellény újragombolására” utaló
hasonlat?
trianoni békeszerződés revíziója, az elveszített területek vissza-
szerzése volt. A külügyminisztérium jelentős összegeket fordított a
nyugati országokban a revízió ügyének népszerűsítésére. Teleki
Pál már a kezdetektől kidolgozta a Szent István-i állameszme
gondolatát, amely a 900 éves államiságra hivatkozva hangsúlyozta
a teljes revíziót. A koncepció szerint a magyarság – tanulva a dua-
lizmus alatt elkövetett hibáiból – teljes egyenjogúságot biztosí-
tana a revízió megvalósulása után a visszatérő nemzetiségeknek.
Vagyis a nemzetiségek autonómiát kapnának Magyarországon.
1920–21-ben Csehszlovákia, Románia és a Szerb–Horvát–Szlovén
Királyság kölcsönös együttműködési megállapodásokat kötöt-
tek egymással, hogy megakadályozzák Magyarországot revíziós
törekvéseiben. IV. Károly második visszatérési kísérlete idején a
kisantant fegyveres fellépéssel fenyegetőzött. Ugyanakkor azt is
elérték, hogy egyelőre ne vegyék fel Magyarországot a Népszövet-
ségbe, így erre csak egy évvel később került sor (1922). A kisantant
1923-ban a magyar népszövetségi kölcsön folyósításának elhalasz-
tását is elérte.
A magyar revízió ügyének első jelentős támogatója a Benito
Mussolini vezette Olaszország lett, és a két ország barátsági és
együttműködési szerződést írt alá 1927-ben. Mussolini támo-
gatásával a korszak széles körben elismert politikusa és az első
világháborúban általa vezetett győztes hatalom állt a magyar ügy
mögé. Az olasz fél számára pedig azért tűnt kedvezőnek a magyar
állammal való együttműködés, mert mindkét ország területi köve-
telésekkel lépett fel a Szerb–Horvát–Szlovén Királysággal (Jugo-
szláviával) szemben.
1927 után a kisantant a magyar revíziós propaganda ellenében
fejtette ki saját propagandáját. Hitler hatalomra jutását köve-
tően azonban jelentősen növekedett a magyar külpolitika
mozgástere, mivel Németország is a békerendszer revízióját tűzte
ki célként. A magyar diplomácia eleinte főképpen gazdasági téren
(például a magyar gabonaexport támogatása) működött együtt a
németekkel, de igyekezett távolságot is tartani, illetve továbbra is
megőrizni olasz és nyugati kapcsolatait is.

Magyar elképzelések Etnikai revízió Optimális revízió Teljes (integrális) A Dunai Konföderáció
a revízió megvalósí-
tására revízió megvalósítása

A határ menti magyar A nemzetközi körülmények A történelmi Magyarország A Duna-medence népeinek

többségű területek
visszacsatolása.
között elérhető legnagyobb helyreállítása, esetleg kibékítésével, a közös érdek
mértékű terület Horvát-Szlavónia és alapján létrejövő
visszaszerzése, Burgenland államszövetség tervezete –
de legalább a magyar visszacsatolása nélkül. hasonlóan Kossuth Dunai
többségű területeké. Konföderációjához.

Liberálisok, demokraták A revíziós propaganda

és szociáldemokraták.
A nagyhatalmak legfeljebb
ezt támogatták volna,
a magyar közvélemény számára
azonban ez volt a minimum,
amit csak első lépésnek
tekintettek a teljes revízió
felé vezető úton.
A magyar külpolitika ezt hirdette, s a magyar Jászi Oszkár,
hivatalos álláspontja társadalom túlnyomó többsége Németh László
1927 után. ezt szerette volna.
A világpolitikában ez az
álláspont nélkülözte a realitást,
még Olaszország és
Németország sem támogatta.
22. Magyarország az 1930-as években 197

Döntő változások 1938-tól kezdődtek, ami-
kor megtörtént az Anschluss, az olaszok és
a nyugati hatalmak pedig átengedték Közép-
Európát a német befolyásnak. Ezen folyama-
tok vezettek a kisantant megszűnéséhez
is 1938-ban: előbb elfogadták Magyar-
ország fegyverkezéshez való jogát (bledi
egyezmény) és az első bécsi döntést, majd
Hitler agressziója nyomán 1939 elején meg-
szűnt Csehszlovákia. (A területi revízióról a
25. témában tanulunk.)
A magyar kormány a területi kérdések tekintetében a Wilson elnök által 14
pont keretében kinyilatkoztatott elvek alapján áll. Ezek szerint a jelenlegi Ma-
gyarország határainak közvetlen szomszédságában fekvő magyar többségű
területek természetszerűleg az anyaországgal volnának egyesítendők, más
nyelvű volt magyar terület Magyarországhoz való csatlakozását az illető terület
népének saját szabad elhatározása és népszavazástól kellene függővé tenni.
(A magyar külügyminisztérium 1929. május 2-i körrendelete)
• Mit mondott ki Wilson elnök 14 pontja?
• Miért hivatkozik erre a külügyminisztérium?
• Miért nem a történelmi Magyarország visszaállítását követelték?

Történészszemmel

Mit jelentett a revíziós propaganda a mindennapokban?

1927-ben a kormány revíziós külpolitikáját támogató országos mozgalom szervező-
dött: a Magyar Revíziós Liga. A liga, amelynek elnöke a köztiszteletben álló író, Her-
czeg Ferenc lett, a világ legkülönbözőbb nyelvein adott ki propagandaműveket.
A mindennapokban is a revízió szükségességét hangoztató jelmondatok és jelké-
pek vették körbe a kor emberét. Ott szerepeltek a boltok kirakataiban, hirdetésekben,
használati tárgyakon. A gyerekeknek revíziós társasjáték is készült. Számos irodalmi
alkotás dolgozta fel az ország megcsonkításának fájdalmát, és a téma előzményei-
vel a történettudományi szakmunkák is bőven foglalkoztak. A legismertebb irreden-
ta vers a Papp-Váry Elemérné által írt Magyar Hiszekegy volt, melyet minden tanítá-
si nap kezdetén elmondtak az iskolákban. Az oktatásban számos módon tettek hitet
Nagy-Magyarország egybetartozásáról és a revízió elkerülhetetlenségéről. Az Erdély elvesz- Papp-Váry Elemérné
tésére emlékeztető Székely himnusz ugyancsak ekkor született, szövegét Csanády György Sziklay Szeréna: Hitvallás
– a „Magyar Hiszekegy”
írta 1921-ben, és hamarosan meg is zenésítették.
A vers első strófája eredetileg így szólt:
Maroknyi székely porlik, mint a szikla,
Népek harcától zajló tengeren.
Fejünk az ár ezerszer elborítja,
Ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt, Istenem!

Nézzünk utána, ma milyen szöveggel ismert a Székely himnusz utolsó sora! •

Milyen íróknak, költőknek születtek még irredenta művei? • Vitassuk meg,
miért Krisztus szenvedéséhez hasonlították a trianoni békét! • Nézzünk utána,
milyen irredenta emlékeket, emlékhelyeket emeltek a lakóhelyünk közelében!

Az elvesztett ország-
részeket visszakövetelő
irredenta mozgalom kul-
Összegzés tikus központja a fővá-
rosi Szabadság téren
Változás és folyamatosság alakult ki. A téren 1921-
• Milyen gazdasági és társadalmi következményekkel járt a gazdasági világválság Ma- ben avatták fel a négy
égtáj veszteségeit meg-
gyarországon? jelenítő szobrokat
• Miként alakította át a belpolitikai viszonyokat a válság?
• Hogyan változott meg a kormánypolitika a válság éveiben?
• Miért kezdett el jobbra tolódni a kormánypolitika az 1930-as évek második felében?
• Milyen intézkedésekkel kezdődtek meg a jogfosztások az országban?

Történelmi interpretáció
• Miként befolyásolta a nyilas szélsőjobboldal a kormánypolitikát?
• Hogyan próbálta a kormánypolitika megakadályozni a nyilasok térnyerését?
198 VI. A Horthy-korszak

Összefoglalás
• Gondoljuk végig az eseményeket az alábbi vázlatpontok segítségével!
• Készítsünk folyamatábrát néhány témához!
• Gyűjtsük össze a legfontosabb forrásokat az egyes anyagrészekhez!
• Emeljük ki a nevezetes eseményeket, személyeket és a hozzájuk tartozó dátumokat!

1. A konszolidáció kezdete, folyamata, jellemzői, eredményei

• Teleki Pál első miniszterelnöksége
• Bethlen István konszolidációs lépései

2. A válság és hatása: a belpolitikai élet változásai az 1930-as években

• Gömbös Gyula miniszterelnöksége
• A nyilasmozgalom megjelenése
• A jobbra tolódó kormánypolitika

3. A magyar külpolitika céljai és lehetőségei a két világháború között

• Revíziós propaganda

4. Társadalom és életmód Magyarországon a két világháború között

• Az oktatás helyzete a két világháború között
• Tudomány és művészet a két világháború között
• Tömegkultúra és -sport

Fogalmak, Fogalmak: kormányzó, Egységes Párt, numerus clausus, pengő, Magyar Nemzeti Bank,
adatok Szent István-i állameszme, magyar népi mozgalom, nyilasok
Személyek: Bethlen István, Teleki Pál, Klebelsberg Kunó, Gömbös Gyula, Weiss Manfréd,
Szent-Györgyi Albert
Kronológia: 1920–1944 a Horthy-rendszer, 1921–31 Bethlen miniszterelnöksége, 1938 az első
bécsi döntés, 1939 Kárpátalja visszacsatolása (Az utóbbi kettőről a 25. témánál tanulunk.)
22. Magyarország az 1930-as években 199

VII. A második világháború

Londoni lakosok a menedéket nyújtó metróalagútban a német bombázások idején

200 VII. A második világháború

Kitekintő

Háború a Távol-Keleten az 1930-as években

A 20. század első felében Japán látványosan megerősödött, és a
Távol-Kelet meghatározó nagyhatalmává vált. A kialakuló új japán
ideológia szerint nemzetük Ázsia felsőbbrendű népei közé tartozik,
ezért nekik kell vezetniük a térség országait (Pán-Ázsia-
koncepció). Ez egyúttal azt is jelentette, hogy ki akarták
űzni a gyarmattartó európai hatalmakat a térségből.
Emellett a japán törekvések egyik kiemelkedő célpont-
jává vált az ásványi anyagokban gazdag kínai terület,
Mandzsúria. A japán haderő 1931-ben elfoglalta a ré-
giót, ahol egy tőle függő bábállamot hozott létre. Ezzel
kezdetét vette a pánázsiai birodalom megvalósításáért
indított másfél évtizedes háború.
Japán a meghódított területeket hasonlóan kezelte,
ahogy korábban az európai gyarmattartók tették. Az
így nyert erőforrások segítségével az 1930-as években
újabb lendületet vett az ország fejlődése. A terjeszkedés
nyomán megnőtt a katonák politikai befolyása. Japán
1937-ben további terjeszkedésbe kezdett Kínában,
amely elhúzódó háborúhoz és a polgári lakosság elleni
Japán zászló a kínai kegyetlenkedésekhez vezetett. Ennek döbbenetes pél-
Miért tekinthető
nagy falon 1937-ben dája volt a japánok által elkövetett nankingi mészárlás, amelynek
szimbolikusnak
ez a kép? során az elfoglalt kínai városban egyes becslések szerint több száz-
ezer embert mészároltak le. A japán–kínai háború a második világ-
háború végéig tartott.
Amire Japán törekszik, az olyan „új rend” megte-
remtése, amely Kelet-Ázsia maradandó stabilitását
A katonai ki-
biztosítja. Ez a mi jelen hadjáratunk végső szán- Nemzeti jöve- Katonai kiadás
adások aránya
déka. Ezen „új rend” alapja kölcsönös segítés és delem 1938-ban 1938-ban
a költségveté-
együttműködés háromoldalú viszonya Japán, (milliárd dollár) (milliárd dollár)
sen belül (%)
Mandzsukuo és Kína között politikai, gazdasági,
kulturális és más területeken. […] Amit Japán Kí- Egyesült Államok 68 1 1,5
nától kíván, az, hogy Kína vegyen részt azon mun- Nagy-Britannia 22 1,3 5,7
kában, amellyel Kelet-Ázsiában ez az „új rend”
megvalósul. Franciaország 10 0,9 9,1
(A japán kormány nyilatkozata a „Kelet-Ázsiában Németország 17 4 23,5
Leendő Új Rendről”, 1938) Olaszország 6 0,9 14,5
Szovjetunió 19 5 26,4
• Mit érthetett a japán kormány az „új rend”
Japán 4 1,1 28,2
kifejezés alatt?
• Melyek voltak azok az európai országok, ame-
lyek szintén „új rend” kialakítását akarták? Mely nagyhatalmak fordították a legtöbbet katonai kiadásokra? • Mekkora
része volt ez a nemzeti jövedelmüknek? • Mekkora tehertétel volt a nem-
zeti gazdaságuk számára? • Nemzeti jövedelme mekkora részét fordította
az Amerikai Egyesült Államok katonai kiadásokra? • Mi történt volna, ha
az Amerikai Egyesült Államok is annyi százalékát fordítja katonai kiadá-
sokra a nemzeti jövedelemnek, mint a háborúra készülő nagyhatalmak?
23. A tengelyhatalmak sikerei 201

23. A tengelyhatalmak sikerei

A nemzetiszocialista Németország hat év alatt felszámolta a versailles-i békeszerződés előírásait, majd kialakította Nagy-Németországot.
A hitleri külpolitika következő lépése már a keleti „élettér” kialakítására irányult. Hogyan reagáltak a nyugati hatalmak a német lépések-
re? Miért vált kiszolgáltatottá Kelet-Közép-Európa a korszakban?

Közép-Európa felosztása: német és szovjet megszállás Sztálin úrnak

[…] Egy megnemtámadási szerződés megkötése
Hogyan érvényesítette a két diktatúra az akaratát a térségben?
a Szovjetunióval számomra egy hosszú távra szóló
német politika kialakítását jelenti. […] Elfogadom
1939 kora tavaszán Németország a cseh területek bekebelezése után a megnemtámadási szerződésnek az ön külügy-
Lengyelország felé fordult. Hitler Danzig városának átadását és minisztere, Molotov úr által átnyújtott szövegter-
a danzigi folyosó megnyitását követelte, mindez egy újabb konf- vét, azonban úgy találom, hogy sürgős szükség
liktus kialakulását vetítette előre. A német törekvések láttán Nagy- van az ezzel kapcsolatos kérdések lehető legha-
Britannia és Franciaország politikusai számára is egyértelművé marabb történő tisztázására.
vált, hogy a megbékéltetés politikája megbukott. Időközben A Német Birodalom kancellárjának, Adolf Hitlernek
Nagy-Britannia lemaradt a fegyverkezésben (az általános hadkö- Köszönöm a levelét. Remélem, hogy a német–
telezettséget is csak ekkor vezették be), és Franciaország egy szovjet megnemtámadási szerződés nyomán ha-
erődvonalra támaszkodó, védekező jellegű háborúra készült. tározottan jobbra fordulnak majd az országaink
Ugyanis az 1930-as években kiépítették a francia–német határsza- közti politikai kapcsolatok.
kasz mentén a Maginot-vonalat. Az erődrendszer látszólag szilárd Országaink népeinek békés kapcsolatokra van
szükségük egymással. […] A szovjet kormány fel-
védelmet biztosított: a felszínen betonerődök és páncélkupolák be-
hatalmazott annak közlésére, hogy beleegyezik
épített gyorstüzelő fegyverei várták a támadókat, míg a francia Von Ribbentrop úr augusztus 23-i érkezésébe.
tartalékokat föld alatti óvóhelyeken helyezték el.
(Hitler és Sztálin levélváltása; 1939. augusztus)
Nagy-Britannia és Franciaország garanciát vállalt Lengyel-
ország függetlenségének megvédésére. A Szovjetunió magatartását
befolyásolta, hogy Sztálin tisztában volt vele, egy újabb európai • Mi volt az üzenetváltás lényege?
• Milyen konkrét lépések megtételére utaltak a
háború esélyt kínál a szovjet terjeszkedésre. A brit és a francia
levélírók?
diplomácia szövetségkeresése a kommunista diktatúrával kudarc- • Idézzük fel, milyen volt a szovjet–német viszony
ba fulladt. A lengyelek elutasították, hogy a szovjet Vörös Hadse- Hitler hatalomra jutását követően!
reg bevonuljon az ország területére az esetleges német támadókkal
szemben, illetve a nyugatiak nem tudtak semmilyen ellentételezést
felajánlani Moszkvának.
Az események 1939 augusztusában váratlan fordulatot vettek.
A két ellentétes ideológiát valló diktatúra a közös zsákmány re-
ményében összefogott. A német külügyminiszter, Joachim von
Ribbentrop moszkvai látogatása során Sztálinnal egyeztetett, majd
a szovjet külügyi népbiztossal, Molotovval szerződést kötött. A Mo-
lotov–Ribbentrop-paktum (1939. augusztus 23.) nyilvánosságra
hozott szövege egy megnemtámadási szerződésről szólt, ugyan-

Az utóbbi húsz év tapasztalata azt mutatja, hogy Európában egy kommunis-

ta mozgalomnak békeidőben nincs elég esélye arra, hogy megragadhassa a
hatalmat. Ilyen párt diktatúrája csak egy nagy háború eredményeképpen le-
hetséges. [...] El kell fogadnunk a német ajánlatot, és udvariasan vissza kell
küldenünk az angol–francia missziót. [...] Nézzük a következő lehetőséget,
vagyis Németország győzelmét. […] Németország fő gondja Franciaország és
Anglia legyőzött államainak megfigyelése lesz, hogy ott féken tartsa az ellen-
állási mozgalmakat. […] A továbbiakban az összes olyan nép, mely eddig
Németország „védelmébe” esett, szintén szövetségesünkké válik. A világfor-
radalom kifejlesztésére széles tevékenységi kör áll előttünk. A Molotov–Ribbentrop-paktum aláírása
(Sztálin beszéde a Politikai Bizottság tagjai előtt, 1939. augusztus 19.)
Kinek a fényképe látható az aláírók felett? • Mi-
ért tűnik megdöbbentőnek ez az esemény a ta-
• Hogyan viszonyult Sztálin a németek kéréséhez? nultak ismeretében? • Hogyan vélekedhettek er-
• Milyen hosszabb távú stratégiai szándékokat vázolt fel? ről a kortársak?
202 VII. A második világháború

A két nagyhatalom 1. cikk. A két Szerződő Fél kötelezi magát, hogy tartózkodik az egymás ellen irányuló minden erőszakos
1939 őszén kereske- ténykedéstől, minden támadó cselekménytől és minden támadástól, akár külön, akár más hatalmakkal
delmi megállapodást együtt.
is kötött egymással. 2. cikk. Amennyiben a Szerződő Felek egyike egy harmadik hatalom részéről háborús cselekedetek
Ennek köszönhetően tárgyává lenne, a másik Szerződő Fél ezt a harmadik hatalmat semmilyen formában nem fogja támogat-
a Szovjetunió 1941 ni. […]
júniusáig agrárter- 4. cikk. A két Szerződő Fél egyike sem fog részt venni semmiféle olyan hatalmi csoportosulásban, amely
mékeket (gabona) közvetve vagy közvetlenül a másik fél ellen irányul.
és nyersanyagokat 5. cikk. Amennyiben a Szerződő Felek között bárminő kérdés tekintetében viták vagy viszályok kelet-
(kőolaj, mangánérc, keznének, a két Fél ezeket a vitákat vagy konfliktusokat kizárólag baráti eszmecsere vagy szükség esetén
krómérc) szállított békéltetőbizottságok útján fogja tisztázni.
Németországnak,
cserébe onnan Titkos kiegészítő jegyzőkönyv
fémipari cikkek, A Német Birodalom és a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége közötti megnemtámadási szerződés
gépek és villamos- aláírásának alkalmával a két Fél aláíró meghatalmazottai szigorúan bizalmas megbeszélésen megvitatták
sági berendezések a kétoldalú érdekszférák elhatárolásának kérdését Kelet-Európában. Ez a megbeszélés a következő ered-
érkeztek. A kereske- ményre vezetett:
delmi kapcsolat 1. A balti államokhoz (Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia) tartozó területek területi-politikai
inkább a németeknek átformálása esetén Litvánia északi határa alkotja egyúttal Németország és a Szovjetunió érdekszférájának
volt kedvező; az határát. Egyúttal mindkét részről elismerik Litvánia érdekét a vilnai területen.
időszakban sokkal 2. A lengyel államhoz tartozó területek területi-politikai átformálása esetén Németország és a Szovjetunió
nagyobb értékű áru érdekszféráját hozzávetőleg a Narev, a Visztula és a Szan folyók vonala határolja el. Azt a kérdést, hogy a
érkezett hozzájuk. kétoldalú érdekek kívánatosnak tüntetik-e fel egy független lengyel állam fenntartását, és melyek lennének
ezen állam határai, végleg csak további politikai fejlemények során lehet tisztázni. A két kormány ezt a
kérdést mindenesetre barátságos megegyezés útján fogja megoldani.
• Foglaljuk össze, mi- 3. Délkelet-Európa vonatkozásában szovjet részről hangsúlyozzák érdeküket Besszarábiát illetően. Né-
ről szólt a megálla- met részről hangsúlyozzák a teljes politikai érdektelenséget ezeken a területeken.
podás! Hogyan ren- 4. Ezt a jegyzőkönyvet mindkét fél szigorúan titkosan fogja kezelni.
deződött látszólag a (Molotov–Ribbentrop-paktum, 1939. augusztus 23.)
két ország viszonya?
Miként vélekedhet-
tek erről a kortár-
Narvik
sak? Szudéta-vidék, 1938
• Állapítsuk meg az Német területi hódítás FI
atlasz segítségével, NN
(1938) A német területi hódítás ideje
hogyan osztotta fel

O
a két diktatúra egy- Német támadás ger

RS
ten G
más között Európa Szovjet támadás g -
Á

ZÁ
Norv Trondheim
Z

keleti felét!
RS

Bombatámadások

G
IA
DO

A Szovjetunió nyugati határa G

VÉ )
a háború előtt R 1940
SVÉ

Helsinki 1939. nov.

A Szovjetunió nyugati határa (
O

1940. június végén

N

Oslo Leningrád
Maginot-vonal ÉSZTORSZÁG

I Ó
r
nge DÁNIA LET TORSZÁG
t e n g e r LIT VÁ
Glasgow É szaki-te (1940) Koppenhága B a l t i -
T U N
N
Vilnius
N A G Y - B R I TA N N I A Danzig
IA
.
TO

Manchester KielElba N É M E 1939. szept.

G Vis
SZÁ Liverpool Berlin
DIA

J E

R Rotterdam Bréma L zt ula

EN
ÍRO London HOLLA9N40) (193G Y Varsó 1939. szept.
( 1 Z ÁG 9) E L
V

BELGIU O R S O OR
Rajn

M k T der O
(
Dunkerque 1940) nn e
M E CSE(H19MOR a SZ S Z D
a

Mely országokat N P R 39) K V A

rd e É nyep
EÁ
A LUX. N Á er
szállta meg Németor- Szaj OTDun E T. G
Ó C na Párizs (1940) a S Z L OV Á K I A D n y e
szág 1939 ősze és
I- FRANCIA- za ZÁ
G BES szter
1940 nyara között? • (1940) (1938) Tis R S
A A O
SZ A

I
T

U S Z T R
O R S Z ÁG S VÁ J C M A G YA R
N

Miben tértek el a
RÁ B

RO
LA

hadműveleti irányok Vichy MÁ A

I

NIA
AT

az első világháborúé-
JU

RA N C IA O . O
Ad

GO Duna
tól? • Miért maradt Y-F ia
r

SZ
CH
LA

I L
i-t

magára Nagy-Britan- V ÁV
SZ

O ng BU LGÁRI A
e

nia 1940 nyarára? • RS er IA

Mely területeken kez- ZÁ
G
dődött meg a szovjet
terjeszkedés?
A második világháború kezdete
23. A tengelyhatalmak sikerei
akkor a két diktatúra a paktum titkos részében felosztotta egy-
más között Európa keleti felét. A befolyási övezetek kialakí-
tása során országok (Lengyelország és a balti államok) és egyes
területek (Finnország déli része és Besszarábia) sorsáról döntöttek.
1939. szeptember 1-jén megindult a német haderő támadása
Lengyelország ellen. (A hadműveletek és a harcászat jellegéről
a 25. témában lesz szó.) Nagy-Britannia és Franciaország előbb
ultimátumban követelte a hadműveletek leállítását, majd szept-
ember 3-án hadat üzent a Német Birodalomnak.
A hátráló és súlyos veszteséget szenvedő lengyel haderő ellenál-
lásának a szovjetek beavatkozása vetett véget. Moszkva átlátszó
ürüggyel – a keleti lengyel területeken élő szláv népek (ukránok,
beloruszok) megvédésére hivatkozva – betört Lengyelországba
(szeptember 17.). Mivel a nyugati hatalmak garanciája csak német
támadásra vonatkozott, így a szovjeteknek nem üzentek hadat, és
a szovjet agressziót hallgatólagosan tudomásul vették. A két dik-
tatúra katonai támadásának következtében az ország összeroppant,
és a német, illetve a szovjet hadifogságot csak katonáinak egy tö-
redéke kerülte el, azok, akik a magyar vagy a román határ felé
húzódtak vissza. A lengyel kormány Romániába menekült, Ma-
gyarországon pedig sok tízezren kerestek menedéket.
Lengyelországot a Molotov–Ribbentrop-paktum alapján fel-
osztották, és a megmaradt területrészen a német fennhatóságú
Főkormányzóságot hozták létre. A Németországhoz csatolt nyu-
gati lengyel területekről megkezdődött a lengyelek és a zsidók
kitelepítése a Lengyel Főkormányzóság területére, ahol a zsidókat
a nagyobb városokban gettókba költöztették.
A háború első évében a Szovjetunió Németországhoz hasonlóan,
agresszorként lépett fel. A sztálini diktatúra a Molotov–Ribbent-
rop-paktum titkos egyezménye szerint Kelet-Közép-Európa keleti
részét saját befolyási övezetének tekintette. Kelet-Lengyelorszá-
got a Szovjetunióhoz csatolták, miközben könyörtelenül leszámol-
tak az általuk veszélyesnek tartott lengyel tisztekkel és értelmisé-
giekkel. (A részletekről a 27. témában tanulunk.) A sztálini dikta-
túra hadereje ezt követően Finnország ellen fordult. Miután a
szovjetek területi követeléseit is tartalmazó ultimátumát a fi nn
kormány elutasította, a Vörös Hadsereg megtámadta az országot.
A téli háború (1939. november – 1940. március) végül szovjet győ-
zelemmel végződött, de megmutatkozott a támadó erők gyenge-
sége. A sztálini terror során megtizedelt vezérkar rosszul irányí-
totta a hiányos felszerelésű csapatokat. Így a tapasztalatlan tisztek
által vezetett szovjet alakulatok súlyos veszteségeket szenved-
tek a terepviszonyokhoz és az időjáráshoz jobban alkalmazkodó
fi nn csapatoktól.
A Szovjetunió 1940 nyarán a balti államokat is fennhatósá-
ga alá vonta. Előbb katonai alakulatokat vonultatott be, majd a
helyi kommunistákra támaszkodva politikai változásokat kénysze-
rített ki. Litvánia, Lettország és Észtország végül egy látszat-
szavazás után csatlakozott a Szovjetunióhoz. A Romániához tarto-
zó Besszarábia és Észak-Bukovina esetén is az erőpolitika
dominált. 1940 júniusában egy ultimátum nyomán a román
kormány kivonta csapatait a követelt területekről. Románia
nem akart háborúba keveredni a túlerőben lévő északi szomszéd-
jával, ezért feladta az orosz forradalom idején elfoglalt térséget.
A terjeszkedő szovjet politika további céljai már a német érdek-
szférát fenyegették, és ez elkerülhetetlenné tette a konfliktust.
203
Német hadsereg Lengyel hadsereg
1,6 millió fő 1 millió fő
9000 löveg 4300 löveg
2500 harckocsi 880 harckocsi
2315 repülőgép 400 repülőgép
A két hadsereg erőviszonyai a háború kezdetén
Állapítsuk meg a térkép segítségével, miért volt
földrajzilag is rendkívül sebezhető helyzetben
Lengyelország!
A német és a szovjet haderő néhány alakulata 1939.
szeptember 22-én közös diadalmenetet tartott
az elfoglalt Breszt-Litovszkban. A csapatok a képen
látható jelképek alatt vonultak be a seregszemlére.
Milyen üzenetet hordozott a közös seregszemle,
illetve a „győztesek boltívén” látható jelképek?
Az 1918. évben Románia Oroszország katonai
gyengeségét kihasználva, erőszakosan elszakítot-
ta a Szovjetuniótól területének egy részét, Bessz-
arábiát, és ezzel megsértette a túlnyomórészt uk-
ránok által lakott Besszarábiának az Ukrán–Szovjet
Köztársasággal alkotott évszázados egységét.
Besszarábia erőszakos elszakításának a tényébe
a Szovjetunió sohasem nyugodott bele, amit a
Szovjet Kormány több ízben és nyíltan kifejezésre
is juttatott az egész világ előtt.
Jelenleg, amikor a Szovjet Szocialista Köztársa-
ságok Szövetségének katonai gyengesége már a
múlté, és amikor az előállott nemzetközi helyzet
megköveteli a múltból örökölt megoldatlan kérdé-
sek leggyorsabb megoldását, abból a célból, hogy
végre lerakják az országok közötti tartós béke
alapját, a Szovjetunió az igazságosság helyreállí-
tása érdekében szükségesnek és időszerűnek tart-
ja, hogy Romániával közös egyetértésben hala-
déktalanul megoldják Besszarábiának a Szovjet-
unióba történő visszaadása kérdését.
(Szovjet jegyzék Romániának, 1940. június 26.)
• Foglaljuk össze a szovjet jegyzék lényegét!
• Mivel indokolták a területi követeléseket?
• Értelmezzük, mi a szerepük a szovjet jegyzék-
ben olvasható „tartós béke” és az „igazságos-
ság helyreállítása” kifejezéseknek!
• Milyen jellegű valójában a szovjet jegyzék?
204
Az a néhány töredék nap és töredék éjszaka […]
csak megerősítette abbéli meggyőződésemet,
hogy nincs más választásunk. Az események túl
gyorsan peregtek ahhoz, semmint innen rendbe
lehetne már hozni a helyzetet. Bármit terveztünk
is, tüstént irreálissá vált. Az 1914–1918-as háború
precedenseire hivatkoztak, pedig ezek már egyál-
talán nem voltak alkalmazhatóak. Azt színlelték,
hogy van még arcvonal, aktív katonai parancsnok-
ság, áldozatkész nép. Pedig ezek már csak ábrán-
dok és emlékek voltak. A valóság az volt, hogy a
hatalom gépezete egy teljesen kimerült és elkábult
nemzetben egy olyan hadsereg mögött, amelynek
nem volt már hite, sem reménye, helyrehozhatat-
lan zűrzavarban működött. […] Június 10-e a ha-
láltusa napja. A kormánynak este távoznia kellett
Párizsból. Az arcvonal egyre gyorsabban hátrált,
de talán még tartható lett volna. Olaszország ha-
dat üzent. Most már mindenkire ránehezedett a
nyilvánvaló összeomlás.
(Charles de Gaulle: Háborús emlékiratok)
• Milyen körülmények között következett be Fran-
ciaország katonai veresége?
• Mi volt De Gaulle véleménye a kialakult helyzetről?
• Miben különbözött 1940 júniusa az első világ-
háború eseményeitől?
Hitler Párizsban
Idézzük fel, meddig tört előre a német haderő
az első világháborúban!
VII. A második világháború
A németek nyugati hadjárata
Mely országokat szállta meg a német haderő?
1939 őszén a brit és francia hadvezetés súlyos stratégiai hibát
követett el, amikor a hadüzenet ellenére nem kezdeményezett
támadó hadműveleteket a nyugati határon. Németország időt
nyert, így sikeresen befejezhette a lengyel hadjáratot, majd meg-
kezdte csapatainak átirányítását. A nyugati fronton kialakuló
„furcsa háború” – azaz a hadműveletek nélküli háború – Hitlert
újabb terjeszkedésre sarkallta. A svéd vasércszállítmányok biz-
tosítása, illetve az északi-tengeri blokád elkerülése érdekében
Németország a Skandináv-félsziget nyugati részének ellenőrzésére
törekedett. 1940 áprilisában a német haderő megszállta Dániát,
ezzel párhuzamosan benyomult Norvégiába. A közel egy hónapig
tartó hadműveletekbe később már brit csapatok is beavatkoztak,
de a német terjeszkedést nem sikerült megállítani. Norvégia ord-
jait a német haditengerészet flottabázisként használta a háború
végéig, a tengeralattjárók nagy része innen indult támadásra.
A nagy nyugati hadjárat 1940 májusában kezdődött, s a had-
műveletek a semleges Belgiumra, Luxemburgra és Hollandiára is
kiterjedtek. A német haderő a fő csapást az Ardennek erdőkkel
borított hegyvidékén át mérte Franciaországra. A szövetséges
hadvezetést meglepte a támadás, így a német harckocsik napok
alatt kettévágták a haderejüket. A támadó alakulatok észak felé, a
La Manche csatorna irányába szorították a belga–francia határ-
szakaszon rekedt több százezres hadsereget, miközben a francia
haderő jelentős része a Maginot-erődrendszerbe húzódva, bénultan
várta a fejleményeket.
A szövetségesek veresége teljes volt, a brit (expedíciós) had-
sereget óriási erőfeszítés árán sikerült csak kimenekíteni Fran-
ciaországból (Dunkerque kikötőjéből). A magára maradt francia
haderő összeomlott, Párizst harc nélkül foglalták el a németek,
majd a Maginot-vonal hátbatámadásával teljesen felszámolták az
ellenállást. Franciaország hat hét alatt vereséget szenvedett,
és fegyverszünetet kötött (1940. június 22.).
A nyugati hadjárat első napján Nagy-Britanniában kormányvál-
tás történt, az új miniszterelnök Winston Churchill lett. A kon-
zervatív politikus szilárd elhatározással szállt szembe a Német
Birodalommal, annak ellenére, hogy Franciaország északi részét a
németek megszállták. Bár a fegyverszünet értelmében Dél-Fran-
ciaország látszólag önálló maradt (Vichy központtal), valójában
az ottani kormányzat együttműködött a németekkel. A Szabad
Franciaország kormányát Charles de Gaulle tábornok vezette,
aki korábban honvédelmi államtitkár volt, majd hadosztályparancs-
nokként szolgált a francia hadseregben, és a vereség napjaiban
Londonba menekülve hirdette meg az ellenállást.
Németország 1940 késő nyarán Nagy-Britannia ellen fordult.
A német hadvezetés partraszálló hadműveletet tervezett, de előt-
te ki akarta vívni a légi fölényt a Csatorna és a Brit-szigetek felett.
Az úgynevezett angliai légi csata négy hónapig tartott. A tér-
ségben naponta több száz vadászgép vívott légi harcot, miközben
német bombázók százai mértek csapást a brit repülőterekre és
városokra. London nagyon súlyos károkat szenvedett, a német
légierő sokszor éjjel-nappal bombázta. A védelmet egy új techni-
kai találmány, a radarberendezés segítette, amellyel meg tudták
állapítani a támadó alakzat erejét és irányát. Az angol légierő le-
23. A tengelyhatalmak sikerei 205

Nem ígérhetek mást, mint vért és
gyötrelmet, könnyeket és szenve-
dést […]. Azt kérdezik, mi a politi-
kánk? Azt válaszolom: folytatni a
háborút tengeren, szárazon és leve-
gőben, minden tehetségünkkel és
erőnkkel […]. Azt kérdezik, mi a cé-
lunk? Egy szóval válaszolok: győze-
lem! Győzelem mindenáron, győze-
lem minden borzalom ellenére,
győzelem, bármilyen út vezet hozzá.
(Winston Churchill miniszterelnöki
programbeszéde, 1940. május)
A radar még gyermekcipőben járt, de már jelezni
tudta a part felé közeledő támadókat. A legfonto-
sabb információs forrásunk azonban a távcsövek-
kel és hordozható telefonokkal felszerelt megfigye-
lők sokasága volt, akik jelezték a szárazföld felett
haladó támadó kötelékeket. Egy-egy támadás alatt
több ezer jelentés érkezett. A föld alatti parancs-
nokság más helyiségeiben több termet töltöttek
meg a tapasztalt szakemberek, akik villámgyorsan
szelektálták a híreket, majd percről percre továb-
bították az elemzések eredményét […].
(Winston Churchill: A második világháború)

• Hogyan azonosították a német repülőkötelékek

• Milyen katonai helyzetben került erejét és támadási irányát?
miniszterelnöki pozícióba • Keressünk archív filmrészleteket az angliai légi
Churchill? csatáról! Hogyan zajlottak az összecsapások?
• Miben tért el politikai üzenete
az elődjéétől?
Winston Spencer Churchill
(1874–1965)

győzése nem sikerült, a súlyos veszteségek láttán Hitler 1940.

október végén leállította a Nagy-Britannia elleni közvetlen
hadműveleteket.
A német diplomácia a következő időszakban egy széles koalíció
kialakítását tervezte a Brit Birodalom ellen. Ezt a célt szolgálta az
úgynevezett háromhatalmi egyezmény, amelyet Németország,
Olaszország és Japán írt alá 1940 szeptemberében. A Berlin–Róma–
Tokió-tengely államai, az úgynevezett tengelyhatalmak kölcsö-
nösen elismerték egymás befolyási övezeteit. Molotov 1940
novemberében még Berlinben tárgyalt a háromhatalmi egyezmény-
hez való csatlakozásról, de a tárgyalások eredménytelenül végződ-
tek. Ezzel egy időben a Német Birodalom megkezdte a Szovjetunió
elleni támadási terv kidolgozását.

Japán, Németország és Olaszország kormányai a tartós béke előfeltételeinek

tekintik, hogy a világ minden nemzete hozzájusson a neki kijáró térhez. Ezért
elhatározták, hogy a nagy kelet-ázsiai térre és az európai területekre vonat-
kozó törekvéseiket illetően vállvetve együtt fognak működni, legfőbb céljuk az
lévén, hogy a dolgoknak olyan rendjét teremtsék meg és tartsák fenn, amely
alkalmas az ottani népek fejlődésének és jólétének előmozdítására.
Óhaja továbbá a három kormánynak, hogy az együttműködést a világ más
részeiben olyan államokra is kiterjesszék, amelyek készek arra, hogy fárado-
zásaiknak az övékéhez hasonló irányt adjanak, hogy ezáltal a világbékére mint
végső célra irányuló törekvéseik megvalósíthatók legyenek. Ennek megfelelően
Japán, Németország és Olaszország kormányai a következőkben állapodtak
Brit vadászrepülőgép-kötelék
meg.
1. cikk. Japán elismeri és tiszteletben tartja Németország és Olaszország Írjuk be az internetes keresőbe: Me–109,
vezetését Európában az új rend megteremtésénél. Hurricane, Spitfire! Milyen fegyverzeti és techni-
2. cikk. Németország és Olaszország elismerik és tiszteletben tartják Japán kai jellemzői voltak a korabeli német és brit
vezetését a nagy kelet-ázsiai térben az új rend megteremtésénél. vadászgépeknek?
(Háromhatalmi egyezmény, 1940. szeptember)

• Miért ellentmondásos a „tartós béke megteremtésére” való hivatkozás?

• Próbáljuk értelmezni a „nagy kelet-ázsiai tér” és az „új rend” kifejezéseket!
206 VII. A második világháború

Leningrád

r
Glasgow nge Moszkva
É szaki-te DÁNIA - tenger
Koppenhága B a l t i
I TA N N I A
N A G Y- B R Danzig
Manchester Elba Berlin
ÁG Liverpool Vis I Ó

IA
RSZ Rotterdam z tu la U N

ND
ÍRO Odera Varsó E T
London HOLL A S Z O V J
BELG ETORSZÁG

Rajn
N
IUM NÉM Kijev Don
Á

a
E Dny
ÓC Szaj eper
- na Párizs Duna S Z L O V Á K I A Dn Volg
yes
TI zter a
za
N FRANCIA- Tis
M A G Y ARORSZÁG
S VÁ J C
LA

O R S Z ÁG
AT

Vichy RO
MÁNIA

JU
N C I AO. O GO
FR A
Ad
- ia SZ Duna
r
Y
LA

H LÁ
C Fekete-tenger
i-t
VI VI
SZ

O ng A BU LG ÁRI A
e
RS er
Németország területe 1941 elején ZÁ

ALBÁN
Németország által megszállt államok G
1941 elején

IA
Német támadások
Szovjet támadások TÖRÖKORSZÁG
Ö

G
Olasz támadás RÖ
GO
Bombatámadások R SZÁG
Német előretörés határa, 1941. dec.

A német haderő hadműveletei és a keleti front kialakulása

Mely országokat foglalta el Németország? •
Különítsük el a német támadó hadjáratok egyes
szakaszait! • Hogyan kapcsolódtak be a had-
műveletekbe az olaszok? • Milyen stratégiai
célok irányába törtek előre a támadók a Szovjet-
unióban?
Villámháború a Balkánon
Mely országokat szállta meg a német haderő?

A látványos német sikereket megirigyelve Benito Mussolini

önálló hadműveletekbe kezdett. Az Albániában összevont olasz
haderő támadást indított Görögország ellen. A görög haderő
megállította, és meghátrálásra kényszerítette az olaszokat. Mus-
solini katonai veresége felülírta a német terveket. A Földközi-
tenger déli részének instabilitása veszélyeztette a német érdeke-
ket, és a keleti hadjáratra készülő Hitler nem engedhette meg,
hogy a britek esetleg egy balkáni támadással keresztülhúzzák a
számításait.
A Balkán-félszigeten biztosítani kellett az ottani országok
németbarátságát is. Romániában Antonescu tábornok 1940
őszétől mindenben támogatta Berlin törekvéseit, és rövidesen a
bolgár és a jugoszláv kormány is csatlakozott a tengelyhatalmak-
hoz. Csakhogy Jugoszláviában rövidesen politikai fordulat
történt. Tömegtüntetések nyomán megbukott a németbarát kabi-
net, brit és szovjet titkosszolgálati közreműködéssel. A kormány-
váltás után a németek el akarták kerülni, hogy a délszláv állam
Nagy-Britannia felé közeledjen. Hitler ekkor az ország megtáma-
dása mellett döntött, és a támadásba a Jugoszláviával szomszédos
országokat is bevonta. A balkáni hadművelet egy újabb villám-
háborús sikert eredményezett (1941. április–május). Jugoszlávia
vereségét felgyorsította a horvát szélsőjobboldali mozgalom
Horogkeresztes zászló az Akropoliszon (1941) (usztasák) döntése, amelynek során bejelentették az ország kilé-
pését az államközösségből. A széteső Jugoszlávia területét meg-
Számoljuk össze, hány országot szállt meg szállták. Görögország sorsa is megpecsételődött, az ország a
a német haderő 1941 tavaszára!
németek kezére került.
23. A tengelyhatalmak sikerei
Német támadás a Szovjetunió ellen
Meddig törtek előre a németek?
A balkáni villámháború miatt a Szovjetunió ellen tervezett had-
járat heteket csúszott. A gyors sikerekre számító hadvezetés végül
1941. június 22-én indította meg a támadást a Barbarossa-terv
alapján. A széles frontszakaszon kibontakozó offenzívába kezdetben
csak a román hadsereget vonták be, de rövidesen Olaszország, Finn-
ország, Szlovákia, Horvátország és utoljára Magyarország is hadba
lépett. Az elsöprő erejű, váratlan német támadás napokra meg-
bénította a szovjet katonai és politikai vezetést, és egyértelművé
vált, hogy Sztálin elszámította magát. A Szovjetuniót felkészü-
letlenül érte a német támadás, és Sztálin is csak napokkal később
hirdette meg a honvédő háborút. 1941 őszére a támadó erők észa-
kon Leningrádig törtek előre, ahol hosszú (mintegy 900 napig
tartó) blokád alá vették a várost. A déli haderő Ukrajnát elfoglalva
nyomult előre, míg a középső hadseregcsoport Moszkva felé tá-
madt. A Vörös Hadsereg szörnyű veszteségeket szenvedett, több
millió katona esett hadifogságba, és a fegyverzet jelentős része
is megsemmisült.
A hatalmas veszteségek ellenére a szovjet ellenállás fokozódott
(mintegy tízmillió hadkötelest mozgósítottak), és a front elől az
Urálon túlra telepítették a hadiüzemek nagy részét. A német had-
sereg előretörését ősszel előbb az esős időjárás miatt sártengerré
váló utak, majd a gyorsan beköszöntő téli időjárás is lassította.
1941. december elejére mintegy 35-40 km-re megközelítették
Moszkvát, de ekkor a szovjet hadvezetés harcba vetette a Szibé-
riából átcsoportosított alakulatokat, és meghátrálásra kénysze-
rítette a németeket. A mozgóháború befejeződésével a keleti fron-
ton a csapatok „beásták magukat”, azaz mindenhol lövészárok-
rendszer alakult ki. A moszkvai csata elvesztése még nem hozott
fordulópontot a háború menetében, de megtörte a „legyőzhetetlen”
német hadsereg mítoszát.
Sárba ragadt német hadoszlop 1941 őszén
207
Napi kenyérfejadag (gramm)
Elsődleges fontosságú üzemek dolgozói 375
Műszaki és technikus munkások 250
Tisztviselők és családtagok (fejenként) 125
Katonák 500
Rendelet a napi kenyérfejadagokról a körbezárt Lenin-
grádban (1941. november 20.). A két és fél milliós
lakosságú várost 1944 elejéig blokád alatt tartotta
a német haderő. A leningrádi blokád során meghalt
katonák és civilek száma elérte az 1,6 millió főt.
A kenyeret szekercével kellett felvágni. Az egész-
ségügyi csomagok olyan kemények lettek, mint a
fa, az üzemanyag megfagyott, az optikai távmérők
meghibásodtak, és a kezünk odafagyott a puská-
hoz. A havon fekvő sebesült percek alatt megfa-
gyott. Ezekben a napokban csak páran voltak
olyan szerencsések, hogy az orosz holttestekről
leszedett ruhához juthattak.
(Egy német katona visszaemlékezése,
1941. december)
–30 Celsius-fokban kellett gödröket ásnunk, mikor
a talaj felső 60-70 cm-e meg volt fagyva. […] Két
napba tellett, mire beástuk magunkat. Néhány
nappal később megkaptuk a téli ruházatot, szőr-
mekabátok, kesztyűk, egyujjas kesztyűk, steppelt
nadrágok és nemezcsizmák érkeztek. Most már
sokkal jobb volt, hiszen így a lövegek mellett a
hóba rakott lőszeres ládák tetején aludhattunk.
Kényelmetlen volt ugyan, de nem fáztunk, és meg-
maradt a harckészültségünk.
(Egy szovjet katona visszaemlékezése,
1941. december)
• Hasonlítsuk össze, hogyan készült fel a két ál-
lam hadereje a téli hadviselésre!
Szovjet katonák téli felszerelésben
208 VII. A második világháború

Történészszemmel

Miért adta fel az Amerikai Egyesült Államok az izolációs politikáját?

1937 A semlegességi törvény kimondta, hogy az Amerikai Egyesült Államok nem szállíthat fegyvereket
hadban álló országnak.
1939. november Megtörtént a semlegességi törvény módosítása. Eszerint az Amerikai Egyesült Államok eladhatott
fegyvereket és hadianyagokat mindazon államoknak, amelyek készpénzben kifizették, és el is tudták
szállítani („cash and carry”).
1940. szeptember Roosevelt felhatalmazást kapott arra, hogy bővítse a hadiüzemek megrendelését. Emellett az Amerikai
Egyesült Államok átadott 50 régi torpedórombolót Nagy-Britanniának a német tengeralattjárók elleni
harchoz.
1941. március Megszületett a kölcsönbérleti törvény. Eszerint az elnök fegyvereket és hadianyagot adhatott kölcsönbe
vagy bérletbe azoknak az országoknak, amelyeknek védelmét az Amerikai Egyesült Államok biztonsága
szempontjából fontosnak tartotta.
1941. április–július Az Amerikai Egyesült Államok az Atlanti-óceán nagy részét fennhatósága alá vonta, és támaszponto-
kat létesített például Grönlandon és Izlandon.
1941. november Roosevelt kiterjesztette a kölcsönbérleti törvény hatályát a Szovjetunióra is. A szállítmányokat Iránon
keresztül juttatták el, amelynek területét az angolok és a szovjetek megszállták.

A Roosevelt-kormányzat diplomáciai Hogyan befolyásolták az európai háborús események az

és gazdasági intézkedései az Amerikai Amerikai Egyesült Államok politikáját? • Mi befolyásolta
Egyesült Államok hadba lépése előtt Roosevelt elnök politikai döntéseit?

A csendes-óceáni hadszíntér kialakulása

Miért fordult az Amerikai Egyesült Államok ellen a japán hadvezetés?

A moszkvai csatával egy időben lángba borult a Csendes-óceán

térsége is. Japán támadását gazdasági és diplomáciai ellentétek
váltották ki. A Kínában 1937 óta harcoló ország az európai hatalmak
kiesése után terjeszkedésbe kezdett a francia és a holland

A csendes-óceáni AMERIKAI
hadszíntér, 1941–42 E G Y E S Ü LT KA
J E T UNIÓ N
S Z O VBajkál-tó ÁLLAMOK

A
D
ur Dutch Harbor

A
Am
MO N GÓLIA ZSÚRIA
ND UKUO)
MANDZS
A EA AMERIKAI
rga
-f. (M E G Y E S Ü LT
R
KO

Sá N ÁLLAMOK
J A PÁ
Idézzük fel, hol ter-
jeszkedett Japán a K Í N A Midway-szigetek
gce
második világháború Jan
S - Ó C E Á N
előtt! • Mely országok D E
rendelkeztek gyarma- TAJVAN N ii-szigetek
wa
A

E
Ha
RM

tokkal a térségben? • IN S
C Wake-szk. bor
BU

Hogyan befolyásol- l Har

DO

a r
TH A I F Ö L

hatták az európai Pe
KÍNA

Mariana-szk.
háborús események a FÜLÖP-
kelet-ázsiai erőviszo- SZIGETEK
Marshall-szk.
D

nyokat? • Miért volt Japán terjeszkedésének

jelentősége Pearl Egyenlíto legnagyobb határa
Gilbert-szk.
Harbor megtámadá- Megszállt területek
sának? • Állapítsuk H O I A 1941. december 7-ig
LLAN D IN D
Salamon-szk.
meg, milyen straté- Megszállt területek
IN

giai irányokba indult 1942. júniusig

D

meg a japánok to- A I- Japán támadások

I

vábbi terjeszkedése! ÓCEÁN

Bombatámadások
AUSZTRÁLIA
23. A tengelyhatalmak sikerei 209

gyarmatokon (Indokína és Indonézia). Az ázsiai japán „élettér”

kialakítása a Roosevelt-kormányzat ellenállásába ütközött:
1941-ben fokozatosan csökkentették a Japánnak szállított lét-
fontosságú nyersanyagok (kőolaj, vasérc) mennyiségét. A japán
császári hadvezetés tisztában volt azzal, hogy az olajembargó
néhány hónap alatt megbénítaná a hadigépezetüket. Mivel a keres-
kedelmi tárgyalások eredménytelenül végződtek, a japán császári
hadvezetés egy hadüzenet nélküli, váratlan támadást készített
elő. A Hawaii-szigeteket titokban megközelítette egy japán flotta.
1941. december 7-én a repülőgép-hordozókról felszálló bom-
bázó repülőgépek váratlan légicsapással súlyos veszteséget okoz-
tak a Pearl Harbor hadikikötőben állomásozó amerikai flotta
egységeinek.
Az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia a Pearl Harbor
elleni támadást követően hadat üzent Japánnak, mire a három-
hatalmi egyezmény alapján Németország és Olaszország hadat
üzent Washingtonnak. A következő hónapokban Japán látványos
offenzívába kezdett a Csendes-óceán térségében, és stratégiailag Pearl Harbor pusztulása (1941. december 7.)
jelentős területeket foglalt el (például Fülöp-szigetek, Szingapúr,
Burma egy része). Hadereje nyugaton India felé, délen Auszt- Nézzünk utána az interneten, milyen súlyos
veszteségei voltak az amerikai hadiflottának!
rália irányába tört előre. Az idővel elbizakodottá váló japán csá- • Mennyi idő alatt ért el Japánból a Hawaii-
szári hadvezetés ekkor keletre fordult, és a stratégiai jelentőségű szigetek közelébe a japán flotta? • Milyen
Midway-szigetek ellen vonultatta fel flottájának egy részét. amerikai mulasztások vezethettek a váratlan
1942. június elején azonban a szigetek térségében vívott ten- japán sikerekhez?
geri csatában súlyos vereséget szenvedett. A következő időszak-
ban az Amerikai Egyesült Államok dinamikusan növelte had-
erejét, a hadiiparra átállított gazdasága folyamatosan ellátta a
flottát és a légierőt. A kibontakozó ellentámadás elhúzódó, szi-
getről szigetre vívott harcokhoz vezetett. A japán csapatok ki-
tartóan ellenálltak egy-egy kisebb sziget védelme során.

A Pearl Harbort ért váratlan japán támadás után az amerikai közvélemény

potenciális árulót látott az Egyesült Államokban élő japánokban. Roosevelt
elnök ezért elrendelte, hogy a „gyanús egyének” kitelepíthetők „különleges
katonai körzetekbe”, háborús gyűjtőtáborokba. Több mint százezer japán szár-
mazású amerikai állampolgárt zártak be így szögesdróttal és fegyveres őrség-
gel védett koncentrációs táborokba. Ezek nem hasonlítottak a nemzetiszocia-
lista diktatúra által működtetett koncentrációs táborokhoz, de tény, hogy az
amerikai japánokat a háború alatt etnikai alapon különítették el.

Összegzés
Az amerikai Yorktown repülőgép-hordozó
Okok és következmények
• Miért értek el a németek katonai sikereket 1939–40-ben? Miért szorultak háttérbe a „klasszikus” csata-
• Mely országok kerültek német, illetve szovjet megszállás alá hajók a második világháború idején? • Nézzünk
az időszakban? utána, milyen támadóerővel rendelkezett egy-
egy repülőgép-hordozó! • Keressünk az interne-
• Hogyan folytatódtak a német hadsereg támadásai 1941-ben? ten minél több olyan filmet, amelyek a tanult
hadjáratokról és csatákról szólnak! Írjuk be a
Történelmi jelentőség keresőbe: Dunkerque, Angliai csata, Pearl Harbor,
• Milyen következményei voltak a Molotov–Ribbentrop-paktum- Midway! Nézzük meg őket!
nak a háború első évére?
• Milyen politikát folytatott az Amerikai Egyesült Államok a hadba
lépése előtt?
• Hogyan próbálta Japán megváltoztatni az erőviszonyokat a
csendes-óceáni térségben?
210 VII. A második világháború

24. A szövetségesek győzelme

Németország és Japán katonai hódításai 1942-ben érték el a legnagyobb kiterjedésüket. Milyen stratégiai törekvései voltak a három-
hatalmi egyezmény aláíróinak? Hogyan végződtek a küzdelmek 1941-ben a keleti fronton? Miként bontakozott ki a háború a Csendes-
óceán térségében?

Fordulat a háború Német támadások

Leningrád
menetében, 1942–1944 Szovjet támadások
A nyugati szövetségesek támadása
1942–1943-ban Volg
A nyugati szövetségesek
Glasgow támadása a
1944-ben DÁNIA -tenger Moszkva
Koppenhága B a l t i
N A G B R I TA N N I A
Y - n g er Danzig
É szaki-t e
ÁG Manchester Hamburg Elba Berlin Vis O V J E T U N I Ó
RS Z Liverpool z tu l a S Z

A
ÍRO

DI
Odera
London HOLLA N Varsó Kurszk
BELG Drezda
IUM Ra Kijev Don
jna
ÁN NÉMETORSZÁG Dny
C E Normandia eper
I -Ó Párizs Duna S Z L O VÁ K
IA Dn
yes
Sztálingrád
N T Orleans München za zter
is
LA T
M A G Y A R O R S ZÁG
FRANCIA- S VÁ J C
AT

A
Vichy ROMÁ NI
O HO
Gyűjtsük ki az 1942-
Ad
OR SZÁG ia R VÁTO Bukarest Duna

SZ
.
r
LA

es német hadmoz- Fekete-tenger

ER
i-t
SZ

O ng IA

B
dulatok fő irányait! RS e er

AL
Róma ZÁ B U LG Á R I A

BÁ
• Meddig terjedt a Monte Cassino G

NIA
S PA N Y O L -
német hódítás hatá-
ra? • Hogyan válto- ORSZÁG TÖRÖKORSZÁG

GÖ
zott meg a stratégiai
helyzet 1943-ban? • RÖ
G
O
Algír Bougie Bône RSZ
Milyen irányba törtek Orán ÁG

IA
előre az angolszász Föld
TU

ÍR
szövetségesek 1944- közi- SZ
Casablanca K Ó A L tenger LIBANON
NI

K GÉR

IR
ben? • Miért került MARO IA cSsazuez

PALESZTÍNA
SZ

AK
tor i- NIA
ezzel véglegesen na DÁ

JOR
szorult helyzetbe Németország területe, 1941–44 Bombatámadások

NSZ
Németország által megszállt Frontvonal 1942 elején El-Alamein Kairó
a német hadsereg?

TRA
országok, 1941–44 LÍB I A EGYIPT
Frontvonal 1942 őszén OM

Tekintet nélkül bármely más törvényi rendelkezés- A „nagy szövetség” kialakulása

re, az elnök időről időre – amikor azt a nemzetvé-
delem érdekében szükségesnek tartja [...] felha-
talmazhatja a hadügyminisztert, a haditengerésze-
ti minisztert vagy bármely más kormányszerv vagy
hivatal vezetőjét a következőkre:
1. Bármely ország kormánya részére, amelynek
védelmét az elnök az Egyesült Államok védelme
szempontjából életbe vágó fontosságúnak tartja
[…].
2. Minden ilyen kormány részére védelmi esz-
közöknek eladására, tulajdonuk átruházására, cse-
réjére, bérbeadására vagy másként rendelkezésé-
re bocsátására.
(A lend-lease [kölcsönbérleti] törvény,
1941 március)
• Mire kapott felhatalmazást az amerikai elnök?
Mely tényezők miatt alakult ki szoros együttműködés?
A világháború kezdetétől a tengereken is jelentős küzdelem
zajlott. A brit flotta először tengeri blokádot alakított ki, de mivel a
németek újabb és újabb területeket foglaltak el, a zárlat nem csök-
kentette hadikapacitásukat. Ennél veszélyesebb fenyegetés volt a
német tengeralattjárók bevetése a kereskedelmi hajók ellen. Az
úgynevezett angliai légi csata idején Hitler korlátlan tengeralatt-
járó-háborút hirdetett meg, amely kezdetben látványos sike-
reket hozott. A kialakuló atlanti csatában a „tengerek szürke
farkasai” súlyos veszteségeket okoztak a brit szállítóhajóknak. A szi-
getország ellátásában súlyos zavarok keletkeztek, és ez egyre na-
gyobb aggodalommal töltötte el az Amerikai Egyesült Államok
kormányzatát. Roosevelt határozott lépésekkel támogatta Nagy-
Britanniát a háború első szakaszában. A szigetországba jelentős
mennyiségű hadianyag érkezett, majd a kölcsönbérleti törvény után
az amerikai hadiipar még inkább felpörgött.
A Szovjetunió elleni német támadás után Churchill – félretéve
antikommunista meggyőződését – szövetségesként tekintett
Moszkvára. Nemsokára az Amerikai Egyesült Államok a szovjetek
24. A szövetségesek győzelme 211

Az Egyesült Államok elnöke és Churchill miniszterelnök a brit kormány képvi- • Milyen alapelveket fogalmazott meg a két
seletében, találkozásuk alkalmával célszerűnek tartották, hogy mindkét ország nagyhatalom?
politikájának bizonyos közös alapelveit, amelyekről a világ jobb jövőjének fel- • Állapítsuk meg, melyik történelmi nyilatkozat-
építését remélik, nyilvánosságra hozzák. hoz hasonlítható a dokumentum!
1. Országaik semmiféle területi vagy egyéb természetű gyarapodásra nem • Miért volt jelentős az Atlanti Charta?
törekszenek. • Vitassuk meg, miért tűnhetett meglepőnek,
2. Nem kívánnak semmi olyan területi változást, mely nem egyezik az ér- hogy Sztálin is aláírta a dokumentumot!
dekelt népek szabadon kifejezett kívánságával.
3. Tiszteletben tartják minden nép jogát, hogy maga válassza meg azt az
államformát, amelyben élni akar, és azt óhajtják, hogy azok a népek, amelyeket
14 795 repülőgép
megfosztottak szuverén jogaiktól és önkormányzatuktól, visszakapják azokat. 7 056 harckocsi
4. Igyekezni fognak most fennálló kötelezettségeik tiszteletben tartása mel- 375 883 teherautó
lett megkönnyíteni minden állam részére, legyen az nagy vagy kicsi, győztes 51 503 dzsip
vagy legyőzött, egyenlő feltételek melletti részesedésüket a világkereskedelem- 2 000 mozdony
ben és nyersanyagkészletekben, amelyek gazdasági jólétükhöz szükségesek. 131 633 géppuska
(Részlet az Atlanti Chartából, 1941. augusztus) 88 507 404 tonna pamutszövet

Néhány példa az Amerikai Egyesült Államok által

felé is megindította a kölcsönbérleti szállításokat, így hatalmas a Szovjetunióba küldött hadianyagra a kölcsön-
mennyiségű hadianyag áramlott az országba. Ettől kezdve a szö- bérleti szállítások keretében (1941–1945)
vetségesek szorosabb diplomáciai kapcsolatok kialakítására is
Állapítsuk meg az atlasz segítségével, mely szá-
törekedtek. Rövidesen Churchill és Roosevelt egy személyes talál-
razföldi és tengeri útvonalon keresztül tudták
kozón fogalmazták meg azokat az alapelveket, amelyekkel elutasí- bevinni a termékeket a Szovjetunió területére!
tották a háromhatalmi egyezmény „új világrendjét” (Atlanti Char-
ta, 1941. augusztus). Az egyezményt néhány hónappal később a
Szovjetunió is aláírta.
Német csapatok/ezer fő Szovjet csapatok/ezer fő
7 000
Fordulat a keleti hadszíntéren 6 000
5 000
Hogyan kezdődött meg a tengelyhatalmak visszaszorulása?
4 000
3 000
1942-ben a német és vele szövetséges haderők (román, magyar és
2 000
olasz) újabb nagyobb támadásba lendült a szovjet csapatok ellen.
A déli frontszakaszon előrenyomuló német páncélosok a Kauká- 1 000

zusig törtek előre, a német 6. hadsereg pedig a Volga-parti Sztá- 0

1941. június 1942. június 1943. június 1944. június 1945. január
lingrád ostromába kezdett. Az elhúzódó utcai harcokban a néme-
tek nem tudták a folyóba szorítani a védekező szovjeteket, majd Szovjet és német csapatok létszáma a keleti fronton
novemberben váratlanul egy nagy erejű szovjet ellentámadás
bekerítette a városban harcoló német haderőt. Mivel Hitler meg- Szovjet tankok száma Német tankok száma
tiltotta a bekerítésből való kitörést, a német 6. hadsereg felmor- Szovjet tankok előállítása Német tankok előállítása
zsolódott a harcokban, és a megmaradt állománya végül 1943. Szovjet tankok vesztesége Német tankok vesztesége
február elején letette a fegyvert. (A sztálingrádi csatában a német
30 000
25 000
7 óra 50: A pályaudvar bejáratainál fellángoltak a harcok.
8 óra 00: A pályaudvar az ellenség kezére került. 20 000
8 óra 40: A pályaudvar a miénk.
9 óra 40: Az ellenség ismét elfoglalta a pályaudvart. 15 000
13 óra 20: A pályaudvar újra a miénk. 10 000
(Szovjet hadijelentés, 1942. szeptember 14.)
5 000

Sztálingrád még mindig nem esett el. Már csak pár száz méter hosszú és pár 0
száz méter széles az a terület, amit védenek, de mégsem tudjuk elfoglalni, 1941 1942 1943 1944 1945
pedig már számtalan hadosztály támadja őket nap mint nap. De minden ro- Szovjet és német páncélosok aránya
hamot megállítanak és visszavernek. Napokig folyik a harc egy-egy házért.
(Német tábori posta Sztálingrádból, 1942. november 19.) Hogyan alakultak az erőviszonyok 1941-ben?
• Milyen mértékű volt a veszteség? • Mikortól
tudott hatékonyan érvényesülni a szovjet
• Milyen jellegű harcok bontakoztak ki Sztálingrádban? csapatok számbeli fölénye?
212
Szovjet Német
haderő haderő
Bevethető
1 millió 910 ezer fő 616 ezer fő
katonák száma
Páncélosok közel 5100 közel 2600
Lövegek 33 ezer kb. 10 ezer
Repülőgépek 3600 1800
Szemben álló erők a kurszki csatában. A kurszki csata
egy kb. 250 km hosszú és 160 km mély kiszögellés
két pontján indult meg. Bár a szovjet veszteségek élő-
erőben és páncélosokban háromszorosan meghalad-
ták a német veszteségeket, a hadászati siker mégis
a szovjeteké volt. (Adatok: Szabó Péter – Számvéber
Norbert: A keleti hadszíntér és Magyarország
1943–1945, Puedlo Kiadó, 2009, 9–11.)
„A sivatagban minden szabad, nincsenek akadályok,
se tagolt terepek, sem folyó, sem erdő, amely védel-
met nyújtana: minden nyílt és kiszámíthatatlan […].”
(Rommel a sivatagi hadviselésről)
A Monte Cassino felett magasodó hegyen lévő ben-
cés kolostor a harcok előtt és után. A német haderő
a hegyekre támaszkodva alakított ki állásrendszert.
Miután a szövetségesek a kolostort is lebombázták,
már az épület romjai között is harcoltak. A közel fél
évig tartó ellenállásukat végül többek között a szö-
vetségesek oldalán harcoló lengyel hadtest törte meg.
VII. A második világháború
6. hadsereg súlyos veszteséget szenvedett: 1942 szeptemberében
260 000 katona indult Sztálingrád ellen, és 1943 februárjában 90 ez-
ren adták meg magukat a városban. A hadifogságból 1955 (!) után
alig ötezren tértek haza.)
1943-ban Hitler vissza akarta szerezni a kezdeményezést a keleti
fronton. A német haderő egy újabb támadással kísérletezett, de
az összevont jelentős számú páncélos hadereje vereséget szenve-
dett a kurszki páncéloscsatában (1943. július).
A szovjetek átvették a kezdeményezést, és akár nagy vérvesz-
teségek árán is ellentámadásba lendültek. Kihasználták a lét-
számfölényüket, és folyamatosan növelték haditermelésüket.
A Vörös Hadsereg 1944 tavaszára elérte Románia határait, és meg-
közelítette a Kárpátok vonulatát.
A tengelyhatalmak veresége Észak-Afrikában
és Olaszországban
Hogyan kezdődött a brit–amerikai katonai együttműködés?
1940 őszén a Líbiában állomásozó olasz hadsereg betört Egyip-
tomba, ahol azonban rövidesen súlyos vereséget szenvedett. Az
ellentámadásba lendülő brit haderő, számos nemzetközösségi csa-
pattal (például kanadai, új-zélandi) megerősítve, Líbia egy részét
is elfoglalta. Eközben egy másik hadseregük néhány hónap alatt
megszállta Etiópiát. Az észak-afrikai olasz vereségek láttán Hit-
ler elrendelte egy páncéloshadtest átcsoportosítását Észak-Afri-
kába.
Az Erwin Rommel vezetésével történő katonai beavatkozás
eredményesnek bizonyult. Bár Rommel folyamatosan utánpótlási
gondokkal küzdött, a következő másfél évben mégis látványos
sikereket ért el a térségben. A fordulat 1942 októberében kö-
vetkezett be. Ekkor a Szuezi-csatorna irányába előretörő né-
met–olasz haderő El-Alameinnél egy felőrlő ütközetben meg-
hátrálásra kényszerült. Bernard Montgomery brit tábornok
csapatai üldözőbe vették a meggyengült haderőt, miközben Dwight
D. Eisenhower tábornok vezetésével szövetséges csapatok száll-
tak partra Északnyugat-Afrikában. A tengelyhatalmak hadereje
két tűz közé szorult, és a Tunéziába hátráló német–olasz csapatok
ellenállását végül 1943 tavaszán számolták fel.
Az észak-afrikai győzelem után, a kurszki csatával egy időben az
angolszász erők megindították támadásukat Olaszország ellen.
A szicíliai partraszállás komoly politikai változásokat hozott.
A sorozatos katonai kudarcok az olasz uralkodót politikai irányvál-
tásra ösztönözték. Lemondatták, majd letartóztatták Mussolinit,
és Olaszország fegyverszünetet kért. Hitler azonban gyorsan
cselekedett: német katonai erő vonult be az ország területére,
amely felvette a harcot a szövetségesekkel. (Eközben német kom-
mandósok kiszabadították a fogságból Mussolinit, aki Észak-Olasz-
országban létrehozta a németeket kiszolgáló fasiszta államot, a
Salòi Szociális Köztársaságot.)
A brit és amerikai alakulatok támadása 1943 végén meg-
akadt, és hónapokig tartó állóháború alakult ki Monte Cassinó-
nál. Az olaszországi offenzíva lelassulása kizárta annak esélyét,
hogy az angolszász haderő a Balkán-félszigeten kíséreljen meg egy
újabb partraszállást.
24. A szövetségesek győzelme 213

A második front kialakulása

Milyen stratégiai helyzetbe került Németország?

A szövetségesek megállapodtak, hogy Németországtól csak Tudomásul vették, hogy az Overlord hadműveletet
feltétel nélküli megadást fogadnak el. A brit és az amerikai [a második front] 1944 májusában indítják meg,
légierő naponta bombázta Németországot. A légicsapások egy észak-franciaországi hadművelettel kapcso-
nemcsak a stratégiai pontok (például gyárak, vasúti csomópontok), latban. Utóbbi hadműveletet olyan erőkkel hajtják
hanem városok ellen is irányultak. A súlyos károk és a jelentős végre, amint azt a rendelkezésre álló partraszállá-
polgári áldozatok ellenére a német haditermelés 1944 végéig még si eszközök lehetővé teszik. A konferencián továb-
bővült is, és a nemzetiszocialista diktatúra a totális háború bá tudomásul vették Sztálin marsall nyilatkozatát,
hogy a szovjet haderők ugyanezen időpont körül
meghirdetésével fokozta erőfeszítéseit. (Eszerint munkakötele- támadást indítanak abból a célból, hogy megaka-
zettséget írtak elő a hátországban lévők számára, fokozták a meg- dályozzák a német haderők átszállítását a keleti
szállt területek gazdasági kizsákmányolását, illetve jelentősen nö- frontról a nyugati frontra.
velték a nem német kényszermunkások számát.) (A teheráni konferencia anyagából, 1943)
Moszkva folyamatosan sürgette az úgynevezett második front,
azaz egy nyugat-európai harcvonal kialakítását. 1943 őszén Chur-
• Miért így döntöttek a szövetségesek?
chill, Roosevelt és Sztálin személyesen egyeztetett a teheráni kon-
• Mely korábbi brit törekvést vetették el ezzel?
ferencián a stratégiai kérdésekről. A konferencián Sztálin ragasz-
kodott az általa megszállt lengyel területekhez, emellett elutasítot-
ta a britek közép-európai előretörési szándékait. Churchill még 1943
elején egy balkáni partraszállásban gondolkodott, de ezt Roosevelt
elnök sem támogatta. Így gyakorlatilag a teheráni konferencián
az angolszász erők átengedték Közép-Európát az előrenyo- Keressünk az interneten minél több olyan filmet,
muló Vörös Hadseregnek. A szovjetek a háborús sikereik nyo- amelyek a tanult hadjáratokról és csatákról
mán jogot formáltak arra, hogy meghatározzák a térség jövőjét. szólnak! Írjuk be a keresőbe: A leghosszabb nap,
A teheráni konferencián végül egy észak-franciaországi part- A híd túl messze van, A halál ötven órája! Nézzük
meg őket!
raszállás mellett döntöttek. Az előkészületek hónapokat vettek
igénybe, miközben sikerült a német felderítést megtéveszteni az
invázió helyszínéről. 1944. június 6-án Eisenhower tábornok irá-
nyításával megkezdődött a partraszállás Normandiában. A had-
mozdulat látványos eredménnyel járt, a több ezer szállítóhajóról
mintegy 150 ezer brit és amerikai katona szállt partra. A létszámot
Végezzünk kutatómunkát! Milyen technikai fej-
két hét alatt több mint félmillió főre növelték, s a kialakított híd-
lesztések segítették elő a sikeres partraszállást?
főállásokból a következő hetekben megkezdődött a szövetséges Hol várták a németek a szövetségesek hadmoz-
hadseregek kitörése. A normandiai csata végül német vere- dulatát? • Nézzünk utána az interneten Robert
séggel zárult, majd a szövetségesek augusztus utolsó napjaiban Capa munkásságának! Milyen híres fényképei
felszabadították Párizst is. 1944 őszére a német haderő kiszorult voltak?
Franciaország területéről, sőt Belgium nagy része is felszabadult.
A normandiai partraszállás (Robert Capa fényképe)
214
Történészszemmel
Miért folytatta az ellenállást a német és a japán haderő?
Napokon keresztül harcoltunk; részben, hogy mentsük életünket és elkerüljük
a hadifogságot, de részben azért is, mert úgy gondoltuk, hogy ez a köteles-
ségünk, szolgálnunk kell a hazánkat, még akkor is, ha a nácikat elutasítjuk
[...]. Ez valóban tudathasadás volt: nappal mi, német katonák milliói hosszab-
bítottuk meg Hitler uralmát, miközben éjjel a háború befejezéséről álmodoz-
tunk, és azt kívántuk, bárcsak véget érne már a náci korszak.
(Helmut Schmidt főhadnagy visszaemlékezése.
Schmidt a háború után szociáldemokrata politikus lett,
és 1974–1982 között ő volt az NSZK kancellárja.)
Királytigris (Königstiger) harckocsi
V–2 rakéta Me–262 vadászrepülő
Kamikaze repülő támadása
egy amerikai hadihajó ellen.
A kamikaze jelentése: ’iste-
ni szél’. A 13. században
a Japánra támadó mongo-
lok flottáját egy szélvihar
süllyesztette el, az elneve-
zés erre utalt. 1944-től
azokat a japán pilótákat
nevezték így, akik robbanó-
anyaggal megrakott
repülőgépüket életük fel-
áldozásával az amerikai
hajóknak vezették.
Keressünk rá az interneten Sophie Scholl nevére! Milyen céljai voltak a Fehér Rózsa szervezetnek?
Mi lett a szervezet tagjainak a sorsa? • Nézzünk utána, miért nem sikerült a Hitler elleni merénylet 1944
nyarán! • Gyűjtsünk adatokat a korszak német katonai fejlesztéseiről! • Milyen fegyver előállítására
törekedtek a német tudósok? • Miért volt meglepő ez a látványos technikai-technológiai fejlődés?
• Vitassuk meg, mennyire fokozhatta a németek elszántságát a feltétel nélküli megadás követelése!
VII. A második világháború
A csendes-óceáni hadszíntéren a szigetről
szigetre vívott hadműveletek során a japán
katonai alakulatok elszántan harcoltak, gyak-
ran az utolsó töltényig. Az önfeláldozás, a to-
vább élő szamurájetika a tengeri harcászat-
nál is megmutatkozott, és a kamikaze pilóták
érzékeny veszteségeket okoztak az ameri-
kaiaknak. Az európai hadszíntéren a norman-
diai partraszállás után minden józanul gon-
dolkodó ember tisztában volt azzal, hogy a
német hadsereg már nem nyerheti meg a há-
borút. Hitler ellen 1944. július 20-án a tábor-
nokok egy része összeesküvést szőtt. A Claus
Schenk von Stauffenberg által végrehajtott
merénylet azonban sikertelenül végződött,
sőt fokozta Hitler fanatizmusát, aki kérlelhe-
tetlenül ragaszkodott az utolsó töltényig tar-
tó harchoz. Ehhez hozzájárult a szövetsége-
sek korábban tett deklarációja, miszerint
nem hajlandók megegyezéses békére Hitler-
rel. Az összeesküvést megtorolták (például
Rommel öngyilkosságot követett el, hogy
ezzel megkímélje családja életét). Ezt köve-
tően a német katonai vezetők között nem
akadt olyan, aki ellenkezni mert volna a dik-
tátorral. A besorozott katonáknak nem volt
választási lehetőségük, a parancsmegtaga-
dókkal és a katonaszökevényekkel szemben
keményen felléptek.
A végső győzelemben való hitet szolgálta
a „csodafegyvereket” ígérő propaganda.
A német haderő ugyanis 1944-re jelentős
technikai-technológiai fejlesztéseket ért el.
A német harckocsik minőségileg felülmúlták
a szövetségesek páncélosait, a levegőben
pedig megjelentek a sugárhajtóműves va-
dászgépek. Emellett 1944 őszétől megkez-
dődött a nem irányított robotrepülőgépek
(V–1) és a ballisztikus rakéták (V–2) bevetése
Nagy-Britannia ellen. A „csodafegyverek”
mellett a nemzetiszocialista vezetők remény-
kedtek abban is, hogy felbomlik a „nagy szö-
vetség”, és az angolszász erők a német had-
sereg mellé állva felveszik a harcot a Közép-
Európát fenyegető Vörös Hadsereggel.
24. A szövetségesek győzelme
A szövetségesek győzelme Európában
Hogyan omlott össze a tengelyhatalmak ellenállása?
1944 augusztus végén – amikor a Vörös Hadsereg benyomult az
ország területére – I. Mihály román király letartóztatta Anto-
nescu tábornokot, és az uralkodó Romániát a szövetségesek ol-
dalára állította át. Ezzel összeomlott a németek délkeleti front-
vonala. A következő hónapokban a szovjet haderő látványosan
előretört Délkelet-Európában és Kelet-Közép-Európában.
Megnyílt az útjuk a Balkán-félsziget felé, és a Vörös Hadsereg be-
vonult a németekkel korábban Jugoszlávia ellen harcoló, de a Szov-
jetunió elleni háborúból kimaradó Bulgáriába. A rövidesen létrejö-
vő új bolgár kormányban már helyet kaptak a kommunisták is. Az
egykori Jugoszlávia területét a kommunista Joszip Broz Tito által
vezetett partizánhadsereg nagyrészt önerőből szabadította fel.
A háború utolsó hónapjaiban egyre gyakrabban törtek felszínre
a szövetségesek közötti diplomáciai ellentétek az „új világ”
kialakításáról. Churchill és Sztálin 1944 októberében megálla-
podott a befolyási zónák felosztásában a balkáni országokra és
Magyarországra vonatkozóan.
1945 februárjában a szövetséges nagyhatalmak vezetői még
az együttműködés jegyében találkoztak a jaltai konferencián.
A lengyel kérdésben hosszú viták után megállapodtak abban, hogy
az országot „nyugatra tolják”, így a Szovjetunió megtarthatta az
1939-es területi nyereségét, vagyis nem tekintették agresszor-
nak. Németországot négy megszállási övezetre osztották, a nyugati
részen az amerikaiak, a britek és a franciák osztoztak, a keleti rész
szovjet megszállás alá került. A franciák bevonásának hátterében az
állt, hogy Churchill tartott a szovjetek túlzott megerősödésé-
től. Ugyanakkor kérdéses volt, mennyire tudja majd a francia dip-
lomácia a britekkel együtt megőrizni a kontinentális erőegyensúlyt.
A jaltai konferencián közös nyilatkozatban kimondták, hogy min-
denhol szabad választásokat tartanak, és demokratikus be-
rendezkedést alakítanak ki, de kérdéses volt, hogy Sztálin mi-
ként tartja be a demokratikus normákat. Ugyanakkor a nyu-
gati szövetségeseknek tudomásul kellett venniük, hogy Európa
keleti fele a háború lezárását követően is szovjet katonai ellenőrzés
alatt marad. A konferencián a Szovjetunió kötelezettséget vállalt
arra is, hogy beavatkozik a Japán elleni harcokba.
1945 elejére a német haderő felmorzsolódott a kétfrontos hábo-
rúban. A Vörös Hadsereg sikeres offenzívákkal tört előre Kelet-
Az Atlanti Charta ama alapelvének megfelelően, hogy minden népnek joga
van arra, hogy megválassza azt a kormányformát, amely alatt élni akar, visz-
sza kell állítani mindazoknak a népeknek szuverén jogait és önkormányzatát,
amely népeket ettől a támadó nemzetek erőszakkal megfosztottak. […] a
három kormány, valahányszor a körülmények azt megkövetelik, együttesen
támogatni fogja […], hogy a lakosság összes demokratikus elemeit széleskö-
rűen képviselő ideiglenes kormányhatóságokat létesítsenek, amelyek kötelesek
legyenek a lehető legrövidebb időn belül szabad választások útján olyan kor-
mányokat alakítani, amelyek megfelelnek a nép akaratának […].
(A jaltai nyilatkozat a felszabadított Európáról, 1945. február 11.)
• Milyen politikai irányú kibontakozást sürgetett a dokumentum?
• Vitassuk meg, mennyire gondolhatta komolyan Sztálin a megfogalmazott
elveket!
215
[Churchill Sztálinnak]: Jussunk előre a balkáni
ügyekben. Az Önök seregei Romániában és Bul-
gáriában vannak. Nekünk érdekeltségeink, képvi-
seleteink és ügynökeink vannak ott. Ne keresztez-
zük jelentéktelen ügyekkel egymás útját. Ami
Nagy-Britanniát és Oroszországot illeti, mit szólna
hozzá, ha önöknek kilencvenszázalékos túlsúlyuk
volna Romániában, nekünk ugyancsak kilencven
százalékunk Görögországban, Jugoszláviában pe-
dig fele-fele arányban osztoznánk?
Miközben ezt fordították, egy fél ív papírra felír-
tam: Románia Oroszország 90%, a többiek 10%,
Görögország Nagy-Britannia 90%, Oroszország 10%
(az USA-val egyetértésben), Jugoszlávia 50-50%,
Magyarország 50-50%, Bulgária Oroszország
75%, a többiek 25%. Az asztalon odacsúsztattam
Sztálin elé, aki közben meghallgatta a fordítást.
Pillanatnyi szünet következett: Sztálin akkor fogta
a kék ceruzáját, vastagon kipipálta a feljegyzést,
majd visszacsúsztatta felénk. Az egész nem tartott
tovább, mint amennyi idő alatt most leírom. […]
Ezután hosszabb szünet állt be. A papírlap az
asztal közepén hevert. Végül így szóltam: Nem
gondolja, hogy meglehetősen cinikus dolog volna
azt a benyomást kelteni, hogy csak úgy félvállról
vesszük ezeket a több millió ember sorsát eldöntő
dolgokat? Égessük el ezt a papírt! Ne, tartsa csak
meg – mondta Sztálin.
(Winston Churchill: A második világháború, 1953.
Churchill 1944. október 9-én állapodott meg
Sztálinnal Moszkvában. Másnap Anthony Eden
brit és Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi nép-
biztos Magyarország esetében megváltoztatta az
arányokat, a Szovjetunió befolyása 80%-ra nőtt.)
• Miben állapodott meg Churchill és Sztálin?
• Gyűjtsük ki, mely országok sorsáról döntöttek
ekkor!
• Mely országok nem kerültek szóba?
• Állapítsuk meg, miként láttatja a saját szerepét
Churchill a visszaemlékezésében!
A „három nagy” (Churchill, Roosevelt és Sztálin)
a jaltai konferencián
216 VII. A második világháború

Közép-Európában, és a német erőket a lengyel területekről kiszo-

rítva Berlinig jutott. Ezzel párhuzamosan a magyarországi
hadműveletek is befejeződtek, majd a szovjet haderő 1945 áprilisá-
ban már az egykori osztrák területen harcolt, és Bécset is el-
foglalták a Vörös Hadsereg csapatai.
Eközben az angolszász haderő átkelt a Rajnán, és mélyen tovább
nyomult előre Németország nyugati felén. Hitler az „utolsó tölté-
nyig” tartó harcot hirdetett, és egyre fiatalabb korosztályokat fog-
tak hadra. A német erőfeszítések ellenére az angol–amerikai erők
április közepén találkoztak a Vörös Hadsereg katonáival. Előbb
Olaszországban omlott össze a tengelyhatalmak ellenállása. A fe-
lelősségre vonás elől menekülni próbáló Mussolinit olasz parti-
zánok elfogták és kivégezték (1945. április 28.). A Vörös Hadse-
reg ekkor már Berlinben harcolt. Hitler az utolsó napokat egy
föld alatti bunkerban töltötte, ahol végül öngyilkosságot követett
el (1945. április 30.). A német fővárost súlyos áldozatok árán a Vö-
rös Hadsereg foglalta el. Az európai háború 1945. május 9-én
ért véget. (A nyugati szövetségesek május 8-án, a Szovjetunió
utódállamai május 9-én ünnepelnek, mivel a fegyverszüneti meg-
állapodás esetében két külön aláírásra került sor.)

Szovjet és amerikai
katonák kézfogása
az Elba folyónál,
Torgau városánál,
1945. április 25-én

Milyen üzenetet
közölt ez a fénykép
a világgal? • Mennyi
Az utolsó bevetett német tartalékok idő telt el a norman-
(Fent: a képen Hitler üdvözli a berlini Hitlerjugend diai partraszállás
kiskorú tagjait. Lent: a képen egy idősebb népfelkelő óta?
kiképzése páncélököllel.)
A német kapituláció napjaiban a szovjet csapatok a cseh terüle-
DÁNIA teket szabadították fel a megszállás alól, és a győztes nagyha-
er talmak kiálltak Csehszlovákia újraalapítása mellett annyi terü-
teng
É szaki-
leti változtatással, hogy Kárpátalja a Szovjetunió része lett. Ezzel
gyakorlatilag felülírták az 1938-as müncheni konferencia határo-
Berlin zatait, illetve nem vették figyelembe Szlovákia önállósodását.
IA
ND

A győztes szövetségesek következő egyeztetését már Németor-

LA

L szág területén, Potsdamban tartották (1945. július–augusztus).

HO
Elb

A szovjet delegációt Sztálin vezette, míg az Amerikai Egyesült

Raj

a
B EL

na

GI Államokat, Roosevelt időközben bekövetkezett halála miatt, Harry

UM
CSEHSZ Truman elnök képviselte. Nagy-Britannia delegációját előbb Chur-
LUX. LOV chill, majd választási vereségét követően egy munkáspárti minisz-
ÁK
I
terelnök (Clement Attlee) vezette. A potsdami csúcstalálkozó részt-
A

.
IAO vevői megerősítették a négyhatalmi megszállás övezeteit.
A NC
FR Duna A nyugati területeken az amerikai és a brit katonai zóna mellett
Megszállási övezetek: IA egy francia zónát is létesítettek, míg a keleti tartományokat a
Amerikai AUSZTR
szovjetek tartották megszállva. Rövidesen kijelölték az egyes
Francia S VÁ J C Külön ellenőrzés alatt álló övezet:
Brit zónák határait, ennek köszönhetően például Berlin nyugati ke-
Szovjet Saar-vidék
rületeit átadták a nyugati szövetségeseknek. Ausztria terüle-
A németországi megszállási övezetek tét és a fővárosát, Bécset szintén megszállási zónákra osztották.
Emellett döntöttek a háborús bűnösök felelősségre vonásáról,
Hogyan alakult Németország sorsa 1945-ben? illetve rendelkeztek a kelet-közép-európai országokban élő né-
• Miért került Nyugat-Berlin kiszolgáltatott metek kitelepítéséről. A potsdami értekezlet idején a Szovjetunió
helyzetbe? • Mi történt Kelet-Poroszországgal? hadat üzent Japánnak.
24. A szövetségesek győzelme 217

Japán veresége JE TUNIÓ

Megszállt területek
Hogyan ért véget a háború az ázsiai hadszíntéren? SZOV 1941. december 7-ig
Bajkál-tó Megszállt területek
ur
Am 1942. júniusig
A Távol-Keleten 1942 közepe óta érvényesült az Ame- MO N GÓLIA Frontvonal 1945. aug.
közepén
rikai Egyesült Államok erőfölénye. Hadserege szi-
ZSÚRIA Atombomba-támadás
getről szigetre szorította vissza a japánokat. A japán -f. ANDZSUKUO)
rga M ND
hadvezetés szintén az „utolsó emberig” való védeke- Sá A
(M
zésre sarkallta csapatait, de az amerikai előrenyomu- K Í N A Hirosima
Nagaszaki
gce
lást még a kamikaze pilóták bevetése sem tudta meg- Jan
E Á N
állítani. A japán szigetek előterében egyre véresebbé Hongkong
TAJVAN S - Ó C
E

A
váltak a küzdelmek 1945 első felében. Az amerikai lé- N D

RM
IN
E Wake-szk.

BU
gierő számos bombatámadást hajtott végre a japán S

DO
THAIF Ö L
C

KÍNA
nagyvárosok ellen, Tokióban közel százezren haltak Mariana-szk.
FÜLÖP-
meg egy ilyen támadást követő tűzvészben. Az ameri- SZIGETEK
Marshall-szk.
kai hadvezetés a szigetország elleni invázió megterve-

D
zésénél igen magas vérveszteséggel kalkulált. Japán Egyenlíto Gilbert-szk.
ellenállását végül az Amerikai Egyesült Államok az H O
LLAN I A Salamon-szk.
atomfegyver bevetésével törte meg. Hiába hangsú- D I N D
lyozták az atomtudósok a fegyver pusztító erejét, Tru-
IN
D
man elnök politikai döntést hozott. 1945. augusz- A I-
I
ÓCEÁN
tus 6-án előbb Hirosimára, majd augusztus 9-én
Nagaszakira dobtak le egy-egy atombombát. A ha- AUSZTRÁLIA
lálos áldozatok és a súlyos sebesültek száma megköze-
lítette a kétszázezret. A háború utolsó hónapjában a Japán
Milyen stratégiai céljai voltak korábban Japánnak?
veresége
szovjet csapatok is sikeresen beavatkoztak a man- 1945-ben
• Hogyan kezdődtek a katonai összecsapások
dzsúriai hadszíntéren, de ennek inkább csak a háború a Csendes-óceán térségében? • Miért került a szi-
utáni időszak szempontjából volt jelentősége. getország kiszolgáltatott helyzetbe 1945 elejére?
• Mely térségeket tartották megszállva a japánok?
A második nukleáris támadás után néhány nappal a
japán császár fegyverszünetet kért. A Japán Császár-
ság kormányának képviselői 1945. szeptember 2-án
írták alá a feltétel nélküli fegyverletételről szóló
dokumentumot, ezzel véget ért a második világhá-
ború.
A következő hetekben a kiterjedt ázsiai hadszíntéren
(például Korea, Kína, Indokína, Indonézia, Burma) mint-
egy 2 millió japán katona tette le a fegyvert, de a
győztesek sem tudták egészen pontosan felvázolni, ho-
gyan alakul majd a felszabadított térségek sorsa.
Japánba amerikai katonák érkeztek, és a polgári és ka-
tonai jellegű megszállást Douglas MacArthur tábornok
irányította.

Az atombomba felrobbanása Nagaszakiban

Összegzés (1945. augusztus 9.). Az atombomba megalkotására
irányuló amerikai kutatásokat (Manhattan-projekt)
Okok és következmények Robert Oppenheimer vezette. A kutatócsoport
• Hogyan kezdődött meg a német hadsereg térvesztése a keleti a korszak kiváló tudósaiból állt, akik közül többen
fronton? magyarok voltak (Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner
Jenő). Az atomkutatások révén nemcsak új energia-
• Milyen következményekkel járt a szövetségesek olaszországi forrás, de minden korábbinál pusztítóbb fegyver is
partraszállása? született.

Történelmi jelentőség
• Miért tekinthető 1942–43 a fordulat évének?
• Miért vált kiemelkedő jelentőségűvé a normandiai partraszál-
lás?
• Hogyan következett be Németország és Japán kapitulációja?
218 VII. A második világháború

25. Magyarország a második világháborúban:

mozgástér és kényszerpálya
Magyarország 20. századi történetének egyik legnagyobb sorstragédiája a második világháború volt. Az ország mozgástere – már csak
geopolitikai helyzeténél fogva is – folyamatosan szűkült. Az erősödő német befolyás az európai ügyekben és a németek kezdeti katonai
sikerei megteremtették a magyar területi revízió lehetőségét is. Ennek azonban az lett a következménye, hogy Magyarország külpolitikai
kényszerpályára került. Milyen revíziós elképzelései voltak a magyar diplomáciának?

Revíziós sikerek
1938 és 1941 között LENG
YEL
K IA (193 O R S
Á Kassa 9) ZÁ
S Z L O V Rima-Rozsnyó Ungvár G
G
ZÁ

Duna szombat
Pozsony Losonc Miskolc Munkács
RS

Léva
E TO

Nyíregyháza
sza Szatmárnémeti
Sopron Győr Budapest Ti Debrecen
NÉM

Nagyvárad
Gyűjtsük ki a revízió egyes Székesfehérvár Szolnok Kolozsvár
szakaszait! • Hasonlítsuk össze Zalaegerszeg
a visszacsatolt területek etnikai
viszonyait a Teleki Pál által Szeged Arad A Marosvásárhely
készített „vörös térképpel”! Pécs M ÁNI
Sepsiszentgyörgy
• Melyik revíziós lépés volt H
O Dráva Szabadka RO
a legtisztábban etnikai revízió? R V Az első bécsi döntéssel visszacsatolt A második bécsi döntéssel vissza-
• Hogyan oldották meg Székely- Szá Á T O R Újvidék terület, 1938. november 2. csatolt terület, 1940. augusztus 30.
va SZÁ Csehszlovákia német megszállásakor Jugoszlávia német megszállásakor
föld visszacsatolását? G birtokba vett terület, 1939. március birtokba vett terület, 1941. április

A Trianon bilincsei alól felszabadult és újjászületett
honvédségünk 20 esztendei nehéz várakozás után
átlépi azt a határt, amelyet mindenkor ideiglenes-
nek tekintettünk.
Egymillió testvérünk vár Reátok odaát! Az ő szá-
mukra két évtizedes súlyos megpróbáltatás után
Ti jelentitek minden reményük és vágyuk betelje-
sülését. Hazamentek elődeink drága vérével any-
nyiszor megszentelt Felvidékünkre!
Ezzel az érzéssel teljen meg lelketek, és honvéd-
ségünk dicső múltjához méltóan szeretettel zárjá-
tok szívetekbe a visszanyert ősi magyar föld min-
den egyes lakóját, magyarokat, szlovák, ruszin és
német testvéreinket egyaránt.
Büszkén és bizalommal bocsátalak utatokra az-
zal a biztos tudattal, hogy az örök igazság jogán
és az új életre támadt Magyar Erő segítségével
visszaszerzett területeket soha semmi szín alatt
sem hagyjuk el többé!
Isten és a Haza nevében: ELŐRE!
(Horthy Miklós hadparancsa, 1938. november)
• Hogyan tükrözte vissza a korhangulatot a had-
parancs? Keressünk kifejezéseket, amelyek a
revíziós propaganda állandó elemei voltak!
• Milyen bánásmódra utasította a katonákat a
nemzetiségekkel?
A területi revízió első lépései: Felvidék, Kárpátalja
Milyen külpolitikai események segítették elő a határmódosításokat?
1938 márciusában, az Anschluss kimondásával Magyarország
szomszédos lett a Német Birodalommal. A következő hónapok-
ban felerősödött a Csehszlovákiához tartozó Szudéta-vidék meg-
szerzésére irányuló német propaganda, és egyre közelibbé vált egy
fegyveres konfliktus lehetősége. A nyár végén Hitler meghívására
Horthy Miklós kormányzó és Imrédy Béla miniszterelnök Német-
országban tárgyalt. Ekkor Hitler felvetette, hogy ha Magyar-
ország megtámadja Csehszlovákiát – okot adva ezzel a német
beavatkozásra –, akkor visszakaphatja a Felvidéket. Horthy és
Imrédy azonban inkább vállalták Hitler haragját, mint a
békebontó szerepet.
Az 1938. szeptember végén megkötött müncheni egyezmény Né-
metországnak adta a Szudéta-vidéket, Magyarországnak és a
maradék Csehszlovákiának pedig javasolta, hogy tárgyaljanak
a területi kérdésekről. A Komáromban zajló tárgyalások azonban
nem vezettek eredményre, ezért a két fél döntőbíráskodást kért
a nagyhatalmaktól. A nagyhatalmi döntésben csak Németor-
szág és Olaszország vett részt, Nagy-Britannia és Franciaország
érdektelenségre hivatkozva távol maradt, de jelezték: elfogadják a
döntést. Az 1938. november 2-án meghozott első bécsi döntés-
ben az ország jelentős diplomáciai sikert ért el: Magyarország visz-
szakapta a Felvidék és a Kárpátalja déli, döntő részben ma-
gyarok lakta területeit. A területi revízióval húszéves vágy-
25. Magyarország a második világháborúban: mozgástér és kényszerpálya
álom valósult meg, a bevonuló honvédséget kitörő lelkesedéssel és
virágesővel fogadta a lakosság.
1939 elején váltás történt a magyar belpolitikai életben, az egy-
re inkább szélsőjobbra tolódó Imrédy Béla helyett Teleki Pál lett
– immáron másodszor – a miniszterelnök (1939–1941). Rövidesen
egy újabb lehetőség adódott a területi revízió folytatására. Mi-
után Szlovákia 1939. március 14-én kikiáltotta függetlenségét, a
felbomló ország cseh területeire bevonult a német haderő. Magyar-
ország kihasználta a helyzetet, és önálló katonai akcióval elfog-
lalta Kárpátalja jelentős részét (március 14–18.). A végrehajtott
bevonulás szórványos harcokkal járt ugyan, de a még csak
szerveződőben lévő ukrán gárda nem fejtett ki számottevő el-
lenállást. A Kárpátalja nyugati felében előrenyomuló Magyar Ki-
rályi Honvédség alakulatai rövid időre a frissen függetlenné váló
Szlovákia haderejének néhány csapattestével is összeütközésbe
került. A harcokban a honvédség, különösen pedig a légierő és a
légvédelem hatékonyabbnak bizonyult, mint a technikailag jól fel-
szerelt, ám szétzilált, gyengén vezetett helyi szlovák haderő. A ma-
gyar lépés értékét növelte, hogy önerőből hajtották végre, vala-
mint ismét megteremtette a magyar–lengyel közös határt, amit
a nyugati hatalmak is értékeltek.
A fegyveres semlegesség
Hogyan érintette Magyarországot a háború első időszaka?
1939 szeptemberében, amikor Németország lerohanta Lengyel-
országot, a magyar kormány „nem hadviselő félnek” nyilvá-
nította magát. Azaz a tengelyhatalmakkal meglévő barátságos vi-
szonyát fenntartotta, de nem vett részt a Lengyelország elleni
akcióban. A lengyelekhez fűződő régi barátságra, a „nemzeti be-
csületre” és a várható hadüzenetekre hivatkozva a magyar kormány
még Hitlernek azt a kérését is visszautasította, hogy a német had-
erő egyes alakulatait magyar területen át szállíthassák a frontra.
Sőt, Magyarország – a németek rosszallása ellenére – Kárpátal-
jánál megnyitotta határát a lengyelek előtt. Így 1939 utolsó
hónapjaiban több mint százezer lengyel katona és polgári
219
Teleki Pál (1879–1941)
Idézzük fel Teleki Pál első miniszterelnökségének
időszakát! Milyen fontosabb törvények születtek
ekkor?
A német bábállamként létrejött Szlovákia elnöke,
Jozef Tiso és Hitler találkozója 1941 októberében.
Szlovákia a Német Birodalom első fegyvertársa
lett (már Lengyelország ellen), és a háború végéig
ki is tartott mellette. A kisebbségekkel (zsidók,
magyarok) szemben az új diktatórikus államhatalom
brutálisan lépett fel.
A magyar kormánynak fő feladata ebben az eu-
rópai háborúban az, hogy Magyarország katonai,
anyagi és népi erejét a háború végéig konzerválja.
Mindenáron távol kell maradnia a konfliktusban
való részvételtől. A háború kimenetele kétséges.
De minden eshetőségben Magyarországnak fon-
tosabb, hogy megtépázatlanul álljon ott az európai
konfliktus befejeződésének periódusában. Nagyon
könnyen megtörténhetik […], hogy a háború vé-
gén akár egész Európában, akár Európának ebben
a keleti részében kaotikus állapotok állanak be,
amelyek legnagyobb veszéllyel azon államokra
fognak járni, amelyek védtelenek, amelyek anyagi
eszközeiket és hadseregüket a konfliktus befeje-
ződése előtt feláldozták […] Mindezeknek követ-
keztében a magyar politika vezetőinek első, majd-
nem egyetlen feladata az, hogy Magyarországot
épen és erőben megtartsák a háború végéig. Koc-
káztatni az országot, fiatalságunkat, hadierőnket
csak önmagunkért szabad és senki másért.
(Teleki Pál iránymutatása a londoni
és washingtoni magyar nagyköveteknek,
1941. március 3.)
• Miben látta Teleki Pál a legfontosabb magyar
külpolitikai törekvést?
• Hogyan vélekedett a háború végkimeneteléről?
• Mit akart a politikájával elkerülni?
220
Lengyel menekült katonák a mosdósi Pallavicini-
kastélyban 1939-ben
Vitassuk meg, hogyan viszonyulhatott Berlin a
lengyel menekültekre vonatkozó magyar döntés-
hez! Fogalmazzuk meg, mire utalt a lengyel me-
nekültek befogadása!
A rádió mellett ültünk. […] Aztán megszólalt a
rádió. Éreztük… nem: tudtuk, hogy valami nagyot
fog mondani. Egy pillanatig olyan volt, mintha me-
redek szikla tetején álltunk volna, mely alatt feke-
te mélységben hömpölygött a semmi, s a szikla
inogni kezdett.
Nagyot mondott: a bécsi döntést mondta. Fel-
ugráltunk. Tülekedtünk a térkép körül, kezünk resz-
ketve markolta a ceruzát, azt hittük, elpattannak
az idegeink. S egy női hang mondta a határt:
– Kötegyán… Várad alatt… Gyalu alatt… Ko-
lozsvár alatt…
– Kolozsvárnál északkeletre fordul… Szentgott-
hárd… alatt…
Falunk nevére még a csend is jégtömbbé fa-
gyott… s mondta tovább…
– Köbölkút… Bánd… Nyárádtő… Balavásár…
Már akkor jéggé és kővé fagyva álltunk. A könny
is, mely elindult, szemünkbe dermedt. Soha ennyi
súlyos érzés nem viharzott át egyszerre a szívün-
kön.
(Wass Albert: Jönnek, Mentor Kiadó,
Marosvásárhely, 2000)
• Milyen érzelmeket váltottak ki a hírek? Miért?
• Nézzünk utána Wass Albert írói tevékenységének!
VII. A második világháború
személy talált menedéket magyar földön. Sokan a világháború
végéig Magyarországon maradtak.
Teleki Pál kormánya később is ragaszkodott a „fegyveres sem-
legesség” politikájához (bár e kifejezést ő maga sosem használta).
Ennek célja az volt, hogy Magyarország lehetőleg a háború végé-
ig érintetlenül megőrizze katonai erejét, és a háború után ne
kerüljön olyan kiszolgáltatott helyzetbe, mint 1918-ban, amikor a
legyőzött országot idegen csapatok szállták meg. Magyarország
ezért 1940-ben csak szemlélője maradt az Észak- és Nyugat-Euró-
pában végrehajtott német hódításoknak.
A háború természetesen a hátország viszonyaira is hatást gya-
korolt. Felgyorsult a hadiipari termelés, jelentősen csökkent a
munkanélküliség, sőt a nők is egyre nagyobb számban álltak
munkába, nőtt a lakosság jövedelme. Ugyanakkor a fokozódó hadi-
kiadások miatt megugrott a költségvetés hiánya, és felgyorsult
az infláció. A mezőgazdasági és az ipari termelés már egyre na-
gyobb mértékben a magyar és a német hadsereg ellátását szol-
gálta, és eközben a polgári lakosság igényeit nem tudta megfele-
lően kielégíteni. Ezért takarékossági intézkedésekre volt szük-
ség. 1939 végén bevezették a heti két „hústalan napot”, 1940-ben
pedig a jegyrendszert. A jegyre vásárolható árucikkek (élelmisze-
rek, higiéniai cikkek, tüzelő stb.) köre a háború idején folyamatosan
bővült, miközben a fejadagok egyre csökkentek. Ugyanakkor a hát-
ország ellátása 1944-ig mégis kielégítő maradt, szemben az első
világháború alatt tapasztalt helyzettel.
Újabb revíziós lépés: Észak-Erdély és Délvidék
Milyen folyamatok vezettek a további területi visszacsatolásokhoz?
Csehszlovákia felbomlása megrendítette a kisantantot, és amikor
a német hadsereg 1940 nyarán lerohanta Franciaországot, Románia
és Jugoszlávia a nyugati nagyhatalmak támogatására sem
számíthatott többé. Ez megnyitotta az utat a további magyar
területgyarapodások előtt. Románia egyidejűleg szovjet, ma-
gyar és bolgár követelésekkel szembesült, és alig több mint két
hónap alatt elveszítette területének egyharmadát.
Miután Románia a szovjet ultimátum hatására lemondott
Besszarábiáról (és részben Bukovináról), Teleki is a katonai erő-
politikában gondolkodott. 1940 nyarán mozgósították a hon-
védséget, és a mozgósított alakulatok felvonultak a Tiszántúlra.
A magyar–román háború azonban keresztezte volna a nemzetiszo-
cialista Németország hosszabb távú érdekeit. Ezért Hitler nyomá-
sára előbb kétoldalú tárgyalások kezdődtek, majd – miután ezek
nem hoztak eredményt – újabb német–olasz döntőbírósági íté-
lettel nyert megoldást a területi kérdés. Az 1940. augusztus 30-
án aláírt második bécsi döntésben Erdélyt kettéosztották. Ma-
gyarország a szinte színmagyar Székelyföldig húzódó terület-
sávban Erdély északi részét – és a keleti részeket – szerezte
vissza. A teljes lakosság tekintetében enyhe magyar többséget
(51,8%) mutató területen jelentős történelmi múlttal rendelkező
városok kerültek vissza (például Nagyvárad, Kolozsvár), ugyanak-
kor Dél-Erdélyben mintegy 400 000 magyar maradt továbbra is
kisebbségben román fennhatóság alatt.
25. Magyarország a második világháborúban: mozgástér és kényszerpálya
A második bécsi döntés román értelmezése
A magyar honvédség díszszemléje Kolozsváron – a honvédek az őket szemlélő
Horthy Miklós előtt vonulnak el. A háttérben a Kolozsvár főterén álló Szent
Mihály-templom látható.
Tekintsünk meg néhány korabeli filmhíradót a bevonulásokról! Hogyan fo-
gadta a lakosság a Magyar Honvédséget? Vitassuk meg, mennyire kapunk
kiegyensúlyozott tudósításokat az eseményekről!
A tengelyhatalmak iránti hálájának kifejezéseképpen Magyar-
ország 1940 novemberében csatlakozott a háromhatalmi
egyezményhez. Ezzel a világrend gyökeres megváltoztatására
törekvő Németország, Olaszország és Japán szövetségese lett. Te-
leki azonban azt is jelezni akarta – elsősorban az angolszász or-
szágoknak –, hogy Magyarország nem vált a tengelyhatalmak csat-
lósává. Ezért decemberben barátsági szerződést kötött a térség
utolsó, németektől kevésbé függő államával, Jugoszláviával.
A magyar kormány azonban 1941 tavaszán súlyos választás
elé került. Németország biztos hátteret akart kialakítani a Bal-
kánon a tervezett nagy szovjet hadjáratához. Ennek érdekében Ju-
goszláviát csatlakozásra bírta a háromhatalmi szerződéshez, de
Belgrádban a szerződést aláíró kormány ellen brit – és részben
szovjet – támogatással puccsot hajtottak végre. Az eseten felbőszült
Hitler döntött Jugoszlávia lerohanásáról, azonban ehhez Ma-
gyarországon keresztül fontos útvonalak vezettek. Éppen ezért Hit-
ler elvárta a magyar részvételt, melyért cserébe a Délvidék
visszatérését ígérte. A magyar kormánynak választania kellett
a tengelybarátság (és saját revíziós igényei), illetve az új keletű
jugoszláv barátság és ennek fenntartása esetén egy esetleges német
megszállás között. Vagyis a német haderő egy része felkészült egy
Magyarországról induló támadás kivitelezésére. Teleki Pál mi-
niszterelnök – aki mindenáron távol akarta tartani az orszá-
got a világháborútól – nem tudta feloldani ezt az ellentmondást,
és április 3-án hajnalban öngyilkos lett. Tettében nagy szerepet
játszhatott az, hogy Nagy-Britannia a magyar katonai részvétel
esetére hadüzenetet helyezett kilátásba. Időközben a magyar kato-
nai vezetők sürgették a részvételt, Horthy először a német csapatok
átengedését engedélyezte.
221
Hogyan látták a románok a döntést?
Soha nem ígértünk Magyarországnak semmiféle
támogatást. A legutóbbi történések fényében az
a tény, hogy nem tudunk közvetlen katonai segít-
séget nyújtani, nem azt jelenti, hogy egyáltalán
nem kell ellenállni. A támogatás ígérete azt jelenti,
hogy megígérjük: segítünk a szabad Magyarország
létrehozásában a háború után.
(A brit külügyminisztérium feljegyzése
a budapesti brit követ jelentéséhez, 1939)
Mivel Magyarország e háború folyamán nem tud
nekünk szolgálatokat tenni, részünkről nem érde-
mes áldozatokat hozni érte.
(Omre Sargent brit diplomata feljegyzése, 1940)
• Mennyire volt realitása az angolbarát politiká-
nak Magyarországon 1941-ben?
Amennyiben a magyar kormány eltűri […], hogy
a német hadsereg Magyarországra bevonulva, azt
katonai bázisnak használja Jugoszlávia ellen, Ang-
lia részéről diplomáciai viszonyunk megszakítá-
sával […] számolni kell. […] Ha azonban Magyar-
ország e támadáshoz bármilyen indoklással […]
csatlakoznék, úgy Nagy-Britannia […] hadüzene-
tével kell számolni.
(Barcza György londoni magyar nagykövet
távirata Teleki Pálnak, 1941. április 2.)
• Hogyan befolyásolhatta Teleki végzetes elhatá-
rozását a távirat?
222
Március hó 26-án Jugoszlávia törvényes államfő-
jét erőszakkal elmozdították helyéről, békés szán-
dékú kormányának tagjait börtönbe vetették. [...]
Az új belgrádi rendszer katonai erőket vonultatott
fel határainkon, s ezzel szemben Magyarország
csak akkor tett védelmi intézkedéseket, amikor
sorozatos légi támadások érték az ország területét
és határunkon betöréseket kíséreltek meg, ami
ellen kormányom ismételten hiába tiltakozott.
A rohamosan lejátszódó események új helyzetet
teremtettek. A horvát nép vezérei – látva az új
belgrádi rendszer politikájának végzetes következ-
ményeit – kimondották Horvátország önállóságát
és függetlenségét. [...] A független és önálló horvát
állam megalakulásával Jugoszlávia megszűnt lé-
tezni, és alkotóelemeire bomlott. Ezzel egyidejűleg
parancsoló kötelességünkké vált, hogy a Magyar-
országtól 1918-ban elszakított terület és az azon
nagy tömegben élő magyarság sorsának és hely-
zetének biztosítását újból kezünkbe vegyük. Olyan
szent nemzeti kötelesség ez, amelyet haladékta-
lanul teljesítenünk kell. Ezért még a mai napon
parancsot adok katonáimnak, hogy a Délvidéken
élő magyarságot az anarchia pusztításaitól meg-
óvjuk. Katonáim akciója nem a szerb nép ellen
irányul, amellyel nincs vitánk és amellyel a jövőben
békében akarunk élni.
(Horthy Miklós kiáltványa, 1941. április 10.)
• Miért részletezte ennyire alaposan Horthy
Miklós a délszláv állam belpolitikai eseményeit?
• Mivel indokolta meg a kormányzó a délvidéki
bevonulást?
A rögtönzötten kivezényelt karhatalmi csoportok
tervszerűtlenül nyomban átfésülték a környező te-
repet. Több helyen kisebb osztagokra tagolt par-
tizánerőkre bukkantak. Azokkal tűzharcot vívtak.
A szerb lakosság a partizánokat tőle telhetően tá-
mogatta, a rémhíreket felerősítette.
Betetőzték mindezt az Újvidéken 1942. január
22–23.-án történtek. Itt három napon át, ellenállás
mímelésével a szerb és zsidó lakosságot ötletsze-
rűen, és karhatalmakat fosztogatásra is szabadjá-
ra engedve, irtatták. [...]
A hadbíró nyomozó eljárás szerint [...] 3309 pol-
gári egyént, közöttük 147 gyermeket és 299 elag-
gott férfit vagy nőt öltek meg.
(A bácskai vérengzések ügyében indított
hadbírósági tárgyalások feljegyzéseiből, 1942)
• Milyen jellegű harccselekmények előzték meg
a délvidéki véres cselekményeket?
• Mire utalt az, hogy hadbíróság tárgyalta a vé-
rengzésben részt vett katonák ügyét?
VII. A második világháború
A miniszterelnök tragikus halála után az új kormányfő az ad-
digi külügyminiszter, Bárdossy László lett. Bárdossy a kormány-
zóval egyetértésben a német ajánlat elfogadása mellett döntött,
bizonyos feltételek bekövetkezte esetén. Néhány nap múlva ma-
gyar területről is megkezdődött a német haderő támadása
Jugoszlávia ellen. A helyzetet kihasználva a horvát nacionalisták
kikiáltották a független Horvátországot. A Magyar Királyi
Honvédség csak ezután, Jugoszlávia megszűnésére hivatkozva
(ami által a barátsági szerződés is érvényét vesztette) lendült moz-
gásba. 1941. április 11-én a honvédség kijelölt sereg- és csa-
pattestei átlépték a magyar–jugoszláv határt – ugyanakkor
hangsúlyozták, hogy nagyrészt a magyar kisebbség védelmé-
ben. Az alakulatok döntő részben a korábbi történelmi magyar
területek visszaszerzéséig avatkoztak be a harcokba. A célt sike-
rült megvalósítani: negyedik területegységként a Délvidék (Bács-
ka, Muravidék és a Baranya-háromszög) is visszatért, ugyanakkor
a Bánság közvetlen német igazgatás alá került. Noha a jugo-
szláv hadsereg visszavonulóban volt, néhány helyen mégis hevesen
ellenállt, és a civil irreguláris alakulatok (csetnikek, önvédelmi
erők stb.) elsősorban éjjeli rajtaütéseivel is meggyűlt a honvédség
baja. Mindezek következtében a Magyar Királyi Honvédség és Ma-
gyar Királyi Csendőrség vesztesége az alig ötnapos hadművelet
során több száz fő volt. Délvidék pacifi kálása nem ment egyszerű-
en, sőt 1942 januárjában a honvédség és a csendőrség egyes ala-
kulatai igen erőszakos megtorló fellépéssel válaszoltak az irre-
guláris csapatok akcióira – a megtorlások egyik központja Újvidék
volt. (A részletekről a Történészszemmel blokkban olvashatunk.)
A magyar közvélemény nagy lelkesedéssel fogadta a terü-
letgyarapodások hírét. A Felvidéken és Észak-Erdélyben a ma-
gyar lakosság boldogan várta a honvédség ünnepélyes bevonulását.
A szlovák és a román lakosság nagy része természetesen inkább
távol maradt az eseménytől. A nagyobb városokban maga Horthy
vezette a csapatokat, és köszöntőt is mondott. Kárpátalja és a Dél-
vidék településein – ahol tényleges harcok folytak – nem rendeztek
díszünnepségeket.
Terület Népesség Magyar
Visszacsatolt országrész
(km2) (fő) anyanyelvű
Felvidék és Kárpátalja déli része – 1938.
11 927 1 062 022 84,1%
november 2., döntőbírósági ítélet
Kárpátalja északi része – 1939. március
12 061 694 022 10,1%
14–18., katonai bevonulás
Erdély északi része – 1940. augusztus
43 104 2 577 260 52,1%
30., döntőbírósági ítélet
Délvidék nyugati része – 1941. április
11 475 1 030 027 38,9%
11–15., katonai hadművelet
Összesen 78 653 5 391 083 50,3%
Magyarország 1941-ben 171 753 14 683 323 77,4%
Hogyan módosultak a nemzetiségi arányok a revíziós lépések nyomán? •
Számoljuk ki: nagyjából hány magyar anyanyelvűt vont fennhatósága alá
Magyarország? • Melyik nemzetiség arányszáma nőtt meg a legnagyobb
mértékben 1938 és 1941 között? • Indokoljuk meg a táblázat alapján, miért
tekinthető etnikailag a legigazságosabb határnak az 1941-es állapot
a 20. században!
25. Magyarország a második világháborúban: mozgástér és kényszerpálya
Történészszemmel
Hogyan történt a visszatért területek beilleszkedése?
A visszaszerzett területek Magyarország részévé vál-
tak. Mindenütt átvette az irányítást a magyar köz-
igazgatás, az állami tisztviselők többségét leváltot-
ták, helyükbe magyarokat állítottak, de a nemzeti-
ségi vagy vegyes lakosságú területeken előírták a
nemzetiségi nyelv ismeretét. Életbe lépett a magyar
jogrendszer, magyar irányítás alá került az oktatás,
és a pengő lett a fizetőeszköz. (Az újonnan nyomta-
tott bankókon már a kisebbségek nyelvén is megje-
lentek a feliratok.) Parlamenti választásokat nem
tartottak. A visszatért területekről az Országgyűlés
hívott meg politikusokat a képviselőházba és a fel-
sőházba. Túlnyomó többségük magyar volt, és a kor-
mánypártot támogatta. Nemzetiségi politikusok is
helyet kaptak valamennyi nemzeti kisebbségből a
törvényhozásban. „Népcsoportok” – ahogy akkor
mondták – önrendelkezése, autonómiája nem jött
létre. A ruszinok esetében megvalósítása ugyan fel-
merült, a németek számára pedig idővel kikövetelte
a náci birodalom. A közoktatás nyelve az adott nem-
zetiség nyelve maradt. A románoknak például 1345
teljesen román nyelvű népiskolája volt, további szá-
mos kétnyelvű és nyelvoktató iskola mellett. Román
tanítási nyelvű középiskola 9 volt, 4 egyházi és 5
állami (ebből 4 tagozat). Észak-Erdélyben a magyar
iskolákban kötelező tantárgyként bevezették a ro-
mán nyelvet. A népesség arányában hasonló számo-
kat találunk a többi nemzetiség esetében is. Kárpát-
alján két ruszin nyelvű tanítóképző is volt az anya-
nyelvű tanítók biztosítása érdekében.
Délvidéki „hideg napok”
Délvidéken a magyar fennhatóság ellen a szerb
kommunista párt átgondolatlanul fegyveres felkelést
hirdetett meg. A partizánakcióknak magyar katonák
estek áldozatul. A honvédség 1942 januárjában ál-
talános razziát indított, részben a megtorlás, rész-
ben a megfélemlítés céljával. A katonai akció egyik
fő helyszíne Újvidék volt. Az önkényesen eljáró helyi
magyar parancsnokok tudtával a katonák több mint
3000 „gyanús” polgári személyt végeztek ki, illetve
gyilkoltak meg. Nagy többségük szerb volt, de sok
zsidó, sőt kommunista gyanújába keveredett ma-
gyar is került az áldozatok közé. A Honvéd Vezérkar
főnökének bírósága (egyfajta hadbíróság) az akció
felelőseit 1943 végén el akarta ítélni. Többen azon-
ban Németországba szöktek, és a Waffen-SS-ben
szolgáltak tovább. A második világháborúban ez volt
az egyetlen eset, amikor egy hadviselő fél felelős-
ségre vonta katonáit atrocitás elkövetése miatt.
223
Bodrogszerdahely után déli tizenkettőkor szabad átlép-
ni a vasúti sorompót, amely mögött a felszabadult or-
szágrész további területeire vezet az út. Várjuk a pillana-
tot, és nem tudunk kiszabadulni a húsz éven át
megkínzott magyar tömeg öleléséből. Ez az ölelés nem
költői szókép, férfiak és nők, gyermekek és öregek bol-
dogok, ha megérinthetik, megsimogathatják egy magyar
katona vállát vagy fegyverét, ha megszoríthatnak egy
kezet. Ezt a boldogságot, e szemérmes és szófukar nép-
nek önfeledt és könnyes lelkesedését kellene megmu-
tatni az uraknak, akik húsz év előtt a trianoni határ tér-
képeit rajzolták […]. A csehek nem bírtak e falvak
népével, nem bírtak ezzel a bodrogi tájjal, ezek a szösz-
ke gyerekek úgy éneklik a Himnuszt, mintha a sorompón
innen nevelkedtek volna. […] Soha nem felejtem el azt
a szomotori öregasszonyt, aki, fekete ruhában, karjait
széttárva, szótlanul állt a töltés szélén, mintha nem tud-
na egyebet adni nekünk, csak ezt a boldog és néma
mozdulatot […].
(Márai Sándor tudósítása 1938. november 8-án)
• Nézzünk utána az interneten, hogyan használta ki a
propaganda a revíziós sikereket!
• Keressünk filmhíradórészleteket, indulókat!
• Mit jelentett a gyakorlatban a magyarországi jog-
rendszer átültetése?
Az egész ügyet majdnem azt mondhatom, hogy szemé-
lyes ügyemmé tettem. […] mert nem hűtlenségi ügy,
hanem közönséges gyilkosság és rablás. Féltem, hogy
más kézen az ítéletek elhúzódnak, sőt elsikkadnak. Nem
akartam ezen nehéz üggyel, mely hamisan felfogott
nemzeti hőstett számban élt a közvéleményben, senkit
sem terhelni, mert senkit sem tartottam alkalmasnak
arra, hogy ezt kellő eréllyel elintézte volna. Nem bújhat-
tam ki a felelősség alól azért sem, mert országos jelen-
tőségű ügyről volt szó, és mint a honvédség legmaga-
sabb parancsnoka, ezt nekem kellett elintézni. Nekem
kellett a magyar fegyverek és a magyar katona becsüle-
tén esett csorbát megtorolni.
(Szombathelyi Ferenc védőbeszéde, 1945.
Szombathelyi a Honvéd Vezérkar főnöke volt
az események idején.)
• Nézzünk utána az interneten vagy a könyvtárban,
milyen körülmények között zajlott le az újvidéki
vérengzés!
• Hogyan határozta meg a továbbiakban az ott élő
népek viszonyát?
• Miért tekinthető egyedülállónak a magyar katonai
bíróság vizsgálata az akció vezetőivel szemben?
• Nézzünk utána, mi történt a délvidéki magyarsággal,
amikor a területet 1944-ben visszafoglalták
a szerbek!
224
Németország győzelme esetén – és ez a győzelem
nem vitás – Szovjet-Oroszországot annyira le fog-
ja gyengíteni, azt valószínűen annyira vissza fogja
szorítani a Kárpátoktól, hogy a nagy orosz veszély
lényegesen lecsökken, sőt talán hosszú időre meg
is szűnik. […] De erkölcsi és presztízsokokból is
részt kell vennünk ebben a háborúban […]. Ke-
resztény nemzeti eszmén alapuló világnézetünkkel
jutnánk ellentétbe, ha a bolsevizmus elleni harchoz
nem csatlakoznánk. […] A tengelyhatalmakhoz
való csatlakozásunk is kötelességünkké teszi a há-
borúban való részvételt, de ezen felül még az is,
hogy a további országgyarapításunkat is csak ak-
kor remélhetjük, ha továbbra is kitartunk a ten-
gelyhez hű politika mellett, aminek jutalmaképpen
biztosan visszakapjuk a történelmi Magyarország
egész területét. […]
Annál is inkább csatlakoznunk kell, mert Romá-
nia máris lekötelezte magát a háborúban való
részvételre. Ezt az ügyes román propaganda már
eddig is kihasználta ellenünk. Ha pedig a mi csat-
lakozásunk elmaradna, akkor nemcsak a Romá-
niával szemben táplált további revíziós igényeink-
ről kell talán örökre lemondani, hanem az eddigi
országgyarapodásunk is veszendőbe mehet. […]
Ha pedig Németország a háborúra határozza ma-
gát, egyfelől a német haderő eddigi átütő sikerei
alapján, másfelől orosz haderő értékének és ellen-
álló erejének ismeretében, biztosan számíthatunk
avval, hogy a német hadsereg rövid idő alatt ki
fogja vívni a győzelmet, épp úgy, mint eddig tette.
[…] Oroszországgal szemben épp oly gyors sike-
rekre számíthatunk, mint eddig. Ekkor pedig Ma-
gyarország részvétele is igen rövid ideig fog tar-
tani, olyannyira, hogy néhány hét múlva a moz-
gósított magyar haderő fokozatos leszerelésére
számíthatunk úgy, hogy a bevonultatott tartalé-
kosok a leszerelés után még az aratásra is haza-
térhetnek.
(Werth Henrik, a Honvéd Vezérkar főnökének
átirata a külügyminiszternek, 1941. június 14.)
• Gyűjtsük össze Werth Henriknek a háború mel-
lett felhozott érveit!
• Mennyire tűnnek a korabeli körülmények között
reálisnak?
Június 27-én délelőtt Bárdossy László a képviselő-
házban bejelentette: „Magyarország és a Szovjet-
unió között a hadiállapot beállott.”
Kinek volt ekkor joga hadat üzenni?
VII. A második világháború
Magyarország hadba lépése
Hogyan vált az ország hadviselő féllé?
1941-re Magyarország külpolitikai lehetőségei végzetesen beszű-
kültek. A háború elérte a Balkánt (Jugoszlávia), majd Kelet-Európát
(Szovjetunió). Magyarország geopolitikai helyzeténél fogva előbb
vagy utóbb kénytelen volt vagy a németek mellett belépni, vagy
ennek elutasítása esetén a német megszállás borzalmas kö-
vetkezményeit vállalni. Sajnálatos módon 1941-ben Magyaror-
szág számára nem létezett reális angolszász ajánlat, amely
akár a területi revízió eredményeinek elfogadásával, akár német-
ellenes katonai segítséggel kecsegtetett volna. Magyarország to-
vábbra sem számított hadviselő félnek, mert Nagy-Britannia csak
a diplomáciai kapcsolatot szakította meg Magyarországgal a jugo-
szláviai hadművelet miatt.
A magyar hadvezetőségnek 1941 tavaszán már tudomása volt a
Barbarossa-hadműveletről és arról, hogy Németország háborúra
készül a Szovjetunió ellen. Werth Henrik, a Honvéd Vezérkar
főnöke azt szerette volna, ha Magyarország is részt vesz a
hadjáratban. Azzal érvelt, hogy az ország kimaradása esetén el-
veszíti a németek jóindulatát, és adott esetben például Hitler visz-
szacsatolhatja Észak-Erdélyt Romániához. Bárdossy László mi-
niszterelnök azonban kockázatosnak tartotta a háborúba való
belépést.
Magyarország már ismételten és kellőképpen bebizonyította, hogy teljesen a
tengelyhatalmak oldalán áll. A tengelyhatalmak ennek teljes mértékben tuda-
tában is vannak. […] Ennek megfelelően nincsen szükség arra, hogy a ten-
gelyhatalmak melletti politikánk újabb demonstrálása végett vegyünk részt az
esetleges német–orosz háborúban. […] a német kormány állítólagos háborús
elhatározásaira vonatkozó híreszteléseknek, legalább is egyelőre nincsen sem-
mi alapjuk. A német kormány nem támasztott Oroszországgal szemben sem-
miféle követelést, és tárgyalások sem folynak. […] A m. kir. miniszterelnök és
külügyminiszter nem tartja alaposnak azt a feltevést, hogy az orosz háborúban
való részvételünk esetén, quasi részvételünk ellenében, visszakaphatnók Dél-
Erdélyt. Németország tudvalevőleg a második bécsi döntéssel egyidejűleg
garantálta Románia területi épségét. […] A m. kir. miniszterelnök végül még
egy a vezérkari főnök átiratában foglalt szemet szúró ellentmondásra mutatott
rá. […] Minthogy Magyarországon az aratás kb. két hét múlva, június 29.
körül megkezdődik, elképzelhetetlen, hogy a vezérkari főnök szerint is egy
hónapig tartó felvonulásunk és a katonai akció befejezése után, de még az
aratás előtt – katonáink hazaengedhetők lennének.
(Bárdossy miniszterelnök álláspontja: minisztertanácsi ülés jegyzőkönyve,
1941. június 14.)
• Milyen érveket hozott fel Bárdossy a háborúban való részvétel ellen?
1941. június 22-én megindult a német támadás, de a magyar
külpolitika kivárt, majd másnap megszakította a diplomáciai
kapcsolatokat a Szovjetunióval. (Ez azt jelentette, hogy a két ország
hazahívta a Moszkvába, illetve Budapestre kiküldött diplomatáit,
és bezárta a követségeket is.) Eközben Szlovákia és Románia
– amelyek szintén a tengelyhatalmak szövetségesei voltak – hadat
üzentek a Szovjetuniónak. A magyar hadvezetőség nem akart
lemaradni a „versenyfutásban”, és újra a hadba lépést sürgette.
25. Magyarország a második világháborúban: mozgástér és kényszerpálya
Hitler a Barbarossa-terv kidolgozásakor nem számolt magyar
részvétellel, de egyes német katonai vezetők az önkéntes magyar
hadba lépésben bíztak. Június 26-án a déli órákban először szov-
jet vadászgépek géppuskával lőttek egy Kárpátalján közlekedő ma-
gyar gyorsvonatot, majd felségjelzés nélküli repülők bombázták
Kassa belvárosát. Az elkövető gépeket a légvédelem szovjet
repülőkként azonosította (emellett szól, hogy a fel nem robbant
bombák szovjet gyártmányúak voltak, bár az azonosítás körül má-
ig vannak kétségek). A vezérkar azonnal tájékoztatta Horthyt, akit
többnapnyi kivárás után felháborított a szovjet támadás. A kor-
mányzó – mint a honvédség fölött rendelkező „legfelsőbb hadúr” –
azonnal elrendelte a megtorló légicsapás végrehajtását. Utasí-
totta továbbá a miniszterelnököt, hogy a kormánnyal deklarálják:
a szovjet támadás folytán a hadiállapot beállt. Ez meg is történt a
délutáni rendkívüli minisztertanácsi ülésen. Bárdossy László ekkor
lemondhatott volna, ehelyett azonban vállalta a kormányzó dönté-
sének érvényesítését, és 1941. június 27-én az Országgyűlés kép-
viselőházában kinyilvánította, deklarálta a hadiállapot beálltát.
Már aznap a hajnali órákban magyar repülőgépek bombatámadást
hajtottak végre, ezzel Magyarország megkezdte a hadművele-
teket a Szovjetunió ellen.
A Szovjetunió elleni háború
Milyen helyzetbe került Magyarország 1941 végére?
A Szovjetunió elleni támadás céljából előbb kisebb alakulatok
lépték át a határt, majd Miklós Béla tábornok vezetésével táma-
dásba lendült a magyar honvédség legmodernebb alakulata, a
gyorshadtest (kb. 50 ezer katonával). A győri fegyverkezési prog-
ram keretében megindult haderőfejlesztés a mozgó hadviselésre is
hangsúlyt fektetett. A gyorshadtest viszonylag kevés harckocsival
és teherautóval rendelkezett, és az alakulatok élén huszárszázadok,
valamint kerékpáros zászlóaljak végezték a felderítést.
A gyorshadtest folyamatos harcok során október végére elérte a
Donyec folyót, amely Budapesttől 1400 km távolságra volt. A sike-
res offenzívát követően novemberben hazaindulhatott Magyar-
országra, helyét német alakulatok foglalták el. A hadműveletek
fontos tanulsággal jártak. Kiderült, hogy bár a gyorshadtest a leg-
jobban felszerelt magyar seregtest volt, fegyverzetének meny-
nyisége és minősége jócskán elmaradt a követelményektől
(ráadásul a harcok során páncélos eszközeinek mintegy 90%-a tönk-
rement vagy megsemmisült).
A Szovjetunió elleni aktív hadviselés jelentősen beszűkítette a
magyar diplomácia mozgásterét. Nagy-Britannia – amely 1941
júliusában szövetségre lépett a Szovjetunióval – december 6-án,
Sztálin sürgetésére, hadat üzent Magyarországnak. Másnap a
japán légierő bombatámadást intézett a Hawaii-szigeteken lévő
Pearl Harbor-i amerikai támaszpont ellen. Ezzel az Amerikai Egye-
sült Államok is belépett a háborúba. Németország és Olaszor-
szág – 1940 óta Japán szövetségesei – azonnal elküldték hadüze-
netüket Washingtonnak. A tengelyhatalmakkal szövetséges
közép-európai államok német nyomásra követték a példát.
Magyarország a háromhatalmi egyezményre „hivatkozva” had-
ban állónak tekintette magát az Amerikai Egyesült Álla-
mokkal.
225
Kassai utca a bombázás után. Kassa bombázásáról
számos elmélet született: ezek szerint a támadás
lehetett a szovjetek tévedése (összekeverték Eper-
jessel), egyéni akció, de akár német katonai provoká-
ció (a szovjetektől zsákmányolt bombákkal) is.
A bombázás 32 halálos áldozatot és közel 300 sebe-
sültet követelt.
Reggel óta kemény harcban álltunk egy magas
vasúti töltés oldalába beásott és szívósan védeke-
ző ellenséggel szemben. A nap folyamán már
négyszer támadtuk őket, de mind a négyszer visz-
szavertek bennünket. […] És ekkor egyszer csak
megjelent a színen egy magyar huszárezred lóhá-
ton. Mind nevettünk. Ugyan mit akarnak itt ezek
a magyarok? Kár lesz azokért a pompás, elegáns
lovaikért. Ekkor szinté kővé meredtünk. Ezek a fic-
kók megőrültek! Huszárszázad huszárszázad után
robogott felénk. Elhangzott a vezényszó. A barná-
ra sült arcú, karcsú lovasok úgy ültek a nyeregben,
mintha belenőttek volna. Parancsnokuk, egy ma-
gas, fénylő aranygalléros huszár ezredes kirántot-
ta kardját. Négy-öt könnyű páncélgépkocsi kanya-
rodott elő a szárnyakra, és már vágtatott is át a
széles, sík mezőn a huszárezred, kivont kardjuk
csillogott a lemenő nap fénylő sugaraiban. […]
Minden elővigyázatról megfeledkezve ugrottunk
föl állásainkból. Olyan volt az egész, mint egy
nagyszerűen megrendezett lovasfilm. Eldördültek
az első lövések a töltés felől, aztán mind ritkábban
hallottuk őket.
És ezután szinte kidülledt szemmel, hitetlenked-
ve néztük, amit láttunk, hogy a szovjet ezred ka-
tonái, akik a mi századaink támadásait olyan he-
vesen és elkeseredett ellenállással verték vissza,
most sorra ugrálnak föl, és szinte eszelősen futnak,
menekülnek, a diadalmasan száguldó magyarok
pedig űzik, hajtják maguk előtt az oroszokat, és
fénylő kardjaikkal gazdag, nagyon gazdag aratást
végeznek közöttük.
(Erich Kern német tiszt beszámolója. A magyar
királyi „Hadik András” 4. honvéd huszárezred
[kb. 450 lovas] támadása a nikolajevi csatában,
1941. augusztus 16.)
• Hogyan viszonyult kezdetben a német tiszt
a lovasrohamhoz?
• Milyen fegyverzetük volt a támadó huszároknak?
226
– Magyarország ugye köztársaság?
– Nem, uram, királyság.
– Akkor van királyuk?
– Nincs, tengernagyunk van.
– Akkor van flottájuk?
– Nincs, mivel nincs tengerünk.
– Van valamilyen követelésük?
– Igen.
– Amerikával szemben?
– Nem.
– Angliával szemben?
– Nem.
– Oroszországgal szemben?
– Nem.
– Akkor hát kivel szemben vannak követeléseik?
– Romániával szemben.
– Akkor Romániának is hadat fognak üzenni?
– Nem, uram, szövetségesek vagyunk.
(Ciano olasz külügyminiszter naplójából.
Az olasz külügyminiszter ezt a valószínűleg fiktív
anekdotát jegyezte fel a magyar hadüzenet
átadásakor a washingtoni magyar ügyvivő és az
amerikai külügyminisztérium illetékes tisztviselője
között lezajlott beszélgetésről.)
• Az Amerikai Egyesült Államoknak küldött had-
üzenet mely ellentmondására hívja fel a figyel-
met az anekdota?
• Hogyan érte el a német diplomácia, hogy Ma-
gyarország és Románia, mint ellenérdekelt álla-
mok, egy szövetségi rendszerbe kerüljenek?
A magyar 2. hadsereg – északról egy német, délről
pedig egy olasz hadsereg közé beékelődve – körül-
belül 200 km hosszúságú arcvonalon helyezkedett el.
A Vörös Hadsereg több hídfőt is kiépített a Don
nyugati partján, és ezeket 1942 késő nyarán, az
úgynevezett hídfőcsaták idején is sikerrel megvédel-
mezte. A Voronyezstől délre megindított offenzíva
éppen azokból a hídfőkből indult ki 1943. január
12-én, illetve 14-én, amelyeket a német és magyar
csapatok 1942-ben nem tudtak felszámolni.
Elesettek és megfagyottak száma 42 000 fő
Szovjet fogságba esettek száma 26 000 fő
Hazaszállított sebesültek és
28 000 fő
betegek száma
A korábbi harcok összes vesztesége
30 000 fő
(1942. októberig)
A 2. magyar hadsereg veszteségei
VII. A második világháború
1941 végére tehát Magyaror-
szág már nem csupán ideológiai
ellenfelével, a Szovjetunióval
állt hadiállapotban, hanem –
kényszerűségből – a két angol-
szász nagyhatalommal is, ame-
lyekkel korábban jó kapcsolatot
próbált fenntartani. A hadüzene-
tek miatt Bárdossy László minisz-
terelnök helyzete 1941 végére
megrendült, majd a következő hó-
napokban Horthyval is konfl ik-
tusba került. 1942 elején Horthy
új miniszterelnököt nevezett ki
Kállay Miklós személyében
Kállay Miklós (1887–1967) (1942–1944).
A Don-kanyar
Milyen körülmények között következett be a vereség?
A Moszkva alatti szovjet sikerek után a német hadvezetés a szö-
vetségeseinek teljes hadba vonását sürgette, végül megelégedett a
magyar 2. hadsereg – mintegy 200 ezer katona és közel 40 ezer
fegyver nélküli munkaszolgálatos – hadszíntérre küldésével.
A csapatok 1942 tavaszán indultak útnak, és a nyár folyamán ki-
sebb-nagyobb harcok után érték el a Don folyó vonalát Voronyezs-
től délre – Budapesttől 1600 km-re. A magyar 2. hadseregben a
harcoló, a szállító, az ellátó és az egészségügyi alakulatok mellett
úgynevezett munkásszázadok is voltak. Ezek eleinte a hátsó vo-
nalakban láttak el műszaki, útkarbantartási és élelmezési felada-
tokat. 1942 őszén viszont többségüket a frontvonalba vezényelték,
ahol az erődítésben és az aknamentesítésben is részt vettek. A mun-
kásszázadokba nagyrészt zsidó férfi akat soroztak be, akik a
fennálló rendelkezések szerint fegyveres szolgálatot nem
láthattak el. A Donnál összesen körülbelül 37 ezer munkaszol-
gálatos („muszos”) szolgált.
Voronyezs
Hadseregsávhatár
VII. német hadtest
Hadtestsávhatár
Hadsereg-parancsnokság
Jemancsa
Hadtestparancsnokság
III. hadtest
Hadosztály-parancsnokság Do
n
Tartalék Uriv
A 2. magyar hadsereg helyzete január 12-én Tyernovoje Scsucsje
st
A 2. magyar hadsereg helyzete január 14-én dte
. ha
A 2. magyar hadsereg urivi főhadiszállása V Osztrogozsszk VII. h
adt
I
test D est
A szovjet hadsereg helyzete és Cramer-had
on
támadása január 12-én
Alekszejevka
A szovjet hadsereg helyzete és Tatarino Karpenkevo Szaguny
támadása január 14-én
25. Magyarország a második világháborúban: mozgástér és kényszerpálya 227

Szinte még leírni is restellem, hogy mennyire szánalmasan gyenge erőt képviseltek ezek a szép nevű • Milyen súlyos prob-
alakulatok. […] Szembeszökő ebben a „szervezésben”, hogy hatásos páncéltörő ágyú vagy gépágyú lémákkal küszködött
egyáltalán nincsen benne. Marad tehát az egyéni hősiességre épített páncélromboló raj, vagyis, akik be- a 2. magyar hadse-
várják, amíg testközelbe nem érnek az ellenséges harckocsik. […] A táplálkozásban fokozódott a kalória- reg?
szükséglet, nemcsak az alacsony külső hőmérséklet miatt, de azért is, mert még az árokszolgálatban • Miért lehetett előre
éppen nem lévő, pihenő emberek tartózkodási helye (bunker) sem volt kellően fűtve. Ugyanekkor, éppen látni a bekövetkező
ebben az időszakban nehezednek az ellátószolgálat működésének feltételei, részben a súlyosodó harci, doni katasztrófát?
hadműveleti helyzet folytán, részben a közlekedési nehézségek miatt. […] Ami a szovjet harcosokat illeti,
nekik ez a rendes, megszokott közeg tél idején. Az ő ruházatuk egyszerű, kevésbé tetszetős a mienkénél,
de véd a hideg ellen. [… ] A mínusz 15 és 42 Celsius-fok közötti hőmérsékleti tartományban a hiányos
ruházat életveszélyt jelent bármelyik hőfokon, különbség mindössze annyi, hogy nagyobb hidegben ha-
marább fagy meg az áldozat. […] A lovak alkalmazkodóképessége kisebb az emberekénél. Táplálkozá-
sukhoz éppúgy szükségük van szálas takarmányra, mint szemesre. Az adott helyzetben nagy kiesések
voltak a szénaszállításban. […] Dilemma: maradjanak-e elöl a lovak, de akkor éhen pusztulnak; vagy
pedig vonjuk őket hátra, ez esetben megbénul a mozgékonyság. Végül is az lett a kényszermegoldás,
hogy elöl csak a legszükségesebb lólétszám maradt. A későbbi események során ezeknek a lovaknak
úgyszólván semmi hasznát nem vettük.
(Lajtos Árpád: Emlékezés a 2. magyar hadseregre. Lajtos Árpád vezérkari tisztként a doni hadsereg
parancsnokságán a hadműveleti osztály vezetését látta el.)

Bár a magyar 2. hadsereg a hazai viszonyokhoz mérve jó fel-
szereléssel rendelkezett – a kormány igyekezett a tőle telhető leg-
jobb felszerelést biztosítani: a teljes magyar hadianyag mintegy
felét kapta meg –, ez jóval elmaradt a szemben álló szovjet alaku-
latok felszerelésétől. A Vörös Hadsereg egységei nagyobb szemé-
lyi tartalékkal, jobb ruházattal, megbízhatóbb fegyverekkel, több
repülőgéppel, harckocsival és löveggel – és ami a legfontosabb:
jóval nagyobb hadianyag-utánpótlással – rendelkeztek.
A kimerítő harcok, a gyakran hiányos étkezés és a már novem-
berben beköszöntő tél végzetesen legyengítette a frontvonalban
szolgáló katonákat. Az olykor mínusz 30-40 fokos fagyok és a
különböző betegségek valósággal megtizedelték a harcoló állo-
mányt.
1943. január közepén a szovjet gyalogság erős tüzérségi és
páncélostámogatással végrehajtott támadása néhány nap alatt
megtörte a tengelyhatalmak ellenállását. A front összeomlott, a
német–magyar–olasz erők több száz kilométernyire visszavonultak.
A Don-kanyarban elszenvedett vereség következtében a ma-
gyar 2. hadsereg néhány nap alatt elveszítette harcképes katonái-
nak egyharmadát, és a visszavonulás során a teljes veszteség
közel 50%-ra nőtt – ehhez nagyban hozzájárult, hogy a német
hadvezetőség a magyar alakulatoknak adta parancsba a visszavo-
nulás fedezését.
Fegyverszüneti kísérletek
Mi jellemezte a Kállay-kormány külpolitikáját?
A mindinkább fellépő lőszer- és élelemhiány, pá-
rosulva a szokatlan nagy hideggel, megtörte a
védők ellenálló erejét. E perctől kezdve a német
hadvezetés számára csak tehertételt jelentettünk.
Elöljáró parancsnokomnak ismételten bejelentet-
tem csapataim helyzetét, kérve azok kivonását,
egy hátsóbb helyen való pihentetését és újból való
szervezését. Sajnos ez nem történt meg, hanem
lőszer, élelem és fedél nélkül a puszta havon szen-
vedtétek az orosz tél borzalmas éjszakáit. Láttam
rajtatok, hogy napról napra sorvad testi és lelki-
erőtök, és hogy valamennyien a biztos pusztulás
elé tekintünk. A német hadvezetés súlyos helyze-
tében még az élelmet sem tudta biztosítani. A mai
nappal Siebert tábornok úrtól azt a parancsot kap-
tam, hogy vezesselek benneteket az Olim pataktól
nyugatra eső területre, ahol keresztül tudjuk ma-
gunkat törni nyugat felé azon az orosz hadseregen
keresztül, amelyet a német hadsereg teljesen fel-
szerelt, teljes harcértékű hadosztályai sem voltak
képesek áttörni. E parancsot én nem tudom nek-
tek továbbadni, mert nincsen értelme, hogy az
agyonfagyott, kiéhezett magyarok ezrei tíz töltény-
nyel puskánként, üres gyomorral, tehetetlenül
pusztuljanak el. [...] Ezek után kénytelen vagyok
mindenkinek saját belátására bízni jövendőjét, mi-
vel élelmet, lőszert és végrehajtható feladatot ad-
ni nem tudok.
(Stomm Marcel vezérőrnagy, a magyar
2. hadsereg III. hadtest parancsnokának
„búcsúparancsa”, 1943. február 1.)

1942-től kezdve a magyar diplomácia titokban a háborúból való • Milyen katonai helyzetről tudósított ez
kilépés lehetőségét kereste. Minél kevesebb katonát akart a front- a „búcsúparancs”?
ra küldeni, és megpróbálta visszafogni a Németországba irányuló • Hogyan látta a katonái küzdelmét és addigi
hadiszállításokat. A németek azonban – éppen ellenkezőleg – egyre helytállását a hadtestparancsnok?
nagyobb háborús erőfeszítéseket követeltek Magyarországtól. • Miként beszélt a német vezérkarról?
• Nézzünk utána az interneten, mi lett a sorsa
1943-ban a szovjet katonai sikerek – a sztálingrádi és a kursz- a III. hadtest kitörni készülő alakulatainak, illet-
ki győzelem – nagy bizonytalanságot idéztek elő a tengelyhatalmak ve mi történt a hadtestparancsnokkal!
táborában. Az olasz, a magyar, a szlovák és a román kormány is
228
[…] Magyarország kapitulációját titokban tartják. A szö-
vetségesek és a magyar kormány egyidejűleg teszik majd
közzé a mindkét fél által elfogadott és alkalmasnak ítélt
időpontban […]. Semmi körülmények között sem teszik
e tényt nyilvánossá mindaddig, amíg a szövetségesek el
nem érik Magyarország határait. Magyarország fokoza-
tosan csökkenti katonai együttműködését Németország-
gal, és visszavonja csapatait Oroszországból […]. Foko-
zatosan csökkenti gazdasági együttműködését is
Németországgal, és megtagadja a németországi hadi-
termelésben való részvételt. Magyarország kötelezi ma-
gát, hogy ellenáll minden, Németország részéről történő
és területét fenyegető megszállási kísérletnek. E célból
a magyar hadvezetőséget újjá kell szervezni, hogy ily
módon a magyar hadsereg képes legyen a németektől
visszavonulni, és megtámadni őket […]. Adott pillanatban
Magyarország összes erőforrásait, közlekedési hálózatát
és légi támaszpontjait a szövetségesek rendelkezésére
bocsátja a Németország elleni harc folytatására […].
(Részlet a Magyarország és a szövetséges hatalmak
között 1943 szeptemberében létrejött előzetes
megállapodás tervezetéből)
• Foglaljuk össze, mire vállalt kötelezettséget Magyar-
ország!
• Mikor lépett volna életbe az egyezmény?
• Vitassuk meg, melyek azok a kötelezettségek, ame-
lyeket a korabeli tisztikar egy része valószínűleg nem
hajtott volna végre!
Magyarország a tér és az adott gazdasági lehetőségek
törvényénél fogva értékes tényező, és a birodalom nem
mondhat le arról, hogy a legmesszebbmenően be ne
vonja a létéért folytatott küzdelmébe. Az ukrajnai értékes
területek elvesztésével Magyarország a további hadvise-
lés szempontjából főleg, mint mezőgazdasági ország,
fokozott jelentőséggel bír. A birodalom erről a területről
ellátására az eddigi mennyiségek kétszeresét vagy még
annál is többet kihozhat, ha az ehhez szükséges előfel-
tételeket megteremti. […]
Nem utolsósorban a magyar emberanyag nyújt lehe-
tőséget segítség és sokirányú tehermentesítés szem-
pontjából. Sajnálatos volna, ha az angoloknak azt az
alapelvét, hogy helyettük mások dolgozzanak, harcolja-
nak és vérezzenek, nem alkalmaznánk legnagyobb mér-
tékben éppen Magyarországgal szemben. Minden ma-
gyar paraszt, munkás vagy katona, akinek bevetése
bennünket tehermentesít, erősíti a birodalomban a Füh-
rer tartalékait. Minden értünk vérző magyar a mi vérál-
dozatunkat csökkenti, erősíti tartalékainkat a további
hadviseléshez, és segít abban, hogy erőinket megőrizzük
a háború utáni nagy feladatok megoldására.
(Edmund Veesenmayer német politikus
memoranduma a Magyarországgal kapcsolatban
követendő német politikáról, 1943)
• Miért tartotta fontosnak Veesenmayer Magyarország
német szövetségben való megtartását?
• Hogyan vélekedett a német diplomata a magyarság-
ról?
VII. A második világháború
a háborúból való kilépés gondolatával foglalkozott. Ked-
vező feltételek mellett valamennyien szívesen letették volna
a fegyvert. A szövetséges hatalmak azonban elhatározták,
hogy egyetlen országgal sem kötnek különbékét, és az ellen-
ségtől csak a feltétel nélküli megadást fogadják el – ez-
zel valószínűleg jelentősen megnyújtva a háború hosszát,
egyúttal engesztelhetetlen, totális konfliktussá alakítva azt.
Olaszország 1943 szeptemberében megpróbálkozott a kiug-
rással, de az elsietett akció következménye az lett, hogy a
németek megszállták az ország északi részét, és a terü-
letén húsz hónapig tartó küzdelem kezdődött. Az olasz példa
egyfelől óvatosságra intette a kis államokat, másfelől bizal-
matlanná tette Németországot szövetségeseivel szemben.
A Kállay-kormány ezért a titkos tárgyalások során 1943
szeptemberében addig jutott el, hogy tudomásul vette a
britek fegyverszüneti feltételeit. A háborúból való kilé-
péssel azonban meg akarta várni, amíg az angolszász csa-
patok elérik a magyar határt, és a fegyverszünet bejelen-
tésével egyidejűleg bevonulnak az országba. Az angolszász
hatalmak azonban – néhány hónappal később a teheráni kon-
ferencián – átengedték a közép-európai térséget a Szov-
jetunió érdekszférájának, és az itteni katonai beavatkozá-
suk lekerült a napirendről. A továbbiakban a magyar kiugrás
bátorításával a német erők gyengítését és megosztását kíván-
ták elérni. (Egyes történészi álláspontok szerint éppen ez volt
a cél: ugyanis a Magyarországot megszálló német alakulato-
kat az 1944-ben megnyíló nyugati frontról kellett elvonni.)
A Kállay-kormány külpolitikájáról azonban a német hír-
szerzés idejekorán tudomást szerzett, Hitler pedig utasítást
adott Magyarország megszállásának előkészítésére.
A brit vezérkari főnök helyettese hasonló érveket tárt felettese, Sir Alan
Brooke elé. Eszerint Magyarország kapitulációja politikai és katonai ne-
hézségeket okozna a németek számára. Sőt, ha Románia is követné a
példát, Németországnak olyan válsággal kellene szembenéznie, amelyet
csak Magyarországra történő bevonulással lenne képes megoldani. Ha
Németország vállalná a kockázatot, és máshonnan vonna ki csapatokat
Magyarország féken tartása érdekében, akkor más hadszíntereken meg-
gyengülne a helyzete, és ez Nagy-Britannia érdekeit szolgálná. A vezér-
kari főnök helyettese elismerte, hogy ebben az esetben Magyarország
nem számíthatna segítségre. […] Lewis Namier felhívta a Foreign Office
illetékeseinek figyelmét, amennyiben a magyar kormány idő előtt szakí-
tana a németekkel, azok megszállnák Magyarországot, és megsemmi-
sítenék az utolsó jelentős európai zsidó közösséget. A zsidók egyetlen
reménye, ha a magyar kormány semmit sem tesz addig, amíg a néme-
tek már képtelenek ellenlépést tenni. […] Amikor Baranyai Lipót meg-
próbálta elmagyarázni a német megszállás lehetséges következményeit
Allen Dullesnak, az OSS svájci rezidensének és Dulles beosztottjának,
Royall Tylernek, azok állítólag azt felelték: háború van, a könyökünkig ér
a vér, néhány százezer élet ide vagy oda már nem számít.
(Részlet Borhi László történész Nagyhatalmi játszmák.
Hírszerzés és félrevezetés c. írásából)
• Milyen angolszász álláspont érvényesült Magyarország esetleges
háborús kiugrása esetén?
• Miért volt logikus angolszász szempontból, ugyanakkor ellentmondá-
sos Magyarország érdekei felől nézve a kiugrást bátorító politika?
25. Magyarország a második világháborúban: mozgástér és kényszerpálya
Magyarország német megszállása
Hogyan kényszerítette rá az akaratát Hitler a kormányzóra?
1943 végére a tengelyhatalmak katonai helyzete meg-
rendült, Németország vezetői azonban még mindig bíz-
tak a végső győzelemben, és mindent ennek a célnak
rendeltek alá. Hitler már hónapokkal korábban elhatá-
rozta, hogy csapataival megszállja Magyarországot,
és 1944. március 15-e után találkozóra hívta Horthyt az
időszerű katonai kérdések megtárgyalása céljából. Bár
tanácsadói közül többen is féltették a kormányzót, ő
elfogadta a meghívást.
A Salzburg melletti Klessheim vadászkastélyában
Hitler kertelés nélkül közölte Horthyval, hogy meg
fogja szállni Magyarországot. Ehhez kérte Horthy
előzetes jóváhagyását. Hozzátette, hogy ellenkező
esetben fegyverrel támad Magyarországra, és ebben
esetleg a román és a szlovák hadsereg közreműködésé-
re is számít. Horthy felháborodva utasította vissza a
megszállás gondolatát, de mivel tudta, hogy az ellenál-
lás kudarcra van ítélve, illetve el akarta kerülni a szom-
szédos országok részvételével történő megszállást, vé-
gül tudomásul vette Hitler döntését. Az éjjeli órák-
ban a Honvéd Vezérkar főnöke, Szombathelyi Ferenc
– aki a Klessheimben tárgyaló delegáció tagja volt –
utasította a Magyar Királyi Honvédség parancsnokait
is, hogy a bevonuló német alakulatokkal szemben ne
lépjenek fel fegyveresen. Mindennek eredményeként
1944. március 19-én hajnalban a német csapatok
valóban benyomultak Magyarországra, és ellenál-
lásba csak elszórtan ütköztek. A német megszállással
az ország elvesztette a szuverenitását.
Összegzés
Okok és következmények
• Milyen külpolitikai tényezők segítették az egyes re-
víziós lépéseket?
• Milyen események vezettek Teleki Pál öngyilkos-
ságához?
• Hogyan kapcsolódott be Magyarország katonailag
a Szovjetunió elleni hadműveletekbe?
• Miért következett be a doni katasztrófa?
Történelmi jelentőség
• Mit jelentett a fegyveres semlegesség politikája?
• Miért köteleződött el Magyarország teljesen a ten-
gelyhatalmak oldalán?
• Milyen körülmények között került Magyarország
hadiállapotba a három világhatalommal?
• Hogyan próbált volna Magyarország kilépni a há-
borúból?
229
Német katonák Budapesten, 1944. március 19-én. A német csapa-
tok aznap 60-70 ezer katonával szállták meg az országot.
Nézzük meg az atlaszban a német csapatok bevonulási
irányait! Mely országrészt szállták meg később?
Tisztában voltam vele, hogy lemondásom nemcsak Magyaror-
szág megszállását nem akadályozza meg, hanem még jó alkal-
mat is ad Hitlernek arra, hogy százszázalékosan náci-nyilaske-
resztes irányú kormányt ültessen nyeregbe. Az olasz példa
visszataszító kísérő jelenségeivel együtt elriasztó előzmény volt.
Úgy gondoltam, hogy amíg helyemen maradok, erre legalább
is bizonyos mértékben kénytelenek lesznek a németek tekintet-
tel lenni. Nem vonhatják el parancsnokságom alól a honvédhad-
sereget és nem olvaszthatják be egyszerűen a német véderőbe.
Addig, amíg én helyemen vagyok, a nyilaskeresztesek hatalom-
ra segítését is aligha kockáztathatják, akiknek uralma hazánkban
nemcsak számtalan magyar hazafi, hanem 800 000 zsidó és sok
tízezer menekült pusztulását is jelentené. Bizonyára sokkal, de
sokkal kényelmesebb lett volna számomra és egyúttal számos
szemrehányástól is megkímélhettem volna magamat, ha egy
hatásos gesztussal elhárítom magamról a további felelősséget
és visszavonulok. Azt azonban nem tehettem, hogy a süllyedő
hajót éppen akkor hagyjam el, amikor legjobban rászorul kapi-
tányára. Elhatározásomra döntően mégis Hitlernek az az ígére-
te hatott, hogy csapatait nyomban kivonja Magyarországból,
mihelyt olyan kormányt nevezek ki, amely neki is megfelel. […]
Nyomban koronatanácsot tartottunk és én a kormány tudomá-
sára hoztam a klessheimi előzményeket. Kísérőim is ismertették
utunk alatt folytatott megbeszéléseiket. Csatay honvédelmi mi-
niszter, aki Keitellel tárgyalt, előadta, hogy a németek ragasz-
kodnak ahhoz, hogy a kormányzó ne mondjon le: ellenkező
esetben a szlovákoknak, horvátoknak és románoknak szabad
kezet adnak Magyarországgal szemben.
(Horthy Miklós: Emlékirataim, 1953)
• Hogyan látta a saját, és az ország helyzetét Horthy az emlék-
irat szerint?
• Mivel magyarázta, hogy nem mondott le a kormányzói tiszt-
ségről?
• Miért szükséges egy emlékiratnál is forráskritikát
alkalmazni?
230 VII. A második világháború

26. A holokauszt
„Aki a fajt, a népet, az államot […] kiemeli földi értéksorrendjéből […], az felforgatja és meghamisítja a dolgok Istentől szabott rend-
jét” – szólalt fel XI. Piusz pápa 1937-ben megfogalmazott enciklikájában. A nemzetiszocialista ideológiával szemben kiemelte, hogy „az
önkényes kinyilatkoztatásokkal az úgynevezett vér és faj mítosza alapján felváltani akarják a régit [azaz a krisztusi kinyilatkoztatást]”.
A megszállt Európában Hitler éppen erre törekedett. Mit állított a fajelmélet?

Megsemmisítőtábor
Jelentősebb koncentrációs tábor Riga
er
ng
Jelentősebb gettó e
(30 000 főnél több zsidó) i-t DÁNIA
Balt i-tenger Kaiserwald
ak
Fő deportálási útvonalak Ész Danzig
Az Einsatzgruppe-egységek Neuengamme Ravensbrück Stutthof Vilnius

Ó
vonulási iránya Westerbork Bergen- Berlin Sachsenhausen

NI
Treblinka Malij
A

Belsen Kulmhof
DI

Trosztenec

TU
B R I T ANNIA H O LL A N The Varsó Sobibór
Y - Mechelen re JE
NAG
s Łódź
BELG Brüsszel staien- Auschwitz- Lublin Majdanek S Z O V
IUM d t Prága Birkenau Belzec
Buchenwald Krakkó Janowska
Drancy E T O RSZÁG Płaszów Lemberg
É M
N S Z L O VÁ K I A
Párizs Dachau Mauthausen Milyen nagyobb tá-
Gusen Csernovic
Budapest R O
RSZÁ bortípusok voltak? •
FRANCIA- V Á J C M G Odessza
S AGYA Kolozsvár Vajon miért Lengyel-
ORSZ ÁG Bolzano Jasenovac ország területén hoz-
IA ták létre a megsem-
O HO R O M ÁN
Ad

R VÁT misítőtáborokat? •
ia O. Sajmište
S
LA

Melyik két koncentrá-

ZE
i-t
SZ

O n RB ciós tábor volt ki-

ge IA B U L G Á R I A
e

RS
ALBÁN

ZÁ r emelten fontos? •
Róma G Miért alakulhatott ki
S PA N Y O L - a nagyobb táborok
IA

G ÖSzaloniki körül sok kisebb mun-

ORSZÁG RÖ
GO katábor?
R S Z ÁG

A németek által megszállt Európa

Népirtások a háború első éveiben – az „Endlösung”

programja
Milyen döntéseket hoztak a náci vezetők?

Hitler fajelméleti és antiszemita nézeteit az NSDAP és az SS

A szláv népek nem alkalmasak önálló életre. […]
nem érdekünk a kelet-balti államok és a szabad
Ukrajna önállósága. […] A legjobb, ha olvasni se
tanítjuk meg őket. Nem fognak szeretni bennünket,
ha iskolákkal gyötörjük őket; már az is tévedés len-
ne, ha egy mozdonyt rájuk bíznánk. Arra sincs
okunk, hogy újraosszuk a földeket. A bennszülöttek
mégis sokkal jobban fognak élni, mint eddig. A ma
még hiányzó földjeinket műveltetjük meg velük.
(Hitler beszédéből, 1941. szeptember 17.)
• Foglaljuk össze, hogyan jelentek meg a fajel-
mélet eszméi Hitler szavaiban!
• Milyen elképzelései voltak egy győztes háború
esetére a keleti területekkel? Milyen sors várt
volna legyőzöttekre?
vezetői is vallották, és a második világháborúban megkezdődött
azoknak a gyakorlati végrehajtása. A német diktátor a keleti hadjá-
rattól nemcsak a kommunizmus legyőzését, hanem az „élettér” meg-
teremtését is várta. Az esetleges német győzelem esetén az ott élő
különböző szláv népcsoportok teljesen alárendelt szerepet játszottak
volna. A nemzetiszocialisták távlati célja az volt, hogy Európát
„megtisztítsák” az alsóbbrendűnek nyilvánított népektől – el-
sőként és legfőképpen a kiemelten fontosnak tekintett zsidóságtól.
A bennszülöttek? Őket megszűrjük. A destruktív zsidókat egészen kiiktatjuk. […]
Javítsuk ki a házaikat, vadásszunk a tetveikre, adjunk nekik német tanárokat,
újságokat? Na nem! Inkább beindítunk nekik egy tőlünk függő rádiót, egyébként
csak a közlekedési jelzéseket kell ismerniük, nehogy az autóink elé fussanak!
[…] Egészen át kell őket nevelnünk. Csak egy feladatunk lehet: az ottani néme-
tek bevonásával germanizálni, az őslakosságot pedig indiánnak tekinteni.
(Hitler beszédéből, 1941. október 17.)
26. A holokauszt
Hitler őket nyilvánította ugyanis a nemze-
tiszocializmus és a „tiszta német nép” leg-
főbb ellenségének, ezért ellenük folyt a
legkíméletlenebb üldözés. Németor-
szágban Hitler kancellári kinevezésétől
kezdve számos jogfosztás érte a zsidó-
kat, illetve már a fizikai erőszak is meg-
jelent a pogromcselekmények során.
A második világháború kirobbanásával és
Németország terjeszkedésével jelentős
számú zsidó került német fennhatóság
alá. A megszállt területeken a zsidókat hat-
ágú sárga csillaggal jelölték meg, amelybe Reinhard Heydrich
a „Jude” (zsidó) szót írták. Ekkor kezdték (1904–1942) a Birodalmi
meg a nagyobb városokban vagy azok köze- Biztonsági Főhivatal
lében a gettók és gyűjtőtáborok felállí- irányítója, majd 1942-
tását. A gettók olyan lezárt és fallal kö- től a Cseh–Morva
Protektorátus helyettes
rülvett városnegyedek voltak, amelyek vezetője
tulajdonképpen városon belüli koncentrá-
ciós táboroknak tekinthetők. Zsúfoltak és rosszul ellátottak voltak,
így a kényszerrel odaköltöztetett lakosok között gyakori volt az
éhezés, a megbetegedés és az elhalálozás. A gettókból rövidesen
koncentrációs táborokba hurcolták el az embereket. Az európai
zsidóság számára még arra sem nyílt lehetőség, hogy esetleg ki-
vándoroljanak Palesztinába, ugyanis 1939-től a britek korlá-
tozták a betelepülő zsidók számát a mandátumterületükön. Ezt az
elvet pedig mindvégig fenntartották a háború alatt.
A varsói gettót 1939 őszén alakították ki, ahová idővel több mint félmillió zsidót
kényszerítettek. A gettó még életben maradt 60 ezer lakóját 1943 tavaszán
kezdték el átszállítani a treblinkai koncentrációs táborba. Ezért 1943. április
19-én felkelés robbant ki, amelyet csak május 15-én tudtak leverni a németek.
A gettót ezután földig rombolták.
Hétszázzal több emigráns partra szállása [Palesztinában] félelmetesen meg-
növelné a Főkormányzó nehézségeit […] ráadásul azzal a sajnálatos hatással
járna, hogy szerte a Balkánon további zsidókat bátorítana, keljenek útra […].
Nehezemre esik visszafogottan írni erről az esetről, mely szöges ellentétben
áll a kormány politikájával […].
(Részlet lord Moyne gyarmati ügyekért felelős államtitkár leveléből,
1941. december 24. Az eset előzménye az volt, hogy egy Romániából
érkező hajó, közel 770 zsidó utassal a fedélzetén, kikötött Isztambulban.
A törökországi brit követ hallgatólagos beleegyezését adta a palesztinai
betelepülésre, az államtitkár ennek hírére fogalmazta meg a levelét.)
231
Az 1939. január 24-i rendelkezéssel már Önre bí-
zott azon feladat kiegészítéseként, hogy a zsidó-
kérdésre kivándorlás vagy evakuálás formájában
a körülményeknek megfelelően a lehető legked-
vezőbb megoldást megvalósítsa, ezennel megbí-
zom, hogy szervezeti, tárgyi és anyagi tekintetben
tegyen meg minden szükséges előkészületet a
zsidókérdésnek Európa német befolyás alatt álló
területén történő teljes megoldására.
Amennyiben ez más központi hatóságok hatás-
körét is érintené, azokat is be kell vonni. A továb-
biakban megbízom, hogy a lehető legrövidebb
időn belül terjesszen elém átfogó tervezetet a zsi-
dókérdés végleges megoldásához szükséges elő-
zetes szervezeti, tárgyi és anyagi rendszabályokra.
(Hermann Göring birodalmi marsall utasítása
Reinhard Heydrichnek, a Sicherheitspolizei
[SiPo: Biztonsági Rendőrség] és a Sicherheits-
dienst [SD: Biztonsági Szolgálat] vezetőjének
1941. július 7-én)
• Értelmezzük az utasítást! Mire adott utasítást
Göring Heydrichnek 1939 januárjában?
• Mivel egészítette ki ezt az utasítást?
• Mit jelentett a „zsidókérdés végleges megoldá-
sa”?
[1941. május 20.] Május második felében növe-
kedett az éhezés és a halandóság a gettóban. Az
utóbbi napokban átlagosan 150 ember halt meg
naponta (május 15-ig ezerhétszázan haltak meg),
és az elhalálozás folyvást növekszik. A halottakat
éjjel egy és hajnali öt között ássák el tömegsírok-
ba, halotti lepel nélkül fehér papírba burkolva (amit
a végén újra összeszednek). Kezdetben a holttes-
teket külön sírokba tették egymás mellé, most
egyetlen tömegsírba kerülnek. Szinte már kevés a
föld az elhunytak eltemetésére, mert nem lehet túl
mélyre ásni, mert ott talajvíz van, és nincs elég föld,
hogy a sírokat beszórhassák. A német és lengyel
egészségügyi szervek foglalkoznak a zsidóknak lé-
tesített krematórium gondolatával. A temetőbe
rendszeresen látogatócsoportok járnak (katonák,
civilek), a legtöbb német nem sok szánalmat érez
a zsidók iránt. Némelyek nyíltan kijelentik, hogy a
halálozás túl alacsony, mások fényképeznek. Kü-
lönösen azt a fészert látogatják sokan, ahová a
nap folyamán több tucat halottat hordanak. Én is
jártam abban a fészerben. Egyszerűen iszonytató.
Fekete papírral letakart rengeteg meztelen tetem
fekszik ott, olykor ruhafoszlányokban, majdnem
úgy, mint a vágóhídon. Csupa csontváz, csak egy
egészen vékony bőrréteg fedi a csontokat. Az
utóbbi időben nőtt az öngyilkosságok száma.
(Emanuel Ringelblum: A varsói gettó krónikája)
• Mi volt lord Moyne határozott álláspontja?
232
Hontalan zsidók Kamenyec-Podolszkij közelében.
1941 júliusában azzal az indoklással utasították ki
a Kárpátalján tartózkodó zsidókat, hogy magyar
állampolgárság híján jogtalanul tartózkodnak az
országban. Többségük valóban menekültként érkez-
hetett a háború dúlta lengyel és ukrán területekről,
de több ezren voltak közöttük olyanok is, akik ma-
gyar állampolgársággal rendelkeztek, vagy Magyar-
országon volt lakóhelyük, de ezt nem tudták okmá-
nyokkal igazolni. Amikor a magyar hatóságok
egyszerűen áttették őket a határon, megfelelő lak-
hatás, ellátás és munkalehetőség híján reménytelen
helyzetbe kerültek.
Ma megállapíthatom, hogy a litvániai zsidókérdés
megoldásának célját az Einsatzkommando teljesí-
tette. Litvániában a dolgozó zsidókon és családju-
kon kívül nincsenek már zsidók […]. Ezeket a dol-
gozó zsidókat és családjukat is le akartam teríteni,
de a civil hatóságok (Reichskommissar) és a Wehr-
macht a legélesebben rám támadtak, és kiadtak
egy utasítást, amely megtiltotta ezeknek a zsidók-
nak és családjuknak az agyonlövetését. […] A zsi-
dókat egy vagy több helységbe kell összegyűjteni,
a helyszínt a számuknak megfelelően kell kiválasz-
tani, és gödröket kell ásatni. A gyűjtési pontok és
a gödrök közötti menettávolság átlagosan 4-5 ki-
lométer. A zsidókat 500 fős csoportokban hozzák
a kivégzés helyszínére, az egyes csoportok közöt-
ti távolság legalább 2 kilométer.
(Karl Jäger SS-főtiszt beszámolója, 1941.
december. Jäger SS-ezredes a Litvániában
tevékenykedő egyik bevetési csoport
parancsnoka volt, jelentésében mintegy
137 ezer ember meggyilkolásáról írt.)
• Mi volt a feladata Jäger alakulatának?
Tisztában vagyunk vele, hogy a háború csak azzal
végződhet, hogy vagy az árjákat irtják ki, vagy a
zsidóság eltűnik Európából. 1939. szeptember el-
sején a Reichstagban már kijelentettem, hogy en-
nek a háborúnak eredménye a zsidóság megsem-
misítése lesz. Első ízben kerül sor ezúttal annak a
zsidó törvénynek az alkalmazására, hogy „szemet
szemért, fogat fogért”.
(Hitler beszéde a Birodalmi Gyűlés előtt
a berlini Sportpalastban, 1942. január 30.)
• Hogyan illeszkedett ez a beszéd a korábbi
döntésekhez?
VII. A második világháború
1941-től a szovjetektől elfoglalt területeken is nagyszámú
zsidó került német fennhatóság alá. Őket az SS különleges ala-
kulatai (az úgynevezett Einsatzgruppék, bevetési csoportok) vé-
gezték ki. Ezeknek az alakulatoknak az volt feladatuk, hogy az
elfoglalt szovjet területeket bejárják, és kivégezzék a zsidókat, ci-
gányokat, szovjet kommunistákat, hadifoglyokat. Ehhez gyakran a
helyiek segítségét is igénybe vették, akiket felbujtottak a gyilkos-
ságokra. Az alakulatok tettei közül kiemelhetők például a Baltikum
területén végrehajtott tömegmészárlások vagy a magyar határhoz
közeli Kamenyec-Podolszkij térségében elkövetett gyilkosságok.
Ez utóbbinál 1941 nyarán a hatóságok mintegy 18 ezer zsidót
utasítottak ki Magyarországról, akiknek többségét a német
megszállók – az elfoglalt területeken élő zsidók elpusztítására vo-
natkozó parancsuk értelmében – augusztusban meggyilkolták.
1941 nyarán és őszén – miután a román haderő a támadó néme-
tek déli szárnyán előretörve bevonult oda – Besszarábiában és
Bukovinában szintén számos tömeggyilkosságot követtek el.
A véres cselekmények mellett sok zsidót a Dnyeszter folyón túli
területekre is áttelepítettek, ahol a kialakított táborokban éhség és
járvány tizedelte a foglyokat. (Ezt a területet 1941–44 között Románia
saját közigazgatása alá vonta.) A német bevetési csoportok és egyes
román osztagok áldozatainak a száma meghaladta a 160 ezer főt.
A keleti fronton a különleges kivégzőalakulatok becslések
szerint mintegy másfél millió embert (túlnyomó többségükben
zsidókat) végeztek ki a népirtás során: férfiakat, nőket, felnőtteket,
öregeket és gyerekeket. (A történészek pontos adatokkal nem ren-
delkeznek.) Eközben derült ki, hogy még a különlegesen megválo-
gatott (ideológiailag elkötelezett és erőszakos hajlamú) katonáknak
is nehezére esik a rengeteg ember – különösen a nők és a gyere-
kek – meggyilkolása. Ezért olyan gyilkolási módot kerestek, amely
személytelenné teszi a kivégzést.
A tömeggyilkosságokat elkövető alakulatok tevékenységét
Reinhard Heydrich irányította, aki Hitler kérésére összegezte ta-
pasztalatait, és javaslatot tett a zsidókérdés „végleges megoldá-
sára” (németül: Endlösung). Ennek módját 1942 januárjában egy
Berlinben (a Wannsee-kastélyban) rendezett szűk körű és zárt kon-
ferencián ismertette az illetékesekkel. A wannseei konferencia
résztvevői közül Adolf Eichmann feladata lett a zsidóság depor-
tálásának megszervezése. Heydrich egész Európa zsidóságának
összegyűjtésére dolgozott ki tervet. Ez mintegy 11 millió európai
zsidó üldözését jelentette.
26. A holokauszt 233

Heydrich […] közölte, hogy a birodalmi marsall [Göring] őt bízta meg az európai zsidókérdés végleges • Miről tájékoztatta
megoldásának [németül: Endlösung] előkészítésével, és rámutatott arra, hogy ezt a tárgyalást azért hívták Heydrich a résztve-
össze, hogy tisztázzák az alapvető kérdéseket. […] vőket a megbeszélé-
A kivándorlás helyébe most – a Führer előzetes hozzájárulásával – újabb megoldási lehetőség lépett: sen?
a zsidók evakuálása keletre. Bár ezek az akciók csak szükségmegoldások, ezek alapján összegyűjtjük a • Milyen további in-
zsidókérdés végleges megoldása szempontjából nagy jelentőségű gyakorlati tapasztalatokat. […] tézkedésekről dön-
A zsidókat a végleges megoldás folyamán Keleten megfelelő vezetéssel és alkalmas módon munkára töttek?
kell fogni. Nagy munkáscsapatokban, nemek szerint szétválasztva, útépítés közben vezetik a munkaképes • Értelmezzük az „eva-
zsidókat ezekre a területekre, és eközben nagy részük természetes fogyaték útján kétségtelenül ki fog
kuálás”, a „megfele-
lően kell kezelni” és
esni. A végül esetleg megmaradó töredék állományt, minthogy ez esetben kétségtelenül a legellenálló-
a „végleges megol-
képesebb részről van szó, megfelelően kell kezelni, mert ez természetes kiválasztódást mutatva, szabadon
dás” kifejezéseket!
bocsátása esetén egy új zsidóság magjának tekinthető (lásd a történelem tapasztalatát). • Hogyan nyilatkozott
A végleges megoldás gyakorlati végrehajtásának folyamán egész Európát nyugattól keletig át kell fé- Heydrich Magyaror-
sülni. […] Az evakuált zsidókat először sorjában az úgynevezett átmeneti gettókban helyezik el, és onnan szágról?
szállítják tovább keletre. […] Szlovákiában és Horvátországban az ügy nem túlságosan nehéz, mert az e
tekintetben szóba jöhető leglényegesebb kérdést ott már megoldották. Romániában a kormányzat idő-
közben szintén kinevezett zsidóügyi megbízottat. A kérdésnek Magyarországon történő szabályozásához
szükséges, hogy a legrövidebb határidőn belül tanácsadót kényszerítsünk rá zsidókérdésekben a magyar
kormányra.
(A wannseei konferencia jegyzőkönyvéből, 1942. január 20–25.)

Koncentrációs és megsemmisítőtáborok
Mi történt a kialakított táborokban?

Az első koncentrációs táborokat még politikai ellenségeik

számára hozták létre a nemzetiszocialisták közvetlenül Hitler
hatalomra jutása után. A táborok és a fogvatartottak száma gyor-
san nőtt. Hamarosan már nemcsak a politikai foglyok ke-
rültek ide, hanem mindenki, akit az állam ellenségének
nyilvánítottak. Így a homoszexuális embereket és a különbö-
ző kis egyházakhoz tartozó (a korban szektásoknak nevezett)
embereket is fogságban tartottak. A koncentrációs táborok má-
sodik korszakában vált tömegessé a zsidók és a cigányok tá-
borokba hurcolása és kényszermunkára kényszerítése. Az auschwitzi koncentrációs tábor bejárata
A második világháború alatt a koncentrációs táborokban
nagy hangsúlyt helyeztek arra is, hogy a tömeggyilkosságok-
nak lehetőleg ne maradjon nyoma. A holttestek elégetésére kre-
matóriumokat használtak.
Az európai zsidóság deportálása idején hozták létre a vasúton
könnyen megközelíthető auschwitzi táborkomplexumot.
(A lengyel Oświęcim kisvárost 1939 őszén csatolták Németor-
szághoz.) Az itteni koncentrációs táborrendszer valójában
három egymástól elszigetelt nagyobb táborból, valamint több
kisebb munkatáborból állt. Voltak továbbá ideiglenes gyűjtőtá-
borok is, amelyekbe az egyes európai országok helyi zsidóságát
gyűjtötték össze, és innen szállították őket tovább a német kon-
centrációs táborokba – többnyire Auschwitzba. A foglyok szá-
mának ugrásszerű növekedése nyomán 1941-től leértékelődött
a táborokban dolgoztatott emberek élete a fogvatartóik szemé-
ben. A zsidó foglyok tömeges megsemmisítésére 1942-től Áldozatok szemüvegei az auschwitzi koncentrációs
hoztak létre gázkamrákkal felszerelt megsemmisítőtábo- táborban
rokat, más néven haláltáborokat (ilyen volt Auschwitz-Birke-
nau, Bełżec, Chełmno, Majdanek, Sobibór, Treblinka). Ezeket is Nézzünk utána, ki volt Rudolf Höss, illetve annak,
a megszállt lengyel területeken alakították ki, mivel itt éltek a hogy milyen tevékenységet fejt ki napjainkban az
legnagyobb zsidó közösségek, és így a német lakosság nehezeb- unokája! • Nézzünk utána az interneten, mikor van
a holokauszt emléknapja! Miért ekkor?
ben szerezhetett tudomást a megsemmisítőtáborok működéséről.
234
Egy olyan problémáról kell most szólnom ebben
a válogatottan szűk körben, amelyet Önök, tisztelt
bajtársak már régóta megoldottnak tekintenek,
számomra azonban életem legnagyobb terhét je-
lenti. A zsidókérdésre gondolok. […] Könnyű azt
hangoztatni, hogy a zsidókat ki kell irtani, de azok-
ra, akik ezt a gyakorlatban végrehajtják, a világ
legnehezebb és legsúlyosabb terhe hárul. […] Ar-
ra kérem Önöket, hogy amit ma ebben a körben
mondok, azt csak hallgassák, de soha ne vitassák
meg.
Eljutottunk a kérdéshez: hogy mi legyen a nők-
kel és a gyerekekkel? Én itt is egyértelműen amel-
lett döntöttem, hogy találjunk egy teljesen világos
megoldást. Nem tekintettem magam feljogosítva
arra, hogy a férfiakat kiirtsam – más szóval meg-
öljem vagy megölessem –, de a gyermekek for-
májában hagyjam felnőni a mi gyerekeinken, uno-
káinkon bosszút állókat. Meg kellett hozni a nehéz
döntést, hogy ez a nép tűnjön el a föld színéről.
A végrehajtással megbízott szervezet számára ez
volt a legnehezebb feladat, amit valaha rábíztak.
(Heinrich Himmler beszédéből, 1943. október 6.
Az SS vezetője Posenben [ma Poznań,
Lengyelország], az SS főtisztjei előtt tartott
beszédet.)
• Miről beszélt nyíltan Himmler?
[Eichmann] Nem sokkal korábban tett jelentést
Himmlernek, aki tudni akarta a megölt zsidók szá-
mát. Körülbelül 4 millió zsidót öltek meg a külön-
böző koncentrációs táborokban, és ezenfelül to-
vábbi 2 milliót ért a halál más módon, ez (utób-
biak) nagyobb részét a titkosszolgálat különleges
osztagai lőtték agyon az oroszországi hadjárat
során.
(Wilhelm Höttl SS-alezredes a nürnbergi perben
1945. november 25-én elhangzott vallomásából.
Höttl egy 1944. augusztusi beszélgetést idézett
fel Eichmann és Himmler között.)
[…] akkor láttuk messziről a lángokat. Apám, aki
nagyon optimista volt, aki mindig azt mondta
anyámnak, hogy „Rózsika, ne félj, minden rendben
lesz”, akkor azt mondta, hogy nagy baj van. Ami-
kor látta a lángokat azt mondta: „Rózsika, ez a
vég.” És igaza volt.
(Yagoda Judith videóinterjú-részleteinek átirata
az USC Soá Alapítvány Vizuális Történelmi
Archívumában található videóinterjúk alapján)
• Mit érthetünk az utolsó gondolat alatt: „És iga-
za volt”?
VII. A második világháború
A világháború végére voltak olyan táborok, amelyeket a németek
már felszámoltak, mire odaért a Vörös Hadsereg – így például
Bełżec és Sobibór, míg máshol az utolsó napokban semmisítették
meg a gázkamrákat, krematóriumokat – Majdanek és Birkenau.
Ugyanakkor például Auschwitzban megmaradtak az áldozatok sze-
mélyes tárgyai. Nyugaton a szövetséges haderő gyors előretörése
során sokszor csak arra volt idejük a koncentrációs táborok őreinek,
hogy elmeneküljenek a helyszínről.
Deportálások, kísérlet a zsidóság és a cigányság
megsemmisítésére
Mi történt a holokauszt során?
A wannseei konferencia után felgyorsult a németek által megszállt,
illetve kollaboráló országokból a zsidóság deportálása, azaz erő-
szakos elhurcolása. Így sokszor helyi köztisztviselők és rendfenn-
tartó erők segítségével zajlottak a deportálások, például Hollan-
diából mintegy 100 ezer zsidót, a Vichy-Franciaország területéről
1942-ben közel 90 ezer zsidót, vagy ugyanebben az évben Szlová-
kia területéről mintegy 60 ezer zsidót hurcoltak el, nagy részüket
Auschwitzba.
A nemzetiszocialisták által elkövetett faji alapú zsidóüldözést
nevezzük holokausztnak (héberül soának, magyarul vészkorszak-
nak), amelynek során Európa zsidóságának többségét elüldözték
vagy megölték. A holokauszt áldozatainak számát a világhábo-
rú után 6 millió főre becsülték, napjainkban 5,1 és 5,9 millió fő
közé teszik. A pontos számadatot a történeti kutatást nehezítő té-
nyezők miatt nem lehet pontosan megállapítani. Például az elveszett
iratok, a háború után kialakult népmozgások, valamint a túlélők
regisztrációtól való félelme miatt is lehetetlen meghatározni.
Még pontatlanabb becsléseink vannak a cigány áldozatok szá-
mát illetően. Őket ugyanis még a korabeli hivatalok sem tartották
nyilván, sokan közülük nem rendelkeztek hivatalos papírokkal. Az
Európa különböző részeiről összegyűjtött cigány áldozatok számát
50 ezer és másfél millió fő között becsülik, ebből a magyar cigány-
ság áldozatainak száma 5 és 15 ezer fő közé tehető. A cigánysá-
got ért faji üldöztetést és a roma népirtást porrajmosnak is nevezik.
A koncentrációs táborokba Európa minden részéből szállí-
tottak embereket: így áldozattá váltak a megszállt országok nem
zsidó állampolgárai, illetve a hadifoglyok is. Becslések szerint
mintegy 3 millió lengyel (a lengyel zsidókon felül) és körülbelül
5 millió szovjet hadifogoly halt meg a német táborokban – első-
sorban az éheztetés miatt.
A magyar holokauszt
Milyen körülmények között kezdődött a vészkorszak?
A magyarországi zsidóságot már a német megszállás előtt is több
jogkorlátozó intézkedés sújtotta. 1941 nyarán a Bárdossy-kormány
alatt az Országgyűlés elfogadta az úgynevezett harmadik zsidó-
törvényt, amely már faji alapon tiltotta a zsidó és nem zsidónak
tekintett személyek közötti házasságot.
26. A holokauszt
Magyarországon a német megszállás nyomán a zsidók élete
közvetlen veszélybe került. Az országba érkező Adolf Eichmann
és stábja hozzálátott céljaik végrehajtásához: a magyarországi
zsidóság deportálásához. A megszállás után hivatalba lépő Sztó-
jay-kormány rendeletei nyomán a zsidók vagyonát zár alá
vették, műhelyeiket, üzleteiket elkobozták, a közszolgálatból és
egyes értelmiségi foglalkozásokból (orvos, ügyvéd, tanár, színész,
újságíró) teljesen eltávolították őket. Április elejétől a zsidóknak
lakásukon kívül megkülönböztető jelzést, hatágú sárga csillagot
kellett viselniük.
A Sztójay-kormány együttműködött az Eichmann-stábbal:
a zsidók deportálását a kinevezett belügyminisztériumi vezetők
(Jaross Andor belügyminiszter, Endre László és Baky László belügyi
államtitkárok) és a német tanácsadók irányították, s a csendőr-
ség, valamint a rendőrség és a Magyar Államvasutak igény-
bevételével hajtották végre.
Április közepén a csendőrség kísérte a gyűjtőtáborokba a
vidéki zsidóságot, és részben ellátta a táborok őrzését, majd
egy hónappal később megindult a deportálás. Ebből a célból az
országot hat körzetre osztották. Először a keleti országrészekből
vitték el a zsidókat, nehogy a közeledő Vörös Hadsereg offenzívája
esetleg meghiúsítsa a zsidóság tervszerű elszállítását. Július ele-
jéig összesen közel 450 ezer embert, a vidéki zsidóság mint-
egy háromnegyedét szállították koncentrációs táborokba, főként
Auschwitzba.
14 napi élelmet, továbbá legfeljebb 50 kg-os poggyászt, amelyben az ágy-
neműk, takarók, matracok súlya is benne foglaltatnak, vihetnek magukkal.
Pénzt, ékszereket, arany- és más értéktárgyakat nem. A zsidók összeszedését
az alábbi sorrendben kell foganatosítani: kassai, marosvásárhelyi, kolozsvári,
miskolci, debreceni, szegedi, pécsi, szombathelyi, székesfehérvári és buda-
pesti csendőrkerületek, illetve ezek területén fekvő rendőrhatóságok felügye-
leti területe, legvégül Budapest székesfőváros.
(Baky László belügyi államtitkár által jegyzett rendelet, 1944. április 7.)
• Állapítsuk meg az atlaszunk alapján, milyen ütemben tervezték meg
a deportálásokat!
Deportáltak megérkezése Auschwitzba
235
Az 1944. évi jogkorlátozó intézkedések nyomán a
zsidók tömegközlekedési eszközökön csak korlátozás
szerint utazhattak, éttermeket, szórakozóhelyeket,
közfürdőket nem látogathattak, rádiókészülékeiket
be kellett szolgáltatniuk. A könyvtári és könyvesbolti
forgalomból kivonták számos hazai és külföldi zsidó
szerző műveit, nagy részüket később be is zúzták.
1944. március 28. Nem értem az egészet. Én min-
dig magyar voltam. Az is vagyok. Hát zsidónak
lenni, az nem csak egy vallás? Az egyik magyar
zsidó, a másik katolikus vagy evangélikus. Nem?
[…]
Április 5. Nem értem én ezt az egészet! Hát aki
zsidó, az már nem is dolgozhat? És akkor miből
éljünk? Miért jó ember, aki keresztény, és mitől
rossz ember, aki zsidónak született? Hiszen nem is
tehet róla. És miért nem élhetünk békében, ahogy
eddig éltünk? Hát miért nem? Eddig lehetett? Sok
mindent értek, de ezt nem.
(Egy izraelita vallású magyar kislány
naplófeljegyzései 1944-ben)
Drága Anyukám!
Itt ülök a vonatban, emiatt kissé nehéz az írás.
Nem tudom, megkaptad-e lapjaimat. Miért nem
írsz? Hogy vagy? Én jól. Nem is [lesz] semmi bajom.
Sibnertékkel vagyok együtt. Miattam ne izguljatok,
mindenütt meg fogom állni a helyem, és küzdeni
fogok, hogy találkozhassunk. Így is lesz! Ti se hagy-
játok fel a reményt. A feletteseink nagyon rende-
sek, megnyugtattak, hogy ha dolgozni fogunk,
nem lesz bántódásunk. És miattatok dolgozni is
fogunk Értetek, hogy minél előbb együtt lehessünk
újra. Ne aggódj, ha nem kapsz postát, ahogy le-
het, értesítelek benneteket. Minden jóra fordul.
Sokszor csókol nagyon szerető Lici lányod. Danit
üdvözlöm.
(A deportáló vonatból Miskolcon kidobott
levelezőlap szövege 1944. június 11-én)
236 VII. A második világháború

Június végén Budapesten is megkezdődtek a deportálás előké-

születei. A zsidók által sűrűbben lakott városrészekben úgynevezett
csillagos házakat jelöltek ki, és a küszöbönálló deportálások megköny-
nyítése céljából ide költöztették a zsidókat, míg a keresztény lakók
máshol kaptak elhelyezést.

Tegnap értesültem, hogy zsidó címen az elmúlt napokban ösz-
szegyűjtött zsidókat és keresztényeket el fogják szállítani. Amit
az ilyen szállítmányok kezeléséről és jövő sorsáról mondanak,
az ember nem tudja megdöbbenés és mélységes megrendülés
nélkül hallani. Kötelességeim visszahívnak munkahelyemre, Ro-
mániába, de emberi, keresztény és magyar kötelességemnek
tartom, hogy visszaindulásom előtt az illetékes hatósági ténye-
zőket szeretettel és Isten nevében kérjem, hogy az embertelen-
séget akadályozzák meg, vagy ha erre nem képesek, ne működ-
jenek több ezer ember elpusztítására irányuló cselekményben
közre.
(Márton Áron püspök 1944. május 22-én kelt levele, amelyet
a magyar belügyminiszternek, a Kolozs vármegyei főispánnak
és a kolozsvári rendőrfőkapitánynak címzett, amikor értesült
az észak-erdélyi zsidóság deportálásáról)
Annak az embertelen, ostoba és a magyar jellemhez nem illő
kegyetlen zsidóüldözésnek, amellyel a jelenlegi kormány a ma-
gyar nevet bemocskolta a világ szemében, és amely a legfertel-
mesebb korrupció, rablás és tolvajlásnak vált kútforrásává, és
amelybe, sajnos, a magyar intelligenciának is tekintélyes része
belesodródott. Ezt a szégyenfoltot jó hírnevünkről letörölni már
aligha lesz lehetséges, de véget kell vetni ezeknek a barbársá-
goknak, mert különben maga a keresztény magyar társadalom
fertőződik meg gyógyíthatatlanul.
(Bethlen István Horthy Miklóshoz írt levele, amelyben sürgette
a zsidóság deportálásának leállítását; 1944. június)
• Milyen érvekkel próbáltak fellépni a deportálásokkal szemben
a fenti levelek megfogalmazói?

Történészszemmel

Sokáig tehetetlenül álltam az eseményekkel szemben, mert Budapesten és kör- Mit tudott a magyar politikai
nyékén kívül semmilyen eszközzel sem rendelkeztem, amellyel a németek és a
belügyminisztérium közös tevékenységét keresztezhettem volna. […] Az elhur-
vezetés a holokausztról?
coltakról azt állították, hogy munkatáborokban dolgoztatják őket. Csak július ele- A történészek között is vita folyik arról,
jén tudtam meg titkos hírhozó útján a szörnyű valóságot a megsemmisítőtáborok hogy mennyit tudott a magyar politikai ve-
működéséről. […] Erre a hírre az Esztergom mellett állomásozó páncélos had- zetés a holokausztról. 1941 óta több olyan
osztályt Budapestre rendeltem és a budapesti csendőrség parancsnokát utasítot-
közvetett és közvetlen értesülést szerez-
tam, hogy ha kell, erőszakkal akadályozza meg a zsidók elszállítását.
hettek, amelyek arra utaltak, hogy a né-
(Horthy Miklós: Emlékirataim, 1953)
metek tömegével gyilkolják a kezükre ke-
rült zsidókat. Az ukrán területen szolgála-
Azt is sokszor felhozzák apósom ellen, hogy csak a gazdag zsidókat igyekezett
tot teljesítő magyar megszálló alakulatok
megmenteni. […] amikor 1944 júliusának elején megtudta, hogy nem munkára,
hanem kiirtásra viszik el a zsidókat, akkor […] az egész fővárosi zsidóságot men- ezt nemegyszer saját szemükkel látták.
tette meg. […] Tragikus, hogy a német összeomlás késett, s mikor végre lehető- A kormányzó 1944-ben csak akkor lépett
sége volt a cselekvésre, a vidéki zsidóságot már nem tudta megmenteni. […] közbe, amikor megcáfolhatatlan bizonyí-
Vannak, akik fölteszik a kérdést, miért maradt Horthy a helyén 1944. március tékot kapott a koncentrációs táborokban
19-e után? Hiszen hetvenöt évesen joga lett volna magánemberként visszavonul- folyó tömeggyilkosságokról. Ez volt az
ni, esetleg semleges országba távozni. Miért nem tette ezt? Mert mindenáron 1944 tavaszán keletkezett úgynevezett
vissza akarta adni Magyarországnak elvesztett szabadságát, vissza akarta sze-
Auschwitz-jegyzőkönyv, amelyben két, a
rezni saját cselekvőképességét. Ezt tőle sokszor hallottam. Lassan, de biztosan
ez sikerült is, hiszen 1944 júliusában meg tudta menteni a budapesti zsidóságot táborból megszökött szlovákiai zsidó szá-
[…]. molt be az ottani borzalmakról. Emellett a
(Részlet gróf Edelsheim-Gyulai Ilona Becsület és kötelesség című vissza- külföldi hatalmak súlyos következmények-
emlékezéséből. Edelsheim-Gyulai Ilona a kormányzó idősebbik fiának, Horthy kel fenyegették Magyarországot, ha to-
Istvánnak volt a felesége. Horthy Istvánt kormányzóhelyettesnek választották, vább folytatódik a deportálás.
de 1942 nyarán vadászpilótaként egy repülőszerencsétlenségben életét Horthy először június 26-án kezdemé-
vesztette a Donnál. Özvegye apósa mellett maradt, visszaemlékezését nyezte a deportálások felfüggesztését, de
a korábbi naplójegyzeteire építette.) a németekkel kollaboráló Sztójay-kormány
nem engedelmeskedett. Amikor egy meg-
• Mit emelt ki Horthy Miklós a döntésének hátteréről? bízható törzstiszt, Koszorús Ferenc ezre-
• Hogyan láttatja a kormányzó 1944-es tevékenységét Edelsheim-Gyulai Ilona? des kapott parancsot erre, az Esztergom-
• Vitassuk meg, hogyan befolyásolja a közgondolkodást napjainkban is Horthy ból felrendelt 1. páncélos hadosztály egy
Miklós 1944-es politikai szereplésének megítélése! Olvassuk el újra a 229. olda-
lon lévő emlékiratrészt! Mennyire tudta Horthy megvalósítani az ott leírtakat? részével július 6-án megakadályozta a de-
portálások megindítását.
26. A holokauszt 237

A budapesti zsidóság deportálását azonban nem hajtották

végre. 1944. július elején ugyanis Horthy Miklós hazai és kül-
földi tiltakozások hatására, illetve a megváltozott hadi helyzet nyo-
mán, a hozzá hű katonai erőre támaszkodva leállította a tervezett
deportálásokat. Ezzel a fővárosban élő és az ott bujkáló vidéki
zsidók – összesen több mint 200 ezren – átmenetileg megmenekültek.

A nyilasuralom időszaka
Milyen megnyilvánulásai voltak ekkor a terrornak?

1944. október közepétől – a nyilas-hungarista hatalom időszaká-

ban – folytatódtak a zsidókkal szembeni kegyetlenkedések. Magyaros ruhát viselő fiúk Dávid-csillaggal meg-
(Az időszak politikai hátteréről a 28. témában lesz szó.) A német- jelölve az auschwitzi tábor területén
országi munkaszolgálatra rendelt zsidókat túlnyomórészt gyalogo-
san, erőltetett menetben hajtották a nyugati határszélre. Ezeket a
meneteket nevezték a túlélők később „halálmeneteknek”. Budapes-
ten – a szovjet csapatok ostroma idején – kibontakozott a nyilas-
terror, amelynek során a fegyveres pártszolgálatosok több ezer
embert (zsidókat és nem zsidókat egyaránt) gyilkoltak meg. Az
események egyik tragikus színtere a pesti Duna-part volt, ahol a
folyóba lőtték az embereket.
A magyarországi cigányság létbiztonsága a nyilasuralom
idején jelentősen romlott a Dunántúlon és a főváros környékén.
Itt kezdték meg a cigányok összegyűjtését és deportálását.
A Dunántúlon összegyűjtötteket a komáromi Csillagerődbe vitték,
a főváros környékieket pedig az óbudai téglagyárba. Innen szállí-
tották őket tovább Dachauba, ahonnan a munkaképesnek ítélteket
Buchenwaldba, Bergen-Belsenbe, a nőket pedig Ravensbrückbe
vitték. (Auschwitzban ekkorra már felszámolták a roma barakkot.) Cipők a Duna-parton – holokauszt-emlékmű
(Can Togay és Pauer Gyula szobrászművész alkotá-
A szovjet hadsereg előretörésekor eluralkodó káosz során felerő- sa, 2005)
södött a nyilasterror, melynek mások mellett a cigányok is áldo-
zataivá váltak. Az ország jelentős részében azonban már nem volt
elég erős a nyilas jelenlét ahhoz, hogy kikényszerítse a Szálasi-
kormány rendeleteinek végrehajtását, így számos helyen elsza-
botálták a cigányellenes rendelkezések végrehajtását is.

Felelősség és embermentés
Kik váltak a világ igazaivá?

A holokauszt idején az európai zsidóság tragédiáját súlyosbította,

hogy szenvedéseiket a lakosság nagy része látszólag közömbösen
szemlélte. Voltak olyanok, akik együttműködtek a németekkel:
még fel is jelentették zsidó honfitársaikat, elhurcolásuk után pedig
megpróbálták megszerezni elhagyott javaikat. Ugyanakkor a ko-
rabeli emberi magatartások megértése nem olyan könnyű
több mint nyolc évtizeddel az események után. Biztosan sokan
voltak, akik elutasították az erőszakot, és együttéreztek az
áldozatokkal, de nem mertek nyíltan cselekedni, mert tartottak
a megtorlástól. A látszólag közömbös magatartás sem jelen-
tette azt, hogy az embereket nem érdekelte, mi történik a zsidó-
sággal, sokan a tétlenségükkel akartak kimaradni az erőszakból.
Mindemellett nagy számban voltak olyanok is, akik az áldozatok
Maximilian Kolbe lengyel ferences szerzetes. Kolbe
atya 1941-ben Auschwitzban egy kétgyermekes csa-
ládapa helyett vállalta a halált. Két hétig éheztették,
de a böjtöléshez szokott szervezete tűrte a meg-
próbáltatásokat. Végül méreginjekcióval ölték meg.
A vértanút a katolikus egyház 1982-ben szentté
avatta; az eseményen az általa megmentett
Franciszek Gajowniczek is részt vett, aki 1995-ben
hunyt el.
238
A Bernhard Lichtenberg-díj, amit a holokauszt idő-
szakában a zsidóság mellett kiálló személyek kaptak
Nézzünk utána, ki volt Bernhard Lichtenberg!
Hogyan nyilvánult meg a kristályéjszakát köve-
tően? Mi lett a sorsa?
Igazolás svéd védő útlevél kiállításáról a Külföldieket
Ellenőrző Országos Központi Hatóságnak Raoul
Wallenberg svéd követségi titkár aláírásával
Állapítsuk meg, milyen fontos tartalmi eleme
volt a védlevélnek/menlevélnek!
Összegzés
Ok és következmény
• Hogyan kezdődött meg a nemzetiszocialista fajelmélet gyakorlati alkalmazása?
Történelmi jelentőség
• Milyen tragikus események összefoglaló elnevezése a holokauszt?
• Milyen folyamatok vezettek a magyar zsidóság tragédiájához?
• Kik voltak még a tömeggyilkosságok áldozatai?
• Kik voltak a leghíresebb magyarországi embermentők?
VII. A második világháború
védelmére keltek. Közülük sokakat az izraeli Jad Vasem intézet
(A Holokauszt Áldozatainak és Hőseinek Izraeli Emlékhatósága) a
Világ Igaza címmel jutalmazott meg.
Budapest ostroma idején – a nagy kockázat ellenére – több
szervezet, hivatalos és magánszemély is megpróbált segíte-
ni az üldözötteknek. A semleges államok (Svájc, Svédország,
Spanyolország) követségei, a Vöröskereszt és az egyházi szervek
tömegesen állítottak elő hivatalos okiratokat, amelyek védelmet
nyújthattak az üldözött zsidóknak. Emellett olyan védett házakat
is működtettek, ahova elvileg a nyilas-hungarista állami szervek
nem léphettek be.
A svéd Raoul Wallenberg több ezer embert mentett meg
azzal, hogy menleveleket állított ki számukra, és megszervezte több
mint harminc védett házba való beköltöztetésüket. (Wallenberget
a pesti harcok befejeződése után a szovjetek Moszkvába hurcolták
– ennek valódi okát a mai napig nem lehet tudni –, ahol pár évvel
később meghalt.) Sok esetben még ez sem jelentett teljes védelmet,
így például a nyilasok elfogták és a Dunába lőtték Richter
Gedeont, aki az 1912-ben alapított első magyarországi
gyógyszergyárnak volt a vezérigazgatója.
Külföldi segítőként kiemelhető még a svájci Carl Lutz,
valamint a magát spanyol diplomatának kiadó olasz Giorgio
Perlasca, akik szintén több száz embert mentettek meg.
A zsidó gyermekek mentésére Sztehlo Gábor evangélikus
lelkész egész hálózatot alakított ki. Ideiglenes gyermekott-
honokban mintegy 1600 gyermek vészelte át az időszakot,
közöttük volt például Oláh György, akiből Nobel-díjas ké-
mikus lett. Kiemelhető még a Szociális Testvérek Társasá-
ga – alapítója és vezetője Slachta Margit volt –, amelynek
szerzetes nővérei rendházaikban több száz zsidót bújtattak
el. Slachta például úgy szervezte a mentőakciókat, hogy a
rendházzal szemben nyilas pártház volt. Az embermentők-
re leselkedő veszélyeket mutatja Salkaházi Sára szerzetes
nővér sorsa. 1944 decemberének végén a nyilasterror áldo-
zata lett: védenceivel együtt őt és Bernovits Vilma világi
hitoktatót is belelőtték a Dunába. Bernovits keresztlevelek
kiállításával igyekezett menteni a zsidókat, és legalább két tucat
embernek lett a keresztanyja. A katolikus egyház főpapjai közül
Apor Vilmos győri püspök és Mindszenty József veszprémi püs-
pök nyílt levélben tiltakozott az üldözésekkel szemben. A nyilas
hatóságok Mindszentyt 1944 végén paptársaival együtt letartóz-
tatták. Az együttérző magánszemélyek is sokféleképpen segíthet-
ték a zsidókat, ha vállalták a lebukásból fakadó halálos kockázatot:
élelmiszerrel, ruhával, takaróval, biztatással és emberi bánásmód-
dal vagy akár az üldözöttek bújtatásával.
27. A második világháború jellemzői
27. A második világháború jellemzői
A második világháború az emberiség történelmének legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres összecsapása volt, mintegy 55 millió ember
vesztette életét. Vannak kutatások, amelyek – az öldöklő japán–kínai háború halottait is beleszámítva – már 70 millió áldozatról beszél-
nek. Miben tért el a második világégés az első világháborútól?
A villámháború és következményei
Miben tértek el a hadműveletek az első világháborús csatáktól?
A német haderő a háború első éveiben látványos villámháborús
harcászatot folytatott. A korábbi évek fejlesztései során kialakított,
illetve az egykori csehszlovák hadseregtől átvett páncélosok (harc-
kocsik, páncélozott szállító harcjárművek) segítségével mélyen elő-
renyomultak a támadás során. A taktikájukkal akár napi 80-100
kilométeres menetet is teljesíteni tudtak, miután áttörték az ellen-
ség védelmét. A támadókat a német légierő zuhanóbombázói
fedezték, amelyek azonnali csapást mértek az esetleges ellenséges
ellenállási pontokra.
A német hadvezetés klasszikus bekerítő hadműveleteket ké-
szített elő, azaz a támadó alakulatok az ellenséges haderő kétol-
dalú átkarolására törekedtek. A lendületesen támadó harckocsik
felszámolták a hátsó védelmi vonalakat, szétzilálták az ellenség
utánpótlását, és teljesen összezavarták a szemben álló hadvezetést.
A sokszor első világháborús szemléletmódra (lövészárokharc) épít-
kező védekező hadseregek hetek alatt vereséget szenvedtek.
Eközben a német légierő naponta számos bombatámadást hajtott
végre a megtámadott ország nagyvárosai ellen, amelynek követ-
keztében a polgári áldozatok száma folyamatosan növekedett. Ez a
taktika a hátországok ellenállásának a megtörését is szolgálta.
A német villámháborús taktika még 1941 nyarán is működött
a Szovjetunió elleni támadás során. Csakhogy hónapokkal később a
hatalmas térségben zajlódó elaprózódó hadműveletek és a kedve-
zőtlen időjárási viszonyok lelassították a támadó alakulatokat.
A szovjetek idővel átvették a németek harceljárását, és így követ-
kezett be 1942 végén a német 6. hadsereg bekerítése Sztálin-
grád alatt. Az 1943-as kurszki csatát követően pedig már a Vörös
Hadsereg a németek által is alkalmazott mélységi előretörés har-
cászati elvével harcolt.
14 19
13
12
10
11
9 15
5 7
6
8
3
2 4
1
239
Annak, aki támadni akar, ütőerőre van szüksége,
függetlenül attól, hogy a támadást […] stratégiai
rajtaütésként, áttörésként vagy pedig védelemből
indított ellencsapásként kell végrehajtani. […] A je-
lenkori háborúban, amennyiben földi harcról van
szó, a támadásnak akkor van a legnagyobb esélye
a sikerre, ha a támadó váratlanul tömegesen vet
be páncélosokat alkalmas terepen. […] A jövő-
beli háborúban nagy jelentősége lesz a légierőnek,
és ezért törekedni kell a légierő sikereinek a földi
harcban történő kihasználására és tartóssá téte-
lére.
(Heinz Guderian: Riadó! Páncélosok!, 1937)
• Milyen követendő harcászati elveket emelt ki
a szerző?
1. A gyalogság felvonul, hogy kiaknázza az
áttörést, és felszámolja az ellenséges katlanokat.
2. Gépkocsizó tüzérség. 3. Élen haladó páncélos-
csoport. 4. A tüzérség támogatja az áttörést.
5. A tüzérség mélységi tüzércsapást is mér.
6. Páncélosok. 7. Rohamutászok és gyalogos
harccsoportok betörnek az ellenséges vonalak-
ba. 8. További gyalogos harccsoportok biztosít-
ják a szárnyakat. 9. A gyalogság betör az
ellenséges vonalakba. 10. Ellenséges arcvonal.
11. Harcászati légi támogatás. 12. A mélységi
páncélosbenyomulás hatására az ellenség félteni
kezdi szárnyait és mögöttes területeit.
13. Páncélos bekerítés kialakulása. 14. Stratégiai
légi támogatás az arcvonal mögött lévő politikai
központok ellen. 15. Páncéloscsapás a hátsó
vonalak ellen. 16. Gyorsan mozgó páncélos
harccsoportok. 17. A páncélosátkarolás
20 külső szára. 18. Fenyegetett
ellenséges főhadiszállás.
19. Az arcvonal leválasztá-
sa a mögöttes területek-
18 től. 20. Az utak és vasúti
csomópontok ellen
17 indított légitámadások
16 akadályozzák az ellenséges
erők beérkezését.
A mélységi harcászat elve
Miért volt nehéz védekezni a
támadó alakulatokkal szemben?
240 VII. A második világháború

A bombá-
A város Háborús bűnök és a polgári lakosság elleni terror
Időpont pusztulásának
zott város Miért volt rendkívül magas a polgári áldozatok száma?
mértéke (%)
1943. július 24–29. Hamburg 55
A második világháború áldozatainak jelentős része a polgári
1943. október 22–23. Kassel 64
lakosság közül került ki. A német hadsereg már a háború első
1945. február 13–14. Drezda kb. 60 óráitól kezdve tudatosan támadta a civil lakosságot is. A nagy-
1945. március 9–10. Tokió gyakorlatilag városokat ért bombázások (Varsó, Rotterdam, London) azt a célt
teljes pusztulás
szolgálták, hogy a jelentős polgári áldozatok meghátrálásra kény-
1945. augusztus 6. Hirosima 75 szerítsék a kormányzatokat. Így például az úgynevezett angliai
1945. augusztus 9. Nagaszaki 40 légi csata idején Hitler döntése nyomán támadták heteken keresz-
tül az angol fővárost. A szövetséges légierő is hasonló elképze-
lések alapján mért csapásokat a német városokra. Az ipari köz-
pontok, infrastrukturális csomópontok (hidak, pályaudvarok)
elleni légitámadások szintén nagyon sok polgári személy
halálát követelték. Itt is voltak olyan támadások, amelyek kato-
nailag sem nagyon magyarázhatók, vagyis tudatosan egy-egy vá-
ros elpusztítását célozták, és nem az ottani katonai létesítményeket
rombolták. Ilyenre példa Drezda bombázása, amelyet 1945 február-
jában a szövetségesek gyújtóbombákkal pusztítottak el. Az ennek
nyomán keletkezett tűzviharban több tízezer ember vesztette életét.
Az amerikai légierő Japán elleni támadásai szintén súlyos pol-
gári áldozatokkal jártak. A japán fővárost, Tokiót 1945 márciu-
sában gyújtóbombákkal bombázták, ezzel gyakorlatilag az
egész városban tűzvész keletkezett. Hirosimában és Nagaszaki-
ban a ledobott egy-egy atombomba nemcsak közvetlenül okoz-
ta rengeteg ember halálát, hanem a radioaktív sugárzás hatásai
még évtizedekkel később is sok áldozatot szedtek.
A szárazföldi hadműveleteket is mérhetetlen szenvedés kísérte.
Drezda romokban Az átvonuló haderők önkényeskedéseit (élelmiszer-rekvirálások,
fosztogatások) tovább súlyosbította a nőkkel szembeni erőszak.
Nézzünk utána az interneten, milyen eltérő ada- A polgári lakosság elleni terrorcselekmények közül kimagas-
tok vannak az áldozatok számáról! Mi áll a bi-
lanak az Einsatzgruppe-alakulatok tömeggyilkosságai. Az alábbi-
zonytalanság hátterében?
akban időrendi sorrendben haladva további háborús bűnökre mu-
tatunk példákat.
Németország Nagy-Britannia
A katyńi mészárlás
600 t 1939 szeptemberében a Vörös Hadsereg közel 250 000 lengyel
katonát ejtett hadifogságba, köztük mintegy 15 ezer tisztet és tiszt-
helyettest. A foglyokat táborokba hurcolták, majd a szovjet bel-
500 t ügyi szervek 1940 tavaszán közel 20 ezer embert (többek között
tiszteket, értelmiségi foglalkozásúakat) végeztek ki Katyń közelé-
400 t ben. A tömegsírokat a német hadsereg tárta fel 1943-ban, de a
szovjet vezetés 1990-ig a németeket vádolta a gyilkosságokkal.

300 t
Április 9. Hajnaltól különös nap kezdődik. Szörnyű, cellás fogolyszállító autó-
buszokkal indulunk. Valahová az erdőbe visznek bennünket, valami nyári üdü-
200 t lőhöz. Itt alapos ellenőrzést tartanak. Elvették az órát, amely 6.30-at mutatott,
s azt kérdezték, van-e jegygyűrűm, elvették az övemet, kisollómat… [A napló
itt félbeszakadt.]
100 t (Adam Solski őrnagy naplójából, amelyet földi maradványai mellett találtak.)

0 Az elhalálozás okát kizárólag tarkólövések okozták. A tanúvallomásokból, a

halottaknál talált levelekből, naplókból stb. megállapítható, hogy a kivégzések
1940 1941 1942 1943 1944 1940. március–április hónapban történtek […].
(Hivatalos német szakvélemény, 1943)
A Nagy-Britanniára, illetve Németországra ledobott
bombák mennyisége
27. A második világháború jellemzői 241

Lidice
A Cseh–Morva Protektorátus élére 1942 elején Rein-
hard Heydrichet állították. Az emigráns cseh kormány
– a brit kormány egyetértésével – 1942 májusában ej-
tőernyősöket dobott le Prága közelében azzal a feladat-
tal, hogy öljék meg a helytartót. A kommandó megtá-
madta Heydrichet, aki a rövid tűzharc során szerzett
súlyos sérüléseinek következtében néhány nap múlva
meghalt. A Gestapo felkutatta, és fegyveres harcban
lelőtte a merénylet elkövetőit. Hitler utasítására azon-
ban megtorlásként még egy Prága közeli falut, Lidicét
is el kellett pusztítani (a német hírszerzés szerint ez a Gyermekek emlékműve Lidicében. A falut 1946-ban újjáépítették,
település szolgált az ejtőernyősök bázisául). Az akció azóta cseh nemzeti emlékhely
során a Gestapo és az SS emberei közel kétszáz férfit
lőttek agyon, a nőket és a gyermekeket pedig koncent- Nézzünk utána, hány nőt és gyermeket vittek el a faluból!
rációs táborba hurcolták. A falut lerombolták. Mi lett a sorsuk?

Oradour
A szövetségesek partraszállását követően német pán-
célosalakulatok erőltetett menetben haladtak át Fran-
ciaországon keresztül Normandia felé. A francia ellen-
állási mozgalom több helyen megtámadta a német
alakulatokat. Miközben a Das Reich SS-páncéloshad-
osztály alakulatai egy kisvárosban szétverték a helyi
francia erőket, közel 40 német katona holttestére buk-
kantak. Megtorlásként 99 embert akasztottak fel a
településen. A következő napokban folytatódtak a par-
tizánakciók és a német elrettentő válaszlépések. 1944.
június 10-én egy elrabolt bajtársuk után nyomozva egy
SS-század benyomult Oradour-sur-Glane-be. Az ala-
kulat rövidesen válogatás nélkül gyilkolni kezdett a Oradourt nem építették újjá, hanem meghagyták a német megszál-
faluban. Az elszabadult erőszak során 642 embert öltek lás szörnyű emlékhelyeként
meg, köztük 207 gyermeket. Sokakat agyonlőttek, a
többieket különböző épületekbe zárták, amelyeket fel- Keressünk további képeket a településről! Miért egyedülálló ez
gyújtottak. A kisvárost lerombolták. az emlékhely?

A Wilhelm Gustloff
Kelet-Poroszországot a szovjet Vörös Hadsereg offen-
zívája 1945 elején érte el. A harcok, illetve a támadó
haderő erőszakos cselekményei elől nagyon sokan
igyekeztek elmenekülni. A szovjet csapatok az előre-
törésük során azonban elvágták a nyugat felé való me-
nekülés szárazföldi útját. A nagyobb kikötővárosok
még ellenálltak a Vörös Hadseregnek, ezért a lakosság
oda menekült. Dönitz nagyadmirális, a német haditen-
gerészet parancsnoka gyakorlatilag a teljes német ke-
reskedelmi és hadihajó-állományt a menekültek eva-
kuálására mozgósította. Közel 2,5 millió polgári
személyt és katonát menekítettek ki Kelet-Poroszor-
szágból. Ennek során történt a Wilhelm Gustloff utas-
szállító hajó tragédiája: a nagyon sok polgári személyt
szállító hajót 1945. január 30-án egy szovjet tenger- A Wilhelm Gustloff utasszállító és üdülőhajó. A világháború előtt
alattjáró megtorpedózta. A Wilhelm Gustloff – több a hajót a Kra durch Freude mozgalom üzemeltette.
mint 10 ezer utassal a fedélzetén – a jeges hullámsírba
merült. A helyszínre érkező mentőegységeknek mint- Nézzünk utána, milyen szerepe volt a Kra durch Freude mozga-
lomnak a nemzetiszocialista diktatúrában!
egy 1250 embert sikerült kimenteni.
242 VII. A második világháború

1943-ban a német iparban és mezőgazdaságban Az ellenállás formái

már körülbelül 3,6 millió külföldi, úgynevezett civil
Milyen következményekkel járt a német megszállás?
munkás és másfél millió hadifogoly dolgozott.
1944-re pedig már több mint 7 és fél millió idegen
munkást dolgoztattak. Nagy részük a koncentrá- A hadjáratok lezárása után a német hadigazdaság érdekeinek
ciós táborok foglyai közül került ki, illetve olyan megfelelően folytatódott az elfoglalt területek kifosztása.
toborzott kényszermunkások is voltak, akik szerény A megszállt Európa erőforrásait a német hadiipar maximálisan
bért kaptak a munkájukért. A koncentrációs tábo- kihasználta. A háborús termelésbe bevonták a nyugati országok
rok foglyainak a bérét a gyárak és üzemek az SS- iparának kapacitásait és a keleti területek élelmiszer- és nyers-
nek fizették ki.
anyagkészletét. Mivel a német hadsereg létszáma idővel 10 millió
főre nőtt, a hiányzó munkaerőt a megszállt
Amerikai területek polgári lakosságának munká-
Szovjet- Nagy- Német- ra kényszerítésével pótolták. A munkaerő-
Egyesült Japán
unió Britannia ország
Államok toborzásban a gazdasági kényszeren túl
1939 5 856 10 382 7 940 8 295 4 467 a megszálló hatóságok fi zikai terrorja
1940 12 804 10 565 15 049 10 247 4 768 is szerepet kapott.
1941 26 277 15 735 20 094 11 776 5 088
A megszálló német csapatokkal szemben
Európa-szerte kisebb-nagyobb ellenállási
1942 47 836 25 536 23 672 15 409 8 861
mozgalom bontakozott ki. Franciaország-
1943 85 898 34 900 26 263 24 807 16 693
ban például az ellenállási mozgalom tevé-
1944 96 318 40 300 26 461 39 807 28 180 kenysége megkönnyítette a normandiai
1945 49 761 20 900 12 070 7 540 11 066 partraszállás előkészítését. Emellett egyes
A nagyhatalmak repülőgépgyártása 1939–1945
ellenállási mozgalmak embermentői tevé-
között kenységet is folytattak. A franciaországi
zsidók kétharmada bujkálva vagy hamis papírokkal kerülte el a
Hányszorosára növekedett Németország repülő- deportálásokat. Dániában az országban élő 8 ezer zsidót csónakokon
gépgyártása 1939 és 1944 között? Mi állt ennek mentették át Svédországba.
hátterében? Állapítsuk meg, hogy ez a növeke- Számos országban a helyi lakosokból szerveződő ellenállási moz-
dési ütem megelőzte-e a szovjet és a brit terme-
galmat, amely a kommunista mozgalomhoz is kötődött, parti-
lést! • Számoljuk ki, hogy az Amerikai Egyesült
Államokban 1944-ben hány percenként állítottak zánoknak nevezték. A megszállt szovjet területeken alakult ki
elő egy repülőgépet! Mi jellemezte a japánok a legnagyobb létszámú partizántevékenység, amelynek akciói
repülőgépgyártását? sokszor komoly utánpótlási nehézséget okoztak a németeknek.
A Jugoszláviában tevékenykedő partizán haderő jelentős számú
német és olasz haderőt kötött le. Az egykori délszláv állam te-
rületén nemcsak a megszállókkal szemben folytak harcok, hanem
a különböző fegyveres csoportok egymással is véres etnikai har-
cokba bonyolódtak. Ilyen körülmények között erősödött meg a ju-
A kisebbségek tisztogatásánál külön figyelmet kell goszláv kommunista főtitkár, Joszip Broz Tito által vezetett
fordítani az értelmiségre és a gazdagabb társadal-
mi rétegekre. [...] Tömegeinknek a kisebbségekkel
partizánhadsereg, amely 1945 elejére a szovjet csapatokkal
szembeni gyűlöletét és leszámolási hajlamát együttműködve felszabadította az országot. A gerillaharcmodort
konstruktívan kell kihasználni. [...] Minden hadmű- folytató alakulat erejét az adta, hogy a horvát–szlovén születésű
veleti területről olyan jelentések érkeznek, hogy Tito újra a nemzetek feletti délszláv egység, azaz Jugoszlávia
néptömegeink könyörtelenül leszámolnak mind- visszaállítása mellett állt ki. A partizánok 1944 őszétől véres
azokkal a nemzeti kisebbségekkel, amelyek ebben megtorló akciókba kezdtek: egyrészt leszámoltak a németekkel
a háborúban ellenük voltak. [...] Meglehet, soha együttműködő erőkkel, majd politikai vetélytársaikkal, és felléptek
többé nem nyílik ilyen lehetőségünk, hogy etnikai-
lag tiszta államot teremtsünk magunknak. Álla-
a délvidéki magyarsággal szemben is. (Minderről részletesebben
munk minden nagyobb jelenlegi problémája, le- a 29. témában lesz szó.)
gyen az nemzeti-politikai, szociális vagy A lengyel nemzeti ellenállás felkelést robbantott ki 1944 nya-
gazdasági, többé-kevésbé várhat egy későbbi rán Varsóban. A közeledő szovjet csapatok előtt önerőből akarták
megoldásra. A kisebbségi kérdést azonban, ha felszabadítani a fővárosukat. A németek módszeres ostrom alá
nem oldjuk meg most, soha többé nem fogjuk vették a várost, és október elejére súlyos harcok során leverték a
megoldani. felkelést, miközben a szovjet haderő – amelynek nem állt érdekében
(Vasa Čubrilović szerb politikus, 1944) a lengyel nacionalista mozgalom támogatása – nem avatkozott be
a harcokba. Varsó polgári lakossága újra – egy évvel a varsói
• Miért tartotta időszerűnek a szerb politikus a gettófelkelés leverése után – súlyos veszteséget szenvedett, és
kisebbségekkel való leszámolást? a főváros épületeinek nagy része elpusztult.
27. A második világháború jellemzői 243

A háború utáni számonkérések

Hogyan történtek meg a felelősségre vonások?

A háborús évek alatt elszabadult erőszakot nem lehetett egyik nap-

ról a másikra leállítani. A német megszállás alól felszabaduló Euró-
pa számos országában spontán népítéletek, lincselések történ-
tek, amelyek során rögtönítélő bíróságok ítélkeztek a németekkel
együttműködő személyekről. Franciaországban ezreket lőttek
agyon, és több tízezer nőt szégyenítettek meg, mert kapcsolatuk
volt a megszállókkal. Hasonló megtorlásokat Belgiumban, Hollan-
diában és Olaszországban is végrehajtottak. Tito partizánjainak
bosszúhadjáratai végül etnikai tisztogatásba torkolltak. A jugoszláv
partizánok kegyetlenkedései az európai háború lezárása után is
folytatódtak, 1945 májusában több tízezer már lefegyverzett horvát
katonát és polgári személyt mészároltak le.
A háborús bűnösök törvényes felelősségre vonásáról a győz-
tes nagyhatalmak a potsdami konferencián egyeztettek, és úgy
döntöttek, hogy egy nemzetközi bíróság fogja a főbűnösöket el-
ítélni. 1945 októberében a nemzetiszocialista állam és haderő 22
elfogott vezetőjével szemben emeltek vádat Nürnbergben. A Nem-
zetközi Katonai Törvényszék három új nemzetközi jogszabály alap-
ján hozta meg a következő évben az ítéleteit. (A vádlottak közül
hármat felmentettek. A többieket elítélték, tizenkettőt halálra, a
többit börtönbüntetésre. A kivégzés előtti napokban Hermann Gö-
ring a cellájában öngyilkosságot követett el. Martin Bormann-nak, A francia ellenállás tagjai megbélyegzik a németek-
Hitler titkárának halálos ítéletét a távollétében mondták ki.) A nürn- kel együttműködők üzleteit (1944. augusztus)
bergi per után is folytatódtak a felelősségre vonások, hiszen
Nézzünk utána, hogyan nevezték a németekkel
újabb és újabb hullámban sikerült letartóztatni olyan személyeket, együttműködőket!
akik tevékenyen részt vettek a tömeggyilkosságokban, de a háború
végén személyazonosságot váltva megpróbáltak elbújni. Felkuta-
tásukra sokan vállalkoztak a következő évtizedekben, így sikerült
például elfogni Adolf Eichmannt 1960-ban Argentínában.
A potsdami konferencia után mindegyik országban igyekeztek
törvényes mederbe terelni a felelősségre vonást. Kelet-Közép-
Európa országaiban perek százezreit folytatták le, és a halá-
los ítéletek száma több ezerre tehető. (Csehszlovákiában kivégezték
a háború alatti önálló Szlovákia németbarát államfőjét, Jozef Tisót;
Romániában pedig a németekkel 1940–44 között együttműködő
Ion Antonescu marsallt.)

Béke elleni Támadó háború megindítása; háborús tervek kidolgozása

bűntettek és végrehajtása
Háborús bűntettek A hadviselés jogába ütköző cselekmények, például
hadifoglyok kínzása, kivégzése
Emberiesség elleni A polgári lakossággal szemben politikai, faji vagy vallási
bűntettek okokból elkövetett kegyetlenkedések és gyilkosságok,
népirtások Nők nyilvános megszégyenítése Franciaországban
„Közös terv vagy összeesküvés” az előző három vádpontban megfogalmazott
bűncselekmények elkövetésére Mi állhatott az ilyen jellegű megszégyenítés
mögött?
Háborús bűntettnek minősülő cselekmények a nemzetközi jog szempontjából
244 VII. A második világháború

Hermann Göring, Rudolf Hess, Joachim

von Ribbentrop és Wilhelm Keitel
a vádlottak padján az első sorban

Végezzünk kutatómunkát! Kik voltak a képen

látható személyek, és milyen szerepük volt
a nemzetiszocialista Németország működte-
tésében? • Milyen ítéletet kaptak? • Ki volt
az közülük, aki 1941-ben Nagy-Britanniába
repült, hogy titokban egyeztessen a brit
kormányfővel?

A szerződő Hatalmak elismerik, hogy közöttük az

ellenségeskedéseknek nem szabad megkezdőd-
niük előzetes és minden kétséget kizáró értesítés
nélkül, amely akár megokolt hadüzenetnek, akár
ultimátumba foglalt feltételes hadüzenetnek alak-
jába foglalható. […]
Ha tényleg a megszálló kezébe került a törvé- Történészszemmel
nyes hatalom, ennek minden tőle függő intézke-
dést meg kell tennie a végből, hogy amennyire A hágai egyezmények
lehetséges, helyreállítsa és biztosítsa a közrendet
Az első nemzetközi békekonferenciát 1899-ben rendezték Hágában.
és közéletet, még pedig – ha ez elháríthatatlan
akadályba nem ütközik – az országban érvényes A konferencia résztvevői igyekeztek rögzíteni az emberségesebb had-
törvények tiszteletbentartásával. […] viselés szabályait. Az országok küldöttei megállapodtak a háborús
A becsületet és a családi jogokat, az egyéni élet kegyetlenkedések tilalmáról, a hadifoglyok jogairól és a háborúban
biztonságát és a magántulajdont, valamint a val- nem érintett országok semlegességének a tiszteletben tartásáról.
lási meggyőződést és a vallás szabad gyakorlatát Továbbá létrehoztak egy állandó bíróságot a nemzetközi viták békés
tiszteletben kell tartani. rendezésére. Ezen bíróság jogutódja a mai napig Hágában működik.
A magántulajdon el nem kobozható. […]
1907-ben egy újabb békekonferencia keretében további szabályozá-
Kifejezetten tilos a fosztogatás.
sokról döntöttek. Ezek az előírások elvileg a második világháború
(Részletek a hágai nemzetközi egyezményekből)
idején is érvényben voltak.

• Hozzunk konkrét pél- Végezzünk önálló kutatómunkát!

dákat a tanultak Keressünk további példákat a második világégés időszakából, amelyekkel durván megsértették a
alapján, hogyan és vonatkozó előírásokat! Vitassuk meg, hogy a győztes szövetségesek mely háborús cselekedetei ke-
kik szegték meg rülhettek volna a nemzetközi háborús bűntettek besorolása alá!
ezeket az előíráso- Nézzünk utána, mit jelent a „nullum crimen, sine lege” elv! Miért ennek az elvnek az érvényesítésére
kat a háborúban! próbáltak a nürnbergi per során a vádlottak támaszkodni?

Összegzés

Okok és következmények
• Milyen pusztítások érték a hátországot?
• Miért volt rendkívül magas a polgári áldozatok száma a második világháború idején?

Történelmi jelentőség
• Melyek a háborús bűntettnek minősülő cselekmények?
• Milyen formái voltak a polgári ellenállásnak?
• Hogyan valósultak meg a háború utáni felelősségre vonások?
28. Magyarország pusztulása 245

28. Magyarország pusztulása

A német megszállással végletesen leszűkült az ország mozgástere. 1944–45 a legtragikusabb éve Magyarország történelmének. Tizen-
három hónap alatt több százezer ember vesztette életét, és az anyagi kár is óriási volt. Az ország a 20. század legpusztítóbb totális
háborújának kiemelt hadszínterévé vált. Milyen folyamatok vezettek Magyarország német megszállásához?

A megszállt ország
Milyen politikai következményei voltak a német megszállásnak?

1944. március 19-től Magyarország minden korábbinál job-

ban alárendelődött a német érdekeknek. Már a megszállás
napján megjelent az országban a német titkos államrendőrség
(Gestapo) is, amely előre elkészített listák alapján megkezdte az
ismert németellenes személyek felkutatását. Például még aznap
letartóztatták Bajcsy-Zsilinszky Endrét, aki az ellenzéki Függet-
len Kisgazdapárt képviselőjeként szorgalmazta a háborúból való
kilépést. Néhány hét alatt több ezer embert, köztük politikusokat
(például a német követeléseknek addig rendíthetetlenül ellenálló
belügyminisztert, Keresztes-Fischer Ferencet), újságírókat, közéle-
ti személyiségeket vettek őrizetbe. Közülük sokakat koncentrá-
ciós táborba vittek. A szerencsésebbek elkerülték a letartóztatást,
ám bujkálni kényszerültek. Bethlen István egykori miniszterelnök
egy Nógrád vármegyei birtokon húzta meg magát. Kállay Miklós
miniszterelnök a megszállás másnapján a török követségre mene-
kült, de később a németek elfogták.
Az ország politikai berendezkedését tekintve földindulásszerű
változás történt. A német akarat érvényesítését márciustól kezdve
a Magyarországra érkező Edmund Veesenmayer mint teljhatal-
mú birodalmi megbízott felügyelte: az újonnan kinevezett kor-
mány minden lényeges döntését egyeztetni kellett vele. Német
nyomásra az addig a kormányzati hatalomtól távol tartott, a német
célokat feltétel nélkül kiszolgáló politikusokat helyezték
vezető pozíciókba. Így térhetett vissza a kormányba például Im-
rédy Béla, de számos új minisztert, államtitkárt neveztek ki, és a
főispánok közül is sokakat lecseréltek. A közéletben minden kri-
tikus hangot elhallgattattak. Betiltották az ellenzéki lapo-
kat, valamint a baloldali és a németellenes pártokat (például
Szociáldemokrata Párt, Független Kisgazdapárt). A közéletben et-
től kezdve hivatalosan csak a kormánypárt erősen jobboldali
politikusai, illetve a szélsőjobboldal különböző pártjai nyilvá-
nulhattak meg.
Eközben a vármegyei és városi közigazgatásban szabályos politi-
kai tisztogatás történt: a hivatalnokok mintegy kétharmadát levál-
tották. Ennek eredményeként érték el, hogy a magyar államgépezet
a német igényeknek megfelelően működjön, akár külön utasítás
nélkül is. A miniszterelnöki tisztséget Sztójay Döme korábbi
berlini követ foglalta el. Figyelembe véve a több ezer letartózta-
tást és internálást, az ellenzéki pártok, illetve mintegy száz-
harminc újság betiltását, valamint a társadalmi szervezetek
zömének feloszlatását, nem túlzás rendszerváltozásról beszél-
ni. Formálisan tehát Horthy ugyan hatalomban maradt, és az Or-
szággyűlés is tovább működött, de érdemi tevékenységet nem foly-
tatott, mivel rendeleti úton történt a kormányzás. Vagyis a lénye-
get tekintve a Bethlen István által kiépített „Horthy-rendszer”
Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886–1944). Édesapja gim-
náziumi tanár, de a családnak földbirtoka is volt.
Jogot végzett. Először 1911-ben került az országos
érdeklődés középpontjába, amikor öccsével együtt
egy vita során lelőttek egy parasztpárti politikust
(Áchim L. Andrást). Politikai pályáját fajvédő politi-
kusként, Gömbös Gyula oldalán kezdte, majd fokoza-
tosan eltávolodott ettől az irányzattól. 1939-ben a
Független Kisgazdapárt képviselőjeként, közismert
németellenes politikusként került be az Országgyű-
lésbe. A háború alatt felhívta a figyelmet az újvidéki
mészárlásra, illetve szorgalmazta a háborúból való
kilépést. 1944. március 19-én a letartóztatására
érkező németek csak tűzharc árán tudták elfogni.
Az egész nemzeti élet átalakulása a maga módján
egy olyan sajátos forradalmi változás, amely a ma-
gyar történelemben ilyen méretekben még soha
azelőtt nem történt. 1944. március 19-ig megin-
gathatatlannak és érinthetetlennek számító intéz-
mények semmisültek meg, és ezeket a nemzeti-
szocialista szellemmel átitatottak váltották fel,
eltolódtak a súlypontok; egykor teljhatalommal
bíró személyiségek nyomtalanul tűntek el a köz-
életből.
(Ernst Häckel birodalmi lektor véleménye a
német megszállás nyomán kialakult helyzetről)
• Milyen horderejű változásnak látta a német
megszállás következményeit a kortárs megfi-
gyelő?
• Mennyiben tekinthető folytonosnak a német
megszállás előtti és utáni időszak az idézett
vélemény tükrében?
246
Miután a Vörös Hadsereg eléri a Kárpátokat, és
azt tapasztalják, hogy a magyaroknak nincs táma-
dó szándékuk, akkor Moszkvában „kétszer is meg-
gondolják”, mielőtt a honvéd védőállásokat fron-
tálisan megrohannák. Számukra sokkal egysze-
rűbb és kevesebb időveszteséggel járna, ha a fő-
ellenség, a németek ellen a Kárpátoktól északra,
a lengyel síkságon, vagy délen a román alföldön
keresztül folytatnák offenzívájukat. Miért veszte-
getnék idejüket feleslegesen a Kárpátok leküzdé-
sével az oroszok, egy másodrangú hadszíntéren,
amikor Magyarországot széles körben megkerül-
hetik és így időt és vért takaríthatnának meg.
(Kállay Miklós visszaemlékezése)
• Milyen tényezőt figyelembe véve vélte elkerül-
hetőnek Kállay Miklós az ország hadszíntérré
válását, illetve az szovjetekkel kötendő fegyver-
szünetet? Mely német szövetséges állam közre-
működésére lett volna ehhez szükség?
• Mennyire tűnt reálisnak ez az elképzelés?
Időpont Létszám
1944. január 1. 565 000 fő
1944. március 31. 760 000 fő
1944. június 31. 900 000 fő
1944. szeptember 30. 1 000 000 fő
A honvédség létszámának változása 1944-ben
Budapest bombázása 1944 tavaszán
VII. A második világháború
1944. március 19-ével megsemmisült. Ugyanakkor Horthy
Miklós megtartotta kormányzói pozícióját, noha rosszallotta
a német beavatkozást a magyar politikába. Államfői funkcióit
azonban továbbra is ellátta, protokolláris rendezvényeken is részt
vett, április 14-én pedig kiadta hadparancsát a háború folytatá-
sára.
Az ország anyagi és emberi erőforrásainak túlnyomó részét
a háború szolgálatába állították. A hadiipar fokozta terme-
lését, és immár szinte korlátlan mértékben a német haderő igényeit
elégítette ki (ráadásul a magyar szállításokat ki sem fi zették). Az
amerikai és brit légierő – amely addig megkímélte Magyaror-
szágot – a német megszállást követően megkezdte a katonai, a
hadiipari és a közlekedési célpontok bombázását.
A honvédség újabb és újabb korosztályokat mozgósított.
A magyar haderő egyelőre a Kárpátok előterében, Galíciában
vívta harcait. Miután a magyar 2. hadsereg doni veresége után a
honvédség állományából újra csak megszálló csapatok maradtak
ukrán területeken, 1944 elején már őket is fenyegette a folyamato-
san előrenyomuló Vörös Hadsereg, ezért márciusban hátravonták
őket Galíciába, a Kárpátok előterébe. Itt találkoztak a megszállás
után a szovjet offenzíva megállítására a frontra küldött újabb ma-
gyar hadsereggel, a Magyar Királyi 1. Honvéd Hadsereggel. 1944.
április elejétől azonban már az ország területét közvetlenül fenye-
gető támadásokkal is szembe kellett nézniük.
Magyarország német megszállása után az erőszakkal háttérbe
szorított politikai pártok és szervezetek kísérletet tettek egy ellen-
állási mozgalom kialakítására. A létrejövő Magyar Front főleg
a szociáldemokratákat (SZDP), a kisgazdapártiakat (FKGP), a legi-
Próbáljuk meg azonosítani, melyik városrészt éri leginkább a légitámadás!
28. Magyarország pusztulása 247

timista erőket és a kommunistákat tömörítette, de az ellenállásban Allen Dulles [amerikai katonai hírszerző] […] 1943
részt vevők köre egyes korábbi fajvédőkig is kiterjedt. Az eltérő decemberében megjegyezte, hogy a magyarok
politikai nézeteket valló pártok a németellenes Magyar Front nem akarják kockáztatni a német megszállást, ám
segítségével a háborúból való kilépésre és a megszállóknak „jobban félnek az oroszoktól, mint a németektől”,
való ellenállásra, végső soron a fegyveres harc kirobbantásá- egy újabb Trianonnál csak a Szovjetunió uralmától
tartanak jobban. […] Dulles szkeptikus volt a gyors
ra törekedtek. Tevékenységük 1944 tavaszán–nyarán főleg a pro-
szakítást illetően. Ennek több okát is látta: hogy
pagandában nyilvánult meg, és felvették a kapcsolatot Horthy Mik- országa [USA] semmi bátorítást nem ad a jobb
lóssal is. Az azonnali fegyveres ellenállás megkezdésére sorsra nézve, hogy Budapest úgy gondolja, a szov-
azokban a hónapokban nem volt lehetőség. Más államokban is jetek a szomszédok területi követeléseit támogat-
több év, valamint a szövetséges nagyhatalmak támogatása kellett ják, és az, hogy a „magyar lakosság könnyed és
hozzá, hogy az ellenállási mozgalmak teljesen meg tudjanak szer- nem hajlik a hősiességre”.
veződni. A magyar társadalom legnagyobb része fásultan vet- (Alen Dulles amerikai diplomata és a berni
te tudomásul a megszállást, és katonaként vagy civilként to- magyar nagykövet 1943-as megbeszélése;
vábbra is részt vállalt a háborús erőfeszítésekből. Sokan vártak részlet Borhi László történész munkájából)
védelmet a megérkező német csapatoktól a rettegett szovjet táma-
dással szemben, és szép számmal voltak olyanok is, akik lelkesen • Mely tényezőket említette az amerikai diploma-
azonosultak a nemzetiszocialista Németország céljaival. Mások ta, amelyek nehezítették a magyar fél számára
a kiugrás előkészítését? Mennyiben volt Ma-
viszont élesen szembefordultak a németekkel. Közülük sokakat le-
gyarország helyzete más, mint Romániáé?
tartóztattak, mások bujkálni kényszerültek. A legnagyobb tragédia
a magyarországi zsidóságot érte, amiről az előző témában ta-
nultunk. Csakis őrült lehetne, aki csatlakozik hozzájuk. Biz-
tos, hogy Anglia és Amerika egyszerűen a szovjet
ölébe vetné ezen szerencsétlen országokat [a kö-
zép-európai német csatlós államokat], ha olyan
Őszi harcok és a kiugrási kísérlet elvakultak volnának, hogy ezen fölhívásnak eleget
tennének. És az, hogy mit jelentene a szovjetnek
Hogyan és hol kezdődtek meg a magyarországi hadműveletek?
bevonulása itt, az világos: végpusztulást és Ma-
gyarország megsemmisülését. Egyszóval öngyil-
1944 nyaráig a magyar politikai és katonai vezetés bízott benne, kosság volna ajánlatuk elfogadása!
hogy az ország területét elkerüli a háború. A szovjet támadás fel- (Habsburg József főherceg 1944. május 15-i
tartóztatására 1939-től kezdve felépítették az Árpád-vonalat, amely naplóbejegyzése egy állítólagos angolszász
egy – az Északkeleti- és a Keleti-Kárpátok völgyeit, hágóit lezáró – fegyverszüneti ajánlat hallatán)
erődrendszer volt. Az első világháborús tapasztalatokból kiindul-
va, a Kárpátok domborzati viszonyaira támaszkodva kívánták fel- • Miért tartotta helytelennek a fegyverszüneti
tartóztatni a Vörös Hadsereget. Az ellenség lassítása érdekében a ajánlat elfogadását a főherceg?
Kárpátok északkeleti előterében is megerődített állásokat • Vélhetően miképp viszonyult a német megszál-
(Hunyadi-állás, Szent László-állás) építettek ki. láshoz? Mit tartott a legrosszabb eshetőségnek?

Hadműveletek Magyar-
Frontvonal 1944. szept. végén országon 1944–45-ben
Frontvonal 1944. okt. végén
S Z LO VÁ K I A
Frontvonal 1944. dec. végén
Frontvonal 1945. ápr. 13-án Kassa
Rima-
Bécs Pozsony szombat Munkács
ÁG

Du Léva Losonc Nyíregyháza

na Miskolc
RSZ

sza Debrecen
Győr Budapest Ti
E TO

Székesfehérvár Szolnok
NÉM

Gyűjtsük ki, milyen

Kolozsvár szakaszokban zajlot-
Nagykanizsa Siófok tak a hadműveletek
Torda Marosvásárhely Magyarországon! •
A
Makó Arad M Á N I
Baja Szeged
Milyen következmé-
Pécs RO Szovjet támadások, 1944. szept.–okt. nyekkel járt Románia
H Temesvár Szovjet támadások, 1944. nov. – 1945. jan. átállása? • Melyik
O Dráva
R V Szovjet támadások, 1945. febr.–ápr. országrészt érték el
Szá Á T O R Jelentősebb harckocsicsaták először a Vörös Had-
va SZÁ sereg alakulatai?
G Árpád-vonal
248
Az Árpád-vonal egyik bunkere Kőrösmezőnél
Melyik mai ország területén találhatók az Árpád-
vonal további maradványai?
Élelmezési létszám
(1944. október elején)
A német Dél hadsereg- 430 000
csoport erői (ebből kb. 170 000 magyar)
A szovjet 2. Ukrán Front 698 000 szovjet
erői + 153 000 román
A német–magyar és a szovjet–román haderő
létszáma és páncélosainak száma az alföldi
páncéloscsata előtt és után (Az adatok: Számvéber
Norbert: Az alföldi páncéloscsata. Debrecen, 2007,
171–175. oldal)
Állapítsuk meg, melyik haderő szenvedett súlyo-
sabb veszteséget a hadművelet során! • Állapít-
suk meg a térkép alapján, ki uralta a csatateret
a hadművelet után! • A 2. Ukrán Front hadászati
célja az erdélyi magyar–német haderő, illetve a
Kárpátokban harcoló magyar 1. hadsereg bekerí-
tése volt. Mennyire volt sikeres ebből a szem-
pontból a szovjet hadművelet?
A háború rohamosan közeledik a vége felé. Né-
metország nyugati és keleti határain a szövetsé-
gesek hadereje készen áll a végső leszámolásra.
[...] Hazánk határain […] orosz seregek nyomulnak
előre […]. Nyomukban a román haderő, mely a
szövetséges hatalmaktól engedélyt nyert, hogy
a németek ellen folyó háborúban Magyarország
ellen is használja fegyverét. Ilyen körülmények kö-
zött a németek és a szövetségesek háborújában
való további részvétel könnyen nemzeti katasztró-
fához vezethet.
(Az Erdélyi Magyar Tanács levele Horthy
Miklóshoz, 1944. szeptember 9.)
• Mire hívta fel a testület a figyelmet?
• Mennyire látták reálisan az eseményeket?
VII. A második világháború
1944 nyarán sikerült is lelassítani a Vörös Hadsereg előrenyomu-
lását, de ekkor Románia átállt a szovjetek oldalára. Így a táma-
dó haderő egyszerűen megkerülte az Árpád-vonalban eredménye-
sen védekező magyar 1. hadsereget, és szinte akadálytalanul tört
be a Kárpát-medencébe a dél-erdélyi szorosokon át. Megkezdőd-
tek a harcok Székelyföldön, és az Erdélyben védekező (a doni
vereség után újjászervezett) magyar 2. hadsereg 1944. szeptember
közepén Tordánál vette fel a küzdelmet az előretörő szovjet–román
erőkkel. Itt a második világháborús magyar hadtörténet leg-
kiemelkedőbb teljesítményeként mintegy három hétig feltar-
tóztatták a Vörös Hadsereg előrenyomulását, megmentve így
a Kárpátokban harcoló magyar 1. hadsereget a bekerítéstől. A szov-
jetek október elejére azonban visszavonulásra kényszerítettek a
német–magyar erőket, és a Tiszántúlon törtek előre. Október
elejétől Debrecen környékén bontakozott ki a világháború egyik
nagy páncéloscsatája (alföldi páncéloscsata). Bár a Vörös Hadse-
reg súlyos veszteségeket szenvedett, végül mégis meghátrálásra
kényszerítették a németeket, és csapataik számos helyen már a
Tiszán is átkeltek.
Harckocsik és roham-
Élőerő-veszteség az Kilőtt páncélosok
lövegek száma
októberi harcokban és rohamlövegek
(1944. október elején)
570 kb. 15 000 kb. 270
789 kb. 84 000 kb. 525
Horthy a román kiugrást kihasználva eltávolította az elkötele-
zetten németbarát Sztójay Dömét, és az újonnan kinevezett kor-
mánnyal (Lakatos Géza vezérezredes vezetésével) készült a há-
borúból való kiválásra. Ahhoz azonban még így is idő kellett
Horthynak, hogy beletörődjön abba, hogy a fegyverszünetet a ma-
gyar területeket elfoglaló Szovjetunióval kell megkötnie az ország-
nak. A kormányzó végül elszánta magát, és egy katonai küldött-
ség útján felvette a kapcsolatot Moszkvával.
A küldöttség közvetítésével Horthy végül elfogadta (1944. október
11.) a három nagyhatalom nevében megfogalmazott előzetes fegy-
verszünet kemény feltételeit. Ebben az 1937-es határokra való visz-
szavonulást, illetve a németekkel való szembefordulást írták elő.
A kormányzó azonban a szándékát csak papíron valósíthatta meg,
a katonai átállást nem sikerült végrehajtani. Ennek számos
oka volt: az előkészítés szervezetlensége, a németeknek jelentő in-
formátorok és a németek felkészültsége (a román átállás után a
németek számára nyilvánvaló volt, hogy Magyarországon is bekö-
vetkezhet hasonló fordulat). Szintén nehezítette a helyzetet, hogy
a magyar katonai vezetés mellett a társadalom jelentős réte-
gei és számos politikus is úgy gondolta, hogy a szovjet meg-
szállásnál minden más eshetőség jobb. Ezért a végsőkig ki
kell tartani a német szövetségben, megakadályozva, hogy az
ország a szovjetek uralma alá kerüljön. A katonai átállást az is
szinte lehetetlenné tette, hogy a magyar alakulatok a német csa-
patok közé ékelten, azok által közrefogva harcoltak.
A kiugrási szándék bejelentése 1944. október 15-én történt
meg. Erre az esetre a németek kész akciótervvel rendelkeztek annak
érdekében, hogy a Szálasi Ferenc által vezetett nyilas-hunga-
28. Magyarország pusztulása
rista mozgalom bevonásával Magyarországot a háborúban tart-
sák. A reggeli órákban elrabolták a kormányzó fiát, iabb Horthy
Miklóst. Kezükre játszott az is, hogy a magyar vezérkar és a tisz-
tikar nagy része elutasította a szovjetek oldalára való átállást, és a
döntő órákban lényegében kihátráltak a kormányzó mögül. A kor-
mányzói utasításokat végrehajtani kívánó tiszteket pedig a néme-
tek letartóztatták. Ebben persze Horthynak is része volt, aki elmu-
lasztott az átállásról határozott hadparancsot kiadni.
A sikertelen kiugrási kísérlet után a kormányzónak már nem
volt valódi szerepe. Másnap az egyetlen életben maradt fia életé-
vel megzsarolt Horthy átadta a hatalmat Szálasinak. Az erről
szóló okmány aláírása csak formalitás volt, hiszen ennek megta-
gadása már mit sem változtatott volna a dolgok menetén.
Ma már minden józanul gondolkodó előtt kétségtelen, hogy a Német Biroda-
lom ezt a háborút elvesztette. […] Szomorúan kell megállapítanom, hogy a
Német Birodalom a szövetségi hűséget a maga részéről velünk szemben már
régen megszegte. […] Elhatároztam, hogy a magyar nemzet becsületét meg-
őrzöm a volt szövetségessel szemben is, amidőn az a kilátásba helyezett
megfelelő katonai segítség helyett a magyar nemzetet legnagyobb kincsétől,
szabadságától, függetlenségétől akarja végleg megfosztani. Ezért közöltem a
Német Birodalom itteni képviselőjével, hogy ellenfeleinkkel előzetes fegyver-
szünetet kötünk, s velük szemben minden ellenségeskedést beszüntetünk.
Bízva igazságérzetükben, velük egyetértésben kívánom a nemzet jövő életének
folytonosságát és békés céljai megvalósítását biztosítani. A honvédség elöljá-
róit megfelelően utasítottam, ezért a csapatok esküjükhöz híven, egyidejűleg
kibocsátott hadparancsom értelmében az általam kinevezett parancsnokoknak
kötelesek engedelmeskedni. Minden becsületes magyar embert pedig felhívok,
hogy kövessen a magyarság megmentésének áldozatos útján.
(Részlet Horthy Miklósnak a Magyar Rádióban elhangzó kiáltványából
1944. október 15-én)
• Állapítsuk meg, milyen kibontakozási lehetőségben bízott Horthy!
• Vitassuk meg, miért nem volt realitása az elképzeléseinek!
• Milyen határozott utasítások hiányoztak a szövegből?
• Keressük meg a forrásban, hogyan utalt Horthy a fegyverszüneti egyez-
ményre!
• Mit nem közölt a közvéleménnyel?
Szálasi Ferenc megérkezik a budai Várba a hatalomátvétele napján
(1944. október 16.). A fotón Mészáros István alezredes jelent Szálasi Ferencnek.
249
Végső veszélyben forgó népem nevében és érde-
kében fordulok Önhöz. A magyar nép nevében,
amelyet ennek a háborúnak a kitöréséért semmi-
féle felelősség nem terhel. Ezer éven át, de külö-
nösen az utóbbi évtizedben népünk sorsát a szom-
szédos német kolosszus befolyásolta. Ennek a
befolyásnak a hatása alatt sodródtunk bele ebbe
a Szovjetunióval folytatott szerencsétlen háborúba
is.
(Horthy Miklós levele Sztálinnak, amelyet a
fegyverszüneti bizottság vezetője, Faragho Gábor
vezérezredes adott át 1944. október elején
Moszkvában)
Magyarországnak ki kell vonnia minden csapatot
és minden tisztviselőjét mindazon területekről,
amelyeket Csehszlovákiától, Romániától és Jugo-
szláviától foglalt el, azokon a határokon belülre,
amelyek 1937. december 31. körül fennállottak.
[...] Magyarország kötelezi magát, hogy minden
kapcsolatot megszakít Németországgal, és azon-
nal hadat üzen Németországnak [...].
(Részletek az előzetes fegyverszüneti
egyezményből, amelyet 1944. október 8-án
adtak át Moszkvában a Faragho-küldöttségnek)
• Hogyan próbálta a kormányzó meggyőzni Sztá-
lint a kedvező fegyverszüneti feltételekről?
• Miért lehetett számára is csalódás az egyez-
mény szövege?
• Vitassuk meg, hogyan képzelte volna el Horthy
a háborúból való kilépést!
• Idézzük fel, ki tartózkodott még aznap Moszk-
vában, aki személyesen is tárgyalt Sztálinnal!
Fel kellett tételeznem, hogy akár aláírom a szöve-
get, akár nem, mindenképpen azt fogják közölni
majd a nyilvánossággal, hogy lemondtam és Szá-
lasit kineveztem. […] Úgy láttam, hogy aláírásom
megtagadásával már semmit sem segíthetek, vi-
szont ha megadom az aláírást, talán megmenthe-
tem Miklós fiamnak, most már egyetlen gyerme-
kemnek az életét.
(Horthy Miklós: Emlékirataim, 1953)
• Milyen eszközzel sikerült Szálasinak elérnie
a miniszterelnöki kinevezést?
250
Történészszemmel
A kormányzó döntése: lemondás vagy folytatás?
A kormányzó döntése 1944 óta viták kereszttüzében áll. Kritikusai kiemelik, hogy hivatalában
való megmaradással tagadhatatlanul azt a látszatot keltette, mintha Magyarország továbbra
Victor Emanuel és Mihály oláh király után Magyar-
ország zsidógyarapító kormányzója Horthy Miklós
is beállott a nemzeteiket legyilkoltatni akaró haza-
áruló bitangok sorába. Károlyi Mihály öröksége
valóban méltó utód kezébe szállt. Úgy mint 1918
októberében, az átkos Károlyi is mint királyhelyettes
államfő játszotta át a bolsevizmus halálos karma-
iba drága Hazánkat és 1944 októberében megint.
[…] Örök gyalázat és halál a hitvány zsidóbérenc
Horthy Miklósra, az áruló volt kormányra és cin-
kostársaira.
(Nyilas plakát szövege a kiugrási kísérlet után,
1944)
Amikor mi történetileg, politikailag igazságot szol- mértékig kiszolgáló Sztójay Dömét, és egyáltalában kísérletet tenni a
gáltatunk Horthy Miklós működésének és helyére
tesszük, akkor mi nem valamiféle „horthysta prog-
ramot” kívánunk végrehajtani. […] Abban minden-
kinek egyet kell értenie, hogy el kell helyezni Hor-
thy Miklóst tisztességgel és megfelelően nemcsak
a családi kriptában, hanem a magyar történelem-
ben is.
(Antall József miniszterelnök beszédéből
Horthy Miklós újratemetésén, 1993)
Magyar háborús plakát
Milyen eszközökkel mozgósította a plakát a tár-
sadalmat a szovjetek ellen?
VII. A második világháború
is szuverén állam maradt volna (így felelőssége kiterjed a bekövetke-
ző eseményekre), és a németek csak szövetséges csapatokként ér-
keztek az országba. Kétségtelen, hogy közjogi értelemben ez volt a
tényállás, így tehát a szövetséges hatalmak továbbra is német csat-
lósként, nem pedig megszállt államként tekintettek az országra.
Ugyanakkor a hivatalban maradással például sikerült elkerülni a
románok 1919 utáni ismételt megjelenését Magyarországon. Emellett
egyértelműnek tűnik, hogy a németek Horthy lemondása esetén is
megtalálták volna a velük együttműködő magyar vezetést. 1944 ok-
tóberében is hatalomba tudták még segíteni az őket kiszolgáló nyi-
lasokat, tehát a kormányzó távozásával nem valószínű, hogy valóban
megakadt volna a magyar államgépezet. Horthy a hatalomban ma-
radásával abban bízott, hogy kellő időben megfelelő lépéseket tud
tenni a politikai változásért. Így tudta leváltani a németeket teljes
háborúból való kiugrásra.
• Vitassuk meg a kormányzó döntési helyzetét!
• Vessük össze a különböző döntések mellett felsorakoztatható érveket,
ellenérveket! Milyen esetleges más, jobb megoldás lett volna még elkép-
zelhető?
• Miért ilyen stílusú és hangvételű a nyilas plakát szövege?
A nyilas-hungarista hatalom időszaka
Hogyan szolgáltatta ki Szálasi az országot a németeknek?
Az 1944 októberében hatalomra került Szálasi-kormány legfőbb
célja a német oldalon vívott háborúban való totális részvétel,
valamint a hungarista állam koncepciójának megvalósítása volt.
Szálasi Ferenc rövidesen „nemzetvezetőként” (az állam- és
kormányfői tisztség) áldozta fel az ország erőforrásait a németek
oldalán. A Szálasira felesketett magyar katonák a háború utolsó
napjáig a vesztes oldalon harcoltak, de a honvédeket nem a nem-
zetiszocialista eszme iránti vonzalom vezette, hanem a frontszol-
gálat kérlelhetetlen „törvényei”. Az elfogott katonaszökevényekre
halálos ítélet várt, a megadás szovjet hadifogságot jelentett. Emel-
lett pedig sokan voltak továbbra is, akik „kisebb rosszként” tekin-
tettek a németekre, és tovább harcoltak a rettegett szovjet meg-
szállás ellen.
A nyilas-hungarista hatalomátvétel után a tavasszal létrejött
Magyar Front erői megalakították a Magyar Nemzeti Felkelés
Felszabadító Bizottságot (MNFFB), amelynek élére a letartóztatás-
ból szabadlábra helyezett Bajcsy-Zsilinszky Endrét választották.
A nyilas- és németellenes mozgalom egy olyan fegyveres ellen-
állás kirobbantását tervezte, amellyel megóvhatják Budapes-
tet az ostrom pusztításaitól. A szervezet katonai vezérkarát Kiss
János nyugállományú altábornagy irányította. A december 1-jére
28. Magyarország pusztulása 251

kitűzött felkelés azonban elmaradt, mert árulás révén a nyilasok
tudomást szereztek a mozgalomról, és november 22-én rajtaütöt-
tek a katonai vezetőkön. A megtorlás során – többek között –
kivégezték Kiss János nyugállományú altábornagyot, Nagy Jenő
ezredest, dr. Tartsay Vilmos nyugállományú századost és Bajcsy-
Zsilinszky Endrét.
A nyilasok elképzeléseiket a háború miatt csak nagyon kis mér-
tékben tudták megvalósítani, ugyanis a rendszer fennállása alatt
a mindennapokat a totális háború határozta meg. A szovjetek az
ország egyre nagyobb részét foglalták el, így a front közeledtével
a nyilas adminisztráció a nyugati országhatár közelébe (Kő-
szeg, Sopron) települt. Ennek ellenére elfogadták a „hungarista
országépítés első tervét”, amelyben az új állam legfőbb feladatait
foglalták össze. Eltörölték a történelmi címek és rangok hasz-
nálatát, de a társadalom korporatív átalakítását is elrendelték
(a Dolgozó Nemzet Hivatásrendje), sőt 1945. januártól új magyar
államcímert alkottak. Mindezek éles ellentétben álltak a totális
háború hadszínterévé váló ország valóságával.
Szálasi személyi felelősségét hangsúlyozva ígére-
tet tett, hogy a magyar nemzet minden vonatko-
zásban teljesíteni fogja kötelességét. Bárhol vívják
is meg a döntő csatát, a Dunánál, a Balatonnál
vagy Bécs falai alatt, Németország mindenkor szá-
míthat Magyarországra […]. Tavaszig: 20 új had-
osztály lesz felállítva, de Magyarországon kívül.
A helyes szellem csakis Magyarországon kívül tölt-
heti el a csapatokat.
(Német jegyzőkönyv Szálasi és Hitler
berlini tárgyalásairól, 1944. december)
• Milyen szerepet szánt Magyarországnak
Szálasi?
• Hogyan vélekedhetett a szavai alapján a hábo-
rú végkimeneteléről?

A magyarországi hadszíntér – Budapest ostroma

Milyen főbb jellemzői voltak a magyarországi harcoknak?

1944 őszére Magyarország a keleti front fő hadszínte- Békás- Német–magyar kitörési

révé vált. Hitler a német katonai vezetés tagjaival arra a Üröm megyer kísérlet febr. 11-én
Szovjet támadások
megállapításra jutott, hogy a Dunántúlról származó A szovjetekkel szövetséges
nyersanyagok (zalai kőolaj, bakonyi bauxit, élelmiszerek) román erők támadása

a háború folytatásának előfeltételét jelentik, ezért jelentő- Pesthidegkút

Rákospalota
sen megerősítették a Magyarországon harcoló német Csömör
alakulatokat. Sőt még akkor is vetettek be itt újabb erőket, Pestújhely
amikor a Vörös Hadsereg támadása már Berlint fenyegette. Rákosszentmihály
Ennek megfelelően az óriási pusztítást hozó harcok közel Cinkota
Nyugati pu.
nyolc hónapig elhúzódtak Magyarországon, a szovjetek Budakeszi
Keleti pu. Mátyásföld
Bud

pedig igen lassan, jelentős veszteségeket szenvedve tudták Déli pu.

ai V

csak kiszorítani a németeket. Székesfehérvár például há-

ár

Gellért-
romszor cserélt gazdát, mert egy német ellentámadásnak hegy
időlegesen sikerült visszafoglalnia. A szovjet szárazföldi Budaörs
haderő mellett a nyugati szövetséges légierő bombázá- Wekerle-
telep
sa is jelentős veszteségeket okozott. Albertfalva Kispest
Frontvonal jan. 1-jén Pestszentlőrinc
A legnagyobb veszteségekkel járó hadművelet Budapest Frontvonal jan. 9-én Ófalu Erzsébetfalva
ostroma volt. A főváros közlekedési és hadiipari, valamint Frontvonal jan. 15-én Budafok
Frontvonal febr. 6-án Csepel
szimbolikus jelentősége miatt Hitler úgy döntött, hogy
erőddé nyilvánítja, és az utolsó töltényig védeni kell. Bu- Budapest ostroma
dapesten az ostromot mintegy egymillió ember igyekezett
átvészelni a pincékben és egyéb óvóhelyeken. Sztálin gyors Mely városrészeket tartották legtovább a védők?
sikert várt az előrenyomuló szovjet csapatoktól, de lendü-
letük a főváros előterében kialakított védőálláson (Attila-
vonal) megtört, így kénytelenek voltak körülzárni fővá- Német–magyar Szovjet–román
rost. Az ostromgyűrű karácsonyra zárult be, onnantól védősereg erők
kezdve csak légi úton tudtak utánpótlást bejuttatni a
1944. december 24. 79 000 156 000
védőknek. December végére minden közműszolgáltatás
1945. január 20. 45 000 80 000
(vezetékes ivóvíz, áramellátás, élelmiszer) megszűnt a vá-
rosban, így az embereknek maguknak kellett valahogy 1945. február 11. 32 000 75 000
gondoskodniuk a túlélésről az ostrom heteiben. A védők és a támadók létszáma Budapest ostroma idején
252 VII. A második világháború

1945. január 29.
A pincelejáró előtt állok. […] Mellettem egy német
katona áll. Hiába bombáznak, ő meg sem moccan,
hogy az óvóhelyre lemenjen. Én sem megyek, még
azt gondolná, hogy félek. Ahányszor a közelben
dördül valami, mindig megrezzenek. […] Beszél-
getek a némettel. Bécsi fiú. […] A német nagyon
szereti a Führert. […] Kérdeztem, unja-e a hábo-
rút. Azt mondta, mindig unta, de meg fogják nyer-
ni. […] Este. Megint jönnek a németek. Lakást
akarnak rekvirálni. Nem kaptak. Ők mesélték, hogy
az oroszok rettenetesen rabolnak. Minden karórát
elvisznek. Minket megnyugtatott, hogy a néme-
teknél az oroszok sem rabolhatnak jobban. Már
szinte várjuk az oroszokat. […] Rettenetesen el-
rontottam a gyomromat az autóolajban sütött lán-
gostól. Az olajat úgy kaptuk a gépkocsizóktól, mint
étolajat. Évának nagyon csúnyán megfagyott a
lába. Mindenkinek van valami baja. A társaság
nagy része tetves. Nem lehet mosakodni. Ivásra
már alig-alig van víz.
1945. február 7.
Reggel iszonyatos aknatűz. […] Itt a front. Az eme-
leti két erkélyre géppuskát szerelnek fel. Az én szo-
bámba gépágyút akartak elhelyezni. […] Az egyik
némettel beszélgettem az előszobában, amikor az
ajtó előtt akna robbant és a német összeesett. […]
A szovjet támadó erő utcáról utcára, házról házra tudott
csak előrenyomulni. A pesti hídfő feladásakor a visszavonuló német
erők felrobbantották a megmaradt hidakat. A németek három hul-
lámban próbálták meg felmenteni Budapestet. Érzékeny vesztesé-
geket okoztak ezzel a szovjeteknek, de az ostromgyűrűt nem tudták
áttörni. Végül a Budapestet védő csapatok parancsnoksága úgy
döntött, hogy február 11-én megkísérli a kitörést. A budai vár-
ból meginduló akció borzalmas vérfürdőbe torkollott, ugyanis
a szovjetek felkészültek a várható hadmozdulatra. A német vona-
lakat végül csak néhány száz katona érte el, és a kitörés során közel
20 000 védő vesztette életét. A romhalmazzá vált Budapestet a
szovjetek ezek után hivatalosan február 13-án foglalták el.
A magyarországi harcok azonban nem értek véget Budapest eles-
tével. A németek utolsó második világháborús offenzívájukat a
Dunántúlon indították meg 1945 márciusában. Ennek célja a
szovjetek Duna vonalára történő visszaszorítása volt. A kezdeti
sikerek után az összevont szovjet erők feltartóztatták a németeket,
majd ellentámadást indítva 1945. április elejére kiszorították
őket Magyarországról.

1945. február 13.

Reggel oroszok jöttek. Pálinkát kerestek. Nem ta-
láltak, elmentek. Mindig több és több esetet hal-
lunk, hogy az oroszok nőkkel erőszakoskodnak.
[...] Potzonyiék jönnek át délután és mesélték,
hogy náluk az oroszok mindent elraboltak. Amikor
az utcán voltam, egy orosz kezembe nyomott egy
demizsont és el akart vinni. Jött a szomszéd ház-
mester, annak a kezébe nyomtam, így az orosz őt
vitte el. Kíváncsi vagyok, hova vitte.
(Deseő László 15 éves budai iskolás diák
naplója az ostrom napjaiból)

• Milyennek látta a németeket és a szovjeteket

a szerző? A felrobbantott Erzsébet híd az ostrom után
• Milyen körülmények között vészelték át az ost-
romot? Milyen elvet követve ejtettek foglyokat
az oroszok?
Összegzés

Okok és következmények
• Milyen politikai következményekkel járt a német megszállás?
• Hogyan fokozódott Magyarország háborús részvétele 1944-
ben?
• Milyen következményekkel járt a kiugrási kísérlet?
• Milyen súlyos vérveszteségek érték a magyarságot?

Történelmi jelentőség
• Hogyan és miért vált Magyarország hadszíntérré?
29. A szovjet megszállás következményei 253

29. A szovjet megszállás következményei

Az ostrom után a budai várpalota tetőszerkezete még napokig égett, hátborzongatóan szimbolizálva az addigi magyar történelem meg-
semmisülését is. A halottak eltemetése, a romok eltakarítása mellett mindenki szorongott attól, hogyan fognak a győztes szovjet katonák
viselkedni a lakossággal. Meddig tartottak a harcok Magyarországon?

Megszabadulás és szovjet megszállás

Milyen megpróbáltatásokkal szembesült a polgári lakosság?

Az elhúzódó magyarországi harcok 1945 áprilisában értek Az elesett katonák száma 110–155 ezer
véget, amikor a szovjet erők végleg kiszorították a német haderőt, A polgári lakosság elszenvedett
ezzel megszabadítva az országot a német megszállóktól és a nyi- 50–60 ezer
vesztesége
lasuralomtól. A front elvonulása után a nyilasok által üldözöttek A zsidóüldözés áldozatainak száma 450–490 ezer
vagy éppen a koncentrációs táborokból hazatérők számára a hábo-
Szovjet fogságban meghaltak 105–155 ezer
rú vége a felszabadulás érzését hozhatta el. Ugyanakkor min-
denki szembesült a háború pusztításaival és a szovjet megszállás Adatsor a második világháború magyar áldozatairól
következményeivel, ezért reális a megszabadulás fogalmát hasz- az 1941-es határokon belül élt népességszámra
nálni a német megszállás és a háború befejeződésére utalva. vetítve. A különböző történeti feldolgozásokban ettől
eltérő adatok szerepelhetnek. Az itt közölt adatok
Az országot rendkívül súlyos emberveszteség és anyagi forrása: Ungváry Krisztián: A magyar honvédség a
károk érték a hadműveletek alatt. A 14,5 milliós lakosságból (1941- második világháborúban, Budapest, 2005, 476–478.
es határok alapján) mintegy 900 ezren haltak meg. Közülük
körülbelül 350 ezerre tehető az elhunyt katonák száma, akiknek
egyharmada a harcokban vesztette életét (1941-től), míg kétharma-
da hadifogságban halt meg szovjet területen. A polgári áldozatok A szovjet fogságba elhurcolt emberekről sok eset-
között a meggyilkolt zsidók, a bombázások és a harcok civil áldo- ben családjuk sem tudta, hogy elvitték őket, hová
zatai, valamint szintén a Szovjetunióba hurcolt kényszermunkások tűntek, mi történt velük. Akinél volt papír és írószer,
közül elhunytak szerepelnek. A harcok során a nemzeti vagyon amikor a vonat sűrűbben lakott területen haladt
több mint 40%-a pusztult el. Országosan a lakásállomány fele, át, a marhavagon résein cédulákat dobtak ki, me-
lyen megírták hozzátartozóiknak, hogy hova viszik
Budapesten az ostrom és a bombázások miatt 75%-a szenvedett őket és mi történt velük. A cédulákra címzést is
károkat. Az infrastruktúra pusztulása is jelentős volt, például egyet- írtak, hogy célba lehessen juttatni. Ezeket hívjuk
len ép híd sem maradt az országban. Több nemzedék munkájának szélpostáknak. A társadalom korabeli összetartá-
eredményei hevertek romokban, sok esetben szinte a semmiből sának szép példája, hogy a szélposták 80-90%-os
kellett elkezdeni az újjáépítést. hatékonysággal célba értek!
A tragikus helyzetet azonban nem kizárólag a háború okozta: (MNM Málenkij Robot Emlékhely – segédanyag,
a németek után a szovjet megszállás is millióknak hozott újabb 2019)
szenvedést. A szovjet haderő alapvetően ellenséges, megszállt
területként kezelte Magyarországot, amiről jól tanúskodik,
hogy „Budapest bevételéért” (és nem felszabadításáért) kaptak ki-
tüntetést a Vörös Hadsereg katonái. Az elfoglalt területeken a szov- Közúti és vasúti hidak 100%
jet katonáknak általában szabad rablást engedélyeztek. A spontán Mozdony- és vagonpark 70%
fosztogatás mellett e célra külön szervezett „kifosztókülönítmény” Szarvasmarha-állomány 44%
is működött. Lóállomány 56%
Az ideérkező szovjet katonák számára Magyarország volt az el-
Sertés- és juhállomány 80%
ső olyan, rég várt gazdag terület, ahol végre kárpótolhatták ma-
Használhatatlanná vált lakások 18%
gukat a korábbi veszteségekért. Szinte minden mozdítható ér-
téket (legyen az állatállomány, közlekedési eszköz vagy értéktárgy, Vas- és fémipar 48%
például a katonák által különösen kedvelt karóra) elraboltak, de Vegyipar 48%
az anyagi veszteség mellett sokkal borzalmasabb fájdalmat okoztak Ruhaipar 56%
az emberi tragédiák. A bevonuló és megszálló szovjet hadsereg Bányászat és ipar összesen 38%
katonái tömegesen követtek el nemi erőszakot nőkön. Egy
ilyen kísérlet alkalmával áldozta életét a győri nők védelmében Magyarország háborús anyagi veszteségei
báró Apor Vilmos püspök. Apor püspököt – aki korábban felemel-
te a szavát a zsidóüldözésekkel szemben is – egy szovjet katona Milyen hatással volt a háború pusztítása a lakos-
ság életkörülményeire?
lőtte le, miután megtagadta a püspöki rezidenciára menekült nők
254
Lassan eláll a nyüzsgés, dermedt félelemben lapul
mindenki, sóhajok és idegeskedés. Bejön a ház-
mester, akiről kiderül, hogy a legjobban tud be-
szélni velük, orosz fogoly volt, és meséli, hogy fel-
mentek a lakásokba, és minden italt kiittak. Részeg
mindegyik, nem áll jót a nőkért ma este. Hitetlen-
kedve hallgatom, de alig mondja el, nagy mozgás
kintről. A házmester még odaszól a feleségének,
dugd el a lányod, és a holdvilágképű ostoba kis
házmesterlányt betemetik a dunyhák közé, épp
jókor, mert szemlélődve bejön egy csoport ruszki
katona, és megáll a küszöbön. Hermire [Gyarmati
Fanni unokahúga] gyorsan rádobunk egy paplant
és még egy takarót. Én csak a fejemet hajtom le,
mert a házmester már fordítja is a kérésüket, há-
rom nőt kérnek. Azt hiszem, egy pillanatra megáll
a szívem: hát mégis igaz ez? Aztán az egyik már
meg is indul a legszebb kisasszony felé […], a nő
siránkozik, az anya hangosan feljajdul: Ne enged-
jék! […] De csönd van, a házmester szigorúan rá-
szól, nem lehet ellenkezni. […] Aztán odalépnek
az egyik szép cselédlányhoz, aztán még egy má-
sikhoz, aztán érzem, hogy fölénk világít a zseb-
lámpával valaki. […] felemeli az arcomat, és be-
világítja, hiába próbálkozom valami csúf
grimasszal, hallom, hogy hív. Nem mozdulok.
Megint hív sürgetőbben. […] A házmester undok
pofájával találkozik a tekintetem, aki minden rész-
vét nélkül int, hogy menni kell.
(Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni: Napló,
sajtó alá rendezte Ferencz Győző – Nagy Zsejke,
Jaffa, Budapest, 2014)
• Mit árulnak el a források a megszállók és a ma-
gyar lakosság viszonyáról?
• Hogyan tudta vajon Polcz Alaine és Radnóti
Miklósné feldolgozni mindazt, ami velük tör-
tént? Nézzünk utána az interneten vagy a
könyvtárban az életútjuknak!
• Miért lehet, hogy Polcz Alaine mintha több ke-
serűséggel emlékezne egyes magyarokra, mint
az orosz katonákra?
A város a besötétedéssel nyugovóra tért, azaz
csak szeretett volna, mert az oroszok akkor kezd-
tek tevékenykedni. Villany nem égett, a sötét ut-
cákon falkákban csatangoltak, és mindenkit kira-
boltak, aki elébük került. Az emberi életet nem
kímélték, a fosztogató csoportok mindjárt lőttek,
és sokan meghaltak az esti és az éjszakai útonál-
lóharcokban. A házak sem nyújtottak védelmet, az
eltorlaszolt kapukat betörték vagy kézigránáttal
felrobbantották; ha nem sikerült, létrát támasz-
tottak a falnak, és az emeleti ablakon másztak be.
(Kovács Imre: Magyarország megszállása,
visszaemlékezés, 1979)
• Milyen közállapotok uralkodtak a budapesti
ostromot követően?
VII. A második világháború
kiadását. A nők ellen elkövetett erőszakról a történettudo-
mány politikai okokból évtizedekig nem beszélhetett. Közép-
osztálybeli „úrilányok”, cselédek, parasztasszonyok éppúgy áldo-
zatul eshettek, mint azok, akiket korábban a németek vagy a nyi-
lasok üldöztek.
Esteledett. Én Maminkával a szobánkban ültem és féltem. Csönd volt, a cse-
répkályhában égett a tűz, akkor éppen nem lőttek. […] Menekültem. Senki se
akart befogadni. Féltek; fiatal, tizenkilenc éves nő voltam, tudták, hogy sokszor
elhurcoltak. Féltek befogadni, hogy utánam jönnek az oroszok. Akkor könyö-
rögtem, hogy az istállóba engedjenek be, engedjék meg, hogy a marhák
mellé húzódjak. Nem, nem. A pincébe engedjenek be. Nem. Megígértem,
megesküdtem, hogy azt fogom hazudni, csak beosontam, mikor senkit nem
láttam. [...] Visszajöttek a németek, aztán megint az oroszok. Én a németektől
mindig jobban féltem. Ha ők azt mondták, hogy kivégzés, akkor pontosan
lehetett tudni, hogy kivégzik az embert. […] Az oroszoknál soha semmit nem
lehetett tudni, soha semmit nem lehetett kiszámítani, bámulatos, hogy ebből
a szervezetlenségből mégis kialakult valami. [...] Egyik kezükkel ütöttek, má-
sikkal simogattak. Elmentem az ismerős csákvári orvoshoz, megnyugtatott,
ha vérzek, akkor úgyse kapok meg semmiféle fertőzést. Pont fordítottja igaz,
de hát mit tehetett? Semmit. […] Persze Anyám sírt, és boldog volt, és ölelt.
És én néztem, és örültem neki. Örültem annak, hogy élek, de olyan nagyon
nem. Olyan nagyon semminek se örültem, és olyan nagyon semmiben sem
hittem. A betegséget, ami miatt aztán sohase szülhettem, már magamban
hurcoltam, és nem tudtam, hogy van-e szifiliszem vagy nincs.
(Polcz Alaine: Asszony a fronton, Osiris, Budapest, 1995)
Tömeges deportálások a Szovjetunióba
Hogyan tekintett a szovjet vezetés a magyar lakosságra?
A háború utáni újrakezdést az is megnehezítette, hogy nagyjából
620 ezren estek szovjet hadifogságba, az angolszász erőknek
pedig körülbelül 300 ezren adták meg magukat. A Vörös Had-
sereg a háború utolsó szakaszában rengeteg hadifoglyot ejtett,
és őket elsősorban az újjáépítéshez, a gazdaságuk újraindításához
szükséges munkaerőként hurcolták magukkal a Szovjetunióba. Ez
alkalmas lehetett a szovjetek által megszállt területek etnikai
viszonyainak átalakítására, illetve a társadalom megfélemlí-
tésére, valamint a kiépíteni tervezett kommunista diktatúra vár-
ható ellenfeleinek kiiktatására.
A munkatáborokba hurcolt magyarok legnagyobbrészt hadi-
fogságba esett katonák voltak. Százezres nagyságrendben
deportáltak azonban polgári személyeket is. Előfordult, hogy
etnikai alapon (például német hangzású nevük miatt) döntöttek
az elhurcolásról, de Budapesten válogatás nélkül (tehát nőket
is) a civil lakosságból szedték össze a foglyaikat. Olyan eset is elő-
fordult, hogy a nyilasok üldözését túlélő embereket vittek el. Mivel
sok esetben csak a létszám volt a lényeg, ezért ha valaki útközben
meg tudott szökni, akkor például a legközelebbi vasútállomás sze-
mélyzetéből pótolták a hiányt. A civilek elhurcolását jelölő foga-
lomként terjedt el a málenkij robot kifejezés. Ez az orosz „malenka-
ja rabota” szavakból ered, ami annyit jelent, hogy ’kis munka’.
(A szovjet hatóságok ugyanis gyakorta azt mondták a falusiaknak,
hogy néhány nap mezőgazdasági munkára viszik csak őket a szom-
széd településre. Ezzel szemben a legtöbb esetben az otthon mara-
29. A szovjet megszállás következményei
dottak évekig vagy akár soha többé nem látták a „kis munkára”
elvitt családtagjukat.)
Az elhurcolt magyar foglyok Szovjetunió-szerte több száz tá-
borba kerültek. Általában kemény fi zikai munkát kellett vé-
gezniük, építkezéseken, bányákban, gyárakban. Mindehhez termé-
szetesen elégtelen volt a felszerelés és az ellátás. A zord orosz tél
számtalan áldozatot szedett a legyengült szervezetű foglyok
között. Ha szerencsés esetben túlélték a fogságot, és évek múltán
hazatérhettek, akkor sem beszélhettek megpróbáltatásaikról, és a
kommunista hatalom gyanús személyként tekintett rájuk (sok eset-
ben itthon is fogság várta őket). A szovjet munkatáborokba hurcolt
hadifoglyok és kényszermunkára hurcolt polgári személyek
mintegy harmada vesztette életét.
November 16-án ismét megszólaltak a dobok és hallatták hangjukat a kisbí-
rók: „Közzététetik […] mindenki, aki ebben az évben betöltötte vagy betölti a
tizennyolcadik évét egészen ötvenéves korig, azonnal jelentkezzen az iskola
helyiségében […] háromnapi munkára, egyheti élelemmel […] két öltő fehér-
neművel, mert aki nem jelentkezik, vagy megszökik, annak családját a hely-
színen felkoncolják […] Csoportosulni pedig szigorúan tilos!”
(Egy Bereg vármegyei visszaemlékezés)
Féltünk kimenni az utcára, ha tehettük, otthon maradtunk, élelmünk elfogyott,
nagy család voltunk, öten gyerekek. Amikor aztán a muszáj mégis az utcára
kényszerítette szüléimet, az első járőr – a Berde Mózes utcában – apámat
bevágta a sorba. Szegény apám, amitől félt, nem kerülhette el. A sorból még
visszaszólt anyámnak: „Látod, fiam?” – Ezek voltak az anyámhoz intézett utolsó
szavai életében. Nem láttuk többé. Évek múltán hozták a hírt, hogy meghalt
az uráli Asa városában, tífuszban.
(Egy kolozsvári visszaemlékezés)
• Az elhurcolás milyen körülményeiről tanúskodnak a szemelvények?
• Azonosítsuk a „málenkij robot” fogalmát a forrásrészletek alapján! Milyen
elven szedték össze a foglyokat?
Történészszemmel
1945: felszabadulás vagy megszállás?
A szovjet hadijelentések 1945. április 4-én jelentették be a magyar-
országi harcok végét. Bár a hadtörténészek azóta már feltárták, hogy
egyes helyeken április 13-ig elhúzódtak a harcok, évtizedeken keresz-
tül április 4-ét tekintették hivatalosan a „felszabadulás” napjának.
A politikai közbeszédben megjelenő, majd az egész közvéleményre
ráerőltetett „felszabadulás” kifejezés valójában elleplezte a szovjetek
által elkövetett atrocitásokat. A rövidesen berendezkedő kommunis-
ta diktatúrában pedig a kifejezés kötelező kánonná vált. Csak a rend-
szerváltoztatás utáni időszakban kezdődött meg az események fel-
tárása, és jelent meg a „megszállás”, illetve a német csapatoktól és
a nyilas diktatúrától való „megszabadulás” kifejezés.
• Miért ellentmondásos az 1945-ös év értékelése?
• Mely események szorulnak háttérbe, ha tisztán „felszabadulásnak” tekint-
jük a történteket?
• Hogyan értékeli a történettudomány az eseményeket?
• Miért vált politikai kérdéssé 1945 egyoldalú értelmezése?
255
A drótkerítésen kívül és belül őrök cirkáltak, állan-
dóan ordítoztak és lövöldöztek. A dróthuzalok előtt
hatalmas csoportban gyerekek, asszonyok és öre-
gek álltak és kiabáltak befelé, a kerítés mögül ijesz-
tő árnyak integettek, válaszoltak. Az őrök mindent
elkövettek, hogy távol tartsák az érdeklődőket, a
merészebbeket riasztó lövésekkel figyelmeztették.
[…] Valóban azt lehetett hinni, hogy egész Buda-
pest ott szorong előttünk. Bundás, előkelő moz-
gású és tartású, de már lestrapált és lezüllött urak
mellett villamoskalauzok, utcaseprők, postások és
rendőrök topogtak az udvaron.
(Kovács Imre: Magyarország megszállása,
Budapest, 1979. – Visszaemlékezés a gödöllői
gyűjtőfogolytáborra, 1945. január)
• Mennyire tekinthetők hadifoglyoknak a szem-
tanúk által látott emberek?
• Hogyan kerülhettek szovjet fogságba?
Baján már bevagoníroztak és indult a vonat Te-
mesvárra. Bevágtak egy marhavagonba bennün-
ket, ahányat csak tudtak. Ránk zárták az ajtót.
A sarokban volt egy WC. Egymást préseltük, leülni
sem tudván. Éhen-szomjan utaztunk öt napig,
mert nem kaptunk semmit. Egyesek az ablakon
keresztül a vonat mozdonyának kéményfüstjétől
fekete, piszkos havat szedték be, hogy szomjúsá-
gukat orvosolják. Aki reggelre meghalt, az ott fe-
küdt köztünk, amíg ki nem nyitották az ajtót, és
benézvén, a halottat látva, kidobatták velünk a
töltés mellé.
(Egy hadifogoly visszaemlékezése)
A „felszabadulás” szó érzelmi töltetű. […] Arra az
önfeledt örömre utalnak ezzel a szóval, amit a köz-
vetlen életveszély megszűnése váltott ki az ál-
dozatokban. […] A győztes jogán engedélyezett
szabad rablás és megerőszakolás, a lakosság
„málenkij robotra” hurcolása és az ország közin-
tézményeinek tervszerű kifosztása azonban sokak-
kal nemcsak a szovjet rendszert, hanem ami ennél
sokkal rosszabb, az orosz népet is meggyűlöltette.
[…] a „felszabadulás” szó legfeljebb az egyéni él-
mények leírására lehet alkalmas. Történelmi kate-
góriaként azonban ebben az esetben nem hasz-
nálható. A szó jelentése ugyanis egyértelműen az
elnyomás megszűnésére utal. Az elnyomás 1945-
ben nem szűnt meg, legfeljebb átalakult.
(Ungváry Krisztián: Magyarország
szovjetizálásának kérdései, Rubicon,
2001/10.–2002/1., 51–55.)
256
A pozsonyligetfalui emlékmű
A Csehszlovák Köztársaság azon német és magyar
nemzetiségű polgárai közül, akiknek az 1938-as
müncheni döntés előtt csehszlovák állampolgár-
ságuk volt, elismeri az állampolgárságát, illetőleg
lehetővé teszi a köztársaságba való visszatérését
az antináciknak és antifasisztáknak. […] A többi
német és magyar nemzetiségű csehszlovák állam-
polgár csehszlovák állampolgársága megszűnik.
Ezek a polgárok újra kérhetik a csehszlovák állam-
polgárságot, ugyanakkor a köztársaság hatóságai
fenntartják azt a jogot, hogy minden kérelmet
egyéni elbírálásban részesítsenek. Azok a németek
és magyarok, akiket bíróság elé állítanak és elítél-
nek a köztársaság és a cseh és szlovák nemzet
ellen elkövetett bűncselekményekért, megfosztat-
nak csehszlovák állampolgárságuktól, és örök
időkre kiutasíttatnak a köztársaságból, ha nem
sújtja őket halálos ítélet. Azokat a németeket és
magyarokat, akik az 1938-as müncheni döntés
után költöztek a Csehszlovák Köztársaság terüle-
tére, azonnal kiutasítjuk az országból.
(Részlet a kassai kormányprogramból,
1945. április)
• Miért az 1938-as müncheni döntés szolgált
a rendelkezés kiindulópontjának?
• Kiknek maradt meg az állampolgárságuk?
• Hogyan tekintettek a kisebbségekre?
• Melyik országhoz tartozott ekkor még jogilag
Kárpátalja?
• Hogyan nevezzük a forrásban említett munka-
szolgálatot?
VII. A második világháború
A határon túli magyarok tragédiái
Mi volt a magyarsággal szembeni erőszakos cselekmények célja?
A világháború végére ismét az ország határain kívül rekedt ma-
gyarok millióinak nemcsak a háború pusztításával és a szovjet
megszállás kegyetlenségeivel kellett szembenézniük, hanem a
velük szemben etnikai alapon végrehajtott megtorlásokkal is.
Csehszlovákiában rögtön a második világháborús front elvonu-
lása után, az ország újjászervezésével párhuzamosan felállítottak
több száz internálótábort, és megkezdődött a német és magyar
nemzetiségű tömegek deportálása, táborokba tömörítése. Je-
lentős részben a határokon túlra űzték őket (lakosságcsere, átte-
lepítés), de mintegy 40 000 felvidéki magyar embert depor-
táltak erőszakkal Cseh- és Morvaországba. Ezzel kiszakították
a hagyományos anyanyelvi környezetükből, azzal a céllal, hogy
asszimilálják őket. Országszerte követtek el tömeggyilkosságo-
kat a németekkel és magyarokkal szemben, amelyek becslések
szerint több tízezer, de akár a százezret is meghaladó számú áldo-
zattal jártak. A leghírhedtebb tömegmészárlást 1945-ben, néhány
hónappal a háború után követték el: a pozsonyligetfalui tábor-
ban legalább ötszáz, ám becslések szerint akár több ezer magyar
és német fogvatartottat gyilkoltak le és temettek el jeltelen tömeg-
sírokba.
Hosszú távon azonban a legfájóbb következményekkel az úgyne-
vezett Beneš-dekrétumok jártak. Az 1945-ben kiadott elnöki ren-
delet Csehszlovákia német és magyar lakosságát nyíltan diszk-
riminálva megfosztotta jogaitól, és kollektív bűnössé nyilvá-
nította. A magyarok és németek nemcsak állampolgárságukat
veszítették el, hanem a nyelvük nyilvános használatát is betiltották.
Elbocsátották őket állami alkalmazásból, sőt sok esetben a föld-
jeiket is elvették, kulturális intézményeiket betiltották, az egyete-
mekről kizárták őket. Mindezt csak úgy lehetett elkerülni, ha va-
laki szlováknak vallotta magát, ezzel csökkentve a magyar etnikum
arányát (reszlovakizáció). (A csehszlovákok által végül kikénysze-
rített lakosságcseréről a 30. témában lesz szó.)
Kárpátalján a megszálló szovjet Vörös Hadsereg nemcsak hadi-
foglyokat ejtett nagy számban, hanem a front elvonulása után rög-
tön (már 1944 novemberében) hozzákezdett a tömeges deportá-
lásokhoz. Ennek értelmében összegyűjtötték a térség felnőtt
magyar és német férfi lakosságának jelentős részét. Előbb a
Szolyván lévő gyűjtőtáborba deportálták, majd a több tízezer em-
bert onnan indították útnak a Szovjetunió különböző munkatábo-
raiba. Az akció célja a Szovjetunióhoz csatolt terület ellenállásra
képes lakosságának kiiktatása volt. A berendezkedő sztálini dikta-
túrával szemben azonban a deportálást elkerülők, illetve az onnan
visszatérők sem érezhették magukat biztonságban.
Beregszász városából és a szomszédos községekből, melyek a trianoni szer-
ződés értelmében Csehszlovákiához tartoznak, november 19-én elvitték a
18–50 év közötti magyarokat. […] A munkaszolgálatra igénybe vett magyarok
elhelyezése és élelmezése – a beérkezett panaszok szerint nagyon gyönge.
Sokan megbetegedtek, mert meleg ruha nélkül vannak. […] A már hosszabb
idő óta munkaszolgálatra igénybe vett magyar férfiak hazabocsátása szüksé-
gessé vált, amiért is ezeknek a hazabocsátását kérem elrendelni.
(Miklós Béla miniszterelnök levele a szovjet kormányhoz, 1945. január 7.)
29. A szovjet megszállás következményei 257

Az erdélyi magyarság körében a területet elfoglaló szovjet had-

erő nyomában érkező irreguláris terrorcsapatok, az úgynevezett
Maniu-gárdák követtek el különös kegyetlenséggel tömeggyil-
kosságokat és fosztogatásokat. Ezenkívül több ezer magyar em-
bert hurcoltak el internálótáborokba a háború végén. A véreng-
zésnek végül a szovjet hadsereg vetett véget (amely maga is
követett el háborús bűnöket), azzal, hogy katonai közigazgatás alá
vonta Erdélyt. Diszkriminatív jogszabályok Romániában is szü-
lettek, például a magyar és német nemzetiségű polgárokat elbo-
csátották az államigazgatásból.
A legvéresebb megtorlás a Délvidéken következett be. A jugo-
szláv partizánhadsereg a visszavonuló német–magyar erők nyo-
mában 1944 őszén foglalta el a délvidéki területeket (legnagyobb-
részt Bácskát). A térséget katonai közigazgatás alá vonták, és szisz-
tematikus etnikai tisztogatásba kezdtek a kollektív bűnösnek
bélyegzett magyar és német lakosság körében. (Később a magyar
honvédség által elkövetett 1942-es újvidéki razzia megtorlása ként
is hivatkoztak rá.) A visszaemlékezések szerint nagyságrendileg
20–40 000 embert gyilkoltak meg különös kegyetlenséggel. Több
mint százezer magyar és német polgári személyt deportáltak kény-
szermunkatáborokba, és hasonló létszámot tett ki a területről el-
menekülők tömege is. A vérengzések leghírhedtebb helyszíne
Csúrog volt, ahol szinte teljesen kiirtották a mintegy 3000 fős
magyar lakosságot. A meggyilkoltak, illetve elűzöttek helyére
700 ezer szerbet telepítettek be Szerbia déli területeiről.
A délvidéki vérengzések emlékműve Csúrogon

A torontáloroszi plébánost Tito Gestapója a pincében agyonverte. Virág István

84 éves horgosi apátplébános a kivégzés helyén szörnyethalt, Varga Lajos
moholyi plébános a kínzásokba beleőrült, Szabó Dénes tóthfalusi plébánost
kocsi után vonszolták kilométereken, míg ki nem szenvedett. Ezután holttestét
megcsonkították. […] Tervszerűen vitték a magyarokat is lágerekbe. […] ki-
adják a táboriakat munkára, csupa nehéz és lealázó munkára, és közben
véresre verik őket. […] az élet itt pokol. Télen csak másodnaponként kapnak
meleg ételt, meleg vízben főzött kukoricadarát. […] Ezrek pusztultak el gyógy-
szer és orvos nélkül. […] A kalocsai egyházmegyének 16 magyar pap áldoza-
ta van. Az apácákat kiűzték, miután iskoláikat elvették.
(Részlet a Mindszenty József bíboroshoz a délvidéki magyarok sorsáról
eljuttatott jelentésből, 1946. július)

• Miért lehettek papok is célpontjai a mészárlásnak?

• Miért maradt teljesen magára a délvidéki magyarság?
• Nézzünk utána, milyen fontos esemény történt a szerb–magyar kapcsola-
tokban 2013 nyarán!

Összegzés

Történelmi változások
• Mi lett az 1938 és 1941 között visszacsatolt országrészek sorsa a háború végén?

Tények és bizonyítékok
• Milyen eszközökkel próbálták a határon túli magyarságot szülőföldje elhagyására kényszeríteni?

Okok és következmények
• Miért került nagyon kedvezőtlen nemzetközi helyzetbe Magyarország a háború után?
258 VII. A második világháború

Összefoglalás
• Gondoljuk végig az eseményeket az alábbi vázlatpontok segítségével!
• Készítsünk folyamatábrát néhány témához!
• Gyűjtsük össze a legfontosabb forrásokat az egyes anyagrészekhez!
• Emeljük ki a nevezetes eseményeket, személyeket és a hozzájuk tartozó dátumokat!

1. A második világháború kitörése

• Német villámháborús sikerek • Diplomáciai események a Szovjetunió elleni német támadásig

2. A háború kiszélesedése
• A Szovjetunió elleni hadjárat • A csendes-óceáni hadszíntér kialakulása • Fordulat a háború menetében

3. A szövetségesek együttműködése és győzelme

• Az Egyesült Államok külpolitikája 1941-ig • A „nagy szövetség” kialakulása és a fontosabb diplomáciai események
• A szövetségesek katonai győzelme

4. A második világháború jellemzői. A holokauszt

5. Magyarország 1938 és 1944 között

• A revízió lépései és politikai következményei Magyarországon • Magyarország háborúba lépése és részvétele
a keleti fronton • Kállay Miklós miniszterelnöksége

6. Magyarország 1944–45-ben • A német megszállás és következményei • A zsidóüldözés társadalmi, eszmei háttere

és a holokauszt Magyarországon • A nyilasuralom és hadműveletek Magyarországon • Háborús veszteségeink

Fogalmak, Fogalmak: Molotov–Ribbentrop-paktum, tengelyhatalmak, szövetségesek, totális háború, kiugrási

adatok kísérlet, zsidótörvények, munkaszolgálat, gettó, deportálás, koncentrációs tábor, haláltábor,
népirtás, holokauszt, partizán, Vörös Hadsereg, jaltai konferencia, háborús bűn, málenkij robot
Személyek: Franklin D. Roosevelt, Winston Churchill, Charles de Gaulle, Bárdossy László,
Kállay Miklós, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Edmund Veesenmayer, Szálasi Ferenc, Raoul Wallenberg,
Salkaházi Sára, Apor Vilmos, Sztehlo Gábor, Richter Gedeon
Topográfia: Sztálingrád, Normandia, Pearl Harbor, Hirosima, Észak-Erdély, Don-kanyar,
Kamenyec-Podolszkij, Árpád-vonal, Auschwitz, Újvidék, Drezda, Szolyva
Kronológia: 1938 az első zsidótörvény, 1939 a második zsidótörvény, 1939–45 a második világ-
háború, 1939. szeptember 1. Lengyelország lerohanása, 1940 a második bécsi döntés, 1941. április
Jugoszlávia megtámadása, 1941. június 22. a Szovjetunió megtámadása, 1941. június 27.
Magyarország deklarálja a hadiállapot beálltát, 1941. december 7. Pearl Harbor bombázása,
1941 a harmadik zsidótörvény, 1943. január vereség a Donnál, 1943. február a sztálingrádi csata
vége, 1944. március 19. Magyarország német megszállása, 1944. június 6. partraszállás Nor-
mandiában, 1944. október 15. a kiugrási kísérlet, 1945. április a háború vége Magyarországon,
1945. május 9. az európai háború vége, 1945. augusztus 6. atomtámadás Hirosima ellen
29. A szovjet megszállás következményei 259

VIII. A két világrendszer

szembenállása

Német gyerekek várják a „mazsolabombázó”-nak elnevezett szállítógép landolását

Nyugat-Berlinben a berlini blokád idején
260 VIII. A két világrendszer szembenállása

Kitekintő

A nagyhatalmi erőviszonyok átrendeződése

A győztes nagyhatalmak 1945-ben
A második világháború a nagyhatalmak helyzetét és erőviszonyait alaposan megváltoztatta,
mivel sem Nagy-Britannia, sem Franciaország nem tudta a háború előtti pozícióját vissza-
állítani.
Nagy-Britanniát a háborús kiadások és a felgyülemlett adósságállomány súlyos pénzügyi-
gazdasági helyzetbe hozta, és a következő években a „szűkösség évei” (áruhiány, jegyrend-
szerben adott élelmiszerek, munkanélküliség) következtek. A Winston Churchill vezette Kon-
zervatív Párt 1945 nyarán választási vereséget szenvedett a főleg
Az emberek túlnyomó része úgy érezte, hogy a szociális kérdésekkel kampányoló Munkáspárttól. Az új kormányfőnek,
hitleri veszedelem nyomtalanul eltűnt a diadal su- Clement Attleenek rövidesen a brit gyarmatbirodalmat fenyegető ki-
gárözönében. A három győztes nagyhatalomra hívásokra is reagálnia kellett.
nem vár egyéb feladat, mint az, hogy igazságos Franciaország 1940-ben hat hét alatt katonai vereséget szenvedett,
és tartós békét teremtsen, amelynek fennmaradá-
és az ország 1944-ben csak a brit és az amerikai erőknek köszönhe-
sa felett a Világszervezet őrködik. […] Az éremnek
azonban másik oldala is van. A közös veszedelem, tően szabadult fel a német megszállás alól. A köztársaságot újjászer-
amely eddig erős kötelék gyanánt kapcsolta össze vező De Gaulle tábornokot a „három nagy” sokáig nem tekintette
a szövetséges hatalmakat, egyik napról a másikra egyenrangú partnernek, és csak az 1945-ös jaltai konferencián dőlt
megszűnt. Gondolataimban már a szovjet vesze- el, hogy Franciaország is részt vehet a megszállt Németország nagy-
delem lépett a náci ellenség helyébe. Nem tudtam hatalmak által „működtetett” övezeteiben.
szabadulni attól az aggodalomtól, hogy a demok- Már a világháborús erőfeszítések is megmutatták, hogy a két nagy-
ráciák győztes seregei hamarosan szétszélednek,
hatalom, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió fogja a há-
holott az igazi, a legkeményebb megpróbáltatás
még hátravan. ború utáni világpolitikát meghatározni. Mindez a kétpólusú, bipoláris
világ kialakulásához vezetett.
(Winston Churchill: A második világháború, 1953)
A Szovjetunió embervesztesége hatalmas volt (több mint 20 millió
áldozat). Európai területeinek infrastruktúrája és gazdasága jelentős
[…] a Szovjetuniónak a jelenlegi háborúból ked- károkat szenvedett. Az öldöklő harcok során a vasúthálózat nagy
vező stratégiai határokkal kell kikerülnie, amelyek részét felrobbantották, több ezer falut leromboltak (többek között a
alapjául az 1941-es határoknak kell szolgálniuk.
felperzselt föld taktikájának köszönhetően), és a megmaradt telepü-
[…] Európa többi részén nem lehet megengedni
erős szárazföldi hadseregekkel rendelkező külön- lések tízezreiben a lakóházak is jelentős károkat szenvedtek. A hábo-
álló államok vagy államcsoportok létrejöttét. A há- rút győztesen befejező ország nemzetközi tekintélye ugyanakkor
ború utáni Európában csak egyetlen szárazföldi megnőtt, és a nyugati szövetségesek a szovjet diktátort, Sztálint már
hatalom – a Szovjetunió – és egyetlen erős tenge- 1941-től egyenrangú tárgyalópartnernek tekintették.
ri hatalom – Anglia – maradhat. Az Amerikai Egyesült Államok pénzügyi-gazdasági vezető szerepe
(Ivan Majszkij külügyi népbiztos-helyettes megkérdőjelezhetetlen volt. Ez most már jelentős katonai erővel és
feljegyzése Molotov külügyi népbiztosnak, 1949-ig az atomfegyver monopóliumával is kiegészült. Mindenki szá-
1944. január) mára nyilvánvaló volt, ha Washington visszatérne az első világhábo-
rút követő izolációs politikához, annak beláthatatlan következményei
• Mitől tartott Churchill 1945-ben? Vitassuk meg, lennének a meggyengült Nyugat-Európa számára.
mennyire látta reálisan a helyzetet! 1945 nyarán még senki nem tudta pontosan, mit akar Sztálin és a
• Mely területekre vonatkozott a Majszkij feljegy- szovjet vezetés. Roosevelt elnök a háború alatt úgy gondolta, hogy
zésében szereplő „stratégiai határok” kifejezés?
• Mely országok területi integritását és létét fe- Sztálin be fogja tartani ígéreteit, és békés úton rendezhetők lesznek
nyegette ez a szovjet törekvés? a problémák. Roosevelt halála után az új elnök, Harry Truman már
• Miben bízott a szovjet külpolitika a háború utá- reálisabban látta a szovjet külpolitikai törekvéseket, de 1945-ben a
ni időszak tekintetében? nagyhatalmak közötti ellentétek még nem voltak élesek.

A Marshall-segély beindítása
Európában a gazdasági problémák szinte mindenhol súlyos szociális problémákkal (például
munkanélküliség, áruhiány, jegyrendszer) társultak. A gazdasági nehézségeket az Amerikai
Egyesült Államok a Marshall-segéllyel kívánta megszüntetni. George Marshall külügyminisz-
ter 1947 júniusában hirdette meg azt a gazdasági segélyprogramot, amely rendkívül bőkezű
támogatást biztosított. A Marshall-terv révén a washingtoni kormányzat hozzájárult Európa
újjáépítéséhez és a piacgazdaságok fellendítéséhez. Ennek érdekében komoly áldozatokat
Kitekintő – A nagyhatalmi erőviszonyok átrendeződése 261

vállalt, a Marshall-segély összege meghaladta a 13,5 milliárd dollárt.

Az amerikai gazdaságnak is érdekében állt a Marshall-segély végre-
Európa teljes üzleti struktúrája összeomlott a há-
hajtása, hiszen hosszabb távon szüksége volt az európai partnerekre.
ború idején […]. A dolog lényege az, hogy Európa
Ugyanakkor politikai szándék is meghúzódott a döntés hátterében, szükségletei a következő 3-4 évben sokkal na-
hiszen a szociális bizonytalanságok felszámolásával bízni lehetett gyobbak a külföldi – főleg amerikai – élelmiszerek
abban, hogy visszaszorulnak a nyugat-európai országokban megerő- és alapvető termékek iránt, mint amiért jelenleg
södött kommunista pártok. (Franciaországban és Olaszországban fizetni képes, ezért további segítségre van szüksé-
1947 májusában szorították ki a kormányból a kommunistákat.) gük, enélkül igen súlyos gazdasági, szociális és
politikai nehézségekkel kell szembenéznünk […].
Eltekintve mindennek a világhelyzetre gyakorolt
4,33% Belgium demoralizáló hatásától, s annak lehetőségétől,
a későbbi Olaszország hogy az emberek kétségbeesett helyzete zavargá-
2,37% Dánia
NSZK 10,30% sokat válthat ki, az Egyesült Államok gazdaságára
11,74% Hollandia 3,91% Görögország gyakorolt hatása is világos lehet előttünk. Ezért
8,96% 0,21% Izland logikus, hogy az Egyesült Államoknak minden mó-
Franciaország don közre kell működnie a világ egészséges gaz-
20,60% 1,44% Írország
Egyéb dasági rendjének helyreállításában, mert enélkül
16% 1,96% Norvégia nem lehet politikai stabilitás és biztos béke sem.
0,41% Portugália (A Marshall-terv bejelentése a Harvard
Nagy-Britannia Ausztria Egyetemen, 1947. június 5.)
26,98% 4,94% 1,03% Svédország
0,31% Trieszt
• Mivel magyarázták a Marshall-terv szükséges-
0,51% Törökország ségét?
• Milyen pozitív változásokat vártak tőle?
A Marshall-segély országonként 1948 és 1951 között (közvetlen segély és hitel) • Mely európai régió maradt ki a Marshall-
segélyből?

Élelmiszer, takarmány, trágya:

32,1%
Üzemanyag: 15,5%
Gyapot: 14%
Egyéb nyersanyag és félkész
termék: 18,8%
Dohány: 4,4%
Gépek és járművek: 14,3%

A Marshall-segély összetétele

A Marshall-segély felhasználásának koordinálására létrehozott szer-

vezet (Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet) hatékonyan han-
golta össze az érintett országok gazdaságpolitikáját. A segélyprogram
segítségével gyors gazdasági növekedés indult be, és 1950-re Nyugat-
Európa gazdasági teljesítménye meghaladta a háború előtti szintet,
majd a továbbiakban gyorsan nőtt. Ugyanakkor a Szovjetunió terv-
utasításos gazdaságával, az elzárkózó diktatórikus rendszerével nem
tudott és nem is akart beilleszkedni egy az Amerikai Egyesült Államok
által meghatározott szabadkereskedelmi rendszerbe. Bár Molotov
szovjet külügyminiszter is részt vett azokon a tárgyalásokon, amelyek
előkészítették a program beindítását, annak elfogadása a sztálinista
gazdaságpolitika megtagadását jelentette volna. Emellett Moszkva A Marshall-segélyt nép-
még kevésbé kívánta megengedni az ellenőrzése alá vont országok- Hogyan ábrázolták az
szerűsítő plakát
Európai Újjáépítési
nak, hogy részt vegyenek multilaterális nemzetközi intézményekben
Program (ERP) hatá-
és programokban, mert attól tartott, hogy így elveszítené befolyását sát?
a térségben. Ezért a kialakuló szovjet érdekszférába vont kelet-közép-
európai államoknak el kellett utasítaniuk a Marshall-segélyben való
részvételt.
262 VIII. A két világrendszer szembenállása

30. A kétpólusú világ kialakulása

A történészek egy része 1945-öt a „nulladik évnek” nevezi, amellyel egyrészt arra utalnak, hogy az emberek az élet újraindításaként élték
meg a világháború végét, másrészt a kifejezés arra is vonatkozhat, hogy egy új „világrend” kezdett kialakulni. Milyen döntés született a
teheráni, a jaltai és a potsdami konferencián, és ez hogyan befolyásolta Kelet-Közép-Európa jövőjét?

Az Egyesült Államok elnöke és Churchill miniszter- Az ENSZ megalapítása

elnök a brit kormány képviseletében […]
Milyen elvek alapján jött létre a világszervezet?
6. Remélik, hogy a náci zsarnokság végleges
szétzúzása után olyan békét teremtenek, amely
minden nemzet számára lehetővé teszi, hogy saját A háború utáni új nemzetközi rend alapjait már 1941 augusztu-
határain belül biztonságban éljen, és amely bizto- sában, az Atlanti Chartában lefektették. Az aláírók ebben kiálltak
sítékot nyújt arra, hogy minden ember minden a demokratikus alapelvek mellett, és a dokumentum egyik pont-
országban félelem és szükség nélkül élhessen. […] ja általános háborútilalmat is kimondott. Az újonnan felállítandó
8. Meg vannak győződve arról, hogy a világ va- világszervezetnek a kudarcot vallott Népszövetség helyét kellett
lamennyi nemzetének gyakorlati vagy eszmei
átvennie a harcok lezárását követően. Az Egyesült Nemzetek
okokból el kell jutni odáig, hogy lemondjon az erő-
szak alkalmazásáról.
Szervezete (ENSZ) 1945 nyarán, San Franciscóban alakult meg
ötven ország részvételével. Az évek során a világ országai sorra
(Részlet az Atlanti Chartából, 1941. augusztus)
csatlakoztak a szervezethez. Jelenleg 193 tagja van, néhány kivé-
teltől eltekintve a világ összes szuverén állama ENSZ-tagország.
• Hogyan képzelte el Roosevelt és Churchill a vi- A szervezet alapokmányának tervezetét és szervezeti felépítését
lágháború utáni nemzetközi politikát? amerikai jogászok dolgozták ki. Munkájuk célja az volt, hogy az
• Értelmezzük a „minden ember minden ország-
ban félelem és szükség nélkül élhessen” kitételt! ENSZ képes legyen a nemzetközi béke és biztonság megőrzé-
• Milyen politikai berendezkedést utasít el ez a sére, de ha szükséges, akkor a helyreállítására is. Két legfonto-
rövid részlet? sabb testülete a Közgyűlés és a Biztonsági Tanács.
A Közgyűlés az ENSZ legfőbb tanácskozótestülete. Ebben min-
den tagország területi nagyságától, gazdasági és katonai erejétől
CÉLOK ÉS ELVEK függetlenül egy szavazattal rendelkezik. Minden évben egy ülés-
1. cikk. Az Egyesült Nemzetek célja, hogy szakot tart. Minden, békére és biztonságra vonatkozó kérdésben
1. fenntartsa a nemzetközi békét és biztonságot,
és evégből hathatós együttes intézkedéseket te-
gyen a békét fenyegető bűncselekmények meg-
előzésére és megszüntetésére, a támadó cselek- Leszerelési Tagfelvételi
ményeknek vagy a béke más módon történő Bizottság Bizottság
megbontásának elnyomására, valamint békés
eszközökkel, az igazságosság és a nemzetközi jog Vezérkari Kína Nbr. Atomenergia
elveinek megfelelő módon rendezze vagy megold- Fr.
Bizottság SZU USA Bizottság
ja azokat a nemzetközi viszályokat és helyzeteket, BIZTONSÁGI TANÁCS
amelyek a béke megbontására vezethetnek […].  (10) 
2. cikk
elnök főtitkár
3. A Szervezet összes tagjai kötelesek nemzet-
közi viszályaikat békés eszközökkel és oly módon
rendezni, hogy a nemzetközi béke és biztonság, alelnökök főtitkár-helyettesek
A főbizottságok ENSZ-tisztviselők
valamint az igazságosság ne kerüljön veszélybe. 5 év (New York)
elnökei
4. A Szervezet összes tagjainak nemzetközi érint- elnök TITKÁRSÁG
Igazgatási Bizottság
kezéseik során más állam területi épsége vagy po- a tagállamok
litikai függetlensége ellen irányuló vagy az Egyesült évente üléseznek
(New York)
Nemzetek céljaival össze nem férő bármely más (15) GYÁMSÁGI TANÁCS
KÖZGYŰLÉS (3)
módon nyilvánuló erőszakkal való fenyegetéstől
vagy erőszak alkalmazásától tartózkodniuk kell. UN
Nemzetközi Bíróság
(Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (Hága)
Hága)
alapokmánya, San Francisco, 1945. június 26.) ENSZ-HADERŐ
BÉKEBIZOTTSÁGOK
GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS
• Mi az ENSZ legfőbb célja? TANÁCS KERESKEDELMI ÉS
– állandó tagok (18) FEJLESZTÉSI TANÁCS
• Melyek a szervezet legfontosabb alapelvei?
• Hogyan akarják az említett célokat megőrizni?  – részvételi jog (szavazati jog nélkül) 1964 d
decembere
b óta
ó
• Vitassuk meg, mennyire voltak reálisak 1945- – a Biztonsági tanácsnak 15 tagja van. 5 állandó és 10 választott
ben ezek a célkitűzések!
Az ENSZ felépítése
30. A kétpólusú világ kialakulása 263

tanácskozási joga van. Ajánlásokat tehet a nemzetek közötti feszült- Amerikai Egyesült Államok 43
ségek békés rendezésére, az alapvető emberi jogok és szabadság Szovjetunió 116
megvalósulásának előmozdítására. A Közgyűlés választja meg a Nagy-Britannia 17
Biztonsági Tanács nem állandó tagjait, valamint öt évre a szervezet
Franciaország 11
főtitkárát, aki az ENSZ-tisztviselők munkáját irányítja.
Kína 3
A Biztonsági Tanácsnak (BT) öt állandó tagja volt/van: Ame-
rikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Szovjetunió (ma: Orosz- A vétók száma az ENSZ BT-ben 1945 és 1986 között
ország), Kína, Franciaország. A többi, úgynevezett nem állandó
tagot a Közgyűlés választja; kezdetben hatot, 1965-től tízet. A BT Hol jelent meg először a történelemben a vétó-
legfőbb feladata a béke megőrzése. Jogában áll fegyverembargót jog, és kik rendelkeztek vele? • Vitassuk meg,
(fegyverbeviteli tilalmat), utazási korlátozásokat, gazdasági mire használhatták fel a nagyhatalmak a vétó-
szankciókat kiszabni azon országokra, amelyek a békét fenyege- jogukat az ENSZ BT-ben! • Nézzünk utána,
tik. Végső esetben fegyveres kényszerintézkedéssel is felléphet milyen világpolitikai ügyek rendezését lassíthat-
ja napjainkban a vétó!
háborúval fenyegető vagy azt indító országgal szemben. A BT min-
den állandó tagja vétójoggal rendelkezik. Így megakadályozhat-
ja, hogy a többi tagország az ő érdekeivel szembeni határozatot
fogadjon el.
Az ENSZ alapokmánya arról is rendelkezik, hogy gazdasági, szo-
ciális, kulturális, nevelésügyi és egészségügyi téren a jelentős kor-
mányközi szervezeteket össze kell kapcsolni az ENSZ tevékenysé-
gével. Több ilyen szervezet a Gazdasági és Szociális Tanácson
keresztül kapcsolódik a világszervezethez. Ezek a szervezetek auto-
nóm módon, saját költségvetésük mellett tevékenykednek, felettük
az ENSZ ellenőrző vagy beszámoltató tevékenységet végez. Ilyen
szakosított intézmények többek között az ENSZ Élelmezési és
Mezőgazdasági Szervezete (FAO), amely a szegénység és az
éhínség enyhítéséért dolgozik a világban. Az Egészségügyi Világ-
szervezet (WHO) az egyes országok közötti technikai együttmű-
ködést támogatja az egészségügy területén. Programokat hajt vég-
re betegségek megszüntetése érdekében. A Nemzetközi Valuta-
Az ENSZ alapokmányának aláírása 1945. június 26-án
alap (IMF) feladata az egyes országok közötti pénzügyi együtt-
működés segítése, átmeneti hiteleket nyújt a tagországoknak a
pénzügyi mérlegük kiegyensúlyozásához. A Nemzetközi Atom-
energia-ügynökség (IAEA) a világ központi fóruma a békés
atomenergia-felhasználás ellenőrzésére.
Az ENSZ a mai napig nem rendelkezik
állandó saját haderővel, a főleg béke- 1. cikk
fenntartásra bevetett ENSZ-katonákat Minden emberi lény szabadon születik, és egyenlő méltósága és joga van. Az
a BT határozata után az egyes tagállamok emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szel-
állítják ki. Az ENSZ költségeihez az lemben kell hogy viseltessenek.
egyes tagállamok pénzügyi erejükhöz 3. cikk
Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi
mérten járulnak hozzá. Az ENSZ műkö-
biztonsághoz.
dése még napjainkban is az 1945-ben kiala- 9. cikk
kított struktúrákon alapszik. A szervezet Senkit sem lehet önkényesen letartóztatni, őrizetbe venni vagy száműzni.
reformja időről időre felmerül, hogy a világ- 18. cikk
szervezetet az elmúlt több mint 70 év válto- Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabad-
zásaihoz igazíthassák. ságához, ez a jog magában foglalja a vallás és a meggyőződés megváltozta-
A holokauszt elborzasztó példát szolgálta- tásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy a meggyőződésnek mind
egyénileg, mind együttesen, mind nyilvánosság előtt, mind a magánéletben
tott arra, hogy az alapvető jogokat egy-egy
oktatás, gyakorlás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának
állam törvényalkotása eltiporhatja. Ezért a jogát.
nagyhatalmak fontosnak tartották az embe- (Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata, 1948)
ri jogok védelmének nemzetközi szintre
emelését. Ennek a törekvésnek lett az ered-
• Milyen célból született meg a fenti nyilatkozat?
ménye az 1948-ban közzétett dokumentum, • Mely korábbi jogdokumentumok szolgáltak előzményként?
Az emberi jogok egyetemes nyilatkoza- • Hogyan kapcsolódott a nyilatkozat a közelmúlt eseményeihez?
ta, ami mintaként szolgált az egyes tagál- • Milyen alapvető jogok jelennek meg a forrásrészletben?
lamok belső jogfejlődésének.
264 VIII. A két világrendszer szembenállása

A párizsi békeszerződések
Melyik nagyhatalom érdekei alapján döntöttek a határok kérdésében?
IA FINNORSZÁG IA FINNORSZÁG
ÉG RSZÁ
G ÉG SZÁG
N ORV N ORV R
ÉDO ÉSZTORSZ.
ÉD
O
SV LETTORSZÁG SV

S Z
DÁNIA DÁNIA Kalinyingrád
LITVÁ I (Königsberg)
A

NIÓ
NAGY NAGY

N
Danzig

OV
-BRI -BRI

TO
DIA

DIA
ÁG TAN G N É ME ÁG TAN NÉM. LEN
RSZ NIA Z Á LEN S Z NIA GYE

JETU
AN

R NÉMET DEM.

AN

JE
ÍRO H OLL RS GYE
LOR ÍRO HO L L LOR
SZÁ
BELGIUM O BELGIUM KÖZT.

TU
T SZÁ V SZÖV. G
G SZO
E

LUX. CSEHS LUX. CSEHS

N
M

Z LO VÁKIA KÖZT. Z LO VÁKIA

IÓ
NÉ

FRANCIA- FRANCIA- AUSZTRI A MA G YA R

O.
AUSZTRI A MA A R

O.
SVÁJC SZ GY OM SVÁ JC
JU OM
ORSZÁG ORSZÁG

R
O S ER Á NIA O GO Á NIA
ZL B –
O V HORV SZ
ÉN K ÁT– B LÁ
LA

LA
IR. U LG V I A BU
SZ

SZ
OR Á R IA OR LG Á R I A
SZ SZ
AL

AL
ÁG ÁG
ÁLIA

ÁLIA
SPANYOL- SPANYOL-
BÁNIA

BÁNIA
TÖ

TÖ
G ÖR

G ÖR
RÖ

RÖ
PORTUG

PORTUG
ORSZÁG ORSZÁG
KOR

KOR
Ö

Ö
OR OR
G

G
S Z ÁG S Z ÁG
SZ.

Európa határai 1923-ban és 1949-ben
Mely térségben történtek jelentős változások? •
Hogyan módosultak a lengyel határok? • Mi lett
Kelet-Poroszország sorsa? • Melyik ország sze-
rezte meg a legtöbb területet a második világ-
háborúban?
Tekintsük át a táblázatot, és keressük meg
a fenti térképeken vagy a történelmi atlaszban
a jelzett területeket! • Melyik vesztes ország írta
alá a számára területileg legkedvezőtlenebb
békeszerződést?
SZ.
A második világháborút a párizsi békekonferencia zárta le.
A nagyhatalmak által létrehozott Külügyminiszterek Tanácsa
készítette elő a békeszerződéseket. A tervezeteket 1946 nyarán Pá-
rizsban rendezett konferencián tárgyalták meg, majd a vesztes
országok képviselői (Bulgária, Finnország, Magyarország, Olasz-
ország, Románia) 1947. február 10-én írták alá a békeszerző-
déseket. Mivel Németországban továbbra is fenntartották a meg-
szállási zónákat, és az országnak nem volt hivatalos kormá-
nya, ezért a németeket nem hívták meg a tárgyalóasztalhoz.
(A tényleges békekötésre csak 1990-ben került sor.) Ugyanakkor
kijelölték az ország határait: nyugaton az első világháború utáni
határokat állították vissza, keleten viszont egy nagyjából kétszáz
kilométeres sávot Lengyelországhoz csatoltak. A békeszerződés
gyakorlatilag nyugatabbra tolta a lengyel államot, mivel a
szovjet–lengyel határ lényegében az 1939-es Molotov–Ribbentrop-
paktum által meghatározott vonalra került, és a lengyeleket a né-
met területek rovására kárpótolták. Kelet-Poroszországot
felosztották Lengyelország és a Szovjetunió között. A három balti
állam a Szovjetunió része maradt. Már az előkészítő tárgyalások
során egyértelművé vált, hogy a kelet-közép-európai ügyekbe
a szovjetek nem tűrnek beleszólást, emellett az 1939 és 1941
közötti területek megtartásának jogi szentesítésére is törekednek.

Bulgária Az országot 45 millió dolláros jóvátétel terhelte, amelyet Görögországnak és Jugoszláviának kellett fizetnie,
ugyanakkor Bulgária megtarthatta a románoktól 1940-ben átcsatolt Dél-Dobrudzsát.
Finnország Az országnak 300 millió dollár jóvátételt kellett fizetnie a Szovjetuniónak, emellett elveszítette azokat
a területeket, amelyeket a szovjetek az úgynevezett téli háború során 1940-ben elfoglaltak.
Magyarország Visszaállították a trianoni határokat, sőt Csehszlovákiához három kisebb községet is átcsatoltak. Kárpátalja
egy csehszlovák–szovjet megállapodás értelmében a Szovjetunióhoz került. Magyarországra 300 millió dollár
jóvátételt szabtak ki.
Olaszország Elveszítette az afrikai gyarmatait (Líbia, Etiópia, Olasz Szomália, Eritrea), illetve elismerte Albánia független-
ségét. Jugoszláviához csatolták az Isztriai-félszigetet és Fiumét (Rijekát), emellett 360 millió dolláros jóvátétel
megfizetésére kötelezték.
Románia Visszacsatolták Észak-Erdélyt, ugyanakkor elismerte Bukovinának és Besszarábiának a Szovjetunióhoz, illetve
Dél-Dobrudzsának Bulgáriához való csatolását. Az országot 300 millió dollár kifizetésére kötelezték.

A békeszerződések főbb határozatai

30. A kétpólusú világ kialakulása
Kitelepítések és lakosságcserék
Milyen jogfosztások történtek a háború után?
A győztes nagyhatalmak 1945 nyarán a potsdami konferencián
megállapodtak arról, hogy a Kelet-Közép-Európában élő német
lakosságot vagy annak egy részét ki kell telepíteni Németor-
szágba, elosztva őket a megszállási övezetek között. Bár a potsda-
mi megállapodás lehetőséget adott volna a rendezett kitelepítésre,
ennek ellenére legtöbbször erőszakos módon, gyakran gyalog-
menetben vagy marhavagonokba zsúfolva deportálták Német-
országba a kitelepítetteket.
A lengyel területen élő több millió német részben elmenekült a
háború utolsó hónapjaiban, részben kitelepítették őket. A német
kisebbség kitelepítését Csehszlovákiában és Magyarországon is
végrehajtották: a Szudéta-vidékről több millió németet, míg Ma-
gyarországról mintegy 180 ezer személyt telepítettek ki. A kollek-
tív bűnösség elvét alkalmazták, emberek millióit megbüntetve
nem valami tényleges bűncselekmény, hanem egy népcsoporthoz
való tartozás miatt. Közel 14-15 millió németet űztek el, telepí-
tettek ki Kelet-Közép-Európából ebben az időszakban, eközben
sokan életüket vesztették a megpróbáltatások során. A kitelepítet-
teket az anyaországok megfosztották állampolgárságuktól és min-
den vagyonuktól.
Csehszlovákia újraalapítását az emigrációból hazatérő cseh
politikusok jelentették be Kassán 1945 áprilisában. Megfogalma-
zott kormányprogramjuk szerint Csehszlovákiának tisztán szláv
állammá kell válnia. Az országban élő magyarokat és németeket a
kollektív bűnösség elve alapján el akarták távolítani. Edvard
Beneš csehszlovák elnök 1945. május és október között rendele-
teket (dekrétumok) adott ki. Ezekben a dekrétumokban az elnök
a magyar és a német kisebbséget tette felelőssé Csehszlová-
kia széthullásáért. Ezért a rendeletek megtagadták mind a német,
mind a magyar kisebbség tagjaitól az állampolgárságot, elkobozták
az ingatlanjaikat, csehek és szlovákok betelepítéséről rendelkeztek
az addig kisebbség lakta területekre.
Azonnali érvényességgel elrendeljük, hogy minden német nemzetiségű, hat-
évesnél idősebb személy a következő ismertetőjelet viselje: tizenöt centiméter
átmérőjű fehér vászonkört, amelyre fekete vászonból egy 2 cm vonalvastag-
ságú N [a cseh nyelvben a Němec szó a németet jelenti] betűt kell felvarrni, a
kör peremétől mindenütt egy-egy centiméter távolságban. Ezt a bal mellen
kell viselni.
(A troppaui cseh Nemzeti Biztonsági Szolgálat Közleménye, 1945)
• Mihez hasonlított ez a rendelkezés? Milyen céllal vezették be?
Az a cselekmény, amely az érvényes jogi előírások szerint büntetést vonna
maga után, nem büntethető, amennyiben 1938. szeptember 30. és 1945.
október 28. között esett meg a csehek és szlovákok önrendelkezésének kiví-
vása érdekében, vagy amennyiben abból a vágyból fakadt, hogy a megszállók
és a cinkosaik bűnhődjenek meg.
(A Csehszlovák Ideiglenes Nemzetgyűlés törvénye, 1946. május 8.)
• Hány hónap telt el az európai háború vége és a törvényben szereplő záró
dátum között? Milyen események történtek az időszakban?
265
Az értekezlet a németek Lengyelországból, Cseh-
szlovákiából és Magyarországról való áttelepítésé-
re vonatkozóan a következő határozatot hozta:
A három kormány minden vonatkozásban meg-
vizsgálva a kérdést, elismeri, hogy a Lengyelor-
szágban, Csehszlovákiában és Magyarországon
maradt német lakosságnak vagy egy részének
Németországba történő áttelepítésére vonatkozó
intézkedéseket kell foganatosítani. Egyetértenek
abban, hogy bármilyen áttelepítés történjék is, an-
nak szervezetten és emberséges módon kell vég-
bemennie. […] Ennélfogva utasításokat adnak az
Ellenőrző Tanácsban részt vevő képviselőknek,
hogy amilyen gyorsan csak lehet, tájékoztassák
kormányaikat afelől, milyen számban érkeztek már
Németországba Lengyelországból, Csehszlovákiá-
ból és Magyarországról ilyen személyek, és közöl-
jék, mennyi idő múlva és milyen számarányban
történhetik tovább áttelepítés, figyelembe véve
Németország jelenlegi helyzetét.
(A potsdami konferencia határozatából, 1945)
• Miről döntöttek a potsdami konferencia részt-
vevői?
• Milyen elvek alapján született ez a határozat?
Az első transzportok 1946. január végén indultak
a táborokból; májusban engedélyezték a családok
zárt, együttes kitelepítését a kényszermunkára ítélt
tagokkal együtt: mindegyikük 70 kg-os csomagot
vihetett magával. Otthoni szenvedéseik hatására
sokan önként jelentkeztek, s az engedélyek kiadá-
sát a cseh hivatalnokok megvesztegetésével igye-
keztek gyorsítani. […] A Szudéta-vidékről áttelepí-
tett 3 millió németből 1,9 millió a nyugati öve-
zetbe, 900 000 a szovjet övezetbe, 140 000 pedig
Ausztriába került. A Csehszlovákiában maradt né-
meteket – a nélkülözhetetlen szakmunkások kivé-
telével – kényszermunkára küldték. Helyzetük csak
az ötvenes évek elején javult, amikor automatiku-
san elismerték a német nemzetiségűek csehszlo-
vák állampolgárságát. A németek elleni kollektív
fellépések során mintegy 15 ezer német esett ál-
dozatul a pogromjellegű megmozdulásoknak s
németek ezrei haltak meg a brünni németek halál-
menetében az osztrák határ felé. A táborokban és
börtönökben fogva tartott mintegy 350 ezer né-
met közül legalább 40 ezret megöltek. A vezető
cseh politikusok eltűrték a vad németellenes túl-
kapásokat. A cseh tartományokban közel 2,5 millió
hektár földet sajátítottak ki kárpótlás nélkül. Össze-
sen 3900 ipari üzemet és 34 ezer kisipari műhelyt
sajátítottak ki, amelyek a köztársaság ipari poten-
ciáljának egyharmadát tették ki.
(Németh István történész
a szudétanémetek sorsáról)
• Milyen körülmények között zajlott le a németek
kitelepítése Csehszlovákiából?
• Minek tekinthetők ezek a „békeidőben” elköve-
tett cselekmények?
266
I. cikk. Minden, Magyarországon állandó lakóhely-
lyel bíró szlovák és cseh nemzetiségű személy, aki
az alább meghatározott feltételek mellett a Cseh-
szlovákiába való áttelepülésre irányuló szándékát
kinyilvánítja, áttelepíttetik anélkül, hogy a magyar
kormány ezt megakadályozná. […]
V. cikk. A Magyarországról Csehszlovákiába át-
telepítendő szlovákokkal és csehekkel egyenlő
arányban olyan, Csehszlovákiában állandó lakhely-
lyel bíró magyar nemzetiségű személyek telepít-
tetnek át Magyarországra, akik a Csehszlovák Köz-
társaság elnökének a német és magyar nemzeti-
ségű személyek csehszlovák állampolgárságának
rendezése tárgyában kiadott, 1945. augusztus
2-án kelt rendelete értelmében csehszlovák állam-
polgárságukat elvesztették [gyakorlatilag minden-
ki, aki korábban magyarnak vallotta magát].
Az előző bekezdésben említett számon felül
jogában áll a csehszlovák kormánynak Magyar-
országra áttelepíteni olyan, Csehszlovákiában ál-
landó lakhellyel bíró, magyar nemzetiségű szemé-
lyeket is, akikről a VIII. cikkben van szó [a háborús
bűnösöknek nyilvánított családok].
(A magyar–csehszlovák lakosságcsere-
egyezmény, 1946)
• Milyen cél vezette a csehszlovák államot?
• Hogyan próbálták szabályozni a lakosságcserét?
• Milyen egyoldalú lépéseket tehetett a csehszlo-
vák fél?
A kiépülő
vasfüggöny
egy része
Miért építettek
ilyen fizikai
határokat
Európa
közepén?
• Mire hívta fel Churchill a figyelmet a beszédében?
• Hogyan ábrázolta a háború lezárása óta eltelt
időszakot? Milyen értékek mellett áll ki?
• Nézzünk utána, mire használják a vasfüggönyt
a színházakban! Miért használta az egykori brit
miniszterelnök ezt a kifejezést a politikai ese-
mények leírására?
• Vitassuk meg, hogyan reagálhattak Moszkvá-
ban a beszédre! Mely részletekből olvashattak
ki fenyegetést?
VIII. A két világrendszer szembenállása
A csehszlovák kormány magyarok Csehországba űzésével zsarol-
ta a magyar kormányt, hogy kössenek lakosságcsere-egyez-
ményt. Az egyezmény értelmében Csehszlovákia annyi magyart
telepíthetett ki Magyarországra, amennyi magyarországi szlovák
önként jelentkezik csehszlovákiai áttelepülésre. Összesen 76 ezer
magyar érkezett Csehszlovákiából, és több mint 60 ezer szlovák
települt át a Felvidékre. A háború után összesen 120 ezer felvidéki
magyar volt kénytelen elhagyni a szülőföldjét. A helyben maradt
magyarság tagjai 1948-tól az úgynevezett reszlovakizáció kere-
tében visszakaphatták állampolgárságukat és ingatlanjaikat, ha
szlovákká nyilváníttatták magukat, és családnevüket szlovákosí-
tották.
A szovjet–amerikai szembenállás és a két
érdekszféra kialakulása
Mely tényezők gyorsították fel a folyamatokat?
Az Amerikai Egyesült Államok és nyugati szövetségesei, illetve a
Szovjetunió közötti viszonyt hamar kikezdte, hogy Moszkva nem-
csak biztonságpolitikailag kívánta uralni az általa katonailag meg-
szállt zónát, hanem elkezdte felszámolni ezekben a szabadság-
jogok érvényesülését és a kommunistáktól független politi-
kai erőket. Aggodalmat keltett az is, hogy vajon a Szovjetunió, ha
módja van rá, nem kísérli-e meg ellenőrzését további, általa meg
nem szállt területekre is kiterjeszteni.
Görögországban 1946 tavaszától polgárháború kezdődött a
kommunista partizánok és a britek által támogatott koalíciós kor-
mány között. A nyugati szövetségesek a jaltai megállapodás meg-
Nem lehet észre nem vennünk azt a tényt, hogy azok a szabadságjogok,
amelyeket az egyének élveznek az egész Brit Birodalomban, nem érvényesül-
nek jelentős számú országban, amelyek közül egyesek igen hatalmasak. Ezek-
ben az államokban ellenőrzést kényszerítenek az egyszerű népre különböző
fajtájú politikával, amely idegen a demokrácia előtt. […] Félelem nélkül kell
azonban állandóan hirdetnünk a szabadság és az emberi jog elveit, amelyek
az angolul beszélő világ közös örökségét jelentik. […] Mindez azt jelenti, hogy
minden ország népének joga van és hatalmának kell lennie alkotmányos ke-
retek között szabad titkos választások alapján megválasztani vagy megváltoz-
tatni annak a kormánynak a jellegét vagy formáját, amely alatt élnek, hogy
szólás- és gondolatszabadságnak kellene uralkodnia […]. Ez az angol és az
amerikai nép üzenete az emberiségnek. […] Árnyék borult arra a színpadra,
amelyet legutóbb a szövetségesek győzelme megvilágított. […] A Balti-tenger
mellett fekvő Stettintől [ma: Szczecin] az Adriai-tenger mentén fekvő Triesztig
vasfüggöny ereszkedik le Európára. E vonal mögött vannak Közép- és Kelet-
Európa régi államainak összes fővárosai – Varsó, Berlin, Prága, Bécs, Budapest,
Belgrád, Bukarest és Szófia. Mindezek a híres városok és országuk lakossága
a szovjet szférában fekszik, és valamilyen formában alá van vetve nemcsak a
szovjet befolyásnak, hanem Moszkva egyre nagyobb mértékű ellenőrzésének.
[…] Nem hiszem azt, hogy Oroszország háborút kíván. Ők a háború gyümöl-
cseit kívánják […]. Abból, amit a háború alatt orosz barátainknál és szövetsé-
geseinknél láttam, arra a meggyőződésre jutottam, hogy semmi sincs, amit
annyira csodálnának, mint az erőt, és semmivel szemben nem táplálnak ke-
vesebb tiszteletet, mint a katonai gyengeséggel szemben. […] Ha a nyugati
demokráciák összetartanak, szigorúan ragaszkodva az ENSZ alapokmányának
az elveihez, hatalmas lesz befolyásuk ezen elvek támogatására […].
(Churchill fultoni beszéde, 1946. március 5.)
30. A kétpólusú világ kialakulása
szegésén túl a kelet-közép-európai országokban a kommunista
pártok erőszakos hatalomra juttatása, valamint a térség gaz-
dasági kirablása miatt is több ízben tiltakoztak – eredménytele-
nül. Az ellenzékbe szorult Churchill nemegyszer hangot adott
annak, hogy Európa két részre szakadt, ő használta először a
„vasfüggöny” kifejezést.
A Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok diplomáciai
kapcsolatai 1947-ben látványosan megromlottak. Mindenki
számára nyilvánvaló lett, hogy a két nagyhatalom szembenállásá-
val kétpólusú világ alakult ki. Az Európa közepén állomásozó
szovjet haderővel szemben a legyengült nyugat-európai államok
nem tudtak volna érdemi erőt szembeállítani. Ezek az országok
saját biztonságuk érdekében is kívánták, hogy Washington kato-
nai ereje tartósan jelen maradjon Európában, és biztosítsa az
erőegyensúlyt a Szovjetunióval szemben. A második világháború
után a washingtoni kormányzat is úgy látta, hogy – ellentétben az
első világháború befejezését követő politikájukkal – a kontinensen
kell maradnia a tartós stabilitás érdekében. Ez akkor vált egy-
értelművé, amikor a brit kormány bejelentette, hogy nem tudja
megadni azt a segítséget Törökországnak és Görögországnak,
amelyre szükségük van ahhoz, hogy ellenállhassanak a Szovjet-
unió befolyásszerző törekvéseinek.
A Szovjetunió ellenőrzést akart szerezni a fekete-tengeri ten-
gerszorosok fölött, ennek érdekében diplomáciai nyomás alá he-
lyezte Törökországot. Ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy a szovjet be-
folyásszerző törekvések nem állnak meg a korábbi konferenciá-
kon egyeztetett határoknál. Erre válaszul az Amerikai Egyesült
Államok kormánya az aktív beavatkozás mellett döntött, és Truman
elnök 1947-ben meghirdette a feltartóztatás politikáját. Ezt a
politikai elhatározást Truman-elvnek vagy más néven Truman-
doktrínának hívjuk. A doktrína egy katonai és politikai irányelv,
aminek figyelembevételével születnek a döntések. A Truman-dokt-
rína alapján az Amerikai Egyesült Államok kormánya pénz-
ügyi támogatást adott a görög kormánynak, mely így 1949-re
legyőzte a kommunista partizánegységeket. Törökország pedig
megőrizte függetlenségét.
Történészszemmel
Milyen elképzelései voltak Sztálinnak
az 1945 utáni világrendről?
A második világháború nem változtatta meg a Szovjetunió bel- és
külpolitikáját. Sztálin a háború után is fenntartotta a fenyegetettség
érzését, és a társadalmat további erőfeszítésekre sarkallta. Nyilatko-
zataiban hangoztatta, hogy a kapitalista országok a szocialista be-
rendezkedés megsemmisítésére törekednek, ezért fokozni kell a há-
borús készültséget. A történészek egy része elveti, hogy Sztálin egy
újabb világháborút akart volna kirobbantani, de tény, hogy gyorsan
megkezdte saját rendszerét ráerőltetni Kelet-Közép-Európa és Dél-
kelet-Európa általa megszállt országaira. Moszkvából nézve a térség
egyfajta biztonsági zónát jelentett, olyan érdekszférát, amelyet saját
katonapolitikai törekvéseinek vethet alá.
267
A világ néhány országának népeire legutóbb aka-
ratuk ellenére totalitárius rendszereket kényszerí-
tettek rá. […] A világtörténelem jelen pillanatában
csaknem minden nemzetnek választania kell a két
életmód alternatívája között. A választás nagyon
gyakran nem szabad. Az egyik életforma a több-
ség akaratán alakul, jellemzői a szabad intézmé-
nyek, a népképviseleti kormányzás, a szabad vá-
lasztások, az egyéni, a szólás- és vallásszabadság
biztosítása, a politikai elnyomás alóli mentesség.
A másik életforma alapja, hogy a kisebbség rá-
erőszakolja akaratát a többségre. Terror és elnyo-
más uralkodik, a sajtót cenzúrázzák, a választások
eredményeit meghamisítják, és elfojtják az egyéni
szabadságot. Meggyőződésem, támogatnunk kell
a szabad népeket abban, hogy a saját módjukon
alakítsák ki saját sorsukat. […] A világ szabad né-
pei ránk számítanak, hogy támogatjuk őket sza-
badságjogaik fenntartásában.
(Truman elnök beszéde az amerikai
törvényhozás előtt, 1947. március 12.)
• Milyen két táborra osztotta fel az elnök a világot?
• Mely különbségek távolítják el egymástól ezt a
két világot?
• Mi volt a Truman-elv lényege?
Ez a háború eltér a múltbéli háborúktól: ha valaki
területeket foglal el, ezekre a területekre rákény-
szeríti a saját társadalmi rendszerét. Ahova a had-
serege eljut, ott a saját rendszerének szerez ér-
vényt. Másképp nem is volna lehetséges.
(Sztálin kijelentése egy jugoszláv
pártdelegációval folytatott beszélgetésen,
1945. április)
• Hogyan rendelkezett a jaltai konferencia
a szovjet Vörös Hadsereg által elért országok
politikai jövőjéről?
• Mennyire gondolhatta komolyan Sztálin a jaltai
nyilatkozatot?
• Vitassuk meg több szempontból is, vajon fel-
szabadították-e, vagy megszállták a szovjetek
Kelet-Közép-Európát!
268
A közel kétmilliós Nyugat-Berlinnek naponta mint-
egy 4500 tonna ellátmányra (élelmiszer, alapvető
árucikkek, fűtőanyag stb.) volt szüksége. A nyugati
hatalmak kezdetben csak 3 tonna hasznos teher
szállítására alkalmas repülőgépekkel rendelkeztek,
de rövidesen szolgálatba állították a 10 tonna terhet
is elbíró gépeket. Ettől függetlenül, a közel tizen-
három hónapon át tartó légihíd éjjel-nappal üze-
melt, egyes időszakokban másfél perc jutott egy
tehergép leszállására, illetve felszállására. A berlini
blokád alatt az Amerikai Egyesült Államok légiereje
mintegy 2,1 millió tonnányi ellátmányt szállított
Nyugat-Berlinbe.
Nézzünk utána „mazsolabombázók” kifejezésnek!
Gondoljuk végig, hogyan és miért változott meg
szűk három év alatt a szövetséges nagyhatalmak
hozzáállása a németekhez!!
Magyarországon a hidegháborús szóhasználat az
NSZK és NDK kifejezések feloldása vonatkozásá-
ban is megmutatkozott. A DDR kifejezés feloldva,
Deutsche Demokratische Republik, azaz Német
Demokratikus Köztársaság, míg a BRD feloldása
Bundesrepublik Deutschland, azaz Németországi
Szövetségi Köztársaság, nem pedig Német Szövet-
ségi Köztársaság. A Német Demokratikus Köztár-
saság és a Német Szövetségi Köztársaság kifeje-
zésekkel egyenrangú nemzetközi státuszt kívántak
adni – Magyarországon – a két német államnak a
német-német jelzős szerkezetet használva, miköz-
ben kerülték a BRD-ben szereplő Deutschland fő-
nevet, azaz a Németország szót. A Magyarorszá-
gon működő NSZK-nagykövetség minden hivatalos
magyar nyelvű kiadványában, névjegykártyáin az
alábbi szerepelt a BRD (NSZK) feloldásaként: Né-
metországi Szövetségi Köztársaság.
Most elértük azt, amit a két világháború között
hiába reméltünk: az Amerikai Egyesült Államok ki-
nyilvánítja, hogy Amerika számára sem a béke,
sem a biztonság nem jön el addig, amíg Európa
veszélyben lesz.
(Robert Schuman francia külügyminiszter, 1949)
• Idézzük fel, milyen történelmi tapasztalatra
utalt a francia külügyminiszter!
• Miben és miért tért el ettől az új amerikai kül-
politikai szándék?
VIII. A két világrendszer szembenállása
A két Németország létrejötte
Hogyan erősítette fel a folyamatot a kétpólusú világ kialakulása?
A sikeres európai gazdasági újjáépítés megkívánta, hogy annak
a potenciálisan legerősebb gazdasága, a német is részese legyen.
A német gazdaság támogatása azonban éles elutasítást váltott
ki a Szovjetunióból, amely a maga szempontjából nem tartotta
kívánatosnak Nyugat-Európa megerősítését Németország gazda-
sági integrációja által. A nyugati szövetségesek időközben gaz-
daságilag egyesítették az általuk megszállt zónáikat, majd a
Marshall-segély fogadásának előkészítésére új német fi zetőesz-
közt vezettek be.
Az egyoldalú lépések láttán a Szovjetunió 1948 nyarán blokád
alá vonta Nyugat-Berlint. Sztálin célja az volt, hogy a szárazföl-
di utak lezárásával elérje a nyugati csapatok távozását. Válaszul az
Amerikai Egyesült Államok légi szállítmányokkal oldotta
meg a közel kétmilliós nyugati városrész ellátását. A több mint egy
évig működő légihíd megmentette Nyugat-Berlint, a szovjetek
1949 tavaszán feloldották a blokádot. Az első berlini válság és a
vele egy időben történt események évtizedekre kettészakították
Németországot.
1949-ben a nyugati hatalmak megszállási zónáiból megalakult
a Németországi Szövetségi Köztársaság (NSZK), amelynek
ideiglenesnek szánt fővárosa Bonn lett. Az NSZK többpártrendsze-
rű, demokratikus berendezkedésű országgá vált. Eközben a szovjet
zónában létrejött a Német Demokratikus Köztársaság (NDK),
amelynek Kelet-Berlin lett a fővárosa. Az NDK-ban – az ország ne-
vével ellentétben – a német kommunista párt diktatúrája bontako-
zott ki, és az ország egyre inkább alárendelődött a szovjet érdekek-
nek.
A szovjet lépésektől való félelem, illetve a nyugati országok vé-
delmi gyengesége felgyorsította azt a folyamatot, amely a „feltar-
tóztatás” politikájának katonai együttműködésére irányult.
Az Amerikai Egyesült Államok 1949 áprilisában létrehozta az
Észak-atlanti Szerződés Szervezetét, a NATO-t. A NATO „vé-
dőpajzsot” jelentett Nyugat-Európa számára. Egységes katonai
tömbbe szervezte az aláíró országokat, és a közös katonapolitikai
vezetés a kollektív, közös védelem kialakítására törekedett.
E szerződésben részt vevő Felek, újból hitet téve az Egyesült Nemzetek Alap-
okmányának céljai és elvei mellett […], megőrzik a szabadságot, népeiknek
a demokrácia, az egyéni szabadság és a jog uralma elvein alapuló közös
örökségét és civilizációját […].
5. cikk. A Felek megegyeznek abban, hogy egyikük vagy többjük ellen, Euró-
pában vagy Észak-Amerikában intézett fegyveres támadást valamennyiük
ellen irányuló támadásnak tekintenek […].
(Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének alapcikkelyéből – Washington,
1949. április 4.)
• Milyen célból jött létre a NATO? Hogyan értelmezhető a kollektív védelem
stratégiája?
• Hogyan értelmezhető a NATO első főtitkárának, Hastings Ismaynek
a mondása, miszerint a szervezet célja, hogy „tartsuk a Szovjetuniót kint,
az amerikaiakat bent és a németeket lent”?
30. A kétpólusú világ kialakulása 269

A berlini fal Berlini fal

Átkelőpont

K
Milyen problémákat okozott Nyugat-Berlin léte a kommunista

ND
vezetésnek? Fra
nci
N
aö

D
ve K E L E T-

K
ze
Az 1950-es években a szovjetek diplomáciai törekvései az Sz

t*
NDK létének nemzetközi elfogadtatására és a nyugat-

ov
N Y U G AT-

je
berlini nyugati katonai jelenlét felszámolására irányul-

t
öv
tak. Moszkva azt szerette volna elérni, hogy a város másik

ez
et
felében megszűnjön a nyugati katonai jelenlét, és Nyugat- B r it ö v e zet*

Berlin önálló, szabad várossá váljon. A NATO nagyhatalmai BERLIN BERLIN

azonban a szovjet javaslatokat és fenyegetőzéseket elutasítva Amerikai övezet*
megőrizték nyugat-berlini „előretolt helyőrségüket” – radar-
állomásaikkal együtt – az NDK közepén.
Nyugat-Berlin léte egyébként is komoly problémát jelen-
tett a keletnémet állam vezetésének, hiszen e beékelt te- * Nyugat-Berlinben az övezethatárok 1949-ben megszűntek.
rületen keresztül a rendszerrel elégedetlenek könnyedén el-
hagyhatták az országot. Az NDK 1949-es alapításától 1961-ig Berlin a fal felépítése után
két és fél millióan hagyták el a szocialista államot nyugat
felé. Ezért a keletnémet vezetés – szovjet egyetértéssel – Miért volt fontos Nyugat-Berlin a nyugati nagyhatal-
drasztikus megoldást választott. 1961 augusztusában elő- maknak?
ször szögesdrót akadályokkal zárta el egymástól a város két
felét, majd néhány napon belül előregyártott elemekből egy
falrendszert húzott fel. A berlini fal – amelyet az NDK-ban
„antifasiszta védőfalnak” neveztek – legfőbb célja az elván-
dorlás megakadályozása volt. Miután az egész nyugati enk-
lávét a városban fallal vették körül, amelyet a városon kívül
magas szögesdrótokkal egészítettek ki, a tömeges elvándorlás
lehetetlenné vált. Az 1989-ig álló létesítmény számos szökési
kísérletet akadályozott meg, és az évtizedek során a keletné-
met határőrök több mint száz embert lőttek le a berlini falnál.

Összegzés

Okok és következmények
• Milyen etnikai következményekkel járt a potsdami konfe-
rencia határozatainak végrehajtása?
• Milyen gazdasági és politikai okok vezettek a Marshall-
terv meghirdetéséhez? A berlini fal építé-
se 1961-ben
Történelmi jelentőség
• Milyen elvek és elképzelések fogalmazódtak meg az Egye-
sült Nemzetek Szervezetének megalapításakor?
• Hogyan épül fel az ENSZ szervezete, és miként tükrözi az
1945-ös nagyhatalmi erőviszonyokat?
• Miért vált végül ketté Németország?
• Miért tekinthető szimbolikus jelentőségűnek a berlini fal Nyugat-berlini
felépítése is? lakosok gyerme-
keiket mutatják
Történelmi változás a keleten élő
• Miért csökkent Nagy-Britannia és Franciaország befolyása nagyszülőknek
a világpolitikára?
Milyen hatást válthatott ki a kelet-berlini lakosság kö-
• Milyen területi változások történtek Kelet-Közép-Európá-
rében a fal váratlan felépítése? • Hogyan határozta
ban a párizsi békeszerződések nyomán? meg mindez a rokoni, baráti kapcsolatokat? • Kik lát-
• Milyen események vezettek a nagyhatalmak közötti vi- hatók az építőkön kívül a fényképen? Mivel magyaráz-
szony megromlásához? ható ez?
270 VIII. A két világrendszer szembenállása

31. A hidegháború
Amikor a szovjet Vörös Hadsereg már hozzákezdett Berlin ostromához, Hitler még akkor is abban reménykedett, hogy a „nagy szövetség”
felbomlik, és az amerikai–brit erők a Szovjetunió ellen fordulnak. A szövetségesek számára azonban akkor a nemzetiszocialista Német-
ország legyőzése volt az elsődleges cél. 1945 után viszont már felszínre törtek a volt szövetségesek közötti ellentétek. Miért nem sikerült
fenntartani a nagyhatalmak közötti együttműködést?

FINNORSZÁG
A NATO tagállamai (1949-től)
G IA G
VÉ Á
ORSZ. NATO alapító tagországok
N OR SZ
A Varsói Szerződés tagállamai (1955-től) D OR
É
Semleges és el nem kötelezett SV

r
ge
er
országok g DÁNIA

en
1952 A NATO-ba való belépés ideje
- ten i- t SZ
NAGY É s z a k i B alt OV
-BRI Elba JE
G T AN Stettin
NÉM. (Szczecin)
Á N
RSZ IA

IA
LEN Visz

T
NÉMET DEM.
ÍRO

ND

UN
Od GYE u la
t
H O LL A

Raj
KÖZT. era LO
BELGIUM R SZ

na

IÓ
SZÖV. ÁG
E Á N Sz a jn LUX. C SE H S Z
C a 1955 LOVÁ KIA Dny
Keressük meg I -Ó KÖZT. Duna eszt
er
T FRANCIA- S Z TR I A sza
AU i
T O
SVÁJC MA GYA R OM

.
a Churchill fultoni
N

R
Trieszt J U
LA

beszédében említett ORSZÁG ÁN

GO IA
O
AT

vasfüggönynek a két SZ

Ad
végpontját! • Mely LA r LÁ Duna
SZ VI B UL

ia
országok kerültek O -te A G ÁRI A
RS

i
a vasfüggöny keleti ZÁ ng

AL
oldalára? • Milyen G er

BÁNIA
GÁLIA

SPANYOL-

TÖ
előzményei voltak

RÖ
GÖ
a két német állam ORSZÁG
PORTU

KO
1952

RÖ
kialakulásának? özi-tenge

RSZ
1982
Földk O

G
r RS
1952 ZÁG

ÁG
Európa 1955 után

A hidegháború kialakulása
Milyen események növelték a feszültséget a szuperhatalmak között?

1947-től a világtörténelem a hidegháború korszakába lépett.

Amerikai
Egyesült
Szovjet- A kortársak által használt kifejezés arra a katonai, politikai, gaz-
unió dasági és ideológiai szembenállásra utalt, amely a kétpólusú
Államok
Atomtöltet 1945 1949
világ nagyhatalmai, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjet-
unió között alakult ki. Hamarosan mindkét fél képessé vált a másik
Hidrogénbomba 1952 1953
megsemmisítésére nukleáris csapással, de a kölcsönös elretten-
Hadászati nehézbombázó tés miatt nem mertek közvetlen támadást intézni egymás ellen.
1955 1958
repülőgép
Szembenállásukat ezért hívták hidegháborúnak. Konfl iktusuk
Interkontinentális rakéta 1958 1957 szerencsére soha nem alakult át valódi háborúvá, de ellentétük
Atom-tengeralattjáró 1955 1959 világszerte rengeteg helyi háborút és polgárháborút okozott.
A szuperhatalmak fegyverrendszer-fejlesztései A Szovjetunió már 1949-től rendelkezett atomfegyverrel.
az 1960-as évekig Ettől kezdve erőteljes fegyverkezési verseny kezdődött a két szu-
perhatalom között. Ez elsődlegesen nukleáris fegyverkezést,
Milyen következtetéseket vonhatunk le a fegy- illetve a töltetek célba juttatását elősegítő eszközök (hadászati bom-
verkezési versenyből? bázók, hordozórakéták) állandó fejlesztését hozta el. A szuperhata-
lom kifejezés arra utalt, hogy az 1950-es, 60-as években mind a
Szovjetunió, mind az Amerikai Egyesült Államok a világ bármely
pontján képessé vált érdekeinek érvényesítésére.
A jelentős költségekkel járó fegyverkezésbe természetesen a ha-
gyományos fegyverek állandó minőségi és mennyiségi fejlesztése
31. A hidegháború
is beletartozott. Ezeket a hidegháború úgynevezett „forró pont-
jain” vetették be, ahol a fegyveres konfliktusok szemben álló részt-
vevőit támogatták (koreai háború, vietnámi háború stb.). A hideg-
háború nem kizárólag fegyveres szembenállást jelentett. Ugyanúgy
része volt az ideológiai hadviselés és a gazdasági versengés is.
A kelet-közép-európai térség szovjetizálása
Milyen lépésekben valósult meg a kommunista diktatúra kiépítése?
A szovjetizálás „menetrendje” nagyjából mindegyik országban
azonos intézkedések során zajlott. Először egy szovjetbarát kor-
mány került hatalomra, amely bár koalíciós alapon szerveződött,
a kulcspozíciók (belügy, gazdaság, politikai rendőrség) már kom-
munista politikusok kezébe kerültek. Ezután földosztásokkal
felszámolták a nagybirtokrendszert. A közigazgatásban elbocsá-
tották a „megbízhatatlannak” tartott köztisztviselőket, helyükre
kommunista párttagok kerültek. A folyamatokat a Szövetséges El-
lenőrző Bizottság felügyelte, amelynek vezetője Magyarországon
Vorosilov marsall (tábornagy) volt.
Mindennek demokratikus „álarcot” azzal adtak, hogy válasz-
tásokat is tartottak, amelyek során számos visszaélés, csalás
történt. 1947. szeptember végén szovjet kezdeményezésre alakult
meg a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája (Kom-
inform). Ekkor megfogalmazódott a „két tábor” elmélet, amely
szerint a „két világ”: a Moszkva vezette szocialista világ kibékíthe-
tetlenül szemben áll a Washington vezette kapitalista világgal.
A Kominform révén Moszkva szorosabban igyekezett kont-
rollálni a kelet-közép-európai kommunista pártokat. Ez je-
lezte, hogy a hatalomra segített kommunista pártoktól a régió min-
den országában a szovjet társadalmi és politikai berendezke-
dés szigorú átvételét várja el a Szovjetunió. Az eseményeket ezt
követően már a titkosszolgálatok alakították: mindenféle törvény-
telen eszközzel (koholt vádak, koncepciós perek) előbb kiszorí-
tották az ellenzéki pártok, majd a koalíciós partnerek politi-
kusait is a közéletből. Közülük sokan börtönbe kerültek vagy Nyu-
gatra emigráltak, de voltak, akiket kivégeztek.
A szétzilálódó többpártrendszer sorsát végül az úgynevezett
munkáspártok egységének kimondása pecsételte meg, ekkor a
kommunista párt magába olvasztotta a már korábban „meg-
tisztított” szociáldemokrata pártot. 1948-ra egyértelművé vált,
hogy Moszkva nem tűr meg semmilyen önálló politikai irány-
vonalat.
A Szovjetunió a legyőzött országok erőforrásait saját újjáépítésé-
nek fedezetére fordította. A vesztes országoknak jóvátételt kellett
fi zetniük, és saját költségvetésükből fi nanszírozták a területükön
állomásozó szovjet csapatok ellátását. Ezalatt a szovjetek komplett
gyári berendezéseket, szállítóeszközöket, késztermékeket szállítot-
tak el, így 1945 és 1955 között mintegy 13 milliárd dollárnak meg-
felelő erőforrást vontak ki a régióból. Kelet-Közép-Európa or-
szágait Moszkva 1949-ben egy új gazdasági szervezetbe tö-
mörítette. A létrehozott Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa
(KGST) közvetlen árucsere-egyezmények keretében működött, az
úgynevezett barterkereskedelem a piacgazdasági viszonyok ki-
zárását jelentette.
271
Két ellentétes politika alakult ki: az egyik oldalon
a Szovjetunió és a demokratikus országok politi-
kája, amely az imperializmus aláásására és a de-
mokrácia megszilárdítására irányul, a másik olda-
lon az Egyesült Államok és Anglia politikája, amely
az imperializmus megerősítésére és a demokrácia
megfojtására irányul. […] Ily módon két tábor ala-
kult ki: az imperialista, demokráciaellenes tábor,
melynek célja az amerikai imperializmus világural-
mának megteremtése és a demokrácia szétzúzá-
sa, valamint az imperialistaellenes, demokratikus
tábor […]. A két ellentétes tábor […] harca a ka-
pitalizmus általános válságának további kiélező-
dése, a kapitalizmus erőinek gyengülése, a szo-
cializmus és a demokrácia erőinek gyarapodása
közepette megy végbe.
(A Kominform, a Kommunista és Munkáspártok
Tájékoztató Irodájának állásfoglalása,
1947. október)
• Hogyan értelmezhető a demokrácia kifejezés
ebben a szövegkörnyezetben?
• Miért üresedett ki a szó eredeti jelentésének a
tartalma?
• Miért illeszkedett ez az állásfoglalás a hideghá-
ború kialakulásának folyamatába?
• Milyen esemény során fogalmazódott meg ez
az állásfoglalás?
A kommunista hatalomátvétel 1944–1945 között
a szovjet katonai ellenőrzés alá került térségben
nem feltétlenül egy előre meghatározott egységes
mátrix szerint ment végbe, bár három fő tényező
azonosítható:
1. a Szovjetunió és a helyi kommunista pártok
döntő befolyása a belső politikai eseményekre,
2. a Nyugat által csak félszívvel támogatott nem
kommunista erők fokozatos felszámolása,
3. a szövetségesek viszonyának romlása, amely
hozzájárult az egymással szemben álló ideológiai
és katonai tömbök kialakulásához.
[…] Sztálin döntését a szovjet típusú rendszert
működtető kelet-európai kormányok létrehozásáról
1947 őszén sokkal inkább taktikai, mintsem ideoló-
giai megfontolások vezették. Kelet-Európa a szovjet
vezetés számára elsősorban egy kiterjedt bizton-
sági zónát jelentett: a szovjet jelenlét jegelte a terü-
leti konfliktusokat e térségben, Moszkva prioritása
pedig az európai határok és az új állami és társa-
dalmi berendezkedés mielőbbi stabilizálása lett.
(Stefano Bottoni: A várva várt Nyugat. Kelet-
Európa története 1944-től napjainkig. MTA Törté-
nettudományi Intézet, Budapest, 2015, 46. oldal)
• Hogyan értékeli a történész a kommunista ha-
talomátvételek menetét?
• Mennyire voltak tudatosak szerinte a szovjet
lépések?
• Hogyan értelmezhető a „biztonsági zóna” kife-
jezés?
272 VIII. A két világrendszer szembenállása

Kelet-Közép-Európa
let özép-
zép- pa
szovjetizálása
jetizálása
tizálása
sa
A szovjet hatóságok 1945 nyarán az általuk megszállt
Az országban már 1945-től érvényesült a szovjet
övezetben engedélyezték a pártok megalakítását, de szabad
akarat, a háború végén kommunista dominanciájú
választásokat a későbbiekben sem tartottak. Négy párt
egységkormányt hoztak létre. Moszkva elutasította
szerveződött ekkor újjá: a kommunista, a szociáldemokrata,
a londoni emigrációs kormány hazatérését,
a kereszténydemokrata és a liberális párt. A következő évben
a lengyel–szovjet kapcsolatokat az 1940-es katyńi
összeolvadt a két baloldali párt. A nyugati zónákban
vérengzés ténye is terhelte. Az országban a kommu-
bevezetett valutareform és a berlini blokád felgyorsította a két
nisták 1947 elején választási csalással megerősítették
német állam kialakítását. A nyugati területen zajló lépésekre
pozíciójukat, majd kiszorították a demokratikus
(alkotmányozás, választások) válaszul keleten is életbe
pártokat a közéletből.
léptették a Német Demokratikus Köztársaság (NDK)
alkotmányát. Habár formálisan fenntartották a többpárti
koalíciós kormányt, az irányítás egyértelműen a kommunisták
által uralt egységes munkáspárt kezében volt.
LE
ENGYEL
LENGYELORSZÁG
A szabad választásokat 1945-ben a kommunisták nyerték
meg (38%-kal), de 1948 februárjáig fenntartották az
NDK együttműködést a polgári pártokkal. Ekkor erőszakos
eszközökkel kiszorították a nem baloldali erőket
a koalícióból, és felszámolták a többpártrendszert.
CSE
HSZ
LOV A szovjetek nyomására 1945 februárjában I. Mihály király új
ÁKI kormányt nevezett ki, amelyben már kommunista politikusok is
A helyet kaptak. A szovjetbarát kormány helyzetét tovább
erősítette, hogy Moszkva elismerte a román igényeket
Észak-Erdélyre. 1946 őszén választási csalással és erőszakkal
R
MAGYAR- a kommunisták megszilárdították a pozíciójukat,
majd a következő évben felszámolták a többpártrendszert.
ÁG
ORSZÁG I. Mihály 1947 végén távozott az országból.

1945 márciusában Tito vezetésével kommunista többségű
kormány jött létre, néhány emigrációból hazatért politikus
JUG
bevonásával. Az országban hónapok alatt megkezdődött
OSZ
a szovjet gazdasági modell másolása, a polgári politikusok
1945 őszén távoztak a kormányból. Tito a választásokon L ÁV
megerősítette a hatalmát, majd egypártrendszert vezetett be.
ROMÁNIA
ROM
Az országban 1944 őszétől példátlan véres leszámolások
kezdődtek, a nyuga
nyugati hatalmak el sem ismerték az 1945
őszén megtartott választások eredményét. 1947-ben
kivégezték az egyik vezető ellenzéki politikust, majd
IA az újabb választások után a kommunisták kiépítették

A kommunista partizánerők nem engedték ki a kezükből

BULGÁRIA
BULGÁ
a hatalmat, 1945-ben véres leszámolásokkal megszabadultak
az ellenzéki erőktől. Az év végén megrendezett választásokon
már csak a kommunista népfrontra lehetett szavazni.

ALBÁNIA
ALBÁ
ALB
AL ÁNIA
ÁNIA
IA
31. A hidegháború 273

A szembenállás és enyhülés hullámai

Miben változott meg a hidegháborús légkör Sztálin halála után?

A hidegháború évtizedeiben a feszültség és az enyhülés bizonyos

fokú hullámzása volt megfigyelhető. Ez részben a katonai erővi-
szonyok változásaiból, részben a két szemben álló oldal változó
gazdasági helyzetéből következett.
1953-ban meghalt Sztálin. Halála után a Szovjetuniót átme-
netileg egy kollektív testület vezette, és a belső politikai küzdel-
mekből Hruscsov került ki győztesen. A hidegháborús nemzet-
Nyikita
közi feszültség átmenetileg csökkent, az új vezető meghirdette a Szergejevics
két szuperhatalom között a „békés egymás mellett élés politi- Hruscsov
káját”. Újra megkezdődött a párbeszéd, sőt Hruscsov, a szovjet (1894–1971)
vezetők közül elsőként, hivatalosan ellátogatott az Amerikai Egye-
sült Államokba. Az átmeneti enyhülés jeleként 1955-ben kivonták
mind a nyugati, mind a szovjet csapatokat az ausztriai megszállá-
si zónákból. Az osztrák államszerződés aláírásával Ausztria
semleges ország lett, azaz nem csatlakozhatott egyetlen katonai
tömbhöz sem. A nagyhatalmak pedig garantálták Ausztria függet-
lenségét és semlegességét.
Ugyanakkor a szemben álló katonai tömbök kiépülésének lo-
gikája továbbra is érvényesült. Az NDK-ban megkezdődött egy
kisebb létszámú, szovjet nehézfegyverekkel (harckocsik és tüzér-
ségi eszközök) felszerelt haderő felállítása, amelyet a nyilvánosság
előtt rendőri erőknek neveztek. Eközben az NSZK 1955-ben a
NATO tagja lett, és az ország is létrehozta a saját haderejét
(Bundeswehr). A nyugati hatalmak ugyanis szükségesnek látták,
hogy az NSZK hozzájáruljon a saját biztonságának a garantálásá-
hoz. Válaszul 1955-ben a Szovjetunió az érdekszférájába tartozó
államokat a Varsói Szerződés keretében egységes katonai
tömbbe szervezte, ezzel formálisan is saját parancsnoksága alá
vonta a kelet-közép-európai országok haderejét. (Hruscsov belpoli-
tikájáról, valamint annak kelet-közép-európai hatásairól, így az
1956-os magyar forradalom és szabadságharcról a következő tan-
évben lesz szó.)
Az 1950-es évek végén a rakétatechnológia terén a Szovjetunió
rövid időre előnyre tett szert az Amerikai Egyesült Államokkal

Természetesen megpróbáltunk minél több politikai előnyt kifacsarni abból a

tényből, hogy mi voltunk az elsők, akik rakétákat küldtünk az űrbe. Nyomást
akartunk gyakorolni az amerikai militaristákra – és a józanabb politikusok
gondolkodását is afelé kívántuk terelni –, hogy az Egyesült Államok kezdjen
más módon kezelni minket. […] A rakétáink még mindig tökéletlenül működ-
tek, s jelentéktelen volt a számuk. […] Beszédeket tartottam, hogy lelkesedést
öntsek a népembe. Megálljt akartam parancsolni ellenségeinknek. […] Kissé
eltúloztam a dolgot. Azt mondtam, hogy akár egy legyet is el tudunk találni
az űrből a rakétáinkkal.
(Részletek Hruscsov visszaemlékezéseiből)
Nekünk van interkontinentális bombánk, Önöknek nincs. Azt hiszem, ez pon-
tosan tükrözi helyzetünket. […] Ha elköltünk 30-40 milliárd rubelt a következő
néhány évben ballisztikus rakétára, lerombolhatjuk az összes nagyobb ipari
központot az USA-ban és Európában. 30 milliárd rubel számunkra nem nagy
összeg. […] Megvan rá a lehetőségünk. […] Le fogom rombolni az országu-
kat. Addig is együnk egy finom ebédet.
(Hruscsov tárgyalásai Harriman egykori amerikai nagykövettel a szovjet
főtitkár amerikai utazása előtt, Moszkva, 1959. szeptember)
A Szovjetunió 1957 októberében interkontinentális
rakétával egy kisebb műholdat – a Szputnyikot –
állított Föld körüli pályára. Ezzel megkezdődött az
űrrepülés kora, ugyanakkor a több mint 6000 km-es
hatótávolságú rakéta kilövése nyilvánvalóvá tette
az Amerikai Egyesült Államok sebezhetőségét is.
Az óriás rakéták által kilőtt űrszondák két év múlva
elérték a Holdat is, így elsőként a szovjetek közöltek
felvételeket a Hold túlsó oldaláról.
• Mi volt Hruscsov külpolitikai taktikájának
lényege?
• Hogyan próbálta kihasználni a megváltozott
stratégiai lehetőségeket?
274 VIII. A két világrendszer szembenállása

szemben, amikor sikeresen feljuttatta az első műholdat a vi-

lágűrbe (1957). Ez riadalmat okozott az Amerikai Egyesült Álla-
mokban, amit a szovjet műhold után szputnyiksokk névvel il-
lettek, mert ettől kezdve a Szovjetunió képessé vált interkonti-
nentális rakétákkal atomcsapást intézni a másik szuperhatalom
városai ellen. Eddig az időpontig bombázói révén az Amerikai
Egyesült Államok egyoldalúan volt képes atomcsapással fenyeget-
ni a Szovjetuniót. A következő évtizedekben mindkét szuperhata-
lom egyre pusztítóbb erejű fegyverrendszereket állított szolgálatba,
és a kialakuló fegyverkezési verseny hatalmas összegeket emész-
tett fel.
Tudósítás Gagarin útjáról a Daily Mirror napilapban
Az 1960-as évektől a szuperhatalmak vetélkedésének egy új
színtere a világűr lett. A szovjet szputnyik fellövését követő évben
az amerikaiak megalapították a NASA-t (Nemzeti Repülési és Űr-
hajózási Hivatal). Mindkét ország előbb állatokkal kísérletezett,
majd 1961 áprilisában egy szovjet űrhajós, Jurij Gagarin első-
ként kerülte meg a Földet a világűrben, és épségben visszatért.
Gagarin űrrepülése után az akkori amerikai elnök, Kennedy beje-
lentette, hogy az évtized vége (és az ellenfél) előtt embert fognak
juttatni a Holdra. Az amerikaiak egyre nagyobb összegeket fektet-
tek az űrprogramjukba, és az Apollo–11 űrhajó holdkompja 1969
júliusában leszállt a Holdra, valamint az űrhajósok (Armstrong
Neil Armstrong a Holdon és Aldrin) az égitestre léptek.

Az észak-koreai hadsereg
hadműveletei 1950. június–szeptember SZOVJET-
Hidegháborús konfliktusok: a koreai háború
A dél-koreai hadsereg és az ENSZ-csapatok UNIÓ
hadműveletei 1950. szeptember–november
Kínai önkéntesek és az észak-koreai
Hogyan jelent meg a konfliktusban a hidegháborús szembenállás?
hadsereg hadműveletei 1950. november – Csongdzsin
1951. január
Frontvonal (1951–53), majd tűzszüneti Hjeszanzsin Koreát 1945-ben északon szovjet, míg délen a partra szálló ame-
vonal (1953)
rikai csapatok szabadították fel a japán uralom alól. A bevonu-
N A lu Csoszan
K Í Ja ló erők egy előre megállapított demarkációs vonal (38. szélessé-
KOREA
ZAK gi kör) mentén álltak meg. A demarkációs vonal két haderő
ÉS Hüngnam elválasztását szolgáló vonal. Megakadályozza, hogy harci cselek-
Phenjan ménybe keveredjenek egymással. Rövidesen északon a kommu-
Vonszan
nisták kezébe került a hatalom, míg délen egy Amerika-barát,
Ja

tekintélyelvű diktatúra épült. Miután mindkét országrészből ki-

pá

Keszong demarkációs
38° vonták a szovjet, illetve az amerikai csapatokat, megkezdődött
n-

vonal
Panmindzson
Észak- és Dél-Korea felfegyverkezése. Az északi ország előbb
teng

Szöul
Incshon Vondzsu a Szovjetuniótól, majd a kommunista Kínától kapott jelentős támo-
Csongdzsu gatást. (A kínai politikai eseményekről a 32. témában lesz szó.)
Sárg

er

D EA Észak-Korea kommunista diktátora, Kim Ir Szen 1950 júniu-

Kunszan É L  K O R sában fegyveres erővel akarta egyesíteni a félszigetet. A ki-
Pohang
a-

Tegu bontakozó koreai háború (1950–1953) kezdetben az északiak sike-

te

Kvangdzsu rével indult, hetek alatt szinte az egész félszigetet elfoglalták. Az

Puszan
n

észak-koreai fegyveres agresszió nyomán az ENSZ nemzetközi

ge

r katonai erőket rendelt Dél-Korea megvédésére. Az ENSZ-csa-

Csuzima
N

(Japán) patok fő erejét az Amerikai Egyesült Államok hadereje bizto-

PÁ
JA sította, amely a katonai akcióval a gyakorlatban akarta érvényre
juttatni a trumani feltartóztatás elvét.
A koreai háború
Az amerikai – és kis létszámban más országok – erőinek sikeres
partraszállása után az észak-koreai csapatok egészen a kínai hatá-
• Állapítsuk meg, mivel fenyegetett az észak-
koreai hadsereg előretörése a háború első rig szorultak vissza. Ekkor már egyértelműen leképeződött a hi-
hónapjaiban! degháborús szembenállás: a kommunista Kína több százezer,
• Hogyan változtatta meg a háború menetét önkéntesnek hívott katonával segítette Észak-Koreát, míg a
az ENSZ-csapatok beavatkozása? Szovjetunió a legmodernebb eszközeit (sugárhajtóműves repülő-
• Miért lépett be Kína a háborúba? gépek, harckocsik) bocsátotta Kim Ir Szen rendelkezésére. A két
31. A hidegháború
szuperhatalom beavatkozása nem vezetett harmadik világháború-
hoz, hanem a hidegháború első forró pontja lett a Koreai-fél-
sziget. (A kínai beavatkozás után MacArthur tábornok atombom-
bák bevetését javasolta, mire rövidesen nyugállományba helyezték.)
Ugyanakkor mindkét oldalon a két szuperhatalom pilótái harcoltak
egymással. Az amerikaiak dél-koreai, a szovjet pilóták észak-koreai
vadászrepülőket vezettek. A Koreai-félszigeten a háború elhúzódott,
és rövidesen az első világháborús állóháborúra emlékeztető lövész-
árokrendszer alakult ki. A frontvonal nagyjából az egykori de-
markációs vonal mentén stabilizálódott. A véres küzdelmet
1953 nyarán fegyverszünet zárta le, a két ország azóta sem
kötött békeszerződést. (A határvonalat a 38. szélességi fok mentén
alakították ki.)
Hidegháborús konfliktusok: a szuezi válság
Mi volt Hruscsov érdeke a szuezi válság idején?
Egyiptomban a hadseregen belül létrejött Szabad Tisztek Szerve-
zete 1952-ben megfosztotta a trónjától a királyt, majd a hatalom
rövidesen Nasszer ezredes kezébe került. Elsősorban az arab or-
szágok politikai és katonai összefogását sürgette, illetve elutasí-
totta a britekkel való együttműködés minden formáját. Nasszer
1956 nyarán államosította a Szuezi-csatornát működtető fel-
ügyelő társaságot, hogy növelje az állami bevételeket. Ez sértette
Nagy-Britannia és Franciaország gazdasági érdekeit, és ve-
szélyesnek tartották az új helyzetet a közel-keleti kőolajszál-
lítmányok sebezhetősége miatt is.
A két ország fegyveres akciót tervezett, amelybe Izraelt is bevon-
ták. Az Egyiptom elleni támadás az 1956-os magyarországi forra-
dalom és szabadságharc napjaiban indult meg. Miközben a világ
közvéleménye a budapesti eseményekre figyelt, 1956. október 29-
én előbb az izraeli csapatok lendültek szárazföldi támadás-
ba, majd október 30-ától a brit és a francia légierő egyiptomi
célpontokat bombázott. A kialakuló szuezi válság lehetőséget biz-
tosított Moszkvának arra, hogy elterelje a figyelmet Magyarország-
ról. Hruscsov atomfegyver bevetésével fenyegette meg a nyugati
szövetségeseket, de Washington sem támogatta a brit és a francia
katonai akciót. Truman utóda, Eisenhower elnök (1952–1960) vé-
gül elérte, hogy kivonják a támadó alakulatokat Egyiptom
területéről, Nagy-Britannia és Franciaország újabb súlyos presz-
tízsveszteséget könyvelhetett el.
Hidegháborús konfliktusok: a kubai rakétaválság
Miért vált a hidegháború „legforróbb” időszakává az esemény?
A két szuperhatalom szembenállásának következő veszélyes kiéle-
ződését a kubai rakétaválság okozta. 1959-ben Kubában megdön-
tötték a Washington-barát, korrupt önkényuralmi rezsimet. A ku-
bai forradalmárok vezére, Fidel Castro az Amerikai Egyesült
Államokkal szemben elfogadta a Szovjetunió támogatását.
Szüksége is volt erre, mert Washington támogatta az új kubai rend-
275
Koreában a kormány erőit […] észak-koreai invá-
ziós erők támadták meg. Az ENSZ Biztonsági Ta-
nácsa felszólította a támadó csapatokat, hogy
szüntessék be a harci cselekményeket […]. Ezt
nem tették meg, sőt tovább erőltették a támadá-
sukat. […] Ilyen körülmények között megparan-
csoltam, hogy az Egyesült Államok légiereje és
hadiflottája nyújtson támogatást és biztosítson
utánpótlást koreai kormánycsapatoknak. A Korea
elleni támadás napnál világosabbá teszi, hogy a
kommunizmus túlhaladt már a független országok
meghódítására irányuló felforgatáson, s céljai el-
érése érdekében fegyveres inváziót és háborút
alkalmaz […].
(Truman bejelentése, 1950. június 27.)
• Mivel indokolta Truman elnök országának kato-
nai beavatkozását?
• Hogyan illeszkedett ez az általa meghirdetett
doktrínához?
Milyen érzés lenne például Nagy-Britannia számá-
ra, ha nála erősebb államok támadnák meg, olya-
nok, melyek rendelkeznek az összes korszerű tö-
megpusztító fegyverrel? Ilyen országok lehetnek,
és megtehetnék, hogy nem haditengerészeti vagy
légiflottát küldenének Anglia partjai ellen, hanem
más eszközöket, például rakétafegyvereket vetné-
nek be. Mi el vagyunk szánva arra, hogy erőt al-
kalmazzunk az agresszorok megsemmisítésére és
a béke helyreállítására a Közel-Keleten. Reméljük,
ön elég okos ahhoz, hogy levonja ebből a megfe-
lelő következtetéseket.
(A Szovjetunió jegyzéke Anthony Edennek,
Nagy-Britannia miniszterelnökének,
1956. november 5.)
• Miért fogalmazott meg Moszkva ilyen erőteljes
hangvételű ultimátumot?
• Mi volt Hruscsov valódi szándéka?
• Mennyire volt sikeres Hruscsov stratégiája?
Fidel Castro (1926–2006) kubai miniszterelnök
beszél a kubai rakétaválság idején
Hogyan reagált az Amerikai Egyesült Államok
Castro rendszerére? Miért így?
276 VIII. A két világrendszer szembenállása

szer ellen harcolókat. 1961-ben Kennedy elnök jóváhagyásával

egy CIA-akció keretében kubai emigránsok sikertelen partraszállást
hajtottak végre a szigetországban, hogy megbuktassák Castrót.
A feszült viszonyt kihasználva Hruscsov elérte, hogy Kuba a szov-
jetek stratégiai támaszpontjaként szolgáljon. 1962-ben a
Szovjetunió – válaszul az amerikaiak Törökországba telepített
rakétáira – titokban atomtöltettel felszerelt rakétákat telepített
Kubába, ahol hozzáláttak a kilövőállások építéséhez is. Amikor az
amerikai felderítés kémrepülőkről készített fotókon felfedezte, hogy
bevetésre kész nukleáris rakéták vannak az Amerikai Egyesült Ál-
lamokhoz egészen közeli szigetországban, a hidegháború legfeszül-
tebb napjai következtek.

John Fitzgerald Kennedy (1917–1963). Az Amerikai K A A

Egyesült Államokban a demokrata párti Kennedy
1960-ban nyerte meg az elnökválasztást. A fiatal km

0
elnök és családja rövidesen a média kedvelt sztárja

32 0
lett, Kennedy magánéletéről számtalan pletyka ke-
SS-6
SS
ringett. Hruscsov kezdetben határozatlannak tartot- A M E R I K A I E G YE S Ü LT
ta az új elnököt, emiatt úgy gondolta, hogy Kennedy San Francisco
c
cisco ÁLLAMOK
meghátrál a szovjet erőpolitika láttán.
Los Angeles
SS-4

Egyesült Államok Szovjetunió

1959 0 6 IL-
IL-28
X

1960 18 12
I

1961 63 42
1962 231 72

A hadrendben álló interkontintális rakéták száma Stratégiai bombázók hatósugara és közepes hatótávolságú rakéták ható-
az adott években távolsága Kuba területéről

Hogyan változott meg az erőviszony a kubai ra- Miért volt stratégiai jelentőségű a szovjet rakétatelepítés Kubában? • Miért
kétaválság évére? • Miért lehetett „stratégiai lépett fel erőteljesen az Amerikai Egyesült Államok a szovjet lépésekkel
blöffnek” tekinteni Hruscsov fenyegetőzését? szemben?

Kennedy elnök nyilvános tévébeszédben jelentette be, hogy

Kezdhetjük, elnök úr? (Karikatúra Hruscsovról
és Kennedyről, 1962)
Hogyan fejezte ki a rajzoló a feszült helyzetet?
bármely, Kubából induló támadást a Szovjetunió elleni általános
csapással fog megválaszolni. A további fegyverek Kubába szállítá-
sának megakadályozása érdekében haditengerészeti blokád alá
vonta a szigetet. Ultimátumot adott: ha nem vonják ki a raké-
tákat Kubából, preventív, vagyis megelőző csapást fognak mér-
ni az ottani szovjet támaszpontokra. A tárgyalások tizenhárom
napon át tartottak, mialatt a két tömb teljes katonai ereje harcké-
szültségbe helyezve nézett egymással farkasszemet. A világ igen-
csak közel került a pusztító atomháborúhoz, és a közvélemény
rettegve várta a harmadik világháború kirobbanását. Végül
Hruscsov engedett, mivel meggyőződött az amerikai fenyegetés
komolyságáról, és ígéretet kapott a Törökországban lévő amerikai
rakéták leszerelésére. A szovjetek kivonták a nukleáris rakétákat
Kubából, az Amerikai Egyesült Államok pedig garantálta, hogy
nem támadja meg a szigetországot. A következő évben kivonták az
amerikai rakétákat is Törökországból.
31. A hidegháború
Történészszemmel
Mi várt volna Magyarországra egy atomháború
esetén?
A harmadik világháború, azaz egy nukleáris összecsapás lehetősé-
ge mindvégig fennállt a hidegháború évtizedeiben. Bár a politikusok
szavakban kiálltak a béke megőrzése mellett, a vezérkarok a kato-
nai tervezőasztaloknál számos tervet készítettek az atomháború
megvívására. Mindenki tisztában volt azzal, hogy ha az egyik fél
kilövi a rakétáit a másikra, akkor percek múlva a másik oldalról is
megindul a válaszcsapás. A korabeli stratégák szűk egy óra alatt
képzelték el az első kölcsönös atomcsapásokat, amelyeket újabb
hullámok követtek volna, amikor a stratégiai bombázók is elérték
volna a céljaikat. A szárazföldi csapatok megindulása után a har-
coló felek további atomcsapásokkal pusztították volna egymás had-
erejét.
A szuperhatalmak mellett mind a NATO, mind a Varsói Szerződés
tagállamai részt vettek volna a harmadik világháborúban. A szovjet
rakéták nyugat-európai célpontokra is irányultak, illetve az Amerikai
Egyesült Államok a Varsói Szerződés tagállamait is célpontnak te-
kintette.
Magyarországon összesen 15 célpontot jelöltek ki, amelyre atom-
csapást mértek volna. Mindenekelőtt a polgári és katonai reptereket
bénították volna meg nukleáris támadással – így például a budapesti
ferihegyi és tököli repteret, illetve a székesfehérvári, pápai, debre-
ceni vagy szolnoki repülőteret. A tervezett nukleáris töltetek egyen-
ként 100–300 kt hatóerejűek lettek volna. (Hirosimára 15 kt-s atom-
bombát dobtak le.) Egy ilyen nukleáris támadás esetén több százezer
ember halt volna meg azonnal Magyarországon. Ugyanakkor a Ma-
gyar Néphadseregnek is volt haditerve a Varsói Szerződés haderejé-
vel együttműködve. A szovjet elképzelések szerint Ausztrián keresz-
tül kellett volna támadnia München felé, illetve az Alpokra támasz-
kodva védelmet kialakítani az olaszokkal szemben. A szovjetek a
magyar támadást megelőzően atomcsapásokat mértek volna Auszt-
riára, így Bécs, Linz és Graz szenvedett volna súlyos veszteségeket.
Összegzés
Okok és következmények
• Hogyan és miért lépett életbe a Truman által meghirdetett fel-
tartóztatási politika Délkelet-Ázsiában?
• Milyen főbb válsággócok alakultak ki a világban?
• Mi a magyarázata annak, hogy nem tört ki a harmadik világ-
háború?
Változás és folytonosság
• Hogyan változtak meg a katonai erőviszonyok az Amerikai
Egyesült Államok és a Szovjetunió között az időszakban?
• Hogyan jellemezhető a Szovjetunió külpolitikája 1953 és 1962
között?
Történelmi jelentőség
• Miért emelkedett ki a hidegháború konfliktusai közül a kubai
rakétaválság?
277
B–52-es stratégiai bombázó
A gázálarc helyettesítésére alkalmas a gézmaszk,
illetve különféle anyagokból (zsebkendő, törölköző,
textilkendő stb.) készült védőálarc, melyeket szük-
séggázálarcoknak nevezünk. Az orr és száj elé szo-
rított zsebkendő száraz állapotban is bizonyos vé-
delmet nyújt egyes vegyi harcanyagok és a
radioaktív por ellen. Védőképességüket úgy növel-
hetjük az ilyen szükséggázálarcoknak, hogy meg-
nedvesítjük, vagy gyengén lúgos oldattal átitatjuk.
[…] Háborús viszonyok között tanácsos olyan ru-
ha viselése, mely a test nagyobb felületét borítja,
és aránylag sűrű szövésű anyagból készült. A ra-
dioaktív porból csak a legfinomabb részecskék
hatolhatnak át rajta, […]. Kerüljük a rövidnadrágok
viselését! […] A nők szoknya helyett férfiszabású
nadrágot, tréningruhát viseljenek! […] Az atom-
bomba […] ha észrevesszük a felvillanást […]:
– ha épületen kívül vagyunk, úgy azonnal el kell
rejtőznünk töltés, domb mögé vagy árokban stb.
Ha nincs közvetlen közelben (2-3 méterre) ilyen
fedezék, úgy továbbfutni nem szabad. Ebben az
esetben gyorsan hasra kell feküdni, kabáttal, le-
pellel le kell takarni a test fedetlen részeit, és kb.
15 másodpercig mozdulatlanul kell maradni.
A fentiekben elmondottakat nagyon gyorsan kell
végrehajtani (egy-két másodperc alatt), mivel a
hő- és fény-, valamint a kezdeti radioaktív sugár-
zás hatása az atombomba-robbanás felvillanása
után kb. az első három másodperc alatt jelentke-
zik. Az atombomba robbanásakor keletkező tűz-
gömbbe nem szabad nézni, mert az ideiglenes
vakságot okozhat.
(Emlékeztető a lakosság légoltalmi feladataira,
1962)
• Milyen elképzelései voltak a két szuperhatalom-
nak egy atomfegyverekkel megvívott világhá-
ború esetére?
• Mi történt volna Magyarországgal egy ilyen
háborúban?
• Mi lett volna a szerepe a Magyar Néphadsereg-
nek?
• Az interneten nemrég közölték azokat a titkosí-
tás alól feloldott anyagokat, amelyekről most
olvashattunk Magyarországról. Keressünk rá, és
gyűjtsünk ki további információkat!
278 VIII. A két világrendszer szembenállása

32. A gyarmatok felszabadulása

Történészek szerint a hidegháború évtizedeiben mindössze néhány olyan nap (!) volt, amikor nem dörögtek valahol a fegyverek a vi-
lágban. Ebbe minden fegyveres konfliktust beleértettek, így az államcsínyeket, a polgárháborúkat is. A harcok döntő részét az Európán
kívüli világban vívták. Milyen alapelvek fogalmazódtak meg az ENSZ alapokmányában, és mennyire voltak összeegyeztethetők a gyar-
matosítással?

Egyrészt a világ biztonságában vagyunk érdekel- A gyarmati rendszer alkonya

ve, másrészt abban, hogy szerte a világon szabad-
ságban és igazságosságban éljenek az emberi
lények. Ezzel nem azt akarom állítani, hogy nin-
csenek meg a magunk jogos gazdasági érdekei,
és hogy nem kell ragaszkodnunk ahhoz a jogunk-
hoz, hogy szabadon kereskedjünk a világ bármely
részével. […] Azt sem látom be, miért ne adhatna
ez a nemzet egyértelműen hangot annak a véle-
ményének, hogy hisz a világ minden népének po-
litikai és vallási szabadságában. Mármost erre azt
lehet mondani, hogy ha ez így van, ezzel vala-
mennyi gyarmatbirodalmat halálra ítéli. Hát ez bi-
zony meglehet. Ezeknek a gyarmati sorban lévő
államoknak jó része amúgy is ki fogja vívni a sza-
badságát, ha csakugyan nagyon akarja, mert a
gyarmattartó hatalmaknak úgysincs elég katoná-
juk hozzá, hogy megakadályozzák benne őket, ha
csakugyan elszánják rá magukat.
(Roosevelt elnök a gyarmati rendszerről, 1945)
• Milyen politikai törekvést fogalmazott meg az
elnök?
• Mivel indokolta álláspontját?
• Melyik gazdaságpolitikai filozófia állt Roosevelt
érvei mögött?
Mely tényezők gyorsították fel a dekolonizációt?
A második világháborút követően felgyorsult a dekolonizáció, az-
az a gyarmati rendszer felszámolódásának folyamata. Néhány
arab ország (például Egyiptom, Irak, Szaúd-Arábia) már a két világ-
háború között kivívta önrendelkezését, de nagy számban csak 1945
után váltak függetlenné a gyarmatok. A dekolonizációt számos
tényező előmozdította. Franciaország 1940-ben német megszállás
alá került, Nagy-Britannia közel egy évig magára maradt a hábo-
rúban, így London és Párizs befolyása, tekintélye csökkent a
gyarmataikon. Japán az európaiak szorult helyzetét kihasználva
1941–42 fordulóján számos általuk birtokolt területet is a fennható-
sága alá vont. Bár a japánok „felszabadítóknak” nevezték magukat,
az új elnyomással szemben sorra fogtak fegyvert az ott élő népek.
A korábban a hollandok által birtokolt Indonéziában vagy a fran-
ciák gyarmatán, Indokínában megerősödtek a fegyveres ellen-
álló mozgalmak. Ezek mindenféle külföldi beavatkozást elvetettek,
és soraikban egyre népszerűbbé váltak a kommunista eszmék.
A gyarmati rendszer felszámolásában az Amerikai Egyesült
Államok is érdekeltté vált. Churchill az Atlanti Charta elveit
(önrendelkezés, nemzetek szuverenitása) megpróbálta a brit érde-
keknek megfelelően értelmezni, Roosevelt azonban világossá tette,
hogy Washington gyökeres változásokat akar ezen a téren is.
Természetesen a világpolitika másik főszereplője, a Szovjetunió
szintén erőteljesen támogatta a gyarmati népek függetlenségi
mozgalmait. Így 1945-ben elsősorban az volt a kérdés, hogy az
egyébként is súlyos pénzügyi helyzetbe került európai gyarmat-
tartók megadják-e maguktól a függetlenséget a gyarmataiknak,
vagy fegyveres erővel megpróbálják megakadályozni. 1945 és 1955
között elsősorban Ázsiában és Észak-Afrikában folytatódott a
dekolonizáció.

A gyarmati rendszer
felbomlásának okai

Az Amerikai A Szovjetunió politikai

Egyesült Államok érdeke a gyarmatbirodalmak
gyarmatbirod
matbirodalmak
nyitott, liberalizált Nagy-Britannia
nnia és felszámolásábanan
világgazdaságban Franciaország
szág világpolitikai
világpol
V~O\iQDNFV|NNHQpVH
FV|NNHQpVH A délkelet-ázsiai
zsiai gyarmatok
gy
való érdekeltsége
érdekelt
átmeneti elvesztése
elveszté
esztése
a japán támadás
támadá idején
A gyarmatosító
yarmatosító országok gazdasági-pénzügyi
gazdasági-p A nemzeti
zeti függetlenségi
függetlensé
és katonai
onai kimerülése
kimerülé 1945-ben PR]JDOPDNPHJHUŋV|GpVH
PR]JDOPDNPHJHUŋV|GpVH
PHJHUŋV|GpVH
Délkelet-Ázsiában
an
32. A gyarmatok felszabadulása 279

India függetlenné válása

Milyen új szembenállás alakult ki a térségben?

Indiában a brit gyarmati uralom már a két világháború között

meggyengült. Gandhi, a hindu Nemzeti Kongresszus egyik veze-
tője már az 1920-as évek elejétől erőszakmentes polgári ellen-
állást hirdetett a gyarmatosítókkal szemben. Gandhi a követőitől
a Mahatma (’nagy lélek’) melléknevet kapta. A látványos tömeg-
mozgalmakat szervező és a britek által többször bebörtönzött Gan-
dhi egy egységes és független India megteremtését tűzte ki
célul.
Ezt megnehezítette egyrészt a társadalmat évszázadok óta meg-
osztó kasztrendszer, illetve a nyelvi-etnikai sokszínűség. Emel-
lett kiújultak a hindu–muzulmán ellentétek is. A lakosság
mintegy egyötödét kitevő muszlim népesség nevében fellépő
Muzulmán Liga már egy iszlám többségű önálló ország, Pakisz-
tán létrehozása mellett állt ki. Az ellentétek csak látszólag csök-
kentek a világháború alatt. Nagy-Britannia közel 2,5 millió indiai
katonát mozgósított, miközben London számára is nyilvánvaló Mohandász Karamcsand Gandhi (1869–1948) jó-
volt, hogy az indiaiak háborús erőfeszítése még inkább erősíti a módú északnyugat-indiai családba született. London-
függetlenségpárti erők öntudatát. ban járt egyetemre, ahol jogász lett, majd húsz éven
A háború után néhány hónappal a 400 milliós országban kaoti- át Dél-Afrikában dolgozott. Az első világháború
kus állapot alakult ki. 1946 elején tömegtüntetések, sztrájkok kez- idején tért vissza Indiába, és lett a függetlenségi
mozgalom nagy hatású vezetője. Személyét már
dődtek, és a flotta egyes erői megtagadták a parancsot, majd a életében nagy tisztelet övezte. Fontosnak tartotta
vallási ellentétek erőszakba torkolltak. A brit kormány a hely- az India népességének négyötödét kitevő hinduk és
zetet az ország függetlenségének megadásával, illetve a hindu és a lakosság egyötödét alkotó muszlimok megbékélé-
muzulmán területek szétválasztásával kívánta orvosolni. sét. Életét egy ezt ellenző hindu fanatikus oltotta ki.

Történészszemmel

Mi jellemezte India társadalmát?
Indiában az ókorban a társadalmi csoportok
között átjárhatatlan falak épültek ki. A kiala-
kuló kasztrendszer határait a születés, a szár-
mazás határozta meg. A társadalmon kívül
álltak a rituális okokból jogfosztott „érinthetet-
lenek”, a páriák. Gandhi meggyőződése szerint
az évszázadokon keresztül fennmaradó kaszt-
rendszer merev előírásaival (például házaso-
dás, vallási kötelezettségek) megnehezíti az
egységes nemzet kialakítását. Ezért Gandhi a
kasztok közötti párbeszédet sürgetett, sőt fel-
emelte a szavát az „érinthetetlenek” millióinak
szociális felemeléséért.
I. 31. (Brahmán) a mindenség felvirágzásának érdekében szájából, karjából,
combjából és lábából megteremtette a bráhmanát, a ksatriját, a vajsját és
a súdrát.
I. 88. A tanítást és a Véda tanulmányozását, az áldozat bemutatását saját
magáért, valamint másokért, az adományozást és az adományok elfogadá-
sának jogát a brahmanáknak jelölte ki.
I. 89. A nép megvédését, az adományozást, az áldozatot, a Véda tanulmá-
nyozását és az érzéki élvezetek terén a mérsékletet a ksatrijának jelölte ki.
I. 90. A marhák gondozását, az adományozást, az áldozatot és a Véda
tanulmányozását, a kereskedést, a pénzkölcsönzést és a földművelést a
vajsjának.
I. 91. A súdrának viszont az úr egyetlen tevékenységet ír elő: ezeknek a
varnáknak a szolgálatát irigység nélkül.
VIII. 417. A bráhmana nyugodtan eltulajdoníthatja szolgája (súdra) vagyo-
nát, mivel ennek semmi sem a sajátja, az ura tehát elveheti tőle a vagyonát.
(Manu törvényei, Kr. u. 2. század)

bráhmanák papok • Miből alakultak ki az egyes varnák?

• Mihez hasonlítja ez az elképzelés az egész
ksatriják katonák társadalmat?
vajsják kézművesek, kereskedők, földművesek • Mi a feladata az egyes társadalmi rétegek-
súdrák szegény, függő szabadok
nek?
• Milyen nehézségekkel nézett szembe
Indiában a társadalmat négy varnára (’bőrszín’-t Gandhi?
jelent) osztották. Erre a merev társadalmi
berendezkedésre használták a portugálok
a kasztrendszer kifejezést.
280 VIII. A két világrendszer szembenállása

N Kasm 1947 augusztusában véget ért a brit gyarmati uralom, Delhiben

TÁ ír
SZ kikiáltották India függetlenségét. Ugyanakkor a muszlim te-
NI
N
K Í
N A
GA TÁ rületeken az önálló Pakisztán létrejöttét ünnepelték. (Ekkor
AF S
Z
IRÁ N

us NE valójában két iszlám többségű ország alakult ki, mivel India észak-
BHU-
I

Ind Delhi PÁ
K

TÁN L keleti részén Kelet-Pakisztán szerveződött meg, amelyet az igen

PA

Gang esz
Karachi KEL távoli Pakisztánból irányítottak.) India függetlenné válását véres

BU
PAK
I N D I A I

ET SZTÁN
vallási konfliktusok és etnikai tisztogatások kísérték. Mintegy

RMA
-
A Diu Kalkutta
ra 12 millió ember kényszerült lakóhelye elhagyására, és a modern
b- Damao
te

l
kori népvándorlás során kölcsönös tömegmészárlások zajlottak.
bö
ng ö

SZ
er i-
g ál Az elszabadult indulatokat Gandhi sem tudta megfékezni, és a nagy

IÁM
Konfliktusövezet Goa B en
India határa 1947-ig tekintélyű politikust egy hindu fanatikus 1948-ban meggyilkolta.
Hindu Rövidesen háború tört ki India és Pakisztán között a két ország
Buddhista
Iszlám határán fekvő Kasmír tartományért. Az első indiai–pakisztáni há-
Keresztény CEYLON ború a tartomány átmeneti felosztásával zárult, de a két ország a
Szikh
következő évtizedekben még kétszer vívott nyílt háborút. (1971-ben
Független államok születése Indiában az indiai hadsereg segítségével Kelet-Pakisztán Banglades néven
önállósult Pakisztántól.) A kasmíri határok kérdése napjainkban
Nézzünk utána, milyen új elnevezése van Ceylon- is állandó feszültségforrás a két ország között, a szembenállás
nak, Kelet-Pakisztánnak, Burmának és Sziámnak! súlyát pedig növeli, hogy 1998 óta mind India, mind Pakisztán
atomfegyverrel rendelkezik.

Kommunista fordulat Kínában

Milyen következményei voltak a politikai változásnak?

Kínában már a két világháború között polgárháború dúlt a na-

cionalista jellegű Kuomintang (Nemzeti Párt) hadserege és a
kommunista erők között. A fegyveres harcokat a japán támadás
kezdetén (1937) átmenetileg felfüggesztették. Az Amerikai Egye-
sült Államok fontos szerepet szánt a háború utáni Kínának,
így vált az ország a Biztonsági Tanács vétójoggal is rendelkező
Sokan elmondták nekem, hogy Mandzsúriában a állandó tagjává. A Csang Kaj-sek vezette Kuomintang jelentős
központi kormány [a Kuomintang] hadseregét,
mint a japán elnyomás alól felszabadító erőket,
anyagi és fegyveres támogatást kapott a japánok elleni harchoz
lelkesen fogadta a nép. Ma, miután több hónapos Washingtontól. 1945-ben azonban Északkelet-Kínában a szovjet
tapasztalatuk van erről a hadseregről, a nép gyű- csapatok is megjelentek, amikor Mandzsúriából kiszorították a
löletet és bizalmatlanságot érez iránta, mert a tisz- japánokat. Sztálin nyíltan a Mao Ce-tung vezette Kínai Kom-
tek és a legénység goromba és nyers. Emellett munista Pártot támogatta, és a Vörös Hadsereg felfegyverezte
szabadon lopnak és rabolnak, általános magatar- az ottani kommunista erőket.
tásuk a hódítók és nem a felszabadítók magatar- 1946-ban a Kuomintang újrakezdte a polgárháborút. Csang
tása.
(Wedemeyer amerikai tábornok)
Kaj-sek azonban rosszul mérte fel az erőviszonyokat. Bár kezdetben
a hadsereg túlerőben volt, a kommunisták a parasztság soraiból
toborozva megnövelték haderejüket, és ellentámadásba lendültek.
A parasztok nyomorúságának problémája csak 1949 őszén a Kuomintang vereséget szenvedett, és a Csang
úgy nyerhet végleges megoldást, ha jelentékenyen
Kaj-sekhez hű erők Tajvan szigetére vonultak vissza. Mao Ce-tung
fejleszteni tudjuk a mezőgazdasági termelést, ha
meg tudjuk valósítani Kína iparosítását, ha emelni
Pekingben kikiáltotta a Kínai Népköztársaságot, és rövid idő
tudjuk az ország népének életszínvonalát, ha Kína alatt sztálinista jellegű diktatúrát vezetett be. A kibontakozó
végül is rálép a szocialista fejlődés útjára. hidegháborúban a Truman-doktrína kihirdetését követően az Ame-
(A Kínai Kommunista Párt programja, 1949) rikai Egyesült Államok már csak azt tudta megakadályozni, hogy
ne induljon fegyveres invázió Tajvan ellen. Washington 1971-ig a
szigeten kiépülő Kuomintang-rezsimet tekintette a hivatalos Kína
• Miért veszítette el a társadalmi támogatottsá-
gát a Kuomintang az amerikai tábornok szerint?
jogi örökösének, ezért például a Biztonsági Tanácsban Kína tagsá-
• Hogyan próbálta a parasztságot maga mögé gát Tajvan képviselői látták el. A kelet-ázsiai geostratégiai erővi-
állítani a kommunista párt? szonyok Mao Ce-tung győzelmével jelentősen átrendeződtek, a
• Milyen jövőképet vázolt fel a társadalomnak és kínai pártfőtitkár rövidesen Moszkvában egyeztetett Sztá-
Kínának? linnal, majd a két ország barátsági szerződést kötött.
32. A gyarmatok felszabadulása 281

Kínában az 1950-es években bevezették a tervutasításos gaz-

dálkodást, és a nehézipar fejlesztését erőltették, illetve kollekti-
vizáltak a mezőgazdaságban. Az elhibázott gazdaságpolitikai
döntések idézték elő a „nagy ugrás” időszakának (1958–1961)
tragikus következményeit. A mezőgazdasági termelés szétzilálása
országszerte óriási éhínséghez vezetett, amelynek több millió
ember esett áldozatul.
Sztálin halála után megromlott a kapcsolat a két kommunista
hatalom között. Mao Ce-tung elvetette a „békés egymás mellett
élés” elvét, és emiatt többször bírálta Hruscsovot. Moszkvát ag-
gasztotta a kínai vezető erőteljes hangvétele, ezért például eluta-
sították az atomtitok megosztását is. A kínai pártfőtitkár rövidesen
a kommunista ideológia egyedüli örökösének tekintette magát, és
miután Kína kifejlesztette az atomfegyverét (1964), már nyíltan a
Szovjetunió háttérbe szorítására törekedett.

Nem számít, milyen háború tör ki, hagyományos, avagy termonukleáris, mi

fogunk győzni. Ami Kínát illeti, ha az imperialisták háborút szabadítanak ránk,
talán 300 millió embert is veszíthetünk. És akkor? A háború az háború. Az évek
tovaszállnak, és mi hozzáfogunk, hogy még több gyereket csináljunk, mint
valaha.
(Mao Ce-tung kijelentése moszkvai látogatása során, 1957)

Mao Ce-tung (1893–1976)

• Miért volt fenyegető Moszkva számára is Mao Ce-tung politikája?

Izrael megalapítása
Hogyan döntött az ENSZ a térség jövőjéről?

A Közel-Kelet térségében a britek még az első világháború alatt

ígéretet tettek egy zsidó „nemzeti otthon” létrehozására. Ez azon-
ban szöges ellentétben állt egy korábbi diplomáciai üzenetükkel,
amelyben megígérték az araboknak egy független arab királyság
létrejöttét, amennyiben harcolnak az Oszmán Birodalom ellen.
Végül a versailles-i békekonferencia egyik ígéretét sem tartotta be.
A brit külpolitika ezt követően is kettős játékot űzött, és ezzel
megteremtette és elmélyítette az arab–zsidó konfliktust.
Palesztina a két világháború között népszövetségi mandátum-
területnek számított, ahol Nagy-Britannia gyakorolta a fel-
ügyeletet. A mandátum a Népszövetségtől az első világháborúban
győztes hatalmaknak adott megbízás volt a korábbi német gyar-
matok és az egykori Oszmán Birodalom közel-keleti területeinek
igazgatására.
A két világháború között egyre több zsidó telepedett le Palesz-
tinában, ami gyorsan vallási és etnikai feszültséghez vezetett a
helyi arab lakossággal. A zsidóság érdekképviseletét a britek által
elismert Zsidó Ügynökség és annak vezetője, Dávid Ben-Gúrión
látta el. A cionista szervezetek által támogatott bevándorlás nyo-
mán a zsidóság aránya 1939-re 30%-ra nőtt a lakosságon belül. Az
arab lakosság és a környező arab államok ellenkezése hatására a brit
hatóságok végül 1939-ben korlátozták a betelepülő zsidók számát
(évi 15 ezer főben). Ezt a rendelkezést a háború alatt is fenntartották.
A második világháború után az amerikai kormány nyomására
mégis engedélyezték a holokauszt-túlélők betelepedését, ami
még tovább fokozta a feszültséget a térségben. Ezzel egy időben
Kedves Lord Rothschild!
Nagy megtiszteltetés nekem, hogy közvetíthetem
Őfelsége kormányától az alábbi szimpátianyilatko-
zatot a zsidó cionisták törekvésével, amit javasolt
és jóváhagyott a Kabinet is: „Őfelsége kormánya
jóindulatúlag tekint a zsidó nemzeti otthon meg-
teremtésére Palesztinában, és minden tőle telhetőt
megtesz e cél elérésének elősegítésére, miközben
világosan kell látnunk, hogy semmi sem csorbít-
hatja a Palesztinában fennálló nem zsidó közössé-
gek polgári és vallási jogait, illetve a bármely más
országban élő zsidók jogait és politikai státusát.”
Nagyon örülnék, ha ezt a nyilatkozatot az Egyesült
Királyság Cionista Szövetsége tudomására hozná.
Szívélyes üdvözlettel: Arthur James Balfour
(A Balfour-nyilatkozat a brit külügyminiszter nyílt
levele volt Walter Rothschild lordhoz,
1917. november)
• Milyen ígéretet tartalmazott a nyilatkozat?
• Gondoljuk végig, miért született ez a levél ép-
pen 1917-ben!
• Milyen egyéb világháborús ígéreteket nem tar-
tott be végül a békekonferencia?
282 VIII. A két világrendszer szembenállása

LIBANON cionista fegyveres csoportok a britek kiűzését tűzték ki célul, és

nger
SZÍR számos merényletet követtek el ellenük. A londoni kormányzat szá-
IA mára világossá vált, hogy a mandátumterület fenntarthatat-
Tiberias-tó lanná vált. London végül a palesztinai kérdést az ENSZ elé utalta.
-te

Haifa
özi

Dzsenin
ENSZ-határozat (1947) A háború után (1949)
ldk

Jordán
Náblusz Izrael 15 000 km 2
20 720 km2
Fö

Tel-Aviv- Ammán Önálló arab állam 11 000 km 2

–
Jaffa
Jeruzsálem
Nemzetközi felügyelet
300 km2 100 km2
(Jeruzsálem)
A
ÁNI
Gáza Holt-tenger
D Egyiptom (Gázai övezet) 380 km2
OR
Hebron
J
SZ
Jordánia (Ciszjordánia) 5100 km2
Beér-Seva
AN
TR

1947 őszén az ENSZ egy önálló zsidó, illetve egy önálló

EG

arab állam megteremtése mellett állt ki, továbbá nemzetközi

fennhatóság alá rendelte a három világvallás szent városának
YIP

A brit palesztinai mandátum

határa, 1922–1947 tekintett Jeruzsálemet. Az ENSZ-határozat végrehajtása azon-
A javasolt zsidó állam
TO

ban a mai napig nem valósult meg. A zsidó szervezetek elfogad-

A javasolt arab állam ták ugyan a határozatot, de hangsúlyozták, hogy a számukra kije-
M

Jeruzsálem és környéke:
Sínai- nemzetközi övezet lölt terület stratégiailag védhetetlen. Az arab országok képviselői
félsziget Eilat teljesen elutasították Palesztina felosztását. A térségben elsza-
Akaba
badult az erőszak, a kölcsönös merényleteket gyakran etnikai
Palesztina felosztása az ENSZ-határozat alapján tisztogatások kísérték. A zsidó szervezetek rövidesen meghozták a
döntést, és 1948 májusában bejelentették Izrael Állam létre-
Hogyan döntött az ENSZ-határozat Palesztina jöttét. Az ország első miniszterelnöke Ben-Gúrión lett. A konflik-
jövőjéről? • Milyen megoldás született Jeruzsá- tus most már nyílt háborúvá változott, a környező arab országok
lem sorsáról? • Milyen módon változtatta meg hadereje (Egyiptom, Jordánia, Szíria, Libanon és Irak) rátámadt
az első arab–izraeli háború az erőviszonyokat Izraelre. Az első arab–izraeli háborúban (1948–1949) Izrael Állam
a térségben?
győzelmet aratott, és elfoglalta az ENSZ-határozatban arab te-
rületnek kijelölt térségek jelentős részét is. A háború végén több
százezer palesztin menekült el a környező arab országokba,
Keresztény szent helyek
ahonnan szintén sok zsidót űztek el. A hidegháborús „logika” a
Zsidó szent helyek Heródes-kapu közel-keleti konfliktusban is érvényesült. Az 1950-es évektől kezd-
Muszlim szent helyek
Várfal ve az Amerikai Egyesült Államok haditechnikai eszközökkel és
Damaszkuszi
kapu
Szent István-kapu
pénzügyi támogatással Izrael Állam mögé állt, míg a Szovjet-
(Oroszlános kapu)
MUSZLIM NEGYED unió az arab országok felé nyitott.
Új kapu Gecsemáné-kert

KERESZTÉNY Templom-heg y
NEGYED A gyarmatbirodalmak felbomlása
k h egye

Hogyan próbálták a felszabaduló gyarmatok megerősíteni a nemzetközi

S ir a tó fa

Jaffa-kapu
Zsidó
temető pozíciójukat?
fá

ZSIDÓ
aj

ÖRMÉNY NEGYE l
l

D O
NEGYED
Szemét-kapu Az 1955-ben megrendezett bandungi konferencia zárónyilatko-
zata elítélte a gyarmatosítás és a faji diszkrimináció minden for-
Sion-kapu
máját, és bátorítást adott a további függetlenedési törekvések-
nek. A bandungi elvek (békés egymás mellett élés) alapján
Jeruzsálem óvárosa, a három világvallás szent szerveződő „el nem kötelezett országok” mozgalma támogatta
városa Fekete-Afrika önrendelkezését, az ENSZ közgyűlése 1960-ban
nyilatkozatban ítélte el a gyarmatosítás minden formáját.
Ugyanebben az évben számos, főleg francia gyarmat szabadult
fel, de a következő években függetlenné váltak a brit gyarmatok is.
Belgium is elismerte gyarmata (Kongó) függetlenedését, egyedül
Portugália őrizte meg fegyveres erővel pozícióját a gyarmatain
(Angola, Mozambik) az 1970-es évek közepéig.
32. A gyarmatok felszabadulása 283

Franc O Mongó l i a A gyarmatok

Spa iao. la
ny s függetlenedése

zors
ál ia Észak-Korea
olo.
tug

zág
Por ia K Dél-Korea

z t á án
Tun

n
Libanon Szír Irak I r í n a pá

zt
ézi a Ja

n
nis
ó á
ra okk

nia
Palesztina Kuvait n Afg a

dá
N e p Bhután

Jor
M

is
Algéria Pa k ál
Nyugat- Líbia Egyiptom Szaúd- Katar
Szahara Arábia Egyesült Arab
I n d i a Banglades Tajvan
Emírségek
Omán Burma

Lao
Mauritánia Mali

Viezt
Niger Észak-
Erit Dél- Jemen

F ülö
s
ál
Szenega Csád rea Jemen Thaiföld

nám
Gamabu-i Guinea Burkina Szudán Kambo-

p -s
s Faso Dzsibuti dzsa ig e
Bis Guineoane

z
Nigéria Közép-afrikai te k
B enin
Ghána
Togo

ia
ra Le ria Etiópia
paorntt-

Srí Lanka
Sier re un Közt.

ál
é
Lib
s

m a
ántc

andK
m
Ka zo N Malajzia
Gabon Kongói Ug enya S CEÁ
Elef

Ó I n d o n é z i a Állapítsuk meg, mely

gó

Ruanda I-
Kon

IA
AT

Burundi D szakaszokban való-

Dem. Közt. anzáT IN sult meg az egyes
LA

nia
Mal

Angola térségek függetlene-

NT

bia
Zam
awi
bik

ár A függetlenné válás időpontja: dése! Mikor szabadult

zam
I-

zk
Rh o

Madagas

1945 előtt fel a legtöbb ország

Ó

Mo

déz
Namíbia a ia
CE

wan 1945–1949 között Afrikában? Mely euró-

ots Ausztrália
Á

1950–1959 között pai országok rendel-

B
N

z t.

1960–1969 között keztek gyarmatokkal

Kö

Dél
- a f r i k ai 1970 után a kontinensen?

Ezáltal az 1960-as évek elejére teljesen felbomlott Nagy-Bri- 1. Az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása,
tannia és Franciaország gyarmatbirodalma. A fekete-afrikai […].
gyarmatok függetlenedési törekvéseivel szemben sem London, 2. Valamennyi nemzet szuverenitásának és te-
sem Párizs nem kívánt katonai erőt alkalmazni. Franciaország rületi sérthetetlenségének tiszteletben tartása.
egyedül Algériában folytatott egy elhúzódó, véres háborút 1954-től, 3. Valamennyi emberfajta és valamennyi – nagy
vagy kis – nemzet egyenlőségének elismerése.
amelynek végén, 1962-ben kivonultak a csapatai az országból.
4. Más nemzetek belügyeibe való be nem avat-
A gyarmatok megtartását elsősorban gazdasági befektetésekkel és kozás. […]
a politikai jogok bővítésével (például több esetben állampolgári 7. Tartózkodás az agressziótól, az agresszióval
jogokat adtak a gyarmatok bevándorló lakóinak) kívánták elérni, való fenyegetéstől vagy az erőszak alkalmazásától
de a világpolitikai események ezzel ellentétes hatásait ezekkel sem más országok területi épségével vagy politikai füg-
tudták ellensúlyozni. getlenségével szemben.
A gyarmati vagy félgyarmati sorból felszabadult országok több- (Részlet a bandungi elvekből, 1955)
sége megpróbált egységesen fellépni a világpolitikában. Az úgy-
nevezett el nem kötelezett országok csoportja látszólag távol- • Hogyan képzelték el a további diplomáciai kap-
ságot akart tartani a két világrendtől. Ezt jelezte a felszabadult csolatrendszerüket az önállóvá váló államok?
gyarmatokra vonatkoztatott harmadik világ (azaz se nem kapita- • Mennyire volt ez lehetséges az adott körülmé-
lista, se nem szocialista) kifejezés is. A szerveződés hatékonyságát nyek között?
nagyban csökkentették a tagállamok egymás közötti ellentétei,
illetve egyes országok szovjetbarát külpolitikája.
A világot, amelyben élünk, különböző társadalmi
rendszerek fennállása jellemzi. A részt vevő or-
Összegzés szágok nem tekintik ezeket a különbségeket áthi-
dalhatatlan akadálynak a béke megszilárdítása
szempontjából. […] Minden népnek önállóan kell
Okok és következmények megoldania politikai, gazdasági, társadalmi és
• Miért nem lehetett fenntartani a gyarmati rendszert a második kulturális rendszerének problémáit, saját adottsá-
világháború után? gaihoz, szükségleteihez és lehetőségeihez képest.
Ezenkívül minden kísérlet, hogy a népekre erő-
Történelmi változás szakkal és kívülről kényszerítsenek rá valamilyen
• Hogyan kezdődött meg a brit és a francia gyarmatbirodalom társadalmi vagy politikai rendszert, közvetlen ve-
felbomlása? szélyezteti a világbékét.
(Az el nem kötelezett országok belgrádi
Történelmi jelentőség értekezletének nyilatkozata, 1961)
• Milyen napjainkig tartó konfliktusok keletkeztek ebben az idő-
szakban?
• Milyen politikát ítéltek el a részt vevő országok?
• Mik voltak a gyarmatbirodalmak felbomlásának hosszú távú • Hogyan képzelték el a jövőjüket?
következményei? • Vitassuk meg, mennyire lehetett ezt megvalósí-
tani!
284 VIII. A két világrendszer szembenállása

Összefoglalás
• Gondoljuk végig az eseményeket az alábbi vázlatpontok segítségével!
• Készítsünk folyamatábrát néhány témához!
• Gyűjtsük össze a legfontosabb forrásokat az egyes anyagrészekhez!
• Emeljük ki a nevezetes eseményeket, személyeket és a hozzájuk tartozó dátumokat!

1. A hidegháborús szembenállás és a kétpólusú világ kialakulása

• A második világháború utáni együttműködés, az ENSZ létrejötte és működése
• A párizsi békék
• A Truman-elv, a Marshall-segély, az ideológiai szembenállás

2. A szovjet tömb kialakulása, jellemzői

• A sztálini rendszer fő vonásai
• A Szovjetunió külpolitikájának fő érdekei
• A szovjetizálás lépései Kelet-Közép-Európában
• A KGST és a Varsói Szerződés létrejötte

3. Hidegháborús konfliktusok és a helyi háborúk

• A német kérdés (megszállás, a berlini blokád, az NSZK és az NDK létrejötte, a berlini fal)
• A gyarmati rendszer felbomlásának főbb állomásai
• A kínai polgárháború és a koreai háború
• A kubai rakétaválság

Fogalmak, Fogalmak: Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), kitelepítés, hidegháború, vasfüggöny, szuper-
adatok hatalom, Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST), Észak-atlanti Szerződés Szervezete
(NATO), Varsói Szerződés, kétpólusú világ, a berlini fal
Személyek: Kliment J. Vorosilov, Harry S. Truman, Nyikita Sz. Hruscsov, John F. Kennedy,
Mahátma Gandhi, Mao Ce-tung
Topográfia: Berlin, Németországi Szövetségi Köztársaság (NSZK), Német Demokratikus Köztársa-
ság (NDK), Közel-Kelet, Izrael, Észak- és Dél-Korea, Kuba, Vietnám, Afganisztán (az utóbbi kettőről
12. évfolyamon lesz szó)
Kronológia: 1945 az ENSZ létrejötte; 1947 a párizsi béke, a hidegháború kezdete, India független-
né válása; 1948 Izrael Állam megalapítása; 1949 az NSZK és az NDK megalakulása, kommunista
fordulat Kínában; 1955 a Varsói Szerződés létrehozása
 285

Az újkor és a jelenkor kronológiája 1849-től 1955-ig

Európa története Magyarország története Afrika, Amerika és Ázsia története

1848/1867–1916
Ferenc József uralkodása
1861–1865
1871 1867 az amerikai polgárháború
Németország egyesítése a kiegyezés

1868 1868
a horvát–magyar kiegyezés, a nemzetiségi a Meidzsi-restauráció Japánban
törvény, a népiskolai törvény

1873
Budapest egyesítése
1914. június 28.
a szarajevói merénylet 1896
a millennium
1914–1918
az első világháború 1918. október 31.
forradalom Magyarországon
1917
a bolsevik hatalomátvétel 1919. március – augusztus
a tanácsköztársaság

1922 1920. június 4.

a Szovjetunió létrejötte a trianoni békediktátum

1929 1920–1944
a gazdasági világválság kezdete a Horthy-korszak

1933 1921–31
a náci hatalomátvétel Bethlen miniszterelnöksége

1938 1938
az Anschluss, a müncheni konferencia az első bécsi döntés, az első zsidótörvény

1939–45 1939
a második világháború Kárpátalja visszacsatolása, a második
zsidótörvény
1939. szeptember 1.
Lengyelország lerohanása 1940
a második bécsi döntés
1941. június 22.
a Szovjetunió megtámadása 1941. április 1941. december 7.
Jugoszlávia megtámadása Pearl Harbor bombázása
1943. február
a sztálingrádi csata vége 1941. június 27.
Magyarország deklarálja a hadiállapot
1944. június 6. beálltát
partraszállás Normandiában
1941
1945. május 9. harmadik zsidótörvény
az európai háború vége
1944. március 19.
1945 Magyarország német megszállása 1945. augusztus 6.
az ENSZ létrejötte atomtámadás Hirosima ellen
1944. október 15.
1947 a kiugrási kísérlet 1947
a párizsi béke, a hidegháború kezdete India függetlenné válása
1945. április
1949 a háború vége Magyarországon 1948
az NSZK és az NDK megalakulása Izrael Állam megalapítása
(Az 1945 utáni magyar történelmi
eseményeket 12. évfolyamon tekintjük 1949
1955 majd át.) kommunista fordulat Kínában
a Varsói Szerződés létrehozása
286
Forrásjegyzék
5. Breslau (Wrocław) az 1900-as
évek elején (Library of Congress,
Washington D. C.)
6. Pietro Aldi: Garibaldi és II. Viktor
Emánuel találkozása © CULTiRiS /
AKG Images
7. Otto von Bismarck © CULTiRiS /
Bridgeman Art Library
7. Anton von Werner: A Német Csá-
szárság kikiáltása Versailles-ban
1871. január 18-án © CULTiRiS /
AKG Images
9. Abraham Lincoln © CULTiRiS / AKG
Images
12. Alfred Dreyfus lefokozása a Petit
Journal címlapján (Bibliothèque
Nationale de France, Párizs)
12. Amerikai karikatúra az olvasztó-
tégelyről (National Museum of
American History, Washington D. C.)
13. Emily Davison halála az epsomi
derbin © CULTiRiS / Bridgeman Art
Library
14. Róma és Berlin között
(Universität Heidelberg, Heidel-
berg)
15. Charles Fourier falanszterterve-
zete (Bibliothèque Nationale de
France, Párizs)
16. Karl Marx © CULTiRiS / Interfoto
18. Vlagyimir Iljics Uljanov
© CULTiRiS / AKG Images
18. A Kommunista kiáltvány címlap-
ja © CULTiRiS / AKG Images
19. XIII. Leó pápa a Petit Journal
címlapján © CULTiRiS / Interfoto
21. Hugo Gerhard Ströhl: Az Oszt-
rák–Magyar Monarchia címere
(Országos Széchényi Könyvtár,
Budapest)
24. Libényi János merényletkísérlete
Ferenc József ellen (Wien Museum
Karlsplatz, Bécs)
25. Deák Ferenc (Eötvös Loránd
Tudományegyetem, Budapest)
26. Bach-huszárok korabeli ábrázo-
lása (Magyar Nemzeti Levéltár,
Budapest)
27. Teleki László öngyilkossági hely-
színéről készült rendőrségi fotó.
Mayer György felvétele (Magyar
Nemzeti Múzeum, Budapest)
28. Andrássy Gyula. Székely József
felvétele (Magyar Nemzeti
Múzeum, Budapest)
29. Erzsébet királyné. Emil Raben-
ding felvétele (Magyar Nemzeti
Múzeum, Budapest)
29. Eduard Engerth: Ferenc József
és Erzsébet koronázása (Szép-
művészeti Múzeum – Magyar
Nemzeti Galéria, Budapest)
31. Kossuth Lajos (Országos Széché-
nyi Könyvtár, Budapest)
32. Kossuth Lajos gyászmenete.
Klösz György felvétele (Magyar
Kereskedelmi és Vendéglátóipari
Múzeum, Budapest)
34. Tisza Kálmán. Ellinger Ede felvé-
tele (Magyar Nemzeti Múzeum,
Budapest)
35. Benczúr Gyula: Tisza István (Or-
szágos Széchényi Könyvtár, Buda-
pest)
35. A képviselőház ülésterme a rom-
bolás után. Jelfy Gyula felvétele
(Magyar Nemzeti Múzeum, Buda-
pest)
37. Szociáldemokrata tüntetés
(Eötvös Loránd
Tudományegyetem, Budapest)
37. Jászi Oszkár (Eötvös Loránd
Tudományegyetem, Budapest)
38. Felfordított villamos. Müllner
János felvétele (Magyar Nemzeti
Múzeum, Budapest)
38. Ferenc Ferdinánd © CULTiRiS /
AKG Images
44. Olasz irredenta térkép (reddit /
PropagandaPosters)
44. Cezar Bolliac: Románia naciona-
lista térképe (National Museum of
Romanian History, Bukarest)
46. A Dohány utcai zsinagóga
© CULTiRiS / AKG Images
47. Kalderás cigányok sátor előtt
(Florin Petru Manole’s archive)
51. Komlóssy Ede: Baross Gábor
(Mestské múzeum Ilava, Ilava)
51. Kubikosok. Hermann Ottó vázla-
ta nyomán (Országos Széchényi
Könyvtár, Budapest)
52. Cséplőgép © Fortepan / Saly
Noémi
52. Kéregöntésű vasúti kerék (Ganz
Öntödei Múzeum, Budapest)
53. A Csonka János által tervezett
gépkocsi, a Doxa (Magyar Műszaki
és Közlekedési Múzeum, Buda-
pest)
53. Az első magyar repülőgép,
a Libelle (Magyar Műszaki és Köz-
lekedési Múzeum, Budapest)
53. Kandó Kálmán villamos mozdo-
nya (Magyar Műszaki és Közleke-
dési Múzeum, Budapest)
53. A csepeli Weiss Manfréd gyár
(Országos Széchényi Könyvtár,
Budapest)
54. A Szerecsen utcai telefonköz-
pont (Budapesti Műszaki és Gaz-
daságtudományi Egyetem Orszá-
gos Műszaki Információs Központ
és Könyvtár, Budapest)
58. Hugonnai Vilma. Koller tanár
utódai (Magyar Nemzeti Múzeum,
Budapest)
55. Párizsi sugárút © CULTiRiS /
Lebrecht Arts
55. Az első földalatti építése Lon-
donban (British Museum, London)
57. Borsszem Jankó karikatúra Széll
Kálmánról (Országos Széchényi
Könyvtár, Budapest)
58. A tiszadobi Andrássy-kastély
© Fortepan / Gyöngyi
60. A Keleti pályaudvar © CULTiRiS /
Bridgeman Art Library
61. A földalatti végállomása
© Fortepan / Fortepan
61. A Magyar Állami Operaház
© Fortepan / Budapest Főváros
Levéltára / Klösz György fényképei
61. Az Iparművészeti Múzeum (Ma-
gyar Kereskedelmi és Vendéglátó-
ipari Múzeum, Budapest)
62. Hajós Alfréd © CULTiRiS / AKG
Images
VIII. A két világrendszer szembenállása
65. Lőszergyár női munkásokkal
© CULTiRiS / Bridgeman Art Library
66. A Punch magazin karikatúrája
© CULTiRiS / Bridgeman Art Library
68. A „kínai torta” felszeletelése,
karikatúra (Bibliothèque Nationale
de France, Párizs)
68. A Panama-csatorna megnyitása
© CULTiRiS / AKG Images
70. Albert Bettanier: A fekete folt
(Deutsches Historisches Museum,
Berlin)
71. Távozik a kormányos © CULTiRiS
/ AKG Images
72. Mentsenek meg a barátaimtól!,
karikatúra (Punch magazin,
Philafrenzy)
73. Karikatúra a nagyhatalmak ver-
sengéséről (Library of Congress,
Washington D. C.)
74. Viktória királynő gyermekei és
unokái körében Coburgban (Royal
Collection Thrust, London)
76. Balkáni gondok, karikatúra
© CULTiRiS / Bridgeman Art Library
77. Ferenc Ferdinánd és felesége
elindul a szarajevói városházáról
© CULTiRiS / AKG Images
77. A merénylő elfogása © CULTiRiS
/ AKG Images
78. Imádkozik a király (Szépművé-
szeti Múzeum – Magyar Nemzeti
Galéria, Budapest)
80. Első világháborús propaganda
© CULTiRiS / Bridgeman Art Library
81. A jütlandi csatában súlyos sérü-
léseket szenvedett Seydlitz csata-
cirkáló (Imperial War Museums,
London)
81. A Lusitania elsüllyesztése
© CULTiRiS / Bridgeman Art Library
82. IV. Károly (Library of Congress,
Washington D. C.)
85. Brit harckocsi bevetésen (Impe-
rial War Museums, London)
85. Lövészárokharc © CULTiRiS / AKG
Images
85. Harci gáz bevetése és áldozataik
© CULTiRiS / AKG Images
87. Hadirokkant katonák © MTI
Fotó
87. Francia katonák menetelése
a frontvonal felé © CULTiRiS /
Bridgeman Art Library
87. Német katonavonat útban
a front felé (Bibliothèque Nationale
de France, Párizs)
88. A tőrdöféselmélet (Deutsches
Historisches Museum, Berlin)
89. Hiperinfláció © CULTiRiS / AKG
Images
89. A nehéztüzérség számára készül
a lőszer (Library of Congress,
Washington D. C.)
90. A Monarchia különböző nemze-
tiségekhez és alakulatokhoz tarto-
zó katonái (Országos Széchényi
Könyvtár, Budapest)
91. Karikatúra az 1915-ös szerbiai
hadjáratról © CULTiRiS / AKG
Images
92. A Szegedi Napló tudósítása az
erőd elestéről (Országos Széchényi
Könyvtár, Budapest)
93. Az olasz front
(nagyhaboru.blog.hu)
94. A központi hatalmak bevonulása
Bukarestbe (Imperial War
Museums, London)
95. Karikatúra Olaszország 1915-ös
helyzetéről © CULTiRiS / AKG
Images
96. Habsburg József főherceg
(Magyar Nemzeti Múzeum,
Budapest)
96. Horthy Miklós alterngernagy
© CULTiRiS
97. Szurmay Sándor © CULTiRiS
98. Hadikölcsön jegyzésére buzdító
plakát (Magyar Nemzeti Múzeum,
Budapest)
99. A csóti hadifogolytábor pénze
(Magyar Nemzeti Múzeum, Buda-
pest)
101. A magyar küldöttség az aláírás
után (Bibliothèque Nationale de
France, Párizs)
103. Gustav Mannerheim (Finnish
Heritage Agency, Helsinki)
103. Grigorij Raszputyin © CULTiRiS /
AKG Images
104. Lenin 1917-ben © CULTiRiS /
Bridgeman Art Library
106. „Fehér” propagandaplakát
(Chasovoy magazin)
107. A köztársaság kikiáltása Berlin-
ben (National Library of Scotland,
Glasgow)
109. Józef Piłsudski (Library of
Congress, Washington D. C.)
110. Fasiszta párt jelvénye (Evaristo
pitosforo)
110. Mussolini feketeingeseivel
© CULTiRiS / Bridgeman Art Library
111. Mussolini-kapu © CULTiRiS /
Bridgeman Art Library
111. Mussolini Rómában, a kor-
mányzói épület erkélyén
© CULTiRiS / Bridgeman Art Library
114. Bíró Mihály háborúellenes
tüntetésre hívó plakátja (Magyar
Nemzeti Múzeum, Budapest)
116. Károlyi Mihály (Magyar Nem-
zeti Múzeum, Budapest)
116. Forradalmi katonák és civilek
© CULTiRiS
117. A köztársaság kikiáltása a
Parlament előtt (Magyar Nemzeti
Múzeum, Budapest)
117. Köztársaságot! (Bíró Mihály
plakátja) (Magyar Nemzeti
Múzeum, Budapest)
118. A KMP Szegedi Szervezetének
röplapja (Országos Széchényi
Könyvtár, Budapest)
119. Hazatérő katonákat hoz
a katonavonat © MTI Fotó
121. Vagonlakó gyerekek (Magyar
Nemzeti Múzeum, Budapest)
122. A balassagyarmati Civitas
Fortissima emlékmű © MTI Fotó
123. Kun Béla szónokol (Magyar
Nemzeti Múzeum, Budapest)
125. Plakát a tanácsköztársaság
korából (Magyar Nemzeti Mú-
zeum, Budapest)
125. Átalakított millenniumi emlék-
mű © MTI Fotó
126. Korabeli propagandaplakát
(Bíró Mihály alkotása) (Magyar
Nemzeti Múzeum, Budapest)
126. A Vörös Hadseregbe hívó kora-
beli propagandaplakát (Szépművé-
szeti Múzeum – Magyar Nemzeti
Galéria, Budapest)
126. A tanácsköztársaság toborzó-
plakátja © CULTiRiS / Bridgeman
Art Library
Forrásjegyzék
128. Tiszti különítményesek (OSZK
– Clio Intézet, Budapest)
129. Horthy Miklós bevonulása
Budapestre (Magyar Nemzeti
Múzeum, Budapest)
131. A „négy nagy” (Library of
Congress, Washington D. C.)
131. A békeszerződés aláírása
(Encyclopædia Britannica)
134. Wilson-karikatúra © CULTiRiS /
Bridgeman Art Library
135. Németország 1919-es helyze-
tét ábrázoló karikatúra (RMNR-
France)
139. A „vörös térkép” (Magyar
Nemzeti Múzeum, Budapest)
140. Apponyi Albert (Magyar Nem-
zeti Múzeum, Budapest)
144. Vagonlakók (Magyar Nemzeti
Múzeum, Budapest)
145. Revíziós plakátok (Magyar
Nemzeti Múzeum, Budapest)
145. Rongyos gárda (Hadtörténeti
Intézet és Múzeum, Budapest)
148. Kommunista templom-
rombolás © CULTiRiS / Bridgeman
Art Library
149. Lenin mauzóleuma
149. Lev Trockij © CULTiRiS /
Bridgeman Art Library
149. Sztálin az íróasztalánál
© CULTiRiS / AKG Images
150. Az NKVD emblémája
(wikimedia / C records)
151. Sztahanov munka közben (Li-
brary of Congress, Washington D. C.)
152. Kulákellenes propagandaplakát
(flickr / LSE Library)
152. Sztálin © CULTiRiS / Bridgeman
Art Library
154. Young-terv-ellenes plakát
© CULTiRiS / AKG Images
155. Ford T-modell
155. Korabeli rádiókészülék (Library
of Congress, Washington D. C.)
156. Felbolydult tőzsde 1929 októ-
berében
159. Franklin Delano Roosevelt
(Library of Congress, Washington
D. C.)
159. Samuel Gottscho: Kilátás az
Empire State Building tetejéről
(New York Public Libraries, New
York)
161. Hindenburg és Hitler (Magyar
Nemzeti Múzeum, Budapest)
162. Nemzetiszocialista plakát
© CULTiRiS / AKG Images
162. Erns Röhm és Heinrich
Himmler (Bundesarchiv
Sammlung, Berlin)
163. Koncentrációs tábor
(Bundesarchiv Sammlung, Berlin)
163. Felgyújtott zsinagóga
© CULTiRiS / Bridgeman Art Library
164. A Hitlerjugend egyik alakulatá-
nak felvonulása © CULTiRiS /
Bridgeman Art Library
166. „Egy nép, egy birodalom”
képeslap © CULTiRiS / AKG Images
166. Chamberlain hazatérte után
© CULTiRiS / Bridgeman Art Library
167. Salvador Dalí: A polgárháború
előérzete © Hung-ART
167. Robert Capa: A spanyol milicis-
ta halála © Hung-ART
169. Aba-Novák Vilmos freskó-
részlete a szegedi Hősök kapuján
© CULTiRiS
170. Korabeli magyar plakátok (Ma-
gyar Nemzeti Múzeum, Budapest)
173. IV. Károly és Zita királyné misét
hallgat a biatorbágyi vasútállomá-
son (Magyar Nemzeti Múzeum,
Budapest)
173. Egyetemi hallgatók Budaörs
mellett a IV. Károly elleni csatában
(Magyar Nemzeti Múzeum, Buda-
pest)
174. Bethlen István (Magyar Nem-
zeti Múzeum, Budapest)
175. Választási plakát az 1920-as
évekből © CULTiRiS / magán-
gyűjtemény
176. Egymillió koronás bankjegy
(szabadsagharcos.org)
176. Az Egyesült Izzó gyárcsarnoka
(Országos Széchényi Könyvtár,
Budapest)
177. Inzulin korabeli plakátja (Sanofi)
177. „Kandó-mozdony” © Fortepan
/ Fortepan
179. Vitézavatás Budapesten 1928-
ban © MTI Fotó
179. Vitézi rend jelvénye (Hadtörté-
neti Intézet és Múzeum, Budapest)
185. Klebelsberg Kuno (Fővárosi
Szabó Ervin Könyvtár, Budapest)
186. Népiskola © Fortepan / Somlai
Tibor
187. Szent-Györgyi Albert © MTI
Fotó
187. Nyugat jubileumi ünnepsége
(Országos Széchényi Könyvtár,
Budapest)
187. Csortos Gyula és Kabos Gyula
(Magyar Filmintézet és Archívum,
Budapest)
189. Állásnélküli magántisztviselő
(Országos Széchényi Könyvtár,
Budapest)
190. Pólya Tibor: Gömbös Gyula
(Magyar Nemzeti Múzeum, Buda-
pest)
192. Nyilas pártgyűlés (Országos
Széchényi Könyvtár, Budapest)
194. Imrédy Béla (Magyar Nemzeti
Múzeum, Budapest)
196. Mussolini mondata (Darabanth
Aukciós Ház és Galéria, Budapest)
197. „Magyar Hiszekegy” (Magyar
Nemzeti Múzeum, Budapest)
197. A Szabadság téri emlékmű
© Fortepan / Fortepan
212. A Kassára bevonuló kormány-
zó (Magyar Nemzeti Múzeum,
Budapest)
200. Japán zászló a kínai nagy falon
© CULTiRiS / Bridgeman Art Library
201. A Molotov–Ribbentrop-paktum
aláírása (National Archives at Coll-
ege Park, Adelphi)
203. Diadalkapu (Belarus State Mu-
seum, Minsk)
204. Hitler Párizsban (Bundesarchiv
Sammlung, Berlin)
205. Winston Churchill (National
Portrait Gallery, London)
205. Brit vadászrepülőgép-kötelék
(National Archive, London)
206. Horogkeresztes zászló az Akro-
poliszon © CULTiRiS / Bridgeman
Art Library
207. Sárba ragadt német hadoszlop
(Bundesarchiv Sammlung, Berlin)
207. Szovjet katonák téli felszerelés-
ben © CULTiRiS / Bridgeman Art
Library
209. Pearl Harbor pusztulása
(Library of Congress, Washington
D. C.)
209. Az amerikai Yorktown repülő-
gép-hordozó (Naval History
Museum, Washington D. C.)
212. Rommel a sivatagban
(Bundesarchiv Sammlung, Berlin)
212. Monte Cassino a harcok után
(Imperial War Museums, London)
213. A normandiai partraszállás
(Naval History Museum, Washing-
ton D. C.)
214. V–2 rakéta © CULTiRiS / AKG
Images
214. Királytigris (Königstiger) harc-
kocsi (Bundesarchiv Sammlung,
Berlin)
214. Me–262 vadászrepülő (Natio-
nal Museum of U.S. Air Force,
Washington D. C.)
214. Kamikaze repülő támadása
(Library of Congress, Washington
D. C.)
215. Churchill, Roosevelt és Sztálin
a jaltai konferencián (National
Archives at College Park, Adelphi)
216. Hitler üdvözli a berlini Hitler-
jugend kiskorú tagjait © CULTiRiS /
Interfoto
216. Egy idősebb népfelkelő kikép-
zése páncélököllel © CULTiRiS /
AKG Images
216. Szovjet és amerikai katonák
kézfogása az Elba folyónál
© CULTiRiS / AKG Images
217. Atomtámadás Nagaszakiban
(Nagasaki Atomic Museum,
Nagasaki)
219. Teleki Pál (Magyar Nemzeti Mú-
zeum, Budapest)
219. Josef Tiso és Hitler találkozója
(National Archive of Poland, Varsó)
220. Lengyel menekült katonák
(Magyar Nemzeti Múzeum, Buda-
pest)
221. A magyar honvédség dísz-
szemléje Kolozsváron (Magyar
Nemzeti Múzeum, Budapest)
224. Bárdossy László a képviselő-
házban © MTI Fotó
225. Kassai utca a bombázás után
(Hadtörténeti Intézet és Múzeum,
Budapest)
226. Kállay Miklós (Magyar Nemzeti
Múzeum, Budapest)
229. Német katonák Budapesten
(Magyar Nemzeti Múzeum, Buda-
pest)
231. Reinhard Heydrich © CULTiRiS /
Bridgeman Art Library
231. A varsói gettó (United States
Holocaust Memorial Museum,
Washington D. C.)
232. „Hontalanul” (Országgyűlés
Hivatala, Budapest)
233. Auschwitz bejárata © CULTiRiS
/ Bridgeman Art Library
233. Szemüvegek Auschwitzban
© CULTiRiS / AKG Images
235. Deportáltak megérkezése
Auschwitzba (Yad Vashem Institue,
Tel Aviv)
235. Zsidó származásúakat meg-
különböztető intézkedés strandon
(Országos Széchényi Könyvtár,
Budapest)
237. Magyaros ruhát viselő fiúk
Dávid-csillaggal (United States
287
Holocaust Memorial Museum,
Washington D. C.)
237. Maximilian Kolbe (Store norske
leksikon, Oslo)
238. Bernhard Lichtenberg-díj
© Thaler Tamás
238. Igazolás védő útlevélről (Holo-
kauszt Emlékközpont Gyűjtemény,
Budapest)
240. Drezda romokban © CULTiRiS /
AKG Images
241. A Wilhelm Gustloff utasszállító
(Bundesarchiv Sammlung, Berlin)
244. Hermann Göring, Rudolf Hess,
Joachim von Ribbentrop és Wil-
helm Keitel a vádlottak padján
© CULTiRiS / Bridgeman Art Library
245. Bajcsy-Zsilinszky Endre (Ma-
gyar Nemzeti Múzeum, Budapest)
246. Budapest bombázása 1944
tavaszán © Fortepan
248. Az Árpád-vonal egyik
bunkere Kőrösmezőnél
(bunkermuzeum.hu)
248. Szálasi Ferenc megérkezik
a budai várba (Bundesarchiv
Sammlung, Berlin)
250. Magyar háborús plakát (Ma-
gyar Nemzeti Múzeum, Budapest)
252. A felrobbantott Erzsébet-híd
az ostrom után © Fortepan
256. A pozsonyligetfalui emlékmű
© MTVA
257. A délvidéki vérengzések emlék-
műve Csúrogon © MTI Fotó
261. A Marshall-terv plakátja
© CULTiRiS / Bridgeman Art Library
263. Az ENSZ alapokmányának alá-
írása © CULTiRiS
266. A kiépülő vasfüggöny egy ré-
sze © MTI Fotó
268. A berlini blokád © CULTiRiS /
Bridgeman Art Library
269. A berlini fal építése © CULTiRiS
/ Bridgeman Art Library
273. Nyikita Szergejevics Hruscsov
© MTI Fotó
273. Szovjet interkontinentális raké-
ta © CULTiRiS / Bridgeman Art
Library
274. Újságcímlap Gagarinról (Daily
Mirror)
274. Neil Armstrong a Holdon
© CULTiRiS / AKG Images
275. Fidel Castro beszél © MTI Fotó
276. John Fitzgerald Kennedy
(Library of Congress, Washington
D. C.)
279. Mohandász Karamcsand
Gandhi © CULTiRiS / Lebrecht Arts
281. Mao Ce-tung © CULTiRiS /
Bridgeman Art Library
Shutterstock Képügynökség: 241.,
241., 277.
Shutterstock szerkesztői képek
(/Shutterstock.com): 56. o.
Nenad Nedomacki; 74. o.
Everett Collection; 103. o.
Everett Collection; 106. o. Vvicca1;
106. o. Everett Collection;
108. o. Everett Collection;
140. o. Doctorinparadise; 160.
Everett Collection; 161. Everett
Collection; 212. Everett Collection;
237. o. Jaroslav Moravcik
Thinkstock by Getty-images Kép-
ügynökség: 243., 243.
288
Tartalom
Bevezetés • 4
I. A nemzetállamok születése és a szocialista eszmék
megjelenése • 5
1. A polgári nemzetállam megteremtése • 6
2. A szocializmus és a munkásmozgalom • 15
A proletárdiktatúra működéséről (T) • 18
Összefoglalás • 20
II. A dualizmus kora Magyarországon • 21
3. Az elnyomástól a megegyezésig • 23
A passzív ellenállás ügye (T) • 25
Kossuth Lajos elképzelései Magyarország helyzetéről (K) • 31
4. A főbb politikai események a dualizmus idején • 33
Milyen jövőképet képzeltek el néhányan a magyarság
számára? (T) • 34
5. A nemzeti és nemzetiségi kérdés • 39
A nemzetiségi kérdés történészi megítélése (T) • 45
A nemzetiségi ellentétek kiéleződése – két esettanulmány
(K) • 48
6. Az ipari forradalom Magyarországon • 49
A női munkaerő foglalkoztatása a dualizmus idején (T) • 54
7. Társadalom és életmód a dualizmus korában • 55
A torlódott társadalom (T) • 59
Összefoglalás • 64
III. „A nagy háború” • 65
Afrika felosztása (K) • 66
8. Az első világháború előzményei • 67
Miért lehetett volna – akár családi keretek között is –
megbeszélni az ellentéteket? (T) • 74
9. Az első világháború • 77
Ki a felelős a háborúért? (T) • 78
10. Az első világháború jellemzői és hatása • 84
Az értelmetlenné vált világ művészi megjelenítése:
a dadaizmus (T) • 88
11. Magyarország az első világháborúban • 90
A doberdói „pokol” (T) • 93
Magyar hősök • 96
Összefoglalás • 100
IV. Az átalakulás évei • 101
12. Szocialista és nemzeti törekvések: a birodalmak bomlása
• 102
Miért tudták megőrizni a hatalmukat a bolsevikok? (T) • 106
13. Az Osztrák–Magyar Monarchia és a történelmi Magyar-
ország szétesése • 113
Hogyan értékelhető az „őszirózsás” forradalom? (T) • 115
14. A tanácsköztársaság és az ellenforradalom • 123
A román megszállás (T) • 127
Miért vált megszokottá az erőszak a korban? (T) • 130
15. A Párizs környéki békerendszer • 131
Hogyan működött a Nemzetek Szövetsége,
azaz a Népszövetség? (T) • 134
16. A trianoni békediktátum • 138
Trianon hatása a magyar városfejlődésre (T) • 144
Összefoglalás • 146
(T) = Történészszemmel (K) = Kitekintő
V. A két világháború között • 147
17. A kommunista Szovjetunió • 148
Miben különböztek Sztálin és Trockij elképzelései? (T) • 149
18. A Nyugat és a gazdasági világválság • 154
Milyen intézkedéseket hoztak a New Deal során? (T) • 159
19. A nemzetiszocialista Németország • 160
Miért vált Spanyolország a második világháború
„előhadszínterévé”? (T) • 167
Összefoglalás • 168
VI. A Horthy-korszak • 169
20. Talpra állás Trianon után • 170
Hogyan értékelhető a korszak politikai berendezkedése?
(T) • 175
A Horthy-korszak eszmeisége (K) • 178
21. A nemzet és az ország • 180
Hogyan köszöntek egymásnak az emberek akkoriban?
(T) • 184
22. Magyarország az 1930-as években • 188
Mit jelentett a revíziós propaganda a mindennapokban?
(T) • 197
Összefoglalás • 198
VII. A második világháború • 199
Háború a Távol-Keleten az 1930-as években (K) • 200
23. A tengelyhatalmak sikerei • 201
Miért adta fel az Amerikai Egyesült Államok az izolációs
politikáját? (T) • 208
24. A szövetségesek győzelme • 210
Miért folytatta az ellenállást a német és a japán haderő?
(T) • 214
25. Magyarország a második világháborúban:
mozgástér és kényszerpálya • 218
Hogyan történt a visszatért területek beilleszkedése? (T) • 223
26. A holokauszt • 230
Mit tudott a magyar politikai vezetés a holokausztról? (T) • 236
27. A második világháború jellemzői • 239
A hágai egyezmények (T) • 244
28. Magyarország pusztulása • 245
A kormányzó döntése: lemondás vagy folytatás? (T) • 250
29. A szovjet megszállás következményei • 253
1945: felszabadulás vagy megszállás? (T) • 255
Összefoglalás • 258
VIII. A két világrendszer szembenállása • 259
A nagyhatalmi erőviszonyok átrendeződése (K) • 260
30. A kétpólusú világ kialakulása • 262
Milyen elképzelései voltak Sztálinnak az 1945 utáni világ-
rendről? (T) • 267
31. A hidegháború • 270
Mi várt volna Magyarországra egy atomháború esetén?
(T) • 277
32. A gyarmatok felszabadulása • 278
Mi jellemezte India társadalmát? (T) • 279
Összefoglalás • 284
Az újkor és a jelenkor kronológiája 1849-től 1955-ig • 285
Forrásjegyzék • 286