Ez a történet most azt meséli el, hogyan nyeri el Toldi Miklós a király kegyelmét, és fordul a végére

minden jóra.

Toldi Miklós győzelmének a híre a cseh vitéz felett hamar eljutott a királyhoz, aki tudni akarta, ki ez a
bátor ember, akiről még sosem hallott, és kinek az ereje olyan volt, mint a bikáé. Fel is ajánlotta Toldi
György gyilkos öccsének a birtokait is ennek az ismeretlen vitéznek. Ez Györgyöt elég kellemetlenül
érintette, hiszen ő akarta ezeket a birtokokat megszerezni. A király azonnal 12 aranyos vitézt küldött
Miklósért. A palotában Lajos király kérte Miklóst, hogy vegye le a sisakját és mutatkozzon be. Miklós
alázatosan, de bátran mondta el, hogy ő bizony csak egy földönfutó, akit elkergett a bátyja, mivel
dühében megölte György egyik vitézét. Toldi levette a sisakját, Lajos király pedig kérdi, hogy ő Toldi Lőrinc
fia-e? A király egyből felismerte, hogy ő Miklós, és elkezdte hű vitézeinek mesélni, hogy a testvére Toldi
György, hogyan próbálta elvenni az apja örökségét, és próbált Miklósból parasztot nevelni, mert félt az
erejétől. Lajos király kérdi Györgyöt, hogy ezek a vádak igazak-e. György igent mond. Ezek után a király
Györgyöt száműzi udvarából, birtokait pedig Miklósnak adja. Miklós kegyelmet kap, de nem kéri bátyja
vagyonát, ő csak a király közkatonája legyen. Ettől nagyobb ajándokat kap, a király a testőrének nevezi ki.
A boldog Miklós még boldogabb lesz, amikor meglátja édesanyját és hű szolgáját Bencét. Sírva borulnak
egymásba. Toldi Miklós ekkor mondja édesanyjának, hogy ő bizony megjövendölte, hogy belőle vitéz lesz.
Toldi Györggyel pedig birtokot cserélnek.

Ez volt hát Toldi Miklós történetének a vége, ahol győzött az igazs

ág és a szeretet. A jó elnyerte jutalmát, a rossz pedig a büntetését.