18.

Témakör: A retorika alapjai

Tétel: Az érvelés; az érvek típusai
Kulcsszavak: bevezetés, elbeszélés, részletezés, bizonyítás, cáfolás, befejezés, háromtagú érv,
indukció, dedukció

I. Az érvelő szöveg

Az érvelő típusú szöveg alapját a klasszikus retorikából ismert szónoki beszéd szerkezete adja. Az
érvelő szöveg bevezetésre, elbeszélésre, részletezésre, bizonyításra, cáfolásra és befejezésre
bontható.

Bevezetés - érzelmekre hat

- Jóindulat megnyerése (megszólítjuk a hallgatóságot)

- Figyelemfelkeltés! (téma újdonsága, újszerűsége, téma fontossága, újszerű megközelítés)
- Téma megjelölése, megértés előkészítése (fontosabb helyszínek, alakok, elemzési pontok)
- Kifejtés menetének vázlata
- Források

Elbeszélés

- Az évelés vagy a beszéd fő gondolatának rövid ismertetése (röviden, tömören kifejti a tétel-
mondatot, az érvelés magja)
- Erre épülnek a további beszédrészek

Részletezés

- Tételmondat részletezése, példákkal való alátámasztása, kifejtése

- Lehet kitérőt tenni (történet, személyes élmény)

Bizonyítás - a legfontosabb rész

- Érvek kifejtése, tételmondat érvekkel való alátámasztása

- Álláspontunk igazságának bizonyítása (jelekből, tényekből, példákból alkotunk érveket, kö-
vetkeztetéseket fogalmazunk meg)

Cáfolás

- Az ellentétes tábor érveit is meg kell cáfolni

Befejezés - az értelmezésben segít

- Érzelmekkel hatni az olvasóra, hallgatóra

- Kapcsolódjon az érvelés többi részéhez
- Megismételheti, összegezheti az eddig elmondott gondolatokat
- Kiegészítheti egy jövőre utaló kitekintés
- Utolsó, leghatásosabb érv bevetése
- Olvasók ismételt megszólítása, kérdés feltevése

II. Az érvelés
Az érvelés legfontosabb része a bizonyítás

- összefüggést keres és mutat ki a bizonyítandó állítás és egy másik állítás között

- valamely állítás igazságát más, már bizonyított tétel igazságából levezetjük
- kifejtjük saját álláspontunkat, véleményünket, s ezeket érvekkel támasztjuk alá
-
A háromtagú érv három elemből áll

- tétel - olyan megállapítás, amely valamilyen következtetést fogalmaz meg

- bizonyíték - a tétel előzményét, magyarázatát tartalmazza
- a tétel és a bizonyíték összekapcsolása
-
Az érvelés módszerei:

• indukció

- az egyestől jutunk el az általánosig

- amikor tényekből és a bizonyítékokból vonunk le általános következtetést

• dedukció (szillogizmus)

- az általánostól haladunk az egyes felé

- amikor először megfogalmazunk egy általános tételt (premissza), s ebből

következtetést vonunk le az egyedi esetre vonatkozóan (konklúzió)

- klasszikus formája a szillogizmus

premissza + konklúzió = argumentáció (érvelés)

Pl.: Minden ember halandó. Szókratész ember. Tehát Szókratész halandó.

Cáfolat: ellenvetés, tulajdonképpen kritika, a másik fél véleményének a tagadása bizonyítékokkal

alátámasztva. Meg kell érteni a másik véleményét, gondolatmenetét. Kerülnünk kell a
személyeskedést. Soha ne támadjuk az ellenfél személyét, mindig csak érveivel vitatkozzunk!

Lehetőségei:

- kisebbítés („Nem olyan komoly a dolog, mint ahogy azt…”)

- kételkedés („Nekem más adatok állnak a rendelkezésemre…”)
- tagadás („Bizonyára téved…”)
- viszontelvetés, visszafordítás („Az kiabál, akinek a háza ég…”)
- gúny, élc, elmésség

III. Az érvek típusai:

1. A definícióból eredő érvek:

Ha a véleményünkről akarjuk meggyőzni a hallgatóságot, pontosan körülhatárolt fogalmakat kell

használnunk. A jó meghatározás követelménye, hogy a fogalom és a meghatározás fölcserélhető
legyen egymással anélkül, hogy ez félreértést okozna. A meghatározás általában két lényeges elemet
tartalmaz:

- besoroljuk a kérdéses fogalmat, dolgot egy fölérendelt osztályba, csoportba,

- megnevezzük azokat az eltérő jegyeket, amelyek megkülönböztetik a meghatározandó dolgot
az osztály többi tagjától
Az állításban szereplő fogalmak meghatározására akkor is szükség van, ha nem definícióból levezetett
érvet, hanem másfajta érvelési módot használunk.

2. Az okokból eredő érvek:

Ilyenkor azt taglaljuk, hogy miből ered a dolog (indító ok), vagy azt, hogy milyen következményeket
eredményez (vég ok), vagy mindkettőt. Így okozati láncot is alkothatunk.

3. A körülményekből eredő érvek:

Ez az ok – okozatiság egyik sajátos fajtája. Ilyenkor a körülményekből, a minket közvetlenül körülvevő

valóság elemeiből fakadó következmények kényszerítő erejére hivatkozunk az érvelésben.

4. Az analógián alapuló érvelés

a) Az összehasonlítás - párhuzamot vonunk a két dolog között (képi definíció)

b) Két lehetőséget hasonlítunk össze: egy nehezebben vagy körülményesebben meg-

valósíthatót és egy egyszerűbben megvalósíthatót. Hogyha a nehezebbet képes valaki
elvégezni, akkor a könnyebbet is.

c) Példázattal

5. Az ellentéten alapuló

Ha azt akarjuk bizonyítani, hogy vidámnak lenni jó dolog, sőt egészséges is, akkor elegendő
bizonyítani az ellenkezőjét. Ezt nevezzük ellentéten alapuló érvnek. Érvelhetünk úgy, hogy azok az
emberek, akik mindig kedvetlenek, gyakrabban betegszenek meg.

6. Az általános-egyes elvén alapuló

Gyakran alkalmazzuk azt az érvelési módot, hogy az általánosra hivatkozunk, ezzel magyarázzuk
valamelyik cselekedetünket. Jó példa erre az, hogy ha az emberek szoktak általában köszönni, akkor
udvariatlannak tartjuk, ha valaki nem köszön.

7. A valószínűségen alapuló

Mind a magánéletben, mind a közéletben előfordul, hogy egy állítást úgy próbálunk meg cáfolni,
hogy a valószínűségre hivatkozunk. Ezt a fajta érvelést valószínűségen alapuló érvnek nevezzük. A
valószínűségen alapuló érv alapja egy olyan megfigyelés, tapasztalat, megállapítás, amelyet a többség
igaznak vél és elfogad.

8. A bizonyítékokból származtatott
Állításunk igazságának alátámasztására bizonyítékul fölhasználhatunk tényeket, statisztikai adatokat,
kutatási eredményeket, összegző értékeléseket, jelentéseket vagy tekintélyre való hivatkozást.

IV. Az érvek elrendezése

Amikor véleményünk igazságát akarjuk bizonyítani, többféle érvet is összegyűjtünk. Az érvek

megfogalmazása után azonban föl is kell építeni a meggyőző és hatásos érvrendszert. Célszerű
kiválogatni az érvek közül az erős és a gyenge érveket. Megszerkeszthetjük a beszédünket úgy, hogy
az erős érv köré csoportosítjuk a gyengébb érveket. Máskor fokozatosan építjük fel a szöveget: a
gyenge érvekkel kezdjük, és a végére hagyjuk a legerősebb érvet. Ez a fokozásos érvelés. Kevésbé
hatásos a lejtéses érvelés, amikor a gyenge érveket hagyjuk a végére. Ha az erős érv önmagában is
elegendő álláspontunk igazolására, akár el is hagyhatjuk a gyengébb érveket.

Kérdések:

1. Az érvelő szöveg milyen részekre bontható?

2. Az érvelésnek milyen módszerei vannak?
3. Az érveknek milyen típusait ismerik?
4. Hogyan kell az érveket elrendezni?

Feladat:

Állapítsa meg, milyen érvtípusokat tartalmaznak az alábbi példák! Megállapításait igazolja

magyarázattal!

a, Barátaim mind elutaznak egy hétre a Balatonra.

Nekem is ott a helyem.

b, A magolásnak nincs semmi értelme.

Amit bemagolunk megértés nélkül, azt hamarosan elfelejtjük.
A diákokat az értő tanulásra kell nevelni.

c, Zoltán nem találkozhatott ma az osztályfőnökünkkel.

Betegsége miatt hiányzott az iskolából.
Második napja tüdőgyulladással fekszik otthon.

d, A távolság olyan, mint a szél.

A kis tüzeket kioltja, a nagyokat fellobbantja.
(Slágerszöveg)