Kentelky Endre, Thiesz Rezső, Lukács Balázs

A phytomonitoring rendszer alkalmazása

a kertészeti növények hajtatásában

Kentelky Endre*, Thiesz Rezső, Lukács Balázs

Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok
Kar, Marosvásárhely, Segesvári út 1/C, kentelky@ms.sapientia.ro

Kivonat

A dolgozat célja ismertetni a nyugat-európai kertészeti kutatásban és ter-

melésben nagy sikerrel használt phytomonitoring rendszert. A phytomoni-
toring rendszer lehetővé teszi a környezeti viszonyok folyamatos követését
és a növény válaszát az esetleges változásokra. Termelési szempontból a
növényi paraméterek alakulása függvényében a befolyásolható környezeti
tényezők azonnali optimalizálását teszi lehetővé.
Kulcsszavak: növényházi hajtatás, pytomonitoring, szárvastagodás, gyü-
mölcsnövekedés, levélhőmérséklet

Bevezetés

A növényházi hajtatás a legintenzívebb kertészeti ágazatok közé tartozik,

ahol lehetőség van a mikro-környezet tényezőinek optimális szinten tartá-
sára, ami a növények stressz nélküli fejlődésében, magas színtű termésho-
zamban és minőségben tükröződik.
A hajtatás idején a különböző mikroklíma tényezők (fényviszonyok,
légtér-hőmérséklet, légtér-páratartalom, talajnedvesség, közeghőmérséklet
és közegnedvesség) a külső időjárási változások következtében kisebb-na-
gyobb módosulásokat szenvedhetnek. Ezen módosulások egy része eltérhet
a növény optimálisnak tartott igényeitől, stressz-hatást válthatnak ki a nö-
vekedésben, fejlődésben, negatívan befolyásolhatják a terméshozamot és a
minőséget.
Kevésbé irányított környezeti körülmények között a termesztési té-
nyezők negatív hatása csak aránylag nagy időköz eltelte (7–10 nap) után
észlelhető vizuálisan, így a korrigálási beavatkozások már nem az észlelt
69
Agronomia | Acta Scientiarum Transylvanica, 15/2, 2007

elégtelenségen segíthetnek, csak esetleg a következő időszak folyamataiban

(Duchowski és Brazaitytë 2004).
A Phytomonitoring rendszer alkalmazása a hajtatásban lehetővé teszi
a mikro-környezet tényezőinek közvetlen és folyamatos követését, méré-
sét és számszerű megjelenítését. A rendszer hatásossága abban rejlik, hogy
párhuzamosan képes követni a környezeti tényezők alakulását és ezek pilla-
natnyi stressz hatását a növény fejlődésére, a termésgyarapodásra, lehető-
séget adván az azonnali helyzetjavításra.
A rendszer alkalmazásával nemcsak a termesztő-berendezések, nö-
vényházak környezeti tényezőinek és növényfejlődésének párhuzamos
megfigyelése lehetséges, hanem alkalmazható szabadtéri kertészeti ter-
mesztésben is, ahol bizonyos környezeti tényezők (talajnedvesség, levegő
páratartalma, növényfelület hőmérséklete) bizonyos határok között sza-
bályozható (http://www.phytech.nl). A környezeti tényezők változásának
függvényében monitorizálhatók egyes növényi paraméterek, mint a hajtás-
gyarapodás, gyümölcsnövekedés, szárvastagodás stb. A növényi paraméte-
rek alakulása a befolyásolható környezeti tényezők azonnali optimalizálását
teszi lehetővé. A rendszer ilyen irányú hasznosítása lehetséges és gazdasá-
gos a szélsőségesebb klímaviszonyok között folytatott szőlő és gyümölcs-
termesztésben is.

1. ábra: Szárvastagodás (hajtásvastagodás) érzékelő (SD)

Figure 1. Stem microvariation sensor
(Forrás/Source: www.phytech.nl/foto/gallery/Stam%20diameter.jpg)

70
 Kentelky Endre, Thiesz Rezső, Lukács Balázs

A dolgozat célja az, hogy felvázoljon né-

hány lehetőséget a Phytomonitor rendszer
lényegéről és gyakorlati használatának lehe-
tőségeiről, az intenzív hajtatási termesztés és
bizonyos körülmények között történő inten-
zív szőlő- és gyümölcstermesztés termésho-
zamának és termésminőségének javítása ér-
dekében.

2. ábra: Gyümölcsnövekedés ér-

A rendszer anyagi-műszaki háttere és
zékelő (FI)
módszerei Figure 2. Fruit growth sensor
(Forrás / Source: www.agrisup-
A Phytomonitor műszercsalád lehetővé teszi a portonline.com/store/Phytech/
környezeti tényezők alakulásának, és a növény technical_data/fi-lm.htm)
növekedésének és fejlődésének párhuzamos kö-
vetését.
A műszercsalád fontosabb technikai összetevői és képességei:
a.) Környezeti tényezők követése
– Globálsugárzás érzékelő (TIR), amely a termesztési rendszer
által átvett fényerősséget regisztrálja (W/ négyzetméter);

3. ábra: Levélhőmérséklet érzékelő (LT)

Figure 3. Leaf Temperature Sensor
(Forrás/Source: www.phytech.nl/foto/gallery/blad%20temperatuur.jpg)

71
Agronomia | Acta Scientiarum Transylvanica, 15/2, 2007

– léghőmérséklet érzékelő (AT), a ter-

mesztési rendszer légtér-hőmérsék-
letének alakulását követi (C fok);
– páratartalom érzékelő (AH), a légtér
relatív páratartalmát regisztrálja (%);
– talajnedvesség érzékelő (SMS), a ta-
laj pillanatnyi nedvességtartalmáról
szolgáltat információt (%);
– közeghőmérséklet érzékelő (ST), a ta-
laj, vagy a tápközeg hőmérsékletvál-
tozásait követi (C fok) (http://www.
phytech.com/crops/general_publica- 4. ábra: Száron áthaladó víz-
tions.html, 2007). mennyiség érzékelő (SF).
Figure 4. Sap flow relative
b.) Növényi paraméterek követése rate sensors.
– Szárvastagodás (hajtásvastagodás) (Forrás/Source: www.agri-
érzékelő (SD), a szár (hajtás) átmérő- sup port online.com/store/
jének mindenkori gyarapodását érzé- Phytech/technical_data/sf-
keli (négyzetmilliméter) (1. ábra); 8.htm)
– gyümölcsnövekedés érzékelő (FI), a gyümölcs (bogyó) átmérő-
jének gyarapodását méri (2. ábra);
– levélhőmérséklet érzékelő (LT), a levél felületének hőmérséklet
változását mutatja (3. ábra);
– száron áthaladó vízmennyiség érzékelő (SF), a tápközegből fel-
vett, asszimilációban felhasznált és transzpiráció folyamán el-
párologtatott vízmennyiséget érzékeli (4. ábra) (Ton és Kopyt
2003).
Nagy sikerrel használják a növényházi termesztésben, például a nö-
vényházi vágott rózsa-termesztésben (Kopyt és mtsai. 2003), paprika-ter-
mesztésben, valamint a gyümölcstermesztésben és szőlőtermesztésben.
Fóliaházban, csemegepaprikán végzett kísérletek értékes összefüggé-
sekhez vezettek a termesztő-berendezés mikroklíma elemei és a növények
növekedése és terméshozása között (Kovács, A., Tóthné Taskovics, Zs.
2003).
Az eredmények lehetővé teszik a berendezés mikroklímájának olymó-
dú állandó korrekcióját, amely adott körülmények között a legmegfelelőbb
a növény növekedésének és terméshozásának.

72
 Kentelky Endre, Thiesz Rezső, Lukács Balázs

Irodalomjegyzék

*** http://www.phytech.com/crops/general_publications.html, accessed

07. 12. 2007.
*** http://www.phytech.nl, accessed 07.12.2007.
Duchowski, P., Brazaitytë, A. (2004): Tomato Photosynthesis monitoring in
investigations on tolerance to low temperatures. III. International
Symposium on Sensors in Horticulture, Acta Horticulturae, 562:
445.
Kopyt, M., Ton, Y., Ben-Ner, Z., Bachrach, A. (2003): A trial of the phyto-
monitoring technique for roses. Acta Horticulturae, 547: 205–212.
Kovács, A., Tóthné Taskovics, Zs. (2003): A növényhőmérséklet hatása a
paprika bogyónövekedésére. SZIE Gödölő, EU Konform Mező-
gazdaság és Élelmiszerbiztonság, SZIE Gödöllő-DE Debrecen, pp.
210–214.
Ton, Y., Kopyt, M. (2003): Phytomonitoring: a bridge from sensors to in-
formation technology for greenhouse control. Acta Horticulturae,
614: 639–644.

Application of Phytomonitorig System in Forcing of

Horticultural Plants

Summary

The aim of this paper is to outline some possibilities about the essence and
practical usage of the Phytomonitor system for the improvement of inten-
sive forcing cultivation and for the crop improvement of intensive vine-cul-
ture and fruit-growing.
Using the Phytomonitor system in forcing makes possible the direct
and continuous following of microenvironmental factors, their measuring
and reproducement in numbers.
The efficacy of the system lies in the fact that it can simultaneously
follow the formation of environmental factors and their momentary stress-
effect on plant development, on the crop, offering a chance for the remedy
of the situation.

73
Agronomia | Acta Scientiarum Transylvanica, 15/2, 2007

Using this system makes possible not only the parallel monitoring of
environmental factors and plant development of greenhouse, but it can be
used in open-air gardening, where certain environmental factors (as hu-
midity of the soil, vapors content of the air, temperature of surface) are
adjustable within certain limits.
Certain vegetal parameters (sprout-increasing, fruit-growing) can be
monitored depending on the change of environmental factors.
The development of vegetal parameters renders instant remedy to the
impressionable environmental factors.
Such a system-utilization is possible and economical in vine- and fruit-
cultivation and in extreme climatic conditions.

74