Szakdolgozat Formai Követelmény 2017 MKI Végleges

DEBRECENI EGYETEM
GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
MARKETING ÉS KERESKEDELEM INTÉZET
HALLGATÓI MENTŐÖV
SZAKDOLGOZAT ÉS DIPLOMADOLGOZAT
KÉSZÍTÉSHEZ
Érvényes:
A Marketing és Kereskedelem Intézetnél szakdolgozatot író alapképzéses, illetve diplomadolgozatot
készítő mesterképzéses hallgatók részére.
A dokumentum célja:
Az Intézethez tartozó szak-, illetve diplomadolgozatos hallgatók munkájának segítése. Az előző évek során
felmerült leggyakoribb problémák megelőzése. A dokumentumban a formai követelmények mellett
segítséget nyújtunk a hallgatók által alkalmazott primer kutatások (kérdőív, szakértői mélyinterjú,
fókuszcsoportos kutatás és netnográfia) módszereinek és azok kiértékelésének helyes alkalmazásához.
Továbbá rövid leírást és tanácsokat adunk a dolgozat alapján elkészítendő prezentáció kialakításához.
Fontos megjegyezni, hogy jelen dokumentum leginkább kiegészítése a szakdolgozatra és diplomadolgozatra

vonatkozó bővebb útmutatónak:
„Diploma szakdolgozat kovetelmeny 2015.docx” URL:
http://www.econ.unideb.hu/images/dokumentumok/szabalyzatok/Diploma_szakdolgozat_kovetelmeny_2015091
4_javaslat_jav%C3%ADtva.docx
Az előző dokumentumot nem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen ez az érvényben lévő Kari szintű útmutató.
Ebből ajánlatos az alábbi fejezeteket feltétlenül tanulmányozni:
 „Általános követelmények” (2-3. oldal);
 „A dolgozat szerkezeti felépítése és annak tartalma” (4-7. oldal);
 „A szakdolgozat és diplomadolgozat tartalmi különbségei” (5. oldal);
 „A szakdolgozat és diplomadolgozat bírálata” (12. oldal);
 „A szakdolgozat és diplomadolgozat védése” (12-13. oldal).
Készült: 2017. február 21.

DE-GTK MARKETING ÉS KERESKEDELEM INTÉZET
HALLGATÓI MENTŐÖV SZAK- ILLETVE DIPLOMADOLGOZAT KÉSZÍTÉSHEZ
TARTALOMJEGYZÉK
1. A DOLGOZAT ALAPVETŐ FORMÁZÁSI ELŐÍRÁSAI .......................................................... 5

A DOLGOZAT ÁLTALÁNOS FELÉPÍTÉSE ÉS A FEJEZETEK SZÁMOZÁSA ................................................................... 5
A DOLGOZAT FELÉPÍTÉSE ÉS A FEJEZETEK SZÁMOZÁSA EGY VÁLLALAT ÁLTALÁNOS MARKETING-
TEVÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE ESETÉBEN ....................................................................................................... 6
TERJEDELEM (MELLÉKLETEK NÉLKÜL) ................................................................................................................ 6

LAPELRENDEZÉS .................................................................................................................................................. 6
MARGÓK.............................................................................................................................................................. 6
SZÖVEG (BELEÉRTVE A TÁBLÁZATOKAT ÉS ÁBRÁKAT IS) .................................................................................... 6
TÉRKÖZ ............................................................................................................................................................... 6
BEKEZDÉSEK (AJÁNLOTT) .................................................................................................................................... 7
OLDALSZÁMOZÁS ................................................................................................................................................ 7
KIEMELÉSEK ........................................................................................................................................................ 7
ELVÁLASZTÁS ..................................................................................................................................................... 7
SZÖVEGKÖZI FELSOROLÁSOK .............................................................................................................................. 7
MÉRTÉKEGYSÉGEK .............................................................................................................................................. 7
TIZEDESTÖRTEK................................................................................................................................................... 7
GONDOLATJEL ..................................................................................................................................................... 7
IDÉZŐJEL ............................................................................................................................................................. 7
FEJEZETCÍMEK ..................................................................................................................................................... 8
TARTALOMJEGYZÉK ............................................................................................................................................ 8
PRIMER KUTATÁSOK ELVÉGZÉSE ......................................................................................................................... 9
PLÁGIUM ............................................................................................................................................................. 9
2. KÉPEK SZERKESZTÉSE............................................................................................................... 9
3. TÁBLÁZATOK SZERKESZTÉSE .............................................................................................. 10
SZÖVEGBEÁLLÍTÁS ............................................................................................................................................ 10
MÉRETEZÉS ÉS KIALAKÍTÁS ............................................................................................................................... 10
CÍM, SORSZÁM ................................................................................................................................................... 10
FORRÁS.............................................................................................................................................................. 10
MEGJEGYZÉS ..................................................................................................................................................... 10
4. ÁBRÁK SZERKESZTÉSE ............................................................................................................ 11
SZÖVEGBEÁLLÍTÁS ............................................................................................................................................ 11
MÉRETEZÉS ÉS KIALAKÍTÁS ............................................................................................................................... 11
CÍM .................................................................................................................................................................... 11
FORRÁS.............................................................................................................................................................. 11
MEGJEGYZÉS ..................................................................................................................................................... 11
5. SZEKUNDER KUTATÁSOK ....................................................................................................... 12
HIVATKOZÁSOK KIJEGYZETELÉSE ..................................................................................................................... 12
2
SZEKUNDER FORRÁSOK FŐBB KATEGÓRIÁI ........................................................................................................ 12

KORMÁNYZATI INFORMÁCIÓK ....................................................................................................................... 12
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL................................................................................................................ 13
KÜLFÖLDI STATISZTIKAI ÁLLOMÁNYOK ........................................................................................................ 13
HAZAI VAGY HAZÁNKBAN IS MŰKÖDŐ KUTATÓKÖZPONTOK ......................................................................... 13
A GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR AJÁNLOTT FOLYÓIRATAI.............................................................................. 14
KÖNYVTÁRI ELÉRHETŐSÉGEK ÉS ELEKTRONIKUS ADATBÁZISOK .................................................................. 14
6. A FORRÁSMUNKÁRA TÖRTÉNŐ HIVATKOZÁS MÓDJAI ............................................... 16
SZAKIRODALMI FORRÁSMUNKÁKBÓL TÖRTÉNŐ IDÉZÉS MÓDJAI ........................................................................ 16
EGY SZERZŐ ESETÉN .......................................................................................................................................... 16
KÉT SZERZŐ ESETÉN .......................................................................................................................................... 16
HÁROM VAGY TÖBB SZERZŐ ESETÉN ................................................................................................................. 16
INTERNETES HIVATKOZÁSOK ............................................................................................................................. 16
TÖBB EGYMÁST KÖVETŐ FORRÁS ...................................................................................................................... 17
SZÓ SZERINTI IDÉZÉS ......................................................................................................................................... 17
HA EGY SZERZŐTŐL EGY ÉVEN BELÜL MEGJELENT TÖBB MŰVÉRE IS TÖRTÉNIK HIVATKOZÁS, .......................... 17
PONT ELHELYEZÉSE A SZÖVEGKÖZI HIVATKOZÁSOKNÁL................................................................................... 17
7. AZ IRODALOMJEGYZÉK ÖSSZEÁLLÍTÁSA ........................................................................ 17
FOLYÓIRATBAN MEGJELENT KÖZLEMÉNYEK ..................................................................................................... 18
KÖNYVEK .......................................................................................................................................................... 18
KONFERENCIÁK, KONGRESSZUSOK PUBLIKÁLT ELŐADÁSAI............................................................................... 19
INTERNETES FORRÁSOK ..................................................................................................................................... 19
8. PRIMER KUTATÁSOK ................................................................................................................ 20
KÉRDŐÍVES MEGKÉRDEZÉS ...................................................................................................................... 20
MINTANAGYSÁG ........................................................................................................................................... 20
MEGKÉRDEZÉS MÓDJA .................................................................................................................................. 20
DIAGRAMOK ÉS TÁBLÁZATOK SZERKESZTÉSE ............................................................................................... 20
EGYÉB FONTOS TANÁCSOK ............................................................................................................................ 21
SPSS HASZNÁLATI SEGÉDLET (KÜLÖNÖSEN FONTOS!)......................................................................... 22
EXCEL FÁJL BETÖLTÉSE AZ SPSS PROGRAMBA ......................................................................................... 22
TÖBB VÁLASZLEHETŐSÉGES SZELEKTÍV KÉRDÉSEK .................................................................................. 22
KORCSOPORTOK KIALAKÍTÁSA ................................................................................................................. 22
ALTERNATÍV KÉRDÉSEK, ILLETVE EGY ÉS TÖBB VÁLASZLEHETŐSÉGES SZELEKTÍV KÉRDÉSEK
KIÉRTÉKELÉSE ........................................................................................................................................... 23
SKÁLA TÍPUSÚ KÉRDÉSEK KIÉRTÉKELÉSE ................................................................................................. 24

KERESZTTÁBLÁS ELEMZÉS ........................................................................................................................ 24
VARIANCIAANALÍZIS ................................................................................................................................. 25
SZAKÉRTŐI MÉLYINTERJÚ ........................................................................................................................ 26
3
MEGKÉRDEZÉS IDŐTARTAMA ........................................................................................................................ 26

MEGKÉRDEZÉS MENETE ................................................................................................................................ 26
FÓKUSZCSOPORT-VIZSGÁLAT.................................................................................................................. 27
FÓKUSZCSOPORT NAGYSÁGA ........................................................................................................................ 27
A VIZSGÁLAT IDŐTARTAMA .......................................................................................................................... 27
A VIZSGÁLAT MENETE ................................................................................................................................... 27
NETNOGRÁFIA .............................................................................................................................................. 28
A NETNOGRÁFIAI KUTATÁS LÉPÉSEI .............................................................................................................. 28
9. PREZENTÁCIÓ ÖSSZEÁLLÍTÁSA ........................................................................................... 30
CÉL: A DOLGOZAT LÉNYEGÉNEK RÖVID BEMUTATÁSA AZ INTÉZETI VÉDÉS BIZOTTSÁGA ÉS A ZÁRÓVIZSGA
BIZOTTSÁGA ELŐTT. ........................................................................................................................................... 30
FORMÁTUM: PPT; .PPTX; PREZI ........................................................................................................................... 30

DIAMÉRET: SZABVÁNYOS 4:3 VAGY SZÉLESVÁSZNÚ 16:9.................................................................................. 30
IDŐTARTAM: 7-8 PERC ....................................................................................................................................... 30
FELÉPÍTÉS .......................................................................................................................................................... 30
SEGÍTŐ TANÁCSOK............................................................................................................................................. 31
MELLÉKLETEK ............................................................................................................................... 32
1. SZ. MELLÉKLET – MINTA A DOLGOZAT KÜLSŐ ÉS BELSŐ BORÍTÓJÁHOZ ......................................................... 33
2. SZ. MELLÉKLET – NYILATKOZAT .................................................................................................................... 34
3. SZ. MELLÉKLET – KONZULENSI VÉLEMÉNYEZÉSI LAP .................................................................................... 35
4. SZ. MELLÉKLET – SZAKDOLGOZAT/DIPLOMADOLGOZAT BÍRÁLATI LAPJA ...................................................... 36
4
1. A DOLGOZAT ALAPVETŐ FORMÁZÁSI ELŐÍRÁSAI
A dolgozat általános felépítése és a fejezetek számozása

 Külső borító (lásd 1. sz. melléklet)
 Belső címlap (lásd 1. sz. melléklet)
 Tartalomjegyzék (a címsorok alapján automatikusan generált; bővebben lásd: 8. oldal)
 Bevezetés (max. 3 oldal): Röviden be kell mutatni a témaválasztás okát, esetleges
személyes kötődést és a téma jelentőségét. Ebben a fejezetben szükséges szerepeltetni
a kutatás során meghatározott célkitűzéseket és/vagy hipotéziseket, amelyeket
tételesen fel kell sorolni a fejezet végén.
 1. Szakirodalmi áttekintés (max. a dolgozat 30%-a): A kutatáshoz tartozó szakirodalmi
(szekunder) áttekintés elvégzése a cél. Érdemes 4-5 logikusan egymásra épülő
alfejezetet kialakítani, ami lefedi a kutatott témát. Ezeken belül természetesen további
alfejezetek alkothatók. Fontos, hogy a későbbi primer kutatások a szakirodalmi
áttekintésen alapuljanak. Bővebben lásd: 5. fejezet (Szekunder kutatások).
 2. Anyag és módszer (max. a dolgozat 15-20%-a): Ebben a részben röviden be kell
mutatni a szekunder és primer kutatás módszereit. Először a szekunder kutatás főbb
forrásait és vizsgált témaköreit kell felvázolni. Ezt követően a primer kutatás(ok)
módszereit szükséges részletesen ismertetni. Először mindig a kvalitatív kutatásokat
(pl. szakértői mélyinterjú, fókuszcsoportos kutatás, netnográfiai elemzés), majd a
kvantitatív kutatásokat (pl. kérdőíves megkérdezés) mutatjuk be.
 3. Eredmények és azok értékelése (max. a dolgozat 40-50%-a): Az „Anyag és
módszer” fejezetben ismertetett kutatások sorrendjében elemezzük az eredményeket
táblázatok és ábrák segítségével.
 4. Következtetések és javaslatok (kb. 2-4 oldal): A legfőbb célkitűzés ismételt
megállapítását követően a „Bevezetés” fejezetben felvázolt célkitűzéseket és/vagy
hipotéziseket értékeljük részletesen. Az előzetesen meghatározott hipotéziseknél nem
feltétlen az a cél, hogy minden esetben megerősítsük ezeket. Sokszor előfordul az is,
hogy az eredményeink alapján el kell vetnünk ezeket a feltételezéseket. Bizonyos
esetekben a „Szakirodalmi áttekintés” főbb megállapításai által, illetve többnyire az
„Eredmények és értékelésük” rész legfőbb eredményei alapján vizsgálódunk.
 Összefoglalás (max. 2 oldal): A dolgozat egyes fejezeteinek rövid, tényszerű
összefoglalása, a főbb eredmények kiemelése és a lényeges javaslatok megállapítása
kerüljön ebbe a fejezetbe. A fejezetet a legvégén tudjuk megírni, azonban a
jelentősége elengedhetetlen, hiszen a dolgozat bírálóin kívül a legtöbben nagy
valószínűséggel csupán ezt a fejezetet fogják majd elolvasni.
 Irodalomjegyzék: A későbbiekben ismertetettek alapján (lásd 7. fejezet) abc
sorrendben kell felsorolni a dolgozat elkészítése során használt szakirodalmi és
internetes forrásokat. Lényeges, hogy amely források megjelennek ebben a fejezetben,
azokra legyen utalás a dolgozat szövegközében is és ez fordítva is igaz legyen. Más
esetben plágium gyanúja állhat fent!
 Mellékletek (max. 15 oldal): Általában a nyers kérdőív, a szakértői mélyinterjú
kérdéssora, a fókuszcsoportos kutatás forgatókönyve, a netnográfiai kutatás
megfigyelési íve és egyéb, a dolgozatban nem szükségszerűen szerepeltetni kívánt
dolgozatrész (pl. ábrák, táblázatok, képek) helyezhető el. Fontos megjegyezni, hogy a
mellékleteket számozni kell és a dolgozat szövegközében ezekre zárójeles
formátumban pl. (1. sz. melléklet) szükséges hivatkozni.
5
 Nyilatkozat (lásd 2. sz. melléklet): A hallgatónak ki kell töltenie és aláírnia, majd a

köttetés során az utolsó oldalon ezt az oldalt is bele kell helyezni a dolgozatba.
A dolgozat felépítése és a fejezetek számozása egy vállalat általános marketing-

tevékenységének elemzése esetében
Amennyiben egy hallgató valamely vállalat általános marketingtevékenységének,

stratégiájának, esetlegesen egy részterületének (pl. a marketing-mix egy elemének) az
elemzését, esetleg marketing tervének összeállítását választja szakdolgozata témájaként, úgy a
dolgozat felépítésére speciális szabályok vonatkoznak.
Az Anyag és módszer, a Következtetések és javaslatok, az Összegzés fejezetekre, valamint az

általános formai kellékekre vonatkozó előírások megegyeznek az általános szabályokkal.
Az alábbi eltéréseket viszont ajánlott figyelembe venni:
 Bevezetés: Ebben az esetben a Bevezetésben nem hipotéziseket, hanem kutatási
kérdéseket kell megfogalmazni.
 1. Szakirodalmi áttekintés (max. a dolgozat 30%-a): Az általános tartalmi előírásokon
túl ez a fejezet tartalmazza annak a bázis vállalatnak a bemutatását is, mely alapján az
esettanulmány készül.
 2. Anyag és módszer (max. a dolgozat 15-20%-a): Ebben a részben röviden be kell
mutatni a szekunder és primer kutatás módszereit. Először a szekunder kutatás főbb
forrásait és vizsgált témaköreit kell felvázolni. Ezt követően a primer kutatás(ok)
módszereit szükséges részletesen ismertetni. Vállalati esettanulmány készítése során is
kötelező valamilyen primer kutatás lebonyolítása! Először mindig a kvalitatív
kutatásokat (pl. szakértői mélyinterjú, fókuszcsoportos kutatás, netnográfiai elemzés),
majd a kvantitatív kutatásokat (pl. kérdőíves megkérdezés) mutatjuk be.
 3. Eredmények és azok értékelése (max. a dolgozat 40-50%-a): Ebben a fejezetben kell
ismertetni az elemzés témájául választott marketingtevékenységet, stratégiát,
beleépítve a lebonyolított primer kutatás (pl. mélyinterjú a vállalat vezetőivel)
eredményeit.
Terjedelem (mellékletek nélkül)

 Szakdolgozat 40-60 oldal
 Diplomadolgozat 50-70 oldal
Lapelrendezés
A/4-es, csak az egyik oldalra nyomtatva.
Margók
baloldalon, fent és lent 3 cm, jobb oldalon 2 cm.
Szöveg (beleértve a táblázatokat és ábrákat is)

Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, illetve 1,5-es sortávolság (táblázatoknál nem
elvárás az előbbi sortávolság alkalmazása), sorkizárt.
Térköz
Az egész dolgozatban: előtte, utána 0 pt
6
Bekezdések (ajánlott)
Behúzás mértéke 0,75 cm, behúzás típusa első soros. A címek utáni első bekezdésnél nincs
behúzás! A bekezdések között nincs üres sor.
Oldalszámozás
Lap alján és középre igazítva, 11-es betűméret, Times New Roman betűtípus. A fedőlapot és a
mellékleteket nem kell oldalszámozni, ezt az alábbi beállításokkal lehet kivitelezni:
 „Lapelrendezés” („Elrendezés”) / „Töréspontok” / „Szakasztörés(ek)” / „Következő
oldal” beállítással lehet kivitelezni. Lényeges, hogy a „Csatolás az előzőhöz” parancs
legyen kiszedve az oldalszám eltüntetésénél. Tehát az általános oldaltörés ebben az
esetben nem megoldás.
Kiemelések
A szövegközben dőlt kiemeléseket lehet alkalmazni. A táblázatok és ábrák címénél, valamint
a fejezetcímeknél alkalmazható félkövér kijelölés.
Elválasztás
A szavak sorvégi elválasztását nem kell alkalmazni!
Szövegközi felsorolások
Általános felsorolásjeleket lehet használni, 0,75-ös függő behúzással. A tabulátor használata
kerülendő!
Mértékegységek
A dolgozatban és a későbbi prezentációban a mértékegységeket az általános formájukban kell
használni. A szám és a mértékegység közé a százalékjel (%) kivételével egy szóközt kell
tenni. Bizonyos mértékegységeknél a számokat a használatnak megfelelően felső vagy alsó
indexben kell ábrázolni. Pl.: km2, m3, H2O. Az ezres nagyságrendet nem szabad ponttal jelölni
(pl. 200.000), a helyes 200 000.
Tizedestörtek
Ha tizedesjegy is szerepel az értékben, akkor magyar szövegnél vesszővel (pl. 87,4%; 28,8
cm), angol szövegnél ponttal (pl. 87.4%; 28.8 cm) jelöljük.
Gondolatjel
A gondolatjel közé szánt szöveget hosszú gondolatjelek közé írjuk, a gondolatjel előtt és után
egy-egy „space” szerepel (pl. – …… – ).
Idézőjel
Az idézőjeleknél a nyitó lent („), a záró fent (”) legyen.
7
Fejezetcímek
A fejezetcímeket címsorozni szükséges, hogy ebből a tartalomjegyzék automatikusan
generálhatóvá váljon. Ezt az alábbi módon lehet beállítani:
 „Kezdőlap” / „Stílusokon” belül a „stílus létrehozásánál” kell beállítani a következő
három felsorolásban ismertetett címek formázását. Ezekhez három stílust érdemes
létrehozni. A stílus beállításokat csak egyszer kell elvégezni, hiszen ezt követően az
egyes címek kijelölése után a „Kezdőlap” beállított stílusaira csak rá kell kattintanunk.
A stílusokat egyénileg lehet elnevezni, de a módosításnál az alábbi beállításokat kell
alkalmazni:
 Főcímek: 12-es betűméret, Times New Roman betűtípus, félkövér, nagybetűs, balra
igazított, sortávolság 1,5-es, térköz előtte és utána 0 pt-s, pl.: 1. FŐCÍM
 Alcímek: 12-es betűméret, Times New Roman betűtípus, félkövér, csak mondatkezdő
nagybetű, balra igazított, sortávolság 1,5-es, térköz előtte és utána 0 pt-s, pl.: 1.1. Az
első alcím
 További alcímek: 12-es betűméret, Times New Roman betűtípus, dőlt, csak
mondatkezdő nagybetű, balra igazított és maximum három decimálisig terjedhet
sortávolság 1,5-es, térköz előtte és utána 0 pt-s, pl.: 1.1.1. Az első további alcím
Tartalomjegyzék
A tartalomjegyzéket az általunk létrehozott címsorok alapján kell automatikusan beállítani,
úgy, hogy a fejezetek kattintható hiperlinkek is legyenek. Nem elfogadott, ha a hallgató saját
maga gépeli be a tartalomjegyzék elemeit és a hozzá tartozó oldalszámokat. A
tartalomjegyzék kialakítása során az alábbi lépéseket kell követni:
1. Első lépésként a fentiek alapján ki kell alakítani a maximum háromszintes (főcím,
alcím és egy további alcím) címsorozását a „Stíluson” belül. A címsorokat saját
magunk nevezhetjük el, pl. Első, Második, Harmadik
2. A tartalomjegyzék generálását megelőzően lépjünk a belső címlap és bevezetés
közötti oldalra (ide lesz majd beszúrva a beállítások elvégzése után a
tartalomjegyzék). A „Hivatkozás” menüponton belül a „Tartalmat” kell megkeresni,
ahol az „Egyéni tartalomjegyzékre” kell kattintani.
3. A „beállításokon” belül az általunk létrehozott három címsor szintet (TJ szint) meg
kell sorszámozni, pl. Első – 1; Második – 2; Harmadik – 3. A többi beállításon itt
nem kell változtatni.
4. A „módosításnál” az általunk kijelölt címsor szinteket (TJ szint) a fentiek szerint kell
külön-külön megformázni. Ez azért szükséges, hogy a később automatikus generált
tartalomjegyzék formai kialakítása megfelelő legyen.
5. A beállítások elvégzése után és a szerkesztő ablak „okézását” követően a rendszer
beszúrja a tartalomjegyzéket.
6. A dolgozat lezárását megelőzően feltétlenül frissíteni kell a tartalomjegyzéket,
amelyet a „jobb egérgomb” megnyomásával tehetünk meg.
8
Primer kutatások elvégzése

A Marketing és Kereskedelem Intézetben végző hallgatók számára kötelezően ajánlott a
szekunder (szakirodalmi) kutatás mellett valamely primer kutatást elvégezni. Ezt részben
kiválthatja, ha a hallgató releváns statisztikai állományokat elemez mélyrehatóan vagy
marketingtervet készít el. Azonban ebben az esetben ezt a témavezetővel feltétlen szükséges
előre egyeztetni. Ez kvalitatív (pl. szakértői mélyinterjú, fókuszcsoportos kutatás, netnogárfiai
megfigyelés), illetve kvantitatív kutatások (pl. kérdőíves megkérdezés) elvégzését követeli
meg. Mindezekhez segítséget a 8. fejezetben (Primer kutatások) lehet találni.
Plágium
A dolgozat készítése során el kell kerülni a plágium gyanúját. A plágiumot tartalmazó
dolgozatot a bíráló elégtelen érdemjeggyel minősíti és erről a Kar oktatási dékánhelyettesét
értesíti. A dolgozatot készítő hallgató a döntés ellen fellebbezéssel a kari Oktatási
Bizottsághoz fordulhat. Plágiumnak minősül:
 Más szerző által leírt gondolat, szövegrész szó szerinti idézése az eredeti szerző
nevének közlése és idézőjelek használata nélkül.
 Más szerző gondolatainak sajátként való feltüntetése (például az eredeti szerző
nevének elhagyása, vagy más szerző által leírt gondolat, szövegrész szerepeltetése
szerkezetének és tartalmának minimális módosítását követően).
 Irodalmakból átvett ábrák és táblázatok változtatás nélkül és képként való beillesztését
csak indokolt esetben lehet megtenni. Tehát a hallgatónak ezeket az ábrákat vagy
táblázatokat – amennyiben lehetséges – saját kezűleg kell megszerkeszteni.
2. KÉPEK SZERKESZTÉSE
Kizárólag olyan kép helyezhető el a dolgozatban, amelyet a hallgató elemez is szövegesen. A

dolgozatban szereplő képeknél a legfontosabb, hogy minél nagyobb felbontásúak legyenek,
így lehet biztosítani a képek éles megjelenítését a végső nyomtatott változatban. A kép
számozását, címét, forrását hasonlóan kell formázni, mint az ábra esetében, amelyről a
következőekben teszünk említést. A képet megelőző szövegközben zárójeles vagy szövegközi
formátumban, de feltétlen utalást kell tenni az 1. képre.
1. kép: Marketing és Kereskedelem Intézet

Forrás: Saját szerkesztés
9
3. TÁBLÁZATOK SZERKESZTÉSE
Kizárólag olyan táblázat helyezhető el a dolgozatban, amelyet a hallgató elemez is

szövegesen.
Szövegbeállítás
Minden eleme lehetőleg 10-től 12-es Times New Roman betűtípusú. A táblázatban (1.
táblázat) a sortávolság 1-es, a térköz előtte és utána 0 pt. Az oszlopok és sorok címeiben,
illetve adott esetben a táblázat elemeinél félkövér kijelölés alkalmazható. A táblázatban a %-
os jelölés esetében a számokat egységesen egy tizedesjegyig, átlagérték esetében két
tizedesjegyig kell megadni.
Méretezés és kialakítás
A táblázat az oszlopok számától függetlenül bal oldali margótól jobb oldali margóig tartson
(A táblázatra kattintva „Automatikus méretezés az ablakhoz” parancs). A táblázatok egyéni
beállításokkal színesíthetők. A lényeg az egységes szerkesztés!
Cím, sorszám
A táblázatokat sorszámozni kell, amely sorszámra a szövegközben szükséges utalni így (1.
táblázat) vagy ehhez hasonlóan: ahogy azt az 1. táblázatból láthatjuk... A dolgozathoz
táblázat- és ábrajegyzék elkészítése nem szükséges. A cím középre igazított, 12-es Times
New Roman betűtípusú, sortávolság 1,5-es, a térköz előtte és utána 0 pt. A sorszám normál
kijelölésű. A táblázat címe félkövér. A címet a táblázat fölé kell elhelyezni és a cím és a
táblázat között egy üres sort kell hagyni.
Forrás
Közvetlenül a táblázatok alatt a forrás (balra zárt, dőlt) megjelölése mindig kötelező. A
dolgozat szövege a táblázat forrása utáni soremelést követő sorban folytatódhat, tehát egy üres
sort ki kell hagyni.
Megjegyzés
A táblázatot és a forrás megjelölés követően opcionális jelleggel megjegyzés beszúrható,
amelyet balra igazítva és dőlten kell ábrázolni. A táblázat egyes elemeinek magyarázása
esetén érdemes a megjegyzést alkalmazni.
1. táblázat: A válaszadók megoszlása lakóhelyének típusa
Válaszlehetőségek Fő %
Főváros 123 19,5
Megyeszékhely 160 25,4
10 ezer főnél nagyobb város 164 26,0
10 ezer főnél kisebb város 67 10,6
Falu / Község 117 18,5
Forrás: Saját számítás a Mélyép-H Kft. egyszerűsített éves beszámolója alapján
10
4. ÁBRÁK SZERKESZTÉSE
Kizárólag olyan ábra helyezhető el a dolgozatban, amelyet a hallgató elemez is szövegesen.
Szövegbeállítás
Minden eleme minimum 10-es Times New Roman betűtípusú. Az ábrában (1. ábra) a
sortávolság 1-es, a térköz előtte és utána 0 pt. Az ábrában adott esetben félkövér kijelölés
alkalmazható. A %-os jelölés esetében a számokat egységesen egy tizedesjegyig, átlagérték
esetében két tizedesjegyig kell megadni.
Méretezés és kialakítás
Az ábrát középre igazítva kell elhelyezni. Az ábrák egyéni beállításokkal színesíthetők. A
lényeg az egységes szerkesztés (pl. diagramtípusok, -stílusok, színek tekintetében)!
Cím
Az ábrákat sorszámozni kell, amely sorszámra a szövegközben szükséges utalni például így:
(1. ábra). A dolgozathoz táblázat- és ábrajegyzék elkészítése nem szükséges. A cím középre
igazított 12-es Times New Roman betűtípusú, sortávolság 1,5-es, a térköz előtte és utána 0 pt.
A sorszám normál kijelölésű. Az ábra címe félkövér. A címet az ábra alá kell elhelyezni. Az
ábra munkaterületén belül a címet ne szerepeltessük, hiszen az az ábra alatt lesz! Amennyiben
kvantitatív primer kutatás eredményeit mutatja be, az ábra címénél a minta nagyságát fel kell
tüntetni (N=289). Ugyanez a táblázatokra is igaz, amennyiben az a táblázatból magából nem
derül ki.
Forrás
Közvetlenül az ábra címe alatt a forrás (balra zárt) megjelölése mindig kötelező.
Megjegyzés
Az ábra és a forrás megjelölés követően opcionális jelleggel megjegyzés beszúrható, amelyet
balra igazítva és dőlten kell ábrázolni. Az ábra egyes elemeinek magyarázása esetén érdemes
a megjegyzést alkalmazni.
15,0%
24,5%
Pontosan megtervezi
Tápláló legyen
Amit éppen megkíván
60,5%
1. ábra: Étkezések megtervezése (N=351)

Forrás: Saját szerkesztés, kérdőíves felmérés alapján (2016)
11
5. SZEKUNDER KUTATÁSOK
A szekunder információ minden, már más által összegyűjtött eredmény, adat. A szekunder
információkat a szakirodalmi áttekintésbe illesztve érdemes bemutatni a megfelelő
témakörhöz csatolva, kivéve ha további műveleteket hajtunk végre velük saját eredmény
létrehozásának céljából, ekkor az eredmények fejezetben kerülnek bemutatásra (például
kereszttábla-elemzésben vizsgálunk és elemzünk két, már meglévő adatsort, vagy új mérési
szempontok szerint, új következtetések levonásának céljából mutatjuk be őket).
A szekunder kutatásokhoz szorosan kapcsolódódik 6. és 7. fejezet, amelyekben a
forrásmunkákra történő hivatkozás módjait és az irodalomjegyzék összeállítását ismerheti
meg a hallgató.
Hivatkozások kijegyzetelése
MINDIG írjuk, jegyezzük fel, hogy mit hol találtunk, hogy a hivatkozásaink megfelelőek
legyenek, másrészt később sokkal nehezebb visszakeresni őket! (Ehhez „ízlés” szerint
használhatunk Excel, Word vagy jegyzetprogramokat. Az Excel előnye, hogyha az alábbi
módon gyűjtjük össze, akkor a szakirodalmi/hivatkozási jegyzék összeállításakor az excelben
ABC rendbe tudjuk őket állítani, illetve a tárgyszavak segíthetnek az egyes fejezetek
megírásánál.)
Példa a hivatkozások kijegyzetelésére:
Szekunder források főbb kategóriái

1. Kormányzati információk
2. Országos intézmények adatközlései
3. Gazdaságkutató, piackutató cégek, intézmények
4. Banki információk
5. Szakmai intézmények
6. Információs cégek adatbázisai
7. Könyvtárak
8. EU-információk
9. Adattárak, adatbázisok
Kormányzati információk
 Gazdaságpolitikáról, gazdaságfejlesztésről, kormányprogramokról, közérdekű
adatokról
o www.kormany.hu
o http://www.kormany.hu/hu/dok#!DocumentBrowse
12
 Fejlesztési programok, operatív programok

o http://www.kormany.hu/hu/dok?type=206#!DocumentBrowse
Központi Statisztikai Hivatal

 A legfontosabb statisztikai adattár a hazai tendenciák bemutatására.
o www.ksh.hu
 Általános háttéradatok elérhetősége:
o http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/index.jsp
 Témaspecifikus adatok megtalálhatóak az egyes szakmai szervezetek oldalán
o Példa: Magyar Turizmus ZRt., Baromfi Termék Tanács és NÉBIH
Külföldi statisztikai állományok
Az alábbiakban a legnagyobb és legismertebb adatbázisokat mutatjuk be:

 EuroStat
o http://ec.europa.eu/eurostat
 OECD adatbázisa
o http://stats.oecd.org/
 WHO adatbázisa
o http://www.who.int/gho/en/
 FAO adatbázisa
o http://www.fao.org/home/en/
 Internet World Stats
o http://www.internetworldstats.com/
Hazai vagy hazánkban is működő kutatóközpontok

 Magyar Tudományos Akadémia
o http://mta.hu/mta_kutatointezetei
 Gfk
o http://www.gfk.com/hu/
 Nielsen
o http://www.nielsen.com/hu/hu.html
 Gemius
o http://www.gemius.hu/
 Trendinspirációs Műhely
o http://www.trendinspiracio.hu/
 Szinapszis: Kiemelten egészségipar, gyógyszeripar.
o http://www.szinapszis.hu/hu
 eNet Internetkutató és Tanácsadó
o http://www.enet.hu/?lang=hu
13
A Gazdaságtudományi Kar ajánlott folyóiratai

 Apstract
o http://apstract.net/
 Competitio
o http://competitio.unideb.hu/
 Táplálkozásmarketing
o http://econ.unideb.hu/index.php/hu/tudomany-gtk/taplalkozasmarketing-fo
Könyvtári elérhetőségek és elektronikus adatbázisok
MEGJEGYZÉS: Az alábbiakban sorolt adatbázisokon elérhető folyóiratcikkek teljes pdf

változata nagyobb eséllyel tölthető le az Egyetem területén belül működő IP címmel
rendelkező számítógépről vagy az Egyetem valamely WIFI hálózatán történő böngészés
során, akár saját laptopról is. Ennek oka, hogy számos esetben az Egyetem által megvásárolt
adatbázisokról van szó, amelyek otthoni IP címekről csak korlátozottan hozzáférhetőek. A
hozzáférésre az alábbi könyvtári oldal által van lehetőség, ahol szöveges és animált ismertetők
is találhatók az adatbázis eléréséhez (proxy beállítás):
http://hu.wiki.lib.unideb.hu/index.php/Elektronikus_szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok_el%C3
%A9r%C3%A9se_otthonr%C3%B3l
Magyar nyelvű adatbázisok:

 Debreceni Egyetem Elektronikus Archívum (DEA): Alap és mesterképzéses
hallgatói dolgozatok, PhD dolgozatok elérhetősége és debreceni egyetemi dolgozók
által írt publikációk elérhetősége
o https://dea.lib.unideb.hu/dea/
 Debreceni Egyetem, Egyetemi és Nemzeti Könyvtár – Központi Katalógus
o https://webpac.lib.unideb.hu/WebPac/
 Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ)
o http://www.eisz.hu/hu
 Magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshető adatbázisa (MATARKA) –
nem szükséges egyetemi IP-s elérés hozzá: Túlnyomórészt Magyarországon
megjelenő tudományos és szakmai folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshetőségét és
böngészését lehetővé tevő, bárki számára térítésmentesen elérhető országos
szolgáltatás.
o http://www.matarka.hu/
 Magyar Elektronikus Referenciaművek Szolgáltatás (MeRSZ): Egyetemi IP
címről vagy beállított otthoni proxyról teljes terjedelmű tankönyvek, szakkönyvek
érhetőek el.
o http://eisz.mersz.org/
 Arcanum Digitális Tudománytár (ADT): Egyetemi IP címről vagy beállított otthoni
proxyról teljes terjedelmű tankönyvek, szakkönyvek érhetőek el.
o https://adtplus.arcanum.hu/hu/
14
Angol nyelvű adatbázisok:

 Science Direct, Ebsco, Jstor és Web of Science: Angol nyelvű cikkek és
tanulmányok legjelentősebb angol nyelvű gyűjtőhelyei. A cikkek teljes terjedelmű
változatának eléréséhez egyetemi IP címről, vagy az otthoni számítógépen beállított
proxy segítségével kell keresnünk.
o http://www.sciencedirect.com/
o https://www.ebscohost.com/academic
o https://www.jstor.org/
o http://login.webofknowledge.com
 Cambridge Core: A multidiszciplináris folyóiratcsomag teljes szövegű hozzáférést
nyújt a kiadó több mint 300 tudományos folyóiratához. A cikkek teljes terjedelmű
változatának eléréséhez egyetemi IP címről, vagy az otthoni számítógépen beállított
proxy segítségével kell keresnünk.
o https://www.cambridge.org/core
 Directory of Open Acces Journals (DOAJ): Nyílt elérésű teljes terjedelmű
folyóiratok adatbázisa:
o https://doaj.org/
 Directory of Open Access Books (DOAB): Nyílt elérésű teljes terjedelmű
folyóiratok adatbázisa:
o http://www.doabooks.org/doab?func=about&uiLanguage=en
Vegyes adatbázisok:
 Google Scholar/Tudós: Vegyesen magyar és angol nyelvű szakkönyvek, folyóiratok,
szakdolgozatok, PhD dolgozatok és egyéb adatbázisok gyűjtőhelye. Megjegyzés: A
FIND@Univ of Debrecen ikon is jelzi, ha egy cikk a Debreceni
Egyetem adatbázisában elérhető, DE ez a lehetőség csak az egyetemi IP címről
indított keresések esetében vagy otthon a proxy beállítása után adott.
o https://scholar.google.hu/
 Google kereső: PhD értekezések keresőszavak alapján történő kereshetőségének
lehetősége. A nyilvános védésen átesett doktori disszertációk teljes terjedelmükben
elérhetőek a keresések által, amelyekből hatalmas szakirodalmi gyűjtemények is
felfedezhetőek.
15
6. A FORRÁSMUNKÁRA TÖRTÉNŐ HIVATKOZÁS MÓDJAI
Az 5. fejezetben ismertetett szekunder kutatásokat (szakirodalmi kutatásokat) a dolgozat

szövegközi részeiben az alábbiak szerint szükséges jelölni.
Szakirodalmi forrásmunkákból történő idézés módjai

 szószerinti idézés: Az átvett részen semmit nem változtatunk, ilyenkor idézőjel közé
kell tenni a szövegrész pl. „Ez itt a szó szerint idézett szövegrész”. Lényeges
megemlíteni, hogy a szó szerint idézett részeket célirányosan szabad csak elhelyezni a
dolgozatban. Általában egy-egy szakértőtől történő idézés vagy fontosabb definíciók
magyarázata oldható meg ilyen módon. A szó szerinti idézet terjedelme csupán egy
rövid bekezdés lehet, tehát néhány sornál többet semmiképp ne idézzünk egyszerre.
 átírt idézés: A „Szakirodalmi áttekintés” rész legnagyobb részének megírása így
történik. A felhasznált szakkönyvekből, szakfolyóiratokból és internetes forrásokból a
számunkra lényeges részek alapján és azokat saját magunk által átfogalmazva írunk a
kutatási témánkról.
A szövegközi hivatkozásokat – a táblázatok, ábrák és képek alatt jelölt forrásokat hasonlóan

kell megadni, mint a szövegközi forrásokat – az alábbi formában kell megadni az
„Irodalomjegyzéknek” megfelelően:
Egy szerző esetén

A szerző vezetékneve szókezdő nagybetűs, dőlt (nem félkövér és nem csupa nagybetűs!), ezt
követi egy vessző és egy szóköz elválasztásával a közlemény megjelenésének évszáma, ami
szintén dőlt, zárójelek alkalmazása esetén azok normál formázásúak, pl.:
 mondat vagy bekezdés végén használva: (Szakály, 2011)
 a mondat részeként használva: Szakály (2011) szerint az élelmiszerek…
Két szerző esetén

Mind a kettő szerző vezetékneve szókezdő nagybetűs és dőlt (nem félkövér és nem csupa
nagybetűs!). A szerzők vezetéknevei közé hosszú gondolatjelet kell tenni, ami előtt és után
szóközt („space”-t) kell alkalmazni, ezt követi egy vessző és egy szóköz elválasztásával a
közlemény megjelenésének évszáma, ami szintén dőlt, zárójelek alkalmazása esetén azok
normál formázásúak, pl. (Soós – Szakály, 2012).
Három vagy több szerző esetén

Az első szerző vezetékneve szókezdő nagybetűs, dőlt (nem félkövér és nem csupa
nagybetűs!). Ezt követi az „et al.” kifejezés, majd egy vessző és egy szóköz elválasztásával a
közlemény megjelenésének évszáma, ami szintén dőlt, zárójelek alkalmazása esetén azok
normál formázásúak, pl. (Szakály et al., 2012).
Internetes hivatkozások
Az internetes források esetében is a szerzőt és a közlemény megjelenésének évét hivatkozzuk
az előbbi pontoknak megfelelően, az internetes elérhetőség adatait (URL cím és letöltés
dátuma) csak az „Irodalomjegyzékben” tüntetjük fel. Amennyiben a szerző nem azonosítható
be, akkor a honlap nevére, zárójelben a megnézés évszámára hivatkozunk, pl. WTO (2012)
16
vagy (WTO, 2012). A pontos internetes elérési útvonalat ez esetben is csak az

irodalomjegyzékben tüntetjük fel.
Több egymást követő forrás

Egy zárójelen belül pontos vesszővel legyenek elválasztva egymástól ezek és a források
dátum szerinti növekvő sorrendjében következzenek, pl. (Szakály, 2011; Soós – Szakály,
2012).
Szó szerinti idézés

Az évszám után kettősponttal elválasztva a pontos oldalszámot is fel kell tüntetni, pl.
(Szakály, 2011:43).
Ha egy szerzőtől egy éven belül megjelent több művére is történik hivatkozás,
ebben az esetben az „abc” betűivel különböztessük meg a forrásokat egymástól, amelyet
hasonlóan kell elvégezni az „Irodalomjegyzékben” is, pl. (Kotler, 2006a; Kotler, 2006b).
Pont elhelyezése a szövegközi hivatkozásoknál

A mondatvégi pontot minden esetben a zárójelben szerepeltetett szövegközi hivatkozást
követően kell elhelyezni,
pl. … Ha a vásárló azt gondolja, hogy a vállalat vagy a márka nem képes teljesíteni az
igényeit, akkor a pozíciója kétségbe vonható (Kotler, 2000).
7. AZ IRODALOMJEGYZÉK ÖSSZEÁLLÍTÁSA
Az 5. fejezetben ismertetett szekunder kutatásokat (szakirodalmi kutatásokat) a dolgozat

„Irodalomjegyzék” fejezetében az alábbiak szerint szükséges jelölni.
Az irodalomjegyzékben az egyes szerzők nevének megfelelően ABC sorrendet kell

alkalmazni. Csak olyan irodalom vehető fel a jegyzékbe, amit a jelölt felhasznált és amelyre a
dolgozatban hivatkozik. A Dr., Prof. és egyéb előtagokat nem kell beírni az
irodalomjegyzékbe, akkor sem, ha azok az eredeti forrásban szerepelnek.
Nincs pontos meghatározása annak, hogy hány darab forrás az, amivel pontosan elemezni
tudjuk a vizsgált témakörünket. Körülbelül 20-25 forrás elegendő lehet. Azonban lényeges
ezeknek a megoszlása. Ideális, ha a kiválasztott források 1/3-a szakkönyv, 1/3-a szakfolyóirat,
míg a maradék 1/3-a internetes forrás. Az arányok természetesen változhatnak, azonban az
internetes források semmiképp ne legyenek túlsúlyban a szakkönyvekből és folyóiratokból
vett forrásokhoz képest. A feldolgozott szakirodalmi forrásoknál figyelni kell azok
aktualitására. Meghatározások és fogalmak esetén természetesen lehet régebbi forrásokat
használni, azonban aktuális tendenciák bemutatásánál 3-4 éves anyagoknál nem ajánlott
régebbivel dolgozni.
Ajánlatos idegen nyelvű forrásokat – természetesen ez témakör függvénye is – használni,
különösen mesterképzésen dolgozatot készítők számára.
17
Folyóiratban megjelent közlemények

A szerző(k) vezetékneve, a keresztnév első betűje, pont, több szerző esetén hosszú kötőjellel
elválasztva, a megjelenés éve zárójelben, kettőspont, szóköz, a cikk címe, pont, folyóirat
címe, pont, kötetszám (évfolyam), pont, füzetszám, pont, oldalszám. Ha több oldalt
hivatkozunk, akkor „pp” jelölést kell alkalmazni (page to page), ha pedig egy oldalt, akkor
„p”-t (page).
 Popp J. – Székely Cs. (2011): Az Agrárgazdasági Tanács állásfoglalása az
agrárgazdaság 2010. évi helyzetéről. Gazdálkodás. 55. évf. 7. sz. pp. 604-614.
Amennyiben külföldi szerzőről (vagy idegen nyelven megjelent cikkről) van szó, a családi
név után vessző következik és utána a keresztnév kezdőbetűje és pont. A kiadvány
évfolyamának, illetve számának megjelölésénél rövidítés is használható, például: Vol., illetve
No. Az angol nyelvű címeknél a szavak többsége nagy kezdőbetűvel rendelkezik, kivételt
képez ez alól a névelők, prepozíciók és „jelentéktelenebb” szavak.
 Coase, R. H. (1990): Accounting and the Theory of the Firm. Journal of Accounting
and Economics. Volume 12. Number 1-3. pp. 3-13.
Könyvek
A szerző(k) vezetékneve, a keresztnév első betűje, pont, több szerző esetén hosszú kötőjellel
elválasztva évszám zárójelben, kettőspont, szóköz, a könyv címe, pont, a kiadó neve, vessző,
a megjelenés helye, vessző, pont, a könyv ISBN száma. A könyv oldalszámok szerinti
terjedelmét nem kell megadni, csak akkor kell oldalszámot írni, ha szó szerinti idézésünk.
 Popp J. – Potori N. – Udovecz G. (2005): Főbb mezőgazdasági ágazatok várható
kilátásai az EU csatlakozás után. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, ISBN 963-955-353-
0
 Schultz, T. W. (1971): Investment in Human Capital: The Role of Education
Research. Free Press, New York, ISBN 978-002-928-220-5
Ha az adott könyv egyes fejezeteit különböző szerzők írták, akkor a fejezet szerzőjének nevét,
megjelenési évét, kettőspont, a fejezet címét, közlemény terjedelmét (-tól, -ig), pont, „In”,
kettőspont, a könyv címét, pont, a „Szerk.” rövidítés utána a szerkesztő(k) nevét zárójelben,
pont, a kiadót, vessző, a megjelenés helyét, vessző, a kiadvány terjedelmét- és ISBN számát
kell megjelölni.
 Popp J. (2011): Növekvő feszültség az élelmiszer- és bioüzemanyag-ipar között? pp.
137-156. In: Változó prioritások az európai mezőgazdaságban. (Szerk. Fertő I. –
Forgács Cs. – Jámbor A.). Agroinform Kiadó és Nyomda Kft., Budapest, 267 p. ISBN
978-963-502-930-3
18
Konferenciák, kongresszusok publikált előadásai

A szerző (az előadást tartó) neve, év zárójelben, kettőspont, az előadás címe, pont, a szerző
előadásainak oldalszáma (-tól, -ig), „In”, kettőspont, a kongresszus/konferencia
címe/témája/szekciója (ha van ilyen és a kiadvány tartalmazza), pont, a
kongresszus/konferencia neve, sorszáma (arab számmal), pont, a kiadványt szerkesztő neve
zárójelbe a „Szerk.” rövidítés után, a konferenciáról/kongresszusról kiadott kiadvány címe,
kötetszáma, kiadója, vessző, a kiadvány megjelenésének helye, vessző, terjedelme (oldalszám
vagy CD kiadvány), pont, és ISBN száma (ha van), a konferenciát/kongresszust rendező
(szerv/ek) neve, helye, időpontja, év, hó, nap.
 Szabó G. (2007): Változások az EU-csatlakozás után a magyar mezőgazdaságban. In:
Agrárgazdaság, Vidékfejlesztés, Agrárinformatika Nemzetközi Konferencia. (AVA
III.) (Szerk. Nábrádi A. – Lazányi J. – Herdon M.) DE ATC AVK, Debrecen, pp. 453-
466. Debreceni Egyetem, Debrecen, 2007. március 20-21.
 Zörög, Z. (2011): Experience Gained from a Practice Oriented Training on the
Teaching of Enterprise Information Systems. pp. 318-322. In: People and the Value of
an Organization Social, Human and Intellectual Capital (Eds. Chang, M. – Ming, P.)
Krakow Publishing, Krakow, 650. p. ISBN 978-83-61118-39-8 International
Conference, Poland, June 16-17, 2011.
Internetes források
A szerző(k) neve, dátum, kettőspont, a forrás elnevezése, opcionálisan egyéb információk lásd
a lenti példában, az elérés útja és időpontja zárójelben. Ha nincs szerző, akkor a weboldal
(rövid) nevét kell szerepeltetni.
 Tobin, J. (1998): Supply Constraints on Employment and output: NAIRU versus
natural rate. International Conference in Memory of Fausto Vicarelli. Rome, 21-23.
November 1998 „Theory, Reality, and Social Commitment: The Economist’s Stance”.
Cowles Foundation Paper 1150. http://cowles.econ.yale.edu/P/cd/d11b/d1150.pdf,
accessed: 11.11.2011.
 Delignette-Muller, M. L. – Pouillot, R. – Denis, J-B. – Dutang, C. (2011): Use of the
Package Fitdistrplus to Specify a Distribution from Non-Censored or Censored Data,
19. p. http://cran.at.r-project.org/, accessed: 18.12.2011.
 KSH (2016): Az alkalmazásban állók havi nettó keresete.
http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qli030a.html, letöltés dátuma:
2016.07.06.
19
8. PRIMER KUTATÁSOK
Az alábbiakban ismertetett primerkutatások közül a választott témának megfelelő kutatási

eljárás(oka)t érdemes kiválasztani, tehát nem szükséges a jegyzetben található minden egyes
kutatást lefolytatni. A kutatási eljárások általános bemutatása csupán tájékoztató jellegű. Az
elvégzendő primerkutatásokat és azok sorrendjét érdemes a témavezetővel előzetesen
egyeztetni.
KÉRDŐÍVES MEGKÉRDEZÉS
A kérdőíves megkérdezés egy kvantitatív (mennyiségi) marketingkutatási eljárás, ahol célunk

a kutatási témánkkal kapcsolatos megállapításokat különféle statisztikailag alátámasztható,
számszerűsíthető eredményekre alapozni. Az alábbiakban röviden ismertetjük, hogy a
megkérdezés során mekkora minta kiválasztása az ajánlott, illetve milyen módszert
alkalmazhatunk a vizsgálat lebonyolítására. Továbbá részletesen ismertetjük, hogy a
lekérdezést követően milyen lehetőségeink vannak a kapott adataink kiértékelésére. Fontos
kiemelni, hogy az itt leírtak csupán segítséget nyújtanak a kiértékeléshez. Azonban a
kérdőív kialakítása, annak lekérdezése és végül kiértékelése során folyamatosan
konzultálni kell a témavezetővel!
Mintanagyság
Az ideális mintanagyság nagyban függ attól, hogy vállalati vagy fogyasztói megkérdezés
történik. Az egyes esetekben az ideális minimális mintanagyság:
 vállalati megkérdezés: min. 25 vállalat
 fogyasztói megkérdezés: min. 200 fő
Megkérdezés módja
A kérdőíves megkérdezés személyes, telefonos és internetes kitöltetéssel is végrehajtható.
Napjaink trendjei alapján a legkönnyebben kivitelezhető módszer az internetes kitöltetés.
Azonban ennek a kitöltési módnak az alkalmazásánál különösen ügyelni kell a minta
(válaszadók) megoszlására. Alapképzésen és mesterszinten sem elvárás a reprezentatív minta
kiválasztása. Viszont ajánlatos egy-egy demográfiai változó (pl. nem, korcsoport) alapján
nagyságrendileg arányosan kialakítani a minta megoszlását. Külön felhívjuk a figyelmet arra,
hogy a túlzottan egyik vagy másik demográfiai változó irányába túlreprezentált mintákból (pl.
nemek aránya: nő (80%), férfi (20%)) lehetetlen kellően megalapozott eredményeket kapni,
ami akár a dolgozat bírálóinak kritikus véleményében is megmutatkozhat.
Diagramok és táblázatok szerkesztése

A korábbiak során a táblázatok és ábrák formai követelményeit részletesen ismertettük. Ebben
a részben néhány hasznos tanácsot sorolunk fel:
 A kérdőíves megkérdezés eredményeinek a szemléltetésére a táblázatos formátum
helyett a diagramokkal történő ábrázolás a legjobb mód.
 Alternatív kérdéseknél (eldöntendő kérdések pl. 1 – igen, 2 – nem) teljesen
szükségtelen táblázatban vagy diagramban az ábrázolás, hiszen egy egyszerű
mondattal is leírható az elemzés.
 Több válaszlehetőséges szelektív kérdések eredményeit soha ne ábrázoljuk kör
diagramban.
20
 Alternatív vagy szelektív kérdéseknél elég a százalékos megoszlás szerinti

eredményeket bemutatni a diagramokban. Fontos, hogy a mintanagyságot az ábra
címében feltüntessük (pl. N=200). Táblázatos forma esetén a fő szerinti megoszlást és
a százalékos megoszlást is fel kell tüntetni.
 Skála típusú kérdések ábrázolásánál elég az átlagértékeket feltüntetni, ha diagram által
szemléltetjük az eredményeket. Táblázatos forma esetén a fő szerinti megoszlást, az
átlagértékeket, illetve a szórás értékeit is fel kell tüntetni.
 A diagramok kinézete egyénileg alakítható, azonban fontos, hogy ezek egységesek
legyenek.
 A diagramok területén belül szükségtelen újra feltüntetni a címet.
 A diagramok tengelyeit minden esetben el kell nevezni (amennyiben nem
kördiagramról van szó).
 A diagramok betűtípusát a word automatikusan calibri-re generálja, ez pedig teljesen
ellentmond a formai követelményekkel. Ezért a diagram kijelölését követően a
betűtípust át kell állítani Times New Roman-ra.
 A diagramokat ajánlott eredeti formátumukban és nem képként beillesztve
szerepeltetni a dolgozatban, mivel a végső nyomtatott változatnál esetlegesen
minőségbeli hibák adódhatnak.
 A diagramok mérete egymáshoz képest nagyjából legyen egységes.
 A különféle értékeket az alábbi módon kell tizedes jegyekkel ellátni:
o százalékos érték: egy tizedes jegy (pl. 20,1%)
o átlagérték: két tizedes jegy (pl. 4,01)
o szórásérték: három tizedes jegy (pl. 0,899)
 A megkérdezés eredményeit szemléltető táblázatra vagy ábrára (diagram) minden
esetben utalni szükséges az azokat megelőző szövegközben. Tehát dőlt betűvel
zárójelben a mondatvégén, vagy a dőlt betűvel folyószövegben kell utalni erre.
Egyéb fontos tanácsok

 A megkérdezés során használt kérdőívet a dolgozat „Mellékletek” részében el kell
helyeznünk és arra lehetőleg az „Anyag és módszer” fejezet megfelelő részében
szövegesen is utalnunk kell (pl. 1. sz. melléklet).
A válaszadók demográfiai változóinak fő és százalék szerinti megoszlását szükségtelen
diagramokkal szemléltetnünk és szövegesen elemeznünk. Ajánlatos egy táblázatot kialakítani
ezeknek az adatoknak az összesítésére, amelyet elhelyezhetünk az „Anyag és módszer”
fejezetben vagy a „Mellékletekben”, például az alábbiak szerint:
A válaszadók megoszlása a háttérváltozók szerint az általános kérdőívet kitöltőknél

(N=193)
A válaszadók megoszlása nemek szerint Fő %
Nő 130 67,4
Férfi 63 32,6
A válaszadók megoszlása lakóhelyének típusa Fő %
Főváros 10 5,2
szerint
Megyei jogú város 59 30,6
10 000 főnél kisebb város 59 30,6
10 000 főnél nagyobb város 30 15,5
Község/tanya 34 17,6
21
SPSS HASZNÁLATI SEGÉDLET (Különösen fontos!)
Excel fájl betöltése az SPSS programba

Internetes megkérdezés esetében – kérdőívkitöltő programtól függetlenül – egy Excel fájlt
kell exportálnunk. Az SPSS programba történő betöltését az adatoknak az alábbiak szerint
lehet végrehajtani:
1. Az exportált Excel fájlt „mentés másként” segítségével mentsük el újra „excel 97-
2003-as munkafüzet” segítségével.
2. Az Excel adatbázist nézzük át és a hibás válaszokat javítsuk, vagy töröljük a hibás
kitöltéseket.
3. Több válaszlehetőséges szelektív kérdéseknél módosítsuk az adatbázist (lásd lentebb
az erre vonatkozó résznél („Több válaszlehetőséges szelektív kérdések”).
4. Az előzőek során lementett Excel fájlt töltsük be az SPSS programba: File/Read text
data. A „Files of type”-nál állítsuk át az Excel típusú fájlokra majd nyissuk meg a fájlt.
Ezt követően mást nem kell beállítani. Az SPSS program automatikusan generálni
fogja a „Data view”-n belül az egyes kérdéseket. Fontos kiemelni, hogy az SPSS
program a beolvasott adatokat a skála típusú kérdéseknél automatikusan „numeric”
típusúnak, míg az egyéb kérdéseknél „string”, tehát szöveg alapúnak ismeri fel.
Néhány esetben szükség lehet a változtatásokra, érdemes a konzulenssel egyeztetni
erről a lépésről.
Több válaszlehetőséges szelektív kérdések

Egyes internetes kérdőívkitöltő programok (pl. Google űrlapok) a szelektív több
válaszlehetőséges kérdéseknél az egyes válaszokat vesszővel elválasztva egy oszlopban
jelenítik meg. Köztudott, hogy az ilyen típusú kérdéseknél az SPSS programban az egyes
válaszlehetőségeket külön oszlopban kell szerepeltetni. Ennek megoldására az excelben
három megoldás áll rendelkezésre, amelyekről bővebben a konzulens fog tájékoztatást adni:
 a válaszok szűrése,
 a válaszok manuális átmásolgatása,
 függvény alkalmazása (pl. HA).
Korcsoportok kialakítása
A megkérdezés során az esetek többségében a válaszadók pontos korára kérdezünk rá és nem
alakítunk ki előzetesen korcsoportokat. Ennek oka, hogy egy viszonylag egyszerű lépés
segítségével az SPSS programban könnyedén kialakíthatunk korcsoportokat, amelyeket
változtathatunk is adott esetben. A korcsoportok kialakításának a lépései a következők:
1. Az SPSS-ben a „Variable view” fülre kattintva megkeressük a kor demográfiai
változóra utaló sort. Ez alá „insert variable” segítségével új sort szúrunk be, amelyet
elnevezünk egyénileg, lehetőleg utalva arra, hogy itt korcsoportokat fogunk
szerepeltetni.
2. Átkattintunk a „Data view”-ra, ahol kikeressük az eredeti „korra” utaló oszlopot és
mellette az általunk beszúrt „korcsoport” oszlopát. A „kor” oszlop adatait egyszerűen
átmásoljuk a „korcsoport” oszlopba, ügyelve arra, hogy minden adat át legyen
másolva. Ennek a lépésnek a fontossága, hogy az SPSS később a „korcsoport” oszlop
adatait fogja változtatni, míg a „kor” oszlop adatai változatlanok maradnak, ha esetleg
később új korcsoportokat kellene kialakítanunk.
3. Ezt követően az SPSS felületén a „Transform” menüpontra kattintunk, amin belül
kikeressük a „Recode into same variables” almenüpontot. A „korcsoport”-ra utaló
22
kérdést áthelyezzük bal oldalról jobbra. Majd az „Old and new values” gombra
kattintunk.
4. Mielőtt tovább mennénk, lejegyezzük, hogy milyen korcsoportokat kívánunk
megadni. Előzetesen az öt különböző korcsoportra tagolás az ajánlatos (ez a minta
megoszlásától függően változat). Az egyes korcsoportok kiválasztása minden esetben
a kutatási téma függvénye. A korcsoportok alsó és felső korhatárát a kitöltés
válaszaiból meg tudjuk határozni. Példa a korcsoportokra: (1) 18-25; (2) 26-35; (3) 36-
45; (4) 46-55; (5) 55 felett.
5. Az „Old value” alatt megkeressük a „Range”-et, ahol elkezdjük beírni az előre
kialakított korcsoportok két végpontját. Ezt követően a figyelmünket a „New value”
részre irányítjuk, ahol a „Value”-hoz beírjuk az új értéket az egyes korcsoportoknak
(az előzőkben a zárójelben szereplő számok). Ezt követően kattintunk az „Add”
gombra. Majd a többi korcsoporttal is végig csináljuk ezt, anélkül, hogy közben a
„Continue” gombra nyomnánk.
Alternatív kérdések, illetve egy és több válaszlehetőséges szelektív kérdések kiértékelése

A kiértékelés során a kitöltők megoszlását tudjuk vizsgálni. Ennek a lépései a következők:
1. Analyze/Descriptive statistics/Frequencies
2. Bal oldalról a vizsgálandó kérdés(eke)t áthelyezzük jobbra. Mivel a „Display
frequency tables” eleve be van kattintva, így nincs szükség más beállításra.
3. Az eredményeket az „OK” gomb lenyomása után egy külön „OUTPUT” ablakban
fogja számunkra prezentálni a program. Itt táblázat formájában láthatjuk az
összefüggéseket.
4. A „Frequency” jelenti a fő szerinti megoszlást, míg a „Valid percent” a százalékos
megoszlást. Az ezekhez tartozó adatokat kell átmásolnunk egy Excel fájlba és ott az
alábbiak alapján saját magunk megszerkeszteni egy új táblázatot. A válaszokat az
értékek alapján csökkenő sorrendbe kell tennünk. A százalékos értékeknél egy tizedes
jegyig írjuk ki az értékeket.
5. Több válaszlehetőséges szelektív kérdések kiértékelésénél a különbség, hogy az SPSS
az „OUTPUT” felületen minden egyes válaszlehetőségekhez külön táblázatot jelenít
meg. Tehát itt logikusan csupán az egyes válaszlehetőségekhez tartozó értékeket kell
külön-külön átmásolnunk. Majd valamely érték szerint csökkenő sorrendbe rakni a
válaszokat (Excelben a kategóriákat jelölő cellákkal (válaszlehetőségek, fő, %) együtt
kell a táblázatot kijelölni majd a kezdőlapon belül „Rendezés és szűrés”/”Egyéni
sorrend”, ahol fő vagy % alapján kell beállítani a csökkenő rendezést). Fontos
megemlíteni, hogy míg az alternatív vagy egy válaszlehetőséges szelektív kérdéseknél
a végén 100%-ot kell kiadjon az egyes válaszlehetőségek összesítése, addig a több
válaszlehetőséges szelektív kérdéseknél ez opcionális.
Példa az Excelbe átmásolt adatok megjelenítéséről:

Válaszlehetőségek Fő %
Első válasz 60 60,0
Második válasz 30 30,0
Harmadik válasz 10 10,0
23
Az elemzés eredményeit a dolgozatban legjobb diagram formájában ábrázolni (természetesen

a táblázatos formátum is elfogadott). A diagramban elég a százalékos megoszlás eredményeit
nagyság szerinti csökkenő sorrendben szerepeltetni. A kérdés típusa határozza meg az
alkalmazandó diagram milyenségét (ajánlott):
 Alternatív válaszlehetőséges kérdések: kördiagram
 Egy válaszlehetőséges szelektív kérdések: kördiagram
 Több válaszlehetőséges szelektív kérdések: sáv- vagy oszlopdiagram (a kördiagram
használata itt helytelen!)
Skála típusú kérdések kiértékelése

A kérdőíves megkérdezés során általánosságban az 1-5-ig terjedő Likert-skálát szokták
alkalmazni. A válaszadók ezek alapján tudják megítélni az egyes kérdéseket vagy állításokat.
A SPSS programban ezekből a számokból átlagértéket és szórást kell számítani, amelyet az
alábbiak alapján kell elvégezni:
1. Analyze/Compare Means/Means
2. Bal oldalról a vizsgálandó kérdés(eke)t áthelyezzük a jobb oldalon található
„Dependent list” részbe. Ezt követően mást nem kell beállítanunk.
3. Az SPSS által kiadott „OUTPUT” ablakból a „Report” táblázatot kell megfigyelnünk,
ahol a számunkra szükséges adatok láthatók. A „Mean” az átlagértéket, az „N” a
válaszolók mintanagyságát, az „Std. Deviation” a szórást jelenti. Az előbbi adatokat
kell átmásolnunk egy Excel táblázatba – lehetőleg átlagérték szerinti csökkenő
sorrendben – az alábbi minta alapján.
Példa az Excelbe átmásolt adatok megjelenítéséről:

Válaszlehetőségek N Átlag Szórás
Első válasz 60 4,01 0,678
Második válasz 45 3,33 0,567
Harmadik válasz 34 2,10 1,123
Az elemzés eredményeit a dolgozatban legjobb diagram formájában ábrázolni (természetesen

a táblázatos formátum is elfogadott). A diagramban elég az átlagmegoszlás eredményeit
szerepeltetni.
Kereszttáblás elemzés
Az elemzések során lehetőségünk van az alternatív kérdéseket, egy- illetve több
válaszlehetőséges kérdéseket összehasonlítani egymással vagy a különféle demográfiai
(háttér) változókkal. Az esetek túlnyomó többségében az egyes kérdéseket hasonlítjuk a
válaszadók demográfiai tényezőihez (pl. nem, korcsoport, jövedelmi helyzet). Fontos
kiemelni, hogy a kereszttáblás elemzéseket a korábbiak alapján megállapított célkitűzések
és/vagy hipotézisek alapján kell kialakítani, így semmiképpen sem ajánlott, hogy minden
kérdés és háttérváltozó összefüggését megvizsgálja a hallgató.
A kérdések egymáshoz történő hasonlítása során szignifikancia-vizsgálatot kell
végrehajtanunk. Ennek során azt vizsgáljuk, hogy az egymáshoz hasonlított tényezők
statisztikailag milyen összefüggésben állnak egymáshoz képest akkor, ha csupán 5%-os
hibahatárt engedélyezünk. Ennek során azt kell vizsgálnunk, hogy a szignifikáns összefüggés
mértéke ne haladja meg a 0,05-os értéket.
24
Fontos hangsúlyoznunk, hogy a kereszttáblás elemzés elvégzése – kivételt képezhetnek ez

alól bizonyos témakörű dolgozatokat, ezt érdemes a konzulenssel egyeztetni – elvárás a
szakdolgozat végső értékeléséhez.
 Analyze/Descriptive statistics/Crosstabs
 Bal oldalról a vizsgálandó kérdés(eke)t áthelyezzük a jobb oldalon található „Row(s)”
részbe. Majd bal oldalról kiválasztjuk, hogy melyik kérdéssel szeretnénk az
összehasonlítást végezni – az esetek többségében valamely demográfiai változó – és
ezt is áthelyezzük, csak most a „Column(s)” részbe.
 A „Statistics” gombra kattintunk, ahol bekattintjuk a „Chi-Square” rublikáját (ez
szükséges a szignifikáns vizsgálat elvégzéséhez). Ezt követően a „Cells” gombra
kattintunk, ahol a „Percentages”-en belül a „Column” rublikáját kattintjuk be (ez fogja
megmutatni számunkra, hogy milyen módon értelmezzük a kereszttáblás
összefüggést). Mindezek után továbbléphetünk.
 Először meg kell határoznunk a szignifikáns összefüggés milyenségét. Ezt a „Chi-
Square tests” táblázat mutatja meg számunkra. Itt a „Pearson Chi-Square” során az
„Asymp. Sig. (2-sided)” értékét kell figyelembe vennünk. Visszautalva a korábbiakra,
a vizsgált tényezők közötti szignifikáns eltérésről akkor beszélhetünk, ha az itt kapott
érték 0,05 vagy annál kisebb értéket mutat. Az itt kapott értéket a dolgozat szöveges
részében és később a prezentációban is fel kell tüntetni, mégpedig az alábbi módok
egyikén:
o Ha az érték 0,05-nél nagyobb, akkor is vizsgálható a kereszttáblás
összefüggés, de fel kell szövegesen tüntetnünk, hogy a vizsgált tényezők
között statisztikailag bizonyítható szignifikáns eltérést nem találtunk, azonban
lényegesnek tartottuk a tényezők közötti összefüggések vizsgálatát a
meghatározott célkitűzések vagy hipotézisek miatt.
o Ha az érték 0,01 és 0,05 közötti, akkor a dolgozat és prezentáció szöveges
részében így jelöljük ezt: p≤0,05
o Ha az érték kisebb, mint 0,01 (sok esetben 0,000-ás értéket is kaphatunk),
akkor így jelöljük: p<0,01
 A kereszttáblás összefüggést az előzőekben bemutatott táblázat felett láthatjuk. Az
egyes sorokban találhatók annak a kérdésnek a tényezői, amit hasonlítani szeretnénk,
míg az oszlopokban annak, amihez hasonlítjuk. A leggyakoribb használat alapján tehát
a sorokban találhatóak a sima vizsgálandó kérdés elemei, míg az oszlopokban a
demográfiai változó elemei. Az összefüggésekre vonatkozó megállapításokat az egyes
oszlopokban található értékek alapján kell megadni. Tehát az előző példánál maradva
a demográfiai változóra vonatkozóan. Hiszen az egyes oszlopok összesített értékei
ezeknél képeznek 100%-ot.
Varianciaanalízis
A skála típusú kérdések esetében más kérdésekkel – többnyire demográfiai kérdésekkel –
történő összefüggés vizsgálatok esetében varianciaanalízist kell végrehajtani. Ennek során
hasonlóan mint a kereszttáblás elemzéseknél szignifikancia vizsgálatot végezhetünk el, amely
értékének az értelmezése teljesen hasonló az előzőekben bemutatottakhoz.
 Analyze/Compare Means/Means
 Bal oldalról a vizsgálandó kérdés(eke)t áthelyezzük a jobb oldalon található
„Dependent list” részbe. Majd bal oldalról kiválasztjuk, hogy melyik kérdéssel
szeretnénk az összehasonlítást végezni – az esetek többségében valamely demográfiai
változó – és ezt is áthelyezzük, csak most a „Independent list” részbe.
25
 Az „Options” gombra kattintunk, ahol bekattintjuk az „Anova table and eta” rublikáját
(ez szükséges a szignifikáns vizsgálat elvégzéséhez). Mindezek után továbbléphetünk.
 Először meg kell határoznunk a szignifikáns összefüggés milyenségét. Ezt az
„ANOVA Table” táblázat mutatja meg számunkra. Itt a „Sig” értékét kell figyelembe
vennünk. Visszautalva a korábbiakra, a vizsgált tényezők közötti szignifikáns
eltérésről akkor beszélhetünk, ha az itt kapott érték 0,05 vagy annál kisebb értéket
mutat. Az itt kapott értéket a dolgozat szöveges részében és később a prezentációban
is fel kell tüntetni, mégpedig a fentiek során bemutatott módok egyikén.
 A vizsgált tényezők összefüggését az előzőekben bemutatott táblázat felett láthatjuk
(„Report”). Itt azt vizsgálhatjuk, hogy az „Independent list”-be áthelyezett kérdés
tényezői – általában a demográfiai változók egyike – esetében milyen eltérések
állapíthatók meg az átlagértékek és szórások esetében.
SZAKÉRTŐI MÉLYINTERJÚ
A szakértői mélyinterjú egy kvalitatív (minőségi) marketingkutatási eljárás, amelynek során

mélyreható és részletes információkat lehet megtudni a kutatási témakörünkkel kapcsolatban.
A legtöbb esetben a vállalati szektor vizsgálata esetében alkalmazható, amikor a kutatási
témánkhoz kapcsolódó szereplők egy-egy képviselőjét (pl. vezető, marketingért felelős
szakember) kérdezünk meg egy interjú segítségével.
személyes megkérdezés (bizonyos esetekben a telefonos vagy internetes megkérdezés is
elfogadott)
Megkérdezés időtartama
kb. 30 perc
Megkérdezés menete
1. Első lépésként össze kell állítani egy 5-10 kérdésből álló mélyinterjú kérdéssort,
amely az interjú alapját fogja képezni. Lényeges, hogy a kérdések lehetőleg
tematikusan kövessék egymást, tehát az általunk vizsgált témakörökre épüljenek
(legyen összefüggés minimum egy előzetes célkitűzéssel és/vagy hipotézissel).
Fontos, hogy a kérdések inkább kiindulópontot jelentsenek, ezektől függetlenül is
lehet kérdéseket feltenni az interjú során. A kérdések ne eldöntendő kérdések
legyenek, hanem nyitottak.
2. A kérdéssor kialakítását követően személyesen le kell egyeztetni az interjút, amelynek
során külön fel kell hívni az interjúalany figyelmét arra, hogy ha belegyezik, akkor az
interjú hanganyaga valamilyen formátumban rögzítésre kerül (telefon, diktafon).
Érdemes kihangsúlyozni, hogy a hanganyag csupán a kutatás kiértékelését könnyíti
meg és ahhoz lesz felhasználva. Szélsőséges esetben fel lehet ajánlani egy, a két fél
által aláírt dokumentumot is, hogy a hanganyag milyen formátumban kerülhet
felhasználásra (ezzel kapcsolatosan érdemes egyeztetni a konzulenssel).
3. Az interjú lebonyolítása során – függetlenül a hanganyag felvételétől – rövid
jegyzeteket érdemes készíteni a legfontosabb elhangzott tényezőkről. Ez meg fogja
könnyíteni a későbbi kiértékelést.
26
4. A kiértékelésnél a legfontosabb részek esetében ajánlatos visszahallgatni az interjút.

Ezt követően tematikus módon, külön bekezdésekre bontva érdemes elemezni az
elhangzottakat. Külön hangsúlyozzuk, hogy nem a konkrét kérdés feltüntetésével és az
ott adott válasz szószerinti leírása jelenti a kiértékelést! Ezzel szemben a cél, hogy a
korábban – minden bizonnyal tematikus módon – felosztott kérdéseket leíró alapon,
külön bekezdésekre bontva elemezzük. A kutatási téma függvényében a legtöbb
esetben ajánlatos több interjút is lebonyolítani, amikkel alá tudjuk támasztani a
vizsgált témában járatos legfőbb szereplők véleményét. Fontos, hogy lehetőleg ezeket
a véleményeket ütköztessük és így alakítsuk ki a végső elemzést, majd ebből adódóan
a fontosabb következtetéseket is könnyebben le tudjuk vonni. Lehetőség van a
sokatmondó és leghasznosabbnak vélt gondolatokat szó szerint idézni a dolgozatban.

 A primer kutatások során ajánlatos szakértői mélyinterjút és kérdőíves megkérdezést
egyaránt alkalmazni. A kutatás jellegétől függ, hogy érdemes-e az előző kutatásokat
variálni, ezt javasolt a konzulenssel egyeztetni.
 Amennyiben szakértői mélyinterjús kutatást és kérdőíves felmérést is alkalmazunk,
akkor először az interjút érdemes lebonyolítani és annak eredményeire is támaszkodva
megalapozni a kérdőíves felmérést.
 A szakértői mélyinterjú kérdéssorát a dolgozat „Mellékletek” részében el kell
FÓKUSZCSOPORT-VIZSGÁLAT
A fókuszcsoport-vizsgálat egy kvalitatív (minőségi) marketingkutatási eljárás, amelynek

során a fogyasztók preferenciáit tudjuk részletesen megvizsgálni a kutatási témánkban. A
kérdőíves megkérdezéstől annyiban tér el, hogy sokkal kevesebb fogyasztó vesz részt a
vizsgálatban. Továbbá nem feltétlenül számszerűsített eredményekre, hanem véleményekre
vagyunk kíváncsiak. A fókuszcsoportos kutatás speciális marketingkutatási módszer,
amely elvégzéséhez feltétlenül egyeztetni kell a konzulenssel!
személyes megkérdezés (bizonyos esetekben interneten keresztül is megvalósítható).
Fókuszcsoport nagysága
7-8 fő
A vizsgálat időtartama
1,5-2 óra
A vizsgálat menete
1. Első lépésként a moderátornak (jelen esetben a hallgató) úgynevezett fókuszcsoportos
forgatókönyvet kell kialakítani. Itt 3-4 oldalban meg kell határozni, hogy az egyes
témakörök milyen kérdések segítségével vizsgálhatók. A csoport tagjai számára
speciális feladatokat is ki lehet találni (pl. szituációs játékok, asszociációs vizsgálat).
2. A forgatókönyv elkészültét követően fel kell kérni a kutatásban résztvevőket. Ennek a
szempontjait érdemes a konzulenssel egyeztetni.
27
3. A fókuszcsoportos kutatás lebonyolítására szükséges kijelölni egy helyszínt, ahol a

kiválasztott 7-8 fő kényelmesen elfér. A kutatást ajánlott valamilyen módon rögzíteni
(pl. telefon, diktafon vagy kamera). Erről természetesen tájékoztatni kell a
résztvevőket. A kutatás során ajánlott segítséget kérni valakitől, aki képes betölteni a
jegyző szerepét, hiszen a kutatást végrehajtó hallgatónak (moderátor) erre minimális
lehetősége lenne. Ajánlatos a jegyzővel a legfontosabb megállapításokat
feljegyeztetni, később nagyban segítheti ez a kiértékelést, hiszen a sokszor 2 órás
hanganyag visszahallgatása nem egyszerű folyamat.
4. A kiértékelésnél ajánlatos visszahallgatni az egész interjút és kiemelten figyelni a
legfontosabb részekre, amelyek a kutatás szempontjából elengedhetetlenek. Az
elemzés során a mélyinterjúhoz hasonlóan helytelen, ha konkrétan a kérdések felírása
és azokra történő válaszadás kerül rögzítésre a dolgozatban. A kutatás legfontosabb
megállapításait a fókuszcsoport forgatókönyvének egyes részei alapján kell
tematikusan kiértékelni. A résztvevők véleményeit ütköztetni kell egymással.
Lehetőség van a sokatmondó és leghasznosabbnak vélt gondolatokat szó szerint idézni
a dolgozatban.
 A fókuszcsoportos kutatás forgatókönyvét a dolgozat „Mellékletek” részében el kell
NETNOGRÁFIA
Az etnográfiai kutatás során a kutató egy adott csoport szokásait, értékeit, hitét, mintáját
vizsgálja meg. A klasszikus etnográfiai vizsgálatoknál a kutatónak hosszabb ideig részt kell
vennie az adott csoport életében ahhoz, hogy alaposan megismerje és megértse az emberek
gondolkodásmódját.
A netnográfia olyan kvalitatív kutatási módszer, amely adaptálja az etnográfiai kutatási

technikákat az online közösségek kultúrájának vizsgálatához. A netnográfiai kutatás során
nyilvánosan elérhető online kommunikációs csatornákat használunk, azaz internetes
felületeken (blogok, fórumok, közösségi oldalak csoportjai stb.) keresztül figyeljük meg a
fogyasztókat. A kutatás célja az online fogyasztói csoportok gondolkodásmódjának és döntési
mechanizmusainak megértése.
A netnográfiai kutatás lépései

1. A kutatás megkezdésekor először megfogalmazunk egy kutatási kérdést, amire választ
szeretnénk találni.
2. A kutatási kérdéshez kapcsolódóan ezután megvizsgáljuk, hogy az interneten
fellelhető online kommunikációs formák közül melyek azok, amelyek releváns
információt tartalmazhatnak a kutatás szempontjából. Alapvetően 7 online forrást
különböztethetünk meg:
o azonnali üzenetküldők (pl.: Skype, MSN, chatszobák),
o e-mail listák,
o játékfelületek chat-elési lehetőséggel (pl.: Honfoglaló),
o blogok,
o keresőmotorok (pl.: Google, Yahoo!, Bing stb.),
28
o közösségi oldalak (pl.: Facebook, Instagram, Twitter stb.),

o fórumok.
3. Ezt követően kiválasztjuk a kutatásban való szerepünk módját:
o A megfigyelő szerep esetében a kutató jelen van az oldalakon, de csak
megfigyeli a beszélgetéseket, nem szól hozzá, nem kapcsolódik be aktívan a
hozzászólásokba.
o A résztvevő-megfigyelő szerep esetében a kutató önmaga is aktívan részt vesz a
közösségben, kérdéseket tesz fel, irányíthatja vagy akár provokálhatja is az
online szereplőket.
o Az autonetnográfia, amikor a kutató saját magát figyeli meg egy adott témával
kapcsolatban és saját tapasztalatait írja le blog, napló vagy bármilyen más
formában
4. Kezdetét veszi az adatgyűjtés és elemzés:
o A források beazonosítása után kiválasztjuk a releváns tartalmakat és
feldolgozzuk azokat.
o Az elemzés során beazonosíthatók az online közösségi szerepek is, így
meghatározhatók azok a csoportok, amelyek igényei alapján akár kialakítható
egy adott termék vagy szolgáltatás.
5. Az elemzés során nagyon fontos a hiteles interpretáció, vagyis hogy a kutató hűen
tudja visszaadni azt, amit az online szereplők gondolnak, anélkül, hogy azt
nagymértékben torzítaná vagy félreértelmezné. A kvalitatív kutatásban a hitelesség
fogalmát használjuk az érvényesség helyett.
6. A kutatás során gyakran felmerül az etikusság kérdése is. Fontos megjegyezni, hogy
amennyiben szó szerinti idézésről van szó, abban az esetben ki kell kérni a tulajdonos
engedélyét a felhasználásra, kivéve abban az esetben, ha az adott oldal általános
szerződési feltételei másként nem rendelkeznek. Általában a legtöbb nyíltan
hozzáférhető oldal feltételeiben az szerepel, hogy az oldalon található tartalmakat
személyes használatra engedély nélkül fel lehet használni.
7. Bizonyos esetekben az utolsó lépés, hogy ismertessük a kutatásunk eredményeit a
vizsgált közösséggel, hogy megfigyelhessük a közösség tagjainak a visszajelzéseit. Ezt
elvégezni opcionális jellegű és nem minden esetben szükséges.
29
9. PREZENTÁCIÓ ÖSSZEÁLLÍTÁSA
Cél: A dolgozat lényegének rövid bemutatása az Intézeti védés bizottsága és a Záróvizsga

bizottsága előtt.
Formátum: ppt; .pptx; prezi
Diaméret: szabványos 4:3 vagy szélesvásznú 16:9
Időtartam: 7-8 perc
Felépítés
 Kezdődia: Egyetem, Kar, Intézet elnevezése; dolgozat címe; hallgató neve és szakja;
konzulens neve és titulusa; prezentáció dátuma
 Témaválasztás: Röviden meg kell indokolni, hogy a hallgató miért döntött az általa
választott téma mellett. A téma jelentőségét kell kiemelni, illetve az esetleges
személyes kötődéseket.
 Célkitűzések és/vagy hipotézisek: A dolgozat célkitűzéseinek és/vagy hipotéziseinek
rövid bemutatása. A prezentációra fordítható idő rövidsége miatt érdemes a
hallgatónak célirányosan kiválasztania a bemutatandó célkitűzéseket és/vagy
hipotéziseket, nem feltétlen szükséges mindet bemutatni, amit a dolgozatban
szerepeltetett.
 Anyag és módszer: A dolgozat során alkalmazott szekunder és primer kutatások
(ilyen sorrendben) módszerének rövid, tényszerű bemutatása.
 Eredmények: 3-4 diában kizárólag a legfontosabb célkitűzések és/vagy hipotézisek
alapján szükséges az eredményeket ismertetni ábrák és táblázatok segítségével. Külön
figyelni kell, hogy az egyes ábrákat és táblázatokat sorszámozni kell. Megkérdezéses
vizsgálatok esetében a mintanagyságot fel kell tüntetni. Kereszttáblás elemzések
alkalmával a szignifikancia-szintet be kell mutatni. Az ábrákban lehetőleg százalékos
megoszlást kell bemutatni, ahol egy tizedesjegyig kell a számokat ábrázolni. Átlag- és
szórásérték esetében kettő, illetve három tizedesjegyig kell ábrázolni.
 Javaslatok: A dolgozat eredményei alapján 2-3 konkrét javaslat bemutatása a témával
kapcsolatban. Fontos kiemelni, hogy csak olyan javaslatok fogalmazhatók meg, amik
párhuzamban vannak az eredményekkel.
 Záródia: „Köszönöm a figyelmet!” felirat elhelyezése az utolsó dián és a prezentáció
lezárása.
30
Segítő tanácsok
 A diasorban minimum ajánlott betűméret a 18-as, azonban a 24-es az ideális.
Megjegyzések és egyéb információk kisebb betűmérettel is jelölhetőek.
 A használt betűtípusokat érdemes egységesíteni, figyelni kell arra, hogy számos
speciális betűtípus nem feltétlen támogatja az ékezetes betűket, így érdemes az
alábbiak közül válogatni: Times New Roman, Georgia, Trebuchet MS, Verdana,
Comic Sans MS, Impact (címekhez)
 Hosszú sorokat felölelő szöveges tartalom és felsorolás helyett ajánlott rövid, néhány
szavas felsorolásokat, illetve akár képeket alkalmazni a tartalmi részek kifejezésére.
 A diasor tartalmi felépítését szükségtelen bemutatni a rendelkezésre álló idő
rövidsége miatt.
 A dolgozat szakirodalmi elemzésének különféle elemeit csak indokolt esetben
érdemes bemutatni, hiszen a prezentáció időtartamának rövidsége miatt a
módszertan, az eredmények bemutatása és az azokból származó javaslatok
ismertetése az elsődleges!
 Áttűnések alkalmazása lehetséges, azonban törekedni kell az egységességre és nem
mindenfajta áttűnést bemutatni a prezentáció során.
 Animációk alkalmazása megkönnyíti a prezentációt, viszont figyelni kell ennek
mértékére. Tehát csak a legfontosabb animációkat érdemes alkalmazni, nem szabad
túlzásba vinni ezt.
 A diasorba érdemes minél nagyobb felbontású képeket beszúrni, hiszen nagyban
kivetítve erőteljesen ront a prezentáció színvonalán, ha túlzottan pixelesek a képek.
 A dolgozatból átvett táblázatokat és ábrákat érdemes a prezentációkészítő
programban újra szerkeszteni, hogy elkerülhetővé váljon a pixeles és alacsony
minőségű megjelenítése az eredményeknek.
 A célkitűzésekhez és/vagy hipotézisekhez kapcsolódó számszerű eredményeket
érdemes külön kiemelni. Erre lehet nagyobb betűméretet, a tartalomhoz képest
különálló színt, illetve téglalap vagy ellipszis keretet használni.
 A diákon szereplő ábrák és táblázatok forrásának feltüntetése elengedhetetlen.
 A prezentációt követően a bizottság a témával kapcsolatos kérdéseket tehet fel. A
dolgozat legfontosabb eredményeit és módszertanát így érdemes előre alaposan
átgondolni, hogy a kérdésekre a lehető legjobban tudjon a hallgató válaszolni.
 A prezentációt a vizsgáztató bizottság titkárának minden esetben előzetesen el
kell küldeni. Azonban biztonság kedvéért érdemes a hallgatónak egy pendrive-on
magával vinnie a védésre a prezentációját.
 FONTOS! A prezentáció hossza ne lépje túl a 8 percet. Ezt csak gyakorlással
lehet biztosítani. Nincs pontos recept arra, hogy hány darab dia esetén tölthető ki
a kért időtartam. A prezentáció készítése és annak gyakorlása során
valószínűsíthetően lesz néhány olyan dia, ami már nem fér bele a kijelölt
időintervallumba. Ezeket nem érdemes törölni, hanem a „Köszönöm a figyelmet!”
záródia után lehet elhelyezni. Hiszen lehetséges, hogy a bizottság pont ezt fogja
hiányolni, amit így akár be is lehet mutatni utólag, hivatkozva arra, hogy előzetesen az
idő betartása miatt lett hátrasorolva.
31
MELLÉKLETEK
1. sz. melléklet – Minta a dolgozat külső és belső borítójához
Minta a dolgozat külső borítójára
SZAKDOLGOZAT
vagy
DIPLOMADOLGOZAT
Kiss Ibolya
Debrecen
2017
Minta a dolgozat belső címlapjára

Debreceni Egyetem
Gazdaságtudományi Kar
Intézet/Tanszék
CÍM MAGYARUL
CÍM ANGOLUL
Kiss Ibolya
szak megnevezés
Konzulens:
Dr. Kovács Lajos
egyetemi docens
Debrecen
2017
2. sz. melléklet – Nyilatkozat
NYILATKOZAT DIPLOMAMUNKÁHOZ/SZAKDOLGOZATHOZ
Alulírott
……………………….……………………………………………….,
szak, munkarend (nappali/levelező), Neptun-kód
…………………………/………………………/…………………….,
a mellékelt dolgozat benyújtója, nyilatkozom arról, hogy dolgozatom,

melynek címe:
……………………………………………………………………….,
konzulense(i):
…………………………………………………………………….,
önálló kutatáson alapuló, saját munkám eredménye, amely

megfelel a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara által elvárt
követelményeknek. A mellékelt dolgozatot más szakomon korábban
nem nyújtottam be szakdolgozatként (záródolgozatként,
diplomamunkaként). Tudomásul veszem, hogy amennyiben
dolgozatommal kapcsolatban plágium gyanúja merül fel, ellenem
fegyelmi eljárás indítható.
Debrecen, 201 .
……………………….……………….
a dolgozat szerzőjének aláírása
3. sz. melléklet – Konzulensi véleményezési lap
Debreceni Egyetem
Gazdaságtudományi Kar
4032 Debrecen Böszörményi út 138. sz.
KONZULENSI VÉLEMÉNYEZÉSI LAP

........................................................................ hallgató
……………………………………………………………..szak megnevezése
………………………..tagozat
munkájának és szakdolgozatának / diplomadolgozatának* értékelése.
A dolgozat címe:…………….........................................................………....................................................... ...
...................................................................................................................………………………………………
...................................................................................................................………………………………………
A dolgozat értékelése*:
1. A dolgozat a hallgató önálló munkájának tekinthető-e? igen

nem
2. A hallgató élt-e a rendszeres konzultációs lehetőségekkel? igen

nem
3. Elfogadhatónak tartja-e a dolgozat szakmai tartalmát? igen

nem
4. Figyelembe vette- e a hallgató a konzulens útmutatásait? igen

nem
5. A dolgozat bírálatra bocsátható nem bocsátható
6. Javasolt érdemjegy ……….
7. Egyéb kiegészítések, megjegyzések:
....................................................... 20…….. év ........................... hó ........... nap.
.................................................................
konzulens olvasható aláírása
munkahely megnevezése, címe:………………………………………………………………………….……….

………………………………………………………………………………………………………….…………
beosztása: ……………………………………………………………………………………………….…….….
levelezési címe: ……………………………………………………………………………………….………….
* A megfelelő rész aláhúzandó
4. sz. melléklet – Szakdolgozat/diplomadolgozat bírálati lapja
DEBRECENI EGYETEM
GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
SZAKDOLGOZAT / DIPLOMADOLGOZAT BÍRÁLATI LAP
(A BÍRÁLATI LAP SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS NÉLKÜL ÉRVÉNYTELEN!)
A hallgató neve:
Szak megnevezése:
A dolgozat címe:
1. A dolgozat témájához kapcsolódó szakirodalmi feldolgozás (max. 20 pont)

A felhasznált szakirodalmak száma, a források köre, változatossága megfelelő (hazai, nemzetközi) -----------
------------------------------------------------------------------ Kevés, rosszul megválasztott forrás felhasználása
5 4 3 2 1
A források kezelése, a szövegközi hivatkozások pontosak -------------------- Elmaradt, pontatlan hivatkozások
5 4 3 2 1
A felhasznált szakirodalom a témához szorosan illeszkedő, aktuális ------Túlzottan általános, egysíkú, elavult
5 4 3 2 1
Alaposan feldolgozott, önállóan értékelt források ---------- -------- Gyenge feldolgozás, nincs önálló értékelés
5 4 3 2 1
Összes pontszám:
Szöveges indoklás:
2. Módszertan: az adat-, illetve információgyűjtés és -feldolgozás színvonala (max. 25 pont)

A választott elemzési módszer a célkitűzésekhez igazodó ------------------- A választott módszer nem megfelelő
5 4 3 2 1
Önálló, átfogó és alapos adat-, illetve információgyűjtés (primer és/vagy szekunder) ------------------------------
-----------------------------------------------------------------------------------Átvett, nem önálló, hiányos adatgyűjtés
5 4 3 2 1
Az adat-, illetve információfeldolgozás, az elvégzett elemzés alapos -------------------------------------------------
----------------------------------------------------------------------------------- Hiányos feldolgozás, elnagyolt elemzés
5 4 3 2 1
Önálló érékelés, véleményalkotás a feldolgozás során -------------------------------------------------------------------
--------------------------------------------------------------- Leíró jellegű, főleg szakirodalomra alapozó feldolgozás
5 4 3 2 1
Magas színvonalú, helyes módszertani alkalmazás----------------------------------- Alacsony színvonalú, helytelen
5 4 3 2 1
Összes pontszám:
3. Eredmények, következtetések, javaslatok (max. 30 pont)
A dolgozat a saját munka eredményeit közli ------------Szakirodalmi megállapításokat tüntet fel eredményként
5 4 3 2 1
Eredmények szakmailag, számszakilag és tartalmilag helytállóak ---------------------Hibásak és nem helytállóak
5 4 3 2 1
Újszerű eredmények és megállapítások -------------------------------------------------------- Általános megállapítások
5 4 3 2 1
Eredmények logikus és közérthető levezetése és bemutatása --------------------------------------- Zavaros levezetés
5 4 3 2 1
Eredményekből levezetett következtetések helytállóak ------------------------------------------------------------------
---------------------------------------------------------------Hiányzó, vagy eredményektől független következtetések
5 4 3 2 1
Konkrétan megfogalmazott, reális, egyedi javaslatok ------------Hiányzó, nem reális, vagy általános javaslatok
5 4 3 2 1
Összes pontszám:
4. A dolgozat szerkesztése, stílusa, nyelvezete (max. 15 pont)

Gondosan szerkesztett, előírtak szerint tagolt (helyesírás, terjedelem, logikus felépítés, fejezetek aránya stb.) --------------
------------------------------------------------------------------------------------------Nem megfelelő hanyag
5 4 3 2 1
Ábrák, táblázatok formailag teljesek --------------------------------------------Hiányosak (pl.: forrás, mértékegység)
5 4 3 2 1
Általános közérthetőség, követhetőség, nyelvezet -------------------------------- Nehezen érthető, áttekinthetetlen
5 4 3 2 1
Összes pontszám
5. Általános értékelés, összbenyomás (max. 20 pont)

A téma aktuális kérdéssel foglalkozik ----------------------------------------------------------- A téma nem időszerű
5 4 3 2 1
Konkrét célkitűzés(ek) megfogalmazása ----------------------------------------------------------- Célkitűzés(ek) hiánya
5 4 3 2 1
Célkitűzés(ek), módszertan, eredmények, következtetések, javaslatok összhangja ----------------- Annak hiánya
5 4 3 2 1
A dolgozat szakmailag magas színvonalú, helytálló ---------------------- Szakmailag erősen megkérdőjelezhető
5 4 3 2 1
Összes pontszám:
Összes pontszám (max. 110 pont): ….. pont
Javasolt érdemjegy*:
(* jeles: 90-100% jó 80-89% közepes 70-79% elégséges 60-69%)
Debrecen, 201
A bíráló aláírása: ................................................... A bíráló neve:
Munkahelye:

Szakdolgozat Formai Követelmény 2017 MKI Végleges

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Szakdolgozat Formai Követelmény 2017 MKI Végleges

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

DEBRECENI EGYETEM

Fontos megjegyezni, hogy jelen dokumentum leginkább kiegészítése a szakdolgozatra és diplomadolgozatra

Készült: 2017. február 21.

HALLGATÓI MENTŐÖV SZAK- ILLETVE DIPLOMADOLGOZAT KÉSZÍTÉSHEZ

1. A DOLGOZAT ALAPVETŐ FORMÁZÁSI ELŐÍRÁSAI .......................................................... 5

TERJEDELEM (MELLÉKLETEK NÉLKÜL) ................................................................................................................ 6

HALLGATÓI MENTŐÖV SZAK- ILLETVE DIPLOMADOLGOZAT KÉSZÍTÉSHEZ

SZEKUNDER FORRÁSOK FŐBB KATEGÓRIÁI ........................................................................................................ 12

SKÁLA TÍPUSÚ KÉRDÉSEK KIÉRTÉKELÉSE ................................................................................................. 24

HALLGATÓI MENTŐÖV SZAK- ILLETVE DIPLOMADOLGOZAT KÉSZÍTÉSHEZ

MEGKÉRDEZÉS IDŐTARTAMA ........................................................................................................................ 26

FORMÁTUM: PPT; .PPTX; PREZI ........................................................................................................................... 30

HALLGATÓI MENTŐÖV SZAK- ILLETVE DIPLOMADOLGOZAT KÉSZÍTÉSHEZ

1. A DOLGOZAT ALAPVETŐ FORMÁZÁSI ELŐÍRÁSAI

A dolgozat általános felépítése és a fejezetek számozása

HALLGATÓI MENTŐÖV SZAK- ILLETVE DIPLOMADOLGOZAT KÉSZÍTÉSHEZ

 Nyilatkozat (lásd 2. sz. melléklet): A hallgatónak ki kell töltenie és aláírnia, majd a

A dolgozat felépítése és a fejezetek számozása egy vállalat általános marketing-

Amennyiben egy hallgató valamely vállalat általános marketingtevékenységének,

Az Anyag és módszer, a Következtetések és javaslatok, az Összegzés fejezetekre, valamint az

Terjedelem (mellékletek nélkül)

Szöveg (beleértve a táblázatokat és ábrákat is)

HALLGATÓI MENTŐÖV SZAK- ILLETVE DIPLOMADOLGOZAT KÉSZÍTÉSHEZ

HALLGATÓI MENTŐÖV SZAK- ILLETVE DIPLOMADOLGOZAT KÉSZÍTÉSHEZ

HALLGATÓI MENTŐÖV SZAK- ILLETVE DIPLOMADOLGOZAT KÉSZÍTÉSHEZ

Primer kutatások elvégzése

Kizárólag olyan kép helyezhető el a dolgozatban, amelyet a hallgató elemez is szövegesen. A

1. kép: Marketing és Kereskedelem Intézet

HALLGATÓI MENTŐÖV SZAK- ILLETVE DIPLOMADOLGOZAT KÉSZÍTÉSHEZ

Kizárólag olyan táblázat helyezhető el a dolgozatban, amelyet a hallgató elemez is

1. táblázat: A válaszadók megoszlása lakóhelyének típusa

HALLGATÓI MENTŐÖV SZAK- ILLETVE DIPLOMADOLGOZAT KÉSZÍTÉSHEZ

Kizárólag olyan ábra helyezhető el a dolgozatban, amelyet a hallgató elemez is szövegesen.

1. ábra: Étkezések megtervezése (N=351)

HALLGATÓI MENTŐÖV SZAK- ILLETVE DIPLOMADOLGOZAT KÉSZÍTÉSHEZ

Példa a hivatkozások kijegyzetelésére:

Szekunder források főbb kategóriái

HALLGATÓI MENTŐÖV SZAK- ILLETVE DIPLOMADOLGOZAT KÉSZÍTÉSHEZ

 Fejlesztési programok, operatív programok

Központi Statisztikai Hivatal

Külföldi statisztikai állományok

Az alábbiakban a legnagyobb és legismertebb adatbázisokat mutatjuk be:

Hazai vagy hazánkban is működő kutatóközpontok

HALLGATÓI MENTŐÖV SZAK- ILLETVE DIPLOMADOLGOZAT KÉSZÍTÉSHEZ

A Gazdaságtudományi Kar ajánlott folyóiratai

Könyvtári elérhetőségek és elektronikus adatbázisok

MEGJEGYZÉS: Az alábbiakban sorolt adatbázisokon elérhető folyóiratcikkek teljes pdf

Magyar nyelvű adatbázisok:

HALLGATÓI MENTŐÖV SZAK- ILLETVE DIPLOMADOLGOZAT KÉSZÍTÉSHEZ

Angol nyelvű adatbázisok:

HALLGATÓI MENTŐÖV SZAK- ILLETVE DIPLOMADOLGOZAT KÉSZÍTÉSHEZ

6. A FORRÁSMUNKÁRA TÖRTÉNŐ HIVATKOZÁS MÓDJAI

Az 5. fejezetben ismertetett szekunder kutatásokat (szakirodalmi kutatásokat) a dolgozat

Szakirodalmi forrásmunkákból történő idézés módjai

A szövegközi hivatkozásokat – a táblázatok, ábrák és képek alatt jelölt forrásokat hasonlóan

Egy szerző esetén

Két szerző esetén

Három vagy több szerző esetén

HALLGATÓI MENTŐÖV SZAK- ILLETVE DIPLOMADOLGOZAT KÉSZÍTÉSHEZ

vagy (WTO, 2012). A pontos internetes elérési útvonalat ez esetben is csak az

Több egymást követő forrás

Szó szerinti idézés

Pont elhelyezése a szövegközi hivatkozásoknál