You are on page 1of 32

Sejtbiológia

A sejthártya és transzport folyamatok – I.

Dr. Farkas Eszter


Tanszékvezető egyetemi docens
A sejthártya: szerkezet
A sejthártya: membrán modellek

Gorter, Grendel, 1920: Danielli, Dawson, 1935: szendvics Robertson, 1961: „unit” modell
- Foszfolipid kettős réteg: modell - Foszfolipid kettős réteg: poláros
poláros és apoláros réteg - Foszfolipid kettős réteg: és apoláros réteg
poláros és apoláros réteg - Külső- és belső fehérje réteg
- Hidratált, globuláris fehérjék - Minden membrán egységes
felépítésű
A sejthártya: membrán modellek

Singer, Nicholson, 1972: folyékony mozaikmembrán


- Foszfolipid kettős réteg: poláros és apoláros réteg
- A fehérjék a membránba integráltak, „úsznak”
A sejthártya: elektron mikroszkópia

Transzmissziós elektron
mikroszkópia (TEM), két
szomszédos sejt plazma
membránja:

Fagyasztva töréses
technika:
A sejthártya: kettős lipid réteg

Kettős lipid réteg – amfipatikus


(kettős oldhatósági
tulajdonságú):
- Poláros, hidrofil „fej”
- Apoláros hidrofób „farok”
Vizes közegben (~µs):
- Spontán kettős réteg
- Micella
- Liposzóma
A sejthártya: kettős lipid réteg

foszfogliceridek glikoszfingolipidek

glikozil-foszfatidil-inozitol
foszfogliceridek
foszfatidil-
foszfatidil-kolin foszfatidil- foszfatidil-
etanolamin
(lecitin) szerin inozitol
(kefalin)
A sejthártya: a membrán fluiditása
Zsírsavak
Telítetlen
Telített Egyszeresen telítetlen Többszörösen telítetlen
Omega-9 Omega-6 Omega-3
Mirisztinsav (C14:0)
Palmitinsav (C16:0)
Sztearinsav (C18:0) Olajsav (C18:1) Linolsav (C18:2) Alfa-linolénsav (C18:3)
Arachidonsav (C20:4) Eikozapentaénsav (C20:5)
Dokozahexaénsav (C22:6)

Sztearinsav

Olajsav Linolsav
A sejthártya: a membrán fluiditása - zsírsavak

Glicerin →

Sztearinsav
Foszforsav →
Foszfolipid
 Olajsav
Kolin → → Foszfoglicerid
→ Foszfatidil-kolin

Telített zsírsavak: Telítetlen zsírsavak:


Viszkózus membrán Folyékony membrán
A sejthártya: a membrán fluiditása

• Szol-gél (folyékony-szilárd) átmenet: hőmérsékletfüggő


• A membránok dermedési hőmérséklete függ az őket felépítő lipidek
típusától:
- 18:0 hosszabb telített zsírsavak → élettani körülmények között szilárd
- Telítetlen zsírsavak aránya magas → alacsonyabb viszkozitás
• Folyékony membrán → a biokémiai folyamatok hatékonyak
• Adaptáció szélsőséges hőmérsékleti körülményekhez: a membrán lipid-
összetételének változása
A sejthártya: a membrán fluiditása - koleszterin

Foszfogliceridek mozgása: Koleszterin:


• Rotáció (ns) • Magas hőmérséklet: akadályozza a
• Laterális: 1 µm/s foszfolipidek mozgását → rigiditás
• Flip-flop vagy transzverzális • Alacsony hőmérséklet:
(spontán ritka) megakadályozza a szénhidrogén láncok
tömörödését → fluiditás
A sejthártya: a membrán lipid-öszetétele
Aszimmetria
állati sejtekben:
- Exofaciális:
szfingolipidek,

Teljes membán lipid (%)

citofaciális exofaciális
foszfatidil-kolin
- Citofaciális: citofaciális
foszfatidil-
etanolamin,
foszfatidil-szerin
- Koleszterin:
egyenletes exofaciális
Az aszimmetria fenntartása: ATP igényű lipid transzlokázok
A sejthártya: a membrán lipidöszetétele
Általánosságban: 50 % foszfolipid, 35% koleszterin,
10 % szfingolipid
A teljes lipidtartalom %-ban:
Oligo-
Lipid Hepatocita Eritrocita
dendorcita
Koleszterin 17 23 22
Foszfatidil-
Foszfogliceridek

7 18 15
etanolamin
Foszfolipidek

Foszfatidil-
4 7 9
szerin
Foszfatidil-
24 17 10
kolin
Szfingomielin 19 18 8
Glikolipidek 7 3 28
Egyéb 22 13 8
A sejthártya: a membrán lipid-öszetétele

Lipid tutajok („raft”-ok, 30-többszáz μm):


- Koleszterin és szfingolipid
aggregátumok
- A foszfogliceridekben hosszabb
szénláncú, jellemzően telített zsírsavak
- Speciális fehérjék
 Megvastagodott, rigidebb
mikrodomének
 Mozaikosság
 Hatékonyabb fehérje-szubsztrát
interakciók
A sejthártya: mikrodomének

- „Lipidtutaj” - lipid raft


- „Burkolt csapda” -
coated pit (100 nm,
klatrin fehérjemátrix
bevonat), receptor-
mediált endocitózis További
- Kaveolák (50-80 nm, részletek:
kaveolin → endocitózis és
koleszterinkötés), szignál szignalizáció
transzdukciós szerep tárgyalásánál
A sejthártya: makrodomének

A sejthártya fehérje alkotóinak eloszlása a sejtfelszínen nem egyenletes, polarizáció:


- Hámsejtek (pl. emésztőrendszer, vesetubulusok)
- Idegsejtek
A sejthártya: a glikokálix

• Az exofaciális felszínen
• Szénhidrátokban gazdag
(glikolipidek, glikoproteinek
oligoszacharid oldalláncai;
proteoglikánok – fehérjék
poliszacharid oldalláncai)
Szerepe:
• Negatív töltései révén kationok
(K+, Mg2+) megkötése
• Marker és antigén sajátosságok
• Mechanikai és kiszáradás elleni
védelem
A sejthártya: fehérjék
Fehére Lipid Szénhidrát
Membrán
Száraz súly %
Hepatocita 44 52 4
Eritrocita 49 43 8
Oligondenrocita 18 79 3

Membrán proteinek
A fehérje helyzete a membránban
Integráns vagy transzmembrán Perifériás

Eritrocita: a sejtháryta összetétele könnyen vizsgálható


(nincsenek sejten belüli membrán rendszerek)
A sejthártya: a fehérjék funkciója

Intercellulárs Enzimek Transzport Sejt- Citoszkeleton Receptorok,


kapcsolatok folyamatok felismerés kihorgonyzása szignál
transzdukció
A sejthártya: integráns fehérjék
Egy -hélix Több -hélix (6-12) Több β-réteg
Glikoforin Bakteriorodopszin Porin
A membrán és a fehérje közti
kapcsolat:
Oldalnézet

- Hidrofób fehérje oldalláncok és


zsírsavak között: van der Waals
kötés
- Töltés alapján, a foszfogliceridek
poláros negatív töltésű
Felülnézet

„fejéhez”
Csak a kettősréteg teljes
megbontásával szabadíthatók ki
Dimer Trimer Trimer (detergensek)
A sejthártya: perifériás fehérjék
Fehérjék kihorgonyzása a membránba: C: Glikozil-foszfatidil-inozitol (GPI) révén: a
A: Farnezil-csoport (C15 ) cisztein oldallánchoz, nagyon fehérje C-terminális vége kovalens kötéssel
hidrofób C-terminálisú fehérje (Ras vagy GTP-áz) rögzül a GPI oligoszacharid egységéhez (pl.
B: Mirisztoil-csoport (C14:0 telített zsírsav), N-terminális acetil-kolin-észteráz)
végen (Src protein kináz) D: Elektrosztatikus hatás (pl. annexin)

E: Hidrofób -hélix
szakaszok süllyednek a
membránba (pl. PGH2
szintáz)
F: Kapcsolat integráns
fehérjékkel, fehérje-
fehérje interakció (pl.
perifériás katenin-
integráns kadherin),
citoszkeleton
kihorgonyzása
A sejthártya: féligáteresztő hártya, transzport

Szemipermeábilis membrán, diffúziós gát:


- A foszfolipidmembránok áteresztik a kis Kis, hidrofób
molekulatömegű (kb. 100-150 Da-ig) hidrofób molekulák

vagy poláros molekulákat (pl. O2, N2, NO, CO, Kis, töltés
CO2, víz, etanol) → passzív diffúzió nélküli, poláris
- Átjárhatatlanok nagyobb molekulák és minden molekulák
elektromosan töltött anyag (ionok) számára. Nagyobb, töltés
nélküli, poláris
 Membránfehérjék: molekulák

- Pumpák, transzporterek, csatornák: ionok


mozgatása, cukrok, aminosavak… Ionok
A sejthártya: transzport folyamatok

Az ionáramok szerepe: - Tápanyagok, metabolitok felvétele


- Ozmotikus térfogatszabályozás - Szignál transzdukció
- pH szabályozás - ATP szintézis
A sejthártya: transzport folyamatok
Pumpa Transzporter Csatorna

Na+-glükóz Szivárgó Na+


Példa Na+/K+ pumpa
transzporter csatorna
Szelektivitás Teljes Közepes Gyenge (10-20 x)
Sebesség (ion/s) Lassú (100) Közepes (<1000) Gyors (106)
Konc. grádiens ellenében mentén mentén
Energiaigény Van Nincs Nincs
Transzport típusa Elsődleges aktív Másodlagos aktív Passzív
Transzport folyamatok: ion pumpák
Koncentráció-, ill. potenciálkülönbséget alakítanak ki a membrán két
oldala között, energiaigényes folyamat

Energia forrása Pumpa Mozgatott ion Előfordulás


Fény Bakteriorodopszin H+ Halobaktériumok
Halorodopszin Cl- Halobaktériumok
Fény Fotoredox H+ Fotoszintetizáló organizmusok
Elektrontranszport lánc H+
Redox potenciál Mitokondriumok, baktériumok
NADH oxidáz Na+
Ion transzportáló
Dekarboxiláció Na+ Alkalofil baktériumok
dekarboxiláz
Növényi vakuólumok, gombák,
Pirofoszfát H+-pirofoszfatáz H+
baktériumok
ATP ATP-ázok Na+, K+, Ca2+, H+ Univerzális
Transzport folyamatok: Pumpa ATP-ázok
Pumpa ATP-ázok az eukarióta sejtekben
ABC
Proton pumpa P-típusú ATP-ázok
transzporterek
F-típusú MDRP,
V-típusú ATP-ázok Na+/K+ pumpa Ca2+ ATP-áz
ATP-ázok P-glikoprotein
Vezikulák: Sejthártya:
Mitkondrium, Izom: Sejthártya (pl.
lizoszómák, pl. gyomor Sejthártya Sejthártya
kloroplasztisz ER endothélsejt), ER
endoszómák hámsejtek
Transzport folyamatok: a Na+/K+ ATP-áz

A Na+/K+ ATP-áz sejtélettani szerepe:


- A sejtek nyugalmi membrán-potenciáljának fenntartása
- A sejttérfogat, ozmotikus egyensúly szabályozása
- Energia biztosítása másodlagos aktív transzporthoz
Energiaigény: az emberi test teljes ATP felhasználásának harmada!
[Na+]e=140-150 mM
ANa+/K+ ATP-áz szerkezete:
- Tetramer fehérje:
- 2  alegység: ionkötő helyek,
iontranszport
- 2 β alegység: glikoproteinek: [Na+]i=10-15 mM
konformáció meghatározása
Transzport folyamatok: a Na+/K+ ATP-áz
1. Három Na+ ion köt a nagy affinitású Na+ kötőhelyekhez (E1 konformáció)
2. Az ATP megkötése, hidrolízise → intracell. szegmens foszforilálódik → kovalens enzim-foszfát
intermedier (E1-P)
3. Konformációváltozás (E1→E2): Na+ transzlokáció, kötőhely affinitása csökken → Na+ leadása
4. Két extracell. nagy affinitású K+ kötőhely szabaddá válása
5. Az intracell. foszfát csoport hidrolízise → konformációváltozás (E2→E1)
6. A K+ ionok transzlokációja, kötőhely affinitásának csökkenése, K+ leadása
Gátló: ouabain
E1 E1 E1

E2 E2 E2
Transzport folyamatok: a Ca2+ ATP-áz

A Ca2+ ATP-áz sejtélettani szerepe:


Alacsony plazma Ca2+ szint fenntartása
([Ca2+]i= 70 μM, ([Ca2+]e= 1-2 mM)
- SERCA: szarkoplazmatikus reticulum
- Plazmamembrán Ca2+ pumpa (kalmodulin
aktiválja)
A Ca2+ ATP-áz szerkezete:
- Transzmembrán egység: 10 -hélix lánc
- Külső globuláris domének
- A (indító – „actuator”)
- N (nukleotid kötő)
- P (foszforilációs)
Transzport folyamatok: a Ca2+ ATP-áz

1. ATP köt az N doménhez (E1 ER lumen


konformáció)
2. 2 Ca2+ ion bekötődése (nagy
affinitású kötőhely) citoszol
3. ATP hidrolízis, P domén
foszforilációja
4. Konformációváltozás
(E1→E2): Ca2+ transzlokáció
5. Kötőhelyek affinitása
csökkent, Ca2+ leadása
6. Az foszfát csoport hidrolízise
→ konformációváltozás
(E2→E1)
Transzport folyamatok: ABC transzporterek
Sejtélettani szerepe: Típusok
- Hidrofób szubsztrátok, makromolekulák transzportja - Pumpa (MDR1, MDR2)
- Xenobiotikumok, tumor ellenes szerek eltávolítása - Ioncsatorna (CFTR – Cl- &
Szerkezete: HCO3- eflux)
- 2 transzmembrán domén (6-10 -hélix) - Más fehérjék
- 2 ATP kötő/szabályozó domén a citofaciális felszínen, működésének szabályozása
változatos kombinációk: (szulfonil-urea receptor)
Következő előadás

A sejthártya és transzport folyamatok – II.

Transzporterek (carrier-ek) és ioncsatornák

You might also like