Professional Documents
Culture Documents
Gorter, Grendel, 1920: Danielli, Dawson, 1935: szendvics Robertson, 1961: „unit” modell
- Foszfolipid kettős réteg: modell - Foszfolipid kettős réteg: poláros
poláros és apoláros réteg - Foszfolipid kettős réteg: és apoláros réteg
poláros és apoláros réteg - Külső- és belső fehérje réteg
- Hidratált, globuláris fehérjék - Minden membrán egységes
felépítésű
A sejthártya: membrán modellek
Transzmissziós elektron
mikroszkópia (TEM), két
szomszédos sejt plazma
membránja:
Fagyasztva töréses
technika:
A sejthártya: kettős lipid réteg
foszfogliceridek glikoszfingolipidek
glikozil-foszfatidil-inozitol
foszfogliceridek
foszfatidil-
foszfatidil-kolin foszfatidil- foszfatidil-
etanolamin
(lecitin) szerin inozitol
(kefalin)
A sejthártya: a membrán fluiditása
Zsírsavak
Telítetlen
Telített Egyszeresen telítetlen Többszörösen telítetlen
Omega-9 Omega-6 Omega-3
Mirisztinsav (C14:0)
Palmitinsav (C16:0)
Sztearinsav (C18:0) Olajsav (C18:1) Linolsav (C18:2) Alfa-linolénsav (C18:3)
Arachidonsav (C20:4) Eikozapentaénsav (C20:5)
Dokozahexaénsav (C22:6)
Sztearinsav
Olajsav Linolsav
A sejthártya: a membrán fluiditása - zsírsavak
Glicerin →
Sztearinsav
Foszforsav →
Foszfolipid
Olajsav
Kolin → → Foszfoglicerid
→ Foszfatidil-kolin
citofaciális exofaciális
foszfatidil-kolin
- Citofaciális: citofaciális
foszfatidil-
etanolamin,
foszfatidil-szerin
- Koleszterin:
egyenletes exofaciális
Az aszimmetria fenntartása: ATP igényű lipid transzlokázok
A sejthártya: a membrán lipidöszetétele
Általánosságban: 50 % foszfolipid, 35% koleszterin,
10 % szfingolipid
A teljes lipidtartalom %-ban:
Oligo-
Lipid Hepatocita Eritrocita
dendorcita
Koleszterin 17 23 22
Foszfatidil-
Foszfogliceridek
7 18 15
etanolamin
Foszfolipidek
Foszfatidil-
4 7 9
szerin
Foszfatidil-
24 17 10
kolin
Szfingomielin 19 18 8
Glikolipidek 7 3 28
Egyéb 22 13 8
A sejthártya: a membrán lipid-öszetétele
• Az exofaciális felszínen
• Szénhidrátokban gazdag
(glikolipidek, glikoproteinek
oligoszacharid oldalláncai;
proteoglikánok – fehérjék
poliszacharid oldalláncai)
Szerepe:
• Negatív töltései révén kationok
(K+, Mg2+) megkötése
• Marker és antigén sajátosságok
• Mechanikai és kiszáradás elleni
védelem
A sejthártya: fehérjék
Fehére Lipid Szénhidrát
Membrán
Száraz súly %
Hepatocita 44 52 4
Eritrocita 49 43 8
Oligondenrocita 18 79 3
Membrán proteinek
A fehérje helyzete a membránban
Integráns vagy transzmembrán Perifériás
„fejéhez”
Csak a kettősréteg teljes
megbontásával szabadíthatók ki
Dimer Trimer Trimer (detergensek)
A sejthártya: perifériás fehérjék
Fehérjék kihorgonyzása a membránba: C: Glikozil-foszfatidil-inozitol (GPI) révén: a
A: Farnezil-csoport (C15 ) cisztein oldallánchoz, nagyon fehérje C-terminális vége kovalens kötéssel
hidrofób C-terminálisú fehérje (Ras vagy GTP-áz) rögzül a GPI oligoszacharid egységéhez (pl.
B: Mirisztoil-csoport (C14:0 telített zsírsav), N-terminális acetil-kolin-észteráz)
végen (Src protein kináz) D: Elektrosztatikus hatás (pl. annexin)
E: Hidrofób -hélix
szakaszok süllyednek a
membránba (pl. PGH2
szintáz)
F: Kapcsolat integráns
fehérjékkel, fehérje-
fehérje interakció (pl.
perifériás katenin-
integráns kadherin),
citoszkeleton
kihorgonyzása
A sejthártya: féligáteresztő hártya, transzport
vagy poláros molekulákat (pl. O2, N2, NO, CO, Kis, töltés
CO2, víz, etanol) → passzív diffúzió nélküli, poláris
- Átjárhatatlanok nagyobb molekulák és minden molekulák
elektromosan töltött anyag (ionok) számára. Nagyobb, töltés
nélküli, poláris
Membránfehérjék: molekulák
E2 E2 E2
Transzport folyamatok: a Ca2+ ATP-áz