ANYAGI HALMAZOK

anyagi halmaz: nagyon sok részecskéből álló rendszer

a halmaznak olyan tulajdonságai is vannak, amely egy-egy részecskére nem jellemző (szín, halmazállapot,
nyomás…)

a tulajdonság meghatározói: a részecskék közötti kölcsönhatások

állapothatározók (nyomás, hőmérséklet, térfogat)

jel mértékegység

nyomás p Pa (N/m2) légköri nyomás:

0,1 MPa = 105 Pa

térfogat V m3 1 m3 = 1000 dm3

1 dm3 = 1000 cm3
1 cm3 = 1000 mm3

hőmérséklet T K (kelvin) 0 oC: 273 K (oC + 273  K)

Az anyagok csoportjai

kémiailag tiszta anyagok

↙ ↘
elemek vegyületek keverékek

egykomponensű, egykomponensű, többkomponensű,

egyszerű anyagok összetett anyagok összetett anyagok

azonos p+-számú atomok többféle atom alkotja több elem/vegyület alkotja

halmaza
alkotói nem tartják meg alkotói megtartják
tulajdonságaikat tulajdonságaikat

nem bontható tovább kémiai változással (=reakcióval) fizikai változással bontható

bontható (oldás, szűrés, bepárlás…)

alkotórészek aránya állandó alkotórészek aránya változó

vegyjel, képlet (elemmolekula) képlet nincs kémiai jel

csoportjai: csoportjai: pl. vaspor-kénpor, sós homok,

-fémek (Fe, Hg, Mg, Na…)
-nemfémek (He, C, O2, S8, I2)
oldat, levegő
-ionvegyületek (NaCl)
csoportjai:
-vegyületmolekulák (H2O)
-homogén rendszerek
-heterogén rendszerek
-kolloid rendszerek
 AZ ANYAGI HALMAZOK CSOPORTOSÍTÁSA

rendszer: a világnak (térnek) az része, amit vizsgálunk

környezet: a rendszert körülvevő anyagi rész a rendszer környezete

I. anyag-és energiacsere szerint:

1. nyílt rendszerek: a rendszer és a környezete között szabad anyag- és energiaáramlás lehetséges

2. zárt rendszer: a rendszer és a környezete között nincs anyagáramlás, de energiaáramlás lehetséges
3. izolált rendszer: a rendszer és a környezete között sem anyag-, sem szabad energiaáramlás nincs

II. komponensek száma szerint:

1. egykomponensűek: csak egy elem vagy vegyület alkotja

2. többkomponensűek többféle elem vagy vegyület alkotja (összetett rendszerek)

pl. keverékek (oldatok)

III. fázisok száma szerint:

fázis: az anyagi rendszeren belül az a térrész, amelynek minden pontjában megegyeznek a fizikai és a
kémiai tulajdonságok

1. egyfázisú: nincs benne határfelület (egykomponensű: víz,

többkomponensű: levegő, oldat)

2. többfázisú: van szabad szemmel vagy mikroszkóppal látható határfelület

egy fázishoz tartoznak a rendszer azonos összetételű részei

(pl. víz-olaj rendszerben az olajfázishoz a vízben levő olajcseppek is hozzátartoznak)

IV. homogenitás szerint:

1. homogén rendszer: az anyag egyenletes eloszlású

szabad szemmel nem láthatók a részecskék (méretük kisebb 1 nm-nél)

pl. levegő, vízben oldott oxigén, oldat (ételecet), alkohol-víz elegy, ötvözetek

2. heterogén rendszer: min. 2 fázis különíthető el

szabad szemmel vagy mikroszkóppal láthatók a részecskék (méretük nagyobb 500 nm-nél)

pl. por, füst, vízben oldott CO2, liszt-cukor keverék

szuszpenzió: folyadékban eloszlatott szilárd anyag (víz-homok keverék, kakaó)

3. kolloid rendszer:

szabad szemmel nem láthatók a részecskék (1-500 nm méretűek)

pl. gázban eloszlatott(diszpergált) folyadék: köd, felhő

folyadékban eloszlatott gáz: hab (tojáshab, tejszínhab, borotvahab)

folyadékban eloszlatott folyadék: emulzió (tej, tejföl, majonéz, vaj, arckrémek)

szilárdban eloszlatott gáz: PUR (poliuretán) hab

szilárdban eloszlatott folyadék: gél (kocsonya, zselé, enyv, sajt)

különleges tulajdonságok:

- Tyndall-jelenség: a részecskék felületén szóródó fény miatt  oldalról megfigyelhető a fény útja
- adszorpció: felületen történő megkötődés
a kolloidok jó adszorbensek: nagy a fajlagos (egységnyi tömegre vonatkoztatott) felülete
pl. aktív szén a szivacsos szerkezete miatt képes sok anyagot megkötni a felületén

deszorpció: az adszorpcióval ellentétes folyamat (leválás a felületről)

csoportosítása és szerkezete

A, a diszpergált részecskék típusa alapján:

- a nagyon híg oldatból kiváló csapadék szemcséi kolloid méretűek (mikrofázis)

- makromolekulás kolloidok: kolloid mérettartományt elérő nagy molekulák (pl. fehérjék)

oldódásakor
- asszociációs kolloidok: több részecske csoportja éri el a kolloid méretet
pl. a szappan

B, a részecskék közötti kölcsönhatás alapján:

- szol állapotú kolloidok folyékonyak, bennük a kolloid részecskéknek önálló

oldószerburka van (tojásfehérje, tej)

- gél állapotban a kolloid részecskék oldószerburka részben átfedi egymást, így kialakul
egy térhálós szerkezet, ezért kocsonyás, zselészerű lesz (pl. kocsonya, zselé, joghurt)

szolból gél: hűtéssel, oldószer elvonásával

gélből szol: melegítéssel, oldószer hozzáadásával

pl. zselatin