Meleg István Kémiaverseny 7. osztály 2018/2019 — 2.

forduló

Meleg István Alapítvány a Kémia Oktatásáért

A kuratórium elnöke: DR. BARI FERENC professzor, az MTA doktora

Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium,

6720 Szeged, Tisza Lajos krt. 6-8. Tel., fax: 62/548-936

I. feladat Rejtvényrandevú (21+23+6) pont = 50 pont

Ez a feladat nehéz, igazi kihívást jelenthet számodra. Megbirkózol vele?

A feladat két, egymáshoz kapcsolódó részből áll: az első rész elemekről és történetükről szól, a második egy
hagyományos rejtvény.
A feladat utánajárást, kutatást igényel a részedről. Könyvekből vagy az interneten kell segítségre lelned.
Elég sok dolgot kell átnézned ahhoz, hogy megtaláld, amit kell, de ne add fel – közben biztosan találsz egy-két
érdekességet is.
Kívánok sikerélményt a megoldáshoz és izgalmas felfedezést a kutatás során!
A feladatsor mellett e-mail-ben kaptál egy Excel-táblázatban készített ’lapot’ is. Ezt kell kinyomtatnod és
kitöltve visszaküldened. Ne felejtsd el a nevedet is ráírni a lapra!

Feladataid:
1. rész:
A jobb felső sarokban található ’rács’ soraiba kell az alábbi
leírásoknak megfelelő megoldásokat beírnod. Ez minden
esetben egy kémiai elemnek a nevét és egy, az elemmel
kapcsolatos dolgot (fogalmat, földrajzi nevet, stb.) jelent
közvetlenül (szóköz nélkül) egymás után írva. A sor fehéren
szereplő négyzetei fogják a helyes megoldásban az elem nevét
tartalmazni, a színezettek a plusz adatét. (A betűket függőlege-
sen összeolvasva semmilyen értelmes dolgot nem kapsz!)
A meghatározások:
1. sor: Ez az elem egy szigetről kapta a nevét.
+ Mi a szigeten található ország fővárosa? (Magyar írásmóddal!)
2. sor: A legelső olyan elem, melynek név szerint ismerjük a felfedezőjét.
+ Mi a felfedező vezetékneve?
3. sor: Ezt az elemet régen vízezüstnek nevezték: innen ered a tudományos neve is.
+ Melyik bolygóval azonosították az alkimisták ezt az elemet?
4. sor: Ez az elem nevét annak köszönheti, hogy vegyületei nagyon sokféle színűek lehetnek.
+ Hogyan hívják az elem ’névadóját’, aki a görög mitológiában Héra hírnöke, a szivárvány istennője?
5. sor: Egy olyan elem, amelyet nem a Földön fedeztek fel, először nem a Földön azonosítottak.
+ Milyen típusú az a hely, ahol rátaláltak erre az elemre?
6. sor: Ez az elem hegyekben, barlangokban lakó tréfás-gonosz kis manókról kapta a nevét.
+ Melyik fővárosban hunyt el 1768 tavaszán az elem felfedezője?
7. sor: Az az elem, amely nem egy országról kapta, hanem egy országnak adta a nevét.
+ Az elemeknek melyik csoportjába tartozik ez az elem?
2. rész:
Ebben a keresztrejtvényben megadtunk három betűt. A randevút (találkozást,
kapcsolatot) az előző rejtvénnyel az biztosítja, hogy ezen három betű mellett
pontosan az előbbi rejtvény betűit kell –egyetlen kivétellel– felhasználnod a megol-
dásodhoz. Ez segítségedre lehet, ha valamelyik meghatározás esetén nem vagy
biztos a megfejtésben.
 Meleg István Kémiaverseny 7. osztály 2018/2019 — 2. forduló

A meghatározások:
Sorok (fentről lefelé haladva):
1. Kémiai részecskék igen kis méretű, pozitív töltésű része.
2. Természetes, szilárd, nem túl gazdaságos energiaforrás.
3. Az a jelenség, amikor egy oldatba az oldószer molekulái áramlanak egy olyan felületen keresztül,
amelyen az oldott anyag részecskéi nem férnek át. (Eső után e jelenség miatt hasad fel az érett
cseresznye héja.)
4. Ilyen elem például a radon, a plutónium vagy az olyan szén, melynek atomjaiban a 6 proton mellett
8 neutron található. (Egy átlagember megrémül e szó hallatán.)
5. Nem egyforma mértékben, de minden emberre jellemtő ez a kémiában is használt tulajdonság. Mérle-
geknél például azt mutatja meg, hogy egységnyi (pl.:1 mg) tömegváltozás hatására a mutató helyzete
mennyivel változik meg.
6. Ezt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található települést történelemórákról ismerheted. Egy nagy
jelentőségű, vesztes csata zajlott itt a XIII. században. (Nem kémiai kifejezés.)
7. Nyegle, előkelősködő, piperkőc ifjúra mondják ezt a negatív csengésű szót. (Nem kémiai kifejezés.)
8. Egy kemény, értékes és szép, áttetsző, vörös színű anyag: valójában fémsókkal szennyezett alumínium-
oxid.

Oszlopok (balról jobbra haladva):

1. A tömeg SI-alapmértékegységének egymilliomod részét jelölik így.
2. Az olyan részecskét hívhatjuk így, amelytől valami (például virág vagy parfüm) az orrunknak kellemes
szagú lesz.
3. Ezekkel az igen-igen kis méretű parányokkal foglalkozik a kémia egyik legifjabb ága, kutatási területe.
4. Fizikai tulajdonságot jellemző, leíró adat meghatározására szolgáló berendezés. (Ékezethibásan!)
5. Egy általunk meghatározott (kiszámított) értéknek a valóságos értéktől való eltérését nevezik így.

3. rész
Ha elkészültél a fenti két rejtvénnyel, vár még egy feladat! Az első rejtvényből kimaradó betű egy elem
vegyjele. Keress után az alábbiaknak:
1. Ki és melyik évben fedezte fel, azonosította ezt az elemet?
2. Miért így nevezték el ezt az elemet, miért ez lett a neve?

II. feladat Mi megoldjuk! Vagy fel? (30+30) pont = 60 pont

Egy hét fős kis csapat azt a feladatot kapta, hogy vizsgálják egy szilárd anyag (kálium-szulfát) vízben való
oldhatóságát. Aladár, Bálint, Cecília, Dóri, Elemér, Fanni és Géza úgy döntenek, hogy mindenki egy–egy
mérést elvégez, majd eredményeiket másnap összevetik. Egyetlen adatot azonban már az elején megtaláltak a
tankönyvben: eszerint 25 °C-on ennek az anyagnak az oldhatósága éppen 12,0 g / 100 g víz, azaz 100 g vízben
12,0 g tud feloldódni.
Most leírjuk, melyikük mit csinált, mit mért.
Aladár egy főzőpohárba 2,20 g szilárd anyagot tett, majd –folyamatos kevergetés mellett– addig csepegtetett
hideg vizet rá, míg a szilárd anyag éppen el nem tűnt a főzőpohár aljáról. A felhasznált víz térfogatát 26,94
cm3-nek, az oldat (és a víz) hőmérsékletét 4,0 °C-nak mérte.
Bálint egy üvegbe vizet és annyi szilárd anyagot rakott, ami az üvegben hosszas keverés után sem oldódott már
fel. Megmérte az oldat hőmérsékletét: hőmérője ekkor 25 °C-ot mutatott. Egy tiszta és száraz főzőpohárba
belemért 150 grammot ebből az oldatból, amit (némi jeges vízzel) 13,7 °C-ig sikerült lehűtenie. Apró
kristályok megjelenését vette észre a pohárban. Ezeket leszűrte, megszárította, majd tömegüket megmérte:
2,83 g-ot kapott.
Cecília hasonlóan mért, mint Aladár, csak ő langyos vizet használt. A poharat is előre felmelegítette, hogy az
ne hűtse le az oldatot. A kimért 4,50 g szilárd anyag feloldásához 33,20 cm 3, 34 °C-os víz kellett. Hogy
pontosabb eredményt kapjon, az interneten még a 34 °C-os víz sűrűségét is megkereste: 0,994 g/cm3 adatot
talált.
 Meleg István Kémiaverseny 7. osztály 2018/2019 — 2. forduló

Dóri másképp okoskodott. Talált a laborban olyan oldatot, amely 5,00 tömegszázalékos az adott szilárd
anyagra nézve. Ebből egy főzőpohárba 125 grammot mért ki, majd az oldatot 44 °C-ra melegítette, és
apránként annyit szórt a vizsgált szilárd anyagból bele, amíg azt nem tapasztalta, hogy a beleejtett utolsó
apró kristálydarabka már a folyamatos keverés ellenére sem oldódott fel teljesen. Ekkor újra megmérte az
oldat tömegét: azt 10,79 grammal nagyobbnak találta az előzőnél.
Elemér máshogy mért. Először megmért egy üres főzőpoharat, azután Főzőpohár
223,50 g
szilárd anyagból rakott a főzőpohárba, újra megmérte a tömeget, üresen
aztán vizet is tett a főzőpohárba és újra mért. Ezután a főzőpoharat Főzőpohár

Elemér
254,40 g
+ szilárd anyag
és a tartalmát lassan felmelegítette 50 °C-ra. Látta, hogy a szilárd
Főzőpohár
anyag nem oldódott fel teljesen. Ekkor leszűrte a fel nem oldódott + szilárd anyag + víz
378,00 g
anyagot, alaposan kiszárította, majd megmérte a tömegét. A végén megmaradt
Eredményeit a mellékelt táblázatban rögzítette. 10,44 g
szilárd anyag

Fanni csak úgy találomra rakott egy edénybe valamennyi vizet, bele valamennyi szilárd anyagot. Ezután
felmelegítette az egészet. Megmérte a meleg oldat hőmérsékletét; az 64,5 °C volt. Ekkor még volt fel nem
oldódó szilárd anyag is az edény alján. Fanni leszűrte egy (ismert tömegű) főzőpohárba az oldatot, melynek
tömegét 162 grammnak mérte. Ezután ebből a 162 gramm oldatból elpárologtatta az összes vizet. Így a
pohara alján 26,1 g szilárd anyag maradt.
Géza egy főzőpohárba mért ki 25,0 g szilárd anyagot, hozzáadott 120 cm3 ’jéghideg’ vizet, majd mindvégig
keverve az oldatot szép lassan elkezdte melegíteni. Közben folyamatosan mérte az oldat hőmérsékletét. Azt
figyelte, mikor oldódik fel éppen az utolsó darabkája is a szilárd anyag szemcséinek. Amikor ez megtörtént,
a hőmérő éppen 76 °C-ot mutatott.

Feladataid:
1. Számítsd ki mindegyik csapattag esetén, hogy hány tömegszázalékos –a mérése alapján– az általa előállított te-
líett oldat! Számold ki az általuk közösen talált adatból a 25 °C-on telített oldat tömegszázalékos összetételét is!
2. Készíts táblázatot a kis csapat mérései –és a tankönyvben talált adat– alapján arról, hogy különböző hőmér-
sékleteken mekkora a telített oldat tömegszázalékos összetétele! A táblázatból az is derüljön ki, honnan, kitől
származik az adott adat!
3. A4-es méretű milliméterpapíron (erre a papírboltban vásárolható lapra Összetétel Itt 1 cm feleljen
előre milliméter beosztással készült hálót nyomtattak) ábrázold a (tömeg%) meg 1 %-nak
táblázatodban szereplő adatokat, azaz készíts belőlük grafikont!
Akkor lesz igazán szép és jól használható az ábrád, ha a hosszabbik Itt 3 mm feleljen
meg 1 °C-nak
oldalon a hőmérsékletet (ez lesz a vízszintes tengely), a rövidebben a
telített oldat összetételét ábrázolod megfelelő beosztással! Ez most a Hőmérséklet
hőmérséklet esetében azt jelenti, hogy 1 °C-nak 3 mm feleljen meg, (0; 0) (°C)

1 %-os töménységváltozásnak pedig 1 cm.

4. A hét csapattag közül egyikük valamit hibásan mért. Állapítsd meg az elkészített grafikonod segítségével,
hogy ki az!
5. Az utolsó három feladat előtt szükség van az ügyességedre! A hibás méréshez tartozó adatot kihagyva
próbáld egy folyamatos (törés nélküli) vonallal összekötni a pontokat!
6. Kiderült, hogy az egyik csapattagnak a hőmérője volt hibás, ezért lett rossz a mérése. Hány fokot kellett
volna mutatnia a hőmérőjének? (A grafikont használd!)
7. Próbáld a grafikonod alapján meghatározni (leolvasni), hogy 0 °C-on hány tömegszázalékos a vizsgált
szilárd anyag telített oldata!
8. Számold ki, hány gramm oldható fel a vizsgált szilárd anyagból 40,0 gramm vízben 60,0°C-on! (A grafikont
is használnod kell!)