Athéni demokrácia virágkora kr.e.V.szd.

közepe
I. A görög félszigeten a Mükénei – kor után új társadalmi berendezkedésű városállamok, a
poliszok jöttek létre. A városállam minden polgára földdel rendelkezett a városállam
területén és polgárjoggal bírt. Ilyen városállam volt Athén, ahol arisztokratikus
köztársaság váltotta fel a királyságot.

Társadalom

Démosz = nép:
Arisztokrácia= kézművesek
nagybirtokosok kereskedők
politikai jogok tulajdonosai parasztok.

II. Kr. e. VIII.-VI. század: a nagy görög gyarmatosítás ideje  kirajzás 3 irányba:
A, Fekete-tenger
B, Afrika északi része
C, Dél-Itália
Így a mostmár kb. kétszeresére növekedett Hellász neve: Magna Grécia ( Nagy Görögország ).
Következmény:
- a parasztok adósrabszolgából szabad emberek lesznek, földet kapnak
- az arisztokrácia megszabadult a számára veszélyes tömegektől
- a görögség területe majd kétszeresére nőtt, nagyobb a piac
- a külső területekről be lehet hozni a gabonát, míg a belső területeken, az
eredeti Hellászban az Égei-tenger környékén belterjesebb és jobban
jövedelmező növény- és gyümölcstermesztés végezhető.
A kereskedők, kézművesek meggazdagodnak  politikai jogokat követelnek  Ez vezet a
demokrácia megszületéséhez. Demokrácia = Népuralom.

II. A Démosz és az Arisztokrácia küzdelmének állomásai:

1. A lovaskatonák eddig csak az arisztokraták közül kerülhettek ki, mostmár besorozzák a

démosz tagjait is. Ezek lesznek a nehézgyalogos hopliták >>> hoplon = bőrpajzs.

2. Kr. e. 621. Drakón arkhón írásba foglalja a törvényeket >>> nagyon szigorú

3. Szolón reformjai Kr. e. 594-ben: vagyon, pontosabban éves jövedelem szerint osztja be a
lakosságot 4 vagyoni osztályba:
- 500 mérősök ( pentakosziomedimnosz )
- 300 mérősök ( hippeiszek = lovagok )
- 200 mérősök (zeugithészek = ökörfogatosok )
- 200 mérő alattiak ( thészek = egyszerű szabadok )
Tehát a vagyon alapján politizálhattak  ezért ez nem volt teljes demokrácia.
Az adósrabszolgákat felszabadította, az adósságaikat eltörölte ( teherlerázás = szeiszakhteia ).

4. Türannisz rendszer: Kr. e. 560-510-ig : Rövid időre megreked a demokrácia és visszaáll az

egyeduralom . Első türannosz Peiszisztratosz  510-ben elűzik fiát Hippiászt, előtte 514-
ben a másik fiát, Hipparchost megölték.
A türannisz rendszer bukásának oka: a démoszt csak gazdaságilag erősítette
( sok építkezés ), de politikai hatalmat nem adott nekik.

1
 5. Kleiszthenész reformjai Kr. e. 508-ban tökéletesítik a demokráciát, mert Attika lakosságát
már nem születés, nem vagyon és nem éves jövedelem alapján osztotta be, hanem területi
alapon!
Attikát 10 phülére = kerület osztotta. Minden phülé 3 részből állt ( trittüsz = harmad )
1. tengerpart
2. belső terület
3. város
Mindegyik phüléből 50 fő került be sorshúzással az 500-ak tanácsába. A beosztás
egyértelműen a démosznak kedvezett: a tengerparton a kereskedőket fogják beválasztani, a
belső területről a parasztokat, a városból a kézműveseket és csak onnan juthatnak be egyedül
az arisztokraták!

Az egyeduralom elkerülése érdekében Kleiszthenész vezette be a cserépszavazást =

osztrakiszmosz. Ha valaki a lakosok szerint egyeduralomra tört, cserépszavazást tartottak.
A gyanúsítottak nevét cserépdarabokra írták fel, aki a legtöbb szavazatot kapta 10 évre
száműzték Athénból, de vagyonát nem kobozták el. A szavazás akkor volt érvényes, ha
legalább 6000-en szavaztak.

IV. A demokrácia virágkora Periklész idején, Kr.e. V. szd. közepe

1. A társadalomnak 3 csoportja van: Athén rabszolgatartó társadalom

a) Metoikoszok = idegenek: nincs polgárjoguk, bevándorlók

b) Rabszolgák: gyarmatosítás következtében jelennek meg a termelő munka zömét ők végzik
Periklész idejében, ezért rabszolgatartó társadalomról beszélhetünk.
c) Polgárok: Athén politikai intézményeinek tagjai lehettek. Athéni családok: csak athéni
férfiaknak volt politikai joga 20 év felett. Az athéni demokrácia tehát továbbra is
korlátozott. Rabszolgákra, metoikoszokra és nőkre nem terjed ki.
Valakit megválasztani valamilyen tisztségre csak 30 év felett lehetett.

2. Athén politikai intézményei:

Ekklészia ( 20 év feletti athéni férfi )
(népgyűlés) döntött háború és béke ügyében
- törvényhozás
-
sorsolás sorsolás
sorsolás választás

Héliaia Bulé 10 Sztratégosz 9 Archón Areioszpagosz

Esküdt 500 tagú Hadvezérek Kezdetben ők Volt archónokból
bíróság. tanács voltak voltak a fő álló testület,
6000 tagja Javaslatokat - választották tisztségviselők, szerepe csökken a
napi díjat tett a őket. de szerepük csak történelem során.
kapott, népgyűlésnek Periklész 15 a tisztségviselők Tanácsadó testület.
amelyért évig volt ellenőrzésére Kr. e. 461-től már
bíróságokon sztratégosz. korlátozódik. csak a legfelsőbb
és peres bíróság.
ügyekben
részt kellett
venniük.

2
Demokratikus jegyek: 1 évre szóló tisztségek, melyeket sorsolással választottak (kivéve a
sztratégoszt, mert ide képesség kellett).

Az athéni demokrácia még árnyoldalai ellenére is az ókor legfejlettebb államformája.

3. A vezető politikus Kleiszthenész unokaöccse Periklész lett, akit 15 éven át választottak meg
sztratégosznak. Az állam fontos feladata volt, hogy mindenki számára lehetővé tegye a politikában
való részvételt: Ezért a szegényeknek napidíjat adtak a politikai részvételért ( 2 obolosz ), a kiesett
jövedelem pótlására. Ez járt az esküdtbíróságokon, a Buléban, ill. Periklész bevezeti a színházi
előadásokon való részvételért is. A vagyonosok számára viszont többletkiadásokat rótt egy-egy
építkezés vagy rendezvény támogatásában.

4. A demokrácia hatása: Gazdasági élet és kultúra virágzása:

Athéni polgárok nem fizettek adót, de a metoikoszok és a felszabadított rabszolgák igen.
A jövedelem ezért a következőkből származott:
- kereskedelemből, kikötési forgalomból
- bíróságokból
- ezüstbányák jövedelme
- I. e. 478-ban Athén vezetésével létrejött a Déloszi Szövetség, tagjait Athén
adófizetés fejében megvédte.
.
Athén központja az Akropolisz volt. Itt volt a Parthenón: Pallasz Athéné temploma, benne az
istennő Pheidiász szobrász által készített óriási szobrával.
Vallás állami hatalom alá van rendelve.
A politika és az üzleti élet központja az agora = főtér: itt mindenki elmondhatta véleményét vagy
közzé tehette tudományos felfedezését .
A jólét, a demokrácia, a szólás szabadság, a polgárt helyettesítő rabszolgamunka, az egyéni
elképzeléseknek a közösség elé vitele tette lehetővé a tudomány ugrásszerű fejlődését is.

vége