DFT Biofizika

3. Röntgensugárzás előállítása
és diagnosztikai alkalmazásai
A Röntgen-cső működése: fékezési és karakterisztikus sugárzás. Röntgensugárzás
elnyelődése anyagban: fotoeffektus és Compton-szórás. A röntgenkép minőségét
befolyásoló tényezők. Szummációs kép és CT. Hounsfield-egység és ablakozás.

Dr. Liliom Károly

karoly.liliom.mta@gmail.com
2023. 09. 19.
 Röntgen és kora
1895: Röntgen felfedezi az ismeretlen”X” sugárzást
(Alfred Nobel végrendelete, mozgókép, automobil...)
1896: Becquerel felfedezi a radioaktivitást
1897: Thomson felfedezi az elektront
1898: Pierre és Marie Curie felfedezi a polóniumot és a rádiumot
1900: Max Planck dolgozata a hőmérsékleti sugárzásról...

Margaret and Frances MacDonald – Art Nouveau

 a felfedezés

A Crookes-cső közelébe helyezett bárium platinocianid ernyő fluoreszkál.

- Röntgen fekete kartonba tekerte a csövet és vizsgálta a fluoreszkálást. November
8-án észrevette, hogy a Crookes-csővel egy vonalban lévő asztal alsó fiókjában a
becsomagolt fotólemez megfeketedett úgy, hogy a felső fiókban lévő kulcs képét
mutatta! Ezután szisztematikusan vizsgálta az ismeretlen sugárzást,
megállapította, hogy a sugárzás áthatol fán, papíron, ruhán, sőt több fémen is,
kivéve a nagyobb sűrűségű fémeket, pl. az ólmot.
- 1895. december 28-án „Egy újfajta sugárzásról: előzetes közlemény” címmel
eredményeit beküldte a würzburgi Fizikai-Orvosi Folyóirathoz.
 Felfedezés – 1895. november
Publikálás – 1895. december 28.
(1896-ban ezer fölötti publikáció...
Orvosi alkalmazás – 1896. január
- Edison 1896 májusra kifejleszti
a fluoroszkópot...

Wilhelm Conrad Röntgen

1901: Fizikai Nobel-Díj

a röntgensugárzás felfedezéséért
1895. december 22.: felvétel
Röntgen feleségének kezéről
 A röntgensugárzás
elektromágneses sugárzás
energia (eV)
terápia energia (eV)
energy (eV) frekvencia(Hz)
frequency (Hz) hullámhosz
wavelength(m)
(m)
106 25
diagnosztika

10 10 10 -15
é 10
spektroszkópia

105 é gamma
10 5
1020 röntgen ê -10
ê
é
10
104 ultraibolya
ê
10 0 15
10 -5
é
infravörös 10
103 ê
é
10 -5 10 mikrohullám
10 ê
10 0
102 TV/FM radió é
ê
é
radió ê
-10
101 10 10 5 5
10

hosszú hullámhosszú
100 10 -15 10 0
10 10

10 -20 10
-5
15
10
 A röntgencső felépítése

Elektronok Elektronok
kilépése felgyorsítása
anód

izzókatód A nagysebességű
elektronok
lefékeződésekor
légritkított cső röntgensugárzás keletkezik
 A röntgencső működése
Elektronok
kilépése
miért kell vákuum?

izzókatód
T > 1000°C vákuum ~ 10-4 Pa
szabad úthossz ~ 10 cm

Q n*e
I anod = =
t t
levegőben normál nyomáson
Pelektromos = UI a szabad úthossz ~ 70 nm
A röntgensugárzás keletkezésének mechanizmusa

1. Fékezési sugárzás
1 2
E = mv = eU
2 hf
e-
+

E ' = E - hf
A belépő elektron eltérül és lelassul a mag erőterében.
Az eltérülő elektron mozgási energiája csökken.
Az energiakülönbséggel azonos energiájú foton keletkezik.

A foton energiája függ a

- a beérkező elektron energiájától
- az eltérülő elektron pályájától
- a target (anód) rendszámától

A maximális fotonenergia a belépő elektron

mozgási energiájával egyenlő – Duane-Hunt szabály
 A fékezési sugárzás spektruma

félfolytonos P

spektrum
1 2
Emax = mv = eU
2
c lmin hullámhossz (nm)
eU = h
lmin
Emax energia (keV)

hc
lmin =
eU Duane-Hunt szabály
A röntgensugárzás keletkezésének mechanizmusa

2. Karakterisztikus sugárzás

1 2
E = mv = eU
2
e-
+

hf=EK - EL
 A belépő elektron – ha energiája elég nagy – belső héjon lévő
elektront gerjeszthet/ionizálhat.

A távozó elektron helyén “lyuk” marad.

Az energia-minimum eléréséhez a betöltetlen

állapotot egy magtól távolabbi elektron tölti be.

A héjak közötti energiakülönbséggel azonos energiájú foton keletkezik.

Lehetséges energiaátmenetek

A lehetséges fotonenergiák a target

elektronszerkezetétől függenek –
karakterisztikus az adott anyagra
 A röntgensugárzás spektruma

P K vonalak
Folytonos Vonalas
fékezési spektrum karakterisztikus
L vonalak
spektrum

lmin hullámhossz (nm)

hc
lmin =
eU Emax energia (keV)

Duane-Hunt szabály
A röntgencső teljesítménye és hatásfoka

P = cIU 2 Z K vonalak
P
c=1,1´10-9 [1/V]
bemeneti teljesítmény:
P’ = IU

P lmin hullámhossz (nm)

h = ' = cUZ
P energia (keV)
Emax
h < 1%
 Röntgencső az orvosi gyakorlatban
anód

Az anód anyaga: - minél nagyobb rendszám

- minél magasabb olvadáspont
Az anód fókusza (az elektronok becsapódásának helye)
- kis fókusz → élesebb kép
- nagy fókusz → jobb hőeloszlás
Az anód helyzete: - álló - terhelhetőség: néhány W/mm2
(fogászati gyakorlatban elég)
- forgó - egyenletesebb hőeloszlás, terhelhetőség:
10000 W/mm2
Gyorsítófeszültség: 25-200 kV, anódáram: 1-1000 mA,
anód anyaga: W (mammográfiában Mo)
 A röntgendiagnosztika alapja:
a sugárzás elnyelődése

A foton kölcsönhatásának lehetőségei:

fotoeffektus
Compton szórás
Compton- elnyelődés párkeltés
szórás fotoeffektussal
rugalmas szórás
detektor
(nincs energiaváltozás)
Áthaladt sugárzás
 A kölcsönhatás mechanizmusa

Fotoeffektus

1
hf = Eköt + me v 2

2
 A kölcsönhatás mechanizmusa

Compton-szórás

1
hf = Eköt + me v 2 + hf '
2
 A kölcsönhatás mechanizmusa

Párképzés

1
hf = 2me c + 2 me v
2 2

2
hf ³ 2me c 2

hf ³ 1.02 MeV
A röntgensugárzás kölcsönhatása az anyaggal

- µx
Intenzitás gyengülésének törvénye: J = J 0e
µ függ az abszorbens sűrűségétől ! µ
µm =
viszont µ és a sűrűség aránya állandó r

µm [cm2/g] : tömeggyengítési állandó

Függ – a foton energiájától

– az abszorbens rendszámától
Intenzitás gyengülésének törvénye a tömeggyengítési állandóval:

- µ m xm
J = J 0e
µ
xm = rx µm =
r
xm [g/cm2]: felületi sűrűség

0.693
µ= 0.693
D µm =
Dm
Dm = rD
A részfolyamatok (abszolút és relatív) valószínűsége függ

- a foton energiájától
- az abszorbens rendszámától

µ=t+s+k
fotoeffektus Compton-szórás párképzés

µm = t m + s m + k m
 A gyengülési állandók függése a
fotonenergiától és a rendszámtól

Változása Változása Energiatartomány

a fotonenergiával a rendszámmal lágyrészekben

tm ~ 1/E3 ~ Z3 10 – 100 keV

E növelésével lassan
sm csökken
~ Z/A 0.5 – 5 MeV
E növelésével lassan
km növekszik
~ Z2 5 MeV fölött

Rugalmas ~ 1/E2 ~ Z2 10 keV alatt

szóródás
 relatív valószínűség

A fotoeffektus és Compton-szóródás a két fő

gyengítési folyamat a röntgen képalkotásban. energia (keV)
 A fotonenergia növelésével
csökken az elnyelődés, ami
a fotoeffektus esetén a
legkifejezettebb. Alacsony
fotonenergiáknál tm a

relatív valószínűség
meghatározó kölcsönhatás

tm markánsan változik az
abszorbens rendszámával:

tm » l Z 3 3

A sugárzás spektrumának változása

drasztikusan módosíthatja az
elnyelődési folyamatokat. energia (keV)
 Fotonenergia - képminőség

U1 < U2
(30 keV) (2 MeV)

Fotoeffektus* 36% 0%
Compton szórás* 51% 99%
Párképződés* 0% 1%

*Átlagértékek
 Fotonenergia - képminőség

fotonenergia: 60 keV 120 keV

kontraszt: 200:1 60:1
expozíció: 141 mAs 6 mAs
dózis: 7,6 mGy 1,4 mGy
 páciens sugárterhelését azonban (feleslegesen) n veli.

Sok esetben mesterségesen, n. kontrasztanyagokkal változtatjuk meg egyes

Képminőség javítása
szervek (pl. gyomor, bél, véredények) abszorpci képességét, megn velve ezzel az
eml tett szervek vizsgálhat ságát. Att l f gg en, hogy az alkalmazott
kontrasztanyag jobban, vagy gyengébben nyel el a k rnyezeténél, o i , vagy
nega kon a an ag l beszél nk. Adott energiáj sugárzás
kontrasztanyag
m csont
3. b a. Al m ni m el a Vizsgáljuk meg, hogyan kaphatunk j contrast, medium,
felbontás contrast
éles képet a material
fényképez
h h ll m a m n korl ha . lemezen. Kontrastmittel m lágy szövet

Pon e n gen g fo kell alkalmaznunk (lásd a c mlap ábráját). A 2. ábrán az egyes

Ehhez a r ntgencs an djára (pl. W, Mo) minél kisebb pontba kell az
elektronsugarat f kuszálni (pl. d = 0,2 mm), ami viszont t lmelegedést
ábrázoltuk a r ntgensugá
okozhat az an d anyagában. Ezen a technikai nehézségen seg t a forg an dos hogy a r ntgendiag
r ntgencs , ahol az an d felizzott pontja egy fordulat alatt kell h mérsékletre energiatartomány haszn
h l. kisebb mértékben a Co
k l nb z sz vetek t
A r ntgensugárforrást minél olabb a kell elhelyezni a vizsgáland árnyékképen csak a s r
testrészt l, gy cs kkenthetj k a félárnyék kialakulását (lásd a c mlap ábráját). látsz dnak. Kisebb ener
Ez a sugárintenzitásnak a távolság reciprokával négyzetes arányban lév
gyeng lése miatt a r ntgenkész lék teljes tményének és méretének ( m~1/E3), nem jut át a v
n vekedéséhez vezet. páciens sugárterhelését a

4. b a. K llim
kollimátor alkalmazása
g kik
A r ntgensugárzás spektruma (3. ábra) meglehet sen széles, heterogén Sok esetben mestersége
hullámhossz- sszetétel , és feleslegesen tartalmaz nagy hullámhossz szervek (pl. gyomor, bél
sszetev ket. Az ilyen, kis energiáj r ntgenfotonok nagyrészt elnyel dnek, eml tett szervek vizs
képet nem adnak, gy csupán felesleges sugárterhelést okoznak a páciensnek. kontrasztanyag jobban,
Az ebb l az energiatartományb l átjut fotonok ráadásul er sen sz r dnak
nega kon a an ag
(lásd 1. ábra, rugalmas sz rás), gy a r ntgenkép élességét jelent sen
cs kkentik. Megfelel vastagság alum ni m leme (Z = 13) a r ntgencs
sugár tjába helyezve a hossz hullám 3.részb a. ki Al m
he ni m el a
(a r ntgensugár Vizsgáljuk meg, hogya
c eg g el a
lágy sugárzás kiszűrése
b lhe . keményebb lesz, 3. ábra). hAz hanlldfe m al gm nváltoztatásával
korl
( min= hc/eUan d) és a sz réssel ( max) a vizsgálathoz sz kséges optimális
ha . lemezen.

hullámhossztartomány beáll that . Csontokat tartalmaz testrészek

Lágy
a szórt sugárzások csökkentésére
sz vetek
hullámhosszak
vizsgálatához
alkalmazása
Ilyenkor a lágy r ntgensugárzás er s
hossz
sz kséges. vizsgálatához a nagyobb áthatol képesség igénye miatt r videbb
hullámhossz (Uan d = nagy), m g a csak lágy sz vetek vizsgálatához nagyobb
Pon e n gen
Ehhez a r ntgencs
rendszámf ggése miatt a kis rendszámbeli elektronsugarat f k
hullámhossz (Uan d = kicsi) r ntgensugarakat alkalmaznak.
eltérések is még láthat kontrasztot adnak, de okozhat az an d any
a sz r dás jelent s mérték homályosodást
A r ntgennyaláb keresztmetszeti méretét lomb l kész lt sugárkapukkal r ntgencs , ahol az
– rövid expozíciós idő a bemozdulásos életlenség csökkentésére
okoz. Ilyen esetben n. kollim o c o
helyeznek a fényképez lemez f lé (4. ábra). (4. ábra) szabályozzák gy, hogy csak a feltétlen l átvilág tand részekre h l.
A kollimátorrács (vastag lomlemezbe f rt essen sugárzás. Ennek egyik célja a páciens sugárterhelésének minimalizálása,
lyukak ezrei) csak az eredeti sugárirányban
m g a másik a sz rt sugárzás cs kkentése. A fekv páciens alatt lév fém ágy
engedi át a sugarakat, a sz rt (megváltozott A r ntgensugárfor
irány ) sugarak a lyukak falában visszasz r hatását a fényképez lemez alá helyezett lom árnyékolással
elnyel dnek. A felvétel ideje alatt a sz rik ki. testrészt l, gy cs k
kollimátorrácsot X-Y irányban mozgatják, Ez a sugárintenzitá
hogy ne csak a lyukak alatt keletkezzen kép.
Természetesen a r ntgenkép felbontását a
Az e o ci id megfelel en id legyen, ui. a páciens mozgása gyeng lése miatt
kollimátorrács finomsága (raszter) határozza elmozdulási életlenséget okoz a r ntgenképen. n vekedéséhez veze
meg.
Mammográfiában használt
sugárzás spektruma

Malignus elváltozás egy

mammogramon

Molibdén karakterisztikus
vonalai
Intraorális radiográfia

Extraorális
radiográfia
 Fogászati panoráma elrendezés

A panorámafelvétel során a film

és a forrás elfordul a paciens feje
körül, és a különböző pozíciókból
egyedi felvételek sorozatát készíti.

A felvételek egy filmre történő rögzítése hozza

létre a maxilla és mandibula átfogó leképezését.
 Effektív rendszám

n
t m = Cl Z
3 3
eff
Z eff = 3
åw Z
i =1
i i
3

anyag Zeff
levegő 7,3
víz 7,7
lágy szövet 7,4
csont 13,8
 Kontrasztanyagok alkalmazása

Ha a természetes szövetek és környezetük

t m = Cl Z 3 3
eff
alapján nem mutatnak különbséget,

megváltoztathatjuk Zeff-et, vagy a sűrűséget!

 Zeff ρ (g/cm3)

H2 O 7.7 1
Lágy szövetek 7.4 1
Csontok 13.8 1.7 - 2.0
Levegő 7.3 1.29 - 10-3

Pozitív kontraszt → környezetnél nagyobb elnyelés

Zeff > Zkörnyezet → µ > µkörnyezet

Negatív kontraszt → környezetnél kisebb elnyelés

Zeff < Zkörnyezet → µ < µkörnyezet
 Kontrasztanyagok alkalmazása

nagyobb Zeff kisebb sűrűség

Pl. jód- vagy báriumvegyületek

56BaSO , 53J
4

levegő, CO2
Röntgenkép keletkezése

A mintán áthatoló intenzitás

különbségeinek megjelenítése
koponya felvétel
– sugárzásérzékeny lemezen
– lumineszkáló ernyőn
– digitalizált képben

mellkasi felvétel
 Szummációs kép

röntgen
test film
forrás

J0 J A detektált intenzitás-változások
arányosak a röntgensugárzás
gyengülésével a minta (test)
- µx
J = J 0e teljes vastagságán keresztül!
 Dx1 Dx2 Dx3

J0 J
µ1 µ2 µ3

- µx
J = J 0e
- ( µ1 + µ 2 + µ 3 ) Dx
J = J 0e
erről nincs információnk!

D = lg
J0 D = å Di
J i
 Számítógépes rétegfelvétel
CT - computed tomography

Godfrey Hounsfield Allan Cormack

1979 Orvosi Nobel-díj

Történet:
• 1967: első CT felvétel
• 1972: CT prototípus
Az első labor CT kép Prototípus CT (EMI)
• 1974: első klinikai CT kép (fej) agyszeletről

• 1976: egésztest CT
• 1979: Nobel-díj
• 1990: spirál CT
• 1992: többszeletes CT „Siretom” fej
szkenner (1974)
128x128 pixel kép (1975)

• 2006: 64 szelet modern

CT
• multiplex és hibrid üzemmódok: készülék

SPECT-CT, PET-CT,
“Dual-source” CT
Matemetikai megközelítés egyszerű példán:
Δx

D1 D2 D = D1 + D2
D = å Di
i
D3 D4 D = D3 + D4

D = D1 + D3 D = D1 + D4

“n” független egyenlet „n” ismeretlennel

➔ egyértelműen megoldható!
 objektum digitális kép
J0
röntgencső
J0

detektor J
J

Voxel : Pixel :
volume element / térfogatelem picture element / képelem
 Elsőgenerációs CT működése

tran
szlá
ció röntgencső
keskeny sugárnyaláb

letapogatott
réteg

letapogatott
réteg vastagsága

detektor
Egy detektor
Haladás és elfordulás
Párhuzamos sugarak k-adik pozíció
Elsőgenerációs CT működése

Egy detektor
Haladás és elfordulás
Párhuzamos sugarak
Második generációs CT működése

Több detektor
Haladás és elfordulás
Enyhe legyezőnyaláb
Harmadik generációs CT működése

Számos detektor
Csak elfordulás
Széles legyezőnyaláb
Negyedik generációs CT működése

Rögzített detektorgyűrű
Csak a sugárforrás fordul
Széles legyezőnyaláb
 Ötödik generációs CT működése

Hagyományos röntgencső helyett elektronágyú, az elektronnyalábot a W-targetre

irányítjuk. (álló – álló elrendezés)
Ötödik generációs CT működése
CT generációk összehasonlítása
 Spirál CT

Hagyományos Spirál CT
CT szelet szelet

Pontosabb 3D rekonstrukció
és gyorsabb adatgyűjtés
 Cone beam CT
• Cone-beam computed tomography (CBCT), C-kar CT, cone beam
volume CT, flat panel CT
• Kúp alakban széttérülő röntgen sugárnyaláb
• Volumetriás adathalmazt szolgáltat; digitális képrekonstrukciót igényel
• Fogászati, intervenviós radiológiai, radioterápiás alkalmazások
Forgástengely

Detektor

Kúp alakú
sugárnyaláb

Sugárforrás
A tárgy 3D rekonstrukciója

sok egy dimenziós síkok 3D

adatfelvétel denzitásmátrixa rekonstrukció
 A kép rekonstrukciója

denzitásmátrix
µ - µ viz
Hounsfield-egységek alapján H CT = 1000
µ viz

Hounsfield-skála
 A CT kép kontraszt manipulálása
„ablakozás”

Ugyanazon
mellkasfelvétel
különböző ablakozással
(különböző kontraszt-
transzfer függvény)

Lágyrész Tüdő ablak

ablak

Agy ablak Csont ablak