/, I I O U Y Ü N G

DR. E Ö R Y A J Á N L ) O K
OROSZ MIKLÓS

K O N G J I M Q I GONG
KÍNAI GYÓGYTORNA
\ <"HI g y ó g y í t á s m ű v é s z e t e

I M , > \\< K Í N A I BARÁTI TÁRSASÁG

11 \« ..« »M ANY< )S KÍNAI ORYOvSI ÉS HARCMŰVÉSZETI
 Lektorálta DR. SZŐNYI MAGDA
Művelődéstörténeti szempontból ellenőrizte
DR. CSONGOR BARNABÁS
Fedélterv SZABÓ ÁRPÁD
Az illusztrációkat BODA GÉZA
a szakábrákat SZŰCS ÁGOSTONNÉ készítette
© Or. Eörif Ajándok, Orosz Miklós, Zhou Yong, 1990
ISBN 963 02 8232 1
A kiadásért felel a Széchenyi Nyomda igazgatója
A kiadásban közreműködött az EDITORG
Széchenyi Nyomda, Győr 90. K-I650
Felelős nyomdavezető: Nagy Iván igazgató
Az orvostudomány alapos és részletes tudást szerzett és
gyűjtött össze az emberi test anatómiai és kémiai felépítéséről.
Viszont igen kevés és korlátozott figyelem fordult az ember
energetikai rendszere felé. Örvendetes módon napjainkban fo­
kozatosan megnyílnak a kapuk az ősi és távol-keleti kultúrák
tudásanyagának befogadása előtt. Nem kell már küzdőtérnek,
hanem gazdagodásnak, értéknövekedésnek tekinteni ezeket a
számunkra új, ezért hihetetlennek tűnő felfedezéseket.
Ezért nagyon fontos, hogy a legjobb, legtisztább, legkidolgo­
zottabb módszerek, technikák, elméletek jelenjenek meg ma­
gyar nyelven, válhassanak elérhetővé a hazai szakemberek és
érdeklődők számára.
Az energiaválság fogalmát a köztudatban a természeti ener­
giák fogytára alkalmazzák, de vajon nem kell-e végre felfigyel­
nünk az ember személyes energiaválságára is?
Az egészség, a harmonikus életvitel, a testi-lelki-szellemi
egység és egyensúly megteremtése, és az ember eddig még ki­
aknázatlan lehetőségeinek felszínre hozása lenne az emberrel
foglalkozó tudományok feladata.
A módszer összevethető a már eléggé ismert jógagyakorla-
tokkal, a nálunk csak szűkebb szakmai körben ismert, a hol­
land Loeventől elindult, a lengyel Dorota Zarewska kombi­
nációjában meghonosított bioenergetikával, az amerikai „Dó­
in" és vietnami akupunktúrás meridiánokat végigkövető masz-
s v,á/,s módszerekkel. Ezek ugyanis hasonló energetikai rendezést
céloznak, bár dinamikailag más-más módon.
Technikájában legközelebb áll a Dienes Valéria által már a
századelőn felbukkanó, majd szinte elveszetten lappangó or-
kcsytika geszt usgy a kor lat a i hoz, amely módszer a görög váza-
festészetről ismert geometriai erővonalak felismerésén és alkál­
in a/.éisán alapul. Jelenleg ez a módszer is újjászületőben van
Hárs Klára kiváló közvetítésével.
5
 Kozos vonásuk a megfelelő testhelyzet és annak időben meg­ OROSZ MIKLÓS
felelő kitartása az energiaáramlás biztosítása érdekében illet­
ve annak a pillanatnak a kivárása, amikor az energia felszaba­
dul, a mozgás spontán beindul.
A módszer jellegéből következik tehát, hogy elsajátítása A Qi Gong-i^ól általában
rendszeres gyakorlást, elegendő időráfordítást, vagyis életmód-
raallast kivan. A siker eléréséhez elszánt kitartásra, lankadat­
lan következetességre van szükség.

MI A QI GONG?
DR. SZŐNYI MAGDA pszichológus
a Relaxációs Munkacsoport vezetője
A Qi G o n g ( e s i k u n g ) a jógára emlékeztető, ő s i kínai
gyakorlatrendszer. Célja az egészség megőrzése, a beteg­
ségek diagnosztizálása és gyógyítása, a test ellenálló­
képességének növelése.
A Qi sző j e l e n t é s e : levegő, légzés, fuvallat A Gong j e ­
lentése: gyakorlás, valamiben való jártasság. Szó szerinti
fordításban tehát a Qi G o n g légzőgyakorlatot jelent, de
mint látni fogjuk, ennél jóval többről van szó.
E n n e k a könyvnek n e m célja, h o g y részletesen taglalja
a hagyományos kínai orvoslást és annak elméleti hátte­
rét (az érdeklődőknek javasoljuk az irodalomjegyzékben
említett műveket, lásd: 1., 2., 3.), de a gyakorlatok és
hatásuk j o b b megértésének szempontjából szükségesnek
(ártottuk, h o g y m i n i m á l i s terjedelemben az ezzel k a p c s o ­
latos legfontosabb ismereteket megemlítsük.

A £ 1 GONG KIALAKULÁSA

Egy 1 9 7 3 - b a n feltárt Han-kori ( i . e. 2 2 0 - i. sz. 2 2 0 )

helyen olyan selyemtekercseket találtak, melyre 40 kü-
lönböző Qi G o n g testhelyzetet festettek le ( 4 ) . A Qi
G o n g egyes források ( 5 ) szerint t ö b b m i n t 2 0 0 0 éves
múltra tekint vissza. A gyakorlatok az évszázadok során
a legváltozatosabb formákban alakultak ki. H á r o m fő jel­
leg szerint csoportosíthatjuk őket:
- m e d i t á c i ó (a tudat lecsendesítése, illetve figyelem­
összpontosítás),
- légzőgyakorlatok,
- gyógytorna, testtartások, masszázs.

7
 Egy-egy kidolgozott gyakorlatrendszer általában mind­
három sajátosságnak megfelel. A gyakorlatokat a legkü­
l ö n b ö z ő b b m ó d o k o n lehet végezni: állva, ülve, lépegetve,
térdelve, fekve. Némelyik gyakorlat lassú mozdulatok s o ­
rozatából áll, más gyakorlatok statikusak. K ü l ö n b ö z ő
utakon, a test és a tudat különböző m ű k ö d é s i formáira
hatva, de végső s o r o n h a s o n l ó eredményre vezetnek:
gyógyítják, erősítik a testet, s ő t mentális szempontból is
kedvező hatást fejtenek ki.
A Qi Gong-gyakorlatokra fejlődésük során különféle filo­
zófiai áramlatok hatottak, így sok ezer stílus jött létre, me­
lyek nagy vonalakban öt fő irányzat szerint osztályozhatók.
1. Taoista
Célja a test és a szellem erősítése. A természet (az
univerzum és az e m b e r ) törvényeihez, a T a o h o z (út,
törvény) kíván igazodni.
2. Buddhista
Elsősorban a lélek, a szellem művelését tartja fontos­
nak. Célja a vágyak lecsendesítése, kioltása.
3. Konfuciánus
A fegyelmezett élet és a helyes viselkedés kimunkálá­
sa a cél. A vágyakat megfegyelmezi.
4. Gyógyászati
Célja az egészségmegőrzés, a betegségek gyógyítása, a
h o s s z ú élet elérése, gyógyító ismeretek és képességek
elsajátítása.
5. Harcművészeti
Testi és lelki ellenállóképességet fejleszt ki. Tanítja a
harc hatásos módjait, az erre való képességet erősíti.
A test feletti uralomra nevel.
A QI MINT ENERGIA
A hagyományos kínai felfogásban mindenfajta energiát
a Qi szó jelöl. Eszerint az energiákat, az erőket a külön­
b ö z ő folyamatokban alapvetően két ellentétes tulajdonság
jellemzi. A két ellentétes tulajdonságnak a Yin és a Yang
nevet adták.
8 9
Eredeti jelentésük a d o m b árnyékos, illetve n a p o s ol­
dala. A Y i n és Yang komplementer, egymást feltételező
fogalmak. N i n c s e n Yang Y i n nélkül, és n i n c s e n Y i n
Yang nélkül, m i n t ahogyan árnyék s i n c s fény nélkül.
A Yangban mindig b e n n e van a Yin, és a Y i n b e n a Yang.
Yin jelenség az éjszaka, az árnyék, a hideg, a nyugalom, a
gyenge, a befogadó, a lágy, a n ő i e s . Yang jellegű a nappal,
a fény, a meleg, a mozgás, az erős, a kisugárzó, a kemény,
a férfias. A látható formák, az anyag a Qi helyi, ideiglenes
összesűrűsödései, nyugalmi állapotai. Ilyen nézőpontból
Yang az ég, a sugárzások, Y i n a föld, a szilárd anyag.
A világegyetemet a Qi, a mindent betöltő energia, a
„ k o z m i k u s lélegzet" hatja át. Az univerzum az ellentétes
erők dinamikus ingadozásának és változásának állapotá­
ban van. A változások a T a o törvényszerűségei szerint
zajlanak. A T a o a végső valóság, a természet rendje, az
ö r ö k ö s változások ciklikus ismétlődése, harmonikus
egysége. A T a o körforgásának vetülete a Y i n és Yang k ö ­
zötti ciklikus lengés.
Az ember az univerzum része, azzal elválaszthatatlan
egységet alkot. Létét szintén a Y i n és Yang állandó m o z ­
gása, egymással való harca, és egymásba való átalakulása
határozza meg.
HOGYAN GYÓGYÍT A QI GONG?
A Qi G o n g gyakorlatoknak m i n d ez idáig még n i n c s
teljes és kimerítő természettudományos magyarázatuk.
Ezért az összefüggéseket nagyrészt azokkal a hagyomá­
n y o s kínai fogalmakkal magyarázzuk, melyek a kínai
energiafelfogásból következnek, de utalunk a legújabb tu­
d o m á n y o s kutatásokra is. ( L á s d Az akupunktúrás veze­
tékek és p o n t o k c í m ű fejezetet.) A gyakorlatok gyógyító
hatása igazolódott, itt csak egy Pekingben 1 9 7 9 - b e n
kezdett vizsgálatsorozatot említünk. E n n e k során három­
ezer, különféle krónikus bajokban szenvedő beteg ada­
tait dolgozták fel. Eszerint a Qi G o n g - o t három-öt éve
gyakorló személyek 25%-a teljesen meggyógyult, 4 4 % - u k
állapota j e l e n t ő s e n javult, és csak 9%-nál n e m volt ered-
 mény. A fennmaradó esetekben ( 2 2 % ) k i s e b b mértékű
javulást figyeltek meg. ( 6 )
Biológiai, orvosi szempontból tekintve a Qt-t nevezhet­
j ü k életerőnek, belső erőnek, bioenergiának. A harcművé­
szet (kung-fu) és a hagyományos gyógyászat összefüggé­
sében Q^-nek nevezik az olyan energiamegnyilvánulásokat
is, amikor a Qi kilép a testből. Ezt egyes kutatók infravö­
r ö s sugárzással, sztatikus elektromossággal azonosítják
( 1 , 6 ) , m á s o k viszont eddig még ismeretlen, n e m azono­
sított energiaközlési m ó d o t vélnek fölfedezni ( 7 , 8, 9 ) .
A kínai energiafelfogásból következően az emberi test
m ű k ö d é s e és egészségi állapota a Yin-Yang energiák
egyensúlyának, normális áramlásának függvénye. Ha a
testben az energiaáramlás valamilyen oknál fogva aka­
dályba ütközik, és a Yin-Yang egyensúly megbomlik, ak­
kor ennek következménye a betegség. A normális energia­
áramlás helyreállítását a hagyományos kínai gyógyászat
többek között tűszűrással (akupunktúra), égetéssel ( m o -
xibusztió), masszázzsal és gyógytornával ( Q i G o n g ) éri el.
Az akupunktúra elmélete szerint az emberi testben ( d e
az állatéban i s ) az energia speciális vezetékeken ( m e r i ­
d i á n o k o n ) áramlik. A vezetékeken meghatározott p o n t o k
helyezkednek el, melyek kapukként nyílnak a külvilágra.
Ezeken a p o n t o k o n keresztül lehet az energiaáramlást
tűszúrással vagy egyéb fizikai ingerrel befolyásolni, pél­
dául a Qi átsugárzásával. Gyakorlott tűgyógyász szakem­
berek a pontokat az újhegyükkel érzékelik. A régiek kü­
lönbséget is tettek „érző* és „ s z ú r ó " szakemberek k ö ­
zött ( 1 0 ) .
M i n t k é s ő b b látni fogjuk, a vezetékeket és pontokat
biofizikai mérésekkel is sikerült kimutatni, bár ezek
anatómiailag n e m azonosíthatók.
Az elmélet 12 fővezetéket, Jing-et ( c s i n g ) és 8 külön­
leges vezetéket, Luo-t ( l o ) ( 1 0 ) ír le. A fővezetékeken
(melyek egy része Yin, m á s része Yang természetű)
áramlik az energia, a különleges vezetékek pedig (ezek­
nek n i n c s e n e k saját pontjaik) ö s s z e k ö t i k és összehan­
golják a fővezetékeket, tárolják az energiát. A kínai ha­
sonlat szerint a fővezetékek a folyók, a különleges veze-
10
lékek a tavak. Szükség esetén az elhasznált Qi a külön­
leges vezetékekből pótlódik.
Ha valamelyik vezeték eltömődik, vagy az energia
rossz irányban áramlik, akkor lép fel a betegség. E b b ő l a
szempontból tehát a Qi G o n g egyik célja az energia fel­
halmozása a különleges vezetékekben, a másik pedig az,
hogy gyakorlatok révén az energia áramlását időlegesen
megnövelje, és ezáltal a beszűkült, eltömődött vezetéke­
ket „kitisztítsa", az áramlás egyensúlyát helyreállítsa.
A BETEGSÉGEK OKAI
A h a g y o m á n y o s kínai felfogás a betegségek okait két
nagy csoportba sorolja: b e l s ő és külső okokra.
A b e l s ő o k o k h o z alapvetően az érzelmek tartoznak. Az
ö r ö m , bánat, düh, rettegés, túlfeszített szellemi munka
mind-mind valamilyen szervi, zsigeri elváltozást okozhat.
A tarlós, erős negatív érzelmek és lelkiállapotok követ­
kezménye előbb-utóbb a betegség.
Külső o k o k h o z sorolják az időjárás hatásait; a mele­
gei, hideget, a szárazságot, nedvességet, egyáltalán, bár­
milyen környezeti hatást. ( G o n d o l j u n k c s a k a legtágabb
e d e l e m b e n vett meteorológiai hatásokra vagy a környe-
/.e(szennyezésre.) Ide tartoznak a táplálékok is, melyek
*>/,intén Y i n és Yang természetűek, arányukra tehát
ügyelni kell. A mérgek, s ő t a külső k ó r o k o z ó k által kel­
lel .1. fertőző betegségek szintén ide sorolhatók. A felsorol­
lak egészségromboló, „betegítő" hatása így végső s o r o n
n szervezet életerejétől, ellenállóképességétől függ.
I/áthatjuk, ez a felfogás mennyire közel esik a modern
nyugati o r v o s t u d o m á n y és p s z i c h o l ó g i a felfogásához a
I >s/, iehoszomatikus betegségeket, a helyes táplálkozást és
,i szervezet immunrendszerét illetően.
A hagyományos kínai orvoslás lényegét fogalmazzuk
n u g itt, azaz a tradicionális kínai gyógyítás n e m első-
. >rl>;m és kizárólagosan az egyes betegségek gyógyítását
•<
« e l o z z a , hanem az egész e m b e r b i o l ó g i a i és „energeti­
k a i " egyensúlyrendszerét.
A () i Gong a fentiekből következően fontos szerepet
11
 szán a gyakorlatokban a testtartásoknak és a légzésnek, ZHOU YONG
mert ezek felfokozzák a vérkeringést, az energiaáramlást.
N a
g y figyelmet szentel ugyanakkor a meditációs gyakorla­
toknak is, mert a tudat, az idegrendszer megnyugvása, le­ A modern Kong Jin Gong
csendesítése nélkül nem érhető el igazi testi-lelki egészség.

HOGYAN GYAKOROLJUNK?
KIALAKULÁSA
A QJL G o n g gyakorlása veszélyeket is rejthet magában.
A hagyományos gyakorlatoknál, amikor a Qi áramlását A gyakorlatsorozat eredeti kínai neve K o n g J i n Qi
tudatosan irányítja a gyakorló, figyelmetlenség vagy ta­
G o n g ( K u n g c s i n esi k u n g ) , szó szerinti fordításban:
pasztalatlanság, r o s s z légzéstechnika következtében, vagy
üres erő légző gyakorlat.
mert a gyakorlást n e m vezette be kellő lelki-szellemi
Ez a rendszer a kínai Qi G o n g gyakorlatok újonnan
megnyugvás, az áramlás n e m kívánt irányt vehet, a Qi
kidolgozott és napjainkban egyik legjobbnak tartott
„elszabadul", aminek akár betegség is lehet a következ­
irányzata.
ménye. Ezért e könyv a Qi Gong-nak egy olyan, gyógyá­
A kínai Qi G o n g m o d e r n válfaját H u a n g R e n - z h o n g
szati célra kidolgozott gyakorlatrendszerét ismerteti,
( H u a n g Z s e n - c s u n g ) , a híres mester teremtette meg a
amely gondosan kikerül minden veszélyes helyzetet ( 1 1 ) .
Shaolin és más harcművészeti stílusok gyakorlatai alapján.
Persze mint általában a keleti egészségmegőrző m ó d ­
A mester a Guangdong ( K u a n g t u n g ) tartománybeli, a
szereket, a leghelyesebb a Qi G o n g - o t is avatott szakem­
Qi G o n g tudományát kutató szövetség tanácsadója, a
ber irányításával elsajátítani, hiszen pl. a sportolást s e m
m o s t portugál fennhatóságú Makaó városi szövetség
csak könyvből tanuljuk.
tiszteletbeli tanácsadója, valamint a Shenzen ( S e n c s e n )
A Qi G o n g csak akkor eredményes, ha rendszeresen,
városi Qi G o n g iskola rektora.
kitartóan gyakoroljuk. A rohanó, kapkodó európai életvi­
H u a n g mester hétéves kora óta végez Qi Gong-gyakor­
telbe beilleszteni n e m könnyű, de n e m azért, mintha
latokat. H a r m i n c ö t év tapasztalatait összegyűjtve alakí­
több erőfeszítést és időt igényelne, h a n e m mert szemlé­
totta ki a K o n g J i n Qi G o n g m o d e r n rendszerét.
letváltozást, belső átállást kíván. A teljesítményorientált
sportolással szemben itt a hangsúly inkább a belső meg­ Mivel pusztán a kezeit használva gyógyított m e g s o k
nyugváson, l e c s e n d e s e d é s e n van. Ez a megnyugvás lehet olyan betegséget, amellyel a m o d e r n gyógyászat n e m volt
a tudat pihenése, befelé fordulása. Lehet v i s z o n t egy na­ képes megbirkózni, a kínaiak „ b ű v ö s k e z ű n e k " hívják őt.
gyon is aktív, éber tudatállapot, melyben a befelé vagy A gyógymódja nagyon k ü l ö n ö s . Semmilyen eszközt,
kifelé irányuló figyelmet már n e m zavarják kósza g o n d o ­ gyógyszert, akupunktűrás tűt n e m használ, s ő t meg s e m
latfoszlányok. érinti a beteget. Csak a kezén keresztül ad át valamilyen
energiát; sokan ezt bioenergiának vagy b e l s ő energiának
A Qi G o n g gyakorlásában ez az állapot feltétel is, de
nevezik.
cél is. Ezt megvalósítva n e m c s a k testi egészségünket
őrizhetjük meg, de szellemi és lelki egyensúlyunkat is. A következő történetet egy újságíró mondta el.
1 9 8 3 . március 27-én délután Jinan ( C s i n a n ) város­
ban a Qi Gong-gal foglalkozó szakemberek részére tartott
k o n g r e s s z u s o n sokan gyűltek ö s s z e tapasztalatcserére.

13
 Ez alkalomból meglátogatták Huang mestert is. Éppen
egy tizenöt éves kislányt gyógyított, aki nyaktól lefelé
b é n a volt.
A lány h á r o m évvel korábban egy napon, amikor éppen
menstruált, nagyon megfázott az esőben; és heveny ge­
rincvelő-gyulladást kapott. Ezután megbénult. Azóta már
s o k kórházban kezelték, de n e m tudtak rajta segíteni. így
került Huang mesterhez.
A kezelés rendkívül érdekesen zajlott l e : a kislányt, egy
székre ültették. Ezután H u a n g mester tőle egy méterre
helyezkedett el. Kezeit kinyújtotta a lány felé, öt percig
így tartotta, majd elkezdte mozgatni az ujjait. Ujabb öt
p e r c múlva a kislány kezei és lábai elkezdtek m o z o g n i ,
majd egyre gyorsabb és szélesebb mozdulatokat tett. Fél
óra múlva a kislány arca kipirult és megizzadt. í g y há­
r o m nappal k é s ő b b (napi egy kezelést végezve) a lány
már állni tudott, és az ujjait is tudta mozgatni.
Ez az eset persze Huang mester kivételes képességei­
ről tanúskodik. Ezt a képességet azonban kellő szorga­
lommal és kitartással b i z o n y o s mértékig mindenki kifej­
lesztheti magában a Qi G o n g gyakorlásával.
Az utóbbi években a Qi G o n g egyre nagyobb népszerű­
ségre tesz szert Kínában. N e m c s a k a kínai tartományok­
ban és nagyvárosokban vannak szervezetei, h a n e m már
más országokban is. Ezenkívül saját tíjságot és folyóira­
tot is megjelentetnek.
A következőkben először általános tudnivalókat köz­
lünk a K o n g Jin Qj Gong-ról, majd részletesen ismertet­
j ü k magukat a gyakorlatokat.
SAJÁTOSSÁGAI
1. Nem veszélyes.
A hagyományos kínai légzőgyakorlatoknál a gyakorló a
tudatával vezeti a Qj-t a meridiánokon. Ezért, ha a gya­
korlat hibás, sérülés vagy betegség léphet fel.
Az újfajta gyakorlatnál azonban n e m a tudattal irányít­
j á k az energiát, h a n e m a kezek, a lábak és a test m o z d u ­
latainak hatására indul meg a belső energia áramlása a
14
vezetékeken, illetve azáltal, h o g y a megfelelő akupunktú-
r;ís pontokat vagy a meridiánokat egymáshoz közelítjük.
Az alapfokú gyakorlatok légzéstechnikákat s e m tartal­
maznak, a légzés nyugodt és természetes.
2. A Kong Jin Qi Gong hatása jobb, mint a hagyomá­
nyos gyakorlatoké.
Ennek magyarázata a következőkben rejlik:
A h a g y o m á n y o s gyakorlatok elmélete szerint a Qt-t a
has közepén levő D a n T i a n (tan t i e n ) erőközpontba kell
összegyűjteni, ezért erre a területre kell koncentrálni,
majd a felgyülemlett b e l s ő energiát más szervekbe kell
i rányítani, szükség esetén kilövellni.
Az új Qj G o n g elmélet szerint azonban a Dan T i a n ki­
c s i n y terület* ezért itt n e m lehet nagyon s o k energiát
felhalmozni, és a gyakorló n e m tudja azt t ö b b s z ö r kilö­
vellni. Ehelyett az egész testben kell összegyűjteni a bel­
ső energiát, mert így többet tudunk belőle termelni.
A tapasztalat igazolta e n n e k az elméletnek a helyessé­
gét.
3. Egyszerű, könnyen elsajátítható.
Bármikor és bárhol lehet gyakorolni, s z e m b e n a régi­
vel, amit megszabott időpontokban, például k é s ő este, il­
letve hajnalban kellett végezni. A gyakorlás alatt lehet
akár tévét nézni vagy beszélgetni is. Ilyen helyzetet a ha­
gyományos gyakorlásnál n e m volt szabad teremteni.
Ha betegség vagy legyengülés miatt valaki n e m tud
állva gyakorolni, akkor ülve is folytathatja.
A gyakorlás hatását azonban nagymértékben fokozza,
ha k ö z b e n meditálunk, kikapcsoljuk a külső és b e l s ő in­
gereket, igyekszünk teljesen gondolatnélkülivé válni.
A kínaiak ezt így mondják: „a c s e n d b e m e n n i " .
Ez az állapot j ó l ismert azok előtt, akik valamilyen re­
l a x á c i ó s gyakorlatot folytatnak.
* nem azonosítható akupunkttirás hellyel
15
 szamárköhögés, agyrázkódás, vékonybéldaganat, tüdőrák,
FUNKCIÓJA
H U lírák (korai stádiumban, orvosi ellenőrzés mellett),
nyirokcsomódaganat, polip.
1. Megóvjuk vele egészségünket.
2. A belső energia felhasználásával meggyógyíthatunk
másokat is. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

A következő betegségek gyógyíthatók például ily m ó d o n :

A K o n g Jin Qj G o n g rendszer h á r o m fokozatból áll:
- Légzőrendszer
alap-, közép- és felsőfok.
Asztma, torokgyulladás, nátha, hurut stb.
Ez a könyv az alapfokú gyakorlatokat ismerteti.
- Emésztőrendszer
A gyakorlás folyamán feltétlenül be kell tartani a foko­
Gyomorfekély, gyomorhurut, egyéb gyomorbetegségek:
zatosság elvét.
májgyulladás, epekő, székrekedés, cukorbetegség, kró­
Először a gyakorlatok időbeli felépítését ismertetjük, az
nikus hasmenés.
alapfokú gyakorlatok részletes leírása k é s ő b b következik.
- Vérkeringési rendszer
Magasvérnyomás, reumás betegségek, szívritmuszava­
rok, a fehér vérsejtek számának csökkenése. A GYAKORLATOK IDŐBELI
- Vizeletkiválasztó és n e m i rendszer betegségei KIFOSZTÁSA
Vesegyulladás, k ó r o s p o l l u c i ó , menstruációs fájdalom,
m e d d ő s é g és magtalanság, méhsüllyedés. I. ( i Y A K O R L A T
- Idegrendszer betegségei a) bevezető ( 1 . mozdulatsor - 5 perc)
Idegfájdalmak, érzéketlenség, álmatlanság, fejfájás, ülő­ h) lovaglóállás (2. mozdulat - fél óra)
idegfájdalom, ideggyengeség. c) befejező mozdulat (3. mozdulat - fél perc)
- Sérülés, sebesülés (külső, b e l s ő ) . Kr/,<leiben 10-30 percig gyakoroljunk, de fokozatosan növelni kell az
- Hormonrendszer idíílaiiamot 1 óráig. 2 hétig gyakoroljunk.
Tejmirigy-, nyálmirigygyulladás.
;> ( i Y A K O R L A T
- ízületi bántalmak
Vállízületi gyulladás, derék- és hátfájás és más ízületi a) bevezető mozdulatsor (5 perc)
gyulladások. b) lovaglóállás (5 perc)
c) holdkarolás (4. mozdulatsor - fél óra)
- Bőrbetegségek, s z e m ö l c s stb.
a) lovaglóállás (5 perc)
- Érzékszervi betegségek
c) befejező mozdulat (fél perc)
Látás, hallás, ízlelés, szaglás, orrgyulladás, polip.
- Korai, rosszindulatú daganatok M hci.ig gyakoroljunk.
Korai stádiumban gyomorrák, bélrák. :\. ( i Y A K O R L A T
A fent említett betegségeket ki-ki saját magának is a) bevezető mozdulatsor (5 perc)
gyógyíthatja. Ha viszont másokat kezelünk, akkor olyan h) lovaglóállás (5 perc)
masszírozó mozdulatokat is végezhetünk, amiket ö n m a ­ c) labdadajkálás (5. mozdulatsor - fél óra)
gán n e m tud az ember. d) lovaglóállás (5 perc)
így gyógyíthatók például: féloldali bénulás, csigolyafi­ e) befejező mozdulat (fél perc)
cam, méhdaganat, arcidegérzéketlenség, ágybavizelés, 'i hétig gyakoroljuk.
17
16
4. G Y A K O R L A T :t. G Y A K O R L A T
a) bevezető mozdulatsor (5 perc)
mozdulat(sor) idő (perc)
b) lovaglóállás (5 perc)
c) ujjgyakorlatok (6. mozdulatsor - fél óra) n) bevezető 5 5 5
d) lovaglóállás (5 perc) l>) lovaglóállás 10 5 5
e) befejező mozdulat (fél perc) <) holdkarolás
il) labdadajkálás
15
20
15
25 40
-
3 hétig gyakoroljuk.
<•) lovaglóállás 5 5 5
5. G Y A K O R L A T 0 befejező 0,5 0,5 0,5
a) bevezető mozdulatsor (5 perc)
b) lovaglóállás (5 perc)
c) labdagörgetés (7. mozdulatsor - fél óra) 'I GYAKORLAT
d) lovaglóállás (5 perc)
mozdulat( sor) idő (perc)
e) befejező mozdulat (fél perc)
4 hétig gyakoroljuk. a) bevezető 5 5 5 5
l>) lovaglóállás 5 5 5 5
6. G Y A K O R L A T <) holdkarolás 10 5
- -
a) bevezető mozdulatsor (5 perc)
(1) labdadajkálás
<') ujjgyakorlatok
15
15
10
25 35
5
-
40
b) lovaglóállás (5 perc)
í) lovaglóállás 5 5 5 5
c) ujjhajlítások 8. mozdulatsor - fél óra)
<l) befejező 0,5 0,5 0,5 0,5
d) lovaglóállás (5 perc)
e) befejező mozdulat (fél perc)
Lehet 2Xfél vagy 2 X 1 órát gyakorolni bármely nap­
4 hétig gyakoroljuk. szakban.
A gyakorlatokat lehet külön-külön is, és egymást átfe­ Minél többet gyakorolunk (teljesítőképességünktől
d ő e n gyakorolni. Az utóbbi esetben a gyakorlatok folya­ függően), annál j o b b , k ü l ö n ö s e n betegek számára. Ter­
matosan m e n n e k át egymásba. mészetesen betegség esetén t ö b b rövidebb részre o s s z u k
Például a 3. gyakorlatban az 5. mozdulatsor elé beik­ cl a gyakorlást.
tathatjuk a 4. mozdulatsort a 2. gyakorlatból. Ilyenkor Egészséges embernek napi 2 X fél vagy 1 X 1 óra elég.
azonban a 4. mozdulatsor csak 5 - 1 0 percig tart, és a Európai emberek számára esetleg ajánlatos lehet rövi­
gyakorlás során fokozatosan elhagyjuk. debb gyakorlási időkkel dolgozni, és így egy lassúbb fej­
lődéssel megelégedni.
A szemléletesség kedvéért a 3. és a 4. gyakorlatra né­ Figyelni kell a következőkre:
hány lehetséges összeállítást ismertetünk. - Gyakorlás előtt ne együnk túl sokat, mert hátrányosan
befolyásolja a gyakorlat eredményét. V i s z o n t éhesen se
gyakoroljunk.
- A l k o h o l (főleg t ö m é n y ) fogyasztása után ne gyakorol­
junk.
- Huzatban ne gyakoroljunk.
- Gyakorlás után legalább fél óráig ne fürödjünk.

18 19
- Életvitelünk normális, mértékletes legyen, ne túlhaj­
szolt vagy megerőltető.
- A szexuális életet lehetőleg ne vigyük túlzásba, mert
ez is fogyasztja a belső energiát.
- M i n d e n gyakorlónak h a s z n o s tanulmányoznia a hagyo­
m á n y o s orvoslás t u d o m á n y o s alapjait, k ü l ö n ö s e n a
hagyományos kínai meridiántant. A gyakorlatok az
akupunktúra, akupresszúra által is használt meridián­
elmélet fogalmait, kifejezéseit használják. Ezért hasz­
n o s , ha a gyakorló legalább alapfokon megismeri az
alapvető akupunktúrás p o n t o k és vezetékek helyét, ne­
vét és funkcióját.
AZ ALAPFOKÚ GYAKORLATOK
HÁROM SZINTJE
Hatását tekintve az alapfokú gyakorlásban h á r o m szin­
tet különböztetünk meg.
1. S Z I N T
A gyakorlás megkezdésekor az első 15 nap alatt a gya­
korló a vállában, combjában izomfáradtságot, izomlázat
érez. Ez k é s ő b b elmúlik.
:v S Z Í N T
A gyakorló egészségi állapota egyre j o b b lesz, és kezd
kifejlődni az a képessége, h o g y ö s s z e tudja gyűjteni és ki
hídja lövellni a b i o e n e r g i a !
A továbbiakban részletesen ismertetjük a gyakorlato­
kat.
1 . GYAKORLAT
a) bevezető (1.) mozdulatsor
Először lazán állunk, az egész test ellazítva. A két láb
vállszélességben van egymástól, a lábfejek párhuzamo­
sak, sőt a lábujjak p i c i t befelé fordulnak.
A két kar lazán lóg. A kéz ujjai is lazák, ernyedtek.
A két tenyér befelé, a c o m b felé néz (1. ábra).
Ezután lassan felemeljük a két alkart. A tenyerek
szembefordulnak úgy, h o g y a két tenyér k ö z e p é n levő
„Lao G o n g " - p o n t o k (a Szívburok vezeték 8-as pontjai)
egymással szembenézzenek (2. ábra).
A felső és az alsó kar derékszöget zár b e ; az alsó kar
nem teljesen vízszintes, h a n e m k i c s i t felfelé áll.
Ezzel egy i d ő b e n rogyasztjuk a lábunkat, azaz lovagló­
állást veszünk fel. A térd n e m mehet előbbre a lábujjak

2. S Z I N T

Ekkor már jelentkezik az eredmény. A test felmelege­

dik, a b ő r kipirul, a tenyér közepe meleg és lüktet.
A gyomor- és b é l m o z g á s o k felfokozódnak, gyomorkorgás,
böfőgés előfordulhat, ne tartsuk vissza. A testben m i n d e ­
nütt kellemes érzés támad.
Ha valaki beteg, ebben a fázisban kezd el gyógyulni.
Előfordulhat, h o g y a gyógyulás kezdetén a beteg testrész
j o b b a n fáj (például gyomor- vagy májbetegségeknél). Et­
től s e m kell megijedni, mert ez azt jelenti, h o g y a belső
energia hatására a beteg testrészben gyógyulási folyamat
indult el.
A gyógyulás egyik jele az, ha az illető testrész már
nem fáj.

20
 hegyénél. A c o m b a függőleges iránnyal kb. 30 fokot zár­ I hána a két alkar vízszintes síkban lassan kifelé nyí­
j o n be. lik. Majd a k ö n y ö k hátra és felfelé emelkedik, a két alkar
A hasat, feneket kicsit hátranyomjuk, a törzsünket pi­ Irnvszkedik, lazán lóg. A tenyerek hátrafelé néznek, kis-
cit előredöntjük, enyhén homorítunk, a mellkast k i d o m ­ •u a lest m ö g ö t t vannak (4. ábra).
borítjuk. Olyan egyensúlyi helyzetet keresünk, h o g y la­ Kél percig így állunk.
zán, erőlködés nélkül tudjunk állni. A lovaglóállás a gya­ Ezután a két tenyér kanalazó mozdulattal, félkört leír­
korlat egész ideje alatt megmarad (2. ábra). va a c s u k l ó körül, a derék felé fordul, úgy, h o g y a tenye-
Ebben a helyzetben egy-két percig állunk, majd a te­ u k felfelé néznek, az ujjak pedig a derékon körbefutó,
nyerünket lefelé fordítjuk (A jelű ábra). úgynevezett „ D a i " (taj) ö w e z e t é k r e mutatnak (59. ábra).
A 1 )ai vezeték egy speciális meridián, amely az ö s s z e s ,
függőlegesen futó meridiánt összekapcsolja.
Ezért az első gyakorlat először a Dai-vezetéket erősíti
(5. ábra).
A ábra
A Vastagbél vezeték 4-es pontjai ( H e G u ) így szembe­
kerülnek egymással.
Az ujjak lépcsőzetesen helyezkednek el, legfelül van­
nak a mutatóujjak. Az ujjak lazák, természetes m ó d o n be
hajlanak egy kicsit, n i n c s e n e k összezárva. Ez a p ó z alap­
vető fontosságú, hiszen mindegyik gyakorlat erre épül,
és a gyakorlás során a különféle mozdulatok is ebből a
helyzetből indulnak ki, és ide térnek vissza (3. ábra).
így állunk egy percig.

Egy p e r c múlva a két felsőkart erősen a törzshöz s z o ­

rítjuk, m i k ö z b e n a két alkar felfelé néző tenyérrel előre
mutat. A vállak és a tenyerek m o s t is lazák. A k ö n y ö k
nem ér a törzshöz ( p i c i t hátrább v a n ) , a felkar és alkar
közti szög 90 foknál k i s e b b (6. ábra).
Egy p e r c mtílva ellazítjuk a szorítást, a két kezünket
kissé előbbre nyújtjuk. A felső- és az alsókar közti szög
újra 90 fok.

22 23
 Egy perc múlva újra felfelé fordítjuk a tenyerünket
(7. ábra). Kézfejünk az A jelű ábrának megfelelő tartás­
ban marad, azaz a He Gu p o n t o k egymással szembe ke­
rülnek. Ezt a lovaglóállás helyzetet az alábbiak szerint
fenntartjuk.
b) lovaglóállás (2. mozdulat)
Rogyasztva állunk mozdulatlanul, 1 0 - 4 0 percig.
Ez a p ó z nagyon fontos része a gyakorlatnak, nagy fi­
gyelmet kell rá fordítani, ezért részletesen szólunk róla.
A k ö n y ö k és a test között 10 cm távolság van. A h ó n ­
alj üres, akár egy tojást is oda lehetne helyezni.
A feneket kissé hátra nyomjuk, ahogy azt korábban is
említettük.
A térd n e m mehet előbbre a lábujjaknál, hanem fölöt­
tük van.
A c o m b a függőlegessel 30 fokos szöget zár be.
A szemek egyenesen előre néznek. A légzés természe­
tes. N e m koncentrálunk a test egyetlen pontjára sem, el­
lentétben a hagyományos gyakorlatokkal, ahol tudatosan
kellett a test b i z o n y o s részeire összpontosítani.
24
A Iesttartás elmélete:
libben a pózban a 12 meridiánban az energia ( Q j )
1 1 . 1 1 1 1 1 ása felgyorsul.
A bevezető mozdulatsornál (8. ábra) a felsőkar össze-
./.< >r fiúsának az az értelme, hogy ekkor a vér összegyűlik
8. ábra
a vállaknál, és az ellazításnál gyorsan, nagy erővel folyik
al az ereken, az esetleges akadályt elmozdítva. Ilyenkor
ügy érezzük, h o g y a tenyerek és az ujjak hegye megduz­
z a d , zsibong é s felmelegszik.
Kezdők eleinte c s a k 10 percig álljanak a lovaglóállás
pózban, és csak fokozatosan emeljék az i d ő t fél órára,
háromnegyed órára.
r) befejező (3.) mozdulat
Mindegyik gyakorlatot ez a mozdulatsor zárja le.
A kéz ujjait lazán behajlítjuk, úgy, h o g y az ujjak a te­
nyérhez érjenek, de n e m szorítjuk ökölbe, h a n e m kis
üreget hagyunk az ö k l ü n k ö n belül, amin át lehetne dug­
ni például egy ceruzát. K ö z b e n a kezeinket felemeljük a
k u l c s c s o n t magasságáig.
Ezzel egy i d ő b e n lassan felállunk és belélegzünk. N e m
szájon, h a n e m halkan az orron keresztül.
25
 Utána lassan kilélegzünk ugyancsak az orron keresz­
tül. Ezzel egy i d ő b e n a két kezünket kinyitjuk, és kifelé
fordított tenyérrel (az ujjak egymás felé mutatnak) le­
eresztjük őket. Utána helyreáll a test természetes tartása.
Ügyeljünk arra, h o g y amikor az öklöt felemeljük, n e m
m e h e t a k u l c s c s o n t fölé.
Arra is figyeljünk, h o g y az ö k ö l felemelése és a felállás
ugyanannyi ideig tartson, mint a belégzés, és a kéz le­
eresztése ugyanaddig, mint a kilégzés.
M i n d a belégzés, m i n d a kilégzés lassú, egyenletes és
nyugodt legyen.
Ú g y kell időzíteni a b e - és kilégzést, h o g y a mozdulat
végéig kitartson.
2. GYAKORLAT
a) bevezető mozdulatsor
b) lovaglőállás
c) holdkarolás (4. mozdulatsor)
Az 5 p e r c lovaglóállást követően (3., 7., 9. ábra) a két
alsókart visszahajlítjuk a törzs elé; a j o b b kar a bal felett
van (10. ábra).
A j o b b kéz k ö z é p s ő ujja a bal k ö n y ö k fölött, egészen
10. ábra
26
pontosan a Vastagbél vezeték 1 l - e s „ Q ; C h i " ( c s ű c s e )
pontja felett van ( 1 0 . ábra).
A bal kéz k ö z é p s ő ujja a j o b b k ö n y ö k alatt, p o n t o s a n a
Szív vezeték 3-as „ S h a o H a i " ( s a o haj) pontja alatt h e ­
lyezkedik el.
A. két alkar párhuzamos, távolságuk 10 c m . A j o b b k ö ­
nyök vállmagasságban, a kar vízszintes, a felső- és az al­
sókar derékszöget zárnak b e .
Az ujjak l é p c s ő z e t e s e n helyezkednek el.
Fél percig maradunk ebben a helyzetben.
Utána h á r o m s z o r egymás után kiegyenesítjük az ujja­
inkat (B j e l ű ábra); egy-egy alkalommal mintegy 5 má­
sodpercig.
Ezután a tenyereket a test felé fordítjuk, ezzel egyide­
jűleg a k u l c s c s o n t magasságába emeljük. A j o b b kar van
kívül. A k ö n y ö k ö k lejjebb ereszkednek (11. ábra).
A két nagyujj egymás m ö g ö t t van, az alkarok a c s u k l ó ­
nál keresztezik egymást. A tenyér ernyőként irányul a
nyak felé ( B e f - 2 2 ) , attól mintegy 10 cm távolságban.
A nagyujj alsó ízülete a befogadó vezeték 22-es pont­
jával szemben helyezkedik el. ( E z a p o n t a nyak és a
törzs találkozásánál, a szegy-kulcscsonti ízület feletti
mélyedésben van.)
Egy percig maradunk ebben a helyzetben.
27
 Ezt követően a tenyereket lassan eltávolítjuk magunk­
tól, de a helyzetünk n e m változik, még mindig a 22-es
pontra irányulnak (13. ábra).
Fél perc múlva lassan visszahúzzuk a tenyereket (12.,
14. ábra).

16. ábra

Megjegyzések:
F o n t o s , h o g y a váll ellazuljon, és a c o m b i z m o k a t kivé­
ve m i n d e n m á s i z o m is laza legyen.
13. ábra A tenyerek kitolásnál és behúzásnál m i n d i g a Befoga­
dó 2 2 - e s pontra irányulnak.
Újabb fél perc múlva a tenyereket fölfelé emeljük ligy,
A két tenyér k ö z ö t t a távolság 3 - 4 cm legyen.
h o g y a nagyujj alsó ujjperce ( T ü d ő - 1 0 ) az orrheggyel
( K o r - 2 5 ) szemben legyen (15. ábra). . A kezek széthúzásánál az ujjak a Befogadó vezetékre
Egy perc múlva visszahúzzuk a k i i n d u l ó magasságba irányulnak.
(14., 16. ábra).
K i s idő múlva a kezeinket oldalirányban széthúzzuk,
az ujjak a befogadó vezetékre irányulnak, itt egy pillanat­
ra megállunk (17. ábra).
Ezután a kezeinket a befogadó vezeték mentén lassan
leeresztjük a 12-es pontig (18. ábra).
Utána a tenyerünket lassan lefelé fordítjuk, ezzel egy
i d ő b e n újra előrenyújtjuk az alkarokat, és visszatérünk a
lovaglóállásba (19. ábra).
Ebben az állásban egy percig maradunk, utána újra el­
végezzük a 4. mozdulatsort, de a két kéz helyzete felcse­
rélődik, például kezdésnél a bal kéz van felül.
d) lovaglóállás
18. ábra 19. ábra
e) befejező mozdulat 17. abra
29
28
A gyakorlat funkciója:
Meggyorsítja a belső energia áramlását a Befogadó ve­
zetékben, valamint a karon levő 3 Yin- és 3 Yang veze­
téken k ü l ö n ö s e n a T ü d ő vezetéken.
A gyakorlat kedvező hatást fejt ki az idegrendszerre,
légzőrendszerre, de a vérkeringésre és az emésztőrend­
szerre is.
Álmatlanság, alvászavarok ellen rendkívül hatásos.
Szívpanaszok, magas vérnyomás esetében is alkalmaz­
ható. Ha ilyen panaszokat akarunk gyógyítani, akkor a
12., 14., 15. ábra szerinti mozdulatoknál a tenyér n e m
függőleges síkban van, hanem enyhén lefelé fordul.
A m i k o r a tenyereket és az ujjakat lassan kiegyenesít­
jük, majd elernyesztjük (B ábra), ezzel a tenyér közepén
levő „ L a o G o n g " p o n t nyitását és zárását gyakoroljuk. 20. ábra 21. ábra
Ez nem más, mint a Szívburok vezeték 8-as pontja.

3. GYAKORLAT
a) bevezető ( 1 . ) mozdulatsor
b) lovaglóállás ( 2 . mozdulat)

c) labdadajkálás (5. mozdulatsor)

Az 5 perces lovaglóállást követően (3., 7., 9.. 20. áb­
ra), a két alkar keresztezi egymást, a j o b b csukló a bal
csukló fölött van (21. ábra).
Ez fél percig tart.
A két tenyér felfelé fordul (22., 23. ábra). Szintén fél
percig.
A j o b b tenyér szembefordul a ballal (24. ábra), majd a
két tenyerünket behúzzuk a test felé. A kezek és a mell
közti távolság 8 - 1 0 c m , a két kéz között ugyanennyi.
Fél perc. 23. ábra 24. ábra
A két tenyerünket függőleges irányban széthúzzuk, a
j o b b o t felfelé, a balt lefelé.
A j o b b kar a váll szintjéig, a tenyér a Befogadó 22-es Egy percig tartjuk, majd újra egymáshoz toljuk a két
pontig emelkedik. A bal a Befogadó vezeték 4-es pontjá­ tenyerünket (24., 26. ábra).
ig süllyed (25. ábra). Fél perc múlva megismételjük ezt a mozdulatot, azaz a
31
30
 kct tenyerünket függőleges irányban ismét széthúzzuk,
K i s idő múlva a két tenyér vízszintesen oldalt m o z o g ­
majd újra egymáshoz közelítjük.
va eltávolodik egymástól, a két kar egymással párhuza­
Fél perc múlva a tenyereket előretoljuk, ezzel egy idő­
mosan előre mutat (28. ábra).
ben a tenyerek elfordulnak a közepükön levő függőleges
Ezután a bal tenyér lefelé fordul, így újra visszajutot­
tengely körül. Az ujjak előre néznek egymás fölött
tunk lovaglóállásba (3., 7., 9., 20., 29. ábra).
(27. ábra).
Egy perc múlva megismételjük az 5. mozdulatsort, de
a két kéz helyzete felcserélődik.
d) lovaglóállás (5 p e r c )
e) befejező mozdulat

Megjegyzések:

F o n t o s megemlíteni, h o g y amikor a tenyerek egymás­

sal szemben vannak, a csuldó, a k ö n y ö k és a váll laza.
A m i k o r a két kar keresztezi egymást ( 2 1 . ábra), akkor
a Szívburok vezeték 6-os pontja és a Melegítő vezeték
5-ös pontja szemben állnak.
A gyakorlat funkciója:
A gyakorlás során olyan érzésünk támad, mintha egy
labda a két tenyerünk között a tenyerünket h o l széttolná,
h o l összehúzná.
A gyakorlat gyógyítja a menstruációs zavarokat és fáj­
dalmakat, a rendellenes magömlést, impotenciát,
Ugyancsak eredményes még hasmenés, asztma, ödé­
ma, különféle gyomorpanaszok, szívremegés és kimerült­
ség eseten.

4. GYAKORLAT
a) bevezető ( 1 . ) mozdulatsor
b) lovaglóállás ( 2 . mozdulat)

c) ujjgyakorlatok (6. mozdulat)

Ennél a gyakorlatnál főleg az ujjak mozognak.
Először lépcsőzetesen állnak, majd lazán kiegyenesít­
j ü k őket. Ezután egy-egy ujjat mozgatunk meg (a mozga­
tás iramút lásd k é s ő b b ) , ugyanazt a j o b b és a bal kézen.
Vigyázat, csak tőből mozgatjuk őket, egyébként egyéne-
32
sek maradnak. A többi ujj közben mozdulatlan. A m o z ­ L é p c s ő s alak -> kiegyenesítés (1 p e r c )
gás igen lassú. Az ujjakat a lehajlítás után néhány má­ 3. K ö z é p s ő ujj (33. ábra)
sodperccel újra kiegyenesítjük. Egy-egy ujj mozgásának a) Lefelé, majd vissza
ideje 1 perc. Ezután megint a l é p c s ő s alakzatba állnak
L é p c s ő s alak - » kiegyenesítés ( 1 p e r c )
vissza, ami szintén 1 percig marad.
E l ő s z ö r a mutatóujját mozgatjuk meg, aztán valamelyik 4 - 5 . Gyűrűs- és kisujj (34., 35. ábra)
másikat. F o n t o s a sorrend, n e m lehet felcserélni. Ugyanúgy, mint a k ö z é p s ő ujjnál
Ha az ujjak mozgatása során gyengeség, rossz közérzet
lép fel, n e m kell aggódni, rögtön térjünk át a befejező
mozdulatra, és pihenjünk.
cl) lovaglóállás (5 p e r c ) 31. ábra
e) befejező mozdulat

AZ UJJAK M O Z G A T Á S Á N A K MÓDJAI
Az alábbiakban az ujjak konkrét mozgatási módjait ír­ 32. ábra
j u k le.
Altalános tájékoztatást adunk az ujjak mozdulatairól,
de n e m a mozgatás sorrendjéről, amit k é s ő b b ismerte­
tünk.
33. ábra
L é p c s ő s alak -> kiegyenesítés (1 p e r c )
1. Hüvelykujj (30. ábra)

34. ábra

a) Vízszintes síkban befelé, egymás felé

b) Lefelé (törekedjünk arra, hogy függőleges legyen) 35. ábra
c) Be- és felfelé (vissza az a) helyzetbe)
d) Vissza a tenyér mellé (de n e m zárjuk hozzá szoro­
AZ UJJAK M O Z G A T Á S Á N A K OKAI
san)
L é p c s ő s alak -> kiegyenesítés (1 p e r c ) Az ujjak mozgatásának több oka van.
2. Mutatóujj (31. ábra) A)
a) Ficit felfelé A kínai hagyományos gyógyászat szerint az ujjakon
b) Erősebben lefelé (32. ábra) különféle vezetékek helyezkednek el.

34 35
 a) hüvelykujjon - tüdő vezeték ( Y i n ) d) kisujj
b) mutatóujjon - vastagbél ( Y a n g ) e) k ö z é p s ő ujj
c) középső ujjon - szívburok ( Y i n ) A mozgatás a fentiek szerint történik.
d) gyfírüsujjon - 3-as melegítő ( Y a n g ) Ezt a sorrendet 5-ször ismételjük. Ez i d ő b e n ö s s z e s e n
e) kisujjon - vékonybél ( Y a n g ) 5 X 5 = 2 5 perc.
- szíwezeték (Yin)
Ha az ujjainkat mozgatjuk, akkor a meridiánokban fo­ 2. Rosszindulatú daganatok megelőzése:
kozzuk a keringést. a) kisujj -»
b) k ö z é p s ő ujj
B)
c) hüvelykujj
A kézen levő hat vezeték kapcsolódik a lábon levő hat d) mutató- és gyűrűsujj együtt (36. ábra). Ezzel egy
vezetékhez. Tehát:
i d ő b e n a j o b b alsókart a bal k ö n y ö k alá hajlítjuk,
Kézen Lábon majd vissza. Ekkor az ujjakat is kiegyenesítjük.
tüdővezeték lépvezeték
szívburok májvezeték
szíwezeték vesevezeték
vastagbél gyomorvezeték
3-as melegítő epehőlyag 36. ábra
Ebből következik, h o g y az ujjak mozgatásával mind a Ezt még egyszer megismételjük aj-tői d)-ig, de d)-nél
12 meridiánra hatást gyakorolhatunk. a másik kart hajlítjuk be. Ez ö s s z e s e n 8 mozdulat.
C) 3. Krónikus betegségek megelőzése:
Másfajta csoportosítás szerint egy-egy ujjnak egy-egy A) Szívbetegség
testrész felel m e g :
a) kisujj (Szív vezeték)
a) hüvelykujj - fej b) k ö z é p s ő ujj (Szívburok vezeték)
b) mutatóujj - mellkas
A két mozdulatot ö s s z e s e n 11-szer ismételjük.
c) középső ujj - derék
d) gyűrűsujj - has B) Magas vérnyomás
e) kisujj - láb a) A gyűrűs- és a kisujj együtt, de n e m tőből, h a n e m
az ujjhegytől számítva a 2. ízületnél (37. ábra)
Vagyis a 10 ujj az egész testet képviseli.
b) hüvelykujj
AZ UJJAK M O Z G A T Á S Á N A K SORRENDJE c) gyűrűs- és kisujj együtt, t ő b ő l (38. ábra)
Az ujjak mozgatásának sorrendje többféle lehet, a b e ­ Ö s s z e s e n hatszor ismételjük.
tegségtől függően.
1. Altalános, egészségmegőrző sorrend:
a) mutatóujj
b) gyűrűsujj
c) hüvelykujj 37. ábra 38. ábra

36 37
C) Lázas asztma I) Májbetegségek
A nyelv piros vagy sárga, a beteg hideg vizet kíván. a) gyűrűs- és k ö z é p s ő ujj együtt
a) hüvelykujj és k ö z é p s ő ujj együtt ( 9 - s z e r ) b) gyűrűs- és k ö z é p s ő ujj együtt
b) kisujj ( 2 - s z e r ) 9-szer, de m o s t a l é p c s ő s alakzat kimarad.
Egészséges ember számára elegendő az 1. sorrendben
D) Láz nélküli asztma
gyakorolni, a többit n e m szükséges.
A nyelv fehér, a beteg meleg vizet kér.
Betegek a betegségük szerint válasszák ki a megfelelő
a) hüvelyk- és gyűrűsujj együtt, 9-szer (39. ábra)
sorrendet.
b) középső ujj ( 3 - s z o r )

5. G Y A K O R L A T
a) bevezető ( 1 . ) mozdulatsor
b) lovaglóállás ( 2 . mozdulat)

c) labdagörgetés (7. mozdulatsor)

A „ D a i " (Taj)-vezetéket mozgatja. Funkciója a belső

és a külső bioenergia ( Q j ) összekapcsolása.
E) Hőemelkedés H á r o m részből áll:
a) hüvelyk- és kisujj együtt ( 7 - s z e r ) A) Labdagörgetés bal oldalon.
b) középső és kisujj együtt ( 6 - s z o r ) B) Labdagörgetés j o b b oldalon.
F) Álmatlanság C) Labdagörgetés középen.
a) gyűrűs- és kisujj ( 1 1 - s z e r )
b) mutatóujj kétszer (ezt mint mindig először felfelé)
G) Fejfájás
A tenyerek m o s t n e m vízszintesek, hanem egy kicsit
rézsútosak, a hüvelykujjak magasabban vannak.
a) hüvelykujj ( 2 - s z e r )
b) kisujj ( 1 - s z e r )
c) hüvelykujj ( 1 - s z e r )
A b) és c) mozdulatpárt 11-szer ismételjük, de
kivételesen a mozdulatok között az ujjak nem áll­
nak vissza l é p c s ő s alakzatba, csak a legvégén.
H) Tüdő betegségei
40. ábra
( I d e tartoznak még korai, rosszindulatú daganatok,
valamint tüdő- és bélbetegségek)
a) középső ujj A) Labdagörgetés bal oldalon.
b) gyűrűsujj A lovaglóállást követően (3., 7., 9., 20., 29., 40. áb­
A mozdulatpárt 11-szer ismételjük. ra) rézsút j o b b r a mozgatjuk a két kezünket, a máj elé.

38 39
A hüvelykujj és a mutatóujj közötti „úszőhártyák" szem­
ben állnak, a két alkar derékszöget zár be (41. ábra).
Egy perc múlva a két kezünket félkörben a bal olda­
lunkra mozgatjuk, a lép tájékára. A kéz a függőleges sík­
ban is ívet ír le.
Ezzel egy időben a bal lábfej is felemelkedik és balra
fordul, miközben a bal sarok a földön marad. A j o b b láb
nem mozdul. A test is félig balra fordul (42. ábra).

B) Labdagörgetés j o b b oldalon.
A fél perc leteltével félkörben lassan j o b b r a fordulunk
(45. ábra), m i k ö z b e n a bal lábunkat visszafordítjuk l o ­
vaglóállásba. A két kéz j o b b oldalra, a máj tájékára ke­
rült.
Ezután a jobb lábfejünket emeljük fel és fordítjuk
jobbra (46. ábra).

Utána a bal talpunkat leeresztjük a földre, a testsúly

pedig a j o b b lábra nehezedik. A lábfejek derékszöget zár­
nak be. A térd előbbre mozdult néhány centiméterrel.
M o s t a két kéz a gyomor előtt van, mivel a test a kezek
után fordult (43. ábra).
Ezután a két kéz az óramutató járásával ellentétesen,
kb. 10 cm átmérőjű vízszintes köröket ír le, mintha egy
nagy labdát simogatnánk körbe. Egy perc alatt 4 körmoz-
dulatot végzünk.
Az első alkalommal 12 kört kell megtenni. Ezt a gya­
korlás során fokozatosan növeljük 40 körre.
A köröket úgy fejezzük be, h o g y az utolsó kör megtéte­
lekor a két kéz egészen baloldalt, a lép előtt áll meg
(44. ábra). így maradunk fél percig.

41
40
 Ezt folytatva m i n d e n mozdulatot hasonlóan végzünk,
mint az „ A " mozdulatsornál, csak ellentétes irányban.
Tehát a körözést m o s t az óramutató járásával egyező
irányban végezzük (47. ábra).
A körözés befejeztével rövid időre megállunk, mint a
4 6 . ábránál, majd visszafordulunk lovaglóállásba.
C) Labdgörgetés középen.
R ö v i d lovaglóállás után a kezünkkel a test előtt végez­
zük a körözést.
E l ő s z ö r az óramutató járásával ellentétesen körözünk.
Első alkalommal k ö z é p e n is 12-szer, és itt is fokozato­
san növeljük a k ö r ö k számát. Az „úszóhártyák" m o s t is
szemben állnak.
A k ö r ö z é s befejeztével a kezünk a máj előtt egy pilla­
natra megáll (48. ábra).
Ezután az óramutató járásával egyezően is m e g i s m é ­
teljük a körözést 12-szer, majd a g y o m o r előtt megállít­
juk. Egy percig így maradunk (49. ábra).
d) lovaglóállás (5 p e r c ; 3., 7., 9., 20., 29., 40., 50. áb­
ra).
e) befejező mozdulat
Megjegyzések:
1. Kézkörzés alatt az „úszóhártyák" szemben állnak.
2. A test n e m m o z o g együtt a kezekkel kézkörzés k ö z ­
ben.
3. A lábakat fordulás k ö z b e n ne emeljük fel, a sarok
mindig maradjon a földön.
4. Az ujjak végig l é p c s ő s e n állnak.
5. A c s u k l ó n e m törik meg, egyenes marad.
6. A leírt k ö r szabályos legyen. Képzeljünk a gyomrunk
elé egy nagy labdát, mintha ezt simogatnánk körbe­
körbe a felső részen.
Ez azt jelenti, h o g y a tenyerünk a mozgás során n e m
marad egész idő alatt vízszintes, h a n e m a képzeletbeli
labda felszínéhez igazodik.
Funkciója:
1. Erősítjük és gyorsítjuk a „ D a i " vezetékben és a Befo­
gadó vezetékben a bioenergia áramlását.
Ezzel gyógyítjuk, illetve erősítjük az emésztőrendszert
és a vizelési rendszert, valamint a nemi szerveket,
ízületi gyulladások, illetve hasi daganatok gyógyításá­
ban is hasznos.
43
 2. A gyakorlat segít kapcsolatba h o z n i a belső bioenergi-
át ( N e i Q j ) és a külső bioenergiát (Wai Q j ) . Ez lesz a
későbbiekben az alapja annak, hogy a Qj-t kilövellj ük.
A gyakorlási idő 1 hónap.
Ennek első hetében a 3. vagy 4. gyakorlatot követően
hajtjuk végre 12 körözéssel kezdve, majd fokozatosan 40
körre növeljük az adagot, miközben elhagyjuk a 3. vagy
4. gyakorlatot.

6. GYAKORLAT
a) bevezető ( 1 . ) mozdulatsor
b) lovaglóállás ( 2 . mozditlat)
c) ujjhajlítások (8. mozdulatsor)
(A Qi kisugárzása az ujjakon keresztül)
Ót perc lovaglóállás után ujjainkat lassan kiegyenesít­
j ü k egy pillanatra.
Majd a gyű rűs ujj unkát tőből lefelé hajlítjuk, aztán
vissza.
Folyamatosan mozgatjuk az ujjakat, n e m állunk meg,
de az egész lefelé és visszafelé mozgatás n e m tart tovább
egy percnél. Utána az ujjak a l é p c s ő s formát veszik fel.
Ugyanezt megismételjük úgy, h o g y m o s t a mutatóujja-
kat hajlítjuk be.
Ezt követően a kisujjaink kerülnek sorra.
A középső ujjakat is lehajlítjuk ugyanígy.
Végül a hüvelykujjakat hajlítjuk le, ekkor az ujjhegyek
a föld felé irányulnak.
M o s t a két kezünket háromszor vízszintesen körben
mozgatjuk, a j o b b o t az óramutató járásával ellentétesen,
a balt azzal egyezően, közben a hüvelykujjak lefelé mu­
tatnak (51. ábra).
Utána az ujjak a l é p c s ő s formát veszik fel.
Ezt a mozdulatsort ö s s z e s e n 9-szer ismételjük el.
d) lovaglóállás (5 p e r c )
e) befejező mozdulat
Megjegyzések:
1. A lovaglóállásban m o s t erősebben rogyasztunk, mint a
korábbi gyakorlatoknál. A c o m b a függőlegessel 60 fo­
k o s szöget zár be, a korábbiaknál ez csak 30 fok volt.
2. A lábujjak n e m erőlködnek, hanem természetcsen áll­
nak.
3. A kéz ujjai sem erőlködnek hajlításkor, hanem termé­
szetes m ó d o n behajlítva vannak, a kézhát síkjával 6 0 -
70 fokos szöget zárnak be.
Elmélete:
A gyűrűsvyj a Hármas melegítő meridiánhoz tartozik.
Ezzel lehet mozgatni a Dai vezetéket, a Dai vezetéken
keresztül a Kormányzó vezetéket, azon keresztül a 12 fő
vezetéket, és így a bioenergiát a hüvelykujjba tudjuk
összegyűjteni.
Ennek a mozdulatnak a gyakorlásával képesek leszünk
arra, hogy a hüvelykujjon keresztül Qj-t sugározzunk ki.
1 hónapig gyakoroljuk.

44
DR. EÖRY AJÁNDOK

A z akupunktúrás vezetékek
és pontok

A kínai hagyományos orvostudomány szerint az aku-

punktúrás vezetékekben az életenergia, a Qj áramlik.
Ez a fogalom, a biológiai értelemben felhasznált ener­
gia, mai t u d o m á n y o s szemléletünk szerint a makroerg
foszfátvegyületek kötéseiben tárolt energiának felel meg.
Ennek felhasználása sejtszinten összefügg a terminális
oxidációval, a sejtlégzéssel, melynek során a keletkező
szén-dioxid a felhasznált energiával arányos. Ezért igen
nagy jelentőségűek azok a vizsgálatok, melyek az aku-
punktűrás p o n t o k bőrlégzésmérésével kimutatták, h o g y
ezekben a pontokban a kilégzett szén-dioxid mennyisége
j e l e n t ő s e n magasabb a környező b ő r h ö z viszonyítva.
(12)
A vezetékek anatómiai vizsgálata h o s s z ú évtizedek óta
tárgya a kutatásnak. Hübotter ( 1 5 ) 1930-ban megjelent
munkájában a Yin vezetékeket artériáknak, a Yang veze­
tékeket idegeknek tekinti. így például a T ü d ő vezetéket
az artéria szubkláviával, az artéria axillárissal, és az arté­
ria radiálissal ( o r s ó c s o n t i verőerek) azonosította, a csat­
lakozó Yang karakterű Vastagbél vezetéket pedig a radiá­
lis ideg felületi és mély ágaival.
A vezetékek létérc vonatkozóan azonban Hübotter
megállapításai sem voltak egészen meggyőzőek. N e m
tudta ugyanis pontosan követni a kínai térképeken adott
vonalakat a hipotézise szerint nekik megfeleltethető ana­
tómiai fogalmakkal.
Sokan a vezetékeket a központi idegrendszer b i z o n y o s
pályarendszereiben meglevő kapcsolatok külső kivetülé-

47
seinek tekintették, és a testfelületre rajzolt vonalakat
(a meridiánokat) csak mint vetületet értelmezték.
A legutóbbi i d ő k kutatásai ma már azonban meggyőző
bizonyítékot adnak az akupunktúrás vezetékek létezésé­
re. Z h u Z h o n g - X i a n g ( C s u Csung-Hsziang) ( 1 4 ) , a K í ­
nai T u d o m á n y o s Akadémia Biofizikai Intézetének pro­
fesszora 1 9 8 7 - b e n a pekingi Nemzetközi Akupunktúrás
Kongresszus alkalmából tartott munkaértekezletén szá­
molt be először arról, h o g y az akupunktúrás vezetékek a
periférián haladó, biofizikailag azonosítható 1-2 mm szé­
les csatornák. Módszere, nagyon egyszerű, és azóta a kli­
nikai gyakorlatban is kezd elterjedni. Egy reflexkalapács-
csal megütögetve a bőrt, az orvosi fonendoszkóppal hall­
ható visszhangot kapunk a hang b ő r alatti visszaverődé­
séről. Ez a visszhang jelentősen különbözik, ha a meri­
dián felett ütjük meg a bőrt, és ezzel kirajzolhatóvá vál­
nak a kísérleti, biofizikai akupunktúrás vezetékek. Az így
kirajzolt G y o m o r vezeték például pontosan követi a Wang
Wei Li (Vang Vei-li) által 1026-ban öntött klasszikus
bronzfigurán ábrázolt akupunktúrás vezetékek lefutását.
A kínai hagyományos orvostudomány szerint a 12 fő,
szimmetrikus vezeték pozitív vagy negatív (Yang vagy
Y i n ) karakterű. Ezekben az energia keringése egymáshoz
képest fordított irányú. Feltartott karú emberen (52. áb­
ra) a Yang vezetékekben az energia lefelé áramlik, a Y i n
vezetékekben pedig felfelé. Az energiaáramlás szerint a
12 vezeték egységes rendszerbe csatlakozik. A k a p c s o l ó ­
dás jellege olyan, h o g y két Y i n vezetéket két Yang veze­
ték követ, és az energia - egészséges emberben - két­
óránként halad tova egy vezetéken. Hzzel megadható a
vezetékek űn. optimális időtáblázata az alábbiak szerint:

Név Jele Jelleg Optim. idő

Tüdő T Yin 3- 5
Vastagbél Vab Yang 5- 7
Gyomor Gy Yang 7- 9
Lép, hasnyálmirigy Lh Yin 9-11
Szív Sz Yin 11-13
Vékonybél Véb Yang 13-15

49
48
 A 12 fő vezetéken kívül a középvonalban halad a Befo­
gadó (jele: Bef) és Kormányzó (jele: K o r ) vezeték.
A mellékelt ábrákon a vezetékek pontjait számozással j e ­
löltük. A vezeték nevét rövidítve a p o n t o k azonosítása
egyszerűbben történhet a sorszám megadásával is. Ezért
a gyakorlatrendszerben előforduló p o n t o k kínai nevét és
sorszámát egyaránt megadjuk.
Szólnunk kell még a derekat övező Dai vezetékről (759.
ábra). Ennek fontos pontjai Bachmann ( 1 5 ) nyomán az
Eh-26-os, Eh-27-es és Eh-28-as pontok.

50
 54. ábra

56. ábra

55. ábra

52 53
 A GYAKORLATRENDSZER AKUPUNKTÚRÁS
PONTJAI

1. Lao Gong ( S z b - 8 )
Magyar fordítása (16): Lao = munka, kiáradás
Gong=központ
Helye: a 2. és a 3. k é z k ö z é p c s o n t o k között, a tenyér
közepén. K ö n n y ű úgy megtalálni, h o g y a tenyérbe haj­
lított ujjaknál a gyflrűsujj hegye éppen oda mutat
(55. ábra).
Indikációja: szellemi, p s z i c h é s zavarok, kézremegés,
zsibbadó ujjak.

2. He Gu ( V a b - 4 )
Magyar fordítása: He = találkozás
Gu = völgy
Helye: az 1. és 2. k é z k ö z é p c s o n t o k között a kézháton,
a c s o n t o k találkozásánál kialakuló mélyedésben (53. áb­
ra).
Indikációja: fejfájás, fogfájás, szemgyulladás, általában
fejpanaszok.

3. Qu Chi ( V a b - 1 1 )
Magyar fordítása: Qu =hajlított
Chi = raktár
Helye: A k ö n y ö k radiális oldalánál. Behajlított karnál a
hajlítóerö végénél levő kis mélyedésben (53. ábra).
Indikációja: immunelégtelenségek, allergia, vérnyo­
másszabályozás.
4. Shao Hai ( S z - 3 )
Magyar fordítása: Shao = éretlen
Hai = tenger
59. ábra Helye: behajlított k ö n y ö k esetében a bőrredő sing­
c s o n t felőli végénél (54. ábra).
Indikációja: túl erős szívverés, neuraszténia.

5. Tian Tu ( B e f - 8 2 )
Magyar fordítása: Tian=égi
Tu = kiemelkedés

57
 10. Dai Mai ( E h - 2 6 )
Helye: fél hüvelykujjnyira felfelé a szegycsont feletti
mélyedéstől, a középvonalon elöl (58. ábra). Magyar fordítása: Dai = c s í p ő öv
Indikációja: asztma, bronchitisz, gégegyulladás, a nye­ Mai=vezeték
l ő c s ő és a hangszalagok megbetegedése, idegi eredetű Helye: a köldökkel egy magasságban a test oldalvona­
hányinger. lán (57. ábra).
6. Zhong Wan ( B e f - l S ) Indikációja: szabálytalan menstruáció, méh-nyálkahár-
tya-gyulladás, ciszta, fehérfolyás, kétoldali bénulás az al­
Magyar fordítása: Z h o n g = középső
s ó végtagokon, h a s m e n é s .
Wan = üreg
11. Wu Shu ( E h - 2 7 )
Helye: a k ö l d ö k felett 4 hüvelykujjnyira a has közép­
Magyar fordítása: Wu = ö t
vonalában (58. ábra). Shu = forgó
Indikációja: akut és krónikus gasztritisz, gyomorfe­
Helye: az elülső felső c s í p ő t ö v i s elülső oldalán (57.
kély, gyomorfájás, hányinger, emésztési zavarok, hasme­
nés, magas vérnyomás stb. ábra).
Indikációja: sérv, alsó háti fájdalom, heregyulladás.
7. Guan Yuan ( B e f - 4 )
12. Wei Dao ( E h - 2 8 )
Magyar fordítása: Guan = tároló
Magyar fordítása: W e i = hegy
Yuan = elsődleges
D a o = átjáró
Helye: három hüvelykujjnyira a köldök alatt (58. ábra).
Helye: fél hüvelykkel az Eh-27 alatt, az elülső felső
Indikációja: hasi fájdalmak, hasmenés, húgyúti fertő­
c s í p ő t ö v i s n é l lejjebb (57. ábra).
zések, szabálytalan menstruáció, impotencia, ágybavize-
lés. Indikációja: méhfüggelék-gyulladás, hátrahajló méh,
méhnyálkahártya-gyulladás, sérvfájdalom, krónikus szék­
8. Nei Guan ( S z b - 6 )
rekedés.
Magyar fordítása: Nei = b e l s ő
13. Yu Ji ( T - 1 0 )
Guan = kapu
Magyar fordítása: Yu = hal
Helye: két hüvelykujj nyira a csuklóredő felett, a tenyér Ji = határ
felőli oldalon, az alkaron (55. ábra). Helye: A hüvelykujj távolító és szembeállító izmok
Indikációja: reumatikus szívbetegségek, angina, hány­
szélénél, a tenyér és kézhát határán.
inger, mellkas- és gyomorfájdalmak, rekeszizomgörcsök,
Indikációja: köhögés, mandulagyulladás, asztma, láz.
migrén, asztma, torokfájás.
14. Su Liao ( K o r - 2 5 )
9. Wai Guan ( H m - 5 )
Magyar fordítása: Su = orrporc
Magyar fordítása: Wai = külső L i a o = szegély
Guan = kapu
Helye: Az orrhegy közepén.
Helye: két hüvelykujjnyira a csuklóredő felett a kézhá­
Indikációja: alacsony vérnyomás, „ v ö r ö s orr", orrvér­
ti oldalon, az alkaron (56. ábra).
Indikációja: megfázás, magas láz, fülpanaszok, süket­ zés, nátha.
ség, merev nyak, féloldali bénulás, ágybavizelés, paralízis.
59
58
 A könyvben többször előforduló kínai szavak és nevek
Pinyin és magyar átírása:

Dai taj Luo lo

Dan Tian tan tien Nei nej
Gong kung Qj esi
Guan Yuan kuan jüan QuChi csü cse
He Gu hoku Shao Chi sao haj
Huang Huang Tian Tu tien tu
Ren-zhong Zsen-csung Yang jang
Jin csin Yin jin
Jing csing Wai vaj
Kong kung Zhong Wan csüng van
Lao Gong lao kung