A PRÁNANADI MASSZÁZSRÓL

Ajándék a világ tetejéről

Tibet. Ha európai ember ennek a Himalája ölelésében fekvő

országnak a nevét hallja, képzeletében egy csodavilág képe jelenik
meg. Tibet sokak szemében a misztika, az érzékfeletti dolgok
bölcsője. Talán földrajzi megközelithetetlenségének köszönhetően
maradt a világ ősi tudásának őrzője. Ide nehezen jut el a civilizáció,
s annak minden árnyoldala.Az emberek harmóniában élnek a
természettel és önmagukkal. Ez a csodavilág egy ajándékkal
örvendeztette meg a modern világ stresszel, rohanással teli életet
élő emberét. Az ajándék neve. Pránanadi Masszázs. Mit is
tudhatunk erről a veszélytelen, kellemes hatású kezelési módról?
Keleten már ie.:27OO-ból származó irásos emlékek számolnak be a
módszer áldásos hatásáról. Az ősi masszázstechnikát
kolostorokban őrizték, s napjainkban is ezekben a felszentelt
épületekben sajátitható el a tradicionális módszer. Aki a masszázs
oktatására vállalkozik, szigorú követelményeknek kell megfelelnie
mielőtt engedélyt kapna a tanitásra. Az ipari társadalmakban
működő orvostudomány meg tud védeni szervi bajok és fertőzések
burjánzásától, élettartamunkat évtizedekkel hosszabbitja meg, de
nem tud ellenszert nyújtani testünk rugalmatlanságára, izmaink
elernyedésére. Örök igazság,hogy éveink előrehaladtával bölcsebbé
válunk. Joggal tehetjük fel a kérdést: Mit ér a bölcsesség,ha
szárnyaló gondolatainkat testünk fájdalma visszarántja a
valóságba, élettapasztalatunkat nem tudjuk a gyakorlatba átültetni,
mert kinzó fájdalmat okoz minden mozdulat. A masszázs
segítségünkre szolgál, hogy testünk ne visszahúzó nehezék legyen
szellemi, lelki fejlődésünk során. Rohanó világunkban az emberek
elfelejtettek önmagukra és egymásra figyelni. Eltűnt a
kommunikáció egyik legalapvetőbb eleme: az érintés. Aki úgy dönt,
hogy a betegségmegelőzésnek, gyógyulásnak ezt a formáját
választja, meglepődve tapasztalja milyen pozitív tényezők
jelentkeznek a terápia során. Hatalmas élmény, hogy a gyógyulást
egy másik ember érintése indítja el. Mint tudjuk, szervi
problémáink zömét tudatunk kelti életre. A módszer hidat alkot a
test és a tudat kommunikációjában. Mentális szinten is hatást
gyakorol, melynek következménye az, hogy a tudatunk által
produkált betegségek gyógyulási folyamata elkezdődik. Valószínű
kevesen vannak, akik nem ismerik a stressz szó jelentéstartalmát.
Ez a tudatállapot életünk egyik mozgatórugója. Nélküle nem
éreznénk késztetést személyes céljaink elérésére. Ugyanakkor ha ez
a feszült lelkiállapot lételemmé válik, megnehezíti sokunk életét.
 2
Álmatlanságot, személyiségzavarokat és szervi problémákat
okozhat. A masszázzsal rendkívüli módon oldható ez a hosszú
távon megterhelő állapot. Korunk egyik jellemzője a
mozgáshiányos életmód, ami nem kis nehézséget vetít az izmokra
és a csontozatra. Rendszeres masszázs mellett izmaink megőrzik
optimális rugalmasságukat, kondíciójukat. Csontozatunk erős,
ellenálló marad. Sajnos civilizált életünk hátrányaihoz sorolható,
hogy szervezetünk egyre több méreganyagot halmoz fel az
étkezéssel bevitt adalékanyagokkal, állományjavítókkal. A masszázs
ezeket az anyagokat is eltávolítja szervezetünkből. Beindítja a
nyirokkeringést és normalizálja a vérkeringést. Ezek a kedvező
változások úgy indulnak el a páciens szervezetében, hogy
gyógyulása nincs szigorú tilalmakhoz, megkötésekhez rögzítve. A
kellemes, nyugtató légkörben eltöltött óra után energetikailag
feltöltődve, frissen indulhat tovább, mintha napokat töltött volna
regenerálódással. A módszer előnyei közé sorolhatjuk, hogy jól
összeilleszthető más keleti gyógyító technikákkal (pl.: akupunktúra,
akupresszúra, stb). Hangsúlyoznunk kell, hogy az időben elkezdett
masszázs komoly egészségbeli problémáktól, betegségektől óv
minket. Saját kezünkben van egészségünk alakulása, felelősek
vagyunk életünk teljességéért. A masszázs ezen ágazata
megtanulható képzett masszőröktöl, hogy át tudjuk adni másoknak
az érintésünkön keresztül a gyógyítás és törődés csodálatos álldását
Vegyük igénybe Tibet ősi ajándékát a masszázst, hogy életünk ne
csak hosszabb, hanem egészségesebb és tartalmasabb is legyen,
mint őseinké!

Bevezetés

Mindenkinek szüksége van arra, hogy lazítson, hogy kiszabaduljon

az idő zsarnokságából. A zenehallgatás, Az égen vonuló felhők
figyelése, a kavicsok és kagylóhéjak gyűjtése a tengerparton mind-
mind agyunk megnyugtatását szolgálják, azt a célt, hogy a pillanat
ártatlanságában visszaszerezzük teljességünk érzetét.
Gyerekkorunkban fára mászunk és mezítláb szaladgálunk. Otthon
érezzük magunkat a bőrünkben, és szoros a kapcsolatunk
alaptermészetünkkel. De ahogy növekszünk, egyre több időt
töltünk gondolatainkkal.
Elérkezett az ideje, hogy helyrebillentsük az egyensúlyt, s
visszatérjünk testünkhöz azáltal, hogy újra felfedezzük az érintés
szelíd művészetét. Közérthető nyelv ez, amellyel gyógyíthatunk,
megnyugtathatunk, megszüntethetjük a fájdalmat vagy
enyhíthetjük a feszültséget - s főként kifejezésre juttathatjuk azt,
hogy törődünk. A masszázs, akár a tisztás az erdő sűrűjében,
lélegzethez juttat, s ezenközben ellazíthatunk és átformálhatjuk
magunkat. A masszázs segítségével ellensúlyozhatjuk a
 3
munkánkkal és háztartási teendőinkkel járó könyörtelen
feszültséget. A kelleténél jóval több ember él úgy, hogy hozzászokik
a merev testtartáshoz és a fájdalomhoz, s gyakran csak akkor
döbben rá, mennyire feszültek az izmai, s hogy ez a feszültség
mennyi energiát vesz ki belőle, amikor valakit masszíroz, vagy
amikor őt masszírozzák. A masszázs lehet önismereti utazás, amely
megmutatja, milyen érzés ellazítani, harmóniában lenni
önmagunkkal, megtapasztalni a szabadon légző, álló és mozgó test
örömét.

A masszázs hajdan és ma

A masszázs ilyen-olyan formáját vagy a kézrátételt évezredeken át

alkalmazták gyógyításra vagy a betegek fájdalmának enyhítésére.
Az antik görög és római orvosok számára a masszázs a gyógyítás és
a fájdalomcsillapítás egyik fő eszköze volt. A Kr. e. V század elején
Hippokratész, "az orvostudomány atyja" a következőket írta: "Az
orvosnak sok mindenben járatosnak kell lennie, de elsősorban a
dörzsölésben. Mert a dörzsölés helyére ránthat egy kilazult ízületet,
vagy kilazíthat egy éppenséggel merev ízületet:' Plinius, az ismert
római természetgyógyász állandó masszázsban részesült, hogy
megszabaduljon az asztmájától, Julius Caesart pedig, aki
epilepsziás volt, naponta tetőtől talpig végigcsipkedték, hogy
könnyítsenek neuralgiáján és kínzó fejfájásain. Róma bukása után,
a Kr. u. V században Európában keveset fejlődött az
orvostudomány, a klasszikusok tanainak tanulinányozása és
továbbfejlesztése az arabokra maradt. Avicenna, a XI. századi arab
filozófus és orvos Kánon című művében megjegyezte: a
masszázsnak az a célja, hogy "eloszlassa az izmokban levő fáradt s
testedzés híján benn rekedt anyagokat". A középkori Európában
megvetették a test örömeit, ezért keveset törődtek a masszázzsal. A
XVI. században azonban, elsősorban Ambroise Paré francia orvos
munkásságának köszönhetően, felelevenítették a masszázs
gyakorlatát. Később, a XIX. század elején a svéd Per Henrik Ling
kifejlesztette azt a technikát, amit ma svéd masszázsként ismerünk,
s ami nem más, mint a kínai, az egyiptomi, a görög és a római
testedzési és élettani gyakorlatok ötvözete. 1813-ban először vette
fel tananyagába a masszázst egy stockholmi főiskola, s ettől fogva
intézmények és gyógyfürdők alkalmazták szerte a kontinensen.
Manapság a masszázs terápiás hatása ismét kivívta az őt megillető
elismerést, s mind a műkedvelők, mind a szakemberek körében
egyre népszerűbb a nyugati világban is. Keleten a masszázstechnika
gyógyászati alkalmazását mindig többre értékelték, mint Nyugaton,
s ősidők óta töretlenül foglalkoznak vele. Keletnek és Nyugatnak a
masszázshoz való eltérő hozzáállása talán a tudományos
forradalomra vezethető vissza, amely mintegy 250 évvel ezelőtt
 4
következett be Nyugaton. Az új tudomány következtében
tudománytalannak minősítették a régebbi felfogásokat, amelyek
összefüggést láttak a test, az elme és a lélek között, s idővel az
emberi testet bonyolultan kifinomult gépnek kezdték tekinteni,
amelynek szervizelését és kezelését csakis magasan képzett
szakemberek, más szóval orvosok végezhetik. Keleten csupán a
közelmúltban alakult ki efféle "tudományos" hozzáállás, ám a
szegény vidéki lakosságban továbbra is él az ösztönös vágy, hogy az
ősrégi hagyomány kifinomult módszereivel "egészségesebbre
dörzsölje magát", bízva a "mezítlábas doktor" nagy tudásában a
keleti orvoslás, ficamhelyrerakás és a kézi technikák terén. A
Japánban elterjedt siacunak ez a hagyományos masszázstechnika
az alapja, s miközben egyre inkább tért hódított, ki is bővült a
klasszikus akupunktúraelmélettel, valamint a Japánban újabban
elterjedt nyugati, csontbántalmat enyhítő és csontkovács-
technikákkal. A reffexológia kezdetei nem ismeretesek - könnyen
lehet, hogy a test bizonyos pontjaira gyakorolt nyomással végzett
keleti kezelés ősi művészetére vezethető vissza. De bárhonnan
eredeztetjük is, az biztos, hogy az ősi Egyiptomban már ismeretes
volt, amiként azt egy orvos síremlékének a falfestménye is
bizonyítja.

Az érintés nyelve

Érzékeink közül az érintés fejlődik ki először. Csecsemőkorunkban

elsődlegesen fontos, hogy a tapintáson keresztül felfedezzük és
érzékeljük a világot, s a növekedésünkhöz is szükség van szüleink
szerető érintésére. Amíg érintésigényünk a megérintésünkkel
kielégül, egészségesen növekszünk, ám ha ebben akadályoztatva
vagyunk, a fejlődésünkben károsodás következhet be. Az ölelés és a
simogatás, amelyben csecsemőként részesülünk, segítségünkre van
abban, hogy egészséges képet alakítsunk ki önmagunkról, táplálja
azt az érzést, hogy mivel megérintenek, elfogadnak és szeretnek
bennünket. Több mint húsz esztendővel ezelőtt S. M. Jourard
amerikai pszichológus kimutatta: annak érzékelése, hogy milyen
gyakran érintenek meg bennünket mások, egyértelmű
összefüggésben áll önbecsülésünkkel.
Újszülött főemlősökön végzett kísérletek azt bizonyították, hogy
mennyire fontos a meleg, törődő anyával való testi érintkezés, s
megfordítva, mennyire káros lehet testileg és érzelmileg az
érintéstől való megfosztottság. Ha társadalmunkban megfosztanak
valakit az embertársaival való érintkezéstől, az büntetés - a lehető
legrosszabb a magánzárka. Ha megakadályozzák, hogy
megérintsünk másokat, vagy azt, hogy mások megérintsenek
minket, rendkívül magányosnak, szorongónak érezzük magunkat.
Egy nemrégiben napvilágot látott amerikai orvosi tanulmányból
 5
kiderül, hogy azok a betegek, akiknek nem volt módjuk a bőrükkel
való érintkezésre, elszigeteltségtől szenvedtek, mert megfosztódtak
az emberi érintés melegétől. Az érintés az a nyelv, amivel
ösztönösen kimutatjuk érzéseinket, hogy másokkal éreztessük:
szeretjük őket, szükségünk van rájuk, s méltányoljuk a
társaságukat. “Megmasszírozom, hogy ne fájjon", mondjuk a
gyereknek, aki megütötte vagy megkarcolta magát; kezünkkel
érintjük meg a lázas gyerek homlokát, fájó hasát, fejét. A lelki
fájdalom is azonnali választ vált ki belőlünk. Az öleléssel,
simogatással együttérzésünkről és megértésünkről biztosítjuk és
megnyugtatjuk a szenvedőt. Ha egyedül vagyunk és fáj valamink,
összekucorodunk és átfogjuk magunkat, fáradt fejünket a kezünkbe
temetjük, fájó tagjainkat öntudatlanul is masszírozzuk. De attól
eltekintve, hogy a barátság, az öröm vagy a boldogság kifejezésére
megöleljük egymást, vajon nem fojtjuk-e el magunkban azt az
ösztönt, nevezetesen az érintés nyelvét, amely a fájdalomkiáltásra,
a bánatra vagy a szex területére vonatkozik, pusztán azért, mert
félünk attól, hogy az érintés által kifejezésre juttatjuk érzéseinket,
holott az nyugtatólag hat és gyógyulást segít elő?

A kezdet

Törődés és érzékenység, egy kis idő és energia s alkalmas kéz -

mindössze erre van szükség a masszázs gyakorlásához. De ha a
három közül bármelyik terápia megtanulása mellett döntünk is,
vannak bizonyos fontos szempontok, amelyek mindháromra
vonatkoznak. Bármely érintésterápia sikerének központi kérdése a
lelkiállapot és a partnerrel kapcsolatos viselkedés. Tekintsen
minden egyes kezelést új tapasztalatszerzésnek, s minden
alkalommal nyilvánuljon meg őszinte törődése, figyelmessége és a
másik iránti tisztelete. A kezelés megkezdése előtt beszélje meg a
pácienssel, hogy mit szándékozik csinálni, s azt is kérdezze meg
tőle, van-e valami különös problémája: Buzdítsa arra, hogy szakítsa
félbe a kezelést, ha kényelmetlenül érzi magát, ha a nyomás túl
gyenge vagy túl erős. A beszélgetést-azonban ne bátorítsa --ez csak
eltereli a figyelmet, s az érintési kommunikációt a mindennapos
fecsegés váltja fel. Sose kezeljen olyankor, amikor izgatott; dühös
vagy rossz a közérzete, ilyenkor nemcsak csökkent az energiája,
hanem a hangulata is befolyásolja a partnerét.

Adni és kapni

A masszázs az érintés és az arra adott válasz kétirányú folyamata,

vagyis kölcsönös energiaátadás. A kéz, amely ad és kap, valamint a
bőr a kommunikáció eszközei. A kéz által érzékelhető és fedezhető
fel a megérintett személy egyedisége; az illető pedig a bőrén
 6
keresztül fogadja be az érintés ajándékát, a gondoskodó kapcsolatot
és mozdulatokat.

Az "adni" és ,;kapni" szó valójában megtévesztő, mert az

érintésterápia bármely formájának a kölcsönös részesedés az
alapja. Ahhoz ugyanis, hogy az érintés gyógyító hatása
érvényesüljön, mindkét partnernek tisztában kell lennie A tudat
összpontosítása a kapcsolatbeli szerepével, mindkettőnek adnia
kell és ugyanakkor nyitottnak lennie a befogadásra - annak, aki
kap, bizalommal kell viseltetnie az iránt, aki ad; míg annak, aki ad,
nyitottnak és érzékenynek kell lennie partnere igényeivel szemben.
Legmagasabb fokon a masszázs azután a meditáció egyik formája,
mindkét résztvevő osztozik a pillanatban, mindkettő a közöttük
levő kontaktusra összpontosít. Az alábbi gyakorlat hozzásegít ahhoz
hogy a tudatunk összpontosításával és ne mechanikus úton
végezzük érintéses munkánkat. Hogy a masszírozásból a lehető
legtöbb haszna származzon; tevékeny szerepet kell játszania a
gyógyítási folyamatban azáltal, hogy odafigyel a partnere
érintésére, nem hagyja elkalandozni a gondolatait. Mihelyt leül
vagy lefekszik, igyekezzen belesimulni a munkafelületbe. Hunyja le
a szemét, figyeljen a légzésére és azokra a testrészeire, amelyek a
be- és kilégzés közben mozognak. Igyekezzen megszabadulni
aggodalmaitól, problémáitól. Amint magán érzi a masszírozó kezét,
engedje át magát a befogadás érzésének, csakis az érintésre
összpontosítson. Hagyja, hogy a masszírozó könnyedén emelgesse
és mozgassa a végtagjait, s ne igyekezzen segítőleg közreműködni
ebben. Közölje, ha egy-egy simítás vagy mozdulat különösen jóleső
érzéssel tölti el, vagy azt, ha túl erősnek érzi a nyomást, de
egyébként ne társalogjon.

Masszázsról pár szóban.

A masszázs az érintés kölcsönhatása - a kéz kapcsolata a testtel, a

fejjel, a kézzel vagy a lábbal. Ugyanakkor a masszázs nemcsak a
bőrfelületet érinti, hanem az izmoknál és a csontoknál is mélyebbre
hatol, hiszen a gondos, alapos masszázs az ember egész lényét
áthatja. Azt a fajta masszázst, amelyet itt bemutatunk, gyakran
holisztikus vagy intuitív masszázsnak nevezik, hogy egyébb
masszázstól megkülönböztessék. A holisztikus masszázs az egyént
teljes egészként kezeli, nemcsak a fizikai állapotára fordít figyelmet,
s a mozdulatai általában lassúbbak, meditatívabbak. Holisztikus
masszázs esetén a masszőr és a páciens hozzáállása, a kettejük
közötti kommunikáció rendkívül fontos a kezelés hatása
szempontjából. A páciens dolga az, hogy lazítson, de a figyelme ne
kalandozzon el, hanem a masszőr érintésére összpontosítson,
miközben a masszőrnek is összpontosítania kell, s őszinte
 7
figyelemmel kell kísérnie a masszázs folyamatát.
A partnernek a folytonosságot kell éreznie, amelynek során a
simogató mozdulatok ritmikusan áramolnak egyik testből a
másikba. A kezdőt ne riassza el a sok elsajátítanivaló - gyakoroljon
csak apránként, s hamarosan rá fog ébredni, hogy mihelyt a keze
lazán dolgozik, a mozdulatok maguktól, természetesen jönnek.
Kellő tapasztalat birtokában új mozdulatok vezethetők be, saját
technika fejleszthető ki, ha a kéz alatt fekvő test ezt sugallja. A
folyamatosságot tekintse ábécének, amelyből a partner
szükségleteinek megfelelően alkotja meg a saját “nyelvét".
Masszírozás közben kérdezze meg, hogy melyik mozdulat esik jól a
páciensnek, de egyébként ne csevegjen, mert a beszélgetés eltereli
kézmozdulatairól a figyelmet. Minél lassúbbak és ritmikusabbak a
mozdulatai, annál lazább és biztonságosabb a partner közérzete.
Miközben tanulja a masszázst, magát is masszíroztassa meg, hogy
megtapasztalhassa a mozdulatok eltérő sebességét és
nyomáserősségét. A jól kivitelezett masszázs minden téren
befolyásolja az embert. Testi szempontból az ellazulásból és az
izmok tonizálásából származik haszon, de elősegíti a vénás vér
áramlását, növeli a hemoglobinszintet, pezsdíti a nyirokáramlást, s
nyújtja az ízületek kötőszöveti elemeit. A holisztikus masszázs az
"egész test" energiaközpontjaira, a csakrákra is hat Lelki
vonatkozásban a masszázs nemcsak a feszültséget és a szorongást
szünteti meg, hanem abban is segít, hogy jobban tudatosuljon
bennünk a testünk egésze, azok a részei is, amelyeket érintünk, s
azok is, amelyektől "elvágva" érezzük magunkat. Mihelyt rájövünk,
hogy hol gátlódik az energiánk, hozzáláthatunk testünk
integrálásához, pozitívabb önképünk megteremtéséhez, s kezünkbe
vehetjük boldogságunk és egészségünk irányítását. A szakszerű
masszázs jó közérzetet, bizalmat és örömérzést teremt. Ugyanakkor
rengeteg energiát szabadíthat fel, amelyet addig feszültség kötött le,
átalakíthatja a rossz beidegződéseket, megváltoztathatja a
testtartást és az arckifejezést. A masszázsnak rendkívül fontos az
érzelmi töltete. A masszázsból származó szellemi haszon nehezen
megfogható, mert ez olyasmi, aminek a lényege nem
meghatározható - a lényegre, az "életerőre", az egészre vonatkozik,
amely több a részek összegénél. Egy biztos: a holisztikus
masszázzsal mind a masszőr, mind a partner magas fokú tudati
szintre, a "percben való jelenlét" állapotába jut, ami a meditációs
tapasztaláshoz hasonló. A fentebb említett masszázs egy komplex
kezelésnek felel meg, tartalmaz energetikai, meridián, nyirok,
zsírtalanító, méregtelenítő, frissítő elemet. Egy teljes testet érintő
masszázsban ez mind bene van.

Megpróbáltam az általam tanult masszázstechnikát röviden

bemutatni és beszélni a masszázsról általában.
 8
Jó egészséget kívánok mindenkinek, ki olvassa és annak is aki nem.