T e c h n i k a ma i s z e m m e l
POZITÍV ELŐHÍVÓ
^ papírképek kidolgozásához — ellentétben a
negatív hívással — szükségtelennek tartom a gyári
csomagolású előhívók használatát, anyagi és tech­
nikai okokból egyaránt. Ugyanis bármennyire o l­
csónak tűn ik is az egy lite r hívóhoz szükséges cso­
magolt vegyszer a benne előhívható képek számá­
hoz viszonyítva, a valóság mást mutat. Amatőrök
ritkán használják ki a pozitív hívók kapacitását,
és az egyszer használt hívót kiöntik. Ha legköze­
lebb mégis felhasználnák, igen kétes eredménnyel
kellene megelégedniük.
Sokan azért használnak csomagolt hívókat, mert
nem szeretnek — vagy nem tudnak — vegyszere­
ket méricskélni.
Ezeken a problémákon segít a következőkben is­
m ertetett pozitív hivó, amely — véleményem sze­
rin t — mind az amatőr, mind a hivatásos fotósok
igényét tökéletesen kielégíti (tíz éve dolgozom
vele).
Előnyei:
1. Korlátlan ideig tárolható, ezért
2. nagyobb mennyiségben — és így ritkábban —
készíthető,
3. csak a pillanatnyilag szükséges mennyiséget
használjuk fel belőle, így
4. mindig friss hívóban dolgozunk,
5. vonalas reprodukciók hívásához szükséges hívó
is összeállítható belőle.
Hátránya csak az, hogy első alkalommal nagyobb
befektetést igényel, ugyanis négy darab egy- vagy
kétliteres folyadéküvegre van szükségünk ahhoz,
hogy a négy alapfolyadékot elkészítsük.
Az előbb felsorolt előnyöket ugyanis azáltal ér­
jük el, hogy a vegyszereket nem együtt oldjuk és
tároljuk, hanem az egyes hatóanyagokat egymástól
elkülönítve ta rtju k és csak használat előtt öntjük
össze a megfelelő arányban és a szükséges mennyi­
ségben.
Az alapfolyadékok összetétele (mindegyik 1000 ml
végső térfogatra):
I. 20 g metol
130 g kristályos nátriumszulfit
II. 20 g hidrokinon
180 g kristályos nátriumszulfit
III. 250 g hamuzsír
IV. 100 g káliumbromid
A kereskedelemben kapható vegyszerek csoma­
golását figyelembe véve láthatjuk, hogy csak a
nátriumszulfitból kell a szükséges mennyiséget
külön kimérni, a többi vegyszer a szükséges meny-
nyiségben előre csomagolva kapható, így ezeknél a
mérés felesleges.
Az I. és II. jelzésű alapoldatokat oldás után kb.
24 óráig ülepítsük, és utána a negatív előhívónál
tárgyalt módon kezeljük, mert a nátriumszulfit
eléggé szennyezett. (Az oldatokat ülepítés előtt
természetesen töltsük fel 1000 ml-re.)
A II. oldatnál vigyázzunk az oldás sorrendjére!
Először kevés szulfitot oldunk, majd a hidrokinon
teljes oldódása után a többi nátriumszulfitot, mivel
a hidrokinon tiszta vizben nagyon nehezen o ld ó d ik !
A III. és IV. oldat készítésekor az ülepítés feles­
leges. Mivel a III. jelzésű oldatból használunk leg­
többet, ebből célszerű kétszeres mennyiséget
(két lite rt) készíteni.
A zt már tudjuk (I. hívók alkotórészei), hogy a
hamuzsír az erősebb lúgosító anyagok közé ta rto ­
zik. Ebből az következik, hogy a fenti alapoldatok­
ból készített oldat elég gyorsan és a szokásosnál
keményebben dolgozó hivó lesz. De az eddig el­
mondottak szerint készített negatívokhoz éppen
ilyenre van szükségünk ahhoz, hogy normál pa­
pírra nagyítva helyes tónusú képet kapjunk.
Ha alapoldatainkat az alábbiak szerint vegyítjük,
ilyen keményen dolgozó hívót kapunk.
100 ml I. oldat
150 ml II. oldat
250 ml III. oldat
10 ml IV. oldat
490 ml viz (azaz kiegészítve 1000 ml-re).
Természetesen ennek egy része vagy többszöröse
is készíthető. A hivó gazdaságossága többfélekép­
pen is megmutatkozik:
Időben.
Alig valamivel több munkával lényegesen (kb.
8 —10-szer) több hivót készítünk.
Pénzben.
Minden más hívónál olcsóbb. Egy lite r hívó kb.
4 Ft-ba kerül, és csak a szükséges mennyiséget hasz­
náljuk.
Minőségben
kétszeresen előnyös: állandóan friss hívót haszná­
lunk, és ha az alábbi táblázat alapján állítjuk össze,
473